SZERKESZTETTE: VIDA VIKTOR
2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ........................................................................................... 6
1.1.
Alapszerz dések .................................................................................................................................................6
1.2.
Az Európai Közösség céljai ................................................................................................................................ 6
1.3.
A Közösség szervei..............................................................................................................................................7
2.
A GAZDASÁGI VERSENY............................................................................................9
2.1.
A piaci verseny szerepe.......................................................................................................................................9
2.2.
Piactípusok ....................................................................................................................................................... 11
3.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK VERSENYJOGA ........................................................ 12
3.1.
Az Európai Közösség jogrendszere .................................................................................................................. 12
3.2.
Az EK jog forrásai............................................................................................................................................ 12
3.3.
Az EK versenyjog forrásai ............................................................................................................................... 13
3.3.1.
A Római Szerz dés rendelkezései.............................................................................................................. 13
3.3.2.
Általános jogelvek..................................................................................................................................... 14
3.3.3.
Rendeletek ................................................................................................................................................ 14
3.3.4.
Egyéb másodlagos jogforrások .................................................................................................................. 15
3.3.5.
Nemzetközi szerz dések............................................................................................................................ 15
3.4.
A versenyjogi szabályok hatálya ...................................................................................................................... 15
4.
VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK
4.1.
Áttekintés.......................................................................................................................................................... 17
4.2.
A 85. Cikkely (1) bekezdése tényállási elemeinek elemzése ............................................................................. 18
A RSZ 85. CIKKELYE ............. 17
4.2.1.
Vállalatok és vállalati társulások................................................................................................................ 18
4.2.2.
A verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása ................................................................................... 18
4.2.3.
A tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása...................................................................................... 18
4.2.4.
A rule of reason és a versenykorlátozás hiánya ....................................................................................... 19
5.
A 85. CIKKELY ÁLTAL TILTOTT EGYES MEGÁLLAPODÁSFAJTÁK .................... 20
5.1.
Horizontális megállapodások ........................................................................................................................... 20
3
5.2.
Vertikális megállapodások ............................................................................................................................... 20
6.
A 85. CIKK (1) BEKEZDÉSE MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI SEMMISSÉG ............................................................................................................... 21
7.
MENTESÍTÉSEK......................................................................................................... 22
7.1.
Egyedi mentesítések.......................................................................................................................................... 22
7.2.
Csoportmentesítések......................................................................................................................................... 22
7.2.1.
Az egyes csoportmentesítési rendeletek ..................................................................................................... 23
8.
A 85. CIKK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................... 24
8.1.
1. lépcs ............................................................................................................................................................. 24
8.2.
2. lépcs ............................................................................................................................................................. 24
8.3.
3. lépcs ............................................................................................................................................................. 24
8.4.
4. lépcs ............................................................................................................................................................. 24
8.5.
5. lépcs ............................................................................................................................................................. 24
9.
A PIACI ER FÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS
9.1.
Áttekintés.......................................................................................................................................................... 25
9.2.
A piaci er fölény............................................................................................................................................... 25
A RSZ 86. CIKKELYE ............... 25
9.2.1.
A releváns árupiac..................................................................................................................................... 25
9.2.2.
A releváns földrajzi piac............................................................................................................................ 26
9.2.3.
Az er fölényes helyzet kritériumai ............................................................................................................ 26
10. 10.1.
11.
VISSZAÉLÉS AZ ER FÖLÉNYES HELYZETTEL.....................................................27 A visszaélésr l általában.............................................................................................................................. 27
A 86. CIKK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................... 28
11.1.
1. lépcs ........................................................................................................................................................ 28
11.2.
2. lépcs ........................................................................................................................................................ 28
11.3.
3. lépcs ........................................................................................................................................................ 28
11.4.
4. lépcs ........................................................................................................................................................ 28
12. 12.1.
KÜLÖNLEGES STÁTUSZÚ ÉS ÁLLAMI VÁLLALTOK
A RSZ 90. CIKKE ............ 29
Áttekintés..................................................................................................................................................... 29
4
12.2.
13.
A 90. Cikk .................................................................................................................................................... 29
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK.......................................................................................... 30
13.1.
Áttekintés..................................................................................................................................................... 30
13.2.
Az állami támogatások fogalma a Római Szerz désben ............................................................................. 31
13.3.
Összeegyeztethet támogatások ................................................................................................................... 32
5
1. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1.1. Alapszerz dések Történelmi háttér. Az els , európai szint gazdasági integrációs események a II. világháború után az Európai Szén és Acélközösségr l (ESZAK) szóló szerz dés megkötése volt, amelyet 1951. április 18-án írtak alá Párizsban – e szervezet m ködését 1952-t l kezdte meg. A szektorális integráció újabb lépcs it a Rómában 1957. március 25-én aláírt két nemzetközi szerdés jelentette, amelyek létrehozták az Európai Atomenergetikai Közösséget (EURATOM) és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) (Római Szerz dés – RSZ). Ezek közül az EGK játszotta a legfontosabb szerepet, az EK versenyjoga is f leg ehhez a Szerz déshez, illetve ehhez a szervezethez köthet . E három szerz dést az id k folyamán két nagymódosítás, illetve kiegészítés, mondhatni továbbfejlesztés érte: az 1985. szeptember 9-én Luxemburgban aláírt Egységes Európai Okmány, valamint az 1991. december 9-10-én Maastrichtban elfogadott, majd 1992. február 7-én aláírt, az Európai Unióról szóló Szerz dés (hatályos 1993. novemberét l).
Az Európai Unióról szóló Szerz dés. A Maastrichti Szerz dés (MSZ) 1993. november 1-i hatályba lépését követ en alapvet en átformálta – els látásra még áttekinthetetlenné tette – a nyugat-európai integráció intézményi struktúráját. Létrejött az Európai Unió, amelyet szemléletesen három oszlopra támaszkodó szervezetként szokás emlegetni. Az MSZ nem módosította a versenyszabályokat, jóllehet a szubszidiaritás1 hangsúlyozásának a jöv ben lehet egy olyan hatása,hogy bizonyos versenyügyek elbírálása a közösségi szinten jelent Bizottságtól a tagállamokhoz kerül. A demokratizálódás fokozódó igénye a versenyeljárások kapcsán azt jelenti, hogy a Bizottság minél áttekinthet bbé kell hogy tegye m ködését: világosan nevezze meg célkit zéseit és ezeket konzekvensen valósítsa meg – a Bizottság elképzeléseinek, politikájának megismerhet ségét segíti az 1968. óta évente megjelen Versenypolitikai Jelentés („Report on Competition Policy”).
1.2. Az Európai Közösség céljai Egységes piac. Az EK legf bb céljai a tagállamok közötti vámok, mennyiségi korlátozások és egyéb intézkedések eltörlésével egy óriási méret bels piacot létrehozni és fenntartani, ahol áruk, személyek, szolgáltatások és t ke a Szerz dés rendelkezései szerint szabadon áramolhatnak.
A versenyszabályok rendeltetése. A 3. Cikk g) pontja szerint a Közösség feladata egy olyan rendszer intézményesítése, amely a közös piac területén folyó versenyt megóvja eltorzulástól . Ennek a követelménynek tesznek eleget a Római Szerz dés versenyügyekkel kapcsolatos cikkelyei, illetve az ezek nyomán megalkotott másodlagos jogforrások rendszere. Az EK versenyszabályok több célt is t znek maguk elé: szolgálják a minél tökéletesebb integrációt („integrációs 1
A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehet legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felel sség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthet k.
6
versenyjog”), védik nemcsak a verseny egészséges m ködéséhez f versenytársak, és közvetve a fogyasztók érdekeit is.
közérdeket, hanem a
Az EK-versenypolitika tehát az egységes bels piacot hivatott védeni. Ez azért fontos, mert az EU elkövetkez éveinek nagy terve, a gazdasági és monetáris unió az európai piac egységességének feltételezésére épül. A tagállamok és a Közösség olyan közös gazdaságpolitikát kell kidolgozniuk, amelyet a szabad verseny által meghatározott piacgazdaság elvével összhangban kell megvalósítani.
