Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele
Tartalom:
2013/1. szám (január)
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Aktuális kifizetési kérelmek
1. oldal Új hulladékgazdálkodási törvény 2. oldal A vízitársulatoknak fizetendő hozzájárulásról 5. oldal Takarmány-előállító létesítmény nyilvántartásba vétele 6. oldal Karbonprogram - szén-dioxid kvóta 8. oldal
A február 1-től május 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Gazdanet További kifizetési kérelmek: Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele 2013. január 1 - március 18. (A gyűjtési időszak március 3-ig tart.) Halászati Operatív Program 2011. 2013. február 1 - 28.
Hamarosan indul az év eleji Farmet alkatrész akció! 10. oldal
Védett őshonos állatok tenyésztése 2013. február 1 - 28.
Találkozzunk az AgroMash Expón!
Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.)
10. oldal Önök kérdezték, mi válaszolunk
Fiatal gazda 2012. (90 %) (A támogatási kérelemnek helyt adó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül.)
10. oldal Államilag díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás 2013-ban 11. oldal Személyes hírszolgáltatásaink napi témái 13. oldal
További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben.
Aktuális támogatási kérelmek A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása 2012. október 5 - 2013. augusztus 30. Méhészeti támogatások • Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés (2012. október 16 - 2013. április 6.) • Méhcsaládok számának szinten tartása (2012. október 16 - 2013. augusztus 3.) • Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2012. október 16 - 2013. szeptember 5.) LEADER nemzetközi együttműködés 2012. október 30 - 2013. augusztus 31. Natura 2000 területek fenntartási tervei 2013. január 21 - február 15. Juhok és kecskék jelölése 2013. február 1 - 28. Fiatal erdők állománynevelése 2013. február 1 - 28. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás támogatása 2013. február 15 - július 2. Ahol az időszak utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása!
Folyamatos támogatási kérelmek
www.euroeco.hu
A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások További határidőkről, honlapunk "Határidők" menüpontjában tájékozódhatnak!
-1-
Új hulladékgazdálkodási törvény Megjelentek és 2013. január 1-jével hátályba is léptek a hulladékgazdálkodási törvény hozzávetőleg 30 végrehajtási jogszabálya közül az első kormányrendeletek. Az új jogszabályok legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A 438/2012 (XII.29.) Kormányrendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységére és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeire tér ki. Hatálya a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Ezek a tevékenységek a következők: • a hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése; • a hulladék átvételét, gyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését végző hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetése. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok: • az ingatlantulajdonosok által az ingatlanon gyűjtött vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék; • a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék; • a hulladékgyűjtő udvarban átvett hulladék; • a lomtalanítás során átvett lomhulladék; • a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék, ha a gazdálkodó szervezet a hulladék kezeléséről a közszolgáltató részére történő átadás útján gondoskodik; • az átvételi helyen, speciális gyűjtőhelyen átvett vagy gyűjtőedényben, konténerben elhelyezett hulladék, ha annak átvételét, gyűjtését, elszállítását és kezelését a közszolgáltató végzi; • az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék. Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék veszélyes hulladékot is tartalmaz, abban az esetben a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben előírtakat kell alkalmazni. A települési hulladék gyűjtése A vegyes, továbbá az elkülönítve gyűjthető papír-, fém-, fa-, bio-, üveg-, műanyag, valamint lehetőség szerint egyéb fajtájú települési hulladékot az ingatlantulajdonos zárható, szabványos gyűjtőedényben vagy a hulladékgyűjtés céljára gyártott hulladékgyűjtő zsákban gyűjti, a gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt közterületen tartósan csak közterület-használati engedély birtokában helyezheti el. A kuka csak addig tartható közterületen, amíg ürítésre vár. Az ingatlantulajdonos felelőssége az, hogy az általa gyűjtött hulladék a környezet veszélyeztetése, szennyezése, károsítása és a hulladék kiszórása nélkül kerüljön a közszolgáltatóhoz. A vegyes hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlantulajdonos legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson. Elkülönített hulladékgyűjtés esetén a közszolgáltatónak biztosítani kell a különböző színű gyűjtőedényeket (műanyag: sárga, fehérüveg: fehér, színesüveg: zöld, fémhulladék: szürke, papírhulladék: kék, biohulladék: barna). A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék ingatlantulajdonostól történő átvételét és elszállítását végző közszolgáltató gyűjtőjárművén munkát végző alkalmazottak közül legalább egy jelenlévőnek a hulladék átvételére vonatkozó alapfokú szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie. -2-
