VÁLASZTÁSI FÜZETEK 179/1.
SEGÉDLET a jegyzők részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásának lebonyolításához (módosított változat)
KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 179/1.
SEGÉDLET a jegyzők részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásának lebonyolításához (módosított változat)
Budapest, 2012.
A „Választási füzetek” című sorozat szerkesztője: DR. SÁRI MIKLÓS az Országos Választási Iroda vezetője
Összeállította: Dr. Mucsi Tamás Drozdják Judit Dr. Jackli Tamás
Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Dr. Péteri Attila Zubor András Pál
Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna
ISSN: 1216-5530
TARTALOMJEGYZÉK 1.
HOGYAN TANULJUNK? ....................................................................................... 15 1.1. Általános ismertető .............................................................................................. 15 1.2. Jelölésrendszer ..................................................................................................... 15 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? ....................................................................... 15 1.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 16 1.5. Tudáspróba .......................................................................................................... 16 1.6. A következő lépés ................................................................................................ 16
2. IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK KITŰZÉSE, AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK ....................................................................... 17 Az időközi önkormányzati választás lebonyolítása során alkalmazandó 2.1. jogszabályok .................................................................................................................... 17 2.2. Időközi választás kitűzésének okai ...................................................................... 17 2.3. Időközi választás kitűzése ................................................................................... 18 2.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 19 3. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI .................................................................................... 21 3.1. A Ve. alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága................................................................................................................... 21 3.2. Általános szabályok ............................................................................................. 22 A választókerületek és a szavazókörök ............................................................... 22 3.3. 3.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 23 4.
A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE ...................... 27 4.1. A választójog ....................................................................................................... 27 4.2. A szavazati jog gyakorlása .................................................................................. 28 4.3. Névjegyzék elkészítése és továbbvezetése, a nyomtatványok előállítása ........... 28 4.4. A névjegyzék közszemlére tétele ........................................................................ 30 4.4.1 A névjegyzék vezetésének szabályai ............................................................. 31 4.5. Igazolás kiadása, igazolással szavazás ................................................................ 32 4.5.1 Választójog a megismételt szavazáson ........................................................ 33 4.6. A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján ................... 33 4.7. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 34
5.
A VÁLASZTÁSI SZERVEK.................................................................................... 39 5.1. A választási bizottságok ...................................................................................... 39 5.1.1 A választási bizottságok választott tagjai .................................................... 40 5.1.2 A választási bizottságok megbízott tagjai .................................................... 41 5.1.3 A tagok jogai, a választási bizottságok működése ....................................... 41 5.1.4 A választási bizottságok feladata és hatásköre ........................................... 42 5.1.5 A választási bizottság döntése ..................................................................... 43 9
5.2. A választási irodák .............................................................................................. 44 5.2.1 A választási irodák tagjai ............................................................................ 44 5.2.2 A választási irodák feladatai ....................................................................... 45 5.3. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 46 6.
A KAMPÁNY ............................................................................................................ 49 A kampány .......................................................................................................... 49 6.1. 6.2. Adatok igénylése a kampányhoz ......................................................................... 49 Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a HVI vezetője a jelöltek, jelölő szervezetek részére átadja a közszemlére tett névjegyzék másolatát! ................................................ 49 6.3. A választási kampány törvény által nevesített eszközei...................................... 49 6.3.1 A választási plakát ....................................................................................... 49 6.3.2 Gyűlés .......................................................................................................... 50 6.3.3 Rádió- és televízió-közvetítés ...................................................................... 50 6.4. A kampánycsend ................................................................................................. 50 6.5. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 53
7.
A JELÖLÉS ............................................................................................................... 55 7.1. A választhatóság .................................................................................................. 55 Az ajánlás ............................................................................................................ 55 7.2. 7.3. A jelölő szervezet, a jelölt és a lista bejelentése ................................................. 57 7.3.1 A jelölő szervezet bejelentése ...................................................................... 57 7.3.2 A jelölt bejelentése ...................................................................................... 58 7.3.3 A kompenzációs lista bejelentése ................................................................ 59 Az ajánlások ellenőrzése ............................................................................. 60 7.3.4 7.3.5 A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele ........................ 60 7.3.6 A jelöltre vonatkozó rendelkezések ............................................................. 61 7.3.7 A szavazólapok előállítása .......................................................................... 61 7.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 61
8.
SZAVAZÁS................................................................................................................ 67 8.1. A szavazás napját megelőző feladatok ................................................................ 67 8.2. A szavazás ideje .................................................................................................. 68 8.3. A szavazás helye ................................................................................................. 68 8.4. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége ......................................................... 69 8.5. A szavazatszámláló bizottság elnökének szerepe ............................................... 69 8.6. A jegyzőkönyvvezető feladatai ........................................................................... 70 8.7. A szavazás megkezdése ...................................................................................... 71 8.8. A választópolgár a szavazóhelyiségben .............................................................. 72 8.8.1 A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítő szerepe ........................ 73 8.9. Mozgóurnás szavazás .......................................................................................... 73 8.10. A szavazás lezárása ............................................................................................. 74 8.11. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 74
10
9.
A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ................................. 81 A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása ..................... 81 9.1. 9.1.1 A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok ........ 81 9.1.2 Az urna felbontását követő feladatok........................................................... 81 9.1.3 A szavazatszámlálást követő feladatok ........................................................ 82 9.2. A választási eredmény megállapítása .................................................................. 82 9.3. Jegyzőkönyvek kiállítása és továbbítása ............................................................. 83 9.3.1 Jegyzőkönyvek típusai.................................................................................. 83 9.3.2 Jegyzőkönyvek továbbítása .......................................................................... 84 9.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 85
10. JOGORVOSLATOK ................................................................................................ 87 10.1. A jogorvoslatok fajtái .......................................................................................... 87 10.1.1 A kifogás benyújtása és elbírálása .............................................................. 87 10.1.2 A fellebbezés benyújtása és elbírálása ........................................................ 88 10.1.3 Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem ......................................................... 90 10.2. Speciális jogorvoslatok ........................................................................................ 91 10.2.1 A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat ............................... 92 10.2.2 A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat ............................................. 92 10.2.3 A szavazólap adattartalmának megállapítása elleni jogorvoslat ................ 93 10.2.4 Jogorvoslat a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen ............................................................................................ 93 10.2.5 Jogorvoslat a választási eredményt megállapító döntés ellen..................... 93 10.3. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 94 11. IDŐKÖZI HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA .......................................................................................................... 99 11.1. A pénzügyi lebonyolítás rendje ........................................................................... 99 11.2. A költségtérítés rendje ....................................................................................... 102 12. Mellékletek ............................................................................................................... 103 13. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK MEGOLDÁSAI ................................................ 155
11
12
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AB KSH KEK KH SZSZB TVB OVB HVI TVI FVI OVI KIM Ve. Övjt. Ötv.régi Ötv.új Nytv. Vhr.
Pür. NESZA NESZAr. SZL
Alkotmánybíróság Központi Statisztikai Hivatal Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szavazatszámláló bizottság területi választási bizottság Országos Választási Bizottság helyi választási iroda területi választási iroda Fővárosi Választási Iroda Országos Választási Iroda Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5/2010. (VII.16.) KIM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtásáról 7/2010. (VII.21.) KIM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről szóló 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet személyiadat- és lakcímnyilvántartás
13
14
1. HOGYAN TANULJUNK? 1.1.
Általános ismertető
Ez a tananyag az időközi önkormányzati választások lebonyolításában közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Ha megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek munkatársainkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele egy tudáspróba sikeres megoldása. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. 1.2.
Jelölésrendszer
A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét különböző piktogramok segítségével igyekeztünk megkönnyíteni. Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban.
Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét.
Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban. 1.3.
Hogyan segítjük az Ön tanulását?
A tanfolyamra történő jelentkezésétől kezdve az OVI Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens (tutor) fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. Bármilyen problémája van, ne habozzon segítséget kérni! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön.
15
1.4.
Önellenőrző kérdések
Az önellenőrző kérdések szerepe, hogy segítsék az Ön által megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását. Ezek megválaszolása általában csak néhány percet vesz igénybe az idejéből. Az önellenőrző kérdések ún. „feleletválasztósak”, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések megoldásakor azonnal közöljük a helyes választ.
Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! 1.5.
Tudáspróba
A tudáspróba kérdései az önellenőrző kérdésekből kerülnek kiválasztásra. A tudáspróba a teljes tananyagban szereplő összes kérdésből áll össze. A tananyag elsajátítását a résztvevők a tudáspróba sikeres megoldásával bizonyítják. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg vagy megfelelt A tudáspróbát ’megfelelt’ szinten kell teljesíteni, amihez azt legalább 70 %-ban helyesen kell megoldani. A tanfolyam elvégzéséről a résztvevők tanúsítványt kapnak. 1.6.
A következő lépés
Kezdje meg a tanulást. Amennyiben bármi problémát észlel, úgy azonnal hívja a tutorát! A tananyag az eXam rendszerből tetszőleges példányszámban letölthető és igény szerint kinyomtatható. Sok sikert és eredményes munkát kívánunk Önnek! Országos Választási Iroda
16
2. IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK KITŰZÉSE, AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK Az időközi önkormányzati választás lebonyolítása során alkalmazandó jogszabályok
2.1. − − − − − − −
Alaptörvény Ötv.régi (2012. december 31-ig) és Ötv.új (2013. január 1-jétől) Övjt. Ve. Vhr. Pür. NESZAr. Időközi választás kitűzésének okai
2.2.
Az időközi választások kitűzésének okait az Övjt. határozza meg az alábbiak szerint. Időközi választást kell kitűzni − −
−
−
ha az önkormányzati képviselő-testületet (közgyűlést) feloszlatták vagy feloszlott (a feloszlatás és feloszlás a polgármester megbízatását is megszünteti) a polgármesteri (főpolgármesteri) mandátum betöltésére, ha a polgármester-választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, a polgármester-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, vagy a polgármester megbízatása megszűnt, a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen, ha a képviselő-választáson kevesebb jelölt indult, mint a megválasztható képviselő-testületi tagok száma (ekkor a választás nem tartható meg, az összes helyre időközi választást kell kitűzni), a képviselő-választáson kevesebb képviselőt választottak meg, mint a megválasztható képviselő-testületi tagok száma (ekkor az időközi választást a be nem töltött képviselői helyekre kell kitűzni), a képviselők száma a megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint a fele alá csökkent, és az egyéni listán nincsenek már jelöltek, akik a megüresedett helyeket betöltenék (ekkor az időközi választást a be nem töltött képviselői helyekre kell kitűzni), a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületben, ha az egyéni választókerületi képviselő-választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, az egyéni választókerületi képviselő-választáson a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, vagy az egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnt. 17
Települési nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén nem tartható időközi választás, a következő általános nemzetiségi önkormányzati választásig nem működik a településen az adott nemzetiségnek önkormányzata. Időközi választás kitűzése
2.3.
Az időközi helyi önkormányzati választás kitűzésének eljárási határidőit a Ve. a következőképpen szabályozza:
Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást: − −
a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre; a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni.
A helyi önkormányzatok zavartalan működésének fenntartása érdekében a jogszabályok különböző tilalmi időszakokat rendelnek el az időközi választások lehetséges lebonyolítására vonatkozóan, így − −
nem lehet időközi választást tartani 2014. április 1-jét követően (Ve. 115. § (1) bekezdés); nem mondható ki a képviselő-testület feloszlása 2013. november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. [Ötv.új 55. § (2) bekezdése].
A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.), illetve az azokat megelőző vagy követő napra.
Az időközi választás kitűzéséről a HVI vezetője – a TVI vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul tájékoztatja az OVI vezetőjét a választást kitűző határozat és a Bejelentőlap faxon való megküldésével (fax:06 (1)795-0143) [17. sz. mell.]
18
2.4.
Önellenőrző kérdések
1. Milyen jogszabályok szabályozzák az önkormányzati választásokat? a. Alkotmány, 2010. évi L. törvény, 1997. évi C. törvény b. Alaptörvény, 2010. évi L. törvény, 1997. évi C. törvény c. 1989. évi XXXIV. törvény, 1997. évi C. törvény, 1998. évi III. törvény 2. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a polgármester mandátuma megszűnik? a. nem, az elsőként megválasztott alpolgármester lép a helyére b. igen c. csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület működésképtelenné válik 3. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha a megyei közgyűlés elnökének mandátuma megszűnik? a. igen b. nem, az elsőként megválasztott alelnök lép a helyére c. nem, mert a képviselő-testület elnökét a képviselő-testület saját tagjai közül választotta, és az újat is a közgyűlés választja 4. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő mandátuma megszűnik? a. nem, aki a második lett a választáson az kapja a mandátumot b. igen c. csak akkor, ha mandátum megüresedése után a testület működésképtelenné válik 5. Kell-e időközi helyi önkormányzati választást tartani, ha az egyéni listás választáson megválasztott képviselő mandátuma megszűnik? a. igen b. csak akkor, ha nincs a listán további jelölt, aki képviselő lehetne, és ezzel a képviselő-testület működésképtelenné válna c. egyéni listás választásnál soha nincs időközi választás 6. Ki tűzi ki az időközi települési önkormányzati választások időpontját? a. a HVB (TVB) b. az OVB c. a HVI (TVI) vezetője
19
7. Egységesen meghatározható-e az időközi önkormányzati választások időpontja? a. igen, az időközi választásokat minden esetben 72 és 120 nap (4 hónap) között kell megtartani b. nem, mert eltérő szabályok vannak meghatározott esetekben (feloszlás, feloszlatás) c. igen, az időközi választást mindig a legkorábbi lehetséges időpontra kell kitűzni, hogy a mandátum mielőbb betöltésre kerüljön
20
3. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI C. TÖRVÉNY BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI 3.1.
A Ve. alkalmazási köre, a választási eljárás alapelvei és a választási eljárás nyilvánossága
A Ve. 1. §-ában a törvény célját rögzítve meghatározza egyben azt is, hogy kik a választási eljárás résztvevői. E szerint a törvény a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek jogait és kötelezettségeit szabályozza a választási eljárásban. Az időközi önkormányzati választásra a Ve. I-X. és XII. fejezetét kell alkalmazni. A Ve. rögzíti azokat a választási eljárási alapelveket, melyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása, jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk. Ezek a következők: − − − − − −
a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
A választási eljárás alapelveinek pontos tartalmát a joggyakorlat alakítja ki, és az egyes konkrét jogesetek kapcsán hozott választási bizottsági, bírósági döntések világítanak rá azok konkrét esetben követendő tartalmára. A választási eljárás alapelveinek azért is kiemelkedő jelentőségük van, mert lehetőség van arra, hogy a kifogással élők egyéb konkrét jogszabálysértés nélkül, kizárólag a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozzanak a jogorvoslati kérelemben. Alapelvi szintű jelentősége van a választási eljárás nyilvánosságának is, mely a demokratikus választások egyik alapvető feltétele. Ennek értelmében a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A választási eljárás nyilvánosságának garanciáit a Ve. további konkrét rendelkezései biztosítják, melyek közül néhány a törvény II. fejezetében található: −
−
A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki. A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az OVB adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 21
−
−
3.2.
Általános szabályok −
−
−
−
3.3.
A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak (ha az adatok rendelkezésre állnak, azokról kötelesek tájékoztatást adni). A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei: a válaszadás névtelensége és önkéntessége, a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik.
A választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 2526.), illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre tűzi ki. A Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le. A napokban megállapított határidőket naptári napok szerint kell számítani. A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlést. A választókerületek és a szavazókörök
A polgármester-választáson, valamint a 10 000 vagy kevesebb lakosú településen a település egésze egy választókerületet alkot. A 10 000-nél több lakosú településen az időközi választáson ugyanazon választókerületi beosztást kell alkalmazni, mint a 2010. évi általános választásokon. A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a HVI vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A HVI vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri a szavazókörök kialakítását érintő változásokat (és szükség esetén év közben is megteszi a szükséges változtatásokat!), és minden év januárjában felülvizsgálja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását.
22
A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a HVI vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. A 10 000-nél több lakosú településen a települési szintű lakcímmel rendelkezők részére ugyanazon választókerületben kell kijelölni a szavazókört, mint a 2010. évi általános választáson – kivéve, ha az időközi választás az egész településre kiterjed (a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása miatti időközi választás, illetőleg csak időközi polgármester-választás esetén). Az erre a célra kijelölt szavazókör címét a választás kitűzését követő 4. napig az Országos Választási Iroda részére meg kell küldeni. (fax: 06 (1) 795-0143) A választás demokratikus lebonyolításhoz kapcsolódó elv, hogy a választókerületek és szavazókörök kialakítása mindenki számára átlátható, és az eljárás tartama alatt a szavazóköri/választókerületi határok változatlanok legyenek. Ezért a Ve. szerint a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni. 3.4.
