1. CÍMLAP Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

1 .

C Í M L A P

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Megrendelő:

Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala Monostorpályi Bajcsy-Zs.u.1.sz. 4275

Tervező:

LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak utca 10.sz. 3525

Miskolc, 2013. június hó

Monostorpályi község Településrendezési Terve

Alátámasztó munkarész

1


2. ALÁÍRÓLAP MONOSTORPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 Okl. Településmérnök Szarkáné Györe Mária TT-05-0460 Településmérnök

Dr. Petrus József Csaba Mélyépítés, elektromos energia és hírközlésellátás (vizsgálati anyagok, javaslatok):

Szabó Béla V1,VCS1,VCS2,BSZFG/09-0034

Tömöri Imréné Tervezőiroda vezető PLANET CP Mérnöki Iroda Kft. Gáz közmű tervező:

Tóth Péter Elektromos tervező: Kozaróczy Kornél TE-T/05-0052 Hírközlés tervező: Csótai István TH-T/05-0267



2

Közlekedés- és víziközmű tervező: Szabó József

Dr. Vincze János KÉ-T, K1d-1, VZ-T /05-0506 (folyamatban a TV betűjellel kezdődő jogosultsági szám megkérése) NÓVIA KFT.

Papp Gábor KÖ/05-1152 NÓVIA KFT. Tájrendezés és környezetalakítás: Dobos Sára TK-05-0018/08 ÉLETTÉR Bt. Jogosultsági jelek értelmezése: TT – Településrendezési jogosultság TK – Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési jogosultság K1d-1 – Településrendezési közlekedési tervezési jogosultság TV-T – Településrendezési vízi közmű tervezési jogosultság TE-T – Településrendezési energiaközmű tervezési jogosultság TH-T – Településrendezési hírközlési tervezési jogosultság VZ-T – Vízimérnöki tervezési jogosultság KÉ-T – Közlekedési építmények tervezési jogosultság KÖ-T – Közlekedésmérnöki (korlátozott) tervezési jogosultság VCS1 – Vízilétesítmény vezető tervezési jogosultság VCS2 – Csatornázás tervezési jogosultság BSZFG – Földgázipari építmények tervezési jogosultság V-1 – Épületvillamossági (energiaellátás, világítás, informatika, villámvédelem) tervezési jogosultság

Lautner Emőke ügyvezető



3


3. TARTALOMJEGYZÉK Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. Összefoglaló településrendezési javaslatok 1.1. Előzmények 1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások 2. A településszerkezet változása 3. A szabályozás főbb elvei 4. Tájrendezési és környezetalakítása munkarész 4.1. Táj és természetvédelem, tájrendezés 4.2. Környezetvédelem, környezetalakítás 5. A települési infrastruktúra elemei 5.1. A település intézményrendszere 5.2. Lakásellátás 5.3. Közlekedésfejlesztési javaslat 5.4. Közművek fejlesztési javaslata 6. A Településszerkezeti Terv és a Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Terv összhangjának igazolása 6.1. A Hajdú Bihar Megyei Területrendezési Terv Monostorpályi községet érintő elhatározásai 6.2. A Hajdú Bihar Megyei Térségi szerkezeti terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása 7. Biológiai aktivitási mérleg 8. Tűzvédelmi tervfejezet 9. Vízügyi Szakvélemény

2013. június hó



4


1. ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 1.1. Előzmények, mérnöki műszaki előkészítés Irodánk a LA-URBE Építésziroda Kft. kapott megbízást a község településrendezési tervének elkészítésére. A tervezési munka, mely vizsgálatokkal, helyzetelemzéssel indult, 2003-ban kezdődött, melyet a településfejlesztési koncepció összeállítása és jóváhagyása követett. Több megszakítás után a tervek 2008-ban tervtanács elé kerültek, azonban az egyeztetési eljárás nem folytatódott. A település vezetősége végül úgy döntött, hogy az eddig elkészült anyagokat (jogszabályváltozások, új fejlesztési igények miatt) a tervezővel felülvizsgáltatja és újraindítja az egyeztetési eljárást. A településrendezési terv 2009-decemberében indult újra, új egyeztetési eljárás keretében. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban Étv.) szerint újra megkeresésre kerültek az egyeztetési eljárásban érintett államigazgatási szervek, szomszédos önkormányzatok és érdekképviseleti szervek, melyek előzetes állásfoglalást adtak a tervkészítéssel kapcsolatban. A szervek ismertették az általános jogszabályi követelményeket, kiemelvén saját szakterületükre vonatkozó észrevételeket. A tervek felülvizsgálatával egyidejűleg aktualizálásra került a település fejlesztési koncepciója, melyet a Képviselő-testület a 87/2011.(VI.15.) számú határozattal fogadott el. A tervezési területre vonatkozó digitális alaptérképeket a Polgármesteri Hivatal megvásárolta a Nemzeti Kataszteri Program Kht-tól, melyet a rendelkezésünkre bocsátott. Mivel az alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával digitálisan áll rendelkezésre, így alkalmas a már meglévő korábbi, jóvá nem hagyott terv fogadására. A korábbi papír alapú terv digitalizálásával létrehozott állományon elkészült tervek átdolgozásra kerültek az új digitális alaptérképre. Az átdolgozással egyidejűleg figyelembevételre kerültek a magasabbrendű tervek, így az országos területrendezési terv (továbbiakban OTrT.) és az időközben jóváhagyott Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési terv (továbbiakban megyeterv). A felülvizsgálat egyik irányadó eleme a nemrég jóváhagyott megyeterv, melyhez való igazodás kötelező, a településszerkezeti terv megfelelőségét igazolni szükséges. Az OTrT elhatározásait és térségi övezeteit a megyeterv tovább pontosította, ezért részletgazdagabb, jobban tükrözi Hajdú-Bihar megye elképzeléseit. A megyeterv térségi övezeteit a településszerkezeti terv tovább pontosítja, igazodva a megyetervben szereplő térségi övezetekhez. A területfelhasználási besorolásnál figyelembevételre kerültek a térségi övezetek, mely Monostorpályi igazgatási területén megoszlanak mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségi övezetekre. Alapként szolgált az erdőkataszter, mely ábrázolja a meglévő erdőterületeket és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket → ezen területek besorolása erdő területfelhasználási kategóriába került. Összegyűjtésre kerültek a természeti védelemmel, és az ökológiai hálózattal érintett területek, melynek területfelhasználási besorolásánál a védelem érdekében törekedtünk a korlátozott területhasználatra. Védett területek csak a külterület északi részén találhatóak, ezek a területek viszont tájvédelmi körzetek, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges természetmegőrzési területek. Az ökológiai hálózat területe azonban kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt. A védett területek miatt az északi részen található a magterület, míg délen ökológiai folyosó és azok pufferterülete húzódik. A település nagy része, főleg az északi rész térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.



5

A tervlapokra felkerültek a korlátozó tényezők is, mint a belvízveszélyes területek, rekultiválandó területek, nyilvántartott régészeti területek, stb. Monostorpályiban szerencsére nem található kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és az árvízveszély sem fenyeget. A belvízveszélyes területek között megkülönböztetünk közepesen és mérsékelten veszélyeztetett területek, szerencsére erősen veszélyeztetett terület nincs. A közepesen veszélyeztetett területek viszont rendszeresen belvízjárta területek. Előzetes véleményezési eljárás Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírja, hogy a településrendezési tervek készítését előzetes véleményezési eljárásnak kell megelőznie. A Polgármesteri Hivatal az előzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az államigazgatási eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, melyek a településrendezési terv készítését akadályozták volna. Az előzetes vélemények a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv készítésekor beépültek a javaslatokba. Előzménytervek A tervkészítés alapja a magasabb szintű tervek figyelembe vétele. Az Országos Területrendezési terv alapján kidolgozásra és jóváhagyásra került Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve. A településszerkezeti terv elkészítésénél a jóváhagyott megyetervet, mint magasabbrendű tervet vettük alapul. A Településszerkezeti terv és a megyeterv összhangját számításokkal igazoltuk. (A megyeterv elemzését és valamint a településszerkezeti tervvel való összhang igazolását lásd a 6. fejezetben). Országos Területrendezési Terv

Részlet az Országos területrendezési tervből Monostorpályi község besorolása a módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásai szerint. Országos területfelhasználás rendszere:  mezőgazdasági térség  erdőgazdálkodási térség Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) a település É-i, részét az „erdőgazdálkodási térség” kategóriába, D-i részét a „mezőgazdasági térség” kategóriába sorolja. Az erdőgazdálkodási térségbe tartozó területet az alacsonyabb szintű területrendezési terveknek (megyei szintű, települési szintű) legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába, míg a mezőgazdasági térség esetén belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, és a fennmaradó területen egyik esetben sem jelölhető ki városias települési térség.



6

Építmények által igénybevett térség szerint Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei:  400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei Közlekedési hálózatok és építményeik  Országos kerékpárút törzshálózat A települést érinti továbbá az Országos ökológiai hálózat övezete, és a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. Országos ökológiai hálózat övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A lehatárolt terület Monostorpályi igazgatási területét mutatja. Településfejlesztési koncepció Monostorpályi község Önkormányzatának Képviselőtestülete a település kiegyensúlyozott működésének és arányos fejlesztésének elősegítésére, valamint annak érvényre juttatása érdekében, hogy a településrendezési tervben a területhasználatra és szabályozásra vonatkozó meghatározások tükrözzék az önkormányzat településfejlesztési elhatározásait, megalkotta a község településfejlesztési koncepcióját, melyben megfogalmazta a település hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait. A fejlesztési koncepció 2010-ben aktualizálásra került.



7

1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok A település saját intézményrendszerrel rendelkező, a Derecske-Létavértesi kistérség önálló települése. A település fekvése miatt az Észak-Alföld régióhoz tartozik, amely 3 megyét foglal magába: SzabolcsSzatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Az Észak-Alföldi régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és népességű régiója. Közlekedési és település földrajzi helyzete, térszerkezeti elhelyezkedése viszonylag jónak mondható. Debrecen vonzáskörzetének hatása érvényesül. Még a debreceni településegyüttes részeként a megyeszékhelyet körülvevő belső agglomerációs övezeten belül, de már annak távolabbi, délkeleti szélén helyezkedik el. Térszerkezete helyzetét sokkal inkább a szomszédos Létavértes és Hosszúpályi, valamint a Magyar – Román államhatár melletti fekvés határozza meg. Az elérendő cél – a települési együttműködés racionális feladatainak megtartásával – a település önállóságának megtartása és térségi szerepének megőrzése. 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások A község népességszámának változásait a népszámlálási adatok alapján lehet figyelemmel kísérni, az első hivatalos népszámlálás 1870 óta. 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990

1.623 fő 1.656 fő 1.899 fő 2.010 fő 2.151 fő 2.126 fő 2.363 fő 2.648 fő 2.808 fő 3.120 fő 2.681 fő 2.413 fő 2.163 fő A népességszám változása (1870-1990.)

A népszámlálási adatokból jól kivehető, hogy az 1870-es népszámlálást követő folyamatos népességnövekedés lendülete az 1960-as évben tört meg. Monostorpályi ekkor 10 év alatt népességének közel 15 %-át vesztette el. Monostorpályi az 1960 és 1990 között három évtized során népességének közel 30 %-át vesztette el. A kedvezőtlen előjelű tendencia csak az utóbbi években látszik megfordulni, vagy legalábbis lelassulni. Az elmúlt 10 évben stagnálás és kismértékű növekedés figyelhető meg. A lakónépesség számának ingadozásában a születések száma, a halálozási arányok és az elvándorlás játszik nagy szerepet. A 90-es évtized közepétől minőségileg új helyzet következett be, kedvező forgalmi helyzete, Debrecenhez való közelsége miatt kedvelt célterületté vált a nagyvárosból kiköltözni vágyó, a nyugodtabb és olcsóbb vidéki életformát választó városi lakosság számára. A népességszám stabilizálódott, sőt újra növekedésnek indult, miközben az elöregedés miatti természetes szaporodás ma is negatív előjelű. A várható népességszám 15 éves távlatban maximum 2300 fő. Az utolsó 20 év adatai: 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Monostorpályi község Településrendezési Terve

2.146 fő 2.150 fő 2.147 fő 2.141 fő 2.149 fő 2.153 fő Alátámasztó munkarész

8

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2.134 fő 2.127 fő 2.140 fő 2.165 fő 2.221 fő 2.226 fő 2.238 fő 2.222 fő 2.220 fő 2.214 fő 2.231 fő 2.245 fő 2.259 fő 2.233 fő

NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA

22 33

22 45 22 14

22 20

2200 2180 2160

21 56

Lélekszám

2220

22 31

22 38 22 22

22 21

2240

22 26

2260

22 59

2280

2140 2120 2100 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Évek

Vándorlási különbözet: Szoros összefüggésben van a község népességének száma a természetes szaporodás és fogyatkozás, valamint az elvándorlások arányával. A vándorlás egyenlege / a beköltözések és elköltözések aránya / jelzi a település vonzerejét, életképességét. A népesség vándorlásának alapvetően két fő oka van: a munkaalkalmak és a jobb életkörülmények keresése. A vándorlások negatív különbözetének kialakulásáért elsősorban a képzett fiatalok elköltözése a felelős. A fiatalok elvándorlásának számát azonban kismértékben kompenzálja a közeli Debrecenből kiköltöző nyugalomra vágyó családok beköltözése. A vándorlási különbözet várhatóan javulni fog a tervezett lakóterület fejlesztésekkel megteremtett kínálat miatt. Nemzeti kisebbségek 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg ukrán és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát. Munkanélküliség Munkanélküliségi ráta:

30 %

A településen belül elsőrendű cél kell legyen a munkanélküliség csökkentése, melyet részben a településen belül kell megoldani vállalkozásélénkítő programokkal és a vállalkozói övezet kijelölésével, illetve az agglomeráción belül a megközelítési viszonyok javításával.



9


2. A TELEPÜLÉSSEZRKEZET VÁLTOZÁSA Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

2.1. A településszerkezet területfelhasználási elemei A településszerkezet fejlesztésének céljai: Célként tűzzük ki, hogy a település: – be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, és a településközpont méltó kialakítása. – biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, falusi turizmus) Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen, elsősorban a belterületi tartalékok kihasználására kell törekedni. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító terület bővítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni. Mivel a település belterülete hagyományosan vidéki települési térségbe tartozik, így a belterületi területfelhasználási kategóriák közül nem jelölhető ki településközponti vegyes terület. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: – elsősorban a belterület tartalékait és a falusi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat, kell megragadni kínálati szereppel Földrészlet statisztika fekvésenként

fekvés

földrészletek száma

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület (m2)

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

1330

1

0

2982630

22

29464

2243

külterület

1418

0

0

41067921

112

2163557

28962

zártkert

288

0

0

387234

25

19343

1345

ÖSSZESEN

3036

1

0 44437785



10

Belterület A belterület területfelhasználására a vegyes jellegű települések természeti adottságokkal összhangot mutató területfelhasználása jellemző. A település területhasználata a belterületen belül harmonikus, egyensúlyban van. Intézményterületek és lakóterületek A településen belül a „Tubus magtárak” környéke tekinthető településközpontak. Ezen a részen helyezkedik el az általános iskola, az óvoda és a templom is. Monostorpályi község intézményterületei lakóterületekkel keveredve helyezkednek el. Az intézményhálózat alapfokú intézményekből és kereskedelmi jellegű intézményekből tevődik össze. Az intézményterületek, mivel nem jelölhető ki településközponti vegyes terület, lakóterületi területfelhasználáson belül helyezkednek el. A területfelhasználás intenzitását tekintve a településközpont kertvárosias-, míg a többi lakóterület falusias lakóterületi besorolást kapott. Az újonnan kijelölt lakóterületek esetében igény mutatkozik a kertvárosias és a falusias jellegű lakóterületekre egyaránt. Javasolt beavatkozások A tervkészítés során kijelöltük, számításba vettük azokat a területeket, melyek belterületi tartalékként kihasználhatóak, elsősorban ezen területek beépülését támogatjuk. Ezen területek mellett azonban szükség van új lakóterületek kijelölésére, a településfejlődés lehetőségének megteremtése miatt. Helyszíni bejárás, konzultálás alapján figyelembe vettük a lakóterületek kijelölésénél és az építési előírások megalkotásánál a terepviszonyokat és a mélyfekvésű területeket. A településfejlesztési koncepcióban meghatározott lakóterület-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb elképzelések:  belterületi tartalékok kihasználása,  egységes épített környezet kialakítása,  közterületek rendezése az épített és a természeti környezet védelmével összhangban. A településfejlesztési koncepció a meglévő területek megtartása mellett a településközpont területén az alábbi fejlesztéseket fogalmazza meg: - A településközpont területhasználatának, központi jellegének erősítése intézményhálózat rekonstrukciója. - A műemlék együttes környezetének rehabilitációja és bekapcsolása a tervezett zöldterületi rendszerbe. - A települési értékvédelem, mint idegenforgalmat is vonzó beruházás, település rehabilitáció  épületek rekonstrukciója  településszerkezet és települési karakter védelme, a történelmi település hangulatának megőrzése  a településképben az utóbbi korok sikertelen beruházásaival okozott sebek rendbetétele A terv nagy hangsúlyt fektet az építészeti és a természeti értékek védelmére. Az építészeti értékek védelmére a helyzetelemzés munkarészben karaktervizsgálat készült. Számba vételre került a település épületállománya, a hatályos helyi értékvédelmi rendeletben szereplő épületek körét bővítve, a terv újabb épületek építészeti védelmére tesz javaslatot. A terv részeként elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kijelölt lakóterületi tartalékok a település számára lakóterületi kínálatot jelent, mely a népességmegtartó képességét javítja, lehetőséget teremt az esetleges betelepülők számára. A fejlesztési szándékok elősegítik egy egységes településközpont kialakulását, biztosítja a településfejlődés belső igényeihez szükséges intézményterületek bővülésének lehetőségét. A településfejlesztési koncepció elősegíti a településközpont rehabilitáció elindítását, melynek társadalmi-, gazdasági hatásai pozitív jellegűek.



