1. FÚRÁSSAL, KÚTKIKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Akusztikus szelvényezés : szeizmikus hullámok sebességének mérésével kemény kőzetekben a repedezettséget, üledékes kőzetekben a tömörödöttséget jelzi. Alkalmas továbbá a cementpalást vizsgálatára, valamint acélcsöves kutakban a szűrőhelyek és az esetleges csősérülések kimutatására. Akusztikus lyukfal televíziós mérés : kemény kőzetek rétegzettségének, repedezettségének kimutatására, valamint rétegdőlés mérésre is alkalmazható. Alappont : a kút közelében elhelyezett magassági jel, mely a kút mélységi jellemzőinek viszonyítási pontja. Alábővítés : a beszűrőzendő réteg feletti záró rakatnál nagyobb átmérőjű fúrás. Áramlásmérés : a víztermelő kút belső terében áramló víz sebességének meghatározása. Áteresztő képesség : a porózus réteg azon tulajdonsága, hogy nyomáskülönbség hatására folyadék, gáz áramolhat át rajta. Átlapolás (átfedés) : a beépített béléscső rakatnak a megelőző csőrakat saruja fölé nyúló hossza. Balöblítés (fordított öblítés) : a fúrólyuk és a fúrócső közötti gyűrűs téren át a talpra lejuttatott és a fúrócső belsejében visszavezetett öblítő kör. Béléscső (csőrakat, béléscsőrakat, béléscsőoszlop) : a fúrólyuk falának biztosítására, a különböző nyomású rétegek elkülönítésére és a nemkívánatos rétegtartalom (pl. talajvíz) kizárására használt cső, illetve összekapcsolt csősor. Béléscső központosító : a béléscsőrakaton meghatározott közökben elhelyezett szerkezet, melynek célja a béléscsőrakat központosítása, ezáltal a mögötte lévő cement -, vagy kavicspalást folyamatosságának, egyenletes vastagságának biztosítása. Béléscsősaru : a béléscsőrakat aljára csavart, rövid, vágóéles csődarab, amely a béléscső beépítési megvezetését, zárását, palást cementezését segíti elő. Az utóbbi esetben visszacsapó szeleppel is felszerelik. Béléscsövezés : az összecsavart béléscsőszálak beépítése a fúrólyukba. Biztonsági béléscsőrakat : az a palástcementezett technikai béléscsőrakat, melyhez a kitörésgátló is csatlakozhat. Bővítőfúrás : a keresőfúrás szelvényének növelése a béléscsőrakat biztonságos elhelyezésének megfelelő átmérőre. Buborékpont : az a nyomás és hőmérséklet által meghatározott mélység, ahol a szabad gáz kiválik. Cementtető : palástcementezésnél a megszilárdult cementtej felső szintjének távolsága az alapponthoz viszonyítva. Depresszió : adott vízszintcsökkenés.
vízmennyiség
kitermeléséhez
tartozó,
a
nyugalmi
vízszinttől
mért
Dinamikus rétegnyomás : víztermelés közben a termelő réteg(ek) felső szintje felett, annak közvetlen közelében mért folyadéknyomás. Ellenállás (két különböző behatolású szondával mért) szelvényezés : elektromos mérési módszer. Alkalmazásával üledékes kőzetekben elkülöníthetők a porózus (homok) és vízzáró (agyag) rétegek. Az ellenállási értékekből következtetni lehet továbbá a szemcseméretekre és a kötöttségre. Kemény kőzetekben jelzi az agyagbetelepüléseket is. Ernyős cementezés : általában nagymélységű kutak kiképzésénél használatos cementezés, mellyel a szűrőzött szakaszok feletti vízadó rétegek elkülönítését a szűrőrakat palástcementezésével hajtják végre a zárórakat (technikai rakat) átfedési szakaszának felső szintjéig. Fajlagos vízhozam : egy méter leszívásra eső vízhozam, azaz a mért vízhozam és a leszívás hányadosa. Folyadék öblítéses fúrás : fúrási módszer, amely a felfúrt anyagot szivattyúval működtetett öblítővízárammal hozza a felszínre. Furadékminta : a fúró által felaprított, az öblítő folyadékkal, légöblítéssel, vagy fúrószerszámmal (szárazfúrás) felszínre szállított, kiszűrt kőzetanyag. Fúrás : a fúrólyuk lemélyítéséhez szükséges technológiai folyamatok gyűjtőneve. Fúrási sebesség (előre