1. számú melléklet. Somogy Megyei Önkormányzat Ifjúsági Stratégiája

1. számú melléklet

Somogy Megyei Önkormányzat Ifjúsági Stratégiája

2 TARTALOM BEVEZETŐ: a stratégia indokoltsága, megalapozottsága, jogforrásai .............................. 4

I.

II. SOMOGY MEGYE IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉSE .................................................. 7 1.

Oktatás, munkaerő-piaci helyzet, társadalmi mobilitás ................................................. 7

2.

Család, társadalmi fenntarthatóság, marginalizálódás ................................................... 7

3.

Gazdasági helyzet, fogyasztás, kultúra, média, infokommunikáció .............................. 8

4.

Egészségi állapot, életminőség, ifjúság és bűnözés, devianciák .................................... 9

5.

Közösség, részvétel, közélet........................................................................................... 9

6.

SWOT........................................................................................................................... 10

III. 1.

A STRATÉGIA CÉLJAI ............................................................................................. 12 Általános célok ............................................................................................................. 12 1.1 Kulturális hagyományaink átörökítése ..................................................................... 12 1.2 Esélyegyenlőség ....................................................................................................... 12 1.3 Fenntartható fejlődés ................................................................................................ 12 1.4 Felelős állampolgárokká válás ................................................................................. 12 1.5 Aktivitás ................................................................................................................... 12 1.6 Szolidaritás ............................................................................................................... 12 1.7 Ifjúsági szervezetfejlesztés ....................................................................................... 13

2.

Speciális célok .............................................................................................................. 13 2.1 Család ....................................................................................................................... 13 2.2 Élhető környezet ....................................................................................................... 14 2.3 Társadalmi mobilitás ................................................................................................ 15 2.4 Oktatás, képzés ......................................................................................................... 16 2.5 Kultúra ...................................................................................................................... 19 2.6 Társadalmi integráció ............................................................................................... 20 2.7 Civil szolgáltatások .................................................................................................. 22 2.8 Finanszírozás ............................................................................................................ 23

3 2.9 Ifjúsági munka .......................................................................................................... 24 IV.

IFJÚSÁGI KÖZFELADATOK ÉS ELLÁTÁSUK ..................................................... 26

1.

Jogszabályi környezet .................................................................................................. 26

2.

A megyei önkormányzatok ifjúsági feladatai ............................................................... 26

V. A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS SZAKFELADATAI .................................................................................... 29 1.

Felépítés ....................................................................................................................... 29

2.

Szakfeladatok ............................................................................................................... 29 2.1 Ifjúsági információs tanácsadó iroda ........................................................................ 30 2.2 Az ifjúsági közösségi tér .......................................................................................... 31 2.3 Felkereső ifjúsági munka ......................................................................................... 31 2.4 Gyermek és ifjúsági tábor ........................................................................................ 31 2.5 Diákönkormányzatok, diákképviseleti tevékenység ................................................ 31 2.6 Képzési rendszer, szakmai módszertani koordináció ............................................... 32 2.7 Önkormányzati források, pályázatok ....................................................................... 33 2.8 Az ifjúsági szolgáltatások együttműködése ............................................................. 33

VI.

ÖSSZEGZÉS: stratégia, mint jövőkép ......................................................................... 34

4 I.

BEVEZETŐ: a stratégia indokoltsága, megalapozottsága, jogforrásai

A Somogy Megyei Önkormányzat feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját, ennek érdekében alkotja meg az ifjúsági stratégiát (továbbiakban: Stratégia), amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz, ami kifejezi az ifjúsági területtel kapcsolatos hosszú távú tervezési igényt. A Stratégia, mint keret, lehetőséget ad arra, hogy ciklusokon átívelő célokkal és irányokkal lehessen tervezni, rövidebb időtávra a konkrét cselekvési tervet használva eszközként az Ifjúsági Stratégia céljainak eléréséhez. Megyénknek szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, kreatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre kell, hogy tekintsünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához. Somogy megyében is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltását igényelnek. Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytatók megnövekedett aránya, az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúságnak az oktatás, a munkaerőpiac és a szabadidő vonatkozásában fennálló sebezhetősége, a határozott elfordulás az aktív alkotó közéleti részvételtől, illetve a társadalomban tapasztalható negatív folyamatok arra ösztönözték a megyei döntéshozókat, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos cselekvéseket az Ifjúsági Stratégiában. A Somogy Megyei Közgyűlés jóváhagyta (69/2010.(IX.17.) KH. alapján) a Somogy Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Tervének (2008-2011) módosítását. Az Ifjúsági Cselekvési Terv tényként állapítja meg, hogy a fiatalok képezik a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportját, különösen a mostani gazdasági és pénzügyi válság idején és rávilágít arra, hogy a fiatalok öregedő társadalmunk legértékesebb erőforrásai. Az ifjúsági korosztályok változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; egyéni életútjaik változatosak, problémákkal teliek. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban, a fiatalok egyre később válnak teljesen önállóvá életük során. A fiatalok generációja egy apadó erőforrás, a népességen belüli jelenlegi 20%-os arányuk az előrejelzések szerint 15%-ra fog csökkeni 2050-re, ami előtérbe helyezi a fiatalok képviselte humántőke gondozásának szükségességét. A megye fiataljai komoly kihívásokkal szembesülnek, sokan idő előtt abbahagyják a tanulmányaikat, illetve munkanélkülivé válnak, vagy a szegénység és a társadalmi kirekesztés fenyegeti őket. A most elkészült átfogó megyei Stratégia intézkedései a megyei fiatalokat érintő szakpolitikai területeket ölelik fel, különös tekintettel a fiatalok oktatására, foglalkoztatására, kreativitására, vállalkozói készségére, a társadalmi befogadásra, az egészségre és sportra, a civil részvételre és az önkéntes munkára. A Stratégia hangsúlyozza továbbá az ifjúsági munka fontosságát, és meghatározza a megyei szintű ifjúságpolitika hatékonyabb végrehajtásához szükséges megerősített intézkedéseket. Somogy megye döntéshozóinak felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint, hogy az Alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális rendelkezéseket és

5 figyelmet követel meg. A megye vezetésének továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére. Az érintett korosztályok felnőtté válása nem kezelhető szakterületenként, ezért a megyének szektorokat átívelő stratégiával kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos megyei-döntéshozói felelősség összefoglalása. Az ifjúság élethelyzetét befolyásoló dokumentumként elemzi az ifjúság helyzetét, feltárja az őket körbevevő társadalmi kontextust, és az ágazati logikából adódóan összegzi az ágazatok ifjúsággal kapcsolatos teendőit, annak lehetséges megoldásait. A Stratégiában a megoldási javaslatok az ifjúságra, mint lehetséges erőforrásra tekintenek, így nem az ellátási formák és nem a juttatások állnak a középpontjában, hanem a lehetséges egyéni, közösségi fejlesztések. Ebből következően a kétévente felülvizsgálatra kerülő, ifjúsági cselekvési terv tartalmazza a konkrét teendőket, felelősöket, határidőket és szükséges forrásokat. Az Stratégia kidolgozását széleskörű információgyűjtés előzte meg. Felhasználtuk az Ifjúsági Cselekvési Terv (2010-2014) elkészítésekor feldolgozott kérdőívek eredményeit, a Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a Somogy megyét érintő statisztikai adatokat. Az információgyűjtés kvalitatív módszerét választottuk a kutatásban, a fókuszcsoportos beszélgetések elemzését, aminek eredményeit beleépítettük a stratégiába. A Stratégia időintervalluma 12 év. A dokumentum jogforrásai: Az ENSZ egyezmények: Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény; Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény. Az Európai Bizottság Fehér Könyve - Új lendület Európa fiataljai számára. Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2001. 11. 21. Az Európai Unió ifjúsági stratégiája befektetés és az érvényesülés elősegítés. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére. Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel, 2009. 04. 27. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) számú Országgyűlési határozat. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló 1012/2010. (I. 22.) számú Kormány határozat. Ágazati és horizontális jogszabályok (közoktatás, szociális ellátások, gyermekvédelem, közművelődés, munkaügy stb. illetve önkéntesség, egyesülési jogról szóló törvény, egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, stb.). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a megyei önkormányzatok ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatairól (70. §. (1) bekezdés). A Somogy Megyei Önkormányzat által elfogadott ágazati és szakmai koncepciók, Stratégiai tervek, és határozatok.

6 A Stratégiában használt fogalmak pontos magyarázata a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárban található meg. (http://www.mobilitas.hu/niida) A Somogy Megyei Ifjúsági Stratégia és az ehhez szorosan kapcsolódó cselekvési terv megvalósulásának értékelését a megyei közgyűlés, a felelős bizottságok és az ifjúsági civil tanács, mint a közgyűlés által felkért szakértő szervezet végzi. Az értékelést meghatározott rendszerességgel, első ízben 2014-ben kell elkészíteni, ezzel együtt el kell végezni a részcélok felülvizsgálatát. Tehát a Stratégia ciklusonként, az ehhez kapcsolódó cselekvési terv kétévenként kerül felülvizsgálatra. Az értékelés eredményindikátoraiban különös hangsúllyal kell szerepelnie a nyilvánosság biztosításának.

7

II.

SOMOGY MEGYE IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉSE 1. Oktatás, munkaerő-piaci helyzet, társadalmi mobilitás

Somogy gazdasági és foglalkoztatási mutatói az országos átlaghoz viszonyítva nem javultak, a lemaradás mértéke fokozatosan növekedett az elmúlt időszakban; ezzel párhuzamosan a megyében az országos átlagnál alacsonyabb az aktivitási ráta. Uniós és hazai forrásokra épülő fejlesztési programok nyújtotta lehetőségekkel elkezdődött és folyamatosan zajlik megyénkben a közoktatás korszerűsítése. A fejlesztési programok olyan területeket érintenek, mint az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazása, az idegennyelvtanulás fejlesztése, a társadalmi integrációt támogató beavatkozások, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló kompetenciák fejlesztése az alap és középfokú oktatásban, a középfokú szakképzés tartalmi és intézményi reformja. A képzés és a munkaerő-piaci igények összhangja még sok esetben esetleges, egyes területeken túlképzés, máshol alulképzés van. A munkaerőpiac struktúrája is átalakult, az aktív fiatalok körében nőtt a szellemi, míg csökkent a fizikai munkát végzők aránya, ezzel összhangban nőtt a foglalkoztatott fiatalok átlagos képzettségi szintje is. A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, minek következtében nagyobb arányban foglalkoztatják őket a szellemi, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, mint a férfiakat. A férfiak körében magasabb a munkanélküliség, a nők viszont hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és hátrányaikat erősítheti egy esetleges gyermekvállalás. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak, mint a diplomásoké, bár az utóbbiak elhelyezkedési esélyei is romlanak. Egyre többen képzettségük alatti munkakört töltenek be. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, vagyis a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem illeszkedik egymáshoz. A munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Ezeket a kompetenciákat a fiatalok családi és szociokulturális háttere jelentős mértékben meghatározza, amit az oktatási rendszer csak részben képes ellensúlyozni. A kedvezőbb helyzetből indulók könnyebben helyezkednek el, a nehezebb helyzetben lévők a munkaerő-piaci versenyben eleve hátrányokkal indulnak. 2. Család, társadalmi fenntarthatóság, marginalizálódás A megye 15 és 29 év közötti korosztály lakhatási viszonyait mutatja, hogy a fiatalok 3%-a egy, 12%-a kétfős, 28%-a háromfős, egyharmada pedig négyfős háztartásban él. A fennmaradó 24% öt, vagy annál több fős háztartás tagja. A megyében élő fiatalok életmódjára jellemző, hogy mindössze 14%-a tagja formális szervezetnek, klubnak, pártnak, vallási közösségnek (országos átlag: 15,2%). Ami a szabadidő eltöltésének módját illeti, a megyében élő fiataloknak háromnegyede (75,7%) az otthonát jelölte meg a szabadidő eltöltésének helyeként. A fiataloknak csak mintegy ötöde tölti szabadidejét barátokkal, esetleg a párjukkal. Ami a hétvégi szabadidős programokat illeti, a somogyi fiatalok többsége (60 %), azt is otthon tölti egyedül, csak körülbelül negyedük-harmaduk tölti a szombat-vasárnapot a barátaival, vagy párjával. A Somogy megyei (15-29 évesek) 62%-a nem sportol a kötelező

