10 ÉV E S A D E M O G R Á F IA E z évben a D E M O G R Á F I A tized ik évfolyam át ka p ja kezébe az olvasó. E g y -e g y ilyen évforduló évtizedes visszatekintésre, szám vetésre késztet, s kü lö n ö sen indokolt ez egy olyan folyóirat esetében, a m elyn ek m egjelenését, m in t az első szá m B eköszöntőié han g sú lyo zta „a népességi kérdések irá n t érzett társadalm i felelősség és a tu dom ányos szükségesség h ívta létre” . A z első szám m egjelenése óta a D E M O G R Á F I A , a M a g y a r T u d o m á n yo s A k a d é m ia D em o g rá fia i B izottsága és a K ö zp o n ti S ta tisztik a i H iv a ta l népesség tu d o m á n yi folyóirata n a g y utat tett m eg. K ezdetben jövője m ég éppen olyan b izo n y ta la n n a k látszott, m in t m in d en hasonló vállalkozásé, a m elyn ek — fo lyó ira tu n k eg y ik k ü lfö ld i recenzorát idézve — köztudom á sú a n m a g a s a ,,csecsemőh a landósága ” . A z in d u lá sko r n y ito tt kérdés volt, hogy szá m íth a t-e m egfelelő olvasótáborra egy olyan m a g ya r n y e lv ű tu dom ányos folyóirat, a m ely bár társa d a lm u n k a t közvetlenül érinlő tárgykörrel foglalkozik, sem az iskolákban, sem az egyetem eken „ sza ktá rg yk én t” nem szerepel, s m űvelő in ek tábora sem széles körű. F elm erült az a kétely is, hogy n em jelent-e u g ya n a k ko r leküzdhetetlen a ka d á lyt a m a g y a r n ye lv abban, hogy a fo lyó ira t a nem zetközi tu d o m á n yo s életbe is bekap csolódhasson ? K érdéses volt az is, hogy vajon a m a g y a r n ép esség tu d o m á n y k u ta tá sa in a k eredm ényei m en n y isé g ileg is el tu d n a k-e lá tn i egy folyóiratot, illetőleg, hogy k ia la k u l-e a D E M O G R Á F I A kö rü l a ku ta tó k n a k egy olyan csoportja, am ely a népességtu d o m á n y sze m p o n tja it magáiévá téve m egfelelő ta n u lm á n y o k k a l szerzőként is jelentkezik. A folyóirat m eg in d ítá sá t igazoló válasz n em váratott so ká ig m agára. N é h á n y év alatt a D E M O G R Á F I A n em csa k itthon szerzett olvasóközönséget és tu d o m ányos elism erést, hanem külföldön is m in d e n ü tt m egjelent a ku ta tó in téze tek könyvespolcain, s tekin télyt vívott k i a m a g ya r n ép esség tu d o m á n yn a k. N e m volt h iá n y ta n u lm á n y o kb a n sem. A szerkesztőség ham arosan n em csa k a m a g ya r dem ográfusok ta n u lm á n y a i között válogathatott, hanem a n ép esség tu d o m á n n ya l érin tkező szám os tu dom ányterület ku ta tó i is színvon a la s írá so kka l jelentkeztek, s a népességtudom ány neves k ü lfö ld i képviselői is öröm m el kü ld tek ta n u lm á n y o ka t a D E M O G R Á F I A szám ára. A D E M O G R Á F I A m egjelenését kétség kívü l a m a g ya r n épességtudom ány fejlődése tette lehetővé, fo ly ó ira tu n k u g ya n a k ko r ösztönzője is volt e fejlődésnek.
