!HU000007846T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 007 846
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 03405900 2003. 12. 17.
(73) Jogosult: Sulzer Metco (US) Inc., Westbury, NY 11590 (US)
EP
(72) Feltalálók: Wilson, Scott, 8404 Winterthur (CH); Kaiser, Andreas Franz-Josef, 4000 Roskilde (DK) (54)
HU 007 846 T2
C23C 4/10
(21) Magyar ügyszám: E 04 405716 (22) A bejelentés napja: 2004. 11. 18. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20040405716 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1548144 A1 2005. 06. 29. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1548144 B1 2010. 02. 10.
(2006.01)
(74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Áramlástechnikai gép kerámiai kopóréteggel
A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 1 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 007 846 T2
A találmány tárgya áramlástechnikai gép kerámiai kopóréteggel, valamint eljárás a kopóréteghez alkalmazható anyagok elõállítására. Áramlási gépeknél, mint repülõgépek hajtómûveinél, helyhez kötött gázturbináknál, turbókompresszoroknál és szivattyúknál a nagy hatásfok elérése érdekében szükséges, hogy a járólapátokat hordozó motor kerületén a lapátcsúcsok és a ház közötti tömítési hézag (angolul: clearance) az üzemelés során nagyon szûk legyen. A ház belsõ felületén elrendezett kopóréteg (angolul: abradable) alkalmazásával – amely felület mentén a járólapátok csúcsai mozognak – elérhetõ, hogy minimális tömítési rés alakuljon ki, anélkül hogy ebben az esetben a lapátcsúcsok sérülnének. Olyan magas üzemi hõmérsékletek elõfordulása esetén, amelyek 800 °C fölött vannak, a kopórétegeket kerámiai anyagból kell elõállítani. Ez termikus szórási eljárások, lángszórásos eljárás vagy atmoszferikus plazmaszórási eljárások (APS) segítségével vihetõ fel. Egy kiégethetõ fázisnak (polimerpor) egy kerámiai szóróporhoz való hozzáadásával a kopóréteg porozitása és ezáltal morzsalékonysága (angolul: friability) érhetõ el. Ezen morzsalékonyságnak köszönhetõen a forgó rotor lapátcsúcsai a kopóréteg felületébõl finom részecskéket szabadítanak ki. Az EP A 1 111 195 (=P.7006) és az EP A 0 935 009 (=P.6461) számú dokumentumokból olyan kopórétegek ismertek, amelyek profilozott felületekként vannak kiképezve. Nem profilozott felülettel rendelkezõ kerámiai kopórétegeket is alkalmaznak. Ezek esetén a lapátcsúcsokat szokásos módon páncélozni kell, hogy a súrlódás során ne sérüljenek. (Páncélozás például lézeres átolvasztás útján, kemény részecskék egyidejûleg történõ hozzáadásával hajtható végre.) A kiszabadított kopási részecskéknek lényeges ellenállás nélkül a tömítési résbõl el kell tudniuk távozni. Alkalmasan profilozott felülettel rendelkezõ kopóréteg esetén a lapátcsúcsok páncélozásától el lehet tekinteni, mivel a ledörzsölt részecskék a tömítési résbõl károsítóhatás nélkül távoznak. A találmány révén megoldandó feladat, hogy körülbelül 1200 °C¹nak megfelelõ nagy üzemi hõmérsékletekhez alkalmazható kerámiai kopóréteggel ellátott áramlástechnikai gépet hozzunk létre, amelynél a kopóréteg számára egyrészt nincs szükség a felület profilozására, másrészt lehetõleg a lapátcsúcsok páncélozásától is el lehet tekinteni. Ezt