1 Kolozsvár, 2013

2013/1

Kolozsvár, 2013

Szerkesztõbizottság: Balázs Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely) Marian Petcu (Universitatea Bucureşti) Reinhold Stipsits (Universität Wien) Rostás Zoltán (Universitatea Bucureşti) Szabó Zsolt (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Szíjártó Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Eszterházy Károly Főiskola, Eger) Szijártó Zsolt (Pécsi Tudományegyetem) Tudor Vlad (University of Georgia, USA) Zirkuli Péter (Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete – INALCO, Párizs) Főszerkesztõ: Cseke Péter Főszerkesztő-helyettes: Tibori Szabó Zoltán Korrektúra: Jakab Márta Tipográfia: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Péter Árpád Lapszámunkat Czire Alpár fotográfiáival illusztráltuk. Kiadja a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet Támogatók:

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

Postacím: Str. Napoca nr. 16., 400009 Cluj-Napoca, România e-mail: [email protected] Adószám: 18529617 Adományokat a RO74RNCB0113040737460001 (RON) és a RO47RNCB0113040737460002 (HUF) bankszámlaszámra, a BCR Kolozsvári fiókjában fogadunk (BCR Agenţia Unirii Cluj) Lapunk olvasható a http://medok.ro honlapon is.

Tartalomjegyzék ME.FOTOGRÁFIA

4

AULA Doktori értekezés a Korunk történetéből. Cseke Péter bevezetője, Szörényi László, Tapodi Zsuzsanna és Bakk Miklós értékelései 5 ME.DIATÖRTÉNET Lengyel András: A magyar sajtótörténet-írás néhány kérdése. Emlékeztető, szempontokkal és reményekkel 19 ME.TEÓRIA Szász István Szilárd: Innovatívabbak, akik külföldön is tanulnak: a megszerzett tudást azonban haza kell hozni 43 ME.DIÁRUM Szuszámi Zsuzsanna: A „tartalmában szocialista és formájában nemzeti” stílus kényszere a kelet-európai művészetben. A szocreál születése és elhalása 53 Máté Erzsébet: Rendezvények a vezérkultusz szolgálatában. Megéneklünk, Románia, Daciada, Pluguşor 67 Sándor Krisztina: A világi és egyházi sajtó 20. századi komplementaritása Erdélyben 79 Pavelka Orsolya Petra: Irodalmi divatlapok

87

ONLINE Nicolae Urs: Internetul şi schimbările în presa scrisă. Concluziile unei cercetări 97 Tamás Ágnes: Választási kampányok az interneten

105

HÁTLAP Bak Ivett: A média és politika kusza szövevényében

115

A Minerva Könyvtár újabb kötetei Szerkesztési alapelvek CONTENTS CONŢINUT

125 126

122

120

ME.dok • 2013/1

ME.fotográfia Czire Alpár 1976. április 24.-én született Székelykeresztúron. Itt végezte középiskolai tanulmányait, majd Brassóban szerzett testnevelő tanári oklevelet. Tizenöt éve tanít szülővárosában. A fényképezés világába édesapja vezette be, gyerekkorában. Szenvedélyét kb. tíz éve űzi profeszszionális szinten is – ez idő alatt részt vett számos kiállításon és fotóversenyen, közölt katalógusokban és szervezett műhelytáborokat. * Ars poeticájából: Arra törekszem, hogy a fénykép annak a törékeny pillanatnak a megragadása legyen, amely magába sűrít egy egész történetet. Akár megismertet valamit, akár felidéz, a nézőt magával ragadja egy időutazásra: a befogadó nem csak szemlélőjévé, hanem részesévé is válik a lefényképezett táj létrejöttének, megérti a fotókon megörökített emberek történeteit – azokéit, akik dolgozva imádkoznak, és őszülő fejjel is bíznak abban, hogy vetésükre lágyan fog esni az eső, és gyümölcseiket édesre ízesíti a Nap. Az általam fotózott helyek „éteri életterei” a lét alapjainál elhelyezkedő embereknek, azoknak, akik otthon vannak az erdők rengetegeiben, a hegyek csúcsain, de helytállnak a hétköznapok kilátástalan küzdelmeiben is. Munkáimban az ő világról való tudásukat szeretném megörökíteni és példaként felmutatni.

4

Doktori értekezés a Korunk történetéből Botházi Mária: A harmadik Korunk első évtizedének szerkesztési koncepciói a közéleti témák tükrében Az általam irányított doktori képzés tíz éve alatt huszonöt jelölt védte meg értekezését a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán. A Kommunikáció- és Médiakutató Intézet – Minerva – könyvtárában is megtalálható dolgozatok közül öt foglalkozik magyar (nemcsak erdélyi irányultságú) sajtótörténeti témával. A Győrffy Gábor, Zsugán Gedeon Gyula, Sas Péter, Zólya Andrea Csilla „nyomvonalát” nemrég Botházi Mária szélesítette. Hadd jelezzük, hogy mindenik tudományos megmérettetést a magyarországi opponensek is hitelesítették (Buzinkay Géza sajtótörténész, Nyíri Kristóf filozófiatörténész, akadémikus, Szörényi László, az MTA doktora, irodalomtörténész, Tarján Tamás irodalomtörténész). Szörényi László jelenléte kétszer is alkalmat adott arra, hogy a sajtótörténet-írás időszerű kérdéseit Kolozsvárt is megbeszéljük. Amikor Botházi Mária a széles pászmájú Korunk-kutatások folytatása mellett döntött, legszívesebben lebeszéltem volna szándékáról. Több okból is. Az igaz, hogy a kolozsvári folyóirat három folyama közül az első kettő lezárult történelmi korszakokban keletkezett, de a történelmi viszonyrendszer függvényében, illetve a szerkesztőségi koncepció változó tendenciái szerint mindenikben voltaképpen több laptörténeti szakasz különböztethető meg, és ezek ma mind újraértékelést igényelnek. Kiderült aztán – és éppen Botházi Mária kutatásai nyomán –, hogy a harmadik folyam sem mondható egyenes ívűnek: a jelen és a jövő kihívásai, a laptörténeti múlt egyes kiemelkedőbb szakaszainak időnkénti augmentálásai ugyanis más és más értékszerkezetet hoztak létre. Fölöttébb nehéz a különböző korszakok és szakaszok politikai-ideológiai és eszmetörténeti folyamatait egyetlen értékskálára kivetíteni. Még akkor is, ha 1989 végén, 1990 elején az akkori szerkesztőség úgy döntött, hogy szellemi védjegyként továbbra is megőrzi a lap címét. A múlt év őszén egy budapesti konferencián SzegedyMaszák Mihály akadémikussal azt latolgattuk: minek köszönhető, hogy „baloldali híre” ellenére szellemi és szakmai presztízse van ma is a Korunknak? Azt gondolom, hogy ebben a disszertációban is ott rejlik erre a válasz. De ez egyben azt is jelzi, hogy a 20. és 21. századi folyóirat-kultúrában nem könynyű elhelyezni a lapot. Már csak azért sem, mert a kevés számú laptörténeti konferenciázásoktól eltekintve hosszú idő óta stagnál az intézményi keretben végzett magyar sajtótörténet-írás. Az 1892-es évnél elakadt például a nagy akadémiai vállalkozás. A magyar sajtó történetével az utóbbi időkig legbehatóbban foglalkozó Buzinkay Géza is csak 1918-ig mutatja be az erdélyi sajtóműhelyeket. De ami azóta történt kisebbségi nyelvterületeken, az nem tárgya a magyar sajtó történetének? Ha lenne ésszerű munkamegosztás, ezek 5

AULA az egyes előbbi témák diszkurzív hozadéka is beépülhet egy (a történelmi előzményekre is építő) új transzszilván diskurzusba. Összegezve: a disszertáció 417 Korunk-cikk kvantitatív tartalomelemzését végezte el 5 témakör szerint. A vizsgált írások majdnem fele (46%) tanulmány és esszé, következésképpen alkalmasak arra, hogy az erdélyi magyar értelmiség „közéleti beszédmódjának” diszkurzív kiindulópontjait is elemezhetővé tegyék. Ezt a disszertáció el is végzi, anélkül azonban, hogy vállalkozna a tisztán diszkurzív sémák feltárására. Mindez szükségszerűen adódó önkorlátozásként is értelmezhető, ugyanis egy átfogó beszédmódelemzésnek igazából nem szabad, nem lehet megállnia egyetlen lap határainál. […]

Czire Alpár felvétele

17

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

18

A magyar sajtótörténet-írás néhány kérdése Emlékeztető, szempontokkal és reményekkel LENGYEL ANDRÁS Abstract (Questions about writing the history of the Hungarian press) The historians great of Hungarian media (ex. Béla Dezsényi or György Kókay) did not transmitted their realizations over the generations. The biggest problem is that the history of the Hungarian press was not write as critical history of the public life. The author recommends that the history of the Hungarian press to be continued taking attention to the sociocultural premises too of the texts analyzed, their role in the transmission of information to the public. Lengyel is disappointed that very few bibliographers of media history exists (Sándor Scheiber, Éva Lakatos and so on). The author recommends bigger attention to factors and more organized research. Keywords history, Hungarian press, social references, publishers

Rezumat (Întrebări despre scrierea istoriei presei maghiare) Marii istorici ai presei maghiare (de ex. Béla Dezsényi sau György Kókay) nu au predat ștafeta generațiilor, dar cea mai mare problemă este faptul că istoria presei maghiare nu a fost concepută ca și istoria critică a vieții publice. Autorul recomandă ca în continuarea scrierii istoriei presei maghiare să fie luate în considerare premizele socioculturale ale textelor analizate, să fie prezentate redacțiile, rolul acestora în transmiterea informațiilor spre publicul larg. Lengyel deplânge faptul că sunt foarte puțini bibliografi ai istoriei presei (Sándor Scheiber, Éva Lakatos etc.). Autorul recomandă ca în viitor să fie luate în considerare mai mulți factori sociali și să se pună un accent mai mare pe organizarea cercetărilor aprofundate. Cuvinte cheie istorie, presă maghiară, bibliografi, aspecte sociale, redacții

