VI. szám
Az Erzsébet
emlékmű
pályázata.
~====================~
TARTALOM Oldal
1-5 5-7 8-10
11-14
Jelige Szöveg I. csoport
II
Fische~-Scheer épitész~k,
Margo-Popper szobraszoll,
~ N -ro
~
-ro
15-17 18...::::20
"
"
II. csoport
26-28
A
p
o.
~
';:'
Z
Tőry Emil épités;, Budapest Telcs Ede szobrasz, '
Bálint-jámbor épitészek, B d est Zala György szobrász, u ap . Papp-Szabolcs épitészek, B d t Damkó józstj" szobrász, u apes. Korb-Gie,;gl épitésze~1 Budapest. Fadrusz janos szobrasz,
21-23 24-25
Buda est.
Hikisch Rezső épitész, Mátrai Lajos Gy. és Budapest.. ifJ. Mátrai Lajos szobrászok,
"
"
Tervezők
"
" II
Maróti (Rintel) Géza szobrász, Budapest. Leiiersdorjer Béla épitész, B d t Róna józsef, szobrász, u apes.
épitészek vezetnek - ez volt az általános vélemény a pályázat eredményének láttára. Ez a meggyőződés azonban nem véletlenség, hanem szükségszerüséget fejez ki. Lehetetlen ma már nagyobb emlékmű megteremtését épitész nélkül elképzelni, de sőt szükséges is, hogy az alkotásban mindig ő járjon elől. Közte és a szobrász között teljes egyetértésnek kell uralkodni, különben széteső dolgot produkálnak. Mint az emberi test a lélekkel kapta meg az életet, ugy kell az épitész tömegeit megeleveniteni a szobrásznak azokkal az alakokkal, a melyek az emlékmű gondolatát fejezik ki. Nagyszabásu dologról beszélünk, a hol a szobrász hiába csinálna bármily hü portrét, mellékalakokkal dekorálva, kisebb vagy nagyobb talapzatra helyezve, mert ez az alkotás épen ugy elkészithető asztaldisznek, műipari tárgynak is -- viszont a jól megkoncipiált talapzat vagy keret lehet esztétikailag szép, lehet Z
-
2 -
megkapó, nagyszabásu, de nem nélkülözheti a szobrász kezét, aki gondolatot önt bele. Vezetni kell az épitésznek, anélkül, hogya szobrászt háttérbe szoritaná. Éppen az emlékszerüség az, ami ezt a hivatást a kezébe adja, mert nagy és még nagyobb, emberfölötti szobrokkal legfeljebb a meglepetés hatását érhetnők el, mig a szép arányu, kellően tagolt architektura csodálkozást kelt, megkap térhatásával, kielégiti szépérzékünket és önkéntelen áhitat száll meg bennünket, visszaemlékezve a megdicsőültre, kinek emlékét a nagyszabásu alkotás megörökiti. Ez esetben különösen hálás szerepe volt épitészeinknek a gyönyörü budai bástya megkoszoruzásával, ahol a perspektiva emeléséhez sokban hozzájárul az alatta ujonnan kiképzendő terraszszos hegyoldal, fenn egyik oldalon a már kész nagyszabásu királyi palota épitkezésével, másik oldalon pedig a megvalósitásra váró miniszterelnöki palotával. Ezt akartuk elmondani, nem igazolásul, hanem inkább magyarázatául annak, hogy az Erzsébet emlékmü pályázatát ezen tisztán épitészeti feladatokat felölelő folyóiratunk keretébe felvettük. A pályázat történetéhez szükségesnek tartjuk feleleveniteni az első lépést, a mult évi pályázatot, melynek eredményét röviden azzal regisztráljuk, hogy azon három művet dijazott a bizottság 10-10000 korona dijjal, melynek szerzői Bálint és jámbor épitészek, Zala György szobrász, Gerster Béla épitész és Strobl Alajos szobrász, továbbá Tőry Emil épitész és Telcs Ede szobrász voltak. Megvásárolt még a bizottság 8 művet, szerzőik: 1. Korb és Giergl épitészek, Fadrusz jános szobrász. 2. Förk Ernő épitész, Füredi Richárd szobrász. 3. Donáth Gyula szobrász. 4. Rintel Geza szobrász. 5. Villányi jános épitész és Damkó józsef szobrász. 6. Förk Ernő épitész és ifj. Mátrai Lajos szobrász. 7. Schickedanz és fferzog épitészek és jancsó szobrász. 8. Dunaiszky László szobrász. Az idei második pályázat, amelynek eredményét alábbi birálati jegyzőkönyvben közöljük, szintén nem végződött a positiv megbizás eredményével és - a mit csak helyeselni lehet - a birálóbizottság uj pályázat kiirását javasolta, a me ly talán már megtermi azt a megérett, kiforrt művet, melyet mindenki méltónak fog tartani Nagyasszonyunk emlékéhez. B u d a p e s t, 1903. augusztus hó.
