1. A bejelentésre meghatalmazottak számára vonatkozóan van-e korlátozás cégenként?

1. A bejelentésre meghatalmazottak számára vonatkozóan van-e korlátozás cégenként? Nincs ilyen korlátozás. 2. A vonatkozó rendelkezések szerint az EKAER szám megállapítása érdekében szükséges bejelentést az adózó ügyfélkapu regisztrációval rendelkező meghatalmazottja teheti meg, aki az EKAER honlapján regisztrált. Ez kérdésessé teszi, hogy a logisztikai szolgáltató képviselője eljárhat-e a feladó nevében. A bejelentésre kötelezett és a bejelentésre jogosult adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen jelenti be az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendeletben meghatározott adatokat. A bejelentést az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó, az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja az Art. szabályai szerint az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. Az adózó megjelölhet olyan személyeket is, akik az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag az EKAER számhoz tartozó termék(ek) általános (kereskedelmi) megnevezés, vámtarifaszám, további vámtarifaszámmal azonosított tételsor feltüntetése, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg, kockázatos termék esetében az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték/adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában az adó nélküli előállítási érték, továbbá a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszám adatainak együttes vagy külön-külön történő módosítására jogosultak, illetve kizárólag a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát jelenthetik be vagy módosíthatják. Fontos, hogy az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat. Fontos kiemelni, hogy a bejelentésre az adózó által – az EKAER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy. Bejelentésre kötelezett személyek 1. A fuvar megkezdése előtt kinek és mikor kell bejelenteni a szállítást? Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldön található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén: Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú közúti behozatal esetén az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdés b)-k) és m) pontjaiban

meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén az adatok bejelentésére az állami adóés vámhatósághoz a feladó kötelezett. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-j), l) és m) pontjában meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER szám megállapítása érdekében az NGM rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adatot a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.) Az EKAER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. 2. Német cég megbízásából Magyarországra szállítjuk az árut. Kinek és mikor kell jelenteni? Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú közúti behozatal esetén az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdés b)-k) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. 3. Nagy értékű beruházások esetén jellemzően több hónapos megvalósulással egy terméket értékesítenek a Közösség egyik tagállamából egy magyarországi címre. Ugyanakkor az értékesítéssel együtt jár a termék üzembe helyezése, Áfa tv. szerinti fel és összeszerelése. Ennek során az értékesítő – illetve az ő megbízásából az alvállalkozója - számos olyan kiegészítő anyagot, árut szállít az üzembe helyezés területére, amelyik az eredeti ügylettől el nem választható, csak úgy jön létre az Áfa tv. szerinti termékértékesítés. A terméket beszerző adóalany számára ez egyetlen termékbeszerzés lesz, ugyanakkor a vele járó kiegészítő szállítások számára egyesével jelenleg azonosíthatatlanok, azok a beszállító felelősségi körébe tartoznak. Értelemszerűen a fuvarozás során ezek a termékek az értékesítő fél, a beszállító – illetve alvállalkozójának - tulajdonában vannak még. Ki lesz a kötelezett a kiegészítő szállítások EKAER bejelentésére? Amennyiben az értékesítő belföldön folytatott tevékenysége miatt nem köteles adóalanyként bejelentkezni, az általa másik tagállamból történő, a fel és összeszereléshez szükséges anyagok behozatala nem keletkeztet EKAER bejelentési kötelezettséget. Amennyiben az értékesítő adóalany Magyarországon bejelentkezett adóalany, a fel és összeszereléshez szállított anyagok másik tagállamból történő behozatala, mint az Unió másik tagállamából történő egyéb célú behozatal miatt EKAER számot kell kérni. Ebben az esetben a Rendelet a 2. § 4. b) pontja alapján a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet lesz a bejelentésre kötelezett. 4. Az EU másik tagállamából történő termékbeszerzés esetében, amennyiben az olyan paritás alkalmazásával történik, ahol a termék tulajdonjoga csak az árunak a vevő telephelyére érkezésekor száll át (pl. DAP), abban az esetben ki lesz a kötelezett a szállítások EKAER rendszerbe történő bejelentésére? A beszállító, aki a termék tulajdonjogával rendelkezik a

fuvarozás során, vagy esetleg a terméket beszerző adóalany, aki a szállításkor, fuvarozáskor még nem rendelkezik a termék tulajdonjogával? A Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Így a kérdés szerinti esetben az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre irányuló termékbeszerzési célú közúti fuvarozás megvalósulása miatt a címzett lesz a bejelentésre kötelezett. 5. Belföldi forgalomban a szállítmány megérkezését a címzett köteles lejelenteni, ami sok esetben életszerűtlen, (kis címzettek, vagy az igénylés esetében kis feladók tenyésztők, tejes gazdák), és ennek elmaradásáért az EKAER számot igénylőt büntetik. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Ha belföldön a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.) Belföldi viszonylatban a gépjármű kirakodási helyre történő megérkezését (Rendelet 7.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot) a feladó, vagyis az értékesítést megvalósító áfa-alany jelenti be a kirakodási címre érkezést követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Fontos, hogy nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi mentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni. 6. Belföldi alapanyag fuvar (pl. tejfelvásárlás) esetében kinek kell megigényelni az EKAER számokat (a járatterveket a feldolgozó vállalat adja ki)? Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.) Az EKAER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Fontos, hogy nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi mentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni. 7. Milyen joga/kötelessége van a teherautó vezetőjének az áru átvételekor? (Mivel nem feltétlenül tudja, hogy amit visz az EKAER köteles-e, elindulhat regisztráció nélkül, majd zárolhatják az úton?) Mint fuvarozót, milyen kötelezettség terhel azzal kapcsolatban, ha belföldi feladó-belföldi lerakó viszonylatban kapunk megbízást? Vizsgálnunk kell-e, hogy ez az első belföldi értékesítés, amit továbbítunk? Mivel az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható, az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. Az állami adó- és vámhatóság a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről, d) az EKAER számról, e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék (belföldi útszakaszon történő) fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. A termék fuvarozását végző személyt tehát a fentiek alapján nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Ezen túl a fuvarozót egyéb kötelezettség nem terheli, így az első általános forgalmi adóköteles értékesítés tényét sem kell ellenőriznie. 8. Van-e teendője a fogadó félnek (vevőnek, átvevőnek)? A Rendelet 2. § 4. pontja értelmében címzett: a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala eseten a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót,

c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, d) a terméknek az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet, e) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása eseten a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)–d) pontokban meghatározott személlyel, szervezettel. 9. Egy nagyberuházás esetén ki a végfelhasználó? A fővállalkozó, aki épít, vagy a beruházó, aki a beruházás eredményét használni fogja? A Rendelet értelmében végfelhasználó a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. Vagyis egy beruházásban közreműködő vállalkozás esetében nem valósulhatnak meg a végfelhasználóval szemben támasztott követelmények. Bejelentésre kötelezett tevékenységek (fuvarozások, speciális ügyletek) 1. Mit jelent pontosan az első adóköteles termékértékesítés? A belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles. Első általános forgalmi adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem közvetlen végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles legyen, nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja meg. A Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni. 2. Az olyan termékértékesítés, egyéb célú kivitel esetében, ahol Áfa-raktáron keresztül történik az értékesítés, azaz vámhatárt lép (vámolásra kerül) a tétel, kell-e EKAER a magyar felrakó hely és a magyar vámraktár között?

Termékértékesítés, egyéb célú kivitel esetében a vámraktárból történő értékesítésnél is igaz, hogy csak a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés esetén kell EKAER számot kérni, amennyiben a vámraktárból a terméket az Európai Unión kívüli országba értékesítik, azt nem terheli bejelentési kötelezettség, így a felrakodás címe és a vámraktár közötti útszakaszra sem szükséges EKAER szám igénylése. 3. Az EU más tagállamába irányuló fuvarozás esetén nincs tisztázva az áru címzetthez érkezése után az EKAER visszaigazolásának módja. Belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén az áru megérkezésekor bejelentési kötelezettség nem áll fenn. 4. Saját áru kiszállításakor is fennáll a bejelentési kötelezettség? Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, illetve Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, továbbá belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés esetén áll fenn a bejelentési kötelezettség. A saját áru kiszállítása főszabály szerint mind belföld-másik tagállam, mind pedig másik tagállam-belföld viszonylatban Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek minősül (saját vagyon áthelyezésként az áfa-ban termékértékesítésként kezelendő), így EKAER számot kell igényelni. (A saját vagyon áthelyezés esetén a címzett és a feladó ugyanaz a személy.) 5. Telephelyeink között történhet-e EKAER nélküli átszállítás (alapanyag, áru, stb.)? Csak akkor áll fenn bejelentési kötelezettség, ha a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés történik. Így, ha az adóalany belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell EKAER számot igényelni. 6. Van-e bejelentési kötelezettsége a termékbeszerzőnek, ha magát a fuvareszközt szerzi be, amely „saját lábon” érkezik a vevő telephelyére? Ebben az esetben nem áll fenn bejelentési kötelezettség. 7. A magyarországi vevői készlet esetén a korábban már Magyarország területére behozott termékből kerül kitárolásra és magyarországi címekre történő elszállításra termék. Helyes-e az a következtetés, hogy ezek a kitárolások az Áfa tv. szerinti közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülnek, így ezek nem első belföldi adóköteles termékértékesítések lesznek, illetve ilyenkor már fuvarozás sem kapcsolódik az ügylethez, így nem szükséges EKAER számot igényelni utána. Az áfa-törvény alapján a vevői készlet belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik. A vevői készletbe történő szállítás – függetlenül attól, hogy csak a lehívással valósul meg a termékértékesítés – Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, melyhez EKAER szám szükséges. Ugyanakkor a beszerző köteles bejelenteni azt is, ha a vevői készletből lehívott terméket belföldön úgy értékesíti, hogy az fuvarozással jár.

