A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 2014
! "# $%&' ( ) * $ + ,! -)./ 0)1 * (2
! "# 3)3!4#
!
4
Tartalom Dr. Voit Pál: El szó helyett ............................................................................... 7
KÖNYVTÁR, KÖNYV, OLVASÁS Feketsné Kisvarga Anita: Az átalakuló könyvtári ellátás els éve Komárom-Esztergom megyében ............................................................ 11 Pap Zsuzsanna: Könyvtárközi kölcsönzés az olvasók szemével: könyvtárhasználói elégedettségmérés az ODR tagkönyvtáraiban: kiegészítve a helyi vonatkozásokkal ...................................................... 24 Vitéz Veronika: Kezedben a könyvtárad! ......................................................... 38 Nász János: Fenntarthatóság és ökológiai szemlélet : Öko-esték a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban 2010–2013 ..................... 46 Török Csaba: TextLib összevonás – ahogy én láttam ....................................... 62 Er sné Suller Ildikó: Gyermekkönyvtári rendezvények, táborok tapasztalatai 2012–2014 ......................................................................... 68 Szilassi Andrea: Híd a digitális szakadékon át − Felhasználóképzés egy városi könyvtárban (és azon túl) ....................................................................... 80 Nagy Edit: Kiállítások a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban ............. 95
HELYTÖRTÉNET Bognár Tímea: Vándorló könyvek. Tulajdonbejegyzések és ex librisek a Pálffy-család csépi gy jteményében .................................................... 105 Ortutay András: „Isten óvja a tisztes ipart"Az esztergomi mészáros céh öt évtizede (1694–1743) ................................................................ 124 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868–1945) ............................. 135 Macher Péter: A Magyar Általános K szénbánya Rt. zsidó alkalmazottainak szerepe a vállalat újjászervezésében 1945–1947 ..... 151 Ifj. Gyüszi László: Holokauszt megemlékezések és emlékhelyek Tatán ........ 164 Dr. Horváth Géza: Tatabánya történeti kronológiája (2012. július 1. – 2014. június 30.) ...................................................... 175
5
ADATTÁR Komárom-Esztergom megye könyvtárainak kiadványai 2012–2013 (Összeállította dr. Horváth Géza) .........................................................190 Komárom-Esztergom megye könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek repertóriuma 2012–2013 (Összeállította Sámuelné Ábrahám Mónika, Takács Anna) ........................................................................................192 Komárom-Esztergom megye könyvtárainak, könyvtárosainak név- és címjegyzéke (Összeállította Kiss Noémi) .............................................229 MELLÉKLET Tevékenységünk a számok tükrében .................................................................240 A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felépítése .....................................242 Az évkönyv szerz i, munkatársai ......................................................................243
6
El szó helyett
„Viharos id szakot élnek a közgy jtemények manapság…” írtam a 2012-es évkönyvünk bevezet jében. A vihar talán azóta elült, de ahogy az EMMI Kultúráért Felel s Államtitkára fogalmaz könyvtárunk 2013. évi beszámolóját értékelve: „… a József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2013. január 1-t l került Tatabánya Megyei Jogú Város fenntartásába és elmondhatjuk, hogy ismét egy rendkívüli évet zárt.” Amellett, hogy szakmailag és ügyvitelileg át kellett hangolni a Megyei Könyvtárba beolvadt Városi Könyvtár munkáját és szinkronizálni kellett az integrált könyvtári rendszer m ködését, új, állami feladatként meg kellett szervezni Komárom-Esztergom megye kistelepüléseinek könyvtári ellátását. Ennek a két kiemelt feladatnak a nehézségeit és sikereit mutatja be kötetünkben Feketsné Kisvarga Anita és Török Csaba. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásáról az államtitkári értékelés így fogalmaz: „Fontosnak tartjuk kiemelni azt is, hogy a Könyvtár az átvett városi könyvtári hálózat integrációjára, m ködésük és szolgáltatásaiknak zavartalan biztosítására nagy hangsúlyt fektetett az év folyamán.” A megyei területi feladatellátás kapcsán ezt olvashatjuk: „A megyei könyvtár állami feladatokat is ellátó intézmény, amelyhez állami támogatásokat kap […] kiemeljük a Könyvtár állami feladatainak ellátásában elvégzett tevékenységét: a megyei kistelepülési könyvtári ellátás hatékonyságának növelése érdekében, a megyei KSZR-ben található 56 szolgáltató helyen elvégzett állapotfelmérést, a részletesen kidolgozott kistelepülési könyvtári ellátási munkaterv megvalósítását, az útmutatók elkészítését, ami alapján a jogszabályban el írt 5 éves fejlesztési terv is elkészült.” A kiemelt feladatok mellett természetesen nem hanyagoltuk el a hagyományos szolgáltatások karbantartását, fejlesztését sem, annak ellenére sem, hogy a Könyvtár infrastruktúrája folyamatosan romlik, mind az épület, mind az informatikai, infokommunikációs berendezések állaga. Ezért els helyen köszönet illeti meg Kantó Erikát, az Állományfejlesztési és olvasószolgálati osztály vezet jét, hogy az olvasók szinte észrevétlenül élték meg a nyilvános szolgálat változásait a központban és a fiókokban. „A könyvtárhasználat mutatói azt támasztják alá, hogy a közös cél érdekében a Könyvtár elkötelezett munkatársai mindent megtettek azért, hogy 2013-ban is elégedett olvasók legyenek. A beiratkozás közel 1500 f vel történ emelkedése, a Könyvtár helyben használatának 13 ezerrel és a bevezetett új, távoli elérés szolgáltatások, valamint a honlap tartalmának b vítése
okán a távhasználatnak közel 20 ezerrel történ emelkedése, a kölcsönzött és helyben használt dokumentumainak (23 %-os növekedés az el z évhez) jelent s emelkedése nagyon jó irányt mutat.”, szól a már idézett értékelés. Pályázati forrásokból komoly rendezvényeket, táborokat sikerült megvalósítanunk, kiváló el adókat meghívni Tatabányára. Az iskolákkal, óvodákkal partneri kapcsolatban vagyunk: az elmúlt id szakban csaknem 700 rendezvényt bonyolítottunk le közösen, ami 30 ezer gyereket mozgatott meg. Ide tartozik 11 tábor 200 résztvev vel, két olvasópályázat, amit évente szervezünk: ezeken is körülbelül 200 gyerek vesz részt. Fontosak ezek az akciók, amelyek célja például az olvasás népszer sítése, a szövegértés fejlesztése, mert a gyerekeket csak aktív programokkal lehet kiszakítani a számítógép el l. Err l a szép munkáról számol be többek között Er sné Suller Ildikó és Nász János az itt olvasható tanulmányukban. A Könyvtár pályázati tevékenységét az ágazati irányítás így értékelte: „Pályázati tevékenységük nagyon sikeres volt, mind az uniós forrású, mind a hazai forrású pályázatok esetében. A beszámolóból megállapítható, hogy az intézmény - kapacitásait figyelembe véve – számos uniós forrású pályázaton sikeres projekttervet nyújtott be, illetve a fenntartási id szakban lév pályázataikban vállaltakat hajtott végre. Számunkra 2013-ban kiemelked volt a 30 f szociálisan hátrányos helyzet gyermeket bevonó „Fedezd fel a Gerecsét” – Ökotábor, amely a Könyvtár a természet védelme és a „zöld” megoldások iránti elkötelezettségét is mutatja.” Az Államtitkár értékelésében megállapítja: „A Könyvtár, mint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató könyvtára eredményes volt 2013-ban is, amit a könyvtárközi kölcsönzések számának alakulása mutat. Fontosnak tartom, hogy az ODR szolgáltatásait népszer sítik, használóikat ezek igénybevételére ösztönzik. Továbbá a megyei könyvtár hagyományaihoz híven 2013-ban is megrendezte az ODR – konferenciát: „A könyvtárközi dokumentum-ellátás jelene és jöv je” címmel.” Egy szolgáltatás sikerességér l vagy akár létjogosultságáról folyamatos kontrollal gy z dhetünk meg. Ezért is merült fel az az igény a részünkr l, hogy az ODR tagkönyvtárak körében vizsgáljuk meg a könyvtárközi kölcsönzés hatékonyságát. Err l a vizsgálatról számol be Pap Zsuzsanna e kötet tanulmányainak sorában – amely az említett 2013-as konferencia témája is volt. „A könyvtári honlap ANDROIDOS felületének kialakítása a megyei könyvtárak tekintetében az els k között került bevezetésre, amely új kommunikációs felületet nyitott az olvasók és könyvtárhasználók felé, megteremtve ezzel a könyvtári szolgáltatások harmadik dimenzióját.” Tegyük hozzá, a fejlesztés nem csak a honlap elérését tette lehet vé okos telefonon és táblagépen – ezt már más könyvtárak is megtették – hanem a katalógus és
8
az olvasói állapot interaktív elérését is. Ebben voltunk úttör k. Err l b vebben szól Vitéz Veronika e lapokon olvasható tanulmánya. Összefoglalva elmondhatjuk – csatlakozva az államtitkári értékeléshez – „[…] hogy a Könyvtár munkatársai az év közben zajló szervezeti átalakulások és a kistelepülési ellátás átszervezésével összefügg megnövekedett feladatok ellenére, példamutatóan végezték feladataikat és arra törekedtek, hogy a szakmai munka színvonalát folyamatosan megtartsák.” Az általános dicséret mellett az intézmény vezet je csak a saját alapítású kitüntetések adományozásával tudja elismerni a kiemelked munkát végzett munkatársak érdemeit. Az elmúlt években végzett munkájával ezeket az elismeréseket az év nyarán öt munkatárs érdemelte ki. A kitüntetés érdemes arra, hogy e helyütt is maradandóan megörökítsük a nyilvánosság számára: Megyei Könyvtárért díj L. Dürg Brigitta részére, kiemelked gyermekkönyvtárosi, igazgatóhelyettesi munkájáért, a bibliográfia- és pályázatkészítés, valamint a min ségfejlesztés terén a Könyvtár érdekében végzett több évtizedes elhivatott, kezdeményez és szervez tevékenységéért, Nász János részére, a Könyvtár társadalmi szerepének és elismertségének növeléséért, az új arculatát meghatározó öko-szemlélet sokrét gyakorlati megvalósításáért végzett tevékenységéért. Igazgatói elismer oklevél Gulyás Jánosné részére lelkiismeretes munkájáért, kiemelked szorgalmáért, az olvasószolgálatban végzett látogatóbarát tevékenységéért, Kissné Anda Klára részére, magas fokú hivatástudattal és precizitással végzett sokéves szakmai és társadalmi tevékenységéért, Er sné Suller Ildikó részére, az olvasói utánpótlás neveléséért, az olvasás népszer sítéséért, a Könyvtár elismertségének növeléséért végzett tevékenységéért. „A magas szinten ellátott tevékenység a Könyvtár vezetésének és valamennyi munkatársának a min ségi könyvtári ellátás iránti elkötelezettségét tükrözi, amelyet ezúton is köszönünk.” A szakminisztérium, az ágazati irányítás képvisel jének elismer szavainak tolmácsolásával köszönöm meg a Könyvtárunk fejl désében és elismertségében tev legesen részt vev minden munkatársam munkáját. *
9
Mindnyájunk nevében kívánom, hogy a városi fenntartásba került Könyvtár jöv je a terveknek megfelel en alakuljon: „Az 1964-ben épült József Attila Megyei és Városi Könyvtár mai fizikai állapota és infrastrukturális adottságai nem megfelel ek ahhoz, hogy a kor elvárásainak megfelel en m ködhessen. Az intézmény átalakítására olyan fejlesztési koncepciót dolgoztunk ki, amellyel egy modern Tudásközpont jöhet létre. Az olvasásra vágyó, tudásra éhes látogatókat a b vítés után új, gazdag felszereltség olvasótermek, korszer , külön internettel rendelkez számítógépes terem és az egész épület területén ingyenes wifi várja majd. A f iskola könyvtárát is magába integráló Tudásközpontban külön kutatószobát alakítunk ki, a leend foglalkoztató terem közösségi, kulturális és szabadid s programok befogadására egyaránt alkalmas lesz. A beruházás az itt él k minden eddiginél szélesebb körének megszólítására és kiszolgálására teszi alkalmassá a könyvtárat, a legifjabb érdekl dését interaktív gyerekkönyvtárral és játszószobával igyekszünk felkelteni.”1 Két zárójeles megjegyzés az idézethez: a tatabányai integrált Tudásközpont létrehozása e sorok írójának 2010-ben készült igazgatói pályázatának alapvet része volt, valamint a jelenlegi intézménykomplexus egész területén évek óta ingyenes wifi várja az olvasókat. Ez az önkormányzati terv egybecseng a kormányzati elvárással is, amely szerint: „[…] fontosnak tartjuk, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város saját lehet ségei mentén támogassa lakosság min ségi könyvtári szolgáltatásokkal történ ellátását, és biztosítsa a Könyvtár terveinek és infrastruktúrájának tervszer megújítását, a központi épület valamint a telephelyek korszer sítését. Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá, hogy a Könyvtár épületeinek korszer sítési terve készüljön el 2014. évben, amelyhez a fenntartói, a központi költségvetési és a 2014–2020 uniós források felhasználását egyaránt javasoljuk.” Így legyen! 2014. szeptember Dr. Voit Pál igazgató
1
Tudásközpont létrehozása a Megyei és Városi Könyvtár komplex átalakításával = A Mi Tatabányánk. Tatabánya Város Önkormányzatának Magazinja. 4. évf. 2014. 9. sz. aug. 29. p. 11.
10
5
5
FEKETSNÉ KISVARGA ANITA
Az átalakuló könyvtári ellátás els éve Komárom-Esztergom megyében
Mindössze két év telt el azóta, hogy a József Attila Megyei Könyvtár 2012-es évkönyvében A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulásban m köd könyvtárellátási rendszer elmúlt öt éve címmel összefoglaltam a Komárom-Esztergom megyei kistelepülési ellátás helyi eredményeit.1 Két év a könyvtári ellátási rendszerek alakulásában és m ködésében általában nem hosszú id , az elmúlt id szak azonban újabb nagy változásokat hozott megyénkben. 2012 októberében még bizonytalanok voltunk a községi könyvtárak m ködésének jöv jével kapcsolatban. Azt tudtuk, hogy a közigazgatási reformok következtében meg fognak sz nni a kistérségek, s ez várhatóan magával vonja számos, korábban a kistérségi társulások által megoldott feladat átadását – köztük a települési könyvtárak ellátását. Mindössze a 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló – közkelet bb nevén az új önkormányzati – törvény 13. §-ának (1) bekezdése adhatott némi támpontot a jöv t illet en, amely továbbra is az önkormányzatok kötelez en ellátandó feladataként említi a nyilvános könyvtár fenntartását2, s melynek IV. fejezete tárgyalta a lehet ségét bizonyos feladatkörök önkormányzati összefogással történ megoldásának A helyi önkormányzatok társulásai címmel. Az új könyvtárfejlesztési stratégia is váratott magára, a 2013-as év végén nem lehetett tudni, hogy a 2014 és 2020 közötti új ciklusban milyen megoldandó könyvtári feladatok várnak a szakmára. Ilyen el zmények után kíváncsian vettük kezünkbe a 2012. évi CLII. törvényt A muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közm vel désr l szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.3 E jogszabály a VI. fejezet 17. §1
A Komárom-Esztergom megyei József Attila Könyvtár évkönyve 2012 / Szerk. Horváth Géza, Takács Anna. – Tatabánya: JAMK, 2012. – p. 57–73. 2 Magyar Közlöny, 2011. 161. sz. p. 39438. 3 Magyar Közlöny, 2012. 140. sz. p. 24271.
ában szab új irányt a kistelepülési könyvtári ellátásnak, amikor kimondja, hogy egy települési önkormányzat kötelez könyvtári ellátást biztosító feladatát a jöv ben vagy „a) nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételével teljesíti.”4 A törvény a továbbiakban azt is leszögezi, hogy amennyiben a községek önkormányzatai az utóbbi módon kívánnak eleget tenni könyvtárfenntartói kötelezettségüknek, akkor megállapodást kell kötniük a megyei könyvtárral, „és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezés könyvtári szolgáltató helyet”5 kell m ködtetniük. Az idézett mondatban látható, hogy a korábban használatos „szolgáltató hely” elnevezés kib vült, s ez el re vetítette a funkcióbeli változásokat is a községi könyvtárakban. A jogszabály tehát állami feladatként adta a megyei könyvtárak kezébe a települési könyvtárak tevékenységét segít szolgáltatások nyújtását (18. § d) pont), a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködtetését (18. § g) pont), a megállapodás alapján igénybe vehet szolgáltatások nyújtását a könyvtári szolgáltató helyek számára (18. § h) pont), a települési könyvtárak fejlesztésének és min sítésének el készítését és koordinálását (18. § i) és j) pont).6 A megyei könyvtárak feladatellátásának támogatására a központi költségvetési törvény a Könyvtári, közm vel dési és múzeumi feladatok támogatása cím fejezet h) pontjában a Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári és közm vel dési célú kiegészít támogatása cím bekezdésében biztosított fedezetet, 1700 millió forintot irányozva el . A támogatást a könyvtári szolgáltatásokat a megyei könyvtáraktól megrendel , és 2012. december 31-ig megállapodást köt , 5000 f lakosságszámnál alacsonyabb lélekszámú települések után igényelhette a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely, megyei jogú város.7 A támogatás mértékét a 13/2013. (II. 14.) EMMI rendelet A települési önkormányzatok könyvtári, közm vel dési és múzeumi feladataihoz nyújtott támogatások részletes szabályairól8 cím jogszabály határozta meg. Eszerint az 1000 f lakosságszámú vagy az alatti települések évi nettó 668 300 Ft, az 1001–1500 f közötti települések nettó 835 380 Ft és az 1501 f feletti lakosságszámú települések nettó 1 002 460 Ft támogatást kaptak 2013. évi m ködésük dotálására. Ez az összeg azonban nem közvetlenül a községi könyvtárak vagy fenntartóik számlájára került átutalásra 2013 tavaszán, hanem a megyei könyvtárak kezelésébe került a fenntartóikon keresztül, és egy külön alszámlán követve, szigorú elszámolás alapján került felhasználásra az év során. Láthatóan nagyon komoly jogszabályi és költségvetési háttér bontakozott ki tehát a 2012-es év végén és a 2013-as esztend elején, jelezve az állam elkötelezettségét a községi könyvtárak m ködésének támogatása mellett, és elismerve 4
Magyar Közlöny, 2012. 140. sz. p. 24276. Magyar Közlöny, 2012. 140. sz. p. 24276. 6 Magyar Közlöny, 2012. 140. sz. p. 24277. 7 Magyar Közlöny, 2012. 172. sz. p. 28451. 8 Magyar Közlöny, 2013. 23. sz. p. 1844. 5
12
eközben a megyei könyvtárak szakmai felkészültségét és képességét a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködtetésére. Már csak a hogyan kérdése várt megválaszolásra, amely különösen azon megyei könyvtárak számára volt fontos, amelyek nem szereztek még tapasztalatot a teljes megyei hatókör kistelepülési könyvtárellátás területén. E könyvtárak egyike volt a József Attila Megyei és Városi Könyvtár is. Új kihívások Könyvtárunknak az elmúlt években a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulással együttm ködve mindössze kilenc községi könyvtár módszertani támogatása és dokumentumállományának gondozása (gyarapítás, apasztás, feldolgozás, állományba vétel, kiszállítás) volt a feladata. Minden egyéb, a könyvtár épületének felújításával, az eszközbeszerzéssel, rendezvények szervezésével kapcsolatos elszámolási és felügyeleti kötelezettség a társulást terhelte. Rendezvényeket ugyan mi is szerveztünk községi könyvtáraink bevonásával, de azok általában a megyei könyvtár saját pályázati forrásából valósultak meg. Kihívást jelentett tehát, amikor a 2012. évi kulturális törvénynek megfelelve 2013 decemberében összesen 56 település önkormányzata kötött megállapodást velünk könyvtári szolgáltatások igénybevételér l. Az 56 település közül a korábbi években önálló könyvtárként m köd Csém, Dad, Kecskéd, Köml d, Leányvár, Nagysáp és Neszmély is csatlakozott a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez. Több éves szunnyadó állapotából kívánt újraéledni a községi könyvtár Kisigmándon. Nemcsak az ellátandó települések meghatszorozódott száma vetítette el a feladatok megnövekedését, hanem a megyei könyvtár által vállalt szolgáltatási paletta gyarapodása is. Az önkormányzatokkal kötött megállapodás értelmében vállalásainkat a dokumentumszolgáltatás, az információszolgáltatás, a számítógépes- és közösségi szolgáltatás, képzések és továbbképzések megszervezése és lebonyolítása pontokban foglaltuk össze. E szerteágazó feladatkör ellátását az egykori kistérségi társulások könyvtárellátási központjaiként m köd városi könyvtárakkal együttm ködve kívántuk megvalósítani. Elképzelésünket egyrészt az indokolta, hogy ezek a könyvtárak az elmúlt években jó eredményeket értek el a községi könyvtárak módszertani támogatása területén.9 A dorogi Arany János Városi Könyvtár, az Esztergomi Helischer József Városi Könyvtár, a kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár és a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár prosperáló kapcsolatot alakított ki mind az általuk ellátott szolgáltató helyekkel, mind pedig a megyei könyvtárral. Másrészt a kés bbi jogszabály is lehet séget biztosított arra, hogy amennyiben 9
A 2010. évi statisztikai adatok tükrében a KeMLIB 2011. évi 9. számában a tatabányai, 10. számában a dorogi, 11. számában az esztergomi, 12. számában a kisbéri, 2012. évi 2. számában pedig a tatai kistérségi ellátásról olvasható elemzés.
13
költséghatékonyabban megoldható a szolgáltatások megszervezése, a városi könyvtárak bevonhatók a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködtetésébe.10 2013 februárjában és márciusában két alkalommal is találkoztak a városi könyvtárak és a megyei könyvtár igazgatói az együttm ködési lehet ségek megtárgyalása céljából. Költségvetési tervekr l, lehetséges kapcsolódási pontokról folyt a megbeszélés, és végül a kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár tudta megoldani azt a min ségi ellátást, amit az új típusú elvárás jelentett, és a korábbi kistérség 16 községe mellett további három településen biztosította a könyvtárak dokumentum-ellátását és könyvtári adatbázisának karbantartását. Az együttm ködés mikéntjér l 2013. július 15-én írt alá megállapodást a megyei és a kisbéri könyvtár. 1. táblázat: Az ellátott települések száma és megoszlása A József Attila Megyei és Városi Könyvtár által közvetlenül ellátott települések száma és megoszlása 1000 f alatti lakos1500 f feletti lakos1001 és 1500 f közötti lakosságszámú településágszámú települések ságszámú települések száma sek száma száma 10 6 21 A Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtárral együttm ködésben ellátott települések száma és megoszlása 1000 f alatti lakos1500 f feletti lakos1001 és 1500 f közötti lakosságszámú településágszámú települések ságszámú települések száma sek száma száma 11 5 3 El készít munka 2013. május 31-én jelent meg és június 10-én lépett hatályba a sokat várt KSZRrendelet.11 A rendelet megjelenésér l június 15-én levélben tájékoztattuk az önkormányzatokat és a községi könyvtárakat. Könyvtárunk természetesen nem tétlenkedett a jogszabály megjelenéséig sem. Fontosnak tartottuk, hogy a könyvtárakat érint változásokról folyamatosan informáljuk az érintetteket és a közvéleményt. 2013 márciusában röviden összefoglaltuk és a megyei könyvtár honlapján közzétettük a megújuló könyvtárellátással 10
Magyar Közlöny, 2013. 86. sz. p. 54032 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködésér l 11 Magyar Közlöny, 2013. 86. sz. p. 54032 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködésér l
14
kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a megyei könyvtártól könyvtári szolgáltatásokat megrendel települések névsorát. Munkatervet készítettünk, és dolgoztunk az Útmutató a József Attila Megyei és Városi Könyvtárral megállapodást kötött települések könyvtári ellátásához; Komárom-Esztergom megye; 201312 cím dokumentumon is, amely részletes, mindenre kiterjed tájékoztatást kívánt nyújtani a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben részt vev települések fenntartóinak és könyvtárosainak. E kisebb „kézikönyvben” akartuk bemutatni az új könyvtárellátási struktúra jogszabályi környezetét, felvilágosítani az önkormányzatokat és a kollégákat, illetve ismereteiket pontosítani a megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatásokról és a fenntartók kötelezettségeir l. Rögzítettük a rendezvények szervezésével és a tárgyi eszközbeszerzéssel járó dokumentációs és pénzügyi elszámolással kapcsolatos elvárásokat, valamint a könyvtári állományok gondozásához f z d közös feladatokat. 2013. július 2-án részt vettünk a KSZR gyakorlati megvalósítása során felmerül kérdések tisztázása céljából megrendezett, az IKSZ Megyei Könyvtári Tagozata és az EMMI által koordinált konzultációs napon. Ezzel párhuzamosan közbeszerzési pályázatot indítottunk a Magyarországon forgalmazott nyomtatott könyvek, audiovizuális és elektronikus dokumentumok beszerzése céljából. 2013. július 10-ig, a rendeletben meghatározott határid ig elkészítettük és továbbítottuk a szakminisztériumnak könyvtárunk éves könyvtárellátási munkatervét. 2013 augusztusában két mérföldk vel léptünk el bbre a megyei könyvtárellátás megvalósításának útján: egyrészt szerz dést kötöttünk a közbeszerzési pályázatunkon sikerrel induló Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel, másrészt megalakult a megyei ellátási csoport négy taggal. Új szervezeti struktúra A csoport megalakulását megel z en a megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerrel kapcsolatos munkákat a tájékoztató és bibliográfiai csoport vezet jeként láttam el. Az új szerkezeti struktúrában funkcionális, és nem területi munkamegosztás révén válhatott gördülékenyebbé az ellátás. Ez azt jelenti, hogy munkatársaimmal együtt mind a négyen mind az 56 települési könyvtár módszertani koordinálásával foglalkoztunk. Az újonnan megalakult csoportban egy–egy f korábban a nyilvántartó és feldolgozó, illetve az informatikai csoport munkatársa volt. Két f érkezett a tájékoztató és bibliográfiai csoportból. A megyei ellátási csoport kistelepülési menedzsereit általános és speciális munkaköri feladatokkal bízta meg könyvtárunk igazgatója. 12
http://www.jamk.hu/sites/default/files/utmutato_nyomtatvanyok_egyben.pdf Letöltés ideje: 2014.04.01.
15
Általános kötelezettségként fogalmazódott meg: - a megyei könyvtárral megállapodást kötött települések számára nyújtott könyvtárellátási szolgáltatások zavartalan ellátásának biztosítása, er sítve ezzel a megyei könyvtár megyei és városkörnyéki szerepét; - kapcsolattartás az illetékes könyvtárosokkal és a polgármesterekkel; - módszertani segítségnyújtás, könyvtárszakmai információk továbbítása a községi kollégák számára; - segítségnyújtás a községi könyvtárak kulturális programjainak megszervezésében; - a kistelepülési könyvtárak állományának gondozása (gyarapítás, feldolgozás, számla felvitele, állományba vétel, apasztás, dokumentumok kiszállítása a községi könyvtárakba); - a könyvtári szolgáltatási rendszerrel összefügg jogszabályi környezet, szakmai diskurzusok folyamatos figyelemmel kísérése; - a megyei ellátási csoport szakmai javaslatainak összeállításában való részvétel a települési önkormányzatok számára, el segítve ezzel könyvtárellátási szolgáltatások éves munkatervének és költségvetés-tervezetének elkészítését; - minden szint adatgy jtés el segítése, mely a megyében m köd könyvtárakra irányul (minisztériumi adatkérések); - a megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer rövid távú és öt éves fejlesztési tervének elkészítése; - a megyei könyvtár és a községi könyvtárak közötti együttm ködéshez szükséges útmutató megfogalmazása; - szakmai publikációk készítése. Az általános munkaköri feladatok mellett speciális tevékenységi köröket is kaptak a megyei ellátási csoport tagjai. 1 f kommunikációs referensi feladatául kapta, hogy: - kísérje figyelemmel, és a megyei könyvtár adatbázisaiban folyamatosan aktualizálja a könyvtári információs és közösségi helyeken bekövetkezett személyi és egyéb változásokat; - rendszeresen figyelje és kezelje a megyei ellátási csoport elektronikus- és papír alapú levelezését, biztosítsa a módszertani kérdések miel bbi megválaszolását. 1 f állománygondozásért felel s munkatársként megbízást kapott: - a községi könyvtárak dokumentum-beszerzéseivel, feldolgozásával és állományba vételével kapcsolatos munkafolyamatok koordinálására, ellenrizésére és végrehajtására; - a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel való rendszeres kapcsolattartásra; - módszertani segítség nyújtására a csoport munkatársainak és a községi könyvtárosoknak az állománygondozással kapcsolatban.
16
1 f informatikus-könyvtárosként speciális feladatául kapta: - a módszertani segítség nyújtását a megyei ellátási csoport munkatársai számára informatikai kérdésekben és a TextLib integrált könyvtári rendszer alkalmazásával kapcsolatban, a községi könyvtárosoknak pedig a TextLib integrált könyvtári rendszer és az informatikai/könyvtáriinformatikai alapfogalmakkal kapcsolatban; - az adatok gy jtését és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez csatlakozott könyvtárak ötéves fejlesztési tervében az informatikai fejlesztésre vonatkozó rész kidolgozását; - a József Attila Megyei és Városi Könyvtár könyvtári adatbázisának el készítését a községi könyvtárak számára gyarapított dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására; - a József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapja KSZR-menüpontjának gondozását; - a könyvtári informatikai és a TextLib integrált könyvtári rendszerrel öszszefügg szakmai párbeszédek követését. A csoport vezet jeként – vezet i és általános kistelepülési menedzseri tevékenységem mellett – speciális feladatul kaptam: - a feladatellátás pénzügyi forgalmának (megbízási szerz dések, árajánlatok, számlák, teljesítések, kifizetések ellen rzése), figyelemmel kísérését és adminisztrálását, aktív együttm ködésben a megyei könyvtár gazdasági csoportjával; - a Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár által biztosított könyvtárellátási szolgáltatások megvalósulásának és pénzforgalmának figyelemmel kísérését. Könyvtárellátás a gyakorlatban Az új szerkezeti és feladat-megosztási struktúra kialakítása és a feladatkörök meghatározása után nem sok id maradt év végéig az ellátás gyakorlati megvalósítására. A szeptember a községi könyvtárak dokumentum-gyarapítási igényeinek összegy jtésével és a megyei könyvtár TextLib-rendszerének el készítésével telt, hogy alkalmassá váljon a települési könyvtárak számára vásárolt dokumentumok állományba vételére. Mindeközben a pénzügyi elszámolás és az adminisztráció tárgyi és módszertani el készítése is lázasan folyt. Ezen munkafolyamatok leírása egy beszámolóban mindössze négy sort foglal el, de a gyakorlatban napokat, heteket vett igénybe a sok szakmai konzultáció, a jogszabályi el írások felkutatása, próbabeállítások tesztelése a TextLibben, amelyek eredményeként sikerült élesben is lendületbe hozni a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert Komárom-Esztergom megyében. Aki nem tapasztalhatta meg, hogy mekkora munkával járt mindez, „kívülr l” úgy láthatta, hogy nem történik semmi. Eltelt kilenc hónap az évb l, és 17
még nincs friss dokumentum a településeken. Én, aki „benne voltam a s r jében”, tudom, hogy micsoda megfeszített munka folyt, és bizton állíthatom, hogy a megyei ellátási csoport munkatársai és a megyei könyvtár más csoportjaiban dolgozó, elkötelezett könyvtáros, informatikus és gazdasági szakemberek nélkül, akik a csoport munkáját segítették, nem lehetett volna megfelelni az elvárásoknak. Szeptember folyamán minden önkormányzat és települési könyvtár postai úton és elektronikusan megkapta KSZR-útmutatónkat, melyhez mellékleteket is készítettünk: egységes formanyomtatványokat csatoltunk a rendezvényekhez kapcsolódó vállalkozói és megbízási díjas szerz désekhez, a programok megvalósulását és a megvásárolt tárgyi eszközök könyvtárba kerülésének igazolását célzó teljesítési igazolásokhoz, a könyvtári programokon részt vev látogatók regisztrálásához. Mellékeltük azt az általunk készített nyomtatványt is, amellyel a könyvtárakba kerül ajándékkönyvek jegyzékét készíthették el a könyvtárosok. rlapot szerkesztettünk a községi könyvtár által beszereztetni kívánt dokumentumok rögzítésére. Az útmutató elkészítésével a teljes kör tájékoztatáson túl az egységes, min ségi megyei könyvtárellátási rendszer megalapozása is célunk volt. Az id rövidsége miatt útmutatónkban el irányzat-javaslatot is megfogalmaztunk az állami kiegészít könyvtárellátási támogatás felhasználására. Minden, a megyei könyvtár által közvetlenül ellátott település esetében szorgalmaztuk, hogy az állománygyarapítására a támogatás 60 %-a, tárgyi eszközök beszerzésére és rendezvényszervezésre 20 %-a, dologi kiadások fedezésére 10 %-a kerüljön felhasználásra. A megyei könyvtár feladatellátásával együtt járó többletköltségek keretéül, és egyfajta pénzügyi pufferként is elkülönítésre javasoltunk településenként a támogatás 10 %-át. Azoknál a települési könyvtáraknál, ahol a könyvtári szolgáltatás egyes elemeit a kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár végezte el, más költségvetési el irányzatok alakultak ki. 2. táblázat: A könyvtári támogatás felhasználásának arányai A közvetlenül szolgáltató könyvtár megnevezése: JAMK WAMK és VK
37 db
Rendezvényre és/vagy tárgyi eszközbeszerzésre javasolt keretöszszeg a teljes támogatásból: 20 %
19 db
8,55 %
Ellátott települési könyvtárak száma:
18
60 %
A dologi kiadások fedezésére javasolt keret összeg: 20 %
60 %
31,45 %
A dokumentumgyarapításra javasolt keretösszeg a támogatásból:
Miközben folyamatosan zajlott a dokumentum-gyarapítás, -feldolgozás, és az állományba vétel, októberben, az Országos Könyvtári Napok helyi programsorozata keretében személyes találkozóra hívtuk ellátott településeink önkormányzati képvisel it és könyvtárosait. A megyei ellátási csoport bemutatkozása mellett az együttm ködés során felmerül gyakorlati kérdések megválaszolását t ztük ki célul. Sajnos csak 17 községi könyvtáros és egy polgármester vett részt a találkozón, a megyei könyvtár által közvetlenül ellátott 37 településr l. (A kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár még szeptember végén megtartotta hasonló tárgyú programját, azon nagyobb volt az érdekl dés.) A bemutatkozó el adáson ismét vázoltuk a Komárom-Esztergom megyei KSZR m ködését és az indulás óta megtett utat, illetve a vitás kéréseket. Az el adás anyagát elérhet vé tettük a könyvtár honlapján.13 Ekkorra már 4700 dokumentum megrendelésén voltunk túl 37 települési könyvtárunk esetében, és sikerrel csatlakoztattunk be néhány községet a „Könyvtárak összefogása a társadalomért” cím kampányba. Több települési könyvtár élt a tárgyi eszközbeszerzés lehet ségével is. A kisbéri könyvtár is folyamatosan gyarapította 19 könyvtár számára a könyveket, CD-ket, DVD-ket. Azt hiszem, nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy minden eszközzel igyekeztünk gördülékennyé tenni az információáramlást és biztosítani a kommunikáció folyamatosságát a megyei könyvtár, az önkormányzatok és a községi könyvtárak között. Mégis, a közös munka során a leggyakoribb probléma abból adódott, hogy számos önkormányzat, de még a községi könyvtárosok közül is többen hiányos ismeretekkel rendelkeztek a KSZR-r l, és annak helyi m ködésérér l. Október elejére a megyei ellátási csoport informatikus-könyvtárosa összeállította a „Könyvtárosoknak hasznos adatbázisok összefoglalója és elérési helyük” cím dokumentumot is, amellyel a KSZR-rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak feleltünk meg: „5. az oktatásban, képzésben részt vev k információellátásának segítése, tájékoztatás a tudományos kutatás és az adatbázisokból történ információkérés lehet ségér l; […] 10. tájékoztatás a könyvtári rendszerben elérhet adatbázisokról.”14 A kiadványt elektronikusan elküldtük a községi könyvtáraknak és közzé tettük a megyei könyvtár honlapján. Novemberben a beszerzett dokumentumok els kiszállítási üteme is megvalósult. Mindez nem történhetett volna meg, ha munkaid n túli munka keretében nem kapcsolódott volna be a megyei ellátási csoport munkájába további három munkatárs is a feldolgozó és nyilvántartó csoportból. A 10 000 dokumentum gyarapítása, a feldolgozás, a számlák felvitele a TextLib-be és az állományba vétel közel 5000 dokumentum esetén nem kevés id t emésztett fel. Decemberre nem volt olyan település, ahová ne került volna ki a gyarapított dokumentumok legalább fele. 13
http://www.jamk.hu/sites/default/files/bemutatkozik_a_megyei_ellatasi_csoport.pdf Letöltés ideje: 2013.04.03. 14 Magyar Közlöny, 2013. 86. sz. p. 54031.
19
Az els év tapasztalatai Az év végi visszatekintés alkalmával munkánk eredményeit a KeMLIB-ben15 és a Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra16 cím napilapban az igazgató úrral közös cikkünkben foglaltuk össze. „A megyei könyvtár közel 10 000 kötet könyvet, DVD-t, hangos könyvet vásárolt és dolgozott fel a kistelepülések számára, s ezek fele már kiszállításra került. Ez több mint 4,5 tonna könyv mozgatását jelenti éves szinten. Összesen 21 db könyvtár kérte a 2014. évre folyóiratok el fizetését is. Több mint 100 olvasásnépszer sít program, író-olvasó találkozó zajlott a megyében a községi könyvtárak lebonyolításában, amelyhez szintén anyagi támogatást nyújtott a kapott támogatási keret. 22 községi könyvtár gyarapodott informatikai, irodatechnikai eszközzel, kett vásárolt könyvtári szoftvert, nyolc újulhatott meg könyvespolcok, asztalok és egyéb bútorok megvásárlása révén. A könyvtárakban megtartott kézm ves foglalkozások kellékeit, irodaszerek, könyvtári ügyviteli nyomtatványok biztosítását is fedezte a normatíva, melyek megvásárlásával 37 könyvtár élt.” Természetesen összegy jtöttük a községek részér l megnyilvánuló kritikai észrevételeket is, ez egyébként minisztériumi kérés is volt. A mindennapi kommunikáció során nyert szórványinformációink, a kisbéri partnerkönyvtár visszajelzései és saját tapasztalataink alapján a következ észrevételek fogalmazódtak meg bennünk a Komárom-Esztergom megyei KSZR els éves m ködésér l: Általános kritikaként fogalmazódott meg a községek részér l a könyvtárellátási szolgáltatások beindításának késlekedése, amely maga után vonta a dokumentumgyarapítás késlekedését, a települések könyvtári rendezvényeinek év végére történ zsúfolódását, a normatíva gyors ütem , sürget felhasználását. Az önkormányzatok közül többen nehezményezték, hogy nem használhatják fel a támogatást a könyvtár rezsiköltségeinek fedezésére és a könyvtáros bérének kifizetésére. Ugyanakkor a könyvtáros társadalom éppen azért örült az ellátás szigorú szabályozásának, mert a dotáció címzetten a könyvtár és a könyvtári szolgáltatások fejlesztését célozta. Gyakran kapott a csoport olyan visszajelzéseket a községi könyvtárosoktól, hogy a KSZR-ben megnövekedtek a feladataik: több adminisztrációt von maga után a normatívából támogatott rendezvények megvalósítása, s t, ahol korábban nem voltak rendezvények, ott többletterhet jelentett a programszervezés. A pénzügyi elszámolás dokumentációját egyszer síteni szeretné több községi kolléga. Voltak olyan települési könyvtárosok, akik ahhoz voltak szokva, hogy a kistérségi ellátóközpont a megkérdezésük nélkül gyarapít a község számára 15
http://kemlib.jamk.hu/szam/2013_11/kemlib_2013_11.pdf Letöltés ideje: 2013.04.03. 16 Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra, 24. évf. 298. sz. p. 2.
20
-
-
-
-
-
dokumentumokat. A megyei könyvtár minden esetben kért gyarapítási javaslatokat a községi kollégáktól, ami szintén több munkát jelentett számukra. Igaz, a kérésnek mindössze a könyvtárak fele tett eleget, s közülük is többen nem a teljes gyarapításra fordítható keretet kimerít összegért kértek dokumentumokat. Általános tapasztalat volt, hogy a megnövekedett feladatok ellátása okán nem emelkedett a községi kollégák könyvtári feladatok ellátására meghatározott munkaideje, tehát a korábban szokásos heti nyitvatartási id ben kellett minden új többletmunkát ellátniuk. Arról is kaptunk visszajelzéseket, hogy rugalmatlan, lassú – különösen a tárgyév végén – késedelmes volt a számlák kiegyenlítése. Nehezítette a támogatás felhasználását, hogy könyvtárunk gazdasági ügyekért felel s részlege nem kezelhette önállóan a KSZR-alszámla pénzmozgásait. Sok települési könyvtáros nehezményezte, hogy csak átutalással lehetett kiegyenlíteni a számlákat: tárgyi eszközök, irodaszerek vásárlásnál, reprezentációs költségek, postaköltségek fedezésekor, de sokszor az el adók tiszteletdíjának rendezésekor is gondot okozott, hogy nem készpénzzel történt a kifizetés. Volt olyan települési vezet , aki aránytalanul soknak tartotta a támogatás dokumentumgyarapításra, rendezvényszervezésre fordítható összegét. A kis lélekszámú, elöreged településen a korábbi években nem volt nagy az érdekl dés a könyvtár iránt, ezért nagyobb igény jelentkezett volna a támogatás felhasználásakor a könyvtáros megbízási díjának, vagy a könyvtár rezsiköltségeinek fedezésére. Az önkormányzati vezet k között voltak, akik tudomásul vették, hogy a 39/2013 (V. 31.) EMMI rendelet a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködésér l cím jogszabály milyen kötelezettségeket fogalmaz meg az önkormányzatok számára a szolgáltatóhellyel, annak akadálymentesítésével, a könyvtáros végzettségével, s t 2500 f feletti lakosságszámú településen a közalkalmazotti jogviszonyban történ foglalkoztatásával kapcsolatban, mégsem tudják vagy – mindaddig, amíg nincs szankció – nem akarják teljesíteni a jogszabályban foglaltakat. Ha lehet, a minimális kötelezettségeiknek tudnak, vagy kívánnak megfelelni a települési könyvtárak m ködtetése területén. Tapasztalataink szerint az önkormányzatok hozzáállása a kistelepülési könyvtárak m ködtetésével kapcsolatban, illetve a könyvtárosi munka fontosságának, erkölcsi és anyagi megbecsültségének foka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagy volt a 2013-as évben a fluktuáció, az önkormányzatok közül sokan nem voltak képesek a könyvtárat m ködtet személyt foglalkoztatni, illetve munkakörében megtartani. E problémára csak id leges megoldást jelentett a kulturális munkakörben közhasznú munkásként foglalkoztatottak megjelenése a községi könyvtárakban.
21
-
Néhány település kilátásba helyezte, hogy a földrajzi közelség és a korábbi kistérségi könyvtári ellátásban történ jó együttm ködés ellenére is a kés bbiekben közvetlenül a megyei könyvtártól kéri a könyvtári szolgáltatások megvalósítását. A kisbéri térségben két település vezet je fogalmazott meg elégedetlenséget, valószín síthet en problémájuk els sorban abból fakad, hogy a támogatást nem használhatják fel a rezsiköltségek és a bérköltségek fedezésére. Fontosnak tartotta néhány település, hogy a támogatásból megvásárolt dokumentumok közvetlenül az általuk fenntartott könyvtár tulajdonába kerüljenek, még csak adminisztratív megoldásként se az ellátó könyvtáréba. A megyei könyvtár által közvetlenül ellátott települések esetében a gyarapított dokumentumok a település elkülönített leltárkönyvébe kerülnek bevételezésre, a dokumentumokba pedig az egységes KSZR-bélyegz mellett a települési könyvtár tulajdonbélyegz je is bekerült. Összességében elmondható, hogy a korábbi kistérségi keretek között m ködtetett mozgókönyvtári ellátás szolgáltatási egyenetlenségeit nem sikerült egy év alatt felszámolni. Reményeink szerint a jöv eredményei közé fog tartozni az önkormányzatok és – sok esetben – a községi könyvtárosok szemléletváltása is, melynek révén mindenütt egyformán fontosnak fogják tartani a kistelepülési lakosság könyvtári ellátását, a digitális írástudatlanság felszámolása területén tett er feszítéseket, a községi könyvtárak közösségi színtérként történ m ködtetését. A jöv tervei KSZR-rendelet el írásainak megfelel en 2013 októberében ötéves fejlesztési tervet dolgozott ki a megyei ellátási csoport, amelyet megel zött a községek fejlesztési igényeinek felmérése.17 Munkaprogramunk általános célként fogalmazta meg, hogy dinamikusan fejl d , nemzeti identitású intézményhálózatot m ködtessünk, amely képes megfelelni a 21. század olvasói igényeinek, és min ségi szolgáltatásokat tud nyújtani a könyvtárhasználók számára. Tervünk részletesen taglalta a könyvtári állományokkal, az informatikai infrastruktúrával, az információs és kommunikációs technológiával, a könyvtárhasználattal, a humán er forrással kapcsolatos fejlesztési koncepcióinkat. Az öt éves periódus 2014-ben vette kezdetét. Mikolasek Zsófia személyében új csoportvezet állt a megyei ellátási csoport élére, és dolgozta ki a ciklus els évének munkatervét. Ebben az évben a csoport módszeres adatgy jtést végez a KSZRben részt vev települések elégedettségének felmérésére, és a kapott eredmények alapján kívánja a megyei könyvtár könyvtárellátási szolgáltatásait módosítani. A kommunikáció hatékonyabbá tétele érdekében a községek könyvtárosainak és 17
Magyar Közlöny, 2013. 86. sz. p. 54033.
22
önkormányzatainak évente legalább két alkalommal konzultációs lehet séget fog biztosítani a csoport. 2014-ben három kiemelt cél megvalósítását tervezik: 1. A kistelepülési könyvtárak alapdokumentumainak, szabályzatainak aktualizálása, valamint háromoldalú megállapodási szerz dés kötése az iskolai könyvtári funkciót is ellátó könyvtárak fenntartóival. 2. Egységes színvonalú informatikai infrastruktúra kiépítése az ellátott szolgáltató helyeken, és a települési könyvtárak alkalmassá tétele a TextLib integrált könyvtári rendszer fogadására. 3. Intenzív módszertani beavatkozás azokban a községi könyvtárakban, ahol kirívóan alacsony volt az elmúlt esztend ben az olvasói jelenlét. A munkatársak szakmai felkészültségét ismerve biztosak lehetünk abban, hogy a kit zött célok megvalósulnak, és remélem, hogy egyre több siker övezi a Komárom-Esztergom megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kiépít inek – gyakran igen rögös – útját.
23
PAP ZSUZSANNA
Könyvtárközi kölcsönzés az olvasók szemével: könyvtárhasználói elégedettségmérés az ODR tagkönyvtáraiban: kiegészítve a helyi vonatkozásokkal
Bevezet 2012 nyarán merült fel az igény arra, hogy olvasói elégedettségmérést végezzünk a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatban. Mivel a XII. Országos ODR konferenciára szerettünk volna képet kapni err l, így indirekt módon, az ODR tagkönyvtáraiban dolgozó könyvtárközi kölcsönz kollégák segítségével, online kérd ív formájában végeztük el a felmérést, amelyb l képet kaptunk a könyvtárközi rendszer 2011–2012. évi m ködésér l, tapasztalatairól. A könyvtárközi kölcsönz kollégák kérd ívünkre adott válaszaiból kiderült, hogy a könyvtárközi rendszer rendkívül jól m ködik: a kérések továbbítása áltagban egy nap alatt megtörténik, az olvasók átlagosan egy hét alatt hozzájutnak a kért dokumentumokhoz, általában abban a formában, amiben kérték (eredeti, fénymásolat, digitális másolat), a nem teljesült kérések száma pedig átlagban 5– 10 %. Az olvasói elégedettséget a kollégák szerint a gyorsaság, a pontos teljesítés és a fizetés befolyásolja. A 2012. évi ODR konferencián fogalmazódott meg az igény arra, hogy a következ év folyamán mindenképpen fontos lenne egy országos vizsgálatot végezni az olvasók közvetlen megkérdezésével. Ennek koordinálását a József Attila Megyei Könyvtár vállalta, az eredményeket a 2013. évi konferencián ismertettük. El zmények A kérd ív elkészítésében mindhárom könyvtártípusból (fels oktatási, megyei és szakkönyvtár) részt vett egy-egy kolléga: Dávid Boglárka, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárból; Haffner Rita, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjából és Pap Zsuzsanna, a József Attila Megyei Könyvtárból. Mivel országos felmérés lefolytatását terveztük, ezért legjobban kivitelezhet nek ebben az esetben is az online kérd ívformát találtuk. A kérdések összeállításánál a könyvtárközi kölcsönzés folyamatát vettük alapul: a kérésindítástól a dokumentum megérkezéséig, és nem csak a kérd ív végén ajánlottuk fel az olvasóknak a véleményük kifejtésének lehet ségét, hanem egyegy kérdésre adott negatív válasz esetén is, hogy minél több információhoz jut-
24
hassunk. A kérd ív online felületét könyvtárunk rendszergazdája, Török Csaba készítette el. A felmérés 2013. május 31-én indult, eredetileg egy hónapos határid vel, amit több könyvtár kérésére meghosszabbítottuk egy hónappal, 2013. július 31-ig. Egy kör-mailben küldtük el a felhívást és a kérd ív internetes elérhet ségét az ODR tagkönyvtárak könyvtárközis postafiókjára, amiben kértünk minden kollégát, hogy népszer sítsék honlapjukon, hírlevélben, e-mailben és személyes ajánlással. Összesen 42 tagkönyvtár olvasóitól érkeztek kitöltött kérd ívek a két hónap folyamán. Sajnos 12 könyvtártól nem kaptunk egyáltalán, vagy csak egyetlen kérd ívet, de ezek mindegyike f ként küld könyvtárként funkcionál. Az els kérdésnél arra kértük a kitölt ket, hogy jelöljék meg, általában mely könyvtártípusban (fels oktatási, megyei, szakkönyvtár) vette/veszi igénybe a könyvtárközi szolgáltatást, a másodikban pedig szöveges mez ben kellett beírniuk az olvasóknak, hogy mely könyvtár beiratkozott olvasójaként tölti ki a kérd ívet. A kett sokszor nem egyezett, de meghagytuk ezeket a válaszokat az eredeti felsorolásban, hiszen ezek az olvasók több helyen igényelnek könyvtárközi szolgáltatást pl. fels oktatási hallgatók és a lakóhelyük szerinti megyei könyvtárban is indíttatnak kérést. Értékelés Összesen 1494 db kérd ív érkezett: ebb l legtöbb a megyei könyvtárak (695 db), majd a fels oktatási könyvtárak (662 db) és végül a szakkönyvtárak (136 db) beiratkozott olvasóitól. A 3–5. kérdéssel a könyvtárközi kérésigények gyakoriságára kérdeztünk rá. A kérd ívet kitölt k több mint fele egy évnél régebben vette igénybe el ször a könyvtárközi szolgáltatást, könyvtárunkban ez 90 %-os arány.
25
Az elmúlt egy év során a kitölt k – és könyvtárunk olvasói is – három hónapnál ritkábban kértek könyvtárközi szolgáltatást, amit sajnos a mindennapokban mi is érzünk a 2011 márciusában bevezetett díjfizetés óta.
Kíváncsiak voltunk arra, ha az elmúlt egy évben ritkábban vette igénybe a szolgáltatást a kérd ívet beküld , akkor ennek mi az oka. Az 5. kérdésre beérkezett válaszok több mint felénél a nem volt rá szükségem választ jelölték meg. A kitölt k egyharmada nem válaszolt, a szöveges válaszokban f ként árat, id hiányt, lakhelyváltozást, betegséget írtak be. Mindenütt összefüggés van a kérések csökkenése és az ár között, amíg ingyenes volt, többen igényelték.
26
A 6. kérdésnél arra kaptunk választ, hogy a kollégák milyen arányban ajánlják fel a szolgáltatást az olvasóknak. Az eredmény nagyon jó minden könyvtártípusban, a megyei könyvtárak érték el a legjobb arányt (91,9 %), benne könyvtárunk kitölt inek is több mint 90 %-a elégedett.
Ezt követ en megkérdeztük, hogy mennyire voltak elégedettek a válaszadók a könyvtárközi szolgáltatást nyújtó könyvtáros segít készségével. A teljes mértékben választ jelölték meg legtöbben mindhárom könyvtártípusnál: legmagasabb, 90,4 %-ot a szakkönyvtárak értek el, ezt követi a megyei könyvtárak 86,15 %-a, végül a fels oktatási könyvtárak 80,21 %-os eredménye.
Arra a kérdésre, hogy „Mennyire kapott kielégít választ a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatos kérdéseire?” a teljes mértékben választ adták legtöbben mindhárom könyvtártípusnál, nálunk ez az arány alacsonyabb valamivel, viszont
27
az általában igen válaszok aránya több, az egyáltalán nem választ egyetlen olvasónk jelölte be, aki megtalált minden könyvet könyvtárunkban.
A következ két kérdés a kérésindítás módjára irányult. Els ként azt szerettük volna megtudni, hogy leginkább milyen módon indítják olvasóink a könyvtárközi szolgáltatást. A válaszokból kiderült, hogy a személyes kérésindítás vezet mindhárom könyvtártípusnál, legmagasabb az arány a megyei könyvtárak esetében. Az emailen és telefonon felvett kérések száma a szakkönyvtáraknál legnagyobb arányú (5,9 % és 22, 8 %), az rlapos kéréseké pedig a fels oktatási könyvtáraknál (16 %).
A tízedik kérdés az elektronikus kérésindítási lehet ségre vonatkozott. A válaszadók több mint fele rendelkezik információval e lehet ségr l vagy hiányáról: a 28
megyei könyvtárak olvasóinak 27,5 %-a, a fels oktatásiak 25 %-a és a szakkönyvtárak 24 %-a nem tud róla, de szívesen használná.
A következ kérdés a közös katalógusok használatára irányult: használnak-e közös katalógusokat, és ha igen, melyeket. Legtöbben a MOKKA-ODR katalógust választották mindhárom könyvtártípusnál. A közös katalógust nem használók aránya a megyei könyvtáraknál a legnagyobb (50 %), ebben a könyvtártípusban általában a könyvtárosok keresik meg a dokumentumokat a katalógusokban, de egyre többször fordul el , hogy önállóan keresnek pl. valamilyen téma esetén. Nem meglep , hogy a fels oktatási könyvtárak olvasói használják leginkább a közös katalógusokat.
29
A 12. kérdésnél megkérdeztük, hogy mennyire tartják korrektnek a könyvtárközi kölcsönzés árait. Ez volt az els kérdés, ahol nem a teljes mértékben lehet ségre érkeztek többségében a válaszok, hanem az általában igen-re. Megnyugtató, hogy az elégedetlen válaszadók aránya 10 % alatti minden könyvtártípusnál. Sajnos, könyvtárunknál az elégedetlen válaszadók aránya majdnem 20 %, ez a díjfizetés bevezetésével magyarázható.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyi az a maximális összeg, amelynél még igénybe vennék a különböz formában (könyvkölcsönzés eredetiben belföldr lkülföldr l, cikkmásolat belföldr l-külföldr l) kért könyvtárközi szolgáltatást. A válaszok 0–20000,- Ft-ig érkeztek, a válaszok átlagából kimutatható, hogy a fels oktatási könyvtárakban hajlandóak mindegyik kategóriában a legtöbbet fizetni. Könyvtárunk olvasói 50–2000,- Ft-ig írtak be összegeket.
30
A 14. kérdésnél megkérdeztük az olvasókat, hogy milyen témájú dokumentumokat szoktak könyvtárközi kölcsönzéssel kérni. Mindhárom könyvtártípusnál a legtöbb válasz a szakkönyvekre érkezett: a fels oktatási és szakkönyvtárak esetén az arány 90 % feletti, és nem meglep , hogy a megyei könyvtárak esetén is 73,7 %. Nálunk az arány még kevesebb, ami az elmúlt három évben indított kéréseinkre nem igaz. Mióta olvasóinknak fizetniük kell a könyvtárközi szolgáltatásért, szinte kizárólag szakkönyveket és szakcikkeket kérnek. Az eredmény azért lehet mégis más, mert a kérd ívet kitölt olvasóink 90 %-a egy évnél is régebben igényelte ezt a szolgáltatást.
A következ kérdésben a könyvtárközi szolgáltatás formájára kérdeztünk rá. Továbbra is vezet az eredeti formára indított kérések száma minden könyvtártípusnál, a fels oktatási és szakkönyvtáraknál a digitális másolat megel zte a fénymásolatét, ez az összeredménynél is látszódik.
31
A 16. kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy mindegyik könyvtártípusban amilyen formábban kérte, abban kapta a dokumentumokat az olvasó, és az arány a megyei könyvtáraknál a legjobb.
Ezt követ kérdéssel információt szerettünk volna kapni arról, hogy az olvasók igényeltek-e a kérésteljesítés állásáról tájékoztatást. A válaszadók kevesebb, mint fele igényelte minden könyvtártípusnál ezt a szolgáltatást, és szinte teljes egészében kielégít volt számukra a kapott információ, amit nagyobbrészt e-mailben, kisebb arányban személyesen kértek.
32
A 18. kérdés a dokumentumok beszerzési idejével kapcsolatos elégedettségre irányult. A szakkönyvtáraknál a legmagasabb az elégedettség: a teljes mértékben és általában igen válaszok aránya: 99,2 %, a megyei könyvtáraknál 98,85 %, a fels oktatási könyvtáraknál 97 %. Az eredmény nem véletlen: a 2012. évi indirekt elégedettségmérés eredménye szerint a kéréseket átlagban egy nap alatt továbbítjuk, e kérdés eredménye ezt támasztja alá, és ezt olvasóink is így tapasztalják.
A következ kérdés az eredetiben kért dokumentumok kölcsönzési határidejével kapcsolatos elégedettségre vonatkozott. A fels oktatási és a megyei könyvtárak esetében az általában igen válaszok aránya magasabb, mint a teljes mértékben válaszoké, könyvtárunk válaszadói is így gondolják. A válaszadók az egyhónapos határid t találják megfelel nek, hiszen a szakirodalom hosszabb feldolgozási id t igényel, hiányolják a hosszabbítási lehet séget.
33
Az utolsó el tti kérdésben szerettük volna megtudni, hogy a válaszadók könyvtárközi kéréseit minden esetben teljesítették-e. Mindhárom könyvtártípusnál 60 % feletti arányban jelölték meg a teljes mértékben választ, legmagasabb arányban a megyei könyvtáraknál (69,55 %). A teljes mértékben és általában igen válaszok aránya mindegyik könyvtártípusnál 98 % feletti. Nálunk az általában igen válaszok aránya magasabb az összes kitölt válaszainak arányánál. A kérés felvételekor minden esetben ellen rizzük, hogy megtalálható a könyv valahol az országban, ha bizonytalanok vagyunk, akkor is felvesszük a kérést, és megbeszéljük az olvasókkal, hogy e-mailen jelentkezünk, amennyiben találtunk vagy sem lel helyet. Lehet, hogy emiatt jelölték meg nagyobb arányban az általában igen választ.
Az utolsó kérdésnél kértük olvasóinkat, hogy összességében értékeljék a könyvtáruk által nyújtott könyvtárközi szolgáltatást. A válaszadók 70–78 %-a teljes mértékben elégedett mindhárom könyvtártípus esetén, az igenek aránya 97 % feletti, nálunk 98,5 %-os az elégedettség.
34
A kérd ív legvégén néhány statisztikai információt kértünk a kitölt olvasóktól. Ebb l kiderül, hogy a könyvtárközi szolgáltatást f ként a n k igénylik. A 26–45 éves korosztályból kerül ki az igényl k legtöbbje. A kérd ívet kitölt k többsége alkalmazottként dolgozik és az értelmiséghez tartozik, hiszen legmagasabb végzettségük a f iskola/egyetem. Könyvtárunkban a nemek vonatkozásában nagyobb különbség látható: a válaszadók kétharmada n , a 18–25 éves korosztályból kevesebben, viszont a 60 év felett korosztályból többen kérnek könyvtárközi szolgáltatást. A válaszolók majdnem egynegyede nyugdíjas, és a szakiskolát/középiskolát is magasabb arányban választották legmagasabb végzettségnek a kitölt k egészéhez viszonyítva.
35
A kérd ív végén szöveges véleményt is nyilváníthattak az olvasók, szép számmal éltek is e lehet séggel, segítve ezzel munkánkat. Befejezésül néhány vélemény a szolgáltatásról, könyvtárosokról: „A szolgáltatás zseniális. Nem lelhet föl minden dokumentum minden könyvtárban. Az ára is érthet , csak nekem sok. Nem drágállom, ez az ára, tudomásul veszem, max. kevesebbet használom. A könyvtárosok kedvesek, jól tájékoztatnak, velük maximálisan elégedett vagyok. Az egész eljárás lassú, de ha kell, megéri. Nyilván többet fizetek, többet várok, ha valamire er s szükség van. A digitalizálás terén van mit fejl dnie a szakmának, mert az elektronikusan kért/kapott dokumentumokat magam szebben szkennelném. A könyvtárközi kölcsönzések végrehajtására is örülnék egy pár napos "standard"-nek, amit be kellene tartani, és a magyar postával is betartatni, de ez persze utópisztikus gondolat. Érdekl désüket köszönöm.” 36
„Minden segítséget megkaptam a kit n és kedves könyvtárosoktól. Köszönöm szépen. Nélkülük és a szolgáltatások nélkül nem tudnám folytatni tudományos kutatásaimat.” „Egyedül a kölcsönzési id t tartom problematikusnak. Nagyon elégedett vagyok a szolgáltatással. Online lehet ségek b vítését tudnám még elképzelni.” „Örülök, hogy egyáltalán van erre lehet ség, remek dolognak tartom.” „Nagyon jó, hogy van könyvtárközi, így szinte bármit be lehet helyben szerezni!!” „Ezúton is köszönöm a könyvtárosok segítségét. Nagyon sok költséget megspóroltam azáltal, hogy a szükséges irodalmat «helybe hozták» az ország különböz pontjairól. Köszönöm a kitartásukat néhány nehezen beszerezhet anyag felkutatásában, én már feladtam a reményt, de k nem... További jó munkát kívánok!” „Nagyon hasznos, nélküle tudományos fejl désem lehetetlen lenne.” „Nem ismerik azt a szót, hogy lehetetlen!” „tökéletes like :)” A felmérés összegzése A beérkezett válaszokból kiderült, hogy az ODR tagkönyvtárak kérd ívet kitölt olvasói majdnem teljes egészében elégedettnek tekintik a könyvtárközi szolgáltatást. Természetesen sok negatív szöveges válasz érkezett az árra vonatkozóan, ennek ellenére összességében korrektnek tekintik a díjat. Mindenképpen sikeresnek tekinthet a felmérés, hiszen több javítandó területre fény derült. Még több tájékoztatást kell nyújtanunk a könyvtárközi kölcsönzés lehet ségér l a könyvtárakban, honlapokon. Bár nem sokan, de többen voltak, akik nem is ismerték ezt a lehet séget, és az eredmények alapján kevesellték az információt. A közös katalógusok használatát is népszer sítenünk kell. A kölcsönzési határid meghoszszabbításának felajánlása is lényeges teend , hiszen így elérhetjük, hogy olvasóink még elégedettebbek legyenek. Végül visszatér probléma és feladat a digitális másolatok arányának emelése és min ségének javítása is. A felmérés igazolta a 2012. évi indirekt olvasói elégedettségmérés nagyon jó eredményét, tehát a 2013. évi ODR konferencián elhangzott el adás végét lezáró „Csak így tovább! ” bíztatás minden kollégát megillet.
37
VITÉZ VERONIKA
Kezedben a könyvtárad! A JAMKDroid-projekt A József Attila Megyei és Városi Könyvtár androidos applikációja okostelefonon és táblagépen
Miért döntöttünk a mobileszközök mellett? Könyvtárunk mindig igyekezett követni az információs társadalom trendjeit, s látjuk azt is, hogy a mobileszközök napjaink lételemévé váltak. Az okostelefonok és táblagépek térhódításához nem kellettek évtizedek, mint a televízió vagy a rádió esetében. Az NRC online piackutatási vállalat 2012-es felmérése szerint1 Magyarországon az okostelefon-penetráció megközelíti a 40 %-ot, azaz kb. 800 ezer – 1,5 millió ember rendelkezik okoskészülékkel. Ebb l pedig heti 700 ezer f az, aki mobil weboldalakat és appokat használ. A trendkutatók 2013-ra már azt jósolták, hogy az els dleges internetes platform mindenképpen a mobil lesz, s csak kiegészítésként jelenik meg a hagyományos asztali vagy a notebook számítógép.
1. ábra Okostelefon-penetráció 2013-ban (NRC Internetez i Omnibusz-2013. február) 1
Nyomasztó fölényben itthon az Android: http://bitport.hu/trendek/nyomasztofoelenyben-itthon-az-android Letöltés ideje: 2013.04.04.
38
„A magyar, 18–75 éves internetez lakosság körében elvégzett kutatásból kiderül, hogy közel felük rendelkezik jelenleg okostelefonnal. A legnépszer bbek egyértelm en az androidos készülékek, a felhasználók 65 %-a választotta ezt az operációs rendszert, míg a Symbian 12 %-ot, a Windows Phone 8 %-ot (ide sorolták a még használatban lév Windows Mobile alapú készülékeket is), az iOS 4 %-ot, a BlackBerry pedig csupán 2 %-ot tudhat magáénak.”
2. ábra Az NRC kutatása szerint a hazai okostelefonok 65 % -án fut Android (NRC Internetez i Omnibusz-2013. február) Ezek a kutatási eredmények és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy mobileszközünk szinte már az életünk része: reggel el sem indulunk nélküle, napi 24 órában velünk van, s ez alatt több szerepet is betölt. Az alapfunkciókon (telefonálás, sms stb.) túl, szolgálja a szórakozásunkat, a közösségi életünket, segít az információszerzésben, a munkavégzésben, vagy akár könyvtári ügyleteink bonyolításában. A megnövekedett képerny méretnek köszönhet en pedig egyre élvezhet bben teszi mindezt, melynek következménye, hogy annál több id t töltünk el vele.
39
Mindennek ismeretében könyvtárunknak nem volt nehéz felismernie a tényt, hogy az els k közt kell kihasználnunk a lehet séget! Azaz, azokban a kommunikációs eszközökben rejl potenciált, amelyek napról napra terjednek olvasóink körében is. Általuk olyan platformon is elérhet vé válunk, amely úgyis mindig felhasználóink keze ügyében van, nem beszélve a kényelemr l, amit ezzel számukra nyújtani tudunk. A fentieket átgondolva a Komárom-Esztergom Megyei József Attila Megyei Könyvtár (2013-tól Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Megyei és Városi Könyvtár) 2012-ben benyújtotta TÁMOP-3.2.4. A-11/1-2012-0053 „Megyei Könyvtár az ért olvasásért” cím pályázatát, melyben vállalta honlapjának mobileszközökre és katalógusának Android operációs rendszerre történ alkalmazását. A fejlesztési folyamat A két szakaszból álló fejlesztési folyamatot egy a könyvtárral szerz d „küls s” cég vállalta. A fejleszt vel történ többszöri egyeztetés folyamán el kellett döntenünk, hogy a honlap esetében marad-e a József Attila Megyei és Városi Könyvtár weboldalairól már ismer s stílus és design, valamint a mobil eszközökre álmodott struktúrában mely elemek azok, amelyeket megtartunk, illetve elhagyunk. A TextLib alapú egyszer sített katalógus fejlesztésénél is figyelembe kellett venni bizonyos szempontokat. Így például, hogy melyek legyenek az alkalmazás lényegi elemei, milyen menüpontokból álljon, vagy mik a használó számára leglényegesebb adatok, amelyek még kiférnek a mobil eszköz kisebb képerny jére, vagy milyen rendszer-, hibaüzenetek jelenjenek meg az egyes m veletek után. A tárgyalások eredménye, hogy a honlapunk optimalizációja 2012 decemberében, a TextLib integrált könyvtári rendszerünk kiterjesztése Android alapú kliensre, vagyis az általunk csak katalógus-alkalmazásnak nevezett opció 2013 februárjában készült el. Az utóbb említett interaktív mobilalkalmazásunkkal, melyben különböz olvasói tranzakciókat is végezhet a használó, els ként jelentünk meg a könyvtárak körében. Az újdonságok használata Mindkét újításunk lényege, hogy a különböz mobileszközökön, a nap bármely szakában, kényelmesen és gyorsan, interaktívan, felhasználóbarát felületen használhatók könyvtárunk szolgáltatásai. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár mobilra optimalizált honlapja a www.jamk.hu címen, a „JAMK ADI” nev katalógus-alkalmazás pedig az androidos alkalmazások webáruházából, a Google Play-b l teljesen díjmentesen érhet el. 40
A JAMK kisebb képerny re átalakított weboldalain a felhasználó megtalálhatja mindazon hasznos információkat, melyeket eddig megszokott „nagyképerny n”. Tájékozódhat legfrissebb híreinkr l, rendezvényeinkr l, de bepillantást nyerhet újonnan beszerzett dokumentumaink sorába, a könyv- és további kulturális ajánlókba is. A „JAMK ADI” ingyenes katalógus-alkalmazás letöltésének módja egyszer . Els lépésben a Google Play webáruházat kell meglátogatnunk, ahol a „JAMK ADI” keres kifejezést beírva megkapjuk a katalógus-appot, melyet máris ingyenesen telepíthetünk. Ha már fent van az applikáció a mobileszközünkön, a könyvtárunk logójával ellátott ikont választva tudjuk elindítani. Az alkalmazásban négy alapvet funkciót használhatunk: a „Keresés”-t, az „Olvasói adatok”at, a „Beállítások”-at, illetve negyedikként információkat nyerhetünk a programról.
3. ábra Az alkalmazás menüpontjai Célszer az els használatkor a „Beállítások” menüben megadni adatainkat: a felhasználói név a könyvtári felhasználói azonosító, azaz az olvasójegy száma lesz, a jelszó pedig az olvasó születési dátuma (mely kés bb megváltoztatható). Itt állíthatjuk be, hogy a kölcsönzési határid kr l a lejárat el tt, vagy tartozásunkról napi szinten, felugró ablakban figyelmeztetést küldjön az alkalmazás, illetve, hogy a keresés eredményeként hány találatot mutasson egy oldalon. A keres szerver elérhet sége: opac.jamk.hu. Bejelölhetjük azt is, hogy csak WiFi kapcsolat esetén m ködjön az alkalmazás, azaz ne használja automatikusan a mobilinternetet, s csak akkor ellen rizze az olvasói státuszt (pl.: határid k és késések frissítése), ha van WiFi kapcsolat. Mindezt elegend egyszer, az els alkalommal megadnunk. Innent l fogva az „Olvasói adatok” menüben láthatjuk saját kölcsönzéseinket, el jegyzéseinket (amik lemondására is lehet ség van), vagy elvégezhetjük a szükséges határid -hosszabbításokat.
41
4. ábra Olvasói állapot A „Keresés” az olvasói adatok megadása nélkül is m ködik.
5. ábra Az alkalmazás keresési funkciói 42
Itt minden olyan keresési funkció elérhet , melyet elektronikus katalógusunkban már megszokhatott az olvasó. A megjelen találatban láthatjuk a dokumentum kötet és példányadatait, s ha bejelentkeztünk, azaz a fent említett „Beállítások” menüben megadtuk adatainkat, akkor lehet ségünk van el jegyzésre is.
6. ábra El jegyzés Az „Információk a programról” menüpont alatt (elérhet itt: (http://opac.jamk.hu/android/about.htm) tájékoztatjuk a felhasználókat JAMKDroid-projektünk el zményeir l és az alkalmazás használatáról. Kommunikáció a szakmai közönség és a használók, olvasók felé A honlap és az applikáció elkészültével több helyen is bemutattuk újdonságainkat. Elkészültek a promóciós csomagok, melyeket eljuttatunk a különböz médiumoknak. Így megjelent a Tatabányai Televízióban, a www.tatabanya.hu oldalon, a Forrás Rádióban, az Oxygen Hírügynökség oldalán, a Könyvtári Levelez /Lapban, valamint a KeMLIBben, a Komárom-Esztergom megyei könyvtárszakmai folyóiratban. Mindemellett népszer sítettük közösségi oldalainkon, a FaceBookon, az Iwiwen és a Twitteren is.
43
7. ábra Az applikáció plakátja Az Új szolgáltatások bevezetése mobil eszközökre alkalmazva Közkönyvtári környezetben elnevezés konferenciát 2013. november 8-án Nagykanizsán, a Halis István Városi Könyvtárban, valamint 2013. november 11-én Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezték meg. A két színhelyen Török Csaba és Vitéz Veronika mutatta be a József Attila Megyei és Városi Könyvtár mobilhonlapját és androidos applikációját JAMKDroid-projekt – Kezedben a könyvtárad címmel.
8. ábra Az el adók és a könyvtárigazgató Zalaegerszegen 44
Honlapunk kisebb képerny re történ alkalmazásával és a TextLib jelenlegi webalapú felületének mobil eszközökre való kiterjesztésével célunk az volt, hogy olvasóink a mindig zsebükben lév okostelefonjukkal vagy tabletjükkel bármikor, bárhonnan elérjenek minket és szolgáltatásainkat, tehát könyvtáruk tényleg minden id ben a kezükben legyen. Ez által h ek maradunk szlogenünkhöz is, és elmondhatjuk, hogy tényleg mindig „NYITOTTAK VAGYUNK”. Felhasznált irodalom: A kutatási eredmények és számadatok forrása az IAB Mobilhirdetési útmutató 2012, 2012.11.07. http://iab.hu/mobil/IAB_Mobilhirdetesi_utmutato_2012.pdf Letöltés ideje: 2013. 03. 03. A JAMKDroid-projektr l megjelent sajtóanyagok
1. Androidon a megyei könyvtár = Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra, 24. évf. 2013. 66. sz. 03. 20. p. 2.
2. Vitéz Veronika: Kezedben a könyvtárad. A JAMKDroid-projekt = Könyvtári Levelez /Lap, 25. évf. 2013. 3. sz. p. 16–18.
3. Vitéz Veronika: Kezedben a könyvtárad. A JAMKDroid-projekt = KeMLib, 3. évf. 2013. 3–4. sz. p. 48. 4. Egyedülálló könyvtári fejlesztés Tatabánya honlapja: http://tatabanya.hu/fooldal/felso_menu/hirek/kozelet/egyedulallo_konyvtari_f ejlesz.html Letöltés ideje: 2013.03.20. 5. Okostelefonon a könyvtár Oxygen hírügynökség: http://o2hir.hu/hirek/kiemelt_video/17186 Letöltés ideje: 2013.03.29. 6. Zsebedben a könyvtárad = Zalai Hírlap Online: http://zaol.hu/zalaegerszeg/zsebedben-a-konyvtarad-1580160 Letöltés ideje: 2013.11.11.
45
NÁSZ JÁNOS
Fenntarthatóság és ökológiai szemlélet Öko-esték a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban 2010–2013
Mi az öko? Az ökológia fiatal tudományág, a kifejezést 1866-ban Ernst Haeckel német biológus alkotta meg az „öko” (görögül oikosz =„lakás, ház, háztartás”) és a „lógia” (görögül logosz =„tudomány”) szavakból.1 Az ökológia – párhuzamosan ipari, gazdasági, technológiai fejl désünkkel és életvitelünk gyökeres megváltozásával – egyre meghatározóbb diszciplínává válik. Általában hajlamosak vagyunk leegyszer síteni a környezetvédelemre, vagy a szelektív hulladékgy jtésre, de az azt jelenti, hogy bolygónk minden életformája kölcsönös összefüggésben, egy fenntartható életrendszerben, egymásra utaltságban, együttélésben van egymással. Ma nincs ember, aki ne tapasztalná saját b rén a természet egyensúlyának felborulását. Ökológiai rendszerünk törékenysége és a mindennapokban tapasztalt környezeti problémák számos azonnali megoldást igényelnek. Az id járási minták megváltozása visszavezethet az egyre aktívabb emberi tevékenységre. Eddig soha nem tapasztalt viharok, szárazságok, h ség- és hidegrekordok, a bolygó egyre intenzívebb tektonikus mozgásai hatással vannak az élhet élet feltételeire, a növényekre, állatokra, táplálékláncra és az emberiség együttélésére, egészségére és jólétére egyaránt. A technikai haladás árnyoldalai sokkal er sebben jelentkeznek, mint el nyei. Elég csak néhányat felsorolni: magányos tömeg és elkülönülés, lelki problémák, munkanélküliség, társadalmi feszültségek, az egyre szélesebbre nyíló szociális olló. A világ javainak 99 %-a a lakosság 1 %-ának a kezébe összpontosul. A természeti környezet egyensúlyának felbomlása nem csupán környezetvédelmi kérdés, életünk minden területén jelentkezik. A globalizációban, azaz a világ népeinek, kapcsolatrendszerének kölcsönös függésében nem az egyenjogúsítást, a pozitív oldalt éljük meg, hanem egy szabványosított, végrehajtó emberkép rémét. Egyre többen emelik fel a hangjukat, egyre több könyv, film, tanulmány jelenik meg környezetünk mai állapotának tarthatatlanságáról és lehetséges jöv beli következményeir l. Víz alapú bolygónk vízháztartásának min sége egyre na1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ökológia Letöltés ideje: 2014. 04. 22.