10 É v fo ly a m a i h íven tü k rö zik a m a g ya r n ép esség tu d o m á n y kibontakozását, s íg y ez a ju b ile u m alkalm as arra is, hogy v issza p illa n tsu n k a m eglett útra, a m a g ya r dem ográfia fejlődésére, főbb eredm ényeire. A D E M O G R Á F I A m eg in d u lá sa óta fo ly ó ira tu n kb a n m in te g y 200 népességtu d o m á n yi ta n u lm á n y , közlem ény jelent m eg. E z a tekin télyes szá m azonban a h azai népességtudom ány eredm ényeinek csu p á n egy részét jelzi. A z elm últ évek ben m á s haza i folyóiratok is szám os d em og rá fia i jellegű ta n u lm á n y t közöltek; íg y példáiul egyedül a S t a t i s z t i k a i S z e m l e 4 6 d em o g rá fia i ta n u lm á n y t tett közzé. E ze k a m e n n y isé g i m u ta tó k is je lz ik a m a g ya r dem ográfia m e g ú ju lá sát, s eredm ényeinek m egsokszorozódását, p ed ig a ku ta tá so k egy részéről a fo lyó iratok csak em lítést tehettek, közlésük önálló kötetet igényelt. 1957 óta több m in t 40 önálló köleltel gyarapodott a m a g ya r n ép esség tu d o m á n yi irodalom . E ze k között jelentős helyet fo g la ln a k el a K ö zp o n ti S ta tisztik a i H iv a ta l N épesség tu d o m á n y i K u ta tó C soportjának 1963 óla rendszeresen m egjelenő k ia d v á n y a i, am e lyek a Csoport egy-egy k u ta tá si té m á já n a k össze/oglaló ism ertetését n y ú jtjá k . A z elm últ közel egy évtized alatt a m a g ya r dem o g rá fiá t k u ta tá sa in a k szerte ágazó volta jellemezte, m égis a ku ta tá so k egyes sú ly p o n tja i határozottan m egálla píthatok. K ö z ü lü k elsőnek a term ékenység pro b lém á in a k vizsgálatát em elh etjü k ki. A term ékenység kérdésével foglalkozó, va g y azt érin tő ta n u lm á n y o ka t a D E M O G R A F I A m a jd n em m in d en szám ában ta lá lh a tu n k, a m i jellem zi a kérdés sú ly á t m in d a m a g y a r népesedésben, m in d az en n ek kérdéseit n em csu p á n ,,a k a d é m ik u sá n ”, han em társadalm i felelősséggel vizsgáló m a g ya r népesség tud o m á n yb a n . A term ékenység vizsgálatát a m a g ya r népesedési helyzet a la ku lá sa állította az utolsó tíz évben előtérbe. A születéscsökkenés a fo lya m a to k és az általános elméleti összefüggések elemzése m ellett szükségessé tette az a ktu á lis helyzet o ka in a k jelderítését is. 1958 óta a K ö zp o n ti S lc d isztika i H iv a ta l sorozatosan hajtott végre reprezen ta tív adatjelvételeket a h azai term ékenység és a születésszabályozás vizsgálatára, a családtervezés jelentőségének m eghatározására. A z első felvételre 1 9 5 8 - 1 9 6 0 ban került sor, m a jd 1960-ban és 1964-ben két felvétel foglalkozott a m ű v i vetélő nőkkel; 1960-ban a n épszám lálás a term ékenység kérdésére is kiterjedt, 1963-ban ped ig a m ikrocenzussal egyidejűleg sp eciális term ékenységi és családtervezési vizsgálat is folyt. 1 9 6 5 — 1966-ban a változások felm érésére, a korábbi vizsgálatok folyta tá sa kén t és kibővítéseként a K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l újabb term éken y ségi és családtervezési vizsgálatot hajlott végre, a m ely egy n em zetkö zi összehason lító vizsgálat-sorozatnak is része. 1966-ban egy lo n g itu d in á lis kulatás-sorozat in d u lt m eg. M in d e m e vizsgálatok eredm ényeinek jelentős szerepe volt a m a g ya r népességpolilika tu dom ányos a la p ja in a k kidolgozásában. A term ékenységi vizsgálatok k u ta tá si ered m én yein ek közlései m ellett kü lön em lítést érdem el a D E M O G R Á F I A 1964-ben m egjelent, csak a m a g ya r term é ken ység kérdésével foglalkozó szám a, am ely a m a g y a r népesedési problém ák összefoglaló, tu dom ányos exponálását adta. A term ékenység p ro b lém á in a k m eg vitatásába k ü lfö ld i szakem berek is belekapcsolódtak; ez képezte a M a g y a r T u dom ányos A k a d é m ia D em o g rá fia i E ln ö k ség i B izo ttsá g a által 1962 szeptem beré ben rendezett első budapesti nem zetközi dem og rá fia i sym p o sio n eg y ik fő tém áját, az 1965-ben m egtartott m á so d ik dem ográfiai sym p o sio n ülésein p ed ig kizá ró lag a term ékenység kérdését tárgyalták. A m a g ya r dem ográfiai ku ta tá so k m á s ik kö zp o n ti kérdése az utóbbi évtize dekben lezajlott társadalm i átrétegeződés volt. M a g ya ro rszá g o n a m á so d ik vilá g
