ZSÁMBÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZSÁMBÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2010. JANUÁR 5. ZSÁMBÉK

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS .............................................................................6 2. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .........................8 2.1.

A város vonzáskörzetének bemutatása.................................................. 8

2.2.

A város szerepe a térségi munkamegosztásban ................................... 10

3. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ......................................13 3.1.

Városszerkezet ....................................................................................14

3.1.1 A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők............................................. 14 3.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők ................................................. 14 3.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők................................... 15 3.1.4. Főbb szerkezeti problémák és következményeik ........................................................ 16 3.2.

Gazdaság............................................................................................. 18

3.2.1.

A gazdasági élet általános jellemvonásai................................................................ 18

3.2.2.

A gazdasági ágak és szereplők bemutatása........................................................... 19

3.2.3. Mezőgazdaság................................................................................................................... 20 3.2.4. Ipar...................................................................................................................................... 21 3.2.5. Kereskedelem.................................................................................................................... 29 3.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei .... 31 3.2.7. Turizmus, idegenforgalom.............................................................................................. 37 3.3.

Társadalom......................................................................................... 47

3.3.1.

Demográfia .................................................................................................................. 47

3.3.2.

Foglalkoztatás ............................................................................................................. 53

3.3.3.

Képzettség ................................................................................................................... 58

3.3.4.

Egészségi állapot......................................................................................................... 59

3.3.5.

Lakosság jövedelmi és szociális helyzete ................................................................ 59

Zsámbék Város Önkormányzata

2

3.3.6. A civil szféra aktivitása.................................................................................................... 60 3.4.

Települési környezet ........................................................................... 68

3.4.1.

Természeti környezet állapota.................................................................................. 68

3.4.2.

Épített környezet......................................................................................................... 71

3.4.3.

Lakásállomány ............................................................................................................ 76

3.4.4.

Települési környezeti infrastruktúra ....................................................................... 80

3.4.5.

Közlekedési infrastruktúra........................................................................................ 88

3.5.

Közszolgáltatások ................................................................................91

3.5.1.

Egészségügy ................................................................................................................ 91

3.5.2.

Oktatás ‐ nevelés......................................................................................................... 96

3.5.3.

Közművelődés .......................................................................................................... 103

3.5.4. Szociális ellátás ............................................................................................................... 107 3.5.5. Közigazgatás ................................................................................................................... 108 3.6.

Korábbi időszak fejlesztései............................................................... 110

3.7.

Összegzés ............................................................................................111

4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...................................................114 4.1.

Városrészek bemutatása .................................................................... 115

4.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 135

5. STRATÉGIA .........................................................................178 a.

A város jövőképe ................................................................................178

b.

Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ....................................178

5.2.1. c.

Célok kitűzése, a célok összefüggései, a célrendszer koherenciája ................... 196 Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése.....................................198

i.

Az 1. számú akcióterület bemutatása ............................................................................ 199

ii.

Az 2. számú akcióterület bemutatása ............................................................................ 213

d.

Fenntarthatósági szempontok .......................................................... 223

5.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja ........................................................... 223


3

5.4.2. A tervezett fejlesztések várható hatásai ...................................................................... 231 5.4.3. Az anti‐szegregációs program ...................................................................................... 234 e.

Stratégia külső és belső összefüggései............................................... 256 5.5.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ..................................................................................................................................................... 256 5.5.2. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang............................................................................................................................ 259 5.5.3. Célstruktúra..................................................................................................................... 262

f.

A stratégia főbb belső összefüggései.................................................. 270 i.

A célok logikai összefüggései ......................................................................................... 270

ii.

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai ............... 271

g.

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ...................................272

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ................................................276 a. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............................................................................................. 276 b.

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 278

c.

Településközi koordináció mechanizmusai ...................................... 284

d.

Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése ..................................... 286

6.4.1.

Ingatlangazdálkodási terv....................................................................................... 286

6.4.2.

Stratégiai ingatlangazdálkodás .............................................................................. 286

6.4.3.

Akcióterületi ingatlangazdálkodás ........................................................................ 286

6.4.4.

Ingatlangazdálkodási stratégia főbb elemei ......................................................... 287

7. PARTNERSÉG ......................................................................293 a.

Koordináció és intézményi kerete..................................................... 293

b.

Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés ........................................ 294

c.

Társadalmi részvétel, intézményesített együttműködés .................... 296

d.

Kommunikáció ................................................................................. 297

8. MONITORING .......................................................................299 Zsámbék Város Önkormányzata

4


5

1. BEVEZETÉS Zsámbék Város vezetése felismerve a város és térsége funkciójának, termelési és társadalmi szerkezetének változásában, azaz általában a liberalizációt követő változásokban lévő lehetőséges fejlesztőerőt, elhatározta egy a fizikai tervek elkészítését megalapozó, a tervszerű, kiegyensúlyozott városfejlesztést elősegítő fejlesztési stratégia kidolgoztatását, független szakértőkkel. Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési gondolkodását. Az integrált városfejlesztési stratégia

azt

az

integrált,

területi

alapú

tervezési

szemléletet

kívánja

megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor,

közszféra

szereplői,

lakosság)

céljait,

elvárásait

az

önkormányzat

városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az

integrált

városfejlesztési

stratégia

módszertani

meghatározásának

négy

kulcseleme, alapvető hozadéka a következő: • A hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása • a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához • a városfejlesztési dokumentumok

eszköztára az IVS-sel elmozdul a

megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni, • a tervezés során megvalósítandó partnerség nem csupán egy adminisztratív módon igazolandó tevékenység, hanem a teljes IVS folyamat kulcselemeként


6

tekintendő: a partnerségi alapú tervezésen múlik, hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ily módon középtávon megvalósítható-e. A kidolgozást egy szakértői munkacsoport végzi, amely rendszeresen konzultál az érintett település vezetőivel, szakértőivel a kapcsolattartás jellemzően telefonon, emailben és munkacsoport-üléseken zajlik. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a lakossági tájékoztatás megvalósul: a) a tervezés megindításáról, a terv készítésének céljáról és a terv által megoldható kérdések jellegéről b) az egyes fő munkarészek elkészültéről c) a lakossági észrevételek megtételének lehetőségéről és módjáról d) a terv elfogadásáról és az elfogadó határozat tartalmáról Az elfogadott tervek hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára a biztosítjuk. Az adatokat jelentős részben a KSH és Zsámbék Város Önkormányzata biztosítják.


7

2. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1.

A VÁROS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA

Zsámbékról röviden Zsámbék város Pest megye északnyugati részén, a Pilisvörösvári statisztikai kistérségben, a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi társulás tagjaként a Zsámbéki medence északi peremén található, de aszimmetrikus elhelyezkedése ellenére is hagyományosan a táj térségi központjának tekintető. Tágabb értelemben a medence a Gerecsét, a Pilist és a Budai hegyvidéket is magába foglaló, szövevényes Dunazug-hegység része. Északról a Gerecse lealacsonyodó keleti vonulatai határolják, amelynek legmagasabb pontja a településtől nyugatra, a három megye (Pest, Komárom-Esztergom és Fejér) határához közel fekvő Örsi-hegy (316 m). Ezek a dombok viszonylag hirtelen, nem túl magas, de elég meredek peremmel szakadnak le a medencére. A település magját jelentő várkastélyt és kolostort ott emelték a középkorban, ahol a dombság véget ér és átadja helyét a lapálynak. A medence régen vízjárta terület volt, patakjait ma a Benta gyűjti össze, ami Biatorbágy és Százhalombatta érintésével végül a Dunába ömlik. Déli irányból az Etyeki-dombság szőlővel borított enyhe lankái, délkelet felől a Tétényi-fennsík zárja le a medencét, kelet felé a jóval élesebb határt jelentő Budai-hegység 500 méter feletti csúcsai magasodnak. Ez utóbbiak zárják el a fővárostól abban az értelemben, hogy Budapest terjeszkedése ebben az irányban lényegesen lassabb volt, és csak a legújabb időkben indult meg a medenceperemi települések szuburbanizációja. A város központi szerepe Zsámbék központi szerepe történelmileg igen messzire nyúlik vissza, tulajdonképpen folyamatosnak tekinthető a prépostság és a kolostor megalapításától napjainkig. A


8

szerepek és a hangsúlyok természetesen átalakultak időközben, de maga a központi jelleg vitathatatlanul kontinuus. Ezt napjainkban elsősorban a humán szférában: oktatás- és egészségügyben valósul meg. Zsámbék középfokú oktatási intézményei, - mindjárt kettőt is találunk - lefedik a teljes középfokú közoktatási spektrumot a szakiskolától a szakközépen át a gimnáziumig. Sajnos a korábban meglévő felsőfokú funkció a főiskola épületét ért tűzesetet követő áthelyezéssel megszűnt, de középfokúak bőven maradtak még a kultúra területén is, hiszen például kevés kisváros büszkélkedhet négy muzeális intézménnyel. Hasonlóan kiemelkedő az egészségügyi területen a mentőállomás és a sürgősségi ellátóközpont is, 6-8 egyéb település számára nyújtva létfontosságú szolgáltatásokat. A térségi szerepet erősíti a munkaügyi kirendeltség és a Tourinform iroda, illetve az ennek révén megvalósuló térségi idegenforgalmi szervező erő. Gazdasági szerepkör Kiemelendő tényező a város gazdasági szerepköre, illetve annak szektorális összetétele. A város ipara kifejezetten fejlettnek mondható, különböző feldolgozóipari (műanyag-feldolgozás, fémipar, csomagolástechnika, orvosi eszközgyártás, gép- és élelmiszeripar) vállalkozások telepedtek meg itt, jellemzően közepes méretűek, amelyek többsége kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is bír. Ez a szerep további dinamikus erősödést mutat: ipari park létesül, újabb befektetők érkeznek, várható, hogy a jelenleg legdinamikusabb Budaörs-Törökbálint térség telítődésével az innovatív befektetések felfedezik a Zsámbéki-medencét is. Szuburbanizáció – Zsámbék várossá válása A szuburbanizáció folyamatában részt vevő települések, még ha csak a befogadó szerep is jut nekik, mindenképpen urbanizálódnak, hiszen olyan népesség költözik oda, amelyet napi kapcsolatai a városokhoz kötik, és amelynek életformája egyértelműen városias. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg rurális település átalakul: a nagy tömegű, városias életformát és életszínvonalat, igényeket magával hozó népesség katalizátorként működik. Zsámbék Város Önkormányzata

9

A szuburbanizáció a javuló gazdasági helyzettel együtt magával hozta az infrastruktúrarendszereinek teljes körű kiépítését, differenciált kereskedelmi- és szolgáltató szerepkört, így ma már mind az objektív mutatókat tekintve, mind szubjektív mércével mérve kétségkívül kisvárosi életminőség jellemző a Zsámbékra. Zsámbék helye a településhálózatban Zsámbék elhelyezkedése nagyon sajátos: az ország társadalmi és gazdasági fő szerkezeti vonalaihoz közel fekszik, ugyanakkor a fővárosi agglomeráció peremén, a három megye határához közel bizonyos értelemben periférikus, más szempontból pedig nagyon is centrális. Zsámbék a budapesti agglomeráció része, a KSH definíciója és bármely más megközelítés szerint egyaránt. Az agglomerációba jelenleg nyolcvan települést sorolnak, ezek közül Zsámbék a nyugati szektorba került, amelynek tagjai Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint és Zsámbék, vagyis négy város és nyolc további település.

2.2.

A VÁROS SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN

Zsámbék város vonzáskörzetében betöltött helyét, azaz szerepét a térségi munkamegosztásban - a Városfejlesztési kézikönyv IVS útmutatásának megfelelően - Zsámbék által ellátott önkormányzati feladatokkal, a feladatok vonzáskörzetének meghatározásával,

a

település

által

betöltött

városi

funkciókkal

és

azok

vonzáskörzetének meghatározásával javasolt jellemezni. Zsámbék Város által betöltött városi funkciók lényeges elemei: Gazdasági funkció: Zsámbék város kifejezetten fejlett ipara további dinamikus erősödést mutat, a település Gazdasági funkciója az egész Zsámbéki-medence gazdasági fejlődésének egyik fontos alappillére.


