- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából

Inváziós állatok - Magyarország

Bursaphelenchus xylophilus fenyő fenyőfoná fonálfé lféreg

• Az első rész tartalmából… – Rovarok…az erdőben

• A második rész tartalmából… – Rovarok… az erdőn kívül

• A harmadik rész tartalmából… – Nem rovarok… 2010.11.21.

Invá Invázió ziós fajok

2010.11.21.


Rend: Veneroidea • Család: Dreissenidae – Dreissena polymorpha – Vándorkagyló – Megjelenés: • Teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul kerek, 2540mm hosszú és 13-18mm széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű. • Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad.

2010.11.21.


2010.11.21.

Rend: Veneroidea • Család: Dreissenidae – Dreissena polymorpha – Vándorkagyló – Előfordulás:


Rend: Veneroidea • Család: Dreissenidae – Dreissena polymorpha – Vándorkagyló

• Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt, ináziós faj. • Ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható.

– Életmód: • Kövekre, fadarabokra, más kagylókra, hajókra megtapadva él.

– Jelentősége: • Inváziós faj 2010.11.21.


2010.11.21.


1

Arion spp. - spanyolcsiga

2010.11.21.


Csalá Család: Arionidae – Simatestű Simatestű házatlancsigá zatlancsigák • Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) – Megjelenés: • Többnyire barnás, de sok egyéb színárnyalatban is előfordul. • A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges.

2010.11.21.

Csalá Család: Arionidae – Simatestű Simatestű házatlancsigá zatlancsigák • Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) – Életmód: • A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik. Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A földalatti növényi részeket is fogyasztja. • A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák.

– Előfordulás: • Eredeti hazája az Ibériai félsziget. • A hazai szakirodalom az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölték a magyar faunalistáról. Az első A. rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az A. lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. • Gyakorlatilag bárhol előfordulhat, de különösen szereti a nedves, elhanyagolt mezőgazdasági területeket, kerteket.

2010.11.21.


– Jelentőség: • Inváziós állatfaj • Nehéz védekezni ellene, bár a biológiai módszerek (pl. indiai futókacsa) jól alkalmazhatók. 2010.11.21.

Család: Astacidae • Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák



Család: Astacidae • Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák – Megjelenés: • A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak (ellentétben a hazai rákfajokkal!)

– Előfordulás: • Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után)

– Életmód: • Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok. • Nappal is aktív (↔ hazai fajok) • Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek.

– Jelentőség: • Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat.

2010.11.21.


2010.11.21.


2

Csontos halak - Osteichthyes • • • • • •

Ctenopharyngodon idella - Amúr Hypophthalmichthys molitrix - Fehér busa Lepomis gibbosus – Naphal Neogobius fluviatilis – Folyami géb Anguilla anguilla – Angolna …

2010.11.21.


Ctenopharyngodon idella - Amú Amúr • Eredet: – Kína (Amúr)

• Megjelenés: – Európa: ?? – Magyarország: 1963

• Jelentőség: – Fő táplálék: vízi növények

2010.11.21.


Hypophthalmichthys molitrix Fehé Fehér busa • Eredet: – Kína

• Megjelenés: – Európa: ?? – Magyarország: 1970

• Jelentőség: – Fő táplálék: vízi baktérium és plankton – „Kifoghatatlan”, hálón átugrik 2010.11.21.


2010.11.21.


Lepomis gibbosus – Naphal • Eredet: – Észak-Amerika (Kanadától Mexikóig)

• Megjelenés: – Európa: 1887 (Párizs) - akvárium – Magyarország: 1905

• Jelentőség: – Eredetileg „takarmányhal” – Fő táplálék: más halak ikrája 2010.11.21.


2010.11.21.


3

Neogobius fluviatilis – Folyami géb • Eredet: – Fekete- és Kaszpi tenger félsós parti vizei

• Jelenlét: 1970 óta

2010.11.21.


Anguilla anguilla – Angolna

2010.11.21.


Lithobates catesbeianus – amerikai ökörbé rbéka

• Eredet: – Észak-Amerika

• Megjelenés: – Magyarország: 1960 óta telepítik

• Jelentőség: – Katadrom (nem anadrom…) Sargasso-tenger

2010.11.21.


2010.11.21.


Aves - madarak • Terjeszkedési stratégiák – Új habitatok elfoglalása • • • • •

2010.11.21.


