1 ~ Tartalomból. Görög Béla festménye

VECSÉSI TÜKÖR

VECSÉSI TÜKÖR

~ Idõszakos kulturális kiadvány 2008/1 ~

Gerény, 14. századi freskók

Gerényi rotunda, 11. századi freskó

Tartalomból

Népzene és népdal 1 Irodalom 5 Tavaszi Fesztivál 10,11,12,13

Kárpát-medence Kultúra Kulturális hírek

2-3 6-7 5-16

Görög Béla festménye

Nemzetiségi hagyományaink Egyzházi ünnepeink nyomában Képzõmûvészet

4 8-9 6

20 0 8

1.

Hegyessy Tamás ELTE Néptáncegyüttes

Kézmûves Ünnep

T A V A S Z I

Kordás Sándor

Képzõmûvészek alkotásai Várnagy Ildikó

Demjén Ferenc a rock legenda

A 4For Dance

Aknai János

Táncház

A szabadkai Topogós Táncegyüttes

F E S Z T I V Á L

Fözõverseny

Honffy Gábor

Somogyi Ágnes

Nagy Györgyi

Magyarkanizsai Színház: A világ és a vége

Márkus Péter

Mák Veronika tanuló

Cinke Mária

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 1

VECSÉSI TÜKÖR 2008

Népzene és népdal Zsúfolt programban nagy sikerek

A

Vass Lajos Népzenei Verseny középdöntõjére 2008. április 26-án került sor Mezõkövesden. A Labdarózsa népdalkör, a Tücsök citera trió, Légrády Noémi, Légrády Esztike kiváló arany helyezést értek el, és – végre megvalósult az álom! – továbbjutottak az országos döntõbe, melyre novemberben kerül sor. Május 18-án Törökszentmiklóson rendezték meg a Népzenei Együttesek Országos Minõsítõ versenyét. A 31 versenyzõ között a Labdarózsa Népdalkör megnyerte az Arany Páva-díjat. Ugyanitt Lázár Mónika, egyik üdvöskéje a népdalkörnek a Térségi Minõsítésen kiváló helyezést ért el énekével. A Tücsök citera trió és egyéniben Légrády Eszter, a Zeneiskolák Országos Népzenei Versenyének országos döntõjén vett részt Gödöllõn, ahol a csoportos és egyéni kategóriában kiemelt nívódíjat kaptak, Eszterke még Kallós Zoltántól is átvehetett egy különdíjat. A Tücsök citera trió az idén benevezett a Pest Megyei Önkormányzat által meghirdetett Ki Mit Tud?-ra is. Kategóriájukban harmadikok lettek, de a Pest Megyei Közgyûlés elnökének különdíját õk kapták, és a díjat személyesen Szûcs Lajos elnök úr adta át a kislányoknak. Utoljára, de nem utolsó sorban: március 9-én volt még egy nagyszerû meghívás a Mûvészetek Palotájába is. Hát, ez sem adatik meg mindenkinek…

Versenyeken, minõsítéseken is rendszeresen elindulnak. Elõször 2005. júniusában Vecsésen, majd 2007. májusában Hévizgyörkön másodszor sikerült elnyerniük a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségének ARANY PÁVA díját. Mûvészeti vezetõjük Szeghalmi Ágnes; a citerazenekart Pesti János vezeti.

Növekvõ népszerûség és Ki Mit Tud?

A

Bájkeverõk tánc és szórakoztató csoport még az általános iskolában kedvelte meg a mozgást, a táncot. Elõször iskolájukban, a Halmi iskolában léptek fel, késõbb már versenyekre is jártak, ahol rendre dobogós helyen végeztek. 2007-ben a maglódi amatõrtánc fesztiválon elsõ díjat, míg Gyálon a kistérségi táncversenyen második helyezést értek el. Idén Maglódon két kategóriában is sikerült elnyerniük az elsõ helyért járó kupát, a fiúk harmadik hellyel dicsekedhetnek. A lányoknak jutott az a megtiszteltetés, hogy május 10én képviseljék a monori régiót a megyei döntõben a KI MIT TUD? vetélkedõsorozat döntõjében, ahol harmadikok lettek. A csapat valójában nemcsak táncolni, hanem szórakoztatni is szeretne, ezért mûsoraikat meglepetésekkel és sok humorral igyekeznek színesíteni. A mûsor teljes mértékben a saját kreatív munkájuk eredménye, egyedi stílust képviselnek a maguk és természetesen nézõik szórakoztatására, örömére.

A Labdarózsa népdalkör és a Tücsök citera trió

NÉPZENE ÉS NÉPDAL

Vecsési József Attila Mûvelõdési Ház Népdalköre

A

2003-ban alakult népdalkör, januárban ünnepelte megalakulásuk 5. évfordulóját. Tagjai szeretnek együtt lenni, népdalokat énekelni, és igyekeznek elõadásaikkal a hallgatóknak is élményt szerezni. Céljuk népdalkincsünk megõrzése, továbbadása a fiatalságnak. A meghívásoknak szívesen tesznek eleget, így fennállásuk 5 éve alatt már 79. alkalommal léptek fel az ország különbözõ tájain!

Bájkeverõk a Tavaszi Fesztivál színpadán

Tükör infó

1

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 2


Kárpát-mmedencei magyar gondolatok Kárpátalja

J

óska bácsit kérdezi az újságíró: – Hány országban járt? – Én bizony a Monarchiában születtem, voltam Csehszlovákiában, Magyarországon, Szovjetunióban és Ukrajnában. – Hû, de sok országban járt! – A frászt! Még a falut sem hagytam el! Beregszász fõterén áll a régi megyeháza, mely ma a II. Rákóczi Ferenc Magyar Mûszaki Fõiskolának ad otthont. A gyönyörû épületen, a bejárat fölött van egy üres hely, mely messzirõl sugallja, hogy ez a címer helye.

A helyiek így ismerik a történetet.

M

agyar idõben itt volt a koronás címer, amikor 1920ban elvették és Csehszlovákia lett, akkor lelkes szlovákok leverték a magyart, és feltették az új állam jelképét. 1938-ban az elsõ bécsi döntés után ismét magyar lett a vidék, nosza le a mindenki által gyûlölt jelképpel, és vissza a magyart. 1945 után a népek barátságát bizonyítva fölkerült a szovjet címer. 1991-ben megszületett Ukrajna. Leverték a mindenki által gyûlölt jelképet és…, azt mondták: emberek, ha fel is tesszük az ukrán címert, azt már csavarozva tegyük fel…

Vereckei szoros

A

történelmi határtól és attól a helytõl pár méterre, ahol a magyar mitológia szerint a hont visszafoglaló Árpád fejedelem az országba érkezett, áll ez a torzó. Emlékmûnek készült 1996-ban, de ukrán nacionalisták - pópai áldás mellett - szétverték. A környék is olyan, ami el akarja rettenteni az odalátogatót. Az utolsó kilométereket széttöredezett szerpentinen tehetjük meg, majd úttalan utakon mehetünk a torzóhoz. Mi közünk az õsi ukrán vidékhez – mondják õk. Hát nézzük. Vereckei szoros, a torzó

Gerény, a rotunda

Különleges a rotunda tetõszerkezetébe épített hatszögletû dob, mely csak egyedül itt maradt meg épségben. Ilyen csak három van Európában, mind a királyi Magyarország területén: Gerény, Kiszombor és Tarcsa. Ez a stílus a Kaukázus vidékén volt elterjedt, ami igazolhatja, hogy egy idõben ezen a területen élhettünk és ez Krisztus születése után lehetett. Õseink onnan hozhatták a stílust, talán az építõmestert is. A négyszögletes gótikus hajót a 14. században építették hozzá. A boltíves átjáró két oldalán a freskók ekkor, illetve a 15. század elején készültek. Felvételeink a hátsó borító oldalon láthatóak.

Szerednye

L

égvonalban csak pár kilométer innen Dobóruszka, ami manapság Szlovákia, mert azelõtt még Csehszlovákia is volt. Ruszka a Dobó-család õsi fészke, itt is temették el az egri hõst. A vár ostroma után három fiával Szerednyén hozott létre egy pincészetet. Élõ munkaerõként persze török rabokkal dolgozott. A pince azóta is mûködik, a szerednyei hordó ma is fontos ûrmérték. A már nem használt bejáratnál korabeli márványtábla hirdeti az alapítást. A pincében megkóstoltuk a bort is. Sõt, ugyanabban a díszborozóban és hordót imitáló székekben ülhettünk, amit a nagy Leó – Brezsnyev elvtárs! – érkezésére készítettek. A cég ma is állami vállalat, a bora pedig feledhetõ.

KÁRPÁT-MEDENCE

A „díszborozó”

2

Gerény

Á

rpádkori település Ungvár mellett. Gerény különleges építészeti emléke a 11. századi körtemplom, a rotunda. Különlegessé a belülrõl hatkaréjos építészete teszi.

