KÖZLEMÉNYEK
r á k h a l a n d ó sá g
t á r s a d a l m i-g a z d a s á g i
121
STÁTUSZ
s z e r in t *
A társadalmi-gazdasági státusz szerinti halandósági vizsgálatok azt mutat ták, hogy a legmagasabb társadalmi-gazdasági csoportok halandósága általában a legalacsonyabb. A halandóság elemzése specifikus halálokok szerint, amelyet egy korábbi cikkben1 közöltünk, bemutatott majdnem valamennyi vezető halál okot. Ez a cikk részletes áttekintést nyújt a rák okozta halandóságról az előfor dulás helye szerint olyan társadalmi-gazdasági tényezőkkel összefüggésben, mint a foglalkozás, jövedelem és iskolai végzettség. A halandóságra vonatkozóan alkalmazott adatok foglalkozási osztályok szerint a férfiak halandóságán alapulnak az USA-ban 1950-benz és egy férfiak és nők körében végzett halandósági vizsgálaton Angliában és Walesben 1959—63ban.3 Mindkét vizsgálatban az I. osztály a legmagasabb foglalkozási státuszt (ér telmiség) foglalja magában, míg az V. osztály segédmunkásokból (napszámosok ból) áll. A II—IV. osztály közbülső foglalkozásokat ölel fel, így műszaki, admi nisztrációs és ügyviteli dolgozókat: földbirtokosokat, irodai dolgozókat, keres kedőket és szakmunkásokat; és betanított munkásokat. Az 1. tábla bemutatja a rák okozta halálozások arányszámainak arányait minden egyes foglalkozási csoportra vonatkozóan, a rák okozta halálozási arány számhoz viszonyítva, valamennyi foglalkozási csoportra kombinálva. Valamennyi előfordulási helyre vonatkozóan kombinálva ezek a halandósági arányok fordí tott összefüggést mutatnak a rák okozta halandóság és a foglalkozási osztály között, kivéve a hajadon nőket Angliában és Walesben. A vizsgált négy népességi csoportban az emésztőszervek rákbetegsége által okozott relatív halandóság 1,4—1,8-szer magasabb az V. foglalkozási osztályhoz tartozó személyeknél, mint az I. osztályhoz tartozóknál. A férfiak körében azon ban mind az USA-ban, mind Angliában és Walesben a bélrák okozta halandóság az I. osztályban volt a legmagasabb, míg az epeutak és máj rákbetegségei által előidézett halandóság aránya a II. osztályban volt a legalacsonyabb. A hajadon nőknél az emésztőrendszer rákjának egyes alosztályozásai szabálytalanok voltak, de az adatok túl kevés haláleseten alapulnak ahhoz, hogy megbízhatóak legye nek. A szájüreg- és torokrák okozta halandóság is fordított arányban állt a fog lalkozási osztállyal.
* Metropolitan Life Insurance Company statistical Bulletin New York, 59. évf., 1. sz., 1978. január—március. 1 Lásd a Statistical Bulletin 1977. januári számát. 2 Guralnick L. : Halandóság foglalkozási szint és halálok szerint a 20—64 éves férfiak körében (Mortality by occupation level and cause of death among men 20 to 64 years of age) Usa, 1950, Vital Statistics Special Reports 53 : 439—612. Népmozgalmi Statisztikai Osztály, 1963. 3 Registrar General’ s Decennial Supplement, Anglia és Wales, 1961: Halandósági táb lák foglalkozás szerint, London, Angol Állami Nyomda, 1971.
1. Halandósági arányok a rák előfordulási helye és foglalkozás szerint Fehér férfiak, VSA, 1950 Férfiak és nők, Anglia és Wales, 1959—63 Lokalizáció
I.
Foglalkozási osztály II. Ш. IV.
V.
•I
Foglalkozási osztály II. III. IV.
V.