11

A településközpont megújulása növeli Monostorpályi vonzerejét, elősegíti a település arculatának fejlesztését, növeli az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást kelt az idegenforgalom területén is. Szabályozás: A minimális teleknagyság és szélesség a kialakult telekstruktúra figyelembevételével került meghatározásra. A kialakított övezetek falusias és kertvárosias karakterű családi házas beépítést tesznek lehetővé. Az építménymagasság a falusias lakóterületeken átlagosan 4,5 m, míg a kertvárosias lakóterületeken 6,5-7,5m. A beépítési % és a kialakítandó legkisebb zöldfelületi mérték az OTÉK előírásainak megfelelően került meghatározásra.  Zöldterületek fejlesztése: A település területén kevés olyan zöldterület található, ami közparknak kialakított. A településközpontban a Landler téren található közpark, melyet egy emlékmű díszít. A település zöldfelületeit fejleszteni érdemes, fásítással, játszószerek, közterületi elemek, utcabútorok díszítésével. Fejlesztési célok: Fejlesztési cél a településen lévő közparkok, zöldfelületek növelése. Kialakításukat majd a zöldterületi javaslatnak megfelelően célszerű összekapcsolni az utcafásítási programmal. Megoldandó feladat, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatának erősítése, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A zöldterületek és a zöldfelületek kondicionáló hatásai a település lakossága számára elengedhetetlenek, növelik az itt élők komfortérzetét, valamint kedvező hatást keltenek az idegenforgalom területén is. A közparkok és egyéb zöldterületek hozzájárulnak a lakosság rekreálódásához, kikapcsolódásához is. A zöldfelületeknek magas a biológiai aktivitási értékük, melyek képesek az esetleges környezeti ártalmakkal felvenni a harcot. Szabályozás: Az övezeti rendszerben két övezetet alakítottunk ki a településen. Az egyik kisebb közparkok, míg a másik, nagyobb területtel rendelkező ligetesebb közparkok számára biztosít helyet. A nagyobb, ligetes közpark rekreációs, sport, idegenforgalmi funkcióval ruházható fel, míg a kisebb csak a pihenésért, játszóterek elhelyezéséért, a közterületek igényes megjelenéséért felelős. Különleges területek Ide tartoznak a község temetői:  Református temető (hrsz.:060/3) – működő temető  Római katolikus temető (hrsz.: 060/4, 062/4) – működő temető  Izraelita temető (hsz.: 949): az elkerítetlen füves területen már csak néhány síremlék található. A temető kegyeleti park övezeti besorolásba került. Javasolt beavatkozások: A működő temetők bővítésére a temető mögötti erdőterületből leválasztott terület nyújthat lehetőséget. A 949. hrsz-ú felhagyott izraelita temető kegyeleti parkká nyilvánítandó.



12

Külterület Monostorpályi külterülete 4146 hektár nagyságú. A külterületet a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják. Mezőgazdasági területek o Szántók A településszerkezeti tervlapon általános, vagy korlátozott használatú mezőgazdasági területi besorolású területek. A korlátozott területfelhasználás a természeti védelem alatt álló, és az országos ökológiai hálózatba tartozó területek esetében került kijelölésre. A szántó területek a külterület mintegy 55%-t foglalják el– melyek a településtől D-re összefüggően, az É-i, K-i és Ny-i részeken foltokban helyezkednek el. Az elhelyezkedés a település talajtani adottságaival van összefüggésben. A déli határrésznél elterülő, jó termőképességű csernozjom talajok alkalmasabbak a mezőgazdasági művelésre. A Gőzháti részeken a talajok aranykorona értéke akár 20 AK is lehet. A területeken búza, kukoricatermesztés, a jobb minőségű területeken torma és zöldségtermesztés folyik. A település külterületén nincs kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. o Gyepek A vizsgálati tervlapon általános mezőgazdasági területként kerültek feltűntetésre ezen területeket. Gyepterületek a településen elszórtan helyezkednek el az északi erdőgazdálkodási térségben, csakúgy, mint a déli mezőgazdasági térségben. Monostorpályi közigazgatási területén a földhivatali adatok szerint 43 ha nagyságú terület gyep művelési ágba tartozik. Fejlesztési célok: A településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési elv az elaprózott birtok-struktúra átalakítása a jövedelmezőség javítása érdekében és a fenntartható használat megalapozása. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő területfelhasználás a jövőben is megtartandó. A terv előnyben részesíti az adott tájban hagyományos tájhasznosítási formákat, amik hozzájárultak a történelmileg kialakult – kultúrtörténeti és tájképi értékeket képviselő – tájszerkezet létrejöttéhez. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. Szabályozás: A természetileg védett gyepek, vízállásos mocsaras területek megőrzése, és természetvédelmi célokat is szolgáló hasznosítása kiemelten fontos feladat. A védett gyepterületek korlátozott használatú területfelhasználási kategóriába kerületek besorolásra, míg a nádas, mocsaras részek természetközeli kategóriába. Azokon a gyepterületeken mely az ökológiai hálózat magterület vagy az ökológia folyosó része építmény elhelyezése nem javasolt kivéve, ha közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. Ezeken a gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Zártkertek Az egykori zártkerteket kertes mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába kerültek. Ezen területek összefüggően a település külterületének D-i részén helyezkednek el.



13

Erdők Monostorpályi külterülete erdővel jól ellátott. Zárt, összefüggő erdők az északi területeken vannak, a délebbre eső részeken kis foltokban helyezkednek el. Az 1686,8 ha erdőből 1677,4 ha gazdasági rendeltetésű, ennek nagy részét a faanyagtermelő erdők teszik ki. A területen vadásztársaság működik, főleg őzre és fácánra vadásznak. Az északi homokos terület jellemzői a nagy kiterjedésű erdők, melyek a külterület 38 %-át borítják. Az északi részeken elterülő összefüggő erdőterületekben már csak nyomokban lelhetők föl a tájhonos erdőtársulások, a pusztai- és ligetes tölgyesek. A gyöngyvirágos tölgyesek állományai még jelentős kiterjedésben megtalálhatók, melyek az előzőekkel együtt ma védett területek. Az állomány nagy részét tájidegen fafajok uralják (akác, nyárfa), melyeket a futóhomok gyors megkötésére telepítettek. A tölgyesek tájértéke nagy, az akác- és nyárerdők kisebb értéket képviselnek. Dél felé haladva az összefüggő erdőfoltokat gyepek és szántók váltják fel, melyek között csak foltokban találkozni erdőterületekkel. Fejlesztési célok: Az országos és a megyei területrendezési tervek egyik fontos célja, hogy Hajdú – Bihar megye átlagos erdősültsége növekedjen, ami erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével oldható meg. Alapvető fontosságú, hogy a már meglévő erdőterületek ne kerüljenek beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: A táj biológiai diverzitásának megtartása társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fontos. A kialakult állapot megtartása a lakosság körében nem okoz változást. A védett területek természetközeli állapotban való megőrzése a természeti környezet védelmén túl az általános kondicionáló hatás megtartásában is szerepet játszik. Szabályozás: Az erdőterületek területfelhasználásnak meghatározásánál figyelembevételre kerültek a meglévő erdőterületek és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. A területek kijelölésének alapját a helyszíni vizsgálatok és az erdőkataszter adta. A Hajdú-Bihar megyei területrendezési terv erdőtelepítésre alkalmas övezetei a településszerkezeti tervben erdő területfelhasználási kategóriába kerültek, tekintve, hogy a megyei térségi szerkezeti terv a község külterületének csaknem felét erdőgazdálkodási térségbe sorolta. A gazdasági rendeltetés mellett az erdőterületek a természetileg védett területeken védelmi rendeltetésű erdőként kerületek besorolásra, míg a tájképvédelmi területen és az ökológiai hálózat pufferterületén korlátozott használatú gazdasági erdőterületi besorolást kaptak.. Gazdasági erdők telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadóak, a természeti adottságokat károsító hatások kizárására kell törekedni, egyéb erdőtelepítésnél, ahol a természeti viszonyok lehetővé teszik, őshonos fafajták alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások kialakítását. A tájvédelmi térségek erdőterületein fontos összehangolni a vízgazdálkodás, a tájvédelem, a természetvédelem, az ökoturizmus és az erdőgazdálkodás szempontjait. Fontos elősegíteni a meglévő erdőállománnyal természetes, ill. természetszerű erdőkké történő átalakítást, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek terjesztését. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken olyan erdőgazdálkodási technológiák alkalmazása javasolt, amely a termőhelyek kiváló állapotát hosszútávon fenntartja. Tervezett erdősítés a megyeterv szerinti erdőgazdálkodási térség területén történt.



14

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKAT TERHELŐ TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Különleges területek o Sportpálya A 066/5 hrsz-ú területen található a község sportpályája. A fejlesztési elképzelések között szerepel a sportpályához tartozó öltözőépület elhelyezése. o Anyagnyerő gödör A település keleti részén található anyagnyerő hely, bánya. A terület besorolása különleges bányászati terület a szerkezeti terv szerint. A bányaterület felhagyás után rekultiválandó.

o

Temetők Római katolikus temető: 060/4. hrsz., vízzel és elektromos árammal ellátott. Fenntartója az egyház. Működő temető.  Református temető: 060/3. hrsz, vízzel és elektromos árammal ellátott. Fenntartója az egyház. Működő temető. Ravatalozó van a temető területekhez hozzátartozik a 062/4 es hrsz-ú terület is. Ettől keleti irányban bővülne a temető. 

Vízgazdálkodási területek A település igazgatási területének déli részén található a Konyári-Kálló csatorna, mely a település leghosszabb belvízelvezető csatornája. A vízfolyás medre gondozott, füves. A településen található kisebb árkok és csatornák medre gondozott. Különleges mezőgazdasági üzemi területek Mezőgazdasági állattartó telep területe: 09/1, 06/20 /21 /22. hrsz.-on található. Mezőgazdasági üzemi terület található a település déli részén a 4809-es országos mellékút mentén és a 013/5/6, 013/14-19, 013/21-33 hrsz-ú területen, melyek mezőgazdasági majorok. A település északi részén elszórtan meglévő tanyák, majorok találhatóak, ezeket a rendezési terv különleges mezőgazdasági üzemi területen belül tanyaként jelöli. Gazdasági területek A külterületen jelenleg nem található ipari gazdasági, valamint kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A gazdasági fellendítéséhez ilyen területekre is szükség van. A terv két helyen jelöl gazdasági területfejlesztést, az egyik kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ami a belterület nyugati szélén (03/26 /27 /28 /29) helyezkedik el, meglévő telephelyek mellett. A terület ideálisnak mondható a nem zavaró hatású kereskedelmi gazdasági tevékenységek számára, mivel a belterület perifériáján helyezkedik el, valamint a terület előtt halad a 4809. sz. Sáránd-Létavértes-határátkelő települési összekötőút, kiváló megközelítési lehetőséget teremtve. Szabályozás: Ipari gazdasági terület kijelölése a 0335/2, 0336/1/2, 0337/10 hrsz-ú területeken történt. A lakóterületek védelme érdekében a területfelhasználás egyéb ipari gazdasági területi besorolású, ahol nem engedélyezett a jelentős zavaró hatással járó tevékenységek megtelepedése. A belterület és a gazdasági terület között 80 m-es távolságban véderdő telepítése javasolt. A területen elhelyezhetők megújuló energiaforrások létesítményei (napelempark), mely hozzájárulhat a környezettudatos energiatermeléshez. A célok megvalósulásának gazdasági-társadalmi hatásai: Az új vállalkozások megtelepedése a település gazdaságára pozitív hatású, valamint munkahelyteremtő képességével a lakosság helyben tartását is elősegítheti. A gazdasági területek nem veszélyeztetik a természeti értékeket a kijelölt területet természeti védelem nem érinti.



15


3. A SZABÁLYOZÁS FŐBB ELVEI Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez A szabályozás az Építési törvény, a többször módosított Országos Településrendezési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, valamint egyéb magasabbrendű jogszabályok alapján készült. A Helyi Építési Szabályzat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet iránymutatásai szerint készült. A szabályozás és a településrendezési terv alapját a településfejlesztési koncepció adja, mely részletes helyzetelemzésen alapul. További alapelvnek tekinthető a fenntartható fejlődés elvén alapuló, a településkaraktert őrző, abba kismértékben, de szükségszerűen beavatkozó szabályozás. A település igazgatási területére az ÉTV alapelvei és az OTÉK szerint egységes külterületi és belterületi szabályozás készült. Az érvényben lévő jogszabályok szerint az egyes területek építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriába soroltak. Az épített környezet védelmének szabályzására külön fejezetet rendeltünk, de az övezeti szabályozás is a karaktervédelmet szolgálja. a) BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK aa.

lakóterület, ezen belül -kertvárosias lakóterület Lke, -falusias lakóterület Lf,

ab.

gazdasági terület, ezen belül -kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz, -ipari gazdasági terület Gip,

ac.

különleges terület K, ezen belül -temető területek Kt, -sport, rekreációs, szabadidős és idegenforgalmi területek Ksp, -különleges mezőgazdasági üzemi területek Kmg,

Az egyes területegységeken belül az építési mód, a megengedett legnagyobb beépítettség, a megengedett legnagyobb építménymagasság és a minimális telekterület szerint építési övezetekben soroltuk. Az egyes építési övezetekben a szabályozás figyelembe veszi az adott területek sajátos beépítési módját, telekviszonyait és egyéb adottságait. Fontos szerepet szántunk a szabályozásban a funkcionális szabályozás elvének, mely a terület felhasználási alapbesoroláson túl az egyes területegységek funkcionális sajátosságait és a településkarakter védelmét is szolgálják. Beépítésre nem szánt területek Közterületek A beépítésre nem szánt területeken belül az alapvető funkciók kiszolgálását biztosító közlekedési és közműterületek kerültek szabályozásra mind a belterületen, mind a külterületen.



16

b) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ba.

közlekedési és közműterületek, ezen belül - közutak KÖu, -vasút KÖk,

bb.

zöldterületek, ezen belül -közpark KP,

bc.

erdőterület, ezen belül -védőerdő Ev, -korlátozott gazdasági erdő Egk, -gazdasági erdő Eg

bd.

mezőgazdasági területek, ezen belül -általános mezőgazdasági terület: Má, ezen belül  szántó területek Má/sz,  gyep területek Má/r,  gyümölcsös terület Má/gy -korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák, ezen belül  szántó területek Mák/sz,  gyep területek Mák/r, -kertes mezőgazdasági terület: Mk

be.

vízgazdálkodási terület V, ezen belül -közcélú nyílt csatornák medre és partja V/1,

bf.

különleges terület, ezen belül -bánya területek Kb, -temető területek Kt,

bg

természetközeli terület Tk

A beépítések szabályozása A szabályozás legfőbb településrendezői elve az adottságokból, helyi sajátosságokból kiinduló, a normatív szabályozás elvét figyelembe vevő, az azonos helyzetben lévő telkek azonos értékű építési jogait és biztonságát szolgáló szabályozás kidolgozása volt, mely reményeink szerint lehetővé teszi a terület folyamatos átépülését és értékmegőrző felújítását. A településkarakter védelmének szabályait a HÉSZ-ben kidolgoztuk, és az örökségvédelmi hatástanulmányban indokoljuk. A településkarakter védelmében a magyar falvakban kialakult hagyományos telekhasználati rendet – nevezetesen a lakóudvar, gazdasági udvar, kert zóna – a szabályozásban érvényesítettük és megerősítettük.