haladás) : fúrás közben a méterenkénti tiszta fúrási idő, m/percben kifejezve. Fúrókorona (koronafúró) : magfúrási célra kialakított fúrófej. Fúrólyuk : megközelítően kör keresztmetszetű és függőleges irányú földkéregbe mélyített lyuk. Fúrólyuk elhajlás (ferdeség), szelvényezés : a fúrólyuk dőlésének és dőlés irányának mérésére, illetve a talpeltérés mértékének meghatározására alkalmas mérés. Fúrószerszám : a kőzetaprító fúró (magfúró, véső) és a fúrószár együttese. Fúrószár: a fúrót vagy vésőt a felszíni szerelvénnyel összekötő rudazat, mely rotari-fúrásnál forgatórúdból, fúrócső és súlyosbító-oszlopból áll. Fúróterhelés : a súlyosbító oszlop egy részéből a fúróra ható terhelés, melynek hatására a fúró kőzetbontó elemei a kőzetbe hatolnak. Fúrt vízkút : a földkéregbe fúrt lyuk, melyet csőrakatokkal bélelve víztermelésre alkalmassá képeztek ki. Gázos vízkút : olyan víztermelő kút, melynek vize oldott és szabad gázt tartalmaz. Gáz szeparálás: 1 atmoszféra, vagy alacsonyabb nyomáson kiváló szabad gázminta vételezésére és a gáz-víz viszony megállapítására szolgáló művelet. Gáz – víz viszony : a termelt víz és a szabad állapotú gáz 1 atmoszféra nyomáson meghatározott térfogataránya. Gerjesztett polarizációs szelvényezés : elektromos mérési módszer. Üledékes kőzetek porozitásának, permeabilitásának és szemcseméretének közelítő meghatározására szolgál.
Gyűrűs tér : a fúrólyukban lévő bármelyik csőrakat és a fúrólyuk fala, valamint két egymás melletti csőrakat közötti tér. Hévízkút (termálkút) : 30 Co hőmérsékletű, vagy annál melegebb vizet termelő kút. Hidrodinamikai vizsgálatok : a kút termelési jellemzőinek megállapítása céljából végzett műszeres mérések és vizsgálatok. Homokfogó (iszapfogó) cső : a szűrőcső alá beépített cső, vagy csőrakat, melyben a kút termelése közben a szűrőn átjutott kőzetszemcsék, vagy egy részük leülepednek. Homoktartalom : a termelt vízben lévő homok száraz súlya 100 dm3 vízre vonatkoztatva. Hőmérséklet mérések : két változata van, a pontonkénti (többségében talphőmérséklet), illetve folyamatos hőmérséklet mérés. Nyitott furatban a rétegek közelítő hőmérsékletét jelzi, annál pontosabban, minél hosszabb idő telt el az öblítés leállítása után. Csövezett fúrólyukban palástcementezés után a cementtető-, valamint differenciál szelvényezéssel a rétegvíz belépési és az esetleges nyelő zónáinak kimutatására is alkalmas. Inhibitor : olyan anyag, mely a savoldathoz keverve megakadályozza savazás közben a fémfelületek korrózióját. Inkrusztáció : a belépési ellenállást növelő, illetve a fajlagos vízhozamot csökkentő kémiai jellegű szűrő eltömődés. Iránycsőrakat (vezércsőrakat, vezető béléscsőrakat) : a talajvíz kizárására, elszigetelésére beépített béléscsőrakat. Iszapellenállás szelvényezés : elektromos mérési módszer. Csövezetlen fúrólyukban a víz és gázbeáramlás helyének kimutatására használtos. Iszapjavítás :az öblítő folyadék (öblítő iszap) tervezett összetételének beállítása adalékanyagokkal. Jet – perforálás : rétegmegnyitási módszer, melynek alkalmazásánál a béléscsövet és a cement palástot robbanóanyag – töltetből villamos gyújtással előállított szúróláng lyukasztja át. Jobb öblítés (egyenesöblítés) : a fúrószerszámon át a talpra szivattyúzott és a gyűrűs táren visszavezetett öblítőkör. Karmanytú lokátoros szelvényezés : béléscsőrakatok kötéshelyeinek, folytonossági hiányainak és a szűrőhelyek, perforációk kimutatására alkalmas. Kavicsolás : a vízadó réteg szemszerkezetéhez igazodó, méretezéssel meghatározott, osztályozott és mosott kavicsfrakció elhelyezése a szűrőcső és a fúrólyuk fala közé. Keresőfúrás : a földtani rétegsor meghatározására béléscsőrakat(ok)nál kisebb átmérőjű - előfúrás.