2010.11.21.

Barátréce – Aythya ferina Kontyos réce – Aythya fuligula Örvös galamb – Columba palumbus Fenyőrigó – Turdus pilaris Karmazsin pirók – Carpodacus erythrinus


4

Aythya ferina – Bará Barát ré réce Elterjedé é s Elterjed

Aythya ferina – Barát réce • Elterjedés: – Európában jelentős részén fészkel. – Hazánkban az egyik leggyakoribb récefaj.

: fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

• Terjedés: – Az utóbbi időben terjed É-, Ny-i irányban (SE, NL, BE, UK, FR) – Ok: az eredeti elterjedési területén csökken a megfelelő költőhely (szárazodás)

• Fészkelőhely: – Kisebb-nagyobb halastavaink jellemző récéje.

• Fészkelés: – Ez a faj is gyakran más récefajok fészkeibe rakja tojásait.

2010.11.21.


Aythya ferina – Barát réce

2010.11.21.


Aythya fuligula - Kontyos ré réce Elterjedé Elterjedés

• Táplálkozás: – Mint a többi bukóréce, a barátréce is a mély vizekben keresi táplálékát. Gyommagvakat, zöld növényi részeket, hínárt, rovarokat, valamint gabonamagvakat, a téli időszakban főként csigákat és kagylókat fogyaszt.

: fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely

• Állománynagyság:

: tartózkodás vonulási időben

– Állománya csökkent, de még ma is egyik leggyakoribb récefajunk. – A hazánkban fészkelő párok száma 5 -8 ezerre tehető.

• Védelem: – Mint elterjedési területén másutt, Magyarországon is vadászható faj. 2010.11.21.


Aythya fuligula - Kontyos réce

2010.11.21.


Columba palumbus - Örvös galamb Elterjedé Elterjedés

• Elterjedés: – Magyarországon lassan terjeszkedő faj.

• Terjedés: – Keletről nyugat-délnyugat felé irányuló terjeszkedése évszázadokra visszamenően nyomon követhető, de a múlt század közepétől szembetűnően megerősödött. 1950 óta már szinte inváziószerű. Számos vélemény szerint ennek a természetes vizek általános eutrofizálódása és a tiszta vizű mesterséges víztárolók elterjedése adja a magyarázatát.

: fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

• Fészkelőhely: – Tiszta vizű, mély tavak partszegélyei.

• Költési idő: – Fészekalja május végén-június elején teljes. A fiókák augusztus közepére-végére válnak repülőssé.

2010.11.21.


2010.11.21.


5

Columba palumbus - Örvös galamb • Elterjedés:

Columba palumbus - Örvös galamb • Táplálkozás:

– Európában, Északnyugat-Afrikában és DélnyugatÁzsiában költ. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Óceánia egyes szigetein is fészkel. – Hazánkban a sík- és dombvidékeken, illetve a hegyvidéki erdők szélében telepszik meg.

• Terjedés: – Eredetileg Közép-Európa, de fokozatosan terjedt észak és nyugat felé. – Megtelepedett az Északi-tenger több (fátlan) szigetén is.

– Tápláléka főleg gyommagvakból áll, de mindenféle növényi eleséget elfogyaszt.

• Állománynagyság: – Európai állományát 7 -14 millió párra becsülik. – Országos állománynagysága gyakorisága miatt pontosan nem ismert (kb. 77-110 ezer pár).

• Vonulás: – Téli szálláshelyéről korán érkezik, sokszor már január végén vagy február első napjaiban, amint a hó elolvad. – Vonuló madár, de kisebb csapatai gyakran áttelelnek. Általában november végén vonul el és a Földközi-tenger vidékén telel.

• Védelem: – Hazánkban vadászható madár.

2010.11.21.


2010.11.21.


Turdus pilaris - Fenyőrigó Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

2010.11.21.


2010.11.21.


Turdus pilaris - Fenyőrigó • Elterjedés: – Európa középső és északi tájain, kelet felé a közép- és nyugat-szibériai tajgán, a bokros és erdős tundrán, egészen a Léna vonaláig fészkel.

• Terjeszkedés: 1960 1987

– Délnyugat felé terjeszkedő faj. – Hazánkban körülbelül 20 éve kezdett mind gyakrabban megjelenni és egyre több helyen költ, elsősorban a Kisalföldön és az Alföld északi tájain.

