1-2F TANULÁSI TECHNIKÁK

TÁRSAS- ÉS MUNKAVÁLLALÓI KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, TANULÁSI TECHNIKÁK • TANULÁSI TECHNIKÁK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

TANULÁSI TECHNIKÁK A TANULÁSRÓL KICSIT MÁSKÉPP

10. ÉVFOLYAM TANÁRI KÉZIKÖNYV

TAN10_TK.indd 1

2009.11.06. 9:08:59

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Birloni Szilvia Lektor: Somló Katalin

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009. Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

TAN10_TK.indd 2

2009.11.06. 9:09:00

A TANANYAG ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA TANANYAG CÍME

A TANULÁSRÓL KICSIT MÁSKÉPP TANULÁSI TECHNIKÁK – 10. ÉVFOLYAM

A TANANYAG ÓRASZÁMA

28x45 perc

ÁLTALÁNOS CÉLOK

– A tanuló személyiségének/stílusának leginkább megfelelő tanulási technikák eredményes alkalmazása. – A tanulók motiválása, sikerélményhez juttatása helyes tanulási szokások kialakítása által. – A lemorzsolódás csökkentése a megfelelő tanulási módszerek elsajátításának segítségével. – A tanulási folyamat tudatosítása, egyéni motivációk megkeresése. – Az együttműködés készségeinek fejlesztése. – A hatékony tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése.

KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

– Ismerje a tanulás motivációs tényezőit, a tanulási stílusokat. – Legyen képes új tanulási stratégia megfogalmazásához, kialakításához. – Legyen képes önálló tanulási tervet készíteni. – Ismerje személyes készségeinek, képességeinek és tudásának erősségeit, gyengeségeit. – Legyen képes az elérhető oktatási és képzési, támogatási lehetőségek megtalálására. – Alkalmazza az emlékezetbe vésés és felidézés módszereit. – Tudja alkalmazni az adatkeresési, adatrendszerezési eljárásokat.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 3

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

3

2009.11.06. 9:09:00

TANMENET Sorszám

4

TAN10_TK.indd 4

Tanítási egység--témakör címe

Időtartam (perc)

A tanítási egység típusa

1.

Bevezető gondolatok: a hatékony tanulás

4x45

dupla óra (2x45 perc)

2.

Tanulási képességek

4x45


3.

Tanulási szokások, módszerek, körülmények

2x45


4.

A többszörös intelligencia

4x45


5.

Szövegértés és szövegalkotás

4x45


6.

Szövegfeldolgozás: kiemelés, kulcsszó, vázlat

2x45


7.

A Gondolat Térkép

4x45


8.

Jegyzetelési technikák

2x45


9.

Összegzés, értékelés

2x45


TANULÁSI TECHNIKÁK • TANÁRI KÉZIKÖNYV

10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:00

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: BEVEZETŐ GONDOLATOK: A HATÉKONY TANULÁS

Időtartam: Célok

4x45 perc – – – – – – – –

Sorszám:

1.

Évfolyam:

10.

A tanítási egység típusa Dupla óra (2x45 perc)

Csoportalakítás. Csoportkohézió kialakítása, csoportidentitás erősítése. Motiváció az együttműködésre. Együttműködési készségek fejlesztése kooperatív módszerek használatával. A tanulás életben betöltött szerepének tudatosítása. Az egyéni célok megkeresése, megfogalmazása. Motiváció a tanulásra. Erősségek: azon képességek, adottságok megkeresése, melyre támaszkodhatunk a tanulási folyamat során.

Követelmények

A tanuló – vegyen részt aktívan a csoportmunkában, – legyen képes megfogalmazni a tanulás szerepét, jelentőségét saját életében, – legyen képes felsorolni a fontosabb tanulással kapcsolatos képességeket, készségeket, – legyen képes egyéni célok kitűzésére a tanulás területén, találjon motivációs tényezőket saját jövője szempontjából, – legyen képes megfogalmazni adottságait, erősségeit a tanulás területén.

Anyagszükséglet

csomagolópapír, filctollak, gyurmaragasztó, A4-es lapok

Források, javasolt tananyagok, kiadványok, internetes honlapok

Idegen szavak és kifejezések szótára

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 5

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

5

2009.11.06. 9:09:00

6

TAN10_TK.indd 6


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:00

Témafelvetés, a kurzus tartalmának rövid bemutatása

Heterogén csoportok megalakítása

Gyűjtőmunka: értékeink

A csoport bemutatkozására alkalmas közös alkotás – plakát, címer – elkészítése. Csoportnevek kitalálása. Csoportidentitás fejlesztése.

A plakátok bemutatása

2.

3.

4.

5.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

figyelem, előadói készség

kreativitás, együttműködés, önkifejezés

15

15

10

10

véleményalkotás, kommunikáció, érvelés

szabálykövetés, elfogadás, kommunikáció

5

Időtartam (peerc)

kérdezéstechnika figyelem

Készség / képesség

előadás

kooperatív plakát

szóforgó, kooperatív ablak

hajlított véleményvonal

tanári előadás

Módszer

frontális

csoportmunka

csoportmunka

frontális kezdeményezés után csoportmunka

frontális

Munkaforma

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Bevezető gondolatok: A hatékony tanulás

gyurmaragasztó (a plakátok falra való rögzítéséhez)

csoportonként egy-egy csomagolópapír és 4-4 különböző színű filc vagy zsírkréta

csoportonként egy-egy „ablak”

5-6 állítás egyenként egy-egy A4-es lapon, melyek a diákok tanuláshoz való viszonyára vonatkoznak, fokozatonként a nagyon pozitívtól a negatívig

Képzési anyagok, eszközök

Itt jelezzük előre, hogy különösen figyeljék egymás bemutatkozását, mert az elhangzott információk utána egy játékban még szerephez jutnak.

A csoportok között körbejárva segítsük a munkát, bíztassuk a szokatlan feladatban talán kicsit bizonytalankodókat! A plakát, a név és a bemutatkozás lehetőleg a négyes ablak tartalmához kötődjön (itt vannak a közös értékek).

A csoportok tagjai, a szóforgó szabálya szerint olyan fogalmakat, jellemzőket, állításokat gyűjtenek, ami számukra fontos, értékes. Bíztassuk őket arra, hogy ezeknek a fogalmaknak lehetőleg legyen köze az iskolához, tanuláshoz.

Négyfős, a tanuláshoz való viszony szempontjából vegyes csoportokat alakítunk ki. Amikor a véleményvonalat meghajlítjuk, hagyjunk egy kis időt arra, hogy a diákok megbeszéljék álláspontjukat, érveljenek a véleményük mellett

Egyéb javaslatok

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR RÉSZLETES LEÍRÁSA

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 7

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

7

2009.11.06. 9:09:00


szövegalkotás, figyelem, kompromisszumkészség

szövegértés, átfogalmazás, véleményalkotás, kommunikáció, érvelés, szabálykövetés, kompromisszumkészség

előadói készség, figyelem, nyitottság, a hallottakra való reflektálás képessége

Téma / Altéma

Játék: a bemutatók tartalmának megfigyelésének, megjegyzésének ellenőrzésére.

Lehet „szórakozva” tanulni?

Tapasztalatok megosztása a „lehet szórakozva tanulni” témával kapcsolatosan. Az első alkalom lezárása.

6.

7.

8.

Sorszám

10

15

10

Időtartam (peerc) csoportmunka

Munkaforma

csoportforgó

frontális

önálló szövegol- egyéni munka, vasás, csoportmunka egyéni feladatmegoldás, szóforgó, kupaktanács

füllentős

Módszer


Tanulói jegyzet: 1. feladat

papír, írószerszám


Hallgassuk végig az összes csoport szóvivőjének beszámolóját, és a végén hagyjunk időt arra, hogy a diákok egyenként is megfogalmazhassák az önálló véleményüket! Az óra végén mondjuk el, a kurzus célja, hogy játékosan, élvezettel foglalkozzunk a tanulás témájával, és olyan ötleteket és módszereket ismerjenek meg, ami könnyebbé, hatékonyabbá és szórakoztatóbbá teszi számukra a tanulást.

Az önálló feladatmegoldás után, az egyes részfeladatokra adott válaszokat a szóforgó szerint osszák meg a csoportban! Jegyezzék fel a legfontosabbakat, amit a közös megbeszélésnél az osztállyal meg kívánnak osztani!

A csoportok a saját bemutatójukkal kapcsolatban fogalmazzanak meg 3 állítást, melyből csak 2 igaz, a harmadik állítás hamis! (Ha a csoportalakítással, berendezkedéssel több idő megy el, akkor ez a feladat kihagyható.)

Egyéb javaslatok

8

TAN10_TK.indd 8


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:00

12.

Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, készségek, attitűdök összegyűjtése csoportban.

Érvek a tanulás mellett; kreativitás, játékosság, szituációs játék. érvelés, együttműködés

11.

elemző gondolkodás, figyelem, szabálykövetés

beszédkészség

A tanulás szerepe; konkrét példák, minták keresése, megosztása.

10.

szövegértelmezés, véleményalkotás, beszédkészség


Ráhangolódás: aforizmák tanulásról.

Téma / Altéma

9.

Sorszám

10

30

15

10

Időtartam (peerc)

kerekasztal

drámajáték

háromlépcsős interjú

önálló feladatmegoldás szóforgó

Módszer

csoportmunka

csoportmunka

csoportmunka

csoportmunka

Munkaforma


csoportonként 1-1 db A4-es lap

1. melléklet: kreatív feladat; szituációs játék – szituációk leírása külön-külön lapon, esetleg néhány kellék a játékhoz

Tanulói jegyzet 2-3. feladat


Körbejárva segítsük a csoportok gyűjtőmunkáját, és ügyeljünk, hogy a kerekasztal szabályát betartsák.

A szituációkat – az osztály ismeretében – tovább gazdagíthatjuk a saját diákjainkra esetleg jobban passzoló helyzetek leírásával.

Konkrét példát arra kell keresniük a diákoknak a saját környezetükben, amikor valaki (családtag, barát, tanár stb.) felnőttként saját választásából tanul olyasmit, ami nem kötelező. Az ilyen jellegű példát kell megosztaniuk egymással a háromlépcsős interjú módszerével.

A csoporton belül beszéljék meg az egyes kérdésekre adott válaszokat. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy tartsák tiszteletben egymás véleményét, akkor is, ha nem értenek egyet vele. Ez után adhatunk szót minden csoport szóvivőjének, hogy a tapasztalatokról beszámoljon vagy készíthetünk statisztikát a legnépszerűbb aforizmáról.

Egyéb javaslatok

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 9

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

9

2009.11.06. 9:09:01

Közös lista készítése, (szükség esetén) az egyes fogalmak tisztázása, egyértelműsítése.

Saját erősségek, gyengeségek kiemelése, egyéni célok megfogalmazása. A foglalkozás lezárása

14.

Téma / Altéma

13.

Sorszám

önismeret, célmeghatározás, útkeresés

figyelem, nyitottság


10

15

Időtartam (peerc)

önálló munka

csoportforgó

Módszer

egyéni és frontális

frontális

Munkaforma


Tanulói jegyzet 4-5. feladat Házi feladat: megtanulandó tananyagot (memoriternek alkalmas legyen) keresni, és elhozni a következő órára. Ez lehet az aktuálisan megtanulandó vers, idegen szavak, fogalomlista vagy kémiai képletek, szabályok.

csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó


A lezárás lehet a csoporton belüli megbeszélés vagy egy körkérdés, amiben minden diáknak be kell fejeznie egy kezdőmondatot (pl. „Én nem is gondoltam magamról…”). A kezdőmondat vagy kérdés természetesen lehet más is, ami a helyzetnek megfelelő. Fontos, hogy korlátozzuk a megszólalás idejét, mennyiségét.

Hívjuk fel a szóvivők figyelmét, hogy a már elhangzott fogalmakat az ismétlődések elkerülése érdekében húzzák ki a listájukról! Ha valami lényeges kimaradna a listából, azt javasoljuk, és amennyiben a diákok elfogadják, kerüljön az is a csomagolópapírra. Az összegyűjtött listát jól látható helyre tegyük ki a teremben, hogy a kurzus végéig lehessen használni, utalni rá.

Egyéb javaslatok

1. MELLÉKLET KREATÍV FELADAT

SZITUÁCIÓS JÁTÉK

Időtartam

30 perc

Cél

a tanulás melletti érvek összegyűjtése, új szempontok felfedezése, kreativitás fejlesztése, motiváció a játékkal

Tanulói tevékenységek

1. A tanulók csoportonként húznak egy-egy szituációt. (5 perc). 2. Kiosztják egymás között a benne szereplő személyeket. Kitalálják az adott személy karakterét. Végiggondolják, és megbeszélik, hogy ki milyen álláspontot képvisel, és milyen érvek szólnak amellett. Megbeszélik a szituáció konkrét fizikai körülményeit. „Megrendezik” és elpróbálják a jelenetet. (15 perc) 3. Előadják a saját jelenetet és értékelik egymás munkáját (10 perc)

Tanári instrukciók

1. A tanár elmondja, hogy minden csoport kap egy szituációt, amit meg kell beszélniük, ki kell dolgozniuk, majd elő kell adniuk az osztály előtt. Ismerteti az értékelési szempontokat. 2. Amíg a csoportok készülnek, körbejárva támogatja a munkát, ahol elakadnak, ott ötletekkel, javaslatokkal segít. 3. Irányítja az előadások megtartását és az értékelést.

Tárgyi feltételek

Terem átrendezése, hogy egy üresen maradt részt kinevezhessünk „színpadnak”. Hely, ahová a csoportok elvonulnak a felkészülés idejére. (Ez lehet a terem egy-egy sarka és a folyosó is.) Lehet minden jelenethez egy-egy jelképes tárgyat biztosítani, hogy könnyebben induljon a játék. (pl.: a fociedzőnek egy labda). A következő szituációk (lehet ezektől eltérőket is kitalálni) egy-egy külön lapon leírva: A 17 éves Péter a vacsoraasztalnál elmondja szüleinek, hogy több gyenge osztályzatot is szerzett az elmúl hetekben. A szüleit ez eléggé megviseli. Édesanyja próbálja észérvekkel meggyőzni arról, hogy a tanulás fontos. Édesapja saját életét hozza példaként, hogy alátámassza szavait. Közben megérkezik Péter nővére, Ildi, aki egyetemen tanul, és ő is beszáll a beszélgetésbe. A 17 éves Judittal sok probléma volt az utóbbi időben az iskolában. Többször késett az órákról, nem csinált házi feladatot, és gyengén sikerültek a dolgozatai. Pedig régebben nem voltak rosszak az eredményei. Kovács tanárnő, az osztályfőnöke egy beszélgetésre hívja szüleivel együtt, mert a továbbtanulását veszélyben látja. Tamás fontos tagja a focicsapatnak. Edzője (Zoli bá) nagyon tehetségesnek tartja. Naponta jár edzésre, hétvégén meccs van. Régen a tanulással sem volt gondja, de idén (10. osztályos) leromlottak az eredményei. Zoli bá leül vele és két másik, jól tanuló csapattársával beszélgetni, hogy megpróbáljanak segíteni neki.

