10. melléklet. Habilitációs füzet nyomdakész kézirata

10. melléklet Habilitációs füzet nyomdakész kézirata

A Miskolci Egyetem Habilitációs Füzetei Műszaki-Természettudományi Habilitációs Bizottság

A karbantartási logisztika, a minőségbiztosítási logisztika alapjai, folyamatainak matematikai modellezése Tudományos munkásság áttekintő összefoglalása

Irta:

Illés Béla aki a Gépészeti Tudományok Tudományágban habilitáció elnyerésére pályázik

Miskolc 2005.

3

Tartalomjegyzék Előszó

3

I. Karbantartási logisztika

5

Bevezetés a karbantartási logisztikába 1. A karbantartás és a logisztika kapcsolati rendszere

5 8

2. A karbantartási logisztikai tevékenység modellje

13

3. A logisztika időtényezői a karbantartási folyamatra vonatkozóan

19

4. A logisztika költségtényezői a karbantartási folyamatokra vonatkozóan 30 5. A karbantartási logisztika irányítási, stratégiai kérdései II. Minőségbiztosítási logisztika Bevezetés a minőségbiztosítás logisztikájába 1. A minőségbiztosítás és a logisztika kapcsolati rendszere

38 44 44 45

2. Termelő vállalat minőségbiztosítási köre, az ott jelentkező logisztikai feladatok

49

3. Logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítása

54

4. A minőségbiztosítási logisztika matematikai kezelhetősége

59

Összefoglalás

80

Zusammenfassung

82

A Ph.D. védés utáni publikációk listája

84

A témához kötődő irodalom

91

4 Előszó

A logisztika anyagáramlással és a hozzákapcsolódó információáramlással foglalkozó tudomány. Ily módon a logisztika szerepe minden területen előtérbe kerül, ahol az előbb említett két tevékenység megvalósul. A termelés és szolgáltatás területén már korábban előtérbe került a logisztikai szemléletmód, [K1], [K3], [K5], [K15] mert: – a termelési és szolgáltatási folyamatok megvalósulásánál a logisztika szerepe meghatározó a költségek alakulása szempontjából, [D3], [D6] – a termelési és szolgáltatási tevékenységek piaci versenyhelyzetének az elérésében is fontos szerepet kap a logisztika, [D2], [D12], [E4] – a számítástechnika és az informatika rohamos fejlődése – amely lehetővé tette a nagyméretű, bonyolult rendszerek vizsgálatát - megalapozta azt, hogy a logisztikai szemléleti mód a gyakorlatban is érvényesüljön, [C47] – a napjainkban érezhető globalizáció szükségessé teszi a logisztika széleskörű

kiterjesztését,

az

informatika

lehetővé

teszi

a

piaci

résztvevőknek a logisztika tudományának a gyakorlati alkalmazását, de ez csak úgy valósulhat meg, ha ennek a tudományos feltárása is megtörténik. [C13], [B6], [C15], [C18] Napjainkban ez a szemléletmód a szakmai tevékenységek szűkebb területeinél is megjelenik. Ezen területek közé sorolható a karbantartás és a minőségbiztosítás is, ahol korában alapvetőn csak a technológiák szerepe volt kiemelve. A globalizáció miatt például a karbantartási tevékenységhez kapcsolódó alkatrészellátás lehetséges, hogy a világ másik részéről történik, s ezen művelet költségeinek jelentős része ehhez az ellátási folyamathoz kapcsolódik. A minőség fogalma napjainkban komplex fogalommá nőtte ki magát, amelynek elérésében a logisztikai jellegű tevékenységek is meghatározó szerepet játszanak. A termék minőségének elérése érdekében, a vevő elégedettsége céljából, a vállalatok rá rákényszerültek,

hogy

bonyolult

ellátási

rendszerek

felhasználásával

tevékenykedjenek. Ily módon a termék minősége az ellátási rendszerek tevékenységének is függvénye. Az egyedi igények és lehetőségek szerepe

5 folyamatosan

nő

a

termék

minőségével

való

kezelésénél a logisztika szerepe szintén meghatározó.

összefüggésben,

amelyek

6 I. KARBANTARTÁSI LOGISZTIKA

Bevezetés a karbantartás logisztikájába A

karbantartással

összefüggő

tevékenységek

napjainkban

egyre

meghatározóbb szerephez jutnak a vásárlói elégedettség megítélésénél. A vállalatok termelési vagy szolgáltatási tevékenységei piacorientáltak, vagyis a vevők megtartásáért és megszerzéséért igyekeznek minden vevői elvárást maximálisan kielégíteni. A termék vagy szolgáltatás minősége vevői elvárás oldaláról nézve komplex fogalommá vált, amelyhez kiemelkedő mértékben hozzátartozik a karbantartási tevékenység és a karbantartási szolgáltatás. A karbantartási tevékenység, mint a vevői elégedettséget befolyásoló tényező három alapvető területen jelenik meg: – a termelési folyamatban, ahol a karbantartás visszahat a termék minőségére, a szállítási határidőkre, hiszen a termelőberendezés meghibásodása ezekhez a problémákhoz vezethet, – a vevőnél a termékhez kötött karbantartás illetve szervízelés, pótalkatrész ellátás biztosítása, – karbantartási szolgáltatás nyújtása:  közvetlenül a lakossági felhasználók számára,  termelő vállalatok számára,  közületek, szolgáltatók számára. A karbantartási szolgáltatásokhoz hozzátartoznak a logisztikai tevékenységek: – az

anyagok,

alkatrészek,

eszközök

és

szolgáltatások

beszerzési

lehetőségének a feltárása, [K7], [K10] – az anyagok, alkatrészek, eszközök és szolgáltatások ellátási láncának a működtetése a beszállító és felhasználó között, a jelentkező rakodás, szállítási,

egységrakományképzési-

és

bontási,

komissiózási

és

terméknyomkövetési feladatok szervezése, irányítása, bonyolítása és ellenőrzése, [K1], [K15], [K24], [K23]

7 – a karbantartási anyagok készletmenedzsment tevékenységei, [K12], [K13] – a

karbantartás

során

keletkező

hulladékok

recycling

logisztikai

tevékenységei, a hulladékok gyűjtése, újrahasznosítása, logisztikai kezelése. [K15] Mindezekhez érdemes még azt is figyelembe venni, hogy a termékekkel kapcsolatosan napjainkban alapvető elvárás a termék egész életciklusán történő követése, amely a termék előállításától a termék újrahasznosításáig terjed. Ebben az

életciklusban

szintén

meghatározó

szerepet

játszik

a

karbantartási

tevékenység. Napjaink gazdaságát a globalizáció jellemzi, vagyis: – alapvetően bármely termékhez vagy szolgáltatáshoz az emberek lakta világon szinte bárhol hozzá lehet jutni, – a termékek előállítása és a szolgáltatások nyújtása globalizált, több földrészt érintő ellátási- és elosztási láncok felhasználásával valósul meg, – a termelést és a szolgáltatást beszállítók bevonásával oldják meg, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beszállítók az emberlakta világ bármelyik részéről bekapcsolódhatnak a tevékenységekbe. Az előzőekben felsorolt tények szükségessé teszik ezen szempontok figyelembevételét a karbantartási tevékenységeknél is. Mit jelentenek ezek az objektív tények a karbantartásra vonatkozóan? – a karbantartási tevékenységhez tartozó termékek az emberlakta világ bármely részén előfordulhatnak, – a karbantartáshoz szükséges anyagok és eszközök előállítása bonyolult ellátási láncok felhasználásával valósul meg, – a karbantartáshoz szükséges anyagok, eszközök és szolgáltatások a beszállítók nyújtotta tevékenységekből származhatnak. A karbantartási tevékenységeknél alapvető célok a következők: – a vevői elégedettség maximális elérése, – a karbantartással kapcsolatos költségek minimalizálása, – a karbantartási tevékenység nem megfelelő megvalósításából származó veszteségek minimalizálása.

8 Természetesen a vevői elégedettség és a karbantartással kapcsolatos költségek és veszteségek egymásnak ellentmondó célok, ezért is érdemes ezt a területet feltárni. A szakirodalom áttekintése után a következőket lehet megállapítani: – a karbantartási logisztikával kapcsolatos magyar nyelvű szakirodalom szűkös, a meglévő irodalmak szinte csak a karbantartási módszerekkel foglalkoznak, viszonylag régi kiadásúak, a karbantartás logisztikai vonzatait nem elemzik, [K12], [K21], [K31], [K32] – a karbantartási logisztikával kapcsolatos idegen nyelvű szakirodalom bővebb, mint a magyar nyelvű, jobban követi a változó világ szabta új követelményeket

a

karbantartási

tevékenységet

illetően,

meglévő

számítógépes rendszerek alkalmazásaival bevonásra kerül a logisztika szerepe is a karbantartási tevékenységekbe, de nem tárja fel ennek a szerepnek a mozgatórúgóit és módszereit, [K22], [K25], [K26] – általában a szakirodalomban több helyen foglalkoznak a  karbantartás technológiájának a problémájával,  a karbantartási rendszerek kialakításával,  a karbantartási folyamatok kialakításával, de csak érintőlegesen említik meg a karbantartás logisztikai vonzatait, – egyáltalán nem jelenik meg a szakirodalomban a karbantartási logisztika, mint fogalom meghatározása, amely pedig a jelenlegi számítástechnikai és informatikai háttér felhasználásával, a logisztika alkalmazásával a problémakör integrált kezelését alapozza meg. Az elmúlt időszakban a karbantartási logisztika szakterületén folytatott kutató munkám során a következő fő területekkel foglalkoztam: – a karbantartás és a logisztika kapcsolati rendszerének a feltárása, – a karbantartási tevékenység logisztikai vonzatainak az anyag- és információáramlásnak a feltárása, – a karbantartás logisztikai készletmenedzsmentjének az elemzése, – szétszórt objektumok karbantartásának problémái, virtuális logisztikai központ, mint a szétszórt objektumok karbantartásának koordinátora, – projektorientált karbantartási tevékenység logisztikai problémái.

9 1.

A karbantartás és a logisztika kapcsolati rendszere A logisztika alatt alapvető megközelítésben az anyagáramlást és a

hozzákapcsolódó

információáramlást,

annak

tervezését,

fejlesztését,

megvalósítását, irányítását és ellenőrzését értem. A karbantartási logisztikai tevékenység általános feladatrendszerét az 1. ábra szemlélteti. Itt a következő alapvető feladatokat kell megoldani a karbantartandó objektum vonatkozásában: – a szükséges karbantartási anyagok logisztikai biztosítása, – a szükséges karbantartási eszközök biztosításának logisztikai megoldása, – a karbantartáshoz szükséges alkatrészek biztosításának logisztikai megoldása, – a karbantartáshoz szükséges ismeretek és szolgáltatások biztosításának logisztikai megoldása, – a karbantartáshoz szükséges személyzet biztosításának logisztikai vonzatai, – a keletkezett hulladékanyagok kezelésének logisztikai megoldása, – az elhasznált eszközök kezelésének a megoldása, – a kiszerelt, elhasznált alkatrészek kezelésének logisztikai megoldása, – a

kiszerelt

és

újrafelhasznált

alkatrészek

kezelésének

logisztikai

megoldása. Természetesen

meg kell

valósítani

emellett

a

karbantartás

technológiai

tevékenységét. Ezzel itt most nem foglalkozom.

1. ábra A karbantartási logisztikai tevékenység általános feladatrendszere

10

Az 1. ábrán megadott általános feladatrendszer érzékelteti a karbantartás és a logisztika kapcsolatát. Ez a kapcsolat tovább értelmezhető a következők szerint: – a karbantartáshoz szükséges anyagok, eszközök, alkatrészek, személyzet és tudás biztosításához szükséges logisztikai tevékenységek, – a karbantartásnál keletkezett hulladékanyagok, elhasznált eszközök, kiszerelt és felújított alkatrészek kezeléséhez szükséges logisztikai tevékenységek. A karbantartáshoz szükséges anyagok, eszközök, alkatrészek, munkaerő és tudás biztosításának logisztikai vonzatai: – a karbantartáshoz lehetséges beszállítók halmazának a feltárása, a feltáráshoz szükséges logisztikai paraméterek körének a megadása, – a

karbantartáshoz

lehetséges

beszállítói

kör

adott

logisztikai

paraméterlistán alapuló értékelésére szolgáló logisztikai szempontok és módszerek megválasztása, – a karbantartási tevékenységhez szükséges beszállítók megválasztása, – a

karbantartáshoz szükséges anyagok,

eszközök,

alkatrészek és

szolgáltatások megrendelésének előkészítése, – az elkészült megrendelések kezelésének további folyamata, – a szükségletek beszerzése, – a beérkező anyagok, eszközök, alkatrészek és szolgáltatások fogadása, átvétele, – a beérkezett anyagok, eszközök, alkatrészek és szolgáltatások további logisztikai kezelése, nyilvántartása és követése, – a karbantartási helyek szükségleteinek megfelelő anyag, eszköz, alkatrész és szolgáltatás ellátásának a biztosítása, – a karbantartáshoz szükséges személyzet, munkaerő biztosítása, amely magába foglalja a  a szellemi munkaerőt,  a fizikai munkaerőt,  a szükséges tudásbázist,

11  a szükséges számítógépes hátteret,  a munkaerő felkészítését és diszponálását. A karbantartási logisztikai tevékenység ellátásának alapösszefüggéseit az igények oldaláról az A, E, R, S, M kapcsolati mátrixok mutatják. Anyagokra nézve: A n, m, Pa 

1

2

…

k…

1 2 

pa

j  m

1 2 A  i 

aijk

n

ahol: A

– a karbantartási anyagokra vonatkozó kapcsolati mátrix

az

objektumok,

tevékenységek

és

a

szükséges anyagok vonatkozásában, i  1,2 n

– a karbantartási objektumok indexe,

j  1,2 m – a karbantartási tevékenység indexe,

k  1,2 pa – a karbantartásokhoz szükséges anyagféleségek indexe,

n

– a

vizsgált

karbantartási

objektumok

maximális

száma,

m

– az előforduló karbantartási tevékenységféleségek maximális száma a vizsgált objektumok esetén,

pa

– az előforduló anyagféleségek maximális száma a vizsgált objektumok és az előforduló karbantartási tevékenység féleségek esetén

aijk

– értéke=1;

ha az i. karbantartási objektumnál a j. karbantartási

tevékenységnél

anyag felhasználása szükséges.

a

k.

12 – értéke=0;

ha az i. karbantartási objektumnál a j. karbantartási

tevékenységnél

a

k.

anyag felhasználása nem szükséges.

Hasonlóan definiálható és értelmezhető az: – E n, m, pe  mátrix, amely a karbantartásnál használatos eszközökre utal az objektumok, tevékenységek és eszközök vonatkozásában, – R n, m, pr  mátrix, amely a karbantartáshoz szükséges alkatrészekre utal, – S n,m,ps  mátrix, amely a karbantartásnál szükséges szolgáltatásokra utal. – M n,m,pm  mátrix, amely a karbantartásnál szükséges munkaerőre, személyzetre utal.

ahol: pe

– az előforduló eszközféleségek maximális száma a vizsgált objektumok és az előforduló karbantartási tevékenységféleségek esetén,

pr

– az előforduló alkatrészféleségek maximális száma a vizsgált objektumok és az előforduló karbantartási tevékenység esetén,

ps

– az

előforduló

szolgáltatásféleségek

maximális

száma a vizsgált objektumok és az előforduló karbantartási tevékenységféleségek esetén,

pm

– a lehetséges munkaerőtípusok maximális száma a vizsgált objektumok és az előforduló karbantartási tevékenységféleségek esetén.

A karbantartási logisztikai tevékenységek ellátásának alapösszefüggéseit a lehetőségek oldaláról az AL, EL, RL, SL, ML, kapcsolati mátrixok szemléltetik. Anyagokra nézve: AL ba ; pa 

13 1 2  k  pa 1  2   AL   l    ba 

       

al lk

ahol: AL

– a karbantartási anyagokra vonatkozó kapcsolati mátrix a lehetséges beszállítók és a karbantartáshoz szükséges anyagféleségek viszonylatában a vizsgált karbantartási objektumok és tevékenységek esetén,

l  1,2 ba – a lehetséges beszállítók indexe, k  1,2 pa – a

karbantartáshoz

szükséges

anyagféleségek

indexe, ba

– a vizsgált lehetséges beszállítók maximális száma,

al lk

– a

vizsgált

karbantartási

objektumok

maximális

száma,

al lk

– értéke=1;

ha az l. beszállító megfelel a k. karbantartási anyag beszállítására.

– értéke=0;

ha az l. beszállító nem felel meg a k. karbantartási anyag beszállítására.

– RL br , pr  mátrix, amely a karbantartáshoz szükséges alkatrészféleségek és a lehetséges beszállítók közötti kapcsolatokat tartalmazza a vizsgált karbantartási objektumok és tevékenységek esetén, – SL bs , ps 

mátrix,

amely

a

karbantartáshoz

szükséges

szolgáltatásféleségek és a lehetséges beszállítók közötti kapcsolatokat tartalmazza a vizsgált karbantartási objektumok és tevékenységek esetén, – ML bm , pm  mátrix, amely a karbantartáshoz szükséges munkaerőtípus és a lehetséges beszállítók közötti kapcsolatokat tartalmazza a vizsgált karbantartási objektumok és tevékenységek esetén.

14

A

karbantartás

és

a

logisztika

mátrixos

kapcsolati

rendszerének

felhasználásával a következő kérdésekre kell választ adni: – az i. karbantartandó objektum esetén  a j. karbantartási tevékenységféleségnél » a k. anyagféleség szükségességénél ki legyen a beszállító? – az i. karbantartandó objektum esetén  a j. karbantartási tevékenységféleségnél » a . eszközféleség szükségességénél ki legyen a beszállító? – az i. karbantartó objektum esetén  a j. karbantartási tevékenységféleségnél » a . alkatrészféleség szükségességénél ki legyen a beszállító? – az i. karbantartó objektum esetén  a j. karbantartási tevékenységféleségnél » a . szolgáltatásféleség szükségességénél ki legyen a beszállító? – az i. karbantartó objektum esetén  a j. karbantartási tevékenységféleségnél » a . munkaerőtípus szükségességénél ki legyen a beszállító?

2.

