E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
1 0 .
F E L A DAT S O R
10. FELADATSOR Összeállította: Magyar Szilárd,
[email protected]
SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT) Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! A BURZSOÁZIA INDISZKRÉT HÁJA A lusta evolúció Az emberi szervezet konzervatív és oktondi módon jó tízezer éves igényeknek megfelelõen örvendezik, ha az akkoriban oly fontos zsírokat ízleli. Oxfordi tudósok legújabb kutatási eredménye az õsi bevésõdésnek tulajdonítja, hogy az agy kiemelten jutalmazza a ma már meglehetõsen veszélyesnek számító kövér falatok bevitelét. „Végy egy tucat közepesen éhes, de legalább három órája koplaló felnõtt embert, kóstoltass velük vízzel és íztelen, szagtalan növényi, illetve ásványi olajjal más- és másféle mértékben átitatott cellulózlapocskákat, majd nézd meg, mit mutat az agyukról a mágneses rezonanciás képalkotó berendezés” – ekként summázható annak a máris jelentõs visszhangot kiváltó tudományos kutatásnak a receptje, amelyet a Nature címû amerikai szakmagazin április eleji száma ismertet. Az oxfordi egyetem kísérleti pszichológia tanszékén kutató Ivan de Araujo brazil és Edmund Rolls brit professzorok által jegyzett tanulmányra felfigyeltek az agykutatással, a humán élettannal, az élelmiszer-tudományokkal, de még az emberi evolúcióval foglalkozó szakberkekben is. Igaz, a teóriájukról alkotott vélemények erõsen megoszlanak. A tudóspáros nem kevesebbet állít, mint hogy az emberi agy jutalom-, más néven boldogságközpontja valósággal berobbanva aktivizálódik, ha a nyelv ízlelõbimbói akár növényi, akár állati eredetû zsiradékot, mondjuk kakaóvajat, olívaolajat, netán kacsa-, esetleg disznózsírt jeleznek. „Az izgatott minket, vajon milyen agyi mechanizmusok okozzák, hogy az emberek túlnyomó többsége kultúráktól függetlenül ízletesnek tartja a zsíros, olajos, »kövér« falatokat, legyen szó akár édes csokoládéról, akár sós libamájról. No meg az, hogy az agy mely területei és miért felelõsek mindezért” – tálalta a kutatás motivációit a HVG kérdésére elektronikus levélben válaszoló De Araujo professzor. Hozzátéve, a kulináris titkok megfejtésén túl annak a megértése is fontos szempont volt, hogy a jól felismert és az orvostársadalom által évtizedek óta (sokszor hiába) ismételgetett érvek ellenére miért nem képesek az önmegtartóztatásra azok az emberek, akiknél erõsen ellenjavalt a túlzott zsírbevitel. Biológiailag meghatározott jutalmazó mechanizmusról van szó – adtak végül magyarázatot saját kérdésükre De Araujo és Rolls professzorok. Ez azt jelenti, hogy az agy a törzsfejlõdés eredményeként kitüntetetten jutalmazza az olyan anyagok fogyasztását, amelyekre a szervezetnek szüksége van. A bökkenõ csak ott volt, hogy bár zsiradékokra – illetve az ezekbõl elõállított energiára – a szervezetnek idõnként valóban szüksége van, az agy akkor is igen pozitívan reagált, amikor élettanilag ez nem lett volna indokolt. Arról nem is szólva, hogy olyan hevességû „örömreakciókat”, mint ahogyan a zsírokat fogadta, korábban csupán a csokoládéfogyasztáskor tapasztaltak – amit eddig az ember édességfüggõségének tulajdonítottak. Az ínyesmesterek, valamint az élelmiszer-tudományok mûvelõi (no meg a nagy zabálók) persze már régóta tapasztalhatták, hogy a telt, olajos ízek különleges módon hatnak az emberre – reagált szinte elsõk között a bejelentésre Charles Mattes, az amerikai Indiana állambeli Purdue Egyetem élelmiszer-kutatója, aki a mindennapi ételek és azok alapanyagainak tudatbefolyásoló hatását vizsgálja. Mint a HVG kérdésére elmondta: a folyamat feltérképezése segíthet abban is, hogy a meggyõzésen kívül is lehessen tenni valamit a telített zsírsavak fogyasztása ellen. Azok felelõsek ugyanis az elhízásért, illetve az abból fakadó betegségekért. A hatásmechanizmus pontos ismeretében – reménykednek máris sokan – egyszer talán hatásosan és veszélytelenül be lehet avatkozni ebbe a folyamatba. A zsír hatására váratlanul hevesen kitörõ agyi örömreakciók magyarázata persze még csak feltétele-
D F T- B U DA P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
105
1 0 .
