1. Közép-európai Kutatói Szemle KEKSZ

2016/1

Közép-európai Kutatói Szemle

KEKSZ

IMPRESSUM Közép-európai Kutatói Szemle online tudományos folyóirat Kiadó: DEVLART Kft. 1073 Budapest; Kertész u. 33. [email protected]

Szerkesztő bizottság: Főszerkesztő: dr. habil Kóródi Gyula PhD [email protected] Felelős szerkesztőr: Dr. Rikk János [email protected] A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Mészáros László Prof. Marko S. Markov Dr. Haig Zsolt dr. Lyubina Vesselinova Dr. Radák Zsolt

KEKSZ Közép-európai Kutatói Szemle

Közép-európai Kutatói Szemle ISSN 2016/1

3

A FŐSZERKESZTŐ ELŐSZAVA

„Akinek nem érdeke, hogy remeket csináljon, rabszolga, akár magányosok, akár az állam piramisát építi.’’ /Németh László/

Tisztelt Olvasónk! On-line folyóiratunk és a PhD képzés köré szerveződő „tehetség – klub” egy olyan „virtuális kerekasztalt” szeretne létrehozni, ami méltán hívhatja konzorciális együttműködésre Európa tudományos élvonalát. A kezdeményezés azzal a határozott céllal indul útjának, hogy a Kárpátmedence teljes innovációs potenciálját összegyűjtő és rendszerező műhelyévé, majd az ezeket kibontakoztató és sikerre vivő alkotóhelyévé fejlődjön a jövőben.

Miért magyar nyelven? Mert átfogó és teljes képet szeretnénk alkotni a közép-európai magyar diaszpóra doktori iskolákban formálódó szellemi tőkéjéről, mely lehetővé teszi az ebből kinyerhető valóban fajsúlyos „tudományos befektetések” lehetőségéinek beazonosítását. Véleményem szerint a PhD-képzés az aranymosáshoz hasonlatos fárasztó, de (kitartással és odafigyeléssel végezve) óriási gazdagodással kecsegtető munka. A doktoranduszok által hozott jobbnál jobb koncepciók aranyrögeiből közös munkával páratlan értékű ékszerekké formálható a kutatómunka „nyersaranya”. Mivel magyar emberként nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni anyanyelvemről, ezért Sir John Browning 1838-ban megjelent „Life and Works” című munkájának első kötetéből idézek részleteket: „A magyar nyelv messze magában áll. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következesen és szilárdan fejlődött nyelv, melyben logika van, sőt matézis is és erő… A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtettek. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál. Nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv … a szellemi függetlenség legrégibb és legdicsőbb emléke. A magyar nyelv eredetisége csodálatos. Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni, valójában annak is az első tételét!” Miért kell egy újabb tudományos folyóirat? Mert még mindig kézzel fogható az aránytalanság a közép-európai szellemi tőke kimeríthetetlen újító potenciálja és a rendelkezésre álló - néhol szerény - kutatói infrastruktúra között. Ez a disszonancia tagadhatatlanul az egyik fontos mozgatórugója invenciózus kutatóink elvándorlásának. Márpedig ifjú tehetségeink szürkeállományának helyben történő kiaknázásának elvesztegetése, vagy legalábbis a „szellemi köldökzsinór” átvágása generációkon át kiható intellektuális deficithez vezethet. Sajnálatos tény, hogy nem ritkán a határon túli magyar tudományosság számára a kutatómunkához elengedhetetlen elemi igények megteremtése is megoldhatatlan problémát jelent. Márpedig a legkiválóbb tehetség kibontakozását is prózai módon gúzsba kötheti a kutatói infrastruktúra elégtelen volta, ami gyakran az ígéretes koncepciók ötlet szinten megrekedésével jár.


4

Mert kell egy olyan kimagasló színvonalú és ingyenes közlési felület, amely aktívan tehet annak érdekében, hogy a forráshiány következtében ne „diszkvalifikáltassanak” ifjú tehetségek, ne kallódjanak el ígéretes koncepciók és ne „maradjanak fiókban” piacképes, de nem kellőképpen kibontakoztatott és véghezvitt kutatások tudományos magvai. A tudomány „elefántcsont tornya” és a piac folyamatosan bővülő igénye a – kutatói projektek eredményeként megjelenő – újabb termékek vagy szolgáltatások iránt a legtöbb esetben nem találkozik. Az ifjú tehetségek kutatói teljesítményét megítélésem szerint sosem lehet elég jó hatásfokkal menedzselni és folyamatosan fáradoznunk kell azon, hogy a tudományos eredmények piaci értékkel bíró termékek formájában is megjelenjenek. A tehetségkutatás és gondozás terén már több sikeres kezdeményezés bizonyította hatékonyságát, leginkább a graduális képzésben segítve az arra érdemesült tanulókat. A diplomaosztás utáni pályakezdés azonban gyakran jelent hidegzuhanyt, mivel a jelesre értékelt, maradéktalanul visszaadott elméleti ismeretek helyett a munkaerőpiac más mérőszámok mentén „osztályoz”. A munkahelyekért folytatott versenyben sok esetben felértékelődik a kreativitás, az improvizatív készség, az ön-menedzselés képessége vagy éppen az originális ötlet, az újító gondolat, a fiatal értelmiségi innovatív lendülete. A valóban tehetséges ÉS kitartóan ambiciózus pályakezdő számára igenis lehet csábító és (közép- hosszú távon!) magas hozamú befektetés egy hasznosítható végtermékekkel kecsegtető PhD képzés - ha és amennyiben annak „tudományos végtermékei” kiindulási alapját képezik egy-egy a piacot célzó kutató - fejlesztő innovatív projektnek. Mi a célunk? Közép-Európa doktori iskoláit szeretnénk egységes és transzparens hálózatba kapcsolni. A rendszer célja, hogy létrehozzon egy olyan átfogó felületet, ahol minden PhD hallgató – és oktató – láthatja a „teljes mezőnyt”, annak minden - számára fontos - kapcsolódási pontjával. Ezáltal a doktoranduszok egy hatékony eszközt kapnak, ami a rendszer „nagy egészében” rejlő, együttműködési felületek által segítséget tud nyújtani kutatómunkájuk eredményesebbé tételéhez. Nem kell tehát minden doktori iskolának rendelkeznie a teljes kutatói infrastruktúrával és szellemi puvoárral. Mi nem a párhuzamosságok versengésében látjuk a kitörési pontot, hanem az egész „tudományos terepasztal” együttműködését célzó rendszer fejlesztési irányaiban, ahol az egyes műhelyek (kilépve izoláltságukból) kölcsönösen számíthatnak egymásra. Így érhető el, hogy terveink megvalósításához nincs szükség Euro milliárdos befektetésekre, csupán meglévő képességeink- és infrastruktúránk teljes körű áttekintésére, rendszerezésére és a szabad kapacitások (kölcsönös előnyök mentén) egymás rendelkezésére bocsátására. A tudományos munka metrikus meghatározása elengedhetetlen fontosságú alap a kutatómunka mennyiségi és minőségi megmérettetésében. Megítélésünk szerint bármely tudományos eredmény a scientometriai paramétereken túlmutatóan - akkor értelmezhető „piacképes” alkotásként, ha szabadalmi oltalom alá vonható (originalitás) ÉS/VAGY EU-s pályázat elnyerésére alkalmas (független, brüsszeli tudományos ÉS üzleti bírálók) ÉS/VAGY kockázati tőkebefektető számára finanszírozásra érdemes projektté képes válni (a piacot jól ismerő befektető véleménye). Nyilvánvaló tény, hogy az alapkutatás eredményei a piaci hasznosítástól távolabb esnek, mégis szeretnénk kimutathatóvá tenni, hogy az adott kutatói aktivitás vektora milyen lehetőségekkel rendelkezik az alkalmazott kutatás – technologizálás – piaci bevezetés irányába. Ezért fontosnak tartjuk a TRL (technology readiness level) bevezetését és állandó használatát a „piacképes tudomány” világában, mert a TRL6 szint (releváns környezetben validált prototípus) megléte értelmezhetővé teszi a tudományos kutató szellemi termékének megmérését pályázati vagy kockázati tőkebefektetői szempontból.


5

Szeretnénk tehát, ha tudományos kutatófolyamatot közelebb hozni a K+F+I projektekhez! Szeretnénk a pályázati megmérettetés eszközeit és a piac értékmérő paramétereit importálni, mint a tudományos művek (erre alkalmas részének) standard értékmérőjét! Mindez azért fontos, mert vannak olyan PhD értekezések, amelyek megvédésével lezárul egy folyamat, a jelölt minősítést szerez, a dolgozat archiválásra kerül.. Azt szeretnénk elérni, hogy a dolgozatok másik - számunkra izgalmas - része ne végállomást, hanem kezdőpontot jelentsen. Itt a kutató tudományos eredménnyé érlelt, beigazolt hipotézisei új dimenziót nyitnak: megfelelő publicitás esetén inspirálják a sorban következő tudósjelölteket a tudományos produktumok új területeken történő kipróbálására és megmérésére. De ami a legígéretesebb cél, hogy pályázati és/vagy kockázati tőkebefektetői támogatással (invesztícióval) TRL9-es szintű, azaz piaci bevezetésre alkalmas termékké és/vagy szolgáltatássá nőjje ki magát a „pusztán” tudományos eredmény. Az alkotó tudós ezáltal pedig egy kutatói konzorciumban találja magát, mint ötletgazda, szellemi tulajdonos. Ezzel a tudományos életben és az európai (vagy akár a világ-) piacon mérhető értékteremtő tényezővé válik, nem három (PhD) betűvel gazdagszik, hanem tagjává válik egy számtalan tudományterületet képviselő és azokat hatékonyan menedzselő csapatnak, melyben sorjázhatja a sikerre vitt pályázatokat illetve projekteket – a piac számára is értékként értelmezhető szellemi termékek megteremtésével. És amiről itt írok, az – minden pátosz nélkül – tehetségünk és képességeink kiteljesítése, alkotó szellemi energiánk értelmes célokért történő befektetése, ami emberi-létünk legmagasabb szintű dimenziója. Mire támaszkodunk? A szerzőnek a Central European Research Centre (CERC) tudományos főtanácsadójaként lehetősége nyílt több nyertes Horizont 2020 pályázat alkotói katarzisában részt vállalni, sőt 2016-ban a csapat egyik finanszírozott pályázatát Európai Innovációs díjra jelölték. Két éve dolgozom ebben a rendkívül inspiráló szellemi műhelyben és ez idő alatt jelentősen megváltoztak a PhD-képzésről alkotott elképzeléseim. A doktori iskolák – mint az innovatív tudomány „gyárai” – egyre szélesebb körben ontják eredményeiket, melyekből a hozzánk eljutókat a CERC-ben igyekszünk lefordítani az üzleti élet nyelvére. Nem pusztán szolgai fordítást végzünk azonban, hanem több ponton hozzáadott értékkel piac-orientált termékké alakítjuk át azokat, szellemi tulajdonosuk folyamatos részvételével. Munkánk eredményességének standard fokmérője, amikor az ötletgazda eljut a felismerésig: „Nem is gondoltam, hogy ekkora töltet és üzleti perspektíva rejlik a saját projektemben.” Egyes számú pillérünk tehát, hogy folyamatosan gyűjtjük és elemmezük azokat a tudományos koncepciókat, melyek „pályázat-képesek” vagy azzá tehetőek és EU-s források bevonásával (a nagy horderejű projektek európai szintű piaci impakttal bírnak), TRL6-tól a piaci bevezetés irányába vigyük azokat – szellemi tulajdonosaik hosszú távú bevonásával. Második számú lehetőség, hogy kiterjedt a kockázati tőkebefektetői szempontok mentén piaci tapasztalattal ÉS komoly üzleti jártassággal rendelkezők véleményére támaszkodunk. A lapunknak kéziratot beküldőktől azt a pluszt várjuk, hogy egyetlen bekezdésben jelöljék meg a publikációban bemutatott tudományos termék vagy szolgáltatás originális újdonság értékét (1), mutassák be annak európai kompetitor-elemzését (2) és technológiai készültségi szintjét TRL (3). A kockázati tőkebefektetőt azzal a kéréssel szólítjuk meg, hogy egyszerű pontozással értékelje illetve jobbító javaslatokkal lássa el az adott tudományos koncepciót. A befektetési alapok üzleti tapasztalata és tehetség-menedzsmentben szerzett jártassága az a hozzáadott komoly érték, ami a kutatók ilyen szempontú megmérettetésében, szelekciójában és orientációjában iránytűként jelent felbecsülhetetlen segítséget.