8. Abban az esetben, ha egy Magyarországról induló, az Európai Unióba tartó szállítás kombinált módon közúton és vasúton történik (és a közúti szakasz minimális), az ilyen kombinált szállítással végrehajtott Közösségen belüli értékesítéshez szükséges EKAER számot igényelni? Igen, a közúti szakasz tekintetében szükséges az EKAER szám igénylése. 9. Belföldi bérmunka esetében a gyártáshoz szükséges alapanyagok és a keletkező termékek mozgatásához kell-e EKAER számot kérni, mivel az áru tulajdonosa nem változik, de a termék fajtája igen (pl. nyers termékből feldolgozott termék)? Belföldi viszonylatban csak a nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértésesítés esetén szükséges EKAER számmal rendelkezni, saját alapanyag, termék mozgatásához nem. 10. Mit jelent a felrakodási cím? (A felrakodási cím eltérhet az eladó címétől.) A Rendelet 2. § 7. pontja értelmében a felrakodás címe: a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének pontos címe (ország/irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta), b) az Európai Unió más tagállamában történő felrakodás esetén a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat, c) az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe. 11. Mit jelent az áru általános megnevezése? A termék általános (kereskedelmi) megnevezése a termék hétköznapi forgalomban használt megnevezése, illetve a csomagoláson megjelölt megnevezés, azonban ezen megnevezésnek összhangban kell állnia a bejelentendő adatoknál feltüntetett vámtarifaszámmal. 12. Mit jelent az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó tömeg kg-ban? A bruttó tömeg a termék és a tára (a termék-csomagolás) tömege együttesen. Az EKAER felületen sem szükséges a terméket és a göngyöleget külön soron megjeleníteni. A göngyöleg tömegét vagy termékenységenként arányosítani kell, vagy az egyik termékegységhez kell hozzászámítani. 13. Mit jelent a termékértékesítés? Termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítés értendő. 14. A szabadpiaci értékesítésnél megmaradt áru (nem minőségi kifogás miatt visszautasított) esetén mi a teendő a nagybani piacon a visszaszállítás előtt? Amennyiben a nagybani piacon el nem adott árut kell visszaszállítania a kereskedőnek Magyarországon belül, úgy az nem bejelentés köteles. Belföldi viszonylatban kizárólag a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés bejelentés köteles.

15. Mi a teendő akkor, ha egy szállítással több konkrét vevő kiszolgálása történik, és különkülön egyik tétel sem éri el a Rendelet szerinti tömeg és értékhatár minimumot. Van-e ebben az esetben bejelentési kötelezettség? Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. Nem tartozik az EKAER hatálya alá: - Ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, - Ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Ha tehát az egyes címzettek részére küldendő termékek tömeg és értékhatára nem haladja meg jogszabályban előírt mértéket, úgy a szállításhoz nem szükséges EKAER számot igényelni. 16. Külföldi megrendelő részére gyártunk különböző típusú ipari kemencéket, melyekhez a megrendelő térítésmentesen biztosít bizonyos alkatrészeket, anyagokat, melyeket rendszertelen időközönként részünkre ideszállít. Ezek az alkatrészek, anyagok beépítésre kerülnek a késztermékbe. Ez termékbeszerzésnek minősül-e, illetve beletartozhat az egyéb célú behozatalba? Ebben az esetben az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló, termékbeszerzéstől eltérő egyéb célú behozatal valósul meg, amellyel járó közúti fuvarozás, amennyiben az útdíjköteles járművel történik, - bejelentés köteles. 17. Cégünk nem fuvaroz, de saját útdíj köteles tehergépjárművel szállítunk acélszerkezeteket (melyek részegységek) a beépítés helyére, ill. esetenként saját telephelyünkre szállítunk be szerkezeteket, hogy megjavítsuk, majd visszaszállítjuk és beépítjük őket. Ez termékértékesítésnek, illetve a rendelet szerint fuvarozásnak számít? Bejelentési kötelezettség terheli a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést teljesítő adózót, amennyiben ezt a tevékenységet útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzi. Belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesíti fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adó-köteles. Belföld-belföld viszonylatban saját termék értékesítés nélküli fuvarozása (például egyik telephelyről a másik telephelyre történő szállítás) nem eredményez bejelentési kötelezettséget, azaz ilyen esetben nem kell EKAER számot kérni. Belföld-belföld viszonylatban, ha a társaság a megrendelő tulajdonában álló szerkezeteket a telephelyére szállítja javítás céljából, majd egy belföldi címre visszaszállítja és beépíti, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül, és ebből következően nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Ha ugyanerre a folyamatra Európai Unió – Magyarország, illetve Magyarország – Európai Unió viszonylatban kerül sor, úgy egyéb célú behozatalról, illetve egyéb célú kivitelről beszélünk, és

az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz az bejelentést kell tenni. Abban az esetben, ha a társaság az acélszerkezeteket a beépítés helyszínére szállítja, ott beépíti, és az ügylet belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítésnek minősül, úgy fennáll a bejelentési kötelezettség. Ha az acélszerkezeteket a társaság értékesíti, és azok beépítésére az Európai Unió valamely tagállamában kerül sor, úgy szintén keletkezik a bejelentési kötelezettség. 18. Egy címzett részére, de annak egymást követően több telephelyére történő szállítás esetén hány EKAER számot kell igényelni? Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. Amennyiben egy címzett részére, de annak több telephelyére történik a szállítás akkor, az EKAER számot telephelyenként kell igényelni. Kiemelendő ugyanakkor a Rendelet 15. § (4) bekezdése, amely szerint, egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel a) egy feladó több felrakodási címéről, b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére, történik a közúti fuvarozás. Ez a rendelkezés azonban csak 2015. június 1-től lép hatályba. 19. Cégünk papírhengert szállít Németországba bérmunka céljából. Fennáll-e ebben az esetben bejelentési kötelezettség, illetve mi a teendő, ha az áru pontos értékéről nincs tudomásunk? Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre bérmunka céljából történő kiszállítást egyéb célú közúti fuvarozásnak kell tekinteni, így a szállítást bejelentési kötelezettség terheli. Az áru értékét csak kockázatos termékek esetében kell bejelenteni. A kérdésben szereplő papírhenger nem tartozik a kockázatos termékek közé, így annak értékét nem kell bejelenteni. Megjegyzendő továbbá, hogy a fenti esetben annak eldöntéséhez, hogy a termék értéke a mentességi értékhatárt meghaladja-e vagy sem - azaz a bejelentési kötelezettség fennáll-e vagy sem - közelítő értéket kell alapul venni. 20. Ha a kereskedő kompenzációs felárra jogosulttól vásárol, és az árut azonnal értékesíti (akár belföldre, akár valamely EU tagállamba) és az áru továbbítását saját szervezésű szállítással bonyolítja, szüksége van-e bejelentésre? A kompenzációs felárra jogosult személytől történő beszerzés nem minősül első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítésnek. Az ilyen személytől beszerzett termék első értékesítése azonban már bejelentés-köteles lesz. A kérdésben vázolt esetben tehát a kereskedőnek értékesítései vonatkozásában – amennyiben azokat útdíjköteles (3,5 tonnánál nehezebb) gépjárművel végzi – kell EKAER számot igényelnie. Ugyancsak EKAER szám köteles a 3,5 tonna alatti gépjárművel szállított kockázatos termék, ha az a Rendeletben meghatározott tömeg-,vagy értékhatárt meghaladja 21. EKAER bejelentés alá tartozik-e az az eset, ha a feladó szerződik a szállítmányozó céggel arra, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére légi úton küldje el az áruját, de azt technikai okok (pl: terjedelmileg nem fér el repülőgépen) miatt nem repülővel szállítják, hanem ún. „légi” kamiont indítanak. (A kamion útdíjköteles, légi manifesttel, légi

