1. Miért döntött az Magyar Nemzeti Bank (MNB) új bankjegysorozat kibocsátásáról? A forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt (1997-ben) kezdődött, de a tervezés időszakát is figyelembe véve már a 19 éves kort is elérik bankjegyeink. A közel két évtizedet áttekintve jelentős fejlődés tapasztalható úgy a bankjegyek hamisítás elleni védelmét szolgáló műszaki megoldásokat, mint a hamisítók által alkalmazott eszközök tekintetében. A korábbi évtizedekhez képest új szempontként előtérbe került az a követelmény is, hogy a lehető leggyorsabban és biztonságosan tudják kezelni a bankjegyeket a feldolgozógépek és az automaták. Ma már önmagában nem elegendő, hogy az évtizedekig szolgáló bankjegy szépen megtervezett, különleges eljárásokkal nyomtatott pénz legyen. (A forint megelőző címletei akár 40 évig is közel változatlan formában voltak jelen a forgalomban.) A bankjegyhamisítási módszerek fejlődése, vagy a (pl. pénztári ellenőrzéssel, gépi kezelhetőséggel összefüggésben felvetődő) változó felhasználói igények ma már csak rövidebb megújítási periódusokat engednek meg. Jó példa erre az euro, amelynek második sorozatát már az első sorozat kibocsátásakor (2002-ben) elkezdtek fejleszteni. (Az új EUR 5 tavaly jelent meg, az EUR 10 pedig 2014 őszén kerül forgalomba.) 2. Mikor várhatóak az egyes címletek kibocsátásai? Az új fejlesztett bankjegysorozat első tagjaként az MNB a tízezer forintost bocsátja ki, amit várhatóan a húszezer forintos bankjegy kibocsátása követ. A csere további sorrendjét a forgalmi igények határozzák majd meg, így erről egyelőre nem született döntés. 3. Miért a tízezer forintos bankjegyek kibocsátásával kezdi az új sorozatot az MNB? Tekintettel az MNB rendelkezésre álló készletekre, valamint a készpénzforgalmi adatokra mindenképpen szükségessé vált a tízezer forintos bankjegyek gyártása, és célszerűnek látszott már az új, fejlesztett bankjegyek gyártását megrendelni a Pénzjegynyomdától. 4. Mikortól és hol lehet találkozni majd az új, fejlesztett tízezer forintosokkal? Az MNB 2014 decemberétől folyamatosan bocsátja ki a készpénzforgalomba a fejlesztett bankjegyeket. Tekintettel arra, hogy a tízezer forintos bankjegycímletet a legtöbb ATM kezeli, így a forgalomba hozatalt követő néhány hónapon belül az állampolgárok már a bankjegykiadó automatákból történő készpénzfelvétel, illetve a készpénzes vásárlások során is találkozhatnak az új bankjeggyel. 5. Mikorra terjedhetnek el széles körben az új bankjegyek a készpénzforgalomban? Nemzetközi tapasztalatok alapján címletenként eltérő az időtartam, amely alatt az új bankjegy széles körben elterjedhet. Az ATM-ekben gyakran használt és/vagy a tranzakciós, kis értékű címleteknél viszonylag rövid idő (akár néhány hónap) is elegendő lehet ahhoz, hogy a forgalomban levő címletek többségét már a fejlesztett verziók tegyék ki. A jellemzően inkább vagyontartást szolgáló címletek (mint pl. Magyarországon a húszezer forintos) esetén jóval hosszabb időre (akár több évre) is szükség lehet ahhoz, hogy az adott címlet a forgalomban elterjedjen. Az MNB eddigi – a nemzetközi gyakorlattal megegyező – forgalmazási tapasztalatai azt mutatják, hogy a kibocsátást követő néhány hónapban az új címletek esetén intenzív kiáramlás, a régiek tekintetében pedig forgalomból való jelentős visszaáramlás tapasztalható. Ez a folyamat néhány hónap elteltével lassul, majd a régi címlet bevonási határnapjának közeledtével ismét erőteljesebbé válik. 6. Meddig maradnak forgalomban a jelenlegi bankjegyek? A régi címletek bevonásának időpontját az MNB a későbbiekben határozza meg. A különböző címletek bevonásának időpontját, (vagyis azt a napot, amikortól a régi pénz már nem törvényes fizetőeszköz) első-