A karbantartási logisztikai tevékenység modellje A karbantartási tevékenységhez kapcsolódó logisztikai rendszer modelljénél

az 1. pontban leírt kapcsolati rendszerek elemeit veszem figyelembe. Ezek a következők: – karbantartási anyagok és alkatrészek beszállítói BAi , – karbantartási eszközök beszállítói BE j , – karbantartási szolgáltatást nyújtók KSl , – logisztikai szolgáltatók LS ,

15 – karbantartási objektumok KO ,  karbantartás a munkahelyen » egy telephelyen » több telephelyen  karbantartás a karbantartó üzemben » egy telephelyen » több telephelyen – újrahasznosítást végző objektumok UH  , – karbantartási anyagok és alkatrészek raktárai RA ,  fix telephelyű raktárak,  mobil raktárak – karbantartási eszközök raktárai RE ,  fix telephelyű raktárak,  mobil raktárak – újrahasznosítással kapcsolatos raktárak, gyűjtőhelyek UGm  . A karbantartási logisztikai tevékenység modelljét a kapcsolati rendszer alapján a 2. ábra mutatja. A kidolgozott modell alkalmas a jellegzetes karbantartási

logisztikai

rendszerek

kezelésére,

amelyek

képzésénél

és

alkalmazásánál a következő szempontokat vettem figyelembe: – jellegzetes karbantartási logisztikai rendszerek topológiája (3. ábra), – a karbantartás típusa és kivitelezési helye (4. ábra), – a karbantartási folyamatban felhasznált alkatrész milyensége (5. ábra), – a kiszerelt alkatrész további életútja (6. ábra), – a karbantartáshoz szükséges anyagok, alkatrészek és eszközök tárolási helye (7. ábra), – a karbantartási szolgáltatást nyújtó szervezeti egység (8. ábra), – a karbantartási logisztikai szolgáltatást nyújtó szervezeti egység (9. ábra)

16

RA3

BA2

BA1

UH1 RA2 UG1

RE1

UH3 KO1

KO2

BA3

KS1 BE2 LS1

RE3

KS2

UG

BE1

UG3

RA

LS3

KSk RE

BEj KS3

KO3 RE2

BAi LS2

UH2

UG2

KO LS

BE3

UH RA1

2. ábra A karbantartási logisztikai tevékenység modelljei

3. ábra Logisztikai karbantartási rendszerek topológiája

17

4. ábra A karbantartás típusa és kivitelezési helye

Karbantartásnál használt alkatrész

Új alkatrész

Felújított alkatrész

Felújítás helyben történik

Felújítás nem az üzemeltetési helyen történik

5. ábra A karbantartási folyamatban felhasznált alkatrész milyensége

18

6. ábra A kiszerelt alkatrész további életútja

Központi raktár

1. szint

Decentralizált raktár 1

2. szint

Kar.hely raktára 1

3. szint

4. szint

Üzem 1

Üzem 2

Kar.hely raktára 2

Üzem 3

Decentralizált raktár 2

Kar.hely raktára 3

Kar.hely raktára 4

Decentralizált raktár n

Kar.hely raktára (m-1)

Kar.hely raktára m

Üzemk-2

Üzemk-1

Üzemk

7. ábra A karbantartáshoz szükséges anyagok, alkatrészek és eszközök tárolási helyeinek lehetőségei

19

Karbantartási szolgáltató

Szervezetileg a vállalathoz tartozik

Központi szolgáltató

Szervezetileg nem tartozik a vállalathoz

Szervezeti egységhez rendelt szolgáltató

Belső outsourcing

Külső outsourcing szolgáltatás

Külső beszállítói szolgáltatás

Helyi szolgáltató

Nem helyi szolgáltató

8. ábra A karbantartást nyújtó szervezeti egység lehetséges esetei

Karbantartási logisztikai szolgáltató

Szervezetileg a vállalathoz tartozik

Központi szolgáltató

Szervezetileg nem tartozik a vállalathoz

Szervezeti egységhez rendelt szolgáltató

Belső outsourcing

Külső outsourcing szolgáltatás

Külső beszállítói szolgáltatás

Helyi szolgáltató

Nem helyi szolgáltató

9. ábra Karbantartási logisztikai szolgáltatást nyújtó szervezeti egység lehetséges esetei

A központi szolgáltató egy adott vállalat esetén a vállalat minden szervezeti egysége számára nyújt szolgáltatást. A szervezeti egységhez rendelt szolgáltatás

20 egy adott szervezeti egység számára nyújt tevékenységet. Belső outsourcing esetén a szervezeti egység átadja a tevékenység megvalósítását egy belső. másik szervezeti egységnek, amelyet az önállóan szervez meg. Külső beszállítói szolgáltatás esetén az igénybevevő választja meg adott szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtót.

Külső outsourcing esetén a külső cég számára nyitott a

szolgáltató megválasztása. A karbantartási tevékenység általános logisztikai modelljének (2. ábra) felhasználásával és az előzőleg megadott, a karbantartás logisztikai folyamatát befolyásoló tényezők figyelembevételével (3. ábrától – 9. ábráig) a megadott struktúrákon belül jól képezhetők a különböző karbantartási tevékenységek anyagés információáramlási folyamatai. Ezek alapján származtathatók le a karbantartási logisztikai rendszerek tervezéséhez és irányításához szükséges jellegzetes, moduláris felépítésű, matematikailag kezelhető, és optimalizálható modellek és módszerek.

3.

A logisztika időtényezői a karbantartási folyamatra vonatkozóan A karbantartási logisztikai folyamat kialakítása és az alkalmazott logisztikai

stratégiák alapvetően meghatározzák a karbantartási tevékenység átfutási idejét, s ezzel jelentős mértékben befolyásolják a termékvásárlók elégedettségét. Megvizsgáltam, hogy melyek azok az időparaméterek, amelyek meghatározó szerephez jutnak a karbantartási átfutási idő alakulásánál. A karbantartási tevékenység megkezdésének alapvető feltétele az, hogy a karbantartandó objektumnál álljanak rendelkezésre: – a szükséges anyagféleség megfelelő mennyiségben és minőségben, – a szükséges alkatrészféleség megfelelő mennyiségben és minőségben, – a szükséges eszközféleség megfelelő mennyiségben és minőségben, – a karbantartáshoz szükséges szolgáltatások, a szolgáltatást végző személyzet. Mindezen feltételek megvalósításának a biztosítása a karbantartási logisztika feladata. A karbantartási logisztika időtényezőinél két fő paramétert veszek figyelembe az (1) szerint. ta  tM  tH

(1)

21 ahol:

tM

– a szükségletek megrendelési folyamatának átfutási ideje,

tH

– a

szükségletek

lehívásának

ideje,

vagyis

a

karbantartási

objektumhoz kapcsolódó logisztikai tevékenységek összes ideje.

A szükségletek (anyag, alkatrész, eszköz, szolgáltatás, személyzet) megrendelési folyamatát a 10. ábra szemlélteti.

22

tk 

Δt1 

Δt2 

Δt3 

Δt 4 

Δt5 

Δt6 

Δt7 

Δt8 

Δt9 

10. ábra A karbantartási szükségletek megrendelési folyamata

23

A szükségletek megrendelési folyamatának átfutási idejei: – karbantartási anyagokra vonatkozóan: tMAia ja 

na

 t

ka 1

i a j a ka

(2)

ahol: ia

– a beszállító azonosítója,

ja

– a beszerzendő anyag azonosítója,

ka

– a megrendelési folyamat időnövekményének azonosítója,

na

– a figyelembe vett időnövekmény-elemek maximális száma, ami a megrendelési folyamat egyes tevékenységeinek a számát jelenti.

– karbantartási alkatrészekre vonatkozóan: tMRir jr 

nr

 t

kr 1

i r j r kr

(3)

ahol:

ir

– a beszállító azonosítója,

jr

– a beszerzendő alkatrész azonosítója,

kr

– a megrendelési folyamat időnövekményének azonosítója,

nr

– a figyelembe vett időnövekmény elemek maximális száma, ami a megrendelési folyamat egyes tevékenységeinek a számát jelenti.

– karbantartási eszközökre vonatkozóan: tMEie je 

ne

 t

ke 1

i e j e ke

ahol: ie

– a beszállító azonosítója,

je

– a beszerzendő alkatrész azonosítója,

ke

– a megrendelési folyamat időnövekményének azonosítója,

(4)

24 ne

– a figyelembe vett időnövekmény-elemek maximális száma, ami a megrendelési folyamat egyes tevékenységeinek a számát jelenti.

– karbantartási szolgáltatásokra vonatkozóan: tMSi j  s s

ns

 t

ks 1

(5)

i s j s ks

ahol: is

– a szolgáltató azonosítója,

js

– a beszerzendő szolgáltatás azonosítója,

ks

– a megrendelési folyamat időnövekményének azonosítója,

ns

– a figyelembe vett időnövekmény elemek maximális száma, ami a megrendelési folyamat egyes tevékenységeinek a számát jelenti.

A (2); (3); (4) és (5) felhasználásával megadhatók a karbantartáshoz szükséges anyagokra, alkatrészekre, eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó megrendelések átfutási idejei. Ezekre vonatkozóan célszerű előírni: tMAia ja 

na

 t

ka 1

tMRir jr  tMEi

e je



tMSis js 

i a j a ka

 min

nr

 t

kr 1

 min

(7)

i e j e ke

 min

(8)

i s j s ks

 min

(9)

i r j r kr

ne

 t

ke 1 ns

 t

ks 1

(6)

A karbantartás logisztikai folyamatában a következőkben a szükségletek lehívásához kapcsolódó időtényezőket vizsgálom. Az időtényezők a szükségletet kielégítő hely és a karbantartási objektum viszonylatában merülnek fel, amely időtényezők lehetnek: – logisztikai tevékenységek végrehajtására fordított idők,

25 – logisztikai tevékenységet végrehajtó eszközökre és berendezésekre történő várakozások idejei. A karbantartási logisztika területén jelentkező logisztikai jellegű tevékenységek: – különböző tárolási tevékenységek, – raktárak kiszolgálásával összefüggő tevékenységek (be- kitárolás), – egységrakományok bontásával és képzésével összefüggő tevékenységek, – komissiózási tevékenységek, – szállítási tevékenységek, – rakodási tevékenységek, – osztályozási tevékenységek:  felújítható alkatrész  újrahasznosításra kerülő alkatrész  hulladékként elhelyezendő darabok. A

karbantartáshoz

időszükségletét

a

szükséges 11.

ábrán

figyelembevételével adom meg.

igények megadott

kielégítését logisztikai

biztosító

jellegű

lehívások

tevékenységek

26

Logisztikai információ áramlás

Megrendelési folyamat Szükségletek, igények Tárolások

Beszállító

Egységrakományképzés/bontás

Karbantartó objektum

Komissiózás Felújítás Rakodások Újrahasznosítás

Szállítások Osztályozás Logisztikai tevékenység, anyag- és információáramlás

11. ábra A karbantartáshoz szükséges lehívások logisztikai vonzatai

A karbantartási tevékenység lehívási rendszerében az anyagok, eszközök tekintetében mindig új anyag és eszközbeszállítást veszek figyelembe, mert pl. anyag esetén a felhasználandó olaj, ragasztó stb. nem lehet felújított, s a szükséges eszközöket is úgy veszem figyelembe, hogy nem a karbantartási igény miatt kell felújítani. Az alkatrészekre vonatkozó szükséglet kielégítése a logisztikai tevékenységek szempontjából alapvetően három eltérő módon lehetséges: – új alkatrész beszállítása a beszállító raktárból, vagy felújított, de raktáron lévő alkatrész beszállítása a beszállítótól, – az alkatrészt először legyártani szükséges, s utána kerül beszállításra a beszállítótól,

27 – a kiszerelt alkatrész felújításával és visszaszerelésével megoldott javítás. Az alkatrész beszállítása a beszállító raktárról történik (új vagy felújított alkatrész), akkor a lehívás ideje: párhuzamos tevékenység esetén

 

tHR1  max tHR1i ir

(10/a)

r

soros tevékenység esetén

tHR1   tHR1ir

(10/b)

ir

tHR1ir  tTi +tEi +tKi +tRi +tSi r

r

r

r

(11)

r

ahol: – az alkatrészek lehívási ideje adott karbantartási feladathoz

tHR1

raktárakról történő lehívásnál,

tHR1i

r

– az i r -adik beszállító által beszállított alkatrész lehívásának ideje adott karbantartási tevékenység esetén,

tTi

r

– az i r -edik beszállító és a karbantartandó objektum közötti ellátás esetén a tárolási időszükséglet,

t Ei

r

– az i r -edik beszállító és a karbantartandó objektum közötti ellátás

esetén

az

egységrakományképzés-

és

bontás

időszükséglete,

tKi

r

– az i r -edik beszállító és a karbantartandó objektum közötti ellátás esetén a komissiózás időszükséglete,

tRi

r

– az i r -edik beszállító és a karbantartandó objektum közötti ellátás esetén a rakodás időszükséglete,

tSi

r

– az i r -edik beszállító és a karbantartandó objektum közötti ellátás esetén a szállítás időszükséglete.

tTi  r

n jr i r  n t i r , j r 

  j r 1

t 1

tTi

r , jr ,t

(12)

i r  1,2 nir ahol: tTi , j

r r ,Kt

– az ellátás folyamán az i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél t -edik raktárban töltött tárolási idő,

28 nt ir , jr  – az i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél az ellátás folyamán alkalmazott tárolások száma, n jr ir 

– az i r -edik beszállító esetén a beszállított alkatrészféleségek száma, – az alkalmazott beszállítók száma.

nir

t Ei r 

n jr i r 

n



j r 1

ir , jr 



e

tEir , j ,e

(13)

r

e 1

ahol: tEir , jr ,Ke

– az ellátás folyamán az i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél e -edik egységrakományképzésre és bontásra fordított idő,

ne i r , j r  – az i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél az ellátás folyamán alkalmazott egységrakományképzések és bontások száma,

tKi  r

n jr i r 



n

j r 1

ir , jr 



k

tKi

k 1

(14)

r , j r , k

ahol: tKi , j

r r ,k

– az ellátás folyamán i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél a k -adik komissiózásra fordított idő,

nk i r , j r  – a i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél alkalmazott komissiózások száma.

tRir 

n jr i r 



j r 1

n

ir , jr 



r

r 1

tRir , j , r

(15) r

ahol: tKir , jr ,r

– az ellátás folyamán i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél a r -edik rakodásra fordított idő,

nr i r , j r  – a i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél alkalmazott rakodások száma.

29

tSi  r

n jr i r 



j r 1

n

ir , jr 



s

tSi

s 1

(16)

r , j r , s

ahol: tSir , jr ,s

– az ellátás folyamán i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél a s -edik szállításra fordított idő,

ns i r , j r  – a i r -edik beszállító esetén a j r -edik alkatrészféleségnél alkalmazott szállítások száma.

Összefoglalva a (10), (11), (12), (13), (14), (15), (16) tartalmát: n jr ir  tHR1  max   ir  jr 1 +

nt i r , j r 



t 1

tTi , j r

n jr i r 

nr i r , j r 

j r 1

r 1





r ,t

tRi , j r



r ,r

n jr i r 

ne i r , j r 

j r 1

e 1







t Ei , j r

n jr i r 

ns i r , j r 

j r 1

s 1





r ,e

tSi , j r



r , s

n jr i r 

nk i r , j r 

j r 1

k 1





tKi , j r

r ,t

 (17)

  

Célfüggvényként előírható, hogy (17) legyen minimális: n jr ir  tHR1  max   ir  jr 1 +

nt i r , j r 



t 1

tTi , j

n jr i r 

nr i r , j r 

j r 1

r 1





r

r ,t

tRi , j r



r ,r

n jr i r 

ne i r , j r 

j r 1

e 1







t Ei , j r

n jr i r 

ns i r , j r 

j r 1

s 1





r ,e

tSi , j r



r , s

n jr i r 

nk i r , j r 

j r 1

k 1





tKi , j r

r ,t



   min 

(18)

(18) alapján megállapítható, hogy a karbantartás beszállítói raktárról történő alkatrészellátásánál a célfüggvény értéke függ:

 

– az alkalmazott beszállítók számától nir ,

 

– a beszállított alkatrészféleségek számától n jr , – beszállítónként és alkatrészféleségenként az ellátásban szereplő:

 

 tárolások számától nt ;

 

 egységrakományképzések és bontások számától ne ;

 

 az alkalmazott komissiózások számától nk ;

 

 az alkalmazott rakodások számától nr ;

30

 

 az alkalmazott szállítások számától ns .

– adott

beszállító

és

adott

alkatrész

esetén

az

egyes

logisztikai

tevékenységek idő igényétől. A logisztikai tevékenységek tényleges időszükséglete két részből tevődik össze: – a logisztikai tevékenységek tényleges technológiai idejéből, – a logisztikai tevékenységek végrehajtásához szükséges berendezésekre, eszközökre történő várakozások idejéből, illetve az esetlegesen a karbantartó objektumokra történő várakozás idejétől. A (11)-ben szereplő szummázott elemek mindegyike felírható:

t ir , jr  t ' i , j  t " i , j r r

(19)

r r

ahol:

t i , j

– adott

karbantartási

tevékenység

esetén

az

 .-adik

r r

logisztikai jellegű tevékenység tényleges ideje az i r -edik beszállítónál a j r -edik termék esetén,

t '

– adott

karbantartási

tevékenység

esetén

az

 .-adik

ir , jr

logisztikai jellegű tevékenység technológiai ideje az i r -edik beszállítónál a j r -edik termék esetén,

t "

– adott

karbantartási

tevékenység

esetén

az

 .-adik

ir , jr

logisztikai jellegű tevékenységnél a várakozási idő az i r edik beszállítónál a j r -edik termék esetén. A (18)-nál megadottakhoz tartozóan megfogalmazhatók a következők:

t ir , jr  t ' i , j  t " i , j  min

(20)

t " i , j  0

(21)

t ' i , j  min

(22)

r r

r r

illetve r r

r r

Ha a karbantartási tevékenységhez szükséges alkatrész biztosítása a kiszerelt alkatrész külső helyen történő felújításával történik, akkor a lehívási idő meghatározásánál figyelembe kell venni:

31 – a karbantartandó objektum és a felújítási hely között megvalósuló logisztikai tevékenységek időszükségletét tB i r , j r , – a felújítási idő tényleges értékét. Ebben az esetben a lehívási idő:

tHR 2  tHR1  tB i r j r   tF i r j r 

(23)

Ha a karbantartási tevékenység a szükséges alkatrész újonnan történő legyártásával történik, akkor figyelembe kell venni a gyártás teljes időszükségletét

t i , j : G

r

r

tHR 3  tHR1  tG i r j r 

(24)

Az anyagokra, eszközökre vonatkozóan (18), (23) és (24) falhasználásával azonos módon szintén felírhatók a lehívási idők. Jelöljük (1) felhasználásával a karbantartási tevékenységhez kapcsolódó szükségletek rendelkezésre állásának időpontjait: taA  tMA  tHA ;

anyagokra vonatkozóan,

(25)

taR  tMR  tHR ;

alkatrészekre vonatkozóan,

(26)

taE  tME  tHE ;

eszközökre vonatkozóan,

(27)

tas - a szolgáltatás rendelkezésre állásának az ideje

Jelölje a karbantartási igény felmerülésének időpontját : t k . Az adott karbantartási tevékenység megkezdésének lehetséges időpontja a karbantartandó objektumnál:



tIND  t k  max taA ; taR ; taE ; t aS

ahol:

4.



(29)

ő t k - a karbantartási igény felmerülési id pontja

A logisztika költségtényezői a karbantartási folyamatokra vonatkozóan A karbantartási logisztikai tevékenységek költségtényezőit három nagy

csoportba lehet sorolni. Ez a három csoport a következő: – a karbantartással összefüggő, logisztikai tevékenységek megvalósításával kapcsolatos költségek:  anyag, alkatrész, eszköz és szolgáltatás beszerzési költségei,

32  anyag, alkatrész, eszköz és szolgáltatás rendelkezésre állásának biztosításhoz szükséges logisztikai tevékenységek költségei – a karbantartási tevékenység késedelmes végrehajtásából eredő, a termelési-vagy a szolgáltatási tevékenységnél a kiesésből származó veszteségek költségei, – a karbantartás technológiai költsége. Természetesen

a

karbantartási

logisztikánál

a

költségeket

alapvetően

meghatározó tényező az időtényező. Egy adott karbantartási tevékenységekhez tartozó logisztikai feladatok költség-idő kapcsolatát a 12.ábra mutatja. K(költség)

 tlog

t'log

t(idő) tind

tk tlog

tb tkar

teng

tk

– a karbantartási igény felmerülése,

tlog

– a logisztikai jellegű tevékenységhez szükséges idő,

' tlog

– a

logisztikai

jellegű

tevékenységhez

szükséges

csökkentett idő, tlog – az időcsökkenés mértéke,

t ind

– a karbantartási tevékenység megkezdésének időpontja,

t kar

– a karbantartás technológiai ideje,

teng

– a karbantartási folyamatra engedélyezett idő.

12. ábra A karbantartási logisztika költség-idő kapcsolata adott karbantartási feladatnál

33 A 12. ábra alapján megállapíthatóak a következők: – a t kar , a karbantartás technológiai ideje technológiafüggő, vagyis egy adott és alkalmazni szükséges technológiánál determinált, – tlog , a karbantartási logisztika időszükséglete a 3. pontban leírtak szerint több mindentől függ, ennek az időnek a csökkentésére van lehetőség, például ha bizonyos logisztikai tevékenységek szinkron futnak, akkor tlog ' idő értéke tlog értékre csökken,

– t ind , a karbantartási tevékenység tényleges ideje a tlog függvénye, – teng , megengedett folyamatidőig a költségek jól kezelhetők, utána a keletkező kieső termelési vagy szolgáltatási veszteségek miatt jelentősen megnőnek, – a tlog

növekedésével általában a karbantartási logisztika költségei

növekednek, – a teng időn belül befejezett karbantartás költségei az idő csökkenésével kisebb mértékben szintén csökkennek, – ha a teng rövid időtartam és a t kar nagyságrendileg összemérhető teng -el, akkor a tlog -nak kis időtartamúnak kell lennie, különben nagy veszteségek keletkeznek. Mindezekért

szükséges

megvizsgálni,

hogy

miből

tevődik

össze

a

karbantartási logisztika költsége. A költségek vizsgálatát csak a logisztikai jellegű, de a karbantartással összefüggő tevékenységekre végzem el az alkatrészekre vonatkozóan. Bármely alkatrész, amely felhasználásra kerül a karbantartási folyamatban, (30) szerinti logisztikai költségekkel jellemezhető.

