Kedves Versenyzők! Felhívjuk a figyelmet mindegyik témával kapcsolatban a következőkre: - Az ajánlások valóban ajánlások, azaz segítséget igyekszünk adni a választásban és tájékozódásban, de ez nem jelenti azt, hogy kötelező minden említett résztémát érinteni a pályamunkában, sem pedig az ajánlás mindegyik szakirodalmi tételét beledolgozni. Ellenben lehetséges továbblépni is, a kiírt témához tartozó egyéb vonatkozásokat is megtalálni és vizsgálni, valamint további szakirodalmat keresni, tanulmányozni. - Senkinek a gondolatait ne vegyék át a szerzőjének említése nélkül. Fontos minden esetben hivatkozni a leírt gondolatok, megállapítások, levezetések, példák forrására, szerzőjére, a dolgozat szövegén belül, rögtön ott, ahol szó van róluk. (Nem csupán a szó szerint, idézőjellel jelölt esetekben.) A hivatkozások elhagyása a dolgozat szövegében megengedhetetlen, ezzel mintegy saját eredményként mutatnák be másokét. Természetesen, ha valaki saját elgondolását, felmérését, példáját írja le, a szerzőségnek akkor is ki kell derülnie (többnyire néhány szavas megfogalmazással). Gallasy Magdolna 1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz Az egyéni emlékezet szocializációs jelenség. Hogyan juthatunk a nyomába önmagunk eredetének? Életünk során felfedezzük, megismerjük az előttünk járó generációkat, és bejárjuk, megismerjük azokat a tereket, ahol éltek. A múlthoz való viszonyunknak különböző formái léteznek. Bizonyítékok alapján ismerhetjük meg, és a XX. századtól főként a fotók dokumentálják hitelesen a múló időt. Grecsó Krisztián 2011 februárjában (Magvető Budapest) megjelent új regényének is ez a kiindulópontja: pályakezdő, fiatal hivatalnok hőse egy régi fényképhez hozzátartozóinak emlékezete alapján egy történetet kapcsol, amiről azonban kiderül, hogy több ponton kiegészítésre és pontosításra szorul. Keres, kutat, kérdez; felgöngyölíti családja három nemzedékének örömeit, vágyait és kétségeit, és eközben egyre magabiztosabban mozog a számára addig idegen nagyvárosi közegben. A múlt bizonyítékai jellegzetesen különböznek a mától, a regényben ennek mutatói a nyelvi változások, amelyek egyértelműen korfestők. A szerző áradó mesélőkedve összefon több történetet, amelyeket érdemes nyelvi szempontból is „szétszálazni”. A retorizálatlan élőbeszédszerűség milyen szerkesztésmód eredménye? Hogyan mond történetet, mikor, ki beszél? Alkalmazza vagy mellőzi a párbeszédes részeket az író? A személyesség miféle nyelvi és nyelven kívüli eszközök alkalmazása révén érvényesül? A regény fogadtatásakor a könyvajánlók és az első kritikák is a vallomásos hangnem alapján azt kutatták, meddig tart az igaz történet és hol kezdődik a fikció. Efelől Grecsó Krisztián nyilatkozatai sem igazítanak el egyértelműen, ezért a térképzetek és nyelvi viszonyok alapján el lehet játszadozni a hitelesség kiderítésével. A szövegtani megközelítés mellett a regény mondatformálása is érdekes. A feszes szerkezetű, kötőszavakat és utalószavakat csak a legszükségesebb esetben tartalmazó mondatszerkesztés jellegzetes hatáskeltő eszköze. Lényeges vizsgálati szempont lehet mind a mondat, mind a szóstatisztika. Az elbeszélés két élesen eltérő helyszíne – a faluszéli telep és Budapest – meg a váltakozó idő különböző nyelvi regiszterekben jelenik meg. Felfedezhetők-e regionális ízek, tájnyelvi szavak a szövegben? Miért hat ma paródiának a tájnyelv? Hogyan lesz az alakok jellemzésének eszköze a beszédmódjuk? A regény gazdag motívumkészletében vissza-visszatérnek a test észlelésének, érzékelésének a részletei. A testképek leírásának milyen elemeit találjuk meg a szövegben? Az élet részeiként