sorban az egyes címletek elterjedésének üteme, valamint a pénzfeldolgozói szektor technológiai sajátosságai alapján határozza meg az MNB. A hosszabb párhuzamos forgalmazást elsősorban az indokolja, hogy a nagy címleteknél vélhetően több időbe telik, amíg a régi verziók visszaáramlanak a jegybankba, s az MNB nem akar a bankjegycserével aránytalan terhet róni sem a lakosságra, sem pedig a készpénzellátási lánc professzionális szereplőire. 7. Meddig és hol lehet majd beváltani a régi bankjegyeket? A régi címletek a bevonás időpontját követően még 20 évig beválthatók a jegybankban. A hitelintézetek pénztárai és a postahivatalok a régi bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig átváltják törvényes fizetőeszközre, vagyis nem szükséges sietni a beváltással. Ezzel kapcsolatos részletes információkat olvashatnak az MNB honlapján (www.mnb.hu) a „Bankjegy és érme” menüpontra kattintva. 8. Miben különböznek az új bankjegysorozat bankjegyei a jelenleg forgalomban lévő bankjegyektől? A megújított bankjegysorozat – a portré és a hátoldali kép megtartásával – megjelenésében őrzi a magyar bankjegyekre jellemző, igényes grafikai tradíciókat. Ugyanakkor a bankjegyeket a megújítás során az elterjedt hamisítási módszerek ellen hatékonyabban védő, olyan címlet-specifikus biztonsági elemekkel látták el, melyek a felhasználók számára megkönnyítik az ellenőrzést. Alapvető különbség van a régi és a fejlesztett bankjegyek között a nem látható, illetve csak segédeszközökkel ellenőrizhető biztonsági elemek tekintetében. Ezek a műszaki megoldások teszik lehetővé azt, hogy bankjegyeink megfeleljenek napjainkban mindinkább elterjedő, készpénzt kezelő automaták, illetve bankjegyfeldolgozó gépek érzékelői által támasztott elvárásoknak. Nemcsak a lakosság számára fontos, de a gépek biztonságos működtetésének is alapfeltétele, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni egymástól pl. egy színezett papírlapot, illetve egy valódi bankjegyet. Az ellenőrzésnek ebben a dimenziójában az új bankjegyek olyan markáns jellemzőket tartalmaznak, melyek egyrészt lehetővé teszik egyértelmű azonosításukat, másrészt más bankjegyektől való megkülönböztetésüket. 9. Milyen új biztonsági elemek vannak a fejlesztett tízezer forintos bankjegyen? Az új bankjegy fő jellemzője, hogy a legtöbb biztonsági eleme csak erre a címletre jellemző. Ezek a következők: - A nyomtatott portré tükörképét ábrázoló, eddig is alkalmazott vízjelkép az új bankjegyeken kiegészült a portrévízjel mellett függőlegesen elhelyezkedő 10 000 értékjelzéssel. Ez a – sok külföldi bankjegyen már elterjedten alkalmazott – kombináció egyrészt nehezíti a hamisítást, másrészt az „utca embere” és a pénztárosok által is egyszerűen ellenőrizhető. - Ugyancsak a jelenleginél markánsabban címletspecifikus az előoldalon található hologram is, amely ráadásul összetettebb védelmet is kínál. Formája eltér a jelenlegi sorozat címletein alkalmazott jeltől, másrészt hatékonyan segíti a pénztárosok munkáját azzal, hogy egyes elemei UV fényben fluoreszkálnak. - A bankjegy papírjában lévő, átnézetben (fény felé tartva) ellenőrizhető biztonsági szál is csak ezt a címletet azonosítja. Míg jelenlegi bankjegyek mindegyik címletében azonos (MAGYAR NEMZETI BANK) feliratot tartalmazó biztonsági szál található, addig az új tízezer forintos bankjegyek esetében a biztonsági szál felületén az MNB betűk mellett a számmal írt 10 000 értékjelzés is olvasható. - Az esélyegyenlőség szempontjait a jegybank is igyekszik érvényre juttatni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével folytatott konzultáció tapasztalatait figyelembe véve, egyrészt a megújult bankjegy számmal és betűvel írt értékjelzései a jelenleginél jobban tapinthatók, másrészt kifejezetten vakok számára, a tapintással történő azonosítást megkönnyítő elemek is helyet kaptak az új bankjegyen. - A pénztárosok napi gyakorlatában az egyik leghatékonyabb ellenőrzési módszer a bankjegy kombinált, UV-A/C lámpával történő vizsgálata. A hamisítások megnehezítése illetve ezzel összhang-
2/5
-
-
ban az ellenőrzés megkönnyítése érdekében megújult, színesebb és címletspecifikusabb lett az ezt szolgáló, természetes fényben nem látható, ám UV-fényben megjelenő motívum is. Többlet biztonsági elem – a jelenlegi tízezer forintossal összehasonlítva – az új bankjegy előoldalának közepén található, színváltó festékkel nyomtatott motívum, amely színét mozgatás hatására aranyról zöldre változtatja. Új biztonsági elem a bankjegy hátoldalán, a vízjel bal oldalán mozgatás hatására előtűnő aranyszínű sáv, amelyben a 10 000 értékjelzés és az MNB felirat látható. Ugyancsak a hátoldalon, a bankjegy bal széle mellett található egy rozetta, amelynek felületén a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva egy H betű jelenik meg.
