Az értékelemzés első hét éve a Paksi Atomerőműben - várjuk az ötvenediket, várjuk a másodikat Fodor Árpád1 Összefoglaló A Paksi Atomerőmű Zrt.-ben 2005 óta végeznek értékelemzéseket. Az alkalmazást, más módszertanokhoz hasonlóan, az első években teszt jelleggel, nem a nukleáris biztonsággal közvetlenül kapcsolatba kerülő projekteken végezték. Mivel az értékelemzési projektek hatásaként nem csak a projektek minőségében sikerült jelentős javulást elérni, hanem a gazdasági tartalékok feltárása is messze meghaladta a „szokásos” 10%-ot, 2007-ben az Atomerőmű vezetése úgy döntött, hogy minden, 500 mFt értékhatárt meghaladó projekt értékelemzését elvégzi. A belső szabályzás megjelenése mellett éves programok összeállítására került sor. Ezekben már nem csak projektek előzetes kitűzése történt meg, hanem egy komoly képzési/mentorálási programot is beillesztettek. 2010-ben megalakult és beépült a szervezetbe az Értékelemzési csoport. A projektek végrehajtását ma már - a téma felvetésétől a nyomonkövetésig bezárólag - belső működési folyamat szabályozza. Az előadásban a fenti folyamat ismertetésére kerül sor, ill. olyan konkrét értékelemzési példák hangzanak el, amelyek a funkcionális gondolkodás és a team munka eredményeként kerültek felszínre. És a jövő? Várjuk az Atomerőmű életében az ötvenedik értékelemzési projektet, ill. várjuk Magyarországon azt a második szervezetet, melyben belső értékelemzési csoport végzi rendszeresen ezt a fejlesztés-támogatási munkát.
Tartalom 1.
2.
3.
4.
1
Kezdeti lépések, a teszt időszak..................................................................................... 2 1.1.
2005 – a bemutatkozás ........................................................................................... 2
1.2.
2006 – kezdeti lépések............................................................................................ 2
A megerősödés évei....................................................................................................... 3 2.1.
2007 – értékelemzések sorozatban ......................................................................... 3
2.2.
2008 – értékelemzés és képzés .............................................................................. 5
2.3.
2009 – további erősödés ......................................................................................... 6
Értékelemzés a PA szervezetében ................................................................................. 8 3.1.
2010 – az önálló Értékelemzési csoport megalakulása ........................................... 8
3.2.
2011 – hogyan tovább? ........................................................................................... 8
Összefoglaló megállapítások .......................................................................................... 9
CVS-Life, PVM, a MicroVA Fejlesztő Bt. ügyvezetője, a MÉT kommunikációs alelnöke
1
1. Kezdeti lépések, a teszt időszak 1.1. 2005 – a bemutatkozás Kell szerencse is az élethez. Annak van szerencséje, aki helyzetbe hozza magát … Ismerik ezeket a mondásokat. Mindkettő szükséges volt ahhoz, hogy ma már a Paksi Atomerőmű (továbbiakban PA) életében folyamatosan végezzenek értékelemzési munkákat. Az Országos Atomenergia Hivatal egy – az atomenergia felhasználásáról szóló – tanfolyamán találkoztam az üzemidő hosszabbítás (ÜH) projekttel. Meghallva a több száz milliárd Ft-os beruházási keretösszeget, jutott eszembe, hogy írjak egy levelet Hamvas István úrnak, a PA Zrt. akkori műszaki vezérigazgató-helyettesének, melyben felhívtam a figyelmet az értékelemzés (Value Engineering) alkalmazásának lehetőségére. Jeleztem neki, hogy az értékelemzés hatására – a minőség megtartása, de inkább növelése mellett átlagosan tíz százalék körüli megtakarítást lehet elérni. Megkeresésemre a szervezet vezetése pozitívan reagált. Pár napon belül felhívott Pekárik Géza műszaki igazgató úr, és arra kért, hogy tájékoztassam őt a módszertanról, ill. alkalmazási körülményeiről. A vezetői előadást követően elhatározta, hogy először olyan területeken próbálják ki a módszert, ami nincs közvetlenül hatással a működési biztonságra2. Első munkánk a sugárvédelmi ellenőrzési rendszer munkahelyi technológia alrendszere (SER-MT) projekt volt. A téma becsült nagyságrendje négymilliárd Ft-ot tett ki, amiből sikerült 8,6 % megtakarítási lehetőséget feltárni.