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 3


Szelmenc

Munkács

A

A

pokol tornáca. A gyõztes még gazember is lehet. Mert milyen ember az, aki egy falu közepén húzza meg az országhatárt. Igaz, mit törõdött a szlovák vagy az ukrán/orosz a magyarok sorsával. Gondoljanak bele, milyen lehetett ott élni. Két ellenség között, szabad prédaként. Két éve határátkelõt nyitottak, hogy a rokonok meglátogathassák egymást. Igaz, az „ukrán-magyar” csak vízummal, de már ez is paradicsomi állapot. Szelmenc

Latorca partja, a vár, Zrínyiek és Rákócziak. Itt született a legnagyobb festõnk Munkácsy Mihály is. A várban Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc szobra emlékeztet az évszázados múltra. Apropó, Rákóczi Ferenc. Tudják-e, hogy nagyfejedelmünk Borsiban született, amely ma Szlovákiában van, pár kilométerre a kettészakított magyar várostól, Sátoraljaújhelytõl. Életében néhány évet élt csak hazájában, minden vagyonát feltette a magyar szabadságra. A nagypolitika cserbenhagyta, erejét hazai labanc gyengítette, majd keserû számûzetésben halt meg a festõi Rodostóban. Hazaszállították és eltemették a kassai dómba. Igaz, akkor az még magyar terület volt. Már a végsõ nyughelye sem magyar. Szalontai

Szolyva

M

Zrínyi Ilona és fia a munkácsi várban

DR. EGERHÁZI FELÜLETKEZELÕ ÉS VEGYI ÜZEM Egerházi és Társai Kft. DR. EGERHÁZI ELEKTROSZTATIKUS PORFESTÕ ÜZEM

Kedves ügyfelünk! Alumínium anódos oxidálást (eloxálást) 6000×1000 mm-es méretig, valamint vibrációs koptatást, homokszórást, és elektrosztatikus porfestést automatával is 7500×2000×900 mm-es befogadó méretig vállalunk

Telep: 2220 Vecsés, Fõ utca 2. Telefon: (06-29) 356-306 Email: [email protected] A szolyvai sírkert

www.egerhazi.hu

KÁRPÁT-MEDENCE

a is láthatóak még az Árpád-vonal védmûvei a Verecke felé kanyargó út mentén. Jó állapotban vannak, mert ezt a szovjet úgy foglalta el, hogy a mieink kiürítették. A románok árulása miatt félõ volt, hogy teljesen bekerítik a magyar hadsereget, ezért 1944. október végén a mieink új védekezõ állást foglaltak el. A szovjet felszabadítók ennek megfelelõen álltak a kérdéshez. Céljuk a teljes kárpátaljai magyar férfi lakosság kiírtása volt. November derekán három napos munkára hívták a 18-55 év közötti magyar férfiakat. Több láger mellett a szolyvai volt a legnagyobb. Ide 40 000 embert zsúfoltak össze, és a napokon belül kiütõ tífusszal aratott a halál. Közel a fele itt halt meg, az emlékpark területe maga a tömegsír, a többieket más táborokba hurcolták. Elvétve került csak haza élõ ember. Erzsébet napon az ablakokba kitett gyertya emlékeztetett az eltûntekre és ez a szokás mára is megmaradt.

3

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 4


Nemzetiségi hagyományaink

Kitelepítés

A

második világháborút követõen, 1946 januárjában kezdõdött meg a magyarországi németek elûzése, vagy ahogyan kicsit szépítve mondani szokták: kitelepítése. Ez a sors Budaörs lakosságának majd 90 %-át érintette. A vecsési lakosság listára került részét májusban vagonírozták. A 62. évfordulóra a Német Nemzetiségi Önkormányzat – Donauschwäbische Selbstvewaltung Wetschesch május 18-án emlékezett. Ebben az esztendõben a Petõfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanulói, Osikoviczné Csendesi Mária tanárnõ tanítványai versekkel és énekkel idézték fel az eseményeket. Elhangzott egy német nyelven írott levél magyar fordítása is, mely akár a vecsésiekrõl is szólhatott volna. Sík Zoltán budaörsi plébános úr 1946. januárjában ajánlólevelet írt elûzött híveinek. A levélben leendõ papjukat szólította meg. Budaörsi híveit elkísérte Württembergbe a káplánja, Nyíri Tamás, a késõbbi neves teológia professzor.

Úrnapja

A

pünkösd kettõs ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Katolikus fõünnep, az eukarisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Kötelezõ – piros betûs – ünneppé 1264ben IV. Orbán pápa tette. Sok helyütt mai is csütörtökön ünneplik, de Magyarországon és több más országban pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Jellemzõen körmenet kapcsolódik hozzá. A két felvétel a háború elõtt készült és a menet a Fõ utcában halad a régi templomba, mely a mai Szövi ABC helyén állt.

Fõtisztelendõ Úr!

ÉLÕ HAGYOMÁNYOK

O

4

dakint kocsi, kocsi után áll. Az emberek fölpakolják holmijukat, s indulnak lassan a vasútállomásra. Rettenetes látvány ez nekem: mintha végtelen temetési menet lenne. S ebben a hangulatban igyekszem Fõtisztelendõ Úrnak írni, hogy ami a jövõt illeti, legalább egy kissé megnyugodjak. Budaörs tisztán katolikus, kb. 12000 lelket számláló község volt. Nagyon konzervatív, mélyen becsületes és igen szorgalmas nép, akiknek a hit, a templom az életük középpontjában állott. A papoknak nagy öröm volt a híveknek e nagy számát szemlélni, amint minden templomi szertartáson jelen voltak, és ebben az országban nagyhírû úrnapi körmenetünkben részt vettek, hallgatni az éneküket, erõteljes imádságukat. De eltekintve ez épületes, ám mégis inkább külsõséges jelenségektõl, a papjuknak mindennapi csendes öröme volt mélyen vallásos érzületük, Istenbe vetett erõs bizalmuk. Ez az utóbbi esztendõ természetesen egyetlen idegtépõ megterhelés volt a sok fogság miatt, a hozzátartozók internálása a hitük kemény próbaköve volt. És most, amikor csendben már úgy hittük, lassan minden jobbra fordul, jött ez a mindennél nagyobb sorscsapás, hogy minden, amit magukénak tudtak, elvész, itt kell hagyniuk, és ismeretlen jövõnek kell nekivágniuk. Mindent megpróbáltam, amit csak lehetett, hogy lelküket megnyugtassam, hogy súlyos keresztjük terhe alatt teljesen össze ne roppanjanak. Fõtisztelendõ Úrra vár a szép feladat, hogy lelkük nyitott sebét begyógyítsa, s õket az új életbe bevezesse. Kérem Fõtisztelendõ Urat, sok türelemmel és nagy szeretettel végezze ezt a feladatot. Sok örömöt jelent majd és Isten áldását hozza meg Fõtisztelendõ Úrnak. Szívbõl jövõ üdvözlettel híve Sík Zoltán plébános (Rögös utakon – Auf steinigen Wegen Budaörs 2005)

Régi úrnapi képek még a Fõ útról

Írás és fotó: Frühwirth

HEGEDÛS ÉS TÁRSA ÉPÜLETGÉPÉSZETI Bt. SZAKBOLT

KCIÓ A e r e or cs t á i d Nálunk mindent megtalál, ami a víz-, gáz-,és R ra munkáihoz R E központifûtés szerelési szükséges. F A DUN Víz- gáz- központifûtést, padlófûtés szerelést, fürdõszoba felújítást, központi porszívó szerelést, vállalunk rövid határidõre, anyagbeszerzéssel, tervezéssel.

Kérje ingyenes árajánlatunkat Cím: 2220 Vecsés, Fõ utca 181. Telefon: (06-20) 927-9316 és 7–17h-ig 29/355-152 Nyitva: H–P: 7–17h-ig Szo: 7–12h-ig

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 5


F

ebruárban alakult meg Szénási Sándor István író és költõ vezetésével a Ferenczy Hanna Irodalmi Kör. Folyamatosan bõvülõ társaság nagy lelkesedéssel vesz részt a mukában. Az érdeklõdõket minden hónap elsõ hétfõjén a Gyermekkönyvtárba várják. A talákozók 18 órakor kezdõdnek. Néhányuk versét az alábbiakban olvashatják.

Rendekné Gombos Adrien Bennem… nyugalom vagy bennem néma folyó örvénylõ árja ennek a létnek szeretem amikor gondolataid elrejtve hozzám érnek amikor a fejed ölembe hajtod s öröknémaságot fogadva simulsz nekem érzem, hogy szétárad ereimen a végtelen kegyelem ha bántasz nem fáj mert tudom úgyis megbánod magatehetetlenül hordozom magamban néma halálod

Örök titok Nyugalom kell nékem Család, béke, szeretet Gondoskodás, szerelem Hangosan álmodó gyerekek.

