SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához
8/1. rész a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 8. sz. melléklete szerinti normatív, kötött felhasználású támogatások (Egyes jövedelempótló ellátások támogatása)
TARTALOMJEGYZÉK TECHNIKAI INFORMÁCIÓK ...............................................................................................................3 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYOK, RÖVIDÍTÉSEK..........................................4 I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI .....................................................................................6 I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan ........... 6 I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan ............ 6 II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI FELADATOK VALAMENNYI JÖVEDELEMPÓTLÓ ELLÁTÁSRA VONATKOZÓAN .........................................................................................................10 III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .....................................................................................12 III.1. Alapfogalmak ......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. III. 2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból ........................................................ 15 IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK .........................................................25 IV.1. RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY ........................................................................................25 IV.1.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 25 IV.1.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 25 IV.2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA ......................................................................................................29 IV.2.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 30 IV.2.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 30 IV.3. NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS ..............................................................33 IV.3.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 33 IV.3.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 33 IV.4. ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS, TOVÁBBÁ ELŐREFIZETŐS GÁZ- VAGY ÁRAMFOGYASZTÁST MÉRŐ KÉSZÜLÉK FELSZERELÉSI KÖLTSÉGEI TÁMOGATÁSA .....38 IV.4.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 38 IV.4.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 38 IV.5. BÉRPÓTLÓ JUTTATÁS/FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS .............45 IV.5.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 46 IV.5.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 46 IV.6. ÁPOLÁSI DÍJ ÉS AZ UTÁNA BEFIZETETT NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS JÁRULÉK ................50 IV.6.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 50 IV.6.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 50 IV.7. AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY DÍJA .........................................................................................................55 IV.7.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 55 IV.7.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 55 IV.8. „SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT PANEL PLUSZ” HITELPROGRAM KERETÉBEN FELVETT KÖLCSÖN TÁMOGATÁSA ..............................................................................................57 IV.8.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 57 IV.8.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 57 IV.9. SZEMÉLYES SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA MIATTI KÁRPÓTLÁS CÍMÉN KIFIZETETT ÖSSZEGEK TÁMOGATÁSA .......................................................................................60 IV.9.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai .................................................................................... 60 IV.9.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai ......................................................................................... 61 IV.10. ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS ............................................................................................63 IV.10.1. A helyszíni felülvizsgálat dokumentumai ......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. IV.10.2. A helyszíni felülvizsgálat szempontjai ................................................................................ 63 V. FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE ............................................................................................................66 2
TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a Kvtv. 8. sz. melléklete megfelelő pontjának tartalmával azonosak. A további, jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti idézetei.
3
A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYOK, RÖVIDÍTÉSEK Alkalmazott rövidítések
Jogszabály
2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2010 2011. évi költségvetéséről A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény
2011. évi Kvtv. Szoctv. (Szt.)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
Tbj. (Tny.)
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
Pm. tv.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
Szmtv.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
Ptk. (PTK) Flt. Gyvt. Közokt. tv.
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
Áht.
62/2006. (III. 27.) Korm. rend. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól
62/2006. (III. 27.) Korm. rend.
63/2006. (III. 27.) Korm. rend. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
63/2006. (III. 27.) Korm. rend.
156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. A sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönökhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról
156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend.
93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről
93/1990. (XI. 21.) Korm. rend.
Az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
195/1997. (XI. 5.) Korm. rend.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
149/1997. (IX.10). Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
149/1997. (IX.10). Korm. rendelet
4
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet
20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
20/1997. (II.13.) Korm.rendelet
5
I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − az Önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló rendelete, az esetleges módosításokkal, mely tartalmazza a szociális ellátásokkal kapcsolatos döntésre jogosultak körét, [Szoctv. 32. § (1), (3) bekezdései] − a szociális ellátás megállapítása iránti kérelem és mellékletei, − a támogatást megállapító határozatok, − a támogatás módosításáról, megszüntetéséről hozott határozatok, − a támogatásra jogosultakról vezetett személyi nyilvántartások, [Szoctv. 18. §] − a támogatások kifizetésének bizonylatai (bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok és azok alapbizonylatai), − a támogatásokkal összefüggő, az önkormányzatot megillető támogatások igénylésének bizonylatai (havi igénylőlapok), az azokat alátámasztó analitikus nyilvántartások (főkönyvi könyvelés bizonylatai), kimutatások, bérjegyzékek, − a jogalap nélkül folyósított támogatások visszafizetéséről rendelkező határozatok, − a visszafizetést igazoló dokumentumok. I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan Rendszeres szociális segély: − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására (15. sz. Függelék), − a kérelemhez kapcsolódó a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. § (1)-(5) bekezdései szerinti nyilatkozatok, igazolások, − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti Adatlap a rendszeres szociális segély címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (1., 1/a. sz. Függelék), − a Fővárosi Önkormányzat esetében a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerinti Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (2., 2/a.sz. Függelék). Időskorúak járadéka: − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti Kérelem időskorúak járadékának megállapítására (14. sz. Függelék), − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti Adatlap a kifizetett időskorúak járadéka címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (3., 3/a. sz. Függelék), − a Fővárosi Önkormányzat esetében a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 8. sz. melléklete szerinti Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett időskorúak járadéka címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (4., 4/a. sz. Függelék). A normatív lakásfenntartási támogatás: − lakcímnyilvántartó adataival történő összevetés bizonylatai − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott adattartalmú kérelem, igazolás, nyilatkozat, − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti Adatlap a lakásfenntartási támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (5., 5/a. sz. Függelék).
6
Adósságcsökkentési támogatás és ezzel összefüggő lakásfenntartási támogatás, továbbá előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei támogatása − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 51. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott adattartalmú kérelem, igazolások, nyilatkozatok, − lakcímnyilvántartó adataival történő összevetés bizonylatai, − közüzemi szolgáltatókkal kötött megállapodások, − ingatlanügyi hatóság bejegyzése, feljegyzése a támogatásban részesülő adós ingatlanára, a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom önkormányzat javára történő bejegyzéséről, az adósságkezelés időtartamára, − lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralékról szóló hitelintézeti igazolás, − a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, − az adósságkezelési tanácsadó javaslata a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, − a Szoctv. 55/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti saját forrás elkülönítését igazoló dokumentum, − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti Adatlap az adósságkezelési szolgáltatással és a fogyasztásmérő költségével összefüggésben igénybe vehető támogatás igényléséhez (6., 6/a. sz. Függelék). Bérpótló juttatás/Foglalkoztatást helyettesítő támogatás1: − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására (15. sz. Függelék), − a kérelemhez kapcsolódó a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. § (1)-(5) bekezdései szerinti nyilatkozatok, igazolások, − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti Adatlap a kifizetett bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (7., 7/a-c. sz. Függelék), − a Fővárosi Önkormányzat esetében a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete szerinti Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez (8., 8/a-c. sz. Függelék). Ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék − a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti Kérelem az ápolási díj megállapítására (16. sz. Függelék), − a kérelemhez kapcsolódó a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25-26. §-ok szerinti dokumentumok, − az 1997. évi LXXX. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulék befizetését igazoló dokumentumok (bankszámla-kivonatok és azok alapbizonylatai, nettófinanszírozási bizonylatok, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerben (KIR) történt számfejtés könyvelési bizonylatai), − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti Adatlap a kifizetett ápolási díjjal összefüggésben igénybe vehető támogatás igényléséhez (9., 9/a. sz. Függelék).
1
A rendelkezésre állási támogatás 2010.12.31-én megszűnt, a 2010. évi december havi járandóságot az önkormányzatnak 2011.01.05-éig kellett kifizetnie, erről az elszámolást 2011.01.10-éig kellett benyújtania. A rendelkezésre állási támogatást 2011. I.1-jétől VIII.31-ig felváltotta a bérpótló juttatás, majd IX.1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. 7
Az ápolási díjra való jogosultság megállapítását megalapozó szakértői vélemény díja − Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői vélemények készítésének és a szakértői díjak kifizetésének bizonylatai, − a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti Adatlap a kifizetett ápolási díjjal összefüggésben igénybe vehető támogatás igényléséhez (9., 9/a. sz. Függelék). „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében felvett kölcsön támogatása − a támogatás megállapítása iránti kérelmek [156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. §], − a jogosultságot igazoló dokumentumok [156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés], − a jogosultságot megalapozó kérelemhez csatolt dokumentumok [156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (2) bekezdés], − a támogatást megállapító határozatok, a támogatás módosításáról, megszüntetéséről hozott határozatok, − az önkormányzatot megillető támogatások igénylésének bizonylatai (havi igénylőlapok), az azokat alátámasztó analitikus nyilvántartások, kimutatások, − a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet mellékletét képező Adatlap a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében a lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz nyújtott támogatás összegének visszaigényléséhez (10., 10/a. sz. Függelék). Személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek támogatása: − a kárpótlási megállapító határozat, amit az OKKH (Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal), illetve 2011. január 1-től 322/2010. (XII. 27.) Korm. Rendeletben foglaltaknak megfelelően Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) állított ki, − az Igazgatósághoz évente egyszer – a tárgyévet követő évben – benyújtandó „A” Nyomtatvány a Személyes szabadság korlátozása miatt kárpótlás címén történt kifizetésekről (11. sz. Függelék). Óvodáztatási támogatás: − a 149/1997. (IX.10). Korm. rend. 11. sz. melléklete szerinti szülői kérelem, − rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság igazolása, − önkormányzati határozat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkről,
− − − −
149/1997. (IX.10). Korm. rend. 68/G. § (4) A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 15én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 15-én kell fennállnia. 68/H. § (2) Az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatás esetén a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának az óvodáztatási támogatás megállapítását megelőző hónap első napján kell fennállnia. szülői nyilatkozat arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, önkormányzati határozat az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításáról, illetve annak megszűnéséről, igazolás az óvodai beíratás tényéről, értesítés az óvodai nevelésben való részvétel megszűnéséről,
8
− felvételi és mulasztási napló, óvodai csoportnapló alapján az óvoda által kiállított igazolások a rendszeres óvodába járásról, 149/1997. (IX.10). Korm. rend. 68/G. § (3): Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 15ig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 15-ig terjedő időszakra kell igazolnia. − az első alkalommal természetben nyújtott támogatás átvételi bizonylata, − a támogatás felhasználásának elkülönített nyilvántartása, − az Igazgatósághoz benyújtandó Igénylőlap (12. sz függelék), − a kifizetési bizonylatok (meghatalmazás), − analitikus nyilvántartások.
