0046

HUSK/1001/1.1.2/0046. „Alternatív gazdaság fejlesztési eszközök alkalmazása – helyi közösségi pénz bevezetésének lehető lehetősége Sátoraljaújhelyen”

Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért ő és Együttműködésért űködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu www.europeer.eu)) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín (www.rradz.sk www.rradz.sk) együttműködésében készült. További információ: inform www.sustain.europeerakademia.hu

Magyarország-Szlovákia Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Együttműűködési Program (2007-2013) (2007 www.husk www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu „Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”

2014.

www.husk www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu

Tartalomjegyzék 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bevezetés...................................................................................................................... 3 Helyzetértékelés ........................................................................................................... 6 Magyarországi és külföldi jó gyakorlatok bemutatása ........................................6 Történeti áttekintés ..............................................................................................9 Történelmi példák .............................................................................................. 11 Jelenlegi helyi pénzhelyettesítő eszközök a világban .......................................16 Sátoraljaújhely földrajzi, természeti, társadalmi, gazdasági és politikai helyzete29 Primer kutatás, helyi pénz bevezethetősége Sátoraljaújhelyen .................................. 44 KKV- k helyzetének bemutatása .......................................................................45 Pénzhelyettesítő eszköz alkalmazhatósága........................................................48 Bevezetés előnyei, keretfeltételei ............................................................................... 52 Sátoraljaújhelyi-pénz megteremtésének folyamata és feltételei ................................ 69 Összefoglalás.............................................................................................................. 77 Felhasznált Irodalom .................................................................................................. 79 Táblázatjegyzék.......................................................................................................... 80 Ábrajegyzék ............................................................................................................... 81 Mellékletek ................................................................................................................. 82

www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu

1.

Bevezetés

A tanulmány célja: Azzal a megbízással készítjük ezt a tanulmányt, hogy megvizsgáljuk, hogy Sátoraljaújhelyen, vagy a Sátoraljaújhelyi térségben (beleértve Szlovákia határ menti területeit is) milyen feltételekkel, és céllal lehet egy helyi pénzt bevezetni? A hatályos Magyar törvények értelmében minden további nélkül be lehet vezetni helyi pénzhelyettesítő eszközként helyi pénzt. A vizsgálandó kérdés nem ez. A helyi-pénz, mint a gyűjtőneve is utal erre egy eszköz. Minden eszközhasználatnak van valamilyen célja. A tanulmány megírásával ezeket a lehetséges célokat is igyekszünk bemutatni.

Amennyiben a helyi szereplők, ezen tanulmányon keresztül megismerik ezeket a célokat, azokkal egyet értenek és elkötelezik magukat a helyi pénz létrehozása mellett, akkor nyílik meg a következő kérdés: Milyen legyen a Sátoraljaújhelyi helyi pénz? Ehhez néhány technikai jellegű kérdést kell megválaszolni: Milyen szervezeti formát válasszanak? Milyen legyen a helyi pénz külleme? Milyen gazdasági ösztönzőket alakítsanak ki a helyi pénz elterjesztése érdekében? Hogyan kell majd mérni ennek az eszköznek a hatékonyságát? Milyenek legyenek a visszaváltási arányok? Milyen legyen a helyi pénz kamatszerkezete? Ezekre a technikai jellegű, de valójában az eszköz sikerességét meghatározó részletekre is ki fogunk térni, igaz, nem a végleges megoldási javaslattal, hanem inkább egy menürendszer bemutatásával.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a helyi gazdaság élénkítésének csak egyik eszköze a helyi pénz bevezetése. Olyan eszköz, mely felhívja a használók figyelmét arra, hogy amennyiben az általuk megtermelt jövedelem egy jelentős részét nem helyben költik el úgy, hogy az még ráadásul helyben is hasznosuljon, akkor saját térségüket hozzák versenyhátrányba. Vagyis ebben az esetben csökken a helyben felhasználható jövedelem, kevesebb bevételhez jutnak a helyi vállalkozások, így nem tudják növelni a foglalkoztatási szintet, mely tovább csökkenti a helyben megtermelt jövedelmet. A helyi gazdaság élénkítésének tehát fontos eszköze a helyi pénz, melyet a későbbiekben részletesen is ismertetünk. Fontosabb azonban a helyi közösség. Az, hogy legyen helyben egy olyan közösség, melynek fontos, és tenni is akar a helyi társadalom, gazdaság és kulturális alrendszer fejlődéséért. Egy olyan széles társadalmi bázis, mely hisz az összefogás erejében, és képes a társadalmi és gazdasági problémákat komplex módon megközelíteni. Ilyen


közösség nélkül nem lehet bevezetni a helyi pénzt. Annak sikeres működéséhez kellenek az elkötelezett helyi vállalkozások, melyek csatlakoznak a kezdeményezéshez, és mindennapi munkájukban támogatják is azt. Kellenek olyan civil szervezetek, melyek külső szereplőként, üzleti érdektől mentesen támogatják, promótálják a bevezetést, valamint a helyi pénz használatát. Kellenek továbbá a térségükkel szemben elkötelezett vásárlók, akiknek fontos a helyi gazdaság, és a helyi pénz használatával támogatják is azt. Ez azonban még mindig nem elég. Kellenek jó minőségű helyi termékek, szolgáltatások is. A modern gazdasági körülmények között nehéz – főként a termelésben - felvenni a piaci versenyt nagyobb gyártókkal, cégekkel úgy, hogy mind árban, mind minőségben, mind marketing szempontjából versenyképes legyen a helyi termék. Ennek talán legkönnyebben megfogható területe az élelmiszeripar, és a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, valamint a termékek közvetlen értékesítése, illetve az így előállított termékek piacra jutásának segítése. Ez az a terület, melyben közfoglalkoztatási és kisgazdasági termelést ösztönző programokon keresztül az önkormányzat leginkább támogatóként léphet fel. Évtizedekkel korábban, a ’80 – as, ’90 – es években a kisgazdasági termelés sok ember számára nyújtott olyan kiegészítő jövedelmet, melynek helyben való elköltése eredményesen járult hozzá nemcsak az életszínvonal növeléséhez, hanem a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Egy példával szemléltetve:

A Sátoraljaújhelyi kistérségben 22 637 fő lakik. Napi 1000 Ft élelmiszerre költött összeggel számolva a kistérségben 8 275 645 000 Ft az élelmiszer piac volumene. Ha a helyi termelés nagyságrendje 10% akkor mindössze 827 564 500 Ft érkezik vissza a helyi gazdaságba ezen keresztül. A bevásárló központok így évente 7 448 080 500 Ft-ot, kerekítve 7,5 milliárd ft-ot visznek ki a térségből évente.

Összefoglalva azt javasoljuk, hogy a helyi pénz bevezetésére egy komplex, valamennyi helyi szereplő (önkormányzat, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, lakosság) egyetértésével és véleményének és javaslatainak figyelembe vételével elkészített gazdaságfejlesztési terv megvalósításával egyidejűleg kerüljön sor. Erre jó lehetőséget kínálnak a Széchenyi 2020 tervezett forrásai, a LEADER program, valamint a közvetlen brüsszeli források (INTERREG, URBACT). Végezetül pedig szükség van elkötelezett, helyben ismert és elismert személyekre, akik a nevüket és a munkájukat adják a folyamathoz. Ők, akik a közbizalom letéteményesei, és


személyes renoméjukkal megalapozzák a helyi pénz sikeres bevezetését.


2.

Helyzetértékelés

2.1. Magyarországi és külföldi jó gyakorlatok bemutatása

Mit, és miért kell helyettesíteni? A globális gazdaság létrejöttét nagyban segítették a mai pénzrendszerek. A legtöbb ember nincs is annak a tudásnak a birtokában, hogy léteznek, létezhetnek más elvekkel megalkotott és más szerkezetben működtetett fizető eszközök, mint a ma elterjedt nemzeti és nemzetközi valuták. A pénzről a legtöbben annak funkciója szerint tudnak gondolkodni. Funkció szerint a pénznek van -

Csere-,

-

Értékmérő-,

-

Érték hordozó funkciója.

A pénznek azonban ezek csak a funkciói. Mellesleg ezek a funkciók egymásnak ellentmondó funkciók. Ha értéket hordoz, akkor a felhalmozásban érdekeltek az emberek, és a cégek. Ha pedig felhalmozzák, akkor a forgalomból kikerülve nem tudja a cserét biztosítani. De a pénz maga valójában nem a funkciójával írható le. A pénz valójában egy közmegegyezés. Bár a pénzt a papírral, érmével azonosítjuk, de valójában a mentális térben létező fogalom. Ilyen értelemben a kultúránk része. A pénz, egy információhordozó eszköz. Célja a társadalmi munkamegosztás során az elszámolás megvalósítása. A pénz valódi természetét azért érdemes újra átgondolni, mert akkor a gazdaság működtetése lehetővé válik. Ma világszerte tapasztalható az a kettősség, hogy bár soha ennyi pénz nem került forgalomba, mégis általános és ciklusosan visszatérő jelenség a pénzhiány. Pénzhiány jelentkezik nemzeti, gazdasági, és egyéni szinten is. A pénzhiány keletkezéséhez fontos megismerni a ma használt pénzek alapvető szerkezeti jellemzőit. A pénz ma zömében hitelpénz formájában keletkezik. A pénz érték hordozó funkciója miatt ha pénzt ad kölcsön valaki, akkor jogosult kamatot, és kamatos kamatot szedni, hiszen lemond időlegesen azokról a lehetőségekről, amit a pénz birtoklása révén élvezhetne. A kamat megléte viszont magával hozza azt a jelenséget, hogy a pénz folyamatosan egy szűk elit kezében kezd el koncentrálódni. A kamatok kitermelése folyamatos nyomást fejt ki a


gazdasági szereplőkre, őkre, de az államokra és a magánemberekre is. Egyre többet kell termelni t lé értékesíteni, hogy a kamatos kamat által okozott exponenciálisan növekvő fizetési kötelezettségeinket tségeinket teljesíteni tudjuk. Az évi 1+n%-os os gazdasági növekedést, ha valaki egy grafikonon ábrázolja, akkor megkapja ennek a növekedésnek a karakterisztikáját: karakterisz

1.. ábra: A második hatványon lévőő függvény karakterisztikája

Mivel egyre hatékonyabban kell a termelést megvalósítani, a gazdasági folyamatok a koncentrációnak kedveznek. A Magyar társadalom 70%-a 70% a városokban él ma már. Budapest annak ellenére vezet a GBP termelést tekintve, hogy az előző elő ő EU-ss fejlesztési időszakban idő nem volt kedvezményezett terület. A perifériákról mind az emberek, és velük együtt a piacok, és a pénz énz ia a centrumokba áramlik. Ez az oka annak is, hogy az ország ország szegényebb régiói, a fejlesztési források ellenére ellenér is folyamatosan szegényednek. A tőkekoncentrációnak őkekoncentrációnak következtében a legtöbb piaci folyamat a további koncentrációt és vidék elszegényedését vonja magával. Az élelmiszer termelési és kereskedelmi rendszerek rend tanulmányozásaa jól mutatja ezt a jelenséget: A tőkekoncentráció őkekoncentráció miatt néhány nagy nemzetközi élelmiszer kereskedelmi rendszer képes volt a hazai élelmiszer piac 80-90%-át 80 uralni. A hazai lakosság a mindennapi élelmiszer beszerzéseit javarészt ezekben ezekb a kereskedelmi egységekben intézi. Egy egyszerűű becsléssel megállapítható, hogy mekkora az élelmiszer piac nagyságrendje a kistérségben:

A Sátoraljaújhelyi kistérségben 22 637 főő lakik. Napi 1000 Ft élelmiszerre költött összeggel számolva a kistérségben ben 8 275 645 000 Ft Az élelmiszer piac volumene. Ha a helyi termelés


nagyságrendje 10% akkor mindössze 827 564 500 Ft érkezik vissza a helyi gazdaságba ezen keresztül. A bevásárló központok így évente 7 448 080 500 Ft-ot, kerekítve 7,5 milliárd ft-ot visznek ki a térségből évente. De ha az összes fogyasztási cikket megvizsgáljuk, akkor ugyanezt a trendet látjuk. A fenti példa csak az egyik látványos módja annak, hogy a térségből elvándorol a pénz. A gazdasági szektor szereplői más miatt is kerülhetnek pénzhiányba. Magyarországra jellemző a körbetartozás, illetve a 90 napos, vagy még nagyobb fizetési határidő. Ugyanakkor az adókat, béreket, és más költségeket a vállalkozásokat zömében 30 napos határidővel ki kell fizetniük. Ez a jelenség tovább rontja a vállalkozások finanszírozhatóságát.

A tőke és lakosság koncentráció egyéb kedvezőtlen folyamatokat is magával hoz: Fiatalok elvándorlása

Szakképzett munkaerő

Elöregedő társadalom

elvándorlása Megélhetési célú bűnözés

A társadalom perifériájára

Intézményekben szakember,

megerősödése

szorult emberek

és eszköz hiány

megjelenése Társadalmi bizalmatlanság megerősödése

Bezárkózás, elidegenedés

Mind a pénzhiány következtében.

Milyen lehetőséget teremt a helyi pénz? Miért jó gazdaságfejlesztő eszköz? A kamat okozta pénz és piac koncentráció hatásai a perifériákra nézve katasztrófálisak. A pénzek folyamatosan kiáramlanak ezekből a térségekből. A mai pénzrendszer okozta gazdasági szerkezet oka annak a pénzhiánynak, amit tapasztalunk.

A helyi pénz ezt a folyamatot képes megállítani. A helyi pénz jellegéből adódóan nem képes elhagyni a térséget. Ezért a megtermelt értékek képesek helyben maradni. A helyi pénz használata ha jó szerkezetben van kialakítva, akkor a helyi gazdaságot, a helyi fogyasztást, és ennek következtében a helyi termelést fellendíti. Mivel a pénz alapvetően egy mentális képződmény, ezért a helyi pénz használata képes a társadalmi bizalmi szintet emelni. Az emberek bízhatnak abban, hogy a munkájuknak van értelme. Mivel a helyi pénz fő funkciójának a csere biztosításának, vagyis az elszámolásnak kell lennie, ezért úgy érdemes meghatározni annak szerkezetét, hogy mindig elegendő, és a


piaci igényeket kielégítő mértékben legyen forgalomban.

A helyi pénzek alkalmasak a körbetartozások rendezésére, hiszen a helyi gazdasági élet szereplői sokrétűen kapcsolódnak egymáshoz. A helyi pénz használata nagyon nagy mértékben képes a forgalomban lévő nemzeti valuta használatának a megkímélésére. Ezáltal komoly gazdaságfejlesztő erővel bír, hiszen a cégek képesek lesznek a cash flow-jukat kiegészíteni ezzel a helyi pénzzel. A helyi termékek iránti kereslet fellendülése, a gazdaságot is felpörgeti. Nemzetközi tapasztalat, hogy ha jól működik a helyi pénz, akkor a térségben a gazdasági fejlődés elindul a magas minőséget előállító rendszerek felé, hiszen van anyagi fedezete

2.2. Történeti áttekintés Silvio Gesell: Természetes gazdasági rend Silvio Gesell nevét azért érdemes egy ilyen tanulmányban megemlíteni, mert a pénzelméletek tekintetében korszakalkotó felfedezéseket tett. Gesell a XIX-XX. század fordulóján élt. Német származású, Argentínában élő kereskedőként eltöpreng az argentin gazdaság válságain, az aranystandard okozta pénzügyi bizonytalanságokon, a gazdaság optimális működéséhez szükséges pénzmennyiség megállapításán – és főleg azon, hogy jó-e, ha bármely termelőeszköz vagy a pénz magánmonopóliumban van.

Gondolatait „A természetes

gazdasági rend (”Die Natürliche Wirtschaftsordnung”) címmel írja meg, amit Magyar nyelvre is lefordítottak. A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos megfigyeléseit nagyra értékeli Irving Fisher („Gesell kereskedő szerény tanítványa vagyok”), John Maynard Keynes („Gesell ….. méltatlanul félvállról kezelt próféta; … a jövő többet fog tanulni Gesell, mint Marx szellemétől” Gesell javaslatait megvalósítják az 1920-as, 30-as években Németországban, Ausztriában, és Fisher egyértelmű támogatásával és segítségével az Egyesült Államokban. A nemzeti bankok azonban idővel minden kísérletet jogellenesnek minősítenek és betiltanak. Pedig ahol csak bevezetik a szerző által javasolt „rozsdásodó pénzt”, mindenhol egyértelmű a siker. Az I. világháború utáni Németországban, majd a gazdasági világválság mélypontján, több helyen Európában és az USA-ban sikerül csökkenteni a munkanélküliséget, stabilizálni a


pénzforgalmat és a helyi árutermelést. Gesell a pénzelmélet terén alkot jelentőset. Bár elemeire bontva szinte semmi újat nem találunk gondolataiban, a gazdaság- és elmélettörténet már mindent megjelenített ezekből, ebben a formában még senki nem képzelte el a jelenlegi (illetve ő a XX. század eleji) pénzügyi rendszer reformját. Az áruvá vált pénz az áruk között kivételezett helyzetben van. Hiányzik egy tulajdonsága, ami minden más árut jellemez: a romlékonyság. A pénz a többi áruval ellentétben az idő előrehaladtával optimális, inflációmentes környezetben nem veszít értékéből, sőt, a mai pénzügyi rendszer kamattal díjazza. Gesell szerint ahhoz, hogy a pénz a piac uralkodójából a piac semleges szolgálójává váljon, ugyanolyan tulajdonságokkal kell bírni, mint a többi árunak, tehát romlandóvá kell tenni. A „rozsdásodó bankó”-nak rendszeres időközönként (hetente, havonta, negyedévente) veszítenie kell az értékéből, a névértéket érvényesítő bélyeg megvásárlásával lehet visszaállítani. A nem érvényesített bankjegyet a kereskedők csak csökkentett értéken fogadják el, hiszen az elfogadásával rájuk vár majd a bélyeg megvásárlása. A romlandó pénzt nem érdemes tartani, sokkal inkább minél gyorsabban elkölteni. A módszer tehát nagyon jó a forgási sebesség gyorsítására olyan helyzetekben, amikor a pénztartás hajlandósága növekszik a gazdaság szereplőinél, deflációs esetben például (gondoljunk a gazdasági világválságra újra, vagy a 90-es évek japán gazdaságának stagnálására, amikor a japán fogyasztók az árak csökkenésére a pénz tartásával reagáltak, mondván: majd megveszem, ha még olcsóbb lesz). Gesell azonban még tovább megy: a rozsdásodó pénz kibocsátását a közösségekre (általában a városi vagy nagyobb falu szintű közigazgatási egységekre) bízná a jegybank helyett. A központi pénzkibocsátási monopólium helyett a közösség legyen felelős a Freigeld, a szabadpénz mennyiségének meghatározásáért, az érvényesítő bélyegek árusításáért, általában véve az egész folyamat kézben tartásáért. Ezek a furcsa gondolatok talán érthetőbbé válnak, ha egy másik szempontból is megvizsgáljuk a dolgot: a pénz funkcióinak szempontjából. A geselli szabadpénz a ma használatos pénz funkciói közül egy ellátására képes maradéktalanul, a forgalmi funkcióéra. Ha belegondolunk abba, hogy a mai pénzügyi rendszerben a nominális pénzforgalom 95-98 %-a spekulációs funkciót teljesít, tehát messze nem az eredeti, és hétköznapi életünk szempontjából továbbra is legfontosabb forgalmi funkciót, könnyebb eljutni arra a gondolatra, hogy talán nem is olyan rossz, ha létezik egy olyan csereeszköz, amely csupán ezt a funkciót


tölti be, de ezt maradéktalanul. Működjön ez a pénz párhuzamosan a hivatalos nemzetinemzetközi pénznemekkel, és biztosak lehetünk abban, hogy a gazdaságilag-szociálisan kirekesztett, vagy a kirekesztődés szélén álló rétegek számára egyértelmű haszonnal fog járni a használata. (A párhuzamos használatra utal a geselli típusú próbálkozások mai idegen nyelvű elnevezése is: Komplementärwährungen, complementary currencies.)  Gesell a Freigeld mellett javaslatot tett egy nemzetek felett álló, semleges világpénz kibocsátására, ami lehetőséget teremtene a szabadkereskedelmi kapcsolatok kiegyenlítődésére. A semleges világpénz gondolata felbukkan továbbfejlesztett formában Keynesnél és Harry Dexter Whitenál is az új pénzügyi rendet megteremteni kívánó Bretton Woods-i tárgyalásokon, Gesell azonban - Keyneshez hasonlóan - hatalmi játszmáktól mentes kibocsátó szövetségre gondolt. Gesell a pénz hatalomfosztását nem az egyházak kamattilalmának újbóli bevezetésével gondolta elérni. Szerinte a kamatláb tisztán pénzjelenség. A kamatláb évszázadokon keresztül viszonylag stabil maradt, így nem függhet fizikai adottságoktól; a „romlandósága” miatt gyorsan forgó pénz megteremti a zérus, vagy ahhoz közeli nagyságú pénzkamatlábat. Nem egyszerűen „kamatmentes pénzügyi rendszert” képzelt tehát el, hanem az intézményrendszer átalakítását javasolta, ami lehetővé teszi, hogy a felhalmozásból és a pénztartásból (tehát a spekulációból) származó előnyök „büntetésével” a pénz a piac semleges szolgálójává válhasson, a munkajövedelmek torzítatlanul kerülhessenek tulajdonosukhoz.

2.3. Történelmi példák Egyiptom Az ókori Egyiptomban kettős fizetőeszköz rendszert találunk. A távolsági kereskedelem alapja az arany és az ezüst volt, de a helyi kereskedelem egy áru fedezettel rendelkező fizetőeszköz volt (Helyi pénz). Ezt Ostrca-nak hívjuk ma. Akkor egy áruféle volt, ami a fedezetül szolgált, nevezetesen a gabona. A gabona raktározás közben is veszít az értékéből. (Rágcsálók, őrzés, költsége, penészedés, stb.) Ezért a gabona raktárba való behelyezése után cserépdarabokkal igazolták azt. De a cserépdarabok csereértéke az idő előrehaladtával természetes módon csökkent, hiszen egyre kevesebb mennyiséget szolgáltattak értük. Ebben a gazdasági rendszerben a pénz ugyanúgy viselkedett, mint minden más árú. Ezért nem lehetett az árutulajdonosnak hátránya a pénztulajdonossal szemben. A pénztulajdonos nem tudta zsarolni az árutulajdonost a pénz visszatartásával, mint ahogy azt ma megteheti. ( Ha a kereskedő nem veszi meg a szamócát, akkor az estére már felét fogja érni, két nap múlva meg hulladékká


válik. Míg ha a pénzt 2-3 napig nem használjuk fel, nem veszít semmit az értékéből.) Az Ó egyiptomi gazdasági rendszer volt az egyik alapja annak, hogy a birodalom tizenhat (!) évszázadon keresztül tudott stabilan működni, hiszen a gazdaságban nem volt egy olyan eszköz, ami eltérő módon viselkedett a többi áruhoz képest, így nem lehetett ezzel visszaélni, és nem lehetett a gazdaságot felborítani sem. Tehát a kettős pénzrendszer egyszerre tudta kezelni a távolsági kereskedelmet és a helyi gazdaság működését. Ez ma is a feladat! Nagyon tanulságos megnézni azt is, hogy mi okozta ennek a rendszernek a végét, és hogy mi lett ennek a következménye: A kettős pénzrendszert a Rómaiak térhódítása szüntette meg, mert bevezették az ő kamatozó rendszerű fizető eszközüket. Egyiptom az ókori világ szellemi központja volt. Hatalmas építmények jelezték azt, hogy egy virágzó gazdaság működött. Miután a negatív kamatos, és kettős rendszerű pénzt felváltotta a pozitív kamatozású, Római monopolpénz, lényegében Egyiptom a fejlődő világ része lett, vagyis a korábbi civilizáció drasztikusan hanyatlani kezdett.