-
3 -
Pályázati hirdetmény. -0Dicsőült Erzsébet királynénak Budapest székesfővárosban emelendő emléke tervére, az alulirott végrehajtó-bizottság uj pályázatot hirdet, a következő programm és feltételek mellett :
1. Az emlék a budai várban levő Szent-György-téren lesz fölállitandó, a fölállitás helye azonban mértani pontossággal nem jelöltetik meg; a hely megválasztása, az adott téren belül, a tervező m üvészre bizatik. 2. Az emléknek ugy conceptiójára, mint költségére nézve, apályázóknak szabad kéz engedtetik. A döntő szempont az, hogy az emlékmű a dicsőült királynéhoz méltó legyen. 3. A pályázóktól a következő méretü minták és rajzok követeltetnek : a) a tervezett emlékműnek a szobrászati és épitészeti részre egyaránt kiterjedő föszmintája a természetes nagyság l/lo-ében; b) a szobor főalakjának külön főszmintája a természetes nagyság l/i;-ében; e) az emlékmű alaprajza, metszete és nézetrajza 1 : lOD-hoz való arányban. A pályá~ók annyi ilynemü és méretü rajzot adjanak be, a mennyit a pályaművük alapos elbirálása czéljából szükségesnek tartanak. d) A pályázóktól még követeltetik a velük közlendő hivatalos szabdlyozási terven alapuló térrajz, melyen föl van tüntetve, hogy ők az emléket a fennebbi 1. pontban megjelölt téren miként kivánják elhelyezni. Hasonlókép szabadságában áll a pályázóknak, a mennyiben ezt feladatuk sikeres megoldása érdekében szükségesnek találják, a Szent-György-térnek a Duna felőli része alatt elnyuló hegylejtő szabályozására kiterjeszkedve, ezt tárgyazó külön tervrajzot, 1: lOD-hoz való arányban is bemutatni, mely rajz esetleg a tervezett emlékmüvet is magában foglalhatja. 4. A minták a mellékalakokra és az alkalmazott domborművekre nézve is, annyira kidolgozandók, hogy azokból a compositió minden részleteiben világosan megérthető legyen. Ha a pályázó szükségesnek találja, e czélból a szobormű egyes részleteiről külön mintákat is mutathat be, a természetes nagyság 1/5-ében. 5. A pályázók tartoznak külön leirásban a tervezett emlék anyagát és a kivitel módját ismertetni, nemkülönben az emlék valószinü költségeiröl hozzávetőleges számitást bemutatni. 6. Azok a pályázók, kik a fennebbi 3. pontban követelt összes mintákat és rajzokat be nem adják, vagy a mintákra s rajzokra nézve előirt méreteket mindenekben meg nem tartják, vagy más mintákkal és rajzokkal is pályáz nak, mint a melyek az előző pontokban követeltetnek és mégengedtetnek, a pályázat elbirálásánál egyáltalán figyelem nélkül hagyandók. 7. A pályázat nyilt; abban csak magyar állampolgár vehet részt. 8. A pályázat lejáratának határidejéül visszavonhatatlanul 1903. évi május hó 31-ik napjának déli 12 órája tüzetik ki. A hely, hová a pályaművek beadandók, külön fog közzététetni. 9. Három pályadij van kitüzve; az első 10,000 korona, a második 8000 korona, a harmadik 6000 korona. Edijak mindegyikét a jury csak oly pályázóknak itélheti meg, kiknek tervei absolut műbecsüek és kivitelre alkalmasak.