járatszámmal közlekedik, azonban nem közúti fuvarozási eljárásban, ugyanis a szállítmány légi küldeményként halad.) Amennyiben a szállítmányt légi manifest kíséri, azt légi úton történő szállítmányozásnak kell tekinteni, így a szállítást bejelentési kötelezettség nem terheli. A fentiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a repülőgép az időjárási körülmények vagy műszaki okok miatt nem a rendeltetési repülőtéren (pl. Budapest helyett Bécsben) száll le, és az árut légi manifest (légi fuvarlevél kíséretében) útdíj köteles gépjárművel szállítják tovább a rendeltetési repülőtérre. 22. Saját tulajdonú állványzat németországi cég általi, munkavégzés céljából Magyarországra történő behozatala, majd a munkák befejezésével annak visszaszállítása EKAER bejelentés-köteles-e? A fenti eset nem esik EKAER bejelentési kötelezettség alá, mivel az állványzatot a belföldön nem regisztrált német gazdálkodó saját munkavégzése érdekében, annak időtartamára hozza be az országba. Így a konkrét eset sem a munkát megrendelő adóalanynál, sem a külföldi adóalanynál nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. 23. A Rendelet szerint nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha alkoholtermékek mellett például üdítőitalokat is szállítunk? Ebben az esetben is fennáll a mentesség? Amennyiben a fenti termékekkel együtt más termék szállítására is sor kerül, a szállítás a mentesség alá nem eső termék tekintetében már bejelentési kötelezettség alá esik. 24. Keletkezik-e EKAER bejelentési kötelezettsége olyan külföldi adóalanynak, aki Magyarországon áfa regisztrált, a harmadik országból közúton fuvarozott terméket Magyarországon vámkezelteti és innen az Európai Unió más tagállamába továbbszállítja értékesíti célból? Belföldi áfa regisztrációval rendelkező ügyfelének útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés címén feladói minőségben bejelentési kötelezettsége keletkezik, tekintettel arra, hogy a harmadik országból érkező termékek közösségi tagállamba irányuló értékesítésére a magyarországi vámkezelést, illetve a belföldön megvalósuló, vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezést (akár a 4200-as, akár a 4000-es eljárást) követően kerül sor, vagyis az ügyfél a termékeket a közösség más tagállamba irányuló értékesítés keretében fuvarozza Magyarországról másik tagállamba. Az ügyfélnek, mint feladónak a bejelentési kötelezettség teljesítése során a felrakodás címeként annak a helynek a címét kell megadnia, ahol az általa értékesíteni kívánt termék vámkezelése, illetve vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezése megvalósult. 25. Keletkezik-e EKAER bejelentési kötelezettség, ha belföldön nem áfa regisztrált német cég Magyarországra fel-, összeszerelési célból alkatrészt szállít, vagy saját munkaeszközt szintén munkavégzés céljából szállít, és az átvevő az összeszerelés helyszínén a német cég alkalmazottja? Magyar cég által a fenti célból az Európai Unió más tagállamába történő szállítás bejelentés köteles-e? Az első esetben, mikor belföldön nem regisztrált adózó fuvaroz/fuvaroztat Magyarországra fel, összeszerelési célból alkatrészt vagy saját munkaeszközt és a német cég belföldön folytatott tevékenysége miatt nem köteles adóalanyként bejelentkezni, az általa másik tagállamból történő, a fel és összeszereléshez szükséges anyagok behozatala nem keletkeztet EKAER bejelentési kötelezettséget. A második esetben, amennyiben magyar cég fuvaroz/fuvaroztat az Európai Unió más tagállamába fel-, összeszerelési célból alkatrészt vagy saját munkaeszközt, az a Magyarország

területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló egyéb célú kivitelnek minősül, a bejelentés megtételére a magyarországi adóalany, mint feladó köteles. 26. Keletkezik-e EKAER bejelentési kötelezettség, ha harmadik országból származó áru úgy halad át Magyarország területén, hogy még nem került szabad forgalomba bocsátásra? Tekintettel arra, hogy az áru nem került szabad forgalomba bocsátásra, az harmadik országból származó árunak minősül, mely tranzitként halad át az országon, ezért nem keletkezik EKAER bejelentési kötelezettség. Megjegyzendő továbbá, hogy nem tartozik az EKAER hatálya alá a Vámkódex szerinti vámfelügyelet alatt álló termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység. 27. Keletkezik-e EKAER bejelentési kötelezettség, ha jövedéki termék göngyöleggel történő szállítása után a göngyöleget visszaszállítják? A göngyöleg szállítása kizárólag EU-Magyarország és Magyarország-EU viszonylatban bejelentés köteles, mint egyéb célú behozatal, vagy kivitel. 28. Keletkezik-e EKAER bejelentési kötelezettség, ha a gépjármű jövedéki terméket szállít, azonban a jövedéki termékekhez tartozó göngyöleg (palack, rekesz, raklap) is a szállítmány részét képezi és azok értéke számlázásra kerül? A Rendelet szerint nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85. Amennyiben a jövedéki termékkel együtt az annak tárolására szolgáló göngyöleg is az ügylet tárgya, önmagában ez a tény nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy a palackot, rekeszt, raklapot a jövedéki termékek nélkül nem fuvaroztatná az adózó. 29. Kinek kell a hulladékszállítást és mikor bejelentenie, illetve kell-e bejelenteni a hulladékszállítást,ha a. ellenértéket nem fizet érte az átvevő, aki az elszállítást és a kezelést (melyről a termelő köteles gondoskodni) nyújtja ellenszolgáltatásként a hulladéktermelő részére; b. a hulladék termelője (átadója) a kezelésért – beleértve a hulladék elszállítását is – fizet, tehát egy hulladékgazdálkodási szolgáltatást vesz igénybe, a hulladék „negatív értéket” képvisel; c. ellenértéket fizet az átvevő a hulladéktermelőnek a hulladékért; d. az a-c. esetben gyűjtőjáratban (több címről) fuvarozza el a hulladékot a termelőtől. A fenti kérdésekkel összefüggésben vélelmeztük, hogy a hulladék átadása és átvétele a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hulladék tv.) 31. § (1), (2), valamint (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valósul meg, vagyis a hulladék birtokosa a részére előírt hulladékkezelési kötelezettség teljesítése érdekében a hulladékot a Hulladék tv.ben meghatározott személynek/szervezetnek átadja és a hulladék ez utóbbi személy/szervezet tulajdonába kerül. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén a feladó az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig köteles bejelenteni a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontja szerinti adatokat. Emellett a feladónak az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig megkezdéséig a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot (rendszámot) is be kell jelentenie. A Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot (megérkezés időpontját) a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű

kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül kell bejelenteni. a) Abban az esetben, ha a hulladék átvevője (továbbiakban: átvevő) a hulladék átadásáért nem fizet ellenértéket a hulladék termelőjének, illetve átadójának (továbbiakban: átadó), hanem a hulladék átadása ellenében vállalja a hulladék elszállítását és kezelését, akkor az átadó a hulladékot értékesíti az átvevőnek, az átvevő pedig a hulladék elszállítására és feldolgozására irányuló szolgáltatást nyújt az átadónak. Az átadó által a fenti módon teljesített hulladékértékesítés kapcsán az átadónak feladói minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége. b) Amennyiben az átvevő az átadó által megfizetett ellenérték fejében átveszi a hulladékot, valamint vállalja annak elszállítását és kezelését, úgy az átadó és az átvevő közötti ügylet a jellegéből adódóan szolgáltatásnyújtásnak minősíthető, vagyis annak kapcsán – függetlenül attól, hogy a hulladék az átvevő tulajdonába kerül – belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítés címén bejelentési kötelezettség nem merül fel. c) Abban az esetben, ha az átvevő a hulladék átadásáért ellenértéket fizet az átadónak, akkor az átadó hulladék értékesítésére irányuló ügyletet teljesít az átvevő részére, melynek kapcsán az átadónak feladói minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége. d) Az átadó több címéről, azaz több felrakodási helyről, „gyűjtőjáratban” megvalósuló elfuvarozás kapcsán az átadót feladói minőségében az a) és c) pontban kifejtetteknek megfelelően terheli bejelentési kötelezettség. Megjegyzendő azonban, hogy a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés köteles hulladékszállítás keretében szállított termék mentes a bejelentési kötelezettség alól. 30. Mi számít első hulladékértékesítésnek abban az esetben, ha a hulladék első értékesítőjétől adott VTSZ-en átvett hulladék bontásra, válogatásra kerül, mely előkezelési folyamat eredményeként más VTSZ számú hulladékok is képződnek, melyek egy része természetesen ugyancsak értékesítésre kerül, más részüket ártalmatlanítás céljából átadják megfelelő kezelőnek – utóbbi esetben az ártalmatlanításért, mint szolgáltatásért fizet a hulladék birtokosa. Köthető-e a VTSZ szám változásához az EKÁER bejelentési kötelezettség? Ha VTSZ szám változás nem történik a hulladék további kezelése, szállítása, értékesítése során, akkor az első belföldi értékesítő után a hulladék exportjáig nem kell más fuvarozást bejelenteni? A belföldön nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles. A Rendelet végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja meg. Tehát van jelentősége az első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést követő VTSZ változásnak, hiszen ha a VTSZ szám változik, akkor új termék jön létre, melyet, ha értékesítenek, akkor belföld-belföld viszonylatban EKAER bejelentési kötelezettség terheli az első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés miatt. Ha azonban az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követő további kezeléssel nem jön létre új termék, akkor a termék szállítása nem lesz bejelentés köteles. Megjegyzendő azonban, hogy a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és

tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék mentes a bejelentési kötelezettség alól. 31. A hulladékstátuszból (pl. a 333/2011/EU rendelet, a 715/2013/EU rendelet és a 1179/2012/EU rendelet alapján) kikerülő anyag, melynek a VTSZ-e nem változik, új termékértékesítésnek számít-e? (A szabályozás alapját a 2008/98/EK Hulladék Keretirányelv 6. cikke és a hulladékról szól 2012. évi CLXXXV. tv. 9-10. §-a teremtette meg) Ha az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követően a VTSZ szám nem változik, akkor nem jön létre új termék, tehát nem történik belföldi előállítás, így a termék további belföldi szállítása nem lesz bejelentés-köteles. 32. Szállítható-e egyszerre olyan hulladék, melyet az első értékesítő már egyszer bejelentett, ezért újabb EKÁER bejelentési kötelezettség nincsen és olyan hulladék, melyet első adóköteles értékesítésként bejelentési kötelezettség terhel? Költséghatékonyság és logisztikai szempontból a külön szállítás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert ebben az esetben addig kéne tárolni és gyűjteni a hulladékot, míg egy szállítmányra való összegyűlik. Ez alatt az idő alatt az iparban másodlagos nyersanyag szerepét betöltő hulladék minősége sokat romolhat, a vállalkozást veszteség éri. A már korábban bejelentett és a jelenlegi bejelentéssel érintett termékek együtt történő szállítását nem zárja ki a jogszabály, tehát szállítás megvalósulhat a fent írt módon. Tehát a korábban már bejelentett termékek szállítását nem szükséges bejelenteni újra az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követően, akkor sem, ha bejelentés köteles termékekkel együtt szállítják őket. EKAER számmal kapcsolatos tudnivalók 1. Helyes az az értelmezés, hogy létezik a cégnek egy EKAER száma, illetve egy adott szállítmánynak egy EKAER sorszáma? A közúti fuvarozási tevékenységet folytató adózó az adott fuvarhoz kapcsolódóan a bejelentése alapján kap EKAER számot. Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. 2. Hogyan kaphatunk EKAER számot? A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen – http://ekaer.nav.gov.hu – jelenti be a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat. A bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. 3. Mennyi idő alatt kapjuk meg az EKAER számot? Az állami adó- és vámhatóság az EKAER számot az EKAER felületen való rögzítést követően azonnal megállapítja, és azt az adózó megkapja, feltéve, ha a szám igényléséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. Az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, vagy az általa kijelölt személyek által teljesített bejelentés alapján az EKAER szám az EKAER elektronikus felületen megállapításra és tárolásra kerül. 4. Meddig kell EKAER számot igényelni? EKAER számot a termék (belföldi útszakaszon történő) fuvarozásának megkezdéséig kell igényelni. 5. Ingyenes az EKAER szám? Igen. 6. A megigényelt EKAER szám a megállapítástól számított 15 napig érvényes. Mi történik abban az esetben, ha a 15 napos határidőt követően érkezik meg a szállítmány a közösségből?

A 16. napon, vagy később is be kell, illetve be lehet jelenteni a szállítmány megérkezését? Ha egy szállítmány a 15 napból kifutva érkezik meg, abban az esetben kell valamilyen módosítást elvégezni az eredeti EKAER számmal kapcsolatosan, vagy egy új EKÁER számot kell igényelni a 15. napon az akár már úton lévő szállítmány esetében is? Ebben az esetben a 15 nap eltelte után új EKAER számot kell igényelni. 7. A hétvégi feladások esetén milyen módon lehet EKAER azonosítót igényelni? Az EKAER rendszer interneten keresztül közvetlenül elérhető adatelérési felület, így a „feladások” folyamatosan kivitelezhetőek, EKAER azonosítót bármikor lehet igényelni. Továbbá tekintettel arra, hogy az EKÁER szám 15 napig érvényes, a bejelentés a szállítást megelőző napokban is megtehető, de ügyelni kell arra, hogy a szállítás alatt az EKÁER szám ne veszítse érvényét. Az EKAER rendszer a hét minden napján 24 órában üzemel, így hétvégén és munkaidőn kívül is megtörténik az EKÁER azonosítószám kiadása, amennyiben a bejelentés megfelel az előírt feltételeknek. 8. Annyi EKAER szám kell egy kocsira, ahány kockázatos élelmiszeres fuvar van rajta? (Szolgáltatókkal dolgozunk, akik nem csak az Y cég áruját viszik, hanem sok másét is, lehet akár 15-20 megbízó áruja is a kocsin.) Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. A fentiekkel összefüggésben fontos, hogy EKAER számot nem kizárólag a kockázatos termékek fuvarozása esetén kell igényelni, hanem valamennyi, a Rendelet 3. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott esetben is. 9. A számlázásnak illeszkednie kell-e az EKAER bejelentéshez? Pl. elfogadja-e a Hatóság a napi gyűjtőszámlát, ha azon több kamionnyi, azaz több EKAER számmal rendelkező szállítmány is számlázásra kerül; kell-e/javasolt-e szerepeltetni az EKAER számot a számlán? Tekintettel arra, hogy a bejelentés időpontjában nem minden esetben áll rendelkezésre az ügyletről kibocsátott számla, illetve egyes esetekben pl. gyűjtőszámla esetén a fuvarozott termék és számla szerinti értékesítés nem feleltethető meg, a számlán kívül más okirat is (szerződés, fuvarlevél stb.) alapján is megállapítható az ellenérték. A számlán az EKAER szám szerepeltetése nem kötelező (és nem is javasolt). 10. Rendelkeznie kell-e a kamion vezetőjének valamilyen írásos igazolással az EKAER számról, vagy elég, ha szóban közlik vele? Az állami adó- és vámhatóság a termék fuvarozását végző személyt nyilatkozattételre kötelezheti többek között az EKAER számról. Fentiek alapján elegendő, ha a fuvarozást végző személy az EKAER számról nyilatkozatot tesz, így azt vele bármilyen formában (akár szóban is) közölni lehet. Az természetesen az esetleges ellenőrzések időtartamát rövidítheti, ha az EKAER szám valamely okmányon (pl: fuvarokmányon) feltüntetésre került, így a körülmények tisztázása jelentősen gyorsítható. 11. Nem egyértelmű, hogy az EKAER szám a járatot vagy a szállítólevelet kíséri (átrakó raktár esetén a feltöltő kamionhoz igényelt EKAER számokat kell módosítani, vagy a terítő transzportokhoz újat kell igényelni ugyanahhoz a szállítólevélhez). Az EKAER szám az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít. A közúti fuvarozással tevékenységet folytatni kívánó adózó a bejelentése alapján EKAER számot kap. A szállítmány és a szállítólevél nem kap EKAER számot. Az EKAER rendszerbe egyszerre legfeljebb 2 db forgalmi rendszám adata rögzíthető, illetve a rendszám-adat a kirakodási (átvételi) helyre érkezésig illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. Ebben az esetben tehát nem szükséges új EKAER szám, a rendszám-adatok a termék kirakodási

(átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatóak, a módosításra okot adó körülmény megjelölésével. 12. Mi történik abban az esetben, ha a NAV nem adja ki időben az EKAER számot? Az EKAER szám kiadása – a kiadhatóságra vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek egyidejű teljesítése mellett – az EKAER felületén történik néhány másodperces határidővel. A feltételek teljesítése esetén a rendszer kiadja az EKAER számot, egyéb esetben a kiadhatóság akadályát jelentő tényről tájékoztatja a bejelentőt. Az üzemzavar ideje alatt nem kiadható EKAER számok esetében szankció sem áll fenn, megjegyzendő hogy, a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni. 13. Raklapon szállított áruk esetében hogyan kell az áru bruttó tömegét meghatározni? A raklap tömegét ebben az esetben az egyes tételekhez tartozó bruttó tömeghez hozzá kell számítani. Olyan raklapok esetében, amelyen többféle áru szállítása történik, ott a raklap tömege a bejelentésre kötelezett döntésétől függően arányosan elosztható az egyes termékegységek között, vagy hozzászámítható a raklapon található valamely kiválasztott termékegységhez. 14. Az adatbejelentés során a termék beszerzési, vagy eladási árát kell feltüntetni? Hogyan kell ezt meghatározni? Mi az alapbizonylat? A közúti termékek fuvarozásának indoka alapján (termékértékesítés, illetve termékbeszerzés) értékesítési, illetve beszerzési árat kell bejelenteni. Azokban az esetekben, amikor a feladónak kell EKAER számot igényelni, akkor az értékesítési árat, amikor a címzettnek, akkor a beszerzési árat kell szerepeltetni. Alapbizonylat pedig a számla. 15. Hogyan fog a gyakorlatban működni a bejelentés, pl. egy gyűjtős tételnél, ahol egy üzletláncnak hozzuk be az összekészített árukat, nagyon sokféle árucikkel, akkor fel kell minden VTSZ számot és cikkszámot sorolni, vagy mellékelni kell egy olyan szállítólevelet, amin ezek szerepelnek? A lejelentést küldeményenként, szállítólevelenként vagy vámtarifa számonként kell megtenni? Az EKAER szám megállapítása érdekében tett bejelentéshez dokumentumot (szállítólevelet) nem kell mellékelni. Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. A bejelentést tehát nem küldeményenként, szállítólevelenként, vagy vámtarifa számonként, hanem a fentiekben ismertetett termékegységenként kell megtenni. A bejelentett adatok módosítása, változáskezelés 1. Ha a címzett sérült áru miatt nem veszi át a terméket, vagy nem olyan mennyiségben, mint ahogy azt a feladó lejelentette, szükséges-e a bejelentett adatok módosítása? A fenti esetben arra a termékmennyiségre, amit a címzett átvesz, nem kell új EKAER szám, ilyen esetben a súly adatot szükséges módosítani. Az át nem vett termék tekintetében az Európai Unió más tagállamában található feladási címről Magyarország területén található átvételi címre, illetve Magyarország területén található feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás relációban a visszaútra új EKAER szám igénylése szükséges, tekintettel arra, hogy ez az eset egyéb célú fuvarozásnak minősül. Belföld-belföld relációban azonban ez esetben hiányzik a nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés, így ilyenkor nem áll fenn bejelentési kötelezettség. 2. Fuvarozás közben fellépő műszaki probléma (baleset, szervizelés, áru megcsúszása) miatt az árut egy másik járműre kell rakni, vagy a pótkocsit átakasztani, szükséges-e új EKAER szám igénylés?

