MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ............../...... (........) önkormányzati rendelete a települési támogatás nyújtásának helyi szabályairól
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének g) pontjában és 134/E. §-ban, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben 18. §. (2) bekezdésében, a 131. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában és 5.1.5 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága, valamint Egészségügyi és Szociális Bizottsága véleményének kikérésével, a következıket rendeli el. I. fejezet Általános rendelkezések
1. A rendelet célja 1. § (1)
A rendelet célja - a helyi sajátosságoknak megfelelıen, az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével - a gyermekeket nevelı családok biztonságának megırzése, a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez támogatás nyújtása, az idıskorúak megsegítése, az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése, a krízishelyzetek kezelése.
(2)
A szociális segítséget, ellátást minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ez által is erısítik.
(3)
A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelısség elvét.
2. A rendelet hatálya 2. § (1)
A rendelet hatálya - ettıl eltérı rendelkezés hiányában - kiterjed a Miskolc közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezı
a) b) c) d)
magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2)
A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Miskolc közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) Az e rendeletben, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. §ában, valamint 48. §-ában meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a polgármesterre ruházza át.
3. Értelmezı rendelkezések 3. §. (1) E rendelet alakalmazásában a) jövedelem: - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel valamint , figyelemmel az (3)-(4) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrıl vagy külföldrıl származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerősített vállalkozói adóról, illetve az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármő, továbbá vagyoni értékő jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetıleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minısül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerően lakik, az a vagyoni értékő jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek,
örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelıszülı által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelızıen is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek, valamint a db) pontnak megfelelı fiatal felnıtt vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülı, illetve a szülı házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelı testvér; e) egyedülélı: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı személyek közössége; g) keresıtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezı legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezıgazdasági ıstermelıi igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minısül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel; h) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy; i) gyermek: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú; j) fiatal felnıtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be; k)természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget; l) elemi kár: idıjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhıszakadás stb. - hatására, valamint tőzeset miatt bekövetkezı kár. (2) E rendelet alkalmazásában nem minısülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározott jövedelmek, valamint e rendeletben szabályozott szociális ellátások. (3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minısül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerősített vállalkozói adó vagy egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetı a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minısülı igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezıgazdasági ıstermelı adóévi ıstermelésbıl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetı az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelı összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetıleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelı összeggel. (4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minısül a személyi jövedelemadó, az egyszerősített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelı egyszerősített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
4. Ellátások formái 4.§ (1) A jogosult részére - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint a) települési támogatás aa) fiatalok önálló életkezdési támogatása, ab) gyermekétkeztetés személyi térítési díj kedvezménye, ac) menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás, ad) ifjúságvédelmi támogatás, ae) lakásfenntartási támogatás af) lakbértámogatás, ag) gyógyszertámogatás; b) Salkaházi Sára Miskolc Program keretében pénzbeli támogatás c) rendkívüli települési támogatás (továbbiakban együtt: szociális ellátás) nyújtható.
5. Eljárási rendelkezések 5. § (1)
Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáin - az erre rendszeresített formanyomtatványon - lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.
(2)
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles - az igényelt támogatástól függıen - a családjában, vagy háztartásában élı személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelemnyomtatványon felsorolt igazolásokat - illetve ezek hivatalból történı beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.
(3)
A jövedelem számításánál irányadó idıszak, és az igazolás módja és a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4)
A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkezı nagykorú személy esetében a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget az önkormányzattól, vagy szociális intézményektıl igénybevett ellátást, köz-, vagy hitelt érdemlı magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.
(5)
Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni a) a lakásfenntartási támogatás, valamint a lakbértámogatás esetében, b) szükség esetén az egyéb szociális ellátásoknál az igénylık szociális, vagyoni körülményeinek megismerése érdekében.
(6)
A környezettanulmány az elkészítésétıl számított három hónapig érvényes.
(7)
A tényállás tisztázása érdekében
háziorvosi, szakorvosi, védınıi, pedagógiai vélemény,
javaslat kérhetı. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezıre és vele azonos lakásban élı közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetıek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmezı köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni. (8)
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(9)
A házastársak akkor tekinthetık külön élıknek, ha lakcímük különbözı.