17


4. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI MUNKARÉSZ Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

4.1. Táj- és természetvédelem, tájrendezés Táji jellemzők, adottságok Monostorpályi település a Dél- Nyírség és a Berettyó- Kálló köze kistáj határán helyezkedik el. A két tájegység határa közelítőleg a közút. A településtől északra a Dél- Nyírség homokbuckás, erdős területe található, 110- 120 mBf magassággal. Délre a Berettyó- Kálló köze sík, vizenyős részekkel, 100- 107 mBf magassággal. GEOMORFOLÓGIAI ADOTTSÁGAI Monostorpályira jellemző É-ról homokos dombságból D-felé a tökéletes síkságba átmenő térszíni kép. A település 80 %-ban a Nyírség területéhez tartozik, emiatt ezért a legelterjedtebb képződménye a futóhomok. Vastagsága néhány métertől 25-30 m-ig változik. Mivel a nyírségi futó homok igen apró szemű, ezért a szél könnyen felkapta, és változatos formákat alakított ki. TERÜLETÉNEK FELSZÍNE A szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság tengerszint feletti magassága 100-162 méter között váltakozik. Felszínének északi része közepes magasságú tagolt síkság alacsony teraszokkal, déli része vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. A déli részen nagyméretű hajtűparabola- és szegélybuckák a jellemző formák. A felszínt ÉÉK-DDNy-i csapású völgyek tagolják. A lejtésirány D-DNy-i. FÖLDTANI ADOTTSÁGA A felszín közeli üledék jelentős része az 1-25 méter vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető. Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó 1-5 méter vastag folyóvízi homok („lemosott homok”), mésziszapos homok. Ezek kialakulása több szakaszban a holocénben történt. ÉGHAJLATA A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös. Az évi középhőmérséklet Monostorpályiban 10 fok. A csapadék évi átlaga: 600 mm. Előnyösebb helyzetben van mint az Alföld mélyebben fekvő szárazabb részei. A község területén leggyakrabban az ÉK, É, D, és K-i irányból fúj a szél. Legszelesebb évszak a tavasz, és amennyiben erős szelek fújnak akkor még ma is megfigyelhető a szelek felszínformáló ereje.



18

NÖVÉNYZET A természetes növényzetet főleg közép európai fajok alkotják. Az endemikus növényfajok közül a legfontosabbak: a debreceni torma, a magyar kökörcsin és a debreceni csormolya. A mocsári angyalgyökér pedig egyedül itt fordul elő hazánkban. 100 évvel ezelőtt még gyöngyvirágos és kocsányos tölgyes borította a táj egy jelentős részét. Ma már az összefüggő fás területek döntő többsége akácerdő. Az őshonos homoki tölgyesek csak szigetszerűen fordulnak elő. A településen 260 ha természetvédelmi terület található, ritka növény- és állatvilággal. A település északi szélétől 1 km-re, a Csorda-kút melletti úton haladva található a 6 ha területű fekete fenyves védett terület, melyet mintegy 65 éve telepítettek. A települést É-ról az Alföld utolsó összefüggő természetes növénytakarójának tekinthető „ Erdőspuszták tájvédelmi körzet” határolja, számos értékes és ritka növény, illetve álatfajjal. TALAJ A Debreceni - löszhát és a Dél-nyírségi homok találkozása jellemzi Monostorpályi adottságait, hasonlóan a körülötte levő településekéhez. Legnagyobb területet a futóhomok - ma már kötött formában- foglal el, igen kevés szerves anyag tartalommal. A homok az esővizet nem képes visszatartani, s a szerves anyag így kimosódik belőle. Réti talajok:a homokvonulatok közötti laposokban alakultak ki, humuszrétege 50-70 cm is lehet. Ezen a talajon termesztik a zellert, paradicsomot, paprikát, tormát, karfiolt. Kotus talajok, vagy ahogy itt nevezik „csigás” talaj, gyakran vizes. Öntéstalajok: jelentősebb vízfolyások mentén alakult ki, 50- 100 m szélességben. Szikes talaj: sok helyen fordul elő, ahol rövidebb időre megáll a víz. VÍZRAJZA A terület fő vízfolyása a Konyári-Kálló, mely a II. sz. főfolyás folytatása, és a Berettyóba szállítja az összegyűjtött vizet. A település déli részén folyik végig, és ez a leghosszabb belvízelvezető csatorna. Az igazgatási terület déli részén átfolyó Nagy-Ér a másik fontos csatorna. A vízfolyásokban bővebb vízhozamot csak kora tavasszal, a hótakaró elolvadása után, és nyár elején, az esőzések hatására találni. A talajvizet 2-4 méter között találni. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Zöldfelületi rendszer A község területén a zöldfelületi elemek szigetesen, vonalasan és sávosan helyezkednek el. Sávos helyzetű elemek A település legnagyobb kiterjedésű zöldfelületi elemei a lakótelkek kertjei. Szerkezetüket tekintve a település északi részén falusias jellegű, hosszan elnyúló telkekkel találkozni, míg a többi részen kisebb telekmélységgel szabályosabb telkek sorakoznak. A telekhasználatra a háromzónás felosztás a legjellemzőbb, a gondozatlan területeken ez a tagozódás nem található meg. Az épületek körül gondozott díszkert, a ház mellett és mögött gazdasági udvarrész, a telkek hátsó részében haszonkert helyezkedik el. A tömbök lombfedettségét elsősorban a hátsókertek hasznosítása határozza meg. A lakótelkek harmonikusan kapcsolódnak a táji környezethez. Szigetes helyzetű elemek Jelentős zöldfelületi elem a településközponttól keletre fekvő közpark. Rendezettek a település teresedéseinél lévő zöldfelületek. A jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek szigetes helyzetűek. A település területén, általában a perifériákon szántóterületek és gyepterületek helyezkednek el kisebb foltokban.



19

Vonalas elemek Monostorpályi utcáit mindkét oldalon füves zöldsáv kíséri. A zöldsávok gondozottsága eltérő. Fasorokkal gyengén ellátott a település. Környezetvédelmi szempontból a környezetet terhelő beruházások lakóterületre kedvezőtlen hatásainak csökkentésére a zöldfelület fejlesztést, mint eszközt célszerű alkalmazni. A fejlesztések során fontos irányelv a rendszerben való gondolkodás, azaz a megvalósuló ipari jellegű beruházásokhoz kapcsolódó zöldfelület fejlesztések a már meglévő rendszerhez illeszkedjenek. A pontszerűen pl. beültetési kötelezettség révén megvalósuló fejlesztést további út menti fásításokkal kell összekapcsolni a már meglévő települési zöldfelületekkel. A ZÖLDEFLÜLETEK FELOSZTÁSA HASZNÁLAT SZERINT 1.1. Korlátlan használatú zöldfelületek  Közparkok, közkertek Monostorpályi tervszerűen kialakított közparkkal nem rendelkezik, csak közterületeken kisebb közkertekkel.( Landler és Petőfi tér.)  Utcai zöldsávok, fasorok A település vonalas helyzetű zöldfelületi elemei. A település utcáinak csak egy része, a közutak és a burkolt utak rendelkeznek egységes zöldsávval.

Fasorokban szegény a település. A fasorok általában egyoldaliak (Landler tér, Rákóczi u., BajcsyZsilinszky u.), egyes utcaszakaszokon kétoldaliak (Táncsics u., Petőfi u) 1.2. Korlátolt használatú zöldfelületek  Zöldfelület jellegű intézmények - Temetők Működő temető 062/4 Régi temető– kegyeleti parkká nyilvánítandó.

Régi temető


Izraelita temető(949 hrsz)


20

Működő temető a ravatalozóval - Sportpálya A belterületen sportterület nem található, a település sportpályája a külterületen helyezkedik el a településtől északra. A füves futballpálya jól illeszkedik környezetébe, építményei sem zavarják a táj képét.

Sportpálya 

Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Református templom és lelkészi hivatal (hsz.: 94) Katolikus templom (hsz.: 1062 Polgármesteri hivatal (hrsz: 543/3): Kultúrház (hrsz: 543/5):

Református templom 

katolikus templom

Református templom kertje

Egyéb korlátolt használatú zöldfelületek - Lakóterületek kertjei A település valamennyi utcájának telkén a hagyományos háromzónás kerthasználat jellemző, azaz előkert, oldal-pihenő kert és hátsó-gazdasági kert. Ez utóbbi kettő gyakran összeolvad és a haszonkert uralja a teljes telket.



21

A ZÖLDFELÜLETEK ÁLLAPOTÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE -

A települési közcélú zöldfelületek fejlesztendők. Nincs települési játszótér. Nincsenek belterületi fasorok, fásítások; törekedni kell ezek kialakítására. Az intézményi zöldfelületek fejlesztendők.

Összefoglalásként elmondható, hogy Monostorpályi zöldfelületi rendszere még nem alakult ki. A település gondozott lakótelkei által harmonikusan illeszkedik a táji környezethez. Hiányosságok figyelhetők meg több területen is. Javítani kell egyes intézmények kertjén a növényanyag gazdagításával, főleg ahol a funkció ezt megkívánja. A zöldfelületi rendszer kialakítása során legfontosabb feladatnak az utcai fasorok fejlesztését tartjuk, mivel a vonalas elemek nem tudják ellátni rendszerszervező feladatukat. Törekedni kell az utcai fasorok pótlására, egységes, tervszerűen kialakított kétoldali fasorokkal. Zöldfelületi rendszer korszerűsítése: A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésűek. Az elemek, hogy működőképes rendszerré, azaz a települést átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembe vétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez időben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell a – A táj jellegzetes szerkezeti elemei és a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot, melynek érdekében meg kell oldani:  





az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését, a település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: o a kisebb közkertek növényállományát, o a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények közül az egyházi, oktatási és kulturális létesítmények dús vegetációját, a lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékének jelentős növelésével, o a településszerkezet kiemelését zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történő fejlesztéssel, Fásításra alkalmas utcai zöldsávokban fasorok telepítését javasoljuk, elsősorban tájhonos fafajok és kerti változataik alkalmazásával. A lakóutcák későbbi burkolásakor a kétoldali zöldsáv kialakítását és fásítását javasoljuk. közparkok kialakításával, karbantartásával.

Erdők -a zöldfelületi rendszer legerősebb önfenntartó képességű és kondicionáló hatású területei. Az északi homokos terület jellemzői a nagy kiterjedésű erdők, melyek a külterület 38 %-t borítják. Az északi részeken elterülő összefüggő erdőterületekben már csak nyomokban lelhetők föl a tájhonos erdőtársulások, a pusztai- és ligetes tölgyesek. A gyöngyvirágos tölgyesek állományai még jelentős kiterjedésben megtalálhatók, melyek az előzőekkel együtt ma védett területek. Az állomány nagy részét tájidegen fafajok uralják (akác, nyárfa), melyeket a futóhomok gyors megkötésére telepítettek. A tölgyesek tájértéke nagy, az akác- és nyárerdők kisebb értéket képviselnek. Dél felé haladva az össze-



22

függő erdőfoltokat gyepes és szántók váltják fel, melyek között csak foltokban találkozni erdőterületekkel. A jó talajú déli részeket a szántók és a gyepek uralják. Rendezési javaslat: Külterületi erdőfejlesztés Fejlesztés célja:  lakókörnyezet védelme,  a települési és településkörnyéki zöldfelületek területi- és térbeli kapcsolatrendszerének a kialakítása. Közparkok, közkertek -a zöldfelületi rendszerben a rekreáló, a pszichikai és a településesztétikai hatásaikkal kiemelkedő feladatot látnak el. Monostorpályi tervszerűen kialakított közparkkal nem rendelkezik, csak közterületeken kisebb közkertekkel.( Landler és Petőfi tér.) Rendezési javaslat:  közparkok létesítése tervek alapján, kert- és tájépítész bevonásával Fejlesztés célja:  zöldterület fejlesztése,  településkép értékének növelése,  településszerkezet kiemelése,  lakókörnyezet javítása. Utcai zöldsávok -fontos kapcsolatteremtő elemek a községi és község környéki zöldterületek között. Kondicionáló és településképi jelentőségével kiemelkedő A település utcái zöldsávval rendelkeznek, a fasorellátottságuk hiányos, némely utcákban egyáltalán nincs fasor. Rendezési javaslat:  Utcafásítási terv készítése tájépítész alkalmazásával.  A meglévő hiányos fasorok pótlása a jellemző fafaj ültetésével. Fejlesztés célja:  a zöldterületek területi és térbeli kapcsolatrendszerének a kialakulása,  a településszerkezet kiemelése,  az utcakép esztétikai értékének növelése,  lakókörnyezet, gazdasági környezet javítása,  zöldfelületi rendszer működtetése. Különleges, jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények -a településben szórtan helyezkednek el, jelentős nagyságú területtel rendelkeznek. Rekreáló feladatot látnak el. Pszichikai és településesztétikai hatásuk kiemelkedő. A település temetői eltérő minőséggel gondozottak, zöldfelületi ellátottságuk gyenge. Sportterületük rendezett. Rendezési javaslat:  Temetőkertekre rekonstrukciós terv készítése tájépítész alkalmazásával.



23

Fejlesztés célja:  zöldfelületek fejlesztése,  településszerkezet kiemelése,  a zöldfelületi elemek térbeli kapcsolatának erősítése. Telkes lakóterületek -a község uralkodó zöldfelületi elemei. Megfelelően gondozottak. Lombtömegfedettségük változó mértékű. Rendezési javaslat:  Lakótelkek lombtömegfejlesztése 50%-ra. Fejlesztés célja:  lakókörnyezet javítása, kondicionáló hatás növelése,  településkarakter erősítése,  a községi és településszéli zöldfelületek kapcsolatának a megerősítése.

A táj használata HARMONIKUS TÁJHASZNÁLAT - A táji adottságoknak megfelelően használják a területeket. DISZHARMONIKUS TÁJHASZNÁLAT  A külterületen a felhagyott, rendezetlen anyagnyerő gödrök tájsebként terhelik a tájat, rendezni szükséges.

A TÁJ HASZNÁLATÁT KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A területfelhasználást korlátozó tényezők között szerepelnek a védett, természetileg értékes területek, a belvízveszélyes területek, a régészeti területek és a rekultiválandó területek. A természeti védelem alatt álló területek és az országos ökológiai hálózat részeként jegyzett területek a településszerkezeti terv szerint korlátozott területfelhasználású területek. Védett területek a külterület északi részén találhatóak, ezek a területek tájvédelmi körzetek, és európai jelentőségű NATURA 2000 különleges természetmegőrzési területek. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt. A védett területek miatt az északi részen található az országos ökológiai hálózat magterülete, míg délen ökológiai folyosók és azok pufferterülete húzódik. A település nagy része, főleg az északi rész térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Ezen a területen a településszerkezeti terv nem jelöl olyan területfelhasználást, amely a természeti adottságokat és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetné. A beépítésre szánt területeknél, valamint a közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél ezen a részen törekedni kell az épületek és építmények tájba illesztésére. Törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. A belvízveszélyes területek között megkülönböztetünk közepesen és mérsékelten veszélyeztetett területek. A közepesen veszélyeztetett területek viszont rendszeresen belvízjárta területek. Azokon a területeken, ahol a belvíz megjelenhet, a tervezett területfelhasználást és a beépítéseket csak vízrendezés után lehet megvalósítani. A belvízveszélyes területeket a településszerkezeti terv jelöli, megkülönböztetve a közepesen és a mérsékelten veszélyeztetett részeket. Azon a területen, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A magasabbrendű jogszabályok szerint ezeket a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs



24

lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. A felhagyott bányák és a hulladéklerakó területét rekultiválni szükséges, rekultivációs tervek alapján. A rekultiválandó területeket a szerkezeti terv jelöli. A TÁJ HASZNÁLATÁT ÉRINTŐ MAGASABBRENDŰ TERVEK Magasabbrendű tervek közül az Országos és a Megyei területrendezési terv a mérvadó. Az OTrT elhatározásait és térségi övezeteit a megyeterv tovább pontosítja. Mivel Hajdú-Bihar megye jóváhagyott területrendezési tervvel rendelkezik a településrendezési terv területfelhasználásának meghatározásánál elsősorban az abban kijelölt térségi övezeteket kell figyelembe venni. Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve a település külterületét mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségi övezetekbe sorolja. A megyeterv térségi övezeti tervlapjain jelöli az erdősültséget, melynek alapját az erdőkataszter adja, mely ábrázolja a meglévő erdőterületeket és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket. A megyeterv jelöli a tervezett és meglévő természetvédelemmel érintett területeket, az országos ökológiai hálózat megoszlását, az országos és térségi tájképvédelemmel érintett területeket. Védett területek a külterület északi részén találhatóak, ezek a területek viszont tájvédelmi körzetek, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges természetmegőrzési területek. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt. A védett területek miatt az északi részen található a magterület, míg délen ökológiai folyosó és azok pufferterülete húzódik. A település nagy része, főleg az északi rész térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének „Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” című tervlapjábólMonostorpályi igazgatási területére vonatkozólag

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének „A megye erdőterületei” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének „A természetvédelem nyilvántartott területei” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag

A TÁJRENDEZÉS CÉLJA A meglévő természeti adottságokra épülő tájhasználat megtartása, védelme, a területeken a hagyományos módszerekkel történő művelési ágnak megfelelő gazdálkodás fennmaradása. A diszharmonikus tájhasználat megszüntetése és egészséges, esztétikus élettér biztosítása az épített környezetben. Monostorpályi község Településrendezési Terve


25

A TÁJRENDEZÉS ELVEI     

A természeti és táji értékek védelme, A természeti erőforrások megőrzése a tartalékok feltárásával, Az ökológiai szemlélet érvényesítése, A külterület természeti adottságainak és az épített környezet zöldfelületeinek összefüggő ökológiai rendszerré fejlesztése, Tájképvédelem.

