-394 milliótól a +23 millióig

-394 milliótól a +23 millióig lj I

|

Alig k é t éve, hogy az erdőgazdaságok rész­ vénytársaságokká alakultak. N e m egy a csőd szelén el­ adósodva, reménytelenül. A kilábalás keserveiről lapunk is beszámolt egy-egy gazdaság kapcsán. Most is ezt tesszük e g y olyan térséget bemutatva, ahol meglehetős mostoha körülmények és adottságok között folyik az erdó'gazdálkodás. S Z E B E N I L Á S Z L Ó V A L , a N E F A G R t vezérigazgatójával beszélgetünk:

Ilyen egyszerű lenne mindez? Fel kell ismerni a majdan b e k ö v e t k e z ő változásokat (marke­ ting) é s időben alkalmazkodni kell a megváltozott közgazdasá­ gi v i s z o n y o k h o z . D e h a e z n e m sikerül, akkor a k e d v e z ő t l e n változásokra azonnal reagálni kell. H a ezt elmulasztjuk, a c é g előbb-utóbb összeomlik. E z í g y e l m o n d v a e g y s z e r ű n e k tűnik, d e s o k á l m a t l a n é j s z a ­ kát o k o z o t t , h i s z e n e m b e r e k e t k e l l e t t e l k ü l d e n ü n k .

„ A régi g a z d a s á g h á r o m l á b o n állt. V o l t 3 5 0 0 0 h a erdőnk. E z e n folytattuk a z e r d ő g a z d á l k o d á s t , m e l y a z á r b e v é t e l 4 0 % - á t adta. V o l t e g y i g e n k o m o l y faiparunk. A n a g y k ő r ö s i f a ü z e m 1 m i l l i ó raklapot k é s z í t e t t é v e n t e . A p u s z t a v a c s i akác b ú t o r l a p ­

S z e r e n c s é r e a N E F A G g a z d a s á g i k é n y s z e r p á l y á j a é s a kor­ mány ( 1 9 9 2 ) privatizácós politikája e g y a z o n időben jelentke­ zett. F o n t o s v o l t , h o g y m i m a g u n k elhittük, h o g y r e n d e t l e h e t c s i n á l n i . E l tudtuk hitetni a h i t e l e z ő k k e l i s , h o g y m e n n i f o g .

gyártás t e c h n o l ó g i á j á b a n is ú j s z e r ű v o l t . A többi k i s e b b ü z e m ­ m e l e g y ü t t a faipar 4 0 - 4 5 % t e r m e l é s i értéket adott. A harmadik láb a m ű s z a k i k e r e s k e d e l e m , s z o l g á l t a t á s , g y á r t á s volt. A fahul­ ladék h a s z n o s í t á s á r a k é s z ü l t b e r e n d e z é s e i n k a b i o e n e r g e t i k a i g é p g y á r t á s n a k f o n t o s r é s z e i v o l t a k . L é n y e g é b e n e z e k a gyárt­ m á n y o k a m e g t e r m e l t f a teljes h a s z n o s í t á s á t tették l e h e t ő v é . A t u s k ó , a vágástéri h u l l a d é k , a k é r e g , e g y s z ó v a l m i n d e n , a m i ha­

1 9 9 3 . j ú l i u s l - j é v e l átalakultunk r é s z v é n y t á r s a s á g g á . 1 9 9 4 e l s ő n y o l c hónapját 9 3 m i l l i ó n y e r e s é g g e l zártuk. E z n e m v a l ó s n y e r e s é g , h i s z e n p é l d á u l a teljes t a l a j - e l ő k é s z í t é s töredékét fi­ n a n s z í r o z z a a z A l a p . M i a k ö l t s é g e k e t kifizetjük u g y a n , d e az értéket csak j ó v á í r n i tudjuk, p é n z t n e m k a p u n k . E z - 4 0 m i l l i ó p é n z ü g y i h i á n y t j e l e n t a g a z d a s á g n a k - p a p í r o n . E z n e m nor­ m á l i s állapot.

g y o m á n y o s e s e t b e n h u l l a d é k k é n t h a s z n o s u l h a t o t t . A z alföldi v é g h a s z n á l a t o k után ö s s z e t o l t t u s k ó k a k á r o s í t o k f é s z k e i , é s j e ­ l e n t é k e n y területet i s e l f o g l a l n a k a z újraerdősítéskor. A p r í t ó g é ­

A fapiac élénkült. E z részben a c s ö k k e n ő kitermelésnek k ö ­ s z ö n h e t ő , h i s z e n a t u l a j d o n v i s z o n y r e n d e z e t l e n s é g e miatt a v o l t tsz-ek erdeiben csökkent a termelés.

p e k e t , szárítókat, k a z á n o k a t gyártottunk. V á s á r o k o n k o m o l y dí­ jakat nyertünk.

|

V a n o l y a n v e v ő n k , aki 1 3 0 D M - e t a d e g y k ö b m é t e r j ó rönkért.

Mi volt tulajdonképpen a baj? A N E F A G válságát az okozta elsősorban, hogy a gazdálko­

dás - m e l y n e k a l é n y e g e a megváltozott k ö r ü l m é n y e k h e z való i d ő b e n i a l k a l m a z k o d á s - n e m történt m e g . A r a k o d ó l a p - p i a c a nyugati

széldöntések

következtében

összeomlott,

politikai

o k o k miatt i s r e c e s s z i ó v o l t a f e l v e v ő p i a c o n . E z t r ö g t ö n k e z e l n i N e m i g a z o d o t t a c é g struktúrája, l é t s z á m a , r e z s i j e a m e g v á l ­ tozott k ö r ü l m é n y e k h e z . 1 9 9 2 n y a r á n a N E F A G ö s s z e s v a g y o ­ n á n a k a h e t v e n s z á z a l é k á t m e g h a l a d t a az a d ó s s á g a . E z - 3 9 4 m i l l i ó forintot j e l e n t e t t . 2 2 0 m i l l i ó s k i n t l é v ő s é g ü n k

volt, a

v e s z t e s é g 9 3 m i l l i ó t tett ki. M i v e l m e g b í z a t á s o m előtt i s itt d o l ­ g o z t a m a c é g n é l , e g y h ó n a p kellett, h o g y á t n é z z e m é s e l e m e z ­ z e m a helyzetet. A m i b i z t o s v o l t : az e r d ő g a z d á l k o d á s i a l a p t e v é k e n y s é g sért­ l ó b b lett - m e g k e l l e t t v á l n i . K ü l ö n ö s e n a z o k t ó l , m e l y e k e t n e m tudtunk v e g y e s v á l l a l a t b a n m ű k ö d t e t n i . 1 9 9 2 e l s ő félévében - 2 5 milliót, Pusztavacs - 9

m i l l i ó t „hozott". A z é l e t k é p t e l e n n a g y k ő r ö s i ü z e m r e ö s s z e s s é ­ g é b e n 8 0 - 1 0 0 m i l l i ó t fizettünk rá. E h h e z j ö t t 6 0 - 8 0 m i l l i ó be­ kintlevőség. A műszaki ü z e m e k e t j ó külföldi kap­

c s o l a t a i n k r é v é n e l a d t u k ú g y , h o g y a d o l g o z ó k a t is átvették. A privatizációs bevételek jelentették

a mentőcsónakot.

Szeren­

c s é n k i s v o l t , m e r t m i n d e n t ú l z á s n é l k ü l á l l í t h a t o m , h o g y áron felül sikerült é r t é k e s í t e n i s o k m i n d e n t . M i v e l h a m a r m e g s z a b a ­ dultunk a k ü l ö n b ö z ő o b j e k t u m o k t ó l , az á l l a g m e g ó v á s i , ő r z é s i k ö l t s é g s e m terhelt m i n k e t . A m á s o d i k t á r g y a l á s o n létrejött c s ő d e g y e z s é g előírta, h o g y vagyis

mind a 3 9 4 milliót. Illetve most október közepén m é g van 10 tartozás, a m i t ő l

d ő g a z d á l k o d á s i profilba.

H o g y a n tovább? K i d o l g o z t u n k e g y h i h e t e t l e n ü l k e m é n y p é n z ü g y i rendszert.

H e t i p é n z ü g y i tervek alapján d o l g o z u n k . E n n e k l é n y e g e , h o g y félévre előre m e g kell mondani üzemi szinten, hogy a költsé­ g e k é s az á r b e v é t e l e k h o g y a n alakulnak. T e r m é s z e t e s e n a k ö z ­ p o n t n a k i s . A k e z d e t i h i t e t l e n k e d é s után b e b i z o n y o s o d o t t , h o g y m e g lehet tervezni a pénzforgalmat.

A pénzügyi

egyensúly

rövidesen

a z o n n a l a k ö l t s é g e k v i s s z a f o g á s á v a l k e l l reagálni.

Nagy szerencse, hogy kiváló erdész szakemberekkel dol­ gozhatom. A törvényadta szakmai szabadság korlátlan és ezzel élnek is a kollégák. Egyetlen zsarnok v a n , a költség­ vetésünk egyensúlya. A NEFAG a m a g a 3 5 0 0 0 hektárjával m o n d h a t n i k i s e r d ő ­ területtel r e n d e l k e z i k . E b b ő l k e l l m e g é l n ü n k . R á a d á s u l e z is sok-sok kisebb-nagyobb

szétszórt erdőterületből

áll -

főleg

S z o l n o k m e g y é b e n . A t á v o l s á g hallatlan t ö b b l e t k ö l t s é g e t j e l e n t a z irányításnál, s z á l l í t á s n á l egyaránt. A k é s ő b b i e k b e n n e k ü n k létkérdés a z erdőtelepítés, a magánerdő-tulajdonosokkal

való

s z o r o s e g y ü t t m ű k ö d é s . H i s z e m , h o g y óriási l e h e t ő s é g v a n a magántulajdonba

került

földterületeken

é s erdőkben.

Kellő

s z a k m a i f e l v i l á g o s í t á s r a v a n s z ü k s é g , é s m e g f o g j u k nyerni az

m i n d e n t ő k e t a r t o z á s t m a r a d é k t a l a n u l ki k e l l fizetnünk, millió

1 0 % - o t jelent. S e z n e m k e v é s . A m ű s z a k i t e v é k e n y s é g g e l n e m tudunk a j ö v ő b e n m i t k e z d e n i , mert i g a z á n n e m illik b e l e a z er­

fenntartása v é g e t t a z e l ő r e n e m t e r v e z h e t ő árbevételi k i e s é s e k r e

h e t e t l e n . A v e s z t e s é g e s faipari ü z e m e k t ő l - e g y r e n y i l v á n v a ­

hajthatatlan

A N E F A G e r d e i b ő l 3 5 0 0 hektár m i n d e n b i z o n n y a l e l m e g y . Ez önmagában n e m n a g y szám, d e a 3 5 0 0 0 hektárhoz képest

|

kellett v o l n a t e r m é k s z e r k e z e t - m ó d o s í t á s s a l . E z elmaradt.