Önellenőrző kérdések
8. Mi a Ve.? a. a választási elvek gyűjteménye b. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény c. a választási eljárás kézikönyve 9. Nyilvános-e a választási eljárás? a. igen, a választási szervek működése és tevékenysége és az összes rendelkezésére álló adat nyilvános b. nem, a szavazás titkosságára tekintettel a választási szervek részére rendelkezésére álló adatok nem nyilvánosak c. igen, a választási bizottságok működése, tevékenysége és az összes rendelkezésére álló adat – a törvényben megállapított és a személyes adatok védelme miatti kivételekkel – nyilvános 10. A választási bizottság határozatát hogyan lehet közzétenni? a. a határozatot teljes egészében közzé kell tenni, ez a választási eljárás nyilvánosságának garanciája b. a határozatnak csak a rendelkező része nyilvános c. a határozat egészét közzé kell tenni, de azoknak a személyes adatait, akik nem közszereplők, törölni kell belőle
23
11. Hogyan kell számolni a határidőket a választási eljárásban? a. naptári napokban b. a Pp. szabályai szerint c. munkanapokban 12. A csütörtökön kezdődő 2 napos határidő mikor jár le? a. hétfőn 16.00 órakor b. szombaton 16.00 órakor c. pénteken a hivatali idő végén 13. Mikor járnak le a választási határidők? a. a választási határidők a hivatali munkaidő végén járnak le b. a választási határidők a határidő utolsó napján, 16 órakor járnak le c. a választási határidők a Pp. szabályai szerint járnak le 14. Lehet-e igazolást benyújtani a határidő elmulasztása miatt? a. igen, a Pp. szabályai szerint b. igen, az elmulasztott határidőt követő két napig c. nem, a Ve.-ben meghatározott határidők elmulasztása jogvesztő 15. Mikor kell kitűzni a választásokat? a. legalább a választást megelőző 72 nappal b. legalább a választást megelőző 60 nappal c. legalább a választást megelőző 90 nappal 16. Ki lehet-e írni hétköznapra választást? a. igen b. nem, választást csak vasárnap lehet tartani c. országos választást nem, helyit igen 17. Lehet-e munkaszüneti napon választást tartani? a. igen, kivéve a nemzeti ünnepek napját b. nem c. lehet, de csak az OVI vezetőjének előzetes engedélyével 18. Ha az általános önkormányzati választást követően a település lakosságszáma 10 000 fölé nő, akkor az azt követő időközi választáson a. a HVI vezetője február 28-ig kialakítja az egyéni választókerületeket. b. a HVI vezetője január 15-ig meghatározza, és a helyben szokásos módon közzéteszi a képviselő-testület megválasztható tagjainak új számát. c. az egyéni listás választásszabályai szerint kell a mandátumot betölteni.
24
19. Egy április 1-jére kitűzött időközi önkormányzati képviselő-választásra mikor kell kialakítani a választókerületet? a. nem kell kialakítani, az általános választás választókerületi beosztását kell alkalmazni b. február 28-ig c. az előző év január 15-ig kialakított választókerületi beosztást kell alkalmazni 20. Mikor kell felülvizsgálni a helyi választási iroda vezetőjének a hatáskörébe tartozó szavazóköri beosztásokat? a. minden év január 31-ig b. az általános választás évében január 31-ig c. az általános választás évében 10.000 vagy az alatti lélekszámú településen február 15-ig, 10.000 feletti lélekszámú településen február 28-ig 21. Egy március 10. napjára kitűzött időközi önkormányzati képviselő-választásra meddig kell kialakítani a szavazóköröket? a. nem kell kialakítani, az általános választás szavazóköri beosztását kell alkalmazni b. az előző év január 31-ig c. a választás kitűzéséig kialakított szavazóköri beosztást kell használni 22. Szabályos-e, ha egy szavazókörre 456 választópolgár jut? a. igen, a hatszáz fős előírás csak iránymutató b. nem, egy szavazókörben minimum 600 választópolgárnak kell lennie c. csak olyan településen, ahol egy szavazókör van 23. Szabályos-e, ha egy szavazókörre 1234 választópolgár jut? a. igen, 10 %-os eltérés engedélyezett, de csak abban az esetben, ha így egyszavazókörös marad a település b. nem, a Ve. által előírt 1200 fős maximum kógens szabály c. igen, ha a HVI vezetőjének a HVB engedélyezte a túllépést 24. Ha a 10 000-nél kevesebb lakosú településen több szavazókör van, az időközi önkormányzati választáson a. ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben az igazolással rendelkezők és a települési szintű lakóhellyel rendelkezők is szavazhatnak. b. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők abban a szavazókörben szavazhatnak, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kijelölt számukra. c.
ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben a települési szintű lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak. 25
25. A 10 000-nél több lakosú településen az időközi önkormányzati választáson a. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők részére abban a választókerületben kell kijelölni a szavazásukra szolgáló szavazókört, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kisorsolt. b. a települési szintű lakóhellyel rendelkezők abban a szavazókörben szavazhatnak, amelyet az általános választáson a HVI vezetője kijelölt számukra. c. a HVI vezetője által kisorsolt választókerületben ki kell jelölni egy szavazókört, amelyben a települési szintű lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak.
26
4. A NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS TOVÁBBVEZETÉSE 4.1.
A választójog
2012. január 1-jétől megváltoztak a választójogosultság feltételei. Nem rendelkezik választójoggal, akit a bíróság • •
a közügyektől eltiltott, a választójogból kizárt (belátási képességének korlátozottsága miatt).
A fentiek nem vehetők fel a névjegyzékbe. 2012. január 1-jétől fel kell viszont venni a névjegyzékbe azokat, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik, de nincsenek eltiltva a közügyektől. Ők szavazati jogukkal rendelkeznek, de nem választhatók. A gondnokság alatt álló személyt is fel kell venni a névjegyzékbe, ha a bíróság nem zárta ki a választójogból. Átmeneti szabályként azonban a 2011. december 31-én gondnokság alatt állók egészen addig nem rendelkeznek választójoggal, amíg a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata meg nem történik.
NESZÁ-ban szereplés jogcíme közügyektől eltiltott szabadságvesztés büntetését töltő intézeti kényszergyógykezelését töltő gondnokság alatt álló belátási képességének korlátozottsága miatt kizárt
2011. december 31-ig (Alkotmány alapján)
2012. január 1-től átmeneti időszakban véglegesen (Alaptörvény átmeneti (Alaptörvény alapján) alapján) aktív passzív aktív passzív választójog választójog választójog választójog nincs nincs
aktív választójog nincs
passzív választójog nincs
nincs
nincs
van
nincs
nincs
nincs
van
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
A névjegyzék elkészítéséhez a KEK KH olyan NESZA jegyzéket biztosít, amely a törvénynek megfelelően tartalmazza a szavazati joggal nem rendelkezők adatait.
27
4.2.
A szavazati jog gyakorlása
A választópolgár a szavazás jogát bejelentett lakóhelyén gyakorolhatja. A bejelentett lakcím meghatározza, hogy mely választókerület mely szavazókörének névjegyzékére veszik fel a választópolgárt. Az a személy szavazhat az időközi helyi önkormányzati választáson, aki a választással érintett választókerületben (a településen, illetve az egyéni választókerületben) lakóhellyel, vagy ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. Amennyiben tehát a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, de bejelentett tartózkodási hellyel igen, lakcímének a tartózkodási helyét kell tekinteni! Az a személy, aki az időközi választással érintett településen ugyan érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik, de bejelentett lakóhelye másik településen (választókerületben) van, nem vehető fel a névjegyzékre. Az a személy, aki az adott településen településszintű lakcímmel rendelkezik, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen szavazhat az időközi választáson is. A 10 000-nél több lakosú település időközi választásán azonban csak abban az esetben szavazhat, ha az időközi választásra abban az egyéni választókerületben kerül sor, amelyben az általános önkormányzati választáson is szavazhattak a települési szintű lakcímmel rendelkező személyek (valamint akkor is, ha az időközi választás a település egészére kiterjed). 4.3.
Névjegyzék elkészítése és továbbvezetése, a nyomtatványok előállítása
Időközi választás esetén a HVI vezető feladata, hogy gondoskodjon a névjegyzék és az értesítők elkészítéséről, valamint (az időközi főpolgármester-választás kivételével, amikor e feladatokat az FVI látja el) az ajánlószelvények, a szavazólapok és a választáshoz kapcsolódó nyomtatványok előállításáról. A Ve. 14. § (4) bekezdése szerint „a helyi választási iroda vezetője a névjegyzék, az értesítők és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet”. Amennyiben a HVI a KEK KH-t megbízza, a KEK KH önállóan vagy a megyei kormányhivatal közreműködésével gondoskodik a névjegyzék és az értesítők elkészítéséről és borítékolásáról [Vhr. 14. § (1) g) pont]. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár
családi és utónevét, születési családi és utónevét, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, személyi azonosítóját.
Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát is.
28
A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a választás típusát, a választás évét, a megye és a település megnevezését, valamint a szavazókör sorszámát. A HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítőket. Az értesítő tartalmazza
a választópolgár családi és utónevét, születési nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
Az értesítőt meg kell küldeni minden választópolgárnak, oly módon, hogy a szavazást megelőző 45. napig a kézbesítésük megtörténjen. Aki az értesítőt nem kapja meg, az a HVI-től kérheti. A Ve. 12. §-a szerint a HVI vezetője a választás kitűzését követően az SZL adatai és a NESZA alapján szavazókörönként összeállítja a névjegyzéket, és azon a változásokat átvezeti. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről a NESZAr. rendelkezik. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a KEK KH kezeli a választójoggal nem rendelkező személyek adatait. A Vhr. 14. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a KEK KH biztosítja a HVI vezetője részére az SZL, valamint a NESZA adatait a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez, továbbá a névjegyzék továbbvezetéséhez.
Időközi helyi önkormányzati választások esetén a KEK KH adatszolgáltatást hivatalból nem, csak írásos kérelem alapján teljesít a választási irodák részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a HVI nevét, az igényelt adatok felhasználásának célját, jogalapját, a választás helyét, időpontját. Az adatszolgáltatást a Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály engedélyezi. A kérelmet – a TVI egyidejű értesítése mellett – a következő címre kell megküldeni: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály 1094 Budapest, Balázs Béla u. 35. 1450 Budapest Pf. 81. telefon: 06 (1) 455-6780; fax: 06 (1) 455-6779 A KEK KH a nyilvántartás adatait – az igénybejelentésnek megfelelően, az igénybejelentés megérkezését követő öt napon belül – jegyzéken, elektronikus adathordozón vagy táv29
adatfeldolgozó hálózaton, a megyei / fővárosi kormányhivatalon keresztül vagy közvetlenül továbbítja a HVI részére.
A NESZA jegyzék különösen védett személyes adatokat tartalmaz, így azt faxon, e-mail-ben továbbítani nem lehet! Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adatok időben a HVI rendelkezésére álljanak, így célszerű azt mielőbb megrendelni. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásából a KEK KH az időközi választásokhoz kétszer szolgáltat adatot: •
Először: a névjegyzék összeállításával egy időben, a névjegyzék kifüggesztését, az értesítő és ajánlószelvények kiküldését megelőzően, a választás napját megelőző 53 - 49 nap között;
•
Másodszor: a nyilvántartás adataiban az első adatátadást követően bekövetkezett változásokat a szavazás napját megelőző 5. napig pótjegyzéken közlik. A NESZA jegyzéket írásban csak egyszer kell igényelni, a KEK KH a második adatszolgáltatást automatikusan teljesíti.
A HVI vezetője a névjegyzék elkészítése után lakóhelyet létesítő polgár választójogát közvetlenül a KEK KH útján ellenőrzi. A választójog ellenőrzését írásban kell kérni, a beköltöző nevének és személyi azonosítójának megküldésével. A névjegyzéken bekövetkező változásokat a HVI vezetője folyamatosan vezeti a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Tekintettel arra, hogy a névjegyzék vezetését segítő központi informatikai rendszer nem működik az időközi választáson [Vhr. 40. § (1) a) pontja], a névjegyzék továbbvezetése manuálisan vagy számítógép segítségével történhet: −
−
4.4.
A névjegyzék manuális továbbvezetése esetén a névjegyzéket 2 példányban kell elkészíteni, melyek közül csak az egyik tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A közszemlére tételre a névjegyzék azon példánya szolgál, amelyiken nem szerepel a személyi azonosító. Továbbvezetni a választópolgárok személyi azonosítóját tartalmazó példányt kell, amely a névjegyzékzárást követően a szavazókörbe kerül. Számítógépes továbbvezetés esetén a közszemlére tételhez a névjegyzéket 1 példányban szükséges kinyomtatni, amelyen a személyi azonosító nem szerepel. A szavazókörbe a számítógépen továbbvezetett és a névjegyzékzáráskor kinyomtatott, személyi azonosítót is tartalmazó névjegyzék kerül. A névjegyzék közszemlére tétele
A névjegyzék közzététele a demokratikus választások esetében nemzetközi elvárás. A Ve. 14. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt 46 nappal – öt napra – közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
30
A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartási irodában, választási információs szolgálat stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A névjegyzéken bárki bármilyen adatot megtekinthet, arról azonban másolat nem készíthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben a szokásos módon (hirdetmény útján) tájékoztatni kell. A HVI vezetője legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig zárt borítékban juttatja el a választópolgároknak a névjegyzékbe vételükről szóló értesítőt, valamint az ajánlószelvényeket. (Az értesítő és az ajánlószelvények kiküldésével jelölő szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt kifogást lehet benyújtani a HVI vezetőjéhez. Bárki, bármilyen adat tekintetében jogosult kifogás benyújtására.
4.4.1 A névjegyzék vezetésének szabályai A névjegyzékbe történő felvétel esetén a választópolgár adatait – nevét, lakcímét – a felvétel okának feltüntetésével a névjegyzéken az utolsó sorszámot követő sorszámmal kell felvenni. A HVI vezetője felveszi a névjegyzékre a választópolgárt, ha a) a névjegyzékből törvénysértő módon kimaradt (pl. akinek a névjegyzékből történt kihagyását hivatalból vagy jelzés alapján észleli, vagy akit jogos kifogás alapján névjegyzékre kell venni), b) választójogot szerzett (pl. kiskorú házasságkötése esetén vagy magyar vagy európai uniós állampolgárság, letelepedési engedély, menekült státusz megszerzése révén), c) választójogát visszanyerte, d) a településre beköltözött (lakóhelyet, ennek hiányában tartózkodási helyet létesített), továbbá településen belüli lakcímváltozás esetén, ha a változás nem szavazókörön belüli, e) igazolás alapján az igazolással szavazni kívánó polgárt az illetékes szavazókör jegyzékére, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékére („F” jelű nyilvántartás) veszi fel, egyidejűleg az igazolást bevonja. A HVI vezetője törli a névjegyzékből a) az illetékességi területén lakóhelyet megszüntető választópolgárt, kivéve a szavazókörön belüli lakóhely-változtatást (településen belüli lakcímváltozás esetén, ha a változás nem szavazókörön belüli, a törléssel egy időben névjegyzékbe is veszi a másik szavazókörbe), b) az időközben elhalálozott választópolgárt, c) azt a polgárt, aki magyar vagy európai uniós állampolgárságát elvesztette, akinek letelepedési engedélyét, illetőleg menekültkénti elismerését visszavonták, d) azt a polgárt, aki választójogát elvesztette, e) azt választópolgárt, akinek – tartózkodási helyen történő szavazás miatt – igazolást ad ki, valamint felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt 31
választópolgárok jegyzékére („T” jelű nyilvántartás), egyidejűleg a tartózkodási helyet feltünteti a névjegyzéken, f) azt a választópolgárt, akit – megalapozott kifogás alapján – a HVI vezetőjének döntése vagy bírósági határozat alapján a névjegyzékből törölni kell. A HVI vezetője a névjegyzéken átvezeti az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező polgárok tekintetében a) a névváltozásokat, b) a szavazókörön belüli lakcímváltozásokat. A törlés, felvétel okát a HVI vezetőjének a névjegyzék munkapéldányán szövegesen kell feltüntetnie. A felvételt, a törlést, valamint a helyesbítést dátummal és aláírással kell hitelesíteni. A „T”, illetve „F” jelű jegyzéken kizárólag a névjegyzékből igazolás kiadása miatt törölt vagy a névjegyzékbe igazolás bemutatása miatt felvett választópolgár adatait kell szerepeltetni! A névjegyzékből történő törlésnél vagy helyesbítéseknél a törlendő személy adatait, illetve a helyesbíteni kívánt adatot – az eredeti adatok olvashatóságát nem érintő módon – a névjegyzéken át kell húzni. A névjegyzékből való törlés esetén – a jogorvoslati jog biztosítása érdekében – a polgárt értesíteni kell. A névjegyzékbe való felvételről a választópolgárt értesítő megküldésével kell tájékoztatni. 4.5.
Igazolás kiadása, igazolással szavazás
Önkormányzati választáson az a személy jogosult igazolással szavazni, aki a választás kitűzését megelőző 30. napig létesített és a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. Szavazatát csak azon település azon szavazókörében adhatja le, melynek területén a bejelentett tartózkodási helyét létesítette.
Időközi választás esetén igazolással csak az szavazhat, akinek a lakóhelye és tartózkodási helye egyaránt a választással érintett választókerület (település, egyéni választókerület, megye, főváros) területén belül található. Ennek következtében nincs lehetőség pl. arra, hogy a lakóhelyétől eltérő szavazókör területén található kórházban fekvő választópolgár igazolás útján, mozgóurna segítségével szavazhasson, kivéve azt a ritka esetet, ha a bejelentett tartózkodási helye éppen annak a szavazókörnek a területén fekszik, mint a kórház. Az igazolás iránt benyújtott kérelemben meg kell jelölni a tartózkodási hely címét, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára, az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni. Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni. A lakóhely szerint illetékes HVI vezetője az igazolás kiadása előtt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi, hogy a tartózkodási hely létesítésének időpontja a választás kitűzését megelőző 30 napnál korábbi-e, illetve hogy a tartózkodási hely legalább a választás napjáig érvényes-e. Az igazolás kiadásakor a HVI vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből és egyidejűleg a névjegyzéken feltünteti a tartózkodási hely címét. A
32
választópolgárt fel kell venni a névjegyzékből igazolás alapján törölt választópolgárok jegyzékére („T” jegyzék).