A TÁJRENDEZÉS ESZKÖZE A területhasználatok tervi, illetve a helyi építési szabályzatban történő meghatározása, valamint a területhasználat korlátozása természetvédelem és tájképvédelem céljából. 4.2. Környezetvédelem, környezetalakítás A környezet védelme a szűkebb értelemben vett környezetvédelmi feladatok (levegőtisztaság védelem, stb.) vizsgálatán és szabályozásán túl az épített és természeti környezet alakításával, a tájrendezéssel együtt komplexen megoldandó feladat. Ez az épített környezet, a gazdálkodási mód, a település zöldfelületi rendszerének és a táji környezet ökológiai egyensúlyának megtartásán alapul, melynek alapelve kell, hogy legyen a fenntartható fejlődés, mint az ökológiai egyensúly fenntartásának eszköze. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő  megelőzze a környezetszennyezést  kizárja a környezetkárosítást. Valamennyi területfelhasználás, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait. A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:  levegőtisztaság-védelem,  hulladékgazdálkodás,  föld- és vízvédelem,  zaj- és rezgésvédelem,  sugárzás,  a természetvédelem,  az épített környezet védelmének témaköreire,  az állattartással kapcsolatot előírásokra. 4.2.1. ÁLTALÁNOS FÖLDVÉDELEM, A TERMŐTALAJ VÉDELME A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilágának védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Érintett államigazgatási szervek:  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal  Hortobágyi Nemzeti Park  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatal  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága



26

Az illetékes államigazgatási szervek által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. Az Országos Ásványvagyon Mérleg szerint Monostorpályi közigazgatási területén az alábbi megkutatott nyersanyaglelőhelyeket tartja nyilván az illetékes Bányakapitányság:  A település közigazgatási területe fedésben van a 77521 kódszámú, Hosszúpályi-Dél elnevezésű, szénhidrogén lelőhellyel, amit a Miskolci Bányakapitányság a 11743/2005. sz. határozattal megállapított „Hosszúpályi I.- szénhidrogén” védnevű bányatelek fed le. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt.  3155-15/2011. számú határozattal megállapított „Monostorpályi I.- szénhidrogén” védnevű bányatelek. A bányatelek jogosítottja a MOL Nyrt. Magasabbrendű jogszabályok szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra felhasználni, külterületi földet belterületbe vonni. Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások megindulása során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosít hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A lefolyási problémákkal küzdő területeket a szennyeződésektől meg kell óvni. Tiltani kell az ilyen területeken a hulladék elhelyezését, és szorgalmazni kell a megfelelő tájhasználat kialakítását. A feltárt vagy tevékenység során észlelt szennyezéseket azonnal szükséges megszüntetni. Szükséges annak ellenőrzése, hogy illegális szennyezőanyag lerakás ne történjen. A község közigazgatási területén a gázelosztó vezetékek üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Kft. Az előzetes véleményezési eljárásban megkeresésre került a TIGÁZ-DSO Kft., mely azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben nem terveznek a gázelosztó hálózaton rekonstrukciós munkálatokat. A település igazgatási területén a belterülettől északra és délre térségi szénhidrogén szállító vezeték található. A termőföldön történő beruházás megvalósításakor az engedélyezési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Termőföldön történő beruházások (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) megvalósításánál: - gondoskodni kell a termőréteg letermeléséről, depózásáról és szakszerű felhasználásáról - a beruházások a környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit (a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak). A beruházó és kivitelező közösen köteles gondoskodni a talaj felső humuszos termőrétegének védelméről! A tervezett beruházás(ok) megvalósítása előtt a területről talajtani szakvéleményre alapozott humuszmentési tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a terület humuszviszonyaira (humusztartalom, humuszos réteg vastagsága, megmentésre kerülő humusz mennyisége), valamint a humuszmentés technológiájára (letermelés, depózás, felhasználás). A termőréteg megmentésénél be kell tartani az MSZ 21476 ,, A talaj termőréteg – védelmének követelményei földmunkák végzésekor” szabvány előírásait.



27

A beruházás (okat) úgy kell megvalósítani, hogy a környező mezőgazdasági területeken biztosítva legyenek a talajvédő gazdálkodás feltételei, a termőtalaj talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. A felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények építésekor gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződésének megfelelő visszatöltéséről, vagy más területeken történő szakszerű felhasználásáról. A csapadékvíz elvezetést úgy kell megoldani, hogy a szomszédos termőföldeken nem alakulhatnak ki vízösszefolyások, illetve belvízveszély. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését magasabbrendű jogszabályok szabályozzák. A belterületen tervezett telekalakítások, beruházási helyszínek kijelölése során kerülni kell a jelentős tereprendezéssel együtt járó fejlesztéseket, emellett a már meglévő roncsolt és mély fekvésű területeket – a várható geotechnikai problémák miatt a beépítésre nem szánt területi kategóriába soroljuk. MŰVELT TERÜLETEK FÖLDVÉDELME A mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (a termőföldön) történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben:  •erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet,  •a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés,  szikesedés elleni talajjavítás,  homoktalajok javítása,  tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében,  mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják,  szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése,  hígtrágya kijuttatása termőföldre. ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS FÖLDVÉDELEM A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel magasabbrendű jogszabályokban szabályozott módon be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíz nyerőhelytől számított 100 méteren belül. Híg trágyatároló nem létesíthető rendszeresen belvízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv elfogadásával egy időben szükségszerű a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak korszerűsítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezet-



28

használati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait magasabbrendű jogszabály tartalmazza. ERDŐTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÖLDVÉDELEM Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 69.§-a rögzíti, hogy erdőterületet termelésből kivonni csak kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található arra alkalmas földterület. Tehát lakó- és egyéb kivett terület kialakítása céljából belterületbe vonni és művelésből kivonni erdőterületet csak kivételes esetben, más lehetőség hiányában szabad. Belterületbe vonással együtt járó igénybevétel esetén be kell szerezni az erdészeti hatóság előzetes elvi engedélyét, amenynyiben az igénybevételre várhatóan 5 éven belül kerül sor. Ugyancsak rögzíti a törvény a 21.§-ban, hogy az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges (a települési önkormányzat jegyzője jogosult kezdeményezni a változtatást), illetve a rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezőnek kell megtérítenie. Az erdőterületekkel kapcsolatos egyéb, általános előírásokat is az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet rögzíti. TERÜLETHEZ KÖTHETŐ SPECIÁLIS FÖLDVÉDELEM A község igazgatási területén belül védett, vagy védelem alá vonandó geológiai értékről a Magyar Geológiai Szolgálatnak nincs információja.  Régészeti területek Régészeti lelet előkerülésekor a 2001. évi LXIV. tv. szerint kell lejárni.  Természeti területek és védett természeti területek védelme A tervezés során természetvédelmi szempontból a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ad eligazítást. Azon belül a 7.§, 42.§, 43.§ - ok a védett területtel nem rendelkező települések számára is jelentőséggel bírnak. A helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításának eljárási szabályait az idézett törvény 55.§ - a tartalmazza. Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges: o gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához o gyep és nád, valamint más vízinövényzet égetéséhez. o Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges: o termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához; o a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához; A település természeti védettségű területeit a szabályozási és a szerkezeti tervlap egyaránt feltünteti.  Épített környezet védelme  A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiadott állásfoglalás szerint a településen a Gorove Kúria „Tubus” magtárai, a Református templom és a Bethlen u. 2. sz. alatti népi lakóház műemléki védettségű épületek.



29

4.2.2.

VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM

Érintett szakhatóságok:  Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság  Hajdú Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Népegészségügyi szakigazgatási szerv-Balmazújvárosi-, Derecske-, Létavértesi, Hajdúhadházi Kistérségi Intézete A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. ÁLTALÁNOS VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM A vízminőség védelme egyszerre jelenti a vizek tisztaságának biztosítását, káros hatásoktól való megóvását, a vízszennyezők elleni szankciók alkalmazását, a vízminőség megőrzéséhez szükséges védőterületek kialakításának szabályozását, továbbá az árvíz- és medervédelmet, szennyvízkezelést. A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási előírásokban rögzített, és minden esetben kötelezően bevonandó szakhatóságok (TIKÖVIZIG, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértő szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet. A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék. A szennyezett vizeket úgy kell kezelni, hogy azok lehetőleg újra felhasználhatók legyenek. Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárják. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti. A község területén vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező öntözéses gazdálkodást nem végeznek. Szennyvízöntözést csak nagyon indokolt esetben, előtisztított szennyvízzel szabad, úgy, hogy valamennyi vonatkozó előírás, rendelet stb. betartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzék. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talajvízbe, vagy befogadóba nem juthat. Közegészségügyi korlátozással felhasználható szennyvizet, továbbá hígtrágyát használó öntözőtelep elhelyezésénél védőtávolságot kell megállapítani, védőterületeket kell kialakítani. Monostorpályi község Polgármesteri Hivatala a településrendezési terv előzményeként Vízügyi Szakvéleményt kért, melyet a területen illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készített el 2007 júniusában. Javaslatainkba a Vízügyi szakvélemény által tartalmazott információkat és javaslatokat beépítettük.



30

FELSZÍNI VIZEK Vízrendezési létesítmények Ebben a térségben a korábbi vízfolyás szakaszokból kialakított belvízcsatornák üzemelnek. Ezek a csatornák a dombokkal tagolt, É-D-i irányú völgyeletekben összegyülekező belvizek levezetésére kerültek kialakításra. A vegetációs időszak alatt ezek a belvízcsatornák ki is száradhatnak, vízfelületük nem állandó. Időközönként a vízhozamuk felszín alatti vizekből, a talajvíz megcsapolásából adódik. A település a 47-es számú Kálló-Alsónyírvizi belvízrendszer, É-i része a 47.b Alsónyírvíz belvízöblözet, D-i része a 47.a számú Kálló belvízöblözet területére esik. TIVITIG kezelésű létesítmények:  Létai-ér,  Nagy-ér,  Létai-nagy-ér összekötő csatornák. A TIVIZIG kezelésű vízrendezési létesítményeken a közeljövőben fejlesztések nem várhatóak. Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő létesítmények:  Kis-Pályi-ér és a hozzá csatlakozó Kp-1, Kp-11, Kp-2, Kp-3 jelű csatornák,  Létai-ér-3, Létai-ér-4 és a hozzá csatlakozó Lt-41, Lt-42, Lt-43, Lt-44, Lt-45, Lt-451, Lt46, Lt-47, Lt-48 jelű csatornák,  Pércsi-ér és a hozzá csatlakozó P1, p11 jelű csatornák,  Fehértói-ér és a hozzá csatlakozó F-11, F-111 jelű csatornák,  Nagy-ér-3 csatorna A belterületi csapadékvizek befogadója a Létai-ér. A településen keresztül folyik a Pályi-ér. A Pályi-érbe vannak a belvíz elvezetésére szolgáló felszíni csatornák bekötve.„Létai Káló” csatorna szintén a belvíz elvezetésre szolgál. A Pályi–ér befogadója a Konyári ér. Általában jellemző tavasszal a belvíz megjelenése, ilyen belvizes terület a „csigás föld”. A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni, a fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A fenntartósáv szélessége a partéltől számolva kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén 6-6 m, egyéb vízilétesítményeknél 3-3 m. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan csak a szakfeladatok ellátására való figyelemmel hasznosítható. A parti sávban épületet, építményt csak kivételes esetben az illetékes hatóságok hozzájárulásával lehet elhelyezni. Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Vízválasztó vonalak, vízgyűjtő területek: A község a TIKÖVIZIG kezelésű Nagy-ér, Létai-ér, Létai-ér-Nagy-ér összekötő csatorna, mint főművi főgyűjtő, ill. a Berettyó vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Kispályi-ér, Pércsi-ér, Fehértói-ér, valamint a 4/2-es, 4/3-as és a 4/6-os oldalági rendszerek, mint mellékágak vízgyűjtő területeire esik. Monostorpályi közigazgatási területének esése az északi részen észak-déli, a Létai-ér alatti déli területen kelet-nyugati irányú. Ennek megfelelően vízválasztó vonalai:  Keleten a Pályi-ér – Kispályi-ér vízválasztó vonala,  Délen a Fehértói ér – Pocsaji-ér vízválasztó vonala,  Nyugaton a Létai-ér – Nagyér ök. csatorna – 5/1 sz.-ú oldalág, Létai-ér – 4/3 sz.-ú csatorna és a Létai-ér – 4/4 sz.-ú csatorna vízválasztó vonalai,  Északon a Kispályi-ér – 4/6 sz.-ú oldalág közötti vonal.



31

A település közigazgatási területe 3 vízfolyás víztest vízgyűjtőjére esik: Víztest kód

Víztest neve

HU-RW-AAB297-0000-0039-S HU-RW-AAB056-0052-0084-S HU-RW-AAB162-0000-0018-S

Létai-ér Nagy-ér felső Pércsi-ér

Vízfolyás víztestek vízgyűjtői Monostorpályi község közigazgatási területén FELSZÍN ALATTI VIZEK Monostorpályi község az alábbi felszín alatti víztestek területén fekszik: Víztestkód HU-p.2.6.1 HU-p.2.6.2 HU-pt.2.4

Víztest neve Nyírség déli rész, Hajdúság Hortobágy, nagykunság, Bihar északi rész Észak-kelet Alföld

Jelleg rétegvíz víztest rétegvíz víztest termálvíz víztest

Felszín alatti víztestek lehatárolása a TIKÖVIZIG területén



32

Talajvíz A területet több időszakos vízfolyás, nyírvízfolyás keresztezi. A talajvíz a terep alatt átlagban 1 - 4 méteren helyezkedik el. A talajvíz regionális áramlási iránya DNy-i. A talajvíz horizontális áramlási sebessége a területen néhány m/év. A talajvíz szintjét a domborzati viszonyok erősen befolyásolják. A vízfolyások környezetében a talajvíz szintje általában a felszínhez közel található, a dombos környezetben a talajvíz inkább mélyebben helyezkedik el. A terület talajvíz készletének alakulásában meghatározó jelentőségű a téli félév csapadékának beszivárgási viszonyai. Ha a talajvíz nyugalmi szintje 1 – 3 m között helyezkedik el kedvezőek a beszivárgási viszonyok, a csapadékból a talajvízbe jut 140 – 180 mm. Ha a talajvíz 4 – 6 m körül található a csapadékból 100 – 120 mm jut el talajvízbe. 7m alatt a beszivárgás és párolgás is figyelmen kívül hagyható. Monostorpályiban nincs országos törzshálózathoz tartozó talajvíz megfigyelőkút. A talajvíz összsó tartalma általában 2000 mg/l. Kationok között a kalcium és magnézium az uralkodó, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát, helyenként erősen megemelkedik a szulfát, klorid és a nitrát aránya. A talajvíz minőségét meghatározza a felszíni talajok minősége. Monostorpályi térsége homok, iszapos homok. Az elszivárogtatott szennyvizek, kiöntött szennyezőanyagok, trágyák, műtrágyák, stb. miatt a talajvíz minősége nitrogénszármazékok, sótartalom, szerves szennyezőanyagok miatt ivásra alkalmatlan, szennyezettnek minősül. Rétegvizek: A pleisztocén rétegsor a település területén teljes kifejlődésben megtalálható. A felső és középső rétegcsoportban több vízadó homokréteg található változó kifejlődésben. Vízadó képességük változó, ezért általában helyi üzemi vízbeszerzésre használják a térségben. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durvahomokos rétegeket tartalmaz, ezért ez a rétegcsoport a legjobb vízadó szint. A települések vízmű kútjai ezekre a rétegekre települtek. A településen kettő darab vízmű kút van. 1.számú kút: B-20 kataszteri számú. 1974 évben készült. Talpmélysége 221 méter. Szűrőzése 173- 215,5 m között. 2. számú kút: B- 21 kataszteri számú. 1997 évben készült. Talpmélysége 222 méter. Szűrőzése 170- 216 m között. A vízmű kút vízhozama és minősége kielégítő, 760 l/perc. A vízadó rétegek nem sérülékenyek. Sajnos a rétegvizek szennyezése is megkezdődött, a térségben elterjedt szegedi rendszerű kiskutak miatt. Ezek kisátmérőjű, műanyag csövekből körbekavicsolással készült kutak folyamatosan továbbítják a szennyezést a talajvízből a rétegvizek irányába. Ez azért jelentős probléma, mert a pleisztocén ivóvízbázist adó rétegek vastagsága viszonylag kicsi (kb. 130 m), s ha ebből már szennyezett kb. 50 m, akkor a jövő generációjának nem sok vízbeszerzési lehetősége marad. Termálvíz: A községben jelenleg nem található hévízkút, a terület geológiai felépítésének ismeretében azonban a pannon víztartók figyelembe vételével hévízbeszerzésnek akadálya nincs. Hévizet, melegvizet találtak a MOL szakemberei szénhidrogén kutató fúrásban. A kút a MOL tulajdona, jele Bag-1. A hévíz sótartalma miatt kifogásolható. Kitermelésénél figyelemmel kell lenni a sósvíz elhelyezésére, mely a térségben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő módon műszaki védelem nélkül nem oldható meg. Minden ilyen jellegű beavatkozás környezeti hatásvizsgálat-köteles.



