Esztergom Város Képviselı-testületének 23/2013. (XII. 5.) önkormányzati rendelete az Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló 40/2005.(XI.5.) önkormányzati rendeletének módosításáról Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következıket rendeli el:
1. §
A RENDELET 1. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A rendelet hatálya Esztergom, Szenttamás városrész területére terjed ki. A területet határolja: a Bajcsy-Zsilinszky út – Batthyány Lajos utca – Basa utca – 16038/1 hrsz-ú Bánomi elkerülı út – Szent Tamás utca – Vörösmarty utca. ***”
2. §
A RENDELET 1. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A rendelet hatálya alá tartozó (1) bekezdés szerinti területen (a továbbiakban: a terület) az Étv, az OTÉK1 elıírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.”
3. §
A RENDELET 1. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A területen területet felhasználni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az OTÉK és e rendelet rendelkezései szerint szabad, a közterületeket érintı bármilyen rendezést végrehajtani - csak jelen rendelet és a hozzá tartozó 1-9. számú mellékletek alapján lehet.”
4. §
A RENDELET 2. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „2.§ (1) Az 1. melléklet tartalmazza a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (2) A rendelet 2. mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékő Szabályozási Tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi. (3) A 3. melléklet az övezetekhez tartozó paraméter táblázatokat tartalmazza. (4) A 4. melléklet az egyéb elıírásokat rögzítı táblázatokat tartalmazza a következık szerint: a) 4/1. táblázat: az Lk övezetekben egy homlokzatra vonatkozó magassági elıírások összegzése, b) 4/2. táblázat: többszintes növényállomány, tetıkertek beszámítása a zöldfelületi mértékbe. (5) Az 5. és 6. melléklet a jelen rendelethez tartozó ábrákat tartalmazza. (6) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: a) a 7. melléklet az önkormányzat elıvásárlási jogával, b) a 8. melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek lehatárolását, illetıleg jegyzékét tartalmazza.
1
a az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével alkalmazandó – 2018. december 31-ig, 1
(7) A 9. melléklet a helyi védelemre tervezett javasolt épületek és területek jegyzékét tartalmazza.”
5. §
A RENDELET 3. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „3.§ (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: SZT) szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) Az SZT kötelezı - szabályozási elemei: a) építési övezet, övezet jele és határa, b) tervezett szabályozási vonal, c) szabályozási szélesség, d) megszüntetı jel, e) az építési hely, ea) terepszint alatt és felett is beépíthetı része, eb) kizárólag terepszint alatt beépíthetı része, ec) kizárólag üvegtetıvel beépíthetı része, ed) védelemre javasolt épületre esı része, f) építési vonal, g) látványpont/ a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, h) kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz, i) kötelezı árkád létesítés (új épület esetén), j) szintszámkorlátozás területe, k) megırzendı fasor, l) tervezési terület határa. (3) Az SZT más jogszabály alapján kötelezıen betartandó elemei: a) országos védelmek: aa) mőemlék és mőemlék telke, ab) mőemléki jelentıségő terület határa, ac) mőemléki környezet határa, ad) régészeti terület határa, b) helyi védelmek: ba) helyi egyedi védelem alatt álló épület, bb) helyi védett utcakép, bc) helyi védett beépítési vonal, bd) kötelezıen megtartandó épület, épületrész (mőemléki vagy helyi egyedi védelem alapján), be) épületrész bontása esetén megtartandó utcafronti traktus vagy homlokzat (helyi védett utcakép alapján) bf) a városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok, védett látványok, bg) a teljes terület része a helyi örökségvédelmi rendelettel védett „helyi városszerkezeti jelentıségő terület”-nek. (4) Az SZT egyéb elemei nem kötelezıek, javasoltak, irányadónak tekintendık. A nem kötelezı érvényő, javasolt szabályozási elemektıl való eltérés a rendelet keretei között megengedett. (5) Az SZT nem kötelezı, javasolt szabályozási elemei: a) nem kötelezı megszüntetı jel, b) javasolt irányadó telekhatár, c) javasolt irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévı épület – megtartható vagy lebontható, e) helyi egyedi védelemre tervezett épület, f) terepszint alatti építés javasolt helye közterületen, g) emeletráépítés lehetısége, h) egybefüggı mélygarázs létesíthetı, 2
i) j) k) l) m)
közterületi építmény – lépcsısor, emelvény, mélygarázs lehetısége vizsgálandó, javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, javasolt fasor, közterületi használat jellemzıje: ma) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület Kö-U-F övezeten belül, mb) gyalogos közterületszakasz Kö-U-F vagy Z-Kp övezeten belül, vagy közhasználatú területsáv, mc) körforgalom lehetısége vizsgálandó.
(6) Az SZT alaptérképi és egyéb tájékoztató elemei: a) jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b) földhivatali térképen feltüntetett épület, c) földhivatali térképen nem feltüntetett, geodéziailag nem bemért épület, d) földhivatali térképen feltüntetett, már nem létezı, vagy jelentısen átépített épület, e) rétegvonal, f) jelentıs szintkülönbséget áthidaló közterületi rézső Kö-U vagy Kö-U-F övezeten belül, g) meglévı támfal, h) tömbszámozás. (7) A SZT-ben az építési övezet jeleként a szabályozási vonallal és övezethatárral lehatárolt építési övezetek, övezetek megkülönböztetésére az 5. számú melléklet 1. ábrája szerinti rövidített övezeti jel szolgál.”