1.3. A Közösség szervei A Római Szerz dés 4. Cikke sorolja fel azokat az intézményeket, amelyek a közösségi politika – így a versenypolitika – alakításában, továbbfejlesztésében és végrehajtásában fontos szerepet töltenek be.
Az Európai Unió Miniszteri Tanácsa. A tagállamok illetékes minisztereib l álló szerv, alakítja a Közösség politikai célkit zéseit, különböz formájú döntéseivel a kit zött közösségi célok megvalósítására törekszik.
Az Európai Parlament. A miniszterek Tanácsához képest kisebb súlyú szerv, nincs önálló döntési jogköre – szemben egy nemzeti parlamentével. Különböz eljárások útján egyre aktívabban vesz részt a közösségi politika és jog alakításában. Évenként határozatban fogalmazza meg véleményét a Bizottság Versenypolitikai Jelentésér l. A parlamenti bizottságok ellen rzik a Bizottságot, megvitatják annak javaslatait, pl. versenyjogi téren is.
A Gazdasági és Szociális Bizottság. Tipikus tanácsadó szerv, véleményt formál a jogszabálytervezetekr l és a Bizottság Versenypolitikai Jelentésér l.
Az Európai Közösségek Bizottsága. A Bizottság és a felügyelete alatt m köd F igazgatóságok, valamint a Jogi Szolgálat feladata a közösségi döntések el készítése, a Miniszterek Tanácsa döntéseinek és saját jogkörében hozott határozatok, rendeletek végrehajtása. A 20 biztosból álló szerv a Közösség „kormánya” jelent s területeken önálló döntéshozatali jogkörrel bír. A versenypolitika terén dönt a különböz versenyellenes magatartások megítélésér l, bírságot szabhat ki, ellen rzi a fúziókat, a tagállami szint állami támogatásokat, jogszabályokat alkot stb.
A DG IV. Versenyjogi ügyekkel a IV. F igazgatóság foglalkozik (a f igazgatóságok kb. minisztériumi funkciójú szervezeti egységek). Ez tekinthet az EK versenyhivatalának: szakhatóság, amely versenyjogi ügyekben nyomoz, vizsgálódik és el készíti, majd a Bizottság elé terjeszti a határozattervezeteket.
7
A IV. F igazgatóság 5 igazgatóságból áll: A. Általános verseny- és koordinációs ügyek. B. C. Versenykorlátozó gyakorlatok és er fölényes piaci helyzettel való visszaélések vizsgálata; az egyes igazgatóságok között iparáganként történik a munkamegosztás. D. E. Állami támogatások.
Az Európai Közösségek Bírósága és az Els fokú Bíróság. Eseti döntéseikkel, jogi standardok kialakításával a közösségi bíróságok nagyban hozzájárulok az EK jog továbbfejlesztéséhez. Többféle jogcímen folytathatnak eljárást; versenyjogilag jelent sebb a Bizottság döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása és tagállami bíróságok el zetes állásfoglalás2 iránti kérelme. Az EKB-on 15 bíró mellett 6 „Advocate-General” is nagyban hozzájárul az EK jog formáláshoz.
2
„Preliminary ruling” vagy „Vorabentscheidung”. A Bíróság a tagállami bíróság (de nem a versenyhivatal!) pontokba szedett kérdéseire ad választ, amikor is a RSZ vagy más jogforrás egyes rendelkezéseit értelmezi a nemzeti bíróság számára. Általában arról határoz a Bíróság, hogy adott tényállásra alkalmazható-e a közösségi jog.
8
2. A GAZDASÁGI VERSENY Tartsuk szem el tt, hogy a versenyjog által szabályozni, védeni kívánt társadalmi viszonyok a verseny viszonyai, ezért célszer ezeket el bb elemezni, már csak azért is, hogy felelni tudjunk arra az els látszatra egyértelm nek t kérdésre, hogy érdemes-e a versenyt védeni? Vannak-e a versenynek értékei, ha vannak, akkor ezek mindig, minden esetben, minden gazdasági szférában védend k-e? A másik oldalról megközelítve: a verseny hiánya mindig kedvez tlen a fogyasztókra, a társadalomra nézve? Látnunk kell a verseny értékeit, ha az olyan versenyellenes jelenségeket, mint a kartellek, az er fölénnyel való visszaélést tiltani, a monopóliumokat, vállalati egyesüléseket, beolvadásokat pedig ellen rizni kívánjuk.
2.1. A piaci verseny szerepe Verseny és piacgazdaság. A modern piacgazdaság három egyenrangú, egymást kölcsönö-
sen feltételez pilléren nyugszik: a tulajdon tiszteletben tartásán és védelmén, a privátautonómián és a szabad versenyen.
Az els nem igényel túl sok kommentárt. Privátautonómia alatt értjük, hogy a jogalanyok szabadon határozhatják meg, hogy kívánnak-e másokkal szerz déses kapcsolatra lépni, maguk választják ki a szerz déses partnert és a szerz dés tartalmát is szabadon alakítják. A harmadik pillér összetettsége miatt nem lehet minden esetre, minden gazdasági szektorra, minden id re nézve általánosan elfogadható és igaz módon definiálni. A piacgazdaság e három tartóoszlopa egymás nélkül nem áll meg: tulajdon nélkül nincs mil szerz dést kötni, verseny hiányában pedig nem érvényesülhet a privátautonómia.
9
A verseny funkciói. A versenynek a következ , gazdasági-társadalmi életben betöltött funkcióiról szokásos említést tenni. a) Forráselosztó-irányító funkció: a verseny révén alakul az eladók kínálata vev i igények szerint. A termelési tényez k optimális, hatékony felhasználását is lehet vé teszi a verseny „nyomása”. b) Hatékonysági funkció: a leghatékonyabb módszerrel el állított termék a lehet legolcsóbb áron kerüljön a piacra. c) Fejlesztési funkció: a versen nyomására a vállalatok meglev technikájukat továbbfejlesztik, még hatékonyabb termelési és forgalmazási módszereket kutatnak fel. d) Elosztó funkció: a verseny teljesítményarányos jövedelemelosztást valósít meg: a piacon legjobban szerepl kapja a legtöbb profitot. e) Társadalompolitikai funkció: a verseny révén kerülhet el az önkényre alkalmat adó hatalmi pozíciók kiépítése (ez a verseny hatalmat semlegesít szerepe).
10
2.2. Piactípusok Az adott piac struktúrája, azaz az áruban-térben-id ben konkretizált piacon szerepet játszó kereslet és kínálat alakulása, a piacon tevékenyked vállalatok száma és piaci ereje szerint három piaci alaphelyzetet lehet megkülönböztetni.
A tökéletes verseny. Tökéletesnek mondunk egy versenyszituációt, ha az adott piacon
egyfel l nagy számú, hasonló nagyságú-erej eladó, másfel l nagy számú vev található.
A monopólium. A szó a görög „mono”=egy szóból származik, annyit tesz, mint „egy eladó”. A tökéletes verseny ellentéte, azaz amikor adott piacon egy cégt l lehet csak beszerezni egy bizonyos, mással tökéletesen nem helyettesíthet terméket. Természetes és állami monopóliumokat lehet megkülönböztetni. A természetes monopóliumon belül két csoport létezik: a természetes adottságokra alapuló monopólium (pl. kiköt ) és a hálózati jelleg szolgáltatók (pl. villanyáram, k olaj, telefon, vasút).
Az oligopólium. Az oligopólium szó szerint „néhány eladót” jelent. Ez azt jelenti, hogy 23-4 nagy cég uralja a piacot, egymásnak érdekes mód eléggé kiszolgáltatott helyzetben. Nagymérték egymástól való függésük kölcsönös: egyikük árcsökkenése nem feltétlen jelent többletbevételt, mivel társaik is azonnal kénytelenek lennének mérsékelni áraikat, nehogy csökkenjen a termékük iránti kereslet.
