1. Bevezetés, földrajzi lehatárolás SI-HU Európai Területi Együttműködés program területe (magyar oldal Zala megye kistérségei Forrás: A kistérségi

Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz

5 Postakocsi térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program (SI-HU-2-1-008)

Marketingterv Nagykanizsa 2012

1. Bevezetés, földrajzi lehatárolás SI-HU Európai Területi Együttműködés program területe (magyar oldal – Zala megye kistérségei – Forrás: A kistérségi szerkezet változása Zala megyében, Statisztikai Tükör, II/82)

1

A közvetlenül érintett kistérségek (feketével jelölve), illetve azon kistérségek, amelyekre hatással lehetnek a turisztikai fejlesztések (pirossal jelölve):

1.1

Kistérség

Székhely

Terület (km²)

Lélekszám

Település

Letenyei kistérség

Letenye

388,69

17 391

27

Lenti kistérség

Lenti

663,09

22 313

51

Nagykanizsai kistérség

Nagykanizsa

552,93

66 968

27

Pacsai kistérség

Pacsa

278,82

10 792

20

Zalakarosi kistérség

Zalakaros

311,85

13 196

19

Letenyei kistérség

A Letenyei statisztikai kistérség a Nyugat-dunántúli régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. A statisztikai kistérséget 27 település alkotja. A településszerkezet tipikusan aprófalvas jellegű, három olyan település van, amelynek lélekszáma eléri az 1.000 főt (Letenye, Becsehely, Tótszerdahely). A legkisebb falvak lakossága a százat sem éri el, vagy a körül mozog. A lakosság területi megoszlása egyenlőtlen, a kistérség etnikai súlypontja a mezőgazdaságilag kedvező adottságú délkeleti részében található. A Letenyei statisztikai kistérség Zala megye leginkább nemzetiségi jellegű térsége. Tótszentmárton, Tótszerdahely, Molnári és Semjénháza mind a muramenti horvátok települései, de horvát diaszpóra a szomszédos településeken mind megtalálható. A kistérség települései: Bánokszentgyörgy

Bázakerettye

Becsehely

Borsfa

Bucsuta

Csörnyeföld

Kerkaszentkirály

Kiscsehi

Kistolmács

Lasztonya

Letenye

Lispeszentadorján

Maróc

Molnári

Murarátka

Muraszemenye

Oltárc

Petrivente

Pusztamagyaród

Semjénháza

Szentliszló

Szentmargitfalva

Tótszentmárton

Tótszerdahely

Valkonya

Várfölde

Zajk

2

1.2

Lenti kistérség

A Lenti kistérség 51 települése Zala megye egyik legnagyobb területét felölelő kistérsége. Három néprajzi területet érint, Hetést, Göcsejt és az Őrséget is. A szlovén, horvát és osztrák határ közelében fekvő terület természeti értékekben gazdag, a turizmus az egyik legmeghatározóbb ága a gazdaságnak. Zala megyében, annak délnyugati részében helyezkedik el. A kistérség a Nyugat-Magyarországi makrorégió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat-Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikrorégióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. A Lenti Kistérséget északról Vas megye, ezen belül is az Őriszentpéter-i Kistérség, délről a Letenye-i Kistérség, keletről a Zalaegerszeg-i Kistérség; nyugatról pedig a Szlovén Köztársaság határolja. A kistérség egyetlen városa Lenti. A kistérség településeinek 4/5 része apró- és törpefalu. A 200 alatti törpefalvak aránya 60%, a 100 alattiaké pedig 35%. A kistérségben csak 5 olyan település van, amelyik népessége meghaladja az 1.000 főt. A vidéket a Haranglábak Földjének is hívják, mivel a legtöbb településen 19. század végén épült harangláb található. A kistérség települései: Alsószenterzsébet

Baglad

Barlahida

Belsősárd

Bödeháza

Csertalakos

Csesztreg

Csömödér

Dobri

Felsőszenterzsébet

Gáborjánháza

Gosztola

Gutorfölde

Hernyék

Iklódbördőce

Kálócfa

Kányavár

Kerkabarabás

Kerkafalva

Kerkakutas

Kerkateskánd

Kissziget

Kozmadombja

Külsősárd

Lendvadedes

Lendvajakabfa

Lenti

Lovászi

Magyarföld

Márokföld

Mikekarácsonyfa

Nemesnép

Nova

Ortaháza

Páka

Pórszombat

Pördefölde

Pusztaapáti

Ramocsa

Rédics

Resznek

Szécsisziget

Szentgyörgyvölgy

Szentpéterfölde

Szijártóháza

Szilvágy

Tormafölde

Tornyiszentmiklós

Zalabaksa

Zalaszombatfa

Zebecke

1.3

Nagykanizsai kistérség

A Nagykanizsai kistérség több szempontból is ideális területnek mondható, amely egyediségével hívhatja fel magára a figyelmet. A kistérségben országos viszonylatban is jelentősnek nevezhető város található: Nagykanizsa. Ennek ellenére a rurális turizmus lehetőségei is adottak a régióban, hiszen a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések több mint fele 500 lelkesnél kisebb.

3

Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a Balaton és a határ főutakon történő elérhetősége. Az M7 autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, mely közvetlen összeköttetést hivatott biztosítani az Adriai-tenger és a kelet európai országok között. A térség idegenforgalma elsősorban vonzó, érintetlen természeti környezetére, másrészt termálvíz forrására alapul napjainkban. A térség idegenforgalmának fejlesztése számos egyéb lehetőséget is magában hordoz: A borturizmus és gasztronómia, a vadászturizmus, a falusi turizmus, horgász-, lovas-, és kerékpáros turizmus fejlesztési lehetőségei az adottságok alapján mind valós lehetőségek. A kistérség települései: Belezna Fűzvölgy Bocska Gelsesziget Börzönce Hahót Csapi Homokkomárom Eszteregnye Hosszúvölgy Fityeház Kacorlak

Liszó Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Murakeresztúr Nagybakónak

Nagykanizsa Nagyrécse Nemespátró Pölöskefő Rigyác

Sormás Surd Szepetnek Újudvar Zalaszentbalázs

2. A projektterület turisztikai helyzetének átfogó elemzése 2.1 Piaci trendek A piaci trendek egyfajta keretet biztosítanak a turisztikai fejlesztésekhez. Különösen fontosak azok a társadalmi trendek, amelyek lassan kifejlődve fejtik ki hatásukat a fogyasztói magatartásra. Az öregedő társadalom, a változó munka-minták, a növekvő környezettudatosság, a poszt-materialista társadalmi értékek felé történő elmozdulás és a rendkívül gyorsan terjedő technológiai innovációk létrehozták az ún. „ú turistát”. •

•

•

Az „új turista” előnyben részesíti azokat az utazási élményeket, amelyek számára személyes jelentőséggel bírnak, amelynek során szórakoztató módon szerezhet új ismereteket („edutainment”), és amelyek hozzájárulnak a személyes fejlődéséhez. Az „új turista” élményeket akar vásárolni, része akar lenni az élménynek és élvezi a részvételt. Fontos tehát, hogy nem csak nézni, de élvezni is akarja a desztinációt. Érdekes számára, ha megkóstolhatja a helyi borokat, de a szüreten való részvétel egy helyi szőlőben sokkal emlékezetesebb lesz a számára. A hétköznapokban megvalósuló egyensúly keresés a nyaralás idején is folytatódik. Az „új turista” valószínűleg olyan termékeket, szolgáltatásokat és élményeket akar megszerezni, amelyek helyreállítják ezt az egyensúlyt fizikai és lelki értelemben egyaránt. Sokkal valószínűbb, hogy olyan desztinációt választanak, amely a fenntarthatósági elvek alapján működik és bemutatja a környezettudatosságot. Az egészséges életmód hangsúlyozása az egészséges nyaralás formájában is megjelenik. Ez nem csak a speciális egészségturisztikai kereslet (spa és wellnes) formájában jelenik meg, 4

•

hanem sokkal inkább a turisztikai terméken belül az olyan „egészséges életmód” elemek elvárásában is, amelyek magukban foglalják például a friss, helyi hozzávalókat és helyi elkészítési módokat, de a fizikai tevékenységek biztosítását is. Az „új turisták” valószínűleg azokat az utazási ajánlatokat részesítik előnyben, amelyek a saját egyéni igényeikre szabottak, vagy még inkább azokat, amelyekből ők maguk válogathatják ki a számukra megfelelőt.

Összességében elmondható, hogy egy turisztikai desztináció fejlesztési lépéseinek találkoznia kell az „új turista” értelmes, tartalmas élmények iránti igényei által támasztott kihívásoknak. A rendkívül gyorsan változó technológia folyamatos hatást gyakorol a turisztikai szektorra, és befolyást gyakorol az utazási ciklus minden egyes fázisára: az utazás előtti kommunikációra, a foglalásra, magára az utazásra, a hűségprogramokra és egyéb utazás utáni emlékeztető akciókra. Az Internet vált az utazási információk fő forrásává. És ez nem csak azt jelenti, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti kommunikációs csatorna, hanem azt is, hogy nő a jelentősége és az ereje a fogyasztók közötti és a fogyasztók által generált internetes tartalmak hatása az utazási döntésekre.

A desztináció marketingben a következő trendeket és sikerfaktorokat tartjuk fontosnak: 1. Klaszter – klasztert alakítani lehet egy nagyobb attrakció és a körülette levő több, kisebb vonzerő között, vagy változatos attrakciókat lehet összefogni vele, hogy kialakuljon egy egységes desztináció, vagy szórványos attrakciókat lehet vele összeszervezni egy egységes úti programmá, útvonallá. Ezek a módszerek együttesen már akkora érdeklődést kelthetnek egy attrakció iránt, amely biztosítja a látogatók kritikus tömegét. 2. Értéklánc létrehozása – az olyan vendégelégedettséghez hozzájáruló alapelemek mellett, mint attrakciók és a szálláshelyek biztosítása, a turisztikai élménylánc tipikuson olyan termékek és szolgáltatások nyújtását foglalja magában, mint a helyi ételek és italok, vásárlási lehetőségek, információ, túraútvonalak, vezetett túrák, közlekedés stb. 3. Partnerség – A turisztikai desztinációk fejlesztése egyben a partnerségek kialakítását is jelenti. A különböző turisztikai szolgáltatók és minden egyéb desztinációs szolgáltató (a szabályozó szervezetektől kezdve az egészségügyi szolgáltatókon és a bankolási lehetőségeken keresztül a közműszolgáltatókig) közötti együttműködési törekvés alapvető fontossággal bír a sikeres turisztikai desztinációk kialakításához és fenntartásához. 4. Márkázás – Manapság a turisztikai desztinációk márkázása kiemelt trend a desztinációs marketingen belül. Egy erős – lehetőség magas érzelmi tartalommal bíró - desztinációs márka szignifikánsan hozzájárul a térség imázsához és felismerhetőségéhez, amely a jelenlegi extrém versenyhelyzetet tekintve a turisztikai szektorban rendkívül fontos a desztinációk kiválasztásában. 5. E-marketing – A desztinációs honlapokat a lehető legnagyobb mértékben kell keresőoptimalizálni, törekedni kell arra, hogy a keresőoldalak első helyezettjei között legyen és a látogatókat addig kell az oldalon tartani, amíg csak lehet, más felhasználók kommentjeinek meg kell győzni őket a döntésük helyességéről és biztosítani kell számukra a „3 kattintást”, amíg az információktól eljutnak a megrendelésig. 6. Fenntarthatóság – alapvetően azt jelenti, hogy a természeti és kulturális erőforrásokat olyan módon használjuk, amely megőrzi azokat a jövő generációja számára is. De a fenntarthatóság 5

a magatartási szabályok kialakításáról is szól, hiszen ez a megértést fejleszti. Ebben az utóbbi értelemben a turisták részvétele és különösen az örökség bemutatása az, amely érthetővé és élvezhetővé teszi a fenntarthatóságot, másrészt a tanulási élmény vált még a sikeres desztináció fejlesztés előfeltételévé.

2.2 A falusi turizmus általános jellemző 2.2.1 A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus egy sajátságos formája a turizmusnak. Leginkább a vidéki, csendes, nyugodt, a város és a nyüzsgő üdülőhelyek zajától távol lévő, eldugottabb helyeken találkozhatunk vele. A falusi, tanyasi vendéglátás teszi lehetővé a működését, ami magában foglalja a szállást, az étkezési és a programszervezési szolgáltatásokat. A falusi turizmus a legalkalmasabb módja annak, hogy a turisták testközelből megismerhessék egy adott tájegység kultúráját és életmódját. Lényege elsősorban a falusias környezetben rejlik. A falusi turizmus a városlakó ember találkozása a természettel. A városi ember alapvető igénye, hogy újra felfedezhesse azt a helyet, ahol egykor az ősei élték tevékeny mindennapjaikat. Ezért nagyon fontos, hogy a falusi turizmusra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben kapjanak helyet. Ez a turisztikai forma a szálláson, étkezésen és programokon kívül magában foglalja a mezőgazdaságot, a népi kultúrát, a folklórt, a népi építészetet és mesterségeket. A rural (falusi), agro, agri, farmturizmus kifejezéseket sokszor szinonim fogalomként használják a szakértők, fejlesztők. Ez azzal is magyarázható, hogy szélesebb értelemben azt a sokszínű tevékenységet értik ez alatt, amely a vidéken megjelenő, az agrárgazdasághoz erősebben-lazábban kapcsolódó vendégfogadás, és amely, mint turisztikai termék áll a szállásadásból, vendéglátásból, szolgáltatásokból és szabadidős lehetőségekből. „A klasszikus értelemben vett falusi turizmus azt jelenti, hogy a faluban élők fő foglalkozásuk mellett (mezőgazdaság, ipar) jövedelemkiegészítő tevékenységként saját házaikon belül kihasználatlan szálláshelyeiket az üdülés szolgálataiba állítják, miközben a falu környezetével és hangulatával megmarad eredeti állapotában. Arra továbbra is mezőgazdasági termelés, állattartás és ezekhez kapcsolódó ipari tevékenység lesz a jövedelmező.” (Csizmadia, 1992) „Klasszikus értelemben a falusi turizmus üdülés vidéken, olyan természeti-épített környezetben, amely optimális rekreálódási feltételeket biztosít az urbanizáció ártalmaitól menekülő városlakóknak, hitelesen őrzi, ápolja és közvetíti a település tradícióit.”(Nanszákné,1996) „A falusi turizmus a városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése és ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése” (Csizmadia, 2000). A falusi turizmus szálláshelyei minősítési rendszerének kialakításához került megfogalmazásra a falusi szállásadás (falusi turizmus) fogalom. A falusi turizmus szálláshelyei közé tartozik minden magánszemély állandó vagy ideiglenes használatában lévő és a falusias-tanyás térségekben, tehát nem a város belterületén és nem országos gyógy- és üdülőhelyeken vendégfogadást szolgáló vendégszoba, üdülő/lakrész, üdülőház (nyaraló, hétvégi ház) tanya, sátorozóhely (Falusi Turizmus Országos Szövetsége, 1997). Ezek alapján mindazok, akik ezen szálláshelyeken szolgáltatásokat vesznek igénybe, azok a falusi turizmus keretében üdülnek, pihennek. 6

A falusi turizmus fogalma ma sokkal szélesebben értelmezendő, és a vidékfejlesztés egyik legfontosabb elemének tekintendő. A szállásadás mellett hangsúlyozottan jelenik meg a programkínálat, mint a szabadidő aktív eltöltésének biztosítéka. A falusi vendéglátás kialakulását és fejlődését a kedvező természeti adottságok segítik elő. Nem előírás, hogy a tájegység vagy a település egyedi turisztikai látnivalóval rendelkezzen, ám nem árt, ha fel tud mutatni valami különlegességet, amellyel az ajánlatai meggyőzővé válnak. Annál vonzóbb a falusi turizmus részét képező falu, minél szebb és harmonikusabb környezetben fekszik. A vonzást jelentő előnyök közé tartoznak a jó táji adottságok, mint az erdők, rétek, vízpartok közelsége vagy az érintetlen természet. Ugyancsak turistacsalogató, ha a faluban és környékén bemutatásra kerülnek a népi mesterségek. Hiszen ez nagyszerű lehetőséget nyújt a vendégek számára, hogy a programok részeként kipróbálhassák ezeket a paraszti mesterségeket. „A falusi turizmus gyűjtőfogalma többek között ma már tanyasi, bio- és lovas turizmust, mezőgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, kerékpározással, vízi túrázással, sporttal, ökotúrákkal kiegészített falusi üdülést, borutakat, borturizmust, helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket, táborokat is magában foglal.” A Falusi Turizmus Országos Szövetsége ajánlását, amely a falusi turizmus ismérveit a következőképpen határozta meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

fenntartható nem tömegturizmus helyi, kistérségi vonzerőre alapuló családias, emberbarát szemléletű munkahelyteremtő lakosságot helyben tartó (pótlólagos) jövedelmet szerző a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység. (Falusi Turizmus Tájékoztató, 2000.)