2. ábra: ókori Egyiptom fizetőeszköze

A középkor A 11-12. század középkori

európájára (A Magyar Királyság területét kivéve) az volt a

jellemző, hogy nagyon sok kis helyi uralkodó, vagy az egyház bocsájtott ki ezüst fizető eszközt. Ezekre az volt a jellemző, hogy 6-8 havonta bevonták, és 2-3 %-kal vékonyabb pénzt adtak vissza. Vagy ennyivel kevesebbet, mondván ez az újraveretés költsége. Lényegében ezzel az intézkedéssel elérték a negatív kamatozású rendszert, hiszen a pénztulajdonosoknak rendszeresen fizetniük kellett a saját pénzükért. Ez a jelenség ugyanazt okozta, mint az egyiptomi rendszer. Az emberek nem akarták visszatartani a pénzt. Igyekeztek minél


hamarabb árukra, szolgáltatásokra cserélni. Ha ezt nem tudták, akkor szívesen adták kölcsön, mert a pénz újraveretésekor elszenvedett mennyiségcsökkenés kockázata az adóst terhelte. Erre az időre jellemző az, hogy megépülnek a nagy katedrálisok, amelyeket szabad mester emberek építenek, és van arra gazdasági erő, hogy ezeket az épületeket az alaptól a toronyig gazdagon díszítsék. Az egész társadalom egyre jobb színvonalon élt. Rendeletben szabályozzák a nemesek és a parasztság kötelező ruhaviseletét, mert egy idő múlva nem volt érdemi különbség. Az iparosok bevezetik a szabad hétfőt – blaumontag-

suszter hétfő.

Rengeteg művész lepi el a kor városait, mert van pénz megfizetni a munkájukat. Mivel a pénz gyorsan forgott, ezért volt forrás arra, hogy minden tárgyat nagyon igényesen, nagy szakértelemmel készítsenek el. Ebben az időben a gazdaság működtetéséhez nem kellett alkalmazni a terezett elavulást. Hiszen a pénz forgását nem a kamat garantálta, és nem kellett egyre több terméket a piacra vinni, és ezért nem kellett arról gondoskodni, hogy gyenge minőségűek legyenek a bútorok, épületek stb. Sőt. Ekkor indulnak erős fejlődésnek a Hanza városok. Néhány német nyelvterületen sértetlenül fennmaradt város ma is őrzi ennek a kornak az emlékét: Dinkelstüh, Lübeck, Rothenburg. A pénz érvénytelenítésekor, a pénz újraveretőinél keletkező „adót” természetesen ezek az urak újra forgalomba bocsájtották, hiszen így finanszírozták az építkezéseiket. A rendszerben tehát állandó volt a pénz mennyisége, ezért nem kellett deflálni, vagy inflálni annak értékét. Ugyanakkor mindenki igyekezett szabadulni a pénztől, ahogy csak tehette, ezért a pénz forgási sebessége igen nagy volt. Ez biztosította az erős gazdasági rendszert. A kutatók szerint ennek a kornak az vetett véget, hogy bevezették a „vastag” vagy más néven az „örök” pheninget a XV. században. Ezeket a pénzeket többé nem lehetett érvényteleníteni, és nem lehetett így a negatív kamatozásukat sem biztosítani. Lehetséges, hogy erre azért került sor, mert a pénzrendszer urai egyre gyakrabban éltek az érvénytelenítés eszközével, mert egyre mohóbbak lettek. Az eredmény az lett, hogy a pénztöbbletet újra elkezdték felhalmozni, és kamatra kölcsönadni. A Fuggerek és a Weserek elkezdtek meggazdagodni. Mindenki más adósként elszegényedett, még maga az érsek, a herceg és a császár is.


3. ábra: Középkor

Ezt a korszakot ‘Brakteaten' monetáris rendszernek nevezték. A pénz forgását annak érvénytelenítése, és mennyiségi csökkentése eredményezte. Ez az Ó-egyiptomihoz képest más logika, de az eredmény ugyan az. A pénztulajdonosok nem halmozzák fel a pénzt, hanem a lehető leggyorsabban szabadulni igyekeznek tőle. Ennek következtében a gazdaságban folyamatosan és bőségesen van pénz, így a gazdasági folyamatok akadálytalanul le tudnak futni. Mellékhatásként a gazdasági teljesítmény eltolódik az igényes, nagy szellemi hozzáadott értékkel előállított áruk és szolgáltatások előállítása felé.

4. ábra: Középkori pénzeszköz

Németország a 30-as években 1930-ban a nagy gazdasági válság idején egy szénbánya működése újra megmutatta, hogy mire képes a rozsdásodó, vagy negatív kamatozású fizető eszköz: Hebecker úr, egy kis bajor, schwanenkircheni, csőddel küszködő szénbánya tulajdonosa, azon igyekezetében, hogy fizetni tudjon a munkásainak, szénnel fizetett Reich mark (birodalmi márka) helyett. Utóbbihoz ugyanis a válság hatására nem lehetett hozzájutni. Elismervényt bocsátott ki - amit wara-nak hívott - amely szénre volt váltható. A hátoldalán kis négyzetek voltak, pecsétek számára. Az elismervény csak akkor maradt érvényes, ha az adott hónap pecsétjét időben beütötték. Mivel a szenet raktározni, és őrizni kellett, ezért a pecsételés automatikusan csökkentette a wara értékét. A rendszert eleinte nehezen kezdték elfogadni, de a munkások által a kenyérért cserébe kapott warát a pék legalább szénre tudta váltani, hiszen arra neki is szüksége volt, és akkoriban a birodalmi márka nehezen volt hozzáférhető. Aztán hamarosan egyre többen kezdték el elfogadni ezt a fizetőeszközt. Ugyan az a rendszer, mint az Ó-egyiptomi Ostraca esetében, csak itt nem a gabona, hanem egy másik árú a szén jelentette a pénz fedezetét, de ugyan úgy csökkent a wara értéke, mint minden más árué, így alkalmas volt arra, hogy a


kereskedelemben használható fizető eszköz váljon belőle. 1931-re 2000 vállalat használta Németországban a Wara-t. Novemberben betiltotta a Német Központi Bank a pénzkibocsájtás monopóliumára hivatkozva. A valódi ok természetesen nem ez volt, hanem az, hogy az uralkodó pénzügyi réteg kezéből kicsúszott volna az irányítás, ha a gazdaságban egy negatív kamatos pénz teret szerez magának. A térnyerés pedig nyilvánvaló volt, hiszen 1 év alatt több mint 2000 cég kezdte ezt eredményesen használni.

5. ábra: németországi wara

Wörgli gazdasági csoda Ausztria a 1930-as években1932-ben Unterguggenberger úr, Wörgl polgármestere elhatározta, hogy városában tesz valamit az arra az időszakra általánosan jellemző 35 százalékos munkanélküliség ellen. Silvio Gesel munkásságát ismerve meggyőzte a városházát, hogy 14.000 schilling értékben utalványokat bocsássanak ki,amelynek fedezete egy ugyanekkora bankbetét a helyi bankban. Az utalvány egy munkajegy volt, amit havonta pecsételéssel kellett érvényesíteni. Az érvényesítésnek volt költsége. A tulajdonosnak a nála lévő munkajegyek 1%-át kellett kifizetnie az érvényesítésért. Tehát évi 12% költséget kellett megfizetni a forgalomban lévő pénz után. Ezt a befolyó összeget az önkormányzat azonnal közmunkák finanszírozására használta fel. Így a pénzhelyettesítő eszköz mennyisége állandó maradt. A díj fizetése miatt itt sem akarták az emberek megőrizi azt. Igyekeztek szabadulni a munkajegytől. Két ev. múlva Wörgl városa volt az első, amely megvalósította a teljes foglalkoztatottságot. Általános lett a vízellátás, az egész várost újra aszfaltozták, a legtöbb ház felújítva, átfestve, az adókat határidő előtt befizettek, körbe az erdőket újraültették. Fontos tudni, hogy az eredmények túlnyomó része nem abból eredt, hogy a város különböző projekteket indított, hanem abból, hogy a szereplők azon igyekeztek, hogy a pénzt továbbadjak, ne pedig felhalmozzák. Átlagosan a Wörgl pénz forgási sebessége 14-szerese volt a rendes


Schillingnek. Más szóval ugyanaz a pénzösszeg 14-szer annyi munkát teremtett. Több mint 200 másik közösség döntött úgy, hogy követik a példát, de megint a központi bank leállította ezt a rendszert is.

6. ábra: Wörgli utalvány

Összegezve: A történelmi példák nagyon hasonló rendszerre épülnek fel. A legjobbnak az bizonyul, ha kettős pénzrendszer van egy táradalomban. Van egy távoli kereskedelmet lehetővé tévő központi fizető eszköz, és van egy helyi. A fizető eszközök forgalomban tartásáról kétféleképpen lehet gondoskodni. Vagy a kamattal, vagy egy pénzforgalmi díjjal, más néven negatív kamattal. Utóbbi nem teszi lehetővé a gazdasági gyarmatosítást és eladósítást. A kettőe pénzrendszer esetén legalább az egyik rendszernek, főleg a helyinek negatív kamatozásúnak kell lennie. Ez biztosítja azt, hogy a gazdaság helyi szinten élénk maradjon, és ez biztosítja annak a fedezetét, hogy a jol-léthez szükséges javak és szolgáltatások mindenki számára elérhetőek legyenek.

2.4. Jelenlegi helyi pénzhelyettesítő eszközök a világban

Általános áttekintés Mára a világon több ezer helyi pénz van forgalomban. Ezek nagyon sokszor eltérő rendszerben jönnek létre. Mindegyiknek az a célja, hogy a globális pénzrendszer okozta helyi gazdaság működésének az ellehetetlenedését megakadályozza, és helyben teremtsen munkát és jövedelmet a társadalom széles rétegeinek.

Nagyon sokféle pénzhelyettesítő rendszer

létezik. Van ami rendelkezik nemesfém fedezettel. Van, ami rendelkezik az adott ország nemzeti valutájában letétbe helyezett fedezettel. De sok olyan van, amiben a fedezetet nem pénz, vagy nemesfém jelenti, hanem valamilyen árú megléte. De vannak olyan rendszerek is, amelyekben még áru fedezet sincs. A pénznek ugyanis nem az árufedezet adja az értéket, hanem az emberi munka. A bármilyen fedezet csupán a pénz elfogadásába vetett bizalmat


teremti meg. Ezért sok rendszerben a fő hangsúlyt a bizalom megteremtésére használják fel. A helyi pénzek a kamatozást tekintve is igen sokrétűek. Van ami illeszkedik a globális valutákhoz, és kamatozó rendszerű. Van ahol egyáltalán nincs se kamat, se negatív kamat. Itt a pénz forgását ara alapozzák, hogy folyamatosan keletkeznek szükségleteink, így folyamatosan részt tudunk venni a munkamegosztásban. Ezeknél a pénzeknél, mivel a kamat értelmezhetetlen, nem merül fel a kamatozásból eredő kizsákmányolás, vagy gazdasági torzító hatás sem. És természetesen van ahol a negatív kamatozásra is kísérletet tesznek.

A helyi pénzek mellett megjelentek új, alternatív globális fizető eszközök is. Ezeket cripto pénzeknek, azaz zárt pénzeknek nevezzük. Jellemzőjük, hogy véges mennyiséggel hozzák forgalomba. Jellemzően valamilyen számítástechnikai kapacitás működtetésével lehet hozzájutni. A tulajdonosok egy elektronikus számlán (Elektronikus pénztárcában) tartják nyilván a pénzüket, és elektronikusan fizetnek vele. Az egyik jelentős ilyen rendszer a Bitcoin.

Néhány konkrét példa

Chiemgauer A bajor Chiemsee tóvidékről elnevezett chiemgauer valódi és elfogadott regionális pénzeszközzé vált mára. Nagyon hasonlít a wörgli munkajegyhez, de máshogyan keletkezett. Különösen érdekes a német kísérlet a jelenlegi világválságban, amikor az emberek kezdik elveszíteni a papírpénzbe vetett hitüket. Prien am Chiemsee-ről, egy gyönyörű, tízezer lakosú németországi városról van szó (honlapja: prien.de). Az egyik helyi tanár eltöprengett azon a megállapításon, miszerint a történelem során minden pénzügyi rendszer előbb-utóbb (30, 50, 70 év elteltével) összeomlik. Emellett a bajor fiatalembert évek óta foglalkoztatja, hogy a globalizálódó világban miként tudnák jobban érvényesíteni a helyi érdekeket. Miért ne lehetne tartós helyi jellegű pénzrendszert létrehozni? Christian Gelleri barátaival együtt három évig készítette elő ezt a rendszert, és nem vette el a kedvüket az sem, hogy az első kísérletük megbukott. Második nekifutásra papírpénzt bocsátottak ki saját munkahelyükön. Meggyőzték kollégáikat és a helyi cégeket a papír értékállóságáról, és az évek során egyre többen beszálltak ebbe a játékba.


Gelleri és barátai lépésről lépésre egyre több embert tudtak meggyőzni arról, hogy a helyi pénzzel a helyi vállalkozókat segítik, vagyis az alpesi régióban élő embereket és a munkahelyek megtartását. A chiemgauernek nevezett bón, amellyel éppen úgy be lehet vásárolni, mint az eurót, most már egyfajta másként gondolkodást eredményez: Ezt a pénzt ott a régióban kell elkölteni, a helyi játékszabályokhoz kell tartania magát a használónak. Amikor ő is vásárol valamit, a pénz új gazdája ugyanígy gondolkodik, és ez az egész rendszerre kihat. Kialakul az a háló, amely együttműködésre ösztökéli az embereket azért, hogy megváltoztassák a világot a saját elgondolásuk szerint. Így a chiemgauer valóságos közösségépítő-teremtő eszközzé válik. Ezt a hatását a Sátoraljaújhelyi pénzhelyettesítő eszköz bevezetésében is meg kell tervezni!

Egy pénzkibocsátó közhasznú társaságot hoztak létre. Egy euróért egy chiem gauert lehet venni (létezik 1, 2, 5, 10, 20 és 50 egységnyi bankó). A befizetett pénz pedig fedezetként a helyi bankban kamatozik. A bevezetés legfontosabb része a marketing volt. Meg kellett győzni a helyieket, hogy ez a rendszer bár szokatlan, mégsem bonyolult, és valóban az ott élők érdekeit szolgálja. Erre ideális terep az iskola volt, mert ott rengeteg emberrel lehet kapcsolatba kerülni, és egy tanárról az embernek nem az jut eszébe, hogy spekulál vagy nyerészkedik. Ahogyan sikerült meggyőzni a szülőket, úgy bővült a regionális valutát elfogadók köre. A helyi patikus éppen úgy elfogadja a 14 különböző biztonsági jellel ellátott bónt, mint a látszerész, a vendéglős, az adótanácsadó, az építész, az asztalos. Induláskor csak 20 merész vállalkozó akadt, és az éves forgalom 70 ezer chiem gauer volt. De ez mostanra 600 vállalkozóval 3 millió chiemgauernyi forgalommá (900 millió forint) nőtte ki magát. Tudják, hogy a pénzt továbbadhatják, vagy euróra visszacserélhetik az egyesületnél. Ilyenkor persze 2+3 százalék levonásra kerül. Két százalék illeti a rendszer-gazdát, aki a bankók avagy bónok gyártásáért és biztonságáért felel, három százalékkal pedig egy szabadon választott helyi projektet támogatnak, ilyen a tűzoltóság, az iskola, a kórház. A pénz tudvalévően csak akkor tölti be gazdaságélénkítő szerepét, ha minél gyorsabban cirkulál. Ezért azt találták ki, hogy negyedévente az értékpapír 2 százalékot veszít az értékéből. A bankó élettartamát egy bélyeggel lehet meghosszabbítani, ami egy évben nyolc százalékot jelent. Ez a warához, wörgli munkajegyhez hasonlóan arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy a chiemgauert a régió határain belül vásárlásra, ne pedig spekulációra


használják fel, tehát nem érdemes felhalmozni. Éppen az a cél, hogy a pénz a péktől a malomhoz, onnan a fűszereshez vagy a géplakatoshoz kerüljön, és ez által a Chiem tó környékén belül tovább forogjon. A szokatlan rendszer elfogadottságát a számok bizonyítják a legjobban: az első évben a chiem gauer 90 százalékát váltották vissza euróra, a másodikban 60, a harmadikban 50 százalékát, de a negyedik esztendőben már csak 35 százalékát.


Társadalmi munkában a helyi iskola tanulói gondozzák a fizetőeszköz rendszerét. A cégektől azt a visszajelzést kapták, hogy a chiem gauer elfogadásával forgalmuk 10-15 százalékkal (!) emelkedett. Gelleri tanár úr szerint a vidéki élet legfőbb súlypontjai az élelmiszer, az energia, az építőanyag és a közlekedés márpedig mindezt helyi szinten lehet előállítani. Csak azért kell

messzebbre menni, ami a régióban nincs meg, vagy nehezen elérhető. 7. ábra: Chiemgauer fizetőeszköz

WIR A svájci WIR helyi számlapénz rendszer az egyik legrégebbi, ami 70 éve működik a formális bankrendszerrel elszámolásban, de attól függetlenül saját valutakóddal, ami a CHW. A Svájcban 1934 óta működő WIR Bank és a hozzá kapcsolódó pénzhelyettesítővel helyi kiegészítő fizetőeszköz, a WIR eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. A WIR körforgása a WIR beruházási hitel folyósításával indul, amely svájci frank hitelből és WIR hitelből álló kombinált konstrukció is lehet, és építési, felújítási projektek, illetve ingatlanvásárlási illetve bármilyen egyéb szolgáltatás céljaira használhatóak fel. A WIR hitelt csak a gazdasági körhöz csatlakozott vállalkozások vehetik fel. A hiteltörlesztéshez szükséges WIR összeg a hitelt felvevő vállalkozás számára úgy teremthető elő, hogy WIR-t fogad el az ügyfeleitől, húzóerőt teremtve a gazdasági kör szereplői számára. A rendszer fennállása során stabilizáló hatást fejtett ki a gazdaságra, a WIR használat erősödése egyértelműen megfigyelhető a svájci frank hitelek drágulása esetén. Prof Dr. Bernard Lietaer szerint ez a rendszer mentette meg Svájcot a gazdasági összeomlástól 2008 után. A WIR tanulmányozásából azt a tudást szerezhetjük meg, hogy egy helyi rendszer, ha kellően szorosan kapcsolódó gazdasági szereplőkből áll, akkor képes maga finanszírozni a fejlesztési céljait. A rendszer alapja egy jó értelemben vett lokálpatrióta magatartás.


A WIR és a svájci frank egymás melletti működése mutatja meg azt, hogy nagyon erőssé tehető egy térség gazdasági értelemben, oly módon is, hogy ez a kettős fizetőeszköz használat megvédi a rendszert a nagyobb globális pénzpiaci ingadozásokkal szemben is. Hiszen ha kialakulnak a helyi gazdasági kapcsolatok, akkor nemzetközi válság esetén sokkal könnyebben szervezhető meg azoknak a hiányoknak a helyi biztosítása, amit külső piacikról lehet beszerezni. Ugyanakkor a belső elszámolásra van egy olyan elszámoló rendszerünk, aminek működése független a globális folyamatoktól.

8. ábra: WIR BANK

LETS 1983-ban Kanadában jöttek létre az első LETS (Local Exchange Trading System) rendszerek, amelyek elsősorban az angolszász világban terjedtek el. Az Egyesült Királyságban több mint 450 csoport alakult. A legnagyobb létszámú csoport Ausztráliában, Sidney közelében működik, 1800 tagja van. A LETS tagjai általában szolgáltatásokat cserélnek egymással: gyermekfelügyelés, takarítás, korrepetálás, kisebb házi javítások. Előfordul, például Minneapolisban egy bevásárlóközpontban, hogy a rendszerbe áruházak is bekapcsolódnak: a pénzhelyettesítőket néhány százalékban elfogadják. Ez voltaképpen árengedmény, ami forgalomnövelő, s egyúttal a kereskedők a közösség összetartásához is hozzájárulnak. Hazánkban is elindult több ilyen rendszer, de ezek egyike sem tudott sokáig működni, mert egy viszonylag szűk kör kezdte el használni. A LETSZ rendszerek pedig akkor működnek jól, ha a használók számossága nagy, ugyanis a sokféle ember együttesen képesek azt a sokféle


szolgáltatást biztosítani, ami minden ember élete során igényként megjelenik.

Itacha ours A New York állam béli Ithaca városában működő „Ithaca óra” nevű pénzhelyettesítő hasonlít a WIR Bank rendszeréhez, de kevésbé bankszerű. 1 óra 10 USD-t ér. A pénzkibocsátást egy köztiszteletű személyiségekből álló Circulation Committee ellenőrzi. A pénzhelyettesítő az alábbi módokon kerülhet forgalomba. • A helyi vállalkozók, akik a pénzhelyettesítőt elfogadják, évente regisztráltatják magukat. A regisztráció díja 20 USD. A regisztrációért 2 óra pénzhelyettesítőt kapnak. 900 helyi vállalkozó szerepel a regiszterben. • A Circulation Committee kamatmentes kölcsönt vagy adományt nyújt helyi vállalkozóknak, iskoláknak, egyházaknak. • A rendszer kiadásainak egy részét (pl. pénznyomtatási költség) a pénzhelyettesítőben fizeti. A pénzhelyettesítőt elfogadó vállalkozók alkalmazottaikat részben órában fizetik. Az órákat helyi boltokban, uszodában lehet levásárolni. Jótékonysági vásárokon is lehet órában fizetni.