6. §
A RENDELET 4.§ -ÁT MEGELİZİ CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ CÍM LÉP ÉS A 4. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „AZ ÉPÍTÉSI MUNKA ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 4.§ (1) A terület morfológiai viszonyai miatt geodéziai felmérés készítése szükséges a Madách tér – Szent Tamás utca – Basa utca – Batthyány Lajos utca – Bajcsy Zsilinszky utca által határolt területen. (2) Az SZT-n lehatárolt felszínmozgás(csúszás és omlás)-veszélyes területen kizárólag geotechnikai jelentés alapján kidolgozott terv szerint végezhetı: a) új épület létesítése, illetve a meglévı létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás, emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetıtér beépítés, pince-átépítés, bıvítés, továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékő megváltoztatása, rézső, feltöltés, pinceszint, mélygarázs, támfalgarázs létesítése, c) minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység. A geotechnikai jelentés ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok mőszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggı és feltétlenül együtt kezelendı terület lehatárolására. (3) A kertépítészeti terv készítése javasolt: a) a 20%-ot meghaladó lejtéső területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén. (4) Parképítést és a közterületek felszíni rendezését Közterület Alakítási Terv szerint kell megvalósítani. (5) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévı épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévı megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezését a homlokzat egészének összefüggésében kell megtervezni. (6) Új épület elhelyezésénél – amennyiben nem az eredeti épületkontúr szerint kerül kialakításra az építési helyen belül – az építészeti-mőszaki dokumentációhoz elıírt látványterv mellett a terület látképébe illesztett kilátási-rálátási terv készítendı, legalább a SZT-n meghatározott 3
látványpontokból. (7) A vonatkozó rendelkezések szerinti önkormányzati városi tervtanács elızetes véleményét ki kell kérni az Esztergom Város Önkormányzata építészeti-mőszaki tervtanácsának mőködésérıl 52/2012.(IX.26.) ör. rendeletben2 meghatározott esetekben.”
7. §
A RENDELET 5. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2)Telekosztás kivételével az elıírtnál kisebb mérető telek akkor alakítható ki, ha mérete az eredeti telekméretnél nagyobb lesz.”
8. §
A RENDELET 5. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) A SZT-n lehatárolt felszínmozgás(csúszás és omlás)-veszélyes területen pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt, a geotechnikai jelentés figyelelembevételével létesíthetı, az ily módon összegyőjtött felszín alatti vizek megfelelı elvezetésével egyidejőleg. Legfeljebb egy szint mélységő pinceépítmény létesíthetı.”
9. §
A RENDELET 6. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A SZT-n a közterületek kialakítására vonatkozó javasolt szabályozási elemeket a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók, vagy egyes szakaszok terv szerinti kialakítása attól eltérı is lehet.”
10. §
A RENDELET 6. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A Kö-U-F övezet területén a forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot szabad kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minıségő, természetes burkolat legyen, b) parkoló csak a területen lakók és tulajdonosok gépjármővei számára alakítható ki, c) jelen rendelet hatálybalépése után egyéb, nem lakófunkciójú rendeltetési egységhez közterületi parkoló nem létesíthetı, d) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni, kitiltva a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjármőveket a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett jármővek behajtásának biztosítása mellett, e) a meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor, a 50. § (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével.”
11. §
A RENDELET 6. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(4) A Kö-U-F és Z-Kp övezetek területén a gyalogosút és gyalogoslépcsı jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben – természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon.”
12. §
A RENDELET 6. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) A Vt építési övezeteket határoló közterületek és a Kö-U-F övezetbe sorolt közterületek burkolatát és végleges rendezését Közterület Alakítási Tervben (a továbbiakban: KAT) kell meghatározni.”
13. §
A RENDELET 6. §-A A KÖVETKEZİ (7) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(7) A Batthyány Lajos u. – Bajcsy-Zsilinszky u. – Vörösmarty u. – Szt. Tamás u. – Esze Tamás u. – hrsz.: 19918 déli és nyugati telekhatára – hrsz.: 19919 déli telekhatára – Galamb u. – Lépcsı u. – Török Ignác u. – Álmos u. által határolt területen mélygarázs a közterületre kinyúlhat, illetve mélygarázs önálló terepszint alatti közterületi építményként is létesíthetı: a) amennyiben a közmőrendszerek szakszerő üzemeltetése - átépítéssel, kiváltással, védelemmel vagy anélkül - a továbbiakban is biztosítható,
2
az 52/2012.(IX.26.) ör. rendelet Esztergom Város Önkormányzata építészeti-mőszaki tervtanácsának mőködésérıl, 4
14. §
b) a terepszint alatti építmény gépkocsival történı megközelítése a gyalogospreferenciájú területek használatát nem akadályozza, c) a mélygarázs be- és kihajtója a forgalmi rendbe illeszthetı módon kerül kialakításra, d) a mélygarázs közhasználata biztosított, e) közterületi mélygarázs esetén a telekingatlan alatti mélygarázzsal való összeköttetés esetén mindkét egység önálló épületszerkezetként kerül kialakításra, a telekhatáron dilatálva.” A RENDELET 7. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP:
15. §
„(1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos erre vonatkozó szerzıdést kötnek.” A RENDELET 7. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben meghatározott mértékig a településrendezési szerzıdésben rögzítettek szerint növelhetı.”
16. §
A RENDELET 8. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 7. számú mellékletében felsorolttulajdonában nem álló - ingatlanokra a település fejlesztése céljából elıvásárlási jogát biztosítja. A fejlesztési cél meghatározását a 7. melléklet rögzíti.”
17. §
A RENDELET 8. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Az Önkormányzat az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl.”
18. §
A RENDELET 8. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétıl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı.”
19. §
A RENDELET 8. § (7) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(7) Helyrehozatali kötelezettség rendelhetı el a 8. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra vonatkozóan, amennyiben az ingatlan állapota, homlokzatának, tetızetének állaga és kinézete sérti a harmonikus városképet, különösen, ha annak élet- és balesetveszélye is fennáll a közterületet használókra nézve. A polgármester önkormányzati hatósági döntésében figyelembe veszi az épület védettségét: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását a kötelezéstıl számított legfeljebb öt éven belül meg kell valósítani, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt öt éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását a kötelezéstıl számított legfeljebb tíz éven belül meg kell valósítani. Amennyiben az érintett épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyrehozatali kötelezettség érvényét veszti.”