10

TAN10_TK.indd 10


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

Tárgyi feltételek

Fanni Balatonon nyaral három haverjával. Sajnos szórakozását beárnyékolja a közelgő pótvizsga, ugyanis megbukott kémiából. Nem nagyon akar tanulni, ami barátait aggasztja. Leülnek vele beszélgetni, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni.

Értékelési szempontok

Mennyire sikerült a leírásnak megfelelő jelenetet készíteni Az egyes szereplők mennyire hitelesen jelenítették meg az adott karaktereket Sikerült a jelenet elejétől a végéig „szerepben maradni” Tükrözte a jelenet a közös munkát, az együttműködést

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 11

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

11

2009.11.06. 9:09:01

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: TANULÁSI KÉPESSÉGEK

Időtartam:

Célok

Követelmények

– – – – –

2.

Évfolyam:

10.


A tanulási képességek egyéni felmérése és fejlesztése Belátás arról, hogy miért fontos egyes területek fejlesztése A hosszú és rövid távú memória fejlesztése A koncentráció fejlesztése A logika fejlesztése

A tanuló – legyen képes különbséget tenni az egyes tanulási képességek között – legyen képes elmondani egy kiválasztott memoritert – tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbb utat a memoriterek elsajátításához – vegyen részt aktívan a fejlesztő játékokban – legyen képes figyelmét fenntartani egy-egy feladat erejéig – aktívan vegyen részt a csoportmunkában

Anyagszükséglet

fejenként két piros és két fekete kártyalap, írószer papír csoportonként egy doboz gyufa


JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), Elérhető az interneten: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 (2009.10.10.) Játékgyűjtemény: http://jatek.gyujtemeny.com/ (2009.10.10.) Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidoszkóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.) Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Kiadó Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó

12

TAN10_TK.indd 12

4x45 perc

Sorszám:


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 13

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

13

2009.11.06. 9:09:01

Rövidtávú memória tesztelése szólistával, illetve szópárokkal.

Hogyan működik a memóriánk? Hogyan tanuljunk memoritert? Mnemotechnikák.

Memoriter tanulása, kikérdezés párban.

3.

4.

5.

emlékezet, tanult technikák alkalmazása

figyelem, szövegértés, alkalmazás, kommunikáció

figyelem, kommunikáció, együttműködés

A legfontosabb tanulási olvasási készség, képességek. szövegértés, lényegkiemelés

2.

figyelem, emlékezet, önfegyelem


Ráhangolódás: szólánc memori.

téma / altéma

1.

Sorszám

15

20

10

10

5

Időtartam (perc)

önálló tanulás, ellenőrzés párban

önálló szövegolvasás, páros szövegfeldolgozás, kupaktanács

ellenőrzés párban

kérdve kifejtő

beszélgetőkör

Módszer

egyéni munka, pármunka

pármunka csoportmunka

pármunka

egyéni vagy frontális

frontális

Munkaforma

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Tanulási képességek

minden párnak a korábban kiválasztott memoriter

Tanulói jegyzet: „Az emlékezet” és „Praktikák és technikák a memorizáláshoz” című része


Tanuló jegyzet: „Emlékezet, figyelem, logikus gondolkodás” c. rész

Melléklet: 1. játék leírása


Bíztassuk diákjainkat, hogy próbálják alkalmazni a megismert technikák valamelyikét. Körbejárva ehhez konkrét tanácsokat is adhatunk. A tanulási szakasz után a párok egymásnak mondják fel a megtanult szöveget. Jegyeztessük fel, hogy hány hibát vétettek a felmondás során!

A csoport egyik párja az emlékezettel kapcsolatos szöveget, másik a „Praktikák és technikák…”c. szövegrészt dolgozza fel. A feldolgozás módja: az egész szöveg elolvasása, majd egységenként a kulcsszavak kiemelése aláhúzással. Utána a párok elmondják röviden egymásnak, hogy miről olvastak. Az információ megosztása után hagyjunk egy kis időt arra is, hogy megbeszéljék az olvasottakat, esetleg keressenek további példákat a mnemotechnikákhoz!

Hagyjunk időt arra is, hogy a diákok csoportban megbeszélhessék, ki milyen stratégiát követett a memorizálásnál

Az első bekezdés közös feldolgozásával mutassuk meg, hogyan kell egy szövegből a lényeges elemeket kiemelni, a benne található információkat tömöríteni. Az osztály adottságaitól függően adhatjuk önálló olvasásra, majd a feladat a lényeges elemek (szavak, szókapcsolatok és nem mondatok) aláhúzása. Ha a diákok ennél kevésbé önállóak, az első lépés lehet a szöveg felolvasása (diák vagy tanár által), majd szakaszolva újraolvasás, a kulcsszó közös kiemelése. Foglaljuk össze a 4-5 kulcsszót, és mondassuk el a szöveg tartalmát saját szavakkal! Ez utóbbi már lehet pármunka.

Egyéb javaslatok


14

TAN10_TK.indd 14


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

A memoriter átismétlése.

A foglalkozás lezárása.

Kezdés: a memoriter átismétlése.

Ráhangolódás: koncentrációt fejlesztő játék: BUMM. Témafelvetés: a figyelem és logikus gondolkodás.

Mi is az a figyelem?

7.

8.

9.

10.

12.

11.

Játék: mozgás memori.

téma / altéma

6.

Sorszám

szövegértés, figyelem, lényeglátás, együttműködés

figyelem

figyelem, szabálykövetés,

memória, figyelem

lényegkiemelés, kommunikáció

memória, figyelem

kreativitás, figyelem, memória


20

5

10

5

10

5

15

Időtartam (perc)

önálló olvasás, feladatmegoldás, szóforgó

tanári előadás

beszélgetőkör


beszélgetőkör


kupaktanács

Módszer

egyéni munka, csoportmunka

frontális

Tanulói jegyzet: 7-8-9. feladatok

Emlékeztetjük diákjainkat arra, hogy a tanuláshoz szükséges képességek listájában milyen fontos szerepe van a figyelemnek és a logikus gondolkodásnak. Elmondjuk, hogy most ezekkel foglalkozunk elméletben és gyakorlatban. Miután a csoportban mindenki önállóan megoldotta a feladatot, a szóforgó szabályai szerint osszák meg egymással először a meghatározást, majd a kulcsszavakat. Közben bíztassuk őket, hogy megbeszélésnél térjenek ki azokra a pontokra, amiben bizonytalanok!

A zálog kiváltására alkalmazhatjuk az előzőben megtanult memoriter felmondását


frontális

A körkérdés: „Emelj ki egy hasznos dolgot, amit ezen az órán megtanultál!”

Ismételjék át a korábban megtanult memoritereket! Jegyezzék fel a hibák számát!

Egyéb javaslatok

Ismételjék át a korábban megtanult memoritereket! Jegyezzék fel a hibák számát! Hasonlítsák össze a korábbi hibaszámmal!

ajánlat otthoni memória játéknak: http://www.bbc.co.uk/ print/science/humanbody/ sleep/tmt/ (arcmemória teszt)



pármunka

frontális

pármunka

csoportmunka

Munkaforma


PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 15

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

15

2009.11.06. 9:09:01

téma / altéma

Játék a figyelem fejlesztésére: „Ez a fülem”.

Logika és stratégia fejlesztő játék: Vörös vagy fekete.

NIM játék.

Zárókör: valami új, amit magammal kapcsolatban tanultam.

Levezető: koncentrációs játék; számfuttatás.

Sorszám

13.

14.

15

16.

17.

15

5

5

önismeret, kommunikáció

figyelem, együttműködés

20

5

Időtartam (perc)

logika, szabályfelismerés, nyerő stratégia keresése

szabálykövetés, figyelem, stratégia, együttműködés

figyelem, testtudat


beszélgetőkör

beszélgetőkör

frontális

frontális

pármunka frontális

csoportmunka

páros és csoportos játék

páros játék kupaktanács beszélgetőkör

pármunka

Munkaforma

páros játék

Módszer



fejenként két piros és két fekete kártyalap, írószer papír Melléklet: 5. játékleírás csoportonként egy doboz gyufa Melléklet: 6. játékleírás



A „rab dilemmája” helyzetet mindenképp érdemes itt megbeszélni. Erről bővebben Mérő László: Mindenki másképp egyforma c. könyvének 3. fejezetében olvashatunk Miután a párok 5-6 menetet játszottak, adjunk időt, hogy a csoporton belül meg tudják beszélni a stratégiát! Kérdés, hogy tudnak-e biztos nyerő stratégiát mondani a gyufaszálak számától függően. Mindenki mondjon magáról valami olyan dolgot, amit ezen a foglalkozáson fedezett fel magával kapcsolatban. Lehet úgy is fogalmazni, hogy fejezze be azt a mondatot, hogy „Meglepődtem magamon…”

Egyéb javaslatok

MELLÉKLET 1. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓLÁNC MEMORI Adjunk meg egy témát vagy kategóriát (állatok, városok, tanuláshoz szükséges tárgyak stb.)! Az első diák mond egy megfelelő fogalmat, a második megismétli az első fogalmát, majd hozzáteszi a sajátját. A harmadik már az első kettőt ismétli, és ahhoz teszi a sajátját, és így tovább. Ha valaki nem tudja megismételni az előtte lévőket, akkor nem tesz hozzá, csak azt mondja, hogy passz. Ha körbeérünk, bárki, aki vállalkozik, megpróbálhatja végigmondani a fogalmakat. 2. JÁTÉKLEÍRÁS: MOZGÁS MEMORI Válasszunk egy tárgyat, amit sokféle szerepben el tudunk képzelni (pl. egy könyv, kalap vagy bot)! A diákoknak az a feladtuk, hogy az adott tárggyal kitaláljanak egy egyszerű mozdulatsort, beszéd nélkül. Valamelyik csoport egy tagja bemutatja a megbeszélt mozdulatsort. Egy másik csoport önként vállalkozója (a csoporttársak támogatásával) megismétli a látott mozdulatsort. Ezután az ő egyik csoporttársa mutatja be az általuk kitalált mozdulatsort, és egy harmadik csoportból ismétel valaki, és így tovább. Közben adhatunk arra is lehetőséget, hogy a többi csoport jelezze, ha hiba történt az utánzásban. 3. JÁTÉKLEÍRÁS: BUMM A tanulók egymás után elkezdik felsorolni a pozitív egész számokat: 1, 2, 3 stb. Aki olyan számhoz ér, amiben hetes van, az bumm-ot mond a szám helyett. Ez érvényes a 7 többszöröseire is pl. 14, 21…Ha valaki elrontja, annak fel kell állnia vagy zálogot adnia, és elölről kell kezdeni. (Kaposi) 4. JÁTÉKLEÍRÁS: „EZ A FÜLEM” A játékot párban kell játszani. Az első játékos rámutat valamely testrészére, és közben egy másiknak a nevét mondja: pl. rámutat az orrára, és közben azt mondja „Ez a szemem” A párja ekkor rámutat a megnevezett testrészre (ez esetben szem) és egy másik testrészének a nevét mondja „ez a fülem” ekkor ismét társa következik, aki a fülére mutat, és más testrészét nevez meg. (Kaposi) 5. JÁTÉKLEÍRÁS: VÖRÖS VAGY FEKETE? Ez a stratégiai játék a valószínűségek, lehetőségek felmérését és döntéshozatalt igényel. Lényegében matematikai döntéshozatal vagy a játékelmélet ismert problematikája. A játékosok száma: bármennyien játszhatják párokban. Korhatár: hétévestől fölfelé. Anyagszükséglet: játékkártya vagy feketével és pirossal jelzett kártyák, írószer, papír. Hogyan játsszuk? 1. A játékosok párjukkal szemben ülnek. 2. Mindenki kap két kártyát, egy feketét és egy pirosat. A játékosok megnézhetik a kártyákat. 3. Adott jelre a játékosok kiválasztják, melyikkel játszanak, de úgy, hogy a választást a párjuknak nem árulják el. 4. Ezután megmutatják egymásnak a választott kártyát. 5. Az elért pontszám a kártyáktól függ: – ha két piros kártya van, mindkét játékos 3 pontot kap; – egy fekete és egy piros esetén a fekete 5 pontot ér, a piros mínusz 2-t; – ha két feketét, egyik játékos sem kap pontot. A szabályok és a pontozás ismertetése után játsszunk egy próbajátékot, majd egy kétfordulós játékot!