33

Belvízzel veszélyeztetett- és mélyfekvésű területek A község belvízveszélyes területei a településszerkezeti terven és a szabályozási tervlapokon feltűntetésre kerültek. A megyeterv alábbi ábrája alapján a belvízveszélyes területek megkülönböztetésre kerültek a veszélyeztetettség foka szerint. Monostorpályiban közepesen, mérsékelten és alig veszélyeztetett területek találhatóak. A belvízzel közepesen veszélyeztetett területek egyben rendszeresen belvízjárta területek.

Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Belvíz veszélyeztetettség Rendszeresen belvízjárta terület övezete A belvíz-veszélyeztetettségének az általános fő oka, hogy a terep kis esésű vagy esés nélküli, a talaj rossz vízgazdálkodású kötött vagy középkötött, sok agyagot tartalmaz, ezért a csapadék a felszínen megáll. A vizek mélyebb rétegekbe való leszivárgását – téli-tavaszi időszakban – általában a talajfagy is nehezíti. További probléma a talajvíz, mely sok helyen nyomás alatt van. Növeli a vízterhelést, ha a csapadékvíz nem kerül elvezetésre, hanem helyben szikkad el. A vízkárok azokon a helyeken, ahol nincs szennyvízelvezetés még súlyosabbak lehetnek. A község területén belvízvédelmi művek a korábban tárgyalt társulati kezelésű csatornák, illetve az önkormányzati kezelésű létesítmények. A külterületen lévő csatornák (volt üzemi csatornák) rendezetlenek, elhanyagoltak. A település belvízvédelmi tervvel jelenleg nem rendelkezik, melynek elkészíttetése javasolt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. Minden új, tervezett beépítésnél a felszíni vizek elvezetéséről illetve szükség szerint a talajvízszint süllyesztésről gondoskodni kell.



34

Belvízbetörés iránya: A Létai-ér feletti területen északi irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a 4/2-es és a 4/3-as csatornarendszerekkel és az erre épülő belterületi vízelvezető hálózattal a Létai-érbe, mint fővízgyűjtőbe lehet vezetni. A Létai-ér alatti déli településrészen nyugati irányból várható belvízbetörés. Az érkező belvizeket a belterületi vízelvezető hálózattal lehet a Létai-érbe vezetni. A Bajcsy-Zsilinszky utca felső harmada homokdombokkal körbe határolt terület. A csapadékos időszakban összegyűlő belvizek az itt lévő ingatlanokat veszélyeztetik. E terület vízmentesítése nem teljesen megoldott. A minél hatékonyabb belvíz- és csapadékelvezetés megoldására a vízelvezető csatornák, árkok folyamatos karbantartása szükséges. Vízbázisvédelem: A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról a települést érzékeny területként határozza meg.

Monostorpályi közigazgatási területén található, és a jövőben létesítendő fúrt kutak körül 10,0 m sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (II.7.) Korm. rend. Monostorpályi község nem szerepel a nitrátérzékeny települések listáján. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásában elindult és 2008-ban befejeződött magyarország-Románia INTERREG III./A-Phare CBC Program (Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére. A projekt általános célja a környezet védelme, egyik fontos eleme a felszín alatti vízkészlet megóvása, az ivóvízkincs fenntartható használata. konkrét cél a nyolc határmenti ivóvízbázis (köztük Monostorpályi is) vízbázisvédelmi diagnosztikája, a vízbázis védelem gyakorlati megvalósítását szolgáló védőidomok, védőterületek regionális modell alapján való lehatárolása. Vízhasznosítás: A település területén a vízhasznosítási célok (pl.:öntözés) vízellátására felszíni vízkészletből a vízszolgáltatás csak feltételes lehet, mivel kivehető felszíni vízkészlettel a térség nem rendelkezik. A község területén a térség felszíni vízkészlet-gazdálkodási helyzetéből adódóan vízhasználatokat elsősorban felszín alatti vízkészletre alapozottan javasolt megtervezni. A településrendezési terv által érintett területen vízhasznosítási létesítmény nincs.



35

Vízügyi érdekből elrendelt építési tilalmi területek A Létai-ér és a Létai-ér-Nagy-ér összekötő csatornák mindkét oldalán a mederéltől számított 3 m-es fenntartósávon belül csak gyepgazdálkodás folytatható. Kerítés a mederéltől számított 3 m-en, építmény 10 m-en kívül helyezhető el. A Nagy-éren a depóniával kiépített szakaszokon a depónia alsó élétől számított 3 m-en, a depónia nélküli szakaszokon a mederéltől számított 6m-en belül csak gyepgazdálkodás folytatható. Kerítés az előbbi határokon kívül, építmény az előzőekben meghatározott pontoktól mért 10 m-en kívül helyezhetőek el. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás nincs a településen, a szennyvízgyűjtést jelenleg szakszerűtlen közműpótlókkal oldják meg, vagy szippantó kocsival folyékony hulladéklerakó telepre szállítják Hosszúpályiba. A település szennyvíztisztítását Hajdúbagos, Hosszúpályi és Monostorpályi közösen tervezik megoldani Hosszúpályi központtal. A 25/2002.(II.27.9 Korm. rendeletben jóváhagyásra került a közös szennyvíz agglomeráció Hosszúpályi központtal.

Hosszúpályi jelenleg is rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, aminek kapacitása 500 m3/d. A telep kapacitásbővítés után alkalmas lesz a tervezett szennyvízelvezető rendszeren keresztül érkező szennyvíz fogadására. A telep kapacitása bővítés után 1012 m3/d lesz. A tervezett szennyvíztisztítási technológia szakaszos működésű (SBR) eleveniszapos technológia, melynek során a tisztítási folyamatok egy térben, de időben elválasztva játszódnak le. A tisztított szennyvíz befogadója a Pályi-ér, amely időszakos vízfolyás. A térségben található belvízcsatornák időszakos vízfolyásoknak tekinthetők. Használt vizek, szennyvizek bevezetésekor a kibocsátási határértékre vonatkozóan a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben az időszakos vízfolyásokra megadott határértékeket kell alkalmazni. 4.3.3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Levegőtisztaság védelmi szempontból a település Védett I kategóriába tartozik. A levegőtisztaságot befolyásoló tényezők közé kell sorolnunk a vegyes tüzelését, 50 % gáz és 50 % fa tüzelés jellemző. Légszennyezést kibocsátó pontforrás és diffúz forrás nincs Az utak mentén a forgalomból származó légszennyezés a forgalom csekélysége miatt nem jellemző. A települést körülvevő földek művelésével együtt jár a permetezés és műtrágyázás időszakában a levegő szennyezettségének megnövekedése. A földek fedetlenségekor, a porszennyezés szeles időszakban fokozódik.



36

A TIKÖFE adatai szerint Monostorpályi településen nincs nyilvántartott, üzemelő légszennyező pontforrás. Természetesen ezen állandónak mondható kibocsátások mellett számolni kell a közúti közlekedés levegőt terhelő hatásával is, mely a kistérség földrajzi helyzetéből eredően kifejezetten jelentkező probléma. A földekről felszálló por, a mezőgazdasági területeken időszakosan megnövekvő gépforgalom valamint a külterületi burkolatlan utakról felszálló por okozhat átmeneti levegőszennyezést. A szálló por mértéke a csapadékos hónapokban csökken. Gondot jelent még a pollenkoncentráció megnövekedése. A levegő védelméről a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik. A levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011.(I.14.) VM rendelet rendelkezik. Vonal források, közlekedés A belterületen összesen 23 km út van. 48105 bekötő út a faluba bevezető és, 4809 Létavértes és Sáránd összekötő út Bűzhatás Zavaró tényező az ATEV bűze. ÁLTALÁNOS LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Bejelentett légszennyező telephely és pontforrás a Felügyelőség adatbázisában nem található. A földekről felszálló por, a mezőgazdasági területeken időszakosan megnövekvő gépforgalom valamint a külterületi burkolatlan utakról felszálló por okozhat átmeneti levegőszennyezést. A szálló por értéke a csapadékos hónapokban csökken. A szálló por megfogását növelni lehet a települési zöldfelületek növelésével, az utak és mezőgazdasági táblák mentén kialakított védőfásításokkal, valamint fokozni kell az élőnövényzet fedezettségének mértékét. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása az ezzel kapcsolatos magasabbrendű jogszabály előírásait teljesíti, valamint az alap légszennyezettségi értékeket kedvezőtlenül nem befolyásolja. A levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítéséhez, működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, ill. használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. A már meglevő emittáló létesítményekre vonatkozóan az alkalmazott technológiák ismeretében a vonatkozó szabványban foglaltaknál szigorúbb területi levegőminőségi határérték, illetve egyedi kibocsátási határérték állapítható meg, ezzel ösztönözhetők az üzemek a technológia korszerűsítésére, vagy a környezetterhelő tevékenység felhagyására.



37

LAKOSSÁGI EMISSZIÓ Az elsősorban fatüzelésből eredő SO2 szennyezés csökkenő tendenciát mutat a gázfűtésre való áttérésnek köszönhetően. Az avarégetés korlátozásával, a komposztáló berendezések preferálásával az emisszió tovább csökkenthető. A levegőminőségi kedvező állapot megőrzése és javítása érdekében törekedni kell a vezetékes gáztüzelés kiterjesztésének támogatására, mely a vegyes tüzelésből származó salak, pernye hulladékok keletkezésének teljes körű megszüntetését eredményezi. KÖZLEKEDÉSI EMISSZIÓ Az ülepedő por mennyisége az utak burkolásával, és a burkolt utak felületének rendszeres tisztításával, mosásával, az út menti aktív zöldfelületek, lomblevelű fák telepítésével mérsékelhető. A közúti forgalomból származó légszennyezés a központi területeken jelentős mértékben csökkenthető az elkerülő utak fejlesztésével. GAZDÁLKODÁS – MEZŐGAZDASÁGI EMISSZIÓ A településen a belterületi, nem nagyüzemi, állattartásból származó bűzterhelés jelenthet időszakosan problémát. Az állattartás továbbfejlesztése az adott térségben kizárólag a szakhatóságok engedélye alapján történhet. A vonatkozó jogszabályok irányadó jellegű betartásával hosszú távon elkerülhetők a bűzpanaszok. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidőben szükséges a település állattartási rendeletének korszerűsítése a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. Az állattartási rendelet átdolgozása során rögzíteni kell a lakossági gazdálkodási, kedvtelési célú és üzemszerű, valamint a nagyszámú állattartására vonatkozó szabályokat, mely magában foglalja az OTÉK-ban foglaltak szerint az építmények, létesítmények közötti legkisebb távolságokat és a tartástechnológiára vonatkozó előírásokat is. 4.3.4.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

A települési környezet egészségre gyakorolt hatásai közül jelentős mértékűek a zaj hatásai. A rezgés nehezebben mérhető és kevésbé érzékelhető, mint a zaj, mégis egészségkárosító hatása nem elhanyagolható. A környezetből származó zajterhelések közül – melyek lehetnek ipari-, mezőgazdasági zajok, közlekedési, ill. egyéb eredetűek – a térségben a közlekedésből származóak a meghatározóak. A település belterületén nincs a lakosságot zavaró zajforrás. A település zsáktelepülés jellegéből adódóan kicsi a forgalom. A településen áthalad a 4809 számú összekötő út, melynek hossza 7.829 km Naponta áthaladó jármű mennyisége személygépkocsi egységre átszámolva: 635 E/nap. A településen belül a 48105 számú bekötő úton halad a forgalom, melynek hossza 2.319 km Naponta megforduló jármű mennyisége személygépkocsi egységre számolva:685 E/nap. Vasúti zaj A 107-es vasúti mellékvonal a település Déli részét érinti, de jelenleg a vasúti közlekedés szünetel. Amennyiben a vasúti közlekedés újraindul, vasúti közlekedésből származó zajterhelés jelentkezik. A vasútvonal belterületet keresztez, lakóterületek helyezkednek el a vasútterület szomszédságában.



38

A nappali zajterhelés ellen a kritikus szakaszokon, 50 m-en belül levő telkek határai esetén zajvédő kerítéssel lehet majd védeni a lakásokat. A kerítés zajvédelmi paramétereit akusztikai számítások alapján kell egyedileg megadni. Megyei szinten probléma a szálló por mennyisége, melynek értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Maximuma a közlekedési csúcsokhoz köthető. Szintén általános probléma a biológiai légszennyezés, mely allergiás reakciókat vált ki a szervezetben. Ennek egyik fő forrása az elsősorban elhanyagolt területeken, parlagon hagyott földeken elszaporodó parlagfű. A parlagfű és egyéb allergén növények irtását, visszaszorítását az önkormányzatok rendelettel igyekeznek elősegíteni. Közlekedésből, ipari tevékenységből származó zajszennyezés nem terheli a települést. A településen áthaladó forgalom zaja nem jelentős. A Környezetvédelmi Felügyelőség felé nem érkezett bejelentés határérték túllépésről. A településnek figyelembe kell vennie a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet előírásait. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szól. Érintett szakhatóságok:  Népegészségügyi szakigazgatási szerv -Balmazújvárosi-, Derecske-, Létavértesi, Hajdúhadházi Kistérségi Intézete  Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. ÁLTALÁNOS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajkibocsátási határérték túllépés a településen nem vo1t, ezzel kapcsolatos lakossági bejelentés nem érkezett a Felügyelőségre. A tervezési terület állapotát, minőségét, a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti zaj, ezért a területrendezés- és fejlesztés során kiemelt feladat a jelenlegi helyzet javítása, ezzel egyidejűleg új terhelések kialakulásának megelőzése, illetve megakadályozása. A megelőzés érdekében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelési határértékeket. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelő zajhelyzet elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minőségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhető el. Célszerű a zajhelyzet javítása érdekében olyan követelmények, feladatok, feltételek meghatározása, melyek figyelembe veszik a helyi viszonyokat, és megvan a reális lehetősége teljesítésüknek, illetve végrehajtásuknak. A területrendezés és fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. A környezeti zajforrások közül a zajforrások jellegének megfelelően a következők vizsgálata szükséges:



39

 

közlekedési jellegű zajforrások (közúti, vasúti), egyéb jellegű zajforrások (kereskedelmi-, vendéglátó-, kulturális- és sport-létesítmények zajforrásai).

A községet érő zaj – és rezgésterhelések elsősorban a közúti és a vasúti közlekedésből származnak. A településen a környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, ill. rezgésterhelési határértékeket. A zajvédelmi rendelet hatálya a tervezett gazdasági területekre is kiterjesztendő. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel. (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A rendeletben célszerű előírni, hogy a lakossági panaszt okozó létesítmények üzemeltetőit zajmérésre kötelezheti az önkormányzat és határérték feletti zajterhelés esetén a vonatkozó rendelet alapján a technológia korszerűsítését, vagy zaj gátló intézkedéseket (védőfal építése, növénytelepítés), illetve időbeli korlátozást rendelhet el. A település területén, a lakóterületek szomszédságában tervezett beruházások építési munkálatai zavaró zajkeltéssel járhatnak. A munkálatok idejére az egyes építési területekre egyedileg zajhatárértékeket kell megállapítani. A határértékek megállapítása és azok betartásának ellenőrzése az önkormányzat feladata. Szükséges esetben időbeli korlátozásra is lehet kötelezni az építtetőt. Az építési munkálatokból származó zaj megengedett legnagyobb egyenértékű hangnyomásszintjeit vonatkozó rendelet szabályozza. A területen új létesítmények, építési munka, illetve a közlekedés okozta zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi funkciókhoz tartozó zajszinteket kell alkalmazni. A KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ ZAJ A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből eredő zajkibocsátás terheli elsősorban a települési környezetet. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározását az ÚT 2-1.302. számú Közúti közlekedési zaj számítása című Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT. által kiadott Országos Közutak 2001. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma -című kiadvány adatainak, és az ÚT 2-1. 118: 2000 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel-című Útügyi Műszaki Előírás által megadott forgalomfejlődési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik. A közlekedésből eredő zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett zajterhelési határértékekkel, magasabbrendű jogszabály alapján főforgalmi utak mentén, lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, a következők állapíthatók meg: A jelenlegi fogalom mellett a főút forgalma és az ebből számított terhelés nappali időszakban nem haladja meg az új utakra előírt határértéket. Kívánatos, hogy a településen elsősorban a helyi forgalom bonyolódjon célforgalom jelleggel, és egyidejűleg váljon lehetővé a település forgalmának biztonságos, folyamatos lebonyolítása. A zajvédelmi szempontból érintett szolgáltatók részére kiadott engedélyeket, illetve az engedély nélkül üzemelő létesítményeket a jövőben felül kell vizsgálni és adott esetben élni kell a rendelet által biztosított eszközökkel. (szabálysértési bírság, korlátozás, betiltás). A település belterületén nem működik ipari gazdasági tevékenységgel foglalkozó telephely.