-
4 -
10. A pályaművek birálatára és a pályaművek megitélésére 12 tagu jury van hivatva, mely következőképen állittatik össze: Egy-egy tagot küld abba: a) a Magyar Országos Képzőmüvészeti Tanács, b) az Országos Képzőművészeti Társulat, e) a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet, d) a Magyar Iparművészeti Társulat, e) a Képzőmüvészek Egyesülete, f) az alólirt végrehajtó-bizottság. Azonkivül a végrehajtó-bizottság három külföldi művészt is meghiv, lehetőleg más-más országból. A pályázók együttesen két belföldi jury-tagot választanak olyképen, hogy mindegyik pályázó pályaműve kapcsában két jury-tagra szóló, sajátkezüleg aláirt szavazó-czédulát ad be. Ha valamely pályaműnek több szerzője van, ezek csak közösen szavazhatnak. A végrehajtó-bizottság közvetetlenül a pályázati határidő lejárta után a pályázók szavazatai nak eredményét megállapitja és hirlapilag közzéteszi. Ha a többséget nyert jelöltek valamelyike lemond vagy már más czimen tagja a jurynek: helyette a következő legtöbb szavazatot nyert egyén lép be a jurybe: szavazatok egyenlősége esetén sorshuzás dönt. Az egyes testületek által kiküldött jury-tagok nevei a pályázati határidő lejárata előtt közzé fognak tétetni. Minden jury-tag csak egy mandátummal birhat. Ha mindamellett valamely jury-tag többszörös mandátumot nyerne, a jury elnöke köteles gondoskodni a felől, hogy az illető testület uj kiküldetést eszközöljön. Ugyanez áll arra az esetre, ha valamely kiküldött tag a biráló tiszt teljesitésében akadályozva van és e körülmény a jury elnökének a pályázati határidő lejárta előtt tudomására jö. ll. A jury elnöke a végrehajtó-bizottság elnöke; előadóját a jury sáját kebeléből választ ja_ A pályaművek és a pályadijak fölött a jury a pályázati határidő lejártától számitandó hat hét alatt végérvényesen határoz. Határozathozatalhoz legalább hét tag - s ezek között két külföldi - jelenléte szükséges. 12. A dijnyertes pályaművek a magyar állam tulajdonává lesznek, a mi azonban a szerző szellemi tulajdonjogát nem érinti. A kivitellel való megbizatás fölött az országos bizottság határoz, mely a jury által megitélt dijak sorrendjéhez nincs kötve és a kivitellel a dijazott pályaművek bármelyikének szerzőjét megbizhatja. 13. A végrehajtó-bizottság jogositva van oly pályaművekért, melyeket a jury müvészi becsük miatt különösen figyelmébe ajánl, kárpótláskép 4000 korona tiszteletdijat engedélyezni, vagy azokat ily összegért megvásárolni. 14. A jury határozata után a pályamíívek Budapesten:alkalmas helyen kö:<;szemlére fognak kitétetni. Az Erzsébet-emlék végrehajtó-bizottsága képviseletében:
Ráth György s. k., elnök.
<:: :=================11 Szöveg folytatása a 29. oldalon.
-
5 -
Alap és helyszinrajz.
l. sz. -
I. csoport.
Fischer-Scheer és
Margó-Poppel~
Budlpest.
-
Lán'czhid 1. sz. -
r.
csoport.
6 -
felőli
nézet.
Fisclzer-Scheer és Margó-Popper, Budapest.
7
-to
oo ~
8
MeJszet.
ti""
,.... ...... _. .... ....í 1... ......_._.
... .
'. ;, •.. "
----
Alaprajz. 2, sz, - L csoport
Hikisch Rezső, Mátrai Lajos Gy. és ifj. Mátrai Lajos, Budapest.
-
Lánczhid
9 -
felőli
Szent-György-tér 2. sz. - l. csoport
nézet.
felőli
nézet.
Hikisch Rezsó~ Mátrai Lajos O)'. és ifi. Mátrai Lajos, Budapest.
10
-
II
-
D l
r
l' i
I ... 7e..
I
r-i
Alap és helyszinrajz. 3. sz. - I. csoport
Tőry
Emil és Telcs Ede, Budapest.
12
N
13 -
-
14 -
Lánczhid felőli oldal középső részlete. 3. sz. -
I. csoport
Tőry"
Emil és Telcs Ede, Budapest.
15
-
Alap- és helyszinrajz.
4. sz. -
I. csopo:-t.
Bálint-Jámbor és Zala György, Budapest.