Nem szükséges új EKAER szám, a rendszám adatok – fuvarozási iránytól függően - a kirakodási (átvételi) címre érkezésig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatóak, a módosításra okot adó körülmény megjelölésével. 3. Kiszállítás közben elromlik az autó, másik autóval folytatható-e ugyanazon EKAER számmal a fuvarozás és hogyan? Igen, tekintettel arra, hogy a rendszám – a fuvarozás irányától függően – a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. Fontos azonban, hogy a módosítást haladéktalanul be kell jelenteni, figyelemmel arra, hogy az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. A 15. § (2) bekezdés b) pontja szerint egy gépjárműnek kell tekinteni azt is, ha az (1) bekezdés szerinti termékegység fuvarozása a feladási címről a kirakodási (átvételi) címre egymást követően több gépjárművel történik (átrakodás); ebben az esetben ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni, úgy hogy a bejelentett adatoknál mindig a fuvarozáshoz éppen használt gépjármű forgalmi rendszámának kell szerepelnie. 4. Feladótól a címzettig több gépjárművel történik adott áru szállítása és a felrakodás megkezdésekor ismertek a rendszámok. EKAER szám igénylésekor le lehet-e jelenteni több rendszámot? (Pótkocsi, vontató kocsik használata.) Az EKAER rendszerben egyszerre maximum 2 rendszám rögzíthető, a rendszám adat a kirakodási (átvételi) címre történő megérkezésig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. A módosításra okot adó körülménnyel egy időben – jelen esetben a fuvareszköz váltásakor – kell megadni a módosított rendszámadatot. 5. Ki és hogyan tudja majd korrigálni az előzetesen bejelentett szállítmánya adatait akkor, ha jóval a bejelentés után kiderül, hogy az áru mégsem fér fel egy szállító járműre? A közúti árufuvarozás mindhárom relációjában lehetősége van a bejelentésre kötelezettnek az EKÁER számhoz tartozó termékmegnevezéshez tartozó bruttó súly módosítására: - EU más tagállamából Magyarország területén található átviteli címre történő fuvarozás esetén a termék kirakodási (átvételi) helyre történő megérkezésének bejelentéséig, a módosítás indokának megadásával. - Magyarország területén található feladási címről az EU más tagállamába történő átvételi címre történő fuvarozás esetén, a módosítás indokának megadásával az EKAER szám érvényességi idején belül. - Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti árufuvarozás esetén a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék kirakodási (átvételi) helyre történő megérkezésének bejelentéséig. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel. A bejelentéseket az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. A felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által tett bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. 6. Mi történik, ha bármely okból vontatót cserél a fuvarozó? (Pl. műszaki hiba esetén, és az áru a pótkocsin van.)

Az EKAER rendszerbe egyszerre maximum 2 rendszám adat rögzíthető, illetve a rendszám adat a kirakodási (átvételi) helyre érkezésig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. 7. Elképzelhető, hogy nem rakodhatják meg teljesen áruval az autót, csak mert kevesebb (esetleg több) árut jelentettek le? A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER elektronikus felületén az áru bruttó tömegét, adó nélküli ellenértékét (adó nélküli beszerzési árát, adó nélküli előállítási értékét), és a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámára vonatkozó adatot a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel. Az áru bruttó tömege és az adó nélküli ellenértéke tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el. 8. Magyarországról induló az Európai Unióba tartó szállítás esetében a feladó EKAER számot igényel legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. Egyes termékek esetében (pl. ömlesztett áru) a felrakodást követően lesz csak ismert a termék pontos bruttó súlya, előtte semmiképpen sem. Ilyen esetben hogyan kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget? Ömlesztett áruk esetében lehet valamilyen mértékű eltérés a bruttó súlyban a bejelentett értékhez képest? Az áru értékét csak kockázatos termékek esetében kell bejelenteni. A fenti esetben annak eldöntéséhez, hogy a termék értéke a mentességi értékhatárt meghaladjae vagy sem - azaz a bejelentési kötelezettség fennáll-e vagy sem - közelítő értéket kell alapul venni. A bruttó tömeg az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. Megjegyzendő, hogy az áru bruttó tömege és az adó nélküli ellenértéke tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el. 9. A lejelentett, de bármilyen ok miatt meghiúsult szállítások esetén szükséges-e az EKAER bejelentést módosítani? Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló rendelet alapján a megrendelés meghiúsulása esetén az EKAER számot – a 15 napos érvényességi ideje alatt – érvénytelenítheti az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre a rendelet szerint kijelölt személy. 2015. április 1-től bármely indok alapján – tehát nem csak a megrendelés meghiúsulása esetén – érvényteleníteni lehet az EKAER számot az alábbiak szerint. „Az EKAER számot – a 15 napos érvényességi ideje alatt az érvénytelenítés indokának megadásával – érvénytelenítheti az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre a 14. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy.” 10. Ha például két 3,5 tonnás furgonnal vesszük fel az árut Kecskeméten, de egy magyarországi gyűjtőközpontban azt egy 7,5 tonnás teherautóval visszük tovább Németországba, akkor ezt be kell jelenteni? A 3,5 tonnás vagy azt meghaladó tengelyterhelésű járművekkel bonyolított fuvarozás főszabály szerint bejelentés köteles. Abban az esetben is bejelentési kötelezettség terheli az adózót, ha nem útdíjköteles gépjárművel (a kérdésben szereplő 3,5 tonnás járművel) kockázatos élelmiszert, vagy egyéb kockázatos terméket szállítanak, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. Megjegyzendő, hogy a rendszám – a fuvarozás irányától függően – a termék kirakodási

(átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. Fontos azonban, hogy a módosítást haladéktalanul be kell jelenteni, figyelemmel arra, hogy az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális, valós adatoknak kell szerepelniük. 11. Hogyan lehet rendszámot módosítani? Ha pl. műszaki hibás lesz az autó és módosítani kell, akkor addig nem is mehet tovább az autó, ameddig nincs visszaigazolás a módosításról? Mennyi időt fog ez igénybe venni? Milyen adatokat fog tartalmazni a visszaigazolás? Az EKÁER elektronikus felületen egyszerre maximum 2 forgalmi rendszám adat is rögzíthető, illetve a rendszám adat a kirakodási (átvételi) helyre érkezésig, illetve (EU-ba irányuló fuvarozás esetén) az EKÁER szám érvényességi idején belül módosítható. A rendszám módosításáról visszaigazolást nem küld a rendszer, a gazdálkodó tehát e nélkül is szabályszerűen elvégezheti a fuvarozást. Fontos, hogy az állami adó- és vámhatóság ellenőrzésekor az EKÁER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel. „Gyűjtőfuvar” 1. Az EU-n belüli import fuvarok esetén, ha a feladótól közvetlenül a címzetthez érkezik az áru, akkor a címzett igényli az EKAER-t. Ha gyűjtő fuvarozással érkezik az áru, kinek kell igényelnie az EKAER-t? Az Európai Unió más tagállamából Magyarországra történő fuvarozás esetén a címzettnek kell a bejelentést megtennie. Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat. Amennyiben egy címzett részére, de annak több telephelyére történik a szállítás akkor, az EKAER számot telephelyenként kell igényelni. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 15. § (4) bekezdése szerint, egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel a) egy feladó több felrakodási címéről, b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére, történik a közúti fuvarozás. Ez a rendelkezés azonban csak 2015. június 1-től lép hatályba. 2. Gyűjtőszállítás esetén, mikor egy belföldi járat veszi fel az árut, de másik tehergépkocsi szállítja külföldre (vagy épp fordítva), valamint begyűjtést követően az áru 1-2 napig raktárban marad, és ezután indul külföldre, ilyen esetben hogyan történik a bejelentés? Az átrakodást követően a fuvarozáshoz használt gépjármű rendszámát módosítani kell. A rendszám – a fuvarozás irányától függően – a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható. Az EKAER szám 15 napig érvényes. 3. A szállítmányozási területen gyakran előforduló jelenség, hogy a szállítmányozó eszközt (itt az útdíj köteles járművet, továbbiakban: jármű) megpróbálják a lehető legjobban kihasználni, így a szállítmányok úgy indulnak útnak, hogy egy jármű több címre, több címzettnek fog terméket szállítani (gyűjtőfuvar). Ilyen szállítások a közösség területéről is érkeznek Magyarországi címre és magyarországi címről is indulnak a közösség területére. A törvény szerint EKAER számot kell igényelni minden fuvarozás esetén, minden címzett, illetve feladás vonatkozásában. E szerint több EKAER számot is kell igényelni, a szállítmányozó szemszögéből – vagy a beszerző oldaláról a beszerzőnek - ugyanazon szállítmányra, attól függően hány címzettnek szállít – szerez be - termékeket?