A falusi turizmus a turisztikai termékek összekapcsolódását is jelenti. Azokkal a turisztikai termékekkel (turizmusfajtákkal) kapcsolódik össze, amelyek a szabadidős lehetőséget jelentik a falusi környezetben. A falusi turizmushoz kapcsolódó turizmusfajták, amelyek a szabadidő eltöltését, az üdülés alatti aktív tevékenységet nyújtja: Sétálóturizmus: a kisgyermekesek, a nagycsaládosak és az idősebb korosztályban különösen kedvelt. Egy átlagos városi család legfeljebb 5-6 km távolságú útra vállalkozik. Mivel nincs túrafelszerelésük, csak a kiépített utakon tudnak sétálni, gyalogolni. A gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása, rendben tartása nélkülözhetetlen feltétele a sétálóturizmusnak. Hobbiturizmus: az üdülők szabadságukat összekötik hobbijukkal, a kedvelt szabadidős tevékenységgel. Egyre többen sportolnak, kerékpároznak, túráznak szabadidejükben, amely egyben a kedvelt időtöltés, a hobbi is. A hobbi-turista az üdülés alatt új ismeretekre tesz szert, új élményekkel gazdagodik és kedvelt időtöltésének, hobbijának is hódol. Ez szakosodásra készteti a vendégfogadót, hogy biztosítani tudja a vendég számára a hobbijához szükséges feltételeket. Ilyen hobbi lehet a horgászat, kerékpározás is. Lovas turizmus: jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt, kb. két hetet töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik hazánkban is, amelyet

7

történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. Különleges érdeklődést kiszolgáló turizmus: a turisták sajátos érdeklődésére épül. Alapja lehet természeti, kulturális, történelmi vagy más, a helyi környezet által sugallt téma pl.: madarászás, a helyi kézművesség, a néphagyományok, a zene, tánc tanulmányozása, történelmi építészeti stílusok megismerése, stb. A jó szervezés és a részletes információk feltétlenül szükségesek a sikerhez. Természet közeli turizmus: jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti környezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz pl.: a kerékpáros turizmus. A turistákra jellemző a környezettudatos gondolkodás, viselkedés. Borturizmus lényege, hogy egy meghatározott útvonalon több-kevesebb időt töltenek el a turisták. Ezalatt megismerkednek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal, és közben megtekintik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra: a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borozók, járható utak, és a szőlő- és borszakmában jártas idegenvezető. A falusi turizmus a fent említett turizmusfajták és az ezekhez kapcsolódó tevékenység (üdülés, egészségmegőrzés, tanulás, szabadidős tevékenység) szinte mindegyikét magába foglalja, integrálja. A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, a rövidebb munkaidő, a hétvégéket szabaddá tevő munkarend lehetővé teszi a hétvégi utazásokat. A WTO (World Tourism Organization Turizmus Világszervezete) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban való részvétel. Az emberek érdeklődése egyre inkább az érintetlen természet, a kultúrtörténeti emlékek, valamint a hagyományok és a népművészet felé fordul. A falusi turizmus elsősorban a többgyermekes családok, s az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára lehet vonzó (viszonylag alacsony árfekvése miatt). Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mérvadó, és inkább a nyugalom, a csendet nyújtó tevékenység alakítja a keresletet. A nagy városközpontok zsúfoltságával, anonimitásával, sebességével szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a természet közelségét, a nyugalmat, az emberek közvetlenségét.

2.2.2 A falusi turizmus kialakulása Magyarországon A falusi üdülés már évszázados múltra tekint vissza Magyarországon. Az 1900-as évek első évtizedeiben a pihenési, üdülési szokások, a falu, a vidék iránti igények kialakításával párhuzamosan létrejött egy vendéglátói hálózat, mely speciális igényeket igyekezett kielégíteni. Ezek a szolgáltatások az igényekhez igazodva a hagyományokon alapultak. A hagyomány által megőrzött szokások, gazdasági tevékenységek, vagyis az élő múlt az, amit a falu kínálni tudott egykor, s kínál ma is a városi embereknek. Az 1930-as években megindultak a szervezett túrák, nyaralások vidéken. Egy-egy település papja, tanára vagy polgármestere elhatározta, hogy városi családokat fogad. Ők rendszeresen visszajártak, hiszen családtagjaik testileg-lelkileg megerősödve tértek vissza városi otthonaikba. A vasúthálózat fejlesztésével a falusi vakációztatás egyre elterjedtebb, szervezettebbé vált. Magyarországon 1910-1936 között a városi, szegény sorsú gyerekek üdültetésében jelentős szerepet vállaltak a megerősödő munkásmozgalmi szervezetek, karitatív egyesületek. Ugyanebben az időszakban alakult ki a tehetős polgári tisztségviselői réteg vidéki turizmusa; divattá válik a nyaralás falusi vendégfogadókban, vidéki rokonoknál. A két világháború között, a harmincas években elterjedt szokás volt a városi emberek, a vidéki középosztály körében, hogy a családok közösen egy-két hetet minden nyáron vidéken töltöttek. A II. világháború előtt Magyarországon jelentős vendégfogadás 8

alakult ki. A turizmust – településenként – községfejlesztő bizottságok koordinálták. Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség (OMVESZ) katalógusa alapján megállapítható, hogy több mint 250 település kapcsolódott be a falusi turizmusba (Phare Partnerség Program, 1998). A falusi üdültetés szervezett formában a két világháború között bontakozott ki hazánkban. 1935-ben ez a hálózat 137, 1939-ben pedig már 252 falut tartottak nyilván. 1932-1940 között Magyarországon már egy európai szemléletmódnak megfelelő, széleskörű és színvonalas vendégfogadás volt (Csáky, 1993). A háborús időszak, s a vele járó gazdasági visszaesés mintegy két évtizedre teljesen megszűntette a falusi üdülés iránti igényt. A háború utáni időszakban szinte teljesen felszámolódott, a szakszervezeti és vállalati üdülőhálózat kialakulásával visszaesett a falusi üdülés jelentősége. A falusi turizmus jórészt a rokonlátogatásokra korlátozódott. A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején a falusi turizmus új lendületet kapott: a vendégfogadás alapja leginkább a „véletlen” volt. A falusi turizmus főként szállásszolgáltatást jelentett, programszervezésre példát csak elvétve találunk. A magyar falusi turizmus mára részben túljutott a spontánnak nevezett szakaszon. A helyi vendégvárók segítésére az utóbbi években több tucat civil szerveződés jött létre, beindultak a különböző marketing és idegenforgalmi vállalkozások, megindult a beutaztatás megszervezése, több térségben vendéglátásra felkészítő oktatást is szerveznek (Kiss, 2001).

2.2.3 A falusi turizmus szervezeti háttere Hazánkban a falusi turizmus újraindítása a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával vette kezdetét 1989-ben. A Szövetség Törökbálinton alakult meg, mint az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája jogelődök örököse. A meglévő falusi - tanyai - vidéki épületek üres kapacitásainak vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek tájékoztatását, képzését tűzte ki céljául. A kezdeményezés széles körű visszhangra talált a falusi tanyai – vidéki lakosság és a hazai, külföldi pihenni vágyók körében. A szövetség két európai szervezet létrejöttének kezdeményezője és alapító tagja. 1990-ben alakult meg a „Falusi – Tanyai Vendégfogadók Európai Szövetsége”, 1992-ben pedig a „Közép-Kelet Európai Szövetség a Falusi Vendégfogadás Kiépítéséért” alakult meg magyarországi székhellyel. Programjukban fontos elvként megfogalmazták, „hogy a „falusi – tanyai – vidéki – zöld üdülést jó minőségben, a nyugat- európai normákhoz igazítva, az épített, a természeti és a kulturális környezet károsítása nélkül építsük ki”. A marketing feladat mellett munkájukat a falusi – tanyai – vidéki – zöld turizmus elfogadtatására, a támogató feltételrendszer kialakítására irányították. A szövetség kezdeményezésére 1990-től a falusi vendégfogadást fejlesztő támogatások, állami pénzalapok segítik. (Csáky, 1993) A Szövetség szervezi a vendégfogadók képzését, minősítését, a közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos kialakítását tartja állandó jelleggel szem előtt. Falusi Turizmus Országos Szövetségének megalakulását 1993-ban sürgető egyesületek, polgármesterek, tudományos kutatók, egyetemi tanszékek képviselői ismerték fel azt, hogy az egyéni 9

vendéglátók egymagukban nem tudják előmozdítani, a megérdemelt rangjára eljuttatni a hazai falusi turizmust. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994 áprilisában alakult meg 34 alapító taggal. Tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják, amelyek között minden, a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerződés képviseltetve van: önkormányzatok, megyei-, kistérségi- és településszintű egyesületek, a piacra vitellel foglalkozó vállalkozók, település és térségfejlesztő társaságok. Ehhez a szövetség, mint érdekképviseleti szerv, mint a fejlesztési célkitűzések meghatározója, a szakképzés, a piacra vitel előfeltételeinek kidolgozója nélkülözhetetlen. Legfontosabb szerepe azonban az, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi köztudatba bevezesse, szakemberekkel megértesse a falusi turizmus vidéki térségek felzárkózásában nélkülözhetetlen szerepét és támogatásának szükségességét, fejlesztésének módját. A FATOSZ kidolgozta a falusi magánszállás minősítő jelét, a napraforgó emblémát, melyet a FATOSZ által minősített szálláshelyek használhatják. A védjegy három fő szempont – az ingatlan megközelíthetősége és külső megjelenése, a belső felszereltség, valamint a működtetők által nyújtott szolgáltatások – alapján sorolja négy minőségi kategóriába a falusi szállásadókat. A turizmus egyéb területein közismert csillagokat itt napraforgók szimbolizálják. A napraforgós nemzeti védjegyet a FATOSZ megyei szervezeteinél lehet igényelni és arról a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyásával születik döntés. A fakultatív programokat külön csoportosítva is értékelik, nyolctizenkét kritériumot vizsgálnak meg. Legalább öt kritérium megléte esetén ezek alapján ítélik oda a specializált szolgáltatásra vonatkozó – például lovas-, vagy éppen gyermekbarát porta – címeket. 2001-ben szervezeti átrendeződés és stratégiai váltás után nevét Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége névre változtatta, jelezve ezzel, hogy az agroturizmus szerves része a falusi turizmusnak. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége és néhány, a turizmussal foglalkozó civil szervezet közösen elhatározta, hogy szervezeteik érdekeit összefogva (összeadva), érdekképviseleti együttműködést hoznak létre mind országos, mind megyei hálózati szinteken. A konzorcium által létrehozott „Idegenforgalmi és Kulturális, Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat” (IKUVÉH) működésének segítségével a konzorcium tagjainak helyi képviselői, illetve a helyi gazdasági, közigazgatási és társadalmi szervezetek, szerveződések egy új szoros partnerség keretében dönthetnek, térségük turizmusának működéséről, fejlődéséről, jövőjéről és így bizonyos értelemben saját sorsuk „kovácsai” lesznek. Főbb érdekképviseleti célkitűzései közül a vidéki-falusi szolgáltatások bővítését, a specializációk kialakítását, a minősítés kritériumrendszerének szolgáltatásokra való kiterjesztését, a közös, szervezett képzés beindítását – elsősorban a tanácsadók, minősítők és a megyei vezetők számára -, megoldatlan jogszabályi kérdések megoldást, jelentő lobbizás emelték ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyes szálláshely típusokhoz tartozó védjegyek kiadásának, nyilvántartásának rendszerét különböző szakmai szervezetekre bízta 2011 évtől. A falusi szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége koordinálja. A falusi szálláshelyek Napraforgós Tanúsító védjegyének alapvető célkitűzése: a széleskörű és szakosodó szolgáltatásokkal, jó szakmai felkészültséggel rendelkező szálláshely-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók pozitív megkülönböztetése a többi szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező falusi szálláshely-szolgáltatókkal szemben.

10

A FATOSZ kibővítette a fakultatív szolgáltatások széles körét, ezen keresztül a szakosodás lehetőségeit is megteremtő követelmény rendszert, a szolgáltatókat minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint fogyasztó (turista) orientált szemléletű értékesítő munkára ösztönzi.

2.2.4 A falusi turizmus hazai szabályozása Az állami irányító szervek a turizmus szabályozási rendszeréhez igazítva, illetve azt kiegészítve a falusi turizmusra vonatkozó szabályokat megalkották. Ez a szabályozás a falusi szállásadásra, a minősítési követelményekre és a képzésre vonatkozik. Az 1997-es magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet a szállásadók jogait és kötelezettségeit szabályozza. E rendelet kimondja, hogy a falusi szállásadás a kiemelt üdülőhelyek kivételével a községekben és a már kialakult tanyás térségekben folytatott magánszállásadói tevékenység, ami legfeljebb tíz ágyig (öt szoba) vállalkozói engedély nélkül végezhető, a szállásadónak mindössze a települési önkormányzat jegyzőjénél kell regisztráltatnia magát. Tíz ágy feletti kapacitás esetén a tevékenység vállalkozói engedéllyel végezhető vállalkozásnak számít. 1998-tól a kereskedelmi szálláshelyek osztályba-sorolása és a falusi szálláshelyek minősítéséről IKIM rendelet szól, mely 2003-ban egy GKM rendelettel került módosításra. Csaknem két évtizedes várakozás után 2007-ben megszületett a falusi turizmus tárgykörében a Falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelet, melyet 2009-ben a Szálláshelyszolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet követett.

2.2.5 A falusi turizmus intézményrendszere A magyarországi falusi turizmusnak ma három jelentős szereplője van. Az elsőt a vendégváró családok alkotják, a tényleges kínálat és a szolgáltatások megteremtői. A másodikat azok a marketing vállalkozók jelentik, akik hálózatot szerveznek és piacra viszik a vendégváró házakat. A harmadik pedig a témában fantáziát látó önkormányzatokból, elsősorban polgármesterekből áll.” (Kovács D., 1998.) Az önkormányzatnak „be kell vonulnia” a turizmusba, hiszen a turizmus szervezésének, lebonyolításának sok olyan eleme van, amelyet csak a település, illetve annak önkormányzata tud felvállalni. Elsősorban a marketing, a termékfejlesztés és beruházás-ösztönzés terén kell koordinatív szerepet felvállalni a település turisztikai szereplői között, ill. az együttműködések létrehozásában különös tekintettel a potenciális partnerek között regionális szinten. Több település esetében az önkormányzat a helyi lakossággal együtt képes volt felismerni a helyi adottságokat, a település szellemi és innovációs képességét, amely elindította a fejlődést. A falusi turizmus fejlesztése révén a települések lakossága egyfajta alternatív jövedelemhez juthat, amely olyan bevételt jelent, ami kiegészíti a vendéglátó személy eredeti jövedelmét, s ami jelentős kihatással lehet az egész település általános fejlődésére. A legtöbb esetben az egyéni érdek mellett közösségi érdek is fűződik hozzá. Ezért igen fontos, hogy a külső megjelenés - egy megfelelő színvonalú katalógus elkészítése, terjesztése - mellett kellő hangsúlyt fektessünk az emberi erőforrás fejlesztésére, ösztönzésére, egyáltalán a meglétére. A települések vezetőinek felelőssége igen nagy ezen a téren egy falusi turizmus programcsomag kivitelezése esetén, hiszen jelentős szerep hárulhat rájuk a tevékenység beindulásához, fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében, ami sok esetben egy vonzó, tiszta, rendezett falukép kialakítását jelenti. Egy-egy ötletes helyi szabályozás, s 11

persze a folyamatos, közvetlen kapcsolattartás a helybéliekkel nagyon hatékony lehet, szinte valamennyi "háttér teendő" könnyedén megoldható a lakosság bevonásával, ami ráadásul számos pozitív következménnyel is járhat (ne feledjük, amit magunk teszünk, az mindig kedvesebb, s közelebb áll szívünkhöz). Ők lehetnek a legfőbb ösztönző erők a célok megismertetését követően a lakosság minél szélesebb körű bevonása, s később a szolgáltatás színvonalának növelése, valamint az egyéni kezdeményezőkészség fejlesztéséhez elengedhetetlen ismeretek megszerzését szolgáló tanfolyamok elvégzése terén. A "kiképzés" falusi turizmus esetében az egyszerű ismeretátadástól a szakképesítés megszerzéséig terjedhet ki. A vendéglátó személyeknek tisztában kell lenni a szolgáltatásukhoz kapcsolódó ismeretekkel, tudatában kell lenniük a különböző turistaigényeknek, nem is beszélve saját térségük itt kihangsúlyozandó: nem csupán az élőhelyül szolgáló falu értendő ezalatt - természeti, kulturális értékeivel. Ezért kell elvégezniük legalább egy olyan tanfolyamot, amely során megismerkedhetnek a legfontosabb üzletviteli, élelmezésügyi, biztonsági, higiéniai követelményekkel, könyvelési és vezetési feladatokkal, és az általuk kínált komplex áru legfontosabb ismérveivel. Azon személyeknek pedig, akik a helyi szintű információs és fogadószolgálat alkalmazottjaiként vesznek részt a programban, ismerniük kell térségük adottságait és turisztikai erőforrásait. Ezen kívül technikai és kereskedelmi ismeretekre is szükségük van azért, hogy kellőképpen és mértékben fejleszthessék és reklámozhassák a turisztikai terméket. A megválasztott helyi tisztviselők feladata az, hogy az érintettek és megfelelő szakemberek bevonásával meghatározzák a helyi idegenforgalmi fejlesztés általános stratégiáját. Ehhez ismerniük kell az ide vonatkozó, aktuális szabályozásokat, a szükséges tőke beszerzéséhez vezető út minden buktatóját, a képviselt térség településeinek turisztikai vonzerőit, a potenciális fejlesztési lehetőségeket, s azt, hogy igazából mit is rejt magába a napjainkban oly sokat emlegetett fenntartható fejlődés. Funkciójuk tehát igen összetett, biztos kapcsolati tőke hiányában (ami igencsak kiemelkedő jelentőségű problémát jelent még ma is vidéken, és különösen az elmaradott térségek esetében lehet nagy gátja a fejlődésnek) pedig rendkívül nehézkes. A fent említett szereplők mellett a falusi turizmus fejlesztését és működését segíthetik a kistérségek, településszövetségek, regionális szervezetek és csoportok is.

2.2.6

A falusi turizmus célja

A falusi turizmus alapvető célja a vidéki lakosság - ezen belül elsősorban az agrártermelők - kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal megélhetési gondjaik mérséklése, életszínvonaluk növelése, s nem utolsó sorban a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása. Gazdasági és társadalmi funkciói mellett azonban jelentős ökológiai szerepe is, elsősorban az egészséges élet természeti alapjainak védelme, a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, az erdő és más természeti élőhely megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme tekintetében. A turizmus ezen típusa kiegészítő jövedelmet nyújthat azoknak a gazdáknak, akik eddig pusztán mezőgazdasági termelésből éldegéltek, s ma már csak ebből nem tudnának megélni, a társadalom más rétegeivel való kapcsolatba kerülés pedig egyrészt elősegíti, hogy problémáik ismertebbé és érthetőbbé váljanak e rétegek előtt is, másrészről maga a vidéki ember is új, szemléletét formáló ismeretekhez jut (érdekérvényesítés!). Ha okos fejlesztési politika formálódik, akkor a vendéglátás fejlesztése érdekében új építmények létesülnek, a lakások komfortosabbá válnak, az infrastruktúra fejlődik. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, melyek miatt a lakosság számottevő része elhagyta a 12

falvakat. A falusi turizmus tehát igen fontos szerepet tölthet be a települések népességmegtartásában. Emellett elősegíti a népi értékek, hagyományok fennmaradását is, hiszen kínálatában a vendégfogadó ember vendégszeretetén, a település hangulatán, az épületeken, a műemlékeken kívül a helyi népművészet és a népszokások megismertetése is szerepel.