9. ábra: New York pénzhelyettesítője

Bitcoin Ez egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórum nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bank válság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és


hatóságoktól. A Bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja. A Bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon, vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő, illetve a fogadó Bitcoin címe szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

10. ábra: Bitcoin digitális fizetőeszköz

Hazai példák

Soproni Kékfrank 2010. május 7-étől Soproni Kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal. Ez az első jegyzett hazai pénzhelyettesítő eszköz. A forint és a helyi pénz, a soproni kékfrank esetében átváltási arányt 1:1- ben határozták meg. Az esetleges visszaváltáskor a kibocsátónál 2 százalék plusz áfát vonnak le, vagyis az 1000 forintért vásárolt 1000 Soproni Kékfrank visszaváltásakor 975 forintot kap a Kékfrank beváltója. A 2 százalék plusz áfa visszaváltási jutalék a Kékfrank nyomtatásának, kibocsátásának, a nyilvántartásnak költségeit fedezi. A 2009 szeptemberében alapított Ha Mi Összefogunk Európai Szövetkezet forgalmazza a soproni kékfrankosról elnevezett Soproni Kékfrankot, amit 2009-ben kb. 381 helyen fogadtak el, általában 5–10%-os kedvezményt adva a papírutalvánnyal fizetők számára. A Kékfrankra váltott forintokat a Rajkai Takarékszövetkezetnél betétként helyezik el, így a pénz virtuálisan megkettőződik.


2011 tavaszi híradás szerint Sopronban és környékén pedig becslések szerint tízmillió forintnak megfelelő kékfrank foroghat. Míg a 2009-es induláskor 381 elfogadóhelyen lehetett használni, addig, a honlapjuk alapján ma 444 soproni és 40, a környékbeli településen található helyen fogadták el fizetőeszközként. Ezen kívül megjelentek távolabbi elfogadóhelyek is, amelyek valamilyen gazdasági szállal kapcsolódnak a térséghez. Így szegedtől Budapesten át Miskolcig találhatóak ilyenek. A Soproni Kékfrank igazi jelentősége abban áll, hogy megnyitotta a legális utat a hazai pénzhelyettesítő eszközök kibocsájtásához, valamint a Sátoraljaújhelyi hasonló geográgiai helyzet. Ugyanis az un Európai szövetkezeti forma nagyon alkalmas a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok szervezésére is.

11. ábra: Soproni Kékfrank

Bocskai Korona A Bocskai Korona egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkező, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott - utalvány, fizetőeszköz, amelyet kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele az étkezési és más áruvásárlási utalványoktól eltérően -, ettől válik „helyi pénz”-zé. A kezdeményezés rendszerének célja és szerepe, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. Amennyiben a hajdúnánási emberek elfogadják és a mindennapi életük részévé válva használják a Koronát, akkor azon erőforrások egy része, amely eddig Hajdúnánásról kiáramlott, helyben marad, így erősítve városunk és az itt élő emberek gazdasági helyzetét.


A helyben működő vállalkozások - a Holdinggal szerződést kötve - elfogadóhellyé vállnak, ezáltal jogosultságot szereznek az elfogadóhely matrica használatára. Az elfogadó a szerződésben vállalja, hogy meghatározott mértékű kedvezményt biztosít a Bocskai Koronával fizetők számára. A Bocskai Koronával rendelkező vásárló felkeresve azokat az üzleteket, amelyek a Bocskai Koronát elfogadják, a vásárlása során érvényesíti az őt megillető kedvezményt. A vásárláskor az elfogadóhely által nyújtott kedvezmény csak a Bocskai Koronával történő fizetés értékéig vehető igénybe. Amennyiben Koronával történik az áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése, és a visszajáró kevesebb, mint 500 Korona, azt forintban kapja meg a vevő. A vállalkozások egymás között elfogadva a Bocskai Koronát erősítik a városon belüli együttműködést, valamint elősegítik a tőke helyben maradását. A Bocskai Korona azért érdekes a Sátoraljaújhelyiek számára, mert földrajzilag elég közel vannak ahhoz, hogy több helyi szereplő is személyesen tanulmányozhassa a rendszer működését, és megismerhesse a tapasztalatokat. A Bocskai Koronától érdemes eltanulni azt, hogy a vásárláskor nemcsak fizetőeszközként szolgál, hanem kedvezményre is jogosít. Ma a kereskedők a forgalmuk növelése érdekében gyakran adnak kedvezményt a törzsvásárlóik számára. A megnövekvő forgalom, még akkor is eredményesebbé teszi a kereskedőket, ha egy-egy tranzakción kisebb az érvényesített árrés, hiszen a forgalom össz-volumene ebben az esetben kárpótol a vásárlási kedvezményért.

12. ábra: Bocskai Korona


Balatoni Korona Veszprém-megye kelet-balatoni régiójában hét önkormányzat kezdeményezésére térségi összefogás hívta életre a Balatoni Korona pénzhelyettesítő utalványrendszert. A rendszer nagyon hasonlít a Soproni Kékfrankhoz, de van egy nagyon nagy különbség is. A Balatoni

Korona egy un. Lejáratos pénz. 13. ábra: Balatoni Korona

Azaz a kibocsájtásakor forintért lehet hozzájutni. De csak egy bizonyos meghatározott ideig érvényes. Ez után elveszíti pénzhelyettesítő eszköz jellegét, azaz érvénytelenné válik. A rendszer kidolgozói ettől az intézkedéstől várják azt, hogy a pénzhelyettesítő eszköz forogjon. Mint pénzhelyettesítő eszközre ugyanazok a dolgok igazak, mint az előző példákban is. Azaz van visszaváltási illeték, de egyben forint fedezettel is rendelkezik, ami a magyar jogszabályok által is előírt követelmény.


Alsómocsoládi Rigac Rigac Jancsi betyárról, a Baranyai-Hegyhát leghíresebb rablójáról nevezte el Alsómocsolád önkormányzata az új helyi fizetőeszközt, a Rigacot. A bankók egyik oldalán színes fotókon mutatják be az alsómocsoládi nevezetesebb épületeket, míg a másik oldalon a településről készült tájkép látható, halászó szürke gémekkel az előtérben. A háromszázötvenhat fős Alsómocsolád önkormányzata a helyi gazdaság, a háztáji gazdálkodás és a helyben meglévő szaktudásra épülő szolgáltatások újraélesztésének érdekében a 2013. évben gazdaságfejlesztő programot indított Magunk kenyerén címmel. A program során bevezetésre kerül egy, a helyi cserét utalvány formában elősegítő fizetőeszköz, a Rigac, mely 100, 500, 1000, 2000, és 5000 Rigac értékű címletekben bocsátja ki az önkormányzat. Jelenleg 7.000.000 Ft fedezettel van forgalomban Rigac. Ez a kis összeg viszont rendkívül jelentős gazdasági előrelépést eredményezett a bevezetése óta. A Rigac azért izgalmas példa, mert itt nem csak egyszerűen egy helyi pénzt bocsájtott ki az önkormányzat, hanem ezt egy 3 lábon álló gazdaságfejlesztési programmal egészítette ki. Az első láb az egy önkormányzati szolgáltató program. A település lakosai mindenféle szolgáltatást igénybe vehetnek az önkormányzaton keresztül Rigacért. Fénymásolástól kezdve köz-foglalkoztatotakkal történő kertgondozásig, vagy a takarításig, A második program az egy mezőgazdasági program. Ennek keretében állatkihelyezés, és felvásárlás zajlik. A harmadik programelem pedig az un. Házunk tája projekt, amiben az önkormányzat támogatási és hitelkonstrukciót hozott létre a lakás felújítások finanszírozására. Ebben a rendszerveb Ft és Rigac vegyes finanszírozást valósítanak meg. Ennek eredményeképpen szinte az összes porta külseje megújult, illetve elkezdődtek a fürdőszoba felújítások

településszerte.


14. ábra: Rigaci helyi pénz

Szolnoki zöld forint A Hazai pénzhelyettesítő rendszerek területén ez az egyik leginkább alternatív rendszer. A szolnoki KÖR egy Zöld Forint rendszert hozott létre. A Zöld Forint vagy helyi pénz legfontosabb – és legforradalmibb – jellemzője, hogy fizetőeszközként nem egy központi testület, bank, vagy az állam, hanem a cserében szigorúan résztvevő személyek hozzák forgalomba, náluk keletkezik pont annyi amennyi kell, és addig “él” amíg el nem számoltak a csoporttal. Akkor keletkezik, amikor két résztvevő fél cserélni kíván egymás között, ám az egyiknek éppen nincs semmi olyanja, amit cserére kínálhatna. Az átadott áru/szolgáltatás értékét tehát a valódi pénzhez hasonló alku során ZöldForint-ban fejezik ki. Ezúttal az elfogadó esetében mínusz, az átadó esetében plusz irányban mozdul el a személyes Zöldforint egyenlegük. Majd egy másik alkalommal, a csoport egy másik tagjánál kompenzálódhat az egyenlegünk. A cseréket és ZöldForint egyenlegeket számfejtjük, nyilvántartjuk. Ehhez segítséget ad a KÖRMÖLŐ nyilvántartó program.

Előnyei: Mindig éppen annyi van belőle, amennyi kell – hiszen a cserében részt-vevők hozzák létre éppen akkor és annyit, amennyi kell. Ez a szemlélet szakít azzal a felfogással, hogy a pénzből mindig csak adott mennyiség van jelen. Itt mindig a szükségszerűsége mértékében van jelen a rendszerben. Mivel a résztvevők hozzák azt létre, és ők is semmisítik meg, amikor a csere funkcióját betöltötte. Mivel a pénz minden esetben teremtéssel, azaz a semmiből való létrehozással valósul meg, ezért ez a rendszer az, ami leginkább kifejezi a pénz valódi értelmét. A pénz ugyanis csak, mint az információ hordozására szolgáló fizikai anyag szempontjából anyagi természetű. A pénz valójában egy mentális képződmény, ami kivétel nélkül csak közösségi szinten nyerhet értelmet, hiszen két ember közötti csere biztosítását szolgálja, amelyik illeszkedik egy közösség rendszerébe. Tehát a pénz inkább egy kollektív szerződéses rendszer. Nincs kamat – hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia. Ezáltal nem fordul elő az, ami a mai kamatos pénzek miatt megtapasztalt gazdaságban látható: Azaz nincs kizsákmányolás, Nincs 80-20 társadalom, nem kell kirabolni a természeti erőforrásokat a gazdaság működtetéséhez, pontosabban a kamatos kamat által okozott folyamatos adósság


növekedés törlesztéséhez. Nincs fizetési határidő – mivel a -PONT negatív egyenlege csak egy határozatlan “kötelezvény” arra, hogy a jövőben visszaadjuk a közösségnek akkor, amikor alkalmunk lesz rá Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba – hiszen máshol nem használható Használatával beszerezhetik mindazon dolgokat, amelyek megvásárlására nincs elegendő készpénzük – bármi, amire szükségük van, s amit a közösség felajánl, annak tagjaié lehet, vagy kérhetik azt, így a közösség új, kreatív dolgokat is képes kifejleszteni ezen keresztül. Kihasználatlan szakértelmedet a közösség szolgálatába állíthatják – mindenki ért valamihez és valakinek pont arra szüksége is van, csak legtöbbször nem tudja megfizetni. A KÖR tagoknak azonban mindig éppen annyi PONT-ja van, amivel megvásárolhatja azt. Meglévő és új készségek, képességek fejleszthetőek ki, megteremthető a bizalom – nem elég az, hogy szeretünk valamit csinálni, a KÖR-ben megszerezhető a tapasztalat, kiépíthető a bizalmi tőke és kapcsolatrendszer, új vállalkozássá is kinőheti magát.

Ez az elszámolási rendszer jelenleg a kezdeti szakaszban van. Néhány hónap működés után sokkal több gyakorlati tapasztalatot lehet mejd szerezni a működéséről.

2.5. Sátoraljaújhely földrajzi, természeti, társadalmi, gazdasági és politikai helyzete

Sátoraljaújhely Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik, Miskolctól közúton 82 kmre. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”. Sátoraljaújhely 1261 óta város, korábban Zemplén megye székhelye is volt. A Hegyköz falvainak képét a hegyvidéki és medencejelleg határozza meg. vonások. Legfejlettebb kistájnak Tokaj-Hegyalja tekinthető, amely UNESCO kultúrtáj besorolással is büszkélkedhet.

Az övezet területe jellemzően határmenti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat


lebonyolítani a Délkelet Szlovákiai területek irányába.

A város határközeli elhelyezkedése miatt kiemelt szerepet játszanak a határmenti együttműködések. Sátoraljaújhely évtizedek alatt kiterjedt és rendkívül intenzíven működő külkapcsolati hálózatot épített ki, melynek köszönhetően a nemzetközi együttműködések mind formális, mind informális módon aktívan nyomon követhetőek a térség életében.

Legkiemelkedőbb tevékenység a gazdasági, vállalkozásfejlesztési területen folyik: Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség, Zempléni Eurorégió, Kárpátok Beszállítói Klaszter szervezetek célja a határmenti Zemplén térség közös, összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása, a két ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő felzárkóztatása.

A határon átnyúló környezet- és természetvédelmi együttműködések: -

környezetvédelmi feladatok ellátása a határon átnyúló tájegységekben: Hegyköz, Bodrogköz,

-

a közös táj- és természetvédelmi területek fejlesztése: Zempléni Tájvédelmi Körzet,

-

a környezetvédelmi problémák elleni közös fellépést, az ár- és belvízvédelem: Tisza, Bodrog.

A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése: az önkormányzat számos intézménye intenzív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, a nyelvtanulás, a sport, a kultúra, a közös pályázatok benyújtása, az üdülés, a cseretáborok, a turisztika, a tanulmányutak és a közös szakmai programok szervezése terén.

Folyamatos az önkormányzati, települési, kulturális együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, a településszövetségek fejlesztése: (ZTSZ, Bodrogközi), testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok kidolgozása (pl: Nagy-Milic Natúrpark,)

A város kiterjedt városközi együttműködési hálózata lehetőséget teremt és segítséget nyújt az intézmények nemzetközi kapcsolatainak további fejlesztésére, bővítésére. Az együttműködő határmenti területek regionális gazdasági, statisztikai adatai már ma is a makrogazdasági szintű kapcsolatoknál intenzívebb együttműködést mutatnak, így tehát megvan az alapja az együttműködés szorosabbra fűzésének, fejlesztésének.

Sátoraljaújhely szerepe országos szempontból


A térség gazdasági szerkezetét, lehetőségeit jellemzi, hogy 2000-hez képest 2010-re GDP-ben a legnagyobb növekedést a Mezőcsáti, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és Abaújhegyközi kistérségek értek el. Vélhetően ebben a bővülésben jelentős szerepe volt a mezőgazdasági, borászati tevékenységek fejlődésének, kapcsolódó beruházásoknak. A gazdaság belső kapcsolataira vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a helyi adottságokhoz illeszkedve biztosított a helyi piacra való termelés. Ez utóbbira példák a termelőktől való közvetlen vásárlás terei, az újabban ismét – főként a turisztikailag frekventált településeken - népszerűvé váló termelői piacok. (BorsodAbaúj-Zemplén Megye területfejlesztési koncepciója, 2013) A kérdőíves kiértékelés során ezt a megkérdezett vállalkozók is alátámasztották.

A

megyei

területfejlesztési

koncepció

szerint

(Borsod-Abaúj-Zemplén

Megye

területfejlesztési koncepciója, 2013), a megyén belül különösen azokra az ágazatokra kell koncentrálni, ahol a megyének egyértelmű versenyelőnye van az országon belül. Ezek közül kiemelt fontosságú a helyi piacra, a helyi közétkeztetési konyhákra való termelés lehetősége. Távlati célként meghatározza a dokumentum, hogy ehhez szükséges a biztonságos és magas minőséget nyújtó termelési, valamint raktározási feltételek megteremtése. A magasabb termelési feltételek kialakításához többek között elengedhetetlen az öntözés jobb és költséghatékonyabb megszervezése víztározók kiépítésével, hiszen az országban az öntözött vetésterület a teljes vetésterület mindössze 2 százalékát teszi ki. Ezen megállapítást, és intézkedések szükségességét is alátámasztotta a kérdőív kitöltőinek a véleménye.

A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyezően alakult 2012-ben. (KSH, Tájékoztatási adatbázis) 2010-hez viszonyítva 2012-re alapvetően csökkent a regisztrált vállalkozások száma az ipari és a szolgáltatási szektorban, miközben a mezőgazdasági tevékenységek kapcsán növekedés figyelhető meg.

A turizmus alapvetően az aktív turizmusnak helyet adó értékes természeti környezethez kapcsolódik. Olyan turisztikai szolgáltatások népszerűek, amelyek a gyógy- és termálvízre épülő egészség és wellness lehetőségeket kínálják. A turizmusnak jelentős koncentrációja van a megyében, a legtöbb vendégéjszakát Miskolcon és Mezőkövesden töltik el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján. (Borsod-Abaúj-Zemplén


Megye területfejlesztési koncepciója, 2013) Az elmúlt 10 évben a Sátoraljaújhelyi kistérségben a vendégéjszakák alakulása elég hektikusnak mondható, 2010-ről 2012-re 29%os csökkenés mutatható ki. (KSH, 2014)

Az Országos Területfejlesztési Koncepció a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében deklarálja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek felzárkóztatására többlettámogatást kell biztosítani. Környezeti állapot tekintetében az OTK „országos jelentőségű magterületként” definiálja a Zempléni Tájvédelmi Körzetet.

Az ágazati fejlesztési feladatoknál: -

Az idegenforgalom-turizmus területén az OTK nevesíti a Zempléni és a Felső Tisza szakasz

üdülőkörzetet,

továbbá

üdülési-idegenforgalmi

adottságokkal

rendelkező

településként jelöli meg Sárospatakot (műemléki város), térségként a Tokaj-Bodrogzugi és a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. -

Az OTK továbbá kitűzte a Határ-menti területek fejlesztését és határon átnyúló térségi együttműködés erősítését, amely szerint cél, hogy a határ-menti területek adottságai e periférikus térségek megújulásának erőforrásaivá váljanak, kiaknázva a határok változó szerepét.

−

Közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása.

−

Határon átnyúló táj-, természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek fejlesztése és a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása.

−

Közös területi tervezés, közös regionális programok készítése és a rendezési tervek összehangolása.

Részcélok között szerepel továbbá: -

Határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. natúrparkok).”

Demográfia A Sátoraljaújhelyi Kistérség lakónépessége 2013-ban 22.662 fő volt. Az övezet kistérségeire


jellemző a kislélekszámú települések nagy aránya. A kistérség legnépesebb települése közel 15.782 lakossal Sátoraljaújhely városa, amelyet Pálháza követ mindössze 1.105 fővel. A többi település közül 3 db haladja meg az 500 főt (Hollóháza, Kovácsvágás, Mikóháza). A 200 főnél kisebb népességű települések Bózsva (195 fő), Füzérkajata (132 fő), Vágáshuta (88 fő), Filkeháza (129 fő) és Nagyhuta (78 fő).

Sátoraljaújhely város lakosságszáma a népesség - nyilvántartás adatai alapján korosztály szerinti megoszlásban: Sátoraljaújhelyen a lakosság korcsoportonkénti megoszlása az országos és a megyei adatokhoz képest kedvező képet mutat, azonban itt is ugyanúgy tapasztalható az elöregedés, mint a térség többi városában: a 2011. évi adatok alapján a 60 év feletti népesség aránya 23,4% a társadalmon belül, a 15-59 évesek aránya 62%, a 14 év alattiak aránya 14,6%. (1. sz. melléklet)

A településen a természetes szaporodás hektikus mozgást mutat. Értéke az elmúlt években -3 és -8 között ingadozott, de ez nem meglepő, hiszen a megye minden kistérségében negatív a természetes szaporodás. A Sátoraljaújhelyi városában az 1000 főre számított vándorlási különbözet értéke az elmúlt években -7,5, és – 19 között ingázott. a legrosszabb eredmény 2005-ben (-18,91) volt, ezt leginkább 2012-ben (-16,67) közelítette meg a település.

Az élve-születések aránya a térség egészét vizsgálva tehát fokozatos csökkenést mutat. A természetes szaporodás aránya a Hegyközben kimondottan rossz, míg a Bodrogközi terület településeinek egy részén pozitív mutatókkal lehet találkozni. A térség vándorlási különbözete az utóbbi években pozitív tendenciát mutatott, azonban még így is negatívnak mondható. Az aktív korú népesség aránya folyamatos növekedést mutat. Bár az idős korú népesség arányában állandóság figyelhető meg, mivel a fiatalkorúak aránya 1990 óta folyamatos csökkenést mutat, a térség elöregedettség mutatója folyamatosan növekszik.

Gazdasági helyzetkép Sátoraljaújhelyen városának gazdaságának alakulását nagymértékben befolyásolja a hármas határ közelsége. Az elmúlt öt évben a térségben működő gazdasági vállalkozások száma közel 10%-kal nőtt, a 10 éves időtávra vonatkozó vizsgálatok hasonló tendenciát mutatnak, bár a nagy mértékű növekedési ütem a 2005-os év folyamán kissé megtorpant, de 2008-tól újra


növekedési pályára ált. A térség gazdaságának meghatározó motorja a kifejezetten gazdaságfejlesztő feladatok ellátásán munkálkodó a Zempléni Vállalkozási Övezet munkájához is hozzájáruló Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Kárpátok Beszállítói Klaszter, Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség, Zemplén Eurorégió Szövetség.

A Sátoraljaújhelyi kistérségben a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2005-ben 1.563 db volt, ami 2012-re 1.984-re növekedett. Ennek mintegy 26,76%-a volt társas vállalkozás. Az 1000 főre jutó gazdasági szervezetek száma 2006-2012 között 74-ről 113-re növekedett, amely szintén pozitív tendenciát mutat. Sátoraljaújhelyen 2006-ban összesen 1.517 db regisztrált vállalkozás található, a társas vállalkozások száma 526 db, az egyéni vállalkozások száma eléri a 830 db-ot. Az elmúlt tíz év során tapasztalt növekedési ütem a 2005-ös év folyamán kissé megtorpant, de növekedése a gazdaságfejlesztési lépések nyomán prognosztizálható (3. sz. melléklet). A regisztrált vállalkozások közül a KSH aktuális adatai alapján, a településen működő regisztrált vállalkozások közül 395 db - beleértve az őstermelőket is - működik a mezőgazdaság területén, 151 db iparral és építőiparral foglalkozik, míg 843 db szolgáltatási területen tevékenykedik.

A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy Sátoraljaújhelyen – a megyei és az országos viszonyokhoz hasonlóan – kiemelkedő arányt képviselnek a kereskedelem és javítás, valamint az ingatlanügyeletek és gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások, a harmadik helyen az egészségügyi, szociális ellátás területén működő vállalkozások állnak. Ellentétes tendencia érvényesül a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás, valamint a a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágazatok tekintetében (4.sz. melléklet).

Hasonló tendencia figyelhető meg a működő társas vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálatakor. Kiemelkedő arányt képviselnek a kereskedelem és javítás, valamint az ingatlanügyeletek és gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások, azonban ezen csoportnál az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazat található a harmadik helyen. Fordított helyzet (kiemelkedően alacsony értékkel) a pénzügyi közvetítés, valamint az oktatás ágazatok esetében figyelhetőek meg (5.sz. melléklet).