8 testnevelés órán kívül. Az alkoholt fogyasztók 18%-a legalább hetente, 25%-a legalább havonta, 36%-a pedig ennél ritkábban iszik szeszes italt. 37%-uknál előfordult az elmúlt évben, hogy többet ittak a kelleténél. 43%-uk környezetében valaki használt kábítószert. 35%uk cigarettázik. A dohányosok fele 10 szálnál többet szív el naponta. A magyar fiatalok jövőre vonatkozó várakozásait tekintve az optimizmus a jellemző. Minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben vannak az inkább javulást várók vagy az inkább elégedettek, Somogy megye fiataljai azonban borúlátóbbak, mint kortársaik. A makrokörnyezetük jövőbeli változásait a megye fiataljai negatívabban ítélik meg az országos átlagnál. Somogy megye önkormányzatainak ifjúsági célú tevékenységeit meghatározza, hogy különösen az alacsony lélekszámú településeken, hiányzik az aktív ifjúsági párbeszédrendszer, a települési önkormányzatok meghatározó többsége nem alakított ki hosszú távú stratégiát a települési ifjúság fejlesztésére, sem ifjúsági koncepcióval, sem ifjúsági alappal nem rendelkeznek. A megye térképén hatalmas fehér foltok találhatók az ifjúsági szervezetek jelenlétének tekintetében. Az ezeken a területeken élő fiatalok bevonásához, megszólításához kiemelkedően fontos a helyi kezdeményezések beindításának támogatása, a helyi szintű felkereső ifjúsági munka, ifjúsági fejlesztés. 3. Gazdasági helyzet, fogyasztás, kultúra, média, infokommunikáció A Somogy megyei fiatalok életvitelére jellemző, hogy 15%-uk olyan háztartásban él, ahol a napi megélhetésen túl tudnak félretenni pénzt. 43%-uknál nem tudnak, és 33%-nál esetenként sikerül a pénzmegtakarítás. 47%-uknál az elmúlt 12 hónapban nem fordult elő, hogy elfogyott hónap végére a pénzük. 53%-uknál viszont több-kevesebb gyakorisággal kiürült a családi kassza. A fiatalok mintegy kétharmada rendelkezik CD lejátszóval és Hifi berendezéssel, háromnegyedük, DVD lejátszóval. Országos szinten a 15-29 éves korosztály több mint fele rendelkezik gépjárművel (57%). Somogy megyében ennél kedvezőtlenebb a kép. A felsorolt tartós fogyasztási cikkekkel a fiataloknak csak harmadával-negyedével kisebb hányada rendelkezik. A számítógépet használók korcsoporti bontásában látható, hogy 10 fiatal közül 89 már folyamatosan használja a számítógépet, ez az arány a középiskolások között 96%. A tanulók közül mindenki használ számítógépet, az alkalmazottak és vállalkozók közül minden második, a munkanélküliek közül minden negyedik, az alkalmi munkások közül már csak minden ötödik, a nyugdíjasok között pedig mindössze minden tizenötödik állampolgár számítógép használó. Kijelenthető, hogy az iskolázottsági és a jövedelmi viszonyok jelentősen befolyásolják az Internet-használat arányát a lakosság körében. A korosztály számára az informatikai jártasság alapkövetelmény, ám a megye fiataljainak 31%-a még mindig nem használ számítógépet, egyötödük pedig még soha nem csatlakozott a világhálóra. Leginkább iskolában, egyetemen szoktak internetezni a fiatalok: 22,4 százalékuknál ez a leggyakoribb. 9,7 százalék otthon szokott, és további 9,4 százalék a munkahelyen. Azoknak a száma, akik Internet-kávézóban, könyvtárban vagy teleházban szoktak internetezni (9, 12 és 3 százalék), ami arra is utalhat, hogy nem megfelelően hozzáférhetőek ezek a lehetőségek. A megyében élő fiatalok legnagyobb része leginkább e-mailezésre használja a világhálót, 14,1 százalék ezt naponta teszi. Ugyancsak nagy arányban találhatók azok (15,6 százalék), akik naponta olvasnak híreket az interneten. 13 százalék szintén naponta használja egyéb információszerzésre. Nagy részük, 90 százalékuk soha nem szokott on-line vásárolni, vagy egyéb banki ügyeket intézni.

9 4. Egészségi állapot, életminőség, ifjúság és bűnözés, devianciák A fiatal, felnőtt korosztályok önbeszámoláson alapuló egészségi állapota jónak mondható. Az életvitelt negatívan befolyásoló vagy tartós korlátozást jelentő betegségek alig fordulnak elő. A leggyakoribb betegségek a hátgerinc-deformitások, a látási problémák és az asztma. A serdülőkori halálozás okai között a statisztikák élén mindkét nemnél a balesetek és az öngyilkosság állnak. Az ifjúsági bűnözés relatíve magas aránya önmagában nem specifikuma a mai Somogy megyei helyzetnek. Bár a kiskorú személyek kriminalitásának mérhető adatai abszolút számokban nem romlottak drámaian az elmúlt években, mégis azt mondhatjuk, hogy ténylegesen emelkedtek, hiszen ezen populáció aránya a népesedésben hosszú évek óta csökken. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy az ifjúkori bűnözést nagyfokú látencia övezi, ezért a tényleges jogsértések (amelyeket ők követnek el, vagy sérelmükre követnek el) valódi számairól csak találgatások vannak. A kilencvenes évektől kezdődően beszélhetünk Magyarországon drog-problémáról, amelynek vizsgálata, okainak feltárása, mérése, prevenciós megoldások keresése a társadalom, az aktuális kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek és minden ember fontos feladatává vált. A megyeszékhelyen élő fiatalok különösen érintettek a drogkérdésben, míg a nem megyeszékhelyen iskolába járók között alacsonyabb az egyszeri kipróbálók száma, valamint az alkalmi fogyasztók aránya. A nagyobb városokban lakók veszélyeztetettebbek, mint a nem megyeszékhelyeken, vagy a községekben élő kortársaik. A kábítószerek elterjedését tekintve a szakmunkásképző intézetben tanulók a leginkább érintettek. Az ifjúságra a kortárs csoport nagy hatást gyakorol. A fiatalok több mint fele első alkalommal baráti társaságon keresztül került kapcsolatba az illegális kábítószerekkel. Az első kínálás gyakran történt diszkóban vagy egyéb szórakozóhelyen. A diákok a régióban leggyakrabban a kannabisz és amfetaminszármazékokat próbálták ki és fogyasztják rendszeresen. Magas a nyugtató és altató hatású gyógyszerek nem orvosi javaslatra történő használata. Kiemelkedő mértékű a fiatalok alkohol fogyasztása, valamint az alkohol és az energia italok együttes használata, anyagilag hátrányos helyzetben élők körében az inhalánsok elterjedése. Somogy megyében egy Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) működik (Kaposváron). Működését, programjaikat pályázati forrásból biztosítják. Három megye szakembereivel részvételével jött létre a Dél-dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF), melynek fő célkitűzése a Baranya, Somogy és Tolna megyében működő, a drogprobléma kezelésében szerepet vállaló szociális, egészségügyi, oktatási, közigazgatási intézmények, valamint az ifjúságvédelemben érintett egyházi és civil szervezetek ernyőszervezetként való összefogása. 5. Közösség, részvétel, közélet Azok a fiatalok, akik valamilyen társadalmi szervezet tagjai, elsősorban sportegyesületek tevékenységében vesznek részt. Ebből két fontos következtetés vonható le: egyrészt kiemelt fontosságú a megye ifjúsági célú sportszervezeteinek támogatása, infrastrukturális fejlesztésük, sportpályák, valamint a kapcsolódó infrastruktúra létrehozása, a meglévő létesítmények fejlesztése, megőrzése a közösség részére, hiszen a fiatalok közösségi aktivitásának legfontosabb szinterei ezek a szervezetek; másrészt azonban látható, hogy a fiataloknak az egyéb, nem sportirányú közösségi aktivitása még az említett 14%-nál is sokkal alacsonyabb értéket mutat. A 14–29 éves generáció 29%-a végez tágan értelmezett önkéntes munkát. Somogy megye települései közül 32%-ban jelen van ifjúsággal foglalkozó civil szervezet, amivel az országos átlag alatt szerepel. A településeken igen alacsony a civil

10 szerveződések száma, melynek okai összetettek, de a kapacitáshiány (mind gazdasági, mind emberi erőforrás tekintetében) meghatározó. Itt támogatás, illetve támogató munka nélkül a civil szerveződések beindulásának esélye igen alacsony Somogy megyében az ifjúság szabadidő eltöltésének intézményi keretei tekintetében a települések 67%-a rendelkezik ifjúsági klubhelyiséggel. Ahol vannak, a közművelődési intézményeket kérés alapján az önkormányzatok 85%-a, a tornatermet, sportcsarnokot (ha van) 67%-a bocsátja a fiatalok rendelkezésére. Klasszikus formájában ifjúsági közösségi tér alatt elsősorban művelődési házat, ifjúsági házat, faluházat, könyvtárat, teleházat értünk. A megyében az önkormányzatok 41%-a működtet valamilyen formában ifjúsági érdekképviseleti rendszert, saját értelmezése szerint. Ennek egy része csak fiatal képviselőkön, szülőkön keresztül érvényesül, mely ifjúságpolitikai értelemben nem tekinthető párbeszédnek. A települések 15%-ában működik diákönkormányzat, gyermek- és ifjúsági önkormányzat, ifjúsági tanácsadó testület, diákparlament vagy ifjúsági parlament. Az önkormányzatok 7%-ban alkalmaznak ifjúsági referenst, ezek egy részében összevonva más feladatkörökkel (jellemzően sport). Ahol nincs nevesített ifjúsági referens, ott elsősorban a szociális, gyámügyi, sport- és oktatási referens munkakörében jelennek meg ifjúsági szempontok. További nehézséget jelent a referensek munkájában, hogy nem kizárólag az ifjúsági szempontrendszer képviselete az egyetlen feladatuk az önkormányzatok életében, hanem más, hasonlóan fontos területek (oktatási és kulturális referensi munkakörök) is a munkájuk részét jelentik. 6. SWOT A Stratégia kialakításához, a helyzetelemzésben foglalt következtetések rendezését végrehajtva, az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket számba vevő SWOT analízis készült. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Erős megyei szintű ifjúsági szakmai  Csökkenő lakónépesség. szolgáltatás és tanácsadás.  Aprófalvas településszerkezet.  Kedvező munkaerő-piaci aktivitás.  Fiatalok migrációja.  Növekvő továbbtanulási kedv.  Ifjúsági közösségi terek hiánya.  Változatos, igényes ifjúsági  Gyenge információáramlási programok. hatékonyság.  Ifjúsági civil szervezetek számának  Hátrányos helyzetű, leszakadó növekedése, erősödése. ifjúsági csoportok.  Ifjúsági programokhoz szükséges megfelelő mértékű források hiánya.  Alacsony érdekképviseleti, érdekérvényesítő képesség.  Szenvedélybetegségek terjedése.  Fiatalok által támasztott igények és lehetőségek összhangjának hiánya (ifjúsági programok, rendezvények, stb.)

11 LEHETŐSÉGEK  Ifjúsági információs tanácsadási, szolgáltatási szerep erősítése, ifjúsági információs hálózat kiépítése, fejlesztése.  Közösségi terek, klubok kialakítása, közösségi programok, erősítése.  Az ifjúság érdekképviseletének és érdekérvényesítésének az erősítése.  Pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás és pályázatírás ösztönzése.  Az együttműködés, koordináció, információ-áramlás erősítése az önkormányzatok, intézmények, civil ifjúsági szervezetek között.  Egészségnevelési programok, iskolán belüli és kívüli sportprogramok népszerűsítése, nem formális tanulás, prevenciós, tanácsadási szolgáltatás kiépítése, bűnmegelőzési programok.  Ifjúsági szakemberek, pedagógusok, kortárssegítők, önkéntesek célirányos továbbképzése, szakmai tanácsadó napok szervezése.  Pályaválasztási, jogi tanácsadás.  Fiatalok igényeihez, szükségleteihez igazodó szabadidős programok szervezése.  Hátrányos helyzetű a társadalomból kirekesztett egyének, csoportok esélyegyenlőségének megteremtése.

VESZÉLYEK 

Csökkenhet az ifjúsági programok megvalósításához nélkülözhetetlen önkormányzati támogatás.  Hátrányos helyzetű térségek, ifjúsági csoportok esélyegyenlőtlenségének fennmaradása.  Ifjúsági csoportok kiszorulása a szolgáltató rendszerből.  Hazai és Európai Uniós pályázatok területi elosztásának aránytalan elosztása, a pályázati kiírások bonyolult kritériumrendszere.  Ágazati törvény hiányában a feladatellátó rendszer és a finanszírozás nem megfelelően megoldott.

12

III.

A STRATÉGIA CÉLJAI

A Stratégia céljai és intézkedései segítenek abban, hogy megyénk ifjúsága a demokratikus értékek ismerete és elismerése mellett jogaival tudatosan élő, a felnőtt társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedő, s azt innovatív szemlélettel folyamatosan megújító erőforrásként biztosítsa saját maga és közössége boldogulását, érvényesülését. A tudásalapú társadalomban versenyképessé válás fontos célként jelenik meg számukra, s az ehhez szükséges oktatási, képzési igényüket területi, szociális és egészségügyi helyzetüktől függetlenül kielégíthetik. A gyerekek, serdülők, fiatalok szűkebb és interkulturális közösségeikben befogadó, toleráns attitűddel vesznek részt; nemzeti és európai identitásuk egyaránt segíti őket a fenntartható, békés társadalom építésében. A környezet és egészségtudatos magatartásformákat, kulturális értékek iránti elkötelezettséget, valamint a legkorszerűbb technikák és technológiák alkalmazásában való jártasságot mind az idősebb generációk irányába, mind pedig saját gyermekeik irányába hatékonyan közvetíteni tudják. Az érintett korosztályok értéknek és a sikeres élet részének tekintik a családot és a gyermekvállalást; aktívan készülnek a szülői szerepre. 1.