6

A KÖZÉP-EURÓPAI KUTATÓI SZEMLE feladata tehát felemelően izgalmas lehet: komoly fajsúlyú „tudományos mágnesként” magához vonzani a tehetséges kutatókat, majd jegyzett kutatókból álló szerkesztőbizottsággal tudományos szempontból megmérni a kéziratokat. Továbblépve (és ez az igazi újdonság) ezen célunk, hogy az Európai Bizottság bírálati- és kockázati tőkebefektetői szempontjai mentén menedzselni a legígéretesebb projekteket, ezzel a szellemi termékek európai szintű piacra jutását segítve.

dr. Kóródi Gyula


7

TARTALOM

Péter László – Kóródi Gyula Új módszer a gyógyszeres depresszió-kezelés hatékonyságának korai felmérésére (a vérlemezkékből kiszabaduló adenozin trifoszfát (ATP)-release változása, mint terápiás biomarker)

Szabó György – Kóródi Gyula Új módszer a védelmi szektorban a teljesítményfokozókat használók hatékonyabb kiszűrésére (a CDT% mérésének lehetséges helye a potenciálisan anabolikumot használók körében)

Kóródi Gyula EMLÉKEZÉS IVÁN P. LÁSZLÓRA (1920-2015) A MAGYAR HONVÉD-IDEGSEBÉSZET ALAPÍTÓ MESTERÉRE 1. rész: Az orvosegyetemtől a levert ’56-os forradalomig


8

Péter László – Kóródi Gyula Új módszer a gyógyszeres depresszió-kezelés hatékonyságának korai felmérésére (a vérlemezkékből kiszabaduló adenozin trifoszfát (ATP)-release változása, mint terápiás biomarker)

Absztrakt A biomarkerek az adott betegséggel szembeni fogékonyságot, annak bekövetkeztét, illetve adott terápia hatékonyságát jelző indikátorok. Az utóbbi évtizedben – a betegségek molekuláris szintű megértésén keresztül – a releváns biomarkerek száma ugrásszerűen megnőtt 1(Dank 2009). A biomarkereknek a betegségek etiológiájának jobb megismerésében (korai prevenció), diagnosztizálásában (korai terápiás beavatkozások), és terápiájában (egyénre szabott terápia, a terápia hatékonyságának korai megítélése) is nagy jelentősége lehet. Lassan 50 éve használják már az antidepresszívumokat a depresszió kezelésében, de a gyógyszerek klinikai hatékonyságának megítéléséhez, még mindig 10-20 napra van szükség. A szerzők által bemutatott módszer ezt az időintervallumot próbálja szűkíteni, akár napokra-órákra. A vérlemezkékből kiszabaduló ATPrelease változása olyan molekuláris szintű eltérés, amellyel a gyógyszer hatékonysága hamarabb megítélhető, ezáltal az ineffektív szerek által okozott mellékhatások ki sem alakulnak és a beteg gyorsabban remisszióba kerül. A biomarkerekkel szembeni általános elvárás, hogy unikálisak és reprodukálhatók legyenek, olcsón, biztonságosan és széles körben lehessen őket használni, megfelelő specifitással és szenzitivitással rendelkezzenek, és a terápiák hatékonyságát minél koraibb stádiumban jelezzék előre. Kulcsszavak: depresszió, biomarker, antidepresszáns kezelés korai hatékonysága Abstract The biomarkers of susceptibility to a specific disease, its onset and efficacy of a therapy warning indicators. In the last decade - through the understanding of diseases at the molecular level - the number of relevant biomarkers has grown by leaps and bounds (Dank 2009). The etiology of biomarkers to better understand diseases (early prevention), diagnosis (early therapeutic interventions) and treatment (individual therapy, an early assessment of the effectiveness of therapy) may also be of great significance. Slowly it has been in use for 50 years of antidepressant drugs in treating depression, but to assess the clinical effectiveness of drugs, you still need 10-20 days. The method presented by the authors try to narrow that time interval, even days, hours. The ATP released from platelets release a change in the molecular differences, the efficiency with which the drug can be judged quickly, so side effects caused by the drugs ineffective by not occur and the patient is in remission faster. The biomarkers against the general expectation is that unique and can be reproduced cheaply, safely and they can be widely used, adequate sensitivity and specificity have, and the effectiveness of therapies as earlier osteoinduction stage predict. Keywords: depression, biomarkers, early effectiveness of antidepressants

1

Dank, M.: Új lehetőségek a hepatocellularis carcinoma terápiájában. LAM 2009; 19:15-21.


9

Depresszió A depresszió súlyos betegség, a pszichiátriai vonatkozásokon túl az egész embert érinti, közérzetét, teljesítményét, testi és lelki funkcióit, kapcsolatrendszerét. Kulcstünete a lehangoltság, boldogtalanság, az érdeklődés beszűkülése, az örömre való képesség elvesztése, ehhez jellegzetes kognitív (megismerő) és motoros változások, fizikai tünetek társulnak 2(Szádóczky 2001). Különleges jelentőséget ad a kérdésnek a „jéghegy csúcsa” effektus, vagyis hogy a diagnosztizált és gondozott betegeknek sokszorosa szenved a betegség fel nem ismert és gyógykezelésbe nem vett formáiban. Az unipoláris depresszió mind előfordulási gyakoriságát, mind egyéni és társadalmi jelentőségét illetően a pszichiátria és az orvostudomány egyik legfontosabb problémája. A Világbank felkérésére, a Harvard Egyetem munkatársai által végzett felmérés szerint az unipoláris major depresszió 1990-ben a világon a negyedik leggyakrabban munkaképtelenséghez vezető betegség volt, és a 2020-ra szóló előrejelzések szerint az iszkémiás szívbetegség mögött a második helyet foglalja majd el 3(Murray és Lopez 1996). A depresszió diagnózisának felállításához meghatározott számú tünetnek, meghatározott ideig kell fennállni. Az unipoláris depresszió súlyosságát illetően megkülönböztetünk major, ill. minor depressziót; ha utóbbi krónikus lefolyást mutat, és legalább két éve fennáll, disztímiás betegségről beszélünk 4(American Psychiatric Association 2000). A nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság több mint 15%-a legalább egy súlyos depressziós epizódon átesik élete során. Ugyanakkor az 1980-as évek közepétől jelentős fejlődés kezdődött a depressziók klinikai osztályozása, a biológiai és pszichoszociális háttértényezők feltárása, és a hatékonyabb gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák kifejlesztése révén 5(Rihmer, Rutz 1999). A depresszió hatalmas költségeket emészt fel, rengeteg pszichiátriai és szomatikus szövődménnyel jár együtt, az ellene való harc a modern világ egyik legnagyobb kihívását jelenti. A depresszió biomarkerei Az utóbbi évtizedek tudományos érdeklődése egyértelműen a különböző biomarkerek kifejlesztése felé fókuszált. Olyan labor, képalkotó, genetikai és egyéb eljárásokat keresnek, amelyek unikálisak, olcsók, könnyen kivitelezhetők, széles körben alkalmazhatók és egy adott betegségre specifikusak. A szomatikus orvoslásban már használnak egy pár ilyen markert (troponin, CRP, Ddimer, stb.), de a pszichiátriai betegségek tekintetében még nem rendelkezünk klasszikus biomarkerekkel. A depresszió esetében is számos kísérlet történt, de egyértelmű biomarker még nem került kidolgozásra. Vizsgálatainkkal ezt a rést szeretnénk áthidalni, olyan lehetséges biomarkerek kidolgozásával, melyek segítségével a depresszió diagnózisa illetve az antidepresszív terápiák hatékonyságának korai megítélése válhatna egyértelművé.

2

Szádóczky Erika: A hangulatzavarok klinikai megjelenése. In.: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk.) Hangulatzavarok. Medicina, Budapest, 2001. 26-59. o. 3 Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, 1996. 4 American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with major depressive disorder (revision). Am J Psychiatry 2000; 155 (Suppl.): 1-45. 5 Rihmer Z., Rutz, W. (1999): Depresszió és öngyilkosság férfiaknál. www.medlist.com/Hippocrates/II/3/169.htm Letöltve: 2010. 04. 20.


10

1. számú ábra Biomarkerek a depresszió diagnosztikájában Forrás: Péter László

Az fenti táblázatból kitűnik, hogy hiába fókuszál a kutatások jelentős része a depresszió biomarkerei felé, mégsem rendelkezünk egy unikális markerrel, melynek segítségével a betegség diagnosztizálása, terápiája könnyebb lehetne. Vannak biztató eredmények (pl. csökkent imipramin kötődés, csökkent 5-HT1A receptor expresszió, emelkedett intrerleukin-2 és interleukin-6 szint, csökkent BDNF szint, hipokoleszterinémia), de egyik sem elég specifikus ahhoz, hogy a depresszió diagnózisát egyértelműen felállíthassuk. Ráadásul a markerek többsége csak speciális helyszínen, speciális technikák igénybevételével érhető csak el, tehát a mindennapi gyakorlatban nem alkalmazhatóak. Munkánk célkitűzése az volt, hogy olyan biomarkert találjunk, melyeket olcsón, széles körben lehet alkalmazni és amelyek közelebb vihetnek a depresszió adekvát terápiájának megkezdéséhez. Márpedig a gyógyszeres antidepresszív terápiák hatása általában csak 2-3 hét alatt alakul ki és az időfaktor nagyon fontos tényező. Vizsgálatunk – a nemzetközi irodalmi adatok áttekintését követőn – mutatja be, hogy a trombocitákból kiszabaduló ATP release változása előrejelzi már az első napokban (vizsgálatunkban a 8. napon) a későbbi gyógyszeres antidepresszív kezelés hatékonyságát. A vizsgálat későbbiekben terveezett további finomításával a 8 nap talán tovább redukálódhat, így optimális esetben még koraibb ajánlásokat tudunk megfogalmazni. A depresszió, a thrombocyta-aggregáció és a szerotonin összefüggései Több vizsgálat bizonyította már korábban, hogy a trombocita aggregáció és a depresszió erősen összefügg, a vérlemezkékben tárolódik a szerotonin 99%-a, amely mint tudjuk kulcsszerepet játszik a depresszió patogenezisében. Klinikai vizsgálatunkban egy olyan (bio)marker kidolgozása volt a cél, amely szintén molekuláris szintű változások mérésével az antidepresszív terápia hatékonyságának korai megítélését segíteti. A vérlemezkék 2-5 µm átmérőjű, sejtmag nélküli véralkotó elemek, melyek a csontvelőben található megakariociták citoplazmájából képződnek, és fontos szerepük van az érrendszer épségének fenntartásában. A trombociták mind az artériás, mind a vénás trombózis kialakulásában fontos szerepet játszanak. A vérlemezkéken belül 2-féle granulum található. A denz granulumokban tárolódik a szerotonin, az adenozin-difoszfát (ADP), az adenozin-trifoszfát (ATP), magnézium és kálcium. Az αgranulumokban viszont különböző adhéziós fehérjék (trombospondin, fibrinogén, P-szelektin, von-