Varjasi Béla: Igaz szó Vers termett az ajkamon. Melynek íze fáj nagyon. Fáj, mert ez az igazság, de elnyomja sok hazugság!

Helyette, sok álnok csibész, kikbõl az igaz szó kivesz, õk uralják a világot, nyernek babért, szakítnak virágot!

Merre van az igaz beszéd? Az egyenes út a szép, be szép! Sajnos, helyét sem lelem, csak a felszínen terem.

Hol van most egy igaz ember? Õ már szinte, szólni sem mer. Inkább szép csendben azt várja; Kiderüljön az Õ örök IGAZSÁGA!

Hrachovina András: Mûszaki hiba I. Hiába Ütögetem a televíziót, csak nem akar jobb képet adni a világról.

Könyékig turkálhatok csavarhúzóval a rádiókészülékben, nem találom a jó híreket az alkatrészek között.

II. – A megoldás Nekiestem ollóval kedvenc újságomnak, külön kivágtam minden betût,

majd új sorrendben újra összeragasztottam az egész újságot. Látod, tudsz te jó híreket is közölni, ha akarsz.

Benke Gyõzõné Bölcsesség... Az élet nem azzal mérhetõ, milyen sokáig lélegzünk, hanem azokkal a pillanatokkal, melyektõl elakad a lélegzetünk!

A boldogság titka... Megtaláltam a boldogság titkát, ami nem más csak ennyi: Szeretni és szeretve lenni!

A piac Érdekes „kavalkád” a piac, hiányérzeted van, ha kihagysz egy alkalmat, hogy kimenj „bóklászni" sok jó dolgot tudsz ott vásárolni!

Bata Mária: Pedagógusnapra Csokor virággal kezembe lépek be a tanterembe. Tanár néni elé állok, összeszedem bátorságom. Szeretném én köszönteni, a jóságát megköszönni. Végtelenül nagy türelmét, és a szíve szeretetét. Köszönet a sok munkáért, örök hálám a tudásért. Legyen sikeres pályája – kicsi szívem ezt kívánja. Minden tanárhoz szólnék még. Jól tudom, munkájuk nehéz. Tudásokat õk átadják, egész jövõnk alapozzák. Nekik nyílik ma sok virág, Ragyog rájuk a napsugár, Róluk dalol a kismadár: Legyen boldog minden tanár!

Az oldalt összeállította Szénási Sándor István

IRODALOM

Irodalmi Kör

5

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 6


Tervek és pénzek

KULTÚRA

A

6

zt kérte tõlem Szalontai János: írjak a terveinkrõl… Tervek, sõt még elvek is volnának – ami igazán nagy dolog ebben a fásult, hitevesztett világban – de pillanatnyilag úgy tûnik, hogy Vecsésen egy centimétert is lehetetlenség elõre lépni. De azért beszélni persze lehet róla. Én így gondolkodom: mindannyian látjuk, hogy a kultúra egyre növekvõ hátrányokat szenved el – különösen az utóbbi fél évszázadban - a gazdasági szférával szemben; s hogy ez a folyamatos visszavonulás nem egyszerûen az alkotók veresége, hanem közösségi létünk, etikánk, ember voltunk lassú leértékelõdése. A mûvészet ma azon az állásponton van, hogy visszavonulóban lévõ, utóvédharcot vívó kultúra, amit mûvel. S feladatát abban látja, hogy tükrözze ezt az állapotot: kifejezésre jutassa, hogy milyen a közérzete ebben a világban és bemutassa az embereknek, hogy miben élnek. A mûvészet azonban nem gondol egy nagyon egyszerû dologra, arra, hogy ha így megy tovább, egyszer csak elfogy… Mihez kezd akkor a mûvész? És mi lesz az elárvult-elárult kultúrával? S mihez kezd magával az ember az általános kultúrálatlanságban? De maradjunk a színháznál! A színház mára kiderítette, hogy mûködése milyen alapon nyugszik. Ez a dolog pontosan azonos azzal, amit a pszichológia személyközi kommunikációnak nevez. Ma mindenki kommunikálni akar. Keserûségeink legfõbb oka az, hogy nem tudunk. A színháznak tehát birtokában volna egy – a mai világunkban nélkülözhetetlen – tudás, amit legigazabban az õ eszközeivel lehet kibontakoztatni, készséggé váltani. A színház azonban csak színház akar lenni, semmi más. Pedig tud arról is, hogy mely területekkel rendelkezik közös, átjárható határokkal (oktatás, nevelés, mûvelõdés, közösségteremtés, pszichológia), de még nem jutott el odáig, hogy ezeken a mezsgyéken átkóricálva, idegennek tûnõ térfeleken „zongorázzon”, és az új területeken folytatott tevékenységeit összehangolja... A kultúra ma még szalad a piac után. A piaci viszonyok azonban nem a természete szerint valók. (Nem képes tõkét kovácsolni; nem a hozam, hanem a szíve szerint cselekszik; nem tudja magát tömegesíteni, mert legfõbb értéke a megismételhetetlen, az egyéni, az egyszeri.) A kultúra hatékonysága nem anyagi jellegû, bármennyit fizessenek is valamely kulturális produktumért. A piac rövid (optimalizált) megtérülésben gondolkodik, fogyasztása egyszerû. A kultúra eszköze a nevelés, tanítás és tanulás, elsajátítása fáradságos, befogadása hosszantartó igyekezetet, rendszerességet, munkát igényel. Végül: a gazdaság arra törekszik, hogy technológiával pótolja az embert. A kultúrában azonban az ember nélkülözhetetlen; olyannyira, hogy kevés hozzáértõ egy egész város kulturális életét fel tudja pezsdíteni. Ezek az alakok közösségeket alakítanak ki és képesek rá, hogy egy sor ember életének tartalmat adjanak. Nem csoda hát, ha egy ilyen kis közösségben, mint amilyen például a miénk, egynémely kultúrateremtõ pótolhatatlan ûrt hagy maga után, ha eltávozik. Valentsik Pista bácsi halála után hosszú évekig nem volt Vecsésen énekkar. Ahogyan az akkori emberek panaszolták: nincs egy kórus, ami a községi ünnepségeken a Szózatot elénekelje. Amikor Kiss Pista bácsi elveszítette az erejét, negyed századra, egészen Patkós Józsi színházalapításáig, nem volt Vecsésen érdemleges felnõtt színjáték. Leszámítva az én nyolcvanas évekbeli, három évig tartó mûködésemet. De akkoriban a kultúra nem volt

különösebben fontos, a Mûvelõdési Házat egy más településen élõ hölgy vezette, aki csak néhány órát töltött egy héten az intézményben; vezetõink nem jelentek meg a március 15-i községi ünnepségeken. Érdektelenségbõl, vagy a rendszerváltást övezõ bizonytalanságok miatt? – nem fog kiderülni. Nem igen lehetett velük zöldágra vergõdni. Fájó szívvel hagytam el a vecsési színjátszást és beiratkoztam másoddiplomásnak a Színmûvészeti Fõiskola színházelmélet szakára. Két év múlva már a Szegedi Nemzeti Színházban rendeztem, újabb két év elteltével pedig profi színházat alapítottam Szegeden, amely mindjárt a bemutatkozó elõadással nagy port vert fel, Szeged Városa Alkotói-díjban részesített, a színház pedig mûködésének hat éve alatt jelentõs pályázatokat nyert és országos kritikai visszhangot váltott ki. Az úgy van, hogy az ember elõször szerepeket szeretne játszani, de rájön, hogy ez kevés; akkor rendezni akar, de rájön, hogy ez is kevés; ezután színházat akar vezetni, de rá kell jönnie, hogy még ez sem elég - kultúrát kell teremteni! Mégpedig olyat, amilyenre a világnak leginkább szüksége van. Thomas Mann József és testvérei c. regényében a bibliai József ezt mondja a Fáraónak: „az embernek mindig a legmagasabbat kell szolgálni.” Mi a baj a kultúrával? A kultúra mindig egy közösség kultúrája volt. Mégsem gondolnak arra manapság, hogy a kultúrateremtést egy településhez kössék és ott többszintû, egységes, lokális kultúrát alakítsanak ki. (Pedig az emberiség története során a kultúra javarészt ilyen módon szervezõdött.) Egy ilyen rendszer résztvevõi mindenkor beavatott befogadók lesznek, akik nem pusztán fogyasztják, hanem maguk is cselekszik a mûvészetet mûkedvelõi szinten; illetve az õ hozzátartozóik, barátaik, iskolatársaik, akiknek ily módon szintén személyes kötõdésük lesz ahhoz, ami a kultúrában történik. A személyesség a rendszer lényege; és azt hiszem, egyben az emberi kapcsolatoké és magáé a kultúráé is. Azért akarok kultúrát fogyasztani, mert szeretném, ha nagyfokú személyességben lehetne részem. 2008. Tavaszi Fesztivál – Petõfi est. Balról: Lenkefi István, Varsa Mátyás, Papp Krisztina.

