^ »ft '>:'^$^^ - - ü. WrS # *. - Ji^- - :? ^ H^^: "'4 >^ ^y.:

-fp/^

»fT

'>:'^$^^ -

-

ü

^

#

WrS *. -

-

Ji^-

:•? '.

^

H^^:

^y.:

,'

"'4

J.

>^

Y R.8 93 \'

8-9

HARVARD UNIVERSITY.

LI B

RAR

OF THE

MUSEUM OF COMPARATIVE ZOÖLOGY.

R.

FRIEDLANDER &

SOHN

Buehhandlung

Berlin N.W.

6.

11. Carlstrasse 11.

;

A

Deilephila nerii-rl. I.

A Deilephila nerüL. Mocsáry Sándor.

Irta

A

„Rovartani Lapok"

Aigner Lajos

lapján

következket igen

jól el

írja:

tud

„Ha

lenni

ez évi ápril

barátom

havi 4-ik füzetének 85-ik

Deilephila

a

tekintetbe veszszük,

nefii

lepkérl a

hogy az állat e vagy mondjuk

szerint

ha rá hogy továbbá oly északi vidéken, mint a

oleander nélkül

tudott szokni a Vincára,

életéhez.

Keleti-tenger partja (54V2°

é.

sz.)

is,

egészen

:

jól

tenyészik, feltehet,

—

hogy legalább Magyarországon (41- i9°) állandóan tartózkodik és szaporít, és valószín, hogy perealakban telel ki, ámbár nincsen kizárva, hogy épen úgy mint a halálfej pille csak részben hagyja el bábját még szkor, míg részben bábalakban kitelel és csak tavaszkor kel

E A

kezik.

de

ki."

nézet az én tapasztalatommal és Deilephila

csak a hernyója

tudtomra

még

senki

nerii és

csupáncsak

sem

meggyzdésemmel

Nagyváradon nem épen nagy fogott.

Én

leanderen,

a

mert

ellen-

ritkaság, pillét

ott

legalább hatszor-hétszer ne-

veltem

hernyókat, melyek kintt állapotban mindig csak juliushó végén és augusztus elején voltak találhatók. A lepke mintegy négy hét múlva, szeptemberhó els napjaiban kel ki. Soha nem fordult

el

az az eset, sem nálam,

sem másnál, hogy

a legkevésbbé

sem

kénj^es báb kitelelt volna.

Már most, ha megengedhetnk

hogy a szeptember havá-

is,

ban rakott peték csakugyan kiteleljenek, a mi nagyon valószíntlen

vagy hogy a tavaszi peték már ápril havában, vagy mondjuk csak még késbb, május havában kelnek ki akkor a kintt hernyó, melynek teljes kifejldésére mintegy hat hét szükséges, nem július végén és augusztus elején, hanem már júniusban, vagy még sok:

kal

elbb volna

található.

Rorartani Lapok 1901. június hó.

110

Weiszinantel

Én

a Deilephila nzvii

llmos.

olyan kóborlónak tekintem,

pillét

mint

melyek mint villámgyorsan röpül jnniusi meleg estéken Dél-Európából hozzánk is elvetdnek,

amilyen a Deilephila celerio L. állatok itt

T

is,

szkor az shazába

petéiket lerakják, de ivadékaik

ismét visz-

szavándorolnak, s így a tulajdonképeni Magyarországon állandóan nem tartózkodnak, nem szaporítanak és az Acheroníia Atroposszal

semmi közös ügyük

nincsen.

n.

A Deilephila

Weiszmantel

Irta

gyönyör

Ezt a

nerii elfordulása. Vihtios.

gyjti pályám

pillét

1850. vagy 1851-

elején,

ben a brünni ligetben Petúnián fogtam. Többnyire Sphinx convolvnli az

röpült

néhány

és

este

köztük egy nerii

Másnap

az

abból

magam

példán^^t,

is.

iskolatársaim

Igen fogyatékos példány

A

apja

fiúk

csodaállatot.

30

Egyike

szép

már

a

kifeszített

pillangót igért.

Ez

mondván, ha a

pille

eljött

már

de mégis nevii. társaim azonban

meggyzd-

jöttek és

Másnap háromnak

szerencsémet.

fejembe, és vonakodtam a cserére adott^

hozzám

délután

hirdették

is

mind a három buzgó lepkész,

is,

majd

odahaza

volt,

is

hogy van

láttam,

dicsekedtem fogásommal,

iskolában

kételkedtek állításomban, de tek.

mindegyike fogott

csak odahaza

és

is,

—

hozzánk

kopott

látni

a

eleinte 20,

pilléért

a fényes ajánlat szeget ütött a

miben édes at^'ám igazat nem lenne ritkaság, azok az urak nem ráállni,

törnék ügy magokat érette.

Csak két hét múlva,

midn

a megszáradt

levettem, vettem észre a versengés okát, de akkor

hasznot húzni. csak a torát

zonyára akartak

A

ficrii ?

nyomván

észrevették élni.

A

meztettelv

a

akadtam,

már

a

ugyanis

üresek

csomó

össze, a kifeszitésnél

petéket

legcsúnyább

petékre,

eg}^

melyek voltak,

és

petét

még

utóbb Prágában

tése mil\- k()nn\'.

volt,

rakott élt.

tönkre

hog\'

boszúból

mentek,

kikelt

mert

hernyók

le,

meggyzdtem, hogy

a

abból mivel

Az urak

bi-

vissz^

nem

figyel-

mikor

rájuk

pedig

híán természetesen elpusztultak. Sokat bosszankodtani

midn

a deszkáról

tapasztalatlanságommal

az volt,

a

pillét

már kés

táplálék

ezen, kivált

hernyó

tenyész-

A

lepkész-ismersöm,

Prágai

111

DeüepJiila nerii-röl.

Hübe

öreg

az

alkalmával egyik ház eltt sok hernyó-n^^omot

erkél^'en

Az öreg

:

A

úr felment az emeletre s az uraság távollétében

figyelmeztette

cselédet

hogy a

arra,

példányt

talált

megvesztegetés árán és bábot

Hüb

is.

melynek

2

7Z6'/

A

f

jöttek,

1

—2

nem

a melyben

Mibl

oleanderrel

hogy legalább 100

melyekben

az összes bábokból kikelt a

hogy L e n s c h mérnök Brünnben az utczán melyek valószínleg bábozáshoz alkalmas

dudva.

és

megállapítani, de azt,

teljesen

lev hernyót

bábozófélben

porban hátrahagyott nyomok után

háztelekrl

csak

fa,

az,

//-hernyót,

helyet kerestek. bekerített

hernyók

párját helyben 3 frtjával eladogatta.

Nevezetesebb talált

még néhány

állítása szerint

1

azt

már csak 7

a földben azonban, további 10 krajczárnyi

;

talált

e

hogy

felvilágosította,

2 krajczárt ajánlott, de

teszik és mindegyikért

pille,

nagyon megvan

leander

cseléd ezt a patkányokra hárította, amelyek éjjel rágicsálnak és

sok sarat hagynak hátra. Barátom

kifejlett

séta

csakhamar

:

hern3'ók.

rágva.

és

az els emeleti hogy az honnan származik néhány nagy Oleander állt bizonyosan azokon vannak a

tisztában volt aziránt,

a

ug^^anis

1,

látott,

volt

táplálkoztak,

— 150 méternyi

oleandert tartottak.

kifejlett

nyilván

vagy

lehetett

kellene tételezni

fel

utat tettek

A

nem

azt

akkor

mert

alig,

ítélve

oleander

meg

oly házaktól,

lepkék igen szépek,

de a rendesnél kisebbek voltak.

Más

ismersöm,

nerii

nstémt

utazni.

volt,

Többször

j

n

e a

utaztában

kinézve

mérnök, 1870 ben

vasúti egyik,

ritka

is

állat

gyjt

volt s ennél-

meddig fog potyára

meggyzdött, hogy a

látta,

elbbi városhoz

az

vaggonjának egyik ablakán

Valamikor maga

ülni.

hogy a nálunk

egyszer azonban

ott van,

a n d

pár perezre kiszállva,

látott

fogva kíváncsi

r

Bécsbe

Konstantinápolyból közeli állomáson

G

pille

még mindig

hogy párja akadt. A copulában

volt

párocska estefelé eltnt. Közel jártam

s

az

magyar

a

határhoz,

Olsnitzon,

uradalmi parkban 4 sorban

láttam, lehetett

vagy 200 darab.

A

1859.

felállított

június havában

nagy oleandert

kertészszel találkozván, megkér-

talált-e valaha /'/í?r// -hernyót, melyet jól ismert. Boszankodva hogy ezek a rongy állatoíí csaknem évenkint nagy kárt okoznak, amennyiben többnyíre a virágokat tarolják le, daczára annak, hogy nagyon ügyel rájuk. Azeltt százával tiporta össze, de mostanában a helybeli tanulók, valamint egy katonatiszt Rad-

deztem, felelte,

kersburgból,

st

jával megveszik.

eg}' gratzi

tanár

Utóbb azonban

is ki

szoktak jönni és 10 krajczár-

év^enkint

15—20

darabnál többet

; :

112

-4.

nem

Ha szkor

találtak.

Aigner Lajos.

eljöhetnék, talán

magam

is

találnék.

Végül

a buzgó kertész még annak a reményijének adott kifejezést, hogy a hernyó nemsokára teljesen ki lesz irtva. A lepkét, melyet neki

hamarosan

soha sem

leírtam,

vagy

látta

találta.

III.

A Deilephila Irta

Ha

A. Aigner Lajos.

a nép eltt valami új jelenség

nem képes

lában felfogni ily

nerii honosságáról.

esetben új

ötlik

fel,

a melyet egyálta-

A tudományban ahhoz ragaszkodnak, míg

csodára, kisértetre fogja.

:

elméletet állítanak

és

fel,

annak fonák volta kézzel foghatói ig be nem bizonyul, addig pedig annak határát a szertelenségig kiterjesztik és magát a iheoriát toldozzák- foltozzák, így és

valóban

midn Wallace mimikryvel

szellemdús

kivételeket

állapítottak

gyöm^ör

követi

mindent

hanem

meg,

fel,

mer ellentétekre

igyekeztek abba beleszorítani, és mikor

nem

az elméletben oly

lépett

elálltak

bukkantak, theoriával

új

a dacz-typussal.

Ugyanaz mely nagyobb

fajáról

messze elkalandoznak el,

azután

ahol

nézve

hospes-theoriára

a

áll

s

hogy

megfigyelték,

A

zúgó pillék négyors röpül létükre is.

olykor távoli északi vidékeken

nem mutatkoztak

többnyire évekig

is

fordulnak

újra.

