( többnyire ) a búzáról :
A búzatermelés világgazdasági jelentısége
•A világ egyik legértékesebb gabonaféléje
•Vetésterülete: ’90- es évek: 230-240 millió ha, •Mezıgazdasági terület (gyepterületek nélkül) 15-17 %án
A világ búza vetésterületének alakulása Év
1960/61 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91
Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )
1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002 2003/2004
Vetésterület
Világtermelés
Átlagos termelési
(millió ha)
(millió tonna)
mennyiség (t/ha)
202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 217,6
241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 624,0
1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 2,86
A világ búzatermelésének megoszlása 2004-ben 7%
Oroszország
9%
Egyéb
USA
40%
12%
India
Kína Egyéb EU-15 India USA Oroszország
17% EU-15
15%
Világtermelés: 624 millió tonna
Kína
Termıterület: 218 millió ha
Forrás: FAO 2004
1
A búza termésmennyisége millió tonna
Termelés
Év
világ
magyar
1990
592
6,18
1992
565
3,45
1994
527
4,87
560
1996
584
3,91
540
1998
591
4,89
520
2000
584
3,69
2002
572
3,89
2003
557
2,91
2004
624
6,02
2007
…
3,99
624
640
M e n n y is é g (m illió t)
620 600
586,5
612,8
591
584,4
582,2
580
1996
1997
1998
1999
2000
572,5
2001
568,1
2002
564,2
2003
2004
Évek
Fogyasztás (2003): 591 millió t
Búzatermelés az EU- ban A búzatermelés és termésátlag alakulása Termelés (e t)
2000
EU-15
95707
2002
EU -15-ök A búza betakarított területének alakulása (e ha)
Termésátlag (t/ha)
2004
93926 112640
2000
2002
2004
5,84
6,73
6,25
Búzatermelé zatermelésével az Unió Unió a vilá világon az elsı elsı helyen áll (USA: 65 millió millió t)
1990
1995
2000
2001
2002
2003 2004
E U 1 5 17352
16618
18022
16727
14000
13400 18013
Búzatermelés Európában • Intenzív termelık
EU-25 búzatermelése (lágy búza)
Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium
6,5 – 8,0 t
• Közelítı – második vonal Év
Terület (e ha) Termésátlag Termés (e t) (t/ha)
Németország, Franciaország, Dánia
5,5 - 7,0 t
• A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország,
4,0 t felett
Szlovákia, Ausztria, Bulgária
2003 2004
18.467 19.733 Forrás: Agrár Európa, 2004
5,32 6
98.314 118.300
• A fentiektıl elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelık: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5 t/ha
2
Vetésterület (e ha) 2004
1998
1999
2000
2004
Ausztria
256
294
290
5,07
5,43
4,47
5,92
BelgiumLuxemburg
218
229
…
7,98
8,34
7,14
…
Dánia
610
636
666
7,25
7,22
7,39
7,14
Finnország
101
159
235
2,89
1,99
3,46
3,32
Franciaország
4745
5269
5239
7,61
7,24
7,13
7,58
Németország
2579
2971
3112
7,2
7,51
7,28
8,18
Görögország
879
856
852
2,2
2,33
2,07
2,41
Írország
71
81
102
8,03
8,77
8,72
10,1
2126 2370
2218
2,84
2,1
3,09
3,20
261
402
403
5,65
6,02
6,3
5,98
1859 2086
1990
7,56
8,05
8,01
7,78
kukorica búza
2006
1,56
2004
1,72
2003
1,65
2002
1,02
2001
187
2000
249
1999
296
1998
Portugália
egyéb
1997
8,91
1996
8,55
1995
8,33
1994
7,38
1993
137
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1992
1998 1999 2000 2004
1991
1995 2000 2004 138
Nagy-Britannia
2000
1990
Termésátlag tonna/ha
135
Svédország
1995
Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna
Vetésterület ezer ha
Hollandia
Spanyolország
Termésátlag (t/ha)
Ország+
Búza termıterülete ezer hektár ( 2007-ben 1.110.000 ha ) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1986'90
1994
2002
2004
2006
• Forrás: FAO –Jámbor Attila
3
Búza termésátlaga kg/ hektár ( 2007-ben 3590 kg/ha )
Gabonák termésmennyisége
6000
10
5000
9
millió tonna
4000 3000 2000 1000 0
8,67
8
9,01
7,81
8,4
7 6 4 3
5,93
5,84
5 4,87 3,66
5,03 3,9
4,56
5,15 4,4
4
Kukorica Búza
2,9
2
19861990
1992
1994
19962000
2002
2004
2006
1 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
4
Gabona termı területek
Kalászos gabonák megoszlása (betakarított terület szerint 1000 ha) 2007
3 2,5
129 59
árpa kukorica
1,5
búza
búza
rozs
1
324
árpa 1110
0,5
zab
39
0 2007
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
Gabonafélék részaránya a szántóterületen 100%= vetésterület 70 60 50 %
árpa
40 30
kukorica
20 búza, rozs
10
Búzamérleg (ezer tonna)
2007
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0 1990
1991
triticale 1990
millió ha
2
Búzamérleg (ezer tonna)
İrlés: 1700 Forrás összesen: 4865
Forrás összesen: 4865
5
Búzamérleg (ezer tonna)
Búzamérleg (ezer tonna)
İrlés: 1700 Forrás összesen: 4865 Ipari felhasználás: 80
Forrás összesen: 4865 Ipari felhasználás: 80
Átmenı készlet: 200
Búzamérleg (ezer tonna)
Vetımag: 300
İrlés: 1700
Ipari felhasználás: 80
Takarmány: 800
Ipari felhasználás: 80
Átmenı készlet: 200
16 millió tonna
14 12 10 8 6
?
4 2 0 2002
Takarmány: 800
Átmenı készlet: 200
Export: 1785
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna )
18
2001
Vetımag: 300
İrlés: 1700
Forrás összesen: 4865
„Gabonamérleg”
belföldi felhasználás
Átmenı készlet: 200
Búzamérleg (ezer tonna)
Forrás összesen: 4865
2000
Vetımag: 300
İrlés: 1700
2003
export
2004*
termelés
• Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU-15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3
Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetımag-felhasználás
6
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna )
Világ összesen:
104,3
Ft/kg
• Búza és búzaliszt import Nyugat-Európa 3,4 EU 3,6 Kelet-Európa 1,6 SZU utódállamok 4,8 Dél- és közép Amerika 15,8 Közel-Kelet 15,2 Távol-Kelet 15,6 Japán 5,9 Kína 10,0 Észak-Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 20 04 /0 20 1 04 /0 20 2 04 /0 20 3 04 /0 20 4 04 /0 20 5 04 /0 20 6 04 /0 20 7 04 /0 20 8 04 /0 20 9 04 /1 20 0 04 /1 20 1 04 /1 20 2 05 /0 1
• Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU-15) 15.5 Kazahsztán 4,5
A búza hazai és világpiaci árának alakulása
hazai termelıi átlagár
FOB Gulf (US No2 SRWW)
EU intervenciós ár
Forrás: AKI Piaci Információs Osztály, FAO
Búza piaci árának alakulása (eFt/t ) ( Étkezési búza 2005 decemberében:22.000 Ft)
Búza piaci árának alakulása (eFt/t ) ( Étkezési búza 2005 decemberében:22.000 Ft)
2006 decemberére: 33.100 Ft 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2006 decemberére: 33.100 Ft 2007 januárjában: 36.000Ft 2009 májusra: 34.500Ft 70 60 50
Étkezési búza Takarmány búza
40 Étkezési búza Takarmány búza
30 20
1998
2000
2002
10
2004okt 2007jan
0
2001
2004okt
2008jan
A magyar búza a külpiacon
Nemzetközi árutızsdei adatok 2006. február 15.