1.2. 2006 – kezdeti lépések A sikeres bemutatkozást követően 5 főt küldtek el MODUL I. team-tag képző tanfolyamra, aholis a 4. napon lejátszott esetjáték olyan jól sikerült, hogy a résztvevők utána azt javasolták a vállalatvezetésnek, hogy „élesben” is hajtsák végre a projekt értékelemzését. Az „Olajos hulladékvíz-tároló medence átalakítása vegyszeres-hulladékvíz tároló medencévé” c. értékelemzési projekt kb. 50%(!) költség-megtakarítást eredményezett. Ezt követte egy multifunkcionális épület tervkoncepciójának felülvizsgálata, mely megint sikerrel járt. A javaslatok egy része már nem csak az épület átalakítására vonatkozott, hanem a radioaktív hulladék kezelés bizonyos technológiai eszközparkjára is. A következő munka a radioaktív hulladékkezelési koncepció felülvizsgálata volt. Így visszaemlékezve, e munka legnagyobb eredménye az volt, hogy a team – a funkcióelemzés kényszerpályájának köszönhetően – • újra átgondolta az összes hulladéktípus kezelési folyamatát, • ennek részeként parametrizálta a funkciókat, és • ezekre alapozva határozta meg hulladék-kezelés leghatékonyabb megoldási koncepcióit.
2
„A műszaki változások értékelésének, a biztosítandó funkciók ellátásához szükséges és elégséges beavatkozások meghatározása érdekében a MÍG az értékelemzés módszertanának alkalmazását tervezi bevezetni. A bevezetés első lépéseként – a módszer új szemlélete miatt – biztonsági hatásában nem jelentős átalakítások esetében tervezzük a módszer alkalmazását.”
2
Úgy gondolom, hogy ez hulladékkezelés területén.
egy
jelentős
minőségi
előrelépést
eredményezett
a
Még ebben az évben, két részletben sor került a PA üzleti modellje által meghatározott működési folyamatok funkcionális felülvizsgálatára. Az Atomerőmű, a munka kezdetéig a 2003-ban érvényben lévő mintegy 360 folyamatát már lecsökkentette 155-re, de úgy érezte, hogy mielőtt a hatósági jóváhagyást elindítaná, érdemes lenne kontrollként értékelemzéssel is megbizonyosodni arról, hogy van-e még benne előrelépési lehetőség. Az értékelemző team a meglévő 155 folyamat helyett javasolt új folyamatstruktúrája 57 folyamatot tartalmazott (mint utóbb kiderült, a nemzetközi ajánlás3 44-et ajánl), és nagyobb szerepet biztosított az üzleti szempontból nagy jelentőséggel bíró folyamatoknak. A javaslat a definiált folyamatok többségének párhuzamosságát, ill. a bennük lévő átfedéseket szüntethette meg, és ennek eredményeként a többlet adminisztráció és az esetleges zavar lehetőségét csökkentette.
A Hulladékkezelő és átmeneti tároló épület engedélyezési terveinek értékelemzésének érdekessége, hogy először a team mintegy 550-600 mFt megtakarítási lehetőséget tárt fel, míg már a döntéselőkészítési-tanulmányt elkészítve, az átadó előadást követően is tovább dolgozva a projekten rájött, hogy a beruházás megvalósítása indokolatlan, mivel oly mértékű többlet ráfordítást generálna a PA Zrt-nél, mely a nemzetgazdaság szinten nem biztosítja a ráfordítások megtérülését. Az Atomerőmű vezetése a beruházást - az értékelemző team javaslatára - leállította. Megtakarítás: több Mrd Ft.