Általános célok

1.1 Kulturális hagyományaink átörökítése A magyarországi, kiemelten megyénkben és a határon túl élő magyar fiatalok közötti kapcsolat fejlesztése, kulturális hagyományaink átörökítése a jövő nemzedékekre. 1.2 Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség elősegítése, az ifjúsági csoportok kirekesztettségének megakadályozása. 1.3 Fenntartható fejlődés A társadalom szemléletének átalakítása a fenntartható fejlődés szempontrendszerének érvényesítése érdekében. 1.4 Felelős állampolgárokká válás A kiemelt fejlesztési ágak vonatkozásában cél az ifjúsági korosztályok tagjainak felelős döntéseiben céltudatos, a társadalom aktív és hasznos tagjaiként élő állampolgárokká válásának elősegítése. 1.5 Aktivitás A fiataloknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy a társadalom aktív részesei lehessenek, ennek érdekében fokozni szükséges a kezdeményezéseiket felkaroló közösségi programokat és infrastrukturális fejlesztéseket. 1.6 Szolidaritás Az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges a környezetük fejlesztése, különösen a gyermekvállalás, családteremtés az önálló egzisztencia, az esélyegyenlőség, terén. Segíteni kell közösségeik érvényesülését, kulturális értékteremtésüket, kultúraközvetítésüket a tudatosságukat.

13 1.7 Ifjúsági szervezetfejlesztés Kiemelt feladat az ifjúsági szakma, az ifjúsági civil szervezetek munkájának elősegítése, különösen a civil társadalom, az erőforrások és feltételek biztosítása, az Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka terén. 2.

Speciális célok

2.1 Család A gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez szükséges a társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése az ifjúság körében, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése (családban tartás, családsegítés, családgondozás és családtámogatás, örökbefogadás, családba fogadás). A gyermekvállalási szándék fenntartása, illetve fokozása érdekében olyan környezetet kell teremteni, melyben a családalapítás és a szakmai karrier összeegyeztethető a fiatal szülők számára. A szakértői segítségnyújtás komplex és integrált rendszerét kell elérhetővé tenni a kisebb településeken élők számára, ezzel biztosítva a kora gyermekkori intervenció lehetőségét a kisgyermekes családoknak. A fiatal közösségek támogatása révén is fejleszteni kell az ifjúság azon kompetenciáit, amelyek a boldog családi élet megvalósításában segítik őket. Támogatni kell az egyedülállók gyermeknevelését és képessé kell tenni a szolgáltató rendszert a gyermekek napközbeni felügyeletének megfelelő színvonalú biztosítására, a fiatal szülők és a bántalmazottak átmeneti támogatására is. Az egészségtudatosság növelésével és terjesztésével, segíteni kell a családtervezést, a meddő párok számának csökkenését. Olyan munkaerő-piaci szabályozókra van szükség, amelyek segítik a család és a munkahely összeegyeztethetőségét a gyermekesek, különösen a kisgyermekes szülők körében az atipikus foglalkoztatás lehetőségével. Külön figyelmet kell fordítani a gyermeket vállaló nők életpálya és karriertervezési lehetőségeinek biztosítására. Az örökbeadás, családba fogadás mechanizmusait, feltételrendszereit fejleszteni szükséges, a gyermekek minél megalapozottabb és gyorsabb elhelyezése érdekében. Feladatok a. A fiatal felnőttek szülői kompetenciáinak megalapozásához szükséges oktatási programcsomag fejlesztése és a formális, valamint a nem formális oktatásban történő adaptáció elősegítése, valamint az ilyen jellegű szolgáltatások elterjesztése. b. Esélyegyenlőséget elősegítő gyermeknevelési támogatási rendszer kidolgozása és működtetése a gyerekek számára és a család anyagi-jövedelmi helyzetére való tekintettel. c. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító férőhelyek számának növelése (bölcsőde, óvoda, alternatív napközbeni szolgáltatások). d. A gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások rendszerén keresztül ösztönözni kell a fiatal szülőket a gyermekgondozással kapcsolatos feladatok megosztására. e. Gyermeknevelés melletti munkavállalási lehetőségek fejlesztése, ösztönzése; a részmunkaidős, illetve az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének segítése.

14 f. A gyermekek utáni juttatásokban részesülő, gyermekgondozás miatt otthon maradó szülőket, segíteni szükséges a munkaerő-piaci pozíciójukat erősítő képzésekben való részvételre. g. A családsegítő szolgáltatás szakmai-módszertanának, kapacitásainak fejlesztése, családsegítő szakemberek felkészítése speciális ifjúságsegítési feladatokra. h. A gyermekvédelmi ellátórendszer továbbfejlesztése a veszélyeztetettek, valamint a gondoskodásból kikerülők sikeresebb társadalmi integrációja érdekében, szociális alapszolgáltatások megszervezésének és biztosításának felülvizsgálata az ifjúság és a fiatal szülők speciális szükségletei szempontjából. i. A családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépés ösztönzése, tudatosítása minden érintett számára, a gyermekvállalással összefüggő a házasságban, a család életében bekövetkező krízishelyzetekben minden célcsoport számára elérhető krízisszolgáltatások fejlesztése. j. A hátrányos helyzetű csoportok, helyzetének érzékelhető javítása, kirekesztettségük enyhítése, fogyatékkal élő gyermekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése. 2.2

Élhető környezet

Az elkövetkező időszakban mérsékelni szükséges az első munkahelyet nem találó fiatalok számát és a munkahelykeresés időtartamát jelentősen le kell rövidíteni. Ennek érdekében erősíteni szükséges a képzési és a munkaerő-piaci szereplők közötti kapcsolatot, javítani kell a szakképző intézmények eredményességének mérési lehetőségeit, és ennek segítségével biztosítani kell a pályaválasztáshoz szükséges legfontosabb információkat. A korai munkatapasztalatok megszerzése érdekében olyan rendszert kell bevezetni, amely tartalmazza mindazon civil, közösségi aktivitásokat és ezek által megszerezhető kompetenciákat, amelyekre a fiatalok önkéntes munkájuk, közösségi tevékenységeik által szert tehetnek. Ösztönözni kell a munkaadókat, hogy a fiatalok naprakész információkkal rendelkezzenek az álláslehetőségekről és azokról a végzettségekről, szakképesítésekről, amelyek további megszerzésével munkába lépésük esélyei javulhatnak. Az önálló lakáskörülmények megteremtésében segíteni kell a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő fiatalokat, elsősorban a mobilitást elősegítő lakásprogramok rendszerét szükséges kidolgozni. Az ifjúság körében az oktatás és az informális tanulás lehetőségeit kihasználva növelni kell a vállalkozó szellemet. A diákmunka-vállalás jelenlegi rendszerét fejleszteni kell, új típusú programnak kell segítenie a munkaerőpiacról kiszorult fiatalokat, ehhez meg kell találni a munkáltató és a munkavállaló közös érdekeltségét. Feladatok a. Ösztönözni kell a fiatalok önállósodását segítő otthonteremtési programokat, olyan lakástámogatási rendszert kell működtetni, amely kiemelt prioritásként kezeli a hátrányos helyzetű fiatalok érdekeit. b. Egyéni készségeken, kompetenciákon alapuló, hatékony pályaorientációs tanácsadó rendszer fejlesztése szükséges az ifjúsági szolgáltatóknál, a közoktatásban és a felnőttképzésben.

15

c. A munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség növelése érdekében a szakképzés szerkezetének átalakításával párhuzamosan az ifjúsági szakértőknek be kell kapcsolódniuk a pályaválasztás rendszerének továbbfejlesztésével, megújításával és működtetésével járó feladatokba. d. Gondoskodni kell a fiatalok speciális szükségleteihez alkalmazkodó munkajogi ismeretek terjesztéséről és megismertetéséről, biztosítani kell a tudatos pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen pályakövetési adatok gyűjtését és publikálását. e. Ösztönözni kell a fiatalokat a munkatapasztalat és a munkavállalási kompetenciák megszerzésére, meg kell könnyíteni a fiatalok által indított vállalkozások működtetését, fenntartását. f. Ösztönözni kell az oktatásban a gazdasági, pénzügyi, munkaerő-piaci ismeretek elsajátítását, a fiatalok részmunkaidős és atipikus formákban való foglalkoztatását, növelni kell a munkaadók érdekeltségét a pályakezdők alkalmazásában. g. Formális és nem formális képzés segítségével segíteni kell a másodgenerációs munkanélküliség veszélyében érintett fiatalokat, ösztönözni kell a külföldön munkát vállaló fiatalok hazatérését, többirányú mobilizációját az országhatárokon belül. h. Támogatni kell, hogy egységes megyei álláslehetőségeket tartalmazó adatbázis legyen nyitva a versenyszektor, illetve valamennyi fiatal számár. Aktív munkaerő-piaci politika keretében ki kell alakítani a foglalkoztatási és munkaerő-piaci információk közvetítésében szükséges ifjúsági intézményrendszert, azon szolgáltatások kialakításához, működtetéséhez, amelyek a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítik. 2.3

Társadalmi mobilitás

Cél, hogy az ifjúsági korosztályok tagjai cselekvően utasítsák el a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját az Alkotmányban és az ENSZ Emberi Jogi Egyezményében foglaltak szellemében. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy korán megismerkedjenek azok tartalmával, jelentésével. Lehetővé kell tenni a fogyatékossággal élők teljes beilleszkedését a társadalomba, különös tekintettel az akadálymentesítésre, azon túl pedig munkaerő-piaci helyzetük rendezésére. Alkalmat kell teremteni arra, hogy az ifjúság közelebbről is betekintést nyerjen a fogyatékossággal élők mindennapjaiba. Az ifjúságot be kell vonni az élethelyzetükre hatással lévő intézményi döntések meghozatalába, csökkenteni kell a területi különbségekből fakadó szegregációt, azaz a leszakadó térségekben élők kirekesztettségét. Kiemelt cél, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya. Fel kell számolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, át kell alakítani azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik ezeket a problémákat. Biztosítani kell az egészséges életfeltételeket kora gyermekkortól kezdve, és a korai életkorban kezdődő fejlesztéssel a képességek jobb kibontakozását. Elő kell segíteni, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelődjenek, hogy az életesélyeket romboló devianciák előfordulása csökkenjen. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alapiskolai sikeressége érdekében elsődleges cél az oktatási szegregáció visszaszorítása, valamint az iskolai fokozatokon belüli lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási eredményeik, szakképzettségük javítása, az

16 iskolaelhagyók iskolarendszerű képzésbe történő visszavezetése, felzárkóztató oktatásba való bevonásuk, és komplex programok által a képzéssel összekapcsolódó szolgáltatások, támogatások nyújtása. Cél továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, köztük a fogyatékossággal élők befogadó oktatásának, iskolai integrációjának megteremtése és támogatása, szakképzésük egyenértékűségének az elfogadása, a társadalomba történő beilleszkedés kiemelt segítése, munkaerő-piaci elfogadásuk, foglalkoztatásuk érdekében. Törekedni kell az egyéni tanulási utakat támogató gyakorlat és az azt segítő módszerek elterjesztésére. Feladatok a. Kiemelt feladat az oktatási rendszerből idő előtt kimaradtak iskolarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabott tanulási utakat kínáló komplex programok elterjesztése, olyan új lehetőségek megteremtése, amelyek foglalkoztatáskompatibilisek, az oktatási rendszerben jelen lévő negatív szelekciós mechanizmusok visszaszorítása. b. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolarendszeren belüli oktatását, iskolai integrálását segítő pedagógiafejlesztések, módszertani szolgáltatások nyújtása és azok gyakorlati megvalósításának támogatása, az integráltan oktató intézmények körének szélesítése, az iskola nélküli, hátrányos helyzetű településeken közösségi ifjúsági szolgáltatások, s azok keretében az iskolai sikerességet támogató programok biztosítása. c. Enyhíteni kell a gyermeki kirekesztés, szegregáció és mélyszegénység szélsőséges formáit, csökkenteni kell az életesélyeket romboló devianciák előfordulását. d. Át kell alakítani azon intézmények és szolgáltatások működésmódját és szemléletét, amelyek hozzájárulnak a gyermekszegénység és kirekesztés újratermelődéséhez, át kell tekinteni a gyermekszegénységgel kapcsolatos szociális támogatások pénzbeli, illetve természetbeni biztosításának lehetőségeit, arányait. e. Fontos feladat a kisebbségekkel, kirekesztett társadalmi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűd fejlesztése az érintett korosztályok körében, a fogyatékossággal élő gyermekek és serdülők, családtagjaik mentálhigiénés támogatása, toleranciára, diszkrimináció-ellenességre nevelő képzési programcsomagok fejlesztése. f. Elengedhetetlen az ifjúsági közösségi tevékenységeket és önkéntes projekteket (önkéntességet, közösségi tevékenységeket, a közösségi tanulást, továbbá az önszerveződő ifjúsági csoportok és hálózatok szerveződését) támogató és koordináló intézményi és szolgáltató rendszer kialakítása, a már meglévő intézményhálózat kapacitásainak bővítése, fejlesztése, az érintett területen működő civil szervezetek munkájának segítése. 2.4

Oktatás, képzés

Nyitott és folyamatos hozzáférést kell biztosítanunk az egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanuláshoz. A közoktatási intézmények hatékony működése érdekében az intézmények teljesítményét célszerű objektívnek tekinthető, ésszerű költségekkel mérhető, összehasonlítható eredménymutatókkal jellemezni. Az ily módon megmért