A városban működő kiskereskedelmi üzletek számának alakulását vizsgálva 1997 és 2006 között a hal- és halkészítmény, hús- húskészítmény, valamint a baromfi szaküzletek számát kivéve valamennyi üzlettípus számának folyamatos fejlődése volt megfigyelhető, ezt követően az addig növekedést mutató üzlettípusok száma is csökkenést mutat. a 2008-as számhoz képest csak a zöldség, gyümölcsszaküzletek és a, pékárú és édességszaküzletek száma nőtt (6. sz. melléklet).

2006-ban a vendéglátó helyek száma Sátoraljaújhelyen 129 db volt. Ez 58%-os növekményt mutat a 10 évvel korábbi adatokhoz képest. A növekedés jórészt a folyamatosan megnyílt éttermek és cukrászdák számából adódott, azonban a növekedés 2008-ban megállt és a tendencia megfordult. 2012-ben már csak 101 vendéglátóhelyet számláltak a településen (7.sz. melléklet).

Turizmus tekintetében Sátoraljaújhely domináns helyet tölt be a Zemplén üdülőkörzetben. 2012-ben 1000 lakosra 48,8 szálláshely jutott, ami nem egy rossz érték a térségben, csakhogy ugyanez az érték 2007-ben 74,9 volt. Megállapítható, hogy Sátoraljaújhelyen 1000 lakosra átlagosan 1835 vendégéjszaka esett (összesen 28 016 vendégéjszaka), ezek a számok ha lassan is, de emelkedést mutatnak, amiből megállapítható, hogy a turizmus jelentheti az egyik kitörési lehetőséget a településen

A térség gazdaságára jelentős befolyással van a térség határmenti elhelyezkedése. BorsodAbaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. Sátoraljaújhely hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként – a Zempléni Vállalkozási Övezetben igénybe vehető beruházási adókedvezmények mellett – ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az ipari parkot a város délkeleti területén egybefüggő, mintegy 88 hektáros területen az itt már működő, tulajdonnal rendelkező 24 vállalkozás és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata hozta létre.

Az Ipari Park működtetésére a város önkormányzata az Északkelet-Magyarországi Regionális


Fejlesztési Részvénytársasággal közösen – Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. néven gazdasági társaságot hozott létre. Az ipari park, a működő vállalkozások mellett a befektetők, vállalkozók részére szolgáltat 88 hektáron. A parkon belül teljes mértékben kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A parkban elsősorban gépipari, elektronikai, élelmiszeripari, faipari vállalkozások működnek. Az Ipari Parkon lévő MÁV pályaudvar logisztikai szempontból kiemelt jelentőségű. Az 1998. évben elindult fejlesztések értéke meghaladta az 1,5 milliárd Ft-ot, és mintegy 300 új munkahely létesítését tette lehetővé, továbbá a dolgozók részére tömegközlekedési összeköttetéssel rendelkezik. Az ipari park további fejleszthetőségét a már létrehozásakor kijelölt 47 hektárnyi tartalék zöldmezős terület biztosítja. A parkban jelenleg prosperáló vállalkozások gazdálkodását jellemző adatok az alábbiak szerint alakulnak:

1. táblázat: Betelepült vállalkozások, foglalkoztatotti létszám, árbevétel Mutatók Betelepült vállalkozások száma Betelepült

vállalkozásoknál

foglalkoztatott

személyek

száma A parkban működő vállalkozások árbevétele (millió Ft)

1998

2005

25

47

1 668 fő

2 055 fő

9 802

31 277

Forrás: www.teir.hu

Az Ipari park fejlesztésének további részleteit jelen dokumentum adott akcióterületre vonatkozó része mutatja be. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991. június 07-én alakult a Zemplén térség - Hegyalja, Bodrogköz, Hegyköz - rendkívül súlyos gazdasági foglakoztatási helyzetének enyhítését segítő, vállalkozások létrehozását, fejlesztését szolgáló tervek, programok kidolgozására, végrehajtására. Az alapítvány célja: a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, elősegítése révén az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése. Az alapítvány a kitűzött célok megvalósítása érdekében 1991. októberétől létrehozta a Vállalkozói Központot, mely szakemberek foglalkoztatásával igyekszik a térség gazdasági versenyképességén javítani

ZEMPLÉN EURORÉGIÓ


A magyar és szlovák Zemplén kistérségeinek, településeinek együttműködéseként 2004. április 23-án, Sátoraljaújhelyen megalakult a Zemplén Eurorégió, mely az európai gyakorlatnak megfelelően integrálja az 1920 óta kettészakított térséget. Az Eurorégió alapító okiratát 9 szlovákiai mikrorégió és 5 magyar zempléni kistérség, mindkét ország regionális szervezetei, valamint 17 együttműködő partner írta alá Sátoraljaújhelyen az egykori Zemplén Vármegyeházán ünnepélyes keretek között. Az Eurorégió lényegében lefedi az egykori történelmi Zemplén Vármegye területét. A szövetség célja a stratégiai programtervben megfogalmazottak szerint a határmenti Zemplén térség közös, összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása. A két ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő felzárkóztatása, a regionális és helyi erőforrások koncentrációjával és az Európai Uniós, a szlovák, magyar nemzeti költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával. A Zemplén Európa Ház a szlovákiai Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttesen alkoják ennek az interregionális szövetségnek a központi intézményét. A közös fejlesztésekben, az EU-s források minél hatékonyabb kiaknázásában, és a helyi vállalkozások segítésében érdekelt és szövetségre lépő felek Sátoraljaújhelyt választották interregionális központnak. A közös cél, hogy az Európai Unióhoz egyszerre csatlakozó országok szomszédos régióinak gazdasági, társadalmi helyzetét javító vállalkozói szolgáltatásokat, az ehhez elengedhetetlenül szükséges

humán

infrastruktúrát,

az

önkormányzati

együttműködést

és

civil

kezdeményezéseket összefogják és a térség érdekében működtessék.

A határmenti gazdasági együttműködés fejlesztésének stratégiai céljai a következők: -

az

együttműködés

gazdasági

alapjainak

erősítése,

versenyképes

árualapok

mennyiségének növelése (vállalkozói infrastruktúra fejlesztése), -

a gazdasági együttműködés fizikai feltételrendszerének összehangolt javítása,

-

az együttműködő határmenti térségek tőkevonzási képességének javítása,

-

a határmenti együttműködés informatikai és marketing szempontú fejlesztése

révén a térség gazdasági-társadalmi kohéziójának erősítése, az életminőség javítása és a polgárosodás folyamatának segítése.

A fejlesztési prioritás keretében megfogalmazott különös célok elérése érdekében az alábbi intézkedések kerültek megfogalmazásra:


Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

A határmenti együttműködés szervezeti centrumainak erősítése.

Az intézkedés célja az együttműködés szervezeti kereteinek fejlesztése, megerősítése, az együttműködés programszintű céljainak (Hármashatármenti Gazdaságfejlesztési Program) felülvizsgálata, aktualizálása.

A határmenti vállalkozásfejlesztési együttműködés továbbfejlesztése.

Cél a zempléni interregionális gazdaságfejlesztési és oktatási központok, ipari parkok, inkubátorház fejlesztések megvalósítása (Sátoraljaújhely ZRVA, Királyhelmec RRA, Ungvár VK), a már létező közép és felsőfokú oktatási együttműködési programok fejlesztése, kiszélesítése (egyetemi, középiskolai, felnőtt, vállalkozói és alapképzésben).

A határmenti térségek marketingtevékenységének elindítása.

Az intézkedés keretei között valósul meg a határmenti térségek összehangolt, egymást erősítő régiómarketing tevékenysége (befektetésösztönzés, idegenforgalom), ezzel fokozva a befektetőkért folyó harc esélyeit.

Közös infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása. A határ átjárhatóságának javítása:

Cél a határátkelők fejlesztése, az Európai Uniós határok megszűnéséig az átjárhatóság fizikai feltételrendszerének kialakítása (utak, vasút, vízi- és légi közlekedés).

A határon átnyúló környezet- és természetvédelmi együttműködések fejlesztése:

A környezetvédelmi feladatok a határon átnyúló tájegységekben (Hegyköz, Bodrogköz) csak az együttműködés keretében végezhetők hatékonyan. Az intézkedés a közös táj- és természetvédelmi területek fejlesztését (Zempléni Tájvédelmi Körzet), a környezetvédelmi problémák elleni közös fellépést, az ár- és belvízvédelem (Tisza, Bodrog) fokozását célozza.

A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése.

Cél a már meglévő önkormányzati, települési, kulturális együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, fejlesztése, a településszövetségek (ZTSZ, Bodrogközi), testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok (Nagy-Milic Natúrpark, stb.) erősítése.

Az együttműködő térségek regionális gazdasági, statisztikai adatai már ma is a makrogazdasági szintű kapcsolatoknál intenzívebb együttműködést mutatnak, így tehát megvan az alapja az együttműködés szorosabbra fűzésének, fejlesztésének.


Jelentősebb helyi vállalkozások bemutatása Sátoraljaújhelyi Ipari Park A Sátoraljaújhelyi Ipari Park alapvetően barnamezős ipari park, de rendelkezik zöldmezős területekkel is, területe 88 hektár. Az infrastruktúra a parkon belül teljes mértékben kiépített. A parkon belül található a Magyar Államvasutak (MÁV) pályaudvara, így a logisztikai kapcsolatok kitűnőek. Az ipari park sokrétű szolgáltatásokat nyújt a betelepülőknek: a park központi parkolóval rendelkezik, szervezett hulladékgyűjtés van a parkon belül, a dolgozók mobilitását tömegközlekedés segíti. A parkon belül étkezési és postai szolgáltatás biztosított. A parkban tevékenykedő vállalkozások biztosítják a szállítási és rakodási szolgáltatásokat, a park menedzsmentje műszaki, pénzügyi, jogi, marketing és innovációs tanács-adással áll a betelepülők rendelkezésére.

2. táblázat: Sátoraljaújhelyi Ipari Park vállalkozásai Sátoraljaújhelyi Ipari Park vállalkozásai cég neve tevékenység Iparcikk jellegű vegyes ALBATROSZ Kereskedelmi és Szolgáltató kiskereskedelem Kft. Egyéb speciális szaképítés BALOGH Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. GépjárműalkatrészBILUX-2002 Kereskedelmi, Szolgáltató és kereskedelem Ipari Bt. Ingatlankezelés BTS Hungary Ingatlanhasznosító Bt. Elektromos háztartási cikk BUNDÁS Elektro Kereskedelmi és javítása Szolgáltató Kft. Tűzálló kerámiatermék gyártása BURTON-Kiln Furniture Tűzállóanyaggyártó Kft. Számviteli, adószakértői CASSAFORMA Adótanácsadó, Könyvelő tevékenység és Mérnöki Kft. Könnyűfémöntés CERTA Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Kft. Lábbeligyártás Cipész és Szolgáltató Ipari Kft. Dohánytermék gyártás Continental Dohányipari Zrt. Bútor, háztartási cikk Delfin 2 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kereskedelem Fémmegmunkálás Euraseal Szolgáltató Bt. Címfestés, reklámanyagok Filep Gyula EV. készítése Műanyag nyílászárók gyártása, FISCHER-ABLAK Műanyag forgalmazása Nyílászárókat Gyártó és Forgalmazó Kft. Zöldség- Gyümölcs Nagy- és FRUCHT T-MIX KKT. Kiskereskedelem Tüzelő és építőanyag FUTÉP Fuvarozó, Építő- és tüzelőanyag kereskedelem Kereskedelmi Bt. Édesség nagykereskedelem G-Slepp Kft.


Betelepülés

2002 2005 2003 2005 2003 2005 2003 1998 1998 1998 2002 2005 2002 2001 2003 1998 2003

Gyüre és Társa Mészforgalmazó Bt. Hidro-Tech Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ILM-INVEST Ingatlanfejlesztő Kft. LA-RE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Magyar Államvasutak Zrt. Területi Képviselet Miskolc Vasúti szállítás MAGYAR KÖZÚT Kht. Észak-Alföldi Regionális Főmérnökség Sátoraljaújhelyi Üzemmérnöksége MAMUT-MOMENT Kft. Nyílászáró Centrum MARZENÁL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MesterCentrum MART Építőipari Kereskedelmi Kft. Nimród Vadászbolt Egyéni Vállalkozás Páncél-Trezor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. PERLIT-92 Bányászati és Feldolgozó Kft. PREC-CAST Öntödei Kft. Preventív Öntő-, Szerszámgép Karbantartó és Szolgáltató Kft. PROFFEL-TEAM Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. PROOF Ventil Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. RAK-SZÁLL Rakodási és Szállítási Bt. REX-BAU Kft. S&L Real Estate Ingatlanhasznosító Bt. "SAT" Sátoraljaújhelyi Autó-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. SCHEMA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. SKINTI Belföldi és Nemzetközi Fuvarozási, Szállítmányozási és Kereskedelmi Bt. HEICHE HUNGARY Surface Technologies Hungary Ipari és Kereskedelmi Bt. SOLLÁR-Energy Kft. Szandra Bútorbolt TOLDI Vasipari Safe Trezor Acélszerkezet-gyártó Kft. „F.A.” Újhely-Car Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Tüzép, Építőanyag kereskedelem Egyéb m.n.s szerszámgép gyártás Ingatlan hasznosítás TEAOR 46.19 Vegyes nagykereskedelem

1998 2004 2007 1998

Vasúti szállítás

1998

Közutak üzemeltetése karbantartása

1998

Épületasztalos-ipari termék gyártása Szerszámgép-kereskedelem

2007 2000

Építőanyag-, szaniterárunagykereskedelem

2004

Vadászati cikkek, fegyver kiskereskedelem Fémmegmunkálás

2001 2004

Ásványbányászat (perlit) Közúti gépjármű alkatrészeinek gyártása Fémszerkezet gyártása

2000 1998

Gépjárműalkatrészkereskedelem Vasárú nagykereskedelem

2004

1998

2006

Tüzelő- és építőanyag kereskedelem Útépítés Ingatlanhasznosítás Gépjármű kereskedelem és szerviz Gépjárműjavítás

2003 2005 1998

Közúti teherszállítás

1998

M.n.s. egyéb gazdasági szolgáltatás

2005

Fűrészáru gyártás Bútorgyártás, kereskedelem M.n.s. egyéb fémfeldolgozási termék gyártása Gépjármű-kereskedelem

2007 2008 1998


1998

2005

2007

VAS-Szer 2005 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VYCHEL 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ZEMPLÉN-HÚS Húsfeldolgozó Kft. ZEMPLÉN-MEAT Húsipari Kft.

Fémszerkezet gyártása

2007

Szálláshely szolgáltatás

2005

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

1998 1998

PrecCast Kft. Az 1933-ban Regensburgban családi vállalatként alapított Wolf Cégcsoport alumínium öntvénytermékeket gyárt az aktuális minőségi szabványok és a szükséges tanúsítványok szerint. A vállalat termékportfóliójába tartoznak az autóipar és az elektronikai ipar mellett a mezőgazdasági munkagépek, a haszongépjárművek, a gépgyártás és a szerkezeti alkatrészek is. A változatos ügyfélkörnek és a magas saját tőkearánynak köszönhetően a Wolf Cégcsoport válság idején is vevői rendkívül rugalmas partnerének tudhatja magát. Ennek révén tudunk vevőinknek

hozzáértő

tanácsadást

nyújtani

gyors

és

vevőink

igényeihez

szabott

megoldásokhoz. A regensburgi központi székhely mellett a vállalat további gyárakat működtet Sátoraljaújhelyen (Magyarország), Kassán (Szlovákia) und Zhong Shanban (Kína), melyek különleges piaci előnyt kínálnak vevőinknek.

Certa Kft. A Certa Kft. Magyarország egyik legrégibb, legnagyobb és legsokoldalúbb öntödéje. Több mint öt évtizedes horgany öntészeti tapasztalatának köszönheti vezető piaci pozícióját. Az elmúlt évek során azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap az alumínium öntészeti tevékenység is. Magasan kvalifikált szakemberek irányításával és a legkorszerűbb technológia alkalmazásával folyik a gyártás, a fejlesztés és a tervezés. Tevékenységek: −

Szerszám tervezés és gyártás

−

Összeszerelés

−

Felületkezelés

−

CNC megmunkálás

−

Kokilla öntés

−

Alumínium és horgany nyomásos öntés


Continental Dohányipari Zrt. A Continental Dohányipari Csoport egy független, családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari vállalatot egyesít. A Csoport széles választékban gyárt és értékesít dohánytermékeket, mint például világszínvonalú American blend és Virgina cigarettákat divatos, lekerekített sarkú keménydobozos csomagolásban, finomravágott fogyasztási dohányokat, filteres szivarkákat, és füstszűrős cigarettahüvelyeket. A Cégcsoport jelenleg több mint 500, a minőség és a fejlődés iránt elkötelezett dolgozót foglalkoztat. Continental Csoport márkái a magyar piacon országszerte ismertek, az export tevékenység eredményeként pedig már több, mint 25 országban elérhetőek. 1998 óta a cégcsoport tagja a több mint 120 éves sátoraljaújhelyi dohánygyár. A több milliárd forintos fejlesztéseknek köszönhetően innen kerülnek a hazai és külföldi fogyasztókhoz a cég dohányipari termékei.

Heiche Hungary Kft. Az 55 embert foglalkoztató, 2005-ben alapított cég a régió egyik legjobban fejlődő középvállalkozása, elsősorban járműipari társaságok beszállítója, de a csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnokában a mezőgazdasági gépipar, elektronikai ipar alkatrészeinek, különböző mérőműszerek alkatrészeinek felületkezelését is végzi. Új technológiája a plazmaedzés, amely egyedülálló a régióban.

Zemplén csokoládégyár A Sárospatak-Hungária Édesipari Kft. 2004 nyarán, zöldmezős beruházással létesítette édesipari üzemét a Zemplén Csokoládé gyárat. A mai kornak megfelelő korszerű kivitelű gyár a management és a gyártócsarnok ugyanabban az épületben található, melynek kivitelezése Európai Uniós szabvány szerint készült. 2010 tavaszán újabb pályázatnak elnyerése eredményeként telephelyfejlesztés és technológiai fejlesztést hajtott végre, ezáltal bővült a gyár hasznos alapterülete, amely alapanyagraktárként és technológiai helyiségként bővült és egy új különálló kb. 2000 db raklapot befogadó raktárcsarnok használatbavétele is megtörtént. A technológiai fejlesztés keretén belül új masszagyártó park lett kiépítve, amely eredményeképpen saját, illetve kereskedelmi célra gyártunk bevonó masszát.Kereskedelmi partnereiken keresztül forgalmazzák termékeinket, amelyek a nagy Hipermarketektől kezdve a nagykereskedelmi partnereken keresztül az egész országot lefedik.A Sárospatak-Hungária Édesipari Kft. átlagos állományi létszáma 60 fő. A munkaerő folyamatos foglalkoztatásához jól képzett szakemberek igyekeznek a feltételeket megteremteni és a felvevő piacot bővíteni.


Zemplén-Hús Kft. Sátoraljaújhelyen 1889-ben alapították a vágóhidat, mely mellé időközben feldolgozóüzemet is építettek. A második világháború után az üzem az államosítás és központosítás jegyében a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat telephelye lett. Ebben az időszakban a sátoraljaújhelyi üzemegység elsősorban a szárazáruk és lóhúsból készült termékek-gyártására specializálódott. A Zemplén-Hús Kft. 1991-ben alakult és azóta eredményesen működteti az üzemet. A fejlett technológiára és évszázados gyártási kultúrára alapozva a kilencvenes évek megváltozott piaci körülményei között a cég sikeresen növelte piacainak méretét mind távolabbi és szélesebb vásárló közönséghez juttatva el kiváló minőségű termékeit. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás jegyében jelentős beruházásokkal korszerűsítették az üzemet. A múlt év elejéig termékeik számos környező ország üzleteiben megtalálhatók voltak, csakúgy, mint az országos lefedettséget biztosító nagy kereskedelmi láncok legtöbbjén keresztül az ország minden megyéjében. 2013. év elején a kft beszüntette tevékenységét és új tulajdonosi szerkezettel 2014. április elején indult újra.

Kalandpark A Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhely és a térség egyik legnagyobb jelentőségű turisztikai beruházása volt. A fejlesztések között az egyik legfontosabb elem Közép-Kelet Európa leghosszabb téli-nyári bobpályája (2275 m), melyet 2009. július 20-án adtak át. A pálya adottsága, elhelyezkedése, szépsége felejthetetlen élményt nyújt az ide látogatók számára. A kalandparkban ezen kívül üzemel téli-nyári sípálya, kalandtúra pálya, négydimenziós mászófal, hideg-meleg konyhás nyitott és fedett étkezőrész, Magyarország egyetlen símúzeuma,

síiskola,

gyermekjátszótér,

szánkópálya,

tanösvény

Magyarország leghosszabb libegője.


rendszer,

valamint

3.

Primer kutatás, helyi pénz bevezethetősége Sátoraljaújhelyen

A kérdőíves felmérés célja egy feltáró kutatás, amely alapvetően két célt szolgált: az egyik, hogy képet alkossunk Sátoraljaújhely székhelyű kis- és középvállalkozások működési környezetéről, a gazdaság struktúrájáról. A másik, hogy tájékoztatást kapjunk ebben a környezetben működő vállalatok helyi pénzhez való viszonyáról. Jelen kérdőíves felmérés a feltáró kutatás módszerét szolgálta, mivel a megjelölt célok estében nagyon szűk információhalmazzal rendelkeztünk, - a helyi gazdasági szerkezetről, és az ott zajló folyamtokról, - a különböző gazdaságélénkítő eszközök alkalmazhatóságáról, - a helyi pénzről meglévő, vállalkozók körében ismert információkról.

Általában a feltáró kutatás bármely olyan helyzetben sikeres, amikor a kutató nem rendelkezik a kutatás folytatásához szükséges kellő áttekintéssel. A feltáró kutatást rugalmasság es módszertani változatosság jellemzi, mivel formális kutatási forgatókönyveket es eljárásokat nem alkalmaznak a kutatók. A legfontosabb, a változók és a kapcsolatok meghatározása további vizsgálatok céljából. (Majoros, 2004)

A releváns jellemzők, illetve a probléma-megközelítés egyéb kérdésekhez vezetnek. A probléma valamennyi elemére, valamint az elméletre, a modellekre, a kutatási kérdésekre, a hipotézisekre es a jellemzőkre való összpontosítás, melyeket a megközelítés kidolgozásakor meghatározunk, segíti a munkánkat abban, hogy megtaláljuk, hogy milyen információkat vizsgáljunk. Mindezek a legmegfelelőbb kutatási módszer kiválasztását támogatják. A kulcskérdés az, hogy miután meghatároztuk a problémát, illetve megfogalmaztuk a kutatási kérdéseket es hipotéziseket, milyen más jellemzőket, változókat kell még azonosítani a kérdőív összeállítása előtt. (Majoros, 2004)

Ennek megfelelően a téma indokolta, hogy olyan vállalkozásformák között végezzük a kutatást, amelyek leginkább érintettek a térség gazdaságélénkítésében, és köreikben alkalmazható ennek érdekében a pénzhelyettesítők mellett egy esetleges helyi pénz bevezetése, hosszú távú alkalmazása. A célcsoport így a kis- és középvállalkozásokra esett. A választott minta nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen sem méretét, sem összetételében nem követi a térség vállalkozásainak megoszlását. A kiválasztás véletlenszerűen zajlott, a minta 41


elemű, és mint a feltáró kutatások esetében gyakran előfordul, csupán tájékozódási célt szolgálhat, hiszen objektív, jól megalapozott következetések nem hozhatók ez alapján. A kérdőívek célirányos kijuttatásával egy helyi vállalkozót bíztunk meg. A kitöltők között termelést és szolgáltatást végző vállalkozások egyaránt megtalálhatóak.