11
3. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK VERSENYJOGA 3.1. Az Európai Közösség jogrendszere Önálló jogrend. Az EK egyfajta regionális gazdasági integráció, amely egy olyan bels (gazdasági) határok nélküli területet jelent, ahol áruk, szolgáltatások, személyek és t ke szabadon mozoghatnak.
Az EK jog alapjai. Az Európai Közösségek jogrendje két pillérre támaszkodik: -
az EK jog szupremációjának elvére, valamint a közvetlen hatály3 és a közvetlen alkalmazhatóság4 tételeire.
Szupremáció. Az EKB által kifejezett alapelv szerint a közösségi és a nemzeti jog összeüt-
közése esetén mindig a közösségi jog kell hogy els bbséget élvezzen. A szupremáció tehát nem felbbséget, hanem els bbséget jelent.
Közvetlen alkalmazhatóság – „önvégrehajtás”. A közösségi jog egy része a Római Szerz dés rendelkezései folytán közvetlenül alkalmazhatónak min sül, azaz minden különösebb tagállami eljárás nélkül a tagállamban alkalmazandó joggá válik. Ha ez a közvetlenül beépülés konfliktushoz, ellentmondáshoz vezetne, akkor a közösségi jog szupremációjának elve alapján kell a problémát megoldani.
Közvetlen hatály. A közvetlen hatály problematikája a magányszemélyek, vállalatok bíró-
ság el tti, EK jogra alapozott jogérvényesítésekor merülhet fel. Közvetlen hatályúnak mondunk egy közösségi rendelkezést, ha az pontosan szövegezett, olyan világos és feltétlen rendelkezést tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy személyre jogokat és kötelezettségeket ruházzon.
3.2. Az EK jog forrásai Els dleges jog. A Közösségeket létrehozó szerz dések, valamint azok módosításai, a csatlakozó szerz dések és a tagállamok egymás közötti szerz dései els dleges joganyag néven ismertek – ezek alkotják a Közösségek „alkotmányát”.
Másodlagos jogforrások. Az EK szerveinek jogi aktusai alkotják a másodlagos joganyagot: rendelet, irányelv, határozat, vélemény, közlemény.
Bírói jog? Az EKB által kialakított esetjogot a gyakorlat annak ellenére jogforrásnak tekinti, hogy az EKB-t korábbi határozatai nem kötik. Az EK jog egyes részei kétségkívül a nemzetközi jogi jelleg nek min sülnek: ezek az alapító szerz dések és azok módosításai, amelyek nemzetközi szerz désekként osztályozhatók. Az EK jogrendje azonban több olyan sajátosságot is felmutat, amelyek elválasztják a nemzetközi jog világától.
3 4
„direct effect” „direct applicability”
12
EK jog nemzetközi jog Gyakrabban van szó magányszemélyekr l és Tipikus alany az állam. vállalkozásokról. Jóval kiterjedtebb a szabályozási területe. Ezeket a szabályokat a nemzetközi jogi kötelezettségekhez képest sokkalta hatékonyabban tudják végrehajtani. Nincs meg a reciprocitás nyújtotta védelem: az egyik állam jogsértése nem jogosítja fel a többieket hasonló jogsértésre. Nincs lehet ség fenntartás tételére: amikor egy új állam csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor a teljes közösségi jogrendet kell átvennie. Egy közvetlenül alkalmazandó rendeletet még a dualista felfogást valló államok sem vethetnek ratifikációs eljárás alá.
3.3. Az EK versenyjog forrásai Formai értelemben a közösségi versenyjog alakításában részt vesz a Miniszterek Tanácsa, a Bizottság, és az EKB. A tartalmi értelemben vett jogforrásokat az alábbiakban látjuk.
3.3.1. A Római Szerz dés rendelkezései 85. és 86. Cikkely. A közösségi versenyjog legfontosabb, leggyakrabban hivatkozott szabályait az EKB szerz dés 85. és 86. Cikkelyei tartalmazzák. Ezek miután az EGK Szerz dést a tagállamok ratifikálták és így az hatályossá vált, általánosan és közvetlenül alkalmazható szabályok lettek, ett l kezdve kötik a tagállamokat és a vállalkozásokat.
85. Cikkely (81). Az EGK Szerz dés 85. Cikkelye megtiltja a vállalatok közötti olyan megállapodásokat, összehangolt magatartásokat és a vállalatok társulásainak azon döntéseit, amelyek célja vagy hatása a közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy letorzítása. Ez a rendelkezés a közösségi kartelljog alapja.
86. Cikkely (82). A 86. Cikkely a monopol vagy er fölényes helyzetben lév vállalatok túlkapásaival szemben igyekszik a versenytársakat, az üzleti partnereket és a fogyasztókat megvédeni, feltéve hogy a piaci hatalommal való visszaélés a tagállamok közötti kereskedelem akadályozásához vezethet.
90. Cikkely (86). A 90. Cikkely feladata annak biztosítása, hogy „Miután a Bizottság meg-
kezdte m ködését, a 88. Cikkely nélkül felügyeli a 85. és 86. Cikkelyekben lefektetett alapelvek megvalósítását.” A többi rendelkezés eljárási jelleg , ezek a 17. sz. rendelet életbe lépését követ en, bizonyos szállítási területeket kivéve, elvesztették jelent ségüket.
13
92., 93. és 94. Cikkely (87, 88, 89). A szerz dés ezen része az állami támogatások odaítélését korlátozza, amikor kimondja, hogy ezek összeegyeztethetetlennek a között piac m ködésével, ha a meghatározott vállalatoknak vagy termelési ágazatoknak nyújtott kedvezmények alkalmasak a verseny torzítására és a tagállamok közötti versenyt hátrányosan befolyásolják.
3.3.2. Általános jogelvek Az általános jogelvek szintén az els dleges jogforrások közé sorolhatók, alkalmazásuk els sorban az EKB tevékenységének köszönhet , amely során nagy mértékben támaszkodott a tagállamok jogrendjében kialakult általános szabályokra. Ilyen általánosan elismert jogelvek az arányosság, a diszkrimináció tilalma, a jogos várakozás, a tisztességes eljárás, az alapjogok tisztelete stb. A tisztességes eljárás követelménye különösen ott lesz jelent s, ahol a Közösség szervei közvetlenül alkalmazzák az EK jogot egyénekkel, vállalatokkal szemben. Ez a helyzet a versenyjog esetében is: fokozatosan fejl dött ki a meghallgatáshoz való jog, az ügyfél és jogi képvisel je közötti kommunikáció bizalmas mivolta.
3.3.3. Rendeletek A kötelez erej , közvetlen és általánosan alkalmazandó másodlagos jogforrást a Tanács és a Bizottság rendeletei jelentik.
Anyagi jogi vonatkozású rendeletek. A 85. Cikkely tilalma alól a közösségi politika ki-
emel bizonyos területeken született megállapodásokat; ezeket, ha egy csoportmentességi rendelet hatálya alá esnek, nem lehet szankciókkal sújtani. -
1983/83. sz. Bizottsági rendelet (kizárólagos forgalmazási megállapodások) 1984/83. sz. Bizottsági rendelet (kizárólagos beszerzési megállapodások) 2349/84. sz. Bizottsági rendelet (kizárólagos szabadalom felhasználás) 123/85. sz. Biztossági rendelet, melyet az 1475/95. sz. Bizottsági rendelet vált fel (új gépjárm vekkel kapcsolatos kizárólagos és szelektív forgalmazási megállapodások) 417/85. sz. Bizottsági rendelet (szakosodási megállapodások) 418/85. sz. Bizottsági rendelet (K+F megállapodások) 4087/88. sz. Bizottsági rendelet (franchise megállapodások) 556/89. sz. Bizottsági rendelet (know-how felhasználási megállapodások) 870/95. sz. Bizottsági rendelet (tengeri vonalhajózási konzorciumok) 3652/93. sz. Bizottsági rendelet (légi forgalom – számítógépesített jegyfoglalás) 1534/91. sz. Tanácsi és a 3932/92. sz. Bizottsági rendeletek (biztosítási szektor)
4064/89. sz. rendelet. Mivel a vállalatok közötti koncentrációk (felvásárlások, egyesülések, beolvadások stb.) versenyjogi megítélésér l a RSZ nem rendelkezik egyértelm en, tanácsi rendeletben vált szükségessé szabályozni mind az anyagi, mind az eljárásjogi kérdéseket.