Az igazolást egy példányban, eredetben kell kiadni! Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri. Az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazás napja előtt a tartózkodási helye szerinti HVI vezetőjénél kérheti névjegyzékbe vételét. A HVI vezetője – kérelemre – az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó választópolgárt a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékére, ha a polgár az illetékességi területén a választás kitűzésének napját 30 nappal megelőzően létesített és legalább a választás napjáig érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik. A névjegyzékre vétellel egyidejűleg bevonja igazolását és felveszi őt a névjegyzékbe igazolás alapján felvett választópolgárok jegyzékére („F” jegyzék). Az a választópolgár, aki nem kérte a tartózkodási helye szerinti HVI vezetőjétől a szavazás napja előtt a névjegyzékre vételét, az a szavazás napján a bejelentett tartózkodási helye szerinti szavazókör szavazatszámláló bizottságától kérheti névjegyzékre vételét választójoga gyakorlása érdekében. A személyazonosság, valamint a tartózkodási hely megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően a választópolgárt a névjegyzékre és az igazolással szavazók „F” jegyzékére fel kell venni, egyidejűleg az igazolást be kell vonni.
Fénymásolatot vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad! Az önkormányzati választás sajátossága, hogy ha valakit igazolás kiadása miatt töröl a HVI vezetője a névjegyzékről, azt követően már nincs lehetőség a visszavételére.
4.5.1 Választójog a megismételt szavazáson Az OVB álláspontja szerint (8/2010. OVB állásfoglalás) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során, a megismételt szavazáson azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a megismételtetett szavazáson választójoggal rendelkeztek és azóta választójoguk vagy az adott szavazókör területén lévő lakcímük nem szűnt meg, továbbá akik a megismételtetett és a megismételt szavazás napja között választójogosulttá váltak. Az OVB álláspontja szerint a választójog egyenlősége alkotmányos elvének, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének az felel meg, ha nem kerülnek fel a névjegyzékre azok a választópolgárok, akik a megismételtetett szavazást követően lakcímet változtatnak. 4.6.
A névjegyzék lezárása és a névjegyzék vezetése a szavazás napján
A HVI vezetője a választást megelőző második nap 16 óra után a névjegyzéket lezárja, felvezeti rá a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. 33
A névjegyzéket a szavazókörben az SZSZB döntése alapján a bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább. Az SZSZB a névjegyzékbe csak igazolás alapján, a 4.5. pont szerint vehet fel választópolgárt. Az SZSZB a szavazás napján visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni. Az SZSZB visszautasítja azt a – névjegyzékében nem szereplő – választópolgárt is, aki nem rendelkezik igazolással, vagy azt nem tudja bemutatni. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a névjegyzék lezárásra kerül. 4.7.
Önellenőrző kérdések
26. Mi alapján készül a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzéke? a. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint az anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján b. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján c. a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a magyar állampolgárságot szerzett személyek nyilvántartása alapján 27. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám b. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító c. családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, névjegyzékbeli sorszám 28. A közszemlére tett névjegyzéket ki tekintheti meg? a. a szavazókörben lakóhellyel rendelkező személyek b. bármely választópolgár c. bárki 29. A névjegyzék mely adatai tekinthetők meg a közszemlére tétele során? a. a betekintő a közszemlére tett névjegyzéken szereplő valamennyi adatot megtekintheti b. a betekintő az általa megnevezett választópolgárok adatait tekintheti meg c. a betekintő csak saját adatait tekintheti meg 30. Milyen adatot kell feltüntetni a névjegyzéken, ha azon egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel? a. a választópolgár személyi igazolványának számát b. a választópolgár születési idejét c. a választópolgár adóazonosító jelét 34
31. A választópolgárok adatain kívül a névjegyzéken milyen más adat szerepel? a. megye, település megnevezése, szavazókör sorszáma b. település, országgyűlési egyéni választókerület száma, szavazókör sorszáma c. választás típusa, (országgyűlési választásnál választási forduló), megye, település megnevezése, választókerület és szavazókör sorszáma 32. Hol szavazhatnak a településszintű lakóhellyel rendelkező személyek? a. a település bármely szavazókörében b. abban a szavazókörben, ahol a szavazás napján a névjegyzékre felvétetik magukat c. a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókörében 33. A HVI vezetőjének a névjegyzékbe vételről mikor kell értesítenie a választópolgárt? a. legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig b. legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig c. legkésőbb a szavazás napja előtti 60. napig 34. Mit tehet az a választópolgár, aki az értesítőt és ajánlószelvényt nem kapta meg? a. nem ajánlhat és nem szavazhat b. azokat az okmányirodában igényelheti c. azokat a HVI vezetőjétől igényelheti 35. Mikor kell a névjegyzéket közszemlére tenni az önkormányzati választáson? a. a választás napja előtt negyvenhat nappal b. nem kell közszemlére tenni, mivel megváltozhat c. a választás napja előtt 18 nappal 36. Mennyi időre kell a névjegyzéket közszemlére tenni? a. a szavazást megelőző 46. naptól (népszavazáson a szavazást megelőző 16. naptól) a szavazást megelőző második nap 16.00 óráig b. 5 napra c. 8 napra 37. A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt meddig lehet kifogást benyújtani? a. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül b. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt c. a névjegyzék közszemlére tételétől számított 15 napon belül
35
38. A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés és a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogásról a HVI vezetője hány napon belül dönt? a. legkésőbb a beérkezését követő napon b. legkésőbb a beérkezését követő 2 napon belül c. nem a HVI vezetője, hanem a TVI vezetője dönt 2 napon belül 39. A HVI vezetőjének mikor kell lezárnia a névjegyzéket? a. a szavazás napját megelőző nap 16 órakor b. szavazás napján az első szavazó jelenlétében c.
a szavazás napját megelőző második nap 16 órakor
40. Kinek adja át a HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket? a. a jegyzőkönyvvezetőnek b. az SZSZB elnökének c. a TVI vezetőjének 41. Mit tartalmaz a személyi adatok és személyi azonosító mellett a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzéke? a. a választójogból kizárás okát, kezdetének és várható megszűnésének időpontját b. a polgár foglalkozását és iskolai végzettségét c. a polgár adóazonosító jelét 42. Igazolás milyen módon nem adható ki? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottjának c. a választópolgárnak személyesen 43. Milyen esetben kell a „T” és „F” jelű jegyzéken változást átvezetni? a. minden, a névjegyzéket módosító ok miatt b. csak igazolással kapcsolatos törlés vagy felvétel esetén c. időközi választáson nem kell kitölteni a „T” és az „F” lapokat 44. Mikortól van lehetőség igazolás kiadására? a. a választás kitűzésétől b. a névjegyzék közszemlére tételétől c. a névjegyzék elkészítésétől 45. Igazolás kiadására legkésőbb meddig van lehetőség? a. a választást megelőző harmadik napon b. a választást megelőző második napon c. a választás napja előtti napon
36
46. Mely esetben adható ki ajánlott levélben kért igazolás? a. amennyiben a választást megelőző 2. napon megérkezik a HVI vezetőjéhez b. amennyiben legkésőbb a választást megelőző 5. napon megérkezik a lakcím szerint illetékes HVI vezetőjéhez c. amennyiben a választás első fordulóját megelőző 8. napon megérkezik a HVI vezetőjéhez 47. Az ajánlott levélben választópolgárnak?
kért
igazolást
milyen
módon
kell
megküldeni
a
a. biztonsági okokból csak személyesen vehető át b. elsőbbségi postai küldeményként c. tértivevénnyel ellátott postai küldeményként 48. Azon választópolgárok, akik igazolással rendelkeznek és előzetesen nem kérték felvételüket az adott szavazókör névjegyzékére, a település melyik szavazókörében szavazhatnak? a. az adott település bármely szavazókörében b. a HVI vezetője által kijelölt szavazókörben c. a tartózkodási helyük szerinti szavazókörben 49. Az a választópolgár, aki kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégis lakóhelyén kíván szavazni, szavazhat-e lakóhelyén? a. nem, csak az igazolás szerinti településen szavazhat b. igen, az SZSZB az igazolást elveszi és ismételten felveszi a választók jegyzékébe c. igen, ha legkésőbb a választást megelőző harmadik napon kéri visszavételét a lakóhelye szerinti névjegyzékbe 50. Hogyan szavazhat az a választópolgár, aki nem kapta meg a postai úton részére megküldött igazolást? a. a HVI vezetője új igazolást állít ki részére b. nem szavazhat c. legkésőbb a választást megelőző harmadik napon kérheti visszavételét a lakóhelye szerinti névjegyzékbe, és ott szavazhat 51. Az igazolással mit tesz az SZSZB? a. csak megnézi és visszaadja a választópolgárnak b. az igazolást el kell venni a választópolgártól c. szabadon dönt, hogy összegyűjti vagy visszaadja a választópolgárnak
37
38
5. A VÁLASZTÁSI SZERVEK A Ve. értelmében a választások lebonyolítói a választási szervek, melyeknek két típusa ismeretes: a választási bizottságok és a választási irodák. A választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottságok konkrét feladatait a Ve. egyes választástípusokra vonatkozó különös rendelkezései határozzák meg. Az időközi önkormányzati választásokon a következő választási bizottságok működnek: − − − −
a szavazatszámláló bizottság (SZSZB), a helyi választási bizottság (HVB), a területi választási bizottság (TVB), az Országos Választási Bizottság (OVB).
A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. Választási irodák: − − −
a helyi választási iroda (HVI), a területi választási iroda (TVI), az Országos Választási Iroda (OVI).
Minden választási bizottság mellett – kivéve az SZSZB-t – választási iroda működik. Az SZSZB mellett a HVI egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. 5.1.
A választási bizottságok
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. Az SZSZB legalább 5 tagból áll. Ha az SZSZB tagjainak száma a szavazás napján kevesebb mint 5, a HVI vezetője a póttagok vagy más SZSZB tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség az SZSZB kiegészítésére, akkor arról a TVI vezetője gondoskodik más település SZSZB-jének esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával. A HVB legalább 3, az egy szavazókörrel rendelkező településen legalább 5 tagból áll. A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkező településen ellátja az SZSZB feladatait is. Az OEVB és a TVB legalább 3 tagból áll. Az OVB legalább 5 tagból áll. A bizottságok pártatlan működését megfogalmazásával biztosítja:
a
törvény
összeférhetetlenségi
szabályok
39
A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezető, helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője (azaz a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott), képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. E felsorolásban használt képviselő-fogalom tartalmát a Ve. értelmező rendelkezése adja meg. E szerint képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a nemzetiségi önkormányzat tagja. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Az OVB 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása szerint a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt mindvégig azonos módon és folyamatosan kell vizsgálni. A tagok fennálló összeférhetetlenségét bárki jogosult, az arra jogszabályban kötelezett pedig köteles az illetékes választási szervnek jelezni; ez a kötelezettség különösen terheli az összeférhetetlenséggel érintett tagot. A Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidőkön belül a tag észlelt és fennálló összeférhetetlenségére és annak jogkövetkezményeire a jogorvoslati eljárásban hivatkozni lehet, azonban a jogvesztő határidők lejártát követően a tag olyan korábbi összeférhetetlenségének, amely az észlelés időpontjában már nem áll fenn, nincs a választási eljárásban megjelenő jogkövetkezménye. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak.
5.1.1 A választási bizottságok választott tagjai A választási bizottságokba új tagok választására csak akkor kerülhet sor, ha a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: − − − − −
ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, lemondással, a megbízatás visszavonásával és a tag halálával.
Amennyiben a választási bizottság választott tagjának megbízatása a fent meghatározott okokból megszűnt, helyébe póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk választ új tagot. Tekintettel arra, hogy előre nem látható a megbízott bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el! A választási bizottság választott tagjaival szemben a törvény a választott bizottsági tagokra vonatkozó – 5.1. fejezetben már ismertetett – összeférhetetlenségi szabályok mellett
40
további követelményeket is meghatároz. Választott bizottsági tag nem lehet a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. A törvény értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.
5.1.2 A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.
A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelőző 16. napon 16.00 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a választási bizottság elnökénél, az SZSZB tagjai esetében a HVI vezetőjénél történik. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. Fontos, hogy a bejelentéskor a szervezet képviseletére való jogosultság egyértelműen kitűnjön a meghatalmazásból! Ezért a meghatalmazás továbbadása esetén az egész meghatalmazás-láncolatot igazoló iratokat csatolni kell a bejelentéshez. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A megbízatás megszűnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak. Amennyiben a delegált tag megbízatása a választás végleges eredményének közzétételét megelőzően megszűnik, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba.
5.1.3 A tagok jogai, a választási bizottságok működése
A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését, a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, az SZSZB esetén a helyi választási irodától. A Ve. szerint az átlagbérnek nem része a munkáltatót terhelő többféle járulék! [lásd: 8/2008. (VII. 16.) OVB állásfoglalás] A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fővárosi főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. Tevékenységüket csak ezt követően kezdhetik meg. A bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el. 41
A bizottság testületként működik, a határozatképességhez a tagok többségének jelenléte szükséges. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a megbízott tagoknak. A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok ülésén, figyelemmel kísérhetik a szavazatszámlálást is, a bizottsági munkát azonban nem zavarhatják.
5.1.4 A választási bizottságok feladata és hatáskör e A szavazatszámláló bizottság a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról, b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta. A helyi választási bizottság: a) dönt a polgármester-, az egyéni listás, illetőleg az egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, b) kisorsolja a kompenzációs listák sorszámát, c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát, d) dönt a polgármester- és a képviselő-választással kapcsolatos kifogásról, e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-)választást érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről, f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, g) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy az egyéni listás választáson melyik jelölt szerez mandátumot, h) megállapítja és közzéteszi a polgármester- és a képviselő-választás eredményét, i) kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet, j) kitűzi az időközi polgármester- és képviselő-választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
42
A területi választási bizottság a) dönt a megyei/fővárosi listák és az azon levő jelöltek, a főpolgármester-jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, b) kisorsolja a megyei/fővárosi listák sorszámát, c) jóváhagyja a megyei/fővárosi listás szavazólap, valamint a főpolgármester-választás szavazólapjának adattartalmát, d) dönt a megyei/fővárosi listás választással és a főpolgármester-választással kapcsolatos kifogásról, e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást érintő fellebbezésről, f) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, g) megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a főpolgármester-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, h) megállapítja és közzéteszi a megyei/fővárosi listás választás, valamint a főpolgármester-választás eredményét, i) kiadja a megyei/fővárosi listán mandátumot szerzett képviselőknek és a főpolgármesternek a megbízólevelet, j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Az OVB speciális hatásköreként említendő, hogy állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
5.1.5 A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (például az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint hoz határozatot. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ebben az esetben ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni.
43
A határozatnak tartalmaznia kell: − − − − −
a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy tárgyának megjelölését, a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást, az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.
A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen, kérésére át kell adni. A határozat közlése: –
A határozat rövid úton való közlése történhet: jelen lévők részére – az átvétel elismerése mellett – a határozat átadásával, telefaxon, elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy kézbesítési megbízott útján. A határozat rövid úton történő közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
– –
A határozatot – a személyes átadás esetét kivéve – postai úton tértivevényes küldeményként is kézbesíteni kell a kérelmező részére. A határozatot, ha rövid utas elérhetősége ismert, a meghozatal napján kell közölni azzal is, akire a döntés jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A rövid utas elérhetőség hiányában részére a határozatot postai úton kell kézbesíteni.
A határozat rövid úton való közlésének, kézbesítésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot pedig az ügyiratban el kell helyezni. Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére. A választási bizottság határozatát – a határozatban szereplő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra kell hozni. 5.2.
A választási irodák
5.2.1 A választási ir odák tagjai A választási iroda tagjává kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A HVI és az OEVI vezetője az illetékes jegyző, a TVI vezetője a megyei főjegyző. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, a KÜVI tagjait az OVI vezetője, az OVI vezetőjét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszter bízza meg határozatlan időre. 44
A választási iroda tagjai és vezetői működésük megkezdése előtt esküt tesznek. A választási irodának nem lehet tagja képviselő (országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, továbbá a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja. Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetőjével – az OVI vezetője a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel –, aki kinevezi az iroda új vezetőjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a választási iroda vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki őt felmenti.
5.2.2 A választási ir odák feladatai A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat látnak el. A választási irodák feladatait a Ve. példálózó jelleggel sorolja fel. Ennek során kiemeli, hogy a választási irodák többek között: −
− − − −
tájékoztatási funkciójuk betöltése során hirdetményt tesznek közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról, közzéteszik a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét, illetőleg a független jelölés tényét, közzéteszik a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét, biztosítják a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását, megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását, működtetik a választások információs rendszereit, ellátják a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat, ellátják a választások és országos népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott más feladatokat. Ennek érdekében a Ve. 153 §-ában felhatalmazza a közigazgatási és igazságügyi minisztert a választási irodák részletes feladatainak meghatározására, mely választástípusonként más és más.
A választási irodák szakmai tevékenységét a közigazgatási és igazságügyi miniszter az OVI vezetője útján irányítja. Az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a TVI vezetője illetékességi területén az OEVI és a HVI vezetője részére, az OEVI vezetője illetékességi területén a HVI vezetője részére a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat.
45
A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetőinek és tagjainak a polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője utasítást nem adhat! 5.3.