-
16
-
-
17
-
....:
-
18 -
-I
19
<J)
o-
'"
"o ::!
co
~
'",<
~ '<:) ~
E: ~
cl ,~
tl
""<:)
""" CI) ~
'I"
9..
ef
t:
o
o-
o
<J)
u
N
<J)
-
20
-
is
p..
otn U
-
r
21
-
~ !
f /
'I
Alap- és helyszinrajz. 6. sz. - II. csoport.
Korb-Giergl és Fadrusz János, Budapest.
-
22
-
-
23
6 -;;;
C.
ro
-o
;j
co
"'~
<:>
~ i::'"'"
"t:!
Li: ~
..,.. 0-~
o
I
~
~
8.o <J)
u
-
24
Szent-Oyörgy-tér
-
felőli
nézet.
,
I
II
I I
Alaprajz.
7. sz. - II. csoport
Maróti (R.intel) Géza, Budapest
25
1i ö:. ,-I ~é-
·(n :.sitIY· j\1~~i· (nli['l!nY·~UI";..ut~·
Alaprajz.
"-~---
c
Helyszínrajz. 8. sz. - II. csoport.
LeiterJdorfer Béla és R.Jna fJzsif, B:ldapest.
-
27
Szent-György-tér
Lánczhid 8. sz. -
Il. csoport.
!
-
felőli
felőli
nézet.
nézet.
Leitersdoljer Béla és Róna józsef, Budapest.
2S
-
29
A 10. pontban emlitett jury tagjaiul a
-
következőket
választották meg:
Strobl Alajos szobrász (Magy. Orsz. Képzőművészeti Tanács). Kann Gyula épitész (Orsz. Képzőművészeti Tanács). Czigler Győző épitész műegyetemi tanár, (Magy. Mérnök- és Épitész-Egylet). Rad/sies Jenő min. tan., az Orsz. Iparművészeti Muzeum igazgatója. Kallós Ede szobrász (Képzőművészek Egyesülete). Hauszmann Alajos épitész, műegyetemi tanár, (Magyar Epi!őművészek Szövetsége).
Lotz Károly (végrehajtó-bizottság). Bezerédy Gyula szobrász. Ujvári Ignácz festőművész . (Pályázó
művészek
által választott jury-tagok.)
Bartholdi szobrász, Páris. Van der Stappen szobrász, Brüssel. Schmitz Bruno épitész, műegyetemi tanár, Charlottenbllrg. A bizottság
előadóul
Radisics
Jenőt
-
választotta meg.
0 -
A birálati jegyzőkönyvbőI. Ráth György, mint az Erzsébet királyné-emlék második pályázatán ak elbirálására hivatott zsüri elnöke magának a zsürinek óhajtásához képest és a végrehajtó-bizottság beleegyezésével, a zsüri nyo1czrendü ülése közben hozott határozatainak lényegét a következőkben teszi közzé: A zsüri tagjai megállapodásukhoz képest több napon át a beérkezett pályamagántanulmányozás tárgyává tették. E közben több tag fölhozta, hogya pályaművek között számos oly terv van, a melyre nézve már az első megtekintés nyilvánvalóvá teszi, hogy azok minden mübecset teljesen nélkülöznek. Óhajtandó tehát, hogy a további eljárás egyszerüsitése érdekében a zsüri előzőleg azoknak kiselejtezését mondja ki, Ez inditó okok méltánylásával a zsüri elhatározta, hogy a figyelembe nem vehető pályaműveket megjelöli és a tovább tárgyalásból kirekeszti, a minek azonban egyhangulag kell történnie. Ily módon tizenhét pályamüvet már ekkor a zsüri teljesen mellőzendőnek mondott ki. Majd utóbb ugyanigy határozott még egy tervre nézve, melyet az első kiselejtezésbe azért nem vontak be, mivel a műben komolyabb törekvés nyilvánult mint a többi teljesen értéktelen pályaműben, de a melynek gyöngéi, mint másodizben szintén egyhangulag megállapitották, tlllnyomóak. Ekként az érdemleges, tárgyalás kilencz pályamunkára szoritkozott. A művek tanulmányozásának befejezése után az elnök a következő kérdést tette föl: Van-e a jelen pályázat alkalmából bemutatott s tanulmány tárgyává tett pályaművek között olyan, a mely a pályázati hirdetés kilenczedik pontja 'ama követelményének, "hogy a kitüzött dijak mindegyiké1. a zsűri csak oly pályázóknak itélheti meg, a kiknek tervei abszolut műbecsüek és kivitelre alkalmasak" - teljesen megfelel, igen vagy nem, megjegyzendőnek félvén egyébiránt, hogy önként érthetőleg a kivihetőség föltétele csak a lényeges dolgokra, nem pedig műveket