• Fészkelőhely: – Sík és hegyvidéken egyaránt költ. A zárt erdőket kerüli.

• Költési idő és fészkelés: – Évente egy vagy két alkalommal költ. – A fészek a törzs közelében, vastagabb elágazáson vagy kihajló ágon épül, általában magasabban, mint a fekete vagy az énekes rigó fészkei. 2010.11.21.


2010.11.21.


6

Turdus pilaris - Fenyőrigó • Táplálkozás: – A fiókanevelés idején főképp gilisztákkal táplálkoznak és azzal is etetnek. – Tavasszal nagy csapatokban lepik el a réteket és legelőket, ahol rovarok, csigák és giliszták után kutatnak. • Állománynagyság: – Az adatok arra engednek következtetni, hogy a fenyőrigó hazánkban tovább terjeszkedik, mind gyakrabban és több helyen telepszik meg. • Vonulás: – A nagy, vonuló csapatok októberben, novemberben bukkannak fel nálunk. – Enyhe teleken tömegesen telel át a Kárpát-medencében. • Védelem: – Korábban, az általános közép-európai gyakorlatnak megfelelően, lószőrhurokkal és madárléppel nagy mennyiségben fogták és vitték piacra. – Állománya ma egész Európában stabil. – Védett madár. 2010.11.21.


Aves - madarak

2010.11.21.


Larus ridibundus - Dankasirály Elterjedé Elterjedés

• Terjeszkedési stratégiák – Tápanyagforrás bővülése: : fészkelőhely (télen elvonul)

• Dankasirály – Larus ridibundus • Ezüst sirály – Larus argentatus

: fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

2010.11.21.


Larus ridibundus - Dankasirály • Elterjedés: – A sarki tájak és a déli-félszigetek kivételével csaknem egész Európában költ. – Hazánkban a természetes tavakon és halastavakon vagy azok szigetein sok helyen fészkel kisebb-nagyobb telepekben. • Fészkelőhely: – Természetes és mesterséges tavaink nádszigetein, zsombékon költ. – A fészket vízzel vagy mocsárral körülvett nádvagy kákacsomókon, zsombékokon, nádtörmelék halmon, de főleg a talajon építi. • Költési idő és fészkelés: – Április végén már fészkeléshez kezd. – A szülők felváltva kotlanak, majd vigyáznak a 2010.11.21. fiókákra. Invá Invázió ziós fajok

2010.11.21.


Larus ridibundus - Dankasirály • Táplálkozás: – A fiókákat szinte kizárólag rovarokkal nevelik, azonban a kifejlett példányok tápláléka rendkívül változatos. – Elsősorban állatokat eszik, de alkalmanként gyümölcsöt, haldögöt, elgázolt állatok tetemét, kommunális hulladékot is fogyaszt.

• Állománynagyság: – Jelentősebb telepei halastavakon és kisebb mértékben természetes mocsarakban találhatók. – Országos állománya 7-15 ezer pár körül mozog.

• Vonulás: – Vonuló madár. – A magyar állomány legnagyobb része az Adria partjain tölti a telet, márciusban tér vissza és rendszerint szeptemberben vonul el.

• Védelem: – Egész Európában gyakori, tömegesen előforduló faj. Invá Invázió ziós fajok – Védett.

2010.11.21.

7

Larus argentatus - Ezüstsirály Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

2010.11.21.


Larus argentatus - Ezüstsirály • Elterjedés: – Észak-Amerikában, Európa északi részén fészkel. • Fészkelőhely: – Tengerpartokon, szigeteken, folyók és tavak mentén a szárazföld belsejében költ. • Költési idő és fészkelés: – Költési ideje április közepétől augusztus közepéig tart. – Évente egyszer költ, de pótköltés is előfordulhat. – A kotlásban mindkét szülő részt vesz. – Átfedő elterjedési területeiken kereszteződik a rokon fajokkal, a sárgalábú sirállyal, a heringsirállyal és a jeges sirállyal. • Hazai előfordulás: – Nincsenek pontos adataink

2010.11.21.


2010.11.21.