(10) A kérelmezıt a havi rendszerességgel, illetve negyedévente folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illetik meg. Ha a jogosultság az ellátás folyósításának idıtartama alatt szőnik meg, a megszőnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani. (11) A lakásfenntartási támogatás, a lakbértámogatás, a gyógyszetámogatás l évre, a gyermekétkeztetési kedvezmény, a menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás, valamint az ifjúságvédelmi támogatás augusztus 31. napjáig kerül megállapításra. (12) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság idıtartama alatt, annak megszőnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszünését követı naptól kell megállapítani. (13) Az a személy, aki az e rendeletben megállapított rendszeres támogatások valamelyikében részesül, köteles a lakcímében, szociális körülményeiben, jövedelmi-, vagyoni viszonyaiban, valamint a gyermek elhelyezésében-, családi jogállásában bekövetkezı változásról 15 napon belül írásban bejelentést tenni az Osztályon. (14)
Az e rendeletben megállapított ellátások pénzben postai utalással, lakossági folyószámlára utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történı utalással adhatóak.
(15) A havi rendszerességgel adott szociális ellátásokat - ettıl eltérı rendelkezés hiányában utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. (16) A jogosult a jogerıs határozatból eredı igényét a kifizetés esedékességétıl számított hat hónapon belül érvényesítheti. (17) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybevevıt kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelı pénzegyenérték megfizetésére. (18) Az Szt. 17.§ (5) bekezdés szerinti döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
II. fejezet Települési támogatások 6. A fiatalok önálló életkezdési támogatása 6. § (1)
Életkezdési támogatásra jogosult az a gyermek, akinek gondozó szülıje - a gyermek megszületése elıtt legalább egy évvel már - miskolci bejelentett lakóhellyel rendelkezett és akinek a nevére Start-számlát nyitottak.
(2) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a kincstári és természetes személy általi befizetésektıl függetlenül a Start-számla összegét 20.000 Ft-tal kiegészíti.
7. Gyermekétkeztetés személyi térítési díj kedvezménye 7. § (1) A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (5) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményeken felül további kedvezmény állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át. (2) A kedvezmény mértéke: a) ha a család egy fıre jutó havi jövedelme aa) nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át: havi 100 % ab) meghaladja a nyugdíjminimum 100 %-át, de nem haladja meg a 130 %-át: havi 60 % ac) a nyugdíjminimum 130 %-a fölött: havi 30 % (3) A Miskolci Közintézmény-mőködtetı Központ, valamint az óvodák vezetıi havonta, a statisztikai adat közlésével együtt a megállapított kedvezményekrıl tájékoztatást adnak az önkormányzati támogatás és a bevételi kiesés ellentételezésére a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Fıosztály felé.
8. A menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás 8. § (1) Utazási támogatásra jogosult az oktatási-, nevelési intézmény (a továbbiakban:intézmény) azon alsó tagozatos tanulója: a) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, valamint b) akinek a családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át. (2) A támogatás mértéke: a) a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogosult tanuló esetében a mindenkori tanuló bérletszelvény ellenértékének 100 %-a,
b) a 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult tanuló esetében a mindenkori tanuló bérletszelvény ellenértékének 70 %-a. (3) A támogatás készpénzben történı kifizetése – utólag -, az elızı havi bérletszelvény, intézménybe történı leadása ellenében, azzal egyidejőleg kerül sor. (4) A Miskolci Közintézmény-mőködtetı Központ a megállapított támogatás alapján havonta tájékoztatást ad a tényleges kifizetésekrıl, elszámolást készít a Gazdálkodási Fıosztály felé, a kifizetett összeg megtérítése céljából. 9. Ifjúságvédelmi támogatás 9. § (1) Az ifjúságvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévı, felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnıttek anyagi támogatása. (2) Ifjúságvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyt aki a 25. életévét még nem töltötte be és családjában az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át. (3) Nem állapítható meg az ifjúságvédelmi támogatásra való jogosultság, illetıleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyét visszavonták. (4) Az ifjúságvédelmi támogatás havi összege a nyugdíjminimum összegének 25 %-a. (5) Ha az ifjúságvédelmi támogatásban részesülı személy a támogatás folyósításának idıtartama alatt házasságot köt, az ifjúságvédelmi támogatás folyósításának feltételeit soron kívül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az ifjúságvédelmi támogatásban részesülı, felhívásra köteles benyújtani a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 5. § (4) bekezdésében szabályozott igazolásokat. A felülvizsgálat alapján – az ifjúságvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó feltételek fennállása esetén – a korábban megállapított ifjúságvédelmi támogatást tovább kell folyósítani. Amennyiben a házasságkötés után a jogosult új családjában az ifjúságvédelmi támogatás megállapításának feltételei nem állnak fenn, azt meg kell szüntetni. 