a feladatot az 1. igénypontban meghatározott áramlástechnikai gép révén oldottuk meg. Az áramlástechnikai gép szemcsés összetett anyagból készült kopóréteggel van ellátva. Ez az úgynevezett kompozit anyag kerámiai anyagból lévõ alapszemcse-részecskéket tartalmaz. Az alapszemcse-részecskék funkcionális rétegeket hordoznak, amelyek a kompozit anyagnak egy, magas üzemi hõmérsékleten stabil intermedier fázisát képezik. Az intermedier fázis ebben az esetben legalább részben egy prekurzorból és az alapszemcse-részecskék anyagából vegyi reakció útján in situ van elõállítva a részecskefelületeken. Az intermedier fázis révén egy porózus összetett
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
anyagban elrendezett alapszemcse-részecskék között kötések vannak kiképezve. Ezen kötések a kopórétegekre jellemzõ felbontási tulajdonsággal rendelkeznek. A magas üzemi hõmérsékletek következtében a szerkezetet tömörítõ átalakulások mehetnek végbe, amelyek a kerámiai hõszigetelõ rétegeknél, az úgynevezett TBC (Thermal Barrier Coating) esetén is megfigyelhetõk. Az olyan anyagoknak a szerkezetbe való beágyazásával, amely anyagok a szinterezési aktivitásra gátlóan hatnak, elérhetõ, hogy a porozitás fenntartható legyen. A TBC esetén a porozitás javítja a hõszigetelést. A kopórétegek esetén – a porozitásnak köszönhetõen – a felbontási tulajdonság fenntartható. Ezért olyan, TBC-hez alkalmazható, a szinterezést gátló anyagok, például piroklórvegyületek (lásd DE A 102 00 803) is felhasználhatók. A 2–5. aligénypontok a találmány szerinti áramlástechnikai gép elõnyös kiviteli alakjaira vonatkoznak. A 6. és 7. igénypont a találmány szerinti áramlástechnikai géphez alkalmazható kerámiai kopóréteg kialakítására alkalmas anyag elõállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az alábbiakban a találmányt rajzok segítségével ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra egy találmány szerinti áramlástechnikai gép kopórétegét mutatja részletként egy, a réteg fölött mozgatott lapátcsúccsal, és a 2. ábra a kopóréteg porózus szerkezetére vonatkozó ábrázolást mutatja. A két ábrán részletként ábrázolt 10 kopóréteg 1 szemcsés összetett anyagból készült, amelyet röviden 1 kompozit anyagnak nevezünk. Ezen 1 kompozit anyag 21 kerámiai anyagból lévõ 2 alapszemcse-részecskéket tartalmaz. A 2 alapszemcse-részecskékként csiszolószemcsék, például szintetikus korundból lévõ csiszolószemcsék alkalmazhatók, ahol ezen csiszolószemcsék nagyobbak, mint 50 mm és kisebbek, mint 200 mm, és elõnyösen hozzávetõleg 90 és 130 mm közötti tartományba esõ értékû, közepes átmérõvel rendelkeznek. A 2 alapszemcse-részecskék 20 felületei 22 funkcionális rétegeket hordoznak, amelyek nagy üzemi hõmérsékleteken az 1 kompozit anyagnak egy stabil intermedier fázisát képezik. Az intermedier fázis legalább részben egy 22’ prekurzorból és a 2 alapszemcse-részecskék 21 anyagából vegyi reakció révén a 20 szemcsefelületeken in situ van elõállítva. Az intermedier fázis révén a porózus összetett anyagban (4 pórusok) elrendezett 2 alapszemcse-részecskék között 23 kötések vannak kiképezve; ezen kötések a kopórétegekre jellemzõ felbontási tulajdonságokkal rendelkeznek. Amennyiben egy 5 lapátcsúcsot – amelyet 6 nyíl irányában mozgatunk – a kopórétegen súrlódóan vezetünk át, úgy a 100 felületrõl 2’ alapszemcse-részecskéket törünk le, ahol egy peremzóna (pontvonalazottan jelölt 2’ részecskék) lehámozása rendszerint többszöri áthaladás után tapasztalható. A 2 alapszemcse-részecskék 21 kerámiai anyaga egy elõnyös példa esetén túlnyomórészt Al2O3 alumínium-oxidból (korund) készült, a 22 rétegek pedig MeAl2O4 spinellbõl vannak, ahol Me=Ni, Mg, Mn vagy