2.2.7 Marketingpolitika Szakértők felismerték, hogy a falusi turizmus, de általában az idegenforgalom alacsony hazai teljesítményének egyik oka a marketing tevékenység erőtlensége. Annak ellenére, hogy a bevételek szempontjából a magyar gazdaságban igen jelentős helyet foglal el, mégsem fordítanak kellő figyelmet a fejlesztésére, a még kiaknázatlan lehetőségek feltárására, s kihasználására. Magyarország kedvező földrajzi fekvése, kitűnő adottságai (gyógyvizek, történelmi nevezetességek gazdagsága, sportolási lehetőségek stb.) lehetővé teszik, hogy a turizmus a jövő iparágává váljon. Ehhez azonban kínálatunknak meg kell állnia a helyét a világpiacon. Ki kell tehát küszöbölni a még fennálló nehézségeket, mint pl. az egyes térségek nehéz megközelíthetősége, vagy a különböző hiányosságok az infrastruktúra területein. Problémát jelent továbbá a rövid főszezon és az, hogy ezidáig csak a Balaton és Budapest volt a két fő turisztikai központ. Fel kell hívni a figyelmet falvaink szépségére, kulturális értékeire is. Ehhez viszont megfelelő fejlesztési koncepcióra és marketing politikára van szükség. Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy nem egyetlen konkrét árut, hanem egy olyan komplex szolgáltatáscsomagot próbál eladni, amely nem vonatkoztatható el a földrajzi helytől, ahol megtalálható, valamint elemei más jellegű termékcsomag részét is képezhetik. A termék megvásárlása az áru mélybemenő megismerése nélkül zajlik, s a rendelkezésre álló és szükséges információk is korlátozottak. A vevő általában bizalmi alapon választ az eladó aktív közreműködésével. A döntéseket nemcsak belső tényezők - mint az áru minősége - határozzák meg, hanem külső tényezők - például a vevő igénye - is. Az idegenforgalmi piac három fő meghatározó tényezője: a kínálat, kereslet és az ár.

A kínálat jellemzői A falusi turisztikai termékcsomag magába foglalja mindazokat az adottságokat, amelyek az adott települést, illetve térséget attraktívvá teszik turisztikai szempontból. Közéjük tartozik a szállásadáson és a vendéglátáson kívül a fogadó személy vendégszeretete, a népi hagyományok, a természeti értékek is. Fontos azonban, hogy az alapszolgáltatások mellett mindig ott legyen az időtöltésre lehetőséget adó színes programkínálat. A térség adottságaitól függően ez lehet valamilyen kulturális esemény, vagy más, aktív elfoglaltság (pl. különböző sportolási lehetőségek), történelmi emlékhely, vagy épp egy közeli nagyváros nevezetessége. A városi és külföldi emberek számára nagy élményt jelenthet, ha rész vehetnek a falusi emberek mindennapjainak teendőiben. A vendégek kedvéért talán felélednek a rég feledésbe merült népszokások, hagyományok (pl. májusfa állítása, húsvéti locsolkodás). Az adottságok azonban önmagukban nem elegendőek, fogadóképessé kell tennünk a szóban forgó települést. Ehhez meg kell teremteni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a turisták pihenését zavartalanná teszik. Magyarországon mintegy 1000 településen foglalkoznak vendéglátással, problémát jelent viszont, hogy a falvak többségében hiányoznak a különböző gazdasági-, műszaki- feltételek (infrastruktúra, szervezeti, vállalkozói háttér).

13

A kereslet összetevői A falusi turizmusban a falusi éle iránti vonzalom, az aktív pihenés lehetősége, a csend, nyugalom, szép vidéki táj és a térséghez fűződő népszokások, hagyományok megismerése iránti vágy jelenhet meg, mint belső késztető erő. A magyarországi keresletet - az eltérő motivációs tényezők matt külföldi és belföldi bontásban célszerű megvizsgálni. Külföldi vendégekre, tekintettel a kommunikációs nehézségekre, leginkább az idegen nyelvet beszélő tagokkal rendelkező családok számíthatnak. Ez a kör a fiatalság nyelvtanulásával fokozatosan bővül; nagy problémát jelent viszont a társadalmilag (is) mélységesen erodálódott falvak esetében. Az eddigi tapasztalatok alapján előnyt élveznek a német nemzetiségi települések, amelyek a "vissza a gyökerekhez" jelmondat jegyében, rokoni, baráti kapcsolatok révén viszonylag könnyedén találnak potenciális vendégkört, piacot. A külföldi, elsősorban a német vendégkör az, amelyik a minőségi kínálatot keresi, és még meg is fizeti. Motiváltsága folytán jó piac lehet Dánia, Hollandia is, ahol nagy az érdeklődés az eltérő népi hagyományok, s a különleges látnivalók iránt. Az utóbbi piacokon meghatározóan befolyásoló tényező az ár is. A magyar falusi turizmus e tekintetben versenybe szállhat a környező országok kínálatával. A belföldi kereslet motivációi annyiban hasonlíthatók a külföldihez, hogy hazánkban is egyre jelentősebb a városi értelmiség igénye a vidéki üdülések iránt. Ezen kívül számos olyan esemény is bekövetkezett, amelyek a falusi turizmus felé fordították a keresletet. Egyik ilyen ok, hogy a vállalati üdülőket, ifjúsági- és gyermektáborokat a cégek eladták, magánkézbe, vagy egy szállodalánchoz kerültek. Ennek következtében a szálláshelyek jelentősen megdrágultak. Az évek óta tartó infláció, a lakossági jövedelemviszonyok romlása, a forintleértékelések a külföldi utazásokat megdrágítják, így a fizetőképes kereslet egyre inkább a belföldi turizmus, azon belül is a viszonylag olcsóbb szolgáltatások felé irányul. A gyermek üdültetése, a felnőtt lakosság igénye a rekreációra, az aktív pihenés és az emberi kapcsolatok teremtése iránti vágy mind-mind a falusi turizmus iránti igényt növelik. A hagyományos turisztikai időtöltések mellett a természetjárás, a népi mesterségekbe való betekintés, illetve a ház körüli teendőkben való részvétel igénye egyre erősebben dominál.

Az ár Az ár összekapcsolja a kereslet és kínálat oldalát. Az árpolitikát úgy kell kialakítani, hogy a turisták fizetőképességét, a szolgáltatások színvonalát, a konkurens piacok árszintjét szem előtt tartsuk, ugyanakkor lehetőleg fedezetet nyújtson a vállalkozások költségeire és némi nyereséget is biztosítson. Alkalmazhatunk árdifferenciálást szezon, illetve időszak, foglalási időpont, célcsoportok szerint, valamint forgalom, értékesítési út, fizetési mód és minőség szerint. Így ugyanazt a típusú szolgáltatást különböző árakon lehet értékesíteni. Az agrárturizmus jellemzője, hogy a gazdák többek között saját termelésű termékeiket is felkínálják a vendégeknek. Mivel ezúton ugyanazt a terméket magasabb áron is el tudják adni a vendégeknek, mint amit a felvásárlók adnak érte, ez a típusú turizmus olyan mezőgazdasági termék-értékesítést is jelent, amelynek során a kereskedelmi haszon is a termelőnél marad.

Hasznos marketing eszközök A következő lépés már maga az értékesítés, amely akkor lehet sikeres, ha kellőképpen előkészítjük és a potenciális vevők figyelmét is már előzőleg feltérképeztük, s figyelmüket felkeltettük a szolgáltatás iránt. Ezt az előkészítő munkát a marketing-kommunikációs eszközökkel tudjuk elvégezni. A marketing eszközök közül a leggyakrabban a kommunikációs és promóciós mix, azon belül is az imázs, aminek oka annak látványossága és erős befolyásoló szerepe. Fontossága abból ered, hogy a vásárlói döntés bizalmi alapon, szubjektív benyomások alapján születik. 14

A termék jellegzetessége, hogy nem csak a vásárlás előtt, hanem utólag sem képes a fogyasztó objektívan értékelni a terméket, mivel véleményét számos személyes tényező is befolyásolhatja (egészségügyi állapot, hangulat, stb.). Az imázskialakítás - máskülönben a változtatás is - hosszú folyamat. A kialakult kép sok különböző és irányíthatatlan tényezőtől függ. Kialakítását nem szabad a véletlenre bízni. A marketing feladata, hogy az adott területről, termékről olyan tényezőket ismertessen, terjesszen, melyeken keresztül kedvező kép, "imázs" alakul ki. Az egyszer már kialakult negatív képet igen nehéz később lerombolni, korrigálni, és sok pénzt, időt és munkaerőt is igénybe vesz. Egy szilárd, pozitív imázs nagy ellenálló-képességgel bír, rendkívüli hibák és/vagy szerencsétlen körülmények közrejátszása esetén sem könnyű megingatni, főleg nem szétrombolni. A kistérségi arculatra koncentrálás előnye egyrészt abból fakad, hogy a fogyasztó döntése sokszor nem egy településhez, hanem inkább régióhoz kapcsolódik. Fontos szempont továbbá az is, hogy az összefogással nagyobb pénzforrás állhat rendelkezésre a kommunikációs (marketing) politikához, ugyanakkor jól megragadhatóak a helyi sajátosságok is. Az egyediség, a többi régiótól való különbözőség a túlkínálat és az erős verseny miatt nagyon fontos tényező. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra is, minden lehetséges eszköz bevonásával (rádió, TV, kiállítások, vásárok). Ehhez a központi kiadvány mellett helyi-, kistérségi-, megyei információs kiadványok megjelenését is szorgalmazni kell. A külföldi vendégek bevonása megfelelő szintű információ-szolgáltatást igényel, és az értékesítés elősegítése érdekében indokolt a falusi turizmus kiadványainak terjesztése a külföldi szakkiállításokon és vásárokon is. A kommunikációs marketing leglátványosabb része a reklám, ami elsősorban a turisztikai szolgáltatások igénybevételére ösztönöz, miközben tájékoztat, és a kínálatra fókuszálja a potenciális kereslet figyelmét. Az idegenforgalmi piacon a kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól, ebből kifolyólag a nyomtatott média alkalmazása ma még elengedhetetlenül fontos. A falusi turizmus kínálatát bemutató prospektusra is vonatkozik mindaz, ami az idegenforgalmi prospektusokra általában: mivel az ajánlott termék ismeretlen, s nem kézzel fogható, nincs mintapéldány, amit ki lehetne próbálni, az üdülés létrejöttéig a prospektusban közölt információ "helyettesíti" az elvárt, remélt szolgáltatást. A vevőnek ebből az információból kell előre, véglegesen döntést hoznia. Célszerű, tehát a már széles körben ismert és általánosan elterjedt prospektus-, katalógusformát alkalmazni, amely komplexen - a választást megkönnyítő fotókkal illusztrálva - bemutatja az üdülési lehetőségeket, a természetes és épített vonzerőket helyi, regionális és nemzeti adottságok szerint. Pontos leírást kell nyújtania továbbá a vendégfogadó létesítmények higiéniai és egyéb felszereltségéről, elhelyezkedéséről, megközelíthetőségéről, környezetéről, és mindazon speciális szolgáltatásokról, amelyek csak a falusi turizmust fémjelzik. A megfelelő figyelemfelkeltés után meg kell határozni, hogy milyen értékesítő csatornán keresztül kívánjuk termékünket a fogyasztókig eljuttatni. Magyarországon a falusi turizmus értékesítése közvetett és közvetlen módon is történik. Mégis sokkal körülményesebb útnak számít a turista részéről, ha nyaralni vidékre szeretne menni, mintha egy tengerparti üdülést választ. Elegendő csak az idegenforgalmi irodák katalógusaiban feltüntetett szálláshelyeket végigböngészni, a mennyiségbeli különbség máris látható. A falusi turizmus népszerűsítésében nagyobb szerepet kellene kapnia a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, amelyen keresztül az üdülni vágyók jobban megismerhetnék ezt a pihenési formát. A megfelelő színvonalú információszolgáltatáshoz még a különböző non-profit turisztikai tájékoztató irodák, turisztikai külképviseletek tevékenysége is fontos.

15

A legjobb reklám viszont a megelégedett vendég véleménye (száj-propaganda) illetőleg a vendég visszatérése.

2.2.8 Jövőkép A falusi turizmus olyan összetett tevékenységgé fejleszthető, amely a települési és kistérségi szinten egymásba kapcsolódó szolgáltatásrendszert alakíthat ki, miáltal közvetlenül és közvetve a fenntartható vidékfejlesztést segítheti. Mindez lehetőséget ad a vidéki emberek megélhetésének biztosítására, ezáltal helyben maradására. Újraéleszti a falusi életmód elemeit, a néphagyományokat és a saját érdekében védi a természetet és a környezetet, a falvak megújulás érdekében. A LEADER a vidékfejlesztés új modellje, az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programja. A Program keretében a vidéki térségekben helyi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók együttesen úgynevezett helyi vidékfejlesztési akciócsoportokat hoznak létre, melyek maguk jelölik ki térségük fejlődésének irányvonalát. Megalakulásuk után minden akciócsoport megalkotja helyi vidékfejlesztési tervét, melynek programszerű megvalósítására az állam keretösszeget hagy jóvá. Ennek felhasználására az akciócsoportok helyi szintű pályázatokat írnak ki. A beérkező projektjavaslatok értékelését, a támogatandó pályázatokról szóló javaslatok kialakítását, valamint a projektek megvalósításának nyomon követését szintén az akciócsoport végzi. Ezáltal a helyben élők, illetve a helyben működő gazdasági, társadalmi és közigazgatási szervezetek, szerveződések egy új és szoros partnerség keretében szabadon dönthetnek saját sorsukról, térségük fejlődéséről, jövőjéről. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv az élelmiszergazdaság és a vidék fejlesztésének legfontosabb stratégiai fejlesztési irányait foglalja össze a 2007-2013. időszakra vonatkozóan. Célja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szektor valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Ennek érdekében, figyelemmel az Európai Unió iránymutatásaira, öt nemzeti fejlesztési prioritás került meghatározásra. Ezek közül a turizmus, konkrétan a falusi turizmus alapvetően „a vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak” nemzeti fejlesztési irányban szerepel. A Nemzetgazdasági Minisztérium a belföldi turizmus élénkítése, a gazdaság fellendítése érdekében megalkotta a Széchenyi Pihenőkártyát, amely mind az elfogadó szálláshelyek, mind a munkavállalók és munkáltatók számára rendkívül kedvező fizetési, illetve elfogadási feltételeket biztosít. A Széchenyi Pihenőkártya elsődleges célja minél több család számára lehetővé tenni, hogy éves szabadságát belföldön pihenéssel töltse. Ezt egyrészt kedvezményes adózással és költségkímélő megoldásokkal, másrészt ellenőrizhető és biztonságos, modern fizetési eszközzel teszi lehetővé. Magyarország falusi szálláshely-szolgáltatói elfogadóhellyé válhatnak, ezért a FATOSZ széles körben megkezdte tagjai tájékoztatását a Pihenőkártya elfogadásának feltételeiről. A fentieken túl a FATOSZ Középtávú fejlesztési stratégiájában kiemelten fontos feladatnak tartja a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióban nevesített, a „Falusi, tanyai vendéglátás-program” részleteinek, valamint a falusi és agroturizmus egész országra kiterjedő kidolgozását és fő koordinátori szerepének betöltését, valamint a falusi szállásadók évenkénti szakmai alapképzését, és a falusi turizmus-menedzser és tourinformátor-képzés megteremtését itthon és a Kárpátmedencében egyaránt. Mindezek mellett hangsúlyt fektet a Központi Információs és Marketing iroda működtetésére, valamint a falusi szállásadók online marketingjének koordinálására, online foglalási rendszerének kialakítására és működtetésére. A marketingtevékenységében a Magyar Turizmus Zrtvel együttműködve kiadványok készítésével, terjesztésével, kiállítások és tanulmányutak szervezésével, a tourinform irodák bevonásával népszerűsíti a falusi turizmust, amely által a vidéki turizmus komplex kínálata piacra juttatható itthon és külföldön egyaránt. 16

3. A térség, mint turisztikai desztináció stratégiai elemzése 3.1 A programterület turizmusfejlesztési stratégiái Az 5 postakocsi projekt programterületének magyar részén a turizmusfejlesztésre vonatkozóan a legalaposabb és legrészletesebb tervek a vidékfejlesztési egyesületek munkájának köszönhetően születtek. A programterületen a „Zala Zöld Szíve” és az „Innovatív Dél – Zala” Vidékfejlesztési Egyesületek működnek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáikban a turizmusfejlesztés témakörben egyértelműen a természeti és vidéki építészeti erőforrásokra, valamint az örökségük részét képező hagyományokra, az arra építhető rendezvényekre koncentrálnak. A stratégiák főbb fejlesztési irányai a következőképpen foglalhatók össze: Az Innovatív Dél – Zala Vidékfejlesztési Egyesület tervei 3 fő területet fednek le. Kiemelkedő fontosságú az infrastruktúra-fejlesztési irány. Ezen belül is említésre kerül a szálláshelyek mennyiségi és minőségi bővítése, valamint a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésén belül hangsúlyos a rendezvény infrastruktúra (pl. szabadtéri rendezvény helyszín), olyan kaland – és /vagy témaparkok, valamint helyi értékekre építő bemutató- és kiállítóhelyek kialakítása, melyek nagymértékben hozzájárulhatnak a térségben elérhető „élmény-mennyiség”, ezáltal az attraktivitás növekedéséhez. Külön intézkedés született az elérhető vonzerők, szolgáltatások programcsomaggá szervezésére, a turisták különböző csoportjai igényéhez igazodó csomagok kialakítására. Kiemelt fejlesztési és jövőbe mutató területet jelent a térségi védjegy és marketingprogram, a térségi márkázás témaköre, amelynek keretében térségi jövőkép alapján megtervezendő marketingstratégiát és védjegyprogramot, valamint ezek eredményeit magukban foglaló, azt fizikailag is érzékelhetővé tevő arculati elemek kialakítását tervezik megvalósítani. A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület turizmusfejlesztési tervei között szintén szerepel vonzerőfejlesztés, amelynek keretében elsősorban a szezonalitás csökkentésére, a tartózkodási idő és költés növelésére, valamint a turisztikai élménylánc meghosszabbítására törekednek. A vonzerőfejlesztést szinte az összes létező turisztikai termék esetében fontosnak tartják, de ezzel inkább a szétaprózott fejlesztések kerülnek előtérbe. Ezen a problémán segíthet, hogy olyan marketing- és menedzsmentfejlesztéseket terveznek, melyek az egységes térség szervezésének irányába mutatnak. Előremutató, hogy fontosnak tartják a turisztikai fejlesztésekért felelős menedzsment szervezet létrehozását, amely a későbbiekben tulajdonképpen a gazdája lehet a térségnek. Ezen intézkedésen belül fontosnak tartják a térségi marketingstratégia megfogalmazását, valamint a kommunikációs tevékenység interaktív irányba történő elmozdítását is. A szolgáltatás- és humán erőforrás fejlesztésen belül olyan tevékenységek támogatását tervezik, amelyek a helyi szolgáltatók szakmai felkészítését és felzárkóztatását célozzák meg. A Zala Zöld Szíve Egyesület is kiemelten kezeli a térségi imázs, márka kialakítását. Ezen az intézkedés csomagon belül arculatépítés, márkanév megfogalmazása, valamint a minőségbiztosítás alapjainak megteremtése szerepel.