10

Kereskedelmi funkció: Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városban több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik. A Budavidék Zrt. saját vállalkozásban egy élelmiszer egységet és bérleti rendszerben három további egységet üzemeltet. A foglalkoztatottak Zsámbékon kívül Mányból, Szomorról, Tökről és Perbálról érkeznek. (Foglalkoztatási funkció) A Krupp és Társa Kft. Fő tevékenysége az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Budapesten és az agglomerációban közel 700 főt (Zsámbékon 55 főt) foglalkoztat (Foglalkoztatási funkció). A

város

kereskedelmi

funkciójának

hatásköre

a

környező

településekre

vonatkoztatható. Idegenforgalmi és kulturális funkciók: A város idegenforgalmi és kulturális funkciói a legfontosabb, kiemelendő városi funkciók. Zsámbék turisztikai és kulturális vonzásköre a kistérségen túl nyúlik: Az országos jelentőségű romtemplomon kívül olyan egyedi vonzerők, attrakciók (Zsámbéki Nyári Színház rendezvénysorozat) várják az idelátogatókat, amelyek helyi, regionális, kistérségi szinten túlmenően országos hírnevet is kölcsönöztek a településnek. Fontos megemlíteni a térségi Tourinform iroda működését is, amely szolgáltatásaival az egész térség turisztikai szerepét támogatja. Az Idegenforgalmi és kulturális funkciók - hasonlóan Zsámbék Város által betöltött Kereskedelmi funkcióhoz - a kistérség munkakínálatát bevonva a Foglalkoztatási funkciót is erősíti. Oktatási szolgáltatások funkció: Zsámbék oktatásügyi központi helyzete vitathatatlan: a térség tanulóinak – főként a középiskolai tanulóknak – egyértelműen Zsámbék iskolái, középiskolái biztosítják a magas színvonalú oktatását, amely ezen településeken nem érhetőek el. Az oktatási szolgáltatások funkció vonzáskörzete tehát teljes.


11

Egészségügyi szolgáltatások funkció: Zsámbék kiemelkedő szerepe az egészségügyi területen a mentőállomás, a sürgősségi ellátóközpont, a 2008 júniusa óta működő fizikoterápiás szolgálat, amelyek 6-8 egyéb település számára nyújtanak létfontosságú szolgáltatásokat. Foglalkoztatási funkció A város foglalkoztatási funkciójához szorosan kapcsolódik a térségi szerepet erősítő munkaügyi kirendeltség.


12

3. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A Városfejlesztési kézikönyv, Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.2.2. pontjában található útmutatások kivonata: „A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek...”

A helyzetértékelés – akár az alább felsorolt tematikus fejezeteken belül, azok alfejezeteként, akár külön fejezetben - ki kell, hogy térjen a várossal funkcionális kapcsolatban levő területek (vonzáskörzet, mikro-térség) előző fejezetben bemutatott jellemzőinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. …” A fentieknek megfelelően a városi szintű helyzetértékelés során az egyes alfejezetek végén, illetve – ha az adott alfejezet tartalma úgy kívánja meg – az alfejezeteken belül bemutatjuk, hogy a város jelenlegi helyzetét leíró részterületek hogyan kapcsolódnak Zsámbék Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, illetve hogyan viszonyulnak

a

várossal

funkcionálisan

kapcsolatban

lévő

településekhez,

területekhez. A város stratégiai koncepcióját az 5. fejezet részletesen tartalmazza, így a kapcsolat bemutatása a stratégia tematikus céljaihoz tartozó sorszámaira, és azokhoz tartozó tematikus részcélok megnevezésére korlátozva található meg. Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitűzés KTC- Közép Távú Célkitűzés HTC- Hosszú Távú Célkitűzés


13

3.1.

VÁROSSZERKEZET

3.1.1 A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ MORFOLÓGIAI TÉNYEZŐK A településhálózat és a különböző beépítési karakterek amellett, hogy szépen illeszkednek a város változatos domborzati viszonyaihoz, szinte “tiszta képletként” mutatják a település történetének főbb szakaszait. A település szerkezetét, utcahálózatát alapvetően meghatározza a földrajzi fekvése, a hajdan mocsaras Zsámbéki medence síkvidéke, melyet északi szegélyként, s egyben “háttérként” a Nyakas hegy zár le.

3.1.2. A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ TÖRTÉNETI TÉNYEZŐK A történelmi város összességében a mai napig megőrizte azt a településszerkezetet, amely gyakorlatilag évszázadok óta a jellemzője. A központ változatlanul ott van, ahol azt annak idején a várkastély jelenléte meghatározta, s az újabb keletű nagyobb forgalmú

intézmények

(óvoda,

bölcsőde,

élelmiszer

áruház)

illetve

létesítmények/funkciók (pl.: busz-végállomás) is idekötődnek. A település hajdani, egy központi térre történő szervezettsége azonban változott azáltal, hogy 1880-as években a vásártér egy részét felparcellázták, és építési telekként értékesítették. Az új tömböt városszerkezeti helyzete és kisvárosias beépítése intézményi funkciók felvállalására

is

alkalmassá

tette.

A

központi

szerepkört

ezáltal

nemcsak

koncentráltan a hajdani főtér, hanem az ahhoz kapcsolódó térrendszer, az egymásba fűződő teresedések, összekötő utcák lineáris hálózata látja el.

A település sík részén a hosszú lakó-/termelőtelkeket néhány, a központ felé vezető, tágas légtérarányú, párhuzamosan szerkesztett fő feltáró útra szervezték. A Romtemplom alatti dombos részen a terepvonalra rendezett, szűk keskeny utcákra nyílnak a kis lakótelkek.


14

Budapestről érkezve, a Herceghalmi és a Pátyi úthoz kapcsolódó, a városba bevezető két párhuzamos széles fő utca, a Magyar és az Etyeki utca, “történelmi örökség”. Kialakításuk vizuális rávezetés a Nyakas-hegy oldalát uraló volt várkastélyra és a templomromra. Mindkettőt a Nyakas-hegyi vízlevezető rendszer elemeként nyílt árok tagolja, és két oldalról, hosszú nadrágszíjtelkek kísérik melyek a mai napig megőrizték falusias arculatukat. A 60-as évektől kezdve a település Tök irányába terjeszkedve új lakóterülettel bővült. Az un. Józsefvárosi lakóterület - melynek beépülése jelenleg is folyamatban van - az újonnan betelepülő, fiatalabb népesség-összetételű területrész. Mivel itt található a szomszédos települések egy részét is ellátó általános iskola, amely mellé kisebb kereskedelmi egységek is települtek, a város alcentrumaként is működik. Az újabb keletű beépítések színterei a település “szélei”. A meglévő beépített területekhez

csatlakozva,

kiszabályozásával

a

kialakítottak

HÉSZ-ben 26

telket

foglaltaknak a

Bicskei

megfelelően utcával

új

utca

párhuzamosan,

kihasználva a rendkívül előnyös terep- és tájolási adottságokat. Már megtörtént a Csillagerdő lakóterület előközművesítse és közterületeinek kialakítása 73 új telek számára, a terület beépülése folyamatban van. A Határ út melletti terület beépítésére vonatkozó szabályozási terv alapján első ütemben a hatályos terv szerinti tervezett belterületi határig 65 db telek kialakítása történt meg, a terület beépítése megkezdődött. A település teljes egészén az oldalhatáros beépítés a jellemző, amelyet meglepő módon még azon, újabb beépítésű területeken is követtek, ahol ezt sem a tájolás, sem a telekméretek nem tették feltétlenül szükségszerűvé.

3.1.3. A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB KÖZLEKEDÉSI TÉNYEZŐK Országos utak Zsámbék közigazgatási területét az M1 autópálya, a 1101sz, a 1102sz., a 1104sz., és a 1105sz. összekötő utak érintik. Az autópálya a közigazgatási terület déli szélét érinti, míg az összekötő utak áthaladnak a településen.


15

Települési utak A település úthálózatát helyi gyűjtőutak, kiszolgáló -, illetve lakóutak, kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak képezik.

3.1.4. FŐBB SZERKEZETI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK Sajnálatos módon a megőrzött településszerkezeten belül, az önerős, kis tőkével lebonyolított magánépítkezések révén rendkívül vegyes, helyenként kaotikus utcakép kíséri e történeti utcákat. A feljebb említett oldalhatáros beépítés a település alapkarakteréhez tartozik, ezért ahol egy-egy szabadon-álló vagy ikres beépítés jelenik meg a meglévő „szövetben”, óhatatlanul kellemetlenül zavaró látványt nyújt, ami csak az oldalhatáros beépítés következetes alkalmazása teremt valamely rendet. A fentiek mellett a zártkertek funkcióváltása sajnálatos módon spontánul és szinte ellenőrizetlenül beindult, különös tekintettel a Tök felé eső területrészeken, számos megoldatlan problémát (nem megfelelő keresztmetszetű közterületek, közművesítés hiánya) vonva maga után. Ugyancsak a közelmúlt új jelensége a pincék átalakítása, emeletes nyaraló- és lakóépületté történő átépítése, amely által nemcsak a pincék vesztik el eredeti funkciójukat és arculatukat, de sajátos életminőséget, beépítési paramétereket és intenzitást produkáló - a tűzvédelmi előírásokat ki nem elégítő - területegységeket hoznak így létre. Kedvezőtlen jelenség a Magyar utcáról nyíló fémfeldolgozó, fémből készült termékeket gyártó üzem telephelyének működtetése, amely a jelenleg érvényben lévő intézményi övezeti besorolást kihasználva folyamatosan bővül és forgalmával, működésével, arculatával penetrálja a település jobb sorsra érdemes központját.


16

Kapcsolódás a stratégiához: 1. számú tematikus cél, 1.1.H.

Közösségi

közlekedés

fejlesztése

keretében

buszváró

épület

kialakítása (HTC) 3. számú tematikus cél, 3.6.C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6.E. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása autóbuszvégállomás és autóbuszvárók áthelyezésével (RTC) Zsámbék városszerkezetének a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül A város településszerkezete meghatározza annak központi szerepét a térségben, amiből adódóan fontos gazdasági és kereskedelmi funkciókat lát el. Ugyanezen funkciókat erősíti a városhoz kapcsolódó országos utak rendszere. A város szerkezetét csakugyan meghatározó történelmi tényezők idegenforgalmi és kulturális funkciókkal ruházzák fel Zsámbékot.


17

3.2.

GAZDASÁG

3.2.1. A GAZDASÁGI ÉLET ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI Zsámbék gazdasági élete jelentős átalakuláson ment át az évszázadok alatt. Az újkor kezdetén még a szőlőművelés számított a legfejlettebb ágazatnak, de a szőlőterület és az ágazat jelentősége alaposan megcsappant a filoxéra-járvány idején az egész budai borvidéken. Budapest gyors növekedése lehetővé tette a városellátó

intenzív

szarvasmarha-tartás

mezőgazdaság, kialakulását.

többek

Régebben

között jelentős

a

tejhaszonra volt

a

ló-,

alapozott bizonyos

időszakokban a juhtenyésztés is. A közvetlen vasút hiánya miatt azonban a nagyipari fejlődés ekkor és később is elkerülte a Zsámbékot, az ipar jobbára kézműipart jelentett. Mind a mezőgazdasági, mind pedig a kézműipari hagyományokra nagy csapást jelentett a német lakosság kitelepítése. Zsámbék ma a budapesti agglomeráció

nyugati

részének

tagja.

Az

agglomeráció

fejlődésével,

a

szuburbanizációs folyamat kibontakozásával gazdasági, társadalmi szerepköre, térségi központ funkciója az 1980-as évektől erősödött meg újra, a mai gazdaság szerkezet alapvonásai is ekkor kezdtek kialakulni. Zsámbék − a többi agglomerációs településhez hasonlóan − a hazai és a külföldi tőkebefektetések egyre jelentősebb helyszínévé vált. A földrajzi elhelyezkedésen túl a közlekedési kapcsolatok felértékelődése további vonzerőt, telepítő tényezőt jelent, melyet a szakképzett munkaerő megléte támogat. A gazdasági szereplők közül több térségen átívelő hatású tevékenységet folytat, különböző kapcsolataik − alapanyag-beszerzés, beszállítói hálózat vagy fogyasztópiac − révén országos, sőt nemzetközi a működési területük. Helyi sajátosság, hogy a legjelentősebb vállalkozások többnyire a termelőszférában (és nem, mint a térségben ez gyakori, a logisztikai ágazatban) tevékenykednek. Határozott profilról talán túlzás lenne beszélni, a műanyagfeldolgozás jelentősége kiemelhető (és viszonylag számottevő hagyományokkal rendelkezik), de a skála meglehetősen széles, egészen a kifejezetten tőke- és humántőke intenzív orvosi eszközgyártásig terjed. Zsámbékon a 2006-os adatokhoz képest (393) 2007 végére némiképp csökkent a működő vállalkozások száma, amelyből a legtöbb – 150 – egyéni vállalkozó volt, míg 125 a jogi személyiségű


18

vállalkozás. Az agglomeráció településeihez viszonyítva, kiemelkedően magas a társas vállalkozások részaránya. A foglalkoztatottak létszáma alapján a 125 jogi személyiséggel rendelkező egység közül 122 50 főnél kevesebbet, míg a fennmaradó három egység 50–249 főt alkalmaz. Az adófizetőknek az aránya 2001 és 2005 között lényegében nem változott, a 43– 45%-on stabilizálódott, mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja. A pilisvörösvári hazánk ötödik legfejlettebb kistérsége. Fejlettségében − különböző mutatószámok alapján − a Pest megyei átlagot 130%-kal meghaladja. Kiemelendő, hogy Zsámbék értékei is meghaladják a megyei és az országos átlagot egyaránt. Az egy főre jutó belföldi jövedelem alapján az elmúlt évek viszonylatában erőteljes növekedésnek lehetünk tanúi, hasonlóan az adóerőhöz. Ez utóbbi esetében a 2001es 17,7 ezer Ft/fő összeg 2007-ben már átlépi a 26,0 ezer Ft/fő fajlagos mutatószámot.