1
HU 007 846 T2
La. Elegendõ, ha a 20 felületen legalább egy nem ábrázolt rétegben fõ összetevõként – 50 térfogat%-nál nagyobb arányban – Al2O3 alumínium-oxid van jelen. A spinell által képzett intermedier fázis a 20 részecskefelületeken egy 22’ prekurzorból – amely az Me fémnek egy oxidja – és alumínium-oxidból in situ lett létrehozva. A spinell egy, a szinterezést gátló anyagot képvisel. Ez azért az 1 kompozit anyagnak egy magas üzemi hõmérsékleten stabil intermedier fázisát képezi. A spinell helyett a szinterezést gátló más anyagok is alkalmazhatók, mint amilyenek a TBC-bõl ismertek. A fentiekben a piroklórvegyületeket (DE A 102 00 803) már említettük. Egy piroklórvegyület például az La2Cr2O7 lantán-cirkonát, egy, piroklórstruktúrával rendelkezõ kerámiai anyag (lásd továbbá az US A 6,117,160). A piroklórstruktúra különösen az A2B2O7 képlet által van meghatározva, ahol az A és B elemek olyan elemek, amelyek An+, illetve Bm+ kationikus formában vannak jelen, és amelyeknek n+ és m+ töltéseire az alábbi értékpárok érvényesek: (n, m)=(3, 4) vagy (2, 5). A piroklórstruktúrára vonatkozó képlet általánosabban A2–x, B2+x O7–y, ahol x és y pozitív számok, amelyek 1¹gyel összehasonlítva kicsik. Az A és B vonatkozásában az alábbi vegyi elemek választhatók: A=La,Ce, Pr, Nd, Sm, Eu, Gd, Tb, Dy, Ho, Er, Tm, Yb vagy ezen vegyi elemeknek egy elegye, és B=Zr, Hf, Ti. A 2 alapszemcse-részecskéket elõnyösen egy úgynevezett „aerocoating” eljárás (fluidizációs eljárás) segítségével a 22’ prekurzorral vonjuk be. Ezen eljárás során a 2 részecskéket fluidizáljuk, és egy keverõcsõ alapján egy gyûrûs résen keresztül egy levegõáram segítségével szívjuk be, amelynek során ezeket a csövön keresztül a nehézségi erõ ellenében egy nagyméretû kamrába szállítjuk, amelybõl a 2 részecskék ismét egy fluidizálózónába esnek vissza. Ebbõl a zónából a 2 részecskék újból a keverõcsõbe kerülnek, amelybe járulékosan, egy szórófúvóka segítségével, a 22’ bevonatanyagnak egy szuszpenzióját nagyon finom cseppecskék alakjában fecskendezzük be. A cseppecskék a keverõcsõben végbemenõ keverés során a 2 részecskéken rakódnak le. A nagyméretû kamrán keresztül történõ repülés során a bevont 2 részecskék száradnak. A 2 részecskék szállításáról és szárításáról gondoskodó levegõt a kamra fejrészén, a kezelt 2 részecskéktõl elválasztva, távozni hagyjuk. A 2 részecskék az ismertetett bevonatképzési folyamaton többször átfuthatnak. Rendszerint nem akadályozható meg, hogy a bevonat létrehozása során a 2 részecskéknek egy része agglomerátumokká ne süljön össze. Elõnyös, ha az ilyen agglomerátumokat például szitálás útján eltávolítjuk. Az Aeromatic-Fielder Division Niro Inc. megnevezésû, USA-beli cég olyan berendezéseket kínál, amelyek segítségével az „aerocoating” eljárás végrehajtható. Az „aerocoating” eljárás segítségével olyan többrétegû bevonatok is felvihetõk, amelyek különbözõ anyagokból lévõ rétegeket tartalmaznak. Így például nem alumínium-oxidból készült vagy ilyet nem tartalmazó 2 alapszemcse-részecskére ilyen anyagból egy elsõ réteg vihetõ fel. Az ily módon bevont 2 alapszemcse-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