17

Összességében elmondható, hogy a vizsgált térség turisztikai fejlesztési tervei a jól menedzselt, egyedi, turisztikai értelemben még kihasználatlan erőforrásokra építenek, de nagyon hiányzik az az „ernyő”, amelyre a térségi márka építhető. Ilyen vonatkozásban nehéz helyzetben van a térség, mert a további fejlesztéseket olyan jövőképre kellene alapozni, amely a klasszikus vidéki értékekre épít, de közben lehetővé teszi a kitűnést a többi, hasonló adottságokkal bíró rurális térség közül.

3.2 A szolgáltatói workshopok tapasztalatainak összefoglalása Annak érdekében, hogy hiteles és reális, a térség turisztikai szolgáltatói számára is elfogadható és követhető marketingtervet dolgozzunk ki, több találkozót tartottunk az érintettekkel. Ezen workshopok alkalmával igyekeztünk feltárni a térség szolgáltatóinak igényeit, elképzeléseit, s megismerni ötleteiket, javaslataikat a régió fejlesztése kapcsán. Az első ilyen workshopot – a magyarországi turisztikai szolgáltatókat megcélozva – Nagykanizsán tartottuk február 27-én. Ezen találkozó elsődleges célja az volt, hogy bemutassuk a szolgáltatóknak a projekt céljait, tervezett elemeit, továbbá a falusi turizmus sajátosságait. Ezen találkozó alkalmával számos információhoz jutottunk azzal kapcsolatban, hogyan látják a szolgáltatók a térség jövőjét, miben látnak kitörési pontot, s hogyan viszonyulnak az 5 Postakocsi projekt kezdeményezéséhez. Hasonló céllal tartottunk workshopot Szlovéniában, Dobronakon is április 16-án, ahol a Maribori Egyetem kollégái a delphi és a nominális csoport módszer segítségével derítettek fényt a fent említett területekre. Az első találkozók összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a turisztikai szolgáltatók számos lehetőséget látnak az együttműködésben, s elsősorban a családokat látják szívesen a térségben. Marketing szempontból is szívesen fogadják az 5 Postakocsi márkát, s a vele járó előnyöket, hiszen egy-egy szolgáltató önerőből nem tud jelentős marketing-tevékenységet folytatni. A találkozók második köreinek lebonyolítására Nagykanizsán április 3-án, illetve Moravske Toplice-n május 31-én került sor. Ezen találkozók remek alkalmat kínáltak arra, hogy a két egyetem által elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit, s az általunk elképzelt stratégiákat bemutassuk, majd vitára bocsássuk. A résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni, s véleményezni a turisztikai sztenderdek, márka- és marketingstratégia alapjait. A szolgáltatók többsége nyitott volt az elképzeléseinkre, s örömmel vették a kezdeményezés alappontjait. Így megkezdődhetett az egyes dokumentumok véglegesítése.

3.3 A kérdőíves felmérés eredményei A kvantitatív vizsgálathoz használt kérdőív összesen 20 kérdést tartalmaz, melyek a falusi turizmussal kapcsolatos szokásokat, a nyaraláskor eltöltött átlagos tartózkodási időt, az utazási motivációkat tárják fel, és a turisták demográfiai adataira kérdeznek rá (lakóhely, iskolai végzettség, nettó jövedelem). Az eredményeket Microsoft Excel program segítségével dolgoztuk fel, a kérdésekre kapott válaszok gyakoriságát ábrák és táblázatok segítségével. A kérdőív lekérdezése a magyar (Letenye, Lenti, Nagykanizsa) és szlovén (Pomurje és Prekmurje) oldalról érintett kistérségek falusi szálláshelyeinek szolgáltatásait igénybevevők körében történt. A magyarországi 307 darab kitöltött kérdőív közül 300 darab, a szlovén 300 darab kitöltött kérdőív közül valamennyi értékelhető volt.

18

A megkérdezett magyar turisták valamivel kevesebb (43,7%), a szlovén turisták pedig valamivel több, mint fele (57,3%) eddig még nem vett részt falusi üdülésen. A megkérdezett magyarok 10%-a, 10% a szlovének 6%-aa a közeljövőben sem kíván részt venni. Így számukra a kérdőív kitöltése a második kérdésre adott válasszal befejeződött. 1. ábra: A falusi üdülésen részt vettek aránya, 2012 20 70,0% 57,3%

60,0% 50,0% 40,0%

43,7%

42,0%

34,0%

Igen

30,0%

Nem

20,0% 10,0% 0,0% magyar válaszadók

szlovén válaszadók

Forrás: Saját kutatás

2. ábra: A falusi üdülésen szívesen részt vevők aránya, 2012

66,3%

70,0% 60,0%

50,3%

50,0% Igen

40,0%

Nem

30,0% 20,0%

10,0% 4,6%

10,0% 0,0% magyar válaszadók


Forrás: Saját kutatás A falusi üdülésben már részt vett magyar válaszadók a célterületeken eltöltött napok számaként valamivel több, mint 3 napot, míg a szlovén turisták csaknem 7 napot jelöltek meg, így kijelenthetjük, hogy a magyar válaszadók jellemzően a hosszú hétvégeket, míg a szlovén válaszadók az egyhetes üdüléseket preferálják. 19

A 3. ábra azt szemlélteti, hogy milyen társasággal érkezett a vendég a szabadidő eltöltésére. Mind a magyar, mind a szlovén vendégek többsége házastársával/élettársával (35,7%; 34,3%), illetve családjával (35,7%; 29,5%), baráti társasággal (29%, 26%) érkezett. 3. ábra: A megkérdezettek útitársa az aktuális falusi üdülésnél, 2012 2

40,0%

35,7% 34,3%

35,7% 29,7%

30,0%

29,0% 26,0%

20,0%

magyar válaszadók

10,0%

8,0% szlovén válaszadók 3,0%

0,0% párommal

családdal

baráti társasággal, több családdal

egyéb

Forrás: Saját kutatás Nagyon fontos kérdés a szolgáltatók későbbi kés bbi megjelenésének tekintetében, hogy milyen szempontot vesznek figyelembe a turisták úticéljuk kiválasztása során. Az esetek többségében a válaszadók a barátok, ismerősök, sök, rokonok ajánlásaiban ajánlásaiban bíznak meg a leginkább. Az üdülés költsége szintén fontos tényező mindkét ország turistái körében: a magyar válaszadók 45%-a, 45% a, a szlovén válaszadók 53%-a 53% a szállás kiválasztásánál fontosnak ítélte nyaralás árát. 4. ábra: Az üdülőhely kiválasztásának kiválasztásának szempontrendszere, 2012

egyéb ár úti cél és lakhely távolsága szolgáltatás színvonala tematikus/akíciós ajánlat személyes tapasztalat térségi vonzerők újsághír reklám barát, ismerős, rokon…

0,0% 0,3% 53,0% 45,0% 10,7% 9,3% 28,3% 45,0% 25,3% 4,7% 28,0% 45,0% 32,0% 31,7% 17,0% 45,0% 14,7% 7,7% 60,7% 45,0%

szlovén válaszadók magyar válaszadók

0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0%

Forrás: Saját kutatás 20

A következő kérdésnél arra voltunk kíváncsiak, hogy egy ötfokozatú skálán melyek azok a tényezők, amelyek egy falusi üdülés alkalmával dominálnak. A vendéglátók vendégszeretetét a szlovén turisták az első (4,6), míg a magyarok a második legfontosabb faktorként (4,1) jelölték meg. A két nemzet megkérdezett vendégei számára csaknem ugyanilyen fontossággal bír a falusi szálláshely minősége (4,2) is. A megkérdezett magyarok a túrázási lehetőséget (4,1) jelöltékk meg első helyen. Az internet használat lehetősége sége ma már nem csak a hivatásturistákat érinti, a magyar falusi turisták is ugyanúgy igénylik ezt a fajta szolgáltatást (3,99), bár érdekes módon a szlovének csaknem a legutolsóként említik, mint üdülés alattii fontos tényezőt. Ugyanakkor a válaszadók a legkevésbé a játszótér, a kikapcsolódási és sportolási lehetőségek meglétét tartották a fontosnak.

5. ábra: Az üdülés alatti tényezők fontsága ötös skálán, 2012

Túrázási lehetőségek Főzési lehetőség Wellness lehetőségek Játszótér


Családbarát jelleg

magyar válaszadók

Szolgáltatások sokszínűsége Minőség Ár 0

1

2

3

4

5

Forrás: Saját kutatás Az utazási motivációkat a 6. ábra foglalja össze. Mindkét ország válaszadóinak többsége (73,7%; 80%) a pihenést, kikapcsolódást részesíti előnyben, melyet a magyarok főként a családjukkal együtt kívánnak megtenni. Mind a magyar, mind a szlovén válaszadók körében az utazás kiválasztásánál kiválas fontos késztetést jelent az új élmények keresése is. A falusi turizmust választók körében a rokonlátogatásnak, a helyi gasztronómiának és nagy meglepetésre a hagyományőrzésnek volt a leggyengébb a motivációs ereje.

21

6. ábra: Az utazások motivációja motiváció 2012 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

73,7% 80,0% 49,7% 44,7% 39,3% 37,3% 35,3% 35,0% 34,7% 38,7% 32,3%29,3% 27,7% 36,3% 24,3% 19,7%34,0% 18,7% 13,7% 12,3% 11,0%10,7% 0,0% 0,7%

magyar válaszadók szlovén válaszadók

Forrás: Saját kutatás Az, hogy a szolgáltatók milyen kommunikációs csatornán keresztül tudják elérni a turistákat, ma már létfontosságú. Mind a magyar, mind a szlovén válaszadók többsége (67%; 71,7%) a barátok, ismerősök, családtagok ajánlásaiban ajánlásai bíznak meg a leginkább. Az Internetet a magyar vendégek fele jelölte meg, a szlovén turisták pedig inkább az útikönyvekből ből tájékozódnak a nyaralás felől. A 7. ábra azt is megmutatja, hogy információforrásként visszaszorulóban vannak az utazási kiállítások, kiállítások az utazási irodák. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kommunikációs tevékenység nem a kommunikációs kampányok elindulásával kezdődik, hiszen a barátok, ismerősök ajánlása a korábbi évek, korábbi szezonok jó teljesítményét igazolja vissza új vendégérkezésekkel vendégérkezésekkel a szájpropaganda révén.

22

7. ábra: Az utazással kapcsolatos információk beszerzési lehetőségei, 2012 80,0% 70,0%

71,7% 67,0%

60,0%

50,0%

50,0% 40,0% 29,7% 30,0% 20,0% 10,0%

31,0% 28,7% 29,3%

19,7%20,7% 15,7% 9,0% 6,3%

33,3% magyar válaszadók

19,0% 13,0%

8,0% 9,3% 10,3% 2,7%


0,0% 1,0% 0,7%

0,0%

Forrás: Saját kutatás Megkérdeztük a turistákat, hogy szerintük melyek azok a helyiségek, felszerelések, amelyeket elvárnak egy falusi vendégháztól. A magyar válaszadók többsége szereti az önellátást, hiszen fontos szempontként jelölték meg a grillezés lehetőségét (64,3%), valamint a főzőkonyha meglétét (53%). Maga a grillezés ugyanakkor egy kiváló szabadtéri családi és baráti program is, így elmondható, hogy a grillsütő megléte mára már a magyar falusi szálláshelyeken az elvárt termék részévé vált. Ezzel szemben a szlovének több bb mint fele kiemelt feltételnek értékelte az úszómedence, valamint a jacuzzi, jacuzzi valamint a TV, DVD lejátszó meglétét. 8. ábra: Egy falusi vendégháztól elvárható helyiségek, felszerelések, eszközök, 2012

saját főzőkonyha nappali TV, DVD lejátszó társasjátékok közös társalgó úszómedence szauna, jacuzzi fedett medence billiárdszoba,… grillsütő kültéri játékok Internet elérhetőség falusi gazdaság bekapcsolódási… sporteszközös… egyéb

64,3% 70,0% 53,7% 60,0% 53,0% 38,7% 45,3% 31,0% 42,3% 50,0% 37,3% 35,3% 36,7% 35,0% 36,3% 32,7% 40,0% 29,7% 28,7% 26,0% 26,0% 17,3% 30,0% 27,0% 17,3% 16,3% 18,3% 17,7% 20,0% 11,7% 9,0% 13,0% 7,7%8,7% 7,3% 0,0% 4,0% 10,0% 0,7% 0,0%



A lekérdezés során arra kérdésre is keretük választ, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek egy élmény-dús dús falusi üdüléstől elvárhatóak. A magyar válaszadók túlnyomó része (59%) a gasztronómiai élvezeteket, hiszen az étterem és a borospincék meglétét jelölte elölte meg egy élményekkel teli üdülés elengedhetetlen kellékeként. Ezzel szemben a szlovén válaszadók többsége (53%) a gyalogos túraútvonalakat részesíti előnyben, emellett a vendégek több mint 40%-a 40% a szívesen vásárolna helyi termékeket is üdülése során. 9.. ábra: Egy élménygazdag falusi üdüléstől elvárható szolgáltatások, 2012 59,0% 53,3% 53,3% 50,3% 44,0% 48,7% 41,7% 45,3% 45,3% 50,0% 38,3% 37,0% 41,0% 37,3% 39,7% 34,3% 40,0% 29,7% 23,7% 24,7% 30,0% 25,7% 22,7% 21,0% 21,7% 21,7% 20,0% 18,0% 21,0% 17,3% 14,3% 20,0% 13,7% 11,0% 8,3% 9,3% 5,3% 4,7% 10,0% 60,0%

fürdőzési lehetőség

lovaglási lehetőség

kalandpark

játszótér

GPS-kincskereső útvonalak

kreatív foglalkozások

helyi termékek vásárlása

borospince

étterem

nordic walking kölcsönző

kerékpárkölcsönző

kerékpáros túraútvonalak

nordic walking túraútvonalak

gyalogos túraútvonalak

animátor

programszervező

hagyományőrző…

magyar válaszadók

0,0%



10. ábra: A nyaralás helyszínéről való döntés időtávlata,2012 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

43,3% 33,7% 23,7% 14,0% 4,7% 3,0%

5,0%

12,3%

26,3% 12,0% 4,3% 3,0%



24

A megkérdezett falusi turisták többsége a nyaralást megelőzően megel 1-3 hónappal pal dönt az úti célról és a szállásfoglalásról. A magyar vendégek 23,7%-a 23,7% foglaltat 4-5 5 hónappal előbb, a szlovének 14%-a 14% pedig olyan előrelátó, hogy 6-7 7 hónappal a pihenés előtt foglaltatnak szállást. A 11.ábrán láthatjuk, hogy nyaralások alkalmával a megkérdezettek megkérdezettek nagy része a családjával, majdnem fele a párjával utazik, míg a szlovén válaszadók 38,3%-a, 38,3% a, a magyaroké pedig 29,3%-a 29,3% a barátait választja útitársául. Egyedül elenyésző kisebbség utazik nyaralni. 11. ábra: A megkérdezettek társasága általában, általában, a nyaralások alkalmával, 2012 59,3% 60,0% 51,7% 46,0% 47,0%

50,0%

38,3%

40,0%

29,3% 30,0%


20,0% 10,0%

5,0% 2,7%

0,0% egyedül

párommal

családdal

baráti társasággal

Forrás: Saját kutatás Az értékelhető kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlását tekintve több nő, mint férfi adott választ a kérdésekre. 12. ábra: a válaszadók nem szerinti megoszlása, 2012

56,0%

60,0% 48,3% 50,0%

39,3%

40,0%

35,3% nő

30,0%

férfi

20,0% 10,0% 0,0% magyar válaszadók



25

A válaszadók kor szerinti megoszlása a 13. ábrán követhető; eszerint a magyar turisták 2,3%-a, a szlovéneké 1,7% 18 év alatti, a magyarok 22 %-a, a szlovéneké 33, 3%-a 19-25 év közötti, és 22%-uk 26-35 év közötti. A 36-50 közötti korosztály 21%-ban, az 51-60 közöttiek 16%-ban képviselteti magát a magyar mintában, míg 8,7%-uk 61 év feletti. Megállapítható, hogy a falusi szálláshelyeken részt vevő szlovének többsége a 19-25 év közötti fiatalok csoportjába tartozik, míg a magyar falusi turisták életkora szinte majdnem egyenlő mértékben megoszlik a 19-25, valamint a 36-50 éves korosztály között. 13. ábra: A válaszadók kor szerinti megoszlása, 2012 35,0%

33,3%

30,0% 25,0%

22,0%

24,3% 20,3% 21,0%

20,0% 15,0% 10,0%

14,3%

16,0% 12,7% 8,7% 8,7%


5,0% 2,3% 1,7% 0,0% 18 év 19-25 26-35 36-50 51-60 61 alatti év év év év feletti közöttiközöttiközöttiközötti

Forrás: Saját kutatás A válaszadók végzettségét vizsgáló kérdés alapján megállapítható, hogy a magyar vendégek csaknem 4%-a csupán általános iskolai végzettséggel, míg 10,3%-a szakmunkás, 19,3%-uk pedig szakközépiskolai bizonyítvánnyal is rendelkezik. Gimnáziumi érettségit a válaszadók 13,3%-a, szerzett, felsőfokú szakképzésben pedig a megkérdezettek 14,3%-a vett részt. A vendégek 18%-a vallotta azt, hogy főiskolai, 7% pedig, hogy egyetemi képzésben is részesült. A falusi turisták 1%-a egyéb végzettségi típust jelölt meg. A szlovén válaszadók többsége (50,7%) középiskolai végzettséggel, 37,7%-uk főiskolai/egyetemi diplomával rendelkezik, míg 3,3%-uk az általános iskolát végezte el.