Az EKAER szám termékegységenként kerül megállapításra. Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát tartalmazhat. Tehát gyűjtőfuvar esetén címzettenként kell a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. 2015. június 1-től a szabályozás az alábbiakkal egészül ki: Egy EKAER számot kell megállapítani akkor, ha egy gépjárművel a) egy feladó több felrakodási címéről, b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére, történik a közúti fuvarozás. Az a) pont szerinti esetben a) az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni, b) belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni. A b) pont szerinti esetben a) belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni, b) az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni. Őstermelők 1. Kell-e az őstermelőnek EKAER számot igényelnie, ha kompenzációs felár illeti meg? A kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelőnek nem kell EKAER számot kérni. A mezőgazdasági termelők tevékenysége ugyanis az arra vonatkozó különös áfa-beli szabályok miatt nem felel meg az EKAER hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésének. Kockázatos termékek, kockázatos élelmiszerek 1. Mit jelent pontosan a kockázatos termékek fogalma? Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet 1. számú melléklete taxatíve felsorolja a kockázatos élelmiszereket, míg a 2. számú melléklet az egyéb kockázatos termékeket tartalmazza vámtarifaszám (első 4 számjegye) szerint. 2. Fennáll-e a bejelentési kötelezettség PB gáztermékek közúti fuvarozása esetén? Nem tartozik az EKAER hatálya alá a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85 termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység. Ennek alapján a PB gáztermék nem tartozik az EKAER hatálya alá. Kockázati biztosíték 1. Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása? Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely a kockázatos élelmiszerek tekintetében • az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott, FELIR azonosító számmal rendelkezik, • Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és

nyomonkövethetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette, valamint az első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első belföldi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és • ezen szakasz szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette, - a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen szakasz szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette. 2. Milyen módon kell a biztosítékot nyújtani? A kockázati biztosíték nyújtására köteles adózó a biztosítékadási kötelezettségét kizárólag a következő módokon teljesítheti: • az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy • pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó-és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. Felhívjuk figyelmüket, hogy az idézett felsorolás taxatív, azaz a leírtaktól eltérő megoldás (például: banki készfizető kezesség, biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény) nem fogadható el biztosítékként! 3. Bármelyik mód választható? Igen, az adózó döntése, hogy az elkülönített letéti számlára befizetéssel vagy garancia nyújtásával kíván eleget tenni a biztosítékadási kötelezettségének. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak továbbá arra, hogy egy bejelentéshez kapcsolódó biztosítékot az adózó garancia és befizetés egyidejű alkalmazásával teljesítse. Ilyen esetben a letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen el kell érnie jogszabályban meghatározott mértéket. Figyelem! Bármely benyújtási mód alkalmazása mellett is dönt az adózó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő biztosíték határidőben történő rendelkezésre bocsátása az adózó kockázata és felelőssége! 4. Amennyiben az elkülönített letéti számlára történő befizetést választom, mely számlára szükséges utalnom a biztosítékként szánt összeget? Az adózó, amennyiben nem kíván garanciát benyújtani, úgy a biztosítékadási kötelezettségét az erre a célra létrehozott, 10032000-01601202- 00000000. számú, „NAV EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték letéti számla” elnevezésű, elkülönített letéti számlára történő befizetéssel is teljesítheti. Figyelem! Amennyiben a biztosítéknyújtásnak ezt a módját választja, kérjük, hogy az átutalás közlemény rovatában szíveskedjen feltüntetni az adóazonosító számát. 5. Abban az esetben is nyújthatok be garanciát, ha korábban az elkülönített számlára teljesítettem befizetést? Igen, a garancia nyilvántartásba vétele akkor is kérhető, ha a korábbiakban az adózó az elkülönített számlára történő befizetéssel tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy a biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a jogszabályban meghatározott értéket. 6. Mely esetben mentesülhet az adózó a biztosítékadás alól? Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha a) szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy b) megfelel a következő feltételek mindegyikének: • legalább két éve működik és • szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban,

valamint • a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. 7. Elegendő-e a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesüléshez, ha az adózó kéri a felvételét a minősített adózói adatbázisba / köztartozásmentes adózói adatbázisba, azonban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása még folyamatban van? A jogszabály a mentesség megadásához az említett adatbázisokban való szereplést ír elő, ennélfogva kizárólag azon adózó mentesítését teszi lehetővé, aki (amely) a garancia nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásakor megtalálható a minősített, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban (és megfelel a mentességhez szükséges további feltételeknek). 8. Elegendő-e a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesüléshez a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés? A biztosítéknyújtás alól az adózó kizárólag akkor mentesülhet, ha a bejelentés időpontjában szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és emellett legalább két éve működik, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. Mindhárom feltétel megléte szükséges a mentességhez, önmagában a köztartozásmentes adózói státusz megléte nem elégséges. 9. Mikor kell első alkalommal garanciát nyújtani? Kockázati garanciát első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani. 10. Mit jelent az „állami adó-és vámhatóság által nyilvántartásba vett” garancia? A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítése érdekében kötött garancia szerződést vagy nyilatkozatot az adózónak be kell nyújtania az állami adó-és vámhatósághoz és kérnie kell annak nyilvántartásba vételét. Az állami adó- és vámhatóság ugyanis kizárólag annak az adózónak állapít meg EKAER számot, aki (amely) annak igénylése időpontjában a garanciaszerződést benyújtotta és azt az állami adó-és vámhatóság nyilvántartásba vette (de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől). A garancia okirathoz az adózónak csatolnia kell egy kötetlen formában írt kérelmet is, melyben indítványozza a garancia nyilvántartásba vételét. 11. Hová és milyen módon kell benyújtani a garanciát? A garancia eredeti példányát a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemmel együtt a Közösségen belüli beszerzést vagy első belföldi adóköteles termékértékesítést megvalósító, biztosítéknyújtásra kötelezett adózó (a garanciában szereplő megbízó) adóügyeiben illetékes adóigazgatósághoz kell postai úton megküldeni vagy az ügyfélszolgálatokra eljuttatni. A kérelem kizárólag papír alapon nyújtható be! 12. Az állami adó- és vámhatóság milyen határidőn belül bírálja el a garancia nyilvántartásba vétele iránti kérelmemet? A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az állami adó-és vámhatóság annak beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el. Figyelem! A gördülékeny ügyintézés érdekében kérjük, hogy kérelmüket minden esetben szíveskedjenek közvetlenül az adózó adóügyi illetékessége szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz benyújtani. 13. Melyek a garanciával szemben megfogalmazott főbb elvárások? A garancia kizárólag abban az esetben vehető nyilvántartásba, ha a következő jogszabályi feltételeket teljesíti: ¬ Az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás (a továbbiakban együttesen: garantőr) nyújtja. ¬ A garantőr a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

b) adószámát jogerősen nem függesztették fel, c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel, d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására. Utóbbi két feltétel esetében az igazolás módja a garantőr nyilatkozata, melyet nem elegendő egy alkalommal, hanem minden egyes jogügylet esetében ki kell állítani. A nyilatkozat szerepelhet a garancia okiratban vagy attól különálló okiraton is. ¬ A garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a garancia kiállításakor a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül nem került sor. ¬ Teljesíti a következő formai és tartalmi követelményeket: e) a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton, f) b) meghatározott határnapig, de legalább az adó-és vámhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját, g) c) eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó-és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított tartozását, h) d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó-és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg, i) e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó-és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható, j) f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát. Figyelem! A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. 14. Mit jelent az adó nélküli ellenérték? Az adó nélküli ellenérték az általános forgalmi adó nélküli (nettó) árat jelenti. 15. Van-e lehetősége a fuvarosnak a fuvaroztató által adandó garancia/biztosíték ellenőrzésére? Tekintettel arra, hogy az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság végzi, erre nincs lehetőség. A kockázati biztosítékot a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani az ő adókötelezettségei teljesítésének biztosítása céljából. Tehát a fuvarozó - ha nem ő a behozatalt vagy az értékesítést megvalósító - szempontjából a biztosíték megléte érdektelen. Egyebekben a biztosíték nyújtásának tényét (vagy az e tekintetben fennálló mentességet) az adóhatóság az EKAER szám kiadása előtt vizsgálja, és amennyiben hiányosságot észlel, az EKAER szám nem kerül kiadásra. 16. Mennyi a kockázati biztosíték összege? A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított, és az átvételi címre történő megérkezés vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes, adó nélkül számított ellenértékének 15%-át. Fontos, hogy az adott napon bejelenteni kívánt termékek adó nélküli ellenértékét is számításba kell venni! Amennyiben az adózó mindkét jogcímen kötelezett biztosíték nyújtására, (azaz mind az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékértékesítést és/vagy