-
30
-
egyes részletekre terjed ki. A föltett kérdésre szavazást rendelt el. A szavazás eredménye volt, hogy a jelzett kérdésre az elnökön kivül tiz zsüritag nem-mel szavazott. Ujváry Ignácz zsüritag tartózkodott a szavazástól, mert szerinte a pályázati hirdetésnek abszolut műbecset kiván ó tétele oly szigoru, hogy a pályázat eredményét illuzóriussá teszi. Az elnök erre határozatképpen kimondotta hogy a zsüri a kitüzött pályadijakat egyik pályaműnek sem itéli meg. Jóllehet ekképpen a zsüri a pályázati hirdetés értelmében rá, mint pályabiróságra háramló föladatot teljesitette, az elnök kérelmére a fölállitandó emlémű érdekében teendő további intézkedések kérdésébe is bebocsátkozva, javasolta, hogy megfelelő pályaművek beszerzése végett szükebb pályázatott rendeljen el. Az uj pályázatban való részvételre a mostani pályázók közül megfelelő kárpótlási összeg biztositásával azokat kellene felhivni, kiknek pályaműveiben méltánylandó művészi kvalifikáczió mellett oly egészséges alapeszme érvényesül, mely fejlesztésre alkalmas, s a mely pályaművekről ezután remélhető, hogy absulot műbecsü és kivihető tervekké fognak válni. Ebbe a csoportba a zsüri véleménye szerint a következő művészek volnának soroza n dó k : Margó, Popper, Scheer, Fischer. Pályvmüvöknek határozott előnye a teljes összhang a szobrászati és épitészeti részek között. Szobrászati részében finom művészi érzés nyilatkozik meg. E mellett a főalakban ;és elhelyezésben a monumentális hatás sem hiányzik. Ezekkel az előnyökkel szemben áll az, hogy apályaterv siremlékre emlékeztet és elhelyezése magán a téren sikerültnek nem mondható. Mátrai Lajos Gy., ifj. Mátrai Lajos, Hikisch R.ezső. Pályaművük főérdeme: átgondolt, eredeti, nagyszabásu arkitekturájának monumentális hatása, bár a diadalivnek a kupolával tervezett összekapcsolása igy nem szerencsés ötlet. Ellenben a szobrászati rész oly sok kivánni valót hagy hátra, hogy a zsürinek aggodalrnai vannak, vajjon a szobrászok képesek lesznek-e a kellő mértékben hozzájárulni az emlékmű fejlesztéséhez. . Telcs Ede és Tőry Emil. Pályaművüket ezuttal is a távolból hatásosan érvényesülő forma jellemzi, ugyszintén az arkitekturába jól beilleszkedő szobrászati rész, noha az arkitektura kiképzését illetőleg nem emelkedik a mult évi pályaterv művészi szinvonalára. Helyeselhető, hogy magyar diszitő-motivumokat választott, de ezek aránytalanul nagyok. Az emlék nek a Duna felé tekintő oldala nincs kielégitően megoldva. A hegyoldal kiképzését czélzó lépcsőzetes terrászos följárat pedig tulságosan érvényesül a tulajdonképpeni emlékmű bölcs mérséklettel tervezett tömegéhez képest. Sokkal érettebb a finoman átérzett és szépen megmintázott életteljes szobrászati rész, melynek azonban kissé genreszerü volta esik kifogás alá, a mi elsősorban a főalaknál jut kifejezésre annak hátrányára. Zala György, Bálint Zoltán, és Jámbor Lajos. Pályaművük a tervező mű vészek előkelő alakitó képességéről tanuskodik, ámbár e munkájuk a maga egészében a mult pályázat alkalmával bemutatott tervhez képest nem tüntet föl haladást. Elismerést érdemel a főalaknak az a változata, mely magyar öltözetet visel. Megfelelő a főalak aránya is az arkitektura méretei hez viszonyitva. A két oldalára elhelyezett csoportozat ellenben ugy a főalakhoz magához, mint az arkitekturához viszonyitva, tulnagy. Kifogás alá esik az emlékműnek három, majdnem egyforma tömegre való fölosztása. A kétoldalt látható körszelvény alaku oszlopsor sajátképpen dekorativ jellegü, több nézetb ől kedvezőtlenül
