05.-DÉL-TISZA TAGSZÖVETSÉG POSTAGALAMBSPORT EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA
2015. április 08.
2007. 05.-DÉL-TISZA TAGSZÖVETSÉG POSTAGALAMBSPORT EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA
1
ELŐSZÓ A Dél-Tisza Tagszövetség jogi személyiségű nyilvántartásba vett egyesületei azon szándékától vezérelve, hogy röptetési és kiállítási versenyeiket közös szervezésben, hatékonyan és magas szinten bonyolítsák, az alábbiak szerint jelen Szövetséget hozzák létre figyelemmel a Magyar Postagalambsport Szövetség Alapszabályára, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló (Civil törvény) 2011. évi CLXXV. törvényre, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseire, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezésire. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Tagszövetség neve: 05.-Dél-Tisza Tagszövetség Postagalambsport Egyesületek Szövetsége /a továbbiakban Tagszövetség/
A Tagszövetség székhelye: 6781 Domaszék, József Attila u. 14. A Tagszövetség jogállása: A Tagszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló (Civil törvény) 4 § (1) és (3) bek. szerint létrehozott egyesületek szövetsége, s mint ilyen jogi személy. A Tagszövetség a Magyar Postagalambsport Szövetség (a továbbiakban Szövetség) tagjaként fejti ki működését és tevékenységét. A Tagszövetség a Szövetség területi szerve. A Tagszövetség és a Szövetség kapcsolatára a Szövetség Alapszabálya és egyéb szabályzatai az irányadók. A Tagszövetség Csongrád megyében nyilvántartásba vett és működő, valamint a Magyar Postagalambsport Szövetség által a földrajzi körzet szerint ezen Tagszövetséghez sorolt jogi személyiségű postagalambsport egyesületeinek a szövetsége. A Tagszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem fejt ki. A Tagszövetség emblémája és pecsétje: Téglalap alakú bélyegző lenyomat, amit jelképesen a Tisza szel ketté. A folyó medrében „DÉLTISZA” felirat, alatta a „Tagszövetség” szó, fölötte repülő galamb. II. FEJEZET A TAGSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE A Tagszövetség célja és feladata: -
A szakszerű postagalamb-tenyésztésnek és versenyzésnek tömegsporttá való fejlesztése. A postagalamb-tenyésztés szakszerű irányítása. A Tagszövetség szervezi és irányítja a hozzá tartozó egyesületek röptetéseit, kiállításainak rendezését.
2
-
A Tagszövetség alapvető feladata a tagegyesületek összefogása, érdekvédelme, képviselete, a közös sporttevékenység szabályozása. A Tagszövetség vagyonának kezelése.
A Tagszövetség a fent meghatározott célkitűzések érdekében: -
gondoskodik a szakismeretek terjesztéséről, tanfolyamok, előadások tartásáról, szervezi a kerületi versenyeket és kiállításokat intézkedik a Szövetség által rendezett kerületi, országos kiállításokra és versenyekre küldendő postagalambok kiválogatásáról, azok szállításának szabályozásáról, betartja és betartatja a sport és állategészségügyi szempontból kiadott jogszabályok végrehajtását, szükség szerint alapítványt létesít, anyagi lehetőségének kerete között a versenyek lebonyolítására gépjárművet üzemeltethet az országos és kerületi versenyekkel kapcsolatos visszaélés ügyében elsőfokú fegyelmi eljárást folytat le és hoz határozatot, másodfokon dönt a tagegyesületek fegyelmi ügyeiben.