F E L A DAT S O R
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
zéseken alapul. Például azon, hogy a „csupasz majom” biológiai-genetikai meghatározottsága jóval korábbi viszonyoknak megfelelõen alakult ki, amikor a fokozott zsírbevitel létszükséglet volt. Legalábbis így vélekedik Marc Verhaegen belga antropológus több, még a szóban forgó bejelentés elõtt megjelent, az evolúció és a táplálkozás összefüggéseit taglaló tanulmányában is. Az emberi törzsfejlõdéssel kapcsolatban meglepõ hipotéziseirõl, így például a viszonylagos szõrtelenséget, a két lábon járást és a tagolt beszédet lehetõvé tevõ akaratlagos légzést magyarázó Vízi ember teória szerzõjeként ismert (HVG, 1998. december 5.) tudós azon közmegegyezéses álláspontból indul ki, hogy az egykor élt emberek biológiailag, genetikailag ugyanolyanok voltak, mint mai utódaik. Az evolúcióban ugyanis néhány ezer év hallatlanul rövid idõ. Érthetõ tehát – így a De Araujo és Rolls mellé állók –, hogy a civilizációs kényelmekhez, a kevesebb mozgáshoz, a meleg öltözködéshez, a fûtött lakásokhoz, de az élelmiszerek (például a húsok) új módszerekkel „elõállított” válfajaihoz a mai agyak még nem „szoktak hozzá”, s ezért ma is boldogságérzettel jutalmazzák a zsírdús, vagyis energiagazdag táplálékok fogyasztását. Arról nem is szólva, hogy az akkor adódó gasztronómiai választék kissé másképpen nézett ki, mint ma: a halászott-vadászott rákokban, kagylókban, halakban és vadakban, illetve a gyûjtögetett gyümölcsökben, gyökerekben, zöldségekben, olajos magvakban elenyészõ a káros, vagyis a telített zsírsavak aránya – figyelmeztet a már idézett Mattes. Nem csoda hát, ha az egykor volt világ biológiai igényei szerint mûködõ emberi „vezérlõközpont” – nem tudván követni a rohamos fejlõdést – boldogan fogyasztandónak ítéli akár a (nagyüzemi) állattenyésztéssel és növénytermesztéssel túlsúlyba került, egészségtelennek bizonyuló zsiradékok fogyasztását is. Ha viszont – mondják egyes kutatók – nem sikerül hamarosan valamiféle mesterséges gátlással valahogyan kiiktatni ezt az örömforrást az ember önjutalmazási eszköztárából, nem marad más, mint a vasfegyelem további acélozása. (Vajna Tamás Forrás: www.hvg.hu)
1. Magyarázza meg a következõ fogalmak jelentését! • konzervatív • aktivizálódik • hatásmechanizmus
• antropológus
• civilizáció
5 pont
106
K É T S Z I N T Û É R E T T S É G I A K A D É M I A E G É S Z É V E S É S I N T E N Z Í V É R E T T S É G I -V I Z S G A E L Õ K É S Z Í T Õ É V F O L YA M O K
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
1 0 .
F E L A DAT S O R
2. Mit jelent a cím, mire utal, mi a szerepe? Milyen kapcsolatban áll a szöveggel? 3– 4 mondatban értelmezze az olvasottak tükrében!
6 pont
3. Mi a szerepe a harmadik bekezdés idézetében a » « jelnek?
2 pont
4. Mit jelent a „csupasz majom” kifejezés? Magyarázza el, miért!
2 pont
5. A cím résznél két variációt is találunk. Ön szerint melyik az alcím? Miért? Mi az alcím szerepe?
D F T- B U DA P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
107
1 0 .
F E L A DAT S O R
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
3 pont
6. Írja ki a szövegbõl két, más szakterületû tudós nevét a szakterületükkel együtt!
2 pont
7. Egy életmódmagazin számára készítsen összegzést a következõ címmel: Az örömszerzõ zsiradék!
6 pont
8. Miért veszélyes életmódunkra nézve a lassú evolúció?
108
K É T S Z I N T Û É R E T T S É G I A K A D É M I A E G É S Z É V E S É S I N T E N Z Í V É R E T T S É G I -V I Z S G A E L Õ K É S Z Í T Õ É V F O L YA M O K
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
1 0 .