11 háború u tá n i időszakban bekövetkezett forradalm i á ta la ku lá sn a k, a m eggyorsult tá rsa dalm i átrétegeződés fo ly a m a tá n a k a nép szá m lá lá si adatok csak a végered m én yét m u ta tjá k . N e m ism e rtü k azt, hogy a fo ly a m a t m i m ódon m eg y végbe, k ik ke rü ln ek át eg y ik rétegből a m ásikba, m i határozza m eg az átrétegeződési fo ly a m a t ta rta lm át stb. E kérdésekre választ keresve a K ö zp o n ti S ta tisztik a i H iv a ta l N é p e s ség tu d o m á n yi K u ta tó Csoportja 1963-ban felvétel-sorozatot in d íto tt, m ely n ek fo ly a m á n m in te g y 16 ООО szem élyt kérdeztek m eg. E vizsg á la t a tá rsa d a lm i átala ku lá s fo lya m a tá n túl, különös fig yelem m el volt az átrétegeződés és az egyes dem og rá fia i jelenségek között fennálló összefüggések feltárására és kölcsönhatást m u la tott k i egyrészt az átrétegeződés, m ásrészt a term ékenység, a házasságkötések, a vá lások és a vándorm ozgalom között. E redm én yeket ért el a m a g ya r dem ográfia a gazdaság- és társadalom dem ográ fia területén is. A különböző fa jtá jú népesség-előreszám ítások közvetlenül a ter vezés céljait szolgálták. A gazdaságdem ográfiai ku ta tá so k m á sik kö zp o n ti kér dése — részben szin tén az előreszám ítások a la p já n — a m u n ka erő -a la ku lá s dem o g rá fia i a la p ja in a k vizsgálata volt. B ehatóan fog la lko zta k a m a g ya r dem og rá fu so k az egyes n épgazdasági ágak speciális viszo n ya iva l, a regionális kü lö n b ségekkel és a n ő k fo g la lko zta tá sá n a k problém ájával is. D e n em h iá n y o zla k a de m o g rá fia i és a gazdasági jelenségek közötti kapcsolatokat össze/oglalóan elem ző ta n u lm á n y o k sem , am elyek a dem ográfia és a tervgazdálkodás kapcsolatát, a de m o g rá fia i tényezőknek a gazdasági növekedés m a tem a tika i m odelljeiben játszott szerepét elemezték. A társadalom dem ográfiai ku ta tá so k egyrészt a család problém ái k ö rü l ko n centrálódtak, m ásrészt a népesség öregedésének tá rsa d a lm i következm ényeire vonatkoztak, végül ped ig az u n . elhajló m a gatartásoka t m in t a bűnözést, az alko h o lizm u st, öngyilkosságot vizsgálták. A családdem ográfiai vizsgálatok fogla lko zta k a családnagyság csökkenésé vel, m ely az elm últ két évtizedben a családok dem og rá fia i s tr u k tú rá já n a k leglé nyegesebb változása volt. A vizsgálatok feltárták e változás dem o g rá fia i, gazdasá gi okait, a társadalm i stru ktú ra á ta la ku lá sá n a k, a m egnövekedőit m o b ilitá sn a k és a családszociológiai változásoknak hatását. K ü lö n felvételek vizsg á ltá k a csa ládok felbom lásának jelenségét: a válások alaku lá sá t és okait. A 20. században a d em ográfiai forradalom keretében lejátszódó fo lya m a to k alaposan m egváltoztatták n ép e ssé g ü n k ko r stru ktú rá já t. F okozatosan és az utolsó évtizedben egyre gyorsabban nőtt az öregek aránya. E jelen ség n ek d em ográfiai elemzése m ellett, va la m in t egyes korcsoportoknak, m in t a legöregebbekének, a 100 éven fe lü lie k n e k vizsgálatán tú l szü k ség volt e fo ly a m a t tá rsa d a lm i-g a zd a sá g i kö vetkezm én yein ek felm érésére is. A z elm últ években a K ö z p o n ti S ta tisztik a i H iv a ta ln a k három felvétele is foglalkozott az öregedés tá rsa d a lm i hatásaival. A z első és m á so d ik felvétel a n y u g d íja so k helyzetét vizsgálta, a k ik n e k szá m a re n d k ív ü li m értékben növekedett az utolsó m á sfél évtized alatt. A h a rm a d ik felvé tel a szociális intézetek gondozottairól g yű jtö tt adatokat, azokról, a k ik m a g u kra m a ra d va és m egrokkanva a társa d a lm i segélyezés és ellátás e sp eciá lis fo rm á já ra szo ru ln a k. A z utóbbi években a biodem ográfiai ku ta tá so k m eg in d u lá sá va l ú j ága bon takozott k i a m a g ya r d em o g rá fiá n a k. A B o ly a i •J á n o s M a te m a tik a i T á rsu la t 1959. évi B io m e tria i S y m p o sio n já n m á r többen ha n g oztatták, h ogy a h u m á n biológia szám os kérdése n e m oldható m eg a dem ográfia n élkü l, illetve a dem ográ fia n e m nélkülözheti a biológia eredm ényeit. A későbbiekben term éken y eg yü tt