Larus argentatus - Ezüstsirály • Táplálkozás: – Mindenevő. Magvaktól, termésektől a férgeken, rovarokon, csigákon, kagylókon és más gerincteleneken keresztül a halakon át a kisemlősökig, a madarak tojásáig, fiókájáig mindent elfogyaszt. • Állománynagyság: – Európai állománya mindenütt növekvőben van, napjainkban minimum 900 ezer párra becsülik. – A gyors létszámnövekedés oka az ember által kínált új táplálékforrás, a háztartási szerves hulladék jó kihasználása és az ebből következő nagyobb túlélési arány. • Vonulás: – Az északi szélesség 80. fok fölött fészkelők vonulók, az ez alattiak vagy állandók vagy kóborlók. Az ivarérettségig minden populáció tagjai kóborolnak. • Védelem: – Állománya mindenütt stabil, létszáma növekszik. – Magyarországon nem védett. 2010.11.21.


Aves - madarak • Terjeszkedési stratégiák – Klíma gyors változásaihoz történő alkalmazkodás • Cettia cetti – Berki poszáta

2010.11.21.


2010.11.21.


8

Cettia cetti – Berki poszáta

Aves - madarak

• Elterjedés: – D-Európa, Észak-Afrika. • Fészkelőhely: – Víz közeli bokros és mocsaras területek, sűrű növényzet. • Terjedés: – Fészkelési idő után északi irányban kóborol, több helyen is megjelenik. • Költési idő és fészkelés: – Évente egyszer, vagy kétszer költ – Június közepén rakja le a tojásait – Csak a tojó költ. • Hazai előfordulás: – Utóbbi években jelent meg 1-1 költéssel (Kis-Balaton)

• Terjeszkedési stratégiák

2010.11.21.

2010.11.21.


Phasianus colchicus - Fácán Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

– Behurcolás: • Fácán – Phasianus colchicus


Phasianus colchicus - Fácán • Elterjedés: – Eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig terjedt. – Sok helyre betelepítették. Közép-Európába a középkorban hozták be. – Magyarországon általánosan elterjedt madár. Hazánkban élő állománya a XIX. század végén még egységesebb volt, de az azóta betelepített különböző alfajok miatt kevertté vált, amelyben az örvös fácán dominál.

• Fészkelőhely: – Szinte valamennyi élőhely alkalmas lehet megtelepedésére. Legtöbbször gabonában, lucernában, a magas fűben, réteken és erdőszéleken költ.

• Költési idő és fészkelés: – Májusban, ritkábban április végén válik teljessé fészekalja. – Évente csak egyszer költ, de az elpusztult fészekaljat pótolja. – A tyúk sekély mélyedést kapar, abba alomfélét kotor és arra rakja 12-18 tojását. Csak a tyúk kotlik. – Poligám, 1 kakashoz 4-7 tyúk tartozik. 2010.11.21.


2010.11.21.


2010.11.21.


Phasianus colchicus - Fácán • Táplálkozás: – Mindenevő, tápláléka nem csak kor szerint, hanem szezononként is változó. – A csibék öthetes korukig 80-85%-ban állati eredetű táplálékon élnek.

•

Állománynagyság: – Az egyik legelterjedtebb szárnyas vad. Országos állománya 600-700 ezer példány körüli.

• Vonulás: – Állandó madár. – A költés után kóborol. A gyűrűzések szerint 10-20 km-es körzetben mozog, főleg csapatosan.

• Védelem: – Rendszeres téli etetéssel, a költés védelmével, erdősávok, facsoportok, nádasok és vadföldek létesítésével állománya fenntartható. – Vadászható. 2010.11.21.


9

Aves - madarak • Terjeszkedési stratégiák

• Megtelepedett É-Amerikában és Ausztráliában (1950-es évek)

– Ismeretlen okok: • • • •

Bubulcus ibis - pásztorgém

Pásztorgém – Bubulcus ibis Balkáni gerle – Streptophelia decaocto Fügőcinege – Remiz pendulinus Fenyves cinege – Parus ater

2010.11.21.


2010.11.21.


Streptopelia decaocto - Balkáni gerle Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely

1932

: tartózkodás vonulási időben

1986

2010.11.21.


Streptopelia decaocto - Balkáni gerle • Elterjedés: – Az utóbbi hetven évben jelentősen terjeszkedett, szinte egész Európát benépesítette. – Magyarországon délkelet felől terjeszkedett legyezőszerűen, és az 1950-es években már a hegyvidéki lakott területeket is meghódította.