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelését közvetlenül irányító vezetőnek legalább középfokú környezetvédelmi szakirányú végzettséggel, a regionális célokat szolgáló hulladékgazdálkodási létesítmény vezetőjének felsőfokú műszaki vagy felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel kell rendelkeznie. A közszolgáltatónak hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie: • az elkülönített hulladékgyűjtésre történő ösztönzés és szemléletváltás, és az ezek érdekében tervezett intézkedésekről; • a biológiailag lebomló hulladék, a háztartásban képződő veszélyes hulladék nagyobb arányú gyűjtésére és hasznosítására; • a házhoz menő gyűjtési rendszer kialakítására, működésére és fejlesztésére; • a hulladék nagyobb arányú újrahasználatára és hasznosításainak növelésére; • a hulladéklerakókra jutó szerves anyag menyiségének csökkentésére vonatkozóan. A közszolgáltatási hulladékgazdálkodási tervektől az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) nyilvántartást vezet. A 439/2012 (XII.29.) Kormányrendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételére, valamint a hatósági engedélyezés feltételeire tér ki: A rendelet szabályait a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, valamint a közszolgáltatókra vonatkozó hatósági tevékenységekre és eljárásokra kell alkalmazni A nyilvántartásba vételen, a hulladékgazdálkodási engedélyen kívül nyilatkozni kell a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységről is a kérelmező gazdálkodó szervezetnek vagy közszolgáltatónak. Az engedélyt a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni. A 440/2012 (XII.29.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek feltételeit állapítja meg (fontos adatszolgáltatási határidők!): A nyilvántartásra vonatkozó szabályok: A hulladék termelőjének, birtokosának, szállítójának, közvetítőjének, kereskedőjének és kezelőjének telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántatást kell vezetnie. A nem veszélyes hulladék képződéséről heti rendszerességgel kell nyilvántartást vezetni. A veszélyes hulladék képződéséről naprakészen kell nyilvántartást vezetni. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok: A hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként rendszeresen adatszolgáltatást teljesít, feltéve, hogy a telephelyén a tárgyévben képződött, továbbá birtokolt hulladék összes mennyisége • veszélyes hulladék esetén a 100 kg-ot; • nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot; • nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. Az adatszolgáltatás módja: Αmennyiben törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a rendszeresen adatszolgáltatásra kötelezett a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig, a nem veszélyes hulladék átvételről a tárgyévet követő március 1. napjáig, a veszélyes hulladék kersekedelemre vagy kezelésre történő átvételről negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig szolgáltat adatot. A 442/2012 (XII.29.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről: A Magyarország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, a csomagolás visszavételére, valamint a csomagolási hulladék átvételére terjed ki a rendelet. A radioaktív anyagok csomagolására és annak hulladékára nem vonatkozik ezen előírás. -3-
Nem forgalmazható olyan csomagolószer, amelynek alkotóelemeiben a nehézfém összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja. (Kivéve ólomkristály csomagolószer, csomagolási célú üveg, műanyag rekesz, raklap csomagolásra.) A gyártónak átvételi, gyűjtési és hasznosítási kötelezettsége van. A hulladékká vált csomagolóanyag legalább 55 százalékát anyagában hasznosítani kell. A forgalmazó is köteles visszavenni a csomagolóanyagot, amennyiben az üzlete legalább 500 négyzetméteres. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék csomagolására nem vonatkozik. A gyártónak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van a csomagolásra felhasznált csomagolószer és a csomagolási hulladék jellegéről, fajtájáról, mennyiségéről, anyagáról, újrahasználatáról és a hulladékkezelőnek történő átadásról. A 444/2012 (XII.29.) Kormányrendelet a hulladékká vált gépjárművekről: A rendelet hatálya kiterjed minden gépjárműre (alkatrészekre, anyagaira), kivéve a muzeális jellegű gépjárművekre, valamint a háromkerekű gépjárművekre. Az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új vagy használt autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol, és milyen feltételekkel veszik azt át. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet már kivontak a forgalomból, vagy pedig ki akarják vonni onnan. A gyártónak, illetve a forgalmazónak olyan átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózatot kell kialakítania, amely közúton bárhonnan maximum 50 kilométeres úttal elérhető. Az átvevőhely lehet az autókereskedő telephelye, de bontó, vagy erre szakosodott átvevőhely is. A kocsi szétszerelésére azonban csak bontó jogosult. A gyártó a hulladékká vált gépjármű tulajdonosa számára a hulladékká vált gépjármű átvételét meghatározott bontási átvételi igazolás kiállításával igazolja. Ha a hulladékká vált gépjárművet a tulajdonostól a gyártó átvette, akkor a gépjárművet az átvételt követő 90 napon belül át kell adni a bontó részére. Ha a bontó hasznosítani tud alkatrészeket a kocsiból, akkor köteles a roncsért fizetni. A rendelet az árról mindössze annyit mond, hogy az piaci áron alapuljon. A zúzást megelőzően a veszélyes hulladékokat (katalizátor, réz, alumínium, gumiabroncs, akkumulátor, üzemanyag, olaj, fékfolyadék, elemek) és a műanyag alkatrészeket el kell távolítani az autóból. A bontás során elkülönített anyagokat külön kell gyűjteni. A 445/2012 (XII.29.) Kormányrendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről: A rendelet hatálya kiterjed az elemre és akkumulátorra, a hulladék elemre és akkumulátorra és ezek átvételére, gyűjtésére, szállítására és kezelésére. A gyártó kötelessége az elemek és az akkumulátorok átvétele is. A gyártók speciális gyűjtőhelyeket kötelesek létesíteni, ezek sűrűsége a település lélekszámától függ. A gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségét átruházhatja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre (OHÜ). Az OHÜ nem pusztán a magyarországi hulladékgazdálkodás korszerű működtetését koordinálja, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy kedvező szemléletváltozás történjen a lakossági és az ipari, a kereskedelmi, a szolgáltatói tevékenység végzése során keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésében, gyűjtésében és hasznosításában. Aki a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgálatási kötelezettségét nem az előírtaknak megfelelő határidőben, tartalommal vagy formában teljesíti, azt a környezetvédelmi felügyelőség hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. Ennek nagysága elérheti a több százezres nagyságrendet is, ezért célszerű a rendelet előírásaira fokozott figyelmet fordítani. Minden egyes esetben a nyilvántartások, adatszolgáltatások ellenőrzését az OKTVF végzi. Ezen ellenőrzések gyakorisága emelkedni fog, ezért a fentieket figyelembe véve javasoljuk partnereinknek, hogy amennyiben segítségre van szükségük, forduljanak bizalommal cégcsoportunkhoz. Havasi Nóra -4-
A vízitársulatoknak fizetendő hozzájárulásról Az elmúlt év második felében és jelenleg is gyakran előforduló kérdés, hogy a vízitársulatok által a gazdálkodók részére kiállított fizetési felszólítást ki kell-e fizetni, az jogos-e, milyen alapon kérik ezt a társulatok, főleg, hogy sok esetben kötelezettségeiket nem is teljesítik. Az elmúlt időszakban ezt a kérdést alaposan körbejártuk, tapasztalatainkat ezúton kívánjuk Önökkel megosztani. A legtöbb mezőgazdasági termelő meglepődve tapasztalta, hogy miután 2011-ben eltörölték a társulati hozzájárulást, 2012-ben fizetési felszólítást kapott, amely ráadásul adók módjára behajtandó köztartozásnak minősült, amennyiben a felszólításnak nem tettek eleget. A vízitársulatokhoz tartoznak a törvény alapján a társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, illetve a települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai az adott terület szerint illetékes társulatnak. A vonatkozó jogszabály alapján az adott társulat küldöttgyűlése saját hatáskörben határozza meg az egyéb támogatások (bevételek) jellegét, mértékét. Mivel az elmúlt évben sem a Belügyminisztérium, sem a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési kerete nem tartalmazta az állami forrást, és ezen az egyeztetések után sem változtattak, számos vízitársulat (a VTOSZ szerint több mint 60 társulat) 2012 tavaszán küldött-gyűlést hívott össze, és egyéb támogatás jogcímén gyakorlatilag megszavazták a tagi hozzájárulás fizetését. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ) érdeklődésünkre elmondta, hogy olyan országos lista, amely tartalmazza azt, hogy mely társulatok szavaztak meg „tagi hozzájárulást” nem létezik, azt az országban senki nem tartja nyilván. Azonban, ahol a küldöttgyűlési határozatot nyilvánosságra hozták, és a tagok részére az értesítőt megküldték biztosan született ilyen szabályozás, melynek megfizetése minden tagra nézve kötelező, polgári peres és nem peres (fizetési meghagyás) úton kikényszeríthető annak megfizetése. Tehát röviden ez annyit jelent, hogy aki értesítőt kapott, annak fizetni kell, ellenkező esetben polgári peres úton fogják a tartozást behajtani. A VTOSZ tájékoztatása szerint, eddig 4 ilyen eljárás fejeződött be, melyeket minden esetben a társulatok nyertek meg. Javasoljuk Önöknek, hogy amennyiben még nem tették, akkor mielőbb rendezzék ilyen irányú tartozásukat, mert végül mindenképpen ki kell fizetni a hozzájárulást! A VTOSZ tájékoztatása és a 2012. december 28-án megjelent vízgazdálkodási törvényt módosító (2012/ CCXIII.) törvény alapján 2013-ban már nem kérhetnek kötelező hozzájárulást a társulások. Jelenleg még a VTOSZ sem tudja, hogy mi lesz helyette, azonban az szinte biztos, hogy ún. mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell majd fizetni. Ezt a fent említett vízgazdálkodási törvény módosítása tartalmazza. Jelenleg az új díjról annyit lehet tudni, ami a módosító törvényben megjelent: • Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. • A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg. • A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. • A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához, hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához, ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és feleljen meg a törvény szerinti költségmegtérülés elvének. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza majd meg, amelyről jelen pillanatban még semmilyen információval nem rendelkezik maga a VTOSZ sem. Tehát, az biztos, hogy 2013-ban is fizetni kell majd, azonban ennek pontos módja még nincs szabályozva. Tatárvári Károly -5-
Takarmány-előállító létesítmény nyilvántartásba vétele A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII.4.) VM rendelet nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő minden olyan élelmiszeripari vállalkozásnak, amelyben a tevékenysége során keletkező termékeket, melléktermékeket takarmányként értékesítenek, vagy saját tulajdonú állatállomány takarmányozására használnak. A fő tevékenységként nem állati eredetű élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozások létesítményei takarmány-vállalkozási létesítménynek minősülnek, amennyiben termékeiket, melléktermékeiket takarmányozási céllal forgalomba hozzák, vagy saját tulajdonú állatállomány takarmányozására fordítják, ezért ezeket a vállalkozásokat bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentés alapján a Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal veszi nyilvántartásba a vállalkozást. Takarmány-vállalkozási létesítmény kizárólag • érvényes nyilvántartásba vételi határozat birtokában, az abban rögzített feltételrendszer maradéktalan megtartásával, a 65/2012. (VII.4.) VM rendelet 7. sz. melléklete szerinti kötelező nyilvántartások rendszerének naprakész, pontos vezetése mellett, • a nyomon követhetőség biztosításával, a „kritikus pontok jegyzékének” gyakorlatban való alkalmazásával, • valamennyi létesítményükre megállapított kritikus pont folyamatos dokumentálásával, valamint a HACCP rendszer megléte, alkalmazása esetén működtethető. A rendelet 5. melléklete szerinti adattartalommal kell a kerületi hivatalhoz benyújtani az engedélyezéshez, illetve bejelentéshez megadandó adatokat azon előállítással is foglalkozó létesítményeknek, amelyeknek a HACCP elveken alapuló eljárás bevezetését és működtetését nem írja elő a rendelet vagy az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa. Takarmány-előállító üzemnek minősül a takarmány-alapanyagot, adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt előállító üzem. A kérelem/bejelentés mellékleteként kötelezően benyújtandó adatok, dokumentumok a következők: 1. A takarmány-előállító létesítmény • neve, címe, telephelye (amennyiben nem azonos a címmel), • tevékenységére vonatkozó jogerős önkormányzati használatbavételi engedélye vagy telepengedélye, • telefon- és faxszáma, illetve email címe, • adószáma, cégjegyzékszáma vagy vállalkozói igazolvány száma, • tevékenységéhez használt ingatlan vonatkozásában a tulajdoni lap vagy bérleti szerződés dokumentumai, • technológiájának rövid leírása (pl. berendezések megnevezése, típusa, teljesítménye, stb.), • részéről kinevezett kapcsolattartó személy neve, beosztása és elérhetősége. -6-