A Tagszövetség feladatainak ellátásához igényli a Szövetség, és alkalmanként más szervek erkölcsi, valamint anyagi támogatását. III. FEJEZET A TAGSZÖVETSÉG TAGSÁGA A Tagszövetség tagja lehet bármely Csongrád megyében nyilvántartásba vett és működő vagy Csongrád megyén kívül nyilvántartott és működő, de a Magyar Postagalambsport Szövetség által a földrajzi körzet szerint ezen Tagszövetséghez sorolt jogi személyiségű postagalambsport egyesület, amely elfogadja a Tagszövetség alapszabályát, belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, és fizeti a Tagszövetségi tagdíjat. A Tagszövetségbe belépett egyesület más Tagszövetségnek tagja nem lehet. A Tagszövetségből más Tagszövetségbe való átigazolás a Szövetség Elnöksége hozzájárulását követően csak a Tagszövetségi Küldöttközgyűlés hozzájárulásával történhet. A Tagszövetségbe történő belépési szándékot a Tagszövetség elnökéhez írásban benyújtott, a Tagszövetség Küldöttközgyűléséhez címzett belépési nyilatkozat aláírásával lehet kifejezésre juttatni, figyelembe véve a Magyar Postagalambsport Szövetség hatályos Átigazolási Szabályzatában foglaltakat. A felvételről a Tagszövetség Küldöttközgyűlése dönt, azt indoklás mellet visszautasíthatja. A Tagszövetség tagjainak jogai és kötelezettségei: A Tagszövetség tagegyesületeit (továbbiakban: Tagegyesület) egyformán jogok illetik és egyforma kötelezettségek terhelik. Az Alapszabály minden Tagegyesületre kötelező érvényű. A Tagegyesületek jogai: 3
-
-
-
tanácskozási és közvetett módon szavazati joggal részt vehet a Tagszövetség Küldöttközgyűlésén és egyéb rendezvényein, a Tagszövetség Alapszabálya szerinti testületekbe, valamint tisztségekre jelölteket állíthatnak. Jelölt a pénztárost kivéve csak a Tagszövetség valamelyik Tagegyesületének tagja lehet. a Tagegyesületek tagjai a Tagszövetség szervibe választhatók, kivéve azokat a személyeket, akik megválasztása a jelen Alapszabály valamely tilalmába ütközik. javaslatokat, előterjesztéseket tehet a Tagszövetség bármely szervéhez, igénybe vehetik a Tagszövetség tulajdonában és birtokában lévő eszközöket és felszerelési tárgyakat a Tagszövetség céljait szolgáló kiállítási és versenycélokra (egyesületi, ill. magáncélokra ezen tárgyak, eszközök nem vehetők igénybe), az előírt feltételek mellett részt vehet a Tagszövetség vagy a Szövetség által rendezett versenyeken és kiállításokon.
A Tagegyesületek kötelezettségei: -
az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően részt venni a Tagszövetség céljainak elérését szolgáló tevékenységekben, a Küldöttközgyűlés által a tárgyévre meghatározott költségeket határidőre befizetni, a Tagszövetség tulajdonában és birtokában lévő eszközöket és tárgyakat kímélni és az esetlegesen okozott károkat megtéríteni, tagjai galambállományát szabványos gyűrűvel történt gyűrűzését ellenőrizni, az állategészségügyi előírások betartását tagjaitól megkövetelni, a Tagszövetség kollektív munkájában részt venni, a vezetőség által elhatározott, a Tagszövetség érdekeit szolgáló feladatokat ellátni.
A tagszövetségi tagság megszűnése: -
-
Tagegyesület megszűnésével, kilépéssel, amely szándékot a Tagszövetség elnökéhez írásban kell benyújtani törléssel, ha a Tagegyesület írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az előírt költségek megfizetési kötelezettségének. Az írásbeli felszólítás kézbesítettnek tekintendő, ha a tértivevény „nem kereste” vagy egyéb jelzéssel érkezik vissza a kézbesítés második megkísérlésének napján. kizárással, amennyiben a Tagegyesület magatartásával veszélyezteti az alapszabályban meghatározott célok elérését. A tagegyesület a jogszabályt, a Tagszövetség alapszabályát vagy Küldöttközgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttközgyűlés – Fegyelmi Bizottság indítványára – a tagegyesülettel szemben kizárási eljárást folytathat le. A Küldöttközgyűlés a jelenlévők 2/3-os szótöbbségével hozott határozattal kizárhatja azokat a tagegyesületeket, akik jogszabályt, vagy alapszabályt, vagy küldöttközgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértenek magatartásukkal. Kizárás nem érinti a Tagszövetségnek a hátralékos tagdíj kiegyenlítésére való követelését.