• Fészkelőhely: – Főleg kultúrterületeken költ, az utóbbi időben terjeszkedni kezdett erdőszélekre vagy folyó menti ligetekbe, erdősávokba is.

• Költési idő és fészkelés: – Évente négy-öt fészekaljat is nevel február és november között. – A tojó a hím által mutatott fészekhelyek egyikén laza fészket épít fákra, épületre vagy bármely 2010.11.21. alkalmas helyre. Invá Invázió ziós fajok

2010.11.21.


Streptopelia decaocto - Balkáni gerle • Táplálkozás: – Főleg a szántóföldön termesztett növények magvaival és gyommagvakkal táplálkozik.

• Állománynagyság: – Gyakorisága miatt országos állományát pontosan nem ismerjük (kb. 160-220 ezer pár).

• Vonulás: – Hazánkban állandó madár. – A költési időszak után a táplálékszerzéstől függően kisebb távolságokra elkóborol, de éjszakázó helyeire visszatér.

• Védelem: – Nem védett madár.

2010.11.21.


10

Remiz pendulinus - Függőcinege Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

2010.11.21.


2010.11.21.


Remiz pendulinus - Függőcinege • Elterjedés: – Magyarországon a síkvidéken, folyók és állandó vizek mentén mindenütt előfordul.

• Fészkelőhely: – Folyó menti fűz-nyár ligetek, valamint tavak, mocsarak nádasait szegélyező füzesek jellegzetes madara.

• Költési idő és fészkelés: 1965 1985

2010.11.21.


– Évente kétszer költ, de a fajnál meglévő poligámia (többnejűség, többférjűség) miatt alkalmanként mind a hím, mind a tojó három költésben is részt vehet. – A laza lombozatban vékony, lecsüngő ágvillára szövi zárt, zacskó alakú fészkét, melyet felső részén csőszerű bejárattal lát el. – A még félkész fészekben megkezdődik a tojásrakás. Ezalatt a hím újabb fészek építésébe fog, és másik párt igyekszik szerezni. 2010.11.21.


2010.11.21.


Remiz pendulinus - Függőcinege • Táplálkozás: – Költési időben rovarokat, télen nád-, és gyékénymagot is fogyaszt.

• Állománynagyság: – Teljes európai állományát napjainkban minimum 140 ezer párra becsülik. – Országos állománynagysága pontosan nem ismert, csak kisebb területekről vannak adatok.

• Vonulás: – Tavasszal március elején, közepén mutatkoznak az elsők. – Kései példányok november végéig észlelhetők. – Nagyobb tavak nádasaiban csekély számban ál is telel.

• Védelem: – Sem európai, sem hazai állománya nem veszélyeztetett. – Védett madár. 2010.11.21.


11

Parus ater – Fenyvescinege Elterjedé Elterjedés : fészkelőhely (télen elvonul) : fészkelőhely (egész évben) : telelőhely : tartózkodás vonulási időben

Parus ater – Fenyvescinege • Elterjedés: – Eurázsia fenyőrégióiban fészkel. – Hazánkban az ország nyugati részén az Alpokalján, a belső-somogyi homokvidéken, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben költ.

• Fészkelőhely: – Idősebb fenyőállományokban főleg lucosban, erdeifenyvesben, de szárazabb helyeken feketefenyvesben is költ.

• Költési idő és fészkelés: – Évente kétszer költ. – Költ fenyő- vagy lombos fa odvában és mesterséges fészekodúban. 2010.11.21.


2010.11.21.


2010.11.21.


Parus ater – Fenyvescinege • Táplálkozás: – A fészekcsészében a fiókák által meghagyott maradékok találhatók. – Erdeifenyő- vagy elegyes állományokban az ottani károsítók (pl. araszolóhernyók) képezik táplálékát. – Megfigyelések szerint egyéb növényi táplálékot is eszik, például madárberkenye termését, fürtös bodza bogyóit.

• Állománynagyság: – Hegyvidéki fenyveseinkben közönséges fészkelő.

• Vonulás: – Inkább téli kóborló, mint vonuló. Vegyes cinegecsapatokban megjelenik a zárt, hegyvidéki erdőkön kívül is.

• Védelem: – Egész európai állománya stabil. – Védett madár.

2010.11.21.


Mammalia - emlősök

2010.11.21.


Procyon lotor - Mosómedve Elterjedé Elterjedés

2010.11.21.