Lengyel András, irodalomtörténész, PhD

A magyar sajtótörténet-írás története talán legnagyobb apálykorszakát éli.1 Ez a helyzet számos ok miatt alakult ki. Azok, akik a sajtótörténet művelésének meghatározó személyiségei voltak (Dezsényi Bélától, mondjuk, Kókay Györgyig) az utóbbi évtizedekben voltaképpen utódok nélkül maradtak – helyük így üres hely. Ez azonban már csak személyi következmény. A bajok mélyebben keresendők, s alighanem összefüggenek a magyar tudományszervezés „eset19

ME.DIATÖRTÉNET

Jegyzetek 1 E cikk, amely a teendők fölmérésére koncentrál, saját tapasztalataim és megfontolásaim lenyomata. „Mindent” megjegyzetelni lehetetlen, de fölösleges is volna. A szöveg olyan lenne, mint a sündisznó: csupa tüske – csupa jegyzet, s közben éppen a lényeg veszne el. (Szempontjaim elsősorban, ha nem is kizárólag, az 1867 és 1944 közötti periódusra érvényesek.) 2 A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979, 1985. 1. kötet: 1705–1848. Szerk. Kókay György. 1979., 2/1. kötet: 1848–1867. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. 1985., 2/2. kötet: 1867– 1892. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. 1985. A kényszerű csonkaságot nem ellensúlyozza, hogy azóta elkészült egy rövidebb összefoglalás: Kókay György, Buzinkay Géza, Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp., MUOSZ, 1994., majd: Buzinkay Géza kis könyve: Magyar hírlaptörténet 1848–1918. Bp., Corvina, 2008. 3 Vö. Bényei Miklós: A megyei sajtóbibliográfiák a magyar bibliográfiák rendszerében. Könyvtári Figyelő, 2001. 2. 236–243. 4 Magyar sajtóbibliográfia 1705–1849. A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Összeáll. V. Busa Margit. Bp., OSZK, 1986., Magyar sajtóbibliográfia 1850—1867. A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Összeáll. Busa Margit. Bp. OSZK, 1996. Nagy hiány viszont, hogy az 1867 és 1920 közötti termés összefoglaló számbavétele hiányzik. 5 A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921—1944. Összeáll. Ferenczyné Wendelin Lidia. Bp. OSZK, 2010. 1–3. kötet. 6 Lakatos Éva: Magyar irodalmi folyóiratok. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1972—2000. 1. füzet: A—C. 1972., 2. füzet: C—E. 1973., 4–5. füzet: F—H. 1975., 6–7. füzet: H—K. 1975., 8–10. füzet: K—M. 1977., 11-13. füzet: Ma Este—Magyar Szemle. 1978., 14–16. füzet: Magyar Színház—Napkelet. 1979., 17–19. füzet: Napló—Panoráma. 1981., 20–22. füzet: Pápa—Regényvilág. 1983., 23-26. füzet: A Reggel—Székely Hírmondó. 1986., 27-30. füzet: Székely Közélet—Tábortűz. 1988., 31–34. füzet: Tájékoztató—Ugocsa. 1991., 35–37. füzet: Új—Vágvölgyi Lap. 1997., 38–40. füzet: Vagyunk—Zsombolyai Közlöny. 2000. 7 Lakatos Éva: A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája 1778– 1948. Bp., 1993. 2. kiadás: Szombathely 2010. 8 Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája [1847–1992]. Sajtó alá rend. Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 9 Viczián János: A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája 1857–1972. Bp., 1978. 10 Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Közrem.: Czaga Viktóra. Bp. Argumentum, 2000. 11 A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája (1705– 1946). Szerk. József Farkas. Bp. MUOSZ, 1972. Az anyag csoportosítása jól eligazít a sajtótörténeti tájékozódásban. 39

ME.dok • 2013/1

12 A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705–1944. Összeáll. Lakatos Éva.. Bp. OSZK, 2011—2012. (eddig három kötet, az 1. az A—Jig, a 2. a K–M-ig, a 3. a N—SZA-ig terjedő lapokat regisztrálja). 13 A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. Napilapok repertóriumai. Sorozatszerkesztő Botka Ferenc. A sorozatban a Világ (1910—1914), Az Est-lapok (1920—1939) és a Magyar Nemzet (1938—1944) lett földolgozva, Czére Gyöngyvér, Pesti Ernő, Kendéné Palágyi Erzsébet és Dékány Endre révén, összesen 12 kötetben, 1980 és 1991 közt. 14 Az újságírók fizetése, általában a honoráriumok kérdése jól elkülönülő aktuális kutatási irány lehet. Az elszórt adatok összegyűjtése és módszeres kiegészítése a sajtótörténeti filológia hálás területeként jön szóba. Itt a folyamatos „adalék”-közlésnek értelme és jogosultsága lenne. Egy – kicsi – példa: Lengyel András: A Nyugat honoráriumainak kérdéséhez (1912). MKsz, 2010. 2. sz. 263—267. 15 Szinnyei József. A magyar írók élete és munkái, 1–14. kötet. Bp., Hornyánszky, 1891–1914., ennek utóbb megjelent reprintje is, sőt interneten is elérhető. (Kb. 30 ezer szócikket tartalmaz.) Folytatása, azonos címmel, Gulyás Pál műve. Az első hat kötetet még maga Gulyás rendezte sajtó alá (1939—1943), a többit (VII–XIX. kötet) – a szokásos közreadói munkánál lényegesen többet végezve, szinte társszerzőként – Viczián János (1990–2002). A sorozat utolsó kötetei, anyagiak híján, eddig még nem jelentek meg. (A „Gulyás” kb. 58 ezer szócikket ad.) 16 A híranyag, s általában a hírszolgálat elemzéséhez kiindulópontként a sajtóműfajok elméletének mai irodalma jöhet szóba: Claudia Mast: Az újságírás ábécéje. Bevezetés a szerkesztőségi munkába. Bp., 2005, GregerDelacroix, SZTE Budapest Média Intézet, Arany Lajos: A hírtől a tárcáig – sajtóműfaj elmélet. Debrecen, 2001, KFRTF., stb. Az elemzés azonban soha sem szakadhat el a tényleges történeti kontextustól. Az eddigi eredmények közül megemlíthető: Ormos Mária: Egy magyar médiavezér. Kozma Miklós I–II. Bp., PolgArt, 2000, Lakatos Éva: Sajtószolgák – a kőnyomatosok. MKsz, 2000. 4. sz. 17 Vö. Buzinkay Géza: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr. Budapesti Negyed 47–48. 2005/1–2: 7–28., uő: A bűnügy és az újságíró: a riporter születése. = A magyar újságírás múltja és jelene. Szerk. Buzinkay Géza. Eger, 2006, EKF, 33—41. 18 Vö. Lengyel András: A „bűn” elbeszélhetősége. Tarján Vilmos, Az Est és a modern bűnügyi riport (1910—1919) ME.dok (Kolozsvár), 2011. 2. sz. 63—81. 19 A kreatív munkatársak szerepének vizsgálata, ha irodalomtörténeti leszűkítésben is, viszonylag sok eredményt tud már felmutatni. Így, többek közt, az Ady-publicisztika kritikai kiadása is elkészült, s újabban jó válogatás is készült belőle: Ady Endre: A világosság lobogója alatt. Vál. Ferencz Győző. Bp. Nap Kiadó, 2012. S az irodalom- és sajtótörténet határán mozgó írások is sokszor jelentős részben e körből merítik tárgyukat. A szerep sajtótörténeti elemzésének azonban az irodalmi nézőpont csak az egyik, s kevésbé jellegzetes eleme lehet. 40

ME.DIATÖRTÉNET 20 A mai és az egykori sajtóműfajok azonosítása kerülendő, a sajtótörténet-írásnak az egykori gyakorlatot kell elemeznie. Sőt éppen a kettő közötti különbségek az igazán érdekesek. 21 A hírlapokat is előállító nyomdákról viszonylag sok írás szól (például a Magyar Grafikában), de ezek az írások többnyire rövid vázlatok, alkalmi méltatások stb. A módszeres nyomdatörténeti kutatás még a nyomdák cím szerinti nyilvántartásáig is csak részleges eredményekkel jutott el. Vö. az OSZK számítógépes adatbázisával: Clavis Typographorum Regionis Carpathicae (ez az 1473 és 1948 között működő nyomdákat és nyomdászokat regisztrálja). 22 A tipográfiai arculat elemzése nagy tipográfiai tradícióra építhet (Kner Imrétől és Tevan Andortól, mondjuk, Szántó Tiborig), de a történeti hírlapelemzés konkrét szempontjai és metódusai jórészt még kialakítatlanok. 23 E vonatkozásban elsősorban a karikatúrák terén születtek komolyabb eredmények. L. például: Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Bp., 1983., vö. még: Gyöngy Kálmán: Magyar karikatúristák adat- és szignótára 1848–2007. Bp., Ábra KKT, 2008. 24 A kiadóhivatali munka vizsgálatához saját esettanulmányomhoz utalhatom az érdeklődőt, amelyet Az Est igazgatójáról, Sebestyén Arnoldról írtam. (Megjelenés előtt A mindennapok szemüvegkészítői című kötetben, Nap Kiadó.) Vö. még: Lengyel András: A Hét kiadóhivatali igazgatójáról. = MKsz, 2012. l.sz.74—92. 25 A cenzúratörténetnek viszonylag nagy irodalma van, bár ez az irodalom jórészt esettanulmányokból áll össze, s nem mentes a leegyszerűsítésektől. Vö. például a József Farkas szerkesztette, már idézett bibliográfia (1972) vonatkozó tételeivel.