Egy ilyen modellben épp úgy helye volna a korosztályokra bontott, gyermekeknek szóló színielõadásoknak, mint az oktatási- és személyiségfejlesztõ drámajátéknak vagy az önismereti jellegû gyermek pszicho-drámának. Meggyõzõdésem (és tapasztalatom), hogy a mûvészet kifejezetten ismereteket terjesztõ feladatokat is elláthat magas mûvészi fokon. Feldolgozhatja a történelmet; irodalmi, vallási és mitológiai témákat tehet közkinccsé; anélkül, hogy mûvészi jellege a legkisebb mértékben is csorbulna. A különbözõ korosztályok színjátszói játszhatnának egymásnak és vinnék magukkal közönségüket.

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 7

VECSÉSI TÜKÖR 2008 A Kisspista Színházban, láthatatlanul ez a program épülget. Mûködésünk 4 éve alatt 9 bemutatót tartottunk. A Csiribiri és a Babar és a Télapó c. meseadaptációnk az óvodásoknak készült. A Bálint Ágnes meseregényébõl készült Elvarázsolt egérkisaszszony a kisiskolásoknak. Moliere Don Juan-ja egy középiskolás program keretébe ágyazható volna (klasszikus drámák). Csak úgy, mint a szegedi Ex Trió részvételével elõadott „…és nem is kevés” – címû József Attila estünk, vagy nemrég bemutatott Petõfi-estem, amelynek diák-elõadását rendhagyó irodalmi óra követte. Bemutattunk ezen felül jeles vendégmûvészekkel – az azóta Kossuth-díjas Kútvölgyi Erzsébettel és Nagy Zoltánnal – egy avantgárd elõadást (Varsa Mátyás: Tin és Puttó Li-potban), amelynek fõtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap volt, és amely Vecsés után Budapestre kerülve a Budapesti Kamaraszínházban aratott sikert és váltott ki országos kritikai visszhangot. Céljaink közt fontos helyet foglal el a helyi kötõdésû kulturális értékek bemutatása. Ez vezérelt már akkor, amikor elsõ bemutatónkhoz Bálint Ágnestõl választottunk anyagot. Ide sorolódik a Tin és Puttó Li-potban, a Vecsési Költõk estje, a Varga László emlékest, és készülõ bemutatónk, a Varga László hagyatékában maradt színpadi novella és 11 dal alapján formálódó egész estét betöltõ, zenés, színházi elõadás is. A program jelenlegi legfontosabb feladata egy középiskolás színjátszó csoport kialakítása volna. Az általános iskolából kinövõ színjátszókat (a szavalóversenyek legjobbjait és a korosztályukhoz tartozó egyéb érdeklõdõket) össze kellene fogni egy ifjúsági csoportban. Ez a csoport nem kizárólagosan azokat fogadná soraiba, akik színjátszani akarnak. A színházban szükség van zenészekre, táncosokra, íróra, költõre, díszlet- és jelmeztervezõre, jelmezvarróra, díszletépítõre, világosítóra, súgóra, jegyszedõre, szervezõre, plakátfestõre… Komoly vizsgálatok szólnak amellett, hogy azok az értelmiségiek, akik fiatal korukban valamely közös tevékenységet végzõ csoport tagjai voltak, felnõtt korukban jóval erõsebben kötõdnek a szülõhelyükhöz, mint akik ugyanezen idõszakukban kizárólag az egyéni karrierjük elõkészületeire összpontosítottak.

Só eladás ÉLELMISZERTARTÓSÍTÓ

ADALÉKANYAGOK, ESZKÖZÖK FORGALMAZÁSA

A színjátszó csoport, vagy – nevezzük inkább így – színházi eszközöket használó középiskolás diákkultúra megvalósításához igazából csak egy feltétel hiányozna: a csoport vezetõjének tiszteletdíja. Az összeg nem túlságosan magas, mégis problémát okoz. A helyzet a következõ: a Mûvelõdési Háznak nincs pénze. A Házban mûködõ mûvészeti csoportok vezetõinek tiszteletdíja 5 év óta változatlan. Azok a koreográfusok tehát, akik a nemzetiségi és magyar tánchagyományokat õrzik, a karvezetõk, akik aranyérmes kórusokat tartanak egybe, a képzõmûvészkör vezetõje (természetesen a színjátszó köré sem kivétel ez alól), reál értékben évrõl évre kevesebb fizetségért tevékenykednek. Azoknak az embereknek a díjazására, akik ténylegesen teremtik Vecsés kultúráját (nevezhetjük õket a kultúra napszámosainak is) a külsõ körülmények a legkisebb befolyást sem gyakorolják. Se a többi ember béremelése, se az hogy épp nagy osztogatás folyik-e az országban vagy a behúzott nadrágszíj idõszakát éljük. Rövidre fogva tehát: a Mûvelõdési Háznak nincs pénze. Az OMSB-nek viszont van. Elég jól állunk ebben a tekintetben. A Bizottság azonban nem tud bérjellegû kifizetést eszközölni… Ez pedig az volna. Maradna még a költségvetés, oda azonban ilyen apró és egyedi ügyeket nem lehet beterjeszteni. És ezzel a kör bezárul, az elvek és tervek elvetélnek. Volnának más terveink is… Elõadások. Jó volna azonban tudni, hogy a Várostól kaphatunk-e valamilyen támogatást az idén. A támogatások kiosztása tavaly óta pályázat útján történik, az idei pályázatról azonban, akárkit kérdezek a kultúrában tevékenykedõk közül, a cikk megírásának pillanatáig még senki sem hallott. Furcsa ország a mienk. Itt az ország költségvetését többnyire december 31-én, úgy du. fél négy tájban szavazza meg a parlament, február végére lesz a városoknak költségvetése, áprilisra a bizottságoknak, májusban kiírják a pályázatot, júniusra beadjuk, júliusra megkapjuk, december 18-ára elszámolunk. Aki a sor végén áll, annak egy év már csak négy és fél hónap. Egy színházi elõadás próbaideje profi körülmények között hat hét és három hónap között ingadozik. Egy egész estét betöltõ elõadás létrehozatala amatõr körülmények között legkevesebb egy év.

Varsa Mátyás

Gázkészülék javítás Földgáz és palackos (PB) gázkészülékek, cirkók, szakszerû javítását és beüzemelését megrendelés esetén a helyszínen elvégezzük.

NUVER & BERGER Kft. H-2220 Vecsés, Rózsa utca 16. Telefon/fax: 06-29 352-217

Vass István gázkészülék-szerelõ mester Vecsés, Kellner dr. utca 24/b.

1 tonnától házhozszállítást vállalunk

Telefon: 29/350-306 Mobil: 06-20 925-2635

KULTÚRA

Várjuk megrendelését:

hétfõtõl péntekig reggel 8 és este 20 óra között, fûtési idényben szombaton és vasárnap is 8–16 óra között.

7

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 8


Egyházi ünnepeink nyomában „Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát!” Az év elsõ hónapjai gazdagok egyházi ünnepekkel. Megérdemlik, hogy áttekintsük õket.

Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi idõszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Ma Jézus megkeresztelkedésére és a napkeleti bölcsekre emlékezünk. Ez a farsang kezdete, ami Hamvazószerdáig tart. A farsang idõtartama változó. A kiindulási alap a Húsvét ünnepe, mely mozgó ünnep, és kiszámítási módját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg. Húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlõséget (márc.21-ét) követõ holdtölte utáni elsõ vasárnap. Húsvétvasárnaptól visszafelé számolva negyven napra találjuk Hamvazószerdát, ez a 40 nap a húsvéti böjti idõszak. Hamvazószerda elõtti nap húshagyókedd, amikor vidám mulatsággal zárul a farsang.

Húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe. Jézus értünk megváltó halállal meghalt, ám az Atya fölemelte Õt, örökre megtörve a halál hatalmát. Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedõ utolsó hete. Virágvasárnap: Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol a nép lelkesen fogadta, mégis ekkor kezdõdik szenvedésének idõszaka. Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora, Jézus elárulása napja. Nagypéntek: Jézus kereszthalála. Szigorú böjti nap. Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. Általában szombat este vagy éjjel Feltámadási körmenettel ünneplik meg.