12

Nyctereutes procyonoides nyestkutya

2010.11.21.


2010.11.21.


Ondatra zibethica - Pézsmapocok Elterjedé Elterjedés

2010.11.21.


2010.11.21.


2010.11.21.


Ondatra zibethica - Pézsmapocok • Elterjedés: – Észak-Amerikából az 1800-as évek elején a prémje miatt betelepített faj. • Élőhely: – A lassú folyású vizeket és tavakat kedveli. A növényzettel dúsan benőtt partokon építi bonyolult, 1 m-re is lehatoló, több kijárattal is rendelkező alagútrendszerét, ezáltal gyakran gátszakadásokat is előidézve. • Szaporodás: – Évente többször, 21-23 napos vemhesség után 4-8 kölyköt ellik. A fiatalok egy hónapos korukban kerülnek elválasztásra. • Táplálkozás: – Elsősorban a vízi- és vízparti növényeket eszi, de csigákat, kagylókat, esetleg halakat is elfogyaszt. • Életmód: – Télire nádból, sásból 1 m magas, 2 m átmérőjű, kúpalakú várat készít magának. Éjjel és nappal is aktív. Territóriumát illatmirigyének váladékával, pézsmával jelöli. Nem alszik téli álmot. Úszáshoz a hátsó lábait és farkát használja. Ügyesen bukik víz alá. 2010.11.21. Invá Invázió ziós fajok

13

Rattus rattus - Házi patkány Elterjedé Elterjedés

2010.11.21.


2010.11.21.


2010.11.21.


Rattus rattus - Házi patkány • Elterjedés: – Az egész világon elterjedt faj.

• Élőhely: – Elsősorban az ember környezetében fordul elő. Kedveli a padlásokat, pincéket, pajtákat. Néha erdőben is előfordul. Hajókon a leggyakoribb patkány.

• Szaporodás: – Egész évben szaporodó képes, bár a szaporodási csúcs nyáron (sokszor ősszel is) figyelhető meg. 21 napos vemhességet követően évente akár 5 alkalommal is 5-10 csupasz, vak és süket, rózsaszínű kölyköt hoz a világra. Az ivarérettséget 3-4 hónapos korukban érik el.

• Táplálkozás: – Elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, de szükség esetén mindent megesznek. Kedvezőtlen körülmények között a kannibalizmus is előfordul.

• Életmód: – Főként éjszaka aktívak. Ritkán tesznek meg nagyobb távolságot 90 m-nél. Ügyesen másznak, csak ritkán úsznak. Lakott területen fő ellensége a házimacska, a természetben pedig a ragadozó madarak és emlősök. Sok helyütt, elsősorban Európa északi területein a táplálékért és az élőhelyért folytatott harcban a 2010.11.21. vándorpatkány kiszorította. Invá Invázió ziós fajok

Rattus norvegicus - Vándorpatkány Elterjedé Elterjedés

Rattus norvegicus - Vándorpatkány • Elterjedés: – Eredetileg Közép-Ázsiában élt, de Európában is már legalább 250 éve megjelent. Észak-Európában teljesen, Közép-Európában pedig nagyrészt kiszorította a házi patkányt.

• Élőhely: – Gyakran kiterjedt föld alatti járatokat készít. Épületek földalatti részein fordul elő.

• Szaporodás: – Egész évben szaporodóképes. Évente 3-5 alkalommal 4-10 csupasz, vak kölyköt hoz a világra körülbelül 24 napos vemhesség után. A kölyköket az anya kitartóan védelmezi. Az ivarérettséget 3 hónapos korukban érik el.

• Táplálkozás: – Nemcsak növényi magvakat eszik, hanem megrág állatokat, dögöket is. Több élelmet is megfertőz, mint amennyit képes megenni.

• Életmód: – Éjszaka, főként szürkület és pirkadás idején aktív. Jól úszik, jól ugrik, de nem mászik olyan ügyesen, mint a házi patkány. Lakott területeken kutya, macska és az ember a fő ellensége, a természetben pedig a baglyok és a ragadozó emlősök a predátorai. 2010.11.21.


2010.11.21.


14

2010.11.21.


2010.11.21.


2010.11.21.


Castor fiber - Európai hód Elterjedé Elterjedés

2010.11.21.


15

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából

Recommend Documents