Férfiak Előfordulási helyek összesen
116%
73%
Anglia és Wales 15—64 éves 80% 104% 102%
139%
75 86 73 56 124 93 107 104 78 109 116 101 116
89 85 50 69 107 98 97 92 90 98 94 92 99
99 102 84 93 112 114 101 105 114 89 84 116 114
116 103 112 103 100 108 104 103 115 86 85 107 110
150 120 180 122 108 112 100 116 126 100 84 97 98
95* 77 80* 49 120 79 108* 112 53 112 103* 82 89*
91 80 89 63 98 89 92 93 72 102 107 82 93
94 102 96 101 105 106 97 101 106 101 99 106 105
99 105 98 114 92 98 100 101 104 97 96 103 98
147 140 151 163 109 120 140 121 148 117 116 123 109
91 80 117
87 107 101
118 107 107
105 95 92
97 127 99
79* 136* 106
78 101 100
106 96 103
104 100 97
127 121 108
127 77
125 106
111 113
99 97
112 99
110* 101*
96 107
101 107
98 83
114 109
KÖZLEMÉNYEK
Szájüreg és garat Emésztő szervek és hashártya Esophagus Gyomor Bél, kivéve a végbelet Végbél Epeutak és máj Hasnyálmirigy Légzési rendszer Nemi szervek Prosztata Húgyszervek Vese Hólyag és egyéb húgyszer vek Bőr Fehérvérűség és a leukémia Limfoszarkóma és retikuloszarkóma Hodgkin kór
89%
USA 20—64 éves 106% 104% 91%
1. tábla folytatása Nők Házas nők Anglia és Wales 15—64 éves Előfordulási helyek összesen Száj üreg és garat Emésztő szervek és hashártya Esophagus Gyomor Bél, kivéve a végbelet Végbél Epeutak és máj Hasnyálmirigy Légzési rendszer Mell Nemi szervek Méh Egyéb női nemi szervek Húgyszervek Vese Hólyag és egyéb húgyszer vek Bőr Fehérvérűség és a leukémia Limfoszarkóma és retikuloszarkóma Hodgkin kór
89%
92%
Hajadon nők Anglia és Wales 15—64 éves
103%
100%
124%
116%
105%
109%
111%
108%
92* 106 94* 97 108 115 126* 102 109 118 107 103 109 104 105*
132* 123 126* 149 120 103 112* 100* 108 100 117 141 102 117* 120*
122 129 175 163 122 106 60 127* 123* 84 106* 116* 94* 144 50
54* 74 59* 50* 91 69* 70* 100* 82 111 72 51 103 73* 91*
82 87 82 76 94 81 101 98 89 104 86 72 103 83 86
100 104 93 103 106 107 100 104 102 104 102 101 103 108 106
111 102 117 110 96 106 100 96 101 96 105 111 97 100 101
157 135 167 153 121 132 128 118 132 104 138 163 106 129 121*
42* 87* 75* 115* 87* 38* 100* 98* 117* 143* 119* 161* 142* 150*
79* 96 78* 81 103 107 81* 109* 115 111 109 93 122 89* 115*
57* 92* 110*
80 93 101
110 112 104
99 84 93
136* 108* 114
150* 100* 133*
70* 82* 101*
104* 113* 107
112* 81* 97*
220 111 92*
121* 145*
98 112
103 102
98 82
97* 107*
100* 100*
108* 111*
105* 118
121* 80*
60* 60*
5 Forrás: Guralnick L. : Mortality by occupation level and cause of death among men 20 to 64 years of age : United States, 1950, Vital Statistics-Special Reports 53 : 439—612, Natio nal Vital Statistics Division, 1963; Registrar General’s Decennial Supplement, England and Wales, 1961 : Occupational mortality tables, London, HMSO, 1971. 1. — Arányszámot nem számoltak a kis esetszám miatt. 2. * Az arányszám kevesebb mint évi 20 haláleset alapján számítva.