2. Az előállítani kívánt takarmány(ok) • megnevezése állatfajonként és takarmánytípusonként (pl. takarmánykeverék), • előállításához felhasznált alkotók (pl. alapanyagok, kiegészítő takarmányok) megnevezése, kiegészítő takarmányok százalékos bekeverési aránya, • előállításának célja (pl. saját tulajdonú állatállomány részére). 3. A raktározási, tárolási körülmények leírása (módja), a rendelkezésre álló tárolótér területe (m2), illetve űrtartalma (m3). 4. A takarmány-előállító létesítmény részletes technológiai leírása folyamatábrával, gyártástechnológiai utasítással. 5. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet takarmányhigiéniai követelményeinek és a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelést biztosító eljárások, valamint azok dokumentumai, amelyek tartalmazzák, hogy a melléktermékeket takarmányként kezelik és értékesítik. Módosítások 2013 januárjától: • Az EU-ban nem engedélyezett GMO takarmány nem hozható forgalomba, takarmányozási célra nem használható fel, kivéve a 619/2011/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében foglalt esetet. • Mintavételi eljárás, mintavételi jegyzőkönyv, ellenminta. A kerületi hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a NÉBIH képviselője az ellenőrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle során meghatározott mintavételi szabályok szerint, mikrobiológiai vizsgálat céljára, vagy géntechnológiával módosított szervezet, vagy GM takarmány jelenlétére, illetve mennyiségi meghatározására irányuló vizsgálat esetén térítésmentesen mintát vehet. A takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága engedélyezi. A Magyarországon történő takarmány-előállítás regisztráció-köteles tevékenység. Azt, hogy az adott vállalkozás engedélyköteles-e, vagy nyilvántartásba vételre kötelezett, az általa előállított termékek köre határozza meg. Abban az esetben, ha csak saját állatállománynak állít elő takarmányt (előkeverékből, állatgyógyászati készítmény nélkül), nyilvántartásba vételre kötelezett. Ha állatgyógyászati készítményt vagy előkeveréket állít elő az üzem, akkor engedélyhez kötött a működése. A regisztráció megindításához szükséges kérelmet a vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságánál lehet benyújtani. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] email címen! Havasi Nóra - 76 -
Karbonprogram - szén-dioxid kvóta Minden ország, így Magyarország számára is van egy meghatározott szén-dioxid kvóta, amit kihasználhatunk. Azáltal, hogy csökkentjük a szén-dioxid mennyiséget, vannak felszabaduló kvótáink, amit a tőzsdén értékesíthetünk olyan országoknak, amelyek több szén-dioxidot bocsátanak ki, így őket nem büntetik meg, nekünk pedig plusz bevételünk is származhat belőle a levegő védelmén kívül. Ezeket a szén-dioxid kibocsátási értékeket különféle EU-s előírások alapján számolják ki, amit a gyakorlatban alá kell támasztani tényleges technológiai módosításokkal a gazdálkodásban. Ez minden termelőt érinthet, a gazdaság méretétől függetlenül. A kijuttatott műtrágya mennyiségek csökkentésével egy környezetbarát termelést lehet megvalósítani. Az előírt környezetkímélő talajművelést baktérium, illetve alga alapú trágyázással kell kiegészíteni. Ezáltal csökken a szén-dioxid kibocsátás, így kvóta szabadul fel, amit tudunk értékesíteni. A tőzsdei értékesítésre az Első Magyar Karbongazdálkodási Kft. (EMK Kft.) kapta meg a jogot. Ahhoz viszont, hogy értékesíteni tudja a felszabaduló szén-dioxid kvóta mennyiségét, szerződést kell kötni a termelőkkel. A termelőnek vállalnia kell, hogy: • 5 éven keresztül havi monitoring jelentést ad le az ÖKO-KONDOR Kft. felé; • kizárólag az engedélyezett baktérium, ill. alga trágyát juttatja ki a termőföldre; • csökkenti az eddig kijuttatott műtrágya mennyiségét; • környezetkímélő talajművelést alkalmaz. Az ÖKO-KONDOR Kft. végzi a helyszíni ellenőrzéseket is, melyek szúrópróbaszerűen történnek. Ekkor a projekt előrehaladásának helyszíni ellenőrzése, a szükséges intézkedések személyes megtárgyalása, a konkrét kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése történik. A jelentések leadásának határideje minden hónap 10. napja. A termés kiesésétől nem kell tartania a gazdálkodónak, hiszen a kutatások szerint a baktérium/alga alapú trágyák hatékonysága magasabb, mint a műtrágyáké. A termelő az egész gazdaságát is beviheti a programba, de nem kötelező. Hektáronként 10 liter algakivonatot és 10 liter baktériumtrágyát kell kiszórni, ennek költségét a termelőnek a számlázást követő 30 napon belül teljesítenie kell a szállító felé. Az összeget utólag finanszírozza az EMK Kft. Ez alapján a termelő 12.000 Ft/ha + ÁFA összeget számlázhat ki az EMK Kft. felé a „ Technológiaváltásból eredő növénytermesztési feladatok elvégzése „ címen. Ennek a számlának a kiállítási határideje a gazdálkodási évet követő év január 15. napja, kiegyenlítési határideje január 31-e, de a karbon kredit értékesítését figyelembe véve legkésőbb március 31. napja. A kft. ezen felül a környezetkímélő talajművelés technológiai váltásához is hozzájárul bizonyos összeggel (3400 Ft/ha + ÁFA összeg „Technológiaváltásból eredő növénytermesztési feladatok elvégzése„ címen). Ezeket a számlákat a gazdálkodó a gazdálkodási évet követően december 15-ig állíthatja ki 8 napos határidővel. -8-