40

KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ ZAJ A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elsősorban a szállítási, raktározási tevékenységükből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket. A település teljes területén megengedett az 1-2 fős vállalkozások, műhelyek üzemeltetése, melyek igen kis számban találhatók a lakóterületen. Ezek esetenként jelentenek káros mértékű zajterhelést a környezetükre. Ezek szintén az engedélyezési eljárás során igazolják a követelmények teljesülését. A település jelenleg nem rendelkezik helyi zajvédelmi szabályozási rendelettel, ezért megalkotásáról gondoskodni kell. 4.3.5.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSTISZTASÁG

Érintett szakhatóságok:  Népegészségügyi szakigazgatási szerv -Balmazújvárosi-, Derecske-, Létavértesi, Hajdúhadházi Kistérségi Intézete  Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A vonatkozó szakhatóságok által adott előzetes állásfoglalásokat a terv figyelembe vette, javaslataik beépültek a tervbe. HULLADÉKLERAKÓ TELEP A településen szervezett lakossági és intézményi hulladékgyűjtés van. A hulladékot az egységes gyűjtő edényzetből heti egyszeri gyakorisággal az AKSD Kft szállítja Debrecenbe a műszaki védelemmel ellátott Hulladéklerakó Telepre. ( Debrecen, Vértesi u.) 2002. évben 1 132 tonna hulladékot szállítottak be Debrecenbe. Ebben a mennyiségben benne van a temetőből elszállított - és lomtalanítási hulladékok mennyisége is. A szolgáltatások és a kis létszámú ipari tevékenység kommunális hulladékát is az AKSD Kft szállatja el. Az Önkormányzat kijelölte a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a 4 – 4 db gyűjtő konténer részére, ahonnan az AKSD Kft majd elszállítja. Hulladék gyűjtő szigetek helye: Landner tér Petőfi tér Marx K. u. Régi szeméttelep már lezárt, nem fogad semmiféle hulladékot. Területe 1 ha, a HNP 066/4 hrsz-án található. Jelenleg az ISPA keretén belül már létre hoztak néhány a rekultiválással kapcsolatos kutató fúrást. A rekultiválás az ISPA keretén belül fog megvalósulni. ÁLTALÁNOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. A hulladékok keletkezésük és fajtájuk szerint csoportosíthatók:  kommunális hulladék  termelési hulladék  veszélyes hulladék



41

A hulladékkezeléssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg. HULLADÉKGYŰJTÉS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján kell szervezni és végezni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) előírásai szerint a hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladékoktól elkülönítve gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. A hulladékok kezelése során a Hgt egyéb előírásainak betartása mellett a következő jelenleg hatályos jogszabályok szerint kell eljárni: - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet - a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendelet - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeit a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezhetne. A kis mennyiségű szennyezetlen fa-, papírhulladék a vegyes tüzelésű fűtőberendezésekben égetéssel kerülhet hasznosításra. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladék a kis mennyiség miatt a kommunális hulladékkal együtt kerül lerakásra. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. További kiemelt feladat a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása. Célszerű a településen több szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőpontot kialakítani VESZÉLYES HULLADÉK GAZDÁLKODÁS Veszélyes hulladék Az önkormányzat szerződést kötött a Hajdúkomm Kft-vel és az orvosi rendelő veszélyes hulladékát a Kft szállítja el. Gyepmesteri telep és dögkút nincs, az állatorvos utasítására kell az elhullott lábasjószágot az ATEV-nek megsemmisítésre átadni. Szeszfőzde hulladékának megsemmisítésére nincs adat.



42

Veszélyes hulladék az orvosi rendelőben keletkezik. A településen működő orvosi rendelőben keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról az orvos gondoskodik Ezen túl a háztartásoknál is keletkezhet veszélyes hulladék, de ezek mennyiségének ellenőrzése, megfelelő tárolása és elszállítása nem megoldott. A hulladékkezeléssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg. A termelési tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékot maximum egy évig gyűjthetik a vállalatok a telephelyükön, környezetszennyezést kizáró módon a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, majd kötelesek engedéllyel rendelkező kezelőnek átadni. A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegű tevékenységek során keletkezhet. A gépműhelyeknél jellemzően a gépek karbantartásából származó olajos hulladékokkal és a különböző járművek akkumulátoraival kell számolni. A településen keletkező szennyvizek, hígtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek és kommunális hulladékok kezelése, tárolása, szállítása és elhelyezése során a termőföldre jutást meg kell akadályozni; szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezéshez az 1994. évi LV. évi tv. 69. §. előírásait be kell tartani. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA A település belterületének tisztántartása kielégítő. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a külterületek tisztaságát is. Lomtalanítást minden évben tavasszal szerveznek – az önkormányzat előzetes lakossági tájékoztatását követően – ezzel is csökkentve az illegális hulladéklerakás lehetőségét. A közterületek tisztántartása az önkormányzat feladata, melynek rendszeresen közmunkaprogram keretein belül eleget is tesz.



43


5. A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELEMEI Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez

Az infrastruktúrának meghatározó szerepe van a települések létrejöttében, életében, fejlődésében. Az infrastruktúra jelenti azt a hátteret, vázat, amely nélkül aligha működhetnének, még inkább fejlődhetnének a települések. Az infrastruktúra fejletlensége, korszerűtlensége, ill. elmaradottsága a települések fejlődését gátolja, fékezi. 5.1. A település intézményrendszere A lakossági igényeket általános iskola napközivel, könyvtárral, óvoda, polgármesteri hivatal, posta, orvosi rendelő, református és katolikus templom, élelmiszer üzletek, presszó.

Takarékszövetkezet

Polgármesteri Hivatal

OKTATÁS: Óvoda:        

Thuolt István Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Intézmény címe: Monostorpályi, Kossuth u. 51. Csoportok száma: 3 Csoportonkénti gyermekek száma: 25 fő Óvodai termek száma: 4 Óvónők száma: 6 fő Dajkák száma: 3 fő Intézményt érintő beruházások, felújítások: tetőhéjazat cseréje



44

–

Általános Iskola:       

Thuolt István Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Intézmény címe: Monostorpályi, Landler tér 5.. Tanulócsoportok száma: 12 Tanulócsoportok létszáma átlagosan: 25 fő Tantermek száma: 12 + tornaterem Az iskola alkalmazásában álló pedagógusok száma: 19 fő Dajkák száma: 3 fő –

Általános Iskola 38.hrsz.

KÚLTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG: 

Művelődési ház

A községi Művelődési Ház a Bajcsy Zs. U. 1/C. sz. épületében helyezkedik el 2 teremmel. Fő programok:  Alkalmi rendezvények  Családi események  vásárok

Művelődési Ház  Könyvtár A község könyvtára az Általános Iskola épületében kapott helyet a Landler tér 5. sz. alatt. Kihasználtsága 70 %-os. A kötetek példányszáma: 12.500 db. Video, CD ROM-ok, hanglemezek száma: 80 db Fejlesztések: jelenleg helytörténeti és informatikai részleg kialakítása folyik. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS: Az egészségügyi alapellátást Monostorpályiban 1 fő háziorvos, 1 körzeti ápoló és 1 fő asszisztens látja el. Az orvosi rendelő a Landler tér 4. sz. alatt található. Orvosok száma: 1 fő Asszisztensek száma: 1 fő Védőnők száma: 1 fő

Orvosi rendelő és gyógyszertár



45

Fogászati ellátás A településen fogorvosi rendelő nincs, legközelebb Hosszúpályiban található. A lakosság körzetileg oda tartozik. A Kórházi ellátás A településen nincs. Legközelebb Debrecenben lehet igénybe venni. Gyógyszertár: Intézmény címe: Monostorpályi, Landler tér 4.sz. Gyermek-, anya és csecsemővédelmi tanácsadó: Monostorpályiban az anya- és csecsemővédelem feladataival egy védőnő foglalkozik. EGYÉB ELLÁTÁS: Állatorvosi ellátás: A községben 1 rendelő működik a Kossuth u. 54. Sz. alatt. Az ellátó állatorvos neve: Dr. Szura József. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS: A község növekvő számú időskorú lakossága részére 300 adagos konyhával rendelkező intézmény áll rendelkezésre. Az étkeztetés és házi segítségnyújtásra szorulók száma meghaladja a 100 főt. Idősek gondozóháza: Intézmény címe: Monostorpályi, Kossuth u. 50. Ellátottak száma: 16 fő Alkalmazotti létszám: 5 fő Gondozási központ, idősek klubja: Intézmény címe: Monostorpályi, Kossuth u. 50. Férőhelyek száma: 30 fő Ellátottak száma: 25 fő Alkalmazotti létszám: 7 fő A klubban és a gondozóházban önmaguk ellátására képtelen időskorúak gondozását látják el. A kihasználtság teljesnek tekinthető.

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat: Intézmény címe: Monostorpályi, Debreceni u. 1. Ellátottak száma: 150 fő Alkalmazotti létszám:2 fő CIVIL SZERVEZETEK: Balassi Ferenc Kulturális és Közösségteremtő Egyesület



46

KERESKEDELMI INTÉZMÉNYEK: A lakosságnak a fogyasztási javak iránti igényét 17 db egységből álló kiskereskedelmi hálózat igyekszik kielégíteni. A településen a kereskedelmi intézmények szétszórva, nem egységesen jelennek meg A településen lévő kereskedelmi és egyéb intézmények: Vasútállomás Benzinkút Háziorvosi rendelő Gyógyszertár Posta Művelődési ház Könyvtár Pénzintézet/bank Templom Élelmiszerbolt TÜZÉP Vegyi áru bolt

1 1 1 1 1 1 1 1 6 1 -

Élelmiszerdiszkont Zöldségbolt Piac Villamossági bolt Virágüzlet Cukrászda Presszó Italbolt Étterem Hús, hentesáru Mezőgazdasági szakbolt Disco, bár

2 2 4 1 -

Kereskedelmi intézmények:

Kossuth utca: Reál élelmiszerbolt

Játékterem és presszó

Javasolt fejlesztése Az intézményi infrastruktúra ellátás megőrzése a kitűzött cél, illetve a már elhatározott fejlesztések, így: - intézményhálózat korszerűsítése és megújítása  régi óvoda korszerűsítése,  könyvtár elhelyezése,  az óvodaudvar rekonstrukciója rendezvények lebonyolítására alkalmassá téve,  sportterület rekonstrukciója,  új piac kialakítása a Vasvári Pál utcában,  temető bővítése,  iskolabővítés A szükséges fejlesztésekhez a tervben területet biztosítottunk. Az intézményi és kereskedelmi szolgáltató funkciók várható bővítését elsősorban a településközpont területének kijelölése során vettük figyelembe: a meglévő területeken túl elsősorban a templom és a Polgármesteri Hivatal környezetét soroltuk településközponti vegyes területbe, elősegítve ezzel egyúttal funkcionális megújulását is.



47

5.2. Lakásellátás A község lakóterületei a belterületen csoportosulnak. A külterületen való lakás, a tanyásodás nem jellemző a településre. Az építési használat szempontjából a lakóterületek tagolódása az alábbi:. - kertvárosias lakóterületek :Ezen csoportba tartozó lakóterületek a település keleti részén lakóterületbővítés esetében fordul elő. Itt lehetőség nyílik társasházak építésére ill. lakópark kialakítására is. - falusias lakóterületek: Monostorpályi belterületének legnagyobb részén az építési használat e csoportjába tartozó területekkel találkozunk. A lakásállomány meghatározó része a falusias lakóterületeken (valamint a településközpontban a településközpont vegyes területen) helyezkedik el. Az épületek általában közepes állapotúak, nagyon kevés új épület található. Mindössze 1-2 helyen találkoztunk jelenleg is folyó építkezéssel, ill. olyan telekkel, ahol az építési szándék jelei mutatkoznak. Az épületek többnyire nyeregtetősek, utcára merőleges gerincűek, oromfalasak. Az oromfalak jellegzetessége, hogy lépcsőzetesen emelkedő téglából kirakott lezárásuk van. A családi házas épületek a legjellemzőbbek, melynek csaknem teljes %-a magántulajdonban van. A lakások száma összesen 929 db. Ebből 1990 után 90 lakás épült. Az üres, lakatlan épület száma 110. A leromlott, felújítandó épületek száma kb. 200-ra tehető. Az épületek 90 %-a földszintes kialakításúak, néhány helyen találkozhatunk P + F + FL-es kialakítású épületekkel. Új épületek nagyobb számban a Hajnal utcán találhatóak. Az épülő lakások területe, szobaszáma, komfortossága kedvező, az össz. lakásállomány minőségi jellemzőit javítja. Az „új” építéseket végignézve a településtől oly idegen, de a mai divathullámhoz igazodó amerikai típusú, alacsony hajlásszögű tetővel ellátott épületek nem jelennem meg a településen. Lakóegység  Lakott  Nem lakott

914 842 72

Szobaszám szerint: Összesen 1 szobás 2 szobás 3 szobás 914 161 457 242 Tulajdonjelleg: Természetes személyi tulajdonú Önkormányzati tulajdonú 902 db 7 db Komfortosság: Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Összesen: Lakóépületek nagyság szerint: Lakóház Földszintes Emeletes 1 lakásos 2-3 lakásos 4-10 lakásos Összesen épületek



4 szobás 54 Egyéb tulajdonú 5 db 269 312 79 204 50 914 895 892 3 881 14 895

48

5.3. Közlekedésfejlesztési javaslat Országos közúthálózat Országos mellékutak (belterületi forgalmi utak)  A községet az országos közúthálózatba a 4809. sz országos mellékút (Sáránd-Létavértes), Létai út kapcsolja be, mely a 47. sz. főúthoz csatlakozik Sárándnál, 616 E/nap forgalommal.  A 4809. sz összekötő úthoz csatlakozik a 48105. sz. települési főút a település főutcája (Kossuth u., Damjanich u., Árpád u., Bajcsy Zs. u.) 2319 m hosszban, megfelelő burkolatszélességgel és állapottal, 667 E/nap forgalommal.  Az Állami Közútkezelő kezelésébe tartozik még a 48308. sz. állomási bekötő út 193 m hosszban, 2.40 m széles, rossz állapotú burkolatával. 4809. számú közút: a 47-es főközlekedési útról leágazó út, mely Sárándot Létavértessel köti össze. Az igazgatási területet ÉNy-DK-i irányban szeli át. Monostorpályi erről a burkolt útról érhető el. 4814. számú út: a külterület északi részen ÉNy-DK-i irányban haladó burkolt út, mely Debrecent Létavértessel köti össze. Dűlőutak: a külterület útjainak nagy része nem burkolt, homokos. Irányultságuk az északi részen ÉÉK-DDNY-i és erre merőleges irányúak, a déli területeken ÉÉNY-DDK-i és rájuk merőlegesek. Kialakulásukban fontos szerepet játszottak a szél által kialakult felszínformák, és az egykor itt futó folyók által kialakított ÉD irányú völgyek. Vasúti pályatest: a 4809-es közúttal párhuzamosan (K-Ny-i irányba) halad a Debrecen-SárándLétavértes szárnyvonal. A vasúti pálya mezőgazdasági területek között halad, a belterület déli részét keresztezi. A vasúti forgalom a buszközlekedés miatt elveszítette jelentőségét. Fejlesztési elképzelések Várható országos szintű közlekedéshálózat fejlesztések: - az M35-ös gyorsforgalmi út Debrecenig megépült szakaszának folytatása - Az M4 autópálya és az M40 és M47-es gyorsforgalmi utak Debrecenig és Debrecent elkerülő szakasza Várható megyei szintű közlekedéshálózat fejlesztések: - A 4809. számú Sáránd-Létavértes és a 4807 számú Létavértes-Vámospércs országos mellékutak főúttá történő kiépítése a Debreceni Agglomeráció peremén haladó főút gyűrű részeként településük megközelítési viszonyait jelentősen javítja. A település közvetlen kapcsolatait erősítő fejlesztések: - A Monostorpályi zsáktelepülési jellegét megszüntetendő a 48105 számú utat összekötő úttá kell kiépíteni a 4809 és 4814 jelű országos mellékutak (összekötő utak) között. Ez a Bánki összekötő út kiépítését takarja. A település bel- és külterületi úthálózati rendszerének kiegészítése: Belterületi úthálózat fejlesztése: - A meglévő burkolatlan utak burkolása. - Új kiszolgáló út építése részben az új lakóterületek kialakításához, részben a település északi részén lévő nagyméretű tömbbelső feltárásához a:  A Bocskai utca és a Vasvári Pál utca között új kiszolgálóút létesítése - Kiemelt kiszolgáló utak létesítése a vállalkozói övezet kiszolgálására a Létai úttól délre - Új buszmegállók létesítése a Létai úton és új buszforduló kiépítése a Bajcsy Zsilinszky út végén.