26

14. ábra: A válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint, 2012 60,0%

50,7%

50,0% 37,7%

40,0% 30,0%

19,3% 18,3% 13,3%14,3% 10,3%

20,0% 10,0% 3,3%

7,0%

3,3%

1,0%


0,0%

Forrás: Saját kutatás A magyar falusi turisták foglalkozását tekintve megállapítható, hogy 3,5%-a 3,5% a középvezetői, 1%-a 1% felsővezetői posztot tölt be, 10,64%-a 10,64% fizikai, míg 14,5%-uk uk szellemi foglalkozású tevékenységet folytat. A vendégek 8,7%-aa munkanélküli, míg a Gyes vagy Gyed idejét idejét töltők 1,1%-ban, 1,1% a nyugdíjasok pedig 5,33%-ban ban képviselik magukat a mintában. A kérdőív eredményeként elmondható, hogy a magyarok falusi üdülésre leginkább az alkalmazottak érkeznek a vizsgált időszakban. A megkérdezett szlovén falusi turisták 10%-a 10% fizikai munkás, 4,5%-uk uk menedzser, ugyanennyien tanulók, csaknem ugyanennyien pedig tanárként dolgoznak. A szlovén válaszadók 10%-a 10% nem kívánt válaszolni erre a kérdésre. 15. ábra: A válaszadók foglalkozás/munkakör szerinti megoszlása,2012

nincs válasz

upokojenka

gimnazijec

Trgovina in storitve

Uradnik

študent

Inženir, profesor, učitelj

Vodilni delavec, manager

tehnični poklic

jelenleg munkanélküli

Gyes/Gyed

nyugdíjas

felsővezető

középvezető

szellemei foglalkoztatott

fizikai foglalkoztatott

14,50% 16,00% 14,00% 10,50% 12,00%10,67% 10,00% 10,00% 8,17% 8,00% 4,17% 5,33% 4,50% 4,50% 6,00% 3,67% 3,67% 3,50% 4,00% 0,50% 1,00% 1,17% 2,00% 0,33% 0,00%



A 16. ábra szemlélteti, hogy a válaszadók körében mennyi az egy főre jutó nettó jövedelem. Ez alapján a megkérdezett magyarok és szlovének 2%-ánál kevesebben 30.000 forint alatti, 9%-ánál, illetve 3%-ánál pedig 30.001-60.000 forint közötti az egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkeznek. A kérdőív alapján a 90.001-120.000 forint közötti attribútumot a magyar válaszadók 19%-a, míg a 120.000 forint felettit 9, 7%-a választotta. Legnagyobb arányban, 31,7%-ban azok a magyar turisták keresték fel a falusi szálláshelyeket, akiknek az egy főre jutó nettó jövedelme 60.001-90.000 forint között mozog, míg a szlovén falusi turisták 40%-a 180.000 forint feletti átlagkeresettel rendelkeznek. 16. ábra: A válaszadók megoszlása egy főre jutó jövedelem szerint, 2012 40,0% 45,0% 40,0% 31,7% 35,0% 30,0% 19,7% 25,0% 13,0% 20,0% 13,0% 9,7% 9,0% 15,0% 8,0% 4,3% 10,0% 2,0% 1,7% 4,3% 1,3%3,0% 5,0% 0,0%


Forrás: Saját kutatás Megvizsgáltuk, hogy a válaszadók üdülési szokásait mennyiben befolyásolja a gazdasági válság (17. ábra). A megkérdezett magyarok 7%-át egyáltalán nem befolyásolta a gazdasági válság. A többségük utazási döntéseit ellenben befolyásolja a válság, hiszen 28,7% kevesebb szolgáltatást vett igénybe nyaralása során, 25%-uk inkább belföldi, és rövidebb utazást választ, 29,7%-uk olcsóbb megoldást keres, 3,7%-uk pedig egyáltalán nem megy nyaralni. Érdekes eredmény született a szlovén válaszadó körében: a szlovén megkérdezettek közül senki nem döntött úgy a válságot követően, hogy lemond az éves nyaralásáról, 33,3%-uk helyette inkább olcsóbb megoldást keres. 26,3%-ukat viszont egyáltalán nem befolyásolta a recesszió.

28

17. ábra: A gazdasági válság hatása az utazási szokásokra, 2012 35,0% 30,0% 25,0%

33,3% 29,7% 28,7% 26,3% 25,3% 24,7%

20,0%

14,0%

15,0% 10,0%

10,7% 7,3%

5,0%

7,3% 3,7% 0,0%

0,0%



3.4 Vízió és stratégiai célok A turizmusban is érzékelhető globális verseny hatására megváltozik a verseny természete is: míg korábban az egyes turisztikai szolgáltatók közötti verseny volt jellemző, napjainkban az egyes desztinációk közötti verseny vált meghatározóvá. Az egyes desztinációk közötti – a turisták választását is meghatározó – különbségeket a multinacionális turisztikai szolgáltatóknak köszönhető homogén globális kínálat alakította ki. A desztinációk közötti különbségek felértékelődése mellett általánossá vált az a tendencia, hogy a turisták számára az utazás során tapasztalt élmények összessége sokkal fontosabb lett, mint az egyes összetevők külön- külön (Jancsik, 2008).

Vízió: Az 5Postakocsi térség legyen egy olyan desztináció, amely egész évben a természeti és kulturális örökségre épülő élményeket nyújt. A fenti vízió egy olyan elérendő célt jelöl ki, amely a helyi lakosok, de legfőképpen a turisztikai szolgáltatók számára jelöli ki az utat. Ki kell emelnünk az „élményt” a vízióból, mert ennek kell lennie minden fejlesztés, sőt minden tevékenység középpontjában. Ez az élmény természetesen nem csak szórakozáshoz kapcsolódhat, hanem tanuláshoz, az örökség megőrzéséhez és a természet tiszteletéhez. Az ilyen célok eléréséhez azonban a térségi turizmus szervezőinek kell megtalálnia az utat a turistákhoz.

29

Az egyes stratégiai célok meghatározásához segítségül hívtuk Buhalis „6A” modelljét, és a rendelkezésünkre álló információk alapján megvizsgáltuk, hogy az egyes kínálati elemeken belül milyen típusú és mértékű fejlesztésre van szükség. Buhalis (2000) úgy tekint az egyes turisztikai desztinációkra, amely „ragasztóanyagként” egy márkanév alatt egyesíti az egyes turisztikai termékeket és szolgáltatásokat. A „6A”-nak nevezett modellje szerint a következő elemekkel jellemezhető a desztinációk kínálata: Vonzerők (Attractions) Természeti, kulturális vonzerők, speciális rendezvények stb. Elérhetőség (Accessibility) Közlekedési hálózatok és szolgáltatások Kényelmi tényezők (Amenities) Turisztikai alapszolgáltatások (szállás, ellátás stb.) Hozzáférhető csomagok (Available Előre vagy helyben vásárolt túrák, szolgáltatáscsomagok packages) Végezhető tevékenységek A helyszínen rendelkezésre álló sportolási, rekreációs, (Activities) kulturális időtöltési lehetőségek Kiegészítő szolgáltatások (Ancillary Turisták által is igénybe vett további szolgáltatások (bank, services) posta, kórház stb.) 1. Táblázat A desztinációk kínálati elemei (forrás: Buhalis, 2000) Eszerint egy desztináció minden helyben fellelhető termék, szolgáltatás és élmény kombinációjaként értelmezhető. A fenti vízió eléréshez szükséges stratégia célokat a következő ábra foglalja össze. A stratégiai célok a piaci trendek, a SWOT-analízis, a szakmai workshopok és a kérdőíves kutatás eredményei alapján kerültek meghatározásra.

30

Ábra 1 Stratégiai célok

a) Turizmust támogató környezet Az 5 postakocsi térségben jelenleg nem számottevő a turizmus részesedése a helyi gazdaság teljesítményéből. Ennek több oka is van. Az egyik ok, hogy ebben a térségben nincs komoly hagyománya a turisták fogadásának,, kivéve a termálfürdők városait, amelyek önmagukban jelentős forgalmat bonyolítanak bonyolít le, ugyanakkor önálló szigetként végzik tevékenységüket, azaz nem vonják be számottevő mértékben saját közvetlen térségüket. Felméréseink is azt mutatják, hogy a térségben nincsenek jelentős vonzerők, vonzerők „csak átlagos attrakciók”, de ezek szakmai szervezés és együttműködések nélkül nem jelentenek vonzerőt a piacon. Harmadrészt, és talán ez az egyik legfontosabb ok, hogy a térségben élők nincsenek tisztában a helyi értékekkel, kel, amelyek a globalizáció korában személyes törődést és egyedi élményvilágot képesek nyújtani a városi embereknek. A helyi lakosoknak fel kell ismerniük, hogy lakóhelyük, a természeti környezet és a kulturális örökségük olyan értékek halmaza, amely fejlesztéssel és szervezéssel életre szóló élményeket nyújthat az ide érkező turisták turist számára. A turizmust támogató környezet fejlesztésén belül olyan fejlesztéseket, akciókat értünk, amelyeket a térség önerőből, összefogással és szemléletformálással érhet el, és a külső környezeti változások (pl. 31

jogi, gazdaság, politikai) nem, vagy csak csak közvetett módon hatnak rá (pl. pályázati forrás biztosítása szervezetfejlesztésre). A 5 postakocsi projekt keretein belül Nagyrécsén feláll egy olyan turisztikai fejlesztő központ, amely a térség turisztikai fejlesztésének a szíve és lelke lehet. A turizmust izmust támogató környezet kiépítése egy folyamatos feladat, és a következő részcélok megvalósításával járulhatunk hozzá:

Turizmust támogató környezet fejlesztése Szervezeti háttér kiépítése

Partnerség

Klaszterek

Információs hálózat

Ábra 2 Turizmust támogató környezet Ennek a központnak meg kell teremtenie azt a szervezeti hátteret, amely hozzájárulhat hozzájárulhat ahhoz, hogy az 5 postakocsi térség ne csak papíron létezzen. Ennek érdekében egy TDM-elveken TDM alapuló szervezeti háttér kialakítását javasoljuk. Maga a TDMTDM rendszer Magyarországon egyelőre csak a legnépszerűbb üdülőhelyeken került kialakításra, kialakításra, aminek oka, hogy pályázati támogatást azok a szervezetek kaptak, amelyek olyan térségben működnek, ahol min. 40.000 vendégéjszakát töltenek el a vendégek. Holott a TDM olyan együttműködési formát jelent, amelyre az önkéntesség, az alulról építkezés és a professzionalizmus a jellemző. Természetesen a rendszer működtetéséhez szükségesek a támogatások, de ezek nem csak a TDM címkével ellátott pályázati források lehetnek. A térségi turizmusért együtt dolgozó turisztikai és egyéb szolgáltatók, kormányzati és nem-kormányzati n szervek kooperációját egy Nagyrécsén működő munkaszervezet koordinálhatná, és megfelelő források feletti rendelkezés esetén elláthatná a térség turisztikai bevezetéséhez és fejlesztéséhez szükséges feladatokat. Az ilyen típusú együttműködésekhez együttműködése elengedhetetlen a partnerség olyan fokú kiépítése és működtetése, amely szintén azon alapul, hogy a térségi szereplők ebben a folyamatban nem csak akarnak, de tudnak is részt venni (idő, munka és pénz ráfordítással). A partnerségben együttműködő szervezetek ezetek különböző forrásaik hozzáadásával lendítik előre a közös ügyet, melynek világosan meghatározott célja és tárgya van. A helyi partnerség többet jelent egy közös projektnél: ez egy szándék, egy akarat turisztikai és térségi kapcsolatok megerősítésére, közös társadalmi felelősségvállalás kiépítésére. Jelen partnerségnek az a célja, hogy a szaktudások és az erőforrások megsokszorozásával a célcsoport számára nyújtott turisztikai szolgáltatások hatékonyságát, valamint 32

annak jövedelmezőségét növeljük. Hasonlóan az 5 postakocsi projekthez sokszor egy-egy pályázati projekt megvalósítása a helyi szereplők első közös akciója, amely folyamatosan fejlődik-érlelődik, új szereplőket integrálva vagy más típusú partnerségeket alakítva ki. Ez később alapja lehet további közös helyi kezdeményezéseknek. A partnerség egyrészt tehát horizontális lehet, azaz a térségen belül az egyes szereplők terveiket, szolgáltatásaikat és marketingtevékenységüket összehangolják az Innovációs Központ vezetésével, amikor is minden partner kijelöli a kapcsolattartókat, közösen meghatározzák a feladatokat és felelősségi területeket, valamint ki kell építeni egy olyan információ – áramlási rendszert, amely partnerek a folyamatos és naprakész tájékoztatását és tájékozódását lehetővé teszi. Bármennyire is elkötelezettek a partnerek és professzionálisak a Központ munkatársai, bármekkora támogatás is áll majd az együttműködés rendelkezésére, a projekt által lefedett terület földrajzilag túlságosan kiterjedt ahhoz, hogy minden témában egységesen kezelhető legyen. Ezért azt javasoljuk, hogy alakuljanak olyan klaszterek, amelyek egy-egy mikro térséget és/vagy termékkategóriát (pl. kerékpáros, borturizmus) fognak össze. Ezek a klaszterek alkalmasak lesznek arra, hogy komplex és összehangolt kínálatot nyújtsanak a turisták részére. A termék-klaszterek elsősorban a lineáris attrakciók körét képesek bővíteni, míg a mikro térségeken belül kialakuló klaszterek a kínálatuk diverzifikálásával az élményláncot tudják meghosszabbítani, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy növekedjen a tartózkodási idő és az átlagos költés. A klasztereken belüli munka fontos része éppen ezért az attrakciók menedzselése, „fogyaszthatóvá tétele”. A turizmust támogató környezet fontos része az információval való ellátottság biztosítása mind a szolgáltatók felé és között, mind pedig a turisták irányába. Az egyes szolgáltatók között, valamint a szolgáltatók és a Központ közötti kommunikációnak feladata az informálás, a motiváció és a szemléletformálás egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy olyan fórum, akár online, ahol a szolgáltatók felé és között folyhat a kommunikáció a fenti célokkal. A turizmusbarát szemléletmód középpontba helyezése nagyban hozzájárulhat a turizmust támogató környezet megteremtéséhez, amelynek alapvető eleme az igényesség. Ez magában foglalja a saját környezetünk iránti igényességet és a szolgáltatások színvonala iránti igényességet egyaránt. Az igényesség meghonosodásában a turizmus katalizátor szerepet tölthet be, hozzájárulhat ahhoz, hogy az igényesség belülről fakad, a mindennapokra jellemző jelenséggé váljon. A turizmusban jelentkezik az igényesség pozitív hatása a legkézzelfoghatóbban. A központ indíthat szemléletformáló online kampányokat, amelyek elsődleges célja a turizmus gazdasági-, társadalmi-, kulturális hatását bemutató kampányok, „jó gyakorlatok”, másrészt biztosíthatják a helyi közösségek számára – legyenek azok a vendéglátók, kulturális vagy bármely más közösség, – hogy a turizmus fejlődése nem csupán a látogató vendégeknek, de a közösségük számára is értékeket teremt, hozzájárul a helyi értékek, hagyományok megőrzéséhez. A turizmus gazdasági jelentőségének erősítése, illetve az ágazat életminőséget javító funkcióinak megismertetése mellett a szemléletformáláshoz kapcsolódóan ösztönözni kell a szakmai összefogás fontosságát, az együttműködésből adódó méretgazdasági és egyéb hatékonyságnövelő előnyöket. A sikeres határon átnyúló turisztikai régió kiépítése érdekében szükséges az összefogáson alapuló vállalkozói kultúra népszerűsítése, továbbá az összefogást erősítő programokhoz központi források biztosítása.

33

b) Képzett munkaerő A munkaerő fejlesztése nem csak a szervezett képzéseken valósulhat meg, hiszen tanulni tapasztalati úton is lehet. A szervezett képzésekre – még ha ingyenesek is – nagyon nehéz hallgatókat toborozni, ugyanakkor a legtöbb turisztikai vállalkozóban van egyfajta tudásvágy, ami tanulásra ösztönzi őket. Az élethosszig tartó tanulás jegyében többféle oktatási módszer ötvözését javasoljuk a Központ számára.

Szervezett képzések

Tanulmányutak

Hírlevelek Ábra 3 Képzett munkaerő fejlesztési lépései A projektben szereplő szervezett képzések mellett a tanulmányutak, valamint a rendszeres időközönként megjelentethető hírlevelek is kiváló alkalmat adnak a tanulásra, szemléletformálásra. A tréningek tematikáját tekintve hangsúlyosan kell kezelni a térségi együttműködést bemutató és ösztönző TDM- és klasztermenedzsment területeket, valamint az alkalmazás szintű, gyakorlatorientált online kommunikációs technikákat. Az 5 Postakocsi programhoz csatlakozó szolgáltatók számára javasoljuk a Központ által szervezett képzéseken való részvételt, ezzel is elősegítve a minőségi turizmus megteremtését, valamint javasoljuk még, hogy a szolgáltatási sztenderdek között opcionálisan szerepeljen a képzésen való részvétel csatlakozási feltételként. c) Versenyképes turisztikai termékek fejlesztése A versenyképes és élményeket nyújtó turisztikai régió fejlesztéséhez versenyképes turisztikai termékek is szükségesek, hiszen ha az egyes, önmagukban nem érdekes, nem vonzó termékeket csomagba foglaljuk, attól még nem lesznek érdekesek. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy akkor mitől lesz versenyképes egy turisztikai termék. A kérdés nehéz, és rendkívül összetett, egymással összehangolt tevékenységek képesek megadni rá a választ.