A környezetkímélő talajművelés: • Nyári, nyár végi talajelőkészítés esetén: tárcsa + henger kapcsoltan, kultivátor rendelkezzen hengersorral vagy símítóval. • Őszi talajelőkészítés esetén: eke + szántáselmunkáló, eke + henger kettő különálló menetben max. 1 nap eltéréssel, a kultivátor rendelkezzen hengersorral vagy símítóval. • Elmunkálás nélkül semmilyen talajművelés nem végezhető! Az időeltolódás maximum 1 nap lehet. Tápanyagutánpótlás: • baktériumtrágya: - a szármaradványokra kijuttatott komplex baktériumtrágya hatására felgyorsul a cellulózbontás; - az azonnal lezárt talaj megőrzi, növeli a talaj karbontartalmát, így az nem kerül a levegőbe; - a nitrogénmegkötő és foszformobilizáló baktériumok szükségtelenné teszik a nagydózisú műtrágyák használatát azonos vagy magasabb hozam elérése érdekében; • algás levéltrágya: - a növények csírázási és növekedési esélyei javulnak; - a gyökér és a levél zöldtömege megnő; - korábban kezdődik a virágzás és jobb a terméskötődés; - rövidebb lesz a termesztési idő; - fokozza a termény íz- és zamatanyagainak képződését; - növeli a termény eltarthatóságát; - csökkenti a nitrát tartalmat; - növeli a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet; - erősíti a növények szárazságtűrő képességét. Javasolt technológiák: • őszi búza: - vetés előtt 10 liter/ha dózisú komplex baktériumtrágya, a műtrágya csökkentése 50 kg N hatóanyag/ha; - tavasszal 10 liter/ha algás levéltrágya a bokrosodás kezdetétől a zászlós levél megjelenéséig 50 szeres hígításban kipermetezve; • kukorica: - vetés előtt 10 liter/ha dózisú komplex baktériumtrágya, a műtrágya csökkentése 60 kg N hatóanyag/ha; - vetés után 10 liter/ha algás levéltrágya 6-8 leveles állapotban 50 szeres hígításban kipermetezve; • napraforgó: - vetés előtt 10 liter/ha dózisú komplex baktériumtrágya, a műtrágya csökkentése 30 kg N hatóanyag/ha; - vetés után 10 liter/ha algás levéltrágya 6-8 leveles korban virágzásig 50 szeres hígításban kipermetezve; • repce: - vetés előtt 10 liter/ha dózisú komplex baktériumtrágya, a műtrágya csökkentése 40 kg N hatóanyag/ha; - tavasszal 10 liter/ha algás levéltrágya virágzás előtt 50 szeres hígításban kipermetezve. A program révén a gazdálkodó a technológiaváltás következtében költségcsökkentést és hozamnövekedést érhet el, javulhat az általa művelt talajok minősége, illetve a csökkentett műtrágya-felhasználással jelentős pénzügyi megtakarítást érhet el. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] email címen! Havasi Nóra -9-
Hamarosan indul az év eleji Farmet alkatrész akció! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy február elején indul a már hagyományosnak mondható év eleji
alkatrész akciónk! Az akció részleteivel kapcsolatos tájékoztató leveleket rövidesen megküldjük Önöknek.
The effective technology
Találkozzunk az AgroMash Expón! Szeretettel várjuk partnereinket 2013. január 30 – február 2. között az AgroMash Expón. Kollégáink a Lemken és a Massey Ferguson standokon állnak rendelkezésükre.
Önök kérdezték, mi válaszolunk Meddig lehet igényelni az idén szőlőültetvény újratelepítési jogot és mennyit kell fizetni érte? Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelem benyújtási időszaka: 2013. január 14 - április 30. Az újratelepítési jogért fizetendő összeg hektáronként 150.000 forint, ami a csökkentő tényezők alkalmazása esetén sem lehet kevesebb, mint 20.000,- forint. Amennyiben a kérelmező fiatal mezőgazdasági termelő, úgy van lehetőség a térítésmentességre is. Mekkora juh, illetve kecske állománytól vehető igénybe támogatás az állatok jelöléséhez? Támogatást az az állattartó vehet igénybe, aki rendelkezik legalább 10 db állattal. Mi a földtörvény által a földhasználók számára előírt új, kötelező adatszolgáltatás beküldési határideje? A kötelező adatszolgáltatás határideje 2013. március 30. napja. Be kell-e jelenteni a földhivatal felé a belterületi mezőgazdasági föld használatát? Igen. 2013. január 1-jével a földhasználóknak területi mértéktől függetlenül minden termőföld, valamint mező-, és erdőgazdasági belterületi föld (kivéve az erdő művelési ágú területek) használatát be kell jelenteniük a földhivatal felé (a használat megkezdésétől számított harminc napon belül). Mennyi egy EUME SFH alapon számított értéke? Egy EUME SFH alapon számított értéke 1200 euró.