Ebbl

hogy ezek az állatok {Acherontia Atropos, Spinx convolvuli és néhány Deilephila-ío.]) ama tájakon és Közép-Európában, kivált Németországon egyáltalában nem honosak, hanem csakis azt következtették,

vendégekként

délrl fel

újra.

Utóbb

de ez

nem

báb

tél

a

oda

ellátogató példányok

pedig találtak kitelel

ingatta

hidegét

ki

meg a nem

theoriát

:

egyszeren

az szi

bírja,

útján

léphetnének

bábokat és szi lepkét

is

ráfogták, hog}' a

lepke pedig

medd. Az

gondolkodóba az ers hiteket, hogy az úgynevezett vendégfajoknak Németországon hern3''ó-, st lepke-ivadékuk is van

sem

ejtette

;

pedig ha fontolóra veszszük azt a bámulatos körültekintést, metyet

a lepkenstény a pete lerakásánál

nek biztosítása tekintetében

kifejt,

s

illetve

az ivadék megélhetésé-

hogy a nstény elre láthatólag elfog pusztulni.

alig tehetjük fel,

oly vidéken petézik, a hol ivadéka

A

Deilephüa

113

nerii-röl.

Ennélfogva a honosság megállapítására voltakép elegendnek tartom ha á

azt,

lepke- mint hernyóalakban elfordul, mert a

úgy

faj

ho

sem megy tönkre. Nem tagadható azonban, hogy némelyike ezen kóborfajoknak,

a hernyó megél,

nyáron fel itt

országokat

oly

felkeres

nem

és

a báb

ott

vendégként

csak

ahol

is,

a Deilephüa

szaporít. Ilyen bizonj^ára

nerii

lép

melyrl

is,

van neki is zónája, melyben csak a zóna, melyben honos, nézetem szerint sokkal

szólni akarok. Kétségen kívül

vendég

ámde az

;

tágabb, mint azt általában hiszik, és mindenesetre kiterjed Magyar-

országra

is.

Mocsáry Sándor

Ezt tagadja

barátom, kinek köszönettel

tartozom a polémia indításáért, mely remélhetleg a kérdés

tisztá-

zásához vezet. Fent közölt czikkében ugyanazt a nézetet század

a

óta

lepidopterologiában

D r. Standfuss

jelenkor egyik legnevesebb szaktudósa,

Ámde mindez nem

mely másfélmelynek még a

vallja,

közkelec és

is

hódol.

hogy a szóban lev fajt hazánkban honosnak ne tekintsem, és el nem tántorít attól, hogy továbbra is fenn ne tartsam ezt a nézetet, daczára annak, hogy támogatásául

tartóztat abban,

hozhatok

alig

fel

positiv adatot és

vagyok utalva. honosság megállapításánál kimutatandó

csupán az analó-

giára és a következtetésre

A alakban

kitelelvén,

semminem

rendelkezésemre juk

feljegyezve,

—

mondja

még néhány

lállították

szi

Ma

fordul el.

De vajon

ivadék.

vaszi

hogy az

állat

mint

Az irodalomban csak

bármi

nem

Mocsáry Sándor

azt

július-augusztusban,

pilléje

}

Az

Atropos-rö\

is

pedig

Hiányzik tehát a fajfentartó kitelel

tényleg hiányzik-e

áll

azt talál-

is

ta-

azt

hogy szi bábja a telet ki nem bírja, többnyire medd és hogy nincsen tavaszi ivadéka.

lepkéje

ennek

adat.

hernyója

állatunk

szeptemberben

—

hogy

az,

tavaszi generatióval. Erre nézve

bír-e

nem

éve,

sokkal kevesebb a szkor, úgy hogy akkor a legtöbb gyjtnek kikerüli a figyelmét. A mi pedig az szi pille meddségét illeti, az nem általános, úg> hogy épen nem lehetetlen, hogy kivált hosszú szép szi idben a szaporítóképes pillék petéznek s a pete is kitelel. Szintúgy lehetséges, hogy a nerii bizo-

lepke

is,

nyára

ritka

gyjtk hogy

lételét

a hernyó

:

is,

tavaszi

figyelmét,

tagadja senki.

mint nyáron

és

ivadéka

xA.z

igaz,

s illetve

színénél

ha júniusban

fogva kikerülte eddigelé a

találták is lepkéjét, ráfogták,

vendég.

Az a körülmény, hogy az állatot hazánkban tudtommal 25 helyen figyelték meg, hogy hernyója 1885-ben M. -Szigeten a lean-

A. Aigner Lajos.

114

több

dérben

érzékeny

helyütt

és csupán egy udvarban

kárt tett

50-nél több hernyót találtak. (R. L.

224.), Eperjesen pedig

III.

évben 80 hernyót szedtek össze, tanúskodik a

nem

nálunk egyáltalában

A

Nerium oleander igennel

minoron

V.

híán

Magyarországon

Nem

iS;,

a

találták

(télizöld)

növényen

honi

Bréma

boroszló,

felelhetek,

Transkaukazusban

valamint

megélt, mieltt a

?

Erre

ennélfogva

Vinca major és azon él

bizonyára

somon találták egy ízben. nem keresném nálunk a nerii kitelel voltát, s így

kétségkí-

De mióta ez tudva van, hogy az Atropos számos más növényen

leander nélkül

elttem evidens,

mióta

megho-

a

megélni

és Danzig környékén,

leanderrel rokon s

állat

is

ha azt nem tudnám, hog}^ sokkal északibb tájakon is,

faj

a hol különben

kutatnám,

vül hazánkban

egy

hogy a

ritka.

honosság másik kritériuma az: képes-e az

nosított

nézve

mellett,

is

megél.

meghonosított Lyciumra és kivált a burgonyára,

melynek si hazájában a lepke el sem fordul, annyira rászokott, azóta valószínnek, st hogy azok nálunk ftáplálékát képezik bizonyosnak tartom, hogy a nerii is ol}'^ tájakon, a hol kevés az oleander, fentartja magát más növényeken is, és báb-, st talán :

pete alakjában

Ez

is

anderen

kitelel.

nem

utóbbi

is

igen valószíniatlen,

elfordulását tekintjük

való

is.

hogyha

csupán az ole-

Eperjesen

megfigyelték,

hogy különösen akkor sok a hernyó, ha az elz évben hosszú, sz volt. Ebbl az következtethet, hogy ilyenkor a lepke

szép

még szkor

párosodik és petéit

is

lerakja az oleanderre, melylyel

üvegházba vagy pinczébe kerülvén kitelel és csak május-júniusban kel ki belle a hernyó, valószínbb azonban, hogy pl. a Boroszlónál szeptemberben talált hernyók októberig kifejldvén elbáboztak, a báb kitelelt és tavaszra megadta a lepkét. a pete

is

télire

Hiszen bábja

viili,

—

Mocsáry

szerint

—

„legkevésbbé sem kén3^es."

De nézzük immár az

analógiát. Ezt nyújtják a Spinx convol-

Acherontia Atropos,

Beilephila

livoriiica

s

a többi, nálunk

honos Deilephila-ía.]k. Az els és harmadik helyen említett fajokat, még nincsen 30 éve, egyik hírneves franczia lepkész vándorfajoknak jelentette ki, a melyek évrl-évre elszállingóznak KözépEufópába, st még északibb fekvés országokba is, de ott nem

nem telelnek s ennélfogva nem honosak. Ma már van el ismerve, hogy ezek az állatok hazánkban két ivadékban is élnek és kitelelnek, épen úgy mint a D. galii, etiphorhiae, Elpenor és szaporítanak, illetve ki

Porcelhis,

mondják.

holott

ezeket

Az Acherontia

Németorszígban csak egy ivadékúaknak Atropost

illetleg

pedig

még

a

90-es

A

években egész

sora

közleményeknek

a

hogy ez az

azt vitatták,

állat

soha

tavaszkor

inel3mek

Deilepliila nerii-röl

tavaszkor megjelenik

ivadékii,

ámban

hogy nálunk látok

az Alropos

kimutatnom.

megjelenésében

pillét,

A májusban

is.

hernyó, melynek

fellép a

bábja részben

részben kitelelvén, a

fajt

Hasonlóan áll ez a fentemlített többi fajra nézve is. Mindezek után nemcsak hiszem, de megvagyok arról,

hogy Magyarországon a

lepke, azaz

:

tavaszkor

pedig szintén kétszer,

Vincán fordul el.

Ersen

i.

németek

a

ok-

fentartja.

gyzdve

bábokból) és

sz

elején

;

hernyója

nyáron és szkor, az utóbbi talán csak

hiszem, hogy a

jöv

nézetéi

:

Ne

náluk

igazat fog

nekem

adni.

mindenben vakon kö-

Egyáltalában nincsen indokolva, hogy

vessük

pilléje

még

nerii évenkint két ízben lép fel mint

(kitelelt

t.

és

utóbb azonban

;

Közép-Németországban bábja Hogy Magyarországon két

él hernyó

szeptember-októberben

tóber-novemberben adja a

telel,

ennélfogva honos, azt monographi-

kitelel s

kikel lepke után junius-juliusban után a

nem

pilléje.

VIÍ. köt.) talán sikerült

L.

(R.

Analógiát

meg, melyek mind

lepkéjét

találták

mégis csak kiderült, hogy legalább kitelel és

jelent

vándorfaj, mely ki

is

sem

115

mások

egészen

a klimatikus

Németországnak legdélibb része alig éri el Budapestnek szélességi fokát, és hogy Közép- és Dél-Magyarország faunája már déleurópai jellem. De tovább megyek s azt állítom, hogy a nerii Magyarországnál sokkal északibb tájakon is honos. Ezt abból következtetem, hogy Boroszló környékén az 1893. év szeptember havában 94 darab, mindenféle nagyságú, teljesen kifejldött és még alig egy czentimeternyi hernyót talált S t a n d f u s s, ki a hernyók különböz életkora után ítélve, több nstény jelenlétére következtetett hogy

viszonyok, mint minálunk.

felejtsük, hog}'

;

továbbá

Weiszmantel Vilmos

százával találták

a

hernyót

;

fentebbi czikke szerint Olsnitzon

pedig közhírré ment, hogy

újabban

északkeleti Németország egyik városában 200. Beeskow^ környékén,

Brandenburgban, pedig 600 hernyót esetre 2

—

6,

st

találtak

több párnak jelenlétét

ha még úgy hinnék

is

egy évben, ami mindenszükségessé. Már pedig

tette

a hospes-theoríában, azt

el

nem

hiteti

velem

hogy a nevezett városokban a vándorló nerii-p'úlék formális A meddig 1 2 példány oda téved, hagyján; legyen vendég; de mihelyt 4 8 12 egyén-

senki,

—

összejöveteleket, „találkát" rendeztek volna.