20. §
A RENDELET 10. § -T MEGELİZİ CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ CÍM LÉP ÉS A 10. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, homlokzati kialakítására VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 10.§ (1) A védett területeken látszó könnyőszerkezetes épület nem létesíthetı. (2) A területen manzardtetı nem létesíthetı. (3) A területen a Vt övezetekben lapostetı kizárólag a terepszint alatti építmény, illetve a legfeljebb földszintes épület esetében tetıteraszként létesíthetı. A tetıterasz 5
a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban fedhetı. (4) A területen az Lk övezetekben épületen lapostetı kizárólag tetıteraszként alakítható ki, és területe nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület 20%-át. A tetıterasz a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban fedhetı. (5) Az épület jellegét / karakterét adó tetı 30-42° közötti hajlásszögő magastetıként alakítandó ki. (6) Az épület jellegét / karakterét adó magastetı-héjalás meghatározó anyaga – az egységes (homogén) felületi megjelenés érdekében – a következı lehet: a) egyszínő égetett cserép, b) réz vagy cink fémlemez, c) egyéb fémlemez ca) kizárólag a szükséges tetıhajlatoknál, illetve cb) az eredetileg egyéb fémlemez fedéső védett épület felújítása esetén, d) zöldtetı. Táblás jellegő fedés a b) és c) pontok szerinti esetekben megengedett. (7) A területen épületet színezni az alábbiak szerint lehet: a) az épületek közterület felıl látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erıs rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegő javításokat. b) Az eltérı színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetıfelépítmények, tetıhéjalások eseteit is. (8) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (9) Felújítás során az épület homlokzatán meglévı kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védıcsöveit el kell távolítani, illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani.”
21. §
A RENDELET 13. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (3) bekezdésben meghatározottak, valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain.”
22. §
A RENDELET 13. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A tetık héjalása nem tartalmazhat festett vagy eltérı színő héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenı motívumot.”
23. §
A RENDELET 13. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhetı el. A választási kampányok plakátjai és falragaszai – az erre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók.”
24. §
A RENDELET 14. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is.” 6
25. §
A RENDELET 14. § (7) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(7) A falsíkra merıleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttıl legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merıleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkra merıleges kell legyen.”
26. §
A RENDELET 14. §-A A KÖVETKEZİ (9) –(10) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(9) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja.” „(10) A megszőnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsısorban a Kérelmezı, annak megszőnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani.”
27. §
A RENDELET 15. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A területen önálló kirakatszekrény nem létesíthetı.”
28. §
A RENDELET 16. § -T MEGELİZİ CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ CÍM LÉP ÉS A 16. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „A HOMLOKZATON, TETİZETEN ELHELYEZHETİ EGYÉB TECHNIKAI- ÉS TÁJÉKOZTATÓ BERENDEZÉSEK 16.§ (1) Az épület bármely homlokzatán – beleértve a tetıhomlokzatot / tetızetet is – a kémény kivételével, tetıfelépítmény, -szerelvény, napkollektor, napelem, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés a közterület felıl látható pozícióban nem helyezhetı el a közvilágítási lámpa kivételével. (2) 8 m-nél keskenyebb közterület-szélesség esetén a közvilágítási lámpát és KRESZ-táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (3) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége kizárólag terepszinten takartan, vagy a tetı padlásterében rejtve alakítható ki, a kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. (4) A tetıszerkezeten / tetızeten napkollektor, napelem a közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag a tetıszerkezetbe süllyesztett módon alakítható ki. (5) Árusító automata berendezés a közterület felıl is láthatóan nem helyezhetı el. (6) Bankjegy automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthetı: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévı vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belsı falsíkjában. (7) Az épület közterületi homlokzatán a (6) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani, kivéve, ha az eredeti rendeletetési egységhez tartozó bankautomata berendezés új épület szerves homlokzati elemét képezi.”
29. §
A RENDELET 17. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthetı, meglévı pavilon a rendelet hatálybalépésétıl számított öt éven belül megszüntetendı.”
30. §
A RENDELET 17. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: 7
„(2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthetı, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 2,0 m.”
31. §
A RENDELET 17. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) Vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a mőanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók.”
32. §
A RENDELET 17. §-A A KÖVETKEZİ (6)-(7)-(8) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(6) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthetı.” „(7) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, mőanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétıl való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyıvel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani.” „(8) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthetı, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes.”
33. §
A RENDELET 18. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdetı-berendezés nem létesíthetı, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat.”
34. §
A RENDELET 18. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP:
35. §
„(4) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhetı el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége 0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színő nem lehet.” A RENDELET 19. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(4) A településközpont kiemelt területeit, illetıleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó Közterület Alakítási Terv alapján.”
36. §
A RENDELET 19. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba a (8) bekezdés szerinti utcaszakaszon, köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható.”
37. §
A RENDELET 19. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet, c) kézmőves-bolt, d) népmővészeti bolt elıtt megengedett. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhetı meg.”
38. §
A RENDELET 20. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „20.§ 8
A közterületek, valamint a közpark (Z-KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületrıl megközelíthetı raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari mőhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítı, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézmőipari mőhelyek, szolgáltatások kivételével, c) terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett.”
39. §
A RENDELET 21. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból meghatározott idıszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével.”
40. §
A RENDELET 21. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes kialakítás szerint szabad elhelyezni.”
41. §
A RENDELET 22. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A területen a közterület felé tömör kerítés alkalmazható a következık figyelembevételével: a) A tömör kerítés felületképzése: téglaburkolat, vakolt, kı vagy deszkapalánk lehet. b) A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. c) Oldal- és hátsókerti telekhatár mentén tömör kerítés nem alkalmazható.
42. §
A RENDELET 23. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „23.§ (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását: a) a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplécsık, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. b) A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. c) Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a) a közterület felıli támfal járdaszinttıl mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, b) a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (lásd az 5. számú melléklet 2/a. ábra). (3) Ha az eredeti terepszint és a magasabban fekvı közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhetı (lásd az 5. számú melléklet 2/b. ábra). (4) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú vagy – biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (5) Vasbeton szerkezető támfal csak természetes kı- vagy téglaburkolattal látható el, burkolatlan beton támfal nem létesíthetı. A 20 m2-nél nagyobb összfelülető támfal kialakítása vagy átépítése esetén - annak legalább felét – kertépítészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (6)Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején 9
folyóka), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) A kismértékő tereprendezéshez legfeljebb 1,0 m magas rönktámfal is alkalmazható.”