Önellenőrző kérdések
52. Mi a különbség a választási bizottság megbízott és választott tagjai között jogaik és kötelezettségeik tekintetében? a. azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azzal, hogy a megbízott tagok részére – a központi költségvetésből – nem jár tiszteletdíj b. nincs különbség közöttük c. a megbízott tagok csak tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottság munkájában 53. Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás eredményének közzétételéig b. a következő általános megválasztásáig
választásra
létrehozott
választási
bizottság
c. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig 54. Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása? a. a választás végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 90. napig 55. A választási bizottságok megbízott tagjait meddig lehet bejelenteni? a. a szavazás napját megelőző 8. napig b. a szavazás napját megelőző 16. napig c. a szavazás napját megelőző 10. napig 56. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet a. Rt. elnöke b. választási iroda tagja c. tanár 57. A választási bizottságnak megbízott tagja nem lehet a. a jelölt felesége b. a választási iroda tagja c. a jelölő szervezet tagja 58. A választási bizottság határozatainak érvényességéhez a. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők többségének azonos tartalmú szavazata szükséges
46
b. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők azonos tartalmú szavazata szükséges c. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges 59. A tényállás megállapításához… a. csak tanúbizonyítás, közokiratba foglalt nyilatkozat, illetve tárgyi bizonyíték használható fel b. csak írásbeli nyilatkozat használható fel, tanúbizonyításra nincs mód c. minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére 60. Milyen feltételekkel lehet átadni a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a jelöltek képviselőinek? a. kérésükre másolati példányt kell biztosítani térítés ellenében b. kérésükre ingyenes másolati példányt kell átadni c. megtekintésre át kell adni az eredeti jegyzőkönyvet, másolat nem készíthető 61. A választási bizottság határozatának nem kell tartalmaznia: a. a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást b. a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást c. a kisebbségi véleményt, illetve annak indokait 62. A választási bizottság határozatának tartalmaznia kell: a. a kérelmező által megjelölt rövid utas elérhetőséget b. a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást c. a kisebbségi véleményt, illetve annak indokait 63. A határozatban lévő, az ügy érdemére ki nem ható név-, szám- vagy más elírás… a. csak kérelemre javítható b. kérelemre és hivatalból is javítható c. csak jogorvoslati eljárás keretében módosítható 64. A határozat rövid úton való közlése nem hajtható végre: a. elektronikus dokumentum formájában (e-mail) b. telefaxon c. kihirdetés útján 65. A végrehajtás időpontját tekintve van-e különbség a határozat rövid úton való közlése és kézbesítése között? a. nincs, mindkettőt a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani 47
b. van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján kell végrehajtani, ha nem lehetséges, akkor kézbesíteni kell, amelynek nincs a törvényben meghatározott határideje c. van, a rövid úton való közlést a határozat meghozatalának napján teljesíteni kell, ezt követően a határozat meghozatalát követő három napon belül kézbesíteni is kell a határozatot 66. A felsoroltak közül ki lehet a választási iroda tagja? a. polgármester b. a kerületben induló jelölt hozzátartozója c. az önkormányzati iskola ének-zene-testnevelés tanára 67. A választási iroda feladatkörében … a. ellátja a választási bizottság titkársági feladatait b. állásfoglalást bocsát ki c. határozatot hoz 68. Ki nevezi ki a HVI tagjait? a. a HVI vezetője b. az OEVI vezetője c. a polgármester 69. Mely feladatot nem végez a választási iroda? a. hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról b. dönt a kampánycsend-sértéssel kapcsolatos kifogásokról c. ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat 70. Mely választási bizottságok működnek az időközi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán? a. SZSZB, egy szavazókörös településen HVB, TVB, OVB b. SZSZB, KÜVI, HVB, TVB, OVB c. SZSZB, HVB, TVB, OVB
48
6. A KAMPÁNY 6.1.
A kampány
A választási kampány fogalmát a Ve. 149. § o) pontja határozza meg. E szerint „a választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele”. A kampánycsend megsértésének definíciója („a választópolgárok választói akaratának befolyásolása”) azonban azt mutatja, hogy a választási kampány fogalma mégis több az értelmező rendelkezések között található meghatározásnál. A választási kampány így a választópolgárok választói akaratának befolyásolását jelenti, függetlenül annak módjától. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart. 6.2.
Adatok igénylése a kampányhoz
Az Alkotmánybíróság 175/2011. (XII. 29.) AB határozatával megsemmisítette a Ve. 45. §át.
Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a HVI vezetője a jelöltek, jelölő szervezetek részére átadja a közszemlére tett névjegyzék másolatát! 6.3.
A választási kampány törvény által nevesített eszközei
6.3.1 A választási plakát A választási kampány fontos eszköze a plakát. A jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány végéig engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A törvény szerint plakátnak minősül a választási falragasz, hirdetés, felirat, vetített kép, zászló, embléma mellett a szórólap is. Plakát elhelyezésére a következő korlátozásokkal van lehetőség: − − −
−
épület falára, kerítésre a tulajdonos, a bérlő hozzájárulásával; állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával; egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja plakát elhelyezését; állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
Plakát elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne fedje más jelölt, jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. 49
A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [a továbbiakban: Mttv.] szerint a plakát és a szórólap sem minősül már sajtóterméknek, ezért azon nem kell feltüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum).
6.3.2 Gyűlés A választási gyűlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének feladata gondoskodni. A gyűlés előzetes bejelentésére nincs szükség. Választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételek mellett bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos. Ez alól a szabály alól a törvény a kistelepülések számára könnyítésként egyetlen kivételt állapít meg: ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre az ötszáznál kevesebb lakosú településen meg lehet tartani a választási gyűlést ilyen épületben is.
6.3.3 Rádió- és televízió-közvetítés A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a Ve. 44. §-a és 93. §-a mellett a Mttv-t kell alkalmazni. A műsorszolgáltatók a jelöltek és jelölő szervezetek számára csak a kampány ideje alatt és azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket, a törvény nem szabályozza, a műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogyan teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek, jelölő szervezetek hirdetéseivel kapcsolatban, azonban ennek meg kell felelnie a Ve. alapelveinek. Politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. 6.4.
A kampánycsend
A kampánycsend a szavazás napján 00.00 órától 19.00 óráig tart, ezen időszak alatt választási kampányt folytatni tilos.
A kampánycsend befolyásolása.
megsértésének
minősül
a
szavazók
választói
akaratának
A törvény példálózó jelleggel felsorolja a legjellemzőbb magatartásokat, amelyek a kampánycsend megsértésének minősülnek: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, így a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital adása, reklámtárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A kampánycsendsértés a jogszabályban esetlegesen meg nem említett, de a választói akarat befolyásolására egyébként alkalmas másfajta magatartással is megvalósítható, éppen
50
ezért fontos, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával folytassák a kampányt. Az OVB 2/2007. (III.19.) OVB állásfoglalásában részletesen elemezte a kampánycsend intézményét. „1. A kampánycsend megsértésének minősül, ha a kampánycsend idejére bárki politikai gyűlést, tüntetést szervez, vezet, vagy abban részt vesz. 2. A kampánycsend időszakában pártjelvények, zászlók, szimbólumok, a jelölt vagy jelölő szervezet nevét, illetve fényképét tartalmazó tárgyak (a továbbiakban együtt: pártszimbólumok) osztogatása alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, ennek következtében bárki számára tilos. Tekintettel arra, hogy a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok) és a választási irodák (a továbbiakban együtt: választási szervek) tagjainak kiemelt feladata és felelőssége a választások tisztaságának biztosítása, a választások törvényes lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése [Ve. 21. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése], a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben. A kampánycsend időszakában sem tilos azonban azoknak a jelképeknek, zászlóknak a kitűzése, használata a választási szervek hivatalos helyiségeiben (így különösen a szavazóhelyiségekben), amelyeket a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek középületeire állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni. 3. A kampánycsend ideje alatt a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A kampánycsend megsértése szempontjából a nyilvánosságra hozatal, a közzététel, a megjelenítés, valamint a tartalom frissítésének időpontja irányadó. Ezért a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak kezdetét követően az írott vagy elektronikus médium a választással kapcsolatos, már nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredményt közzétesz, függetlenül attól, hogy az adott közvélemény-kutatást mikor végezték. 4. Nem valósul meg kampánycsendsértés, ha a kampánycsend beálltát megelőzően megjelent, a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat tartalmazó sajtótermékek a kampánycsend idején addigi terjesztési helyükön, a kampánycsend beálltát megelőző feltételekkel továbbra is megvásárolhatók. A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha az ilyen írott sajtótermék terjesztésének kezdete a kampánycsend napja. 5. Nem minősül a kampánycsend megsértésének, ha a kampánycsend beálltát megelőzően közzétett, a jelöltekkel vagy jelölő szervezetekkel kapcsolatos információ elérhető az elektronikus tartalomszolgáltató oldalán, akár a kampánycsend ideje alatt is. A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha annak beállta után az elektronikus tartalomszolgáltató akár korábbi, akár a
51
kampánycsend ideje alatt keletkezett ilyen információkat tesz közzé, vagy azokat frissíti. 6. A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy jelölő szervezetet említ vagy szerepeltet, így különösen a jelöltek számáról és összetételéről, az esetleges visszalépésekről információt szolgáltat, amennyiben ez a cselekmény alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. Ez a tilalom irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. A kampánycsend idején a kiesett jelöltről szóló tájékoztatásra a Ve. 67. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság jogosult. 7. A kampánycsend megsértésének minősül az olyan magatartás, amikor jelöltek, jelölő szervezetek vagy mások szervezetten - a kampánycsend időszaka alatt - a választópolgárok részére azok külön kérése vagy előzetes felhatalmazása nélkül a választáson történő részvételre, egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek támogatására buzdító SMS-t, e-mailt vagy automatizált hívásmódú üzeneteket küldenek. 8. A közszereplő jelöltek vagy jelölő szervezetek listáin szereplő személyek által írt internetes napló, és a jelöltek vagy jelölő szervezetek honlapjai a kampánycsend alatt nem frissíthetők, azok adattartalma nem változtatható meg. E korlátozás független attól, hogy a honlapot tartalmazó adathordozó eszközt hol helyezték el, ha annak adattartalma Magyarországról elektronikus úton elérhető. Kampánycsendsértést azonban csak a magyar joghatóság alá tartozó személy vagy szervezet követhet el. 9. A választópolgárok külön, előzetes megrendelése alapján, az általuk megadott e-mail címre elektronikus úton eljuttatott tájékoztatás vagy egyéb információ megküldése - annak konkrét tartalmától függetlenül - az önkéntesség következtében nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, így a kampánycsend megsértését sem valósítja meg. 10. Az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció tartalmától és formájától [a többi között levél, SMS, e-mail, internetes napló (blog/)] függetlenül - nem valósítja meg a kampánycsend megsértését. 11. A műsorszolgáltatóknak a választási kampányban való közreműködéséről az általános szabályok között a Ve. 44-44/A. §-ai, míg az egyes választásokra vonatkozó különleges rendelkezések között a 93. § (az országgyűlési képviselők választása) és a 106. § (a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása) szólnak. Ezek nem állapítanak meg speciális szabályokat a műsorszolgáltatóknak a kampánycsend alatti magatartására. Ebből következően valamennyi választás tekintetében, mind az országos, mind a regionális, mind a helyi műsorszolgáltatók kampánycsend alatti működésére a Ve. 41. §-ában foglaltak az irányadók, figyelemmel a 6. pontban foglaltakra is. A műsornak, illetőleg az információszolgáltatásnak a választással való összefüggését, továbbá a választópolgárok választói akaratának befolyásolásra való alkalmasságát azonban minden esetben az adott választásra vonatkoztatva kell vizsgálni. Kampánycsendsértés csak akkor állapítható meg, ha a műsor (információszolgáltatás) az adott választással közvetlen összefüggésben áll, és tartalma az adott választás tekintetében - objektíve - alkalmas a választói akarat befolyásolására.”
52
6.5.
Önellenőrző kérdések
71. Mettől meddig tart a kampánycsend? a. a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig b. a szavazás napján 0 órától 19 óráig c. a szavazás kezdetétől a választás eredményének megállapításáig 72. Kampánycsendsértésnek minősül-e, ha az elektronikus tartalomszolgáltató oldalán a kampánycsend beálltát követően korábbi választási anyagok elérhetőek? a. igen b. nem c. igen, de csak akkor, ha azok az ún. nyitólapon találhatók 73. Kampánycsendsértésnek minősül-e, ha a választópolgár az általa korábban megadott elektronikus levélcímére (e-mailjére) a kampánycsend ideje alatt olyan üzenetet kap, ami őt a szavazásban befolyásolhatja? a. igen, kampánycsend ideje alatt a választópolgár befolyásolása tilos b. nem, mert az e-mail címét ő bocsátotta a küldő rendelkezésére c. csak abban az esetben, ha az üzenet küldője írásbeli választ kér 74. Mi minősül plakátnak? a. a választási sajtótermék b. választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül c. amit a választási bizottság vagy a bíróság jogorvoslati eljárásban annak minősít 75. Középületen vagy közterület egy részén milyen okra hivatkozva lehet megtagadni a plakát kihelyezését? a. közbiztonsági okokból b. közérdekre hivatkozva c. műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból 76. Tehetnek-e különbséget a jelölő szervezetek között az állami és önkormányzati költségvetési szervek helyiség és egyéb szükséges berendezés rendelkezésre bocsátása esetén? a. igen, a költségvetési szervek szabadon rendelkeznek a rájuk bízott dolgokkal b. nem, azonos feltételeket kell biztosítaniuk c. igen, ha a különbségtétel elveit előre nyilvánosságra hozzák
53
77. Szabad-e állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani? a. igen, sőt kívánatos, mert a választási bizottság így könnyen felügyelheti az eljárás tisztaságát b. nem szabad, sőt tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre c. igen, de azonos feltételeket kell biztosítani a jelölő szervezetek részére 78. Tehetnek-e különbséget a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek között a politikai hirdetések közzététele során? a. nem, azonos feltételeket kell biztosítaniuk b. igen, a jelöltállítás arányában kell biztosítaniuk a megjelenést c. a közszolgálati médiaszolgáltatók nem, az ún. kereskedelmiek szabadon állapítják meg a feltételeket 79. Lehet-e közvélemény-kutatást folytatni a szavazás napján? a. igen b. nem, a választópolgárokat semmilyen módon nem lehet zaklatni c. csak titkosan 80. Mikor lehet nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatás eredményét? a. a közvélemény-kutatás eredménye korlátozás nélkül nyilvánosságra hozható b. a választást megelőző 8. napig és a szavazás lezárását követően c. bármikor, kivéve a kampánycsend idejét 81. Hogyan teljesítheti a HVI vezetője a kampánycélú adatszolgáltatást a névjegyzék adataiból? a. a KEK KH-tól megkéri a névjegyzék aktuális adatait, majd átadja az adatigénylőnek b. nem szolgáltathat adatot a névjegyzékből c. a közszemlére tett névjegyzék másolatát adja át 82. Melyik állítás hamis? Közvélemény-kutatás eredményének nyilvánosságra hozatala a. megengedett a szavazást megelőző napon b. a szavazást megelőző 8. napot követően tilos c. a szavazás napján 19 órakor még tilos 83. Melyik állítás nem igaz? a. közvélemény-kutatás csak a szavazás napján végezhető b. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat c. a közvélemény kutatók a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, a szavazás napján csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg 54
7. A JELÖLÉS 7.1.
A választhatóság
2012. január elsejétől elválik egymástól a szavazás és a választhatóság joga: nem mindenki lehet jelölt, aki a névjegyzéken szerepel. A szabadságvesztés büntetésüket töltő (de a közügyektől el nem tiltott) személyek, valamint az intézeti kényszergyógykezelés alatt állók nem indulhatnak jelöltként, bár a névjegyzéken szerepelnek. 7.2.
Az ajánlás
A magyar választási rendszerben a jelölés általános módja az ajánlószelvények gyűjtése. Az ajánlószelvények gyűjtésének eljárási szabályait a Ve. 46-48. §-ai tartalmazzák. Az ajánlószelvényeket a választópolgárok az értesítővel együtt kapják meg. Ezek választópolgárokhoz való eljuttatása a HVI vezetőjének felelőssége. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 30. napig lehet. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve! Az OVB több alkalommal értelmezte az ajánlási szabályokat, számos állásfoglalást alkotott a témakörben. Az áttekinthetőség, és a választási szervek munkájának megkönnyítése érdekében a 2010. évi országgyűlési választásokat megelőzően, az 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalásban összegezte az ajánlási szabályokra vonatkozó jogértelmezéseket. Az állásfoglalás néhány fontosabb eleme: „Az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlószelvényre. A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.” „… azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel.”
55
„Az ajánlás folyamata az ajánló választópolgár részéről az ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének való átadásával lezárul. Mivel az ajánlás nem vonható vissza, ha a nyilvántartásba vett jelölt bármely okból kiesik, illetőleg a még nyilvántartásba nem vett jelölt ajánlószelvényeit bármely okból nem adja le, a választópolgár újabb érvényes ajánlást más jelölt részére már nem adhat. A jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet.” Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni az alábbi kivételekkel. Nem gyűjthető ajánlószelvény −
−
− −
munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Érvénytelen az az ajánlás, amelyet − − −
nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le, nem a fenti szabályoknak megfelelően kitöltött ajánlószelvényen adtak le, az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta vagy több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos! Az ajánlás befolyásmentességét a büntető törvénykönyv is védi (211. §)! Az ajánlószelvényeken személyes adatok, sőt, politikai véleményt tükröző különleges adat is szerepel, ezért az ajánlószelvényekre vonatkozó adatvédelmi rendelkezések betartása garanciális kérdés. Ennek megfelelően az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából a választási szervek által vezetett technikai nyilvántartás. A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenőrizheti.
Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.
56
7.3.