— —

nek fellépése megállapítható, halomra

A

mi

a D. nerii

dl

Mocsáry Sándornak ivadékai ép

hazába visszatérnek,

az

úgy

mint

a

az egész okoskodás.

azt az állítását

D.

celerio-éi

na£;yon rászorul a

illeti,

szkor

hogy az

s-

bizonyításra. Tisztelt

— 116

——— —

Eperjes környékének araszló

barátom

pilléi.

—

madarak példájára gondolt, s az elismerem elég csábító, de ki nem állja a kritikát. Soha sem hallottam, hogy ama madarak az évnek oly szakában költöttek, hogy fiókáikat fel nem nevelhették és magukkal nem vihették volna a hosszú vándorútra. És a fenti boroszlói példa szerint, a leanderpille tenné ezt ? Alig hihet. Egyébiránt Németországban ismételten nyilván a vonuló

itt

—

végén

találtak október

a mi a „hazajárás" ellen

Tterii-\epké\,

friss

bizonyít.

Különben az iránt is vannak némi kétetyeim, vajon a Dcsakugyan kizárólagosan vendég nálunk és Németországon' a hol hernyóját is sok helyütt megfigyelték, a merre a szl terem' holott a szintén szln lepkéjét pedig még november végén is él, nem lomhább röpülés igen rokon D. Álecto Konstantinápolyon túl észak felé egyáltalában nem fordul el. Nem lehetetlen, hogy celerio

;

valamikor bebizonyul a celerio-völ

is,

hogy legalább Dél-Magj^aror-

szágnak állandó lakosa.

még

Végül felemlítem

kelt leander-pille a

frissen

és

a legújabb megfigyelést, hogy a

azt

halálfej

hangot ad,

pillééhez hasonló

hogy Berlinben két példányát nevelték, melynek fels szárnya

irhás sárga (Berl. Ent. Zeitsch. 1896. 19. 25.).

de egész fakó-barna szín példányt

Az utóbbihoz hasonló,

magam

is

bírok Oraviczáról.^)

Eperjes környékének araszló Irta

pilléi.

DaMsfröin Gyula. I,

Pseudoterpna frtmiata Hufn. G e o m e r a papiUonaria L. gy. VI. 20— VII. 30. t

Hb.

Pho VlII.

F.

de

r

r.

4— IX.

s

d

J o

30 és

i

26

VIII.

VIII.

8.

10, vernaria

r.

1)

r.

Ví.

15— VII.

20,

prasinaria Ev.

smarag-

i.

r.

II.

ív.

VI. 20, porrinata Z. gy. viridata L. gy. V. 15 MII. 10. 15—IX. 10, strigata Muell k. VII.

2—

VIII.

VIII. 25. .Jimhrialis Se. gy. VII. 10 VI. 20, lactearia L. k. V. s piUata L. gy. V.

VIII.

10—

4— IX.

(Húsz).,

gy. VII.

pustulata Hufn. 2 VI. 30, var.

10.

A ci dali a Hb.

ma VI.

iv.

I.

Nemoria 26— VI. 20 és Thalera

VI.

28

r.

daria

V.

gy. VI.

Ví

Felkérjék

10.

trilineata

Se. gy. VII. R. VII.

perochraria F.

10— VIII. t.

18,

riifaria Hb.

olvasóinkat,

kedjenek velünk közölni.

10—

hogy a

r.

20— VlII. 15—VIII.

VII.

nerii-ie

18, flaveolaria 20, ochrata Se. 12— VIII. 10, sericeata

vonatkozó

észleleteiket szíves-

Szerk.

——

— — —— —

—

———

— ——

DaMttröm Gyula.

Hb.

r.

8—VIII.

VII.

Hiifn.

virgiüaria

10— VI.

5—

Ví.

2—

15, moniliata F. gy. VII. VII. 31, muricata 30, dimidiata Hufn. gy. VII. 4 VIII. 6, VI. 30, Bischoffaria H. G. i. r. VI. gy. VI.

18—VII.

\1.

r

117

4—

Hb.

26— VII. 24, gracüiata Mn. 10— VI. 20, snhsericeata Hw.

30, straminata Tr. r. VI. VI. 30, palUdaia Bkh. k. V.

i.

r.

20—VIII. 18, ohsoJetaria Rbr. VII. 4— VII. 30, hisetata VI. 20—VII. 15, trigeminata Hw. gy. VI. 15— VIL 20, V. 14— VII. 21, filicata Hb. herbaríata F. VI. 14—VII. 18,' r.

MI.

r.

Hiifn. g\'.

r.

rnsticata F.

r.

i.

és var.

r.

26 dilnfaria Hb.

uulpmaria H.-S.

VI.

VII.

30,

ImmiUata

Hufn. gv. VI. 26— VIII. 10, r. VI. 20—VII. 28, holoscricta Dup. r. VI. 25— VII. 30, nitidata H.-S. i. r VII. VIL 30, difflnafa H.-S. i. r. VI. 10— VII. 18, degeneraria Hb. r. V. 10— VI. 20 és VIII IX. 12, inornata Hw. gy. VII. 14—VIII. 20, deversaria H.-S. gy. VII. 14 VIII. 20, aversata L. gy. és ab. spoliata Stdgr. k. V. 10— VI. 15 és VII. 20— VIII. 30, emarqmata L. gy. V. 2S— VII. 10, immorata L. k. VI. 26— VII. 30, rubiginata Hufn. gy. VII. 15 VIII. 20, marginepunctata Göz. i. r. VI. 10 VII. 8, snhmutata Tr. r. VI. 15— VII. 20, incanata L. gy. VI. 10— VII. 25, fnmata Steph. r. VI. 15—VII. 16, remutaria Hb.' k. V. 10— VI. 25, 'nemoraria Hb. gy. V. 18—VI. 20, ptmctata Tr. r. V. 24— VI. VIII. 25, caricaria Reutti i. r. VII. 26 30, hninutata L. r. VI. 14 VII. 25, corrivalaria Kretsch. i. r. V. 25 VI. 30, strigaria VII. 10, strigilaria Hb. r. V. 15—VI. 20, nniMaria Hb. gy. VI. Hb. gy. VI. 16—VII. 20, emntaria Hb. i. r. V. .4—VII. 10, ornata Se. k. V. 15—VI. 25 és VIII. 18—IX. 16, decorata Bkh. r. VI.

2—

8—

2—

28—VII.

30.

Zon

m

o

s o a pendtilaria Cl. k. IV. VI. 10 annlata Schulze. k. V. piipillaría Hb. r. és ab. badiaria Mill. r. 12—VIII. 2% porata F. r. V. VI. 10 pnnctaria L. k.,v. siippunctaria Z. r. és ab.

26— IX.

5—

5,

4—

IV.

28—V.

25

V.

és

30,

VII.

12- -VIII. 26,

és VII.

V. 5 —VI. 10 és VII.

10— VIII.

és VII.

riificillaria

H.-S

20, i.

r.

25—VIII.

V.

4—VI.

28, linearia Hb. k. és var. straVIII. 30. 10 és VII.

Timandra

amata

L. k. V.

bonaria

P

Z

30 i.

és VII.

r.

ellni a

28—

vibicaria Cl. 26, calabraria Z. i. r. (Húsz).

gy.

5—VII. 3 V. 8—VI.

és VII.

15 és

15— VIII. 30. 15— VIII.

VII.

grossulariata L. k. VII. 15— VIII. 20, H. V. Ribes grossularián, sylvata Se. gy. VI. 16— VII. 10, adustata Schift; gy. IV. 15 V. 25 és VII. VIII. 15, niarginata L k. és ab. foJlutaria Hb. r. IV. 25— V. 30 és VII. 10— VIII. 30. B a p t a pictaria Curt. r. IV. 2 VI. 30, bimaciilafa F. gy. y. VI. 10, temerata Hb. gy. V. 10— VI. 20.

Abraxas

10— VI.

26.

2—

4—

Stegania

Cabera

cararia Hb. i. pusaria L. k. és

5—IX

(Húsz).

roUmdaria Hw.

r.

V. 10

5—

VII.

VII. 29. 26. Betulán, exanthemata Se. k. V. fulveraria L. gy. és ab. obscurior Dhlstr. r V. VI. 20. VI. 16, capreolaria F. gy. V. 15 E 1 1 o p i a frosapiaria L. r. és var. prasinaria Hb. r. IV. V. 25 és Vll. VUl. 20.

25. H. VIII.

Numeria

8

r.

ab.

20—

15—

— —— —— ———— ——

—

— 118

Eperjes környékének araazló

Metrocampa raria

vSchiff.

i.

margaritaria

.

pilléi.

L. gy.

16

VI.

—

Vll.

Iwno-

10,

(Húsz).

r.

Eugonia

qnercinaria Hufn. gy., ah. infiiscata Esp r., ab. 10 r. \11. i. IX. 8, autnninaria X. 10, alniaria L. r. Vll. 24— VUl. 30, erosaria VVernb. g\'. IX. Bkh. j., ab. tiliaria Hb. r. és ab. tinicoloria Esp. i. r. Vll. 20 VIU.

carpinaria Hb.

és ab. eqnesíraria

r.

4—

qneicariaTw

28,

Selenia

bihin.iria

jíiliaria Hvv. gy.

siibhmariá r.

11.

r.

I.

10,

aesliva Stdgr.

18, var.

P

i.

4— IX.

e r

c a

i

1

1

i

a

II.

24.

W

Esp. gy. I. iv. IV. 10 20, var. 12 VUl. 1'), hinaria Schiff. r. és ab. 15 V. 20, var. delunaria Hb. iv. IV. tetralunaria Hufn. gy. I. ív. IV. V. iv. r. VU. 25— VIU. 30.

Vll.

iv.

II.

Steph.

VIU.

iv.

—

15— IX.

VIU.

r.

i.

—

8—

sgringaria

L.

gy.

8

V.

10

VI.

15— VUl. 25. Therapis evonymaria Schifí. gy. és ab. obscuri VU. 18— VIU. 26. H. V. 10— VI. 6. Evonymuson. Oton topéra bidentaUi Cl. gy. V. 15 VI. 20.