43. §
A RENDELET 24. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „24.§ (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása a) nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, b) 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A tereprendezés során a végleges rendezett terepszint – ha az övezeti elıírás a csatlakozó rendezett terepszintrıl másként nem rendelkezik - az eredeti terep szintmagasságához képest a) felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b) lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változhat meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) A tereprendezés során kialakuló rézsők hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m-nél a 23. § elıírásainak betartásával. (4) A tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából.”
44. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ III/A FEJEZET JELÖLÉSSEL: „III./A AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉRTÉKVÉDELME”
45. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 24/A. §-AL: „Kilátásvédelem 24/A.§ „A szabályozási terven jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát.”
46. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 24/B. §-AL: „ A helyi egyedi védelem vagy mőemléki egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 24/B.§ (1) Egyedi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti – építéskori – kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) Az eredeti épületnek megfelelı építménymagasság, vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhetı, ha egyébként azt, az övezeti elıírások lehetıvé teszik, kivéve, ha azt az SZT kifejezetten lehetıvé teszi. (3) Meglévı épület tetıtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthetı és bıvíthetı, de az épület emeletszinttel történı magasítása, tetıtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett, kivéve, ha az SZT errıl rendelkezik. (4) Meglévı homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz viszonyított távolsága és osztásuk kövesse az eredeti terv vagy a jelenlegi állapot szerinti homlokzati osztás- és ritmusrendszert. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthetı, mely nem érinti a fıhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetızeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes 10
homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével – csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (6) Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítı vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelezı a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kı vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedı fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan mőanyag redıny nem létesíthetı, redınytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redıny alkalmazható. Redıny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelı formában.”
47. §
A RENDELET 25. §-A ELİTTI FEJEZET MEGJELÖLÉS HELYÉBE A KÖVETKEZİ MEGJELÖLÉS LÉP: „III./B Különleges rendelkezések a természeti környezet védelmére”
48. §
A RENDELET 25. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet lehet telepíteni és fenntartani, kivéve, a) ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy b) ha a növényzet kihelyezését mőszaki adottságok nem teszik lehetıvé.”
49. §
A RENDELET 25. §-A A KÖVETKEZİ (4) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(4) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetık.”
50. §
A RENDELET 26.§ (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Új épületet elhelyezni, meglévıt bıvíteni csak akkor lehet, ha az – a gyümölcsfák kivételével nem jár meglévı fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés akkor lehetséges, ha a) a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását kertészeti szakvélemény igazolja, b) kertrekonstrukció során a besőrősödött faállomány ritkításra szorul, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja, c) a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges.”
51. §
A RENDELET 26. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) A területen nem telepíthetık a következı fafajok: a) nyárfa (semmilyen fajtája) (Populus), b) bálványfa (Ailanthus), c) eperfa (Morus), d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kıris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok.”
52. §
A RENDELET 28. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A terület egésze: 11
a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminıség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen lévı települések közé tartozik.”
53. §
A RENDELET 28. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység nem folytatható.”
54. §
A RENDELET 28. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység nem folytatható.”
55. §
A RENDELET 30. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Védett vagy védelemre javasolt épület esetén – ha a szabályozási terven az építési hely nincs rögzítve – építési helynek a meglévı épület által elfoglalt terület számít, és csak az eredeti épületkontúron belül végezhetı bármely építési munka.”
56. §
A RENDELET 30. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) Ahol meglévı épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül esı épületrészt el kell bontani. Az építési helyen belülre esı, szerkezetileg megtarthatónak ítélt épületrészre is teljesíteni kell az övezetben foglaltakat, különös tekintettel az építménymagasság elıírásaira.”
57. §
A RENDELET 30. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) A terület beépítési módját és az azon belüli épületelhelyezést az építési övezet és a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely rögzíti, mely a beépítés módja szerint lehet: a) oldalhatáros vagy b) zártsorú, azon belül az épület elhelyezése: ba) zártsorú, bb) zártsorú oldalhatáros, bc) zártudvaros, be) hátsó telekhatáros, c) a szabályozási tervben meghatározott építési hely szerint változó.”
58. §
A RENDELET 31. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) Ahol az építési vonal nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint szabad az épületet elhelyezni vagy bıvíteni az építési helyen belül.”
59. §
A RENDELET 32. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A telek utcai határvonaláig tartó építési helyen belül megengedett az épület legfeljebb 3,0 mes elıkertes elhelyezése ott, ahol az építési vonal nem került rögzítésre, és a kialakult terepviszonyok azt indokolják. Ez esetben az épülethomlokzat elıtti szakaszon 0,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthetı. Egyéb esetben elıkert csak ott alakítható ki, ahol a SZT azt rögzíti.”
60. §
A RENDELET 33. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A zártsorú oldalhatáros beépítési módú területen az épület egyik traktusa teljes hosszában a közterületi homlokvonalon álljon, másik traktusa az egyik oldalhatáron, kivéve, ha a szabályozási tervlap eltérı építési helyet határoz meg. Ahol nincs építési vonal rögzítve, ott épülethézag kialakítható.”
61. §
A RENDELET 33. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló 12
épület: a) tőzfalas homlokzati kialakítású vagy b) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbıvítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható.”
62. §
A RENDELET 36. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épületként kizárólag (továbbiakban: kiszolgáló épület) jármőtároló, és legfeljebb 3,0 m építménymagassággal létesíthetı.”
63. §
A RENDELET 36. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át.”
64. §
A RENDELET 36. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható.”
65. §
A RENDELET 36. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) Támfalgarázs csak közvetlen közterület felıli megközelítéssel – az (7) bekezdés figyelembevételével - és csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,0 m-nél nagyobb.”