3.2.2. A GAZDASÁGI ÁGAK ÉS SZEREPLŐK BEMUTATÁSA Zsámbékon napjainkban az ipari vállalkozások és a tercier szektor vállalkozásai dominálnak. A foglalkoztatottak száma alapján a Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek, valamint az Alex Fémbútor Kft-nek van jelentős térségi hatása. Az utóbbi esetében a 140 alkalmazottból 64 a bejáró, míg a Wavin esetében a 120-ból 76 fő az ingázó munkatárs. Az ingázás hatóköre alapján is jól megfigyelhető a település térségi szerepe, hiszen még Budapestre is kifejtik vonzásukat.


19

1. táblázat. Zsámbék legnagyobb munkaerő-vonzással rendelkező vállalkozásai Vállalkozás megnevezése

Foglalkoztatottak Ebből bejáró

Honnan bejáró

száma Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi

120

76 Budapest, Mány, Tök

és Szolgáltató Kft. Qualchem Zrt

50

n.a. Budapest, Szomor, Bajna, Nagysáp, Páty, Mány

Müroll Kft. Alex Fémbútor Kft.

44

44 Mány, Bicske, Perbál, Tök, Gyermely

140

64 Bicske, Mány, Tök, Csabdi, Budapest, Perbál, Szomor, Páty, Epöl, Budakeszi, Gyermely

Forrás: Zsámbék önkormányzata

3.2.3. MEZŐGAZDASÁG Zsámbék gazdaságában a kereskedelem és kézműipari hagyományok mellett a mezőgazdaság országos hírnévnek örvendett. Az 1400-as évektől a lótenyésztés egyik hazai központjának számított, melyet napjainkban pár lovasközpont őrzött meg. A mezőgazdaság más ágazataiban a halászat és a juhtenyésztés szintén jelentősebb

súlyt

képviselt.

A

gazdasági

struktúraváltás

eredményeként

a

mezőgazdasági tevékenység visszaesést mutat, az ipar és a tercier ágazatok veszik át szerepét Zsámbék gazdaságában. A településen a 2000. évi összeírás alapján 231 egyéni gazdálkodó volt regisztrálva, de mindössze egy mezőgazdasági szövetkezet működött.


20

3.2.4. IPAR Zsámbékon a kedvező közlekedés földrajzi elhelyezkedés – az M1-es autópálya, Budapest közelsége −, a rendelkezésre álló munkaerő, a kiépített közművek mind a hazai, mind a nemzetközi befektetések számára ideális helyszínt nyújtanak. A külföldi tőke már az 1990-es évek közepétől fontos tényező Zsámbékon. A jelen lévő vállalkozások között egyre több olyan szereplőt találunk, amelyek tevékenységükben országos hatókörrel rendelkeznek. Ezek közé tartoznak az alábbiakban kiemelt egységek. Olyan gyártási technológiát és kultúrát honosítanak meg, amelyek az európai piacon is keresetté teszik termékeiket. A logisztikai funkción túl jelentős a termelési kapacitás volumene is a településen.


21

2. Táblázat: Zsámbék legnagyobb iparűzési adót fizető vállalatai 2007 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Vállalkozás neve WAVIN Hungary Kft Medicontur Kft. ALEX Fémbútor Kft. FO-Vill Hauser Kft. MÜROLL Kft. Reiser Hungary Kft. ELMÜ Nyrt. Ziegler és Társa Kft. Ziegler Kft. Zsámbéki MG Szövetkezet PEMÜ Műanyagipari Zrt. Qualchem Zrt.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Vállalkozás neve WAVIN Hungary Kft Medicontur Kft. ALEX Fémbútor Kft. FO-Vill Hauser Kft. DAF Trucks Kft. MÜROLL Kft. Krupp és Társa Kft. Reiser Hungary Kft. Ziegler és Társa Kft. ELMÜ Nyrt. Ziegler Kft. Zsámbéki MG Szövetkezet Qualchem Zrt. Budavidék Zrt. PEMÜ Műanyagipari Zrt.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Vállalkozás neve WAVIN Hungary Kft Medicontur Kft. ALEX Fémbútor Kft. FO-Vill Hauser Kft. DAF Trucks Kft. MÜROLL Kft. Krupp és Társa Kft. Reiser Hungary Kft. Ziegler és Társa Kft. ELMÜ Nyrt. Ziegler Kft. Zsámbéki MG Szövetkezet Qualchem Zrt. Budavidék Zrt. PEMÜ Műanyagipari Zrt.

Vállalkozás profilja Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása Orvosi eszköz gyártása Irodabútor gyártása Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása Papír csomagoló eszköz gyártása Egyéb műanyag termékek gyártása Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem Élelmiszer, dohányipari gép gyártása Tartósított lisztes árú gyártása Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése Egyéb műanyag termékek gyártása Műanyag alapanyag gyártása 2008 Vállalkozás profilja Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása Orvosi eszköz gyártása Irodabútor gyártása Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása Raktározás, tárolás Papír csomagoló eszköz gyártása Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb műanyag termékek gyártása Élelmiszer, dohányipari gép gyártása Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem Tartósított lisztes árú gyártása Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése Műanyag alapanyag gyártása Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb műanyag termékek gyártása 2009 Vállalkozás profilja Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása Orvosi eszköz gyártása Irodabútor gyártása Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása Raktározás, tárolás Papír csomagoló eszköz gyártása Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb műanyag termékek gyártása Élelmiszer, dohányipari gép gyártása Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem Tartósított lisztes árú gyártása Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése Műanyag alapanyag gyártása Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb műanyag termékek gyártása

Forrás: Zsámbék Város Önkormányzata, Adócsoport


22

Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az 1955-ben alapított hollandiai székhelyű cég meghatározó szereplője a műanyag csőgyártásnak. A jelenleg 6800 alkalmazottat foglalkoztató és 40 gyárral rendelkező konszern 1,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított 2005-ben. A Wavin Európa egyik vezető műanyag csőrendszer gyártójaként 27 európai országban van jelen. A világ többi részén, pedig több mint 120 képviselőből és disztribútorból álló hálózatot tart fenn. A Wavin Hungary Kft. több évtizedes tapasztalatra tekint vissza a magyarországi műanyagcső gyártás területén. A Wavin Hungary Kft. – Magyarország egyik vezető piaci szereplőjeként – két üzletág keretein belül gyártja, illetve forgalmazza termékeit: csatorna és közmű, valamint épületgépészet. Qualchem Zrt. A Qualchem Zrt-t 1982-ben hozták létre, Qualiplastic Kft. néven. Hőre lágyuló műszaki kompaundok gyártásával foglalkozik. A Qualchem Zrt. időrendben az első bejegyzett magyar-amerikai termelő vegyesvállalat. A magyar alapítók az ingatlant, az infrastruktúrát, a forgó tőkét, míg az amerikai fél a berendezéseket és a technológiát vitte a vállalkozásba. Kezdetben a cég csak poliamid kompaundokkal jelent meg a piacon, de a későbbiekben megkezdte a teljes magyarországi műanyag alapanyag piac felmérését. A piac igényeit folyamatosan elemezve fokozatosan bővítették a gyártókapacitást, valamint a termékválasztékot. Az 1992-es évben a tulajdonviszonyok

alapvető

megváltozása

mellett

a

Kft-ből

átalakult

részvénytársasággá, 400 millió Ft-os alaptőkével. Áruválasztékát a hőre lágyuló műanyagok teljes választéka a hozzá tartozó mesterkeverékekkel, természetes és mesterséges kaucsukok, gumiipari kemikáliák, pigmentek, műanyag félkész termékek, festékek, ragasztók, gyanták és ipari segédanyagok alkotják. Napjainkban a Qualchem Zrt. a már említett üzemmel és árucsoportokkal dolgozó, a magyar vegyipari kereskedelemben jelentős szerepet játszó vállalat. Zsámbéki székhelyükön

kívül

Budapesten

is

rendelkezik

irodával.

Zsámbékon,

Törökszentmiklóson és Budapesten raktározzák áruikat saját és bérelt raktárakban. Disztribúciós, illetve konszignációs szerződéses kapcsolatban állnak a GabrielChemie, a Para-Chemie (osztrák), a Dunastyr, a Borsodchem, a TVK (magyar), az Akzo (holland), a CPH-Chemie, a Hülls (német) cégekkel. A Qualchem Zrt. forgalma Zsámbék Város Önkormányzata

23

az 1986-os évben megközelítőleg 120 millió Ft volt, napjainkra ez az érték meghaladja a 1 000 millió Ft-ot. A zsámbéki telephely alapterülete megközelíti a 6400 m2-et, ahol 50 foglalkoztatott tevékenykedik jelenleg; a kisvároson kívül Budapestről, Szomorról, Bajnáról, Nagysápról, Pátyról és Mányról járnak be munkába. Müroll Csomagolástechnika A Müroll Kft. anyavállalata, az ausztriai Müroll GmbH 1964-ben kezdte meg működését kis családi vállalkozásként Frastanzban, ahol ma már a gyártóüzem területe meghaladja a 25 000 m2-t és 120 alkalmazottat foglalkoztat. Főbb termékeik a ragasztószalagok és papírtekercsek, melyeket egész Európában forgalmaznak. A Müroll Kft. 1998 novemberében kezdte meg a termelést a Zsámbékon levő mintegy 3600 m2 területű új gyárban, melyben jelenleg 44 alkalmazottal ugyanazon termékek gyártásával foglalkozik, mint anyavállalata. Ide tartoznak: • Fax- és telexpapír szalagok, • Pénztárgép- és számológéppapírok, egy vagy több példányosak, fehér és/vagy színes alapanyagból, öníró változatban is, • Hőpapír szalagok, • Csomagolásra alkalmas öntapadó ragasztószalagok, • Mindezen termékek 1, 2 vagy akár 3 színnel nyomtatva is, • Krepp ragasztószalagok festéshez és általános felhasználásra. Ezen kívül, raklapcsomagoláshoz stretch fóliát forgalmaznak kézi és gépi kiszerelésben. Az első időszakban szinte kizárólag az osztrák piacra gyártottak papírtekercseket. Az elmúlt öt év eredményeként ma a magyar piac jelentős részét is magukénak tudhatják, valamint jelentős sikereket érnek el – a fentiek mellett – a régió országaiban, is mint Németország, Szlovákia, Lengyelország, Románia. Fő irányelvekként a minőséget, a megbízhatóságot, az ügyfélszolgálat magas színvonalának

megtartását

és

folyamatos

fejlesztését

definiálták.

Gyártási

technológiájuk megegyezik az anyavállalatnál alkalmazott modern eljárásokkal, mely által üzleti partnereiknek kiváló minőségű termékeket tudnak biztosítani.


24

PEMÜ Műanyagipari Zrt. A PEMÜ Műanyagipari Zrt-t 1959-ben alapították, a vállalat 1970-ben technológiát és know-howt

vásárolt

az

ausztriai

ANGER

cégtől.

1972-ben

a

Zsámbéki

Műanyagfeldolgozó Vállalatot a PEMÜ-höz csatolták. 1981-ben a PEMÜ hozta létre Zsámbékon a Qualiplastik Kft-t, magyar-amerikai vegyes vállalati formában. A céget 1993-ban

privatizálták,

ekkor

jött

létre

az

MRP

szervezet.

1995-ben

minőségbiztosítási rendszer bevezetésére és auditálására került sor EN ISO 9001 és 9002 szabvány szerint. 1996-ban alakult át részvénytársasággá. 2007-ben az alaptőkéje 800 millió Ft, részvényeinek 65% MRP szervezet, 29% vezetői konzorcium és 6% önkormányzati tulajdonban van. A cég székhelye Budapesten található, Zsámbékon – Solymár és Cegléd mellett telephelye van a társaságnak. Termékcsoportjai a következő skálát alkotják: • teflon, • PUR habosítás, • PUR öntés, • szilikon, • fröccsöntés, • extrudálás, • kompaundálás, • szerszámgyártás. A cég referenciái közé tartoznak: rekeszek (Amstel, Hollandia), polikarbonát háztartási eszközök (Blanco, Németország), szerszámok (Curver, Hollandia), szerszámok (Fischer-Price Inc., USA), fogantyú hűtőgépekhez, tűzhelyekhez, tömítések (General Electric, USA), cipők (Puma, Németország), cipőtalpak és cipőkapták (Salamander, Németország), hulladéktárolók (Unilever, Hollandia). FO-VILL & HAUSER Kft. A FO-VILL Kft-t 1989-ben alapították, családi vállalkozásként indult. Dinamikus fejlődésének eredményeként társult a linzi székhelyű HAUSER Kühlanlagen GmbH.