Himera

pemuiria

L.

k.

IX.

10

r

VU.

4

10— VUl.

8.

X.

20. Quercuson.

Crocallis

L.

r.

tnsciaria Bkh. és ab. trapezaria B. r. VU. E u r 3Mn e n e dolabraria

4 -VIU.

i.

L.

gy

V.

25.

— VIU. 16

és

\'ll.

Dlstr.

H. VI. 4

g\

— VU

10, eJingnaria VI.

20 és

\111.

30.

Angerona pmnaria L. k. és ab. sordiata Fuessl. 1— VI. 30. H. IX. 26 és áttelelve V. 10-ig Prunuson, Betulán. Urapteryx sambticaria L. gy. VI. 25 — VU. 30 és

\'l.

r.

26

VUl.

H. IX. 26 és áttelelve V. 26-ig Populuson, Svringán. a lucolata L. k. VI. VI. 30. E p o n e apiciaria Schiff. gv. Vll. 25 IX. 20, par llelaría Sdvff. r. VU. 10— VUl. 30, advenaria Hb. r. V. 15— VI. 20. 20.

IX.

4—

Rumi i

Hypoplectis üdspcrs.iria Hb. gy. iv. IV. 20 V. H W. 5 — VU. 20. Sarrothamuson és ab. var. sylvun.iria H.-S. iv. Vll. 25— VUl. 30. H. IX. 10. és áttelelve IV. 20-ig.

30.

I.

g\'.

II.

Caustoloma 10— IX. 25. Ven E c i

i

{')

—

r.,

1

1 1

i

r

i

i

Maca

flavicjria

Hb.

r.

V.

15

VI.

20

és VIU

a maciilaria L. k. V. 10 VI. 20. n a cordiaria Hb i. r. (Húsz) i

notata L gy. és ab. luteolaria Tgstr. i. r VUl. 15, olHern.-iria Hb gy., sigiiaria 15 és Vll 10 oestiniaria Hb. i. r. és íitnnifa Cl. gy. V. 6 VI. 15 és r

i

a

VI.

—

\'. I

Ib.

\'U.

10— VUl.

lö Flos er\ a pnlventta Thub.

i.

r.

lU

26— IV.

24.

Hibernia

rnpicapraria Hb. gy. Ul. 24 IV. 30. H. \'. 25 \'l. 2). Prunus, Spinosán, baj.iri-i Schiff. gy. X. 4 XI. 15 H. \'. 10 VI. 20, lencophaearia Schiff. r. és ab. ni irmoi in iri Esp.. r. Ul. 26— IV. 20, mircmtiaria Esp. r. X. 4- XI. 10. H. \'. 26 \'l. 30, Ouercus, Prunuson, niarginaria Bkh. k_ U. 26 Ul. 30.

—

t

—

—

— ———

— — — ——— — — —— Dahlström

VI. H. V. 10 obscara Dlsir.

4—XI.

X^

119

Gyiilg.

Prunuson, dcfoliaria 12— VI. 15. H. V.

20 Ouercus, r.

—

és ab.

Cl.

k.

26.

Prunuson,

Quercuson

Anisopteryx accraiia 20— \'ll. 30, aescnlaria Schiff.

X 15— IV.

Schiff.

k

20

r.

111.

XI.

H

10.

H. VI.

15.

V.

10— VI.

Prunus spinosán, Faguson. Phigalia pedufia F. gy. és ab. exÜncLiria Standf. 26— VI. 25. H. V. 16—VI. 30. Prunuson. 26.

Biston

IV. IV.

U—V.

r.

L5

111.

Schiff.

IV. 20,

111.

pomona- ins Hb.

gy.

4—V.

IV.

r.

i.

4—

20—V.

V. 21, strataiius Hufn. r. IV. p h i d a s y i s hetnlarius L. gy. V. 4

Am 25.

hispidarins F.

16, zonayius

r.

5,

hiHariiis Cl.

k.

H. IX. 10

X.

12. VI. 6.

Populuson.

m

gy. és ab. consiiiiilavia Dup r. VUl. 20, sccimdaria gy. VU. 15 VU. 25, aUetiria Hb. gy. VI. VU. 20, Esp. i. r. VI. rcpandata L. k. ab. conversaria Hb. r., ab. destrigaria Hw. r. és ab. niaculata Stgr. VI. 15 VU. 26, robovaria Schiff. gy. és ab.

Bo a

IV.

10

r

i

a

cinctaria

Schiff'.

—

gemmái ia Brahm

V. 16,

20—

18—

4

— —VU.

consortaria F. gy. és ab. consobIX. 8, angularia és VUl. 10 Thnb. r. V. 14— VI. 20, licheiiaria Hufn. VU. 14— VUl. 20, glabraria Hufn. r. (Húsz), selenarla Hb. r és var. di'tnaria Hb. i. r. VI. 26— VU. 30 és VUl. 24—IX. 29, biimdidaria Bkh. r. IV. 15— VI. 16 és VUl. 10— IX. 16, crepiisculana Hb. k. IV. 10— VI. 4 és VUl. 2 IX. 20, consonaria Hb. gy. IV. 15 V. 30, lui idat.i Bkh. gy. 15 VI. 20, punctidaria Hb. k. IV. és ab. obsciLrior r. V. infiLscata Stdgr.

Bkh.

rinaria

VI.

IV.

gy.

14— VI. 10. Tephro P achy

c

20

6,

V.

25

n a sepiaria Hufn. r. (Húsz). n e m a hippocastanaria Hb. i

i

r.

(Húsz).

—

Gnophos

VUl. 25, obscnraiiu Hb. fiirvata F. r. VU. 15 r. V. 26 VI. 30, ambignata Dup. i. r. és var, vepretjvia Spr. r. VI. 15 VU. 20, pidlat i Tr. r., var. confertata Gn. i. r. és var. 24 VU. 28, glMicinana Hb. gy., v. iiipectinata Gn. i. r. VI. i

—

—

VI. 30, v iricpliimbeari.i Stgr. r. V. 24 (Húsz)., dilucidaria Hb. gy. VI. 20 VU. 28, obfusVI. VU. 30.

sapiiiaria Mn.

gata Dup. caria Hb.

r.

és v.

r.

—

28—

r.

—

P s o d o s alticolaria Mn. r. VU. 27 VUl. 30, coraciiia Esp. (Húsz), alpinata Se. r. VU. VUl. 26. F i d o n i a fasciolaria Rótt. r. és carbonavia, Cl. r. (Húsz), yomiLi F. gy. V. 10—VI. 8 és VU. VUl. 10.

20—

r.

4—

Ematurga

atomaria

18—V.

25 és VU. 12— VUl. B n "p a. l \i s finiarius

Selidosema

HaHa 16—VI. D

L. k. és ab.

L. gy. V. ericetaria Vili.

wauaria

L. k.

uuicoloraria Stgr.

as

t

i

c

t

i

IV.

VI. 2

15 VI. 20. VU. 15 VUl. 28.

—

r.

VI.

30,

24. i

r.

30.

s artesiaria F.

r.

VU. 20

bnmneata Thnb.

—VUl.

30.

r.

V

— A

120

r.

IV.

Phasiane 20— V. 26 Hb.

cellaria

V. 18,

co d

5—

10—

20— VUl.

Vll.

30,

mnrinaria

F.

V.

r.

15— VI.

25.

Unejta Se.

k.

xA.spilates giluaria V.

V. 5

r.

10— VUl.-

és VU.

o n a conpe/saria F.

Scoria r.

életébl,

VI. 20, glaiearia Brahm. 20, clathrata L. k. és ab. canVI. 10 és Vll. VIU. 15. V. arenaccaria Schiff. gy. és var. flavidaria Ev r.

r.

i

hangyák

pett^aria Hb.

Eubolia 10— VI. 15 és és VII. 20— VUl. S

—

F.

(Húsz).

r.

2— Vll

VI.

Vll.

r.

15— VI. 20. A p a s t a onoraria Fuessl. Lythria purpiLP-aria L.

10.

—VUl.

10, strigillai ia

(Húsz)

r.

1

16

Hb.

—

VU. 25 II. iv. VUl. 28, var. V. 30. V. 2 Ortholitha coarctata F. r. VU. 5 VUl. 15, plnmbai íj. F. k. VI. 26— VU. 31, cervinata Schifi". r. Vll. 10— IX. 8, limiUt i Se. k. VU. 15— VUl. 30, mog/í/a/a Se. gy. VU. 10— VUl. 20, hipiincVUl. 30. taria Schiff k. és ab. gachtaria Fir. r. Vll. 8 rotaria F. gy.

gy.

iv.

I.

—

—

A

hangyák életébl. A. Aigner Lajos.

Irta

II.

valódi

.4

közül

meg

figyelték

kivált a

hangyakedvelte bogarak

eddigelé csak kevés fajnak életmódját

pontosan, mégis azok száma, melyeket valami aethe-

olaj váladék

rikus

Ámbár

nagy.

igen

száma

vendégeli

miatt

a hangyák nyalogatnak, az illet szervek

könny

morphologiai felismerhetésénél fogva legalább

tehet.

A

— 300- ra

hangya-vendégek ezen válogatott seregéhez számítandók

kétségkívül a

250

is

:

a Staphylinidákhoz tartozó Lom^c/zwsa-csoporton kívül

Clavigeridák,

Gnostidák

legtöbb Paussida és Hetaeriinák),

Ectrephidák

és

Thorictida,

végül pedig

családjai,

továbbá a

a Histeridák nagy csoportja (a

s

a Nitidulidák, a Silphidák, Scarabaeidák

és Brenthidák némelyikei.

A

termita-vendégek

valódi

Staphylinidák

közül els

több neme, a Scarabaeidák

GlypUis és Orthogonms Carabida-nemek

Minthogy gyakran

a

valódi

vendégek

igen csekély, azt az

sorban említendk a

két

neme,

valamint a

álczái.

száma

aromatikus

egy

kellemet,

hangyabolyban melyet

ezek

nyalogatása gazdáiknak nyújt, inkább csak élvezeti nyalánkságnak,

semmint

táplálószernek

keU tekintenünk. Táplálkozási

fóíorrásul

A. Aigner Lajos.

cUciben a méz-váladékú

szolgálna'^:

a tropikus Menibracidcík és

levél-

Fulgondák

121

.

és paizstetvek, valamint

Ezeket azonban csak

álczái.

annyiban lehet a „hangya-vendégek" köze számítani, a mennyiben a hangyák társaságához törvényszeren kötve vannak, s azok ket

A

nemcsak alkalmilag keresik fel. caespümn) fészkében rendszerint

nev

Pdracletus cimiciformis

gyepi hangya {Tetramoriufn

éld

gyökértet.