16

TAN10_TK.indd 16


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

VÖRÖS ÉS FEKETE - 1. FORDULÓ: VERSENY Az első fordulóban mindenki a legnagyobb pontszámra törekszik. A tanár vagy játékmester úgy szervezi a játékot, hogy mindenki játsszék mindenkivel, s a pontszámokat felírják. Ha a „körmérkőzésnek” vége vagy elérték a meghatározott játszmaszámot, kiszámolják az egyéni összpontszámokat. A nyertes az, aki a legtöbb pontot gyűjtötte. A verseny után bátorítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játék során használt stratégiájukat! A következő kérdések segíthetnek ebben: – Mire gondoltál játék közben? – Milyen stratégiát, módszert használtál? – Szerinted melyik stratégiával lehet a legtöbb pontot elérni? Miért? – Mindig ugyanazt a „harcmodort” alkalmaztad. Miért? – Gondolod, hogy a következő menetben magasabb pontszámot fogsz elérni? Miért? VÖRÖS ÉS FEKETE - 2. FORDULÓ: EGYÜTTMŰKÖDÉS A játék 2. fordulójában a játékosok az egész csapat számára szeretnének minél több pontot elérni. Mint az előzőekben, mindenki játszik mindenkivel, a szerzett pontokat felírják minden játszma után. Amikor körbeértek vagy az előzetesen meghatározott számú játékot lejátszották, az egyéni pontokat összeadják a csapat számára. Hasonlítsuk össze a csapat összpontszámát az előző versenyforduló összpontszámával! Melyik játékban volt magasabb az egyéni, illetve az összpontszám? A játék után buzdítsuk arra a játékosokat, hogy tekintsék át a játékban használt módszereiket. Gondolkodtató kérdések – Mire gondoltál játék közben? – Milyen stratégiát használtál a játékban? – Szerinted melyik módszerrel lehet a legtöbb pontot szerezni az egész csapatnak? Miért? – Minden játékossal ugyanúgy játszottál. Miért? – Szerinted legközelebb több pontot tudnál szerezni a csapatnak? Miért? – Mit szeretsz jobban: az olyan játékot, amelyben versenyzel a többiekkel, vagy amelyben együtt kell működnöd másokkal? Miért? – Mi tetszett és mi nem ebben a játékban? További feladatok A játékok természetrajzának megvitatásához kérdezzük a gyerekeket ily módon: – Az élet miben hasonlít a játékokhoz, és miben nem? – Szerinted az életben vannak vagy kellenének játékszabályok? – Mit jelent az „együttműködés” és mit az „önzés”? – Tudsz olyan dilemmákat mondani a való életből, amelyekkel az embereknek szembesülniük kell? Ez a játék a híres-nevezetes „a rab dilemmája” döntési probléma egy változata. A központi kérdése ennek a dilemmának az, hogy jobb-e önzőnek lenni, vagy kifizetődőbb együttműködni? A történet a következő: Bűnt követsz el egy társaddal, és elkap a rendőrség. Külön szobába visznek ben neteket kihallgatásra. A rendőrök azt mondják, hogy elég bizonyítékuk van ahhoz, hogy mindkettőtöket egy évre börtönbe zárassanak, de több büntetést nem lehet rátok kiszabni. Ha azonban beismered a bűnösségedet, és azt mondod, hogy a társad is benne volt, akkor szabad vagy, és a társad megy börtönbe három évre. Ha mindketten vallotok, akkor a közreműködésedre nincs szükség, mindketten két évre bör tönbe kerültök. A rendőrség közli, hogy a társadnak ugyanezt fogják felajánlani. Mit teszel?

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 17

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

17

2009.11.06. 9:09:01

Ez igazi dilemma, hiszen ha egyféleképpen nézzük, akkor jobb vallani, ha viszont más szempontból tekintjük az ügyet, jobb nem vallani. A lehetőségeket föl lehet vázolni: vörös

fekete

vörös

3/3

-2/+5

fekete

5/—2

0/0

(A „játékelmélet” kifejezés a magyar Neumann János (1903-1957) matematikustól származik, aki szerint sok hétköznapi helyzet olyan, mint egy játszma. „Játszma” Neumann elmélete szerint bármilyen szituáció lehet, amelyben érdekek ütköznek össze, s amelyben mindenki igyekszik minél nagyobb előnyre, haszonra szert tenni. Az élet sok játszmája, legyen az politikai, gazdasági vagy személyes jellegű, érvelt Neumann, olyan, mint „a rab dilemmája”, amelyben el kell döntenünk, hogy önzően vagy együttműködően cselekedjünk-e annak fényében, hogy megítélésünk szerint mások hogyan cselekszenek, és hogyan reagálnak a mi cselekedeteinkre.) (Fisher, 2007:116-119) 6. JÁTÉKLEÍRÁS: NIM JÁTÉK A csoportban a két pár ossza el a skatulyában levő gyufákat, nagyjából egyenlően (a pontos számnak nincs jelentősége). A pár számolja meg, hogy hány gyufája van. Állapodjanak meg abban, hogy ki kezdi az első játékot! A soron következő játékos a gyufák közül 1, 2, vagy 3 db-ot vehet el (valamennyit el kell vennie). Az veszít, aki az utolsó szál gyufát elveszi. Több menetet is játszanak, váltogatva a kezdő szerepét! Próbáljanak meg rátalálni a nyerő stratégiára! 7. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÁMFUTTATÁS Az osztály körbe ül. A játék vezetője elindít egy számot, mindenkinek eggyel nagyobbat kell mondania, mint a baloldali szomszédja. Kis idő múltán a játék vezetője újabb számot indít (nem kell egyről kezdeni). Ha mindenki figyel, 5-10 számsort is sikerrel futtathatunk. (Kaposi)

18

TAN10_TK.indd 18


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: TANULÁSI SZOKÁSOK, MÓDSZEREK, KÖRÜLMÉNYEK Időtartam: Célok

2x45 perc – – – – –

Sorszám:

3.

Évfolyam:

10.


Saját tanulási szokások, körülmények feltérképezése A hatékony tanulás környezeti feltételeinek megismerése Valamilyen hibás szokás kiemelése, megváltoztatása Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal Együttműködés, kommunikáció fejlesztése

Követelmények

A tanuló – tudjon beszámolni a helyes tanulási szokásokról és megfelelő tanulási körülményekről, – tudja megnevezni saját előnyös és hibás szokásait a tanulásban, – tűzze ki célként legalább egy hibás szokás megváltoztatását, – vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban.

Anyagszükséglet

Két kézről-kézre adható tárgy Csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó Csoportonként egy-egy A4-es lap


Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: Alexandra JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László) Elérhető az interneten: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 19

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

19

2009.11.06. 9:09:01

20

TAN10_TK.indd 20


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

Koncentrációs játék: TIK-TAK

Ráhangolódás: egy pozitív tanulási élmény megosztása háromlépcsős interjú módszerrel.

Önvizsgálat a tanulási szokásokról.

A tanulás körülményei – gyűjtőmunka.

A tanulás körülményei – szövegfeldolgozás.

2.

3.

4.

5.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

szövegértés, átfogalmazás, összefüggések felismerése, párhuzam felismerés

emlékezet, együttműködés

önismeret, saját problémák feltérképezése

együttműködés, kommunikáció

figyelem, szabálykövetés, együttműködés


10

15

15

15

10

önálló olvasás páros megbeszélés

szóforgó, csoportforgó

önálló feladatmegoldás kupaktanács

háromlépcsős interjú

beszélgetőkör

IdőMódszer tartam (perc)

egyéni munka pármunka

csoportmunka

egyéni munka csoportmunka

csoportmunka

csoportmunka

Munkaforma

Tanulói jegyzet: „A tanulás körülményei” c. szöveg

csoportonként egy-egy A4-es lap, csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó

Tanulói jegyzet: 10 feladat

két tetszőleges tárgy, ami kézről-kézre adható Melléklet: 8. játékleírás


A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Tanulási szokások, módszerek, körülmények

Miután elolvasták a jegyzet szövegét, hasonlítsák össze a listával, keressék meg azokat a tételeket, amelyek csak az egyikben szerepelnek! Ezt párban beszéljék meg! Azt is beszéljék meg, hogy mit tartanak ezek közül fontososnak, és mi az, amivel nem értenek egyet!

A csoportok gyűjtsék össze azokat a körülményeket, amik befolyásolják a tanulás hatékonyágát! (Ide most nem értendők bele a tanulási képességek.) Végül csoportforgóval összesítsük a listát egy csomagolópapíron4

Miután egyénileg megoldották a feladatot, beszéljék meg a csoportban, hogy kit hogyan érintett a kérdőív kitöltése, van-e olyan dolog, amiben érdemes lenne változni!

Kérjük meg diákjainkat, hogy idézzenek fel egy tanulással kapcsolatos pozitív emléket, amikor elégedettek voltak eredményükkel! Azt is gondolják végig, hogy készültek fel akkor! Ha a csoporton belül már megosztották az élményt, válasszanak ki egyet a 4 közül, amit az egész osztálynak elmondanak!

A játék kezdetén hangsúlyozzuk, hogy nagyon fontos a szabály pontos betartása! Mielőtt „élesben” elkezdenénk, csináljunk egy 4-5 átadásból álló próbakört!

Egyéb javaslatok


PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 21

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

21

2009.11.06. 9:09:01

Rangsorolás.

A saját tanulási gyakorlat.

Levezetés: Játék – Tízes találat.

7.

8.

Téma / Altéma

6.

Sorszám

emlékezet

szövegalkotás, önismeret, célmeghatározás

érvelés, kiemelés, mérlegelés, viszonyítás


5

10

10

közös játék

önálló szövegalkotás

páros megbeszélés frontális vita

IdőMódszer tartam (perc)

frontális

egyéni munka

pármunka frontális

Munkaforma

Melléklet: 9. játékleírás




A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Tanulási szokások, módszerek, körülmények

Bíztassuk diákjainkat az őszinteségre, hiszen nincs tétje a dolognak! Azt is mondjuk el, hogy a változások terén kis lépésekben érdemes haladni, de azt komolyan kell venni!

A körülményeket rangsoroljuk fontosság szerint. Először a párok összeállítják a saját rangsorukat, majd frontálisan megvitatjuk ezeket. Szemléltetésként rajzolhatunk a táblára egy piramist, melynek a csúcsára kerülnek a fontosabbnak ítélt tényezők. Itt az a fontos, hogy tanítványaink kifejtsék véleményüket, érveljenek, vitázzanak. Nem kell egyetlen jó megoldáshoz jutni.

Egyéb javaslatok

MELLÉKLET 8. JÁTÉKLEÍRÁS: TIK-TAK A játékosok körben ülnek. A játékvezető tőle balra egy tárgyat (kocka, labda stb.) ad a mellette ülőnek, és azt mondja: „Ez a TIK.” Mire a mellette ülő visszakérdez: „Mi ez?”. A játékvezető megismétli: „Ez a TIK.” Ekkor a mellette ülő továbbadja a következő játékosnak, és ezt mondja: „Ez a TIK.” Mire az is visszakérdez: „Mi ez?” Ez a kérdés visszajut a játékvezetőhöz, aki válaszolja: „Ez a TIK.” Ekkor mondhatják és adhatják csak a következő játékosnak. Ez a kérdés-felelet játék minden játékosnál lejátszódik. Egyszer csak a játékvezető a tőle jobbra ülőnek is ad egy másik tárgyat, és azt mondja hozzá: „Ez a TAK.” Ugyanez a játék tehát a másik irányban is elindul. És egyszer csak a két tárgy találkozni fog, sőt ellentétes irányban el is hagyják egymást. A játék addig tart, amíg a tárgyak visszaérkeznek a játékvezetőhöz. Figyelem, a „Mi ez?” kérdés mindig vissza kell érjen a játékvezetőhöz, ő adja a választ! 9. JÁTÉKLEÍRÁS: TÍZES TALÁLAT Ez a játék meghatározott számú szó megjegyzésére irányul. 1. Írjunk le tíz egyszerű szót, számozzuk meg. 2. Olvassuk fel a szavakat a sorszámaikkal együtt a figyelő csapatnak, például: „egy: bicikli, kettő: tejes doboz, három...”. 3. A lista felolvasása után mondjunk egy számot egy és tíz között! Az a győztes (és kapja a pontot), aki jól emlékszik, hogy a megadott sorszám után melyik szó hangzott el. (Játszhatjuk úgy is, hogy mindenki leírja a tippjét, s a helyesen válaszolók mind pontot kapnak.) 4. A játék végén kiderül, ki az, aki valamennyi (a legtöbb) szóra jól emlékezett. Amikor elfogytak a szavak a listáról, készítsünk újat, s ismételjük meg a játékot úgy, hogy ezúttal nem sorban, hanem összevissza olvassuk fel a számokat a hozzájuk tartozó szavakkal együtt. Az a játékos, aki el tudja mondani vagy leírja a listát eredeti sorrendben, győz (vagy nyer sok pontot). (Fisher 2007: 22)

22

TAN10_TK.indd 22


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA

Időtartam: Célok

4x45 perc

Sorszám:

4.

Évfolyam:

10.


– A saját intelligencia területek feltérképezése – A Gardner-féle többszörös intelligencia elméletének megismerése – Saját erőforrások felderítése a többszörös intelligencia területeknek megfelelően – Tanulási stratégia kidolgozása az erősségek optimális kihasználása érdekében – Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal

Követelmények

A tanuló – legyen képes felismerni a Gardner-féle többszörös intelligencia egyes elemeit, – legyen tisztában azzal, hogy mely intelligencia területei mozgósíthatók a hatékony tanulás érdekében, – tudjon választani a felkínált tanulási formákból olyat, amelyik hatékony számára, – tudja alkalmazni a tanult módszereket önálló tanulás során, – vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban.

Anyagszükséglet

csoportonként többféle lexikon (Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kislexikon, Idegen Szavak és Kifejezések Szótára stb.) csomagolópapír, színes filcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó, karton, ollók, ragasztó, esetleg ritmushangszer

Informatikai, oktatástechnikai eszközök

csoportonként 1 db számítógép internet kapcsolattal


Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: Alexandra Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány Nicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest: Scholstic Inc. – Szabad Iskolákért Alapítvány Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László). Elérhető az interneten: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 23

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

23

2009.11.06. 9:09:01

24

TAN10_TK.indd 24


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

Téma / Altéma

Játék: füllentős az idegen szavak szótárából

Az intelligencia – kutatómunka.

A Gardner-féle többszörös intelligencia elméletének rövid felvezetése.

Kérdőív kitöltése a többszörös intelligencia területek feltérképezésére.

A Gardner-féle intelligencia területek.

Saját kérdőív kiértékelése.

Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

utasítás követése

olvasás, szövegértelmezés 8

7

8

5

figyelem

olvasási készség, önismeret

15

10

lexikon használata, internet használat, elemző gondolkodás, szövegértés, szövegalkotás, lényegkiemelés

szövegalkotás, kreativitás

Készség / képesség Időtartam (perc)

önálló feladatmegoldás

önálló olvasás


tanári előadás

kutatómunka csoportok beszámolója

füllentős

Módszer

egyéni munka

egyéni munka

egyéni munka

Itt ne részletezzük még az egyes intelligencia területeket, csak mondjuk el, hogy ez egy olyan elmélet, ami több összetevőre bontja az intelligenciát (pl. vizuális, zenei) és ezeket a területeket hasznosíthatjuk a tanulásban.

Cél, hogy a diákok képet alkossanak az intelligencia fogalmáról. Elöljáróban azt is elmondhatjuk, hogy a fogalomhoz sokféle elmélet kötődik. (Az 1. melléklet tanári háttéranyag, de lehet tanulói „érdekes olvasmány” is.) A csoportoknak az idő lejártával néhány mondatban kell összefoglalni a többiek számára, hogy mire jutottak.

A csoportoknak az idegen szavak szótárából kell kiválasztani egy olyan szót, amit a többiek vélhetően nem ismernek, és írni hozzá három lehetséges meghatározást. Itt annyi az eltérés az eredeti füllentőshöz képest, hogy csak egy igaz a meghatározások közül, és kettő hamis.

Egyéb javaslatok

Itt is követeljük meg az önálló munkát!

