II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1 1 Célok meghatározása 1.1 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum d k elkészítésének lké í é é k céljai: élj i 1. A stratégia tervezésének folyamatát az olvasó elé terjeszteni y az olvasó elé tárni 2. A taktikai tervezés folyamatát 3. A külső befolyásoló tényezők felsorolása, amelyek közül a legfőbb a források kérdése 4. A meghatározott tervek meghatározott feladatokat és célokat feltételeznek; ezeket is be kívánjuk mutatni
1 Elemző rész – 1. 1.2 Helyzetelemzés y
1.2 HELYZETELEMZÉS 1 A stratégiai tervezés dokumentumainak 1. rendelkezésre állása Cece Nagyközség nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával, ami azért is hátrányt jelent az önkormányzat számára számára, mert így nincs meg az a keret, melyben folyamatosan fejleszthetnék a nagyközséget. Egy ilyen stratégia (még nem is Integrált Településfejlesztési Stratégia de legalább a nagyközség fejlesztésére irányuló Stratégia, stratégia) létrehozása már csak a pályázatok miatt is fontos lenne, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a fejlesztéseknél.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megadná annak esélyét, hogy az önkormányzat hosszútávú stratégiai célokat fogalmazzon meg magának. Ehhez meg kell vizsgálnia mostani helyzetét, hogy tudja, mely erősségeire építhet a jövőben, és mi az, amit fejleszteni kell. Ezután következhet csak az a lépés, melyben projektekre bontják a stratégiát.
1.2 HELYZETELEMZÉS Hogy a stratégia megalkotásakor éppen mire van pénz, irreleváns a stratégia szempontjából nézve. Természetesen fontos tudni, mire mennyit költhetünk, de a stratégiának nem feladata ezt meghatározni. Viszont amikor már a projekteknél tartunk, jó tudni a pénzen kívül azt is, hogy milyen hatást gyakorol a környezet a településünkre. A jogi környezet éppoly fontos itt, mint a fizikai.
1.2 HELYZETELEMZÉS • ecén a fejlesztési stratégia inkább tűnik esetlegesnek esetlegesnek, mint minden tekintetben megalapozottnak. A stratégia után legelőször is egy gazdasági programot kell létrehozni létrehozni, amely konkrét, az egyes folyamatokkal is kapcsolatba hozható helyzetelemzést tartalmaz, tartalmaz hogy ezáltal végül a teljes fejlesztésre kiterjedően határozhassák meg a fejleszteni kívánt területeket, területeket az azokhoz kapcsolódó feladatokat és részfeladatokat.
1.2 HELYZETELEMZÉS Egy komplett gazdasági program magába foglalná, hogy milyen y források állnak rendelkezésre a tervezett fejlesztések megvalósításához. Itt lehetne szólni a különböző külső és belső forrásokról is, és meg kellene határozni ezek nagyságrendjét is.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program abban hasonlít a stratégiához stratégiához, hogy – bár egy fokkal már konkrétabb, mint a stratégia – nem tud egyes célokkal, célokkal azaz taktikai lépésekkel foglalkozni. foglalkozni Nem is ez a célja, hanem csak az, hogy leírja, melyek azok a források melyek már hasznosíthatók források, hasznosíthatók, és melyek azok, azok melyek előteremtésre szorulnak, és azt is, hogy ezek honnan származnak majd majd.
1.2 HELYZETELEMZÉS Erősségnek tekinthető, hogy a településrendezésre vonatkozó elképzelések léteznek. Ezeket egy konkrét tervben össze is foglalta az önkormányzat. g g egy g Ez a terv azonban semmi esetre sem lehet megegyező koherens stratégiával. A településrendezésbe ugyanis sok nézőpont nem számít bele, ami pedig szerepet játszhat a stratégiánál.
1.2 HELYZETELEMZÉS A hosszútávú működést szolgálná, szolgálná ha önálló vagyongazdálkodási koncepció kialakítására kerülne sor az önkormányzatnál A gazdaságosság szempontja mellett az önkormányzatnál. eredményesség és hatékonyság is elemezhetővé válna így. A vagyongazdálkodás dálk dá már á ma iis nagy szerepett ját játszik ik a költségvetésben, de még nincs rá kialakult önálló stratégia.
1.2 HELYZETELEMZÉS A település fejlődése jobban elérhető és nyomon követhető lenne, ha egy ilyen önálló dokumentum létezne Az is bizonyítja ezt, létezne. ezt hogy most kissé széttagolt (de semmiképp sem szétesett) a vagyongazdálkodás az önkormányzatnál Ha egy ilyen összefoglaló stratégia önkormányzatnál. születne, azzal elérné az önkormányzat, hogy lássa, milyen irányvonalon fog haladni az elkövetkező években.