„mézadó tehény" p. o. a A hangyák közösségére

szeren utalva vannak továbbá a hangyakedvelte LycaenidahernN'ók, mel^^eket tápnövényükön a hangyák felkeresnek, nyalomert a hernyók testénelr utolsóeltti gatnak megóvnak és törvén}'

;

szelvényén

lev

•Azonkívül

ezen

háti nyilas kétségkívül erre a czélra

hernyók,

báb-idejüket

vagy már mint hernyók

töltik el,

is

van rendelve.

hangyabolyban

gyakran

abban élnek, mint

azt újabban

Kapföldön megfigyelték.

A

myrmekophilek a

tartozik

közönyösen merjük

trt

ezeknek,

nagyobb.

Az

kétséget

európai

hanem

Eddigelé

lakókhoz. de

zöme nem

és termitophilek hadseregének

vendégekhez,

valódi

a második osztályhoz, a

mintegy 800

csak

faját,

sem szenved, hogy számuk

myrmekophilek

is-

jóval

közt ugyanis a valódi ven-

—

10dégek száma a közönyösen trtekéhez ügy viszonylik, mint 1 hez ehhez képest a más világrészekben él hangyák trt vendé;

geinek

száma

ismerjük,

legalább

mint

a valódi

is

háromezer.

hogy ket kevésbbé

Az,

vendégeket, onnan van, mert sokkal

rit-

kábban bírnak oly morphologiai jellegekkel, melyek után a hangyákhoz való törvénj^szer viszonyukat felismerhetnk. Ebben az esetben a közvetlen megfigyelés biológiai kritériuma az egyedüli, melyet

alkalmazhatunk;

a tropikus

hangyák

még nagyon kevéssé vannak felvilágosítást

és termiták fészkei

átkutatva,

hogysem

erre

azonban

nézve kell

nyújthatnának.

A

közönyösen trt lakók a rovarok legkülönfélébb rendéihez, úgymint a pókok-, szízlábúak- és atkákhoz tartoznak. Többnyiie csak azért vannak trve, mert gazdáik figyelmét alig vagy épen nem költik fel, még pedig vagy alakjuk apró voltánál, vagy lassú

mozgásuk

és

fához

hasonló

testüknél fogva,

bogárnem. Avagy azért lesznek sen

min

a

Monotoma

eltrtek, mert gazdáik eredménye-

meg nem

támadhatják, akár alakjuk miatt, mint pl. a vaskos vagy mozdulataik gyorsasága miatt, mint pl. az Oxypoda s egyéb rövid szárnyúak s a rendkívül virgoncz Lep is midák. .Csak amikor a vendég megtámadhatatlan testalkata a myrmekophil életHisteridák,

módhoz

való különös alkalmazkodást felmutat, mint

rövidszárnyúaknái, csak

akkor

lehet

azt

a

priori

p. o.

a

Dinarda

a törvényszer

A

122

hangyák

éleiébl.

vendégviszony kritériumának tekinteni. Ennélfogva érthet, hogy a

közönyösen trt lakókat küls megjelenésük, habitusuk után, nem lehet oly könnyen felismerni, mint a valódi vendégeket.

Az gyáknál

lakásukból

számos ellenség megfelel élelmet álczáira, s a beli

közönyösen trt vendégek

elny, melyet a

az való

A

a han-

lakáson és

oltalmon kívül a hangyabolyban

való

ellen is

merítenek, igen különféle.

még

találnak Némelyikére, mint a Cetonia floricola

Monotoma,

Coriicaria, Cortodera, Ptilium stb.

bogarakra nézve az élelem azon növényi anyagból

áll,

a

nemmely

a hangyabolyt képezi, vagy ennek rothadó hulladékaiból; a Colvecerák

számos más vendég hangyabábokat, döglött hangyákat s oly rovarmaradékokat emésztenek fel, a melyeket gazdáik zsákmányul hoznak a bolyba, Sarhákként is, asztaltársakként is, mint parasiták tágabb értelemben, a hangyák rovására élsködnek s azoknak még ivadékát sem kímélik, ha a táplálékukat gazdáik gabonatáraikban találják

;

pedig, kivált a rövidszárnyúak és Histeridák családjából, a

arra alkalom nyílik.

Ezen életmódnak példájául szolgálhat a Dinarda bogárnem. Ez a rövidszárnyú bogár a döglött hangyákat, vagy a hangyák zsákmányául a bolyba került döglött rovarokat sakálmódra darabokra tépi szét de gubónélküli hangyabábokat is eszik st nem ritkaság, hogy a Dinarda dentata a hangyák petecsomójából egyegy petét lop s azt egyik csöndes zugban megemészti a Dinarda Hagensi pedig résztvenni szokott két hangyának etetésében, ügy hogy azok közt felágaskodik s a csöpp táplálékból szintén nyalogat. A Dinarda dentata azonban viszonzásul, bár öntudatlanul gazdájával jót is tesz, a mennyiben a hangyabolyban megfészkelt Acarinák puha álczáit és nympháit is pusztítgatja. Nevezetesen megakadályozza a Hypopus-stadiumban a hangyákra nézve oly ;

;

végzetes

Wa

s

Wasmanni

Tyroglypktis

E

álczáit is üldözi.

m a n n-nak,

gyaboly oly

tekintetben

helyül szolgált.

igen

érdekes

észrevette, a mint

a ki

részébl

elszaporodását

került

elé,

A Lomechusa

de a Loelaps

;

megfigyelése

volt

egy Lomechusa a han-

a mely a hangyáknak hulladék-

pot'ohának

felülete

számtalan apró

fehér pontocskával volt ellepett, a melyek egy része gyorsan izgott-

mozgott,

s

álczáinak és

a

melyek

fiatal

a társaság gylátszik talansággal

futkosott

ellentétben áUt.

nagyító

alatt

a

Loelaps

myrmecophiltis

nympháinak bizonyultak. A Lomechusa- nak ez

Ekkor

nem

volt

ide-oda,

kellemes, mert észrevehet nyug-

a mi

találkozott vele

lábaival a megálló bogár

egyébként való

gravitásával

egy Dinarda dentata, mells

potrohára lépett

és

néhány

perez

alatt

A, Aigner Lajos.

vagy

megette

melyek

lattára

123

szétriasztotta az apró atkák legnagyobb részét, a gyorsan elmenekülni igyekeztek. (1. 3. ábra).

Az ellenségként üldözött lakókhoz, biológiai osztályaink harmadikához tartoznak Európában különösen a Myrmedonia, Myrmoecia Quedms brevis és Xantholinus és Lamprimis rövidszárnyúak, atrattis.

Testalakjuk nagysága a gazdáikéhoz viszonyítva oly jelen-

hangyának

tékeny, hogy a figyelmét

s

ragadozókként

Többnyire

okvetlenül

nem

ennélfogva

nagy

mértékben

lehetnek közönyösen

hangyákból

a

azok

s

felköltik

eltrt

lakók.

ivadékából táp-

lálkoznak.

Tolvaj nép és rabló cscselék egyébként, mint fentebb láttuk,

a közönyösen eltrt lakók közt

vendégek

legtöbbje,

daczára

is

akad

de

elég,

st még

a valódi

az élvezett gondos ellátásnak, mellé-

foglalkozik. St kimutatták, hogy a Lois bogár-nemek az által, hogy a hangya-ivadékot pusztítják, korcs munkásalak az úgynevezett pseudogynek neveltetését okozzák s így az illet hangya-telepek degeneratióját

kesen kissé rablással

mechusa

és Átemelés

—

—

•

idézik elé.

Tágabb értelemben többi

fordul el.

A

hangyavendégek

szorosabb

értelemben

a melyek a hangyákban vagy ivadéhangyaboly egyéb törvényszer lakóiban vagy élsködnek, külön negyedik biológiai osztályt képez-

avagy

kukban,

azokon nek.

is

azonban,

parasiták

vett

vett parasitismus tehát a

osztályában

biológiai

Ide

a

tartoznak

Braconidák,

p.

Chalcididák

nyálmirigyeiben

o.

némely

aprócska

és Proctotrupidák

él Felodera

Janeti

nev

;

darázsfajok,

továbbá

a

kivált

hangyák

Nematoda.

Míg ezek a bels élsdiekhez, az Entoparasitákhoz tartoznak, mások küls élsdiek, Ectoparasiták, a melyek a hangyán vagy ivadékán külsleg élsködnek Ilyen akad a hangya-kedvelté addig

Acarinák közt

A

is.

legtöbb myrmekophil atka a Lo^/íz/s-nemhez tartozik. Ezek

azonban nem szorosabb értelemben vett élsdiek, hanem közönyösen trt vendégekként döglött hulladékból s a hangyaboly egyéb hulladékából táplálkoznak. Egyik faj, Loelaps oophihis mindig a hangyák petecsomóin ül, de nem bántja azokat, hanem a hangyák, midn a petecsomót nyalogatják, egyúttal tet is táplálják.

Veszedelmesebb a Tyroglyphiis Wasmanni, mely a Formica sangiiinea bolyaiban gyakori

es

nympha

alakjában

és kifejlett

ivarképes, valamint álcza

hangyákból s egyéb hasonló állati heteromorph nympbái a Hypopus-

döglött

él. Ez atkának stadiumban azonban a hangyák, az urak mint a rabszolgák testén

tárgyiakból

A hangyák

124

életébl

még pedig mindig fejjel a hangya illet test- tagjának vége Tömeges fellépésükkel ezek a hypopák nem ritkán valóságos

Ülnek, felé.

el,

„atkarühet" idéznek

mennyiben

a

mintegy szürke kéreggel

ezrivel

ellepik,

a boly minden hangj'áját a mitl a végén az egész

hangyatelep elpusztul. Sajátságos biológiai állást foglal

el

egy más myrmekophil atka,

az Antennophorns Uhlmanni, mely rendesen a hangya testén, pedig leggyakrabban a zetét arra használja

mint csápok

fej

fel,

állnak elé

alsó felén foglal helyet.

hogy

kiterjesztett

mells

még

eln3^ös hely-

Itt

lábaival, a mel3'ek

(innen a neve csáphordó, AntennopJiorus),

a hang3^a fejének oldalait csiklandozza mindaddig, míg az az ételnedv

egy csöppjét

felböfögi, a mel3'et aztán az atka elnyalogat.