Tanulói jegyzet: 15. feladat A tanulók töltsék ki a táblázatot a kérdőív alapján. Gondolják végig a kapott eredményt, meglepő-e vagy sem. Osszák meg párokban, illetve csoportban a tapasztalatokat!

Tanulói jegyzet 14. feladat

Tanulói jegyzet: 13. feladat Itt még ne beszéljék meg a csoportok a kérdőívet, csak az elméleti rész feldolgozása és a kiértékelés után!

Elméleti háttér: Hecox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban c. könyve

lexikonok (csoportonként min. 2 db), számítógép internet kapcsolattal (minden csoportnak 1-1 db)

csoportmunka

frontális

csoportonként egy Idegen Szavak és Kifejezések Szótára


csoportmunka

Munkaforma

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: A többszörös intelligencia


PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 25

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

25

2009.11.06. 9:09:01

Csoportok megalakítása, tantárgyak és intelligenciaterületek szerint.

10.

A tananyag feldolgozása az intelligenciaterület szerint.

Bemelegítés: az in- mozgáskoordinátelligencia területek ció, elvonatkoztatás átismétlése. Páros pantomim játék.

9.

11.

Zárókör

8.

kreativitás, együttműködés, mozgás-, írás-, beszéd-, logikai vagy rajzkészség a választott terület szerint

döntéshozás, együttműködés

reflektálás

emlékezet, kreativitás, döntéshozás, önállóság

Választható feladat a többszörös intelligencia területek megtanulására.

7.

20

5

8

7

30


Téma / Altéma

Sorszám

differenciált csoportmunka

csoportmunka

frontálisan irányított

pármunka

játék

N

frontális

egyéni, csoport- vagy pármunka

Munkaforma

beszélgetőkör

választható

Módszer

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: A többszörös intelligencia Egyéb javaslatok


Házi feladat: a következő órára elhozni azokat a tankönyveket, füzeteket, amelyben valamilyen megtanulandó elméleti ismeret van.

Körbejárva segítsük a feldolgozást! Bíztassuk diákjainkat, hogy használják kreativitásukat, készítsenek színes ábrákat, szórakoztató rigmusokat, vagy állítsanak öszsze mozgássort, rajzoljanak ikonokat stb. a kiválasztott intelligenciaterület szerint!

Minden diák gondolja végig, hogy mely tantárgy tananyagával kíván foglalkozni! (Ez az aktuálisan feladott megtanulandó leckét jelenti.) Először alkossanak csoportokat a tantárgyak szerint. Második lépésben, a tárgyon belül, a felhasználni kívánt intelligenciaterület szerint. Lehet egyedül, párban vagy 3-4 fős csoportban dolgozni. Ennél nagyobb létszám esetén osszuk tovább a társaságot!

Először ismételjük át felsorolásszerűen az előző órán megtanult intelligenciaterületeket. Válaszszon mindenki egy párt magának, és indulhat a játék!

Mindenki egymás után mondja el a következő mondatot, saját befejezésével: „Nekem a mai órában az tetszett, ….”

2. melléklet: kreatív Itt próbáljunk úgy gazdálkodni az idővel, hogy az feladat egyes produktumok bemutatására is jusson! Tanulói jegyzet: 16. feladat


26

TAN10_TK.indd 26


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

Téma / Altéma

A feldolgozott tananyag megtanulása.

Csoportok beszámolója.

Fejlesztő játékok.

Foglalkozás lezárása.

Sorszám

12.

13.

14.

15.

beszédkészség, lényegkiemelés

szókincs, logika, szabálykövetés, figyelem

előadókészség, lényegkiemelés

emlékezet, felidézés, figyelem

7

15

20

15


egyéni munka

csoportmunka

csoportmunka

Munkaforma

beszélgetőkör frontális


differenciált csoportmunka csoportok előadása

Módszer

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: A többszörös intelligencia

Tanulói jegyzet: 17-21. feladat


A csoportok bemutatója az egymástól való tanulásra is lehetőséget ad, hiszen a megtanulandó tananyag mindenki számára ugyanaz! Ezek a feladatok otthoni munkára is ajánlottak, de arra is használhatjuk, ha valamelyik csoport hamarabb végez a feladatával, ezek közül választhatunk számukra új feladatot. Mindenki mondja el a véleményét egy-egy mondatban arról, hogy mennyire találja hatékonynak a megismert módszert!

Egyéb javaslatok

MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET

HÁTTÉRANYAGOK AZ INTELLIGENCIÁRÓL Az intelligenciatesztek története Az intelligencia hagyományos felfogása A Binet–Simon-féle intelligenciaskálát, amely az első ilyen típusú teszt, Alfred Binet és Theodore Simon pszichológusok fejlesztették ki 1905-ben, Párizsban. A francia kormány arra kérte fel Binet-t és Simont, hogy készítsenek olyan tesztet, amely mérni tudja, hogy kik azok a gyerekek, akik valószínűleg sikeresek lesznek az iskolában, és kik azok, akik kudarcot fognak vallani. Az 1930-as években Lewis Terman átdolgozta az eredeti tesztet, melyet innentől kezdve Stanford–Binet intelligenciatesztnek hívtak. Ez a teszt vezette be az IQ (intelligenciahányados) fogalmát, amely a vizsgált személy mentális életkorának és valódi életkorának a hányadosa, s amelyet általában számértékben úgy adnak meg, hogy ezt a hányadost megszorozzák százzal. Napjainkban a Stranford–Binet-féle IQ-teszt és a Wechsler-féle intelligencia-skála gyermekek részére (WISC – Wechsler Intelligence Scale for Children) a két leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére és minősítésére. A Stranford–Binet-féle IQ-teszt hagyományos értelemben egy gyermek intelligenciáját mutatja meg. Ha egy gyerek erős verbális-nyelvi és matematikai-logikai intelligenciával rendelkezik, akkor ezt az IQtesztben elért pontszámai tükrözni fogják, és intelligensnek fogják őt nyilvánítani. Az iskolarendszer erősen támaszkodik az IQ-tesztre, és ebből következik, hogy nagy hangsúlyt helyez a verbális-nyelvi és a matematikai-logikai intelligenciára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasni, írni és beszélni tudó gyerekek, akik rendelkeznek az alapvető matematikai és számítástechnikai készségekkel, sikeresebbek az iskolában, és aztán később a szakmai karrierjük során is. Tudatosítanunk kell, hogy a többszörös intelligencia elmélete nem vonja kétségbe e két intelligenciaterület fontosságát. Egyszerűen olyan tanítási stratégiákat igyekszik nyújtani, melyek segítik a gyerekeket abban, hogy sikereket érhessenek el a fenti és más területeken is. A többszörös intelligencia elméletének egyik alapgondolata az, hogy a tanítási-tanulási folyamatot lehet úgy szervezni, hogy abban az egyéni kognitív különbségek kedvező fogadtatásban részesüljenek. A tanítási folyamatnak arra kellene törekednie, hogy minden gyereknek olyan tanulási környezetet biztosítson, amelyben egyéni intellektuális képességei kiteljesedhetnek. Ahogyan Gardner fogalmaz: Tudj meg minél többet a gyerekekről, ahelyett, hogy megpróbálnád mindegyiket átpréselni ugyanannak a tűnek a fokán! Az intelligencia új meghatározása A többszörös intelligencia elméletét Gardner először 1983-ban publikálta Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences (Az értelem határai: a többszörös intelligencia elmélete) című könyvében. Gardner elméletét az agy széles körű vizsgálatára alapozta, mely vizsgálatok több száz személlyel végzett interjúkon, teszteken és kutatásokon alapultak. Gardner emberek különböző csoportjainak kognitív képességeit vizsgálta. Voltak köztük agyvérzéses betegek, balesetet szenvedett emberek, különleges képességekkel rendelkezők, autisták, tanulási nehézségekkel küzdők, hóbortos tudósok és különböző kultúrákból származók. Arra a következtetésre jutott, hogy az intelligencia nem olyan változatlan, minden emberrel vele született jellemző, ami aztán teljes mértékben meghatározza a gyerekek tanulási és problémamegoldó képességét. Gardner elmélete nem kérdőjelezi meg az általános intelligencia létezését, de olyan intelligenciák lehetőségét veti fel, amelyek egy fogalommal nem írhatóak le. Kutatásai azt mutatták. hogy az intelligencia az agy sok különböző területére összpontoPETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 27

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

27

2009.11.06. 9:09:01

sul, mely területek egymással kapcsolatban állnak, egyik terület a másikra épít, de szükség esetén képesek önállóan is működni, és megfelelő körülmények között ezek a területek fejleszthetők. Gardner felfedezése megrázta az oktatási rendszert, amely addig nagyon kényelmesen megvolt azzal a tudattal, hogy az intelligencia egyféleképpen leírható: genetikusan Gardner kezdetben azt tartotta, hogy minden ember legalább hét meghatározott tulajdonság, mely jól mérheintelligencia területtel bír, melyek mindegyike az agy különböző tő olyan papír-ceruza módszerekkel, mint a részével áll kapcsolatban. Később hozzáadott egy nyolcadik intelliStanford–Binet-féle vagy a WISC-tesztek. genciát, és jelenleg is folytatja kutatásait újabb lehetséges intelligenA Gardner által felismert különböző fajta ciákról. Gardner szerint minden intelligencia három komponensből áll: intelligenciák a következők: verbális-nyelvi, – Képesség valódi, felmutatható eredmény létrehozására matematikai-logikai, térbeli-vizuális, testi-kivagy saját kultúrájában értéknek számító teljesítményre. nesztetikus, zenei, interperszonális (társas), – Olyan képességek készlete, amelyek lehetővé teszik, intraperszonális (önismeret) és gyakorlati. hogy valaki megoldja az életében felmerülő problémákat. Gardner szerint az „IQ a probléma-megoldásra és a dolgok Mindegyik intelligenciaterület jól szemléltetlétrehozására való képesség. A »képes vagyok megcsinálni hető különleges képességeken és érdeklődési » tudata az, ami számít” területeken keresztül. Annak a ténynek, hogy – Képesség a probléma megoldására vagy új megoldás létrehozására, mely lehetővé teszi, hogy az ember új tudáshoz ezek az intelligenciák fejleszthetőek és erősítjusson. hetőek, óriási hatása van a tanítási-tanulási folyamatokra. Hogyan is kellene a gyerekeket tanítani annak érdekében, hogy a maximumot ki tudják hozni magukból a tanulásban és más teljesítményükben? A jelenleg folyó agykutatások folyamatosan olyan eredményekre jutnak, melyekről korábban nem is álmodtunk, és a többszörös intelligencia elmélete is gazdagítja ezt a hatalmas tudásanyagot. Ahogyan Gardner is tovább folytatja kutatásait és munkáját a lehetséges intelligenciákkal kapcsolatban, úgy nekünk is fontos tudnunk, hogy egy olyan elmélettel ismerkedünk, ami jelenleg is formálódik és gazdagodik. Bár a többszörös intelligencia elméletének jelentős hatása van az oktatásra, mielőtt megtárgyalnánk, hogy hogyan is lehet azt az osztálytermi gyakorlatban megjeleníteni, le kell szögeznünk, hogy ez nem recept; osztálytermi alkalmazásának nem létezik egyetlen meghatározott módja. Sok tanár alkalmazza sokféle módon és sikeresen. Azonban ha elfogadjuk, hogy a többszörös intelligencia elmélete általánosságban nézve pontosan tükrözi az emberi különbségeket, akkor azt is elfogadhatjuk, hogy vannak olyan gyerekek, ha nem is mindegyik, akik könnyebben tanulnak Gardner szerint elméletét a tanárok háromféle módon tudják a gyabizonyos módokon, mint más utakon járva. korlatban alkalmazni. Ezek a következők: Osztálytermi munkám során azt tapasztal1 a gyerekek képességeinek és készségeinek fejlesztése; tam, hogy a többszörös intelligencia elmélete 2. egy fogalom, tananyag vagy egy tudományterület különböző a gyakorlatban motiválja, inspirálja a gyerekemódokon való megközelítése; ket, és sokféle módját kínálja az információ és 3. az oktatás személyessé tétele azzal, hogy az egyéni különbségeket komolyan vesszük. tudásanyag átadásának. Az elméleten keresztül az utasítások személyre szabásának különféle módjait fedeztem fel, amelyek segítették tanítványaimat abban, hogy jó olvasókká, írókká, gondolkodókká, matematikusokká, művészekké, zenészekké, tudósokká és történészekké váljanak. Gardner maga is megfogalmazza ennek lehetőségét: „Ha valami fontosat szeretnénk tanítani, a dolog megtanításának többféle útja, módja lehetséges. A többszörös intelligencia egyfajta leltárként hasznos lehet ebben a munkában.” (Nicholson-Nelson, 2007:11-13) Amit a többszörös intelligenciáról tudni illik: – Howard Gardner professzor felfedezte a gondolkodás és tanulás nyolc módját. Feltehetőleg még továbbiak is felfedezésre várnak. – Néhány intelligenciában erősebb vagy, mint a többiben. De mindenkinek vannak erősségei és korlátai. – A tanulásnak nem csak egyetlen jó módja létezik. Minden mód fontos. 28

TAN10_TK.indd 28


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

– A tanulás könnyebb vagy érdekesebb a saját erősségeid területén. – Mind a nyolc gondolkodásmódban tapasztalatokat kell szerezned, hogy amelyekben kevésbé vagy erős, azt „erősítsd”. – A legtöbb esetben a feladat megköveteli, hogy több mint egyféle intelligenciát mozgósíts. – A többszörös intelligencia nem címkézés, csak tájékoztatás arról, hogyan szeretsz tanulni. Miként élhetsz a többszörös intelligenciával? – Ha tisztában vagy erősségeiddel, ez segíthet abban, hogy jól válaszd meg tanulási módszeredet és projektjeidet. – Erősségeid figyelembevételével felismerheted, miként tanulhatsz eredményesebben. Ha például erősséged a vizuális/térbeli gondolkodás, akkor a vázlatkészítés vagy a rajzos ábrázolás segít megtanulni és megjegyezni valamit. – A csoportos projekt jól sikerülhet, ha különfélék a csoport tagjainak erősségei. – Szétoszthatjátok a feladatokat úgy, hogy mindegyikőtök a maga erősségei szerint dolgozik. – Például: aki erős a verbális/nyelvi gondolkodásban, az ír, akinek erőssége a vizuális/térbeli gondolkodás, az rajzokat vagy illusztrációt készít, és így tovább. A projekt sikeresebb lesz, ha mindenki a számára legmegfelelőbb módon tevékenykedhet. – Csoportos projekt akkor is lehet sikeres, ha a csoport minden tagjának hasonló az erőssége. Gondolj arra, milyen jó lehet egy paródia, ha a csoport minden tagja erős a testi/kinesztéziás intelligenciában! – Ha számodra nehézkesebb módon dolgozol, az feszültséget kelt benned. De így is végezhetsz magas színvonalú munkát. A többszörös intelligencia elmélet nem ment fel az alól, hogy a legnagyobb igyekezettel dolgozz. (Heacox, 2006:44)

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 29

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

29

2009.11.06. 9:09:01

2. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT

VÁLASZTHATÓ FELADATOK A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA TERÜLETEK TANULÁSÁHOZ

Időtartam:

30 perc

Cél:

A Gardner-féle intelligenciaterületek megtanulása, valamely intelligencia terület kiemelt használatával


1. 2. 3. 4.

