げんき II. Fittler Áron Száyer Ildikó Csizmadia Blanka. Károli Gáspár Református Egyetem. Japán Tanszék december

げんき II

Szerkesztők: Kalafszy Okszána Fittler Áron Száyer Ildikó Csizmadia Blanka Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszék 2009.december

1

13. lecke Részmunka keresése NYELVTAN 1. Potenciális alakú igék Akkor használjuk a potenciális alakú igéket, ha valaki "tud", "képes valamire" vagy valami "lehetséges". A potenciális igealakokat a következő szabályok szerint alkotjuk: Ru-igék: a "-ru" végződés helyett "-rareru" kerül a szó végére: Pl.: 見る(mi-ru) 見られる (mi-rareru) U-igék: Az "-u" végződés helyett "-eru" kerül a szó végére: Pl: 行く(ik-u) 行ける (ik-eru) 話す 話せる 買う 買える 泳ぐ 泳げる 遊ぶ 遊べる 待つ 待てる 読む 読める 死ぬ 死ねる 取る 取れる Rendhagyó igék: 来る(kuru) こられる

する できる

Észrevehető, hogy a "ru" igék potenciális alakja hosszabb, mint a "ru"-re végződő "u" igéké. (Hasonlítsuk össze a 取れる-t és a 見られる –t a fenti listában!) A 来る-nek és a"ru" igéknek vannak rövidebb, alternatív potenciális formái, amelyek a "-rareru" végződés helyett "-reru" végződést kapnak. Ezek a "-ra" nélküli formák egyre népszerűbbek, de nem tartják őket számon, mint standard formákat. Ru-igék: 2

出る  見る 

Potenciális alak 出られる 見られる

Alternatív potenciális alak 出れる 見れる

こられる

これる

Rendhagyó: くる 

A potenciális igealakokat úgy ragozzuk, mint a "ru" igéket. 私は日本語が話せます。Tudok japánul. 私は泳げないんです。(Az az igazság, hogy) nem tudok úszni. 雨が降ったので、海に行けませんでした。(Nem tudtunk kimenni a tengerhez, mert esett az eső.) A következő táblázat összefoglalja a potenciális igék ragozási formáit:

Jelen idő

Rövid alak Kijelentő 見られる

Múlt idő

見られた

"te" forma

見られて

Tagadó 見られない

Hosszú alak Kijelentő 見られます

見られなかっ 見られました た

Tagadó 見られません 見られません でした

2. ～し Ha valaminek meg akarjuk adni az okát, a から partikulát használjuk. (Ok) から、(szituáció) 。 Kérdés: どうしてパーティーに来ないんですか? Miért nem jössz a buliba? Válasz: あした試験があるから、今日は勉強しなくちゃいんです。 Holnap vizsgám lesz, ezért ma tanulnom kell. Ha nem csak egy, hanem több okot akarunk megemlíteni, akkor használhatjuk a し partikulát a から helyett. A し partikula általában az állítmány rövid alakja után áll. (ok1) し、(ok2) し、(szituáció)。

3

日本語はおもしろいし、先生はいいし、私は日本語の授業が大好きです。 Nagyon szeretem a japán órákat, mert a nyelv érdekes és a tanár jó. 家族から手紙が来たし、彼と電話で話したし、きのうはとてもいい日でした。 Tegnap jó napom volt, mert levelet kaptam a családtól és a barátom is felhívott. K: 国に帰りたいですか? Vissza akarsz térni az országodba? V: いいえ、日本の生活は楽しいし、いい友だちがいるし、帰りたくありません。 Nem, mert az élet Japánban kellemes és jó barátaim is vannak itt, nem akarok visszatérni. Használhatunk egy し–t, ha azt szeretnénk érzékeltetni, hogy nem ez az egyetlen ok. 物価が安いし、この町の生活は楽しいです。 Ebben a városban kellemes az élet. Például az árak alacsonyak. 山下先生はいい先生です。教えるのが上手だし、親切だし。 Yamashita professzor jó tanár. Jól tanít és kedves. Fontos, hogy a partikula a rövid alakot követi.1 A jelen idejű mondatokban ez azt jelenti, hogy a だ csak a な-melléknevekkel és a főnevekkel állhat, az い-melléknevekkel nem. い-melléknevek: おもしろいし な-melléknevek: 好きだし Főnév+です: 学生だし

3. ～そうです(Úgy tűnik…) Akkor kapcsoljuk a そうです formát az い– és な–melléknevek tövéhez, ha azt akarjuk kifejezni, hogy valami látszólag valamilyen. 2 Amikor azt mondjuk ～ そ う で す , akkor találgatunk, hogy mi fog történni a benyomásaink alapján.

1

A nagyon udvarias beszédstílusban a し partikula követheti a hosszú alakot is, ugyanúgy, mint a から kötőpartikula, amely egyaránt követhet rövid alakot (6. lecke) és hosszú alakot (9.lecke). 私は来年も日本語を勉強します。日本が好きですし、日本語がおもしろいですし。 Jövőre is japánul fogok tanulni. Szeretem a Japánt és a japán nyelv is érdekes. 2 A そうです–t kapcsolhatjuk igetőhöz is, ha egy hamarosan bekövetkezni látszó eseményről van szó. 雨が降りそうです。Úgy néz ki, esni fog. A tagadó igető + そうです rendhagyóan kapcsolódik. 雨が降りそうもありません。Nem úgy néz ki, hogy esni fog.

4

Az い-melléknevekkel képzett mondatokhoz a melléknév szóvégi い–jét vágjuk le, a な– melléknevekél pedig a な–t. Az egyetlen kivétel az いい, mert ezt a melléknév a そう előtt よ さ–vá alakul. このりんごはおいしそうです。Ez az alma finomnak tűnik. あした天気はよさそうです。Úgy tűnik, holnap jó idő lesz. メアリーさんは元気そうでした。Úgy tűnt, hogy Mary jól van. い-melléknevek: おいしいし おいしそうです Kivétel: いい よさそうです な-melléknevek: 元気(な) 元気そうです A そ う で す formát lehet tagadó formájú melléknevekkel is használni. A tagadó な い végződés a そう előtt なさ–ra cserélődik. この本は難しくなさそうです。Úgy tűnik, ez a könyv nem bonyolult. ともこさんはテニスが上手じゃなさそうです。Úgy tűnik, hogy Tomoko nem tud jól teniszezni. A melléknév + そうです formát lehet használni arra is, hogy főnevet képezzünk. A そう egy な-melléknév, ezért a főnév elé そうな-t teszünk. 暖かそうなセーターを着ています。Melegnek tűnő pulóvert visel. Sok そうです formát tartalmazó mondatban a találgatás látható benyomások alapján történik. Viszont hibás azt állítani, hogy a そう elválaszthatatlanul kapcsolódik a vizuális élményhez. Akkor használjuk a そ う で す formát, ha híján vagyunk a megkérdőjelezhetetlen bizonyítéknak. (Például akkor mondjuk egy almára, hogy おいしそうです, ha még nem volt alkalmunk belekóstolni. Ha már belekóstoltunk, azt mondjuk おいしい.) Az olyan melléknevek esetében, ahol a látható benyomás hozzátartozik a melléknévhez, mint például a きれいな nem használjuk a そう-t és mondjuk, hogy きれいそうです, ha szépnek találunk valamit, mert a látottakból már elég bizonyítékunk van arra, hogy szépnek gondoljuk.

4. ～てみる Akkor használjuk az ige "te" formáját és a みる segédigét, ha azt szeretnénk kifejezni, hogy valaki "ideiglenesen csinál valamit", vagy "megpróbál valamit csinálni". A cselekvő nem biztos abban, hogy mi lesz a cselekvés kimenetele, de megpróbálja, hogy megnézze milyen hatást válthat ki.

5

漢字がわからなかった ので、日本人の友だちに聞いてみました。 Nem értettem a kanjit, ezért megpróbáltam megkérdezni a japán barátomat. 友だちがあの店のケーキはおいしいと言っていましたから、今度食べてみます。 A barátom azt mondja, hogy a abban a boltban finom a sütemény, ezért a mostanában elmegyek és megkóstolom. A みる a 見る igéből jön és szabályos "ru" igeként kell ragozni.

5. なら Egy "főnév A なら állítmány X" szerkezetű mondat azt fejezi ki, hogy az "állítmány X" csak "A"-ra vonatkozik és többé nem általánosan igaz. Más szóval a なら formát tartalmazó mondatok lényege a "szűkítés" és az "ellentét" kifejezése. (A なら–t magyarul úgy lehetne fordítani: "ha arról van szó"; "ami azt illeti") 1. szituáció: K: ブラジルに行ったことがありますか? Voltál már Brazíliában? V: メキシコなら行ったことがありますが、ブラジルは行ったことがありません。3 Mexikóban voltam, de Brazíliában nem. 2. szituáció: K: 日本語がわかりますか? Ért japánul? V: ひらがなならわかります。Ha hiraganáról van szó, igen. A なら egy olyan mondatot vezet be, amely valamilyen pozitívumot mond az ütköztetett dologról. Az első szituációban a なら Mexikót pozitívan tünteti fel Brazíliával szemben, amely a kérdés eredeti tárgya volt. A második szituáció egy kisebb részt, vagyis a hiraganát hozza fel és ütközteti a nagyobb résszel, vagyis a nyelvvel.

6. 一週間に三回 Ezzel a szerkezettel egy bizonyos időintervallum alatt bekövetkezett események gyakoriságát lehet leírni. (időszak) に (gyakoriság) 私は一週間に三回髪を洗います。

Egy héten háromszor mosok hajat.

3

A に partikulát meg lehet tartani a előtt ebben a példamondatban. Az olyan partikulák, mint a に、で és a か ら beékelődhetnek a főnév és a なら közé, míg a は、が és a を soha sem állhatnak együtt a なら–val.

6

私は一か月に一回家族に電話をかけます。 父んは一年に二回旅行をします。

Havonta egyszer hívom fel a családomat. Az apám évente kétszer megy utazásra.

MEGJEGYZÉSEK 1. ギ タ ー を 弾 く  Különböző igéket használunk a zenei hangszerekkel való játék kifejezéséhez. Húros és billentyűs hangszerekhez: ギターを弾く gitáron játszani ピアノを弾く zongorán játszani Fúvós hangszerekhez: サックスを吹く szaxofonon játszani Ütős hangszerekhez: ドラムをたたく dobon játszani A やる és できる igék használatosak, amikor általában beszélünk hangszerekről. 何が楽器ができますか。 Tudsz valamilyen hangszeren játszani? 何が楽器がやりますか。 Játszol valamilyen hangszeren? 上手/上手に Az い és な melléknevek is határozószóvá tudják módosítani az igéket. Az い mellékneveknél elhagyjuk az い–t és a helyére teszünk egy く–t. A な mellékneveknél に–t teszünk a szó végére. 日本語のクラスは楽しいです。 毎日日本語を楽しく勉強しています。 料理が上手です。 上手に料理ができます。

Jó (élvezetes) a japánóra. Élvezem a mindennapos japántanulást. Ügyesen főzök. Ügyesen főzök

7

14. lecke Valentin-nap NYELVTAN 1. ほしい A ほしい azt jelenti, hogy "(én) akarok (valamit)". Ez egy い-melléknév és így is kell ragozni. A kívánt tárgy után a が partikulát kell kitenni. Tagadó mondatokban a は partikula is használható. いい漢字の辞書がほしいです。Egy jó kanjiszótárt szeretnék. 子供の時、ゴジラのおもちゃがほしかったです。 Gyermekkoromban egy Godzilla játékfigurát szerettem volna. お金はあまりほしくありません。Nem vágyakozom pénz után. (私は) X が ほしい

Én X-et akarok

A ほし い hasonló a たい -hoz ("szeretnék valamit csinálni"), amit a 11. leckében már tanultunk. A たい abban különbözik a ほしい-tól, hogy használata főként az első személyre, a beszélőre korlátozódik. Ezeket a szavakat "személyes állítmánynak" nevezzük és a belső érzésekre vonatkoznak, amelyeket csak a beszélő érez. Mindenki másnak a megfigyeléseire kell támaszkodnia, amikor azt állítja, hogy "valaki akar valamit". A japán nyelvtanban mindig mindent nagyon érthetően kell megfogalmazni, ezért van egy segédeszköz a mondatokban, amely lehetővé teszi, hogy a személyes állítmányt második és harmadik személyre is alkalmazzuk.4 Idézhetjük azokat az embereket, akik megmondják, hogy mit szeretnének. ロバートさんはコンピューターがほしいと言っています。 Robert azt mondja, hogy szeretne egy számítógépet. Világossá tehetjük, hogy nem vagyunk biztosak abban, amit mondunk, csak találgatunk. きょうこさんはクラッシクの CD がほしくないでしょう。 Kyouko valószínűleg nem szeretne klasszikus zenei CD-t. Használhatjuk azt a szerkezetet, amely kifejezi, hogy megfigyelünk egy embert, aki éppen egy személyes állítást él át. A 11. leckében tanultuk a たがる szerkezetet, amely helyettesíti a た い-t. ともこさんは英語を習いたがっています。Tomoko angolul akar tanulni.

4

Az eddig tanul szavak közül a következőek személyes állítmányok: a かなしい (szomorú), az うれしい (boldog) és az いたい (fájdalmas). A ほしい–ra vonatkozó megfigyeléseink ezekre a szavakra is vonatkoznak.