1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A stratégiai tervezés humánerőforrás jellemzői Megfelelő alapra kell helyezni a stratégiát is. Ez az alap a ggazdasági d s g program, p g , melyy a polgármesteri p g s hivatalban v b születik.
1.2 HELYZETELEMZÉS Sajnos az önkormányzat nem rendelkezik saját üzemeltetésű honlappal, így stratégiája sem érhető el az interneten. Ezen a területen mindenképp ajánlott a fejlesztés. Ily módon nem látszik az sem, hogy a stratégia milyen módon jött létre: konszenzusban vagy kompromisszumok útján.
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A taktikai tervezés lépései A taktikai k ik i tervezést é is i két ké részre é lehet l h osztani:i ¾ A taktika fontos, amikor költségvetést terveznek az önkormányzatnál; g ¾ Ezen kívül nem szabad elfeledkezni a stratégia megvalósítására létrehozott projekt.
1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégia alapján lebontott tervek és azok hatásai a költségvetésben g is szerephez p jjutnak. Ezek azonban leginkább csak a múltat, a múlt eredményeit mutatják be,, viszont nem vonatkoznak a jövőre. j Ha a több évre szóló projekteket nézzük, ugyan juthatunk megfelelő információhoz, de ez más esetben nem valószínű.
1.2 HELYZETELEMZÉS Eredményesebb y lehetne a költségvetés g tervezése,, illetve jobban és hatékonyabban tudna dolgozni és döntést hozni a képviselőtestület, p , ha a hosszú távú programok p g hatásai, amelyek a bevételi és kiadási oldalon megjelennek, gj láthatóak lennének, de erre jelenleg j ga költségvetés nem ad lehetőséget.
1.2 HELYZETELEMZÉS Míg a stratégia hosszú távon elérendő célokat fogalmaz meg, addig a gazdasági program megpróbálja ezeket lebontani, hogy kisebb lépésekben lehessen haladni. De még az itt leírt célok is csak akkor jöhetnek létre, ha a forrás, amely szükséges a cél eléréséhez, megvan hozzá. Ez még a stratégia egészére is kihatással lehet, hiszen változtathatja azt. A hivatal dolgozói végzik a fejlesztési projektek előkészítését, ők is pályáznak, ha arról van szó.
1.2 HELYZETELEMZÉS 44. Források F á k rendelkezésre d lk é állá állása Cece, mint minden egyes település, fejlődni szeretne, új projektek sorával kívánja fejleszteni a teljes nagyközséget. Ehhez azonban nem mindig tudja kigazdálkodni a kellő forrásokat, ezért pályázik. A külső források két csoportba oszthatók: ¾ Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források ¾ Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen át tt külső átvett kül ő fforrások, á k támogatások tá tá k
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források: ¾ Ilyen például a folyószámlahitel, mely működésfinanszírozási célú. ¾ De ilyenek a fejlesztési célú hitelek is.
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Ezekk pályázati E ál á i fforrások, á k melyek l k lleginkább i kább az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz k kapcsolódnak. lód k
1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Elképzelhető p az is, s, hogy gy az önkormányzat y nemcsak cs az Európai Unió által támogatott Új Magyarország Fejlesztési j Tervben szereplő p p programokat g valósítja j meg, g, hanem hazai forrású alapokra is pályázik. Ezt a lehetőséget g sem szabad figyelmen gy kívül hagyni. gy
1 Elemző rész – 1. 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS A településnek vannak stratégiai céljai, még ha a stratégiáról szóló dokumentum nem is transzparens. Elmondható azonban, hogy nagy szerepet játszik a tapasztalás az önkormányzatnál, ami azért jelent csak problémát, mert így sokszor az egyes célok nem igazolhatók. Ezeket a problémákat mindenképp javítani kell, mert jelenleg hiányosságok tapasztalhatók a célok meghatározása tekintetében.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A források rendelkezésre állása fontos kérdés a projektek, programok elvégzésének, megvalósításának sorrendjénél. A többéves fejlesztési j p projektek j minden év költségvetésében megjelennek ugyan, de nem láthatók a maguk teljességében, így nem tudnak hozzájárulni a döntéshozatalhoz. Az önkormányzat y kénytelen y külső forrásokat is bevonni,, hogy fejlődni tudjon.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A vagyongazdálkodás sarkalatos pont. Bár létezik ez a fogalom, részekből áll össze, így aztán nem ad teljes képet, de mindenképpen tervszerűen működik. A polgármesteri hivatalban megvan az emberi erőforrás, erőforrás hogy a fejlesztéseket előkészítsék és lebonyolítsák, valamint hogy pályázzanak. valamint, pályázzanak