Speciális szektorok. A közösségi politika különleges megítélést igényl területein a piaci verseny (jobbára eljárási jelleg ) szabályait külön rendeletek tartalmazzák: - a 26. sz. Tanácsi határozat a mez gazdaságra; - a 141. sz. Tanácsi és a 1017/68 (vasút, közút, belvízi hajózás) és a 4056/86. sz. (tengeri hajózás) Bizottsági rendeletek a szállításra vonatkoznak; - a légi szállítás terén a 1617/93. és az 1618/93. sz. Bizottsági rendeletek emelend k ki. 14
Eljárásjogi rendeletek. A versenyszabályoknak a 1017/62. sz. Tanácsi rendelet segítségével lehet közösségi szinten érvényt szerezni (a 141. sz. tanácsi rendelet a szállítási szektort kiveszi a hatály alól).
3.3.4. Egyéb másodlagos jogforrások Irányelvek. A versenyjogban a jogharmonizációt végz irányelvek rendkívül ritkának tekinthet k.
Határozatok. A Bizottság határozata a címzettek számára teljes mértékben kötelez – harmadik felek számára viszont nem jelenti jogok/kötelezettségek forrását, noha a döntés részletes indoklásában tett, hasonló ügyekben ismétl megállapítások mindenki számára megfontolandók lehetnek.
Közlemény („notice”). A Bizottság értesítései iránymutatásul szolgálhatnak a vállalatok számára, tükrözik a közösségi politika irányvonalát.
3.3.5. Nemzetközi szerz dések Az EK által kötött nemzetközi szerz dések is részét képezik az EK jognak. A jelent sebb szerz dések: - a GATT, illetve az 1995. január 1-t l helyébe lép WTO-t létrehozó megállapodások; - az EFTA országokkal létrehozott Európai Gazdasági Térség tartalmaz fontos versenyjogi szabályokat; - a kelet-közép-európai országokkal, így Magyarországgal is megkötött Európai Megállapodások; - a Bizottság és más harmadik országok (pl. USA) versenyhivatalai között létrejött megállapodások.
3.4. A versenyjogi szabályok hatálya Ágazati hatály. A versenyszabályok ágazati hatályáról folyó vita magvát az alkotja, hogy az egyes gazdasági szektorokban milyen legyen a központi szabályozás/verseny aránya. A „mennyi versenyt?” kérdését a versenyb l adódó el nyök és hátrányok mérlegelésével lehet megválaszolni – a felelet gazdasági szektoronként más és más lehet.
Id beli hatály. A f bb versenyjogi rendelkezéseket tartalmazó EGK Szerz dés 1958. január 1. óta hatályos. A megfelel cikkelyeket a korábban megkötött, de ezen id pont után is létez , köd , tiltott megállapodásokra is alkalmazni kell. Annak csak 1962. március 13-a óta van meg a lehet ség, hogy egy személy az egyébként érvénes és hatályos cikkelyekre hivatkozva – akár nemzeti bíróság el tt, akár közösségi szinten – eljárást kezdeményezzen („közvetlen hatály”).
Személyi hatály. a) Vállalatok. Az RSZ 85. és 86. Cikkelyeinek címzettei a vállalatok, illetve azok szövetségei.
15
b)
c)
Konszernek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejl désének köszönhet en versenyjogi ügyek kapcsán gyakran kerülünk szembe vállalati összefonódásokkal, amikor is az ügyben kimenetelét illet en alapvet fontosságú annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen szélesen kell a vállalat fogalmát definiálni. Az állam. A RSZ 92. és 93. Cikkelyei az államra vonatkoznak, amikor is az állami pénzb l nyújtott támogatásokat szabályozás alá vonja.
Területi hatály. a) A közös piac. Ha a vállalatok az EK területén követik el a tiltott cselekményt és a b)
versenyt torzító hatás is a közös piacon következik be – az is elegend , ha az elérni kívánt cél hatása lenne a Közösség területén érezhet . Területen kívüli jogalkalmazás. Bizonyos esetekben akkor is alkalmazandók az EK versenyszabályai, ha a Közösség területén jogilag-fizikailag jelen nem lév vállalat fejt ki olyan versenyellenes tevékenységet az EK területén kívül, amelynek káros hatása a Közösségben fog érz dni.
16
4. VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK A RSZ 85. CIKKELYE 4.1. Áttekintés Bevezetés. Az EK tagállamok er feszítéseinek eredményeképpen hosszú évek alatt orszá-
gaik területe közös piaccá integrálódott, majd ezt a közös területet igyekeztek – a fennálló szabályozási különbségeket lebontva – minél egységesebb piaccá fejleszteni („single market” = „egyedüli piac”).
Általános tilalom. A kartellek versenyjogi megítélése alapvet en kétféleképpen képzelhet el. Az els , mind ritkábban el forduló jogtechnika a kartelleket általában megengedi, de e f szabály alól kivételeket állapít meg a jogszabály (pl. Svájc). Gyakoribb az a megoldás – és ezt használja az EK jog is –, amely generális kartelltilalmat vezet be, és e szigorú szabályozású el nyökkel járó kartellek mentesítést kaphatnak. A Római Szerz dés Versenyszabályok c. fejezetének 85. Cikkelye a következ képpen rendelkezik: (1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalatok közötti megállapodások döntése és összehangolt magatartás, amely alkalmas a Tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, és a közös piacon belüli verseny akadályozását, korlátozását vagy eltorzítását célozza vagy ilyen hatást fejt ki, különösen: a) a vételi vagy eladási árak vagy egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) az el állítás, forgalmazás, m szaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása vagy ellen rzése; c) a piac vagy a beszerzési források felosztása; d) azonos ügyletek esetén eltér feltételek alkalmazása a kereskedelmi partnerekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerz dés megkötésének olyan többletszolgáltatáshoz való kötése, amely sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem állnak kapcsolatban a szerdés tárgyával. (2) A jelen Cikkely által tiltott megállapodások vagy döntések semmisek. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásától el lehet tekinteni - vállalatok közötti megállapodások vagy megállapodások csoportjai, - vállalati társulások döntései vagy döntéseinek csoportjai, - összehangolt magatartások vagy ezek csoportjai esetében, ha ezek hozzájárulnak az árutermelés vagy a forgalmazás javításához, vagy a m szaki, illetve gazdasági haladás el mozdításához, miközben az ebb l származó haszon méltányos része a fogyasztókhoz jut anélkül, hogy a) az érdekelt vállalatok a célok eléréséhez nem feltétlen szükséges korlátozásokat vállaljanak, b) lehet séget teremtsenek az érintett ári jelent s részét illet en a verseny megszüntetésére.
17
4.2. A 85. Cikkely (1) bekezdése tényállási elemeinek elemzése A 85. Cikk (1) bekezdésének alkalmazásakor az alábbi kérdésekre kell választ adnunk. - Vállalatoknak, illetve vállalatok társulásának tekinthet k az ügyben érintettek? - Volt-e versenykorlátozó hatású vagy célú megállapodás, összehangolt magatartás közöttük, illetve született-e ilyen döntés? - E magatartás alkalmas-e a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására?
4.2.1. Vállalatok és vállalati társulások Vállalat. Lehetnek ezek részvénytársaságok, közkereseti társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági jelleg tevékenységet végz magánszemélyek, még az sem szükséges, hogy profitorientált legyen a szervezet. A 85. (1) alkalmazásához legalább két vállalat szükséges, amelyek külön gazdasági egységet kell hogy képezzenek. Kivételesen a csak az egyik fél által tanusított magatartás (pl. szerz déskötés megtagadása) is e cikkelyen belül kerülhet megítélésre.