2. A megerősödés évei 2.1. 2007 – értékelemzések sorozatban Ez az év már az értékelemzések jegyében telt el. Csak felsorolásszerűen:
3
Az ún. INPO modell
3
•
Co-60 eltávolító, komplexbontó berendezés és technológia fejlesztése – az értékelemzéstől azt várták, hogy határozza meg több éve futó fejlesztés még hátralévő feladatait, és az ehhez szükséges erőforrás nagyságrendjét;
1. ábra: Az értékelemző team a kobaltbontó berendezésnél
• •
Mintavételi rendszer – az értékelemzés kimenete egy rekonstrukciós feladat funkcionális követelményjegyzéke volt, mely a tender-kiírás alapjául szolgált; Vas és mangántalanító technológia – az 500 mFt-ot meghaladó beruházás terveinek értékelemzése paradigmaváltást hozott a megoldásban, és ezzel együtt több 100 mFt-tos költségcsökkentést eredményezett. A projekt a Magyar Értékelemzők Társasága 2007 Év Legjobb Értékelemzése pályázaton első díjat nyert (értékelemzési team-vezető: Müller József, Paksi Atomerőmű Zrt.).
2. ábra: A 2007 év Legjobb Értékelemzése Díj átadása 2008 áprilisában a VIII. Nemzetközi Értékelemzési Konferencián
4
•
•
Súlyos balesetkezelés folyamata (SBK) – a 6 alprojektet magában foglaló projekt összességében 0-szaldóval zárult, mivel két projektnél jelentős megtakarítást eredményezett, kettőnél alapvetően minőségjavulást, kettőnél meg jelentős többlet ráfordítást javasoltak az értékelemző team-ek. Üzemi Főépület rekonstrukció – e projekt szintén 6 alprojektet foglalt magában: o 1-4. blokk tűzgátajtók és búvónyílások cseréje; o Acélszerkezetek tűzvédelmi bevonatainak rekonstrukciója o Szénacél burkolatok vizsgálati programja és rekonstrukciója o Az 1-4. blokk üzemi főépület tetőszigetelés rekonstrukciója o Főépület 1-4. blokk homlokzat-rekonstrukció o Dekontaminálható bevonatok rekonstrukciója, és mind tartalmában, mind költségfelhasználásban jelentős eredményeket mutatott fel.
2.2. 2008 – értékelemzés és képzés Megígérem, nem fogom az összes projekt címét beidézni, bár mindegyiknek volt valamilyen érdekessége. A projekt sorozatból kiemelkedő jelentőségűnek érzem, és emiatt említem meg a rekuperációs erőmű terv változatainak értékelemzését. A team a funkcióelemzésre alapozva egy teljesen új koncepciót fogalmazott meg, és ezzel akkora költségcsökkentési lehetőségre mutatott rá, mellyel a több 10 éve vajúdó projekt a cégvezetés által elvárt megtérülését lehetett biztosítani. Ennek alapján az MVM vezetése a megvalósítás mellett döntött.
3. ábra: A meglévő energiatörő műtárgyba telepített rekuperációs erőmű látványterve (2009)
A projekt a Magyar Értékelemzők Társasága 2008 Év Legjobb Értékelemzése pályázaton különdíjat nyert (értékelemzési team-vezető: Héjja László, Paksi Atomerőmű Zrt., és Fodor Árpád). Az 1. sz. víztisztító rekonstrukciójának értékelemzésével a milliárdos nagyságrendű projekt költségeinek mintegy felét lehetett megtakarítani. Itt alapvetően a víztisztító berendezés hőcsere funkciójának helyreállítását kellett biztosítani, és ehhez kellett olyan 5
megoldást találni, mely kisebb erőforrás felhasználás mellett is biztosította a követelmények teljesítését. A team több, paradigmaváltást hozó ötletet dolgozott ki a cégvezetés számára. A Belső hírközlési rendszerek projekt több részletben zajlott. Az értékelemzési munka elindítását az váltotta ki, hogy a projektvezető az eredetileg tervezett költségkeret megduplázását tartotta valós nagyságrendnek. Az értékelemzés hatására a már részben beszerzésre elindított projektet a PA vezetése leállította, a szükséges minőség biztosítása végett intézkedett a rendszer újratervezéséről, és az értékelemzők által javasolt – a már megduplázott költségigényen felüli (!) – többletforrást is biztosította. A „Főgőzrendszer nyomásveszteségeinek értékelemzéssel történő felülvizsgálata és fejlesztése” c. projekt a Magyar Értékelemzők Társasága 2008 Év Legjobb Értékelemzése pályázaton első díjat nyert (értékelemzési team-vezető: Égner Ibolya, Paksi Atomerőmű Zrt.). A sótalanvíz előállításhoz kapcsolódó vegyészeti technológiák, és elhelyezésük optimumának kialakítása c. projekt ugyan jelentős többlet ráfordítást javasolt, de ennek hosszabb távon rendkívül jelentős élettartam-költség csökkentést eredményező hatással járt.