Nagykőrös

A z o r s z á g o s a n k i m u t a t h a t ó f a k i t e r m e l é s c s ö k k e n é s e tehát j ó hatással v o l t g a z d a s á g u n k r a . A z akác a m e g l e p e t é s e k fafaja.

megszabadulunk.

nincs veszteségesen ü z e m e l ő egységünk.

Jelenleg

új t u l a j d o n o s o k a t . „ K u l c s r a k é s z " e r d ő k e t s z e r e t n é n k átadni a m a g á n g a z d á k n a k . M e g k e l l s z e n v e d n ü n k a fennmaradásért." Hát m a j d m e g l á t j u k !

Pápai Gábor

Az Erdészeti Tudományos Intézet által Püspökladányban rendezett tudományos emlékülésén megtartott előadások rövidített szövege //

rész)

DR. F Ü H R E R E R N Ő

Az ERTI Tiszántúli Kísérleti Állomásának múltja, szerepe, jelentősége és feladatai az erdészeti kutatásban A r e n d k í v ü l k e d v e z ő d e n ökológiai adottságú szikesek er­ d ő s í t é s é n e k és fásításának k u t a t á s a céljából 1924-ben a vi­ lágon elsőként itt, P ü s p ö k l a d á n y b a n létesítettek Kaán Ká­ roly k e z d e m é n y e z é s é r e erdészeti szikkísérleti telepet. A z azóta eltelt 7 0 év alatt t ö b b g e n e r á c i ó k u t a t ó m u n k á j a épült e g y m á s r a . 7 0 év e g y e m b e r ö l t ő , a m e l y az e r d ő fejlődésében is szinte egy teljes k o r s z a k o t jelent. A kerek évforduló al­ kalmat ad arra, h o g y e m l é k e z z ü n k , s z á m a d á s t t e g y ü n k é s ünnepeljünk. Az erdők szakszerű kezelésének törvényerejű szabályo­ zását követően - azaz a m ú l t század végétől - kezdődött m e g M a g y a r o r s z á g o n a sajátos természetföldrajzi viszo­ n y o k r a é p ü l ő erdészeti t u d o m á n y m e g a l a p o z á s a . Sajnos, a trianoni b é k e s z e r z ő d é s területi r e n d e l k e z é s e i az ország g a z ­ dasági életét k e d v e z ő t l e n ü l befolyásolták. A faellátási gon­ d o k e n y h í t é s é r e K a á n K á r o l y új e r d ő g a z d a s á g - p o l i t i k á t dol­ gozott ki, a m e l y b e n k ö z p o n t i szerepet kapott az Alföld fásí­ tása. A feladat n e m c s a k a gyakorlati e r d ő g a z d á l k o d á s n a k , h a n e m az ezt m e g a l a p o z ó erdészeti k u t a t á s n a k is szinte megoldhatatlan kihívást jelentett. A z e r d ő k területének n e m z e t g a z d a s á g i szinten is é r z é k e l h e t ő e m e l é s é r e elsősor­ ban a z o k a m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s r e alkalmatlan h o m o k ­ os szikes földek j ö h e t t e k s z á m í t á s b a , m e l y e k erdősítésével kapcsolatosan n e m h o g y t u d o m á n y o s ismeretek, d e m é g gyakorlati t a p a s z t a l a t o k s e m álltak r e n d e l k e z é s r e . E z e k a te­ rületek voltak a z o k „...amelyeken a l e g k i v á l ó b b t e r m é ­ szettudósok és s z a k e m b e r e k az erdészet, a fásítás s z á m á r a csak sikertelenséget j ó s o l t a k és j ó s o l n a k m a is, ahol a fásí­ tást mint természeti lehetetlenséget állították fel. H i v a t k o z ­ tak a s z i k e s v i d é k e k fátlanságára s a z o k klímájának a fatenyészetre k e d v e z ő t l e n , sőt fagyilkos voltára. ...Általában a „nincs"-bői k ö v e t k e z t e t t e k a „ l e h e t e t l e n " - r e " - írta Magyar Pál 1929-ben, aki 1924-től 1927-ig a Szikkísérleti T e l e p e l ­ s ő vezetője és a kisparcellás szikkísérletek megindítója volt. Tehát s z á m á r a m á r akkor n y i l v á n v a l ó volt, h o g y a szikesed é s egy folyamat, é s a szikfásítók c s a k objektív vizsgálatok­ ból és kísérletekből levont e r e d m é n y e k r e t á m a s z k o d h a t n a k . Tury Elemér, a Szikkísérleti T e l e p k ö v e t k e z ő vezetője m á r félüzemi, ü z e m i kísérleteket létesített, m e l y e k n e k k ö ­ szönhetően a két v i l á g h á b o r ú között m i n t e g y 3 0 0 0 ha sziki erdőt és fásítást h o z t a k létre a gyakorlati erdészek. A h á b o r ú után kidolgozta a szikfásítás t e r m ő h e l y i alapokon álló fafaj­ m e g v á l a s z t á s á t és technológiai rendszerét. A z ö k o s z i s z t é m a - s z e m l é l e t ű erdészeti kutatás m e g i n d í t á ­ sa Tóth Béla e r d ő m é r n ö k n e v é h e z kötődik. 1953-tól m i n t az E R T I Tiszántúli Kísérleti Á l l o m á s á n a k igazgatója Babos Imre és Járó Zoltán ökológiai s z e m l é l e t é t m e s s z e m e n ő k i g é r v é n y e s í t v e m á r a r a c i o n á l i s föld- és területhasznosítás

e g y i k e l e m é n e k tekintette az erdősítési és fásítási tevékeny­ séget. E k o m p l e x s z e m l é l e t é r v é n y e s í t é s é v e l válhatott a 7 0 é v e s o b j e k t u m a Tiszántúl erdészeti k u t a t á s á n a k fellegvárá­ vá, a tiszántúli tájak e r d ő g a z d á l k o d á s á n a k s z a k m a i bázisá­ vá. A z erdészeti k u t a t á s n a k alapvetően é p ü l n i e kell a g a z d á l ­ k o d á s során szerzett tapasztalatokra, m i n d e z a z o n b a n n e m helyettesíti az objektív kísérletekből l e s z ű r h e t ő e r e d m é n y e ­ ket. K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez a szikfásítási kutatásokra, hi­ szen a s z a k m a i i s m e r e t e k e t n e m c s a k korszerűsíteni, javítani, h a n e m a változó társadalmi k í v á n a l m a k n a k mefelelően b ő ­ víteni is kell. E z é r t c s a k l á t s z ó l a g o s lehet a n n a k a n é h á n y sokszor h a n g a d ó - s z a k e m b e r n e k v é l e m é n y e , a k i k a szikfá­ sítást - természetesen e l i s m e r v e az e l ő d ö k előrelátó és kitar­ tó m u n k á j á t - m a m á r m e g o l d o t t p r o b l é m á n a k tekintik. R á kell i r á n y í t a n u n k a figyelmet arra, h o g y a s z i k e s e d é s e g y r e n a g y o b b területet é r i n t ő talajleromlási folyamat, melyet a természetben lejátszódó drasztikus változások napjainkban is alapvetően b e f o l y á s o l n a k , G o n d o l j u n k c s a k a fotnosabbakra, m i n t például a klímaváltozásra, a térségi vízgazdál­ kodási viszonyok rosszabbodására, vagy éppen a levegő s z e n n y e z ő d é s e d d i g kellően n e m tisztázott hatására. Ezért n e m lehet a szikfásítási k u t a t á s o k a t befejezettnek tekinteni. Sőt, igazán c s a k m o s t v a n l e h e t ő s é g ü n k a 7 0 é v e s kísérle­ tekre támaszkodva: - az e r d ő k alatti szikesedési f o l y a m a t o k tisztázására, - a f a á l l o m á n y o k összetételére és n ö v e k e d é s é r e g y a k o ­ rolt h a t á s o k feltárására,

Globális fölmelegedés tény v a g y állítás A NATUR0PA NACHRICHTEN 199 3 júniusába n M a n n h e i m b e n m e g r e n d e z e t t szimpóziumána k résztve vői azo n m e g g y ő z ő d é s ü k n e k adta k hangot , hog y a z atmoszféra C02-tartalm a é s a globáli s fölmelegedé s kö zötti ö s s z e f ü g g é s e k e t mé g ne m bizonyítottá k m e g g y ő zően. Szerintü k a z üvegházhatás hirdető i nyilvánvalóa n alábecsülték azokna k a t e r m é s z e t e s mechanizmusok nak a hatását , amelye k a z ü v e g h á z gázo k befolyásá t részben kompenzálják , [g y ez idáig ne m vették reálisa n figyelembe se m a hidrológia i ciklu s szerepét , se m a megnövekedett C02-koncentráci ó fotoszintézisr e gya korolt hatását . (Europáischer Akademie der Umweltfragen. Ref: Vig P.)

Az elmúlt é v e k b e n lejátszódott társadalmi és gazdasági f o l y a m a t o k új helyzetet teremtettek, a térségben kialakult a k i s b i r t o k o s o k erdőtulajdona. A tulajdonváltással e g y i d e ­ j ű l e g sajátosan alakul a fafajmegválasztás irányelve, elté­ r ő lesz a technológia és az egész g a z d á l k o d á s i rendszer, és különösen p r o b l e m a t i k u s az e h h e z k a p c s o l ó d ó finanszírozás k é r d é s e . S z ü k s é g e s n e k látszik az erdészeti kutatás új ala­ p o k r a h e l y e z é s e és a Tiszántúli Kísérleti Á l l o m á s nevéből a d ó d ó m ű k ö d é s i k ö r z e t é r e v o n a t k o z ó feladatainak b ő v í t é s e t ö b b e k között az alábbi területeken:

- a szikeseken a l k a l m a z h a t ó fafajok, fajták, ö k o t í p u s o k és k l ó n o k s ó t ű r é s é n e k m e g á l l a p í t á s á r a , - az erdó'nevelés h a t é k o n y s á g á n a k és ö k o n ó m i a i é r t é k e ­ lésének e l v é g z é s é r e , - a szikeseken a l k a l m a z h a t ó m e l i o r á c i ó k technológiájá­ nak és e r e d m é n y e s s é g é n e k további vizsgálatára, - a sziki e r d ő t á r s u l á s o k közjóléti és t e r m é s z e t v é d e l m i ér­ tékének megállapítására, - e g y s z ó v a l a sziki erdó' k ö r n y e z e t a l a k í t ó , a regionális te­ rületfejlesztésben és tájhasznosításban játszott s z e r e p é n e k tisztázására. A vázolt célok é s feladatok m e g o l d á s á n a k bázisa a 4 0 7 h a szikkísérleti e r d ó k o m p l e x u m és ezen belül a 8 ha e r d é ­ szeti a r b o r é t u m . A szikkísérleti b á z i s n a g y többségét kísér­ leti e r d ő á l l o m á n y o k és fásítások teszik ki, m í g k i s e b b i k ré­ sze s z é l s ő s é g e s e n r o s s z m i n ő s é g ű , erdősítetlen szikes l e g e ­ lő. T e r m é s z e t e s e n ez u t ó b b i a k is k a p c s o l ó d n a k az optimális területhasznosítás és -fejlesztés k o m p l e x kísérleti rend­ szeréhez. F o n t o s h a n g s ú l y o z n o m , h o g y a kísérleti bázis ü z e ­ mi kezelését az E r d é s z e t i T u d o m á n y o s Intézet látja el. í g y a kísérletek m e g t e r v e z ő j e , kivitelezője és a kezelés irányító­ j a a z o n o s , tehát az ü z e m i m u n k a és gyakorlat során a kísér­ leti jelleg és é r d e k m e s s z e m e n ő k i g é r v é n y e s ü l . Az E R T I Tiszántúli Kísérleti Á l l o m á s á n a k 7 0 é v e s m u n ­ kája kisugárzó é r t é k ű az Alföld e g é s z é r e . A z itt folyó kísér­ leti m u n k a hozzájárult a h h o z , h o g y erdészeti ö k o l ó g i a i - t e r mőhelytipolőgiai a l a p o k r a h e l y e z z é k az e r d ő t e l e p í t é s e k fa­ fajmegválasztását, t i s z t á z z á k a fásítások e r d ő m ű v e l é s i eljá­ rásait, finomítsák a fásítási t e c h n o l ó g i á k a t . M i n d e z e k mel­ lett különös figyelmet szenteltek a tiszántúli tájakon a gyor­ s a n n ö v ő fafajokra, az a k á c o n kívül a n e m e s nyarakra és a fenyőkre. A z erdészeti n e m e s í t é s e r e d m é n y e i t m á r átadták a gyakorlat s z á m á r a k ü l ö n ö s e n az a k á c , a n y a r a k é s a füzek esetében.

a fafajmegválasztás ökológiai alapjainak felül­ vizsgálatakor - a m e n n y i b e n l e h e t s é g e s - érvényesíteni kell a l o m b o s fafajú é s e l e g y e s á l l o m á n y o k r é s z a r á n y á n a k e m e ­ lését; - a m e z ő g a z d a s á g által r o n c s o l t talajok rekultivációjánál fontos szerepet kap az e r d ő , a fás kultúra, m e l y e k egyúttal környezet- és t e r m é s z e t v é d e l m i szerepet is betöltenek; - a m e g v á l t o z o t t t u l a j d o n v i s z o n y o k miatt égetően szük­ séges az alföldi e r d ő k ö k o n ó m i a i v o n a t k o z á s a i n a k , rentabi­ litásának, önfenntartó k é p e s s é g é n e k vizsgálata; - u g y a n c s a k fontos az ú n . g a z d a s á g t a l a n e r d ő k kezelési t e e n d ő i n e k és finanszírozási k é r d é s e i n e k kutatásokkal, helyi adatok e l e m z é s é v e l t ö r t é n ő m e g h a t á r o z á s a . T e r m é s z e t e s e n folytathatnám m é g a sort. S z e r e t n é m a z o n b a n azonnal h o z z á t e n n i , e célkitűzések csak abban az esetben valósíthatók m e g , h a szakmai k ö r ö k b e n az erdészeti kutatás e d d i g i e r e d m é n y e i é s j ö v ő b e n i fontossága alapján elismerésre talál. H a a főhatósági h o z z á á l l á s t o v á b b r a is p o ­ zitív m a r a d . E b b e n az esetben a Tiszántúli Kísérleti Á l l o m á s teljesíteni fogja a rárótt feladatokat, és kutatási e r e d m é n y e i r é v é n s z a k m á n k m e g ú j h o d á s á n a k e térségben hajtómotorja lehet. E z e n kijelentésre feljogosít az Állomáson dolgozó fiatal k u t a t ó g á r d a , akik s z a k m a i e l ő r e m e n e t e l é n e k záloga m a g a T ó t h B é l a m e g b í z o t t á l l o m á s i g a z g a t ó , a „sziki e m ­ ber".

RAKONCZAY ZOLTÁN ALELNÖK Abaúj

erdész

családból

N y u g d í j a z á s a után felkérték a S o p ­

erdőmérnöki

oklevelét

roni

megyei

származik,

Brassóban (1954), a közgazdaságit B u d a p e s t e n ( 1 9 6 6 ) szerezte. Két é v ­ tizedet ( 1 9 5 4 - 1 9 7 2 k ö z ö t t ) a M á t r a i Erdőgazdaságban

és

az

Erdészeti

F ő i g a z g a t ó s á g n á l szolgált, m i n t er­ d é s z e t v e z e t ő , főmérnök, fahasználó,

H ú s z évet ( 1 9 7 2 - 1 9 9 1 ) a T e r m é ­ Hivatalnál

lamtitkárhelyettesi lyettesi

Környezetvédelmi

Erdészeti

és

természetvédelmi

tárgyú í r á s a i n a k s z á m a 2 5 0 fölött van, k ö z ö t t ü k

30 könyv,

könyv­

részlet írója, v a g y szerkesztője (Er­ dőleltár, Erdészeti címtár, T e r m é ­ szeti értékeink, V ö r ö s k ö n y v stb.).

e r d ő r e n d e z ő stb.

szetvédelmi

Egyetem

Tanszékének vezetésére.

és

munkakörben

elnöki,

ál­

miniszterhe­ dolgozott.

Az egyesület elnökségének 1 9 5 4 - 1 9 8 3 között m á r tagja, két ciklusban a B u d a p e s t i Helyi C s o p o r t e l n ö k e volt. F e l e s é g e és két g y e r m e ­ k e közül az egyik szintén e r d é s z .

Színvonalas

erdőgazdálkodást

c s a k kincstári vagy társult k e r e t e k k ö z ö t t tud elképzelni, az elaprózott m a g á n e r d ó k e t (mint trianont) csak t u d o m á s u l veszi, d e n e m szereti.

DAUNER MÁRTO N

Az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának szerepe az alföldi erdőtelepítések-fásítások tudományos megalapozásában és fejlesztésében A z alföldfásítás, vagy ahogyan a kortársak gyakran m o n d t á k , az „alfa", a m a g y a r e r d ő g a z d á l k o d á s történetének egyik i z g a l m a s fejezete. M a i i s m e r e t ü n k szerint az Alföld utolsó t e r m é s z e t e s k é p e az erdőkkel, l á p o k k a l , m o c s a r a k k a l , k i s e b b - n a g y o b b p u s z ­ tákkal borított e r d ő s - s z t y e p p volt. E z t a t e r m é s z e t i k é p e t a z e m b e r i b e a v a t k o z á s tette fátlan „ k u l t ú r p u s z t á v á " . Soó Rezső ezen m e g á l l a p í t á s a n y o m á n valljuk, h o g y az Alföld egykori t e r m é s z e t e s fás vegetációja fokozatosan pusztult, vált az Alföd fátlanná. L é n y e g é b e n az alföldfásítás ezt a folyamatot hivatott megfordítani. N e m c s a k kortörténeti jelentősége van é p p e n ezért annak, hogy a k e z d e t e k a X V I I I . s z á z a d b a n y ú l n a k vissza, a t e m e si-bánsági (katonai) erdőhivatal m e g a l a k í t á s á i g , h a n e m az elméleti, gyakorlati i s m e r e t e k m á r e k k o r t ó l k e z d v e folya­ matosan ö s s z e a d ó d h a t t a k . Tudjuk, h o g y az alföldfásítás e g y i k legfontosabb területe a homokvidék fásítása volt, m e l y e t a h o m o k t e r m ő r e fogá­ sán kívül főleg az sürgetett, h o g y a k ö r n y e z ő m e z ő g a z d a s á ­ gi területeket a f u t ó h o m o k t ó l m e g k í v á n t á k oltalmazni. A h o m o k f á s í t á s kezdeti l e g n a g y o b b teljesítményei a Deliblátihomokpusztán, továbbá Szeged, Kecskemét, Szabadka h o ­ m o k v i d é k é n alósult m e g . Az alföldi talajok másik nagy csoportját alkotó szikesek kiterjedése, így g a z d a s á g i h a s z n o s í t á s a a m ú l t s z á z a d v é g é n , kiteljesedő l e c s a p o l á s o k k a l , f o l y ó s z a b á l y o z á s o k k a l vált j e ­ lentőssé. F á s í t á s u k k a l - a s z a k i r o d a l o m szerint - már Tessedik Sámuel is foglalkozott. Tudjuk azt is, h o g y a m ú l t század m á s o d i k felében a b ü d szentmihályi (ma: T i s z a v a s v á r i ) u r a d a l o m b a n é s a kisjenői (ma m á r R o m á n i a területén lévő) u r a d a l o m b a n v é g e z t e k szikfásítási kísérleteket, p r ó b á l t á k a sziket fásítással h a s z n o ­ sítani. Ki kell e m e l n i , h o g y a mezőgazdasági területek erdősá­ vokkal, fasorokkal való beosztása n e m v o l t ismeretlen a X I X . században s e m , d e e g y - k é t kivételtől eltekintve ( M e ­ z ő h e g y e s ) n e m létesültek ilyen ü l t e t v é n y e k . M i n d e z e n k e z d e m é n y e z é s e k é s az azokat k ö v e t ő további m u n k á l a t o k ellenére az e r d ő k fogyása, felváltása szántó­ földdel volt i n k á b b a j e l l e m z ő , m i n t a m e z ő g a z d a s á g i terü­ leteken t ö r t é n ő erdőtelepítés. A m ú l t század végi e r d ő t ö r v é ­ n y e k ( 1 8 7 9 . X X X I . tc. é s 1898. X I X . tc.) u g y a n intézkedtek az alföldi kopárok, m á s m ű v e l é s által k e v é s b é h a s z n o s í t h a t ó területek fásításáról, d e igazi - j e l e n t ő s e b b m é r t é k ű - válto­ zás e z e k e l l e n é r e s e m k ö v e t k e z e t t b e . N e m érdektelen h a n g s ú l y o z n i , h o g y m i n d a z o k a k e z d e ­ ményezések, eredmények, amelyeknek csupán néhány moz­ zanatát e m e l t e m ki, olyan időszakban és helyzetben történ­ tek, a m i k o r az ország m é g b ő v é b e n állt a k i t e r m e l h e t ő (hegyvidéki) e r d ő k n e k .