17 teljesítménymutatókat az intézményeket alkotó egyének tevékenységével összekötni, és e mutatókra támaszkodva ösztönző rendszereket kidolgozni, amelyek segítségével a pedagógusok, iskolaigazgatók és iskolafenntartók kreatív alkalmazkodásra, tanulásra és jobb teljesítményre késztethetők. A közoktatásban erősíteni kell a személyközpontú nevelést, fejlesztést és az egyént segítő módszerekre, tanulásszervezési modellekre való átállást. Növelni kell a pedagógia tartalmi és módszertani megújulásának lehetőségeit új pedagógiai módszerek és jó gyakorlatok bevezetésének és elterjedésének segítésével, valamint a hagyományos tananyagot felváltó korszerű, a mindennapi élet által elvárt, alkalmazásképes tudást a kulcskompetenciák mentén közvetítő kerettantervek és oktatási programok kidolgozásával. Törekedni kell a több műveltség és tudományterületet átfogó oktatási elemek bővítésére, az alkalmazható és versenyképes tudás elsajátítása érdekében. Ösztönözni szükséges az alternatív vitarendezési, konfliktuskezelési eljárások minél szélesebb körben történő megismertetését, alkalmazásuk kiterjesztését a közoktatás minden területén. Cél a tanulóközpontú, a pedagógus–diák–szülő-kapcsolatot, a demokratikus részvételt támogató oktatási környezet megteremtése. Folytatni kell az egyénre szabott, a gyermekek, tanulók szükségleteihez, egyéni fejlődési üteméhez igazodó fejlesztést lehetővé tevő pedagógiai kultúra és eszközrendszer elterjesztését a közoktatásban, annak érdekében, hogy a tanulók számára családi háttértől függetlenül, biztosítható legyen a színvonalas oktatáshoz való hozzáférés. Végig kell gondolni a magántanulói státuszba sorolás okait, szükség esetén segítve a visszailleszkedést. Szükséges a szakképzési rendszer, munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodásának és a munkaerőbázis mobilitási képességének javítása érdekében a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani továbbfejlesztése. Vissza kell állítani a szakmunka becsületét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szakképzés népszerűsítésére a továbbtanuló fiatalok környezetében, a képességekre koncentráló, új, differenciált, az integrált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazását kell elősegíteni. A vállalkozásokat ösztönző újabb érdekeltségi eszközök alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy rendszeresen fogadjanak szakmai gyakorlatra szakképzésben részt vevő tanulókat, aztán pályakezdőként alkalmazzák is őket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az érettségit követő szakképző évfolyamokról történő lemorzsolódás csökkentésére, és az érettségit követő szakképzésben való részvétel ösztönzésére. Egységes keretrendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a szakképzésben elsajátított készségek és képességek átláthatóságát. Meg kell teremteni az iskolai rendszeren belüli és azon kívüli (döntően civil bázisú) tehetséggondozás összekapcsolt lehetőségét. A felsőoktatás minőségi kontrollját erősíteni kell, melynek fontos szereplője egy képviseleti jellegében megerősödött hallgatói rendszer. Felül kell vizsgálni a szakképzés hatékonyságát csökkentő elemeket, és gazdaságosabb irányítási-finanszírozási rendszert kell kialakítani a minőségi képzés és a munkaerő-piaci összehangolás érdekében. Ki kell dolgozni az informális tanulás elfogadásának alapelveit, fejleszteni kell a karrier tanácsadást a pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás hatékonyabb megvalósítása érdekében. A közoktatásba be kell építeni azon törekvéseket, melyek azt célozzák, hogy az érintett korosztályok tagjai megismerkedjenek a civil szféra funkciójával, jelentőségével, erejével, értékeivel. Az európai és a meglévő hazai minták figyelembevételével ki kell dolgozni az ún. „portfolio-rendszert”, amely elismeri az önkéntes munkával, a közösségben, az egyházi és a civil szervezetekben szerzett gyakorlati tapasztalatokból merített tudást a tanulmányokban. A foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák elsajátítását biztosítani és ösztönözni kell nemcsak az iskolai rendszerű szakképzésben, hanem a felnőttképzésben is. Támogatni kell a magyarországi és a határon túli magyar oktatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztését. Az iskolák segítségével elő kell mozdítani az ifjúsági korosztályok tagjai és közösségei közötti kapcsolatok fejlődését, a tanulókat meg kell ismertetni a közcélú, közhasznú tevékenységekkel, szervezetekkel.

18 Feladatok a. Feladat a közoktatásban az önálló magyar és idegen nyelvű infokommunikációs ismeretszerzést igénylő problémacentrikus megközelítés erősítése; a tanulni tanulás és az egész életen át tartó tanulás megalapozása az alkalmazható és versenyképes tudás elsajátítása érdekében, a nyelvoktatásában több teret és eszközt kell teremteni a beszélt nyelv gyakorlására. b. A kiemelkedő tanáregyéniségeket meg kell becsülni és pedagógiai képességeik hasznosulása érdekében hatékony motivációs és elismerési mechanizmusokat szükséges alkalmazni. c. Szükséges a szakképzés fejlesztése és piaci igényekhez való igazítása, népszerűsíteni kell a szakképzést a továbbtanulók körében. d. Ösztönözni kell a magyarországi pedagógiai fejlesztések, jó gyakorlatok határon túli magyar nyelvű oktatási intézményekben történő elterjesztését, alkalmazását, támogatni kell a magyarországi és határon túli magyar oktatási intézmények közötti szakmai, módszertani, szabadidős kapcsolatok kiépítését, fejlesztését. e. Szükséges az iskola szocializációs és értékteremtő szerepének továbbgondolása, ennek megfelelő feladatok meghatározása. Kiemelt feladat a gyermekek társas és érzelmi kompetenciájának erősítése, fejlesztése, mint valamennyi gyermek számára elengedhetetlenül szükséges készségfejlesztés, ösztönözni kell, hogy e témák jelenjenek meg az iskolai pedagógiai programokban, valamint a tantervi célok között is. f. Fontos a serdülők, fiatalok rendszeres, pályaorientációt segítő készségfelmérésének megszervezése és lebonyolítása, a mérés-értékelés eredménye alapján személyre szabott tanácsadó szolgáltatás biztosítása, a békés konfliktusfeloldás technikáinak bevezetése és megismertetése mind az iskolai (diák–diák, tanár–diák, tanár–szülő), mind az otthoni konfliktusok feloldására. g. Ösztönözni kell diákklubok, közösségi terek létrehozását, internet-hozzáféréssel, kulturális és közösségteremtő programokkal, az egészséges, mozgás-gazdag életmód kialakítását az ifjúság körében, melynek keretében szükséges a fizikai aktivitást lehetővé tevő környezet megteremtése és ennek fenntartása az oktatási intézményekben és azokon kívül. h. Szükséges a tehetségkutató programok támogatása, tehetséggondozási szolgáltatások, tehetséggondozó szolgálat kiterjesztése, megerősítése, tehetséggondozási kezdeményezések, iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése. i. Meg kell erősíteni a diák érdek-képviseleti rendszert, a diákjóléti szolgáltatásokat még inkább alkalmassá kell tenni a hatékonyabb érdek-képviseleti és demokráciagyakorlási feladatok ellátására, ösztönözni kell az iskola és a szülők közötti kapcsolat fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

19 2.5

Kultúra

Az ifjúságot hozzá kell segíteni ahhoz, hogy elfogadja és gyarapítsa a nemzeti kultúránkat, bontakoztassa ki egyéni tehetségét, és alkotó módon vegyen részt társadalmi-kulturális viszonyaink alakításában. Ehhez kapjon megerősítést a környezetét jelentő családtól, a lakóhelyi közösségtől, az intézményrendszerektől, az azokat megjelenítő személyiségektől. Az érintettek kulturális fogyasztási lehetőségeinek növelése érdekében a meglévő, a lakóhely által meghatározott területi különbségeket csökkenteni kell. Növelni kell az infokommunikációs ellátottságot. Mindenütt gazdagítani kell a szabadidő eltöltésének lehetőségét annak érdekében, hogy a korosztályok értékrendszere, szocializációjuk és alapvető kompetenciáik fejlődjön. A fiatalok kultúrafogyasztását alapvetően meghatározó passzív befogadói-fogyasztói magatartást az aktív részvételi attitűd irányába kell mozdítani. Elő kell segíteni az információdömpingben való eligazodás képességének kialakulását, az üzletiesedő kultúrával szembeni állásfoglalást és attitűd kialakulását. Az ifjúsági turizmus, ifjúsági cserék, s a nemzetközi környezetben végzett önkéntes munka, a speciális képzések, az érintettek nyelvén megfogalmazott információs és tanácsadó tevékenységek körében kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű térségekben élő, illetve a szociokulturális hátrányokkal küszködő társadalmi csoportokhoz tartozó ifjak bevonására. A magyar nemzet kulturális értékeit, hagyományait elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni a gyermekek, serdülők és a fiatalok számára. E kulturális vagyonnak integráns részeit kell, hogy képezzék a határainkon túl élő magyarlakta térségekben keletkező, megtalálható értékek is. Feladatok a. A területi különbségek csökkentése érdekében indított komplex programokban hangsúlyos elemként kell szerepelnie az ifjúságot célzó közösségi és kulturális lehetőségek bővítésének. b. A közgyűjtemények digitalizálásával, tudástárak kialakításával és ezek hozzáférhetőségének biztosításával lehetőséget kell teremteni a nemzeti kulturális vagyon megismerésére. A virtuális szolgáltatások mellett ösztönözni kell az ifjúság hagyományos kultúrafogyasztását is. c. A nagyobb kulturális eseményeknek a területileg hátrányos helyzetű kistérségekbe, települések közelébe is el kell jutni. d. A szélessávú internet-hozzáférést elérhetővé kell tenni minden településen. e. A kultúrával (művészetekkel, tudománnyal), illetve a kultúraközvetítéssel foglalkozó intézményeket alkalmassá kell tenni és ösztönözni kell az ifjúsággal kapcsolatos speciális feladatok ellátására. f. Ösztönözni kell az ifjúság nemzetközi mobilitását; nyelvtanulási, munkatapasztalatszerzési, kulturális tapasztalatszerzési célú egyéni és közösségi aktivitását, fejleszteni kell a települések és intézmények nemzetközi kapcsolatrendszerét, az ifjúsági profilú csereprogramok megvalósítását. g. Fejleszteni kell az önkormányzati, nonprofit és piaci szektorban végezhető önkéntes munka feltételrendszerét, ösztönözni kell az ezekben való részvételt, a csereprogramokat és együttműködéseket a magyarországi és határon túl élő magyar

20 fiatalok közösségei között, fejleszteni kell az ifjúsági turizmus lehetőségeit az országhatáron belül és túl. 2.6

Társadalmi integráció

Alapvető cél a korosztályok tagjai egyéni és közösségi kompetenciáinak fejlesztését szolgáló intézmény és szolgáltató rendszer fejlesztése. Ehhez elengedhetetlen a generáció tagjai pozitív énképének kialakításában segítő szolgáltatások, az egészségtudatos életmód lehetőségét biztosító intézmények elérhetővé tétele. Ezzel összefüggésben a pedagógia, az ifjúságvédelem területén dolgozó szakemberek kompetencia alapú képzése, továbbképzése, önismeretfejlesztése elengedhetetlen. Kiemelt feladat a környezettudatos magatartás elterjesztése, emellett a kritikus, szelektív és kreatív médiahasználat fejlesztése. Az ifjúság környezetében végzett egészségvédelmi, egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, baleset és munkavédelmi intézkedések hatékonyságát és kiterjedtségét növelni kell. Az egészséges életmód és a közösségteremtés egyik legjobb eszköze a sport. A szabadidősport, az ifjúsági turizmus hozzáférhetőségének helyi és központi fejlesztését valamint az ifjúsági turizmusban történő aktív részvételt, ösztönözni kell Fel kell mérni a sportlehetőségek elérhetőségét a hátrányos helyzetű térségekben is, ellenőrizni kell az iskolai testnevelés hatékonyságát, a rendszeres testmozgást támogatni szükséges. A fogyatékossággal élőkre figyelemmel mindenekelőtt meg kell szüntetni minden olyan akadályt, amely meggátolja őket abban, hogy teljes értékű állampolgárokként éljenek. A teljes körű fizikai és kommunikációs akadálymentesítés mellett a kora gyerekkortól biztosítani kell számukra, hogy fejlesztő szakemberek és szolgáltatások igénybevételével fogyatékosságuk vagy az abból eredő korlátozottságuk a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen. A szegénységben és kirekesztettségben élőkben rejlő erőforrások kibontakoztatása, sikeres társadalmi integrációjuk csak a különböző szakterületek együttműködésével támogatható hatékonyan. Az ifjúsági bűnözésre vonatkozóan a büntető igazságszolgáltatás ifjúság-specifikus (gyermekekre, fiatalkorúakra és fiatal felnőttekre vonatkozó) eljárásainak és büntetési rendszereinek, módszereinek továbbfejlesztése szükséges, kiemelt cél a korosztályok személyes és vagyonbiztonságának kialakítása. Olyan programokra van szükség, amely a tudatos jogkövető magatartást, a tetteikért való felelősség kérdéskörét preferálja, valamint megoldásokat nyújt a sértetté, áldozattá válás elkerüléséhez. Meg kell jeleníteni a bűnmegelőzésre irányuló felvilágosításon túl azon tevékenységeket is, amelyekben szakemberek rendszeres munkával tanítják meg a konfliktusok korai felismerésének és békés feloldásának lehetőségét a közoktatásban és az ifjúsági munkában. Fontos az ifjúsági szolgáltatások katalizátor szerepének erősítése, hogy az érintettek eljussanak, el akarjanak jutni a szükségleteik kielégítését, speciális problémáik megoldását szakavatottan segíteni képes intézményekbe, szolgáltatásokhoz. Ez a cél csak akkor érhető el, ha megerősítjük a gyermek és ifjúságvédelmi, illetve a szociális szolgáltatások valós, rendszerszerű, standardokon alapuló együttműködését. Elengedhetetlen az ifjúsági közélet és az ifjúság társadalmi integrációjának megújítása. A közéletben való részvétel egyik fő feltétele a megfelelő jogi keret biztosítása, ehhez elengedhetetlen a korosztályok tagjai véleményének beépítése a döntésekbe, és az erről való információ terjesztése. Feladatok a. Az ifjúsági korosztály tagjait aktív, öngondoskodásra képes magyar állampolgárrá nevelő képzési programok kialakításának támogatása, a polgári szerepek elsajátításához szükséges ismeretek fejlesztése, bővítése az iskolai pedagógiai programokban és az iskolán kívüli képzésekben.