Csíksomlyói Búcsú A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenõ pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút (elengedést, vétségekért járó bûnbánatot) engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínûleg régibb idõkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fõ pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szûnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket új hitre térítse. A nép azonban István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel ûzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak és a gyõztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek, és együtt adtak hálát Istennek a gyõzelemért. Ennek emlékezetére tartják minden év pünkösd szombatján a csíksomlyói búcsút. Székelyföldön ez az év legnagyobb eseménye. Erre készül a falvak apraja-nagyja Gyergyótól a Gyimesekig. Pár éve magam tapasztaltam, ahogyan Szárhegyrõl – természetesen gyalog – napokkal elõtte elindult a keresztalja a közel hatvan kilométeres útra! Zarándokok százai – gyermekek, felnõttek, férfiak, nõk – indultak el pontos terv szerint. Minden falunak ki volt jelölve, hogy melyik falu plébániája látja vendégül éjszakára és étkezteti õket. A menetet persze lovas kocsik is kísérték csomagok és pihenés végett. A szárhegyiek három nap alatt tették meg az utat és ugyanennyi volt vissza. Amikor hazafele jövet elérték a falu határát, akkor az elöljáróság elébük sietett, köszöntötte õket, és együtt érkeztek be a központba, ahol megvendégelték a zarándok sereget.

EGYHÁZI ÜNNEPEINK

Pünkösd

8

A húsvétot követõ ötvenedik nap tartják, ezért évente változik az idõpontja. Pünkösd az egyház születésnapja, a Szentlélek ünnepe. A néplélekben mélyen gyökerezõ ünnep volt, amihez sok hagyomány fûzõdött, mint például a Pünkösdi királyválasztás. „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” Az ezzel járó hatalom ugyanis csak egy évig tartott. Ezt a címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek (ez leggyakrabban lovas próbatétel volt) nyertese érdemelte ki. Így szerezhetõ kiváltságok voltak: a pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki késõbb.

Évrõl évre egyre többen mennek az anyaországból is. A búcsú ünnepe mellett óhatatlanul jelen van a magyar nemzet együvé tartozásának gondolata is. Kétségtelen: Csíksomlyó nemzeti zarándokhely. 2008-ban soha nem látott tömeg vett részt a szentmisén. Szalontai

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 9


„Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát!”

A

z Erdélyi Kör idén is szervezett kirándulást a búcsúra. Az élményekbõl olvashatnak most, ahogyan a szerzõje mondta: „Kérem, nézzék el, hogy nem egy úti programismertetést, hanem úti élménybeszámolót osztok meg Önökkel.”

Tisztelt Vecsési Barátaim!

A

„Vecsési” fõnevet, jelen esetben nem helyesírási tudatlanságom okán írtam NAGYBETÛVEL, hanem azért, mert megtisztelt Vecsés városa több alkalommal is vendégszeretetével. Tehát számomra az „i” melléknévi képzõ, az most fõnévi helyet kapott. Miért írtam le mindezt? Csupán azért, mert most 2008-ban, már nyolcadik alkalommal a Vecsési Orbán Balázs Kör szervezésében vehettem részt a CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚN. „BÚCSÚ”!? Ez a szó, fogalom is külön magyarázat tárgyát képezi. Ennek az IGAZI MAGYAR NEMZETI TALÁLKOZÓNAK ez a neve: CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ! A rendezõk közül, idén is sokan – mint például a 2007. évi mûsorközlõ is –, hangsúlyozták, hogy ez a találkozó nem „nagy magyar nemzeti találkozó”, hanem ez BÚCSÚ, ez egy vallási rendezvény, a mûsorvezetõ, a prédikátor mind-mind annak szeretné bemutatni. Beszéltek európai unióról – itt sem helyesírási hibát vétettem a kisbetûs megjelenítéssel –, beszéltek sok mindenrõl, csak a Nemzetünk, a MAGYAR NEMZET fennmaradási esélyeirõl, lehetõségeirõl nem szóltak egy szót sem. Márpedig az ott megjelent mintegy nyolcszázezer Nemzettársunk azt mutatta meg a világnak, hogy van MAGYAR NEMZET, hogy van a magyar nemzetnek jövõje! Gondoljanak bele, nyolcszázezer magyar a világ minden tájáról! Erdélybõl, Ausztráliából, Kanadából, s nem utolsó sorban, jelenlegi határainkon belülrõl érkeztek Nemzettársaink. Felemelõ volt. Beszélhetnék még sok „apró” eseményrõl, ami feltöltötte a magyar ember szívét, de hát még sok mindenrõl KELL említést tennem, azokról az eseményekrõl, melyek az utunk során történtek. Így, s ez számomra még eldönthetetlen, hogy melyik esemény volt a szebb, a szívet melengetõbb. Az, hogy a „búcsú”-nak lehettem részese, vagy az az élmény, amit akkor élhettem meg, amikor, elején a nemzeti címerünkkel ékesített mozdonnyal, a magyar zarándokokat szállító vonat befutott Gyímes vasútállomására, vagy az a látvány, ahogyan ugyanezen szerelvény mozdonya megjelent õsi határunk hídjánál, s méltóságteljesen megállt a felújított ÕRHÁZNÁL, az ott várakozó, mintegy tíz-tizenötezer magyar üdvrivalgása közepette. Sokan megkönnyeztük ezt a pillanatot. Zengett a völgy a himnuszainktól.

Kérem, most hunyják be szemeiket, s remélhetõleg Önök is érezni fogják, hogy megnövekedett a mellkasuk, egyenesebb lett a hátuk. Hiszem, hogy így történik. Utunk, ezen események elõtt, s utána sem volt mentes felemelõ pillanatoktól. Ahogyan fogadtak bennünket Koltón, ahol láthattuk a Teleki kastélyban berendezett múzeumot, megsimíthattuk azt a kõasztalt, melyen Petõfi Sándor talán a világ legszebb szerelmes versét írta. A borsafüredi borkóstolás is emlékezetes marad mindannyiunk számára, mert a jelen határainkon belül élõk fel sem tételezik, hogy az ottani magyar borászok szõlõbõl is tudnak jó bort elõállítani. Máramarossziget, a Békás tó és szoros, a Gyilkos tó, Szárhegy, Farkaslaka, Tamási Áron szülõfaluja. Korond, a maga lemásolhatatlan hangulatával. Parajd a sóbányával, ahol egy fantasztikus, Erdélyt képekben bemutató fotókiállítást rendeztek be. Marosvásárhely, ahol parkolóhelyet sem találtunk, annyira zsúfolt volt a város. Majd végigmentünk a Tordai-hasadékon, Tordán tettünk egy kisebb sétát. Kolozsváron emlékezetes vihar ért minket, úgy zuhogott esõ, hogy alig-alig dugtuk ki fejünket az ernyõk alól. Utolsó szálláshelyünkön, Kalotaszentkirályon többen megkóstolhattuk milyen is az a híres bivalytej. Nagyvárad? Nagyváraddal különösen elfogult vagyok, hisz nagyapám, édesapám is ott született, élt. Szóval ez mind-mind adott valamit az életünkhöz. Hargitafürdõn Hompoth Zoltán barátom elvitt minket a helyi könyvtárba, ahol az ottani háziasszonyunk bemutatta a szerény, de tartalmas könyvtárukat, s jelezte, hogy szívesen vennének újabb adományokat, hisz jelen pillanatban a helység lakosságának száma, s a meglevõ kötetek száma megegyezik a könyvtári tagok számával, s mennyire szép lenne ezt a kínálatot bõvíteni. Hompoth Zoltán ígéretet tett arra, hogy az õhozzá beérkezõ adományokat eljuttatja Hargitafürdõre. Tizenöt esztendeje járom a Kárpát-medencét, szinte minden alkalommal nagyobb csoporttal. Tizenöt esztendeje egyre inkább azt érzékelem, hogy az anyaország szerepét átveszik az elcsatolt területek, ezek közül is kiemelkedik Erdély. Csak azt tudom mindenkinek ajánlani tiszta szívvel, látogassanak el az anyaországi Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe, Délvidékre, Õrvidékre. Higgyék el gazdagon fognak visszatérni. Írás és fotó Balog Barna

EGYHÁZI ÜNNEPEINK

Egyházi ünnepeink nyomában

9

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 10


A Hatodik Vecsési Tavaszi Fesztivál vendégei voltak A tiszteletbeli vecsésiek

Laczó András elõször 2001-ben lépett fel Vecsésen, a János Vitéz címszerepében. Ami föltûnõ volt, hogy Jancsi dalát saját maga kísérte furulyán. Nem véletlenül, mert pályáját zenekari mûvészként (fuvola, furulyák, rövidnyakú lant, ütõhangszerek) kezdte. Énektanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen Simándy Józsefnél végezte, majd 1982tõl a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. Laczó András tenor, Bartók-Pásztory díjas énekmûvész, a Rio de Janeiro-i énekversenyen döntõs volt, a Middlesbrough-i (Nagy-Britannia) énekversenyen 3. helyezést ért el. Lemezfelvételei készültek Párizsban a CBS-nél, Frankfurt/ am Main-ban a Jubilate Lemezkiadóknál, Budapesten a Hungarotonnál. Európa 20 országában énekelt, vendégszerepelt Észak-és Dél-Amerikában, Japánban, Bangkokban. Az opera mûfaja mellett kedveli az operett könnyedségét, de szívéhez a magyar népzene, a magyar népdal és mûdal áll a legközelebb – mind az ezer évé. Barátjával Sztankovits Bélával, a Magyar Állami Operaház gitármûvészével (gitár, lant, ének-bariton) közel húsz éve zenélnek együtt. 2004. május 1-jén Brüsszelben – a világhírû fõtéren, az EU-hoz újonnan csatlakozó országok bemutatkozó mûsorán – Magyarország mûvészetének reprezentánsaként nagy sikerû mûsort mutattak be „Magyarország 1000 éve zenében” címmel. Laczó András és Sztankovics Béla már számtalan városi rendezvényen vett részt városunkban.