részecske ekkor a találmány szerinti eljáráshoz szükséges anyagtulajdonsággal rendelkezik. Természetesen egy ilyen heterogén 2 alapszemcse-részecske maganyagának az üzemi hõmérsékletre vonatkozóan a szükséges termikus stabilitással kell rendelkeznie. Az intermedier fázis 22’ prekurzorból és 21 kerámiai anyagból készült elegybõl is elõállítható, ahol a 22’ prekurzor és a 21 kerámiai anyag, különösen alumínium-oxid, finom szemcsés részecskékbõl áll, amelyeknek átmérõje kisebb, mint 1 mm. Ezen bevonatanyagot vízzel és segédanyagokkal együtt az „aerocoating” eljáráshoz szükséges szuszpenzióvá készítjük elõ. A járulékos alumínium-oxid a spinell gyorsított képzésére alkalmas. A járulékos alumínium-oxid révén egyben a 2 alapszemcse-részecskék közötti kötéseket is javítjuk. Ahogy a 2. ábrán van bemutatva, az 1 kompozit anyagba bevonat nélküli 3 részecskék is beágyazhatók. Amennyiben az alumínium-oxidnak a spinellel való párosítása esetén a 3 részecskék anyaga számára szintén alumínium-oxidot választunk ki, úgy ezen 3 részecskék a 2 alapszemcse-részecskék közötti javított 23 kötések létrehozásához járulnak hozzá. A találmány szerinti áramlástechnikai gépben alkalmazott kopóréteghez való anyagot lépésenként állítjuk elõ. Az eljárási lépések például a következõk: a) egy porlasztható vagy szórható, pép vagy szuszpenzió formájában jelen lévõ elegyet állítunk elõ, amelyben a 22’ prekurzor finom szemcsés részecskéi vannak diszpergálva, b) a 2 alapszemcse-részecskéket az említett elegy felhordásával bevonjuk és ezt követõen a 2 részecskéket szárítjuk, c) a bevont 2 alapszemcse-részecskéket olyan hõmérsékleten kalcináljuk, amely hõmérsékleten a felületeken a 22’ prekurzorból és a 21 alapszemcserészecske anyagából in situ az intermedier fázist képezzük (és ezenkívül a szuszpenzió segédanyagait termikusan elimináljuk), és d) a kalcinált 2 alapszemcse-részecskéket szintereljük, különösen 1200 és 1500 °C közötti hõmérsékleten, amennyiben a spinell elõállításához NiO¹ot alkalmazunk, ahol a szinterelést a kopóréteg termikus felszórása során és/vagy ezután hajthatjuk végre. Az a) lépés során a finom szemcsés részecskék egy oldószerrel, elõnyösen vízzel összekeverve frikciós malom, különösen keverõmûves golyósmalom alkalmazásával hozhatók létre. Ennek során a legkisebb részecskéket az oldószerben – agglomerátumok alakulása nélkül – diszpergáltan tartjuk. Ezen legkisebb részecskéknek elegendõen kicsiknek kell lenniük ahhoz, hogy a 2 alapszemcse-részecskék (mérete: 40–120 mm) még hatékonyan bevonhatók legyenek. Ezenkívül kívánatos, hogy a legkisebb részecskék az ezt követõ, a kalcinálást magában foglaló lépésben a szinterezés vonatkozásában aktívak legyenek, azaz a bevonatnak a 2 alapszemcse-részecske 21 anyagával való kötését lehetõleg alacsony hõmérsékleteken tegyék lehetõvé.