10. Mennyibe kerül a teljes bankjegysorozat cseréjére? A forgalomban levő bankjegysorozat cseréje miatt 2014 és 2017 között várhatóan nettó 15-20 milliárd forintos gyártási költséggel számol az MNB. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt, hogy a forgalomban levő bankjegyek selejtezése, valamint a készpénzállomány évről-évre tapasztalható bővülése miatt a bankjegygyártási költségek legalább 60 százaléka a jelenleg forgalomban levő címletek utángyártása esetén is felmerült volna. Hosszú távon az új, fejlesztett bankjegyek gyártási költsége a jelenlegi ráfordításnál jelentősen alacsonyabb lesz. Így tehát – az aktuális bankjegykeresleti értékek függvényében – a bankjegycsere által generált „extra” ráfordítások hosszú távon megtérülhetnek. Hozzá kell ehhez ugyanakkor tenni, hogy a gazdaságosság csupán az egyik kiemelt, de nem kizárólagos döntési szempont volt, amikor a fejlesztett bankjegycímletekről kibocsátásáról szóló döntést meghozták. Az MNB számára a bankjegykibocsátás lebonyolítása nem jelent költségnövekedést, mert világszínvonalú Logisztikai Központjának magasan automatizált rendszere és tárolókapacitása a jelentősen megemelkedő forgalmazási mennyiséget – megfelelő felkészüléssel – kezelni tudja. A piaci készpénzellátási szereplők (bankok, posta, pénzfeldolgozó cégek) számára várhatóan címletenként, összesen 100 millió forint körüli kiadást jelent az új bankjegyek kibocsátása, mivel a bankjegyfeldolgozó gépeket alkalmassá kell tenni az új biztonsági elemekkel rendelkező bankjegyek felismerésére, ellenőrzésére. Az új bankjegy kibocsátásának és a régi bankjegy bevonásának idejére az adott címlet forgalmazását az MNB ingyenessé teszi a professzionális forgalmazók számára, így mérséklődnek a pénzügyi szféra átállással kapcsolatos költségei. 11. Mennyi bankjegy van forgalomban ez egyes címletekből? A forgalomban lévő bankjegyek értéke 3364,4 milliárd forint, mennyisége 349,8 millió darab volt 2014 első félévének utolsó napján.
Forgalomban lévő bankjegyek 2014. június 30-án
Bankjegyek 20 000 forint 10 000 forint 5 000 forint 2 000 forint 1 000 forint 500 forint Összesen
Mennyiség Érték millió damrd forint rab 100,4 2 007,6 111,8 1 118,1 24,2 121,1 21,9 43,8 56,1 56,1 35,4 17,7 349,8 3 364,4
Megoszlás (%) mennyiség 28,7% 32,0% 6,9% 6,3% 16,0% 10,1% 100,0
érték 59,7% 33,2% 3,6% 1,3% 1,7% 0,5% 100,0
3/5
12. Mely szervezetek vesznek részt a forintbankjegyek gyártásában? A forintbankjegyek nyomtatását az MNB megrendelésére a jegybank 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, a Pénzjegynyomda Zrt. végzi. A bankjegyek előállításához szükséges papírt a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonában álló Diósgyőri Papírgyár Zrt. gyártja. Mindkét szervezet hosszú ideje vesz részt a készpénz gyártásában. A több mint 200 éves múltra visszatekintő Diósgyőri Papírgyár az ország legrégebbi, ma is működő papírgyára. A Pénzjegynyomda Zrt. pedig az 1920-as évektől kezdődően gyárt bankjegyeket, így már az első forintbankjegyek is ebben az üzemben készültek el. 13. Miért nem polimer bankjegyekre cseréli az MNB a forintot? Ezt az alapanyagot már egyre több országban alkalmazzák, és sokak szerint, az ebből gyártott bankjegyek jóval hosszabb életűek, mint a papír alapúak. A világ bankjegyeinek meghatározó többsége papír alapanyagú. Az ún. polimer bankjegyek speciális gyártói, nyomdatechnikai hátteret igényelnek, ezért csak szűk körben terjedtek el (pl. Ausztráliában, Kanadában vagy a szomszédos Romániában, amelynek korábban nem volt saját bankjegygyártása). A hozzánk hasonló méretű és saját bankjegygyártási kultúrával rendelkező országok esetében egy ilyen váltás rendkívül költséges és kockázatos lenne. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy úgy a hamisítás elleni hatékony védelem, mint a tartósság a papír alapú bankjegyek estében is biztosítható. A világ bankjegy gyártásában elmozdulás inkább a papír és műanyag kombinációk irányába tapasztalható. A két világpénz, a dollár és az euro sokszori megújulást követően is papír alapanyagra készül. 