A kizárásról szóló döntés előtt a Küldöttközgyűlés köteles meghallgatást tartani. A Küldöttközgyűlés a meghallgatás után a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és alakszerű indoklást is tartalmazó írásbeli kizárási határozatot hoz. Az indokolásban fel kell tüntetni a kizárás alapjául szolgáló 4
bizonyított tényeket és tájékoztatni kell a Tagegyesületet a jogorvoslati lehetőségről. A Tagegyesületnek az írásbeli határozatot kézbesíteni kell, amely a kézbesítéssel válik hatályossá. Amennyiben a kézbesítés meghiúsul amiatt, hogy a tértivevény „nem kereste” vagy egyéb jelzéssel érkezik vissza, akkor a kézbesítés második megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Az érintett a kizárásról szóló határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be a Tagszövetség Küldöttközgyűléséhez. A fellebbezést a Küldöttközgyűlés soron következő ülésen elbírálja. A Tagegyesület bíróságtól kérheti a határozat hatályon kívül helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt annak kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet keresetet indítani. A határozat meghozatalától számított 1 éves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kizárandó Tagegyesület a kizárással kapcsolatos iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. Kizárás esetében a Küldöttközgyűlés 30 napon belül köteles a kizárt taggal elszámolni. A Tagszövetségből való kilépést a Tagegyesület köteles írásban a Tagszövetség Elnökségének a tárgyév október 31-ig bejelenteni, mellékelve a Tagegyesület erre vonatkozó közgyűlési határozatát. A kilépés a bejelentést követő év január 01. napjától hatályos. A kilépés bejelentésének elmulasztása esetén a következő évben teljes tagdíjfizetési kötelezettség terheli a Tagegyesületet. IV. FEJEZET A TAGSZÖVETSGÉG SZERVEZETE A Tagszövetség szervei: - a Küldöttközgyűlés, - a Tagszövetség Elnöksége, - az Ellenőrző Bizottság, - a Fegyelmi Bizottság, - a Választási (Jelölő) és Szavazatszámláló Bizottság, - a Versenybizottság Küldöttközgyűlés A Tagszövetség legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlés a Tagegyesületek küldötteinek összessége, amely a Tagszövetséget érintő minden kérdésben dönthet. A Küldöttközgyűlésbe a Tagegyesület minden, a tagnyilvántartásában szereplő 10 tagja után 1 küldöttet jogosult küldeni. 10 feletti Tagegyesületi taglétszám után minden megkezdett 10 fő után további 1 küldött delegálható. Küldött csak Tagegyesület tagja lehet és csak saját egyesületét képviselheti.
5
A Küldöttközgyűlés minden tagjának egy szavazati joga van. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: -
-
az Alapszabály megállapítása, módosítása, az Ellenőrző Bizottság elnökének és két tagjának, a Fegyelmi Bizottság tagjainak, a Versenybizottság elnökének, a Választási (Jelölő) és Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, versenyprogram elfogadása az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása a Fegyelmi Bizottság éves beszámolójának elfogadása, az éves költségvetés, illetve az előző évi számviteli beszámoló elfogadása, a versenyek díjalapjainak felosztása, az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása, a tagdíj és a verseny díjalap meghatározása, röpcsoportok Elnökség általi kialakításának jóváhagyása, a Tagszövetség átalakulásának, megszűnésének vagy más szervezettel történő egyesülésének kimondása, a meglévő vagyonról történő döntés, döntés a Tagszövetség tulajdonában lévő ingó és ingatlan dolgok elidegenítéséről, tagegyesület kizárása megsemmisíti az Elnökség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatait,
A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Küldöttközgyűlés ülése nyilvános. A Küldöttközgyűlés zárt ülést is elrendelhet. A Küldöttközgyűlés lehet rendes, vagy rendkívüli: - a rendes Küldöttközgyűlést évente legalább egy alkalommal, legkésőbb február végéig össze kell hívni - rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha azt az összes szavazatból a szavazatok 1/3-át képviselő küldöttek az ok és a cél megjelölésével kezdeményezik - rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha azt az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi, vagy ha a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség írásban indítványozza. A Küldöttközgyűlést a Tagszövetség Elnöke írásban, meghívó útján hívja össze. A meghívóban fel kell tűntetni a Küldöttközgyűlés idejét és helyét, a napirendi pontokat, a Küldöttközgyűlésen való részvétel feltételeit, valamint a határozatképtelenség esetére ismételten összehívásra kerülő Küldöttközgyűlés helyét és idejét. A meghívót – az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal – a Tagegyesületeknek meg kell küldeni. A Küldöttközgyűlési tag a Küldöttközgyűlésen érdemben részt venni és szavazni csak az egyesülete által kiállított szabályos megbízólevél birtokában jogosult. A megbízólevelet a küldő Tagegyesület elnöke, titkára írja alá és látja el bélyegzővel. A Küldöttközgyűlésen szavazati joga csak a szabályos megbízólevéllel érkező küldötteknek van. A Küldöttközgyűlés határozatképessége megállapításához a Választási (Jelölő) és Szavazatszámláló Bizottság a küldöttek megbízó levelének érvényességet megvizsgálja. A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazásra jogosult küldött 50 %-a + 1 fő jelen van.