21 b. A fogyasztói tudatosság fejlesztése az ifjúsági korosztályok körében, nem formális képzési programcsomag kidolgozása és adaptálásának támogatása, a fogyasztóvédelem témájának bővítése, fejlesztése. c. Egészségtudatosság fejlesztése az oktatás, képzés, a tömegkommunikáció segítségével, az iskolai pedagógiai programokban szereplő, egészséges életmóddal kapcsolatos készségek és képességek fejlesztéséhez szükséges ismeretek, módszerek továbbfejlesztése; valamint ezek iskolai pedagógiai programokban történő alkalmazásának ösztönzése, egészségtudatossággal, egészségneveléssel, környezettudatossággal foglalkozó civil szervezetek programjainak támogatása. d. 18 év alattiak alkoholhoz, dohányáruhoz való hozzáférését lehetővé tevő szórakozóhelyekkel, vendéglátó-ipari egységekkel szembeni jogi fellépés szigorítása. e. Drogmentes élet előnyeit tartalmazó normák és értékek közvetítése, amelyek képessé teszik a gyermekeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok elutasítására. f. A korosztály sajátos igényeinek megfelelő egészségügyi ellátási formák kiterjesztése, az egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a közoktatásba. g. A mozgásgazdag életmód, valamint a sport, mint szabadidős aktivitás propagálása, a szabadidősport kultúrájának és tárgyi feltételeinek fejlesztése. h. Az ifjúkori betegségek felismerése, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzése, rendszeres szűrőprogramok lebonyolítása meghatározott életszakaszban, a teljes ifjúság vonatkozásában, közösségi akciók támogatása az egészséges életmód egyéni készségeinek fejlesztése érdekében. i. A korosztály igényeinek megfelelő közösségi helyszínek, többfunkciós terek kialakításának és fejlesztésének, a helyi ifjúsági közösségek önálló kezdeményezéseinek támogatatása. j. Ifjúsági, korosztályi szervezetek kapacitásainak célzott fejlesztése, különös tekintettel a forrásbevonási, kommunikációs, szervezetfejlesztési és programszervezési ismeretekre, civil szolgáltató intézmények ösztönzése, érdekeltté tétele az ifjú önkéntesek alkalmazásában. k. Megyei szinten széles körben meg kell erősíteni az ifjúsági érdekképviseleteket, a megyei döntéshozók, ezekkel a szervezetekkel kell, hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd az ifjúsági korosztályokhoz tartozók helyzetét. A megyei ifjúsági-civil tanács tagjait delegálni kell a bizottságokba. l. Ösztönözni kell az ifjúság közéletben való részvételét minden szinten és minden formában támogató, megyei és helyi szintű kezdeményezéseket, a médiát ösztönözni kell, hogy az érintettek kezdeményezéseinek bemutatására teret, illetve felületet biztosítsanak. m. Szükséges a jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok érvényesítése, a gyermek és ifjúsági jogokról szóló tananyag közoktatási intézményekben,

22 szakképzésben való elterjesztése, valamint ifjúsági közfeladatokat ellátó ifjúsági szolgáltató intézményekben való adaptálása. n. Korosztály és élethelyzet-specifikus bűnmegelőzési programokat kell megvalósítani az érintett generációk körében, szükséges a bűnmegelőzésre irányuló tevékenység fejlesztése a közoktatásban és az ifjúsági munkában. o. A bűnmegelőzéshez kapcsolódó jogi és gyakorlati ismereteket be kell építeni a közoktatásba a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve, a bűnmegelőzésben érintett hatóságok és civil szervezetek tevékenységét fokozottabban össze kell hangolni. p. Fontos egy a csellengő gyermekekre, serdülőkre és fiatalokra irányuló, komplex bűnmegelőzési projektek indítása, a közérdekű munka, mint közösségben végrehajtott, alternatív büntetési modell kidolgozása, a büntetésre ítéltek kárhelyreállító jellegű munkatevékenységének szervezése, a már működő programok megyei szintű elterjesztése. q. A társadalmi integráció elősegítése érdekében, fejleszteni kell a pártfogó felügyelői szolgálatot és a mentorrendszert, a büntetés-végrehajtási intézeteket elhagyó serdülők, fiatalok lépcsőzetes kiléptetését segítő szervezeteket segíteni kell. 2.7

Civil szolgáltatások

Az ifjúsági szervezetek számára valós jogköröket kell teremteni, be kell őket vonni a döntési folyamatokba. Az ifjúsági szervezetek által is ellátható önkormányzati feladatok, ellátásuk módjának meghatározása szükséges ahhoz, hogy a civil szolgáltató és szakmai szervezetek eredményesen és hatékonyan tudjanak ellátni közérdekű tevékenységeket. A feladatellátásban való részvétel jogszabályi és kiszámítható, tervezhető finanszírozási feltételeinek megteremtése nélkül az önkormányzati feladatellátás még hosszú ideig meghatározó marad a szektorban, ami kiszámíthatatlanná és centralizálttá teszi az ifjúságszakmai tevékenységeket. Az ifjúsági szervezeteket fel kell készíteni a feladatellátásban való részvételre, elsősorban kapacitásaik fejlesztése útján. A feladatellátás lehetőségének megteremtése mellett biztosítani kell az érintettek részvételét a feladatellátás mikéntjének meghatározásában. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az ifjúsági szervezetek részt vehessenek szociális, kulturális-közösségi, sport- és más intézmények működtetésében, közfeladatok ellátásában, az erre vonatkozó szakmai feltételek kidolgozásában, az intézményi működés standardjainak megállapításában. Feladatok a. Az önkormányzati ifjúsági feladatok és ellátásuk meghatározásánál figyelembe kell venni a szakemberek és szakképzettségük szükségességét, meg kell határozni a részt vevők kompetenciahatárait, a szolgáltató szervezetek általi feladatátadás feltételeit, biztosítani kell, hogy feladatátadás forrásátadással valósulhasson meg. b. Az ifjúsági szolgáltató szervezeteket képzési programokkal kell felkészíteni a feladatok ellátására, a közfeladatok átvállalására; módszertani anyagok kidolgozásával, tananyagfejlesztéssel, meglévő tananyagok megújításával, belső

23 képzésekkel, a jogszabályi keretek megismerésével és a szolgáltatásnyújtás szakmaietikai követelményeinek betartásával, bevezetésével. c. Ki kell dolgozni a közfeladatot átvállaló civil szervezetek és az önkormányzati szervek munkájának egységes szakmai, minőségbiztosítási rendszerét, értékelési módszerét, ösztönözni kell az ifjúsági közösségeket arra, hogy kialakítsák megyei szintű képviseletüket, amely jogszabályban foglalt együttműködési garanciákkal képes megjeleníteni a korosztályi érdekeket az megyei döntéshozatalban. d. Ösztönözni kell a helyi önkormányzatokat abban, hogy hozzanak létre ifjúsági ügyekkel foglalkozó önálló szervezeti egységet és folytassanak társadalmi párbeszédet a korosztállyal. Javítani kell a civil szerveződések, az egyházi és nonprofit szektor együttműködését. e. Az oktatási rendszerben a diákönkormányzatok segítésével, települési szinten a gyermek és ifjúsági érdek-képviseleti formák ösztönzésével, kistérségi és megyei szinten pedig, megyei vagy regionális fórumok támogatásával kell biztosítani a demokráciatanulás és a részvétel színtereit. 2.8

Finanszírozás

Ki kell alakítani az ifjúságsegítő munkát kiszámíthatóan támogató, az ifjúság kezdeményezéseinek megvalósítását segítő, áttekinthető és átlátható forráselosztás működtetését. A jelenlegi pályázati alapú támogatási rendszer újrastrukturálása és a hozzáférés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele mellett az ifjúsági szervezetek bevonásával szükséges kidolgozni a tevékenységi működést elősegítő támogatási rendszert. Az ifjúsági korosztályok tagjainak kezdeményezéseit ösztönző projekttámogatási rendszert kell kialakítani a meglévő, decentralizált rendszerre támaszkodva. A nem állami források részarányának növelése érdekében a piaci szereplők érdekeltségét meg kell teremteni, az ifjúsági szervezeteket fel kell készíteni a piaci szereplőkkel való együttműködésre, valamint a piaci szereplőket is az ifjúsággal való összefogásra. Feladatok a. Érvényre kell juttatni az ifjúsági kezdeményezéseket, az ifjúságsegítő szakma fejlesztését célzó önkormányzati és civil együttműködést, az áttekinthetőség, az összeférhetetlenség és a decentralizáció alapelveit. b. Ösztönözni kell a magánszféra és a piac ifjúsági célú társadalmi felelősségvállalását, a jelenleg többcsatornás, szétaprózódott ifjúsági célú forráselosztási rendszert, a párhuzamosságokat megszüntetve, egyszerűsíteni kell. c. Az ifjúsági szervezetek és közösségek forrásszervezési kompetenciáinak fejlesztése érdekében képzési programcsomagot kell kidolgozni, és ösztönözni kell ennek alkalmazását.

24

2.9

Ifjúsági munka

Ki kell alakítani a Stratégia céljait szolgáló hatékony önkormányzati ifjúságpolitika keretrendszerét, az önkormányzati koordináció és intézményrendszer hatékonyságának fokozását, az ifjúsági ügyek önkormányzati szervezetrendszerben való tudatos elhelyezését. A feladatellátás hatékonyságának növelése mellett szükséges az önkormányzati ifjúsági munka feltételrendszerének fejlesztése, a feladatok meghatározása, ellátásuk módszertani támogatása. Szükséges az ifjúsági munka nevelési céljainak felerősítése az ifjúságpolitika egész szervezet és intézményrendszerében. A közigazgatási feladatellátás fejlesztésével párhuzamosan szükség van az ifjúsági közösségek működési környezetének javítására, az ifjúsági érdekvédelemre, valamint az ifjúsági érdekegyeztetés eszközeinek meghatározására is. A gyermeki jogok érvényesítése és az ifjúsági jogok és érdekek érvényesülésének elősegítése, mint közfeladat speciális eszközöket és újabb erőforrásokat kíván. Az európai gyakorlatnak megfelelően a magyar ifjúsági munkában és szakmában is meg kell teremteni az érintett korosztályokkal közvetlenül, sokoldalúan foglalkozó ifjúságsegítői, ifjúsági szakértői szakmák egyenrangú szakmaként való elismertetésének feltételeit. Az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával ki kell dolgozni az ifjúságsegítői és szakértői szakmák képesítési követelményrendszerét, képzési standardjait, a végzettséggel betölthető munkakörökre vonatkozó szabványokat. Kiemelten kell foglalkozni a leszakadó társadalmi csoportokkal kapcsolatos munkához szükséges tudások és kompetenciák megjelenítésével. Ugyancsak fontos a rokonszakmákban, a pedagógiai és ifjúságvédelmi területen dolgozó szakemberekben rejlő erőforrások optimális kihasználása. Feladatok a. Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét, elemezni kell a Stratégia megvalósításához szükséges jogszabályi feltételeket és azok eszközeit. b. Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek minőségügyi rendszerét ki kell építeni. c. A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként, tovább kell fejleszteni azt a intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok önkormányzati szinteken történő ellátását, illetve koordinációját. d. Meg kell határozni az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvételt, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményrendszerét, az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulásával párhuzamosan zajló felmérések megvalósításának szabályait, a kutatási eredmények döntéshozatalba való bekapcsolásának mechanizmusait. e. Hatékonyabbá kell tenni a gyermekjogok érvényesítését, az emberi jogokkal, a gyermek és ifjúsági jogokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetésen alapuló programokat kell indítani.

25

f. Az ifjúsággal foglalkozó közoktatási, gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi ellátó és szolgáltató intézményekben a fenntartóval és a vezetővel biztosíttatni kell a gyermekjogi és ifjúsági jogi sérelmek jogorvoslati fórumát. g. Szükséges az ifjúságsegítő szakemberek foglalkoztatásának ösztönzése az ifjakat célzó szolgáltatások, programok esetében, emellett ki kell építeni a végzett ifjúságsegítők elhelyezkedését, sikerességét mérő jelzőrendszert. h. Az ifjúsági szolgáltatások projektszerű támogatásában biztosítani kell az ifjúságsegítés és ifjúsági szakértői tevékenység szakmai követelményeit, jogszabályi előírásokon túlmenően támogatni kell az önkormányzati szakemberek továbbképzéseit is.

26

IV.

IFJÚSÁGI KÖZFELADATOK ÉS ELLÁTÁSUK

1.