Laczó András és Sztankovics Béla

KULTÚRA

Csemege a Balkánról

10

Évekkel ezelõtt a Falusi iskola vendége volt a Martenica Táncegyüttes, a hazai bolgár kisebbség kiváló együttese. Tomboló sikert arattak! Április végén van a Tánc Világnapja. A közelben, Pestszentlõrincen dolgozik a Tébláb Alapítvány, mely több korosztályon keresztül a magyar néptánc hagyományok ápolásával foglalkozik. Örömünkre már harmadik éve, hogy õket és vendégeiket meg tudjuk hívni a fesztiválra. Az idén megkerestek, hogy bolgár vendégeik is vannak és kijöhetnének-e a fesztiválra nézelõdni, szórakozni? Miért csak nézelõdni! Lépjenek fel! – mondtuk mi. Így lehetett vendégünk a Neszebár Néptánc együttes – mely az egyik

legkitûnõbb bolgár tánccsoport! – fiatalabb korosztálya és profi zenészei. Fergeteges táncukkal és egzotikus zenéjükkel hozták elénk keleti rokonaink kulturáját, hatalmas tapsvihar köszöntötte bemutatójukat.

Neszebár Néptáncegyüttes

Tébláb Táncegyüttes

A nélkülözhetetlen szereplõk

A komolyzene kedvelõit szórakoztatja a Concerto Harmónia Énekkar. Mûvészeti vezetõje Pálmainé Pápay Márta. Az évek során kétszer is elnyerték az arany fokozatú énekkar minõsítést. A hazai rendezvények mellett a vecsési kiállítások állandó szereplõi. Évente adnak hangversenyt templomban és a Mûvelõdési Házban, a Zene Világnapján. Évente mennek kórustáborba is, tavaly Szántód –Kõröshegyen. Novemberben a kórus vendégszereplésre utazott a szlovákiai Dunaszerdahely településre, ahol a helyi Szent-György kórussal közös mûsort adtak a katolikus templomban. Felvételünk áprilisban a Szomszédolás kiállítás megnyitóján készült, ahol a kórus nagyon szép mûsort mutatott be magyar mûvekbõl. Szalontai

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 11


Vendégünk volt:

Bíró Gergõ

B

Kedvenc elõadója és példaképe Berecz András népdalénekes és mesemondó, aki már több alkalommal szórakoztatta fergeteges elõadásaival a közönséget Vecsésen. Berecz András fiai kísérték Gergõt a tehetségkutató verseny egyik elõdöntõje során. A kiscsillag is szereti és kipróbálta magát a népmesei mûfajban. és abban is tehetségesnek bizonyult. Egyelõre marad „csak” a népdaléneklés, az iskola és a zeneiskola, ahová hetente négyszer jár Gergõ, így eléggé le van kötve az ideje. Hétköznapon e miatt ritkán vállal fellépést, de nálunk kivételt tett a Tavaszi Fesztivál kedvéért. Vecsésre édesapja hozta el, de általában az édesanyja is elkíséri a fiút. Gyakran hívják rendezvényekre, kiállításokra, megnyitókra, ahol mindig nagy szeretet övezi a szimpatikus, szerény, intelligens, talpraesett legénykét. Gergõ korához képest felelõsen gondolkodik, és tisztában van saját lehetõségeivel. Így nem meglepõ, hogy a vetélkedõbe való bekerülése során az általa mûvelt nem túl „divatos” mûfaj miatt kicsit szkeptikus volt és egyszer ki is esett, de a 3 jelölt közül õt szavazta vissza a közönség! Hogy mire költötte volna a pénzt, ha õ nyer, tõle megszokott természetességgel azonnal határozott választ adott, miszerint: az általa énekelt dalok eredeti helyszínén tenne utazásokat, hogy igazi autentikus elõadásban hallgassa meg a népdalokat. Végül mégsem õ lett a Csillag születik gyõztese, de különdíjként egy CD-lemez szerzõdéssel ajándékozták meg a tehetséges énekest, amely április elején megjelent Virágzene (Nagy magyar népdalgyûjtemény) címû lemezzel meg is valósult. A csitári hegyek alatt c. népdalból videoklip is készült, amelynek forgatása azért emlékezetes, mert közel 50-szer kellett elénekelnie Gergõnek a dalt.

Gergõ és Árpi

A CD a világzene elemeit ötvözi a magyar népdalvilág elemeivel, amibõl egy újszerû, izgalmas zenei anyag kerekedett. /Eddig csak a Deep Forest készített hasonló munkát Sebestyén Mártával./ Ismert elõadómûvészek (Szalóki Ági, Péter Szabó Szilvia /NOX/) és a Méta zenekar) mûködtek közre a hanglemezen, melyen 7 magyar tájegység dalai találhatóak meg, A tél dala (Nox) és 3-4 közismert népdal mellett. A CD az eladási lista szerint jól fogy, tehát van létjogosultsága az ilyen típusú zenének még manapság is! A tiszta hangú, autentikus elõadásmódú gyermek hamarosan a kamaszkorba ér, reméljük, hogy olyan erõs a kötõdése õsi gyökereinkhez, hogy a hangváltás, a nagyfokú testi-lelki változás és a gyermektársai befolyása sem téríti majd el népdalaink éneklésétõl! Számomra külön öröm, hogy ezt a mûfajt egy kisfiú ilyen magas szinten mûveli, mert felnõtt korban ritka a férfi népdalos! Szeretném hinni és megérni, hogy ez a legény külföldön is hírét tudja vinni a hihetetlenül sokszínû, igazi, eredeti, szinte kifogyhatatlanul gazdag népzenei hagyományunknak, hiszen a világon egyedülálló a népdalkincsünk! Õrizzük hát meg együtt, énekeljük bátran, ne legyen csupán kötelezõ iskolai tananyag Kodály, Bartók vagy akár, a vecsési Balla Péter által gyûjtött népdalok megtanulása! Pedagógusaink feladata kell legyen, hogy tegyék érdekessé, vonzóvá ezeknek a daloknak elsajátítását, hogy legyen még sok-sok Bíró Gergõhöz hasonló tehetséges elõadónk! Sok sikert kívánunk Gergõ a további pályádhoz! Katonáné Gergely Tünde

A HITEL HÁZHOZ MEGY! Tanácsadó, aki VECSÉSEN és környékén személyesen keresi fel a hitel után érdeklõdõket. A TANÁCSADÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS KÖZVETÍTÕI DÍJ NÉLKÜLI! Hitelkiváltás, építés, vásárlás, bõvítés, felújítás stb. Kamat 1,24 %-tól , szabad felhasználásra is! Törlesztõ részleteit fizesse az Szja-ból! Telefon: 06-30 905-0984, 06-30 324-8031 06-29 350-884 E-mail: [email protected] www.hitelmagus.hu FHB , HVB , ELLA , RAIFFEISEN , AEGON

HIVATALOS PARTNER!

KULTÚRA

író Gergõ, a 12 éves debreceni fiú, a Csillag születik döntõjébe kerültek közül a legfiatalabb versenyzõ, egy zeneszeretõ családból származik. Édesanyja óvónõ, de a versenyre nagymamája nevezte be. Gergõ a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskola 6. osztályos tanulója. Hobbija az olvasás és a számítógépezés. Énektanára Sáriné Szebenyi Judit fedezte fel a fiú szép hangját és biztatta versenyzésre. Azóta Gergõ sorra nyeri a versenyeket, áprilisban már másodszor lett az Országos Népzenei Verseny ének kategóriájának kiemelt nívódíjasa (2005-ben volt elõször). A Gyermek és Ifjúsági Fesztivál szóló különdíját is õ kapta meg.