12 m űködés a la ku lt k i a dem ográfusok és biológusok között, 1965 óta p ed ig a N é p e s sé g tu d o m á n yi K u ta tó Csoport önálló biodem ográfiai és p o p u lá ció g en etika i vizs gálatokat is végez. N e m m a ra d h a tn a k em lítés n é lk ü l a történeti dem o g rá fia i ku ta tá so k sem . E lső n e k a 18. századi dem o g rá fia i források feltárására kerü lt sor és a ku ta tá so k eg y ik eredm ényeként a K ö zp o n ti S ta tisztik a i H iv a ta l kia d h a tta az 1 7 8 4 — 1787. évi n épszám lálás anyagát. M á s ik fontos vizsg á la ti terület volt a két világháború közötti időszak népm ozgalm a. R égóta m egoldatlan feladat volt ezen időszak népe sedési trend jein ek elemzése és a h iá n yzó adatok pótlása. A z eredm ényeket tartal m azó kö n y v — „ M a g ya ro rszá g népesedése a két világháború között” — 1965-ben jeleni m eg. A m a g ya r n ép ességtudom ány eredm ényeiről, jelenlegi állapotáról összefog laló képet ad az 1964-ben m egjelent „Bevezetés a d em ográfiába ” cím ű kézikö n yv, m ely a sokrétű ism eretanyag közlése m ellett m egism erteti az olvasót a dem ográ fia m ódszertanával is. A kö n y v a szerteágazó dem o g rá fia i tém á ka t a m egfelelő szakem berek tolm ácsolásában közli és am ellett, h ogy egyetem i fokon ta n k ö n yv ként is használható, az egyes kérdések elemzésével h o zzá já ru l a részkérdések ku ta tá sá n a k előm ozdításához is. A n ép ességtudom ányi ku ta tá so k szám ára szin te kim eríthetetlen anyagot szolgáltatott az 1960. évi népszá m lá lá s. E n ép szá m lá lá s a d a tg yű jtési és feldolgo zási prog ra m ja a korábbi m a g y a r n ép szám lá lá so k ta p a szta la ta in ala p u lt, azon ban a k ü lfö ld i országok ta p a szta la ta in a k és a m egváltozott h a za i társadalm i viszo n yo k követelm ényeinek figyelem bevételével jelentősen kibővült, gazdagodott. A n épszám lálás eredm ényeit a K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l 32 kötetben bocsá totta közre, olyan részletességgel, am elyre eddig m ég nem volt példa. A n ép szá m lálási kötetekhez hasonlóan n a g y értékűek az 1963. évi m ikro cen zu s kötelei is. A k u ta tó k száméira az 1963. évi reprezentatív adatok n ép szá m lá lá si adatokkal egybevetve lehetővé teszik a viszo n yla g rövid idő alatt bekövetkezett változások m egfigyelését, olyan m ódosulások követhetők nyo m o n , am elyeket eddig csak tíz évenként, n épszám lálások alka lm á va l lehetett m eg á lla p íta n i. A befejeződött, lezárult vizsgáltatok felsorolása n em adhat teljes képet a m a g yar népesség tudom ány fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. M in d e n egyes em lí tett tém ánál folytatódlak a ku ta tá so k a legutóbbi időben is és a jelenlegi vizsg á la tok az előzők tapasztalatait f elhasználva a tu d o m á n yo s kérdések m ég részlete sebb, sokoldalúbb feltárására adhatnak módot. Ü j feladatként jelentkezett a h azai dem ográfusok száméira a népességtudo m á n y egyetem i okta tá sá n a k m egin d ítá sa . A dem ográfia rendszeres oktatása a M a r x K á ro ly K ö zg a zd a sá g tu d o m á n yi E g yetem en 1967 feb ru á r fáiban in d u l m eg, az oktatás részletes program fáit a N épesség t u d o m á n yi K u ta tó Csoport ké szítette el. Ili kell m egem líteni, hogy a jo g i karokon ezzel szem ben — a dem ográfia fontosságának félreism erése m ia tt — a hatvanas évek elején m eg szüntették azokat a lehetőségeket, am elyek a dem ográfia oktatáséinak kedvező keretet biztosíthattak volna. S zükségesnek lá tju k, hogy a n épesség tu d o m á n y oktatása az ebből a szem pontból jelentősebb többi egyetem re — íg y pl. az O rvostudom ányi E gyetem re — is kiterjedjen, az egyes ka ro k sajátos ig é n yein ek figyelem bevételével. A jelenlegi k u ta tások közölt több olyan is van, am ely n em zetközi eg y ü ttm ű ködés keretében fo ly ik . Í g y példáiul az 1965 — 1966. évi term ékenységi vizsgádat n em csak része a N e m zetk ö zi C.saládtervezési Szövetség E u ró p a i B izo ttsá g a álltai m egindított vizsgálat-sorozatnak, hanem m ivel M a g ya ro rszá g az első, ahol a fel-
.