A jelölő szervezet, a jelölt és a lista bejelentése
A jelölő szervezet, a jelölt és a lista bejelentésének részletszabályait, és a kötelező jelleggel alkalmazni rendelt nyomtatványmintákat a Vhr. tartalmazza. Amennyiben a bejelentésre a jelölő szervezet jogosult, úgy azt csak az annak képviseletére jogosult vagy e személy meghatalmazásával rendelkező másik személy teheti meg. A képviseleti jog továbbadásának – a meghatalmazások láncolatát igazoló iratok alapján – mindig visszavezethetőnek kell lennie a képviseleti joggal rendelkező személyig.
7.3.1 A jelölő szer vezet bejelentése Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, az egyesületek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni. A jelölő szervezetet időközi önkormányzati választáson a HVB-nél kell bejelenteni. A jelölő szervezet bejelentése azért kiemelten fontos, mert jelöltet, illetőleg listát csak a bejelentett jelölő szervezet állíthat! Azokat a szervezeteket is külön-külön kell bejelenteni és nyilvántartásba venni, amelyek közös jelöltet/listát szándékoznak állítani. A jelölő szervezet bejelentéséről a választási iroda, a nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
57
Jelölő szervezet nyilvántartásba vétele az önkormányzati választáson
7.3.2 A jelölt bejelentése A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával az e célra a Vhr.-ben meghatározott P jelű nyomtatványon kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy – betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével – a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen. A jelölt bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
58
Jelölt nyilvántartásba vétele az önkormányzati választáson
7.3.3 A kompenzációs lista bejelentése A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt bejelentését vagy nyilvántartásba vételéről szóló igazolás átadásával kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a listán szereplő jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
59
Kompenzációs lista nyilvántartásba vétele az önkormányzati választáson
7.3.4 Az ajánlások ellenőr zése Az ajánlásokat az illetékes választási bizottság ellenőrzi. Az ajánlások ellenőrzése az alábbiakat jelenti: − − − − − −
Az ajánlást a hivatalos ajánlószelvényen adták-e le? Az ajánló választópolgár lakóhelye a választókerületben van-e? Az ajánlószelvény kitöltése megfelel-e a törvényi követelményeknek? Az ajánlószelvényen szereplő adatok valósak és teljeskörűek-e? Ugyanaz a választópolgár nem ajánlott-e többször? A fenti követelményeknek megfelelő (érvényes) ajánlások száma eléri-e a törvényben megkövetelt határt?
7.3.5 A jelölő szer vezet, a jelölt és a lista nyilvántar tásba vétele Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő két napon belül – nyilvántartásba vesz. A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, jelölt vagy lista 60
nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet, illetve a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg.
7.3.6 A jelöltr e vonatkozó r endelkezések Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 26. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el. Az OVB 23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalása szerint „az egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár a Ve. 57. §-ában előírt nyilatkozat megtételével teljesíti a jelölés törvényes feltételeit. Az egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár jelöltté csak akkor válik jogszerűen, ha a Ve. 57. §-a szerinti nyilatkozatát az ott előírt határidőben megteszi. E határidő elmulasztása esetén a jelöltek nyilvántartásából mindegyik helyen törölni kell.” A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. Ebben az esetben nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
7.3.7 A szavazólapok előállítása A szavazólapok előállításáról a HVI vezetője, időközi főpolgármester-, megyei vagy fővárosi közgyűlés-választáson a TVI vezetője gondoskodik. A szavazólapok mintáit a Ve. 4-7. melléklete tartalmazza: •
egyéni listás képviselő-választás szavazólap mintája [Ve. 4. melléklet],
•
egyéni választókerületi képviselő-választás szavazólap mintája [Ve. 5. melléklet],
•
polgármester- és főpolgármester választás szavazólap mintája [Ve. 6. melléklet],
•
fővárosi/megyei közgyűlés tagjainak választása szavazólap mintája [Ve. 7. melléklet].
A szavazólap adattartalmát a HVB, megyei vagy fővárosi közgyűlés-választáson a TVB hagyja jóvá. 7.4.
Önellenőrző kérdések
84. Ki nem választható önkormányzati képviselővé? a. uniós állampolgár b. szabadságvesztés büntetését töltő személy c. akinek előzetes letartóztatását a bíróság jogerősen elrendelte 85. Mi a jelölt ajánlásának módja a Ve. szabályai szerint? a. ajánlóív b. bejelentés és kaució c. ajánlószelvény 61
86. Visszavonható-e az ajánlás? a. igen, az illetékes bizottság döntéséig b. nem c. a jelölt bejelentéséig igen 87. Mikor kell az ajánlószelvényt eljuttatni a választópolgárnak? a. nem kell eljuttatni, a jelölő szervezet képviselőjétől lehet kérni b. az értesítővel együtt kell megküldeni c. nem kell eljuttatni, a választópolgár személyesen kérheti a helyi választási irodában 88. A választópolgár kinek adja át az ajánlószelvényt? a. az illetékes választási iroda vezetőjének b. az illetékes választási bizottság elnökének c. a jelölt vagy a jelölő szervezet képviselőjének 89. Ki ajánlhat jelöltet? a. a választókerületben lakóhellyel rendelkező választópolgár b. a településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár c. a szavazókör illetékességi területén lakóhellyel rendelkező választópolgár 90. Meddig lehet jelöltet ajánlani? a. a választás előtti 30. napig b. a választás előtti 23. napig c. a választás előtti 16. napig 91. Mit kell rávezetni az ajánlószelvényre? a. az ajánló 3 személyes adatát, valamint az ajánlott azon adatait, mely azonosításukra alkalmas, és azt az ajánló választópolgárnak saját kezűleg alá kell írnia b. az ajánló családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét, és azt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja c. a választópolgárnak csak alá kell írnia, azt az adatok pontossága érdekében a jelölt vagy a jelölő szervezet tölti ki 92. Hol nem gyűjthető ajánlószelvény? a. választási gyűlésen b. házasságkötő teremben c. buszmegállóban
62
93. Lehet-e fizetni és mennyit az ajánlószelvényért? a. lehet, a kereslet-kínálat szabja meg az árat b. nem, sőt tilos, mert bűncselekménynek minősül c. csak jelölő szervezet jelöltje esetében 94. Hogyan lehet közös jelöltet állítani? a. a jelölő szervezetek a külön-külön gyűjtött ajánlószelvény leadásakor nyilatkoznak, hogy a jelöltet közös jelöltként indítják b. a magyar jog nem biztosít lehetőséget közös jelölt állítására c. az ajánlószelvényt úgy kell kitölteni, hogy azon az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel legyen tüntetve 95. Mikortól lehet bejelenteni a választáson indulni kívánó jelölő szervezetet az illetékes választási bizottságnál? a. bármikor b. a választás napját megelőző 50. naptól c. a választás kitűzését követően 96. Milyen iratokat kell kötelezően benyújtani az illetékes választási bizottsághoz jelölő szervezet nyilvántartásba vételéhez? a. a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzésének eredeti jogerősítő záradékkal ellátott példányát b. a jelölő szervezetnek az egyesületek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonatát c. a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzésének jogerősítő záradékkal ellátott hitelesített példányát és a jelölő szervezet jogi képviselőjének elérhetőségeit 97. Az illetékes választási bizottság a nyilvántartásba vétellel, illetőleg a jelölt és listabejelentéssel kapcsolatban milyen irato(ka)t állít ki? a. igazolást b. határozatot c. igazolást és határozatot 98. Mikor kapják meg a választópolgárok az ajánlószelvényt? a. legkésőbb a szavazás napját megelőző 45. napig b. legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napig c. legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig
63
99. Melyik állítás nem igaz? Nem gyűjthető ajánlószelvény a. választási gyűlésen b. tömegközlekedési eszközön c. állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében 100. Melyik állítás igaz? Az ajánlószelvény a. minden adatát az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell kitöltenie b. átadásáért az ajánlást gyűjtő adhat pénzt az ajánló választópolgárnak c. gyűjtéséért a jelölt adhat pénzt a gyűjtőnek 101. Melyik állítás igaz? Közös jelölt ajánlásához a. elegendő a jelölt nevét feltüntetni az ajánlószelvényen b. az ajánlószelvényen mindkét jelölt nevét fel kell tüntetni c. a jelöltet támogató valamennyi jelölő szervezetet fel kell tüntetni az ajánlószelvényen 102. Melyik állítás igaz? A jelölt nyilvántartásba vételekor a választási bizottság a. a választhatósággal kapcsolatos minden kizáró körülményt ellenőriz b. nem vizsgálja, hogy a jelöltet más helyen is ajánlották-e jelöltnek c. a jelölt által megadott formában veszi nyilvántartásba a jelölt nevét 103. Melyik állítás nem igaz? a. a választások alkalmával a jelölt-nyilvántartás a hivatalos név és cím írásmódot használja b. a jelöltek szabadon dönthetnek második utónevük használatáról c. a jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik 104. Meddig kell döntenie az illetékes választási bizottságnak a jelölt, illetőleg lista nyilvántartásba vételéről? a. a bejelentést követő 8 napon belül b. a bejelentést követő 3 napon belül c. a bejelentést követő 2 napon belül 105. Mikor érvénytelen az ajánlás? a. ha nem a hivatalos ajánlószelvényen adták le b. ha egyéni véleményt is írtak az ajánlószelvényre c. ha a jelölt nem személyesen gyűjtötte össze az ajánlásokat
64
106. Mikortól lehet bejelenteni a választáson indulni kívánó jelölő szervezetet az illetékes választási bizottságnál? a. bármikor b. a szavazást megelőző 16. naptól c. a választás kitűzését követően 107. Milyen társadalmi szervezet kérheti nyilvántartásba vételét a helyi önkormányzati képviselők választásán? a. bíróságon bejegyzett egyesület b. bíróságon bejegyzett pártok valamint bíróságon bejegyzett egyesületek c. csak a politikai pártként bíróságon bejegyzett társadalmi szervezet 108. Meddig lehet a jelölteket bejelenteni időközi önkormányzati választáson? a. legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napig b. legkésőbb a szavazás napját megelőző 30. napig c. legkésőbb a szavazás napját megelőző 20. napig
65
66
8. SZAVAZÁS A szavazás napját megelőző feladatok
8.1.
Az SZSZB-nek a HVI vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. A legfontosabb tárgyi feltételek közé tartozik a legalább két szavazófülke, bennük egy-egy megfelelően rögzített tollal és legalább két zárható urna. A szavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: − − − − −
legyen elegendő asztal és szék az SZSZB munkájához; legyen megfelelő a szavazóhelyiség és a szavazófülkék megvilágítása; legyen megfelelő a hivatalos toll rögzítése; legyen megfelelő a tájékoztatást nyújtó táblák elhelyezése, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat; a szavazóhelyiség legyen méltó az eseményhez.
Tekintettel arra, hogy a szavazás napján 00.00 órától 19.00 óráig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elő, így az nem tartozik az SZSZB feladatai közé. Ha az ellenőrzés során az SZSZB az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztatja a HVI vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző nap az SZSZB elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a HVI vezetőjétől – a jegyzőtől – a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat: − − − − − − − − − − − − − −
szavazólapok, névjegyzék, pótlap a névjegyzékhez, visszautasítottak jegyzéke, borítékok a szavazólapokhoz, szavazóköri jegyzőkönyv, urnazáró címkék (az urnák lepecsételéséhez), ellenőrző lap (az urnák lezárásának és sértetlenségének igazolásáról), a szavazólapok lebélyegzésére szolgáló bélyegző, bélyegzőpárna, urnalekötő szalag, toll a szavazáshoz és felfüggesztő zsinór, nyilvántartás a mozgóurnát kérőkről, szavazólap-kötegelő csík,
67
− − − −
−
átvételi elismervény a választási nyomtatványok, urnák, szavazólapok jegyző részére való átadásához, a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték, a rendőrség telefonszáma, többszavazókörös településen annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok) és az igazolással rendelkezők szavazhatnak, a HVI és a területi választási bizottság címe, telefon- és fax-száma.
Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) az SZSZB-nek olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény-megállapítás törvényessége biztosítva legyen. Az SZSZB részére biztosított bélyegző csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok hitelesítésére használható! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket az SZSZB a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a HVI vezetője gondoskodik. 8.2.
A szavazás ideje
A szavazás napján 06.00 órától 19.00 óráig lehet szavazni. A helyi körülményekre tekintettel azonban a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. Garanciális jelentőségű, hogy a választópolgárok a szavazás ideje alatt bármikor megjelenhessenek a szavazóhelyiségben, ezért a szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazás szüneteltetése és felfüggesztése rendkívüli események bekövetkezése esetén azonban lehetséges. A törvény ilyennek tekinti azt az esetet, amikor az SZSZB tagjainak száma a határozatképes létszám alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné válik. Ebben az esetben a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni. A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazást tovább kell folytatni. Szintén fontos, a választójog egyenlőségéből fakadó szabály, hogy a szavazást nem lehet meghosszabbítani, azaz minden választópolgárnak ugyanaz az időintervallum áll rendelkezésére a szavazásra. 8.3.
A szavazás helye
Szavazni kizárólag személyesen, és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Ez alól a törvény kivételt enged a mozgásában gátolt választópolgár tekintetében, akit kérésére az SZSZB legalább két tagja mozgóurnával felkeres. A mozgóurnás szavazás szabályait lásd a 8.9. pontban.
68
8.4.
A szavazóhelyiség és annak felszereltsége
A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely jelölt vagy jelölő szervezet használatában van. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülke kerül kialakításra. A szavazófülke használata csak jog és nem kötelezettség, használatakor azonban csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Ez alól a szabály alól a Ve. egy esetben ad felmentést: az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában az SZSZB két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani. Az SZSZB és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – toll kerül elhelyezésre. A Ve. értelmében az SZSZB tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A korlátozás nem vonatkozik a választópolgárokra, ők a saját tollukat is használhatják a kihelyezett toll helyett, s ez a tény szavazatuk érvényességét nem befolyásolja. Szintén fontos szabály, hogy az SZSZB tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. Ehhez kapcsolódik az OVB 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalása, mely szerint „a szavazás titkossága Alkotmányban és Vjt.-ben foglalt alapelvének, valamint a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelveknek – különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének – súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak. Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad.” 8.5.
A szavazatszámláló bizottság elnökének szerepe
Az SZSZB elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása – így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében kampánycsendet sértő tevékenység megakadályozása – nem minden esetben az SZSZB feladata. Ha a választópolgárok ilyen cselekményeket az SZSZB-nél észrevételeznek, fel kell őket világosítani, hogy a hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást.
69
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: − − − − − − − −
rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák az SZSZB tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja az SZSZB tagjait, bombariadó, haláleset történik a szavazóhelyiségben, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb.
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az SZSZB elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl. a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: − − −
ha az SZSZB tagjainak száma a határozatképes létszám alá csökken; ha haláleset történik; ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre, mely a szavazóköri jegyzőkönyv melléklete. A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzőkönyvvezető köteles továbbítani a HVI vezetőjének. Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult! A jegyzőkönyvvezető feladatai
8.6.
A jegyzőkönyvvezető a szavazásnapi feladatok egyik kiemelt címzettje. Pontos, a jogszabályoknak megfelelő tevékenysége az eredményes szavazás fontos feltétele. Feladatai adminisztratív jellegűek. Az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető − −
70
közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében; az SZSZB döntése alapján gondoskodik a névjegyzék, valamint a visszautasítottak jegyzéke és a mozgóurnát kérők jegyzéke vezetéséről;
− −
−
8.7.
a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvet továbbítja a HVI vezetőjéhez; közreműködik a jegyzőkönyvek másolatainak és a hozzájuk tartozó határozatoknak, a rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyveknek az SZSZB meghívott tagjai részére történő átadásában; közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában és annak, valamint az egyéb választási iratoknak a HVI székhelyére történő szállításában. A szavazás megkezdése
A szavazás napján az SZSZB elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a nyomtatványokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. Az SZSZB legkésőbb 05:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 05:30 óráig az SZSZB tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, a HVI vezetője gondoskodik az SZSZB kiegészítéséről. A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig az SZSZB és a HVI tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben – kivéve a sajtó munkatársait és a nemzetközi megfigyelőket. Az SZSZB a szavazóhelyiségben ismételten számba veszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik; ha a nyomtatványok tekintetében hiányt, hibát észlel, haladéktalanul értesíti a HVI vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról, illetve a hiba kijavításáról. Az SZSZB 06.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját, azaz 6.00 órát kell rögzíteni, függetlenül attól, hogy az első szavazó hány órakor jelenik meg a szavazóhelyiségben. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet az SZSZB tagja – jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követően urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és az SZSZB jelen lévő tagjainak az aláírását. A szavazás céljára legalább 2 urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését is ekkor kell elvégezni. Az urna lezárását követően az SZSZB tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják a szavazóköri jegyzőkönyv „Az urna lezárásakor jelen vannak” rovatát, azonban a jegyzőkönyv hátoldalát reggel aláíratni tilos! A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyv tartalmazza.
71
8.8.
A választópolgár a szavazóhelyiségben
A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget. Az SZSZB tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz az SZSZB elnöke – a határozatképesség fenntartása mellett – szabadidőt biztosít. A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, az SZSZB munkáját azonban nem zavarhatják. A névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazóhelyiségben azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a szavazókör névjegyzékében szerepelnek. A névjegyzéket a szavazás napjáig a HVI vezetője vezeti, majd a szavazást megelőzően átadja azt az SZSZB-nek. Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe. Kivételt jelentenek ez alól az igazolással rendelkező választópolgárok. Az önkormányzati választáson az igazolással a szavazóhelyiségben megjelenő választópolgárt a tartózkodási helye szerinti szavazókör SZSZB-je felveszi névjegyzékére. A szavazás mozzanatai 1. A választópolgárt először az SZSZB-nek azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi az SZSZB-nek, hogy személyazonosságáról meggyőződjön és ellenőrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) a Ve. szerint nem fogadható el. A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: − −
lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS: o érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy o érvényes útlevéllel, vagy o érvényes, kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel.
2. Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazólap(ok) átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. 3. Az SZSZB átadja a választópolgárnak a szavazólapo(ka)t, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A bizottság az egy vagy több szavazólappal együtt a borítékot is átadja a választópolgár részére. 4. A választópolgár a szavazófülkébe megy és kitölti a szavazólapo(ka)t. Érvényesen szavazni a jelölt, a lista neve, illetve a népszavazási kérdés alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
72
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak. 5. A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és az SZSZB előtt urnába helyezi. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot az SZSZB legfeljebb egyszer kicseréli. Kérdésként merül fel, hogy a választópolgár köteles-e a szavazólapot a borítékba és ezt követően az urnába elhelyezni, vagy azzal szabadon rendelkezik. A kérdésben az OVB 9/2006. (III. 30.) állásfoglalása ad eligazítást, mely szerint: „…sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. Az OVB álláspontja szerint a szavazólap fizikai valóságában nem a szavazópolgáré, tehát a Ve. 3. § b) pontjában foglalt alapelve - az önkéntes részvétel a szavazásban - nem ad felhatalmazást a szavazólapnak szavazókörből történő kivitelére.” A boríték használata a szavazás titkosságának a törvényben foglalt garanciális eleme, ezért annak használata kötelező. Ugyanakkor annak hiánya a leadott szavazat érvényességét nem befolyásolja.
8.8.1 A szavazatszámláló bizottság tájékoztató és segítő szer epe Az SZSZB egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is. Ennek keretében az SZSZB: −
− − −
8.9.
ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat (a kiesett jelölt nevét a szavazólapon áthúzza); az írásképtelen vagy aláírni nem akaró választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket; szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját; ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére az SZSZB két tagja együttesen segítséget nyújt. Mozgóurnás szavazás
A Ve. 61. § (3) bekezdése szabályozza az ún. mozgóurnás szavazás szabályait. A szabályozás elég szűkszavú, az csak a fontosabb szabályokat tartalmazza, melyek a következők: −
A mozgásában gátolt választópolgár élhet ezzel a szavazási móddal, ezért más ok alapján (pl. időhiány stb.) nem lehet igénybe venni. 73
− − −
A mozgóurnás szavazást az adott választópolgár írásban kérheti akár előzetesen a HVI vezetőjétől, akár a szavazás napján az SZSZB-től. A mozgóurnás szavazás során a választópolgárokat az SZSZB legalább két tagja keresi fel. Mozgóurnás szavazást az igazolással szavazó választópolgár is igénybe vehet, ilyenkor a bizottságnak különösen körültekintően kell eljárnia. Ezért a törvény előírja, hogy mind a mozgóurnás szavazás helyszínén jelen lévő SZSZB tagok, majd visszaérkezés után a teljes szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a választójogosultságát az ilyen módon szavazó választópolgároknak.
A törvényi szabályozáson túl a mozgóurnás szavazás részletes szabályaira vonatkozóan, az OVB 2008-ban állásfoglalást adott ki. [6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalás]. Speciális esete a mozgóurnás szavazásnak, amikor erre azért kerül sor, hogy fogvatartottak élhessenek állampolgári jogukkal. A fogvatartott választójogosultak szavazati jogának gyakorlására vonatkozóan az OVB 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy „a választójoggal rendelkező fogva tartottak akkor gyakorolhatják a választásra vonatkozó jogukat, ha - amennyiben szükséges - rendelkeznek a Ve. 89. §-ában meghatározott igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló, a Ve. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolvány a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll, illetőleg a szavazni kívánó személyazonossága a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrség által a fentiekben hivatkozott jogszabályok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható.” 8.10. A szavazás lezárása Az SZSZB elnöke a szavazóhelyiséget 19.00 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután az SZSZB a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után az SZSZB szavazatot nem fogad el. 8.11. Önellenőrző kérdések 109. Fel lehet-e függeszteni a szavazást? a. nem lehet, a választópolgárok a szavazás ideje alatt bármikor megjelenhetnek a szavazókörben b. igen, fel lehet függeszteni, például akkor, ha az SZSZB tagjainak száma három alá csökken, vagy elháríthatatlan külső ok lehetetlenné teszi a szavazást c. igen, ha az SZSZB elnöke elhagyja a szavazókör területét 110. Mit kell aláírnia az elsőként szavazó választópolgárnak? a. a névjegyzéket b. a névjegyzéket és a jegyzőkönyvet c. az ellenőrző lapot és a névjegyzéket
74
111. Milyen íróeszközzel adhatja le a választópolgár a szavazatát? a. bármilyen ceruzával vagy tollal b. bármilyen tollal c. csak a szavazóhelyiségben hivatalosan elhelyezett tollal 112. Az adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközöket illetően vonatkozik-e valamilyen tilalom a szavazókörre? a. nem, bármilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszköz használható a szavazás ideje alatt b. igen, van ilyen tilalom, mely szerint a szavazás időtartama alatt az SZSZB tagja a szavazóhelyiségben semmilyen adatrögzítésre vagy továbbításra alkalmas eszközt nem használhat, kivéve a hivatalos tollakat és papírokat c. a szavazókörben csak az SZSZB tagjai használhatnak ilyen eszközt 113. Mikor tekinthető érvénytelennek egy szavazat? a. ha a választópolgár nem használt borítékot az urnába helyezésnél b. ha a választópolgár bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra c. ha a választópolgár nem a jelölt/lista neve melletti, alatti vagy feletti körbe tett egymást metsző két vonallal szavazott 114. Mely körülmény nem érinti a szavazat érvényességét? a. ha érvénytelen szavazólapon adja le a választópolgár a szavazatát b. a szavazólapon nincs hivatalos bélyegzőlenyomat c. a szavazólapon megjegyzéseket tettek 115. Mi a teendő, ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta? a. kérésére az SZSZB egy ízben kicseréli a rontott szavazólapot b. ebben az esetben a választópolgár nem szavazhat c. a rontott szavazólapon a választópolgár feltünteti a javítást, és választási bizottság két tagja hivatalos bélyegzőlenyomattal látja el azt 116. Tagja-e a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottságnak? a. igen b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt c. nem 117. A szabályosan kitöltött szavazólapon nincs bélyegző. Minősítse a szavazólapot! a. a szavazólap érvénytelen b. a szavazólap érvénytelen, a rajta lévő szavazatok azonban érvényesek c. a szavazólap és szavazatok is érvényesek
75
118. A választópolgár a szavazólapot ceruzával töltötte ki. Minősítse a szavazólapot! a. a szavazólap érvénytelen b. a szavazólap érvényes, de a rajta lévő szavazatok érvénytelenek c. a szavazólap és a szavazatok is érvényesek 119. A szavazás napján 19 óra előtt néhány perccel egy választópolgár feleségével üzeni a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb. 19.15-re megérkezik, kéri tegyék lehetővé a szavazást. A bizottság a. a szavazást határozatával 19.15-ig meghosszabbítja b. közli a feleségével, hogy a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárják, de csak kopogjon be a férje, majd beengedik és szavazhat c. tájékoztatja, hogy a szavazás törvényes meghosszabbítására törvényes lehetőség nincs, ha 19.00 óráig odaér, csak akkor szavazhat 120. Az igazolással szavazók jegyzékére fel kell venni: a. a mozgóurnát kérőket is b. csak az igazolással szavazó választópolgárokat c. azokat, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza 121. A választópolgár személyazonosságát útlevelével igazolta, a lakcímigazolványt azonban otthon felejtette, ezért nem szavazhatott, és felvették a visszautasítottak jegyzékére. 1 óra múlva visszajön, bemutatja a lakcímigazolványt és szavazni szeretne. Mi a teendő? a. már nincs lehetősége szavazni, a bizottság végérvényesen döntött a visszautasításról b. szavazhat, és egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető törli a visszautasítottak jegyzékéből c. szavazását engedélyezi az SZSZB 122. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezető úton. Kéri ezek eltávolítását. a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyőződjön a bejelentés valódiságáról
76
123. Az idős választópolgár a szavazóhelyiségben lévő iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot. a. az SZSZB elnöke tájékoztatja, hogy a titkos szavazáshoz szavazófülke áll a rendelkezésére; ha a választópolgár azzal nem kíván élni, döntését az SZSZB tudomásul veszi b. az SZSZB elnöke felszólítja a választópolgárt a fülke használatára c. az SZSZB két tagja a választópolgárt a fülkébe kíséri, mert annak használata kötelező 124. A szavazóhelyiségben ismerősök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévő asztalhoz beszélgetni. a. az SZSZB nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit b. az SZSZB elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben c. az SZSZB egyik tagja figyelmezteti őket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet 125. Mozgóurnát igényel a településen lévő szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak. a. a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást a bizottságtól kell írásban igényelni b. a náluk lévő – rontott szavazólapok cseréjét szolgáló – tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást c. csak az ágyban fekvő, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetővé 126. Az idős választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levő - választójoggal rendelkező - unokája segítségét vehesse igénybe. a. az SZSZB a kérést tudomásul veszi b. az SZSZB elnöke közli, hogy erre nincs lehetőség c. az unoka, mint hozzátartozó befolyásolhatja a szavazót, ezért az SZSZB két tagjának segítségét kell igénybe vennie
77
127. A választópolgár kifogásolja, hogy a szavazatszámláló bizottság nem adott a szavazólap mellé borítékot. a. egyszerűbb, gyorsabb a szavazatszámlálás, ha nem kell a szavazólapot kiszedegetni a borítékból b. a jegyzőkönyvvezető javaslatára takarékossági okból nem adnak borítékot c. az SZSZB elnöke elnézést kér, a hiányt pótolja és gondoskodik arról, hogy minden választópolgár részére adjanak borítékot is 128. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér. a. az SZSZB új szavazólapot ad ki részére b. az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot c. az SZSZB a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába történő bedobás előtt cserélheti ki a szavazólapot 129. A településen tatarozzák azt az általános iskolát, melyben az előző választáson szavazókör került kialakításra, ezért az egyik jelölő szervezet felajánlja a helyi választási iroda vezetőjének, hogy a szavazókör kialakításához vegye igénybe a pártirodát. a. a HVI vezetője köszönettel elfogadja a felajánlást és a pártiroda helyiségében alakítja ki a szavazókört b. a HVI vezetője köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört csak iskolában lehet kialakítani c. a HVI vezetője köszönettel elutasítja a felajánlást, mert szavazókört a jelölő szervezet használatában lévő helyiségben nem lehet kialakítani 130. A szavazóhelyiségben megjelenő választópolgár személyazonosságát olyan útlevéllel igazolja, melynek érvényessége a szavazást megelőző nap járt le. a. az SZSZB nem teszi lehetővé a választópolgár szavazását, mert kizárólag érvényes igazolvánnyal lehet a személyazonosságot igazolni b. az SZSZB lehetővé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány a lejárat dátumától számított egy éven belül még érvényes c. az SZSZB lehetővé teszi a választópolgár szavazását, mert a személyazonosság megállapítására a lejárt okmány időkorlátozás nélkül alkalmas
78
131. A szavazóhelyiségben megjelenő ittas választópolgár viselkedésével zavarja a többi választópolgárt és szavazatának leadását követően nem hajlandó a szavazóhelyiséget elhagyni. A szavazatszámláló bizottság elnöke a. bejelentést tesz a HVI-nél b. az SZSZB döntését kéri a megfelelő intézkedés megtétele érdekében c. a rend fenntartása céljából akként intézkedik, hogy felszólítja a választópolgárt a szavazóhelyiség elhagyására 132. A választási iratok és nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazóhelyiségben a. csak az SZSZB tagjai tartózkodhatnak b. csak az SZSZB tagjai és a választási iroda tagjai, a sajtó képviselői és a nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak c. csak az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az elsőként szavazó választópolgár tartózkodhatnak 133. Hol szavazhat az a választópolgár, aki az időközi önkormányzati választáson a szavazás napján külföldön van? a. nem szavazhat b. a Magyar Köztársaság nagykövetségein c. a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain
79
80
9. A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Az eredmény megállapítása két mozzanatra bontható: elsőként az SZSZB megállapítja a szavazóköri eredményt, ezt követően a hatáskörrel rendelkező választási bizottság összesíti a szavazóköri szavazatokat és megállapítja a választási eredményt. 9.1.
A szavazókör eredményének megállapítása, az iratok továbbítása
A szavazatszámlálás során az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek megszámolni a szavazatokat!
9.1.1 A szavazás lezár ását követő, az ur na felbontását megelőző feladatok −
− −
−
−
−
Az SZSZB a jegyzőkönyvben feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Ellentétben a szavazás megkezdésének időpontjával, ami rendkívüli esemény kivételével mindig 06.00, ez nem feltétlenül 19.00, mert azt néhány perccel meghaladhatja, ha a szavazókör zárásakor a szavazóhelyiségben, illetve annak előterében még tartózkodik választópolgár. Az SZSZB először elcsomagolja a fel nem használt borítékokat. Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, majd kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíti. (Két vagy több választás esetén az előző két pontban leírt feladatokat szavazólap-fajtánként külön-külön el kell végezni!) Az SZSZB a névjegyzék alapján kitölti a jegyzőkönyv választópolgárokkal kapcsolatos rovatait. Így rögzítésre kerül a szavazást megelőző második nap 16.00 óráig a névjegyzékbe vett választópolgárok száma, a szavazás napján igazolás alapján felvettek száma, ennek a kettőnek az összege, illetve a visszautasítottak száma. A következő rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg helyettük – írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár esetén – az SZSZB két tagja aláírta azt. Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.
9.1.2 Az ur na felbontását követő feladatok −
−
Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti. Az SZSZB ezt követően külön csoportba helyezi, és legalább kétszer összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a 81
− −
−
szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát. Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni (legalább kétszer). Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találtak, mint ahány polgár szavazott. Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni: Mindegyik jelölt szavazataiból le kell vonni a többlettel egyező számú szavazatot.(Ha így akármelyik jelöltre leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy ne csökkenjen 0 alá.) Az összes érvényes szavazat számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni. A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
9.1.3 A szavazatszámlálást követő feladatok −
−
9.2.
A számlálás befejezésekor el kell végezni az érvényes szavazólapok kötegelését. A polgármester-választáson, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken külön kötegbe kell helyezni az egy-egy jelöltre leadott szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, és a kötegen fel kell tüntetni a szavazókör sorszámát és a darabszámot. A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken az érvényes egyéni listás szavazólapok kötegén is fel kell tüntetni a szavazókör sorszámát és a darabszámot. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzőkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. Az SZSZB, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! A választási eredmény megállapítása
A választás eredményének megállapítása az SZSZB-k által megállapított szavazóköri eredmények ismeretében tisztán matematikai művelet. Erre vonatkozó szabályokat a különböző választásokra vonatkozó anyagi jogi szabályok tartalmazzák.
82
9.3.
Jegyzőkönyvek kiállítása és továbbítása
9.3.1 J egyzőkönyvek típusai A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét, amelyről jegyzőkönyvet állít ki. A HVB (főpolgármester-, megyei vagy fővárosi közgyűlés választása esetén a TVB/FVB) a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választás eredményét, melyet szintén jegyzőkönyvben rögzít. Egy szavazókörös település esetén: •
Polgármester- és egyéni listás képviselő-választás szavazóköri jegyzőkönyve [Vhr. Melléklet 21. minta – polgármester-választás esetén az A, B és D oldalt, képviselő-választás esetén az A, C és D oldalt kell kitölteni].
Egy szavazókörös településen külön eredmény jegyzőkönyvet nem kell kitölteni! Több szavazókörös település esetén: a) 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település •
Polgármester- és egyéni listás képviselő-választás szavazóköri jegyzőkönyve [Vhr. Melléklet 21. minta – polgármester-választás esetén az A, B és D oldalt, képviselő-választás esetén az A, C és D oldalt kell kitölteni],
•
Jegyzőkönyv 25. minta],
•
Jegyzőkönyv az egyéni [Vhr. Melléklet 26. minta].
a
polgármester-választás listás
eredményéről képviselő-választás
[Vhr.
Melléklet
eredményéről
b) 10 000-nél több lakosú település •
Polgármester- és egyéni választókerületi képviselő-választás szavazóköri jegyzőkönyve [Vhr. Melléklet 22. minta – polgármester-választás esetén az A, B és D oldalt, képviselő-választás esetén az A, C és D oldalt kell kitölteni],
•
Jegyzőkönyv 25. minta],
•
Jegyzőkönyv az egyéni választókerületi képviselő-választás eredményéről [Vhr. Melléklet 27. minta].
a
polgármester-választás
eredményéről
[Vhr.
Melléklet
Amennyiben az egyéni választókerületi képviselő-választás csak egy szavazókört érint, az eltérő választási bizottsági hatáskör miatt akkor is külön szavazóköri és eredményjegyzőkönyvet kell kiállítani.
83
•
Jegyzőkönyv a kompenzációs listáról megszerzett mandátumokról [Vhr. Melléklet 28. minta] A kompenzációs listáról megszerzett mandátumokról szóló jegyzőkönyvet a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása miatt megtartott választáson kell kiállítani. (Az időközi egyéni választókerületi képviselő-választás a kompenzációs listáról szerzett mandátumokat nem érinti.)