41

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

42

Innovatívabbak, akik külföldön is tanulnak: a megszerzett tudást azonban haza kell hozni Beszélgetés Barabási Albert-László hálózatkutatóval, a Harvard Egyetem professzorával SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD Abstract (Interview with Albert-László Barabási, professor at Harvard University) In this interview Szilárd István Szász asks how Professor Barabási realized his professional achievements and followed the path to international success. From the interview we learn interesante details about his childhood, adolescence and Barabási’s studies, and he explains some key theories of networks. The article is addressed especially to young researchers: it guides to study abroad, which will help to broaden the scope of interests and activities, and personality. But the most important thing, says Barabási, is that this: knowledge acquired abroad most to be invested at home, in the community from which the young researcher comes. Keywords Networking, Internet, studies abroad, university, society

Rezumat (Interviu cu Albert-László Barabási, profesor la Universitatea Harvard) În acest interviu István Szász Szilárd îl întreabă pe renumitul profesor Barabási despre realizările sale profesionale și drumul pe care l-a urmat spre succesul internațional. Din interviu aflăm detalii interesante despre copilăria, adolescența și studiile lui Barabási, care ne și explică unele teoriicheie ale rețelelor. Articolul se adresează mai ales tinerilor cercetători: îi îndrumă să urmeze studii în străinătate, care îi vor ajuta să-și lărgească aria de interese și activități, dar și personalitatea. Însă cel mai important lucru, afirmă Barabási, este faptul următor: cunoștințele dobândite în străinătate trebuie fructificate acasă, în comunitatea din care provine tânărul cercetător. Cuvinte cheie rețele, internet, studii, străinătate, universitate, societate

Szász István Szilárd, a BBTE alumnusa, a kolozsvári Szabadság napilap munkatársa

Összecsukható biciklivel érkezett az előre egyeztetett beszélgetésre: ez a kép jól szimbolizálja Barabási Albert-Lászlónak, a hálózatkutatás világhírű kutatójának könnyedségét, közvetlenségét, aki barátságosan fogadott budapesti irodájában. 43

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

52

A „tartalmában szocialista és formájában nemzeti” stílus kényszere a kelet-európai művészetben A szocreál születése és elhalása SZUSZÁMI ZSUZSANNA Abstract (The pressure of the “socialist in content, national in form” style in the East European art. The birth and death of the socialst realism.) “Socialist in content, national in form” – this is how Stalin described the ideology that was to replace all others in the 1930s. Countries of the Eastern Bloc dutifully conformed to the new ideology, and the artists closer to realism found it easier to carry out this task. Those who refused to do so were blacklisted. The Hungarian fine arts of Transylvania offered a unique picture during the post-1965 period of cultural relaxation. Ironically, certain artists had a hard time getting rid of the lasting effects of indoctrination. The path to finding new meaning was long and difficult for all of them. Keywords socialist realism, critical realism, fine arts of Transylvania, clean-up, Barabás Miklós Union

Rezumat (Constrângerea stilului ”socialist în conținutul său și național ca formă” în arta est europeană. Nașterea și moartea realismului socialist.) Curentul artistic care a trebuit să înlocuiască în anii 1930 toate stilurile de până atunci era definit de I.V. Stalin ca fiind ”socialist în conținutul său și național ca formă.” Țările blocului răsăritean s-au conformat întocmai cerințelor: artiștii mai apropiați realismului au reușit să îndeplinească mai ușor criteriile, iar cei care s-au împotrivit au fost interziși. Arta plastică maghiară din Transilvania prezenta trăsături specifice în perioada dezghețului cultural de după 1965. Ca ironie a sorții, unii artiști au reușit doar cu greu să se debaraseze de instinctele din trecut. Identificarea noilor căi de creație a fost dificilă pentru toți aceștia. Cuvinte cheie realism socialist, realism critic, arta transilvană, purificare, Asociația Barabás Miklós

Szuszámi Zsuzsanna, a BBTE doktorandusa

A második világháborút követően berendezkedő új hatalom megszilárdulásától, a sztálini elvek szélesebb körű beágyazódásától számítható a szocreál időszaka. 53

ME.dok • 2013/1 Aradi Nóra már a századforduló kapcsán is szocialista művészetről beszél, amely korszak nem szűkölködött a kritikai realista törekvésekben, a kritikai magatartás pedig, véleménye szerint, elengedhetetlen sajátja a szocialista művészetnek, hisz az alkotásokban a művész társadalmi ítélete tükröződik.

Magyarországon a kifutása rövidebb, míg Romániában egészen Gheorghe Gheorghiu-Dej haláláig tart a korszak, amelynek ezen belül is periódusai voltak – hol enyhébb, hol szigorúbb követelményekkel. Vannak olyan szakemberek, akik „zárójelbe” teszik ezt az erőszakkal megkövetelt alkotási módot, és a 20. század művészettörténetét a szocialista realizmus mellőzésével igyekeznek tárgyalni.1 Ez kockázatos vállalkozás olyan szempontból, hogy a négy évtizedet magában foglaló időszak túlságosan is hosszú, és erőteljesen rányomta bélyegét az alkotói stílusokra ahhoz, hogy egyszerűen ne vegyük figyelembe. A korszak alkotásaira a sematizmus és a formalizmus minősítés illik leginkább, e kettő közötti skálán helyezhetők el az akkoriban készült munkák.2 Korstílusról és korszellemről van szó, mely a művészet minden ágát meghatározta. Aradi Nóra 1970-ben még „tudatosan vállalt szemléletről” beszél, amikor meghatározza a szocreált.3 A stílushoz való viszonyulás 1990 előtt nem is lehetett más, a kommunista jelképek tiltása csupán 1990 után valósulhatott meg, és a szocreálnak az emlékezetből való kitörlésére tett kísérletek csupán 1990 után kezdődhettek el. A szocialista realizmus gyökerei mindenképpen a realizmusban és a 19. században keresendők, illetve a 20. századi avantgárd mozgalmakban. Aradi Nóra már a századforduló kapcsán is szocialista művészetről beszél, amely korszak nem szűkölködött a kritikai realista törekvésekben, a kritikai magatartás pedig, véleménye szerint, elengedhetetlen sajátja a szocialista művészetnek, hisz az alkotásokban a művész társadalmi ítélete tükröződik. Aradi Nóra a szocialista realizmus gyökereit az 1848-as forradalmi mozgalmakban mutatja ki, elsősorban természetesen, Delacroix és Courbet művészetében. Az 1990 előtti magyar művészettörténet előszeretettel emlegette Munkácsy kritikai realizmusát a szocialista realista törekvések előzményeként. A kritikai realizmus másképp jelentkezett Oroszországban, másképp Franciaországban, Németországban, Olaszországban és más módon a keleteurópai államokban. Oroszországban a peredvizsnyikek mozgalma volt az első, melyet az uralkodó osztály elleni tudatos tiltakozás jellemzett, ugyanakkor az 1870-es években a művészeti akadémiák szelleme ellen szálltak síkra. Egyedi volt azonban ebben a magatartásban az egyértelmű kritikai viszonyulás, illetve a közönséggel való kapcsolat keresésének tudatossága. A művész–mű–közönség4 egységének fontossága Oroszországban később a kritikairealista törekvések szervezettségéhez vezetett. Németországban a francia–porosz háború után felgyorsult a kapitalizálódás, s ez a 19. század végére már a művészetben is éreztette hatását: a művészeket foglalkoztatta a proletariátus élete, viszonyulásuk sokszor társadalomkritikával is vegyült. A 19. század végére – a megerősödő munkásmozgalmak miatt – már Európa-szerte megjelent egy új tematika és egy új kritikai viszonyulás. Ekkor kezdtek a művészek a parasztság életére koncentrálni, ekkor kezdett előtérbe kerülni a paraszti sors kritikai vizsgálata. Az orosz festészetben ekkor már

54

ME.DIÁRIUM két művészetben, ellentétes módon ugyan, de erőteljessé vált a nemzetinek, az identitást őrző jegyeknek, szimbólumrendszereknek a hangsúlyozása. Ezek az útkeresések rendkívül érdekes és sajátos stíluskeveredéseket eredményeztek a romániai magyar képzőművészetben. Az avantgárd irányzatok keverednek az említett nemzetiségtudattal, hagyományőrzéssel, történelemmel, s kialakul egy sajátosan összetett stílus, melyből sok esetben a többnemzetiségű erdélyi jellegzetességek is kiolvashatók.