34

Egy termék vagy egy régió akkor lesz versenyképes, ha olyan előnyöket, értékeket tud nyújtani a fogyasztóinak, amelyeket tartósan fenn lehet tartani a versenytársakkal szemben, valam valamint nem lehet vagy legalábbis nehéz másolni. A turizmus szempontjából fontos, hogy a szolgáltatások általában könnyen lemásolhatók, és a legtöbb fejlesztés, beruházás másolását legfeljebb a magas befektetési költségek odázhatják el. Ugyanakkor, amit nehéz másolni, szállítani, azok a természeti értékek, pl. termálvíz, gyógyvíz, egyedi élővilág, valamint a kultúra, mint évszázadok óta fejlődő, generációról generációra öröklődő jelenség, és annak fizikai vagy szervezési megnyilvánulási formája úgy, mint térségre térségre jellemző lakóház, vagy gazdálkodási forma, helyi termék, kultúrán vagy történelmi eseményeken alapuló rendezvények.

Egyedi programcsomagok összeállítása

Közös értékteremtés

Best practise

Bemutatóhelyek

Autentikus termékelemek

Ábra 4 Versenyképes turisztikai termékelemek fejlesztési pillérei Az 5 Postakocsi térségben jelen projekt keretében két kilátón és egy lovaskocsi beszerzésén kívül nem szerepel egyéb fizikai attrakciófejlesztés, ugyanakkor nagyon hangsúlyos a meglevő vonzerők attrakcióvá fejlesztésének folyamata, illetve a különböző, célcsoportcél - és témaorientált programcsomagok összeállítása. Ezeknek az egyedi, térségre jellemző programcsomagoknak olyan jól szervezettnek kell lenniük, hogy vonzóvá tegyék az egész térséget. Fontos, hogy a programcsomagok autentikus termékelemeket tartalmazzanak tartalmazzanak és olyan szervezettségi fokkal bírjanak, hogy mindenki számára könnyen elérhetőek és igénybe vehetőek legyenek. Ezt elősegítendő olyan kiadványokra, térképekre és online információtartalomra van szükség, amelyek már önmagukban is élményt nyújtanak, mondhatni ondhatni „élményfüzetek” lesznek. Ezek a programcsomagok igénylik és szükségessé teszik a térségi szolgáltatók közös értékteremtését, hiszen a vonzó csomagok kialakításához a szolgáltatók és az attrakciótulajdonosok közös szervezőmunkájára van szükség, amely ame munkát a Központ kezdeményezheti és menedzselheti. A programcsomagok kialakításánál a különböző korcsoportokhoz igazodó, különböző szintű és nehézségi fokú túraútvonalak kijelölése szükséges, hangsúlyosan kezelve az elsődleges célcsoportokat jelentő családokat aládokat és seniorokat (rövidebb útvonalak, pihenőhelyekkel). A turisztikai infrastruktúrához tartozik, hogy a kijelölt túraútvonalak biztonságosak és karbantartott útvonalak legyenek. Lehetőség szerint az útvonal valami téma köré csoportosítható attrakciókat attrakció és látványt foglaljanak magukban. 35

Hosszú távon olyan bemutatóhelyek kialakítását is meg kell fontolni, amelyek képesek a térségi értékeket interaktív módon, „tanulva szórakoztatva” (edutainment) közvetíteni. Első megközelítésben a meglevő bemutatóhelyek fejlesztése lehet reális, ahol játékos ismeretterjesztés keretében, animátor vezetésével lehet élményeket nyújtani. A fenti célok elérését nagyban segíthetik a hazai és nemzetközi „jó gyakorlatot” (good practise) mutató példák, amelyek összegyűjtésében segítő kezet nyújthat a Központ, valamint a projekt tevékenységei között szerepelő tanulmányutak. Mind a good practise gyűjtemény, mind a tanulmányutak azonban csak akkor érik el a céljukat, ha az érintettek tudatos erőfeszítéseket tesznek a tapasztalatok adaptálására. d) Integrált kommunikációs mix fejlesztése Az integrált marketingkommunikáció a tudatossággal kezdődik és néhány lépcsőn át az általános integrációhoz vezet, amely új utakat nyithat meg a desztináció számára. Minden egyes lépcsőfok az előző tapasztalataira épül, és minden menedzsment megtalálja azt az integrációs szintet, ami leginkább megfelel a térségi környezetnek és a piaci helyzetnek. A lépcsők között van átjárás, és minden egyes lépcső figyelembe veszi a szervezet és a térség képességeit, segít túlélni és megbirkózni a piaci változásokkal. Az itt bemutatott struktúra hét lépcsőből áll, ahol minden fok tartalmazza az előző alkotóelemeit, majd ahhoz hozzáad, vagy újraértelmez néhány dimenziót. Figyelembe kell venni, hogy a következő stádiumba lépéshez új szervezési rendszert és folyamatot kell kiépíteni, ami idő telik a szervezetek számára. Az integráció fokozatai a következők: 1. Tudatosság A tudatosság feltételezi, hogy a menedzsment és az érintettek felismerik a folyamatos piaci változásokhoz való alkalmazkodás szükségességét, ennek eredményeképpen már nem csak a fogyasztókkal, hanem más érdekcsoportokkal is folyamatos párbeszédet kell folytatni. A tudatosság kialakulásának valószínűsége nő:

Minél nagyobb változások mennek végbe a piacon Minél kisebb a különbség a piacon fellelhető márkák között Minél nagyobb a verseny a piacon

2. Imázsintegráció Az imázsintegráció szintjén a szervezet felismeri az egységes üzenet és megjelenés fontosságát. Ezen a szinten a megjelenés integrálására fektetik a hangsúlyt, melynek egyik fontos eleme a logó, amelynek minden kommunikációs célra kiadott eszközön szerepelnie kell. Az imázsnak meg kell jelennie minden desztinációs szimbólumban, amelyek a megjelenés folyamatosságát biztosítják. Ennek a kommunikációs szintnek leginkább viszonylagos felszínességét róják fel kritikaként. Az imázsintegráció kialakulásának valószínűsége nő:

Minél következetesebb az írásos és szóbeli megjelenés Minél állandóbb a vizuális megjelenés Minél sokszínűbb a média megjelenése a szervezetnek 36

3. Funkcionális integráció A funkcionális integráció a hagyományosan elkülönülő kommunikációs csatornák minél nagyobb arányú összefogására törekszik. Ez a stádium a kommunikációs folyamat erősségeinek és gyengeségeinek feltárásával kezdődik. A funkcionális integráció kialakulásának esélye nő, ha:

Lehetőség van a kommunikációs költségvetés növelésére Minél több marketingkommunikációs funkciót szolgáltat a szervezet

4. Koordinált integráció Ezen a fokon az integráció mélyülését gátló tényezők száma csökken. Minden kommunikációs funkció egyenértékű, ha a marketing törekvésekhez való hozzájárulásokat tekintjük. A személyes eladás a mix fontos részévé válik, valamint néhány direkt marketing taktikával a vásárlási hajlandóság növelése is cél lehet. Az adatbázis ezen a szinten már fontos kelléke a kommunikációnak, amely az alapinformációkon túl a marketing számára is fontos adatokkal bővíthető (pl. lojalitás, vásárlói szokások, használt kommunikációs eszközök). A kommunikációs szakértők és a fogyasztókat legjobban ismerők feladata, hogy a célpiacot definiálja, újradefiniálja és szegmentálja. A koordinált integráció kialakulásának esélye nő:

Minél több ember dolgozza ki a marketingstratégiát Minél bővebb a vásárlói adatbázis Minél többféle kommunikációs taktikát alkalmaz a szervezet.

5. Fogyasztói-alapú integráció Ennek a kommunikációs szintnek az a célja, hogy a marketingkommunikációs folyamat kisebb erőforrás ráfordítással is hatékonyan működjön. Hangsúly a célcsoport nagyon pontos elérésén, hatékony médiaválasztással és precízen kiválasztott kommunikációs csatornákkal. A célcsoport viselkedésére vonatkozó adatokat rögzíteni kell, hogy az a további tervezéshez segítséget nyújtson, és ezen adatbázis alapján leírhatóvá válik a potenciális és lojális vásárlók viselkedése. Ebben a stádiumban olyan marketingtevékenységet kell folytatni, amellyel a vásárlói lojalitást lehet építeni és fenntartani, hiszen ez jóval költséghatékonyabb, mint új vevőket hozni. A cél az, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek, és így visszatérő vendégekké váljanak. A fogyasztó alapú integráció kialakulásának esélye nő:

Minél inkább a fogyasztóra összpontosít a szervezet Minél több a lojális vásárló Minél több adat áll rendelkezésre a fogyasztókról.

6. Érdekgazda –alapú integráció A további integrációs fejlődés előfeltétele, hogy a szervezet számára világossá váljon, hogy a fogyasztókon, turistákon kívül még számos más csoport is érdekelt a hatékony működésben, így a kommunikáció is kiterjed ezen érdekcsoportokra.

37

Ebben a stádiumban fel kell mérni a különböző érdekelteket, akiknek szerepe lehet a szervezet, a térség jövőbeni sikerében. Az érdekgazda alapú integráció kialakulásának esélye nő:

Minél gyakoribb a szervezet nyilvános megjelenése Minél több érdekcsoporttal rendelkezik

7. Kapcsolati integráció A kapcsolati integráció akkor lehet teljes, ha a szervezet vezetőit is sikerül bevonni a kommunikációs folyamatba, amely a kommunikációs munka további fejlődését segítheti elő.

Kapcsolat

Érintett alapú integráció Fogyasztó-alapú integráció Koordinált integráció

Funkcionális integráció

Imázs integráció

Tudatosság Ábra 5 Az integrált marketingkommunikáció szintjei Minden egyes stádiumban meg kell vizsgálni a kommunikációs erősségeket és gyengeségeket ahhoz, hogy megtalálja a szervezet a PR, a marketingkommunikáció, a közvetlen marketing leghatékonyabb egyensúlyát, amiből megalkotható lesz a lehető legjobb marketing-mix. marketing mix. A tökéletesen integrált stratégiában a kommunikáció összes formája hozzájárul a misszió sikeres eléréséhez. Az integrált kommunikáció legfelső foka a hagyományosan elkülönülő PR, reklám és eladásösztönzés együttműködésén alapul. Az integrációnak nincs hierarchiája, minden szervezetnek elsőként meg kell találnia azt a lépcsőfokot, amely a leginkább jellemző rá. 38

Egy újonnan kiépítésre kerülő desztináció esetében nehéz meghatározni azt a szintet, azt a lépcsőfokot, ahol a kommunikációs tevékenységének integrációja éppen tart. Másrészt az 5 postakocsi desztináció kialakítása egy olyan projekt keretében kezdődik, amelynek kommunikációs tevékenysége az integrált kommunikáció több lépcsőfokát is érinti. Nevezetesen elkezdődtek azok a tevékenységek, amelyek a tudatosság szintjére vonatkoznak, hiszen a Központ számára egyértelmű feladat, hogy a projektpartnerekkel és az 5postakocsi védjegyhez csatlakozó szolgáltatókkal való folyamatos kapcsolattartás a fogyasztókon kívül. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert a gazdasági válság miatt jelentős vendégszám visszaesésre kell számítani, a falusi turisztikai desztinációk, mint márkák között jelenleg nincsenek jelentős különbségek, ezért aztán jelentős a verseny, amely nagyrészt érzelmi alapon és az információk hozzáférhetőségén múlik. A projekt keretei belül kerül kialakításra az 5postakocsi térség imázsának első változata is, így az imázsintegrációhoz szükséges egységes vizuális elemek és üzenetek biztosítottak lesznek. A Központnak itt elsősorban az a feladata, hogy a szolgáltatók felé kommunikálja az egységes megjelenés fontosságát és rábírja őket az imázselemek használatára a szolgáltatók saját kommunikációjában is. Mivel a közös kommunikációt kézben tartó Központ a projekt keretein belül adott költségvetéssel dolgozik, a funkcionális integráció eléréséhez arra van szükség, hogy minél több kommunikációs funkciót lásson el a szervezet. A projektben vállalt feladatok mellett a kommunikációs megjelenések elsősorban a PR keretein belül növelhetők, valamint az online megjelenés diverzifikálásával, pl. blog indítása, szavazások generálása, Facebook-os megjelenés aktivizálása. A Központ tevékenysége a koordinált integráció szintjét is eléri, hiszen elkezdődött a szolgáltatók adatbázisának kiépítése. Ennek a folyamatnak a következő lépése, ha a fogyasztói adatbázis is kiépítésre kerül, ehhez viszont elengedhetetlen a szolgáltatók aktív közreműködése is. Az ezután következő szint elérése lehet a kommunikációs tevékenység következő célja, hiszen a fogyasztó-alapú integráció keretein belül a hatékonyság növelését kell elérni, kisebb ráfordítással. Ez elsősorban a lojalitás építését jelenti, amihez a célcsoport hatékony elérése lehet a legmegfelelőbb eszköz, ami viszont feltételezi a célcsoport igényeinek és elvárásainak maximális ismeretét. A célcsoport elérése a hatékony médiaválasztással szinte személyre szabottá tehető. Ezen a szinten az elsődleges feladat, hogy minél több ismeretet, adatot gyűjtsünk a fogyasztókról, amelynek megfelelő elemzése után lehet indítani a hatékony kampányokat. A hatodik lépcsőfok az érdekgazda-orintációjú integrációt jelenti, amely az érintettek maximális bevonását jelenti a kommunikációs folyamatba. Ezen a szinten szükség van olyan egyértelmű üzenetek megfogalmazására, amelyet az érintettek magukévá tehetnek, és saját kommunikációs tevékenységük részévé teszik. A kapcsolati integráció szintjén már a szervezeti vezetők bevonása is szükséges a kommunikációs folyamatba, amely a Központ jelenlegi tevékenységei között már csírájában megtalálható, de az 5postakocsi márka és a turizmus fogadásának széles körű társadalmi elfogadottságához szükséges a helyi vezetők egyetértésének és támogatásának a kifejezése is. Az integrált kommunikáció megtervezése mellett ugyanakkor fontos, hogy a kulcsfontosságú kommunikációs eszközöket, módszereket alkalmazza a desztináció. Mivel a marketingtevékenység elsődleges célja a térség bevezetése a turisztikai piacra, ezért a lehető legszélesebb körű kommunikációs tevékenységet kell folytatni, amelynek médiaválasztása illeszkedik a célcsoporthoz. Az 5 postakocsi pályázat kommunikáció tervében számos kommunikációs eszköz 39

alkalmazása szerepel (kiadvány, vásárokon való megjelenés, honlap, rendezvények stb.), jelen tanulmányban ezen eszközök hatékony, célcsoporthoz igazodó alkalmazására hívjuk fel a figyelmet. Kiegészítésképpen olyan PR-eszközök alkalmazását javasoljuk még, amelyek további költségeket nem igényelnek, de az információk széles körben való terjesztését teszik lehetővé, miközben a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás elveinek is megfelelnek. A kommunikáció hangsúlyos részét az online eszközökre kell terelni, ezen belül is a honlap játszik kulcsszerepet. A honlap egyrészt a projekt hivatalos honlapja, másrészt a szolgáltatókkal és a turistákkal való kapcsolattartás fő eszköze. Jelentős tartalomfejlesztésre van szükség, ami a programcsomagokat illeti, hiszen a program- és túralehetőségek itt lesznek részletesen kifejtve. Egyegy túracsomaggal kapcsolatban a következő információkat mindenképpen meg kell osztani: • • • • •

Térkép, látnivalók és GPS koordináták bejelölésével Távolság, időtartam Nehézségi fok Ajánlott célcsoport Rövid leírás a látnivalókról.

A honlap egyébként az 5postakocsi kártya értékesítését is elősegíti, hiszen itt lesznek információk a bekapcsolódott szolgáltatókról, az igénybe vehető kedvezményekről. Ezen kívül a honlapnak alkalmasnak kell lennie az online foglalásra is, amelyhez viszont a szolgáltatók bevonására is nagy szüksége van. Egy szolgáltató profil kialakításához a következő információkra van mindenképpen szükség: • •

A szolgáltatás legfőbb jellemzői (pl. cím, elérhetőség, nyitva tartás, igénybe vehető szolgáltatások, fényképek) A szolgáltató közelében igénybe vehető egyéb, turisztikai alapszolgáltatások (pl. programok, távolság a legfontosabb attrakcióktól)

Az egyéb kommunikációs eszközöknek saját funkciójukon túl az is a feladatuk, hogy az érdeklődőket a honlapra irányítsák. Ehhez az integrált kommunikáció minden egyes szintjén levő lehetőségeket igénybe kell venni. Javasoljuk a minél aktívabb jelenlétet a neten, különösen a közösségi oldalakon, ahol célszerű olyan kampányokat indítani, amivel nem csak időszakos és egyoldalú kapcsolat alakul ki a fogyasztókkal, hanem olyan többoldalú kapcsolat, amely a fogyasztók egymás közötti kommunikációját is képes fokozni a tervezett témákról, jelen esetben a falusi turizmusról és az 5postakocsi térségről. PR –szempontból fontosnak tartjuk, hogy kerüljön összeállításra egy olyan, ún. „viselkedési kódex”, amely a fenntartható, az örökséget tisztelő,a turisták és a szolgáltatók részéről elvárható magatartást írja le. Önmagában ez a szabályrendszer fontos PR-eszköz, valamint kiegészítője lehet minden egyéb kommunikációs eszköznek, valamint a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság jegyében komoly médiaérdeklődés generálható vele. e) Vonzó desztinációs imázs fejlesztése Egy turisztikai márka kialakítása nem csak egy lépésből áll, ez egy folyamat. Sokan azt mondják, hogy a márkázás nem csak a marketing sarokköve, hanem egyben művészet is. Ez a folyamat magában foglalja a márka kialakításának, fenntartásának, megvédésnek és elterjesztésének képességét.