Időközi főpolgármester-, megyei vagy fővárosi közgyűlés választása esetén: •
Főpolgármester és fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazóköri jegyzőkönyve [Vhr. Melléklet 23. minta – az A, B és/vagy C illetve D oldalát kell kitölteni],
•
Megyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri jegyzőkönyve [Vhr. Melléklet 24. minta],
•
Jegyzőkönyv 29. minta],
•
Jegyzőkönyv a fővárosi közgyűlés tagjai választásának eredményéről [Vhr. Melléklet 30. minta],
•
Jegyzőkönyv a megyei közgyűlés tagjai választásának eredményéről [Vhr. Melléklet 31. minta]
a
főpolgármester-választás
eredményéről
[Vhr.
Melléklet
A jegyzőkönyveket két példányban kell kiállítani és a választási bizottság jelen levő tagjaival alá kell íratni. Ceruzával jegyzőkönyvet nem lehet kitölteni! Fokozott figyelmet kell fordítani a jegyzőkönyvek adatainak hiánytalan kitöltésére (pl. jelölő szervezet feltüntetése, választás eredményének kitöltése stb.), a számszaki összefüggések, valamint a szükséges aláírások meglétének ellenőrzésére. A jegyzőkönyvet az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzőkönyvet 2 eredeti példányban tollal kell kitölteni! A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az SZSZB – kérésre – átadja a megbízott tagoknak. A másolatokat az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolati lehetőség nincs, a másolatokat a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell az SZSZB rendelkezésére bocsátani.) A delegált tagoknak át kell adni az SZSZB határozatainak és a rendkívüli eseményekről készült jegyzőkönyveknek a másolatát is. A másolati példány átvételét a delegált tag aláírásával igazolja.
9.3.2 J egyzőkönyvek továbbítása A HVI vezetője −
−
84
az eredményjegyzőkönyv 1. példányának faxon (06-1-795-0143) történő megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az OVI vezetőjét az időközi választás eredményéről. Több szavazókörös település / választókerület esetén csak az eredményjegyzőkönyvet kell faxon megküldeni; a TVI-n keresztül a szavazást követő 30 napon belül továbbítja a szavazóköri és az eredményt megállapító jegyzőkönyvek eredeti 1. példányát az OVI-hoz;
−
9.4.
a szavazást követő 3 napig biztosítja a jegyzőkönyvek 2. példányának nyilvánosságát, majd azokat 90 nap elteltével, illetve jogorvoslat esetén – a 90 napot meghaladó elbírálást követően – az ügy jogerős lezárása után irattározza.
Önellenőrző kérdések
134. A szavazás megkezdésének időpontjaként a jegyzőkönyvön a. azt az időpontot kell feltüntetni, amikor az első választópolgár megjeleni a szavazóhelyiségben b. minden esetben 06.00 órát kell feltüntetni c. azt az időpontot kell feltüntetni, amikor az SZSZB határozatképes létszámban megérkezik a szavazóhelyiségbe 135. A szavazás befejezésének időpontjakét a jegyzőkönyvön a. azt az időpontot kell feltüntetni, amikor az utolsó választópolgár elhagyja a szavazóhelyiséget, de a legkorábbi időpontként 19.00 órát b. minden esetben 19.00 órát kell feltüntetni c. azt az időpontot kell feltüntetni, amikor az SZSZB – a szavazatszámlálást követően – valamennyi szavazási iratot szabályszerűen elcsomagolt és a szavazóköri jegyzőkönyvet lezárja 136. Mit tesz a szavazatszámláló bizottság, ha megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik? a. a jelöltekre/listákra leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként/listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít b. arra a jelöltre/listára leadott érvényes szavazatot nyilvánítja érvénytelennek, melyre a választópolgár szavazott c. nem tesz semmit, mert a választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben úgysem szavazott 137. Mit tesz a szavazatszámláló bizottság, ha megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik? a. a névjegyzéken érvényteleníti a jogosulatlanul szavazó polgár aláírását b. a jelöltekre/listákra leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként/listánként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít c. ez rendkívüli eseménynek számít, ezért külön jegyzőkönyvben rögzíti
85
138. A szavazatszámláló bizottság a. a szavazatokat csak egyszer számolja meg b. a szavazatokat másodszor is megszámolja, amennyiben a legtöbb szavazatot elért két jelölt közötti szavazatkülönbség az összes leadott érvényes szavazat 1 %-ánál kisebb c. a szavazatokat minden esetben legalább kétszer megszámlálja 139. A szavazatszámláló bizottság akkor fejezheti be a szavazatszámlálást, ha a. két számlálás eredményeként ugyanazt az eredményt kapja b. két közvetlen egymást követő számlálás eredményeként ugyanazt az eredményt kapja c. ha a tizedik számlálás eredményeként sem kap két azonos eredményt 140. A szavazóköri jegyzőkönyv a. másolatát az SZSZB minden delegált tagjának át kell adni b. másolati példányát csak annak a delegáltnak kell átadni, aki kéri c. másolatát a jelölt által meghatalmazott választópolgárnak kell átadni, ha a jelölt nem delegált tagot az SZSZB-be 141. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság valamely tagja a szavazás másnapján rájön, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvet megelőző este rosszul töltötték ki, és kéri a szavazatok ismételt megszámlálását a. az SZSZB-nek újra meg kell számolnia a szavazatokat b. az SZSZB-nek döntenie kell, hogy újra megszámolja-e a szavazatokat c. az SZSZB-nek megszámlálására
nincs
törvényes
lehetősége
a
szavazatok
ismételt
142. Részt vehet-e a választási bizottság megbízott tagja az eredmény megállapításában? a. nem, csak figyelheti a választott tagok munkáját b. igen, mert ugyanazok a jogok illetik meg, mint a választott tagokat c. igen, a választott tagok határozata alapján 143. Részt vehet-e a sajtó a bizottság eredményt megállapító ülésén? a. nem b. igen, figyelheti a bizottság munkáját, mert annak ülése nyilvános c. igen, a bizottság határozata alapján 144. Kell-e az SZSZB megbízott tagja részére másolatot adni az eredményjegyzőkönyvből? a. nem, a jegyzőkönyv egy példányát a HVI vezetőjétől kell kérni b. igen, amennyiben kéri c. minden esetben
86
10. JOGORVOSLATOK 10.1. A jogorvoslatok fajtái A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az OVB határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az OVB határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban 2 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A határidőt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidő jogvesztő, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás időpontjára hivatkozni nem lehet. A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja.
10.1.1 A kifogás benyújtása és elbír álása A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelveinek [Alkotmány 71. § (1) bekezdése és Ve. 3. §] megsértése esetén nyújtható be.
A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen! Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz megérkezett. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át. Ebben az esetben az áttételről a bizottság elnöke dönt.
87
A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: − − − −
a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 2 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít. Az áttételről a bizottság nem határozati formában dönt. A bizottságnak lehetősége van az áttételről való döntés jogát elnökére átruházni. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.
A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az: − − − −
elkésett; nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését; nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait; nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.
Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől, és előfordulhat, hogy a rövid jogvesztő határidőre tekintettel nem tud a határozat ellen jogorvoslati kérelmet benyújtani. Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak: − − −
megállapítja a jogszabálysértés tényét; a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől; a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.
Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
10.1.2 A fellebbezés benyújtása és elbír álása A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
88
A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál –, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon belül megérkezzen. A határidő jogvesztő! Ha a fellebbezést nem a megtámadott határozatot hozó, hanem a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be, ez nem lehet az elutasítás oka. Ha a beadványozó fellebbezését más választási bizottsághoz (pl. a területi választási bizottság helyett az OVB-hez) nyújtja be, áttételnek nincs helye, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell: − − −
a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást; a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. Viszont nem lehetséges a kifogás kötelező elemeinek pótlása, így nem lehetséges a lakcím utólagos megadása, vagy a jogszabálysértés megjelölése a fellebbezésben. A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az első fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított 2 napon belül dönt. A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van. A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: − − − −
elkésett; nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját; a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; továbbá a fellebbezés benyújtásának helye témakörében fentebb ismertetett esetben.
Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
89
A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsőfokú határozatot: − −
helybenhagyja vagy megváltoztatja.
A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat meghozatalát – bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását – követő 5 napon belül visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz.
10.1.3 Bír ósági felülvizsgálat ir ánti kér elem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata ellen nyújtható be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. A határidő jogvesztő! Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz, hanem pl. másik választási bizottsághoz nyújtják be, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelem nem utasítható el, ha a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál – határidőben – terjesztik elő. Ilyenkor a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről.
A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: − − −
90
a kérelem jogalapjának megjelölését; a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell.
A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték jelenlegi mértéke 15 000 Ft, mely faxon benyújtott beadványon nem róható le. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel. A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság a megtámadott határozatot − helybenhagyja vagy − megváltoztatja. A bíróságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és a választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs! A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték. A határozatok közlésére vonatkozó szabályok a bírósági eljárásra is érvényesek. 10.2. Speciális jogorvoslatok Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a választókerületek kialakításával, a médiával, a névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az alábbi pontok az eltérő szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve nem tartalmaznak útmutatást, az általános szabályok – azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések – irányadók.
91
10.2.1 A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogor voslat A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a HVI vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a HVI vezetője − −
a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő 2 napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
A HVI vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a HVI vezetőjével is közölni kell. A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzéket kiegészíteni vagy pontosítani, ha akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás.
10.2.2 A médiakampánnyal kapcsolatos jogor voslat A médiakampányra vonatkozó kifogások a sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos – különösen a választási eljárás alapelveinek megsértése, politikai hirdetések közzététele során elkövetett – jogsértések orvoslására szolgálnak. A törvény szabályozza, hogy a kifogást milyen szintű választási bizottság bírálja el, attól függően, mely médiummal szemben éltek jogorvoslattal: −
− −
nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetve a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság, körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az OVB
jogosult a kifogást elbírálni.
A kifogáshoz nem kell csatolni a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot, azt elegendő megjelölni, és a választási bizottság hivatalból szerzi be. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, az általános jogkövetkezmények, azaz − −
92
a jogszabálysértés megállapítása, a jogsértőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltása, illetőleg
−
a választási eljárás vagy annak jogorvoslati eljárással érintett részének megsemmisítése és megismételtetése mellett
speciális jogkövetkezményként kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé. A közzétételnek − − −
napilap, hírügynökség esetében három napon belül, folyóirat esetében a következő számban azonos módon, műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie.
Más hatóság előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja.
10.2.3 A szavazólap adattar talmának megállapítása elleni jogor voslat A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.
A választási bizottság szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság ez esetben legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon dönt. A szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni jogorvoslattal kapcsolatos szabályok egyebekben megegyeznek a fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó általános szabályokkal.
10.2.4 J ogor voslat a szavazatszámláló bizottság szavazókör i er edményt megállapító döntése ellen Az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen a helyi önkormányzati választáson csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
10.2.5 J ogor voslat a választási er edményt megállapító döntés ellen A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen − −
az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
93
Ha az SZSZB döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és a törvénysértés orvoslása esetén van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti. 10.3. Önellenőrző kérdések 145. Melyek a választási bizottságok által elbírálható jogorvoslati kérelmek formái? a. a panasz és a kifogás b. fellebbezés és kifogás c. kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem 146. Mely választási szervhez kell benyújtani a fellebbezést? a. a fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (SZSZB döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni b. a fellebbezést az ügyben hatáskörrel rendelkező választási irodához kell benyújtani c. a fellebbezést minden esetben az OEVB-hez kell benyújtani, amely gondoskodik annak továbbításáról 147. Mik a kifogás érdemi elbírálásának alapvető feltételei? a. a jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétől (székhelyétől) eltérő postai értesítési címe b. a kifogás bizonyítékainak megjelölése és az értesítési cím c. a kifogást minden esetben érdemben el kell bírálni 148. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a kifogás benyújtója a beadványban elmulasztja megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét? a. a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani b. a határozat rövid úton történő közlése helyett csak a határozat kézbesítése lesz lehetséges c. meghosszabbodik a kézbesítés idejével a jogorvoslati határidő 149. Mi a jogorvoslati kérelmek elbírálásának általános határideje? a. a kérelmet a benyújtásától számított két napon belül kell elbírálni b. legkésőbb a jogorvoslati kérelem benyújtását követő napon el kell bírálni c. a kérelmet a benyújtásától számított három napon belül kell elbírálni
94
150. Mik a jogkövetkezmények, ha az eljáró bizottság a kifogásnak helyt ad? a. ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét és/vagy a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől és/vagy a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti b. ha a kifogás megalapozott, az eljáró bizottság a sajtónyilvánosság útján felhívja a figyelmet a jogsértésre c. az eljáró bizottság a választási eljárás kifogással érintett részét megismételteti, a megismételt eljárásban törvényességi ellenőrzést gyakorol 151. Mi a határozatok közlésének határideje? a. a határozatot – ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat b. 3 munkanap c. az írásba foglalást követő 2 napon belül a határozatot közölni kell a kérelmezővel, illetve mindazon személyekkel és szervezetekkel, akik a határozat által érintettek 152. Mi a választási bizottság szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezés benyújtásának határideje? a. úgy kell benyújtani, hogy a fellebbezés a választási bizottság döntését követő 2 napon belül megérkezzen b. a fellebbezést legkésőbb a határozatról való tudomásszerzést követő napon be kell nyújtani c. a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalát követő napon megérkezzen 153. Kifejtheti-e véleményét a bírósági eljárásban a megtámadott határozatot hozó bizottság? a. igen, megküldheti a bíróságnak a kérelemről kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozatot b. igen, kötelező a felterjesztett iratokhoz mellékelni a bizottsági véleményt c. a törvény pontosan előírja a felterjesztés tartalmát, ettől a választási bizottság nem térhet el, így semmilyen iratot sem mellékelhet a felterjesztéshez 154. Ki nyújthat be kifogást a választási törvények megsértésére hivatkozva? a. a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetve jogi személy b. a HVI vezetője c. bárki 95
155. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén mi a felterjesztés határideje és tartalma? a. a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a sérelmezett határozattal, legkésőbb a beérkezést követő napon kell felterjeszteni b. a felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet beérkezése napján fel kell terjeszteni c. a felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell felterjeszteni, hogy a bíróság az ügy elbírálásához rendelkezésre álló határidőn belül dönthessen 156. Mi a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem jogalapja? a. jogszabálysértés vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata b. a jelölt vagy jelölő szervezet érintettsége c. nem kell a jogalapot megjelölni, elég utalni arra, hogy a kérelmező nem ért egyet a döntéssel 157. A bírósági döntés ellen milyen jogorvoslat vehető igénybe? a. a bíróság döntése ellen fellebbezni lehet magasabb szintű bírósághoz b. a bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz c. a bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs 158. A hiányosan benyújtott kifogás… a. esetében a benyújtót hiánypótlásra fel kell szólítani b. elutasítható c. érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó 159. Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt b. a közszemlére tételtől számított három napon belül c. a közszemlére tétel napjáig 160. Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. a HVB-hez b. a HVI vezetőjéhez c. a TVB-hez
96
161. A jogorvoslati kérelem benyújtója tehet-e szóbeli nyilatkozatot? a. a választási bizottság köteles meghallgatni a kérelem benyújtóját. A szóbeli nyilatkozattétel joga az ellenérdekű felet csak kérelme esetén illeti meg b. a választási bizottság kérésére köteles meghallgatni a kérelmezőt, ebben az esetben – ha jelen van – az ellenérdekű fél számára is biztosítani kell a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét c. a választási bizottság eljárása szigorúan írásbeli, szóbeli nyilatkozattételre nincs lehetőség 162. Melyik választási szerv bírálja el a helyi önkormányzat lapjában megjelent cikkel kapcsolatos kifogást? a. HVI b. HVB c. helyi népszavazáson vagy időközi önkormányzati választáson a HVB, egyéb esetekben az OVB 163. Melyik választási szerv bírálja el az országos műsorszolgáltató által leadott műsorszámmal kapcsolatos kifogást? a. OVB b. helyi népszavazáson vagy időközi önkormányzati választáson a HVB, egyéb esetekben az OVB c. HVB 164. A szavazatok újraszámlálását a. csak a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv végezheti b. csak az SZSZB-k végezhetik c. csak a bíróság végezheti 165. A szavazatok újraszámlálása a. jogilag nem lehetséges b. akkor lehetséges, ha van matematikai lehetőség a választási eredmény megváltozására c. akkor lehetséges, ha a legtöbb szavazatot elért két jelölt közötti szavazatkülönbség az összes leadott érvényes szavazat 1 %-ánál kisebb 166. Van-e eltérés az általános jogorvoslati határidőktől időközi önkormányzati választáson? a. mivel van működő önkormányzat, ezért 8 napon belül lehet jogorvoslati kérelmet beadni és ugyanez a határidő vonatkozik az elbírálásra b. nincs c. mind a jogorvoslat benyújtására, mind az elbírálására nyitva álló idő 1 nap, hogy minél előbb betöltésre kerüljön a mandátum 97
98
11. IDŐKÖZI HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA A Ve. 5. §-a értelmében a választások – így az időközi helyi önkormányzati választások – előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit a központi költségvetés biztosítja. Kivétel ez alól, ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja feloszlását, ekkor az időközi választás költségét az önkormányzat viseli [Ötv.régi 18. § (3) bek., Ötv.új 55. § (1) bek.]. Az időközi választások költségtérítését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2010. (VII.21.) KIM rendelet (a továbbiakban: Pür.) szabályozza. Az időközi választások pénzügyi lebonyolítására és elszámolására vonatkozó, az általános önkormányzati választásoktól eltérő szabályokat a Pür. 11. §-a összegzi, míg a vonatkozó tételeket és normatívákat a Pür. 4. melléklet tartalmazza. Az időközi választások pénzügyi fedezetét a KIM bocsátja a választás lebonyolításában részt vevő helyi és területi szervek rendelkezésére. A választásokkal érintett települések a költségek fedezetét a KIM Választási Főosztályán keresztül igényelhetik a minisztériumtól. 11.1. A pénzügyi lebonyolítás rendje Az időközi választások pénzügyi lebonyolításának rendje eltér az önkormányzati általános választások költségtérítésének rendjétől. A minisztérium a helyi és területi választási szervek részére az időközi választás költségeinek fedezetét két lépésben biztosítja: 1. A HVI dologi kiadásaira a szavazás napját megelőző 20. munkanapig a Pür. 4. mellékletében foglalt normatívák alapján előleget biztosít. A pénzügyi fedezet számításánál a népességre, a választópolgárok számára vonatkozó adatokat a KEK KH által megállapított, a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a névjegyzék összeállításához használt, valamint a névjegyzékhez összeállított adatállomány alapján kell figyelembe venni. Ezért a HVI vezetője a névjegyzék kézhezvételekor haladéktanul – de legkésőbb a névjegyzék közzétételének napján – az időközi választás költségtérítésére vonatkozó Adatlapot kitölti (21. sz. melléklet), és faxon megküldi a KIM Választási Főosztályának (06-1-795-0143). A Főosztály a megküldött adatok és normatíva tábla alapján kiszámolja a dologi kiadásokra fordítható pénzügyi előleget és intézkedik átutaltatásáról. Egyidejűleg az előleg utalásáról tájékoztatja a HVI és TVI vezetőjét, és megküldi részükre a pénzügyi előlegről készült tételes kimutatást.