-
31
metszi át a középső tömeget, a mi által amugy is nyugtalan sziluetje még zavarosabbá válik. A tulsok oszlop és pillér monoton hatásu. Általában ahhoz, hogy az emlékmű hasson a távolból, az arkitekturának jóval nagyobb mértékkel és tetemesen egyszerübb sziluettel kellene birnia. A második csoportba sorozná a zsüri s egyszersmind kárpótlás czimén a pályázati hirdetmény 13-ik pontja értermében négyezer koronával való dijazásra ajánlja a következő művészek pályaműveit : Damkó józsef, Papp Gyula, Szabolcs Ferencz. Száraz és sablonos pályatervükben a zsüri bizonyos műbecset annyiban talál, hogy alaprajza világos elrendezésü és a lejtő felé tervezett rész kiképzése használható eszmét foglal magáball. Fadrusz jános, Korb és Giergl. Pályatervüknek lényeges hiánya, hogy az építészeti rész a szobrászattai a kellő szerves összefüggést teljesen nélkülözi. Maga az arkitektura esetleg alkalmazható volna valamely középületnél mint homlokzat, de koránbem emlékműnél. Az arkitekturának nagy tömegei teljesen elnyomják a szobrászati részt. Meg nem érthető az eszmei összefüggés az ülő főalak és a háta mögött látható csoport között. A főalak, mint szobrászati alkotás sem kielégitő. Szerencsés gondolatnak tartja a zsüri, hogy a művészek az ormot hatalmas arkitekturával szándékozták koronázni, viszont pedig az fő alaknak intim helyet kivánnak nyerni a hegy lejtőjén. Maróti Rintel Géza. Igénytelenséggel föllépő műve részleteiben komoly törekvésre és finom dekorativ érzékre vall. Róna józse!, Leitersdorjer Béla. Pályamíívük arkitekturájának stilusa nem kiforrott, tömegei szertelen ek, az arányok tévesek. A művészek maguk is érzik, hogy a főalak csoportja nincs szerves összeköttetésben a hátulsó óriás mérvü és különállóan szobrászilag is diszitett épitészeti részszel, mert a középcsoportot önállóan, mint emlékművet változatképp a tér közepére is tervezik. Mindazonáltal egyes mellékcsoportoknak szobrászati becse megokolja a pályázati hirdetmény 12. pontjának alkalmazását. A második csoportban felsorolt művészek, a zsüri nézete szerint, feljogositandók volnának arra, hogy a szükebbkörű pályázaton saját költségükön részt vehessenek. Megjegyzendő, hogy egyes zsüri-tagok még Füredi Rikárd és Förk Ernő tervezetét is kárpótlás czimén négyezer korona tiszteletdijban kivánták részesiteni. De e javaslatot titkos szavazás utján, melyben az elnök nem vett részt, a tulnyomó többség elvetette.
Itt ki kell emeln~ hogy mind e két csoportban a nevek betüsoros rendben vétettek jöl, mindennemü, egyéb osztályozás kizárásával. A föntebbi két művészi csoporton kivül a zsüri nézetéhez képest a szükebb pályázaton való részvétel más figyelemre méltó művészeknek is meg volna engedhető, a kik erre jelentkeznek. És pedig azért, mert szerfölött kivánatos, hogy hasonló művészi versenyekből a hivatottságot teljesen nélkülöző oly elemek kizárassanak, a minőket most a zsűri volt kénytelen tömegesen kizárni. Viszont pedig másfelől a zsüri okult azon, hogy a jelen pályázaton uj nevek előnyösen tüntek föl. Ezt a javaslatot az összes magyar zsüritagok aláirták, miután, mint emlitve volt, a külföldiek megokolt véleményüket - mely lényegileg a föntebb elő ado!takkal megegyező - saját nyelvükön, irásban terjesztették be.