11

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 12


Film és színdarab: Wass Albertre emlékeztünk

Holtában is félnek tõle

S

záz éve született és tíz éve halt meg Wass Albert, a szülõföldjérõl számûzött és hazájába máig vissza nem fogadott író és költõ. Jellegzetes trianoni sors az övé. Nevét a kilencvenes évek után ismerhettük meg, hiszen a kommunizmus éveiben tilos volt arról beszélni, hogy a határainkon túl, az elszakított nemzettesteken nemzettestvéreink élnek. Az internacionalista gondolat nem tûrhette az egységes, ezeréves nemzet gondolatát, a szomszédok érzékenységét fontosabbnak tartotta, mint a nemzetét. A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem címû regénye hozta meg, aminek köszönhetõen Baumgarten-díjban részesült. 2005ben A Nagy Könyv címû magyarországi felmérésben A Funtinelli boszorkány címû mûvét a legnépszerûbb 12 magyar regény közé, további két mûvét – az Adjátok viszsza a hegyeimet! és a Kard és kasza – pedig az 50 legnépszerûbb magyar regény közé választották. Koltay Gábor újabb hézagpótló alkotása – Adjátok vissza a hegyeimet – az ember, az író, a magyar nemzetben gondolkodó Wass Albert életútját kísérte végig Rékasi Károly színmûvész közremûködésével. A filmrendezõ elõadásában a szerzõ élete és a trianoni trauma között vont párhuzamot, arról beszélt, hogy elhallgatá-

suk, kibeszéletlenségük következményeként ma a nemzettudatunk a teljes kivérzés állapotába került. A Falusi iskola aulájában a Magyarkanizsai Udvari Kamara Színház elõadásában Wass Albert: A világ és a vége címû drámáját láthattuk két részben. A darab a szerzõ Jönnek és az Adjátok vissza hegyeimet címû mûveibõl készült. Szereplõi Péter-Körmöci Petronella, Kálló Béla, Kákonyi Tibor, Molnár Zoltán és Péter Ferenc voltak. Rendezte: Andrási Attila A színdarab attól volt csodálatos, hogy délvidéki – ma is elszakított területen élõ! – mûvészek tolmácsolták az író gondolatait. Gondolatokat az ezeréves hazáról, a nemzetrõl, a szülõföldi hontalanságról, a kiszolgáltatottságról, az embernek maradásról. Szalontai János

Vecsési Tükör Vecsés Tájékoztatásáért Közalapítvány idõszakos kulturális kiadványa Megjelent: 4000 példányban Felelõs szerkesztõ: Szalontai János [email protected] Tördelés: Present Bt. Lázár Károly present.bt@ monornet.hu Nyomás: Király Nyomda, Gyál

Vecsés, Leiningen Károly utca 1.

– kellemes környezet

KULTÚRA

– udvarias kiszolgálás

12

– óriási választék – friss árukészlet

Nyitva: Hétfõ–Szombat-ig 6.00–21.00 óráig Vasárnap 7.00–19.00 óráig

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 13


Vendégünk volt:

Utasi Árpi

A

14 éves vajdasági fiú, a Csillag születik TV-s tehetségkutató verseny gyõztese 2007. telén UTASI ÁRPI lett! A gyõzelemmel járó pénzjutalom a lehetõ legjobb helyre került! A szerény anyagi körülmények között Csantavéren élõ fiúnak ugyanis 3 leánytestvére van. Volt könyvtáros nénije, Piros Katalin biztatására már 3. osztályos kora óta mond mesét, az évek folyamán több vajdasági versenyen szerepelt és nyert díjakat. Ugyanebbõl a kis szerbiai magyar faluból származik a MEGASZTÁR (egy másik tv-s énekes vetélkedõjének) döntõse Dér Heni, aki azóta sikeres pályát fut be a magyarországi pop életben, a Sugarloaf énekesnõjeként. Reméljük, ez Árpika esetében sem lesz másként! Már évek óta elképzelhetetlenek az otthoni falunapok az õ fellépése nélkül. De nem csak otthon, hanem itthon is különbözõ megbízásokkal keresik meg a fiút! Hívják mesét mondani különféle helyekre, a Polgármesterek találkozójának is egyik fellépõje lesz. Hagyományosan részt vesz a Zentai nyári ifjúsági játékokon is. A tv mûsor kapcsán figyelt fel rá Eperjes Károly színmûvész, akinek javaslatára a veszprémi Petõfi Színházban kettõs szereposztásban Árpika játszhatja az Indul a bakterház fõszereplõjét, Bendegúzt (a darabban Eperjes formálja meg a baktert, a rendezõ Bereményi Géza). Március 28-án pedig már következett is a színházi bemutató! A darab olyan sikeres, hogy a következõ évadban (szeptembertõl) továbbra is mûsoron marad. Egyébként igen nagy rajongótáborral büszkélkedhet a vajdasági fiú, és pártfogói között tudhatja Fábry Sándort, aki a vetélke-

ni-keresztmamát nevezte „mamának”. A karácsony elõtt szerencsésen végzõdõ verseny után kicsit több idõt tölthettek otthon, amikor a dolgok a helyre álltak. Sok idõ azonban nem volt a tétlenkedésre, hiszen készíteni kellett a március 10-én megjelenõ Kedvenc meséim – címû CD lemezt (18 felvétel mesékkel, a Bendegúz monológgal és a Szabó Gyulával közös mesemondással). Azért annyi idejük akadt, hogy Árpika kinézzen egy házat szeretteinek, de megvenni csak hónapok múlva tudják, mert a nyeremény 12 hónapra elosztva (havonta) érkezik. Az autó pedig eladásra kerül, mert a családban senkinek nincsen jogosítványa és bõ 3 évig, amíg Árpi 18 éves lesz, kár volna otthon tárolni a kis Fiatot, így viszont felesleges a tetemes vámot kifizetni rá. Árpi most 7. osztályos; a hét egyik felét Csantavéren, a másikat Veszprémben tölti, és a szerep miatt magántanuló lett. A régebben olvasás és figyelemzavarral küszködõ kiskamasz Bendegúz „kedvéért” tanult meg 64 oldalnyi szöveget, de a meséket sem hanyagolja el, sõt tervei szerint hamarosan újabb tréfás meséket vesz fel a repertoárjába. Köszönjük Árpi, hogy megõrzöd és továbbélteted közös kincsünket, a népmeséket! Valósuljanak meg álmaid, vágyaid a színészetben, de folytasd a mesemondást is! Csak így tovább! Nagyon sok sikert, kitartást és jó egészséget kívánunk Neked és egész családodnak! Katonáné Gergely Tünde

dõ alatt és azóta is egyengeti a kiscsillag sorsát. A színházi szereplés a nagy-nagy öröm mellett súlyos terheket is ró az Utasi családra. Már a verseny ideje alatt is nehéz volt pótolni a hosszú távollétek okozta hiányt az otthon maradt lányok számára, leginkább a 2 éves Melánia szomorkodik, ha édesanyját és bátyját is nélkülöznie kell a csöpp gyermeknek. Távollétükben a nagymama és Erzsike húga, a nagynéni vigyázza a gyerekeket és fõzmos, miközben édesapjuk a ház körüli feladatokat látja el. Az édesanya is nehezen válik el szeretteitõl és elõfordult az is, hogy a beszéddel ismerkedõ Melani a nagyné-

KULTÚRA

Utasi Árpi és Eperjes károly – Indul a bakterház

13

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 14


HIRDETÉS

Nyári kábeltévé akció!

14

Több, mint 40 szórakoztató csatorna 0 mellet, már 3 840 Ft havidíjtól!*

Ft belépési díj

Az akció idõtartama: 2008. május 1. – szeptember 14. www.t-kabel.hu telefonos ügyfélszolgálat: 1298 *Az akció kizárólag új elõfizetõkre, 1 éves hûségnyilatkozattal érvényes és a T-kábel 2008. január 1. elõttátadott lefedési területeire vonatkozik A 3 hónapig 0 forintos kábeltelevizíó havidíj csak kábeltelevizíó és kábeltelefon egyidejû rendelése esetén érvényes. További részletek elérhetõségeinken.

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 15


Kulturális hírek Wass Albertre emlékeztek

Az Orbán Balázs Erdélyi Kör vers- és prózamondó verset rendezett áprilisban. A vetélkedõre Wass Albert író és költõ mûveibõl lehetett jelentkezni. A zsûri – Varsa Mátyás, Szénási Sándor István és Hrachovina Lajos – értékelte a produkciókat és Hompoth Orsolyának ítélték oda az elsõ díjat, és az egyhetes erdélyi körutazást. Második Székely Rita lett, aki Wass Albert könyveket és Koltay Gábor: Adjátok vissza a hegyeimet címû filmjének DVD változatát nyerte el.

Könyvgyûjtés Csángóföldre

Az Orbán Balázs Erdélyi Kör a júniusi kirándulásán könyvadományt ad át a Moldvai Csángó-Magyar közösségnek. A könyveket Duma András, a Szeret Klézse Alapítvány vezetõje veszi majd át, és a magyar nyelvû oktatást kívánja elõsegíteni. A kör Tallódi Judit, Lázár Károly és mások jóvoltából közel 300 magyar nyelvû, különbözõ mûfajú terméket visz el a nehéz körülmények között élõ nemzettestvéreinknek. A kiránduláson résztvevõk a helyszínen még anyagiakkal is segíteni kívánják az alapítványt. További támogatók jelentkezhetnek még a 20/466 5950-es telefonszámon.