A

hangyák ezt a szemtelen ficzkót csak azért trik el, mert nem tudnak tle szabadulni elégszer figyelték meg, mikor a hangya kétségbeesetten igyekezett azt magáról lerázni, de hiába. ;

Etetése egyébiránt tisztán reflectorikusan történik, miként a Branla

nev méhteté

coeca

a

méhek részérl.

Az AntennophoruS'Tíak csak mintegy

karrikaturája

a hangyákhoz való

annak

a

valódi

inkább

viszon3Aa

vendég

viszonynak,

Átemelést, Clavigert s egyéb hangyakedvelte

mely a Lomechnsát,

vendégeket gazdáikhoz fzi.

Míg az Antennophorns a valódi vendégek viselkedését s azok mimikryjét mells lábaival mintegy karrikirozza, addig a hangyabolyokban él Glyphopsis nembeli atkák a hangyakedvelte aktiv

bogarak, kivált a Clavigerek

színének, skulp ti) rajának és szrzeté-

nek karrikirozott miniatr-kiadását képezik. Mint ezek,

k

színek, altestük

ezek szélén

nevezetes gödröcskékkel

felszínén

s

is

vörös

szrcsomókkal bírnak. Ez utóbbi tulajdonságok leghatározottabban ki vannak fejldve a Glyphopsis formicariae-né\, a mely miként Claviger testaceus a Lasitis flaviis nev hangyafajnál él és ennek bolyaiban együtt találták is. apró sárga

Ez

formicariae mintegy Claviger, atka-alakban,

a Glyphopsis

ha a morphologiai valódi vendégek közé

analógia

és

gatnak

;

legalább

is

kell

nem

csal,

azt

az

atkát

is

azon

számítanunk, a melyeket gazdáik nyalo-

átmenetet képez

az a közönyösen eltrt ven-

dégektl a valódiakhoz.

A

hogy a hangya- és négy biológiai fosztályba való osztása egyáltalában nem önkényes schablon, metybe a tények csak erszakkal illeszthetk be ellenkezleg, amaz állatok és venfelhozott

termita- kedvelt

példákból

eléggé

rovaroknak a fentebbi

;

kitnik,

A. Aigner Lajos.

dégszeret gazdáik áttekintése

azonban

Másrészt

között fennálló kölcsönös viszonyok könnyebb

gyorsabb

és

125

megérthetésére

nem szabad

igen jó szolgálatot tesz-

hogy a

elfelejteni,

hangya-

termita-vendégek életmódja rendkívüli különféleséget tüntet

sok

nélfogva

bárha

esetben,

vendég

a

kétes marad, hogy a négy osztály

kategóriák többjének

említett

Ha

egyes

nem

ismerjük

sajátságait

is,

magában

egyesíti.

és termiták vendégei

közvetlenül s egyszerre keletkeztek,

folyamában eredetileg

a fejldés

és

En-

melyike alá sorozzuk, mivel az

hogy a hangyák

tekintetbe veszszük,

rendes gazdáikkal

életmódját

fel.

szabadon

él

hanem

alakokból jutottak

mai morphologiai és biológiai alakjukhoz, magától érthet, hogy a hangya- és lönfélébb

termita-kedvelte

fokozatoknak

rovarok

kell

vendég-viszonyában a legkü-

találkozniok.

St

inkább azon lehet

hogy nincsen több ily fokozat, hogy p. o. a Lomechasamagasan kifejlett hangya-bará'.ságával morphologiai- és

csodálkozni,

csoport

biológiailag annyira elszigetelve s egyedül

kedveltségnek

feltn

áll.

A

hangya- és termita-

jelensége azonban eredetileg

bens okokban

rejl aktiv alkalmazkodási hajlamnak és tehetségnek feltevése

nél-

kül alighanem mindig érthetetlen marad.

A

leszármazási elmélet hívei mindenesetre fontolják

meg

ezen

bonyolult és homályos kérdések nagy nehézségeit.

E

helyütt

csak

a Hetaerms ferrugineiis és rokonai szolgál-

Az els

pillantásra mi látszik könnyebbnek, mint hogy egy apró vaskos bogár, mely családi Örökül máris daczt3fpussal bír, a hangyáknak pete-parasitául magát feltolja, azután pedig megtámadhatlan voltánál fogva lassankint közönyösen trve legyen, és végül, mivelhogy a hangyáknak az eredetileg véletlenül tortént megnyalügatása megtetszett, a valódi vendég viszonyába lépjen el? A dolog azonban nem oly egyszer. Wasmann a maga megfigyelési hangyabolyaiban öt év óta tartott nagyobb számú Hetaeriust s arra az eredményre jutott, hogy a leszármazási elmélet szempontjából erre a bogárra nézve elnyösebb lenne, hogyha a hangyák csupáncsak közönyösen megtrnék. A hangyák által való megnyalogatása semmi elnynyel sem jár reája^ nézve, m«rt azok nem etetik, ellenben nagy veszélynek teszi ki t. Különösen a Formica sangtiinea és pratensis gyakran negyedóra hosszat játszanak vele, mint a macska az egérrel, s abbeli kísérleteik közben, hogy állkapcsaikkal megállásra kényszerítsék, méltatlanul bánnak vele, st olykor meg is csonkítják. Egy ízben a Fornüca sangiiinea

janak

például.

egy Hetaeriust,

vegén megölte

miután

vele túlságosan

és részben

fel

is

falta,

„szeretetteljesen"

bánt, a

mivel a megsérült bogárnak

12G

Különfélék.

nicgnyalása a hangya nyalánkságát felköltötte. a

érdekében

Hetaeviiis

eli

természeti kiválás

t;

pedig állítólag az

se-

a valódi vendégi viszonyhoz.

Végül 1894-ig

fentebb

a

ismeretessé

rovarfajok

;

említett

;

van

;

t.

Strepsiptera

39 hangya-, 6 termitakedvelt kedvelt

szerint

1

3

igtatjuk

termita-

Coleoptera 993

i.

hangyakcdvelt

;

Diptera 18 hangya-, 2 termitakedvelt;

hangya-,

ide

105

az

kedvelte

hangyakedvelt,

Hyuienoptera

;

Lepidoptera 52 hangya-, 2 termita-

gyakedvelt; Pseudo-Neuroptera

72

jegyzék

1177 hangya- és

vált

áttekintését

termitakedvelt

chota

A

hogyha a közönyösen

volna,

vendégek között nieghagyta volna

t

gítette

87

cselekedett

1

Orthoptera 7 han-

hangya-, 4 termitakedvelt;

termitakedvelt;

Thysanitra

20

Rhyn-

hangya-,

1

Arachnoideáh közül Araneina 26 hangya-, 3 termitakedvelt, és Actudna 34 hangya-, 1 termitakedvelt; termitakedvelt

és

vég!

,

továbbá

a Crnsiaceák

az

rendjébl Isopoda 9

Ebben a jegyzékben,

látnivaló,

hangyakei-lvelr.

az Arthwpodálz csaknem min-

den rendje eléggé tekintélyesen van képviselve, úgy hogy úgyszólván

hogy a löbötanulmányuk g^'zdve, hogy épen úgy mint engem, rövid

összes entomologusaink érdekelve vannak. Ajánljuk ször említett

Wasmann-fele

tárgyává, meglévén

is,

„Jegyzéket" tegyék

két évi megfigyelés két hangyakedvelte hernyó

felfedezésére veze-

némelyük más irányban még nagyobb eredményeket fog felDe még ha ez nem sikerülne is, maga a tárgy oly érdekes, hogy a vele való foglalkozás magában hordja jutalmát.

tett,

mutathatni.

Különíélék. A hernyóíenyésztés olykor meglep észleletekhez juttat bennünket. Valamely német gyjt pl. néhány Acidalia-nsiényi Icpetéztetvén, a hernyók már pusztulófélben voltak, mert nem fogadtak növényt. Ekkor száraz salátával tett kísérletet, mely el semmiféle fényesen sikerült, úgy hogy ez úton számos fajt tenyésztett A közönséges salátának ugyaiiis legselejtesebb küls leveleit a napon megszárította, úgy hogy az ujjakkal ellehetett morzsolni. E mellett kevésbbé száraz leveleket, valamint úti laput és Capsella bursa pastorist is nyújtott, melyen a hernyók szintén rágicsáltak ug^'an,. de mindig viss2:atértek a száraz salátára. Az Acid.dia herbLiiiatát K o s z t k a László g\óg\'szertárban valanií herbaihea-dobozban .

—

127

Kiilcufélék.

és tenyésztette, de

találta

ügy

tapasztalta,

hogy a hernyók hónapo-

Mások ugyanoly körülmények

közt nehán}^ ivadékot de mihelyt a száraz theát megnedvesítették, az összes A Cossns cossiis hernyóját száraz kenyér melhernyó tönkrement. felnevelték már. Snierinthiis tiliae hernyóját tölgyfa lett is levéllel is fel lehet nevelni. A lepke színe azonban fakó lesz, als szárnya feltnen sötétté, a szárny is a rendesnél valamivel keskenyebbé. A Deilephila eiiphorhiac hernyója elfogadja a szllevelet, st a szlbogyót is egyébiránt már Plantago lanceolatán kig

iS'

eléltek.

neveltek,

—

—

—

;

is

találták

vértetü rovarelienségei. A több ízben hazánkban is megD r. V e r h o e ff bonni tudós, a vértettl nagyon ellepett gyümölcsösben tanulmám^ozta a kártékony állatot és kivált ellenségeit. ll\'enekül a következket ismerte fel 1. A Phytocoris popiüi nev puloska és nehán}' faj rokona, de ezek csekély számban mutatkoznak és nem eléggé falánkok. ^. Valamely Syphus- ^égy)

A

fordult

:

faj,

mely

jól

mködik,

de

ritka.

3.

Gyakoriabbak

s

ennélfogva

íigyelemre méltóbbak a Coccinellida-nembeli Coccinella- és Halyzia bogár-fajok melyek álczája is, de imagoja is ersen pusztítja a vértt. 4. Legte\'ékenyebb és nagy számánál fogva leghathatósabb pusztítónak bizonyult a Cluysop vulgáris nev reczés-szárnyú lárvája (átalakulásait lásd Brehm Tierleben), melyet V e r h o e ff eddig csak mint a Tanacetum vulgaren él levéltetvek ellenségét ismerte. Végül ajánlja, hogy ezeket az állatokat gyjtsék össze, és kössék ellepte fákra. Nem hiszi ugyan, hogy ezáltal ki ki a vértetk lehessen irtani a vértett, de igenis lehet kíírtételét tetemesen i

:

korlátozni.