11

Willebrand faktor (vWF)), alvadási faktorok (faktor V, faktor XI), és gyulladásos faktorok (platelet faktor 4, platelet-derived growth factor (PDGF), β-tromboglobulin) találhatóak. A vérlemezkék számos receptort is expresszálnak a felszínükön, mint pl. adrenoreceptorokat, szerotonin receptorokat, benzodiazepin és fibrinogén receptorokat 6(Ehrlich 2012). Az erek endotélsejtjeinek bármilyen okból bekövetkező károsodása (stressz, hiperkoleszterinémia, szerotonin, vérlemezke agonisták (ADP, kollagén, stb.) aktiválja - a szabaddá váló kollagén és von Willebrand faktor (vWF) útján - a vérlemezkéket. Az aktiválódási folyamat három, részben egymást átfedő fázisból áll. 1. kezdeti fázis:A vérlemezkék egy rétegben kitapadnak az érfal-sérülés helyén, ez beindítja a trombocitákon belüli szignalizációs útvonalakat, melyek többek között az intracelluláris kálcium szintjének megemelkedését okozzák. A trombociták felszínén trombin képződik, mindez az alvadási folyamatok beindulását, segíti. 2. extenziós fázis: A trombociták összekapcsolódnak, amelynek során adenozin-difoszfátot (ADP) szekretálnak a denz granulumokból, valamint P-szelektint az α-granulumokból.. Mindez teljes trombocita aggregációhoz, végül stabil vérrög kialakulásához vezet. 3. stabilizációs fázis: A vérlemezkék megerősítik a vérrögöt úgy, hogy további adhéziós fehérjéket kibocsátva szoros kapcsolatba kerülnek egymással. Végül a trombus retrahálódik, ami elzárja az érfal-sérülés helyét. 7(Nagy Béla 2009)

A „SADHART” (Sertralin AntiDepressant Heart Attack Randomized Trial) vizsgálat során feltételezték, hogy az antidepresszív kezelés (sertralin) csökkenteni fogja a trombocita aktivációt. A kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatba 64 beteget vontak be, akik közül 28-an sertralint, míg 36an placebót kaptak. 8 biomarker (β-tromboglobulin (ßTG), plaetelet faktor 4 (PF4), P-szelektin, Tromboxán B2, E-szelektin, platelet-endothelial cell adhesion molecule 1 (PECAM-1), vascular cell adhesion molecule 1 (VCAM-1), prosztaciklin) szintjét vizsgálták a kiinduláskor, a 6. és a 16. héten vett vérmintákból. A sertralin kezelés hatására mind a 8 biomarker szintje csökkent a 6. hétre a placebó csoporttal összehasonlítva, de ez nem volt szignifikáns. Csak a β-tromboglobulin és a Pszelektin esetében mértek szignifikáns különbségeket, de ott is csak a 16 hét végére. A sertralin valószínűleg direkt módon először a szerotonin receptort befolyásolja, majd indirekt módon a többi trombocita funkciót is (adhézió, aggregáció, szekréció, receptor expresszió) 8(Serebruany 2003). Menys vizsgálatában fluoxetint és amitriptilint adott kezeletlen depressziós betegeknek. A fluoxetines csoportban statisztikailag szignifikáns módon csökkent a plazma szerotonin szint és a szerotonin indukált trombocita aggregáció, viszont az amitriptilines csoportban nem tapasztalt hasonló változásokat. Ebből is következik, hogy az SSRI-k (szelektív szerotonin reuptake inhibítorok)

6

Ehrlich D., Humpel C.: Platelets in psychiatric disorders. World J Psychiatry. 2012; volume 2, issue 6 DEBRECENI EGYETEM Laki Kálmán Doktori Iskola Trombózis, Hemosztázis és Vaszkuláris Biológia Program: A VÉRLEMEZKÉK AKTIVÁCIÓS MARKEREINEK VIZSGÁLATA „IN VITRO” KÍSÉRLETEKBEN ÉS PROTROMBOTIKUS ÁLLAPOTOKBAN, Doktori értekezés; Dr. Nagy Béla, 2009 8 Serebruany VL, Glassman AH, Malinin AI, Nemeroff CB, Musselman DL, Van Zyl LT et al.: Platelet/endothelial biomarkers in depressed patients treated with the selective serotonin reuptake inhibitor sertraline after acute coronary events: the Sertraline AntiDepressant Heart Attack Randomized Trial (SADHART) Platelet Substudy. Circulation. 2003; 108: 939–944. 7


12

sokkal jobban blokkolják a trombocita aktivitást, mint az egyéb antidepresszív szerek 9(Menys 1996). Az SSRI-k (selective seroronin rauptake inhibitor) tehát igen intenzíven gátolják a trombocita aggregációt.

2. számú ábra A trombociták aktivációja, aggregációja Forrás: Péter László

A szerotonin kulcsszerepet játszik a depresszió kialakulásában. A szerotonin 99%-a alapesetben a vérlemezkék denz granulumaiban tárolódik 10(Skop 1996). A trombociták felszínén is megtalálhatóak ugyanazok a szerotonin receptorok (5HT2A, 5-HT transzporter), mint a neuronok esetében, így a vérlemezkék az idegrendszeri folyamatok modellezésére is szolgálnak, sokkal könnyebb elérhetőségük révén. A szerotonin alapvetően vazodilatátor, azonban ha az endotélium megsérül vazokonstriktorrá válik 11(Golino 1991). A trombocita aggregáció során a szerotonin kijut a vérlemezkékből a vérbe, és aktiválja a szerotonin 2A receptorokat a trombociták membránján, ami tovább erősíti ezt a folyamatot. A szerotonin gyenge aktivátor, viszont dózis-függő módon erősíti az ADP indukálta trombocita aggregációt 12(Li 1997). Ugyancsak potenciális aktivátorrá válik kollagén és adrenalin jelenlétében is. A szerotoninnak tehát kulcsszerepe van a trombocita aktivációban, 9

Menys VC., Smith CC., Lewins P., Farmer RD., Noble MI.: Platelet 5-hydroxytriptamine is decreased in a preliminary group of depressed patients receiving the 5-hydroxytriptamine re-uptake inhibiting drug fluoxetine. Cli Sci (Lond). 1996; 91: 87-92. 10 Skop BP., Brown TM.: Potential vascular and bleeding complications of treatment with selective serotonine reuptake inhibitors. Psychosomatics. 1996; 37: 12-16. 11 Golino P., Piscione F., Willerson JT. et al.: Divergent effects of serotonin on coronary-artery dimensions and blood flow in patients with coronary atherosclerosis and control patients. N Eng J Med. 1991; 324: 641-648. 12 Li N., Wallen NH., Ladjevardi M., Hjemdahl P.: Effects of serotonin on platelet activation in whole blood. Blood Coagul Fibrinolysis. 1997; 8: 517-523


13

aggregációban, így direkt módon növeli meg a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást depressziós betegeknél. Depresszióban a trombocita aggregáció fokozódik, a szerotonin transzporter kötőhelyek száma csökken, így a vérlemezkék nem tudnak több szerotonint felvenni 13(Leake 1991, 14Malison 1998), ugyanakkor a szerotonin 2A receptorok sűrűsége és száma megnő a vérlemezkék felszínén (upreguláció) 15(Hrdina 1995, 16McBride 1987, 17Pandey 1990). A trombociták szerotonin szintje alacsonyabb, és még tovább csökken szelektív szerotonin reuptake inhibitor (SSRI) kezelés hatására, aminek oka az, hogy a gyógyszer bekötődik a szerotonin transzporter receptorhoz, és ezáltal elzárja a további szerotonin felvételt lehetőségét 18(Maurer-Spurej 2004, 19Muck-Seler 2004, 20MaurerSpurej 2007). Egy 791 stabil koronária beteget beválogató vizsgálatban, az aktuális major depresszió összefüggést mutatott a teljes vér szerotonin szintjével, függetlenül demografikus faktoroktól, szomatikus komorbiditástól, gyógyszer használattól, és a szívbetegség súlyosságától 21(Wulsin 2009). Az emberi agy és a vérlemezkék felszínén előforduló szerotonin transzporter csak glikolizációs különbségeket mutat, így joggal tételezhetjük fel azt, hogy a vérlemezkékben lezajló folyamatokhoz hasonlók játszódnak le a neuronokban is. Anyag és módszer Depresszióban trombocita aktiváció következik be, a fentebb részletezett módon, melynek során különböző anyagok szekretálódnak a vérlemezke denz és α-granulumaiból, melyek szintje mérhető. Számos tanulmány készült is ezzel kapcsolatosan (SADHART, CREATE, stb.) de a korábban említett vizsgálatok során csak az antidepresszív kezelés késői szakaszában (hetek-hónapok múlva) történtek mérések, így nem volt egyértelmű predikció arra nézve, hogy az antidepresszív kezelés hatékony lesze. Vizsgálatunkban viszont – az irodalmi adatok alapján elsőként – arra keresünk választ, hogy az antidepresszív kezelés hatására bekövetkező ATP release változása összefüggésben áll-e a terápia későbbi hatékonyságával, és ezt esetleg már a terápia megkezdését követő órákban-napokban

13

Leake A., Fairbairn AF., McKeith IG., Ferrier IN.: Studies on the serotonin uptake binding site in major depressive disorder and control post-mortem brain: neurochemical and clinical correlates. Psychiatry Res. 1991; 39:155-165 14 Malison RT., Price LH., Berman R., van Dyck CH., Pelton GH., Carpenter L., Sanacora G., Owens MJ., Nemeroff CB., Rajeevan N., Baldwiin RM., Seibyl JP., Innis RB., Charney DS.: Reduced brain serotonin transporter availability in major depression as measured by (123)-2-beta-carbomethoxy-3 beta-(4 iodophenyl)tropane and single photon emission computed tomography. Biol Psychiatry 1998; 4: 1090-1098 15 Hrdina PD., Bakish D., Chudzik J., Ravindran A., Lapierre YD: Serotonergic markers in platelets of patients with major depression: upregulation of 5-HT2 receptors. J Psychiatry Neurosci. 1995; 20:11-19 16 Mcbride PA., Mann JJ:, Polley MJ., Wiley AJ., Sweeney JA: Assesment of binding indices and physiological responsiveness of the 5-HT2 receptor on human platelets. Life Sci. 1987; 40: 1799-1809 17 Pandey GN., Pandey SC., Janicak PG., Marks RC, Davis JM: Platelet serotonin-2 receptor binding sites in depression and suicide. Biol Psychiatry 1990; 28: 215-222 18 Maurer-Spurej E., Pittendreigh C., Solomons K.: The influence of selective serotonin reuptake inhibitors on human platelet serotonin. Thromb Haemost. 2004; 91: 119-128 19 Muck-Seler D., Pivac N., Mustapic M., Crncevic Z., Jakovljevic M., Sagud M.: Platelet serotonin and plasma prolactin and cortisol in healthy, depressed and schizophrenic women. Psychiatry res. 2004; 127: 217-226 20 Maurer-Spurej E., Pittendreigh C., Misri S: Platelet serotonin levels support depression scores for women with postpartum depression. J Psychiatry Neurosci. 2007; 32: 23-29 21 Wulsin LR., Musselman D., Otte C., Bruce E., Ali S., Whooley MA: Depression and whole blood serotonin in patients with coronary heart disease from the Heart and Soul study. Psychosom med. 2009; 71: 260-265