K Ri

r , jr ,

 K Bi

r , jr ,

 K Si

r , jr ,

 KTi

r , jr ,

 K RAi

r , jr ,

 K ERi

r , jr ,

 KVi

r , jr ,

30

ahol: K Ri

r , jr ,

– az ir -edik alkatrésszel kapcsolatos logisztikai költségek nagysága a jr -edik beszállító esetén a  -adik beszerzési ciklusnál a felhasználásig történő kezelés esetén,

34 K Bi

r , jr ,

– a beszerzési költségek az ir -edik alkatrésznél,

jr -edik

beszállítónál a  -adik beszerzési ciklus esetén, K Si

r , jr ,

– a szállítási költségek az ir -edik alkatrésznél,

jr -edik

beszállítónál a  -adik beszerzési ciklus esetén, KTi

r , jr ,

– a tárolási költségek az

ir -edik alkatrésznél,

jr -edik

beszállítónál a  -adik beszerzési ciklus esetén, K RAir , jr ,

– a rakodási költségek az ir -edik alkatrésznél,

jr -edik

beszállítónál a  -adik beszerzési ciklus esetén, K ERi

r , jr ,

– az

egységrakomány

képzési

és

bontási,

illetve

komissiózási költségek az ir -edik alkatrésznél,

a

jr -edik

beszállítónál a  -adik beszerzési ciklus esetén, KVi

r , jr ,

– a veszteségek nagysága az ir -edik alkatrész beszállítótól

való

rendelkezésre

állásnál

jr -edik  -adik

a

beszerzési ciklusnál, amely alapvetően a karbantartási szükségletek

nem

megfelelő

rendelkezésre

állásából

származtatható le.

A költségekkel kapcsolatosan írhatjuk, hogy: K Ri

r , jr ,

 K Bi

r , jr ,

 K Si

r , jr ,

 KTi

r , jr ,

 K RAi

r , jr ,

 K ERi

r , jr ,

 KVi

r , jr ,

 min

(31)

A beszerzési költségek megadhatók a (32) szerint:

K Bir , jr ,  mir , jr ,  bir , jr , 1 , 2   büir , jr ,   

(32)

ahol:

mir , jr ,

– ir -edik alkatrészből a beszerzési

ciklusban

jr -edik beszállítótól a történt

beszerzett

 -adik

alkatrész

mennyisége (db),

bir , jr ,

– a fajlagos beszerzési ár az ir -edik alkatrésznél a jr -edik beszállító

alkalmazása

 költség  ciklusban  ,  db 

esetén

a

 -adik

beszerzési

35

1

– az egyszerre beszerzett mennyiség,

2

– az igényelt szállítási gyakoriság,

büi

– a beszerzési tevékenység ügyvitelével, bonyolításával

r , jr ,

kapcsolatos fajlagos költség az ir -edik alkatrésznél a jr  költség  edik beszállítónál a  -adik beszerzési ciklusnál  .  db 

A szállítási költségek megadhatók a (33) szerint: K Si

r , jr ,

 lir , jr ,  air , jr , s1 , s2 , s3 

(33)

ahol: – ir -edik alkatrésznél a jr -edik beszállító alkalmazásánál

lir , jr ,

a  -adik beszerzési ciklusban a szállítások úthossza (úthossz), air , jr , s1 , s2 , s3  – a szállítási fajlagos költség az ir -edik alkatrésznél a jr edik beszállító esetén a  -adik beszerzési ciklusnál  költség   ,  db  úthossz 

–

s1

– az alkalmazott szállítóeszköz típusa,

–

s2

– az alkalmazott egységrakományképző eszköz típusa,

–

s3

– az alkalmazott szállítópálya minősége.

A tárolási költségek (34) szerint adhatók meg: nk

KTir , jr ,b  cir , jr ,b 1 ,  2 ,  3 ,  4   mir , jr ,b tk  tk

(34)

k 1

ahol: – a  -adik ciklusban a jr -edik beszállító esetén az ir -edik ő db  költség  alkatrész fajlagos tárolási költsége  ,  id  

cir , jr ,

–

1

– a raktár típusa,

–

2

– a raktári irányítás módja, alkalmazott stratégiák,

36 –

3

– a raktár kiszolgálási módja, az automatizáltság szintje,

–

4

– a raktár élőmunka igénye nagysága.

mir , jr , t  – a  -adik időegységben tárolt mennyiség az összesen beszerzett mennyiségből, – a tárolási időszakok száma.

n

A rakodási költségek (35) szerint adhatók meg: K RAi

r , jr ,

 dir , jr , 1 ,  2 , 3 ,  4  mir , jr ,

(35)

ahol: dir , jr ,b 1 ,  2 , 3 ,  4  – a  -adik ciklusban a jr -edik beszállító esetén az

ir -edik

alkatrész

fajlagos

rakodási

költsége

 költség   ,  db 

–

1

– az alkalmazott rakodó eszköz,

–

2

– az alkalmazott rakodási segédeszköz,

–

3

– az alkalmazott egységrakománytípus.

–

4

– az élőmunka igény nagysága.

Az egységrakományképzési-bontási, komissiózási költségek (36) szerint adható meg. K ERi

r , jr ,

 eir , jr , 1 ,  2 , 3 ,  4  mir , jr ,

(36)

ahol: eir , jr ,b 1 ,  2 , 3 ,  4  – a  -adik ciklusban a jr -edik beszállító esetén az ir edik alkatrész fajlagos egységrakomány-bontási és  költség  képzési költsége  ,  db 

–

1

– az egységrakományképzés-bontás eszközigénye,

–

2

– az

egységrakományképzés-bontás

segédanyag

szükséglete, –

3

– az

alkalmazott

típusa,

egységrakományképző

eszköz

37

4

–

– az élőmunkaigény nagysága.

Az ir -edik alkatrész

jr -edik beszállítótól a  -adik beszerzési ciklusnál a

rendelkezésre álláshoz kapcsolódó veszteségeket tartalmazza.

KVi

r , jr ,

 KV 1i

r , jr ,

 KV 2i

(37)

r , jr ,

ahol: – az ir -edik alkatrész esetén a

KV 1i

r , jr ,

jr -edik beszállító

alkalmazásával a  -adik beszerzési ciklus esetén az alkatrészhiány

okozta

termeléskiesés

vagy

szolgáltatás-kiesés okozta veszteségek, költségek, – az ir -edik alkatrész esetén a jr -edik beszállító esetén

KV 2ir , jr ,

a  -adik beszerzési ciklusban a túl nagy forgóeszköz lekötés okozta veszteség, ami nem csak a raktározási költségekben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy tőkét von el más fajta vállalati igény kielégítésétől. A (31) szerinti logisztikai költségfüggvény tovább alakítható egy adott vizsgált időszakra (pl.: 1 év) nézve a költségek alakulását. A vizsgált időszak időalapja legyen T0 ; az ir -edik alkatrész beszerzési periódusideje a jr -edik beszállító esetén Tir , jr . A vizsgált beszerzési ciklusok száma (38) szerint:  T  nir , jr  int  0  1  Ti j   r, r 

(38)

Az ir -edik alkatrész jr -edik beszállítótól történő logisztikai költségeinek összege a vizsgált időszakra vonatkozóan (39) alapján megadható. nir . jr



KT0,ir , jr   K Ri 1

r , jr ,

 K Bi

r , jr ,

 K Si

r , jr ,

 KTi

r , jr ,

 K RAi

r , jr ,

 K ERi

r , jr ,

 KVi

r , jr ,

 (39)

Az ir -edik alkatrész megvizsgált időszakra vonatkozó logisztikai költségei (40) alapján meghatározhatók. n jr

KT0,ir   KT0,ir , jr jr

(40)

38 ahol: n jr

– a vizsgált időszakban alkalmazott alkatrész-beszállítók száma.

A vizsgált időszakban a karbantartáshoz szükséges teljes logisztikai költség (41) szerint megadható. nir

KT0   KT0,ir

(41)

ir 1

ahol: nir

– a

vizsgált

időszakban

a

karbantartásnál

használt

alkatrészféleségek száma. A vizsgált időszakra a karbantartás logisztikai költségeire vonatkozó célfüggvényt (42) tartalmazza. KT0  min

(42)

A 4. pontban, az előzőleg ismertetett karbantartás logisztikai költségtényezői alkatrészekre vonatkozóan felhasználásával, hasonló módon megadhatók és leírhatók az: – anyagok rendelkezésre állásának logisztikai költségei, – eszközök rendelkezésre állásának logisztikai költségei, – szolgáltatások

és

személyzet

rendelkezésre

állásának

logisztikai

költségei. A feltárt karbantartás és a logisztikai kapcsolati rendszere, a feltárt logisztikai időtényezők és a feltárt logisztikai költségtényezők valamint a bevezetőben említett változások a világ gazdaságában azt támasztják alá, hogy a karbantartás megvalósításában a logisztikának meghatározó szerepe van; s a logisztikai tevékenységek mind költség mind idő szempontjából optimalizálhatók. Ennek gyakorlati megvalósítását a jelenlegi kor információs és számítástechnikai háttere biztosítja. A felírt összefüggések, a hozzájuk kapcsolódó paraméterek kezelésével felhasználhatók a karbantartás logisztikai folyamatának optimalizálására.

39 5.

A karbantartási logisztika irányítási, stratégiai kérdései A

termelési

és

a

szolgáltatási

tevékenységet

folytató

vállalatok

tevékenységük során egyre inkább a fő tevékenységükre koncentrálnak, s ezáltal csökkent a termelés vagy a szolgáltatás mélysége, vagyis terméket és szolgáltatást vásárolnak saját tevékenységükhöz. Mindemellett globalizált a világ, globalizálódik a termelés és a piac is. Ezek a tények alátámasztják azt is, hogy a karbantartási logisztikai folyamat is globalizálódik, ami azt jelenti, hogy a – karbantartandó objektumok is szétszórtan találhatók a világban, – a karbantartási logisztika által kezelt anyagok, alkatrészek, eszközök és szolgáltatások is szétszórtan találhatók a világban. Az előzőleg felvázolt jellemzők mellé fel kell még sorolni, hogy napjaink fogyasztói társadalmában egyre nő a szolgáltatások szerepe, ezen szolgáltatási tevékenység magvalósulás alapvetően érinti az emberiség mindennapi életvitelét, s ezen szolgáltatások földrészekre kiterjedő hálózatokon keresztül valósulnak meg. Ezen szolgáltatások karbantartása és fejlesztése meghatározó probléma a karbantartási logisztika területén. A második meghatározó probléma, hogy például Európában a termelői tevékenyégben résztvevő vállaltok 94%-a kis- és középvállalt, amelyeknek nagy része a karbantartási tevékenység logisztikai vonzatait szolgáltatásként veszi igénybe, mert egy-egy kis-vagy középvállalatnak nem éri meg, nem gazdaságos a saját működtetésű karbantartási logisztikai folyamat fenntartása. Az ilyen jellegű igények kielégítésére szintén a hálózatszerű karbantartási logisztikai rendszereket használják. A karbantartási tevékenység logisztikai modelljét a 2. ábra mutatja. A 2. ábrán a karbantartás logisztikai folyamatának résztvevői: – karbantartási anyagok és alkatrészek beszállítói BAi , – karbantartási eszközök beszállítói BE j , – karbantartási szolgáltatást nyújtók KSl , – logisztikai szolgáltatók LS , – karbantartási objektumok KO , – újrahasznosítást végző objektumok UH  ,

40 – karbantartási anyagok raktárai RA , – karbantartási eszközök raktárai RE , – újrahasznosítással kapcsolatos raktárak, gyűjtőhelyek UG , A karbantartási logisztikai folyamatba is sok kis és középvállalt jellegű beszállító kapcsolódik be, akik termelési vagy szolgáltatási tevékenységük révén be akarnak kapcsolódni ebbe a logisztikai folyamatba. A karbantartás logisztikai folyamata akkor működi optimálisan: – ha a logisztikai folyamat hálózatába tartozó minden objektum kapacitáskihasználása megfelelő, – a hálózatban lévő logisztikai elemek gazdaságosan tudnak tevékenykedni, – az egyes karbantartási tevékenységek átfutási ideje és logisztikai költségeinek összege minimális. A felsorolt három alapcélnak való megfelelés a logisztikai hálózat minden elemének fontos, mert a piacon való részesedésük ettől függ. Kérdés csak az, hogy egy globalizált logisztikai hálózatba hogyan tudnak a kis- és középvállalatok bekapcsolódni? Ennek megoldása a karbantartási logisztika tevékenységeinek virtuális logisztikai központ felhasználásával történő szervezése. Ezt mutatja a 13. ábra.

41

BA1

BE1

BE2

BEj

BA2

RA1

KO1 KO2

BAi

RA2

RA

KO UG1

KS1

LS1

Virtuális logisztikai központ (VLK)

UG2 UG

RE1 LS2

KS2

RE LS

KSl

UH1

UH2

UH

RE2

13. ábra A karbantartási logisztika logisztikai elemeinek kapcsolata a virtuális logisztikai központtal

A 13. ábra azt szemlélteti, hogy a VLK információs kapcsolatban áll a hálózat valamennyi elemével. Ezek a következők: – karbantartási anyagok és alkatrészek beszállítói BAi , – karbantartási eszközök beszállítói BE j , – karbantartási szolgáltatást nyújtók KSl , – logisztikai szolgáltatók LS , – karbantartási objektumok KO ,  karbantartás a munkahelyen » egy telephelyen » több telephelyen

42  karbantartás a karbantartó üzemben » egy telephelyen » több telephelyen – újrahasznosítást végző objektumok UH  , – karbantartási anyagok és alkatrészek raktárai RA ,  fix telephelyű raktárak,  mobil raktárak – karbantartási eszközök raktárai RE ,  fix telephelyű raktárak,  mobil raktárak – újrahasznosítással kapcsolatos raktárak, gyűjtőhelyek UGm  . Az információáramlások felhasználásával a VLK alapvető feladata, hogy adott karbantartási igény kielégítéséhez a karbantartási logisztikai folyamat optimálisan működjön. Ennek eredményeként az adott karbantartandó objektumhoz hozzá lesznek rendelve a szükséges logisztikai jellegű tevékenységek az adott beszállítóval együtt. Jelöljük a 13. ábra elemeit, amelyek a VLK-val kapcsolatot tartanak H ih -val. H ih

– a virtuális logisztika vállalat ih -adik eleme ih  1, 2 nih

ahol

A virtuális logisztikai vállalat ih -adik elemének kapacitása a jh -adik tevékenységre vonatkozóan K ih , jn ; ahol

jh  1; 2 nih jh

A virtuális logisztikai vállalat i h -adik elemének gazdaságossági mutatója a j h -adik tevékenységre vonatkozóan: Gih , jh ; G0ih , jh

a

virtuális logisztikai vállalat

gazdaságossági

mutatója

a

ih -adik elemének határ

j h -adik

tevékenységre

vonatkozóan, amely azt veszi figyelembe, hogy egy adott vállalatnak milyen gazdaságossági mutatóval éri meg egy adott tevékenységet végrehajtani.

43

Gih , jh  G0ih , jh

Ha

(43)

akkor (43) szerint a virtuális logisztikai vállalat i h -adik eleme a j h -adik logisztikai jellegű tevékenységet gazdaságosság szempontjából nem megfelelően tudja megoldani. A virtuális logisztikai központ tevékenységeként adott karbantartási logisztikai feladathoz kapunk egy kapcsolati rendszert, amelyet a K ih , jh ; és Gih , jh mátrixok szemléltetnek. 1 2  j h  n jh

K ih , jh

1  2      ih     n 

K ih , jh

ih

       

1 2  j h  n jh 1

Gih, jh

 2      ih     n 

Gih, jh

ih

       

A virtuális logisztikai központ feladatai: – adott karbantartási logisztikai feladathoz meghatározni a lehetséges hálózati kapcsolódásokat, vagyis a hálózat mely eleme melyik más elemmel lehet kapcsolatban, – hálózati változatonként meghatározni:  a kapacitás-kihasználást,  a gazdaságossági mutatót,  a megvalósítás átfutási idejét,  a megvalósítás költségét. – kiválasztani adott célfüggvény alapján az optimális hálózati kapcsolatot.

44 Egy virtuális logisztikai vállalati tevékenység, mint a karbantartási logisztika eszköze napjainkban valóság. Magyarországon is az autóipari karbantartások szervezésénél gyakorlatban is működnek elveiben hasonló, de egyszerűbb rendszerek. A hálózati szolgáltatások karbantartási logisztikai tevékenységei pedig csak így oldhatók meg optimálisan. A karbantartási logisztika előzőekben megadott új módszerei, amelyek képesek a karbantartási logisztikai folyamat átfutási idejét, költségeit több szempontból kezelni, valamint módszert adnak a hálózaton át megvalósuló logisztikai folyamat kialakítására, a rendelkezésre álló információs háttér és információs technika alkalmazásával teljesen átalakítják ezt a folyamatot. Ugyan

csak

gyakorlati

esetként

kívánom

megemlíteni,

hogy

a

Magyarországon működő liftek karbantartásának problémáit (TÜV-Bayern) szintén a hálózatszerű karbantartási rendszerrel oldják meg, amelynek meghatározó része a karbantartási logisztikai rendszer. Más példaként említem a MOL-hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási tevékenységet. Ezek a cégek a gyakorlat

oldaláról

fogalmazzák

meg

a

karbantartási

logisztika

szükségszerűségét, a meglévő egyes eredmények moduláris rendszerbe való foglalását,

a

tudományos

tudományterületen.

összegzés

szükségszerűségét

ezen

a

45 II. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LOGISZTIKA

Bevezetés a minőségbiztosítás logisztikájába Napjainkban a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan a minőség fogalma megváltozott. A minőséget, mint definíciót komplex értelemben használják,

amelyet

összefoglalóan

és

röviden

a

vevői

lehetőségek

figyelembevételével a vevői elvárásoknak való megfelelőségként kezelhetünk. Ebből a szempontból a minőségbiztosítás nem más, mint a vevői lehetőségek figyelembevételével a vevői igények kielégítésének elérése maximális szinten. Kérdés az, hogy melyek napjaink vevői igényei, s milyen módon történik ezen igények kielégítése? Napjaink vevői, piaci igényeit a következők jellemzik: – egyedi termékek, egyedi igényeknek megfelelően, – rövid életciklusú termékek, – gyakori termékváltások, – gyakran változó termékstruktúrák, – rövid szállítási határidők, – megfelelő szervízhálózat, – megfelelő terméknyomonkövetési rendszerek, – egész termékciklusra kiterjedő termékkövetés, – termék-újrahasznosítási feladatok megoldása, – kiegészítő szolgáltatások igénye (pl: tanácsadás a termékfelhasználáshoz, a termék kiválasztása, cserék időpontjaihoz, stb.) A felsoroltakból érezhető, hogy a vevői igények megfelelő szinten történő kielégítésének a biztosítása, a minőség biztosítása a logisztikai tevékenységektől meghatározó mértékben függ. Ennek érdekében szükséges feltárni a minőségbiztosítás és a logisztika kapcsolati rendszerét. A szakirodalomban a két külön tudományterülettel külön-külön több szerző munkája is foglalkozik. [K17], [K18], [K21], [K37], [K38] A minőségbiztosítási tudományterülethez

kapcsolódó

DIN/ISO

9000:2000-es

pontokban érintik a logisztikai jellegű tevékenységeket: – a beszerzés:

szabványok

külön

46  a beszállítók értékelése és kiválasztása,  a beszállítói dokumentáció kezelése,  a beszállító minőségbiztosításának felügyelete, – a termékazonosítás és visszakövethetőség: 

egyértelmű termék-hozzárendelés a gyártás és szállítás minden szakaszában,



az

egyes

termékek,

illetve

adatok/sorozatok

összecserélését

lehetetlenné tevő azonosítás, 

az azonosítások dokumentálása.