F E L A DAT S O R
4 pont
9. Írjon reklámszöveget újonnan kifejlesztett fogyasztószeréhez, mely az agy zsír hatására fellépõ örömreakcióit gátolja!
6 pont
10. Jellemezze a szerzõ viszonyulását a témához! Véleményét indokolja!
4 pont
D F T- B U DA P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
109
1 0 .
F E L A DAT S O R
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
SZÖVEGALKOTÁS (60 PONT) Az érettségi vizsgán három feladatból lehet választani, és egyet kell megoldani!
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Hasonlítsa össze Babits Mihály Atlantisz és Kosztolányi Dezsõ Esti Kornél éneke címû versét a bennük megjelenõ búvár motívum és az ahhoz tapadó emberi, költõi, esztétikai tartalmak szempontjából!
BABITS MIHÁLY: ATLANTISZ Egy világ, amely lemosdotta az életet. Búvár leszek én, kaucsukból gyártva ruhám, süvegem úgy nézek a két kaucsukba szegett karikás üvegen bukdosva botor léptekkel a sûrü nehéz víz alatt és nézem a hajladozó suhanó sima kúsza halat a kicsit, a fürgét s a nagy halat, a kicsi néma vadászát virágszerü állatok áloméletü nyíladozását a piros koráll eleven hegyeit, virágszigetét a rettenetes fejlábu polyp Medúza-tekintetét száz szép halavány színt kéken a víz remegõ üvegén át és látok egy elsüllyedt várost, félig leomolva, némát, egy holt mesevárost kéken a víz remegõ üvegén át. Hintázik a habban nagy fala – mind csupa márvány. Csikosra, sikosra moházva bekente a vízi szivárvány. Hab rongyaivá rezgése miatt szétpikkelyezõdik a színe kikorhadt rég minden kapuja. – Belépek egy helyen. Ime. Egy nagy terem – babylóniai. Még szobrok, oszlopok állnak és függönyöknek aranyrudai (holt kincs a gyenge buvárnak). Márvány, meg arany, meg drágakövek (vagy élõ vizi virágok?) de bibort s ami volt más drága szövet, a víz sava rég kirágott. Még aranyváza a trónnak áll, de már faülése kikorhadt.
Csönd van, csak az ablakokon suhan be néma komor had mint nagy madarak, tányérhalak, az oszlopok erdejében olajos lomhán keringenek, szobrot kikerülve szépen. S a szobor mögött lámpám besütöm a sötétlõ néma zugolyba: porló halom emberi csont van ott, ahová a víz sodorta. Halott világ! Csak a víz eleven és szerte rezgeti selymét ruházva a halott köveket s a csontok kriptai termét. Másutt a halál magára veszi a föld süket öltönyét itt áttetszõ üngben mulatoz, követve a víz ütemét. Játszik selyem kék fodraival és táncol õs ütemére szerpentin táncosnõ gyanánt az óceáni zenére. Azután lámpám a szoborra sütöm: hamit kinézhetek abból egy Aphrodité Anadüomené, amint kikel éppen a habból. Azóta hej megint lemerült s nem látja ember a põrét halak dörlõznek combjai közt és víz simogatja a bõrét nedves haját fõsülgeti még mint rég a régi mesében s örökre fördik meztelenül a zord Oceán vizében. Csak én vagyok itt aki emberi még és lelke se, teste se márvány, nehéz a víz és nincs levegõ: bukdosva fulladok árván. Csak nem szakadt el a gumicsõ? vagy a láncnak csigavonója? Hé emberek! ne hagyjatok itt! fel! a levegõre! hajóra! (1913)
110
K É T S Z I N T Û É R E T T S É G I A K A D É M I A E G É S Z É V E S É S I N T E N Z Í V É R E T T S É G I -V I Z S G A E L Õ K É S Z Í T Õ É V F O L YA M O K
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
1 0 .
F E L A DAT S O R
KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: ESTI KORNÉL ÉNEKE Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyû mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyû, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérzõ-heges még ó hõs, kit a halál-arc rémétõl elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgõ kínokra egy kalandor csörgõ, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel.