99
2. A HVI-t és TVI-t megillető személyi juttatások és járulékai, valamint többletköltségek fedezetét – a pénzügyi elszámolás elfogadását követően – utólag megtéríti.
A szavazás napját követő 10 naptári napon belül a HVI vezetője feladattípusú elszámolást készít (Pür. 5. melléklet) a HVI-t megillető dologi kiadásokról, személyi juttatásokról – járulékaikkal együtt – és az esetleg felmerülő többletköltségekről a TVI vezetője részére. A TVI a HVI elszámolását ellenőrzi és jóváhagyja. A TVI vezetője a szavazás napját követő 30 naptári napon belül a HVI és a TVI feladattípusú elszámolását (Pür. 6. melléklet) a Választási Főosztályon keresztül a minisztérium részére kifizetésre felterjeszti. A HVI-t és TVI-t megillető személyi juttatások, azok járulékai és a többletköltségek folyósítására utólag, a pénzügyi elszámolás elfogadását követő 10 banki napon belül kerül sor.
100
101
11.2. A költségtérítés rendje A minisztérium a pénzügyi előleget közvetlenül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, körjegyzőség esetén a körjegyzőség pénzforgalmi számlaszámára utalja.
A HVI-t és a TVI-t megillető utólagos költségtérítés fedezetét szintén közvetlenül az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala (körjegyzőség esetén a körjegyzőség), illetve a fővárosi, megyei önkormányzat hivatala pénzforgalmi számlaszámára utalja a minisztérium. A TVI a HVI vezető díját járulékaival együtt a HVI pénzforgalmi számlaszámára továbbutalja.
TESZT
102
12. MELLÉKLETEK Sorszám
Megnevezés
Melléklet
1. sz.
A helyi önkormányzati választás egyéni listás szavazólapjának mintája
Ve. 4. melléklet
2. sz.
A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája
Ve. 5. melléklet
3. sz.
A polgármester-, illetve főpolgármester-választás szavazólapjának mintája
Ve. 6. melléklet
4. sz.
A fővárosi/megyei közgyűlés listás választása szavazólapjának mintája
Ve. 7. melléklet
5. sz.
Jelölő szervezet bejelentése (P)
Vhr. Melléklet 5. minta
6. sz.
Jelölt bejelentése (E)
Vhr. Melléklet 6. minta
7. sz.
Lista bejelentése (L)
Vhr. Melléklet 7. minta
8. sz.
Listán állított jelölt személyi lapja (SZ)
Vhr. Melléklet 8. minta
9. sz.
Polgármester- és egyéni listás képviselő-választás szavazóköri jegyzőkönyve
Vhr. Melléklet 21. minta
10. sz.
Polgármester- és egyéni választókerületi képviselőválasztás szavazóköri jegyzőkönyve
Vhr. Melléklet 22. minta
11. sz.
Főpolgármester és fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazóköri jegyzőkönyve
Vhr. Melléklet 23. minta
12. sz.
Megyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri jegyzőkönyve
Vhr. Melléklet 24. minta
13. sz.
Jegyzőkönyv a polgármester-választás eredményéről Vhr. Melléklet 25. minta
14. sz. 15. sz. 16. sz. 17. sz. 18. sz. 19. sz.
Jegyzőkönyv az egyéni listás képviselő-választás eredményéről Jegyzőkönyv az egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményéről Jegyzőkönyv a kompenzációs listáról megszerzett mandátumokról Bejelentőlap az időközi helyi önkormányzati választás előzetes bejelentéséhez Adatlap az időközi választás költségtérítésének bejelentéséhez Tételek és normatívák
Vhr. Melléklet 26. minta Vhr. Melléklet 27. minta Vhr. Melléklet 28. minta
Pür. 4. melléklet 103
20. sz.
Feladattípusú elszámolás munkalapja HVI / OEVI
Pür. 5. melléklet
21. sz.
Feladattípusú elszámolás munkalapja TVI
Pür. 6. melléklet
22. sz.
104
Az Országos Választási Iroda vezetőjének 1/2011. (X. 17. ) számú intézkedése az időközi országgyűlési és önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tájékoztatási feladatokról és a 2012. év azon napjairól, amelyekre nem tűzhető ki választás
1. sz. melléklet
SZAVAZÓLAP Helyi önkormányzati képviselők választása ......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap) ..................................... megye ................................ számú választókerület Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
O O O O O O O
(jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) független jelölt (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve)
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ×, + (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
105
2. sz. melléklet
SZAVAZÓLAP Helyi önkormányzati képviselő választása ......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap) ............................................... (település neve) ................................ számú választókerület Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
O O O O O O O
(jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) független jelölt (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ×, + (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
106
3. sz. melléklet
SZAVAZÓLAP Polgármester/Főpolgármester választása ......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap) ............................................... (település neve) Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet! (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
O O O O O O O
(jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) független jelölt (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve) (jelölő szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ×, + (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)
107
4. sz. melléklet
SZAVAZÓLAP A fővárosi/............ megyei közgyűlés tagjainak választása ......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap) ................................ (Budapest/megye neve) Érvényesen szavazni csak egy listára lehet! 1.
2.
X.
O
O
O
(jelölő szervezet neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölő szervezet neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölő szervezet neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve)
A listára szavazni a jelölő szervezet neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ×, + (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon feltüntetni.)
108
5. sz. melléklet
109
110
6. sz. melléklet
111
112
113
7. sz. melléklet
114
115
116
117
8. sz. melléklet
118
9. sz. melléklet
119
120
121
122
10. sz. melléklet
123
124
125
126
11. sz. melléklet
127
128
129
130
12. sz. melléklet
131
132
13. sz. melléklet
133
134
14. sz. melléklet
135
136
137
15. sz. melléklet
138
139
16. sz. melléklet
140
141
142
17. sz. melléklet BEJELENTŐLAP az időközi helyi önkormányzati választás előzetes bejelentéséhez (A bejelentő lapot faxon a (06-1) 795-0143 számra kell megküldeni!) IDŐKÖZI HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS Megye megnevezése: A választással érintett település neve: A választással érintett TEVK sorszáma: A választás típusa: A mandátum(ok)megszűnésének oka: A mandátum(ok)megszűnésének ideje: A megüresedett képviselői helyek száma: Várhatóan mikor dönt a HVB az időközi választás kitűzéséről? A szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak száma megfelel-e a jogszabályban előírtaknak? A HVI elegendő esküt tett taggal rendelkezik a választás lebonyolításához? Miként kerül felkészítésére?
sor
a
választási
szervek
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA (Körjegyzőség esetén székhely település) Hivatali cím HVI vezető adatai Név: Közvetlen telefon: Közvetlen fax: Mobil: E-mail: Részt vett a HVI vezetője választásszakmai képzésen?
2010/2011-ben
Mikor, milyen minőségben, milyen típusú választás lebonyolításában vett részt a HVI vezetője?
Dátum: …………………….. HVI vezető aláírása PH
143
18. sz. melléklet
KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Választási Főosztály
FIGYELEM! az adatlapot a (06-1) 795-0143 számra kell faxolni ADATLAP az időközi helyi önkormányzati választás költségtérítésének bejelentéséhez
Megye megnevezése: Település neve: EVK sorszáma: Körjegyzőségi székhelytelepülés neve: A választás típusa: A választás kitűzésének oka: A megüresedett képviselői helyek száma: A választás kitűzésének időpontja: A szavazás napja: A választással érintett szavazókörök száma és sorszáma: A választással érintett település / egyéni választókerület lakosság száma: A választással érintett település / egyéni választókerület választópolgár száma: Ha megilleti a települést a költségtérítés, akkor a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, körjegyzőség esetén a körjegyzőség pénzforgalmi számlaszáma:
Dátum: …………………….………………………..
……………………………………… HVI vezető aláírása
PH 1051 Budapest, Arany János utca. 25.; 1357 Budapest, Pf. 2.
144
19. sz. melléklet Időközi helyi önkormányzati választás Tételek és normatívák
145
146
20. sz. melléklet
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek / a kisebbségi önkormányzati képviselők .…. évi választása Feladattípusú elszámolás munkalapja HVI / OEVI
147
148
21. sz. melléklet A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek / a kisebbségi önkormányzati képviselők .…. évi választása Feladattípusú elszámolás munkalapja TVI
149
150
22. sz. melléklet Az Országos Választási Iroda vezetőjének 1/2011. (X. 17) intézkedése az időközi országgyűlési és önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tájékoztatási feladatokról és a 2012. év azon napjairól, amelyekre nem tűzhető ki választás Az időközi választások törvényes lebonyolításának segítése érdekében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 39. § (2) bekezdése alapján az alábbi intézkedést adom ki: I. A bejelentési kötelezettség 1. A választási iroda vezetője az országgyűlési képviselők időközi választása, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választása kitűzésére okot adó tény tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) vezetőjét. 2. Az időközi önkormányzati választás kitűzése okának felmerülésekor az intézkedés 1. mellékletét képező Bejelentőlapot kell eljuttatni az OVI-hoz. 3. A választási iroda vezetője a választást kitűző határozatot annak meghozatala napján megküldi az OVI vezetőjének. 4. Az időközi országgyűlési képviselő-választás kitűzése okának felmerülésekor a választási iroda vezetője értesíti az OVI vezetőjét a képviselői mandátum megüresedésének okáról és időpontjáról. Ezen bejelentéshez nem kell megküldeni az 1. melléklet szerinti Bejelentőlapot. 5. A tájékoztatást faxon kell megküldeni az OVI-hoz a (06-1) 795-0143 számra, vagy szkennelve e-mailben a
[email protected] címre. 6. A tájékoztatásokat egyúttal meg kell küldeni az illetékes területi választási iroda (a továbbiakban: TVI) vezetőjének is a TVI vezetője által meghatározott módon. II. Választásszakmai képzés 7. Az OVI vezetője a rendelkezésére álló információk alapján, valamint a TVI vezető javaslatára elrendeli az érintett irodavezető választásszakmai képzését. A képzés távoktatás keretében zajlik, és vizsgateszt megoldásával zárul. 8. A távoktatási keretrendszer (eXam) bármely internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépen elérhető a http://exam.otm.gov.hu linken. 9. A képzésben részt vevő irodavezetők a rendszerbe történő bejelentkezéshez egyedi felhasználónevet és jelszót kapnak, melyet az OVI vezetője – a TVI vezető egyidejű tájékoztatása mellett – levélben küld meg részükre az oktatást segítő tutor elérhetőségével egyetemben. Az OVI vezetője levelében meghatározza a vizsgateszt megoldásának határidejét. 151
10. A távoktatási rendszer technikai felügyeletét biztosító tutorok az OVI-ban naponta 8.30 – 16.00 óra között a következő telefonszámokon érhetők el: (06-1) 795-3329, (06-1) 795-3331, Fax: (06-1) 795-0141. 11. A TVI vezetője szakmai segítséget nyújt a választási iroda vezetőjének az időközi választás lebonyolításában. Amennyiben azt indokoltnak tartja, szakmai konzultációt szervez az időközi választással érintett választási iroda vezetője számára. III. Választási naptár 12. Jelen intézkedés 2. melléklete tartalmazza azokat a naptári napokat, amelyekre – a törvényi rendelkezésekre figyelemmel – 2012-ben nem tűzhető ki választás. dr. Sári Miklós
152
1. melléklet BEJELENTŐLAP az időközi helyi önkormányzati választás előzetes bejelentéséhez (A bejelentő lapot faxon a (06-1) 795-0143 számra kell megküldeni!) IDŐKÖZI HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS Megye megnevezése: A választással érintett település neve: A választással érintett TEVK sorszáma: A választás típusa: A mandátum(ok)megszűnésének oka: A mandátum(ok)megszűnésének ideje: A megüresedett képviselői helyek száma: Várhatóan mikor dönt a HVB az időközi választás kitűzéséről? A szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak száma megfelel-e a jogszabályban előírtaknak? A HVI elegendő esküt tett taggal rendelkezik a választás lebonyolításához? Miként kerül felkészítésére?
sor
a
választási
szervek
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA (Körjegyzőség esetén székhely település) Hivatali cím HVI vezető adatai Név: Közvetlen telefon: Közvetlen fax: Mobil: E-mail: Részt vett a HVI vezetője választásszakmai képzésen?
2010/2011-ben
Mikor, milyen minőségben, milyen típusú választás lebonyolításában vett részt a HVI vezetője? Dátum: …………………….. HVI vezető aláírása PH
153
2. melléklet
A Ve. 4. § (1) bekezdése értelmében a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. A törvényi rendelkezésekre figyelemmel
2012-ben az alábbi napokra nem lehet választást kitűzni: 2011. december 31. (szombat) 2012. január 1. (vasárnap), Újév 2012. január 2. (hétfő) 2012. március 14. (szerda) 2012. március 15. (csütörtök), Nemzeti ünnep 2012. március 16. (péntek) 2012. április 8. (vasárnap) 2012. április 9. (hétfő), Húsvét 2012. április 10. (kedd) 2012. április 30. (hétfő) 2012. május 1. (kedd), Munka ünnepe 2012. május 2. (szerda) 2012. május 27. (vasárnap) 2012. május 28. (hétfő), Pünkösd 2012. május 29. (kedd) 2012. augusztus 19. (vasárnap) 2012. augusztus 20. (hétfő), Nemzeti ünnep 2012. augusztus 21. (kedd) 2012. október 22. (hétfő) 2012. október 23. (kedd), Nemzeti ünnep 2012. október 24. (szerda) 2012. október 31. (szerda) 2012. november 1. (csütörtök), Mindenszentek 2012. november 2. (péntek) 2012. december 24. (hétfő) 2012. december 25-26. (kedd-szerda), Karácsony 2012. december 27. (csütörtök) 2012. december 31. (hétfő)
154
13. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK MEGOLDÁSAI
Kérdés sorszáma
Helyes válasz
a.
b.
Kérdés sorszáma
c.
Helyes válasz
a.
b.
c.
1.
X
26.
2.
X
27.
X
28.
X
3.
X
4.
X
29.
5.
X
30.
6.
X
X
32.
8.
X
33.
9.
X
34.
10.
X
35.
13.
X
38.
16.
X
40.
X X
18.
X
39.
X
17.
X
X
37.
15.
X
X
X
X
X
36.
12.
14.
X X
X
X
X
31.
7.
11.
X
X
X
41.
X
42.
X
43.
X
19.
X
44.
20.
X
45.
X
46.
X
21. 22.
X X
23.
X
24. 25.
X
47.
X
48.
X
49.
X
50.
155
X
X X
Kérdés sorszáma
Helyes válasz
a.
51. 52.
b. X
X
53. 54.
X X
79.
X
X X
X
83.
57.
X
84.
X X
85.
59.
X X
61.
X
X
86.
X
87.
X
88.
X
62.
X
89.
X
63.
X
90.
X
64.
X X
66.
X
c.
X
81.
56.
65.
b.
80.
82.
60.
a. X
X
X
Helyes válasz
78.
55.
58.
91.
X
92.
X
93.
X
67.
X
94.
X
68.
X
95.
X
69.
X
70.
96. X
X
97.
X
71.
X
98.
X
72.
X
99.
X
73.
X
100.
X
74.
X
101.
X
75.
156
c.
Kérdés sorszáma
X
102.
X X
76.
X
103.
77.
X
104.
X
Kérdés sorszáma
105.
Helyes válasz
a.
b.
c.
X
Kérdés sorszáma
Helyes válasz
a.
131.
106.
X
132.
X
X
133.
108.
X
134.
109.
X
135.
X
136.
X
110.
X
111.
X
137.
112.
X
138.
113.
X
139.
114.
X
140.
X
117.
X X
118.
X
119.
X
120.
X X
X X X X
141.
116.
X
121.
X
X
142.
X
143.
X
144.
X
145.
X
146.
X
147.
X
122.
X
148.
123.
X
149.
X
150.
X X
124.
X
125.
X
151.
126.
X
152.
127.
X
153.
128.
X
154.
129.
X
155.
130.
X
156.
c. X
107.
115.
b.
X
X X X X X
157
Kérdés sorszáma
a.
b.
c.
Kérdés sorszáma
Helyes válasz
a.
157.
X
162.
158.
X
163.
X
164.
X
159.
158
Helyes válasz
X
b. X
160.
X
165.
X
161.
X
166.
X
c.