1
HU 007 846 T2
A c) lépést követõen és a d) lépés helyett az alábbi három lépést is végrehajthatjuk: d’) a kalcinált részecskéket finom Al2O3-porral keverjük össze, és az elegyet préselés útján adagonként nyersdarabokká keményítjük, e) a nyersdarabokat szintereljük, különösen 1200 és 1500 °C közötti hõmérsékleten, ha a spinell elõállításához NiO¹ot alkalmazunk, és f) a szinterelt terméket végtermékké alakítjuk át, amelynek során törés útján granulátum alakú szóróport hozunk létre, amely termikus szórási eljáráshoz alkalmazható. Ezenkívül az eljárás alábbi változata is lehetséges: a) a 2 alapszemcse-részecskéket fémes burkolatok elektrokémiai, kémiai vagy fizikai eljárás (CVD vagy PVD) segítségével történõ felvitelével vonjuk be, ahol a burkolat fémanyaga oxidált formában az intermedier fázis 22’ prekurzorát képezi; b) a 22’ prekurzor képzéséhez a burkolatok fémanyagát oxidáljuk, ahol ezt követõen megnövelt hõmérsékleten elvégzett kezelés segítségével az intermedier fázist legalább részben elõállíthatjuk; és c) a bevont 2 alapszemcse-részecskéket szintereljük, különösen 1200 és 1500 °C közötti hõmérsékleten, ha a spinell elõállításához NiO¹ot alkalmazunk, ahol a szinterelés a kopóréteg termikus felszórása során és/vagy ezután hajtható végre. A kopórétegnek egy hordozón – például a találmány szerinti áramlástechnikai gép házának belsõ felületén – való elõállításához a bevont 2 alapszemcserészecskék termikus szórási eljárás, például lángszórás útján vagy APS (Atmospheric Plasma Spraying) (atmoszferikus plazmaszórás) segítségével vihetõk fel. A kopóréteg nagy porozitásának elérése érdekében elõnyösen lángszórással visszük fel a bevonatot, mivel ezen eljárás esetén a 2 részecskék a hordozón lényegesen kisebb kinetikai energiával (0,1 és 0,01 szorzóval) ütköznek fel, mint az APS eljárás esetén. Az intermedier fázis a lángszórás során érvényesülõ termikus hatás révén képzõdhet. A szórópor helyett, amely laza 2 részecskékbõl tevõdik össze, a termikus szórási eljárás során granulátum is alkalmazható, ahol az egyes granulátumrészecskék – az 1 kompozit anyag szerkezetét képezve – mindenkor nagyszámú 2 alapszemcse-részecskébõl vannak szinterezve. A találmány szerinti áramlástechnikai gépen a forgórész lapátcsúcsai páncelozatlanok lehetnek. A lapátcsúcsok azonban bevonatot is hordozhatnak, amelynek olvadáspontja legalább 100 K¹nel van az intermedier fázis olvadáspontja fölött. Elegendõen magas olvadáspontnál a kopóréteggel való súrlódásos érintkezés esetén a lapátcsúcsról gyakorlatilag nem, hanem csak a kopórétegrõl válik le anyag. Az alapszemcse-részecskékhez való 21 kerámiai anyagként részben vagy teljesen stabilizált cirkóniumoxid (YSZ) is alkalmazható. A bevonat anyagára vonatkozóan példaképpen a következõ anyagok is alkalmazhatók: La2O3, MgO, (3 Al2O3·2 SiO2) és perowskite. A találmány szerinti eljárás segítségével elõállított anyagok TBC hõszigetelõ rétegekhez való anyagként
5
2
is alkalmazhatók. Mivel a TBC más funkciót lát el, mint a kopóréteg, és nagyobb hõmérséklet-gradienseknek van kitéve, azonban a kopóréteghez kiképzett anyag TBC-hez való alkalmazáshoz rendszerint nem optimális.