13
vételre sor került, az összeírás tapasztalatai a la p u l szo lg á ln a k m á s országokban végrehajtandó vizsgálatokhoz is. A közép- és kelet-európai országok term éken y ségi tre n d je in ek vizsgálata része az egész E u ró p á ra kiterjedő n em zetközi vizsg á la t sorozatnak s szám os egyéb m u n k a fo ly ik nem zetközi kooperációban. E z az eg yü tt m űkö d és eg y ik jele a m a g ya r dem ográfia és a m a g ya r dem o g rá fu so k n em zetkö zi elism erésének. A z elm últ évtized alatt élénk kapcsolat a la ku lt k i a m a g y a r dem ográfusok és a tu d o m á n y k ü lfö ld i m űvelői közölt. Ebben jelentős szerepel töltött be a m a g ya r n ép esség tu d o m á n yi folyóirat, a D E M O G R Á F I A , továbbá a B u d a p esten m eg rendezett dem o g rá fia i sym p o sio n o k. A D E M O G R Á F I A azáltal, hogy a ta n u l m á n y o k legfontosabb gondolatait angolul és oroszul közölte, m ódot n yú jto tt a k ü lfö ld i ku ta tó k n a k arra, hogy követhessék a m a g ya r tu d o m á n y fejlődésének eredm ényeit; k ü lfö ld i szerzők ta n u lm á n y a in a k közlésével p ed ig kitá g íto tta a ha za i dem ográfusok horizontját. A D E M O G R Á F I A eddig m in te g y 25 k ü lfö ld i szerzőtől közölt ta n u lm á n y i — nem szám ítva a sym posio n o ko n elhangzott előadá sok ism ertetését. A ta n u lm á n y o k közöli olyan is szerepel, m ely idővel tu d o m á n y történeti jelentőséget kapott: a D E M O G R Á F I Á B A N jelent m eg p éld á u l J o r d a n К á r o l y, a nem zetközi h írű m a g ya r m a tem a tika i sta tisztik u s, va la m in t M i h a i l P t и h a, a neves szovjet a ka d é m iku s utolsó ta n u lm á n y a . A z I . D em o g rá fia i S y m p o sio n n a k 1962 novemberében 19 k ü lfö ld i vendége voll, a k ik a m a g ya r résztvevőkkel együtt a term ékenység és a tá rsa d a lm i átrétege ződés dem ográfiai problém áját vita ttá k m eg. A sy m p o sio n o n m egjelent k ü lfö ld i résztvevőknek a lk a lm u k n y ílt a N ép esség tu d o m á n yi K u ta tó Csoport m u n k á já n a k ta n u lm á n y o zá sá ra és íg y a sym p o sio n nem csak egyes ku ta tá si területek fejlődé séhez já ru lt hozzá, hanem kapcsolatokat terem tett m a g ya r és k ü lfö ld i ku ta tó k között. A z 1965 szeptem berében m egtartott I I . ~D em ográfiai S ym p o sio n o n 37 k ü lfö ld i dem ográfus vett részt, köztü k a népességtudo m á n y kiem elked ő szem élyi ségei. A sym p o sio n ra egy héttel a belgrádi N épesedési V ilá g ko n feren cia után kerü lt sor, és a sy m p o sio n rendezői arra törekedtek, hogy fo rm a i kötöttségektől m entes tu dom ányos vitá kra n y ú jtsa n a k lehetőséget, am elyeken m in te g y fo ly ta tn i leheteti a belgrádi konferencián felvetett problém ák m egbeszélését. A sym p o sio n o n íg y k ia la k u lt eszm ecserék nem csak a dem ográfiai problém ák terén való előrehala dást segítették elő, hanem jelentősen h o zzájárullak a különböző országok dem ográ fu s a i közötti közvetlen kapcsolatok létrejöttéhez, illetve elm élyítéséhez is. A m a g ya r dem ográfia képviselői kivették részüket a n ép esség tu d o m á n y n em zetközi szerveinek és in tézm én yein ek m un ká já b ó l. A N e m zetk ö zi N épesség tu d o m á n y i U n ió n a k m a m á r 18 m a g ya r tagja van, s k ö z ü lü k szám osán részt vállal ta k az U N IÓ kétévenként sorra kerülő ko n g resszu sa in a k m u n ká já b ó l. H o zzá já ru ln a k a m a g ya r dem ográfusok a K G S T -k o n fe re n c iá k o n való m u n k á ju k k a l és szoros tu dom ányos együttm űködéssel a szocialista országok dem o g rá fia i ku ta tá sa in a k elm élyítéséhez. A szocialista országokban 1958 után létrehozott népes ség tu d o m á n yi folyóiratok m egalapításában a felism ert szükségszerűségen k ív ü l szerepe volt a m a g ya r D E M O G R Á F I A létrejöttének és eredm ényes m u n k á ss á g á n a k is. A m a g ya r n épességtudom ány eredm ényeinek nem zetkö zi elism erése m a g á val hozta, hogy a nem zetközi szervek szívesen veszik m a g ya r dem o g rá fu so k közre-~ m űködését p ro g ra m ja ik végrehajtásánál. A z E g ye sü lt N e m zete k az elm ú lt évek ben, illetve jelenleg is több m a g ya r dem ográfus szolgálatát veszik igénybe oktató, ku ta tó és szervező m inőségben A frik á b a n , illetve L alin -A m eriká ib a n .