14

előrejelzi-e. Az antidepresszív terápiák hatékonyságát jelenleg csak 10-20 nap után tudjuk verifikálni, akkor is csak közelítőleg. Sokszor nem az elsőként választott szer lesz a megfelelő, és amíg a valóban hatékony gyógyszert ki tudjuk választani betegeink részére hetek, sőt hónapok is eltelhetnek, nem kevés szenvedést okozva a páciensnek és környezetének. A munkából való kiesés, a hosszas kórházi kezelés költsége szintén nem elhanyagolható tényező. Ha rendelkeznénk egy olyan markerrel, mely már korai stádiumban előrejelezné a terápia kimenetelét, abban az esetben megkímélnénk a betegeket a számukra „felesleges” gyógyszereléstől, másrészt a személyre szabott terápiák irányába is tehetnénk egy nagy lépést. A vizsgálatba a Honvédkórház Pszichiátriai Osztályának betegei kerültek bevonásra. A vizsgálat elvégzését az intézmény helyi etikai bizottsága jóváhagyta. Csak azok a betegek kerültek bevonásra, akik - a vizsgálatról való tájékoztatást követően - részvételüket önként vállalták, és erről írásban nyilatkoztak. A vizsgálatunkba 10 major depressziós epizódban szenvedő beteget vontunk be, akik átlagéletkora 38 év volt. Betegeink közül 6 volt nő, míg 4 férfi, és 4-en (2 nő/2 férfi) közülük katonák voltak. 6 beteget osztályunkon hospitalizáltunk, míg a maradék 4 ambuláns keretek között kapott antidepresszív kezelést. A depresszió diagnózisát Beck Depresszió kérdőív (BDI) és a Hamilton Depresszió Skála (HAM-D) segítségével állítottuk fel (lásd függelék). A betegeknél részletes fizikális vizsgálat és laborvizsgálat történt a beválasztást megelőzően. Kizárási kritériumok voltak az emelkedett plazma glükóz, GGT, kreatinin és BUN szint, a hipertónia, egyéb komorbid pszichiátriai betegségek jelenléte, a magas koleszterin és triglicerid szint, 30-nál magasabb body mass index (BMI), illetve az infekcióra utaló jelek (fehérvérsejtszám és vörövértest süllyedés gyorsulása). A korábban diagnosztizált KVB rizikófaktorok (hipertónia, hiperkoleszterinémia, diabétesz mellitusz, vesebetegség), illetve a KVB különböző formái (szívinfarktus, stroke, obliteratív verőérbetegség) az anamnézisben szintén kizáró okok voltak. A betegek dohányzási szokásait is rögzítettük és ennek alapján két csoportba soroltuk a résztvevőket: 1, soha nem dohányzott, illetve régebben dohányzott, de már több mint egy hónapja nem gyújtott rá; 2, dohányos (ebben az esetben rögzítésre került a naponta elszívott cigaretták száma). Ugyancsak kizártuk azokat, akik a trombocita aggregációt befolyásoló gyógyszereket szedtek (clopidogrel, aspirin, stb). A vizsgálatot megelőző 1 hónapban antidepresszívum szedése szintén kizáró oknak minősült. A betegcsoport homogenitásának biztosítása céljából, azokat, akiknek az anamnézisében (illetve aktuálisan) egyéb, mint a hangulatzavarok közé tartozó DSM szerint diagnosztizálható I. tengely betegsége volt, szintén kizártuk a vizsgálatból.


15

3. számú ábra A vizsgálatba bevont betegek kor és nemi megoszlása, dohányzási szokásai, laborparaméterei és HAMD pontszáma Forrás: Péter László

A beválasztott betegektől a mindennapos klinikai gyakorlatnak megfelelően vénás vérvétel történt (20 ml Na3-citrátos) 3 alkalommal (0., 8., 30. nap), mely mintákból a későbbiekben az ATP release (nmolban mérve) és a trombocita aggregáció került meghatározásra.

4. számú ábra A vizsgálat folyamata Forrás: Péter László


16

A laborhátteret a MH Egészségügyi Központ Speciális Katonaorvosi ABV Védelmi Intézet, Kórélettani Kutató Osztálya, Dr. Schweitzer Katalin vezetésével biztosította. A vizsgálatokat ChronoLog Whole-Blood Lumi-aggrego méterrel végeztük. A trombocita aggregációt trombocita dús plazmából (platelet rich plasma: PRP), ill. teljes vérből (whole blood: WB) is vizsgáltuk. PRP használatkor mind a kollagén, mind az ADP esetében depressziós betegekben gyakori volt az aktivációt követő azonnali trombocita összecsapzódás, ezért a későbbiekben csak teljes vérrel dolgoztunk.A PRP-ben a trombocita szuszpenzió optikai denzitás változását detektáltuk, az eredményt %-ban adtuk meg 22(Born 1962). Teljes vérből Ingerman-Wojenski és mtsai által leírt metodika szerint, a vérbe merülő elektród vezetőképesség változását detektáltuk, az eredményt Ohmban adtuk meg 23(Ingerman et al 1984). Az aggregációval paralell történt a reakció során felszabadult ATP mérése, az eredményt nanonmól-ban (nM) adtuk meg 24(Feinman et al 1977). PRP: Na3-citráttal (Greiner, Vacuette) alvadás gátolt vér, szobahőmérsékleten tartva, maximum 3 órán belül felhasználandó. Centrifugálás: 200g 8 percig eredmény: platelet rich plazma (PRP) 1300g 10percig eredmény: platelet poor plazma (PPP) A készülék bekapcsolását követően, ha elérte a 37oCot, belehelyezzük a PPP-t tartalmazó küvettát (kontrollállás), majd a mérőállásba a PRP –t tartalmazó küvettát. Bemérjük a luciferin-luciferáz (LL) reagenst, és kiíró szerkezetet 80%-ra (aggregáció), ill. 10%-ra (ATP release) állítjuk be, majd 1 perces futtatás után gyors mozdulattal bemérjük az aggregáló ágenst. A reakció lezajlása után (kb.8 – 10 perc) hozzápipettázzuk az ATP – standard oldatot. Teljes vér: Na3-citráttal (Greiner, Vacuette) alvadás gátolt vér, szobahőmérsékleten tartva, maximum 3 órán belül felhasználandó.A készülék bekapcsolását követően, ha elérte a 37oC-ot, az impedancia állásba belehelyezzük a vért tartalmazó küvettát, majd az elektródát. Bemérjük a luciferin-luciferáz (LL) reagenst, és kiíró szerkezetet 80%-ra (aggregáció), ill. 10%-ra (ATP release) állítjuk be, majd 1 perces futtatás után gyors mozdulattal bemérjük az aggregáló ágenst. A reakció lezajlása után (kb.8 – 10 perc) hozzápipettázzuk az ATP – standard oldatot. ADP:

(CHRONO-PAR, ADP)

3ul; 5ul;

Kollagén:

(CHRONO-PAR Collagen)

1ul; 3ul;

LuciferinLuciferáz: ATP:

(CHRONO-LUM KIT) (CHRONO-PAR, ATP standard)

1ul;

5. számú ábra Aggregáló ágensek Szerk.: Péter László

22

Born GVR. Aggregation of blood platelets by adenosine diphosphate and its reversal. Nature. 1962;194(4832):927– 929. 23 Ingerman-Wojenski CM, Silver MJ. A quick method for screening platelet dysfunctions using the whole blood lumiaggregometer. Thrombosis and Haemostasis. 1984;51(2):154–156 24 Feinman RD, Lubowsky J, Charo I, Zabinski MO: The lumi-aggregometer: a new instrument for simultaneous measurement of secretion and aggregation by platelets. J Lab Clin Med. 1977 Jul;90(1):125-9.


17

Eredmények és következtetések Eredményeink igazolták korábbi hipotézisünket, hogy az antidepresszív terápia hatékonysága már a kezelés megkezdését követő napokban bejósolható, mivel azon betegeink körében, akik depressziója a későbbiekben klinikailag is javult (tesztekkel igazolva), már a 8. napon emelkedést tapasztaltunk az ATP release-ben. Egyetlen páciensünk maradt depressziós a vizsgálat 30 napos periódusában és nála semmilyen változás nem következett be az ATP release-ben, a kiindulási értékhez képest. Mindezek miatt nem mondhatjuk azt, hogy a kialakult változások csak az alkalmazott gyógyszer (SSRI) direkt hatásának a következményei lettek volna, hiszen ebben az esetben a nem javuló beteg ATP release-ben is változásokat tapasztalhattunk volna. Sokkal inkább feltételezhetjük, hogy a gyógyszer az ATP (és a vele szoros kötésben lévő szerotonin) szintjét változtatta meg a korábban már részletezett mechanizmusokon keresztül.

kollagén WB

5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 G-B Zs 136

NG

KL

KP

417

120

122

EF -72,73

MJ

SE

182

136

Cs K

PG

519

277

V.K. 199

6. számú ábra Eredmények (kollagén indukálta aggregációt követő ATP release, teljes vérből történt mérések) Forrás: Schweitzer Katalin, Péter László

A 10 beteg vizsgálatából statisztikai következtetéseket nem tudunk levonni, de a mért jelenség egyfajta tendencia reprezentálására mindenképpen alkalmas lehet. Az irodalmi adatok áttekintését követően molekuláris módszerek segítségével izgaoltuk, hogy az antidepresszív terápia későbbi hatékonysága korai fázisban előre-jelezhető. Mindezekkel azt a korábban már többször feltételezett elképzelést is megerősítettük, hogy depresszióban vannak molekuláris szintű eltérések is - melyek mérhetőek - és bizonyítottuk, hogy létezik összefüggés lélektani jelenségek és azok molekuláris szintű háttere között. A pszichiátriai betegségekben is megtalálhatóak a szomatikus betegségekben már korábban jól feltérképezett molekuláris szintű elváltozások, csak mivel az agy szervezetünk legbonyolultabb szerve, ezért ezek pontos detektálása sok időbe telik.


18

Irodalom: 1.

4. Rihmer Z, Kecskés I, Harmati L. Pszichiátria és belgyógyászat. In: A Pszichiátria Magyar Kézi-könyve (Szerk.: Füredi J, Németh A, Tariska P.), Medicina, Budapest, 2002, pp. 745-751.