8

A ほしい-nak van egy különleges igepárja a ほしがる. Ezt "u"-igeként ragozzuk és általában a ほしがっている formában használjuk. Ezzel azt a megfigyelést fejezzük ki, hogy amit a beszélő gondol, az igaz. トムさは友だちがほしがっています。Tom szeretne egy barátot. (nem nagyon értem, ahogy ezt a részt magyarázza a könyv. A Minna no nihongos magyarázatokban pedig nem találtam olyan részt, ami hosszabban tárgyalná ezt a szerkezetet.) 2. ～かもしれません Már tanultuk a 12. leckében a でしょう kifejezést, amellyel azt tudjuk elmondani, hogy valami valószínű. Ez az új mondatvégi kifejezés, a かもしれません és a rövid párja, a かも しれない hasonlítanak a でしょう-ra és azt jelentik, hogy valami "lehetséges". Akkor használhatjuk a かもしれません-t, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi a helyzet, de szeretnénk találgatni. A かもしれません kifejezés az állítmány rövid alakja után áll a kijelentő és a tagadó mondatban, a jelen és múlt időben egyaránt. あしたは雨が降るかもしれません。Holnap lehet, hogy esni fog az eső. 田中さにょり、鈴木さんのほうが背が高いかもしれません。Suzuki talán magasabb, mint Tanaka. あしたは天気がよくないかもしれません。Holnap lehet, hogy rossz idő lesz. トムさんは、子供の時、いじわるだったかもしれません。 Tom gyermekkorában verekedős lehetett. Ugyanúgy, mint a でしょう, a かもしれません is rögtön egy főnév vagy egy な-melléknév után áll a jelen idejű kijelentő mondatokban. Más szóval, a だ elmarad ezekben a mondatokban. トムさんはカナダ人だ。  トムさんはカナダ人かもしれません。 Tom kanadai. Lehet, hogy Tom kanadai. 山下先生は犬がきらいだ。  Yamashita tanár úr nem szereti a kutyákat.

Jelen Igék: 行く い-melléknevek: 寒い な-melléknevek: 元気 főnév+です: 学生

山下先生は犬がきらいかもしれません。 Yamashita Tanár úr lehet, hogy nem szereti a kutyákat

idő,

kijelentő

mód:

かもしれません

9

3. あげる/くれる/ もらう A japán nyelvben két szóval lehet kifejezni az adást. Az, hogy eközül a két szó közül melyiket használjuk, az az adás irányától függ. Képzeljünk el egy néhány koncentrikus kört, ahol és vagyok a középpontban, te vagy mellettem, és a többiek a szélén. Amikor valami a középponttól kifelé halad, a folyamatot az あげる igével fejezzük ki. Amikor egy dolog a középpont felé halad, a くれる ige használatos. Az あげる használata: Én adok neked. Te adsz másoknak. Én adok másoknak. Valaki ad valakinek.

A くれる használata: Valaki ad nekem. Te adsz nekem. Valaki ad neked.

Mind a két esetben az adó a mondat alanya és utána a は vagy a が partikula áll. A kapó után a に partikula áll. 私はその女の人に花をあげます。 Annak a nőnek virágot adok. その女の人は男の人に時計をあげました。5 Az a nő órát adott a férfinak. 両親が(私に)新しい車をくれるかもしれません。 A szüleim lehet, hogy egy új autót adnak nekem. (adó) は/が (kapó) に あげる Azok a mondatok, amelyekben a くれる szerepel, kapásként is értelmezhetőek és így használhatjuk a もらう ("kapni") szót velük kapcsolatban. Ha a もらう-t használjuk, akkor a mondat alanya a kapó. Így a kapót a は vagy a が partikula követi, míg az adót a に vagy a か ら. 私は姉に/姉から古い辞書をもらいました。Egy régi szótárat kaptam a nővéremtől. (kapó) は/が (adó) に/から もらう6 5

Amikor az adás két másik ember között zajlik le, akkor – mint ahogy ezt a példa is mutatja - az あげる igét kell használnunk. A くれる használata csak abban az esetben lehetséges, amikor mi magunk érezzük úgy, hogy részesültünk abban az örömben, amikor valaki hozzánk közel álló kapott valamit. Ez a hozzánk közel álló személy lehet pl. családtag vagy barát. 大統領が妹に手紙 をくれました。Az elnök adott a húgomnak egy levelet. 6 A もらう olyan mint a くれる és kifejezi, hogy jobban azonosulunk a kapóval, mint az adóval. Ezért amikor a "te kapsz tőlem", akkor pl. a もらう-t nem lehet használni. (Ez jelzi, hogy senki sem szakadhat el az énjétől.) X (あなたは)私から手紙をもらいましたか? Kaptál tőlem levelet? Használhatjuk a もらう-t ha más kap valakitől, de csak, ha azonosulni tudunk a kapóval. 妹は大統領に手紙をもらいました。A húgom kapott egy levelet az elnöktől.

10

4. ～たらどうですか A たらどうですか ige után áll és tanácsot vagy ajánlást fejez ki. Az első szótag, a た, a kijelentő módú, múlt idejű ige rövid alakjának a végződése. A mindennapi beszédben a たら どうですか lerövidíthető たらどう-ra vagy たら-ra. もっと勉強したらどうですか? Mi lenne, ha többet tanulnál? 薬を飲んだらどうですか? Nem veszel be egy gyógyszert? A たらどうですか-nak lehet kritizáló felhangja, amiért az illető nem végzett el egy bizonyos cselekvést. Ezért biztonságosabb, ha nem használjuk, hacsak nem győztük meg a másik felet arról, hogy meg kellene beszélni a dolgot. (Ezt a részt nem igazán értem…) Ez a kifejezés meghívásnál, invitálásnál sem használható. Ha meg akarjuk mondani a barátunknak, hogy jöjjön el meglátogatni minket, akkor a たらどうですか helyett a ません か-t kell használni. うちに来ませんか? X うち に 来たらどうですか? Mit szólnál, ha elmennénk hozzánk? 5. szám+も/ szám+しか+tagadás Emlékezzünk vissza arra az alapvető szerkezetre, amellyel ki tudjuk fejezni a számokat japánul! が

Főnév

+ szám を

私のうちには猫が三匹います。Három macskánk van otthon. かさを三本買いました。Három esernyőt vettünk. Hozzátehetjük a も partikulát a számlálószóhoz, ha azt akarjuk kifejezni, hogy "olyan sok, mint". 私の母は猫を三匹も買っています。Az anyukám három macskát is tart otthon! きのうのパーティには学生が二十人も来ました。Húsz tanuló is eljött a tegnapi buliba. Ha a számlálószót a しか+ állítmány tagadása követi, akkor azzal azt fejezzük ki, hogy "csak ennyi van". 私は日本語の辞書を一冊しかもっていません。Csak egy japán szótáram van. この会社にコンピューターが二台しか ありません。Ennél a cégnél csak két számítógép van.

11

MEGYJEGYZÉSEK 2. A rövid alakok használata a mindennapi beszédben  Ebben a leckében a párbeszédek sok olyan rövid formát tartalmaznak, amelyek gyakoriak a mindennapi japán beszélt nyelvben. Nézzünk meg néhány példát! 開けてもいい? Ez a kérdés egy egyszerű eldöntendő kérdés. Az ilyen típusú kélrdések végén nem használjuk a か kérdőpartikulát, de az emelkedő intonáció jelzi, hogy kérdésről van szó. すてきなセーター。A だ a です rövid párja általában elhagyható egy főnév vagy なmelléknév után, kivéve, ha utánuk a ね vagy a よ partikula áll. こんなのがほしかったんだ。Az んだ a magyarázó modális segédige, az んです rövid párja. A női beszélők választhatnak a nemtől függetlenül használható んだ vagy a nőiesebb の között. アメリカが編んだの? Sok kérdő mondat végződik a mindennapi japán beszélt nyelvben の–ra, ami az んです magyarázó modális segédige rövid párja. Ahogyan a legtöbb kérdés ん ですか-ra végződő kérdés, úgy a の végződésűek is részletes választ várnak. 着てみて。Az ige "te"-formája kérésként funkcionál. Ha udvariasabbak akarunk lenni, akkor a ～てください-t kell használnunk. なあ  A なあ a mondat végén a rövid alakú állítmány után áll és valamilyen erős érzelemre utal. (Pl.: frusztráció, csodálat.) A な あ - rendszerint akkor használjuk, ha magunkhoz beszélünk. 日本語の先生はやさしいなあ。Milyen kedves a japán tanárom! いい教科書だなあ。Milyen nagyszerű ez a tankönyv! おなかがすいたなあ。Nagyon éhes vagyok! あの人はけちだなあ。Milyen zsugori az az ember! できる  A できる-nak több jelentése van szövegkörnyezettől függően. "képes valamire/ jó valamiben/ jól teljesít" 日本語ができます。Tudok japánul. 彼はスキーができません。Nem tud síelni. テストはあまりできませんでした。Nem ment jól a vizsga. "kész van valami" 12

晩ご飯ができましたよ。Késza avacsora. 宿題 ができましたか? Kész van már a házi feladatod? "megjelenik/ lesz" 新しい店ができました。Nyílt egy új üzlet. 友だちがたくさんできました。Sok barátot szereztem. Számlálószavak: こ (個) Kis dolgok

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

いっこ にっこ さんこ よんこ ごこ ろっこ ななこ はっこ きゅうこ じゅっこ

Mennyi? なんこ/ いくつ Példák

さつ (冊) Kötetek

ひき (匹) Kis állatok

ほん (本) Hosszú tárgyak

だい (台) Gépek

まい (枚) Lapos tárgyak

いいさつ にさつ さんさつ よんさつ ごさつ ろくさつ ななさつ はっさつ きゅうさつ じゅっさつ

いっぴき にひき さんびき よんひき ごひき ろっぴき ななひき はっぴき きゅうひ き じゅっぴ き

いっぽん にほん さんぼん よんほん ごほん ろっぽん ななほん はっぽん きゅうほん じゅっぽん

いちだい にだい さんだい よんだい ごだい ろくだい ななだい はちだい きゅうだ い じゅうだ い

いちまい にまい さんまい よんまい ごまい ろくまい ななみ はちまい きゅうま い じゅうま い

なんさつ

なんびき

なんぼん

なんだい

なんまい

Macska Kutya Kígyó

Ceruza Esernyő Üveg

Számítógép Bicikli Autó Motor

Papír CD Póló

Cukorka Könyv Paradicsom Folyóirat Radír Szótár

Megjegyzések: 1. Az 1, 6, 8 és 10 számok kiejtése változik a こ, さつ, ひき és ほん számlálószavak előtt, kivéve: ろくさつ. 2. A ひき és a ほん számlálószavak első hangja ぴき és ぽん lesz az 1, 6, 8 és 10 számok után, és びき és ぼん lesz a 3-as szám után, illetve a kérdőszóban.

13

15. lecke Kirándulás Naganoba NYELVTAN 1. Akaratot kifejező alak Az akaratot kifejező alak a ましょう hétköznapibb megfelelője. Használhatjuk például, ha egy programot szeretnénk ajánlani egy barátnak. "ru"- igék: a szóvégi "ru" helyére "you" kerül 食べる (tabe-ru)



食べよう (tabe-you)

"u"- igék: a szóvégi "u" helyére "ou" kerül 行く(ik-u) 話す 買う 泳ぐ 遊ぶ 待つ 読む 死ぬ 取る

        

行こう(ik-ou) 話そう 買おう 泳ごう 遊ぼう 待とう 読もう 死のう 取ろう

Rendhagyók: くる  する 

こよう しよう

あしたは授業がないから、今夜、どこかに食べに行こう。 Holnap nem lesz semmilyen óra, menjünk el valahova vacsorázni! 結婚しようよ。Házasodjunk össze! Használhatjuk az akaratot kifejező alakot a か kérdőpartikulával, hogy megtudjuk, mások mit szólnak az ötletünkhöz. 手伝う か。Segíthetek? 友だちおもしろいと言っていたから、この映画を見ようか。 A barátom azt mondta, ez egy jó film. Megnézzük? 今度、いつ会うか。Mikor találkozunk újra?

14

Az akaratot kifejező alak + と 思 っ て い ま す szerkezetet a szándékaink kifejezésére használjuk. 毎日 三時間日本語を勉強しようと思っています。 Eldöntöttem, hogy minden nap 3 órát fogok japánt tanulni. Az akaratot kifejező alak +と 思います szerkezetet akkor használjuk, ha a döntést abban a pillanatban hozzuk meg, amikor beszélünk. A と 思っています ezzel szemben azt fejezi ki, hogy a beszélő már korábban eldöntött valamit. 1. szituáció: K: 一万円あげましょう。何に使いますか。 10.000 yent adok. Mire fogod felhasználni? V: 漢字の辞書を買おうと思っています。 Venni fogok egy kanjiszótárat. (abban a pillanatban döntötte el) 2. szituáció: K: 両親から一万円もらったんですか。何に使うんですか。 10.000 yent kaptál a szüleidtől? Mire fogod költeni? V: 漢字の辞書を買おうと思っています。 Veszek egy kanjiszótárat. (már régebben eldöntötte) 2. ～ておく Az ige "te"-formája az おく segédigével együtt egy olyan cselekvésre vonatkozik, amire előkészül a beszélő. あした試験があるので、今晩勉強しておきます。 Mivel holnap vizsga lesz, ma este elkezdek rá tanulni. 寒くなるから、ストーブをつけておきました。 Mivel kezd hűvössé válni az idő, bekapcsoltam a fűtést. ホテルを予約しておかなくちゃいけません。 Le kell foglalnom a hotelszobát előre. 3. Jelzőként használt (mellék)mondatok Az おもしろい本 jelzős szerkezetben az おもしろい い-melléknév írja le a 本 főnevet, kifejezve, hogy milyen is az a bizonyos könyv. Mondatokat is használhatunk jelzőként. Ezeket a mondatokat a következő táblázat szemlélteti: 1. きのう買った 2. 彼がくれた

本 本

A könyv, amit tegnap vettem (a tegnap vett könyv) A könyv, amit a barátom adott ( a barátom által adott könyv) 15

3. つくえの上にある

本

A könyv, ami az íróasztalon van (az íróasztalon lévő könyv) Ezeket a mellékmondatokat a magyarban a melléknévi igenév helyettesíti. A japán igék jelen idejű, kijelentő módú, állító vagy tagadó rövid alakját folyamatos melléknévi igenévként is lehet fordítani. A japán igék múlt idejű, kijelentő módú, állító vagy tagadó rövid alakját befejezett melléknévi igenévként is lehet fordítani. 4. 日本で買えない