14 A m ik o r m ost a D E M O G R Á F I A 10. év fo lya m á n a k első szám ában szám ot a d u n k az elm últ évek eredm ényeiről, beszám olunk a jelen m u n ká iró l, tesszü k ezt abban a rem ényben, hogy a következő tíz évben sik e rü l m ég intenzívebben előmoz d íta n u n k az elméleti dem ográfiai tu d o m á n yo k fejlődését. A tu d o m á n yo k m ű ve lése azonban nem öncél, s különösen n em az a d em ográfia esetében. E zért folyó ira tu n k a jövőben is arra kívá n törekedni, hogy betöltse szerepét a gyakorlat igén yein ek kielégítésében, s hangol adjon a n n a k a felelősségtudatnak, am elyet a m a g ya r népesedés sorsával kapcsolatban érzünk.
К ДЕСЯТИЛЕТИЮ И 3 Д AНИЯ ЖУРНАЛА ДЕМОГРАФ И Я В эт о м го д у ч и т а т е л и п о л у ч а ю т н о м е р а э ю у р н а л а « Д е м о г р а ф и я » д еся т о го го д а и з д а н и я . Т а к а я го д о в и щ н а п о б у ж д а е т к в о с п о м и н а н и ю , в особен н о с т и в с л уч а е т а к о го э /с у р н а л а , п о я в л е н и е к о т о р о го бы ло вы зва н о — к а к эт о п о д ч ер к н у л о с ъ в вводн ы х с л о в а х к п е р в о м у н о м е р у — о б щ ес т вен н н о й о т ве т ст вен н о ст ью з а д е м о гр а ф и ч е с к и м и во п р о с а м и и н а у ч н о й п о т р е б н о ст ь ю . Со вр е м е н и вы хода п е р в о го н о м е р а э ю у р и а л а « Д е м о гр а ф и я » бы л п р о д е л а н д л и н н ы й п у т ь . В п е р в о е в р е м я ещ е н ер еш ен н ы м я в л я е л с я во п р о с о т о м , м о эю ст -л и ж у р н а л р а с сч и т ы ва т ь н а с о о т ве т ст вую щ и й к р у г ч и т а т ел е й и м о г у т л и р е зу л ь т а т ы в е н ге р с к и х д е м о гр а ф и ч е с к и х и с с л ед о ва н и й и с к о л и ч ест вен н ой т о ч к и з р е н и я у д о в л е т в о р я т ь п о т р е б н о с т я м э ю у р н а л а . О т ве т а п р и ш лось п о д о эю д а т ь н е д о л го : з а н есколько л е т э ю у р н а л за в о е в а л себе ч и т а т ел е й и авт ори т ет . П о я в л е н и е ж у р н а л а « Д е м о г р а ф и я » ст ал о возм оэю ны м б е зу сл о вн о б л а го д а р я п р о г р е с с у в о б л а ст и ве н ге р ск о й д е м о гр а ф и ч ес к о й н а у к и , вм ест е с т ем и сам э ю у р н а л со своей с т о р о н ы с т и м у л и р о в а л эт о р а з в и т и е о т ч а с т и п р е д о т а в л е н и е м ф о р у м а д л я в е н ге р с к и х д е м о гр а ф о в и п р е д с т а в и т е л е й д р у г и х н а у ч н ы х д и с ц и п л и н , п р о я в л я ю щ и х и н т е р е с к д е м о гр а ф и и , о т ч а с т и ж е вы д ви ж е н и е м всё н о в ы х п р о б л е м д л я н а у ч н ы х и с с л ед о ва н и й . Р а з в и т и е ве н ге р ск о й д е м о гр а ф и и з а п осл едн ее д е с я т и л ет и е х а р а к т е р и з у е т с я м н о го с т о р о н н о с т ь ю и м н о го гр а н н о с т ь ю и с с л ед о ва н и й . И з н и х н а и б о л е е в а ж н ы м и я в л я ю т с я воп росы п л о д о в и т о с т и — р е ф е р а т ы по эт о й т ем е п ом ещ ен ы п о ч т и в к а ж д о м н о м е р е э ю у р н а л а . И сс л ед о в а н и е п л о д о в и т о с т и вы д ви н у л о сь н а п е р е д н и й п л а н за п осл едн ее д е с я т и л ет и е д и н а м и к о й п о л о эю ен и я в о б л а с т и н а р о д о н а с е л е н и я — пр о ц ессо м с о к р а щ е н и я ч и сла р о эю д е н и й . А н а л и з э т и х п р о ц ес с о в и и ссл ед о ва н и е и х п р и ч и н бы ли осущ ест вл ен ы в ч а ст н о с т и с п ом ощ ью а н а л и з а м а т е р и а л о в о б с л е д о в а н и й о т н о си т ел ь н о п л а н и р о в а н и я сем ьи и п р и ч и н р е г у л и р о в а н и я р о эю д е н и й , его р а с п р о с т р а н е н н о с т ь и сп особов о с ущ е с т в л е н и я , а в ч а ст н о с т и с пом ощ ью с п е ц и а л ь н ы х о б сл е д о в а н и й п л о д о в и т о с т и и н а х о д я щ и х с я в р а с п о р я э ю е н и и д р у г и х и ст оч н и ков. П р о в е д е н н ы е в 1 9 6 2 и 1 9 6 5 го д а х в Б у д а п е ш т е м е э ю д у н а р о д н ы е д е м о гр а ф и ч ески е с