46
gyobb mérték szennyezésnek van kitéve. Planétánk lélegzetét szabályzó erd k elt n ben vannak, sokkal nagyobb a természeti kincsek kiaknázása, mint amenynyit a fogyasztás indokolna. A termékek közel 20–30 %-a felesleges. Csak egy tudatos, és a felel sséget vállaló társadalom képes meggyógyítani önmagát, és helyrehozni a megbomlott egyensúlyt. Az ökológiai egyensúlyért minden ember felel s. Állapotunk az úgynevezett ökológiai lábnyommal mérhet , ami azt jelenti, hogy adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiség földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.2 Az ökológiai környezettudatosság kialakításában mit tehet egy könyvtár? Hogyan kerülhet az öko-szemlélet a könyvtárba? A megújuló energiaforrások, a fenntartható fejl dés kérdése mind a hazai, mind az Európai Unió egyik legfontosabb vizsgálódási területe napjainkban. „A 2001. június 15–16-án megrendezett göteborgi csúcstalálkozón határozták el a tagállamok, hogy az EU-nak fenntartható fejl dési stratégiával kell rendelkeznie, és ehhez illeszkedve a tagállamoknak is saját fenntartható fejl dést célzó stratégiákat kell alkotniuk. A fenntartható fejl dés koncepciójának lényege, hogy az EU jöv stratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális el rehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni.”3 Ez az ajánlás minden nemzetre vonatkozik. Amikor ez globális és nemzeti intézkedési tervvé válik, akkor érkezhetünk el oda, hogy ennek tudatosításában mi is lehet a könyvtárak feladata. A könyvtárak nyitott, demokratikus, információt gy jt , rendszerez , feldolgozó és szétsugárzó intézmények, és így eszközrendszerük, szakmai és emberi lehet ségeik szerint segíteni tudnak a természettudatosság kialakításában és meger sítésében. A könyvtárak a hagyományos dokumentumok, könyvek, folyóiratok, audio-vizuális adathordozók mellett rendelkeznek a világhálón azonnal, bárhonnan elérhet adatbázisokkal, információhalmazokkal. Emellett ökológiai külön-gy jteményükkel, tematikus hírlevelekkel, el adásokkal, konferenciákkal, öko-táborok megrendezésében való részvétellel, közösségi találkozókkal személyesen is tudnak hatni. Könyvtárunk küldetésnyilatkozatának 4. pontjában olvasható: „A József Attila Megyei és Városi Könyvtár egy olyan nemzeti identitású kulturális közintézmény, amely a társadalmi problémák iránti érzékenységet a m ködésében tudatosan és következetesen megjeleníti. A társadalmi felel sségvállalás e kulturális színtéren a nemzeti értékek meg r2
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ökológiai_lábnyom Letöltés ideje: 2014.03.28. 3 Tények az Eu-ról www.civitas.hu/dokumentum/1309_KisszotarA-Z-1.doc Letöltés ideje: 2014.02.13.
47
zését és szétsugárzását jelenti, els sorban a magyar nyelv, a magyar irodalom és a magyar természeti környezet vonatkozásában.”4 Ökosarok – Öko-Hírlevél – Ökoterasz, „Zöld Olvasóterem” – Ökotábor A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott irányelvek megvalósításához szükséges szakmai, személyes motiváció és elhivatottság, valamint öko szellemiség vezetés is. 2010-ben dr. Voit Pál vezetésével került el térbe az öko szemlélet könyvtár létrehozása. Vele együtt kezd dött meg az „ökosarok” kialakítása. Ez kiemelés a könyvtár állományából, válogatás a fenntartható fejl dés, a környezettudatosság, a környezetvédelem, a humánökológia, az együttéléstan, az alternatív és megújuló energiák, a planetáris és kozmikus tudatosság témakörökb l. Elkezdtük havi rendszerességgel az Öko-Hírlevél szerkesztését az interneten megjelent közérdek tanulmányokból, hírekb l, amelyet fénypostán (e-mail) juttatunk el olvasóinkhoz. 2012-ben Tatabánya város, az NKA és az EMMI támogatásával átadhattuk ökoteraszunkat, a „Zöld Olvasótermet”. 2013-ban a TÁMOP támogatásával AgostyánÁgostonligetben, a Természetes Életmód Alapítvány Oktatóközpontjában, az ún. ökofaluban 30 f 5–6. osztályos tanulót táboroztattunk környezettudatosságuk fejlesztése érdekében. Öko-esték el adássorozat Az Öko-esték rendezvénysorozat célja az volt, hogy hazai és helyi szakért k tolmácsolásával felhívja a vonzáskörzetében él k figyelmét a környezet- és természettudatosságra, a fenntartható fejl dés lehet ségeire. A környezettel, természettel való harmonikus együttélés azt feltételezi, hogy azok er forrásait csak olyan mértékben vegyük igénybe, amennyit valós szükségleteink igényelnek. Kevesebb vegyi anyag felhasználásával, a termelési melléktermékek újrafeldolgozásával, az alternatív energiaforrások használatával, egészségünk meg rzésével van csak lehet ség bolygónk ökológiai egyensúlyának fenntartására. 2010. 1. Október 4. Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány ügyvezet je: „Ember, aki megmenti a világot.” F mondandója volt, hogy felborult a bolygó élhet környezetének egyensúlya. A természet kölcsönhatásban van az emberiséggel, de a nem megfelel technológiák és a mérték nélküli kifosztása az er forrásoknak, a fogyasztáson felüli felhalmozás a jöv t fenyegeti. 2. Október 10. Dr. Rákóczi Ferenc gyermek- és homeopata orvos: A Homeopátia lehet sége a ma gyógyításában. 4
http://www.jamk.hu/?q=hu/konyvtarunk/kuldnyilatkozat Letöltés ideje: 2014.01.25.
48
Az akadémiai orvoslás mellett egyre jelent sebb szerepe jut a homeopátia módszerével történ orvoslásnak. Hasonlót a hasonlóval: ez a homeopátia alapelve. A homeopátia nem kívánja felváltani a klasszikus orvoslást, hanem egy új gyógyítási mód lehet ségét kínálja fel. 3. November 8. Géczy Gábor egyetemi tanár, fizikus: Szakrális Magyar Földrajz. Energetikai központok a Kárpát-medencében 1. A természetben el forduló univerzális formákat kutatja. Ilyen alapformák a fraktálok, amik olyan önazonos alapminták, amelyek minden él formában megtalálhatóak. Ilyenek, mint az Élet Virágának nevezett motívum ábrázolása megtalálhatóak az si kultúrák: Egyiptom, Dél-Amerika, Mezopotámia, Görögország és a Föld más részeinek népm vészetében, így a magyarban is. A m vészet gyökerei az emberiség és a világegyetem kapcsolatának és együttm ködésének harmonikus ábrázolására vezethet k vissza. 4. November 29. Bakos Attila filozófus, író, spirituális kutató: Túlélni, vagy Megélni a Létezést? A filozófus, író, kutató szemszögén keresztül kaphatunk rálátást a tekintetben, kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk, melyek fejl désünk alapelvei, és hogyan tartható fenn az emberi civilizáció jelenleg a Földünkön. 2011. 5. Január 31. Hintalan László János zenepedagógus: IS-IS. A Szerves Társadalom alapelve – Az életben maradás és életben hagyás, mint a szerves társadalom alapelve. El adásában az IS-IS törvényr l, az életben maradásról és az életben hagyásról, mint a szerves társadalom alapelvér l beszélt. Ez a „megengedés” képességér l szól, arról, hogy a világunkban érzékelhet tárgyakat, jelenségeket, az emberi létezés különböz formáit ne egymástól elhatárolva, hanem teljességükben, egységükben láthassuk. 6. Február 28. Katona Imréné fels fokú gombaszakért : A Gombák Népe. A gombák a Föld internethálózata. A gombák különös létez k az él világban. Szerves anyagokból szervetlent állítanak el , ez a szerepük az ökológiai egyensúly fenntartásában. Nélkülük nem lenne term talaj. Az országban meglév kb. 2000 gombafaj közül csak hat tartalmaz halálos mérget, 15–20 súlyosan mérgez , 20–25 nem ehet , a többi fogyasztható. A gombák a gyökérkapcsolt fáknak táplálékot és ellenálló képességet biztosítanak, szimbiózisban élnek a fákkal, a természettel. Jelent s táplálékforrás, fehérje49
tartalmuk 15–35 %, zsírtartalmuk minimális, alig van szénhidráttartalmuk. Ásványi anyagokban, vitaminokban gazdagok. 7. Március 28. Altdorfer Csaba építészmérnök: Bioépítészet, ökoházak. Ökofalvak egy „bioépítész” szemével. Energiatakarékosság, újrahasznosítás, önfenntartás, autonomitás, megújuló energiák… Hogyan lehet mérsékelni a természet kizsákmányolását? Hogyan vethetnénk véget az ivóvíz pazarlásának, és az ásványkincsek teljes kiaknázásának? Miként válhatunk függetlenné az energia- és vízszolgáltatóktól? Ma már ezekre a kérdésekre az elméleti megoldások mellett egyre több gyakorlati válasz is születik. 8. Május 2. Géczy Gábor egyetemi tanár, fizikus: Energetikai központok a Kárpátmedencében 2. Géczy Gábor ott folytatta, ahol abbahagyta az els találkozásunknál. Kitért a Kárpát-medence energetikai vonalaira. Rendkívüli területen élünk, itt a legvékonyabb a földkéreg a Földön, így er s a mágnesesség, itt nagyobb a lehet ség gondolatainkkal bármit is megteremteni. A Kárpát-medence nemcsak geológiailag, hanem spirituálisan is összefügg energetikai rendszert alkot. 9. Május 30. Nász János könyvtáros, id vonal-kutató: A Maja mátrix kódjainak feltörése. Miért éppen 2012? A kilences szám a beteljesedés, az elérkezés ideje. A maja piramisoknak is kilenc szintje van. Az id t, akár „illúzió”-ként, akár „kontroll-rendszer”-ként fogjuk fel, biztos, hogy egyre inkább gyorsulni látszó múlását mindannyian tapasztaljuk. Meddig rohan? Kik vagyunk? Mi a dolgunk? Ezeket a kérdéseket valószín leg mindenki feltette már magában. A maják a válaszokat is tudták, tudásukat piramisaikban, naptáraikban rögzítették. 10. Június 20. Kisfaludy György id fizikus, újságíró, spirituális kutató: Visszatér világvége. A történelem több milliárd évre tekint vissza. Err l, és az emberiség több évezredes múltjáról a régészeti leletek mellett a Föld különböz pontjain megtalálható, madártávlatból értelmezhet ábrák, si építmények, a piramisok, de ugyanezen elméletet támasztják alá a vallások szent könyvei is. A Föld történelmér l, a párhuzamos univerzumok létezésér l olvashatunk Kisfaludy György 1991-ben megjelent m vében, A teremtés üzenetében is.
50
11. Szeptember 26. Soós Pál természetgyógyász, parapszichológus: A Számok Virága. El adásában a szám alapú mátrix, vagy másképpen energiaháló bemutatásával vezette be a hallgatóságot a számok világába. A hétköznapi ember számára a számok legtöbbször mennyiségek, mértékek, id pontok objektív kifejezését jelentik. Soós Pál a virágokon mutatta be, hogy szépségük, színük, formájuk nemcsak gyönyörködtet, hanem magasabb szint információt is hordoz. A virágok egyfajta kódok világunk megértéséhez. 12. November 7. Labanc Györgyi és Czumpf Attila (A Természetes Életmód Alapítvány és az Ökofalu Agostyán-Ágostonliget vezet i): Humánökológiai séták… – De hol van itt a tájban él ember? Czumpf Attila az ember és a természet kölcsönös viszonyáról szólt történelmi áttekintésben. Az emberiségben van egy túlspecializálódó hajlam, amely megfelelési kényszerpályára vezeti, és ennek következtében tönkreteszi környezetét. A sok felesleges és haszontalan tevékenység megmérgezi mindennapi életét. A természettel való együttélést négy pontban lehetne összefoglalni, s másképp nézne ki a világ, ha mint íratlan szabályt elfogadnánk. Ezek: a természet jobban tudja, ne árts, a tiszta használat, a szépség iránti igény. 13. November 28. Altdorfer Csaba építészmérnök: Autonómia!... utópia?...Megújuló energiával a szegénység ellen... (Ökoépítészet, hagyomány, autonomitás 2. rész) Az anómia olyan értékválságot jelent, melyben az egyes ember túlságosan er s függ ségi viszonyba kerül az anyagi világgal, ezért a társadalmi és gazdasági változások fokozottan hatnak rá. Az autonómia az anómiával ellentétben a gazdasági-társadalmi folyamatoktól való függetlenséget jelenti. Az autonómiára törekv kisgazdaságok, településfejlesztési stratégiák célja a küls hatásoktól független önfenntartás, a helyben megtermelt javak helyben történ felhasználása, a gazdaságba fektetett energiák visszaforgatása (fenntarthatóság), a folyamatértékeléshez elengedhetetlen rendszeres visszacsatolás, és a jövedelem maximalizálása helyett a termékmin ség fokozása. 14. December 19. Nász János könyvtáros, spirituális kutató: Az emberiség 13 titka: Új meglátások a fenntarthatóságra: A korlátlan b ség elfogadása. A válság okai között ne csak hitelképtelenséget, munkanélküliséget, költségvetési hiányt, és más, a mindennapok során gyakran hallott okot sejtsünk, hanem fogadjuk el, hogy egy kozmikus ciklusváltás közepén vagyunk. Erre utalnak a szent könyvek, az si próféciák. 1962-ben a kutatók felfedezték a foton övet, mely bizo51
nyos id közönként metszi a Tejutat. Amikor naprendszerünk belekerül, a vizsgálatok tanúsága szerint nagy társadalmi-gazdasági változások következnek be. Napunk most újra elérkezett ebbe a megaciklusba, melyet kozmikus szinten a gyakori és er s napkitörések jellemzik: id járási széls ségek, gazdasági-pénzügyi receszszió, társadalmi-erkölcsi problémák, s egyéni életünkben a megmagyarázhatatlan fejfájások, szédülések, az ingerlékenység magyarázatául szolgálhat. 2012. 15. Január 30. Marosfalvi Imre Enrico zenei médium: „Az van, amire figyelsz!”A vonzás törvényének gyakorlati alkalmazása – „Végtelen Szeretet”: CD-album – él közvetítés. Valószín leg mindenkire másképpen hatott az el adás. Volt, aki a csodálatos heged szó és zene hallgatásától töltekezett fel, s bizonyára voltak olyanok is, akik kell en rá tudtak hangolódni a közös meditációra, mely után felfrissülve, megnyugodva, a negatív gondolatoktól megtisztulva, új ismeretekkel gazdagodva folytatták estéjüket s életüket. 16. Február 20. Dr. Papp Lajos szívsebész-professzor: Szívvel, lélekkel, avagy Harmóniában a természettel s önmagunkkal. Papp Lajos megfogalmazta, hogy szívsebészként, a m t asztalnál állva számtalanszor jutott eszébe: „van-e joga ahhoz, hogy leállítsa egy ember szívét”, annak tudatában, hogy nem minden esetben képes újraindítani azt. A tudás hatalom, de rendkívüli felel sség is. Az orvosi esetekb l, tudományos és kutató munkáiból, pályafutásának különböz állomásain szerzett tapasztalataiból egy alapvet következtetést vont le: a természet rendjébe nem szabad beavatkozni, mert annak mindig visszafordíthatatlan és egyértelm en káros következményei lesznek, amelyeket viselni kell, s amelyek dominóelven m ködnek. 17. Március 12. Pataki Antal agrármérnök: Elkerülhetetlen Jöv nk: Gondoskodó Magyarország. A globális világválság egy hierarchián alapuló világrend, amelyben az egyetemes értékek a teremtett természeten belül megcsorbultak, és más útja nincsen a kilábalásnak, mint a társadalmakat az értékrend mentén újjászervezni, amíg nem kés . A Szent Korona Szabadságának alkotmánya csupán öt pontból áll, és ez az analógiája annak, ahogy a Világmindenségben minden rendben m ködik. 18. Március 31. Bencsik János országgy lési képvisel : A szeretetben nincs válság! – Gondolatok és lehet ségeink egy élhet és együttm köd világ reményében.
52
A szeretetben nincs válság, de a teljes szeretet állapotában nehéz megmaradni. Akkor kezd dik el a válság, amikor a szeretet megsz nik. A világ alapvet szakrális rendje adott, annak megél i vagyunk. Amint erre rádöbbenünk, újra megtaláljuk életünk értelmét, célját, küldetésünket, kialakul bels egyensúlyunk, s helyre tud állni a harmónia. Ez lehet a válsághelyzetek megoldásának eszköze. 19. Április 23. Müller Péter író, rendez : Az élet m vészete. El ször a KEN-élményr l beszélt, arról a villanásnyi tisztánlátásról, amely bevilágítja az életutat, megmutatja, hogy milyen célból, miért vagyunk itt a Földön. Életünk során valamennyien átéltük vagy átéljük ezt az élményt, ezt a futó boldogságpillanatot. Ez a villanásnyi boldogság segít megfogalmazni és tudatosítani bennünk életfeladatunkat, általa megtanulhatjuk az életünket m vészien élni, az „életet szépen megcsinálni”. 20. Május 21. Dr. Egely György kutató-mérnök: Apokalipszis: már 2012-ben? Az el adó szerint az apokalipszis már itt van, de nem az egyetemes világvégér l, hanem Magyarország kiszolgáltatottságról, a k olajipar szinte be- és átláthatatlan hatalmáról volt szó. Egely György – egyebek mellett – az ún. akusztikus oszcillátorban látja a megoldás kulcsát, amellyel olcsón, egyszer en(?), környezetkímél módon lehet(ne) energiát el állítani. 21. Június 18. Pál Gabriella régész, muzeológus: Történeti ökológiai utazás az Által-ér völgyében. Az 1896-tól – amikor az els csille szén került el a föld alól – Tatabánya várossá nyilvánításáig óriási tájátalakító tevékenység indult el, amely egyes helyeken teljesen eltörölte a korábbi ökológiai viszonyokat, máshol viszont épségben meg rizte azokat. Az ember tájformáló, természetromboló hatása napjainkban is tart. Ezzel önmagában nem lenne baj, ha az épített és a természetes környezet harmonikus arányban maradna. A múlt feltárása a történeti ökológia eszközeivel lehet séget biztosít arra, hogy megtaláljuk a természettel való együttélés és gazdálkodás legjobb útját. 22. Szeptember 24. Levente Péter el adóm vész, színész: Az Öko-hagyma. Levente Péter a viselkedéskultúra, magatartáskultúra és az együttéléstan ismer jeként, kutatójaként lépett a nyilvánosság elé. Véleménye szerint az ember személyisége olyan, mint egy hagyma. A feln tt ember életét három, egymásra épül kategória jellemezheti: az ösztönös, a tudatos és a társas állapot. Mindegyik meghatároz bennünket, de az emberi lét kiteljesedéséhez az újhagyma állapotából az ösztönös túlél lényünkön túl, a már gondolkodó, felnöv ben lév individuu53
mon keresztül el kell jutnunk az együtt él , az egymást „tisztelettel szeret ”, megbecsül , érett, egészséges hagymává. Így jöhet létre az ökológia – ökonómia – ökumené hármas egysége. 23. Október 8. Kolossváry Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium Területi Vízgazdálkodási F osztályának vezet je: Van vizünk és lesz vizünk? A közönség a statisztikai adatokon túl szemléletes ábrák és m holdfelvételek segítségével képet kaphatott Magyarország jelenlegi vízkészletének, éghajlatának sajátosságairól, illetve tájékozódhatott európai uniós irányelvekr l, konkrét intézkedési tervekr l. Az, hogy irányelvekr l, stratégiákról és keretprogramokról esett szó, ékesen bizonyította, hogy az aggodalom a klímaváltozás és a vízkincsvédelem tekintetében nem alaptalan. 24. December 15. Bencsik János országgy lési képvisel : Mi történik most a Földdel és mi történhet az emberiséggel? Legf bb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehet vé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A jelenlegi technológiákkal és fogyasztási szemlélettel képtelenség kielégíteni a jóléti igényeket. A kedvez tlen folyamatok Magyarország általi érdemi befolyásolására kevés az esély, ezért a sikeres alkalmazkodás feltétel-rendszerének megteremtése az els dleges cél. A nemzetbiztonsági szempontok közé tartozik demográfiai helyzetünk stabilizálása, az élelmiszer önrendelkezés biztosítása, energiafüggésünk csökkentése, a hidrológiai fejlesztések megvalósítása, a katasztrófavédelem felkészítése, valamint a lakosság és a gazdasági szerepl k környezeti tudatosságának növelése.5 2013. 25. Február 16. Molnár V. József magyarságkutató, képz m vész: Világvége jóslatok a magyar néphagyományban. A modern világ elveszítette a természettel való tájékozódási pontjait. A magyar néphagyományban, a mesékben, mondákban benne foglaltatik az, mi történik, ha eltérünk a teremtett világ szakrális rendjét l. Vissza kell térnünk azokhoz a forrásokhoz, amelyek utat mutattak és irányt szabtak nekünk. A múlt értékeire vigyáznunk kell és továbbadni a következ generációknak. 26. Március 25. 5
Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050 kidolgozása http://nak.mfgi.hu/hu/node/16 Letöltés ideje: 2014.01.02.
54
Dr. Tatai-Szabó Miklós mérnök tanár, gépészmérnök: A szél mindig fú? A szélenergia otthoni hasznosításának lehet ségei Jelenleg négy bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy minden lakos alapvet energiaigényét támogassa. A leveg széndioxid szintje 1958 óta 18 %-kal n tt, a globális h mérséklet 1850-t l 2010-re +0,6 Celsius fokkal emelkedett és ez a tendencia fokozódik. Az üvegháztartási jelenséget okozó gázok kibocsátása olyan szintet ért el, amely azonnal cselekvésre ösztönöz mindenkit. Hazánkban a k olajföldgáz-szén energiahordozók a hazai felhasználás 82 %-át teszi ki. Az viszont reménykelt , hogy egyre nagyobb részarányban fordulunk a megújuló energiák felé. Így a nap- és széler m vek geotermikus energiák felhasználása ma már n . 27. Április 22. Moczik Csaba amat r csillagász: Galaktikus utazás a Föld napján. Az el adás bevezet jében az asztronómia történetéb l kaptunk egy gyors áttekintést. Amióta az ember él, csodálattal, misztikus vágyakozással, néha félelemmel telve nézte az t körülvev égboltot. Saját arculatára próbálta szabni az égi objektumokat, jelenségeket, különböz emberi és állati tulajdonságokkal ruházta fel azokat. Vágyakozott a világmindenség megismerésére és ebben a fokozatosan fejl d tudományt hívta segítségül. Így mára már sokkal többet tudhatunk arról, hogy a „Nagy Bumm” után hogyan is alakulhatott ki mai természeti világképünk, benne galaktikus otthonunk, a világmindenség. Napunknak van még kb. öt milliárd évre való üzemanyaga, az Andromeda Galaxis pedig rohamosan közelít felénk, és egyszer majd a Tejúttal való összeütközése során egy újabb szupergalaxis jön létre. De akkor már hol lesz a mai értelembe vett ember? Akkorra elsajátíthatjuk a csillagok közötti gyors utazás technikáját? Persze el bb még meg kell tanulnunk harmonikusan együtt élni a természettel. 28. Május 11. Wolf László karateoktató, gyógytestnevel : Hagyományaink és örökségünk a mozgáskultúrában. Világegyetemünk m ködése, minden tevékenységünk a változáson, a mozgáson, egyfajta kozmikus törvényszer ségen alapszik. A helyváltoztatással, mozdulatainkkal energiát hozunk létre, energiát veszünk magunkhoz, és küldünk ki, energiát cserélünk. Tisztában voltak el deink azzal a hermészi alapelvvel: „ahogy fent úgy lent, ahogy kint, úgy bent”. Vagyis az emberiség saját magán keresztül is képes megismerni a kozmikus világrend törvényszer ségét. A kozmikus ritmus használata és ismerete így rz dött ezután a rituálékban, a társas összejövetelekben, népszokásokban, hagyományokban, amelyet kés bb az írásbeliség mint m vészeti rendez elvet vett át. 29. Május 27.
55
Juhász Márton barlangtani referens: A Vértes és Gerecse természeti kincsei barlangász szemmel. A Vértes-hegység valamivel több, mint 100 barlangot rejt felszíne alatt. Még a szakemberek is sokáig azt feltételezték, hogy a hegységet felépít dolomit nem alkalmas a barlangok kialakulására. Furcsa mód egy tájromboló tevékenység, a hegységben szaporodó k fejt k üzemeltetése járult hozzá a hegyvidéki üregek többségének felfedezéséhez. 30. Június 17. Dr. Tóth Ferenc agrármérnök: Kártev k a természetben és a társadalomban Nemcsak a szakember szemével és tudásával, hanem a gondolkodó ember szemszögéb l is összehasonlította a természetben és társadalmunkban nagyon is tapasztalható alapvet problémákat. E kett t nem lehet elkülöníteni, hiszen mind a természet, mind a társadalom egymást tükrözik. Ahogy m ködik az egyik, úgy hat vissza ránk, és hat a másikra is. Amilyen rendezett vagy kibillent egy társadalom, azt megérezzük saját b rünkön és környezetünkben egyaránt. 31. Július 13. Tanpai Rinpocse tibeti mester a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban. Érdekes el adásnak és t zszertartásnak lehettek részesei az érdekl d k Tanpai Rinpocse, a békesség, az együttérzés és az egységtudatosság békekövetének el adásán. Intenzív tanításokban nyertünk betekintést arról, hogyan tisztítsuk meg és alakítsuk át magunkat, hogyan érjük el az Egyetemes Nagy Megszabadulást, és hogyan legyünk képesek megszabadítani másokat is. (Ez az el adás nem a TÁMOP pályázatunk része volt.) 32. Szeptember 23. Dr. Kercsmár Zsolt, a Földtani Intézet tudományos f munkatársa: A Vértes és Gerecse geológiai sajátosságai. Egy 220 millió éves kirándulásra, id utazásra invitált bennünk az el adó, amely id ben nem is látszott olyan elérhetetlen visszatekintésnek mai rohanó világunkban. Vajon tudjuk-e, hogy az a Föld, ahol élünk, az a természeti környezetünk milyen volt a bolygónk evolúciójának különböz szakaszaiban? Ezen az estén lehet ségünk nyílt bepillantani három f geológiai korszak rejtelmeibe a Fels triásztól a Jura/Kréta id szakon át a Peleogén, a széntelepek megjelenéséig. 33. Október 13. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa: Háztartászöldítés örömmel : Környezettudatosság a mindennapi életünkben, háztartásunkban. Természet- és pénztárcakímél ötletek és módszerek. Egyesületük 2002 óta népszer síti az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlást, életmódot. Sokféle szakmai háttérrel rendelkez csapatuk (közgazdász, 56
mérnök, marketinges, szociológus, jogász, geográfus, antropológus, agrármérnök) mindent megtesz, hogy a környezeti és társadalmi szempontok minél nagyobb szerephez jussanak az egyéni döntéshozatalban. A másik helyszín a lakásunk, ahol sok mindent tehetünk azért, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, ezzel csökkenthetjük a bolygónk terhelését. 34. November 18. Gyüszi Dávid sportmenedzser, közgazdász szakos egyetemi hallgató: Fenntarthatóság és sport, avagy környezettudatos sportmarkentingé a jöv ? „Lehet ség és felel sség, hogy jobbá tegyük a világot.” Az el adás lényegi részét a sportegyesületek és sportszergyártó cégek környezettudatosságának vizsgálata képezte. Az egyre változó környezet változó stratégiákat igényel, hiszen a sportszergyártók az egyre tudatosabb fogyasztókért versenyeznek. Az Adidas, Puma és Nike egyaránt különleges hangsúlyt fektet a környezetbarát munkahelyek létesítésére. Az elhasznált termékek begy jtését és újrahasznosítását is bevezették. Az egész vezetés elkötelezett a fenntartható környezet iránt, és példaként szolgálhatnak másoknak. 35. November 30. Dr. Száraz Péter Zoltán biológus-tanár: Felel sségvállalás a környezetünkért, felel sségünk a természeti világunkért. Az el adó önkéntes csoportjával részt vett a vörösiszap-katasztrófa mentésihelyreállítási munkálataiban és az err l készült fotó-dokumentációit és élményeit osztotta meg a hallgatókkal. A vörös iszap 50 %-ban vasoxidot tartalmaz, de számos nehézfém is megtalálható benne, és 13 lúgos PH-val bír, amely rendkívül veszélyes. S r sége mellett radioaktivitása is van. A MAL tíz iszaptárolója közül ez csak az egyik volt, amelyb l mintegy egy millió tonna massza ömlött ki. Még legalább 50 millió tonna veszélyes vörös és szürke iszap van ebben a térségben, és ez évente egymillió tonnával gyarapszik. 36. December 14. Bencsik János országgy lési képvisel : „A tulajdonos az Isten, mi csak béreljük a földet.” Az ember csak használója – gazdája – lehet a természetnek, tulajdonosa nem! A jöv t a fenntarthatóság kultúrájának megteremtése és szolgálata jelentheti. A tudatos és intelligens alkalmazkodás a megváltozott környezethez az, amelynek középpontjában az ember és a közösség áll. Olyan értékváltásnak kellene bekövetkeznie, amelyben minden embert − képességeit l függetlenül − azonos méltóságúnak tekintünk. A fenntarthatóság, a civilizáció fennmaradása belátáson és erkölcsi cselekvésen áll vagy bukik. Ha békességünket, kiegyensúlyozottságunkat, együttérzésünket, felel sségvállalásunkat visszük át a környezetünkre, akkor személyes példánkkal is hatni tudunk. (Ez az el adás nem volt része TÁMOP pályázatunknak.) 57
Összegzés A sorozat másfél éve alatt 36 el adást tartottunk, közel 2000 érdekl d vett részt rendezvényeinken. El adássorozatunkat a TÁMOP „Tudásdepó-Expressz” – A Könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének er sítése az élethosszig tartó tanulás érdekében. 2010. július 1. – 2012. február 28. – ÖkoEsték részprogram támogatásának keretében indíthattuk el, amelynek a „Mi mit adhatunk a világnak?” mottót adtuk. Rendezvényeinken a fizikus, a tanár, a filozófus, a természetvéd , az ökológiai szakember, az építész, az orvos, a zenész, a könyvtáros-kutató, a természetgyógyász, a spirituális gondolkodó, a pedagógus, a politikus, a fels fokú-gombaszakért , a feltaláló kutató-mérnök, a régész mind-mind más szemszögb l közelítette meg ezt a témát, érzékennyé téve bennünket, információkat, ismereteket nyújtva a résztvev knek. Úgy véljük, hogy a természet-tudatos életmód, életvitel iránt egyre nagyobb az érdekl dés, ezért fordultunk ismét eredményesen kérelemmel a folytatás reményében, amit minden esetben el is nyertünk. Így már a negyedik évfolyamunkban járunk. A helyi sajtó és televízió rendszeresen beszámolt az el adásokról. Honlapunk képtárában meg riztük a legérdekesebb és legizgalmasabb pillanatokat, szakmai folyóiratunkban pedig cikkekkel illusztráltuk könyvtárunk ökoelkötelezettségét. Közel három és fél év el adásaiból válogatva, reményeink szerint olyan ízelít t adhatunk élményeinkb l, és az el adások során felbukkanó értékekb l, melyek a közeljöv ben, s t azon túl is sokunknak el nyére válhat. Az el adásokról megjelent írások6 1. Nász János: „Amit adhatunk az emberiségnek ...” : Ökoesték a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB, 2011. 10. sz. p. 3. 7 2. M[udri] A[nna]: Fizikus, aki kivonult a technika világából = 24 Óra, 2010. nov. 9. 260. sz. p. 1. 3. Mudri Anna: A n i oldal a Pilisben van : energetika: a technikai és a természeti világ harcol napjainkba = 24 Óra, 2010. nov. 24. 273. sz. p. 5. 4. B.G.: Sokféle el adás, zöld gondolat és ÖKO-témák a könyvtárban = 24 Óra, 2011. jan. 29. 24. sz. p. 4. 5. Feketsné Kisvarga Anita: IS-IS = KeMLIB, 2011. 2. sz. p. 3. 6. Fontos ismeretek az erdei gombákról: öko este: a szakember szerinti idehaza méltatlanul csekély a fogyasztás = 24 Óra, 2011. márc. 1. 50. sz. p. 4. 6 7
A bibliográfia számozása azonos az el adások sorszámával. A KeMLIB és Öko-Hírlevél számai honlapunkról – www.jamk.hu – elérhet .
58
7. Nász János: A gomba az valami más = KeMLIB, 2011. 2. sz. p. 9. 8. Bioépítészetr l a könyvtárban = 24 Óra, 2011. márc. 24. 69. sz. p. 4. 9. Feketsné Kisvarga Anita: Bioépítészet, ökoházak : Altdorfer Csaba a JAMKban = KeMLIB, 2013. 3. sz. p. 9–10. 10. Összhangban a természettel : el adás: környezetbarát építészet az egészséges lélekért = 24 Óra, 2011. márc. 29. 73. sz. p. 1. 11. Fizikus vendégeskedik Tatabányán = KEM Hírlap, 2011. ápr. 99. sz. 29. p. 16. 12. Feketsné Kisvarga Anita: A maja mátrix kódjainak feltörése és a visszatér világvége = KeMLIB, 2011. 7. sz. p. 8–9. 13. Humánökológiai sétára invitál a megyei könyvtár = 24 Óra, 2011. nov. 3. 257. sz. p. 16. 14. Id fizikus a világvégér l a megyei könyvtárban = 24 Óra, 2011. jún. 17. 140. sz. p. 16. 15. Feketsné Kisvarga Anita: Öko-esték a Megyei Könyvtárban = KeMLIB, 2011. 11. sz. p. 13. 16. Nász János: Hová t nt a tájban él ember = KeMLIB, 2011. 12. sz. p. 4. 17. Feketsné Kisvarga Anita. Autonómia!...Utópia?...Megújuló energiával a szegénység ellen = KeMLIB, 2011. 12. sz. p. 6. 18. Feketsné Kisvarga Anita: Az emberiség 13 titka = KeMLIB, 2012. 1. sz. p. 6– 7. 19. Feketsné Kisvarga Anita: Marosfalvi Imre Enrico volt a József Attila Megyei Könyvtár vendége = KeMLIB, 2012. 3. sz. p. 9. 20. Dr. Papp Lajos szívsebész lesz a vendég = 24 Óra, 2012. febr. 16. 40. sz. p. 14. 21. Világi Orsolya: Szívvel, lélekkel avagy Harmóniában a természettel s önmagunkkal = KeMLIB, 2012. 3. sz. p. 10. 22. Öko-este a megyei könyvtárban =24 Óra, 2012. márc.12. 61.sz. p. 2. 23. Nász János: Gondoskodó Magyarország – Gondoskodó Európa = KeMLIB, 2012. 4. sz. p. 5–6. 24. Feketsné Kisvarga Anita: A szeretetben nincs válság! – Gondolatok és lehet ségeink egy élhet és együttm köd világ reményében = KeMLIB, 2012. 4. sz. p. 6–7. 25. [Ludányi Ágnes]: Bencsik János volt az ÖKO-est el adója : szeretet és válság témája a megyei könyvtárban = Városunk Tatabánya, 2012. 2. sz. p. 6. 26. A[rtz] P[intér] A[nna]: Olvasd velünk és ÖKO-esték : tízezer dokumentum a könyvtár helyismereti gy jteményében = A Mi Tatabányánk, 2012. 4. sz. p. 11. 27. Az élet m vészete a megyei könyvtárban = 24 Óra, 2012. 95. sz. ápr. 23. p. 14. 28. Az életm vészek mi vagyunk : pillanat: Müller Péter válaszút elé állított a könyvtárban = 24 Óra, 2012. ápr. 24. 96. sz. p. 1. 29. Feketsné Kisvarga Anita: Müller Péter és az élet m vészete a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB, 2012. 5. sz. p. 7. 30. Folytatódnak az ÖKO-esték = 24 Óra, 2012. máj. 16. 114. sz. p. 5.
59
31. Világi Orsolya: Öko-est: Apokalipszis: már 2012?=KeMLIB, 2012. 6. sz. p. 6. 32. R[ibáry] Z[oltán]: Az Áltar-ér kerül a fókuszba a könyvtár újabb ÖKO-estjén = 24 Óra, 2012. jún. 7. 132. sz. p. 14. 33. Feketsné Kisvarga Anita: Történeti ökológiai utazás az Által-ér völgyében = KeMLIB, 2012. 7. sz. p. 6. 34. Nász János: Az ökohagym – Levente Péter el adása a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB, 2012. 10. sz. p. 8–9. 35. Feketsné Kisvarga Anita: Van vizünk és lesz vizünk? = KeMLIB, 2012. 11. sz. p. 15–16. 36. ÖKO este a könyvtárban = http://tatabanya.hu/fooldal/felso_menu/hirek/kozelet/okoeste_a_konyvtarban.h tml Letöltés ideje: 2014.04.22. 37. Mi történik most a Földdel és mi történhet az Emberiséggel? = 24 Óra, 2012. dec.18. 295. sz. p. 13. 38. W[ágner] ZS[anett]: Egy társadalom bukása a vég : Öko-esték : a megyei könyvtár vendége Molnár V. József = 24 Óra, 2013. febr. 18. 41. sz. p. 1. 39. Nász János: Öko-Esték a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban. 2013. március 25. hétf : A szél mindig fú? A szélenergia otthoni hasznosításának lehet ségei. Dr. Tatai-Szabó Miklós mérnök tanár, gépészmérnök el adásáról = KeMLIB, 2013. 3–4. sz. p. 13. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2013. május 40. A szélenergia otthoni hasznosítása. [Képhír] = 24 Óra, 2013. márc. 27. 73. sz. p. 3. 41. Nász János – Pálmai Éva: Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok! : galaktikus utazás a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB, 2013. 5–6. sz. p. 11–12. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2013. június 42. W[ágner] ZS[anett]: Galaktikus utazásra hívott a könyvtár : ökoesték : Moczik Csaba csillagász mesélt az univerzum csodáiról =24 Óra, 2013. ápr. 24. 95. sz. p. 3. 43. Nász János: Öko-est: Wolf László : Hagyományaink és örökségünk a mozgáskultúrában 2013. május 11. = KeMLIB, 2013. 5–6. sz. p. 13. 44. Feketsné Kisvarga Anita: A Vértes és a Gerecse természeti kincsei barlangász szemmel : Juhász Márton el adása a JAMK-ban = KeMLIB, 2013. 5–6. sz. p. 15–17. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2013, július 45. W[ágner] ZS[anett]: A Vértes és Gerecse kincsei : Öko-esték : barlangtani referens járt a könyvtárban = 24 Óra, 2013. máj. 29. 123. sz. p. 2. 46. Ismét Öko-esték a könyvtárban = 24 Óra, 2013. jún. 15. 163. sz. p. 3. 47. Érdekes el adással zárt a könyvtár = 24 Óra, 2013. jún. 19. 141. sz. p. 3.
60
48. „Él sköd k a természetben és a társadalomban - Dr. Tóth Ferenc agrármérnök el adása = http://www.youtube.com/watch?v=4OXolGlNkPY Letöltés ideje: 2014.04.22. 49. Nász János: Dr. Tóth Ferenc: Kártev k a természetben és a társadalomban Öko-Esték sorozatunk júniusi el adásáról. = KeMLIB, 2013. 5–6. sz. p. 19. ; Ld. még. Öko-Hírlevél, 2013, augusztus 50. Feketsné Kisvarga Anita:Tanpai Rinpocse tibeti mester el adása és t zszertartás Tatabányán = 24 Óra, 2013. júl.19. 167.sz. p. 4. 51. Feketsné Kisvarga Anita:Tanpai Rinpocse tibeti mester a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB, 2013. 7–8. sz. p. 8–10. ; Ld. még. Öko-Hírlevél, 2013, augusztus 52. Folytatódnak az ÖKO-esték a könyvtárban. [Hír] = 24 Óra, 2013. szept. 20. 265. sz. p. 3. 53. Nász János: Öko-est dr. Kercsmár Zsolttal a Vértes és Gerecse sajátosságairól = KeMLIB, 2013. 9. sz. p. 6–7. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2013. november 54. Nász János: Háztartászöldítés örömmel = Öko-Hírlevél, 2013. december 55. Folytatódnak az ÖKO-esték a könyvtárban [Hír] = 24 Óra, 2013. nov. 14. 265. sz. p. 2. 56. A fenntarthatóság és a sport kapcsolata. [Hír] = 24 Óra, 2013. 11. 18. 268. sz. p. 2. 57. A fenntarthatóság és a sport kapcsolata = http://www.youtube.com/watch?v=uctSGoETGDc Letöltés ideje: 2014.04.22. 58. Nász János:”Fenntarthatóség és sport”, avagy környezettudatos sportmarketingé a jöv = KeMLIB, 2013. 11. sz. p. 8–9. ; Ld. még. Öko-hírlevél, 2014. január 59. ÖKO-esték a József Attila könyvtárban = 24 Óra, 2013. 11. 25. 274. sz. p. 2. 60. Nász János: Felel sségvállalás a környezetünkért, felel sségünk a természeti világunkért.= KeMLIB, 2013. 11. sz. p. 7–8. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2014. január 61. Az ember csak a földb l tud élni (2013.12.15.) = http://tatabanya.hu/fooldal/felso_menu/hirek/kozelet/az_ember_csak_afoldbo l_tudelni.html Letöltés ideje: 2014.04.23. 62. Bencsik János el adása a könyvtárban = https://www.youtube.com/watch?v=q06AAJ6TaaM Letöltés ideje: 2014.04.23. 63. Nász János: „A tulajdonos az Isten, mi csak béreljük a földet” = KeMLIB, 2013. 12. sz. p. 5–6. ; Ld. még: Öko-Hírlevél, 2014. február
61
TÖRÖK CSABA
TextLib összevonás – ahogy én láttam
Már az elején szükséges megjegyeznem, hogy az általunk használt terminológia – adatbázis összetöltés vagy egyesítés – helytelen, hiszen esetünkben két független, m ködésében eltér , a TextLib integrált könyvtári rendszerben leképzett könyvtári hálózat összevonásáról van szó. A megyeszékhelyeken 2013 el tt jellemz en két könyvtári hálózat m ködött párhuzamosan: a megyei könyvtári, és a városi könyvtári hálózat. Bár funkcióik és hatókörük jellemz en eltért, de m ködésükben jelent s átfedések is tapasztalhatók voltak. A párhuzamos m ködés adta racionalizálási lehet ségeket több önkormányzat is próbálta kihasználni, több helyen voltak erre próbálkozások, el készületek. E helyzet megoldására is született az a kormányzati döntés, amely a megyeszékhelyeken m köd megyei intézményeket a városi önkormányzatok kezelésébe adta. A tulajdonosváltás egyértelm vé tette az összefogás szükségességét: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 242/2012. (XI. 29.) sz. határozata alapján 2013. január 1-jét l a József Attila Megyei Könyvtár és a Tatabányai Városi Könyvtár Tatabánya Megyei Jogú Város fenntartásában, egy intézményként, József Attila Megyei és Városi Könyvtár néven m ködik tovább. Nem kétséges, hogy egységes könyvtári hálózatot csak egységes integrált könyvtári rendszerben lehet ésszer en m ködtetni. Az IKR (integrált könyvtári rendszer)-ek összevonásához az alábbi prioritásokat jelöltük meg: 1. Az összevonást követ en az integrált könyvtári rendszernek a teljes könyvtári hálózat m ködését le kell fednie, beleértve a kistérségi ellátó rendszert is. 2. Nem lehet adatvesztés. 3. Az összetöltés csak állományrevíziót követ en, lezárt törlési jegyzékekkel végezhet el. 4. Az olvasók jogai, lehet ségei nem sérülhetnek, csökkenhetnek. 5. Az összetöltésnek a külvilág számára észrevétlenül, üzemszünetben (hétvégén, szombati zárás után) kell megtörténnie. 6. Végs határid 2013. december 31. Munkánkat egymástól jól elkülöníthet folyamatok mentén végeztük, melyek részben különállók, részben egymásra épül k voltak: I. El készítés. II. Az összevont intézményhálózat valós m ködésének egységesítése. 62
III. Pénzügyi és a további m ködés feltételeit meghatározó tárgyalások. IV. Az összetöltés preferenciáinak meghatározása. V. Bibliográfiai adatok ellen rzése, javítása. VI. Olvasószolgálati adatok szinkronizálása, egységesítése. VII. A közös m ködés szimulációja. VIII. Informatikai el készítés, végül maga az egyesítés. A továbbiakban ezen folyamatok mentén mutatom be munkánkat. I. El készítés Mivel az intézmények összevonására és racionalizálására utaló kormányzati szándékról már 2012 áprilisától tudni lehetett, id ben megkezdhettem a felkészülést a várható folyamatokra. Az összevonás sajátossága volt többek között az, hogy egy fiókrendszert m ködtet IKR-t egy kistérségi hálózatot m ködtet IKR-el kellett összevonni. A JAMK (József Attila Megyei Könyvtár) révén a kistérségi m ködésben és – mivel én helyeztem üzembe – a kisbéri fiókokat használó IKR révén a fiókkönyvtári hálózat m ködésében is volt már tapasztalatom. Els lépésként 2012 májusában kértem a TextLibet fejleszt Infoker Kisszövetkezett l egy mindkét modult tartalmazó „próba” TextLibet, amely lehet séget adott a felmerül kérdéseim gyakorlati kipróbálására. A Tatabányai Városi Könyvtártól 2012 szeptemberében másolatot kaptam adatbázisukról, így akkortól azt is tudtam tanulmányozni. Az adatbázisok összetöltését csak jó állapotú adatbázisokkal célszer elvégezni, ezért annak el feltétele az állományrevízió is. Az intézmények összevonását követ en els lépésként a volt Tatabányai Városi Könyvtárban (VK) kellett állományrevíziót végezni. A JAMK állományrevíziója az elmúlt években zajlott, azt nem kellett megismételni. A VK állományrevíziójának késlekedése sajnos majd fél évvel hátráltatta az érdemi munka megkezdését, az els próbaáttöltések csak ezután készülhettek el. II. Az összevont intézményhálózat valós m ködésének egységesítése Az összevonást követ en módosítani kellett a könyvtárhasználati szabályzatunkat. A legfontosabb módosítás az volt, hogy az eddig bármely könyvtárba beiratkozott olvasó az összevonást követ en a teljes fiókhálózatot használhatja. Az újonnan beiratkozó és a beiratkozásukat meghosszabbító olvasóink automatikusan JAMK-os olvasójegyet kaptak, amelyet mindkét különálló könyvtári rendszerben regisztráltunk. Az olvasók korrekt kezeléséhez a JAMK olvasószolgálati pultnál beállítottam egy számítógépet a volt VK adatbázisával, és a fiókkönyvtáros kollégák részére készítettem egy WEB-es felületet, amely a JAMK 63
TextLibjével kommunikált, így ezen keresztül a JAMK olvasóinak adatait, kölcsönzéseit lekérdezhették. Az els lépés az olvasói kategóriák egységesítése volt mindkét rendszerben. Fontos, hogy az azonos elnevezések azonos jogokat, feltételeket (beiratkozási díj, érvényesség; felszólítások intervalluma, száma; kölcsönözhet példányok stb.) biztosítsanak minkét rendszerben. A fiókkönyvtárakban a beiratkozást az eddigi gyakorlatnál szigorúbb, a JAMK gyakorlatával megegyez adatkéréshez kötöttük. Az olvasók kezelésével kapcsolatos tevékenységeket, mint a nyilvántartás, értesítések, felszólítások küldése, statisztikák stb. a továbbiakban a központi könyvtárban végezzük. Bár nem tartozik teljesen az adatbázis-egyesítés témaköréhez, de a pénzügyi rendszert is szükséges volt egységesíteni, ezért a nyugta- és számlaadásra egységes, hálózatban üzemeltethet számlázó programot vezettünk be. III. Pénzügyi és a további m ködés feltételeit meghatározó tárgyalások Az IKR-ben programszinten felmerül problémák, esetleges programhibák javítására, és a funkciób vüléssel járó verziófrissítések használatának jogáért könyvtárunk szoftverfejlesztési szerz désben áll a Textlibet fejleszt Infoker Kisszövetkezettel, részére szoftverkövetési díjat fizet. A TextLibek egyesítésével el állt egy pénzügyileg kell en bonyolult állapot: Adott volt két különböz funkciókkal bíró TextLib, egy fiókrendszerrel, egy kistérséggel. A JAMK rendszere nagyszámú extra (fizet s) szolgáltatást tartalmazott, míg a VK rendszereib l ezek hiányoztak. Így hiába csökken az összevont felhasználószám, a funkciób vítés miatt az összevont rendszer ára összességében több, ezért a különbözetet meg kellett fizetnünk. A továbbiakban fizetend szoftverkövetési díj mértéke is megállapodás kérdése volt. Az Infokerrel egyeztetéseket folytattam mindezekr l, aminek a végén kapott árajánlatot továbbítottam a vezet ség számára. Fontos volt tisztázni továbbá, hogy az Infoker az összetöltés során végzett munkájáért milyen ellentételezést kér. IV. Az összetöltés preferenciáinak meghatározása Az Infokerrel folytatott e-mail és telefonbeszélgetések eredményeképp 2013 nyarára összeállt egy konkrét lista, melyet köröztethettem munkatársaim között, hogy a kérdéseket közösen válaszoljuk meg. Sok kérdés újabbakat szült, máskor a részletekben merültünk el, de a végén sikerült egységes álláspontot kialakítanunk. A legfontosabb: az összetöltés alapjául a JAMK adatbázisa szolgál, ezt b víti, egészíti ki a VK adatbázisa. Ezt nemcsak az adatbázis numerikus mérete, hanem a min sége is indokolta. Általánosságban kijelenthet , hogy a JAMK bibliográfi64
ai rekordjai részletesebben (ahol szükséges analitikusan) leírtak, ETO-val és tárgyszavakkal teljesebben feltártak, továbbá a JAMK segédállomány-rendszere részletesebb, összetettebb. Ez a különbség a könyvtárak eredeti funkciójából adódott, míg a VK klasszikus értelemben vett kölcsönz könyvtár volt, addig a JAMK-ban tudományos munka is folyt. Csak említés szintjén, a teljesség igénye nélkül néhány kérdés: - Lehetnek azonos leltárszámok a két könyvtárban, mi legyen ezekkel? - Állományok, dokumentum osztályok egységesítése. - Átjöjjenek-e azok az ETO-k (feloldással együtt), amelyek az itteni leírásoknál nincsenek? - Törlési jegyzék és az egyéb azonosítók milyen formátumúak legyenek? - Dolgozók egységesítése. - Összevonandó rekordok esetén az egyik beviv elveszik. - Tárgyszó-egyesítés hogy legyen? - Partnerkönyvtárak egységesítése. V. Bibliográfiai és példány adatok ellen rzése, javítása Ez jellemz en kétféle m veletet takart (feltételezve, hogy az adatbázis fizikailag hibátlan): az adatok konzisztenciájának és duplázódásának javítását. A segédállományokban a duplázódás megjelenése általában rosszul konfigurált adatbetöltésnek, vagy emberi figyelmetlenségnek az eredménye. Ilyen esetekben a két (vagy több) azonosnak vélt rekord közül egyértelm en kijelenthet , melyik a valódi. A rossz rekordra való hivatkozásokat a jó rekordra lehet irányítani, és a rossz rekordot végül törölni. Az Infoker kifejlesztett egy modult, ami a duplázódott rekordok közül a jó rekord kiválasztására szolgált. A modul segítségével keletkezett lista alapján a duplázódásokat automatikusan, segédprogrammal lehetett megszüntetni. Az adatok hibái más jelleg ek is lehetnek: el fordulhat hiányosan kitöltött rekord, pl. példány dokumentuma vagy raktár, esetleg leltári szám nélkül; többkötetes m kötete közös adatok nélkül; de lehet pl. személynél egységesített név és névváltozat egyszerre kitöltve és még hosszan sorolhatóak a hibalehet ségek. Szerencsére ezek a hibák megfelel segédprogramokkal fellelhet k, majd javíthatók. VI. Olvasószolgálati adatok szinkronizálása, egységesítése Mint a II. pontnál már említettem, az olvasói kategóriák egységesítése megtörtént, azt a különálló TextLibekben beállítottuk, így ezek a rekordok és paraméterek az összetöltés során nem jelentenek problémát. Kiderült, hogy az olvasók egységesítése okozta az áttöltési folyamatban a legtöbb munkát. Ennek az oka az, hogy nehezen dönthet el két hasonló paraméter 65
(szándékosan nem nev -t írtam) olvasóról, hogy azonosak-e. A VK-ban, eltér en a JAMK-os gyakorlattól, „lazábban” és kevésbé következetesen jártak el adatfelvételkor. El fordulhatott, hogy a két keresztnev olvasók sok esetben csak az általuk használt keresztnévvel szerepeltek, ill. a beiratkozás hosszabbításakor az adategyeztetés elmaradt, így rejtve maradhatott az igazolványszám vagy a lakcímváltozás. Meghatározható volt olyan feltételrendszer, amelynek fennállása esetén egyértelm en és automatikusan eldönthet az, hogy a két adatbázisban szerepl személy azonos-e. A kétséges esetekr l az Infoker listákat készített, amelyet az erre a célra fejlesztett TextLib modullal kezelhettünk, ily módon olyan paraméterállomány keletkezett, amely az összetöltés során vezérelte az olvasók összeolvadását. Az összetöltés során fontos volt, hogy az olvasók személyes adataikon, beiratkozásaikon és aktuális kölcsönzéseiken túl egyéb paramétereik, tranzakciók, kölcsönzések, tartozások, el életek stb. is megmaradjanak. VII. A közös m ködés szimulációja Miután az els próbaösszetöltés elkészült, a nyilvántartó és feldolgozó csoport munkatársai feladatkörüknek megfelel munkafázisokat végeztek, hogy el re kiderülhessenek a majdani közös használat során felmerül problémák. Végeztünk állományba vételt, állománycsökkentést, olvasószolgálati munkákat, fiókközi kölcsönzést. A felmerül kérdéseket sikerült a fejleszt vel tisztázni, a hibákat javítani. Hibaként jelentkezett többek között az összevont olvasóknál a meglév tartozások duplázódása, állományba vételkor az aktuális raktár nem volt választható, vagy a „másik ehhez hasonló” funkció hiánya. A közös m ködés szimulálásának kiemelked haszna volt az is, hogy az összetöltést követ en munkatársaink magabiztosabban kezdték meg a munkát az egységes adatbázissal. VIII. Informatikai el készítés, végül maga az egyesítés Fontos volt a két adatbázis verziójának szinkronban tartása (a JAMK-ban linux, míg a volt városi könyvtárban windows alatt futott a TextLib). Az adatbázisokon a megszokottnál gyakrabban végeztem fizikai hibakeresést és javítást. A próbaként összetöltött adatbázisok használatát laptopokon biztosítottam munkatársaim számára. A két IKR egyesítését hétvégére id zítettük. Az adatbázisokról biztonsági másolatot készítettem, végeztem egy utolsó adatbázis karbantartást, indexelést, és a tömörített adatbázisokat elküldtem az Infoker számára, ahol az el re konfigurált környezetben lezajlott a végleges egyesítés. A „postafordultával” visszakapott egységesített adatbázis m ködését ellen riznem kellett. 66
Az addig m köd két különálló TextLibet áttetelepítettem a próbaszerverünkre és az olvasószolgálati pultnál egy-egy laptopon elérhet vé tettem, hogy olvasói panasz esetén elérhet legyen az eredeti állapot. Tanulságok Öröm volt tapasztalni a munkatársaim felkészültségét, lelkes hozzáállását. A teljes folyamatot kiváló munkakapcsolat jellemezte. Az összetöltés folyamatában (bár voltak kisebb megtorpanások a szabadságolások és a nagyrendezvények idején), a könyvtár minden munkatársára számíthattam, de a munka oroszlánrészét a nyilvántartó és feldolgozó csoport végezte. Közülük név szerint szeretném kiemelni: Kantó Erika – a nyilvántartó és feldolgozó csoport vezet jeként a könyvtári munkafolyamatok és paraméterek egységesítését végezte. Mészáros Judit – koordinálta a munkálatokat, tartotta a kapcsolatot az Infokerrel, az olvasók egységesítését végezte és segített a segédállományok rendbetételében. Frecska Orsolya – a segédállományokat és az osztályozásokat rendezte, javította, segített a hibás példányok javításában. Kissné Anda Klára – az állománybevétel szempontjából vizsgálta az összevont adatbázist. Pap Zsuzsanna – a fiókközi kölcsönzést vizsgálta. Az IKR-ek egyesítésével a folyamat nem záródott le, bukkannak fel olyan apróbb hibák, amelyek megoldásra várnak, a katalógusunkat és az Androidkliensünket fel kell készíteni a fiókok (és a KSZR) kezelésére. Szeretnénk egy olyan fejlesztést, amely a TextLibben is megvalósítja azt a gyakorlatunkat, hogy olvasóink bármelyik fiókból kölcsönzött könyvet bármely más fiókba visszavihetik. Ismét bebizonyosodott, hogy a TextLib egy rugalmas, jól használható Integrált Könyvtári Rendszer. Az Infoker munkatársaival továbbra is m ködött az eddig is tapasztalt jó munkakapcsolat, kérdéseinkre, problémafelvetéseinkre gyakorlatilag azonnal reagáltak. A munkálatok el rehaladását nagyban el segítette a személyes konzultáció Thék Györggyel, míg az informatikai problémák gyakorlati megoldásában Gräff Zoltánra számíthattunk. Számomra az elvégzett munkánk min ségének a legf bb bizonyítéka az, hogy olvasóink mindebb l szinte semmit sem vettek észre.
67
ER SNÉ SULLER ILDIKÓ
Gyermekkönyvtári rendezvények, táborok tapasztalatai 2012–2014 Pályázati összefoglaló
2012 tavaszán, még épphogy befejez dtek a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009–0014-es kódszámú, „A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének er sítése az élethosszig tartó tanulás érdekében” cím pályázat programjai, amikor hírét vettük két újabb európai uniós projekt kiírásának. A sikerrel zárult el z példáján okulva, valamint a fenntartóváltás kapcsán kialakult „jöv képünk” reális esélyeib l kiindulva vezet ink döntöttek: Pályázni kell! (Természetesen mindkett n induljunk, hiszen így több esélyünk van arra, hogy nyertes pályázatot tudhatunk magunkénak.) Így kezd dött tehát a tervezés id szaka, ami túl azon, hogy roppant örömteli volt számunkra, rengeteg odafigyelést, utánajárást igényl feladat volt. Az el készületek heteket vettek igénybe. A megfelel szakemberek és a potenciális együttm köd intézmények megkeresése, majd a programok összeállítása után végül a következ címmel kerültek „postára” az informatikai-, a tájékoztató-, és a gyermekkönyvtári csoport elképzelései: Megyei Könyvtár az ért olvasásért – TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0053 („Tudásdepó Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének er sítése az élethosszig tartó tanulás érdekében). A Megyei Könyvtár és az oktatási-, nevelési intézmények összefogása a tudásb vítés érdekében – TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0195 (Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában). Túlzottan nem is lep dtünk meg, hiszen mindannyian a lehet legtöbbet hoztuk ki magunkból: megnyertük mindkett t! Tekintve a csoportunkat érint programok nagy számát, belevetettük magunkat a munkába. Megyei Könyvtár az ért olvasásért – TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0053 Pályázati id tartam: 2012. szeptember 1. – 2013. december 31. A projekt komponensei közül a szövegértés-fejlesztési képzésekhez kapcsolódó szükségletfelmérés – a továbbiakban sz rés –, illetve a szövegértés-fejlesztésre irányuló képzések lebonyolítása volt a gyermekkönyvtári csoport feladata. Miután célcsoportnak a közoktatásban résztvev ket tekinti a pályázat, programjaink alakításában fontos szempont volt, hogy az óvodások, az általános iskolások, és a
68
a középiskolások egyaránt érintve legyenek, különös tekintettel az S.N.I.-s1 gyerekekre, fiatalokra. A fejlesztéseket nem csak hagyományos módon képzeltük el, szerettük volna alternatívaként a drámapedagógia nyújtotta lehet ségeket is kihasználni. Ennek megfelel en három programot indítottunk. Böngésszünk együtt! címmel állítottuk össze beszédértés-fejlesztési „képzésünket” óvodás korúak részére, két nagyszer pedagógus szakmai anyagára támaszkodva. El adóink, F. Mikonya Hajnalka logopédus, gyógypedagógus és H. Csapucha Klára óvodapedagógus, fejleszt pedagógus Rotraut Susanne Berner Böngész -sorozatára írta meg gyakorlati útmutatóit, mintegy új, fejleszt módszert is kifejlesztve ezzel. A könyv a Böngésszünk együtt! címet viseli, innen kapta nevét a programunk. A fejlesztésbe azon ötödik életévüket betöltött óvodásokat kívántuk bevonni, akik 2013 szeptemberét l kezdték az els osztályt. Pedagógusaink abból indultak ki, hogy az óvodások nagy részét valamilyen oknál fogva nem vizsgálják, tehát iskolába érkezés el tt ki sem derülhet az esetleges lemaradás ténye. Ennek felmérésére megszerveztük a „sz rést” a város peremkerületeinek öt óvodájában. F. Mikonya Hajnalka dr. Gósy Mária ún. G-O-H beszéd-hallássz r eljárását felhasználva 164 gyermeket vizsgált meg, majd kiválasztotta azt a 80-at, akik fejlesztésre szorultak. A program megvalósulása kapcsán tíz csoporttal számoltunk, a pályázati feltételeknek megfelel en nyolc-nyolc f vel. A foglalkozások során az anyanyelvi tartalmat Hajni nénivel dolgozták fel a gyerekek, ami kiegészült a Klári néni vezette vizuális foglalkozással. Olvasó leszek! címet viselte szövegértés-fejlesztésre irányuló képzésünk, melyet Adorjánné Almási Katalin fejleszt pedagógus vezetésével indítottunk útjára. Tény, hogy a szövegértési hiányosság nagyon gyakori a különféle korcsoportok mindegyikében, ezért arra gondoltuk, hogy egy–két nyolc f s csoport beindítása csak csepp a tengerben. Minél több csoportra pályázunk, annál több fejlesztésre szoruló diákot zárkóztathatunk fel. Ennek megfelel en 11, egyenként nyolc f s csoport képzésére kértünk, és nyertünk támogatást. Egy-egy csoport egy-egy oktatási intézmény nyolc–nyolc tanulója, csoportonként azonos korosztályból: 3.–4. osztályos korosztály - hét csoport, 5.–6. osztályos korosztály - egy csoport, 9.–10. osztályos korosztály - két csoport, és a Szent József Napközi Otthon sérült fiataljai - egy csoport. Az egyes csoportok összeállításánál kértük, hogy B.T.M.-es2, illetve S.N.I.-s tanulókat, fiatalokat delegáljanak az iskolák, a korcsoportot az adott intézmények határozták meg, érintettségük mértékének megfelel en.
1 2
Sajátos nevelési igény Beilleszkedési, tanulás és magatartászavaros.
69
A Játsszunk együtt! Drámapedagógiai órák a könyvtárban elnevezés drámapedagógiai foglalkozássorozatunk négy csoporttal indult, a szövegértés-fejlesztés alternatívájaként. Kovács Éva Zsuzsanna múzeum-, és drámapedagógust sikerült megnyertük a feladatnak. El adónk a Döbrentei Ildikó tollából született Égb l pottyant mesék-re alapozta „tananyagát”. Mindhárom program kapcsán kötelez elem volt a bemeneti-, és kimeneti mérés, amelynek igazolnia kellett az el rehaladást; visszafejl dés, stagnálás a pályázati kiírás alapján nem volt elfogadható. A siker biztosítékául az a tény szolgált, hogy elhivatott, megbízható, szakterületükön kiváló hírnévnek örvend pedagógusok álltak az ügyünk mellé, akik már a pályázatírás szakaszában is nagy szakmai segítséget nyújtottak kollégáinknak. Programjaink befejeztével, a nyár folyamán táborokkal tettük teljessé képzéseinket. Az óvodások „Böngész ” táborban, az iskolások drámatáborban, illetve három turnus szövegértés táborban élvezhettek egy-egy tartalmas hetet. Szövegértés-táborainkat (három turnus) a Boglártanyai Erdei Iskolában bonyolítottuk oly módon, hogy az erdei iskolai programtervbe illesztettük szövegértésfejlesztési foglalkozásainkat. A két téma avatott szakért i Aczél Gergely, illetve Adorjánné Almási Katalin voltak. A tábor résztvev inek körét azok a tanulók, fiatalok alkották, akik év közben a 15 foglalkozásból álló képzésre is jártak. Így táborosaink között egyaránt volt roma, kisiskolás, sérült fiatal/feln tt, és egészséges kisiskolás. Böngész táborunkban azok az óvodások vettek részt, szám szerint húszan, akik a tanév folyamán tagjai voltak beszédfejleszt -tréningünk csoportjainak. A szeptemberben iskolába induló apróságoknak élményekben, tevékenységekben gazdag napokat szerzett F. Mikonya Hajnalka, H. Csapucha Klára, és Belecz Katalin. Az öko-tudatos életmóddal ismerkedett drámatáborunk húsz tanulója Kovács Éva, és Gombik Gabriella kezei alatt. S ha már „zöldek”, és „nyitottak” vagyunk – könyvtárunk „Öko-terasza” nagyszer helyszínéül szolgált a kreatív tevékenységeknek.
70
A TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0053-as projekt mutatói Képzési id / Turnusok
Résztvev intézmények
GOH sz rés3
2012.09.11 – 2012.09.26.
13
Olvasó leszek!
2012.09.19 – 2013.05.17.
165
1 265
Böngésszünk együtt! Játsszunk együtt!
2012.10.02 – 2013.06.13. 2012.11.08 – 2013.04.15.
150
1 200
40
320
Szövegértés táborok
2013.06.17 – 2013.06.21. 2013.07.15 – 2013.07.19. 2013.08.05 – 2013.08.09.
Mésztelepi Óvoda, Rét Utcai Óvoda, Lila Óvoda, Micimackó Óvoda, Logopédiai Óvoda Móra Ferenc-, Füzes utcai-, Árpádházi Szt. Margit-, József Attila-, Óvárosi-, Herman Ottó, Sárberki Ált. Isk., Éltes Mátyás EGYMI, Ált. Isk., Fellner Jakab Szakköz. és Szakisk., Mikes Kelemen Feln tt- és Ifjúsági Gimnázium, Szakköz. és Szak-isk., Szent József Napközi Otthon Mésztelepi, Rét utcai, Lila, Micimackó, Logopédiai Óvoda Móra Ferenc-, Árpádházi Szt. Margit-, Herman Ottó-, Sárberki Ált. Isk. A képzésben résztvev k
Résztvev k száma (f ) 164
3
75
Böngész tábor Drámatábor
2013.06.24 – 2013.06.28. 2013.07.08 – 2013.07.12.
A képzésben résztvev k
1
20
A képzésben résztvev k
1
20
Program neve
Alkalmak száma
A megyei könyvtár és az oktatási-, nevelési intézmények összefogása a tudásb vítés érdekében – TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0195 Pályázati id tartam: 2012. október 1. – 2014. február 28. A pályázati kiírás kritériumait figyelembe véve könyvtárunk két vetélked vel, két havi szakkörrel, egy heti szakkörrel, négy témahéttel és öt témanappal jelentkezett. (A következ hasábokon a gyerekkönyvtárat érint tíz programot tekintjük át). Vetélked k
3
Fonetikai alapú beszédhallást vizsgáló eljárás.
71
Mese, mese, mátka. Célcsoportja 1.–2. osztály. Az egy iskolaévet magában foglaló programsorozat öt fordulóból állt. Ennek kapcsán öt népmesét választunk ki, majd dolgozunk fel kérd ívek formájában. A programban kilenc általános iskola tanulói vettek részt, fordulónként 130–135 f vel. Az eredményhirdetésre 2013. június 3-án került sor, vendégel adónk Anga Mária meseíró volt. Olvasd velünk…! Célcsoportja 3.–4. osztály. A program szintén egy iskolaévet foglalt magában, amelynek során tíz regényt olvastak el a pályázók, majd válaszoltak a feladatlapok kérdéseire. A programban 12 általános iskola tanulói vettek részt, 98 f vel. Az eredményhirdetésre 2013. június 3-án került sor, vendégel adónk Bosnyák Viktória ifjúsági író volt. Az els 25–25 legjobb gyermekolvasó részt vehetett Mendegél cím jutalomtáborainkon, a további nyertesek értékes könyvjutalomban részesültek. Heti szakkör Angol kisokos cím tehetséggondozó szakkörünk célja az volt, hogy a beszédközpontú nyelvórák segítségével megkönnyítse a diákok nyelvvizsgára való felkészülését. Célcsoportja: azok a hátrányos helyzet középiskolások, akik jó eredményeket értek el angol nyelvb l, ám a különórákat nem engedhetik meg maguknak a szüleik. A 36 órás képzés heti egy alkalommal, 90 percben, két csoporttal valósult meg. Együttm köd partnerünk Vankóné Parajdi Krisztina, nyelvtanár volt. Témahetek Együtt a múlt nyomában – honismeretei tábor. Célcsoportja: fels tagozatos általános iskolások. A közeli Dunaalmáson, a Dunaalmási Lovardában, családias hangulatban, „testközelben” ismerkedhettek a kedvezményezett Széchenyi István Általános Iskola tanulói a különböz történelmi korokkal, a mai világtól erkölcseiben, felfogásában teljesen eltér kultúrákba csöppenve. Mendegél – jutalomtábor. Célcsoport: a „Mese, mese, mátka” és az „Olvasd velünk…!” cím olvasópályázat 25–25 legjobb pályázója. Helyszínéül a Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeuma szolgált, a tábori alapprogramot múzeumpedagógiai foglalkozások, kirándulások és kézm ves foglalkozások alkották. Kovács Éva Zsuzsanna múzeumpedagógus célja volt, hogy a résztvev ket megismertesse városuk történetével, a múzeum intézményével, a környez múzeumok anyagaival. Mi micsoda: barangolás a gyermekkönyvtár állományában. Napközis táborunk ideje alatt a zsengébb korosztályt leginkább érdekl témákból merített el adássorozattal „kínáltuk meg” alsósainkat az olvasási kedv növelése érdekében, az ismeretterjeszt irodalom területén. A csillagászat világában dr. Zombori Ottó, a geológiában dr Kercsmár Zsolt és Lantos Zoltán, az él világban Aczél Gergely kalauzolta, 72
a régi korok életmódjába Juhász István vezette be résztvev inket, a fizika rejtelmes világa pedig a Csodák Palotája kapuin keresztül tárult fel el ttük. A délutáni id töltések sorába egy-egy kreatív foglalkozást iktattunk be, köt dve az aznapi témához. Varázslatos Magyarország – vándortábor. Kis hazánk értékeire hívta fel a figyelmet „kirándulósra” tervezett nyári táborunk, az általános iskolák fels tagozatosai számára. Úti céljaink között régiónk egy-egy nevezetessége szerepelt. Igyekeztünk a programot úgy összeállítani, hogy m emlékek látogatástól kezdve a történelmi témán át a természetismereti túrákig sokféle élménnyel gazdagodjanak táborozóink. (A teljesség igénye nélkül: Kisbér – Mini Magyarország, Ászár – Mini Skanzen, Komárom – Monostor er d, Csákvár – Esterházy-kastély, Fazekas Emlékház, Majk – Kamalduli Remeteség, Cuha-völgye, Kisl d – Sobri Jóska Kalandpark.) Programjainkon küls segítséget is igénybe vettünk. Kisbéren és Ászáron Morvai Józsefné, a kisbéri városi könyvtár nyugalmazott könyvtárosa, Csákváron Mészárosné Ágoston Ildikó, a Floriana Könyvtár vezet je, a Cuhavölgyében dr. Kercsmár Zsolt geológus vezetett bennünket. Témanapok Ráhangoló I. – Csalamádé – ismerkedés a hangszerekkel. A sorozat célja a szimfonikus zenekarban használt hangszerek megismertetése, illetve a klasszikus zenei élmények befogadására való képesség megalapozása. Az el adók négy alkalommal, négy hangszercsoportot, azok megszólaltatásának módját, jellegzetességeit mutatták be játékos, interaktív módon, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelel formában. A koncert végén adott volt a lehet ség a gyermekek számára közelr l is megfigyelni, megnézni az instrumentumokat, ki is próbálhatták azokat, kérdezhettek a m vészekt l. A koncert után Horváthné Csapucha Klára, fejleszt pedagógus, vizuális szakért irányításával a m sor alatt látottakat, hallottakat a résztvev gyerekek egy adott technikával papírra is vethették. Így feldolgozva, továbbgondolva az el adás alatt szerzett élményeket, a program még komplexebbé vált. A zenei élményeket a Tatabánya Szimfonikus Zenekar biztosította, a m sorokat Ocskai Gabriella vezette. Ráhangoló II. – Mesél hangszerek. A sorozat célja – hasonlóan a Ráhangoló I. programjához – a klasszikus zenei élmények befogadására való képesség megalapozása volt. Ezen interaktív, játékos m sorok alkalmával azonban már a kisiskolás korosztályra építettek, a hallgatóság a népszer gyermekdarabok mellett bepillantást nyerhetett a különböz zenei korszakokba. Repertoárjuk: részletek Saint-Saëns: Az állatok farsangja cím zoológiai fantáziájából és más vidám m vek négylábú-, tollas- és szárnyas barátairól, Mozart Téli muzsikájából, Prokofjev Péter és a farkasából, illetve a reneszánsz korok táncaiból. A koncert végén természetesen adott volt a lehet ség a hangszerek megérintésére, a m vé-
73
szekkel való beszélgetésre. A zenei élményeket ebben az esetben is a Tatabánya Szimfonikus Zenekar biztosította, a m sorokat Ocskai Gabriella vezette. Muzsika lakik abban. Bussy Gábor el adóm vész a nem „klasszikus” hangszerek bemutatásával, játékos formában terelgette kisiskolás, óvodás, és sajátos nevelési igény vendégeit a zene birodalmába. A gyermekek a Hangszersimogató, és a Muzsika lakik abban cím el adások folyamán testközelbe kerültek a zene, mint fogalom kézzelfogható alapjaival. A témanapot egy, a gyerekkönyvtárban rendezett Zenelesen cím könyvtári foglalkozás zárta. Komoly segítséget jelentett, és nagymértékben növelte programjaink színvonalát, sikerességét, hogy eszközbeszerzésre is lehet ségünk volt. Nagy mennyiségben, széles választékban vásároltunk papírt, írószert, hobbi anyagokat. Oktatási segédlet címén számos, a témába vágó szakirodalommal gazdagodott állományunk, amelyet a képzések befejeztével kölcsönözhet vé tettünk. Mindkét projekt kapcsán fejleszt -játékokat is vásároltunk, ezáltal szert tettünk egy kb. ötven darabot számláló játékállományra is, ami a tréningek és táborok múltával is olvasóink rendelkezésére állnak. A hozzánk rendszeresen járó osztályok számára id nként beiktatunk egy-egy játékórát; rendezvények alkalmával nagyobb számban biztosítjuk vendégeinknek feln tt segítséggel és felügyelettel; ezen túlmen en minden nyitvatartási napon hozzáférhet néhány darab. A gyerekek és szül k már ismerik, szeretik, gyakran kérik is azokat. A pályázati futamid elteltével is maradt felhasználható készletünk, amit – ezzel-azzal kiegészítve – a könyvtári foglalkozásokat követ kreatív alkotómunkához fel tudunk használni. Program neve
A TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0195-ös projekt mutatói Dátum/ Résztvev intézmények Id tartam
Mese, mese, mátka
2012.10.03. – 2013.04.30.
Mese, mese, mátka eredményhirdetés Olvasd velünk…!
2013.06.03.
Olvasd velünk…! eredményhirdetés Angol kisokos
2013.06.03.
Móra Ferenc-, Árpád-házi Szt. Margit-, Váci Mihály-, Dózsa György-, Óvárosi-, Kodály Zoltán-, Herman Ottó, Kölcsey Ferenc-, K rösi Csoma Sándor Ált. Isk. Tatabánya, József Attila-, Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Oroszlány A fenti intézmények
2012.09.26. –
Árpád Gimnázium, Kossuth Lajos
2012.10.03. – 2013.04.30.
Móra Ferenc-, Árpád-házi Szt. Margit-, Váci Mihály-, Óvárosi-, Dózsa György-, Kölcsey Ferenc-, K rösi Csoma Sándor Ált. Isk. Tatabánya, József Attila-, Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Oroszlány A fenti intézmények
74
Alkalmak száma 5 forduló
Résztvev k száma fordulónként 130 f
1
110 f
10 kötet
98 f
1
66 f
72
720 f
A TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0195-ös projekt mutatói Dátum/ Résztvev intézmények Id tartam
Program neve
Együtt a múlt nyomában Mendegél
Mi micsoda
Varázslatos Magyarország Ráhangoló Csalamádé
I.
-
Ráhangoló II. – Mesél hangszerek Muzsika lakik abban
2013.06.20. 2013.06.17. – 2013.06.21. 1. 2013.06.17. – 2013.06.21. 2. 2013.06.24. – 2013.06.28. 1. 2013.06.24. – 2013.06.28. 2. 2013.07.01. – 2013.07.05. 1. 2013.07.22. – 2013.07.26. 2. 2013.07.29. – 2013.08.02. 2012.11.19. – 2013.04.15.
2013.09.16 – 2014.01.27. 2013.09.23– 2014.02.21.
Közgazd. és Humán Szakközép. Széchenyi István Általános Iskola
Alkalmak száma
Résztvev k száma
1 turnus
25 f
Az olvasópályázatok nyertesei
2 turnus
50 f
Móra Ferenc Ált. Iskola, Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola
2 turnus
50 f
Sárberki Általános Iskola, Dózsa György Általános Iskola
2 turnus
50 f
Arany János, Benedek Elek, Szivárvány, Tatabánya, K-E. Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Hegyháti Alajos tagintézménye, Köml d Sárberki-, Óvárosi-, Kodály Zoltán, Dózsa György Általános Iskola Benedek Elek-, Arany János-, Kodály Zoltán, K.-E. Megyei Óvoda, Sárberki, Herman Ottó-, Árpád-házi Szt. Margit Ált. Isk., Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Hegyháti Alajos tagintézménye, Köml d
4
345 f
4
408 f
13
480 f
A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma által kiírt nyertes pályázataink Mesesarok – NKA 3808/1891 a 2010-ben indított, és 2011-ben lezárt Olvasásra születni! cím rendezvénysorozat id közben óvodás korba lépett célközönsége számára hirdettük meg öt alkalomból álló „Mesesarok” cím programsorozatunkat. A havonta jelentkez alkalmak során városunk egy-egy népszer személyisége olvasta fel kedvenc meséjét az egybegy lteknek, majd kreatív foglalkozással színesítve programunkat, kínálunk alkalmat a családoknak az együtt töltött id meghitt és tartalmas eltöltésére. Meghívott mesél ink: dr. Voit Pál, a JAMK igazgatója, Bereznai Csaba, városunk alpolgármestere, Adorjánné Almási Katalin fejleszt pedagógus, H. Csapucha Klára óvodapedagógus, Szegvári Ildikó néptánc pedagógus, népi énekes.
75
Olvasd velünk…! NKA 3808/1890 Több éves hagyománnyal rendelkez olvasópályázatunk, mely az értékes gyermek- és ifjúsági irodalmat állítja középpontba. Válogatásunkban idén hét regény szerepelt 20. századi és kortárs írók tollából. A 2013 október 14-t l 2014 április 30-ig tartó versenyid alatt a pályázók a regényeket tetsz leges sorrendben olvashatták, majd válaszoltak az adott feladatlapok kérdéseire. A részeredményeket folyamatosan frissítve t ntettük fel a gyermekkönyvtár honlapján. Az eredményhirdetésre 2014. június 2-án, ünnepélyes keretek között került sor, amelyre vendégel adóként Balázs Ágnes érkezett. Olvasni nem ciki! NKA 3808/1935 Író-olvasótalálkozó sorozatunkat a 10–14 éves korosztály számára állítottuk össze. A kéthavonta jelentkez „találkozók” számát eredetileg öt alkalmasra terveztük, ám kevesebb támogatást ítéltek számunkra, ennek megfelel en módosítanunk kellett a megvalósítást. Molnár Csaba, Sohonyai Edit, Böszörményi Gyula, Zemlényi Zoltán, Mátyás Szabolcs voltak az el adóink. Program neve Mesesarok Olvasni nem ciki Olvasd velünk…!
Id tartama 2014.01.24. – 2014.05.23. 2014.01.13. – 2014.10.13. 2013.10.14. – 2014.04.30.
NKA-s pályázataink mutatói Alkalmak száma 5 alkalom
7 kötet
El rehaladása
Részeredmények
Lezárult
197 f
3 alkalom
195 f
Lezárult
65 f
Saját rendezvényeink Gyermekkönyvtárunk igen jó kapcsolatot ápol a környez óvodákkal, oktatási intézményekkel. (Természetesen ehhez nagymértékben hozzájárult a pályázatok és rendezvények rendkívül széles spektruma.) A hozzánk betér csoportoknak könyvtárbemutató, könyvtárhasználati és tematikus foglalkozásokat, valamint játékórákat (fejleszt -játékok), és papírszínházi el adásokat kínálunk. Foglalkozásaink nagy része zárul valamely kézm ves tevékenységgel, ez a legtöbb esetben másfél órás ott tartózkodást jelent! Nagy eredménynek tartjuk, hogy a hozzánk rendszeresen járó csoportokból a gyerekek 90 %-a beiratkozik, és minden alkalommal kölcsönöz. 2010-t l évi 55–70 foglalkozást tartottunk 1400 f feletti résztvev vel. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböz közm vel dési intézményekkel, egyesületekkel való együttm ködésre is. Általában „kitelepülünk” a meghívó intézmény székhelyére, és kézm ves foglalkozással, játszóházzal, könyvtári totóval várjuk a rendezvények résztvev it, de területi vetélked ket is szervezünk és bonyolítunk, vagy helyet adunk el adásaiknak, és közönséget szervezünk azokra. A teljesség igénye nélkül: Pro Vértes Közalapítvány, Ö.T.H.É.T. Egyesület, A Vértes Agorája, Tatabánya Pont, „Mi Mozink” Tatabánya, Tatabányai Múzeum. 2012-ben el ször rendeztük meg hagyományteremt szándékkal könyvtárunk „Gyermeknapját”. Nagy örömünkre mindkét alkalommal sokan választották 76
id töltésként ezeken a vasárnapokon a József Attila Megyei és Városi Könyvtárat. Mindkét alkalommal a kultúra és m vel dés több ágát is felvonultattuk a délel ttök folyamán, úm. zene, bábel adás, író-olvasótalálkozó. Természetesen arcfest r l és lufi hajtogatóról sem feledkeztünk meg, ugyanakkor 2012-ben ingyenes beiratkozási lehet séggel leptük meg a gyermekeiket beírató szül ket, majd 2013-ban a pedagógusokat. Író-olvasó találkozóink nagy része pályázati forrásból kerül megrendezésre, ám minden évben meghívunk egy-két el adót saját büdzséb l is. Így „hoztuk el” a gyerekekhez Finy Petrát, Nyulász Pétert, Szegedi Katalint, Víg Balázst. Immár szintén hagyomány, hogy gyerekek és szüleik együtt alkothatnak különböz „szöszmötöl ” foglalkozásainkon. (Évente két-három alkalom.) Az efféle kreatív rendezvényekb l, és az irántuk való nagyfokú érdekl désb l kiindulva született meg a „Mesesarok” cím NKA által támogatott programsorozatunk. Saját rendezvényeinken kívül helyet adunk minden olyan kezdeményezésnek, amely egyezik céljainkkal. Így indult 2013. október 28-án a Kanga Hordozó Klub, amely a 2014. évt l már szabályos id közönként, minden hónap els hétf jén látja vendégül a kisbabás anyukákat. A klubot Beszedics-Környei Andrea, Clauwi hordozási tanácsadó, és Polgárdiné Peth Szabina vezeti. Mutatók A 14 éven aluli beiratkozott olvasók számának alakulása 2009
2010
2011
2012
2013
1 291 f
1 440 f
1 530 f
1 621 f
1 730 f
Standard forgalmi statisztika A 14 éven aluli olvasók forgalmi adatainak alakulása 2009–2013 között havi részletességgel
2806 2846 2834 2605 2444 2841 1903 2550 2847 3243
886 886 1014 989 862 954 1017 993 997 1050
683 732 797 808 657 754 836 750 767 837
2432 2658 2869 2763 2597 3011 2932 2641 2573 2919
77
Kötet
778 790 801 767 651 776 454 688 797 934
Kölcsönz
Kötet
988 1010 1038 975 851 997 581 858 1004 1181
Látogató
Kölcsönz
2042 2228 2400 n. a. n. a. n. a. 2370 2111 2537 3166
Kötet
Látogató
668 660 697 n. a. n. a. n. a. 696 624 751 896
Kölcsönz
Kötet
843 834 900 n. a. n. a. n. a. 870 794 958 1104
2013
Látogató
Kölcsönz
2012
Látogató
2011
Kötet
2010
Kölcsönz
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt.
2009 Látogató
Hó
1253 1184 1134 961 1038 986 1015 1116 1009 1168
1009 934 886 767 790 774 818 849 771 973
3660 3235 3158 2611 2865 2959 3386 3304 2989 3495
1078 974 1135 1107 1017 984 1113 738 868 1065
842 801 925 889 817 741 865 427 660 865
3024 2987 3330 3106 3084 2892 3033 1436 2487 3518
Nov. Dec.
1050 798 2881 1116 878 3225 1093 841 1060 812 2887 911 704 2504 791 579
2926 1091 856 3447 1062 837 3227 2199 712 556 2203 936 849 3342
Az éves statisztikákat tekintve a beiratkozott olvasók számának vizsgálatakor örvendetes változást tapasztalunk. Míg 2009-ben 1291 f a 14 éven aluli beiratkozottak száma, addig a 2013-as érték már 1730 f , ami 34 %-os növekedést mutat. A forgalmi adatok vizsgálatakor ez a növekedés már nem ilyen egyértelm és nagymérték . A 2009-es év egy tejesen szokványos, pályázat nélküli év volt. 2010 szeptemberében indultak a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0014-es kódszámú, „A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének er sítése az élethosszig tartó tanulás érdekében” cím pályázat programjai. Az adatok havi bontásából pontosan nyomon követhet a fejl dés, de a hullámzó adatok nagyon sok egyéb dologra rávilágítanak. A nyári hónapokat, illetve a decembert tekintve a csökkenés oka nyilvánvaló. Nem csak a nyitvatartási napok száma kevesebb, de az olvasói kedv is – ilyenkor kerül sor a családi és egyéb nyaralásokra, táborozásokra. Az említett projekt programjai 2012 februárjáig húzódtak, majd 2012 szeptemberében kezd dtek a szövegértés-fejlesztési projekt képzései (Megyei Könyvtár az ért olvasásért – TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0053). Az iskolások fejlesztése 2013 májusáig húzódott, az óvodásoké októbert l júniusig (egy hónap szünettel), a dráma novembert l áprilisig. A fejlesztések ezzel le is zárultak. 2012 októberét l, el bbivel párhuzamosan indult a TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0195, A Megyei Könyvtár és az oktatási-, nevelési intézmények összefogása a tudásb vítés érdekében cím „tanórán kívüli” programokat kínáló sorozatunk. Az beiratkozott olvasók arányának növekedése nyilvánvalóan a számos, változatos programoknak, végs soron a nyertes pályázatoknak köszönhet ugyan, ám a forgalmi adatok nem igazán tükrözik ezt a növekedést. Miért van ez? Mi okozza azt, hogy a 2013-as esztend párhuzamos projektjei rosszabb mutatókat eredményeztek a 2012-es adatoknál? Sajnos ebben sok tényez közrejátszik. A kisiskolás nem közlekedik egyedül: vagy az osztállyal jön könyvtárba, vagy a szül kkel. A szül nek nincs ideje; a szül nem olvas, a gyerek el tt nincs példa; a gyerek le van terhelve, stb., stb. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a köznevelési törvény rendelkezése alapján, 2013 szeptemberét l a legtöbb iskola ragaszkodik ahhoz, hogy a tanulók 16 óráig az intézményben tartózkodjanak. Ennek hatása szinte azonnal érezhet volt. Költhetünk milliókat olvasásnépszer sít programokra, ha az átgondolatlan rendeletek a könyvekkel, olvasással és a könyvtárral ellentétes irányban hatnak. Másik, sokkal éget bb problémánk: sajnos kicsi a tér! Az említett évben a képzések egy jelent s részét a gyermekkönyvtárban bonyolítottuk, az iskolákkal kialakított jó kapcsolat nyomán pedig hetente kett –öt foglalkozást tartunk, jórészt szintén nyitvatartási id ben. Ez viszonylagos „nyüzsgést” jelent a mindennapokban. A gyerekkönyvtár 40 négyzetmétere azonban rendkívül sz kös, egyet78
len kölcsönz -, könyvkiválasztó-, és olvasótér egyszerre! A kölcsönzési id ben tartott foglalkozások és a kölcsönzés együtt már nagy feladat elé állítja látogatóinkat. Sokaknak kellemetlen ez alatt az id alatt a sorok közötti böngészés, zavarban érzik magukat „betoppanni” a mese, vagy egyéb feladat közepébe. Az esetek többségében ilyenkor – a bíztatás ellenére – gyorsan visszaadják könyveiket, s inkább elhalasztják a kölcsönzést. E hasábokon pontosan látható, mennyi rendezvényünk van, milyen sokféle tevékenységgel próbáljuk „becsalogatni” a 14 év alatti korosztályok képvisel it gyermekkönyvtárunk falai közé. Ám be kell látnunk, fizikai teljesít képességünk határait feszegetjük! Ahhoz, hogy MINDEN olvasónkat megfelel mértékben, odafigyeléssel tudjuk kiszolgálni: hogy a babák megkapják a maguk kis sz nyegét, hogy az ovisok is „bekuckózhassanak” egy-egy képeskönyvvel, hogy az anyukák, apukák is kényelmes böngészéssel válogathassák ki a kölcsönzend dokumentumokat gyermekeik számára, hogy közben bátran kérhesse bárki a kollégan k tanácsát/ajánlását, hogy a tinédzserek is félrevonulhassanak egy-egy regénnyel, miközben a hozzánk ellátogató csoportok is bepillantást nyerhetnek egy-egy adott témába zenével, játékkal, mozgással – TÉRRE VAN SZÜKSÉG! Az egyetlen zárva tartó, hétf i nap sajnos, kevés ennyi program megrendezésére, e mellett id ben alkalmazkodnunk kell az együttm köd óvodák, iskolák igényeihez. Talán nem túlzás ezt állítani: felkészültek vagyunk, gyorsan reagálunk, elébe megyünk a közönség igényeinek, meg van hozzá a szükséges szaktudásunk, tapasztalatunk, „eszközparkunk” (megfelel összetétel könyv-, és játékállomány), hogy egy valóban kedvelt, nyüzsg intézmény legyünk a szabadid hasznos eltöltéséhez, szervesen kapcsolódva a város kulturális életéhez. Hiszen az alábbi adatokból is látszik, az utóbbi években ezreket mozgattak meg rendezvényeink: 2009 1206 f
A gyermekkönyvtár rendezvényeinek 14 éven aluli látogatói 2010 1741 f
2011 5087 f
2012 4611 f
2013 6378 f
Jó lenne, ha a következ projekt alkalmával tégla, és malteros vödör lenne a munkaeszközünk!
79
SZILASSI ANDREA
Híd a digitális szakadékon át − Felhasználóképzés egy városi könyvtárban (és azon túl)
E tanulmány célja, hogy tizenkét évre visszatekintve képet adjon az eÁllamolgárok születésér l; oktatásuk olykor spontán, máskor meg tudatos módszereir l − betekintést adva a folyamat néhány említésre méltó mozzanatába és számszer eredményeibe. Úgy vélem, nemcsak a résztvev elfogultsága alapján mondhatjuk, hogy tanítványaink fejl dése a legszebb reményeinket is túlszárnyalta. A dolgozat a felhasználóképzés tanfolyamai mellett bemutatja a NetNagyi Klub és az azonos nev webhely történetét is, hiszen mindkett t a tanfolyami oktatásból fakadó igények hívták életre. Mindenekel tt azonban tekintsük át röviden, milyen globális folyamatok keretébe illeszkedve folyt a könyvtárak számítógép-felhasználó képzése Magyarországon. I. Az Információs Társadalom hazai története dióhéjban. Makroszint folyamatok. Könyvtárak az Információs Társadalom építésében A 2000. évt l alapvet en két meghatározó folyamat zajlott körülöttünk. Az egyik a Lifelong Learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás nagyszabású európai uniós cselekvési programja, amely a második millenniumtól mindmáig szolgálja különféle pályázatokkal a tudásalapú társadalom elérését az uniós tagállamok számára. 2005-ben szintén indult egy uniós projekt a digitális szakadék csökkentése érdekében i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címmel. A második tényez az információ-technológiai forradalom hatása volt. E folyamat rendkívül összetett, terjedelmi okokból csupán néhány elemére hívjuk fel a figyelmet. 1990-ben indult a NIIF Intézet tevékenységének részeként az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program a hazai kutatási és oktatási intézmények, valamint a könyvtárak fejlesztése érdekében. Az intézményi szektor mellett az üzleti és a privát szféra számára is elindultak kedvez folyamatok. Ugyanebben az évben kezd dött a HBONE gerinchálózat kiépítése országszerte a szélessávú internet megalapozásáért, amely nagyfokú min ségi el relépést jelentett a korábbi internetezési technológiákkal szemben. Mindazonáltal a számítógépek birtoklása és az internet-el fizetés egyaránt költséges dolog volt a kezdeti id szakban, és az azt követ években is. Kormányzati koncepciók készültek az elmúlt 15 év során, amely egyfel l az infrastrukturális fejlesztéseket ösztönözte és támogatta, másfel l a lakosság digitális írástudásának megalapozását célozta meg. 80
Kormányzati stratégiák 1999-t l 2013-ig: 1999-ben a Magyar válasz az Információs Társadalom Kihívásaira [„Magyar válasz”]; 2001-ben a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia [NITS]; 2003-ban a Magyar Információs Társadalom Stratégia [MITS]; 2004-ben a Nemzeti Szélessávú Stratégia [NSzS]; 2005-ben az E-kormányzat Stratégia és Programterv; 2007-ben a Szélessávú Akcióterv [SZAT]; 2008-ban az E-közigazgatás 2010 Stratégia; 2009-ben az eGazdaság Akcióterv [eGAT]; 2009-ben a Digitális Írástudás Akcióterv [DIAT]; 2009-ben Az IKT Szektor Iparpolitikai Akcióterve; 2011-ben a Digitális Megújulás Cselekvési Terv [DMCsT] 2013-ban a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020-ig [NIS] Habár 2007-ig jelent s fejl dés történt az internet penetráció és -használat tekintetében, az Európai Unió államai között több indikátort is figyelembe véve még mindig az átlag alatti mez nyben foglalt helyet Magyarország.1 A legfrissebb, 2014. évi összehasonlító adatok tekintetében végre megtörtént a felzárkózás. Magyarországon a mobiltelefonos internetezést is figyelembe véve 72 %-os a penetráció, ezzel pedig a középmez nybe kerültünk.2 Az állam az Informatikai és Hírközlési Minisztériumon keresztül számos pályázatot írt ki 2002-t l intézmények és társadalmi szervezetek, vállalkozások valamint a magánszféra részére az SZT-IS és az IHM-ITP jel pályázatok sorában.3 Ennek köszönhet en informatikai eszközökhöz, szoftverekhez, interneteléréshez, valamint informatikai képzésekre fordítható forrásokhoz juthattak térítésmentesen a nyertesek. A kedvezményezett szervezetek köre széles kör volt: önkormányzatok, posták, kávéházak, teleházak, könyvtárak, könyvesboltok, paplakok és egyéb egyházi, valamint oktatási és szociális intézmények. Visszatérve a pályázati támogatásokhoz, a lakosság kétféle módon juthatott kedvezményes informatikai eszközökhöz. Egyrészt az IHM-ITP jel pályázatokon keresztül pedagógusok, óvón k, véd n k, köztisztvisel k, bírósági és ügyészségi dolgozók, valamint könyvtárosok nyerhettek informatikai eszközöket. Cserébe vállalniuk kellett valamilyen informatikai képesítés megszerzését. A Sulinet Express volt az utolsó kormányzati projekt informatikai eszközök támogatott beszerzésére, amely 2006-ban zárult. E pályázatban a PC-k, laptopok és 1
Forrás: Ithaka Digitális Írástudás Akcióterv DIAT Monitoring, p. 4. Forrás: http://www.slideshare.net/wearesocialsg/social-digital-mobile-in-europe 45/279 slide Letöltés ideje: 2014. május 28. 3 A 2003. évi CXVI törvény 130. paragrafusa felsorolja a legtöbb ilyen jelleg pályázatot. 2
81
egyéb kiegészít k vásárlása esetén azok árából 60 000 Ft-ot, de maximálisan az eszköz árának 50 %-át lehetett visszaigényelni magánszemélyeknek a személyi jövedelemadójuk bevallásakor. A digitális írástudás megalapozásának talán legprofesszionálisabban szervezett programja a „Kattints rá Nagyi!” projekt volt. 2002-ben indult, és azóta is töretlenül folytatódik évr l évre Kiss Gábor Boldizsár szakmai irányításával. 2013-ban köszöntötték a tízezredik szépkorú internetez t a tanfolyam elvégzését követ en. Tegyük hozzá, hogy ez országos lefedettséget jelent, mert a létrehozó Budapesti M vel dési Központ nemcsak a f városban és agglomerációjában gondolkodott. Folyamatosan sikerrel pályáztak állami és szponzori források bevonására, és megszervezték, hogy az egész országban sok-sok településen lehet vé váljon az általuk fejlesztett informatikai tananyag oktatása. Szintén nagyszabású program volt a digitális írástudás népszer sítése érdekében 2007-t l a NETreKÉSZ pályázat, amely országosan negyven projekt megvalósulását eredményezte viszonylag széles kör célcsoportok számára. A 2009. évi Menet pályázat egyik projektje az információs társadalmi tanácsadók képzését t zte ki célul "Digitális felzárkóztatás – könyvtárosok az e-közszolgáltatásokért" címmel. A projektgazda a Magyar Könyvtárosok Egyesülete volt. Payer Barbara készítette a tananyagot és végezte a blended learning típusú oktatást. 2007-ben valósult meg Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a WIFI-falu projekt. E pályázat célja a mélyszegénységben és viszonylagos elzártságban él emberek számítógéppel és internettel való felszerelése volt − némi öner rendelkezésre állása mellett. Ugyancsak e pályázatoknak volt köszönhet , hogy 2004-ben − éppen tíz évvel ezel tt − létrejött az eMagyarország pontok hálózata az eMagyarország Centrum koordinálásával, f ként teleházakban, önkormányzatoknál, könyvtárakban és m vel dési otthonokban. Az eMagyarország pontokon lehet sége van bárkinek helyben internezni, szkennelni, önéletrajzot vagy bármilyen iratot elkészíteni, nyomtatni és fénymásoltatni. Az itt dolgozó e-tanácsadók segítséget nyújtanak a látogatók számára különféle e-közigazgatási ügyekben (például személyi jövedelemadó bevallás, Erzsébet-pályázat, földhivatali tulajdonlapokhoz való hozzáférés, stb.) és tanácsot adnak számítógép- és internethasználati problémák esetén. Az e-tanácsadók szervezett képzése 2007-t l indult el. A könyvtárak tömegesen az SZT-IS-2 jel Széchényi-terv pályázat nyomán jutottak hozzá el ször jelent sebb IKT eszköztámogatáshoz. E pályázatban feltétel volt, hogy a megnyert számítógépeket együttesen, ugyanazon a helyszínen kell elhelyezni. A pályázó intézményeknek ugyanis számítógép-felhasználói tanfolyamok tartását kellett vállalniuk, és ehhez egy géppark szükségeltetett. Kés bb az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiuma is évr l évre juttatott pályázati forrást a könyvtárak számára a digitálisan írástudatlan emberek bevonására, informatikai tudásuk megalapozására és fejlesztésére. Az Európai Unióba való belépésünkkel megnyíló közösségi források révén 2011-ben a TÁMOP pályáza82
ton keresztül szintén lehet ség nyílott számítógépes ismeretek, e-ügyintézés és egyéb korszer tudás átadására közgy jteményeinkben. A könyvtárak szerepe mind a digitális forradalomban, mind az élethosszig tartó tanulás támogatásában meghatározó volt, hiszen gy jt i, rendszerez i és közvetít i a felhalmozott emberi tudásnak. Ugyanakkor a könyvtárak közösségi találkozási pontok, és egyben az esélyegyenl ség színterei. Dokumentumaikkal, számítógépparkjukkal és az internet rendelkezésre bocsátásával kaput nyitnak a múlt és a jelen papír alapú és online tartalmai felé azok számára is, akik ezzel otthon nem rendelkeznek, munkatársaink pedig mesterei az információ-keresésnek, amely különösen értékes tudássá vált a korunkra jellemz információ áradatban. II. Tanfolyami oktatás a tatabányai városi könyvtárban A tanfolyamok beindítására Tatabányán is az SZT-IS-2 pályázat adott alkalmat 2002 novemberében. Kés bb az NKA pályázatai nyújtottak támogatást éveken át. Kezdetben Csics Gyula könyvtárigazgató, Süt Balázs rendszergazda és Szilassi Andrea könyvtáros voltak az oktatók. Valamivel kés bb Pohner Lászlóné is bekapcsolódott a munkába. Eleinte két helyszínen, a Kodály téri és a Népház utcai könyvtárban folytak képzések, mivel az infrastruktúra csak itt állt rendelkezésre. Ez akkor messze nem jelentett optimális körülményeket. A könyvtár szívében, az olvasótérben zajlottak az órák − kezdetben nyitvatartási id ben. 2006-ban vált lehet vé el ször önálló helyiségben végezni az oktatást. Az els évben 1000 Ft, kés bb 3000 Ft, az utolsó évben pedig 4000 Ft volt a tanfolyami díj a 16 órás képzésért, amely magában foglalta további gyakorlóórák lehet ségét is. Mindössze 300 Ft-ért tanfolyami jegyzetet és feladatgy jteményt is kaphattak a résztvev k. A térítési díjak jól mutatják, hogy nem a bevételszerzés volt a f motívuma a könyvtár oktató tevékenységének. A számítógéppark kezdetben öt db asztali számítógépb l állt, kés bb nyolc PC és egy könyvtári notebook gép állt rendelkezésre; illetve a résztvev k által hozott saját hordozható számítógépek is hozzájárultak a tanfolyami résztvev k számának növekedéséhez. Projektor a kezdetekt l rendelkezésre állt, de eleinte nem lehetett megoldani ennek használatát a gépek könyvtáron belüli elhelyezkedése miatt. 2006-ban a Népház utcai központi könyvtár az épület rekonstrukciója miatt ideiglenesen elköltözött a Ságvári Endre úti bölcs de egyik üresen álló szárnyába. A tanfolyamok ott is folytatódtak, mivel sz nni nem akaró igény mutatkozott rá. Azután 2007-ben nem várt események történtek két alkalommal is. Betörtek az ideiglenes könyvtárépületbe, és a számítógépek legjavát elvitték. Emiatt szünetelt a képzés egy ideig, majd valamivel kés bb a Kodály téri fiókkönyvtárban folytatódott. 2009 szén a kollektíva visszaköltözhetett a Jászai Mari Színház, Népház épületébe. Itt lényegesen jobb infrastrukturális körülmények között folyhatott tovább az oktatás − külön gépteremben, kényelmes számítógép-asztalokon LCD monitorok83
kal, nyolc számítógép-fér hellyel. Vezeték nélküli internet is volt már, így a tanfolyami csoportok létszáma nem függött az asztali gépek mennyiségét l. Egyre többen jelentkeztek ugyanis olyan kéréssel, hogy saját laptopot szeretnének használni. Ugyanebben az évben a könyvtár részt vett az MKE Menet pályázatában, amelynek köszönhet en a kiválasztott könyvtárakban e-közigazgatási ismereteket népszer sít tanfolyamot tartottak 16 f részére. Az oktatás egy Moodle rendszer webhely – www.webpolgar.hu − segítségével történt, amelynek tananyagát Payer Barbara készítette, de a résztvev oktatóknak lehet sége volt a tartalmat kiegészíteni, módosítani, illetve a vizsgakérdésekre javaslatot tenni. 2011-ben az akkor még intézményünkt l független József Attila Megyei Könyvtár TÁMOP pályázati forrása révén, a két intézmény együttm ködésében valósult meg haladó képzés tíz csoportnak, 77 résztvev bevonásával. Voltak olyan id szakok is, amikor pályázati forrás nélkül folyt a felhasználóképzés, mivel városi könyvtárak akkor nem nyújthattak be pályázatot erre a célra. A könyvtár kezdetben semmilyen propagandát nem folytatott a felhasználóképzések népszer sítésére. Évekkel kés bb is csupán helyi plakátokkal és a honlapon keresztül reklámozott. Mindazonáltal a tanfolyamok népszer sítése mindvégig folyamatos volt. A kezdeti id szakban spontán propagandát jelentett az a kényszer körülmény, hogy nyitvatartási id ben zajlottak a képzések, mert ez folyamatosan érdekl d ket generált. Rövidesen pedig már a végzett hallgatóknak köszönhet en jelentkeztek a tanulni vágyó emberek. Komoly várólisták alakultak ki, amelynek el nye is származott, homogénebb alapképzettség csoportokat lehetett összeállítani. Két példa a hallgatói reklám gyakorlati megvalósulására: L di Ferencné els tanfolyamának befejezése után a lánya is jelentkezett, és annak munkatársa a következ képzésre. Azután jött az unokatestvére, majd az unokája, és további néhány ismer se. Nagyszer kommunikációs csatornát jelentett az a körülmény, hogy tanfolyami hallgatóink között szép számmal akadtak fodrászok. Egy fodrászatban sok-sok ember megfordul nap mint nap. Dodek Mihályné fodrász önmaga legalább 30 résztvev t szervezett tanfolyamainkra. A tanfolyami hallgatók toborzásakor prioritást jelentett, hogy els sorban az id sebb generációk tapasztalják meg, hogy k is találhatnak hasznos, érdekes dolgokat a világhálón. k ugyanis már sem egy munkahelyi tanfolyamon, sem iskolai oktatás keretében nem szerezhetnek informatikai ismereteket.4 A képzés négy héten át tartott, heti két alkalommal. A kontaktórákon kívül lehet séget biztosítottunk legalább heti egy alkalommal két óra, vagy akár ennél többször is önálló gyakorlást a könyvtár számítógépein. A tananyag kiválasztásában a kezdeteknél nem volt egyeztetés, együttm ködés; minden oktató a saját elképzelései alapján vezette az órákat. Írott ismeretanyag és feladatgy jtemény eleinte nem 4
Akkor még álmodni sem mertünk a 2013-ban megvalósuló „Tudásod a jöv d” projektr l, amelynek keretében korhatártól függetlenül, minimális öner befizetésével tanulhattak sokan, és szerezhettek korszer informatikai ismereteket.
84
állt rendelkezésre. Vizsgázni egyetlen kivétellel nem kellett a hallgatóknak. Ez f ként az ösztönzés, a stressz minimalizálása érdekében történt így. Elmondható, hogy az oktatás folyamatának kezdeti szakaszát er s spontaneitás jellemezte, amelynek több oka is volt. Egyfel l a könyvtárosok az újdonsült feln ttoktatói szerepben még kezd k voltak, másfel l − bár megbízható számítógépes eszköztudással rendelkeztek − a világháló tartalmainak felfedezése még számukra is sok újdonságot, ismeretet jelentett. Az els esztend után ez a munka kezdett szervezettebbé és hatékonyabbá válni. Szilassi Andrea 2003-ban készített egy képzéshez illeszked tanfolyami jegyzetet és hozzá egy feladatgy jteményt. Évente felülvizsgálta és frissítette a tartalmát. A kezd knek szánt ismeretek mellett ott volt a füzetben a haladóknak szánt is, hogy inspirálja ket a további er feszítésekre. Els sorban az volt a cél az írott tananyaggal, hogy maradjon emlékeztet a fontos dolgokból a tanóra utánra is. Az elméleti ismeretek átadása viszonylag sz k kör és er sen gyakorlatorientált volt sok hétköznapi példával, szemléltetéssel. Nem kerültek szóba azok az informatikai ismeretek, amelyekre az átlagos számítógép-használónak feltehet en nincs szüksége, hiszen a rendelkezésre álló id korlátozott volt, mint ahogyan az emberi agy befogadóképessége is. A tanórák során egyrészt a házi feladatok megoldásánál adódó problémákat beszéltük meg, másrészt az oktatói segítséget igényl feladatok, m veletek kerültek sorra. Állandó, bár nem tervezett napirendi pontot jelentettek még az otthoni számítógépek és a könyvtári gépek különböz ségéb l fakadó problémák, illetve az egyéb otthoni hibajelenségek. Különböz operációs rendszerek, különböz vírusirtók, különféle böngész k és szoftverek azonos funkciókra, hiányzó pluginok, frissítések, aktiválások − és még sorolhatnánk, milyen dolgok bizonytalanították el sokszor a kezd számítógép-használókat. Ezeket általában igyekeztünk tisztázni. 2008-ban készült egy újabb tananyag, ezúttal digitális képszerkesztéshez és prezentáció-, valamint videószerkesztéshez. A következ speciális tematikájú jegyzet az idegennyelvtanulás ösztönzése és segítése érdekében született 2010-ben „Hogyan tanuljunk idegen nyelveket az internet segítségével?” címmel. Ez a kurzus az azóta már megsz nt www.livemocha.com webhely nyelvtanuló lehet ségeit, valamint az egyéb online, nyelvtanulást segít eszközöket mutatta be.5
5
Habár a www.livemocha.com domain néven továbbra is találunk egy nyelvoktató jelleg webhelyet, ez azonban korántsem az, ami fénykorában volt. Az eredeti 2007-ben indult, és öt évvel kés bb több mint 16 millió felhasználója volt 195 országból a nyelvoktató közösségnek. Az általuk kidolgozott nyelvoktató - nyelvtanuló szisztéma 3 oktatási díjat is elnyert. 2013 júniusában fúzióra léptek a Rosetta Stone céggel er ik egyesítése reményében, de ehelyett elindult a másik fél részér l egy goodwill romboló folyamat az egykori vetélytárs kárára.
85
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Össz.
2002.
A tanfolyami hallgatók száma, összetétele
Képzések száma
13
9
8
8
11
11
10
17
6
10
6
0
109 db
Résztvev k száma
69
42
40
40
66
61
59
129
40
77
69
0
692 f
A jelentkez k kezdetben közép- vagy nyugdíjas korúakból álltak. A kés bbiek során ez változatosabbá vált. A legfiatalabb résztvev 14, a legid sebb 82 éves volt. Zömmel olyan emberek, akik életük során más téren is aktív életet folytattak. A résztvev k közül többen használtak számítógépet a munkahelyen, de az internetet még nem, vagy nem eléggé ismerték, esetleg csupán egy speciális szoftverrel dolgoztak, ezért jöttek el a könyvtárba. Jó néhányan egy munkahelyi intranetes hálózaton belül dolgoztak, − pl. az adóhivatalban − de a világháló kizárásával. Nyugdíjas vagy aktív pedagógus gyakorta fordult el a tanfolyami hallgatók között, a kezdetekt l folyamatosan óvón , tanítón , gyermekotthon-vezet , általános és középiskolai tanár beosztásban. Érdekes módon kiugróan sok fodrász volt a tanfolyami hallgatók között. Tatabánya bányász múltjának köszönhet en érthet volt az aknászok és bányamérnökök viszonylag jelent s száma. El fordult még (a teljesség igénye nélkül) hidrogeológus, gépész- , kohó- és építészmérnök, statisztikus, irodalomtörténész, ügyvezet igazgató, könyvel k, fényképészek, PR menedzser, osztályvezet , levéltár- és m vel dési ház igazgató, postahivatali vezet , vegyész, technikus, bolti eladó, adminisztrátor, kozmetikus, massz r, vállalkozó, közgazdász, üzemgazdász, biztosítási ügynök, elektrotechnikai m szerész, kazánf t , kertész, erdész, mozdonyvezet , m vezet , csoportvezet , ellen r, nyugdíjas könyvtáros, lakatos, operátok, köztisztvisel , tolmács, n i szabó, nyomdász és ügyvéd szép számmal. De például nyugdíjas orvosok, gyógyszerészek, ápolón k, laboránsok, asszisztensek, véd n k, természetgyógyászok is képeztek több csoportot. Egy református gyülekezetb l szintén jöttek jelent s számban. Talán a legmeglep bb résztvev k egyike egy 8. osztályos tanuló, Mayer Enik volt, aki a szünid ben tudott részt venni a könyvtári képzésen, ezért hosszabb ideig várakoznia kellett. El fordult, hogy a József Attila Általános Iskolából egy olyan öt f s munkatársi csoport jelentkezett képzésre, akik már rendelkeztek ECDL bizonyítvánnyal. Mint mondták, az a képzés évekkel korábban volt, és egyébként is kevés internetezésre vonatkozó ismeretet adott számukra. Szinte valamennyi tanfolyami hallgató hozzáállására elmondható, hogy nagy érdekl dés, fokozott kíváncsiság, izgalom jellemezte viselkedésüket az órákon. Település szerint a legnagyobb arányban Tatabányáról érkeztek tanulni vágyó emberek. Összességében azonban elmondható, hogy Tata, Szomód, Környe,
86
Vértestolna, Vértessomló, Szár, Szárliget, Almásneszmély, Nyergesújfalu, Bicske és Tarján településekr l egyaránt voltak résztvev k. Két alkalommal „virtuális” tanfolyami hallgatóként csatlakozott egy-egy csoporthoz két érdekl d . Az els esetben egy kép- és prezentáció, valamint videószerkeszt kurzus munkájában vett részt online dr. Vasass Veronika Ajkáról. Bevonása a csoport munkájába ekkor még csupán azt jelentette, hogy megkapott minden anyagot, amelyet a csoport többi tagja, illetve személyes instrukciókat kapott online a tanulásban. A másik virtuális résztvev pár évvel kés bb a Jeruzsálemben él Vidácsné Demeter Annamária volt, aki már valós id ben, online vett részt a csoport tevékenységében az „Idegennyelv-tanulás az internet segítségével” típusú tanfolyamon. Ezt alapvet en a TeamViewer program segítségével valósult meg. Ez a jelenlév k számára is hasznos programnak bizonyult, hiszen saját monitorjaikon keresztül is pontosan láthatták az oktató számítógép-képerny jét, figyelemmel kísérve a fontos m veleteket. Sajnos a szoftver nem minden alkalommal m ködött megfelel en, a hang közvetítése id nként akadozott. A jeruzsálemi résztvev Skype segítségével kapott még további közvetlen segítséget. A 2006. évi szakmai beszámolót visszaolvasva a következ érdekes hír olvasható: „Az év során voltak diák- és aktív korú látogatók, telefonos érdekl d k is, akik rendszeresen hozzánk fordultak informatikai tárgyú, vagy információkeresésre vonatkozó kérdéseikkel. A különféle apró-csepr ügyek mellett az is el fordult, hogy informatikai érettségi vagy ECDL-vizsga el tt álló tanulók jöttek gyakorolni és tanácsokat kérni a könyvtárba.” Újabb részlet, ezúttal a 2008-as beszámolóból „Az év során tíz csoportnak, azon belül 59 f nek tartottunk alapozó és haladó számítógépes tanfolyamokat. […] Az augusztusi h ségben és a januári hidegben egyaránt indíthattunk képzést, annyi volt az érdekl d .” Az els id szakban még nem készültek fotók és kés bb sem teljes kör en. A könyvtár tanfolyami hallgatóinak jelent s része azonban látható e fotógalériában: http://netnagyiklub.hu/honlapok/Tanitvanyok_fotoi.htm
87
Habár jelent sége folytán érdemes lenne bemutatni, de terjedelmi okok miatt mégsem kerülhetett be egy módszertani fejezet, amely a könyvtáron belüli feln ttoktatás sajátosságait, illetve a javaslatok, ötletek körét tartalmazná. III. A NetNagyi klub 2007 májusában egy olyan haladó csoporttal folyt az oktatás éppen, akik sokadszor vettek részt egy újabb tanfolyamon. Ezúttal digitális kép- és prezentációszerkesztés, videószerkesztés volt az aktuális tananyag. Az utolsó órán különböz ötleteket adtak, mit szeretnének még tanulni. Egyszerre töltött el örömmel bennünket ez a helyzet, ugyanakkor gondolkodóba is ejtett. Ha a gyakorlott számítógép-használók is évente rendszeresen tanfolyamra szeretnének járni, akkor mikor jut elég id kezd ket képezni? Akkor és ott fogalmazódott meg a gondolat a megoldásra, hogy hozzunk létre egy klubot és egy honlapot, amely kiszolgálhatja a továbbképzésre vágyó tanfolyami hallgatókat. Így újra megnyílik a lehet ség a kezd k képzésére. A javaslatot Csics Gyula könyvtárigazgató teljes mértékben támogatta, és az ehhez szükséges technikai feltételeket biztosította. 2007 augusztusában alakult meg a NetNagyi Klub a könyvtár épületében. Els sorban számítógépes tanfolyamot végzett hallgatóinkat invitáltuk ide, de más érdekl d ket is szívesen fogadtunk. Szándékaink szerint lehet vé akartuk tenni a tanultak frissen tartását, valamint további újdonságokkal kívántunk szolgálni az információs társadalom világáról az itt elhangzó el adásokon keresztül. Ugyanakkor szerettünk volna lehet séget biztosítani találkozásokra, kötetlen beszélgetésekre és tapasztalatcserére is.
A NetNagyi Klub és a honlap ötletadó csoportja: Lakosné L di Csilla, Bán Józsefné, Horváthy Ferenc, Kovács Judit, Dodek Mihályné, L di Ferencné.
88
A találkozók az els öt évben havonta, kés bb kéthavonta következtek mindig szombatonként, kb. 20–32 f körüli résztvev vel. Mindazonáltal taglétszámunk ennél magasabb, és nemcsak a virtuális tagok száma miatt. A programokon alkalmanként két-három el adás hangzik el. Szünetben a felfrissülés percei mellett élénk társalgás folyik az otthonról hozott sütemények, innivalók elfogyasztása közepette. A klub életében a tagok családi eseményeinek, évfordulóinak megünneplése is jelen van. Örömünkre szolgál az is, hogy a létrejött emberi kapcsolatok más színtereken is kibontakoztak: Közös színház- és mozi-látogatások, természetjárások, napi sporteseményeken való részvételek jelzik, hogy a létrejött emberi kapcsolatok más dimenzióban is életképesek. A klubrendezvények adatai a kezdetekt l 2013-ig Alkalom Résztvev k
2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Összesen 4 10 9 11 10 8 7 59 alk. 60 180 285 363 240 202 172 1502 f
Az el adások tartalmából Kezdetben több alkalommal is csupán néhány, internetr l letöltött különleges videó, prezentáció vagy egyéb anyag bemutatására került sor a programokon, illetve érdekes történeteket hallhattunk a számítógépezés mindennapjaiból. Hamarosan eljutottunk azonban a két–három témát taglaló programokig. Szilassi Andrea mellett eleinte Csáki István volt a másik állandó el adó. Valamivel kés bb Pohner Lászlóné könyvtáros is rendszeres megszólalóvá vált, valamint Holló József is csatlakozott Szomódról. Szurcsik Katka, Czeczon Lászlóné, Szabó Ferencné és Dénes Ildikó Budapestr l hozta tapasztalatait, ötleteit a tatabányai társaságnak. Elhangzottak még ajánlások, javaslatok, tapasztalatok alkalmanként Kovács Judittól, Bencze Valériától, dr. Feld Editt l, L di Ferencnét l, Dodek Mihálynétól és Galauner Bélától, akik mind tatabányai klubtagok. 2009 óta évr l évre sor kerül a könyvtári hét programjai között egy Fókuszban a számítógép-használat cím programra. Ezek a rendezvények az NKA támogatásának köszönhet en több el adóval, és általában színvonalasabb programmal valósulnak meg. Válogatás az el adások témáiból • • • •
Webkalauz és honlapajánlatok. Virtuális utazások a világ szép helyein. Családfakutatás, családfakészít szoftverek és online alkalmazások. Ügyintézés a világhálón.
89
•
• • • • • • • • • • • • •
Néhány Google projekt bemutatatása: pl. az emberi testet belülr l, három dimenzióban láttató Zygote Body, és az Amazonas es erd ir l készült projekt, valamint a transzszibériai vasút útvonaláról készített videók, térképek, hangfelvételek, továbbá a Google m vészeti projektje, stb. Filmek, zenék és e-könyvek, könyvtárak és archívumok a világhálón. Különféle digitális képszerkeszt programok alkalmazása, képtömörít és egyéb szoftverek ajánlása, bemutatása. Digitális képek készítése régi negatívokról és pozitívokról speciális filmszkennerrel. Scrapbook, fotókönyv, többréteg képek és fotómontázsok készítése. Videó-, film- és prezentáció-készítés. Zene- és hangszerkeszt programok, karaoké énekléshez alkalmazható szoftver és kellékek. Bakelit lemezek és magnókazetták digitalizálása. Facebook, Google +, IWIW és egyéb közösségi portálok hasznos tudnivalói. Digitális lábnyomaink és ismeretlen követ ink. Adataink védelme. Tanácsok az internetezés veszélyeivel kapcsolatban. A Gmail és a Hotmail. A Google Drive és a SkyDrive bemutatása, felh alapú szolgáltatások. Technikai problémák és kezelésük. Dokumentumaink rendszerezése, archiválása. Öletek a gyors visszakereshet ség érdekében. Operációs rendszerbe integrálható tweak a mappák színezése érdekében. iPad, okostelefon és a mesterséges intelligencia. Okostelefon alkalmazások: pl. telefonkövetés beállítása lopás esetére, életment és egyéb egészségügyi applikációk, idegenvezetés és kulturális túra a Guide@Hand alkalmazással, stb. A Windows XP és a Windows 7 operációs rendszerek néhány sajátossága.
A klub jelen van a közösségi média egy részében is: IWIW, Facebook, YouTube. Utóbbiról szólnánk részletesebben is. A www.youtube.com/szilandi címen található klubcsatorna néhány alkotó kedv tag kisfilmjét, és f ként prezentációkból konvertált videóikat tartalmazza a legkülönfélébb témakörökben. A feltöltések 2010-ben kezd dtek. Itt együtt láthatók rendes és virtuális tagok alkotásai. Ajkáról is érkeztek szép számmal videók Aszódi Páltól, dr. Vasass Veronikától és Fonyódi Józsefnétól. Találunk még alkotásokat itt Csáki Istvántól, Bokor Lászlónétól, L di Ferencnét l, Horváthy Ferenct l, Bencze Valériától, Barczai Tibornétól, Dodek Mihálynétól és Izsányiné Puskás Erzsébett l. Habár a kezdeti lelkesedés már tovat nt, de a videók nézettsége azóta is n . Létrejöttek kapcsolatok hasonló szervezetekkel is. Els ként egy erdélyi könyvtárral történt kapcsolatfelvétel. Bákai Magdolna akkori gyergyószentmiklósi könyvtárigazgató a NetNagyi Klub honlapján keresztül talált rá a tatabányai csoportra. Munkahely-változtatása miatt ez a kapcsolat sajnos kérészélet volt. A budapesti EzüstNet Egyesülettel 2009-t l vált szorosabbá és sokrét bbé kapcsolat, ami azóta is folyamatos. Nemcsak a budapestiek vesznek részt a tatabányai programokon, hanem néhány tatabányai tag is eljár a bu90
dapesti rendezvényekre. Holló József személyében a NetNagyi Klubból is részt vesz el adó az ottani oktatásban. 2012-t l közös kirándulásokat is szervez a csoport. Az ajkai nyugdíjas internetklub vezet i, Fonyódi Józsefné és dr. Vasass Veronika a NetNagyi Klub webhely és a YouTube-os klubcsatorna hatására keresték meg a könyvtárat. A könyvtári hetek alkalmával rendezett „Fókuszban a számítógép-használat” cím programokon személyesen is részt szoktak venni. A pécsi Net-Nagyik Egyesülettel szintén jó kapcsolatot ápol a tatabányai csapat, kölcsönösen részt vettünk már egymás programjain. IV. Önálló honlap az oktatáshoz, klubhoz 2007 júliusa óta létezik a www.netnagyiklub.hu webhely a világháló kozmoszában, amelyet Szilassi Andrea készített szabadidejében, saját költségére. Habár a küllem nem sokat változott az eltelt id szakban, de az alkalmazott technikai megoldások és a tartalom egyre gyarapodott. FrontPage szerkeszt programmal készül, amely támogatja más szerkeszt kkel létrehozott forráskódok beillesztését is. A webhely rendelkezik egy saját Google egyedi keres vel és egy fordító gadget-tel. Utóbbi alkalmazására akkor került sor, amikor világossá vált, hogy jelent s számban vannak látogatók határainkon túlról is. Ez a beépül alkalmazás 35 nyelvre képes lefordítani a teljes webhely tartalmát − kivéve a kép formátumú feliratokat. Attól kezdve, hogy a honlap rendelkezésre állt, könnyen és sikeresen lehetett motiválni a tanfolyami hallgatókat a tanulás során. A sokféle színes hír, érdekesség, videó egyrészt tartósan ébren tartotta a hallgatók érdekl dését, másrészt segítségükkel kipróbálhatták a honlapokon el forduló különféle videó lejátszó eszközök alkalmazását és az egyéb technikai megoldásokat. A webhely tartalmának kialakítása során önálló cikkeket írtam, de átvett újsághírek és beágyazható videók, képek, zenék is bekerültek a kínálatba. Az elektronikus levelezés gyöngyszemeit válogatva, összegy jtve és rendszerezve érdekes üzenetek, videók, diavetítések és hangfájlok (pl. kabaré) is megtalálható itt. A tanfolyamok oldala a Népház úti fiókkönyvtárban egykor folyt oktatás körülményeit, tudnivalóit mutatja be. Ugyanitt olvasható négy történet is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az itteni oktatáshoz, de egyben azon túlmutatnak. Ezeken a példákon keresztül látható, hogy az internet képes teret, id t átlépve egy újabb dimenziót alkotni, és ezzel hozzájárulni bizonyos korlátok leküzdéséhez. Az eltelt id nek köszönhet en önálló oldalra került a tanfolyami hallgatók fotóiból szerkesztett egyre gyarapodó képgaléria is. A tanfolyami oktatást volt hivatott szolgálni néhány ismeretterjeszt oldal. A Webajánló válogatást adott havi rendszerességgel honlapcímekb l néhány ajánló gondolat kíséretében. A Világunk menü az él környezetünket, valamint ember és természet viszonyát mutatja be érdekes cikkekkel, diavetítésekkel, videókkal és holnapajánlatokkal. A Kaleidoszkóp egy színes válogatás technikai érdekességekr l és egyéb hírekr l. A My TED oldalán egybegy jtve találunk néhány olyan videót, amelyek a 91
TED-en elhangzott el adásokból válogattam a Webajánló oldalán és a NetNagyi Klubban. Hasznos bemutatni ezek használatát, mivel többnyelv feliratozás és szöveges transcript is tartozik ezekhez a videókhoz. 2011 augusztusa óta elegend szerkesztésre ráfordítható id híján csak alig frissül a webhely, mindazonáltal így is rendelkezésre áll jelent s mennyiség tartalom. A webhely forgalma A webhely az évek során a kezdeti ismeretlenségb l egyre látogatottabbá vált országhatárainkon belül és azon túl − köszönhet en a személyes ajánlásoknak is. Kezdetben a MyStat szolgáltatásával történt a forgalom mérése. 2010-ben pedig a www.revolvermaps.com forgalommérésére váltottunk. Sok olyan külföldr l jöv látogatás történt ugyanis, amelyet a MyStat nem tudott beazonosítani. Az új szolgáltatónál pedig akkor is látható a látogató földrajzi helye, ha történetesen a Revolvermaps sem tudja azonosítani az adott települést, országot. A legnagyobb forgalmat bonyolító oldalakat 127 országból, a sorrendben utána következ ket 118 országból kísérték figyelemmel tavaly év végéig. Négy különböz számláló van elhelyezve az oldalakon. Ezen adatok összesítve szerepelnek a látogatottság számai mögött. Amint az 1. ábrán jól látható, a népszer ség csúcsát a 2012. év jelentette 403.906 látogatással. NetNagyi Klub webhely forgalma 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 Látogatások száma
200 000 150 000 100 000 50 000 20 13 .
20 12 .
20 11 .
20 10 .
20 09 .
20 08 *
0
Megfigyelhet az is, hogy a fokozatosan beköszönt , egyre szélesebb ismertség id vel alábbhagyott, amikor elmaradtak a webhely szórakoztató és ismeretterjeszt havi frissítései. 2011 augusztusától szabadid híján már csak a közelg klubprogramok id pontjai és plakátjai, valamint az eseményeken készült fotók kerültek fel a honlapra. Mindazonáltal még így is jelent snek mondható a 2013. évi, 136.707 látogatást jelz éves forgalom.
92
Forrás: www.netnagyiklub.hu
A térképes képerny ábra azt mutatja, hogy a világ mely pontjairól voltak eddig érdekl d k a webhely bizonyos oldalain. Részletes információhoz juthatunk, ha a térkép alatti linkre kattintva, az oldal alján kiválasztjuk a négy forgalommér höz vezet linket, vagy közvetlenül az egyes oldalakon elhelyezett térkép gadget-be kattintunk. V. Zárszó A számítógépek széles kör elterjedését szerencsésen alapozta meg a második ezredfordulót követ pályázati források sora, amely egyben a kulturális intézményeket is ösztönözte a felhasználóképzések megszervezésére. Szerencsés körülmény volt, hogy a könyvtáraknak eleve megvolt a látogatói köre, így természetes módon eljuthatott az informatikai képzések lehet sége olyan emberekhez is, akik alapvet en nem terveztek már semmilyen képzést önmaguknak. Bármilyen szervezeti formában m ködnek is az információs, infokommunikációs és világhálós ismereteket megosztó klubok és egyesületek, létezésük mindenhol ugyanazon t r l fakad. Számottev azok aránya, akik kortól és nemt l függetlenül egyértelm en nyitottak az Információs Társadalom újdonságai iránt, és akik szeretnének közvetlen segítséget technikai problémáik kezelésére. Mindazonáltal a felhasználóképzéseken túl csak kevés intézményben alakultak internetez klubok, egyesületek. A létez szervezetek közül pedig csupán azok m ködtek folyamatosan és maradtak fenn mindmáig, ahol önkéntesek is jelent s mértékben hozzájárultak a feladatok megvalósításához, és nem utolsó sorban az intézmény elkötelezettsége is adott volt. A világháló tartalmának gyors változása és a technológiai fejl dés rohamos tempója miatt a megszerzett informatika képzés nem ad hosszabb id re elegend ismeretet, gyorsan elavul. Ezért e tudás fejlesztése folyamatosan jelentkez feladat a hozzáért k számára. Ennek megoldásában sokat segíthetnek a seniornet klubok. Fennállásuk jótékony hozadéka még a digitális írástudás fejlesztésén és terjesztésén
93
túl, hogy er s és összetartó helyi közösségek jöttek létre. Ezek az emberi kapcsolatok az információs társadalom világán túl is életképesnek bizonyultak. Befejezésül a könyvtárak és könyvtárosok szerepér l két gondolat. A digitálisan írástudók felel ssége, hogy a környezetükben hírt adjanak a fontos újdonságokról és változásokról, továbbá segítsenek elkerülni az internetezéssel együtt járó veszélyeket. Különösen fontos a hátrányos helyzet rétegeknek adott tájékoztatás és közvetlen segítségadás annak érdekében, hogy megtapasztalják a korszer IKT eszközök életmin ség-javító hatását, hogy ezzel is esélyt kapjanak életük jobb irányba terelésére. Források: Köszönet illeti Fromann Richárdot, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet munkatársát a rendelkezésemre bocsátott dokumentumokért. • •
•
• • • • • •
• • •
Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT) Monitoring : Tanulmány. (dokumentum) ITHAKA Research & Consulting. 2009. 89 p. Az egész életen át tartó tanulás programja, 2007–2013. Forás:http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/general_ framework/c11082_hu.htm Letöltés ideje: 2014.02.20. European Digital Landscape 2014. We Are Social Social Media Agency, 2014. (prezentációs dokumentum) 279 p. Forrás: http://www.slideshare.net/wearesocialsg/social-digital-mobile-in-europe Letöltés ideje: 2014.05.28. Pintér Róbert: Az információs társadalom : Tankönyv. – Bp. Gondolat : Új Mandátum Kiadó, 2007. – 246 p. Juhász Lilla – Pintér Róbert: Információs társadalom, információs stratégiák. – Bp. L’Harmattan Kiadó : Zsigmond Király F iskola, 2006. –180 p. Szilassi Andrea: Az információs m veltség megalapozása feln ttek iskolarendszeren kívüli képzésében (Egyetemi dolgozat). – 2009. 20 p. Galácz Anna –Ságvári Bence: Információs társadalom és nyilvánosság: III. el adás. (prezentációs dokumentum) – 2008. 40 p. Korábbi kormányzati stratégiák, projektek és eredményeik. (dokumentum). – Bp. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központja, 2013. – 18 p. Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-t l 2020-ig. Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1 ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf Letöltés ideje: 2014.02.20. A NIIF intézet története. Forrás: http://niif.hu/niif_intezet/bemutatkozas/tortenet Letöltés ideje: 2014. 02.01. Szilassi Andrea: Szakmai beszámolók 2002–2013. (dokumentumok) kézirat Webhely látogatottságának forgalmi adatai 2007–2013-ig; Excel dokumentum
94
NAGY EDIT
Kiállítások a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban
Bevezetés Jó ötlet-e, ha egy könyvtárban képz m vészeti és fotókiállítások (is) vannak? Laubier - Bosser: A világ legszebb könyvtárai cím albumát lapozgatva térben és id ben megtett virtuális könyvtártúránkon mindenütt festmények, szobrok, díszített bútorok láthatók.1 Manapság a könyvtárban kihelyezett képek ritkán vásárolt, inkább ajándékba kapott, vagy egy-egy kiállítás erejéig kölcsön kapott m vek. A mai értékrend, illetve az intézmények anyagi helyzete többnyire ez utóbbi megoldást teszi lehet vé, de úgy veszem észre, hogy egyre jobban terjed a könyvtárakban ez a közkedvelt rendezvénytípus. Szurmay Ern könyvtári rendezvényekr l szóló könyvében már a nyolcvanas években is elfogadott, s t, javasolt programként írt a könyvtárban rendezett képz m vészeti kiállításokról.2 Tanulmányomban szeretném bemutatni a tatabányai városi könyvtár, ill. a József Attila Megyei és Városi Könyvtár 2009–2013-as években rendezett kiállításait, e rendezvénytípus célját, és a látogatók – többé-kevésbé – megismert véleményét. A kezdetek 2009-ben, amikor a Jászai Mari Színház, Népház épületében lév – akkor még a Városi Könyvtár központjaként üzemel – könyvtár a felújítást követ en visszaköltözött régi-új helyére, akkori igazgatónk, Csics Gyula rám bízta a könyvtár dekorációjának megoldását. Egyik szemem sírt, a másik nevetett. Egyrészt örömmel töltött el a kihívás, hiszen régi vágyam volt, hogy a könyvtárunkban kiállításokat rendezhessünk, másrészt tudtam, hogy megfelel forrás híján akadályokba ütközöm. A nagy belmagasság miatt a falak szinte világítottak, így kézenfekv volt, hogy környezetünket akármivel díszítjük is, azt a felületet kell majd kihasználnom. A felújítás el tt nem volt kiállító hely, utána meg csak a polcok fölött. A könyvtár átadó ünnepségig az id rövidsége és a forráshiány miatt nem volt sok választási lehet ségem. Úgy döntöttem, három barátn m – egyben alkotótársaim – segítségét kérem. Így végül saját munkáinkkal tettük barátságosabbá az újjászületett biblioté1 2
LAUBIER, Guillaume de: A világ legszebb könyvtárai. – Bp. Korona, 2004. – 279 p. Szurmay Ern : Könyvtári rendezvények, könyvtári propaganda.– Bp. OSZK KMK, 1987. – p. 11.
95
kát. Ezt követ en már nem volt visszaút. Egymást követték a tárlatok, és noha a könyvespolcok fölött elhelyezett képek 2–4 m magasan vannak, egyre többen vállalják a bemutatkozást, a látogatók pedig szeretik a változatos technikákat és témákat felvonultató, beszélget s rendezvényeket. Évente átlag hat kiállítást rendezünk, havonként, kéthavonként cserél d képekkel, kisebb nyári szünet közbeiktatásával. Helyszínek Népház Úti Fiókkönyvtár3 Könyvtárunk a 2006-tól 2009-ig tartó felújítás el tt két szinten m ködött. A földszinten az igazgatói iroda, a mosdó, és a kölcsönz terek, az emeleten a tömörraktár, ami egyben a gazdasági iroda és a feldolgozó helyiség is volt. A felújítás után némi átalakítással egybenyitották az imént említett emeleti részt a képz m vész teremmel, valamint a földszinti kölcsönz térrel, így a könyvtár másfél szintesb l két és fél szintes lett. 2009 szeptembert l decemberig négy, 2010-ben egész évben öt, 2011-ben hét, 2012-ben és 2013-ban hat–hat kiállítás került itt megrendezésre. E négy év alatt 28 alkalommal, közel 80 f bemutatkozását tettük lehet vé. Ebb l 15 önálló kiállítást rendeztünk be, hét alkalommal kétszerepl s közöset, és hatszor csoportos tárlat megrendezésére került sor. Ami a technikákat illeti, a legtöbben festményt hoztak (olaj, akvarell, akril, selyem), gyakori volt még a fotó (természetfotó, ill. szerkesztett fotográfia), két-két alkalommal mutatkoztak be pasztellképekkel, grafikákkal, gyermekcsoport munkáit háromszor láthattuk. Egy-egy kiállítás erejéig intarzia és rézdomborítás is díszítette a könyvtár falait. A könyvtár profiljába leginkább Faltisz Alexandra grafikusm vész mesekönyvillusztrációi illeszkedtek. nem igényelt megnyitót, hanem együtt rajzolásra, beszélgetésre hívta a – többnyire gyermekkorú – látogatókat. Emellett még Pósfai György kiállítászáró el adását emelném ki, mint szokásostól eltér rendezvényt. Faltisz Alexandra mesekönyvA szegedi biológus Magyarország legnaillusztrációs kiállítása (2011) gyobb fáiról készített tanulságos és szórakoz3
2012. december 31-ig a városi könyvtár központja: Tatabánya, Népház u. 5.
96
tató prezentációját adta el . Megnyitóinkon a látogatói létszám átlagosan kb. 30–35 f , a legtöbben Madarász Tibor fest m vész akvarell kiállításának megnyitóján voltak, ahol a fentinél jóval többen, kb. hatvanan jöttek el, hogy gratuláljanak az alkotónak. A meghívók, plakátok, feliratok készítése, kihelyezése többnyire az én feladatom volt, segítséget az épp ráér kollégától kaptam. Az alkotások felrögzítése is közös er feszítéssel történt, kolléga, vagy némelyik kiállító közrem ködésével. A kiállítások berendezése – különösen kezdetben – azért jelentett némi technikai problémát, mert ez a könyvtár nem rendelkezik szabályos kiállítórendszerrel. A m veket keskeny, fehér karnisra a képek súlyát figyelembe véve vékonyabbvastagabb dróttal rögzítjük. Itt szintén el jött a nagy belmagasság okozta kellemetlenség: a magas létra, a súlyos képek olykor embert próbáló feladatot jelentettek. A kiállítások megnyitását legtöbbször (az említett id szak alatt nyolc alkalommal) Papp Albert fest m vész, a Zsámbéki Tanítóképz F iskola nyugalmazott docense vállalta. A rendezvényeket zenével, néha szavalattal tettük hangulatosabbá. Ha tehettük, figyelembe vettük a m vész ízlését is. A fellép k túlnyomó részt diákok, a Tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú M vészeti Iskola (volt Erkel Ferenc Zeneiskola) növendékei.
Zeneiskolások el adása Sulyok Teréz kiállítás-megnyitóján (2012)
Kapcsolattartó: Pereszlényiné Kovács Judit, az intézmény igazgatóhelyettese, aki közrem ködésével sokat segített. A megnyitó ünnepi hangulatához az Orfeusz Társulat el adóm vészei szavalatukkal járultak hozzá. Egy-egy alkalommal a gy ri Richter János Zenem vészeti Szakközépiskola növendéke, a Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem növendéke, a tatai Menner Bernát Zeneiskola növendékei, Könye Melinda el adóm vész, valamint a kiállítók barátai, hozzátartozói: Pápai 97
Péter (gitár), Hermándi János (harmonika), Rozs János (vers), Besztercei Márta Margit (vers). (1. sz. melléklet) Könyvtár/Képtár – F tér 2. 2013. január 1-t l a városi könyvtár beolvadt a megyei könyvtárba, így József Attila Megyei és Városi Könyvtár néven folytathatta tevékenységét, s köztük a kiállítások rendezését is. A József Attila Megyei Könyvtár eredeti épületében 2009-ben indult az ún. FélFal galéria, amely a könyvtári rendezvényekhez köt d en szervezett színvonalas kiállításokat. 2012 óta a honlapon is követhet ek Könyv/Kép/Tár címen a kiállítások. Amíg a Népház Úti Fiókkönyvtárban a két szinten mérett l függ en 50-nél is több kép helyezhet el, addig a F téren lényegesen kevesebb, mindöszsze öt–tíz db. Itt viszont ideális kiállítási rendszer van, ezért a képek függesztése lényegesen könnyebb, gyorsabb. Kiállítás-megnyitók nélkül, az alkotók egymást ajánlva, ún. staféta módszerrel váltják egymást havi rendszerességgel. Az itteni galéria 2012–2013-ban összesen 20 kiállításnak adott helyet. Ebb l legtöbbször – 12 alkalommal – festménykiállítás volt. A többi: három pasztell, két fotó és két többféle technikájú képet bemutató kiállítás volt. Könyvszakmai (helytörténeti) kiállítást egyszer rendeztek az akkori kollégák. (2. sz. melléklet) A kiállítók Eleinte barátok, ismer sök, kés bb, ahogy terjedt a lehet ség híre, a bemutatkozni vágyó amat rök, ritkán – és kizárólag meghívásra – hivatásos m vészek. Bálványos Huba Munkácsy Mihály-díjas grafikusm vész, egyetemi tanárt idézve: „ Az amat r alkotók sajátos helyzet emberek, más polgári foglalkozás mellett alkotnak, más a professziójuk (foglalkozásuk), a szó eredeti értelmében másban „profik”, nem a m vészetben. Nem professzionista m vészek; amat rök, autodidakták. Azonban mint ilyenek sem kerülhetik el, hogy sorsszer en belekóstoljanak a hivatás, az elhivatottság ízeibe. Jó páran közülük a szó igazi értelmében hivatásosnak is mondhatók, s t forma szerint is azzá lesznek.”4 „Az amat r alkotó számára soha nem tud se ígéretté, se fenyegetéssé lenni az a bizonyos elefántcsonttorony. Nem tud kivonulni, elszigetel dni. Kenyérkeres foglalkozása, avagy kenyérkeres másik hivatása benne marasztalja a köznapokban, az életben […] az amat r alkotó saját közönségének alkot.”5 Az „amat r alkotók inkább járnak a földön, világképük ritkábban absztrahálódik nonfiguratívba, mint a hivatásosaké, megérthetjük, hogy mindez számukra 4
BÁLVÁNYOS Huba: Amat r képz m vészet, 2001. In.: Amator Artium : XVIII. Országos Képz - és Iparm vészeti Tárlat : Esszencia kiállítás : [2003. 12. 06. – 2004. 01. 12. Mez gazdasági Múzeum] / [... rend. Pilaszanovich Irén] ; [szerk. Fekete Márta]. – (katalógus). – Bp. M. M v. Int., 2003. – p. 7. 5 Uo. p. 11.
98
ritkábban jelent csupán illúziót.”6 Az azonban komoly el ny, hogy a kezükb l kikerül alkotások közérthet bbek a könyvtárba járó legtöbb látogató számára. Vélemények Nézzük, hogyan vélekednek err l a rendezvényformáról a látogatók, és a munkatársak! Az olvasók eleinte észre sem vették, hogy a meghirdetett kiállítás anyaga a falakon található. Valahol érthet is, hiszen a „[…] kiállítótermekben látott festmények esetén a befogadás igen rövid id re korlátozódik. Gyakran csak néhány másodperc, olykor 2–3 perc, s aki ennél több id t tölt egy-egy m el tt, az már „szakért gyanús” vagy fest m vész. A befogadás folyamata rendszerint pár másodperc, legfeljebb egy-két perc alatt zajlik le.”7 Ez a „láthatalan”-ság bántott és nem is értettem. Aztán rájöttem, hogy ez nem feltétlenül rossz kritika. Jelezheti azt is, hogy a képek szervesen illeszkednek a könyvtári környezetbe.
Pintér Anna kiállítása (2011)
Kiállításaink el nye, hogy barátságos, hangulatos könyvtári környezetet varázsolnak, és könnyebben látogathatóak, mint a korlátozottan nyitva tartó – esetenként „kulcsos” – kiállítótermek. Hátrányuk, hogy a polcok széttagolják, megbontják a kiállított anyag egységét, ezáltal a képek nem úgy hatnak az emberre, mint a kiállítótermekben, ahol a gy jtemény ideálisan, szemmagasságban látható. Kés bb a könyvtárba járók megszokták, hogy id r l id re környezetünk megújulására 6 7
Uo. p. 12. S. NAGY Katalin: M – m vészek – befogadás : képz m vészet és szociológia. – Bp. Gondolat, 2007. – p. 62.
99
számíthatnak, és egyesek már várták, hogy legközelebb kinek az alkotásaival találkozhatnak. Dolgozóink is szeretettel fogadták, fogadják a képeket ma is, és mindig kíváncsian várják, milyen újdonság néz le rájuk a következ hónapban. Reméljük, érvényt szerez magának a szakért szerinti igazság, hogy „A képek és a néz k kölcsönösen alakítják egymást.”8 Bízunk benne, hogy ez a formálódás az alkotóknak és a választott témáknak köszönhet en jó irányba halad. A kiállítások célja Joggal tehetik fel a kérdést, hogy könyvtárba valók-e a képz m vészeti- és fotókiállítások, és ha igen, miért? Azt gondolom, hogy igen, mégpedig azért, mert az ismeretterjesztés is – akár tematika, akár helytörténet tekintetében – a könyvtár feladatai közé tartozik. A sz kebb és tágabb környezetünkben él alkotók munkájának ilyen úton való megismertetése, a könyvtárba látogatók számára otthonos légkör megteremtése, ezáltal pedig a hely vonzóvá tétele, a látogatói létszám növelése, mind ennek igazát támasztja alá. A kiállítás-megnyitók hangulatos m sora utáni beszélgetések, a látvány megtárgyalása, a szerény fogadások, mind közelebb hozzák egymáshoz az embereket, és ez a mai, egyre elidegenedettebb világban a béke szigetévé teszi a könyvtárat. Összegzés A bevezet ben feltett kérdésre a válaszom egyértelm en „igen”, és ezt úgy gondolom, hogy jól alátámasztják a fent leírtak, valamint a mellékletben látható képek, vendégkönyvi bejegyzések. Festmények, fotók forrásai: A József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapjának galériája http://www.jamk.hu/galeria/index.php?/category/51
8
S. Nagy Katalin: Képz m vészet és kommunikáció. –Bp. : BME GTK : Typotex, 2013. – p. 8.
100
Falus Júlia kiállításának megnyitója (2012)
1. sz. melléklet KIÁLLÍTÁSOK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN NÉPHÁZ ÚTI FIÓKKÖNYVTÁR (2012-ig VÁROSI KÖNYVTÁR) Év Id szak 2009 09–10. hó 10–11. hó (földszint) 10–11. hó (emelet) 11–12. hó
2010 01–02. hó
03–04. hó
A kiállítás címe/Kiállító Berecz Krisztina , Hervainé Orcsik Judit, Nagy Edit, Pardaviné Horváth Zsuzsa A tatabányai Kisállat Szakrendel által kiírt "Állatom a barátom" cím gyermekrajz pályázat munkáiból Csonka Péter és Tarján Sándor természetfotói Gálhidy László és Tarján Sándor természetfotói
A természet nyugalomba vonul ; ( szi, téli témájú festményei) Stefan Bönsch, Kókay Szabolcs, Nagy Gyula, Zsoldos Márton és a Tatabányai Bányász Képz m vész Kör 15 tagja Várkonyi Gábor és Horváth Péter festményei
101
Megnyitotta
Fellép
Dallos István fotóm vész
Sopotnik Eszter Amália (Erkel F. Zeneiskola), Frigur Klaudia, Szabó Kata (Fellner J. Középiskola)
Papp Albert fest m vész
Tóth Zsóka el adóm vész (Orfeusz Társulat) Sopotnik Eszter Amália, Hervay Róza (Erkel F. Zeneiskola)
Papp Albert fest m vész
Czencz Máté és Hartmann Csaba (Erkel F. Zeneiskola)
KIÁLLÍTÁSOK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN NÉPHÁZ ÚTI FIÓKKÖNYVTÁR (2012-ig VÁROSI KÖNYVTÁR) Év
2011
Id szak 05–06. hó
A kiállítás címe/Kiállító Varga Norbert légifotói
07–08. hó
Méda és Radicsné Csáki Eszter fotói
09–10. hó
Madarász Tibor akvarelljei
01–02. hó
Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái - fotókiállítás
03–04. hó
Pintér Anna festményei
05–06. hó
Éber Péter faintarziái és festményei, valamint Szám János rézdomborításai Faltisz Alexandra grafikusm vész mesekönyv-illusztrációi Török Viktória festményei
07–08. hó 09–10. hó
Megnyitotta Szamódy Zsolt (a Magyar Fotóm vészek Szöv. Elnöke) Maracskó Sándor légifotós Dr. Lux András
Horváth Péter lovasberényi fest Papp Albert fest m vész
Háttérzene: Pápai Péter (gitár) Rozs János költ
Tomasovszky Péter és Tóth Cecília (Erkel F. Zeneiskola) Tomasovszky Péter és Tóth Cecília (Erkel F. Zeneiskola)
Papp Albert fest m vész
10. hó
Emlékek a hazámból cím rajzpályázat
11–12. hó
Szabóné Mákos Margit festményei
Papp Albert fest m vész
Konrádné Sonn Lídia festményei
Papp Albert fest m vész Papp Albert fest m vész
2012 01–02. hó
Fellép
Tomcsik Marcell (Gy r, Richter János Zenem vészeti Szakközépiskola)
Tomasovszky Péter és Tóth Cecília (Erkel F. Zeneiskola) Tomasovszky Péter (Erkel F. Zeneiskola) Hajlinger Emili, Hajlinger Márk, Heizer Zsófia, Kossela Kitti (Erkel F. Zeneiskola) Törköly Petra (Erkel F. Zeneiskola) Szabó Kincs , Szabó Marcell (Tata, Menner Bernát Zeneiskola)
03–04. hó
Sándor Ilona festményei
05-06. hó
Sulyok Teréz festményei
Ifj. Gyüszi László, a városi könyvtár igazgatója
07-08. hó
Máhr Ferenc festményei
Papp Albert fest m vész
Poroszlay Sándor (Orfeusz Társulat)
09-10. hó
L rinczné Bacsó Márta festményei
Kövesdi Mónika m vészettörténész
Könye Melinda (ének)
102
KIÁLLÍTÁSOK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN NÉPHÁZ ÚTI FIÓKKÖNYVTÁR (2012-ig VÁROSI KÖNYVTÁR) Év
Id szak 11–12. hó
A kiállítás címe/Kiállító Cserni Péterné és Kapa Melinda m vésztanárok grafikái és festményei
2013
01–02. hó
„Az Által-ér völgyének természeti értékei” – Csonka Péter, Riezing Norbert, Pribéli Levente, Mocsai Ádám természetfotói Bócsó Rozália és Bródi Ilona festményei Sulyok Teréz tanítványainak kiállítása
03–05. hó 05–06. hó 09–10. hó
Séta a parkban - Dallos István fotói
11–12. hó
Tatabánya Görgényi képein. Rigó Erik gy jteményének tatabányai vonatkozású festményei
12–01. hó
Makai Krisztina pasztellképei
Megnyitotta P. Tóth Enik m vészettörténész
Dallos István fotóm vész Sulyok Teréz Dallos István fotóm vész Rochlitz György fest m vész
Fellép
Törköly Petra, Szend fi Anna Sára, Fiskál Csenge, Borbély Zsuzsa, Nagy Benedek, Kovács Ádám, Laub Bálint (Erkel F. Zeneiskola)
Beszterczei M. Margit, Hermándi János Milinte Violetta (Tata, Menner Bernát Zeneiskola) Demeniv Mihály Heizer Zsófia, Hajlinger Emili, Hajlinger Márk (Erkel F. Zeneiskola)
Horváth Péter Hajlinger Emili, lovasberényi Hajlinger Márk, Heizer Zsófia, Tör csik Ákos fest
2014
(Erkel F. Zeneiskola)
2. sz. melléklet KIÁLLÍTÁSOK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN9 F téri Könyvtár/Képtár
Év 2012
9
Id szak 01. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 06. hó 10. hó 11. hó 12. hó
Kiállító Berecz Krisztina Pardaviné Horváth Zsuzsa Sulyok Teréz Dallos István Falus Júlia Szabóné Mákos Margit A megyei könyvtár muzeális gy jteménye Rochlitz György Török Viktória
A kiállítás jellege pasztell pasztell, akril, toll festmény fotó fotó festmény szakmai, helyismereti festmény festmény
A kiállításokról b vebben a József Attila Megyei és Városi Könyvtár honlapjáról tájékozódhat: www.jamk.hu
103
KIÁLLÍTÁSOK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN9 F téri Könyvtár/Képtár
Év
2013
Id szak
01. hó 02. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 07. hó 10. hó 11. hó 12. hó
Kiállító
A kiállítás jellege
Mudroczki Kati Elek Imréné Pócs Edit Beke Éva (S. Nagy Lajosné) Kissné Bauer Margó Lelikné Ombódi Orsolya Málnási Csilla Handa Elisabet Keresztély Piroska Bankáné Bálint Mária Makai Krisztina
festmény pasztell festmény festmény festmény festmény és gobelin festmény festmény festmény pasztell
104
/
BOGNÁR TÍMEA
Vándorló könyvek. Tulajdonbejegyzések és ex librisek a Pálffy-család csépi gy jteményében1
Bevezetés A tulajdonbejegyzések a magánkönyvtárak és a gy jt k felderítésének els rend forrásai. Az utóbbi években az Országos Széchényi Könyvtár irányításával országos szinten folyik az ún. possessor bejegyzések felkutatása. A felvilágosodás korában és a reformkorban létezett köznemesi gy jteményekr l kevés az adatunk, a történelem még annyira sem kímélte ket, mint a gazdag f úri tékákat. Gy jt körük rekonstruálása, a m velt, felvilágosult vidéki birtokos nemesség érdekl dési körének felderítése ma már sokszor szinte lehetetlen vállalkozás. A Komárom-Esztergom megyei Csépen élt Pálffy család könyvtára szerencsés kivétel. Noha a gy jtemény az id k folyamán sok viszontagságon ment keresztül, nagy része meg is semmisült, csonkaságában is teljesnek tekinthet . Összetétele tükrözi a Pálffyak m veltségét, könyvszeretetét, kedvelt témáit. Nemcsak egy nemesi család, hanem bizonyos szempontból a 18–19. századi köznemesség könyvkultúrájának is lenyomata, több család m vel dési szokásairól, létezett gy jteményér l is hírt ad. A könyvekben található ex librisek és possessorbejegyzések nyomán több Komárom megyei birtokos család kulturális ízlésébe, érdekl dési körébe nyerhetünk bepillantást, mára elt nt gy jtemények létér l, összetételér l szerezhetünk információkat. A könyvek vándorútját a bejegyzések „lábnyomai” alapján követhetjük. A Pálffy-téka könyveinek adatai a József Attila Megyei és Városi Könyvtár katalógusában kereshet k. A hagyatékot 1980-ban sikerült megvásárolni a tulajdonos halála után. Err l, és a gy jtemény 17–19. századi m veiben lev érdekesebb tulajdonbejegyzésekr l els ként Tapolcainé Sáray Szabó Éva tesz említést a
1
A XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián els helyezést nyert, azonos cím dolgozat rövidített változata.
105
Pálffy-könyvtárról írott cikkében.2 Alapi Gyula, Komárom vármegye levéltárosa a megyében élt nemesi családok történetét kutatta, Gyüszi László helytörténész írásaiból pedig sokat tudhatunk meg Csep (1909-t l Csép) község és lakói múltjáról. Köszönet illeti Tapolcainé dr.Sáray Szabó Évát a Pálffy-családdal és a gy jteménnyel kapcsolatos értékes tapasztalatainak és kutatási anyagainak megosztásáért. Köszönet a József Attila Megyei és Városi Könyvtár munkatársainak türelmükért és segít készségükért. A köznemesség m vel dése és könyvtárai a felvilágosodás korában és a reformkorban A felvilágosodás és a reformkor vezet egyéniségei tudatos közönségneveléssel igyekeztek megnyerni a közvéleményt a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség céljainak. A sikerhez szükség volt a közm veltség általános emelésére, a magyar közönség minél szélesebb rétegeinek világnézeti, politikai, tudományos és irodalmi nevelésére, a társadalmi tudat átalakítására. Az új eszmék elterjedésével a könyv a f rangúak gy jt szenvedélyének tárgyából olvasmánnyá válik, ami nem csupán az olvasó erkölcseit nemesítheti vagy elméjét pallérozhatja, hanem gyönyörködtet is, világi tárgyú történetekkel és versekkel. Olvasókörök, klubok, kés bb olvasókabinetek és kölcsönkönyvtárak alakulnak a városokban.3 A reformkor mozgalmas irodalmi, tudományos és kulturális élete már az így kialakult fejlettebb, fogékonyabb közönségre épülhetett. A köznemesség könyvtárai – ahogyan a megel z századokban – ekkor sem versenyezhetnek a f urak és f papok gy jteményeivel. Mégsem lebecsülend k, hiszen ezek a könyvtárak jelentik a m velt magyar középosztály megszületését. Komáromban, a nyugati m veltség terjedésének legf bb hazai útvonala mentén fekv megyeszékhelyen a 18. század utolsó évtizedében már pezsg szellemi élet folyt. A legtöbb magyar nyelv könyvet a felvilágosodás els szakaszában a Landerer-nyomdák után a pozsonyi és a komáromi Wéber-nyomdák állították el .4 A kulturális élet a reformkorban tovább élénkült. A környékbeli kisnemes családokból sokan vállaltak itt vármegyei vagy városi hivatalt, hogy a gazdálko2
Tapolcainé Sáray Szabó Éva: A csépi Pálffy-könyvtár. In: A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve 1991. / Szerk. Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva. – Tatabánya: JAMK, 1991. – p. 56., 62. A továbbiakban Tapolcainé, 1991. Forrás: http://www.jamk.hu/ek/public/09021201/jamk_evkonyv_1991.pdf Letöltés ideje: 2014.02.10. 3 Uo. p. 38. 4 Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Komárom nyomdászat- és sajtótörténete 1705–1849. – Komárno: KT Könyv- és Lapkiadó Kft., 2010. – p. 6. A továbbiakban Tapolcanié, 2010.
106
dásból származó szerény jövedelmüket a tisztvisel i fizetéssel egészítsék ki. Az közvetítésükkel a kultúra szeretete elterjedt a megye közbirtokossága körében. A csepi nemesek irodalmi érdekl dését nyilván az a tény is er sítette, hogy a reformkor két jelent s személyisége is körükb l házasodott: Bajza József Csajághy János Júlia nev lányát vette feleségül, barátja, Vörösmarty Mihály pedig Júlia húgát, Laurát. Ez a két házasság azonban csak élénkíthette az addig is eleven szellemi életet, amely a nemesi kúriákban és a falu kaszinójában folyt.5 A csépi Pálffy-könyvtár A Pálffy család A Pálffy-család régi Komárom megyei nemesi família. Csicsóról és Szilasról származnak, amit nemesi el nevük – Fels csicsói és Szilasi – is bizonyít. A család ezen ága 1688-ban nyert armális levelet, 1819-ben pedig bizonyságlevelet.6 A família a hagyomány szerint az országos hír hercegi Pálffy-dinasztia református ága.7 Pálffy Gergely unokája, Benedek, öt gyermek apja lett. Közülük János (1695– 1780. II. 19.) vitte tovább a dinasztia csepi ágát. Az Sándor nev unokája (1767–1848) fiaitól származnak az els fennmaradt possessorbejegyzések a Pálffy-könyvekben. A Pálffyak több házasság révén is rokonságban álltak a község és a megye életében is vezet szerepet betölt Pázmándy-famíliával. A csepi közbirtokosság 19. századi jegyz könyvei alapján köztiszteletben álló család lehetett, Pálffy Sándort (1796. X. 29.–1881. III. 23. Csep) többször is bíróvá választották. A család két utolsó leszármazottja Elek (Csép, 1889. – Budapest, l976.) ügyvéd és Béla (Csép, 1894. szeptember 26. – 1980. március 11.). Mindketten utódok nélkül haltak meg. Pálffy Béla élete utolsó éveiben jó kapcsolatot épített ki a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárral. Halála után örököse az intézménynek ajánlotta fel gy jteményét, melyet a könyvtárnak sikerült is megvásárolnia. A könyvek közül 301 példány kapott helyet – régi vagy ritka mivolta miatt – a megyei könyvtár muzeális gy jteményében. Ezek között vannak azok a kötetek, melyekben possessor bejegyzés vagy ex libris (esetleg mindkett ) található.
5
Gyüszi László: A Csajághy család története = Limes, 1995. 1. sz. p. 75. Alapi Gyula: Komárom vármegye nemes családai.– Komárom, Spitzer Sándor Könyvnyomdája, 1911. – p. 164., 244. A továbbiakban Alapi, 1911. http://www.jamk.hu/ek/public/10022201/komaromvarmegye_nemes.pdf Letöltés ideje: 2014.02.10. 7 Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva személyes közlése, Tatabánya, 2012. 6
107
A gy jtemény A könyvtárat feltehet en a 18. században alapították. A régi, ma már nem létez hatszobás Pálffy-ház legnagyobb szobájában kapott helyet. 1944-ben a gy jtemény féltettebb darabjait ládákban elásták, de sajnos így is nagyon sok könyv tönkrement vagy elveszett az átélt viszontagságok miatt. A folyamatosan gyarapodó állomány Pálffy Béla halálakor közel 3000 kötetb l állt, azonban ennél jóval nagyobb lehetett. A református jogász Pálffyak úgy alakították ki gy jteményüket, hogy lehet ség szerint minden szakterület irodalma képviselve legyen benne, minden, amire egy m velt, korszer gazdálkodásra törekv vidéki birtokosnak szüksége lehet.8 Az állomány nagyobb részét a szakirodalom, ezen belül is a jogi, egyháztörténeti, természettudományi, m szaki és történeti irodalom képezi. A jogi m vek között a Corpus Juris 1751-es és 1779-es kiadása, Werb czy Tripartitumának három kiadása (1740, 1763, 1779), valamint a hazai jogtudomány nagyjainak munkái találhatók. A Pálffy család tagjai már a 18. század végén fogékonyak lehettek a politika iránt. Az 1790-es évek országgy léseinek jegyz könyveib l három is megtalálható a könyvtárban. Az 1840-es országgy lésr l újabb három kötet ad hírt: két törvénycikk-gy jtemény, valamint egy felterjesztés, melyet a rokon Pázmándy Dénes és képvisel társa, Ghyczy Rafael nyújtott be. A család vallásosságát mutatja a gazdag teológiai és egyháztörténeti irodalom. A Biblia magyar és német nyelv kiadásai mellett énekes- és imakönyvek, bibliamagyarázatok, neves 18–19. századi prédikátorok (pl. Kiss Ádám, akir l még szólunk) beszédei, a protestáns egyháztörténet, katekizmusok találhatók a m vek között.9 A fennmaradt történeti munkákból következtetni lehet, hogy a gy jtemény ezen része az egész korabeli szakirodalmat felölelhette. A m vel déstörténeti és geneológiai irodalom sok helyi, megyei vonatkozást tartalmaz, pl. a komáromi születés Takáts Sándor szinte minden m ve jelen van. Szintén megtalálhatók a ma már ritkaságnak számító Családtörténeti Értesít füzetei és Nagy Iván Magyarország nemes családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal cím , kifogástalan állapotban lév 13 kötete is. A gazdag életrajzgy jtemény egyik kincse Budai Ézsaiás könyve, a Régi Tudós világ Históriája, mellyben a könyvnyomtatás feltalálásáig minden féle tudósoknak, f képpen pedig a görög és deák íróknak élete, munkái... elé-adódnak (Debrecen, 1802). A könyvtár tekintélyes részét alkotják a természettudományok és az alkalmazott tudományok képvisel i: matematika, fizika, geometria, mértan, német nyelv m szaki és magyar nyelv építészeti szakkönyvek. Néhány név a magyar 8 9
Uo. p. 54–55. Uo. p. 57.
108
szerz k közül: Hell Miksa, Petzwall Ottó, a komáromi születés Nagy Károly, Tarczy Lajos, Sztrókay Pál, Beregszászi Pál. Fontos szerepet töltöttek be a gyakorlati ismereteket nyújtó könyvek: Bonnet A természet visgálása cím m ve, a Magyar Füvész-Könyv 1. kiadása; Nagyváthy János, Festetich György jószágkormányzója két kötetes munkája, A szorgalmatos mezei gazda, valamint több orvosi ás állatgyógyászattal foglalkozó szakkönyv.10 A magyar és külföldi útleírások, földrajzi vonatkozású könyvek közül kiemelhetjük a komáromi tanár, Katona Mihály A Föld Mathematika leírása cím , tankönyv jelleg kézikönyvét. Az általános tájékozódást szolgáló magyar és idegen nyelv lexikonok mellett igen jelent sek a szótárak. Jelen van a tékában Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótára, Márton József háromnyelv , latin-magyar-német Oskolai lexicona, Choffin háromnyelv (francia-latin-német) szótára. Nyelvkönyvek és szókönyvek is segítették a családtagokat a latin, francia, német, görög, olasz nyelv tanulásában.11 A 18. század végét l a Pálffy-tékában is felt nnek a külföldi és a magyar szépirodalom alkotásai. A gy jteményb l nem hiányozhatnak a folyóiratok, de az egyedi, pótolhatatlan kéziratos dokumentumok sem. A csepi közbirtokosság 19. századi tanácsüléseinek és közgy léseinek jegyz könyvei értékes adatokkal szolgálhatnak a közbirtokosság történetéhez. Külön említést érdemel még a három 17. századi kötet, melyeket Szabó Károly is említ Régi magyar könyvtár cím könyvészeti kézikönyvében. Istvánffy Miklós Regni Hungarici Historia cím m véhez hozzá van kötve a Vienna Austriae a Turcis Barbár oppugnata Anno 1683. dei Septembris 12. cím írás.12 A m vet 2002-ben restaurálták. A másik két könyv egy barokk hitvita két ellentétes álláspontját mutatja be. Sámbár Mátyás (1617–1685) a teológia doktora, jezsuita áldozópap Három idvösségös kérdésére (1667) egy évvel kés bb érkezett a goromba válasz a megtámadott Kézdivásárhelyi Matkó István (1625–1693) prédikátortól: X ut Tök, könyvnek eltépése, avagy Bányász csákány ; mellyel amaz fövenyen épitetett s-már le-omlott házát, elébbi fövenyre sikeretlen sárral raggatni akaró és 1000. mocskokkal eszel ssen szinl s-mázló Sambar Mattyas nevü tudatlan sár gyúró meg-csákányoztatik Kézdi Vásárhellyi Matko István mostan zilahi ecclésiának együgyü lelki pásztora által, ki Sambartol Bányásznak neveztetett (1668).13 10
Uo. p. 58–59. Uo. p. 60. 12 Tapolcainé, 1991. p. 60–61. 13 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. – Bp. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt k Egyesülése, 1891–1914. – A továbbiakban Szinnyei, 1891–1914. http://www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Letöltés ideje: 2014.02.10. 11
109
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár Soros Könyvrestaurátor Kft. (2014-t l Archiv Art Könyvrestaurátor M hely Kft.) kivitelezésében folyamatosan igyekszik restauráltatni muzeális érték dokumentumait. 1996 óta több mint 130 példányt sikerült ily módon megóvni a további állapotromlástól, ezek között sok Pálffy-könyv is akad. Possessorbejegyzések és ex librisek az állományban A Pálffy-téka 301 régi kötetéb l 208 pédányban találtunk possessorra utaló bejegyzést vagy ex librist. A bejegyzések többnyire a tulajdonos nevét és egy dátumot tartalmaznak. Az ex librisek Anton Siegler komáromi kölcsönkönyvtárának egykori köteteit jelölik. A könyveket és a bejegyzéseket az autopszia módszerével vizsgáltuk, a leírtak a 2012. évi állapotot tükrözik. Több könyvnél is el fordult, hogy a katalógus által jelzett ex librist vagy bejegyzést a vizsgálat során nem találtuk meg. A könyvek állományba vétele óta eltelt évtizedek során leválhattak a könyvekbe ragasztott ex librisek – erre két példát is találtunk, ahol a könyv lapjai között még megvolt a leesett címke –, elhalványulhattak vagy elveszhettek bejegyzések. Mivel az Anton Siegler-féle címke valóban létezhetett, a felsorolásban azok az ex librisek is szerepelnek, amelyeket a katalógus jelez, de fizikailag nincsenek a könyvben. Szerencsére ellenpélda is akad: több bejegyzést is felfedeztünk, amely szokatlan helye miatt vagy más okból nem szerepel a katalógusban. Jelen írás terjedelmi korlátai nem teszik lehet vé, hogy mindent részletesen bemutassunk, csupán a jelent sebb vagy érdekesebb bejegyzésekre hívjuk fel a figyelmet. Apáról fiúra: a Pálffy-család tagjainak tulajdonbejegyzései A Pálffy-gy jteményben összesen 28 olyan possessorbejegyzést találtunk, mely arról tanúskodik, hogy a kérdéses könyv a Pálffy-család valamelyik tagjának tulajdona volt. A bejegyzések tulajdonosai: Pálffy Sándor (Csep-Ete 1767. X. 2.–1848. IV. 5. Csep) és bódéi Boday Kata (Boday Mihály és Pázmándy Erzsébet lánya, 1764–1830. XI. 16.). 1794. II. 15én, Csepen kötött házasságából származó három fia: Zsigmond (1794. VIII. 23.–1836. IV. 29. Óbuda) ügyvéd, utód nélkül halt meg – 8 példány; Sándor (1796. X. 29.–1881. III. 23. Csep) Komárom vármegye f ügyésze, az 1850-es években többször is megválasztott csepi bíró, utód nélkül halt meg – 7 példány;
110
1. kép: Pálffy Sándor (1796–1881) bejegyzése. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Benjámin (1799. II. 6.–1848. IV. V. Bodajk) református lelkész – 2 példány; Elek (1840. VII. 17.–1933. V. 20. Bodajk-Csép), Benjámin és Zsennyei Katona Róza (1818–1854. VIII. 20.) fia – 5 példány; Elek (1889–1976), I. Elek és kismányai Micsky Janka (1864. VIII. 17.–1922. III. 4.) fia, Béla fivére – 3 példány. Valószín leg az id sebb Sándortól vagy valamelyik testvérét l származhatott az a két 18. századi könyv, amelyekben csak a „Pálffy” családnév látható. A bejegyzések gazdái közül Zsigmond és Sándor áldozhatott leginkább a könyvgy jtés szenvedélyének. A református lelkész Benjáminon kívül minden családtag beszerzett legalább egy jogi témájú könyvet, ami szükséges lehetett jogi tanulmányaihoz vagy munkájához, de érdekl désük elég sokrét . Mindannyian figyelemmel kísérhették a hazai szépirodalom újabb alkotásait, és valószín leg közös lehetett a történelem iránti érdekl dés is. Kérdés viszont, hogy az 1848 el tti „Alexandri Pálffy” bejegyzések vajon az id sebb vagy az ifjabb Sándor tollából származnak? Ki írta a cseppet sem matematikai témájú sorokat Maróthi György m vének el zékére?
2. kép: Egy „bolond ifjú” verse Maróthi György Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége cím m vében. A szerz felvétele. 2012.12.14.
111
Pápai Páriz Ferenc 1767-es kiadású latin-magyar szótára Pálffy Zsigmond el tt, 1800-ban Bóday (másképp: Bodai) Mihályé, Zsigmond apjának apósáé volt (lásd 3. kép). annak a Boday-családnak lehetett tagja, amelyet Borovszky14 és Alapi Gyula15 említ. A Mihály név generációkon át örökl dött a családban. A két família nem csak ezzel a házassággal kapcsolódhatott össze: Pálffy János (1783–18?) els feleségének, Szalay Zsófiának (1792–1830) egy bizonyos Boday Júlia volt az édesanyja16.
3. kép: Pálffy Zsigmond és anyai nagyapja bejegyzése Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótárában. A szerz felvétele. 2012.12.14.
14
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi: Komárom. – Bp. Országos Monográfiai Társaság, 1907. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/17.html Letöltés ideje: 2014.02.10. 15 Alapi, 1911. p. 189. http://www.jamk.hu/ek/public/10022201/komaromvarmegye_nemes.pdf Letöltés ideje: 2014.02.10. 16 A József Attila Megyei és Városi Könyvtár tulajdonában lev kéziratos Pálffy-családfa szerint.
112
Anton Siegler kölcsönkönyvtára A Siegler testvérek, Antal és Mihály, 1848 májusában vásárolták meg Komáromban Weinmüller Franciska nyomdáját. Siegler Antal viszont már az 1830-as évekt l ismert volt a városban, mint könyvköt mester és könyvkeresked . 1840. szeptember 1-jén nyitotta meg kölcsönkönyvtárát a bolt hátsó helyiségében. Még ugyanebben az évben megjelent a könyvtár els katalógusa, mely szerint összesen 3000 könyv volt kölcsönözhet , ebb l 189 magyar nyelv . A következ , 1859. évi katalógusban ez a szám már 236 m , 308 kötetben. Ebb l a második jegyzékb l rekonstruálható a megye els nyilvános könyvtárának összetétele. Az állomány fele német nyelv , a francia és az angol jóval szerényebben képviselteti magát – utóbbi szinte kizárólag Shakespeare-m veket tartalmaz –, olasz nyelven pedig mindössze két m található benne. A kínálat túlnyomó része friss irodalom, mindössze húsz kötet jelent meg 1800 el tt. Helyi vagy környékbeli szerz viszont csak egy szerepel a listán: a komáromi Tóth L rinc. Tartalom tekintetében a szépirodalmi m vek vannak túlsúlyban. A divatos kortárs regények és drámák (Schiller, Kotzebue, Grillparzer stb.) mellett a friss magyar irodalmat Jósika, Vörösmarty, a két Kisfaludy, Kazinczy, Csokonai és Berzsenyi képviseli. Az 1800 el tt megjelent magyar nyelv irodalomból jelen vannak Dugonics András m vei és Szilágyi Sámuel egy Voltaire-fordítása. Szakirodalmi m vekben jóval szegényebb volt a Siegler-könyvtár. Viszonylag szép számmal voltak életrajzok, földrajzi témájú munkák és útleírások, természetesen megtalálható volt Széchenyi Hitel és Világ cím m ve és Táncsics Mihály 1833-as Nyelvészete. A periodikák közül kölcsönözhet volt a Nefelejts cím almanach, a Tudományos Gy jtemény, az Aspasia, a Kisfaludy szerkesztette Auróra, a Kritikai Lapok (Bajza szerkesztésében) és az Erdélyi Múzeum.17 Folyóiratok valószín leg azért nincsenek a gy jteményben, mert ezeket a kaszinóban olvashatták az érdekl d k. A Rév-Komáromi Kaszinó Társaság évr l évre el fizetett a legolvasottabb magyar és külföldi lapokra.18 A könyvtár több mint húsz éven át m ködött. Olvasói közé tartozott többek között – naplója tanúsága szerint – Szinnyei József is.19 A Pálffy-gy jteményben lev kötetek kivétel nélkül a német nyelv szépirodalom körébe tartoznak: Bürger, Iffland, Kock, Kotzebue, August Lafontaine, Meissner, Schiller, Eugene Sue és Wieland m vei. Valaha minden könyvben
17
Uo. p. 164–165. A Rév-Komáromi Kaszinó Társaság évkönyve: 1836–1843, másolat, [Tatabánya], é. n. Horváth Géza: „[...] a honi s külföldi literatúra termékeib l szellemi élményt szerezni”·: a Komáromi Kaszinó és a m vel dés (1836–1843) In: A József Attila Megyei Könyvtár évkönyve / Szerk. Schmidt József, Monostori Imre. –·Tatabánya: JAMK, 1994. – p. 67-76. 19 Tapolcainé, 2010. p. 165. 18
113
azonos helyen, az els tükör bal fels sarkában ékeskedett a Siegler-könyvtár ex librise (4. kép), de az évek során a kötetekbe ragasztott címkék egy része levált.
4. kép: A Siegler-könyvtár ex librise. Forrás: Tapolcainé, 2010. p. 166.
Minden Siegler-példánynak volt egy helyrajzi száma, mely valószín leg a raktári helyét jelölte. Ezen a számon szerepeltek a katalógusban, valamint ezt a számot írták be a könyvekbe, az els tükörre vagy az utolsó oldalra. Eredetileg minden könyv gerincén lehetett egy címke a nyomtatott vagy kézzel írt számmal, de ma már több könyvön csak a helye látszik (5. kép). A Siegler-könyvek nagy részét nem a Pálffyak birtokolták els ként. Nagy részük magán viseli Kiss Dénes kézjegyét is.
5. kép: Anton Siegler komáromi kölcsökönyvtárának könyvei. A szerz felvétele. 2012.12.14.
114
A történetírás gyökerei: a Thaly-család bejegyzései A Thaly-család Komárom megyében törzsökös régi família. Nemességének kelte ismeretlen, a hagyományra hivatkozva I. Lajos király korába helyezik.20 Alapi Gyula szerint viszont „a középkori eredet azok közé a legendák közé tartozik […] amelyet szívesen és örömmel hisz el a család minden tagja” – ugyanis „a Rudolftól 1602. márc. 29-én nyert armális szerint Thaly János, az s »e statu civili« l n a nemesi rendbe emelve.”21 A reformáció idején a család tagjai szétszéledtek az országban. A család egyik ága Komáromban telepedett le. A 40 bejegyzés születésének idején, 1772-t l 1862-ig Csépen élt Thalycsaládtagokat megtalálhatjuk a Kempelen Béla családtörténeti munkájában szerepl családfán is.22 III. István (1757–1830) f szolgabíró, következetesen „Stephanus” vagy rövidítve „Steph.” alakban írja a nevét, igyekszik megadni a könyvek beszerzésének pontos dátumát, vagy legalább az évét (lásd 6. kép) – 11 példány;
6. kép: Thaly István bejegyzése. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Zsigmond (I. 1759–1841) alispán, f ügyész, István fivére – aláírása: „Sigismund Thaly” – 2 példány; Eleonóra (Dabasi Halász Péterné, vagy Thaly Dénes lánya) – 1 példány; Dénes (szül. 1808), III. István és Ságfalvi Sándor Eszter fia, nevét következetesen „Dienes”-nek írja – 20 példány; Antal (szül. 1805), Dénes fivére – 1 példány; József (III.), Thaly Dénes és unokatestvére (Zsigmond lánya) – 2 példány; István (V.), József fivére – 2 példány. Egy kötet, a Bárány György-féle Biblia el zékén csak a „Thaly” név szerepel. A bejegyzések tanúsága szerint a tulajdonos újra és újra elolvasta a könyvet 1836 20
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. – Pest, Beimel, 1857–1868. – A továbbiakban Nagy, 1857–1868. – XI. kötet. – p. 127. 21 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. – Bp. Akadémiai Kiadó, 1961. – p. 65. 22 Kempelen Béla: Magyar nemes családok.– Bp. Grill Károly Könyvkiadó-vállalata, 1911–1932. – A továbbiakban Kempelen, 1911–1932. – X. kötet. – p. 29.
115
májusa és 1841 novembere között. Átlagosan három-négy hónap alatt a végére ért, majd néhány nap, esetleg hét után újra kezdte. III. István (Stephanus) sokoldalú érdekl déssel bíró, m velt ember lehetett. A munkájához szükséges jogi m veken kívül érdekelte a történelem, a természettudományok, a nyelvészet, emellett igyekezett birtokán is „szorgalmatos mezei gazdaként” tevékenykedni. Fia, Dienes, aki a Thaly-családból a legtöbb bejegyzést tette, nyilván nemcsak apja könyveit, hanem könyvszeretetét és érdekl dési körét is örökölte. Ugyanakkor mérnökként rendkívül nagy figyelmet fordított a m szaki és a természettudományos szakirodalomra is. A család hölgytagjai is osztoztak a könyvek szeretetében. Thaly Antal egy reformkori költ óriás barátságát is magáénak tudhatta. Vörösmarty Mihály 1827-ben Stettner (Zádor) Györggyel beutazta a Dunántúlt. Ugyanebben az évben megbízták a Tudományos Gy jtemény szerkesztésével. Ezt a feladatot 1831 végéig végezte.23 Ekkoriban ismerhette meg a Thalycsaládot, akik közül különösen Antalt kedvelte meg. A híres rokon Thaly Kálmánra is nagy hatással volt, akinek egyik iskolai vizsgáján Vörösmarty is részt vett.24 Azonban, akárcsak a Pálffy-családban, az örökl d keresztnevek itt is kérdésessé tehetik egy név tulajdonosát. Vajon I. Zsigmond lánya vagy Dienes azonos nev utóda olvashatta Campe Robinsonját? A könyv megjelenésének éve miatt inkább az id sebb Eleonóra lehetett a possessor.
7. kép: Egy ajándékba kapott könyv: Nagy Károly A kis geometra cím m ve. A szerz felvétele. 2012.12.14.
23
Szinnyei, 1891–1914. http://www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Letöltés ideje: 2014.02.10. 24 Gyüszi László: Vörösmarty baráti és rokoni kapcsolatai Komárom megyében = Limes, 12. évf. 2000. 4. sz. p. 104–105.
116
A népdalkutató esete a német szépirodalommal: Kiss Dénes és családja könyvei A népköltészet jelent ségét a felvilágosodás korában ismerték fel az irodalom és a tudomány nagyjai, összefüggésben a nemzeti nyelv és irodalom megújítására irányuló törekvésekkel. A kezdetben amat r, kés bb egyre tudatosabb és módszeresebb népdalgy jtést a XVIII. század végét l követhetjük nyomon. A reformkor elején a magyar nyelv ügyével együtt a népköltészet is központi kérdéssé vált.25 1836. november 26-án a Magyar Tudós Társaság felhívást kap Komárom és Esztergom vármegyékt l: adjanak közre a nyelv nagyobb megkedveltetésére alkalmatos népdalokat. Erdélyi József, a Kisfaludy Társaság titkára, felhívást tett közzé, hogy a készül népdalgy jteményhez gy jt ket és el fizet ket toborozzon. Így jelent meg a Magyar népköltési gy jtemény: Népdalok és mondák.26 Ennek els kötetében a gy jt k között Kiss Dénes nevét a 44. szám alatt említi: „Pápáról Kiss Dénes urtól hangjegyekkel 122 db”27 1951-ben A Magyar Népzene Tárában, a Gyermekjátékok I. el szavában Kodály Zoltán is megemlékezett népdalszöveg- és dallamgy jteményér l, melynek – szerencsés kivételként – a kottái is fennmaradtak.28 Kiss Dénes 1826. február 28-án született Csepen, Kiss Ádám református lelkész és Micsky Katalin els gyermekeként. A pápai református kollégiumban tanult, ahol aktívan részt vett az Ifjúsági Képz társulat tevékenységében. Az 1844-ben megjelent Tavasz cím zsebkönyvben Jókai Mór beszélyén, Pet fi Sándor versein és Orlay Petrich Soma munkáin kívül az nyolc verse is helyet kapott, „Kedv szülötti” címen. A szabadságharc alatt er dmérnök hadnagyként szolgált, majd 1877-ig mérnökként dolgozott, ezután Komárom vármegye f pénztárosa lett. Nyugdíjas éveit Csépen élte, 1902. június 23-án bekövetkezett haláláig. Átlag feletti szellemi képesség , m velt, irodalom-, zene- és társaságkedvel ember volt. Verseket, zenem veket írt, jól játszott heged n, zongorán és furulyán. Már fiatal korától népdalokat gy jtött szül falujában, Nagy- és Kisigmándon, Tárkányban, Dadon, Tatán és tanulmányai színhelyén, Pápán is.29 A Kisfaludy Társaságnak küldött dalgy jteménye a Magyar Tudományos Aka25
Gyüszi László: Egy XIX. századi kéziratos népdalgy jtemény Komárom megyéb l = Limes, 15. évf. 2002. 2. sz. p. 117–118. 26 Uo. p. 119. 27 Népdalok és mondák. / Szerk. és kiad. Erdélyi János. – Pest, 1946–1948. p. 9. http://www.mek.oszk.hu/09600/09653/09653.pdf Letöltés ideje: 2014.02.10. 28 A magyar népzene tára = Corpus musicae popularis Hungaricae. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerk. Bartók Béla és Kodály Zoltán. – Bp., 1951. I. kötet – p. VIII. 29 Gárdon László: Egy régi népdalgy jt nk = Dolgozók Lapja, 29. évf. 1976. március 6. p. 4.
117
démia Kézirattárában van, kottái és saját szerzeményei az Országos Széchényi Könyvtár zenem - illetve kézirattárában.30 A Pálffy-tékában 94 könyvben szerepel possessori kézjegye. Ezek túlnyomó többsége német nyelv szépirodalom, mely a Siegler-könyvtárból származott. Komáromi tisztségvisel ként nyilván jelen lehetett a kölcsönkönyvtár állományának értékesítésénél. Er dmérnökként bizonyára jó hasznát vette Sztrókay Elek frissen megjelent m vének, Az er dítés tudományának és a többi építészeti szakkönyvnek. Furcsa viszont, hogy a Pálffy-tékába került könyvei között egyetlen magyar nyelv szépirodalmi m sincs.
8. kép: Kiss Dénes possessorbejegyzése August Lafontaine Theodor cím regényén. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Kiss Dénes apja, Kiss Ádám református lelkész (1795-1838), a Hont megyei Garam-Kis-Sarlóban született. 1824-ben Csepre választották lelkésznek.31 Nagy emlékez tehetséggel bíró, híres egyházi szónok volt.32 Vörösmarty baráti körébe tartozott, a költ neki küldte el a Tudományos Gy jtemény els , általa szerkesztett kötetét.33 Öt kötet rzi kézjegyét. 30
Gyüszi László: Egy XIX. századi kéziratos népdalgy jtemény Komárom megyéb l. = Limes, 15. évf. 2002. 2. sz. p. 120. 31 Szinnyei, 1891–1914. http://www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Letöltés ideje: 2014.02.10. 32 Szinnyei, 1891–1914. http://www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Letöltés ideje: 2014.02.10. 33 Gyüszi László: Vörösmarty baráti és rokoni kapcsolatai Komárom megyében = Limes, 2000. 12. évf. 4. sz. p. 104–105.
118
9. kép: Hell, Maximilian: Elementa arithmeticae numericae et literalis seu algebrae cím könyvének possessorbejegyzései. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Kiss Antal a csepi református egyházközség jegyz könyvei szerint 1844-ben és 59-ben lelkész Csepen.34 Nagy valószín séggel volt Kiss Dénes öccse – könyvein mindkettejük neve szerepel. A Csajághy-család Bibliája A könyvtár katalógusában m/625. leltári számon szerepl Biblia adatai: „Szent Biblia az az Istennek Ó és Uj Testamentomában foglaltatott egész Szent Irás. Magyar nyelvre fordíttatott Károli Gáspár által és mostan a basileai ki-adás szerint ezen formában ki-botsáttatott Posonyban és Pesten, Patzkó Ferentz Josef költségével, 1803. Függelékben: Szent Dávid királynak és profétának százötven soltári, a franczia nóták s versek szerint magyar versekre fordittattak s rendeltettek Szenczi Molnár Albert által.”
34
Gyüszi László: A csépi népiskola a 19. században. Szemelvények a református egyházközség jegyz könyveib l = Új Forrás, 9. évf. 1978. 1. sz. p. 60–61.
119
10. kép: A Csajághy-család Bibliája. A szerz felvétele. 2012.12.14.
A b rkötéses, szép kidolgozású, de restaurálásra szoruló könyv az el zéken lev bejegyzések alapján az irodalomtörténetb l ismert Csajághyak birtokában volt. A család nevét a Veszprém megyei Csajág helységt l vette, ahol már a 15. században is éltek seik. Komárom megyében a 18. században t nik fel a család. Csepre valószín leg azért költöztek, mert itt rokonaik éltek. Csajághy János (1780– 1846) – Vörösmartyné és Bajzáné apja – és József nev öccse (1784–1865) már csepi közbirtokosok.35 A Biblia tulajdonosa Csajághy József, Vörösmartyné nagybátyja volt. A családf korabeli szokás szerint feljegyezte a Biblia el zékére Nyáry Erzsébett l (1784–1818; a liberális ellenzéki politikus Nyáry Pál testvére36) született gyermekei születési dátumát. A könyv bejegyzései: „...(olvashatatlan) esztendeje 1804. 24. Julii ... (olvashatatlan) nek Drága jo akaratjábol ... (olvashatatlan) gyermekeim születések így következnek: Dienes (?) fijam született 180?. Die 9. Augustii Rák jelbe Johanna leányom született 1806? Die 22 Julii Rák jelbe. Magdolna napjára Ágnes leányom született 1808. Die 9. Februarii Kett s jelbe Apollonia napján. Jozeffa leányom született 1810. Die 24. Aug. Jozef fiam született 1810. 23. Febr. 1811. Károly fiam született 1813. 13. Augusti Klára leányom született 1814. 20. Novembris Teresia leányom szül. 1816. December (?)... (olvashatatlan) Bak jelbe. Zsuzsánna szül. 1818. Febr. 24. Csajághy Jósef meghalt 1865. April. 12. 81 éves korában.”
35 36
Gyüszi László: A Csajághy család története = Limes, 8. évf. 1995. 1. sz. p. 71–72. Gyüszi László: Vörösmarty baráti és rokoni kapcsolatai Komárom megyében = Limes, 2000. 12. évf. 4. sz. p. 112.
120
11–12. kép: Családi események a Csajághy-Biblia el zékén. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Az 1813-ban született Károlyról érdemes megemlítenünk, hogy a szabadságharc után, már tatai birtokosként, Vörösmarty családjának egyik támogatója volt. 1853-ban jelent s kölcsönt eszközölt ki számukra, 1855-ben pedig a beteg költ az gondjaira bízta és Tatára íratta be iskolába Béla fiát.37 A Pálffyak a Pázmándy- és a Thaly-család révén is távoli rokonságban álltak a Csajághyakkal, de azt sajnos nem sikerült kideríteni, hogyan került Csajághy József Bibliája a Pálffy-tékába. Egyéb bejegyzések A Pálffy-könyvtárban a Thalyak után a legtöbb, 11 bejegyzés egy bizonyos Batáry Páltól származott. Nevét – hol „Batári”, hol „Batháry” formában – kevés kivétellel mindig a címoldalra írta. Könyvei tanúskodnak élénk természettudományos és m szaki érdekl désér l. Életér l egyetlen adat áll rendelkezésünkre: a csepi közbirtokosság üléseinek jegyz könyve szerint 1855. április 19-én új jegyz ül felterjesztették „Batáry Pál urat, ki iskoláit becsülettel bevégzé és erkölcsi és politicai magaviselete megbélyegezve nincs”.38 A következ , aug. 11-ei ülést már jegyzi, de nem sokáig marad e tisztségben: 1856 novemberében ismét megürül a jegyz i hivatal.
37 38
Uo. p. 112. Jegyz könyv a csepi közbirtokosság üléseir l, 1853–1903. [Kézirat], [16]. p. JAMK tulajdonában, restaurálva: 2005-ben.
121
– A
14. kép: Batáry Pál possessorbejegyzése. A szerz felvétele. 2012.12.14.
Kiss József valószín leg a csepi népiskola tanítója 1841-t l 1844-ig. 1841-ben választották meg gyülekezeti tanítónak. E tisztségében „oly hívnek, szorgalmatosnak, szüle és gyermek boldogítónak t nt fel, hogy [...] gyülekezetünk köztisztelését s méltánylását [...] érdemlette, nem hallgathatván el azt sem, hogy mid n Komárom megye karai és rendei 1843. évben (...) a megye iskoláit közösen megvizsgáltatták, ugyanekkor iskolánk a legrendezettebb s virágzóbb iskolák közé számítandónak ítéltetett.”39 Nem bizonyítható, hogy rokonságban volt Kiss Ádámmal és fiaival. Egy-egy családban nemzedékeken át örökl dhettek a könyvek. Kiss János Egyházi beszédeinek két kötete Nagy Dénes könyvtárából került a Pálffygy jteménybe. Tóth Ferenc Keresztyén kis kathékismusa két hölgy épülését is szolgálta, miel tt a Pálffy-tékába került volna. Az els tükrön "Nemes Bajkay Emiliáé ez a kis kathekismus"; alatta "Nagy Mari" bejegyzés látható. A Bajkaycsalád egy másik tagja, Miklós, a Corpus Juris Hungarici 1779-es kiadásának két kötetét mondhatta magáénak. Sajnálatos módon egyikük kilétér l sem sikerült egyértelm információt találni. Mészáros Ignác (1721–1800) Buda várának vissza vételekor a keresztények fogságába esett egy Kartigám nevü török kis-aszszonynak ritka, és emlékezetes történeti cím regénye népszer ségét40 mutatja, hogy a Pálffy-tékában lev , 1780-as kiadású példányát többen is magukénak mondhatták, miel tt a család tulajdonában került. Az el zéken „Ex libris: Ignatii Huszár, 1790” felirat, alatta kivakart név és évszám, az els tükrön fent olvashatatlan bejegyzés és az 1783-as évszám; címlapon „Huszár László Sárospatak, 1822” és „Procopius Béla könyv39
Gyüszi László: A csépi népiskola a 19. században. Szemelvények a református egyházközség jegyz könyveib l = Új Forrás, 9. évf. 1978. 1. sz. p. 61. 40 Szinnyei, 1891–1914. http://www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Letöltés ideje: 2014.02.10.
122
tára” bélyegz található. Huszár Ignác és László valószín leg a Nagy Iván41 és Borovszky42 által is említett Nagybaráti Huszár-család tagjai lehettek. A családot Fényes Elek is említi, mint akik 1851-ben Csép földesurai közé tartoztak.43 Összefoglalás A vidéki birtokos nemesség könyvgy jteményei a felvilágosodás kezdetét l egyre nagyobb számban jöttek létre Magyarországon. Létezésük a köznemesség m vel dés iránti igényét, állományuk a modern eszmék terjedését, a magyar irodalom, kultúra és tudomány fellendülését jelezték. A csepi Pálffy-család sok viszontagságot megért, de töredékes mivoltában is teljesnek mondható könyvtára sok adattal szolgálhat a kor kulturális és irodalmi fellendülését kutatók számára. A könyvek possessorbejegyzései több korábbi tulajdonosról is tájékoztatnak: a reformkor kezdetén már több, az irodalomra és a tudományokra fogékony köznemes család is élt Csepen és környékén. A Pálffy-téka köteteinek sok korábbi tulajdonosa diákként kezdi a könyvek gy jtését, a debreceni vagy a pápai kollégiumban. Igyekeznek beszerezni az ket érdekl ismeretágak legfrissebb szakirodalmát, és élénk figyelemmel kísérik a magyar és külföldi szépliteratúra fejl dését. A birtokolt könyvek jellegéb l a possessor ízlését, kedvelt témáit, sok esetben foglalkozását is kitalálhatjuk. De nem csupán néhány, m vel dni vágyó kisbirtokos valaha létezett gy jteményére találtunk utalást. Fontos m vel dés- és irodalomtörténeti eseményekhez is találhatunk háttérinformációkat. Megtudhatjuk, kik és milyen m veket olvashattak a Thaly-kúriában, milyen lehetett az a szellemi háttér, amelyb l Thaly Kálmán a történelem iránti érdekl dését merítette. Választ kaphatunk arra a kérdésre, mi történt Komárom megye els nyilvános könyvtárának állományával a könyvtár felszámolása után. Bepillantást nyerhetünk a megye egyik els ismert népdalkutatójának, a költ és zeneszerz Kiss Dénesnek és családtagjainak könyvgy jteményébe is. Komárom vármegye egyik legkisebb települése egy, a tudományra és az irodalomra fogékony, rokoni és baráti kapcsolatai által is öszszetartó közösségnek adott otthont, melynek tagjai élénken bekapcsolódtak az ország szellemi vérkeringésébe, tudósokat és m vészeket adva az országnak. A kutatás még korántsem tekinthet lezártnak. A Pálffy-gy jtemény bejegyzései nem csupán a könyv- és könyvtártörténet, hanem a m vel dés-, irodalomés családtörténet kutatói számára is számos új információt kínálhatnak.
41
Nagy, 1857–1868. –V. kötet – p. 204. Reiszig Ede i.m. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/17.html Letöltés ideje: 2014.02.10. 43 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. – Pest, Kozma Vazul Könyvnyomdája, 1851. – I. kötet p. 210. 42
123
ORTUTAY ANDRÁS
„Isten óvja a tisztes ipart" Az esztergomi mészáros céh öt évtizede (1694–1743)
Az Esztergommal foglalkozó szakirodalom visszatér megállapítása, hogy a törökt l való visszafoglalás évét l, 1683-tól az els , 1715-ös országos összeírásig 19 céh alakult Esztergomban. Ez az adat fejl d iparról és kereskedelemr l tanúskodik. Az 1700-az években keletkezett útleírások, ábrázolások ezzel szemben inkább falusias képet mutatnak. Tanulmányomban egy esztergomi iparos céh, a mészárosok gazdasági tevékenységét és a városban elfoglalt szerepét vizsgálom.1 A céhek iparosok és keresked k érdekvédelmi szervezetei voltak. Fejl désük csúcspontját Magyarországon a szabad királyi városokban a 14–15. században érték el, a mez városokban valamivel kés bb, a 15., 16. században. Esztergom gazdasági fejlettsége ebben az id ben már elmaradt a legfejlettebb városok, Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, L cse, Bártfa mögött. A gazdasági lemaradásban szerepe volt a királyi székhely elköltöztetése mellett a kereskedelmi útvonalak áthelyez désének. A 14. és a 19. század között az egész országban 163 mészáros céh létezésér l tudunk. Az els céhes privilégium levél 1376-ból Pozsonyban maradt fenn. Esztergomban a szabad királyi város és az egyházi, káptalani város mészárosai között a 13. században véres összeütközések voltak. 1294-ben az egyház ki is átkozta az esztergomi mészárosokat, mert megtagadták a fejenkénti fél ökörb rnyi adó beszolgáltatását. 1541-ben Buda, majd két évvel kés bb Esztergom is török kézre került. A vár a hatalmas török birodalom egyik fontos végvára lett, ahol szandzsákbég székelt. A helyi lakosok elpusztultak vagy el zték ket. Egy 1570-es török adóösszeírás szerint magyar nev ek nem éltek a várban és a városban, a mészárosok is vagy törökök, vagy rácok voltak.2 1
Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város multjából.(1864–1714). – Esztergom, Laiszky János könyvnyomdája. 1892. – p. 41. A továbbiakban Villányi 1892. ; Borovszky Samu: Esztergom vármegye. – Bp. én. – p. 365. ; KomáromEsztergom megye településtörténeti kalauza / Szerk. Balogh Kata, Bárdos István. – Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet, 1993.– p. 137. 2 H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. – Bp. Gondolat : MOL, 2004. – I. köt. p. 73., II. köt. p. 139–140. ; Zolnay László: A középkori Esztergom. – Bp. Gondolat, 1983. – p. 178.; Vass El d: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban = Esztergom Évlapjai, 1983. – p. 421-430.
124
1683-ban hatalmas török sereg ostromolta a történelemben utoljára Bécset. Lipót és Sobieski János seregei dönt vereséget mértek az ostromlókra, majd a visszavonuló törököket követve a Duna északi partján Párkánynál diadalmaskodtak, és visszafoglalták Esztergom várát. Kezdetét vehette Magyarország felszabadítása. Kiderült, hogy az udvarnak nincsenek határozott elképzelései a visszafoglalt területek kezelésére. 1684-ben a miniszteri konferencia fektette le az alapelveket, amelyeket 1686-ban, Buda visszafoglalása után herceg Eszterházy Pál nádor úgy foglalt össze, hogy a visszafoglalt területeken minden jog a királyé. Az elhúzódó háborúk óriási terheket róttak az egész birodalomra. Ezért Magyarországnak hozzá kellett járulnia a háború költségeihez, a katonaság eltartásához. 1686-ban közvetlenül az udvari kamara alá rendelték a budai kamarai kirendeltséget. A várparancsnok nevezte ki az els budai polgármestert, a kamarai kirendeltség tanácsosa eskette fel a polgárokat az uralkodó h ségére.3 A korabeli visszaemlékezések szerint Buda visszavétele után indult meg Esztergomban is az élet. A három régi mez város (Érseki Víziváros, Szentgyörgymez és Szent Tamás) birtokosai, egyébként a megye két legnagyobb birtokosa nem telepedett vissza a romvárosba. A várban a háború befejezése után is ott maradt a katonaság. Az érsekség és a káptalan tisztvisel i csak hosszú küzdelem árán tudták biztosítani jogaikat. Az els várparancsnok lefoglalta a regáléjogokat, a magyar lovasság hadnagya, Bottyán János a káptalan mészárszékére és kocsmájára akarta rátenni a kezét. Egy vita során csaknem halálra verte a kocsmárost. Az érsekség csak 1691-ben a budai kamara adminisztráció segítségével jutott hozzá vám- és révjogához.4 A 17. században, a török alatti id szakban Esztergom vármegyét a nemesi megye Érsekújvárból igazgatta. A vár eleste után a nemesi megye nem m ködött, legföljebb az adószedést tudták Komárom várából folytatni. Az esztergomi érsek örökös f ispánként Nedeczky Sándort bízta meg 1690-ben az alispáni teend kkel, 1691-ben már szabályosan megválasztott alispánja volt a megyének.5 Az egykori királyi város romos fallal körülvett területén szervez dött az új város. A 3
Nagy István: A magyar kamara 1686-1848. – Bp. Akad. K. : Zrínyi, 1971. – p. 23–24. ; Villányi 1892. – p. 12. ; Tuzla Csilla: Buda polgármesterei 1686-1783. = Levéltári Közlemények, 1999. 1–2. sz. p. 23. 4 Villányi 1892. p. 10–14. ; Prímási Levéltár (Esztergom) Acta Radicalia I. no. 49. ; Ortutay András: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. – Tatabánya: Kernstok Károly M vészeti Alapítvány, 2003. – p. 22–25. 5 Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a Magyar Királyság és a török uralom id szakában In.: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században/Szerk. Petercsák Tivadar, Szabó Jolán. – Eger, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, 1993. – p. 161–176. ; Böszörményi János: Hadak útján – hadak szolgálatában = Pozsonyi Irodalmi Szemle, 1982.1. sz. p. 42. ; Kántor Klára: Esztergom vármegye közgy lési jegyz könyveinek regesztái 1638–1702. – Esztergom: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, 1999. – p. 19., 117.
125
szabad királyi város jogutódjának tekintette magát, de amíg a királyi meger sítést meg nem kapta, er sen függött a várparancsnoktól, a budai kamarai adminisztrációtól, az érseki és káptalani tiszttartóktól. Csak a karlócai békekötés után indult meg a bécsi kancelláriában a volt szabad királyi városok jogainak rendezése. Esztergomét 1708-ban adta ki I. József. A város kiváltságlevele meghatározta a város jogait és fejl dési lehet ségét. Kimondta, hogy „[...] a polgári kereskedelemmel –, f ként italméréssel és mészárszékkel, és bármilyen más névvel nevezett kereskedelmi tevékenységgel – senki nem foglalkozhat sem a városban, sem annak küls területén, senkinek, sem a klérusnak – kivéve, ha si joga van rá –, sem a megyének, sem a nemességnek, sem kamarai embereknek, sem a katonaságnak nincs joga ilyenfajta kereskedelmet nyíltan vagy titkosan, közvetve vagy közvetlenül zni, hacsak a szokásos módon polgárjogot nem szerzett.”6 A négy egykori királyi városba (Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom) a birodalmi városokból és más magyar városokból is érkeztek iparosok és keresked k, t két, mesterségbeli tudást és a céhszabályzatok ismeretét hozva magukkal. Székesfehérvárra 1690-ben els ként a gy ri szabó céh tagjai telepedtek át. Esztergomban szinte évente hirdette ki a városi tanács egy-egy új céhnek a királytól kapott céhlevelét: 1693-ban a szabók és posztónyírók, 1694-ben a mészárosok, 1695-ben a gombköt k, 1696-ban a sörf z k, 1699-ben az asztalosok, magyar vargák, molnárok, kovácsok és kerékgyártók.7 A mészárosok díszes céhlevelét ma a megyei levéltár rzi. Ebb l tudjuk, hogy kilenc szabad királyi városi és vízivárosi mészáros tevékenykedett. A céhszabályzat 38 pontja részletesen megszabta a mesterek, legények és inasok kötelességeit és viselkedési normáit. A céhnek templomi zászlót kellett állítani, és ez alatt a zászló alatt évente legalább kétszer körmeneten kellett részt venniük. A szabályok több pontban védték a helyi iparosok érdekeit, törekedtek a verseny kiküszöbölésére, tiltották a vasárnapi és ünnepnapi munkavégzést. Az inasok tanulóidejét három évben szabták meg, és ezt követ en dolgozhattak mesterlegényként. A mesterré válás feltétele mestervizsga letétele, minek része volt az atyamester és a mesterek jelenlétében egy marha szakszer levágása és feldarabolása. A mestereket és a legényeket meg kellett vendégelni (fölöstökömöt kellett adni, bár zene, tánc és egyéb felesleges költségek nélkül). A mészáros mesterek fiai, vejei és a mesterek özvegyét feleségül vev legények a céhbe lépés költségeinek csupán a felét tartoztak fizetni. Évente választották a céh atyamesterét és a dékánt, akit a legfiatalabb mesterek közül választottak. Az feladatuk volt a céh életének megszervezése és felügyelete. 6 7
Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltságlevele. – Esztergom: KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, 2000. – p. 25. Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848. – Bp. Akad. K., 1989. – p. 178. A továbbiakban Kállay, 1989.; Villányi, 1892. p. 26–28.
126
Felügyelték, hogy a mészárosok egyforma mennyiségben vágjanak, helyes mértéket használjanak. A céhlevelet, a céh egyéb iratait és pénzét a céhládában tartották. A céhgy lések kezdetekor ezt felnyitották, mintegy jelképezve a hatóság jelenlétét. Súlyos büntetéssel sújtották azt, aki a céhgy lést vitával zavarta vagy a céhláda bezárása el tt távozott. Megbüntették azt, aki a céhmester hívására nem jelent meg a céhgy lésen, vagy nem vett részt egy céhtag temetésén. A céh kötelessége volt az elöregedett mesterekr l, és a legények ill viselkedésér l való gondoskodás. Büntették – 2 forinttal – a pörlekedést, emberszólást, külön a más feleségének megszólását.8 1706-ban a kuruc ostrom következtében elpusztult a város iratanyaga. Az ezt megel z id kb l a mészárosok céhér l csak az inasok felfogadását rögzít , az 1690-es évekt l a céh megszüntetéséig, 1872-ig vezetett nyilvántartás áll rendelkezésünkre. A bejegyzések többségét a céh által felfogadott nótáriusok készítették, de vannak nem tollforgatáshoz szokott, alig olvasható kézvonások is. Az inasok felfogadásán kívül az els évtizedekben alkalmilag beírták a nótárius kötelességét (neki kellett például nem kis munkával a marhapasszusokat elkészíteni), feljegyezték a kirótt büntetéseket, a céhládával szemben fennálló tartozásokat, a céh egyes rendelkezéseit. Ezért a nótárius évente egy mázsa marhahúst, fél mázsa faggyút, a "céhbeállások" alkalmával külön pénzt és a büntetések összegéb l jutalékot is kapott. A forrás elemzését nehezíti, hogy a bejegyzések nem rendszeresek, nem követnek se kronologikus, se tematikus rendet, olyan sorrendet alkalmaznak, ami akkor számukra logikus volt. Így például külön és el bb jegyezték fel Kovacsics István mesterré avatását, mint a céh életében igen fontos eseményt, s utóbb azt, hogy Kovacsics a céhnek „mesterasztalt”, azaz ebédet adott. Gyakran nem írták fel a vezetéknevet, hisz az köztudomású volt, így Sailler Ágoston néha csak Mészáros Ágostonként szerepel.9 Az 1706 el tti években a céhekre jellemz , hogy a céhgy lésben elhangzottakról büntetés terhe mellett tilos volt másokkal beszélni, s ez a tilalom még a saját feleségükre is kiterjedt. Gyakoriak a mesterek közötti perlekedések, 1701ben például Üveges Pálról jegyzik fel „[...] megharagudván céhb l elment ládanyitás után.” Megkövetelték, hogy a legények adják meg a tiszteletet a mestereknek. 1694-ben „Muzslik uram legénye elmenvén céh mester uram mellett süvegét le nem vette”… „hasonlóképpen céh mester uram legénye süvegét nem vette [le] Szenczi János úr el tt.” Ezért mindkett jüket megbüntették. De az is el fordult, hogy a céh dékánmestere, akinek kötelessége volt a céhgy lést összehívni, maga 8
Villányi, 1892. p. 270–274.; A hasonló korszakból való egri mészárosok céhlevele el írja, hogy minden mészáros kassai pecsétes súlyokat használjon. Bogdán István: Magyarországi r-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. – Bp. Akad. K, 1991. – p. 57. ; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (Esztergom): Mészáros céh könyve (a továbbiakban MK) 1703. május 9. 9 MK 1714. december 30. és 1713. június 12.
127
nem ment el a céh házához – ezért négy forintra büntették. Gyakorlat volt, hogy a mesterek fiai apjuknál inaskodtak és szabadultak fel. Muzsik Mártonnál két fia, Istók és Marci, Okos Mihálynál Mihály fia, Üveges Pálnál Pál és Mátyás fia szabadult fel. Ha az inas nem a céhtagok rokona volt, három kezest kellett állítani a mesterek közül.10 1706-ban csak rövid id re került a vár és a város kuruc kézre. A háborús állapotok 1710-ig megmaradtak. A pusztításokat 1708-tól még a pestis is tetézte.11 A kurucokkal sokan elmenekültek, másokat el ztek. 1706. október 24-én a várparancsnok 15 napos határid t adott a polgároknak a h ségeskü letételére. Aki ezt elmulasztja, annak minden vagyona „[...] A h ségükben megmaradt lakosoké lesz.” Sailler Tóbiás „egykori mészáros” 1707 márciusában visszavette régi mészárszékét a királyi városban, a Buda utcában. A város a mellette lev házat átengedte neki. A budai kamarai adminisztráció is jóváhagyta a város döntését, visszakapta a házhoz tartozó földet is, azzal a feltétellel, hogy meg kell állapodnia azzal, aki eddig a földet m velte. A mészárszék éves bérleti összegét Sailler Tóbiásnak és társának 65 forintban állapította meg a város az eddigi 100 forint helyett, tekintettel a háborús helyzetre. Természetben egy mázsa faggyút kellett szolgáltatnia a városnak, és szombatonként „nyelvet adni”, azaz a városbíró konyhájára marhanyelvet kellett szolgáltatni. A következ évre 45 forint volt az éves bér, 172 font (hozzávet leg 70 kiló) faggyú és ugyanúgy egy marhanyelvet kellett adni.12 A szabad királyi város tanácsa súlyos anyagi gondokkal küzdött. A kiváltságlevélért ki kellett fizetnie a négy szabad királyi városra kivetett 10 000 ezer forint rá es részét és az oklevél kiállításának kancelláriai illetékét is. Ezt csak kölcsönb l tudta fedezni. 1709-ben a Bajorországból idetelepül Huebert Vitus adott 30 rajnai forintot, szokatlanul magas kamatra. A hiányzó 50 rajnai forintot Klasz Pál (Klosz) mészáros adta. Feltevésem szerint azonos a mészáros céh könyvében szerepl Üveges (Öveges) Pállal.13 10
MK 1705. április 5. A céh Dékán mesterét 1703. május 5-én 12 forintra büntették, mert az általa összehívott céhgy lésen nem jelent meg, s a céhláda kulcsát rizte, s így a céhládát nem lehetett kinyitni. 11 Villányi, 1892. p. 174–224. ; Ortutay András: Bottyán János esztergomi évei In.: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára évkönyve 2010. / Szerk. Horváth Géza, Takács Anna. – Tatabánya: JAMK 2010. p. 216–228. 12 Villányi, 1892. p. 226–227. ; Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Esztergom szabad királyi város tanácsának jegyz könyvei (a továbbiakban VJ) 1707.március 12. és augusztus 24. 1708. április 18. Sailler Tamás ebben az évben inast fogadott fel, kezesei Musik Márton és Üveges Pál voltak, a céhmester Ferenczik Mészáros János. MK 1708. 13 Villányi, 1892. p. 35. ; Üveges Pál els említése 1699-b l található a céh könyvben, 1711-ben is szerepel. De a német nyelv tanácsi jegyz könyvben, majd a kés bbiekben sem fordul el Üveges Pál formában. A jegyz könyvben következetesen Klasz Pál. Két
128
Ebben az évben Sailler mellett Kuglaisen (Guglaisen) János Ádám is városi mészárszék bérl je volt. Az elszámolásokból kiderül: a városi bíró, jegyz , aljegyz , kamarás, tanító, hajdú fizetése mellett éves bére részeként a mészárszékb l húst is kapott, a városházi vendéglátások, ünnepségek, de az ajándékok is utólagosan kerültek rendezésre, levonták a bérleti díjból. 1713-ban még öt évvel korábbi tartozásokat is tartottak nyilván. Az elszámolásokban nemcsak marhahús, hanem borjú-, disznó-, juhhús, s t viza is szerepel. A mészárosok nem halásztak, de halat árulhattak.14 A szabad királyi város önkormányzata (a tanács, azaz a magisztrátus, a küls tanács és polgárok közössége) igen széles hatáskörrel rendelkezett: a város területén ellátta a szakigazgatási feladatokat is: foglalkozott a céhek ügyeivel, intézte a cselédügyet, az útleveleket, az iparos legények vándorlását. Nekik be kellett mutatni az útlevelet, ha megérkeztek valahova, igazolván, hogy nem csavargók. A magisztrátus feladata volt az állategészségügy ellen rzése. A céhtagok felvételér l a céh döntött, de a városnak is volt beleszólási lehet sége. Esztergomban a mészárszékek városi tulajdonban voltak, így a költségvetésnek részét képezte a mészárszékek bevétele. Ez Esztergomban nem volt jelent s tétel, ezért nem építették ki a hatósági felügyeletet. A felmerül problémákat egy hozzáért tanácstaggal oldatták meg.15 Az élelmiszerek és a kézm ipari cikkek árának megállapítását a magyar törvények a vármegye feladatává tették.16 A városi hatóság feladata volt az árszabások kihirdetése és ellen rzése. Az els ismert árszabás 1697-b l származik, a marhahús fontját 5 és fél dénárban, a borjúét 10 dénárban, a disznóét 7, a birkáét 6 dénárban határozták meg. A vármegye gyakran különbséget tett a városok (királyi város, Víziváros, néha Szentgyörgymez , Szent Tamás) és a falvak húsárai között – a falvakban olcsóbb volt a hús. El fordultak gyakorlati célokat szolgáló intézkedések. Mikor 1712 telén a Heister-ezred két századát Esztergomban szállásolták el, december 20-tól fél dénárral n tt a marhahús fontjának az ára, ugyan-
fiának neve is azonos Üveges Pál említett fiaival. Az 1715-ös országos összeírásban Klas Pál szerepel, Üveges nem. 14 VJ 1710. április 2. és 1713. szeptember 6. Az ügykezelés bonyolultságára jellemz , hogy szy János aljegyz nek egy évre 100 font marhahús járt 5 dénárjával számolva és 10 font disznóhús 9 dénárjával számolva. Ezt levonták a mészárosok éves bérleti díjából, de az egy évig fel nem vett marhahús árát a mészárosoknak készpénzben ki kellett fizetni az aljegyz nek. 15 Kállay, 1989. p. 5–6., 41. VJ 1717. október 29. A marhadögvész miatt a mészárosok nem vághattak marhát. Kuckländer tábornok parancsára. Másnaptól 5 dénáron mérhetik fontját, szy István aljegyz és Hersics Ferenc tanácsnok közbenjárására. 16 1650. évi 40. és 1659. évi 71.tc. Korszakunkban meger sítve 1715. évi 79. tc. és 1723. évi 74. tc.
129
akkor a város 150 forintot ígért a tiszteknek a fegyelem fenntartása érdekében.17 A mészárosok következetesen kérték a hús árának emelését, általában sikertelenül. 1716-ban a vármegye megfenyegette ket, hogy ha megszegik az árszabást, megengedik a falusi mészárosoknak, „más néven henteseknek”, hogy szerdán és szombaton reggelt l délig fél dénárral olcsóbban árulhassák a húst a városban. A következ évben a mészáros céh a városi tanácstól kérte, hogy a marhahúst 6 dénárért mérhessék. A városi tanács közbenjárása eredménytelen volt. 1719-ben Sándor Menyhért alispán kérd re vonta a megyegy lésen a városi kamarást, hogy miért mérik a mészárosok drágábban a húst. Ezért a várost 100 forintra büntették. A városi tanács két napon át tárgyalta az ügyet, hogy kifizessék-e a büntetést vagy a mészárosok fizessenek. De az összes mészáros jelenléte nélkül nem születhetett döntés. A kialakult gyakorlat szerint azonban a mészárszékekben heti váltásban mérte a húst a legényeivel, míg a másik váltás a beszerzéssel foglalkozott – így az összes mészáros sose volt jelen.18 1722-ben a vármegye tervbe vette egy, az összes iparágra kiterjed árszabás elkészítését. Megkeresték Silcz Pál esztergomi bírót, hogy tájékoztassa a megyét, hogy a városban mennyiért árulják a portékákat. A tanács szigorúan megszabta, hogy tudta nélkül adatokat ne szolgáltassanak ki. A szenátorok között felosztották a céheket az árszabások ellen rzésére. A következ két évben is kiküldték a szenátorokat adatgy jtésre. Az 1724-es vármegyei árszabás a húsárak mellett a b rök árát is szabályozta.19 Az árak mellett a hús min ségét is el írták. Kuckländer tábornok várparancsnok többször is követelte, hogy a katonaság számára jó min ség húst mérjenek, „ne csak kutyának valót”. 1726-ban a városi tanács el írta, hogy a mészárosok „jó kövér húst” mérjenek. 1736. február 9-én el írták, hogy húsként tilos kimérni a borjú fejét, lábát és egyéb aprólékot. Május 7-én megállapították, hogy tudtuk nélkül öt dénárért árulták a bárányhúst az el írt négy és fél helyett. A szabályszegésért a legényeket 30 pálcaütésre, a mestert 12 17
Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei Levéltára Esztergom vármegye közgy lési jegyz könyve (a továbbiakban MJ) 1697. június 11., 1711. május 20.,1719. augusztus 31.; VJ 1713. január 9. 18 MJ 1716. július 11. VJ 1717. szeptember 13. és MJ 1717. szeptember 15. ;VJ 1719. szeptember. 1719. augusztus 31-én a megyegy lésen az alispán részt vett, a napirendi pontok között a hús árszabás szerepelt, a város megbüntetése nem volt napirenden. Gruber Antal jegyz magánbeszélgetésre hivatkozhatott. 19 VJ 1722. január 10. és 1723. január 13. ; Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából. – Esztergom, Laiszky Ny., 189l. – p. 137. ; A város a vármegyével a hús árának csökkentéséért vívott harcában nem támaszkodhatott a két nagy megyei egyházi földbirtok provizorainak (felügyel inek) támogatására. 1723. szeptember 1-én a városi tanács ülésén számolt be Szkacsányi János szenátor, hogy a megye 4 dénárra csökkentette a marhahús fontjának árát, felkérte Pallag János káptalani- és Pamhakell MIhály érseki provizorokat, k is támogassák az eredeti magasabb árat, de szeptember 5-én kiderült, nem fordulnak szembe a megyével.
130
forintra ítélték. Az alacsony húsárak visszafogták a mészárosok tevékenységét, így 1743-ban el kellett írni, hogy Muzsik István mészáros legalább délig tartson b ségesen árut, és ne egyezzen meg a vízivárosi mészárossal, ha nem akar börtönbe kerülni.20 A hús árát próbavágás alapján állapították meg. 1717. november 22-én megyegy lés négy marha vásárlására adott megbízatást, levágatták azokat, és Svar Menyhért megyei tisztvisel valamint két városi tisztvisel és a helyettes alispán jelenlétében felmérték, mennyi eladható hús kerül ki átlagosan egy-egy állatból. Ennek alapján döntötték el a marhahús fontonkénti árát. 30-án már ki is hirdették az eredményt: a városi mészárosok öt és fél dénárért mérhetik.21 A marhavész elleni védekezést kezdetben csak a beteg állatok ellen rzése és vágási tilalma jelentette. 1717-ben, mivel a szomszédos megyékben már a hírek szerint pusztultak az állatok, a vármegye felügyel t küldött ki a vízivárosi és Szent Tamás-i mészárszékekhez, hogy ellen rizze, hogy beteg és gyenge állatok ne kerüljenek vágásra. Fizetését egy mázsa húsban állapították meg. 1723-ban a bárányok levágását kellett megtiltani. Az 1726-os járványról maga a helytartótanács kért adatokat és adott tanácsokat a védekezésre.22 1731 januárjában a környéken jelentkez marhadögvész miatt védekezésként megszigorította a marhavágást a város: csak a városi rmester jelenlétében lehetett állatot vágni. Két hónappal kés bb megállapították, hogy a járvány a városra is átterjedt. Két szenátornak kell felügyelni a mészárszékeken. Június 30-án miséket rendel el a város és körmenetet a Szentháromság szoborhoz, hogy imádkozzanak a dögvész elmúlásáért. A mészárosok 1725-ben megújított céhlevele alapján a körmenetben az „el kel ” második helyen vonulhattak fel. Ennek ellenére a harmincas években szinte állandósult a marhadögvész. A város szigorú büntetésekkel sújtotta a zárlatot kijátszó mészárosokat, akik vidéken vásárolt bikák húsát hozták be és árusították. A hat mészáros mesternek 6–6 forint büntetést kellett ezért fizetnie. 1740-ben a helytartó tanács védekezésként arra utasította a várost, hogy az elpusztult dögöket mélyen ássák el. A 40-es években folytatódott járvány ellen karanténnal védekeztek, az egészsé-
20
VJ 1712. február 17., 1726. február 19., 1738. július 24. és 1743. január 19. MJ 1717. november 22. ;VJ 1717. november 30. Az állatok árához összehasonlításként: 1711-ben a korábban a vármegye szükségletére levágott 6 tehén 90 forint, 16 borjú 247 forint. MJ 1711. július 9. Az adóalap számításába 1716-ban 19 forint, 1719-ben 20 forint. 22 22. MJ 1717. július 23. ; VJ 1723. május 16. ; Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. – Bp. Akad. K., 1972. – p. 40., 155. ; VJ 1726. július 10. A tanács elrendelte: a mészárosok csak jó, kövér ökröket vágjanak, tehenet, tinót ne. 21
131
ges állatokat a Körtvélyesi-szigetre szállították, s egy hét várakozási id után csak innen származó állatot lehetett levágni.23 A városi tanácsnak, mint hatóságnak, a szenátoroknak és a tisztvisel knek, mint magánembereknek az érdekei nem estek egybe mindig a mészáros céh érdekeivel. A céh tagjai nemcsak szabad királyi városi polgárok voltak, hanem a két egyházi uradalom mez városaiban és falvaiban is laktak. A céh arra törekedett, hogy a nézeteltéréseket a céhen belül oldja meg. Így 1713-ban két céhtag, Sailer Tóbiás és Sailer Ágoston peres ügyében összehívott céhgy lésen nemcsak a mészárosok jelentek meg, hanem meghívtak két „böcsületes” mestert is, egy bognárt és egy pintért. 1715-ben a városi tanács nem fogadta el a céh döntését, hogy Musik Márton özvegye tovább folytathassa az ipart. Fiának le kellett tennie a polgári esküt, majd mesterré avatták. „13 forint 45 dénárt fizetett majd céhebédet adott.” Ma már kideríthetetlen okokból a város pénzbüntetéssel és börtönnel kötelezte új céhtagok felvételére a mészárosokat. Volt, hogy az egész céhet áristomba csukták. Hároméves, a helytartótanácsot és országos potentátokat is bevonó küzdelem után kényszerült rá a céh Herpi(Herpich) Mátyás felvételére. A börtönt is megjárt mészáros mesterek írásban szögezték le feltételeiket: 1. A város soha többé nem kényszeríti ket tagfelvételre, 2. Herpi Mátyásnak be kell tartania a céh szabályait, 3. A céhbe való belépés költségeit (50 forint) ki kell fizetnie.24 A városi tanács a helyi mészárosok érdekeinek védelmében tehetetlen volt a két uradalmi provizorral szemben, akik a bérelt vágóhelyek bérleti díját önkényesen emelték, és vitáikat nem egyszer városi polgár bebörtönzésével zárták le.25 1712-ben két mészárszék állt a város piacterén. Schöffel Ágoston 1713-ban, a polgáreskü letétele után mészárszéket nyitott a Budai kapun kívül. A város kényszerítette a céhet a tagfelvételre, így bevételei jelent sen emelkedtek, az eddigi 100 forintról 150 forintra. 1720-ban kiderült, hogy senki se akar Schöffellel együtt dolgozni. Végül a másik városkapun, a L rinci kapun kívül nyitott mészárszéket, ahol csak egyedül árulhatott, ezért egyedül kellett állnia a teljes bérleti díjat. 1724-ben pályázott a városi kamarási tisztségre, de csak a következ évben választották meg. Egy hónapon belül kiderült számára, hogy a kamarási munkát nem tudja – hozzáértés híján – ellátni. 1726-ban már nem tudott legényt foglalkoztatni, a tanács viszont kötelezte az elengedett legény teljes éves 23
VJ 1731. január 10., március 21.és június 30. 1718-ban a körmenet sorrendje: asztalos, szabó, cipész, fazekas, takács, sz cs, kovács, kosárfonó, mészáros, molnár, halász. VJ 1737. március 2., 1740. április 5., 1742. november 20. 24 VJ 1713. július 13. és MK 1713. június 12. ; VJ 1715. április 17. és november 4. ; MK 1715/6.; Herpi Mátyás: 1725. április 28., 1726. július 27., 1728. március. 25 VJ 1731. március 21.; VJ 1730. április 19. és május 4. Kubovics Pál káptalani prefektus (/tiszttartó) Musik Márton mészárost bebörtönöztette, s a felajánlott óvadék ellenére sem engedte szabadon.
132
bérének kifizetésére. Anyagi gondjai megsokasodtak, és 1729-ben bekövetkezett halálakor csak adósságokat hagyott feleségére.26 1717-ben a mészárszékeket a Piac térr l a Kis-Duna mellé telepítették, joggal hivatkozva arra, hogy az állatok leölésével a mészárosok ott sok kárt okoztak. Kés bb a kapun kívüli mészárszéket is felszámolták, mert a mellette lev kocsmával sok botrány helyszíne volt.27 A mészárosok közti viták végighúzódnak korszakunkon. 1714-ben az addig együtt dolgozó társulat, ahogy a városi tanács jegyz könyve nevezte, felbomlott. Sailler Tóbiás, Klas Pál és özvegy Musik Mártonné, valamint sógora Musik István útjai elváltak. A városi tanács öt évvel kés bb is megállapítja: a mészáros társaságok nem tudnak együttm ködni, mindig vita van a kimért húsok miatt.1741-ben is a városi bels tanácsnak kellett dönteni a hússzékek elosztása körüli vitákban.28 Az állandó viszálykodás egyik oka anyagi természet volt. Klas Pál mészárszéke mellett jelent s sz l vel is bírt, fiait taníttatta, halála után özvegye férjhez ment, s férje, Bíró János még húsz évig mészárosként dolgozott. Két mészáros mester 1715-ben évi 15 forint bérért a városi legel kön rzött marhák utáni díj beszedését vállalta, másikuk tiltott bor árusítása miatt került összeütközésbe a hegymesterekkel. Schöffel Ágoston mellett Herpi Mátyás és Knöpffel Mihály is tönkrement. Rögös volt az út, amely az újjáépül Esztergom kezdeteit l indult. 1714-ben a várparancsnok botozással fenyegette a mészárosokat, ha nem kap szebb húsokat és hetente friss borjúhúst. A harmincas években a várkapitányok húsvétra borjút kaptak ajándékba – a város az árát kifizette a mészárosoknak. A király által jóváhagyott céhprivilégiumok keretei az esztergomi iparosok számára (a városi tanács és egyes tanácstagok önös érdekeinek alkalmankénti érvényesülése ellenére is) a gazdasági helyzet javulásával a katonai excessusok (túlkapások) ritkábbá válásának köszönhet en megfelel , bár szerény életfeltételeket teremtettek. Nem véletlen azonban, hogy az esztergomi mészárosok közül senki se került be sem a várost vezet bels tanács, sem a 40 tagú küls tanács hangadói közé. A céhes keretek Esztergomban is, ahol az iparosok számára a sz l m velés nem csak kereset-kiegészítés, de a trezaurálás legfontosabb formája is volt, a céhesek nem az iparba, kereskedelembe, hanem a biztosabbnak t n sz l birtokba fektették be a hasznot. A céhek id vel a fejl dés gátjává váltak. 26
VJ 1713. március 15., 1720. április 20., 1721. június 23., 1724. április 26., 1725. május 2., 1728. augusztus 27., 1730. január 11. 27 VJ 1717. április 3., VJ 1739. június 15. Egy jellemz epizód, amelynek mészáros legény érintettje is volt: Muránszky János a Szent L rinc kapu el tti italmérésben megvert egy n t, de a városi tanács megállapította, hogy mészáros legény testvére, István, ártatlan az ügyben. VJ 1721. január 31. 28 VJ 1714. március 28., 1719. július 15., 1741. március 29.
133
Függelék Az esztergomi mészáros céh atyamesterei: 1695 Okos Mihály 1703 Okos Mihály 1708 Ferenczik Mészáros János 1709 Mocsi János 1710 Üveges Pál 1711 Üveges Pál 1712 Klas Pál 1713 Kugleisen Ádám Sailler Tóbiás 1714 Sailler Tóbiás 1717 Stadler Jakab 1726 Kovacsics István 1733 Knöpfll Mihály 1735 Musik Márton
A marhahús árszabása /fontonként dénárban Év 1697 1699 1701 1711 1712 1713 1715 1716 1717 1718 1719 június 30-tól szeptember 1-jét l 1721 1722
ár (fontonként dénárban) 5 1/2 4 1/2 7 5 4 1/2 4 5 1/2 5 1/2 5 5 6 5 5 1/2
Év június 20-ától 1723 szeptember 1-jét l 1724 1725 1727 1728 1729 1730 június 30-ától 1731 1733 1735
5 5
1741 1742
134
ár (fontonként dénárban) 4 1/2 4 1/2 4 4 4 4 4 1/2 4 1/2 5 4 4 6 4 6 6
DR. SIMONIK PÉTER
Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868–1945)
A négy község Tatabánya, Alsógalla, Fels galla és Bánhida egyesítésével 1947ben megalakult Tatabánya város története szorosan egybeforrt a település(ek) életét meghatározó szénbányászat históriájával. Ez a szemlélet az utóbbi évtizedekben megjelent helytörténeti munkákat is meghatározta, hiszen a település múltjának feltárására vállalkozó szerz k többsége is az iparfejlesztés és iparfejl dés mentén vizsgálta a 19. század végén és a 20. század elején az el dközségek életében bekövetkezett gazdasági, társadalmi és politikai változásokat. A gazdaság- és politikatörténeti szempontok el térbe kerülése egyúttal háttérbe is szorította azt az egyébként nagyon fontos kérdést, hogy ezen változások milyen hatást gyakoroltak az itt él népesség életére és mindennapjaira. A Magyar Általános K szénbánya Rt. (MÁK Rt.) gazdasági tevékenységének megindulása jelent s demográfiai változásokkal is együtt járt, mivel a helyben rendelkezésre álló, mez gazdasági munkához szokott népesség sem létszámában, sem pedig összetételében nem tudta kielégíteni a századfordulótól dinamikusan fejl d bányatársaság növekv munkaer igényét. Az 1890-ben alig 4000 lakost számláló Alsógalla, Fels galla és Bánhida népessége 1900-ra közel 10 000 f re növekedett, majd 1941-re pedig már Tatabánya községgel együtt a 38 000 f s lélekszámot is megközelítette.1 A népességszám emelkedése szorosan összefüggött azzal a ténnyel, hogy az 1920-as évekre a vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók közel 80 %-a tartozott az ún. telepített munkások körébe, azaz többségük az ország távolabbi részeib l, esetleg az országhatáron túlról érkezett a MÁK Rt. tatabányai bányatelepére.2 A különböz kulturális háttérrel rendelkez csoportok megjelenésének azonban egy további következménye is volt, hiszen jelent s mértékben át is alakította a helyben él népesség etnikai szerkezetét. A Tatabánya el dközségeiben él népességre már a bányanyitást megel z id szakban is jellemz volt az etnikai szempontú heterogenitás, mivel Alsógalla és Fels galla népességének többsége német, Bánhida lakosai pedig szlovák és magyar gyökerekkel rendelkeztek. 1 2
Tatabánya története I. kötet. / Szerk. Gombköt Gábor, Horváth Géza. – Tatabánya: Tatabányai Városi Tanács, 1972. – p. 55. Alliquander Ödön: Magyarország bánya- és kohóipara az 1912–1926. évben. – Bp. Államny., 1931. – p. 96.
135
A bányavállalat telepítési politikájának eredményeképpen azonban a térség települései még heterogénebbé váltak, amely változás az etnikai színezet konfliktusok megjelenésének esélyét, vagy pedig a más csoportokkal szembeni tolerancia er södését egyaránt eredményezhették. Amint arra már egy korábban megjelent írásunkban is utaltunk, az etnikai sokszín ségb l ered problémák jelent ségét a MÁK Rt. vezet i viszonylag korán felismerték, ezért már a bányanyitást követ els évekt l kezdve – részben a társulat által m ködtetett oktatási és kulturális intézmények révén – konkrét lépéseket is tettek az eltér értékekkel és normákkal rendelkez munkavállalók elmagyarosításának irányába.3 Egy etnikailag kevert népességgel bíró település lakóiról joggal feltételezhetjük, hogy inkább be- és elfogadóbbak, semmint kirekeszt ek a t lük eltér értékekkel és normákkal rendelkez csoportok tagjaival szemben, s talán ez a fajta nyitottság egyúttal olyan csoportok betelepülését is lehet vé teszi, akiket a többségi társadalom tagjai sokáig nem tekintettek velük egyenrangúnak. A századforduló Magyarországán ebbe a körbe sorolhatjuk az izraelita felekezethez tartozó személyeket és családokat is, akiket hol etnikai, hol pedig vallási csoportként definiáltak. A Tatabánya el dközségeiben él zsidó közösségr l és annak tagjairól viszonylag keveset tudunk, holott társadalomtörténeti szempontból igazán érdekes folyamatok együttes jelenlétér l beszélhetünk térségünkben. A MÁK Rt. gazdasági tevékenysége éppen akkor kezd dött meg Komárom vármegyében, amikor a magyarországi zsidó népesség egy részének helyzetében is jelent s változások következtek be. Az el bbiekben leírtak alapján jelen tanulmányunk els dleges célja annak vizsgálata lehetne, hogy a Tatabánya el dtelepüléseire beköltöz izraelita felekezet személyeknek és családoknak miként sikerült beilleszkedniük a helyi társadalomba. A feltételes mód azonban azt jelzi, hogy a jelen pillanatban rendelkezésünkre álló források alapján nem lehet megnyugtató választ adni erre a kérdésre. Közel fél évtizede megkezdett kutatómunkánk során magunk is megtapasztalhattuk, hogy a helyi zsidóság történetének feldolgozatlansága részben a források hiányára, részben pedig a megmaradt dokumentumok szórvány jellegére volt visszavezethet . A történelmi Komárom vármegye levéltárának jelentékeny része – javarészt rendezetlenül – Szlovákiában található, Alsógalla, Bánhida és Tatabánya községek irattári anyagai szinte teljes egészében megsemmisültek a második világháború id szakában, és Fels galla nagyközség iratai is csak töredékes formában maradtak meg. Mindezekb l az is következik, hogy a téma iránt érdekl d kutatóknak nem szabad megelégedniük a helyi zsidóságról szóló levéltári dokumentumok feltárá3
Simonik Péter: Menni vagy maradni? A munkavállalók migrációját befolyásoló tényez k a tatabányai bányatelepen (1896–1945). In.: Tatabányai Múzeum / Szerk. Kisné Cseh Julianna. – Tatabánya: Tatabányai Múzeum, 2011. – p. 173–186.
136
sával, hanem törekedniük kell olyan kevésbé használt források feldolgozására is, amelyek némiképp kompenzálhatják a helyi zsidó közösségre vonatkozó konkrét dokumentumok hiányából ered problémákat. Jelen tanulmány elkészítését megel z kutatómunkánk során mi sem kerülhettük meg a kevésbé használt források alkalmazását még akkor sem, ha ez jelent s többletmunkával is járt. A forráshiány miatt ugyan nem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy a századfordulót követ en Tatabánya el dközségeiben él zsidó közösség tagjainak mennyire sikerült beilleszkedniük a helyi társadalomba, de arra egészen bizonyosan vállalkozhatunk, hogy bemutassuk, kik is voltak ezek a betelepül személyek és családok. Az izraelita közösség tagjainak vizsgálata azonban számos fogalom el zetes tisztázását is szükségessé teszi. Ezek közül az els és talán legfontosabb annak meghatározása, hogy a kutató kiket is tekint majd zsidónak, illetve a zsidó közösség tagjainak. Miután e téren nincs egy általánosan elfogadott definíció (vagy a második esetben konkrét névsorok), ezért célszer nek tartottuk a társadalmi egyenl tlenségek oldaláról megközelíteni a kérdést. Kutatásunkban zsidónak tekintettük mindazokat, akiket a korabeli dokumentumokban zsidóknak (vagy az izraelita felekezethez tartozónak) tüntettek fel. Természetesen magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy ezen megközelítés sem tökéletes, de amint azt a 20. század els felének történései is igazolják, ebben az esetben nem feltétlenül az egyén öndefiníciója a fontos, hanem az, hogy a többségi (tehát a nem zsidó) társadalom tagjai zsidóknak tekintették-e ket, vagy sem (ld. a zsidótörvények vonatkozó rendelkezéseit). A zsidó közösséghez való tartozás (tagság) fogalmát jelen esetben kissé kiterjesztett értelemben használjuk, mivel úgy gondoljuk, hogy a társadalmi el nyökb l és hátrányokból való részesedés a vizsgált id szakban független volt attól, hogy valaki gyakorolta-e hitét vagy sem. Mindezek alapján azt is feltételezhetjük, hogy a helyben él zsidó lakosokat a többségi társadalom még akkor is egy közösség tagjainak tekintette, ha az egyetlen kapocs köztük a lakóhely azonossága volt. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a mai Tatabánya területén az általunk vizsgált id szakban kezdetben három, majd Tatabánya község megalakulását követ en négy település létezett. Miután a bányászat fejl dése er teljesen rányomta bélyegét az el dközségek 20. századi történetére, ráadásul a bányatelepek számbeli növekedésével egyes településrészeket hol az egyik, hol pedig a másik községhez csatolták, ezért célszer nek t nik a négy település zsidó lakosságát együttesen vizsgálnunk. A források hiányából ered problémák miatt keresnünk kellett egy olyan forrástípust is, amely kell en megbízható és viszonylag pontos adatokat szolgáltathat az itt él zsidó népességr l, ugyanakkor ezekb l kiindulva egyéb dokumentumok felhasználása is lehet vé válhat. A helyben él izraelita populációról, annak összetételér l és szerkezeti változásairól a legpontosabb adatokat a különböz összeírásokból, majd a 19. század 137
második felét l meginduló népszámlálások eredményeib l nyerhetünk, de haszonnal forgathatjuk dr. Edelényi-Szabó Dénes Komárom vármegye felekezeti és nemzetiségi viszonyait elemz , 1927-ben megjelent munkáját is. Az el bb említett források ugyan alkalmasak a népességszám id beli változásainak bemutatására, de kevésbé pontos képet adnak a népszámlálások között eltelt id szak demográfiai szempontból lényeges történéseir l. Mindezek miatt szükségesnek tartottuk olyan egyéb forrástípusok bevonását is, mint amilyenek az egyházi és állami anyakönyvek. Magyarországon 1895-ig felekezetenként rögzítették a születésekre, házasságkötésekre, valamint a halálozásokra vonatkozó adatokat az erre rendszeresített anyakönyvekben. Ezt követ en az állami anyakönyvvezetés megindulásával ezen adatok nyilvántartása az állami szervek feladatává vált. Az anyakönyvi bejegyzések amellett, hogy tartalmazzák a születések, házasságkötések és halálozások tényét, számos egyéb információt is szolgáltatnak az adott település lakóiról és szokásairól. Ezen forrástípus felhasználása különösen hasznos lehet kisebb települések esetén és f leg olyan id szak vizsgálatakor, amikor nem állnak rendelkezésre egyéb dokumentumok. Az anyakönyvi bejegyzések tudományos igény feldolgozásának módszerei közül ki kell emelnünk az ún. családrekonstitúciós vizsgálatokat, amelynek hazai meghonosítása Andorka Rudolf nevéhez f z dik. Andorka a 18–19. századi ormánsági egykerendszer vizsgálatához használta fel ezt az angolszász országokban meglehet sen népszer metódust. Az anyakönyvi bejegyzésekben szerepl adatok feldolgozása hasznosnak bizonyulhat olyan esetekben is, amikor nem áll rendelkezésre elegend egyéb forrás a társadalmi változások vizsgálatához. Miután a tatabányai zsidóság esetében is ezzel a problémával kellett szembenéznünk, ezért – némi módosítás után – magunk is a családrekonstitúciós vizsgálat alkalmazása mellett döntöttünk. Az egyházi anyakönyvek közül felhasználtuk a Tatai Izraelita Hitközség által 1868–1895 között vezetett születési, házassági és halotti anyakönyveket, mivel Tatabánya el dközségeiben él hívek a tatai hitközséghez tartoztak, valamint Alsógalla, Bánhida, Fels galla 1895–1945 és Tatabánya község 1902–1945 közötti születési, házassági és halotti állami regisztereinek másodpéldányait is.4 A hitközség anyakönyvi bejegyzéseiben szerepl valamennyi el dközségekben történt születésre, házasságkötésre és elhalálozásra vonatkozó adatot kigy jtöttük és ugyanezt tettük a négy el dközségben vezetett anyakönyvekben lév adatokkal is. Ez utóbbiak esetében viszont a felekezeti hovatartozástól függetlenül valamennyi bejegyzést (esetenként több ezret is) át kellett néznünk ahhoz, hogy ezek közül kiválogathassuk az izraelita felekezet ek születésére, házasságkötésére és halálozására vonatkozó információkat. (Az állami anyakönyvekben egészen az 1940-es évek végéig feltüntették a felekezeti hovatartozást.) 4
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára XV/80. és XV/32/2/29. Ezen forrásokra a kés bbiekben külön nem hivatkozunk.
138
A kigy jtött adatokat rendeztük, a házassági anyakönyvi bejegyzésekb l számítógépes adatbázist készítettünk, ezáltal elemzésre alkalmas formába is hoztuk. A születési és házassági adatok felhasználásával kísérletet tettünk az egykor Tatabánya el dközségeiben élt zsidó családok családfáinak elkészítésére is, amelyek további adalékot nyújthatnak a közösség tagjainak jobb megismeréséhez. Amint arra már egy korábbi tanulmányunkban is utaltunk, az els zsidó családok betelepülésére a 18. század második felében került sor.5 Ez az évszázad azonban számos jelent s változást is hozott a mai Tatabánya el dtelepülései életébe, hiszen a térség életét meghatározó Eszterházy-család akkor kezdte meg a 150 éves török uralom negatív következményeinek felszámolását. A tatai uradalom vezet i ezzel egy id ben célként t zték ki a törökdúlás alatt elnéptelenedett falvak újbóli benépesítését is. Telepítési politikájuk eredményeként német telepesek beköltöztetésével tették ismételten lakottá Alsó- és Fels gallát. Gazdaságszervez tevékenységüknek köszönhet en a tatai uradalom a térség gazdasági életének is fontos központja lett. Az uradalmi gazdálkodás jövedelmez bbé tételében jelent s szerepet kaptak azok a zsidó családok, akik kocsmák vagy épületek bérl iként (árendásként), valamint gabonakeresked ként kapcsolódtak be a helyi gazdaság vérkeringésébe. Az uradalmi központtól távolabb es településeken csak egy-két zsidó család letelepedését engedélyezték, s ezen gyakorlatnak megfelel en 1768-ban már négy zsidó családf jelenlétét is feljegyezték az alsógallai, fels gallai és bánhidai források.6 A 19. század els feléb l származó adatok is azt jelzik, hogy a helyben él izraelita népesség számbeli gyarapodása nem az újonnan betelepül családoknak, hanem a már itt él famíliákban született gyermekek magas számának volt köszönhet . Ehelyütt azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok sem minden esetben megbízhatóak. A vármegye felekezeti viszonyait elemz és meglehet sen hiteles kútf nek tekinthet dr. Edelényi-Szabó Dénes 1927-ben kiadott munkája pl. 1869-ben 38 zsidó családtag jelenlétér l számol be, de ha kézbe vesszük az 1869-es összeírás eredeti kérd íveit, akkor ebb l kiolvasható, hogy Bánhidán hat, Fels gallán pedig 20 zsidó személy élt.
5
6
Simonik Péter: Egy elfeledett közösség. Adalékok „Tatabánya, Fels galla, Alsógalla Izraelita Fiókhitközség” megalakulásának és m ködésének történetéhez. In.: Tatabányai Múzeum /Szerk. Kisné Cseh Julianna, Kiss Vendel. – Tatabánya: Tatabányai Múzeum, 2012. – p. 67–75. Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vészt l napjainkig. – Bp. Hornyánszky Ny., 1927. – p. 27. A továbbiakban EdelényiSzabó, 1927.
139
1. táblázat Az el dközségekben él teljes és zsidó felekezet népesség megoszlása az 1880 és 1920 közötti népszámlálási adatok alapján (f ben)7
1 12 18 31
5814 2220 1621 9655
48 30 21 99
1622 30 1336 35 3638 49 5005 32 9563 108 13378 156 8104 115 8491 112 22927 302 28210 335
zsidó
614 1872 1299 3785
teljes
teljes
12 17 29
zsidó
zsidó
1920
teljes
1910
zsidó
1900
teljes
Alsógalla 562 Bánhida 1617 Fels galla 1218 Tatabánya Összesen 3397
1890
zsidó
teljes
1880
Az 1880 és 1920 közötti népszámlálási adatokat feltüntet táblázatból jól látszik, hogy amíg negyven esztend leforgása alatt az el dközségekben él népesség több mint nyolcszorosára, addig a zsidó lakosság lélekszáma tizenkétszeresére növekedett. Ez a jelent s emelkedés azonban nem feltétlenül jelentette az izraelita felekezethez tartozók össznépességen belüli arányának változását, mivel az a vizsgált id szakban éppen csak elérte vagy csak kismértékben haladta meg az 1%-os értéket. A teljes népesség (ezen belül a helyi zsidóság) számbeli gyarapodása szoros kapcsolatban állt az 1896-tól meginduló szénbányászattal. A széntermelés, majd a szénre épül iparágak fejl dése jelent s tömeget vonzott a mai Tatabánya területére és mindeközben meg is változtatta az itt él népesség foglalkozásszerkezetét. Amíg 1900-ban az el dközségekben él népesség 30%-a dolgozott a mez gazdaságban, addig arányuk 1930-ra 8,6%-ra csökkent, s ugyanezen id szak alatt 9,9%-ról 18,6%-ra emelkedett a nem ipari foglalkozást z k aránya. Ez utóbbi csoportban megtalálhatjuk a helyi zsidóság képvisel it is, akik ezekben az esztend kben az üzleti lehet séget meglátva az el dközségekben való letelepedés mellett döntöttek. A század els három évtizedében a zsidók lélekszáma ugyan növekedett, de területi megoszlásukban jelent s különbségek mutatkoztak. A négy el dtelepülés közül egyedül Fels galla volt az, ahol 1900 és 1930 között a helyben él zsidóság lélekszáma folyamatosan gyarapodott, és 1930-ra már a 192 f t is elérte.8 Alsógallán viszonylag kés n, 1890-ben jelentek meg az els izraelita lakosok és létszámuk 1900 után – Bánhidához és Tatabányához hasonlóan – már csökken tendenciát mutatott. 7 8
Uo. p. 27. Magyary Zoltán – Kiss István: A közigazgatás és az emberek. – Bp. Magyar Közigazgatási Intézet, 1939. – p. 62.
140
A 19. század vége azonban nemcsak a térség iparának fejlesztését hozta magával, hanem országos szinten jelent s változások következtek be a honi zsidóság életében is. Az 1860-as évek végén sor került egyenjogúsításukra, 1895-ben az izraelita vallás az állam által elismert és támogatott ún. bevett vallások közé került, a modernizáció okozta változások pedig szükségessé tették a zsidóság helyzetének újraértékelését is. Az 1868/69-es ún. izraelita egyetemes gy lés (vagy kongresszus) eredményeképpen a korábban egységes zsidóság három részre szakadt. Az ortodox, a status quo ante és a neológ irányzatok képvisel i ugyanis eltér módon vélekedtek a zsidóság polgárosodásáról és a vallási hagyományok meg rzésének fontosságáról. A Tatai Izraelita Hitközség a neológ irányzathoz csatlakozva elismerte a zsidók polgárosodásának szükségességét, ugyanakkor tagjai továbbra is fontosnak tartották a vallási hagyományok egy részének meg rzését is. Miután az el dközségek területén él hívek a tatai hitközséghez tartoztak, s majd az 1920-as években lépéseket tettek egy saját fiókhitközség megalakítására is, ezért joggal feltételezhetjük, hogy k is osztották a kecskeméti neológok azon véleményét, amely szerint „úgy kívánnak a nemzet részesei lenni, hogy a „polgárokká” való fejl dés mellett egyúttal „jó zsidók” is maradjanak”.9 Mivel a jó polgárrá válás egyik fontos feltétele az volt, hogy a zsidók nyíltan vállalják és hangsúlyozzák magyarságukat, úgy ezt a neológok készséggel meg is tették. Az asszimilálódás szükségességének el- és felismerése a népszámlálási adatokban is jól tetten érhet , s mondhatjuk ezt annak ellenére is, hogy tisztában vagyunk a cenzus felvétele során alkalmazott módszerek esetleges korlátaival. Az 1880-as esztend volt az els , amikor a népszámlálási adatfelvétel során rákérdeztek a megkérdezettek anyanyelvére is. Az 1900-as és 1910-es összeírások erre vonatkozó kérdése viszont már másként határozta meg az anyanyelv fogalmát. („Mi az anyanyelve, vagyis az a nyelv, a melyet magáénak vall s legjobban és legszívesebben beszél?”) Mivel ez utóbbi megfogalmazás viszont már inkább érzelmi alapon közelítette meg az anyanyelv kérdését, ezért nem meglep , hogy a 20. század els két népszámlálásainak eredményei a magyar anyanyelv ek jelent s növekedését mutatták.10 Az el dközségekben él zsidó népesség körében felvett 1880-as népszámlálási adatok szerint 38 %, egy évtizeddel kés bb pedig már 64,5 % volt a magukat magyar anyanyelv eknek vallók aránya. Az 1900-ra háromszorosára (99 f ) növekv helyi zsidóság körében 92 %, s 1910-re pedig a szintén háromszorosára duzzadt (302 f ) népességen belül már 95 % volt a magyar anyanyelv ek aránya.11 9
Ö. Kovács József: Zsidók a kecskeméti társadalomban a XIX. század második felében. In.: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon /Szerk. Varga László. – Bp. Pannonica Kiadó : Habsburg Történeti Intézet, 2005. – p. 128. 10 Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. – Bp. Osiris, 1998. – p. 133. 11 Edelényi-Szabó, 1927. – p. 27.
141
Ezek az adatok a korábbiakban említett módszertani problémák ellenére is azt jelzik, hogy a helyben él zsidóság tagjai már 1880-tól elindultak a nyelvi asszimilálódás útján. Ezt er sítik meg azok a népszámlálási adatok is, amelyek körükben a német anyanyelv ek arányának változását jelzik. Amíg 1880-ban az el dközségekben él izraelita felekezet ek 55 %-a volt német anyanyelv , addig 1910-re arányuk 3,9 %-ra csökkent. A rendelkezésünkre álló adatokból az azonban nem tudható, hogy a német anyanyelv ek között mekkora arányt képviseltek a jiddis nyelven beszél k, akiket a korabeli statisztikai adatgy jtések során szintén ebbe a kategóriába soroltak. Az 1910-es adatok ismeretében azt azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a felvett kérd ívekben 62 % volt azon személyek aránya, aki magyar anyanyelv nek, de németül beszél nek tartotta magát. Mindezek alapján nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a magukat 1910-ben magyar anyanyelv nek tartók többsége valóban az is volt. A német nyelv ismerete viszont azt is jelezheti, hogy a kétnyelv ség a helyben él zsidó közösség tagjai számára jelent s gazdasági el nyökkel is járhatott, amely egyrészt a gazdasági életbe való bekapcsolódásukat, másrészt a helyi társadalomba való beilleszkedésüket is el segíthette. 2. táblázat Az élveszületések és a halálozások számának alakulása az el dközségekben él zsidó népesség körében (1868–1945)
1868–1880 1881–1890 1891–1900 1901–1910 1911–1920 1921–1930 1931–1940 1941–1945 Összesen
Élveszületés
Halálozás
15 12 22 70 72 44 18 3 256
6 14 10 19 34 30 35 13 161
Természetes szaporodás +9 -2 + 12 + 51 + 38 + 14 - 17 - 10 + 95
A népszámlálási adatokból az is jól kiolvasható, hogy 1880 és 1910 között közel tízszeresére növekedett az izraelita felekezethez tartozók aránya, az azonban nem tudható, hogy ez a változás mennyiben volt köszönhet a zsidóság el dközségekbe való beáramlásának és mennyiben a már itt él családok természetes szaporodásának. Az a konkrét arányok ismerete nélkül is feltételezhet , hogy a századfordulón egy ilyen mérték népességnövekedés ritkán volt magyarázható a lakosság természetes szaporodásával. 142
A természetes szaporodás mértékét a születési és a halotti anyakönyvi bejegyzésekben található adatok segítségével vizsgálhatjuk. Az el dközségekben él zsidó felekezet népességre a 19. század végén mérsékelt szaporodás volt jellemz . A századfordulót követ els három évtizedben az el z ekhez képest intenzívebb népességnövekedés figyelhet meg. 1930 után viszont a halálozások száma már meghaladta a születések számát. Az 1900 és 1930 közötti id szak pozitív mérlege els sorban a zsidó populáció korszerkezetével hozható összefüggésbe. A korábbiakban vizsgált népszámlálási adatok azt mutatták, hogy 1890 és 1900 között háromszorosára n tt az el dtelepüléseken él izraelita felekezethez tartozók aránya, s ezen növekedést befolyásoló tényez k között a migrációt is megtalálhatjuk. A 19–20. század fordulóján a magyarországi zsidó népesség – különösen a fiatalabb, nyelveket beszél , vállalkozó szellem férfiak – körében mindig is kiemelked szerepe volt a migrációnak, amelynek els dleges célja a gazdasági (üzleti) lehet ségek felkutatása, illetve a kés bbiekben önálló gazdasági tevékenység folytatását el segít szakmai tapasztalatok megszerzése volt.12 A századforduló els évtizedeiben ezen célok elérésére komoly lehet ség kínálkozott a MÁK Rt. fennhatósága alatt álló településeken is. Az 1900–1930 közötti id szak azonban nem csak a pályakezdés és a karrierépítés évei voltak a 20-as éveik elején járó betelepül zsidó férfiak számára, hanem a családalapításé is, s vélhet en ezzel függhetett össze a 20. század els harmadában megfigyelhet magasabb születésszám is. A halálozások számának alacsonyabb volta is els sorban azzal függhetett össze, hogy a fiatal korszerkezet helyi zsidó népesség körében eleve kisebb esélye volt a korai elhalálozásnak. A kedvez bb halandósági mutatók azonban nemcsak Tatabánya el dközségeire volt jellemz , hanem országos szinten is megfigyelhet volt. A kérdéskört mélyebben vizsgáló Karády Viktor szociológus kutatásaiban azonban arra is rávilágított, hogy ezen jelenség nem csupán a zsidóságra volt jellemz , hanem arra rétegre is, amelyhez a polgárosodás útjára lépett izraelita felekezet ek tartoztak.13
12
Karády Viktor: Egyenl tlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelv országgá. In.: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. / Szerk. Karády Viktor. – Bp. Cserépfalvi Kvk., 1997. – p. 179. 13 Karády Viktor: Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon. In.: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. / Szerk.: Karády Viktor. – Bp. Cserépfalvi Kvk., 1997. – p. 74.
143
3. táblázat Az élveszületések és a csecsem halandóság alakulása az el dközségekben él zsidó családok körében 1868 és 1945 között (f ben és százalékban)
1868–1880 1881–1890 1891–1900 1901–1910 1911–1920 1921–1930 1931–1940 1941–1945 Összesen
Élveszületés 15 12 22 70 72 44 18 3 256
Csecsem halálozás Csecsem halandóság 3 20 6 50 4 18 12 17 4 5,5 7 15,9 1 5,5 1 33,3 38 14,8
Az 1868–1945 között keletkezett halotti anyakönyvi bejegyzések azt jelzik, hogy a vizsgált id szakban a halálesetek kétharmada a 0–10 éves és az 50 év feletti korosztályokban következett be. Az elhunyt 161 f közel fele (45,9 %) tartozott az id sebb generáció tagjai közé és minden harmadik a legfiatalabbakéhoz. A halandóságra vonatkozó adatok közül ki kell emelnünk a 0–1 éves korosztály halálozási viszonyait tükröz csecsem halandósági adatokat, amelyek nem csupán a korabeli közegészségügyi és higiénés viszonyokról adnak megbízható képet, de némiképp utalhatnak bizonyos társadalmi problémák jelenlétére is. A 20. század els felében megjelent egészségstatisztikai munkák szerz i a csecsem halandóság optimális mértékét négy százalékban határozták meg, ám a korabeli hazai és nemzetközi adatok ennél lényegesen kedvez tlenebb (20–25 %) képet mutattak. A Tatabánya el dközségeiben született zsidó gyermekek halandósági adatai mind az országos, mind pedig a helyi statisztikákhoz képest jobb helyzetr l árulkodnak. Amíg 1901 és 1910 között országos szinten az egy éven aluli csecsem k halandósága a 21 %-ot is elérte, addig a négy településen ugyanebben az id szakban születettek körében ez az arány 17 % volt.14 Ennél lényegesen jobbnak mutatkoztak a következ évtized adatai, amelynek 5,5 %-os helyi aránya már-már megközelítette a kívánatosnak tartott négy százalékos értéket. Ezen jelent s mérték csökkenés mögött meghúzódó lehetséges okokról nem sok mindent árulnak el a korabeli források, ráadásul a bányavállalat levéltári dokumentumaiból az is kiolvasható, hogy az 1910-es évek folyamán az
14
Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika orvosok és orvostanhallgatók számára. – Bp. Magyar Orvosi Kk. Társulat, 1930. – p. 292.
144
el dtelepülések területén olyannyira romlani kezdtek a csecsem halandósági mutatók, hogy már a kritikusnak tekinthet 20 %-os értéket is megközelítették.15 Miután a községi adatok forrásai is a születéseket és a halálozásokat rögzít anyakönyvek (pontosabban maguk az anyakönyvvezet k) voltak, ezért esetleges statisztikai hibáról jelen esetben nem beszélhetünk. Az eltérés inkább indokolható a helyi zsidóság és a többségi társadalom tagjai között meglév életmódbeli (pl. higiénés viszonyok, a vallási el írásoknak megfelel étkezés) és jövedelmi különbségekkel, semmint egyéb tényez kkel. Az egy éves koruk el tt elhunyt zsidó gyermekek körében a leggyakoribb halálokként a fejl dési rendellenességek, egyes emészt szervi (pl. bélhurut) problémák, valamint légz szervi megbetegedések szerepelnek. Ezen okok mindegyike összefüggésbe hozható az egészségtelen táplálkozással, az anya terhesség ideje alatti életmódjával, valamint a rossz lakáskörülményekkel, azaz a kedvez tlen társadalmi helyzetb l ered problémákkal. A születési anyakönyvi bejegyzések két további adatot is szolgáltatnak a helyben születettek demográfiai és társadalmi jellemz ir l. Az 1868–1945 közötti születések esetében nem figyelhet meg a születésekre egyébként jellemz fiútöbblet. A vizsgált id szakban megszületett 275 gyermek közül (beleértve ebbe a halvaszületetteket is) 139 volt fiú, 134 f pedig lány, két további gyermek nemét viszont nem tüntették fel az anyakönyvekben. A megszületend gyermekek társadalmi helyzetét jelent s mértékben befolyásolta, hogy házasságon belül vagy azon kívüli kapcsolatból származtak-e. A törvénytelen gyermekeket a második világháborút megel z id szakban számos társadalmi hátrány érte, pusztán amiatt, mert házasságon kívüli kapcsolatból származtak. Már a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedt „zabigyerek” kifejezés is jól mutatja társadalmi megbélyegzésüket, s ez a stigma jelent s mértékben akadályozta kés bbi társadalmi mobilitásukat is.16 A születési anyakönyvi bejegyzések azt jelzik, hogy Tatabánya el dközségeiben mindössze hat törvénytelen gyermek született zsidó felekezet anyáktól. Ez a kétségtelenül alacsony szám els sorban azzal függhetett össze, hogy az izraelita felekezethez tartozó családokban feln tt lányok er sebb közösségi kontroll alatt éltek, és ez a közösség jobban is szankcionálta a hagyományos értékekt l és normáktól való eltérést. Ennek következtében a családon belüli szigor csökken15
Simonik Péter: Az anya- és csecsem védelmi munka megszervezése a tatabányai bányatelepeken. A „Tatabányai Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsem k Védelmére” története 1926–1940. In.: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila Megyei Könyvtára Évkönyve. / Szerk.: Monostori Imre, Nász János, Takács Anna. – Tatabánya: JAMK, 2006. – p. 148. 16 Varga István: Törvénytelen születés személyek mobilitási lehet ségei Magyarországon a két világháború között. In.: Köt -jelek 2007. Az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskolájának Évkönyve. / Szerk. Némedi Dénes-Szabari Vera. – Bp. ELTE Társadalomtudományi Kar Doktori Iskola : Plantin, 2008. – p. 89–102.
145
tette a nemi kilengések esélyét, a korai házasságkötés pedig eleve lehetetlenné tette a házasságon kívüli párkapcsolatok kialakulását.17 A születések számának vizsgálatakor nem kerülhet meg az a kérdés, hogy a század els három évtizedében tapasztalt növekedés egyértelm en arra volt-e visszavezethet , hogy a helyben él zsidó házaspárok gyermekvállalási hajlandósága növekedett, vagy éppen ellenkez leg ez az emelkedés csupán látszólagos volt, s inkább a propagatív korba került n k számbeli gyarapodása okozta a magasabb gyermekszámot (azaz egy-egy családban nem született több gyermek, csupán a gyermeket vállalni szándékozó n k száma emelkedett). Ezen kérdések megválaszolásához kétféle adatot szükséges megvizsgálnunk: az anyák életkorát az els gyermek születésekor és az egy családban született gyermekek számát. A családrekonstitúciós vizsgálat módszereit felhasználva el ször a házassági anyakönyvi bejegyzésekb l kiindulva 126 olyan házasságkötést sikerült azonosítanunk, ahol valamelyik fél izraelita felekezet volt, majd a születési anyakönyvek segítségével meghatároztuk, hogy az adott házasságból hány utód született és az anya hány éves volt az els gyermek születésekor. Azt feltételeztük, hogy akik helyben kötöttek házasságot, azok ezen aktus és az els gyermekük születése között nem változtattak lakóhelyet, azaz az el dközségek területén regisztrált els születések valóban az els k voltak az adott családban. Mindebb l viszont az is következik, hogy ezzel a módszerrel csak azon gyermekek számát tudjuk meghatározni, akik Alsógallán, Fels gallán, Bánhidán és Tatabányán születtek, az viszont nem tudható, hogy miként is alakult a községekb l elköltöz családok gyermekszáma a kés bbiekben. A kapott eredmények els sorban azt jelzik, hogy a helyben házasságot kötött párok gyermekvállalási szokásai milyen hatással voltak az itt él zsidó populáció létszámára. A helyben kötött házasságok (126) közül minden harmadik volt olyan, amelyb l utód is született. A 39 családban összesen 67 gyermek született, s ezen esetek jelent s részében (84,6 %) a családok legfeljebb egy vagy két gyermekesek voltak és mindössze hat olyan famíliát sikerült azonosítanunk, ahol háromnál több gyermek született. Az alacsonyabb születésszámok mögött kétféle tényez együttes hatását mindenképpen feltételezhetjük: a tudatos családtervezését és az ezzel szorosan összefügg gazdasági megfontolások el térbe kerülését. A gazdasági szempontok beemelése a gyermekvállalással kapcsolatos döntésekbe azt jelzi, hogy ezen családokban egyre fontosabbnak tartották, hogy egy-egy utódra a család rendelkezésére álló anyagi javak közül minél többet fordítsanak, ezzel is el segítve a következ generáció tagjainak mobilitását. Ez utóbbi fogalom alatt inkább a gazdasági életben való érvényesülést kell értenünk és nem a társadalmi megbecsültség növekedését. 17
Karády Viktor: A felekezetek közötti házasságok általános szociológiája a régi rendszer idején. In.: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. / Szerk. Karády Viktor. – Bp. Cserépfalvi Kvk., 1997. – p. 224.
146
A születésszám mérsékl dése viszont szoros kapcsolatot mutat azzal is, hogy az anyák milyen életkorban hozzák világra els gyermeküket, hiszen minél kés bbi id pontban következik be ez az esemény, annál biztosabb, hogy az adott családban kevesebb gyermek fog majd megszületni annál, mint ami biológiailag lehetséges volna. Az általunk vizsgált 39 családban az els gyermek megszületésekor az anyák átlagos életkora 25 év volt, de az 1911 és 1940 közötti id szakból származó adatokból némi id beli eltolódás is kiolvasható (ti. 22,7 évr l 26,2 évre n tt az anyák átlagéletkora). Az adatok értelmezésekor azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy jelen esetben meglehet sen kis elemszámról van szó. A születési és a házasságkötési adatok egybevetésével feltárt kapcsolatok azonban csak keveset árulnak el az itt él lakosság helyzetér l és népesedési viszonyairól. Az a tény, hogy a helyben kötött házasságok közül csupán minden harmadikból származott utód, valamint jelent snek mondható azon zsidó családok száma (112), ahol a szül k házasságkötése nem helyben történt, azt jelzi, hogy az izraelita felekezethez tartozó személyekre és családokra viszonylag nagyfokú térbeli mobilitás volt jellemz , tehát gyakran változtatták lakó- és munkahelyüket. Mindezek miatt érdemes ezt a kérdést egy kicsit közelebbr l is megvizsgálnunk. Amint azt már a népszámlálási adatok elemzése során is láttuk, a zsidóság betelepülésének legf bb oka az lehetett, hogy a bányanyitást követ en meginduló gazdaságfejl dés számos új (üzleti) lehet séget is kínált a helyi gazdasági életben magukat megméretni szándékozó tömegeknek. Ezek alapján azt is feltételezhetjük, hogy a helyi népesség sokszín sége, ha némiképp eltér módon is, de az izraelita felekezethez tartozók körében empirikusan is megragadható. Ezen kérdéskör vizsgálatakor ismételten a házassági anyakönyvekben szerepl adatokra kell és lehet támaszkodnunk. Az 1872–1945 közötti id szakban 126 házasságkötést regisztráltak az anyakönyvekben. Ezen házasságok 62 %-át 1910 és 1939 között kötötték. A zsidó népesség migrációját két adat is jelezheti: egyrészt a házasfelek lakóhelye a házasságkötés id pontjában, másrészt születési helyük. A helyben kötött házasságok több mint a fele exogámnak tekinthet , azaz a házasságkötés id pontjában vagy a v legény vagy pedig a menyasszony nem lakott a mai Tatabánya területén. Ez az adat némileg a házassági piac sz k voltát is jelzi, hiszen ezen személyek egy része vélhet en azért választott partnert az el dközségeken kívüli településekr l, mert helyben már nem talált magának megfelel társat. A potenciális jelöltek számának csökkenését mutatja, hogy a legtöbb exogám házasság (53 %) az 1920 és 1939 közötti id szakban köttetett, azaz vélhet en erre az id szakra fogytak el a párválasztás el tt állók a négy községben. A kínálat sz k volta els sorban a házasodni szándékozó férfiakat érinthette, hiszen k képezték az asszimilálódni szándékozó zsidók legmobilabb csoportját. Ezek az életút korrekcióban gondolkodó, vállalkozó szellem , komoly alkalmazkodóképességgel rendelkez , nyelveket beszél fiatal férfiak voltak azok, akik a leggyakrabban választották 147
lakó- és munkahelyül a gazdasági lehet ségeket kínáló településeket, így a párválasztási problémák is leginkább a körükben jelentek meg.18 4. táblázat Az el dközségekben 1872–1945 között házasságot köt v legények és menyasszonyok születési hely szerinti megoszlása (f ben és százalékban)
El dközségek Komárom vm. Budapest Egyéb Összesen:
f 5 19 9 59 92
V legény
% 5,4 20,6 9,8 64,2 100
Menyasszony f % 36 39,1 6 6,5 11 11,9 39 42,5 92 100
A helyi adatok is azt er sítik meg, hogy a v legények közül csupán minden negyedik született a megye és/vagy valamely el dközség területén szemben a menyasszonyokéval, akiknek közel fele volt a sz kebb vagy tágabb értelemben helybéli. Az a tény, hogy valaki a helyi közösségen kívülr l választ házastársat magának, azt is jelezheti, hogy maga a közösség sem kívánja már er s kontroll alatt tartani fiataljait. Természetesen ez a párválasztási forma nem feltétlenül jelentette azt, hogy a sz kebb környezet nem szólt bele a döntésbe, de a helyi zsidóság asszimilálódásának hagyományokat gyengít hatásaival vélhet en e területen is számolnunk kell. Ezen folyamat leginkább a megkötött házasságok homogám vagy heterogám jellegében érhet tetten. A vegyes házasságok aránya egyértelm en jelezheti, hogy a vallási el írások már kevésbé érvényesülnek az adott csoporton belül. A zsidó vallási el írások közül azonban e helyütt mindenképpen meg kell említenünk egyet, amely befolyásolta a vegyes házasságok megkötését és egyúttal jelezhette bizonyos normák továbbélését. Mózes törvényei szerint az utódok anyai ágon válnak a zsidó közösség tagjaivá, ezért amíg a zsidó férfiak számára engedélyezték a keresztény n vel kötött házasságot, addig ennek fordítottját kevésbé preferálták, mivel a nem zsidó férfiak már csak a családon belüli hatalmi helyzetüknél fogva is megakadályozhatták a gyermekek zsidó normák szerinti felnevelését. A tatabányai adatok azt jelzik, hogy a helyi zsidóság körében még továbbra is éltek azok a vallási normák, amelyek el nyben részesítették a homogám házasságokat, de ennek változását jól mutatja, hogy az 1872–1945 között megkötött há18
Karády Viktor: Egyenl tlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelv országgá? In.: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. / Szerk.:Karády Viktor. – Bp. Cserépfalvi Kvk., 1997. – p. 179.
148
zasságok közül már minden harmadik heterogám volt. Az 1910–1919, valamint az 1930–1939 közötti id szak volt az, amikor jelent s mértékben n tt a vegyes házasságok aránya. 5. táblázat Az el dközségekben él zsidó személyek által kötött heterogén és homogén házasságok megoszlása 1872–1945 között V legény/menyasszony vallása homogám (izraelita-izraelita) izraelita – római katolikus izraelita – református római katolikus – izraelita evangélikus – izraelita református – izraelita Összesen:
esetszám
%
85 17 5 12 1 4 124
68,5 13,7 4 9,7 0,8 3,2 100
A század els évtizedében megkötött házasságok 44 %-a, az 1930-as években pedig ezek 40 %-a volt heterogám. A vegyes házasságok elterjedése mögött az els korszakban az I. világháborút említhetjük meg legf bb okként, amely a házassági piac jelent s sz külését eredményezte (ti. a férfiak többségét frontszolgálatra vitték), a másodikban pedig a zsidósággal szembeni er teljesebb fellépést sürget jogalkotással és az antiszemitizmus meger södésével hozható összefüggésbe azáltal, hogy az érintettek a vegyes házasságtól remélték helyzetük jobbra fordulását. A jelent s férfitöbbletet felmutató házassági piac ezen sajátosságára utalhat az is, hogy minden ötödik (20,6 %) menyasszony id sebb volt v legényénél. Az egyes esetekben a tíz évet is meghaladó korkülönbség azt is jelezheti, hogy a nagy kínálat miatt a társat keres n knek lehet ségük volt a fiatalabb korosztály képvisel i közül is párt választaniuk, és ez nem váltotta ki a helyi közösség roszszallását sem. Mindezek ugyan jelezhetik a házasságkötésre vonatkozó normák megváltozását, ám ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy az el dközségek területén él párok hány éves korukban kötöttek házasságot, akkor ezen adatok továbbra is a menyasszonyok és v legények hagyományokhoz való ragaszkodását mutatják.
149
6. táblázat Az el dközségekben megkötött házasságok megoszlása a v legények és menyasszonyok életkora alapján 1872–1945 között (f ben és százalékban)
15–20 21–24 25–30 31–34 35–40 41–44 45–50 50 < Összesen:
V legény f 2 20 45 34 5 8 3 6 123
Menyasszony f 22 39 32 11 6 6 3 4 123
% 1,6 16,3 36,6 27,6 4,1 6,5 2,4 4,9 100
% 17,9 31,7 26 8,9 4,9 4,9 2,4 3,3 100
A menyasszonyok a családi elvárásnak megfelel en egészen fiatalon, 24 éves koruk el tt (49,6 %) kötöttek házasságot szemben a v legényekkel, akik kevésbé (17,9 %) preferálták a korai házasságkötést. A férfiak kés bbi házasodása els sorban függetlenedésükkel és az önálló egzisztencia megteremtésével hozható összefüggésbe. Mindezeket alátámasztják azok a v legényekre vonatkozó adatok is, amelyek szerint a házasságot köt férfiak közel 35 %-a (43 f ) iparos vagy iparossegéd, 25 %-a (32 f ) pedig keresked vagy keresked segéd volt, s ezen foglalkozások mindegyikére igaz volt az is, hogy az e területeken való önállósodást minden esetben egy hosszabb várakozási periódus el zte meg (pl. a megfelel képzettség és szakmai tapasztalatok megszerzése miatt). Tanulmányunkban a Tatabánya el dközségeiben él zsidó népesség demográfiai jellemz inek bemutatására tettünk kísérletet. A 19. század végi népszámlálások adatai alapján elmondható, hogy javarészt az 1896-tól meginduló szénbányászatnak köszönhet en a századfordulón már egy jelent s, de az össznépességhez viszonyított arányát tekintve szerény létszámúnak mondható izraelita közösségr l beszélhetünk. Mind a népszámlálási adatok, mind pedig az el dközségekben vezetett születési, házassági és halotti anyakönyvek bejegyzései is azt mutatják, hogy a többségében a neológ irányzathoz tartozó zsidóság már elindult az asszimilálódás útján, de a gyermekvállalással és a házasságkötéssel kapcsolatos szokásaik tekintetében még ragaszkodtak a vallási el írásokhoz. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy a vizsgált id szakban már kimutatható az ezekre vonatkozó normák gyengülése is.
150
MACHER PÉTER
A Magyar Általános K szénbánya Rt. zsidó alkalmazottainak szerepe a vállalat újjászervezésében 1945–1947
A magyar zsidóság vészkorszak utáni társadalmi reintegrációjáról már több írás jelent meg, a kérdés azonban sokkal kevésbé él a köztudatban, mint a holokauszt, nagyvállalat esetében pedig még nem vizsgálták meg a beilleszkedésüknek, valamint az újjáépítésben játszott szerepüknek a problematikáját. Tanulmányomban áttekintem, milyen szerepük volt a zsidó alkalmazottaknak a Magyar Általános K szénbánya Rt. (MÁK Rt.) II. világháborút követ újjászervezésében, valamint abba is bepillantást nyerhetünk, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie egy szénbányászattal foglalkozó óriásvállalatnak a háborút követ id szakban, az államosításokat megel z en. A téma jobb megértése céljából igyekeztem hangsúlyt helyezni az egyéni életutakra is. A tatabányai holokauszt történetér l már korábban publikáltam egy dolgozatot a Múlt és Jöv zsidó kulturális folyóirat 2012/2. számában, részben ennek folytatása jelen írásom.1, a bányavállalat háború utáni történetér l az Új Forrás 2012/9. számában írtam.2 Jelen dolgozat önmagában is megáll, teljes képet azonban ezek áttekintésével kaphatunk. A vállalat újjászervezése 1937-ben a Magyar Általános K szénbánya Rt. mind a mérlegf összeg, mind az árfolyamérték alapján az ország legnagyobb vállalatának számított. A MÁK Rt. részvénytársasági formában m köd magánvállalkozás volt, legfontosabb iparvidéke (1896-tól) Tatabányán m ködött. Nagyvállalati jellegéb l adódóan óriási jelent sége volt a II. világháború alatti haditermelésben, ami azonban egy id után kimerítette. További problémát okozott, hogy a zsidótörvények következtében számos alkalmazottat el kellett bocsátaniuk, ugyanis 1939-ben csupán a vállalat f városi központjában dolgozó tisztvisel k több mint fele zsidónak min sült. A zsidó hivatalnokok egyike volt Vida Jen elnök-vezérigazgató is. A MÁK Rt. egy ideig próbálta ugyan mentesíteni alkalmazottait, az 1944. március 19-i német megszállás után azonban ez már nem volt lehetséges. Az ezt követ en 1
A katonatiszt és a bányaigazgató harca. A tatabányai zsidók sorsa 1944 áprilisa és októbere között = Múlt és Jöv , 2012. 2. sz. p. 69–79. 2 A tatabányai iparvidék államosítása 1945–1948 = Új Forrás, 2012. 9. sz. p. 63–69.
151
kiadott 1540/1944. M.E. sz. rendelet kötelez en el írta valamennyi zsidó foglalkoztatott menetrendszerinti elbocsátását a munkahelyekr l.3 Magyarországot 1944 augusztusa végén érte el a Vörös Hadsereg és így a frontvonal is. A szovjetek bevonulásával mindenhol felszámolták a korábbi politikai rendszert és egy új korszak kezd dött. Nem tudjuk, pontosan mikor állt le a MÁK Rt. tevékenysége a háború viszontagságai közepette. A német megszállást követ en nagyon kevés iratanyag tanúskodik a társulat további sorsáról, ezek is jórészt tatabányai vonatkozásúak. A központban történetekr l az 1944. április 28i igazgatótanácsi ülés jegyz könyvén kívül szinte alig van használható forrásunk.4 (Ezen az ülésen vonták meg azon zsidónak min sített vezet hivatalnokok cégjegyzési jogosultságát, akiket egy hónappal korábban már letartóztattak és internáltak.) A vállalat központja a f város ostromának kezdetekor szüntette be m ködését. Mint láttuk, a központi vezetés 1944 szén még folytatott levelezést Csanády László tatabányai bányaigazgatóval, 1944. december 16-án pedig a kormányzat nyomására menesztették. Helyére a nyilas érzelm Fritz Károly bányamérnököt nevezték ki.5 Azt is tudjuk még, hogy decemberben itt is megkezdték a Nyilaskeresztes Párt fegyveres testületének, a Fegyveres Nemzetszolgálatnak a megszervezését.6 Nem valószín azonban, hogy az ez irányú er feszítések sikerrel jártak, ugyanis Tatabányát nem sokkal kés bb, december 26-án foglalták el el ször a szovjet csapatok, így a térség harcok színterévé vált. A decemberi eseményeket követ en hosszú ideig nem adott életjelet magáról a társulat. Budapest nagy részének felszabadulása után azonban, 1945. február 7én a vállalat kilenc korábbi hivatalnoka, (Varga Lajos, Kosztolányi Ödön, Orlay György, Hittrich Gábor, László Gyula, Róbert Imre, Hammel László, Csanády László, Vértes Vilmos) létrehozta a MÁK Rt. Ideiglenes Intéz Bizottságát (IIB) azzal a céllal, hogy a legközelebbi igazgatósági ülés összehívásáig intézik a MÁK Rt. ügyeit. A bizottság elnökévé Varga Lajost választották.7 Figyelemre méltó, hogy a kilenc hivatalnokból heten min sültek korábban zsidónak az akkori jogszabályok szerint. Közöttük volt maga az elnök is, aki el z leg a vállalat egyik ügyvezet igazgatójaként dolgozott. 1938 nyarán tagja volt annak a bizottságnak, melynek feladata lesz kidolgozni az els zsidótörvény 3
Vértes Róbert: Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938–1945. – 2. kiad. – Bp. PolgArt, 2002. – p. 339. A továbbiakban Vértes, 2002. 4 Magyar Országos Levéltár (MOL) Z 250 (MÁK Rt. Igazgatósági iratok). 2. csomó. 1944. április 28. igazgatósági ülés jegyz könyve. (ig. jegyz.) 5 MOL Z 965. (MÁK Rt. Tatabányai Bányaigazgatóság iratai). 42. cs. A Tatabányai Bányaigazgatóság körrendelete, 1944. december 16. 6 MOL Z 992. (MÁK Rt. Ügyvezet Igazgatóság iratai). 26. cs. Tájékoztató a Fegyveres Nemzetszolgálat felállításáról. 1944. december 12. 7 MOL Z 250. 7. cs. Jelentés az Ideiglenes Intéz bizottság 1945.február 7-t l kezd d munkájáról.
152
(1938:XV. tc.) által el írt leépítések menetrendjét a hivatalnoki karban. A többi zsidó származású IIB tag el életér l alább lesz szó. Az is érdekes, hogy a két nem zsidó bizottsági tag, Csanády László és Hittrich Gábor német megszállás idején betöltött szerepe nem volt egyértelm . Csanády tatabányai bányaigazgatóként – amennyire csak lehetett – akadályozta Ullrich Viktor hadüzemi parancsnok zsidó alkalmazottakat védelmez tevékenységét. A bányaigazgató ugyan nem követett el emberiség elleni b ntetteket, de a megszállást követ en hatályba lépett zsidóellenes rendelkezéseket maradéktalanul végrehajtatta, magatartása tehát erkölcsileg er sen megkérd jelezhet . Nem tudjuk, hogy a többiek tudtak-e valamit Csanádynak a tatabányai zsidók kiszolgáltatásában játszott szerepér l. Hittrich Gábort valamikor 1944. március 19-e után helyettes igazgatóból igazgatóvá léptették el , melyet azonban a felszabadulás után automatikusan visszavontak.8 Hittrich el léptetésének vélhet leg nem volt semmilyen politikai vonatkozása, legfeljebb annyi, hogy talán valamelyik elhurcolt zsidó igazgató pozícióját és munkakörét vette át. Hittrich Gábort ugyanis kés bb igazolták és visszakapta igazgatói pozícióját. A háború után a társulatnak valamennyi dolgozni képes személyre szüksége volt az újjászervezés érdekében. 1945. március 1-jén a társulat tisztvisel i újra beköltözhettek a Zoltán utcai székházába, valamint ezen a napon alakult meg a MÁK Rt. Központi Üzemi Bizottsága (KÜB). A szervezet elnöke Hammel László, alelnöke Siklós Ferenc lett.9 A két vezet szintén zsidónak min sült korábban, ugyanis Hammelt még 1939-ben üzletszerz ként mentesítették, továbbá mindkett jüket Kistarcsára internálták a német megszállást követ en. Valószín nek tartjuk egyébként, hogy mindazon zsidónak min sített hivatalnok, aki a harcok befejeztével a központi apparátusban vette fel a munkát, Kistarcsáról szabadult, ugyanis a zsidó gazdasági és m szaki elit képvisel it a német megszállás idején oda internálták. (A legfontosabb személyeket, mint például Vida Jen t, koncentrációs táborba deportálták.) Biztos információkkal azonban csak néhány esetben rendelkezünk. Azért is vehettek részt már a többen a vállalat kezdeti újjászervezésében, mert Kistarcsáról együtt szabadultak, onnét pedig viszonylag könnyebben elérhették a MÁK f városi központját. A vállalat – nem zsidó – vezérkara ugyanakkor teljesen szétszóródott, így id be tellett, míg újra munkához láthattak. (Scitovszky Tibor, a vállalat belföldi alelnöke például feleségével együtt Szlovákiából tért haza úgy, hogy felkéredzkedtek egy szovjet teherautóra.) Hammel László KÜB elnök politikai beállítottságáról nem tudunk semmit, Siklós alelnök viszont a kommunista párt képvisel jeként jelent meg az üléseken. Szinte bizonyos, hogy az alelnök csak a felszabadulás után lett a kommunista 8
MOL Z 964. (MÁK Rt. Központi Üzemi Bizottság iratai) 1. csomó. 1. tétel. Központi Üzemi Bizottság ülésének jegyz könyve (továbbiakban KÜB jegyz.). 1945. március 1. 9 MOL Z 964. 1. cs. 1. t. KÜB jegyz. 1945. március 1.
153
párt tagja, hiszen korábban a két világháború közötti tisztvisel i rétegre nem volt jellemz a kommunista (s t egyáltalán a baloldali) szimpátia. A KÜB tagok közül zsidó származása miatt meghurcolták még Róbert Imre f mérnököt, aki a harcok befejeztével els ként lépett kapcsolatba a tatabányai iparvidékkel. 10 A többi tag származásáról már nem tudunk semmit. A társulat újjászervezését követ en tehát több korábban zsidónak min sített személy került vezet pozícióba. A megállapításoknál azonban óvatosnak kell lennünk. A Kádár–Vági szerz páros is megállapította, hogy a szovjet bevonulás után a kiépül hatalmi- és karhatalmi szerveknél egyaránt töltöttek be zsidók fontos szerepeket.11 Ez érthet is, hiszen a zsidók megbízhatóknak számítottak, mivel a korábbi politikai diskurzust gy lölték és feltétlenül elutasították. A társulatnál betöltött szerepük azonban csak részben indokolható a széls jobboldal iránti gy löletükkel. Láttuk, hogy a társulat központjában jelent s számú zsidónak min sített hivatalnok dolgozott. Többségükr l elmondható, hogy a vállalatvezetés második vonalában helyezkedtek el. Mivel közülük sokan szerencsésen túlélték a vészkorszakot, ezért törvényszer volt, hogy a társulat újjászervezésében jelent s feladatuk lett. 1945. április 5-én sikerült megtartani egy csonka igazgatósági ülést, melyen jelen volt Varga József elnök, Scitovszky Tibor alelnök, Rehling Konrád m szaki vezérigazgató és Varga Lajos ügyvezet igazgató. Mivel csak négy személy jött össze, így a testület elvileg határozatképtelennek bizonyult. Éppen ezért a tagok végrehajtó bizottságot hoztak létre, melyek döntéseit utólag kívánták jóváhagyatni a kés bbiekben összeül határozatképes igazgatósággal. Az ülésen a nemrég elhunyt Vizer Vilmos helyére Rehling Konrádot választották vezérigazgatóvá. helyettese pedig a szintén zsidó származású Varga Lajos lett. A m szaki vezérigazgatói posztot nem töltötték be, ezenkívül érvénytelenítették az 1944. március 19. és 1945. január 20. között eszközölt valamennyi el léptetést. Az április 5-i igazgatósági ülés határozatait végül az augusztus 15-i teljes és határozatképes igazgatósági ülésen hagyták jóvá.12 A MÁK Rt. egykori, zsidó származású vezérigazgatójáról, Vida Jen r l csak annyit tudtak az április 5-i ülésen megjelentek, hogy Auschwitzba deportálták, ahová id közben a szovjet csapatok vonultak be. Korábbi vezérigazgatójukat még életben tudták. Vida Jen megérte ugyan a hírhedt koncentrációs tábor felszabadulását, id s szervezte viszont rendkívül legyengült és márciusban elhunyt.13 Az igazgatósági tagok csak a következ , június 2-i ülésen értesülnek 10
MOL Z 964. 1. cs. 1. t. KÜB jegyz. 1945. április 5. Kádár Gábor – Vági Zoltán: Hullarablás: A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. – Bp. Jaffa Kiadó, 2005. – p. 376. – A továbbiakban Kádár – Vági, 2005. 12 MOL Z 250. 2. cs. 1945. április 5. ig. jegyz. 13 Vidához hasonlóan Buday-Goldberger Leó is a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadulása után hunyt el. 11
154
hivatalosan korábbi elnök-vezérigazgatójuk haláláról.14 A júniusi ülésen megjelent tagok Vida Jen érdemeit jegyz könyvben rögzítették. Hozzá kell tenni, hogy a MÁK Rt. zsidó származású igazgatósági tagjai közül sajnos senki sem tért vissza az elhurcolásból. A vészkorszak során szinte teljesen megsemmisítették a hazai zsidó nagyiparos réteget, az életben maradt személyek pedig külföldre menekültek.15 Mindez a háborút követ id szakban jelent sen megkönnyítette a kormányzat dolgát a nagyipari államosítás végrehajtásában, a kommunista hatalom pedig el szeretettel folyamodott olyan zsarolási eszközökhöz, amelyek korábban a zsidótörvények végrehajtásáért felel s Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztossága által pártolt fiatal árjásítókra voltak jellemz k. Felel sségre vonás Id közben természetesen folytak az igazolási eljárások és az elbocsátások is. A harmadik zsidótörvényt is megszavazó Fabinyi Tihamér egykori pénzügyminisztert az augusztus 16-i igazgatósági ülésen elmozdították igazgatósági állásából.16 Szintén ekkor bocsátották el állásukból Csanády Lászlót és Stefániai Richárd vezérigazgató-helyettest, akiket ugyanakkor jegyz könyvi köszönetben részesítettek a társulat érdekében végzett korábbi munkájukért. Mint azt korábban láttuk, mindkét személy érintve volt valamilyen szinten a zsidótörvények végrehajtásában: Stefániai részt vett a második zsidótörvénnyel kapcsolatos bejelentések elkészítésében, Csanády pedig az 1540/1944 M.E. sz. rendeletet hajtotta végre Tatabányán. Nem tudjuk, hogy mindez szerepet játszott-e elbocsátásukban, az ülésen ugyanis nem indokolták a döntést. Csanádynak néhány nappal korábban, augusztus 10-én meg kellett jelennie a tatabányai igazoló bizottság el tt, így elképzelhet , hogy nem igazolták, és az igazgatóság döntése csupán ennek következménye volt.17 Mégsem valószín , hogy a zsidó alkalmazottakkal szembeni magatartása miatt kellett távoznia. Csanádynak konfliktusai voltak a kommunista párttal, hiszen korábban bányaigazgatóként fel kellett lépnie a bányászok körében kibontakozót baloldali szervezkedések ellen, az elbocsátás hátterében valószín leg ez állhat. (A Múlt és 14
MOL Z 250. 2. cs. 1945. április 5. ig. jegyz. Egyedül csak Aschner Lipót tért vissza 1947-ben és vette át újra az Egyesült Izzó vezetését. A központosított tervutasításos gazdasági életben azonban már csak névleges szerep jutott neki, érdemi döntéseket nem hozhatott. 16 MOL Z 249. 1. cs. 1945. augusztus 16- közgy lés jegyz könyve. 17 Az igazoló bizottságok a fasisztoid elemek kisz résével foglalkoztak. Megvizsgálták az egykori köz- vagy magánalkalmazottak 1945 el tti magatartását. Ha valakir l kiderítették, hogy antidemokratikus magatartást tanúsított, akkor azt nem igazolták: megfedték, elbocsátották, hosszabb-rövidebb id re eltiltották. Tagjait a Magyar Frontba tömörült pártok és a szakszervezetek delegálták. In.: Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár I. – Bp. Gondolat, 1989. – p. 204. 15
155
Jöv folyóiratban megjelent tanulmányomban tévesen állítottam azt, hogy Csanády Lászlót 1946-ban bocsátották el. Tévedésemet itt kívánom helyreigazítani.) Stefániai Richárdról még annyit tudunk, hogy a német megszállás id szakában rendkívüli jutalmat kapott.18 Természetesen voltak olyan személyek a régi vállalati vezérkarból, akik továbbra is hasznot húztak zsidó származású munkatársaik távozásával. Rehling Konrád például egyértelm en a zsidótörvények haszonélvez je volt. Korábban láttuk, hogy 1940-ben az akkor még tatabányai bányaigazgatót az egyik zsidó végrehajtó bizottsági tag helyére delegálták, a Vida 1941-es lemondásával elindított pozícióváltási hullámmal pedig a MÁK Rt. m szaki vezérigazgatója lett. A háború után alelnök-vezérigazgatóként lényegében volt a vállalat els számú vezet je. Mindez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy Rehling minden bizonnyal sosem törekedett zsidó felettesei, valamint munkatársai kiszorítására, egyszer en csak volt a soron következ a vállalati hierarchiában. Az is igaz, hogy 1945 után a fennálló politikai és gazdasági viszonyok miatt a vállalatvezet i pozíció nem volt túl vonzó állás. Rehling Konrádnak a német megszállás id szakában tanúsított magatartása mindazonáltal elég homályos. Tény, hogy a m szaki vezérigazgatóként dolgozó Rehling és az általános vezérigazgatói pozíciót betölt Vizer Vilmos jegyezték azokat a központi utasításokat, amelyekben Csanádyt a zsidóellenes rendelkezések betartására kötelezték. A két vállalatvezet jegyezte még a nyilas Fritz Károly bányaigazgatói kinevezését is. Tudni kell azonban, hogy ekkoriban a MÁK vezetése egyáltalán nem dönthetett önállóan, a kollaboráns kormányzat számára nemkívánatos igazgatósági tagok elhurcolásával pedig megfélemlítették a többi vállalatvezet t. Forráshiány következtében sajnos nem tudunk egyértelm en nyilatkozni a hivatalban lév két vezérigazgató felel sségét illet en. Tény azonban, hogy a háború után Rehling elvállalhatta a vállalatvezetését, az igazolóbizottság tehát nem talált olyan indokot, ami ezt kizárta volna. A KÜB tagok közül érdekes lehet még Kális Sándor esete, akit az egyik tatabányai fizikai munkás fasisztának nevezett és feljelentett. Az ügy vége az lett, hogy az illet visszavonta a vádat és azt is elismerte, hogy nincs tisztában a „fasiszta” szó jelentésével. Az eset azért érdekes, mert Kális Sándor felesége zsidó származású volt, ennek alapján pedig nem lehetett széls jobboldali beállítottságú,19 csupán a feljelent volt rosszindulatú. Az újjáépítés A MÁK Rt. új vezetése 1945 augusztusára megszilárdult, felállásával tehát megnyílt a lehet ség az újjáépítési munka megkezdésére. A háború után gyakorivá vált a vállalatoknál, hogy az új hatalmi szervek (üzemi bizottság) és a régi veze18 19
MOL Z 250. 2. cs. 1945. augusztus 15. ig. jegyz. MOL Z 964. 1. cs. 1. t. KÜB jegyz. 1945. március 17.
156
tés (igazgatóság) gyakran rivalizáltak egymással, nem egyszer csupán presztízskérdésb l csinálták mindezt. Nincs adatunk arról, hogy a MÁK Rt. esetében ilyesmire sor került volna, bár a KÜB fölénye elég egyértelm volt. Annyit tudunk csak, hogy a felszabadult Tatabányára kinevezett új bányaigazgató hatalma szinte teljesen elsorvadt, ugyanis az bányaigazgatóság körrendeleteiben mindenhol a helyi üzemi bizottság neve szerepel, a bányaigazgató neve pedig szinte sehol sem merül fel. 1945 el ttr l ugyanakkor tömegesen maradtak fenn a mindenkori bányaigazgató által jegyzett intézkedések és jelentések. A társulat f városi központjában tehát feltehet leg nem volt konfliktus az üzemi bizottság és az igazgatóság között, a központ és a vidéki hatalmi szervek esetében viszont ugyanez nem mondható el. Az 1945 áprilisának elején felálló Tatabányai Központi Üzemi Bizottság többször helyezkedett szembe a KÜB rendelkezéseivel. Ennek okai összetettek. Kezdjük ott, hogy a MÁK Rt. eddigi hierarchiája és felépítése teljesen átalakult. A háború végéig egy egységes vállalati központ m ködött, melynek utasításait minden további nélkül végre kellett hajtania a vidéki üzemeknek, bányaigazgatóságoknak. A vidéki üzemi bizottságok megalakulásával azonban ezek a gazdasági egységek jelent s autonómiára tettek szert a vállalati központtal szemben, az üzemi bizottságok pedig igyekeztek önálló politikát folytatni és minél inkább függetlenedni a „távoli” központtól. A tatabányaiak nem egyszer nehezményezték azt is, hogy nem kapnak kell betekintést a KÜB és a vállalati központ egészének tevékenységébe. Tatabányán ráadásul a háború utáni rossz ellátás rendkívül megnehezítette a munkakörülményeket; ez pedig újabb érvet szolgáltatott a helyi vezetés számára, hogy a dolgok irányítását a saját kezébe vegye.20 Nem lep dhetünk meg azon, hogy a KÜB és a tatabányai ÜB között a viszony meglehet sen hamar elmérgesedett. Erre egy példa: Róbert Imre f mérnök személyér l már a fentiekben szóltunk. Egy ideig tartotta a KÜB részér l a kapcsolatot Tatabányával. A központot is Róbert képviselte volna a május 1-jei ünnepségen, azonban a f mérnök ezúttal nem volt hajlandó meglátogatni a tatabányai iparvidéket, mert félt az ottani munkásoktól. Érdekesség, hogy a háború után a vidéki dolgozók ellátása is egy zsidó származású hivatalnokra, a szintén sok megpróbáltatást elszenvedett László Gyulára lett bízva. László Gyula a német megszállás el tt a társulat központjában a beszerzési osztály vezet je volt. Az 1944. április 28-i igazgatósági ülésen megvonták cégjegyzési jogosultságát, majd Kistarcsára internálták. 1945 februárjától részt vesz az IIB munkájában, majd ismét megkapta a beszerzési osztály irányítását, melynek legfontosabb feladata immár a társulat dolgozóinak élelemmel és ruházati cikkekkel történ ellátása lett. Az 1945. április 5-i igazgatósági ülésen cégjegyzési jogosultságát is visszakapta, augusztus 15-én pedig helyettes igazgatóvá léptették el . Érdemes megjegyezni, hogy osztályvezet -helyettese a szintén 20
MOL Z 964. 1. cs. 1. t. KÜB jegyz. 1945. április 27.
157
zsidó származású Grausz László volt. Az sorsa a vészkorszak idején feletteséhez hasonlóan alakult. 21 Grauszt augusztus 15-én cégjegyzésre jogosult cégvezet vé nevezték ki.22 Tevékenységüket egyébként nagyon szigorúan ellen rizték: a vállalat ellen rzési osztálya és egy, a KÜB tagjai közül delegált személy egyaránt kontrollálta a beszerzési osztály m ködését. Lászlónak ezenkívül rendszeresen kellett jelentés útján beszámolnia a KÜB munkájáról. Hangsúlyozni kell, hogy a háború után minden bizonnyal az élelmiszerellátás megszervezése volt a leghálátlanabb. A lebénult közlekedési hálózat következtében nagyon nehéz volt élelmiszert felkutatni és elszállítani, jelent s élelmiszerkészletek pedig amúgy is a Budapestt l nagy távolságra fekv Dél-Alföldön voltak, a László Gyula által irányított társulati beszerzési osztály infrastrukturális ellátottsága pedig rendkívül hiányos volt. Tatabányán a rossz ellátottságból fakadó elégedetlenség nem egy esetben botrányba torkollott. 1945 novemberében például a tatabányai bányászok a f várost villamos energiával ellátó bánhidai er m részére szánt szénmennyiség egy részét önkényesen lefoglalták és élelemre cserélték. Azt is kijelentették, hogy „f városi kávéházakban meleged urak” érdekében nem hajlandók dolgozni. Az ügy még Bán Antal iparügyi miniszterhez is eljutott.23 A Kádár–Vági szerz páros több esetben megállapította, hogy az egyes iparvidékeken újra fellángolt az antiszemitizmus a háború után, ami pedig nem egyszer lincselésbe torkollott.24 Az esetek csak annyiban különböztek az el z rendszerben történetekt l, hogy immár széls baloldali színezetet kaptak. A MÁK Rt. üzemeiben nincsen tudomásunk újabb antiszemita hullámról, a munkások már nem zsidózták le a társulatot. (Az 1940-es évek elején ez gyakori volt.) Valószín leg nem is ismerték a beszerzési osztály vezet jének származását. Azt azonban némi iróniával megállapíthatjuk, hogy László Gyula a vészkorszakban elszenvedett meghurcoltatásokért azt kapta kárpótlásul, hogy oldjon meg egy lehetetlen problémát. A tatabányai zsidó alkalmazottak közül egyedül Zsoldos Ferenc bányatárspénztári tisztvisel tért vissza Tatabányára; viszonylag korán, már 1945. április 10-én. Zsoldost korábban munkaszolgálatosként Budapestre vezényelték, ahol az ostrom idején bujkált. Sz kebb családjából csak élte túl a vészkorszak borzalmait: édesanyja, húga, valamint öccse nem tértek vissza a deportálásokból. Keresztény feleségét megkímélték az atrocitásoktól. Tatabányára visszatérve lakásukat teljesen kifosztva és szétrombolva találták; olyannyira, hogy a falból 21
MOL Z 254. 27. cs. 128. t. A MÁK Rt. levele a kistarcsai fogház vezet ségének, 1944. május 17. 22 MOL Z 250. 1. cs. 1945. augusztus 16. ig. jegyz. 23 Erdmann Gyula – Pet Iván: A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves terv végéig. – Bp. Akad. K., 1977. p. 24. A továbbiakban Erdmann – Pet , 1977. 24 Kádár – Vági, 2005. p. 377.
158
még a Bergmann-csöveket is kitépték. A bútorokat és az elrabolt holmi egy részét a rend rség segítségével találták meg az egyik szomszédjuknál. Részt vett a Nemzeti Segély helyi szervezetének megalapításában, utána a társulat igazolóbizottságának kezdetben szakszervezet által delegált, majd jogi képesítés tagja lett. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a Nemzeti Segély tatabányai helyiségében felismerte egyik deportált munkatársa felesége által visszaigényelt hever t, amit azonban a helyi vezet ség nem volt hajlandó visszaadni jogos tulajdonosának. Zsoldos végül Ger né Fazekas Erzsébet, a szervezet országos vezet je közrem ködésével juttatta vissza az özvegynek.25 Osztrovszky György nemzetgy lési képvisel , az alumíniumgyár korábbi vegyészmérnöke egy, a bányatelep jöv jével kapcsolatos tervezet elkészítésével is megbízta. Mivel azonban elképzeléseik nem egyeztek, ezért együttm ködésük hamar véget ért. Id közben felajánlottak neki a központban egy osztályvezet i állást a vele járó cégjegyzési jogosultsággal együtt, de Zsoldos azzal utasította vissza a lehet séget, hogy továbbra is Tatabányán szeretne dolgozni.26 Zsoldos így bányatárspénztári ügyvezet ként továbbra is Tatabányán maradt. A visszamen leges fizetés problémája Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március. 17-én adta ki az 1945. évi 200. M.E. sz. rendeletet „a zsidótörvények és rendeletek hatályon kívül helyezésér l”.27 Ezzel jogilag is érvényüket vesztették a korábbi antiszemita jogszabályok, az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosságát pedig feloszlatták. A MÁK Rt. igazgatósága kiadott egy rendelkezést, amelynek értelmében az 1540/1944. M.E. sz. rendelet alapján elbocsátottakat reaktiválják, és úgy tekintettek rájuk, mintha megszakítás nélkül újbóli jelentkezésükig ellátták volna munkakörüket. Az igazgatóság rendelkezése szerint az automatikus visszavételnek illetményjogi vonatkozásokban is érvényesülnie kellett, amelyet azonban jelent sen korlátozott a MÁK Rt. anyagi helyzete. 1945 márciusáig egyébként összesen mintegy ötvenhárom személyt vettek vissza az 1540/1944-es rendelet alapján elbocsátottak közül. Többségük a MÁK Rt. központjában dolgozott. Ezeket a személyeket szinte bizonyosan nem deportálták a vészkorszak idején, egy részük valószín leg elbujdosott, a Kistarcsára internáltakat pedig a szovjet csapatok szabadíthatták ki, hiszen a budapesti csata befejezése el tt már többen közülük megkezdték a társulat újjászervezését. Figyelemre méltó, hogy csak az 1540/1944. M.E. sz. rendelet következtében elbocsátottakat vették vissza, a korábbi zsidótörvények károsultjairól nem esik szó. 25
Zsoldos Ferenc. Zsoldos Ferenc bányatárspénztári tisztvisel emlékei a vészkorszakról. In Tatabánya a II. világháborúban : dokumentumok és tanulmányok /Szerk. Ravasz Éva. – Tatabánya, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára, 2006. – p. 89–99., p. 98. 26 Uo. p. 99. 27 Vértes, 2002. p. 363.
159
Ez azonban érthet , hiszen 1945 tavaszán elég nehezen lehetett volna megállapítani, hogy néhány évvel korábban pontosan kit és miért bocsátottak el.28 A társulat szolgálatába visszalépett zsidó alkalmazottak viszont nem voltak maradéktalanul elégedettek a vezet ség intézkedésével. Elégedetlenségüknek egy 1945. május 16-án kelt levélben is hangot adtak. A zsidóságuk miatt meghurcolt dolgozók értékelték ugyan, hogy a társulat igazgatósága folyósítani kezdte a zsidóellenes rendeletek miatt a folyósításra nem került vagy visszatartott összegek egy részét, szerintük azonban ez az összeg meg sem közelíti azt a vásárlóértéket, melyet egykoron képviselt. Hangsúlyozták továbbá, hogy k maguk anyagi el menetelben vagy el léptetésben egyáltalán nem részesülhettek az antiszemita id szakban, ugyanakkor pedig a sok mell zés és megalázottság ellenére a mind nehezebbé váló munkából fokozottan vették ki a részüket. Éppen ezért kérték az igazgatóságot, hogy fogadják megértéssel a probléma orvoslására vonatkozó kérelmüket. Kijelentették továbbá, hogy a társulat anyagi meger södéséig hajlandóak eltekinteni a követelésükt l.29 Fellépésük azért érdekes, mert ez volt az els eset, hogy MÁK Rt. zsidó alkalmazottai kollektívan léptek fel saját ügyük érdekében. Számos tanulsággal szolgál Kálmán Miksa egykori tatabányai helyettes bányaigazgató esete. Kálmán Miksa 1885-ben egy Szabolcs megyei zsidó családban született, a vezetéknév bizonyosan névmagyarosítás eredménye. Kálmán a selmecbányai bányászati f iskolán végzett 1913-ban, de már ezt megel z en, 1911-t l alkalmazták a MÁK Rt. tatabányai bányatelepén, mint bányamérnök gyakornokot. Fényes karriert futott be a vállalatnál. 1917-ben már üzemvezet mérnökként dolgozott, 1920-ban pedig bányaf mérnökké léptették el . 1924-ben az újtelepi bányakerület bányafelügyel jévé, 1929-ben a Tatabányai Bányaigazgatóság helyettes bányaigazgatójává nevezték ki.30 Egy alkalommal a vállalat jugoszláviai útra küldte. 1934-ben Vida Jen alelnök-vezérigazgató és Rehling Konrád bányaigazgató közbenjárására elnyerte a magyar királyi bányaügyi tanácsosi címet. 1936-ban a vállalat kötelékében betöltötte 25. szolgálati évét. A jeles évforduló alkalmából 1000 peng jubileumi jutalomban részesült. Ezt a felfelé ível karriert törték meg a zsidótörvények. Kálmán Miksát 1942. december 31-i hatállyal bocsátották el helyettes bányaigazgatói állásából. 31 Ezzel együtt azt a megalázást is el kellett viselnie, hogy a MÁK Rt. fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából az alkalmazottak részére szánt pénzbeli jutalomból sem részesülhetett. Ezt követ en minden bizonnyal szakmunkássá fokozták le és ebben a min ségben alkalmazták továbbra is a bányatelepen, Csanády bányaigazgató egy 28
MOL Z 254. (MÁK Rt. Személyzeti Osztály iratai) 32. cs. 142. t. Az Igazgatóság rendelkezése, 1945. június 12. 29 MOL Z 254. 7. cs. 24. t. Levél a Személyzeti Osztályhoz, 1945. május 16. 30 MOL Z 254 77. cs. (Kálmán Miksa személyi dossziéja). Vida Jen levele Urbán Béla miniszteri tanácsoshoz 1931. december 8. 31 MOL Z 254 77. cs. Kálmán Miksa levele a MÁK RT. Igazgatóságához, 1946. november 27.
160
1944 októberének elején kelt jelentésében ugyanis mint lakatost említi, aki a gépm helyben teljesít szolgálatot. Kálmán Miksát Ullrich Viktor hadüzemi parancsnok vette védelmébe és a nyilas hatalomátvételt megel z napokig biztonságban is volt. Megmenekülésének további körülményei ismeretlenek. Ezt követ en csak 1945. január 20-án t nik fel ismét Budapesten, amikor az els k között jelentkezik szolgálattételre.32 A vállalatvezetés azonban kés bb el is ismerte, hogy igazából nem tudtak mit kezdeni az alkalmazását kér egykori helyettes bányaigazgatóval. Márciusban a Borsodi Szénbányák Rt. üzemeihez, valamint a MÁK hej csabai és szilvásváradi mésztelepeihez küldték azzal az utasítással, hogy mérje fel a keletkezett károkat és intézkedjen a termelés beindítása érdekében.33 Ez a megbízás azonban csak ürügyként szolgált arra, hogy távol tartsák a vállalat központjától. Korábbi állását hiába kérte vissza, nem kapta meg. Tatabányára azért nem küldhették vissza a bányatelep felszabadulása után, mert az ottani ÜB nem kért a régi vezet kb l. (Ez vonatkozott Csanády Lászlóra is, aki egy ideig még részt vehetett ugyan a vállalat központi munkájában, tatabányai állását azonban sem kapta vissza. A sors furcsa fintorának tekinthet , hogy augusztus 10-én a tatabányai községházában Csanádynak és Kálmánnak együtt kellett megjelenniük az igazoló bizottság el tt, korábban ugyanis együtt töltötték be a helyettes bányaigazgatói pozíciót Rehling Konrád alatt.) Kálmán Miksát az április 5-i igazgatósági ülés hivatalosan is visszavette a MÁK Rt. alkalmazásába.34 Kálmán Miksa id közben csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz. Ez volt az egyetlen olyan politikai formáció, amely szinte teljesen mentes volt az antiszemitizmustól. A zsidótörvények következtében elmaradt jövedelmét több alkalommal is követelte a vállalattól, el ször 1945. augusztus 2-án. Miután a szénbányákat 1946. január 1-jével állami kezelésbe vették, az iparügyi miniszter Kálmán Miksát nevezte ki a dorogi szénbányák államosítási miniszteri biztosává.35 Ezt követ en még határozottabban követelte elmaradt illetményt a MÁK Rt-t l. A szénbányák 1946. augusztusi államosítását követ en a MÁK Rt. a frissen megalakult Magyar Állami Szénbányákhoz irányította szerintük nem jogos követelésével. Az államosítással ugyanis ezen vállalat alkalmazásába került át Kálmán. (A MÁK Rt-nél így összesen 35 évet dolgozott.) Az állami vállalattól viszont régi munkaadójához utasították. Az egykori helyettes bányaigazgató végül az Egyeztet Bizottsághoz fordult, a testület pedig 1947. február 25-én 5000 forint részletekben történ megfizetésére kötelezte a már agonizáló MÁK Rt-t.36 Az eset jól példázza, hogy a holokauszt traumája teljesen átértékelte az évtizedes kapcsolatokat is. Kálmán Miksa egy, a vállalathoz lojális bányamérnök 32
MOL Z 254 77. cs. Kálmán Miksa levele a MÁK Rt. Igazgatóságának, 1945. augusztus 2. A Borsodi Szénbányák Rt. a MÁK Rt. leányvállalata volt, 1910-ben alapították. 34 MOL Z 254 77. cs. Az Igazgatóság levele, 1945. április 12. 35 MOL Z 254 77. cs A MÁK Rt. levele Kálmán Miksához. 36 MOL Z 254 77. cs. Az Egyeztet Bizottság jegyz könyve, 1947. február 25. 33
161
volt, helyettes bányaigazgatóként pedig egy merev vállalati hierarchia fels részén helyezkedett el. A zsidótörvények következtében azonban szinte egyik napról a másikra nemkívánatos lett, a háborút követ id szakban pedig nyíltan konfrontálódott azzal a vállalattal, ahol szinte egész szakmai pályafutását töltötte. Természetesen ez a folyamat a másik oldalon is lejátszódott. Csanády László például a rettegett bányaigazgatói pozíciót töltötte be korábban, így t tekintették a MÁK Rt. mindenható tatabányai helytartójának. Elbocsátását követ en azonban egyszer en megsz nt létezni a vállalat számára. Akadtak olyan hozzátartozók, akik nem pénzbeli követeléssel léptek fel. Szabó István, a bányakórház sebészorvosa az azonos nev világhír filmrendez édesapja volt. A vészkorszak borzalmait sikeresen túlélte, azonban 1945 áprilisában egy fert zés következtében életét vesztette. Özvegye közvetlenül férje halála után azzal a kérelemmel fordult a MÁK Rt-hez, hogy utalják ki számukra a néhai doktor korábbi szolgálati lakását. A vállalat egy 1945. április 19-én kelt levélben azzal utasította el a kérést, hogy szolgálati lakás csak szolgálatot teljesít személy után jár.37 A vállalat nem valamiféle szociális érzéketlenségb l tagadta meg a kérést. Ebben az id szakban krónikus volt a lakáshiány a bányatelepen. Szabó István családja így Budapesten maradt és nem tért vissza többé Tatabányára. (Ezen a ponton talán megengedhetünk magunknak némi moralizálást. Ki tudja, miként alakult volna a filmtörténelem és hogyan gazdagodik a tatabányai kultúrtörténet, ha a kés bbi világhír rendez életének legalább egy másik szakaszát is Tatabányán tölti, és innét indul a filmm vészeti pályára.)38 Valószín nek tartom ugyanakkor, hogy a munkát felvett zsidó alkalmazottak többsége kés bb sem kapta meg a kérelmükben igényelt összegeket. A MÁK Rtnek ugyanis 1945 után rengeteg kötelezettsége volt, amelyeknek alig tudott eleget tenni. A szükséges pénzösszeg sem állt a társulat rendelkezésére. Ráadásul a kormány különféle intézkedésekkel szinte teljesen megkötötte a vállalatok, így a MÁK Rt. kezét is, a háború után megkezd d államosítási folyamat révén pedig fokozatosan elvették a vállalatok anyagi javait. Megállapítható, hogy a meghurcoltatást szenvedett zsidó alkalmazottak egyáltalán nem kaptak megfelel kárpótlást a háború után. Többségüket ugyan el léptették, de az újjáépítésb l fakadó sok és rendkívül felel sségteljes munka, a rossz munkakörülmények, valamint a peng inflációja következtében elértéktelened fizetség miatt ennek örömeit szinte egyáltalán nem élvezhették.
37
MOL Z 254. 116. cs. (dr. Szabó István személyi dossziéja). A MÁK Rt. levele özvegy Szabó Istvánnénak, 1945. április 19. 38 Macher Péter: Szabó István filmjeinek tatabányai vonatkozásai = Új Forrás, 2013. 7. sz. p. 25–33.
162
Az államosítások után Hamarosan a gazdasági igazgatás is megváltozott. A szénbányászati iparágat 1946. január 1-jén állami kezelésbe vették, 1946 júniusában pedig államosították. Ezzel a MÁK Rt. elvesztette szénbányáit és kénytelen volt egyéb iparágai és érdekeltségei közé visszavonulni. 1947 szeptemberében a bankszektor nacionalizálásával államosították a Magyar Általános Hitelbankot, és ezzel a bank tulajdonában lév MÁK Rt. részvények az állam kezébe mentek át, 1947 novemberében pedig állami tulajdonba vették a teljes alumíniumgyártást és a bauxitbányászatot is. A vállalat ily módon elvesztette a tatabányai alumíniumkohót és a bauxitcementgyárat. A teljesen összezsugorodott MÁK Rt. azonban így sem m ködhetett sokáig. 1948. március 25-én a kormányzat rendeleti úton államosította a 100 alkalmazottnál többet foglalkoztató ipari üzemeket, ezzel pedig a MÁK Rt. megsz nt létezni.39 Néhány nappal kés bb a Gyáriparosok Országos Szövetsége is feloszlott. A nagyipar államosításakor értelemszer en számos olyan vállalat és pénzintézet került állami tulajdonba, melyek jelent s részben zsidó nagyt kések tulajdonában voltak. Hammel Lászlót 1947. június 21-én a szintén zsidó származású Elefánt Márton váltotta a KÜB élén.40 László Gyuláról még annyit tudunk, hogy a szénbányászati iparág államosítását követ en is a MÁK Rt. alkalmazásában maradt és vezette továbbra is beszerzési osztályt. Kálmán Miksa 1949-ben nyugdíjba vonult. Élete hátralev részét Budapesten töltötte. Zsoldos Ferencet a szénbányászati iparág államosítását követ en 1947. február 1-jén kinevezték a Magyar Állami Szénbányák Rt. (MÁSZ Rt.) központjába a társadalombiztosítási osztály helyettes vezet jévé. Kés bb megírta visszaemlékezését, melyet 2005-ben, 99 éves korában személyesesen vitt el a tatabányai levéltárnak. Az emlékirat alapvet forrása a tatabányai holokauszt történetének. 2007 júliusában, 101 éves korában hunyt el Budapesten. Szellemi frissességét haláláig meg rizte. A vészkorszak borzalmait túlélt zsidó alkalmazottak a vállalati hierarchia különböz szintjein kapcsolódtak be a munkába: a régi típusú vállalatvezetésben (Varga Lajos), az új típusú vállalatvezetésben (Hammel László), központi adminisztrációban osztályvezet ként (László Gyula), vidéki bányaigazgatóság hivatalnokaként (Zsoldos Ferenc), eseti megbízásokat teljesít alkalmazottként (Kálmán Miksa). Egyéni helyzetükb l adódóan sorsuk többféleképpen alakulhatott. Elmondható ugyanakkor, hogy keményen kellett dolgozniuk pusztán az elemi létfeltételek biztosításáért, politikai irányultságúkat tekintve pedig a baloldalhoz álltak közelebb.
39 40
Erdmann – Pet , 1977. p. 67. MOL Z 961 (MÁK Rt. Végrehajtó Bizottság iratai) 2. cs. 1947. június 21. végrehajtó bizottsági ülés jegyz könyve.
163
IFJ. GYÜSZI LÁSZLÓ
Holokauszt megemlékezések és emlékhelyek Tatán
2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján emlékezünk meg a II. világháború egyik legszörny bb tragédiájáról, a zsidóság megsemmisítésér l. Az évforduló is arra inspirál bennünket, hogy megpróbáljunk visszatekinteni és némiképp számba venni, hogy hol és milyen megemlékezések történtek. Sajátos módon els sorban a tatai megemlékezésekr l esik szó. Miért? Erre is megpróbálunk választ adni emlékez írásunkban. Azt is meg kell jegyezni, hogy a terjedelmi korlátok nem teszik lehet vé a teljes és minden részletre kiterjed tanulmány elkészítését. Feladatunknak jelen esetben csak azt tekinthetjük, hogy a leglényegesebb momentumokra és helyekre világítsunk rá. „Az emlékezés politikai gyakorlata…” – hallhattuk ezt a szófordulatot már az év elején a zsidó hitközségek vezet it l, de tapasztaljuk magunk is, akik helytörténettel, történelemmel foglalkozunk. Egyes történészek és ennek nyomán politikusok is más és más oldalról közelítenek meg eseményeket, problémákat. Pedig vannak egyértelm dolgok, amelyek nem kérd jelezhet k meg. Írásunkkal azonban nem kívánunk politikai vitába bocsátkozni senkivel. Egyszer en azt gondoljuk, hogy a holokausztról, mint az emberiség egyik legnagyobb b nér l, soha el nem évül b ntettér l meg kell emlékezni mindig és mindenhol. Figyelmeztetni kell mindenkit, hogy ez, vagy hasonló tragédiák ne történjenek meg. A holokausztról való megemlékezést nem politikai szándékok vezérelték korábban sem. Els dleges szempont volt Tatán és a megye többi településén is, hogy az emberiség ellen elkövetett b nökre felhívjuk a figyelmet, az áldozatokról méltóképpen emlékezzünk meg. Az idézett gondolat ugyan azt sugallja, hogy a mindenkori politika „emlékezete” és annak „gyakorlata” ki van szolgáltatva az aktuális vezetés bevallott, vagy éppen be nem vallott eszmeiségének, de az els dleges szempont a méltó emlékezés. Az év elején meghirdetett pályázatra (Civil Alap – 2014. A Magyar Holokauszt Emlékév 70.) sokan, sokféle program megvalósítására pályáztak, köztük a József Attila Megyei és Városi Könyvtár. Nagyszabású pályázatot adott be Tata Város Önkormányzata is. Ebben – többek közt – szerepelt a tatai zsidó temet felújítása, a tatai zsidó emlékhelyek megjelölése emléktáblával, kiadványkészítés stb. Ez is szerepet játszott abban, hogy e sorok írója visszatekintsen az elmúlt évtizedek megemlékezéseire. Kerti Katalin egy interjúban arra az id szakra emlékezik vissza, amikor Tata város polgármesterként kapcsolatba került a Komáromi Zsidó Hitközséggel, és arra, hogy a zsidó temet be is csak ebben az id szakban jutott el. „Így utólag magam is furcsának tartom, hogy ezt megel z en (1993-tól volt polgármester) soha164
sem jártam a tatai zsidó temet ben, bár tudtam létezésér l: tévesen azt gondoltam, hogy az egy zárt, idegenek, más vallásúak számára tiltott terület. Az els látogatásra ma is mint megrendít , szívszorító élményre emlékezem. Ekkor döntöttem el, hogy a város anyagi segítséget fog nyújtani a MAZSIHISZ-nek a temet felújítási és fenntartási munkáihoz. […] A város kezdeményezésére a m emlékvédelmi hatóság védetté nyilvánította a temet t. […] Hát így kezd dött…”1 A temet ben a tatai Városgazda Kht. vezet jének, Lendik Józsefnek állhatatos és kitartó munkája eredményeként megújult a ravatalozó épülete, megoldották a csapadékelvezetést, elkezdték a túlburjánzó növényzet kiirtását, a k kerítés falainak javítását. Eközben persze a Tatán él id sebb emberek révén ismereteket szerezhettünk a városban él egykori zsidó közösség életér l, a hírnevet szerzett családokról és arról, milyen szerepet játszottak Tata polgárosodásában, várossá fejl désében. A következ képpen folytatódik a visszaemlékezés: „Ezzel együtt azt is tapasztaltam, hogy milyen keveset tudunk a II. világháborút közvetlenül megel z id szak tatai eseményeir l, az 1944-es szörny esztend történéseir l. Átnézve a város történetét feldolgozó helytörténeti kiadványokat, csak elvétve találtam utalásokat arra, hogy mi lett a sorsa annak a közel ezer embernek, akik korábban a város egyenrangú és megbecsült polgárai voltak. Ezért segítettem az ezzel a témával foglalkozó munkák megjelenését, a megyében él túlél kr l forgatott dokumentumfilm (Varga Ágota: Visszajöttek) elkészülését. Emléktáblát helyeztünk el az egykori gettó falánál, s ugyancsak emléktáblával tisztelegtünk a vészkorszak idején zsidómentésért Dachauba deportált tatai jegyz , dr. Tóth Miklós emlékének. A Holokauszt 50. évfordulóján a tatai áldozatok tiszteletére emlékkövet állítottunk a volt zsinagóga kertjében.”2 Az 1990-es évek elején tehát Tatán elindult egy csendes, sz k körben történ megemlékezés-sorozat a tatai zsidó temet ben lév emlékhelynél, amely mindmind azt volt hivatva szolgálni, hogy emlékezzünk elhurcolt embertársainkra. Az emlékhelyek megjelölésével, de leginkább a tatai zsinagóga kertjében elhelyezett emlékk felavatásával a megemlékezések már nagy nyilvánosságot kaptak, egyre többen és többen jelentek meg a város lakosai közül, de más településekr l is a f várostól kezdve a Komáromi Hitközség képvisel in át. És persze a hivatalos személyek is mind a város vezetéséb l, mind pedig az országos politika prominens vezet in át szinte mindenki, aki úgymond számított, vagy számít. De nézzük tovább az idézett riportban megfogalmazottakat: „2002-t l a Komárom-Esztergom megyei Közgy lés alelnökeként dolgoztam, és itt folytattam a Tatán elkezdett munkát. A Holokauszt 60. évfordulójához közeledve javasoltam, hogy a megyei önkormányzat vállaljon kezdeményez szerepet a rendezvények szervezésében, az önkormányzatok civil szervezetek programjainak koordinálá1
„A Magyarországi Zsidókért” díj kitüntetettje. Beszélgetés Kerti Katalinnal = Hitközségi Híradó. (A Komáromi
Zsidó Hitközség lapja). – 2007. december, p. 3–4. 2 Uo.
165
sában. […] a megyei közgy lés határozatban ítélte el a 60 évvel korábban a megyében élt közel tízezer honfitársunk ellen elkövetett gyalázatos b nöket és fejet hajtott az áldozatok emléke el tt. A 2004. Emlékév programsorozatának fontos eseménye volt az az egyházpolitikai konferencia, amelyen a történelmi egyházak vezet i idézték fel a zsidóüldözés és a deportálás hazai eseményeit. Kétségkívül a legnagyobb jelent ség vállalkozás a Megyei Holokauszt Emlékhely létrehozása volt. Ennek részeként valósult meg a tatai zsinagóga küls felújítása, az emlékpark kialakítása és a Minden id k mártírjainak emlékére cím szoborcsoport felállítása. Sikerült a tervhez megnyernem a megyei és a tatai önkormányzat támogatását, sikeresen szerepeltünk a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán és nagyon sok segítséget kaptunk a különböz szervezetekt l, pénzintézetekt l, vállalkozóktól, civil egyesületekt l. […] Számomra a közéletben eddig eltöltött id szak legjelesebb eseménye volt, amikor a miniszterelnök felavatta Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászm vész megrendít en drámai szoborkompozícióját és megnyitotta a Megyei Holokauszt Emlékhelyet.”3 Miel tt részletesebben szólnánk a tatai zsidó temet és a tatai zsinagóga kertjében kialakított megyei emlékhelyr l, nézzük át egy kicsit részletesebben azt a munkát, amely még a temet helyreállítását szorgalmazta. Idézzük ismét Kerti Katalint, aki nagyon sokat tett e téren is. A riporter kérdése így szólt: „Támogatta a megyei zsidó temet k felújítását is. Milyen módon tudnak Ön szerint a közigazgatás szervei segíteni még, hiszen számos sírkert ma is szörny állapotban van.” Válasz: „Azt gondolom, hogy a temet k rendezettsége vagy elhanyagoltsága h képet mutat az egész település anyagi- és szellemi, vagy akár mentális állapotáról is. Nemcsak törvényi kötelezés, de a kegyeleti okok is arra késztessék az önkormányzatokat, hogy rendben tartsák a település egykori lakóinak nyughelyét. Különösen fontos ez a zsidó temet k esetében, ahol a zsidó közösségek kiirtása miatt nincsenek hozzátartozók, akik rendszeresen gondozhatnák a sírokat. Több önkormányzat, a tataihoz hasonlóan a MAZSIHISZ-szel kötött megállapodás alapján megosztja a karbantartás, felújítás költségeit. A közös teherviseléssel fel lehet számolni a ma még sokhelyütt tapasztalható méltatlan és szégyenteljes állapotokat.”4 A további terveket firtató kérdésekre Kerti Katalin a következ ket vetette fel pl. a tatai zsinagógával kapcsolatban: „A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a 2006–2010. közötti id szakra vonatkozó gazdasági tervében szerepel az a szándék, hogy a megye visszaadja a zsinagóga tulajdonjogát a hitközségnek. Nagyon örülnék, ha ez megvalósulhatna, s az itt 1976-ban elhelyezett Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma új, megfelel bb és tágasabb helyre költözhetne. Véleményem szerint egy el adó- és koncertterem kialakítása méltóbb hasznosítása lenne a zsinagógának, s végre helyet kaphatna a megyei és a tatai zsidóság emlék3 4
Uo. Uo.
166
anyagából összeállított helytörténeti kiállítás is.”5 És persze a temet (k) kérdése […] „Nagyon sok teend van még! A megyei zsidó temet k katasztereinek elkészítése, fotódokumentáció összeállítása, a tatai zsidó temet ben található kerámia síremlékek sürg s restaurálása, a megyei zsidóság tragédiájának feldolgozása, a tatai áldozatok pontos számbavétele, nevük megörökítése és sorolhatnám. A közeljöv ben szeretnénk néhány botló-k vel [helyesebben botlatók vel – Gy. L.] megjelölni azokat a tatai házakat, ahonnan ismert zsidó családokat hurcoltak el. És továbbra is szükség lesz olyan rendezvények szervezésére, amelyek az emlékezést, az emlékeztetést szolgálják, és olyanokra is, amelyek felemelik szavukat a ma egyre nyíltabb és hangosabb antiszemita megnyilvánulások ellen.”6 Nézzük meg egy kicsit részletesebben azokat a tatai emlékhelyeket, ahol szerényen, de végül is az egész megye zsidó és egyéb népcsoportok áldozatairól emlékezünk meg. A tatai izraelita temet
7
„A Kálvária-domb tövében, a geológiai természetvédelmi terület mellett van az ország egyik legszebb izraelita temet je.” – írta dr. Kálmán Attila a Tata Barátainak Köre egyik tájékoztatójában, a tatai temet k kulturális értékeinek bemutatása során.8 Tata máig épségben meglév , m köd izraelita temet je az egykor itt élt zsidó lakosság nagy számára és jelent ségére utal. A városban a régi Komárom vármegye egyik legnagyobb lélekszámú zsidó közössége élt. „A temet megnyitásának idejér l írásos dokumentum nem maradt fenn. A legrégebbi sírkövek felirata kizárólag héber nyelv , a múlt század végieké héber és német, az utóbbi évtizedekéi héber és magyar, vagy csak magyar.”9 Kálmán Attilának az írásos dokumentumra vonatkozó megállapítása helyénvaló, de Goldberger Izidor a tatai zsidóság történetét összefoglaló munkájában a következ megállapításokat tette.10 Átvizsgálta a tatai izraelita temet sírköveit és a feliratokat, mint történeti forrásokat dolgozta fel. Megállapításait egy tanulmányban 5
Uo. Uo. 7 Gyüszi László: A tatai izraelita temet . A Kulturális Örökség napja alkalmából 2005. szeptember 18-án elhangzott beszéd. In: Kézfogás. / Szerk. Túri Róbert, Haraszti Mihály, Izing László. – Tata: Tatai Civil Társulás, 2006. – 45–50. p. 8 Kálmán Attila: A tatai temet k m vel déstörténeti emlékeib l. In.: Tata Barátainak Köre tájékoztatója. / Szerk. Greiner Tibor. – Tata: Tata Barátainak Köre, 1984. – p. 138. 9 Uo. 10 Goldberger Izidor: A tatatóvárosi zsidóság története. [Klny.: Emlékkönyv Blau Lajos hatvanötödik születésnapja és negyvenéves írói jubileuma alkalmából – (Bp. 1927)] – Bp. Neuwald ny., 1938. – 18, 2 p. 6
167
foglalta össze. Ezek szerint 1740-ben nyitották meg a temet t, s temették ide Jákob ben Jáélt, majd 1743-ban Ciril asszonyt, akinek családi neve Auspitz volt, és Nikolsburgból települt ide. Az 1747-ben meghalt Muskata asszony pedig Leipnikb l való volt. Ugyan innen származott Tatára egy bizonyos József ben Sámuel Khon is. A két világháború között Tatán és a közigazgatásilag 1938-tól hozzátartozó Tóvároson a zsidók lélekszáma 658 f volt. A 15 jelent s helyi üzem közül kilenc zsidó tulajdonút tartottak számon 1930-ban. A két legnagyobb gyárat (a sz nyeggyárat és a b rgyárat) a Pollák és Leopold családok alapították és az kezükben virágzott fel. A tekintélyes zsidó polgárok a város közéletében, kultúrájában, m vészeti és sportéletében is részt vettek. A 19. század végét l m köd nyomdát pl. Engländer Ferenc alapította és vezette, itt adták ki az összes helytörténeti munkát, és a legjelent sebb helyi lapot, a Tata-Tóvárosi Híradót. E hetilap szerkeszt ségének tagja volt Goldberger Izidor, aki bölcsészdoktor révén jelent s tudományos tevékenységet folytatott. A tatai zsidók története azonban nem a török ki zése utáni betelepítésekkel kezd dik, hiszen szinte a honfoglalással egy id ben a különböz népekkel izraelita vallásúak is tartózkodtak a területen. A különböz zsidó-üldözések alkalmából a tatai zsidókat is ki zték Nagy Lajos királyunk, valamint Corvin János idejében. A Zsidó lexikon külön szócikkben ír a zsidók tatai ki zetésér l. 11 A zsidó temet ket a középkortól kezdve szerte Európában a városokon kívül, azoktól bizonyos távolságra találjuk. A temet ket fallal veszik körül. A korábbi évtizedek elhanyagoltsága után most ismét ép és biztonságos a tatai zsidó temet k fala. A bejáratnál építették fel a búcsúztatásra, valamint az elhunyt mosdatására és öltöztetésére szolgáló ravatalozót. A sírhantok fölé az elhunyt fejénél askenáz szokás szerint álló sírkövet emelnek. A sírok kelet felé fordulnak, az utolsó ítélet el készületeként. A k b l faragott sírkövek egyszer ek, szinte dísztelenek, az elhunytat azonosító felirataik mindig felsorolják annak nemes tulajdonságait, erényeit, jámborságát, családszeretetét. A vésett szöveg kezd - és záróformulája mindig ugyanaz: Itt van elrejtve ; Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe. A zsidó temet Tatán a város középkori településrészének közelében, a Szent Iván-hegy tövében fekszik. A 18. században a zsidó lakosság dönt többsége Tatán élt, s csak kisebb részük lakott a szomszédos Tóvároson, illetve a környez községekben. Tatán az uradalmi központ közvetlen közelében éltek, az óváros f terén, a környez utcákban. Zsinagógájuk is hitbizományi telken, a kastély szomszédságában épült fel. A középkori település magva a Szent Iván-hegy és a rajta emelked Szent János templom volt, amely akkor kapott új arculatot, amikor a domb délkeleti lejt jén fekv területet temet céljára a zsidó hitközség bekerítette. A 11
Zsidó lexikon. / Szerk. Ujvári Péter. – Bp. Pallas Ny., 1929. – p. 884–885.
168
romos Szent János templomot elbontották, helyére kápolnát emeltek, mellette a Kálvária szoborcsoporttal. Mivel a 38 hektár alapterület temet a Kálváriadomb délkeleti lejt jén fekszik, különösen alkalmas arra, hogy a kelet felé tájolt sírokban nyugvók arca valóban Jeruzsálem felé forduljon. A Kálvária utcai kaputól széles út vezet a ravatalozóhoz. Az el tte kialakított térségen állították fel a zsinagógáról lekerült feliratos táblát és az oromzat vörös mészk Mózes-tábláit. Ugyancsak itt helyezték el a zsinagóga el csarnokából való I. világháborús emlékm vet, amely név szerint emlékezik meg a h si halált halt tatai zsidó férfiakról. A ravatalozó jelenlegi épülete a 19–20. század fordulóján épült, vagy épült át. Bejárata felett mészk táblára vésett héber szöveg olvasható. Belül az ajtók két oldalán vörös mészk fali kézmosók és perselyek találhatók. Az oldalfalon az Auschwitzba elhurcolt tudós rabbi, Goldberger Izidor emléktábláját helyezték el 1948-ban. A bejárati oldallal szemben nyílik a kertre két, Dávid-pajzsos rácsú ablak, s köztük az ajtó, amelyen át a temet be léphetünk. A dombra felfutó széles út szeli ketté a kertet, kétoldalt az útra mer legesen találhatók a parcellák. Az út tövében, balra a Holocaust áldozatainak emelt emlékm áll, egy félkör alaprajzú mellvéd, középen emléktáblával, tágas, lépcs s el kerttel. A jobb oldal elején, a domb tövében találjuk a gyereksírokat. Az eltelt évszázadok alatt a sírokat s r n telepítették be a rendelkezésre álló helyen. A sírok nem kronologikus rendben követik egymást, bár látható, hogy a kert jobb oldali, középs része rzi a leg sibb sírokat, a baloldali, fels és széls rész pedig a kés bbieket. A régi sírkövek nagy része besüllyedt, alig olvasható. Valamivel kés bbiek lehetnek azok a nagyméret vörös mészk síremlékek, amelyek már míves k faragó munkával készültek, és a hagyományos félköríves lezárást egy-egy volutával, csúcsfaragvánnyal b vítik. Az archaikus sírköveken gyakoriak az egyszer , bevésett szimbólumok. A kohanita kéz motívuma, amely a papi rendb l származó családokat jelöli, szintén el fordul. Különösen a jobb oldali fels parcellában, ahol Handler Márk rabbi (1840–1911) sírja található. volt az els magyar nyelv héber nyelvtankönyv szerz je. Ez a körzet lehetett a rabbiknak és a Szentegylet elöljáróinak sírhelye is. A temet fels részén még kés bbi síremlékek helyezkednek el, amelyek jobbára obeliszk formájúak, és a hagyományos vörös mészk b l, vagy fekete márványból, esetleg gránitból készültek. Gyakori a sírhant kovácsoltvas kerítéssel való kiemelése. A legfels sorokban a 20. századi családi sírboltok, a legtekintélyesebb tatai zsidó családok síremlékei vannak. A temet ben alig van kiemelked m vészi értékkel bíró, jelent s síremlék. E tekintetben csak az európai hír és nemesi rangot bíró Fischer család 20. századi síremlékei jelentenek kivételt. Ezekr l kés bb részletesen szólunk. A temet sírboltjainak látványából lehet következtetni, hogy miként módosul az eredeti alázattal megformált, egyszer sírk funkciója: a sírjel, sírk síremlékké válik, amelynek ki kell fejeznie az elhunyt emberi kvalitásait, társadalmi rang-
169
ját is. Mindez párhuzamos azzal a folyamattal, amelynek során a zsidóság beépült a város életébe, és polgárjogot nyert annak mesteremberei, keresked i, orvosai között. A temet ben a sajátosan zsidó hagyományt leginkább a szövegek, feliratok formulái és képi szimbólumok rzik, valamint a temet egészének megjelenése. A zsidó temet kben nem volt divat a sírok beültetése és gondozása, hiszen alapvet en más volt az él k viszonya az elhunytakhoz. A temet képét az egymás mellett s r n elhelyezett sírkövek sora, szabályos rendje határozza meg. A kövek anyaga jobbára a kor jellegzetes díszít köve, a tatai vörös mészk . A legszembet n bb különbség a keresztény temet khöz képest a sírkert érintetlen jellege, amely annak köszönhet , hogy nem számolták fel a régi sírokat. A 19. század során a zsidóság a városi polgárság és intelligencia meghatározó rétegévé vált, vállalkozásaikkal tekintélyes vagyonokat hoztak létre (Steiner, Wessel, Leopold, Pollák családok), tudósok (Bláthy Ottó fizikus) és m vészek (Signer Ödön heged m vész) kerültek ki soraikból. Ebben a temet ben nyugszik, illetve „Itt van elrejtve” Barna (Braun) Jónás (1851–1909) ifjúsági és pedagógiai író. Az els tatai nyomdász és kiadó Engländer család is ebben a temet ben van eltemetve. A temet ben nyugvó személyek és családok, a város egykori lakói jobbára már csak kihalt családnevek a sírköveken. Köztük jelent s befolyást, tekintélyt szerzett polgárokról kell megemlékeznünk. Ismertségük, vagy éppen ismeretlenségük miatt emeljünk ki néhányat. Például Steinet Éliást, aki 1851-ben cukorgyárat létesített a tó partján. Az 1873-ig m köd gyár nemcsak Tatán számított jelent s ipari tényez nek, hiszen termelésével országosan a harmadik helyen állt. Wessel Sámuel csapómester darócposztó üzemet létesített. Leopold Sándor tímármester 1851-ben helyezte üzembe b rgyárát, amelyben 1944-ig folyt a termelés. Leopold Sándortól fiai vették át a gyárat. Ignác vörös-, Adolf fehértímár üzemet m ködtetett. Mind az els , mind a második világháborúban hadiszállítók voltak. Pollák Sándor, a majki posztómanufaktúra vezet jének, Pollák Sámuelnek a fia 1875-ben pokróc-, tarisznya- és sz nyeggyárat alapított. A háború alatt is hadiszállító volt. Kisebb jelent ség üzemek tulajdonosai közül ismerjük Breuer Bernátot, Strausz Jakabot, Telkes Miklóst és Pált, Dukász Józsefet, Csillag Jen t, továbbá a Ganz, Beer, Kempner és Szarvas családokat. Tekintélyes földbirtokot bérelt az uradalomtól Schlesinger Adolf, Lusztig Jakab, a Vermes és Deutsch családok. A temet fels részén, egy mer legesen kialakított sétaút mentén található a város leghíresebb, legismertebb, szerte az országba kirajzott zsidó családjának, a Fischer családnak a sírhelye. A Fischerek felemelkedése a 19. század els felében kezd dött. A tatai f téren házzal bíró Fischer Wolfgang (Farkas) tímár megvásárolta az uradalom fajanszgyártát, amely t le egy rokonához, Fischer Mózes Áronhoz került. , illetve fia, Károly és unokája, Artúr vezették a Tóvároson m köd k edénygyárat 1824 és 1913 között.
170
Hosszú lenne a család minden tagjának történetét most felidézni, ezért csak a legjelent sebbekre térünk ki. Fischer Mózes Áron Ignác nev fia Pesten alapított k edénygyárat. A tatai f téren máig álló „Farkasházban” 1799-ben született Fischer Mór – eredetileg ló- és gubacs-keresked – ugyancsak a kerámiagyártásban látta a jöv t. 1840-ben megvásárolta a herendi porcelángyárat, amelyet aztán hihetetlen sikerrel vezetett. Sorra nyerte a világkiállítások érmeit, maga Párizsban elnyerte a becsületrendet, Ferenc Józseft l pedig nemesi rangot kapott, és egy ennél is fontosabb ajándékot: a bécsi porcelángyár mintáinak másolási jogát. 1876-ban, miután átadta fiainak a herendi gyárat, hazatért Tatára és Dezs fiával porcelánfest m helyt rendezett be a f téri házban. A fest m hely 1914-ig m ködött. Eközben Dezs fia, Farkasházy (Fischer) Jen vette át a herendi gyár vezetését, amely keze alatt újra felvirágzott. A temet kert fels részén, a mer leges út jobb felén mind két oldalon a Fischer család sírjai vannak. Az út alsó részén a régebbiek, Fischer Mórnak és gyermekeinek, rokonainak sírjai, valamint egy különleges kerámia-síremlék, míg az út északi, fels részén Fischer Dezs nek és Farkasházy Jen nek a síremlékei láthatók, további családtagokkal körülvéve. Fischer Mórnak (1799–1880) és feleségének sírját vörös mészk b l faragott, gúlával zárt, négyszög alapú hasábok jelzik. Síremlékük magyar nyelv szövegei felett 1867-ben kapott nemesi címerüket faragták ki, a „Per laborem ad honorem”12 jelmondattal. A kett s sír mellett fiatalon elhunyt lányuk, Lujza hasonló síremléke áll (1850). E méltóságteljes, de dísztelen síremlékkel szemben, az út túloldalán találjuk Fischer Mór Tatára viszszatért fiának, Fischer Dezs nek (1826–1914) és feleségének, Pressburger Máriának, valamint fiuknak, Farkasházy Jen nek (1863–1926) sírjait. A három síremlék egyforma kialakítású. A fedett sírhant fölött gránit monolitok állnak. Fehér márványtábláikon Farkasházy-címer, alatta az elhunytak földi dics ségét, erényeit összefoglaló felirat olvasható. Farkasházy Emma síremléke (1929) a tragikus halált kifejez , nagylépték , csonka oszlop, felirattal, címerrel. Fischer Mór síremlékének szomszédságában található egy egyedi, kerámiából készült síremlék. Hármas sírról van szó (a középs csonka): vörös mészk lábazatokon kerámia pillérek emelkednek, szintén kerámiából való, oromzatos gúla sisakkal. A kerámia pillérek felületén plasztikus díszítmények láthatók, amelyek a kályhák díszítési technikájához és mintakincséhez hasonlíthatók. Ezzel a különleges kerámia síremlékkel szemközt egy ehhez hasonló, de dísztelen kerámia síremlék áll, amelynek feliratos betétei hiányoznak, így azonosíthatatlan. Szomszédságában áll viszont egy k b l faragott síremlék, amely a fenti, pilléres sírkövek formáját követi. Ez a sír Fischer Teréziáé, aki nem a porcelán-gyáros Fischerek családjához tartozott. Elképzelhet , hogy a kerámia síremlékek mindegyike a k edénygyártó Fischer Mózes Áron (meghalt 1876), vagy Fischer Károly (1828–1896) családjához köthet . 12
„A nehéz munka tiszteletére.”
171
A Fischer családnak csaknem 20 tagját sikerült a sírkövek segítségével azonosítani. Tanulságos, hogy nemcsak a Tatán m köd Fischerek temetkeztek ide, hanem azok is, akiket származásukon, születésükön kívül csakis a család eszmei köt dése, identitása és összetartozása köthet Tatához. A temet fels részének mer leges sétaútján találjuk Handler Márk rabbinak és feleségének a sírját is. A Handler Márk el tt itt m köd rabbik sírját is minden bizonnyal a temet rejti. A hitközség élén álló rabbik közül az els ismert személy Kempfner Ármin volt, aki Stomfáról kerül ide. t Kuttna József követte, aki tudományos munkásságáról is ismert volt, majd fia, Kuttna Áron. 1874-t l 1881-ig Kuttna Áron unokája, Nobel József volt a hitközség rabbija, 1881 és 1911 között Handler Márk töltötte be ezt a tisztet, akinek fia, Hevesi Simon híres budapesti f rabbi lett. 1911-ben érkezett Tatára a már említett Goldberger Izidor. Azt tudjuk róla, hogy Bátorkeszin született, Sátoraljaújhelyr l került ide. Mint bölcsészdoktor a magyar zsidóság történetének kiváló kutatója volt. 1944-ben deportálták hittársaival együtt. A temet ben, mint már említettük, csak emléktábláját láthatjuk. Az él kegyelet jeleinek híján a temet kert önálló életet él emlékm vé vált. Egy régi mondás szerint „a zsidó sírok szebbek, mint a királyi paloták”. A tatai zsidó temet értéke épségéb l, egyediségéb l, régiségéb l, nagyságából fakad. A sírkert m emléki védelmet élvez, hiszen fennmaradása nem csupán a leszármazottak, de a kollektív emlékezet szempontjából is elengedhetetlenül fontos. Az emlékév kapcsán Tata Város Önkormányzata pályázott a Civil Alaphoz, valamint igen jelent s egyéb támogatások révén sikerült a zsidó temet t megszabadítani a túlburjánzó növényzett l, így teljes szépségében láthatjuk a régi és az újabb sírköveket. A szépen felújított, kiegészített fal rzi az ott eltemetettek emlékét is. A ravatalozó is teljes mértékben megújult és az áldozatos kutatómunkának (Kerti Katalin vezetésével, Hunyadi Imre és e sorok írójának, valamint számos segít nek) köszönhet en a ravatalozó bels falára felkerült az az ezer név, akikre a holokauszt kapcsán emlékeznünk kell. A Tatáról és a környez településekr l elhurcolt zsidóknak állít emléket a sok-sok tábla. A tatai zsinagóga kertje A Kerti Katalinnal készült interjúból is tudjuk, mennyire szívügyének tekintette egy olyan hely létrehozását, ahol megemlékezhetünk nemcsak a tatai, hanem az egész megye elhurcolt zsidó és nem zsidó áldozatairól. Ilyen hely lett a tatai zsinagóga kertje is, ahol els lépésként egy emlékkövet helyeztek el az 50. évforduló kapcsán, majd az újabb kerek évforduló adott alkalmat egy nagyobb szabású emlékm létrehozására, felavatására.13 13
Kerti Katalin: Megyei Holokaust Emlékhely Tatán. Kézirat. – Tata, [2004.] – 2. p. (A szerz tulajdonában.)
172
Olvashattuk, hogy Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata határozott a Megyei Holokauszt Emlékhely létrehozásáról Tatán. A határozat arról is szólt, hogy a helyszínen magas m vészeti értéket képvisel mártír emlékm vet állítanak fel. „A megyei önkormányzat az emlékm méltó környezetének megteremtése érdekében 20 M Ft-ot biztosított a tulajdonát képez volt tatai Zsinagóga felújítására, a korábban eltávolított mózesi k táblák restaurálására és az épület oromzatára történ visszahelyezésére. Tata városa további 6 M Ft-ot szavazott meg a kert, a kerítés rendbetételére, a látogatók kiszolgálását biztosító infrastruktúra kialakítására. Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata az emlékhely egyedi értékét fémjelz m alkotás létrehozására a Magyar Képz és Iparm vészeti Lektorátus javaslata alapján Lugossy Mária Munkácsy Mihály-díjas szobrászm vésznek adott megbízást. A hat elemb l álló kompozíció a lektorátusi szakvélemény szerint: életnagyságú bronz emberalakok egymás utáni csoportja, ahol a figurák fokozatosan t nnek el a rájuk applikált, illetve befoglaló formaként megjelen k tömbben. A hat elem egymáshoz való távolsága a záró monolit gránit felé egyre csökken. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat beszerezte az emlékm felállításához szükséges engedélyeket a Képz - és Iparm vészeti Lektorátustól, az illetékes m emléki szakhatóságoktól, Tata város építésügyi hatóságától. Ezek birtokában benyújtotta a pályázatát a Nemzeti Kulturális Alapprogram Holokaust Megemlékezések Ideiglenes szakbizottságához. A pályáztató a köztéri alkotások támogatására elkülönített 35 millió Ft-ból […] 8 millió Ft-ot juttatott az emlékm kivitelezési költségeire. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott támogatásból, további megyei önkormányzati forrásból, országos szervezetek és gazdasági társaságok támogatásából sikerült el teremteni a beruházáshoz szükséges mintegy 60 millió Ft-ot. 2004. november 18-án egy egész napos eseménysorozat keretében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök avatta fel a Megyei Holocaust Emlékhelyet és Lugossy Mária <Minden id k mártírjainak emlékére> cím szoborkompozícióját. Az avató ünnepségen beszédet mondott Agócs István, a megyei közgy lés elnöke, David Aron izraeli nagykövet, dr. Feldmayer Péter, a MAZSIHISZ alelnöke, dr. Suchmann Tamás államtitkár, a MAZSÖK elnöke, Donáth László evangélikus lelkész, az Országgy lés Emberi Jogi Bizottságának alelnöke. A szoborkompozíciót Hajdu István m kritikus méltatta. Az áldozatokért imát mondott Polnauer Sándor f rabbi és Fekete László f kántor.”14 Mindenképpen említésre méltó, hogy az emléknap eseményei sorában Hetényi Tamás, az akkori polgármester köszöntötte a városházára érkez ket, ahol a mártírhalált halt tatai f jegyz emléktáblájánál dr. Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár mondott beszédet. A délutáni program a tatai várban rendezett „Nem, te nem törlöd el a mi emlékezetünket” cím konferenciával záródott. 14
Uo.
173
A levezet elnöki teend ket dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram igazgatója vállalta el. A tudományos ülésen dr. Sch ner Alfréd rektor, dr. Szita Szabolcs tudományos kutató, Fatuska János muzeológus, dr. Körmendi Géza nyugalmazott gimnáziumi igazgató, valamint e sorok írója tartott el adást. A tatai zsidóság történetét bemutató kiállítást Ráday Mihály nyitotta meg, Turczi István költ felolvasta az erre az alkalomra írt költeményét. A nap zárásaként a Tatai Televízió tíz évvel korábban készült Visszajöttek cím dokumentumfilmjét mutatták be az Est Moziban, majd végül R. Polanski: A zongorista cím Oscardíjas alkotását vetítették le. A Holokauszt emlékhely létrehozásában és az emléknap megszervezésében, lebonyolításában résztvev k, a rendezvényt megtisztel érdekl d k jó lelkiismerettel idézhetik fel dr. Feldmayer Péter szavait: Az egykor volt tatai zsidó életeket már nem lehet feltámasztani. A halálba hurcolt áldozatok el tt a jöv kapuját bezárták. De Tatának mától nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy nem rakott követ halottainak sírjára. Halálukban visszafogadták elpusztított honfitársaikat.”15 Néhány gondolat még a 2014-es holokauszt emlékév kapcsán és a megvalósított programokra emlékezve: a korábban, immár több mint 20 éve elkezdett munka, melyet Kerti Katalin mint polgármester, mint a megyei közgy lés alelnöke, mint egy civil szervezet kurátora, mint magánember a tatai és a környékbeli, de az egész megyei zsidóság emlékének ápolásáért tett, még mindig csak töredéke annak, amivel elhurcolt és megsemmisített embertársaink emlékére tehetünk. A tatai zsidó temet ravatalozójában elhelyezett emléktáblákon szerepl nevek felidézésével ismertté tettük azokat, akik sokat tettek egy-egy település: Tata, Komárom, Tatabánya és el dtelepüléseinek gazdasági, társadalmi, kulturális és sportéletének fellendítésében. Adósságunk egy kis részét róhattuk le ezzel. Van még tennivalónk mind a megyei emlékparkban, mind azokon a helyeken, ahol emléktábla, botlatók emlékeztet elhurcolt embertársainkra. Ezen írásunkkal csupán kis szeletét villantottuk fel egy település, Tata emlékezetpolitikájának, mely soha nem lehet változó gyakorlat.
15
Uo.
174
Tatabánya történeti kronológiája 2012. július 1. – 2014. június 30.1
2012. július 1. 2012. július 5. 2012. július 9.
2012. július13. 2012. július 17. 2012. július 28. 2012. július 29. 2012. július 30. 2012. augusztus 8.
2012. augusztus 13. 2012. augusztus 20.
2012. augusztus 25.
1
Fizet parkolási rendszer lépett életbe a F téren és környékén. Befejezték a Dózsa György úti gyalogos felüljáró újvárosi oldalán a felújítási és karbantartási munkálatokat. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Befektet barát Településekért programjában nyújtott teljesítmény alapján Tatabánya jogosulttá vált a „Befektet barát Település” nevének és a projekt logójának használatára. Útfelújítási munkálatok kezd dtek városszerte. A beruházások összköltsége 98,6 millió forint volt. A Komáromi út végén, a Lehel téren tartották meg a 300 milliós útfelújítás projektzáró rendezvényét. A járdákat illetve a gyalogos átkel helyeket átépítették, és új parkoló sávokat alakítottak ki. Csernoviczki Éva tatabányai cselgáncsozó bronzérmet szerzett a londoni olimpián. A TSC és az Ippon Judo SE színeiben induló Ungváry Miklós cselgáncsozó olimpiai ezüstérmet szerzett a londoni olimpián. Az Emberi Er források Minisztériuma (EMMI) Alfa programja keretében a Tatabányai Múzeum sikeres pályázatával 18 millió forintot nyert közgy jteményi fejlesztésének finanszírozására. Kisvállalkozások számára telephelyet biztosító mini ipari parkot adott át a Tata-Projekt Kft. a Grabofloor és a General Electric üzemek szomszédságában. A közel 400 millió forintos beruházás az Új Széchenyi Terv keretében valósult meg. Többéves el készít munka után a Mária Út Közhasznú Egyesület megnyitotta a zarándokok el tt a Máriacellt Csíksomlyóval összeköt zarándokutat, amely érinti Tatabányát is. Szinnyei József-díjban részesült Takács Anna tájékoztató könyvtáros, a József Attila Megyei Könyvtár munkatársa. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott dr. Pintér Antal érsebész, a tatabányai Szent Borbála Kórház m t vezet f orvosa. Schmidt Csaba polgármester és Völner Pál államtitkár a F téren egész napos kulturális fesztivál keretében adta át a megújult városközpontot. Felavatták Györfi Sándor karcagi szobrászm vész Árpád fejedelmet ábrázoló szobrát is, amely ugyanitt kapott helyet. (Ld. még 2013. febr. 26.)
Dr. Horváth Géza: 65 év dióhéjban : Tatabánya Várostörténeti kronológia In.: A Komárom-Esztergom Megyei József Attila Könyvtár évkönyve 2012. / Szerk. dr. Horváth Géza, Takács Anna. – Tatabánya: JAMK, 2012. – p. 218–250. Lezárva: 2012. június 30.
175
2012. augusztus 30. 2012. augusztus 31. 2012. szeptember 2012. szeptember 11. 2012. szeptember 12. 2012. szeptember 19. 2012. szeptember 21. 2012. október 4. 2012. október 5. 2012. október 6. 2012. október 6–31. 2012. október 10.
2012. október 12. 2012. október 23. 2012. október 24. 2012. október 25. 2012. október 26.
2012. október 30.
Megtartotta els közgy lését a képvisel testület az újjáépített tanácsteremben. Egy új, innovatív technológián alapuló csúszásgátló burkolattal bevont útszakaszt adott át az iskolakezdés el tt a Generali a Biztonságért Alapítvány a Mártírok úton. Forgórózsa Népm vészeti Központ nyílt, amelynek célja a népi kultúra különböz ágainak megismertetése. Hét fiatal vehette át – sikeres pályázata eredményeként – Schmidt Csaba polgármestert l a „Tatabánya Hazavár” program keretében a kedvezményes önkormányzati lakások kulcsait. Életének 74. évében elhunyt Csernai Tibor olimpiai bajnok labdarúgó. A nyár folyamán Bánhidán új járda épült, új forgalmi rend alakult ki, három intézménye megújult térk vel büszkélkedhet. Tizenhetedik alkalommal tartották meg a Segít k Szakmai Napját a régió alap és szakellátásában dolgozók részére. Befejezték a kertvárosi Garibaldi utcában lév játszótér felújítását. Családi nappal egybekötve felavatták az új m füves labdarúgópályát Alsógallán. A 41. Könyvtári Hét megnyitóján ünnepelte 60 éves születésnapját a József Attila Megyei és Városi Könyvtár. Brém Ferenc szobrászm vész munkáiból nyílt posztumusz tárlat a Kortárs Galériában. Schmidt Csaba bemutatta az elmúlt két év gazdasági- és városfejlesztési eredményeit tartalmazó „A fejl dés útján” cím kiadványt. Tatabánya város fennállása 65 éves évfordulójáról a Tatabányai Levéltár rendezett helytörténeti konferenciát a Városháza új tanácstermében. A városi játszóterek felújításainak sorában ezúttal Dózsakertben a Vadász út 125. számú udvar játszóterét adták át. A kertvárosi Gerecse utca felújítása a Hadsereg út és a Május 1. út között 300 méteren valósult meg. Tatabányán tartott konferenciát az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség vezet i és a takarékszövetkezetek képvisel i a Jászai Mari Színház, Népházban tanácskoztak a Takarékossági Világnap alkalmából. Az EMMI támogatásával Komárom-Esztergom megyében is megkezdte m ködését a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház. Szolgáltatásait a megye minden kistérségében, Tatabányán a Kós Károly utca 2. szám alatt biztosítja. Az Ippon Judo Tatabánya SE, a komáromi Magyaroc(k) Dalszínház lett Príma-díjas, Papp Albert fest m vész és az esztergomi Reményi Károly karnagy megosztott díjat kapott. A közönségdíjat a komáromi Ölveczky Gábor grafikusm vész kapta.
176
Tatabánya város különdíját, Szunyogh László éremm vész alkotását Várnagy István pedagógus vehette át. 2012. október 31. Átadták a Tatabánya és Vértessz l s közötti két kilométeres kerékpárutat. A beruházás 171 millió forint uniós támogatásból és 19 millió forint saját forrásból épült. 2012. november 1. A F téren megnyílt a Turul Cafe és Étterem. 2012. november 6. Tíz éves a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. A szivattyúgyártó cég legújabb gyártmánya a Poszeidon. (Ld. még 2013. jún. 6. ; 2014. jan. 22.) 2012. november 8. Schmidt Csaba polgármester tizenkét lakossági fórumot tartott, ahol a helyi képvisel kkel együtt tájékoztatást adott az elmúlt két év legfontosabb fejlesztéseir l. 2012. november 16. Húsz éves a hajléktalangondozás. 2012. november 20. Tatabányán a megyeházán megalakult a kamarák, a vállalkozók, a munkáltatók, a gyáriparosok, a kistérségek és a Leader-közösségek, a Polgármesterek a Faluért Egyesület, valamint a gazdasági érdekképviseleti szervezetek és intézmények képvisel ib l a megyei terület- és vidékfejlesztési kollégium. 2012. november 23–25. Húsz éve alapították – MÜTF néven – az Edutus F iskolát. Ez alkalomból háromnapos nemzetközi konferenciát szerveztek „Válság és növekedés” címmel. (Ld. még 2013. jan. 30.) 2012. november 29. Rendkívüli közgy lésen a testület megszavazta a városi könyvtár megsz nését, a megyei könyvtár József Attila Megyei és Városi Könyvtárrá alakulását. 2012. december 2. Reviczky Gábor színm vész lett Tatabánya díszpolgára, az Ezüst Turul díjat Jakab János, az FC Tatabánya sportigazgatója kapta meg, míg Szabó Endréné és dr. Kara Ágnes Szabó Ignác díjat vehetett át a Szent Borbála napi ünnepi közgy lésen. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 20112013 évekre szóló akciótervében összesen 13 milliárd forint 12 projekt költségnövekményére történ felhasználását hagyta jóvá a kormány. Így elkezd dhet a központi technológiai tömb és az integrált aktív ellátás fejlesztése a Szent Borbála Kórházban. (Ld. még 2013. júl.10. ; 2014. jan.14.) 2012. december 7. L. Simon László kultúráért felel s államtitkár Schmidt Csaba polgármester társaságában felkereste a Szabadtéri Bányászati Múzeumot, majd megtekintette a Vértes Agorájának építkezését. 2012. december 11. 1912-ben épült meg a cementgyár és a hozzá tartozó Mésztelep. A százéves évforduló tiszteletére kiállítás nyílt Fels gallán, a Cementesek Házában. 2012. december 12. A Delphié lett az FCI. A csaknem ezer f t foglalkoztató tatabányai gyár (2001–) eddig FCI Connectors Hungary Kft. néven m ködött, a tulajdonosváltást követ en Delphi Connection Systems Hungary Kft. lett a neve. (Ld. még 2013. okt. 2.) 2012. december 19. Tatabányán rendezték meg a „TÁMOP 4.2.4.-A/2 Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói illetve kutatói személyi tá-
177
2012. december 21.
2013. január 1. 2013. január 2.
2013. január 4. 2013. január 24. 2013. január 29. 2013. január 30.
2013. január 31.
2013. február 10.
2013. február 11. 2013. február 15.
2013. február 19. 2013. február 26.
mogatást biztosító rendszer kidolgozása és m ködtetése konvergencia program” cím kiemelt projekt nyitórendezvényét. 14 millió Ft költséggel felújították a Sárberki Feln tt- és Gyermekorvosi Rendel t. A nyílászárók mellett a teljes bels burkolatot is kicserélték, megtörtént a helyiségek festése, valamint a küls homlokzatot is rendbe hozták. A közigazgatás átszervezésének eredményeként megkezdték m ködésüket a járási hivatalok és kirendeltségeik. A Tatabányai Járási Hivatal a F tér 8. száma alatt m ködik. Kiemelt jelent ség vé nyilvánította a kormány a Bridgestone tatabányai gumiabroncsgyártó üzemének beruházásával összefügg közigazgatási hatósági ügyeket. (Ld. még sajtótájékoztató 2012. nov. 9. ; 2013. márc. 19. ; 2013. jún. 7. ; 2013. dec. 6.) Új autóbusz-utasváró épült Tatabánya-Kertvárosban, a Hadsereg útján, a 44-46. szám el tt. Befektet i konferenciát tartottak a városházán, amelynek témája a F tér és a Városközpont rehabilitációja volt. (Ld. még 2012. aug. 25. ; 2013. febr. 26.) Négyéves középtávú népegészségügyi program, az „Egészséges Tatabányáért nev ” projekt indulását és részleteit jelentette be Schmidt Csaba polgármester. Nyílt Nap az Edutus F iskolán. A képzések bemutatásán túl szóba került a tanulmányok finanszírozása: a ledolgozható tandíj, a Pegazus program és a diákhitel lehet ségek. Egy-egy vállalat ismertette állásajánlatait. A közgy lés döntése alapján idén elindul egy Holding létrehozása, amelyben egy irányítás alatt m ködik többek között az Agora Nonprofit Kft., a Cseri Strand és Élményfürd Kft., a KOMTÁVH Zrt., a Tatabányai Er m Kft. valamint a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Kft. is. (Döntés: 2013. jún. 27.) A Komárom-Esztergom megyei Rákellenes Egyesület (KORE) a Rákellenes Világnap alkalmából a Jöv ért Hematológiai Alapítvánnyal közösen szervezett konferenciát a Szent Borbála Kórházban. A F téren megépült városházi tanácsteremben fogadta Schmidt Csaba polgármester a legnagyobb adózó cégek vezet it. Regionális tehetségnapot szervezett a tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú M vészeti Iskola. Dezs Marianna igazgatón köszönt jében beszámolt arról, hogy tavaly decembert l regisztrált tehetségpontként funkcionál az intézmény. Megtartották a megváltozott munkaképesség ek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítésére indított országos program megyei projektzáró rendezvényét. A tatabányai Városházán megtartották „A F tér és a Városközpont rehabilitációja – KDOP-3.1.1/D-09-2F-2010-0002 projekt” záró rendezvényét. A csaknem másfél milliárd forintos beruhá-
178
2013. március 1.
2013. március 4–11.
2013. március 8.
2013. március 9. 2013. március 14–17.
2013. március 19.
2013. március 21. 2013. március 22.
2013. március 22–23.
zás során a Közm vel dés Házától a Polgármesteri Hivatal épületéig terjed közterület új arculatot kapott. (Ld. még 2012. aug. 25. ; 2013. jan. 24.) A Wemont Villamos Szerel ipari Kft. matematikai modellre épül , LED fényforrásokból álló, energiatakarékos közvilágítási lámpát fejlesztett ki. A projektzáró rendezvényen bemutatták az ALADIN névre elkeresztelt lámpatestet, amely magyar szabadalom. A világszabadalom bejegyzését megkezdték. A Gasztrometál Kft. új 1200 m² üzemcsarnokkal, m hellyel és szociális helyiségekkel b vült. Új, digitális rendszerre állt át a Vértes Centerben m köd Mi Mozink. Tatabánya is bekapcsolódott egy felekezetközi összefogással megvalósuló európai közösségbe, mely él m holdas televíziós közvetítés segítségével juttatta el örömüzenetét földrészünk számos pontjára. Az él közvetítések 18 órától 19.30-ig Stuttgartból, a Porsche Arénából érkeztek a Pro Crist nev vállalkozás szervezésében. Az Új Széchenyi Terv keretében 1,4 milliárd forinttal fejlesztették a nyírbátori, valamint a tatabányai Coloplast gyárat. A cég 3,6 milliárd forint saját forrást fordított a beruházásra. (Budapesti sajtótájékoztató: 2013. szept. 16.) A Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány szervezésében emlékeztek dr. Gál Istvánra az Óvárosi Közösségi Ház falán lév domborm nél. A három napos rendkívüli id járás okozta nehézségek idején 837 regisztrált bajbajutott emberen segített a város. Ügyelet volt a polgármesteri hivatalban, még aznap éjszaka megnyitották az els menedékhelyet. A városban öt átmeneti szálláshelyet szerveztek. Átadták az Év Befektet je díjakat Budapesten. A kitüntetést a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) alapította. „Az év legtöbb munkahelyet teremt vállalata” címet – Tatabányára tervezett beruházásával – a Bridgestone nyerte el. (Ld. még 2013. jan. 2. ; 2014. márc. 28.) Dr. Voit Pált bízták meg öt évre a József Attila Megyei és Városi Könyvtár vezetésével. Tízedik alkalommal rendezte meg a Mikes Kelemen Feln tt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola az „Olvasás és szövegértés idegen nyelven” cím országos versenyt, a TÁMOP 3.4.3.-08/2-2009-0120 tehetséggondozó program fenntartási kötelezettség keretében. A tizenharmadik alkalommal megrendezett Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját a Kutató Diákok Országos Szövetsége és a Bárdos László Gimnázium szervezte meg városunkban. A konferencián mintegy százharmincan vettek részt, Erdélyb l, Felvidékr l és a Vajdaságból is érkeztek diákok.
179
2013. március 23–24. Átadták a Forrás Rádió új stúdióját, amely az Edutus F iskola „A” épületéb l sugározza adását. 2013. április 1. A MÁV állomás utasforgalmi létesítményeinek üzemeltetését e naptól – megállapodás alapján – az önkormányzat végzi. A város Alsógalla megállóhely üzemeltetését is átvette a MÁV-tól. A képvisel testületi döntés 2013. február 21-én volt. 2013. április 5. Nyílt nap keretében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját az ASG Kft. Megemlékeztek az el d cégr l, a Központ M helyr l, amely jöv re lenne 50 éves. 2013. április 5–7. A Tavaszi Agora Napokkal megnyílt a Vértes Agorája. Az uniós projekt megítélt támogatási összege 1 567 948 458 Ft, míg az elszámolható összköltség 1 844 574 929 Ft volt. 2013. április 10. Öt új kamerával b vült a térfigyel -rendszer Kertvárosban, a beruházás 11,5 millió forint volt. Az új kamerákat a Verebély László utca 4. és 28. számú épületen, a Szent György utca 34., 53., valamint a dr. Vitális István u. 35. számú épületek mellett található közvilágítási oszlopra szerelték fel. 2013. április 11. Kiss Antal tatabányai gyaloglóról, az 1968-as mexikói olimpia ezüstérmesér l neveztek el osztálytermet a Dózsa György Általános Iskolában. 2013. április 12–14. Második alkalommal rendezték meg a KEMEXPO-t, amely helyi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását is szolgálja. A szakmai kiállításon részt vettek a megye különböz gyártó cégei, szakmai és non-profit vállalkozásai. 2013. április 15. A 15. Nyitott Kapuk rendezvénysorozat szakmai kiállítását a Vértes Agorájában rendezték meg. 2013. április 16. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján díjat kapott Mátraházi Ferenc, a tatabányai Kossuth-Lajos középiskola tanára. 2013. április 17. Megnyílt a városi rend rkapitányság körzeti megbízotti irodája a Fels gallai Szolgáltatóházban. 2013. április 18. Testületi ülésen döntöttek arról, hogy a F utca a jöv ben Dr. Mohi Rezs nevét viselje. Az emléktábla avatása és az ünnepélyes utcanévadó 2013. szeptember 6-án a 63. Bányásznap keretében zajlott. 2013. április 22. A Peron Music Alapítvány 20. születésnapját ünnepelte a Vértes Agorájában. 2013. május 6. Vadócz László a szabadid sportért végzett több évtizedes munkájáért Eszterházy Miksa díj kitüntetésben részesült a Magyar Sport Napja alkalmából. 2013. május 8. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgy lése posztumusz „Tatabánya Sportjáért” díjat adományozott az életének 52. évében, 2013. január 21-én elhunyt Kanyó Antal egykori kézilabdázónak. A Városháza nagy tanácstermében köszöntötték a 75. születésnapját ünnepl Földi Imrét, a Nemzet Sportolóját, súlyemel t, aki Tatabánya város díszpolgára, Ezüst Turul-díjas, valamint Ta-
180
2013. május 23.
2013. május 24. 2013. május 31.
2013. június 3. 2013. június 5. 2013. június 6.
2013. június 7.
2013. június 20. 2013. június 22.
2013. június 25.
tabánya sportdíjas kitüntetettje. Róla nevezték el városunk sportcsarnokát, ösztöndíj is f z dik nevéhez. Ennek ötmillió forintos összegéb l évente négy versenyz t támogatnak havonta százezer forinttal. (Közgy lési döntés 2013. január 31.) A képvisel -testület a városfejlesztési és településrendezési döntések mellett öt évre megválasztotta a Tatabányai Múzeum új intézményvezet jének Altdorferné Pál Gabriellát. Nemzetközi Óvodapedagógiai Napot tartottak városunkban, amelyen a megye óvodapedagógusai és Aalenb l valamint Nyitráról érkezett delegációk szakemberei tanácskoztak. 60 éves lett a Móra Ferenc Általános Iskola. A „Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Tatabányán – 2011” cím , KDOP-4.2.2-11-2011 számú pályázaton 148 millió Ft-os támogatást nyert a város. A 165 millió Ft összköltség projekt érinti a Huba vezér utat is, ahol új kerékpárutat valamint járdát épít az önkormányzat. Sikeres második fordulós pályázat után 1,2 milliárd forintos állami támogatást kapott Tatabánya a „Kertvárosi lakótelep szociális célú város rehabilitációja” elnevezés projektre. Az idei évben az önkormányzat a költségvetésb l 80 millió forintot fordít 2,3 kilométer járda felújítására, amely 4666,5 négyzetméter területet érint. Az ipari parkban a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél átadták a SaVer motorokat gyártó termel sort. Az összköltségvetés megközelíti a 3,8 milliárd forintot, ebb l mintegy 760 millió forint az európai uniós támogatás. (Ld. még 2012. nov. 6. ; 2014. jan. 22.) A Bridgestone tatabányai gumiabroncs-gyárának b vítése egy új üzem felépítésével ér fel, hiszen a jelenlegi 350 mellé több mint 500 új munkahelyet teremt – mondta Orbán Viktor az alapk letételi ünnepségen. (Ld. még 2012. nov. 9. ; 2013. jan. 2. ; 2013. márc. 19. ; 2013. dec. 6.) A tatabányai önkormányzat 116 millió forinttal támogatja a pályázatot benyújtó társasházak és lakásszövetkezeti házak épületenergetikai korszer sítését. A Testvérvárosi Találkozóra Aalen, Bedzin, Székelyudvarhely, Izsevszk, Chirstchurch városából érkeztek f ként kulturális szakemberek, hogy megismerjék megyeszékhelyünk és a környék szabadid s tevékenységét, kulturális életét. Többfunkciós, rugalmas bevonatú grund sportpálya épült Bánhidán a Máltai Játszótér szomszédságában, mintegy 15 millió forint értékben. Schmidt Csaba polgármester és dr. Jelen Tamás, az Észak-dunántúli Vízm Zrt. vezérigazgatója mutatta be a megújult szennyvíztisztító telep fejlesztési fázisait a projektet záró rendezvényen. (Próbaüzem 2012. okt. 15-t l.) A tisztítóm az ötvenes években épült, utoljára az
181
ezredfordulón korszer sítették. Európai uniós támogatással csaknem 1 milliárd 460 millió forintból újult meg. 2013. július 10. Ünnepélyes alapk letétel volt a Szent Borbála Kórházban, ahol a TIOP-pályázatnak köszönhet en új belgyógyászati szárny épül. (Ld. még 2012. dec. 2. ; 2014. jan. 14.) 9 milliárdos beruházással épült meg Tatabányán a biogázüzem, amelynek megvalósítására közel egymilliárd forintos támogatást nyert el 2012. júl. 19-én az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán az önkormányzat és az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. Ezen a napon hivatalosan is megkezd dött a próbaüzem. 2013. július 12–13. Tatabányán és Tatán tartotta az Erdészeti Egyesület 144. vándorgy lését, melynek zárásaként a Jászai Mari Színház, Népházban került sor ünnepi közgy lésükre. A rendezvényen a szakma képvisel i mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Schmidt Csaba polgármester is részt vett. 2013. augusztus 12. A Vértes Volán Zrt., Tatabánya, Tata, és további 18 kistelepülés együtt tette le a jöv közösségi közlekedésének alapjait, összesen 320 millió forintos beruházással. Az országban egyedülállóan összetett rendszerben m ködik az a fejlesztés, amely lehet vé teszi az autóbuszok valós idej forgalomirányítását, a hatékonyabb utas-tájékoztatást. 2013. augusztus 15. Megnyílt a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Kft. új ügyfélszolgálati irodája Tatabányán, a Komáromi út 55-ben. A cég feladata, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatást vegye át az AVE Tatabánya Zrt-t l. 2013. augusztus 22. Birtokba vették a megújult öltöz ket és a felújított vizesblokkokat a Tatabányai Vízm SE vízilabdázói, úszói. 2013. augusztus 22–25. A 10. Mazsorett Európa Bajnokságon városunkban 12 országból 1400 versenyz vett részt. 2013. augusztus 25. A Komtávh Zrt. befejezte 42 h központ korszer sítését. 2013. augusztus 29. A képvisel -testület döntései: 2014. január 1-t l megsz nik a kommunális adó, módosul a költségvetés, új szerz dés a Vértes Volán Zrt.-vel. 2013. augusztus 30. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Czunyiné dr. Bertalan Judit megyei kormánymegbízott adta át a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal helyi szerveinek 13 500 négyzetméteres, a volt Omega plázából átalakított új épületét. A beruházás 2,3 milliárd Ft-ból valósult meg. 2013. szeptember 1. A 63. Bányásznap keretében Schmidt Csaba polgármester átadta a Solymos Mihály díjat, amellyel Tatabánya városa minden évben a bányászhagyományok meg rzéséért dolgozó polgárok, közösségek kiemelked munkáját kívánja elismerni. Ez évben Szikrai Miklós kapta az elismerést. 2013. szeptember 9. A Mártírok utca 44. szám mögötti terület (Midlothian park) e naptól Záray Márta énekesn r l elnevezett pihen park. Az Emléktábla-avató ünnepségen Kovács Kati is koncertezett.
182
2013. szeptember 12–13. A megújuló energia jöv je a Közép-dunántúli régióban címmel nemzetközi konferencia volt az Edutus F iskolán. 2013. szeptember 19. Több mint két kilométernyi kerékpárutat adtak át Tatabányán. Az újonnan épített szakaszokkal a kerékpárút csatlakozik az építés alatt álló Tata–Tatabánya kerékpárúthoz is. A beruházás teljes költsége 164 millió forint volt. 2013. szeptember 20. Nam Gwan-pyo, Dél-Korea magyarországi nagykövete Tatabányára látogatott. Schmidt Csaba polgármester tájékoztatta a diplomatát a megyeszékhely múltjáról, a település fejl désér l, a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés eredményeir l. 2013. szeptember 20-21. Fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte a Vértes Volán Zrt. 2013. szeptember 28–29. Tatabánya csatlakozott a „Magyarország Szeretlek” cím országos rendezvényhez. 2013. október 2. Az autóipari elektromos csatlakozóelemeket gyártó Delphi Automotive átadta tatabányai gyárának új, nyolcezer négyzetméteres csarnokát, amellyel közel duplájára n tt az üzem területe és 100 embernek biztosít munkalehet séget. (Ld. még 2012. dec. 12.) 2013. október 9. „Tatabánya településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes kör felülvizsgálata és átdolgozása” cím KDOP-3.1.1/E-13-2013-0003 számú projektje 39 453 000 Ft vissza nem térítend támogatásban részesült. A projekt hivatalos megkezdése: 2013. július 10., várható befejezése: 2014. szeptember 30. A városba látogatott Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete. A diplomata felkereste a kormányhivatal új épületét, diákokkal találkozott a Bárdos Gimnáziumban és az Edutus F iskolán. Programjáról Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízottal és Schmidt Csaba polgármesterrel tartott sajtótájékoztatót. 2013. október 12. Október elejére a Tatabányai Szolgáltató Zrt. (T-SZOL Zrt.) a Komtávh jogutódjaként befejezett egy 170 millió forintos fejlesztési programot, amelyben két helyszínen összesen 3016 méter gerincvezetéket láttak el korszer szigeteléssel és 53 h központban hajtottak végre energia-megtakarítást eredményez beruházásokat. A T-SZOL Zrt. 82 millió forintos EU-s és hazai költségvetési támogatást nyert el a KEOP-5.4.0/09-2010-0007 számú, „Tatabányán zöldül a f tés” elnevezés pályázatán. 2013. október 31. Közgy lésen fogadták el a költségvetés koncepcióját. 2013. november 8. A felújítási munkálatok megünneplésére rendeztek „ablakköszönt ” összejövetelt a Sárberki Bölcs dében. Megújultak – többek között – a küls nyílászárók és a vizesblokkok is. 2013. november 9. A MLSZ pályaépítési programjának negyedik fordulója eredményeként az újvárosi Szent Margit Általános Iskola udvarán egy újabb m füves pálya létesült.
183
2013. november 17.
2013. november 19.
2013. november 20.
2013. november 21.
2013. december 2. 2013. december 4.
2013. december 5. 2013. december 6. 2013. december 8.
2013. december 11. 2013. december 18.
Dr. Latorcai Csaba, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felel s helyettes államtitkára tartott összefoglaló el adást a civil szektort érint kormányzati munkáról, eredményeir l és a jöv t érint tervekr l a Bázis Pontban. A felületkezeléssel foglalkozó Impreglon Kft. 276 millió forintos beruházással fejlesztette a járm alkatrészek cinkkel való bevonásának termodiffúziós technológiáját. Az üzem 106 saját és 20–25 kölcsönzött alkalmazottnak biztosít munkát. Közel ötmilliárd forintos fejlesztési program indult a tatabányai f t er m ben. Ennek köszönhet en 2015 végére földgáz helyett biomasszával biztosítják a f tést és a meleg vizet a város 23 ezer lakásában és intézményeiben. (A projekt bejelentése 2013. szept. 13-án történt.) A gy ri Graboplast 6,4 milliárd forintért új padlógyártó üzemet épít tatabányai telephelyén. Ennek részeként adták át PVC újrahasznosító üzemüket. 600 millió forintból készült el, amelyb l 235 millió forint volt az uniós és állami támogatás. A több ütemben megvalósuló gyár 100 embernek biztosít munkát. (A munkálatok megkezdése: 2012. aug. 29.) Megalapították az Agora Fórumot, amely a tatabányai M vel dési M hely utódja. Tatabányára látogatott Xiao Qian, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megyei és a városi vezetéssel együtt új lehet ségeket kerestek a gazdasági együttm ködés szélesítéséhez. Díszpolgári címet Kiss Antal gyalogló és atlétaedz , Ezüst Turul díjat F részné Molnár Anikó múzeumigazgató kapott. A Szabó Ignác díjat dr. Járay Géza sebész f orvos és dr. Gémesi Gyuláné szociális munkás vehette át a polgármestert l. Szent Borbála napján rendezték a Bányászhagyományok vetélked dönt jét a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolában. Dózsakertben, az általános iskola és sportcsarnok szomszédságában felavatták az új m füves grundpályát. A Nemzetgazdasági Minisztérium „A hónap beruházója” címet adományozta a Bridgestone Tatabánya Termel Kft. részére. (Ld. még 2012 nov. 9. ; 2013. jan. 2. ; 2013. márc. 19. ; 2013. jún. 7.) A 25 éves VOSZ alapítói is felszólaltak a Vállalkozók Napján. Pordán Zsigmond, a tatabányai P-Metál Kft. ügyvezet igazgatója, a VOSZ megyei elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is átvehette, Havellant István, a tatabányai Iron Trade Kft. ügyvezet je pedig az év vállalkozója elismerésben részesült. Elkészült az újvárosi régi autóbusz-pályaudvar és az M1-es autópálya újvárosi csomópontja közötti felújított útszakasz. Megnyílt az Europe Direct Információs Pont, munkatársai segítenek eligazodni az EU világában.
184
2013. december 30. 2014. január 7.
2014. január 14.
2014. január 15.
2014. január 22.
2014. január 24.
A Gál István lakótelepen 28 új parkolóhelyet alakítottak ki. A F tér újjáépítése során feleslegessé vált mintegy ötezer négyzetméter térkövet az alábbi intézmények használták fel 2012 és 2013 folyamán: a Szent Margit Általános Iskola, a Jászai Mari Színház, Népház, a Dózsakerti Óvoda, a Turul Óvoda, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, a Szent Erzsébet Óvoda, az Arany János Óvoda, a Kertvárosi Óvoda, az Óvárosi Általános Iskola, a Bánhidai Református Egyházközség, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár, a Kodály Zoltán Óvoda, az Egyesített Bölcs dék Módszertani Bölcs de, a Micimackó Óvoda, a Dózsa György Általános Iskola, a Puskin M vel dési Ház, a Jókai Mór Óvoda, a Kertvárosi ÁMK Bolyai Általános Iskola, a Kertvárosi ÁMK K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és a Németh Nemzetiségi ÁMK Széchenyi István Általános Iskola. 160 millió forintból fejlesztették a tatabányai Szent Borbála Kórház Perinatális Intenzív Centrumát (PIC). A 12 ágyas koraszülött részlegen 38 új m szert tudtak beszerezni. (Ld. még 2012. dec. 2. ; 2013. júl. 10.) Az önkormányzat és a Vértes Volán Zrt. egyezséggel rendezte a helyi közösségi közlekedés m ködtetésével kapcsolatban felmerült költségeket, melynek eredményeként az adósság egy részét, 400 millió forintot kamatmentesen, öt éves futamid alatt fizeti meg a város. (Ld. még 2013. aug. 12.) Városunk 2011 tavaszán indította útjára a „Kéz a kézben” programot, lehet séget biztosítva ezzel az önkormányzat nevelésioktatási intézményei, különösképpen a gyerekek támogatására. Ennek keretében cégek támogatnak oktatási intézményeket. E napig tizennyolc vállalat csatlakozott a „Kéz a kézben” programhoz. A Tatabányai Ipari Parkban a dán tulajdonú Grundfos Magyarország Gyártó Kft. gyárában szivattyúkat és motorokat el állító gyártósorokat adtak át, valamint a dolgozók egészségének meg rzését szolgáló fitnesztermet avattak. A 3,78 milliárd forint összköltségvetés projekthez 757 millió forintos támogatást nyertek el e célra, mellyel 50 új munkahelyet teremtettek. (Ld. még 2012. nov.6. ; 2013. jún. 6.) A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Jászai Mari Színház, Népházban megtartott városi ünnepségen Papp Albert fest m vész vehette át Schmidt Csaba polgármestert l a Tatabánya Kultúrájáért díjat. Köszöntötték a díszdiplomás és pályakezd pedagógusokat is. Új parkolók épültek és járdaszakaszokat újítottak fel TatabányaÓvárosban és a Gál lakótelepen. A Ságvári Endre u. 18/b szám el tti és az ezzel szemközti parkolók kaptak új burkolatot, illetve a Napsugár út felé vezet útszakasz épülhetett meg bruttó 12 millió forintból.
185
2014. január 28. 2014. január 31.
2014. február 7.
2014. február 12.
2014. február 13.
2014. február 21.
2014. február 25. 2014. február 27.
Az idei évben a város 3,5 milliárd forintot meghaladó összeget tud a fejlesztésekre fordítani – mondta el Schmidt Csaba polgármester a 2014. évi költségvetésr l szóló tájékoztatóján. A Városházán Schmidt Csaba polgármester el tt tettek esküt a helyi Választási Bizottság tagjai. A testület megbízása a választási ciklusra szól. Schmidt Csaba polgármester, Bencsik János országgy lési képvisel és dr. Mihalovics Péter új nemzedék jöv jéért felel s miniszteri biztos részvétele mellett átadták az Új Nemzedék Plusz átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztési program ifjúságsegítéssel foglalkozó Kontaktpont irodáját az Edutus F iskolán. Ünnepi m sor kíséretében áldotta meg Spányi Antal megyéspüspök a felújított Bánhidai Szent Erzsébet Óvodát. A Tóbiás Tamás építész által megtervezett beruházás els üteme 2012-ben valósult meg. A következ évben a 125 milliós beruházást Tatabánya önkormányzata 20 millió forinttal támogatta, ennek köszönhet , hogy elkészült a teljes felújítás. Hazánkban egyedülálló lézertechnológiai laboratóriumot adtak át a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézményében, a volt Bánki épületében. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében megvalósult projekt az Edutus F iskola, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a TISZK közrem ködésével jött létre. Közösségi házat nyitott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mésztelepen. A szeretetszolgálat, a városi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. együttm ködésében rehabilitációs program indult be a telepen. Els lépésként az E.ON Zrt.-vel együttm ködve lehet vé vált, hogy a háztartások el re fizet s mér órákon keresztül juthassanak áramhoz. A Városházán köszöntötték városunk vezet i a megyeszékhely legnagyobb adózó cégeinek képvisel it. Tatabányán a helyi adó mértéke 2013-ban 6012 milliárd forint volt, amely 105 százaléka a korábbi év bevételének. (Ld. még 2013. febr. 11.) „Történelmi jelent séget tulajdonítok annak, hogy milyen lesz a jöv je az egykori szocialista iparvárosoknak… Nagyon kevesen fogadtak volna arra húsz éve, hogy egy szocialista iparlogika mentén felépített várost sikerül úgy átalakítani, hogy ma a modern nyugat-európai városokkal is versenyképes.” – nyilatkozta Orbán Viktor kormányf a 24 Órának. A Vértes Agorájában mutatták be a Magyarország kincsestára – Tatabánya cím fotókönyvet, amely városunk jellegzetességeit és mindennapjait mutatja be az olvasóknak. A Biatorbágy–Tata vasútfejlesztési projekt Tatabányát és a Tatai-medencét érint elemeir l tartottak szakmai m helykonferenciát a Városházán.
186
2014. február 28. 2014. március 1–2. 2014. március 5. 2014. március 7.
2014. március 9. 2014. március 10. 2014. március 12.
2014. március 15.
2014. március 24.
2014. március 28.