40

A márkázással az a célunk, hogy termékeinket és szolgáltatásainkat azonosítsuk és a versenytársak termékeitől megkülönböztessük. Egy turisztikai desztináció, különösen egy falusi turisztikai desztináció esetében nagyon nehéz azokat az egyedi jellemzőket megtalálni és értékké, előnnyé formálni, amelyek segíthetnék a márkaépítést, a versenytársaktól való megkülönböztetést. Hiszen a természeti és kulturális értékek minden desztináció esetében szépek, egyediek, sőt akár különlegesek is lehetnek, de ugyanakkor nehéz a többi desztinációtól való megkülönböztetés. A márkaépítés lépései, és alapgondolata részletesen a „Márkastratégia” tanulmányokban találhatók meg, de nem csak a márkaépítés szakaszban, de a továbbiakban is nagyon fontos, hogy a márka versenyelőnyt biztosítson, amit például a magas érzelmi tartalommal lehet kialakítani. Javasoljuk a márkastratégiában az élmény, boldogság, kikapcsolódás, újdonság, tradíció, megismerés fogalmak központi helyet foglaljanak el.

41

Irodalomjegyzék • • • • • • •

Árkiné Gombás E. (2002) Gondolatok a marketingről és az értékesítésről a falusi turizmusban (Falusi turizmus 2002/4.) Bárdos D. (1992): A falusi turizmus újrafelfedezésének szociológai vonatkozásai idegenforgalommal nem rendelkező településeken Bp. 1992 kézirat Bárdos D. (1993): A falusi turizmus és a közigazgatás. Comitátus (Veszprém) 1993. október 66.o. ISSN 1215-315X Csizmadia T. (1999): A falusi turizmus, mint fejlesztési lehetőség Fekete M. (2005): Falusi turizmus. Falusi turizmustájékoztató 2005. 1-2. szám Könyves E. (2001.): A Falusi turizmus szerepe a Jász-Nagykun-Szolnok megye vidékfejlesztésében Tasnádi J. (2007): A turizmus az EU-ban és Magyarországon

Internetes források

• • • • •

http://www.fatosz.eu/hu/fooldal/.htmlfalusiturizmushu.html letöltés: 2012. április 13. 11:30 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/falusi-turizmus letöltés: 2012. április 13. 14:12 http://www.szallasport.hu/falusiturizmus/magyarorszagon/ letöltés: 2012. május 14. 16:15 itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/leader-pdf letöltés: 2012. május 16. 13:21

42

Függelék 1: Kérdőív

Kedves Válaszadó!

A szlovén-magyar határtérségben az „5 Postakocsi” nevű pályázati projekt keretében egy egyedülálló kezdeményezés kezdődik meg. Ennek keretében olyan határon átnyúló turisztikai kínálat összeállítására teszünk kísérletet, amely a térség adottságaira épít, valamint összhangban van az ideérkező turisták igényeivel. Ezért arra kérjük, hogy jelen kérdőív kitöltésével segítse egy élményekben gazdag turisztikai üdülőterület kiépítését!

A kérdőívet kitöltők között Hancsik József, a Dobronaki Szőlő- és Bortermelő Egyesület vezetője felajánlásával a helyi termékeket felvonultató szlovén ételspecialitásokból álló, borkóstolással egybekötött vendéglátást sorsolunk ki 2 fő részére, akiket eztán a Dobronaki Idegenforgalmi Intézet képviselője kalauzol körbe a dobronaki Bakonaki tó körül, s az azt körülölelő, gyógyító hatásáról ismert Energia Parkban. A nyertest április első hetében emailben értesítjük.

Köszönettel:

Az „5 Postakocsi” Projekt kutatócsapata

1. Részt vett Ön már falusi üdülésen? ] igen ] nem 2. Ha igen, kérem, folytassa a 3. kérdéssel! Ha nem, részt venne falusi üdülésen? ] igen ] nem Ha nem, akkor köszönjük szépen a türelmét, a többi kérdést nem kell megválaszolnia. 3. Melyik településen vett /vesz részt jelenleg / venne részt falusi üdülésen? ___________________________________ 4. Hány napra érkezett/ _____________nap érkezne? 5. Most kivel érkezett/ Kivel ] párommal utazna? ] családdal ] baráti társasággal, több családdal ] egyéb, éspedig_________________________________ 43

6. Mi alapján választ elsősorban úti célt?

] barát, ismerős, rokon ajánlása ] reklám ] újsághír, magazinműsor ] térségi vonzerők, programlehetőségek ] személyes tapasztalat ] tematikus és akciós ajánlat a szolgáltatótól ] szolgáltatások színvonala ] úti cél és lakhely távolsága ] ár ] egyéb, éspedig_________________________________ 7. Kérem, értékelje egy ötös skálán, hogy az üdülés során az alábbi tényezőket mennyire tartja fontosnak a szálláshelyen? (1- egyáltalán nem fontos, 5 – nagyon fontos) 1 2 3 4 5 Ár Megfelelő ár/érték arány Minőség Szolgáltatások száma Szolgáltatások sokszínűsége Vonzerőkhöz való közelség (pl. tó) Családbarát jelleg Sportolási lehetőségek Gyermekjátékok, játszótér Kikapcsolódási lehetőségek Wellness lehetőségek Étkezési lehetőség Főzési lehetőség Internet elérhetőség Túrázási lehetőségek Vendéglátók vendégszeretete Egyéb, éspedig_____________ 8. Utazásainak milyen motivációi lehetnek? (Több válasz is lehetséges) ] pihenés, kikapcsolódás ] családi együttlét ] baráti együttlét ] rokonok, barátok meglátogatása ] természetközeli élmények keresése ] hagyományok megőrzése ] feltöltődés, wellness, életmódváltás ] kulturális érdeklődés ] új élmények keresése ] helyi gasztronómiai értékek megismerése ] kalandkeresés ] egyéb, éspedig_________________________________ 9. Honnan szerzi az információkat a nyaralásával kapcsolatban? (többet is megjelölhet) ] ismerősök, barátok beszámolója ] utazási kiállítások, vásárok 44

] útikönyv ] újságcikk (pl. napilapok, hetilapok utazási rovatai), éspedig_____________________________________ ] kiadványok, prospektusok ] TV-s utazási magazinok (pl. Utazó, Kalandjárat stb.) ] internet (pl. utazási portálok, település vagy szolgáltató honlapja), éspedig________________________________________ ] www.iranymagyarorszag.hu vagy egyéb Internetes portálon, éspedig__________________________________ ] utazási iroda ] nem tájékozódom ] egyéb, éspedig_________________________________ 10. Az Ön véleménye szerint melyek azok a helyiségek, felszerelések, eszközök, amelyeket elvár egy falusi vendégháztól? (többet is megjelölhet) ] saját főzőkonyha ] nappali, étkező ] TV, DVD lejátszó ] társasjátékok ] közös társalgó a különböző apartmanok vendégei részére (pl. baráti társaságok esetében) ] úszómedence ] szauna, jacuzzi ] fedett medence ] billiárdszoba, kártyaszoba ] grillsütő, bográcsozó hely, kemence ] kültéri játékok (pl. kosárpalánk, focikapu, lengőteke stb.) ] Internet elérhetőség (WiFi) ] falusi gazdaság ] bekapcsolódási lehetőség a falusi munkákba ] sporteszközök kölcsönzése (pl. tollas szett, szánkó stb.) ] egyéb, éspedig_________________________________ ________________________________________________ 11. Az Ön véleménye szerint melyek azok a szolgáltatások, amelyeket elvárna egy élményekkel teli falusi üdülőhelytől? (többet is megjelölhet) ] programszervező ] animátor (gyermek, felnőtt – és sportprogramok szervezője) ] kijelölt gyalogos túraútvonalak pihenőhelyekkel ] kijelölt nordic walking túraútvonalak pihenőhelyekkel ] kijelölt kerékpáros túraútvonalak pihenőhelyekkel ] kerékpárkölcsönző ] nordic walking kölcsönző (oktatással) ] étterem ] borospince ] helyi termékek vásárlása (pl. kecskesajt, házi kolbász, méz) ] kreatív foglalkozások (pl. festéshez, agyagozáshoz, egyéb kézműves tevékenységekhez) ] GPS-kincskereső útvonalak ] játszótér ] kalandpark 45

] hagyományőrző rendezvények, aktív bekapcsolódási lehetőséggel ] lovaglási lehetőség, oktatással ] fürdőzési lehetőség ] horgászat ] állatsimogató ] egyéb, éspedig_________________________________

12. Az utazás előtt mennyi idővel kezdi keresni a lehetőségeket?

] 8-12 hónappal előtte ] 6-7 hónappal előtte ] 4-5 hónappal előtte ] 1-3 hónappal előtte ] 2-3 héttel előtte ] az utazás előtti héten

13. Kivel

utazik el általában nyaralni? (többet is megjelölhet) ] egyedül ] párommal ] családdal ] baráti társasággal, több családdal ] egyéb, éspedig_________________________________ ] Férfi ] Nő 14. Mi az Ön neme? ] 18 év alatti 15. Mi az Ön kora? ] 18-25 év közötti ] 26-35 év közötti ] 36-50 év közötti ] 51-60 év közötti ] 60 év feletti ] Általános iskola 16. Mi az Ön végzettsége? ] Szakmunkásképző ] Szakközépiskola ] Gimnázium ] Felsőfokú szakképzés ] Főiskola ] Egyetem ] egyéb, éspedig_________________________________ ] Fizikai foglalkoztatott 17. Mi az Ön munkaköre? ] Szellemi foglalkoztatott ] Középvezető ] Felsővezető ] Nyugdíjas ] Tgyás, gyes, gyed ] Jelenleg nincs munkám 18. Mennyi az Ön családjában az ] 30.000 Ft alatt egy főre jutó jövedelem ] 30.001 – 60.000 Ft között havonta? ] 60.001 – 90.000 Ft között ] 90.001 – 120.000 Ft között ] 120.001 – 150.000 Ft között ] 150.001 – 180.000 Ft között 46

] 180.001 fölött 19. Hogyan befolyásolja a pénzügyi ] Egyáltalán nem befolyásolja válság nyaralási szokásait? ] Kevesebbszer megyek pihenni ] Inkább belföldi nyaralást választok ] Rövidebb nyaralást választok ] Olcsóbb megoldást keresek (pl. szálloda helyett apartman) ] Egyáltalán nem megyek nyaralni 20. Melyik megyében él Ön? __________________________________

Amennyiben részt szeretne venni a nyereményjátékban, kérjük adja meg az email címét: ………………………………………………………………….

Válaszait köszönjük és további kellemes időtöltést kívánunk!

47

Függelék 2: Térségi vonzerők értékelése

Természeti attrakciók Attrakció neve

1.

Halastó, Barlahida

2.

Kányavári sziget, Kányavár Fás legelő, Kerkafalva

3.

4.

Parkerdő, Szentgyörgyvölgy

5.

Vétyemi ősbükkös, Tormafölde

Záportározó tavak; Gyönyörű látvány, ahogy az erdő előtt fekvő két tavat kettészeli a fák, cserjék övezte patak. Búbosvöcsök-tanösvény

1

Attraktivitás értékelése 2 (1-3) 1

3

3

2

3

A nagy legelőn az előrehaladott szukcessziót mutatja, hogy megkezdődött a spontán beerdősülés. Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet része. Botanikai érdekességei: mivel a flóratartományok találkozásánál fekszik, hihetetlenül változatos növényvilága is, különösen értékes a lágyszárú növényfaj, így a csillagos nárcisz, a kockásliliom és a sárgaliliom. Az ország egyik legöregebb erdeje, a fák méretei lenyűgözők, tiszteletet parancsolóak.

1

2

2

2

2

2

2

3

www.zalaerdo.hu

2

2

3

2

http://www.zala.hu/i ndex.php?option=co

Kulcsszavak a leíráshoz

Ismertség értékelése 1 (1-3)

Állapot értékelése 3 (1-3) 2

Kommunikáci 4 ó értékelése (1-3) 1

Attrakció elérhetősége http://www.barlahida.h u

www.bfnp.hu

1

Ismertség értékelésénél országos ismertség, regionális ismertség, helyi ismertség kategóriák legyenek. Attraktivitás értékelése: magas – a térségbe látogatók többsége meglátogatja, a térség imázsának is része, átlagos - az attrakciót a látogatók bizonyos szegmensei keresik tudatosan, pl. valamilyen speciális érdeklődési körrel bírók ; alacsony: az attrakciót relative kevés alkalmi turista keresi fel 3 Felújított/jól felszerelt pozitív élmányeket ad a turistáknak; átlagos állapot: nem újították fel újabban, a kis hiányosságok nem határozzák meg a látogatást, de a turisztikai élményt kismértékben negatívan befolyásolja; gyenge: gondozatlan és leromlott állapotú attrakció, esetleg lezárt részekkel, negatívan befolyásolja a desztináció imázsát és a turisták élményeit. 2

4

Az attrakcióról elérhető információk minősége és mennyisége, elsősorban online információkra koncentráljunk. Magas- saját honlap, vagy valamilyen gyűjtőoldalra feltöltött részletes és megbízható információk, közepes – közepes mennyiségű információk, alacsony – kevés információ, hosszas kereséssel szerezhetők csak meg, elavult információk

48

6.

Európa-tó, Tornyiszentmiklós

7.

Budafai arborétum, Bázakerettye

8.

Kistolmácsi-tó, Kistolmács

A 200 éve háborítatlan bükkös fái közel 43 méter magasak, törzsátmérőjük több mint 1 méter. Itt számos védett ritka gombafaj él, a harkályok által vájt odúkba pedig olyan ritka madarak költöznek be, mint a macskabagoly, vagy a kék galamb. A magterületnek kijelölt erdőállomány több mint 160 éves. A magánkézben lévő Európa-tó sport - és hobbihorgászatra egyaránt alkalmas. A tó környéke a közeljövőben szabadidős tevékenység eltöltésére alkalmassá válik, strand, kemping, vendéglátó egységek működtetésére. Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve az 1959-ben létesített 46 hektáros Budafapusztai Arborétum. Több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és ÉszakEurópából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamutés a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. A Budafai Arborétum nagy tájesztétikai értéke és látványossága mellett - erdészeti kutatási és oktatási célokat is szolgál. Fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat. Az olajkutatás során egy szeizmikus robbantáskor bővizű forrás tört fel a földből. E forrás adta az ötletet a közjóléti tó kialakítására. A tavat Letenye és Kistolmács települések összefogásával, vízügyi szakemberek támogatásával az Erdőgazdaság

m_content&task=vie w&id=1608&Itemid= 274

2

2

2

2

http://kirandulaster vezo.hu/celpont/tor nyiszentmiklos/eur opa

3

2

3

3

http://www.keretty e.hu/index.php?pg= budafai_arboretum

3

3

3

3

http://kistolmacs.fw.hu

49

építette. A tó kedvelt kirándulóhely. Fürdőzők, kempingezők, turisták és a tilalmi időt kivéve horgászok népesítik be partját. Nyári időszakban szabadstrand üzemel. 9. Szőlőhegy, Lasztonya 10. Maróci-tó, Maróc

11. Molnári-tó, Molnári 12. Beleznai horgásztó, Belezna 13. Galamboki halastó, Galambok 14. Szőlőhegy, Eszteregnye 15. Tőzegbányató, Hahót 16. Szőlőhegy, Homokkomárom

17. Liszói parkerdő, Liszó

18. Kavicsbányatavak, Murakeresztúr 19. Csónakázó-tó, Nagykanizsa

1 3

1 3

1 3

1 3

http://www.lasztonya.hu

A tó mellett már több nemzetközi horgászversenyt is rendeztek. A tó partja egyik oldalon fás-bokros, nád és gyékény szegélyekkel, a másik oldalon, a műút felől parkosított, pihenőhelyekkel, tűzgyújtási lehetőséggel. A tilalmi idők kivételével engedélyezett az éjszakai horgászat. horgásztó

2

2

2

1

horgásztó

1

2

2

1

http://www.molnari.hu /molnari/ http://www.belezna.hu

Galambok község határában ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb tava, mely a horgászok paradicsoma A települést Rigyáccal összekötő szőlőhegy

1

2

2

1

http://www.galambok.hu/

1

2

2

1

Horgásztó Az önkormányzat a lakossággal és a helyi szervezetekkel együttműködve a falu jövőjét, idegenforgalmát a kegytemplomra, és a borvidéki rangot kapott szőlőhegyére alapozza. A horvát határhoz közeli kisközség vonzerejét a szép természeti környezet adja. A falut dús erdőségek övezik, határát nyugaton szőlőhegyek zárják, a füves völgyekben tiszta vizű források táplálják a két nagyobb patakot. Régi kavicskitermelés során keletkezett tavak, szinte közvetlenül a Mura szomszédságában, az államhatár közelében. Egyre népszerűbb szabadidőpark a városközponttól 5 km-re, a Kaposvári úton

1 2

1 2

1 2

1 2

http://www.eszteregny e.hu/ http://www.hahot.hu/

1

2

2

2

http://www.liszo.hu/ tori.php

1

1

1

1

http://www.murakeresz tur.hu/

2

3

2

2

http://www.nagykani zsa.hu/

http://zalaihorgasz.h u/maroc.html

50

található 40 hektáros szabadidőközpont, egy mesterséges tó és környéke. Horgászási, csónakázási lehetőség, erdei tornapálya, mellette igényes vendéglő egy kirándulás célpontja is lehet. 20. Évszázados védett mamutfenyő, Nagyrécse 21. Platánsor, Surd

22. Szelídgesztenye famatuzsálem, Surd 23. Vadkörte és vadcseresznyepark, Újudvar 24. Kastélypark, Letenye Kulturális attrakció Attrakció neve

1. 2. 3. 4. 5.

Fa harangláb, Baglad Pásztorház, Csesztreg Tűzoltófecskendő , Zalaszentbalázs Kovácsműhely, Zalaszentbalázs Tévétorony, Újudvar

Zichy Pihenőparkban és a Szakáll-hegyen többszázéves platán- és tölgyfákat csodálhatunk meg. Híres csemetekertje jelenleg is működik.

