1. JOGFORRÁSOK Típusai •
Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
•
Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás)
•
Speciális jogforrás (AB határozat, Kúriai jogegység határozat)
•
“Külső” jogalkotó aktusai (nemzetközi jog, EU)
ALAPELVEK 1. • Jogforrási/jogszabályi hierarchia • Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással • Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az „erősebb” • A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt • Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik) •
Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is
ALAPELVEK 2. • Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén • Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen) • Kellő felkészülési idő • Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű) • Felhatalmazás tovább nem adható, és vonatkozik rá a „nemo plus iuris…”. A felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. • Hatásvizsgálat folyamatos végzése (előzetes + utólagos)
JOGSZABÁLYOK 1. (Alaptörvény) Kibocsátója: Országgyűlés (összes képviselő 2/3-ának szavazatával) Tartalma: Alapelvek (Alapvetés c. részben) Nemzeti jelképek (Alapvetés c. részben) Alapvető jogok (Szabadság és felelősség) államszervezet (Az állam c. részben) Jogforrások (Az állam c. részben)
ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOK Alaptv. R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) Cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
1. Cikk (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
A JOGSZABÁLYOKRÓL AZ ALAPTÖRVÉNYBEN Alaptv. T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Alaptv. E) cikk (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelez magatartási szabályt.
TÖRVÉNY – SARKALATOS TÖRVÉNY “Az Országgyűlés törvényeket alkot”; T) cikk (4) “A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Kibocsátó: országgyűlés (jelenlevők 50 %+1, jelenlevők 2/3-a kellhet hozzá) Tartalma: államszervezet, hatáskörök, alapjogok gyakorlása, korlátozása, gazdasági szabályok, adók. Egyéb: Törvényerejű rendelet: csak 1949-1989 között létezett) Kibocsátó: Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tartalma: mint a törvényé (a NET általános ogy-helyettesítő szerepéből következett)
RENDELET • Kormány (Alaptörvény 15. cikk (3) és (4) bek.) saját feladatkörében (=autonóm jogalkotás) Törvénnyel nem lehet ellentétes! vagy tv. felhatalmazása alapján (=delegált jogalk.) • •
Miniszterelnök (Alaptörvény 16. cikk (2) bek.) Miniszter (Alaptörvény 18. cikk (3) bek.)
(tv. vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében, esetleg más miniszterrel egyetértésben) • MNB elnöke (Alaptörvény 41. cikk (4) bek.) (tv. felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében) • helyi önkormányzat (Alaptörvény 32. cikk (1)-(3) bek.) (tv. felhatalmazása alapján vagy helyi közügyben önállóan) • NMHH elnöke = önálló szabályozó szerv, elnöke rendeletet alkothat (Alaptv. és tv. felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében)
RENDELETEK RENDKÍVÜLI JOGREND IDEJÉN Alaptv. T) cikk (2)
•
Honvédelmi Tanács rendeleterendkívüli állapot idején kibocsátott rendelete
• Köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete.
SPECIÁLIS JOGFORRÁSOK Alkotmánybíróság • megsemmisítheti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; • megsemmisítheti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést; • megsemmisítheti a nemzetközi szerzdésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
SPECIÁLIS JOGFORRÁSOK Kúria
Biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A JOGSZABÁLYI HIERARCHIA Alkotmány Nemzetközi szerződést kihirdető törvény Sarkalatos törvény Törvény Nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelet Kormányrendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet
JOGSZABÁLYI HIERARCHIA
Nem illeszthető be a hierarchiába az MNB rendelete, és “az önálló szabályozó szerv” rendelete (pl. NMHH elnök rendelete) A hierarchia megsértése alkotmánysértésnek minősül, az alkotmánysértő jogszabályokat az AB megsemmisíti
KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK Normatív határozat Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzat képvisel-testülete, testületi központi államigazgatási szerv Alaptv.-ben megjelölt más testületi szerv az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját szabályozza Normatív utasítás Miniszterelnök, központi államigazgatási szerv vezetője, nemzetbiztonsági szolgálat vezetője, Alaptv.-ben megjelölt egy személyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozza, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelez
NORMAKONFLIKTUSOK FELOLDÁSÁNAK ELVEI • Alacsonyabb szint jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintűvel • Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelez az „erősebb” • A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt
A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE A jogszabály érvényességének (formális) feltételei:
• Hatáskörrel rendelkező szerv hozta • törvényben meghatározott eljárásban • megfelelő módon kihirdették.