Versenyképesség A búzakivitel alakulása 2500 Mennyiség (e t)
• Chicago, USD/t márciusra 126,4 – 129,7 • London, GDP/t májusra 70,2 – 70,4 **** • Budapest, Ft/t márciusra 25.000 – 25.800
1998
2000
1973,5
1894,1 1515
1500 1000
11591228
1120,3 813,6
763,7
599
500
583
0 1980 1985 1990 1994 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Évek
7
A magyar búzakivitel legfontosabb irányai
Komáromon és Hidasnémetin keresztül
USD/t
A magyar búz a exportárak alakulása 160 140 120 100 80 60 40 20 0
171 ezer t 80 ezer t 603 ezer t
137,58
128,25
114,27 84,64
91,37
Záhonyon keresztül
101,24
98,75
Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna 24,2 ezer t 48,5 ezer t
Sopronon keresztül 1997
1998
1999
2000
2001
2002
Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül
2003
Éve k
572,5 ezer t
500 ezer t
Gyékényesen és Murakeresztúron át
A magyar búzatermesztés biztonságát befolyásoló tényezık • • • • • •
Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Mőszaki technikai feltételek Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek
• Egészséges versenyre késztetés: Martonvásár, Szegedi GK
Külföldi és magyar fajták versenye (évenként mintegy 30 fajta állt rendelkezésre ) • A fajtaválaszték-kínálat okozta hatékonysági összefüggések • Beltartalmi értékek problémája az ár függvényében: kemény búza, puha búza aránya
A fajtakérdéshez • Az elmúlt évszázad elsı felében több évtizeden át két fajta : Bánkuti (70 %) Fleismann (25 %) Egyéb (5 %) • A 60-as években: olasz, szovjet, francia, németfajták megjelenése (csekély télállóság) (fajtaarány 1970-ben Bezosztája 80 %) Ismertebb fajták: Jubilejnaja 50 %, Liberulla, Sanpastore, Száva,
Napjainkban a legsikeresebb fajták hazánkban: Korai éréső GK Magor
Középéréső Buzogány
Késıi Gaspard
Mv Marsall
GK Rába
Maximus
Guarni
GK Cipó
Ludvig
Flori 2
Balada
GK Holló
GK Garaboly
Mv Süveges
GK Piacos
GK Csongrád
Mv Suba
GK KAPOS
8
A BÚZATERMELÉS költsége és jövedelme ( Társas g.) 1993 22,3
Termelési kts.eFt/ha Hozam t/ha
)
3,1
Önköltség eFt/t
1996 56,4
1999 92,3
2001 110,0
3,53
3,59
5,0
7,2
16,0
25,7
22,0
Értékesítési átl.ár Ft/t 9,3
24,1
20,7
23,0
Termelési érték Ft/ha 28,8
85,2
74,3
115,0
Területegységre jutó jöv. Ft/ha
28,8
-17,9
5,0
6,5
Termékegységre jutó 2,1 jövedelem eFt/tonna
8,15
-5,0
1,0
100 Ft termelési költségre jutó jöv.
51
-19,4
4,5
29
Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)
Költség (Ft/ha) Termelési érték (Ft/ha)
2004 évi
2005 évi
116.935
122.984
127.650
(5 t/ha)
103.652
(4,06 t/ha)
Jövedelem I.
10.715
-19.332
Egyszerősített tám.(FT/ha)
17.695
20.298
Nemzeti tám.(Ft/ha)
19.000
18.471
Bevétel
164.365
142.421
Jövedelem II.
47.410
19.437
Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)
160 140 120 ezer Ft/ha
Búza költség és bevétel alakulása
100 80 60 40 20 0 2001
2002
2003
2004
2005
Termelés értéke
Egyszerősített kifizetés
Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés
Költség
2006
Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 €=252 Ft)
Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések
Jelentısége • Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha-on • EMGA-ból 40 %-al részesedik 17,5 Md € • Hazánkban 2- 2,5 M ha-on
Búza Ezer t t/ha
Kukorica Ezer t t/ha
Magyarország
3859
3,51
6087
5,07
EU-15
93926
6,73
37881
8,79
2002-ben
1. Közvetlen termelıi támogatások (termıföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekbıl épül fel.
9