A l a p v e t ő e n m e g v á l t o z o t t a helyzet az I. világháború után. A trianoni b é k e k ö t é s után katasztrofális faellátási helyzet alakult ki, m e l y e n c s a k új fatermesztési k u l t ú r á k létrehozá­ sával lehetett - távlatilag e n y h í t e n i . Ezt ismerte fel Kaán Károly és a m e g e l ő z ő alföldfásítási t ö r e k v é s e k l o g i k u s folytatásaként született m e g 1919. kará­ csonyi n e v e z e t e s írása, az „ E R D Ő T A Z A L F Ö L D R E " , majd k e z d e m é n y e z é s é r e 1 9 2 3 - b a n „ A Z A L F Ö L D I E R D Ő K T E L E P Í T É S É R Ő L É S A F Á S Í T Á S O K R Ó L " szóló X I X . tc. M i n t e m l í t e t t e m , h a z á n k b a n sziki fásítási k e z d e m é n y e z é ­ s e k u g y a n m á r a X I X . s z á z a d k ö z e p é t ő l voltak, ezek nagy része a z o n b a n n y o m t a l a n u l eltűnt a t u d o m á n y o s m e g a l a p o ­ zottság, illetve a k e l l ő gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt. E z é r t volt s z ü k s é g arra, h o g y az alföldfásítási m u n k a ezen területén valójában e g y szikfásítási kutató i n t é z m é n y létre­ hozásával kezdődjék. E n n e k kellett választ adnia a z o k r a a k é r d é s e k r e : milyen m i n ő s é g ű szikes talajokon, milyen fafajokkal, milyen ter­ mesztési t e c h n o l ó g i á v a l lehet e r d ő s í t e n i - f á s í t a n i . Püspökladányi Kísérleti Állomás P ü s p ö k l a d á n y b a n 1924 ő s z é n i n d u l t a k a m u n k á l a t o k . T u d n u n k kell, h o g y ilyen telep létrehozása n e m z e t k ö z i öszszehasonlításban is j e l e n t ő s volt. A z elindult m u n k a m á r alig 4 - 5 év múltán hasznosítható e r e d m é n y t hozott. Eligazítást adott az i d ő k ö z b e n m e g i n d u l t szikfásítási t e r v e z é s e k h e z é s k i v i t e l e z é s e k h e z . A z 1920-as é v e k v é g e felé a dr. Magyar Pál által közreadott e l s ő kuta­ tási e r e d m é n y e k s z á m o t t e v ő r é s z é n e k h e l y e s s é g é t az azóta eltelt é v t i z e d e k igazolták. Jóllehet az alföldfásítási p r o g r a m kezdeti lendületét a 3 0 as é v e k g a z d a s á g i válsága, majd a m á s o d i k világháború m e g t ö r t e , a p ü s p ö k l a d á n y i szikfásítási kutatási e r e d m é n y e k felhasználásával az 1 9 4 0 - e s é v e k v é g é i g (a két világháború között, valamint az ú n . h á r o m é v e s terv keretében) 3 0 ^ 0 ezer hektárnyi e r d ő s í t é s - f á s í t á s történt az alföldi szikes tá­ jakon (paraszti fásítások t a n y á k mellett, d ú l ó u t a k m e n t é n , A z emlékülésen , amelye n a z intéze t a kísérlet i állomá s alapításának 70 . évfordulójá t ünnepelte , a főigazgat ó ERTI Emlékéremme l ismert e e l őr. Szemerédy Miklós é s Kovács Gábor érdemeit, melyeke t a térség fásításába n elértek , dr. Farkas Dezső, Püspökladán y polgármester e pedi g PRO URBEemlékérmet adományozot t őr. Kapusi Imrének a váro s fejlesztés e teré n tet t szolgálataiért .

erdők létesítésével stb.). Ki kell e m e l n i , h o g y a k a p c s o l ó d ó kutatási e r e d m é n y e k sokat segítettek az 1 9 5 0 után m e g i n d u l t e r d ő s á v - t e l e p í t é s e k s i k e r e s s é g é b e n . M i n d e z e k az e r e d m é n y e k m á r akkor j e l e n ­ tős k ö r n y e z e t a l a k í t ó , táj formáló szerepet töltöttek b e az A l ­ föld életében. Az ERTI megszervezése a püspökladányi kutatásoknak erőteljes fellendülését h o z t a m a g á v a l . E z az i d ő s z a k m á r túlterjedt a szikfásítás t é m a k ö r é n , é s m a g á b a n foglalja a T i ­ szántúl e g é s z é r e , illetve az alföldi kötött talajú tájakra kiter­ j e d ő e n a t e r m ő h e l y i a d o t t s á g o k feltárását, rendszerezését, erdészeti értékelését. E z a m u n k a j e l e n t ő s kutatási e r e d m é ­ nyeivel n e m c s a k az új erdőtelepítések (különösen a m e z ő ­ gazdasági n a g y ü z e m e k b e n ) é s erdőfelújítások (főleg az álla­ mi e r d ő g a z d a s á g o k b a n ) e r e d m é n y e s s é g é t n ö v e l t e , sőt e s e ­ tenként m e g a l a p o z t a , h a n e m m i n d e z z e l elősegítette az alföl­ di erdősültségi arány j e l e n t ő s növelését, e g y e s tájakban a k o r á b b i h o z képest m e g t ö b b s z ö r ö z ő d é s é t . A táji t e r m ő h e l y k u t a t á s i e r e d m é n y e k m á r az 1960-as é v e k b e n m e g t e r e m t e t t é k a r a c i o n á l i s földhasználat (erdősí­ tés-fásítás) t u d o m á n y o s alapjait az Alföldön. A kutatási e r e d m é n y e k alapján, a t e r m ő h e l y e k erdészeti értékelésére t á m a s z k o d v a t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t aján­ lások kerültek a t e r v e z ő k é s a gyakorlati kivitelezők k e z é b e a fafaj-megválasztási l e h e t ő s é g e k e t é s a m e g f e l e l ő t e r m e s z ­ tési (kezelési) t e c h n o l ó g i á k a t illetően. A szikfásítási é s a t e r m ő h e l y k u t a t á s i e r e d m é n y e k mellett a nyárfatermesztés fejlesztésére irányuló, illetve elért kuta­ tásokkal járult h o z z á l e g i n k á b b az alföldi e r d ő g a z d á l k o d á s , illetve fásítás fejlesztéséhez a P ü s p ö k l a d á n y i Kísérleti Á l l o ­ más. A z e téren elért kutatási e r e d m é n y e k országos j e l e n t ő s é g ú e k k é váltak (nyárfanemesítés, a nyár fajtaválasztás b ő ­ vítése, a n y á r f a t e r m e s z t é s r e a l k a l m a s t e r m ő h e l y e k kritériu­ m a i n a k kidolgozása, termesztési t e c h n o l ó g i á k stb.). A z 1970-es é v e k r e az á l l o m á s a m a g y a r o r s z á g i nyárfatermesz­ tés fejlesztésének e g y i k fő b á z i s i n t é z m é n y e lett. N e m felejthetjük el m e g e m l í t e n i a P ü s p ö k l a d á n y i Kísér­ leti Á l l o m á s k ö z r e m ű k ö d é s é n e k j e l e n t ő s é g é t a nyírségi akáctermesztés fejlesztésében. E z , a szelekció útján t ö r t é n ő minőségjavításban ( n e m e s í t é s ) és e g y e s felújítási, t e r m e s z ­ tési t e c h n o l ó g i á k k i d o l g o z á s á b a n nyilvánult m e g . E z egy­ ben ösztönzést adott h a s o n l ó h e l y i fejlesztési k e z d e m é n y e ­ z é s e k h e z is. A z á l l o m á s részt vett o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű p r o g r a m o k ki­ d o l g o z á s á b a n , illetve r e a l i z á l á s á b a n . I l y e n e k például: - a m á r említett földhasználat-racionalizálás k e r e t é b e il­ l e s z k e d ő erdőtelepítés irányelvei, - a 150 ezer h a - o s erdőtelepítési p r o g r a m realizálásához a termőhelyi értékelési r e n d s z e r é n e k összeállítása,

- az ú n . A l f ö l d - p r o g r a m erdőtelepítési, e r d ő g a z d á l k o d á s ­ fejlesztési, fásítási részfeladatok k ö r é b e n az irányelvek ki­ dolgozása, - k ö z r e m ű k ö d é s az erdőtelepítések támogatási rend­ szerének összeállításában. A kísérleti á l l o m á s m i n d e n lehetőséget m e g r a g a d o t t ku­ tatási e r e d m é n y e i n e k gyakorlati realizálása területén. E n n e k eszközei é s formái: - több ezer b e m u t a t ó a p ü s p ö k l a d á n y i és m á s kísérleti te­ rületeken, - referenciaértékű nyárfa klónkísérleti és termesztési kí­ sérleti rendszer beállítása é s m ű k ö d t e t é s e m i n t e g y 8 0 0 h a on, - előadások, t u d o m á n y o s é s ismeretterjesztő p u b l i k á c i ó k igen nagy s z á m a , - s z a k t a n á c s a d á s o k , s z a k m a i k o n z u l t á c i ó k (pl. cellul ó z n y á r a s o k t e r m ő h e l y i feltételeinek m e g h a t á r o z á s a - a S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y é b e n 1 9 7 0 - 7 5 közötti időszakban az erdősítéshez k a p c s o l ó d ó t e r m ő h e l y é r t é k e l é s , fafajmegvá­ lasztási k é r d é s e k b e n adott m i n d e n esetben szaktanácsot). A h a z a i e r d ő g a z d á l k o d á s és k u t a t á s j ö v ő j e K i i n d u l á s k é n t t u d n u n k kell, h o g y a l a p v e t ő változás ját­ s z ó d i k le a t u l a j d o n v i s z o n y o k b a n . A tulajdonrendezés eddig is i s m e r t adatai szerint 6 5 0 - 7 0 0 ezer h a e r d ő kerül m a g á n ­ tulajdonba. M i n t e g y 3 0 0 ezer új erdőtulajdonossal kell szá­ m o l n u n k . E g y erdőtulajdonosra átlagosan 1,2-1,7 h a e r d ő ­ birtok n a g y s á g lesz a j e l l e m z ő . J o g s z a b á l y i keretek által is m e g h a t á r o z v a folyamatosan a l a k u l n a k a k ö z ö s e r d ő k e z e l é s szervezetei. A vázolt folya­ m a t új szemléleti h o z z á á l l á s t kíván m i n d e n igazgatási, szol­ gáltatási, kutatási, oktatási területen. A t u l a j d o n v i s z o n y o k a l a p v e t ő változása, az új kor­ m á n y p r o g r a m , v a l a m i n t az új agrárpolitika indokolja az er­ dészeti politika korszerűsítését és új e r d ő t ö r v é n y beterjesz­ tését, p a r l a m e n t i elfogadását, m e l y e k további feladatokat j e ­ lentenek: - új erdészeti t á m o g a t á s i , finanszírozási rendszer kialakí­ tását, - az erdőtelepítési p r o g r a m folyamatos figyelemmel kí­ sérését és s z ü k s é g esetén m ó d o s í t á s á t , - a fagazdaság j ö v ő k é p é n e k k i d o l g o z á s á t , - a m a g á n e r d ő - g a z d á l k o d á s p r o b l é m á i n a k feltárását, m e g o l d á s i j a v a s l a t o k kidolgozását, - k o r s z e r ű erdő-birtokpolitika m e g f o g a l m a z á s á t , - az erdészeti i g a z g a t á s korszerűsítését. E z e k b e n a feladatokban s z ü k s é g van az erdészeti kutatás e g y ü t t m ű k ö d é s é r e és a P ü s p ö k l a d á n y i Kísérleti Á l l o m á s h a ­ tékony működésére.