6
Határozatképtelenség esetén megismételt Küldöttközgyűlést kell tartani. A megismételt Küldöttközgyűlés legkorábban a határozatképtelen Küldöttközgyűlést követő 1 órát követően összehívható. A megismételt Küldöttközgyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes azzal, hogy az minősített többséghez kötött ügyekben nem dönthet. A határozatképtelenség esetére szóló ismételt összehívást az eredeti küldöttközgyűlési meghívóban közölni kell. A Küldöttközgyűlésen a küldöttek a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. A határozathozatal a jelenlévő Tagegyesületek egyszerű szótöbbségével történik, kivéve az alábbiakat:
A jelenlévő Tagegyesületek ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához. A Tagszövetség céljának módosításához és a Tagszövetség megszűnéséről, vagy más szervezettel történő egyesüléséről szóló Küldöttközgyűlési döntéséhez a szavazati joggal rendelkező Tagegyesületek ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szavazati joggal rendelkező Tagegyesületek 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges az alábbi kérdésekben: - a Tagszövetségi tagdíj megállapítása, módosítása - döntés Tagegyesület felvételéről és Tagegyesület kizárásáról - az elfogadott versenyprogram és versenyforma megváltoztatása, - a meglévő vagyonról történő döntés, - a Tagszövetség területi határán kívül eső versenydúccal rendelkező, de Tagegyesületi tag tenyésztő versenyengedélyének megadása A Küldöttközgyűlést a Tagszövetségi Elnök vezeti, akadályoztatása esetén bármely Elnökségi tag. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető lehet nem Tagegyesületi tag is. A Küldöttközgyűlésről hangfelvétel készíthető, melyet egy héten belül írásba kell foglalni, ha a Küldöttközgyűlésről nem készült a helyszínen írásos jegyzőkönyv. A Küldöttközgyűlés tartamára – a jelenlévők közül – két jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. A jegyzőkönyvet a Küldöttközgyűlés levezető elnöke, a megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvet vezető írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a Küldöttközgyűlés jelenléti íve és a küldöttek megbízó levei. Az Elnökség Az Elnökség a Tagszövetség ügyintéző, általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a Tagszövetség alapszabályszerű működéséről, szervezi a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, segíti a Tagszövetség más szerveinek munkáját. Két Küldöttközgyűlés között intézi és szervezi a Tagszövetség tevékenységét. Az Elnökség feladata: -
előkészíti a Küldöttközgyűléseket, a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik,
7
-
szervezi a Tagszövetségi munkát, kialakítja a röpcsoportokat, megbízza a Pénztárost, a Tagszövetségi versenyek és kiállítások megszervezéséről, feltételeinek megállapításáról és lebonyolításáról Küldöttközgyűlés részére előterjesztést készít, dönt az Alapszabály VII. fejezetében rögzített fegyelmi büntetéssel kapcsolatos vitás esetekben, őrködik a Tagszövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.
Az Elnökség létszáma: a Tagszövetség Tagegyesületeinek mindenkori létszámával megegyező. Az Elnökség tagjai a Tagegyesületek mindenkori választott Elnökei. Ha egy Tagegyesület új elnököt választ, a Tagegyesület ezt a választást követő 7 (hét) napon belül a választás közgyűlési jegyzőkönyvét mellékelve az Elnökségnek köteles írásban bejelenteni. Az elnökségi tag akadályoztatása esetén küldő egyesülete annak helyettesítéséről írásos meghatalmazás alapján köteles gondoskodni. Az Elnökség szükség szerinti rendszerességgel ülésezik. Az Elnökség ülése zárt. Rendkívüli Elnökségi ülést kell összehívni, ha ezt: - az Elnökség tagjai közül legalább 3 fő a napirendi pontok pontos megjelölésével a Tagszövetség Elnökénél írásban kezdeményezi - felügyeleti szerv írásban kezdeményezi, - a Szövetség írásban kezdeményezi, - a Tagszövetség Elnöke szükségesnek tartja. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze, ill. az ülésen elnököl, akadályoztatása esetén ezen feladatot bármely elnökségi tag is elláthatja. Az Elnökség határozatképes, ha azon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet az elnök és két elnökségi tag írja alá. Az Elnökség köteles beszámolni működéséről a Küldöttközgyűlésnek, ill. tájékoztatást adni a Szövetségnek, ha az kéri. Az Elnökség határozatait és hozott döntéseit, intézkedéseit ismertetni köteles a Küldöttközgyűlésen. Az Elnökség minden tagjának egy szavazata van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ha ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A Tagszövetség Elnöksége „Tiszteletbeli kiváló postagalambász” címet adományozhat. A Tagszövetség Elnöke Az Elnököt az Elnökség saját tagjai közül választja meg nyílt szavazással, 5 évre. Az Elnököt átmeneti akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag helyettesítheti. Amennyiben az Elnök fél évnél tovább nem tudja elnöki tisztségét ellátni, úgy új Elnököt kell választani. Az Elnök feladatai: 8
-
képviseli a Tagszövetséget megszervezi az Elnökség munkarendjét és munkamegosztását, utalványozza a költségvetés keretein belül megállapított kiadásokat, az előre nem látható kiadások esetén az Elnök az Elnökség utólagos jóváhagyásával 100.000 Ft-ig utalványozhat, megőrzi a jegyzőkönyveket, azt betekintésre bármely Tagegyesületnek lehetőséget biztosít, hatóságok és Szövetség által kért adatokat szolgáltatja, összehívja a Küldöttközgyűlést, az Elnökségi ülést, azokon elnököl.
Az Elnököt munkájában az Elnökség tagjai segítik. Ellenőrző Bizottság Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a Küldöttközgyűlés 5 éves időtartamra választja, nyílt szavazással. Az Ellenőrző Bizottság 3 fő (1 elnök és 2 tag), akik az Elnökségnek, ill. a Fegyelmi Bizottságnak nem lehetnek tagjai. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységét saját ügyrendje szerint végzi. Üléseit az Ellenőrző Bizottság Elnöke, rendkívüli esetben az Elnök, ill. az Elnökség hívja össze. Feladatai: -
köteles ellenőrizni a Tagszövetség költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, köteles ellenőrizni a Tagszövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését.