и м п о зи у м ы о б с у д и л и гл а в н ы м о б р а зо м т а к эю е о т н о ся щ и еся к эт о й т ем е вопросы . В т о р ы м ва ж н е й ш и м воп росом в е н ге р с к и х д е м о гр а ф о в -и с с л е д о в а т е л е й бы ло и сс л ед о ва н и е об щ ест вен н ой р е с т р а т и ф и к а ц и и , к о т о р а я б ы л а вы зва н а р е в о л ю ц и о н н ы м и п р е о б р а з о в а н и я м и , п р о и сш е д ш и м и п осле в т о р о й м и р о в о й вой н ы . В ц е л я х эт о го и с с л ед о ва н и я н а ч и н а я с 1 9 6 3 го д а б ы л а п р о в е д е н а с е р и я о б с л е д о в а н и й Н а уч н о -и с с л е д о в а т е л ь с к о й г р у п п о й п о д е м о гр а ф и и Ц е н т р а л ь н о го ст а т и с т и ч ес к о го у п р а в л е н и я и уэю е и м ею щ и еся до с и х п о р и т о ги д а л и р я д в а ж н е й ш и х р е зу л ь т а т о в . В е н ге р с к а я д е м о гр а ф и я д о с т и гл а р е з у л ь т а т о в и в о б л а с т и о б щ ес т вен н о й и эк он ом и ч еск ой д е м о гр а ф и и . В п е р в о м с л уч а е в ц е н т р е н а у ч н ы х и ссл ед о ва н и й н а х о д и л и с ь гл а в н ы м о б р а зо м п р о б л е м ы сем ьи , с т а р е н и я и т а к н а з ы ваем ы е о т к л о н я ю щ и е с я от «норм » п о в е д е н и я , в т о в р е м я к а к эк о н о м и ч е с к а я д е м о гр а ф и я и з у ч а л а п р еэю д е всего д е м о гр а ф и ч ес к и е основы т р у д о в ы х р е с у р сов и вопросы в за и м о св я зи эк о н о м и ч е с к и х и д е м о гр а ф и ч е с к и х я в л е н и й .
15 Б ы л и н а ч а т ы и с 1 9 6 5 го д а в Н а уч н о -и с с л е д о в а т е л ь с к о й г р у п п е по д е м о г р а ф и и с т а л и р е г у л я р н ы м и т а к ж е и б и о -д е м о гр а ф и ч е с к и е и с с л ед о ва н и я , п р е ж д е всего и с с л ед о ва н и е и зо л я т о в и д е м о гр а ф и ч е с к а я -ге н е т и к а . И м е ю т с я р е з у л ь т а т ы з а п рош едш ее десят ь л е т и в о б л а с т и и с т о р и ч е с к и х д е м о гр а ф и ч е с к и х и с с л ед о ва н и й . Н а и б о л е е вы д а ю щ и м ся д о с т и ж е н и е м здесь с л е д у е т р а с с м а т р и в а т ь п у б л и к а ц и ю Ц е н т р а л ь н ы м с т а т и с т и ч ес к и м уп р а вл ен и ем м а т ер и а л о в и п о дробн ы х р езул ьт а т о в п ереп и си населени я 1 1 8 4 — 1 7 8 7 го д о в , а т а к ж е и з д а н и е к н и ги , с о д е р ж а щ е й д а н н ы е о д е м о гр а ф и ч ес к и х т р е н д а х в п е р и о д м е ж д у д в у м я м и р о в ы м и в о й н а м и и п о п о л н е н и е до с и х п ор от сут ст вую щ их данны х. О б об щ аю щ и й о б зо р о р е з у л ь т а т а х ве н ге р ск о й д ем о гр а ф и ч ес к о й н а у к и и ее н а с т о я щ его п о л о ж е н и я д а е т вы ш едш ий и з п е ч а т и в 1 9 6 4 г о д у к н и га п о д з а гл а в и е м « В в е д е н и е в д е м о гр а ф и ю » . Н а ч и н а я с ф е в р а л я 1 9 6 7 го д а в Б у д а п е ш т с к о м Э к о н о м и ч еск о м У н и в е р с и т ет е в в о д и т ся к у р с по д е м о гр а ф и и . Д а ж е т а к о е п р и м е р н о е п е р е ч и сл е н и е п о к а з ы в а е т , чт о в е н ге р с к а я д е м о г р а ф и я з а п рош едш ее дест я .м и л ет и е с т а р а л а с ь р а с ш и р я т ь о б л а т си с в о и х ис с л е д о в а н и й и с п о с о б с т во ва т ь у с и л и я м , н а п р а в л е н н ы м н а р а з р е ш е н и е п о с т а в л е н н ы х о б щ ес т вен н ы х и эк о н о м и ч е с к и х п р о б л е м . В э т и х у с т р е м л е н и я х « Д е м о гр а ф и я » с ы гр а л а н е м а л у ю р о л ь и н а д ее м ся , ч т о в п р е д с т о я щ и е десят ь л е т о н а еще и н т е н с и в н е е б у д е т со д е й с т во ва т ь т ео р е т и ч е с к о м у п р о г р е с с у дем о гр а ф и ч е с к и х н а у к и м е ж д у н а р о д н о м у с о т р у д н и ч е с т в у д е м о гр а ф о в .