mélyített,
-
a
beépítésre
tervezett
Kismélységű fúrt vízkút : 200 m – nél kisebb talpmélységű kút. Kompresszorozás (mammutszivattyúzás) : légkompresszorral történő víztermelés. Köpenycső (védőcső) rakat : a szűrőrakat beépítési biztonságát szolgáló, visszahúzandó béléscső rakat.
Közbenső (technikai) csőrakat : a szűrőzött szakaszok feletti rétegvizek egymásközti kommunikációjának kizárására szolgáló csőrakat. Középmélységű fúrt vízkút : olyan kút, melynek talpmélysége 200 – 500 m mélységhatárok között van. Kútakna : a kút üzeméhez, karbantartásához szükséges szerelvények elhelyezésére és védelmére szolgáló, vízzáró falazattal készült mélyépítmény. Kutatófúrás : olyan fúrás, melynek célja a felszín alatt feltárható földtani rétegek, kőzetek települési sorrendjének és azok jellemzőinek meghatározására irányul. Kútmélység : az elkészült kút talpmélysége és az alappont közötti távolság. Kútszerkezet : a kút felszín alatti létesítményeinek (béléscsőrakatok, tömszelencék), cementpalást stb.) összessége, illetve geometriája. Laterológ, guard laterológ szelvényezés : elektromos mérési módszer. A kőzetek valódi fajlagos ellenállásának mérésére, kiemelten a vékony rétegek kimutatására alkalmas mérés fajta. Legnagyobb vízhozam : a kútból tisztítószivattyúzással gyakorlatilag homokmentesen (100 dm3 vízben maximum 0,5 g száraz homok lehet) kitermelt legnagyobb vízhozam. Légöblítéses (levegőöblítéses) fúrás : speciális öblítéses módszer, melynél a furadék felszínre szállítása nagy nyomású levegővel, esetenként levegő – hab keverékkel történik. Levegőcső : kompresszoros víztermelésnél a sűrített levegő kútba épített csővezetéke. Lyukbőség szelvényezés : a fúrólyuk, illetve a kiképzett kút belső átmérőjének átmérő változásainak kimutatására alkalmas módszer. Magminta : a magfúróval harántolt rétegszakasz eredeti szerkezeti állapotát megközelítő, laboratóriumi vizsgálatok céljára vett kőzetminta. Mágneses szuszceptibilitás szelvényezés : a kőzetek mágnesezhetőségének alapján a rétegsor tagolására, vízkutatási aspektusból a löszös rétegek kimutatására alkalmas. Megengedett vízhozam : a kútból üzemszerűen termelhető legnagyobb vízmennyiség, melyet a tisztítószivattyúzás során elért legnagyobb vízhozam meghatározott százalékára korlátoznak a szakmai előírások. Megfigyelőkút : olyan fúrt vízkút, amelynek célja nem a vízhasználati víztermelés, hanem a kútba beszűrőzött réteg/ek nyomásviszonyainak, vízminőségének megfigyelése. Mélységi vízmintavevő : a kútba huzalon lebocsátható olyan szerkezet, amellyel a kijelölt mélységből a mélységre jellemző víz kémiai változás nélkül a felszínre hozható. Mikroellenállás, mikrolaterológ szelvényezés : elektromos mérési módszer. Kis behatolási mélysége miatt az iszaplepény és az elárasztott zóna vizsgálatára alkalmas mérés. Nagyátmérőjű fúrt vízkút : olyan kút, melynél a zárórakat átmérője meghaladja a 300 mm – t. Nagymélységű fúrt vízkút : 500 m – nél nagyobb talpmélységű kút.