—
KÖZLEMÉNYEK
124
A légzőszervi rák esetén is minél magasabb a társadalmi osztály, annál alacsonyabb a halandóság mind a négy csoportban ; e rák okozta relatív halandó ság 1,3—2,8-szer volt magasabb az V. osztályban, mint az I. osztályban. Az emésztő és légzőrendszerek rákbetegségeivel ellentétben a férfiak nemi szerveinek rákbetegsége által előidézett halandóság összefüggése a foglalkozási osztállyal nem volt olyan világos. Az USA-ban 1950-ben a legmagasabb relatív halandóságot — főképpen prosztatarák következtében — az I. osztályban észlel ték. Angliában és Walesben 1959—63-ban azonban a legmagasabb relatív halan dóság az V. osztályban fordult elő. A brit vizsgálatban a nők ivarszervi rákja által előidézett halandóságban különbségek mutatkoztak családi állapot szerint. A házas nők körében (akiket a férj foglalkozása szerint osztályoztak) a halandóság az V. osztályban majdnem kétszer akkora volt, mint az I. osztályban. A hajadon nőknél, akik számára a méhnyakrák kockázata nem olyan nagy, az ivarszervi rák okozta legmagasabb relatív halandóságot az I. osztályban észlelték; tekintettel arra, hogy ezek a megállapítások kevés haláleseten alapulnak, nem megbízhatóak. Mellrák esetén a legmagasabb relatív halandóság az I. osztályban fordult elő a házas nőknél és a III. osztályban a hajadon nőknél Angliában és Walesben. A húgyrendszer rákja okozta halandósággal kapcsolatosan vegyesek a ta pasztalatok. Az USA-ban élő férfiak körében 1950-ben nem volt határozott össze függés a húgyrendszer rákja által előidézett halandóság és a társadalmi osztály között egészben véve. A veserák okozta halandóság azonban az I. osztályban volt a legmagasabb, ugyanakkor a hólyagrákból eredő halandóság a III. osztályban volt a legnagyobb. Angliában és Walesben a férfiak és nők húgyszervi rákja a társadalmi osztályhoz viszonyított fordított arányban változott. A fehérvérűség okozta halandóság a férfiaknál az I. osztályban volt a leg magasabb az USA-ban és a hajadon nőknél Angliában és Walesben. A férfiak és a házas nők körében Angliában és Walesben azonban a fehérvérűségből eredő halandóság az V. osztályban volt a legmagasabb. A társadalmi-gazdasági státusz másik mértéke a jövedelem. A betegség és rokkantság halálozás előtt azonban csökkentheti a jövedelmet és eltúlozhatja a fordított összefüggést a halandóság és a társadalmi-gazdasági státusz között. Ez a probléma elkerülhető olyképpen, ha a szokásos jövedelm et vagy pedig a beteg ség ill. rokkantság fellépése előtti jövedelmet mérik. A 2. tábla bemutatja a kom 2. Rákhalálozási arányszámok lokalizáció és bérkategória szerint K ét nagy vállalat térti alkalmazottai 1965— 1971 Lokalizáció
Bérkategória alacsony közepes vagy magas
(1)
Összes rákfajta Emésztőszervek Légzőszervek Húgy- és ivarszervek Fehérvérűség és a nyirokrendszer Egyéb
71% 79 120 32 69 53
(2)
59% 66 81 31 77 43
Arány
(1)
(2) 1,2 1,2 1,5 1,0 0,9 1,2
Forrás: Statistical Bureau of the Metropolitan Life Insurance Company.
binált halandóságot a rák előfordulási helye és a fizetési osztály szerint a Fő városi Életbiztosító Társaságnál biztosított két nagy cégnél. A halandóságot a rák előfordulási helye szerint a rokkantság fellépése előtti fizetési osztállyal összefüggésben öszehasonlították a csoportos életbiztosítási kötvények tulajdo nosainak halandóságával, akikről jelentést írtak a Biztosító Társaság számára.