Az ellenőrzései során észlelt szabálytalanságokat, helytelen gyakorlatot, ill. a jogszabálysértést soron kívül jelezni kell az Elnökségnek. Tevékenységéről beszámol a Küldöttközgyűlésnek, ill. rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását indítványozhatja. Fegyelmi Bizottság A Küldöttközgyűlés 5 éves időtartamra választja, nyílt szavazással. A bizottság 3 tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. A Fegyelmi Bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg tagjai az Elnökségnek, ill. az Ellenőrző Bizottságnak. Senki sem vehet részt sem első-, sem másodfokon az ellene, vagy hozzátartozója ellen folyó eljárásban. Feladata: -
Tagegyesületi Tag ellen megfelelő indoklással ellátva a Fegyelmi Bizottság Elnöke fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti annak egyesületénél. A Tagegyesület köteles tagja ellen a fegyelmi eljárást lefolytatni és a fegyelmi határozat megküldésével annak eredményéről a Fegyelmi Bizottságot a döntés meghozatalát követő 7 (hét) napon belül 9
-
-
tájékoztatni. A Fegyelmi Bizottság az egyesület elsőfokú fegyelmi döntése elleni fellebbezés esetén másodfokon eljár. Másodfokú döntés a közléstől számítva végrehajtható. A másodfokú határozattal szemben – annak jog- vagy alapszabálysértő volta esetén annak felülvizsgálata iránt – a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel fordulhat az illetékes Törvényszékhez. A Szövetség és a Tagszövetség által rendezett versenyekkel kapcsolatos fegyelmi ügyekben a Szövetség Versenybizottsági Elnöke illetve a Tagszövetség Versenybizottsági Elnöke kezdeményezésére a Tagegyesület a tagjaival szemben elsőfokú fegyelmi eljárást folytat le és határozatot hoz. Tagszövetség által rendezett versenyek ügyében fellebbezés esetén másodfokon a Küldöttközgyűlés, a Szövetség által szervezett versenyekkel kapcsolatos fegyelmi ügyekben pedig a Szövetség megfelelő szerve dönt. A másodfokú határozattal szemben – annak jog- vagy alapszabálysértő volta esetén annak felülvizsgálata iránt – a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel fordulhat az illetékes Törvényszékhez. Választott Tagszövetségi tisztségviselőkkel és az Elnökség tagjaival szemben kizárólag választott funkciójuk gyakorlásával kapcsolatos fegyelmi ügyben első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el, kivéve a Fegyelmi Bizottság Elnöke és tagjai ellen. Esetükben első fokon az Elnökség, másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el. A másodfokú határozattal szemben – annak jog- vagy alapszabálysértő volta esetén annak felülvizsgálata iránt – a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel fordulhat az illetékes Törvényszékhez.
Fegyelmi eljárás alá vonható az a tag: -
aki az Alapszabály rendelkezéseit, a Szövetség, a Küldöttközgyűlés vagy az Elnökség határozatait, a kiállítási vagy a versenyszabályzatát megsérti aki a Küldöttközgyűléseken, a Szövetség vagy a Tagszövetség rendezvényein kötekedő vagy botrányos magatartást tanúsít, aki a Szövetség vagy a Tagszövetség jó hírnevét, békéjét és működését magaviselete vagy életmódja által veszélyezteti, aki a tagtársait ill. a vezetőségéből bárkit sérteget, vagy megalapozatlanul becsmérel, aki tagtársa tájékozatlanságát kihasználja, tagtársát vagy a Tagszövetség megkárosítja, aki a Tagszövetség vagyonát rongálja még az esetben is, ha az okozott kárt megtéríti, aki belépési nyilatkozatában vagy kötelező bejelentéseiben félrevezetésre alkalmas vagy hamis adatot jelent be, aki az állategészségügyi rendelkezéseket nem tartja be,
Kiszabható fegyelmi büntetések: - szóbeli figyelmeztetés - írásbeli megrovás - tagszövetség rendezvényeinek látogatásától határozott idejű eltiltás - versenyengedély határozott időre – legfeljebb 1 (egy) év időtartamra – szóló felfüggesztése - versenyengedély végleges visszavonása - a Tagszövetség szerveiből történő visszahívás Egyidejűleg több fegyelmi büntetés is kiszabható. A Fegyelmi Bizottság üléseit a Bizottság Elnöke hívja össze, tevékenységéről tájékoztatja az Elnökséget és beszámol a Küldöttközgyűlésnek. A Választási (Jelölő) és Szavazatszámláló Bizottság
10
A Küldöttközgyűlés 5 éves időtartamra választja, nyílt szavazással. A Választási (Jelölő) és Szavazatszámláló Bizottság ideiglenes jelleggel működik. A bizottság 3 tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. Feladatai: -
előkészíti az Alapszabályban meghatározott funkciókra történő választási jelöléseket jelenléti ívek alapján megállapítja a Küldöttközgyűlés határozatképességet, megbízólevelek alapján meghatározza a küldöttek számát, ellenőrzi a küldöttek megbízó levelének érvényességét, megállapítja az adott kérdésben leadott szavazatok számát kihirdeti a választások/szavazások eredményeit.