Jogszabályi környezet

Jelenleg nem pontosan meghatározott az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere. Az intézmények működését leíró, valamint ágazati-szakmai jogszabályok (oktatás, munkaügy, munkavédelem, egészségügy, szociális, közlekedési, kulturális, büntetésvégrehajtás stb.) ugyan tartalmaznak speciális, az ifjúsági korosztályoknak címzett jogokat, de nem minden esetben összehangoltak. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával. A megyei önkormányzatok kötelező feladatai között sorolja fel a törvény a „gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat”. Az ifjúsági intézményrendszer helyi szintjét alkotják az önkormányzati ifjúsági referensek, valamint az ifjúsági információs és tanácsadó irodák (ifjúsági irodák), ifjúsági információs pontok. A referensek feladata jellemzően a megyeszékhelyeken, városokban az önkormányzatok ifjúsággal kapcsolatos intézkedéseinek koordinálása, kisebb városokban, nagyközségekben a referensek gyakorta töltenek be ifjúságfejlesztői, katalizátori szerepet is. Többnyire a megyeszékhelyeken és meghatározóan önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák, melyek alapellátás-jellegű humánszolgáltató intézményként végzik személyes tájékoztató, tanácsadó és ifjúságsegítői tevékenységüket. Az irodák bázisára és szakmai gyakorlatára épülve működnek az információs pontok, melyek tevékenységükben az ifjúsági információk közvetítését végzik, általában más ellátáshoz, intézményhez kapcsolt szolgáltatásként. Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd. 2.

A megyei önkormányzatok ifjúsági feladatai

A megyei önkormányzat a. segíti a települési önkormányzatokat ifjúsági feladataik ellátásában; b. segíti a települési önkormányzatokat ifjúsági intézkedési programjuk elkészítésében; c. elősegíti a települések ifjúsági referenseinek együttműködését; d. segíti a helyi ifjúsági tanácsok egymással való együttműködését; e. segíti az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások területi-kistérségi települési ellátását; f. ellátja az ifjúsági referens feladatait az ifjúsággal kapcsolatos megyei önkormányzati feladatok tervezésének, elfogadtatásának és megvalósításának koordinálására; g. részt vesz az ifjúság táborozási és sporttevékenységi feltételeinek biztosításában. A széles értelemben vett ifjúságügy területén nincsenek még közigazgatási eljárások, kizárólag az oktatásban, a munkaügyben, egészségügyben, valamint az ifjúságvédelem és a gyámügyek tekintetében beszélhetünk ezekről. Az iskolán kívüli ifjúsági területen szükséges lenne bevezetni a gyerekek, serdülők, fiatalok biztonsága és mentálhigiénés személyiségfejlődése érdekében az ifjúsági szervezetek minőségbiztosítását garantáló eljárásokat, az ifjúsági területen főállásban vagy önkéntesként dolgozó szakemberek működési engedélyezését, valamint az ifjúságügyben tevékenykedő képzők engedélyeztetését.

27 Az önkormányzat fontos szerepe, hogy az ifjúsági területen megvalósuló tevékenységek és folyamatok megfeleljenek annak a normarendszernek, amelyeket a szakma és annak szereplői magukénak éreznek, amely középpontba helyezi az ifjúságnak, mint állampolgároknak az érdekeit és szükségleteit. Az ifjúsági munkában folyó munka minőségének ellenőrzése és garanciáinak biztosítása az önkormányzat feladata. Ezt megfelelő rendeletek és intézményrendszer segítségével tudja végrehajtani. Az állam kötelessége, hogy az állampolgáraitól elvont pénzből forrást biztosítson az önkormányzatoknak, a szakembereknek és a civil szervezeteknek ahhoz, hogy az ifjúsággal kapcsolatos feladataikat ellássák. Azonban ilyen jellegű normatívát a központi költségvetés nem biztosít. Az önkormányzatok, amennyiben van rá szándék, akkor a kötelező ifjúságvédelmi és egyéb horizontálisan az ifjúságot érintő szolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) mellett csekély forrást biztosítanak ifjúsági célú tevékenységekre. Ezek tehát nem kötelező feladatok, ezért ezek különböző kombinációja és minősége érhető tetten a mai önkormányzatoknál. A fentiekből kitűnik, hogy a önkormányzatok igen kicsiny hányada vállal fel ifjúsági jellegű feladatokat, és jellemzően csak akkor, ha van a hivatalban vagy a közgyűlésben egy olyan személy, aki érzékeli ennek jelentőségét és szükségét. Időszerű lenne, ha egy olyan optimális szerepfelfogás alakulna ki társadalmi konszenzus mellett, hogy az ifjúság társadalmunk erőforrása, de nem csak a jövőben, hanem a jelenben is. Olyan intézkedéseket kell kezdeményezni, amely arra serkenti a civil ifjúsági szervezeteket, hogy szakmai alapokon együttműködjenek az ifjúság hatékony képviselete érdekében, és az így létrejövő közösséget be kell vonni formálisan a megyei szintű ifjúságügyi eljárásokba. Külön kell választani az ifjúság szervezeteit az ifjúságért tevékenykedő felnőtt szervezetektől és ezen különválasztásnak elvi alapjait ki kell alakítani a szervezetekkel együtt. Összességében az ifjúsági közfeladatok jogi hátterének biztosítása sem kormányzati sem önkormányzati szinten nem rendezett (ifjúsági közfeladatokról szóló törvény pl.), illetve finanszírozásuk sem. Az ifjúsági közfeladatok ellátásának nincsenek standardjai, maguk a közfeladatok nincsenek listázva, így az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszere sincs kialakítva. Ugyanígy nem tisztázott az önkormányzatok ifjúsági feladatainak átadás-lehetősége, nem kapcsolódik ehhez az ifjúsági közfeladatok ellátását, illetve koordinációját támogató intézményrendszer. Jelen helyzetben a megyei önkormányzatok az ágazati jogszabályok adta keretek mellett, jellemzően a lokális politikai, szakmai háttérre támaszkodva, fakultatív-önként vállalt feladatként tudják segíteni az ifjúságot, valamint végezni szakmafejlesztési tevékenységüket. Az önkormányzati ifjúsági feladatok rendszerében szervezetileg három szintet szükséges elkülöníteni: a. a képviselő-testületet (közgyűlést); b. az önkormányzati hivatalt; c. a civil, ifjúsági kapcsolatokat, ezen belül az önkormányzati párbeszédrendszert (ifjúsági-civil tanács). A képviselőtestület (közgyűlés) szempontjából kiemelendő és elsődleges cél, hogy a testület rendelkezzen kellő információkkal a fiatalokról. Ennek módszere a helyi ifjúságkutatás feltételeinek megteremtése a településeken, kistérségben, városokban, megyében. Következő lépés a helyi ifjúságsegítő koncepció és cselekvési program kidolgozása és elfogadása, amely meghatározza az önkormányzat által a fiataloknak nyújtott szolgáltatások

28 kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos irányokat és intézkedéseket, azok határidejét, felelőseit, a közreműködő intézményeket, szervezeteket, valamint az intézkedések megvalósításához szükséges forrásokat. Végezetül a hosszabb időre szóló ciklusokon átívelő, megyei prioritásokat távlatokban meghatározó Stratégia elkészítése. Kiemelten fontos az ifjúsági korosztály települési (kistérségi, megyei) szintű közügyekben való részvételének biztosítása. A participáció, a részvétel elve több megoldási-módszerbeli irányt kínál, hiszen a települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok, a városi diákönkormányzatok, a gyermek és ifjúsági érdekegyeztető fórumok, a civil kerekasztalok, vagy a falugyűlések egyaránt eredményes megvalósulási formái lehetnek a párbeszédnek. A párbeszédrendszer lényeges eleme az, hogy intézményesített formában, nyilvánosan működjön, és legitim módon jöjjön létre, illetve, hogy valós beleszólási lehetősége legyen a korosztályt érintő helyi közügyekbe. További lényeges feltétel, hogy működéséhez a feltételeket az önkormányzat, vagy intézménye biztosítsa. Ezt a feladatot a Somogy Megyei Önkormányzat esetében a 2011 januárjában megalakuló Somogy Megyei ifjúsági civil tanács tölti be.

29

V.

A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS SZAKFELADATAI

1.

Felépítés

A Közgyűlés elsődleges célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a megyében élő fiatalokról. Erről az önkormányzati hivatal szakreferense ad tájékoztatást, aki az ifjúságkutatás módszerei alapján kidolgozza a megyei cselekvési tervet, s az erre épülő stratégiát, együttműködve az ifjúsági párbeszédrendszert képviselő Ifjúsági Civil Tanáccsal, mint a Közgyűlés által felkért szakmai tanácsadó szervvel. KÖZGYŰLÉS

ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Ifjúsági referens 2.

Szakfeladatok

IFJÚSÁGI CSELEKVÉSI TERV,

IFJÚSÁGI PÁRBESZÉD

IFJÚSÁGI STRATÉGIA

Somogy Megyei Ifjúsági-Civil Tanács

Ifjúságkutatás

Az ifjúságsegítés szempontjából a legfontosabbak a gyermekjóléti, a szociális, az oktatásinevelési, a közművelődési és a munkapiaci intézmények és szolgáltatások. Az ifjúságsegítő szakembereknek és a munkájuknak kereteket adó ifjúsági szolgáltatásoknak az előbb felsorolt szakmai területekkel együtt kell működniük, hiszen az adott települések, kistelepülések, többcélú kistérség társulás területén élő fiatalok élethelyzetének javítását, lehetőségeiknek bővítését az ifjúságsegítők és az ifjúsági szolgáltatások egyedül nem képesek megoldani. A gyermekjóléti, a szociális, az oktatási-nevelési, a közművelődési és a munkaerő-piaci intézmények és szolgáltatások a fiatalok más-más élethelyzetét látják, azokról mélyreható ismeretekkel rendelkeznek. A sikeres munka érdekében össze kell kapcsolni a különböző szakmák fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatait, ismereteit. Jelenleg rendkívül alacsony a különböző szakterületekhez (ágazatokhoz) tartozó intézmények, szolgáltatások közötti együttműködés, így ugyanazzal a fiatallal egyszerre több intézmény,

30 szolgáltatás, illetve szakember foglalkozik. A fiatalok mindenkitől csak az élethelyzetüknek egy-egy szeletére kapnak választ, illetve segítséget. Az együttműködések hiányának két eredménye van: a. Az állami támogatások rendkívül rossz hatásfokkal kerülnek felhasználásra, hiszen az egyes szolgáltatások fenntartására biztosított állami támogatás nem fedezi teljes mértékben az adott szolgáltatás minden költségét. A számos, egy-egy kérdéskörre specializált szolgáltatás működtetése egyrészt jelentős forrást von el az önkormányzattól, amelyek azonban jellemzően még így sem biztosítják a korszerű működés feltételeit, tehát sok-sok forráshiánnyal rendelkező szolgáltatást működik egymás mellett; b. a fiatalok elvesznek a sok-sok szolgáltatás között, mindegyik szakterület a fiatalok rendkívül összetett élethelyzeteinek csak egy-egy szeletére ad választ, vagyis a fiatalok sehol nem kapnak komplex választ a komplex kérdéseikre. Az ifjúsági szolgáltatások közös jellemzője, hogy katalizátor szerepet játszanak a települések, kistérségek életében. Ingyenesen elérhetők általuk a fiatalok számára legalapvetőbb információk, tanácsadások, szabadidős lehetőségek, közösségi programok. A szolgáltatások egyrészt teljes körűen ki kívánják szolgálni a fiatalokat, másrészt azonban egyértelmű, hogy bizonyos kérdésekben más szakterületek szolgáltatásai, szakemberei tudnak a fiatalok segítségére lenni. Az ifjúsági szolgáltatások alapfeladata, hogy iránytű legyen az egyes kérdéskörökre specializált ellátó rendszer elemei között. Az ifjúsági szolgáltatások száma az elmúlt években növekedésnek indult, a kistelepülések, azonban még most is rendkívül ellátatlanok. Az ifjúsági szolgáltatások hálózatos, rendszerként való működése csak részlegesen, egyes szegmensekben alakultak ki, továbbá nem honosodtak meg a különböző szolgáltatások ágazatközi együttműködései, a fiatalok többsége csak „töredezett” szolgáltatásrendszert tud igénybe venni, jelentős szolgáltatási potenciál vész el. 2.1

Ifjúsági információs tanácsadó iroda

Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgálatok személyre szabott, ügyfélközpontú, információs és tanácsadó, valamint azokat kiegészítő segítői szolgáltatásokat nyújtanak, elsősorban az ifjúsági korosztály tagjai számára. E szolgáltatások célja olyan humán szolgáltató keretek megteremtése, amelyek alapellátás jellegű szolgáltatásokat nyújtanak a fiatalok számára. Céljuk továbbá, hogy a korosztálynak segítséget nyújtsanak a mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, az életkorúkból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaik csökkentésében, információs igényeik kielégítésében, tájékozottságuk elősegítésében. A szolgáltatás elveit, etikai követelményeit az Európa Tanács R (90) 7. ajánlása az európai fiataloknak nyújtandó ifjúsági célú információs és tanácsadó szolgáltatásokról, valamint az Európai Ifjúsági Információs Charta határozzák meg. A szolgálatok rendszerét jelenleg nagyobb településeken működő ifjúsági információs és tanácsadó irodák, a kisebb településeket, illetve lakóhelyi, intézményi ifjúsági közösségeket kiszolgáló ifjúsági információs pontok, és az egyes térségek településein rendszerszerűen szolgáltató mobil ifjúsági információs és tanácsadó egységek alkotják. Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák hazai normarendszerként, az európai szakmapolitika által is elfogadott szakmai és etikai kódex alapján működtetik komplex szolgáltatásaikat, ennek részeként nyújtanak ügyfeleik számára információkat, biztosítják az ifjúsági korosztály élethelyzetével összefüggő, közel 20-féle információs kört és tanácsadást.