66. §
A RENDELET 37. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) Kerti fürdımedence nem létesíthetı. Épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı.”
67. §
A RENDELET 38. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (5. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsővel kerül kialakításra, melynek rézsőmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsőmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú.”
68. §
A RENDELET 38. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(4) Lejtıs terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthetı építmény terep-csatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtı irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcsı, rámpa közvetlenül csatlakozik (5. számú melléklet 4. ábra).”
69. §
A RENDELET 39. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) A területen 50 m2-t meghaladó összesített hasznos szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetéső épület vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthetı.”
70. §
A RENDELET VI. FEJEZET CÍME HELYÉBE A KÖVETKEZİ FEJEZET SZÖVEG LÉP: „VI. A szabályozási határértékekre és a jármőelhelyezésre vonatkozó értelmezı rendelkezések” 13
71. §
A RENDELET 40. §-A ELİTTI CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ SZÖVEG LÉP: „A KÖTELEZİ ZÖLDFELÜLETI MINIMUM ÉS A HASZNOS SZINTTERÜLETI MUTATÓ ELİÍRÁSAI”
72. §
A RENDELET 40. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az elıírt legkisebb zöldfelületi érték 25%-át meg nem haladó mértékig.”
73. §
A RENDELET 40. §-A A KÖVETKEZİ (4)-(5)-(6) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(4) A tetıkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú melléklet 4/2.sz. táblázata szerint érvényesíthetı a zöldfelületi mutató számításánál.” „(5) Az 50 m2 alapterületet meghaladó egybefüggı tetıkert kialakításánál az automata öntözırendszer létesítése kötelezı, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe.” „(6) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az elıírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerő, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém vagy felületkezelt fa szerkezető legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m.”
74. §
A RENDELET 42. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2) A parkolási igényeket új építés esetén telken belül kell kielégíteni. Ahol a telekre a gépjármővel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévı terepviszonyok vagy meglévı épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.”
75. §
A RENDELET 42. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületrıl megközelíthetı telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetéső épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférıhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthetı, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül –, de 500 mes gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem megengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) mőködtetése során a parkolási egyidejőség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás idıbelisége is biztosítható.”
76. §
A RENDELET 42. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) Amennyiben a már meglévı épület miatt a személygépjármő tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhetı az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülető kerti tetıvel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, az alábbiak betartásával: a) lefedés a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, és b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, és c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, továbbá d) tetıhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. 14
Az így kialakított fedett parkolóhely bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható.”
77. §
A RENDELET 42. §-A A KÖVETKEZİ (7) BEKEZDÉSSEL EGÉSZÜL KI: „(7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tőzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja.”
78. §
A RENDELET 43. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „Területfelhasználás 43.§ „(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a településszerkezeti terv és a szabályozási terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait a 2. számú melléklet tartalmazza.”
79. §
A RENDELET 44. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „A beépítésre nem szánt és a beépítésre nem szánt területek övezetei 44.§ (1)A beépítésre szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok elıírásait a 45-47.§-ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközponti vegyes területek – Vt. (2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok elıírásait a 48-49.§-ok tartalmazzák: a) Közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek – Z. (3) A kiszolgáló utak célját szolgáló - övezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó elıírásokat a 6. §, az azokon elhelyezhetı köztárgyak, közterületi építmények, valamint építménynek nem minısülı egyéb tárgyak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a 17-21. §-ok tartalmazzák.”
80. §
A RENDELET 45. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „Lk jelő Kisvárosias lakóterületek ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI” (1) A kisvárosias lakóterület sőrő beépítéső, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kisvárosias lakóterületek - Lk a) Lk-O-25 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület b) Lk-O-35 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület c) Lk-OZ-45 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület d) Lk-OZ-50 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület e) Lk-OZ-60 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület f) Lk-OZ-65 Kisvárosias zártsorú, oldalhatáros beépítéső lakóterület g) Lk-Zh-65 Kisvárosias, zártsorú, hátsó-telekhatáros beépítéső lakóterület h) Lk-Zu-65 Kisvárosias, zártudvaros beépítéső lakóterület i) Lk-Éh-35 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület j) Lk-Éh-60 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület k) Lk-Éh-75 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület. 15
(2) Az Lk jelő (1) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt övezetek területén – a 42.§ (4) bekezdés együttes betartása mellett -: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) kulturális célú építmény, d) nem zavaró hatású kézmőipari épület létesíthetı. (3) A fı rendeltetéső lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként – a 42.§ (4) bekezdés együttes betartása mellett - : a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférıhely funkciók is létesíthetık. A lakófunkción és az a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthetı. (4) A (2) – (3) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a 45/D.§ (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (5) A telkeken új épület csak a közcsatornára való rákötés biztosítása esetén létesíthetı. (6) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére vonatkozó elıírásokat a jelen rendelet 30-35.§-ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhetı. (7) Meglévı telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhetı el épület, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. (8) Már meglévı épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén a telken négynél több lakás nem létesíthetı. (9) Legfeljebb egy lakás alakítható ki abban az épületben, melynek a telek beépítési mértékének számításánál figyelembe veendı alapterülete nem haladja meg a 120 m2-t. (10) Az Lk építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, a 3. számú melléklet 3/1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni.”
81. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 45/A. §-AL ÉS AZT MEGELİZİ CÍMMEL: „Lk Kisvárosias lakóterületek övezetinek magassági elıírásai 45/A.§ (1) Épület kialakítása során a (2)-(5) bekezdésben rögzített magassági elıírások együttes betartása kötelezı. (2) Az épület legnagyobb megengedett építménymagassága 5,0 méter. (3) Az épület egy homlokzatának legnagyobb megengedett magassága (F/L értéke) a) általános esetben 5,0 méter, 16
b) amennyiben az épület valamely alaprajzi kiterjedésében az eredeti terep függılegesen mért szintkülönbsége meghaladja az 1,0 métert, egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd 6. számú melléklet 1. ábra) esetében engedményes érték alkalmazható, mely ba) nem közterület felıli homlokzatnál (lásd. és 5. számú melléklet 5. ábra) 6,5 méter, bb) közterület felıli homlokzatnál (lásd. és 5. számú melléklet 5. ábra) 6,0 méter. (4) Az épület közterület felıli homlokzatának párkánymagassága sehol sem haladhatja meg a közterület felıli homlokzathoz rendezett végleges terep legmagasabb pontjától függılegesen számított a) 4,0 métert általános esetben, b) az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat esetében az 5,0 métert. (5) A közterület felıli homlokzat (lásd. 5. számú melléklet 5. ábra) (3) bekezdés szerinti megengedett legnagyobb magassága (F/L) a 15,0 méternél hosszabb kötelezı építési vonal esetén 0,5 méterrel növelhetı.”
82. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 45/B. §-AL ÉS AZT MEGELİZİ CÍMMEL: „ Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben az építményszintekre és az épületek terepre illesztésére vonatkozó elıírások 45/B.§ (1) Az épület-elhelyezés során a csatlakozó végleges rendezett terepszint az eredeti terep szintmagasságához képest a) felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b) lefelé legfeljebb 1,0 m-rel változhat meg. A telek további tereprendezése során a 24.§ elıírásai tartandók be. (2) A legalsó építményszint padlószintje az eredeti terep szintmagasságánál 1,0 méterrel lejjebb nem kerülhet, melytıl eltérni akkor lehet, ha a) a geotechnikai szakvélemény kifejezetten mást tart indokoltnak, b) a 36.§ (6) bekezdés szerinti támfalgarázs kerül kialakításra, c) az épületen belüli gépjármőtároló közvetlen közterület felıli megközelítéssel kerül kialakításra és a közterületi útpálya szintja valamint a telek homlokvonalán mért eredeti terepszint közötti különbség meghaladja az 1,0 m-t. (3) Épület építményszintjeinek összesített szintterülete (bruttó építményszint terület) nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület kétszeresét. (4) A szabályozási terven jelölt „Szintszámkorlátozás területe” jelő területen kizárólag egyszintes épület létesíthetı. (5) Jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épület nem beépített tetıterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték: a) ha a meglévı tetıtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetıleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévı tetıtéri kubatúra kihasználásából, illetve a tetıszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetıtéri kubatúrának megfelelı tömegő tetıtéri kialakításból adódik. (6) Az épület egy adott homlokzatán legfeljebb egy 3,0 méter szélességő homlokzatszakaszon létesíthetı kettınél több építményszint számára nyílászáró. (7) Az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd 6. számú melléklet 1. ábra) oromfallal nem alakítható ki.”
83. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 45/C. §-AL ÉS AZ AZT MEGELİZİ CÍMMEL: „Lk Kisvárosias lakóterületek 17
övezetiben az épületek kialakítására, külsı megjelenésére vonatkozó elıírások 45/C.§ (1) A kilátás biztosítása érdekében az Attila utca mentén / a szabályozási terven jelölt „Kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz” jelő utcaszakasz menti ingatlanokon nem haladhatja meg a telek homlokvonalánál a közterület szintmagasságától számított 1,0 métert a) az épület, építmény gerincmagassága, b) a kerítés, támfal, mellvéd tömörkialakítású része, mely fölött legalább 80%-os áttörtség / átlátszóság biztosítandó. (2) Az épületek tetıgerinceinek jellemzı iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merıleges, c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód esetén az utcai épületszárny párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merıleges, d) az utcával párhuzamos traktus esetén az utcával párhuzamos, kivéve, ha az utcával párhuzamos szakasz hossza párhuzamos gerinc kialakítását nem teszi lehetıvé. (3) Az utcára merıleges gerincő oldalhatárosan kialakított épületek tetızetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan szabad kialakítani.* (4) Az épület homlokzati kialakításánál a falfelületek és a nyílászárók egymáshoz viszonyított felületi aránya kövesse a területen jellemzı arányokat. (5) Épület közterület felöli homlokzatán erkély, zárterkély nem létesíthetı. (6) A tetıszerkezeten/ tetızeten nyílászáró nem létesíthetı a) a közterület felıli homlokzaton, és b) közterület felıl látható pozícióban bármely egyéb homlokzaton. (7) A tetıszerkezeten/ tetızeten közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag fekvı, tetısíkban kialakított nyílászáró létesíthetı. (8) A homlokzati anyaghasználat és színezés szabályai: a) A homlokzatfelületek jellegét / karakterét adó anyag aa) vakolt felület, ab) természetes kı, fa, tégla lehet. b) A meghatározó homlokzatfelületek színezésnél ba) vakolt felületen a fehér és a törtfehér árnyalatai, halvány-drapp színek, bb) kı, fa, tégla természetes színei, alkalmazhatók. c) A homlokzati nyílászárók elsısorban fából kell, hogy készüljenek. d) Mőanyag homlokzati nyílászáró fehér színben nem létesíthetı. A homlokzatok kialakítására vonatkozó általános, illetve a védett épületekre vonatkozó különleges szabályok együttes betartása mellett.”
84. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 45/D. §-AL: „Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben a kiszolgáló épületekre és melléképítményekre vonatkozó elıírások 45/D.§ (1) A jármőtárolást új épület elhelyezése esetén a fı rendeltetést szolgáló épület tömegén belül javasolt megoldani. Kiszolgáló épületként önálló gépjármőtároló csak a 36.§-ban meghatározottak figyelembevételével helyezhetı el. (2) A területen a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) önálló – épülettıl különálló kirakatszekrény, b) siló, c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, 18
valamint d) állatkifutó, húsfüstölı, jégverem. (3) Az övezetek területén nem helyezhetı el az elıkertben, oldalkertben vagy hátsókertben: kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor. Üvegház csak azon telkek hátsókertjében létesíthetı, legfeljebb 2,0 m-es párkánymagassággal, melyek hátsókertje legalább 2,0 m-es támfallal határolt a hátsó telkek felıl. (4) Telkenként csak egy gépkocsi bejárat építhetı.”