本

A könyv, amit Japánban nem lehet megvenni (a Japánban nem kapható könyv)

A példákban olvasható mellékmondatok ugyanúgy leírják a könyvet, mit egy jelző. Az ilyen mellékmondatokban használt igék alakja rövid a jelen (1,2) és a múlt időben (3,4), illetve a kijelentő (1-3) és a kérdő módban (4) is. Amikor az alany (a cselekvő) a mellékmondaton kívül jelenik meg, akkor –akárcsak a 2. példamondatban- a が partikula követi és nem a は. A mellékmondatban szereplő főneveket ugyanúgy használjuk, mint más főneveket. Más szóval, a mellékmondat és az azt követő főnév egy jelzős szerkezetnek felel meg. Ezt a szerkezetet bárhová tehetjük a mondatban, ahol van főnév. これは去年の誕生日に彼女がくれた本です。 Ez az a könyv, amit a barátnőm adott nekem múlt évben a születésnapomra. 父がエイミ・タンが書いた本をくれました。 Az apukám adott egy könyvet, amit Amy Tan írt. 私が一番感動した映画は「生きる」です。 A film, ami legjobban meghat az "Élni". MEGJEGYZÉSEK 3. A rövid alakok használata a mindennapi beszédben  Nézzünk meg még több példát a párbeszédekből a mindennapi rövid formák használatával kapcsolatban! 今度の休み、予定がある? Az ある ige a が partikulát vonzza, mint ebben a szerkezetben: 予定がある. A が, は és a を partikulákat a hétköznapi beszélt nyelvben általában elhagyják. Ez a mondat egy eldöntendő kérdés, amiből a か kérdőpartikulát kihagyták. (Ez a kérdőpartikula csak különleges esetekben marad meg, mint amilyen például akaratot kifejező forma+ か("nem csináljuk ezt vagy azt?").) 思ってるんだけど。Az 思ってる az 思っている rövidített változata, ahol a segédige い hangját elhagytuk. Az ilyen típusú rövidítések előfordulnak a hosszú alakoknál (です és ます) is, de gyakoriabbak a hétköznapi beszélt nyelvben.

16

言ってたから。Az 言って az 言っていた rövidített alakja. Ez egy másik példa arra, amikor a segédige い hangját elhagyjuk. 有名なお寺だよ。A だ –t rendszeresen elhagyjuk a mondat végén, kivéve, ha a よ vagy a ね követi. A: 今日、何曜日? B: 水曜日。/水曜日 だよ。 Amíg ma azok a mondatok, amelyek だよ-val végződnek nagyon elterjedtek a nők körében ma, addig nemrégen még "el kellett hagyniuk" a だ–t, amikor egy mondatot よ–val fejeztek be. Rövid jelen idejű igealak+予定です  Amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valami előre tervezett dolog fog történni akkor az ige rövid jelen idejű alakja után odatesszük a 予定です-t. 私は今度の終末に韓国に行く予定です。Ezen a hétvégén Koreába megyek. 私の兄は九月に結婚する予定です。A bátyám szeptemberben házasodik. Tagadó alakú igékkel is használható ez a forma. あしたは学校に来ないよていです。Holnap nem megyek az iskolába. 見える/見られる  A 見る ige 見える alakja különbözik a potenciális 見られる igealaktól. A 見える azt jelenti, hogy valami látható, a 見られる pedig arra utal, hogy a mondat alanya valamit aktívan lát/néz. 部屋 の窓から海がみえます。Látni lehet a tengert a szobám ablakából. どこであの映画が見られますか? Hol tudom azt a filmet megézni? A különbség a 聞こえる és a 聞ける között ugyanez. A 聞こえる azt jelenti, hogy valami hallható, míg a 聞ける (a 聞く potenciális alakja) arra utal, hogy a cselekvés alanya aktívan hall valamit. けさ、鳥の声が聞こえました。Ma reggel hallani lehetett a madarak hangját. ウォークマン買ったから、電車の中で日本語のテープを聞けます。 Mivel vettem egy walkmant, a vonaton tudtam a japán kazettát hallgatni.

17

～目  A 目 toldalék a tőszámneveket sorszámnévvé alakítja. Első 一人目 ひとりめ (első személy)

Második 二人目 ふたりめ (második személy)

Harmadik 三人目 さんにんめ (harmadik személy)

～枚目

一枚目 いちまいめ (első lap)

二枚目 にまいめ (második lap)

三枚目 さんまいめ (harmadik lap)

～年目

一年目 いちねんめ (első év)

二年目 にねんめ (második év)

三年目 さんねんめ (harmadik év

～日目

一日目 いちにちめ (első nap)

二日目 ににちめ (második nap)

三日目 さんにちめ (harmadik nap)

～人目

18

16. lecke Elveszett holmik NYELVTAN 1. ～てくれる / あげる / もらう A 14-ik leckében tanultuk, hogy az olyan igék, mint くれる、あげる、és もらう dolgok valamilyen irányba való elmozdulását, átkerülését írják le. Most megtanuljuk ezeknek az igéknek mint segítő igéknek a használatát (ha a könyv segédigékre gondolt, nem a megfelelő szót használta, mert az auxiliary verb – Blanka megj.). Amikor ezek az igék az ige ～て formáját követik, szolgálat adását és fogadását jelentik. A ～てあげる használata: Én megteszek neked valamit. Te teszel meg valamit másoknak. Én teszek meg valamit másoknak. Valaki megtesz valamit valaki másnak.

A ～てくれる használata: Valaki megtesz valamit nekem. Te megteszel valamit nekem. Valaki megtesz valamit neked.

A te-forma + あ げ る alakot akkor használjuk, amikor mi teszünk meg valamit mások kedvéért, vagy valaki tesz valamit valaki másnak. Az あげる segédige használata nem változtatja meg az alap mondat jelentését, csak kiemeli, azt a tényt, hogy a cselekvés kérésre vagy szívességből lett végrehajtva7. 私は妹にお金を貸してあげました。 Pénzt adtam kölcsön a húgomnak (és ez részemről nagy szívesség volt). Vesd össze: 私は妹にお金を貸しました。[objektív közlés] きょうこさんはトムさんを駅に連れていってあげました。 Kyoko (volt olyan kedves/megtette azt a szívességet, hogy) elvitte Tomot az állomásra. Vesd össze: きょうこさんはトムさんを駅に連れていきました。[objektív közlés] くれる-t használunk, ha valaki megtesz valamit nekünk8.

7

Ne felejtsük el, hogy az あげる-s mondatokban azok a főnevek, amelyek a kedvezményezettre utalnak, bármilyen partikulával állhatnak, amelyet a főige vonz. A 貸す a に partikulával áll, míg a 連れていく az をval. Amikor kifejezetten szívességre akarunk utalni egy olyan igével, ami nem a kedvezményezettre utal, a ～のため に-t lehet használni. 私はともこさんのために買い物に行きました。Elmentem bevásárolni Tomokonak. Vesd össze: 私は買い物に行きました。 8 A kedvezményezett szinte mindig a beszélő a く れ る -s mondatokban, holott ez általában nem látható nyelvtanilag. Ha nyíltan ki kell jelentened, ki a kedvezményezett, az あ げ る -s mondatok stratégiáját is

19

友だちが宿題を手伝ってくれます。 A barátom (van olyan kedves, megteszi azt a szívességet, hogy) segít nekem megírni a házi feladatomat. 親戚がクッキーを送ってくれました。 A rokonaim (voltak olyan kedvesek, hogy) küldtek nekem süteményt. A te-forma +もらう-t akkor használjuk, amikor azt akarjuk mondani, hogy mi kapjuk azt a szívességet, meggyőzzük vagy elrendezzük, hogy valaki tegyen meg valamit nekünk. Más szavakkal, mi „megkapjuk” valaki a szívességét. Aki végrehajtja ezt a szívességet nekünk, に partikulát kap9. わたしは友だちに宿題を手伝ってもらいました。 Segítséget kaptam a barátomtól házi feladatom megírásában. (A barátom segített megírni a házi feladatomat.) A ～てもらう-s mondatoknál tehát az alany a kapó személy, míg a ～てくれる-s mondatok esetében az adó. 友だちが宿題を手伝ってくれました。 Barátom segített nekem megírni a házi feladatomat.

A cselekmény „adás-kapását” a ～のために kifejezéssel is ki lehet fejezni. Ilyenkor a ～のた めに a kapó személy után áll. 私はともこさんのために買い物に行きました。 Elmentem vásárolni Tomokónak.

követheted. Ez pedig az, hogy ha a kedvezményezettre vonatkozik a főige, tartsd meg a partikuláját. Például a 連 れていく az を-t vonzza, az おしえる a に-t. Így elmondhatjuk: きょうこさんが私を駅に連れていってくれました。（vö: 私を駅に連れていく） Kyoko elvitt az állomásra. たけしさんが私に漢字を教えてくれました。（vö: 私に漢字を教える） Takeshi kanjit tanított nekem. Ha a főigének nincs kire vonatkoznia, használj ～のために-t! A 掃除する egy ilyen ige. けんさんが私のために部屋を掃除してくれました。Ken kitakarította nekem a szobát. 9 Néha a もらう-s mondat egyszerűen elismeri egy ember jóindulatát abban, hogy megtegyen nekünk valamit. Például mondhatjuk a következőt még akkor is, ha nem is kértünk segítséget. (A mondat persze olvasható a „megkérni valakit valamire” jelentésben is.) 私は知らない人に漢字を読んでもらいました。Örülök, hogy egy idegen olvasta el nekem a kanjit.

20

(2)～ていただけませんか (tudna/nem tudna, kérem…) A legudvariasabb, legformálisabb kifejezése a kérésnek. Udvariasabb, tiszteletteljesebb, mint a ～てください forma. Kérés kifejezése: ～ていただけませんか (udvarias) ～てくれませんか (általános) ～てくれない？ (informális) ちょっと手伝っていただけませんか。 Lenne szíves segíteni? / Hálás lennék, ha segítene. A ～てくれませんか kifejezés stílusa azonos a ～てください-éval. ちょっと待ってくれませんか。 Várna egy kicsit?/Kérem, várjon egy kicsit! A ～てくれない？vagy a ～て alak informális, saját csoportunkba tartozó emberekkel szemben, például baráti társaságon, családon belüli társalgás alkalmával használható. それ取ってくれない？ vagy それ取って。 Odaadod (azt)? (1) ～といい (jó/jó lenne, ha…) Akkor használjuk, ha reményünket, jókívánságunkat fejezzük ki egy (általában a beszélőpartner számára jelentős) jövőbeli eseménnyel kapcsolatban. Az ige előtte jelen időben áll. いいアルバイトがあるといいですね。 Remélem, találsz egy jó másodállást. 雨が降らないといいですね。 Remélem, nem fog esni az eső.

Ha a beszélő saját maga számára fontos eseménnyel kapcsolatban fejezi ki reményét, a ～と いいんですが alakot használjuk. 試験がやさしいといいんですが。 Remélem, könnyű lesz a vizsga. 21

八時の電車に乗れるといいんですが。 Remélem, elérem a nyolc órás vonatot.

～といいですね。Remélem, sikerül neked…/…lesz/nem lesz. ～といいんですが。Remélem, sikerül nekem…/…lesz/nem lesz.

Mindkét kifejezés akkor használható, ha valami pozitív történést kívánunk. Nem használható továbbá abban, az esetben, ha olyat remélünk, aminek megtörténte a beszélőtől függ. 大学に行けるといいんですが。 Remélem, mehetek az egyetemre.

ｘ 大学に行くといいんですが。 *Remélem, megyek az egyetemre.

(2) ～とき (amikor…) Utalhat valamely esemény kezdetére, végére és időtartamára is. A (időbeli referencia) とき B (fő cselekvés).

Amikor A, akkor B.

Azok a mondatok, amelyekben a ～とき szerepel, alárendelő mondatok, a とき előtti az alárendelt tagmondat.

(1) Alárendelt tagmondat (A) jelen időben. Ebben az esetben a mellékmondat (A) cselekménye a főmondathoz (B) képest később valósul meg. Ha a B tagmondat cselekményét tekintjük jelen idejűnek, akkor az A tagmondat cselekménye a jövőben fog bekövetkezni. A gyakran, rendszeresen ismétlődő cselekvéseket is ezzel fejezzük ki. チベットに行くとき、ビザを取ります。 Amikor Tibetbe megyek, vízumot váltok.

Ha a B tagmondatban az ige múlt időben van, akkor annak cselekménye a múltban zajlott le, az A tagmondaté pedig a jelenben, vagy a jövőben játszódik. Akkor is jelen időt használunk az A tagmondatban, ha mindkét cselekmény a múltban zajlott le, de a B tagmondat cselekménye megelőzte az A tagmondatét. チベットに行くとき、ビザを取りました。 Amikor Tibetbe mentem, kiváltottam a vízumot. 22

Még néhány példa. 寝るとき、コンタクトを取ります。 Amikor lefekszem (mielőtt lefekszem), kiveszem a kontaktlencsémet. (Előbb veszem ki a kontaktlencsémet [B], és aztán fekszem le [A].) 出かけるとき、ドアにかぎをかけました。 Amikor elmentem otthonról, bezártam az ajtót. (Előbb bezártam az ajtót [B], aztán mentem el otthonról [A].)

A két cselekvés egy időben is megtörténhet. さびしいとき、友だちに電話します。 Amikor magányosnak érzem magam, telefonálok a barátomnak.

A な-melléknevek a とき előtt な-val, a főnevek の-val állnak. 寒いとき、頭が痛くなります。 Amikor fázom, megfájdul a fejem. 元気なとき、公園を走ります。 Amikor jól érzem magam, futok a parkban. 犬が病気のとき、病院に連れていきました。 Amikor a kutya beteg volt, elvittem az orvoshoz.