A megszerkesztett kérdőív egyaránt tartalmaz srtukturált és strukurálatlan kérdéseket. Utóbbiak főként a térség gazdasági viszonyaira vonatkoznak, az előbbiek pedig a pénzhasználattal kapcsolatosak. Előzetes várakozásainknak megfelelően, a pénzhasználatra és a

pénzhelyettesítőkkel

kapcsolatban

a

pénzügyi

ismeretekre

vonatkozóan

sok

tájékozatlanságot, bizonytalanságot mutattak a válaszok. A különböző kérdéstípusok a célzott válaszadást szolgálják. A zárt kérdések elsősorban a speciális ismereteket igénylő kérdések esetében fordulnak elő, amíg a nyitott kérdések a válaszadók önálló tapasztalataira alapozott véleményformálást segítik.

A kérdőívet kiegészítettük néhány mélyinterjúval, amelyeket a helyi vállalkozások érdekképviseleteivel folytattunk le. A mélyinterjúk nem kerültek be a tanulmányba, mert több esetben is előfordult az érdektelenség, mondván nem szerettek volna ezzel a témával foglalkozni. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kifejezetten érdeklődött a téma iránt. A megkérdezett intézmények között olyanra is volt példa, aki a kérdőív kitöltésére sem volt hajlandó. Mindezek alátámasztják azon elképzeléseinket, amelyek szerint szükség van egy széleskörű ismeretterjesztésre, oktatásra valamilyen közös együttműködés keretében.

3.1. KKV- k helyzetének bemutatása

A KKV-k helyzetének feltérképezése érdekében lefolytatott kérdőíves felmérés szürke képet festett a térség gazdaságáról. A felmérést 41 kis és közepes méretű vállalkozás megkérdezésével folytattuk le. A felmérés az alábbi helyzetképet festette:

A térség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra, a nehéziparra és a turizmusra épül. A kereskedelem is csupán a határ közelsége miatt prosperál olyan jól. A könnyűipar – köszönhetően a távol-keleti áruk térhódításának - csaknem eltűnt a településről. Jelenleg mindössze 1 varroda üzemel, a korábbi ruhaipari cégek egytől-egyig bezártak.


Nagymértékben van jelen a bevásárló-turizmus bevásárló turizmus a településen, de ez leginkább a nagyobb kereskedelmi láncok forgalmát erősíti. erő A legnagyobb foglalkoztatók is ezek közül az ágazatok közül kerülnek ki elsősorban. ősorban. Kilóg a sorból az önkormányzat, ami sok településhez hasonlóan jelentős ős foglalkoztatóként jelenik meg a Sátoraljaújhelyen.

Jelentősebb ő építőipari őipari vállalkozás a környéken az SW Umwelttechnik Umwelttechnik Magyarország Kft. betonelem gyára Bodrogkeresztúron. Ezen kívül az építőiparhoz építőőiparhoz kapcsolódóan elsősorban első ő bányászattal foglalkozó vállalkozások működnek műűködnek a környéken (Sárospatak, (Sárosp Pálháza, Bodrogkeresztúr) Autóipar

Ipar

Erdőgazdaság

turizmus

mezőgazdaság

kereskedelem

porcelángyártás

nehézipar

pálinkafőzde

öntöde

2

1 1

2

5

12

4 2 7 10

15. ábra: A megkérdezettek véleménye a gazdaság húzóágazatairól PrecCast Kft

Önkormányzat

Certa Kft

Dohányipar

Tesco

Lidl

kalandpark

NAV

6

2 2 2 24

9

9

16

22


Kórház

16. ábra: A megkérdezettek véleménye a legnagyobb foglalkoztatókról

A kereskedelem területén a multinacionális láncok dominálnak. Jelen működik a településen a Tesco, a Lidl, a Penny Market, a JYSK, a Deichmann, a Drogerie Markt, a KIK, a KIKA, az Euronics, hazai láncok közül a Reál, a CBA és a Coop üzletláncoknak találhatóak itt üzletei. Korábban működött itt SPAR és Praktiker is, de ezek az üzletek bezártak, köszönhetően a válság következtében kialakult keresletcsökkenésnek. A megkérdezettek többsége szerint a kereskedelem csupán 20-30%-át bonyolítják le a helyi tulajdonban lévő üzletek és ez az arány igaz az élelmiszerkereskedelemre is. Az alacsony arány azért szembetűnő, mert a helyi piac viszont nagyon jól működik, ami arra enged következtetni, hogy lenne igény a minőségi helyi élelmiszerek iránt. A mezőgazdasági termékek piacán a nagy a választék, azonban a termékek jelentős része más megyékből elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéből – érkezik. Helyben még nem alakult ki a mezőgazdasági termelők fiatal generációja, az aktív termelők viszont már idősek, a fóliázás gyakorlatilag megszűnt, ezért tudtak az idegen termelők teret nyerni az élelmiszerpiacon. A mezőgazdasági termékek tovább-feldolgozása terén is szegényes a kínálat. Jelenleg a településén vagy annak környékén az alábbi kisebb és közepes méretű üzemek működnek:

Sertés és baromfi feldolgozó

Zemplén-Hús Kft.

Tejipar

Geo MIlk Kft.

Kenyérgyár

Norpan Sütőipari Kft.

Zemplén csokoládégyár

Sárospatak Hungaria Kft.

Dohánygyár

Continental

Borászat

Szilágyi Pincészet, Bodnár Pincészet

Méhészet

Tepliczky Méhészet

Pálinkafőzde

6 nagyobb pálinkafőzde működik a településen

Tésztaüzem

Tervben van egy kisebb savanyító/konzervüzem létrehozása is de erről bővebb információk nem állnak rendelkezésre.

A megkérdezettek szerint a lakosság 10-30%-a intézi rendszeresen a bevásárlását a helyi piacon és a szinte valamennyi válaszadó szeretné ha ez az arány javulna a jövőben. Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ehhez, az alábbi válaszok születtek:


helyi termelők segítése

új piac létesítése

sokkal több termék

kedvezőbb árak

termelésfejlesztés

támogatás

parkolás javítása

reklám

munkahely teremtés

mezőgazdaság ösztönzése

szövetkezetek működtetése 1 1 1

5

1 1 1 2

4

4 4

17.. ábra: Helyi piac népszerűsítésére népszerű űsítésére szükséges intézkedések

3.2. Pénzhelyettesítőő eszköz alkalmazhatósága

A Kérdőíves őíves felmérés során a megkérdezettek véleményátlaga szerint a helyben elköltött pénz 80%-aa nem a településen lesz újra elköltve, ami meglehetősen meglehetőősen sötét képet fest a helyi gazdaság kilátásairól. A helyi vendéglátóhelyek által felhasznált alapanyagok tekintetében még rosszabb a helyzet: a válaszadók szerint ezek a vendéglátóhelyek csak 15-16%-ban 15 használnak helyi alapanyagokat.

A pénz helyben tartásához a válaszadók az alábbi megoldásokat javasolták:

1

11

1

helyi termelők fejlesztése

1

választék növelése

1 11

2

kedvezmények magasabb bérek magyarságtudat

4

munkahelyteremtés 8

kocsma nyitás élelmiszerüzletek együttműködése közösségi összetartás ösztönzése közbeszerzési eljárások szabályozása


18.. ábra: A pénz helyben tartásához tartásához szükséges megoldási javaslatok A pénzügyi tapasztalatokra és a pénz ismeretére vonatkozó kérdéscsoport kapcsán a válaszadók a saját pénzügyi intelligenciájukat, azaz a pénzzel kapcsolatos ismereteiket közepesnek ítélték meg. A válaszadók valamivel valamivel több, mint 41%-a 41% hallott már pénzhelyettesítőkről, ő ől, azonban csak 19,5 % ismerte valamelyik országosan is elfogadott pénzhelyettesítőő (Szép Kártya, Erzsébet Utalvány) működési mű űködési rendszerét, viszont közel 50% használja ezeket.

A használatukkal kapcsolatos vélemények vélemények azonban megoszlanak, de a válaszadók 2/3-a 2/3 pozitív ozitív visszajelzéseket adott. Jók, mert kevesebb a készpénz szükségletem Jók, mert kevesebb a járulékterhem utánuk Nem, mert csak kevés helyen fogadják el őket Nem, mert nem tudom felhasználni őket, és nem beválthatóak készpénzre 7

7

5

18

19.. ábra: Pénzhelyettesítőő eszközök használatának véleményezése

Helyi pénzhelyettesítőkről ő őől csak 1 válaszadó hallott, ö is csak érintőlegesen érintőőlegesen ismeri isme ezeket (Soproni Kékfrankos, Balatoni Korona), viszont a pénzhelyettesítők pénzhelyettesítőők legalitását a válaszadók többsége nem kérdőjelezi őjelezi meg és szívesen megismernék a pénzhelyettesítők pénzhelyettesítő működési ű mechanizmusát, sőt őt 80% vagy feltételekkel, vagy feltételek nélkül, de használná ha saját vállalkozásában ezeket.

A válaszadók 50%-a Önkormányzat(ok) többségi tulajdonú és pénzintézet által alapított részvénytársaságot tudna elképzelni, mint biztosítékot a helyi pénz mögött, 26% civil szerveződésű ő ű csak helyi vállalkozókból álló szövetkezetet, 24% pedig civil szerveződésű szervező ű csak helyi vállalkozókból lalkozókból és magánszemélyekből magánszemélyekbőől álló szövetkezetet. Az alkalmazás tekintetében


60% készpénzként használná, 5% számlapénzként, 35% pedig mindkét formában. Ha bevezetésre kerülne, a válaszadók 67,5%-a 67,5% a más vállalkozásoknak is ajánlaná. A gyakorlati bevezetéss tekintetében már alacsonyabb a lelkesedés: A válaszadók 54%-a 54% gondolja úgy, hogy helyben bevezethetőő lenne, 16% szerint az embereknek bonyolult a kétféle pénz, 30% szerint pedig azért nincs realitása a bevezetésnek, mert mindenki félti a jelenlegi jövedelmét. lmét. Olyan vélemény is született, hogy a külföldi vásárlók és a két valuta miatt nem feltétlenül tudja elérni a várt eredmény a helyi fizetőeszköz fizetőőeszköz bevezetése. Arra a konkrét kérdésre, hogy a Hegyközben a vállalkozók bíznának-e bíznának egy helyi pénzhelyettesítőben, n, csak 37% adott „igen” választ, viszont közel 50% részt venne egy olyan közös tervezési folyamatban, amiben a helyi vállalkozók megismerik a pénzhelyettesítő eszközök működését, űűködését, és egy sikeres együttműködést együttmű űködést feltételezve, ennek eredményeképpen létrehoznakk egy ilyen eszközt. Megfelelőő pénzügyi garanciák megléte esetén 50% vállalná is, hogy egy ilyen rendszer létrejöttében anyagilag is részt vállaljon. Arra, hogy mi lehet a legnagyobb akadálya annak, hogy a Hegyközben bevezessenek egy helyi pénzhelyettesítő eszközt, az alábbi válaszok érkeztek: érkezt bizalom hiánya információ hiánya 1

1

1 1

tájékozatlanság

1

1

11

2

a helyi pénzzel nem lehetne kifizetni a beszállítókat vállalkozások hiánya nincs igény rá

2 2

az emberek nem bíznak az új dolgokban 2

6

anyagi biztonság hiánya senki nem látja benne a gazdasági fellendülést háttér hiánya hagyomány hiánya

20.. ábra: Helyi pénzhelyettesítőő eszköz bevezetésének akadályai A vizsgálatból az is kiderült, hogy a válaszadók a véleményüket egy felszínes ismeret alapján, és a konkrét konstrukció ismeretet ismeretet nélkül alkották meg. A két legnagyobb arányban született válasz, ami az információ hiánya és a tájékozatlanság, de a többi válasz is, ezt támasztja alá. A mostani felmérés jól alátámasztja, hogy bármilyen helyi pénz bevezetése előtt elő egy komoly ismeretterjesztői, ői, tájékoztatási akcióra van szükség. Aminek ki kell terjednie a közös


tervezésre is.


4.

Bevezetés előnyei, keretfeltételei

Ebben a fejezetben igyekszünk körbejárni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek egy sátoraljaújhelyi helyi pénzkibocsájtás esetén szóba jöhetnek. A jogi helyzetet több szempont miatt érdemes alaposan áttanulmányozni. Ugyanis alapvetően meghatározó a rendszer sikerét tekintve, hogy milyen szervezeti formát választanak a helyi szereplők. Ezzel együtt milyen pénzhelyettesítő rendszert, és milyen szerkezetben szeretnék azt megvalósítani? Milyen legyen a rendszer tulajdonviszonya, és milyen gazdasági, és társadalmi célt segítsen megvalósítani? A szervezeti keretek ugyanis ezeket alapvetően meghatározzák.

Általános jogszabályi keretek

A hazai pénzhelyettesítő eszközök létrehozását alapvetően két jogszabályi hely ismeretére lehet alapozni. Az egyik egy hazai jogszabály: 2009. évi LXXXV. Törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról. A másik pedig az

Európai parlament és Tanács

2007/64/EK

Iirányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról. Ezek szabályozzák a pénzhelyettesítő eszközök kibocsájtásának a feltételeit. Legfontosabb un. Ökölszabályként elmondható, hogy a helyi pénzeknek Ft fedezettel kell rendelkezniük. Másrészt alkalmazásuk esetén az országban alkalmazott egyéb pénzügyi jogszabályokkal harmonizálniuk kell. Ilyen pl. hogy a kereskedelmi forgalom után az ÁFÁ-t Ft-ban kell megfizetni. Tehát ha egy helyi pénzhelyettesítő rendszer használata után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, akkor azt Ft-ban kell megfizetni.

Szervezeti formák

Pénzforgalmi Intézet A pénzforgalmi intézmény - egyebek mellett - számlák közti pénzátvezetést és készpénzátutalást végezhet. A hitelintézeti törvényt a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásról szóló, 2007-ben született uniós irányelv miatt is módosítani kellett, így kézenfekvő volt az új pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi intézmény bevétele is a törvénybe. A pénzforgalmi intézmény által végezhető pénzforgalmi szolgáltatásokat a törvény melléklete definiálja. Első helyen áll a pénzügyi számla vezetése, és az erre történő befizetés fogadása.


Második a számláról történő kifizetés, majd a számlák közti pénzmozgatás következik. Szerepel még a listán a pénzmozgások hitelkeretből történő teljesítése, készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, és a készpénzátutalás is. A pénzforgalmi intézmény - kiegészítő tevékenységként - végezhet még pénzváltást, adhat biztosítást a fizetési műveletekre, és tárolhatja, feldolgozhatja a tevékenysége során keletkezett adatokat. A törvény megengedi azt is, hogy a pénzforgalmi intézmény az ügyfele számára - szigorú feltételek között - hitelt nyújtson. Csak a saját pénzeszközeiből, és csak az általa teljesített fizetési művelet teljesítéséhez adhat hitelt. A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap lehet, és a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a törvényben meghatározott mértéket, ha alatta van, akkor nem hitelezhet. A pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, kft-ként, szövetkezetként, vagy az unió másik

tagállamában

székhellyel

rendelkező

pénzforgalmi

intézmény fióktelepeként

működhet. A pénzforgalmi intézménynek legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Ha csak készpénz átutalást végez, akkor elegendő 6 millió forint induló tőke, viszont ha elektronikusan teljesíti a fizetési műveleteket, akkor legalább 15 millió forint induló tőkével teheti azt. A törvény tartalmazza valamennyi pénzügyi intézmény induló tőke követelményét is. Ez banknál 2 milliárd, takarékszövetkezetnél 250 millió, pénzügyi vállalkozásnál 50 millió forint. A fióktelepeknél induló tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni, amelynek az általános összege 2 milliárd forint, de törvény ettől eltérő összeget is megállapíthat.

A Sátoraljaújhelyi fejlesztés esetében a pénzforgalmi intézetnek azért van jelentősége, mert a bankoknál jóval kisebb alaptőkével kell rendelkeznie. Ez önkormányzati és helyi vállalkozói részvétellel előteremthető. A pénzforgalmi intézet képes a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyeit kezelni. A pénzforgalmi intézet viszont nem rendelkezhet a betétek felől. Arról a tulajdonosnak kell rendelkeznie. A pénzforgalmi intézet, mint szervezeti forma azért is érdekes, mert a folyamatosan meglévő betétekről, ha a tulajdonosok úgy rendelkeznek, hogy mondjuk állampapírt vásárolnak, akkor ez fedezetet jelenthet egy pénzhelyettesítő eszköz létrehozásához, anélkül, hogy erre külön pénzt kellene egy számlán letétbe helyezni. További lehetősége ennek a rendszernek, hogy elektronikus pénzhelyettesítő rendszert működtethet, hiszen a fedezet ugyanúgy rendelkezésre áll.



Egy jól megszerkesztett pénzhelyettesítő esetén a használóknak nem érdeke az, hogy a pénzt Ft-ra váltsák, tehát a fedezetnek csak két funkciója van. -

Egyrészt a törvényi kereteknek való megfelelést biztosítja

-

Másrészt kamatozik, ezáltal a fedezetként rendelkezésre álló összeget folyamatosan növelheti, amennyiben az szükséges.

Amennyiben a fedezetként szolgáló bankbetétek állampapírban nyugszanak, abban az esetben a helyi közösség az állam finanszírozásához is hozzájárul.

A számlabirtokosok pedig a helyi pénzen keresztül ugyanúgy használhatják a betéteiket, mint korábban. Vagyis a pénzük névértékének megfelelő helyi pénzzel, vagy rendes Ft-tal rendelkeznek. A pénzforgalmi intézetnek az a nagy előnye, hogy megfelelő számú ügyfél esetén a számlákon mindig van annyi Ft, ami fedezetként szolgál a helyi pénz működtetéséhez, úgy hogy közben nem csökkenti a betétesek anyagi lehetőségeit.

Egy példa a pénzforgalmi intézet működéséra a helyi pénz finanszírozás céljára: 21. ábra: A pénzforgalmi intézet működik, és kezeli a betétesek pénzét. 22. ábra: A pénzforgalmi intézetben kezelt betétek értékéig helyi pénzhelyettesítő eszközt bocsájt ki a rendszer A fedezetként működtetett betétállomány erejéig elektronikus pénzkibocsájtást valósít meg a pénzforgalmi intézmény. Ebben az esetben a fizikailag létre hozott pénzhelyettesítő


szükségtelenné válik. A bankkártyás rendszer mintájára lehet ezt a rendszert is felépíteni és működtetni. Ennek feltétele, hogy a használók, és az elfogadóhelyek a megfelelő technikai felszereléssel rendelkezzenek, és a rendszer is képes legyen az informatikai rendszer biztonságát szavatolni. 23. ábra: Fedezetként működtetett betétállomány Az Elektronikus számlák nem minden esetben alkalmasak a tranzakciók lebonyolítására. Pl. a helyi termelői piacon kicsi a valószínűsége, hogy az őstermelők rendelkeznek majd a szükséges terminálokkal. Ezért a rendszerben érdemes használni a fizikailag is létrehozott helyi pénzhelyettesítőt is. A rendszer törvényben meghatározott fedezetét továbbra is a betétállomány képzi, amit érdemes állampapírba fektetni, mert ennek van a legnagyobb garanciája.

24. ábra: Elektronikus számlák


Szövetkezeti forma A 2006 évi X. Trv szabályozza a szövetkezetek létrehozásának módját. A szövetkezeti formát akkor érdemes választania a helyi közösségnek, ha úgy döntenek, hogy a pénzhelyettesítő eszközt nem önkormányzati tulajdonlással, vagy csak részben önkormányzati tulajdonlással, a vállalkozói és magán szektor bevonásával hozzák létre. A szövetkezet, mint jogi forma alkalmas arra, hogy egy pénzhelyettesítő eszközt létrehozzon. A szövetkezet magalakításához meg kell találni a megfelelő tagokat. A törvényben meghatározott módon létre kell azt hozni. Majd a résztvevők közösen meghatározhatják, hogy milyen céllal, és milyen rendszerben hoznak létre helyi-pénzt. Közösen biztosítják annak Ft fedezetét, és az alapszabályzatban rögzített módon működtetik azt. A szövetkezeti tulajdonlás egy nagyon jó módja annak, hogy a helyi közösség folyamatosan megőrizze az ellenőrzésnek és a rendszer paramétereinek a megváltoztatásának a jogát. A közös tulajdonlás új bizalmi formákat képes kialakítani, ugyanakkor ennek felépítésére külön figyelmet kell fordítani, hiszen ma az átlagos szocializációnkat ismerve nem vagyunk felkészülve. A szövetkezeti működés képes a tulajdonosi szemléletet, és ezzel együtt a folyamatos figyelmet, és a tanulás- és fejlesztés lehetőségét a közösség tagjai számára biztosítani.

Európai szövetkezeti jogi forma 2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetről. A törvény célja, hogy - az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes működése érdekében - létrehozza a magyarországi székhelyű európai szövetkezet alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. E törvényi keretek között létrejövő szövetkezeti forma abban jelent több lehetőséget Sátoraljaújhely számára, hogy megnyitja a lehetőséget egy határon átívelő helyi gazdaságfejlesztési folyamat számára. Ahogyan a Soproni Kékfrankos esetében is vannak ausztriai elfogadó helyek, így ebben az esetben Szlovák partnerek bevonására nyílik legális lehetőség.

Közösségi alapítvány A közösségi alapítványok olyan szervezetek, amelyek egy adott térségben adományokat gyűjtenek fizikai személyektől és vállalatoktól, majd az összegyűjtött összeget szétosztják


ugyanazon térség helyi fejlesztését célzó karitatív tevékenységeinek támogatására. Egy közösségi alapítvány: -

olyan jótékonysági tevékenységeket támogat, amelyeknek célja az életminőség és a környezet állapotának javítása az adott térségben,

-

folyamatosan adományokat vonz be az adott térségben tevékenykedő magánszemélyektől, vállalatoktól és intézményektől,

-

a közösség pozitív változásainak a motorja,

-

egy független bizottság által van irányítva, melynek tagjai különböző ágazatokat képviselnek és példaértékűek a közösség számára.

A Közösségi alapítvány egy elvi lehetőség. A közösségi alapítvány egy formája az alapítványi működésnek, amit a civil törvény szabályoz. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Ez a jogi forma úgy lehet alkalmas egy helyi pénzhelyettesítő eszköz bevezetésére, hogy a közösségből gyűjtött adományokat használja fel a pénzügyi fedezet megteremtésére. Ahogyan a Chiemgauer esetében ebben az esetben is működtetheti a rendszert egy alapítvány.