25

vállalattal. Így 1996-tól FO-VILL & HAUSER Kft. néven magyar-osztrák vegyes vállalatként folytatta tevékenységét. A FO-VILL & HAUSER Kft. vevőik részére a projekt teljes kivitelezését kínálja, mely a tervezéstől (AUTOCAD) a kulcsrakész átadásáig terjed. Az értékesítésen túl az 24 órás országos szervizszolgáltatást kínálnak ügyfeleik részére. A FO-VILL & HAUSER Kft. az osztrák HAUSER cég által gyártott ISO 9001 minősítésű (MEEI engedéllyel rendelkező), és olasz importból származó kiváló minőségű,

hűtéstechnikailag

korszerű,

formatervezett,

kereskedelmi

hűtőberendezéseket forgalmazza. Tevekénységének további részei hűtőkamrák, hűtőkonténerek, tervezése,

hűtőházak,

gyártása,

sokkolók,

telepítése,

hűtőrendszerek,

értékesítése

és

klímaberendezések

szervizelése.

Hűtőkamráik

megfelelnek az ide vonatkozó hatályos magyar és EU előírásoknak, Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet által higiéniailag bevizsgált panelek, amelyek Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. által kiadott építőipari alkalmassági bizonyítvánnyal is rendelkeznek. A tervezés során az ÁNTSZ-szel konzultálva alakítják ki kamráikat, így azok minden esetben megfelelnek a közegészségügyi előírásoknak. A hűtőkamrákhoz felhasznált valamennyi anyag és berendezés

(aggregátok,

kompresszorok,

szabályozóelemek)

rendelkezik

a

legszigorúbb ISO 9001 minősítéssel. Referenciáik között találhatóak olyan nagy kereskedelmi láncok, mint a CBA, a BILLA, a Penny és a Lidl üzletlánc. Reiser Hungary Műszergyártó és Kereskedelmi Kft. A 2002-ben alakult Reiser Hungary Kft. gépalkatrészek gyártásával és importjával, alumíniumforgácsolással,

műanyag

alkatrészek

fröccsöntésével

foglalkozik.

Termékeik között a gépalkatrészek mellett nehézgép-szállító rendszerek is megtalálhatóak. A cég 100%-os német tulajdonban van, ugyanúgy, mint a Reiser Ipari Kft., amely tulajdonosa és bérbeadója a Reiser Hungary Kft. által használt gyártóbázisnak. A telephely 18 500 m2-es telken terül el, a gyártócsarnok alapterülete 1600 m2. Itt jelenleg 15 fő dolgozik közülük tízen helybéliek, 3 fő Mányról, 1-1 fő pedig Pátyról, valamint Budakesziről érkezik munkába.


26

Ziegler Kft. A

Ziegler

Kft.

családi

vállalkozás

keretein

belül

működik.

Ziegler

Tibor

ostyagyártással az 1950-es években kezdett el foglalkozni. 1970-ben Ziegler János kivált az akkori családi cégből és önálló vállalkozásba kezdett. Először kézi gépeken készültek a különleges ízesítésű sajtos ostyák, melyeket a mai napig az akkori recept szerint készítenek. 1989-ben visszavásárolták az 1948-ban államosított Ziegler Kenyérgyárat, melyet felújítottak, ostyaüzemmé és gépgyárrá alakítottak át. 1989-ig csak a magyar piacra szállítottak ostyát, majd 1990-től exportra is lehetőségük nyílt. 2001-ben a termelésük már olyan szintre emelkedett, hogy a budapesti üzem keretei mellett nem tudtak továbbfejlődni, így ostyaüzemüket átköltöztették Zsámbékra. Itt kulturált munkakörülmények mellett, HACCP alkalmazásával többszörös termelést tudnak elérni, és további fejlődésnek, terjeszkedésnek is kitűnő alapot nyújt az itteni üzem. Napjainkban már Németországba, Olaszországba, Hollandiába, Ausztriába, Szlovákiába és Csehországba exportálnak. Magyarországon többek között a METRO, SPAR, AUCHAN, Interfruct, Tempo és CBA láncoknak a beszállítói. A 2002 februárjában megnyílt zsámbéki üzem területén egy mintabolt is működik. Medicontur Orvostechnikai Kft. A Medicontur Kft. optikai műszerek, eszközök gyártásával foglalkozik. Profiljának egyik legjelentősebb részét az intraokuláris implantátumok (szemlencsék) készítése teszi ki. A számos jelentős minőségbiztosítási tanúsítványt birtokló vállalkozás igen jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, specializált termékskáláját a régió számos országában (Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) értékesíti. A gyártáson kívül foglalkozik még orvosi műszerek kereskedelmével, az előbbinél némileg szélesebb spektrumban. A cég központja Zsámbékon van, kereskedelmi irodát tart fenn Budapesten, az anyacég pedig Münchenben székel. Alex Fémbútor Kft. Az ALEX Fémbútor és Iskolabútor Gyártó Kft. 1991-ben kezdte meg működését. Egyéni vállalkozásból 1999-ben alakult át korlátolt felelősségű társasággá. Iskolabútorok,

valamint

klasszikus


és

modern

fémbútorok

gyártásával

és 27

forgalmazásával foglalkozik. Telephelyük Zsámbékon található. A korszerű üzemben 140 fő végez termelőmunkát. 8000 m2-es területen szinterezőüzem, fémfeldolgozó csarnok, kovács-, fafeldolgozó-, kárpitosműhely, asztalosüzem, és két 200 m2-es bemutatóterem működik. A cég további két telephellyel rendelkezik Tökön. A

magyarországi

fémbútorgyártás

legjelentősebb

képviselőjeként,

nyolcszáz

viszonteladó részére és több ezer általános- és középiskolába, valamint felsőoktatási intézménybe szállítanak bútorokat. Emellett ALEX fémbútorok az egész országban, több száz vendéglátóhelyen bizonyították alkalmasságukat. Üzleti partnereik, megrendelőik száma folyamatosan nő. Évek óta állandó résztvevői a legjelentősebb hazai és nemzetközi bútorkiállításoknak és vásároknak. Sikereket értek el külföldi piacokon is. A Szlovák Köztársaságban, a Román Köztársaságban és

a Cseh Köztársaságban saját önálló cégük

működik.

Termékskálájukon iskolabútorok, irodabútorok, thonet jellegű csővázas bútorok, művészi tervezésű kézi kovácsoltvas és rattan fonott bútorok, kerti bútorok, konferenciaszékek, gyorséttermi székek és asztalok, kovácsoltvas lakásfelszerelési tárgyak, óvodai bútorok, utcabútorok, kollégiumi bútorok, könyvtári bútorok és tanszerek szerepelnek. Bútoraik fémvázát elektrosztatikus porszórással nagy színválasztékban, valamint metál, lakkozott, krómozott kivitelben, székeiket kárpitozott-, fa-, műanyag-, és perforált fém ülőlappal gyártják. Bútoraikat a szabványok szigorú betartásával, a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelően a legmodernebb felületkezelési eljárásokkal és kiváló minőségű alapanyagok felhasználásával gyártják. Az Alex Fémbútor Kft. által kiépített és működtetett minőségirányítási rendszer megfelel az ISO 9001: 2000 szabvány szerinti követelményeknek. A rendszer auditálása a TÜV CERT keretében és eljárási szabályai szerint pozitív eredménnyel zárult, a minősítést a cég 2005. évben és 2006. évben is elnyerte. Referenciájuk között szerepel a gödöllői Grassalkovich-kastély, a budapesti Kongresszusi Központ, az esztergomi Vitéz János Katolikus Főiskola, a budapesti Ruttkai Éva Színház, vagy a kültéri bútorok kategóriájában a Nemzeti Színház.


28

3.2.5. KERESKEDELEM Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városban több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik, melyek a kereskedelmi funkció gerincét jelentik. Ezeket egészíti ki számos, a differenciált helyi igények kielégítésére létrejött üzlet, illetve más szolgáltató egység. A

Budavidék

Kereskedelmi

és

Vagyonhasznosító

Zrt.

élelmiszer

kiskereskedelemmel foglalkozik 1991 óta. Zsámbékon négy egységet üzemeltet: a Törökkút Csemegét, a Nyakas és a Faház Sörözőt, valamint egy benzinkutat. A Törökkúti Csemegebolt 664 m2-es alapterületen 16 fő alkalmazottal szolgálja ki a lakosságot. A Budavidék Zrt. jogelődje többek között a Zsámbéki Földműves Szövetkezet (továbbiakban FMSZ) volt. Az FMSZ a korszak fejlődési irányainak megfelelve több egyesülés részese volt 1977-ig, megőrizve központi szerepkörét. A szövetkezet Zsámbék életében meghatározó szerepet töltött be a kereskedelem, a vendéglátás, az ipar és a mezőgazdasági termékek termeltetése és felvásárlása, valamint a foglalkoztatás területén. Napjainkra ez a szerep átalakult, a településen a Budavidék Zrt. saját vállalkozásban egy élelmiszer egységet és bérleti rendszerben három további egységet üzemeltet. A foglalkoztatottak Zsámbékon kívül Mányból, Szomorról, Tökről és Perbálról érkeznek. 3. táblázat. Zsámbékon található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai Megnevezés

Profil

Alapterülete 2

(m ) CBA Áruház Törökkút Csemegebolt Összesen


Foglalkoztatottak száma

1 534 Élelmiszer jellegű vegyes

55

664 Élelmiszer jellegű vegyes

16

1 891

71

29

A

Krupp

és

Társa

Kft.

fő

tevékenysége

az

élelmiszer

jellegű

vegyes

kiskereskedelem. Az 1996-ban Budakeszin két ABC áruházzal, 20 fő alkalmazottal nyíló cég mára kilenc saját, valamint kettő bérelt üzlettel rendelkezik Budapesten és az agglomerációban, közel 700 főt foglalkoztat; 2008-ban Etyeken, valamint Biatorbágyon nyitottak újabb üzletet. A társaság két tulajdonosa, Krupp József és Breier László alapították a CBA élelmiszerláncot. A zsámbéki CBA ABC 1534 m2 alapterületű, 55 alkalmazottat foglalkoztat. A hét minden napján nyitva tart, hideg és meleg étkezési utalványokat egyaránt elfogadnak. A CBA üzletláncban a nagyobb méretű egységek közé tartozik alapterülete és árukészlete alapján egyaránt, mely alkalmassá teszi kistérségi szerep betöltésére. Kapcsolódás a stratégiához: 2. számú tematikus cél, 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) Zsámbék gazdasági ágazatainak a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Zsámbék ipari tevékenysége kihat a környező települések gazdaságára, a fejezetben bemutatott ipari vállalatok térségen átívelő kapcsolatai, országos, sőt sok esetben nemzetközi hírneve vonzóvá teszi a térséget a beruházni, letelepedni szándékozó gazdasági szereplők számára (gazdasági funkció). Mint a fejezetből kiderül, a helyi ipari vállalatok nem csak Zsámbék lakosainak biztosítanak megélhetést; a jelentősebb cégek szinte mindegyike alkalmaz dolgozókat a város vonzáskörzetéből (foglalkoztatási funkció). A kereskedelem ágazat működésének eredménye is túlmutat Zsámbék határain: egyes kereskedelmi egységek főtevékenységükkel vonzzák be a térség szereplőit (kereskedelmi funkció), míg mások munkát kínálnak a környező területeken élőknek (foglalkoztatási funkció).


30

3.2.6. A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EGYÉB ESZKÖZEI, A GAZDASÁGI ÉLET HÁTTÉRINTÉZMÉNYEI

Pénzügyi és egyéb szolgáltatások A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet 1961-ben alakult. Több mint negyven éve működik, mint a térség meghatározó pénzintézete. A 6,7 milliárd Ft mérlegfőösszeggel országos szinten a nagyobb takarékszövetkezetek közé tartozik. Az ATM szolgáltatás révén a nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére áll kézpénzfelvételi és mobil telefon egyenleg feltöltési lehetőséggel. A Polgármester Hivatal épületében zárt OTP ATM automata üzemel. Biztosítási tevékenységet folytató külön fiók nincs a településen, biztosítási szolgáltatást képviseleti formában végzik. A biztosító társaságok közül a zsámbéki lakosok helyben három társaság képviselője − az Aegon, az Argosz és a K&H Biztosító Csoport − szolgálja ki a felmerülő igényeket. A Császper Ingatlanközvetítő Irodalánc 1997 óta foglalkozik eladó- és kiadó ingatlanok közvetítésével a Budai-hegység nyugati lábánál fekvő Zsámbékimedencében és környékén. A Budapest északnyugati vonzáskörzetébe tartozó települések ingatlankínálatával foglalkozik, így térségi hatású a működése. Bajna, Biatorbágy, Budajenő, Etyek, Gyermely, Herceghalom, Mány, Páty, Perbál, Szomor, Telki, Tinnye, Tök, Úny, Zsámbék, továbbá a fenti települések környéke. A vállalkozás három irodát is működtet on-line rendszerbe kapcsolva, real-time nyilvántartásban. A hálózat jelenleg több száz lakóingatlant, építési telket, több száz hektár mezőgazdasági és ipari területet tud ajánlani az érdeklődőknek. Az irodalánc profiljába a családi házak, villák, társasházak, üdülők és egyéb lakóingatlanok, építési telkek, külterületi telkek (tanyák, farmok), mezőgazdasági területek, legelők, erdők, ipari területek és létesítmények közvetítése. Az ezekkel kapcsolatos vásárlási, befektetési szaktanácsadás és értékbecslés.