-
32
-
Tervpályázati hirdetés. -
0 -
A NAGYKANIZSÁN LÉTESITENDŐ fŐGYMNASIUM ÉS RENDHÁZ TERVEINEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ELKÉSZITÉSÉRE. l. A pályázat titkos és abban csak magyar épitészek vehetnek részt. 2. Apályatervek 1: 200 mértékben készi tendők és ezekhez műszaki leirás és a beépitett köbtartalom alapján számitott, de azért kellően részletezett költségvetés csatolandó. 3. Az épitési összegben - mely a belső berendezést nem számitva, 360,000 koronát meg nem haladhat - az összes iparos munkákon kivül a csatornázás, vizvezeték, fütés, udvarrendezés, kerités és kut költségeinek is bent kell foglaltatniok. 4. Az épités részletes programmja, a helyi árak jegyzéke és a telek hely szinrajza a postai szállitási dij előzetes beküldése után a városi mérnöki hivatalnál dijtalanul megszerezhetők. 5. A pályatervek, lepecsételt jeligés levél kiséretében, Nagykanizsa város polgármesteréhez czimezve legkésőbb 1903. évi szeptember hó 19-ének déli 12 órájáig nyujtandók be, hol ezekről elismervény fog kiadatni. Későbben érkező, vagy a feltételeknek meg nem felelő pálya terve k figyelembe vétetn i nem fognak. 6. A viszonylag legjobbnak talált tervek közül az első 1000 korona, a második 600 korona dijat nyer; azonkivül a városnak jogában áll bármelyik tervet 300 koronáért megvenni. 7. A mennyiben a város ujabb pályázat kiirását nem fogja szükségesnek tartani, a dijazott vagy meg vett művek szerzőinek egyike - ha a városnak vele egyességre lépni sikerül - a kiviteli és részlettervek, továbbá a részletes költségvetés elkészitésével, valamint a művezetéssel is megbizatik. 8. A dijazott és megvásárolt művek a város tulajdonát képezik, mely fel van jogositva, de nem köteles azokat részben vagy egészben a kivitelnél felhasználni. A nem dijazott, illetve meg nem vett pályamunkák a benyujtáskor nyert elismervény felmutatása mellett, a pályázati határidőtől számitott 10 hétig visszaadatnak. 9. A beérkezett műveket a pályázati határidőtől számitott 2 hét alatt egy 5-ös pályabiróság fogja elbirálni, melynek tagjai: Nagykanizsa város polgármestere és mérnöke, a kegyesrendi főgymnasium igazgatója, a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet egy tagja és a Magyar Épitő művészek Szövetségének egy tagja. 10. Az összes tervek a birálat illetve határozathozatal után 15 napig Nagykanizsa város székházán, vagy a Magyar Mérnök- és Épitész-Egyletben ki fognak állittatni.
Kelt N a g y k a n i z s á n, a városi tanácsnak 1903. évi julius hó ll. napján tartott üléséből.
Vécsey Zsigmond s. k. polgármester.
38131 -
"Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részv.-társ. nyomása, Budapest.
33
-
f
81'ehn Ja"nos
aszfalt c; kátrány \'egyl terrnekek gyárainak központi irodája Budapest, IX. ker., l-'erencz-köru! 46. Vállalat
E LL~s~~pa~~y2 BUDAPESTEN
Rabitz és Monier -féle == rendszerek ==
V. ker., Váczi-ut 4. Mindennemii fénymásoló-, rajz., vázlat-, másolópapír. és vászon; rajz. és irószerek dus választékban . Fénymásolatuk, autotipiák gyon. és pontos készite,e. - Telef n zám: 28-48. Sürgönycz. Pasi tiv, Budapest.
valamint vassal fel "erei! cementbeton-szerkezetek, szab . Lugino-szerkezet ü falak é, cemen!-fő;z padlásburkolatok kivitelere. Iroda: Budapest, Telep)"-u. ll. - Telefon 58 84.
ELSÖ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZV.-TÁRS. BUDAPEST V.,
fiirdő-u.
ös ferencz]ózsef-tér sarkán
a Diana-fürdö házában
Gördülő
=
faredőny jalusia é~, vászo~@.@. redony-gyar
Ifj. Weínberger Lajos Budapest, VI. Gyár-u. 24. Mozsár-u.
Telefonszám
esslinaeni b
Kristályüveg készletek Háztartási készletek Üvegtetö cserép stb.
2500
sarok. -
Árjegyzékkel és költségvetéssel sziyesen szolgálok.
L a10s - I S,may
Héber Sándor
műasztalos,
takaréktűzhel y
modern lakberendezési
gyáros Budapest, Vl., Váczi-körut 39.
műtern1e
(Hajós-u_ sarok). Saját vagy
a~ott
tervek sze-
rint késút utÍ- és polgári berendezéseket és diszbutorokat
BUDAPEST Hunyadi - u. 27.