31 Az ifjúsági információs pontok hálózata a fiatalokkal kapcsolatban lévő egyéb szolgáltatások (a közművelődési intézmények, a könyvtári hálózat, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, hallgatói szolgáltató irodák, a teleházak) infrastrukturális bázisán működnek. Jellemzően a térségben, megyében működő ifjúsági információs és tanácsadó irodákhoz kötődnek, hiszen azok támogatják munkájukat szakmai segítséggel és a rendszerezett információs körök rendelkezésükre bocsátásával. 2.2

Az ifjúsági közösségi tér

A közművelődés feltételeinek biztosítása az állam és a helyi önkormányzat feladata. A közművelődési intézmény szerepét a művelődési otthon, ház, központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermek ház, faluház, teleház láthatja el. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet lehet. Ifjúsági közösségi térre vonatkozóan azonban külön, érdemi feltételek nincsenek megfogalmazva. A fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, programjaik megvalósításához, közösségeik kialakulásához, működéséhez elengedhetetlen a szükséges humán erőforrás, valamint infrastruktúra kialakítása, rendszeres igénybevételének biztosítása, ezért támogatandó és kiemelt cél minden településen az ifjúsági közösségi térre vonatkozó felújítási, fejlesztési, beruházási programok megvalósítása, illetve azok folyamatos működtetése. A közösségi tér kereteit, hasonlóan az ifjúsági információs pontokhoz, jelenleg sok esetben az egyéb ágazatokhoz kötődő intézmények adják. Ifjúsági közösségi térré az teszi őket, hogy nem csak programjaikat igazítják a fiatalokhoz, hanem teret adnak a fiatalok kezdeményezéseinek, befogadják közösségeiket, programokat szerveznek. 2.3

Felkereső ifjúsági munka

A közterületi ifjúsági szolgáltatás lényege a csellengő fiatalok felkutatása, információk nyújtása a számukra biztosított szolgáltatások rendszeréről. A felkereső ifjúsági munka az ifjúságsegítés és a közösségfejlesztés módszertanával, elősegíti a fiatalok közösségeinek, szervezeteinek kialakulását, az általuk egyébként rendkívül ritkán látogatott szolgáltatásokba való bevonását. E speciális helyzetben lévő fiatalok segítése érdekében intézményhez (ifjúsági információs irodákhoz, gyermekjóléti szolgálatokhoz) kötötten célszerű létrehozni az ifjúsági szociális munkások hálózatát, és a nagyobb településeken megteremteni alkalmazásuk feltételeit. 2.4

Gyermek és ifjúsági tábor

A táboroztatás, mint az ifjúságsegítés eszköze, sajátos szocializációs, közösségfejlesztő és nevelési szintér, amely élményszerzéssel, a tábori programokba integrált képzésekkel, az iskolai szünidő ideje alatti tartalmas és értékteremtő szabadidős programokkal járul hozzá a fiatalok személyiségének fejlődéséhez. A táborozási lehetőség egyúttal természetbeni juttatás, egyedüli üdülési lehetőség is a nehéz körülmények között élő fiatalok számára, ezért fontos önkormányzati feladat és lehetőség gyermek és ifjúsági korosztály minél nagyobb számú eljuttatásának megszervezése és támogatása a táborokba, ifjúsági szálláshelyekre. 2.5

Diákönkormányzatok, diákképviseleti tevékenység

A helyi önkormányzatok tartják fenn jellemzően az iskolákat (nevelési-oktatási intézményeket). A közéletiség, az érdekegyeztetési mechanizmusok, a programszervezési

32 ismeretek hatékonyan megtanulhatók a diákönkormányzati, diákképviseleti tevékenység során, akkor, ha a nevelőtestületek pedagógiai eszközök alkalmazásával segítő-támogató környezetet nyújtanak. Célszerű, ha az iskolafenntartó önkormányzatok (község, város, megye) a fenntartói hatáskörrel élve, az oktatási törvény és végrehajtási utasítása adta feladatok (pl. a házirend) kötelező és mechanikus végrehajtása és vizsgálata mellett foglalkoznak a diákönkormányzati tevékenység segítésével, a pedagógusok (diákönkormányzatot segítő tanárok) ösztönzésével és elismerésével, csakúgy mint az iskolai szabadidő szervezők munkaköri feltételeinek megteremtésével. 2.6

Képzési rendszer, szakmai módszertani koordináció

Az ifjúságsegítő szakma színvonalának emelkedése elképzelhetetlen az ezzel kapcsolatos képzési rendszer komplex és kompakt rendszerének kidolgozásával, önkormányzati területen a közigazgatási szakvizsga ifjúsági ügykörrel való kibővítésével, általában a köztisztviselői, illetve ifjúságsegítő közalkalmazotti területen az ifjúsági, humán szakképesítés munkaköri előírásként való megfogalmazásával. Jelentős mérföldkő volt az ifjúsági munka, mint szakma megalapozásának és elismerésének folyamatában az ifjúságsegítő képzés megjelenése. A megindított képzés figyelemmel volt az EU emberi erőforrások fejlesztésére vonatkozó ajánlásaira, elveire; tekintettel a „Memorandum az egész életen át tartó tanulásról” célkitűzéseire, az Európai Ifjúsági Információs Charta gondolatára, továbbá kapcsolódott azon országos és regionális szándékhoz, hogy az ifjúsági és ifjúságsegítői tevékenység meghatározott képesítéshez legyen kötve. Az ifjúsági szakemberképzés következő jelentős lépcsőfoka volt az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzés beindítása. A képzés célja az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek munkatársainak speciális, magas fokú szakmai képzése. Az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzés ismeretanyaga arra irányul, hogy a területen dolgozók a szak elvégzésével az ott szerzett tudás birtokában a különböző ágazatok, szakmák, önkormányzatok és a civil szféra, tehát makro és mikro szinten egyaránt szellemi és anyagi erőket tudjanak mozgósítani az ifjúság aktivitásának, lehetőségeinek, sikeres életútjának megteremtéséhez. A fenti lehetőségek megismertetése és kihasználása mellett a civil ifjúsági szervezetek, diákönkormányzatok és ifjúságsegítő intézmények képviselői akkreditált (megyei-kistérségi-városi) képzési rendszerének létrehozásában, megkeresésében is jó, ha intézményeik bevonásával közreműködnek az önkormányzatok. Az önkormányzatok a jelenlegi közjogi rendszerben egyenrangúak, közöttük alá és fölérendeltség nincs. Mégis a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a megyei, megyei jogú városi önkormányzatoktól elvárás a települési önkormányzatok ifjúsági tevékenységének, ifjúsági referenseinek szakmai-módszertani segítése, koordinálása. Ezt a feladatot a regionális ifjúsági szolgáltató irodák, a megyék, a megyei jogú városok és a kistérségek együttesen tudják színvonalasan ellátni. A megyei önkormányzatok jelenleg is kötelező feladata a közreműködés a gyermeki, tanulói és állampolgári jogok megismertetésében, segítség az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenységben, a fiatalok jogai érvényesülését szolgáló programok, rendezvények támogatásában, aminek megvalósulását fokozni lehetne. Megoldási lehetőségek: települési gyermek és ifjúsági önkormányzat, ombudsman, kiadványok, képzések, rendezvények stb. A helyi (megyei, települési) önkormányzat önként vállalható feladata még, hogy adottságainak megfelelően részt vegyen a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok koordinálásában. Az Európai Unió „Lendületben az Ifjúság” Programjának befejeződése után is folytatódnia kell az integráció keretei között az ifjúsági cseréknek, kezdeményezéseknek, a szakemberek tapasztalatcseréinek, tanulmányútjainak és az önkéntes munkának. Elsőrendű érdekünk, hogy a fogadó, hazai partneri oldalt megteremtsük ehhez. Az önkormányzatoknak

33 intézményeiken keresztül kell közreműködniük az ezzel kapcsolatos pályázatok, lehetőségek megismertetésében. 2.7

Önkormányzati források, pályázatok

Az önkormányzatok ifjúsági feladataik ellátásához az intézmények működtetése mellett, saját forrásokat is kell, hogy biztosítsanak. Mind feladatfinanszírozással, mind pályázható ifjúsági alap elkülönítésével célszerű segíteniük a helyi ifjúságsegítő tevékenységet és a lokális civil társadalmat. Ez a városi (esetleg nagyközségi) önkormányzatoknál egyértelmű elvárás lehet. Az állami ifjúsági források egy részéhez is az önkormányzat tud pályázati úton hozzáférni, amelynek eredményeképpen többletforrásokat tud integrálni az ifjúsági rendszerbe, továbbá a pályázati program megvalósítása során, alkalom nyílik az ifjúsági szervezetekkel, intézményekkel történő co-management, közös irányítású kivitelezésre. 2.8

Az ifjúsági szolgáltatások együttműködése

Számos, a fiatalok által elérhető, a fiatalok számára nyitott ifjúsági és egyéb szakterületekhez kötődő szolgáltatás, tevékenység működik, működhet a településeken. Az ifjúságsegítő szakemberek munkája azonban nem szorítkozhat az ifjúsági szolgáltatásokra, a fiataloknak nyújtandó komplex szolgáltatás érdekében folyamatosan együtt kell működniük a szociális, a képzési-nevelési, a közművelődési és egyéb szakemberekkel. Az ifjúságsegítő szakember együttműködést célzó munkáját azonban ki kell, hogy egészítse a helyi önkormányzat tevékenysége is, amelynek stratégiát kellene alkotnia a területén lakó fiatalok fejlesztésére vonatkozóan, majd a Stratégia alapján meg kellene határoznia, hogy az egyes szolgáltatások miképpen járuljanak hozzá a közösen kialakított célok megvalósításához. A célnak tehát nem annak kellene lennie, hogy egymás mellett működtessen számos szolgáltatást, hanem az, hogy azokat együttműködésre késztesse.

34

VI.

ÖSSZEGZÉS: stratégia, mint jövőkép

A konkrét ifjúsági szolgáltatások elemezve kijelenthető, hogy a települések vonatkozásában tartósan húzódó esélyegyenlőtlenségek állnak fenn (kistelepülések, hátrányos helyzetű kistérségek, egy-egy csoport stb.). Részben a paternalista trend hozadékaként, részben az eltérő természeti erőforrások miatt alakult egy települési lejtő, mely az egyik legfőbb akadálya az esélyegyenlőségnek (ifjúsági infrastruktúra, szakember, ötlet, mobilizáció hiátusai, egyéni és egyéneket segítő közösségi szinten egyaránt). A közösség és együttműködés fejlesztése alkothat komoly kitörési pontot. Az ifjúsági szolgáltatásokban a helyi kisközösségek megerősítése, a lokális problémamegoldó kapacitás építése és fejlesztése hozzájárul majd a bővülő helyi (települési, településrészi) kezdeményezések, közösségi programok megerősödéséhez és a jelenleginél erősebb ifjúsági civil szféra kialakításához. A jobb szakmai együttműködések és a hatékonyabb munkamegosztás, az ifjúsági szakemberek között a hatékonyabb kommunikációt és információáramlást erősítik. Ez a kommunikáció döntőn elektronikus úton valósulhat meg. Az ifjúsági szolgáltatások jövője tekintetében sajátos kitörési irány az interszektoriális kapcsolatok továbbfejlesztése. A modern társadalmakat általában három erő dinamikus küzdelme mozgatja: a profit, az állam és az öntevékenység. Tapintható és láthatatlan szálakon kapcsolódnak egymáshoz, átszövik a másik megjelenési kontaktusait. Ezen belül a non-profit szervezetek, informális közösségek általában a non-profit szolgáltatások speciális piacát képviselik, hiszen alapvetően kielégítetlen szükségletekre jönnek létre, meglévő igényekre adnak artikulált választ (social economy). A piaci szereplők motivációs bázisa közismert, ám ifjúsági szolgáltatások területen különösen fontos számukra a hosszútávon fenntartható piaci viszonyok kiteljesítése. Ebben az értelemben mindet meg kell tenni az érdekközösség felismerésére és el kell érni, hogy sajátos kitörési pontként a piaci szereplők hosszú távú érdekeik mentén legyenek partnerei az ifjúsági ügyeknek. Különös hangsúlyt kell, hogy kapjanak azon piaci szereplők, amelyek egyben közösségi térként is funkcionálnak (plázák, bevásárlóközpontok, szórakozó helyek, táborok stb), a helyüket jól kell pozícionálni az ifjúsági szolgáltatások viszonyrendszerében. Mindezen feladatok azonban nem tudnak megvalósulni az ifjúsági intézményrendszer fejlesztése nélkül. Ennek részeként, különböző szintű területei egységeken különböző ifjúsági intézményeket és elérhető szolgáltatások kell definiálni. A települési szintű alapszolgáltatásokat nyilván a készülő ifjúsági törvénnyel összhangban kell meghatározni. Ötezer fő lakosságszám felett, ifjúsági közösségi teret kell biztosítani. A közösségi tér az ifjúsági korosztály közösségi tevékenységének, önszerveződő közösségeik, szervezeteik működésének és programjaik megvalósításának infrastrukturális hátterét, a közösségi stratégiák mentén megvalósuló cselekvések szakmai támogatását szolgálja. Kisebb településeken az iskola vagy a teleház alkalmas lehet ilyen funkciók betöltésére is, némi módosítással. Az ifjúsági szolgáltatások összehangolására és fejlesztésére minden régióban működtetni kellene egy ifjúsági kutatás-fejlesztés tevékenységért felelős stratégiai tervező, elemző, fejlesztő központot. A települési ifjúsági referensek feladatköre, jogállása jelen pillanatban még szabályozatlan. Kétféle referens létezik a rendszerben, az animátor, aki hivatali munkája mellett hangsúlyt fektet a közösségek kialakítására, programokat szervez, pályázatokat ír, a másik a hivatalnok, aki hivatali koordinációt végez az ifjúságot érintő kérdésekben, koncepciót, stratégiát alkot,