Ha az A tagmondatban az ige ～ている formában áll, akkor azt a (folyamatos) cselekvést jelöli, amelynek során a B tagmondatban meghatározott (mozzanatos) cselekvés bekövetkezett. テレビを見ているとき、友だちから電話がありました。 Miközben tévét néztem, telefonált a barátom. Az 行っている nem a „menés”-t mint cselekvést jelenti, hanem azt, hogy ott tartózkodik valahol, azért nem helyes a következő mondat. ｘ

沖縄に行っているとき、飛行機に乗りました。

23

Amikor Okinawán voltam, repülővel utaztam. Helyesen: 沖縄に行ったとき、飛行機に乗りました。 Amikor Okinawára utaztam, repülővel mentem.

(2) Alárendelt tagmondat (A) múlt időben Amikor az A tagmondat cselekménye a B-hez viszonyítva előbb játszódik le. A B tagmondat jelen időben 中国に行ったとき、ウーロン茶を買います。 Amikor Kínába megyek, teát fogok venni. (Amikor már ott vagyok Kínában/Kínába mentem [A], akkor fogok teát venni [B].) Ebben az esetben tehát mindkét cselekvés a jövőben fog lejátszódni, de az A tagmondaté előbb, mint a B tagmondaté. A B tagmondat is múlt időben 中国に行ったとき、ウーロン茶を買いました。 Amikor Kínában voltam, teát vettem. Ebben az esetben mindkét tagmondat cselekménye a múltban játszódott.

疲れたとき、ゆっくりお風呂に入ります。 Amikor elfáradok, sokáig vagyok a fürdőben. (Miután már elfáradtam [A], azután fogok sokáig a fürdőben lenni [B].) 宿題を忘れたとき、泣いてしまいました。 Amikor elfelejtettem a házi feladatot, sírva fakadtam. (Először elfelejtem a házi feladatot [A], utána kezdek el sírni [B].)

(3) ～てすみませんでした (elnézést kérek, hogy…) Akkor használjuk, ha udvariasan szeretnénk elnézést kérni. 汚い言葉を使って、すみませんでした。 Elnézést kérek, hogy csúnyán beszéltem! Informális stílusban: デートの約束を忘れて、ごめん。 24

Bocsánat/Ne haragudj, hogy elfelejtettem a randevút! Ha olyanért kérünk elnézést, amit elmulasztottunk megtenni, a ～て forma tagadó alakját, a なくて-t használjuk. 宿題を持ってこなくて、すみませんでした。 Elnézést kérek, hogy nem hoztam magammal a házi feladatomat! もっと早く言わなくて、ごめん。 Bocsánat/Ne haragudj, hogy nem mondtam előbb!

表現ノート⑤  おごる Főként barátok között, bizalmas viszonyban használt szó, a ご ち そ う す る kifejezés informális alakja. A ごちそうする-t használjuk akkor is, ha egy rangban nálunk magasabb személy hív meg valamire. 佐藤さんが昼ご飯をごちそうしてくれました。 Szató úr meghívott ebédre. 週末友だちを呼んで晩ご飯をごちそうした。 Hétvégén meghívtam barátomat vacsorára.

25

17. lecke (1) ～そうです (úgy hallottam…, azt mondta/mondták…) A 13. leckében már tanultunk a ～そうです kifejezésről, amely azt jelentette: „úgy látszik”. Itt azonban egy másik ～そうです-ről lesz szó, amelynek jelentése: „úgy hallottam”. A két そうです nem csak jelentésében, de képzésében is eltér egymástól. Ebben az esetben a そうです az ige szótári alakjához kapcsolódik. Hallom valakitől. 「日本語の授業は楽しいです。」 Érdekesek a japánóráim. 「先生はとても親切です。」 A tanárom nagyon kedves.

Átadom. → 日本語の授業は楽しいそうです。 Úgy hallottam, érdekesek a japánórái. →

先生はとても親切だそうです。 Úgy hallottam, nagyon kedves a tanárja.

「今日は授業がありませんでした。」→その日は授業がなかったそうです。 Ma nem volt óránk. Úgy hallottam, aznap nem volt órájuk.

Ezt a szerkezetet tehát hallomás vagy más úton szerzett információ továbbadásakor használjuk, nem a beszélő saját véleményét fejezi ki. な-melléknevek esetében a な helyére だ kerül, az igék és az い-melléknevek változatlan formában állnak előtte. Hasonlítsuk össze a két そうです alakot!

Igék: い-melléknevek: な-melléknevek: főnév + です

Úgy hallottam… 話す → 話すそうです さびしい → さびしいそうです 好きだ → 好きだそうです 学生だ → 学生だそうです

Úgy néz ki/úgy látszik… ― さびしそうです 好きそうです ―

A そうです-nek ezt a fajtáját használhatjuk akkor is, ha például könyvben, újságban olvasott információt, vagy más média útján hallottakat adunk át. Ilyenkor a ～によると (…szerint) kifejezéssel együtt is használhatjuk, mint például: 新聞によると (az újság azt írja), vagy: 天 気予報によると (az időjárás-jelentés szerint).

26

(2) ～って (azt mondja,…) Informális beszédben használt kifejezés, a mondat végére (az ige és melléknév szótári alakjához) illesztjük. Jelentése azonos a fent tárgyalt そうです-ével, a と言っていました rövidített alakja. Tehát ha például a barátnőm, Mary azt mondja: 「今日は忙しいです。あした、試験があるんです。」 akkor úgy adhatom át másoknak, hogy: メアリーさん、今日は忙しいって。あした、試験があるんだって。 Használható bizonyos igék, például a 言う előtt a と partikula helyett. あきらさんは何て言ってた。 チョコレートを食べすぎたって言ってた。

Mit mondott Akira? Azt mondta, túl sok csokoládét evett.

(3) ～たら (ha…) A たら az egyik olyan kifejezés, amellyel feltételes módot fejezhetünk ki. Ha azt mondjuk: A たら B, akkor a B tagmondatban foglaltak megvalósulásának feltétele az A tagmondatban mondottak megléte. A たら-t ugyanúgy képezzük, mint az igék és melléknevek szótári alakjának múlt idejét. Ige: い-melléknevek: な-melléknevek: főnév + です tagadó alak:

読む → やさしい → 静かだ → 休みだ → ～ない →

読んだら やさしかったら 静かだったら 休みだったら ～なかったら

Kétféleképpen értelmezhető: (1) ha a feltétel bizonytalan, akkor a főmondat csak a megvalósulás lehetőségét foglalja magában. Ebben az esetben feltételes mellékmondatról beszélünk. Ilyenkor a mondat もし (ha)-val is kezdődhet. 日本に行ったら、着物を買います。

27

Ha Japánba megyek, kimonót veszek. 天気がよかったら、散歩に行きます。 Ha jó idő lesz, sétálni megyek. 山下先生に会ったら、そのことをきこうとおもいます。 Ha találkozom Jamasita tanárnővel, azt is megkérdezem tőle. 日本人だったら、この言葉を知っているでしょう。 Ha japán lenne, valószínűleg ismerné azt a szót. 宝くじに当たったら、アムネスティにお金を送ります。 Ha nyerek a lottón, küldök pénzt az Amnesty-nek. A fenti mondatokban tehát, ha a beszélő által feltételezett dolog bekövetkezik, akkor valósulnak meg a második tagmondatban foglaltak.

Nem használható a た ら abban az esetben, ha a B tagmondat eseménye időben előbb következik be, mint az A tagmondaté, vagyis a feltétel. A B tagmondatban foglaltak csak akkor valósulhatnak meg, ha az A már bekövetkezett. Ezért helytelen a következő mondat („B” = ezen a hétvégén, amely előbb van, mint „A” = jövő héten): ｘ 来週試験があったら、今度の週末は勉強したほうがいいですよ。 Jobb lenne tanulnod ezen a hétvégén, ha jövő héten vizsgázol.

(2) ha a feltétel biztosan bekövetkezik, akkor a főmondat ennek megvalósulási idejét jelzi. Ebben az esetben időhatározói mellékmondatról beszélünk. 今晩、うちに帰ったら、電話します。 Ma este ha hazaérek, felhívlak. 宿題が終わったら、遊びに行きましょう。 Ha kész a házi feladat, menjünk el szórakozni!

Végül olyan feltételes mondatokban is alkalmazható, amelyekben a feltétel irreális, vagy ellentétes a valósággal. 私が猫だったら、一日中寝ているでしょう。 Ha macska lennék, bizonyára egész nap aludnék.

28

お金があったら、車を買うんですかど。 Ha lenne pénzem, vennék egy kocsit.

(4) ～なくてもいいです (nem kell/nem muszáj…) Azt fejezi ki, hogy valakinek valamit nem kell megtennie. Úgy képezzük, hogy az igék és melléknevek tagadó alakjának, a ない-nak az い-je kiesik, és helyébe kerül a くてもいいで す. A なくて a tagadó ～て-forma.

靴を脱がなくてもいいです。 Nem kell levenned a cipődet. プレゼントは高くなくてもいいです。 Nem kell drága ajándékot venned.

～ない

→ ～なくてもいいです

nem kell…, nem muszáj…

(5)～みたいです (olyan, mint…) Ez a kifejezés főnevek után áll, és hasonlítást fejezhetünk ki vele. Általában külső megjelenéssel kapcsolatban használjuk, de nem minden esetben van így. 私の父はジェリー・ガルシアみたいです。 Apám olyan, mint Jerry Garcia. あの人はゴリラみたいです。 Az az ember olyan, mint egy gorilla.

Igéket is követhet, ilyenkor azonban a jelentése: „úgy tűnik…”. A szótári alakhoz kapcsolódik, állhat jelen és múlt idő, állító és tagadó alak után egyaránt.

雨が降ったみたいです。 Úgy tűnik, esett az eső.

29

あの人はおなかがすいているみたいです。 Úgy tűnik, éhes. あの人はきのうの夜寝なかったみたいです。 Úgy tűnik, nem aludt tegnap éjjel. 先生はあした学校に来ないみたいです。 Úgy tűnik, holnap nem jön be a tanár úr az iskolába.

Ige + みたいです

úgy tűnik…, úgy látszik…

(4) ～前に｜～てから Jelen idővel álló szerkezet, amely azt fejezi ki, hogy egy cselekvés közvetlenül a másik cselekvés előtt vagy után történik. A ige (jelen idő) + 前に B ige

mielőtt A, (azelőtt) B

国に帰る前に、もう一度東京に行きます。 Mielőtt hazamegyek, még egyszer ellátogatok Tokióba. 日本に来る前に、一学期日本語を勉強しました。 Mielőtt Japánba jöttem, egy félévet tanultam japánul.

Abban a tagmondatban, amelyben a 前に szerepel, az ige mindig jelen időben áll, a második tagmondatban (B) állhat jelen, illetve múlt időben egyaránt.

Amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy egy cselekvés közvetlenül a másik cselekvés után történik meg, az ige ～て-formája + から szerkezetet kell használnunk. A ige + てから B ige

először A, aztán B/A után B

勉強してから、友だちに手紙を書きました。 Tanulás után levelet írtam barátomnak. けんさんが来てから、食べましょう。 Akkor együnk, ha megjön Ken.

30

18. lecke (1) Tárgyas-tárgyatlan párok Léteznek igék, amelyek emberi tevékenységeket fejeznek ki, mint pl.: kinyitom az ajtót, bekapcsolod a tévét, tönkreteszi a számítógépet. Ezeket tárgyas igéknek hívjuk. Más igék olyan változásokat fejeznek ki, amelyek cselekvőtől függetlenek, mint pl.: kinyílik az ajtó, megy a tévé, tönkremegy a számítógép. Az ebbe a csoportba tartozó igéket tárgyatlan igéknek nevezzük. Több ige létezik, amely tárgyas-tárgyatlan párt alkot.

開ける 閉める 入れる 出す つける működik 消す 壊す 汚す 落とす わかす

Tárgyas kinyit vmit becsuk vmit betesz vmit vhova kivesz vmit vhonnan be-/felkapcsol vmit ki-/lekapcsol, ki-/ letöröl vmit tönkretesz vmit bepiszkít vmit le-/elejt vmit vizet forral

開く 閉まる 入る 出る つく

Tárgyatlan kinyílik becsukódik bemegy, bekerül kimegy megy,

消える 壊れる 汚れる 落ちる わく

kialszik tönkremegy bepiszkolódik leesik forr (a víz)

A tárgyas igéket tartalmazó mondatban alanynak és tárgynak is kell szerepelnie, míg a tárgyatlan igés mondatban csak alanynak. たけしさんが電気をつけました。 Takesi felkapcsolta a villanyt.

電気がつきました。 Kigyúlt a villany.

たけしさんがお湯をわかしました。 Takesi vizet forralt.

お湯がわきました。 Felforrt a víz.

A tárgyas igék cselekvést, míg a tárgyatlan igék változást, történést írnak le. Ha ～ている formába kerülnek, szintén más lesz a jelentésük, akárcsak a cselekvést (pl.: 話す～話してい る) és a változást kifejező (pl.: 結婚する～結婚している) igék esetében.

31

スーさんは今、電話でお母さんと話しています。(cselekvés a jelenben) Sue most az édesanyjával beszél telefonon. 山下先生は結婚しています。(változás, jelenbeli állapot) Jamasita tanárnő házas.

Más ～ て い る -s szerkezetekhez hasonlóan tehát a tárgyas igék ～ て い る -s alakja folyamatban lévő cselekvést, a tárgyatlan igéké pedig a változás eredményét fejezi ki. ロバートさんは窓を開けています。 Robert nyitja az ablakot. ともこさんは電気を消しています。 Tomoko éppen lekapcsolja a villanyt. ゴジラが町を壊しています。 Godzilla rombolja a várost.

ドアが開いています。 Nyitva az ajtó. テレビは消えています。 Kikapcsolták a tévét. このコンピューターは壊れています。 Ez a számítógép elromlott.

(2) ～てしまう Egy cselekvés befejezett voltát fejezzük ki vele. Arra utal, hogy az adott cselekvés már lezárult. 本を読んでしまいました。 Elolvastam (végigolvastam) a könyvet.