Indulj dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Az életen, a szinten, a fénybe kell kerengni, légy mint a minden, te semmi. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fû-fa, élõ, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélõ, röpülõ, meg-nem-álló. Légy az, ami a bölcs kéj fölhámja, a gyümölcshéj remek ruhája, zöld szín fán, tengeren a fölszín: mélységek látszata.
A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd.
No fuss a kerge széllel, cikázva, szerteszéjjel, ki és be, nappal-éjjel, s mindent, mi villan és van, érj el. Tárgyalj bolond szeszéllyel, komázz halál-veszéllyel, s kacagd ki azt a buzgót, kinek a mély kell.
Hát légy üres te s könnyû, könnyû, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert – isten engem – én is, én is csak addig élek.
Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból? Kezébe szomorú sár, ezt hozza néked abból. Semmit se lát, ha táncol fényes vizek varázsa, lenn nyög, botol a lánctól, kesztyûje, mint a mázsa, fontoskodó-komoly fagy dagadt üvegszemébe. Minden búvárnak oly nagy a képe.
D F T- B U DA P E S T,
w w w. d f t . h u ,
Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden. 1936
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
111
1 0 .
F E L A DAT S O R
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ SZÖVEGÉRTÉS (40 PONT) 1. Magyarázza meg a következõ fogalmak jelentését! konzervatív: a hagyományokhoz mereven ragaszkodó aktivizálódik: mûködni kezd hatásmechanizmus: hatásfolyamat antropológus: embertannal foglalkozó kutató civilizáció: a fejlett társadalom
5 pont
2. Mit jelent a cím, mire utal, mi a szerepe? Milyen kapcsolatban áll a szöveggel? 3–4 mondatban értelmezze az olvasottak tükrében! 6 pont Utalás, rájátszás A burzsoázia diszkrét bája közismert, viszonylag széles körben szállóigévé lett filmcímre. Cél: Figyelemfelkeltés, utalás/elõremutatás a témára. A szöveg és a cím kölcsönösen utal egymásra, a szöveg egésze utólagosan értelmezi a címet. (A „burzsoázia” vonatkozhat a fejlett ipari társadalmak jómódban élõ lakosságára, melynek körében állandósult probléma az elhízás – erre utal a háj.) Adható pontszámok: Tartalmilag megfelelõ, mindkét válaszelemre kitérõ, nyelvében szabatos válasz: 6 pont. Tartalmában hiányos, csak az egyik válaszelemre kitérõ vagy nyelvében kevésbé szabatos válasz 3 pont Pontatlan, hiányos, vagy vázlatpontokban írt, zavaros válasz: 0 pont. 3. Mi a szerepe a harmadik bekezdés idézetében a » « jelnek? Idézõjel az idézõjelben, hogy az olvasó ne keverje össze az azonos szerepû írásjeleket.
2 pont
4. Mit jelent a „csupasz majom” kifejezés? Magyarázza el, miért! 2 pont Az emberre vonatkozik (1pont). Mivel az ember is fõemlõs, és a köztudatban a majmok leszármazottjaként él (1 pont). 5. A cím résznél két variációt is találunk. Ön szerint melyik az alcím? Miért? Mi az alcím szerepe? 3 pont A lusta evolúció az alcím (1 pont). Mivel ez magyarázó szerepû, a másik inkább figyelemfelkeltõ (1 pont). A fõcím pontosítása, ha az önmagában nem teljesen érthetõ (1 pont). 6. Írja ki a szövegbõl két, más szakterületû tudós nevét a szakterületükkel együtt! Ivan de Araujo – kísérleti pszichológia, Charles Mattes – élelmiszerkutató (1–1pont)
2 pont
7. Egy életmódmagazin számára készítsen összegzést a következõ címmel: Az örömszerzõ zsiradék! 6 pont Elvárás az ismeretterjesztõ, egyben figyelemfelhívó hangnem, a hatás informatív összegzése. Mind a tárgyszerû, mind a személyes hangnem elfogadható. A fõ értékelési szempontok: a címnek megfelelõ (3 pont), az összegzés felépítése (3 pont). 8. Miért veszélyes életmódunkra nézve a lassú evolúció? 4 pont Mivel a szervezet még nem állt át a modern életnek köszönhetõ kényelmekre, és még mindig olyan szinten kezeli a zsiradékokat, mintha vad körülmények között élnénk. Ez elhízáshoz vagy más bajokhoz vezethet. Bármilyen hasonló tartalmú válasz elfogadható. Hiányos válasz maximum 2 pont. 112
K É T S Z I N T Û É R E T T S É G I A K A D É M I A E G É S Z É V E S É S I N T E N Z Í V É R E T T S É G I -V I Z S G A E L Õ K É S Z Í T Õ É V F O L YA M O K
E GY E N E S
Ú T
A Z
E GY E T E M R E
1 0 .