Talajbaktériumok, gombák, erdeifenyő gyökérfejlődésének kapcsolata J ó l ismert , hog y a gombák é s fák közöt t kialakul t ún . mikorrhizakapcsolatot töb b ökológia i tényező ' befolyásolja . Eddig keveseb b figyelme t fordította k a z erre a jelenségre u g y a n c s a k hatás t gyakorl ó baktériumokra . Err e a kapcsolatr a hívja fe l a figyelme t a Fóli a Forestali a Polnic a lengye l folyóira t 1994 . évi 36. s z á m á b a n töb b s z e r z ő tollábó l megjelen t tanulmány. E szerint a mikorrhizál t gyökere k szám a nőtt , aho l a z Athrobactersp. vol t jelen , ugyanot t a t á p a n y a g f e l v e v ő gyökerek szám a i s emelkedet t a baktériumok jelenlétében . Minde z j ó bizonyíté k arra , hog y a talajban él ő mikroszerve zetekkel akko r i s foglalkoznunk kell , h a nem is látjuk őke t szaba d s z e m m e l , mer t jelenlétük , életfolyamatai k a fatermési e r e d m é n y e k e t i s meghatározhatják .

(Ref.: Kovácsné dr. Ligetfalusi Ildikó)

DR. M É S Z Á R O S K Á R O L Y

Az élőfakészlet-vagyon értékelésének lehetőségei (Élőfakészlet pénzbel i értékelése ) A z e r d ő v a g y o n - s z á m í t á s ü z e m v e z e t é s b e n való felhaszná­ lását, a v a g y o n v á l t o z á s figyelemmel kísérését az erdész s z a k e m b e r e k j ó r é s z e r é g ó t a k í v á n a t o s n a k tekinti, a v a g y o n ­ b a való b e l e n y ú l á s o k szigorú ellenőrzésére, illetve a tőke és a j á r a d é k v i l á g o s m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e céljából. A f a á l l o m á n y - é r t é k e k m e g h a t á r o z á s a több m ó d s z e r segít­ ségével hajtható végre, a m e l y e k közül az általánosan alkal­ m a z o t t a k az ú n . k l a s s z i k u s m ó d s z e r e k : - kitermelési- v a g y f o r g a l m i é r t é k - m e g h a t á r o z á s v á g á s é ­ rett á l l o m á n y o k esetén, - k ö l t s é g é r t é k - s z á m í t á s a z állományfejldés kezdeti sza­ kaszában, - v á r h a t ó é r t é k - k a l k u l á c i ó a költség- és kitermelésiérték­ számítás a l k a l m a z h a t ó s á g i sávja között. Az e l ő z ő h á r o m b ó l álló k o m b i n á l t : - k o r a é r t é k g ö r b é s eljárás, - koraértékfaktorokat a l k a l m a z ó m ó d s z e r . A klasszikus eljárások képletei: Tőár vagy kitermelési érték: W =

Z

n u * (ai - w.)

i= 1 A faállományok költségértéke A

b

=

k

k

k

(T+K) * ( l , 0 p - l ) + C * l , 0 p - B * l , 0 p a

H o z a m vagy v á r h a t ó érték f

f

k

V+B *l,0p -i - (T+K)*l,0p - -l) q

Ag = f

l,0p ahol:

k

a

W = kitermelési érték, Ab = az á l l o m á n y k ö l t s é g é r t é k e A = az á l l o m á n y várható v a g y h o z a m é r t é k e , T = a talajérték, a m e l y b ő l a talajjáradék s z á m í t h a t ó , nij = az e g y e s faválasztékok térfogata, Wj = a fahasználati, a n y a g m o z g a t á s i k ö l t s é g e k és a n y e ­ reség együttes fajlagos ö s s z e g e , a; = választékárak, v = a kitermelési k ö l t s é g e k k e l csökkentett véghasználati árbevétel, B , B = az „ a " és „ q " é v b e n foganatosított előhasználat fahasználati költségekkel c s ö k k e n t e t t árbevétele, C = az e r d ő létesítési költsége, f = a vágásforduló é v e i n e k a s z á m a , K = az általános költség t ő k e é r t é k e , a m e l y a területegy­ ségre e s ő é v e s átlagos költségből (k) számítható, p = a k a m a t l á b az erdészeti g y a k o r l a t b a n általánosan al­ kalmazott írásmóddal. q

a

q

Tőár vagy kitermelési érték A tőár a lábon álló fa ára. K i s z á m í t á s a olyan s z á m v e t é s ­ sel történik, a m i k o r is a k é s z á r u árából levonják a felmerült közvetlen költségeket (fakitermelés, a n y a g m o z g a t á s , raktá­ r o z á s stb.), v a l a m i n t az általános költségeket és a v o n a t k o z ó n y e r e s é g e g y ü t t e s összegét. Számítása főként a helyes vá­ laszték-összetétel m e g h a t á r o z á s á n a k függvénye. E g y e s kü­ lönlegesen értékes á l l o m á n y o k esetén egyedi választékbecs­ lési eljárásokat a l k a l m a z h a t u n k . Általában m e g e l é g s z ü n k az átlagos v i s z o n y o k r a k i d o l g o z o t t i r á n y é r t é k e k e t t a r t a l m a z ó választéktáblák, illetve eljárások h a s z n á l a t á v a l . A kitermelési érték definíciójából és a fatermékek jelle­ géből következik, h o g y ugyanazon állományszerkezeti jel­ lemzők mellett számos különböző kitermelési érték h a t á r o z ­ ható meg.

A falajlevegő összetétele és a talaj fizikai tulajdonságainak összefüggése S v é d o r s z á g b a n háro m é v e n keresztü l r e n d s z e r e s e n megfigyelté k a talajlevegó' összetételé t a z erdó'sített tőzegtala jok 5 , 2 0 é s 5 0 c m m é l y s é g é b e n . A z összegyűjtött talajmintá k N - , 0 - , CO2- , C H - é s N 0 - t a r t a l m á t vizsgálták . A rövi d tavasz i időszakba n a sphagnum-tőzegtala j 5 c m - es m é l y s é g é b e n a z O2 g y o rs c s ö k k e n é s e é s a C 0 növeke dése vol t a jellemz ő tulajdonság . E z annak a k ö v e t k e z m é n y e , hog y a sphagnum-tőze g v í z e l v e z e t ő képesség e g y e n g e . A talajleveg ő összetétel e 2 0 c m m é l y s é g b e n változot t a legnagyob b mértékben , aho l ross z a vízelvezeté s é s nag y a talajvíz ingása . Kor a n y á r o n é s nyá r közepé n a z 50 cm-e s m é l y s é g b e n a CO 2 é s a CH 4 koncentrációj a minimáli s volt , viszont kés ő őssze l é s korá n téle n elért e a maximumot . E z jellemzőbb a g y e n g e v í z e l v e z e t é s ű é s a k ö z e p e s e n humifi kálódott s p h a g n u m - t ő z e g r e , min t a j ó v í z e l v e z e t é s ű é s jól humifikálódot t a v a r r a . 2

2

4

2

2

A kutatás i idősza k v é g é n a statisztika i adato k az t mutatták , hog y a talajleveg ő összetétel e sokka l kiegyenlítetteb b gázkoncentrációjú vol t a z erdó'sített parcellákban , min t a p á r h u z a m o s a n vizsgált , tarr a v á g o t t területeken .

(Elsevier Science B.V. 1994. Forest Ecology and Management 203-223. 0. Ref.: Alishum Ahmed doctorandus)

A m a x i m u m o t és m i n i m u m o t jelentő" alsó és felső b u r k o ­ lógörbék a korral, illetve az értékkel arányosan e g y r e j o b ­ ban szétnyílnak. E b b e n a térben h e l y e z k e d i k el a t é n y l e g e s termelés értéke. A szakszerű választékolás és racionális fa­ kitermelés, a megtermelt javak értékesítését magas haté­ konysággal biztosító üzletpolitika jelentősége annál na­ gyobb, minél értékesebb fafaj és jobb fatermési osztályú ál­ lomány kerül véghasználatra. A z elméleti o p t i m u m o t ne­ vezhetjük potenciális, a t é n y l e g e s e n elértet aktuális kiterme­ lési értéknek. E két érték v i s z o n y a n e m tisztázott k é r d é s , p e ­ dig r e n d k í v ü l é r d e k e s volna a faállomány - m i n t természeti erőforrás - e m e hasznosítási m u t a t ó j á n a k e l e m z é s e is. A kitermelési érték állományértékként való alkalmazásá­ nak területe korlátozott, csak i d ő s e b b korban lehetséges. Előnye aktualitása, és az, h o g y s z á m í t á s á h o z viszonylag ke­ vés információ szükséges. N e m tartalmazza a kamatlábat, n e m s z ü k s é g e s h o z z á a fatermelés teljes v a g y r é s z l e g e s fo­ l y a m a t á n a k naturális és ö k o n ó m i a i p a r a m é t e r e i n e k i s m e r e t e , m é g i s a termelési folyamat legfontosabb fázisáról, a vég­ használatról nyújt l é n y e g e s információt. S z á m í t á s á n a k fontos pillére a helyes választékárak alkal­ m a z á s a , a faállomány szerkezetének m e g f e l e l ő m é l y s é g ű is­ merete, illetve az erdészeti ü z e m g a z d a s á g i é r d e k e i n e k m e g ­ felelő, k i t e r m e l h e t ő választékok megoszlásának árnyalt kife­ jezése. A faállományok költségértéke A z á l l o m á n y k ö l t s é g é r t é k e szerint az állomány értékét a keletkezett ráfordítások h a t á r o z z á k m e g az értékelés idő­ pontjára vonatkoztatva. A z esetlegesen felmerült h o z a m o ­ kat le kell v o n n i a talaj bruttó j á r a d é k a és a telepítési költ­ ségek ö s s z e g é b ő l . A z á l l o m á n y é r t é k l e g a l á b b e g y e n l ő az értékelés időpont­ j á r a átszámított, felmerült m u n k a m ű v e l e t e k (a h o z a m o k a t j e l e n t ő e l ő h a s z n á l a t o k l e v o n á s r a kerülnek) értékével. A l k a l ­ m a z á s a k o r n e h é z s é g e t jelent, h o g y a költségek nem feltétle­ nül mértékadók a javak értéke szempontjából. Használatá­ n a k oka, h o g y n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között n e m hajtunk v é g r e olyan m u n k a m ű v e l e t e k e t , a m e l y e k a kívánt hatékony­ ság elérését nem szolgálják, illetve n e m fizetődnek ki. így a h o z a m l e h e t ő s é g e k k ö z v e t e t t m ó d o n j á t s z a n a k szerepet az é r t é k k é p z é s b e n . Általában a s z o k v á n y o s á n felmerülő költsé­ g e k b ő l i n d u l u n k ki. Vitatott a talajjáradék alkalmazásának szükségessége. B e é p í t é s é n e k i n d o k á u l az szolgált, h o g y h a n e m állna fa a területen, e l a d á s a v a g y e g y é b h a s z n o s í t á s a r é v é n é r t é k é n e k m e g f e l e l ő k a m a t j ö v e d e l m e t h o z n a a terület. M á s érvelés szerint az általános k ö l t s é g e k és a talajérték nélkülözött k a m a t a i k ö l t s é g t é n y e z ő k é n t foghatók fel. Sok s z e r z ő ki is hagyja a k a l k u l á c i ó b ó l ezt az é r t é k t é n y e ­ zőt, és a talaj és faállomány teljesen elkülönített értékelését javasolja. Kato F. ( 1 9 8 5 ) szerint csak így k ü s z ö b ö l h e t ő ki a n e h e z e n m e g h a t á r o z h a t ó talajérték-összetevő. A z alkalma­ zott k a m a t l á b a t a statikai a l a p e g y e n l e t b ő l indokolt számíta­ ni. K ö z e l í t ő p o n t o s s á g ú k a l k u l á c i ó k esetén Márkus L. (1988) a Ab = z • c • 1 . 0 p