Elolvassák a választható feladatokat. Eldöntik, hogy melyiket csinálják meg. Csoportosulnak a választott feladat szerint. A nagyobb csoportokon belül eldönthetik, hogy egyénileg, párban vagy kiscsoportban oldják meg a feladatot. A kiscsoport létszáma max. 4 fő. 5. Elkészítik az instrukciónak megfelelő produktumot. 6. Felkészülnek a produktum bemutatására.


1. Az elején ismertessük a feladatmegoldás teljes menetét! 2. A választásnál segítsük a csoportok megalakulását! 3. Hangsúlyozzuk, hogy az elkészült produktumot be kell mutatni a többieknek, tehát erre is fel kell készülni! 4. Ragaszkodjunk hozzá, hogy minden feladattípusnál írásos/rajzos változat is készüljön, legalább vázlat formájában! 5. Körbejárva a csoportok között segítsük a munkát! 6. Ha sok egyéni és páros felkészülő van, akkor több a produktum, ezt vegyük figyelembe az időbeosztásnál! 7. Az elkészült munkákat érdemes a teremben, jól látható helyre kitenni!

Tárgyi feltételek


30

TAN10_TK.indd 30

– A terem átrendezése, hogy a csoportok, párok és egyéni feladatmegoldók ne zavarják egymást. Kevésbé zajos csoportok esetén vegyük igénybe a folyosót is; – Csomagolópapír, színes filcek vagy zsírkréta, gyurmaragasztó; – Kartonok, olló, ragasztó; – Esetleg ritmushangszer, „mikrofon”. Itt minden megoldás jó, amelyben a diákok aktívan munkálkodtak. Tehát csak az aktivitást, az együttműködést értékeljük! Érdemes minden produktumnak az erősségét kiemelni.


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:01

10. JÁTÉKLEÍRÁS: PÁROS INTELLIGENCIA PANTOMIM Úgy játsszuk, mint a tükörjátékot. A pár két tagja szembe áll egymással. Egyikük a vezető, az általa mutatott mozgást kell tükörképként a másiknak leutánozni. Minden körben változik a vezető és a követő szerepe. Annyi a különbség, hogy itt minden körnek határozott témát adunk, mégpedig az egyes intelligenciaterületekkel kapcsolatos mozgássort kell végezni. A játék vezetője azt mondja például, hogy verbális/nyelvi, akkor az irányítónak ezzel kapcsolatos mozdulatsort kell végeznie, természetesen némán. Az „állj” vezényszó után egy másik intelligenciaterület következik, de most a pár másik tagja irányít. Ez a játék intelligencia területek átismétlésén kívül jó mulatságot is biztosít.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 31

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

31

2009.11.06. 9:09:02

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Időtartam: Célok

– – – – – – –

5.

Évfolyam:

10.


Szövegértés fejlesztése Szókincs fejlesztése Feladatok szövegének helyes értelmezése Szövegalkotás gyakorlása Kérdésalkotás gyakorlása Kommunikáció fejlesztése Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal

Követelmények

A tanuló – legyen képes egy általános tartalmú szövegből (pl. újságcikk) célzott információkat kigyűjteni, a szöveg tartalmára vonatkozó kérdésekre válaszolni, – legyen képes szöveget írni megadott feltételek szerint, – legyen képes kérdéseket megfogalmazni, – legyen képes idegen szavakat, kifejezéseket tartalmazó szövegek feldolgozására, – vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékos feladatokban.

Anyagszükséglet

Idegen Szavak és Kifejezések Szótára


Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft. JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László) anyaga letölthető formában: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/ letoltheto.php

32

TAN10_TK.indd 32

4x45 perc

Sorszám:


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 33

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

33

2009.11.06. 9:09:02

Szövegértési feladat: útmutató értelmezése (útlevéligényléshez)

5.

Foglalkozás lezárása: Mi okoz nehézséget?

Játék: Keresd a közmondást!

4.

7.

Gyakorlat a feladatok szövegének figyelmes olvasására.

3.

Kérdésalkotás olvasott szöveghez.

Szövegértési feladat: A videojáték függőséget okozhat.

2.

6.

Játék: szóvadászat.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

10

figyelem, utasítás követése, szövegértés

önismeret, önreflexió, beszédkészség

kérdésalkotás, kreativitás, szövegértés

szövegértés, figyelem, gondolkodás

10

15

20

10

15

olvasási készség, szövegértés, gondolkodás

figyelem, kommunikáció, kreativitás

10

Időtartam (perc)

figyelem, kreativitás, szókincs


beszélgetőkör

kíváncsi kocka

önálló feladatmegoldás, diákkvártett

játék

önálló feladatmegoldás, kupaktanács

önálló feladatmegoldás, diákkvartett

kupaktanács

Módszer

frontális

csoportmunka

egyéni munka, csoportmunka

frontális

egyéni munka csoportmunka frontális


csoportmunka

Munkaforma

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Szövegértés és szövegalkotás

A játékot párban, vagy csoportban érdemes itt játszani.

Egyéb javaslatok

Ha először játsszuk ezt a játékot, érdemes ismertebb közmondással kezdeni. Ha az időbe belefér, több fordulót is érdemes játszani. Figyeljünk a tempóra, mert ha nem elég gyors, unalmassá válhat!

1. melléklet: kreatív feladat Tanulói jegyzet: „A barométer” c. szöveg csoportonként egy dobókocka

A kérdés: Mi okozott nehézséget a mai feladatok közül?

Amennyiben ezt a gyakorlatot máskor is szeretnénk használni, érdemes nagyobb fakockára ráragasztani a kérdőszavakat.

Tanulói jegyzet: 24. feladat Ha a diákok elkészülnek a feladatok megoldásával, a diákkvartett szabályai szerint beszéljük meg a válaszokat!


Tanulói jegyzet: 23. feladat Ha a csoport minden tagja elkészült (de csak ha mindenki!), akkor beszéljék meg a tapasztalatokat! Közösen vonjuk le a tanulságot!

Tanulói jegyzet: 22. feladat Ha a diákok elkészülnek a feladatok megoldásával, egyesével tegyük fel a kérdéseket, hagyjunk időt, hogy a csoportban megbeszéljék a választ, majd sorsoljuk ki azt, aki elmondja!




34

TAN10_TK.indd 34


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02


Szövegértési feladat: „A megtalált Odüszszeusz”

Játék: Rímes-rémes vegyes zöldség

Kreatív szövegalkotási feladat

Foglalkozás lezárása: levezetés – trópusi eső

10.

11.

12.

mozgásérzékelés, mozgáskoordináció, szabálykövetés, figyelem

olvasási készség, szövegalkotási készség, kreativitás, kommunikáció

szövegalkotás, kreativitás, humorérzék

olvasás, szövegértés

Ráhangolódás: Kártya- emlékezet memori

Téma / Altéma

9.

8.

Sorszám

játék

önálló feladatmegoldás szóforgó

25

10

kerekasztal

önálló feladatmegoldás, szóforgó

játék csoportban

Módszer

10

35

10

Időtartam (perc)

frontális


csoportmunka

egyéni munka, csoportmunka frontális

csoportmunka

Munkaforma

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Szövegértés és szövegalkotás

Haladók játszhatják teljes paklival, de akkor meg kell előre állapodni, hogy mely színeket tekintjük párnak. (pl. treff a pikkel és káró a körrel).

Egyéb javaslatok


2. melléklet: kreatív feladat tanulói jegyzet: Kosztolányi Dezső: Gólyák (részlet)

Melléklet: 14. játékleírás minden diáknak egy üres lap

A játék bevezetőjében mondjuk el, hogy csak akkor érjük el a kívánt élményt, ha a mozdulatot beszéd nélkül csinálja mindenki

Tanulói jegyzet: 25. feladat Itt az időszükséglet függ a diákok olvasási Néhány darab Idegen Sza- sebességétől, szövegértésétől. vak és Kifejezések Szótára



MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET

KREATÍV FELADAT

KÉRDÉSALKOTÁS ADOTT SZÖVEGHEZ, KÍVÁNCSI KOCKÁVAL

Időtartam:

15 perc

Cél:

– A megadott szöveg elolvasása és megértése. – Játékos formában kérdések megfogalmazása az olvasott szöveghez. – A szövegre vonatkozó kérdések megválaszolása. – Együttműködés és kommunikáció fejlesztése


1. Mindenki önállóan elolvassa „A barométer” c. szöveget a tanulói jegyzetben. 2. A csoport egyik tagja dob a dobókockával. A tőle jobbra ülő a dobott kérdőszóval feltesz egy kérdést a szövegre vonatkozóan. Az ő jobboldali szomszédja (emlékezetből) megválaszolja a kérdést. A csoport negyedik tagja ellenőrzi a választ a szöveg alapján. 3. A dobókockát eggyel továbbadja az, aki előzőleg dobott, és most is ugyanazt a kört csinálják végig, csak a szerepek eggyel eltolódnak. (Ha azonos kérdőszót dobnak, nem lehet megismételni a kérdést, újat kell megfogalmazni.) 4. Ezt addig ismétlik, míg a megadott idő lejár.


1. Feladja az elolvasandó szöveget. 2. Amíg a diákok olvasnak, felírja az egyes dobókocka értékeknek megfelelő kérdőszavakat a táblára. (Pl.: 1 – Ki?; 2 – Hol?; 3 – Miért? 4 – Mit?; 5 – Milyen?; 6 – Hány? (természetesen lehet más kérdőszavakkal is játszani) 3. Kioszt csoportonként egy dobókockát, és ismerteti a játékszabályokat és a rendelkezésre álló időt. 4. Körbejárva figyeli a diákokat.

Tárgyi feltételek Értékelési szempontok

Információforrások, ajánlott irodalom

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 35

– Elrendezés 4 fős csoportokban – Csoportonként egy dobókocka A végén a tanár értékelje, hogy az egyes csoportokban mennyire sikerült betartani a szabályt! Ha az időbe belefér előbb a csoportok is értékelhetik saját munkájukat. Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

35

2009.11.06. 9:09:02

2. MELLÉKLET KREATÍV FELADAT

KREATÍV SZÖVEGALKOTÁS

Időtartam:

25 perc

Cél:


1 A tanulói jegyzetben elolvassák Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásának részletét. 2. Végiggondolva a helyzetet, megpróbálják elképzelni, hogy mi lehet a történet folytatása. 3. Írnak egy 10-15 mondatból álló befejezést. 4. Ha mindenki készen van a csoportban, felolvassák egymásnak az írásokat. 5. Választható folytatás: – vagy írnak egy közös befejezést, melyben legalább egy elem szerepel mind a négyük önálló munkájából, – vagy mindenki aláhúzza az eredeti szövegben azokat a szavakat, ami a saját befejezését ihlette, és ezekkel a szavakkal önállóan ír egy olyan történetet, mely teljesen független az eredetitől.


1. Ismertesse feladatot, de először csak odáig, hogy olvassák el, és írjanak befejezést a történethez. 2. Amelyik csoportban ezzel készen vannak, mondja el a következő lépést. 3. Akik befejezték a felolvasást, azoknak kínálja fel a választható feladatokat. 4. Mivel így a csoportok különböző ütemben haladnak, gondoskodni kell feladatról azok számára, akik előbb befejezik. Ez lehet pl. csoportos kérdésalkotás kíváncsi kockával, vagy szóvadászat, vagy bármely korábban csoportban játszott játék. 5. Az óra végén felolvashatja vagy röviden összefoglalhatja az eredeti írás tartalmát. (A mű befejezése a 3. mellékletben található.)

Tárgyi feltételek


36

TAN10_TK.indd 36

– Kosztolányi Dezső: Gólyák c. írásának részlete alapján kreatív szövegalkotás – Szövegértés, fantázia, kreativitás, olvasási készség fejlesztése

– Elrendezés 4 fős csoportokban – A tanulói jegyzet szövege – Időkitöltő feladatok Önként jelentkező egyének vagy csoportok felolvashatják az írásukat. A művek minőségét ne kritizáljuk, inkább az alkotás folyamatáról beszélgessünk!


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

3. MELLÉKLET Kosztolányi Dezső: Gólyák (a tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása) „…Odavont a kirakat elé. Rámutatott egy fehér kartonlapra. Azon tussal ez volt kirajzolva: Ici on parle francais. – Ezért járok ide – tette hozzá. – Ezért? – ámuldoztam. – Még mindig nem érted, te ló? – Nem én! – Franciául beszélgetek. – Kivel? – A segéddel. – A segéddel? – Azzal hát. Van itt egy segéd. Az tud franciául. Vele parlírozok. – Miért? – Hogy gyakoroljam magam. Amikor feljöttem, az öregem szívemre kötötte, hogy ne hanyagoljam el a franciát. A reálból még tudok valamit. Nem akarom, hogy ezt a keveset is elfelejtsem. – És nem röstellsz ezért idejárni? – Kérlek, venni úgyis kell ezt-azt. Én beosztom. Apródonként vásárolok. Így legalább ingyen van a francia lecke. – Na hallod – csodálkoztam, s közben arra gondoltam, hogy ilyen az egész pereputtya, az apja is, az anyja is, aki kétszer főzi ki a levesbe való köménymagot Folytattam: – Aztán legalább jól beszél franciául az a segéd ? – Jól – mondta. – Kitűnően. – És miről társalogtok? – Miről? – vállat vont. – Ami előfordul. „Jó napot, uram.” „Ma nagyon meleg van, uram.” „Ma nagyon hideg van, uram.” „Egy inggombot kérek”. „Egy nyakkendőcsíptetőt kérek”. Vagyis mindenről, ami szükséges a társadalmi érintkezésben. – Érdekes – dünnyögtem. – Csak az a baj, hogy rövid ideig tart. Meddig? Öt percig, tíz percig. Nekem ugyan elég hosszú, aki itt künn várlak, különösen, hogyha ilyen kutyául fúj a szél, mint ma, de módszeres kiképzésnek mégis rövid. Nem gondolod? – Vedd azonban figyelembe, hogy én, mióta fönn vagyok, három hete – ünnep- és vasárnapokat kivéve – egyetlen napot se mulasztottam el. Mindennap öt vagy tíz perc. Sok kicsi, sokra megy. – Ez igaz. – És máris szép haladást tettem, pajtás. Kiszámítottam, hogyha négy évig, amíg az egyetemre járok, követem ezt a módszert, ez fölér egy párizsi tanulmányúttal. Tökéletes francia leszek, pajtás. Egy krajcár külön kiadás nélkül, pajtás. E vallomás alatt sikerült megőriznem komolyságom, annyival is inkább, mert most már hüledeztem, hogy micsoda csodabogarak élnek ezen a földön, s mennyire nem ismerem ezt az alakot, akit eddig, ha nem is lángelmének, de egészséges tökfilkónak tartottam. Bevallom, ettől fogva engem is izgatott a divatárusbolt. Valahányszor elhaladtam mellette, be-bepislantottam. Fúrta az oldalam, hogy ki lehet az a csodálatos segéd, aki mestere a lakótársamnak. Egy napon, mikor nélküle mentem a diákvendéglőbe, benyitottam Öreg, fanyar kereskedő állt a boltasztalnál, fekete házisapkában. – Mi tetszik? – mordult rám ridegen, mint afféle tizenkilenc éves lurkóra szokás. – Egy inggombot – hebegtem. Elém lökött néhány olcsó rézgombot. Amíg turkáltam közöttük, megkockáztattam a kérdést: – Beszél itt valaki franciául?