49

Külterületi úthálózat fejlesztése - A külterületi kiszolgáló úthálózati rendszer kiemelt kiszolgáló útjainak burkolt kiépítése - Térségi kerékpárút kiépítése a Hosszúpályi – Monostorpályi - Létavértes nyomvonalon és az észak déli irányban. A belterületi utak fontosabb hálózati elemei Forgalmi utak  Kossuth Lajos út  Damjanich u.  Árpád u  Bajcsy Zs. út Az egyes úthálózati elemek tervezési osztályba sorolása  A 4814 és 4809 sz. összekötő utak Belterületen: B.IV. tervezési osztály „c” hálózati funkció, „A”jelű környezeti körülmény Külterületen: K.V. tervezési osztály, „A” jelű környezeti körülmény  Belterületi gyűjtő utak B.V. tervezési osztály, „c” hálózati funkció, „A” jelű környezeti körülmény A község gyűjtőútjai:  Debreceni utca – Petőfi tér – Damjanich J. utca  Rákóczi F. utca – Béke utca  Bajcsy Zs. utca  Lakó utak B.VI. tervezési osztály, „d” hálózati funkció, „A” jelű környezeti körülmény  Kerékpárutak B.IX. tervezési osztály A megengedett belterületi forgalomnagyságnak tervezési osztály és hálózati funkció szerinti figyelembevétele mellett, a prognosztizált forgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a belterületi forgalmi-, gyűjtő- és lakó utak irányonként 1-1 forgalmi sávval, hosszú távon is alkalmasak lesznek a forgalom zavartalan lebonyolítására. Közúti tömegközlekedés A település tömegközlekedési igényeit a Hajdú VOLÁN Rt. autóbuszai biztosítják. A közúti tömegközlekedést az alábbi viszonylatokban közlekedő menetrendszerinti helyközi járatok biztosítják:  Debrecen – Sáránd – Létavértes – Bagamér  Debrecen – Katihíd – Létavértes – Bagamér  Berettyóújfalu – Sáránd – Létavértes – Bagamér A jelenleg érvényben lévő menetrend szerint munkanapokon 72 db autóbuszjárattal biztosítják a községből/be az eljutást, melyből 42 járat a település központjába ékezik, illetve onnan indul. Az autóbuszjáratok három megállópárt használnak, nevezetesen:  Monostopályi aut.vt.  Monostopályi iskola  Monostopályi autóbusz forduló



50

Átlagos rágyaloglási távolság 300 m. A településen új autóbusz megállóhelyek kialakítása szükséges a Főút mentén. A távlatilag prognosztizált forgalmi adatok, valamint az autóbusz járatok száma alapján nem indokolt, de az utazás biztonsága és kulturáltsága érdekében a terv fedett autóbuszvárók, burkolt le- és felszállóhelyek, autóbusz öblök, valamint megállóhelyekhez csatlakozó gyalogjárdák kiépítésével számol. A település fejlesztési elképzelései között szerepel egy új autóbusz-forduló kialakítása a Bajcsy Zsilinszky út végén a belterületi határ szélénél. Kerékpáros forgalom Jelenleg a településen kerékpárút nincs kiépítve. A kerékpárutak kiépítése elsősorban a 4809.sz. Létavértes – Hosszúpályi összekötőút (Létai út) mentén, valamint a Kossuth Lajos utcán indokolt. A települési öszekötőút (Létai út) mentén kiépítendő kerékpárút országos jelentőségű, mivel megépülése esetén Létavértes, Monostorpályi, Hosszúpályi településeket bekapcsolja az országos kerékpárút törzshálózatba. A Kossuth Lajos utcán tervezett kerékpárút ebből az országos jelentőségű kerékpárúthálózatból ágazik le Monostorpályi egyik fő nevezetessége, a műemlék „Tubus-magtárak” felé. A Létai út és a Kossuth Lajos utca szabályozási szélessége alkalmas a kerékpárút kialakítására, így a kerékpáros forgalom zavartalan és biztonságos lebonyolítására. Gyalogos forgalom A helyi gyaloglási igényeket biztosító gyalogjárdák szélességét mintakeresztszelvények mutatják be. Gondos kialakítást igényel a gyalogos áramlás forgalmi csomópontokon történő biztonságos átvezetése. Gyalogos átkelőhelynél az akadálymentes közlekedés biztosítására a szegélyeket le kell süllyeszteni az útpálya szinte fölé 0,02 m-re, illetve az útpálya és a gyalogjárda közötti szintkülönbséget 8 %-ot meg nem haladó rámpával kell járhatóvá tenni. A jelentős gyalogosforgalmat vonzó intézményekhez, középületekhez vezető gyalogosforgalmi létesítmények szélességi méretét – az akadálymentes gyalogos áramlás biztosítása érdekében – a vonatkozó előírások szerint, méretezéssel kell meghatározni. A minimális szélességi méretet gyalogjárdák esetében 1,5 m-ben kell megválasztani. Közúti csomópontok A tervben feltüntetett fontosabb szintbeni csomópontok:  A 4814 Debrecen_Létavértes összekötő út és a tervezett É-D-i irányú összekötő út esetében  A 4809-es Sáránd – Létavértes összekötő út és a települési főút esetében A község összes közúti csatlakozása, keresztezése szintbeni, külön kanyarodósávok nélkül, de ezek bővítését a rajtuk folyó forgalomnagyság nem is indokolja. Parkolási lehetőségek biztosítása A parkolás nem jelent gondot a község területén, mivel a gépjárműforgalom kicsi, így a fontosabb intézmények közelében az utak szélein történő parkolás sem okoz fennakadást a haladó forgalomban. A hosszú, valamint nagy távú ütemben a parkolóhelyek számát a mindenkor érvényben lévő parkolási normák szerint kell biztosítani.



51

A mozgáskorlátozottak gépjárművei számára fenntartott helyek számának és méretének meghatározásánál az OTEK előírásai szerint kell eljárni. Gépjármű üzemi létesítmények Jelenleg a település nem rendelkezik üzemanyagtöltő állomással, és szervizzel sem. A szomszédos Hosszúpályiba és Létavértesen található üzemanyagtöltő állomás. Vasúti közlekedés A községet a 107. számú Sáránd (Debrecen) - Létavértes egyvágányú vasúti szárnyvonal érinti. A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át a települést a belterületet is érintve. Vasútüzemi szempontból az állomás hosszirányú befogadóképessége megfelelő, és még keresztirányú bővítésre is van lehetőség. Monostorpályiban megállóhely van kiépítve. A felépítmények felújításra szorulnak. A vasúti közlekedés jelenleg szünetel. Szabályozási terv Az OTEK előírásai szerint országos mellékútnál K2 = 30 m, helyi gyűjtőkútnál K3 = 22 m, lakó kútnál K4 = 12 m építési területet kell szabadon hagyni. A meglévő értékes beépített területek miatt az előírt szélességeket csak az új lakóterületi kiszolgáló utak esetében lehetett maradéktalanul biztosítani. Ugyanakkor a közúti mintakeresztszelvényeket úgy alakítottuk ki, hogy azok a kijelölt építési területen biztonsággal elférjenek. OTRT-vel és a Hajdú-Bihar megyei Területrendezési tervvel való egyezés A belterületi utak meglévő létesítmények. A terv lényegében csak a Debrecen-Létavértes összekötő út mentén tervezett országos kerékpárút-hálózat nyomvonalát tartalmazza, melyet a megyei területrendezési terv is tartalmaz.



52

Jellemző útkeresztmetszetek:

További út-mintakeresztszelvényeket a T-4/2 jelű tervlap tartalmaz.



53

5.4. Közművek fejlesztési javaslata A településfejlesztés mintegy összefogó elemeként jelenik meg a település infrastrukturális fejlesztése. Alapvető feladat a közművekkel való teljes lefedettség elérése. IVÓVÍZELLÁTÁS: A közműellátás leglényegesebb eleme a közüzemi ivóvízhálózat megléte. A település rendelkezik önálló közüzemi vízellátó rendszerrel. Monostorpályi a Ht. 128/28/1992. ügyiratszámon és a Kálló VII/651 vízkönyvi számon kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A település vízellátása mennyiségileg megoldott, 2 db fúrt kút biztosítja, melyből a vizet 1 db SP 35-11 és 1 db D 14-5 típusú búvárszivattyú termeli ki és juttatja el 2 db 1600-as vas- és mangántalanító szűrőbe. Innen a víz 1 db 100 m3-es tárolóba kerül, ahonnan 3 db hálózati szivattyú 2 db hidrofor tartályon keresztül a hálózatba nyomja. A vízmű területén lévő kutak adatai: Kútszám 1.sz. kút 2.sz. kút

Kataszteri Építés Talpmélység Vízhozam (építéskori) szám éve B-20 B-21

1974 1991

221,0 m 222,0 m

1140 l/p 850 l/p

nyugalmi üzemi vízszint vízszint (építéskori) (építéskori) -10,80 m -16,40 m -20,80 m -37,80 m

Vízkémia:

7,5 7,3

Fe mg/l 0,24 0,5

SO4 mg/l <8 nd

KOIps mg/l 0,9 2,2

NH4 mg/l 0,68 0,40

NO2 mg/l <0,023 nd

B μg/l 0,07 0,07

Mg mg/l 18,7 23,9

Kútszám

PH

1.sz. kút 2.sz. kút Kútszám 1.sz. kút 2.sz. kút

CH4 0,017 0,0 Cl 2,77 6,0

Na mg/l 64 59,8

Mn mg/l 0,43 0,39

NO3 mg/l <1 nd

Keménység CaO/mg/l 124,0 126,2

As μg/l 20,8 20,8

Ca mg/l 58 51

Lugosság mg ekv/l 7,19 7,00

A kutak vízminősége tisztítás, illetve szűrés nélkül nem felelne meg az érvényes közegészségügyi előírásoknak. Mind a két kutat VKI monitoring rendszerrel figyelik, melyről az Üzemeltető jelentéseket készít. A kitermelt vizet 2 db 25 m3/h teljesítményű szűrő segítségével teszik fogyasztásra alkalmassá. A vízmű kapacitását a tisztító szűrő kapacitása határolja be, ami 1100 m3/22 h. A telep kapacitásának növeléséhez tisztítási technológia korszerűsítésére vagy új kutak beállítására van szükség. A víz tározása Monostorpályi községben: 100 m3 térfogatú térszíni víztározóban történik a Vízmű telep területén. A vízelosztás a település teljes területén kiépített elosztóhálózaton keresztül biztosított. NA 80 KMPVC 15250 m NA 100 ac 3000 m NA 150 ac 301 m Összesen: 18900 m A tüzivíz vételezésre 56 db föld feletti tűzcsap van telepítve. Működő közkifolyók száma 9 db. Monostorpályi összes vízbekötés száma 886 db. Ebből lakossági 860 db. Közületi 26 db. A fejlesztéssel együtt növekvő vízigény biztosítására a konkrét igények jelentkezésekor lehet tervezni. Monostorpályi község Településrendezési Terve


54

CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: Monostorpályi szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítettsége jelenleg 0 %, ami nem felel meg az Európai Unió által támasztott környezetvédelmi követelményeknek, így a szennyvízelvezető rendszer kiépítése indokolt. A településen az ingatlantulajdonosok többségében házi szennyvízgyűjtő aknákba gyűjtik a szennyvizet. Mivel a házi szikkasztók vízzárósága nem mindenhol megfelelő, veszélyt jelentenek a környezetre és a vízbázisra, potenciális szennyező források, ami fokozott környezetterhelést és egészségügyi kockázatot jelent. A térségi szennyvízcsatorna hálózat tervezett bővítését indokolja az a tény is, hogy az elszikkasztott szennyvíz talajba kerülésével jelentős talajvízszint emelkedés tapasztalható, mely bizonyítja, hogy a csatornázatlan területek alatti talajvíz a szennyvíz által jelentősen terhelt. Mindez a magas talajvízszint, a belvizes időszakok problémái miatt különös környezeti és egészségügyi kockázatot jelent. A felszín alatti vizek védelme, valamint a tisztább és egészségesebb környezet elérése érdekében Monostorpályi Hajdúbagossal és Hosszúpályival együtt pályázott a Környezet és Energia Operatív Program keretében. A projekt megvalósítására társulást hoztak létre, melynek keretében közösen tesznek lépéseket a szennyvízelvezetés és –kezelés megoldására. A gesztori, koordinációs feladatokat Hosszúpályi látja el. A társulást alkotó önkormányzatok célja, hogy felgyorsuljon a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a talaj szennyezőanyag terhelésének csökkenése, a vízminőség romlásának megállítása, a minőség javulása. A beruházás megvalósulásával a települések lakói számára biztosítva lesz az elfogadható életminőség és az egészséges lakókörnyezet, ezáltal nőhet az ingatlanok értéke és az emberek életminősége. A projekt tágabb környezetre gyakorolt pozitív hatása is rendkívüli, hiszen egy jelentős szennyező forrástól mentesíti a debreceni agglomerációt. A csatornahálózat kiépítésére fejlesztési terv készült, mellyel a rendezési terv szakági tervei összhangba kerültek. A szennyvíz-elvezető hálózat gravitációs, elválasztott rendszerű gyűjtőrendszerrel épül majd ki, közbenső átemelőkkel, és a település 100 %-an csatornázott lesz. A fejlesztési tervek szerint a település a meglévő Hosszúpályi szennyvíztisztító telephez csatlakozik, közvetlenül a település határában tervezett átemelőn keresztül.



55

Amennyiben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépül, az egyes ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedély kiadása nem javasolt.

A szennyvízelvezetési és -tisztítási program elkészült kiviteli terve



56

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS: A település villamos-energia igényét az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt biztosítja. A településen keresztülhalad egy 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték, mely közvetlenül nem vesz részt a megye elektromos energia-ellátásában, csak a nemzetközi kooperációt biztosítja. A térség alaphálózati táppontja a Debrecen MAVIR 220/132 kV-os alállomás, valamint Tiszalök MAVIR 220/132 kV-os alállomás. A megyében a főelosztó hálózatot 132 kV-os távvezetékek alkotják. A település külterületén a belterülettől északra Ny-K-i irányban 132 kV-os kétrendszerű távvezeték halad keresztül (átvitelt befolyásoló elosztó hálózat), mely a létavértesi transzformátor állomásba csatlakozik. Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Villamosenergia hálózatok és építmények

A főelosztói hálózati állomásokból indulnak a középfeszültségű gerinchálózatok, melyek táplálják a fogyasztói transzformátorállomásokat. A megye területét 22 kV-os elosztóhálózaton keresztül látják el. A 22 kV-os gerinchálózat kialakítása íves-gyűrűs rendszerű, sugarasan bontott üzemállapottal, ez biztosítja a gerinchálózaton a többirányú ellátottságot. A középfeszültségű gerinchálózatok szabadvezetékkel épültek.



57

Monostorpályi a Létavértesi 132/22 kV állomáson keresztül kapcsolódik az országos hálózatba. Az alállomás a település villamosenergia igényét biztosítani tudja.

Elektromos ellátás gerincvezeték-hálózat A fogyasztók ellátása a településen lévő 11 db kis/közép feszültségű transzformátorállomásokon keresztül történik. 22/0,4 kV –os közösségi transzformátor 7 db, mezőgazdasági transzformátor 3 db, egyéb ellátást biztosító transzformátor 1 db. Transzformátorok adatai: Állomásnév

Állomástípus

Fogy. jellege

Ép. éve

Teljesítmény

Debreceni út Petőfi tér Liszt F. u. Marx K. u. Gépműhely Szárító Régi erdészház Új erdészház Rákóczi u. Ady E. u. Vasvári P. u. Bornyák tanya

VOTR-22/400 OTR-22/400 OTR-22/400 VOTR-22/160 VOTR-22/160 VOTR-22/400 FOTR-22/160 OTR-22/400 OTR-22/400 OTR-22/400 OTR-22/400 VOTR-22/125

Komm. Komm. Komm. Komm. M.gazd. M.gazd. Komm. Komm. Komm. Komm. Komm. Komm.

95 82 84 82 64 78 79 86 86 87 01 65

250 250 250 160 160 400 40 100 160 160 250 100



58

VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS: A földgázelosztási tevékenység alapvető rendeltetése a vezetékes földgáz eljuttatása a gázhálózatok betáplálási (forrás-) pontjától a gázfelhasználók telekhatáráig, vagy ennek megfelelő más birtokhatár pontig. Monostorpályi a TIGÁZ-DSO Kft. Területi Üzemeltetési Egysége alá tartozik. A település nagyközépnyomású gázvezetékről ellátott, melyet a Sárándi gázfogadó biztosít, a Sáránd-Létavértes (315 KPE) irányon lévő Hosszúpályi gázfogadóból. Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Gázenergia-hálózat térségi rendszere

Gázellátási gerincvezeték-hálózat, térségi szénhidrogén szállító vezeték A térségi szénhidrogén szállító vezeték a település déli részén a külterületet nyugat-keleti irányba szeli át. A nagyközép-nyomású vezetékről középnyomású gázvezeték-hálózat továbbítja a gázt, mellyel a település teljes területe lefedett.