KÖZLEMÉNYEK
125
Az összes rák okozta relatív halandóság 20%-kal volt magasabb a legalacsonyabb fizetési osztályhoz tartozó személyeknél, mint a középső és felső fizetési osztály hoz együttesen tartozók körében. A jövedelm i osztály szerepe a legszembetűnőbb a légzési rendszer rákja esetén és a legjelentéktelenebb a fehérvérűség és nyi rokrák okozta halandóság esetén volt. A társadalmi-gazdasági státusz másik mutatója az iskolai végzettség. A 3. tábla halandósági arányokat közölt a rák előfordulási helye és iskolai végzettség
3. Halandósági arányszámok a rák lokalizációja és iskolai végzettség szerint Fehér népesség, 25—64 évesek Egyesült Államok 1960 Végzett Lokalizáció
8 évnél kevesebb
férfi
nő
összes lokalizáció 109% 113% 125 * Gyomor 119 123 Bél és végbél Tüdő, egyéb légzőszervi 118 123 — 87 Mell 142 Női nemiszervek — 99 112 Egyéb
osztályok
alsófokú 8 év férfi nő
száma
középiskola 1—4 év
férfi
nő
112% 105% 107 * 95 111
94% 97 91
94% * 91
114 —
—
—
114
96 98 111 113
95 —
95
94 103 88 88
egyetem, főiskola legalább 1 év férfi nő
83% 56 98 61 —
—
94
92% * 74 90 111 68 100
* Nem áll rendelkezésre adat. Forrás: Kitagawa EM, Hauser PM: Education differentials in mortality by cause of death: United States, 1960. Demography 5:335—339, 1968.
szerint az USA 25—64 éves fehér népességére vonatkozóan 1960-ban végzett vizs gálat alapján.4 Ezek az arányok a rákból eredő halandóságot az iskolai végzett ség egy bizonyos csoportjában az iskolai végzettségtől függetlenül vett össznépességhez viszonyítják. Mind a férfiaknál, mind a nőknél nyilvánvaló a fordított összefüggés az iskolai végzettség és az összes rákbetegség okozta halandóság kö zött. Ez, bizonyos szabálytalanságokkal, érvényes az itt vizsgált valamennyi rák betegségre, kivéve az emlőrákot; az ilyen rákban szenvedő nők körében a leg magasabb halandóságot azoknál észlelték, akik egy vagy több évig jártak főis kolára. Egyes esetekben a halandóság magasabb volt a 8 osztályt végzetteknél, mint azok körében, akik 8 osztálynál kevesebbet végeztek. Általában a rák okoz ta halandóság a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a fér fiaknál egyharmaddal és a nőknél egynegyeddel volt magasabb, mint azok kö rében, akik egy vagy több évig jártak főiskolára. A rákból eredő halandóság eltéréseit társadalmi-gazdasági osztályok szerint nem értjük teljesen és a fent tárgyalt tényezőkön kívül, ezeket részben az élet stílusnak, az orvosi szolgáltatások minőségének, étrendnek és a környezetnek tu lajdonítottuk. Ideális családnagyság A születésszabályozással kapcsolatos ismeretek elterjedésével az iparosított országokban és bizonyos mértékben a fejlődő országokban is a születési arány számok csökkentek világszerte. Az arányszámok azonban még mindig maga sak, bár több országban várható a termékenység csökkenése. A z USA-ban a kí 4 Kitagawa E., Hauser PM: A halandóság eltérései iskolai végzettség és halálok sze rint (Education differentials in mortality by cause of death) : USA, 1960, Demography, 5 : 318—353, 1968.
126
KÖZLEMÉNYEK
vánt gyermekszám jelenleg kettő körül van. A világ számos részében azonban az ideálisnak tekintett családnagyság még mindig rendkívül nagy. Az ideális családnagyság általában arra a gyermekszámra vonatkozik, ame lyet a legkívánatosabbnak tartanak a gazdasági, egészségi és egyéb ténye zők figyelembevétele nélkül. Ezzel ellentétben a várt családnagyság rendszerint az előirányzott illetve tervezett gyermekszámmal egyenlő és a fejlett országok ban tükrözi a gazdasági nyomás és a családtervezési döntéseket befolyásoló egyéb tényezők hatását; a fejlődő országokban gyakran a hatékony születésszabályo zási eszközök hiányát jelzi.
СМЕРТНОСТЬ РАКО М ПО ОБЩ ЕСТВЕН Н О -ЭКО Н О М И ЧЕСКОМ У П О ЛО Ж ЕН И Ю
CANCER M ORTALITY BY SOCIO-ECONOMIC STATUS