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 37

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

37

2009.11.06. 9:09:02

– Franciául? – szólt az öreg, s szeme fölcsillant. – Hogyne, kérem, hogyne. Béla – kiáltott, s a tenyerébe csapott. – Gyere csak ide. Az úr franciául akar beszélni. Sovány, szőke fiatalember sompolygott elő a mellékhelyiségből. Nem idősebb, mint mi. Úgy tizenkilenc-húsz éves. – Ön francia? – kérdezte tőlem magyarul. – Nem – válaszoltam szintén magyarul. – Én nem vagyok, kérném, francia. Csak érdeklődni bátorkodom. Ön beszél franciául? – Oui – mondta halkan, a fejét kissé elfordítva. – Je parle un peu – de oly bizonytalanul és alázatosan, hogy ez körülbelül csak ennyit jelentett: „Irgalom.” – Külföldön tetszett tanulni? – Ó, dehogy – rebegte –, csak itt a reálban. Tavaly érettségiztem. Néhány szó rám ragadt az iskolában. A papa – mondta, s a fekete sipkás öregúrra pillantott – jövőre ki akar küldeni. Addig is azt szeretné, hogy itt az üzletben gyakoroljam. Ezért akasztottuk ki a táblát. Ha esetleg elvetődik ide egy-egy francia... – Persze, errefelé nemigen járnak. – Azt nem mondhatnám. A nyáron is – ugye, papa? – bejött két párizsi. Kesztyűt vettek. Természetesen az igazi franciákat nemigen lehet megérteni. Azoknak olyan furcsa, hanyag kiejtésük van. Nem olyan, mint Bokross tanár úrnak a reálban. Mindig hadarnak. De mások is bejönnek, s franciául beszélnek. Például egy fiatalember. – Kicsoda? – Egy vevőnk. Az naponta bejár, s csak franciául érintkezik. Ha jön, a papa mindig engem hív. – Talán ez is párizsi? – Lehet. Nincs kizárva. De inkább azt gondolom, hogy svájci. Vagy belga. Másféle kiejtése van. Eleinte őt is nehezen értettem meg. Amikor inggombot kért, cipőhúzót mutattam neki. Ő tudniillik többnyire inggombot vesz. De most már folyékonyan beszélgetünk. Tőle tanulok. Úgyszólván mindent tőle tanultam. Csak gyakorolni kell. „Gyakorlat teszi a mestert.” – Hát – szóltam tűnődve –, fizetek. – Mit szabad számítanom? – Egy inggombom volt. – Csak egy darab? — kérdezte, s gyanakodva sandított felém. – Csak egy darab. Átvette a pénzt. Kikísért az ajtóig. Ott bizalmasan a fülembe súgta: – Au revoir, Monsieur. 11. JÁTÉKLEÍRÁS: SZÓVADÁSZAT Írjunk fel a táblára egy sok betűből álló értelmes magyar szót! A feladat: a felírt szó betűiből, tetszőleges darabszámú felhasználásával, minél több értelmes szót kell összerakni. A képzett szavakban egy betű csak annyiszor szerepelhet, ahányszor az eredetiben, és a hosszúságnak is meg kell felelni! Pl.: KEMÉNYKÖTÉSŰ: kémény, tű, köt, és, kemény, kény, tény, öt stb. (Vitatott esetben a játék vezetője dönt arról, hogy egy szó elfogadható vagy sem.) A játékot párban, csoportban vagy egyénileg is lehet játszani. Ha a megadott idő lejár, „olvastassuk össze” a listákat! Lehet pontozni is aszerint, hogy melyik csoport hány szót gyűjtött. Ilyenkor az olyan szavak, amelyek csak egy-egy csoportnál szerepelnek, érhetnek több pontot is. 12. JÁTÉKLEÍRÁS: KERESD A KÖZMONDÁST! Az osztályból vagy csoportból egy ember kimegy. A társaság megállapodik egy közmondásban (lehet szállóige, szólás vagy versrészlet is, csak ebben előre meg kell állapodni), majd annak a szavait a jelenlevők között „kiosztják”. (Lehet egy embernél több szó is, de ha sokan vannak, akkor kaphatnak különböző játékosok azonos szavakat is.) A kitaláló bejön, és kérdéseket tesz fel. A többieknek úgy kell 38

TAN10_TK.indd 38


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szó – a lehető legkevesebb feltűnéssel – benne legyen a mondatban. Meghatározhatjuk, hogy hány kérdése lehet a kitalálónak. 13. JÁTÉKLEÍRÁS: KÁRTYA-MEMORI Osszunk ki minden csoportnak fél csomag francia vagy magyar kártyát úgy, hogy minden csoportnál két teljes színsorozat legyen. Ez azt jelenti, hogy a csoportoknál minden számból két azonos kártyalap van, melyek különböző színűek. Az azonos számú lapokat tekintjük egy párnak. Innentől a játék a hagyományos memori szabálya szerint játszható. A lapokat az asztalon képpel lefelé fordítva rendezzék el a csapatok. A kezdőjátékos két lapot felfordít, ha azokon egyforma a szám, akkor magához veszi őket, és ismét két lapot felfordít. Ha nem párt húz, akkor hagy egy kis időt, hogy mindenki tudja memorizálni a számokat, majd visszafordítja mindkét lapot. E szerint a szabály szerint következnek a játékosok egymás után, amíg az asztalon van lap. Az nyer, aki a legtöbb párt gyűjti össze. 14. JÁTÉKLEÍRÁS: RÍMES-RÉMES VEGYES ZÖLDSÉG 1. Minden játékosnak van egy lapja. Erre felírja a „vers” első sorát, s behajtja a papírt, hogy senki se lássa, mit írt. A sor utolsó szavát megismétli a lap alján, s a papírt átadja a következő játékosnak, aki az alulra írt szóra rímelő sort talál ki, felírja, majd ő is behajtja a lapot. Az utolsó szót feltünteti a lap alján. 2. Ezt addig csinálják, míg a négy sor elkészül. Például: A költő megírta a versét, János bá’ elővette a fejszét, A kudarc nem szegte kedvét, S lelőtte akkor a medvét. A játékosoknak ügyelniük kell arra, hogy az írásuk olvasható legyen, és az utolsó szóra lehessen rímet találni. 3. Az elkészült műveket felolvassák. Mikor újra kezdődik a játék, tetszés szerint dönthetnek a játékosok, hogy hosszabb verset akarnak vagy a játéknak olyan variációját játsszák, amelyben a soron következő játékos megnézheti az előző sort, mielőtt kiagyalja a magáét. (Fisher; 2007:43) 15. JÁTÉKLEÍRÁS: TRÓPUSI ESŐ A csoport tagjai körben állnak. A játék vezetője elindít egy mozdulatot, amihez a többiek sorban csatlakoznak, és addig csinálják, amíg másik nem ér hozzájuk. Ha visszaér a mozdulat a vezetőhöz, akkor új mozdulatot indít. A mozdulatok egymás után: kézdörzsölés, csettintés egy kézzel, csettintés két kézzel, taps, ütemes térdcsapkodás, taps, csettintés kettővel majd eggyel, kézdörzsölés. Ha beszélgetés nélkül, koncentráltan végezzük a mozdulatokat, akkor olyan hanghatást ad, mint amikor elered az eső, egyre jobban esik, kopog, majd ismét elhalkul, végül csend lesz.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 39

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

39

2009.11.06. 9:09:02

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: SZÖVEGFELDOLGOZÁS: KIEMELÉS, KULCSSZÓ, VÁZLAT Időtartam: Célok

– – – – – –

6.

Évfolyam:

10.


Megtanulandó szöveg feldolgozására egy módszer elsajátítása Kulcsfogalmak keresésének gyakorlása Címkézés: alcímek kreálása megadott szöveghez Vázlatkészítés gyakorlása Szövegértés fejlesztése Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal

Követelmények

A tanuló – legyen képes egy megadott szöveg lényegének kiemelésére, – ismerje fel a szöveg kulcsfogalmait, – tudjon egy szöveget részekre bontani, és ezeket a részeket a tartalomnak megfelelő címmel ellátni, – tudjon strukturált vázlatot készíteni, – vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban.

Anyagszükséglet

kartonok


Deese, James és Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk? Budapest: Panem Kft. JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), elérhető az interneten: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/ letoltheto.php Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó

40

TAN10_TK.indd 40

2x45 perc

Sorszám:


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 41

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

41

2009.11.06. 9:09:02

Szövegfeldolgozás – kulcsfogalmak.

Szövegfeldolgozás – vázlatkészítés.

Címkézés – alcímek írása szövegértés, gondolkomegadott szöveghez. dás, kreativitás

Szövegfeldolgozás a tanult eljárással.

Lezárás: koncentrációfejlesztő játék; BUMM.

3.

4.

5.

6.

7.

figyelem

szövegértés, gondolkodás, tömörítés, strukturálás, rendszerezési készség, lényeglátás

rendszerezési készség, gondolkodás

lényeglátás

szövegértés, gondolkodás

Szövegfeldolgozás – olvasás, lényegkiemelés.

2.

gondolkodás, kategorizálás, kreativitás, együttműködés


Játék: fogalmak csoportosítása.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

10

30

10

10

10

5

15

Időtartam (perc)

egyéni munka

csoportmunka

Munkaforma

beszélgetőkör

frontális

páros megbeszélés pármunka


saját tankönyvbéli szöveg

Az aktuális tanulnivalók közül a párok válasszanak ki egy olyan leckét, melyben van megtanulandó szöveg, és ezt dolgozzák fel a megtanult lépések szerint! A pár mindkét tagja írja le a kulcsszavakat és a vázlatot!

Ha az idő engedi a két szövegből vázlatot is lehet készíttetni úgy, hogy a csoportban a két pár különböző szövegekkel dolgozik.

önálló feladatmeg- egyéni munka oldás, frontális munka közös megbeszélés

Először egyénileg keressék ki a kulcsfogalmakat, majd beszéljék meg csoportban, végül frontálisan. Igyekezzünk konszenzusra jutni a kulcsfogalmakat tekintve!

A szöveg leírásának megfelelően végezzük el az első két lépést: olvasás, majd lényeg aláhúzása! Ha van ismeretlen szó, beszéljük meg a jelentését!

Egyéb javaslatok

Minden csoport készítse el a saját vázlatát, majd pontról pontra haladva beszéljük végig, hogy melyik a legegyszerűbb, leglogikusabb megoldás! Tanulói jegyzet: 26-27. feladat

Tanulói jegyzetben: „Szövegfeldolgozás” c. szöveg

Melléklet: 16. játékleírás, szókártyák


csoportmunka frontális munka

kupaktanács közös megbeszélés

önálló feladatmeg- egyéni munka, csoportmunka, oldás, frontális kupaktanács, közös megbeszélés

önálló olvasás

játék

Módszer

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Szövegfeldolgozás: kiemelés, kulcsszó, vázlat


MELLÉKLET 16. JÁTÉKLEÍRÁS: KATEGORIKUS KÁRTYÁK Találjunk ki annyi fogalmat, ahány fős az osztály, amelyek 5-6 kategóriába sorolhatók. (pl.: ételek, italok, cselekvések, személyek, foglalkozások stb.)! Írjuk fel ezeket külön egy-egy kartonlapra! Keverjük össze, majd húzassunk minden diákkal egy lapot! Az a feladatuk, hogy körbejárva, egymás lapjait elolvasva, az összetartozó fogalmak szerint rendeződjenek csoportokba. Találjanak ki egy gyűjtőfogalmat is! Nem baj, ha más szempontot találnak ki, mint a tervezett, csak meg tudják indokolni.

42

TAN10_TK.indd 42


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: A GONDOLAT TÉRKÉP Időtartam: Célok

4x45 perc

Sorszám:

7

Évfolyam:

10.


– A Gondolat Térkép készítésének megismerése – A Gondolat Térkép módszerének alkalmazása – Tanulási képességek folyamatos fejlesztése játékos feladatokkal

Követelmények

A tanuló – legyen képes felsorolni a Gondolat Térkép készítésének szabályait, – tudjon önállóan vagy kis segítséggel Gondolat Térképet készíteni egy általa ismert szövegből, – tudja alkalmazni a Gondolat Térkép módszerét önálló tanulásnál, – vegyen részt a tanulási képességeket fejlesztő játékokban.

Anyagszükséglet

csoportonként egy-egy készlet a négyzetekből, a darabok a leírásnak megfelelően 4-4 borítékban elhelyezve tárgyak Kim játékához A4-es lapok gyurmaragasztó


1 db számítógép és projektor


Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108115. old) Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 43

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

43

2009.11.06. 9:09:02

44

TAN10_TK.indd 44


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

Téma / Altéma

Játék: feldarabolt négyzetek.

A Gondolat Térkép (GT) módszerének megismerése.

A szöveg és a GT öszszevetése.

A GT szabályainak elolvasása, feldolgozása és memorizálása.

Próbafelmondás.

Gondolat Térkép készítése.

Lezárás.

Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

véleménynyilvánítás, beszédkészség

gondolkodás, rendszerező készség, vizualitás

beszédkészség, memória

memória, kreativitás

szövegértés

figyelem

figyelem, formaérzékelés, együttműködés


10

15

5

20

10

20

10

Időtartam (perc)

beszélgetőkör

Kupaktanács, közös megbeszélés


differenciált csoportmunka

önálló feladatmegoldás, közös megbeszélés

tanári előadás

játék

Módszer

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: A Gondolat Térkép

frontális

csoportmunka, frontális

pármunka

csoportmunka

egyéni munka, frontális

frontális

csoportmunka

Munkaforma

HF: egy megtanulandó leckét (szöveges) hozni valamilyen tantárgyból

Tanulói jegyzet: 30. feladat A4-es lapok



Tanári prezentáció: TAN10_ TP7.ppt

csoportonként egy-egy készlet a négyzetekből, a darabok a leírásnak megfelelően 4-4 borítékban elhelyezve Melléklet: 17. játékleírás


A mondat, amit be kell fejezni: „Szerintem a gondolattérkép…”.

Segítségként elmondhatjuk, hogy középre a „tanulási képességek” kerül, és 3 fő ága van: emlékezet, figyelem és logikus gondolkodás. Körbejárva segítsük a munkát, a végén beszéljük meg közösen!

Rendeződjenek csoportokba a diákok aszerint, hogy melyik feladatot akarják megoldani! Emlékeztessük őket, hogy itt az egyes intelligenciaterületeiket kell használniuk!

Amelyik csoport előbb készen van, az a darabok összekeverése után játsszon újra!

Egyéb javaslatok


PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 45

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

45

2009.11.06. 9:09:02

Egymás munkáinak megtekintése.

12.

kommunikáció, vizualitás, reprodukciós gondolkodás

rendszerezés, logikus gondolkodás

véleménynyilvánítás, önreflexió

Lezárás.

Tantárgyhoz kötődő GT készítése.

11.

rendszerezés, emlékezet, logikus gondolkodás

14.

GT-készítés a helyes tanulási szokásokról.

10.

emlékezet

Önálló játékos fejlesztő koncentráció, szókincs, feladatok.

A GT szabályainak átismétlése

9.

emlékezet


13.

Ráhangolódás: Kim játéka

Téma / Altéma

8.

Sorszám

5

15

10

15

20

10

15

Időtartam (perc)

beszélgetőkör


képtárlátogatás


önálló feladatmegoldás, kupaktanács, közös megbeszélés

diákkvartett

játék

Módszer

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: A Gondolat Térkép

frontális

egyéni munka

egyéni és páros munka

egyéni munka


gyurmaragasztó


Mindenki egyetlen szóval írja le, hogy hogyan érezte magát az órán! Erre nyitott csoportokban lehet egy mozdulat is.

Adjunk időt arra, hogy megnézzék egymás munkáit! Bíztassuk őket, hogy beszéljék meg a készítővel, amit nem értenek, és a dicsérjék meg a nekik tetsző munkákat!

A4-es lapra dolgozzák ki a feladatot! Írják rá a nevüket is! A kész munkákat gyurmaragasztóval helyezzük el jól látható helyen (tábla, fal)!

Fontos, hogy először mindenki készítse el a saját GT-jét, majd a csoportban hasonlítsák össze, és közösen is beszéljük meg! Itt nincs egyetlen jó megoldás, minden elfogadható, ami az alapinformációkat tartalmazza.


egyéni munka, csoportmunka, frontális

Lehet az egyéni vagy a csoportos variációt is választani.

Egyéb javaslatok

Először a csoportok ismételjék át a szabályokat, minden fordulóban 1-1 szabályt mondjon el a kisorsolt ember! A kérdéseket úgy tegyük fel, hogy csak az egyik szabállyal lehessen válaszolni, és hagyjunk időt a csoportoknak sorsolás előtt egyeztetni.

Melléklet: 18. játékleírás, tárgyak a játékhoz


csoportmunka

frontális

Munkaforma

MELLÉKLETEK 17. JÁTÉKLEÍRÁS: FELDARABOLT NÉGYZETEK

Vágjuk ki a négyzeteket, és a vonalak mentén daraboljuk fel őket. Ezután osszuk a darabokat négyfelé, és tegyük őket négy borítékba. Minden borítékban legyen egy olyan darab, amelyet kiszíneztünk. boríték

benne lévő darabok

színes darab

1.

a, a, c

c

2.

j, e

j

3.

d, f, a, i

f

4.

b, f, k

b

Minden csoport négy borítékot kap. A csoport tagjai húznak maguknak egy borítékot. A diákoknak a következő utasítást adjuk: „A feladat az, hogy az alábbi szabályok szerint mindenki rakjon össze egy négyzetet: Tilos megszólalni! Mutogatással sem jelezheted, hogy melyik darabra lenne szükséged! Társaidnak adhatsz darabokat, de a színes darabot meg kell tartanod! Ha csoportod előbb végez a többi csoportnál, keverjétek össze újra a négyzeteket! Mindenki húzzon három darabot, és kezdjétek újra a játékot! A játék végén mindenkinek egyforma méretű négyzete lesz.” Megjegyzés: Haladóbb csoportok számára nehezíthetjük a játékot azzal, hogy nem színezünk ki egyetlen darabot sem. (Kagan 2001, 13:21)

46

TAN10_TK.indd 46


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

18. JÁTÉKLEÍRÁS: KIM JÁTÉKA Ez a játék Rudyard Kipling Kim című művéből ered, amelyben a főhőst, Kimet úgy oktatják, hogy a kisfiú törökülésben a földön ül egy alacsony, letakart asztalka előtt, s tanítója különféle formájú, méretű és színű tárgyakat rak elé. Egy idő után letakarja a kollekciót, s megkéri a kisfiút, hogy mondja el fejből, mi van az asztalon, s azok hogyan helyezkednek el. Azután a fiút kiküldi a szobából, átrendezi a tárgyakat – elvesz belőlük, hozzájuk tesz más tárgyakat –, s aztán megkérdezi Kimtől, hogy mi változott. Ennek mintájára játszhatunk hasonló játékokat úgy, hogy kevés tárggyal kezdünk, aztán fokozatosan emeljük a tárgyak mennyiségét, bonyolítjuk a kombinációkat. Menete: 1. Tíz különböző tárgyat rakunk a tálcára, és letakarjuk egy nagy terítővel, kendővel. 2. A tálcán lévő dolgokat egy percig nézhetik a játékosok, azután letakarjuk a tálcát. 3. Minden játékos egy percig gondolkozhat, hogy mit is látott a tálcán. Elmondhatják, vagy leírhatják (rajzolhatják), amire emlékeznek. Lehet csoportban is játszani. (Fisher 2007)

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 47

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

47

2009.11.06. 9:09:02

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: JEGYZETELÉSI TECHNIKÁK

Időtartam: Célok

8.

Évfolyam:

10.


– A jegyzetelés jelentőségének felismerése – Jegyzetelési fortélyok és praktikák megismerése – Törekvés az önálló jegyzetelés módszerének kialakítására

Követelmények

A tanuló – ismerje a jó jegyzet legfontosabb jellemzőit – legyen képes a tanári előadás jegyzetelésére megfelelő segítséggel – alakítson ki önálló jegyzetelési stratégiát

Anyagszükséglet

kartonok a működő szerkezetek nevével


1 db számítógép, projektor, hangszórók


Deese, James–Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk, Budapest: Panem Kft Fisher, R. (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft. Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó Előadások, Mindentudás Egyeteme, elérhető az interneten: www.mindentudas. hu

48

TAN10_TK.indd 48

2x45 perc

Sorszám:


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 49

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

49

2009.11.06. 9:09:02

A foglalkozás lezárása

5.

Jegyzetelési gyakorlat – a „Mindentudás Egyeteme” valamely videó előadásáról.

3.

Jegyzetek megbeszélése

A jegyzetelési technikák.

2.

4.

Ráhangolódás: Működő szerkezetek.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

önreflexió, önismeret

együttműködés, kommunikáció, kritika, önkritika

figyelem, lényegkiemelés, gondolkodás

szövegértés, memória, lényegkiemelés

kreativitás, együttműködés, játékosság


10

20

35

15

10

Időtartam (perc)

beszélgetőkör

kupaktanács

előadás

önálló feladatmegoldás, páros megbeszélés

játék

Módszer

frontális

csoportmunka

frontális munka

egyéni munka, pármunka ajánlott előadások (Mindentudás Egyeteme): Mészáros Ernő: A lakható bolygó. 2003. máj. 19. Somlyódy László: Az értől az óceánig A víz: a jövő kihívása. 2003. febr. 3. Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk. 2004. ápr. 26. Amennyiben nem megoldható a videófelvétel, kérjünk fel egy kollégát, valamilyen témában egy 20 perces előadásra, olyan témában, ami érdekelheti a diákokat. Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései. 2004. szept. 20.


csoportmunka Melléklet: 19. játékleírás

Munkaforma Képzési anyagok, eszközök

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Jegyzetelési technikák

A jegyzeteléssel kapcsolatosan minden diáktól két példát kérjünk: egy olyat, ami jól ment, és egy olyat, amit 4még gyakorolnia kell

Az előadásból egy 25-30 perces, önmagában is értelmes részletet válasszunk ki! A vetítést többször is megállíthatjuk, hogy csoportban megbeszéljék az addig elhangzottakhoz tartozó jegyzetet. (Természetesen bármely más előadás is választható.)

Ha az idő megengedi, a diákok vázlatot is írathatnak a páros munkában a feldolgozott részből.

Egyéb javaslatok


MELLÉKLET 19. JÁTÉKLEÍRÁS: MŰKÖDŐ SZERKEZETEK Minden csoport kap egy darab papírt egy működő gépezet elnevezésével. Ezt úgy kell megjeleníteniük, hogy a csoport minden tagja részt vegyen benne, egy állóképet vagy mozgóképet bemutatva. Beszélni nem szabad közben. Adjunk egy kis időt a tanácskozásra és a kipróbálásra. A csoportok egymás után bemutatják a szerkezetüket, többi csoportnak pedig ki kell találni, hogy milyen gép volt a feladvány. (Néhány ötlet a szerkezetekre: kávéautomata, porszívó, fűnyíró, mosógép, hókotró, kenyérsütő.)

50

TAN10_TK.indd 50


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

A TANÍTÁSI EGYSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA CÍM: ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS

Időtartam: Célok

2x45 perc – – – – –

Sorszám:

9.

Évfolyam:

10.


A tapasztalatok, tanult módszerek összegzése A tanultak beépítése a napi tanulási gyakorlatba Egyéni utak, célok kijelölése A tanultak és a saját munka értékelése Visszajelzés a társaknak a csoportmunkára

Követelmények

A tanuló – tudja megfogalmazni egyéni céljait és az ahhoz vezető út első lépéseit a tanulásban, – legyen képes megnevezni azokat a módszereket és eljárásokat, amiket a jövőben alkalmazni fog a tanulás során, – legyen képes összefüggő szövegben értékelni a tanultakat és saját munkáját.

Anyagszükséglet

A4-es lapok, csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó


Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 51

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

51

2009.11.06. 9:09:02

52

TAN10_TK.indd 52


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:02

Ráhangolódás: „Találja meg, azt aki…”.

Mivel is foglalkoztunk a kurzus során?

Amit én tanultam.

Kurzus és saját munka egyéni értékelése egy fogalmazásban.

Búcsú a csoporttól.

2.

3.

4.

5.

Téma / Altéma

1.

Sorszám

empátia

szövegalkotás, kritika, önkritika, önismeret, véleményalkotás

önismeret, önbizalom

emlékezet, együttműködés, kommunikáció,

kommunikáció


15

20

15

25

15

Időtartam (perc)

egyéni munka Tanulói jegyzet: 35. feladat

önálló feladatmegoldás önálló feladatmegoldás

írásos üzenet

csoportmunka, frontális

kerekasztal, csoportforgó

csoportmunka Melléklet: 21. játékleírás

egyéni munka Tanulói jegyzet: 36. feladat

A4-es lap minden csoportnak egy csomagolópapír a közös listához, filctoll, gyurmaragasztó

Melléklet: 20. játékleírás, feladatlista

pármunka

párbeszéd

KÉPZÉSI ANYAGOK, ESZKÖZÖK

MUNKAFORMA

MÓDSZER

A TANÍTÁSI EGYSÉG – TÉMAKÖR CÍME: Összegzés, értékelés

Ezeket a fogalmazásokat érdemes elolvasni, és kijegyzetelni további fejlesztés, illetve egyéni tanulási segítségnyújtás céljából.

Először a csoportok gyűjtsék össze a kerekasztal szabályai szerint, hogy mivel foglalkoztak a kurzus során. Az idő második részében készítsünk egy közös listát a csoportforgó szabálya szerint!

EGYÉB JAVASLATOK


MELLÉKLET 20. JÁTÉKLEÍRÁS: „TALÁLJA MEG AZT, AKI…” A játék célja a kommunikáció és az információgyűjtés egy adott témában. A játék menete: Mindenki kap egy másolatot a lenti kérdőívből. A feladat olyan társak keresése, akik megfelelnek az egyes meghatározásoknak. A teremben járkálva mindenki keres magának egy párt, akivel elkezdik faggatni egymást. Mindig csak párban lehet egymást kérdezni, és a válaszadó csak saját magáról adhat információt. Ha a kérdező valamelyik jellemzőre igen választ kap, akkor az adott helyre kér egy aláírást, és szerepet cserélnek. Egy-egy igen válasz után új pár után kell nézni! Feladatlista: Találja meg azt, aki… 1. …használta a Gondolat Térképet ezeken az órákon kívül is ..................................................................................................................................................................... 2. …változtatott tanulási szokásain az itt hallottak alapján ..................................................................................................................................................................... 3. …hasznosnak találta a fejlesztő játékokat ..................................................................................................................................................................... 4. …úgy érzi, hogy jobb vázlatokat tud készíteni, mióta az órákon gyakoroltuk ..................................................................................................................................................................... 5. …alkalmazta a többszörös intelligencia területén megismert feldolgozási módokat tanulása során ..................................................................................................................................................................... 6. … konkrét tanulási sikereket ért el az itt tanultaknak köszönhetően ..................................................................................................................................................................... 21. JÁTÉKLEÍRÁS: BÚCSÚ A CSOPORTTÓL A csoport tagjai körben ülnek az asztal körül. Mindenki kap egy írólapot. A lap aljára mindenki ráírja a saját nevét, majd továbbadja a jobboldali szomszédjának. A kapott lap tetejére mindenki ír egy üzenetet a lap tulajdonosa számára, ami az „Én azért szerettem egy csoportban dolgozni veled…” mondat befejezése. Ha kész az írással behajtja a lap tetejét, hogy a szövege ne látsszon, majd továbbadja a lapot, jobb oldali szomszédjának. Ezt az eljárást addig folytatják, míg a lapok visszaérnek eredeti tulajdonosukhoz, és mindenki elolvashatja a neki szóló üzeneteket. Ha van kedvük, ezeket egymással is megoszthatják csoporton belül.