Vállalatok társulásai. Mint ahogy a „vállalat” kifejezést sem lehet precízen meghatározni, úgy a vállalatok társulásairól sem lehet kimerít felsorolást adni. Ide tartoznak a kereskedelmi szövetségek; lehetnek profitorientáltak, de non-profit szervezetek is. 4.2.2. A verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása A verseny. A gazdasági verseny szerepével, helyével a piacgazdaságban már a bevezet részben megismertünk. A m ködés, hatékony verseny megvalósítása és fenntartása a Közösség egyik legf bb célkit zése.
Releváns piac. A versenyjogi ügyek alapját a releváns áru- és földrajzi piac közgazdaságtani ismérvek segítségével történ lehatárolása jelenti. Csak konkretizált piacon lehet verseny milyenségét, a megállapodás hatásait vizsgálni. A verseny hiánya. Egy megállapodás vizsgálatakor az els k között kell azt a kérdést feltenni, hogy az érintett termék közös piaci versenyét befolyásolja-e. 4.2.3. A tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása Hatáskör elosztó norma. A 85. Cikkely (1) bekezdése csak azokat versenykorlátozó megállapodásokat, döntéseket ítéli el, amelyek alkalmasak arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják („interstate commerce clause”). Ha a vállalatok magatartása ténylegesen vagy potenciálisan hatással van a Közösségen belüli kereskedelemre, akkor az EK jog alkalmazható lesz – ha versenyellenes cselekményr l van ugyan szó, de az egy tagállamon belüli kereskedelmi viszonyokat érinti, akkor a nemzeti jog lesz irányadó.
Több tagállam. Alapesetnek mondható két vagy több tagállam vállalatai vesznek részt a jogsért cselekményben.
18
Egy tagállam. A tagállamok közötti kereskedelem azonban akkor is sérülhet, ha a megállapodás részesei ugyanazon országhoz tartoznak.
Közvetett hatás. Nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is befolyásolható a kereskedelem.
Bagtell kartell – Csekély jelent ség esetek. A 85. Cikkely alkalmazásához értelemszeen az szükséges, hogy a megállapodás vagy egyeztetett gyakorlat, melynek célja vagy hatás a verseny korlátozása, a tagállamok közötti kereskedelmet érzékelhet mértékben befolyásolja.
4.2.4. A rule of reason és a versenykorlátozás hiánya A józan ész. Az EKB-nak szerepe többek között abban áll, hogy az eléje vitt viták kapcsán az alapító szerz dések rendelkezéseit magyarázza, értelmezze. Az USA jog. A rule of reason fogalmának forrását az amerikai Sherman Act 1. Cikkelyének tág fogalmazásmódjában kell keresni. Ennek alapján a bírói döntéseknek két csoportja alakult ki: vannak esetek, amelyek a per se szabály szerint (azaz önmagukban, minden kétséget kizáróan) jogellenesek, és vannak esetek, ahol széles kör mérlegelésre van szükség (ez a rule of reason esete). Az EK esetjogban ez az elv els sorban vertikális megállapodásokat érint esetekben szokott m ködésbe lépni: kizárólagos és szelektív értékesítés, franchise megállapodás.
Piacra lépés. Ha a felek megállapodása tartalmaz olyan elemeket, amelyek ténylegesen szükségesek ahhoz, hogy az egyik fél egy piacra belépjen, akkor a Bíróság ítéletében kiemelheti a megállapodást a 85. Cikkely hatálya alól.
Alárendelt megállapodások. Tipikusan franchise megállapodásokra vonatkozóan a rule of reason elve úgy került alkalmazásra, hogy amennyiben egy szerz dés a RSZ céljait figyelembe véve lényegében nem versenyellenes, akkor a megállapodás sikeres megvalósulásához elengedhetetlen, annak „alárendelt” szerz déses pontok a 85. Cikkely alá.
Szelektív forgalmazás. Bevett szokás az esetjogban, hogy az objektív min ségi kritériumokra alapozó, egyébként nem diszkrimináló megállapodás nem feltétlenül ellentétes a 85. Cikkely rendelkezéseivel. A rule of reason joghatása. A fenti esetekben a Bíróság végkövetkeztetésének az lett az eredménye, hogy a megállapodás, illetve egyeztetett gyakorlat kikerül a 85. Cikkely hatálya alól, azaz nem vonatkozik rá az (1) szakasz tiltása és a (2) szakaszban kimondott semmisségi szankciók. A józan ész szabálya ma. A közösségi versenyjog mind szélesebb kör kodifikációjának az lett a következménye, hogy a „rule of reason” alkalmazási területe visszaszorult.
19
5. A 85. CIKKELY ÁLTAL TILTOTT EGYES MEGÁLLAPODÁSFAJTÁK 5.1. Horizontális megállapodások -
Árkartell A földrajzi piac felosztása A fogyasztók elosztása Termeléskorlátozás szaki szabványok Információcsere Közös értékesítés Közös beszerzés Együttes kizárólagos forgalmazás/beszerzés Közös K&F; szakosodás Reklámegyüttm ködés Közös tenderezés Kereskedelmi kiállítások
5.2. Vertikális megállapodások -
Ügynöki megállapodások Kizárólagos értékesítési megállapodások Kizárólagos beszerzési megállapodások Szelektív értékesítési rendszer Franchise megállapodás Licencia megállapodások Ipari szállítási szerz dés Alvállalkozói szerz dés
20
6. A 85. CIKK (1) BEKEZDÉSE MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI SEMMISSÉG Szankciók. A versenykorlátozó megállapodás a következ
szankciókat vonhatja maga
után: - Közigazgatási jogi szankciók (jogsértés megállapítása, jöv re vonatkozó eltiltás stb.) - Polgári jogi szankció (semmisség beállta, kártérítési per)
85. (2). A 85. Cikk (2) bekezdése szerint a jelen Cikkely által tiltott megállapodások vagy döntések semmisek .
A semmisség tartalma. A (2) bekezdés azon túl, hogy a tiltott magatartások semmisségét kimondja, nem szól arról, hogy mit kell e fogalom alatt érteni, milyen konzekvenciák f dnek hozzá. Mivel egyes közösségi magánjogról még nem beszélhetünk, a semmisséget a tagállami jogoknak kell tartalommal megtölteni. A semmisségre bárki, id beli korlátozás nélkül hivatkozhat.
A semmisség következményei. A semmisség következményeit a tagállami jogok határozzák meg.
21
7. MENTESÍTÉSEK 7.1. Egyedi mentesítések Sok olyan megállapodás, testületi döntés és összehangolt magatartás létezik, amelyek a 85. Cikk (1) bekezdésében kimondott tilalom alá esnek, de a versenykorlátozás mellett olyan mérték pozitívumokat is megvalósítanak, vagy legalábbis el kívánnak érni, amelyek ellensúlyozzák a negatívumokat.
85. Cikk (3). A 85. Cikk utolsó bekezdése tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a versenysért magatartás, amelyre egyébként az (1) bekezdés megsértése miatt a (2) bekezdés semmisségét és egyéb szankciókat kellene alkalmazni, mégsem fog tilosnak min sülni.
A mentesítés formája. Az egyedi mentességet egyetlen szerv, az Európai Bizottság jogosult megadni. A Bizottság a mentesítést az érintetteknek címzett határozat formájában adja meg, amelyet a hivatalos közösségi lapban (annak is az L-sorozatában) tesznek közzé.
A mentesítés tárgya. A 85. Cikk (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés alkalmazásától - vállalatok közötti megállapodások vagy megállapodások csoportjai - vállalati társulások döntései vagy döntéseinek csoportjai - összehangolt magatartások vagy ezek csoportjai esetében lehet eltekinteni.