…és a projekteken túl. Ebben az évben már a PA. Zrt. területén folyt az értékelemző teamtag képzés. Három, ún. MODUL I. tanfolyamon vettek részt berendezés-felelősök és a rendszerfelelősök. Ezen tanfolyamok esetjátékai alatt több olyan téma is feldolgozásra került, melyek aktuális műszaki változáshoz kapcsolódtak. Biztos, hogy a kiképzett mintegy 30-40 fő az értékelemzést támogatók sorait gyarapította, egyben reméljük, hogy azóta „direkt” értékelemzési munkák nélkül is a fejlesztési munkájukat hatékonyabban végzik. 2008-ban már kezdett körvonalazódott a mai értékelemzési csoport is. A leendő csoporttagok szervezetileg még más-más helyen dolgoztak, de - felsővezetői jóváhagyással közvetlen vezetőik elfogadták, hogy munkaidejük egyre nagyobb mértékben az értékelemzéshez kapcsolódik. Témaválasztás, éves értékelemzési program összeállítása, team-ek szervezése, bejárások, a team-ülések levezetése, dokumentálás, konferenciákon történő részvétel, jó értelemben vett „hírverés”, cikkek megírása, stb. egyre több idejüket igényelte, így lassan „feladták” korábbi munkakörüket.
2.3. 2009 – további erősödés Ettől az évtől kijelenthető, hogy az értékelemzés teret nyert. További projektek, további, nem várt nagyságrendű eredmények, egyre erősítették az értékelemzés hírnevét. Természetesen megjelent az „új dologgal” járó belső ellenállás is, melynek leküzdése nem kis erőforrást igényelt az értékelemző csoport tagjaitól, vezetőjétől. A technológiai projektek (Sótalanvíz felhasználása, Főgőz felhasználás) élettartam költségben milliárdos nagyságrendű eredményt produkáltak), de volt olyan értékelemzési munka is, mely a parametrizált funkcionális követelményjegyzék megalkotásával a projekt megalapozását szolgálta (Szabályozórúd vezérlő és Reaktor Teljesítmény Szabályzó rendszerek irányítástechnikai rekonstrukciója). Utóbbi projekt több hónapos munkabefektetést, és kitartást, fegyelmezett munkavégzést követelt a résztvevőktől, de a javasolt korszerű műszaki megoldások, az új funkciók nagyobb megbízhatóságot és könnyebb kezelhetőséget biztosítanak a majdani felhasználóknak.
6
4. ábra: A reaktorcsarnok
4
Ebben az évben is folytak MODUL I-es (értékelemző team-tag) képzések. Két tanfolyamon, a berendezés-felelősök és a rendszerfelelősök mellett más szervezetek dolgozói is részt vettek a képzéseken. 2009 nyarán két kolléga, Héjja László és Müller József megszerezte CVS5 ill. PVM6 minősítését. Ez a minősítő vizsga feltétele volt a PA. Zrt. szervezetében az értékelemző csoport megalakulásának, mely 2009 novemberében megtörtént. 2009. november 17-én a PA ZRt. és a Magyar Értékelemzők Társasága közös rendezésében került megszervezésre Felsőtengelicen a Nemzetközi Értékelemzési FÓRUM. A sikeres rendezvényen az ország számos intézményéből, szervezetéből jelentek meg résztvevők, és mintegy 150 fő hallgatta meg a külföldi (USA, Kanada) és hazai előadókat.