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 53

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

53

2009.11.06. 9:09:03

FÜGGELÉK Néhány szó a kooperatív módszerekről A tananyagban felhasznált kooperatív módszerek alapja Spencer Kagan: A kooperatív tanulás c. könyvében található elmélet és gyakorlat. Az a módszeregyüttes olyan módon alakítja ki a csoportokban az együttműködést, hogy elkerülhető vele a csoportmunkánál klasszikusan fellépő aránytalan munkamegosztás problémája. A könyvben leírt módszerek közös jellemzője, hogy alkalmazásuk során érvényesül a négy kagani alapelv, melyek a következők: Párhuzamos interakciók, vagyis a munka során párhuzamosan több csoporton vagy pármunkán belül zajlik a beszélgetés, a munka. Egyéni felelősség: A munkaszervezés biztosítja, hogy mindenkinek egyénileg is legyen egy részfeladata, szerepe, aminek teljesítése elengedhetetlen a csoport feladatának megoldásához. Egyenlő arányú részvétel: A megszólalások számának vagy idejének szabályozásával, a részfeladatok megfelelő szétosztásával, azt lehet elérni, hogy a csoportban nem alakul ki sem a „potyautas” sem az „igavonó” szerep. Építő egymásrautaltság: Ez az alapelv azt jelenti, hogy a csoport sikere az együttműködésen múlik, csak akkor tudják megoldani a feladatot, elkészíteni a közös munkát, ha segítik egymást. Az ilyen elvek szerint szervezett csoportmunkának fontos eleme a csoportok kialakítása. Ideálisnak a négyfős csoport mondható, mivel adott esetben páros feladat is adható. A csoportok összetétele lehetőség szerint legyen minden szempontból heterogén, hiszen ebből lehet egymástól és egymásról a legtöbbet tanulni! Négynél több diák együttműködése lényegesen nehezebb, bonyolultabb kialakítani a megfelelő ülésrendet, és elérni az egyenrangú kommunikációs helyzetet. A csoportok megszervezésére, a csoportkohézió kialakítására, az együttműködés megtanulására és az erre való motiválásra érdemes időt és energiát szentelni. Tudjuk, hogy gyakran még a felnőttek sem képesek gördülékeny együttműködésre, nem várhatjuk el diákjainktól sem, pusztán azért, mert egy asztalhoz ültettük őket, és egy közös feladaton kell munkálkodniuk. A csoportok kialakítására S. Kagan számos módszert ajánl, melyek két alapvetően különböző csoportba sorolható, ezek a véletlenszerű és tervezett módszerek. Az előbbi módszerek előnye, hogy gyorsan, a diákok alaposabb ismerete nélkül megoldhatók, ráadásul tanítványainkban az igazságosság érzetét keltik. Ám ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy-egy csoport összetétele szerencsétlenül alakul: mondjuk, lesznek örök vesztesek vagy összesorsolódnak olyanok, akik képtelenek együttműködni. A tervezett csoportalakítási módszerek alkalmazása biztosítja a vegyes összetételt, a kommunikáció kialakulását, vagyis azt, hogy segítséget lehessen kérni és kapni a munka során. Nehézsége, hogy feltételezi a diákok ismeretét és több előkészületet kíván. Viszont egy jól eltalált csoportbeosztással nagyon hatékony lehet a tanulás, az így szerveződött csoportokat sokáig együtt lehet tartani.

54

TAN10_TK.indd 54


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:03

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 55

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

55

2009.11.06. 9:09:03

Részletes leírás

4+1 részre osztott lap: Erre jegyzi fel a csoport, hogy pl. hány emberre érvényes egy említett tulajdonság, hányan értenek egyet 1-1 kérdésben vagy hányan ismerik a megadott információt, fogalmat.

A csoportok egymás után egy-egy elemet mondanak, az általuk gyűjtött listából (ügyelve arra, hogy a már elhangzott ne ismétlődjön).

Minden csoportnak azonos számú (néggyel osztható) korongot adunk. A csoporttagok ezeket egyformán szétosztják egymás között. Úgy vitatnak meg egy témát, hogy minden egyes érv kifejtésekor egy zsetont betesznek (ha valakinek elfogyott a zsetonja, nem érvelhet többet). Ha az összes zseton középre került, és még van idő a vitára, ismét szétosztják.

Az első lépés az A, B,C,D jelek kiosztása, és a csoportok elnevezése vagy számozása. Tanári felteszi a kérdését. A csoport megbeszéli a választ – meggyőződnek arról, hogy mindegyikőjük helyesen tud válaszolni a kérdésre. A tanár „kihúzza”, melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Válaszadás.

A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, másikuk figyeli a munkáját, segít és ellenőriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától. (ha így sem tudnak egyezségre jutni, segítséget kérnek a tanártól). A következő feladatnál szerepcsere.

A csoportban mindenki felír egy kérdést vagy feladatot egy kártyára. (A kérdéseket, és a rá adandó választ a csoportban megbeszélik.) A csoportok továbbadják a kártyáikat. Csoportválasz: Az első diák felolvassa a kérdést, válaszolnak rá, és a kártya hátára írják válaszukat. A kártyacsomag tovább küldhető vagy visszakerülhet a kérdést feltevőkhöz.

Az első lépés az A,B,C,D jelek kiosztása. Minden csoport más-más témát dolgoz fel a plakátra. Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról asztalra vándorolnak. Az a diák tanít a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett.

Módszer neve

Ablak

Csoportforgó

Beszélő korongok

Diákkvartett

Ellenőrzés párban

Feladatküldés /Kérdésküldés

Fordított szakértői mozaik

A tananyagban előforduló módszerek betűrendes mutatója:

Szövegfeldolgozás. Több témához kapcsolódó gyűjtőmunka. Összefoglalás, ismétlés.

Gyakorlás, ismétlés. Szövegértés ellenőrzése. Kérdésalkotás fejlesztése.

Feladatok páros megoldása. Megtanulandó szövegek szakaszonkénti felmondása. Önellenőrzés kultúrájának kialakítása.

Ismétlés, ellenőrzés az óra elején, vagy fejezet végén. Rendszerezés. A tanultakkal kapcsolatos gondolkodtató kérdések megválaszolása. Gyakorlás.

Csoporton belüli vita szabályozása. Egyenlő mennyiségű megszólalás biztosítása.

Gyűjtőmunka: a csoportok listáinak egyesítése. A csoportok beszámolója egy adott munkaszakasz után..

Közös jellemzők gyűjtése a csoport megalakulása után. Előzetes ismeretek összegyűjtése, aszerint, hogy hányan tudják a csoportban.

Felhasználhatóság

56

TAN10_TK.indd 56


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:03

Részletes leírás

Minden csoport megfogalmaz a témával kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport felolvassa az állításait, a többi csoport megállapodik, melyik a hamis állítás. A csoportok kijelölt tagja (pl. az „A” jelű diák) az adott jelre ujjával mutatja a hamis válasz számát.

Elsőként megfogalmazunk egy (az osztályt megosztó) témában két ellentétes véleményt, és köztük 4-5 fokozatnak megfelelő állítást. Ezeket az állításokat felírjuk A4-es lapokra, és a fokozatok szerint elhelyezzük őket a földön, kellő távolságban egymástól. Az osztály tagjai a számukra legelfogadhatóbb állítás közelében, egyes sorban helyezkednek el. Behajlítva a sort párokat kapunk, az ellenkező véleményen lévők, megvitathatják az állítást. A sor elején és a sor végén álló két párból lesz egy csoport.

Az első lépés az A,B,C,D jelek kiosztása. Pármunka esetében: „A” tanuló elmondja ismeretét „B” tanulónak, és ezzel egyszerre „C” elmondja „D”-nek utána csere: „B” tanuló elmondja ismeretét „A” tanulónak, és ezzel egyszerre „D” elmondja „C”-nek Csoportban („pletyka”): „A” tanuló elmondja a „B”-től hallottakat „C”-nek és „D”-nek - „B” figyeli és ellenőrzi „B” tanuló elmondja a „A”-tól hallottakat „C”-nek és „D”-nek - „A” figyeli és ellenőrzi „C” tanuló elmondja a „D”-től hallottakat „A”-nak és „B”-nek - „D” figyeli és ellenőrzi „D” tanuló elmondja a „C”-től hallottakat „A”-nak és „B”-nek - „C” figyeli és ellenőrzi

A csoportok együtt vagy a diákok egyénileg megtekintik a többiek munkáit. Értékelhetnek is a munkák mellett elhelyzett lapokon.

Ez a módszer a szóforgó írásos változatának felel meg. A csoport úgy készít listát, hogy körbe adnak egy lapot, melyre mindenki felír egy-egy gondolatot, fogalmat. Lehet több kör is.

Minden csoport kap egy fakockát, melynek oldalaira különböző kérdőszavakat ragasztottunk. A csoportban az első ember dob egyet a kockával. A következő a dobott kérdőszóval feltesz egy kérdést. A rákövetkező megválaszolja a kérdést. Az utolsó ellenőrzi a válasz helyességét. Ezután a második tag dob egy kérdőszót és folytatódik a kör.

A kijelölt témában a csoporttagok különböző színnel dolgoznak a csomagolópapíron.

Módszer neve

Füllentős

Hajlított véleményvonal

Háromlépcsős interjú

Képtárlátogatás

Kerekasztal

Kíváncsi kocka

Kooperatív plakát

Összefoglalás, rendszerezés. Egy választott téma kidolgozása. Csoportbemutatkozás, közös alkotás.

Szövegfeldolgozás. Összefoglalás, ismétlés. Kérdésalkotás fejlesztése.

Gyűjtőmunka. Ismétlés. Előzetes tudás felmérése.

Információ megosztása. Értékelés.

Saját élmények vagy előzetes tudás megosztása a csoportban.

Csoportalakítás. Vitakultúra fejlesztése.

Gyakorlás, ismétlés. Szövegértés. Szövegalkotás fejlesztése.


PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 57

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

57

2009.11.06. 9:09:03

Részletes leírás

A módszer lényege a csoportok megbeszélése, mely során véleményt alkotnak egy adott témában vagy megoldanak egy feladatot, melyről később beszámolnak az osztály előtt

Az első lépés az A,B,C,D jelek kiosztása. Az új ismeretet tartalmazó szöveget négy részre kell osztani. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. Mindenki a csoportjába visszamegy, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát.

A csoport tagjai, sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak a gondolataikat, összegyűjtenek egy témával kapcsolatos információkat.

Módszer neve

Kupaktanács

Szakértői mozaik

Szóforgó

Gyűjtőmunka: egy adott témában az előzetes ismeretek felmérése. Egyszerűbb feladatok azonnali megoldása, fejben megoldható könnyű kérdések megválaszolása.

Szövegfeldolgozás (csak olyan szövegek esetén, amelyek önmagukban is értelmezhetők). Feladatmegoldás. Ismétlés, gyakorlás.

Egy adott téma gyors megbeszélése, önálló feladatok eredményeinek egyeztetése. Közös feladat megoldása.


A TANÁRI KÉZIKÖNYV MELLÉKLETEI Az 1. tanítási egységhez tartozó melléklet: 1. melléklet: Szituációs játék A 2. tanítási egységhez tartozó melléklet: 1-7. játékleírások A 3. tanítási egységhez tartozó melléklet: 8-9. játékleírások A 4. tanítási egységhez tartozó mellékletek: 1. melléklet: Háttéranyagok az intelligenciáról 2. melléklet: Kreatív feladat; Választható feladatok a többszörös intelligencia területek tanulásához 10. játékleírás Az 5. tanítási egységhez tartozó mellékletek: 1. melléklet: Kreatív feladat – Kérdésalkotás adott szöveghez, kíváncsi kockával 2. melléklet: Kreatív feladat – Kreatív szövegalkotás 3. melléklet: Kosztolányi Dezső: Gólyák (a Tanulói jegyzetben lévő szöveg folytatása) 11-15. játékleírások A 6. tanítási egységhez tartozó melléklet: 16. játékleírás A 7. tanítási egységhez tartozó melléklet: 17-18. játékleírások A 8. tanítási egységhez tartozó melléklet: 19. játékleírás A 9. tanítási egységhez tartozó melléklet: 20-21. játékleírások

58

TAN10_TK.indd 58


10. ÉVFOLYAM

2009.11.06. 9:09:03

FELHASZNÁLT IRODALOM Deese, James–Deese, K. Ellin (1994): Hogyan tanuljunk, Budapest: Panem Kft Fisher, Robert (2007): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal, Budapest: Műszaki Kiadó Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécs: Alexandra Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108-115. old) Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány JÁTÉKKÖNYV című füzet (szerk.: Kaposi László), Elérhető az interneten: http://www.drama.hu/mdt.pl?ID=ja&VALUE=0&GUID=0 (2009.10.10.) Játékgyűjtemény: http://jatek.gyujtemeny.com/ (2009.10.10.) Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás, Budapest: Önkonet Kft. Kőpatakiné Mészáros Mária–Singer Péter (2005): Módszertani kaleidoszkóp, Elérhető az interneten: (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kaleidoszkop-04Fejezet) (2009.10.10.) Mérő László (2000): Mindenki másképp egyforma, Budapest: Tericum Kiadó Mindentudás Egyeteme – Előadások, elérhető az interneten: www.mindentudas.hu (2009.10.10.) Mészáros Ernő: A lakható bolygó. 2003. máj. 19. Somlyódy László: Az értől az óceánig - A víz: a jövő kihívása. 2003. febr. 3. Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk. 2004. ápr. 26. Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései. 2004. szept. 20. Nicholson-Nelson, Kristen (2007): A többszörös intelligencia, Budapest: Scholstic Inc. – Szabad Iskolákért Alapítvány Oroszlány Péter (1997): Könyv a tanulásról, Budapest: AKG Kiadó Szövegértési feladatok, elérhető az interneten: http://kompetenciameres.hu/letoltheto.php (2009.10.10.)

PETRIK TISZK

TAN10_TK.indd 59

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

59

2009.11.06. 9:09:03

TAN10_TK.indd 60

2009.11.06. 9:09:03

1-2F TANULÁSI TECHNIKÁK

Recommend Documents