F E L A DAT S O R
9. Írjon reklámszöveget újonnan kifejlesztett fogyasztószeréhez, mely az agy zsír hatására fellépõ örömreakcióit gátolja! 6 pont 6 pontot ér, ha a jelölt hitelesen, egy ilyen hirdetésnek megfelelõ formában (hiánya – 2pont), stílusban (hiánya: – 1 pont) és terjedelemben (hiánya: -1 pont) írja meg a reklámot. A reklám legyen informatív, csalogató, rábeszélõ (hiánya – 1 pont) Elõny, ha tudományos eredményekre hivatkozik! 10. Jellemezze a szerzõ viszonyulását a témához! Véleményét indokolja! 4 pont A szerzõi modalitás ismeretterjesztõ jellegû, azaz eddig ismeretlen oldaláról mutat be egy témát. A szerzõ szellemes nyelvi megoldásokkal színesíti írását. Pontozás a válasz minõségétõl függõen 1–4 pontig.
SZÖVEGALKOTÁS (60 PONT) ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Hasonlítsa össze Babits Mihály Atlantisz és Kosztolányi Dezsõ Esti Kornél éneke címû versét a bennük megjelenõ búvár motívum és az ahhoz tapadó emberi, költõi, esztétikai tartalmak szempontjából! LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK • A két verset felfoghatjuk, mint a fiatal Babits és az érett költõ Kosztolányi költészet- és életszemléletének tükröztetését, önértelmezését. • A fiatal Babits a versben a szecessziós játékosság jegyében a burjánzó, díszes, vonzóan egzotikus leírás mellett ironikusan kezeli vonzódását a múlthoz, az antikvitáshoz, mely már-már kiragadja a jelen világból. • Ez a vonzódás, a múltban, annak már nem élõ, s ettõl látszólag esztétikusabb, tökéletesebb világában való ilyen „elmerülés” a – költõi, emberi – végzetét is jelentené; erre utal az utolsó sor komikusan ható segélykiáltása, illetve az alcím. (A záró szó, a hajó említése – pl. Rimbaud Részeg hajójának összefüggésében – éppen a mozgó, haladó, mindig új, változó körülmények között folytatható életútra utal, szemben a víz alatti világ örök mozdulatlanságával. Ebben a vonásában a vers gondolatvilága rokonítható pl. az In Horatium címû költeményével.) • Megjelenik a versben a moralizálásra való hajlam (pl. a halál, az emberi élet, gazdagság múlandósága és a mûvészet értékei feletti nosztalgikus elmerengésben). • Emellett az „elmerülés”, „búvárkodás” motívumában benne rejlik az a szemlélet, mely a dolgok mélyére merül, azt szemléli, a felszín mögöttit figyeli. Ez Babits egész költészetére jellemzõ vonás lesz. • Kosztolányi versében a beszélõ (Esti Kornél) kineveti a búvárt, aki a csillogó felszín mögé vágyik, ahol semmi mást nem találhat, csak sarat. Nagyképûnek, fontoskodónak, közben pedig tehetetlennek látja. Hiába merült soha nem látott mélységekbe, nem tud szabadon mozogni, hisz nem természetes közege. • Kosztolányi szerint a búvárkodás felesleges: egyetlen dolgot hozhat fel onnét: az elmúlást. Ezzel szemben õ a szellem könnyed röptét, az örökkévalóságot hirdeti. • Ebben a szemléletben a háttérbe szorul a moralizálás, mely ráadásul önteltté teszi – a „keresztényi”, avagy azzal egyenértékû emberi alázattól elidegeníti – az embert („Minden búvárnak oly nagy / a képe”). • Babits költeményének hosszabb, lassúbb „sodrású”, jambikus sorai mind a szecessziós leírás, mind az elmélkedõ moralizálás hangulatához jól illenek. Kosztolányi rövid, tördelt, kissé „csapongó” jambusai a verset uraló dal-metaforához (ki nem mondott képi síkkal, madár vagy nyílvesszõ) kapcsolódva a csapongó repülést imitálják, ami jól illik a versben megjelenített költõi-esztétikai hitvalláshoz.
D F T- B U DA P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
113