Negatív fúrt vízkút : olyan kút, melynek nyugalmi vízszintje a terepszint alatt van. Neutron gamma, neutron – neutron (neutron – porozitás) szelvényezés : radioaktív mérési módszer, mely elsősorban a nagy víztartalmú porózus kőzetek kimutatására alkalmas. Nyomás gradiens mérés: a kútban meghatározott pontsűrűséggel mért nyomásparaméterek regisztrálásával meghatározható a buborékpont, a gáz kiválás mélysége. Nyomás visszaalakulás (nyomásemelkedés) mérés: a kút termelésének pillanatszerű leállítása után meghatározott időpontokban a nyomás emelkedésének mérése. Nyugalmi vízszint : a kút beavatkozás mentes, állandósult vízszintjének az alapponttól előjelesen mért távolsága. Oldalfal mintavétel : a geofizikai szelvényezéssel meghatározott rétegekből, utólagosan, laboratóriumi vizsgálatra alkalmas kőzetminta vétele speciális mintavevővel. Optimális termelési mód : gázos vizek termelése olyan méretű termelőcsővel, mely adott mélységű beépítésnél a legnagyobb vízhozamot eredményezi. Öblítőközeg : a fúrás öblítési funkcióját ellátó levegő vagy öblítő folyadék, vagy ezek keveréke (légemeléses fúrás). A kútfúráshoz leggyakrabban, előzetesen összeállított öblítőfolyadékot, öblítőiszapot használnak. Palástcementezés : célja a béléscsőoszlop rögzítése és a rétegek egymástól való elkülönítése. Leggyakoribb kivitelezési módozata a cementtejnek – egy vagy kétdugós Perkins – eljárással kivitelezett - a béléscsőoszlopon keresztüli besajtolása a csőoszlop mögötti gyűrűs térbe. Pozitív fúrt vízkút : olyan kút, melynek nyugalmi vízszintje a terepszint fölött van. Próbaszűrőzés: kutató fúrásoknál és bizonytalan szemcseösszetételű finom homok rétegek vizsgálatánál alkalmazott módszer, melynél a szűrőrakat ideiglenes jelleggel kerül beépítésre. Próbatermeltetés (próbaszivattyúzás) : a beszűrőzött vízadó réteg, valamint a rétegkiképzés hidrodinamikai, hidraulikai jellemzőinek meghatározása többlépcsős vízkivétel mellett. Rétegmegnyitás : a kijelölt vízadó rétegek ideiglenes vagy végleges termelésbe állítása, előzetes szűrőbeépítéssel vagy utólagos perforálással. Rétegpróba (rétegvizsgálat) : szűrőcső beépítésével és szivattyúzással végzett vizsgálat a réteg(ek) termelési jellemzőinek meghatározására. Rétegtisztítás : a vízadó réteg szűrőcső körüli térségéből a fúrás során keletkezett iszapréteg (iszaplepény), valamint az impregnációs, infiltrációs zóna megbontása, eltávolítása és a rétegváz kialakítása. Rétegváz : a rétegtisztítással és tisztítószivattyúzással a szűrő körüli zóna hasznos szemcséiből kialakított természetes szűrő. Rotari – fúrás : gépi hajtású, nagy teljesítményű öblítéses forgófúrás. Sarucementezés : a saruval felszerelt béléscsőrakat legalább 5 m hosszúságú cementtejbe ültetése.
Saruzárás : a saruval felszerelt béléscsőrakat vízzáró elhelyezése a vízzáró rétegbe való besajtolással, cementezéssel (saru, vagy palástcementezés), vagy anélkül. Sűrűség (gamma – gamma) szelvényezés : gerjesztett gamma – gamma sugárzás. Porozitás követő módszer. Üledékes kőzetekben a porozitás, illetve a tömörség-, kemény kőzetekben a bontott, fellazult zónák kimutatására alkalmas mérés. Szárazfúrás : öblítő közeg nélküli fúrási módszer. Szűrőcső : a szűrőrakat azon része, melyet homokmentes víz tartós beáramlására méreteztek, illetve képeztek ki. A szűrőcső lehet -egy szűrőfelületű, ha a szűrőváz maga a szűrőfelület -két szűrőfelületű, ha a szűrővázon kívül másik szűrőfelület is van (pl. huzatszövet) -háromszűrőfelületű, ha a kétszűrőfelületű szűrőt kavicsolással helyezik el. Ha a vízadó réteget perforálással nyitják meg, akkor az esetleges homokolódás, homok beáramlás megakadályozására betét szűrőt lehet beépíteni. Szűrő (szűrőcső) rakat : a legbelső béléscsőrakat, melynek részét képezi a vízadó réteg(ek) bekötését szolgáló szűrőcső. Szűrőmosatás : nagynyomású vízsugárral végzett szűrőöblítés, a szűrő nyílásait és a környező réteget eltömő anyagok fellazítására és kitermelésére. Talphőmérséklet : a fúrólyuk, illetve a kút legmélyebb pontján mért hőmérséklet. Talpmélység : a fúrólyuk, illetve a kút legmélyebb pontjának az alapponttól mért távolsága. Televízió kamerás (optikai lyuktelevíziós) vizsgálat : a csövezett kút belső terének vizsgálatára, szemléletes bemutatására alkalmas. Termelőcső (termelő rakat) : szivattyúzott kútban a szivattyúhoz csatlakozó-, kompresszorozásnál a kútba függesztve beépített csőrakat, melyben a termelt víz a felszínre áramlik. Természetes gamma szelvényezés : rádioaktív mérési módszer. Homokok agyagosságának, inhomogenitásának kimutatására alkalmas. Csövezetlen és csövezett furatban egyaránt használható. Természetes potenciál szelvényezés : elektromos mérési módszer. A vízvezető és vízzáró rétegek kijelölésére alkalmas mérésfajta. Kemény kőzeteknél a repedéseket jelzi. Tisztító szivattyúzás : eljárás a szűrőcső körüli rétegváz kialakítására és a kútból kitermelhető gyakorlatilag homokmentes legnagyobb vízhozam megállapítására. Toldócső : a szűrőrakat szűrőcső feletti szakasza. Tömszelence : két béléscsőrakat közötti gyűrűs tér lezárására szolgáló tömítő szerkezet.
Üzemi vízszint : a termelt vízhozamhoz tartozó vízszint alapponttól mért távolsága. Vízhozam : a kútból időegység alatt kitermelt víz mennyisége. Vízhozamfüggvény (Q-H görbe) : a kitermelt vízmennyiség ábrázolása a depresszió függvényében. Vízkutató fúrás : a vízadó rétegek megismerésére mélyített fúrólyuk, mely megfelelő eredmény esetén kúttá képezhető. Vízmintavétel : a feltárt víz minőségének, kémiai és bakterológiai összetételének vizsgálatához szükséges felszíni vagy mélységi vízminta vétele a vizsgálat szerinti előírások alapján. Vízszint visszalakulás (vízszint emelkedés) mérése : a kút termelésének pillanatszerű leállítása után, meghatározott időpontokban, az emelkedő vízszint alapponttól mért távolságának meghatározása. Zárórakat : az a köpeny (technikai) csőrakat, melynek sarú zárása a vizsgált vízadó réteghez a legközelebb van.
2. TERVEZÉS
A vízügyi, vízjogi engedélyezés körébe tartozó vízkutak kivitelezését csak érvényes vízjogi létesítési engedély birtokában szabad megkezdeni. Az engedélyezési eljárást és a szakhatósági közreműködést kormány - és miniszteri rendeletek1-5, műszaki irányelvek szabályozzák. Ezek meghatározzák az engedélyezés fázisait, a tervezési és adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint az engedélyezési tervdokumentáció felépítését és tartalmi követelményeit, melyet kiegészít a jelen szabvány követelményrendszere. A jóváhagyott engedélyezési tervdokumentáció, az engedélyezési folyamatot lezáró vízjogi létesítési engedély, és előírt kiegészítések alkotják a mélyfúrás kivitelezési tervdokumentációját, ami szerves része a munkahelyi adatnyilvántartásnak. A vízkutak tervezését csak "A" kategóriás víziépítmény - tervezési jogosultsággal rendelkező személy végezheti 6. A tervezési tevékenység menete és szolgáltatásai a jogszabályokban meghatározott időrendhez és kötelezettségekhez igazodva a következőkben foglalhatók össze.
2.1 Vízbeszerzési tanulmány
A tervezés első fázisának követelményrendszerét az MI-10-318:1993 részletezi. Főbb igénypontjai - megrendelői igények részletezése, vízigény számítás - a tervezett fúrási pont (pontok) földrajzi és geodéziai helymeghatározása - földtani és vízföldtani viszonyok bemutatása - a vízkészletek helyi leterheltségének elemzése ( környező kutak adatainak feldolgozása az esetleges hatósági megkötések figyelembevételével ) - javaslat a vízbeszerzésre az esetleges alternatívák felsorolásával. Ha a megrendelői igény megfigyelőkút létesítésével is párosul, a szükséglet indoklása.