59

A település közigazgatási területén termékvezeték nem halad keresztül. Monostorpályi településen a TIGÁZ-DSO Kft. Területi Üzemeltetési Egysége a közel jövőben nem tervez az üzemeltetésében és tulajdonában lévő gázelosztó hálózaton rekonstrukciós munkálatokat. A település további fejlesztési területeit a meglévő középnyomú 3 bar-os hálózat további fejlesztésével lehet ellátni. A tervezett iparterületeket gázenergia igényét hálózatbővítéssel lehet kiszolgálni. Vezetékes gáz hálózatba a lakosság közel 50 %-a van bekapcsolva. HÍRKÖZLÉS: Monostorpályi település vezetékes távközlési ellátottsága a Magyar Telekom hálózatán történik. A jelenleg meglévő AR Crossbar konténer központból. A településen a mobiltelefonok használata általános. A mobiltelefon esetenként a vezetékes telefon hiányát ellensúlyozza, vagy éppen már kiszorította a használatból a vezetékes telefonokat. A település vezetékes telefonszolgáltatása analóg vonallal rendelkezik. A távbeszélőközpont bővítési, ill. minőségi cseréje – analógról – digitális központra – tervezett, melynek következtében nagymértékben javul a település ellátása. Az internet-hozzáférés jelenleg ISDN vonalon keresztül lehetséges, e távlatban kiválthatja az ADSL szolgáltatás. Mennyiségi fejlesztésre a település perem részein, valamint a foltokban kimaradt részeken van szükség. Minőségi fejlesztésre a PCM rendszerek kiváltására érpárkapacitás növelésre van szükség. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a vezeték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok egyre sikeresebb GPRS szolgáltatása, amelyet az ügyfelek növekvő számban vesznek igénybe. Magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége. Ha majd a megye minden településére eljut a szélessávú hálózat, megfelelő népszerűsítő munkával a kis- és közepes vállalkozások körében igen élénk keresletet lehet majd gerjeszteni az Internet iránt. Az infokommunikáció fejlettsége szoros korrelációt mutat a terület népességmegtartó képességével, és jelentősen hozzájárul az életminőséghez. A befektetők szempontjából a munkaerő minősége és a terület virtuálistérbeli, infokommunikációs elérhetősége fontos szempont. Az infokommunkiáció fejlesztése enyhítené a megyén belüli különbségeket. A fejlesztés lehetővé tenné, hogy a területen működő távközlési szolgáltatók a szabad kapacitást elérjék. A megyei területrendezési terv az optikai hálózat bővítését tervezi, a tervezett hálózat gerinciránya a megye városait érinti. A térség tekintetében Debrecen irányából Derecske felé optikai gerinckábel, abból kiágazva Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Létavértes felé körzeti optikai kábel kialakítása tervezett. A megyetervben előirányzott és a hírközlési tervlapon jelölt tervezett körzeti optikai kábel nyomvonala a település főútjának nyomvonalát követi. Kültéri körülmények között a kábelt földbe fektetett védőcsőben célszerű vezetni. A védőcső nyomvonalát célszerű utak mentén, olyan módon kijelölni, hogy a kábel közterületen legyen vezethető, ezzel az esetleges tulajdonjogi és felelősségi problémák elkerülhetők. A védőcső átmérőjét célszerű úgy megválasztani, hogy abba későbbi bővítés esetén további kábelek legyenek behúzhatók. A fényvezető kábeleket az erre a célra kialakított épületek zárt helyiségeiben, illetve ahol ennek megoldása nem lehetséges ott távközlési konténerekbe kell bevezetni. Az infokommunikációs közműrendszer a közút kellékeként kezelendő, attól el nem idegeníthető. Az úthálózat átépítése során előre gondoskodni kell az infokommunikációs közműrendszer zavartalan működéséről.



60

Részlet Hajdú-Bihar megye Területrendezési tervéből Optikai infokommunikációs hálózat



61


6 .

A

T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I

H A J D Ú - B I H A R T E R V

M E G Y E I

T E R V

É S

A

T E R Ü L E T R E N D E Z É S I

Ö S S Z H A N G J Á N A K

I G A Z O L Á S A

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez 6.1. A Hajdú Bihar Megyei Területrendezési Terv Monostorpályi községet érintő elhatározásai Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 2. sz. mellékletéből „Térségi szerkezeti terv” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag:

Igazgatási terület nagysága: 4442,54 ha Mezőgazdasági térség nagysága: 2105,6 ha Erdőgazdálkodási terület nagysága:1913,07 ha Települési térség nagysága:423,87 ha



62

A Térségi szerkezeti terv jelmagyarázata



63

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/1. sz. mellékletéből „Ökológiai hálózat térségi övezetei” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag:



64

Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/2. sz. mellékletében szereplő „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti. Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/3. sz. mellékletéből „Erdősítésre alkalmas területek övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag



65

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/4. sz. mellékletéből „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag



66

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/5. sz. mellékletéből „Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag



67

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/6. sz. mellékletéből „Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag

Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/7. sz. mellékletében szereplő „Világörökség, és világörökségvárományos terület övezete, Történeti települési terület övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti. Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/8. sz. mellékletében szereplő „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti. Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/9. sz. mellékletében szereplő „Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti. Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/10. sz. mellékletében szereplő „Együtt tervezhető térségek övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti.



68

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/11. sz. mellékletéből „Rendszeresen belvízjárta terület övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag



69

Részlet Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/12. sz. mellékletéből „Nagyvízi meder övezete” című tervlapjából Monostorpályi igazgatási területére vonatkozólag

Hajdú Bihar megye Területrendezési Tervének 3/13. sz. mellékletében szereplő „Kiemelt fontosságú, meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete” Monostorpályi igazgatási területét nem érinti.



70

6.2. A Hajdú Bihar Megyei Térségi szerkezeti terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS IGAZOLÁSA MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG A megyei szerkezeti terv szerint a mezőgazdasági térség Monostorpályi igazgatási területén 10 részből áll, nagyságuk az alábbiak szerint alakul: 1.terület: 18,9 ha 2.terület: 9,76 ha 3.terület: 170,86 ha 4.terület: 63,3 ha 5.terület: 55,81 ha 6.terület: 288,54 ha 7.terület: 143,52 ha 8.terület: 1268,6 ha 9.terület: 37,6 ha 10.terület: 48,7 ha Σ Mezőgazdasági térség: 18,9+9,76+170,86+63,3+55,81+288,54+143,52+1268,6+37,6+48,7 = 2105,6 ha

Mezőgazdasági térség megoszlása Monostorpályi igazgatási területén



71

A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó szabályok szerint a mezőgazdasági térséget a településszerkezeti terven legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A településszerkezeti terven az alábbiak szerint alakul a területnagyság: Σ mezőgazdasági térség nagysága: 2105,6 ha ebből a településszerkezeti terven  mezőgazdasági terület Σ:1801,67 ha  erdő terület Σ: 226,83 ha  különleges terület: Σ: 77,1 ha A Σ mezőgazdasági térség 85 %-a: 1789,7 ha 1789,7 ha < 1801,67 ha A településszerkezeti terv területfelhasználása megfelel a mezőgazdasági térségnek. ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A megyei szerkezeti terven Monostorpályi külterületének északi és keleti része erdőgazdálkodási területbe van sorolva, nagysága 1913,07 ha.

Erdőgazdálkodási térség megoszlása Monostorpályi igazgatási területén



72

Az erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó szabályok szerint a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a megyei erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. Erdőgazdálkodási térség nagysága: 1913,07 ha ebből a településszerkezeti terven  Mezőgazdasági terület Σ:220,95 ha  Erdő terület Σ: 1671,72 ha  Különleges terület Σ: 20,4 ha A Σ erőgazdálkodási térség 85 %-a: 1530,45 ha 1530,45 ha < 1671,72 ha A településszerkezeti terv területfelhasználása megfelel az erdőgazdálkodási térségnek. A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBEVETT TÉRSÉGI ELEMEINEK MEGFELELŐSÉGE Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területek, hálózati és infrastruktúra elemek az alábbiak: a) Főút (meglévő hálózati elem) b) Vasúti mellékvonal (meglévő hálózati elem), c) Országos kerékpárút törzshálózat (tervezett hálózati elem) d) Átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat (meglévő hálózati elem), e) Térségi szénhidrogén szállító vezeték (meglévő hálózati elem) Országos kerékpárút törzshálózat megyeterv szerinti hossza: 3609 m A településszerkezeti terven ábrázolt tervezett országos jelentőségű kerékpárút hossza: 3563 m A tervezett országos kerékpárút a település közigazgatási területére vetített hossza az 5%-os eltérésen belül van.



73


7 .

B I O L Ó G I A I

A K T I V I T Á S I

M É R L E G

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI ÉRTÉKVÁLTOZÁS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSÁRA: A vizsgálat alapját elsősorban az újonnan beépítésre szánt területek képezik. Az aktivitási számításban nem kerültek beszámításra a település északi részén tervezett erdőterületek.

Biológiai aktivitási mérleg Ssz.

A terület nagysága /ha/

Eredeti területhasználat

Érték mutató

Biológiai aktivitás értéke

1.

3,80

Általános mezőgazdasági terület - szántó

3,2

12,16

2.

2,07


3,2

6,62

3.a

12,27


3,2

39,2

3.b

1,93

3,2

6,17

3 szintes zöldfelület

7

13,51

4.

7,0

3,2

22,4

Védőerdő

9

63,0

Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - szántó

5.

1,9


6.

1,0

Erdő

4,72


7.

Biológiai aktivitás értéke Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol: a beépítettség 40% 0 a 3 szintes zöldfelület 7 7,98+0,57 30% Σ: 8,55 egyoldali fásított köz1,5 lekedési terület 10% Tervezett területhasználat

Érték mutató

Falusias lakóterület (Lf), ahol:

3,2

6,08

9

9,0

3,2


a beépítettség 30% 0 6,21 a zöldfelület 50% 6 Egyéb ipari gazdasági terület (Gip), ahol: a beépítettség 40% 0 a 3 szintes zöldfelület 34,35+14,7 7 40% Σ: 49,0 kétoldali fásított közle3 kedési terület 10%

Falusias lakóterület (Lf), ahol: a beépítettség 30% 0 a 2 szintes zöldfelület 6 50% Különleges ter.-temető

6

15,1

Különleges sport terület (Ksp), ahol: a beépítettség 20% 0 a 2 szintes zöldfelület 6 50%

116,73

<


5,7 6,0

14,16

166,13

74

A számítás igazolja, hogy a tervezett változtatások hatására összességében a település igazgatási területére vonatkozóan a biológiai aktivitási érték nem csökken. Az egyes területeknél az aktivitásérték növeléséhez kijelölt területek a 3.b és a 4. terület. Ezek elsősorban a 3a sorszámmal ellátott egyéb ipari gazdasági terület aktivitásértékének pótlásakor veendők figyelembe, de egyéb változtatással érintett területek esetén is itt pótolható a zöldfelület. Ezen területek erdősítése a település védelme érdekében is szükséges, a gazdasági területek esetleges zavaró hatásainak kiküszöbölése érdekében.



75


8 . T Ű Z V É D E L M I

T E R V F E J E Z E T

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez A településrendezési tervet az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati szabványok figyelembevételével készítettük el, melyeknek az előírásait betartottuk: » » » »

A többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről – OTÉK az 1996. évi XXXI. tv., a tűz elleni védekezésről, A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot és részeit, MSZ 2364, MSZ 1600 sorozat, MSZ 172 szerint és a többi, érvényben lévő rendelet előírásait betartottuk a terv készítése során.

A tervben szereplő építési övezetek tűzvédelmi feltételeit (az építmények megközelítése, tűztávolság betartása, az oltóvíz mennyisége és nyomása, a tűzjelzés stb.) biztosítottuk. Az eltérő oldalkerti méretek szabályozásával kapcsolatosan OTÉK alóli felmentéssel rendelkezünk. Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési (út, - közmű, építmények) engedélyezési eljárása során kell konkrétan meghatározni és betartani (pld. a tűzállósági fokozat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, tűzterhelés, oltás módja – oltóvíz biztosítása, oltókészülék, kiürítés). 8.1.

Az építmény megközelíthetősége:

A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása érdekében, a tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és használatára. Az egyes eltérő rendeltetésű területfelhasználási egységeken belül, így: a lakó -, vegyes -, különleges -, és gazdasági területfelhasználású tömbökben az előbbiek területigényét biztosítottuk. A tömbök megközelítésére a már kiépített utak részben megfelelőek, illetve ahol a kialakult helyzet a megközelítést nem biztosítja, a szilárd burkolatú utakat ki kell építeni. Ezen utak építésének és szilárd burkolattal való ellátásának kötelezettségét, valamint az újonnan beépítés szánt és beépíteni kívánt területek szilárd burkolatú úttal való megközelítésének kötelezettségét a Helyi Építési Szabályzatban előírtuk, és a használatbavétel feltételének szabtuk. A felvonulási út, terület, ( tűzoltási felvonulási terület vonatkozásában a A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat ) valamint a közforgalmú utak tervezésére az ME07-3713:1994 műszaki előírás és a 2/1999. (I. 18.) KHVM. rendelettel módosított 20/1984. (XII. 21.) KM. rendelet alapján kell a tervezés további fázisaiban figyelemmel lenni. A tervben minden építési telek közterületi útról vagy magánútról megközelíthető. A tömbbelsőben lévő lakótelkek megközelítésére az 1999. évi CXV. tv. (Étv. módosítás) értelmében lakóterületen belüli közlekedési területet, magánutat szabályoztuk. A közterületeken tervezett utak, megerősített járdák és vegyes forgalmú utak az utak tervezésére vonatkozó szabvány szerintiek.



76

Az utak mintakeresztszelvényein is ábrázoltuk azokat a keresztmetszeti elemeket, melyek a szükséges közművek elhelyezésére, és a közlekedési elemek megépíthetősége miatt szükségesek. A közművek a fogyasztásra és a megfelelő nyomás biztosítására, valamint a tüzivíz hálózat kialakítására vannak méretezve. A közműhálózat részben kiépült, illetve a kiépítésre vonatkozó javaslatokat a terv alátámasztó munkarészei tartalmazzák. Úgy a tervben, mint az Építési előírások között biztosítottuk a tűzcsapok elhelyezésére, és megközelítésére vonatkozó építési és használati követelményeket. 8.2. Az oltóvíz ellátására vonatkozó adatok (az OTSZ. 46-55. §.) helyett a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint A településen az oltóvíz-nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzatok feladata. A gazdálkodó tevékenységet folytatók az általuk működtetett létesítmények oltóvíz-ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni. Általános elvként fogalmazható meg, hogy az oltóvíznek illetve az oltóvíz kivételi helyeknek a létesítmény, az építmény tűzoltás-taktikai helyein kell lennie. Az oltóvíz biztosításának legfontosabb szempontjai: » »

a vízszerzési hely megközelíthetősége a tűzoltó járművel az oltóvíz intenzitása a tűzvédelmi paraméterek által meghatározott mértékadó tűzszakasz figyelembevételével a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint » a vízvezeték-hálózat belső átmérője min. 100 mm legyen » a kifolyási nyomás a tűzcsapnál 200 mm2-es a kiáramlási keresztmetszetnél a tűzveszélyességi osztály figyelembevételével min. 200 kPa ( 2 bar ) » tűzcsapok száma, elhelyezése a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a konkrét létesítmény megépítése /és engedélyezése/ esetén területileg lehetséges. Ahol az egyes épületek megfelelő, szabvány szerinti oltóvíz mennyisége nem biztosított, ott a Tűzoltóhatósággal egyeztetett egyedi tűzvédelmi megoldásokat (tüzivíz tározók stb.) kell alkalmazni a szabványok adta keretek között. 8.3.

Tűzjelzést szolgáló megoldások:

A 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint. A tervezési területen a telefonellátás jelenleg nem megfelelő, nyilvános állomások nincsenek, de kiépítésük a tervben megoldott. Tűzjelző berendezés telepítése és bekötése a tűzoltóság ügyeletéhez az építési engedélyezési eljárás során határozható meg. A kiépített és tervezett MATÁV alépítmény és telefonhálózat a bekötéseket biztosítja. 8.4.

Csatornahálózat

A közcsatornákba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet bevezetni nem szabad, illetve víz-zár beépítésével a csatornahálózat berobbanás elleni védelmét biztosítani kell.



77


9 . V Í Z Ü G Y I

S Z A K V É L E M É N Y

Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez



78



79



80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90



91



92

1. CÍMLAP Monostorpályi község Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Recommend Documents