Olyan változásokat, eseményeket is ki szoktuk fejezni a ～ て し ま う -val, amelyek megtörténtének (vagy meg nem történtének) megelőzését a beszélő elmulasztotta, és utólag sajnálja, illetve olyan (a beszélőtől független) változásokat, amelyeknek megtörténtét el akarta kerülni. 電車の中にかばんを忘れてしまいました。 Figyelmetlen voltam, és a vonaton felejtettem a táskámat. 宿題を忘れたので、先生は怒ってしまいました。 Elfelejtettem a házi feladatot, úgyhogy a tanár mérges volt (el kellett viselnem a tanár haragját).

32

Informális beszédben a ～てしまう ～ちゃう-vá, a ～でしまう ～じゃう-vá rövidül. 宿題をなくしちゃった。 Elvesztettem a házimat.

食べてしまいます → 食べちゃいます 死んでしまった → しんじゃった

(3) ～と (ha…) A jelen idejű szótári alak + と szerkezet azt fejezi ki, hogy az egyik esemény bekövetkezte a másik függvénye. Az első rész tartalmazza az okot, a második pedig az okozatot, vagyis azt az eseményt, amely az első következtében valósul meg. 私はその人と話すと元気になる。 Ha beszélhetek vele, jobban leszek. 道が込んでいると時間がかかる。 Ha nagy a forgalom, sokáig tart az út.

Néha különleges ok-okozati kapcsolatot fejeznek ki ezek a と-s mondatok. メアリーさんが国に帰るとさびしくなります。 Mary! Ha hazamész, magányosak leszünk nélküled.

A と előtti részben az ige mindig jelen időben áll, a másodikban állhat jelen és múlt időben. 私は子供のとき、冬になるとかぜをひきました。 Gyerekkoromban, amikor eljött a tél, mindig beteg lettem.

A mondat első felében foglalt eseménynek feltétlenül meg kell előznie a második részben említettet, a következő mondat tehát helytelen. ｘ 私はその人と話すと、喫茶店に行きます。 * Ha beszélek vele, elmegyünk a kávéházba.

33

Ha a mondat második felében melléknév áll, akkor általában változást fejez ki. Az いmelléknevek leginkább az い nélküli tő + くなる, a な-melléknevek a な nélküli tő + になる szerkezetben fordulnak elő (ld. 10. lecke, mn. +なる ). 秋になると木が赤くなります。 Amint ősz lesz, a fák bepirosodnak. 夜になると町が静かになります。 Amint este lesz, a város elcsendesedik.

(4) ～ながら (miközben...) Két egyidejű cselekvés összekötésére alkalmas kifejezés. A ながら előtti ige a ～ます forma ます nélküli alakja, a másik cselekvés igéje bármilyen alakban állhat. 私はいつも音楽を聞きながら日本語を勉強します。 Japántanulás közben mindig zenét hallgatok. たけしさんは歌を歌いながら洗濯をしています。 Takesi mosás közben énekel/énekelve mos. アルバイトをしながら学校に行くのは大変です。 Munka mellett nehéz iskolába járni.

A ながら mindig egy személy párhuzamosan végzett cselekvését fejezi ki, tehát különböző személyek egyidejű cselekvését nem lehet vele leírni!

(5) ～ばよかったです (jó lett volna, ha…/…-t kellett volna) Olyan cselekvést fejez ki, amelyet a beszélőnek meg kellett volna tennie (vagy nem), és amelynek elmulasztását (vagy megtételét) sajnálja. あのとき、「愛している」と言えばよかったです。 Meg kellett volna neki mondanom akkor, hogy szeretem. 彼女と別れなければよかったです。 Nem kellett volna szakítanom vele. 34

Általában minden igéből képezhető ばよかったです-es szerkezet. A ば-forma az ige szótári alakjának tövéből hozható létre. Állításkor: a záró –u kiesik, helyére az –eba kerül. 食べる → 食べれば 行く → 行けば 待つ → 待てば 買う → 買えば する → すれば くる → くれば Tagadó alakban: A záró い kiesik, helyébe a ければ kerül. 食べない → 食べなければ 行かない → 行かなければ 待たない → 待たなければ 買わない → 買わなければ しない → しなければ こない → こなければ

表現ノート⑤  おかげ (…-nek köszönhetően) A főnév の お か げ （ で ） szerkezetet akkor használjuk, ha azt hangsúlyozzuk, hogy a megnevezett eredmény vagy állapot valakinek vagy valaminek a jóvoltából valósul meg. 友だちが書いてくれた地図のおかげで道に迷わなかった。 A téképnek köszönhetően, amelyet a barátom rajzolt, nem tévedtem el. 先生 学生

卒業おめでとう。 Tanár: Gratulálok az érettségidhez! 先生のおかげです。 Diák: Csak tanár úrnak köszönhetem.

Ha azt kérdezik: お元気ですか, a formális válasz: おかげさまで. A: 元気ですか。 B: ええ、おかげさまで。

Hogy vagy? Igen, köszönöm, jól. 35

Az お か げ さ ま で kifejezheti a beszélő köszönetnyilvánítását az ügyével kapcsolatos segítségért, támogatásért, vagy érdeklődésért. A: 仕事に慣れましたか。 Hozzászokott a munkához? B: ええ、おかげさまで、だいぶ慣れました。 Igen, köszönöm kérdését! Már nagyjából megszoktam.

36

19. fejezet Kimenni a főnök elé

NYELVTAN 1. Tiszteleti igék Speciális igéket használunk arra, amikor olyan emberek által végzett cselekvésről beszélünk, akik felé (pl.: társadalmi hierarchiában elfoglalt hely miatt) tiszteletet szeretnénk kifejezni. tiszteleti igék

rendhagyó ragozás

いる 行く 来る

いらっしゃる

いらっしゃいます

見る

ごらんになる

言う

おっしゃる

おっしゃいます

する

なさる

なさいます

食べる 飲む

めしあがる

くれる

くださる

寝る

おやすみになる

～ ている

～ていらっしゃる

くださいます ～ていらっしゃいます

Mindegyik fent felsorolt tiszteleti ige u-ige, de néhányuk rendhagyó ragozású. A hosszú alakok いらっしゃいます, おっしゃいます, なさいます, くださいます, ～ていらっし ゃいます végződése います, pedig ります lenne a szabályos. Amikor tiszteleti igét használunk a sima igék helyett, akkor olyan mondatokat kapunk, amiben valaki szíveskedik megtenni valamit. (Tehát a tiszteleti igéket soha nem használhatjuk a saját cselekvéseink leírására.) Akkor használjuk a tiszteleti igéket, amikor: (1) egy társadalmi hierarchiában felettünk álló személy cselekedeteitől beszélünk. (2) ha egy általunk nem jól ismert személyről van szó, különösen akkor, ha közvetlenül megszólítjuk az illetőt. 先生は今日学校にいらっしゃいません。 37

A Tanár úr ma nem jött / nem ment az iskolába. / nincsen az iskolában. Figyelem! A fenti mondat háromféleképpen értelmezhető, mivel az いらっしゃいません egyaránt lehet az いきません／きません／いません tiszteleti alakja. 何を召し上がりますか。

Mit szeretnél enni/inni?

Figyelem! A fenti mondat két féle képen értelmezhető, mivel a 召し上がりますか egyaránt lehet a 食べますか／飲みますか tiszteleti alakja. 田中さんのお母さんがこの本をくださいました。

くれました

Tanaka édesanyja adta nekem (szíveskedett nekem adni) ezt a könyvet. 先生は自分でっ料理なさるそうです。

料理するそうです

Úgy hallottam, hogy a Tanár úr magának szokott főzni. 心配なさらないでください。

心配しないでください

Kérem, ne aggódjon! 先生はテレビをご覧になっています。

見ています

A Tanár úr TV-t néz. Azon igék esetében, amiknek nincsen tiszteleti párjuk úgy fejezhetjük ki tiszteletünket (1) ha a ています-t az いらっしゃる – val helyettesítjük (2) a legtöbb egyéb esetben pedig az お+ igető+になる szerkezettel. (1) 先生はテープを聞いていらっしゃいます。

聞いています

A Tanár úr kazettát hallgat. 先生は疲れていらっしゃるみたいです。

疲れているみたいです

Úgy tűnik, a Tanár úr elfáradt.

38

(2) 先生はもうお帰りになりました。

帰りました

Hazajött már a Tanár úr? この雑誌をお読みになったことがありますか。

読んだことがありますか

El tetszett már olvasni ezt a magazint? どうぞお使いになってください。

使ってください

Tessék használni! /Kérem / legyen szíves használni! 2. Tanács adása tiszteleti nyelven Az お+igető+ください szerkezettel a bolti eladók beszédében és a nyilvánosságnak szóló bejelentésekben. せいりけんをお取りください。

取る

Kérem, vegye el az utalványt! 説明をお読みください。

読む

Kérem, olvassa el a magyarázatot! Bár az ilyen típusú mondatok ください-al végződnek inkább udvariasan megfogalmazott utasításnak tekinthetők, mint kérésnek. Amikor valaki お～ ください szerkezetben mond neked valamit, akkor arra bátorít, hogy a saját érdekedben végezd el a cselekvést. Tehát, ha valaki a sót szeretné elkérni hibás ilyen szerkezetet használni: X 塩をお取りください。 Szerencsésebb már hallott szerkezeteket használni ily módon, mivel gyakoriak a rendhagyó alakok. A legtöbb する végződésű összetett igével a ご udvariassági előtag a használatos お helyett. Tekintsük át az alábbi speciális tiszteleti igék használatát: ご注意ください。注意する Legyen óvatos! Vigyázzon! / Figyeljen! ご覧ください。 ご覧になる みる Nézzen! お召し上がりください。召し上がる たべる Egyen! / Fogyasszon!

39

お休みください。

お休みにある

寝る Pihejen!

3. ～てくれてありがとう Ha hálánkat akarjuk kifejezni valaki felé megnevezve azt a cselekvést, amiért hálásak vagyunk, akkor az ige て formája + くれてありがとう kifejezést használhatjuk10. 手伝ってくれてありがとう。Köszönöm, hogy segített. Ha olyan emberrel beszélünk, akivel szemben tiszteleti nyelvet kell használnunk (mert nem hozzánk közel álló személy, vagy magasabb helyet foglal el a társadalmi hierarchiában), akkor a て forma + くださってありがとうございました kifejezést kell használni. すいせんじょうを書いてくださってありがとうございました。 Köszönöm, hogy megtette azt a szívességet, hogy írt rólam ajánlólevelet. 4. ～てよかったです A te forma + よかったです jelentése az, hogy „örülök, hogy ez a helyzet/ez volt a helyzet”. Ha azt szeretnénk kifejezni, hogy „örülök, hogy nem…”, akkor tagadó alakot használunk a よ かったです előtt : te forma + なくて. ～てよかったです Örülök, hogy… 日本語を勉強してよかったです。Örülök, hogy tanultam japánul. メアリーさんが元気になってよかったです。 Örülök, hogy Mary meggyógyult. きのうのパーティーに行かなくてよかったです。Örülök, hogy nem mentem a tegnapi buliba. 5. ～はずです Ha azt akarjuk kifejezni, hogy „valószínű, hogy/várható, hogy ”, akkor ezt a rövid alak + .は ずです szerkezettel tehetjük meg. Magától értetődő elvárást, tényt jelez. ～はずです Valószínű, hogy

10

Használhatjuk ezt a mintát, hogy kifejezzük, hogy „köszönöm, hogy ilyen vagy” azzal, ha a です helyett でい る-t használunk. いい友達でいてくれてありがとう。Köszönöm, hogy jó barátom vagy.

40

今日は日曜日だから、ぎんこうは閉まっているはずです。 Vasárnap van, ezért a bankok zárva kell, hogy legyenek / valószínűleg zárva vannak. / várhatólag zárva vannak. きのうメアリーさんはどこにも行かなかったはずです。 (Azt gondolom,) Mary tegnap valószínűleg nem ment sehova. A は ず で す -es mondat egy állítás arról, hogy mit gondolunk igaznak, vagy valószínűsíthetőnek, de nincs bizonyítékunk az állításra. Akkor használható, amikor a szituáció utal arra, hogy állításunk valószínűleg igaz például A bankoknak zárva kell lenniük, hiszen vasárnap van. Ezért nem használhatjuk olyan helyzetben, amikor valakinek valamit csinálnia kellene kötelességből. A はずです múlt időben is használható. Ilyenkor azt fejezi ki, hogy „az kellett volna legyen a helyzet, de máshogy alakultak a dolgok”. A はずでした-t megelőző rész jelen időben áll. 先週電話をもらうはずでしたが、電話がありませんでした。 Múlt héten fel kellett volna hívniuk telefonon, de nem hívtak. A はずです melléknevekkel és főnevekkel is használható. い melléknevekkel:

おもしろいはずです

な melléknevekkel:

げんきなはずです

főnevekkel:

にほんじんのはずです

MEGJEGYZÉSEK 6. Főnevek és melléknevek tiszteleti alakja  Néhány főnévből és melléknévből tiszteleti alakot képezhetünk お vagy ご előtag hozzáadásával. Általánosságban az お a japán eredetű szavak esetében, a ご pedig a kínai eredetű szavak esetében használatos. お～： ご～：

お名前 ご両親

お仕事 ご兄弟

お好き ご病気

お元気 ご主人

おたばこ ご新設

お忙しい

Néhány szót udvariasabb kifejezéssel helyettesítünk. 家

お宅

（おたく） 41

子供 だれ どこ どうですか

お子さん （おこさん） どなた／どちら様 （どちょらさま） どちら いかがですか

Ezek a kifejezések nem használhatóak akkor, ha saját magunkról, családunkról, vagy arról a csoportról beszélünk, amibe tartozunk. ご両親はお元気ですか。 Hogy van a kedves családja? おかげさまで元気です。Hála az égnek, jól vannak. （X お元気です） たら az udvariassági nyelvben  A 17. leckében tanultuk, hogy a feltételt kifejező たら a rövid formák múlt idejű alakjához kapcsolódik. A tiszteleti nyelvben a たら a hosszú alak után is állhat. お決まりになりましたらお呼びください。 Kérem, tudassa velünk, hogyha döntésre jutott.

vö. 決まったら呼んでください

お帰りになりましたら、 vö. お電話をお願いします。 Ha visszatért, kérem, hívjon!