Hátránya, hogy az alapítványi formát nem igazán erre találták ki, és ma a közbizalom az alapítványi működést tekintve alacsony, pedig a közösségi alapítványok gyakorlata azt mutatja, hogy ez a rendszer alkalmas arra, hogy a helyi közösség számára beágyazott módon működtesse a helyi pénzt. A helyi pénzek bevezetése mindenképpen komoly marketing munkát igényel. A közösségi alapítványi forma azért lehet erre alkalmas, mert ebben az esetben a pénz felhasználását mindig egy a helyi közvélemény előtt elismert emberekből álló grémium dönti el. Amennyiben egy negatív kamatozású rendszert vezet be a közösség, abban az esetben a pénzrendszer kezelése után befolyó összegekről jó, ha egy társadalmilag elfogadott, és átlátható rendszerű döntéshozatal zajlik. Ez a rendszer elfogadottságát, illetve e helyi identitás megerősítését tudja szolgálni. Bár a történelmi példák azt mutatják, hogy ennek csak másodlagos szerepe van, hiszen a negatív kamat rendszere eredményeképpen a helyi gazdaság megélénkül, és ez az igazi mozgatórugója ennek a rendszernek.

További nehézsége ennek a rendszernek, hogy Magyarországon tudomásunk szerint csak egyetlen jól működő közösségi alapítvány van, a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány. Így a társadalom számára talán túlbonyolítja, az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha egy közösségi


alapítványos rendszerben igyekszünk a helyi pénzhelyettesítő rendszert működtetni.

Önkormányzati gondozás A helyi pénzhelyettesítő rendszer önkormányzati keretekben való bevezetésének is több előnye van: −

az önkormányzat könnyebben tudja letenni a pénzhelyettesítő eszköz fedezetéül szolgáló Ft fedezetet.

−

A rendszer bevezetését célszerű más gazdaságfejlesztő eszközzel is kombinálni. A helyi önkormányzatnak sok olyan járulékos lehetősége van, amivel a helyi pénz bevezetését, és a helyi gazdaság működtetését serkenteni tudja.: Közmunka program keretében a helyi piacra is termelhetnek árut a közmunkásokkal. Az önkormányzati intézményrendszer mint helyi felvevőpiac azonnal szerepelhet A helyi piacon azonnal alkalmazni lehet ezt az eszközt Az önkormányzat a szociális programján keresztül is bevezetheti a helyi pénzt.

Ugyanakkor a kizárólagos önkormányzati tulajdonlás felveti annak a veszélyét, hogy ha egy békétlen testület, vagy egy önös érdekeket megvalósító polgármester kap szerepet a településen a jövőben valamikor, akkor a helyi pénzhelyettesítő eszközt is a saját kedvére alakíthatja. Ezáltal ez az eszköz nem tudja betölteni azt a helyi gazdasági folyamatokat támogató, és a helyi gazdaság iránti bizalomerősítő szerepét, hiszen kiszámíthatatlanná válik. Az önkormányzati tulajdonlás másik veszélye az, hogy ha bármilyen működési zavar észlelhető a pénzhelyettesítő rendszerben, akkor a polgárok, és a cégek nemigazán fognak a megoldás

érdekében

közösen

gondolkodni,

hiszen

a

rendszer

működését

egy,

pénzrendszerekhez nem feltétlenül értő testületre ruházták rá. A rendszer működtetéséből következő pénzügyi intelligencianövekedést sem fogja a helyi közösség élvezni. Használnak majd egy eszközt, de csak részlegesen fogják érteni annak hatásmechanizmusát. Az ismerethiány pedig újabb nehézségek megjelenését vonhatja magával.

Helyi takarékszövetkezet, vagy bank bevonása A sátoraljaújhelyi közösség dönthet úgy is, hogy megkeres egy eleve pénzügyi tevékenységet


folytató céget. Ez lehet a helyi takarékszövetkezet, vagy bármelyik bank, aminek van helyi kirendeltsége.

Ez esetben a szervezeti keretek megteremtésével nem kell bajlódni, hiszen eleve rendelkezésre áll. Viszont a rendszer üzemeltetésében és megalkotásában a helyi közösség nem tud majd olyan autonóm módon részt venni. Az önkormányzati tulajdonlásnál felsoroltakat itt még jobban meg lehet majd tapasztalni. Hiszen a helyi közösségnek még annyi hatása sincs a takarékszövetkezet működtetésére mint adott esetben egy képviselő testület összeállítására.

Technikai és szerkezeti kérdések

Tulajdonlás Az eddigiekből talán világos, hogy a helyi gazdaságfejlesztést megvalósító pénzhelyettesítő eszköz kibocsájtásának a joga, nagyon lényeges kérdés. Egyrészt, mert aki kibocsájtja az rendelkezik a rendszer paramétereinek a beállításának a jogával. Másrészt az képes a legtöbbet tanulni a rendszer működtetéséből, harmadrészt annak van joga a későbbi változtatások foganatosítására. Ugyanakkor a több résztvevőt tömörítő szervezetek, a létszám arányában egyre több szervezési egyeztetési, és közös döntéshozatali munkát igényelnek. A klasszikus demokratikus döntéshozatali eljárások nagyon időigényesek, ha ezt jó akarjuk művelni, ugyanakkor a résztvevő felek nem egyenlő ismeretszinttel, és így hatásgyakorló szinttel vesznek részt ebben a folyamatban. Tehát a hatékonyság és a rendszer pragmatikus működtetése között kell találni valami ésszerű középutat.

Konvertibilitás feltételei A hazai tapasztalatok szerint a helyi pénzt érdemes a forint árfolyamához kötni. Ez megkönnyíti a bevezetést is, illetve sokak számára az átváltás meghaladja a szellemi képességüket, de legalábbis nehézségeket okoz, ha más arányszámot határozunk meg. Ugyanakkor a helyi pénz forgalomban tartása érdekében célszerű egy visszaváltási illetéket meghatározni. Ennek mértéke állítható a kezdeti tapasztalatok által beszerzett tudás szerint,


illetve a rendszer többi paramétereit is figyelembe kell venni.

Fedezet A törvény egyértelműen Ft fedezetet ír elő. Tehát a forgalomba helyezett helyi pénzzel azonos értékű Ft letétbe helyezését. A fedezet létrehozása egy izgalmas kérdés lehet. Ez függ attól, hogy ki fogja a tulajdonosi jogokat gyakorolni. A fedezet forrása nagyon sokféle lehet. A pénzforgalmi intézmény azért érdemel ez esetben külön figyelmet, mert ha elég sok cég, magánszemély számláját kezeli, akkor a folyószámlákon lévő összegek alkalmasak arra, hogy a fedezetet automatikusan biztosítsák.

Forgás biztosítás módszerei A helyi pénzeknek egyik fő kérdése az, miképpen lehet a folyamatos forgását fenntartani, azaz a pénz érték-hozdozó funkcióját kellően meggyengíteni, hogy a csere funkció jól működjön. Erre több külön álló lehetőség is létezik, de ezek kombinált alkalmazására is van lehetőség. Persze ezt a kezdeti induláskor nem javasoljuk alkalmazni, mert túl bonyolulttá teheti a rendszert, és ezzel elriasztja a felhasználók sokaságát. -

Negatív kamat, vagy pénzforgalmi illeték bevezetése. Ekkor a pénztulajdonosoknak egy havi illeték formájában meg kell fizetniük a pénz használatának a díját. Ezzel a megoldással a pénzt senki sem akarja tartósan magánál tartani, és felgyorsul a helyi forgalomban való forgása. Itt kell figyelni arra, hogy a visszaváltási illeték kellően nagy legyen, hogy a résztvevők ne dezertáljanak a kezdeti időben a Ft- felé. Ugyanakkor a helyi kereskedőknél, termelőknél kapható kedvezményeket is érdemes ebből a célból is alkalmazni.

-

A másik lehetőség az, ha a helyi pénzt korlátos érvényességi időtartalommal (Lásd Balatoni Korona) bocsájtják forgalomba. Ebben az esetben a pénzhelyettesítő eszközt szintén nem éri meg felhalmozni, mert a lejárati időpillanatban semmissé válik. Viszont ahhoz közeledve folyamatosan veszít az értékéből, mert senki sem szeretné, ha rajta maradna. Ez az értékvesztés alkalmas arra, hogy a forgást biztosítsa. A korlátos érvényességű pénzhelyettesítő eszköznél gondoskodni kell, valamilyen időarányos leszámítolási módszerről, ami mindenki számára egyértelmű, és kezelni tudja a visszaváltási illetéket és konvertibilitás kérdését is. Ugyanis, ha az árfolyam a Ft-hoz


kötött, akkor nehezen lehet idővel a pénzhelyettesítő eszköz értékét csökkenteni. Egy járható lehetőség, ha a lejárati időhöz közeledve a visszaváltási illetéket emeljük. -

Nagyon jó lehetőséget jelentene, ha valamilyen árufedezetre lehetne pénzhelyettesítő eszközt alapozni. Ebben az esetben az eszköz- fedezet konvertibilitás változtatásával lehetne a forgást biztosítani (Lásd Wara) De erre a jelenlegi jog-rendszerünk nem ad lehetőséget.

-

A pénz kamatos kölcsönzésének megtiltása, szankcionálása A helyi pénz kamatos rendszerének a működtetését mindenképpen érdemes megakadályozni.

-

Helyi kedvezménykártyaként, vagy települési kártyaként való üzemeltetés, vagy összekapcsolás lehetősége. Ez a lehetőség szintén segít mozgásban tartani az eszközt, hoszen az emberek a kedvezményeket csak a helyi pénz használatával vehetik igénybe, Így keresetté válik az. Ez a keresleti oldalon támaszt igényt, így a helyi tranzakciók során az eladók szívesen fognak helyi pénzben üzletet köti, hiszen ezzel válik számukra is lehetővé a vásárlásuk általi kedvezmények megszerzése.

Megjelenítési forma: Papírpénz, vagy elektronikus rendszer? Dönteni kell azzal kapcsolatban is, hogy milyen formában szeretnék ezt a rendszert bevezetni. Lehet papiros formában, de lehet elektronikus rendszerrel is. Előbbinek nagy előnye, hogy ezt a formát mindenki ismeri, minden ember erre asszociál elsőként, ha pénzről van szó, tehát a rendszer elfogadtatása, és a használata így működhet jobban. Hátránya, hogy ha negatív kamatozású rendszert hozunk létre, akkor a mai szokásokhoz talán kevéssé igazítható az eszköz folyamatos érvényesítése, és az érvényesítési díj beszedése. Lehet, hogy túl drágává is teszi ez. Akkor lehet olcsó, ha a helyi kedvezmények biztosítása felé visszük el a rendszer forgásbiztosítását. Az elektronikus forma, jelenleg a jövő irányának látszik. Hiszen a hagyományos pénzforgalom zöme már eleve ezen zajlik. Hátránya, hogy a bevezetés nagy költséggel jár, amit nem biztos, hogy vállalni akarnak az emberek. Vagy kis létszámú csoport vállal, ami a rendszer működése szempontjából kockázatos. Ez a rendszer nagyon megkönnyíti a negatív kamatozású működtetést.

Kivitelezés Amennyiben papír alapú helyi pénz kibocsájtása mellett dönt a helyi közösség, abban az


esetben felmerül a kérdés, hogy mi legyen a különböző címleteken, és milyen címletek legyenek. További kérdés, hogy milyen biztonsági rendszereket kell, vagy érdemes alkalmazni? És ki képes ennek a megtervezésére? A kivitelezés egyik fő szempontja, hogy a pénznek a helyi identitást érdemes erősítenie. Ezért érdemes elgondolkozni azon, hogy a térségnek mik a jellemző kulturális, történeti, gasztronómiai, turisztikai értékei? Lehet a gondolkozásnak az is a forrása, hogy milyen értékeket szeretne a heéyi közösség megerősíteni. A pénzeknek a nyomatait ezen értékválasztás, vagy érték tükrözés mentén érdemes megterveztetni. A helyi pénz nem csak a gazdasági kapcsolatok működtetését szolgálja, hanem helyi identitásképző is. Működése, és sikere azon is múlik, hogy a különböző címletek milyen szimbólumokat tartalmaznak, milyen üzeneteket hordoznak. Hiszen a pénzt tervek szerint gyakran fogják az emberek forgatni, használni, kezükbe venni. A hazai elődöket figyelve el több biztonsági lehetőség is van. Van olyan rendszer, ahol egyszerűen sorszámozással gondoskodnak a biztonságról. De van olyan is, ahol az Állami Pénznyomda által felkínált hamisítást megnehezítő biztonsági eszközök sokaságát alkalmazzák. A mi javaslatunk az, hogy egy közepes biztonsági szintet lőjenek be a létrehozók. Érdemes a bankjegy papírt alkalmazni, esetleg a Ft méretével megegyező nagyságot választani. Ennek szintén az elfogadottság megteremtésében is szerepe van. Az ugyanakkora méret és papít alapanyag használat pedig a hamisítás költség-haszon elve elepján tudja megvédeni a helyi eszközt. Ha valaki beszerzi ugyanazt a papírt, és rendelkezik olyan technikával, amivel az alapvető biztonsági jeleket képes utánozni, akkor jobban megéri a Ft-ot hamisítani, mint a helyi pénzt, mert sokkal több helyen tudnak vele fizetni.

Elfogadó helyek Az elfogadó helyek megszervezése és a számosságuk biztosításán múlik a kezdeményezés sikere. Legalábbis sokat nyom a latba az, hogy ha minél több helyen lehet használni ezt az eszközt. Ezért a bevezetés előtt érdemes arra koncentrálni, hogy sok céggel megismertessék a helyi pénz bevezetésének a lehetőségét.

Kommunikáció, ismeretterjesztés, bizalomépítés A helyi pénz bevezetését mindenképpen meg kell előzze egy nyilvános tervezési, és ismeretterjesztési folyamatnak. Többféle csatornán kell az emberekkel megismertetni ezt a


módszert. Érdemes tanulmányutakat szervezni, vagy egy konferenciát a bevezetés előtt, ahová a megfelelő szakembereket kell elhívni, hogy a helyi gazdasági körök alaposan megértsék ennek a jelentőségét. Fontos szerep jut a helyi sajtónak, de érdemes azt más csatornákon is eljuttatni a lakossághoz. Pl. iskolán keresztül, vagy szórólapokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal. Az elfogadottságot nagyban segíti, ha a lakosságot egy nyílt tervezési folyamat legelején bevonják. Érdemes a címleteken lévő üzenetek összeállításában is meghirdetni a részvételi lehetőségeket. A Rigac bevezetésének egyik fontos tanulsága, az, hogy ha megjelenik forgalomban a helyi pénz, akkor azonnal legyenek elfogadóhelyek. Legjobb, ha egy városi rendezvény keretében lehet bevezetni az eszközt, és ott azonnal ételt lehet vásárolni ezzel. Ekkor azonnal kézzelfoghatóvá válik, hogy miről szól a rendszer. De a többi pénz elfogadásával kapcsolatos esettanulmányokból is érdemes tanulni. A jelen kutatás kereteit meghaladja ez az elemzés elkészítése.

Mérés, és értékelés A helyi pénzhelyettesítő eszköz forgalmát, az emberek elégedettségét, elfogadásának mértékét, valamint a létrejövő gazdasági kapcsolatok számát, jellegét érdemes alapos mérési folyamatokkal detektálni. Csak azt a rendszert lehet irányítani, amit mérni tudunk. A mérésnek sokféle formája létezik. A rendszeres közvélemény kutatásoktól kezdve, a gazdasági elemzésekig. Lehet a pénz érvényesítésekor vizsgálni azt, hogy kiknél mennyi pénz van éppen, de lehet vizsgálni a közvetett mutatókat is. Ilyen pl. a munkanélküliségi arány változása, vagy a helyi termelés és a távolabbról érkező élelmiszer termelés arányának a változása. Vagy a helyi vállalkozások számának, átlagos foglalkoztatottsági létszámának a vizsgálata, és nyomon követése is. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a méréseket rendszeresen értékelés is kövesse, illetve ezen értékelési eredményeknek történjen meg a nyilvánosságra hozása. Az eredmények feldolgozása és széles körű megismertetése további elköteleződéshez vezethet, illetve megindulhat a rendszer fejlesztésnek az az iránya, ami már nem a pénzhelyettesítő eszköz létrehozásán múlik, hanem annak használati lehetőségeit fejleszti.

A pénzváltás szabályzása Szükséges egy áttekinthető és jól szabályzott rendszerben rendelkezni a pénzváltás


szabályairól. Mivel a hatályos jogszabályok 100%-os Forint fedezetet követelnek meg, ezért A Sátoraljaújhely térségében létrejövő helyi pénz esetében is mindig rendelkezésre fog állni a visszaváltáshoz a Ft fedezet. Azonban a pénzváltásnak szabályozni kell a feltételeit. A pénzváltással kapcsolatban két lényeges területet érdemes első körben szabályozni. Egyrészt a forgalomba hozást, másrészt a visszaváltást. A két folyamat nem szükségszerűen egymás ellentétpárjai.

A Sátoraljaújhelyi helyi pénz kibocsájtása. Miután a rendszer tulajdonosai megállapodtak a rendszer működéséről, dönteniük kell egyrészt a kibocsátott pénz mennyiségéről, másrészt meg kell határozni, hogy milyen formában lehet forgalomba hozni a fizetőeszközt.

A kibocsátandó pénz mennyiségével kapcsolatban érdemes egy tanulási folyamatot megvalósítani. Ugyanis egyszerre több tényező együttes figyelembe vétele határozza meg ennek az összegét. Egyrészt figyelemmel kell lenni a fedezetként letétbe helyezendő FT fedezet megteremtésre. Ez függ a rendszer tulajdonosi szerkezetétől és a résztvevők körétől, és elkötelezettségétől is. Másrészt ha negatív kamatos pénzrendszer mellett döntenek, akkor nagyon sokat számít a pénz forgási sebessége. Tapasztalati tény, hogy egy havi 1% kezelési költséggel működő negatív kamatos pénz 15-szörös forgási sebességgel rendelkezik a ma használatos kamatos pénzhez képest. Ha a térség lélekszámából indulunk ki mely 22 700 fő, valamint fejenként 10.000 Ft értékben adnak ki helyi pénzt, akkor a 227.000.000 Ft értékben kellene ezt megtenni. Ez első ránézésre rendkívül nagy számnak tűnik, de a terület gazdasági forgalmát tekintve mégsem az.

A Forint fedezet megteremtéséhez pedig az átváltásokon keresztül is hozzá lehet jutni. A beváltást pedig különböző kedvezményekkel lehet ösztönözni. Ha egy polgár ugyan ahhoz a termékhez 5%-kal kevesebb összegért tud hozzájutni a helyi fizetőeszközt használva, akkor neki megéri beváltani a pénzét. A helyi kereskedőknek és termelőknek is megérheti az 5%-os kedvezmény biztosítása, mert ebben az esetben nő a forgalmuk. Ezt a kedvezmény mértéket, gyakran marketing célból is alkalmazzák a gazdasági élet szereplői.


Tehát a fedezet megteremtésének két útja van: 1. A rendszer tulajdonosainak a részarány vásárlása 2. A beváltásból befolyó összeg. Az első esetben a fizetőeszközt a rendszer tulajdonosai hozzák forgalomba. Azzal, hogy elkezdik használni azt a különböző költségeik kifizetésekor. Az alapítók a befizetett összegükkel arányosan maguk is hozzájutnak a pénzhelyettesítőhöz. Azt szabadon fizetés útján forgalomba lehet hozniuk. Természetesen magának a rendszer felállításnak is vannak költségei. Meg kell terveztetni a bankjegyeket, azokat egy arra alkalmas nyomdával elő kell állítani (Amelyik képes a megfelelő biztonságot szavatoló technikai kivitelezésre. Pl a Pénzjegynyomda Zrt.), időnként ki kell vonni a forgalomból, ha elhasználódnak, megsérülnek a bankjegyek. Tehát ezeket a költségeket is bele kell számolni az alapítás költségeibe. Ezek fedezetét pedig az alapítóknak kell biztosítaniuk.

A Sátoraljaújhely térségében létrejövő helyi pénz esetében egy igen érdekes pénzpiaci jelenség alapozhatja meg igazán a jövőjét. Betétszerződés alapján a bank köteles kamatot fizetni – fogalmaz egyértelműen a Polgári törvénykönyv (Ptk.) Ennek mértékét általában a jegybanki alapkamathoz képest határozzák meg a bankok. 2015 év elején egy benyújtott saláta törvény keretében kezdeményezték azt a lehetőséget, hogy a bankok negatív kamatot számolhassanak el. Ezt részben az indokojla, hogy ma az MNB folyamatosan csökkenti az alapkamatot, illetve a pénz tekintetében felerősödött a defláció. Azaz a Ft egyre többet ér. A bankok negatív kamatot érvényesítő kamatrendszere nem tévesztendő össze a negatív kamatos pénzzel. Ugyanis, aki nem a bankban tartja a pénzét, az nem szenved el veszteséget. Míg a negatív kamatos pénzrendszer esetében minden pénztulajdonosnál folyamatosan költség tényező a pénz érvényesítése.

Jelen esetben ennek a jelenségnek nagyon fontos szerepe lehet a helyi pénz bevezetése tekintetében. Amennyiben a bankok negatív kamatrendszert érvényesítenek, abban az esetben sem a cégek, sem a magánemberek nem fogják betenni a pénzüket a bankba. Itt jöhet be a képbe a helyi pénz. Ha a polgárok vezethetnek számlát helyi pénzben, és arra nem vonatkozik a betétek negatív kamatos rendszere, akkor maguk igyekeznek majd átváltani a forintjukat erre a fizető eszközre.


Ha a rendszer fejlesztésekor pedig eleve negtív kamatos pénzrendszer mellett döntenek a létrehozók, akkor pedig a forgalomba hozott pénzmennyiség a megnövekedett forgási sebesség miatt lesz képes biztosítani a helyi gazdasági vérkeringést zavartalanul. Ez esetben eleve kevesebb mennyiségre is lesz szükség. Másrészt a külföldi példák alapján előre jelezhető az, hogy a helyi pénz elfogadottsága a bevezetés utáni 1-2 hónapban már magas szintet fog elérni.

Visszaváltás: A Sátoraljaújhelyi-pénznek biztonságos fizetőeszköznek kell lennie. Ennek biztosításra szolgál a 100%-os Ft fedezet meglétének a megkövetelése törvény által. Minden egyes kibocsátott pén fedezetét banki letétbe helyezi a rendszer tulajdonosa. Csak annyi helyi pénz kerül forgalomba, amennyinek a fedezete rendelkezésre áll. Ez garantálja azt, hogy az helyi pénz bármikor forintra visszaváltható.