2.

Kopp M., Rózsa S., Strabski, Á.: A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei. In: Kopp M. (szerk). Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2008. 34-43 o.

3.

Kopp, M., Skrabski, A., Szanto, Z., Siegrist, J. (2006): Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary. Journal Epidemiology Community Health 60(9): 782-788

4.

Kopp, M. S., Stauder, A., Purebl, G., et al (2007): Work stress and mental health in a changing society. European Journal of Public Health, 18(3): 238-244.

5.

Szádócky Erika: A hangulatzavarok klinikai megjelenése. In.: Szádócky Erika, Rihmer Zoltán (szerk.) Hangulatzavarok. Medicina, Budapest, 2001. 26-59. o.

6.

Murray CJ, Lopez AD. The Global Burden of Disease. World Health Organization, Geneva, 1996.

7.

American Psychiatric Association. Practice guideline for the treatment of patients with major depressive disorder (revision). Am J Psychiatry 2000; 155 (Suppl.): 1-45.

8.

Rihmer Z., Rutz, W. (1999): Depresszió és öngyilkosság férfiaknál. www.medlist.com/Hippocrates/II/3/169.htm Letöltve: 2010. 04. 20.

9.

Trixler Mátyás (2001): A hangulatzavarok genetikája. In: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk) (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 169-193. pp.

10. Bánki M. Csaba (2001): Depressziók neurokémiai modelljei az ezredfordulón. In: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk) (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 193-215. pp. 11. Soczynska, J. K. (2013): Gyulladásos folyamatok állnak a pszichiátriai rendellenességek hátterében? Psychiatric Times (Magyar Kiadás) 4. 12. Bódizs Róbert, Purebl György, Rihmer Zoltán (2010): Hangulat, hangulatingadozások és depresszió: cirkadián ritmusok szerepe. Neuropsychopharmacologia Hungarica 12 (1) 277-287. pp. 13. Herr Judit (2001): Pszichoszociális elméletek. In: Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán (szerk) (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 216-239. pp.


19

Szabó György – Kóródi Gyula Új módszer a védelmi szektorban a teljesítményfokozókat használók hatékonyabb kiszűrésére (a CDT% mérésének lehetséges helye a potenciálisan anabolikumot használók körében)

Absztrakt: A védelmi szektorban szolgáló hivatásos állománnyal szemben mindenkor magasabb teljesítmény-elvárás fogalmazódott meg a civilekhez képest: itt bátorságban, szolgálatkészségben, fizikai erőben, gyorsaságban, speciális szaktudásban és még számtalan kvalitásban extra képességekre van szükség a különleges feladatok végrehajtásához. A rendszeres egészségügyi, fizikai és pszichológiai felmérések során finom disztinkcióra lehetőséget adó mérőszámokkal határozzuk meg a hivatásos állomány aktuális állapotát, teljesítőképességét és ez egyben kijelöli a fejlesztendő paramétereket is. Dicséretes tény, amikor a katona, a rendőr, a tűzoltó mindennapos edzésekkel fejleszti izomzatát, fokozza állóképességét, javítja gyorsaságát, de korántsem mindegy, hogy milyen eszközökkel éri el célját. Az anabolikus szteroidok, a hím nemi hormon- és növekedési hormonkészítmények azon túlmenően, hogy határozottan károsítják a szomatikus egészséget (máj- és veseműködés, hormonális háztartás stb.), nem elhanyagolható pszichés mellékhatással bírnak (személyiségváltozás, viselkedészavarok, az indulati-élet vagy éppen az agresszió-kontroll kisiklásai stb.). Ezért elengedhetetlen fontosságú minden új módszer aktív kutatása, mellyel kiszűrhetők a fenti okok miatt a felelősségteljes szolgálatra részben vagy egészben alkalmatlan tiltott teljesítményfokozót használók. Mérési eredményeink alapján a CDT (szénhidrát-szegény transzferrin)% alkalmas lehet ezen kép pontosabb meghatározására. Kulcsszavak: tiltott teljesítmény-fokozó, anabolikum, CDT%, szűrővizsgálat Abstract: During the regular health care, physical and psychological surveys distinctions tax fine opportunity to determine the current status of metrics, performance of the professional staff and it also appoints the developed parameters. Commendable fact, when the soldiers, the police, the fire every day workouts develops muscles, increase stamina, improve the speed, but not all the same, the means to reach its goal. Anabolic steroids, the male sex hormone and growth hormone products, in addition to definitely damage the somatic health (liver and kidney function, hormonal balance, etc.), A nonnegligible psychological side effects are (personality changes, behavioral disorders, emotional life or just derailment of aggression-control, etc.). Therefore, due to an active research is essential to any new method, which can detect these reasons, the responsibility to serve all or part of Performance unsuitable for disabled users. Based on test results of the CDT (carbohydrate deficient transferrin)% may be suitable for a more accurate determination of this image. Keywords: illegal performance-enhancing, anabolics% CDT, screening examination.


1.

20

Ábra: Extra izomzat – extrém fizikai teljesítmény – önpusztító szerhasználat árán ?

Forrás: https://juicedmuscle.com/jmblog/content/open-air-gyms-outdoor-gyms-beach-gyms-backyard-gyms-bush-gyms

A szénhidrátszegény transzferrin (CDT) gyakorlati felhasználása A CDT% meghatározás eredeti felhasználási területe az alkoholfogyasztás objektív kimutatására szorítkozott. Az alkoholfüggőség határértéke az alkohol mennyiségét tekintve napi 60 gramm a férfiaknál és napi 40 gramm a nőknél Gyakran összehasonlítást találunk más, hagyományos paraméterekkel, amelyeket jelenleg az alkoholfogyasztás kimutatására használnak, így a GGT és az MCV értékekkel. A CDT% ebbéli diagnosztikus értékét az adja, hogy több héttel az alkoholizálást követően is használható markerként, nem a gammga-glutamil transzferáz (GGT) és vörösvértestek átlagos téfogata (MCV) helyett, hanem kiegészítve azokat és finomítva a vizsgálat érzékenységét. (Megjegyzem, hogy a hivatásos állomány körében nem irreleváns információ annak ismerete, hogy az illető rendszeresen alkoholizáló!) A GGT jól ismert jelzője a krónikus alkoholfogyasztásnak, sőt, mielőtt a CDT% módszerét bevezették volna, szinte az egyetlen ilyen jellegű használható paraméter volt. Számos vizsgálat látott napvilágot e két paraméter összehasonlításával, valamint más, májműködésre jellemző adat (aspartate aminotransferase (AST), alanine aminotransferase (ALT), MCV) értékelésével. Egyértelműnek tűnik, hogy az alkoholfogyasztás legjobb indikátora a CDT% és a GGT kombinált használata. Ez szenzitívebb, mint a kettő közül bármelyik egyedül, illetve bármelyiknek a fenti paraméterekkel való bármely típusú kombinációja. Golka és munkatársai (33) 100 alkoholt rendszeresen fogyasztó (több mint napi 60 g tiszta szesz) férfi beteg vérének 15


21

paraméterét vizsgálták. A CDT%, a GGT és a ferritin szint szignifikánsan változott a napi alkoholfogyasztással összefüggésben. A két paraméter azonban a fiziológiai és időbeli eltolódás miatt nem összehasonlítható, mert viszonylag intakt máj funkciónál a GGT 3-4 nap absztinencia után akár a referencia értéken belülre is csökkenhet. A CDT% viszont azáltal, hogy a napi 60 gramm alkohol legalább háromheti fogyasztása után emelkedik meg és ezt a szintet tartja még három-négy hétig, egy egészen más időbeni helyzetet monitoroz. Így a két módszer nagyon jól kiegészíti egymást, és átfogó képet adhat a vizsgált egyénről. Az irodalom mai álláspontja alapján 85-90% a CDT% és a GGT együttes alkalmazásának mind a szenzitivitása mind a specifitása. Az irodalom egységes abban is, hogy az MCV, a GGT és a CDT% együttes alkalmazása 90-95%-os szenzitivitással és specifitással használható a gyakorlatban. A tartós alkoholfogyasztás ellenőrzésére azonban a CDT% változását találták legjobb paraméternek. Az irodalmi adatok alapján egyértelmű, hogy a CDT% az alkoholfogyasztás relapszusának a megítélésére jobb paraméter, mint a GGT vagy az MCV. Bár az alkohol okozta CDT% emelkedést már a hetvenes években leírták (65), mind ezidáig az a konkrét mechanizmus, amellyel ez a folyamat végbemegy, még nem teljesen tisztázódott. Silnaukee és munkatársai (61, 63, 62) részletes irodalmi áttekintésük alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az alkohol hatása a glikoprotein metabolizmusra több tényezős, amely magában foglalja a fehérjetranszport mechanizmust és az enzimaktivitásra való hatást egyaránt. Az etanol és metabolitjai humán hepatoblastoma sejtkultúrákban (HepG2) megváltoztatják a májsejtek növekedését, proliferációját és a transzferrin szintézist (59). Az acetaldehid a növekedést akadályozza, gátolja a foszfomannóz-mutáz aktivitását és növeli a CDT% mennyiségét. Az alkohol metabolizmusa három ismert enzim által történik, melyek az alkoholdehidrogenáz, a MEOS (mikroszómális etanol oxidáló szisztéma) és a perioxomális kataláz. A jelentős számú közlemény nagyobb részében egyetértés van abban, hogy a nagyobb mérvű (60-80 g/nap) krónikus alkoholfogyasztás és a normális feletti CDT%szint között arányos összefüggés van. Kisebb viszont a megegyezés abban a tekintetben, hogy van-e korreláció a CDT%-szint és a kismértékű (ajánlott, 20-40 g/nap) alkoholfogyasztás között. Sillanaukee és munkatársai (62) 12 hetes humán kísérletben randomizált, diéta kontrollált, keresztezett tanulmányban vizsgálták napi 4 alkoholos ital (40 g alkoholnak megfelelő mennyiségű vörösbor, sör, töményital), illetve víz hatását a szérum CDT%, szialinsav, gamma-glutamiltranszferáz és a májenzimek szintjére vonatkozóan. Meglepetésre azt találták, hogy három hetes vörösbor fogyasztás a szérum CDT% koncentrációját jelentős mértékben csökkentette. Ugyanakkor más vizsgálatok ezt nem erősítették meg, azokban a CDT% értékét a vörösbor fogyasztása is emelte. A tiltott teljesítményfokozó szerek és a CDT% érték feltételezett kapcsolata Vizsgálataink során egyre több adat gyűlt össze arra vonatkozólag, hogy az alkoholfogyasztás mellett más anyagok is befolyásolhatják a CDT% változását, ezért tartom fontosnak, néhány előre nem várt eredmény elemzését és az okok reálisnak tűnő magyarázatát. A következőkben ismertetett esetek hívták fel a figyelmemet olyan, eddig ismeretlen tényezőkre, melyek úgy tűnik az alkoholfogyasztás mellett képesek befolyásolni a CDT% százalékos értékét. Három eset hívta fel a figyelmet a teljesítmény fokozó szerek használatával kapcsolatos további kutatások fontosságára. Az első esetben a testépítőknél használt szokásos, különböző fehérje készítmények és gyógyszer jellegű készítmények fogyasztásának befejezése után körülbelül három


22

hónappal történt CDT% vizsgálat (CDT% = 3,63), míg a második és harmadik esetben a vizsgálat előtt is folyamatosan fogyasztották nem orvosi utasításra és nem betegség miatt az említett készítményeket (CDT% = 4,87 és 4,66). Sajnos az ismert tény, hogy ezen „sportolók” nem igazán közlékenyek orvosukkal, sajnos már csak abban a stádiumban történik a kontaktus felvétele, amikor a „szerek” már komoly egészségkárosodásokat okoznak. A jelen vizsgálatokat módom volt akkor elvégezni, amikor a személyek szubjektív panaszokról még nem számoltak be. Részletes, mindenre kiterjedő klinikai szintű vizsgálatokra nem volt mód, a vizsgáltak részéről pedig a legkisebb igény sem mutatkozott az esetleges egészségkárosító hatás eredményeinek megismerésére. Az esetek magyarázatára irodalmi adatokat kutatva csak szerény számú hivatkozást találunk (11, 38, 51).