85. §
A RENDELET 46. § -T MEGELİZİ CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ CÍM LÉP ÉS A 46. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉSEK LÉPNEK: „Vt jelő Településközponti vegyes területek Általános övezeti elıírásai 46.§ (1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintő igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató vendéglátó és szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Településközponti vegyes területek – Vt a) Vt-Zu-80/1 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület b) Vt-Zu-80/2 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület c) Vt-Z-100 Településközponti vegyes, zártsorú beépítéső terület d) Vt-Éh-80 Településközponti vegyes építési hely szerint változó beépítéső terület e) Vt-t Templom terület. (2) A Vt jelő építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és a helyi települési szintő közintézményi-, kereskedelmi-, szolgáltató és idegenforgalmat szolgáló épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (3) A Vt jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) közintézmény épület, b) igazgatási épület, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) legfeljebb 1000 m2 összesített hasznos szintterülető kereskedelmi rendeltetéső építmény, e) szolgáltató, vendéglátó épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) irodaépület, h) egyéb közösségi szórakoztató épület, i) lakóépület, j) parkolóház, mélygarázs, k) nem zavaró hatású kézmőipari építmény, l) turizmussal kapcsolatos építmény. (4) Az övezetek területén a megengedett fı rendeltetéső épületeken belül a fı rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátói, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) igazgatási, kulturális, mővelıdési és oktatási célú, f) szórakoztatási, g) egészségügyi, szociális, egyházi, 19
h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézmőipari, valamint j) lakás – a 46/B§. (4) bekezdés figyelembevételével – rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (5) A (3) – (4) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület – a terepszint alatt létesíthetı önálló jármőtárolók kivételével – nem helyezhetı el. (7) Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmő-csatlakozási mőtárgy, b) kerti építmény, c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, e) kerti szabadlépcsı, tereplépcsı, f) zászlótartó oszlop helyezhetı el. (8) A Vt jelő építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának elıírt legkisebb és legnagyobb értékét a 3. számú melléklet 3/2. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.”
86. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 46/A. §-AL ÉS AZ AZT MEGELİZİ CÍMMEL: „Vt Településközponti vegyes területek övezeteinek magassági elıírásai 46/A.§ (1) Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben elıírt legnagyobb magasságot. (2) Zártsorú épületcsatlakozás esetén a) az új vagy átépítésre kerülı épület közterület felıli egy homlokzatának párkánymagassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon; b) ha az átépítésre kerülıépület párkánymagassága a szomszédos épületnélmagasabb, akkor az eredeti párkánymagasság átépítés esetén megtartható, de tovább nem növelhetı. (3) Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbıvítés nem csatlakozik, a (2) bekezdés szerinti párkánymagasság - a jelentıs terepeltérés miatti magasságkülönbség kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek párkánymagasságát, az építménymagasság és a homlokzatmagasság elıírt értékeinek betartása mellett.”
87. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL A KÖVETKEZİ 46/B. §-AL ÉS AZ AZT MEGELİZİ CÍMMEL: „Vt Településközponti vegyes területek övezeteinek egyéb elıírásai 46/B.§ (1) Az épület meglévı udvara üvegtetıvel lefedhetı az építési helyen belül vagy ahol a szabályozási terv e célból azt rögzíti. (2) Mőemlék épület esetén az üvegtetıvel való udvarlefedés során az építészeti értékeket és 20
részleteket figyelembe kell venni. (3) Az övezetek területén a 7.§ szerinti közhasználat céljára átadott területre vonatkozó szintterületi mutató engedményét a 3. számú melléklet 3/2. táblázat tartalmazza. Közhasználat céljára az (1) bekezdés szerint üvegtetıvel fedett udvar is kijelölhetı, amennyiben az gyalogospasszázs részét képezi. (4) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetık a tőzvédelmi szempontok figyelembe vételével. A közterület felé a földszinten új lakást létesíteni, illetve meglévı helyiség rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet, de meglévı lakás rendeltetése továbbra is megtartható. (5) Az épületek tetızetén álló tetıablak, tetısík ablak a közterület felıli oldalon nem létesíthetı. A belsı udvarra nézıen álló tetıablak kialakítható, mőemlék épület védelmi szempontjainak figyelembevételével. (6) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatsávját a közterület felıli oldalon antigrafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévı épület földszinti homlokzatfelületeirıl a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. (7) A Batthyány Lajos utca 7 – 21. szám közötti telkek esetén a telek hátsó határán jelölt építési helyen belül – legfeljebb 4,5 m-es szintmagasságú - tetıterasz kialakítható. (8) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak mélygarázsban, fásított felszíni parkolóban vagy jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkoló-létesítményben oldható meg a 42.§ figyelembevételével.”
88. §
A RENDELET 47. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Vt-t jelő építési övezet területe templom és kegyeleti emlékek elhelyezésére szolgál.”
89. §
A RENDELET 48. §-A ELİTTI CÍM HELYÉBE A KÖVETKEZİ CÍM LÉP: „Kö-U és Kö-U-F Közlekedési célú közterületek övezeti elıírásai”
90. §
A RENDELET 48. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Az övezetek területe kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegő jelentıs közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.”
91. §
A RENDELET 48. § (2) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(2)Az utakat - közutak, kerékpár- és gyalogutak - és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyőlı csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közmővek megfelelı elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban elıírt feltételek, jellemzık megvalósítása biztosítható legyen.”
92. §
A RENDELET 48. § (4) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(4) Az övezetekbe tartozó egyes közterületek a 19. §-ban megjelölt szakaszaira vonatkozóan azok átépítése, területükön köztárgyak elhelyezése, növényzet telepítése a 4. § (4) bekezdés szerinti KAT alapján lehetséges.”
93. §
A RENDELET 48. § (5) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(5) Az övezetek területén önálló üzemanyagtöltı állomás, illetıleg egyéb gépjármő szolgáltató építmény nem létesíthetı.” 21
94. §
A RENDELET 48. § (6) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(6) Az övezetek területén a meglévı növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közmővek mőtárgyait, jelzıberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni.”