A visszaváltáshoz fel kell keresni a pénzváltó pontot, vagy pontokat. A visszaváltásakor a rendszert birtokló társaság aktuálisan érvényes kondíciós lista szerinti Visszaváltási Jutalékot számít fel, amely levonásra kerül a kifizetendő összegből A kifizetést készpénzben, vagy átutalással is kérheti az Ügyfél. A Visszaváltási Jutaléknak egy optimális szintet kell meghatározni. Nem lehet túl alacsony, mert akkor hamar visszaváltják az ismert, és ezért nagy bizalmat élvező Forintra. De nem lehet túl magas sem, mert ez a rendszerbe vetett bizalmat áshatja alá. Kezdeti értéknem a 23%-os mértéket javasoljuk. Ennek mértékét pedig a rendszer folyamatos finomhangolásakor kell igény szerint változtatni, vagy állandó értéken tartani.

Elfogadó helyek szervezése és nyilvántartása Minden helyi pénz esetén kulcskérdés, hogy hány elfogadó hely van. Ezeken a helyeken lehet fizetni a helyi pénzzel. Minél többféle, és több ilyen hely van, minél több árut és szolgáltatást lehet igénybe venni, annál nagyobb lesz az eszköz iránti bizalom. Az első időkben – mivel ismeretlen a rendszer – nehezebb meggyőzni a potenciális elfogadó helyeket. Erre szolgál a bevezetést megelőző ismeretterjesztő kampány. Tovább lehet javítani az elfogadó helyekre való bejelentkezési kedvet, ha valami olyan előny származik belőle, ami gazdasági értelemben is hasznos. Egy jól felépített marketing kampánnyal az elfogadási hajlandóságot nagyon meg lehet növelni. (Lemarad, aki kimarad).


Nagyon fontos, hogy az elfogadó helyekről, valamint azok kedvezményeiről folyamatos és naprakész tájékoztatást kapjanak az itt élő emberek. Ezt egy web-lappal lehet megvalósítani. A tájékoztatás másik fontos eleme az a címkézés. Minden bolt, szolgáltat, vagy elfogadóhely a bejáratnál, és a pénztárnál egy jól elhelyezett, feltűnő logóval jelezheti, hogy elfogadóhely.

Hamisítás elleni védelem A sátoraljaújhelyi helyi pénzt is el kell látni a bankjegyekre jellemző hamisítást megakadályozó eszközökkel, melyek a következők lehetnek: -

Vízjel:

Pozitív, negatív vagy árnyalatos kivitelben készülhet, lehet pozicionált vagy szőnyeg elrendezésű. -

Biztonsági szálak:

Készülhetnek fémgőzölt vagy transzparens kivitelben. Mágneses tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, de természetes megvilágításban láthatatlan, UV-fényben fluoreszkáló vagy foszforeszkáló kivitelűek is lehetnek. -

Pelyhezőrostok:

Természetes fénynél lehetnek színesek vagy láthatatlanok, UV-sugárzásnál egy vagy több színben fluoreszkálók. -

Különleges tulajdonságú biztonsági festékek:

A nyomtatás során alkalmazott biztonsági festékek eltérnek a kereskedelemben mindenki számára elérhető festékektől. A megrendelővel történő egyeztetés alapján kerülnek kiválasztásra, alkalmazásra, és az alábbi tulajdonságokkal rendelkezhetnek: lumineszkáló festékek (a besugárzott fény hullámhosszától függően eltérő színben jelenik meg) optikai színváltós festékek (a rátekintés irányától függően változtatja a színét) vegyvédelemmel ellátott festékek mágneses festékek (mérhető mágneses tulajdonsága van)


5.

Sátoraljaújhelyi-pénz megteremtésének folyamata és feltételei

Célmeghatározási lehetőségek Az alábbi felsorolás azon lehetséges céloknak a gyűjteménye, amelyet a helyi szereplők maguk elé tűzhetnek a helyi pénzhelyettesítő eszköz bevezetésével:

-

Gazdaság fejlesztés. Első sorban a helyi fogyasztási szerkezet átalakulása révén.

-

Szociális kérdések javítása. A munkanélküliség csökkentése, és az emberek jövedelemhez való hozzáférésének a növelése.

-

Életminőség növelése. Helyi, egészséges élelmiszerek kerülhetnek az asztalta a messziről érkező, ismeretlen gyártási körülményekkel rendelkező, feldolgozott, és tartósító szerekkel terhelt élelmiszerek helyett. A munkához és a jövedelemszerzéshez való hozzáférés jelentősen javítja az emberek közérzetét.

-

Fiatalság, és a szakképzett munkaerő helyben tartása. Ha nem kell elvándorolni a megélhetésért, akkor szívesen maradnak helyben a fiataolok. A helyi gazdaság élénkülése pedig a kulturális és közösségi lehetőségeknek is kedvez.

-

Közösségi tudat erősítése. Egy egészséges értelemben vett lokálpatrióta szemléletmód megerősödése a helyi pénzek használatának egyik velejárója. Ez a tudat pedig megnövelheti a társadalmi szolidaritást, és ezen keresztűl erősödik az un. szociális háló is.

-

Folyamatos függetlenedés a nemzetközi gazdasági trendektől. A helyi pénzhelyettesítő eszközök átrendezik a gazdasági folyamatok szerkezetét. Megerősödik a helyi termelés, és a helyi fogyasztás. Így a messziről jövő áruk iránt csökken a kereslet. Ezért nem is lesz kiszolgáltatva a helyi gazdaság azoknak a globalizációs csapdáknak, amelyek az előttünk lévő évtizedekben egyre negyobb mértékben lesznek érezhetőek.

-

Biztonság fejlesztése. Ezalatt egyaránt értjük a közbiztonság fejlesztését, és az ellátásbiztonság fejlesztését. A közbiztonság kérdése szoros korrelációt mutat a társadalom anyagi lehetőségeivel. Amint megerősödnek a közösségek, és javúl az emberek jövedelemhez való jutásának a képessége, úgy fog javulni a közbiztonság kérdése. Az ellátásbiztonság pedig ma már egyaránt értelmezhető az energiahordozók és élelmiszerek terén is. A helyi gazdasági kapcsolatok megerősítik a helyi termelést, így az élelmiszer termelést is. Ezáltal csökken a térség kiszolgáltatottsága a globális élelmiszer termelésnek. A gazdasági erőforrások helyben maradása pedig segíti az innovációt, akár az energiaellátás terén is.


-

Környezeti erőforrás használat átalakítása a természeti rendszerek eltartó képesség szerinti szintjének figyelembe vételével. A helyi erőforrásokra támaszkodó gazdasági szerkezet első ránézésre akár veszélyeztetheti is a helyi természeti erőforrásokat. De mivel a rendszerek fenntartása fontos igény, ezért általában a helyi erőforrásokra épülő gazdaságok egyre jobban igyekeznek a tartamos erőforrás használatra, aminek eredményeképpen ezek csak az önreprodukciós képességük mértékéig lesznek igénybe véve.

-

Technológiai fejlesztés. A helyi gazdaság erősödése ezt is magával tudja vonni, mert egyrészt marad forrás a technológiai kutatásra, másrészt az erőforrások fenntartható használatának alap feltétele a technológiai fejlesztés.

A bevezetés feltételei A helyi pénzhelyettesítő eszközök bevezetése önálló figyelmet érdemel, mert a pénz a mellett, hogy egy anyagi jellegű eszköz, de az emberekben rengeteg érzelem, hit, és félelem is van a pénzzel kapcsolatban, valamint nagyon alacsonynak mondható az, amit ma egyszerűen pénzügyi intelligenciának hívunk. Ha a pénzekkel kapcsolatos gondolati tartalmakra, és az ehhez kapcsolódó érzelmekre, félelmekre nem vagyunk tekintettel, akkor bármilyen kecsegtető is lehet egy helyi pénz bevezetése, az a társadalom ellenállásán meg is bukhat. Egy rosszul elindított próbálkozás, pedig meggátolja, de mindenképpen megnehezíti annak a lehetőségét, hogy ez a téma újra előkerülhessen egy későbbi időszakban. Éppen ezért, ha a Sátoraljaújhelyi helyi pénzhelyettesítő eszköz bevezetése napirendre fog kerülni, akkor a rendszer felállítása mellet a bevezetésére legalább olyan nagy figyelmet kell fordítani. A rendszer felállítása és bevezetése történhet ugyan annak a folyamatnak a részeként. Ez főleg akkor lehetséges, ha a helyi szereplők egy közösségi tulajdonban megvalósuló helyi pénzt hoznak létre, mint pl. a Soproni Kék Frank. A Jó tervezéshez mindenképpen hozzá tartozik az, hogy legalább egy szűk, de a város és a térség életét meghatározó kör ismeretterjesztése megtörténjen, hiszen érdemi döntéseket csak úgy tudnak ezek az érintett emberek meghozni, ha ismerik, és értik is a kamat hatásmechanizmusát, a helyi pénzhelyettesítő eszközök jogi feltételeit, stb. A kérdőíves kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a pénzrendszerek működésével kapcsolatos alapvető ismeretek is hiányoznak a gazdasági élet szereplőiből. Használják a pénzt, de annak természetéről, szerkezetéről nincs sok ismeretük. Ezért az ő képzésük


elsődleges. Az alábbi pontokban felsoroljuk azon lépéseket, amit a helyi pénz létrehozásánál a bevezetést, elfogadtatást is tekintve végrehajtani javaslunk: Ismeretterjesztés Több lépésben, többféle üzenettel javasoljuk ezt megtervezni. Elemei: -

Előadások a helyi pénzek hazai és nemzetközi történetéről. Előadások a pénz gazdaságban betöltött szerepéről. Az előadásokra első körben a kérdőívet kitöltőket érdemes meghívni, illetve rájuk lehet bízni azt, hogy meghatározzák, kiket érdekelhet ez a téma. Ez a módszer már épít a helyi kapcsolati hálózatra. Ebben az esetben nem egy külső szereplő akar majd „letolni valamit a helyiek torkán”, hanem egy helyi szereplőkből álló kör kezd ismerkedni egy témával, amiből később megszülethet a helyi akarat.

-

Az előadásokat ki lehet terjeszteni középiskolai, és lakossági szintre is. Ezzel a témának a gondolatát el lehet ültetni az emberekben.

-

Tanulmányút szervezése 1-4 hazai helyi-pénzes rendszer meglátogatására. A tanulmányút során tapasztaltakról a helyi médiában cikkeket lehet közölni. A tanulmányút előnye az, hogy a résztvevők gyakorlati tapasztalatokon keresztül értik meg az egyes rendszereket. Ha többet is sikerül meglátogatni, akkor az ezek közötti különbségekből is rengeteg muníciót kaphatnak a rendszerfejlesztéshez.

-

Helyi arculattervezői pályázat meghirdetése. Akár az elnevezésre, akár a vizuális elemekre, amelyek a bankókra kerülnek. A pályaművekből kiállítást is lehet szervezni. Ezzel is kezd ismerőssé válni az emberek számára a helyi pénz gondolata. Ekkor még csak az elvi lehetőségről kell beszélni.

Helyi kezdeményezői kör meghatározása Vagyis egy helyi szervezői csapatot érdemes toborozni. A szervezői kör személyi összetételének a kialakítása mellett már ekkor érdemes csapatépítői, közösségformálói külső szaktudást igénybe venni. Vélhetően a vállalkozó szellemű emberekből fog állni ez a kör, viszont a hazai gyakorlat azt mutatja, hogy számukra a nem hierarchikus szervezeti működés nehézségekbe ütközik. A hazai vállalati kultúra alapvetően az un. hatalom kultúra modellbe illik bele. Ez nem jó, vagy nem rossz modell. Viszont determinálja az ebben dolgozó emberek együttműködési szokásaikat. Ebben a kultúrában alapvetően az alárendelt-felérendelt szerepek a jellemzőek. Viszonylag ritkák, vagy a vállalati hierarchia alsóbb szakaszaiban van un.


mellérendelt, egyenrangú viszonyulás.

Amennyiben a helyi pénzhelyettesítő eszközt

közösségi logika mentén szeretnék megvalósítani, abban az esetben erre a kulturális hatásra fel kell készülni. pl. olyan szakemberek bevonásával, akik ismerik és értik az Empowerment logikát, vagy jó csapatépítők. Ennek a munkának, bár az elején kétség kívül befektetést igénylő, de megvan az a nagyon nagy haszna, hogy sok ember lesz érdekelt, és elkötelezett egy jó pénzhelyettesítő rendszer bevezetésében. Amennyiben nem közösségi alapú a rendszer, hanem mondjuk a települési önkormányzat vezeti be a helyi pénzt, abban az esetben még több figyelmet kell fordítani az első lépésre, mert a társadalommal, és annak gazdasági értelemben vett meghatározó tagjain múlik majd a rendszer felállításának, elfogadásának a sikere.

Szervezeti rendszer meghatározása A tanulmány korábbi fejezeteiben felsorolt szervezeti lehetőségek közül, azokat megismerve ki kell választani a legjobbat. Ha a helyi pénz bevezetését eleve az egyik meglévő szervezet kezdeményezi, akkor az ő működésében kell elvégezni a szervezeti átalakításokat, hogy a helyi pénz kezelésére megfelelő szervezeti kapacitás álljon rendelkezésre.

A pénzrendszer szerkezeti elemeinek a meghatározása Ha kialakult a sátoraljaújhelyi pénz létrehozásának a célja, megvan az a közösség, és az a szervezeti rendszer, ami képes működtetni a pénzhelyettesítő eszközt, akkor kell meghatározni a rendszer technikai paramétereit: - A pénzhelyettesítő mennyiségét, és címleteit. - A forgás biztosítás módját (Kamat szint, lejáratosság, stb.) - Az elfogadó helyeket - A váltó helyeket - A rendszer mérésének és értékelésének a módszereit.

Bevezetés megtervezése Ez az utolsó lépés. Ebben a fázisban kell: - A konkrét bankjegyek kivitelezést megrendelni. - Véglegesíteni kell a bankjegyek tartalmát. - Ki kell jelölni a forgalomba hozás időpillanatát. - Egy bevezetést szolgáló ismeretterjesztési kampányt érdemes megvalósítani. A folyamat első részében történt ismeretterjesztés magáról a helyi pénzekről szólt. A mostani szakaszban már


konkrétan a térség helyi pénzének a bevezetéséről. Az első kampány sikere nagyban meghatározza, hogy erre mekkora energiát kell fordítani. Ha a pénzrendszer szerkezeti elemeit sikerült jól meghatározni, akkor a bevezetés előtti kampányt sem kell nagyon túltervezni, ugyanis pl. a megfelelő forgásbiztosítási rendszerbeállításokkal a helyi pénz nagyon gyorsan napi használatban fog működni. Jövő forgatókönyvek A tanulmányban nem vállalkozunk egy mindenre kiterjedő jövő forgatókönyv lista összeállítására. A jövő forgatókönyvek készítésének nem is ez a feladata. Ez egy gondolkodásmód. Fő funkciója, hogy a tudatunk számára megengedje azt a lehetőséget, hogy sokféleképpen alakulhat a jövő. Ugyanakkor a lehetséges forgatókönyvek átgondolása, és a bekövetkezésük modellezése, valamint a válaszreakciók feltérképezése megteremti azt az állapotot, hogy a jövőben megvalósuló események nem érnek bennünket váratlanul. A jövőforgatókönyvekben való gondolkozás pedig vagy segít előre meghatározni a teendőket, vagy megedzi a tudatunkat a rugalmas helyzetkezelés számára. Ebben a tanulmányban 3 jövőforgatókönyvet vázolunk fel. Ezeken kívül is létezhet forgatókönyv. Én pedig a helyi döntéshozók felkészülhetnek előre a jövőben bekövetkező eseményekre.

Business as usual, azaz minden a mai módon megy tovább A jövőkép alkotások első számú, bár leggyakrabban nem megvalósuló forgatókönyve. Azt feltételezzük, hogy a helyi pénzügyekben, és a gazdasági folyamatokban nagy változás nem fog bekövetkezni. Ugyan ez igaz arra a globális pénzügyi és gazdasági térre is. Ebben az esetben nem változtat semmit a pénzrendszereken, és így a gazdasági folyamatok alapját képző rendszeren a helyi gazdasági elit. Ennek a jövőképnek az a következménye, hogy tovább folytatódnak a mai trendek: A fatalok elvándorolnak, az élelmiszer ellátásban továbbra is a globélis tár lesz a meghatározó a helyi termeléssel szemben.

Ennek a forgatókönyvnek az alábbi kockázatai vannak: −

Világgazdasági kockázat: Bármilyen külső változás nagyon erősen hat a helyi gazdasági folyamatokra. A térség ki van szolgáltatva a világgazdaságnak. Ez különösen az élelmiszer termelés esetén, és az energiaellátás terén jelent nagy kockázatot.


−

Környezeti erőforrás használat kockázat: A mai gazdaság bőven túlhasználja a természeti erőforrásokat, vagyis azok nem megújítható módon működnek. A hazai talajok átlagosan 17 szer gyorsabban veszítik el a termékenységüket, mint annak a megújulási mértéke. 2 generáción belül drasztikus táj átalakulások várhatóak ennek következtében. Tehát ez a forgatókönyv mindenképpen korlátos ideig tartható fent, mert a mai gazdaság természeti erőforrás fedezete vészesen a kimerülés szélére jutott.

−

Szociális trendekből következő kockázat. Ennek a legfontosabb mutatója a fiatalok elvándorlása, és az ebből eredő demográfiai aránytalanság kialakulása. Egy generáción belül lecsökkenhet a társadalom reprodukciós képessége. Ha nem lesz elég ember, és ezen belül szakképzettséggel rendelkező szakember a gazdasági folyamatok működtetésére, akkor az magával von egy társadalmi- gazdasági leépülés lehetőséget.

−

Fejlesztési források lehetséges eredményei: Az előző EU-s fejlesztési időszak statisztikáiból következtethető egy nagyon kedvezőtlen folyamat. Hiába kapták a legtöbb területfejlesztési forrást az ország elmaradottabb területei, és hiába volt a legtöbb forrásból a Közép-Magyarországi régió, és Budapest kizárva, a gazdaság teljesítőképességén az látszik, hogy az összes ilyen forrás mégis Budapestre folyt el. Itt a legmagasabb a GDP arány. A szegények tovább szegényedtek. Tehát a mai gazdasági szerkezet velejárója, hogy a nagy piaccal, és nagy tőkével rendelkező térségek elszívják a többi térség gazdasági erejét. Kormányzati oldalról ennek a szerkezetnek a megváltoztatása nem várható, ugyanis ehhez olyan gyökeres, rendszer szintű változásokat kellene véghezvinni a hazai gazdaságban, amiről ma még szó sem esik az államigazgatás rendszerein belül.

Helyi Pénz bevezetése Ez egy helyi hatáskörben megtehető, a hazai és EU-s jogszabályi környezetbe illeszthető lehetőség. A helyi pénz bevezetésének a hatásai nagyon sokfélék lehetnek. Attól függően, hogy milyen a helyi pénzrendszer szerkezeti tulajdonságai, és milyen volt az elfogadtatási, megismertetési folyamat. A helyi pénz bevezetése ideális esetben a következő hatásokat eredményezheti: − Megnő a helyi termékek, és szolgáltatások iránti kereslet. − Átalakul a termelői és a fogyasztói szerkezet. − Ha sikerül a pénz forgási sebességét kellően intenzívvé tenni, akkor 1-2 éven belül a város


és vonzáskörzetében a munkanélküliség jelentősen csökkenni fog. − Az emberek elegendő mértékben jutnak jövedelemhez. Hoszen ha a pénz forgási sebessége megnő, akkor ugyanannyi fizikai pénzmennyiség akár 10-15 szörös mennyiségű gazdasági kapcsolatot képes menedzselni. Így az egyéni jövedelmek is nőhetnek. − Megindul a kereslet a minőségi termékek és szolgáltatások irányában − A helyi vállalkozói szektor egy keresleti piaccal találkozik, ami megnöveli a vállalkozói kedvet, valamint a vállalkozások jövedelemtermelő képességét. − Amennyiben a plusz jövedelem helyi pénzben realizálódik, úgy ez nem tud elszivárogni a városból. (Ehhez kellően alacsony pénz átváltási arányt kell felállítani. Ha 1-1 arányban lehet forintra váltani a helyi pénzt, akkor megvan annak a veszélye, hogy a megnövekedő gazdasági élet eredményei kiszivárognak a térségből. − A fiatalok számára értelmes, és kiszámítható életpálya kínálkozik. Így többen maradnak helyben, vagy jönnek vissza a tanulmányaik befejezése után. − A jövedelmi szint növekedése (Ami a pénz elszivárgás megakadályozásának természetes következménye) át fogja alakítani a helyi kulturális életet is. Valamint megnyílnak azok a helyi finanszírozási lehetőségek is, amelyek ma pénzhiány miatt nem tudnak létrejönni. (lásd Alsómocsolád példáját! De megvalósulhatnak közösségi alapítványok is) − Nő a társadalom pénzügyi intelligenciája. Ugyanis két hivatalos, de szerkezetében eltérő pénzrendszer megléte, lehetőséget teremt az összehasonlító elemzésre. Így a működésben figyelhetik meg az emberek a pénzrendszert. Ez az elemzés ma nem is jöhet létre, mert ma csak egy -féle pénzrendszer van forgalomban. Ezt pedig nem lehet semmihez hasonlítani, így a mai pénzrendszer romboló hatásai rejtve is maradnak. A hatásokat látjuk, de az oksági összefüggések felismerésére ma nincs sok lehetőség ebből kifolyóan.

Ezek a változások nagy mértékben függenek a helyi pénz bevezetésének mikéntjétől, és elterjedésének sikerétől. A forgatókönyv sikere attól is függ, hogy a világgazdasági folyamatok hogyan alakulnak. Ha jelentős romlás következik be, akkor a helyi pénz szerepe nagyon jelentősen megerősödhet. Ez egy mentőöv lehet ebben az esetben.

Más pénzhelyettesítő eszközök bevezetése A harmadik forgatókönyv bekövetkezése akkor valószínű, hogy ha a globális gazdasági


folyamatok gyorsan omlanak össze, de idő közben nem alakulnak ki lokális elszámolási rendszerek. Ma a cripto-pénzek, és az egyéb gazdasági eszközök, pl. a váltó. Hazánkban még nem elterjedtek, de a szerepük rohamosan nő. Ezek az elszámolási rendszerek több okból is csak korlátosan tudnak működni. A váltó alapú rendszerek főleg a körbetartozást, ezen belűl is a céges körbetartozást tudják kezelni. A Bitcoin pedig csak komoly informatikai infrastruktúra megléte mellett működhet, hiszen az egész rendszer az interneten működik. Ez tökéletesen virtuális fizetőeszköznek számít. A sátoraljaújhelyi térségben A fenti eszközök használatának elterjedése minimálisan képes ellensúlyozni a mai kamatos rendszerű pénz használatából eredő kedvezőtlen hatásokat, ezért a mai kedvezőtlen hatások, trendek csak lassulni fognak.


6.