31

A zsámbéki telephelyű Spórol Kölcsönző és Parkgondozó Kft. 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy a megszűnőben lévő állami kölcsönző vállalatok helyébe lépjen. Minőségi termékeket gyártó nagy múltú cégekkel állnak partneri kapcsolatban, így a Bosch, a Dewalt, a Hitachi és a Makita gépek forgalmazásával, kölcsönzésével és javításával foglalkoznak. Építőipari-, kerti-, barkács- és háztartási gépeket egyaránt foglalkoznak. Az építőiparban is tevékenykednek, a felújításoktól a generál kivitelezés, anyagos költségvetés elkészítését is vállalják. A településen három ügyvéd (dr. Gasparics Emese, dr. Horváth Béla, dr. Sinkó Anna) is praktizál, elsősorban polgári jogi ügyekben képviselik a helyi lakosok érdekeit. Zsámbékon a Magyar Posta Zrt. helyi kirendeltsége az Akadémia utca 6. szám alatt található. Hétköznapokon 8:00 és 16:00 között áll a lakosság rendelkezésére. Ipari park Az Agrogate Zrt. jogelődjét az Agrogate Kft-t egy vezető magyar ingatlanfejlesztő csoport hozta létre 2001-ben, amely már számos sikeres beruházást tudhat maga mögött. Ezek közül legismertebb a Mammut Bevásárló és Szórakoztató Központ Budapesten. Az Agrogate Zrt. egy 9,5 milliárd Ft-os jegyzett tőkéjű projektcég, melynek feladata az ingatlanfejlesztés koordinálása, a beruházás teljes körű irányítása. Munkatársai kiváló referenciákkal rendelkező elismert szakemberek, akik a projekt sikeres megvalósulásának letéteményesei. Az AGROGATE HUNGARY Budapesttől 26 km-re található, közvetlenül az M1-es autópálya mellett fekvő központ könnyen megközelíthető még az M7-es autópályáról, valamint az M0-ás körgyűrűről is. Szolgáltatásai közé tartozik: Építészet: •

raktárépületekben, gyártó-, és összeszerelő csarnokokban a bérlők egyedi igényeihez és tevékenységez maximálisan igazodó építészeti megoldások alkalmazása (built-to-suit),


32

•

Modern, cégközpontnak is alkalmas "A" kategóriás irodaterek flexibilis belső térkialakítással

Egyéb: •

Agrogate buszjárat a herceghalmi vasútállomástól,

•

spedíció,

•

logisztikai szolgáltatások,

•

internet csatlakozás,

•

kamionparkoló, -mosó és szerviz,

•

vendéglátás,

•

posta,

•

24 órás portaszolgálat,

•

őrzés-védés.

Fejlesztési fázisok: • A fejlesztés első fázisában egy 18 hektáros területen két, egyenként 15 000 m²-es, egy 30 000 m²-es és egy 10 000 m²-es raktárépület létesül a hozzá tartozó irodákkal. Az első fázis építési munkálatai 2005 novemberében kezdődtek, melynek során felépült az első 15 000 m²-es raktárépület, elkészült a teljes 76 ha-os terület teljes közmű-, és úthálózata, valamint a projekt saját szennyvíztisztító berendezése. • A második fázis további 17 hektárnyi terület fejlesztését tartalmazza, ahol legfőképp ipari csarnokok és irodák épülnek. • A harmadik fázis 33 hektáros telke 50%-os beépítést biztosít, ezért itt valósulhatnak meg a legnagyobb helyigényű és a későbbiekben fokozatosan, akár több lépcsőben is bővülni szándékozó logisztikai raktárak és ipari csarnokok. • A negyedik és ötödik fázis fejlesztése a projekt megvalósulásának harmadik harmadában esedékes. Itt összesen 45 hektáron (negyedik ütem: 33 ha, ötödik ütem: 15 ha) az eddigiekhez hasonló felépítmények létesülnek. Magyarország számára elsősorban azok a projektek, azok a gazdasági területek jelentenek kitörési pontokat, melyek több más ágazat fejlődésére is serkentő hatással vannak. A logisztika kapocs, amely az alkalmazott szolgáltatások sokrétűsége miatt


33

pozitív hatást fejt ki a kapcsolódó területek egész sorára, ezeket pedig automatikusan integrálja az európai gazdaság véráramába. Kiemelt jelentősége van a

nemzetközi

tőke

vonzásában,

a

magas

hozzáadott

értékű

ágazatok

letelepítésében, így a magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában is. Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti fejlesztési tervében első helyen szerepel a szállítási infrastruktúra és a logisztika fejlesztésének ösztönzése. Földrajzi adottságaiból eredően Magyarországnak ebben a folyamatban nem csupán komoly lehetőségei, hanem fontos szerepe is van. Ennek a kihívásnak a jegyében épül fel az Agrogate Hungary, amely mind az ország, mind a régió versenyképességére pozitív hatást gyakorol. A Zsámbéki-medence számára mindez hatványozottan fontos, hiszen egy hasonló volumenű beruházás új fejlődési pályára állíthatja a forráshiánnyal küzdő településeket.

Az

infrastruktúra

fejlesztése,

a

helyben

működő

kis-

és

középvállalkozások lehetőségeinek szélesítése és a települések bevételeinek növelése javítja a régió versenyképességét és a térségben élők életszínvonalát. Az Agrogate Hungary a fejlesztési fázisok kiépülésével párhuzamosan 4000-5000 új munkahelyet hoz létre, iparűzési adójával pedig jelentősen hozzájárul a központnak otthont adó települések fejlesztéséhez. Az Agrogate Hungary tehát nem csak Keletés Közép-Európa, hanem az Európai Unió országai felé is kaput nyit. Az Agrogate Hungary Ipari parkot választotta a Paccar vállalatcsoporthoz tartozó DAF mintegy 20 millió euró beruházással megvalósuló régiós alkatrészraktárának és elosztó-központjának színhelyéül, így a Raksped Raktározó és Szállítmányozó Kft., a Kühne&Nagel szállítmányozási és logisztikai vállalat és a Tesco után újabb meghatározó cég költözött be a területre. A 33 hektáros területen 2008 nyarán átadott 25 ezer négyzetméteres zsámbéki DAF logisztikai központ 14 kelet-közép-európai ország piacát látja el, Ausztriától Görögországon át Törökországig, itt működik a régió alkatrészelosztó központja. Feladata a készletezés, beszerzés, szortírozás és disztribúció. Eddig a közép-keleteurópai régiót a hollandiai Eindhovenből szolgálta ki a cég, de a régió alkatrész piacának dinamikus, éves szinten 15-20 százalékos fejlődése megkövetelte e fejlesztést. Az elosztóban minden típusú DAF kamion alkatrésze megtalálható, Zsámbék Város Önkormányzata

34

amivel a márkakereskedői hálózatot is kiszolgálják. A zsámbéki központban a legmodernebb technikát használják, integrált raktár-irányítási és rádiófrekvenciás vonalkód rendszerrel. Az innovatív beruházás lehetőséget ad újfajta megoldások tesztelésére is, így az eredményeket a cégcsoport a későbbiekben máshol is felhasználhatja majd. Az Agrogate a jelentős fejlődés ellenére továbbra is szinte korlátlan terjeszkedési lehetőséget biztosít, hiszen a közel 200 millió euró értékű befektetéssel három lépcsőben megvalósuló logisztikai központ 76 hektár alapterületű. Az Agrogate, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb logisztikai egysége, a Talentis Holding Group beruházásának egyikeként jött létre. Városmarketing tevékenység A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: •

termék, termékpolitika - város, mint termék,

•

ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, „előállításának” költségeire, másik oldalról ennek a „terméknek” az eladásából származó bevételre ,

harmadrészt ezekből származó

„profitra” (a város

gazdagodása, fejlődése) vonatkozik. •

disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetők, mint például a város érdekeinek érvényesítése;

•

marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások meggyőzése

népszerűsítése, az

adott

továbbá

előnyök

a

célcsoportok

kihasználására

és

befolyásolása, szolgáltatások

igénybevételére; Zsámbék

város

jelenlegi

városmarketing

tevékenységéből

a

marketing

kommunikáció eszköze emelhető ki:


35

A

város

nevezetességeinek,

bemutatására,

látványosságainak,

népszerűsítésére,

reklámozására

programjainak hatékony

attrakcióinak

lépéseket

tesz

a

Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület és annak tagjaként Zsámbékon működő térségi Tourinform-Iroda. Az iroda számos kiadványt jelentett meg, amelyek komplett csomagként ismertetik meg az ide látogatókat a térség értékeivel. Az egyesület 2006 óta látja el a Művelődési Ház és Kistérségi Turisztikai Marketing Iroda üzemeltetési tevékenységét. Az

iroda

és

az

egyesület

bemutatása,

tevékenységének

ismertetése

az

„Idegenforgalom fejezetben” található. A város további marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Zsámbék Város hivatalos honlapján (www.zsambek.hu) - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók, videók, stb.-, illetve a havonta nyomtatott és elektronikus formában is megjelenő Zsámbéki Hírekben. Kapcsolódás a stratégiához 2. számú tematikus cél, 2.1.A. Régiós jelentőségű kutatási-fejlesztési központ kialakítása (HTC) 2.2.A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása az 1. sz. óvoda épületből (RTC) 2.3.A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3.B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC)

Zsámbék gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül A helyi gazdaságfejlesztés egyéb intézményei nem csupán Zsámbék gazdasági szereplőinek támogatását látják el, működésük hatással van a térség gazdaságára, foglalkoztatására is. A különböző kisebb szolgáltatók tevékenysége érinti, vagy éppen megjelenik a térség egyéb telepölésein (gazdasági funkció), míg az ipari park és a logisztikai központ a térségbe vonzza a gazdasági szereplőket (gazdasági funkció), továbbá nagy számban biztosít munkahelyet a térség lakosai számára.


36

3.2.7. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM Zsámbék

a

sokszínű

vonzerőstruktúrájának,

a

kistérségi

összefogásnak

köszönhetően széles spektrumú turisztikai kínálattal tudja fogadni vendégeket. Az országos jelentőségű romtemplomon kívül olyan egyedi vonzerők, attrakciók kialakítása történt meg, melyek különböző szegmenseket céloznak meg. A természeti környezet adottságai megfelelő hátteret nyújtanak a kikapcsolódásra, rekreációra. A tárgyi vonzerők mellett a kulturális események a helyi lakosság mellett a turistákat is meg tudják szólítani. A 2008-ban 25 éves Zsámbéki Nyári Színház rendezvénysorozata országos rangúvá nőtte ki magát. A turisztikai szuprastruktúra a jelenlévő

termékek

jellegzetességeihez

alkalmazkodva

elsődlegesen

kisebb

szállásadókból épül fel, de a jövőben a kereskedelmi szálláshelyek bővülése is várható. Vonzerők Zsámbék vonzerői elsősorban kulturális jellegűek, bár a Zsámbéki-medence egyedi természeti értékei is sok érdeklődőt vonzanak. Az egyes vonzerők közül a múzeumokat az intézményeknél, a műemlékeket pedig a településszerkezeti fejezetben mutatjuk be, itt most csak a felsorolásukra vállalkozunk: • Romtemplom: jelenlegi formájában is a középkori magyar templomépítészet kiemelkedő jelentőségű emléke. • Török-kút: török korban foglalt forrás, vízföldtani és ökológiai érték, műemlék. • Lámpamúzeum: több mint 1200 világítóeszköz nemzetközileg is egyedülálló gyűjteménye. • Szent Vendel domborműves népi lakóház: a sváb népi építészeti hagyományait őrző épület, jelenleg tájház. • Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeum: 2006. szeptember 22én az egykori rakétabázison nyílt meg az első magyar fegyvernemi múzeum.