Az entomologia a földrajz szolgálatában. S t o 1 1 svájczí tudós a hangyák elterjedésérl értekezvén, fontos földrajzi problémát is a tropikus Ausztrália számos hangyaalakjának délérint. Miután amerikai fajokkal való közeli rokonságát vagy azonosságát kiderítette volna, ezt a körülményt kapcsolatba hozza azzal a ténjmyel, hogy a nevezett két világrésznek szemközt lev partjai folytonos sülyedésben vannak, mi mellett elmerült erdk stb. felfedezése bizonyít, de ujabban eszközölt fúrások is a mellett tanúskodnak. Az Ellice-csoport egyik korall-sz'getén ugyanis 170 méternyire tiszta korall-szildát fúrtak át minthogy pedig a korall-állatok meleg, áradó vízben tenyésznek, kétséget se szenved, hogy a 170 m. mélységben lev korall -sziklát oly állatok készítették, a melyek hajdanta közvetlenül a víz felszíne alatt éltek. Ha tehát ezzel is be van bizonyítva, hogy a déli Csöndes üczeán partjai és feneke folyton sülyed, és ha az oczeán két partján számos, részben a vándorlásban igen lomha gerincztelen állat azonos vagj^ annyira hasonló, hogy közvetlen rokonságukat el kell ismerni önkényt arra a következtetésre jutunk, hogy .Ausztrália és Dél-Amerika egykoron száraz földdel össze volt kötve, a mi eddig vitás kérdés volt. ;

:

„A madarak hasznáról és káráról." Ez a czíme egy nek, melyet

Darányi Ignácz

új

könyv-

földmívelésügyi minister megbízá-

:

128

Kiílönfélck.

Hermán Ottó és száz képpel illusztrált C s ö r g e y írt Titusz. »Elüljáró beszédjében« a szerz a többi közt ezeket mondja Áldom a sorsomat azért, hogy megérhettem, hogy akadt oly férfiú, sából

kit

saját

n 3M

sem

meg épen

I

emelhette a magyar azért

—

a sors kegye magasra emelt D a r áföldmívelésügyi minister, de azért mégsorsa oly magasra, hpgy ne lássa, ne ismerje gazdanép szükségét, okulásra tör vág3^át. Aki

igyekezete

gnácz

m.

és

—

k.

engem

bizott

meg

e

szerén}'

könyv

szerzésével.

Ezért áldom sorsomat. El is mondom neki ezen a helyen, hogy bizodalmával örök hálára kötelezett, és hogy azontúl a legnagyobb gyönyörséget szerzett énnekem, megadván a módot, hogy Tehozzád szóljak, magyar Népem, a kihez a verség és a szeretet ezer szála fzött. « Ennek a megbizatásnak derekasan mégis felelt, zamatos mag3''arsággal szólván a nép fiához. Elsben is vázolja a magyar nép viszon3'át a madárhoz és adja a madár szavának népies értelmezését, a madár hasznát és kárát, családi életét és \^onulását, felszólít, hog\' a madarakat védeni és etetni kell, végül m. e. r<0 madarat tüzetesen leir, megjegyezv^én, miben káros, miben hasznos. Függelékül adja az állatvédelemrl kibocsátott körrendeletet. A 279 lapra terjed, igen díszes kiállítású könyv ára 1 korona rendkívül olcsó. Községi jegyzk, lelkészek és tanítók pedig ingyen kaphatják. Az érdekes köm'vre még metynek széles elterjedést kívánunk '

—

—

—

—

visszatérünk. Malária-kutatás. Dr. Manson, londoni orvos és biológus folytán tudományos expeditió készül a Csöndes tengerbe, melyre egy névtelen máris 24,000 koronát jegyzett, és

kezdeményezése

melyre nézve az angol kormány támogatására is számítanak. Nevezett tudós ugyanis abban a nézetben van, hogy a malária viszonyait, valamint keletkezésének s az ellene való védekezésnek kérdését

sehol

sem

Pacific-szigeteken.

lehet

kiválólag tanulmánj^ozni, mint a nioskitók életmódja keletkezésére. A feladat egyik fontos

oty

Mindenekeltt kutatandó a

és befolyásuk a betegség része azonban az lenne, hogy a moskitókat a malariás-szigetekrl oly kisebb szigetekre vinnék, a melyeken a járvány nem grasszál, azzal a czéllal, hogy olt laboratóriumban tenyészszék ket. Az erre való aquariumba bizonyos növényieket és állatokat tennének, megfigyelendk vajon azok közt nincsen-e olyan, mely a moskita fejldésére kedveztlenül hat. í\ tudós azt hiszi, hogy ezen az úton lehetséges lesz oly állatot felfedezni, a mely a^ embert a malária ellen való küzdelmében segítheti. Minthogy a moskitóknak mechanikai vagy chemiai úton való kiirtása az emberre nézve legyzhetetlen nehézségekkel jár, az egyedüli módja, szabadulnia ezektl a veszedelmes rovaroktól az, hogy azok természetes ellenségeit segítségül hívja. A moskitókat egyébiránt más-rnás betegségek okozóinak is tartják, a meWek a Pacific-szigeteken nagy mértékben uralkodnak, t. i. az Elephantiasis- és a Filariasis-nak. Több szigeten az elbbi betegség a lakosság 20 50, az utóbbi

—

129

Különfélék.

—

30 60 százalékát fogja el. Ellenben vannak kisebb szigetek, a Dél-Magyarmelyeken ezek a betegségek nem szoktak fellépni. országon a maláriát ma is hideglelésnek nevezik s annak okozójául nem a legyeket, hanem a rósz ivóvizet okolják. Alighanem másutt is úgy lesz.

—

A gabona veszedelmes ellensége a Hadena didyma Esp., mely nálunk is gyakori jelenség, de a mely Finnország egyik I^erületében egy év alatt oly kárt okozott, hogy 31 gazdaságban 6124 hectoliter rozsot tönkretett, más kisebb gazdaságokban pedig a kár 90, st 100°/o-ra rúgott. A hernyó életmódja magyarázza meg a kár nagy voltát. A hernyó ugyanis kicsi korában a föld alatt telel mihelyt a tavasz melege új életre kelti, az szi vetést támadja ki meg és behatol egyik rozsszálba, melyet azonban növekedvén elhagy és vastagabb szálba megy át s így végre a legerteljesebb szálakat is elpusztítja, úgy hogy csak a satnya, alig term szálak maradnak meg. Védekezésül ajánlották, hogy sz felé a petéket és apró hernyókat mélyen alá kell szántani és a földet tavaszkor újra bevetni. De ez se biztos szer, mivel még azt sem tudni, hogy a ;

voltakép

lepke

mire

rakja

petéit.

le

Ebbl

a

példából

is

való, mily kevéssé ismeretes az életmódja az oly rovaroknak,

látni

me-

országrészek jólétét veszélyeztetik, lyek egész családok, egész pedig az ellenük való sikeres védekezésnek els feltétele, hogy életmódjukat alaposan ismerjük.

Magyarország rovarainak száma. Mocsáry Sándor a „Természettudományi Közlöny" -ben „A Rovarok" czím alatt népszer felolvasást bocsáiott közre, a melyben a többi közt eladja', hogy a k. m. Természettudományi Társulat által kiadott faunakatalogas szerint 17,000 rovarfajnak honossát állapították meg úgymond „ehhez még legalább is 5000 fajt eddigelé. Ámde hozzá kell adni, ha az apró és legkisebb alakokat is gondosan meggyitik és meghatározzák. Biztosan mondhatjuk, hogy a magyar állam területén legalább is 25,000 állatfaj él, melybl mintegy 560 faj a gerinczesekre (emls 80 85, madár 350, csúszómászó és kétélt 51, hol 64 faj), a többi 24,4 iO faj pedig a gerincztelenekre esik, mely ulóbbiak között a rovarok maguk mintegy 22,000

—

—

—

fajt

tesznek".

Az Új lepke-katalogus „Gatalog der Lepidopteren des palaearctischen Faunengebietes. Von D r. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. 2 rész 779 lap, Staudinger arczképével. Azels rész 39 csoportban (764 genus) magába foglalja az eddig úgynevezett Macrolepídopterákat, (4744 faj), míg a második rész 18 csoportban (483 genus) a Microlepidopterákat (4782 faj) öleh fel. A pótlékban feljegyzett 194 fajjal együtt összesen 9720 faj van felsorolva.

Kés

kifejlés.

Berlini

g3áíjtnél

nov. elején kikelt a

Bombyx

egy nsténye, mely ki nem fejldött, de párosodván, petéit lerakva s azután ötöd napra mégis szabályosan kifejldött.

popiili

Irodalom.

130

A Paida

obtusa H.-S. egyike a legritkább palaearktikus lepeddig csak Déli-Európában és az Amur-vidéken fordult el. Az újabb idig csupán két európai példánya volt ismeretes. Toscanából és Sareptából. Harmadik példányát Bohatsch fogta 1886-ban Újvidéken, tavaly pedig Gabrielli György néhány példányát Újpesten, villamos lámpán. Idközben ÉszakNémetországban is akadtak egy példányára, melyet az illet gyjt még a 70-es években Mecklenburgban, fölül befont nádcsutkában lev bábból fejlesztett, de Lithosia mtiscerda-nak tartott.

mely

kéknek,

I]?odalom. Revision der europáischen und sibiLíize, rischen Arten der S ap hy n d en Ga u n ge n Tachyporus Grav. und Lamprinus Heer. (Verh.

Goltfr.

t

zool.-bot. Ges.

Szerz

Wien,

nem

eg3^

1901.

LI.

régen

1

-

i

i

1 1

146—185.)

p.

dolgozatához

megjelent

hasonlóan

mely a Tacliimis nemet tartalmazta, jelen alkalommal a Tachyporus és Lampriiiiis nemeket tárgyalja. A fajok meghatározására szolgáló táblázaton kívül az egyes fajok kimerít leírásait találjuk, mindegyiknek földrajzi elterjedését is fölemlítvén. Hazánk faunájára vonatkozó adatokat is találunk, így említi a Tachyporus nembl a köv ét-

kez

faunánkra új alakokat

scutellaris

no

Rye (Hungária)

:

corpnlentus

J.

var. (Nagy-Mihály, Dr. Ch3^zer). Egy

V.