k

képletet javasolja, ahol Z = 1.1-1.2 értéket vehet fel. Adásvétel esetén az á l l o m á n y o k k ö l t s é g é r t é k e csak hoz­ závetőleges szerepű a vevő szempontjából (jelentenek-e

megtakarítást az elvégzett munkák), ezért elegendő egy, az átlagos költségek figyelembevételével kialakított becslés megadása az értékszámításhoz. Á z á l l o m á n y o k k ö l t s é g é r t é k e jól hasznosítható például a fiatalosokban fellépő károk aktuális értékének számításánál. A költségérték számításánál az értékelési cél függvényében kívánatos az e g y e s é r t é k t é n y e z ő k b e v o n á s a vagy elhagyása, í g y kártalanítás esetén az adott terület átlagos g a z d á l k o d á ­ sának m e g f e l e l ő , ü z e m i é r t é k e l é s e k esetén a tényleges ele­ m e k figyelembevétele j a v a s o l t . Országos szintű értékelések­ nél vagy h o s s z a b b időtávlatra kiterjedő vizsgálatoknál ( ü z e m t e r v i időszak alatt b e k ö v e t k e z ő v a g y o n v á l t o z á s o k ) szintén az átlagos értékek az i r á n y a d ó k . H o z a m vagy várható érték Az á l l o m á n y várható értékét a kitermelésiköltség-mentes jövőbeni hozamok és a talaj bruttó járadékának különbsége­ ként definiálták. A z éves költségeket szintén b e v o n t á k a s z á m í t á s b a . E n n e k m e g f e l e l ő e n & faállomány várható értéke n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k esetén a végvágás - jelen értékelési időpont közötti időtartammal - leszámítolt értékével egyen­ lő. Itt is megjelenik a vitatott talajérték-összetevő, emellett s z ü k s é g e s m é g az effektív k a m a t l á b , a várhatóan felmerülő m ű v e l e t e k naturális és ö k o n ó m i a i j e l l e m z ő i n e k ismerete. A valószínűsíthető hozamokat a faállomány jelen szerkezete alapján fatermési táblák, e r d ő n e v e l é s i m o d e l l e k segítségé­ vel kalkulálják, és általában a jelenlegi ár- és költségszerke­ zetet v e s z i k f i g y e l e m b e . Lemmel, H. ( 1 9 5 6 ) szerint a várha­ tó érték felhasználása az e g y e d ü l i h e l y e s m ó d s z e r az erdé­ szeti ü z e m e k élőfakészletének értékelése során, ahol a fafa­ j o k r a j e l l e m z ő tényleges k a m a t l á b a k k a l ad a m ó d s z e r helyes e r e d m é n y t . I n d o k l á s a szerint a kitermeléskori érték n e m tükrözi h í v e n a n o r m á l i s é s t é n y l e g e s fejlődés közötti eltérés okozta é r t é k c s ö k k e n é s m é r t é k é t . Például az alacsony sűrű­ s é g ű f a á l l o m á n y o k t é n y l e g e s kitermelési értékkel t ö r t é n ő nyilvántartása n e m tükrözi a ténylegesen beálló v a g y o n ­ csökkenést. Korértékgörbék A korértékgörbés állományértékelési eljárás olyan együt­ tes kifejezése és grafikus ábrázolása a faállomány eltérő módon megállapított értékeinek, a m e l y e k az á l l o m á n y léte­ sítésének korától a v é g h a s z n á l a t o k i g kiegyenlített görbék se­ gítségével adják m e g a közbenső időpontokban az állomá-

A SZILEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVULÁSÁ­ RÓL örvendete s hí r jelen t me g a z Englis h Natur e cím ű lap 199 3 augusztus i s z á m á b a n . A z 1970-e s évekbe n egész Nagy-Britanni a szilpopulációi t megtizedel ő szil favész túlélői n fölfedezhetőv é válta k a betegsé g ellen i rezisztencia kialakulásána k els ő jelei . A z ango l tudó sok ú g y vélik, hog y e z a kulcs a a szile k felépülésének , újbóli elterjedésének . Ez t elősegítendő a cambridge- i egyetem botaniku s kertjéne k botanikusa i a reziszten cia jelei t mutat ó e g y e d e k csemetéi t nevelik , hog y ez után kísérlet i területeke n vizsgálhassá k a z utódo k el lenálló képességét .

(Ref.: Vig P.)

nyértékeket. A költség-, a v á r h a t ó és a kitermelési érték m ó d s z e r e i n e k segítségével kiszámított é r t é k p o n t o k a t felrak­ juk, és azokat k i e g y e n l í t v e v é g l e g e s é r t é k g ö r b é t a d u n k m e g . S z á m í t á s á h o z a. fatermési táblák, erdőnevelési modellek, illetve egyéb források ( ü z e m i statisztikák, o r s z á g o s e l e m z é ­ sek) szerinti n ö v e k e d é s m e n e t e t v e h e t ü n k figyelembe. A z ál­ l o m á n y é r t é k e k előállítása az értékelési céltól függően eltérő lehet (a b e v o n t é r t é k t é n y e z ő k , illetve az alapul választott költségbázis szerint). A grafikus ábrázolás célja, h o g y az állományértékeket interpolálás nélkül, m i n d e n l e h e t s é g e s közbenső értékre megkaphassuk. Előnye egyszerűségében rejlik, hátránya, h o g y sematikus módszer, i d ő s e b b állomá­ n y o k e s e t é b e n a t é n y l e g e s kitermelési é r t é k j e l e n t ő s e n eltér­ het a görbéről leolvasottól. N a g y s z á m ú b e c s l é s e k j ó segéd­ e s z k ö z e (pl. n a g y o b b o b j e k t u m o k v a g y o n é r t é k e l é s e , kisajá­ títás). A k o r é r t é k g ö r b é s eljárások fejlesztése során a b e c s l é ­ si p o n t o s s á g k ü l ö n b ö z ő m ó d s z e r e k k e l való j a v í t á s a volt a cél. F ő l e g K ö z é p - E u r ó p á b a n terjedt el. A hazai erdőgazdasá­ gok élőfa-készletének megállapítása e h h e z a módszerhez kö­ zelálló eljárás segítségével történt (Márkus L., 1977, 1 9 8 1 , 1984, 1 9 9 2 ; Mészáros K., 1 9 9 2 ) . A k o r é r t é k g ö r b é k fejlesztésének e g y i k l e h e t s é g e s m e g o l ­ dását mutatja b e az 1. ábra, a m e l y e n a kamatláb a vágásfor­ duló függvényében változik, optimuma kijelöli a maximális talajjáradék vágáskorát. Ettől e l t é r ő i d ő p o n t o k esetén az ál­ l o m á n y é r t é k - g ö r b é k értékei az o p t i m u m esetén s z á m í t o t t alatt m a r a d n a k . E l t é r é s ü k m é r t é k e 3 0 % - o t is kitehet. A z ál­ lományértékek vágáskor függvényében fellépő ingadozására többen is felhívják a figyelmet és a s z á m í t á s n á l korrekciós faktor beépítését javasolják. Mértékadó állomány értéknek a vizsgálati célokkal ö s s z h a n g b a n a felső burkológörbét tekin-

1. sz.

ábra

Költségérték-görbesereg

1800 EFt/ha

BÜKK KOR-ÉRTÉK GÖRBE (vágáskoronként) I. Flo.

1000

Kor 20

40

60

80

100

120

tettem, a m e l y a pénzügyi vágásfordulóhoz tartozó költségér­ ték-görbéből, ezt k ö v e t ő e n p e d i g a kitermelési érték pontso­ rából áll. Ez ö s s z h a n g b a n van azzal az értékelési elvvel, amely a várható és kitermelési értékek közül a nagyobbat tekinti m e g h a t á r o z ó n a k . A z erdészeti ü z e m e k szempontjá­ b ó l a z o n b a n ennél k i s e b b , a g ö r b e s e r e g e n futó értékek rea­ l i z á l ó d n a k . A z í g y kialakított k o r é r t é k g ö r b é k segítségével l e h e t ő v é vált az Országos Erdőállomány-adattár bázisán v é g z e t t számítógépes állományértékelés végrehajtása. Kortényezó's eljárások A kortényezős eljárások a korértékgörbékből vezethetők le oly m ó d o n , h o g y a m e g á l l a p o d á s szerinti bázis-állomá­ nyértéket a tetszőleges korú állományhoz viszonyítjuk. En­ nek mérőszáma a korértékfaktor. A mértékadó vágásérettségi kort külön előírásokban ha­ tározták meg, így a n é m e t E r d ő é r t é k e l é s i I r á n y e l v e k b e n a lucnál 1 0 0 , az erdei fenyőnél 120, a tölgynél 160, a b ü k k n é l 140 é v b e n állapították m e g ezen értékeket. A korértékfaktoros eljárás nagy előnye, h o g y az állomá­ n y é r t é k e t a mindenkori erdőfelújítás é s a megállapodás sze­ rinti korban várható aktuális kitermelés értékére vezeti viszsza. A z értékfejlődés folyamatát a teljes vágásforduló öko­ nómiai elemzésével levezetett korértékfaktorok segítségével közelíti m e g . A t é n y l e g e s á l l o m á n y o k közötti eltéréseket k o r r e k c i ó s faktorok segítségével korrigálja. H a z á n k b a n a korértékfaktoros m ó d s z e r n e m terjedt el. Hazai viszonyok közötti alkalmazását az értékelési esetek várhatóan nagyobb száma, illetve a z erdővagyon-értékelés felhasználása a tervezői, irányítási döntések támogatására mindenképpen indokolná. Nyitott k é r d é s a f i g y e l e m b e veen­ d ő vágásérettségi kor differenciált kimunkálása, illetve a sű­ rűség valós értékviszonyokat tükröző hatásának feltárása. A korértékfaktorok, illetve a b e l ő l ü k fejlesztett korérték­ f ü g g v é n y e k számítógépes szakértői rendszerekbe könnyen illeszthetők, az ü z e m t e r v e z é s i i r o d á k n á l , illetve e r d ő g a z d a ­ s á g o k n á l kiépített i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r e k b e n rutinszerűen alkalmazhatók.