37

• Zichy kastély: az 1100-as évek óta itt álló lovag-, majd végvár, később kastély, majd főiskola: jelenlegi formáját a XIX. században nyerte el 1. kép: a Zichy Kastély

• Paulai Szent Ferenc kápolna: a Zichy család által 1740-ben építtetett pestiskápolna. • Római katolikus templom: A barokk, egyhajós, nagyméretű plébániatemplom az 1749–52 közötti évekből • Xavéri Szent Ferenc kápolna: A várkastély kápolnája. • Vízimalom-rom: Egyedi tájérték. A Békás-patak másik legnagyobb esése ezen a szakaszon található, vízimalom működött itt a 19. századig. Ebből csak egy épületrom és a duzzasztógát maradványa látható már, rendkívül szép az egykori malomtavat szegélyező réten álló öreg fűzfák hagyásfás jellegű látványa. Szép rálátás nyílik innen Zsámbékra. • Nyakas-hegy: A 324 m magas Nyakas-hegy, a Gerecse keleti nyúlványa, melynek tetejéről jól látható az egész medence, és a távolban Budai-hegység. Geológiai, botanikai, zoológiai szempontból magas értékű, emellett kitűnő kilátás- és rálátáspont. Mészkőfennsíkján dolomit sziklagyep és karsztbokor-erdő foltok Zsámbék Város Önkormányzata

38

találhatók. Gazdag madár- és rovarvilág jellemzi. Védett növényei közül néhány: ezerjófű, vetővirág, árvalányhaj, sárga len. 1995 óta helyileg védett, szép kilátás nyílik innen a Zsámbéki-medence központi területére. Rendezvények • Zsámbék Színház és Művészeti Bázis: Összművészeti fesztivál, 25 éves múltra visszatekintő rendezvénysorozat • Zsámbéki Szombatok Kulturális Fesztivál: Változatos kulturális események júniusban és júliusban • Zsámbéki Nyári Színház: a romtemplom környezetében, különleges atmoszférájú előadásokkal • Premontrei Esték: egyházzenei rendezvénysorozat. • Zsámbék Jazz Open: 2000 óta megrendezett, nemzetközivé terebélyesedett fesztivál. • „Napfordulós” Rendezvények: egész napos hagyományőrző kirakodóvásár és előadások a Zsámbéki Hagyományőrző Baráti Kör szervezésében (Íjász Napforduló, Pálos Napforduló, Mária Napforduló, stb.) Szálláshelyek A Zsámbéki-medence és Zsámbék települése is – Budapesthez közelsége révén – az egynapos kirándulásoknak vagy a „falusi turizmusnak” a közkedvelt helyszíne. A szállásstruktúra igazodik az igényekhez, így a kereskedelmi szálláshely kategóriában hivatalos legfrissebb KSH statisztika alapján nem találunk egységet (2009. évi önkormányzati forrás 1 db kereskedelmi szálláshelyet jelöl meg), de annál több a kisebb vendéglátók, magánszállásadók száma. A falusi turizmusnak jól kiépült és működő rendszerét figyelhetjük meg. 2007-ben 18 bejegyzett szállásadó egyszerre 92 személy (+10 fő sátorban) elhelyezésére megfelelő férőhellyel rendelkezik, a szobák átlagosan 2-3 ágyasak. A szálláshelyek közül külön ki kell emelni a Német Közösségi Házban található vendégszobákat, összesen 13 férőhellyel, amely jelentős szerepet játszik az intézményes külkapcsolatok ápolásában is. A főiskola korábbi kollégiuma, a Zsámbék Város Önkormányzata

39

Josephinum, szintén szálláshelyként működik, idényjelleggel összesen 130 fő elszállásolására alkalmas. A 2005. évi adatok alapján, a 173 Zsámbékon megszálló vendég több mint 2 500 vendégéjszakát töltött el a településen. Az átlagos tartózkodási idő 14,5 vendégéjszaka, mely kiemelkedően magas érték! A külföldieknél is hasonló – 11 vendégéjszakás – adattal találkozhatunk. A magas érték nem egy kiugró év teljesítménye: 1999-ben is 2500, 2003-ban pedig 3600 vendégéjszakát regisztráltak, kivétel nélkül magánszálláshelyeken. Minőségi változást hozott a helyi idegenforgalmi kapacitásokban a 2009. április 1-jén megnyíló Espa Bio & Art Hotel. A szálloda a Budapest-környéki wellness-turizmusra kíván alapozni, a jó elérhetőség és a szép természeti környezet helyben egyaránt adott. A szálloda az első és egyedülálló négycsillagos hotel a ZsámbékiMedencében. A komplexum részét képezi a 36 standard és egy a mozgáskorlátozottak részére kialakított szobával rendelkező wellness szálloda, élménymedencével, szaunával, gőz-

és

infrakabinnal,

masszázzsal,

kozmetikával

és

fodrászattal.

Két

konferenciaterem (összesen 50-150 fős kapacitással), fitness terem, két-két fallabdaés bowling-pálya is helyet kap a szálloda épületében. A komplexum külső területén egy 12x16 méteres medence, négy tenisz-, illetve egy kispályás füves futballpálya helyezkedik el. A teniszpályákat a téli időszakban légtartásos sátorral fedik és temperálják. A szálloda nevében megjelenő bio kifejezés arra utal, hogy különösen nagy figyelmet fordítanak az egészséges életmód és a helyes táplálkozás népszerűsítésére, így vendégeiket bio ételek és italok választékával, illetve a szépségápolásban natúr kozmetikumokkal várják. A művészeti hangulatot a tulajdonos család művészettel is foglalkozó tagjainak festményei, műalkotásai biztosítják. Vendéglátás Zsámbékon

34

vendéglátó

egység

működött

2007

végén;

a

vendéglátás

infrastruktúrája a településen lakók igényeinek kielégítésén túl idegenforgalmi funkciót is betölt. Zsámbék Város Önkormányzata

40

4. táblázat. A városban található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége Megnevezés

Területe (m2) Befogadóképesség (fő) Étterem

Gabrielle Étterem

180

60

Hegyalja Vendéglő

100

90

Lámpás Vendéglő

200

150

Mátyás Borozó

120

60

60

30

660

390

30

15

Fortezza Pizzéria

200

100

Premontrei Büfé

10

--

7

--

Büfé

15

10

Posseidon Büfé

30

10

Büfé összesen

292

135

Cukrászda

60

30

Cukrászda összesen

60

30

Harcos Presszó

20

30

Anna Kávéház

40

40

„021-es”

70

40

Aladdin Vendéglő

50

40

Mákszem Kocsma

40

20

Faház Presszó

80

40

Móricz Kocsma

48

25

Templárius

50

30

Vég-Állomás

60

30

Kele Pub

80

60

105

60

30

10

673

425

Benedekék Falodája – Schambeker Swaben Étterem Étterem összesen Büfé „020-as” Büfé

„7-es” Büfé

Cukrászda

Presszó, italbolt

Kistéglás Drinkbár 2 Patkó Italbolt Presszó, italbolt összesen

Forrás: Zsámbék önkormányzata


41

Kiegészítő szolgáltatások, programok: Lovaglás, lovastúrák A Zsámbéki-medence domborzati adottságai a pest környéki lovasoknak kedvelt kirándulóhelyévé teszik. Lovas-túrák szervezését Zsámbékon két szolgáltató végzi. Pegazus Lovasiskola: Zsámbék belterületén, hangulatos sváb parasztház hátsó udvarában működik a főként kezdők és középhaladók oktatásával foglalkozó lovasiskola. Az alapok elsajátítására alkalmas, 20 x 40 m-es, homokos talajú pályán nyolc ló áll a lovasok rendelkezésére. Haladóknak a Zsámbéki-medence csodálatos tájain biztosítanak tereplovaglási lehetőséget. Szolgáltatások: Lovaglás, terep- és túralovaglás, díjlovaglás, oktatás, lovastábor. Szent György Lovasklub: Az 1991-ben alakult klub a jelenleg 5,2 ha-os területen működik, ennek központjában található egy 40 fő befogadására alkalmas büfé – étterem, a felső szinten 20 fő elhelyezésére nyílik lehetőség. A lovarda területén hét külön karám van, így minden igényt kielégíthető a különböző lovak nappali elhelyezésekor. A lovardában 80 ló elhelyezése lehetséges. A klub tulajdonában jelenleg 30 ló van, ebből 5 díjugrató versenyló. A fennmaradó lovakat számos lovasprogram és sport céljából használják. Kezdő lovasoknak oktatást tartanak szakképzett oktatóik. Haladók önállóan bérelhetnek lovakat tereplovaglásra. Minden nyáron gyerekeknek lovastábort szerveznek. • Horgászat: Az Anyácsatavi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő tavon ponty, amúr és csuka horgászatára nyílik lehetőség. • Kerékpározás: A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület „Hegyen-völgyön a Zsámbéki-medencében” – gyalog, lovon, kerékpáron c. kiadványa több túraútvonalat kínál a kerékpárral érkező vendégeknek.


42

BudaVidék Zöldút A Zöldút egy kerékpározásra is használható, útjelzőkkel kijelölt úthálózat, amely a forgalmas közutaktól elszakadva összeköti a Zsámbéki-medence szomszédos településeit, és felfűzi a szép tájképi részleteket, természeti és kulturális örökségük értékeit. Az úthálózat gerincét történelmi útvonalak, régi szekérutak alkotják. A zöldutak felfedezését a BudaVidék Zöldút Szövetség honlapján megtalálható térképi ábrázolások és az útvonalak mentén elhelyezett útjelző kőoszlopok segítik.


43

Tourinform iroda A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület 2003. március 26-a óta működik, 2004. március 28-a óta már, mint közhasznú egyesület. A szervezetet a Zsámbékimedence magánszemélyei, egyéni- és társas vállalkozásai, valamint társadalmi szervezetei hozták létre azzal a céllal, hogy a kistérség természeti és kulturális értékeit

ápolják,

szélesebb

körben

megismertessék,

a

Zsámbéki-medence

településeinek önkormányzatait idegenforgalmi feladataik teljesítésében segítsék. Az egyesület Alapszabályában megjelölt cél: A Pest megyei idegenforgalmi fejlesztési koncepció által javasolt kistérségi együttműködési terület a turizmus közös fejlesztésére egyik kisrégióként jelöli meg a Zsámbéki-medencét, melyhez 10 település tartozik: Zsámbék, Tök, Perbál, Telki, Tinnye, Budajenő, Páty, Herceghalom, Biatorbágy, Etyek. A későbbiekben ez a terület tágítható Pilisvörösvár és esetleg a térséggel földrajzilag összefüggő, de közigazgatásilag a részben a szomszédos megyékhez tartozó Szomor, Gyermely, Mány, Tarján, Alcsútdoboz és Budakeszi irányában is. Tagjai

között

jelenleg

9

önkormányzatot,

1

kistérségi

Tourinform

irodát,

egyesületeket, vállalkozásokat és magánszemélyeket találunk. Az egyesület a medence földrajzi, történeti és egyre erőteljesebben országos jelentőségű kulturális központja, Zsámbék és a medence többi települése különböző vonzó és különleges természeti adottságai, idegenforgalmi szolgáltatásainak, kínálatának összekapcsolására törekszik. Az egyesület felvállalta, hogy közös programcsomagokat dolgoz ki, melyek népszerűsítéséhez megfelelő marketing eszközöket rendel. Tevékenysége felöleli a különböző kulturális rendezvények, kiállítások, konferenciák szervezését is. Így például a Zsámbéki Színház és Művészeti Bázis nyári eseményeit, meghonosította és működeti a „Nyitott Műterem” programot, hagyományteremtő szándékkal a 2006-ban a Budaörsön megrendezett I. Szakály Mátyás Kistérségi Kórustalálkozó az egyesület munkájának köszönhetően valósult meg. Zsámbék Város Önkormányzata

44

Az iroda számos tematikus túra útvonalat alakítottak ki, amelyet mint komplett csomagot tudnak a turisták számára ajánlani. Az elmúlt években megjelenő kiadványai a térség értékeivel, a már említett tematikus túraútvonalakkal ismertetik meg a látogatókat. Az eddig megjelent bemutató kiadványok: • PONTAZIN (kistérségi kalendárium), • „Bortúrák az Etyeki-Budai Borvidéken (magyar, angol, német nyelven), • „Művészeti barangolások a Zsámbéki-medencében”, • „Múzeumok, műemlékek a Zsámbéki-medencében”, • „Szállás- és vendéglátóhelyek a Zsámbéki-medencében”. Az egyesület fontos szerepet tölt be a kistérség lakosainak közművelődésében. Rendszeres

szakmai

kerekasztal-beszélgetéseket

szervez

a

kistérség

művelődésszervezőivel, programgazdáival. 2006 áprilisában a Zsámbék Nagyközség Önkormányzatával feladatátvállalási megállapodást kötött, melynek értelmében a Zsámbéki Művelődési Ház és Kistérségi Turisztikai Marketing Iroda üzemeltetője, ezen kívül a Zsámbéki Színház és Művészeti Bázis összművészeti nyári fesztivál szervezője, valamint kezelésében működik a zsámbéki műemlék rakétabázis területén megnyílt Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernem Múzeuma. Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél: 1.1.A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat-, és burkolat-felújítás (RTC) 1.1.B. Romtemplom-lépcső és a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 1.1.C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 1.1.E. Zsámbék történelmi főterének korhű felújítása (RTC) (középtávú célkitűzés az Immaculata szobor restaurációja, és visszahelyezése a Zichy térre, rendezvények megtartására alkalmassá tétele


45

3. számú tematikus cél: 3.3.A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3.B. Turisztikai potenciál növelése Zsámbék népszerűségét eddig is növelő, meglévő koncertek,

hagyományos egyházi

turisztikai

ünnepek,

események

Napfordulók)

(pl. és

nyáriszínház, látványosságok

(műemlékek, múzeumok) fejlesztése, nemzetközi hírűvé tétele.

(R-

KTC) 3.3.C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC) Zsámbék turizmusának, idegenforgalmának a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül: Zsámbék idegenforgalmának, turisztikájának természetesen jelentős hatása van a környező települések idegenforgalmára (idegenforgalmi és kulturális funkciók).

A

kapcsolatból származó idegenforgalmi előny pedig gazdasági előnyüket is generál (gazdasági funkció).