2.

ábra: „Természetes” és „egészséges” izomzatú „sportoló”

Forrás: https://www.google.hu/search?q=body+building+champion&espv=2&biw=2133&bih=1061&tbm=isch&tbo=u& source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwjF_sC6wnNAhWCPBQKHZ9hBhYQsAQIGQ&dpr=0.9#tbm=isch&q=bodybuilding+mr+olympia+2016&imgrc=pMAc0C6 XVZzCGM%3A

A sportolók közül sokan használnak táplálék kiegészítőket és gyógyszernek nem minősülő anyagokat, amelyek egy része a doppinglistákon is szerepel. A versenysportban használatos szerek, gyógyszerek hatását a CDT% szintre vonatkozóan eddig nem vizsgálták. Információ nincs a szakirodalomban a doppingnak minősülő, elsősorban a jelen élettani megfelelőségeket figyelembe véve az anabolikus szteroidok és a stimulánsok, mint teljesítményfokozó szerek CDT%-ra kifejtett


23

hatásáról. Az sem teljesen tisztázott ezidáig, hogy a különböző gyógyszerek és vegyszerek milyen módon befolyásolhatják a CDT% értékeket. Teljesítményfokozó szert használó esettanulmányokból származó vizsgálati eredmények Az első esetben a személy 28 éves férfi, 185 cm magas, testtömege 95 kg, vérnyomása 120/80 Hgmm, pulzusa 70/perc. Egészséges, betegségről nem tud, nem dohányzik, alkoholt nem fogyaszt, fizikai státusza negatív, erőnléte jó, a terhelést jól bírja, panaszmentes. Pszichés státusa negatív, szellemi foglalkozású. Vizsgálat előtt 3 hónappal saját elmondása szerint körülbelül 1 hónapig proteineket és egyéb gyógyszernek nem minősülő készítményeket fogyasztott. A második személy 28 éves férfi, 178 cm magas, testtömege 98 kg, vérnyomása 130/80 Hgmm, pulzusa 80/perc. Anamnézisében alkohol fogyasztás és dohányzás nem szerepel, fizikálisan negatív, kifejezetten jó erőben érzi magát. Vizsgálat előtt folyamatosan legalább 2 hónapig testépítésben használatos és gyógyszernek nem minősülő anyagokat használt és jelenleg is fogyasztja azokat. A harmadik személy 29 éves férfi, 177 cm magas, testtömege 90 kg, vérnyomása 110/70 Hgmm, pulzusa 70/perc. Anamnézisében alkohol fogyasztás és dohányzás nem szerepel, betegségéről nem tud, fizikálisan jól érzi magát. A vizsgálat előtt körülbelül 2 hónappal kezdte az ún. felkészülés jegyében a testépítésben használatos proteinek és gyógyszernek nem minősülő anyagok használatát, amelyeket a vizsgálat ideje alatt is folytatott. Mivel az anamnézisben semmilyen más, eddig ismert, illetve feltételezett CDT%-t befolyásoló tényező nem szerepelt, mindhárom esetben a nem rendeltetésszerű táplálék kiegészítők és gyógyszernek nem minősülő szerek eltúlzott fogyasztásának hatására a CDT% értékek lényegesen magasabbak, mint a korra és nemre vonatkoztatott referencia értékek (3. táblázat). Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a 3 vizsgált sportoló rutin laboratóriumi eredményei nem mutatnak eltérést a hazai referencia értékekhez viszonyítva. A WBC értékei a normál értékeknek megfelelők, a vörösvértestek értékei, az RBC, a HBG, a HCT és az MCV nem mutat szignifikáns eltérést a referenciához képest, míg a májfunkció markerei, az AST, az ALT és a GGT értékei is a referencia értékeken belül maradtak. Egyedül a CDT% értéke mutat emelkedést, ami szignifikáns módon jelzi a hazai kontroll csoporthoz viszonyított értékekhez mérve az eltérést. A rendszeres alkoholfogyasztás mennyiségének megítélése az anamnézis felvételekor a beteg elmondása alapján rögzítendő adat. Bizonyos esetekben azonban az emberek az alkoholfogyasztás mértékét érdemlegesen nem közlik orvosukkal, esetleg eltitkolják. Ugyanez a helyzet a korunkban egyre gyakrabban, nem betegség esetén, orvosi utasítás nélkül fogyasztott proteinekkel, és következményes szövődményekkel járó, doppingnak minősülő hatóanyagok fogyasztásával. Előfordulhat, hogy különböző eredetű betegségek (pl. májbetegség) diagnózisának bizonyításához szükség lehet objektív paraméterekre, amelyek az eltitkolt alkohol vagy nem alkohol tartalmú, de toxikus hatású anyagok kóroki szerepét alátámasztják. Nagyon fontos lehet egy orvosi szakvélemény kialakításánál, például a honvéd orvostanban, vagy a sportorvostanban egy ilyen marker segítségül hívása. A szénhidrátszegény transzferrin mennyiségének meghatározása megkönnyítheti a differenciál diagnosztikát ezekben az esetekben.


24

Az ismertetett három esetben a CDT% emelkedését az anamnézis és az első ábrán látható laboratóriumi paraméterek alapján semmiképpen sem magyarázhatjuk alkohol abúzusszerű használatával vagy más fennálló károsító hatással illetve betegséggel. Az első számú vizsgált személy szellemi foglalkozású, munkahelyén vegyszer-expozícióban nem részesül, a második és harmadik vizsgált személy alkalmazotti viszonyban, nem szellemi munkakörben dolgozik, vegyszer-expozíció mentesen. Az „egyéb” toxikológiai behatás tehát a foglalkozási anamnézis alapján kizárt.

1. eset

2. eset

3. eset

WBC

6200

7700

7400

RBC

5100000

5200000

5300000

HBG

155

152

156

HCT

451

457

460

MCV

89

88

86

Albumin

54

49

47

KN

5,1

7,5

6,4

AST

18

41

28

ALT

21

76

27

GGT

19

18

24

CDT%

3,63

4,87

4,66

1. táblázat A vizsgált három testépítő sportoló laboratóriumi paraméter értékei

A CDR% változása teljesítményfokozó szert fogyasztó és nem fogyasztó sportolóknál Ebben a munkában az úgynevezett táplálék kiegészítők és doppinglistákon is szereplő szerek CDT% értéket befolyásoló hatását vizsgáltuk két sportegyesület sportolói körében, a sportolók részletes felvilágosítását követően, önkéntes részvételük alapján. Testépítőknél általánosan elfogadott, hogy anabolikus hatású szereket és/vagy fehérje-vitamin komplexet tartalmazó szereket, étrend kiegészítőket szednek. A vizsgálatban részt vevők nem tagadták, hogy ilyen szereket rendszeresen fogyasztanak, a készítményeket azonban pontosan nem nevezték meg, gyári fantázianév nélkül az általuk szedett hatóanyagokat és azok hat hónapos szedési protokollját azonban megadták.


25

Az anabolikus hatású szerek megnyújtják a reflexidőt, „lelassítják a versenyzőt”, ezért az ökölvívók általában nem használják őket. A vizsgált testépítő csoportban a teljesítmény fokozása céljából fogyasztott szerek hat havi protokollja a következő: 1) Tesztoszteron enantát: 250 mg hetente, 12 hét hosszan. Ezen belül: 

A második héttől 2x250 mg Tesztoszteron enantát.



A 11. héten 3x250 mg Tesztoszteron enantát.



A 12. héten, ami záró hét nevet viseli 1x250 mg Tesztoszteron enantát a víz csökkentése céljából.

2) Oxymetadon 6 héten át. Ezen belül: 

Az első héten 50 mg Oxymetadon, ha a versenyző testsúlya minimum 120 kg.



A második, harmadik, negyedik héten 2x50 mg Oxymetadon a helyes szedési mód a véleményük szerint. Az Oxymetadont csak 6 hétig adják, mert szerintük a továbbiakban rákkeltő.

3) A 6. héttől Nerobol, 60 mg/nap mennyiségben. Ezen belül: 

A 11. héttől csak 9 szem Nerobol az előírt mennyiség.

4) A HCG (human chorio gonadotropin) 5000 NE, elsősorban a verseny előtt 1,5 héttel.

Ezen készítményektől közérzetük kellemessé, pihentté válik, hangulatuk kifejezetten jóvá, ámbár gyakran agresszívvé válik, étvágyuk megnő. A legszembetűnőbb azonban az omnipotencia érzése, amely gyakran agresszivitásba megy át. A fenti szerek szedése a hétköznapi gyakorlatban ennél azonban változatosabb, mert nagyban módosulhat az anyagiak, a beszerzési lehetőségek és a pillanatnyi információk szerint. Az általunk vizsgált 15 sportoló azonban az elmondásuk alapján ezt, az edzőjük szerint helyesnek tartott protokollt 95%-ban betartották. A teljesítményfokozó szert nem használó és használó vizsgálati csoport mért CDT% értékeit és két fontos, kapcsolódó laborértéket (GGT, MCV), melyek a májfunkció fontosságát hangsúlyozzák a különböző károsító szerek eltávolításában, a 10. és 11. táblázatban mutatjuk be. Az eredmények vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy szignifikáns különbség mutatkozik a testépítő és ökölvívó csoport átlagos CDT% értéke között, ugyanakkor a másik két feltüntetett laborérték között nincs jelentős eltérés.


26

2. táblázat Teljesítményfokozó szert nem használó „tiszta” sportolók CDT%, GGT és MCV értékei

Átlag

Referencia SD maximum

CDT%

2,4

0,6

2,39

GGT (U/L)

42,73

7,3

<50

MCV (femtoliter)

80,35

1,3

<96

3. táblázat Teljesítményfokozó szert használó sportolók CDT%, GGT és MCV értékei

Átlag

Referencia SD maximum

CDT%

5,4

1,2

2,39

GGT (U/L)

20,6

4,9

<50

MCV (femtoliter)

88

1,5

<96

Az eddigiekben számszerűleg ismertetett és egyéb, mért laborparaméterek eredményeit a 19. ábra szemlélteti. Az ábrán feltüntetett változók a CDT% kivételével egyik csoportnál sem haladják meg a normál referencia értékeket.