Jegyzetek 1 Magda Cârneci: Artele plastice în România 1945–1989. Ed. Meridiane, Buc., 2000. 2 Prakfalvi Endre–Szűcs György: A szocreál Magyarországon. Corvina, Bp., 2010. 3 Aradi Nóra: A szocialista realizmus története. Corvina, Bp., 1970. 4 Uő: uo. 5 Erdős László: Valami készül. Harc a szocialista realizmusért. Magvető, Bp., 1964. 27–39. 6 Aradi Nóra: A szocialista realizmus története. Corvina, Bp., 1970. 7 V. I. Lenin, „Party Organization and Party Literature”, in his V. I. Lenin on Literature and Art (Moscow,1978), p.25, idézi Magda Cârneci in: Artele plastice în România 1945–1989. Ed. Meridiane, Buc., 2000. 8 Dési Huber István: Tanulmány a negyedik rend művészetéért. Népszava, 1941 december 25. Idézi Aradi Nóra in: A szocialista realizmus története. Corvina, Bp., 1970. 9 Tibori Szabó Zoltán: Ferenczy Júlia. Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. 10 Uő: Purifikálók és purifikáltak. Foltok a festőpalettán. Korunk, 1994.. 7. 98–107.. 11 Uo. 12 Uo. 13 Uo. 14 Boris Groys: The Total Art of Stalinism, Avant-Garde, Aesthetic Dictatorship, and Beyond. Princeton University Press, Princeton, New Jersey, 1988. 15 Magda Cârneci: Artele plastice în România 1945–1989. Editura Meridiane, Buc., 2000. 27. 16 C. Milosz: La penseé captive. Paris, Gallimard, 1953, 1990, 23. Idézi Magda Cârneci in: i. m. 17 Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009. 24. 18 Révai József: Az új magyar építészet kérdései. Társadalmi Szemle, 1951.9. 674. Idézi Prakfalvi Endre–Szűcs György in: A szocreál Magyarországon. Corvina, Bp., 2010. 19 Révai József: I. m. Uo. 65

ME.dok • 2013/1

20 Beszélgetés Scsipacsov elvtárssal, a szovjet íróküldöttség vezetőjével, Szabad Nép, 1949. augusztus 1. Idézi Magda Cârneci in: i. m. 21 Arta Plastică, 1961. 4. 6. 22 Ghiţă Ionescu: Comunismul în România. Idézi Magda Cârneci in: i. m. 23 Uo.

Bibliográfia Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet története. Corvina, Bp., 1970. Groys, Boris: The Total Art of Stalinism. Avant-Garde, Aesthetic Dictatorship, and Beyond, Princeton University Press, Princeton, New Jersey, 1988. Magda Cârneci: Artele Plastice în România 1945/1989. Editura Meridiane, Buc., 2000. Erdős László: Valami készül. Harc a szocialista realizmusért. Magvető, Bp., 1964. 27 – 39. „Felezőidő” – Romániai magyar művészet 1965–1975. Ernst Múzeum, Bp., 2002. Murádin Jenő: Kolozsvár képzőművészete. ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2011. Parkfalvi Endre–Szűcs György: A szocreál Magyarországon. Corvina, Bp, 2010. Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009. Tibori Szabó Zoltán: Ferenczy Júlia. Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. Tibori Szabó Zoltán: Purifikálók és purifikáltak. Foltok a festőpalettán. Korunk, 1994. 7.

66

Rendezvények a vezérkultusz szolgálatában Megéneklünk, Románia, Daciada, Pluguşor MÁTÉ ERZSÉBET Abstract (Cultural events, job personality cult - „Cântarea României”, „Daciada”, „Plugușor”) In this article the author describes in detail the role of cultural events in creating and maintaining the communist personality cult. Are presented the mechanisms of manipulation of the masses, the methods of creation of ideal individual, „multilaterally developed” (one of the key words of propaganda Ceausescu), yet subdued, controlled by the authorities. Máté points out that these cultural events from the beginning havent strong nationalist overtones, which have increased over time. „Educational” events declared currently are not hiding the fact that they are an attempt to suppress the cultures minorities. Keywords events, communism, Ceaușescu, „Cântarea României”, „Daciada”, „Plugușor”

Rezumat (Manifestări culturale în slujba cultului personalității – Cântarea României, Daciada, Plugușor) În acest articol, autoarea descrie detaliat rolul manfestărilor culturale ale regimului comunist în crearea și menținerea cultului personalității. Sunt prezentate mechanizmele manipulării maselor, a creării individului ideal, „multilateral dezvoltat” (unul din cuvintele cheie ale propagandei ceaușiste), dar în același timp subjugat, controlat de către autorități. Máté atrage atenția că aceste manifestări culturale aveau încă de la început puternice conotații naționaliste, care s-au accentuat în timp. „Caracterul educativ” declarat al ecestor manifestări ascundea de fapt o încercare de suprimare a culturilor minorităților. Autoarea analizează detaliat regia acestor festivaluri și identifică elementele prin care Ceașescu se impunea ca o figură paternă a națiunii. Cuvinte cheie manifestări, comunism, Ceaușescu, Cântarea României, Daciada, Plugușor

Máté Erzsébet, a BBTE doktorandusa

A mangáliai beszéd 1983. augusztus 2. és 3. között Mangálián munkatanácskozást tartottak, amelyen a megyei elsőtitkárok, a szervezésért, propagandáért felelős vezetők, pártaktivisták mellett az oktatási, a művelődési, kulturális bizottságok, a központi sajtó szerkesztői, a hadsereg és a Ştefan Gheorghiu Akadémia megbízottjai vettek részt. 67

ME.DIÁRIUM ink politikai realitásai azt bizonyítják, hogy a cseausiszta retorika népszerű, a nacionalista nosztalgia a mai napig él.

Jegyzetek 1 Előre, 1983. aug. 5., XXXVII évf., 11101. sz. A nyolcvanas években megformált jelszó, a párt, a vezér és a haza rangsorolásában a nemzet az utolsó helyre került. Pavel Câmpenau szociológus szerint ez a jelszó a korszak nemzetellenességének bizonyítéka. CÂMPEANU, Pavel: Ceauşescu, anii numărătorii inverse. Polirom, Iaşi, 2002, 263. 2 BOIA, Lucian: Mitologia ştiinţifică a comunismului. Humanitas, 2000, 142. 3 Előre, 1983. aug. 5., XXXVII évf., 11101. sz. 4 Előre, 1985. febr. 24., XXXIX évf., 11584. sz. 5 Uo. 6 Uo. 7 BURAKOWSKI, Adam: Dictatura lui Nicolae Ceauşescu. 1965 – 1989. Geniul Carpaţilor. (Traducere de Vasile Moga), Polirom, 2011, 204. 8 Lásd: CERNAT, Paul: Îmblînzitorul României Socialiste. In: CERNAT, P.–MANOLESCU, I.–MITCHIEVICI, A.: Explorări încomunismul românesc. Polirom, 2004, 341–379. 9 Az 1985. június 15-én tartott előadáson beszakadt a stadion egy része, az is kiderült, hogy a szervezők nem voltak kellőképpen felkészülve a katasztrófahelyzetre. A mentés során előkerült alkoholos üvegek, óvszerek, női alsók tömkelege egyértelművé tették, hogy a résztvevők nem anynyira a vezérházaspár és a román nemzet magasztalására gyűltek össze. BURAKOWSKI, (2011), 327. 10 BOIA, L.: Történelem és mítosz a román köztudatban. Kriterion, Buk., 1999, 84.; VÉKONY Gábor: Dákok, rómaiak, románok. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. 11 Ellenpontok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000, 14. 12 BOIA, (1999), 122. 13 Előre, 1985. febr. 23., XXXIX évf., 11583. sz. 14 Ifjúmunkás, 1978. jan. 15., IV. sor. XXII. 15 Előre, 1985. febr. 23., XXXIX évf., 11583. sz. 16 Előre, 1983. aug. 27., XXXVII, 10129. sz. 17 Előre, 1985. máj. 3., XXXIX évf., 11641. sz. 18 Májai Albert, a Hargita megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnökének szavaival. Előre,1985. jan. 25., XXXIX évf., 11558 sz. 19 BOIA, (1999), 82. 20 Előre, 1970. aug. 25., XXIV évf., 7090 sz. 21 Előre, 1983. aug. 23., XXXVII évf., 11115 sz. 22 Előre, 1983. dec.3., XXXVII évf., 11203 sz. 23 Előre, 1983. dec. 31. 24 Uo. 25 Uo. 77

ME.dok • 2013/1

26 Uo. 27 Uo. 28 Lásd: BODOR Pál: A hisztéria szükségállapota. Kellemetlen kézikönyv Romániáról. Szabad Tér Kiadó, 1990., 68. 29 Előre, 1983. dec. 31. (Kiemelés M.E.) 30 Uo. 31 CSIRE Gabriella: Népünk jövője, világ holnapja – a gyermek. Előre, 1985. jún. 1., XXXIX. évf., 32 Erről lásd: MANOLESCO, Ion: Clişee tematice ale manualelor comuniste de clase primare. In: CERNAT, P. (et alli): Explorări în comunismul românesc. II, Polirom, 2005, 289–313.; MANOLESCU, Ion: Carnetul elevului socialist. In: Uo., 253–259.

Czire Alpár felvétele

78

A világi és egyházi sajtó 20. századi komplementaritása Erdélyben SÁNDOR KRISZTINA Abstract (The complementarity of the ecclesiastical and laical press in Transyilvania, during the 20th century) The lecture draws a rough picture about the connection between the ecclesiastical and laical press in Transyilvania, during the 20th century. The Christian Sower, the magazine of the Unitarian Church assumed the role of coordination for the renewing Transylvanian literature. The Minerva publisher was run by the historical Hungarian churches. More from the intellectuals staying close to the churches were involved in the literary and public life, and the connections between the press can be defined also from this perspective. During communism the this connection has been changed. Starting the 50’s the connection between the laical and church press becomes parallel. The national state ordainments used austere censorship, and this leaded to splayed routes. Keywords history of the press, churches, 20th century, magazines and newspapers

Rezumat (Relaţia presei laice şi bisericeşti maghiare din secolul 20 în Transilvania) Studiul arată un tablou schematic despre relaţia presei laice şi bisericeşti maghiare din secolul 20. Analizează caracterul şi forma acestor relaţii. Revista Semănătorul Creştin a preluat coordonarea literaturii maghiare din Ardeal în anii 20, prin editarea anexei Cronicii Literare Transilvane. Editura Minerva a fost operată de către bisericile maghiare din Transilvania. Mai mulţi intelectuali care erau în apropierea bisericilor – printre care Gyallay Papp Domokos, Reményik Sándor – formau viaţa literară şi publică, iar relaţia dintre presa laică şi bisericească poate fi interpretată şi din această perspectivă. În a doua parte a secolului 20. cele două tipuri de presă funcţionează în mod paralel. Statul aplica cenzură severă, iar aceasta a condus la separarea celor două tipuri de presă. Cuvinte cheie istoria presei, culte, secolul 20., reviste şi ziare