9
II. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI FELADATOK VALAMENNYI JÖVEDELEMPÓTLÓ ELLÁTÁSRA VONATKOZÓAN 1.
Az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta-e a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait? [Szoctv. 32. § (3) bekezdése] (továbbiakban: az Önkormányzat pénzbeli és szociális ellátásokról szóló rendelete)
2.
A képviselő-testület a pénzbeli és szociális ellátásokról szóló rendeletében – a Szoctv. 25. § (3) bekezdésének megfelelően – határozta-e meg az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatban, a döntésre jogosultak körét? − a jegyző hatáskörébe tartozó ellátások: időskorúak járadéka, bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, a Szoctv. 41. § (1) bekezdése és a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj, − a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások: lakásfenntartási támogatás, a Szoctv. 43/B § (1) bekezdés szerinti ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély.
3.
Az ellátás megállapítása iránt nyújtottak-e be kérelmet?
4.
A támogatás megállapítására a kérelmező állandó lakcíme vagy tartózkodási helye alapján kerülte sor? [Szoctv. 32. § (1) bekezdés, 32/A. § (1) bekezdés]
5.
Ha a kérelmező állandó lakcímmel és tartózkodási hellyel is rendelkezik, a támogatás megállapításakor meggyőződtek-e arról, hogy a támogatott nem kap-e másik településen ellátást?
6.
Ha a kérelmező a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek körébe tartozik, részére abban az esetben állapítottak-e meg támogatást, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolta, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezett, és azt igazolta? [Szoctv. 3. § (3) bekezdés, 63/2006. (III. 27) Korm. rend. 11. §]
7.
Az ellátás megállapításáról határozatban döntöttek-e?
8.
Az ellátás összegének változásáról határozatban rendelkeztek-e?2
9.
Ha az ellátásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozott, a változás hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósította-e, illetve a támogatás további folyósítását megszüntette-e? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 9.§ (1) (4), 24. §]
10. Az ellátás folyósításának megszüntetéséről hoztak-e határozatot? 11. Az ellátás megszüntetése esetén nem került-e sor további kifizetésre és támogatásigénylésre? 12. A megállapított támogatásokról vezetett-e az Önkormányzat nyilvántartást, és az megfelelt-e a Szoctv 18. §-ában előírtaknak? 13. Ha az ellátás nem a teljes hónapra járt, az ellátás összegét az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzataként állapították-e meg? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (4) bekezdés] 14. A kifizetést alátámasztó bizonylatok összhangban voltak-e a megállapított támogatásokról vezetett nyilvántartás adataival? 15. A határozatban megállapított, a kifizetett és az igénylésnél figyelembe vett összeg megegyezett-e? 16. Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat, a bérpótló juttatást/foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási 2
Nem kell határozatot hozni, ha az ellátás összege kizárólag az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelkedése miatt változik, és az ellátásban részesülő személynek egyéb jövedelme nincs. [63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 7. § (2)] 10
támogatást, adósságcsökkentési támogatást és átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5-éig folyósították-e? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (3) bekezdés] 17. Kifizetési bizonylatok ellenőrzése (amennyiben a pénztárból nem a jogosult kezébe történt a kifizetés, más részére történő kifizetésre vonatkozóan készült-e meghatalmazás). 18. A havi rendszeres szociális ellátásra, a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották-e? 3 19. Rendelkezésre álltak-e az Önkormányzatnál a támogatás átvételét igazoló bizonylatok, illetőleg az átvételi nyilvántartás egyezett-e a megállapított ellátásokról vezetett nyilvántartással? 20. Az Önkormányzat által havonként benyújtott igénylés adatai, és annak alapját képező pénzügyi teljesítés havi, valamint összesen adatainak összevetése.(A visszaigénylés megalapozottsága a pénzügyi teljesítés tekintetében.): − Az egyes ellátások esetében a pénzforgalmi teljesítésnek megfelelő összeget szerepeltette-e az Önkormányzat a Kincstárhoz benyújtott adott havi támogatás igénylésében? − Az elmaradt kifizetések a visszaigénylésen elkülönített helyen megjelentek-e? − A jogtalanul felvett pénzbeli szociális ellátások visszafizetései megtörténtek-e, és azok a pénzforgalomban megjelentek-e? − A pénzforgalomban megjelent jogtalanul felvett pénzbeli szociális ellátások visszafizetései az igénylőlapon a helyes összeggel szerepeltek-e? − A támogatásigénylés – tényleges tárgyhavi kifizetés, elmaradt kifizetés, jogtalanul felvett összeg visszafizetése – adatai megegyeztek-e a pénzforgalmi adatokkal? 21. Az Önkormányzat a támogatás igénylése során betartotta-e a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet és a 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. 1. előírásait? 22. Az igénylés során az Önkormányzat az előleggel elszámolt-e? 23. Jövedelempótló ellátás jogtalan igénybevétele esetén az igényelt állami támogatást az önkormányzat egy összegben haladéktalanul visszafizette-e, függetlenül attól, hogy a jogosulatlanul felvett, és kifizetett ellátást visszafizettette-e, vagy az ellátottól részletekben kapja vissza?
3
A havi rendszeres szociális ellátásra, a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 9.§ (7)] 11
III. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR III.1. Alapfogalmak JÖVEDELEM Szoctv. 4. § (1) a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésben foglaltakra - elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. NEM MINŐSÜL JÖVEDELEMNEK Szoctv. 4. § (1a) Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
12
ÖREGSÉGI NYUGDÍJMINIMUM LEGKISEBB ÖSSZEGE 2011-ben:
28.500,- Ft
90 %: 25.650,- Ft
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28500 forint. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓ RÉSZÉRE MEGÁLLAPÍTOTT SZEMÉLYI ALAPBÉR (minimálbér) 2011-ben: − bruttó bér: 78.000,- Ft − nettó bér: 60.600,- Ft MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK MÉRTÉKE 2011-ben: − 27 % nyugdíjbiztosítási járulék: 24 %, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék: 3 %, AKTÍV KORÚ Szoctv. 4. § (1) k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy. EGYEDÜLÁLLÓ Szoctv. 4. § (1) l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. HAJLÉKTALAN Szoctv. 4. § (2) E törvény 6. §-a és a II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. FOGYASZTÁSI EGYSÉG − aktív korúak ellátása tekintetében: Szoctv. 33. § (2) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol: a) az első nagykorú családtag arányszáma: 1,0 (a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik) b) a házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9 c) az 1. és 2. gyermek arányszáma gyermekenként: 0,8 d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként: 0,7 e) a fogyatékos gyermekek arányszáma: 1,0 (azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni) f) az a) és b) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül; − lakásfenntartási támogatás tekintetében (2011. IX. 1-jétől): Szoctv. 38. § (2a) fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol 13
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (2b)2 Ha a háztartás a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (2c)2 Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. TARTÓS JÖVEDELEMVÁLTOZÁS Szoctv. 25.§ (7) bekezdése szerint a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat, b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll, c) a keresőtevékenység megszűnését, d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10 %-nál nagyobb mértékű változás következik be. HAVI RENDSZERES SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Szoctv. 25. § (4) bekezdése szerint: az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj.
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁS Szoctv. 25. § (3) bekezdése szerint: az időskorúak járadéka, a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély.
14
III. 2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 1. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről (2011. évi Kvtv.) 8. számú melléklet II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK TÁMOGATÁSA 1.
Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:
88 541,5 millió forint
A támogatás a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára, a Szoctv. 55/A. § alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, valamint az Szoctv. 55/A. § (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának, b) a Szoctv. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának, c) a 2010. december 31-én hatályos Szoctv. 36. §-a alapján a közcélú munka 2010. december hónapra járó, 2011. január hónapban kifizetendő munkabér és közterheinek 95%-ának, d) a 2010. december 31-én hatályos Szoctv. 37. § (1) bekezdése, valamint a 37/C. § (4) bekezdése alapján 2010. december hónapra járó, 2011. január hónapban kifizetendő rendelkezésre állási támogatásra, továbbá a Szoctv. 35. § (1) bekezdése alapján folyósított bérpótló juttatásra kifizetett összegek 80%-ának, e) a Szoctv. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának, valamint a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának központi költségvetésből való utólagos igénylésére szolgál. A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek időskorúak járadéka, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében az előirányzat igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik. Az előirányzatból szakértői vizsgálatonként a Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj vehető igénybe. Az előirányzatból támogatás igényelhető az önkormányzatokat az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100 %-ára. Az előirányzatból a 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet alapján, az 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett - és a magánszemélyek számára kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott - hitel kamatterhének 100 %-át visszaigényelhetik. 2. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 3. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
15
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A törvény hatálya kiterjed a)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban:Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (4) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.4 13. § (1) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül érvényesítheti. (2) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes. 18. § A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult természetes személyazonosító adatait; b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását; c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét; d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait; e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést; g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat; h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám); i) a 3. § (3) és (4)5 bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot; j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat; k) a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét. 25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) időskorúak járadékát, ab) bérpótló juttatást/foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ac) rendszeres szociális segélyt, ad) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint 4 5
A Szoctv. 3. § (4) bekezdését 2011. aug. 1-jétől kell alkalmazni. Megállapította a 2011. évi CV. tv. 27.§-a. A (4) bekezdést 2011. VIII. 1-jétől kell alkalmazni. 16
ba) a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, bb) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bc) átmeneti segélyt, bd) temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). (4) A jogosultságot megállapító szerv a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente, b) a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (6) A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott. (7) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat, b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll, c) a keresőtevékenység megszűnését, d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be. (8) A felülvizsgálatot a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre, b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni. (9) Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától, b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. (10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele. (12) A jövedelemszámításnál a) a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik, b) a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendelkezésre állási támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet 17
figyelmen kívül kell hagyni. 32. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni. (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 32/A. § (1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le. 33. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f)aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint háztartási munkát - nem folytat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma: 1,0 (a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik) b) a házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9 c) az 1. és 2. gyermek arányszáma gyermekenként: 0,8 d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként: 0,7 e) a fogyatékos gyermekek arányszáma: 1,0 (azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni) 18
f) az a) és b) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott kereső tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak egy személy jogosult. (6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. 34. § (1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. 35. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §ban foglaltak szerinti kivétellel - bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. 37. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani. (3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti, valamint - ha a települési önkormányzat erről a 35. § (2) bekezdése alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár. (4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 19
(5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. 37/A. § (1) A 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. 37/B. § (1) Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel. (2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. 37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel. (2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését az ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát. (5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata. (6) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn. (7) A rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. (8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően 20
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn, b) a rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn. (9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére. 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (4)-(5) 42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, 21
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. 3. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza a) az ellátást igénylő személynek az Szoctv. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (2) Ha az ellátást hajléktalan személy igényli, a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az ellátás folyósítását milyen címre (fizetési számlára) kéri. (3) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. 2. § (1) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. (2) Az Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző 6. § (1) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) gondoskodik. (2) A hajléktalan személyek rendszeres szociális segélyének, bérpótló juttatásnak/foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, valamint időskorúak járadékának folyósításáról a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) gondoskodik. (3) Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), a bérpótló juttatást/foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást és átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. (4) Ha a havi rendszeres szociális ellátás, a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a havi rendszerességgel adott átmeneti segély nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. (5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó a) lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, b) adósságcsökkentési támogatás, valamint az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. (6) A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. 7. § (2) A havi rendszeres szociális ellátás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha 22
a) az időskorúak járadéka, b) az ápolási díj, továbbá c) a családi jövedelemszámításnál figyelembe veendő közeli hozzátartozó nélküli személy számára folyósított rendszeres szociális segély összege kizárólag az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelkedése miatt változik, és az ellátásban részesülő személynek egyéb jövedelme nincs. (4) A havi rendszeres szociális ellátás Szt. 25. §-ának (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata esetén csak a támogatás összegének meghatározásához szükséges jövedelmi adatok kérhetőek be. 9. § (1) Ha az időskorúak járadékára vagy az ápolási díjra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. (2) Lakcímváltozás esetén az időskorúak járadékára vagy az ápolási díjra jogosult személy kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. (3) Ha az időskorúak járadékára vagy az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, illetőleg az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj esetében a jogosultságot megállapították, akkor az új lakcím szerint illetékes jegyző az időskorúak járadékát vagy az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az aktív korúak ellátására jogosult személy lakcímének megváltozása esetén megfelelően alkalmazni kell. (6) Az új lakcím szerint illetékes jegyző a havi rendszeres szociális ellátást és a bérpótló juttatást/foglalkoztatást helyettesítő támogatást az Szt. szerinti összegben, illetőleg az önkormányzat rendeletében meghatározott összegben folyósítja. (7) A havi rendszeres szociális ellátásra, a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. 10. § Az Szt.-ben szabályozott esetekben a hajléktalan személyek részére megállapított időskorúak járadékának és aktív korúak ellátásának a megszüntetéséről a főjegyző hoz határozatot. A főjegyző a határozatát közli mindazokkal, akikkel a jogosultság megállapításáról szóló határozatot közölték. 11. § Az Szt. 3. § (3) bekezdése szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét. 15. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges a) az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, továbbá b) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan ba) ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint bb) a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat. (2) Ha az Szoctv. 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségkárosodott személy a kérelméhez az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (a továbbiakban: szakértői bizottság) a munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a hatóság a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenése, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása kérdésében - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a szakértői bizottságot. (3) Az Szoctv. 33. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott személy esetében - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a kérelem elbírálásához szükséges a) a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, b) a megyei munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy 23
c) az Szoctv. 33. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a munkaügyi központ igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, d) az Szoctv. 33. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti együttműködés (a továbbiakban: megelőző együttműködés) esetén a munkaügyi központ igazolása annak teljesítéséről, e) az Szoctv. 33. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozat, továbbá f) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről - 35. életévét betöltött személy esetében - okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható. (4) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a jegyző hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét. (5) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti a) tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj folyósítását igazoló irattal, b) autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható. (6) Ha az egészségkárosodott személy esetében a (2) bekezdés szerinti szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb szakhatósági állásfoglalást nem nyújtott be, a jegyző - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a szakértői bizottságot. 24. § Ha az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
24
IV. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK IV.1. RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY A rendszeres szociális segély igénybevételének feltételrendszere A Szoc. tv. 25. §(3) bekezdés a) pontja szerint a szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendszeres szociális segélyt állapít meg. A 2011. évi Kvtv. szerint a támogatás a Szoctv. 37. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján folyósított rendszeres szociális segélyre kifizetett összegek 90 %-ának, továbbá a hajléktalan személyek részére kifizetett összegek 100 %-ának fedezetére szolgál. [2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet II. 1.] Szoctv. 37. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban vagy gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Az Önkormányzat által – a rendszeres szociális segély kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1.a), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet. IV.1.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan Rendszeres szociális segély
IV.1.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan
25
II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1.
A támogatás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 15. § (1) bekezdése szerinti adattartalmú nyomtatványon nyújtották-e be, és mellékelték-e a 15. § (1)-(3) bekezdései szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat? [63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. § (1)-(3) bekezdés] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 15. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges a) az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, továbbá b) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan ba) ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint bb) a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat. (2) Ha az Szt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségkárosodott személy a kérelméhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (a továbbiakban: szakértői bizottság) a munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a hatóság a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenése, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása kérdésében szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a szakértői bizottságot. (3) Az Szt. 33. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott személy esetében - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a kérelem elbírálásához szükséges a) a Magyar Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, b) a megyei munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy c) az Szt. 33. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a munkaügyi központ igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, d) az Szt. 33. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti együttműködés (a továbbiakban: megelőző együttműködés) esetén a munkaügyi központ igazolása annak teljesítéséről, e) az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozat, továbbá f) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről - 35. életévét betöltött személy esetében - okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható.
2.
A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az ellátásra való jogosultság megállapításakor megfelelt-e a Szoctv. 33. § (1) bekezdésében, illetve a 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak?
3.
Az önkormányzat figyelembe vette-e a rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozó tiltó, illetve a megszűntetésére vonatkozó előírásokat a Szoctv. 34. §, illetve 37/B. §-a szerint. 26
4.
Az ellátást megállapító határozatban az ellátás kezdetét – a a kérelem benyújtásának időpontját figyelembe véve – helyesen határozták-e meg? [Szoctv. 13. §. (2) bekezdés] Szoctv. 13. § (2) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.
5.
Figyelembe vették-e azt a szabályt, hogy egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult az aktív korúak ellátására, kivéve a Szoctv. 33. § (5)-(6) bekezdéseiben leírtakat? [Szoctv. 33. §. (5)-(6) bekezdés] Szoctv. 33. § (5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult. (6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás (2011. IX. 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatás), míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
6.
Az ellátásban részesült személyek részére az egyes hónapokban megállapított és kifizetett támogatás összege nem haladta-e meg a jogszabályban meghatározott maximális mértéket? Szoctv. 37. § (4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. (5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17/B. § (2) A rendszeres szociális segély Szt. 37.§ (5) bekezdése szerinti legmagasabb összege 2011. január 1-jétől 60 600 Ft.
7.
A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer [Szoctv. 25. § (4) bekezdés], illetve: − az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatt a változás időpontjától számított három hónapon belül [Szoctv. 25. § (5) bekezdés], − az ellátás összege megállapításának alapjául szolgáló jövedelem Szoctv. 25. § (7) bekezdése szerinti tartós változása esetén, továbbá az egy háztartásban élő családtagok létszámának változása esetén [Szoctv. 25. § (6) bekezdés] felülvizsgálta-e?
8.
Ha az ellátásra vonatkozó felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben folyósították-e tovább, a Szoctv. 25. § (5) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével?
9.