Amennyiben a tervezett vízbeszerzés, vízkut/ak / környezetvédelmi hatásvizsgálatra kötelezett 3 , úgy azt az MI-13-45:1990 előírásai szerint kell elkészíteni.
2.2 Kúthely kitűzés A vízbeszerzési tanulmány megküldésével a helyi körülmények ismertségétől függően kell a kúthely kitűzési bejárást kezdeményezni, a vízügyi hatóság és az érintett szakhatóságok, a megrendelő és szükség esetén más, a kút létesítésével esetleg érintettek meghívásával. A helyszíni bejárás során felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell a helyi körülményeket, a kitűzött fúrási pont helyét és a résztvevők nyilatkozatait.
1
18/1996(VI.13) KHVM rendelet
2
72/1996(V.22) Korm. rendelet
3
152/1995(XII.12) Korm. rendelet
4
203/1998(XII.19) Korm. rendelet
5
46/1997 (XII).29.) KTM rendelet
6
3/1998(II.1) KHVM rendelet
2.3 Elvi vízjogi engedély Az elvi vízjogi engedély a szakhatóságok állásfoglalásának birtokában kérelmezhető a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tervdokumentáció, adatok és iratok egyidejű csatolásával. 2.4 Létesítési vízjogi engedély A létesítési vízjogi engedély kiadásának nem előfeltétele az érvényes elvi vízjogi engedély, annak hiányában is kérelmezhető. Jogszabályok határozzák meg a kérelem tartalmát és mellékleteit. Közülük kiemelt fontossága van az engedélyezési tervdokumentációnak, melynek főbb fejezetei a következők - tervezői jogosultság igazolása - tervezői nyilatkozat
( a vonatkozó szabványok és hatósági előírások betartásával kapcsolatban ) - vízbeszerzési tanulmány - kúthely kitűzési jegyzőkönyv - a kút műszaki terve ( műszaki leírás ): Alapadatok Fúrás, kútkiképzés, vizsgálatok Csövezési terv (kút- és figyelőkút típustervek a Függelék 5.3.pontjában) Kútfej és vízhálózati bekötés terve ( megrendelői igények függvénye ) Környezetvédelmi előírások Munkavédelmi előírások Tűzvédelmi előírások A jogszabályokban előírt mellékletek - szakhatósági állásfoglalások - környezetvédelmi engedély (ha a vízbeszerzésre környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítése kötelező3) - az érintett terület feletti rendelkezési jog igazolása.
2.5 Kivitelezési tervdokumentáció Tartalma - vízjogi létesítési engedély és a vízügyi hatóság által jóváhagyott, záradékolt terv - költségvetés ( nem része a munkahelyi dokumentációnak )
3
152/1995(XII.12) Korm.rendelet 1.számú melléklet
3. KIVITELEZÉS
3.1 Fúróberendezések Kutak fúrására csak a Magyar Bányászati Hivatal által engedélyezett7, olyan fúróberendezés használható, melynek teherbírása és felszereltsége lehetővé teszi a jóváhagyott műszaki terv szerinti munka biztonságos végrehajtását. 3.2 Fúrás A furat mélyítésének módját a tervdokumentációban kell meghatározni. A módszer kiválasztásánál mértékadó szempont a feltárás jellege (földtanilag ismert vagy ismeretlen terület), a várható rétegsor kőzettani összetétele, szilárdsága, repedezettsége, kőzetfizikai és hidrogeológiai adottságai. 3.21 Fúrási módszerek a feltárt kőzet felszínre hozatalának módja szerint. 3.211 Szárazfúrás Öblítés nélküli, szakaszos fúrási módszer, melynél a furadékot iszapolóval, csiga-, kanál-, vagy magfúróval, illetve nagyátmérőjű fúrásoknál markolóval hozzák felszínre. Az eljárást általában kavicsteraszokra telepített kutaknál, talajmechanikai vizs gálatokkal kiegészített kutatófúrásoknál használják. 3.212 Folyadéköblítéses fúrás Folyamatos fúrási módszer, melynél a furadék felszínre szállítását a fúrólyukban keringtetett, általában mesterségesen előállított, kezelt folyadékszuszpenzió, öblítő iszap végzi. Az öblítés legfontosabb funkciói közé tartozik továbbá a rétegnyomások ellensúlyozása, illetve a fúrólyuk falának stabilizálása. Használata üledékes, agyagos - homokos rétegsorban csaknem kizárólagos. 3.213 Légöblítéses fúrás Folyamatos fúrási módszer, melynél a furadék felszínre szállítását nagy mennyiségű és nyomású levegő végzi. Állékony, nagyszilárdságú, száraz, repedékes kőzetek harántolásakor használják, amikor jelentős vagy teljes öblítő folyadékveszteségre lehet számítani. Folyadék beáramlásnál a légöblítést felületaktív, habképző anyagokkal egészítik ki.