– a nem megfelelő termék kezelése: 

a termék minőségi osztályának megfelelő logisztikai folyamat kialakítása,



a lehetséges javítási vagy újrahasznosítási folyamat logisztikai tevékenységének kialakítása.

– kezelés, tárolás, osztályozás, csomagolás, szállítás: 

sérülések, károsodások és felcserélések elkerülése,



csomagoló, védő és megjelölési folyamat bevezetése.

– vevőszolgálat:  az igény-kielégítés teljesítésének a felügyelete,  a FIFO elv illetve a szavatosság betartásának biztosítása,  a vevővel való kapcsolat és a karbantartás biztosítása. Mindezek a gyakorlatból vett példák is alátámasztják, hogy a két tudományterület között valóságos kapcsolat létezik. A következő részben a minőségbiztosítás a logisztika kapcsolati rendszerét tárom fel.

1.

A minőségbiztosítás és a logisztika kapcsolati rendszere Rögzíteni szeretném, hogy vizsgálataimnak nem célja a minőségbiztosítás

technológiájának és technikájának a felülvizsgálata. A vizsgálatok adott vevői lehetőségek és elvárások alapján a logisztika szerepét elemzik a vevői elégedettség maximalizálásával. A minőségbiztosítási tevékenység kapcsolódik a termékhez kötődő bizonyos paraméterek értékeinek adott szinten történő tartásához. Nyilvánvaló, hogy a paramétereket valamilyen módon ellenőrizni kell. Ezeket az ellenőrzéseket a

47 minőségellenőrzési helyeken végzik el. Adott minőségellenőrzési hely logisztikai modelljét az 1. ábra szemlélteti. Az 1. ábra alapján a következők állapíthatók meg: – az i -edik termékkel kapcsolatosan a  -edik tevékenység után a j -edik minőségellenőrzési helyen – k  1, 2 ni , j ,k ,

a termék minőségével összefüggő paraméter kerül

ellenőrzésre, – ha a leellenőrzött összes paraméter termék folytatja útját a

  1.

n

i , j , k ,



megfelelő értéken volt, a

tevékenységhez, s a termékjellemző

paraméterek kiegészülnek a ni , j ,k , számú jellemzővel, – ha a leellenőrzött paraméterek között vannak nem megfelelő értékűek, a termék minősége nem megfelelő: 

ha a termék még javítható, akkor a  . tevékenység előtti megfelelő helyre kell visszajuttatni,



ha a termék nem megfelelő, akkor az újrahasznosítását kell megoldani, ha ez kivitelezhető (belső vagy külső),  ha a termék-újrahasznosítás nem lehetséges, akkor annak környezetbarát kezelését kell biztosítani.

48 visszahatás a folyamatra hiba analízis

…….

j. minőségellen őrzési hely

. tevékenység

megfelelő termékminőség

+1. tevékenység

nem megfelelő termékminőség vissza a tevékenységi sor adott helyéhez

i

i

i

n

javítható a termék

belső újrahasznosítás alkalmazható

belső újrahasznosítás

újrahasznosítható a termék n

n

környezetbarát kezelés vagy hulladék megsemmisítés megoldása

külső újrahasznosítás

1.ábra Adott minőségellenőrzési hely logisztikai modellje

Az 1. ábra alapján levonható következtetések a minőségbiztosítás és a logisztika kapcsolatára: – a logisztika az anyagáramlási és a hozzákapcsolódó információáramlási tevékenység, – a minőségbiztosítási tevékenységnél is anyag- és információáramlási tevékenység valósul meg:  biztosítani a  . tevékenység után az i . termék továbbítását a j . minőségellenőrzési helyhez,  a minőségellenőrzés után minősítő paraméterek hozzárendelése az i . termékhez,

49  az új minősítő paraméterek alapján biztosítani a termék továbbítását a megfelelő logisztikai lánc felhasználásával a kívánt helyre. Ezek alapján a következők állapíthatók meg: – a minőségellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerekre is ki kell terjeszteni az anyag- és információáramlási tevékenységet, vagyis a logisztikai tevékenységet, – a minőségbiztosítási rendszert az ott jelentkező anyag- és információ áramlási tevékenységek miatt célszerű integráltan kezelni a logisztikai rendszerrel: 

a minőségbiztosítási rendszer minőségellenőrző helyein a szükséges anyag- és információáramoltatás biztosítása,



a termelési vagy szolgáltatási tevékenység egészére vonatkozóan biztosítani a különféle, eltérő termékek megkívánt anyagáramoltatását és az ehhez kötődő információk gyűjtését, tárolását, értékelését és felhasználását a minőségbiztosítás érdekében,



a termelési vagy szolgáltatási tevékenység egészére vonatkozóan biztosítani az eltérő minőségű termékek, anyagok keveredésmentes logisztikai kezelését,



a minőségbiztosítási rendszer bármely állapotában biztosítani a rendszerben található termékek, anyagok percre kész nyilvántartását, azonosítását.

A logisztika és a minőségbiztosítás kapcsolatának egy másik megközelítése a logisztikai tevékenységek végrehajtásával összefüggő minőségbiztosítást jelenti. Ahogy beszéltünk a gyártástechnológiai tevékenységek minőségbiztosításáról, hasonlóan megfogalmazhatóak a rakodás, szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakományképzés- és bontás, gyűjtés- és osztályozás végrehajtására vonatkozó minőségbiztosítási szabályok. Az adott logisztikai folyamat szintén jellemezhető minőségbiztosítási paraméterekkel. Az előzőek szerint a 2. ábrán összefoglaltam a minőségbiztosítás és a logisztika nevezek.

kapcsolatrendszerét,

amelyet

minőségbiztosítás

logisztikájának

50

2. ábra A minőségbiztosítás és a logisztika kapcsolati rendszere

A 2. ábra alapján látható, hogy a minőségbiztosítási logisztika feladatai a termelő és szolgáltató vállalatoknál egyaránt megjelennek és a kétféle kapcsolat a minőségbiztosítás és a logisztika között egyidejűleg valósul meg a gyakorlatban. A következőkben feltárom ezen feladatrendszert a vállalatok két fajtája esetén (termelő és szolgáltató vállalat).

2.

Termelő vállalat minőségbiztosítási köre, az ott jelentkező logisztikai feladatok A termelő vállalat minőségbiztosítási körét zártláncú gazdaság esetén a 3.

ábra szemlélteti. Az ábra tevékenységein végighaladva fel kell tárni a jelentkező minőségbiztosítási logisztikai feladatokat. A 3. ábra alapján a termék egész életciklusára vonatkozóan elvégzem ezt. A termék életciklusa a marketing, a piackutatás tevékenységével kezdődik. Az itt jelentkező feladatok a következők:

51 – piaci felmérések alapján meg kell határozni az egyes termékekre vonatkozó igényeket, illetve az igények alapján meghatározni az új termékre

vonatkozó

vevői

elvárásokat

és

lehetőségeket

kielégítő

követelményrendszert, – a szóba jöhető termékeknél meg kell határozni, hogy a megkívánt minőséget

milyen

logisztikai

eszközökkel

és

módszerekkel

lehet

biztosítani, – a szóba jöhető termék esetén fel kall tárni a lehetséges beszállítói kört a vevői követelményrendszer alapján. Termékstruktúra kialakítása: – a meglévő termékstruktúra módosítása a: 

a vevői elvárások és lehetőségek alapján,



a rendelkezésre álló logisztikai eszköztár és módszertár alapján,

Gyártmány, termékfejlesztés

Termékstruktúra kialakítás

Folyamatfejlesztés Beszállítók kiválasztása Beszerzési folyamat

Marketing, piackutatás

Termelési folyamat

Recycling folyamat

Elosztási folyamat Karbantartás szolgáltatás

Felszerelés, üzemeltetés

3.ábra Termelő vállalat minőségi köre

52 

a rendelkezésre álló beszállítói kapacitások alapján,



a piaci konkurencia tevékenységének figyelembevétele alapján.

Gyártmányfejlesztés végrehajtása: – a

terméktervezésnél

a

logisztikai

folyamat

szabta

követelmények

figyelembevétele a termék egész életciklusára vonatkozóan: 

termékazonosítás módszerei,



termék logisztikai kezelhetősége,



a termékminőség védelme, sérülések elkerülése,



csomagolás tervezése

Folyamatfejlesztés: – a termékstruktúra-változás a logisztikai folyamatok fejlesztését is igényli, – a gyártástervezés részét képezi az anyagáramlási folyamat tervezése, amelynél meghatározó szempont a minőség biztosítása: 

eltérő

minőségi

fokozatú

termékek

eltérő

anyagáramlási

folyamatokban való kezelésének a biztosítása, 

az eltérő minőségi fokozatú termékek keveredésének a kizárása a logisztikai folyamatokban.

Beszerzési folyamat, beszállítók kisválasztása – a beszállítók kiválasztásánál érvényesülő logisztikai szempontok: 

a beszállított termék megfelelő minősége,



a beszállítások megbízhatósága,



a termékazonosítás megfelelő megoldása,



lehetőség EDI kapcsolat kialakítására a beszállítóval,



közös minőségbiztosítási rendszer kialakítása a beszállítóval.

– a

beszerzési

logisztikai

tevékenység

végrehajtása

a

vállalkozás

értékteremtő láncszemévé váljon, – a logisztikai eszközökkel a beszállítások rugalmasságának a fokozása, – a beszerzési folyamat minőségi jellemzőinek a biztosítása.

53 Termelési folyamat: – a

minőségbiztosítási

rendszer

és

a

logisztikai

(anyag-

és

információáramlás) rendszer integrálódjon egymásba, – a termelési logisztikai tevékenységek végrehajtásánál elsődleges legyen a termék minőségének a megóvása, – a termelési logisztikai folyamatban megfelelő módon biztosítva kell, hogy legyen a termékazonosítás- és nyomonkövetés (automatizált elemek alkalmazása), – az anyagáramlás kialakítása vegye figyelembe a minőségellenőrzés vizsgálati elemeit, ezek az ellenőrzések a logisztikai folyamatban kerüljenek végrehajtásra. Elosztási folyamat: – az elosztási folyamat függvényében megfelelő csomagolási módot kell megválasztani, amely biztosítja: 

a termék minőségének a védelmét,



a termék megfelelő azonosítását.

– a késztermékek logisztikai kezelésénél alapszempontok: 

a termék sérülésének a megakadályozása,



szükség szerint a „first in, first out” elv betartása,



az árukeveredések kizárása,



a kért minőségű termék kerüljön kiszállításra,



a szállítási határidő megbízhatósága garantált legyen.

Felszerelés, üzembe helyezés: – a termék felszereléséhez kapcsolódó logisztikai tevékenységek folyamán a termék ne rongálódjon, – az üzemeltetéshez szükséges anyagok, eszközök megfelelő időpontban, megfelelő költséggel és megfelelő minőségben rendelkezésre álljanak.

54 Karbantartás szolgáltatás: – a

karbantartáshoz szükséges anyagok,

eszközök,

alkatrészek és

szolgáltatások folyamatosan biztosítva legyenek, – a

karbantartásnál

szolgáltatások

használatos

felhasználása

és

anyagok,

eszközök,

igénybevétele

alkatrészek,

nyomonkövethetően,

dokumentáltan rendelkezésre álljon. Recycling folyamat: – meg kel oldani az elhasznált termékek, selejtek gyűjtését, szétszerelését, osztályozott tárolását, – ki kell alakítani az újtahasznosítás logisztikai folyamatát. Az előzőek alapján megadhatók a minőségi zavarok és eszközei közötti kapcsolatok a minőségbiztosítási logisztika esetében. Ezt mutatja a 4. ábra.

4. ábra Minőségbiztosítási logisztikai rendszer kapcsolatai

55

3.

Logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítása A termelő vállalatok mellett napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a

gazdaság megfelelő működésében a különféle szolgáltatást nyújtó vállalatok. Ezen szolgáltatások közül kiemelkedően fontosak a logisztikai szolgáltatások. A következőkben – a termelő vállaltoknál megadottal analóg módon – feltárom a logisztikai szolgáltató vállalatoknál a minőségbiztosítási logisztika szerepét és fontosságát. A logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítási körét az 5. ábra szemlélteti. logisztikai tevékenység tervezése, fejlesztése

marketing, piackutatás

logisztikai folyamat, irányítása, ellenőrzése

logisztikai folyamat, értékelése

használat utáni selejtezés

logisztikai folyamathoz szükséges anyagok, eszközök beszerzése

műszaki szolgáltatás, karbantartás

5. ábra Logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítási köre

A logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítási körében a marketing, piackutatásnál megjelenő főbb minőségbiztosítási logisztikai tevékenységek: – logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó piaci igények feltárása szolgáltatási fajtánként:

56 

beszállítás



tárolás



kiszállítás



szállítmányozás



ER-képzés és bontás



csomagolás



vámolás

– a piaci követelmények meghatározása logisztikai szolgáltatási fajtánként: 

mennyiség,



határidő,



minőségi követelmények,



ár

– piaci információk beszerzése a hasonló szolgáltatást nyújtókról, – összes piaci követelmény feldolgozása, – szerződés minták kidolgozása, – egyes vevői követelmények realizálása szerződésekben. A

logisztikai

tevékenység

tervezésénél,

fejlesztésénél

megjelenő

minőségbiztosítási logisztikai feladatok a marketing és a szerződések alapján a követelmények teljesítésére irányulnak. A jelentkező főbb feladatok: – Szállítási feladatok esetén: 

szállítást végzők meghatározása,



szállítási mód meghatározása,



szállítóeszköz típusának és számának a meghatározása,



eszköz-megrendelési folyamat kialakítása.

– Rakodási feladatok esetén: 

rakodási eszköz megválasztása,



szállítóeszköz be- és kirakodási tervének a meghatározása,



csomagolási, egységrakományképzési eszköz, mód megválasztása.

– Raktározási feladat esetén: 

raktározási hely kijelölése,

57 

tárolási mód megválasztása,



tárolási segédeszköz megadása,



be- és kitárolási sorrend megadása,



raktárkészlet nyilvántartási módjának előírása.

– Árufogadás esetén: 

az árubeléptetéshez szükséges vizsgálatok meghatározása,



az árubeléptetéshez szükséges bizonylatok meghatározása,



az árubeléptetésnél teendő intézkedések előírása.

– Árukiléptetés esetén: 

az árukiléptetéshez szükséges vizsgáltok meghatározása,



az árukiléptetéshez szükséges bizonylatok meghatározása,



az árukiléptetésnél teendő intézkedések előírása.

– Vámolási tevékenység esetén: 

a vámoláshoz szükséges bizonylatok előírása,



a vámolásnál szükséges anyagkészlet meghatározása,



a

vámolásnál

tapasztalt

rendellenességek

megszüntetésével

kapcsolatos intézkedések megadása. – Egységrakományképzés-bontás esetén: 

ERKE-re vonatkozó minőségi követelmények megadása,



az áru elrendezésével kapcsolatos követelmények megadása,



speciális áruvédelem megadása,



egységrakományok

halmazolására

vonatkozó

lehetőségek

meghatározása, 

sérült egységrakományokra vonatkozó intézkedések megadása.

– Csomagolási tevékenység esetén: 

az egyes árukhoz szükséges csomagoló anyagok megválasztása,



a csomagolás módjának és eszközének a megválasztása,



a

csomagolás

információtartalmának

és

felhasználásának

megválasztása. – A kezelt áru minősítésével kapcsolatos tevékenységek esetén:

58 

árufajtánként és hibalehetőségenként a hibás áru kritériumának a meghatározása,



a

hibás

áru

kijavításával

összefüggő

logisztikai

utasítások

megfogalmazása, 

az árura vonatkozó bizonylatok meghatározása.

A logisztikai folyamat irányításánál és ellenőrzésénél előforduló leggyakoribb minőségbiztosítási logisztikai feladatok a következők: – a megvalósuló logisztikai folyamatok áttekinthető megadása, adott paraméterekkel való kezelhetősége, – a logisztikai folyamatban a kezelt árukra vonatkozó ellenőrzések és vizsgálatok, a szükséges intézkedések megadása, – az áruazonosítás és árukövetés megvalósítása, – az ellenőrzéseknél használt eszközökre vonatkozó követelményrendszer meghatározása. A logisztikai szolgáltatási folyamatok működtetéséhez és megvalósításához anyagokra és eszközökre van szükség. Ezen anyagok és eszközök beszerzésénél megjelenő főbb minőségbiztosítási logisztikai feladatok a következők: – a szükséges anyagok és eszközök meghatározása, – a lehetséges beszállítók feltárása és értékelése, az alkalmazásra kerülők kiválasztása, – rendelési időpontok, beérkezési időpontok meghatározása, – a

beszerzett

anyagok

és

eszközök

tárolásával

kapcsolatos

követelményrendszer meghatározása. A logisztikai folyamathoz kapcsolódóan műszaki jellegű szolgáltatások és bizonyos szintű karbantartások is megvalósulnak. Az itt jelentkező minőségbiztosítási logisztikával kapcsolatos feladatok: – a nyújtott szolgáltatások körének a meghatározása: 

energiaellátás (hő, gáz, elektro, szilárd- és folyékony tüzelőanyag),



szennyvíz és hulladékkezelés,



információk kezelése.

59 – a szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények és azok ellenőrzési módjának a meghatározása, – a logisztikai műszaki szolgáltatáshoz szükséges logisztikai feladatokat ellátó eszközök karbantartása:  az eszköztípusok meghatározása,  az

eszközök

felülvizsgálati

időpontjának

és

módjának

a

meghatározása,  szükséges

anyagok

készletezése,

a

szükséges

beszerzések

meghatározása,  karbantartást végzők megválasztása. A

logisztikai

szolgáltató

tevékenységhez

kapcsolódó

selejtezési

és

újrahasznosítási tevékenységnél jelentkező főbb minőségbiztosítási logisztikai tevékenységek: – a leselejtezésre kerülő eszközök körének és leselejtezési kritériumainak a meghatározása, – a keletkező hulladékok csoportba sorolása, hulladékcsoportok gyűjtése és tárolása, – hulladékcsoportok újrahasznosítási módjának logisztikai vonzatai. A

logisztikai

szolgáltató

vállalat

tevékenységét

a

minőségbiztosítás

érdekében folyamatosan értékelni is szükséges. Az értékeléssel összefüggő főbb tevékenységek: – reklamációk feldolgozása és intézkedések foganatosítása, – a szolgáltatási folyamatok teljesítésével kapcsolatos információk gyűjtése, feldolgozása és értékelése, – számlázási határidők és azok teljesítésének az ellenőrzése, – újabb szolgáltatásokról, változásokról partnerek értesítése. Végighaladva az 5. ábrán a következő megállapítások tehetők: – a

szolgáltató

szférában

(a

logisztikai

szolgáltatási

szféra)

a

minőségbiztosítási logisztikai tevékenység szerepe még fokozottabban és

60 bonyolultabb áttételeken keresztül érvényesül, mint a termelő vállalt esetében, – a minőségbiztosítási logisztikai tevékenységek a szolgáltatásoknál és a termelés esetén is, több paraméteres, bonyolult kapcsolati rendszerben valósulnak meg, amely rendszernek az áttekintése, bizonyos irányban történő elmozdulás (javítása) bonyolult feladatot jelent, – a

vevői

lehetőségeknek

és

elvárásoknak

való

megfelelésnél

a

szolgáltatások eseténél is, a logisztikai tevékenységek szerepe fontos.

4.

A minőségbiztosítási logisztika matematikai kezelhetősége Induljunk ki az előzőekben már leírtakból, hogy egy adott termék vagy

szolgáltatás elvárt minősége egy komplex fogalom, amelynek gyakorlati kivitelezésében a logisztikának is meghatározó szerepe van. Egy adott termék vagy szolgáltatás elvárt minősége a 6. ábra alapján alakul

logisztikai jellegűek Vevői lehetőségeket befolyásoló tényezők

...

...

...

...

Vevői minőségi elvárásokat befolyásoló tényezők logisztikai jellegűek

ki.