10. Lakásfenntartási támogatás 10. § (1) Lakásfenntartási támogatásban részesülhet az a személy, aki a város közigazgatási területén lévı lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és akinek háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülélı esetében 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (2) A támogatás elsısorban természetbeni szociális ellátás formájában - villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, távhı-szolgáltatás, csatornahasználat és a szemétszállítás díj, a lakbér, a közös költség, illetve a tüzelıanyag költsége - viseléséhez állapítható meg. (3) Azon személyek esetében, akiknél elırefizetıs gáz- vagy áramfogyasztás mérı készülék
mőködik, a lakhatási támogatást elsıdlegesen a készülék feltöltéséhez kell biztosítani. (4) A támogatás összege: a) ha a háztartás egy fıre jutó havi jövedelme aa) nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át: havi 5.000,-Ft, ab) meghaladja a nyugdíjminimum 100-át, de nem haladja meg 150 %-át: havi 4.000,-Ft, ac) a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja: havi 3.000,-Ft. (5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
11. Lakbértámogatás 11. § (1) Lakbértámogatásban részesülhet az a személy, aki a város közigazgatási területén lévı önkormányzati tulajdonú lakás bérlıje, feltéve, hogy a) háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élık esetében 200%-át és b) a fizetendı lakbér havi összege meghaladja a 10.000 forintot. (2) A támogatás mértéke a kérelem benyújtásakor érvényes lakbér összegének 30 %-a, de legfeljebb havi 5.000,-Ft mely közvetlenül a bérbeadónak kerül átutalásra, a bérleti díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint. (3) Nem jogosult lakbértámogatásra a) aki albérlıt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását, b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult, c) aki bérlakás bérleti jogát piaci lakás versenyeztetés útján történı bérbeadásával nyerte el, d) aki önkormányzati bérlakását e rendelet hatálybalépését követıen magasabb lakbérő lakásra cserélte el, e) aki tulajdonjogot cserél bérleti jogra. (4) Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlınek adható, függetlenül a háztartások számától. (5) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 12. Gyógyszertámogatás 12.§ (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülélı esetében 250 %-át, feltéve, hogy
a) az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra nem jogosult, és b) krónikus betegségére tekintettel - a kérelem benyújtását megelızı három hónapban rendszeresen szedett gyógyszereinek az egészségbiztosítási szerv által igazolt havi átlagköltsége meghaladja a 2.000,-Ft-ot. (2) A támogatás összege: az egészségbiztosítási szerv által közölt havi átlagos gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 3.500,-Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (3) A támogatás három havonta, egyenlı részletekben kerül kiutalásra.
13. Idıskorú állampolgárok támogatása a Salkaházi Sára Miskolc Program keretében
13. § (1) Pénzbeli támogatás állapítható meg a Salkaházi Sára Miskolc Program keretében annak az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesülı 60. életévét betöltött személynek akinek jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminumum összegének tízszeresét. (2) A támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege 10.000-, Ft.
14. Rendkívüli települési támogatás 14. §
(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200%-át. (2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül állapítható meg a szociális ellátás a (3) bekezdés d) pontjában szabályozott esetben. (3) A rendkívüli települési támogatás alkalmi jelleggel állapítható meg különösen az alábbi esetekben: a) a kérelem benyújtását megelızı hat hónapon belül diagnosztizált súlyos betegség esetében a gyógyítással, kórházi tartózkodással járó többletköltségekhez, b) regisztrált munkanélküliek esetében a munkavállalás elısegítéséhez hozzájárulás (pl. állásinterjúhoz utazási költség ) évente egy alkalommal, c) temetési költségek viseléséhez, amennyiben a kérelmezı a becsatolt számlák alapján igazolja, hogy meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, d) a lakásban elemi kár következtében súlyos, a lakhatás elemi feltételeit veszélyeztetı kár keletkezett és átmenetileg vagy tartósan a kérelmezı és családja létfenntartása veszélybe került, e) elırefizetıs áramfogyasztást, gázfogyasztást mérı készülék felszereléséhez, f) a Gyámhivatal által nevelésben vett gyermek családjával való kapcsolattartásához a kapcsolattartásra jogosult szülı részére, g) egy év alatti gyermekek egészséges fejlıdésének biztosításához – vitaminok, tápszer pótlásához – a családgondozó ajánlása alapján.
15. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege: a) a 14. § (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben 10.000,-Ft. b) a 14. § (3) bekezdés d) pontjában szabályozot esetben - a keletkezett kár nagyságától függıen - legfeljebb 100.000,-Ft. (2) A rendkívüli települési támogatás összege- a 14. § (3) bekezdés d) pontjában szabályozott eset kivételével - családonként nem haladhatja meg évente a 30.000.-Ft-ot. (3) A 14. § (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben a kérelem benyújtásának határideje a haláleset bekövetkeztét követı 90 nap, a 14. § (3) bekezdés d) pontjában szabályozott esetben a káresemény bekövetkeztét követı 60 nap. (4) A 14. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra tekintettel egy alkalommal állapítható meg. (5) A 14. § (3) bekezdés g) pontja alapján megállapított támogatás a családgondozó részére kerül kiutalásra, amely összeg felhasználását utólag számlák becsatolásával igazolja. (6) Csak kivételes méltánylást érdemlı esetben részesülhet rendkívüli települési támogatásban az a személy, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja a 14. § (1) bekezdésben elıírt jövedelemhatárt.
V. fejezet Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei 16. § (1) Az aktív korúak ellátása keretében az Szt. 33. § (1)-(6) bekezdéseiben foglaltakon túl, a támogatásra való jogosultság egyéb feltétele a rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosítása.
(2)
Rendezett a lakókörnyezet akkor, ha a) a kérelmezı vagy jogosult által életvitelszerően lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, elıkert aa) tiszta, rendezett, ab) rendeltetésszerő használhatósága biztosított, ac) folyamatos tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, pormentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú főnyírással, kaszálással történı gyommentesítése biztosított, ad) higiénés állapota alapján fertızésveszély nem áll fenn, és ae) területén a kérelmezı vagy jogosult biztosítja a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 35. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat,
b) a kérelmezı vagy jogosult által életvitelszerően lakott lakásban vagy házban és az ahhoz tartozó udvaron a szemét győjtésére és tárolására rendelkezésre áll rendeltetésszerően használt, a hulladékszállítást végzı szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény, c) a kérelmezı vagy jogosult az általa életvitelszerően lakott lakás vagy ház vizes-helyiségének, illemhelyének rendeltetésszerő használatát, tisztán tartását biztosítja, d) a kérelmezı vagy jogosult által életvitelszerően lakott ingatlan elıtti járda – járda hiányában egy méter széles területsáv -, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedı teljes területe, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területe tiszta, rendezett, és e) a kérelmezı vagy jogosult által életvitelszerően lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, elıkert vonatkozásában a 8/A. § (2) bekezdés a)-d) pontjában nem szabályozott eseteken túl a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggı tevékenységrıl szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartásra kerülnek. (kivettem az álattartást) VI. fejezet Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba. (2) A 2015. március 01-jét megelızı kezdı idıponttal megállapított ifjúságvédelmi támogatás legkésıbb 2015. augusztus 31. napjáig folyósítható. A jogosultakat a jogszabályváltozásról 60 napon belül értesítni kell. (2) Nem állapítható meg e rendelet alapján szabályozott lakásfenntartási támogatás annak a személynek, akinek az Szt. 38. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll. 17. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének a) a gyermekek és fiatal felnıttek részére pénzben és természetben nyújtott ellátások helyi szabályairól szóló 33/2006. (IX. 13.) önkormányzati rendelete; b) a fiatalok önálló életkezdési támogatásáról szóló 34/2006. (IX.13.) önkormányzati rendelete; c) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 22/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelete, valamint d) a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatások helyi szabályairól szóló 25/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelete. Miskolc, 2015. február 5.
Dr. Csiszár Miklós jegyzı
Dr. Kriza Ákos polgármester