42

20. lecke Mary vásárlása NYELVTAN 1. szerény formák (extra-modest expressions) Az előző leckében speciális kifejezéseket tanultunk arra, hogyan fejezzük ki tiszteletünket valaki iránt. Ebben a leckében arra találunk kifejezéseket, hogyan beszéljünk magunkról szerényen, alázatosan. Az alábbi igéket akkor használjuk, amikor alázatosan és tisztelettudóan szeretnénk beszélni. Ezeket az igéket majdnem mindig hosszú alakban használjuk, mivel használatuk célja udvariasság kifejezése a hallgatósággal szemben. szerény kifejezések いる

おります

（ある）

行く 来る

参ります

（まいる）

言う

申します

（もうす）

する

いたします

（いたす）

食べる 飲む

いただきます

（いただく）

ある

ございます

（ござる）

～くている

ております

（～ておる）

～です

でございます

（～でござる）

Ezeket az igéket formális eseményekkor használhatjuk, például, amikor állásinterjún bemutatkozunk. Ezeknek az igéknek a használatakor általában a わたし helyett わたくし –t szokás mondani. わたくしは来年も日本におります。 Jövő évben is Japánban leszek.

vö. います

わたくしは今年の六月に大学を卒業いたしました。 vö. 卒業しました Idén júniusban végeztem az egyetemen. わたくしは一年間日本語を勉強しております。vö. 勉強しています Egy éve tanulok japánul. わたくしは日本の文化に興味がございます。 Érdekel a japán kultúra.

vö. あります

43

Arra is használhatóak ezek a kifejezések, hogy a saját családunkról, vagy a cégről, amelyiknél dolgozunk szerényen beszéljünk. A szerény kifejezéseket gyakran használják az üzletemberek, amikor ügyfelekkel beszélnek. így gyakran hallhatóak a példák közt felsorolt mondatok a nyilvános bejelentésekben és bolti eladók szájából. わたくしの母は医者でございます。 Az édesanyám orvos. 電車がまいります。 Vonat érkezik.

vö.です

vö. 来ます

お手洗いは二階でございます。 A mosdó a második emeleten van.

vö. です

Mivel a szerény kifejezések a mondat alanyát alázatosnak tüntetik fel, ezért nem használhatók arra, hogy annak a személynek a cselekvésit írjuk le, akivel beszélünk, vagy aki nem tartozik velünk egy csoportba, nem hozzánk közel álló személy. Ezért hibás azt mondani, hogy: X 先生はあした学校にまいりますか。 *Jössz holnap iskolába, Tanár úr? 2. Szerény formák (humble expressions) (Magyarul nincs külön elnevezése) Amikor valaki iránti tiszteletből végzünk egy cselekvést, akkor a saját cselekvésünket leírhatjuk a szerény お +igető+ す る szerkezettel. (Nem minden ige használható ezzel a szerkezettel, csak azokat az igéket használjuk így, amiket már hallottunk, hogy használják így.) Lehet például szerényen beszélni találkozásról, kölcsönadásról, kölcsönvevésről. お+igető+する - szerényen cselekszem

私はきのう先生にお会いしまし。 Tegnap találkoztam a Tanár úrral. (Szerénykedtem találkozni vele, de ezt magyarban nem tudjuk szépen kifejezni, ezért jobb nem lefordítani.) 私は先生に本をお貸しするつもりです。 Szándékozom kölcsönadni egy könyvet a Tanár úrnak./Kölcsön akarok adni egy könyvet a Tanár úrnak. 私は先生に辞書をお借りしました。 Kölcsönvettem egy könyvet a Tanár úrtól.

44

A する összetett igékből szerény forma nem képezhető ily módon. Helyette ご vagy お udvariassági előtagot kapnak. Például: ご紹介する ご案内する ご説明する お電話する

（ごしょうかいする） （ごあんないする） （ごせつめいする） （おでんわする）

A もらう-nak és az あげる-nak speciális szerény alakja van. もらう → いただく

あげる → さしあげる

私は先生にこの本をいただきました。 (Alázatosan) Kaptam egy könyvet a Tanár úrtól. 私は先生に漢字を教えていただきました。 A Tanár úr kanjit tanított nekem. (Én alázatosan kaptam azt a szívességet, hogy tanított nekem kanjit.) 私は先生にプレゼントをさしあげます。 (Alázatosan) Ajándékot adok a Tanár úrnak.

A fenti mondatok alanya (én) alázatosan végzi a cselekvéseket tiszteletadással a mondatban aláhúzással jelölt személy (sensei) felé. Az egyeses pontban lévő szerény kifejezések és az ebben a pontban lévő szerény formák között különbség abban rejlik, hogy az egyes pontban lévők a hallgatóság felé fejeznek ki tiszteletet, míg a kettes pontban lévők a mondanó tartalmában szereplő személy(ek) iránt fejez ki tiszteletet. Ez természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy szerényen végezzünk egy cselekvést a hallgatóság számára. Például: 私はあなたを駅までお送りします。 Elkísérem az állomásra. (Szerénykedem elkísérni önt az állomásra.) Foglaljuk össze a tiszteleti nyelv három fajtáját, amit az elmúlt két leckében tanultunk. A fel és le nyilak azt a személyt jelölik, akiket a tiszteleti nyelvezet felemel vagy lealacsonyít. Honorific 先生が↑いらっしゃいました／お帰りになりました。 A Tanár úr méltóztatott megérkezni/távozni. (Magyar nyelvben ez a szintű udvariasság szinte sértő, itt a szemléletesség kedvéért szerepel a mondatban a méltóztatott kifejezés.)

45

Extra modest 私は↓メアリー・ハートともうします。a hallgatóság:↑ Mary Hart vagyok. Humble 私は↓先生に↑本をお返しました。 Visszaadtam a könyvet a Tanár úrnak. 3. ～ないで Ha valamit csinálunk, anélkül, hogy valami mást csinálnánk, akkor a hiányzó cselekvést a ～ ない (rövid alakja a jelen idejű tagadásnak) +で szerkezettel megemlíthetjük. A ～ない –al múlt idejű és jelen idejű cselekvésekre is utalhatunk. ige + ～ないで anélkül, hogy X dolgot csinálnék… ゆうべは、寝ないで、勉強しました。 Tegnap éjjel alvás nélkül tanultam. 辞書を使わないで、新聞を読みます。 Szótár használata nélkül újságot olvasok. 4. Kérdések hosszabb mondatokon belül Hosszabb mondat részeként kérdést tehetünk fel, mellyel kifejezhetünk olyan dolgokat, hogy: „Nem tudom, mikor van a teszt.” és „Nem emlékszem, hogy Mary vajon jön-e a buliba.” A mondatokba ágyazott kérdés keretben áll az alábbi mondatokban. A beágyazott kérdések rövid alakban vannak. A tagmondat か kérdő partikulával végződik, amikor kérdőszót tartalmaz, mint pl . だれ な に (lásd első két példamondat) vagy かどうか-ra végződik, ha nincs benne kérdőszó (lásd harmadik példa). (Megjegyzés: sok ember か-t használ かどうか helyett beszédben az ilyen típusú mondatok esetében is.) 山下先生はきのう何を食べたか覚えていません。 Yamashita professzor nem emlékszik arra, hogy tegnap mit evett. メアリーさんがどこに住んでいるか知っていますか。 Tudod, hogy hol lakik Mary?

46

私はあした学校に行くかどうかわかりません。 Nem tudom, hogy holnap megyek-e iskolába. kérdőszavas kérdés か eldöntendő kérdés かどうか

わかりません、

覚えていません, stb.

A jelen idejű rövid alak だ, amit な melléknevekkel vagy főnevekkel használunk általában kiesik. (Megjegyzés: Magyarázó ん で す -es mondatokat is be lehet ágyazni mondatba. Amikor んですか kérdést ágyazunk be mondatba, akkor だ (です rövid alakja) kiesik és az ん helyett の lesz. どうしてメアリーさんは来なかったんですか。Mary miért nem jött? どうしてメアリーさんが来なかったのかわかりません。Nem tudom, hogy Mary miért nem jött.) だれがー番上手かわかりません。 Nem tudom, ki a legjobb.

上手だ→上手

あのひとががくせいかどうかわかりません。 Nem tudom, hogy az az ember diák-e vagy sem.

学生だ→学生

A が partikulát használjuk は helyett a beágyazott mondat alanyának jelölésére. たけしさんは何を食べましたかは。 Mit evett Takeshi? 私はたけしさんが何を食べたか知りませんはは。 Nem tudom, hogy Takeshi mit evett. 5. név という tárgy Akkor használjuk, amikor valamilyen ismeretlen dologról beszélünk, amiről úgy gondoljuk, hogy a hallgatóság nem hallott még. という valaminek nevezett dolog/ úgynevezett ポチという犬をお飼っていました。 Volt egy Pochinak nevezett kutyám. (Pochinak nevezett kutyát tartottam.) 花という歌を歌いました。

47

Egy úgynevezett Hana énekelt/énekeltem.)

című

dalt

énekelt/énekeltem.

(Hanának

nevezett

dalt

6. ～やすい／～にくい A やすい azt fejezi ki, hogy valamit könnyű csinálni, a にくい pedig azt, hogy valamit nehéz csinálni. Az igető+ やすい／にくい i melléknévként ragozódik. (A やすい melléknév jelentése önmagában az, hogy olcsó és nem az, hogy könnyű. Az könnyű japánul やさしい.)

使う

使いやすい

このコンピューターはつかいやすいです。 Ezt a számítógépet könnyű használni. /Ez könnyen használható

számítógép.

読む

食べる

読みやすい

このほんはよみやすかったです。 Ezt a könyvet könnyű olvasni./Ez könnyen olvasható könyv.

食べにくい

（ほねを多くて）魚は食べにくいです。 Az olyan hal, amiben sok a szálka nehezen ehető.

Néha a ～やすい／～にくい mondat alanya egy hely (ahol könnyű vagy nehéz valamit csinálni) vagy egy eszköz (amivel könnyű vagy nehéz csinálni valamit) etc. この町はとても住みやすいです。 Ez egy élhető város. /Ebben a városban nagyon könnyű élni. このコップは飲みにくいです。 Ebből a pohárból nehéz inni. A ～やすい és ～にくい kifejezések egy cselekvés pszichológiai értelemben vett könnyen vagy nehezen teljesíthetőségére vonatkoznak. Ezért furcsa lenne őket olyan helyzetben használni, amikor fizikai értelemben vett lehetőségről beszélünk vagy statisztikailag könnyű vagy nehéz valamit teljesíteni. Hasonlítsuk össze a példákat: このいすは座りにくい。 Ezen a széken nehéz ülni. (pl. mert kényelmetlen számomra.) このいすに座るのは難しい。

48

Nehéz ráülni erre a székre. (pl. mert túl sok ember szeretne egyszerre ráülni.) この雑誌は買いにくい。 Nehéz megvenni ezt a magazint. (pl. mert ciki számomra megvenni.) この雑誌を買うのは難しい。 Nehezen lehet kapni ezt a magazint. (pl. mert nem árulják mindenhol.)

49

21. lecke Rabló NYELVTAN 1. passzív mondatok Ha elszenvedünk egy cselekvést, amit más végez, vagy valaki más által végzett cselekvés számunkra kellemetlenséget okoz, akkor ezt a passzívval tudjuk kifejezni (Ez a közvetett szenvedő szerkezet). Tegyük fel például, hogy a barátod a megkérdezésed nélkül kölcsönvette az autódat és ez téged zavar. Hasonlítsuk össze az aktív és a passzív leírását a történteknek: 友達が車を使いました。 Egy barátom használta az autómat. 私は友達に車を使われました。 Egy barátom használta az autómat (és mérges vagyok miatta.) (A magyar nyelvben nem tudjuk szépen passzív szerkezettel kifejezni a japán nyelvnek ezt a fajta, kellemetlenséget kifejező passzív szerkezetét. Ez a fajta passzív az alany negatív érzelmeit (pl. idegesít, zavar, bosszant) fejezi ki az elszenvedett cselekvéssel kapcsolatban.) Ahogyan a fenti példából is láthatjuk a passzív mondat képzése a következő:

私 は 友達 に 車を使われました。 szenvedő alany は „gonosztevő” に gonosz tett. A szenvedő alanyt a は vagy が partikula jelöli. A „gonosztevőt” a に partikula jelöli. Ő az, aki a szenvedő alanyra hatással levő cselekvést végzi. A gonosz tettet az ige passzív alakja fejezi ki. Az igék passzív alakja: A ru igék esetében levágjuk a RU-t és hozzátesszük a –RARERU végződést. 食べる→

食べられる

Az u igék esetében levágjuk az U-t és hozzátesszük az –ARERU végződést. 行く

→

いかれる

50

待つ 読む 泳ぐ 買う 話す 死ぬ 取る 遊ぶ

→ → → → → → → →

またれる よまれる およがれる かわれる11 はなされる しなれる ろられる あそばれる

Rendhagyó igék: くる する

→ →

こられる される

Megjegyzés: Lehet, hogy észrevetted, hogy a RU igék és a rendhagyó くる passzív alakja megegyezik a ható alakkal (lásd 13. lecke), ugyanakkor az U végű igék esetében a passzív és a ható alak eltér. Például: 読む（よむ）passzív alakban よまれる ható alakban よめる. A passzív alakok is tovább ragozhatóak, RU végű igeként viselkednek.

jelen idő múlt idő

rövid alakok állító よまれる よまれた

te forma

よまれて

読まれる

tagadó よまれない よまれなかった

hosszú alakok állító よまれます よまれました

tagadó よまれません よまれませ んでした

Nézzük meg most ezeknek az alakoknak a mondatbeli használatát. A legtöbb passzív mondatban az „áldozatra” kedvezőtlenül hat az „elkövető” tevékenysége. Több féleképpen hathatnak rájuk a tevékenységek kedvezőtlenül, például felmérgelhetik, zavarba hozhatják, elszomoríthatják, bánthatják őket12. 私はとなりの人にたばこを吸われました。 A szomszédom dohányzott (és ez engem zavart.) 11

Azok az igék, melyek う-ra végződnek, a változáskor kapnak egy ejtéskönnyítő w-hangot, pont úgy, mint a rövid tagadó alaknál. 12 Mivel a passzív csak igére vonatkozhat, nem tudod kifejezni a szenvedésedet melléknévvel. Mondhatod, hogy 私は雨に降られました (Zavart, hogy esett az eső), mert a 降る egy ige, de nem használhatod a passzívat hogy valami olyat mondj, hogy „zavart, hogy rossz volt az idő”, mert a 悪い egy melléknév. Nem tudod kifejezni azt sem, hogy amiatt szenvedsz, hogy valaki nem tett meg valamit, mert nem lehet a passzív ragot egy már tagadott formához tenni. Így nem használható a passzív olyan esetekben, mint: Yamashita Tanár úr ideges volt, mert a diákok nem jöttek be az órájára.