1

2

2

1

http://nagyrecse.hu/

1

2

2

2

http://www.surd.hu/

1

2

2

1

http://www.surd.hu/

1

1

1

1

http://ujudvar.hu/

1

2

2

1

http://www.letenye.hu/


Ismertség értékelése 5 (1-3) 1 1 1

Attraktivitás értékelése 6 (1-3) 1 2 1

Állapot értékelése 7 (1-3) 1 2 1

Kommunikáci 8 ó értékelése (1-3) 1 1 1

Attrakció elérhetősége

1

1

1

1

http://zalaszentbalazs.hu/

3

1

2

1

http://ujudvar.hu/

http://www.csesztreg.hu/ http://zalaszentbalazs.hu/

5


8


51

Batthyány-kúria, Szepetnek 7. XVIII. századi zsúpos pincék a zártkertben, Surd 8. volt Pálffy-kúria, jelenleg faluház, Pölöskefő 9. Csertán-kúria, Pölöskefő 10. Vasemberház, Nagykanizsa

1

2

2

1

http://szepetnek.hu/

1

2

2

1

http://www.surd.hu/

1

2

2

1

A település ékessége

1

2

2

1

A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. Valaha lakóház volt a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A magyaros stílusú egykori Városi Színház 1927-ben épült Medgyaszay István tervei szerint. Homlokzati freskói színpadi jeleneteket ábrázolnak a Bánk Bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabokból. Évtizedekig filmszínház szerepét töltötte be, 2006-tól a felújított épületben a Medgyaszay Ház működik. Az Osztrák-Magyar Bank fiókjaként a történelmi Magyarország egyik legkorábbi pénzintézményét hozták létre Nagykanizsán 1879-ben. Hubert József tervei alapján 190203-ban elkészült palota eklektikus stílusban épült. Az épületbelső tükrözi pénzintézményi szerepét. 1924-től a Nemzeti Bank, majd 1987től a Magyar Hitel Bank hálózatának nagyforgalmú székháza lett. Grünhut Alfréd gazdag gabonakereskedő, bankár és műgyűjtő tulajdona volt, romantikus stílusú kereskedőház. Lakása az emeleten volt, a földszinten és az udvari részen az iroda és a

2

2

2

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

6.

11. Medgyaszay-ház, Nagykanizsa

12. Pénzügyi palota, Nagykanizsa

13. Grünhut-ház, Nagykanizsa

Különleges értéket jelentenek a XVIII. századból származó zsúpos pincék a zártkertekben.

52

14. Gutmann palota Nagykanizsa

15. Első Magyar Általános Biztosító palotája Nagykanizsa

16. Bogenrieder-palota Nagykanizsa

17. Magtár (Magyar Plakát Ház) és Kiskastély, Nagykanizsa

raktárak helyezkedtek el. Jellegzetessége az erkély fölötti keleties homlokzati elem. A szépvonalú, klasszicista házat 1820-ban építették. A kereskedőházra jellemző a magas, kőkeretes, vetőköves kapuja, a homlokzatát nemesen egyszerű faldíszek borítják. Hajdani tulajdonosa az a Gutmann család, amely erdei termékek feldolgozásával európai hírnévre tett szert. 1953-tól a múzeum egyik részlegének is helyet adott. Az Első Magyar Biztosító Társaság 1857-ben ügynökséget létesített Nagykanizsán. A századelőn építtetett palotájuk ma a város egyik legszebb épülete, stílusában az eklektika és a szecesszió elemei egyaránt megtalálhatóak. A harmonikus színezetű épület Fő út felőli homlokzatán egy timpanon díszíti a padlástér magasságában, a biztosító társaság emblémájával. A szecessziós építészet mintájául is szolgálhatna ez a gazdagon díszített ház, amely felrúgva a stílusbeli kötöttségeket rendkívüli élénkségével és formagazdagságával tűnik ki. Egy jómódú gyógyszerész tulajdonában állt. Az Erzsébet tér 15. alatti ház udvarának keleti oldalán látható a Magyar Plakát Ház, melyet egy XVIII. századi magtár épületéből alakított ki a város. Az épület megőrizte eredeti jellegét, a homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. A bejárat vasajtaja valószínűleg eredeti. A belső berendezése is utal a magtár jellegére. A magtár mellett, a bejárattal szemben egy szép neoklasszicista villa látható. Közvetlenül a II. világháború előtt Lázár László gabonakereskedő birtokolta. Az 1996-ban

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

2

3

3

3

www.nagykanizsa.hu

53

felújított épület (Kiskastély) képtár szerepet kap. Helyet ad állandó kiállítás keretében az Indiában új hazát talált Brunner Erzsébetek (anya és leánya) kelet világába kalauzoló festményeinek, valamint a kanizsai születésű Z.Soós István festőművész életművének. 18. paplak rozettás kapuval, helytörténeti kiállítás,Nagybakónak 19. híd (négy boltíves téglahíd a patakon) Liszó 20. zsúpfedeles népi lakóházak (műemlék tájházak), Kacorlak

21. plébániaház, régen ferences zárda, Homokkomárom. 22. sánccal körülvett kisméretű, középkori eredetű lakó- vagy őrtorony alapjai, Eszteregnye 23. Asszonyvár hegyi pincék, Belezna 24. Természet-ház, Kerkaszentkirály 25. Kósa Annus sírja+emlékoszlop, Zalabaksa

1

1

1

1

http://www.nagybakon ak.hu/

1

1

1

2

http://liszo.hu/

A falu érdekessége a két műemlék tájház, amelyek közül az egyik különösen jó állapotban, szépen felújítva látható. Mindkét ház magántulajdonban van, hétvégi házként funkcionálnak. Az 1774-ben épült plébániaház a templomhoz tartozó rendház volt. A 19-20. században átalakítva. A község határában láthatók. Építéstörténetét nem ismerjük, történelmünkben és okleveleinkben nem szerepel.

1

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

2

http://www.eszteregny e.hu/

D-Ny-i irányban haladva az Asszonyvár hegyi pincéket érintve a Somogy megyei ŐrtilosSzentmihályhegyet és a Drávát érhetjük el.

1

1

1

1

http://www.belezna.hu

1

1

1

1

1

2

2

2

Kovácsoltvas kerítéssel körülvett kripta és egy csonka márványoszlop hívja fel a figyelmet Kósa Annus sírjára. A módos parasztlány és kedvese 1921. évi szerelmi tragédiájáról szóló

http://www.zalabaksa.h u

54

ballada azért érdekes, mert bizonyíthatóan külső hatások nélkül keletkezett. Születésének körülményeit Vajda József népzenekutató tárta fel, miután 1952-ben Nován lejegyezte a tragikus történetet. 26. Tájház, Tornyiszentmiklós 27. Vízimalom, Szécsisziget 28. Öveges emlékszoba, ház, Páka

29. Milleniumi emlékpark, Petrivente 30. Pálos kolostor rom a temetőben, Lispeszentadorján

A pákai általános iskolában rendezték be a község híres szülöttének, a Kossuth-díjas Öveges József fizikaprofesszornak az életét és kísérleteit bemutató emlékszobát. A teremben elsőként a televíziós sorozatában használt kísérleti eszközök közül vehető néhány szemügyre. A falakon lévő régi fotókon a professzor életének mozzanatai láthatók. A terem sarkában bútoraiból összeállított szobabelsőt rendeztek be, és az általa írott több mint harminc könyvből is bemutatnak néhányat. szoborcsoport az államalapítás 1000. évfordulójára

1

2

2

1

1 2

1 2

1 2

1 2

2

2

2

2

http://www.petrivente. hu

1

2

1

1

http://www.lispeszentador jan.hu

http://www.paka.hu

Vallási attrakció

55

Attrakció neve


1.

Árpád-kori plébániatemplom, Csesztreg

2.

Római katolikus kápolna, Dobri.

3.

Mároki kápolna, Iglódbördöce

A templom a XIII. század második felében épülhetett, első írásos említése 1323-ból származik. A XVI. század végétől 1665-ig a templom a protestánsok kezén volt, majd a katolikusok visszavették és újjáépítették. Az épület állapota a XVIII. században folyamatosan romlott, míg 1803-ban az Eszterházy család renováltatta. Freskóit ekkor készítette ifjabb Dorffmeister István. A képeket egy évszázad múlva, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg, helyenként jelentősen átfestve azokat. A festmények legutóbbi restaurálását Pintér Attila végezte el 1993-94-ben. A település központjában, útkereszteződésben, szabadon álló, keleti tájolású, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású kápolna, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. Síkmennyezetes hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. A falu határában az erdőkkel övezett szőlőhegyen áll gondozott táji környezetével a

Ismertség értékelése 9 (1-3) 2




1

2

2

2

1

2

2

2

Attrakció elérhetősége http://www.csesztreg.hu

http://www.iklodbordoce.hu

9


12


56

4.

Iskola kápolna, Kerkateskánd

5.

Szent Mihály Plébánia, Lenti

6.

Kútfeji templom, Kútfej

13. századi műemlék, a Mároki kápolna. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. A XVI. században vált elhagyatottá és 1794-ben került sor a helyreállítására. Homlokzatán résablak, a torony oldalain rézsűablakok helyezkednek el. Az eredeti kerkateskándi részben épült az iskola-kápolna. Az épület közepén, kívül falazott tornyocskában van a harang. A főtér közepén álló műemlék jellegű templom egy középkori, Szent György titulusú templom helyén épült, amely 1669 előtt összeomlott. Ekkor a vár bejáratánál fatemplomot emeltek Szent Ferenc tiszteletére. A kőtemplom helyén 1691-ben alapították az új templomot, amely 1698-ra készült el. Szent Mihály tiszteletére szentelték. Szentélye és a három boltszakaszos hajó első szakasza értékes freskókkal díszítve, ezek mestere ifj. Dorffmaister István. Ő festette 1807-ben az oltárképet is, amely a templom névadóját Szent Mihályt ábrázolja, amint a Sátánnal harcol Mózes holtteste felett. Padjai rokokó stílusúak, a szószék copf stílusú, a XVIII. században készült. 1944-ben Kútfej – Lovászi néven expozitúra létesült. A templom felújításának szükségessége és bővítésének gondolata az 1990-es évek elején fogalmazódott meg először. A felújítás társadalmi munkával készült el. A helyi lakosság példamutató összefogásával és áldozatvállalásával 1999 tavaszára sikerült megvalósítani ezt a nemes célt. Így a templom harangtoronnyal,

1

1

1

1

2

2

2

3

2

2

3

3

http://www.lenti.hu/ind ex.php?nyelv=hu&aktiv= szent_mihaly_plebania

57

szentéllyel, cserkész helyiséggel és egy vizesblokkal bővült. 7. 8.

9.

Fatemplom, Magyarföld Templom, Mikekarácsonyfa

Szent Adorján katolikus templom, Szilvágy

10. Vörcsöki templom, Csörnyefölde 11. Evangélikus templom, Nemespátró

12. Római katolikus (Bűnbánó Mária Magdolna) templom, Pölöskefő

A falu legkiemelkedőbb látnivalója a Hétfájdalmas Szűz Mária templom, amelyet 1994. október 9-én szenteltek fel. Az építkezés 1993 augusztusában kezdődött. A Karácsonyfáról elköltözött Gróf Károly ajánlotta fel régi házát, amelyet a helybeliek társadalmi munkával szétbontottak. A ház tégláiból készültek el a falak, amelyekre az önkormányzat által adott nyírfákból ácsolták a tetőzetet. A szombathelyi püspökség anyagi támogatásával segítette a templom megépítését. Ma a falukép legmeghatározóbb épülete a Szentadorján központjában álló, Szent Adorján vértanúról nevezett római katolikus templom, melyet 1936-ben emeltek neoromán stílusban.

Az evangélikus templom egy magas dombon épült 1868-ban, előtte gyönyörű hársfák állnak, melyeket a Millennium alkalmával ültettek 1896-ban. Műemlék jellegű építmény. 1750 körül épült részben régi, részben új alapokra téglából, fa mennyezettel és fa toronnyal, Mária Magdolna tiszteletére. A ma is álló templom 1875-ben épült, barokkos stílusban. Nagyméretű szentélye félköríves, homlokzat előtti tornya hegyes sisakos. Liturgikus tere, belső berendezése új, figyelemreméltó művészi értékű.

2

2

3

3

http://epiteszforum.hu/ node/14507

2

2

2

3

http://www.mikekaracsony fa.hu

1

1

2

2

1

1

2

1

http://www.csornyefold.hu

1

1

2

2

http://www.nemespatro.hu

1

1

2

1

58

13. Templom (Szent Rókus templom), Sormás

A település szélén, főközlekedési út mellett elterülő temetőben, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, D-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély Ny-i oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével.

1

1

2

2

http://www.sormas.hu

14. Zsinagóga, Nagykanizsa

Zártsorú beépítésben álló ház udvarán, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. A zsidó közösség a Batthyány uradalomtól kapott telken 18101821 között építtette.1840 körül átalakították. 1890-ben és 1928-ban a karzatot bővítették. A bejáratnál két emlékoszlop áll az első világháborúban meghalt, illetve az 1944-ben elhurcolt zsidók emlékére. Jelenleg koncertterem működik benne. Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között épült a lerombolt vár tégláiból, köveiből a ferencesrendi szerzetesek számára. A kolostor kezdetben a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd a Városi Könyvtárnak adott otthont. Ma az épület ismét ferences tulajdonban van. A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek.

2

3

1

2

www.nagykanizsa.hu

2

2

2

3

www.nagykanizsa.hu

2

2

2

3

www.nagykanizsa.hu

3

2

2

3

http://bucsujaras.hu/ho mokkomarom/index.htm l

1

1

1

1

15. Alsóvárosi (Szent József) templom és kolostor, Nagykanizsa

16. Felsővárosi (Jézus Szíve) templom, Nagykanizsa

17. Kegytemplom (Kisboldogasszony templom) és rendház, kőkereszt, Homokkomárom 18. Imaház, Fityeház

59

19. Hegyi kápolna, Bucsuta

Aktív turisztikai attrakciók Attrakció neve

A község szőlőhegyén, a Böröncei-hegyen található Zala megye legnagyobb hegyi kápolnája, az 1746-ból való Szent Lőrinc kápolna.

1


1

1



http://www.bucsuta.hu


1.

Vadászház, Barlahida

Barlahidán csodálatos környezetben, családias vadászház várja azokat, akik pihenésre, kikapcsolódásra vágynak.

1


2.

Cseszt-régelő szabadidőpark

1

1

3

1

3.

Vezetett gyalogés biciklitúrák, Gosztola Kabala-ménes,

A 2001-ben átadott épületegyüttes egy 4 ha mesterségesen duzzasztott tó mellett terül el a falu határán. A kemping területén emelkedik az István-Gizella Harangtorony, mely kilátóként üzemel. A Tó kitűnő vízminőséggel várja fürdőzőket és a horgászat szerelmeseit egyaránt. Az épületek mellett két futball-pálya, kézilabdapálya, strandröplabda pálya kínálta lehetőségek feledtetik az ide látogatókkal a mindennapok gondjait. -

2

2

2

1

http://www.gosztola.hu

2

2

2

3

http://www.radihaza.h

4.


1

http://www.barlahida.hu

13


16


60

5.

Gutorfölde Olgamajor, Nova

6.

Motocross pálya, Tormafölde

7.

Dél-zalai Erdőtáj kerékpárút hálózat Erdei kisvasút megállóhely, Kistolmács

8.

9. Kemping, Letenye 10. Sportpálya, Eszteregnye 11. Vadászház (Obornak településrészen) 12. Lovascentrum, Nagyrécse

u/ 2

2

2

2

2

1

2

2

http://www.tormafolde.h u

3

2

3

3

http://www.del-zalaierdotaj.hu/

Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulók, túrázók körében. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet. -

3

2

3

3

http://kistolmacs.fw.hu

1 1

2 1

2 1

1 1

http://www.letenye.hu/ http://www.eszteregnye. hu/

-

2

2

2

1

Azok számára, akik kedvelik a lovakat, vagy lovagolni vágyik, kikapcsolódásképpen megismerkedhetnek a Lovascentrum lovardájával, ahol a szép, szeretnivaló

2

2

3

2

A környéken lőtt vadak trófeáival díszített kastély valamikor gróf Batthyány Zsigmond tulajdonában volt. 1970 szeptemberében itt lőtte Marion Schuster vadászvendég az akkori világrekord trófeát (12,45 kg, 251,83 CIC pont) viselő gímbikát. A terület vadászati lehetőségeit gazdagítja a hernyéki vaddisznóskert. A falu határában egy nemzetközi versenyeket is rendszeresen lebonyolító motorcross pálya üzemel.

http://nagyrecse.hu/

61

13. Sí- és szánkópálya, Újudvar

Bor – és gasztronómia attrakciók Attrakció neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ózon biofarm, Felsőszenterzsébet Márton pince, Lenti Szüreti- és borfesztivál, Becsehely Bussay Pincészet, Csörnyefölde Szüreti mulatság, Belezna Búcsú Antal-napon, Bocska Borverseny, Hahót Borverseny, Homokkomárom Farsangi felvonulás, Murakeresztúr

jószágokat saját környezetükben csodálhatják meg. A 600 m hosszú és 95 m szintkülönbségű pálya 1988-ban készült el. A megyében, de a távolabbi környéken is az egyetlen sípálya. A lejtése ideális, kezdő síelők részére kellemes tanulópálya. Felvonó és melegedőház is rendelkezésre áll.

2


A felvonulók útvonala: Kollátszeg buszforduló, ahol fánkkal és teával kínálják a felvonulókat,

2


2

2

Állapot értékelése 19 (1-3)

http://ujudvar.hu

2


3



1 1

1 1

2 2

2 2

3

3

3

3

1

1

2

1

1

1

2

1

1 1

1 1

2 2

1 1

http://www.hahot.hu/

1

1

2

2

http://www.murakeres ztur.hu

http://biofarm.uw.hu/ www.martonpince.hu http://www.becsehely. hu/ http://www.bussaypin ce.hu/ http://www.belezna.hu

17


20


62

majd visszatérnek iskolához és a parkban elégetik a Kisze bábut, így űzik el a telet. 10. Tűzugrás Szent Iván éjszakáján, Nagybakónak 11. Aratónap - helyi népszokások felelevenítése, Surd 12. Halfogó verseny és halászlé-vacsorás bál, Surd 13. Adventi sokadalom, Újudvar

"Szent Borbála az Adventi Sokadalom

1

1

2

1

http://www.nagybakonak .hu/

1

1

2

1

http://www.surd.hu/

1

1

2

1

http://www.surd.hu/

1

1

2

1

http://ujudvar.hu/

63

1. Bevezetés, földrajzi lehatárolás SI-HU Európai Területi Együttműködés program területe (magyar oldal Zala megye kistérségei Forrás: A kistérségi

Recommend Documents