6.ábra Az elvárt minőség kialakulásának a folyamata

A gyakorlatban, ha minőségről beszélünk, akkor egy komplex, de a vevő szempontjából szubjektív fogalmat kell kezelnünk. A vevőnek lehetnek elvárásai, például

gyors

átfutási

idő,

a

termékkeveredések

kizárása,

automatizált

termékazonosítás stb. Az egyes vevői elvárások megvalósítása feltételekhez

61 kötődik, például szolgáltatási díj megfizetése, speciális logisztikai eszközök megléte, megfelelő információs háttér biztosítása. A feltételek egy részének kielégítését a megrendelőnek (vevőnek) kell biztosítania, s ez pedig az ő lehetőségeitől függ. Hiába akar a megrendelő (vevő) konténeres árukezelést, ha erre nincs neki megfelelő kialakítású konténerkezelő rendszere. Ebben az esetben nyilván elemezni kell, hogy milyen lehetőségekkel érhető el a konténeres árukezelés, mit jelent ez beruházásban, fejlesztésben a vevő számára, milyen haszonnal jár ez a megoldás. Ha a vevői lehetőségek ezt megengedik, akkor megmarad ez a minőségi igény a vevő részéről, ha nem, akkor módosítani fogja azt. Így a vevői igények és lehetőségek a minőség tekintetében egy „piaci valósághoz” tartoznak, ami azt jelenti, hogy a mindenkori vevői levárások és lehetőségek determinálják a tényleges minőség paramétereit adott megrendelői kör számára. A 6. ábra alapján megállapítható: – a k. termék vagy szolgáltatás elvárt minősége függ a vevői elvárásoktól és a vevői lehetőségektől, – a vevői elvárások és a vevői lehetőségek egy része tisztán logisztikai jellegű, – az . tényleges elvárást n darab befolyásoló tényező alakítja, – a  tényleges vevői elégedettséget n darab befolyásoló tényező alakítja, – a k . termék vagy szolgáltatás elvár minősége konkrét jellemző értékekkel definiálható, amely értékek egy része tisztán logisztikai tevékenységhez kötődik. Vizsgáljuk meg, hogy adott termék vagy szolgáltatás esetén hogyan alakulnak az elvárt minőséget jellemző, leíró paraméterek. Ezt mutatja a 7. ábra. Az ábra alapján megállapítható: – a k . termék minősége nk db Eka minőségi értékkel leírható, – adott Eka érték mellé meghatározható egy Fka célfüggvény, amely lehet maximalizáló vagy minimalizáló.

62

7. ábra A k . termék, szolgáltatás elvár minőségét jellemző értékek

A 7. ábra felhasználásával minden egyes termékre vagy szolgáltatásra nézve megadhatók a minőséget jellemző értékek. Ennek a struktúráját a 8. ábra szemlélteti.

8. ábra Adott termékstruktúra minőségi jellemzői

A k. termék vagy szolgáltatás esetén n k, db minőséget leíró logisztikai jellegű érték E k,  és logisztikai jellegű célfüggvény Fk,  adható meg. Az E k, értékek megadása a vevői (felhasználói) elvárások és lehetőségek alapján alakul ki, az értékhez tartozó célfüggvény Fk, arra utal, hogy az adott érték optimalizálása az érték növelésével vagy csökkentésével érhető el. Megvizsgálva az E k, elvárt-érték kialakulását a 9. ábra alapján a következő megállapítások tehetők: – a k. termék vagy szolgáltatás  . logisztikai minőségi értékét n k, ,  darab befolyásoló tényező alakítja Tk, ,  ,

63 – a k. termék vagy szolgáltatás  . logisztikai jellegű értékét befolyásoló . tényező n k, ,  , db paraméter alakulásától függ Pk, ,  , , – a k. termék vagy szolgáltatás  . logisztikai jellegű értékét befolyásoló . tényezőt meghatározó

 . paraméterének a változtatására

n k, ,  ,,

változtatási lehetőség van Vk, ,  ,, . A 9. ábra alapján szintén megállapítható: – a k. termék vagy szolgáltatás minőségét leíró logisztikai jellegű értékek alakulása egy minőségbiztosítási logisztikai hatásláncon, hálózaton keresztül valósul meg, – ez a hatáslánc hierarchikus felépítésű, az ábra szerint 4 szintből áll össze: E k,  Tk, ,   Pk, ,  ,  Vk, ,  ,, ,

64

Ek ,

őségi értéke a k. termék vagy

szolgáltatás . elvárt logisztikai min

őségi érték szerepel a k. termék vagy szolgáltatás

E k ,1

E k ,

Ek ,nk ,

esetén nk , db logisztikai min őségi őtőlértéke függ a k. termék vagy

ő az E k , értéket

esetén .

nk , , darab

logisztikai

befolyásoló tényez alakítja

T k ,  ,1

T k , , 

Tk ,,nk ,,

min nk ,, db befolyásoló tényez

őségi értékét a k. termék vagy szolgáltatás

ő a Tk , , tényez alakulását n k , , , darab paraméter

Pk , ,  ,1

Pk ,  ,  , 

Pk,,,nk,,,

befolyásolja

változtatási mód lehetséges

esetén . logisztikai min befolyásoló . tényez nk ,,, db paramétert őségi értékét a k. termék vagy

a Pk ,,, paraméter változtatására nk ,,,,

ől ő függ

őt őség van

szolgáltatás . logisztikai

Vk ,,,,1

Vk ,,,,

Vk, , , ,nk,,, ,

min befolyásoló . tényez meghatározó . paraméternek a változtatására nk ,,,, változtatási lehet

65 – tetszőleges k. termék vagy szolgáltatás . logisztikai jellegű minőségi értékének E k,  a megváltoztatásához több befolyásoló tényező Tk, ,   járul hozzá, – egy-egy tetszőleges befolyásoló tényező Tk, ,   alakulása több paraméter

P

k, ,  ,

 függvénye,

– bármely tetszőleges paraméter

P

k, ,  ,



változtatására több változtatási

lehetőség Vk, ,  ,,  áll rendelkezésre, – egy-egy adott befolyásoló tényező egy vagy több logisztikai jellegű minőségi érték alakulásához járul hozzá, – egy-egy paraméter egy vagy több befolyásoló tényezőhöz is tartozhat. A 9. ábrán feltárt minőségbiztosítási logisztikai értékelő rendszer kapcsolati hálóját a jelölések egyszerűsítése végett, új jelölési rendszer bevezetésével leképezhetjük a 10. ábrán közölteknek megfelelően. A 10. ábra jelöléseinek az értelmezése: –

Pi ,

a vizsgált termék vagy szolgáltatás logisztikai jellegű minőségi értékét befolyásoló i. paraméter i  1, 2, n 

–

Vi, ,

az i. paraméter változtatásának  . lehetősége   1, 2, pi 

–

Tj,

a j. befolyásoló tényező  j  1,2, m 

–

Ek ,

a k. logisztikai jellegű minőségi érték k  1,2, r 

Adott példán szeretném bemutatni a 10.ábra struktúrájának gyakorlati kialakítását. A logisztikai jellegű minőségi érték legyen például: – az átfutási idő a megrendelés feladásától a termék felhasználóhoz való őírt.

beérkezéséig; Ek  el

66 Vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők befolyásolják a fent megadott értékeket. Ilyen tényezők: – az alkalmazott közlekedési alágazat Ti  , – az alkalmazott ERKE típus Ti 1 , – az alkalmazott termékazonosítási mód Ti 2 .stb. A tényezők több paramétertől függhetnek, például: – az alkalmazott közlekedés alágazat, lehet  közút,  vasút,  kombinált stb. Egy-egy paraméter pedig több változatban is rendelkezésre állhat, például közúton: – kamion, – tehergépkocsi, – stb. A leírtak alapján képezhetők a logisztikai hatásláncok, természetesen adott problémához mindig fel kell tárni az aktuális hatásláncot.

67

V 1 ,1

V 2 ,1

V i ,1

V n ,1

V 1 ,2

V 2 ,2

V i,2

V n ,2





V i ,



V 2 ,p 2

V 1 ,p 1 10. ábra

V i ,p i

Adott termék minőségbiztosítási logisztikai hálója

V n ,p n

68 Az E1 , E 2 , E k  E r , az adott termék vagy szolgáltatás elvárt logisztikai jellegű

minőségi

értékeinek

kialakulását

a

P1 , P2 , Pi  Pn ,

paraméterek

változtatásának lehetőségei adják. A változtatási lehetőségek összes száma meghatározható az alapján, hogy a vizsgálatainknál bármely változat bármely másikkal előfordulhat. Adott, Pi paraméter változtatására n pi db

változat áll rendelkezésre.

Bármely paraméterváltozat bármely más paraméterváltozattal képezhet egy adott paramétersort. A lehetséges paramétersorok száma 1. szerint meghatározható. n

PS   n pi  n1  n 2  n i  n pi

(1)

i 1

ahol: PS

– a paramétersor-változatok maximális száma,

n pi

– az i. paraméter változtatásának lehetséges eseteinek a száma,

i

– a paraméterek futóindexe,

n

– a paraméterek maximális száma.

Egy adott paramétersort jellemezni lehet az n. db paraméter aktuális értékével. Így a lehetséges paramétersor-változatokat meg lehet adni egy

P n, PSmátrix-szal: 1 1 2   P  i   n 

2    PS

Pi,

        

Az (2.) alapján megadható: P

– a lehetséges paramétersor-változatok mátrixa,

(2)

69

i

– a paraméterek futóindexe,

n

– a paraméterek maximális száma,



– a paramétersor-változatok futóindexe,

PS

– a paramétersor-változatok maximális száma,

Pi,

– az i. paraméter értéke a . paramétersor esetén.

A paramétersor változatok alapján a 10. ábra minőségbiztosítási logisztikai hálója felhasználásával belátható, hogy mind a logisztikai jellegű értékeket befolyásoló tényezők esetén, mind a logisztikai jellegű minőségi értékek esetén a P mátrix alapján megfelelő felépítésű T és E mátrixok értelmezhetők. A T mátrix felépítése: 1 1 2    T  j    m 

2    PS         

(3)

Az (3.) alapján megadható: T

–

az adott termék elvárt logisztikai jellegű minőségi értékeit befolyásoló tényezőinek az értékeit tartalmazó mátrix,

Tj,

– a j. befolyásoló tényező értéke a . paramétersor változat esetén,



– a paramétersor-változatok futóindexe,

PS

– a paramétersor-változatok maximális száma,

j

– a logisztikai jellegű minőségi értéket befolyásoló tényezők futóindexe,

70

m

– a befolyásoló tényezők maximális száma.

Az E mátrix felépítése: 1

2    PS

1 2   E  k   r 

E k,

        

(4)

Az (4.) alapján megadható: E

E k,

–

a lehetséges, logisztikai jellegű minőségi értékek mátrixa,

– a k. logisztikai jellegű minőségi jellemző értéke a . paramétersor változat esetén,

k

– a logisztikai jellegű minőségi jellemző futóindexe,

r

– a logisztikai jellegű minőségi jellemzők maximális értéke,

.

– a paramétersor-változatok futóindexe,

PS

– a paramétersor-változatok maximális száma.

Értelmezhetőek adott termék esetén a vevői elvárások és vevői lehetőségek (6. ábra) alapján a logisztikai jellegű minőségi jellemzők szükséges értékei. Jelöljük ezeket az ES vektorral.

ES  ES1 , ES2 , ESk , ESr 

(5)

Az (5.) alapján megadható: ES

–

a

logisztikai

jellegű

minőségi

jellemzők

szükséges

értékeinek a vektora,

ESk

– a k. logisztikai jellegű minőségi jellemző szükséges értéke,

71

k

– a logisztikai jellegű minőségi jellemzők futóindexe,

r

– a logisztikai jellegű minőségi jellemzők maximális száma.

A kérdés az, hogy a paramétersor-változatokhoz tartozó lehetséges logisztikai jellegű minőségi jellemzők értékei közül, melyek felelnek meg a vevői elvárásoknak és a vevői lehetőségeknek. Ennek megkeresésére szolgáló algoritmus szöveges folyamat leírását a 11. ábra mutatja.

72

Start

Vesszük az első paramétersor változatot 4 Vesszük az adott paramétersor változathoz tartozó logisztikai jellegű minőségi értéksort

Vesszük a minőségi értéksor első elemét 3 Vesszük az adott értéksor elemnek megfelelő szükséges logisztikai jellegű minőségi jellemző értékét

Meghatározzuk a vizsgált minőségi értéksor elem célfüggvényének típusát

n

2

A vizsgált célfüggvény maximalizálható?

i

1

73

74

11. ábra

A lehetséges változatok alapján a megfelelő megoldások megkeresésének szöveges folyamatábrája

A 11. ábrán ismertetett algoritmus segítségével a (4) szerint felépülő, logisztikai jellegű minőségi értékek mátrixa módosul (6)-nak megfelelően. 1 1 2   EM   k   r 

2 

EM k,

 NM         

(6)

Az (6.) alapján megadható: EM

–

a

megvalósítható

és

paramétersor-változatok

megfelelő esetén

értékeket a

logisztikai

biztosító jellegű

minőségi jellemzők értékeinek a mátrixa, EM k,

– a k. logisztikai jellegű minőségi jellemző értéke a . megfelelő paramétersor-változat esetén,

k

– a logisztikai jellegű minőségi jellemzők futóindexe,

r

– a logisztikai jellegű minőségi jellemzők maximális száma,



– a megfelelő paramétersor-változatok futóindexe,

NM

– a megfelelő paramétersor változatok maximális száma.

75 Minden esetben igaz az, hogy NM  PS

(7)

vagyis, a megfelelő paramétersor-változatok száma nem lehet nagyobb, mint a képezhető paramétersor változatok száma. A vizsgálat következő kérdései: NM  0

(8)

Ha (8) fennáll, akkor a vevői igények és lehetőségek alapján meghatározott logisztikai jellegű minőségi értékek teljes egészében nem érhetők el, a rendelkezésre álló paramétersor változtatási lehetőségekkel. Ez azt jelenti, hogy a paraméterek értékét definiáló műszaki és informatikai háttár fejlesztésre szorul, illetve a logisztikai jellegű minőségi értékek egy része nem felel meg a vevői igényeknek. Ha (8) nem áll fenn, akkor megoldható a logisztikai jellegű minőségi paraméterek értékeinek a biztosítása a vevői igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Ha (9) fennáll NM  1

(9)

akkor további vizsgálódás a lehetséges megvalósítási változat miatt felesleges. A logisztikai jellegű minőségi paraméterek értékei csak egy adott paramétersor változattal valósíthatók meg. Ha (10) áll fenn NM  1

(10)

akkor a logisztikai jellegű minőségi paraméterek kívánt értékeit több, pontosan NM db paramétersor változat bármelyikével elérhetjük. Ilyen esetben szükséges a több lehetséges megoldásból valamilyen szempontnak megfelelő célfüggvény alkalmazásával az optimális paramétersor változatot meghatározni. A gyakorlati életben alapvetően a következő két maghatározó feltételt kell kielégíteni:

76 – a vevői igények és lehetőségek által meghatározott és számításba vett összes logisztikai jellegű minőségi jellemző értéke legyen biztosítva, – a megfelelő paramétersor-változatok közül a legkisebb költséggel megvalósítható változat kerüljön alkalmazásra. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében költségfüggvényeket kell felállítani a paraméterváltozatok függvényében. A 10. ábra alapján meghatározható a költségfüggvények struktúrája.

V1,1  C1,1

V2,1  C2,1

Vi,1  Ci,1

Vn,1  Cn,1

V1,2  C1,2

V2,2  C2,2

Vi,2  Ci,2

Vn,2  Cn,2

 

 





V1,p1 C1,p

1













Vi,  Ci,

  V2,p 2  C2,p 2





Vi,pi  Ci,pi









  Vn,pn  Cn,pn

12. ábra A paraméterváltozatok költségfüggvényei A 10. ábra alapján a következők állapíthatók meg: – minden egyes paraméterérték-biztosítás általában költségeket jelent, – Ci, - az i. paraméter β . változatának a megvalósítási költsége, Ci,  0

(11)

i  1, 2, n   1, 2, pi

– a különböző paraméterek értékeinek a biztosításai általában eltérő nagyságú költségeket jelentenek, β-1

C  Ci-1, 1 i,



(12)

77 i  2,3, n   2,3, pi

– egy adott paraméter esetén is, az eltérő paraméterérték megvalósítása általában eltérő nagyságú költségekkel lehetséges,

Ci,  Ci,1

(13)

i  1, 2, n   2,3, pi

A (4) szerint megadott és értelmezett E mátrix felépítésének megfelelően értelmezhető (14) szerint CP mátrix. 1

2 

1 2   CP   k   r 

 PS         

CPk,

(14)

Az (14.) alapján megadható: CP

–

a

lehetséges,

logisztikai

megvalósításához tartalmazó

mátrix

jellegű

szükséges a

minőségi költségek

értékek értékeit

paramétersor-változatok

függvényében, CPk,

– a k. logisztikai jellegű minőségi jellemző adott értéken történő megvalósítási költsége a . paramétersor változat esetén.

A (2) szerint megadott és értelmezett P mátrix felépítésének megfelelően értelmezhető (15) szerint C mátrix

78 2 

1 1 2   C  i   n 

 PS         

Ci,

(15)

Az (15.) alapján megadható: C

–

a

lehetséges

paraméter-megvalósítási

költségek

a

paramétersor változatok függvényében, Ci,

– a i. paraméter értékének megvalósítási költsége a . paramétersor változat esetén,

i

– a paraméterek futóindexe,

n

– a paraméterek maximális száma,



– a paramétersor változatok futóindexe,

PS

– a paramétersor-változatok maximális száma.

A (2) és (14) és (15) alapján felírható, hogy λ

i,λ

CPk, 

C

(16)

ik

ahol:

k

– a

k.

logisztikai

jellegű

minőségi

jellemző

értékét

befolyásoló paraméterek halmaza. A (14) felhasználásával, valamint (15) és (16) figyelembevételével felírható adott, megfelelő paramétersor esetén a megvalósítás költsége. r

C λ   CPk,λ k 1

ahol:

(17)

79

Cλ

–

a λ .paramétersor-változat esetén a logisztikai jellegű minőségi jellemzők megvalósításának költsége.

Az optimális változat, a költségminimalizálás szempontjából (18) szerint felírható. Copt  min C λ

λ



(18)

ahol: Copt –

a minimális költség értéke a lehetséges és megvalósítható paramétersor-változatok esetén.

A Copt költséghez tartozik egy: – λ opt, költség szerint optimális paramétersor-változat, – P1,opt , P2,opt , Pi,opt,  Pn,opt paraméterérték sor, amely a minőségbiztosítás megvalósításának optimális költségét adja, – E1 , E 2 , E k  E r logisztikai jellegű minőségi jellemzők értékek, amelyek teljesítik a vevői elvárások és lehetőségek alapján definiált értékek kielégítését. A minőségbiztosítás logisztikája témakörben külön-külön léteznek logisztikai modulok, amelyek alkalmasak valamely logisztikai tevékenység egyes részeinek tervezésére, irányítására. A jelenlegi gyakorlati igények a globalizált ellátási láncok megvalósulása miatt előtérbe helyezték a minőségbiztosítási logisztika szerepét. Ehhez kötődő problémákkal foglalkoztam a TÉKISZ Rt. olasz tulajdonú logisztikai szolgáltató vállalatnál megvalósuló tevékenységeknél (spanyol-kínai ellátási lánc) is. Hasonló problémák megoldására merült fel igény magyarországi autóipari beszállítók esetén is. A hatásláncokon keresztül megvalósítható minőségbiztosítási problémákkal az EU-5-ös program keretében az OPTIAS projektben az ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok és ipari területfejlesztéssel kapcsolatosan tevékenykedtem. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy az ipar és szolgáltató-ipar részéről igen erősen előtérbe került a minőségbiztosítás logisztikája témakör.

80 Az oktatás területén mind a karbantartási és mind a minőségbiztosítási logisztika új tantárgyként bevezetésre került az egyetemi oktatásba.