A mentesítés id beli hatálya. A bizottsági határozat semmiképpen sem egy örök érvény deklaráció, nem azt jelenti, hogy ezek után szabad a vásár. A mentesítés csak a határozatban foglalt feltételek teljes megtartása és csak meghatározott id szakra vonatkozóan lehetséges. A mentesítés négy feltétele. A jogalkotó által a vállalatokkal szemben támasztott igényeket négy pontba lehet összefoglalni: a) gazdasági el nyök (a megállapodásnak, döntésnek hozzá kell járulnia az árutermelés vagy a forgalmazás javításához, illetve a m szaki, technikai, gazdasági haladás el mozdításához) b) el ny a fogyasztónál is (a gazdasági el rehaladás ne csak a részes vállalatokra korlátozódjon, hanem azt a vásárlók is érzékeljék) c) szükségtelen korlátozás (a felek nem vállalhatnak fel szükségtelen versenykorlátozásokat, és nem járhat a megállapodás teljesítése a verseny megsz nésével) d) a verseny megsz ntetése (a verseny létezése tehát fontosabb érték, mint a nemlétéb l eredeztethet el nyök)
7.2. Csoportmentesítések A rendeletek. A Bizottság ilyen csoportmentesítési rendeletet egyrészt bizonyos
megállapodástípusok, illet leg egyes gazdasági ágak vonatkozásában alkotott.
22
A csoportmentesítési rendeletek közös jellemz i. A különböz területekre vonatozó csoportmentesítési rendeletek nagyon hasonló formában, szerkezetben jelentek meg: a) Preambulum (a rendeletek bevezet szakasza tartalmazza a jogszabály f bb elveit, a szükséges hivatkozásokat, mentesített megállapodás típusát, annak gazdasági el nyeit, azokat a megállapodásokat, amelyek nem vonhatók a rendelet hatálya alá) b) 1. Cikk (rendre definiálja azt a megállapodást, amelyet csoportmentességben kíván részesíteni) c) Fehér lista (tartalmazza azokat a versenykorlátozásokat, amelyek szükségképpen elemei az ilyesfajta szerz déseknek, illetve azokat, amelyek még megengedhet nek misülnek) d) Fekete lista (azokat a versenykorlátozásokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság olyan súlyosnak ítél meg, hogy egyetlen megállapodásban sem engedhet k meg) e) Kötelez elemek (egyes rendeletek5 tartalmaznak olyan felsorolást is, amelyben szerepl elemeket egy szerz désnek feltétlenül tartalmaznia kell ahhoz, hogy a mentesítésb l fakadó el nyöket élvezhesse) f) Oppozíciós eljárás (azok a megállapodások, amelyek olyan versenykorlátozó kitételeket tartalmaznak, amelyekr l nem szól a fehér lista, de ugyanakkor nem tartoznak a fekete listára sem) g) Információk (a rendeletek rendelkeznek az információk titkosságáról) h) Gazdasági egység Kapcsolt vállalatok (meghatározza, hogy mikor tekinthet két vagy több vállalt egymással kapcsolatban állónak) i) Id beli hatály (a rendelet által biztosított kedvezményekben mikortól érszesül egy megállapodás)
7.2.1. Az egyes csoportmentesítési rendeletek -
5
Kizárólagos értékesítési megállapodások Kizárólagos beszerzési megállapodások Gépjárm forgalmazás Szakosodási megállapodások Kutatási és fejlesztési megállapodások Franchise szerz dések
Gépjárm vek értékesítésér l szóló rendelet 5. Cikke és a kutatásról és fejlesztésr l szóló rendelet 1. Cikke.
23
8. A 85. CIKK ÖSSZEFOGLALÁSA 8.1. 1. lépcs A megállapodást – függetlenül attól, hogy az versenytársak között jött létre vagy sem - részletesen meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az (1) bekezdés fogalmi elemei fennállnak-e Ha ezek közül akár egy is hiányzik (pl. nincs hatás a tagállamok közötti kereskedelemre, vagy a de minimis szabály alapján elhanyagolható e hatás), akkor a megállapodás nem esik a közösségi versenyjog hatálya alá, így fel sem merülhet annak a közös piaccal való összeegyeztetheségének kérdése. Ha a megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás a 85. Cikk (1) bekezdése alá esik, akkor még mindig nem biztos, hogy az EK jog el is ítéli azt.
8.2. 2. lépcs Ha a megállapodás a 85. Cikkely (1) bekezdése alá esik, következ lépésként azt kell megnézni, hogy az adott szerz dés tárgykörében létezik-e csoportmentesítési rendelet, és csak ezzel kompatibilis korlátozások szerepelnek-e a megállapodásban – adott esetben úgy kell fogalmazni a szerz dést, hogy az a csoportmentesítés alá essen, ezzel ugyanis sok id t és fáradságot takaríthatnak meg a felek. Ha a megállapodás csoportmentesítés révén mentességet élvez, akkor a rendelet hatályának lejártáig az adott szerz dés nem min síthet jogsért nek.
8.3. 3. lépcs Ha nincsen alkalmazható csoportmentesítési rendelet, akkor még mindig a vállalatok rendelkezésére áll a 85. Cikk (3) bekezdése lapján az egyéni mentesítés, illetve meger sít levél kérése – ehhez azonban már be kell jelenteni a megállapodást a Bizottságnak.
8.4. 4. lépcs Ha a versenykorlátozás az (1) bekezdés szerint tilosnak min sül és sem csoport-, sem egyedi mentességben nem részesül, akkor – akár közösségi (Bizottság), akár tagállami szinten (versenyhivatal, bíróság) – alkalmazásra kerül a (2) bekezdés, amely semmissé nyilvánítja a jogsért magatartást a 19. sz. végrehajtási rendeletben – illetve tagállami szint jogalkalmazás esetén a nemzeti jogszabályokban – foglalt egyéb szankciók, így komoly bírság kiszabására kerülhet sor.
8.5. 5. lépcs A Bizottság határozatait természetesen meg lehet támadni az Els fokú Bíróság el tt, ami a feleknek kedvez ítéletet hozhat, vagy legalábbis új eljárás lefolytatására kötelezheti a Bizottságot. Jogkérdésben tovább lehet fellebbezni az EKB-hoz. Ha tagállami versenyhatóság alkalmazta a 85. Cikk (1) bekezdést, akkor a tagállami (általában közigazgatási) bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni. 24
9. A PIACI ER FÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS A RSZ 86. CIKKELYE 9.1. Áttekintés A RSZ 86. Cikkelye egyrészt tiltja az olyan visszaéléseket, amelyek közvetlenül sértik a fogyasztók és a versenytársak jogos érdekeit, másrészt hatálya alá tartoznak az olyan magatartások is, amelyek els sorban versenyellenesek, mivel rombolják a hatékony versenystruktúrát.
A 86. Cikk. A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos piac területén vagy annak egy jelent s részén fennálló er fölényes helyzettel való visszaélés akár egy, akár több vállalat által, amennyiben ez a Tagállamok közötti kereskedelem akadályozásához vezethet. Ez a visszaélés különösen a következ formákban jelentkezhet: a) méltánytalan eladási vagy vételárak, egyéb üzleti feltételek kikényszerítése; b) a termelésnek, a forgalmazásnak vagy a m szaki fejlesztésnek a fogyasztók kárára történ korlátozása; c) azonos ügyletek esetén a kereskedelmi partnerekkel szemben eltér feltételek alkalmazása, amely által azok versenyhátrányba kerülnek; d) a szerz dések megkötésének kiegészít szolgáltatások elfogadásához való kötése, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem állnak kapcsolatban a szerz dés tárgyával.
9.2. A piaci er fölény Domináns helyzet. Piaci er fölényen a vállalat olyan helyzetét kell érteni, amely a piaci hatalmánál fogva olyan kedvezményezett helyzetet teremt számára, amelyben mást is megtehet, mint versenytársai, azaz valamilyen mértékben függetlenedni tud a piac törvényeit l (pl. versenytársainak árcsökkentésére nem hasonló lépéssel válaszol).