3.22 Fúrási módszerek a kőzetbontás, kőzetaprítás módja szerint 3.221 Forgatva működő (forgó) fúrás Legelterjedtebb vállfaja a folyadéköblítéses, folyamatos fúrási mód, melynél a fúró terheléséből és a fordulatszámhoz tartozó kerületi sebességből adódó kőzetaprító teljesítménnyel mélyül a furat, miközben a fúrószáron bejuttatott öblítő folyadék a furadékot a talpról elsodorva felszínre szállítja a fúrószár és a fúrólyuk közötti gyűrűs térben ( jobb öblítés ). Balöblítéses fúrás esetén az öblítőkör fordított, az öblítőfolyadék a gyűrűs téren keresztül kerül betáplálásra.
7
2/1981 (Ip.K.11) OBF utasítás
E fúrási mód legkorszerűbb változata az un. rotari fúrás, mely nagy gépi teljesítményű öblítőiszapos ( folyadékszuszpenziós ), jobb öblítéses forgatva működő fúrás, mely elsősorban a nagyobb mélységek fúrási módszere. A rotari fúrás lehet felszíni és talpi hajtású. A felszíni hajtású rotari fúrásnál a forgatóasztal a fúrócső közvetítésével viszi át a forgómozgást a lyuktalpi fúróra. A talpi hajtású fúrásnál a fúrócső csak öblítésre és felfüggesztésre szolgál, a fúrót a csőoszlop alján elhelyezett hidroturbina, vagy villanymotor forgatja.
3.222 Ütve működő (ütő) fúrás A fúrólyuk mélyítésének az a módja, amelynél a véső ismételt leejtésével aprítják a kőzetet. Két változata van, az öblítéses (merevrudazatos fúrás) és a szárazfúrás (kötélfúrás). A hazai kútfúrási gyakorlatban ez a fúrási mód az alacsony fúrási teljesítmény miatt ma már nem használatos, illetve sekély mélységű, kemény, repedezett
kőzetekben a kötélfúrásos változata néhány esetben alkalmazást nyert.
3.223 Ütve és forgatva működő fúrás A fúrólyuk mélyítésének az a módja, melynél a kőzetbontást végző, a lyuktalpon lévő fúrókalapácsot nagy nyomású levegő, vagy hidraulikus energia működteti . A működtető közeg egyben az öblítés feladatát is elvégzi. Kemény kőzetekben hatékony fúrási módszer. Alkalmazási mélységének határt szab a fúrás közbeni víztermelés mennyisége, valamint a működtető levegő, vagy folyadék nyomása.
3.23 Fúrási módszerek a kifúrt kőzetszelvény, illetve a kutatási követelmények szerint. 3.231 Keresőfúrás Azokat a fúrási szakaszokat, mélységközöket, ahol a földtani rétegsor meghatározása szükséges, a beépítésre tervezett béléscsöveknél kisebb átmérőjü – célszerüen 115 - 152 mm – teljes szelvényű fúróval, vagy magfúróval végzett előfúrással un. keresőfúrással kell feltárni. Ez a mérettartomány a fúrási sebesség, a furatból történő mintavétel és a fúrólyuk szelvényezés biztonságos végrehajtása szempontjából optimális. 3.232 Bővítőfúrás A keresőfúrással lemélyített fúrólyukat az előírt béléscsőrakatok biztonságos be építésének figyelembevételével meghatározott szelvénnyel (a beépítendő béléscsőnél min. 38 mm - el nagyobb átmérővel ) fel kell bővíteni a tervbe vett saruzárás helyéig, illetve a kút végleges talpmélységéig. 3.233 Teljes szelvényű fúrás A fúrólyuknak azokon a szakaszain, ahol a tervdokumentáció keresőfúrást nem ír elő, a fúrást a béléscsőrakat átmérőjének megfelelően, teljes szelvénnyel kell végrehajtani.