51

たけしさんはメアリーさんによく笑われます。 Mary gyakran kineveti Takeshit. (elszenvedi, hogy kinevetik) 山下先生はだれかにパスワードを盗まれたそうです。 Úgy hallottam Yamashita Tanár úrnak ellopták a jelszavát. (elszenvedte, hogy ellopták tőle) Hasonlítsuk össze a passzív mondat (szenvedő) használatát a て も ら う (16. lecke) használatával. A passzív kedvezőtlen dolgot fejez ki a te morau kedvezőt. 私は友達に日記を読まれました。 Egy barátom elolvasta a naplómat. (és ez engem feldühít) 私は友達に手紙を読んでもらいました。 Egy barátom elolvasta a levelemet. (megtette nekem ezt a szívességet) Megjegyzés: Nem minden passzív mondat észlelhetően negatív. Ez az egyszerű/közvetlen szenvedő szerkezet. Csak tárgyas igéből képezhető. Ez magyarból ismert passzív szerkezettel azonos. Nem lehetetlen lefordítani, de nem mindig hangzik jól fordításban. 私はその人にデートにさそわれました。Az az ember elhívott randira. (El lettem hívva randira az által az ember által.) 私は兄に友達に紹介されました。A bátyám bemutatott egy barátjának. (Be lettem mutatva a bátyám egy barátjának a bátyám által.) 私は友達にパーティーに呼ばれました。 Egy barátom elhívott buliba. (El lettem hívva buliba egy barátom által. その人はみんなに尊敬されています。Ezt az embert mindenki tiszteli. (Ez az ember mindenki által tisztelve van.) Amikor valaki ezeket mondja, nem feltétlenül érti úgy, hogy kényelmetlen neki, ami vele történt. Van néhány ige, aminek passzív alakja semleges jelentést hordoz.13

13

Van egy harmadik fajta passzív mondat is, amikor az alany élettelen dolog. Tehát egy élettelen dolgot nyilván nem bosszankodik egy cselekvés elszenvedésétől. Az ilyen típusú mondatok írott nyelvre jellemzőek. この公園は十年前に作られました。Ezt a parkot 10 éve építették.

52

2. ～てある Az ige te formáját és az ある segédigével egy másik szenvedő szerkezet képezhető. Jelentése „van” és állapotot fejez ki, tárgyas igékkel használható. 寒いので、 ストーブがつけてあります。 Hideg van, ezért be van kapcsolva a fűtés. (Valaki bekapcsolta, akit nem nevez meg a mondat és azóta is bekapcsolt állapotban van.) テーブルの上に本が置いてあります。 Oda van téve a könyv az asztalra. (Valaki odatette a könyvet és azóta ott van.)

A ～てあります-t akkor használhatjuk, ha valaki ( mi magunk) előre elvégezte a cselekvést szándékosan (amit a ～ておきました-val is kifejezhetnénk. lásd 15. lecke) és ennek a cselekvésnek az eredménye most is észlelhető. A ～てあります jelenlegi állapotot fejez ki, ezért használjuk jelen időben.

レストランの予約がしてあります。ennek az eredménye:よやくをしておきました。 Le van foglalva az asztal az étteremben. Lefoglaltam előre az asztalt. パンが買ってあります。 ennek az eredménye: Van véve kenyér.

パンを買っておきました。 Előre megvettem a kenyeret.

A fentiekből is látszik, hogy a てある használatakor, a főnév, ami egyébként を parikulát kap が (vagy は) partikulával jár. A てある-t majdnem mindig tárgyas igével használjuk. Hasonlítsuk össze a てある és a ている használatát. 窓が閉めてあります。 しめる (tárgyas becsuk valamit) Az ablak be van csukva. (Valaki becsukta, és azóta úgy is van.) 窓が閉まっています。 しまる (tárgyatlan becsukódik) Az ablak be van csukódva / becsukódott állapotban van. 3. ～間に

（あいだに）

A あいだに B szerkezet azt fejezi ki, hogy a B esemény az A esemény közben történt. Az A eseményt leggyakrabban a folyamatos ている-val fejezzük ki. Az A eseményt leíró ige jelen idejű még akkor is, ha múlt idejű eseményről van szó. 53

お風呂に入っている間に電話がありました。 Hívtak telefonon, amikor éppen fürödtem. ゆうべ、寝ている間に地震がありました。 Tegnap éjjel, amikor aludtam földrengés volt. 両親が日本にいる間に京都に連れていきたいです。 El akarom vinni a szüleimet Kiotóba, amíg Japánban vannak.

A（ている）間に B B aközben történik miközben A

„A” főnév is lehet: 留守の間の友達が来ました。 Távollétemben jött egy barátom. A „B” esemény rövidebb kell legyen mint az „A”. Ha a B esemény túlnyúlik az A esemény idején, akkor あいだに helyett あいだ-t használunk. ルームメートがコンピューターを使っている間、私は本を読んで待ちました。 Amíg a szobatársam számítógépezett én könyvet olvasva várakoztam. 4. melléknév + する A 10. leckében tanultuk, hogy „válni valamilyenné” mint például a 寒 く な る (hideggé/hidegebbé válik) és a 上手になる (ügyesebbé válik valamiben). Most nézzük meg a melléknevek használatát a rendhagyó する igével. Ez a kombináció azt jelenti „valamilyenné tenni”. つめたい かんたんな

→ →

つめたくする hideggé tenni/hidegebbé tenni かんたんにする egyszerűsíteni/egyszerűbbé tenni

この間の試験は難しすぎたので、次の試験はやさしくしてください。 A legutóbbi vizsga túl nehéz volt, ezért a következőt csináld könnyebbre! みんなで世界をよくしましょう。(よく Együtt tegyük jobbá a világot!

←

いい rendhagyó melléknév)

部屋をきれいにしました。 54

Kitakarítottam a szobát (szó szerint tisztává tettem.) 髪をボブ・マーリーみたいにしたいです。 Szeretném a hajamat olyanra csinálni, mint Bob Marley-é. しずかにする → しずかにしてください Nyugodttá/csendessé tesz. → Csendesedjetek el!/ Maradjatok csöndben! 5. ～てほしい Ha azt szeretnénk, hogy valaki megcsináljon valamit a kívánságunkat az ige te formája + ほ しい szerkezettel fejezhetjük ki. A személyt, akit szeretnénk, ha valamit csinálna に partikula jelöli.

私は病気の友達に元気になってほしい。 Azt akarom/szeretném, hogy a beteg barátom gyógyuljon meg. 私はルームメートに宿題を手伝ってほしかったです。 Azt akartam/szerettem volna, hogy a szobatársam segítsen a háziban. 私は személy に ige te formája ほしい Azt akarom, hogy valaki valamit csináljon Ha azt az akaratunkat akarjuk kifejezésre juttatni, hogy valaki ne csináljon valamit, akkor tagadhatjuk a ほしい-t: ～てほしくありません, vagy tagadhatjuk az igét: ～ないでほしい です. 私はお父さんに昔の話をしてほしくありません。 Nem akarom, hogy az apán a régi időkről meséljen. 私はホストファミリーに英語で話さないでほしいです。 Azt akarom, hogy a hostfamilym (befogadó családom) ne beszéljen angolul. Foglaljuk össze a három kifejezést, amivel akaratot fejezhetünk ki(ezek csak a beszélő szándékát fejezzük ki, ha valaki más szándékáról van szó a mondatok végződése megváltozik lásd 11. és 14. lecke hosshii to itteimasu, hoshigatteimasu): たい (11.lecke) igető + たい Akarok/szeretnék csinálni valamit 私はベトナムに行きたいです。Vietnámba akarok menni.

55

ほしい (14. lecke) főnév が

ほしい Akarok/szeretnék valamit

私はいい辞書がほしいです。Egy jó szótárt szeretnék. てほしい (jelenlegi lecke) ige te forma + ほしい Azt akarom, hogy valaki valamit csináljon 私は弟に電話をしてほしいです。 Azt akarom/szeretném, hogy az öcsém hívjon fel.

56

22. lecke Japán oktatás

NYELVTAN 1. Műveltető mondatok Ebben a leckében még egy új igeragozást fogunk tanulni, amit úgy hívnak, „műveltető alak”. Amikor egy igének a műveltető alakját használod, azt tudod kifejezni, hogy ki késztet kit arra, hogy megtegyen valamit, és ki hagy valakit megtenni valamit. Így tudod ragozni az ige műveltető formáját: Ru-igék: a "-ru" végződés helyett "-saseru" kerül a szó végére: Pl.: 食べる  食べさせる U-igék: Az "-u" végződés helyett "-aseru"14 kerül a szó végére: Pl: 行く 行かせる 待つ 待たせる 読む 読ませる 泳ぐ 泳がせる 買う 買わせる 話す 話せる 死ぬ 死なせる 取る 取らせる 遊ぶ 遊ばせる Rendhagyó igék: 来る こされる する させる Ahogy valószínűleg észrevetted, a műveltető ragozás nagyon hasonló a szenvedő ragozáshoz, amit az előző leckében vettünk. A műveltető mondat alapszerkezete a következő:

14

Azok az igék, amelyek う–ra végződnek, kapnak egy ejtéskönnyítő w-hangot, ahogy a rövid tagadó és passzív alakoknál.

57

先生は 学生に 会話を覚えさせました。 (rendező)は (stáb)に (művelet) A tanár megjegyeztette a párbeszédet a diákokkal. A „rendező” dönti el, mit szabad és mit kell megtenni. は-val vagy が-val jelezzük. A „stáb” hajtja végre a műveletet. Általában に-vel áll15. A „művelet” az ige műveltető alakjával van kifejezve. Először is tisztázzuk a műveltető alak két jelentését. Minden műveltető ige fordítható úgy is, hogy „késztet valakit megtenni” olvasattal, vagy „hagy valakit megtenni” olvasattal. Így nem lehet megmondani az alábbi mondatokban a különbséget, hogy egy parancsoló szülőről (aki azt akarja, hogy a gyerek megegye, amit nem akar), vagy egy engedékeny szülőről (aki megengedi a gyerekének, hogy megegye, amit akar) szólnak. お父さんは、子供に野菜を食べさせました。 Az apa megeteti a gyerekkel a zöldséget/hagyja, hogy a gyerek megegye a zöldséget. お母さんは子供に本を読ませました。 Az anya elolvastatja a gyerekkel a könyvet/hagyja, hogy elolvassa a könyvet.

Ha a műveltető igét a てあげる、てくれる、vagy てもらう segédige követi, biztosra lehet venni, hogy majdnem minden esetben engedélyadásról van szó. (a segédigéket a 16-ik leckében találod) 先生は私に英語を話させてくれませんでした。 A tanár nem engedte, hogy angolul beszéljek. 私は自分の子供に好きな所に行かせてあげるつもりです。 Úgy gondolom, meg fogom engedni a gyerekeimnek, hogy oda menjenek, ahova szeretnének. A műveltetőt + てください-al használva engedélyt kérhetsz vagy jelentkezhetsz valamire. 15

Vannak esetek, amikor a stáb inkább を–t kap. (1) Amikor az okozott művelet reflex, mint sírás vagy nevetés: 私はその子供を泣かせてしまいました。 Véletlenül megríkattam azt a gyereket. アレンさんはおもしろい映画を作ってみんなを笑わせました。 Allen olyan vicces filmet készített, ami mindenkit megnevettetett. (2) Amikor egy igét átteszünk műveltetőbe, pedig eredetileg nem vonzza az を-t: Az alábbi első két példában az 行く és 座る igék nem használják fel az を partikulát, és ezért az を marad az egyetlen, ami jelezheti a stábot a műveltető mondatokban. Ezzel szemben az utolsó mondatban a 読む felhasználja saját vonzatként az を-t, ezért az nem használható a stáb jelölésére. 先生は私をトイレに行かせました。 A tanár kiküldött a mosdóba. その人は私をそこに座らせました。 Az az ember ide ültetett. X 両親は私を本を読ませました。 A szüleim könyvet olvastattak velem.