81 Összefoglalás

Jelen tézisfüzet bemutatta a karbantartási és minőségbiztosítási logisztika kapcsolatrendszerét matematikai eszközökkel alátámasztva. A következőkben felsorolt, részben társszerzőkkel készített publikációk a tézisekben összegzetteket csak megalapozták. Ezek alapján önállóan alkottam meg a tézisfüzetben leírt matematikai modelleket és módszereket, valamint az azokból származtatható következtetéseket. A karbantartási logisztikával kapcsolatosan a következő eredményeket értem el: – Feltártam a logisztika és a karbantartás kapcsolati rendszerét anyagok, eszközök, alkatrészek, szolgáltatás és munkaerő vonatkozásában. [C1], [C2], [C3], [C12], [F6], [F7], [G2], [G18] – Ezen kapcsolati rendszer tervezésének és irányításának az alapján meghatároztam a karbantartási logisztikai tevékenység alapmodelljét. [C1], [C2], [C3], [C30], [F10], [G13], [G14] – Az alapmodell figyelembevételével feltártam a karbantartási technológiai tevékenység

indíthatóságának

időbeli

függését

a

logisztikai

tevékenységektől matematikai összefüggésekkel. [C3], [C4], [C12], [C30], [C46], [D12], [E18], [G34] – Feltártam a karbantartás logisztikai folyamatának költségtényezőit, és meghatároztam a beszállítótól a karbantartási technológiáig megvalósuló logisztikai folyamat költségfüggvényét és a lehetséges optimalizálásokat. [C4], [C5], [C32], [C36], [C42], [C55], [E16], [E20], [G36], [G38] – Foglalkoztam a virtuális vállalattal, mint a karbantartási logisztika tervezésének,

irányításának

és

működtetésének

egyik

lehetséges

optimalizációs eszközével. [A3], [B2], [C7], [C55], [C56], [D10], [D12], [E4], [E14], [E22], [G31] A minőségbiztosítási logisztikával kapcsolatosan a következő eredményeket értem el: – Feltártam a logisztika és a minőségbiztosítás kapcsolati rendszerét, megadtam a minőségellenőrzési hely logisztikai modelljét. [C8], [C11], [D13], [E11], [E15], [G4]

82 – Megadtam termelő vállalat termékeinek egész életciklusára vonatkozó minőségbiztosítási körében jelentkező logisztikai feladatokat. Elemeztem az ott jelentkező logisztikai tevékenységeket. [C8], [C9], [C11], [D3], [D8], [D13], [E11], [E15], [F2], [G2] – Faltártam a logisztikai szolgáltató vállalat minőségbiztosítási körében jelentkező logisztikai feladatokat. Elemeztem ezen feladatokhoz kacsolódó logisztikai jellegű tevékenységeket. [A5], [A8], [B1], [C10], [C11], [D13], [E3], [E9], [E11], [E15], [F1], [G1] – Meghatároztam

a

minőségbiztosítási

logisztika

tervezésének

és

irányításának matematikai modelljét, feltártam annak struktúráját és kapcsolati rendszerét és megadtam annak matematikai leírását. [A3], [C47], [C58], [E4], [E12], [G42], [E13], [E12], [G20], [G21] – Kidolgoztam a minőségbiztosítási logisztika hatáslánc-módszerét, amely segítségével a logisztikai költségek és a logisztikai minőségi értékek figyelembevételével az optimális hatáslánc kiválasztható. [B2], [C58], [E8], [F9], [G28], [G37], [G39]

83 Zusammenfassung

Das vorliegende Thesenheft stellt das mit mathematischen Mitteln untermauerte Beziehungssystem der Wartungs- und Qualitätssicherungslogistik vor.

Bezüglich der Wartungslogistik erreichte ich die folgenden Ergebnisse: – Ich modellierte das Bezienungssystem zwischen Logistik und Wartung bezüglich der Materialien, Geräte, Ersatzteile, Dienstleistungen und Arbeitskräfte. – Zur Planung und zum Management dieses Beziehungssystems habe ich ein Grundmodell für die Logistiktätigkeiten der Wartung aufgestellt. – Unter Nutzung des Grundmodells legte ich mittels Bescheibung der mathematischer Zusammenhänge der logistischen Tätigkeiten dar, in welcher zeitlichen Abhängigkeit die wartungstätigkeiten gestartet werden können. – Ich legte die Kostenfaktoren des logistischen Prozesses der Wartung dar und bestimmte für den logistischen Prozess vom Zulieferer bis hin zur Realisierung der Wartung die Kostenfunktionen und ihre mögliche Optimierung. – Ich beschäftigte mich mit dem virtuellen Unternehmen, als einem der möglichen

Optimierungsansätze

zur

logistischen

Planung,

demManagement und Betreiben der Wartungslogistik. Bezüglich der Qualitätssicherung der Logistik erreichte ich folgende Ergebnisse: – Ich

legte

das

Beziehungssystem

zwischen

Logistik

und

Qualitätssicherung dar. Ich stellte ein logistisches Modell für die Qualitätssicherungsstelle auf. – Ich beschrieb die logistischen Aufgaben, die sich für die Producte des Produktionsunternehmens im Qualitätssicherungsbereich bezüglich des gesamten Lebenszyklus ergeben. Ich habe die sich dort ergebenden logistischen Tätigkeiten analysiert. – Ich

habe

die

anfallenden

Qualitätssicherung

von

Logistikaufgaben

logistischen

im

Bereich

der

Dienstleistungsunternehmen

84 dargelegt. Ich habe die zu diesen Aufgaben gehörenden spezifischen Logistikaufgaben analysiert. – Ich habe das mathematische Modell der logistischen Planung und des Managements der Qualitätssicherung bestimmt, ich habe seine Struktur und sein Beziehungssystem dargelegt und gab dazu eine mathematische Beschreibung. – Ich

habe

die

Wirkungskettenmethode

für

die

Logistik

der

Qualitätssicherung ausgearbeitet, mit deren Hilfe ich unter Beachtung der logistischen Kosten und der logistischen Qualitätswerte eine optimale Wirkungskette auswählen konnte.

85

A Ph.D. védés utáni publikációk listája

A

Külföldi folyóiratokban megjelent cikkek a Ph.D. védést követően

1.

Logistikforschungen und wissenschaftliche Schule der Logistik am Lehrstuhl für Fördertechnik und Logistik der Universität Miskolc (Ungarn), Magdeburger Schriften zur Logistik, MSL-Heft 13, 2002, pp. 13-15, ISSN 1436-9109, társszerző: Cselényi J.

2.

Theoretische

Grundlagen

der

Gestaltung

von

KANBAN-Wagen

zur

Bedienung von Montagestationen, Magdeburger Schriften zur Logistik, MSLHeft 13, 2002, pp. 27-33, ISSN 1436-9109, társszerzők: Cselényi J., Németh J. 3.

Virtuelle Zentrale zur Disposition der Inspektion räumlich verteilter Objekte, Magdeburger Schriften zur Logistik, MSL-Heft 1, 2002, pp. 61-66, ISSN 1436-9109, társszerzők: Cselényi J,. Kota L.

4.

Entwicklung

einer

Open-Source-Planungsplattform

für

die

Logistikausbildung, Magdeburger Schriften zur Logistik, MSL-Heft 13, 2002, pp. 3-11, ISSN 1436-9109, társzerző: E. Glistau, D. Ziems 5.

Structure of holonic systems completing logistical tasks, a typical model of a holonic system for storage- and its connecting logistical services, The International Journal of Transport & Logistics, Beograd, 2003, 5, pp. 135145, ISSN 1451-107X, társszerzők: Cselényi J., Németh J.

6.

Possibilities of the common research-development action in the field of automated logistical enginees, Acta Montanistica Slovaca, 2003, 4, pp. 248250, ISSN 1335-1788, társszerző: Ádám T., Pap L.

7.

Wissenschaft und Bildung forcieren Ausban der Logistikkapazität, Jahrbuch Logistik 2004, pp. 272-275, társszerző: Cselényi J.

8.

Some Questions About the Control Strategies of Automated Car Storing Systems, Manufacturing Engineering, 2004, III, pp. 79-82, ISSN 1335-7972, társszerző: Cselényi J., Rádai L.

86 B

Magyar folyóiratokban idegen nyelven megjelent cikkek a Ph.D. védést követően

1.

Qualitätssichereungsprobleme des Logistikunternehmens, Gép, L, 1999, 5, 21-24. oldal, ISSN 0016-8572, társszerző: Cselényi J.

2.

Die virtuelle Zentrale zum optimalen Betrieben bei der Wartung, bei der periodisch technischen Kontrolle von zerstreuten Objekten, Gép, 2002, 2-3, 43-46. oldal, ISSN 0016-8572, társszerző: Cselényi J., Kota L.

3.

Neue

Forschungsmöglichkeiten

an

der

Universität

Miskolc

zu

den

Themengebieten der Fördermaschinen, Materialfluss und Logistiksysteme, Északkelet-Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2002, 12, 20-26. oldal, ISSN 1219-9540, társszerző: Cselényi J., Kovács L. 4.

Educational and research activities of the Department of Materials Handling and Logistics in the field of logistics, Tranzit, 2003, 4, 20-21. oldal, ISSN 1419-8983, társszerző: Cselényi J.

5.

Research and development of methods to improve logistic potential of suppliers, Tranzit V, 2003, 5-6, 10-11 oldal, ISSN 1419-8983, társszerző: Cselényi J.

6.

Examination of Logistic Parameters with an Influence on Cost Efficiency in Delayed (Relocated) Assembly, European Integration Studies, A Publication of the University of Miskolc, Vol. 2, No. 1, 2003,143-153 oldal, ISSN 15886735, társszerző: Cselényi J.

87 C

Magyar nyelvű folyóiratokban közölt cikkek a Ph.D. védést követően

1.

Ismertető a Phare TDQM HU-9305-001 számú program keretében kidolgozott „A karbantartás logisztikájának alapelvei” c. tantárgyi modulról, Észak-Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, Miskolc, 1997, 7-8, 77-85. oldal ISSN 1219-9540, társszerző: Cselényi J.

2.

A

karbantartás

logisztikájának

alapelvei,

Észak-Magyarországi

társadalompolitikai folyóirat, Miskolc, 1997, 9-10, 35-41. oldal, ISSN 12199540, társzerző: Cselényi J. 3.

Karbantartás

logisztikai

rendszerének

információáramlása,

Gépgyártástechnológia XXXVIII, 1998, 6, sz. 54-57. oldal, ISSN 0016-8580 4.

Karbantartás – logisztikai menedzsment, Gépgyártástechnológia XXXIX, 3, 1999, 1-6. oldal, ISSN 0016-8560

5.

A karbantartási tevékenység logisztikai vonzatai, LOGINFO, Magyar Logisztikai Egyesület, 1999, 2, 19-22. oldal, ISSN 1217-9485

6.

Logisztikai szolgáltatás minőségbiztosítása, Észak-kelet Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2000, 6, 25-29. oldal, ISSN 1219-9540

7.

Szétszórt objektumok karbantartásának időszakos, műszaki ellenőrzésének optimális működtetésére szolgáló virtuális logisztikai központ, Gépgyártás, 2001, június, 15-21. oldal, ISSN 0016-8580, társszerző: Cselényi J., Kota L.

8.

Logisztikai tevékenység, logisztikai szolgáltatás minőségbiztosítása, Gép, 2001/6-7, 65-66. oldal, ISSN 0016-8572

9.

A Rába-Sárvár Kft. logisztikai rendszerének fejlesztése, Gép, 2001/ 6-7, 94. oldal, ISSN 0016-8572, társszerző: Klaffl G., Szabó J.

10.

Logisztikai szolgáltatás a TÉKISZ Rt.-nél, Gép, 2001/6-7, 96. oldal, ISSN 0016-8572, társszerző: Szilvási M.

11.

A

logisztika

helye

a

minőségbiztosításban,

a

minőségbiztosítás

a

logisztikában, Transpack, 2002, 1, 30-31. oldal, ISSN 1587-7183 társszerző: Cselényi J. 12.

Karbantartási tevékenység beszerzési logisztikájának stratégiai kérdése, Gépgyártás, 2002, június, 2-8 oldal, ISSN 0016-8580, társzerző: Cselényi J., Németh J.

88 13.

Mit tehetünk a globalizált világban a nemzeti érdekekért, ÉszakkeletMagyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2002, 7-8, 45-49. oldal, ISSN 1219-9540, társszerző: Cselényi J.

14.

Élelmiszeripari ikerláncos hűtőszalag hajtásának módosítása, Gép LIII, 2002, 8-9, 48-50. oldal, ISSN 0016-8572, társszerzők: Németh J., Varga J.

15.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentkező logisztikai fejlesztési feladatok és ezek hatása a gazdaságra, Északkelet-Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2002, 9, 3-11. oldal, ISSN 0016-8572, társszerzők: Cselényi J., Bálint R.

16.

A beszállítók működése és a kapcsolódó logisztikai rendszerek és módszerek hogyan befolyásolják a termelés globalizációját, Transpack, 2002, 5, 38-40. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

17.

Szerelőmunkahelyek

optimális

kialakítása

nagyméretű,

hasáb

alakú

mechatronikai termékeknél, Gép LIII, 2002, 11-12, 60-65. oldal, ISSN 00168572, társszerzők: Cselényi J., Kovács L. 18.

Mit tehetünk a globalizált világban a nemzeti érdekekért, Gépgyártás, 2002, 7-8, 46-50. oldal, ISSN 0016-8580, társszerző: Cselényi J.

19.

Kassai Műszaki Egyetem és Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének több mint 30 éves eredményes együttműködése, Északkelet-Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2002, 12, 9. oldal, ISSN 1219-9540, társszerző: Cselényi J., Kovács L.

20.

Karbantartási tevékenységek beszerzési logisztikájának stratégiai kérdése, Gépgyártás, 2002, 6, 2-8. oldal, ISSN 0016-8580, társszerző: Cselényi J, Németh J.

21.

„Logisztikai menedzser” képzés a Miskolci Egyetemen, Tranzit, 2002, 11, 44. oldal, ISSN 1419-8983, társszerző: Cselényi J.

22.

Logisztikai feladatokra szerveződött holonikus rendszerek strukturálódása, a raktározási- és a hozzá kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokat ellátó holonikus rendszer egy jellegzetes modellje, Logisztikai évkönyv 2002, 4554. oldal, ISSN 1218-3849, társszerző: Cselényi J., Németh J.

23.

A targoncás anyagmozgatás számítógépes irányításának lehetőségei I, Transpack III, 2003, 1, 18-21. oldal, ISSN 1587-7183, társzerző: Cselényi J.

24.

A targoncás anyagmozgatás számítógépes irányításának lehetőségei II, Transpack III, 2003, 2, 32-33. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

89 25.

Az

emelőgépek

gazdaságos

és

szakszerű

üzemeltetésére

szolgáló

módszerek fejlesztése a vállalati integrált számítógépes információs rendszer felhasználásával, Gép, LIV, 2003, 5, 42-46. oldal, ISSN 0016-8572, társszerzők: Cselényi J., Németh J. 26.

Gyártó-

és

szerelőrendszerek

alkatrészellátása

közepes

méretű

mechatronikai termékeknél II, Transpack III, 2003, 4, 76-86. oldal, ISSN 1587-7183, társszerzők: Cselényi J., Kovács L. 27.

Daruk automatizálása és befolyása a szerkezet kialakítására, Transpack III, 2003, 4, 98-100. oldal, ISSN 1587-7183, társszerzők: Cselényi J., Németh J.

28.

A beszerzési logisztika folyamata tervezésének és működtetésének stratégiái I, Transpack III, 2003, 6, 34-35. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

29.

A logisztika fejlődése a globalizált világban, Északkelet-Magyarországi társadalompolitikai folyóirat, 2003, 7, 2-6. oldal, ISSN 1219-9540, társszerző: Cselényi J.

30.

Alvállalkozókra épülő, hálózatszerű karbantartási, beruházási, hálózatépítési, tevékenységek beszerzési logisztikai rendszerének néhány működtetési stratégiája és matematikai modellezése, A Miskolci Egyetem Közleménye, Mechatronika, Anyagtudomány, Vol. 1, No.1 (2003), 181-196. oldal, ISSN 1589-827X, társszerző: Cselényi J, Bányainé Tóth Á., Németh J.

31.

Szerelőrendszerek

alkatrészellátását

végző

logisztikai

rendszereinek

tervezésére és irányítására szolgáló modellek közepes méretű mechatronikai termékeknél,

A

Miskolci

Egyetem

Közleménye,

Mechatronika,

Anyagtudomány, Vol. 1, No.1 (2003), 131-144. oldal, ISSN 1589-827X, társszerző: Cselényi J., Kovács L. 32.

Beszállítási és alkatrész raktározási ill. késztermék raktározási és kiszállítási logisztikai rendszer tervezésére és irányítására szolgáló módszerek a mechatronikai termékeknél, A Miskolci Egyetem Közleménye, Mechatronika, Anyagtudomány, Vol. 1, No.1 (2003), 117-124. oldal, ISSN 1589-827X társszerző: Cselényi J, Bányainé Tóth Á., Németh J.

33.

Ipari parkok struktúrája, modellezése, logisztikai követelményei az OPTIAS EU 5. keretprogram tükrében, Logisztikai évkönyv 2003, 35-40. oldal, ISSN 1218-3849, társszerző: Cselényi J, Bálint R.

90 34.

Logisztikai műhelyek, Tranzit 2003, 4, 18-19. oldal, ISSN 1419-8983, társszerző: Cselényi J.

35.

Gyártó

és

szerelőrendszerek

alkatrészellátása

közepes

méretű

mechatronikai termékekkel, Transpack III, 2003, 3, 62-63. oldal, ISSN 15877183, társszerző: Cselényi J., Kovács L. 36.

Centralizált vagy decentralizált beszerzés, centralizált vagy decentralizált raktározás, Transpack III, 2003, 3, 48-52. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J., Németh J.

37.

A targoncás anyagmozgatás számítógépes irányításának lehetőségei III, Transpack III, 2003, 3, 44-45. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

38.

Sikeres nemzetközi logisztikai konferencia az EU csatlakozás előkészítése jegyében, Transpack III, 2003, 5, 2. oldal, ISSN 1587-7183

39.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái III, Transpack IV, 2004, 2, 38-40. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

40.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái IV, Transpack IV, 2004. 3, 50-51. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

41.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái V, Transpack IV, 2004, 5, 50-52. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

42.

Projekt orientált módszerek (POM) karbantartási, felújítási és hálózatépítési optimális készletezési stratégiája, Logisztikai évkönyv 2004, 35-40. oldal, ISSN 1218-3849, társszerző: Cselényi J., Németh J., Balázs M.

43.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II, Transpack IV, 2004, 1, 34-36. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

44.

Tömbtárolású automatizált parkolóházak számítógépi szimulációval segített tervezése, Gép, 2004, 10-11, 19-22. oldal, ISSN 0016-8572, társszerző: Cselényi J, Rádai L., Balogh A.

45.

Műveletek

illetve

fokozatok

közötti

tórolók

méretezésének

alapjai,

többfokozatú rugalmas gyártórendszerek esetén, Gépgyártás, 2004, 7, 6-11. oldal, ISSN 0016-8580, társszerző: Cselényi J., Kovács L., Túróczy Z.

91 46.

Hálózatszerűen működő karbantartás, felújítás és hálózatépítés logisztikai rendszereinek tervezési és irányítási módszerei, A Miskolci Egyetem Közleménye, Mechatronika, Anyagtudomány, Vol. 1., No. 2 (2005), 149-164. oldal, ISSN 1589-827X, társzerző: Cselényi J., Németh J.

47.

Átfutási

idők

csökkentésének

lehetőségei

mechatronikai

termékek

gyártásánál, különös tekintettel a beszállítói rendszer optimális működésére, A Miskolci Egyetem Közleménye, Mechatronika, Anyagtudomány, Vol. 1., No. 2 (2005), 185-196. oldal, ISSN 1589-827X, társzerző: Cselényi J., Bálint R. 48.

Dinamikusan változó termékstruktúra és a volumen hatása a mechatronikai termékszerelés

logisztikai

reengineeringjére,

A

Miskolci

Egyetem

Közleménye, Mechatronika, Anyagtudomány, Vol. 1., No. 2 (2005), 197-204. oldal, ISSN 1589-827X, társzerző: Cselényi J., Kovács L. 49.

A termelési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II, TRANSPACK V, 2005, 1, 44-48. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

50.

A termelési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II., TRANSPACK, 2005., V.,1., 44-47. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

51.

A termelési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái III., TRANSPACK, 2005., V.,2., 42-44. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

52.

A termelési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái IV., TRANSPACK, 2005., V.,3., 26-29. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

53.