ÚTBAN EURÓPA FELÉ. A volt ND K erdőgazdasága i úgy látják, hog y kelló ' eredményt csa k jó l működ ő munkaválla lói szerveze t létrehozásátó l é s fenntartásátó l várhatnak . Különösen ál l e z a kis - é s középbirtokokra , valamin t a jó l gépesíthető - é s máris nagyrész t gépesítet t - fenyvesek re. A szükségle t é s a fennáll ó nehézsége k ismeretébe n ebben a problémakörbe n idé n tavassza l szemináriumo t szervezett a Bérmunk a Vállalkozó k Szövetség i Egyesüle te, a Mezőgazdasági Gépesítés i é s Építkezési Kuratórium , valamint a z Erdeimunkák é s Gépesítésü k Kuratóriuma . Egyeztethető vol t eze n a helyüke t keres ő vállalkozó k érdeke é s a reájuk utalt , d e egybe n értü k felelősségge l i s tartozó erdőgazdaságo k szempontjai . Kitűn t ezen , hog y az erdőgazdaságok részérő l alapos , megbízhat ó tervező munka szükséges , a munkavállalók részérő l pedi g a z általános, d e azo n belü l a z erdőgazdaságban mé g súlyosab b gazdasági helyzete t figyelme n kívü l ne m hagyó árkalkulá ció. Ne m nélkülözhet i a szerveze t a z álla m közvetet t é s közvetlen támogatásá t sem . A z állam i erdőkbe n pedi g környezetüknek megfelelő , hatékon y sajátrezsi s munka végzést kel l folytatni , amel y összehasonlítás i alapu l szol gálhat. A szakfolyóiratba n közöl t részlete k számos , jó l hasznosítható gondolato t adhatnak . ( D W 1993.10. Ref.: J é r ő m e R.)

JZ

BORDÁCS S Á N D O R

Uj, államilag minősített fajták az erdészeti fajtaszortimentben A z O r s z á g o s M e z ő g a z d a s á g i M i n ő s í t ő Intézet lezárult k í s é r ­ l e t e k alapján k é s z í t e t t e e l j a v a s l a t á t az O r s z á g o s M e z ő g a z d a s á ­ gi F a j t a m i n ő s í t ő T a n á c s r é s z é r e . A T a n á c s ü l é s é r e 1 9 9 4 . j ú n i u s 2 3 - á n került sor. Ö t új e r d é s z e t i fajtajelölt került e l ő t e r j e s z t é s ­ re, a m e l y e k i d e i g l e n e s e n s z a p o r í t á s r a e n g e d é l y e z e t t fajtaként már t ö b b é v alatt a g y a k o r l a t b a n i s b i z o n y í t o t t a k . A 4 n e m e s nyár- é s 1 nemesfú'z-fajta á l l a m i e l i s m e r é s e tehát a m i n d e n n a p i gyakorlatban m ű k ö d ő rendszer v é g l e g e s elfogadását eredmé­ n y e z t e . A z e l ő t e r j e s z t é s tartalmazta 2 á l l a m i l a g e l i s m e r t nyár­ fajta n é v v á l t o z t a t á s á n a k j a v a s l a t á t i s . A v á l t o z t a t á s a n e m z e t k ö ­ zi g y a k o r l a t e l ő í r á s a i t k ö v e t i é s a fajták h a s z n o s í t á s á t n e m é r i n ­ ti. A táblázat a fajtajelöltek listáját mutatja.

1 9 9 4 - b e n á l l a m i l a g minősített e r d é s z e t i fajták j e g y z é k e M a g y a r név

Latin n é v

Javasolt elnevezés

Tanács döntése

N e m e s nyá r

Populus X euramericana

'Kopecky'

'Kopecky'

N e m e s nyá r

Populus X euramericana

'Triplo'

'Triplo'

N e m e s nyá r

Populus X euramericana

'Parvifol'

'Aprólevelú"

N e m e s nyá r

Populus X euramericana

'Koltay'

'Koltay'

N e m e s fűz

Salix alb a

'Veliki Bajar '

'Drávamenti'

Fehér nyá r

Populus alb a

'Villafranca'

'Villafranca'

N e m e s nyá r

Populus X euramericana

'Agathe-F'

'Agathe-F'

A z e l s ő sorban a ' K o p e c k y ' nyár [Populus.x euramericana ( D o d e ) G u i n i e r ' K o p e c k y ' ( H 4 9 0 - 4 ) ] . Fajtajelölt v o l t 1 9 8 3 óta. A z O M M I o r s z á g o s fajtakísérleti h á l ó z a t á b a n 1 4 h e l y e n s z e r e p e l a fajta. A f e l v é t e l i a d a t o k mutatják, h o g y a fajta fater­ m ő k é p e s s é g e eléri az á t l a g o s t . T ö r z s a l a k j a e g y e n e s , ó r i á s n y á r szerű. F i n o m a n ágas, durva vastag oldalágai nincsenek. Hímivara ( n e m s z ö s z ö l ) m i a t t l a k o t t k ö z t e r ü l e t e k fásítására i s m e g ­ f e l e l ő . A f a a n y a g t é r f o g a t s ú l y a a z ' 1 - 2 1 4 ' értékét m e g h a l a d j a , a 'Robusta'-tól v a l a m i v e l elmarad, d e hajlítószilárdsági értéke révén teherviselő szerkezetnek is alkalmas. A z eddigi vizsgála­ tok szerint s z é l e s h i d r o l ó g i a i skálát á t f o g ó k l ó n . A z i d ő s z a k o s többletvízhatású, félnedves termőhelyektől a többletvízhatástól f ü g g e t l e n f é l s z á r a z t e r m ő h e l y e k i g ü l t e t h e t ő . A fajta- é s h á l ó z a t i k í s é r l e t e k e r e d m é n y e i alapján a k ö z e p e s , i l l e t v e g y e n g e t e r m ő ­ helyeken fatömegterrnelése eléri, illetve meghaladja a T - 2 1 4 ' ét é s a z e r d ő s z e r ű m ű v e l é s i m ó d o t i s j o b b a n e l v i s e l i . B e t e g ­ ség-ellenállósága, vadtűrő k é p e s s é g e j ó . A fajtaszortiment b ő ­ vítésére fatömeghozama, faanyagminősége, erdőművelési a d o t t s á g a i , e s z t é t i k a i t u l a j d o n s á g a i miatt a l k a l m a s . A ' T r i p l o ' n y á r i s [Populus.x euramericana (Dode) Guinier 'Triplo'] 1 9 8 3 ó t a v o l t fajtajelölt. A z O M M I o r s z á g o s fajtakí­ sérleti h á l ó z a t á b a n 1 6 h e l y e n s z e r e p e l a fajta. E z e k f e l v é t e l i adataiból k i t ű n i k , h o g y a fajta f a t e r m ő k é p e s s é g e m i n d e n ter­ m ő h e l y i o s z t á l y b a n m e g h a l a d j a az á t l a g o s t . A n ö v e d é k t ö b b l e t 2 0 % - o s is l e h e t . T ö r z s e e g y e n e s , h e n g e r e s , iparifa t e r m e l é s é r e

alkalmas. K e d v e z ő ágasodási tulajdonságú, k e s k e n y koronájú. N y e s é s i i g é n y e m é r s é k e l t . F a a n y a g á n a k t é r f o g a t s ú l y a az e d d i g i v i z s g á l a t o k szerint a z ' 1 - 2 1 4 ' é r t é k é h e z k ö z e l í t , m á s f a m i n ő s é g i t u l a j d o n s á g a i b a n is a h h o z h a s o n l ó , d e a t e h e r v i s e l ő s z e r k e ­ zetekre érvényes hajlítószilárdsági szabványértéket (46 N / m m ) n e m éri el ( 3 4 N / m m ) . T e r m ő h e l y t ű r é s e t á g határok k ö z ö t t ér­ v é n y e s ü l . E l v i s e l i a m é l y b e n s ó s , a m e s z e s , az altalajban kötött, víztorlasztó, az időszakosan t ú l n e d v e s e d ő h o m o k i v a g y kötöt­ tebb ( a g y a g o s - v á l y o g ) talajú, v a l a m i n t a lápi e r e d e t ű határ nyárfa t e r m ő h e l y e k e t i s . N ö v e k e d é s e k e z d e t t ő l f o g v a tartósan e r ő t e l j e s . A fajtajelölt m i n d e n t e r m ő h e l y e n n a g y f a t e r m ő k é ­ p e s s é g e t mutat, az T - 2 1 4 ' - n é l g a z d a s á g o s a b b a n t e r m e s z t h e t ő i n t e n z í v fajta, e g y b e n j ó l e l v i s e l i a külterjes, e r d ő s z e r ű m ű v e ­ lési k ö r ü l m é n y e k e t i s . B e t e g s é g - e l l e n á l l ó s á g a , v a d t ű r ő - k é p e s s é g e j ó . F a t ö m e g h o z a m a , e r d ő m ű v e l é s i a d o t t s á g a i miatt a z ül­ tetvényes é s erdőszerű nyárfatermesztésben feltétlenül javasolt. A Populus.x euramericana ( D o d e ) G u i n i e r 'Aprólevelú'' ( T P C - 3 ) fajtajelölt v o l t 1 9 8 6 ó t a . A z O M M I o r s z á g o s fajtakí­ sérleti h á l ó z a t á b a n 12 h e l y e n s z e r e p e l a fajta. A f e l v é t e l i ada­ t o k b ó l látszik, h o g y f a t e r m ő k é p e s s é g e m i n d e n t e r m ő h e l y i o s z ­ tályban meghaladja az átlagost. A növedéktöbblet elsősorban a gyengébb termőhelyeken jelentős. Törzse egyenes, hengeres, gépi fakitermelésre alkalmas. K e d v e z ő ágasodási tulajdonsága­ inál f o g v a a n y e s é s i i g é n y m é r s é k e l t , a f a a n y a g t é r f o g a t s ú l y a az T - 2 1 4 ' értékét j ó v a l m e g h a l a d j a , a ' R o b u s t a ' - h o z k ö z e l í t . M á s f a m i n ő s é g i t u l a j d o n s á g a i b a n i s e z u t ó b b i fajta értékeit k ö z e l í t i , ami f e l h a s z n á l á s i értékét e m e l i . M i n d e n n y á r f a t e r m e s z t é s r e al­ k a l m a s t e r m ő h e l y e n t e l e p í t h e t ő . E z e n k í v ü l e l v i s e l i a z altalajhi­ b á s ( m a g a s m é s z t a r t a l o m m é l y b e n s ó s j e l l e g , kötött, víztor­ l a s z t ó talajok) t e r m ő h e l y e k e t . J ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g e az i d ő s z a k o s a n t ú l n e d v e s e d ő lápi t a l a j o k o n , f a g y z u g o s t e r ü l e t e k e n v a g y a száraz, i d ő s z a k o s a n s z á r a z t e r m ő h e l y e k e n m u t a t k o z i k m e g . A fajtajelölt f a t e r m é s e , á l l é k o n y s á g a h a t á r t e r m ő h e l y e k e n l é n y e g e s e n n a g y o b b a z T - 2 1 4 ' fajtánál. N a g y f o k ú a l k a l m a z k o ­ dási k é p e s s é g e r é v é n a h a t á r t e r m ő h e l y e k e n é s a külterjes, e r d ő ­ szerű körülmények között javasolt ültetése. B e t e g s é g ellenálló­ s á g a jó. A f a j t a s z o r t i m e n t b ő v í t é s é r e f a t ö m e g h o z a m a , n a g y o n jó f a a n y a g m i n ő s é g e é s e r d ő m ű v e l é s i a d o t t s á g a i miatt az ültet­ v é n y e s és erdőszerű nyárfatermesztésben javasolt. A Populus x euramericana ( D o d e ) G u i n i e r 'Koltay' fajta v i s z o n y l a g újnak s z á m í t , c s a k 1 9 9 0 ó t a v o l t fajtajelölt. G y e n g e és közepes termőhelyeken fahozama jelentősen meghaladja a n a g y f a t e r m ő k é p e s s é g ű fajtákét. A z O M M I o r s z á g o s fajtakí­ sérleti h á l ó z a t á b a n 6 h e l y e n s z e r e p e l a fajta, a m e l y e k f e l v é t e l i adatiból kitűnik, h o g y f a t e r m ő k é p e s s é g e m i n d e n t e r m ő h e l y i o s z t á l y b a n az á t l a g o s t j ó v a l f e l ü l m ú l j a . A h a g y o m á n y o s nyár­ fatermőhelyeken kívül ültethető az időszakosan túlnedvesedő, altalajhibás t a l a j o k o n v a g y a f é l s z á r a z , száraz t e r m ő h e l y e k e n is. N ö v e k e d é s e fiatalkorban e r ő t e l j e s . H í m i v a r ú k l ó n , t ö r z s e e g y e n e s , hengeres, gépi fakitermelésre alkalmas. K ö z e p e s e n v a s t a g , ö r v ö s állású á g r e n d s z e r e miatt n y e s é s e s z ü k s é g e s , d e e z k ö n n y e n m e g o l d h a t ó . K e s k e n y k o r o n á j a , törzsalakja miatt s z é l ­ törésre, h ó t ö r é s r e n e m h a j l a m o s . F a m i n ő s é g i t u l a j d o n s á g a i n a k részletes vizsgálata folyamatban van. Kiváló alkalmazkodási k é p e s s é g e révén telepítése elsősorban a határtermőhelyeken ja­ v a s o l t . Jól tűri a k ü l t e r j e s , e r d ő s z e r ű t e r m e s z t é s i k ö r ü l m é n y e -