3. ábra A teljesítményfokozó szert fogyasztó és nem fogyasztó sportolók MCV, CDT%, GOT, GPT és GGT értékei


27

Megbeszélés A két sportolói csoport eredményei csak a CDT% értékeiben különböznek, a többi laboratóriumi paraméternél jelentős eltérést nem tapasztaltunk. Mindkét vizsgált sportolói csoportban a normál tartományba eső MCV és GGT értékek alapján az alkohol abúzusszerű használata kizárható volt, egyéb hematológiai és hepatológiai betegség gyanúja az anamnézis alapján nem merült fel. A CDT% értékének emelkedése egyes irodalmi adatok alapján a szervezet védekező reakciójának egyik nagyon összetett mutatója. Vizsgálataink alapján az anabolikus hatású szereket, gyógyszerek is szignifikáns emelkedést okoznak a CDT% értékben. A teljes körű analízishez hozzá tartozna e szerek összetételének pontos ismerete, ezeket azonban a sportolók egy része önmaga sem ismeri, vagy a pontosan szedett termék nevét különböző okokból nem közlik, mivel ez számukra egy bizalmas információnak számít. A teljesítményfokozó szerek nagy része, köztük az anabolikus szteroidok, a doppinglistán is szerepelnek. Ugyanakkor fontos megfigyelésként kell megemlíteni, hogy általában a forgalomban kapható fehérje-vitamin komplexet tartalmazó szerek és szabadon forgalmazott étrend kiegészítők is tartalmaznak kis mennyiségű doppingszert, ezért ezen készítmények hosszú távú, nagy mennyiségben történő alkalmazása is veszélyeket rejthet. Mivel a vizsgált 15 testépítő konkrét termék tekintetében nem ugyanazokat az anyagokat használták, felmerülhet, hogy a CDT% specificitása alacsony. A CDT% meghatározásának specificitásáról még nem ismerünk minden részletet, de a módszer nagyfokú szenzitivitása és alacsony specificitása miatt az eredmény figyelemre méltó, és megítélésünk szerint alkalmas lehet dopping vizsgálatoknál előszűrő tesztként való használatra. Miszerint ha valakinek a CDT% értéke meghaladná a magyarországi népességben absztinensnek és egészségesnek tudott vizsgáltak cut-off értékeit (vizsgálataink alapján 2,39 CDT%), és vegyszer expozícióban nem részesült, akkor az felkeltheti a gyanút arra nézve, hogy a CDT% értékének a növekedését esetleg valamilyen teljesítmény-fokozó szerek okozzák. Az általunk vizsgált egészséges, felnőtt populációban kimutatott cut-off értékek jobb és nagyobb vizsgált minta híján referencia szerűen, viszonyítási pontként is használhatók. Az ezen értékeket meghaladó értékek nagy valószínűséggel felvetik a sportolónál valamilyen típusú teljesítményfokozó szer használatának a gyanúját. Érdemessé válhat a kiszűrt sportoló további szer-specifikus, a tényleges teljesítményfokozó szert identifikáló vizsgálatokra. Következtetések A vizsgált 25 sportoló adatainak feldolgozása során sikerült áttekintenünk a CDT% értékeket és a mért rutin laborparamétereket. A sportolók mérési eredményei alapján sikerült bizonyítanunk, hogy mivel a rutin laborparaméterekben nem volt szignifikáns eltérés a két csoport között, ezen mérőszámok nem alkalmasak az anamnézisben megismert tiltott teljesítményfokozó szerek fogyasztásának kimutatására. Ezzel ellentétben a két csoport között a CDT% értékében mutatkozó szignifikáns különbség arra enged következtetni, hogy ez a mutató összefüggésbe hozható a teljesítményfokozó szerek fogyasztása következtében létrejövő szervezeti válaszreakciókkal. A sportolók által használt teljesítményfokozó szerek nagy érzékenységgel kimutatható változást okoznak. A CDT% mérésének tesztként történő használata esetében a szenzitivitás tehát nagyon magas, de mivel a vizsgálat nem alkalmas a konkrétan használt anyag fajtájának kimutatására, specifitása alacsony.


28

Irodalom: 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

https://juicedmuscle.com/jmblog/content/open-air-gyms-outdoor-gyms-beach-gyms-backyard-gyms-bushgyms https://www.google.hu/search?q=body+building+champion&espv=2&biw=2133&bih=1061&tbm=isch&tbo= u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwjF_sC6wnNAhWCPBQKHZ9hBhYQsAQIGQ&dpr=0.9#tbm=isch&q=bodybuilding+mr+olympia+2016&imgrc=pMA c0C6XVZzCGM%3A Angulo P, Keach J, Batts K és mtsai.: Independent Predictor of liver fibrosis in patients, with non alkoholic steatohepatitis. Hepatology, 1999, 30/1356-1362. Anton RF, Dominick C, Bigelow M és mtsai.: Comparison of Bio-Rad % CDT% Tia and CDT%ect as laboratory markers of heavy alkohol use and their relationships with gammaglutamyltransferase. Clin Chem, 2001, 47/1769-1775. Appenzeller BMR, Schneider S, Yegles M és mtsai.: Drugs and chronik alkohol abuse in driver. Forensic Sci Internat, 2005, 155/83-90. Arndt T, Keller T: Forensic analysis of carbohydrat deficient transferrin (CDT%) implementacionof a sceening and confirmatoory analysis concept is hampered by the lack of CDT% isoform standards. Forensic Sci Int, 2004, 146/9-16. Arndt T: Carbohydrate-deficient transferrin as a marker of chronic alcohol abuse: a critical review of preanalysis, analysis, and interpretation. Clin Chem, 2001, 47/13- 27. Bablok W és mtsai.: A General Regression Procedure for Method Transformation. J Clin Chem Clin Biochem, 1988, 26/783-790. Bell H, Tallaksen CCM, Haug E és mtsai.: A comparison between two commercial metods for determining carbohydrate deficient transferrin (CDT%), Scand J Clin Lab Invest, 1994, 54/453-457. Bell H, Tallaksen CME, Try K és mtsai.: Carbohydrat-deficient transferri and other markers of high alkohol consumption: A study of 502 patients admitted consecutively to medical department. Alcohol Clin Exp Res, 1994, 18/1103-1108. Bergström BP, Helander A: Influence of alkohol use ethnicity age gender BMI and smoking ont he serum transferrin glycoform pattern: Implications for the use (CDT%) carbohydrat deficient transferrin as alkoholm biomarker. Clin Chem Acta, 2008, 388/59-67. Berkowicz A, Wallerstedt S, Wall K és mtsai.: Analysis of carbohydrate deficient transferrin (CDT%) in vitreous humour as a forensic tol for detection of alkohol misuse. Forensic Sci int, 2003, 137/119-124.


29

Kóródi Gyula EMLÉKEZÉS IVÁN P. LÁSZLÓRA (1920-2015) A MAGYAR HONVÉD-IDEGSEBÉSZET ALAPÍTÓ MESTERÉRE 1. rész: Az orvosegyetemtől a levert ’56-os forradalomig

Bevezetés Az igazán nagy formátumú-, korszakalkotó tanítómestereknek nagy ritkán megadatik a matuzsálemi életkor. Talán azért, hogy iskolateremtő munkásságuk gyümölcsét beérni láthassák, talán hogy évszázados életútjukra a letisztult bölcsesség birtokában tekinthessenek vissza. Őket bátorkodom én a „mammutfenyő” metaforával illetni: Ez az egyetlen szó magába foglalja kivételes nagyságukat, grandiózus életművüket és hosszú földi pályájuk egyúttal sugalmazza halhatatlanságukat. Sajnos egyre kevesebben vannak, mintha a „perc emberek” érája kopogtatna, a mammutfenyők korának leáldozásával. Iván László életútja a trianoni békediktátum évétől a 2015ös esztendőig ível és kevesen mondhatnak magukénak kalandosabb és sikerekben bővelkedőbb pályát. Mielőtt a Honvédkórház Idegsebészet megalakulásának és korai éveinek részleteit taglalnám, vázolom a lényeges mérföldköveket az idegsebészet és a magyar honvéd-egészségügy históriájából. Az idegsebészet kezdetei A koponyasebészet története egészen a késői, csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza. A franciaországi Ensishheimből előkerült több mint 7 ezer évvel ezelőtti neolitikumból származó koponyacsont leletek között csontheggel gyógyult primitív „idegsebészeti” tevékenység bizonyítékait lehet megtalálni.

1.

Ábra: Kőkori túlélt(!) koponyaműtét leletek http://neurosurgery.pote.hu/idegseb/dat/isebjegyzethu/f2.html#II


30

Ezek a koponyacsonton ejtett trepanációk egyfelől kultikus, másrészt gyógyító próbálkozásról tudósítanak, tehát a sebész-orvoslás legrégebbi emlékeinek tekinthetők. A történelem során a háborúk szolgáltatták a legbőségesebb „beteganyagot” a koponyasérültek ellátásának evolúciójához, így a katonaorvosok háborús sebészi tapasztalatai váltak a fejlődés első számú mozgatórugójává. A magyar idegsebészet – mint önálló szakterület - születése Balassa János 1866-ban megjelent "Adatok az agysértések bírálatához" címû közleményében a neuro-traumatológia alapelveinek első magyar nyelvű ismertetője volt. Dollinger Gyula 1894-ben közölte le Jackson epilepsziás betegén végzett agyműtétjét, és ettől kezdve többen is végeztek epilepszia miatti műtéteket Magyarországon. A Második Világháború előtt önálló idegsebészeti szakmai képesítésről nem beszélhetünk, a fiatal sebészek vagy ideggyógyászok az idegsebészeti technikát többnyire egy „self-made” agy- és gerincműtéteket végző sebész professzortól tanulták. A 20-as években a magyar idegsebészet egyik legtapasztaltabb és legeredményesebb képviselője Winternitz Arnold lett, aki 1923-ban megjelent összefoglaló közleményében az agy- és gerincdaganatok műtéti kezeléséről nagy anyagot ismertetett. 51 nagyagy és 19 kisagy tumor műtétről számolt be, az előbbinél 30 %-os, az utóbbinál 83 %-os mortalitással. Ekkor még az idegsebészeti műtéteket sebészek végezték és 1932-ben Láng Imre beszámolója - egy éves Harvey Cushingnál tett amerikai tanulmányútjának tapasztalatairól - ismertette azt a nagy előnyt, amelyet az idegsebészek elkülönülése, ottani önállósága jelent.

2.

Ábra Sántha Kálmán

1935-ben Sántha Kálmán és Környey István Amerikába utaztak idegsebészeti tanulmányútra. Sántha Kálmán Montrealban, Penfield mellett sajátította el a korszerű idegsebészetet, míg Környey István Peet és Bailey irányítása alatt tanulta meg az agy- és gerincműtétek szakszerű elvégzését. Az első idegsebészeti osztályt Miskolczi Dezső szervezte meg Kolozsvárott (Európában negyedikként)


31

1941-ben Környey István vezetésével. 1945-ben a Bolyai Egyetem orvoskarát Marosvásárhelyre helyezték át.

3.