Elõzetes

Június 20-án Gábor Éva Mária Munkácsy – díjas szobrászmûvész alkotásaiból nyílik tárlat a Vecsési Kiállító-teremben, a Vértesi Nándor utca 9. szám alatt. A kiállítások látogathatóak munkanap: 10-12 és 13-18 óra; szombaton és vasárnap 9-13 óráig.

A Városi Nemzeti Szövetség május 4-én Kormorán koncertet rendezett. Utólag úgy gondolják, inkább ne tették volna, mert ráfizetéses lett a rendezvény. Azonban a tavalyi rockfesztivál sikerén felbuzdulva, most június 13-án, pénteken 18 órától megrendezik a Második Nemzeti Rockfesztivált a Jókai Szabadtéri Színpadon. Fellépõk a Dinoszaurusz Band, az Oi-kor, a Magozott Cseresznye és az Egészséges Fejbõr együttes. Kapunyitás 17 órától. A belépõjegy ára, a büfé bevétele és a helyszíni adományok összege mind-mind az emlékmû felállítását segíti elõ. A szervezõk tudatják, hogy az adományokat a CIB bank Hetvenkét Vármegye Alapítvány 10700440-44011006-51100005 egyszámlája fogadja, és kérik, feltétlen tüntessék fel, hogy a támogatást a Vecsési Honfoglalási Emlékmû javára küldik!

Vecsési szerzõktõl szakkönyv

Páll Tibor, a vecsési kézilabda csapat edzõje és Ökrös Csaba, a csapat játékosa szakkönyvet írt és jelentetett meg. A könyvbõl megtudhatjuk a szerzõk szakmabeli múltját és jelenét is. A kézilabdasport országos vezetése nagy örömmel fogadta a könyv megjelenését. Ajánlósorokat Hajdú János, a nõi válogatott szövetségi kapitánya írta. A szakkönyv a vecsési Present Bt. gondozásában jelent meg. Kiadását több vecsési vállalkozás és az OMSB is támogatta. Az oldalt összeállította: Szalontai János

Közadakozás egy emlékmûért

Futárszolgálat Vecsésen! Mit szállítunk? Mindent!

Levelek, szerzõdések, egyéb dokumentumok, csomagok, alapanyagok, textíliák, ajándékok, gyógyszerek, ételek, italok, esetleg Önt, egy átmulatott vacsora után vagy bármi mást, igényeinek megfelelõen az ország egész területén. Kinek ajánljuk? Mindenkinek aki elfoglalt, sok a munkája, úton van, gyermekre vagy betegre vigyáz, alkoholt fogyasztott, vendégei érkeztek, feledékeny vagy egyszerûen lusta. Keressen minket, és biztosan találunk megoldást! Start Futár Vecsés Telelefon: 06-30 358-5848 E-mail: [email protected] www.startfutar.xls.hu

KULTÚRA

Amikor 2005-ben, a gyászos emlékû december 5-i népszavazás ellenpontjaként fölavatták a Megmaradás Emlékmûvét – nem közterületen, mert azt a testület nem engedte – akkor már megjósolható volt, hogy lesz még közadakozásból készült emlékmû a városban. A Városi Nemzeti Szövetség tavaly határozta el, hogy a pozsonyi csata emlékére, a honalapító õseink tiszteletére felállítanak egy lovas szobrot. Gyûjtésbe, tervezésbe, szervezésbe kezdtek, és idén július 5-én fölavatásra és fölszentelésre kerül az emlékmû! A szobor végül bronzból készül el, és egy hátrafelé nyilazó magyar lovast ábrázol. A koncertek és az adományok révén apránként gyûlik is a pénz. A szobrász jó lelkébõl eredõen olcsóbb is lett az ár, és évvégéig haladékot is kapott a szövetség a kifizetésre. A képviselõ-testület a sorompóval szemközti buszforduló területén engedélyezte a felállítását és vállalták is a park rendezését.

15

V-beliv2.qxd

2008.06.02.

8:50

Page 16


Kiállítások

Gyermekektõl a profi mûvészetig A Vecsésen élõ képzõmûvészetet kedvelõ polgárok nem panaszkodhatnak. Nem azért, mert a fõváros közelsége révén rangos tárlatokat tekinthetnek meg, ami nyilván nem elhanyagolható szempont, hanem azért, mert a József Attila Mûvelõdési Ház helyben is gondoskodik ínyencségekrõl. Görög Béla mûvészeti vezetõ jól tudja, hogy kettõs a feladatuk. Részben teret kell biztosítani a helyi és térségi képzõmûvészek alkotásainak, másrészt fontos, hogy jeles kortárs mûvészek is bemutatkozzanak a vecsési mûértõknek. Az elmondottak bizonyítására érdemes végigtekinteni az elsõ öt hónap tárlatait.

tudom elõre, hogy hogyan fog kinézni a kép, az alkotás abból áll, hogy beírok egy képletet, majd a számítógép elkezd számolni. Elõfordul, hogy több napig formálódik a kép, addig számolja a számítógép a képletet. Amikor megtetszik egy alakzat, amit látok, akkor megállítom a számolást, és elmentem az eredményt. A lényeg, hogy mindenki asszociál valamire, amikor megtekinti azokat, nem tudni, hogy kiben, milyen érzéseket vált ki, milyen hangulatokat idéz elõ, de talán éppen ettõl különlegesek.

Március – Gyermekrajz verseny A József Attila Mûvelõdési Ház szép hagyománya, hogy évente megrendezi az általános iskolák diákjai számára a rajzversenyt. Alsó-tagozatos gyermekeknél a fõdíjat Mák Veronika, (balról) a Falusi iskola tanulója kapta.

Január – Periféri Art A Periféri Art Képzõmûvészeti Stúdió 1997-ben alakult, vecsési amatõr és hivatásos képzõmûvészek részvételével. Számos kiállításon vettek részt együtt, az ország területén. A Pest Megyei Közmûvelõdési Intézet által létrehozott kistérségi tájoltatási program keretén belül a környék kisebb településein mutatták be alkotásaikat. Az országos rendezésû kiállításokon mindig részt vesznek jó eredménnyel. Egyik kiemelkedõ példa erre, amikor a megyei színtû kiállításra tíz vecsésibõl kilenc jutott be. A tagok a stúdió keretein belül megtartják egyéni kifejezésmódjukat, de együttes témaválasztásra, munkára is hajlandóak. Taglétszámuk állandónak mondható: Baranyai Zsolt, Barcsainé Prohászka Györgyi, Honffy Gábor, Kordás Sándor, Somogyi Ágnes, Várhalminé Cinke Mária és vezetõjük, Görög Béla.

KÉPZÕMÛVÉSZET

Február – Aknay János

16

Angyalok „barátja”, angyalok festõje, mondhatnánk a Szentendrén élõ festõmûvészrõl Aknay Jánosról, akinek mestere Sebestyén Ferenc volt. A közel negyven év alatt számos egyéni kiállításon mutatta be mûveit a nagyközönség elõtt. Elsõsorban vidéki városokban. Külföldi országok bemutatótermei is szívesen fogadták alkotásait.Mûvészetét az 1970-es évek végétõl számos írás és tanulmány taglalja. Alkotásai közgyûjtemények kiemelkedõ darabjai, külföldi és hazai viszonylatban egyaránt. Munkásságát elismerõ díjak közül kiemelhetõ a Munkácsy-díj illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje cím.

Március – Hegyessy Tamás A matematika mûvészete Hegyessy Tamás így vélekedik errõl: – Tulajdonképpen ez a módszer nem más, mint a tudomány alkalmazása a mûvészet számára. Általában nem

Bálint Szilárd, a Falusi iskolából 2., Radóczi Virág, a Halmi iskolából 3. helyezett lett. Felsõ-tagozatosoknál a Halmi iskolás Tímár Eszter (jobbról) pályamûve nyert. Debreceni Diána a 2., Gáspár Dávid a 3. helyezést érte el, mindketten a Petõfi iskolából.

Április – Szomszédolás A Szomszédolás 2004-ben indult. Mára Gyál, Vecsés, Felsõpakony, Üllõ és Alsónémedi alkotói csatlakoztak a rendezvénysorozathoz. A kiállítás sorozat végig látogatja a településeket, mindig más és más mûvészeknek adva meg a lehetõséget a bemutatkozásra. A tárlat a Hatodik Vecsési Tavaszi fesztivál nyitórendezvénye volt.

Május – Várnagy Ildikó – Márkus Péter szobrászmûvészek Várnagy Ildikó –1990. Munkácsy-díj. Londonban, Aachenben, Budapesten és az ország számos városában megtalálhatóak változatos technikával készült alkotásai. Márkus Péter – 1998 Munkácsy-díj. Sok helyütt megfordult a világban és rangos elismerések övezik munkásságát. Köztéri alkotásai hazánkon kívül Ausztriában és Szlovákiában A két mûvész mestere Somogyi József. Görög Béla

1 ~ Tartalomból. Görög Béla festménye

Recommend Documents