Összefoglalás

A mai társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok egymással szoros összefüggést mutatnak. Egy helyi pénzhelyettesítő eszköz alkalmas lehet arra, hogy nagy mértékben átalakítsa a gazdaság szerkezetét, és növelje az emberek jó-létét azáltal, hogy a mai gazdasági szerkezet pénz elszívó hatásait megakadályozza. A helyi pénzt nem lehet elvinni, vagy csak drágán (pl. 10%-os átváltási költséggel) A helyi pénz bevezetése képes növelni az emberek pénzügyi intelligenciáját is. Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a pénz nem csak egy anyagi eszköz, ami a gazdasági folyamatok elszámolásáért felelős, hanem szorosan kapcsolódik hozzá érzelmi és mentális tartalom is. A pénzt emberek használják. Ezért az emberi elmében, és lélekben lejátszódó folyamatok visszahatnak a pénz anyagi jellegű működésére. Minden rendszerben annak szerkezetébe van bekódolva a rendszer működése. Igaz ez a pénzre is. A pénz egyik tulajdonsága a kamat. A kamat nem csak kizárólagosan pozitív tartományú lehet. Lehet 0%-os, vagy un.: negatív értékű is.

A helyi pénz bevezetése éppen ezért két nagyon fontos sikertényezőn múlik. 1. A társadalom miképpen érti meg, fogadja el ezt az eszközt? Ebben nagyon nagy szerepet játszik annak a megalkotásának a folyamata, valamint az a tulajdonlási rendszer, ami magának az eszköznek a létrehozása mögött van. 2. Milyen a helyi pénz szerkezeti jellemzője? Pl. Milyen módon biztosítja ez a szerkezet a pénz forgását.

A tanulmányból arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyi gazdasági élet számára nagyon fontos eszköz lehetne egy ilyen rendszer kialakítása, de ma még nagyon kevés azon alapvető ismereteknek a mértéke a helyi gazdasági élet szereplőinél a pénzrendszerek működéséről, ami megalapozná a sikeres megalkotás és bevezetés folyamatát.

A Gazdasági élet átalakulása számos más társadalmi folyamatot is generálni tudna. A felmérésből az is kiderült, hogy ma már van egy olyan kritikus tömeg, akik nyitottak a helyi pénz bevezetésével kapcsolatos alapismeretek elsajátítására. Ez nagyon jó alapot jelent ennek a létrehozására. Ma az elsődleges feladat az ismerethiányból fakadó félelmek, és közöny leküzdése. Ez a feladat viszonylag kis anyagi befektetéssel elvégezhető.


Mivel ma minden jogi lehetőség adott arra, hogy létrejöjjön ebben a régióban is egy helyi pénz, ezért leginkább a létrehozásához szükséges helyi szándék meglétén múlik annak megvalósítása. A helyi pénz létrehozásához 100 %-os Ft fedezetre van szükség. Ez első látásra nagy akadályt jelenthet. De ha ehhez hozzátesszük, hogy egy jól megválasztott forgásbiztosított szerkezet a forgalomban lévő pénzmennyiség 10-15-szörös értékében képes gazdasági folyamatokat megvalósítani, és láthatjuk azokat a pozitív hatásokat, amelyek egy ilyen rendszer bevezetésével megnyilvánulhatnak, akkor már nagyon jó befektetésnek tűnik ez. A helyi gazdasági élet szereplői össze fogják adni a fedezethez szükséges összeget. A fedezethez felhasznált Ft, pedig nem vész el, mert az egy kamatozó bankszámlán pihen. A fedezethez szükséges összeg beváltásakor pedig az aki a fedezetet adja, a fedezet értékével megegyező értékű pénzhelyettesítő birtokába jut. Tehát gazdasági értelemben még hátrány sem éri a befektetőket.

A fentiek szíves megfontolását ajánljuk mindazok számára, akik szeretnének a gazdasági tervezhetőség, és önrendelkezés irányába lépéseket tenni!


7.

Felhasznált Irodalom

Haszon magazin: Europai pénz helyett városi valuta. Neweconomics.: Ostraca Szendrő Szupi József: Kör kézikönyv Takács Péter: Menedzserkalauz. Javaslat közösségi pénz bevezetésére Győrffy Ágnes: Szilvió Geselről. Wikipédia szócikkei Helmut Creutz: A pénz Szindróma. Hifa kiadó www.ithacahours.org http://www.zrva.hu www.teir.hu www.ksh.hu Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési stratégiája Majoros Pál (2004). A kutatásmódszertan alapjai. Bp., Perfekt, 250 p. Babbie, Earl (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp., Balassi Kiadó, 744 p. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területfejlesztési koncepciója, 2013. http://www.baz.hu/content/cont_510904de8203c2.49102793/1312_01_1_melleklet_BAZ_k onc_20131206_vegleg.pdf Statisztikai tájékoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014/3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/134/bors134.pdf


8.

Táblázatjegyzék

1. táblázat: Betelepült vállalkozások, foglalkoztatotti létszám, árbevétel 2. táblázat: Sátoraljaújhelyi Ipari Park vállalkozásai


9.

Ábrajegyzék

1. ábra: A második hatványon lévő függvény karakterisztikája ................................................. 7 2. ábra: ókori Egyiptom fizetőeszköze ..................................................................................... 12 3. ábra: Középkor ..................................................................................................................... 14 4. ábra: Középkori pénzeszköz................................................................................................. 14 5. ábra: németországi wara ....................................................................................................... 15 6. ábra: Wörgli utalvány ........................................................................................................... 16 7. ábra: Chiemgauer fizetőeszköz ............................................................................................ 20 8. ábra: WIR BANK ................................................................................................................. 21 9. ábra: New York pénzhelyettesítője ....................................................................................... 22 10. ábra: Bitcoin digitális fizetőeszköz .................................................................................... 23 11. ábra: Soproni Kékfrank ...................................................................................................... 24 12. ábra: Bocskai Korona ......................................................................................................... 25 13. ábra: Balatoni Korona ........................................................................................................ 26 14. ábra: Rigaci helyi pénz ....................................................................................................... 28 15. ábra: A megkérdezettek véleménye a gazdaság húzóágazatairól ....................................... 46 16. ábra: A megkérdezettek véleménye a legnagyobb foglalkoztatókról ................................. 47 17. ábra: Helyi piac népszerűsítésére szükséges intézkedések ................................................ 48 18. ábra: A pénz helyben tartásához szükséges megoldási javaslatok ..................................... 49 19. ábra: Pénzhelyettesítő eszközök használatának véleményezése ........................................ 49 20. ábra: Helyi pénzhelyettesítő eszköz bevezetésének akadályai ........................................... 50 21. ábra: A pénzforgalmi intézet működik, és kezeli a betétesek pénzét. ................................ 55 22. ábra: A pénzforgalmi intézetben kezelt betétek értékéig helyi pénzhelyettesítő eszközt bocsájt ki a rendszer ................................................................................................................. 55 23. ábra: Fedezetként működtetett betétállomány .................................................................... 56 24. ábra: Elektronikus számlák ................................................................................................ 56


10.

Mellékletek

1.

melléklet

Kérdőív Mikro-, kis- és középvállalkozások számára a helyi pénzhelyettesítő használatáról Készült az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány megbízásából a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló HUSK/1101/1.1.2/0046. azonosító számú projekthez kapcsolódóan 1. Véleménye szerint melyik a gazdaság húzóágazata a településen? …………………………………………………………………………………..................... 2. Melyik az 5 legnagyobb foglalkoztató a településen? …………………………………………………………………………………..................... 3. Jelenleg milyen multinacionális kereskedelmi láncnak van üzlete a településen? …………………………………………………………………………………..................... 4. A kereskedelem hány százalékát bonyolítják le helyi tulajdonban lévő üzletek? …………………………………………………………………………………..................... 5. Az élelmiszer kereskedelem hány százalékát bonyolítják le helyi tulajdonban lévő üzletek? …………………………………………………………………………………..................... 6. Milyen élelmiszeripari, illetve mezőgazdasági terméket feldolgozó vállalkozások találhatóak a településen, illetve a település 50km-es körzetében? …………………………………………………………………………………..................... 7. Milyen könnyűipari vállalkozások találhatóak a településen, illetve a település 50km-es körzetében? …………………………………………………………………………………..................... 8. Jellemzően a lakosság hány százaléka intézi rendszeresen a helyi piacon a bevásárlását? …………………………………………………………………………………..................... 9. Véleménye szerint ez az arány milyen intézkedésekkel növelhető középtávon? ………………………………………………………………………………….....................


10. Működik-e kosárközösség a településen? …………………………………………………………………………………..................... 11. Ha igen, akkor meg tudja becsülni az átlagos havi forgalmát? …………………………………………………………………………………..................... 12. Véleménye szerint a helyben elköltött pénznek hány százaléka van helyben újra elköltve? …………………………………………………………………………………..................... 13. Véleménye szerint ez az arány milyen intézkedésekkel növelhető középtávon? …………………………………………………………………………………..................... 14. Véleménye szerint a helyi vendéglátó helyek által felhasznált alapanyagok hány százaléka helyben előállított termék? …………………………………………………………………………………..................... 15. Véleménye szerint ez az arány milyen intézkedésekkel növelhető középtávon? …………………………………………………………………………………..................... 16. Mennyire érinti önt a körbetartozás jelensége? Nem jellemző Néha Viszonylag sokszor találkozom vele Nagyon megnehezíti a cégem működését 17. Milyennek ítéli meg a saját pénzügyi intelligenciáját! Kérjük 1-100 pont között adjon erre egy értéket! 1 nagyon alacsony, 100 Mindent tudok a pénzről) …..... 18. Hallott-e már helyi pénzhelyettesítő eszközökről (Helyi pénzek) Igen Nem 19. Ha igen, melyik rendszert ismeri? …………………………………………………………………………………..................... 20. Használ-e valamilyen pénzhelyettesítőt üzleti tevékenysége során (Erzsébet utalvány, étkezési jegyek, …stb.) Igen Nem


21. Ha igen, jónak találja-e ezeket? Jók, mert kevesebb a készpénz-szükségletem, Jók, mert kevesebb a járulékterhem utánuk, Nem, mert csak kevés helyen fogadják el őket, Nem, mert nem tudom felhasználni őket, és nem beválthatóak készpénzre. 22. Hallott-e, egy adott régióban/városban használatos helyi pénzhelyettesítő utalványról és annak előnyeiről? Igen, szerintem jó dolog, mert ……………………………………………… Igen, de szerintem nem működik, mert ………………………………… Nem, de szívesen hallanék erről a gazdaságélénkítő eszközről. Nem, nem is érdekel. 23. Ön szerint Magyarországon legális-e helyi pénzhelyettesítő eszközt létrehozni és használni? Igen Nem 24. Amennyiben érdeklődik iránta, szívesen venné-e, ha tájékoztatást kaphatna szórólap, e-mail, reklám, hirdetés, előadás formájában? 25. Hajlandó lenne-e egy helyi pénzhelyettesítő eszközt, használni a vállalkozása működtetésében? Igen Nem A rendszertől függően igen. 26. Milyen szervezetet és biztosítékot tudna elképzelni a helyi pénz mögött? Civil szerveződésű csak helyi vállalkozókból álló szövetkezetet, Civil szerveződésű helyi vállalkozókból és magánszemélyekből álló szövetkezetet, Önkormányzat(ok) többségi tulajdonú és pénzintézet által alapított részvénytársaság. 27. Ha bevezetésre kerülne a helyi pénz, milyen formáját alkalmazná szívesen? Számlapénz; Készpénz, utalvány; Készpénz és számlapénz is. 28. Mit gondol, az Ön által lakott településen van-e olyan önszervező erő, amely képes hosszabb távon alkalmazni a helyi pénzt? Igen, a településen/régióban sokan tennének a munkanélküliség növekedésének megállításáért. Igen, csak valakinek el kellene kezdenie, és tájékoztatást adnia róla. Igen, de csak az Önkormányzat képes a helyi pénz forgalmát fenntartani. Nem, az embereknek bonyolult a kétféle pénz.


Nem, mindenki félti a jelenlegi jövedelmét. 29. Mit gondol, ha megfelelő biztosítékot látna a helyi pénz mögött, ajánlaná-e más helyi vállalkozásnak? Igen, mert ez helyben tartja a pénzt, mert helyiekhez kerül. Igen, mert megbízom a helyi partnereimben. Nem, mert csak magamért vállalok felelősséget. 30. Ön szerint a Hegyközben a vállalkozók bíznának-e egy helyi pénzhelyettesítőben? Igen Nem 31. Részt venne-e egy olyan közös tervezési folyamatban, amiben a helyi vállalkozók megismerik a pénzhelyettesítő eszközök működését, és egy sikeres együttműködést feltételezve, ennek eredményeképpen létrehoznak egy ilyen eszközt? Igen Nem Feltételekkel. Ez esetben kérem, írja le ezeket: ............................................................................................................................... 32. Megfelelő pénzügyi garanciák megléte esetén vállalná-e, hogy egy ilyen rendszer létrejöttében anyagilag is részt vállaljon? Igen Nem A feltételektől függ. 33. Hallott-e ön a negatív kamatos, vagy más néven a szabadpénz elméletéről? Igen Nem 34. Ismer-e ön olyan pénzügyi rendszereket, amelyekkel a körbetartozás jelenségét lehet kezelni? (pl. Billbarter, barterváltó) Igen Nem 35. Ön szerint mi lehet a legnagyobb akadálya annak, hogy a Hegyközben bevezessenek egy helyi pénzhelyettesítő eszközt? (Helyi pénzt) …................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

„Jelen kérdőív tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.” www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu


A helyi pénzhelyettesítő használatáról szóló kérdőívet kitöltő vállalkozások listája Az adatgyűjtés az „Alternatív gazdaság fejlesztési eszközök alkalmazása – helyi közösségi pénz bevezetésének lehetősége Sátoraljaújhelyen” című tanulmányhoz kapcsolódóan készült, az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány megbízásából a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló HUSK/1101/1.1.2/0046. azonosító számú projekt keretein belül

1. Heiche Hungary Bt.

22. Lőrincz Jánosné ev.

2. Euraseal Bt.

23. Le-menta Herba Kft.

3. Múzeumkert Panzió és Vendéglő

24. Se7en Bt.

4. Kiss Attila ev.

25. Hotel Hunor

5. T-boy Club

26. F and G Bt.

6. Mars 98 Bt.

27. M Filia Kft.

7. Prec-cast Kft.

28. Vida Benjámin ev.

8. Ig-mend Kft.

29. Bokor Katalin

9. Vadász Söröző Panzió

30. Zemplén-Text Kft.

10. Dopex Kft.

31. Farkas Tibor ev.

11. Ego-Gast Bt.

32. Szakály Andrea ev.

12. Csillagfény Panzió

33. Magyar Porcelánmanufaktúra Kft

13. Bodnár István ev.

34. Bodor Melinda ev.

14. Nagy Csaba ev.

35. Koleszár Sándor ev.

15. Vaszlavik Csaba ev.

36. Lovas Lászlóné ev.

16. Spaten Söröző és Étterem

37. Virágkertem Kft.

17. Tölgyfa Vendéglő és Panzió

38. Berei Csaba ev.

18. Dulina József ev.

39. Áramtechnológia Kft.

19. Pálházi Reál Élelmiszer

40. Szegedi Anna ev.

20. Bömbi Diszkont

41. Ezermester Kft.

21. Magyar István ev.


2. melléklet: A lakosság létszámára vonatkozó adatok, nem, korosztályi bontás szerint Népességi adatok 1997 1998 1999 2000 Lakónépesség év végén 18697 18254 18363 18340 Lakónépesség száma Népszámlálás A lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Sátoraljaújhelyben % Népszámlálás A lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Sátoraljaújhelyben % Népszámlálás A lakónépességen belül 60-x évesek aránya Sátoraljaújhelyben % Népszámlálás Állandó népesség Népszámlálás

2001 18352 18282 19,2

Népességi adatok Állandó népesség Állandó népességből 0-14 évesek száma Állandó népességből 15-17 évesek száma Állandó népességből 18-59 évesek száma Állandó népességből 60-X évesek száma

2002 17992

2003 17759

2004 17456

2005 17138

2006 16882

2011 16948 15783 14,6

63,9

62

16,9

23,4

17948

16173

1997 18876 3652

1998 18667 3578

1999 18518 3474

2000 18524 3437

2001 18363 3375

2002 18107 3221

2003 1786 3077

2004 17624 2944

2005 17417 2833

2006 17154 2704

845

780

784

788

771

759

740

751

724

707

11324

11249

11214

11241

11152

11032

10911

10720

10634

10493

3055

3060

3046

3058

3065

3095

3138

3209

3226

3250


Népességi adatok 2007 Állandó népesség 16948 Állandó népességből 0-14 évesek száma 2592 Állandó népességből 15-17 évesek 687 száma Állandó népességből 18-59 évesek 10354 száma Állandó népességből 60-X évesek száma 3315 Forrás: KSH Területi statisztikai adatbázis

2008 16796 2514 670

2009 16592 2428 648

2010 16341 2320 625

2011 16173 2227 627

2012 15994 2177 589

10209

10026

9812

9676

9528

3403

3490

3584

3643

3700

3. melléklet: Regisztrált vállalkozások száma típusonként Regisztrált vállalkozások száma típusonként év végén (db) Egyéni vállalkozások Jogi személyiség nélküli Jogi személyiségű Társas vállalkozások Vállalkozások Regisztrált gazdasági szervezetek száma

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

653 881 116 na 997 na

681 936 134 na 1070 na

702 967 142 407 1109 na

745 1022 150 427 1172 na

764 1061 150 447 1211 na

795 1104 147 456 1251 na

820 1149 161 490 1310 na

862 1203 165 506 1368 na

875 1224 176 525 1400 1563

830 1174 182 526 1356 1517


Regisztrált vállalkozások száma típusonként év végén (db)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Egyéni vállalkozások

826

1072

1107

1146

1179

575

Jogi személyiség nélküli

1161

1407

1438

1461

1163

na

Jogi személyiségű

188

206

246

267

216

na

Társas vállalkozások

523

541

577

582

511

531

Vállalkozások

1349

1613

1684

1687

1690

1722

Regisztrált gazdasági szervezetek száma

1508

1780

1854

1899

1949

1984

Forrás: KSH területi statisztikai adatbázis 4. melléklet: Működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági áganként év végén (db) Vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vizellátás nemzetgazdasági ágakban Vállalkozások a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az építőipar nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az oktatás nemzetgazdasági ágban

1999 2000 2001 2002 2003 2004

2005 2006

66

67

87

79

79

75

74

74

253

261

247

251

243

242

240

240

17

15

22

24

21

27

28

28

25 45 37 53

22 45 37 53

29 37 39 56

31 46 32 55

41 46 30 55

41 46 31 59

43 45 32 62

43 45 32 62

49

60

64

81

86

88

86

86

32

33

30

32

42

43

46

46

109

130

138

152

166

169

166

166

31

35

46

53

57

64

69

69


Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági áganként év végén (db) Vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vizellátás nemzetgazdasági ágakban Vállalkozások a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az építőipar nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Vállalkozások az oktatás nemzetgazdasági ágban Forrás: KSH területi statisztikai adatbázis

2007*

2008

2009

2010

2011 2012

97

68

66

61

55

83

295

218

204

205

191

286

54

18

14

17

17

395

63 76 35 66 106 59 410 88

44 44 30 56 8 43 16 73

49 43 17 56 8 45 16 80

59 46 18 55 16 47 16 84

46 49 20 55 18 48 15 83

71 83 26 68 38 68 143 128

5. melléklet: Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági áganként Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági áganként év végén (db) Társas vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vizellátás nemzetgazdasági ágakban Társas vállalkozások a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az építőipar nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban


2002

2003

2004

2005 2006 *

59

56

53

67

43

105

116

106

135

92

14

18

20

17

11

14 11 20 131 -

21 13 22 143 -

19 15 20 148 -

7 24 17 29 173 32 19

5 14 10 19 70 29 16

-

Társas vállalkozások az oktatás nemzetgazdasági ágban * 2005.évben a vonatkozó sorokra „regisztrált” adatok állnak rendelkezésre

Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági áganként év végén (db) Társas vállalkozások a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vizellátás nemzetgazdasági ágakban Társas vállalkozások a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az építőipar nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Társas vállalkozások az oktatás nemzetgazdasági ágban * 2007. évben és a 2012. évben a vonatkozó sorokra „regisztrált” adatok állnak rendelkezésre

-

-

5

6

2007*

2008 2009

2010 2011

2012*

70

44

36

39

37

55

131

95

96

98

98

174

17

9

8

8

8

12

9 20 16 31 174 32 15 8

7 11 10 19 73 29 11 7

14 18 4 25 11 29 4 11

17 21 5 27 14 28 9 11

14 20 5 27 13 26 11 12

20 25 9 46 22 32 13 14

Forrás: KSH területi statisztikai adatbázis 6. melléklet: Kiskereskedelmi üzletek száma Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Kiskereskedelmi üzletek száma

243

279

308

335

351

358

367

370

369

372

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak

na

70

74

81

83

83

79

83

81

78

Zöldség, gyümölcsszaküzletek

na

10

11

15

14

15

19

21

21

22

Éttermek, cukrászdák

na

52

57

58

57

63

68

70

71

77

Hal-és halkészítmény szaküzlet

na

1

1

na

1

1

1

1

1

1


Hús-, húskészítmény, baromfi szaküzlet

na

8

9

8

9

9

9

9

6

6

Kenyér-, pékárú és édességszaküzlet

na

1

4

4

4

5

7

8

7

6

Egyéb élelmiszer szaküzlet

na

2

2

2

2

2

3

3

3

3

Ruházati szaküzlet

na

39

45

43

51

52

57

51

47

45

na: nincs adat Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)

2007 2008 2009 2010 2011

2012

Kiskereskedelmi üzletek száma

356

361

374

290

302

309

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak

70

63

67

49

50

49

Zöldség, gyümölcsszaküzletek

25

19

19

20

19

20

Éttermek, cukrászdák

87

78

77

54

61

59

Hal-és halkészítmény szaküzlet

1

0

0

0

1

1

Hús-, húskészítmény, baromfi szaküzlet

7

8

9

6

5

5

Kenyér-, pékárú és édességszaküzlet

6

8

9

8

9

10

Egyéb élelmiszer szaküzlet

2

2

3

3

3

2

Ruházati szaküzlet

40

43

44

32

33

32

Forrás: KSH területi statisztikai adatbázis


7. melléklet: Vendéglátóhelyekre vonatkozó adatok Vendéglátóhelyekre vonatkozó adatok

1997

1998

1999

2000

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Vendéglátóhelyek száma

76

88

92

97

98

114

116

119

120

129

Éttermek, cukrászdák száma

na

52

57

58

57

63

68

70

71

77

Bárok, borozók száma

na

18

17

21

23

26

24

25

25

23

Vendéglátóhelyekre vonatkozó adatok

2007 2008 2009 2010 2011

2012

Vendéglátóhelyek száma

137

124

124

99

102

101

Éttermek, cukrászdák száma

87

78

77

54

61

59

Bárok, borozók száma

22

19

20

27

24

25

Forrás: KSH területi statisztikai adatbázis


0046

Recommend Documents