A Tagszövetség Versenybizottsága A Tagszövetség Versenybizottsága (továbbiakban: TVB) tagjai a TVB Elnök mellett a Tagegyesületek versenybizottságainak mindenkori elnökei. Amennyiben a TVB Elnöke egyben egyesületének versenybizottsági elnöke is, a TVB létszáma megegyezik a Tagegyesületek számával. Ha egy Tagegyesület új versenybizottsági elnököt választ, a Tagegyesület ezt a választást követő hét napon belül a választás jegyzőkönyvét mellékelve a TVB Elnökének köteles bejelenteni. A TVB előkészíti és az Elnökség elé terjeszti a kiállítások és versenyek tervezeteit, felelős a rendezvények szakszerű lebonyolításáért, és a vonatkozó előírások betartásáért és betartatásáért. A TVB Elnök a bizottság tevékenységéről évente beszámol az Elnökségnek, szükség esetén pedig tájékoztatja azt. A Tagszövetség Versenybizottsági Elnökét a Küldöttközgyűlés 5 éves időtartamra választja nyílt szavazással. A Tagszövetség pénztárosa A Tagszövetség pénztárosát az Elnökség 5 éves időtartamra választja, nyílt szavazással, aki lehet megfelelő szakértelemmel rendelkező nem Tagegyesületi tag is. A Pénztáros a Tagszövetség gazdasági ügyeit intézi, gondoskodik az éves költségvetés, zárszámadás, ill. vagyonmérleg elkészítéséről, azt a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. A Tagszövetség gazdasági helyzetéről rendszeresen beszámol a Küldöttközgyűlésnek, és az Elnökségnek. A Tagszövetségi pénztár kezelője vezeti a pénztárkönyvet, anyagilag felelős az általa kezelt pénzért és értékekért, a Küldöttközgyűlés által meghatározott költségeket nem fizetőket a Tagszövetség Elnökségének bejelenti. Köteles a vonatkozó számviteli és pénzügyi előírásokat, a bizonylati fegyelmet betartani.
11
V. FEJEZET A TAGSZÖVETSÉG VAGYONA A Tagszövetség gazdálkodása A Tagszövetség saját vagyonával a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Tagszövetség sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A Tagszövetség elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti, azzal, hogy a gazdasági-vállalkozási tevékenységből befolyt jövedelmet nem osztja fel, azt kifejezetten a Tagszövetség céljának megvalósítására fordítja. A Tagszövetség csak olyan módon vehet fel hitelt, és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A Tagszövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Tagszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, azonban önkéntes felajánlással az esetleges tartozások kiegyenlítéséhez hozzájárulhatnak. A Tagszövetség bevételeinek forrása: a) tagdíjak b) röptetési költségek c) díjalapokhoz való hozzájárulás d) más szervezettől, illetve jogi vagy magánszemélytől kapott adomány, támogatás; e) a Tagszövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételek f) költségvetési támogatás fa) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; fb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; fc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; fd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; g) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; h) befektetési tevékenységből származó bevétel; i) rendezvénybevételek, reklámtevékenységből származó bevételek, szponzori szerződésből származó bevételek j) az a)-i) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel, A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
12
c) a Tagszövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) rendezvények költségei, e) az a)-d) pontok alá nem tartozó egyéb költség. A Tagszövetség bevételeit, költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A Tagszövetség az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A Tagszövetség nyilvántartásaira egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A tagdíj mértéke: A tagdíj mértékét évente a Küldöttközgyűlés határozza meg. A Küldöttgyűlés által meghatározott, adott tárgyévre vonatkozó tagdíjat a tagok minden tárgyév május 31. napjáig kötelesek a Tagszövetség pénztárába készpénzben befizetni. A Tagszövetség a tevékenységi célja szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a 2011. évi CLXXV. Törvényben foglaltak, valamint a rá irányadó egyéb hatályos jogszabályok szerint végzi. A Tagszövetség az államháztartás alrendszereiből igénybe vett támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. A Tagszövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. A Tagszövetség vagyona: a) készpénz b) készpénzre szóló követelés c) ingatlan és ingó vagyon Beszámolási szabályok A Tagszövetség működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A Tagszövetség beszámolója tartalmazza a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést), kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A Tagszövetség köteles a Küldöttközgyűlés által elfogadott beszámolóját az üzleti év mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon letétbe helyezni és közzétenni. Ha a Tagszövetség saját honlappal rendelkezik a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is akként, hogy a saját honlapon közzé tett adatok