Ábra: Környei István

A negyvenes évek végén Sántha Kálmán a debreceni iskolát indította el, míg Környey István 1947. június 29-től a pécsi Ideg-elme Klinikán honosította meg az idegsebészetet, amelyet aztán Mérei F. Tibor fejlesztett önálló idegsebészeti egyetemi klinikává, elsőként az országban. 1949-ben Budapesten megalakult az Idegsebészeti Intézet, majd annak utódjaként 1954-ben az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI), amely mint országos intézmény vezetőinek (Zoltán László, Pásztor Emil) köszönhetően, a magyar idegsebészet iránymutató intézménye lett. Iván P. László tanulóévei Iván László 1943-ban került a Debreceni Orvostudományi Egyetem Idegklinikájára, ahol az orvostanhallgatók mezőnyéből kiemelkedő tehetsége és szorgalma alapján Sántha Kálmán professzor – óriási megtiszteltetésére - állandó asszisztensévé választotta. 1944 szeptemberében kapott orvosi diplomát, majd a Debreceni Sebészeti Klinikán kezdett dolgozni, mint általános sebészeti tanársegéd. 1946-ban állami ösztöndíjat szerzett a bécsi Collegium Hungaricum-ban. Az osztrák fővárosban 1947-januártól az Élettani Intézetben négy hónapos idegélettani kurzust abszolvált. 1947 májusában állt munkába Schönbauer professzor idegsebészeti osztályán. Leopold Schönbauer (aki 1926-ban Harvey Cushing mellett Bostonban tanulta az idegsebészetet) Bécsben egy 340 ágyas sebészeti conglomeratum vezetője volt. Az idegsebészeti részleget Herbert Kraus adjunktus vezette (1964-zől a Bécsi Egyetem idegsebész professzora), aki Európa egyes számú idegsebészeti iskolájában Olivecrona mellett tanult, érdeklődése a sztereotaxiás- és gyermek-idegsebészet felé orientálódott. 1947-48-ban tehát a világ vezető idegsebészeti iskoláinak stílusa, filozófiája és behatásai mentén csiszolódott Iván László képzése.


32

Iván doktor 1948-ban Debrecenben vette át általános sebész szakorvosi bizonyítványát. A „fordulat évét” követően a Sántha Kálmán ellenes hangok egyre erősödtek, ami odáig ment, hogy a Kossuth-díjas professzort megfosztották akadémiai tagságától és tanszékvezetői pozíciójától. Az idegsebészeti ambícióiról lemondani nem akaró debreceni fiatal tehetség a Budapest Orvostudományi Egyetem legendás Idegklinikájának idegsebészeti osztályán talált állást a Balassa utcában, Zoltán László irányítása mellett. A honvéd idegtudományi központ megalapítása 1950-ben MakkaiyEndre ezredorvos helyére Juhász Pált nevezték ki a Magyar Néphadsereg Központi Kórház Idegosztályának élére. Juhász Debrecenből jól ismert, kitűnő kollégákat toborzott maga köré, az idegsebészeti részleg élére Iván Lászlót, mellé pedig Horváth András és Gaál Pál tanársegédeket hívta meg.

4.

Ábra: 1950.február 15. – Juhász Pál tudományos felterjesztése

1951-ben Iván doktor tervei szerint átalakították a Róbert Károly körúti II. pavilont, megtörtént a szükséges műszerek és Röntgen berendezés beszerzése. Az új 40 ágyas Idegsebészeti Osztályon 1952. januárban végezte el az első agyműtétet Iván László orvos őrnagy, Csepreghy Zsuzsa műtősnő asszisztenciájával. Még ebben az évben neuro-patológiai labort hozott létre Csanda Endre vezetésével, továbbá elektromos agyvizsgáló EEG-vizsgáló Walsa Róbert irányításával.


5.

33

Ábra Iván P. László idegsebész orvos őrnagy

Az I. Honvédorvosi Tudományos Értekezletet 1952 márciusában szervezték meg, amelyen Juhász Pál és Iván P. László aktívan részt vett többek között Szántó György, Dreisigert László, Litmann Imre, Szenes Tibor, Ivanovics György társaságában. 1953. májusától 1954. júniusáig Iván őrnagy a Koreai háborúban szolgált, ahol neuro-traumatológiai vonatkozásban békeidőben elképzelhetetlen számú koponya- és gerincsérült műtéti gyógyításával szerzett óriási tapasztalatot (tudását aztán az 1956-os forradalom során Budapesten kamatoztathatta). 1956 Iván P. László életében az 1956-os esztendő sorsfordító évnek minősült. A Hadügyminisztérium előtt 1956. október 24-én elkövetett sortűzben hozzávetőlegesen negyvenen veszítették életüket, kilétükről semmiféle hitelt érdemlő adat nem maradt fenn. A halottak személyi azonosságát igazoló valamennyi okmányát elszedték, a túlélő sérülteket összeszedték és legnagyobb többségüket a Honvéd Központi Kórházba szállították sebesüléseik ellátása céljából. (1956. november 4. után valamennyiüket a Szovjetunióba szállították és további sorsukra vonatkozóan a mai napig nem lelhető fel dokumentum). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1956. október 23-tól az év végéig valamennyi kórházban és egészségügyi intézetben 19 226 sebesültet láttak el, közülük körülbelül ezren meghaltak. Az Országos Mentőszolgálat 1956-os eseménynaplója szerint 25 680-nal több mentőfeladatot látott el 1956-ban, mint 1955-ben és a többletszám túlnyomó része 1956-os sebesültszállítást jelentett. A teljességhez hozzátartozik, hogy nem áll rendelkezésre valamennyi állomás adata, illetve megbecsülhetetlen a nem az OMSZ által szállítottak száma.


34

A forradalom napjaiban mindvégig önállóan mentette a sebesülteket több katonai mentőkocsival a Központi Katonai Kórház, a kórházparancsnok Radó György irányításával. Radó doktor 1949 februárjában hivatásos katonaorvosként, tiszti rendfokozatban lépett a hadseregbe. A Magyar Angiológiai Társaság és a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagjaként európai szinten elismert szaktekintély volt. 1953 júniusában lett a Központi Honvédkórház parancsnoka, az önfeláldozásig önzetlen EMBER, aki így nyilatkozott: „Az orvosi eskü és – mondhatnám – a tízparancsolat elveinek végig megfeleltünk.” Nem tett különbséget sebesült és sebesült között, egyaránt mentett ávóst, felkelőt, szovjet kiskatonát. S amikor kórházra kitűzték a forradalom zászlaját, Radó Györgyöt megválasztották a forradalmi bizottság elnökének. „Iván P. László – Radó György tudtával – összeszedte azokat a prominens személyiségeket, akikre súlyos ítélet várhatott. Őket mentőautóval szállították, nyílt paranccsal a nyugati határszélhez, többek között a győri kórházba, ahonnan a menekülteket Nyugatra szöktették. Zsúfolásig volt a mentőkocsi, álcázni kellett a szállítást, hordágyakra is fektettünk embereket, bekötött fejjel, lábbal, karral. Iván László visszemlékezése alapján ezekben a „szállítmány”-okban ott voltak Pongrátz Gergelyék is. ” (Forrás: Magyar Nemzet online, Magyar Hírlap online, és hm. gov.hu) http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-1956os-forradalom-sebesultjei#sthash.Ix6Z6SvG.dpuf

Az 1956-os év a forradalom leverésén túlmenően még egy tragédiát hozott Iván László számára. Minden megtehető orvosi erőfeszítése dacára december 12-én, az Idegsebészeti osztályon meghalt Sánta Kálmán, az akadémiai tagságában és tanszékvezetői statusában rehabilitált tanítómester.

1997-ben az a megtiszteltetés ért, hogy gyermek-idegsebész professzorom Paraicz Ervin bemutatott Iván Lászlónak Budapesten történt rehabilitációja alkalmából és ennek köszönhetően 2015-ben bekövetkezett haláláig levél és e-mail kapcsolatot tarthattam a magyar honvéd-idegsebészet alapító mesterével. Számtalan érdekes részletet tudhattam meg az 50-es évek izgalmas, forrongó eseményeiből, a később nagy ívű szakmai karriert befutó fiatal orvosok felbecsülhetetlen értékű munkájáról – alma materem az Idegsebészeti Osztály megteremtésében.

6.

ábra: 1997. Rehabilitálva


3

Egy iskolateremtő agysebész professzor tevékenysége több szempont mentén értékelhető. Én az alábbi vezérfonal mentén „teszem mérlegre” Iván P. László páratlan és veretes életművét: Tehetsége és segítőkész emberi kisugárzása alapján képes volt odavonzani, kiválogatni és csapattá formálni ambíciózus fiatal tanítványokat. Alkalmas volt „megfertőzni” őket az agysebészi munka szépségeivel és megtanítani őket ezen hivatás nehézségeinek leküzdésére. Páratlan munkabírásával képes volt felismerni az egyes kollégák speciális szakterületek irányában meglévő vonzalmát és a számukra optimális specializáció irányában elindítani őket. A Honvédkórház 1953-ban alakult idegtudományi műhelyéből Juhász Pál, Iván P. László, Csanda Endre, Magyar István egyetemi tanári kinevezésig jutott el, Walsa Róbert, Komáromi László, Váradi Géza, Dibó Teofil szakterületének elismert főorvosává nőtte ki magát.


4

Irodalom: 1.

http://www.legacy.com/obituaries/ottawacitizen/obituary.aspx?pid=175357194

2.

http://www.amazon.com/Leslie-P.-Ivan/e/B0034OPHY8

3.

http://www.cheo.on.ca/uploads/Neurosurgey.pdf

4.

https://www.researchgate.net/figure/223136887_fig3_Fig-6-Prof-Leslie-P-Ivan-and-Enrique-CG-Ventureyrapress-conference-eve-before

5.

http://www.ispneurosurgery.org/assets/50/2004_-2005_Ventureyra.pdf

6.

http://jcn.sagepub.com/content/1/2/119.abstract

7.

https://www.cma.ca/Assets/assets-library/document/en/membership/in-memoriam/in-memoriam-oct-62015.pdf

8.

Dr. Katona Ferenc: Az agysebészet története, Medicina Könyvkiadó (Budapest) , 1963

9.

http://www.cnsc.hu/node/75

10. Pácserné Bozi Judit – Katona Ágnes (szerk.) Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Centenárium 18991999 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV Honvéd Vezérkar Egészségügyi Csoportfőnökség kiadványa 1999. 11. http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-1956-os-forradalom-sebesultjei#sthash.Ix6Z6SvG.dpuf 12. http://www.honvedelem.hu/cikk/22562/1956-%C3%A2%20%20-dr-rado-gyorgy-emlekezete13. http://mno.hu/migr_1834/aki-csalodott-sok-egykori-tarsaban-725080 14. Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben 1956-os Intézet–Osiris Kiadó, 1995, 486–491. o 15. http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/bastya 16. https://books.google.hu/books?id=rz12AgAAQBAJ&pg=PT387&lpg=PT387&dq=Iv%C3%A1n+L%C3%A1s zl%C3%B3+Dr+Rad%C3%B3+Gy%C3%B6rgy&source=bl&ots=2V9FDB64OL&sig=rpdZkDHDU24JMdY 1qbEezV-PR0s&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjy-mwgObNAhWBGSwKHcciCDUQ6AEINTAE#v=onepage&q=Iv%C3%A1n%20L%C3%A1szl%C3%B3%2 0Dr%20Rad%C3%B3%20Gy%C3%B6rgy&f=false 17. http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/4/53.htm

KEKSZ

1. Közép-európai Kutatói Szemle KEKSZ

Recommend Documents