Több vállalat – oligopolisztikus dominancia. A 86. Cikk „akár egy, akár több vállalat” részér l tanusított visszaélést hivatott tiltani. Kollektív piaci uralomról akkor beszélhetünk, ha több vállalat együttesen valósítja meg a 86. Cikkely tényállását. A piaci er fölény fennállása minden esetben alapos vizsgálatot kíván meg, amelynek két kérdésre kell választ adnia: 1. Hogyan definiálható a releváns árupiac, valamint a földrajzi piac? 2. Az 1. pont szerint definiált területen, a szóban forgó vállalat és a többi piaci szerepl gazdasági erejét nagyító alá véve fennáll-e az er fölényes helyzet?
9.2.1. A releváns árupiac A gyakorlat azokat a termékeket sorolja ugyanabba az árupiacba, amelyek tulajdonságaik, funkciójuk, min ségük, áraik stb. alapján a fogyasztók számára egymással helyettesíthet nek nnek. 25
9.2.2. A releváns földrajzi piac A piac fogalma magába foglalja az eladót, a vev t, hozzájuk kapcsolódóan a kereslet és a kínálat struktúráját és az adott terméket. A piac ezen túl egy konkrét helyhez is köt dik, ahol az adott áru tranzakciója lezajlik. Miután tisztáztuk, hogy mi az a releváns termékkör, amelyre vonatkozóan az er fölényes helyzetet mérlegelni kell, most ehhez az árukörhöz egy földrajzi kiterjedést is kapcsolunk, amely területen a domináns pozíció fennállhat.
9.2.3. Az er fölényes helyzet kritériumai Az er fölényes helyzet megállapításánál a következ szempontokat szokásos figyelembe venni: - a piaci részesedés nagysága (van egy olyan magas foka, amikor a többi tényez mérlegelése nem is nagyon számít, de van olyan szintje is, amikor az egyéb körülmények dönt ek lehetnek) - versenytársak piaci részesedése (egy vállalat részesedése mindig viszonylagos) - piacralépési akadályok (az aktuális piaci helyzeten túl a potenciális verseny lehet ségét is számításba kell venni az adott piacon) - pénzügyi és szellemi források (egy relatíve nem kifejezetten nagy (kb. 30-40%-os) piaci részesedés a valóságban sokkal jelent sebbnek t nhet, ha tudjuk, hogy a vállalat mögött nagy anyagi források állnak) - a vállalat magatartása (a küls szemlél , a fogyasztó számára talán ez a legszembet bb ismérve az er fölényes helyzetnek)
26
10. VISSZAÉLÉS AZ ER FÖLÉNYES HELYZETTEL 10.1. A visszaélésr l általában Visszaélés. Visszaélésen olyan jogtalan magatartást értünk, amikor valaki egy egyébként t megillet jogot úgy használ fel, hogy az a köz, illetve az érintett fogyasztók számára káros következményekkel jár.
Visszaélés-típusok. A következ elkövetési magatartásokat ismerjük:
1. 2.
3.
4.
Szerz déskötés megtagadása (az er fölényes helyzetben lev vállalat visszaélést valósít meg, ha objektív indokon túlmen okból kifolyólag nem köt szerz dést a hozzá forduló keresked vel, vásárlóval) Árpolitika a. túlzott nagyságú árak (egyfajta irreális extraprofit) b. felfaló árazás (a vállalat a termelési és egyéb költségei alatti áron ad el) c. diszkriminatív árazás (a vásárlók, vagy a tagállamok szerinti megkülönböztetés) Kizárólagos értékesítés a megrendel k lekötése (az er fölényes helyzetben lév vállalat már nagyságából és az ezzel járó el nyökb l kifolyólag is el nyt élvez a fogyasztók „elcsábítása” révén) a. kizárólagos ellátási, forgalmazási jog kikötése b. ségkedvezmény Jogtalan árukapcsolás (egy árut egy másikkal együtt helyeznek forgalomba – tehát eg kiadás maga után vonz egy másik kiadást)
27
11. A 86. CIKK ÖSSZEFOGLALÁSA 11.1. 1. lépcs A Bizottság el ször azt állapítja meg, hogy az érintett vállalat er fölényes helyzetet élvez-e: ehhez: - definiálja a releváns árupiacot, - lehatárolja a releváns földrajzi piacot, - majd megvizsgálja a piaci viszonyokat, a piaci struktúrát (piaci részesedés, versenytársak ereje stb.).
11.2. 2. lépcs Következ teend annak megállapítása, hogy a vállalat tanusított-e olyan magatartást, amelyet kiváltságos helyzetével való visszaélésként lehet megítélni.
11.3. 3. lépcs Végezetül azt kell megnézni, hogy a versenyen esett sérelem alkalmas-e arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet akadályozza. A 85. Cikkt l eltér en itt egyszer bb a jogalkalmazó dolga, mivel az er fölénnyel való viszszaélés alól nem lehet mentesítést szerezni.
11.4. 4. lépcs A Bizottság határozatát természetesen ebben az esetben is meg lehet találni az Európai Bíróság (EFB) el tt. A Cikkely alkalmazása egyaránt történhet közösségi és tagállami hatáskörben.
28
12. KÜLÖNLEGES STÁTUSZÚ ÉS ÁLLAMI VÁLLALTOK A RSZ 90. CIKKE 12.1. Áttekintés Ha a szabad verseny követelményét komolyan vesszük, akkor ezzel ellentétes lehet az állam és vállalatai, valamint a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatok között fennálló szoros-bizalmas viszony, amely révén az állam ket a magáncégekkel szemben el nyökhöz juttathatja. E dilemmából született a RSZ 90. Cikke, amely középutas megoldást kíván adni. Az EK szabályozása az állami vállalatokat alapvet en a RSZ szabályainak – így a versenyszabályoknak is – aláveti, de ugyanakkor a Cikk (2) bekezdése kivételeket is megállapít – ezek a kivételek azonban nem eredményezhetik a kereskedelem közösségi érdekkel ellentétes alakulását.
90. Cikk.
(1) A Tagállamok az állami vállalatok és azon vállalatok vonatkozásában, amelyeknek különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, nem hoznak és nem tartanak fenn olyan intézkedéseket, amelyek a jelen Szerz déssel, különösen annak 7., valamint 85-94. Cikkeivel ellentétesek. (2) Az általános gazdasági érdek szolgáltatással megbízott, vagy fiskális monopólium jelleg vállalatokra e Szerz dés el írásai, különösen a versenyszabályok annyiban érvényesek, amennyiben ezen el írások alkalmazása a rájuk ruházott különleges feladatok fejl dése jogilag vagy ténylegesen nem akadályozza meg. A kereskedelmi forgalom fejl dése nem csorbítható olyan mértékben, hogy a Közösség érdekeivel ellentétes legyen. (3) A Bizottság felügyel e Cikk alkalmazására, és szükség esetén megfelel irányelveket bocsát ki, vagy határozatokat a Tagállamok részére.
12.2. A 90. Cikk A 90. Cikk (1) bekezdése tilalmának tartalma. A RSZ megtiltja a tagállamoknak, hogy az állami vállalatok és a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatok vonatkozásában olyan állami intézkedést hozzanak, illetve tartsanak fenn, amely következtében a vállalat megsérti a versenyszabályokat.
A (2) bekezdés tartalma. A 90. Cikk (2) bekezdése az általános gazdasági érdek szolgáltatással megbízott vállalatok – és a gyakorlatban elhanyagolható szerepet játszó fiskális monopóliumok – tekintetében pontosítja a versenyszabályokat. A (3) bekezdés. A 90. Cikk (3) bekezdése egy speciális kikényszerítési eljárást tartalmaz: a Bizottság szükség esetén megfelel irányelveket bocsát ki vagy határozatot hoz a tagállam számára.
29
13. ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK 13.1. Áttekintés 92. Cikk.