[email protected]
- 10 -
Államilag díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás 2013-ban A törvényi szabályozásnak köszönhetően az idei évben is közel 3 milliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatására. A mezőgazdasági termelők az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához, támogatást vehetnek igénybe. Támogatásra azok jogosultak, akik az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági terület vonatkozásában „A", „B" vagy „C" típusú mezőgazdasági biztosítási szerződést kötnek. A szabályozás értelmében maximum 65 %-os díjtámogatásban részesül az a mezőgazdasági termelő, aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) bejelenti szándékát, és növényeire „A", „B" vagy „C" típusú mezőgazdasági biztosítási szerződést köt. Nagyon fontos tudni, hogy a betűrend rangsort is jelent e biztosítások között! Az „A” típusú szerződések minden esetben előnyt élveznek a támogatások kiosztásánál a „B” és „C” típusú módozatokkal szemben. Ezeket a módozatokat, tekintettel speciális jellegükre és a díjtámogatási lehetőségre, a biztosítóknak külön kellett engedélyeztetni a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM). Ennek megfelelően nem minden növénybiztosítás után igényelhető támogatás! Felhívjuk a figyelmet, hogy a korábban kötött biztosítások viszont átdolgoztathatóak!
Az Üllős zivatarfelhő (Cumulonimbus incus) számos heves időjárási esemény "okozója".
Az állami támogatás igénybevételéhez elengedhetetlen a pontos adatszolgáltatás. A támogatás kiutalása csak abban az esetben történik meg, ha az ügyfél a biztosító és az MVH felé minden adatot pontosan közölt. (Az MVH és a biztosító között adategyeztetések zajlanak.) Az adatszolgáltatás során a szerződő személyes adatain túl MePAR blokkazonosító, regisztrációs szám, adószám szükséges. A támogatás kifizetése utólag történik. Az állami támogatás kiutalásának feltétele a növénybiztosítás éves díjának befizetése a biztosító felé. A befizetett díjról szóló igazolást és a kötvénymásolatot az MVH részére el kell juttatni megadott határideig. Az idei évben a biztosítók átvállalhatják a szerződések másolatának beküldését, ezzel segítve a gyors ügyintézést. A jelenlegi piacon az Allianz Hungária, a Generali-Providencia és a Groupama Garancia biztosítók foglalkoznak növénybiztosításokkal. A díjtámogatott biztosítás esetében egy termelő egy növénykultúrára egy biztosítóval köthet növénybiztosítást, illetve egy adott növénykultúra teljes területére meg kell kötni a biztosítást! Természetesen a biztosítók díjtételeiben vannak különbségek. A díjak a növénytípustól, az üzemmérettől, a kért kockázatoktól és a kockázatviselés helyétől is függnek, ezért érdemes minden esetben egyedi ajánlatokat kérni. A díjak alakulásában további fontos szerepe van az Önrésznek! Az „A”, „B” és „C” típusú biztosítások esetében a kárküszöb egyes kockázati tényezők esetében eléri és meghaladja a 30%-ot. - 11 -
A magas önerő mértékét a biztosítók egyes kockázati tényezőknél, ún. kiegészítő biztosításokkal tudják kompenzálni. Így védik a termelőket a magas önerő mértékétől. A jelenlegi üzleti alapú növénybiztosítások esetében általában 2-3 kockázati tényezőre kötünk biztosítást. (pl.: jég-, tűz-, viharkár). Ezzel szemben díjtámogatott biztosítást akár 8 féle kockázati tényezőre is köthetünk (jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár, tűzkár). Fontos, hogy aszálykár kockázatot jelenleg a biztosítók üzleti alapon nem is vállalnak be.
Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 1980-2009-es időszakban (Forrás: OMSZ)
A biztosítás éves díjának 65 %-os állami támogatásával, az üzleti alapú növénybiztosításhoz hasonló, vagy kedvezőbb díjú biztosítás érhető el, szélesebb körű szolgáltatás mellett.
A globális felmelegedés nem csak az átlaghőmérséklet emelkedésével jár, hanem várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségek, melyekre fel kell készülni. (Hosszabb aszályos időszakok, vagy éppen gyakoribb heves viharok, felhőszakadások, jégesők.)