35 felügyel, koordinál. A két szemléletmód megfelelő arányú eloszlása jelenleg település függő. Az ifjúsági stratégiának erre is választ kellene adni. Az ifjúsági intézményhálózaton belül, piaci és civil szolgáltatóknál el kell érni, hogy proaktív szemlélettel tervezzék a valós igényekhez igazodó szolgáltatásaikat, finanszírozásuk a lehetőségekhez mérten tervezhető legyen. A szolgáltatásoknak egyre kevésbé korosztályspecifikusnak, sokkal inkább problémaközpontúnak kellene lennie, igazodva az életszakaszok sajátosságaihoz is. Összességében az ifjúsági szabadidős lehetőségek differenciáltak és a meglévő helyszínek (táborok, ifjúsági házak, klubok) helyzete, ha erősödik, ez a folyamat tartható is, de a finanszírozás nem az állam feladata e tekintetben. A vázolt jövőkép szerint az ifjúsági feladatok megvalósításán dolgozó szakértők, munkatársak és önkéntesek ágazattól függetlenül egy hálózati együttműködésen alapuló, jó információ és jelzőrendszerrel kiépített, alapvetően a helyi közösségi kereteken belül működő rendszerben kell, hogy tevékenykedjenek. Ennek fókuszában elsősorban a horizontális, hálózatszerű kapcsolatoknak és az élő együttműködéseknek kell állni, amellett, hogy a fiatalok egyre inkább individualizálódott helyi társadalomban, alapvetően megváltozott értékek mentén szervezik majd az életüket. Az esélyegyenlőség, a társadalmi és területi hátrányok leküzdése kérdésében várhatóan komplexebb és egymásra épülő integrált ifjúsági fejlesztő programok jelennek meg, az intézményi szolgáltatások leépülnek, átalakulnak. A fiatalok remélhetőleg jobban elérhetőek, informáltabbak lesznek, s a fiatalok mind az ország mind pedig az Európai Unió egésze szempontjából mobilak leszek, képességeik, tudásuk és felkészültségük versenyképes lesz, miközben a saját régiójukhoz, megyéjükhöz való kötődésük is erősebbé válik. Az ifjúsági és ifjúságsegítő szolgáltatásokat nyújtó és az ifjúsági problémák kezelésre hivatott intézmények szervezeti struktúrája erősebb lesz alapvetően a megyék (több kistérséget összefogó) szintjén, működtethető egy Ifjúsági Innovációs Szervezet és az infrastrukturális jövőkép a meglévő szervezetek szolgáltatások erősödését, a hiányzó szolgáltatások (pl. kistérségi ifjúsági referensek), városi közösségi pontok, ifjúsági terek kialakítását, kapacitásuk növekedését vizionálja. A konkrét szolgáltatási rendszerben a vélt igények helyett a valós szükségletek és a megváltozott élethelyzetek kerülnek előtérbe. Meg kell alkotni az ifjúsági törvényt, és életre kell hívni a gyermek- és ifjúsági ombudsman intézményét. Meghatározásra kell kerüljenek, az állami (kormányzati, önkormányzati), civil és piaci kompetenciák az ifjúsági feladatellátásban. Ezzel összefüggésben kerüljenek harmonizálásra az ifjúságra vonatkozó jogszabályok. Csak a gyerekek akadályozottak a saját jogú jogérvényesítésükben cselekvőképtelenségük vagy korlátozott cselekvőképességük okán. Ez a jogi tény felülír minden más politikai és ideológiai érvelést a nemzeti-etnikai vagy éppen adatvédelmi, környezetvédelmi jogok védelmének elsőbbségével, prioritásával szemben. Az integrált humánszolgáltatási jogvédelem felé kell a rendszert elmozdítani. Ebből következően az ágazati-szakmai jogalkalmazási problémák és egyedi ügyekben való eljárás mellett a fenntartói jogalkotás és jogalkalmazás ellensúlyaként is fel kellene tudni lépni. A gyermekjogi képviselők a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek számára nyújtanak jogvédelmi segítséget. Szükséges lehet a jövőben a még csak veszélyeztetett gyermekek körére kiterjeszteni a tevékenységüket éppen azért, hogy a rendszerbe kerüléshez illetve a kikerüléshez kapcsolódó jogsérelmekkel is foglalkozni tudjanak. Ez szintén az integrált humánszolgáltatási jogvédelem irányába mutat, hiszen a gyermekvédelmi problémakörön túl

36 gyermek, szociális, közoktatási, egészségügyi, önkormányzati jogalkalmazási körbe tartozó kérdésekkel is foglalkozni kell. Szükséges az ifjúsági intézményrendszer racionalizálása és strukturális átalakítása, a források elosztásának ésszerűsítése, a pályázati eljárások gyorsabbá, egyszerűbbé, olcsóbbá és átláthatóbbá tétele, a teljes folyamat nyilvánosságának és civil kontrolljának biztosítása. A gyermek és ifjúsági feladatok ellátását szolgáló ingatlanvagyon áttekintése és rendbetétele sem halogatható tovább. Rendbe kell tenni a pályázatok kezelését, ahol a szabályok kizárólag a pályázókat kötik, az állam viszont akár fél évet is csúszhat a pénzek kifizetésével. A települési önkormányzatoknál a jelenlegi esetlegességet és sokféle szervezeti megoldást meghaladva létre kell hozni rendszerszerűen az ifjúsági referensi munkaköröket, megbízatásokat, feladatköröket. A gyermek és ifjúsági referensek a gyermeki jogok önkormányzati megtartásában és alkalmazásában tudnak segíteni. Sok-sok gyermekjogi sérelem megelőzhető és orvosolható a gyermekekkel foglalkozó intézmények (közoktatás, egészségügy, közművelődés, sport, szociális ellátás, gyermekvédelem) fenntartói hatásköreinek gyakorlása terén. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény egyik legfajsúlyosabb rendelkezése az, amely a gyermek ügyeiben eljáró hatóságoknak, szerveknek, intézményeknek és személyeknek a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételét írja elő elsősorban, a döntés meghozatalakor. A gyakorlatban azonban másféle (igazgatási, fenntartói, intézményi, gazdasági, költségvetési, helyi munkamegosztási) érdekek rendszerint felülírják a gyermek legjobb érdekének figyelembevételét. A gyermekjogok, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai és gyakorlata nem alakult ki Magyarországon. Folyamatos és szisztematikus képzés lehetőségének megteremtésével, javítani kell a gyermekkel vagy a gyermekekért tevékenykedő szakmai csoportok (így a bírák, az ügyvédek, a bűnüldöző szervek, a köztisztviselők, a helyi önkormányzati tisztviselők, a tanárok, a szociális munkások és az egészségügyi dolgozók) képzésén. Biztosítani kell, hogy a gyermekek és szüleik az oktatási rendszeren keresztül megismerjék az Egyezmény elveit. Egyrészt tehát a gyermeki jogokat érvényesítő kormányzati szervezetnek lenne feladata a gyermekjogi propaganda, képzés és felkészítés; másrészt a közoktatási rendszer és a felsőoktatási rendszer ma még hiányzó feladata lenne ez. Még azokban az eljárásokban is, amelyekben külön jogszabályi rendelkezés írja elő az érintett gyermek véleményének meghallgatását (ilyen például a gyermekelhelyezés vagy a helyettesítő védelem iránti intézkedés), a döntéshozó gyakorta nem veszi egyáltalán figyelembe a gyermek kinyilvánított véleményét. Ebben a kérdésben szintén az artikulációs és indokolási kötelezettség előírása lehet megoldás. Azokban az ügytípusokban pedig, amelyekben még nem szerepel az érintett gyermek véleményének beszerzési kötelezettsége, a vonatkozó jogszabályokban illetve belső jogi normákban kifejezésre kell juttatni a gyermeknek azon jogát, hogy az őt érintő valamennyi kérdésben szabadon kifejthesse a véleményét. Az erőszak, bántalmazás, elhanyagolás, rossz bánásmód elleni védelem jogi eszközei Magyarországon alapvetően adottak. Mind büntetőjogi, mind közigazgatási, munkajogi szankciói megvannak, méghozzá kellő súllyal, a gyermekkel szemben tanúsított agressziónak. Hiányoznak viszont a megelőzést és a visszailleszkedést szolgáló eszközök, valamint az jelzőrendszer, amely képes felfogni. érzékelni és még időben cselekvést generálóan továbbítani a gyermeket ért agresszióról szóló információt. Erősíteni kell a gyermekekkel vagy gyermekekért dolgozó szakemberek jelentéstételi és intézkedési kötelezettségét az

37 általuk észlelt gyermekbántalmazás esetére, s a gyermekek számára alkalmas jelzési lehetőségeket kell kialakítani, rendszeresíteni és megismertetni. Létre kell hozni a gyermek áldozatok operatív menekítéséhez, teljes fizikai és lelki felépüléséhez, és társadalmi reintegrációjához szükséges lehetőségeket. A gyermekvédelmi törvény már ma is legvégső eszközként írja le a gyermek családból történő kiemelését, mégis a gyakorlatban a helyettesítő védelembe vett gyermekeknek igen magas az aránya. Az eddiginél markánsabban és a gyakorlatot hatékonyan befolyásoló eszközökkel, forrásokkal kellene a gyermekjóléti szolgálatoknak és gyermekvédelmi hatóságoknak előírni, hogy elsődleges feladatuk a családok szétválásának, a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése. A helyettesítő védelem keretében előnyben kell részesíteni a családban történő elhelyezésen alapuló nevelőszülői gondoskodást, s az ENSZ Gyermek Jogainak Bizottság ajánlása (2006) szerint „az intézeti elhelyezést a helyettesítő védelem végső formájának kell tekinteni, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét.” Az örökbefogadás engedélyezése a gyermek jogi státuszát is érintő közhatalmi döntés. A gyakorlatból tudható, hogy az örökbefogadási eljárások nagyon hosszú ideig tartanak, s ez a gyermeknek igen káros, akinek az lenne az érdeke, hogy minél hamarabb kikerüljön az intézményi elhelyezésből. Ugyanakkor különleges figyelmet kell fordítani a gyermekek azon jogára is, hogy megismerhessék származásukat. A mindenki számára titkos örökbefogadás intézménye biztosan ellentétbe áll ezzel a jogi követelménnyel. A pedagógus alapképzésben meg kell teremteni a jogismeret, joghasználat, iskolai jogalkalmazás kérdéseinek helyét; mert jogállami körülmények között viselhetetlen és vállalhatatlan helyzet, hogy a felsőoktatásból kikerülő új pedagógusok zöme a négy-öt egyetemi év alatt még közoktatási törvényt sem lát. Szintén a pedagógus alapképzés fejlesztésének feladata a problémás gyerekek esetében alkalmazható (benntartó és nem elkülönítő, eltaláló és nem csak büntető jellegű) nevelési eszköztár, módszertani felkészítés. A jövő útja ugyanis vitathatatlanul az egyre jobb minőségű, egyénre szabott s éppen ezért esélyegyenlőséget erősítő, integrált oktatás. Ehhez viszont fejlődőképes, nyitott, szakismereteket is megszerezni, felhasználni tudó pedagógusok kellenek. Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai, új problémákat, feladatokat jelöltek ki a helyi közösségekre, különösen igaz ez az ifjúsággal foglalkozók számára. A megváltozott szükségletek az átalakuló ifjúsági kultúra, az értékek átrendeződése komoly felelősséget rónak a társadalom felnőtt tagjaira.  A meghatározott kitörési pontok esetében fontos szempontnak kell lennie a területi és egyéb egyenlőtlenségekből fakadó társadalmi hátrányok csökkentésének.  Alapvető fontosságú az együttműködés és partnerség a fiatalok ügyében érintett és a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között.  A hatékonyság alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.)  Elsősorban proaktív szemlélettel kell rendelkezni, vagyis a probléma kezelése helyett a megelőzésre és szemléletformálásra kell a hangsúlyt helyezni.  Az ifjúsági stratégiának megvalósításából fakadó feladatoknak összhangban kell állnia az általános fejlesztési programokkal, a regionális szintű humánerőforrás fejlesztő stratégiákkal az ágazati szolgáltatástervezési koncepciókkal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaival.  Az ifjúsági szolgáltatásokat formális és informális hálózati kapcsolatokon keresztül kell megvalósítani, nem pedig vertikális hierarchiába rendezett intézményrendszeren keresztül.

38

Az ifjúsági szolgáltatások területi szempontból elsődlegesen helyi kérdésként, szempontként merülnek fel, és éppen ezért az ifjúsági fejlesztések során kiemelkedő a lokalitás kérdése. Ugyanakkor nem elszigetelt struktúrában kell gondolkodni, hanem hálózatos fejlesztési rendszerben. A Somogy Megyei Ifjúsági-Civil Tanácsnak és a regionális szintű ifjúsági szolgáltatóknak és fejlesztő intézményeknek nem feladatuk, hogy helyi szinteken valósítsanak meg programokat, hanem a települések és szakmai szervezetek közötti koordináció, szakmai segítségnyújtás, hálózatszervezés, innovációs háttér biztosítása és a tájékoztatás lehet a jövőben az elsődleges prioritás.