Kis teherbírású, függőleges modulokból felépülő, számítógépes irányítású tárolórendszerek optimális kialakítási lehetőségei és működtetési stratégiák I., TRANSPACK, 2005.,V.,2., 48-49. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

54.

Kis teherbírású, függőleges modulokból felépülő, számítógépes irányítású tárolórendszerek optimális kialakítási lehetőségei és működtetési stratégiák II., TRANSPACK, 2005.,V.,3., 30-31. oldal, ISSN 1587-7183, társszerző: Cselényi J.

92 55.

Elektronikus

piactér

alkalmazásának

lehetőséges

szervizek

elfekvő

készleteinek értékesítésére, Gépgyártás, 2005., XLV., 1.,12-18. oldal, ISSN 0016-8580, társzerző: Cselényi J. 56.

Hálózatszerű

karbantartás

és

hálózatépítés

készleteinek

optimális

elhelyezése, fölöslegessé váló készletek kezelése projekt Orientált Működés esetén, Gépgyártás, 2005., XLV., 1., 19-26. oldal, ISSN 0016-8580, társzerző: Cselényi J., Németh J. 57.

Tömbtárolós automatizált gépkocsitároló-rendszerek irányítási stratégiáinak néhány kérdése, Gépgyártás, 2005., XLV., 1.,27-31. oldal, ISSN 0016-8580, társzerző: Cselényi J., Rádai L.

58.

Ipari parkok nemzetközi értékelése alapján meghatározott sikertényezők intenzifikálására szolgáló hatáslánc egy változata, Gépgyártás, 2005., XLV., 1.,32-35. oldal, ISSN 0016-8580, társzerző: Cselényi J., Bálint R.

93 D.

Külföldi konferencia kiadványokban közölt cikkek a Ph.D. védést

követően

1.

Logistické základy montáznej linky, LOADO 2001, Logistics and Transport Konferencie, High Tatras, Juni 6-8. 2001, Kiadvány: 32-36 oldal, ISBN 8088896-13-4, társszerző: Cselényi J., Németh J.

2.

Optimale Gestaltung von Montagestationen bei Groβräumigen, klotzförmigen mechatronischen produkten, Zdvihacie Zariadenia v Teórii a Praxi, Tátranská Lomnica, 24-26 aprila, 2002, Kiadvány: 172-182. oldal, ISBN 80-7099-801-6, társszerző: Cselényi J., Kovács L.

3.

Some modells for design and controll of logistical systems for component sypply of assembly system in case of middle sized mechatronical products, The 6th International MTeM Conference, Cluj-Napoca, 2-4 October, 2003, Kiadvány: 455-458. oldal, ISBN 973-656-490-8, társzerző: Cselényi J., Kovács L.

4.

Structure of holonomic systems completing logistical tasks, a typical model of a holonomic system for strorage- and its connecting logistical services, LOADO 2003, Logistics and Transport Konferencie, High Tatras, September 10-12., 2003, CD kiadvány, 10 oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J.

5.

Grundlagen

des

simulationsverfahrens

zur

Auswertung

der

Leistungsfähigkeit von Verpackungs-prozessen in der Zementproduktion, Fachtagung Schüttgutfördertechnik 2003, Otto-von-Guericke Universität, Magdeburg, 29-30. Oktober 2003, Kiadvány: 69-75. oldal, ISBN3 930385-457, társszserző: Cselényi J., Németh J., Kota L., Telek P. 6.

Planning and controlling methods of delivery and components storage and storage and outsorurcing logistical system of final product in case of mechatronical products, The 6th Internetional MTeM Conference, ClujNapoca, 2-4 October, 2003, Kiadvány: 141-144. oldal, ISBN 973-656-490-8, társzerző: Cselényi J., Bányainé Tóth Á., Németh J.

7.

Untersuchung der Biegeschwingungen an Stützfeilern für Schwebebahnen mit Sitzen. Zdvihacie Zariadenia v Teorii a Praxi Konferencie, Tatranská Lomnica, 29-30. apríl 2004, CD kiadvány, 5 oldal, társszerző: Németh J.

8.

Basics of novel mathematical models and methods for planning KANBANbased supply of assembly lines, Proceedings of the Fifth International

94 Symposium on Tools and Methods of Competitive Engineering-TMCE 2004, April 13-17, Lausanne, Switzerland, 2004, Millpress Rotterdam, ISBN 90 5966 018 8, Vol. 2, pp. 1127-1128, társszerző: Cselényi J., Németh J., Szabados G. 9.

Lehr-und Vorschungstätigkeit an der UNI Miskolc bei dem Fördertechnik und Logistik Lehrstuhl, XV European Conference of Material Handling Teaching Professors, Novi Sad 22-26.09.2004, Kiadvány: 191-194.oldal, társszerző: Cselényi J.

10.

Möglichketten bei der Nutzung des Elektronischen Marktplatzes zum Absatz von Restbeständen des Services, Management of Manufactoring System Conference, 18-19, November, 2004, Presov, Kiadvány: 61-70. oldal, ISBN 80-8073209-4, társszerző: Cselényi J.

11. E-Methodenbank

für

die

Logistikausbildung,

Conferencia

Ceintifica

Internacioal de Ingenieria Mecánica, COMEC 2004, Universidad Central „Marta Abreu” de Las Villas, Santa Clara, Cuba 9-11. noviembre 2004, CD kiadvány, 8 oldal, ISBN 959-250-147-5, társszerző: E. Glistau, N. Coello Machado 12. Disposition von Personal, Material und Dienstleistungen bei räumlich verteilten

Wartungsobjekten,

Conferencia

Ceintifica

Internacioal

de

Ingenieria Mecánica, COMEC 2004, Universidad Central „Marta Abreu” de Las Villas, Santa Clara, Cuba, 9-11 noviembre 2004, CD kiadvány, 6 oldal, ISBN 959-250-147-5, társszerző: Cselényi J., Balázs M. 13. Qualitätssicherung der Logistik und Logistik in der Qualitätssicherung, Conferencia Ceintifica Internacioal de Ingenieria Mecánica, COMEC 2004, Universidad Central „Marta Abreu” de Las Villas, Santa Clara, Cuba 9-11 noviembre 2004, CD kiadvány, 7 oldal, ISBN 959-250-147-5, társszerző: E. Glistau, N. Coello Machado 14.

Characteristic operations in he procurement and distribution logistics of affiliated companies in the supply chain of multinational enterprises, International Logistics Congress 2004, Izmír, Kiadvány 1. kötet: 327-337. oldal, Dokuz Eylül Publications, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I., Bálint R.

15. Fundamentals of operation of harbour based virtual logistics networks, International Logistics Congress 2004, Izmír, Kiadvány 1 kötet: 146-156.

95 oldal, Dokuz Eylül Publications, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I., Bálint R. 16. Optimierung

der

Anbringung

Personenschwebebahnen.

von

Research

Antrieb and

und

Spannung

Education,

Harkov,

bei 2004,

Kiadvány: 225-230. oldal, ISBN 966-593-337X, társszerző: Cselényi J., Németh J., Kovács L. 17. Eigenheiten

des

Ziehstärkediagramms

von

Zugseilen

bei

Personenseilbahne,. Research and Education, Harkov, 2004, Kiadvány: 217224. oldal, ISBN 966-593-337-X, társszerző: Cselényi J., Németh J., Kovács L. 18.

Logisztikai

kutatási

feladatok

és

lehetőségek

a

Miskolci

Egyetem

Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központjában és Regionális Egyetemi Tudásközpontjában, OGÉT 2005, Szatmárnémeti, 2005, április 28-május 01, Kiadvány: 101-105. oldal, ISBN 973-7840-03-8, társszerző: Cselényi J., Kovács L. Megjelenés alatt: 19.

Time factors of maintenance logistics in regard to service process, 7th MteM International Conference, 6-8. October, 2005., Cluj-Napoca

20.

Relations of maintenance and logistics, International Logistics and Supply Chain Congress 2005, 23-24. November, 2005., Istambul

21.

Mathematical

manageability

of

quality

assurance

International Symposium, 18-22. April 2006, Ljubljana

logistics,

TMCE

96 E.

1.

Idegennyelvű, magyar kiadványok a Ph.D. védést követően

Die Analyse der Leistungsfähigkeit des Bandförderersystems und der Zwischenlagerskopplungen, Miskolcer Gespräche, Miskolc 2001. szeptember 13-14, Kiadvány: 160-166.oldal ISBN 963-661-493-8, társszerző: Cselényi J., Németh J.

2.

Logistischer Hintergrund einer Montagestrasse, Miskolc, MicroCad, 2001, Anyagmozgatás, Logisztika, Robotika Szekció, Kiadvány: 13-23. oldal, ISBN 963-661-457-1, társzerző: Cselényi J., Németh J.

3.

Logistik in der Apotheke, Miskolcer Gespräche 2001, Miskolc, 2001, szeptember

13-14,

Kiadvány:155-160.

oldal,

ISBN

963-661-493-8,

társszerző: Németh J. 4.

Die virtuelle Zentrale zum optimalen Betrieben bei der Wartung, bei der periodisch technischen Kontrolle von zerstreuten Objekten, MicroCAD 2002, Anyagáramlási rendszerek és Logisztikai informatika Szekció, Miskolc, 2002, március 07-08, Kiadvány: 20-25 oldal, ISBN 963-661-512-2, társszerző: Cselényi J., Kota L.

5.

Theioretische Grundlagen zur Konstruction eines aus Bauelementen herstellbaren

KANBAN-Wagen

zur

Bedienung

von

Montagebändern,

MicroCad 2002 International Scientific Conference, Miskolc, 2002, március 78, Anyagáramlási rendszerek és Logisztikai informatikai Szekció, Kiadvány: 27-37. oldal, ISBN 963-661-515-2, társszerző: Cselényi J., Németh J. 6.

Component and pack supply of assembly line and controlling of logistical system in the case of middle-sized mechatronical products, Wesic 2003, Miskolc 2003, május 28-30, Kiadvány II: 577-585. oldal, ISBN 963-661-5705, társszerző: Cselényi J., Kovács L.

7.

Calculation principles of storage of procedures and stages of a multistage flexible production system, “Miskolcer Gespräche 2003”, Miskolc, 2003, szeptember

24-25,

Kiadvány:

183-190.

oldal,

ISBN

963-661-595-0,

társszerző: Cselényi J., Kovács L., Túróczy Z. 8.

Eine Variante zur Intensivierung von Erfolgsfaktoren dienenden Wirketten, Welche Aufgrund der Internationalen Auswertung von Industrieparks bestimmt Wurden, “Miskolcer Gespräche 2003”, Miskolc, 2003, szeptember

97 24-25, Kiadvány: 161-167. oldal, ISBN 963-661-595-0, társszerző: Cselényi J., Bálint R. 9.

Control strategy of the palette movements on the storing-levels in blockstoring multi-level car parking systems, “Miskolcer Gespräche 2003”, Miskolc 2003, szeptember 24-25, Kiadvány: 169-174. oldal, ISBN 963-661-595-0, társszerző: Cselényi J., Rádai L:

10. Some characteristic disponating tasks of computerised control of materials handling with fork-lift truck, 2nd International Conference of „Research and Education” Miskolc, 2004, március 17-19, Kiadvány: 27-32. oldal, ISBN 963661-607-8, társszerző: Cselényi J., Kovács L., Vernyik A. 11. Logistik und Qualitätmanagement, MicroCad 2004, Miskolc, 2004, március 18-19, Anyagáramlási rendszerek, Logisztikai informatika Szekció, Kiadvány: 21-27 oldal, ISBN 963-661-608-6, társszerző: C. Machado, E. Glistau 12. Optimization Models and Methods for Assigning Suppliers to Buyers in Simplified Cases, Part One: General Consideration, MicroCad 2005, International Scientific Conference, Anyagáramlási rendszerek, Logisztikai informatika Szekció, Kiadvány: 9-15 oldal, ISBN 963-661-649-9ö, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I. 13. Optimization Models and Methods for Assigning Suppliers to Buyers in Simplified

Cases,

Part

Two:

assigment

Solution,

MicroCad

2005,

International Scientific Conference, Anyagáramlási rendszerek, Logisztikai informatika

Szekció,

Kiadvány:

15-21.

oldal,

ISBN

963-661-649-9ö,

társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I. 14. Logistische Forschungstätigkeiten in dem Kooperationsforschungschaft, sowie in dem Regional Wissenszentrum an der Universität Miskolc, MicroCad

2005,

International

Scientific

Conference,

Anyagáramlási

rendszerek, Logisztikai informatika Szekció, Kiadvány: 37-45. oldal, ISBN 963-661-649-9ö, társszerző: Cselényi J. 15. Qualitätssicherung in der Logistik, MicroCad 2005, International Scientific Conference, Anyagáramlási rendszerek, Logisztikai informatika Szekció, Kiadvány: 37-45. oldal, ISBN 963-661-649-9ö, társszerző: N.C. Machado, E. Glistau 16. Disposition von Personal, Material und Deinstleistungen bei rämlich verteilten Wartungsobjekten, Logistics Networks, Models, Methods and Applications,

98 University of Miskolc, 2004, 17-24 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: Cselényi J. 17. Characterictic operations in the procurement and distribution logistics of affiliated companies in thesupply chain of multinational enterprises, Logistics Networks, Models, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 95-104 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I., Bálint R. 18. Gestaltung und Funktion eines Distributionslagers für Autoersatzteile bei einer hohen Anzahl Ersatzteilarten und bei hohem Umsatz, Logistics Networks, Models, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 105-112 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: Cselényi J., Németh J. 19. E-Methodenbank für die Logistikausbildung, Logistics Networks, Models, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 161-169 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: E. Glistau, N. C. Machado 20. Möglichkeiten bei der Nutzung des elektronischen Markplatzes zum Absatz von Restbeständen des Services, Logistics Networks, Models, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 171-181 oldal, ISBN 963-661-6418, társszerző: Cselényi J. 21. Choosing corridors to be periodically operated with global and detailed analysis in multi-corridor automated car parking systems served by elevators an paletta-cars, Logistics Networks, Models, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 299-313 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: Cselényi J., Rádai L. 22. Operation strategies of harbor based virtual logistics networks, Logistics Networks, Methods and Applications, University of Miskolc, 2004, 343-351 oldal, ISBN 963-661-641-8, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki J., Bálint R.

99 F.

Magyarnyelvű, magyar kiadványok a Ph.D. védést követően

1.

A logisztikai vállalatok minőségbiztosításának néhány kérdése, „Miskolci Beszélgetések ’98”, Új eredmények az anyagmozgatásban és logisztikában, Tudományos-szakmai szeminárium, Kiadvány, 1998, társszerző: Cselényi J.

2.

Termékfejlesztés és termékminőség logisztikai vonatkozásának alapjai, Versenyképes anyagok, technológiák és termékek, Nemzetközi Tudományos Konferencia, Miskolc, 2000, május 9-11, Kiadvány:109-114. oldal, ISBN 963611-411-3 társszerző: Cselényi J.

3.

Finomkerámia ipari vállalat termelő és szolgáltató egységei telepítésének és áttelepítésének logisztika orientált értékelési módszerei, Kerámia és szilikátipari kutatások és mérnökképzés a Miskolci Egyetemen, Miskolc, 2003. május 20-21, Szakmai tudományos konferencia, Kiadvány: 4147.oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Szaladnya S., Telek P.

4.

A cementgyártás kiszerelési folyamatai teljesítőképességei folyamata teljesítőképesség értékelésére

szolgáló

szimulációs számítás alapjai,

Kerámia és szilikátipari kutatások és mérnökképzés a Miskolci Egyetemen, Miskolc, 2003. május 20-21, Szakmai tudományos konferencia, Kiadvány : 24-29. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Telek P., Kota L. 5.

Tömbtárolásos automatizált gépkocsiparkoló rendszerek tárolási szintjén történő

mozgások

irányítási

stratégiájának

kiegészítése

a

rendszer

blokkolódása esetén, Miskolc 2003, november 6, Doktoranduszok Fóruma, Kiadvány: 212-218. oldal, ME. Tu-479/2004, társszerző: Cselényi J., Rádai L. 6.

Hálózatszerűen működő karbantartás logisztikai rendszerének általános modellje, Miskolc, 2003, november 6, Doktoranduszok Fóruma, Kiadvány: 269-279. oldal, ME. Tu-479/2004, társszerző: Túróczy Z.

7.

Tervezési és karbantartási hiányosságok hatása a folyamatos üzemű anyagmozgató berendezések megbízhatóságára, Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia, Pécs, 2003, május 14-16, CD-kiadvány, társszerző: Németh J.

8.

A KANBAN-elv alkalmazása a karbantartási tevékenységeknél, Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia, Pécs, 2003, május 14-16, CD-kiadvány, társszerző: Németh J., Szabados G.

100 9.

Módszerek és modellek az Európai Unió ipari parkjainak értékelésére, MicroCad 2004, International Scientific Conference, Miskolc, 2004, március 18-19, Anyagáramlási rendszerek, Logisztikai informatika Szekció, Kiadvány: 51-58. oldal, ISBN 963-661-608-6ö, társszerző: Cselényi J., G. Mühlhaus

10.

Multinacionális cégek leányvállalatainak beszerzési és elosztási logisztikai feladataihoz kapcsolódó jellegzetes ellátási láncok működési alapja, Győr 2004, „30 év Győrben” Jubileumi Tudományos Konferencia. Kiadvány: 282287. oldal, UNIVERSITAS-Győr, Kht, társszerző: Cselényi J., Kerepeszki I., Bálint R.

11.

Logisztikai oktatási és kutatási projektek napjainkban az ME Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékén, Győr 2004, „30 év Győrben” Jubileumi Tudományos Konferencia, Kiadvány: 288-306. oldal, UNIVERSITAS-Győr, Kht, társszerző: Cselényi J.

12.

A jövő gyártásának logisztikai problémái, MLBKT XII. Kongresszus, 2004, november 17-19, Siófok, Kiadvány: 117-122. oldal, Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, társszerző: Cselényi J.

13.

Emelőberendezésekre telepített fedélzeti intelligenciák adta lehetőségek a vállalati logisztikai rendszer működtetésének intenzifikálására, Országos Emelőgép-Üzemeltetési és Biztonságtechnikai Konferencia, Nyíregyháza, 2005, június 22-24, CD kiadvány, 1-18. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Pap L.

14.

Emelőgépek gazdaságos üzemeltetésének fokozása és az üzembiztonság növelési

lehetősége

fedélzeti

intelligenciák

segítségével,

Országos

Emelőgép-Üzemeltetési és Biztonságtechnikai Konferencia, Nyíregyháza, 2005, június 22-24, CD kiadvány, 1-15. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Pap L.

101 G.

Konferenciákon elhangzott, kiadványban nem megjelent, sokszorosított előadások a Ph.D. védést követően

1.

Logisztikai szolgáltatás minőségbiztosítása, „Országos Karbantartási és Minőségbiztosítási Konferencia 2000”, Nyíregyháza, 2000. június 28-30., 1-9 oldal

2.

Karbantartással kapcsolatos recycling tevékenység centrum problémái, Országos karbantartási és Minőségbiztosítási Konferencia 2001, Pécs, 2001. 04. 25-27., 1- 10 oldal, társszerző: Németh J.

3.

Termelő vállalat logisztikai szervezetének kialakítása, tevékenysége és a minőségbiztosítása,

„Országos

Karbantartási

és

Minőségbiztosítási

Konferencia 2001”, Pécs, 2001. 04. 25-27., 1- 9.oldal 4.

Qualitätssicherung der Logistik, MIBE 2001, Miskolc-Tapolca, 2001, szeptember 13-14., 1-13. oldal, társszerző: Cselényi J.

5.

Építőelemekből kialakítható szerelősori kanban kocsik tervezése elméletének alapjai, Géptervezők és Termékfejlesztők XVII. Országos Szemináriuma, MTA MAB, Miskolc, 2001, november 08-09., 1-11 oldal, társszerzők: Cselényi J., Németh J.

6.

Decentrumokból

álló,

virtuális

logisztikai

központ

koncepciója

és

kapcsolódási lehetőségei a nemzetközi logisztikai központokhoz, Logisztikai Szolgáltató Központok és Parkok 1. találkozója, Lillafüred, 2002, május 1617, 1-18. oldal, társszerző: Cselényi J., Bálint R. 7.