I
II
KÉSZIT takaréktüzhelyeket és ebben állandó nagy raktárt tart a legjutányosabb árak mellett. Árjegyzék ingyen és bérmentve. TELEfON -SZÁM:
2 6 - 80
~--------'
-
FORGÓ
ÉS TÁRSA
Budapest, V. ker., Váczi-körút 6. Elvállal mindennem ü üvegezési szines- és mű-ü\'egmunkát, továbbá ü\'e~edzéseket. Gyári raktár tábla- és tüköriivegből. Telefon 13 24 .
Alapittatott 1854.
34
-
LUKÁCS VILMOS BUDAPEST, Sétatér-u. 1. Horganyclisz és épületbádogos, valamint légszesz, viz\'ezeték, doset, mosdókészülék, fürdőszoba berendező, központi lég-, gőz fütés, csatornázás i vállalata.
I
CSÁNYI-B IRCH BAUER
AZ UJ
~ ~ ~
ORSZÁGHÁZ Több ozövegábrával és 60ll1iirnelléklettel. Ála 20 kor. - Megren .,elhe i:í: BIRCHBAUER KÁROLY-nál U J "[",T, VasItt -utcza 9. sz.
~
EisenconstructíonsWer ks Hitte .!J.!J.!J.!J.!J.!J.!J.!J
O
KYRIELEISON vasszerkezetek mühelye.
LEOBERSDORF a déli- és állam vasutak mellett.
KÜLÖNLEGESSÉGEK: gépraktártüzhelyek horéozható és falazott kivitelben; verandák, tetőze tek, hidak, üvegházak, vasablakok. Épület és mülakatos munkák. Gáz és vizvezetékek szerelése. Kloset, Telegráf és telefon - berendezések.
===
===
Siirgön)'czill1: Kyrieleison Leober~dorf
rrl
Z
-<
>
C
rrl
;;O
." ;;O
-
O
-<
ir:1
(J)
A
>,
;;O
O
~
.\
35
ISKOLAIGAZGATÓK FIGYELMÉBE Mérték vétele végett sziveskedjék hozzám fordulni. Szabadalmi szám 16,694 szabad. ablakszellöztetö készülékek.
B EC K KA' RO LV
Az egészség a fő. melyet csakis kellő szellőz tetés által érhetünkel. Beck I(ároly-féleujonnan feltalált és szabadalmazott ablak-szellőztető készülékei magyar gyártmány, melyek most már feliilmu lj ák az összes külfö ldi és mostanáig alkalmazott szellőzőket. ug)' czélszerüségben. jóságban. mint olcsóságukban. Minden ablakra alblmazhatók. Egészségügyi szem• pQpthól 45'10 nyitás által lég\"onat kizán:a. TOBB MINT 3000 DARAB MÁR HASZNALATBAN VAN. Számtalan elismerő le,'él "an kezemben. mell' a t. közönség megelégedését nyilvánitja. I(öltség"etések ingyen és bérmentve. Ablak- szellőzők 7 korona 60 fillértől feljebb. Ablak-szellőztető készülékeim használatban vannak a következő nevezélesebb helyeken: Budapest : Nemzeti I(aszinó. Kossuth Lajos-utcza. Kereskedelmi Miniszterium. Budán: Ref. főgymnázium. Deák-tér M. kir Ludovika. Kispesti állami elemi i,kolában. s több kórházak és iskolákban a fővárosban és ,idéken kitiinőknek bizonyultak. Megrendelések ugy Budapesten. mint ,idékre gyorsan és - - - - - - - - - - - - pontosan eszközöltetnek - - - - - - - - - - - -
B U DA PE ST
JO' ZSEF - UTCZA
14
BECK KA' ROLY sZ,abad~lma~ot~ ~bl~k-sz,~llőztető keszüi ek
keszllő
es mulakatos
Mindennemü épület és mülakatos-munkákat készítek a legjobb kivitelben.
,
~
HPATRIA"
~
~ IRODALMI VÁLLALAT ~ ~ ÉS NYOMDAI R.-T. ~
Budapest, IX., Üllői-ut 25.
sz.
berendezkedett finom Ujab~an, MUVESZETI és illusztratíós nyomdaí munkák elöállítására.
=
-
36
-