ket, betegség-ellenállósága is j ó . Törzsalakja, koronaszerkezete alkalmassá teszi iparifa termelésére. A fajtaszortiment bővíté­ sére fatömeghozama, erdőművelési adottságai miatt az ültetvé­ nyes és erdőszerű nyárfatermesztésben, díszítő értéke révén a közterületi fásításokban is javasolt. Egy fűzfajta is minősítésre került a Salix alba L. ' D r á v a m e n t i ' fajtajelölt volt 1980 óta. Nőivarú klón, törzsalakja egye­ nes, néha enyhe görbületekkel, de a törzs a koronán végigfutó, alig sudarlós, n e m villásodó. A korona szabályos, szélesebb mint a 'Bédai egyenes' koronája, de n e m szétterülő. Laza k o ­ ronája, lombozata révén szél- és hótörésre n e m hajlamos. Faminőségi tulajdonságainak részletes vizsgálata folyamatban van. A fajta fiatalkori növekedése igen erőteljes, ami 10 év után valamelyest mérséklődik. A nyarak számára már kockáza­ tos, erősen nedves, illetve időszakosan túlnedvesedő, fagyha­ tásnak kitett, sekély termőrétegű, hullámtéri, réti és lápi talajú termőhelyeken erdőszerű körülmények között is jól termeszthe­ tő. Határtermőhelyeken, d e n e m szélsőségesen külterjes körül­ mények mellett is j ó fatermést ad. A fajtajelölt kezdeti gyors, erőteljes növekedésével, a szélsőséges termőhelyektől eltekint­ ve a 'Bédai egyenes' fatermésével azonos teljesítményt mutat. A z ismert fűzbetegségekkel szemben ellenálló. Törzsalakja, ágasodása kedvezőbb a 'Bédai egyenes'-nél, ezért nyesési igé­ nye alacsonyabb és igényes választékok termelésére is alkal­ mas. A fajtaszortiment bővítésére a fajtajelölt fatömeghozama, erdőművelési adottságai miatt a felsorolt termőhelyeken való erdősítésre mindenképp alkalmas. Két fajtanévváltozásra is sor került. A Populus alba L. cv. ' V i l l a f r a n c a ' korábban '1-58/57' néven államilag minősített fajta volt. Magyarországra 1969-ben érkezett szaporítóanyag­ csere keretében, állami minősítésére 1986-ban került sor. A magyar fajtaelismerés megelőzte az olaszországit és ennek so­ rán a nemesítői jelzés került felhasználásra. Az olasz nemesítő intézmény tájékoztatása szerint időközben az oalsz mezőgazda­ sági és erdészeti miniszter 1991. február 8-án kelt rendelete alapján a fajta új neve 'Villafranca' lett. Állami minősítése óta a fajta a hazai fehérnyár-csemetetermelés mintegy 7-10%-át te­ szi ki, a termelők igényt tartanak rá. A fajta további hazai fel­ használása végett szükséges a származási ország szabályaihoz

alkalmazkodva a fajta nevét módosítani és az eredeti nemesítői névhasználatot alkalmazni. A fajta új neve a nemzetközi (OECD) előírásoknak is megfelel. A z ' O P - 2 2 9 ' fajta közismert az országban, állami minősíté­ se 1972-ben volt. A bejelentő és fajtafenntartó intézmény (ER­ TI) néhány honosított fajta eredeti nemesítői törzsanyagából 1987-ben dugványokat hozatott az országba, így az ' O P - 2 2 9 ' klónt is. Összehasonlítások során kiderült, hogy az ' O P - 2 2 9 ' néven ismert klón hímivarú és morfológiai bélyegeiben is j e ­ lentősen eltér a Magyarországon ismert nőivarú alaktól. Egyez­ tetések után a szintén nőivarú O P - 2 2 3 ( ' A g a t h e - F ' ) klón vizs­ gálatára került sor. A morfológiai és genetikai (izoenzim) vizs­ gálatok után bebizonyosodott, hogy a holland O P - 2 2 3 ('Agat­ h e - F ' ) és a magyar ' O P - 2 2 9 ' klónok megegyeznek. Vélhető­ leg a két számjegy - ' 3 ' és ' 9 ' - összetévesztése miatt történt a névcsere. A z ' O P - 2 2 3 ' néven jegyzett klón a nemzetközi el­ őírásoknak is megfelelő fajtanévvel ( ' A g a t h e - F ' ) került be a holland fajtaszortimentbe. A fajta minden felhasználási és jogi korlátozás nélkül hasznosítható. Ezért is látszott célszerűnek a nemzetközileg is ismert elnevezést átvenni és a magyar név­ használatba is átvezetni. 1991-ben az ' O P - 2 2 9 ' fajta minden anyatelepéről 100-100 db simadugvány került begyűjtésre. Ezek felhasználásával Mikebudán létesült fajtakitermesztési kí­ sérlet. A kísérlet bizonyította, hogy az országban felhasznált ' O P - 2 2 9 ' szaporítóanyag gyakorlati szempontból homogénnek tekinthető. A névváltozás tehát a fajta (a genetikai anyag) ed­ digi és további gyakorlati felhasználását n e m érinti. A fajtaki­ termesztési kísérletet szemléző bizottság javasolta, hogy a ne­ mesítői törzsanyatelepeket (Sárvár és Derecske) a jövőben az ' A g a t h e - F ' hollandiai törzsanyagával kell felújítani, ami 1987 óta az említett csemetekertekben megtalálható. Ezáltal a fajta­ azonosság megfelelően biztosított. Az újonnan minősített fajták mindegyike tulajdonképpen már a köztermesztésben évek óta szerepel, a ' K o p e c k y ' például az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett nyárfajta. Ezért a gyakorlatban ez n e m jelent különösebb változást. A fajtákkal kapcsolatban felmerülő esetleges kérdésekre az O M M I Erdé­ szeti Osztálya szívesen válaszol, illetve részletesebb informáci­ ókkal szolgál.

VALENTIN KÁROLY TECHNIKU S ALELNÖ K M i n t technikus alelnöknek, tevé­ k e n y s é g e m keretei e l é g g é m e g h a t á ­ rozottak. N e v e z e t e s e n az egyesületi tagság l e g s z é l e s e b b r é t e g é n e k , a k ö ­ z é p v é g z e t t s é g ű erdész s z a k e m b e r e k é r d e k e i n e k képviselete. E z így a z o n ­ ban túl általános! A z e l m ú l t é v e k eléggé át n e m g o n d o l t p r i v a t i z á c i ó s poliükájának nemcsak erdőterületek s o k a s á g a esett áldozatul; v e s z é l y b e került t ö b b s z á z , tűzmelletti erdész egzisztenciája is. Ő lett a felelős egyaránt az e r d ő k kitermeléséért és a szántóterületek beerdősítéséért! A széthulló t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t n é l l e g e ­ lőször az erdésztől váltak m e g , sorsá­ r a h a g y v a a folyamatban l é v ő e r d ő s í ­ téseket. F e l a d a t a i m között tehát e l s ő

helyen kell e m l í t e n e m : k ö z r e m ű k ö d ­ ni olyan rendeletek előkészítésében, az erdőtörvény megszületésének s z o r g a l m a z á s á b a n , a m e l y megállítja a s z a k m a i b e c s ü l e t é n e k további c s ö k ­ kenését. O l y a n helyzet m e g t e r e m t é ­ séért kell t e v é k e n y k e d n i , h o g y a tár­ sadalomban egyértelműen tudatosod­ j o n : az erdész az erdőért van és bárki is a tulajdonos, erdőt c s a k e r d é s z k e ­ zelhet! S z e r e t n é m , h a m i n d t ö b b tanul­ m á n y u t a t sikerülne szervezni elsősor­ ban k ö z é p v é g z e t t s é g ű e r d é s z e k r é s z ­ vételével, ahol m e g i s m e r h e t n é k k ö ­ zelebbről a m a g á n t u l a j d o n r a é p ü l ő e r d ő g a z d á l k o d á s t a fejlettebb nyugati országokban.

Feladatomnak tekintem még, hogy a vadászat témakörében tevékenyk e d j e m . M e g g y ő z ő d é s e m , h o g y az e r d é s z - v a d á s z ellentét mélyítése, kié l e z é s e m i n d k é t félnek c s a k árt. A célhoz k ö z e l e b b jutni csak e g y m á s é r d e k e i n e k k ö l c s ö n ö s tiszteletben tartásával l e h e t s é g e s .

| | | | | § f