Az önkormányzat a vizsgált időszakban folyósított-e a Szoctv. 26/A. §-a szerinti előleget az ellátottak részére? Amennyiben igen: – Az előleg összege nem haladta-e meg az ellátás havi összegének 50 %-át? – Az előleget a jegyző a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül – a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével –egyszerűsített határozattal állapította-e meg? – A felvett előleget az ellátott maximum 6 egyenlő részben – az ellátás terhére történő levonással – visszafizette-e? – Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnt meg, az ellátásban részesült személy a még fennálló tartozását a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben visszafizetette-e? 27
Szoctv. 26/A. § (1) A 25. § (4) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérelmezheti a jegyzőtől. A kérelem a jogosultság időtartama alatt a hónap 5. napjától 25. napjáig nyújtható be. (2) Előlegként a folyósított ellátás havi összegének legfeljebb 50 %-a kérelmezhető. (3) Az előleget a jegyző a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül - a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével - egyszerűsített határozattal állapítja meg. (4) Az előleget a folyósításra kerülő ellátás - közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztatásból származó havi kereset összege - terhére, hat egyenlő részletben kell levonni. A levonás az előleg kifizetését közvetlenül követő folyósítással kezdődik. (5) Az előleg teljes összegének levonásáig újabb előleg nem állapítható meg. (6) Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnik meg, az ellátásban részesült személy még fennálló tartozásának visszafizetése a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben válik esedékessé. Ha az ellátásban részesült személy a tartozás elengedését, vagy részletekben történő visszafizetését kérelmezi, a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ha az ellátásra való jogosultság a jogosult, továbbá ápolási díj esetén az ápolt halála miatt szűnik meg, a tartozást nem kell visszafizetni. 10. Ha a felülvizsgálat eredményeként a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szüntették-e meg? [Szoctv. 25. § (10) bekezdés] 11. Figyelemmel kísérték-e, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően az ellátott körülményeiben a Szoctv. 37. § (1) bekezdése szerinti valamely feltétel bekövetkezette? Ha igen, abban az esetben a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától állapították-e meg? [Szoctv. 37. § (2) bekezdés] 12. Figyelemmel kísérték-e, hogy a rendszeres szociális segély megállapítását követően az ellátott körülményeiben a Szoctv. 37. § (1) bekezdés a), c), d) pontjai szerinti valamely feltétel megszűnte? Ha igen, abban az esetben a jogosult részére a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a Szoctv. 35. § (1) bekezése szerinti ellátást állapították-e meg és a Szoctv. 35. § (2)-(3) bekezdései szerinti kötelezettséget előírták-e? 13. A Szoctv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti esetekben a jogosult a Szoctv. 37/A. § szerinti együttműködési kötelezettséget vállalta-e? [Szoctv. 37/A.§ (1)] 14. Hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátása esetében a Szoctv. 37/C. § alapján jártak-e el?
28
IV.2. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka igénybevételének feltételrendszere A Szoctv. 25. § (3) bekezdés a) pontja szerint szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint időskorúak járadékát állapít meg. A 2011. évi Kvtv. szerint a támogatás a Szoctv. 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára kifizetett összegek 90 %-ának, továbbá a hajléktalan személyek, valamint a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek részére kifizetett összegek 100 %-ának fedezetére szolgál. [2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet II. 1.] Szoctv. 32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1jétıl a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny.-ben szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. (3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 2011. IX. 01-jétől az alábbi bekezdés változott: Szoctv. 32/B. § (3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; c) a 3. § (3) vagy (4) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott Az Önkormányzat által – az időskorúak járadékának kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1.a), Szoctv., 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet. 29
IV.2.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóanI.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan
IV.2.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésében előírt 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon nyújtották-e be? 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 14. § (1) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 2. Hajléktalan személy igénylése esetén a Szoctv. 32/D. § szerint jártak-e el? Szoctv. 32/D. § (1) A hajléktalan személy megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi főjegyzővel (a továbbiakban: főjegyző). (2) A főjegyző az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító jegyzővel közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat jegyzőinek döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli a járadékot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről. (5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére. 32/E. § A fővárosban - ha a főjegyző és a kerületi önkormányzat jegyzője másként nem állapodik meg – a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a főjegyző feladata. 3. Az ellátás megállapításáról a kérelmező lakcíme szerint illetékes jegyző döntött-e? [Szoctv. 25. § (3) bekezdés] 4. Az ellátást megállapító határozatban az ellátás kezdetét – a kérelem benyújtásának időpontját figyelembe véve – a kérelem benyújtásától határozták-e meg? [Szoctv. 13. §. (2) bekezdés] 5. A jegyző csak azon ellátottak részére állapított-e meg támogatást, akik − nyugdíjkorhatárt betöltött személyek és a saját valamint a velük együtt lakó házastársuk, élettársuk jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, − egyedülállók és a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de 75. évesnél fiatalabbak és havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át, − egyedülállók, a 75. életévüket betöltötték és a havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át. [Szoctv. 32/B. § (1)] 30
6. Megszüntették-e a támogatást, illetve elutasították-e a támogatás megállapítását a Szoctv. 32/B. § (4) bekezdése szerinti esetekben? Szoctv. 32/B § (4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; c) a 3. § (3)(2011. VIII. 1-jétől vagy (4)) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 7. Az időskorúak járadékának havi összegét a Szoctv. 32/C. § (1) bekezdésében foglaltak szerint állapították-e meg, az alábbiak figyelembe vételével: − jövedelemmel nem rendelkező a Szoctv. 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, a Szoctv. 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-a, a Szoctv. 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a; − jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az előző pontok szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Szoctv. 32/C. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az mindenkori legkisebb összegének 95 %-a, ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az mindenkori legkisebb összegének 130 %-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek jövedelmének a különbözete.
öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj és a jogosult havi
8. Ha a támogatás összege az ezer forintot nem érte volna el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot állapítottak-e meg? Szoctv. 32/C. § (2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. 9. Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv kétévente [Szoctv. 25. § (4) bekezdés] legalább egyszer, illetve: − az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatt a változás időpontjától számított három hónapon belül [Szoctv. 25. § 5) bekezdés] − az ellátás összege megállapításának alapjául szolgáló jövedelem Szoctv. 25. § (7) bekezdése szerinti tartós változása esetén, továbbá az egy háztartásban élő családtagok létszámának változása esetén [Szoctv. 25.§ (6) bekezdés] felülvizsgálta-e? 10. Ha az ellátásra vonatkozó felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben folyósították-e tovább, a Szoctv. 25. § (5) bekezdése a)-b) pontjaiban és a (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével?
31
11. Az önkormányzat a vizsgált időszakban folyósított-e – a Szoctv. 26/A. §-a szerinti – előleget az ellátottak részére? Amennyiben igen, abban az esetben: – Az előleg összege nem haladta-e meg az ellátás havi összegének 50 %-át? – Az előleget a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül egyszerűsített határozattal állapították-e meg? – A felvett előleget az ellátott maximum 6 egyenlő részben – az ellátás terhére történő levonással – visszafizette-e? Szoctv. Lásd: Ezen Segédlet − IV. Rendszeres szociális segély II. 9. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 12. Ha a felülvizsgálat eredményeként az időskorúak járadékára való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szüntették-e meg? [Szoctv. 25. § (10) bekezdés]
32
IV.3. NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS A normatív lakásfenntartási támogatás igénybevételének feltételrendszere A Szoctv. 25. § (3) bekezdés b) pontja szerint a szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint a Szoctv. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást állapít meg. Szoc. tv. 38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). 38. § (1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.6 Az Önkormányzat által – a normatív lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1.a), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.
IV.3.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan A normatív lakásfenntartási támogatás
IV.3.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot az illetékességi területén az önkormányzat (képviselő-testület, polgármester, bizottság) állapította-e meg? [Szoctv. 25. § (3) bekezdés ba) pontja]
6
A Szoctv. 38. § (1a) bekezdését 2011. szept. 1-jétől kell alkalmazni. Megállapította a 2010. évi CLXXI. tv. 7. § (1) bekezdése. 33
2. A támogatás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adattartalommal nyújtották-e be, és mellékelték-e a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés a) pontja, 20. § (1)-(2) bekezdés] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 20. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, és d) arról, hogy háztartásában előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék (a továbbiakban: készülék) került felszerelésre. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges. 2011. IX. 01-jétől változott: 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 20. § (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, valamint az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges. 3. Ugyanazon lakásra ugyanazon időszakra csak egy jogosultnak ítéltek-e meg lakásfenntartási támogatást? Szoctv. 39. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 4. Az ellátást megállapító határozatban az ellátás kezdetét a kérelem benyújtása hónapjának első napjától határozták-e meg? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (5) bekezdés a) pontja] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó a) lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, 5. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre állapították-e meg? Szoctv. 38. § (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. 6. A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vették-e a következő szabályt: a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. [Szoctv. 38. § (3) bekezdés] 2011. évi Kvtv. 62. § (5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2011. évben 450 forint. Szoctv. 38. § (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. 34
(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 7.
A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása során betartották-e azt a szabályt, hogy az elismert lakás nagysága nem lehet több, mint a jogosult által lakott lakás nagysága? [Szoctv. 38. § (4) bekezdés utolsó sora]
8.