ható tárgyakat és emberi életeket milyen metaforasorok kapcsolják össze? Ezeknek a kérdésfeltevéseknek a kapcsán kanyarodhatunk újra vissza a szöveg szerkezetéhez, és egészíthetjük ki a kialakult képet. A kortárs írók friss szemmel tekintenek a magyar irodalom hagyományaira. Első regényei alapján az a közkeletű nézet alakult ki Grecsó Krisztiánról, hogy a nagy realista szerzők: Mikszáth, Móricz világát, szemléletmódját folytatja. Az anekdotikus elbeszélésmód mellett legfeljebb annyiban, hogy a képek, metaforák és alakzatok rendszere alkotja meg az olvasat egy másik szintjét. A szöveg világszerűségét a nyelv ugyanúgy alakítja, mint a történet. A regény kedvező fogadtatását a napilapok és kritikai folyóiratok cikkei igazolják. A világhálón is elérhető recenziók szerzői a regény nyelvezetét különlegesnek, figyelemreméltónak tartják ugyan, ám nem elemzik. Ez a feladat – a nyelvi sajátosságok felfedezése – vár a témát választókra. Az első és legfontosabb feladat a regény szövegének az alapos ismerete. Kiindulópontként azonban fontos a fent említett írások ismerete a pályamunka vizsgálati szempontjainak kialakításakor. A teljesség igénye nélkül a következőket ajánlom: Műút 2011. 2-3. Deczki Sarolta: Szerződés a testtel; Mozgó Világ 2011. május Takács Ferenc: Biztos pontok; Prae.hu Csobánka Zsuzsa: Kényszeresen a mélybe; Magyar Narancs 2011.06.16. Urfi Péter: Lektűrnek túl okos; Bárka (online) Antal Balázs: Akiben minden és mindenki elfér. Az általános szakirodalomból megfelelő elméleti alapokat kaphat a pályázó a következő kötetek egyes fejezeteiből. Banczerovski Janusz 2008. A világ nyelvi képe (A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban) Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 86.Tinta Könyvkiadó, Budapest 100-121.o.; Mihail Bahtyin 2007. A tett filozófiája – A szó a regényben Gond-Cura Alapítvány, Budapest 107-347.o.; Szilágyi Zsófia 2008. A továbbélő Móricz Kalligram 171-189. o.; A pályázati téma komplexitása vonzó, hiszen a nyelvi tudatosság, a nyelvről szóló tudás összefoglalása és a kortárs magyar irodalommal való ismerkedés mellett még remek szórakozást is nyújt a regény. Szarvas Rita
2. téma Nyelvi találékonyság a reklámok nyelvében (egy szabadon választott korszak vizsgálata) Nincs az életünknek olyan színtere, amely mentes lenne a reklámoktól. A reklám hivatalos meghatározása szerint: valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző, általában a tömegtájékoztatás révén terjedő, gyakran meglepő képi, zenei, nyelvi eszközöket is alkalmazó hirdetés. Az a cél, hogy a reklámozott árut, szolgáltatást minél többen vásárolják meg, elsősorban az eladó érdekei szerint. "A reklám indítékot, az értékesítés ösztönzésére ingert kínál a vásárlóknak” mutat rá a szakember, Kotler. (Ballai László: A mezítelen marketing, 13.oldal) A cél : a fogyasztás növelése, a minél nagyobb haszon elérése. A reklámot egészen az ókortól használták, elsősorban a kereskedéssel foglalkozók. Témájuk, nyelvi anyaguk az idők folyamán változott. Korunkban megnövekedett a reklámok száma, és a megjelenési formája is változott. Az a legfőbb cél, hogy figyelemfelhívó és eredményes legyen. Egyre többször találkozunk a nyelvi találékonyságot használó reklámokkal is. A pályázat megírása előtt érdemes általánosságban megismerkedni a reklámmal, majd a választott korszakkal. A pályamű középpontjában a nyelvi találékonyságot mutató reklámok álljanak. Fontos, hogy a nyelvi jelenség magyarázatát is megadja a dolgozatíró. Az OKTV címéhez közvetlenül kapcsolódó szakirodalom nem túl sok, de ötleteket nyerhetünk segítségükkel. Irodalom: 1. Marketingkalandok: márkák a gyakorlatban Budapesttől Párizsig (Baja Sándor.2oo4 (658,B14.) 