2 Tanácsadói rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum elkészítésének céljai: y g időt igénybe g y vevő tervekhez ¾ Az eltérő mennyiségű szükséges lépések lefektetése v s folyamatának y sztenderdizálását s d d s megelőzi g a ¾ A tervezés stratégiai tervezés szükségességének ¾ tudatosítása ¾ Stratégiai tervezetek gyakorlati megvalósításának f d fundamentumait t it meghatározni h tá i ¾ A költségvetés forrásainak – a célok elérésének érdekében - stabilizálása és állandósítása
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Célszerű stratégiák a település számára a jövőre nézvést: ¾ Primer igény van egy a településre globálisan kiterjedő fejlesztési koncepcióra. ¾ Ha nem teljes megvalósítása az Integrált Településfejlesztési Stratégia jogi előírásának, mindenképpen az itt előírt elemeket érdemes követni. követni
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Egy lehetséges IVS-ig is szükségesek bizonyos dokumentumok,, amelyek y a fejlesztési j stratégiák g referenciájában fontosok, jelen esetben ezek a gazdasági programra p g vonatkoznak: ¾ SWOT, mely a stratégiák megvalósításában valóban effektív ¾ A település egészének célját szolgáló, egységes, nem csupán elméleti szinten meglévő célmeghatározások
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Át kell gondolni a gazdasági programot is, mert igaz, hogy nagyon sokat segítenek a tapasztalatok, tapasztalatok de nem lehet csak ezekre építeni: minden esetben helyzetelemzést kell alkalmazni, hogy reális képet kaphassunk a valóságról.
22. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Abban a gazdasági programban lévő feladatok és megvalósítási módok, ami épp fut, szükség g van, hogy azok végrehajthatóak legyenek. Ezen végrehajthatóság eléréséhez a cselekvési tervben nyújtunk útmutatást.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS a.) Cselekvési terv A hosszú távú projektek és a sok évre vállalt kötelezettségek legyenek tartozékai a tervnek és kerüljenek bele a költségvetési rendelet mellékletébe Ö Foglalják írásba ezt a koncepciók készítése során
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS
Azon külső források összegyűjtése, amelyek a stratégiai célok megvalósulásához kellenek már a jelenleg futó gazdasági programból is kihagyhatatlanok, de főleg kihagyhatatlanok az egységes IVS-ből. A külső feltételek állandó változása miatt a költségvetési tervezetben csak vázlatpontokban kell érinteni a külső forrásokat. forrásokat A vázlatpontok rögzítése a rendelet mellékletében, vagy a k koncepciókészítés ióké íté folyamán f l á
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia újragondolásának két aspektusa: Megegyező szempontok mutatkoznak meg a különböző vagyoni g elemek nyomán is, ezért kéne egységesíteni g g a vagyongazdálkodási szabályozási környezetet. pj hatályba y úgy gy egy gy fejlesztési j határozat,, hogy gy Ne lépjen abban nem vették számba a megvalósulás utáni fenntartási és működtetési kiadásokat.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása A költségvetés készítése közben nem szabad elfeledkezni azon folyamatoknak y az ismertetéséről,, amelyeknek y pénzügyi hatása messze elnyúlik. A lehetséges végrehajtás: költségvetési rendelet és/vagy költségvetési koncepció felállítása
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Annak bemutatása, hogy a megszerezhető külső források hogyan változnak. Lehetséges stratégiai végrehajtások: a fejlesztési stratégiai készítése során felmerülő változások maradandóvá tétele a költségvetési rendeletben és/vagy koncepcióban g taktikai végrehajtások: g j a polgármester p g feladata,, Lehetséges hogy egy tájékoztatót adjon ki, akkor, amikor nagy horderejű, j , kikövetkeztethetetlen forrásváltozás jön j létre
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Egységes vagyongazdálkodási környezet megteremtése. A lehetséges végrehajtás: ki kell dolgozni egy egységes vagyongazdálkodási koncepciót, melyet azután rendelettel kell biztosítani a jelenlegi szabályozás egységeinek újragondolásával.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Ki kell kalkulálni, hogy a fejlesztések után, milyen költségek g fognak g felmerülni (üzemeltetés, ( , fenntartás)) A lehetséges végrehajtás: a programtervezési módszer egységeit kell felhasználni, amikor a költségvetést tervezik, ezek a tervek már kapaszkodót adnak.
2 Tanácsadói rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Számítógépes eszközök alkalmazására van lehetősége az önkormányzatnak a stratégiai tervezés folyamán, amivel él is. Az önkormányzatnak saját j weboldalt kellene üzemeltetni, ahol minden érdekelt hozzáférne a közérdekű dokumentumokhoz. (pl. stratégiai terv) Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy sajátjukként kezeljék az önkormányzati y célokat,, és hozzájáruljanak j j azok megvalósulásához.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Az Excel segítségével lehet elkészíteni az éves költségvetést.