SZABADALMI IGÉNYPONTOK 10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
1. Áramlástechnikai gép, amely szemcsés összetett anyagból, úgynevezett kompozit anyagból (1) készült kopóréteggel van ellátva, ahol a kompozit anyag (1) alapszemcse-részecskéket (2) kerámiai anyagból tartalmaz, amelyeknek felületei (20) funkcionális rétegeket (22) hordoznak, ahol ezen rétegek a kompozit anyagnak egy, nagy üzemi hõmérsékleteken stabil intermedier fázisát képezik, az intermedier fázis legalább részben egy prekurzorból (22’) és az alapszemcse-részecskék anyagából (21) vegyi reakció útján in situ van elõállítva a részecskefelületeken (20), az intermedier fázis által egy porózus összetett anyagban elrendezett alapszemcse-részecskék között kötések (23) vannak képezve, és ezen kötések a kopórétegekre jellemzõ felbontási tulajdonsággal rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy az alapszemcse-részecske (2) a felületén (20) legalább egy rétegben fõ összetevõként – több mint 50 térfogat%-ban – Al2O3 alumíniumoxidot tartalmaz, és az intermedier fázis egy MeAl2O4 spinellt tartalmaz, ahol Me=Ni, Mg, Mn vagy La, továbbá a prekurzor (22’) az Me fémnek egy oxidját tartalmazza és a spinell legalább részben Al2O3-ból és a fém-oxidból az említett reakció reakciótermékeként van elõállítva. 2. Az 1. igénypont szerinti áramlástechnikai gép, azzal jellemezve, hogy alapszemcse-részecskékként (2) például szintetikus korundból elõállított csiszolószemcsék vannak alkalmazva, és a csiszolószemcsék nagyobbak, mint 50 mm és kisebbek, mint 200 mm, ahol az alapszemcse-részecskék átmérõi hozzávetõleg 90 mm és 130 mm közötti tartományba esnek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti áramlástechnikai gép, azzal jellemezve, hogy az alapszemcse-részecskék (2) a kompozit anyag (1) képzése elõtt prekurzort (22’) és kerámiai anyagot (21) tartalmazó eleggyel vannak bevonva, ahol a prekurzor és a kerámiai anyag finom szemcséjû részecskékbõl áll, amelyeknek átmérõje kisebb, mint 1 mm. 4. Az 1–3. igénypontok egyike szerinti áramlástechnikai gép, azzal jellemezve, hogy a bevont alapszemcse-részecskék (2) vagy egy, a kompozit anyagból (1) lévõ granulátum termikus szórási eljárás segítségével, APS segítségével vagy elõnyösen lángszórásos eljárás segítségével van felvive. 5. Az 1–4. igénypontok egyike szerinti áramlástechnikai gép, azzal jellemezve, hogy egy forgórész lapátcsúcsai (5) nem páncélozottak, vagy olyan bevonatot hordoznak, amelynek olvadáspontja legalább 100 K¹val az intermedier fázis olvadáspontja fölött van. 6. Eljárás az 1–5. igénypontok szerinti áramlástechnikai gépben lévõ kerámiai kopóréteghez való anyag
1
HU 007 846 T2
elõállítására, amely az alábbi lépéseket foglalja magában: a) pép vagy szuszpenzió alakjában lévõ porlasztható vagy szétpermetezhetõ elegyet állítunk elõ, amelyben a prekurzor finom szemcsés részecskéi vannak diszpergálva, ahol a finom szemcsés részecskéket frikciós malom vagy keverõmûves golyósmalom alkalmazásával vízben vagy más oldószerben állítjuk elõ, és a legfinomabb részecskéket ezen oldószerben diszpergáltan tartjuk, b) az alapszemcse-részecskéket az említett elegy felhordásával bevonjuk és a részecskéket ezt követõen szárítjuk,
2
c) a bevont alapszemcse-részecskéket olyan hõmérsékleten kalcináljuk, amely hõmérsékleten a felületeken a prekurzorból és az alapszemcse-részecske anyagából az intermedier fázist in situ képezzük, és 5 d) a kalcinált alapszemcse-részecskéket szintereljük, különösen 1200 °C és 1500 °C közötti hõmérsékleten, amennyiben a spinell elõállításához NiO¹ot alkalmazunk, ahol a szinterelés a kopóréteg termikus felszórása során és/vagy ezután valósítható meg. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, 10 hogy a b) lépésben az alapszemcse-részecskéket fluidizált állapotban szórjuk be, azaz úgynevezett aerocoating eljárás segítségével vonjuk be.
5
HU 007 846 T2 Int. Cl.: C23C 4/10
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest