( (HUSK/1001/1.1.2/0046) „Alternatív gazdas daság fejlesztési eszközök alkalmazá azása – helyi közösségi pénz bev bevezetésének lehetősége Sátoraljaú ljaújhelyen”
Ez a dokumentum az EURO ROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködé ödésért Közhasznú Alapítvány (www.europe peer.eu) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Do Zemplín (www ww.rradz.sk) együttműködésében készült. További információ: inf www.sustain.europeerakademia.hu hu
2014.
A tanulmány elkészítésének célja annak vizsgálata, hogy Sátoraljaújhelyen, vagy a Sátoraljaújhelyi térségben (beleértve Szlovákia határ menti területeit is) milyen feltételekkel, és céllal lehet egy helyi pénzt bevezetni? A hatályos Magyar törvények értelmében minden további nélkül be lehet vezetni helyi pénzhelyettesítő eszközként helyi pénzt. Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi gazdaság élénkítésének csak egyik eszköze a helyi pénz bevezetése. Olyan eszköz, mely felhívja a használók figyelmét arra, hogy amennyiben az általuk megtermelt jövedelem egy jelentős részét nem helyben költik el úgy, hogy az még ráadásul helyben is hasznosuljon, akkor saját térségüket hozzák versenyhátrányba. Vagyis ebben az esetben csökken a helyben felhasználható jövedelem, kevesebb bevételhez jutnak a helyi vállalkozások, így nem tudják növelni a foglalkoztatási szintet, mely tovább csökkenti a helyben megtermelt jövedelmet. A bevezetés alapfeltétele: -
legyen helyben egy olyan közösség, amely tenni akar a helyi társadalom, gazdaság és kulturális alrendszer fejlődéséért.
A sikeres működés feltételei: -
elkötelezett helyi vállalkozások, melyek csatlakoznak a kezdeményezéshez, és mindennapi munkájukban támogatják is azt; civil szervezetek, melyek külső szereplőként, üzleti érdektől mentesen támogatják, promótálják a bevezetést, valamint a helyi pénz használatát; térségükkel szemben elkötelezett vásárlók, akiknek fontos a helyi gazdaság, és a helyi pénz használatával támogatják is azt; jó minőségű helyi termékek, szolgáltatások, melyek képesek felvenni a piaci versenyt nagyobb gyártókkal, cégekkel úgy, hogy mind árban, mind minőségben, mind marketing szempontjából versenyképes legyen a helyi termék.
Ennek talán legkönnyebben megfogható területe az élelmiszeripar, és a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, valamint a termékek közvetlen értékesítése, illetve az így előállított termékek piacra jutásának segítése. Ez az a terület, melyben közfoglalkoztatási és kisgazdasági termelést ösztönző programokon keresztül az önkormányzat leginkább támogatóként léphet fel. Összefoglalva azt javasoljuk, hogy a helyi pénz bevezetésére egy komplex, valamennyi helyi szereplő (önkormányzat, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, lakosság) egyetértésével, véleményének és javaslatainak figyelembe vételével elkészített gazdaságfejlesztési terv megvalósításával egyidejűleg kerüljön sor. Erre jó lehetőséget kínálnak a Széchenyi 2020 tervezett forrásai, a LEADER program, valamint a közvetlen brüsszeli források (INTERREG, URBACT).
HELYZETELEMZÉS Sátoraljaújhely földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzete Sátoraljaújhely Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik, Miskolctól közúton 82 kmre. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”. Sátoraljaújhely 1261 óta város, korábban Zemplén megye székhelye is volt. A Sátoraljaújhelyi Kistérség lakónépessége 2013-ban 22662 fő volt. Az övezet kistérségeire jellemző a kislélekszámú települések nagy aránya. A kistérség legnépesebb települése közel 15 782 lakossal Sátoraljaújhely városa, amelyet Pálháza követ mindössze 1 105 fővel. A többi település közül 3 db haladja meg az 500 főt (Hollóháza, Kovácsvágás, Mikóháza). A 200 főnél kisebb népességű települések Bózsva (195 fő) Füzérkajata (132 fő), Vágáshuta (88 fő), Filkeháza (129 fő) és Nagyhuta (78 fő) Sátoraljaújhelyen a lakosság korcsoportonkénti megoszlása az országos és a megyei adatokhoz képest kedvező képet mutat, azonban ugyanúgy tapasztalható az elöregedés, mint a térség többi városában: a 2011. évi adatok alapján a 60 év feletti népesség aránya 23,4% a társadalmon belül, a 15-59 évesek aránya 62%, a 14 év alattiak aránya 14,6%. Sátoraljaújhelyen városának gazdaságának alakulását nagymértékben befolyásolja a hármas határ közelsége. Az elmúlt öt évben a térségben működő gazdasági vállalkozások száma közel 10%-kal nőtt, a 10 éves időtávra vonatkozó vizsgálatok hasonló tendenciát mutatnak, bár a nagy mértékű növekedési ütem a 2005-os év folyamán kissé megtorpant, de 2008-tól újra növekedési pályára ált. A térség gazdaságának meghatározó motorja a kifejezetten gazdaságfejlesztő feladatok ellátásán munkálkodó a Zempléni Vállalkozási Övezet munkájához is hozzájáruló Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Kárpátok Beszállítói Klaszter, Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség, Zemplén Eurorégió Szövetség. A Sátoraljaújhelyi kistérségben a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2005-ben 1.563 db volt, ami 2012-re 1.984-re növekedett. Ennek mintegy 26,76%-a volt társas vállalkozás. Az 1000 főre jutó gazdasági szervezetek száma 2006 és 2012 között 74-ről 113-re növekedett, amely szintén pozitív tendenciát mutat. Sátoraljaújhelyen 2006-ban összesen 1517 db regisztrált vállalkozás található, a társas vállalkozások száma 526 db, az egyéni vállalkozások száma eléri a 830 db-ot. Az elmúlt tíz év során tapasztalt növekedési ütem a 2005-os év folyamán kissé megtorpant, de növekedése a gazdaságfejlesztési lépések nyomán prognosztizálható. KKV- k helyzetének bemutatása A KKV-k helyzetének feltérképezése érdekében lefolytatott kérdőíves felmérés szürke képet festett a térség gazdaságáról. A felmérést 41 kis és közepes méretű vállalkozás megkérdezésével folytattuk le. A felmérés az alábbi helyzetképet festette: A térség gazdasága elsősorban a kereskedelem is csupán a határ köszönhetően a távol-keleti áruk mindössze 1 varroda üzemel,
mezőgazdaságra, a nehéziparra és a turizmusra épül. A közelsége miatt prosperál olyan jól. A könnyűipar – térhódításának - csaknem eltűnt a településről. Jelenleg a korábbi ruhaipari cégek egytől-egyig bezártak.
Nagymértékben van jelen a bevásárló-turizmus a településen, de ez leginkább a nagyobb kereskedelmi láncok forgalmát erősíti. A legnagyobb foglalkoztatók is ezek közül az ágazatok közül kerülnek ki elsősorban. Kilóg a sorból az önkormányzat, ami sok településhez hasonlóan jelentős foglalkoztatóként jelenik meg a Sátoraljaújhelyen. Jelentősebb építőipari vállalkozás a környéken az SW Umwelttechnik Magyarország Kft. betonelem gyára Bodrogkeresztúron. Ezen kívül az építőiparhoz kapcsolódóan elsősorban bányászattal foglalkozó vállalkozások működnek a környéken (Sárospatak, Pálháza, Bodrogkeresztúr) HELYI PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK A Kérdőíves felmérés során a megkérdezettek véleményátlaga szerint a helyben elköltött pénz 80%-a nem a településen lesz újra elköltve, ami meglehetősen sötét képet fest a helyi gazdaság kilátásairól. A helyi vendéglátóhelyek által felhasznált alapanyagok tekintetében még rosszabb a helyzet: a válaszadók szerint ezek a vendéglátóhelyek csak 15-16%-ban használnak helyi alapanyagokat. A pénzügyi tapasztalatokra és a pénz ismeretére vonatkozó kérdéscsoport kapcsán a válaszadók a saját pénzügyi intelligenciájukat, azaz a pénzzel kapcsolatos ismereteiket közepesnek ítélték meg. A válaszadók valamivel több, mint 41%-a hallott már pénzhelyettesítőkről, azonban csak 19,5 % ismerte valamelyik országosan is elfogadott pénzhelyettesítő (Szép Kártya, Erzsébet Utalvány) működési rendszerét, viszont közel 50% használja ezeket. A használatukkal kapcsolatos vélemények azonban megoszlanak, de a válaszadók 2/3-a pozitív visszajelzéseket adott. Helyi pénzhelyettesítőkről csak 1 válaszadó hallott, ö is csak érintőlegesen ismeri ezeket (Soproni Kékfrankos, Balatoni Korona), viszont a pénzhelyettesítők legalitását a válaszadók többsége nem kérdőjelezi meg és szívesen megismernék a pénzhelyettesítők működési mechanizmusát, sőt 80% vagy feltételekkel, vagy feltételek nélkül, de használná saját vállalkozásában ezeket. A válaszadók 50%-a Önkormányzat(ok) többségi tulajdonú és pénzintézet által alapított részvénytársaságot tudna elképzelni, mint biztosítékot a helyi pénz mögött, 26% civil szerveződésű csak helyi vállalkozókból álló szövetkezetet, 24% pedig civil szerveződésű csak helyi vállalkozókból és magánszemélyekből álló szövetkezetet. Az alkalmazás tekintetében 60% készpénzként használná, 5% számlapénzként, 35% pedig mindkét formában. Ha bevezetésre kerülne, a válaszadók 67,5%-a más vállalkozásoknak is ajánlaná. A gyakorlati bevezetés tekintetében már alacsonyabb a lelkesedés: A válaszadók 54%-a gondolja úgy, hogy helyben bevezethető lenne, 16% szerint az embereknek bonyolult a kétféle pénz, 30% szerint pedig azért nincs realitása a bevezetésnek, mert mindenki félti a jelenlegi jövedelmét. Olyan vélemény is született, hogy a külföldi vásárlók és a két valuta miatt nem feltétlenül tudja elérni a várt eredményt a helyi fizetőeszköz bevezetése. Arra a konkrét kérdésre, hogy a Hegyközben a vállalkozók bíznának-e egy helyi pénzhelyettesítőben, csak 37% adott „igen” választ, viszont közel 50% részt venne egy olyan közös tervezési folyamatban, amiben a helyi vállalkozók megismerik a pénzhelyettesítő eszközök működését, és egy sikeres együttműködést feltételezve, ennek eredményeképpen létrehoznak egy ilyen eszközt. Megfelelő pénzügyi garanciák megléte esetén 50% vállalná is, hogy egy ilyen rendszer létrejöttében anyagilag is részt vállaljon.
A HELYI PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA Mit, és miért kell helyettesíteni? A globális gazdaság létrejöttét nagyban segítették a mai pénzrendszerek. A legtöbb ember nincs is annak a tudásnak a birtokában, hogy léteznek, létezhetnek más elvekkel megalkotott és más szerkezetben működtetett fizető eszközök, mint a ma elterjedt nemzeti és nemzetközi valuták. A pénzről a legtöbben annak funkciója szerint tudnak gondolkodni. Funkció szerint a pénznek van -
Csere-,
-
Értékmérő-,
-
Érték hordozó funkciója.
A pénznek azonban ezek csak a funkciói. Mellesleg ezek a funkciók egymásnak ellentmondó funkciók. Ha értéket hordoz, akkor a felhalmozásban érdekeltek az emberek és a cégek. Ha pedig felhalmozzák, akkor a forgalomból kikerülve nem tudja a cserét biztosítani. De a pénz maga valójában nem a funkciójával írható le. A pénz valójában egy közmegegyezés. Bár a pénzt a papírral, érmével azonosítjuk, de valójában a mentális térben létező fogalom. Ilyen értelemben a kultúránk része. A pénz, egy információhordozó eszköz. Célja a társadalmi munkamegosztás során az elszámolás megvalósítása. A pénz valódi természetét azért érdemes újra átgondolni, mert akkor a gazdaság működtetése lehetővé válik. Magyarországra jellemző a körbetartozás, illetve a 90 napos, vagy még nagyobb fizetési határidő. Ugyanakkor az adókat, béreket, és más költségeket a vállalkozásokat zömében 30 napos határidővel ki kell fizetniük. Ez a jelenség tovább rontja a vállalkozások finanszírozhatóságát. A tőke és lakosság koncentráció egyéb kedvezőtlen folyamatokat is magával hoz: Fiatalok elvándorlása
Szakképzett munkaerő elvándorlása
Elöregedő társadalom
Megélhetési célú bűnözés megerősödése
A társadalom perifériájára szorult emberek megjelenése
Intézményekben szakember, és eszköz hiány
Társadalmi bizalmatlanság megerősödése
Bezárkózás, elidegenedés
Milyen lehetőséget teremt a helyi pénz és miért jó gazdaságfejlesztő eszköz? A kamat okozta pénz és piac koncentráció hatásai a perifériákra nézve katasztrofálisak. A pénzek folyamatosan kiáramlanak ezekből a térségekből. A mai pénzrendszer okozta gazdasági szerkezet oka annak a pénzhiánynak, amit tapasztalunk.
A helyi pénz ezt a folyamatot képes megállítani. A helyi pénz jellegéből adódóan nem képes elhagyni a térséget. Ezért a megtermelt értékek képesek helyben maradni. A helyi pénz használata, ha jó szerkezetben van kialakítva, akkor a helyi gazdaságot, a helyi fogyasztást, és ennek következtében a helyi termelést fellendíti. Mivel a pénz alapvetően egy mentális képződmény, ezért a helyi pénz használata képes a társadalmi bizalmi szintet emelni. Az emberek bízhatnak abban, hogy a munkájuknak van értelme. Mivel a helyi pénz fő funkciójának a csere biztosításának, vagyis az elszámolásnak kell lennie, ezért úgy érdemes meghatározni annak szerkezetét, hogy mindig elegendő, és a piaci igényeket kielégítő mértékben legyen forgalomban. A helyi pénzek alkalmasak a körbetartozások rendezésére, hiszen a helyi gazdasági élet szereplői sokrétűen kapcsolódnak egymáshoz. A helyi pénz használata nagyon nagy mértékben képes a forgalomban lévő nemzeti valuta használatának a megkímélésére. Ezáltal komoly gazdaságfejlesztő erővel bír, hiszen a cégek képesek lesznek a cash flow-jukat kiegészíteni ezzel a helyi pénzzel. A helyi termékek iránti kereslet fellendülése, a gazdaságot is felpörgeti. Nemzetközi tapasztalat, hogy ha jól működik a helyi pénz, akkor a térségben a gazdasági fejlődés elindul a magas minőséget előállító rendszerek felé, hiszen van anyagi fedezete.
A SÁTORALJAÚJHELYI HELYI PÉNZ BEVEZETÉSÉNEK KERETFELTÉTELEI A jogi helyzetet több szempont miatt érdemes alaposan áttanulmányozni. Ugyanis alapvetően meghatározó a rendszer sikerét tekintve, hogy milyen szervezeti formát választanak a helyi szereplők. Ezzel együtt milyen pénzhelyettesítő rendszert, és milyen szerkezetben szeretnék azt megvalósítani? Milyen legyen a rendszer tulajdonviszonya, és milyen gazdasági, és társadalmi célt segítsen megvalósítani? A szervezeti keretek ugyanis ezeket alapvetően meghatározzák. A hazai pénzhelyettesítő eszközök létrehozását alapvetően két jogszabályi hely ismeretére lehet alapozni. Az egyik egy hazai jogszabály: 2009. évi LXXXV. Törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról. A másik pedig az Európai parlament és Tanács 2007/64/EK Irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról. Ezek szabályozzák a pénzhelyettesítő eszközök kibocsájtásának a feltételeit. Legfontosabb un. Ökölszabályként elmondható, hogy a helyi pénzeknek forint fedezettel kell rendelkezniük. Másrészt alkalmazásuk esetén az országban alkalmazott egyéb pénzügyi jogszabályokkal harmonizálniuk kell. Ilyen pl. hogy a kereskedelmi forgalom után az ÁFÁ-t forintban kell megfizetni. Tehát, ha egy helyi pénzhelyettesítő rendszer használata után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, akkor azt forintban kell megfizetni. A pénzforgalmi intézmény - egyebek mellett - számlák közti pénzátvezetést és készpénzátutalást végezhet. A Sátoraljaújhelyi fejlesztés esetében a pénzforgalmi intézetnek azért van jelentősége, mert a bankoknál jóval kisebb alaptőkével kell rendelkeznie. Ez önkormányzati és helyi vállalkozói részvétellel előteremthető. A pénzforgalmi intézet képes a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyeit kezelni. A pénzforgalmi intézet viszont nem rendelkezhet a betétek felől. Arról a tulajdonosnak kell rendelkeznie. A pénzforgalmi intézet mint szervezeti forma azért is érdekes, mert a folyamatosan meglévő
betétekről, ha a tulajdonosok úgy rendelkeznek, hogy mondjuk állampapírt vásárolnak, akkor ez fedezetet jelenthet egy pénzhelyettesítő eszköz létrehozásához, anélkül, hogy erre külön pénzt kellene egy számlán letétbe helyezni. További lehetősége ennek a rendszernek, hogy elektronikus pénzhelyettesítő rendszert működtethet, hiszen a fedezet ugyanúgy rendelkezésre áll. Egy jól megszerkesztett pénzhelyettesítő esetén a használóknak nem érdeke az, hogy a pénzt forintra váltsák, tehát a fedezetnek csak két funkciója van. Egyrészt a törvényi kereteknek való megfelelést biztosítja, másrészt kamatozik, ezáltal a fedezetként rendelkezésre álló összeget folyamatosan növelheti, amennyiben az szükséges. Amennyiben a fedezetként szolgáló bankbetétek állampapírban nyugszanak, abban az esetben a helyi közösség az állam finanszírozásához is hozzájárul. A sátoraljaújhelyi közösség dönthet úgy is, hogy megkeres egy eleve pénzügyi tevékenységet folytató céget. Ez lehet a helyi takarékszövetkezet, vagy bármelyik bank, aminek van helyi kirendeltsége. Ez esetben a szervezeti keretek megteremtésével nem kell bajlódni, hiszen eleve rendelkezésre áll. Viszont a rendszer üzemeltetésében és megalkotásában a helyi közösség nem tud majd olyan autonóm módon részt venni. Az önkormányzati tulajdonlásnál felsoroltakat itt még jobban meg lehet majd tapasztalni. Hiszen a helyi közösségnek még annyi hatása sincs a takarékszövetkezet működtetésére mint adott esetben egy képviselő testület összeállítására. A hazai tapasztalatok szerint a helyi pénzt érdemes a forint árfolyamához kötni. Ez megkönnyíti a bevezetést is, illetve sokak számára az átváltás meghaladja a szellemi képességüket, de legalábbis nehézségeket okoz, ha más arányszámot határozunk meg. A törvény egyértelműen forint fedezetet ír elő. Tehát a forgalomba helyezett helyi pénzzel azonos értékű forint letétbe helyezését. Fő kérdés: Hogyan lehet a folyamatos forgását fenntartani? Hogyan lehet a pénz érték-hozdozó funkcióját kellően meggyengíteni, hogy a csere funkció jól működjön? Erre több külön álló lehetőség is létezik, de ezek kombinált alkalmazására is van lehetőség. Persze ezt a kezdeti induláskor nem javasoljuk alkalmazni, mert túl bonyolulttá teheti a rendszert, és ezzel elriasztja a felhasználók sokaságát. -
Negatív kamat, vagy pénzforgalmi illeték bevezetése
Ekkor a pénztulajdonosoknak egy havi illeték formájában meg kell fizetniük a pénz használatának a díját. Ezzel a megoldással a pénzt senki sem akarja tartósan magánál tartani, és felgyorsul a helyi forgalomban való forgása. Itt kell figyelni arra, hogy a visszaváltási illeték kellően nagy legyen, hogy a résztvevők ne dezertáljanak a kezdeti időben a Ft- felé. Ugyanakkor a helyi kereskedőknél, termelőknél kapható kedvezményeket is érdemes ebből a célból is alkalmazni. -
Helyi pénz korlátos érvényességi időtartammal
A másik lehetőség az, ha a helyi pénzt korlátos érvényességi időtartammal (Lásd Balatoni Korona) bocsájtják forgalomba. Ebben az esetben a pénzhelyettesítő eszközt szintén nem éri meg felhalmozni, mert a lejárati időpillanatban semmissé válik. Viszont ahhoz közeledve folyamatosan veszít az értékéből, mert senki sem szeretné, ha rajta maradna. Ez az
értékvesztés alkalmas arra, hogy a forgást biztosítsa. A korlátos érvényességű pénzhelyettesítő eszköznél gondoskodni kell, valamilyen időarányos leszámítolási módszerről, ami mindenki számára egyértelmű, és kezelni tudja a visszaváltási illetéket és konvertibilitás kérdését is. Ugyanis, ha az árfolyam a Ft-hoz kötött, akkor nehezen lehet idővel a pénzhelyettesítő eszköz értékét csökkenteni. Egy járható lehetőség, ha a lejárati időhöz közeledve a visszaváltási illetéket emeljük. -
Árufedezetre alapozni a pénzhelyettesítő eszközt
Ebben az esetben az eszköz- fedezet konvertibilitás változtatásával lehetne a forgást biztosítani (Lásd Wara) De erre a jelenlegi jog-rendszerünk nem ad lehetőséget. -
A pénz kamatos kölcsönzésének megtiltása, szankcionálása
A helyi pénz kamatos rendszerének a működtetését mindenképpen érdemes megakadályozni. -
Helyi kedvezménykártyaként, vagy települési kártyaként való üzemeltetés, vagy összekapcsolás lehetősége
Ez a lehetőség szintén segít mozgásban tartani az eszközt, hiszen az emberek a kedvezményeket csak a helyi pénz használatával vehetik igénybe, Így keresetté válik az. Ez a keresleti oldalon támaszt igényt, így a helyi tranzakciók során az eladók szívesen fognak helyi pénzben üzletet köti, hiszen ezzel válik számukra is lehetővé a vásárlásuk általi kedvezmények megszerzése. Az elfogadó helyek megszervezése és a számosságuk biztosításán múlik a kezdeményezés sikere. Legalábbis sokat nyom a latba az, hogy ha minél több helyen lehet használni ezt az eszközt. Ezért a bevezetés előtt érdemes arra koncentrálni, hogy sok céggel megismertessék a helyi pénz bevezetésének a lehetőségét. A helyi pénz bevezetését mindenképpen meg kell előzze egy nyilvános tervezési, és ismeretterjesztési folyamatnak. Többféle csatornán kell az emberekkel megismertetni ezt a módszert. Érdemes tanulmányutakat szervezni, vagy egy konferenciát a bevezetés előtt, ahová a megfelelő szakembereket kell elhívni, hogy a helyi gazdasági körök alaposan megértsék ennek a jelentőségét. Fontos szerep jut a helyi sajtónak, de érdemes azt más csatornákon is eljuttatni a lakossághoz. Pl. iskolán keresztül, vagy szórólapokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal. A helyi pénz bevezetésének hatásai A helyi pénz bevezetésének a hatásai nagyon sokfélék lehetnek attól függően, hogy milyen a helyi pénzrendszer szerkezeti tulajdonsága és milyen volt az elfogadtatási, megismertetési folyamat. A helyi pénz bevezetése ideális esetben a következő hatásokat eredményezheti: − Megnő a helyi termékek, és szolgáltatások iránti kereslet. − Átalakul a termelői és a fogyasztói szerkezet. − Ha sikerül a pénz forgási sebességét kellően intenzívvé tenni, akkor 1-2 éven belül a város és vonzáskörzetében a munkanélküliség jelentősen csökkenni fog. − Az emberek elegendő mértékben jutnak jövedelemhez. Hiszen ha a pénz forgási sebessége megnő, akkor ugyanannyi fizikai pénzmennyiség akár 10-15szörös mennyiségű gazdasági kapcsolatot képes menedzselni. Így az egyéni jövedelmek is
nőhetnek. − Megindul a kereslet a minőségi termékek és szolgáltatások irányában − A helyi vállalkozói szektor egy keresleti piaccal találkozik, ami megnöveli a vállalkozói kedvet, valamint a vállalkozások jövedelemtermelő képességét. − Amennyiben a plusz jövedelem helyi pénzben realizálódik, úgy ez nem tud elszivárogni a városból. (Ehhez kellően alacsony pénz átváltási arányt kell felállítani. Ha 1-1 arányban lehet forintra váltani a helyi pénzt, akkor megvan annak a veszélye, hogy a megnövekedő gazdasági élet eredményei kiszivárognak a térségből. − A fiatalok számára értelmes, és kiszámítható életpálya kínálkozik. Így többen maradnak helyben, vagy jönnek vissza a tanulmányaik befejezése után. − A jövedelmi szint növekedése (Ami a pénz elszivárgás megakadályozásának természetes következménye) át fogja alakítani a helyi kulturális életet is. Valamint megnyílnak azok a helyi finanszírozási lehetőségek is, amelyek ma pénzhiány miatt nem tudnak létrejönni. (lásd Alsómocsolád példáját! De megvalósulhatnak közösségi alapítványok is) − Nő a társadalom pénzügyi intelligenciája. Ugyanis két hivatalos, de szerkezetében eltérő pénzrendszer megléte, lehetőséget teremt az összehasonlító elemzésre. Így a működésben figyelhetik meg az emberek a pénzrendszert. Ez az elemzés ma nem is jöhet létre, mert ma csak egyféle pénzrendszer van forgalomban. Ezt pedig nem lehet semmihez hasonlítani, így a mai pénzrendszer romboló hatásai rejtve is maradnak. A hatásokat látjuk, de az oksági összefüggések felismerésére ma nincs sok lehetőség ebből kifolyóan. Ezek a változások nagy mértékben függenek a helyi pénz bevezetésének mikéntjétől, és elterjedésének sikerétől. A forgatókönyv sikere attól is függ, hogy a világgazdasági folyamatok hogyan alakulnak. Ha jelentős romlás következik be, akkor a helyi pénz szerepe nagyon jelentősen megerősödhet. Ez egy mentőöv lehet ebben az esetben. Egy helyi pénzhelyettesítő eszköz alkalmas lehet arra, hogy nagy mértékben átalakítsa a gazdaság szerkezetét, és növelje az emberek jó-létét azáltal, hogy a mai gazdasági szerkezet pénz elszívó hatásait megakadályozza. A helyi pénzt nem lehet elvinni, vagy csak drágán (pl. 10%-os átváltási költséggel) Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a pénz nem csak egy anyagi eszköz, ami a gazdasági folyamatok elszámolásáért felelős, hanem szorosan kapcsolódik hozzá érzelmi és mentális tartalom is. A pénzt emberek használják. Ezért az emberi elmében, és lélekben lejátszódó folyamatok visszahatnak a pénz anyagi jellegű működésére. Minden rendszerben annak szerkezetébe van bekódolva a rendszer működése. Igaz ez a pénzre is. A pénz egyik tulajdonsága a kamat. A kamat nem csak kizárólagosan pozitív tartományú lehet. Lehet 0%-os, vagy un.: negatív értékű is.
A helyi pénz bevezetése éppen ezért két nagyon fontos sikertényezőn múlik. 1. A társadalom miképpen érti meg, fogadja el ezt az eszközt? Ebben nagyon nagy szerepet játszik annak a megalkotásának a folyamata, valamint az a tulajdonlási rendszer, ami magának az eszköznek a létrehozása mögött van. 2. Milyen a helyi pénz szerkezeti jellemzője? Pl. Milyen módon biztosítja ez a szerkezet a pénz forgását.
ÖSSZEGZÉS A tanulmányból arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyi gazdasági élet számára nagyon fontos eszköz lehetne egy ilyen rendszer kialakítása, de ma még nagyon kevés azon alapvető ismereteknek a mértéke a helyi gazdasági élet szereplőinél a pénzrendszerek működéséről, ami megalapozná a sikeres megalkotás és bevezetés folyamatát. A gazdasági élet átalakulása számos más társadalmi folyamatot is generálni tudna. A felmérésből az is kiderült, hogy ma már van egy olyan kritikus tömeg, akik nyitottak a helyi pénz bevezetésével kapcsolatos alapismeretek elsajátítására. Ez nagyon jó alapot jelent ennek a létrehozására. Ma az elsődleges feladat az ismerethiányból fakadó félelmek és közöny leküzdése. Ez a feladat viszonylag kis anyagi befektetéssel elvégezhető. Mivel ma minden jogi lehetőség adott arra, hogy létrejöjjön ebben a régióban is egy helyi pénz, ezért leginkább a létrehozásához szükséges helyi szándék meglétén múlik annak megvalósítása. A helyi pénz létrehozásához 100 %-os forint fedezetre van szükség. Ez első látásra nagy akadályt jelenthet. De ha ehhez hozzátesszük, hogy egy jól megválasztott forgásbiztosított szerkezet a forgalomban lévő pénzmennyiség 10-15-szörös értékében képes gazdasági folyamatokat megvalósítani, és láthatjuk azokat a pozitív hatásokat, amelyek egy ilyen rendszer bevezetésével megnyilvánulhatnak, akkor már nagyon jó befektetésnek tűnik és a helyi gazdasági élet szereplői össze fogják adni a fedezethez szükséges összeget. A fedezethez felhasznált forint nem vész el, mert egy kamatozó bankszámlán pihen. A fedezethez szükséges összeg beváltásakor pedig az aki a fedezetet adja, a fedezet értékével megegyező értékű pénzhelyettesítő birtokába jut. Tehát gazdasági értelemben még hátrány sem éri a befektetőket.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu „Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”
(HUSK/1001/1.1.2/0046)
Alternatív ív gazdasági g fizető eszközök Szlovákiába ban
Ez a dokumentum az EUROPÉE ÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Köz özhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a R Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín (w www.rradz.sk) együttműködésében készült. Továbbii információ: in www.sustain.europeerakademia.hu
2014.
A HELYI PÉNZEK BEVEZETÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A közösség úgy tekint a pénzre, mint a termékek és szolgáltatások közvetítő eszközére. A közgazdászok nagy részének, és a nyilvánosságnak az a véleménye, hogy a nemzeti pénzek monopóliuma természetes dolog, ami nem szorul bővebb kifejtésre. A pénzt folyósító központi jegybank, és a másodszintű kereskedelmi bankok sémája annyira összeilleszkedik, mintha mindig így működött volna, és a jövőben sem lenne ez másképp. A természetes gazdaság elve alapján azonban nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Mivel a pénzrendszert fenn kell tartani, előnyös lenne, ha az országban és a régióban egyszerre több pénzrendszer is létezne. Ezzel magyarázható az, hogy a természetes gazdaság támogatja és örömmel fogadja a különböző új alternatív fizetőeszközök és fizetések rendszerét. Jelenleg a nyugati világ mintája alapján több alternatív fizetési rendszer is létezik, amilyenek pld. WIR és a LETS. A hivatalos körökben ezeket kiegészítő pénzrendszernek is nevezik. A hivatalos pénznem mellett a konkrét régióra és közösségre támaszkodó kiegészítő pénzrendszerek is léteznek, mint pld. Damanhurban használt credito, USA-ban ithaca, és legújabban Londonban a brixtoni font. Az alternatív fizetőeszközök A helyi pénznemek rendszerének nem kell annyi szerepet betöltenie, mint a nemzeti pénznemnek. A LET rendszernek nem szükséges, hogy a bankjegyek nyomtatásával, érmék verésével foglalkozzon, mivel ezen az alternatív pénznemmel történő üzletelés csekkeken és számlákon keresztül történik. Az alternatív pénznem LET rendszerébe az alábbi tipikus jellemzőket sorolhatjuk: -
mennyisége a nemzeti gazdaság helyzetétől független nem bír anyagi jelleggel felhasználásának ideje korlátozott (csakis a rendszer keretén belül) pénzlopásoktól mentes
LETS Egy olyan alternatív gazdasági rendszer, melynek célja a helyi kereskedelem segítése. Azoknak az embereknek a csoportját tömöríti egybe, akik az egymással folytatott kereskedelemben a nemzeti pénznem helyett önmaguk által létrehozott saját fizetőeszközt használnak. Éppen ezek a helyi pénznemek segítik a meghatározott területen történő kereskedelem fejlődését. Az emberek számára lehetővé teszi a helyi fizetőeszközök segítségével történő termékek vételét és eladását. Leegyszerűsített formában elmondható, hogy egy meghatározott terület alternatív fizetőeszközéről van szó, melynek értékét, és nevét minden közösség/csoport individuálisan dönti el. Az új pénznemet az áru és szolgáltatások biztosításánál használják fel a LETS keretén belül.
A helyi fizetőeszközök rendszerén alapuló kereskedelem főleg az otthon kitermelt termékeket (mint pld. zöldség, gyümölcs, tojás, virág), szolgáltatások biztosítását, a háztartási munkák végzésénél történő segítséget, az idegen nyelvek tanulásakor igénybe vett útmutatást, számítógépen való dolgozást, saját tulajdonban lévő tárgyak (mint pld. fűnyírógép, szerszámok) kölcsönzését, termékek árusítását (fölösleges ruhák, könyvek, bútorok), miképpen minden rendszer más szolgáltatások kínálatának lehetőségét is tartalmazhatja. Az alábbi termékek névsorát, és azoknak árait egy előre összeállított jegyzék tartalmazza, amely elérhető minden tag számára. A fizetés módja készpénz nélkül történik, miközben minden tag számára kialakítottak egy számlát. A kereskedelem után a LETS kezelője az érintett számlán rögzíti a maradék összeg változását. Az esetlegesen fellépő hiány kialakulását úgy oldották meg, hogy az egyik számláról átutalt összeg megegyezik a befogadó számla összegével. WIR rendszer Ez egy olyan svájci független kiegészítő fizetőeszköz, amelyet a kis- és középvállalatoknak szántak. Ez a rendszer úgy jött létre, hogy 1934-ben a nagy gazdasági válság idején 16 vállalkozó kialakított egy saját gazdasági rendszert (az ún. bezárt gazdasági kereket), mivel felismerték, hogy a bankoktól felvett kölcsönt, és a kötelezettségeiket nem képesek tovább törleszteni. Felvázoljuk a rendszer működését: „A” vállalatnak banki kölcsönre van szüksége ahhoz, hogy ki tudja fizetni a „B” vállalatot – aminek szintén ki kell fizetni a beszállítókat, ezért szintén igényli a pénzt. Amikor az „A” vállalat vásárol valamit a „B” vállalattól, az „A” vállalatnak tartozása van a „B” vállalattal szemben, miközben a „B” vállalatnak ezzel arányos kreditje keletkezik. „A B” vállalat ezzel a kredittel fizethet egy harmadik személynek (áruszállítónak), és ezzel kialakul egy zárt kör. A vállalatok a saját kötelezettségeiket és követeléseiket (melyek fiktív pénzzé alakul át) saját fizetési helyzetüket oldják meg. Ezzel nincs szükségük se pénzre, se pedig bankokra. Habár ennek a fizetési eszköznek az értéke megegyezik a nemzeti pénznem értékével, azonban nem von maga után kamatot. A WIR fizetési eszköz csak a könyvelésben létezik, nem létezik készpénz formájában. A bankok ez ellen egy hatalmas kampánnyal léptek fel, amelybe a médiát is bevonták. Az említett kampány célja az volt, hogy megsemmisítsék ezt a forradalmi gondolatot. Szinte csodával határos módon azonban mégsem sikerült ezt a kis rendszert tönkretenni, és ezzel sikerült a bevont vállalatokat megmenteni. Sőt, idővel olyannyira kibővült, hogy az ország egynegyed vállalata csatlakozott a rendszerhez. Jelenleg a rendszerbe 62 000 alany tartozik, és a WIR fizetőeszközben történő kereskedelemi forgalom meghaladja a 2 milliárd USD. A WIR rendszert nem azért hozták létre, hogy nyereségre tegyenek szert, hanem mert igény volt rá. Egy olyan nagyon stabil rendszerről van szó, amely nem hajlamos az összeomlásra, és a gazdasági válság idején is teljesen működőképes.
SWOT elemzés A SWOT elemzés keretén belül bemutatjuk a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok során történő alternatív fizetőeszközök felhasználásának különböző oldalait. Erősségek
Gyengeségek
független a hivatalos pénznemtől az alternatív fizetőeszköz mennyisége nincs korlátozva nem történhet pénzlopás bevonja a szociálisan gyengébbeket is segíti a közösségek összefogását fejleszti az emberi erőforrásokat alapvetően nem nyereség, hanem a kereskedelemorientált egyszerű az új tagok felvétele területfejlesztés pozitívan hat az életkörnyezetre
Lehetőségek
Veszélyek
magas kezdeti költségek kezdeti szakaszban kevés a tagok száma helyi jellegű - LETS kevés taglétszámmal rendelkezőknél nem elégséges a kínálat folyamatos kereskedelem és a számlák kimeríthetősége az alternatív fizetőeszközöknek nincs értékmegőrző képességük
társadalmilag hátrányos helyzetben élők rendszernek a működtetése nagyobb költséget igényel, mint amilyen gyorsan és a munkanélküliek helyzetének javítása történik annak bővülése a határ menti területeken kötelezettségének LETS elterjedése a Kassa Megyei kereskedők növekedése (mint pld. adó) Önkormányzat egész területén LETS fontosságának a növelése társadalom érdektelensége gazdaságunkban
Erősségek Független a hivatalos fizetési eszköztől A helyi rendszerek többnyire azért alakultak, mert szükséges volt a fizetési átutalások számát megnövelni. A helyi fizetési rendszer előnye a fizetőeszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ennek a rendszernek a tagjai végül a LETS által képesek lesznek a helyi szintű kereskedelem megvalósítására, és szükségleteik kielégítésére. Ezzel létrejön a LETS területének egyfajta önállósodása, és függetlenedése.
Az alternatív fizetőeszköz mennyisége nincs korlátozva A fizetőeszköz fontos tulajdonsága, hogy a mennyisége nem csökken. A tagok számára ez egy lényeges tulajdonság, mivel függetlenül a gazdasági válságtól és a gazdasági helyzet javulásától minden pillanatban képesek az áruk eladásával és a szolgáltatásokkal növelni a számla tartalmának összegét. Nem történhet pénzlopás A helyi fizetési rendszer fizetőeszközének köszönhetően sikerült áthidalnia azokat a hiányosságokat, amelyek a nemzeti valutát érintik. Ezek közé tartozik a pénz hamisítása és lopása. Mivel a LETS minden lebonyolított tranzakciót feljegyez, ezért az említett hiányosságokat kizárja, sőt azok számára akik nem tartoznak a tagjai közé nincs semmi értéke, mivel csak a megahatározott LETS rendszerben lehetséges a vásárlás. Szociálisan gyengébbeket is bevonja a kereskedelembe A helyi fizetőeszközöknek magas a szociális egyesítő képessége. Ez főleg azoknál a személyeknél figyelhető meg, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy egyáltalán nincs jövedelmük. A helyi rendszer egyesíti azokat az embereket, akik a nemzeti gazdaságban nem érezték magukat biztonságban, fölöslegesnek gondolták magukat Segíti a közösségek összefogását A helyi fizetőeszközök egyének és csoportok ösztönzésére alakultak ki, és egyesíti őket miközben társadalmi kötelékek alakulnak ki (család, szomszéd, barát, ismerős stb.) Fejleszti az emberi erőforrásokat A LETS lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek fejleszthessék a képességeiket azokban a tevékenységekben, amelyekkel a normális világban nem találkoznak Alapvetően nem nyereség, hanem a kereskedelemorientált A helyi fizetőeszközök rendszerében a gazdagok és szegények közötti különbség azért elhanyagolható, mivel mindenki egy szinten van. A számla állapota bármikor pozitívra (többletre) és negatívra (hiányra) változhat. A fő hangsúly azon van, hogy a kereskedelem folyamatos legyen, és ne stagnáljon. Ezért nem azon van a lényeg, amit az emberek birtokolnak, hanem azon, hogy mennyire lesznek képesek bekapcsolódni a kereskedelembe. Egyszerű az új tagok felvétele Azoknak a tagoknak, akik csatlakozni akarnak a LETS rendszerhez, nem szükséges, hogy bonyolult adminisztrációs és egyéb kívánalmaknak tegyenek eleget. Tagja lehet bárki, aki kibővíti az adott terület helyi fizetőeszközök rendszerének a jegyzékét a saját termékeivel, valamint kifizeti a tagságdíjat, melynek nagyságát és feltételeit mindig a LETS rendszer határozza meg.
Területfejlesztés Mivel a fizetőeszköz megmarad a kereskedelem terültén, ezért segíti a meghatározott terület lakossága gazdasági aktivitásának növekedését, és a régió fejlesztését. Pozitívan hat az életkörnyezetre Mivel a kereskedelem csak egy adott helyen történik, ezért azokat a termékeket és szolgáltatásokat részesítik előnyben, amelyek a helyi rendszer területéhez kapcsolódnak. Az ilyen típusú kereskedelem keretén belül nem szükséges a szállítás, miközben védi a környezetet is
Gyengeségek Magas kezdeti költségek Megeshet, hogy a LETS működtetéséhez semmilyen anyagi költségre nincs szükség. Ennek ellenére mégis előfordulhat az, hogy a LETS megalapítása és működtetése költséggel jár, amiből a legtöbb az adminisztrációra és a rendszer kezelésére. Kevés taglétszám A helyi fizetőeszközök rendszerének legnagyobb hiányossága lehet a kevés létszámú közösség bekapcsolódása. Annak ellenére, hogy olyan LETS-ről is tudomásunk van, amely 50- től kevesebb tagot számlál, a célja mégis az lenne, hogy megközelítse ezt a határt. A LETS helyi jellege Egy bizonyos nézőpontból ennek a tulajdonságnak is lehet negatív oldala. Mivel a helyi fizetőeszköz használata kötött, ezért a tagjainak nem teszi lehetővé, hogy a felhalmozott pénzt a LETS határain kívül is felhasználja. Kevés taglétszámmal rendelkezők nem elégséges kínálata Amennyiben a helyi rendszer nem bővül állandóan új tagokkal, valamint ha az áruk és a szolgáltatások nem változatosak, a tagok érdeklődése az áruk iránt csökkenhet, vagy teljesen eltompulhat. A számlák kimerítése, és folyamatos kereskedelem Olyan problémával is szembesülhetünk a LETS rendszerrel kapcsolatban, hogy némelyik tag folyamatosan és hosszú távon csak merít a többi tag által felkínált termékekből és szolgáltatásokból, miközben ő semmilyen szolgáltatást és terméket nem kínál fel. Az ehhez hasonló magatartás kedvezőtlenül befolyásolja a számla állapotát, és ez ahhoz vezethet, hogy
az alábbi tag úgy dönt, hogy a helyi rendszer elhagyja. A felhalmozott adósságot kénytelen a helyi csoport többi tagja kifizetni. Az alternatív fizetőeszközöknek nincs értékmegőrző képességük A helyi rendszer úgy tekint a fizetőeszközre, mintha egy olyan tranzakciós eszköz volna, amely a cseréket közvetíti, valamint ami nélkül a rendszer nem működőképes. A helyi fizetőeszköz nem tudja biztosítani azt, hogy pár év múlva is ugyanolyan értéke legyen. Fennállhat annak a lehetősége is, hogy a LETS rendszert megszüntetik, és a helyi fizetőeszköz ezáltal értéktelené válik.
Lehetőségek A hátrányos helyzetű emberek és a munkanélküliek helyzetének a javítása a régióban Az olyan emberek bevonása, akik a nemzeti gazdaságban háttérbe kerültek, hosszú távon javíthatja a hátrányos helyzetűek és a munkanélküliek helyzetét. Szlovákia és Magyarország helyi pénzrendszerének jelenlegi helyzetét negatívan befolyásolhatja a LETS elterjedése, amennyiben az nem képes megszólítani az embereket. A felvázolt szituáció főleg az informálatlanság miatt fordulhat elő. LETS fontosságának növelése a gazdaságunkban Terjeszkedésével magasabb befolyást érhet el a gazdaságban. Jelenleg a LETS helyzetére nem fordítanak figyelmet, és az állam nem fektet nagy hangsúlyt annak működésére. Sok esetben a LETS-ről nem is tud, mivel nem rendelkezik jogi alanyisággal, és így törvényileg nem is létezik.
Veszélyei Rendszer működtetése nagyobb költséget igényel, mint amilyen gyorsan történik annak bővülése Azzal, hogy a helyi fizetőeszközök rendszeréhez tartozó tagok száma folyamatosan növekedik, miközben a tagságdíj ugyanolyan marad, a rendszerek növekvő költsége nagy problémát okozhatnak. Ilyen költségek közé sorolható az: üzemeltetésének a költsége, amennyiben ez létrehozza a kínálat és kereslet összefoglaló rendszerét, azok szétküldését, a üzletkötések számának növekedését, végül új munkaerők igénylését, akik ezen üzletkötéseket felügyelik.
Kereskedők kötelezettségének növekedése (mint pld. adó) Az államot az adókötelesség növekedése is veszélyezteti, ami a bevételeket érintő adókedvezmény határának csökkentésével érhető el. Ezáltal az embereknek elutasíthatják a helyi fizetőeszközök rendszere után történő adózást, és a tagságot is kikerülhetik. Társadalom érdektelensége Mivel az emberek többsége konzervatív, ezért többnyire ahhoz ragaszkodik, amit ismernek és működik, miközben nem szükséges, hogy ez minden téren megfeleljen számukra. Társadalom nagy része az ilyen típusú kereskedelemről még csak nem is hallott, és úgy tűnhet, hogy a megszokott rendszer bonyolításáról van szó.
Helyi fizetőeszközök Szlovákiában és a világban Az alternatív fizetőeszköz egy olyan pénzrendszer, amelyik különbözik a hivatalos pénznemtől. Számos változatban létezhet – pénz, órák és percek és virtuális formában. Az alternatív fizetőeszköz pótolhatja a hivatalosat, vagy függhet is a létezőtől – mint pld. a kiegészítő pénznem. A hivatalos fizetőeszköz a kiegészítő pénznemre történő beváltása a meghatározott helyen és az aktuális árfolyamon történik. Használata az adott községre, régióra és közösségre korlátozódik. A kiegészítő pénzeszköznek főleg szociális funkciója van. A pénz nem kerül ki a közösség kezei közül, otthon marad. A kiegészítő pénznem csak egy bizonyos ideig érvényes. A kiegészítő pénznemeket nem lehet spekuláció céljából felhasználni, mivel csak egy konkrét értéknek és szolgáltatásnak az eszköze. Használata a helyi forgalmi hálózathoz kapcsolódik. Könyvelés és adózás szempontjából értékpapírokként tekinthetünk rá (mint pld. ebédjegyek, ajándékutalvány). Helyi pénznemek a világban A LETS és a WIR rendszeren kívül számos ismert és kevésbé ismert regionális és helyi fizetőeszköz létezik, amely a hagyományos pénz funkcióját töltik be, és csak a kijelölt régióra érvényes. Abból a célból jöttek létre, hogy a helyi pénzek csak a meghatározott régiót szolgálhassák, és ne kerüljenek ki onnan. A saját regionális pénz gondolata nem nevezhető újnak. A középkorban szinte minden város saját fizetőeszközzel rendelkezett. Ilyenkor az érme arany és ezüst tartalma volt meghatározó. Így a regionális fizetőeszközök értéke is a fedezet értékétől, az emberek bizalmától (az adott területen önerőből megalkotott értékekhez), és a meghatározott régió és közösség, valamint a személyes kapcsolatok viszonyától függött. Jelenleg a világban egész sor sikeres helyi kiegészítő pénznem létezik. A legismertebbek közé sorolható a: bristoli font (UK), brixtoni font (UK), chiemgauer (DE), berkshares (USA), waldviertler (AT), vagy BNB (CH). Ezek közül bemutatunk néhányat.