A normatív lakásfenntartási támogatást csak azon ellátottak részére állapították-e meg, akiknek: − amennyiben 2011.01.01. és 2011.08.31. között állapították meg a lakásfenntartási támogatást: a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át7és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladta. [Szoctv. 38. § (2) bekezdés] − amennyiben 2011.09.01. után került megállapításra a lakásfenntartási támogatás: a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át8, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Szoctv. 38. § (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja. 2011. IX. 01-jétől változott: Szoctv. 38. § (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (2b) Ha a háztartás a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
7
A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. [168/1997. (X. 6.) Korm.rend. 11. §] Az öregségi nyugdíj 150 %-a: 42 750 forint. 8 Az öregségi nyugdíj 250 %-a: 71 250 forint. 35
(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2del növekszik. 9. Az ellátásban részesült személyek részére az egyes hónapokban megállapított és kifizetett támogatás összege nem haladta-e meg a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és a támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítették-e? Szoctv. 38. § (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM x 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 2011. IX. 01-jétől változott Szoctv. 38. § 6) (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM x 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 10. A 2011.09.01-je után megállapított támogatás összegét elsősorban természetben nyújtották-e? [Szoctv. 38. § (1a) bekezdés]. A határozatban szerepel-e, hogy melyik kiadáshoz nyújtották a támogatást? (A lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető kiadáshoz kell nyújtani a támogatást.) Szoctv. 38. § (1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
36
11. Elutasították-e azon igénylőket, akik adósságkezelési szolgáltatásban részesültek és ezzel egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra jogosultak voltak? Szoctv. 38. § (5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. 12. Ha a Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változott, a változás időpontjától a lakásfenntartási támogatást az új összegnek megfelelően folyósították-e?9 [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 8. §] Szoctv. 38. § (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. 2011. IX. 01-jétől változott: Szoctv. 38. § (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. 13. Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként került sor (pl. tüzelő segély, közüzemi díjak), akkor a folyósítás a szolgáltató részére történt-e? Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban rendelkeztek-e arról, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadásokhoz nyújtják? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 21. §] 14. Ha az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt a Szoctv. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra (kódhordozó10) való jogosultság megszűnt, és fennálltak a Szoctv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei, a támogatást részben vagy egészben továbbra is nyújtották-e kódhordozó formájában? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 23. § (1)-(2)] 15. A támogatás folyósítását megszüntették-e a jogosult lakcímváltozása vagy halála esetén a változást követő hónaptól? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 24. §] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 24. § Ha az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
9
2009. január 1-jétől az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft, 2010. és 2011. évben nem változott. [2008. évi CII. tv. 57. § (5)., 2010. évi Kvtv. 74. § (5)., 2011. évi Kvtv. 62. § (5)] 10 kódhordozó: a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) 37
IV.4. ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁS ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS, TOVÁBBÁ ELŐREFIZETŐS GÁZ- VAGY ÁRAMFOGYASZTÁST MÉRŐ KÉSZÜLÉK FELSZERELÉSI KÖLTSÉGEI TÁMOGATÁSA Az adósságcsökkentési támogatás és ezzel összefüggő lakásfenntartási támogatás, továbbá előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei támogatása igénybevételének feltételrendszere A Szoctv. 25. § (3) bekezdés b) pontja szerint a szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást állapít meg. A Szoctv. 55. § (1) bekezdés szerint az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A Szoctv. 55/A. § (3) bekezdés szerint azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz-, vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható. Szoctv. 38. § (1) Lásd: Ezen Segédlet „A feltételrendszere” pontja
normatív
lakásfenntartási
támogatás
igénybevételének
Az Önkormányzat által – az adósságcsökkentési, lakásfenntartási támogatás, az előrefizetős gázvagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségeinek kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatások jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1.a), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.
IV.4.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan Adósságcsökkentési támogatás és ezzel összefüggő lakásfenntartási támogatás, továbbá előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei támogatása.
IV.4.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. Az adósságcsökkentési támogatásra, a lakásfenntartási támogatásra, valamint az előrefizetős gázvagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei támogatására való jogosultságot az 38
illetékességi területén az önkormányzat (képviselő-testület, polgármester, bizottság) állapította-e meg? [Szoctv. 25. § (3) bekezdés ba) pontja, 55. § (1) bekezdés] Szoctv. 55. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. 2. Az önkormányzat alkotott-e az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről önkormányzati rendeletet, abban részletesen szabályozta-e az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait? [Szoctv. 55/C. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdés, 47. § (6) bekezdés, 32. § (3) bekezdés] Szoctv. 55/C. § (1) A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha a) az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről önkormányzati rendeletet alkot, b) adósságkezelési tanácsadást működtet, továbbá c) az adósságcsökkentési támogatás és a 38. § (5) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatás nyújtásához saját forrást különít el. (4) Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az 55/B. § (3) bekezdésében meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket, a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. 47. § (6) A 32-32/A. § szabályait az e Fejezet szerinti ellátásokra - az 55/D. § szerinti kivétellel - alkalmazni kell. 3. A támogatás iránti kérelmeket a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adattartalmon túl, az 51. § (2) bekezdés szerinti adatokat is tartalmazó nyomtatványon nyújtották-e be, és mellékelték-e a 20. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, igazolásokat, továbbá az 51. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat (kivéve az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, akinek a Szoctv. 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan kérelmet nem kell benyújtania)? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 20. § (3)] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés a) pontja Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 20. § (1)-(2)bekezdés Lásd: Ezen Segédlet „A normatív lakásfenntartási támogatás igénybevételének feltételrendszere” pontja/A helyszíni vizsgálat szempontjai/II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 2. pontja
39
63/2006. (III.27.) Korm. rend. 20. § (3) Az Szt. 38. § (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelmet nem kell benyújtani. 51. § (2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemnek az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, c) azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri, d) arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, e) arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, f) arról, hogy amennyiben részére készüléket [22. § (1) bek.] biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát. (3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell a) a háztartás tagjainak jövedelméről tett nyilatkozatot, b) a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, c) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására. 4. Adósságkezelési szolgáltatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítottak-e meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától? Szoctv. 55. § (9) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (10) A (9) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 5. A határozatban foglaltak alapján az adósságcsökkentési támogatást, valamint a Szoctv. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatást a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól, de a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegében állapították-e meg? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (5) bekezdés] 6. Adósságcsökkentési támogatásban csak azon család, vagy személyt részesült-e, aki a Szoctv. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelt? Szoctv. 55. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), b) közösköltség-hátralék, c) a lakbérhátralék, 40
d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeghatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.11 7. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartamát legfeljebb tizennyolc hónapra állapították-e meg, az alábbiak kivételével: [Szoctv. 55. § (5)-(6) bekezdés] − Indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható az ellátás folyósítása. − Ha a hitelintézettel szemben fennálló adósság a 18+6 hónap alatt nem kezelhető, akkor - a Szoctv. 55. § (6) bekezdése szerint – legalább 24, de legfeljebb 60 hónap az adósságkezelési szolgáltatás időtartama, amennyiben: az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. Szoctv. 55. § (5) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (6) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (6) Ha a (2) bekezdés d) pontja szerinti adósság az (5) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. 8. Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jogosultságot megállapító határozat rendelkezett-e az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára a jelzálogjognak és az elidegenítési és terhelési tilalomnak az adós ingatlanára történő bejegyzéséről? Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat javára ezen bejegyzéseket az ingatlan-nyilvántartásba elvégezte-e, az ingatlanügyi hatóság bejegyzésről szóló határozata a helyszíni ellenőrzés során rendelkezésre állt-e? Szoctv. 55. § (7) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Az ingatlanügyi hatóság a jelzálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, illetőleg feljegyzi. 9. A támogatás megállapítása során érvényesítették-e a következő szabályt: Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint. Szoctv. 55/A. § (2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás - az 11
A 2007. december 31-ét követő, de 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. [168/1997. (X.6.) Korm.rend. 11. §] Az öregségi nyugdíj 150 %-a: 42 750 forint, 200 %-a 57 000 forint. 41
55. § (6) bekezdése kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. 10. A támogatást – a Szoctv. 55. § (6) bekezdése kivételével – a egy összegben vagy havi részletekben nyújtották-e az adós vállalásától függően? 11. Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kérte, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével határozták-e meg, és rendelkeztek-e arról is, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják? 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 52. § (3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják. 12. Ha az adósságcsökkentési támogatás megszüntetésére a Szoctv. 55/B. § (1) bekezdésében foglaltak miatt került sor, akkor a megszüntetéstől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítottak-e meg újabb támogatást? (Szoctv. szerinti nyilvántartás alapján.) Szoctv. 55/B. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. (2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. 13. Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípusú adósságának teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 6 hónapon belül ismételten nem részesült-e? Szoctv. 55/B. § (3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 6 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. 14. Ha az adósságcsökkentési szolgáltatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozott, vagy a jogosult meghalt, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósította-e, illetve a támogatás további folyósítását megszüntette-e? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 55. § (2)] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 55. § (2) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt a jegyző illetékességét érintően megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. 15. A támogatás megállapítása során betartották-e a következő szabályokat: − Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. − Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. (A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.)
42
Szoctv. 38. § (5) Lásd: Ezen Segédlet „A normatív lakásfenntartási támogatás igénybevételének feltételrendszere” pontja/A helyszíni vizsgálat szempontjai/II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 10. pontja 16. Amennyiben a támogatott személynek a vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készüléket biztosítottak-e, feltéve, hogy − az adós lakásfenntartási támogatásban részesült, és − tartozásának megfizetése érdekében megállapodást kötött a szolgáltatóval, valamint − legalább egyéves időtartamra vállalta a készülék rendeltetésszerű használatát? Szoctv. 55/A. § (3) Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gázvagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. 17. Azon személy részére, akinél készülék működött, a lakásfenntartási támogatást részben, vagy egészben kódhordozó formájában nyújtották-e, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is? 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 22. § (1) Azon személy részére, akinél készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is. 18. A készülékek fentiek szerinti működtetésének részleteiről az önkormányzat megállapodást kötötte az illetékes áram-, illetve gázszolgáltatóval? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 22. § (2)] 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 22. § (2) A készülékek (1) bekezdés szerinti működtetésének részleteiről az illetékes települési önkormányzat megállapodást köt a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval. 19. A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadások, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában folyósították-e? 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 6. § (6) A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. 20. Ha az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt a Szoctv. 38. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra (kódhordozó) való jogosultság megszűnt, és fennálltak a Szoctv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei, a támogatást részben vagy egészben továbbra is nyújtották-e kódhordozónak megfelelően? 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 23. § (1) Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, hivatalból meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési 43
határidőt az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani. (2) Annak az (1) bekezdés szerinti személynek, aki a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kapta, és az Szt. 38. §-a (1) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatás részben vagy egészben továbbra is nyújtható kódhordozó formájában. 21. Az adósságcsökkentési támogatás és a Szoctv. 38. § (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatás nyújtásához a saját forrást elkülönítették-e? [Szoctv. 55/C. § (1) bekezdés c) pont] Szoctv. 55/C. § (1) c) pont Lásd: Ezen Segédlet „Az adósságcsökkentési támogatás és ezzel összefüggő lakásfenntartási támogatás, továbbá előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei támogatása igénybevételének feltételrendszere” pontja/A helyszíni vizsgálat szempontjai/II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 2. pontja
44
IV.5. BÉRPÓTLÓ JUTTATÁS/FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS A rendszeres szociális segély, és a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás egymást kiegészítő, egymásra épülő támogatási rendszerek. Ugyanazon személy esetén, azonos időszakban csak az egyik támogatás adható, ezért e támogatási formák vizsgálata szorosan összefügg. A bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás igénybevételének feltételrendszere A Szoctv. 25. § (3) bekezdés ab) pontja szerint a szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint bérpótló juttatást/foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapít meg. A 2011. évi Kvtv. szerint a támogatás a Szoctv. 35-36. § -ai alapján az önkormányzat által folyósított bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek 80 %-ának, továbbá a hajléktalan személyek részére kifizetett összegek 100 %-ának fedezetére szolgál. [2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet II.1.] Szoctv. 35. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. (2) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. (3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. (4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (5) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni. 36. § (1) Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel. (2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg; b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
45
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. (3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni. Az önkormányzat által – a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1. d), Szoctv. 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.