2. A reklám (Varga István, illetve Szecskó Tamás) 1960 (658 V 38) 3. A reklám alapkönyve /Bernard Brochand, Jacques Lendrevie Reklám és társai ford. Bors Edit et. al. 2004 (659 B89) 4. A reklám birodalmából/Hoffmann Istvánné. Buzási János. 2000 (659 H 73) 5. Reklám és társai/szerző Rozványi Dávid 2002 (659 R 92) 6. A reklám kézikönyve/Ravasz Károly. Kaminszki György. 1973 (659 T 69) 7. A reklám lélektana/Földi Katalin, közrem. Dézsi Lajos 1977 69(659F83) 8. Reklám, te mosolygó hulla Oliviero Toscani. ford. Veressné Deák Éva 1999 (659 T 69) 9. Reklámgyilkosság/Ed McBain, ford. Nagy Attila 1992 (M49) 10. Reklámmérték. Az első magyar közvélemény-kutatás a hazai reklámokról, rekláméletről /Hoffmann Istvánné 1988 (659) 11. A reklámról-ma-Magyarországon: szöveggyűjtemény /Szerk. Salánki Ágnes 2001 (659 R 53) 12. Egy reklámszakember vallomásai / David Ogilvy; ford.: Kiss Zsuzsa 1995 (659 O 15) 13. Salánki Ágnes: Egyes árucikkek és szolgáltatások reklámjainak szemiotikai és nyelvi elemei. In: A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke: a VIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásainak gyűjteményes kiadása : 1998. április 16-18. Szombathely. Szombathely: BDTF, 1999. p. 259-264. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia (8.) (1999) (Szombathely) Kovács Ferencné
3. téma A szaknyelv sajátosságai. Egy választott szaknyelv jellemzése (pl. kialakulása, mai problematikája, terminológiája). Széles választékot kínálunk e témán belül a pályázóknak. Tágan értelmezzük a szaknyelv fogalmát is, és a szaknyelvek vizsgálatán belül sem húzunk tematikai vagy időbeli korlátokat. Írhatnak a legkülönfélébb szakmák, foglalkozások és tudományterületek nyelvhasználatáról és terminusairól, választhatnak közülük vagy nézhetik összefüggéseiket. Kitérhetnek általában is a „szaknyelv” és a „terminológia” korunkban egyre fontosabbá váló és tudományos vitákat is hozó problematikájára, valamint a csoportnyelvek, a regiszter, a nyelvváltozatok fogalmaira. Végezhetnek saját (szó)gyűjtést, feldolgozhatnak valamilyen szempontból egy már összegyűjtött (például szótári) anyagot, és elemezhetik, továbbgondolhatják a szakirodalmi megállapításokat, vitákat. Időbeli határokat sem adunk: lehet egy szűkebb időszakot vizsgálni, vagy lehet a szaknyelvi változásokat, folyamatokat hosszabb időn át követni. Feldolgozható például valamelyik szakterület nyelvének kezdeti formálódása, későbbi kiteljesedése, vagy kereshetik a mai szaknyelvek jellemzőit, követhetik mozgalmasságukat. Az orvosi nyelv, a jogi nyelv, a gazdaság, a botanika, kémia, csillagászat, matematika, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, az esztétika, pszichológia, filmkritika, táncművészet szaknyelve, a sakk, a zene, a csipkeverés, a fazekasság, a számítógépes nyelvhasználat, az iskolai oktatás stb. szakkifejezései: részben már jól feldolgozott, részben még további feldolgozásokra váró témák. A szaknyelvek kezdeteiről legtöbbet a 18—19. századból, s a nyelvújítás tevékenységeiből tudhatunk meg, az erről írt tanulmányokból is (pl. Fábián Pál, Kovalovszky Miklós írásaiból a Nyelvünk a reformkorban c., Pais Dezső szerkesztette kötetben, 1955, Akadémiai Kiadó), illetve az egykori