95. §
A RENDELET 48. § (7) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(7) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezetek területén lévı, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra.”
96. §
A RENDELET 48. § (8) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(8) A Kö-U-F övezet területén forgalomcsillapított és gyalogos közlekedési felületet kell kialakítani az SZT-n jelöltek szerint, az (1)–(7) bekezdésben foglaltakon túl a 6.§ (3)-(5) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével.”
97. §
A RENDELET 49. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „49.§ (1) Az övezetek jellemzıen állandóan zölddel fedett, köztérként, parkként kialakított zöldterületek, melyek közútról, köztérrıl közvetlenül megközelíthetık. (2) A területen a zöldterületek: a) Z-FK Fásított köztér b) Z-KP Közpark. (3) Ha a Z-FK és a Z-KP övezet telekhatára nem azonos az övezethatárral, akkor az övezethatár mentén közterületek közötti telekhatár alakítható ki. (4) Az övezetek területén közutat, gépjármővárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet elhelyezni nem lehet. Kivételesen – amennyiben arra más terület mőszaki okokból nem jelölhetı ki, a közmőrendszerek szükséges építményei elhelyezhetık. (5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthetı a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetıként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthetı. Egyéb építmény – a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhetı el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. § (4) bekezdés szerinti KAT alapján lehetséges. Z-FK övezet területén kialakult állapotként meglévı korábbi közmőépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható a hozzátartozó terasszal együtt, bıvíteni nem lehet. (6) Az Z-FK övezetek területén közhasználat elıl elzárt területet nem szabad kialakítani, a területek nem keríthetık le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédı rácsok és korlátok kivételével. (7) A Z-KP közpark területén játszókertet és pihenıkertet szabad létesíteni. (8) A Z-KP övezet területén közhasználat elıl elzárt területet kialakítani nem lehet. (9) A Z-KP övezet területén a környezı épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethetı, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, burkolatként a környezı közterületek díszburkolata alkalmazandó, azok hiányában azt kertépítészeti tervben kell meghatározni. Az így kialakított vendéglátó teraszokon kiszolgáló építmény, védıernyı szerkezet, lábon álló kerti tetı nem létesíthetı. (10) Az Z-FK és Z-KP övezetben létesíthetı épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az övezetek területén: 22
a) b) c) d)
a legkisebb kialakítható telekméreteket, a beépítés legnagyobb mértékét, a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, a 3. melléklet 3/3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.”
98. §
A RENDELET VIII. FEJEZET CÍME HELYÉBE A KÖVETKEZİ FEJEZET SZÖVEG LÉP: „VIII. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELİÍRÁSAI”
99. §
A RENDELET KIEGÉSZÜL AZ 50. § -T MEGELİZİ KÖVETKEZİ CÍMMEL ÉS AZ 50. §-A HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „Közmővesítettség, mérnöki létesítmények elhelyezése és kialakítása 50.§ (1) A területen csak teljes közmővesítettségő telken szabad épületet elhelyezni. (2) Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése elıtt létesített épület szennyvizeinek elvezetését szennyvíz-szikkasztóval oldották meg, úgy haladéktalanula közcsatornába való bekötést meg kell valósítani. (3) A területen oszloptranszformátor nem létesíthetı, új transzformátor állomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. Közterületi trafó terepszint alatt helyezendı el, amennyiben az mőszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani. (4) A területen új légvezeték nem létesíthetı, már üzemelı hálózat csak földkábeles kiépítéssel bıvíthetı, kivéve, ahol a közterület szélessége miatt a közmővezetékek elıírt védıtávolságai a földkábeles kiépítést védelmi eszközök (védıcsı) alkalmazásával utólag nem teszik lehetıvé falban. Házi bekötés csak földkábellel lehetséges. (5) A terület közterületeit érintı földkábelek és közmővezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) Felszín feletti kábel-csatlakozó szekrény vagy mőtárgy nem létesíthetı. (7) Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhetı el, úgy annak helyét meglévı épületben vagy újonnan épülı épületben, illetıleg a közterület felıli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés megközelítését biztosítani kell. (8) Közmőmőtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelıket - a területen csak sötétzöld színőre festhetık, a tőzcsapok, illetıleg gázcsapok jelzése kivételével.”
100. §
A RENDELET 51. § (1) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(1) Ez a rendelet az elfogadását követı 30. napon lép hatályba.”
101. §
A RENDELET 51. § (3) BEKEZDÉSE HELYÉBE A KÖVETKEZİ RENDELKEZÉS LÉP: „(3) A SZT-n a 3. § (5) bekezdés e) pontja szerint védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le.”
102. §
A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
103. §
A Rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 23
104. §
A Rendelet 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.
105. §
A Rendelet 4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.
106. §
A Rendelet 5. számú melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.
107. §
A Rendelet 6. számú melléklete helyébe jelen rendelet 6. melléklete lép.
108. §
A Rendelet 7. számú melléklete helyébe jelen rendelet 7. melléklete lép.
109. §
A Rendelet kiegészül a jelen rendelet 8. melléklete szerinti 8. melléklettel
110. §
A Rendelet kiegészül a jelen rendelet 9. melléklete szerinti 9. melléklettel
111. §
(1) (2)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Ez a rendelet a kihirdetést követı 30. napon lép hatályba. HATÁLYÁT VESZTI A RENDELET: 5.§ (3)-(5), (7)-(10) bekezdései 6.§ (5) bekezdése 7.§ (4) bekezdése 8.§ (5), (6) bekezdései 9.§ 11.§ 12.§ 25.§ (3) bekezdése 26.§ (2), (3), (6) bekezdései 27.§ 36.§ (4), (5) bekezdései 41.§ 47.§ (3), (4) bekezdései 51.§ (4) bekezdése
Tétényi Éva polgármester
Dr. Sarkantyu Lajos Adrián aljegyzı
A rendeletet kihirdetem: Esztergom, 2013.
Dr. Sarkantyu Lajos Adrián aljegyzı
24