IV.5.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás
IV.5.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. A támogatás iránti kérelmeket a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti adattartalmú nyomtatványon nyújtották-e be? [63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 15. § (1) bekezdés] 2. A kérelemhez csatolták-e a 63/2006.(III. 27.) Korm rendelet 15. §-ában előírt dokumentumokat? 3. Az ellátásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kérte-e álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint együttműködött-e az állami foglalkoztatási szervvel? [Szoctv. 35. § (3) bekezdés] 46
4. Az önkormányzat legkésőbb 2011. április hónapban felülvizsgálta-e a 2010. évben rendelkezésre állási támogatásban részesült, és 2011. évre áthúzódó ellátottak bérpótló juttatásra való jogosultságát? 5. Az ellátás megállapításáról a kérelmező lakcíme szerint illetékes jegyző döntött-e? [Szoctv. 25. § (3) bekezdés] 6. Figyelembe vették-e azt a szabályt, hogy egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult az aktív korúak ellátására, kivéve a Szoctv. 33. § (6) bekezdésében leírtakat? [Szoctv. 33. §. (5)-(6) bekezdés] 7. Az ellátást megállapító határozatban az ellátás kezdetét – a kérelem benyújtásának időpontját figyelembe véve – a kérelem benyújtásától határozták-e meg? [Szoctv. 13. §. (2) bekezdés] 8. Az ellátásban részesült személyek részére az egyes hónapokban megállapított és kifizetett támogatás összege nem haladta-e meg a jogszabályban meghatározott maximális mértéket12? [Szoctv. 35. § (4) bekezdés]. 9. Az önkormányzat a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezett-e a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításáról? [Szoctv. 35. §] 10. Hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot a jegyző közölte-e a főjegyzővel? Szoctv. 37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel. (2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a bérpótló juttatásnak/foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és erről szóló végzését az ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát. (5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata. (6) A bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn. (8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az (5) bekezdés szerint a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn, (9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
12
A bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. [Szoctv. 35. § (4)]. Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500,- Ft. [168/1997. (X.6.) Korm. rend. 11. §] 47
11. A bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv évente legalább egyszer, illetve − az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatt a változás időpontjától számított három hónapon belül [Szoctv. 25. § (4)-(5) bekezdés] − az ellátás összege megállapításának alapjául szolgáló jövedelem Szoctv. 25. § (7) bekezdése szerinti tartós változása esetén, továbbá az egy háztartásban élő családtagok létszámának változása esetén [Szoctv. 25.§ (6) bekezdés] felülvizsgálta-e? 12. Ha az ellátásra vonatkozó felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben folyósították-e tovább, a Szoctv. 25. § (5) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével? 13. A közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően lefolytatták-e [Szoctv. 35. § (5) bekezdés]? 14. Az önkormányzat megszűntette-e az aktív korúak ellátására való jogosultságot azon személyeknél, akiknél a Szoctv. 34. § (2) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében felsorolt esetek egyike bekövetkezett? Szoctv. 34. § (2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni. 36. § (2)2 A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúa ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg; b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából; c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban 48
ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban. 15. Az önkormányzat szüneteltette-e a bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatást összegének folyósítását, a Szoctv. 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben? Szoctv. 36. § (1) Ha a jogosult a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel. 16. Ha az önkormányzat rendeletben előírta a lakókörnyezet rendezettségét az ellátás folyósításának feltételéül, a jegyző felszólította-e a kérelmezőt a feltételek teljesítésére? Szoctv. 35. § (2) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. 17. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban az ellátottak részére folyósított-e a Szoctv. 26/A. §-a szerinti előlege? Amennyiben igen, abban az esetben: – Az előleg összege nem haladta-e meg az ellátás havi összegének 50 %-át? – Az előleget a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül egyszerűsített határozattal állapították-e meg? – A felvett előleget az ellátott maximum 6 egyenlő részben – az ellátás terhére történő levonással – visszafizette-e? Szoctv. Lásd: Ezen Segédlet − IV. Rendszeres szociális segély II. 9. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 18. Ha a felülvizsgálat eredményeként a bérpótló juttatásra/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnt, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával megszüntették-e? [Szoctv. 25.§ (10) bekezdés]
49
IV.6. ÁPOLÁSI DÍJ ÉS AZ UTÁNA BEFIZETETT NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS JÁRULÉK Az ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék igénybevételének feltételrendszere A Szoctv. 25. § (3) bekezdés a) pontja szerint szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg. A 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet II. 1. b) szerint a támogatás a Szoctv. 41. § (1) bekezdés és a 43/A. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75 %-ának fedezetére szolgál. Szoctv. 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. 43/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. Az önkormányzat által – az ápolási díj, és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet. II. fejezet 1. b), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.
IV.6.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan Ápolási díj és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék
IV.6.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra és a közcélú foglalkoztatásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. Az ápolási díjra való jogosultságot, az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapította-e meg? [Szoctv. 41. § (2) bekezdés]
50
2. A kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtották-e be, mellékelték-e a Szoctv. 43. §-ában előírt, a 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 25. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 26. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat? Szoctv. 43. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást a) az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. (4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakérőtől kérheti. 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 25. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez - figyelemmel az 1. § (3) bekezdésében foglaltakra - mellékelni kell a) a háziorvos által kiállított, 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, b) az Szt. 42. §-a (1) bekezdésének aa)-ac) pontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított, 6. számú melléklet szerinti igazolást, továbbá c) az Szt. 43/B. §-ában foglalt esetben az önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb iratokat. (2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről. 26. § (1) Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére az ápolt személy lakcíme szerint illetékes regionális módszertani intézményt (a továbbiakban: módszertani intézmény) kell kirendelni. 3. Az ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont - kivéve jegyes) részére állapították-e meg? [Szoctv. 41. § (1) bekezdés] Ptk. 685. § b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 4. A Szoctv. 41. §-a szerint történt megállapítás esetében a települési önkormányzat jegyzője a súlyosan fogyatékos [Szoctv. 41. § (3) bekezdés a) pontja] vagy tartósan beteg [Szoctv. 41. § (3) bekezdés b) pontja] 18. év alatti személy gondozására, ápolására vonatkozóan a háziorvos igazolása alapján döntött-e? Szoctv. 41. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek 51
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 5. A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására, ápolására vonatkozóan az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján döntött-e? Szoctv. 43/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. (3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. 6. A határozat alapját képező szakvélemény a támogatással érintett időszakban érvényes volt-e? [Szoctv. 43. /A. § (3) bekezdés] 7. A határozatban megállapított összeg nem haladta-e meg a jogszabályban meghatározott mértéket: − a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18. év alatti ellátott esetében: éves központi költségvetési törvényen meghatározott alapösszeg 100 %-át13,, − a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos ellátott esetében: az éves központi költségvetési törvényen meghatározott alapösszeg 130 %-át14,, − 18 életévét betöltött tartósan beteg ellátott esetén: az éves központi költségvetési törvényen meghatározott alapösszeg 80 %-át (2011.IV.1-től legalább 80 %-a)15?
13 14 15
2011. évi Kvtv. 62.§ (8) bek. szereplő összegnek 100 %-a: 29.500,- Ft. 2011. évi Kvtv. 62.§ (8) bek. szereplő összegnek 130 %-a: 38.350,- Ft. 2011. évi Kvtv. 62.§ (8) bek. szereplő összegnek 80 %-a: 23.600,-Ft. 52
Szoctv. 44. § (1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében, b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és c) 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. 2011. IV. 01-jétől: Szoctv. 44. § (1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében, b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és c) legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben. 8. Ha az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete az ezer forintot nem érte volna el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű ápolási díjat állapítottak-e meg? [Szoctv. 44. § (2) bekezdés] 9. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer, illetve − az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatt a változás időpontjától számított három hónapon belül [Szoctv. 25. § (4)-(5) bekezdés] − az ellátás összege megállapításának alapjául szolgáló jövedelem Szoctv. 25. § (7) bekezdése szerinti tartós változása esetén, továbbá az egy háztartásban élő családtagok létszámának változása esetén [Szoctv. 25. § (6) bekezdés] felülvizsgálta-e? 10. Ha az ellátásra vonatkozó felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben folyósították-e tovább, a Szoctv. 25. § (5) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével? 11. Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával szüntették-e meg? Az ellátás folyósításának megszüntetéséről hoztak-e határozatot? [Szoctv. 42. §. (3) bekezdés] 12. Ha a felülvizsgálat eredményeként az ápolási díjra való jogosultság megszűnt, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szüntették-e meg? [Szoctv. 25. § (10) bekezdés] 13. Az önkormányzat folyósított-e a Szoctv. 26/A. §-a szerinti előleget az ellátottak részére? Amennyiben igen, abban az esetben: – Az előleg összege nem haladta-e meg az ellátás havi összegének 50 %-át? – Az előleget a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül egyszerűsített határozattal állapították-e meg? – A felvett előleget az ellátott maximum 6 egyenlő részben – az ellátás terhére történő levonással – visszafizette-e? 53
– Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnt meg, az ellátásban részesült személy a még fennálló tartozását a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben visszafizetette-e? Szoctv. Lásd: Ezen Segédlet − IV. Rendszeres szociális segély II. 9. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok Nyugdíjbiztosítási járulék 14. A nyugdíjbiztosítási járulékot legfeljebb a Tbj. 19. § (1) bekezdése szerinti mértékben (24 %) vették-e figyelembe az elszámolás során? 15. A nyugdíjbiztosítási járulék megfizetését pénzügyi bizonylatok/nettófinanszírozási bizonylatok, a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerben (KIR) történt számfejtés könyvelési bizonylatai alátámasztják-e?