Sándor Krisztina, Hungarológiai Doktori Iskola (2010–). Az előadás elhangzott 2012. november 15-én Kolozsváron, a Médiajelentés című konferencián. [email protected]

A tanulmány vázlatos képet fest a 20. századi egyházi és világi sajtó kapcsolatáról. Megvizsgálja, hogy tartottak-e fenn folyamatos kapcsolatot egymással, és ezek milyen mélységűek voltak. Az egyházi sajtó fogalma jelen tanulmányban azokat a folyóiratokat, lapokat jelenti, amelyek az egyházak kiadásában jelentek meg. A világi sajtó az Erdélyben létező napilapok, hírlapok és más jellegű, időszakos sajtókiadványok gyűjtőfogalmát jelöli, melyek egy-egy kiadói vállalkozás keretében jelentek meg. 79

ME.dok • 2013/1

Erdélyi Irodalmi Szemle (1924–1929.), Kolozsvár, Unitárius Egyház Fleisz János (2005), Az erdélyi magyar sajtó története. 1890–1940., Pécs, Pannónia Könyvek Fodor Sándor (1999), A Keresztény Szó indulásáról. Korunk, 10/1999, 60–64 old. Győrffy Gábor (2012), Romániai magyar sajtótörténet 1918-ig. http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=107, 2012. június 5. György Lajos (1924), A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje. 1919–1923. In Erdélyi Irodalmi Szemle. 1924. jún., 239–257 old. György Lajos (1927), A Sajtó. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1–3 old. György Lajos (1942), Az erdélyi katolikus sajtó a román uralom alatt. Kolozsvár Kuszálik Péter (1999), Az egyházi sajtó újjépülése a kilencvenes években, Korunk, Kolozsvár, 10/1999, 86–93 old. Lakatos Éva (2004), Sikersajtó a századfordulón, Budapest, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár László Ferenc (1991), Elég volt!, Helikon, 36/1991, 11 old. Ligeti Ernő (2004), Súly alatt a pálma, Csíkszereda, Pallas-Akadémia Monoki István (1941), Magyar könyvtermelés a román uralom alatt. (1919–1940). II. kötet: Hírlapok és folyóiratok, Budapest Ozsváth Judit (2013), Az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő folyóirat. http://www.rmpsz.ro/web/images/magiszter/2012_osz/06.pdf, 2013. január 15. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (1981, 1991, 1994, 2002), 1–4. kötet, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó Sipos Balázs (2012), Az első világháború médiahatásai, ht t p: // w w w. m e d i a k u t a t o. hu /c i k k / 2 010 _ 01 _ t av a s z /10 _ e l s o _ vilaghaboru_mediahatasai/, 2012. június 10. Terestyéni Tamás (szerk.) (1997), Médiakritika, MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, Osiris Kiadó Tőkés István (1990), A gépezet működése, Korunk, 10/1990, 1360–1365 old. Tőkés István (1990), Csak a hívő ember lehet bűnös...? Avagy adatok az egyházi cenzúra természetrajzához. Korunk, 8/1990, 1070–1073 old. Tőkés László (1990), Egyházunk és az igehirdetés. Korunk, 10/1990, 1254–1266 old. Vetési László (1992), Az egyházi és vallásos sajtó újabb gyorsmérlege, Korunk, 7/1992, 105–108 old. Vincze Gábor (1999), Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből, Csíkszereda, Státus Könyvkiadó

86

Irodalmi divatlapok PAVELKA ORSOLYA PETRA Abstract (Literary and fashion magazines) In the first half of the nineteenth century the political press was under (Austrian) prohibition, a severe censorship of Metternich so in those circumstances the literary reviews/magazines had more opportunities to emerge. During the 1830s due to some qualitative improvements the press became a significant institution as part of the Hungarian culture. Literary magazines can be defined as cultural print media products with colourful and diversified topic, important documents of the changing approaches and styles in the reform era. Along with the literary column and fashion illustrations, entertaining stories, travels, curiosities, adventures of famous men and women, wise sayings fi lled out these magazines with the purpose of promoting life in the midst of society and supplying the more certain information for readers. Keywords literary magazines, aristocracy, fashion, Hungary Rezumat (Magazine literare și de modă) În prima jumătate a secolului al XIX-lea presa politică a fost sub severul control austriac, cenzura strictă a lui Metternich, în aceste condiții revistele literare aveau mai multe șanse de dezvoltare. În anii 1830 au avut loc schimbări calitative în urma cărora presa a devenit o instituție, jucând un rol important în procesul evoluării culturii maghiare. Revistele literare sunt produse culturale de presă cu o varietate tematică inedită, documente reprezentative ale conceptelor și stilurilor specifice din epoca reformelor. Pe lângă rubrica literară și ilustrațiile de modă povestiri amuzante, însemnări de călătorii, aventurile unor bărbați și femei cunoscuți, vorbe înțelepte sunt redactate cu scopul de a cizela viața socială și de a distribui/oferi informații generale cititorilor. Cuvinte cheie magazine literare, aristocrație, modă, Ungaria

Pavelka Orsolya Petra, a BBTE doktorandusa

Médiakutatással foglalkozni izgalmas kihívás bármelyik társadalomtörténeti korra vonatkozóan, hiszen a sajtótermékek mint kommunikációs eszközök egy adott társadalom kulturális kódrendszerébe illeszkednek; magatartásformák, hiedelmek, használati módok, tapasztalatok, szemléletek határozzák meg egy-egy kommunikációs eszköz társadalomban betöltött/betöltendő szerepét. A 19. században az újságírók és az értelmiségiek elvárták a kommunikációs eszközöktől nemcsak a társadalom vertikális összekapcsolását, hanem annak horizontális integrációját is. Aktív, cselekvő szerepet kap az olvasóközönség az integrálódási folyamatban a polgárosodó társadalom, a magyar közösség tudatos építése, a tudásanyag terjesztése, az ország területén teremtődő kapcsolatok révén.1 87

ME.dok • 2013/1

2 Andok 2007: 15–17. Lásd a két idézetet, amelyekkel a rituális modellről való gondolatait támasztja alá: „Moreover, news is a historic reality. It is a form of culture invented by a particular class at a particular point of history – in this case by the middle class largely in the eighteen century.” (Carey, 1992:21.) „News is a form of culture….If they can be faulted, it is only that they still tend to treat news as information. It may be as mistaken in the long run as to take news as ideology. News is culture.” (Schudson, 1995:16, 30–31.) 3 Aczél Petra: A hír mint értékrend reprezentáció. In ANDOK 2007: 31–32. 4 Buzinkay 1993:11–19. 5 Buzinkay 1993:17. 6 M. Bodrogi 2003:45. 7 Szerb 1992: 306–307. 8 Az első magyar divatlap a Regélő-Homnűvész 1833-ban jelent meg. Kiadó-szerkesztője Mátray Rothkrepf Gábor. 1842-től Garay János szerkeszti, aki a címét Regélő Pesti Divatlapra változtatja, 1844-ben Erdélyi János a szerkesztő, majd 1844 közepétől Vahot Imre, aki Pesti Divatlap c1men jelenteti meg, majd 1848-tól Divatlap néven lát napvilágot. 9 „Uraim és hölgyeim, értsük meg valahára: a sajtó nyilatkozása szintoly közönség, írókból és nem írókból, férfiakból és hölgyekből álló közönségnyilatkozása, tehát nem egyes emberé közönség, hanem közönségé közönség ellenében.” In: T. Erdélyi 1970:54. 10 Nőknek szánt írások a lapban: a divatképek, a novellák, levelek, nőnevelést érintő cikkek, olyan szövegek tehát, amelyek felkeltik a nőolvasók irodalom iránti érdeklődését, a közélet társadalmi problémái iránt érzékenynyé tették őket, Pulszky a levélforma nyújtotta meghittséget, bizalmasságot használta arra, hogy a magyar nyelv művelésére, az önképzés fontosságára, a kulturált élet magasabbrendűségére figyelmeztesse olvasónőit, esetleg a közömbösségükért megfeddje őket. Lásd: T. Erdélyi 1970: 120–121. 11 Lásd: T. Erdélyi 1970 12 Vö. M. Bodrogi 2003: 45–48. 13 Vö. M. Bodrogi 2003: 48–51. 14 Fábri 1999:7–9. 15 Fábri 1999:13–15. 16 Fábri 1999: 123–238. 17 Fábri 1999: 57, Fábri 1987:341. Takács Éva tekinthető az első magyar újságírónőnek. 18 FÁBRI 1987: 713–715.

