2015-16_04 A debreceni mérkőzésen a 32. és a 35. percben is a rossz helyről elvégzett (szabálytalan) bedobás újra elvégeztetése történt ahelyett, hogy az ellenfél javára ítélte volna a bedobás jogát. A szabálykönyv szerint a bedobás szabályos végrehajtásának egyik kritériuma: • a labdát azon a ponton juttatja be, ahol az elhagyta a játékteret. Ezután a szabálykönyv ír különböző szabálytalanságokról a bedobással kapcsolatban, de a nem szabályszerű helyről történő elvégzése nem szerepel közöttük. Így fejeződik be ez a fejezet. E szabály más megsértése esetén: • a bedobást az ellenfél végzi el. Ebből következik, hogy a rossz helyről elvégzett bedobás esetén a másik csapatnak kellene bedobással játékba hoznia a labdát, nem megismételni azt. Ezt a szabályt most már nem szabad betartani? Nem oktatják ezt sem? A 74. percben a hazai játékos a saját büntetőterületén belül alkarral ért a labdához. A játékvezető nagyon jól ítélte meg, hogy nem történt szándékos a kezezés. Ezt igazolja, ha végignézünk néhányat a kezezés szándékosságát eldöntő kritériumok közül: • A labda ment a kézhez, és nem a kéz kapott bele a labdába. • A kéz természetes helyzetben volt - amíg a labda el nem mozdította onnan. • Nem tartotta a játékos a karját távol a testétől, hogy ezzel megnövelje a felületet. • Nagyon rövid távolságról érkezett a labda. • A játékosnak ilyen rövid távon nem volt lehetősége, hogy elkerülje az érintkezést. A fehérvári mérkőzés 2. asszisztense az összefoglaló alapján remek teljesítményt nyújtott. Több szoros helyzetben jól és jogosan engedte a támadó játékot. A Fáy utcai mérkőzésen a 10. percben a játékvezető nem ismert fel egy ígéretes akció szabálytalan megállítását, amiért figyelmeztetni kellett volna a vendégek játékosát, aki a mérkőzés későbbi szakaszában már figyelmeztetve is lett. Ha a 10. percben a játékvezető a szabályoknak megfelelően jár el, akkor a második félidőben már ki lett volna állítva ez a játékos. Az 56. percben, amikor a vendégek játékosa fejbe talpalta a hazai játékost, akkor nem vagyok biztos benne, hogy a játékvezető kiállított volna. Ehhez a negyedik játékvezető segítsége kellett neki. A kép jól mutatja, hogy még szinte a földre sem ért a két játékos a negyedik játékvezető már nyomja a gombot (keze a nadrág és mez találkozásánál), hogy közölje a játékvezetővel a kiállítást.
A negyedik gól előtt nem tudom eldönteni, hogy történt-e szabálytalanság, mert a felvétel a rossz minősége miatt erre a célra is használhatatlan. Ez a köztelevízió szégyene, hogy ennyi közpénzből nem tudnak egy pontos képet közvetíteni.
Ha ennél a jelenetnél a támadó meglöki a védőt, vagy ha véletlenül is összeakasztja a lábát, vagy a sarkára lép, akkor szabálytalanság előzte meg a gólt. De ennek eldöntésére a közvetített kép alkalmatlan.
Ezen kívül a játékvezető nagyon rosszul teljesített a szabályos és szabálytalan játék megkülönböztetésében. Ez súlyos alkalmatlanságát mutatja, nem csak egy profinak kinevezett játékvezető szintjén, hanem az alacsonyabb osztályban is. A békéscsabai mérkőzés összefoglalója az állami televízióban dolgozók teljes alkalmatlanságáról szólt. A 12. percben ennél a szabadrúgásnál azt mondta, hogy a távolság nagyjából 20-22 méter.
A sorfal is távolabb van a kaputól, mint 21 méter. Ezen kívül volt 3 olyan esemény az összefoglalóban, ami súlyos játékvezetői hibákat sejttetett, de a felvételek két esetben nem voltak használhatóak. A 18. percben a vendégcsapat gólját érvénytelenítette a játékvezető kezezés miatt. Nem tudtak egy felvételt mutatni, ami a játékvezetői döntés helyességét eldönti. A kép alapján inkább a játékosnak van igaza, de bizonyosságot nem nyerhetünk. A játékvezető tengelyhez közeli helyezkedése - ami különösen a hat-játékvezetős rendszerben különösen hibás – nem tette lehetővé, hogy ő felügyelete alatt tartsa a helyzetet. A kiegészítő játékvezető asszisztens sem láthatta tisztán a támadót körülvevő védők miatt.
Ezzel ellentétben a 80. percben egy hazai támadó kezezett, amelyet a felvétel egyértelműen alátámaszt. Ennél az esetnél a játékvezető ismét nagyon rossz helyen állt. A szükséges segítséget sem kapta meg a kiegészítő játékvezető asszisztenstől. Itt elmaradt a hazai támadó sárga kártyás figyelmeztetése. Ha gól esik belőle, akkor megadják.
A második gól előtt, az 57. percben a vendégek a hazai játékos kezezését reklamálták. Ebből a jelenetből sem látszik semmi sem a felvételen. Ha a játékosoknak van igazuk, akkor súlyosat hibázott a játékvezetői csapat. Nem adható előnyszabály, amikor a szabálytalanság és a gól között 5 másodperc telt el 3 játékos labdaérintésével. Akkor egy büntetőrúgás megítélése maradt el. De ezt is a meg nem ítélt góllal együtt homály fedi, mert a felvétel nem mutat semmit. Az újpesti mérkőzés jó példát mutatott a magyar játékvezetők következetlen, össze-vissza ítélkezésére. Suljic az 57.percben a jogosan megkapott figyelmeztetés után hevesen reklamál, még kissé le is fejeli a játékvezetőt. A játékvezető a fegyelmezést nem viszi tovább és megelégszik az eredetileg felmutatott sárga kártyával. Ezzel szemben a Videoton védője kevésbé heves reklamálása is második figyelmeztetést ért. A helyes ítélet mindkét esetben a második sárgás kiállítás lett volna. Megalapozottan mondják a kívülállók, hogy gyakorlatilag nincs oktatás a magyar játékvezetésben, mert az egységes szemléletű ítélkezéstől, ami alapvető része a játékvezetésnek, nagyon távol állnak. Érdekes még a „szakértőnek” ott tartott Bozsik Péter elemzése a szituációról, aki büntetőrúgást ítélt volna a műesésnél, mert a védő nem találta el a labdát, nyúlt a labda felé. Ez mióta szabálytalanság? Ezzel vezetik félre a televíziót nézőket. Terjesztik a sötétséget és butaságot sok milliárd közpénzen. A paksi mérkőzésen érthetetlen ítélet született, amikor a vendégcsapat játékosa könyökkel megütötte ellenfelét, és csak figyelmeztetésben részesült. Az esetnél a labda kb. 10 méterre volt, és az esettől távolodó irányba mozgott. Mit gondolhatott a játékvezető, az 1. asszisztens játékvezető és a közelben tartózkodó negyedik játékvezető, ha ezt az erőszakos cselekedetet nem kezelték helyesen?