Fennállásának negyvenedik születésnapját ünnepli idén az Óvárosi Bölcs de, ezért 2014-ben övé a legnagyobb intézményi felújítás. Hétvégén elkészült a brikettálló, mellyel a város parkjaiban keletkez fahulladékból állítanak el f t anyagot. A beruházás célja a rászoruló családok olcsó tüzel anyaggal való ellátása. A megye politikai, gazdasági és fels oktatási vezet i közös szándéknyilatkozatban kezdeményezik Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járm ipari központtá nyilvánítását. N nap alkalmából hagyományteremt szándékkal rendezték meg az els mÉrtékadó Konferenciát az Edutus F iskolán. A konferencia célja a közösség építése, a munka és magánélet összeegyeztethet sége, a n i nem szolidaritása munkakörnyezetben. El ször vehettek át diplomát m szaki menedzserek a tatabányai Edutus F iskolán. „Tegyünk együtt a gyermekekért!” címmel TÁMOP pályázat keretében megvalósult egészségnapot rendeztek a Gyermekkert Óvoda Mésztelepi Telephelyén. Az elmúlt években hazánk az európai autóipar egyik központjává vált, amiben nagy szerepet játszik az AGC tatabányai gyára is, amelynek új beruházása a hazai gazdaságot is er síti – fogalmazott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a vállalat 8300 m2 alapterület gyártócsarnokának átadásán. Az üzem 3,5 milliárd forintos b vítéséhez az AGC Glass Hungary 932 millió forint vissza nem térítend támogatást kapott európai uniós és magyar forrásból. (Els bejelentés 2012. aug. 15. ; bokrétaavatás: 2013. okt. 10.) Dr. Sárosi Katalin, a Szent Borbála Kórház nyugalmazott f orvosa Batthyány-Strattmann László-díjat vett át Balogh Zoltántól, az EMMI miniszterét l. A Tatabánya FC egykori klasszisa, Szabó György a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, a tatabányai köt dés Nagy-Kálózy Eszter Kiváló M vész-díjat, a Tatabányán született Pollágh Péter József Attila-díjat, a Tatabányáról elszármazott Tunyogi Henriett táncm vész, koreográfus Magyar Érdemrend Tiszti Keresztet, F részné Molnár Anikó, a Tatabányai Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Bencsik János országgy lési képvisel a tatabányai Városházán adta át az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt adósságkonszolidációról szóló bizonyságlevelet Schmidt Csaba polgármesternek. A kormány átvállalta a megyeszékhely 8,3 milliárdos hitel- és kötvénytartozását, valamint a város 6,2 milliárdos lízing-kötelezettségét. (Egyeztetések megkezdése: 2012. nov. 29. ; 600 millió Ft egyedi támogatás folyósítása: 2012. dec. 27. ; 2,9 milliárd Ft átvállalása 2013. dec. 12. ; 650 millió Ft-os állami támogatás: 2014. január 8. ; közgy lési döntés: 2014. febr. 8.) A nyolc kategóriában kiosztott Befektet i-díjjal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a kiemelked befektet i teljesítményeket nyújtó cégeket ismeri el. Az idén a tatabányai székhely
187
2014. április 2.
2014. április 3. 2014. április 4.
2014. április 6.
2014. április 8.
2014. április 11. 2014. április 12. 2014. április 14. 2014. április 28.
2014. április 30.
2014. május 10.
Coloplast Hungary Kft. is a díjazottak között volt. (Ld. még 2012. júl. 9. ; Bridgestone: 2012. nov. 9. ; 2013. jan. 2. ; 2013. márc. 19. ; Coloplast: 2013. márc. 8. ; 2013. szept. 16.) Tatabánya és Esztergom környékének és járm iparának hosszú távú fejl dése, valamint versenyképességének növelése érdekében a kormány kiemelt járm ipari központtá nyilvánította a térséget. (Ld. még 2014. márc. 5.) Sajtótájékoztatót tartottak a megyei kereskedelmi és iparkamarában a megyét érint gazdaságfejlesztési lehet ségekr l. Egy meglév olajtartály átalakításával az ország legnagyobb h tárolóját építette meg a Tatabánya Er m Kft., amelynek elindították a próbaüzemét. A h tároló beruházásának költsége közel 650 millió forint, amihez a társaság 250 millió forint pályázati támogatásban részesült. (Ld. még 2013. nov. 20.) Befejez dött az Álmos vezér út és a Polgármesteri Hivatal közötti kerékpárút építése. Tízedik alkalommal rendezték meg az Erkel Tehetségnapok keretében a Közép-Dunántúli Regionális Gitárversenyt a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyei általános- és középiskolás diákok részére a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskolában. Az országgy lési képvisel -választáson Bencsik János hatvan százalékot meghaladó részvétel mellett a szavazatok 43 százalékát szerezte meg, megbízólevelét április 16-án vette át a városházán. Átadták a Ferdinand Gross Hungary Kft. logisztikai bázisát az ipari parkban. A 710 millió forintos fejlesztés saját er b l jött létre. A beruházás során egy 2600 m2 épület készült el. (Bejelentés: 2013. június 25.) Százezer forintot ajánlott fel a Hermann Ottó Általános Iskolának Schmidt Csaba polgármester az intézmény fennállásának 45. évfordulója alkalmából. Az Új Forrás cím folyóirat alapításának 45. évfordulóját ünnepelték a Vértes Agorájában. Új, modern ügyfélszolgálati irodát nyitott a F tér 18/E szám alatt a T-SZOL Zrt. és a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Tatabányán márciusban 6,7 százalékra csökkent az álláskeres k aránya. Ez a februári hónaphoz képest közel kétszáz f vel kevesebb, és tovább csökkent a pályakezd munkanélküliek száma is. Ilyen alacsony munkanélküliség legutóbb 2009 januárjában volt. A helyi gazdaság meger sítése, új munkahelyek létrehozásának támogatása érdekében 100 millió forintos Öner Támogatási Alapot hoztak létre, hogy a Tatabányán m köd és telephellyel rendelkez mikro- és kisvállalkozásoknak az uniós pályázataik megvalósításhoz szükséges öner höz visszatérítend forrást nyújtson. Gálahangversenyt adott a 115 éves Tatabányai Szimfonikus Zenekar a Népházban.
188
2014. május 11. 2014. május 14. 2014. május 15. 2014. május 19. 2014. május 22.
2014. május 23. 2014. május 25. 2014. május 26.
2014. május 30.
2014. június 3. 2014. június 4. 2014. június 6. 2014. június 13. 2014. június 17. 2014. június 25.
2014. június 27.
Nagy László címzetes prépostot, bánhidai lelkipásztort 80. születésnapján szentmisén köszöntötte Spányi Antal megyéspüspök a bánhidai római katolikus templomban. Szakmai konferenciát rendeztek Tatabányán, a vízi közm szolgáltatások, vízgazdálkodás, szennyvízkezelés témájában. Elkészült az Alkotmány utca felújítása Kertvárosban, amelynek köszönhet en biztonságosabban közlekedhetünk az útszakaszon. A kistérség, a cégek és magánszemélyek két millió forintos adományából a ment szolgálatnak vásárolt m szereket adták át a tatabányai állomáson. Fennállásának 60 éves jubileuma alkalmából a Móra Ferenc Óvodának Dr. Kancz Csaba alpolgármester Pleier Tamás önkormányzati képvisel vel közösen hatvanezer forintot adományozott. Elkészült az újvárosi Jubileum Park felújításának els üteme. Tatabányán is megtartották az Ezer Lámpás Éjszakája elnevezés rendezvényt az elt nt gyermekek világnapján. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az Europe-Direct Komárom-Esztergom Megyei Információs Pont által szervezett Európa Napon az Unió m ködésér l és szervezeteir l tudhattak meg információkat az érdekl d k. Két kiállítással, könyvvel emlékeznek Krajcsirovits Henrik fest m vészre a pályatársak, barátok születésének 85. évfordulóján a Tatabányai Múzeumban. (Ld. még 2014. június 6.) Els alkalommal rendezték meg a World Robot Olympiad elnevezés , LEGO robotépít versenyt az Edutus F iskolán. A rendezvényt Schmidt Csaba polgármester nyitotta meg. A Magyar Holokauszt Emlékév tiszteletére konferenciát szervezett a „Szenes Hanna” Magyar-Izraeli Baráti Egyesület a KPVDSZ M vel dési Házban. A Nemzeti Összetartozás Napjának városi ünnepségén az 1920as trianoni békeszerz dés aláírásának 94. évfordulójára emlékez k az Életfa szobornál gy ltek össze. Krajcsirovits Henrik életm véb l, az 1961 és 2007 közötti m veib l nyílt tárlat a Jászai Mari Színház, Népházban. (Ld. még 2014. május 30.) Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Tatáról Tatabányára települ a Hundeola Stahl Kft. A Gy ri út volt MÁV szálló el tti szakaszán elkészült a Dózsakert felé haladó közlekedési forgalmi sávok felújítása. A beruházás értéke 20 millió Ft. Pleier Tamás önkormányzati képvisel sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejezték a Gál lakótelepen az 526–528-as tömbök el tti járda és útfelújítási munkálatokat. Megkezd dött a 800-as tömbökkel szemben lév garázsok el tti útszakasz felújítása. Tatabányán, az IBUSZ-irodában megnyílt az Országos Fordító és Fordításhitelesít Iroda Zrt. képviselete.
Összeállította: dr. Horváth Géza 189
-
Komárom-Esztergom megye könyvtárainak kiadványai 2012–2013
2012 A KOMÁROM-Esztergom Megyei József Attila Könyvtár évkönyve 2012. / szerk. Horváth Géza, Takács Anna. – Tatabánya: Komárom-Esztergom Megyei József Attila Könyvtár, 2012. – 312 p. : ill., 24 cm A KÖNYVTÁR mindenkié : TÁMOP-3.2.4/08/1 : Komárom-Esztergom megye meghatározó gy jtemény könyvtárainak összefogása szolgáltatásaik fejlesztésére, az olvasás népszer sítésére, az ismeretek terjesztésére az élethosszig tartó tanulás jegyében, képzett könyvtári szakemberek közrem ködésével / [összáll. és szerk. Világi Orsolya]. – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2012. – 67, [1] p. : ill. ; 15x21cm KOMÁROM ismeretlen csillagai : Komárom 1848-as történetének históriai félárnyékba került szerepl i : 2011. április 29-én a 20. Komáromi napok alatt rendezett történész konferencia el adóinak tanulmányai / [szerk. Kiss Vendel]. – Komárom: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2013. – 204 p. ; 24 cm OLVASÁSKULTÚRA és m helytitkok : a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár innovációja / [összeáll. és szerk. Márkusné Sinkó Ildikó]. – Tata: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 2012. – 40 p. : ill., színes ; 21 cm. – (Tatai Patrióta sorozat/5.) ORVOS és hazafi : Hamary Dániel halálának 120. évfordulójára / [sajtó alá rend. Márkusné Sinkó Ildikó]. – Tata: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 2012. – 40 p. : ill. ; 21 cm. – (Tatai Patrióta sorozat/4.)
190
ÚJÍTÁS és emlékezet : Kazinczy és Tata / [sajtó alá rend. Józsi Lajos]. – Tata: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 2012. – 56 p. : ill., részben színes ; 21 cm. (Tatai Patrióta sorozat/2.) Vizek és vadludak : Tata kincsei / [sajtó alá rend. Márkusné Sinkó Ildikó, Márkus Gábor]. – Tata: Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, 2012. – 72 p. : ill., f ként színes, részben térk. ; 21 cm. – (Tatai Patrióta sorozat/3.) KEMLIB : [Elektronikus dokumentum] [internet]: a Téka Téma online utóda. / fel. szerk. Feketsné Kisvarga Anita, 2012/5. számtól Világi Orsolya. –·2. évf. 1– 12 sz. (2012.), – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár (2012–). – Ill. http://kemlib.jamk.hu/
[email protected] 2013
VISSZATEKINTÉS 2003–2013 : 60 éves a Jókai Mór Városi Könyvtár / [fel. kiad. György Károlyné Rabi Lenke]. – Komárom: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2013. – 52 p. : ill., színes ; KEMLIB : [Elektronikus dokumentum] [internet]: a Téka Téma online utóda /·fel. szerk. Világi Orsolya, 2013/3. számtól Vitéz Veronika, 2013/7. számtól Szilassi Andrea –·3. évf. 1–12. sz. (2013.) – Tatabánya: József Attila Megyei Könyvtár, 2013–: Ill. http://kemlib.jamk.hu [email protected] Összeállította: Dr. Horváth Géza
191
Komárom-Esztergom megye könyvtáraira vonatkozó újság- és folyóiratcikkek repertóriuma 2012–2013
2012 1. NAGY Attila: Füzéki István emlékérem díj 2011 – Monostori Imre = Könyvtári Levelez /Lap. – 23. évf. 12. sz. (2011.12.), p. 34. – Ill.1 – Monostori Imre a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatója. 2. NAGY Attila: A közértelmesség szolgálatában = Könyvtári Figyel . – 21. évf. 4. sz. (2011.12.), p. 822–826. – Ill.2 – Monostori Imrének, a JAMK nyugalmazott igazgatójának Könyvtárosként és egyébként cím könyvér l. 3. NAGYAPÓ tréfái a falu könyvtárában = 24 Óra. – 23. évf. 1. sz. (01.02.), p. 3. – Bajót; Községi Könyvtár. 4. PUSKÁS Teréz: Értékteremtés és galériab vítés = 24 Óra. – 23. évf. 4. sz. (01.05.), 2. p. – Ill. – Palásti Péter interjúja a Wass Albert M vel dési Központ és Könyvtár igazgatójával a 2012-es év terveir l. 5. VÁRJA a beiratkozókat a családok könyvtára = 24 Óra. – 23. évf. 6. sz. (01.07.), p. 5. – A tatai városi könyvtárban január 9-én 17 órától ingyenes lehet beiratkozni.
1
Technikai okokból a 2012-es évkönyvb l kimaradt.
6. PALÁSTI [Péter]: Közös könyvtári fejlesztés 16 falu összefogásával = 24 Óra. – 23. évf. 7. sz. (01.09.), p. 2. – A kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár mozgókönyvtári szolgáltatásáról és a kistérség közös könyvtári fejlesztésér l. 7. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Közösségi terek a kiskönyvtárak = 24 Óra. – 23. évf. 21. sz. (01.25.), p. 2. – Ill. – Palásti Péter interjúja a megyei könyvtár dolgozójával a kistérségi könyvtárellátásról. 8. R[EICHERT] G[ábor]: Múltidéz kötet emlékeztet a volt ipolyhídvégi tiszti táborra : hagyomány: magyarlengyel barátság a legnehezebb id kben is. A Prímási Levéltárban rizték a naplót = 24 Óra. – 23. évf. 21. sz. (01.25.), p. 2. – Ill. – Január 23-án mutatták be a Lengyel Tiszti Tábor Ipolyhídvég 1939–1944 cím kötetet a JAMK-ban. 9. W[ÁGNER] Zs[anett]: A magyar identitás hullámvasútja a Felvidéken = 24 Óra. – 23. évf. 24. sz. (01.28.), p. 5. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtárban január 26-án a felvidéki Csáky Pál Hullámvasút cím kötetét mutatta be. 10. FENYVESI [Károly]: Tokodaltárói sikerek a nyergesújfalui versenyen = 24 Óra. – 23. évf. 25. sz. (01.30.), p. 2. – Ill.
– A városi könyvtár gyermekkönyvtára által szervezett internetes irodalmi vetélked r l. 11. REICHERT Gábor: Szerkeszt ségi csizma az asztalon : szövegek: az Új Forrás vezet munkatársai mutatták be köteteiket = 24 Óra. – 23. évf. 26. sz. (01.31.), p. 5.– Ill. – A tatabányai városi könyvtár központjában a januári Új Forrás esten a folyóirat szerkeszt i, Jász Attila, Monostori Imre és Szénási Zoltán mutatták be könyveiket. 12. ÁBRAHÁM Mónika: Olvasásra születni – egy projekt a kisgyermekek olvasóvá nevelése céljából (2010– 2011) = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 9–10. – Ill. – JAMK. 13. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Az emberiség 13 titka = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 6–7. – Ill. – Nász János könyvtáros el adása az Öko-esték rendezvényén a JAMK-ban. 14. GOLDSCHMIDT Éva: Nagycsizmás versek és a jóságos Mikulás = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 3. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 1. sz., p. 21. – Ill. – A tatai városi könyvtár Mikulásnapi programjai. 15. KRISTÓFNÉ SZABÓ Szerefina: Mesét írtunk közösen! Naszályon, a könyvtárban, decemberben – Neszmélyi Magdolna el adóm vésszel = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 4. – Ill. 16. PAPPNÉ Adolf Erzsébet: Advent Táton = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 4-5. – Ill. – A Táti Kultúrház és Könyvtár: adventi programjai. 17. PAPPNÉ ADOLF Erzsébet: „A szénfalon nem ragyognak csillagok” = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 2-3. – Ill.
– Szilas Zoltán újságíró könyvének bemutatója a táti könyvtárban dec. 2-án. 18. PETROZSÉNYI Eszter: Mellettem elférsz = KeMLIB. 2. évf. 1. sz., p. 5. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 1 sz., p. 20. – Ill. – Tatán a Könyves-szerda december 7-iki vendége Grecsó Krisztián volt. 19. PETROZSÉNYI Eszter: Ünnepség a Faluházban = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 2. – Ill. – Kocson december 1-jén a Gyermekkönyvtári hét keretében. 20. SZÁMADÓ Emese: Szekeresgazdarelikviák a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 1. sz., p. 12–13. – Ill. 21. HAJNAL Dóra: A helyi történelem ismer je : díjazott: a Magyar Kultúra Napján vehette át a város elismerését a könyvtárigazgató = Vasárnapi 24 Óra. – 15. évf. 4. sz. (01.29.), p. 3. – Ill. – György Károlyné Rabi Lenke könyvtárigazgatót Komárom Város Kultúrájáért-díjjal jutalmazta a város képvisel -testülete. 22. FÓRUMON az intézmények új vezet i : tervek: központi szerepbe került a könyvtár és a m vel dési ház intézménye = 24 Óra. – 23. évf. 28. sz. (02.02.), p. 3. – Ill. – Az oroszlányi Térségi Civil Fórumon bemutatkozott a Gárdonyi Géza Városi Könyvtár vezet je, Takács Tímea és a Kölcsey Ferenc M vel dési Központ igazgatója, Szabó Károly. 23. KÖNYVADOMÁNY a bányászvárosnak = 24 Óra. – 23. évf. 31. sz. (02.06.), p. 3. – Oroszlányban 140 új szépirodalmi, illetve szakkönyvvel támogatták a városi könyvtárat és a Rákóczi Szövet-
194
24.
25.
26.
27.
28.
ség helyi szervezetét, 700 000 Ft értékben. A MEGBOCSÁTÁS hónapja a városi könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 32. sz. (02.07.), p. 2. – Februárban Nyergesújfalun. KÁKONYI Gellért: Zárakra vadászik a f nök : költöztek: egyel re függ ben a m vel désszervez i állás = 24 Óra. – 23. évf. 39. sz. (02.15.), 2. p. – Ill. – Fenyvesi Károly interjúja Kákonyi Gellérttel, az Ady Endre M vel dési Központ és Könyvtár igazgatójával az ideiglenes átköltözésr l, a városi m vel désr l. R[AFAEL] B[alázs] [!] – P[ETRIK] J[ózsef]: Könyvtári fejlesztések, újítások valósulnak meg megyeszerte : lapozgató : gyarapodtak adatban, tagságban. Gépesített munkafolyamatok rendszerér l szólt a konferencia = 24 Óra. – 23. évf. 44. sz. (02.21.), p. 2. – Ill. – Az esztergomi és a tatai városi könyvtárban február 20-án könyvtárszakmai konferenciát tartottak. F[ENYVESI] K[ároly]: Germánium és vándorok a helytörténeti füzetekben = 24 Óra. – 23. évf. 44. sz. (02.21.), p. 4. – Dorogon könyvbemutatót tartottak a városi könyvtár gyermekkönyvtárában a Dorogi Füzetek 41. és 42. kötetér l. WÁGNER Zsanett: Élethosszig raktároz a megyei könyvtár : érték: a „Tudás-expo Expressz”: a jöv reménybeli olvasótáborát nevelik = 24 Óra. – 23. évf. 48. sz. (02.25.), p. 4. – Ill. – Február 24-én tartották a JAMKban a „Tudásexpo Expressz”, vagyis az élethosszig tartó tanulás cím pályázat záró rendezvényét.
29. W[ÁGNER] Zs[anett]: Lázár Katalin és Levente Péter játékos pedagógiája = 24 Óra. – 23. évf. 48. sz. (02.25.), p. 5.– Ill. – Az oroszlányi városi könyvtárban Lázár Ervin unokája, Lázár Katalin drámapedagógus új könyvét, a Játszótárs 2- t mutatták be Levente Péter közrem ködésével. 30. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: A Tatai Kistérségi Társulás könyvtárai a statisztika tükrében = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 12–15. – Ill. – A 2011-es évr l. 31. HORVÁTH Géza: Oktatástörténeti munkák a JAMK helyismereti gy jteményében (2010–2011) = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 9–10. – Ill. 32. A MAGYAR kultúra napja Komáromban = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 2. – Január 22-én György Károlyné Rabi Lenke, a komáromi városi könyvtár igazgatója Komárom Város Kultúrájáért díjat vehetett át. 33. MEGJELENT az ipolyhídvégi lengyel tiszti tábor naplója = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 7. – Ill. – A JAMK-ban január 23-án tartották a kötet bemutatóját. 34. PETROZSÉNYI Eszter: Eredményhirdetés a Könyves szerda keretében = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 6–7. – Ill. – A tatai városi könyvtár Könyves szerda elnevezés programsorozat ünnepélyes záró rendezvényér l. 35. PETROZSÉNYI Eszter: Ismét „jogoskodtunk” = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 6. – Ill. – Tatán a városi könyvtárban dr. Uttó Eszter volt a Jogi estek rendezvénysorozat január 12-iki vendége.
195
36. RADICS Gábor: György Károlyné Rabi Lenke könyvtárigazgató = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 2. – Komárom. 37. TAKÁCS Tímea: Az oroszlányi Gárdonyi Géza Városi Könyvtár új vezet je Takács Tímea = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 3–4. – Ill. – Feketsné Kisvarga Anita interjúja. 38. VILÁGI Orsolya: Drogprevenció a Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 2. sz., p. 7–8. – Ill. – Január 23-án és 30-án Klobusitzky György tartott drogprevenciós el adást általánosés középiskolás diákoknak. 39. KOVÁTSNÉ VÁRADY Eszter: (Ott)-hontalan könyvtár : TÁMOPprojekt-záró és egyebek az esztergomi könyvtárban = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 2. sz., p. 18– 21. – Ill. 40. KÖNYVTÁRFEJLESZTÉS : Komárom-Esztergom [Hír] = Magyar Hírlap. – 45. évf. 48. sz. (02.25.), p. 17. – Hatvanmillió forintos tudásfejlesztési program zárult le európai uniós forrásból a JAMK vezetésével. 41. KÖNYVTÁRI meglepetés = 24 Óra. – 23. évf. 52. sz. (03.01.), p. 14. – A JAMK március 8-án kedvezményes beiratkozási lehet séget biztosít minden hölgy látogatójának. 42. MOZGÁSBAN maradnak a kölcsönözhet könyvek = 24 Óra. – 23. évf. 53. sz. (03.02.), p. 3. – A kisbéri kistérség mozgókönyvtári ellátásáról. 43. ÉRTÉKES adomány a testvértelepülésnek = 24 Óra. – 23. évf. 56. sz. (03.06.), p. 2. – A tatai városi könyvtár a pályázata útján nyert 150 ezer Ft érték
könyvcsomagot erdélyi testvérvárosának, Szovátának adományozta. 44. R[AFAEL] Balázs: Életm összefoglaló Balla András-kötet : fotók: most kivételesen a fotográfusra vetült a reflektorfény = 24 Óra. – 23. évf. 57. sz. (03.07.), p. 4. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtárban március 5-én mutatták be Balla András közelmúltban megjelent kötetét. 45. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Schäffer Erzsébet: A csoda bennünk van = 24 Óra. – 23. évf. 61. sz. (03.12.), p. 14. – Ill. – Március 5-én Schäffer Erzsébet Príma Primissima-díjas író tartott el adást a JAMK-ban. 46. PALÁSTI Péter: Matektanár a könyvtárban : segít : a nem kit n diákok is rendes, becsületes emberek lesznek = 24 Óra. – 23. évf. 73. sz. (03.27.), p. 4. – Ill. – Nagyné Szabó Juditról, Csép község könyvtárosáról. 47. KÖNYVMÉRET kincsek vására = 24 Óra. – 23. évf. 75. sz. (03.29.), p. 14. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtárban könyvkiárusítást tartottak az állományból kiselejtezett dokumentumokból. 48. BÜFÉ lesz a könyvkölcsönz pult helyén : átalakítás: több mint 100 négyzetméterrel és 5000 kötettel b vül a könyvtár = 24 Óra. – 23. évf. 77. sz. (03.31.), p. 4. – Ill. – Puskás Teréz igazgató a kisbéri városi könyvtár átalakításáról, b vítésér l. 49. DOMÁNYI Zsuzsa: A családunk könyvtára - Az új rend = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 7. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 2. sz., p. 22. – Ill. – Lezárult a tatai városi könyvtárban tíz alkalomra tervezett A csalá-
196
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
dunk könyvtára elnevezés programsorozat. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Marosfalvi Imre Enrico volt a József Attila Megyeri Könyvtár vendége = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 9. – Ill. – Január 30-án. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Pardaviné Horváth Zsuzsanna képei = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 7–8. – Ill. – A JAMK-ban. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Sikeres pályázati projektet zárt a József Attila Megyei Könyvtár = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 2–4. – Ill. – Február 24-én tartották a TÁMOP-pályázat projektzáróját. KISSNÉ ANDA Klára: AZ MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének 2011. évi beszámolója = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 14–17. PETROZSÉNYI Eszter: Családjogi el adás a Jogi esteken = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 6. – Ill. ; Ld. még Könyvtár Levelez /Lap. – 24. évf. 2. sz., p. 24. – Ill. – A tatai városi könyvtárban február 2-án dr. Boleráczki Margit volt a Jogi estek rendezvénysorozat vendége. PETROZSÉNYI Eszter: A f szál ereje = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 6. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 2. sz., p. 23. – Ill. – A tatai városi könyvtár vendége február 8-án Balla Zsófia költ volt. PETROZSÉNYI Eszter: Oroszlánkarom a koncertteremben = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 5. – Ill. – A tatai városi könyvtár által szervezett Oroszlánkarom együttes a Fazekas utcai Általános Iskolában adott m sort a magyar kultúra napja alkalmából.
57. VILÁGI Orsolya: Szívvel, lélekkel : avagy Harmóniában a természettel s önmagunkkal = KeMLIB. – 2. évf. 3. sz., p. 10. – Ill. – A JAMK-ban Papp Lajos szívsebész professzor volt a február 20-iki Öko-esték vendége. 58. DOLLMAYER Bea: Több mint húszéves a TextLib = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 3. sz., p. 16. – Ill. – A tatai városi könyvtár által szervezett TextLib konferenciáról (február 20.). 59. FEKETSNÉ KISVARGA Anita – VOIT Pál: Sikeres projektet zárt a Komárom-Esztergom Megyei József Attila Könyvtár = Könyvtári Levelez /Lap, - 24. évf. 3. sz., p. 23–25. – Ill. – TÁMOP-projektzáró február 24én, megvalósítási adatok. 60. L[UDÁNYI] Á[gnes]: Bencsik János volt az ÖKO-est el adója : szeretet és válság témája a megyei könyvtárban = Városunk Tatabánya, – 8. évf. 2. sz., p. 6. – Ill. – Bencsik János volt a JAMK-ban a március 31-iki Öko-esték rendezvénysorozat vendége. 61. EVANGÉLIUMOK üzenete került központba = 24 Óra. – 23. évf. 79. sz. (04.03.), p. 3. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k...” cím rendezvénysorozatán Payer Gábor volt az el adó. 62. TÓTH Ágnes: Úgy érzi, a helyén van a faluban, a munkájában = 24 Óra, 23. évf. 88. sz. (04.14.), 4. p. – Ill. – Arzt-Pintér Anna interjúja a gyermelyi Tóth Ágnes szabadid szervez vel és könyvtárossal. 63. Az Új Forrás és a fiatalok : bemutatkozás: huszonéves prózaírók és kri-
197
tikusok a középpontban = 24 Óra. – 23. évf. 83. sz. (04.07.), p. 2. – Ill. – A JAMK Új Forrás-estjének vendége: Kálmán Gábor és Falvai Mátyás író volt. 64. KÖNYVTÁROSOK világnapja beiratkozással = 24 Óra. – 23. évf. 85. sz. (04.11.), p. 5. – A JAMK-ban április 14–én féláron iratkozhatnak be az olvasók. 65. IRÁNY a Parnasszus, zenével, verssel : kultúra: a költészet napját ünnepelték a városi könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 88. sz. (04.14.), p. 2. – Ill. – A tatabányai városi könyvtár központjában Irány a Parnasszus! címmel ünnepi m sort tartottak. 66. KISTÉRSÉGI szavalók nagy versenye = 24 Óra. – 23. évf. 90. sz. (04.17.), p. 12. – Az oroszlányi városi könyvtár és m vel dési központ a költészet napja alkalmából szavalóversenyt rendezett. 67. PETRIK József: Logikai séta a Csodák Palotájában : vándorkiállítás: mulatságos és elgondolkodtató találmányok „tárlata” = 24 Óra. – 23. évf. 90. sz. (04.17.), p. 2. – Ill. – A tatai m vel dési központ és városi könyvtár pályázati forrásból hozta létre a vándorkiállítást. 68. Az ÉLETM VÉSZEK mi vagyunk : pillanat: Müller Péter válaszút elé állított a könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 96. sz. (04.24.), p. 1. – Ill. – A JAMK április 23-ai Öko– estjének vendége Müller Péter író, dramaturg, forgatókönyv-író volt. 69. ÚJ könyvek az ácsi könyvtár polcain = 24 Óra. – 23. évf. 98. sz. (04.26.), 3. p. – A Márai–program segítségével több, mint 500 000 Ft-ért 199 kötetet vásárolt az ácsi könyvtár.
70. ZÁRÓRENDEZVÉNY a könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 100. sz. (04.28.), p. 3. – A tatai városi könyvtár „Olvasáskultúra és informális képzés fejlesztése – könyvtárak az élethosszig tartó tanulásért Tatán és környékén” cím pályázat április 27-ei záró rendezvényér l. 71. ACSÁDY Árpádné: A Madarak és Fák Napja országos versenyének területi dönt je = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 12. – Ill. – A megyei könyvtár JAMK gyermekkönyvtárában rendezték március 23-án. 72. DOLLMAYER Bea: Több mint húsz éves a TextLib = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 2–3. – Ill. – A tatai városi könyvtár február 20án TextLib konferenciát szervezett. 73. DOMÁNYI Zsuzsa: Szent Bálint a könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 2. – Bálint-napi megemlékezés volt február 14–én a tatai városi könyvtárban. 74. ER SNÉ SULLER Ildikó: Éltet elemünk, a víz = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz. . p. 12. – Ill. – A JAMK gyermekkönyvtárában március 23–án az ÉDV Zrt. munkatársai tartottak el adást a víz világnapja alkalmából. 75. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Családmozaik = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 7–8. – Ill. – A JAMK-ban március 26–án Csók Márta múzeumpedagógus tartott irodalmi estet. 76. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: „A csoda bennünk van” – Schäffer Erzsébet volt a József Attila Megyei Könyvtár vendége = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 3. – Ill. – Március 5-én.
198
77. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: A szeretetben nincs válság! – Gondolatok és lehet ségeink egy élhet és együttm köd világ reményében = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 6–7. – Ill. – A JAMK-ban március 31-én a rendkívüli Öko-esték vendége Bencsik János volt. 78. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Az uniós pályázatok készítésének módszertana = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 5. – A JAMK-ban március 19-én dr. Novák István és ifj. Novák István tartott el adást az uniós pályázatírásról. 79. MAG Anita: Gondolatok a dunaalmási Lenhardt György könyvtárról = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 10–11. 80. MÁRKUSNÉ SINKÓ Ildikó: Korrigenda = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 13–15. – A tatai városi könyvtár a TÁMOP-projek Korrigenda nev programjáról. 81. NÁSZ János: Gondoskodó Magyarország – Gondoskodó Európa = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 5–6. – Ill. – A megyei könyvtárban Öko-esték vendége Pataki Antal volt. 82. PAP Zsuzsanna: Aranyat ért a First song together = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz. p. 4. – A tatabányai Dózsa György Általános Iskolában tartották az Angol nyelv a színpadon cím megyei rendezvényt, amelynek zs rijében Pap Zsuzsanna, a JAMK dolgozója is részt vett. 83. PAP Zsuzsanna: Értsük meg a diszlexiás nyelvtanulókat! = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 4–5. – Ill.
84.
85.
86.
87.
88.
89.
199
– A JAMK-ban március 19–én a British Council és az Angoltanárok Nemzetközi Egyesületének Magyar Szervezete által szakmai konferenciát tartottak. PETROZSÉNYI Eszter „Jussak át minél el bb a fényen” = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 3. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 3. sz., p. 17. – Ill. – A tatai városi könyvtár március 7–iki Könyves szerdájának vendége Czirják Jolán volt. SZILASSI Andrea: Webszerkeszt workshop : Új igények és kihívások az élethosszig tartó tanulás könyvtári támogatásában = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 16–17. – Ill. – A tatabányai városi könyvtárban. VITÉZ Veronika: Így ünnepeltünk mi : Internet Fiesta a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 4. sz., p. 8. – A megyei könyvtárban március 23–30 között tartották az Internet Fiestát. SIMON Szilvia: Könyvtárközi kölcsönzés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 21. évf. 4. sz., p. 28–32. – Ill. – A könyvtárközi kölcsönzési gyakorlat bemutatása, a JAMK által rendezett XI. ODR konferencián szerzett információk összefoglalása. PETROZSÉNYI Eszter: Ünnepi könyvnap Tatán = Könyvtári Levelez /Lap – 24. évf. 4. sz., p. 16-17. Ill. – A tatai városi könyvtár március 21-i ünnepi könyvnapjáról. A[rtz]-P[INTÉR] A[anna]: Olvasd velünk és ÖKO-esték : tízezer dokumentum a könyvtár helyismereti gy jteményében = A Mi Tatabá-
nyánk. – 2. évf. 4. sz. (04.06.), p. 11.– Ill. – Dr. Voit Pál, a JAMK igazgatója a könyvtár gy jteményér l és rendezvényeir l. 90. A[rtz]-P[INTÉR] A[anna]: Szeretet válság nélkül : Bencsik János: Fogyasszunk mértékkel! = A Mi Tatabányánk. – 2. évf. 4. sz. (04.06.), p. 4. – Ill. – A JAMK-ban a március 31-iki Öko-esték vendége Bencsik János országgy lési képvisel volt. 91. PALÁSTI Péter: Humor nélkül az ükapáról : a herendiek atyja: királyok, császárok és cárok is vásároltak t le = 24 Óra. – 23. évf. 12. sz. (05.02.), p. 5. – Ill. – A tatai városi könyvtárban Farkasházy Tivadar közgazdász-humorista április 16-án volt a könyvtár vendége. 92. A KOSSUTH-díjas Szabó Magda „Ajtót” nyitott a könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 12. sz. (05.02.), p. 5. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k ...” cím rendezvénysorozatán Szabó Magdára emlékeztek. 93. MÁRKUSNÉ, SINKÓ Ildikó: Oroszlánkarmok, író-olvasó találkozók = 24 Óra. – 23. évf. 13. sz. (05.03.), p. 2. – Ill. – Petrik József interjúja a tatai városi könyvtár igazgatójával. 94. R[IBÁRY] Z[oltán]: Pilinszkynek írt levelek kötetbe rendezve = 24 Óra. – 23. évf. 13. sz. (05.03.), p. 2. – A JAMK-ban május 7-én az Új Forrás Kiadó Pilinszky kötetét mutatták be. 95. NYOLCVANNÁL is kevesebb a regisztrált olvasó = 24 Óra. – 23. évf. 13. sz. (05.03.), 3. p. – Köml dön a képvisel -testület tárgyalt a falu könyvtárának elmúlt évér l.
96. R[EICHERT] G[ábor]: Pilinszky összegy jtött leveleir l : Új Forrás: az irodalmi esten Földes László Hobo is közrem ködött = 24 Óra. – 23. évf. 17. sz. (05.08.), p. 1. – Ill. – A JAMK-ban május 7-én tartották a Levelek Pilinszkynek cím kötet bemutatóját. 97. MOST többen járnak könyvtárba, mint eddig [Hír] = 24 Óra. – 23. évf. 110. sz. (05.11.), p. 2. – Pordán Józsefné, a császári községi könyvtáros a könyvtári statisztikáról. 98. REICHERT Gábor: Regényes levélgy jtemény : bemutató: az Új Forrás kiadónál jelent meg a Levelek Pilinszkynek = 24 Óra. – 23. évf. 111. sz. (05.12.), p. 5. – Ill. – A JAMK-ban május 7-én mutatták be a könyvet Földes László (Hobó) közrem ködésével. 99. A LOVASMÚLTAT népszer sítenék a m vészetben = 24 Óra. – 23. évf. 112. sz. (05.14.), p. 4. – A bábolnai városi könyvtár pályázata a helyi lovas hagyományok megismertetésére. 100. TAKÁCS Tímea: Programdús nyár és jöv = 24 Óra.– 23. évf. 124. sz. (05. 29.), p. 4. – Ill. – Interjú Takács Tímeával az oroszlányi m vel dési ház és könyvtár vezet jével. 101. P[ALÁSTI] P[éter]: Kétszer nagyobb lett a könyvtár hasznos területe = 24 Óra. – 23. évf. 125. sz. (05. 30.), p. 3. – Befejez dött a kisbéri városi könyvtár átalakítása. 102. ÁPRILIS 11. – „Mi így emlékeztünk” = KeMLIB. – 2. évf. 5. sz., p. 2. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár költészet napi programjai április 11-én és április 17-én.
200
103. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Költészet napja négy tételben = KeMLIB. – 2. évf. 5. sz., p. 6. – Ill. – A JAMK április 16-án Tóth Zsóka irodalmi estjével emlékezett a költészet napjáról. 104. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Müller Péter és az élet m vészete a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 5. sz., p. 7. – Ill. – Április 23-án az Öko-esték rendezvénysorozat keretében. 105. KANKAINÉ TRINGER Ibolya: „Áprilys” est a könyvtárban = KeMLIB. - 2. évf. 5. sz., p. 3. – A héregi könyvtárban emlékeztek a költészet napjára. 106. KANTJUKOVNÉ ÁCS Rita: A súri Községi Könyvtár bemutatkozója KeMLIB. - 2. évf. 5. sz., p. 11-12. 107. PETROZSÉNYI Eszter: Ritmus a könyvr l = KeMLIB – 2. évf. 5. sz., p. 4. – Ill. – A tatai városi könyvtárban március 28-án szavalóversenyt rendeztek a könyvr l. 108. PETROZSÉNYI Eszter: Ünnepi könyvnap a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, 2012. március 21-én = KeMLIB – 2. évf. 5. sz., p. 3. – Ill. 109. [PETROZSÉNYI Eszter] S.N.: Feltámadás a költészetben = KeMLIB – 2. évf. 5. sz., p. 4. – Ill. ; Ld. még: Könyvtári Levelez /Lap, 24. évf. 4. sz. p.17. Ill. – Dr. Dávidházi Péter el adása a tatai városi könyvtárban. 110. VOIT Pál – HORVÁTH Géza: Összefoglaló a 2012-ben végzett szakfelügyeleti utóvizsgálatokról : Komárom-Esztergom megye = KeMLIB – 2. évf. 5. sz., p. 8–10.
111. MÁRKUSNÉ SINKÓ Ildikó: Meseegyetem : a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár el adássorozata, 2010/2011 : a lélek rz mesélés : mesékkel az olvasóvá válás felé = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 5. sz., p. 15–20. – Ill. 112. PAULOVICS Milán: Megismertük Tata „kincseit” = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 5. sz., p. 20. – Beszámoló a tatai városi könyvtár április 13-ai konferenciájáról. 113. TAKÁCS Tímea: Szabó Magdára emlékeztek = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 5. sz., p. 34–35. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k”. cím rendezvénysorozat el adásáról. 114. TÉRKÖVEKKEL szépülhet húsz tatabányai intézmény = 24 Óra. – 23. évf. 127. sz. (06. 01.), p. 4. – Tatabányán a F tér felújítása során feleslegessé vált térkövekb l a megyei könyvtár is kapott az Öko-udvar burkolására. 115. KÖNYVDICSÉR programok Komáromban : akció: megyeszerte számos érdekes program várja a látogatókat = 24 Óra. – 23. évf. 129. sz. (06. 04.), p. 3. – Ill. – Az ünnepi könyvhét programjai Komáromban. 116. W[ÁGNER] Zs[anett]: Tolcsvay Béla volt az „Így írnak k” sorozat vendége = 24 Óra. – 23. évf. 130. sz. (06. 05.), p. 5. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k” cím rendezvénysorozat legutóbbi vendége Tolcsvay Béla zeneszerz volt. 117. F[ENYVESI] K[ároly]: Állandóan jelen van a faluban : kiállítás: Sziklai Károly képes üzenete az
201
118.
119.
120.
121.
utókornak = 24 Óra. - 23. évf. 131. sz. (06. 06.), p. 2. – Ill. – A nyergesújfalui Sziklai Károly fest m vész 40 képéb l nyílt kiállítás a tokodaltárói Bányász M vel dési Ház és Könyvtárban. REICHERT Gábor: Csendes toll történetei : könyvhét: Jász Attila új prózakötete egy törzsf nök naplója = 24 Óra. – 23. évf. 133. sz. (06. 08.), p. 2. – Ill. – A JAMK-ban június 4-én az Új Forrás Kiadó az ünnepi könyvhét keretében mutatta be legújabb köteteit Jász Attila f szerkeszt Danyi Zoltán és Zudor János közrem ködésével. ARZT-PINTÉR Anna: Kötetéb l rajzfilm készül : érettségi tétel: Varró Dani a gyerekeknek, Dániel a feln tteknek ír = 24 Óra. – 23. évf. 134. sz. (06. 09.), p. 2. – Ill. – Varró Dániel volt június 6-án a JAMK vendége az ünnepi könyvhét alkalmából. PALÁSTI [Péter]: Azt hiszik, a jóság kimutatása rossz : Turczi és barátai: korai könyv a költ életm vér l és a változásról = 24 Óra. – 23. évf. 134. sz. (06. 09.), p. 2. – Ill. – Tatán a városi könyvtárban az ünnepi könyvhéten Turczi István költ , Kálloy-Molnár Péter színész és Kabdebó Lóránt profeszszor volt a könyvtár vendége. F[ENYVESI] K[ároly]: Emléktábla, könyvbemutató és elismerések = 24 Óra. – 23. évf. 136. sz. (06. 12.), p. 2. – A lábatlani könyvtárban bemutatták A POFOSZ 22 éve Komárom-Esztergom megyében 1989– 2011 cím könyvet és kitüntetéseket adtak át.
122. SOKAT tett a könyvtárért a díjazott = 24 Óra. – 23. évf. 136. sz. (06. 12.), p. 3. – A Megyei Könyvtárért-díj kitüntetést 2012-ben Takács Anna kapta. 123. A[RTZ]-P[INTÉR] A[nna]: Mese és valóság az olvasótalálkozón : Balaton: elragadó kalandok a magyar tenger körül Nyulász Péter tollából = 24 Óra. – 23. évf. 137. sz. (06. 13.), p. 2. – Ill. – A JAMK-ban június 11-én az IBBY-díjas Nyulász Péter tartott író-olvasó találkozót. 124. PETRIK József: Békekötésr l rendeztek konferenciát = 24 Óra. – 23. évf. 138. sz. (06. 14.), p. 1., 3. – Ill. – A tatai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a városi könyvtárban tartott szakmai konferenciát. 125. MUDRI Anna: A zöldben olvasgathatunk : kinyitottak: az ökoszemléletet továbbra is magáénak érzi a könyvtár = 24 Óra. – 23. évf. 140. sz. (06. 16.), p. 4. – Ill. – A JAMK-ban június 11-én megnyitották a Zöld olvasótermet. 126. PALÁSTI [Péter]: Az új gazda meghosszabbítja a Kiskastély nyitva tartását : reális tervek: szeretnék kiállítani a közeljöv ben a régi mesterségek gyakorlóinak hajdani munkaeszközeit is = 24 Óra. – 23. évf. 142. sz. (06. 19.), p. 2. – Ill. – A kisbéri Wass Albert M vel dési Központ vette át a Kiskastély m ködtetését, az ott található helytörténeti gy jtemény gondozását. 127. SZÁZHETVENHÁROM könyvvel gazdagodott az iskola. = 24 Óra. – 23. évf. 147. sz. (06. 25.), p. 3.
202
– A környei iskola 200 ezer Ft-ot nyert, amelyb l 173 új könyvet vásároltak könyvtárukba. 128. ER SNÉ SULLER Ildikó: Gyermeknap 2012 : József Attila Megyei Könyvtár = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 13. – Ill. – Összefoglaló a május 20-iki gyereknapi programokról. 129. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Hurrá, kirándulunk! = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 21–22. – Ill. – Élménybeszámoló a május 7-iki sümegi, keszthelyi és zámolyi kirándulásról. 130. GOLDSCHMIDT Éva: Így készültünk az ünnepre = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 11. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 4. sz., p. 15. – Ill. – Húsvéti kézm ves foglalkozás volt a tatai városi könyvtár gyerekkönyvtárában április 4-én. 131. GURINNÉ PINTÉR Gabriella: Arany János Városi Könyvtár – Dorog : H s Állatok - Állath sök: egy levelez s játék eredményeir l = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 12. – Ill. – A játékos levelez s verseny eredményei. 132. „A MEGYEI Könyvtárért” = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 2. – Ill. – A Megyei Könyvtárért-díjat 2012-ben Takács Anna kapta. 133. PAULOVICS Milán: Tata aprajanagyja = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 8. – Ill. – A tatai városi könyvtárban Tata híres polgárai emlékeztek április 16-án és 17-én. 134. REICHERT Gábor: A Pilinszkynek címzett levelek Tatabányára értek = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 7. – Ill.
– Az Új Forrás Kiadó Levelek Pilinszkynek cím könyvének bemutatójáról. 135. SCHLOSSER Kata: A népdalgy jt szerzetes = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 6. – Ill. – A JAMK vendége május 14-én Jáki Sándor Teodóz OSB szerzetes volt. 136. VILÁGI Orsolya: Amiben Rowling profi és Shakespeare amat r, avagy Miért nem élvezhet k a kórházi sorozatok egy toxikológus társaságában? = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 10. – Ill. – Zacher Gábor toxikológus volt az esztergomi városi könyvtár vendége május 8-án. 137. VILÁGI Orsolya: Öko-est: Apokalipszis: már 2012?! = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 6. – Ill. – Egely György mérnök-feltaláló volt a JAMK-ban az Öko-esték május 21-iki vendége. 138. VITÉZ Veronika – MÁRKY Balázs – MOLNÁR András: Országos TextLib rendszergazdai képzés a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 3–5. – Április 2-ától május 7-ig hétf nként. 139. ZIMONYI Zsanett: Agócs Gergely Esztergomban = KeMLIB. – 2. évf. 6. sz., p. 11. – Ill. – Agócs Gergely felvidéki származású népzenész, mesemondó volt az esztergomi városi könyvtár vendége április 16-án. 140. MÁRKY Balázs: Tanfolyam rendszergazdáknak : Tatabánya, 2012. április-május = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 6. sz., p. 33–34. – A JAMK-ban megtartott TextLib-tanfolyamról.
203
141. MOLNÁR András: TextLib rendszergazdai tanfolyam = Könyvtári Levelez /Lap. –24. évf. 6. sz., p. 35–36. – A JAMK-ban megtartott tanfolyamról. 142. TÉRKÖVEK kerülnek az intézményekbe = A Mi Tatabányánk. – 2. évf. 6. sz. (06.08.), p. 14. – A JAMK is kapott a F tér felújítása miatt feleslegessé vált térkövekb l. 143. EGYPERCES novellát olvasva emlékeztek Örkény Istvánra = 24 Óra.– 23. évf. 154. sz. (07.03.), p. 2. –Ill. – Az oroszlányi városi könyvtárban az „Így írnak k” cím rendezvénysorozatának keretében az Örkény-év tiszteletére emlékestet szerveztek. 144. ÚJ ötlet az „ötletbörze” : kultúra: a könyveket a helyiek igénye szerint rendelik = 24 Óra. – 23. évf. 154. sz. (07.03.), p. 4. – Ill. – A csémi községi könyvtárban Dián Erzsébet alpolgármester-a könyvtáros. 145. OLVASÓI segítségre számít a könyvtár = 24 Óra. – 23. évf. 156. sz. (07.05.), p. 2. – A dorogi városi könyvtár az olvasók segítségét is kéri könyvvásárlás céljára. 146. MOST is keresik a nagy könyvfalókat = 24 Óra. – 23. évf. 160. sz. (07.10.), p. 2. – A dorogi városi könyvtár gyerekkönyvtárának Nyár könyvfalója cím programsorozatáról. 147. ÖTVEN forintért vehetnek könyveket = 24 Óra. – 23. évf. 161. sz. (07.11.), p. 3. – A kisbéri városi könyvtárban a kiselejtezett könyvekb l tartanak kiárusítást.
148. KIÁLLÍTÁS nyílt Máhr Ferenc munkáiból = 24 Óra. – 23. évf. 163. sz. (07.13.), p. 5. – A tatabányai városi könyvtár központjában július 12-én Máhr Ferenc csákberényi szobrász, fest m vész munkáiból nyílt kiállítás. 149. KISS T. József: Tölgy Ödön egy kalandos napja gy zött : meseverseny: fontos volt a környezet védelme, az erd él lényeinek tisztelete = 24 Óra. – 23. évf. 166. sz. (07.17.), p. 3. – Ill. – A JAMK-ban július 16-án tartották a mese- és történetíró pályázat eredményhirdetését. 150. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Történeti ökológiai utazás az Által-ér völgyében = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 6. – Ill. – A JAMK Öko-esték rendezvénysorozatának el adásáról. 151. GOLDSCHMIDT Éva: Találkoztatok-tatok...? : író-olvasó találkozó Szabó T. Annával = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 7. Ill. ; Ld. még: Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 7. – Ill. – A 11. gyermekkönyvnapokon a tatai városi könyvtár vendége volt Szabó T. Anna költ , m fordító. 152. G[OLDSCHMIDT] É[va]: Történetek rosszalvókról, rosszcsontokról jó gyerekeknek = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 7. Ill. ; Ld. még: Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 6. – Ill. – Finy Petra írón volt a vendége a tatai városi könyvtár 11. gyermekkönyvnapi rendezvényén. 153. KISSNÉ ANDA Klára: Felhasználóképzés, e-könyvtár, hatékonyság és az archiválás új arcai = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 19– 20. – Ill.
204
– A tatabányai városi könyvtár és az MKE megyei szervezet által közösen megrendezetett június 12-i webszerkeszt workshopról. 154. PETÉNYI Erzsébet: Egy napom Varró Dániellel = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 12–13. – Ill. – Tarjánban és a megyei könyvtárban. 155. PETÉNYI Erzsébet: Ünnepi könyvhét a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 4. – Ill. – A 83. Ünnepi Könyvhét és a 11. Gyermekkönyvnapok rendezvényeir l. 156. SZ CS Katalin: „Könyvtári beszélgetések” vendégei júniusban = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 9. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár június 1-i, június 4-i és június 11-i rendezvényér l. 157. SZ CS Katalin: Magyar kultúra a szlovákiai magyarok életében = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 9. – A május 21-i programok az esztergomi városi könyvtárban. 158. TAKÁCS Anna: Évtizedeken át a Megyei Könyvtárért = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 31-34. – Ill. – Feketsné Kisvarga Anita interjúja Takács Annával, aki Megyei Könyvtárért díjban részesült. 159. VILÁGI Orsolya: Író-olvasó találkozó Nyulász Péterrel = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 11. – Ill. – A JAMK június 11-i rendezvényér l. 160. VILÁGI Orsolya: Olvasópályázatok – eredményhirdetés = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 10. – Ill. – A JAMK olvasópályázata. 161. VILÁGI Orsolya: „Új Forrás”-est – Könyvbemutatók = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 5. Ill.
162.
163.
164.
165.
166.
205
– Az Új Forrás Kiadó június 4-i könyvbemutatójáról a JAMK-ban. VOIT Pál: Zöld olvasóterem nyílt Tatabányán : a könyvtárban is stratégiai tényez a környezettudatosság = KeMLIB. – 2. évf. 7. sz., p. 2-3. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 5–6. – Ill. – A JAMK öko-stratégiájáról a június 15-én átadott zöld olvasóterem kapcsán. SZEDERKÉNYI Csabáné: „Amerika messze van...” avagy hogyan tanultak meg e-mailezni a nagyik unokáikkal = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 25. – Ill. – A tatai városi könyvtár Id sebbek is elkezdhetik cím tanfolyamáról. SZILASSI Andrea: Szolgáltatások a Felh b l I. : gy jtemények, archívumok létrehozása = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 23–24. – Ill. – A tatabányai városi könyvtárban rendezett Webszerkeszt workshop el adása. SZILASSI Andrea: Webszerkeszt workshopok Tatabányán = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 22. – Ill. – A tatabánya városi könyvtár és az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete által szervezett, 2010 novemberében indult programsorozatról. VILÁGI Orsolya: Fejlesztési irányok a tanfolyami képzésben a tapasztalatok alapján = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 7. sz., p. 26–28. – Ill. – A JAMK számítógépes felhasználó-képzéseir l.
167. KITÜNTETÉSEKET adtak át az ünnep alkalmából = 24 Óra. – 23. évf. 194. sz. (08.18.), p. 1. – Szinnyei József-díjat kapott Takács Anna, a JAMK munkatársa augusztus 20-án. 168. TAKÁCS Anna: Dunai uszálytól a Szinnyei-díjig : kitüntetett : harminckilenc éve dolgozik könyvtárosként mindenki Pannikája = 24 Óra, 23. évf. 199. sz. (08. 25), p. 2. –Ill. – M. Mudri Anna interjúja 169. VILÁGI Orsolya: Fejlesztési irányok a tanfolyami képzésben a tapasztalatok alapján : József Attila Megyei Könyvtár = KeMLIB – 2. évf. 8. sz., p. 23–24. – Ill. – A JAMK informatikai felhasználóképzéseir l. 170. TAKÁCS Tímea: Táborozók Oroszlányban = Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 8. sz., p. 26– 29. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár nyári táborairól. 171. A HÍREKT L egészen a Baráti beszélgetésig : Örkény-est : zenés irodalmi kávéház középiskolásokkal a tatai Várkanyarban. = 24 Óra. – 23. évf. 217. sz. (09.15.), p. 4. – A városi könyvtár szervezte. 172. „NE habozz, lapozz!” a könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 228.sz. (09.28.), p. 4. – Olvasási verseny az oroszlányi városi könyvtárban. 173. KISSNÉ ANDA Klára: Szinnyei József-díj = KeMLIB. – 2. évf. 9. sz., p. 2. – Takács Anna, a JAMK munkatársa. 174. VILÁGI Orsolya: Testvérkönyvtár segít program : 150 000 forintnyi könyv a csíkszeredai könyvtárnak
= KeMLIB. – 2. évf. 9. sz., p. 9. – Ill. – A Kölcsey Ferenc Alapítvány pályázatán a Testvérkönyvtárt segít program keretében 150 000 forintot nyert a JAMK a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár számára. 175. VILÁGI Orsolya: Várady Eszter 40 éve a pályán = KeMLIB. – 2. évf. 9. sz., p. 3–4. – Ill. – Interjú Kovátsné Várady Eszterrel, az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatójával. 176. M. MUDRI Anna: Egy hét a könyvtárakért : újabb átalakulás el tt állnak a bibliotékák = 24 Óra. – 23. évf. 231. sz. (10.02.), p. 3. – Ill. – Október 1-jén nyitották meg a 41. Könyvtári Hetet a JAMK-ban. A könyvtár fennállásának 60. évfordulóját ünnepli. Megyeszerte programokat szerveznek a könyvtárak. 177. M. M[UDRI] A[nna]: Egyórás séta a könyvtár kulisszái mögött = 24 Óra. – 23. évf. 234. sz. (10. 05.), p. 4. – Október els hetében a megyei könyvtár lehet séget biztosított az érdekl d knek a könyvtár raktárainak, munkaszobáinak megtekintésére. 178. GÁRDONYI szobrát rzi a bibliotéka : a névadó halálának 90. évfordulója el tt tisztelegtek Oroszlányban = 24 Óra. – 23. évf. 234. sz. (10.05.), p. 5. – Ill. – Október 4-én Pózner Gábor szobrát avatták az oroszlányi városi könyvtárban. 179. RÉZI néni szakácskönyve : könyvtárak az aktív id sekért Tatán = 24 Óra. – 23. évf. 235. sz. (10.06.), p. 13. – Ill.
206
180.
181.
182.
183.
184.
– A tatai városi könyvtárban változatos programmal várták az id sek hete kertében a nyugdíjasokat. M. MUDRI Anna: A könyvek illatába : Festett arcú, játszadozó gyerekeknek báboztak és meséltek : az ünnepi héten több mint kétszázan iratkoztak be hatvanszázalékos kedvezménnyel a könyvtárba = 24 Óra. – 23. évf. 236. sz. (10. 08.), p. 3., 5. – Ill. – Október 7-én Könyves vasárnap a JAMK-ban. HAJNAL Dóra: Folyóirat-kiállítás a régi szép id kb l... : a hatvanas évek olvasnivalói a könyves vasárnapra nyílt tárlatban = 24 Óra. – 23. évf. 237. sz. (10. 09.), p. 2. – Ill. – Október 7-én Könyves vasárnap a komáromi városi könyvtárban. FENYVESI Károly: Löveget vontatnak Gyermelyt l Sütt ig : újabb öt évre kapott bizalmat a m vel dési központ igazgatója = 24 Óra. – 23. évf. 241. sz. (10. 13.), p. 2. – Ill. – A nyergesújfalui Ady Endre M vel dési Központ és Könyvtár élére ismét Kákonyi Gellértet választotta az önkormányzat. MEGÉRKEZTEK Szörényi adományai a Gárdonyiba = 24 Óra. – 23. évf. 248. sz. (10.22.), p. 5. – Ill. – Szörényi Levente el adóm vész saját antikváriumából összeállított könyvadományát vehette át az oroszlányi városi könyvtár. FLÓRIÁN Mária: Könyvbemutató-Esztergom = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 7. – Szeptember 24-én Reisinger János irodalomtörténész mutatta be Munkácsy Krisztus-trilógiája cím
185.
186.
187.
188.
189.
190.
191.
207
új könyvét az esztergomi városi könyvtárban. KISSNÉ ANDA Klára: Civil napi kavalkád = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 14–15. – Ill. – AZ MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete részt vett a Tatabányai civil napon szeptember 12-én. MUCHA Ildikó: Arany János Városi Könyvtár –- Dorog = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 5. – Ill. – A dorogi könyvtár könyvtári heti rendezvényeir l. NÁSZ János: Az ökohagyma – Levente Péter el adása a József Attila Megyei Könyvtárban / = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 8–9. – Ill. – Szeptember 24-én Levente Péter volt az Öko-esték vendége. SZILASSI Andrea: Webszerkeszt workshop : 2012. szeptember 18. = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 12–14. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 10. sz., p. 35–38. Ill. – A városi könyvtárban harmadik alkalommal rendezték. VÁRADY Eszter: Esztergomi gondolatok a helyismereti munkáról, digitalizálásról = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 10–11. – Ill. – A városi könyvtár helyismereti munkáját mutatja be a könyvtár igazgatója. VILÁGI Orsolya: LXI. Könyvtári hét Komárom-Esztergom megyében (1.) = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 3–4. – Ill. – A JAMK október 1-én megrendezett szakmai napjáról. VILÁGI Orsolya: 8 perc és megváltozik egy élet... néha nem is
csak egy... = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 6. – Ill. – Szeptember 10-én az esztergomi városi könyvtár vendége Bánhidy Vajk, az Atlanti-óceánt kenuval átszel sportoló volt. 192. VOIT Pál: Könyvajánló = KeMLIB. – 2. évf. 10. sz., p. 2. – Ill. – A JAMK évkönyvér l. 193. REICHERT Gábor: Rockerek a könyvtárban : Ferenczi György mesélt Pet fi megzenésített verseir l = 24 Óra. – 23. évf. 257. sz. (11.03.), p. 4. - Ill. – Október 29-én Új Forrás est volt a JAMK-ban. 194. M. MUDRI Anna: Alpolgármesteri vizit a bibliotékában : el készítik a városi és a megyei intézmények egyesítését = 24 Óra. – 23. évf. 259. sz. (11.06.), p. 1. – Ill. – November 5-én a JAMK-ban folyó munkát ismerhették meg Tatabánya város döntéshozói. 195. RENDHAGYÓ irodalomórák az Új Forrás szervezésében = 24 Óra. – 23. évf. 265. sz. (11.13.), p. 4. – Rendhagyó irodalom óra sorozat kezd dött az Új Forrás és a JAMK szervezésében. 196. FÉL áron lehetnek a könyvtár tagjai, csak ma = 24 Óra. – 23. évf. 269. sz. (11. 17.), p. 2. – A Nemzetközi Diáknap alkalmából a JAMK-ban. 197. TAKÁCS Zoltán: Az írás, a zenész és az indián : rendhagyó irodalomóra végz söknek a megyei könyvtárban = 24 Óra. – 23. évf. 277. sz. (11.27.), p. 5. –Ill. – November 26-án az Új Forrás szervezésében rendhagyó irodalomórát tartott Jász Attila. 198. PETRIK József: Új intézmény a József Attila Megyei és Városi
199.
200.
201.
202.
203.
204.
205.
208
Könyvtár = 24 Óra. – 23. évf. 280. sz. (11. 30.), p. 1–2. – Rendkívül közgy lést tartottak november 29-én a tatabányai testület tagjai. DOLLMAYER Bea: Kezünk gyümölcse = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 7. – Október 1-jén „Kezünk gyümölcse” címmel kézm ves kiállítás nyílt a tatai városi könyvtárban. DOMÁNYI Zsuzsa: Nagyanyáink elfeledett receptjei = KeMLIB. 2. évf. 11. sz., p. 8. – A tatai városi könyvtár receptküld pályázatának eredményér l. DOMÁNYI Zsuzsa: Régi ízek a szakácskönyvekb l = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 7–8. – Ill. – Szakácskönyv-kiállítás nyílt a tatai városi könyvtárban október 1-jén. DOMÁNYI Zsuzsa: Zumba a könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 7. – Ill. – A XLI. Könyvtári Hét egyik programja a tatai városi könyvtárban zumba-óra volt. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: XLI. Könyvtári Hét KomáromEsztergom megyében : „Id s korban és aktívan, találkozzunk a könyvtárban!” : 2012. október 1-8. = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 2– 4. – Ill. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Van vizünk és lesz vizünk? = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 15– 16. – Ill. – Október 8-án Kolossváry Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium f osztályvezet je tartott el adást a JAMK-ban. GOLDSCHMIDT Éva: Mesér l mesére szállt a dal = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 11. – Ill. ; Ld.
206.
207.
208.
209.
210.
211.
még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 10. sz., p. 34. – Ill. – A magyar népmese napja alkalmából a tatai városi könyvtár vendége volt Szegvári Ildikó népdalénekes és Kurdi Gábor dudás szeptember 26-án. GYERMEKRENDEZVÉNYEK a Könyvtári Héten : Helischer József Városi Könyvtár - Esztergom = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 17. – Ill. – Október 1-én és október 7-én. HORVÁTH Géza: A József Attila Megyei Könyvtár muzeális gy jteménye = KeMLIB.- 2. évf. 11. sz., p. 31. – Ill. KOTROSITS Ferencné: Nem felejtettünk el játszani = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 9–10. – Ill. – Beszámoló a tatai városi könyvtár pályázatáról (Nagyszüleink játékai) és Csapucha Árpád Régi id k játékai cím el adásáról. PAP Zsuzsanna: XII. ODR konferencia : Tatabánya, 2012. október 8. = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 5–6. – Ill. PETROZSÉNYI Eszter: Kamasz panasz - új sorozat indult a tatai könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 11–12. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 11. sz., p. 25. – Október 13-án a tatai városi könyvtár vendége dr. Zacher Gábor toxikológus volt. PETROZSÉNYI Eszter: Könyvbemutató a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban = KeMLIB. - 2. évf. 11. sz., p. 8–9. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 10. sz., p. 33. – Ill. – A Könyves szerda keretében október 3-án Meloccó Péter és Meloccó János közrem ködésével.
212. PETROZSÉNYI Eszter: Mit tehetünk? Mit ne tegyünk? = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 9. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 10. sz., p. 33. – A tatai városi könyvtár vendége a könyvtári hét keretében Racsné Galambos Gréta rend rzászlós volt. 213. PETROZSÉNYI Eszter: Versek Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár rendezvényén = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 12. – Ill. – Október 17-én Balla Zsófia és Báthori Csaba költ volt a vendég. 214. SZILASSI Andrea: Fókuszban a számítógép-használat Tatabányán, a Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 13–14. – Az Országos Könyvtári Napok keretében megrendezett informatikai programokról. 215. VILÁGI Orsolya: 65 éves a város, 60 éves a könyvtár : „Bagoly és bányászkalapács” : Csics Gyula el adása a József Attila Megyei Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 16. – Ill. – Csics Gyula helytörténész, a Tatabányai Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója. 216. ZSIGÓ Lászlóné: Vértessz l s = KeMLIB. – 2. évf. 11. sz., p. 10– 11. – A könyvtár szi könyvtári heti programjáról. 217. REICHERT Gábor: Emlékek az „átkosból” : a novemberi Új Forrás a Rákosi-korszakról szól = 24 Óra. – 23. évf. 281. sz. (12.01.), p. 4. – Ill. – November 25-én mutatták be a JAMK-ban. 218. WÁGNER [Zsanett]: Utoljára megszólalt az elnémított költ : záró el adásához érkezett az
209
219.
220.
221.
222.
223.
oroszlányi könyvtár sorozata = 24 Óra. – 23. évf. 284. sz. (12.05.), p. 3. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k” cím sorozat vendége Budai János Géza, Tatabányán él író-költ volt. MI történik a Földdel, és mi történhet az emberiséggel? = 24 Óra. – 23. évf. 295. sz. (12.18.), p. 13. – Ill. – Bencsik János el adása az Öko esték keretében a JAMK-ban december 15-én. F[ENYVESI] K[ároly]: Márai már elért Lábatlanra : könyvek : az új kötetekbe januárban már belelapozhatnak = 24 Óra. – 23. évf. 32. sz. (12.28.), p. 3. – A lábatlani városi könyvtár 550 ezer Ft értékben 207 könyvvel gazdagodott a Márai-program keretében. BARLANGI Gerg : Új köntöst kap, közösségi színtérré alakul a könyvtár : felújítás : 282 millió forintos, a városfejlesztési stratégiával harmonizáló „térszerkezethelyreállító” beruházás = 24 Óra. – 23. évf. 33. sz. (12.29.), p. 13. – Ill. – A dorogi városi könyvtár épületének felújítási tervei. DOMÁNYI Zsuzsa: Hang és bet = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 5. – Ill. – A tatai városi könyvtár, a Kincseskert Óvoda és a Bartók Óvoda közös, az óvodások zenei oktatása és olvasóvá nevelése céljából elindított kezdeményezésér l. ER SNÉ SULLER Ildikó: A József Attila Megyei Könyvtár nyertes pályázatainak gyermekkönyvtári programjairól = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 8–9. – Ill.
224.
225.
226.
227.
228.
210
– A megyei könyvtár TÁMOP 3.2.4./A-11/1 kódú és a TÁMOP 3.2.13-12/1. sz. pályázatainak eddigi eredményeir l. GOLDSCHMIDT Éva: Rajzpályázat eredményhirdetés - olimpikonnal = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 6–7. – Ill. – A tatai városi könyvtár Az én olimpiám cím rajzpályázatának eredményhirdetése november 12-én. HELYISMERETI órák a tatabányaiság, tatabányai identitás er sítéséért = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 10–11. - Ill. – A JAMK helyismereti részlegének terveir l. KRISTÓFNÉ SZABÓ Szerafína: Tatai könyvtáros kapta a KTE 2012. évi életm díjat = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 2. – Ill. – Tanczerné Jakus Em ke kapta 2012-ben a Könyvtárostanárok Egyesülete által alapított életm díjat 2012. november 7-én. PETROZSÉNYI Eszter: Versek közelr l Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 7. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 24. évf. 11. sz., p. 25. Ill. – A városi könyvtár Egy csészényi hang cím sorozatának november 13-i el adásán Balla Zsófia és Báthori Csaba író-költ házaspár volt a vendég. SZÉNÁSI Zoltán: Középiskolás fokon : rendhagyó irodalomórák a könyvtárban = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 3-4. – Ill. – A JAMK és az Új Forrás folyóirat közös rendezvénysorozatáról. A Rendhagyó irodalomórák els el adója Monostori Imre, nyugalmazott könyvtárigazgató volt november 12-én.
229. TATABÁNYAI Közlöny 13. sz. – 2012. november 30. : kivonat = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 17– 18. – A Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 242/2012. (XI. 29.) határozatának kivonata a KomáromEsztergom Megyei József Attila Könyvtár és a tatabányai Városi Könyvtár összevonásáról. 230. VILÁGI Orsolya: Novemberi lapszám- és lemezbemutató = KeMLIB. – 2. évf. 12. sz., p. 4. – Ill. – Az Új Forrás november 26-i lapszámbemutatója a JAMK-ban. 231. A[RZT]-P[INTÉR] A[nna]: Rendkívüli közgy lés: könyvtárösszevonás = A Mi Tatabányánk. – 2. évf. 13. sz. (12.07.), p. 6. – Ill. – Tatabányán november végén rendkívüli közgy lés keretében döntöttek a városi könyvtár megszüntetésér l és a József Attila Megyei és Városi Könyvtár létrehozásáról, a volt két intézmény összevonásáról.
4.
5.
6.
2013 1. ISMÉT nyitva olvasói el tt a Magos könyvtár = 24 Óra. – 24. évf. 38. sz. (02.14.), p. 3. – Nagyigmánd. 2. BARLANGI Gerg : Programgazdag átváltozás : könyvtár : megszépül, valódi közösségi térré lényegül át az intézmény = 24 Óra. – 24. évf. 50. sz. (02.28.), p. 4. – Ill. – A dorogi városi könyvtár épületét 282 millió forintnyi pályázati támogatással újítják fel. 3. REICHERT Gábor: Körüljárni a részleteket : az ismert novellista,
7.
8.
Darvasi László tartott el adást a diákoknak = 24 Óra. – 24. évf. 28. sz. (02.02.), p. 5. – A „Középiskolás fokon” cím érettségi-el készít sorozat keretében Darvasi László volt Jász Attila vendége a JAMK-ban. W[ÁGNER] Zs[ANETT]: Nemes János a török kor szellemében : Így írnak k : Eger harangjaival és veszedelmével tisztelegtek Gárdonyi Géza el tt = 24 Óra. – 24. évf. 28. sz. (02.02.), p. 5. –- Ill. – Az „Így írnak k” rendezvénysorozat keretében Nemes János író volt az oroszlányi városi könyvtár vendége. BARLANGI [Gerg ]: Éjszaka is szolgáltattak a piliscséviek : program : a m vel dési ház és a könyvtár sem zárta be kapuit a szokott id ben = 24 Óra. – 24. évf. 35. sz. (02.11.), p. 3. – Ill. – A Magyar Népm vel k Egyesülete országos programjához a piliscsévi Kálmánfi Béla M vel dési Ház és Könyvtár is csatlakozott. PALÁSTI Péter: Aranylemezek a föld alatt : titokzatos leletek : az el adónak sikerült megosztania hallgatóságát = 24 Óra. – 24. évf. 36. sz. (02.12.), p. 2. – Ill. – A tatai városi könyvtár által szervezett „Könyves szerda” sorozat vendége Varga Zoltán volt. H[AJNAL] D[óra]: Mackók a könyvek között : játszóház : teltházas program volt a gyermekkönyvtárban = 24 Óra. – 24. évf. 37. sz. (02.13.), p. 4. – Ill. – A komáromi városi könyvtárban medvés játszóház volt a Kultúrházak éjjel-nappal cím rendezvénysorozat keretében. W[ÁGNER] Zs[anett]: Egy társadalom bukása a vég : Öko-esték : a megyei könyvtár vendége Molnár V.
211
József / W. Zs. = 24 Óra. – 24. évf. 41. sz. (02.18), p. 1. – Ill. – Molnár V. József volt a JAMK Ökoesték cím programjának vendége. 9. P[ALÁSTI] P[éter]: Átmeneti hivatal a kultúrában : könyvek közt : visszaköltözés a hivatal felújítása után = 24 Óra. – 24. évf. 49. sz. (02.27), p. 2. – Ill. – Etén a polgármesteri hivatal felújítása alatt a könyvtárban fogadják az ügyfeleket. 10. REICHERT Gábor: A személyes élmény, avagy a jó m kritika titka : könyvtár : Angyalosi Gergely a m bírálat jelent ségér l beszélt a diákoknak a rendhagyó irodalomórán = 24 Óra. – 24. évf. 47. sz. (02.25.), p. 5. – Új Forrás est az irodalomkritika helyzetér l febr. 18-án a JAMK-ban. 11. GOLDSCHMIDT Éva: A szívb l kapott ajándék : Barnabással hangolódtunk az ünnepre = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 10. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 13. – Ill. – 2012. december 3-án Telegdi Ágnes volt a tatai városi könyvtár vendége. 12. GYÜSZI László: Irány a Parnaszszus! = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 4–5. – Ill. – A JAMK TÁMOP-pályázata keretében rendhagyó irodalomórát tartott Turczi István író-költ a Bárdos László Gimnáziumban január 30–án. 13. GYÜSZI László: Id kép – Jelen a múltban : Tata régen és ma : képeslap kiállítás a tatai városi könyvtárban (2013. január 29.) = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 6–8. – Ill. – A tatai városi könyvtár kiállításának megnyitóbeszéde. 14. KOVÁTSNÉ VÁRADY Eszter: Helisher József Városi Könyvtár –
15.
16.
17.
18.
19.
212
Esztergom = KeMLIB. – 3. évf. 1– 2. sz., p. 22. – Ill. – Az esztergomi Helisher József Városi Könyvtár programsorozatairól. PETROZSÉNYI Eszter: Ellopott gyerekkor = KeMLIB. – 3. évf. 1– 2. sz., p. 3–4. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 15. – Szentessy Éva nevelésszociológus volt a vendége a tatai városi könyvtár Kamasz panasz cím el adássorozatának január 19–én. PERTROZSÉNYI Eszter: "Örvendezzünk" címmel adventet idéztük Tatán = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 2. – Ill. – 2012. december 5–én Szvorák Katalin és Kudlik Júlia volt a tatai városi könyvtár vendége. PETROZSÉNYI Eszter: Terjed a dal, teljesedik = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 3. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 15. – Ill. – A tatai városi könyvtár és a Várkanyar Kávézó közös rendezvényén január 16-án Druzák Anna versmondó és Miklós Józsefné adtak ízelít t a finnugor népköltészetb l. PETROZSÉNYI Eszter: A vers ünnepe Tatán = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 2–3. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 1. sz., p. 31. - Ill. – 2012. december 13–án Tóth Zsóka el adóm vész volt a tatai városi könyvtár vendége. SÁMUELNÉ ÁBRAHÁM Mónika: EMBERközelben = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 4. – Január 28-án Schmidt Csaba volt a JAMK az Emberközelben cím rendezvénysorozatának els vendége.
20. SZABÓ Szerafina: Ildikó Nénje Naszályon = KeMLIB. – 3. évf. 1– 2. sz., p. 11. – Ill. – Döbrentey Ildikó volt a naszályi községi könyvtár vendége december 4–én. 21. VILÁGI Orsolya: „Olvasnivalót hozott a tatabányai angyal” = KeMLIB. – 3. évf. 1–2. sz., p. 18. – Ill. – 2012 decemberében a tatabányai városi könyvtár a székelyudvarhelyi könyvtár számára könyv- és DVDadományt adott. 22. TÓTH Gyula: A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakítása : 1. rész = Könyvtári Figyel . – 22. évf. 2. sz. p. 217–239. ; 2. rész 3. sz., p. 437–461. ; 3. rész 4. sz., p. 671– 690. ; – Tanulmány a könyvtári hálózat kiépítésér l helyismereti vonatkozással: a tatabányai megyei könyvtárat is említi. 23. GOLDSCHMIDT Éva: Meseország = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 14. – Ill. – A tatai városi könyvtár TÁMOP– támogatásból megvalósuló Meseország cím projektjér l. 24. KÖNYVES farsang = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 18–19. – Ill. – Beszámoló az oroszlányi városi könyvtár könyves farsangjáról. 25. PETROZSÉNYI Eszter: A könyves szerda vendége Varga Zoltán geológus volt = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz. (2013. 02.), p. 16. – Ill. – A tatai városi könyvtár vendége volt Varga Zoltán geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület vezet je február 6-án.
26. TAKÁCS Tímea: A török kor írója = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 20. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k” cím rendezvénysorozatának vendége Nemes János volt. 27. ARZT-PINTÉR Anna: Céljai Tatabánya céljai : Schmidt Csaba volt a könyvtár programjának els vendége = A Mi Tatabányánk. – 3. évf. 2. sz. (02.08.), p. 6. – Ill. – Január 28-án a JAMK Emberközelben cím sorozatának vendége Schmidt Csaba polgármester volt. 28. VOIT Pál: Androidon a megyei könyvtár : dr. Voit Pál, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatója = 24 Óra. – 24. évf. 66. sz. (03.20.), p. 2. – Ill. – A JAMK országosan egyedülálló katalógus-alkalmazást fejlesztett ki. Artz Pintér Anna riportja. 29. A[RZT]-P[INTÉR] A[nna]: Inkább olcsóbbá tennék a temetéseket : Tatabánya = 24 Óra. – 24. évf. 68. sz. (03.22.), p. 1., 3. – Ill. – Március 21-én tartott képvisel testületi ülésen dr. Voit Pált választották a JAMK igazgatójának. 30. PALÁSTI Péter: Szellemi fellegvárrá váltak : a kultúra háza : ajtófestések után még belépni is jobb élmény lesz = 24 Óra. – 24. évf. 71. sz. (03.26.), p. 2. – Ill. – A kisbéri Wass Albert M vel dési Központ és Könyvtár munkájáról. 31. RAFAEL Balázs: Ördögi körforgásban élünk : Távol-Kelet : India budapesti nagykövete a városi könyvtárban = 24 Óra. – 24. évf. 73. sz. (03.28.), p. 2. – Ill. – Guari Shankar Gupt, India magyarországi nagykövete dedikálta könyvét Esztergomban.