Mivel az olasz Damanhur közösségnek saját kiegészítő pénzneme van (a credito), ezért a várost sokan a jövő laboratóriumának tartják, ami egyben a gazdaság lelkének kiteljesülése is. Ez a közösség a testvériségre és a szolidaritásra épül. Abból a célból jött létre, hogy visszaadja a pénznek az eredeti értelmét, és egyben a különböző felek között történő áru és szolgáltatások cseréjének és közvetítésének eszközévé váljon. Ez a fizetőeszköz Damanhur közösség területén terjedt el (jelenleg 100 kereskedő és 2000 ember fizet ezzel). Használata az olasz törvényekkel összhangban van. Továbbá ez a pénzeszköz hozzájárult Valchiusella, gazdasági és szociális fejlődéséhez is, mivel a tőkét a megadott területre, és a helyi lakosok javára fektették be. Az 1 credito értéke 1 euróval azonos. A közösség területén lévő pénzváltókban bármikor lehetséges a credito a beváltása és visszaváltása is. A Damanhur Crea Consortium tagjai fizetéskor szintén a creditot használják. A Damanhur Crea Consortium egy olyan egyesület, amely egyesíti a Damanhur területén működő összes szövetkezetet. Ez az egyesület egyrészt garantálja a termékek minőségét és etikáját, valamint kialakítja a kereskedelem és az áruk közötti hálózatot. A DES hitelszövetkezeten keresztül a közösség tagjai kölcsönért folyamodhatnak, és ezt szintén credito fizetőeszközben kapják meg. A credito készpénz (érmék) formájában is létezik, amelynek a megmunkálása nagyon szép, sőt művészi. Például az 50 credito (ami 50 euronak felel meg) ezüst érme elnyerte a Bulino d´Oro (Arany Vésnök) 2006 díjat, és a Graph Creative folyóirat elismerését is, amit a kidolgozásának és tervezésének kiváló minőségéért kapott. Már Londonban is aktuálisak a kezdeményezések egy saját fizetőeszköz létrehozásáért. Ez egy új helyi fizetőeszköz lenne - a brixtoni font. Értéke megegyezne annak a fontnak az értékével, amely a brit szigeteken van forgalomba. A brixtoni font azonban csak a Londonhoz tartozó Brixton körzetében érvényes. Ezért érdemes az ügyfelek számára a brixtoni fontot használni: • • •
a helyi gazdaság segítése – esélyt ad a helyi kereskedőknek a pénz ne kerüljön ki környezetvédelmi hatása is van, csökkenti a CO2 emissziót
Ezért érdemes a helyi kisvállalkozók számára a brixtoni fontot használni: • • •
támogatja vele a saját vállalkozását segít hazai közbeszerzőt találni támogatja Brixton közösségét
Chiemgauer A chiemgauer 2003-ban jött létre a németországi Prien am Chiemsee-ben. Árfolyama: 1 chiemgauer = 1 €. Fő céljai közé tartozik a: • • • • •
munkahelyteremtés: a munkanélkülieket, diákokat és önkénteseket chiemgauerban fizetik ki segíti a nonprofit szervezeteket, a kulturális, művelődési és enviromentális tevékenységeket támogatja a megújuló forrásokból nyert energia és ökologikus élelmiszerek elterjedését növeli a szolidaritás érzését a helyi vállalatok és az ügyfelek között ösztönzi a helyi gazdaságot: a chiemgauer jobban képes a régióban tartani a vásárlóerőt, mint az euró, és egyben támogatja vele a kis-, és nagyvállalatokat is
A chiemgauert 1, 2, 5, 10, 20 és 50 értékű fizetőeszköz formájában került a forgalomba, miközben a bankjegyeket csak 3 hónapig lehet felhasználni, utána viszont elveszti érvényességét. Amennyiben a pénz tulajdonosa meg szeretne hosszabbítani a határidőt, köteles a bankjegy értékének 2 % (mint büntetést) kifizetni annak kibocsátójának. A rendszerhez 2012. decemberig 2573 személy, 633 vállalat és 248 non profit szervezet csatlakozott. 2012 –ben az éves forgalom körülbelül 7 millió chiemgauer volt, és az összeg évről évre növekedik. BonNetzBon A BNB fizetőeszközt a svájci Bázelben használják. Kibocsátója a Veverin Soziale Ökonomie egyesület (nem kormányzati szervezetek és kereskedők együttműködése) volt. A bankjegyeket az alábbi értékben adták ki: 1, 2, 5, 10, 20 és 50. Tagjai a frank beváltásakor BNB –re 10 % -os bónuszt kapnak. A nyilvánosság három helyen válthatja be a pénzét, miközben a frank átváltása BNB -re díjmentesen történik. A BNB átváltása frankra magával vonja a 20 frankos, valamint az 5 % - os illetéket, amennyiben az összeg kevesebb (pld. a 100 BNB frank beváltásáért 75 frankot kap). Ebbe a rendszerbe 15 nonprofit szervezet és 99 bolt lépett be. A BNB-t lehetségessé teszi a mikrohitelt is, amit a kezdő szervezetek, szövetkezetek és vállalatok számára ítél oda.
Helyi fizetőeszközök Szlovákiában „Pozsonyi živec” A živec egy olyan helyi kiegészítő fizetőeszköz, amely az eurótól függ, és az euróval együtt érvényes. 2014. áprilisában vezették be Szlovákia két városában - Pozsonyban és Zólyomban. Pozsonyban a „bratislavský živec”, és Zólyomban „zvolenský živec” néven került forgalomba. A živec fizetőeszközzel csak azokban a boltokban és üzemekben lehet fizetni, amelyek speciális emblémával vannak ellátva. Az eurót živecre történő beváltása csak a kiválasztott partnereknél lehetséges 1:1 arányban. A živec csak egy bizonyos ideig érvényes, mivel ezzel is segíteni akarják annak körforgását a helyi közösségben. Használatának előnyei: a živecnek köszönhetően több pénz marad a városban (Pozsony és Zólyom), ami által támogatja annak önállóságát, és nagyobb függetlenséget biztosít a külső forrásoktól is. Ezzel a saját közösségében körözik ahelyett, hogy máshová folyna. Mivel a živec a helyi gazdaságban marad, és az emberek újra és újra fel tudják azt használni, ezért több értéket tudnak nyújtani a közösségük részére. A živec támogatja a helyi boltokat és kapcsolatokat teremt a közösségben: živec egy közösségi fizetőeszköz, összeköti az embereket, és lehetővé teszi számukra, hogy a városukat támogassák. A živec közvetlen kapcsolatot jelent a helyi vállalatok és az ügyfelek között, miközben személyesebb kapcsolatokat és összeköttetéseket hoz létre. Megerősíti a helyi ügyfelek és vállaltok közötti szolidaritás kialakulását. A živec a környezetre is kedvező hatással van – mivel a helyi vásárlás a forgalom csökkenésével jár. A živec használata támogatja a helyi vállalkozások fejlődését is: azt a hozamot, amely a živec használatával keletkezik, kamatmentes mikrohitelekre fordítják, amit azok a helyi vállalkozók igényelhetnek, akik elfogadják a živeccel történő fizetést. Širocký sokol1 A širocký sokol egy egyedüli községi fizetőeszköz. Egy olyan érem, amelynek azért van hatalmas előnye a pénzzel szemben, mivel a fedezete egy olyan birtok, amelyet az euró és a dollár is megirigyelhet. A širocký sokol fizetőeszköznek értéke a negyedik év után 1 euró. A községi fizetőeszköz gondolatát az ihlette, hogy a Siroka2 község polgármestere (Ing. Bartos Stanislav) minden éven az anyák napja előtt a gondok fogaskereke között őrlődött. Ez a különleges elgondolás megtetszett a helyi képviselőknek is. Megértették, hogy új vizekre eveznek, amely az ismeretlenbe és a kipróbálatlanba visz, de ha a lakosság elfogadja, akkor segíthet a helyi kereskedőknek. Így született meg a širocký sokol érme3, amelyet a körmöcbányai pénzverdében terveztek és vertek. A Siroka község fizetőeszközébe vetett bizalomnak erős a gazdasági alapja, ami a község vagyonán alapszik. A polgármester ezt így magyarázza: amíg a dollárnak és az eurónak lényegében csak a pénzeszköz iránti bizalom, addig a „širocký sokolnak” a község vagyona a fedezete. A község vagyona megegyezik a kiadott érmék számával. Jelenleg 3100 érme van forgalomban, miközben mindegyiknek 1-150 eurót érő vagyon a fedezete. A „širocký sokollal” hét boltban és üzemben lehet fizetni.
1
Magyar megfelelője a siroka-i sólyom Široký 3 értéke 1 euró 2
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu „Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”