Sahlbg. (Hung. sept.),

és forinosns Matth. faj,

var. decoratus Liize

a régi

Tachyporus

Lamprinodes- a T. erythropterus Panz. pedig a Lamprinus nembe tartozik. Végül felemlítem még, hogy a kaukázusi Tachyporus hypnornm var. niger Luze nev új fajváltozat azonos az általam elbb leírt i^ar. í7íra/í/5-sal (Zichy Jen gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredményei. Budapest 1901. p. 103.),

saginatus Grav. az

melyet

a

új

melletti

Tiflis

hegyen

Szent-Dávid

gyjtöttem.

CsiM Ern. *

August

Baris

Schultze,

Gudenusi

bot.

Ges. Wien. LI.

Egy

új Baris-ÍRJ leírása,

mellett fedeztek

fordul

el; is

meg

de

egy

Schuster

ezt

pitrpurascens) törzsfaj

fel,

1901.

és

így

nem

lesz található.

p.

nov. spec. 212—215.)

(Verh. zool.-

melyet a Bécs-melletti Ulrichskirchen szintén

tanár

új

a

lehetetlen,

fajváltozata

Ferttónál hog\^

hazánkban

g3aíjtötte

(var-

Magyarországon a Csiki

Ern.

;

.ROVARTANI LAPOK' áuszug der Aufsátze dieser

in

ungar. Sprache erscheínenden entomologisclieQ Monatscbrií

Unter Mitwirkung von Dr. A. Bédci, Dr. C. Ckyzer,

Dr

redigirt

V. Aio-ner- Abafi

1^.

Budapest

Vllí.,

1901. Juni.

und

Rökk-Sz.-Gasse VIII.

K. Osiki. o2.

Bánd

Heft 6

109. Über Deilephila nerii

S.

Mo c sáry

A.

I.

G. Enfz und Dr. G. Horváth von

:

Zur Biologie von D. L. v. Aigner- Abafi

Aprilhefte der R. L. sprach

nerii. die

lm

Ansicht

aus, dass dieser Schwármer in Ungarn einheimiscii sei. (s. Revue nie aber p. 12.). Deni widerspricht Verfassar, der die Raupe oft, den Faltér fand und die Meinung verficht, dass nerii ebenso wie

D.

Zugvogel sei, der vveit nördlich fliegt, dessen Nachjedoch im Herbst stets nacii der Urheimath zurückwandeni.

celerio ein

kommen II.

von

D. III

nerii L.

heimisch? auch D.

Weissmantel:

W. V.

Vorkommen

Über das

Brünn und Olsnitz (in grosser Anzahl). Aigner-Abafi. Ist D. nerii in Ungarn in

Prag,

manche Wanderarten, so Lánder vordringen, wo sie nur

Verfasser giebt zu, dass

nerii, iin

Sommer

bis in

Gáste auftreten und sicii nicht fortpflanzen dass die Zone, in welcher D. nerii heimisch ist,

als

gewöhnlich angenommen auch auf Ungarn erstrecke.

ter sei, als

;

werde

und

meint indessen, ausgedehn-

vveit

sich

jedenfalls

Bei der Feststellung des Heimatsrechtes is es erforderlich, dass die Art in irgend einer Form überwintere und eine Frühiingsgeneration besitze. In dieser Hinsicht slehen keine Daten zur Verfügung. In der Literatur findet sich blos verzeichnet, dass die Raupe im Juli, August, der Faltér aber im September vorkommt. Es fehlt alsó die arterhaltende Frühlingsgeneration Es frágt sich jedoch, ob sie thatsáchlich fehle ? Auch von Acherontia Atropos behauptete man noch vor einigen Jahren, dass die Puppe den Winter nicht übersteae, der Herbstfalter meist steril sei und keine Frühlingsgeneration besitze. Heute zweifelt wohl Niemand mehr darán, Allerviings ist der Faltér und die Raupe weit seltener als im Sommer, bezw. Herbst. Die Sterilitát des Herbstfalters ist nicht allgemein, mithin nicht ausgeschlcssen, dass besonders bei schöner Herbstzeit die zeugungsfáhigen Faltér Eier ablegen und auch diese überwmtern. Ebenso ist es möglich, dass die gewiss seltene Frühlingsgeneration von D. nerii, dessen Puppe durchaus nicht enipfindlich ist, nicht bemerkt vvurde oder falls man im Juni einen Fíilter fand, man ihn tür einen Gast erklárte. In Ungarn vvurde

14

das Thier an 15 Fundorten, die Raupe zuweilen in grosser Anzaht beobachtet, ist alsó hier durchaus nicht selten. Ein zweites Kritérium für das Heimatsrecht ist es, ob das Thier in Ermanglung von Nerium oleander an einer heimischen Pflanze lében kann. Dies ist zu bejahen. Bei Breslau, Bremen und Danzig, sowie im Transkaukasus fand man die Raupe an Vinca major und minor, und wahrscheindlich lebt sie auch in Ungarn darán, wo man sie aucli an Kornelkirschen fand. Nach allé dem ist Verfasser überzeugt, dass D. nerii in

Ungarn heimisch

ist und in zwei Generationen vorkommt, Aber auch weit nördlicher dürfte er heimisch sein. Bei Breslau wurden an Vinca 94 Raupen verschiedener Grösse, vollstándig entvvickelte, sowie 1 Cm. lange gefunden, woraus auf die Anwesenheit von mehreren Weibchen geschlossen wurde. Im nordöstlichen Deutschland wurden in einem Jahre 200, in der Mark Brandenburg aber 600 Raupen gefunden, die nur von 2 6 und mehr Paaren abstammen können. Nun ist aber durc!iaus nicht anzunehmen, dass die wandernden Faltér an jenen Orten förmliche Zusammcnkünfte gehalten hátten. Vielmehr ist zu vermuthen, dass jené Breslauer Raupen ausgevvachsen sind und als Puppen überwinterten. S. 116. J. Dahiström Die Geometriden der Umgebung von

—

;

Eperjes. S.

1.

Fortsetzung.

120. L.

V.

Aígner-Abafl

:

Aus dem Lében der Ameisen.

11.

Fortsetzung und Schluss. Kleine Mítlheilungen. S.

116.

Beobachtungen beiderRaupenzucht.

trockenem Salat A. lierbariata in Apotheken an Theearten Cossus cossiis ist mit trockenem Brot Smerüithus tiliae mit Eichen Deilephila eupborbiae mit Weinlaub und Plantago lanceolata zu züchten. vS. 127. I n s e k t e n f e i n d e der Blutlaus, Nach V e r h o e f f. S. 127. Die E n t o m o logie im Diensteder Geographie. Die Beobachtungen von Stoll, der aus der Identitát austraJischer und südamerikanischen Ameisen folgert, dass Australien und Südamerika dereinst durch festés Land verbunden waren. S. 127. Über die Nützlichkeit und Schádlichkeit der Vögel. Unter diesem Titel verfasste (im Auftrage des k. ung. Ackerbauministers I g n a t z Darányi) Ottó Hermann in ungarischer Sprache ein reich illustriertes Werkchen mit Schilderung des Nutzens oder Schadens, welchen die Vögel verursacher. ,S. 128. al ar i af o r s chu n g. Programm der von dr. Manson geplanten Forschungsreise. S. 129. Acidalien an

trockenen

;

;

;

;

M

Anzahl der Insekten Ungarn

s.

A.

Mocsár y

veröffent-

popularen Vortrag über die Insekten. In der regni Hungáriáé ist das Vorkommen von 17,000 Insekten tirt. Es ist jedoch als sicher anzunehmen, dass in Ungarn dest 25,000 Thierarten lében hievon entfallen 560 auf die thiere (80—85 Mammalien, 350 Vögel, 51 Reptilien, 64 24.440 Arten aber auf die wirbellosen Thiere und hievon auf die Insekten. lichte einen

;

Fauna consta-

zu minWiibelFische),

22,000

VIIÍ. kötet.

igoi. junius.

6.

füzet.

ROVARTANI LAPOK HAVI FÖLYÖII^AT tekintettel

DR-

DR-

a hasznos és kártékony rovarokra

BEDÖ ALBERT

D«-

CHYZER KORNÉL

DR-

ENTZ GÉZA

HORVÁTH GÉZA

KOZREMUKODRSRVEL SZERKESZTIK

A.

AIGNER LAJOS

és

GSIKI

ERNÖ.

^<sf^-y

BUDAPEST, A

1901.

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE

És

RÖKK-SZILÁRD-UTCZA

32

VIII.,

:;i'=-l-nik

minden hónap els napján,

KIADÓHIVATALA

július és augusztus

Elfizetési ára ecjész évre 8 kor.

havak kivételével

.

Tartalom. A

Deilephila nerii-ró'l I.

II.

III.

A

:

Deilephila nerii L. életéhez, Mocsárv Sd-uíorfr'd Deilephila nerii elfordulása. Wc/sz/mviieJ J'/Jiuns/nJ Deilephila nerii honosságáról. /[. Aigiicr Lajnstn].

A A

Eperjes környékének araszló pilléi. Dahlström GyuJdióI. A hangyák életéhi. A, Aigner Lajostól. II.

109 1 10 111

11(]

í.

......

KuliinféUk

120

•

A hernyótenyésztés A vértet rovarellenségei .

,

Az entomologia a földrajz szolgálatában A madarak hasznáról és káráról Malária-kutatás. ellensége.

Magyarország rovarainak új lepke-katalogus,

Kés A

1

...

129

száriiá

.

.

•

2Í^

1.^9

•

•

.

,•

.

.

kifejlés

.

.

.

.

.

.

.

Iií9

129 130 130

'

Paida obtusa

Irodalom

.

•

A gabona veszedelmes Az

.

,

12G 127 TJT 12"

'

Természettudományi Társulat állattani hónap elsö péntekén (VIII., Eszterházyminden szakosztálya utcza I.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát.

A

féle

kir.

magy.

A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.

fi e clve z na é ny Az

1897., 1898., 1899.

szolgálhatunk.

Új

elfizetk

és

1900-iki

fele

kötetekbl csak egyes példány áll áron kaphatók: I. kötet 10 kor., II.

teljes

áron

évfolyammal

Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz

(Vlll.^

Rökk-Szilárd-

utcza 32.) ozímzendk.

J.

V.

Mailász

Studien über img-arische Cambeii. I.

Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. V ábrával, Budapest, 1901.

= ÁRA

1

még

Az elbbi rendelkezésre; ezek következ kötet 8 kor., Ili. kötet 10 kor. kaphatják.

KORONA.

MCegrx'eiKielliet szevlcesKtséeriinlc

z=z xítjáii.

3 2044 106

18^649

'

I

-

tr.

w^ _^.^^

'>

^:^>

^

í^\£

•>

^fT^--1