T H E T E N Y E A R S OF D E M O G R Á F I A T h is year the reader receives the tenth volum e of the periodical “D em ográfia". T h is is an anniversary inducing us to look back, especially in case of a periodical which was called into life, as was em phasized in the opening announcem ent of its first num ber, by social responsibi lity for population problems and by scientific necessity. Since the appearance of its first number “ D em ográfia” has come a long way, at its start the question was open if it can reckon with a proper readership and if the results of H u ngarian dem ographic research would be quantitatively enough to base a periodical on them. N o long tim e was necessary to receive an answer: in the course of a few years the periodical obtained a readership both at home and abroad and attained also reputation. Undoubtedly, the appearance of “D em ográfia” was m ade possible by the development of H u ngarian population science, while, at the sam e tim e, also the periodical had a stim u la tin g impact on the development, partly because it offered a forum for H u n g a ria n demographers and for representatives of various disciplines interested in dem ography, partly because it raised new problems of research. In the last ten years the development of dem ography has been featured by the m ultifold and divergent character of the research. S till, there have been some centres of interest which should be stressed. One of the most im portant is the problem of fertility; studies dealing with fertility can be fou n d in almost all num bers of the periodical. I n the last ten years the stu d y of fertility has come to the fore as a result of the development of the H u n g a ria n popu lation conditions, notably, due to the downward trend of births. The processes were analysed and the reasons were studied partly by means of surveys relating to the reasons, spread and methods of birth control, partly through special fertility surveys and by the aid of other data available. The international demographic sym posia, held in B udapest in 1962 and in 1965, dealt m a in ly w ith these topics The other im portant question of H u n g a ria n demographic research was the study of social m obility, called for by the revolutionary transform ation of the society after W orld W ar I I . T h is purpose was served by a series of surveys started by the Research Group for P opulation Studies of the Central Statistical Office in 1963 and the results achieved so fa r have led to num erous im portant results. H u n g a ria n dem ography w as successful also in the field of social and economic demogra p h y ; in case of the form er the problems of fa m ily , aging and of the so-called deviant behaviours were first and foremost analysed, in case of the latter the problems of the interrelation of econo m ic and demographic phenom ena were studied.
16 Also biodemographic researches were started and since I960 they have become regular, first of all, relating to isolated areas and population genetics. H istorical dem ography has also developed in the last ten gears. From am ong its outstan ding results the publication of the detailed data of the population census of 1784— 1787 bg the Central Statistical Office as well as the publication of a work containing the population trends of the interwar period and the m issing data should be m entioned. The text-book “ Introduction to dem ography", published in 1964, gives a sunvn a rizin g picture of the results and present state of the H u n g a ria n population science. In February, 1967, a course of lectures on dem ography w ill be started at the “K a rl M a r x " U niversity of Economics. A lso the exam ples listed above show that in the last ten gears H u n g a ria n dem ography has tried to enlarge its field of research and contributed to the efforts a im in g at the solution of the economic and social questions. “D em ografia” played no little role in these efforts and in the next ten years it is expected to contribute even more to the theoretical development of the demog raphic sciences and to the international co-operation of demographers.