94

ME.DIÁRIUM

Bibliográfia Andok Mónika (szerk.): A médiahír mint rítus. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Scientiarum Medialium, Nova Series Tom. XXXIV., Eger: EKF Líceum Kiadó, 2007. Letöltés ideje: 2013.06.23. http:// media.ektf.hu/kiadvanyok/online_kotetek/Andok_Monika_szerk_2007_ Acta_34.pdf Barnes Barry–Bloor David–Henry John: A tudományos tudás szociológiai elemzése. Osiris Kiadó, Bp., 2002. Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Letöltés ideje: 2013.06.23. http://vmek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm, Eredeti kiadvány: Haza és Haladás Alapítvány, Bp, 1993. D. Brezovszky Anikó: ,,A szépről, a szépekhez”. Női lapok a 19–20. században, http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/noi_lapok/ szoveg.html, Letöltés ideje 2013.06.23. Fábri Anna (szerk.): A nő és hivatása. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1777–1865. Kortárs Kiadó, Bp., 1999. Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779–1848. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1987. Kéri Katalin: Érdekességek a nők történetéből. Pécs, 1996. Az elektronikus változatot Ambrus Attila József készítette: http://mek.oszk. hu/02000/02035/html/#3. Letöltés ideje: 2013.06.23. Kovács Ágnes: Feminista tudománykritika, ismeretelmélet és tudományfilozófia. http://hps.elte.hu/tdk/dogak/kovacs_doga.pdf. Letöltés ideje: 2013.06.23. M. Bodrogi Enikő: Jósika Miklós műveinek fogadtatástörténete. Erdélyi Múzeum– Egyesület kiadása, 241., Kolozsvár, 2003. Szajbély Mihály: Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban. In: A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig. (Szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András) Gondolat, Bp., 2007, 73–91. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Magvető, Bp., 1992. T. Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap. Akadémiai Kiadó, Bp., 1970.

95

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

96

Internetul şi schimbările în presa scrisă Concluzile unei cercetări NICOLAE URS Abstract (The Internet and the changes of the traditional press) The internet has changed the way people find data. Connected 24/7 to the internet through their mobile phones and tablet computers, this new form of communication is influencing all those that earn their paycheck working with information. It seems that no other area is as affected as journalism in general and, in particular, the printed press. A combination of newspaper’s mistakes, technological advances and shifting consumer habits push the once king of the media to the brink of extinction. Media executives around the world are trying to put together a new economic model for the venerable newspaper. Even if they succeed, the media landscape is changed forever. Keywords press, newspapers, new media, internet, Romania, depression

Rezumat (Internetul și schimbările presei tradiționale) Internetul a schimbat modul în care oamenii fac rost de informații. Acum cei mai mulți sunt conectați aproape întotdeauna la internet prin telefoanele mobile, prin tablete, și acest comportament afectează presa, care cere bani pentru informațiile oferite. Se pare că cel mai afectat domeniu este presa tradițională, tipărită. Combinația dintre erorile ziarelor, realizările tehnologice și schimbarea obiceiurilor consumatorilor au împins presa tradițională aproape de „extincție”. Responsabilii ziarelor de pe mapamond depun mari eforturi pentru a concepe noi modele economice pentru acest gen de mass-media, dar chiar dacă reușesc, peisajul mass-mediei se va schimba pentru totdeauna. Cuvinte cheie presă, ziare, new media, internet, România, criză

Nicolae Urs, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának oktatója, PhD

Presa în general şi presa tipărită în special trece printr-o perioadă de mari frământări. La acest lucru contribuie o serie de factori, care luaţi împreună pun în discuţie însăşi supravieţuirea presei cotidiene tipărite, cel puţin în statele dezvoltate. Pe parcursul secolului trecut, ziarele au pierdut treptat monopolul ştirilor, care a fost uzurpat de radiouri, televiziuni şi mai apoi de site-urile de web. Această migrare a celor care doreau informaţii de ultimă oră către celelalte mijloace de difuzare în masă s-a petrecut lent, iar până la începutul anilor ’90 ziarele au reuşit să prospere, mai ales datorită veniturilor tot mai 97

ME.dok • 2013/1

au devenit inaccesibile. Cu toate eforturile noastre, nu am reuşit să obţinem acces la eventuale versiuni offline ale arhivelor, unii dintre jurnaliştii contactaţi susţinând că acestea au fost pur şi simplu şterse – acest lucru, dacă este adevărat, ar putea deschide o discuţie despre siguranţa unor date care există doar în format digital, fără un suport fizic. În acelaşi registru, nu am avut posibilitatea de a verifica integritatea arhivelor din 2003 şi 2010 ale publicaţiilor studiate. Am presupus în analiza noastră că articolele din zilele analizate sunt prezente toate în arhivă şi neam bazat rezultatele pe această supoziţie. De asemenea, între 2003 şi 2010 a mai intervenit un factor extern pe care nu l-am putut prevedea: criza financiară. Aceasta a dus la schimbări semnificative pe piaţa media, atât în ţările Occidentale cât şi în România. Fără o cercetare ulterioară nu putem decela cât din variaţiile observate se datorează efectelor perturbatoare aduse de dezvoltarea internetului şi cât sunt cauzate de criza economică începută în 2007. Metoda de cercetare aleasă – analiza de documente – a adus cu sine o serie de limitări cu privire la datele pe care le-am putut colecta. Aprecierea asupra calităţii ziarelor este inevitabil limitată la o sigură faţetă, aceea oferită de analiza produsului final. Nu am putut astfel aprecia motivele pentru care calitatea articolelor şi a ziarului în ansamblu a variat pe parcursul perioadei studiate. În explicarea rezultatelor am încercat să oferim o serie de posibile explicaţii ale acestor variaţii; fiecare dintre acestea se poate constitui într-un început de eventuală nouă cercetare, care ar putea devoala şi motivele din spatele tendinţelor observate de prezentul studiu. Din cauza numărului mare de articole analizate, nu am reuşit să includem în cercetare şi o serie de alte variabile, care s-ar fi putut dovedi folositoare, cum ar fi numărul mediu de articole scrise de un reporter sau proporţia spaţiului acordat publicităţii în paginile tipărite ale ziarului sau spaţiul rezervat bannerelor cu reclamă în ediţiile online. O eventuală analiză viitoare ar putea încerca să descopere dacă există o legătură între cantitatea de publicitate din paginile ziarului şi calitatea jurnalistică a publicaţiei. Posibilităţi viitoare Prezenta lucrare se poate constitui într-un punct de lansare al unor noi demersuri de cercetare. Acestea ar putea, pe de o parte, continua analiza, cu ajutorul instrumentelor dezvoltate, pe alte ziare sau pe alte perioade temporale şi, pe de altă parte, o pot completa prin studierea calităţii jurnalistice a ziarelor din alte perspective. O analiză asupra percepţiei redacţiilor ziarelor despre propriul produs jurnalistic ar putea aduce, eventual corelată cu rezultatele actualei cercetări, date interesante. Completarea grilei de analiză cu alte variabile şi aplicarea acesteia în continuare ar putea scoate la iveală corelaţii pe care analiza noastră nu le-a putut surprinde. Formulele pe care ne-am bazat studiul pot fi şi ele, în acest caz, îmbunătăţite, pentru a cuprinde o serie mai largă de indicatori. 104

Választási kampányok az interneten TAMÁS ÁGNES

Abstract (Political campaigns on the internet) The field of political communication is constantly changing, we witnessed in the last decade changes among the key actors, the form and content of the communication process. In the era of post-modern campaigns the Internet has opened new possibilities in the field of political communication. This study aims to be a short overview of the changes in the history of online political communication, identifying its turning points. Keywords political communication, internet, campaigns

Rezumat (Campanii politice pe internet) Domeniul comunicării politice este în continuu schimbare, actorii-cheie, forma sau conținutul procesului de comunicare sunt în schimbare. În epoca campaniilor post-moderne internetul a deschis noi posibilități în domeniul comunicării politice. Acest studiu este o scurtă prezentare istorică a evoluției comunicării politice, identificând punctele de cotitură. Cuvinte cheie comunicare politică, internet, campanii

Tamás Ágnes, a BBTE doktorandusa

Az internet új médiumként jelent meg a ’90-es években, amely lehetőséget teremtett információk megosztására, létrehozva egy globális számítógépes hálózatot. Nevezhetjük akár világhálónak, kibertérnek, vagy információs szupersztrádának, ugyanazt a világot összekapcsoló közös virtuális teret határolja be, amelyben a McLuhan-féle globális falu1 is új értelmet kap. A világháló rövid története során gyors változásokat eredményezett a különböző politikai szereplők kommunikációs szokásaiban, legyen szó egyénekről, szervezetekről, politikai intézményekről, amelynek eredményeként az internet használatával foglalkozó politikai megfigyelők két csoportba 105

ME.dok • 2013/1

Jegyzetek 1 McLuhan, M. (1964): Understanding Media. 1st Ed. McGraw Hill, NY; Gingko Press, 2003 2 Tedesco, John C. (2008): Changing the Channel: Use of the Internet for Communicating About Politics. In: Lynda Lee Kaid: Handbook of Political Communication Research, Routledge Kiadó, New York. 3 Blumler, Jay G.–Kavanagh, Dennis (1999): The Third Age of Political Communication, Influences and Features. Political Communication, Vol.16. 4 Blumler, Jay G.–Kavanagh, Dennis (1999): The Third Age of Political Communication, Influences and Features. Political Communication, Vol.16. 211–212 o. 5 Blumler, Jay G.–Kavanagh, Dennis (1999): The Third Age of Political Communication, Influences and Features. Political Communication, Vol.16. 212–213 o. 6 Blumler, Jay G.–Kavanagh, Dennis (1999): The Third Age of Political Communication, Influences and Features. Political Communication, Vol.16. 213-215 o. 7 Tóth Anett (2009): A 2008-as amerikai elnökválasztás és a Youtube című tanulmányában a következő formában határolja be a Jay G. Blumler és Dennis Kavanogh centrifugális megosztottságát: „A kommunikációs csatornák megsokszorozódása megosztottságot eredményez: az »univerzális«, a »központi« közönség megszűnését, illetve széttöredezését, különböző identitások és ízlések szerinti megoszlását jelenti. Ennek megfelelően a politikai kommunikációs formák is diverzifikálódnak egyebek között a tömegmédia– internet, a régi–új politikai újságírás, valamint a nemzeti–szubkulturális „törésvonalak” mentén.” 8 Tóth Anett (2009): A 2008-as amerikai elnökválasztás és a Youtube. Médiakutató, Budapest, 2009/ Ősz–Politikai kommunikáció rovat. 9 Blumler, Jay G.–Kavanagh, Dennis (1999): The Third Age of Political Communication, Influences and Features. Political Communication, Vol.16. 213–224 o. 10 Norris, Pippa (2005): Political Parties and Democracy in Theoretical and Practical Perspectives. Developments in Party Communication. National Democratic Institute for International Affairs. 11 A kampány (la campagne) szó jelentése: általános értelemben egy olyan előre megtervezett kommunikációs tevékenység, amely elsősorban marketing stratégiára épül, egy jól meghatározott cél érdekében. Ezen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amelynek célja eredményeket és hatásokat elérni nagyobb számú közösségben, megfelelő eszközök igénybevételével meghatározott időintervallum alatt. Rogers–Storey (1987), 821 o. Idézi: Kádár (2008), 2. o. 12 Stumpf (1999), 129. o. Idézi: Rónyai (2001), 18.o. 13 Norris, Pippa (2005): Political Parties and Democracy in Theoretical and Practical Perspectives. Developments in Party Communication. National Democratic Institute for International Affairs. 12–14 o. 112