Amennyiben a növénykultúra „B” vagy „C” típusba esik, akkor is érdemes a támogatott növénybiztosítási konstrukciót választani, mert díjazása hasonló, mint a támogatás nélküli biztosításnak. Ugyanakkor tartsuk szem előtt, hogy idén erre a biztosításra is jár támogatás! Érdemes az ajánlatok kikérését időben elkezdeni, hogy megfelelően kidolgozott biztosítások közül lehessen választani. A biztosítóktól közvetlenül is lehet ajánlatokat kérni, de így a gazdálkodók általában magasabb növénybiztosítási díjakat érhetnek csak el. Az Agrorent 2000 Kft. az EURO-ECO Csoport tagja, alkuszként több biztosító ajánlatát is bekéri. Kollégáink tisztában vannak az elérhető kedvezményekkel, így viszonylag rövid idő alatt el tudják érni egy-egy biztosító legoptimálisabb díját. Szerződött partnereink részére további kedvezményeket is tudunk biztosítani! Az elmúlt év tapasztalata az volt, hogy díjtámogatott növénybiztosítást kevesen kötöttek. A alacsony számú kötés okai közt szerepelt az információ hiánya, valamint a gazdálkodók likviditási problémái. Az EURO-ECO Cégcsoport Biztosítási Divíziója célul tűzte ki partnerei széleskörű és pontos tájékoztatását, illetve ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy az EURO-ECO ZRt-nél kidolgozás alatt van egy pénzügyi konstrukció, amely a díjtámogatás előfinanszírozására kínálhat majd lehetőséget. Kérjük azon ügyfeleink, akik nem rendelkeznek cégcsoportunknál alkuszi megbízással, de szeretnének további tájékoztatást kapni a díjtámogatott növénybiztosításról, forduljanak munkatársainkhoz! Észak-Kelet-Magyarország Petrus Csaba 30/5522-249
[email protected]
Dél-Kelet-Magyarország Krupinszki László 30/7398-378
[email protected]
Nyugat-Magyarország Papp Kinga 30/6202-554
[email protected]
A témával kapcsolatban felmerült kérdéseket kérjük, küldjék meg a
[email protected] email címre, illetve forduljanak bizalommal a biztosítási divízió vezetőjéhez: Petrusné Nagy Orsolya, 30/5649-309,
[email protected] - 12 -
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. január) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk (www.euroeco.hu) "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás témája Fajtaoltalmi díjak - 2013. tavasz Friss információk az állatjóléti felelős képzésekről Ismét támogatás fiatal erdők állományneveléséhez SAPS visszaosztási ráta - 2012. Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás: díjfizetés Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: lejár a befizetési határidő! 2013. 4. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. január 25. Felszámolások, csődeljárások - 4. hét Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási program - nyilatkozat a kötelezettségekről Módosult földhasználati nyilvántartási szabályok - kötelező adatszolgáltatás! Újabb támogatási lehetőség juhok és kecskék jelölésére (chip) Szőlőültetvény újratelepítési jogok kérelmezése 2013. Fiatal gazdák 10 %-ra vonatkozó kifizetési kérelmének benyújtása Januári kérelmek Fedezetlenségi díj 2013. 3. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. január 18. 1,5 millió forint feletti készpénzforgalom mulasztási bírsággal jár! Felszámolások, csődeljárások - 3. hét Indulnak az állatjóléti felelős képzések! Módosult AKG-s előírások Gazdasági társaságok nyilatkozattételi kötelezettsége Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: közeleg a második részlet befizetési határideje! Gázolaj jövedékiadó-visszatérítés - Szőlő- és gyümölcsös ültetvények gázolaj támogatása Módosulás a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodás szabályaiban KGFB, Casco, Flotta kötelezőbiztosítások díjrendezettsége 2013. 2. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. január 11. Tejágazati állatjóléti támogatás - módosult szabályok Felszámolások, csődeljárások - 2. hét Változás a földkifüggesztések szabályozásában A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek - 2013. 2. hét Kiegészítő nemzeti támogatások összegei - 2012. Januári kérelmek A 2013-as euró/forint árfolyam EMVA támogatásoknál Támogatás mezőgazdasági vállalkozóknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások igazolása 2012. év végén és 2013. 1. hetén megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. január 4. Felszámolások, csődeljárások - 1. hét Termőföld kifüggesztések településlistája - 2012. december 28. A 2012. évi „Nitrátdirektívás” adatszolgáltatásról Anyajuh és anyakecske „de minimis” támogatások 2012.
Kiküldés dátuma 2013. január 30. 2013. január 30. 2013. január 29. 2013. január 29. 2013. január 28. 2013. január 28. 2013. január 25. 2013. január 25. 2013. január 24. 2013. január 23. 2013. január 23. 2013. január 22. 2013. január 22. 2013. január 21. 2013. január 21. 2013. január 21. 2013. január 18. 2013. január 18. 2013. január 18. 2013. január 17. 2013. január 17. 2013. január 16. 2013. január 16. 2013. január 15. 2013. január 15. 2013. január 14. 2013. január 14. 2013. január 11. 2013. január 11. 2013. január 10. 2013. január 10. 2013. január 9. 2013. január 9. 2013. január 8. 2013. január 8. 2013. január 7. 2013. január 7. 2013. január 7. 2013. január 4. 2013. január 4. 2013. január 3. 2012. december 28. 2012. december 28. 2012. december 27.
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 13 -
www.euroeco.hu
www.euroeco.hu