műszótárakból, magyarító szótárakból (ezek is lényegében szakszótárak). Izgalmas böngészést ígér a száz éves könyv, Frecskay János Mesterségek Szótára (reprint kiadása: Nap Kiadó, 2001; részlet a tartalomjegyzékből: „Gyertyamártó Szappanos Hangszerműves Hegedűkészítő Zongorakészítő Kalapos Kárpitos Kefekötő Kerékgyártó v. bodnár Kosárkötő Kovács Kőműves”). A mi korunkban is születnek szakszótárak, érdemes tanulmányozni őket; a korszakunkra sok nyelvi változást hozó informatikának, az elektronikus alapú kommunikációnak is gazdag, többirányú irodalma van, idén megjelent egy „Infoszótár” is (Bódi Zoltántól, a Tinta Könyvkiadónál). Mind a régi, mind a mai szakszótárak anyagából elemezhetők például a szakszavak etimológiai csoportjai, a magyarítási kísérletek, a (munka)eszközöknek és a velük végzett cselekvéseknek a megnevezésmódjai , a különféle összehasonlítások is ígéretesek lehetnek. Fel lehet keresni a szakmák mai mestereit vagy a már idősebbeket, például a nyomdászok közül, és szakmai kifejezéseket meg a változások példáit gyűjteni tőlük. Vizsgálható egy-egy tudományos folyóirat szakszóhasználata, vagy igen hasznos lehet egy tankönyv vagy tankönyvcsoport terminológiáját elemezni. (Milyen szakszavakat használ? Egyértelműen használja-e őket? Megmagyarázza-e mindegyiket? Hasonló tankönyvekkel, gyakorló füzetekkel megegyezően használja-e? – Vö. Fóris Ágota 2006. A terminológiai szemlélet a tankönyvek minőségi megítélésében. Iskolakultúra 16/5: 79—88.) A szakmai nyelvhasználatot és a szaktudományos szövegeket erősen jellemzi az a speciális szókincs, amelyet használnak, valamint az is, hogy milyen gyakran használják a szakszavakat (például köznyelvi szövegekhez képest). Fontos feladat tehát a szakkifejezések gyűjtése és sokoldalú (köztük: statisztikai) vizsgálata. Emellett a szakmai jellegű szövegek sajátos mondatszerkesztéssel, szövegalakítással, stilisztikai jegyekkel is jellemezhetők, valamint figyelembe kell venni, hogy más-más kommunikációs szituációban másként használhatják a szaknyelvet és szavait is. Ez utóbbi témák vizsgálata a szövegtan és a szociolingvisztika szempontjainak erősödésével egyre indokoltabbá válik, újszerűsége miatt itt is ajánlhatjuk.
Vizsgálható a szaknyelv és köznyelv (irodalmi nyelv, nyelvjárások) érintkezése, illetőleg a beszélt és írott nyelv különbségei, kereshetők azok a kifejezések, melyek kikerültek a szűkebb szakmai körből (vö. cserben hagy, körmére ég; blogger, csetel stb.) A terminológia vizsgálata a nyelvtudománynak fontos kérdéskörévé vált, az aktuális elemzéseknek, gyakorlati problémák megoldásának, a használati egyeztetésnek társadalmi jelentősége van. 2005-ben az UNESCO támogatásával, terminológiai konferenciát és megbeszéléseket követően megalakult - és azóta dolgozik - a Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa (MaTT). Van már önálló terminológiai folyóiratunk is, 2008-tól, a Magyar Terminológia. (főszerk. Fóris Ágota, Akadémiai Kiadó, Budapest). Érdemes megismerkedniük vele, elvi kérdésekkel is foglalkoznak az egyes számok, gyakorlati szempontokkal összefüggésben, sokszínűen. Tudományos folyóirataink több tanulmányt közöltek már a témában, néhány támpont a kereséshez: Magyar Nyelvőr 1982, 2003, 2004, Magyar Nyelv 1982, 2oo7, Magyar Tudomány 2006/6; Dániel Ágnes, Banczerowski Janusz, Pusztai István, Fóris Ágota, Voigt Vilmos és mások tanulmányai. L. még: Fóris Ágota 2010. A szaknyelvkutatás modelljei és módszerei: szociolingvisztikai megközelítés. Magyar Nyelv 424—439. Gallasy Magdolna