13
folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő 2. üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. A Tagszövetség beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Adománygyűjtés szabályai: A Tagszövetség javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A Tagszövetség nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a Tagszövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető és nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A Tagszövetség éves pénzügyi tervét, a beszámolót a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. A Tagszövetségből bármilyen okból távozó Tagegyesület, vagy annak tagjai a Tagszövetség vagyonával szemben követelést nem támaszthat. VI. FEJEZET A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1.) A Tagszövetség megszűnése: -
jogutódlással történő megszűnés: az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. jogutód nélküli megszűnés: o határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; o megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéshez kötött és e feltétel bekövetkezett; o a Tagegyesületek kimondják megszűnését, vagy o az arra jogosult szerv megszünteti és a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli, o a Tagszövetség megvalósította célját vagy a Tagszövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy o a Tagszövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.) Rendelkezés a fennmaradó vagyonról - Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. - A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. 14
- A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 3.) A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén - Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. - Az egyesület jogutód nélküli megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. 4.) A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályait a Civil törvény 10. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A civil szervezet végelszámolására Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. VII. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK A Tagszövetség választott tisztségviselőit személyes közreműködésükért díjazás nem illeti meg, a munkavégzésük során felmerült igazolt költségeiket a Tagszövetség éves költségvetésében elfogadott mértékig számolhatják el. Tagszövetségi tisztségre nem jelölhető és nem választható, nem lehet küldött, egyesületét a Tagszövetség szerveiben nem képviselheti az, aki jelen Alapszabályban meghatározottak szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Vitás esetek eldöntése az Elnökség hatásköre. A Tagszövetség minden tagja köteles postagalambjait a Szövetség hivatalos lábgyűrűjével ellátni. A lábgyűrűhöz igazolókártya jár, amely a tulajdonjogot igazolja. A Tagszövetség postagalamb versenyeit több röpcsoportba rendezi. Külön díjlistát készít az egyes röpcsoportoknak, valamint a röpcsoportok összevonásával a Tagszövetség számára. A röpcsoportok kialakítását az Elnökség végzi el, a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Külön díjszabásban részesülnek a röpcsoportok. A Tagszövetség összevontan is díjazza a versenyeredményeket, ha azt a Küldöttközgyűlés megszavazza. A tagszövetségi versenyeket az alábbi kategóriák szerint lehet megrendezni és értékelni: 15
1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
Rövid távú bajnokság (belföldi versenyek) Közép távú bajnokság Hosszú távú bajnokság Fiatal galambok bajnoksága Összetett bajnokság a szövetségi számítási metodika szerint
Az elfogadott versenyprogram öt évre szól. Rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén az Elnökség a versenyprogramot átmenetileg módosíthatja. A rendkívüli körülmény elmúltával az átmeneti módosítás érvényét veszti. Amennyiben egy kategória versenyprogramja bármely okból hiányosan teljesül, a teljesített utak számának függvényében az éves bajnokság érvényességét megállapítani az Elnökség jogosult és köteles. A döntést a kategória eredeti versenyprogramja tervezett utolsó útjától számított harminc napon belül meg kell hozni. A Tagszövetség a Magyar Postagalambsport Szövetség Országos Verseny- és Kiállítási Szabályzatát tartja mérvadónak saját magára nézve. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló (Civil törvény) 2011. évi CLXXV. törvény, a 2004. évi I. törvény rendelkezései valamint a hatályos pénzügyi vagyonkezelési és számviteli szabályok az irányadók. A Tagszövetség alapszabályát a Tagszövetség 2015.04.08.-án megtartott Küldöttközgyűlésen a tagság elfogadta. Szeged, 2015.04.08. Takács László Tagszövetségi elnök Záradék: Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának Takács László Tagszövetségi elnök
16