KIHIRDETÉS, KÖZZÉTÉTEL • A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni – kiv.: önkormányzati rendelet • A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni – kiv.: helyi önkormányzat KT-ének normatív határozata • Önkormányzati rendelet: a helyi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata: a képvisel-testület hivatalos lapjában, a helyben szokásos módon
JOGSZABÁLYOK HATÁLYA Időbeli
Területi
Személyi
Kellő felkészülési idő,
Egész ország területe, megye, település
Minden ember, magyar állampolgárok,
Visszaható hatály tilalma
Külföldiek, Uniós polgárok
HATÁLY MEGSZÜNÉSE • A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti, ha jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi • Megalkotására hatáskörrel rendelkez szerv által + törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete (miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelöl rendelete kivételével), PSZÁF elnökének rendelete, kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak a Kormány tagjának rendelete (a miniszterelnök miniszterelnökhelyettest kijelöl rendelete kivételével) • ha jogszabályi rendelkezés módosítja • ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti
2. JOGFORRÁSOK. ALAPTÖRVÉNY, NEMZETKÖZI JOG, EURÓPAI JOG Q) Cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
A SZUVERENITÁS PROBLÉMÁJA “A szuverenitás az államnak, mint a nemzetközi jog alanyának fogalmi ismérve. A szuverenitás belső oldala az állam önállóságát és azt a képességét fejezi ki, hogy alkotmányát és arra épülő jogrendjét, alkotmányos intézményeit maga alkotja meg és tartja fenn, valamint hogy főhatalmat gyakorol a területén élő személyek felett. A szuverenitás külső oldalát az állam függetlensége, teljes nemzetközi jog- és cselekvőképessége jelenti, vagyis hogy más államokkal való kapcsolatában szabadon, önállóan dönt.” (143/2010. AB határozat)
A SZUVERENITÁS NEM KORLÁTLAN “A szuverenitás — bár az állam legfőbb hatalmát és függetlenségét jelenti — nem tekinthető korlátlannak. Az állam függetlenségét a nemzetközi jog korlátozza. Mivel a nemzetközi jog az államoknak jogegyenlőséget biztosít, következésképpen a szuverenitást korlátozó hatása nem valamely államok feletti jogrend által valósul meg, hanem az állam önkorlátozása által. Az állam önkorlátozása fejeződik ki a nemzetközi szerződések létrehozásában, valamint az azokhoz való csatlakozásban.” (143/2010. AB határozat)
“MAGYARORSZÁG ELFOGADJA A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAIT.” Ez a szabály azt jelenti, hogy “ezek az "általánosan elismert szabályok" külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül – maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem "vállalt kötelezettségek". Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját.” (53/1993. AB határozat)
“MAGYARORSZÁG ELFOGADJA A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAIT.” Az Alaptörvény fenti szakasza azt is jelenti, ”hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.” (53/1993. AB határozat) Alaptörvény Q) cikk 2. bekezdés (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
MONISTA ÉS A DUALISTA TRANSZFORMÁCIÓS RENDSZER Az ún. monista koncepció szerint a megkötött nemzetközi szerződés külön törvénybefoglalás nélkül is a nemzeti jogrendszer részét képezi, közvetlen alkalmazásra kerül és elsőbbséget élvez a"belső" törvényekkel szemben. A dualista koncepció szerint a megkötött nemzetközi szerződés belső jogi érvényességéhez, azt külön törvényben ki kell hirdetni.
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK Nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha erre az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazást ad. Minden nemzetközi szerződést kihirdető törvény egyszerre két jogi aktust tartalmaz: (1) az Országgyűlés hozzájárulását a nemzetközi szerződés (Magyarországra) nemzetközi jogi kötelező erejének elismeréséhez, és (2) a szerződés szövegének közzétételét. Az Országgyűlés nem „köt” nemzetközi szerződéseket, hanem felhatalmazása alkotmányjogi előfeltétele annak, hogy az állam nemzetközi képviseletre jogosult szervei — a köztársasági elnök mint államfő, és a Kormány — egyáltalán nemzetközi kötelezettséget (ami gyakorlatilag a nemzetközi szerződések megkötését jelenti) vállalhassanak.
ALAPTÖRVÉNY ÉS AZ EURÓPAI JOG E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
ALAPTÖRVÉNY, EURÓPAI JOG, NEMZETKÖZI JOG Az Európai Közösségek alapító és módosító szerződései az Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából nem nemzetközi szerződések. E szerződések, mint elsődleges jogforrások és az Irányelv, mint másodlagos jogforrás közösségi jogként a belső jog részei, mivel a Magyar Köztársaság 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagja.
ALAPTÖRVÉNY, EURÓPAI JOG, NEMZETKÖZI JOG “Az Európai Unió és tagállamai közötti viszonyrendszer alapjait érintő nemzetközi szerződés (…) az uniós jog részeként sui generis jellegű, mivel hatályba lépését követően — más nemzetközi szerződésektől eltérően — az uniós jogrend autonóm alapelvi környezetének megfelelően fejti ki hatását a magyar jogban. A hatályba lépése után az alapszerződés „kicsúszik” a szerződést belső joggá tevő törvényből, ha tetszik a magyar törvényhozótól független, önálló életet él a belső jogban.” Paczolay Péter párhuzamos véleménye, 143/2010. AB Határozat
ALKOTMÁNYOS KONTROLL ÉS EURÓPAI JOG „Az Alkotmánybíróság normakontroll hatásköre csak a magyar jogrendszer normái alkotmányellenességének vizsgálatára terjedhet ki, mivel csak ezek érvényessége alapul az Alkotmányon.” Ezek közé a normák közé tartoznak a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények. „A Lisszaboni Szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adott a szerződés szerint megváltozott Európai Unióban való részvételre. Amint a törvényi felhatalmazás alapján a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével Magyarországra is kötelezővé vált — addig a ratifikáció elvben nemzetközi jogilag visszavonható lett volna —, a szerződés tartalma nem lehet alkotmányellenes, mert az Alkotmány maga ruházta át az alapító szerződésekben foglaltak mértékéig „egyes Alkotmányból eredő hatáskörök gyakorlását” az Európai Unió szerveire.” Bragyova András különvéleménye 143/2010. AB határozat