54
IV.7. AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY DÍJA A szakértői vélemény díja szorosan kötődik az ápolási díj megállapításához, ezért a két jogcím ellenőrzésének egymással összhangban, egymásra épülve kell történnie. A szakértői véleményi díj igénybevételének feltételrendszere A 2011. évi Kvtv. szerint a Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2011. évben esetenként 20.000,- Ft. 2011. évi Kvtv. 62. § (7) A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2011. évben esetenként 20 000 forint. Szoctv. 43/A. § (3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. (4) Az ápolási díjról döntést hozó szerv módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (5) A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi. Az önkormányzat által – az ápolási díjra való jogosultság megállapítását megalapozó szakértői vélemény díjának kifizetéséhez kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1. e), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet.
IV.7.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan Az ápolási díjra való jogosultság megállapítását megalapozó szakértői vélemény díja
IV.7.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. A Szoctv. 43/A. § (3)-(5) bekezdése szerint a kijelölt szakértőnek a szakvélemény elkészítéséért esetenként 20.000 Ft került-e kifizetésre? [2011. évi Kvtv. 62. § (7)] 2. Az elkészített szakértői vélemények és a díjak kifizetése összhangban volt-e? 3. A szakértői díjak kifizetését pénzügyi bizonylatok alátámasztják-e? 55
4. Az elmaradt szakértői díjak kifizetése a visszaigénylésen elkülönített helyen megjelent-e? 5. A jogtalanul kifizetett szakértői díjak visszafizetése megtörtént-e és azok a pénzforgalomban megjelentek-e? 6. A pénzforgalomban megjelent jogtalanul kifizetett szakértői díjak visszafizetései az igénylőlapon a helyes összeggel szerepeltek-e? 7. A szakértői díjat az önkormányzat az utólagos elszámolásban szerepeltette-e (előleg igénylésénél nem lehetett figyelembe venni)?
56
IV.8. „SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT PANEL PLUSZ” HITELPROGRAM KERETÉBEN FELVETT KÖLCSÖN TÁMOGATÁSA A „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram (a továbbiakban: „Panel Plusz” Hitelprogram) keretében felvett kölcsön támogatás igénybevételének feltételrendszere A támogatásra jogosult az a tulajdonos, aki a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. §-ban foglaltaknak megfelel. 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (1) a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. §ának (2) és (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel, és b) olyan lakásszövetkezet, illetve társasház tulajdonostársi közösségének (a továbbiakban: társasház) tagja, amely a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében kölcsönszerződést kötött. Az Önkormányzat által – a „Panel Plusz” Hitelprogramhoz kapcsolódóan – igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1. e), Szoctv., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet. 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
IV.8.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra vonatkozóan „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” program
IV.8.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra és a közcélú foglalkoztatásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. Az ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelemhez csatolták-e a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a társasház által a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében kötött kölcsönszerződés másolatát, b) a közös költséget megállapító társasházi határozat másolatát, valamint c) a társasház közös képviselőjének az a) pont szerinti szerződés miatti közös költség mértékéből a kérelmezőt terhelő kamatfizetési kötelezettség összegére vonatkozó igazolását, továbbá amennyiben a kérelmező nem részesül lakásfenntartási támogatásban, a lakásfenntartási támogatás megállapításához előírt igazolásokat.
57
2. A támogatási kérelmet benyújtó megfelelt-e a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak? 3. A támogatás megállapításáról a társasház fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője határozatban döntött-e? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (1) A támogatásról a jegyző dönt. Ha a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül határozathozatali kötelezettségét elmulasztja, és az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, az ügyfelet - a kérelemnek megfelelően - megilleti a kérelmezett támogatás. 4. A támogatást a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától, illetve maximum a kérelem benyújtásának hónapját megelőző két hónapra visszamenőleg állapították-e meg? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (3) A támogatás a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától, de legfeljebb a kérelem benyújtásának hónapját megelőző két hónapra visszamenőleg állapítható meg. 5. A támogatás összege megfelelt-e a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (2) bekezdés szerinti mértéknek? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (2) A támogatás összege a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében a társasházat terhelő és a kölcsöntörlesztésből eredő kamatfizetési kötelezettségnek a jogosult lakására jutó - a kérelem benyújtásának, illetve a felülvizsgálat időpontjában meglévő - havi összege, de legfeljebb 3000 forint. 6. Ha a 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (2) bekezdése szerint megállapított támogatás összege nem érte el az 1.000,- Ft-ot, a kérelem elutasítása megtörtént-e? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 16 1. § (3) Támogatás nem állapítható meg, ha a (3 ) bekezdésben szereplő összeg az 1000 forintot nem éri el. 7. A támogatást lakásonként csak egy jogosult részére állapították-e meg? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 1. § (4) A támogatást lakásonként csak egy jogosult veheti igénybe. 8. A megállapított támogatás háromhavi összegének folyósítása megtörtént-e a kölcsön törlesztő részletfizetési hónapjának 5. napjáig. 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 2. § (4) A jegyző a támogatás háromhavi összegét - a társasház kölcsöntörlesztési kötelezettségéhez igazodóan - negyedévente, a kölcsön törlesztőrészlet fizetési hónapjának 5. napjáig utalja át a társasház számlájára. Első alkalommal, illetve a támogatás megszüntetése esetén, a kölcsöntörlesztés ütemezését figyelembe véve, havi összeg is folyósítható. 9. Évente egyszer felülvizsgálta-e a jegyző a támogatás folyósításának jogosultsági feltételeit? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 3. § (1) A támogatás folyósításának jogosultsági feltételeit a jegyző évente felülvizsgálja. 10. A felülvizsgálathoz csatolt dokumentumokból kölcsöntörlesztési kötelezettségét teljesítette.
megállapítható-e,
hogy
a
társasház
a
156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 3. § (2) A jegyző által történő felülvizsgálat elvégzéséhez a 2. § (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplő igazolások mellett csatolni kell a hitelintézet által kiállított azon dokumentumot is, amely igazolja, hogy a társasház a kölcsöntörlesztési kötelezettségét teljesítette. 16
A jogalkotó tévesen (3) bekezdésre hivatkozott, mely helyesen (2) bekezdés 58
11. Ha a felülvizsgálat során a jogosultsági feltételek nem álltak fenn, a támogatás megszüntetésére a felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától sor került-e? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 3. § (3) Ha a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, a támogatást a felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától meg kell szüntetni. 12. A társasház közös képviselőjének bejelentése alapján, a lakás tulajdonjogának megváltozása, a kölcsönszerződés felmondása esetén a jegyző a jogosultsági feltételekben beállt változást követő hónap első napjától a támogatást megszüntette-e? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 4. § (2) A társasház közös képviselője köteles a tudomására jutástól számított 8 napon belül értesíteni a jegyzőt, ha a) a lakás tulajdonosa megváltozik, b) a kölcsönszerződés felmondásra kerül. (3) A jegyző a társasház közös képviselőjének értesítése, illetve a támogatásban részesülő bejelentése alapján a tulajdonosváltást, a kölcsönszerződés felmondását, illetve a jogosultság megszűnését okozó tény vagy körülmény beálltát követő hónap első napjától a támogatást megszünteti. 13. A 2011. költségvetési évben a kifizetés, illetve a teljesítés hónapjának 10. napjáig a tárgyhónapban kifizetett támogatások alapján igényelték-e a támogatást? 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 5. § (1) A jegyző a kifizetés, illetve teljesítés hónapjának (a továbbiakban: tárgyhónap) 10. napjáig a melléklet szerint értesíti a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területileg illetékes igazgatóságát az e támogatás jogcímén kifizetett támogatás összegéről. 2011. VII. 08-től változott: 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rend. 5. § (1) A jegyző a kifizetés, illetve teljesítés hónapjának (a továbbiakban: tárgyhónap) 10. napjáig a melléklet szerint értesíti a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) területileg illetékes szervét az e támogatás jogcímén kifizetett támogatás összegéről.
59
IV.9. SZEMÉLYES SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA MIATTI KÁRPÓTLÁS CÍMÉN KIFIZETETT ÖSSZEGEK TÁMOGATÁSA A személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek utáni támogatás igénybevételének feltételrendszere A 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. 1. pontja szerint a támogatás igényelhető: az 1945. és 1963. között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet) alapján az Önkormányzat által a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100 %-ának támogatására. Az Önkormányzat által a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek után igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere 93/1990. (XI. 21.) Korm. rend. 1. § (1) Annak a személynek a nyugellátását, baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását, akinek elítélése a) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy b) az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, valamint c) az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmis d) aki a (2) bekezdésben meghatározott egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, a szabadságvesztés, illetőleg a szabadság korlátozásának tényleges időtartamától függően fel kell emelni. 4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt személy halála esetén az őt megillető emelés felével kell személyenként emelni a hozzátartozó nyugellátását, baleseti nyugellátását, illetve a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását. (2) A hozzátartozót az e rendelet szerinti emelés mind saját jogán, mind elhunyt hozzátartozója jogán megilleti. 5. § E rendeletet arra az 1. § (1) bekezdésének, valamint a 4. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is alkalmazni kell, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Ebben az esetben a szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozásának idejére járó összeget a kárpótlási hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a jogosult lakhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Az e rendelet szerinti emelés a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár.