213
32. PETRIK József: Könyvtári húsvétolás : Laktanya : Tojásfocival múlatták az id t = 24 Óra. – 24. évf. 74. sz. (03. 29.), p. 13. – Ill. – A 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár könyvtára húsvéti foglalkozása gyermekeknek. 33. ADOMÁNYT kapott a könyvtár és a Rákóczi Szövetség = 24 Óra. – 24. évf. 75. sz. (03.30.), p. 1. – 40 db könyvet adományozott az oroszlányi városi könyvtárnak és az ottani Rákóczi szövetségnek Tiszaugi Szabó Tamás. 34. ÍGY írnak k... = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 3. sz., p. 15. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár vendége volt Petrozsényi Eszter színm vészn és Pribojszky Mátyás Kölcsey-díjas író február 28-án. 35. KÖNYVADOMÁNYOK Oroszlánynak = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 2. sz., p. 20. - Ill. – A Rákóczi Szövetség könyvadománnyal támogatta az oroszlányi városi könyvtárat és a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetét. 36. VITÉZ Veronika: Kezedben a könyvtárad : a JAMKDroid–projekt = Könyvtári Levelez /Lap.. – 25. évf. 3. sz., p. 16–18. – Ill. – A JAMK katalógusa és honlapja Android operációs rendszerre történ alkalmazhatóságának projektjér l. 37. PALÁSTI [Péter]: Pilóta helyett színész lett : Rodrigó : szintén beszélt életér l a színház igazgatója = 24 Óra. – 24. évf. 82. sz. (04.09.), p. 1. – Ill. – Április 8-án Crespo Rodrigó, a Jászai Mari Színház igazgatója volt a vendége a JAMK Emberközelben cím sorozatának.
38. VIDÉKI híreket is kínál a könyvtár : [Hír]. = Komárom-Esztergom megye. – 24. évf. 85.sz. (04.2.), p. 3. –Ill. – Az esztergomi városi könyvtár honlapján digitalizált formában olvashatók az Esztergom és Vidéke cím lap 1986–2006 közötti évfolyamai. 39. KÁKONYI Gellért: A kultúrház zárva, Sinka azért jöhet = 24 Óra. – 24. évf. 80. sz. (04.06.), p. 2. – Ill. – Fenyvesi Károly riportja a nyergesújfalui m vel dési központ és könyvtár igazgatójával. 40. M[UDRI] A[nna], M.: Több száz könyv között böngészgettek : vásár : a százötven forintos darabár sokakat vonzott még délel tt is = 24 Óra. – 24. évf. 82. sz. (04.09.), p. 3. – Ill. – Április 8-án könyvárusítás a JAMK-ban. 41. PALÁSTI Péter: Crespo Rodrigo titkai : magánemberként : egy öcscse, két fia és négy bolíviai féltestvére van = 24 Óra. – 24. évf. 86. sz. (04.13.), p. 5. – Ill. – A JAMK Emberközelben cím rendezvénysorozatának vendége volt Crespo Rodrigo, a Jászai Mari Színház igazgatója. 42. PÁLYÁZATBÓL megújult a községi könyvtár : olvasóknak : a költészet napján tartották meg az ünnepélyes átadót. = 24 Óra. – 24. évf. 88. sz. (04.16.), p. 4. – Ill. – A nagyigmándi Magos Könyvtár. 43. BABA-mama klub a szép könyvek között. = 24 Óra. – 24. évf. 90. sz. (04.18.), p. 3. – Ill. – A kisbéri városi könyvtárban. 44. W[ágner] Zs[anett]: Egy csepp gyógyírt jelenthet az emlékezés = 24 Óra. – 24. évf. 90. sz. (04.18.), p. 3. – Ill.
214
– Emlékezés a Felvidékr l 1945–49 között kitelepített magyarokra az oroszlányi városi könyvtárban. 45. TÚL az els kiállításon : m vészpalánta : a mocsai könyvtárban Szanyi Róbert képei = 24 Óra. – 24. évf. 92. sz. (04.20.), p. 13. – Ill. 46. W[ÁGNER] Zs[anett]: Galaktikus utazásra hívott a könyvtár : ökoesték : Moczik Csaba csillagász mesélt az univerzum csodáiról = 24 Óra. – 24. évf. 95. sz. (04.24.), p. 3. – Ill. – Április 22-én a JAMK Öko-esték cím sorozat vendége Moczik Csaba csillagász volt. 47. T Z után hiányosak a polcok : könyvtárépítés : Sokan ajánlottak fel olvasnivalókat = 24 Óra. – 24. évf. 96. sz. (04.25.), p. 2. – Ill. – A két éve leégett ácsteszéri m vel dési házban található könyvtár számára könyvadományokat várnak. 48. DOMÁNYI Zsuzsa: Egy csészényi hang – Weöres centenárium = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 9–10. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 4. sz., p. 29. – Ill. – Március 20-án a tatai városi könyvtárban dr. Alföldy Jen irodalomtörténész tartott el adást 49. ESZTERGOM = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 2–3. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár február 22-én 4. alkalommal rendezte meg középiskolások számára a „Könyvtári éjszaká”-t. 50. GYÜSZI László: A bányászat megindulása Tatabányán = KeMLIB. 3. évf. 3–4. sz. (03–04), p. 20. – Ill. – A JAMK TÁMOP-pályázatának keretében dr. Ravasz Éva tartott el adást a Népház úti Fiókkönyvtárban március 27-én. 51. GYÜSZI László: Rendkívüli irodalomóra a Bárdosban Kulin Ferenc-
cel = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 18–19. – A JAMK TÁMOP-pályázatának eredményeként február 21-én. 52. GYÜSZI László: Márciusi ifjak a Bárdos Gimnáziumban = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 19–20. – Ill. – A JAMK TÁMOP-pályázatának keretében március 20-án Turczi István tartott el adást. 53. GYÜSZI László: „...nem középiskolás fokon...” = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 21. – Ill. – A Bárdos László Gimnáziumban a JAMK TÁMOP-pályázatának köszönhet en április 16–án Tverdota György volt az el adó. 54. RÖVID hírek Esztergomból = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 4–5. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár programjairól. Pál Ferenc római katolikus pap és Tóth Vencel atya, a magyar ferences provincia szentföldi biztosa el adása, költészet napja. 55. [MÁRKUSNÉ SINKÓ Ildikó] msi: A n i test csodája = KeMLIB. 3. évf. 3–4. sz., p. 8. – Ill. ; Ld. még : Könyvtári Levelez /Lap. –25. évf. 3. sz., p. 13. – Ill. – A tatai városi könyvtár „El adások a polcok között” cím rendezvénysorozatának vendége volt Hoppál Bori, n i testtudatkutató március 8-án. 56. NÁSZ János: ÖKO-estek a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban : 2013. március 25. hétf n : a szél mindig fú? : a szélenergia otthoni hasznosításának lehet ségei: dr. Tatai–Szabó Miklós mérnöktanár, gépészmérnök el adásáról = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 13. 57. NAGY Edit: A könyvtár, mint kiállítótér = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 15–17. – Ill.
215
– A JAMK Népház úti fiókkönyvtárának kiállításairól. 58. NAGY Éva: Könyvvásár a F téren = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 14. – Ill. – Április 8-án a JAMK könyvárusítást tartott leselejtezett és ajándékba kapott dokumentumaiból. 59. PÁLMAI Éva: EmberKözelben Crespo Rodrigo = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 14–15. – Ill. – Április 8-án a JAMK vendége a Jászai Mari Színház, Népház m vésze és igazgatója, Crespo Rodrigo volt. 60. PAP Zsuzsanna: Angol nyelv a színpadon = KeMLIB. – 3. évf. 3– 4. sz., p. 18. – Ill. – Március 6-án nyolcadszor rendezték meg az Angol nyelv a színpadon cím megyei rendezvényt a Dózsa György Általános Iskolában. A JAMK munkatársa, Pap Zsuzsanna is zs ritag volt. 61. PETROZSÉNYI Eszter: Élet a fehér pokolban = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., 7–8. p. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 3. sz., p. 14. – Ill. – Március 6-án a tatai városi könyvtár és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közös szervezésében író-olvasó találkozó vendége volt Berghoffer Róbert. 62. PETROZSÉNYI Eszter: Szerelmes kamaszok = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 9. – Ill. – Március 9-én a tatai városi könyvtár vendége volt dr. Almási Kitti pszichológus a „Kamasz panasz” cím rendezvénysorozat keretében. 63. PETROZSÉNYI Eszter: Az x, y és a z generáció a technikai fejl dés sodrában = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 10–11. – Ill. – Április 6-án a tatai városi könyvtár „Kamasz panasz” cím prog-
64.
65.
66.
67.
68. 69.
70.
216
ramsorozatának vendége volt Tari Annamária pszichológus. PETROZSÉNYI Eszter: Dévai Nagy Kamilla és Krónikásai Tatán = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 11–12. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 4. sz., p. 28. – Ill. – Április 10-én a tatai városi könyvtár vendége volt Dévai Nagy Kamilla el adóm vész és Krónikás énekiskolájának növendékei. SZABADKA–NAGY Julianna: M vészpalánta mutatkozott be a mocsai könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 3– 4. sz., p. 6. – Ill. – Március 23-án megnyílt Szanyi Róbert 7. osztályos tanuló kiállítása. SZABADKA–NAGY Julianna: Beszélget Klub a mocsai könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 6–7. – Két év kényszerszünet után ismét m ködik a 2006-ban megalakult „Életmód Klub”. SZ CS Katalin: [Ember, környezet és fejl dés] = KeMLIB. – 3. évf. 3– 4. sz., p. 4. – Ill. – Március 19-én az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, Gauri Shankar Gupta volt az esztergomi városi könyvtár vendége. OROSZLÁNYBAN járt Farkas Bertalan = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 4. sz., p. 26–27. ARZT-PINTÉR Anna: Dr. Voit Pál az összevont könyvtár igazgatója : b vül kamerarendszer = A Mi Tatabányánk. –3. évf. 4. sz. (04.12.), p. 3. – Ill. – Március 27-én a tatabányai önkormányzat döntött intézmény vezet i kinevezésekr l. HINNI akarom, hogy nem volt hiábavaló : Így írnak k : a könyvtár vendége ezúttal Kós Károly [sic!], az
irodalmár volt = 24 Óra. – 24. évf. 13. sz. (2013. 05. 04.), p. 5. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k” cím sorozatában Kós Károlyról tartott el adást Lázár Mózes, az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. 71. ÁLLANDÓ átalakulás a 60 éves könyvtárban : jubileum : legyen Komárom tudástára, a város dolgozószobája, ahol minden az olvasóért történik = 24 Óra. – 24. évf. 18. sz. (05.10.), p. 4. – Ill. – A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár fennállásának 60. évfordulóját ünnepli. Interjú Rabi Lenke igazgatóval. 72. NEVELNEK, hogy nevelhessenek : szelektív hulladékgy jtésr l mesélt a könyvtár = 24 Óra. – 24. évf. 111. sz. (05.14.), p. 2. – Ill. – Az Öthét Egyesület és a JAMK szelektív hulladékgy jtésre oktató programja május 13-án. 73. SZELES játék a könyvtárban : könyves szombat : a könyvek közt alkottak a helyi családok = 24 Óra. – 24. évf. 119. sz. (05.24.), p. 3. – Ill. – A komáromi városi könyvtár gyerekkönyvtárában családi könyves programot szerveztek. 74. AKTÍVAN védi a falut = 24 Óra. – 24. évf. 119. sz. (05.24.), p. 4. – Ill. – Riport Kovács Mihályné köml di véd n vel és könyvtárossal, statisztikai adatokkal. 75. PALÁSTI Péter: Szellemi táplálékunkról : könyvtárosok : gyorsan igazodtak a megváltozott olvasói igényekhez = 24 Óra. – 24. évf. 120. évf. (05.25.), p. 14. – Ill. – A kisbéri könyvtár 65 éves. 76. W[ÁGNER] Zs[anett]: A Vértes és Gerecse kincsei : Öko-esték : barlangtani referens járt a könyvtárban
= 24 Óra. – 24. évf. 123. sz. (05.29.), p. 2. – Ill. – Az Öko-esték keretében Juhász Márton barlangtani referens volt a JAMK vendége. 77. ACSÁDY Árpádné: „Játsszunk együtt!” : drámapedagógiai foglalkozások a könyvtárban : (TÁMOP– 3.2.4. A–11/1–2012–0053) = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 39– 40. – Ill. 78. ACSÁDY Árpádné: Madarak és Fák Napja Országos Verseny 2013. Komárom-Esztergom megyei területi dönt : József Attila Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára 2013. március 22. = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 42. – Ill. – A JAMK és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány szervezte. 79. ER SNÉ SULLER Ildikó: Agora Napok – ahogyan mi láttuk (magunkat) = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 43–44. – Ill. – A JAMK gyermekkönyvtára is részt vett a Tavaszi Agora Napokon április 6–7-én. 80. ER SNÉ SULLER Ildikó: Európai uniós pályázatok nyújtotta lehet ségeink : József Attila Megyei és Városi Könyvtár Tatabánya = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 37– 39. – Ill. – A JAMK 2012 szén elnyert TÁMOP-3.2.4. A–11/1–2012–0053 jel pályázatának megvalósulásáról. 81. GOLDSCHMIDT Éva: Húsvétoló = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 41. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 3. sz., p. 15. – Ill. – A tatai városi könyvtár március 13-ai gyermekfoglalkozásáról. 82. GYÜSZI László: Részt vettünk az AGORA megnyitásán = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 22–23. – Ill.
217
– A JAMK is részt vett a Tavaszi Agora Napokon április 6–7-én. 83. GYÜSZI László: Honismereti Szövetség elnökségi ülésér l = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 24. – Beszámoló a Honismereti Szövetség február 27-ei elnökségi ülésér l. 84. KISSNÉ ANDA Klára: A megyei könyvtáros egyesület taggy lése = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 27– 28. – Ill. – Február 4-én. 85. KISSNÉ ANDA Klára: AZ MKE megyei szervezetének 2012. évi tevékenysége = KeMLIB. – 3. évf. 3– 4. sz., p. 28–30. – Ill. 86. KISSNÉ ANDA Klára: AZ MKE KEMSZ 2013. évi munkaterve = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 30– 32. – Ill. 87. KISSNÉ ANDA Klára: Almásfüzit i szakmai nap és egyesületi délel tt = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 32–33. – Ill. – Kirándulási tervek és beszámoló az MKE új webes lapjának sajtótájékoztatójáról. 88. KISSNÉ ANDA Klára: Tavaszi Agora Napok = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 33. – Ill. – AZ MKE Komárom–Esztergom Megyei Szervezete részt vett a Tavaszi Agora Napokon április 6–7. 89. KOVÁCS Lajos: Körülültük a helytörténeti kerekasztalt = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 24–25. – A helytörténeti kerekasztal március 22-ei találkozójáról. 90. VITÉZ Veronika: Így ünnepeltünk mi – Internet Fiesta a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 45. – Ill. – Az IKSZ és az NKA által március 20–27–e között szervezett 14. Internet Fiesta programjai a JAMK-ban.
91. VITÉZ Veronika: Kezedben a könyvtárad! : a JAMKDroid– projekt : a József Attila Megyei és Városi Könyvtár androidos applikációja okostelefonon és táblagépen = KeMLIB. – 3. évf. 3–4. sz., p. 46– 48. – Ill. – A JAMK TÁMOP–3.2.4. A–111– 2012–0053 Megyei Könyvtár az ért olvasásért cím pályázata révén megoldotta honlapjának és katalógusának Android operációs rendszerre történ alkalmazását. 92. RÍMBE foglalt délután = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 5. sz., p. 28. – Április 11-én kistérségi (járási) vers- és prózamondó versenyt rendezett az oroszlányi városi könyvtár. 93. TAKÁCS Tímea: Kós Károly, az irodalmár = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 5. sz., p. 29. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k” cím sorozatában Kós Károlyról tartott el adást Lázár Mózes, az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. 94. GYEREKNAP a könyvtárban [Képhír] = 24 Óra. – 24. évf. 127. sz. (06.01.), p. 3. – Ill. – Június 2-án a JAMK-ban. 95. REICHERT Gábor: Bemutatkozott Csendes Toll : rendhagyó : a kultúrindián életr l vallott Jász Attila = 24 Óra. – 24. évf. 126. sz. (06.01.), p. 5. – Ill. – Az Új Forrás folyóirat f szerkeszt je volt a Rendhagyó irodalomóra vendége. 96. BARLANGI [Gerg ]: Az írott kultúra ereje és nimbusza : könyvhét : a dorogi könyvtár hatvanon túl is (ki)szolgál, és hamarosan megújul = 24 Óra. – 24. évf. 130. sz. (06.06.), p. 2. – Ill.
218
– Véget ért az ünnepi könyvhét Dorogon. Az Arany János Városi Könyvtár a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeumban m ködik a felújítás alatt. 97. A[RZT]-P[INTÉR] Anna: Mindenféle mackó a megyeszékhelyen : brumm : Egy nap medvéknek és könyveknek, kicsiknek és nagyoknak = 24 Óra. – 24. évf. 133. sz. (06.10.), p. 1. – Ill. – Ünnepi Könyvnap június 8-án Tatabányán, Mackó és Gyermekkönyv Illusztrációs kiállítás. 98. PALÁSTI Péter: Az élet igenlésér l szóló szép könyv : tiszta, jóérzés fiatal Turczi István legújabb f szerepl je = 24 Óra. – 24. évf. 136. sz. (06.13.), p. 3. – Ill. – Turczi István legújabb m vét dedikálta Tatán. 99. ÉRDEKES el adással zárt a könyvtár = 24 Óra. – 24. évf. 141. sz. (06.19.), p. 3. – Ill. – Dr. Tóth Ferenc agrármérnök tartott el adást a JAMK-ban június 17-én. 100. WÁGNER Zsanett: Gyermekkor pillanatait idézte a f tér : Napfény Karnevál : életre keltek Csukás István meseh sei: Süsü és MirrMurr = 24 Óra. – 24. évf. 141. sz. (06.19.), p. 3. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár szervezte. 101. MINDENFÉLE mackóságok =A Mi Tatabányánk. – 3. évf. 6. sz. (06.13.), p. 23. – Ünnepi Könyvnap Tatabányán. 102. NÉHÁNYAN könyvet adnak a könyvtárnak : hengermalom : folyamatosan gazdagodik a sütt i helytörténeti gy jtemény = 24 Óra. – 24. évf. 157. sz. (07.08.), p. 4. – Ill.
103.
104.
105.
106.
107.
108.
219
– Sütt n a Hengermalom Közösségi Házban m ködik a községi könyvtár. W[ágner] Zs[anett]: Az írott történelem szólt hozzájuk : Trianon : az oroszlányi tanóra után többen megvásárolták a bemutatott folyóiratot = 24 Óra. – 24. évf. 153. sz. (07.03.), p. 2. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtárban az Így írnak k cím sorozatban a Trianoni Szemle cím folyóiratot mutatták be. NYUGÁLLOMÁNYBA vonult a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója = 24 Óra. – 24. évf. 164. sz. (07.16.), p. 2. – Ill. – György Károlyné Rabi Lenke könyvtárosi pályafutásáról. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Tanpai Rinpocse tibeti mester el adása és t zszertartása Tatabányán = 24 Óra. – 24. évf. 167. sz. (07.19.), p. 4. - Ill. – A JAMK Öko-esték sorozatának vendége július 13-án Tanpai Rinpocse volt. HAJNAL Dóra: Felolvasóprogram segíti a csökkentlátókat = 24 Óra. – 24. évf. 171. sz. (07.24.), p. 3. – Megújult rendszerrel és teljesen új számítógépes hálózattal várja a látogatókat a nagyigmándi Magos Könyvtár. ACSÁDY Árpádné: Pingvin Pityu látogatásai a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 42– 43. – Ill. – A JAMK és az Öthét Egyesület közös, gyermekeknek szóló környezetvédelmi programjáról: május 6., május 13. DOMÁNYI Zsuzsa: Könyves Szerda Ide-átról = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 9–10. – Ill. ; Ld.
még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 7. sz., p. 18. – Ill. – Május 22-én a tatai városi könyvtárban mutatták be Pribojszki Mátyás Ide-át cím könyvét. 109. ER SNÉ SULLER Ildikó: Eredményt hirdettünk = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 44. – Ill. – Június 3-án volt a JAMK gyermekkönyvtára által meghirdetett „Mese, mese, mátka” és az „Olvasd velünk...” cím olvasópályázatok eredményhirdetése. 110. ER SNÉ SULLER Ildikó: Gyereknap – 2013 = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 43–44. – Ill. – A JAMK-ban június 2-án. 111. ER SNÉ SULLER Ildikó: Három bajusz nyomában a retteg fogorvossal = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 44. – Ill. – Június 10-én a JAMK gyermekkönyvtára szervezésében Víg Balázs íróval találkozhattak a tarjáni, vértessz l si és a tatabányai kisiskolások. 112. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: A József Attila Megyei és Városi Könyvtár az ünnepi könyvnapon = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 18– 19. – Ill. – A JAMK részt vett az I. Tatabányai Ünnepi Könyvnap, Mackó és Gyermekkönyv Illusztrációs Kiállításon június 8-án. 113. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: A Vértes és a Gerecse természeti kincsei barlangász szemmel – Juhász Márton el adása a JAMKban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 15–17. – Ill. – A JAMK Öko-esték cím rendezvénysorozatának május 27-én Juhász Márton barlangtani referens volt az el adója.
114. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Zöldell Egyház – Nyolc vallás a jöv ért = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 17–18. – Ill. – A JAMK-ban június 3-án megrendezett Zöldell Egyház cím könyv bemutatójáról. 115. GOLDSCHMIDT Éva: Színpompás tavasz = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 40. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 5. sz., p. 32. – A tatai városi könyvtár a Madarak és fák napja alkalmából szavalóversenyt rendezett. 116. GOLDSCHMIDT Éva: Ó, azok a csodálatos állatok = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 41. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 7. sz., p. 19. – Ill. – A tatai városi könyvtár apróolvasó találkozóján Telegdi Ágnes volt a vendég. 117. GYÖRGY Károlyné Rabi Lenke visszatekintése 2008–2013 : elhangzott a Jókai Mór Városi Könyvtár 60. jubileumi ünnepségén 2013. május 13-án = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 21– 27. – Ill. – El adás a komáromi városi könyvtár utóbbi 10 évér l. 118. HORVÁTH Géza: A Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal Héregen = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 29–30. – Ill. – A Lábatlani Kistérségi Helytörténeti Kerekasztal 2013. május 28án Héregen megtartott 53. összejövetelér l. 119. HORVÁTH Géza: Nyugdíjba vonul György Károlyné Rabi Lenke = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 20–21. – Ill. – A komáromi városi könyvtár nyugdíjba vonuló igazgatójáról.
220
120. HORVÁTH István: A Kistérségi Helytörténeti Kerekasztal 52. vándorgy lése = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 28–29. – Ill. – Április 26-án Tokodon tartották. 121. KÖNYVEK a felvidéki Királyhelmecnek = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 7. – Könyvtárak, magánszemélyek és kiadók csatlakoztak az esztergomi városi könyvtár által koordinált akcióhoz, amellyel a Királyhelmeci Kulturális Központot támogatták. 122. KRISTÓFNÉ SZABÓ Szerafina: A Limes–en jártunk = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., 33–34. p. – Ill. – AZ MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete május 1-jén Almásfüzit re szervezett kirándulásáról. 123. MUCHA Ildikó: Dorogi születésnap és könyvünnep : (2013. május 30–2013. június 1.) = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 4–5. – Ill. 124. MUCHA Ildikó: Költözünk... = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 4. – A dorogi városi könyvtár május 31-ét l augusztus 5-ig felújítás miatt zárva tart. 125. NÁSZ János – PÁLMAI Éva: Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok! : galaktikus utazás a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 11–12. – Ill. – A JAMK Öko-esték cím rendezvénysorozatának április 22-ei vendége Moczik Csaba amat r csillagász volt. 126. NÁSZ János: Dr. Tóth Ferenc: Kártev k a természetben és a társadalomban – Öko-Esték sorozatunk júniusi el adásáról = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 19. – Ill.
127.
128.
129.
130.
131.
132.
221
– A JAMK-ban június 17-én. SZ Zsuzsanna: Könyvtáravató és Költészet Napja a Magos Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 3–4. – Ill. – Április 11-én Nagyigmándon a költészet napján adták át. PETROZSÉNYI Eszter: Emlékek szárnyán = KeMLIB. – 3. évf. 5– 6. sz., p. 8–9. – Ill. Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 5. sz., p. 30. – Ill. – Május 15-én a tatai városi könyvtár vendége volt Dunai Tamás színm vész és Tarr Mari, a Madách Színház súgója. PETROZSÉNYI Eszter: Híd, mely a feln ttkorba vezet. = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 11. – A tatai városi könyvtár Kamasz panasz cím rendezvénysorozata május 4-ei el adásának vendége dr. Kígyós Éva pszichológus, antropozófus volt. [PETROZSÉNYI Eszter]: Kamaszok és tévutak = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 10. – Ill. Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 5. sz., p. 31. – Ill. – A tatai városi könyvtár Kamasz panasz cím rendezvénysorozat vendége április 20-án dr. Konnáth Attila jogász volt. SÁMUELNÉ ÁBRAHÁM Mónika: Író-olvasó találkozó G. Szász Ilonával = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 43. – Ill. – Május 16-án az Agora és a JAMK közös rendezvényén G. Szász Ilona volt a vendég az Olvasásra születni cím projekt keretében. SZABADKA-NAGY Julianna: Holló András-emlékest = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 2–3. – Ill.
– Május 30-án Mocsa Község Önkormányzata és a Községi Könyvtár szervezte a költ születésének 60. évfordulója alkalmából. 133. SZÁMÍTÓGÉPES felhasználóképzés = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 7–8. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár március 4-ét l április 25-éig megvalósuló számítógépes képzésér l. 134. SZ CS Katalin: Muravidék 21. szám – folyóirat-bemutató a Helischer József Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 8. – Ill. – Május 13-án. 135. TAKÁCS Anna: Kirándulás az érsekújvári járásban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 34–37. – Ill. – AZ MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete által szervezett kirándulásról. 136. VÁRADY Eszter: Egy jó és egy rossz hír Esztergomból = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 5– 7. – Ill. – Április 27-én testvérkönyvtári szerz dést kötött az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár és a Párkányi Városi Könyvtár. 137. ZIMONYI Zsanett: Zenés irodalmi m sor óvodásoknak = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 40. – Az esztergomi városi könyvtár május 13-ai rendezvénye a Madarak és fák napjához kapcsolódott. 138. ZIMONYI Zsanett: Nyári olvasótáboros élmények a Helischer József Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 5–6. sz., p. 42. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár által szervezett olvasótáborról. 139. T[AKÁCS] T[ímea]: Írott történelem = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 7. sz., p.17. - Ill.
140.
141.
142.
143.
144.
222
– Rendhagyó történelemóra és el adás az oroszlányi városi könyvtárban. Vendég: Domonkos László író, újságíró („Így írnak k” sorozat). TAKÁCS Tímea: Kalandozások a környezetvédelem világában = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 7. sz., p. 16. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár nyári környezetvédelmi táboráról. ER SNÉ SULLER Ildikó: Na végre, hogy itt a nyár! : Nyári táboroztatás a József Attila Megyei és Városi Könyvtár szervezésében = KeMLIB. – 3. évf. 7–8. sz. (07– 08.), p. 11–13. – Ill. – A JAMK szervezésében indított 8 féle, összesen 13 turnus nyári tábor munkája, 300 gyermek részvételével. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Tanpai Rinpocse tibeti mester a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 7–8. sz. (07–08.), p. 8–10. – Ill. – Tanítás és t zszertartás: az Ökoesték sorozat júliusi vendége Tanpai Rinpocse volt. NÁSZ János: Fedezd fel a Gerecsét! : Természetismereti tábor Agostyán-Ágostonligetben = KeMLIB. – 3. évf. 7–8. sz. (07– 08.), p.14–16. – Ill. – A JAMK szervezte a „Természeti- és kutatótábor”-t, amelyben három tatabányai iskola 30 szociálisan hátrányos helyzet tanulója vett részt. RIGLÁNÉ BERCZELI Mária: „Számomra a könyvtár a legjobb hely a világon” : dr. Horváth Géza interjúja Rigláné Berczeli Máriával = KeMLIB. – 3. évf. 7–8. sz. (07–08.), p. 3–7. – Ill. Ld. még
Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 9. sz., p. 3–6. – A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár 2013. január elsejét l kinevezett igazgatója. 145. PETROZSÉNYI Eszter: Égi játszótársakkal találkoztunk a földön = Könyvtári Levelez /Lap. –-25. – 8. sz., p. 10. – Ill. – A tatai városi könyvtár vendége Békés Itala színm vészn volt az „Egy csészényi hang” c. sorozat keretében június 12-én. 146. PETROZSÉNYI Eszter: Az utolsó kamasz panasz = Könyvtári Levelez /Lap. –-25. évf. 8. sz., p. 11. – Ill. – Mosonyi Mária iskolapszichológus el adása a tatai városi könyvtárban. 147. TAKÁCS Tímea: El adás Reviczky Gyuláról = Könyvtári Levelez /Lap. –-25. évf. 8. sz., p. 12. – Ill. – Újváry László el adása az oroszlányi városi könyvtárban az „Így írnak k...” sorozat keretében. 148. KIÁLLÍTÁS a könyvtárban egész szeptemberben : [Hír] = 24 Óra. – 24. évf. 26. sz. (09.04.), p. 3. – Ill. – Zoltánfi Ibolya amat r képz m vész tárlata a JAMK-ban. 149. TATABÁNYAI fotókiállítás a könyvtárban = 24 Óra. –24. évf. 223. sz. (09.24.), p. 2. – ill. – Séta a parkban címmel nyílt fotókiállítás Dallos István munkáiból a JAMK Népház úti fiókjában. 150. ÁTMENETI nehézségek és jó hírek a könyvtár háza tájáról = 24 Óra. – 24. évf. 226. sz. (09.27.), p. 4. – Késik a dorogi városi könyvtár épületének közbeszerzési eljárása, új számítógépeket és más eszközöket vásároltak.
151. BETÁKNÉ LAMPÉRTH Gabriella: A Helytörténeti Kerekasztal 54–55. vándorgy lése = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 18. – Ill. – Helytörténeti könyvbemutató, tervek, visszaemlékezések a lábatlani városi könyvtárban. 152. ER SNÉ SULLER Ildikó: Gyermekkönyvtárunk szeptemberi eseményei = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 19. – Ill. – A JAMK szeptemberi foglalkozásai: „Mesél hangszerek”, „Hangszersimogató”, és Népmese napi foglalkozás. 153. GOLDSCHMIDT Éva: Laci bátyó Tatán járt = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 20. – Ill. Ld. még = Könyvtári Levelez /Lap. – 10. sz., p. 24. – Kassovitz László mesemondó el adása alsó tagozatosoknak a városi könyvtárban. 154. SZ CS Katalin: Czakó Gábor: A komolyabb irodalom felé = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 12– 13. – Ill. – Könyvbemutató az esztergomi városi könyvtárban szeptember 13-án. 155. SZ CS Katalin: Testvérkönyvtári ajándékozás Párkánynak = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 13. – Ill. – A Kölcsey Ferenc Alapítvány 2013. évi pályázatán 80 E Ft támogatást nyert testvérkönyvtárának az esztergomi városi könyvtár. 156. TAKÁCS Tímea: Találkozás Balczó Andrással = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 11. – Ill. ; Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 10. sz., p. 19. – Ill. – Az oroszlányi városi könyvtár „Így írnak k...” cím sorozatának vendége Balczó András öttusázó volt. 157. ZIMONYI Zsanett: A Népmese Napja alkalmából Csernik Szende
223
lábbábos és mesemondó volt vendégünk = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 21. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtárban. 158. PETROZSÉNYI Eszter: Dragomán György író a Könyves Szerda vendége volt = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 10. – Ill. – A tatai városi könyvtárban szeptember 11-én. 159. PETROZSÉNYI Eszter: Egy csészényi hang Várady Eszterrel = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 9–10. – Ill. Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 9. sz., p. 34–35. – A tatai városi könyvtárban Bánhidy Vajk vezette a rendezvényt, az írón az esztergomi városi könyvtár igazgatója. 160. FARKAS István piarista atya el adása a Keresztény Hét alkalmából = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 8. – Ill. – A XVI. Keresztény Héten szeptember 30-án „A természet a legjobb nevel ” cím el adás helyszíne a JAMK volt. 161. NAGY Edit: Szeptemberi kiállításaink = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 5. – Ill. – Szeptemberi kiállítások: Könyv– Kép–Tár: Zoltánfi Ibolya festményei, Népház Úti Fiókkönyvtár: Dallos István fotói. 162. NÁSZ János: Öko-est dr. Kercsmár Zsolttal a Vértes és a Gerecse geológiai sajátosságaiból = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 6–7. – Ill. – 220 millió éves id utazás a JAMK–ban a Földtani Intézet tudományos f munkatársával. 163. FEKETSNÉ KISVARGA Anita: Megalakult a „MECS” Tatabányán = KeMLIB. – 3. évf. 9. sz., p. 3–5. – Ill.
– A JAMK megyei ellátási csoportjának megalakulása; feladata a kistérségi Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködtetése. 164. POLÁK István: Könyvtárak és könyvárak = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. – 22. évf. – 9. sz., p. 10–24. – Ill. – A könyvtárak állománygyarapítási és beszerzési keretének változásai az 1960-as évekt l a 2010-es évekig. Állományalakítási lehet ségek elmélete és gyakorlata, JAMK-ra vonatkozó adatokkal. 165. BÜSZKE a település a felkérésre : [Hír]. = 24 Óra. – 24. évf. 232. sz. (10. 04.), p. 2. – Ill. – Kutenics Szilvia vértessz l si tanár el adást tart a JAMK-ban nemzetiségi témakörben a 42. Könyvtári Héten. 166. ÍGY írt Balczó András a könyvtárban. [Hír] = 24 Óra. – 24. évf. 234. sz. (10. 07.), p. 5. – Az oroszlányi városi könyvtár Igy írtok ti cím rendezvénye. 167. P[ALÁSTI] P[éter]: Anyanyelvükön olvasnak a nemzetiségek : Könyvtári Hét : Ciceró bölcs gondolata évszázadok eltelte után ma is aktuális = 24 Óra. – 24. évf. 235. sz. (10.08.), p. 2. Ill. – A JAMK-ban megnyílt a 42. Könyvtári Hét október 7-én. 168. KÖNYVTÁRI hét: megbocsátás és hétvégi programok : Tatabánya = 24 Óra. – 24. évf. 239. sz. (10.12.), p. 5. – A JAMK-ban. 169. REICHERT G[ábor] – HAJNAL D[óra]: Nyílt nap az új olvasókért : könyvtár : egész nap kitárt ajtókkal fogadták a könyvbarátokat = 24 Óra. – 24. évf. 240. sz. (10.14.), p. 1., 4. – Ill.
224
170.
171.
172.
173.
174.
175.
– Könyves vasárnap a JAMK-ban október 13-án. BARLANGI [Gerg ]: Hazai társkeresési kórképek : szakért i szem : egymillió-nyolcszázezer ember él egyedül = 24 Óra. – 24. évf. 242. sz. (10.16.), p. 3. – Ill. – Dorogon Kánya Kata Társtalálás mesterfokon címmel tartott el adást. BARLANGI [Gerg ]: Közösségi színtérré alakul jöv re a könyvtár = 24 Óra. – 24. évf. 246. sz. (10.21.), p. 2. – Ill. – A dorogi könyvtár épületének felújításáról. REICHERT Gábor: Az ifjúsági Magazintól a Gallimard-ig : Irodalomára : Tóth Krisztina mesélt pályafutásáról az árpádos diákoknak = 24 Óra. –24. évf. 247. sz. (10.22.), p. 3. – Ill. – Október 21-én rendhagyó irodalomóra volt a JAMK-ban Jász Attila és Tóth Krisztina közrem ködésével. HAJNAL Dóra: Humorba csomagolja a lényeget : Irodalmár : Nógrádi Gábor író, költ a komáromi olvasóközönséggel találkozott = 24 Óra. –24. évf. 249. sz. (10.25.), p. 2. – Ill. KÍNA-tanulmányról a városi könyvtárban : [Hír] = 24 Óra. –24. évf. 251. sz. (10.28.), p. 2. – Kulcsár Attila életmódtanácsadó el adása a komáromi városi könyvtárban. PETÉNYI Erzsébet: Könyves Vasárnap – a hagyományok jegyében = KeMLIB. – 3. évf. 10. sz., p. 14–15. – Ill. – A JAMK 42. Könyvtári Heti vasárnapi programja: Rumli Bábcsoport el adása, versillusztráció készítés A Vértes Agorája munka-
társával, a Hétmérföldes Játékbolt fejleszt játékai, Bran Együttes, Aprótalpak Drámacsoport, Tudatos Vásárlók Egyesületének el adása. 176. SZILASSI Andrea: 7Határon innen és túl : fókuszban az internet– használat = KeMLIB. – 3. évf. 10. sz., p. 10–13. – Ill. – A JAMK Népház úti fiókkönyvtárának programja az Országos Könyvtári Napokon. 177. VOIT Pál – FEKETSNÉ Kisvarga Anita: A nemzetiségi ellátás és a KSZR = KeMLIB. – 3. évf. 10. sz., p. 4–9. – Ill. – „Könyvtárak az emberi kapcsolatokért – Fókuszban a nemzetiségi ellátás” cím konferencia a JAMK-ban. 178. GOLDSCMIDT Éva: Schmal Rózával böngésztünk = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 10. sz., p. 22–23. – Ill. – A tatai városi könyvtár – az NKA támogatásával megvalósított – rajzpályázatának eredményhirdetése. 179. P[ETROZSÉNYI] E[szter]: A költ és a barátok = Könyvtári Levelez /Lap.. – 25. évf. 10. sz., p. 21–22. – Ill. – Csendes Toll (Jász Attila) el adása a tatai városi könyvtárban. 180. TATABÁNYA múltja Görgényi István festményein = 24 Óra. –24. évf. 256. sz. (11.04.), p. 5. – Ill. – Október 29-én kiállítás nyílt Görgényi István festményeib l a JAMK Népház úti fiókkönyvtárában. 181. W[ÁGNER] Zs[anett]: Gárdonyi emlékplakett a szövetségnek : testvérkönyvtár : sikeresen szerepeltek a Kölcsey Alapítvány pá-
225
182.
183.
184.
185.
186.
187.
lyázatán = 24 Óra. – 24. évf. 255. sz. (11.05.), p. 5. – Ill. – Az oroszlány városi könyvtár el adáson emlékezett meg névadójáról. Az ÚJRAEGYESÍTÉS jubileumát ünneplik : Komárom. = 24 Óra. – 24. évf. 258. sz. (11.06.), p. 1. – Csukás László észak-komáromi helytörténész, kutató kiállítása a városi könyvtárban. REICHERT Gábor: Sopotnik Zoltánt látták vendégül a rendhagyó irodalomórán : Tatabánya = 24 Óra. –24. évf. 263. sz. (2013. 11. 12.), p. 4. - Ill. – A JAMK-ban. P[ULAY] V[ioletta]: H t szekrényb l könyvespolc : Szines iskola : Az egyedi könyvtárból mindenki válogathat = 24 Óra. –24. évf. 264. sz. (11.13.), p. 2. - Ill. – A tatai Színes Iskola udvarán. HAJNAL Dóra: A kormányzónak terítette az asztalt : emlékek : Horthy Miklós legendás hír fehér lovával végigvonult az Erzsébet hídon = 24 Óra. –24. évf. 268. sz. (11.18.), p. 5. – Ill. – Szakmai konferencia a Szent István csatahajó elsüllyesztésér l. A 75. évforduló kapcsán a komáromi városi könyvtárban dokumentumkiállítás nyílt. HAJNAL Dóra: Minden napra egy mese : Könyvtárban : Mesefotelben olvastak az ácsi könyvbarátok = 24 Óra. – 24. évf. 271. sz. (11.21.), p. 4. – Ill. – Az ácsi könyvtár Mesehét cím programjáról. DOMÁNYI Zsuzsa: Újra „hangoltunk” = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 20. – Ill.
– „Hang és bet ” – zenei program óvodásoknak a tatai városi könyvtárban. 188. ER SNÉ SULLER Ildikó: Kanga hordozó klub a gyermekkönyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 18. – Ill. – A „Ringató”-tól a „Kanga hordozó klub”-ig. Programsorozat anyukáknak és kisbabáiknak a JAMK-ban. 189. FEKETSNÉ KISVARGA Anita – VOIT Pál: Új Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködik megyénkben = KeMLIB, – 3. évf. 11. sz., p. 4–5. – Ill. – Összefoglaló a 2013-as évr l. 190. GURINNÉ PINTÉR Gabriella: Hírek könyvtárunk hétköznapjairól = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 19. – Ill. – Kézm ves foglalkozás és íróolvasó találkozó a dorogi könyvtárban. 191. KÓKAI-SZABÓ Hedvig: A Kisbéri Városi Könyvtár a kistelepülések könyvtári ellátásában = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 6. – Ill. 192. NAGY Edit: E havi kiállításainkról = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 10. – Ill. – A JAMK novemberi kiállításai: Bankáné Bálint Mária olajfestményei, Görgényi István tatabányai vonatkozású akvarelljei. 193. NÁSZ János: Felel sségvállalás környezetünkért, felel sségünk természeti világunkért = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 7–8. – Ill. – Dr. Száraz Péter Zoltán el adása a vörösiszap-katasztrófáról az Öko-esték sorozatban. 194. NÁSZ János: Fenntarthatóság és sport, avagy a környezettudatos sportmarketingé a jöv ? : (Gyüszi
226
Dávid el adás kapcsán) = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 8–9. 195. PAP Zsuzsanna: Readers'Corner Jane Austen kvízverseny könyvtárunk közrem ködésével = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 11. – Ill. – A Britisch Council, az Angoltanárok Nemzetközi Egyesülete és a JAMK közös rendezvényér l. 196. PETROZSÉNYI Eszter: Jogról a városi könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 17. – Ill. – Jogi Estek címmel dr. Rubovszkyné dr. Kerekes Márta közjegyz tartott el adást az öröklési jogról Tatán. 197. PETROZSÉNYI Eszter: Dorottya szerepében: Gál Tamás = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 16. – Ill. Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 12. sz., p. 26. – Ill. – A felvidéki Csavarszínház el adása a tatai városi könyvtár „Egy csészényi hang” c. sorozatában. 198. SZILASSI Andrea: NetNagyi Klub a Népház Úti Fiókkönyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 11– 12. – Ill. – A NetNagyi Klub hét éve. 199. SZ CS Katalin: Könyvtári beszélgetések – novemberben a Helischer József Városi Könyvtárban = KeMLIB. – 3. évf. 11. sz., p. 13–14. – Ill. – Az el adás vendégei voltak: Tari Annamária, Schäffer Erzsébet és Szvorák Katalin. 200. PAP Zsuzsanna: Tizenharmadik országos ODR-konferencia Tatabányán = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 11. sz., p. 12–18. – Ill. – Október 14-én. 201. MEGBOCSÁT a Gárdonyikönyvtár. [Hír] = 24 Óra. – 24. évf. 283. sz. (12.05.), p. 3.
202.
203.
204.
205.
206.
207.
227
– Az oroszlányi városi könyvtár december 6-án elengedi a késedelmi díjakat. R[EICHERT] G[ábor]: Kappanyos András volt a rendhagyó irodalomóra vendége : Könyvtár : Az irodalomtörténész szerint a modern irodalom tudományos vizsgálata az összes korszakénál nehezebb feladat = 24 Óra. –24. évf. 294. sz. (2013. 12. 18.), p. 4. - Ill. – December 16-án a JAMK és az Új Forrás közös rendezvénye. KÖNYV helyett könyvtár a karácsonyfa alá. [Hír] = 24 Óra. – 24. évf. 294. sz. (12.18.), p. 2. – A JAMK szolgáltatása: ajándékba adható könyvtári tagság. ÚJ Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer m ködik megyénkben : A József Attila Megyei és Városi Könyvtár új szerepkörben = 24 Óra. – 24. évf. 298. sz. (12. 23.), p. 2. – Ill. – A JAMK 2013-ban végzett megyei ellátási munkájáról. DOMÁNYI Zsuzsa: Családban marad! = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 12–13. – Ill. – Családtagok szavaltak együtt a tatai városi könyvtárban. ER SNÉ SULLER Ildikó: Karácsonyi szöszmötöl = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 11. – Ill. – Karácsonyi kézm ves foglalkozás volt JAMK-ban. GOLDSCHMIDT Éva: Gyermekkönyvheti ajándék = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 14. – Ill. Ld. még Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 12. sz., p. 27. – Ill. – „Csilingel ” címmel rendezett zenés m sort a tatai városi könyvtár. Felléptek: Gyarmati Viktória és Csohány Gábor.
208. KISSNÉ ANDA Klára: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének tagsági információi = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 20. 209. L. DÜRG Brigitta: Visszatekintés 2013. legjelent sebb programsorozatára = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 3–4. – Ill. – A 2013. évi Országos Könyvtári Napok programjainak összefoglaló értékelése – Komárom-Esztergom megyei vonatkozások. 210. NAGY Edit: Makai Krisztina festménykiállítása a JAMK–ban = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 7. – Ill. – A JAMK decemberi kiállítása. 211. NÁSZ János: „A tulajdonos az Isten, mi csak béreljük a földet” – Bencsik János el adásáról = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p.5–6. – Ill. 212. PETROZSÉNYI Eszter: Adventi készül dés Schäffer Erzsébettel = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 8. – Ill. – A tatai városi könyvtár „Egy csészényi hang” c. sorozatának decemberi vendége Schäffer Erzsébet volt. 213. SZ CS Katalin: A Helischer József Városi Könyvtár decemberi eseményei = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 9. – Ill. – Takaró Mihály irodalomtörténész és Csókay András idegsebész el adásai. 214. ZIMONYI Zsanett: Mesélj minden nap! = KeMLIB. – 3. évf. 12. sz., p. 15. – Ill. – Az esztergomi városi könyvtár decemberi gyermekprogramjairól. 215. DOMÁNYI Zsuzsa: Újra „hangoltunk” = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 12. sz., p. 28. – Ill.
– Folytatódott a Hang és bet elnevezés , óvodásoknak szóló zenei program a tatai városi könyvtárban. 216. KISSNÉ ANDA Klára: Nagy Edit, az alkotó könyvtáros = Könyvtári Levelez /Lap. – 25. évf. 12. sz., p. 25. – Nagy Edit kiállítása az Országos Idegennyelv Könyvtárban. A JAMK munkatársa. Összeállította: Takács Anna Sámuelné Ábrahám Mónika
228
Komárom-Esztergom megye könyvtárainak, könyvtárosainak név- és címjegyzéke
ÁCS Bartók Béla M vel dési Ház, Könyvtár és Városi Sportcsarnok Zichy park 1. (2941) Telefon: 34/600-390 Fax: 34/385-042 Könyvtári állomány: 25995 Beiratkozott olvasók száma: 260 Intézményvezet : Németh Gyula Szakmai vezet : Meszlényi-Mali Beáta ÁCSTESZÉR Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 45. (2887) Könyvtári állomány: 7300 Beiratkozott olvasók száma: 38 Könyvtáros: Véber Gáborné AKA Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 36. (2862) Könyvtári állomány: 3754 Beiratkozott olvasók száma: 66 Könyvtáros: Klenotáné Nádudvari Hajnalka ALMÁSFÜZÍT Pet fi Sándor Kulturális Szabadid Központ és Könyvtár Pet fi Sándor tér 6. (2931) Telefon: 34/348-048 Fax: 34/348-749 Könyvtári állomány: 20149 Beiratkozott olvasók száma: 434 Szakmai vezet : Bekéné Magyar Melinda Könyvtáros: Kovácsné Svelik Melinda
ANNAVÖLGY Erkel Ferenc Kultúrotthon Könyvtára Erkel Ferenc tér 2. (2529) Telefon: 33/508-510 Fax: 33/508-510 Könyvtári állomány: 5943 Beiratkozott olvasók száma: 89 Könyvtáros: Nagyné Farkas Katalin ÁSZÁR Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 1. (2881) Telefon: 34/552-196 Fax: 34/552-195 Könyvtári állomány: 7769 Beiratkozott olvasók száma: 218 Könyvtáros: Tóth Gáborné BÁBOLNA Bábolna Városi Könyvtár, M vel dési- és Sportközpont Béke út 1. (2943) Telefon: 34/568-037 Fax: 34/568-037 Könyvtári állomány: 21558 Beiratkozott olvasók száma: 279 Szakmai vezet : Török Sándor Könyvtáros: Benis Piroska BAJ Baj Község Nyilvános Könyvtára Pet fi Sándor u. 71. (2836) Telefon: 34/488-497 Könyvtári állomány: 12886 Beiratkozott olvasók száma: 600 Könyvtáros: Hériczné Félix Szilvia
BAJNA Községi Könyvtár H sök tere 2. (2525) Telefon: 33/447-163 Könyvtári állomány: 11406 Beiratkozott olvasók száma: 138 Könyvtáros: Gerendás Andrea BAJÓT Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 84. (2533) Telefon: 33/449-450 Fax: 33/449-450 Könyvtári állomány: 6637 Beiratkozott olvasók száma: 118 Könyvtáros: Malagurszkiné Szabó Éva BAKONYBÁNK Községi Közkönyvtár Kossuth Lajos u. 27. (2885) Telefon: 34/359-827 Fax: 34/359-827 Könyvtári állomány: 5765 Beiratkozott olvasók száma: 56 Könyvtáros: Kovács Kálmánné BAKONYSÁRKÁNY Községi Könyvtár Béke u. 82. (2861) Könyvtári állomány: 6781 Beiratkozott olvasók száma: 95 Könyvtáros: Vinkovits László BAKONYSZOMBATHELY Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 46. (2884) Telefon: 34/559-035 Fax: 34/359-122 Könyvtári állomány: 9217 Beiratkozott olvasók száma: 83 Könyvtáros: Géringer Istvánné BANA Jókai Mór M vel dési Ház és Községi Könyvtár Jókai Mór u. 5. (2944) Telefon: 06/30-936-8057 Könyvtári állomány: 8225
Beiratkozott olvasók száma: 121 Könyvtáros: Szabó Jen né BÁRSONYOS Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 2. (2883) Telefon: 34/358-088 Könyvtári állomány: 4468 Beiratkozott olvasók száma: 41 Könyvtáros: Sinigla Csaba Lajosné BOKOD Bokod Községi Könyvtár és M vel dési Ház F u. 27. (2855) Telefon: 34/490-695 Fax: 34/490-695 Könyvtári állomány: 10011 Beiratkozott olvasók száma: 239 Könyvtáros: Dr. Sári Andrásné CSÁSZÁR Községi Könyvtár Váci Mihály u. 1. (2858) Telefon: 34/376-286 Fax: 34/376-286 Könyvtári állomány: 5253 Beiratkozott olvasók száma: 260 Könyvtáros: Pordán Jánosné CSATKA Községi Könyvtár Szabadság tér 78. (2888) Könyvtári állomány: 4111 Beiratkozott olvasók száma: 19 Könyvtáros: Benis Józsefné CSÉM M vel dési Ház és Könyvtár Béke út 24. (2949) Telefon: 34/556-016 Fax: 34/357-857 Könyvtári állomány: 1556 Beiratkozott olvasók száma: 117 Könyvtáros: Dián Erzsébet
230
CSÉP Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 77. (2946) Telefon: 34/387-054 Könyvtári állomány: 4026 Beiratkozott olvasók száma: 68 Könyvtáros: Nagyné Szabó Judit CSOLNOK Kossuth Lajos M vel dési Ház és Könyvtár H sök tere 13. (2521) Telefon: 06/30-894-5104 Fax: 33/478-626 Könyvtári állomány: 5531 Beiratkozott olvasók száma: 141 Könyvtáros: Kovács Dorottya DAD Dadi Református Egyházközösség ÁMK F u. 35. (2854) Telefon: 34/470-070 Könyvtári állomány: 6447 Beiratkozott olvasók száma: 63 Könyvtáros: Kovácsné Rokosz Etelka DÁG Községi Könyvtár Deák Ferenc u. 40. (2522) Telefon: 33/480-148 Könyvtári állomány: 8108 Beiratkozott olvasók száma: 126 Könyvtáros: Krajcsovicsné Rónai Edina DOROG Arany János Városi Könyvtár1 Bécsi u. 42. (2510) Telefon: 33/509-630 Fax: 33/509-631 1
2014. augusztus 1-jét l Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum
Könyvtári állomány: 44715 Beiratkozott olvasók száma: 1345 A könyvtár dolgozói: Mucha Ildikó igazgató Csarnai Katinka Eszter helyismereti könyvtáros Gurinné Pintér Gabriella gyermekkönyvtáros, igazgatóhelyettes Szabó-Berghauer Zoltán olvasószolgálati könyvtáros Szederkényi Csabáné informatikus könyvtáros Szódáné Liptai Mária olvasószolgálati könyvtáros DÖMÖS K rösy László Községi Könyvtár Táncsics Mihály u. 2. (2027) Könyvtári állomány: 7169 Beiratkozott olvasók száma: 9 Könyvtáros: Szerémy György DUNAALMÁS Lenhardt György Községi Könyvtár Almási út. 86. (2545) Könyvtári állomány: 7893 Beiratkozott olvasók száma: 57 Könyvtáros: Kecskeméti József DUNASZENTMIKÓS Községi Könyvtár Pet fi Sándor u. 52. (2897) Telefon: 34/491-819 Könyvtári állomány: 5467 Beiratkozott olvasók száma: 12 Könyvtáros: Zubor Emília EPÖL Községi Könyvtár H sök tere 5. (2526) Könyvtári állomány: 4547 Beiratkozott olvasók száma: 144 Könyvtáros: Gyapjas Patrik
231
ESZTERGOM Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeum Könyvtára Mindszenty hercegprímás tere 5. (2500) Telefon: 33/500-175 Fax: 33/500-175 Könyvtári állomány: 24728 Beiratkozott olvasók száma: 23 Szakmai vezet : Dr. Tari Edit igazgató Könyvtáros: Hinora Edit Esztergom Helischer József Városi Könyvtár Bánomi u. 8. (2500) Telefon: 33/523-170 Fax: 33/401-919 Könyvtári állomány: 90886 Beiratkozott olvasók száma: 2016 A könyvtár dolgozói: Kovátsné Várady Eszter igazgató Flórián Mária könyvtáros Marcali Marianna könyvtáros Schönwalder Miklósné iskolai könyvtáros, Steindl Nóra feldolgozó könyvtáros Sz cs Katalin könyvtáros Zimonyi Zsanett gyermekkönyvtáros Esztergomi Hittudományi F iskola Könyvtára Szent István tér 10. (2500) Telefon: 33/541-957 Fax: 33/541-901 Könyvtári állomány: 49458 Beiratkozott olvasók száma: 193 A könyvtár dolgozói: Szalai Katalin igazgató Nagyné Ladányi Mária könyvtáros T zsér Péter könyvtáros asszisztens F székesegyházi Könyvtár Pázmány Péter u. 2. (2500) Telefon: 33/510-130 Könyvtári állomány: 173549 Beiratkozott olvasók száma: 128
A könyvtár dolgozói: Szalai Katalin igazgató Mészáros Zoltán igazgatóhelyettes Balogh Péter könyvtáros Kotz Eszter könyvtáros Mechler Katalin könyvtáros Szakály Mónika könyvtáros Török Zsoltné Dobó Judit könyvtáros Magyar Nemzeti Levéltár KEM-i Levéltári Szakkönyvtára Vörösmarty Mihály u. 7. (2500) Telefon: 33/500-405 Fax: 33/500-406 Könyvtári állomány: 17368 Beiratkozott olvasók száma: 68 Szakmai vezet : Csombor Erzsébet igazgató Könyvtáros: Fehérné Hajdú Mónika Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Könyvtára Kölcsey Ferenc u. 2. (2500) Telefon: 33/500-250 Fax: 33/500-251 Könyvtári állomány: 13496 Beiratkozott olvasók száma: 31 A könyvtár dolgozói: Bárd Edit könyvtáros Sz kéné Fekete Erzsébet önkéntes segít Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Könyvtárának Esztergomi Szolgáltató Könyvtára Majer István u. 1–3. (2500) Telefon: 33/413-699 Könyvtári állomány: 92886 Beiratkozott olvasók száma: 593 Könyvtáros: Szilágyi Zsuzsanna ETE Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 67. (2947) Telefon: 34/387-521
232
Könyvtári állomány: 4180 Beiratkozott olvasók száma: 51 Könyvtáros: Makuvek Nóra GYERMELY Gyermelyi Községi Könyvtár Iskola u. 10-12. (2821) Telefon: 34/370-304 Könyvtári állomány: 8634 Beiratkozott olvasók száma: 264 Könyvtáros: Varga-Kiss Andrea HÉREG Héregi Iskolai és Községi Könyvtár Iskola u. 1. (2832) Telefon: 34/372-631 Fax: 34/372-631 Könyvtári állomány: 5335 Beiratkozott olvasók száma: 131 Könyvtáros: Véghné Szalai Katalin KECSKÉD Községi Könyvtár F u. 1. (2852) Telefon: 34/478-186 Fax: 34/478-186 Könyvtári állomány: 6814 Beiratkozott olvasók száma: 10 Szakmai vezet : Molnár Ferenc KERÉKTELEKI Községi Könyvtár F u. 39. (2882) Telefon: 34/558-021 Könyvtári állomány: 5385 Beiratkozott olvasók száma: 45 Könyvtáros: Pál-Tóth Sarolta KESZTÖLC M vel dési Ház – IKSZT - Könyvtár Iskola u. 64. (2517) Telefon: 33/555-587 Fax: 33/555-587 Könyvtári állomány: 8494 Beiratkozott olvasók száma: 128
Szakmai vezet : Gaálné Kara Valéria Könyvtáros: Klinger Ágnes Berta KISBÉR Wass Albert M vel dési Központ és Városi Könyvtár Városház tér 1. (2870) Telefon: 34/353-903 Fax: 34/552-084 Könyvtári állomány: 62056 Beiratkozott olvasók száma: 763 A könyvtár dolgozói: Puskás Teréz igazgató Kállai Istvánné segédkönyvtáros Kókai-Szabó Hedvig könyvtáros Szabó András könyvtáros KISIGMÁND Községi Könyvtár F út. 40. (2948) Telefon: 34/356-468 Könyvtári állomány: 358 Beiratkozott olvasók száma: 15 Könyvtáros: Mészáros Gabriella KOCS Kocs Község Önkormányzata Faluház és Községi Könyvtár Komáromi út 5. (2898) Telefon: 34/471-298 Fax: 34/471-298 Könyvtári állomány: 14603 Beiratkozott olvasók száma: 219 Könyvtáros: Szabó Andrásné KOMÁROM Jókai Mór Városi Könyvtár Táncsics Mihály u. 10. (2900) Telefon: 34/344-631 Fax: 34/344-631 Könyvtári állomány: 83334 Beiratkozott olvasók száma: 1629 A könyvtár dolgozói: Rigláné Berczeli Mária igazgató Muhi Orsolya igazgatóhelyettes Deák Anikó könyvtáros
233
Fehérné Szabó Éva hivatalsegéd Giczi Annamária könyvtáros Kürtösi Mónika könyvtáros Márku Mónika feldolgozó és helyismereti könyvtáros Pál Nikolett gyermekkönyvtáros Pukló Dániel rendszergazda Turi Miklós könyvtáros Fiókkönyvtárak: Gyermekkönyvtár, Jedlik Ányos u. 8 Sz ny, Pet fi Sándor u. 8. KÖML D Köml d Községi Könyvtár Komáromi u. 16. (2853) Könyvtári állomány: 6909 Beiratkozott olvasók száma: 69 Könyvtáros: Kovács Mihályné KÖRNYE Községi Könyvtár Alkotmány u. 1. (2851) Telefon: 20/443-5723 Könyvtári állomány: 20822 Beiratkozott olvasók száma: 263 Könyvtáros: Hajmáné Kalocsai Éva LÁBATLAN Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtár Tulipán u. 57. (2541) Telefon: 33/503-840 Fax: 33/503-840 Könyvtári állomány: 27052 Beiratkozott olvasók száma: 109 A könyvtár dolgozói: Szabó Ildikó igazgató Betákné Lampérth Gabriella könyvtáros LEÁNYVÁR Községi Könyvtár Bécsi út 182. (2518) Telefon: 33/333-100 Fax: 33/333/100 Könyvtári állomány: 7518 Beiratkozott olvasók száma: 108 Könyvtáros: Pócsföldi Gáborné
MÁRIAHALOM Községi Könyvtár Széchenyi István u. 29. (2527) Könyvtári állomány: 5240 Beiratkozott olvasók száma: 78 Könyvtáros: Kázsi Mercédesz MOCSA Pet fi Sándor M vel dési Ház és Könyvtár Kocsi u. 37. (2911) Telefon: 30/819-4853 Fax: 34/349-511 Könyvtári állomány: 9387 Beiratkozott olvasók száma: 225 Könyvtáros: Szabadka-Nagy Julianna MOGYORÓSBÁNYA Község Könyvtár Pet fi Sándor u. 34. (2535) Telefon: 33/488-208 Könyvtári állomány: 3751 Beiratkozott olvasók száma: 89 Könyvtáros: Teberi Mónika NAGYIGMÁND Magos M vel dési Ház és Könyvtár Kossuth Lajos u. 2. (2942) Telefon: 34/556-492 Fax: 34/556-492 Könyvtári állomány: 17888 Beiratkozott olvasók száma: 1004 Könyvtáros: sz Zsuzsanna NAGYSÁP Községi Könyvtár Köztársaság tér 1. (2524) Telefon: 30/337-1316 Könyvtári állomány: 6311 Beiratkozott olvasók száma: 75 Könyvtáros: Balogh Andrea NASZÁLY Községi Könyvtár Rákóczi Ferenc u. 117. (2899) Könyvtári állomány: 7888
234
Beiratkozott olvasók száma: 66 Könyvtáros: Kristófné Szabó Szerafina NESZMÉLY Községi és Iskolai Könyvtár Pet fi Sándor u. 10. (2544) Telefon: 34/451-765 Könyvtári állomány: 11138 Beiratkozott olvasók száma: 150 Könyvtáros: Barcsáné Veress Zsuzsa NYERGESÚJFALU Ady Endre M vel dési Központ és Könyvtár Kálmán Imre tér 1. (2536) Telefon: 33/504-330 Fax: 33/504-330 Könyvtári állomány: 36902 Beiratkozott olvasók száma: 1978 Szakmai vezet : Kákonyi Gellért A könyvtár dolgozói: Hartmann-né Rákosi Ildikó könyvtárvezet Katonáné Bergmann Violetta gyermekkönyvtáros Süt né Lohner Kornélia könyvtáros OROSZLÁNY Gárdonyi Géza Városi Könyvtár Szent Borbála tér 1. (2840) Telefon: 34/560-483 Könyvtári állomány: 84644 Beiratkozott olvasók száma: 2956 A könyvtár dolgozói: Takács Tímea igazgató Bata Gabriella könyvtáros Béke Ildikó könyvtáros Koller-Molnár Tímea gyermekkönyvtáros Kozmáné Gombköt Hajnalka könyvtáros Szlezákné Molnár Katalin gyermekkönyvtáros Sz cs Imréné könyvtáros Sz csné Lapicz Julianna könyvtáros
PILISCSÉV Kálmánfi Béla M vel déi Ház és Könyvtár H sök tere 10. (2519) Telefon: 33/472-331 Könyvtári állomány: 11750 Beiratkozott olvasók száma: 239 Könyvtáros: Bendur Istvánné PILISMARÓT Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár Rákóczi Ferenc u. 17. (2028) Telefon: 33/470-267 Fax: 33/470-267 Könyvtári állomány: 6889 Beiratkozott olvasók száma: 69 Könyvtáros: Csernátoni Bernadett RÉDE Községi és Iskolai Könyvtár Rákóczi Ferenc tér 1. (2886) Telefon: 34/374-070 Fax: 34/374-070 Könyvtári állomány: 5524 Beiratkozott olvasók száma: 78 Könyvtáros: Volf Árpádné SÁRISÁP Bányász M vel dési Ház Könyvtára Malom u. 3. (2523) Telefon: 33/518-330 Fax: 33/518-311 Könyvtári állomány: 9296 Beiratkozott olvasók száma: 96 A könyvtár dolgozói: Izsó Sándorné könyvtáros Katona Gabriella könyvtáros SÚR Községi Könyvtár Pet fi Sándor u. 50. (2889) Könyvtári állomány: 7409 Beiratkozott olvasók száma: 113 Könyvtáros: Kantjukovné Ács Rita
235
SÜTT Községi Könyvtár Áprily Lajos tér 4. (2543) Telefon: 33/655-386 Fax: 33/655-386 Könyvtári állomány: 8793 Beiratkozott olvasók száma: 280 Könyvtáros: Mócz Albertné SZÁKSZEND Községi és Iskolai Könyvtár Száki u. 93. (2856) Telefon: 34/371-524/19-es mell. Fax: 34/371-524 Könyvtári állomány: 16087 Beiratkozott olvasók száma: 263 Könyvtáros: Takács Gyöngyi SZÁRLIGET Klubkönyvtár István út 49. (2067) Telefon: 34/433-896 Fax: 34/433-896 Könyvtári állomány: 7119 Beiratkozott olvasók száma: 389 Könyvtáros: Januskó Ferenc SZOMÓD Községi Könyvtár F u. 21. (2896) Könyvtári állomány: 10824 Beiratkozott olvasók száma: 261 Könyvtáros: Szalay Zsoltné SZOMOR Községi és Iskolai Könyvtár Szomor Mátyás király u. 8-10. (2822) Telefon: 34/580-512 Könyvtári állomány: 5521 Beiratkozott olvasók száma: 113 Könyvtáros: Dudaskó Zoltánné TARDOS Közösségi Ház, Tardos Rákóczi Ferenc u. 19. (2834) Telefon: 34/351-119
Könyvtári állomány: 15116 Beiratkozott olvasók száma: 182 Könyvtáros: Lócki Ferencné TARJÁN Könyvtár – Tarján - Gondnokság Rákóczi Ferenc út 13. (2831) Telefon: 34/372-613/121-es mell. Fax: 34/372-634 Könyvtári állomány: 9907 Beiratkozott olvasók száma: 252 Könyvtáros: Bula Imre Lajosné TÁRKÁNY Községi Könyvtár F u. 65. (2945) Könyvtári állomány: 6582 Beiratkozott olvasók száma: 76 Könyvtáros: Farkasné Lengyel Katalin TÁT Tát Város Önkormányzata Kultúrház és Könyvtár Móricz Zsigmond u. 2. (2534) Telefon: 33/504-710 Fax: 33/504-710 Könyvtári állomány: 16048 Beiratkozott olvasók száma: 303 Szakmai vezet : Hámos László Könyvtáros: Pappné Adolf Erzsébet TATA 25. Klapka György Lövészdandár Csapatkönyvtára Bacsó B. u. 66. (2890) Telefon: 34/589-111 Fax: 34/589-173 Könyvtári állomány: 34656 Olvasók száma: 416 Könyvtáros: Akácsné Sovány Ilona Kuny Domokos Múzeum Szakkönyvtára Öregvár, Váralja út 1-3. (2890) Telefon: 34/381-251 Fax: 33/381-251
236
Könyvtári állomány: 26606 Beiratkozott olvasók száma: 23 Könyvtáros: Horváthné Ékesi Gabriella Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Váralja u. 4. (2890) Telefon. 34/380-281 Fax: 34/380-281 Könyvtári állomány: 155445 Beiratkozott olvasók száma: 1496 A könyvtár dolgozói: Sinkó Ildikó igazgató Dollmayer Bea feldolgozó könyvtáros Dományi Zsuzsanna olvasószolgálati könyvtáros Fejes Istvánné gazdasági ügyintéz Golschmidt Éva gyermekkönyvtáros Mennerné Papp Márta olvasószolgálati könyvtáros Paulovics Milán olvasószolgálati és helytörténeti könyvtáros Pribojszky Mátyásné olvasószolgálati könyvtáros Sasné Bezsán Ildikó hivatalsegéd Takácsné Wachtl Orsolya feldolgozó könyvtáros Fiókkönyvtár: Tata-Agostyán, Kossuth Lajos u. 31. Tata-Kertváros, Feny tér 8. TATABÁNYA József Attila Megyei és Városi Könyvtár F tér 2. (2800) Telefon: 34/513-670 Fax: 34/513-683 Könyvtári állomány: 445567 Beiratkozott olvasók száma: 9467 Igazgató: Dr. Voit Pál Igazgatóhelyettes: Gyüszi László Titkárság: Csejtei Zsolt informatikus Fábián Ildikó titkárságvezet
Lehrreicné Dürg Brigitta pályázati referens Török Csaba rendszergazda Horváth Balázsné hivatalsegéd Kántor Mária ruhatáros Léhi Lajosné ruhatáros Állományfejlesztési és olvasószolgálati osztály: Kantó Erika könyvtáros, osztályvezet Frecska Orsolya könyvtáros Gerginé Kolok Melinda könyvtáros Gulyás Jánosné segédkönyvtáros Kissné Anda Klára könyvtáros Ligeti Nikolett könyvtári asszisztens Mészáros Lászlóné segédkönyvtáros Pap Zsuzsanna könyvtáros Sutáné Csulik Andrea könyvtáros Trieblné Keindl Mónika könyvtáros Tájékoztatási és bibliográfiai osztály: Petényi Erzsébet osztályvezet , tájékoztató könyvtáros Feketsné Kisvarga Anita tájékoztató könyvtáros, Ghinea Renáta raktárkezel Halász Adél kulturális szervez , tájékoztató könyvtáros Magaláné Kovács Andrea raktárkezel Molnár Anikó raktárkezel Nagy Edit kulturális szervez , tájékoztató könyvtáros Nász János tájékoztató könyvtáros Szilassi Andrea informatikus könyvtáros Megyei ellátási és módszertani osztály: Mikolasek Zsófia osztályvezet , könyvtáros Kis Noémi könyvtáros Nagy Éva könyvtáros Vitéz Veronika informatikus könyvtáros Gyermekkönyvtári csoport: Er sné Suller Ildikó csoportvezet , gyermekkönyvtáros
237
Szerencsi Edina gyermekkönyvtáros Zantleitnerné Szebenyi Zsuzsanna gyermekkönyvtáros Helyismereti részleg: Dr. Horváth Géza helytörténeti szaktájékoztató Sámuelné Ábrahám Mónika helytörténeti szaktájékoztató Fiókkönyvtárak: Bánhidai Fiókkönyvtár Kossuth Lajos u. 2. Telefon: 34/311-426, 20/252-3170 Könyvtáros: Tarjánné Tihanyi Tímea Fels gallai fiókkönyvtár Szent István u. 21. Telefon: 34/325-086, 20/256-1607 Könyvtáros: Sóvágó Zsoltné Kertvárosi Fiókkönyvtár Hadsereg u. 98 Telefon: 34/311-528, 20/255-03-44 Könyvtáros: Adorján Mária Népház Úti Fiókkönyvtár Népház u. 5. Telefon: 34/309-743, 20/280-8691 Könyvtárosok: Fink Noémi Pohner Lászlóné Újvárosi Fiókkönyvtár Kodály tér 4. Telefon: 34/312-522, 20/253-2106 Könyvtáros: Kolevné Forisek Gyöngyi Edutus F iskola Könyvtára Béla király krt. 58. (2800) Telefon: 34/520-445 Fax: 34/520-455 Könyvtári állomány: 29200 Beiratkozott olvasók száma: 6750 A könyvtár dolgozói: Dr. Voit Pál igazgató Könyves Andrea könyvtáros Vitéz Józsefné könyvtári asszisztens
Szent Borbála Kórház Orvosi Könyvtár Tatabánya, Dózsa Gy. u. 77. (2800) Telefon: 515-416, 515-417 Könyvtári állomány: Beiratkozott olvasók száma: A könyvtár dolgozói: Balogh Márta könyvtárvezet Ungi Józsefné könyvtáros Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Könyvtár Szent István u. 21. (2800) Telefon: 34/324-310 Fax: 34/324-310 Könyvtári állomány: 8960 Beiratkozott olvasók száma: 12 Szakmai vezet : Dr. B. Stenge Csaba igazgató Tatabánya Megyei Jogú Város Tatabányai Múzeum Könyvtára Szent Borbála tér 1. (2800) Telefon: 34/600-480 Könyvtári állomány: 9577 Beiratkozott olvasók száma: 8 Könyvtáros: Kovács Éva Tatabányai Törvényszék Könyvtára Komáromi út 4. (2800) Telefon: 34/513-100 Könyvtári állomány: 2656 Beiratkozott olvasók száma: 295 Könyvtáros: Boros Anikó TOKOD Nagyközségi Könyvtár Köztársaság u. 1. (2531) Telefon: 33/468-673 Fax: 33/468-673 Könyvtári állomány: 28530 Beiratkozott olvasók száma: 620 A könyvtár dolgozói: Bérces Jánosné könyvtárvezet Tóth Andrásné fiókkönyvtáros Csizmadia Rita segédkönyvtáros
238
Fiókkönyvtár Üveggyár, M vel dési Ház
Beiratkozott olvasók száma: 26 Könyvtáros: Szabóné Csonka Andrea
TOKODALTÁRÓ Bányász Kultúrotthon Könyvtára József Attila u. 14. (2532) Telefon: 33/466-449 Fax: 33/466-449 Könyvtári állomány: 6357 Beiratkozott olvasók száma: 90 Könyvtáros: Guba Mónika
VÉRTESSOMLÓ Községi Könyvtár Sport tér 8. (2823) Telefon: 34/493-192 Fax: 34/493-192 Könyvtári állomány: 9798 Beiratkozott olvasók száma: 174 Szakmai vezet : Karádi Márta
ÚNY Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 2. (2528) Telefon: 33/489-026 Könyvtári állomány: 2223 Beiratkozott olvasók száma: 84 Könyvtáros: Cseke Istvánné
VÉRTESSZ L S Községi Könyvtár Ady Endre u. 2/d. (2837) Telefon: 30/578-5116 Könyvtári állomány: 8670 Beiratkozott olvasók száma: 123 Könyvtáros: Kutenics Kinga
VÁRGESZTES Községi Könyvtár Várgesztes Arany János u. 55/b. (2824) Telefon: 34/223-052 Fax: 34/493-821 Könyvtári állomány: 5164 Beiratkozott olvasók száma: 54 Könyvtáros: Arató Mónika
VÉRTESTOLNA Községi Könyvtár Vértestolna Pet fi Sándor u. 34. (2833) Telefon: 34/351-814 Fax: 34/351-814 Könyvtári állomány: 6902 Beiratkozott olvasók száma: 23 Könyvtáros: Fink Jánosné
VÉRTESKETHELY Községi Könyvtár Kossuth Lajos u. 71. (2859) Könyvtári állomány: 5324
Anyaggy jtés lezárva: 2014.06.30. Összeállította: Kis Noémi
239
Tevékenységünk a számok tükrében 2010
101.803 15.860 117.663
100.715 17.480 118.195
97.673 19.021 116.694
95.950 20.938 116.888
106.390 23.578 129.968
67.853
57.768
32.171
17.356
333.4692 250.377 83.092
740.330 368.953 371.377
904.449 438.026 466.423
171.676 19.303 8.990 8.022 -
238.823 17.630 13.304 11.180 2.143 159
341.105 17.350 34.198 17.386 12.730 602
299.346 18.506 12.961 21.491 18.313 760
382.582 24.454 11.886 26.382 20.477 642
185.516 970 10.677
175.963 869 13.219
450.163 512 13.347
857.218 804 11.548
1.034.417 1.813 10.132
A rendezvények látogatói 14 év alatt 14 év felett Összesen:
1.206 803 2.009
1.741 1.330 3.071
5.087 2.793 7.880
4.611 1.790 6.401
6.875 2.766 9.641
Beiratkozott olvasók 14 év alatt 14 év felett Összesen:
1.291 5.314 6.605
1.440 5.300 6.740
1.530 5.203 6.733
1.621 4.921 6.542
2.413 6.039 8.452
53 687 740
287 732 1.019
758 681 1.439
854 659 1.513
142 873 1.015
Elektronikus látogatások Weblap látogatás Katalógushasználat ebb l a végzett m veletek keresés böngészés hunmarc letöltés olvasói állapot Online hosszabbítás Online el jegyzés Összes látogatás (személyes+elektronikus): Telefonos kérés Referensz kérdések
Regisztrált, nem beirtk. olv. 14 év alatt 14 év felett Összesen:
1 2
2011
20131
2009
Személyes látogatások 14 év felett 14 év alatt Összesen:
2012
2013. január 1-jével összevonták a megyei és a városi könyvtárat Az ugrásszer növekedés oka: 2010. október 15-t l áttértünk az új, CMS-alapú weblapra
Kölcsönzések száma 14 év alatt 14 év felett Összesen: Kölcsönzött dokumentumok 14 év alatt 14 év felett Helyben k. dok. (raktári k.) 14 év alatt 14 év felett Összesen:
8.579 38.268 46.847
9.018 38.494 47.512
9.041 37.123 46.164
9.983 36.231 46.214
11.845 42.742 54.587
29.710 144.762
32.657 143.147
32.520 138.199
37.312 135.494
42.621 165.742
698 22.241 197.411
854 12.042 188.700
809 17.771 189.299
920 18.923 192.649
863 18.834 228.060
241
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár felépítése
242
Az évkönyv szerz i, munkatársai
Bognár Tímea könyvtáros, Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata Er sné Suller Ildikó csoportvezet , József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Feketsné Kisvarga Anita könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Ifj. Gyüszi László igazgatóhelyettes, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Dr. Horváth Géza könyvtáros, helytörténész, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Kis Noémi könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Macher Péter levéltáros, Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Nagy Edit könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Nász János könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Ortutay András levéltáros, ny. megyei levéltár-igazgató, Makó Pap Zsuzsanna könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Sámuelné Ábrahám Mónika, helytörténeti szaktájékoztató, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Dr. Simonik Péter f iskolai docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gy r Szilassi Andrea informatikus-könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Takács Anna ny. könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Török Csaba rendszergazda, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Vitéz Veronika informatikus-könyvtáros, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya Dr. Voit Pál igazgató, József Attila Megyei és Városi Könyvtár, Tatabánya
Kiadja a Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Megyei és Városi Könyvtár. Felel s kiadó dr. Voit Pál. Készült az Alfadat Press Nyomdaipari Kft (Tatabánya) nyomdájában.