egyéb célú behozatalt, mind a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítést is megvalósít), úgy a magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania. 17. Mire szolgál a kockázati biztosíték? A kockázati biztosíték az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítását hivatott szolgálni. Mint ismeretes, a beszerzésekhez/értékesítésekhez számos – részben az adózó önmagát terhelő, részben az adózók által foglalkoztatott magánszemélyek számára juttatott jövedelmek utáni adókötelezettség, így fizetési kötelezettség is kapcsolódik, melynek elmaradása jelentős költségvetési kockázatot hordoz. A letéti számlára befizetés és/vagy garancia nyújtása tehát azt biztosítja, hogy a bejelentéssel összefüggésben, de természetszerűleg időben azt követően keletkező valamennyi – akár önkéntes jogkövetéssel, akár a hatóság által megállapított – közteher érvényesíthető legyen. Mentességek A válaszok az Országgyűlés által megszavazott és kihirdetett törvény, továbbá a miniszteri rendeletek alapján készültek. 1. Ki és milyen feltételekkel mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól? Nem tartozik az EKAER hatálya alá - a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, - a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, - a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű, - a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengeni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű, - a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű. Nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett körúti fuvarozással járó tevékenység: - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85, a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék, - a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék, - a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék, - az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, - a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék, - ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, - ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

2. Társaságunk kommunális hulladék gyűjtését végzi. A hulladékot naponta az Y. sz. főúton szállítjuk a hulladékgyűjtő telepre, útdíj fizetésre kötelezettek vagyunk. A 2015. január 1-től életbe lépő bejelentési kötelezettség érinti a hulladékszállítást is? Belföldi viszonylatban végzett szállítás esetében csak akkor szükséges az ügylet EKAER rendszerben történő rögzítése, ha a hulladék első belföldi általános forgalmi adóköteles értékesítése is megvalósul annak közúti fuvarozásával együtt. A lakossági vagy ipari hulladék begyűjtése esetén így – amennyiben az nem jár értékesítéssel a begyűjtő felé, hanem általa teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül - nem teljesül a jogszabályi feltétel, ezért e szállítások nem bejelentés kötelesek. A begyűjtő által továbbértékesített hulladékok esetében, amennyiben az első belföldi értékesítésnek minősül, és az értékesítés közúti fuvarozással is jár, akkor a szabályozásban foglalt tömeg és értékhatárok figyelembe vételével az ügylet bejelentési kötelezettség alá eshet. Egyebekben megjegyzendő, hogy belföldi feladási címről belföldi rendeltetési helyre történő szállítással járó, értékesítésnek nem minősülő ügylet esetén a bejelentési kötelezettség nem merül fel. Lényeges továbbá, hogy a hulladékok elszállításában, ha az ipari termelő a hulladékot értékesíti az azt begyűjtő részére, akkor az értékesítő ipari termelő lesz a bejelentésre kötelezett első belföldi adóköteles értékesítő, így a hulladékot elszállítónak az átvétel bejelentésén kívül egyéb kötelezettsége ebben az esetben sem keletkezik. Megjegyzendő továbbá, hogy a Rendelet szerint nem tartozik az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés-köteles hulladékszállítás keretében szállított termék. 3. A kevert betont előállító betongyárnak a beton kiszállításáról kell-e EKAER számot kérni minden egyes kocsi betonhoz, függetlenül annak értékétől, vagy mennyiségétől? Az építkezéshez vásárolt betont ütemesen szállítják a mixerek, de az utolsó adagot (annak mennyiségét, időpontját stb.) csak az építkezés munka menete függvényében lehet majd meghatározni. Ki és mikor fogja ezt bejelenteni? Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.) Az EKAER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges. Az EKAER elektronikus felületén kell bejelenteni a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig, c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Belföld-belföld relációban csupán abban az esetben kell EKAER számot kérni, amennyiben nem közvetlen végfelhasználó részére első általános forgalmi adóköteles értékesítés történik. A Rendelet 2015. április 1. napjától hatályos 13. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel

2015. április 1. napjáig, amennyiben nem közvetlen végfelhasználó részére az első általános forgalmi adóköteles értékesítés történik a betongyár, mint feladó lesz a bejelentésre kötelezett, 2015. április 1. napját követően, amennyiben a terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. Nem tartozik az EKAER hatálya alá a közúti fuvarozással járó tevékenység, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg. 4. Az EKAER bevezetéséről szóló törvény kizárólag a „közúti fuvarozás” illetve a „fuvarozás” fogalmat tartalmazza. Mivel a „fuvarozás” fogalom magyarázatára külön nem tér ki, így a más törvényekben (pl. 2013. évi V. tv. XXXVIII. Fejezet 6:257. §) és egyéb rendelkezésekben alkalmazott fuvarozás fogalom szerint (fuvarozás: díj ellenében végzett szállítás) a saját számlás közúti áruszállítások nem tartoznak az EKAER hatálya alá. Kérjük ennek megerősítését vagy jogszabállyal alátámasztott cáfolatát. A közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet, vagy bármelyikük megbízásából végzi. Az Art. valóban nem definiálja sem a „közúti fuvarozás”, sem pedig a „fuvarozás” fogalmát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hivatkozott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott „fuvarozás” fogalom ebben a vonatkozásban automatikusan használható lenne, tekintettel arra, hogy a Ptk. nem háttérjogszabálya az Art.-nak. Az áru típusától és mennyiségétől függően minden, útdíjköteles (3,5 t megengedett össztömeg feletti) járművel végzett, közúti fuvarozással járó tevékenységet kötelező bejelenteni, amely lehet - az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés, vagy egyéb célú behozatal, - belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, - belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés. Nem kell bejelentést teljesíteni belföld-belföld viszonylatban, ha végfelhasználó részére történik a termékértékesítés, vagy nem első általános forgalmi adóköteles termékértékesítésről van szó. 5. Többféle termék szállítása esetén hogyan kell figyelembe venni a mentesség kapcsán a súly és értékhatárokat? Az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenértéket, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési árat, vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési árát, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási értéket kizárólag kockázatos termék fuvarozása esetén kell az EKAER-be rögzíteni. Nem tartozik az EKAER hatálya alá a közúti fuvarozással járó tevékenység, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg. Nem tartozik az EKAR hatálya alá továbbá a közúti fuvarozással járó tevékenység, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke a 1 millió forintot nem haladja meg. 2015. április 1. napjáig, amennyiben kockázatos és nem kockázatos termék vegyesen kerül fuvarozásra azokat a tömeg és értékhatárok elérése szempontjából együttesen lehet figyelembe

venni, és a feladónak kell egy EKAER számot igényelnie. 2015. április 1. napját követően - a Rendelet 2015. április 1. napjától hatályos 13. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. Ezt követőn már a fentiek szerinti együttes figyelembe vételre nincs mód, két EKAER számot kell igényelni a kockázatos termék tekintetében a feladónak, a nem kockázatos termék tekintetében a címzettnek. Jogkövetkezmények 1. Melyek a kötelező bejelentés elmulasztásának szankciói? Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. 2. Ha egy szerelvényen több megbízó áruját szállítjuk és az egyik megbízó által lejelentett áru mennyisége eltér a ténylegesen szállított áru mennyiségétől, a hatóság milyen szankciót alkalmaz? Hatósági zár esetén hogyan jut el időben az áru a többi partnerhez? A tömeg adat tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el. Amennyiben az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ezen kívül, amennyiben az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Hatósági zárat indokolt esetben, az összes körülmény mérlegelését követően alkalmaz a hatóság. A hatósági zár lehet pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. A bejelentett adatok helyességéért – így az áru mennyiségéért – a bejelentésre kötelezett felel, ezért a jogkövetkezménnyel is neki kell számolnia hibás, hiányos bejelentés esetén. A mulasztási bírság az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. Szükséges itt kiemelni, hogy a bejelentéseket az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt az Art. általános képviseleti szabályaitól függetlenül. A felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által tett bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a fenti szankciók a bejelentésre kötelezettet, nem pedig a fuvarozót terhelik. 3. Az EKAER szabályai szerint egy EU-ból részünkre érkező szállítmány bejelentésére annak felrakása előtt kötelesek vagyunk. Mivel jelentős számban előfordulnak olyan szállítmányok, amelyeket paritásuk miatt teljes egészében a külföldi partner intéz (szállítás szervezése, rakodás elvégzése, díj fizetés mind a külföldi partner dolga és kötelessége), így ezen szállítmányok bejelentése a kezdeti időszakban a részünkre nem átadott információk miatt elmaradhat. Kérjük állásfoglalásukat arról, hogy egy érvényes EKAER szám nélkül részünkre az EU-ból beérkező szállítmány esetén mi a szabályos eljárás akkor, ha a szállítmányt visszaküldeni (annak fontossága miatt) nem áll módunkban? Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén az NGM rendeletben meghatározott adatokat a címzett köteles bejelenteni legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig. A termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb а termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni. А termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját pedig a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb а terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon kell bejelenteni, de az EKAER szám érvényességi idején belül. Megjegyzendő, hogy a felek kölcsönös érdeke, hogy a jogszabályoknak való megfelelés érdekében pontosan tájékoztassák egymást. 2015. január 1-je után a fenti termékbeszerzésre, egyéb célú behozatalra kizárólag EKÁER szám birtokában kerülhet sor. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art. 22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. Megjegyzendő azonban, hogy a fenti, a szankcionálásra vonatkozó rendelkezések csak 2015. március 1. napjával lépnek hatályba, ezáltal biztosítva „türelmi időt” az ügyfelek számára a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére való felkészülésre. 4. A HU-GO rendszer kameráit mikor kapcsolják be az ellenőrzésbe? Mi lesz ezek szerepe? Adatkezelési szempontból az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. A törvény 17. § (4) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos f) pontja alapján az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adóés Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából. Mivel a rendszer 2015. január 1-jén indult, a kamerák által küldött adatokhoz már hozzáfér a NAV. A kamerák segítségével nyomon követhetők a szállítmányok, az adatok egybevethetők az adózók által bejelentett adatokkal. 5. Az EKAER számot a szállítóleveleken/mérlegjegyeken fel kell-e tüntetni?