Mit tehet egy mérnök a globalizált világban a nemzeti érdekekért, Svájci Magyarok Egyesülete, Zürich, 2002, július 02, 1-23. oldal, társszerző: Cselényi J.

8.

Szerelőmunkahelyek

optimális

kialakítás

nagyméretű,

hasáb

alakú

mechatronikai termékeknél, Miskolci Akadémiai Bizottság, Miskolc, 2002, november 7-8., 1-35 oldal, társszerző: Cselényi J., Kovács L. 9.

Überblick der geplante Projektarbeit, OPTIAS Kick-off Meeting, Magdeburg, 2002. 10. 14-15., 1-4. oldal

10. Logisztikai menedzser nemzetközi kompetencia bizonyítványt adó (CNAM) képzés kialakítása, magvalósítása és fejlesztése, Logisztikát Felsőfokú Képzésben Oktatók Tanácskozása, Miskolc-Tapolca, 2002, május 30-31, 122. oldal

102 11. Miért kap a logisztika kulcsszerepet a globalizált világban?, „A globalizáció kihívásai a logisztika és a környezetvédelem területén” konferencia, Miskolc, BayLogi 2002, december 4., 1-24 oldal, társszerző: Cselényi J. 12. A logisztika K+F múltja, jelene és jövője a régióban, „ÉszakkeletMagyarországi Beszélgetések ’2003”, Miskolc, 2003. február 3., 1-37 oldal, társszerző: Cselényi J. 13. Alvállalkozói tevékenységre épülő karbantartást végző és létesítményt építő vállalat néhány beszerzési logisztikai stratégiájának elemzése, optimálása, MicroCad 2003, Miskolc, 2003, március 6-7., 1-15. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Bányainé Tóth Á. 14. Az ellátási lánc szerepe hálózatszerű karbantartási rendszereknél, Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia, Pécs, 2003, 1-11. oldal, társszerző: Cselényi J. 15. Vorstellung

Untersuchungsergebnisse

der

Gewerbeparks,

OPTIAS

Workshop, 2003.03.31., Magdeburg, 1-4. oldal 16. Vorgeben

Auswertung

Untersuchungsergebnisse,

OPTIAS

Workshop,

2003.03.31., Magdeburg, 1-4. oldal 17. Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék oktatási és kutatási feladatai, különös tekintettel a kerámia és szilikátipar igényeire, Kerámia és szilikátipari kutatások-mérnökképzés a Miskolci Egyetemen, 2003, május 20-21., 1-16. oldal, társszerző: Cselényi J. 18. Tervezési és karbantartási hiányosságok hatása a folyamatos üzemű anyagmozgató berendezések megbízhatóságára, „Országos karbantartási és munkabiztonsági konferencia 2003”, Pécs, 2003, május 15-16., 1-5. oldal, társszerző: Németh J. 19. A KANBAN elv alkalmazása a karbantartási tevékenységeknél, Országos karbantartási és munkabiztonsági konferencia 2003”, Pécs, 2003, május 1516., 1-4. oldal, társszerző: Németh J., Szabados G. 20. Working out the OPTIAS Model, OPTIAS MTA Meetings, Miskolc, 2003, október 21., 1-7. oldal, társszerző: C. Falke 21. Operációkutatási módszerek alkalmazása az oktatásban az anyagmozgatás és a logisztika szakterületén, Miskolc, 2003, november 21., MAB, 1-19. oldal 22. Észak Magyarország régió logisztikai helyzete és fejlesztési lehetőségei, Tudomány Napja 2004 „A tudomány szerepe és lehetőségei az Észak-

103 Magyarországi régió fejlesztésében” konferencia, Miskolc, 2004, november 5., 1-32 oldal, társszerző: Cselényi J. 23. Tasks of Deliverable 3, OPTIAS MTA Meetings, Miskolc, 2003, október 20., 1-17. oldal 24. Die Eigenschaften der Kooperationsmöglichkeiten in den Gewerbegebieten OPTIAS-Workshop, 2004, 04.16-27., Magdeburg, 1-6. oldal 25. Die synergetischen Wirkungen im Lebenszyklus eines Indutrieparks, OPTIAS-Workshop, 2004,04.26-27., Magdeburg, 1-19. oldal 26. Praxisleitfaden Synergien, OPTIAS-Workshop, 2004,06.17-19., Rybnik, 1-21. oldal 27. Deliverable D5: Fätigkeiten der 5. Arbeitsphase, OPTIAS-Final Review Meeting, 2004,08.27., Magdeburg, 1-28. oldal 28. Az EU-5-ös OPTIAS projekt által kifejlesztett módszerek az ipari parkok és a logisztikai központok értékelésére és intenzifikálására, Ipari és Logisztikai Parkok (KKV-k) informatikai fejlettsége konferencia, Miskolc, 2004, október 27., társszerző: Cselényi J., Bálint R. 29. A logisztika szerepe a globalizált világban, „Az EU csatlakozás a gyakorlatban” II. Közgazdász Napok, Miskolc, 2004, május 27., 1-10. oldal 30. Logisztikai kutatások a MAB területén, „A logisztika alkalmazásának kérdései régiónkban” II. Bi-Regionális Logisztikai Konferencia, Pécs, 2004, május 20., 1-32 oldal, társszerző: Cselényi J. 31. Elektronikus

piactér

alkalmazásának

lehetősége

szervizek

elfekvő

készleteinek értékesítésére, ”Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia 2004”, Nyíregyháza, 2004, június 13-15., 1-13 oldal, társszerző: Cselényi J. 32. Logisztika oktatási és kutatási projektek napjainkban a ME Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékén, Logisztikai Oktatók Konferenciája, Gödöllő, 2004, október 14-15., 1-18. oldal, társzerző: Cselényi J. 33. Beszállítók szerepe a termelés globalizációjánál, WENTECH Irodaház Workshop, Budapest, 2004, június 2., 1-19. oldal 34. Az ellátási lánc szerepe hálózatszerű karbantartási rendszereknél, „Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia 2004”, Nyíregyháza, 2004, június 23-25., társszerző: Cselényi J.

104 35. Szerelősorok KANBAN elvű alkatrész ellátásának újszerű tervezéseinek alapelvei módszerei nagyszámú termékfajta esetén, M5 Business Park, Workshop, Gyál, 2004, június 21., 10-10 oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Szabados G. 36. Hálózatszerű

karbantartás

és

hálózatépítés

készleteinek

optimális

elhelyezése, fölöslegessé váló készletek kezelése projekt orientált működés esetén, „Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencia 2004”, Nyíregyháza, 2004, június 23-25., 1-29. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J. 37. Ipari parkok nemzetközi értékelése alapján meghatározott sikertényezők intenzifikálására szolgáló hatásláncok egy változata, Győri Ipari Park, 2004, február 13., 1-8. oldal, társszerzők: Cselényi J., Bálint R. 38. Projekt orientált módszerek (POM) karbantartási, felújítási és hálózatépítési optimális készletezési stratégiája, Explant Kft., Workshop, 2004, augusztus 9., 1-13. oldal, társszerző: Cselényi J., Németh J., Balázs M. 39. Ipari parkok struktúrája, modellezése, logisztikai követelményei az OPTIAS EU 5 keretprogram keretében, Sátoraljaújhelyi Ipari Park, OPTIAS Workshop, 2004, augusztus 13, 1-8. oldal, társszerző: Cselényi J., Bálint R. 40. Regionales Wissenszentrum am der Universität Miskolc, Logistische Systeme, Vorbereitung der teschischen-wissenschaftlichen Zusammenarbeit zwischen Deutschland und Ungarn auf Regierungsebene, 2005, február 07., 1-14. oldal, társszerző: Cselényi J. 41. Az OPTIAS projekt keretében végzett tevékenységek, elért eredmények, OPTIAS Workshop, Sátoraljaújhely, 2004, 08.12-13., 1-52. oldal, társszerző: Bálint R., Cselényi J. 42. A sör- és üdítőiparban vonalkódos termékkövetés alapján kinyerhető adatok hasznosításának lehetőségei a stratégiai és operatív szintű irányításnál, MicroCad 2005, International Scientific Conference, 1-21. oldal, társszerző: Molnár L., Cselényi J. 43. A Miskolci Egyetem Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Központ és a Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Tudásközpont szerepe a régió logisztikájának fejlesztésében, Logisztikai Központok Magyarországon - Logisztikai Road Show, 2005, június 02, Miskolc, 1-29. oldal, társszerző: Bányai T., Cselényi J., Kovács L.

105 44. A Miskolci Egyetem Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Központ és a Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Tudásközpont szerepe a régió logisztikájának fejlesztésében, és hatása alapkutatásra, III. Regionális Logisztikai Konferencia – „A logisztika alkalmazásának kérdései a régiónkban”, Miskolc, 2005, június 7., MAB, 1-29. oldal, társszerző: Cselényi J.

Tankönyv

1.

Logisztikai rendszerek I. társszerkesztő: Cselényi J., Illés B., Miskolc, 2004, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1-369. oldal, társszerzők: Bányai T., Bányainé Tóth Á., Cselényi J., Kovács L., Mang B., Németh J,. szerző: 6. 14. pontban, társszerző: 10. 13. pontban

2.

Anyagáramlási rendszerek tervezése és irányítása I., társszerkesztő: Cselényi J., Illés B., 2005, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1-350. oldal

3.

Qualitätssicherung in der Logistik (Lehrbuch in deutsch, ungarisch, spanisch, englisch) előkészítésben kb. 100-120 oldal mind a 4 nyelven, szerzők: Illés B., Coello Machado Norge J., Glistau E., várható megjelenés: 2005. végén

Jegyzet

1.

Válogatott fejezetek a logisztikából a kis-és középvállalatok korszerű logisztikai

szemléletének

kialakításához.

társszerkesztő:

Cselényi

J.,

Bányainé Tóth Á., Kovács L., Suba I., Rába-Sárvár 1999, 1-90. oldal 2.

Nyílt forráskódú tervezési platform fejlesztése az elosztási logisztika területén, MÖB-51-DAAD, Projektvezető: Illés Béla, Dietrich Ziems, Miskolc, 2003, társszerző: Bányai T., Cselényi J., Németh J., szerző: 4.1.,4.2., 4.3., 4.4. pontokban 1-128. oldal

3.

Entwicklung einer Open-Source-Planungsplattform für das Gebiet der Distributionlogistik, MÖB-51-DAAD, Miskolc 2003, projektvezető: Illés B., D. Ziems, társszerző: Bányai T., Cselényi J., Németh J., szerző: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. pontokban, 1-136. oldal

4. Ellátási lánc menedzsment – globális logisztika, Phare HU 0008-02-01-0066, ESZA projekt, projektvezető: Illés B.

106 4/1. Kötelező modulok, Miskolc, 2003, 1-139. oldal, társszerző: Bányai T., Cselényi J., Kovács L., Németh J., szerző: K6 modul 4/2. Kötelező modulok – gyakorlat, Miskolc. 2003: 1-82. oldal, társszerző: Bányai T., Cselényi J., Gyüker M., Kovács L., Rádai L., Szabados G., Telek P., szerző: K6 modul, 4/3. Választható modulok, Miskolc, 2003, 1-149. oldal, társszerző: Bányai T., Gubán Á., Gubán M., Kerepeszki I., Kovács L., Nagy G., Szirányi Á.. szerző: V8 modul, 4/4. Választható modulok – gyakorlat, Miskolc, 2003, 1-124. oldal, társszerző: Bányai T., Gubán Á., Gubán M., Kerepeszki I., Kovács L., Nagy G., Szabados G., Szirányi Á., szerző: V8 modul, 4/5. Felzárkóztató modulok, Miskolc, 2003, 1-89 oldal, szerzők: Bányai T., Cselényi J., Kovács L., Németh J. 4/6. Felzárkóztató modulok – gyakorlat, Miskolc, 2003, 1-30. oldal, szerzők: Bálint R., Bányai T., Cselényi J., Kovács L., Vernyik A. 5. ”Vállalkozást tanulni: sikeresen vállalkozni”, Phare HU 0105-03-01-0023, ESZA projekt, Milyen módszerekkel lehet a vállalkozási kézséget fejleszteni?, alprojekvezető: Illés B., Miskolc, 2003, 1-131. oldal, társszerző: Bányai T., Bányainé Tóth Á., Cselényi J., Németh J., szerző: 2. pont Oktatási segédlet

1.

Logisztika,

OKJ-s

képzés

segédlet,

Miskolc,

1999,

1-320

oldal,

összeállították: Bányai T., Bányainé Tóth Á., Cselényi J., Kovács L., Németh J., Suba I. 2.

Termeléstervezés, termelésirányítás és a termelési logisztika kapcsolata, Miskolc, 2001, december 1-37. oldal, társszerző: Bányai T., Bányainé Tóth Á., Cselényi J., Kovács L., Németh J.

3.

Elosztási logisztika modul, APERTUS projekt, 2002, február, e-learning anyag, 1-24. oldal

4.

Beszerzési és elosztási logisztika, ÁIFSZ képzés, Miskolc, 2001, 1-110. oldal

5.

Minőségbiztosítás logisztikája, OPTO-Mechatronika a felnőttképzésben, ESZA-HU-0008-0201-0060, Miskolc, 2003, 1-112. oldal

107

K

A témához kötődő irodalom

[1]

Abel, D.:

Petri-Netze für Ingenieure. Modellbildung und Analyse diskret gesteuerter Systeme. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg New-York, London, Paris, Tokyo, Hong-kong, Barcelona 1990.

[2]

Al-Rahdi, M.-Heuer, J.:

Totel Productive Maintenance. Konzept, Umsetzung, Erfahrung. Carl Hanser Verlag München Wien, 1995.

[3]

Arnold, D.:

Materialfluβlehre. Studium Technik, Braunschweig Wiesbaden. 1995.

[4]

Arnold, D.-Reisch, O:

Verbesserung der Planungsqualität. Technishe Rundschau, Sonderheft zur Logistik. 1997. 5.

[5]

Biedermann, H.:

Benchmarking-Chancen und Risiken für die Instandhaltung. In: Benchmarking-Auf dem besten Weg zu Best Practice in Produktion und Instandhaltung. TÜV Rheinland 1998.

[6]

Biedermann, H.:

Die Strukturorganisation der InstandhaltungVarianten und Entwickungsrichtungen. In: Organisation der Instandhaltung. TÜV Rheinland 1987.

[7]

Biedermann, H.-:

Ersatzteillogistik. VDI Verlag Düsseldorf 1995.

[8]

Biedermann, H.-Dankl, A. Kastner, H.:

Instandhaltung-Standardsoftware. Was gibt es, was paβt zu mir, wie gehe ich erfolgreich vor? ÖAF 1992.

[9]

Bloβ, C.:

Standardsoftware für die Instandhaltung in FB/IE 42 (1993) 2

[10]

Boutellier, R.-Locker, A.:

Beschaffungslogistik-mit praxiserprobten Konzepten zum Erfolg. Hanser München, Wien 1998.

[11]

Camp, R.C.:

Benchmarking Carl Hanser Verlag München 1994.

[12]

Cselényi, J. és társai :

Logisztikai menedzsment I., II. Phare tanulmány, Miskolc, 1997.

[13]

Cselényi, J.-Illés, B.:

Logisztikai rendszerek I. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2004.

[14]

Dankl, A.-Stöger, G.:

Outsourcing in der Instandhaltung-Vision und Realität in: Instandhaltungsmanagement im Wandel 9. Instandhaltungs-Forum. Verlag TÜV Rheinland 1993.

[15]

Fischer, W.-Dittrich, L.:

Materialfluβ und Logistik, Optimierungs-potentiale im Transport- und Lagerwesen. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New-York, 1997.

[16]

Ford:

Prozeβfähigheit-Richtlinie, Ford-Werke AG, Köln, 1991.

108

[17]

Halászné Sípos, E.:

Logisztika. Szolgáltatások, versenyképesség. Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998.

[18]

Hering, E.-Triemel, J. (Hrsg):

CAQ im TQM-Rechnergestütztes Qualitätsmanagement Braunschweig, Wiesbaden: Vieweg 1996.

[19]

Institute for Inernational Research:

Certified Maintenance Manager Course. Institute for International Research. Budapest, 2004. IIR Kiadvány

[20]

Justen, B.:

Logistik in der Instandhaltung. in: Lemke, Eichler: Integrierte Instandhaltung-Handbuch für die betriebliche Praxis. Ecomed Verlagsgesellschaft Landsberg 1995.

[21]

Jünemann, R.:

Materialfluβ und Logistik.Systemtechnische Grundlagen mit Praxisbeispielen. Springer Verlag. Berlin, Heidelberg, New-York, London, Paris, Tokyo, Hong-Kong 1989.

[22]

Kalutza, B.-Rösner, J.Mellenthin, B.:

Just-In-Time-Instandhaltung Entwurf eines modernen Instandhaltungsmanagement für Industrieunternehmen. Gerhard-Mercator-Universität Duisburg, Mai 1994.

[23]

Knoll, I.:

Logisztika a 21. században. KIT, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, Budapest 1999.

[24]

Kulcsár, B.:

Ipari logisztika 1998. Bp. LSI Okt. Közp.

[25]

Kurt, M.:

Taschenbuch Instandhaltungslogistik Qualität steigern Carl Hanser Verlag München, Wien, 1999.

[26]

Maggard, B.N.:

Instandhaltung, die funktioniert. Verlag moderne Industie, Landsberg 1995.

[27]

Pawellek, G.:

Logistiche Betrachtung der Instandhaltung. Technica 22 1996.

[28]

Prezenszki, J.:

Logisztika II. Budapest, LFK, 2000.

[29]

Prezenszki, J.:

Logisztika II. Logisztikai Budapest, 1999.

[30]

Prezenszki, J:

Logisztika I. Mérnöktovábbképző Intézet Kiadvány. Budapest, 1997.

[31]

RAABE Tanácsadó és Kiadó:

Karbantartási kézikönyv (Módszerek és eszközök a karbantartás világában) RAABE, 2002.

[32]

Schönsleben, P.:

Integrales Logistikmanegement Planung und Steuerung von umfassenden Geschäftsprozessen. Springer 1998.

[33]

Szegedi, Z.:

Logisztika Menedzsereknek. Budapest 1998.

Fejlesztési

Kossuth

Központ,

Kiadó,

109 [34]

Szegedi, Z.-Prezenszki, J.:

Logisztika Menedzsment Kossuth Kiadó 2003.

[35]

Taag, H. J.:

Zuviel Wartung kann schaden. Instandhaltung Nr. 4. August 1997.

[36]

Tempelmeier, H.:

Material-Logistik. (Grundlagan der Bedarfs-und Losgröβenplanung in PPS-Systemen). Springer Verlag. Berlin, Heidelberg, New-York, Lonson, Paris, Tokyo, Hong-Kong, Barcelona, Budapest 1995.

[37]

Verlag Dashöfer:

Minőségbiztosítás és irányítás az ISO 9000 alapján (Aktuális gyakorlati tanácsadó minőségbiztosítási és műszaki szakembereknek). 1. kötet. Verlag Dashöfer, 1999.

[38]

Verlag Dashöfer:

Minőségbiztosítás és irányítás az ISO 9000 alapján (Aktuális gyakorlati tanácsadó minőségbiztosítási és műszaki szakembereknek) 2. kötet. Verlag Dashöfer, 1999.

[39]

Verlag Dashöfer:

Gyakorlati szállítmányozási és fuvarozási kézikönyv. (Aktuális tanácsadó szállítmányozóknak, fuvarozóknak és fuvaroztatóknak) Verlag Dashöfer, 2003.

[40]

Warnecke H. J.:

Handbuch der Instandhaltung, Rheinland, 1992.

[41]

WEKA Szakkönyv:

Beszerzési kézikönyv (Módszerek és eszközök a beszerzési tevékenység támogatására). WEKA Szakkönyv, 1999.

[42]

Witt, C.:

Kosten der integrierten Instandhaltung im Unternehmen in: Lemke, Eichler: Integrierte Instandhaltung-Handbuch für die betriebliche Praxis. Ecomed Verlagsgesellschaft Landsberg 1995.

[43]

Zäpfel, G.:

Supply Chain Controlling:interaktive und dynamische Regelung der Material-und Warenflüsse. Ueberreuter Wien 1996.

Band

1,

TÜV