4
http://biztonsagpiac.hu/paks-atment-a-stresszteszten
5
Certified Value Specialist
6
Professional in Value Management
7
5. ábra: Nemzetközi Értékelemzési Fórum, Felsőtengelic
3. Értékelemzés a PA szervezetében 3.1. 2010 – az önálló Értékelemzési csoport megalakulása 2010-ben megtörtént az Értékelemzési csoport működésének szervezetbe illesztése. A módszertan alkalmazása során végzendő feladatoknak megfelelően megjelent a tevékenység az érvényben lévő folyamat-utasításokban (IOP010 Értékelemzés eljárásrend). Héjja László úr erről külön előadásban számol be. A csoport tevékenységében egyre inkább teret nyer egy újabb tevékenység, az ún. nyomonkövetés. Természetesen tovább értékelemzés projektek elvégzésére is sor került (13. diesel létesítése; Primerköri hulladékvizek keletkezése, gyűjtése, kezelése; Kis- és közepes radioaktivitású hulladékos csomag koncepcionális konstrukciója). Ez utóbbi projekt a Magyar Értékelemzők Társasága 2010 Év Legjobb Értékelemzése pályázaton első díjat nyert (értékelemzési team-vezető: Fodor Árpád). A projektről a konferencián Nős Bálint önálló előadásban számol be.
3.2. 2011 – hogyan tovább? Ez az év egyrészt az alakulás, a formálódás jegyében telt el, de természetesen értékelemzési projektek megvalósításával folytatódott. A projektek közül kiemelkedőnek minősül az „MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Rekreációs Központ rekonstrukciójának felülvizsgálata az értékelemzés módszertanával” c. projekt, a Konfiguráció menedzsment, valamint a Cementezési technológia értékelemzése.
8
6. ábra: A balatonfüredi Rekreációs központ felújításának ajánlott ütemezése
Az Értékelemzési Csoport ma már a saját útját járja. A csoport tagjainak szándéka szerint egyrészt újabb- és újabb területeken szeretne önálló tapasztalatokat szerezni (pl. folyamat-, vagy szervezetfejlesztés), másrészt az Magyar Villamosművek Csoport más területeire és/vagy más, az energetikai szektorban működő szervezetekre is szeretné kiterjeszteni az alkalmazást. E célok már megfogalmazódtak. A konkrét lépésekhez szükséges teendők, részletek kidolgozása a közeljövő feladata.
4. Összefoglaló megállapítások Közel a 40. értékelemzési témához, ma már kijelenthető, hogy a PA Zrt. jól döntött, amikor a elhatározta, hogy a fejlesztési tevékenységében a hatékonyság növelése érdekében rendszeresen alkalmazza az értékelemzést. Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy az Értékelemzési Csoport „megérte az árát”. Itt nem csak a több 10 Mrd Ft megtakarítási lehetőség feltárására gondolok, hanem arra is, hogy az értékelemző team-ek szinte minden projektben jelentős minőségemelkedést tudtak elérni! Előadásom fő célja az volt, hogy rámutassak arra a lehetőségre, folyamatos vezetői támogatással miként jelenhet meg egy szervezetben az értékelemzés. Reméljük, hogy a példa bátorító hatással van azon döntéshozókra, akiknek hasonló, vagy még nagyobb méretű szervezeteket vezetnek, és ők is az értékelemzés kipróbálása mellett döntenek. Visszatérve az előadás címére: várjuk a Paksi Atomerőműben az 50. értékelemzési projektet, és várjuk az országban a második olyan szervezetet, amelyik belső értékelemzési csoport működtetésével növeli fejlesztési munkájának hatékonyságát! Remélem, e két álmom minél előbb valóra válik!
9
Irodalomjegyzék 1. A rekuperációs erőmű terv-változatainak értékelemzése Esettanulmány „A 2008. Legjobb Értékelemzése Díj” pályázatra, 2009. Budapest 2. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Rekreációs Központ rekonstrukciójának felülvizsgálata az értékelemzés módszertanával, Paksi Atomerőmű Zrt., Paks, 2011. nov. 3. Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés Budapest, 2011 www.microva.hu – könyv a neten
10