46

3.3.

TÁRSADALOM

3.3.1. DEMOGRÁFIA Zsámbék város lakóinak száma az önkormányzati adatok szerinte 2008 végén 5171 fő volt, ami a 2007. év végi adatok figyelembe véve 46 fős népességgyarapodást jelent. Az azt megelőző évben a KSH adatszolgáltatása szerint 163 fős népességgyarapodás jegyezhető fel. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt időszak lakosságszám bővülése 634 fő. A település területe 3366 ha, azaz 33,66 km2, így a népsűrűség 153,6 fő/km2. A település népességét és társadalmi szerkezetét természetesen alapvetően befolyásolja Budapest közelsége. A térség lakónépességi adatainak időbeli változása az országos trendektől kissé eltérően alakul. Miközben Magyarország népességszáma az elmúlt majd’ három évtizedben csökken, a megyék többségének és a fővárosnak is erőteljesen csökkenő a népessége, Pest megye lélekszáma 1990 és 2000 között több mint 80 ezer fővel gyarapodott. A népességszám növekedése elsősorban a betelepülési folyamatok eredménye,

mégpedig

elsősorban

Budapest

irányából

(szuburbanizáció).

A

népességnövekedéssel párhuzamosan felerősödtek a várossá nyilvánításra irányuló törekvések is. Amíg még 1995-ben is a lakosság harmada élt csak a települések 10%-t adó városokban, ma már a városi népesség aránya 50%-os. A kilencvenes évek elejétől kezdve a társadalmi-gazdasági változások hatására a szuburbanizációs folyamat felgyorsult. Budapestről egyre többen költöznek a kedvezőbb életteret biztosító, a fővárost körülvevő agglomerációba. A kistérségbe még a megyei átlaghoz képest is nagyobb arányban vándoroltak, ezért 22%-al nőtt a lakónépesség az elmúlt 10 évben. A vándorlási egyenleg 2002-ig folyamatosan növekedett, majd 2004-től csökkent. A gazdasági és demográfiai adatok alapján a legdinamikusabb települések Budapest körül helyezkednek el, elsősorban a Budaörsi, Pilisvörösvári, Szentendrei, kistérségekben, viszont ezen települések köre elsősorban az autópályák, főútvonalak irányába, valamint a szép természeti környezettel rendelkező térségek felé bővül. Az agglomerációs övezeten belül az északnyugati és nyugati szektor településeiben volt a legszámottevőbb a lakásépítések dinamizmusa 10-12%-os növekedéssel. Zsámbék Város Önkormányzata

47

A Pilisvörösvári kistérség a legsűrűbben lakott térségek egyike, népsűrűsége 2006ban 256 km2/fő volt, ami az országos átlag 2,5-szerese, a megyei átlag 1,4-szerese. Az öregedési index, a 14 év feletti népességre jutó időskorúak száma az országos és a megyei átlagnál is kedvezőbb volt. A kistérség települései a népességnövekedés mértékét tekintve, a dinamikusan fejlődők közé tartoznak. Az utóbbi négy évben a növekedés mértéke a kistérség egészét

tekintve

évi

4-5%

volt,

összesen

20-22%,

ami

a

budapestiek

idevándorlásából és a markáns természetes szaporodásból is adódik. Zsámbék 1990 és 2000 között még az agglomerációs településgyűrű egyébként igen jelentős növekedését is felülmúló ütemben gyarapodott (2. táblázat). 5. táblázat. A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990–2000) Népesség

Területi egység Budapest Agglomeráció Zsámbék

az 1990 és 2000 közti változás

1990

2000

szám szerint

%

2 016 774

1 811 552

-205 222

-10,2

566 861

640 509

73 648

13

3 569

4 392 (2001)

823

18,7

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001

A

zsámbéki

növekedés

motorja

a

számottevő

természetes

szaporodás.

Magyarországi viszonylatban irigylésre méltó mutató, amely az elmúlt évtizedekben, évi átlagban soha nem volt kevesebb 5%-nál. Bár az 1970-es évekbeli csúcsponton már túljutott Zsámbék, a népesség szám növekedése a fiatalos korösszetételű népesség bevándorlása miatt hosszabb távon is biztosítottnak látszik. Meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi népszámlálás óta eltelt években a népességnövekmény már erőteljesen a bevándorlási nyereségből fakadt, és nem a hagyományosan jelentős természetes szaporodásból, amelynek trendje szignifikánsan kezd lemaradni a „migrációs motor” mögött.


48

6. táblázat. Zsámbék lakónépességének alakulása az utóbbi négy évtizedben Időszak

Élveszületés Halálozás

Természetes

Vándorlási

Tényleges

szaporodás, ill. fogyás

különbözet

változás

(-) Fő

Évente, ‰

Fő

Évente, ‰

Fő

Évente, ‰

1960 -1969

433

246

187

6,6

62

2,2 249

8,8

1970 -1979

667

325

342

10,9

329

10,6 671

21,5

1980 -1989

636

391

245

7,1

-296

-8,6

-51

-1,5

1990-2001

561

364

203

5,7

487

12,7 690

18,4

2001-2007

n. a.

n. a.

73

n. a.

527

n. a. 600

n. a.

A fenti adatok szerint a település tényleges szaporulata: • 1970-1979 között +20,6%, • 1980-1989 között –0,3%, • 1990-2001 között +17,9% • 2001-2007 között +14,4% volt. Zsámbék tehát a népességnövekedés mértékét tekintve az egyenletes, mérsékelt ütemben gyarapodó települések közé tartozik, nem jellemzők rá az agglomeráció sok településén megjelenő, a helyi közösségeket sokszor bomlasztó, kiugró növekedési extremitások. Társadalmi szerkezet A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása szerint Zsámbékon enyhe nőtöbblet mutatkozik. A kisvárosban férfi többség mutatható ki a 0-4, 5-9 és 10-14 éves korosztályokban, ezt követően három kivételtől eltekintve (40-44; 50-54; 60-64 – itt elenyésző a 3 fős különbség) az országos demográfiai trendet is követve már nőtöbbletet tapasztalunk. Ez a demográfiai trend a leglátványosabban a 65 év feletti korosztályoknál jelenik


49

meg. Így tehát a nők és férfiak közt várható átlagos élettartam mintegy 8-9 éves különbséggel jellemezhető a nők javára. 7. táblázat. A népesség nemek és korcsoportok szerint (2001) Korcsoportok

0-4 év

5-9 év

10-14 év 15-19 év 20-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40-44 év

Nők

122

159

168

166

229

176

181

149

151

Férfiak

143

172

143

135

167

176

180

147

172

Összesen

361

296

323

377

302

234

361

296

323

Korcsoportok 45-49 év 50-54 év 55-59 év 60-64 év 65-69 év 70-74 év 75-79 év 80-84 év 85 - X év Nők

198

144

127

91

95

92

71

25

27

Férfiak

179

158

107

94

69

55

37

16

16

Összesen

377

302

234

185

164

147

108

41

43

Összesen Nők

2 371

Férfiak

2 166

Összesen

4 537

A korösszetétel időbeni alakulása időben meglehetősen állandónak mondható. Az 1990-es és 2001-es adatok között igen kicsi az eltérés a gyermek- és öregkorúak arányában. Történik ez a jelentős bevándorlási többlet, illetve a határozott természetes szaporodás ellenére. A lehetséges okok között megemlíthetjük a természetes szaporodás ütemének csökkenését (ez önmagában is okozhatja a Zsámbékon tapasztalható igen lassú öregedést), vagy a beköltözők viszonylag idősebb korösszetételét. 8. táblázat. A népességének korösszetétele Év

Lakónépesség

Korcsoport 0-14 év fő

15-59 év %

fő

60-X év

%

Fő

%

1990

3 847

838

21,6

2 511

64,7

528

13,6

2001

4 537

907

20,0

2 942

64,8

688

15,5

117

108,2

-1,6

117,2

0,1

130,3

1,4

Változás 2001/1990 (%)



50

Nemzetiségi és vallási összetétel Zsámbék sajátos, de sajnálatos módon a Kárpát-medencében egyedinek nem tekinthető fejlődési pályát járt be, aminek következtében lakosságának összetétele több alkalommal is alapvetően átalakult, kicserélődött. A történetileg kisebb számban itt élő nemzetiségek, szerbek és szlovákok képviselőit a 2001-es népszámlálás már mutatóban is alig volt képes regisztrálni, a történetileg domináns német nemzetiség sorsáról pedig már bővebben is szóltunk. Pusztán a statisztikák alapján Zsámbékot szinte homogén településnek tekinthetnénk, hiszen a 2001-ben 4537 fős lakosságból mindössze 282-en vallották magukat valamilyen hazai kisebbséghez (6,5%) tartozónak. A nemzetiségi hovatartozást vizsgálva elmondható, hogy legnagyobb számban a németek képviselik magukat (219 fő), akiket a romák (28) és a szlovákok (13 fő) követnek. Fentiek mellett a város lakosságához képest elenyésző az afrikai (1), a görög (5), a horvát (4), a lengyel (3), a román (8), a ruszin és a szerb (1-1), illetve az ukránok (3 fő) száma. Valójában napjaink Zsámbékjának társadalmi arculata még mindig kettős, magyarnémet jelleget mutat. A 219 önmagát németnek valló lakos túllépett a kollektív emlékezet kedvezőtlen tapasztalatain, de ők csak reprezentálják, és nem fedik le teljesen a német hagyományokhoz kapcsolódó közösséget. Mint azt a helyi társadalmi élet bemutatásánál látni fogjuk, a német nemzetiség kulturális aktivitása lényegesen jelentősebb annál, mint ezt a fenti létszám indokolná. 9. táblázat. Zsámbék nemzetiségi összetétele magyar

A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint

német cigány, szlovák román görög horvát lengyel, hazai romani, ukrán kisebbséghez beás tartozó együtt népcsoporthoz tartozik 4 238 282 219 28 13 8 5 4 3+3 Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001


afrikai, szerb, ruszin 1+1+1

51

A vallási összetétel vizsgálatakor hasonló megjegyzéseket tehetünk, mint etnikai tekintetben: Zsámbék nagy utat járt be a hódoltság-korabeli reformált népességtől a Zichy-ek révén rekatolizált magyar és betelepített katolikus németekből álló homogén településig, a zsidó felekezet egykori jelentőségéig majd eltűnéséig. Mai képét szintén a kitelepítések eseményei határozták meg, hiszen az új betelepülők egy jelentős része református volt, így ma a legnagyobb a római katolikus felekezet (2835 fő), utána szám szerint a református (783 fő) és az evangélikus egyház (34 fő) hívei következnek. Zsámbék lakosságának csak statisztikailag kimutatható hányada tartozik a baptista (1 fő) és az adventista (2 fő) felekezethez, a város egyéb protestáns hitet vallóinak száma 19, további keresztény hitet vallók pedig 15-en vannak. Zsámbék lakói közül ketten vallották magukat izraelita vallásúnak, továbbá a lakosságból 417-an egyik felekezethez sem tartoznak, 396- en pedig nem kívántak válaszolni e kérdéskörre. Ezek alapján elmondhatjuk, – illetve részben csak következtethetjük –, hogy a nem vallásosak aránya az országos átlagnál jóval kisebb. 10. táblázat: Zsámbék lakossága vallási és felekezeti hovatartozás szerint Katolikus együtt

Ebből

Református Evangélikus

római katolikus

görög katolikus

2 835

2 775

80

783

34

Baptista

Adventista

Többi protestáns

Többi keresztény

Izraelita

2

19

15

2

1 Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001


52

3.3.2. FOGLALKOZTATÁS Amíg 1990-ben a lakónépesség 43,43%-a volt aktív kereső, addig 2001-re arányuk 39,25%-ra csökkent úgy, hogy az inaktívak rétege nőtt. A munkanélküliségi ráta 2001-ben országos átlag körüli értékeket mutat, hiszen az aktív keresőkhöz képest 7,01% (78 férfi, 47 nő). Meg kell jegyeznünk azonban, hogy 1990-ben ez az érték viszont 4,3% volt. Az inaktív keresők aránya a településen az összlakossághoz képest 26%, az eltartottak pedig a népesség 32%-át teszik ki. 11. táblázat. A lakosság gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Megnevezés

1990 fő

Aktív keresők száma Inaktív keresők száma Eltartottak száma Munkanélküliek száma Lakónépesség összesen

2001 %

fő

%

1 671

43,4

1 781

39,3

804

20,9

1 180

26

1 300

33,8

1 451

32

72

1,9

125

2,8

3 847

100

4 537

100


Időközben – a legfrissebb adatok szerint – jelentősen nőtt Zsámbék munkaképes korú lakosságának a száma. A 2001. évi 2659 főről 2007. év végére 3467 főre emelkedett a mutató; ez a több mint 800 főnyi növekmény meghaladja a népességszám erre a periódusra vetített gyarapodását is. A munkanélküliségi ráta 2007. év végén 4,1% volt, így mindössze 142 munkanélküli tartottak számon ekkor. Az azóta eltel időszakban ez a kedvező helyzet egy kissé romlott; a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki Kirendeltségének 2008. október 31-ei állapotokat tükröző adatai szerint némiképp csökkent a munkaképes korúak száma (3377 főre), valamint emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma (172 fő). Ezek alapján a munkanélküliségi ráta jelenleg 5,1%, ami a válság mellett igen kedvezőnek tekinthető. A Munkaügyi Központ legfrissebb adatai alapján 2009 novemberében 199 fő regisztrált munkanélküli volt a városban, a munkanélküliségi ráta azonban 4,75%-ra csökkent.