IV.9.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Ezen Segédlet − I.1. A helyszíni vizsgálat dokumentumai valamennyi jövedelempótló ellátásra és a közcélú foglalkoztatásra vonatkozóan − I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az egyes jövedelempótló ellátásokra és a közcélú foglalkoztatásra vonatkozóan Személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek támogatása
60
IV.9.2. A helyszíni vizsgálat szempontjai I. Általános vizsgálati feladatok Lásd: Ezen Segédlet II. pontja – Általános vizsgálati feladatok valamennyi jövedelempótló ellátásra és a közcélú foglalkoztatásra vonatkozóan II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok 1. A kárpótolt személy részére – a korábban Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH), 2011. január 1-jétől 322/2010. (XII.27.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) által – kiállított hatósági bizonyítvány megtalálható-e az önkormányzatnál? 2. Annak a személynek a nyugellátását, baleseti nyugellátását (kivéve baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását, akinek elítélése a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjai, illetve, aki a (2) bekezdésben meghatározott egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt, szabadságvesztés, illetőleg a szabadság korlátozásának tényleges időtartamától függően felemelték-e? 3. A szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozás egy évet (365 naptári napot) meg nem haladó időtartamára járó emelés összege 500,- Ft volt-e? 4. Abban az esetben, amikor a személyes szabadság megvonására, illetve korlátozására több alkalommal, vagy különböző (a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet (2) bekezdésében meghatározott) jogcímen került sor, az emelés összegének meghatározásához „a valamennyi időtartamot egybe kell számítani” szabályt alkalmazták-e? 93/1990. (XI.21.) Korm. rend. 1. § (3) Abban az esetben, amikor a személyes szabadság megvonására, illetve korlátozására több alkalommal vagy különböző [a (2) bekezdésben meghatározott] jogcímen került sor, az emelés összegének meghatározásához valamennyi időtartamot - az 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 179. §-ának megfelel alkalmazásával - egybe kell számítani. 5.
Fenti időtartam alapján járó emelés összegénél figyelembe vették-e a következőket: − az első évre: havi500,- Ft, − a második évtől az ötödik évig bezárólag: évenkénti havi 250,- Ft, − a hatodik évtől: évenkénti havi 300,- Ft az emelés összege.
6. Az emelés összegét, ha a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján meghatározott időtartam a 365 naptári napot nem haladta meg, a (2) bekezdés a) pontja szerint, az egy vagy több évet meghaladó, de újabb 365 naptári napot el nem érő töredék évre pedig a (2) bekezdés b), illetőleg c) pontja alapján állapították-e meg? 7. Az emelés összegébe beszámították-e a korábbi jogszabályokban (72/1989. (VII. 4.) MT rendelet17, 104/1989. (X. 4.) MT rendelet18, 108/1989. (XI. 1.) MT rendelet19, 65/1990. (III. 28.) MT rendelet20) meghatározott jogcím alapján megállapított, illetve már folyósított nyugdíjemelést? 8. A 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében említett ellátások hiányában az ezen rendelet szerinti emelést megállapították-e annak is, aki után házastársi pótlékot, házastárs utáni jövedelempótlékot folyósítanak? Az emelést a házastársi pótlék, illetőleg a házastárs utáni jövedelempótlék megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül hagyták-e? 17 18 19 20
hatályon kívül helyezte a 65/1990. (III.28.) MT rendelet 1990. 04. 01-től hatályon kívül helyezte a 65/1990. (III.28.) MT rendelet 1990. 04. 01-től hatályon kívül helyezte a 93/1990. (XI.21.) Korm. rendelet 1991. 01. 01-től hatályon kívül helyezte a 93/1990. (XI.21.) Korm. rendelet 1991. 01. 01-től 61
9.
A 93/1990. (XI. 21.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdésében megjelölt személy halála esetén az őt megillető emelés felével emelték-e személyenként a hozzátartozó nyugellátását, baleseti nyugellátását, illetve a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását?
10. A hozzátartozót fentiekben felsorolt emelés mind saját jogán, mind elhunyt hozzátartozója jogán megillette-e? 11. Figyelembe vette-e az önkormányzat, hogy a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100 %-a visszaigényelhető a központi költségvetésből?
62
IV.10. ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS Az igénylés alapja a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Az óvodáztatási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülőjének jár, akinek óvodáztatási támogatásra való jogosultságát a Gyvt. 20/C. §-a és a külön kormányrendelet alapján megállapították. Az Önkormányzat által igénybe vehető támogatás jogszabályi háttere Lásd: III. Általános jogszabályi háttér: − III.1. Alapfogalmak − III.2. Kivonat a felülvizsgálatot megalapozó jogszabályokból 2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. II. fejezet 1. f), Gyvt., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, Közokt. tv., Áht., 149/1997. (IX.10). Korm. rendelet 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet. II. Az adott támogatásra vonatkozó konkrét vizsgálati feladatok
IV.10.1. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok dokumentumai − a 2011. évi beszámoló 47. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén)
IV.10.2. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1 A fenntartó a 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2012. június 30ig felhasználta-e. 2. A települési önkormányzat jegyzője a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 12., illetve 13. sz. mellékletén igényelte-e az óvodáztatási támogatást, s azokat határidőben benyújtotta-e az Igazgatósághoz [12. sz. melléklet (68/K. § (1) bekezdés), 13. sz. melléklet (68/L. § (1) bekezdés)]
IV.10.3. A helyszíni felülvizsgálat szempontjai 1. Az Önkormányzat jegyzője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 20/C. §-a, és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet alapján megfelelően állapította-e meg a támogatás mértékét? Gyvt. 20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], 63
b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb huszonegy napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (1) Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság [Gyvt. 20/C. § (1) bek. a) pont] megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról. 68/F. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás és a Gyvt. 20/B. § (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék mellett óvodáztatási támogatást folyósít.
2. Az Önkormányzat döntött-e a rendeletében arról, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett természetbeni támogatást nyújt? 3. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot a jegyző határozatban megállapította-e? 4. Rendelkezésre álltak-e a szülői nyilatkozatok, miszerint a szülő gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. § (2) bekezdés) Gyvt. 20/C. § (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
5. Rendelkezésre álltak-e a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (4) bekezdése szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról szóló önkormányzati határozatok. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időszaka egybeesett-e az óvodáztatási támogatásra való jogosultság időszakával? 6. Rendelkezésre álltak-e az óvodai igazolások a beíratás tényéről. 7. A szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta-e az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte? 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 68/F. § (4) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte.
8. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 20/A. §-a szerint a gyermek rendszeresen járt-e óvodába? 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20/A. § Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, b) az óvoda vezetője 64
ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a júliusdecember időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és b) a szülő által a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 9. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladta-e meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 10. Az óvoda a rendszeres óvodába járást a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 68/G. § (3) bekezdése szerint igazolta-e? 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (3) Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 5-ig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 5-ig terjedő időszakra kell igazolnia.
11. A támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelte-e? 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F. § (2) Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti.
12. 2011-ben a gyermekenként első alkalommal nyújtott támogatás összege 20.000,- Ft volt-e, majd ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000,- Ft volt-e? 13. Első alkalommal természetben nyújtott támogatás esetén az átvételről készült-e bizonylat? 15. Az Önkormányzat a 2010. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2011. június 30-ig dokumentáltan felhasználta-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e.
65
V. FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE
1.
sz. Függelék:
2.
sz. Függelék:
3.
sz. Függelék:
4.
sz. Függelék:
5.
sz. Függelék:
6.
sz. Függelék:
7.
sz. Függelék:
8.
sz. Függelék:
9.
sz. Függelék:
10.
sz. Függelék:
11.
sz. Függelék:
12. 13. 14. 15. 16. 17.
sz. Függelék: sz. Függelék: sz. Függelék: sz. Függelék: sz. Függelék: sz. Függelék:
18. 19.
sz. Függelék: sz. Függelék:
20.
sz. Függelék:
Adatlap a kifizetett rendszeres szociális segély címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a kifizetett időskorúak járadéka címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett időskorúak járadéka címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a lakásfenntartási támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap az adósságkezelési szolgáltatással és a fogyasztásmérő költségével összefüggésben igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a kifizetett bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a hajléktalan személyek részére kifizetett bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a kifizetett ápolási díjjal összefüggésben igénybe vehető támogatás igényléséhez Adatlap a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében a lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz nyújtott támogatás összegének visszaigényléséhez A. Nyomtatvány: Személyes szabadság korlátozása miatt kárpótlás címén történt kifizetések Igénylőlap az óvodáztatási támogatás előlegének igényléséhez és elszámolásához Vagyonnyilatkozat Kérelem az időskorúak járadékának megállapítására Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására Kérelem az ápolási díj megállapítására Igazolás és szakvélemény az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához Igazolás az ápolási díj megállapításához Szakvélemény a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról Szakvélemény a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot felülvizsgálatáról
21/a-d. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák Bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás, RSZS, helyszíni ellenőrzéséhez 22/a-e. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák időskorúak járadékának és hajléktalan személyek részére kifizetett időskorúak járadékának helyszíni ellenőrzéséhez 23/a-e. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák normatív lakásfenntartási támogatás helyszíni ellenőrzéséhez 24/a-e. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák adósságkezelési szolgáltatás és ezzel összefüggő lakásfenntartási támogatás, továbbá előrefizetős gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési támogatásának helyszíni ellenőrzéséhez 66
25/a-d. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a szakértői díj támogatásának helyszíni ellenőrzéséhez 26/a-e. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák a „Panel Plusz” Hitelprogram kamattámogatásának helyszíni ellenőrzéséhez 27/a-b. sz. Függelék: Adatfelvételi táblák a személyes szabadság korlátozása miatt kárpótlás címén kifizetett összegek támogatásának helyszíni ellenőrzéséhez 28/a-b.sz. Függelék Adatfelvételi tábla óvodáztatási támogatás helyszíni ellenőrzéséhez
67