58

私にこの仕事をやらせてください。 Hadd végezzem el ezt a munkát. (rendező)は (stáb)に műveltető ige (a rendező) megcsináltat a (stábbal)… (rendező)は (stáb)に műveltető ige + てあげる/てくれる (a rendező) hagyja, hogy a (stáb) megcsináljon… műveltető ige + てください kérem, hadd csináljam meg… 2. igető + なさい Az igető + なさい parancsot fejez ki. A なさい-nak van egy olyan erős benyomása, hogy „lebeszélsz” valakihez, vagy hogy úgy gondolod, te érettebb vagy, jobban tudod, és neked engedelmeskedni kell. A なさい így megfelel a szülőknek, hogy a gyerekeikkel, vagy a tanároknak, hogy a diákjaikkal beszéljenek. Gyakran találkozhatsz a な さ い -al vizsgafeladatokban. うちに毎日電話しなさい。 Minden nap telefonálj haza! 先生の話をよく聞きなさい。 Jól figyelj oda, mit mond a tanár! かっこの中に単語を入れなさい。 Töltsd ki az üres helyeket egy szóval! 3. ～ば „Tagmondat A ば tagmondat B” egy feltételes állítás: „ha A, akkor B”. Már láttunk egy példát erre a 18. Leckében, nevezetesen a ば-formára a ばよかった szerkezetben (bár megtettem volna…) Nézzük át az ige ば-alakjának ragozását: Állító mondatokban: Az "-u" végződés helyett "-eba" kerül a szó végére: Pl.: 食べる  食べれば 行く  行ければ 待つ  待てば 買う  買えば する  すれば くる  くれば

59

Tagadó mondatokban: Az い végződés helyett ければ kerül a szó végére: Pl.: 行かない  行かなければ Egy „A ば B” mondatban az A mondat jelenti a feltételt, ami akkor következik be, ha B mondat igaz. 車があれば、いろいろな所に行けます。 Ha van autód, rengeteg helyre el tudsz menni. かぎをかけておけば、どろぼうに入られません。 Ha kulcsra zársz mindent, a rablók nem tudnak majd bejönni. 大家さんに言わなければ、わかりません。 Ha nem mondod el a házmesternek, nem fogja megtudni.

Általában az „A ば B” szerkezetet akkor használjuk, amikor „A” garantálja a „B”-ben bekövetkezett események jó eredményét. Így az első mondat természetes, míg a második mondat, holott nem lehetetlen, elég furcsán hangzik. 走れば、電車に間に会います。 Ha szaladok, elérem a vonatot. 歩けば、電車に遅れます。 Ha sétálok, lekésem a vonatot. Emiatt a „jó eredmény” benyomás miatt az „A ば B” gyakran használatos arra, hogy „A”-t tanácsoljuk. Néha a „B” üres, általános kifejezéseket tartalmaz, mint 大丈夫です vagy いい んです. この薬を飲めば大丈夫です。 Ha beveszed ezt a gyógyszert, jól leszel. 先生に聞ければいいんです。 Legjobb lenne, ha megkérdeznéd a tanárt. 4. ～のに A のに két tényt köt össze, A-t és B-t, úgy, hogy ellentétben a vártakkal, A igaz, és nem B. „A のに B” tehát azt jelenti, hogy „A, szemben a vártakkal, B is” vagy „B ellenére a tény A”. 60

この会社はお金があるのに、給料は低いです。 Annak ellenére, hogy ennek a cégnek sok pénze van, a fizetések alacsonyak. 家にいるのに、電話に出ない。 Otthon van, ennek ellenére nem veszi fel a telefont. Az A részben az állítmány rövid alakban van. Amikor az A rész な-melléknévre vagy főnév + で す -re végződik, ezek な -ként jelennek meg, ugyanúgy, mint a magyarázó ん で す szerkezetben. 田中さんは親切なのに、山田さんは田中さんがきらいです。 Annak ellenére, hogy Tanaka kedves, Yamada nem szereti. 大きい問題なのに、あの人はだれにも相談しません。 Annak ellenére, hogy ez nagy feladat, senkitől nem kér tanácsot. Mivel a のに két tényt köt össze, két nem tényszerű dolgot, mint kérés vagy tanács, nem köthetünk össze vele: X 日本語が少し難しいのに、これを読んでください。 vö. 日本語が少し難しいけど、これを読んでください。 A japán kicsit nehéz, de azért ezt kérlek, olvasd el! X あまりおいしそうじゃないのに、ここで食べましょう。 vö. あまりおいしそうじゃないけど、ここで食べましょう。 Nem tűnik valami finomnak, de azért együnk itt! 5. ～のような/～のように „főnév A のような főnév B” azt jelenti, hogy „B olyan, mint A”. Amikor azt mondod, „A の ような B”, „A” lehet olyan minőségű vagy külsőre hasonló, mint B, vagy egy példa B-re. 私は鎌倉のような町が好きです。 Az olyan városokat szeretem, mint Kamakura. 私はアウンサン・スーチーのような人になりたいです。 Olyan ember akarok lenni, mint Aung San Suu Kyi. Akkor használjuk a „főnév A のように” szerkezetet, amikor le akarunk írni egy cselekvést, amit „pont úgy kell csinálni, mint A-t”, vagy egy tulajdonságot, ami „olyan, mint A”.

61

メアリーさんは魚のように上手に泳げます。 Mary úgy úszik, mint egy hal. アントニオさんはモハメド・アリのように強いです。 Antonio olyan erős, mint Muhammed Ali. あの人は壊れたレコードのように同じことを言います。 Mint egy rossz bakelit, folyton ugyanazt ismételgeti. この町は夜の墓場のように静かです。 Ez a város olyan csendes, mint egy éjszakai temető.

62

23. lecke Búcsúzás

NYELVTAN 1. Műveltető-szenvedő mondatok A műveltető-szenvedő mondatok a műveltető szerkezet passzív alakjai. Akkor használjuk, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valaki megtetetett, rákényszerített, rábeszélt valamire, amit nem akartál megtenni. （下手だから歌いたくなかったのに）歌を歌わされました。 (Annak ellenére, hogy pocsékul énekelek,) énekelnem kellett (énekeltettek.) （きらいだから食べたくないんですが、いつも）肉を食べさせられます。 (Ki nem állhatom, ezért nem akarom megenni, de mindig) meg kell ennem a húst (megetetik velem) Így kell műveltető-szenvedő igealakot képezni: Ru-igék: a "-ru" végződés helyett "-sase-rare-ru" kerül a szó végére: Pl.: 食べる  食べさせられる U-igék: Ahol す-ra végződik az ige: az „–u” helyett „-ase-rare-ru” kerül a szó végére: 話す 話させられる Az "-u" végződés helyett "-asareru" kerül a szó végére: Pl: 書く書かされる 読む 読まされる 泳ぐ 泳がされる 買う 買わされる 立つ立たされる 撮る撮らされる 呼ぶ呼ばされる Rendhagyó igék: 来る こさせられる する させられる

63

A fenti táblázatból kiderül, hogy a műveltető-szenvedő ragozás az első, második és negyedik csoportban valójában a műveltető és a passzív ragozás egyvelege: -(s)ase-rare. A harmadik csoportban a műveltető-szenvedő ragozás rövidebb, mint a műveltető (-ase) és a passzív (rare) együttese. A műveltető-szenvedő mondat a következőképpen néz ki: 私は 彼女に 車を洗わされました。 (irányított) (irányító) (tevékenység) A barátnőm lemosatta velem a kocsit. Az „irányított” az, akivel végrehajtatják a cselekvést. は vagy が partikula jeöli. Az „irányító” irányítja az „irányítottat”. Partikulája a に. A „tevékenységet” az „irányított” hajtja végre és műveltető-szenvedő szerkezettel jelöljük. Ha összehasonlítjuk a műveltető-szenvedő szerkezetet a műveltető szerkezettel, észrevehetjük, hogy a kettőnél a végrehajtó felcserélődik: Műveltető-szenvedő: 私は 友だちに 宿題を手伝わされました。 Segítenem kellett a barátomnak a háziban (segíttetett engem). Műveltető:

友だちは 私に 宿題を手伝わされました。 Segítettem a barátomnak a háziban.

Vessünk össze egy műveltető-szenvedő mondatot egy sima, nem műveltető és nem szenvedő mondattal! Ennek a két mondattípusnak ugyanaz lesz az alanya. Ha hozzáadod az „irányító” szerepét a sima mondathoz, a mondat hosszabb lesz, és műveltető-szenvedő szerkezetet kapsz. Műveltető-szenvedő: ゆみは お母さんに 勉強させられました。 Yuminak (mert az anyukája azt mondta) tanulnia kellett. Sima mondat: ゆみは 勉強しました。 Yumi tanult. 2. ～ても Az „A ても B” azt jelenti, hogy „B még akkor is, ha A”. Vagyis B még A esetében is igaz (vagyis még akkor is igaz, ha A nem). Vessük össze a て も -s mondatokat a た ら -s mondatokkal, így jobban kitűnik a „ha-akkor” jelentés: 雨が降っても、ピクニックに行きます。 Még ha esik, akkor is elmegyek piknikezni.

64

雨が降ったら、ピクニックに行きません。 Ha esik, nem megyek el piknikezni. 暑くても、エアコンをつけません。 Még ha meleg van, akkor sem kapcsolom be a légkondit. 暑かったら、エアコンをつけます。 Ha meleg van, bekapcsolom a légkondit. 子供でも、わかります。 Még ha gyerek lennél, akkor is megértenéd. (még egy gyerek is megérti) 子供だったら、わかりません。 Ha gyerek lennél, nem értenéd. Úgy képezzük a ても-mondatot, hogy egy も-t rakunk az ige vagy melléknév te-formájához. A な-melléknevek és főnevek esetében az alakja でも. Ne felejtsük el, hogy az igék たら és ても formája nagyon hasonló, de a melléknevek たら és ても formája nagyonis különbözik. Igék: い-melléknevek: な-mellékenevek: Főnevek:

買う  悲しい  元気（な） 学生 

買っても vö. 買ったら 悲しくても（X 悲しかっても） vö. 悲しかったら 元気でも（X 元気だっても） vö. 元気だったら 学生でも（X 学生だっても） vö. 学生だったら

A ても-t tagadni is lehet, a rövid tagadó alak mintájára: Igék: い-melléknevek: な-mellékenevek: Főnevek:

買わない 悲しくない 元気じゃない 学生じゃない

   

買わなくても 悲しくなくても 元気じゃなくても 学生じゃなくても

vö. 買わなかったら vö. 悲しくなかったら vö. 元気じゃなかった vö. 学生じゃなかったら

A ても-s mondat önmagában nem fejez ki igeidőt. Jelen (mint a fenti példákban) vagy múlt idejű tagmondat követheti: 私は、雨が降っていても、毎日授業に行きました。 Még ha esett, akkor is minden nap bementem az órákra. 日本語の授業が難しくても、取ったでしょう。 Még ha nehéz volt is a japánóra, akkor is fel kellett volna vennem.

65

3. ～ことにする A ことにする azt jelenti, hogy „eldönteni valamit”. Az ige egyszerű jelen idejét követi, tagadó alak után is állhat. 車を買うことにしました。 Úgy döntöttem, veszek egy autót. あの人がかわいそうだから、あまり文句を言わないことにします。 Aranyosnak tűnik az az ember, de nem nagyon fogok neki bókolni. Néha használjuk ennek a szerkezetnek a felszólító formáját, mint például 行くことにしよう、 az egyszerű felszólító 行こう helyett, amikor egy tevékenységet javasolunk. A ことにしよ う azt sugallja, hogy a javaslat megfontolás után született. 今年の夏はベトナムに行くことにしよう。 Idén nyáron akár Vietnámba is mehetnénk. A こ と に し て い る alak azt jelenti, hogy „valamit rendszeresen tenni”, vagyis, hogy eldöntöttél valamit, és azt be is fogod tartani. 毎日十一時にことにしています。 Úgy döntöttem, minden nap tizenegykor lefekszek. 絶対にお酒を飲まないことにしています。 Úgy döntöttem, nem iszok többé. ～ことにする ～ことにしている

eldönteni valamit csinálni valamit rendszeresen

4. ～まで A まで azt jelenti, „amíg A”. Az A az „A まで B” mondatban a leírása annak a változásnak, ami okozza B-t. Így A általában olyan ige, ami valamilyen változást fejez ki (7. Lecke). Az A mondatban az ige mindig állító jelen időben van. 晴れるまで、喫茶店でコーヒーを飲みながら、待ちます。 A kávézóban várok és kávézok, amíg kitisztul az idő. 日本語が上手になるまで、国に帰りません。 Amíg nem tanulok meg jól japánul, nem megyek haza. 66

Amikor A mondat alanya más, mint B mondaté, az elsőt が-val jelöljük は helyett. 赤ちゃんが寝るまで、（私は）歌を歌ってあげます。 Amíg a baba elalszik, énekelek neki. Az „A まで B” szerkezet használható múltbeli események leírására is. Ne felejtsük el, hogy A ettől függetlenül jelen időben van! 日本の生活に慣れるまで、大変でした。 Amíg meg nem szoktam az életet Japánban, szörnyű volt. 5. ～方 A főnévképző 方 az igetőhöz kapcsolódik, és azt jelenti, hogy „a mód, ahogy a cselekvést végrehajtják”, vagy „hogyan csináljuk…” 泳ぐ 考える

hogyan ússzunk gondolkodási mód

泳ぎ方 考え方

A főnevek más partikulával állnak, amikor egy igéhez kapcsolódnak, ezeket kicseréljük の-ra a ～方 előtt. 漢字を読む はしを使う 空港に行く お風呂に入る

   

漢字の読み方 はしの使い方 空港の行き方 お風呂の入り方

kanji olvasata pálcika használata eljutás az reptérre hogyan vegyünk fürdőt

A する-val álló szóösszetételekben, mint a 勉強する, a következőképpen néz ki: 人本後を勉強する ホテルを予約する

 

日本語の勉強し方 ホテルの予約し方

Maga a ～方 egy főnév, amit は vagy を követhet. たけしさんのスパゲッティの食べ方はおもしろいです。 Takeshi érdekesen eszi a spagettit. すみません。この漢字の書き方を教えていただけませんか。 Elnézést, meg tudná mondani, hogyan kell ezt a kanjit írni?

67

MEGJEGYZÉSEK 7. ～わ  A わ női beszédben található a mondatok végén. Általában rövid alakokat követ, néha ね-vel és よ-val is együtt használható. あの人は有名なオペラ歌手だわ。 いいわね。 しらないわよ。

Az az ember híres operaénekes. Jól hangzik! Fogalmam sincs.

68