(1) Amennyiben e Szerz dés másként nem rendelkezik, azon állami vagy állami pénzeszközökb l biztosított támogatások, bármilyen jelleg ek legyenek is, amelyek meghatározott vállalatoknak vagy termelési ágaknak nyújtott kedvezményekkel a versenyt torzítják vagy annak torzításával fenyegetnek, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal, feltéve hogy a Tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják. (2) A közös piaccal összeegyeztethet k a) az egyéni felhasználóknak nyújtott szociális jelleg támogatások, ha azokat nem az áru eredetén alapuló diszkriminációval nyújtják; b) természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk orvoslására nyújtott támogatások; c) Németország megosztottsága miatt a Német Szövetségi Köztársaság hátrányosan érintett területeinek gazdasága számára nyújtott támogatások, amennyiben a támogatások a megosztás által okozott gazdasági hátrányok kiegyenlítéséhez szükségesek. (3) A közös piaccal összeegyeztethet nek lehet tekinteni: a) a kirívóan alacsony életszínvonalú vagy jelent s foglalkoztatási gondokkal küzd területek gazdasági fejl désének el mozdítására nyújtott támogatásokat; b) a közös európai érdek fontos terveinek el mozdítása érdekében vagy egy tagállam gazdasági életében jelentkez súlyos zavarok kiküszöbölésére nyújtott támogatásokat; c) meghatározott gazdasági ágak vagy gazdasági területek fejl désének el mozdítására nyújtott támogatásokat, amennyiben azok a kereskedelmi feltételeket nem változtatják meg a közös érdekkel ellentétes módon. A hajóépítéshez nyújtott, 1957. január 1-én fennálló és csupán a hiányzó vámvédelem pótlására szolgáló támogatásokat a vámok megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelel en, fokozatosan le kell építeni, fenntartva a jelen Szerz désnek a harmadik országokkal szembeni közös kereskedelempolitikára vonatkozó el írásait; d) a kultúra támogatását és a kulturális örökség meg rzését szolgáló támogatásokat, amennyiben ezek nem befolyásolják a kereskedelmi- és versenyfeltételeket oly módon, hogy ez a közös érdekkel ellentétes lenne; e) egyéb támogatásokat, amelyek a Tanács a Bizottság javaslatára min sített többséggel hozott határozatában megjelöl.
93. Cikk. (1) A Bizottság a tagállamokkal együttm ködve folyamatosan felülvizsgálja ezeket a támogatási szabályokat. A tagállamok számára olyan célszer intézkedéseket javasol, amelyeket a folyamatos fejl dés és a közös piac m ködése megkövetel. (2) Amennyiben a Bizottság, miután az érdekeltnek megfelel határid t biztosított a nyilatkozattételre, megállapítja, hogy egy állami vagy állami eszközökb l biztosított támogatás a 92. Cikk szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen vagy azt visszaélésszer en alkalmazzák, határozatot hoz arról, hogy azt az érintett állam a Bizottság által megállapított határid n belül meg kell hogy szüntesse vagy meg kell hogy változtassa. 30
Amennyiben az érintett állam ennek a határozatnak a megállapított határid n belül nem tesz eleget, a Bizottság, vagy bármelyik érintett állam a 169. és 170. Cikkt l eltér en, közvetlenül a Bírósághoz fordulhat. A Tanács valamely tagállam kérelmére egyhangúlag úgy határozhat, hogy az illet állam által biztosított vagy tervezett támogatás, a 92. Cikkt l vagy a 94. Cikk szerint kibocsátott rendeletekt l eltér en a közös piaccal összeegyeztethet nek min sül, amennyiben rendkívüli körülmények indokolnak egy ilyen határozatot. Ha a Bizottság e támogatás érdekében a jelen bekezdés 1. albekezdésében el irányzott eljárást már megindította, az érintett állam részér l a Tanácshoz benyújtott kérelem a Tanács nyilatkozatáig az eljárás felfüggesztését vonja maga után. Amennyiben a Tanács a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem nyilatkozik, a Bizottság dönt. (3) A Bizottságot minden támogatás tervezett bevezetésér l, módosításáról úgy kell id ben értesíteni, hogy nyilatkozni tudjon. Ha a véleménye, hogy egy ilyen terv a 92. Cikk szerint nem egyeztethet össze a közös piaccal, akkor haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés szerinti eljárást. Az érintett tagállam a szándékában álló intézkedést nem hajthatja végre a Bizottság végleges határozatának meghozatala el tt.
94. Cikk. A Tanács a Bizottság javaslatára és a Parlament meghallgatását követ en min sített többséggel meghozhatja a 92. és 93. Cikk céljainak megfelel bármilyen végrehajtási rendeletet, és megállapíthatja különösen a 93. Cikk (3) bekezdése alkalmazásának a feltételeit, valamint a támogatások azon fajtáit, amelyek ezen eljárás alól ki vannak véve.
13.2. Az állami támogatások fogalma a Római Szerz désben 92. Cikk. A RSZ 92. Cikk (1) bekezdés alapján öt ismérvvel rendelkezik a tiltott támogatás: 1. 2. 3. 4. 5.
kedvezményt foglal magában, tagállam az adományozó, vagy legalábbis tagállami forrásokból finanszírozódik, meghatározott vállalatoknak vagy iparágaknak biztosított kedvezményt, torzítja a versenyt, befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.
Kedvezmény. A támogatás nem feltétlen jelent az állam részér l aktív cselekményt, valamilyen egyébként jogos állami bevételr l való lemondás is állami támogatásnak min sül. Lényege az, hogy valamilyen formában megterhelje a költségvetést, akár többletkiadás, akár bevételkiesés címén. Tagállam. Állami támogatást a tagállam, illetve a helyi önkormányzat nyújthatnak. Meghatározott vállalat vagy iparág. A támogatások a kedvezményezettek meghatározottsága szerint horizontális (egy adott területen m köd valamennyi vállalatnak) és ágazati támogatásokra (meghatározott iparágak vállalatainak) oszthatók. Versenytorzítás. A versenytorzítás nagyságát az állami támogatás mértéke jelzi.
31
Kereskedelmi hatás. A támogatásnak a tagállamok közötti kereskedelem folyását befolyásolnia kell. A Bizottság kialakította maga de minis szabályát: - az 50.000 ECU/kiadási kategóriájú támogatások, amelyet a vállalt három éves id szak alatt kap meg, nem befolyásolják a kereskedelmet érezhet mértékben.
Az állami támogatások csoportosítás. A konkrét állami támogatási terveket három nagy csoportba lehet besorolni (átfedés lehetséges): - regionális támogatások (földrajzilag meghatározott terület a kedvezményezett), - ágazati támogatások (pl. hajóépítés, szén és acél, textil, autóipar) - horizontális támogatások (kutatás és fejlesztés, vállalatok megmentését és átszervezését szolgáló segélyek, ki- és középméret vállalatok, környezetvédelem támogatása)
13.3. Összeegyeztethet támogatások Kivételek. A 92. Cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásoló támogatások összeegyeztethetetlenek a közös piaccal. Nyilvánvaló, hogy az „összeegyeztethetetlenség” gyakorlatilag egybevág a tiltással, illetve az azt követ semmisségi szankcióval. Az általános tiltáshoz azonban kivételek is kapcsolódnak, melyeket a 92. Cikk (2) és (3) bekezdései sorolnak fel.
„Törvényes” kivételek. A (2) bekezdés három kivételt sorol fel (ezekben az esetekben állami támogatásról van ugyan szó, melynek közösségi dimenziója is lehet, de különböz megfontolásokból ezeket a jogalkotó kiemelte a tiltás alól): - egyéni felhasználónak nyújtott szociális jelleg támogatások; - katasztrófahelyzetek felszámolása; - a német megosztottságból ered károk orvoslása.
Mérlegelhet kivételek. Ezekben az esetekben nem is igazán kivételekr l, mind a Bizottság széles diszkrecionális6 jogkörébe es engedélyezésr l van szó. -
kirívóan szegény terület gazdasági el mozdítása közös európai érdek meghatározott gazdasági ágaknak vagy területeknek nyújtott támogatás kultúra
Összeegyeztethetetlen támogatások. A Bizottság kizárja a kivételek köréb l az exporttámogatást, az agrárpiaci rendtartás m ködését megzavaró mez gazdasági támogatást és a ködési segélyeket.
6
Saját magának fenntartott, kizárólagos (jog).
32