14. Milyenek a forintbankjegyek hamisításának statisztikái? A forint bankjegyek hamisításában – 2013 azonos időszakához képest – 2014 első félévében 16%-os csökkenés volt tapasztalható. Az elmúlt 6 hónapban 1027 darab hamis forintbankjegyet vontak ki a forgalomból, a hamisítás mértéke a forinthoz hasonló nemzeti valuták sorában továbbra is kedvezőnek tekinthető. A lefoglalt hamisítványok többsége a magasabb értékű címletek, így az ötezer, a tízezer és a húszezer forintos bankjegyek közül került ki. Készítési módjukra az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata jellemző. A rátekintésre esetleg megtévesztőnek bizonyuló hamisítványok, egyszerű érzékszervi vizsgálatokkal (tapintással, fény felé tartva, átnézetben vagy mozgatással) és/vagy a kombinált UV-A és UV-C lámpa alatti ellenőrzéssel kiszűrhetők. 15. Miért most cseréli le az MNB a bankjegyeket, amikor a hamisítványok száma már három éve – nemzetközi összehasonlításban is – tartósan alacsony? A bankjegyek cseréjének csak egyik oka a hamisítás gyakorisága. Az előrelátó gondosság jegyében a kibocsátásért, egyúttal a készpénzforgalom biztonságos működéséért is felelősséget viselő jegybankok a hamisítás megelőzésére törekednek, amit kifejezetten támogat a kedvező hamisítási statisztika. El kívánjuk kerülni azt a helyzetet, amikor az események után kullogva egy már bekövetkezett hamisítási helyzetet kell orvosolni. A hamisítások kedvező mennyiségi adatai mellett is felbukkannak – bár csekély számban – olyan hamisítványok, melyeken az egyes biztonsági elemek megtévesztésre alkalmas imitációi is megtalálhatók. A hamisításokhoz használt, számítástechnikán alapuló, rohamosan fejlődő eszközök hozzáférhetősége, a hamisítókkal szembeni előny megtartása folyamatos fejlesztésre készteti a jegybankot is. A fejlesztés másik, kiemelt fontosságú oka az avulás megelőzése, a korszerűség biztosítása. Az ilyen motivációjú fejlesztések elkerülhetetlenek, különös tekintette az elmúlt évtizedben a bankjegyek világában lezajlott fejlődésre. A hétköznapi életben mindinkább elterjednek a pénzt kezelő gépek, automaták, melyek speciális igényeket támasztanak a bankjegyekkel szemben. Magyarországon az elmúlt 10 év során Európai összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött a jegybank, illetve a piaci szereplők által végzett 4/5
(valódiságot és forgalomképességet ellenőrző) bankjegy feldolgozás, mindezek mellett a hétköznapokban is lépten-nyomon találkozhatunk bankjegyeket elfogadó/kezelő (parkoló, jegyet-, élelmiszert-, italt-, árusító) automatákkal. A feldolgozó gépek és az automaták számára biztosítani kell a pénz azonosíthatóságát, ami szintén azt igényli, hogy a bankjegyeket a folyamatosan bővülő igényekkel összhangban fejlesszük. Végül a harmadik ok az előállítási költségek csökkentése. A gyártási technológia elmúlt 17 évben lezajlott fejlődése, a folyamatok optimalizálása, valamint a korszerű alapanyagok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az új bankjegysorozat kibocsátása hosszú távon (5 éven túl) a bankjegygyártási ráfordítások csökkenését eredményezi. 16. A teljes bankjegysorozat cseréje azt jelenti, hogy az ország még hosszú évekig nem akar csatlakozni az eurozónához? A fejlesztett bankjegyek kibocsátásáról szóló döntés elsősorban készpénzszakmai szempontok mérlegelése alapján született meg, ebből az ország monetáris stratégiájára vonatkozó következtetést levonni nem célszerű. Hazánkban jelenleg nincs az eurozónához való csatlakozásra vonatkozóan hivatalosan kitűzött céldátum. Hosszú távon az euro bevezetése Magyarország számára nem választható lehetőség, hanem kötelezettség (az Európai Unióba való belépéssel vállalt feladat). Az áttérés alapkövetelménye, hogy Magyarország megfeleljen a maastricht-i követelményeknek, melyek a következők: • • • •
az államháztartási hiány nem lehet több 3 %-nál, az infláció legalább 3 éven keresztül ne haladja meg a 2 %-ot, az államadósság ne legyen magasabb a GDP 60 %-ánál, a fenti teljesítmény stabilan fenntartható legyen.
5/5