Az EKAER szám nem része sem a fuvarlevélnek, sem a mérlegjegynek, de feltüntethető azokon. A bejelentésre kötelezett az EKAER számot a fuvarozást végző részére bármely módon rendelkezésre bocsáthatja (pl. telefonon, e-mailben, szóban, írásban, stb.). Informatikai kérdések Informatikai kérdésekkel kapcsolatos további információk az „Interfész” menüpontban találhatóak. 1. Hol található részletes leírás az EKAER bejelentő felület kitöltésére vonatkozóan? Az EKAER bejelentő felületről és kitöltéséről részletes információ az EKAER Felhasználói Kézikönyvben található: "EKAER Felhasználói Kézikönyv" 2. Az a felület, amelyet ki kell tölteni, internetes felület lesz-e? Milyen adatokat fog bekérni? Lehetőség lesz-e adat importra? Az EKAER elektronikus felület egy interneten keresztül közvetlenül elérhető felület. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22/E. §-a szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen jelenti be a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat, kivéve, ha rendelet alapján mentesül a bejelentési kötelezettség alól. Az EKÁER bejelentéseket a http://ekaer.nav.gov.hu weboldalon lehet megtenni. Az oldalon kialakításra kerül XML fájl feltöltési, adatimportálási lehetőség, valamint a rendszer-rendszer kapcsolódás lehetősége is biztosított lesz. Felhívjuk a figyelmet, hogy a www.ekaer.hu oldal nem kormányzati portál, azt nem a NAV üzemelteti. 3. Az EKAER rendszer hibája, vagy üzemszünet esetén miként indíthatóak a bejelentésre kötelezett szállítások? Amennyiben az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható, és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni. Amennyiben az EKAER elektronikus rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján. Az állami adóhatóság az elektronikus rendszerének karbantartás miatti leállítását megelőzően, a karbantartási igény felmerülésével egyidejűleg tájékoztatást tesz közzé honlapján a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett tartamáról, valamint a karbantartásban érintett, időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről, így a bejelentések a karbantartás időpontját megelőzően is előzetesen teljesíthetőek. 4. Szíveskedjenek megadni, hol érhető el a rendszerhez való kapcsolódást leíró adat specifikáció. Az XML séma, valamint az interfész specifikáció a http://ekaer.nav.gov.hu kezdőoldalon található Interfész menüponton belül, a Dokumentációk között érhető el. A https://openkkk.nav.gov.hu weboldalon link mutat erre az oldalra. 5. A törvény szövegéből egyelőre nem derül ki, hogy a rengeteg adatot milyen formában kell a NAV részére eljuttatni. A leírás alapján ez elvileg csak manuálisan történhet, ami hatalmas adminisztratív terhet ró a vállalkozásokra. Egy-egy élelmiszer-feldolgozó cégnél naponta 5600 szállítólevél készül 5000-7000 sorral. Ezen szállítólevelekhez a végleges adatok egy elég szűk 6-7 órás időintervallumban keletkeznek. Az EKAER bejelentéseket egy webes felületen, a http://ekaer.nav.gov.hu honlapon lehet megtenni, a jogosultság megszerzéséhez szükséges bejelentkezés már 2014. december 20. óta megtehető ezen a felületen. Az ügyfeleknek 2015. január 1-től lehetőségük van a bejelentő rendszerhez való szoftveres kapcsolódásra . Továbbá a bejelentő felületen van egy XML feltöltési, adatimportálási lehetőség, ezzel egyszerűsítve a bejelentések folyamatát. Az XML séma, valamint az interfész specifikáció a http://ekaer.nav.gov.hu kezdőoldalon található

Interfész menüponton belül, a Dokumentációk között érhető el. A https://openkkk.nav.gov.hu weboldalon link mutat erre az oldalra. 6. A törvény alapján a bejelentést az adózó ügyfélkapu regisztrációval rendelkező meghatalmazottja teheti meg, aki az EKAER honlapján regisztrált. Ez kizárja az EDI adatközlést és kérdésessé teszi, hogy a logisztikai szolgáltató képviselője eljárhat-e a feladó nevében, több feladó nevében, illetve a paragrafus végig egy személyt említ adózóként. Megítélésünk szerint egyértelműsíteni kell az adózó nevében eljáró szolgáltatót, illetve ezen szigorú korlátozást indokolt módosítani. A vonatkozó jogszabályok alapján az adózó (vagy az adózó törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. Az EKAER szám igényléséhez szükséges bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. Fontos, hogy az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat. Fontos kiemelni, hogy a bejelentésre az adózó által – az EKAER felületen – feljogosított személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek, hanem bármely természetes személy, így adható ilyen jogosultság a logisztikai szolgáltató valamely képviselőjének, alkalmazottjának is. 7. Van-e arra lehetőség, hogy dokumentumokból vagy az EKAER-en kívüli nyilvántartásokból a Ctrl+C/Ctrl+V billentyűkombináció segítségével adatokat lehessen másolni az EKAER rögzítő felületére? Igen, a fenti billentyűkombináció segítségével az adatok bemásolhatóak és beilleszthetőek az EKAER rögzítő felület egyes mezőibe – internetes böngésző típusától függetlenül. Helyileg a böngészőben van beállítási lehetőség a másolhatóság engedélyezésére, illetve letiltására. Amennyiben a bejelentő azt tapasztalja, hogy a másolási funkció nem működik, akkor azt külön helyi esetként kell kivizsgálni és felvenni a kapcsolatot a helyi rendszergazdával, aki a beállításokban engedélyezni tudja a fenti funkciót. 8. Új bejelentés nyilvántartásba vételekor nem minden esetben egyértelmű, hogy hogyan/milyen adatokkal kell/lehet kitölteni az adott mezőt? Az EKAER bejelentő felületen az egyes mezők mellett ’i’ betűvel jelzett ikonok találhatóak, melyekre kattintva megjelennek a mező kitöltésére vonatkozó, azokat pontosan meghatározó információk, melyek követésével sikeresen végrehajtható a szállítmányadatok rögzítése és az EKAER azonosítószám igénylése. A rendszer használatával kapcsolatban felmerült informatikai problémák bejelentéséhez a NAV portál e-mail küldő adatlapját használja (http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes), „EKÁER, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával. NÉBIH FELIR Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetésével kapcsolatban A 2015. január 1-jével bevezetésre kerülő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett EKÁER célja az ÁFA megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítása és az élelmiszerbiztonság növelése. Az EKÁER rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.

A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felirkereso ) ellenőrizhető, hogy a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e, - egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint, - az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval. Aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát. A regisztráció a nem mezőgazdasági kistermelőként adózó ügyfelek részére felügyeleti díj bevallás benyújtása mellett történik, a bevallási felület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján (http://portal.nebih.gov.hu/felugyeleti-dij) elérhető, ahol megtalálható az ahhoz készült kitöltési segédletet is. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon (https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/) található. Amennyiben érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkezik az ügyfél, és nem találja magát a FELIR nyilvántartásban, forduljon a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságához ([email protected]). Amennyiben az ügyfél 2014. évben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR azonosítóval, ha azonban elmulasztotta a bevallási kötelezettséget teljesíteni, a pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a FELIR nyilvántartásba vétel is megtörténik. Ha tevékenységét 2014-ben kezdte meg az ügyfél, és ezért az idei évben nem vonatkozott rá a bevallási kötelezettség, akkor nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba veszi a hivatal. A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták. A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső (http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso) segítségével elérhetők. Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz. A nyilvántartásba vett ügyfelek részére a FELIR azonosítóról szóló tájékoztató levelek postai úton megküldésre kerülnek. Elérhetőségeink: NÉBIH ügyfélszolgálat: 06-1/336-9024; [email protected] elektronikus levélcím.