ONLINE 14 Delany, Colin (2009): Learning from Obama. Lessons for Online Communicators in 2009 and Beyond. E.politics, http://www.epolitics.com/ learning-from-obama.pdf, 2010. Április 11. 15 Dányi Endre (2002): A faliújság visszaszól. Politikai kommunikáció és kampány az interneten. Médiakutató, Budapest, 2002/Nyár. 16 Uo. 17 Davis, Richard (1999), The web of politics: The Internet’s impact on the American political system. Oxford: Oxford Univ. Press. 97 o. 18 Kiss Balázs–Boda Zsolt (2005): Politika az interneten. Századvég Kiadó, Budapest, 34 o. 19 Uo. 35–38 o. 20 Forrás: (http://sorin-tudor.ro/politica-online-si-alegerileprezidentiale/), 2009. szeptember 17. Sorin Tudor interjú. 21 Forrás: (http://economie.hotnews.ro/stiri-media_publicitate6400836-interviu-sorin-tudor-condica-prezenta-candidatilor-presedintieweb-2-0.htm), 2009. november 9. Sorin Tudor interjú.

113

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

114

A média és politika kusza szövevényében BAK IVETT Abstract (Media and politics in Hungary) The author presents the book of Péter Gyuricza (Média – csata – tér: fejezetek a magyar média és a hatalom utóbbi 25 évének történetéből; The battles of media - spaces) showing the relationship between media and politics in Hungary in the last 25 years. The book examines the impact of the media on political life in Hungary, focusing on both traditional media and new (Facebook, blogs, etc.). Ivett Bak concludes that this book is pessimistic, because media in Hungary tend to influence the masses, not to inform them impartially. Keywords media, Hungary, regime change, politics, new media

Rezumat (Mass-media și politica în Ungaria) Autoarea prezintă cartea lui Péter Gyuricza (Média – csata – tér: fejezetek a magyar média és a hatalom utóbbi 25 évének történetéből; Mass-media – spațiu de lupte), care prezintă relația dintre mass-media și lumea politică din Ungaria în ultimii 25 de ani. Cartea analizează impactul massmediei asupra vieții politice din Ungaria, punând accent atât pe mediile tradiționale, cât și cele noi (Facebook, blogurile etc.). Ivett Bak conclude că această carte este una pesimistă, pentru că mediile din Ungaria tind spre influențarea maselor, nu spre informarea lor imparțială. Cuvinte cheie mass-media, Ungaria, schimbare de regim, politică, new media

Bak Ivett, a Pécsi Tudományegytem doktorandusa

Gyuricza Péter: Média – csata – tér: fejezetek a magyar média és a hatalom utóbbi 25 évének történetéből, Pont Jó Nekem Kft., Bp., 2012. Gyuricza Péter (1959) újságíró, a Kodolányi János Főiskola oktatója nem kevesebbre vállalkozik, minthogy könyvében bemutassa a magyar média és a hatalom történetének utóbbi negyedszázadát. Ez a törekvés már csak azért is figyelemre méltó, mert a politika és a média átalakulásának területén is eseménydús időszakról van szó, ugyanakkor számos olyan bennfentes információt nyerhetünk általa, melyekről mindezidáig nem volt tudomásunk. A szerző saját rádiós (Magyar Rádió) és szerkesztői (TV2) tapasztalatai segítenek megismernünk a két összekapcso115

ME.dok • 2013/1 A szerző úgy véli, hogy a médiának nagyon fontos szerepe volt a rendszerváltás éveiben, mivel segített a közönségnek, a szavazóknak abban, hogy megismerkedjenek a politikai szféra új szereplőivel és a korábban tabunak számító témákkal.

lódó, szövevényes világot. A kötet központi kérdése az, hogy vajon a médiában is bekövetkezett-e valamiféle rendszerváltás, és amennyiben igen, milyen pozitív és negatív hozadéka van ennek az átalakulásnak. A szerző feleleveníti azt a médiatörténeti jelentőségű botrányt, melyet Orson Welles rádiójátéka, a Világok harcának adaptációja okozott az amerikai rádióhallgatók körében. Véleménye szerint ez az esemény mutatta meg először, hogy a média erőteljes befolyásoló hatalommal rendelkezik, képes megtéveszteni minket, ugyanakkor ezt a képességét sokan szemérmetlenül ki is használják saját céljaik, vélt és valós érdekeik elérésére. Gyuricza Péter ezért alapvetőnek tekinti azt a Niklas Luhmann által megfogalmazott gondolatot, amely szerint a kételkedés kell, hogy legyen az a követendő taktika, melynek segítségével megóvhatjuk magunkat a túlzott befolyásolástól, hiszen a média körülvesz bennünket, és a különféle médiumok mind a saját szemüvegükön keresztül láttatják az eseményeket. A kételkedés a könyv egészének ismeretében megszívlelendő tanács, hiszen a média és a hatalom olyannyira összefonódik, hogy még ezzel a hozzáállással is kétséges, hogy képesek lehetünk objektíven és pártatlanul szemlélni a világ és Magyarország eseményeit. A szerző úgy véli, hogy a médiának nagyon fontos szerepe volt a rendszerváltás éveiben, mivel segített a közönségnek, a szavazóknak abban, hogy megismerkedjenek a politikai szféra új szereplőivel és a korábban tabunak számító témákkal. Alapvető jelentőséggel bírt a társadalmi, politikai folyamatok alakításában hiszen „[a] felmérések azt mutatták, hogy a sajtót, a médiát a legmagasabb presztízsű intézményként tartották számon” (77). A rendszerváltást követően aztán beköszöntött a médiaháború időszaka, mely valószínűleg a kötet címének ihletője is. A médiaháború fogalmának tisztázása nem egyszerű feladat, mivel számos definícióval rendelkezik; ezek áttekintéséből kitűnik, hogy a jelenséget leginkább szimbolikus kifejezésként alkalmazhatjuk, mely „politikai egymásnak feszülést” (78) jelent, más értelmezésben pedig metaforaként értendő. A szerző csatlakozik ahhoz az nézethez, amely szerint ebben az időszakban a politikai szerveződések a sajtó irányításáért, birtoklásáért folytattak kíméletlen küzdelmet, ez pedig a konzervatív és liberális eszméket szembeállító kultúrharc is volt egyben. Ez a harc szerinte két szakaszra osztható: az első periódust inkább az ideológiaipolitikai-szakmai szempontoknak való megfelelés, míg a másodikat a pénz és tőke dominanciája jellemezte. Míg a rendszerváltás előtt egy párt tartotta irányítása alatt a média egészét, addig a ’90-es évek közepére a politikai paletta minden képviselője a média saját célokra való felhasználására törekedett. Állandósult az a gyakorlat is, hogy a médiában dolgozó vezetőket – és gyakran az alkalmazottakat is – az aktuális politikai vezetés igényeinek megfelelően cserélték, aminek következményét Gyuricza Péter abban látja, hogy a közszolgálati média korábbi magas presztízsű intézménye jelentősen leértékelődött a közönség szemében. Véleménye szerint a médiaháborúnak nincsen és nem is lehet vége mindaddig, míg a politika beleavatkozik

116

ME.dok • 2013/1

ma már mindegyik erre törekszik. A média eszköztára, technikai háttere, finanszírozása is gyökeresen átalakult a rendszerváltást követő évtizedekben, és a tájékoztatás is egyre sokszínűbbé vált. Ugyanakkor a könyv érvelése alapján kijelenthető, hogy a szerző mindezek ellenére inkább a folyamat veszteseit hangsúlyozza, hiszen véleménye szerint a tényszerű tájékoztatás helyett a közönség befolyásolása, a hatalom érdekeinek való megfelelés az irányadó. A könyv végkicsengése tehát egyáltalán nem derűlátó, hiszen a leírtakból kitűnik, hogy ugyanazokat a köröket járja be a média és a politika kettőse már hosszú évek óta. Nehéz feladat kitörni ebből az ördögi körből, ha egyáltalán lehetséges…

Czire Alpár felvétele

118

Czire Alpár felvétele

119

ME.dok • 2013/1

A Minerva Könyvtár újabb kötetei 1.

Simon Orsolya–Szabó Dániel (szerk,): Alkalmazott nyelvészet hallgatói, oktatói szemmel. Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Második Országos Találkozója című tudományos hallgatói-oktatói konferencia előadásainak tanulmánykötete. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 138.)

2.

Bencédy József: Retorika. Gyakorlati útmutató. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010. (Az ékesszólás kiskönyvtára 4.)

3.

Burget Lajos: Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008.

4.

Cserháthalápy Halápy Gábor: Első magyar sznobszótár. Nélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédjükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012.

5.

Daniss Győző: Újságíróiskola. Gyakorlati útmutató. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012. (Az ékesszólás kiskönyvtára 19.)

6.

Horváth Péter Iván: A szakfordítások lektorálása. Elmélet és gyakorlat. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 117.)

7.

Kiss Gábor–Bárdosi Vilmos: Szinonimák. 20 000 rokon értelmű szó dióhéjszótára. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008. (Az ékesszólás kiskönyvtára 7.)

8.

Gecső Tamás–Sárdi Csilla: A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Budapest, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, Tinta Könyvkiadó, 2009. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 99.)

9.

H. Varga Gyula. (szerk.): A kommunikációoktatás elvi és módszertani kérdései. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2011. (A kommunikáció oktatása 3.)

10. H. Varga Gyula (szerk.): A kommunikációoktatás kontextusai. Budapest: Hungarovox Kiadó, 2010. (A kommunikáció oktatása 2.) 11. H. Varga Gyula (szerk.): A kommunikációoktatás tartalmi kérdései. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2012. (A kommunikáció oktatása 4.) 120

HÁTLAP 12. Temesi Viola (szerk.): Magyar ellentétszótár. Ellentétes jelentésű szavak szótára. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012. (A magyar nyelv kézikönyvei XXII.) 13. Martin József: Március idusától az aradi Golgotáig. Lapozgató az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc sajtójából. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2000. 14. Nagy Pál: Betűvetés mezején. Irókról, írásokról. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 2010. 15. Szathmári István: Stíluseszközök és alakzatok kislexikona. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010. (Az ékesszólás kiskönyvtára 14.) 16. Emőd Teréz (szerk.): „Szárnyas emberünk”. Lázár Ervin-konferencia 2012. november 12. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Napkút Kiadó Kft., 2012. 17. Kiss Gábor–Bató Margit (szerk.): Tájszavak. A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012. (Az ékesszólás kiskönyvtára 21.) 18. H. Varga Gyula (szerk.): Tudatosság a kommunikációban. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2009. (A kommunikáció oktatása 1.) 19. Ispánovics Csapó Julianna (szerk.): Tudomány, módszer, argumentáció. Konferenciakötet. Újvidék, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2012. 20. Wacha Imre: Nem csak szóból ért az ember. A nonverbális kommunikáció eszköztára. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011. (Az ékesszólás kiskönyvtára 18.)

121

ME.dok • 2013/1

Szerkesztési alapelvek Arra kérjük munkatársainkat, hogy szerkesztőségünkbe eljuttatott írásaik műszaki előkészítésénél vegyék figyelembe az alábbi követelményeket: – a szöveget egy doc, docx vagy rtf kiterjesztésű file tartalmazza, – a tanulmányok (a kulcsszavakat és a kivonatokat leszámítva) lehetőleg ne legyenek nagyobb terjedelműek 20 ezer leütésnél, – a dokumentumot a cím vezesse be, alatta a szerző nevével, – a tanulmány címe után tüntesse fel angol és román nyelven, vesszőkkel elválasztva, azokat a kulcsszavakat, amelyeket körbejár az illető tanulmány, – a 8–10 soros angol és román nyelvű kivonatot a főszöveg előtt, a kulcsszavak előtt helyezze el, – ezt kövesse a szerző bemutatkozása: 2–3 sorban tartalmazza a szerző tudományos fokozatát, munkahelyét, illetve adott esetben (ha valamilyen tudományos fórumon is elhangzott) az előadás helyét és időpontját, valamint a szerző elérhetőségét (e-mail), – az automatikusan számozott jegyzeteket, könyvészeti hivatkozásokat és (ha van) a függeléket, kérjük, helyezze a tanulmány végére, – a műcímek kiemelése a főszövegben dőlt betűs (kurzív) szedéssel; a folyóiratcímek szintén dőlt betűs (kurzív) szedéssel történjék, – idézőjelek: „” A szakirodalomra való hivatkozás módjai – több szerző esetén az első szerző neve et alii rövidítéssel; tanulmánykötetek esetén szerkesztő neve szerk. rövidítéssel, – internetes források esetén feltüntetjük a letöltés dátumát is. Szakirodalom/könyvészet szerkesztése – kérjük, hogy a könyvészetüket az ún. szerző – évszám módszert használva szerkesszék meg (ez azért javallott, mert ilyenkor nem kell megismételni minden jegyzetben a könyv/tanulmány teljes bibliográfiai adatait), a szerző nevénél ne használjanak sem kiskapitálisokat, sem verzálokat, – idegen (nem magyar) nevű szerző esetén a bibliográfiai leírási módszer: családnév, személynév, – amennyiben egy szerzőnek egy évben több munkája jelent meg, ezeket az évszám után tett kisbetűkkel különböztessük meg a hivatkozásokban és a bibliográfiában.

122

Példák: Könyv: Berne, Eric (2000a), Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó. Berne, Eric (2000b), Kilátások a XXI. században. Debrecen, Csokonai Kiadó. Internetes források: Domokos László (2001), Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést. In FigyelőNet http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503 , 2001.12.15. Szerkesztő nevével azonosított kötet: Hidasi Judit (szerk.) (1998), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó. Kötetben szereplő tanulmány (a kötet címét kurziváljuk): McQuail, Denis (2003): A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I−II. Budapest, General Press Kiadó. I. köt. Folyóiratban szereplő tanulmány (a folyóirat nevét kurziváljuk): Schering Gábor (2002), A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság, EU Working Papers, (V. évf.) 2. szám. Hivatkozás a könyvészetre (a végjegyzetben): Berne 2000a, 25. (az utolsó számjegy az oldalszámot jelöli) Domokos 2001. (az internetes forrás esetén nem szükséges oldalszámot pontosítani) Archívumokra, levéltárakra, magángyűjteményekre azok belső katalógusrendszere szerint hivatkozzunk.

123

ME.dok • 2013/1

Czire Alpár felvétele

124

Contents ME.PHOTOGRAPHY

4

AULA PhD thesis from the history of Korunk. The introduction of Péter Cseke, the appretiations of László Szörényi, Zsuzsanna Tapodi and Miklós Bakk 5 ME.HISTORY András Lengyel: Questions about writing the history of the Hungarian press 19 ME.THEORY István Szilárd Szász: Interview with Albert-László Barabási, professor at Harvard University 43 ME.DIARUM Zsuzsanna Szuszámi: The pressure of the “socialist in content, national in form” style in the East European art. The birth and death of the socialst realism 53 Erzsébet Máté: Cultural events, job personality cult - „Cântarea României”, „Daciada”, „Pluguşor” 67 Krisztina Sándor: The complementarity of the ecclesiastical and laical press in Transyilvania, during the 20th century 79 Orsolya Petra Pavelka: Literary and fashion magazines

87

ONLINE Nicolae Urs: The Internet and the changes of the traditional press Ágnes Tamás: Political campaigns on the internet REVIEWS Ivett Bak: Media and politics in Hungary The new books of the Minerva Library Guide to the redaction CONTENTS CONŢINUT

97

105

115 120

122

125 126 125

ME.dok • 2013/1

Conţinut ME.FOTOGRAFIE

4

AULA Lucrare de doctorat din istoria revistei Korunk. Introducerea lui Péter Cseke, aprecierile lui László Szörényi, Zsuzsanna Tapodi şi Miklós Bakk 5 ME.ISTORIE András Lengyel: Întrebări despre scrierea istoriei presei maghiare

19

ME.TEORIE István Szilárd Szász: Interviu cu Albert-László Barabási, profesor la Universitatea Harvard 43 ME.DIARU Zsuzsanna Szuszámi: Constrângerea stilului ”socialist în conţinutul său şi naţional ca formă” în arta est europeană. Naşterea şi moartea realismului socialist. 53 Erzsébet Máté: Manifestări culturale în slujba cultului personalităţii – Cântarea României, Daciada, Pluguşor 67 Krisztina Sándor: Relaţia presei laice şi bisericeşti maghiare din secolul 20 în Transilvania 79 Orsolya Petra Pavelka: Magazine literare şi de modă

87

ONLINE Nicolae Urs: Internetul şi schimbările în presa scrisă. Concluziile unei cercetări 97 Ágnes Tamás: Campanii politice pe internet

105

RECENZII Ivett Bak: Mass-media şi politica în Ungaria

115

Cărţi noi la Biblioteca Minerva Ghid de redacţie CONTENTS CONŢINUT 126

125 126

122

120

Czire Alpár felvétele

127

ME.dok • 2013/1

A ME.dok médiatudományi folyóiratot a romániai CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior – a Felsőoktatásban Folyó Tudományos Kutatás Nemzeti Tanácsa) a 11441/2008.12.15. rendeletével C kategóriás lapnak minősítette.

Revista ME.dok a fost declarată de către CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior) revistă de categoria C (pe baza hotărârii 11441/2008.12.15.).

ME.DOK (Media-History-Communication) review was included in the C category of scientific publications on the basis of decree no. 11441/2008.12.15. issued by the National Council of Scientific Research in Higher Education (CNCSIS) from Romania.

Alulírott…………………………………………….megrendelem a ME.dok címû tudományos folyóiratot…………………………évre, ……..példányban. Az egyéves elõfizetés ára 8 lej, amiért négy lapszámot postázunk. Név: ……………………………………………………………………………….. Cím: ……………………………………………………………………………….. Telefonszám: …………………………………………………………………… E-mail cím: ……………………………………………………………………… Kérjük, a megrendelõszelvényt postázza a ME.dok szerkesztõségének címére. A megrendelés további részleteivel kapcsolatban forduljon a szerkesztõségünk tagjaihoz a következõ elérhetõségek valamelyikén: 0740 586 125 vagy [email protected]. 128