53

A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy az aktív népességből a legtöbbet a 30-39 és a 40-49 éves kohorszok adják. A nappali és az éjszakai népesség számáról a 2001-es népszámlálás adatai állnak átfogóan rendelkezésre. Ennek alapján Zsámbék helyzete kivételesnek mondható az agglomeráción belül, hiszen nappali népessége a lakónépességénél mintegy 130 fővel volt nagyobb, vagyis a beingázók száma az eljárókét enyhén meghaladja. Az adatok további elemzése révén megállapítható, hogy a foglalkoztatottak és a tanulók esetében ellenkező az előjel. 12. táblázat: Éjszakai és nappali népesség (2001) Terület, igazgatási rang

Zsámbék

Összesen

4 537

Más Lakó (éjszakai) népesség településről jár Nem helyben más be dolgozni, dolgozik, dolgozik, településen tanulni nem tanul tanul dolgozik, tanul (eljáró) 1 840

1 505

1 192

1 321

Nappali népesség összesen

4 666

Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001.

A helyben dolgozó lakónépesség száma 846 fő (2001), melynél a más településre eljáró lakónépesség száma valamivel magasabb, 935 fő. Ez összességében azt jelenti, hogy 100 foglalkoztatottra mindössze 52 eljáró jut, vagy másképpen, 100 helyben foglalkoztatottra mindössze 110 eljáró jut. Ezzel az értékkel Zsámbék a Pest megyei teleülések között a viszonylag jelentős helyben foglalkoztatást megvalósító települések közé tartozik, hiszen nem egy esetben ez az érték elérheti a Zsámbékra jellemző másfélszeresét is. Az ingázók közül főleg a 30-49 éves korosztály számít a legaktívabbnak. A munkaerő többségét természetesen Budapest köti le, de egyre jelentősebbnek számít a Budaörs-Törökbálint-Biatorbágy tengely foglalkoztatási szerepe is. Az ingázók nagy többsége ennek köszönhetően is főleg a szolgáltató szektorban foglalkoztatott. Az 1990-es és az 2001-es adatok összevetéséből az is nyilvánvalóvá válik, hogy ebben az évtizedben érik el a települést a szuburbanizáció hatásai, és válik enyhén pozitívból némileg negatívvá a munkaerő-mérlege. A folyamat mögött nem a helyi munkaalkalmak beszűkülése áll elsősorban, hanem az a tény, hogy a foglalkoztatottak abszolút számának növekedése elsősorban a


54

fővárosból Zsámbékra kiköltöző, de budapesti munkahelyükre továbbra is bejáró munkavállalókhoz kapcsolódik. 13. táblázat. Az ingázás időbeni alakulása Megnevezés

1990 fő

Helyben lakó aktív kereső

2000 %

fő

%

1 678

100

1 781

100

Lakóhelyén dolgozó

946

56,3

846

47,5

Eljáró dolgozó

732

43,6

935

52,5

Bejáró

784

46,7

616

34,6

1 730

103,1

1 462

82,1

A településen dolgozók

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001.

A tanulók esetében megfordul a kép: a 916 helyben lakó tanuló közül 257-en találtak más településen oktatási intézményt maguknak. Ezzel szemben nem kevesebb, mint 700 tanuló más településről járt Zsámbékra. Ez a kép azonban némileg sajnos módosult: noha Zsámbék középfokú intézményei révén ma is igen jelentős oktatási központ, a főiskola 2003-as elköltözése alaposan átírta a statisztikákat, erről azonban nem áll rendelkezésre a népszámláláshoz hasonlóan átfogó és pontos adatsor. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki Kirendeltségének elemzése: A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki Kirendeltsége 1990.04.01.-től végzi a regisztrált munkanélküliek ellátását 8 településen (Budajenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Perbál, Tinnye, Telki, Tök, Zsámbék) A fenti térségben működő, munkapiaci szempontból releváns ágazatok: Mezőgazdaság: Nyakashegy Kft – szőlőtermesztés, borfeldolgozás Gyermelyi Mezőgazdasági Kft. – növénytermesztés Élelmiszeripar: ZIMBÓ Kft – húsipar - folyamatos létszámmozgás Zsámbék Város Önkormányzata

55

Sapori d Italia – sajt előállítás – termelés bővítését tervezi Ziegler Kft – édességipar - termelés bővítését tervezi Sváb pékség – pékárú gyártás - termelés bővítését tervezi Orvosi műszergyártás: Piac feltárás folyamatos, de csak a természetes létszámcsökkenést pótolják Oktatási intézmény: Pázmány Péter Katolikus Egyetem – tanári állománynövelést tervez Műanyagipar: WAVIN Kft. – foglalkoztatottak létszáma stagnál Gépipar: Maximális a termelőkapacitás kihasználtság, de az utolsó negyedévben csoportos létszámleépítés történt. Vendéglátó ipar: Munkaerő-piaci szempontból nem releváns Egyéb: DAF Trucks Kft. – logisztikai üzem – munkaerő-piaci szempontból nem releváns A népesség száma a vándorlási nyereség eredményeként tovább növekedett. A megye kedvező elhelyezkedése, a főváros közelsége jó lehetőségeket kínál a különböző beruházásoknak. Különösen Telkin, Budajenőn, Tinnyén, Piliscsabán, Zsámbékon nőtt a lakosság száma. A kiköltöző családok jelentős anyagi és szellemi tőkével rendelkeznek, de általában dolgozni a fővárosba járnak. A regisztrált álláskeresők számának alakulása a térségben: 2007: 479 fő 2008: 503 fő 2009 (novemberi adat): 735 fő


56

14. táblázat: Zsámbék regisztrált álláskeresők számának alakulása 1. nem, 2. kor, 3. iskolai végzettség, 4. szakképzettség szerint

Regisztrált álláskeresők száma nem szerint férfiak nők összesen

104 95 199

Regisztrált álláskeresők száma kor szerint 0-17 éves 17-20 éves 20-25 éves 25-30 éves 30-35 éves 35-40 éves 40-45 éves 45-50 éves 50-55 éves 55-60 éves 60- éves összesen

0 5 22 22 23 26 26 23 33 18 1 199

Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint általános iskolai végzettség nélkül 7 általános iskola 46 szakiskola 7 szakmunkásképző 73 szakközépiskola 24 technikum 7 gimnázium 27 főiskola 7 egyetem 1 összesen 199 Regisztrált álláskeresők száma szakképzettség szerint segédmunkás 16 betanított munkás 48 szakmunkás 86 ügyviteli alkalmazott 6 ügyintéző 29 irányító 7 vezető 6 felsővezető 1 összesen 199


57

3.3.3. KÉPZETTSÉG Zsámbék iskolázottsági mutatói az elmúlt évtizedekben természetesen jelentősen javultak. 2001-ben a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 3343 fő (1606 férfi, 1737 nő), az akkori összlakosság (4392 fő) 76,11%-a. Legalább középiskolai érettségivel összesen 1499 fő rendelkezik (az összlakosság 34,13%-a), melyből 598 férfi és 901 nő. Az egyetemi, főiskolai – felsőfokú – oklevéllel rendelkezők száma 464 fő (az összlakosság 10,56%-a, és a megfelelő korosztály közel 16%-a), amelyből 220 férfi és 244 nő. Zsámbékon a nők iskolázottsági mutatói – természetesen számszerű többletükkel is összefüggésben – abszolút számokban magasabb a férfiakénál, tehát a település több, jobban képzett nővel rendelkezik, mint férfival. Az iskolázottsági mutatók trendjeiben valamelyest feltehetően romlanak a főiskola elköltözésével, de ezt a hatást számszerűen a jól fejlett középfokú intézményhálózat és a beköltözők aránylag magas képzettségi szintje képes ellensúlyozni. 15. táblázat. A népességé végzettsége a megfelelő korúak %-ában Év

10-X éves, az

15-X éves, legalább

18-X éves, legalább

25-X éves,

általános iskola első

az általános iskola 8.

középiskolai

egyetemet, fő-iskolát

évfolyamát sem

évfolyamát

érettségivel

végezettek

végezettek

végezettek

rendelkező

(oklevéllel)

fő

%

fő

%

fő

%

Fő

%

1990

23

0,7

2 546

83,3

927

34,1

210

8,5

2001

8

0,2

3 343

92,1

1 499

43,3

464

15,8

Forrás: KSH Népszámlálás, 1990, 2001.

A népesség iskolázottsági mutatói számottevően javultak a legutóbbi két népszámlálás között. Ez ugyan országosan tetten érhető jelenség, de különösen figyelemre méltónak tekinthető a diplomások arányának megduplázódása 1990 és 2001 között. A település iskolázottsági mutatóit összegezve megállapítható, hogy több kedvező folyamat (strukturált és kiépült közoktatási intézményhálózat, juvenilis korszerkezet, képzett betelepülők) eredményeképpen Zsámbék képzettségi mutatói több tekintetben országos átlag felettiek.


58

3.3.4. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT Zsámbék lakosságának egészségügyi állapotát a városban működő egészségügyi feladatokat ellátó intézményektől, orvosoktól, védőnőktől származó beszámolók alapján

ismerhetjük

meg.

Általánosságban

elmondható,

hogy

Zsámbék

közösségének egészségügyi állapota romló tendenciát mutat mind a gyermek, de kifejezetten a felnőtt korosztályban. Az egészségügyi szolgáltatók beszámolói alapján készült összefoglaló táblázatot egy későbbi fejezetben mutatjuk be.

3.3.5. LAKOSSÁG JÖVEDELMI ÉS SZOCIÁLIS HELYZETE Az adófizetőknek az aránya 2001 és 2005 között lényegében nem változott, a 43– 45%-on stabilizálódott, mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja. A pilisvörösvári hazánk ötödik legfejlettebb kistérsége. Fejlettségében −különböző mutatószámok alapján− a Pest megyei átlagot 130%-kal meghaladja. Kiemelendő, hogy Zsámbék értékei is meghaladják a megyei és az országos átlagot egyaránt. Az egy főre jutó belföldi jövedelem alapján az elmúlt évek viszonylatában erőteljes növekedésnek lehetünk tanúi, hasonlóan az adóerőhöz. Ez utóbbi esetében a 2001es 17,7 ezer Ft/fő összeg 2007-ben már átlépi a 26,0 ezer Ft/fő fajlagos mutatószámot. A

városban

jelenleg

is

meglévő

szociális

tevékenységnek

több

mint

negyedszázados múltja van. 1984-ben a korábban is működő gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást kiegészítette a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása. Az 1990-es évek elejétől az idősek hetes napközijében 10 fő kapott helyet; 2001-től a hetes napközit felváltotta az idősek átmeneti otthona. A szociális feladatellátás szabályozása érdekében az önkormányzat külön rendeletet alkotott. Ennek fontos eleme a Premontrei Női Kanonok rendel kötött ellátási szerződés, amely szerint a szociális és gyermekvédelmi alapellátási feladatokat és az átmeneti elhelyezés működtetését a rend átvállalta. Ennek eredményeképpen a szociális feladatellátás teljes mértékben megoldottnak tekinthető, melynek legfontosabb intézménye a rend által működtetett Gondozási Központ. Zsámbék Város Önkormányzata

59

3.3.6. A CIVIL SZFÉRA AKTIVITÁSA Zsámbékra jellemző a sokszínű helyi társadalom, amelynek gyökerei a település történelmébe, az egykori mezővárost felépítő közösségek hagyományaiba nyúlik vissza. A számtalan jól működő civil szervezet jelenti a helyi társadalom intézményesült jellegét, amely a helyi döntés-előkészítésben, a kulturális élet szervezésében igen jelentős szerepet játszik. Talán nem túlzás itt egy személy nevét külön is kiemelni, hiszen Zsámbék leghíresebb polgára, a város központjában található házában élő és alkotó Melocco Miklós, a kortárs magyar szobrászművészet egyik kiemelkedő alakja a település szellemi életében is meghatározó jelentőséggel bír.

Egyesületek Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület Az egyesület korábbi fejezetben bemutatásra került Élhetőbb Életért Egyesület Az Egyesület 2004-ben alakult. Fő célja: A település életébe bekapcsolódva a környezet szebbé tételében, a kultúra közvetítésében, a közösségi élet formálásában az emberek aktivizálása. A (nemcsak a sváb) hagyományok felkutatásával, megőrzésével, a fiataloknak történő átadásával ápolni a régi zsámbéki és a Zsámbékra települt emberek életének szebb napjait, értékeit. Az egészségmegőrzés érdekében előadások, ismertetők, közös szűrések szervezése és erre történő mozgósítás. Továbbá közös kirándulások szervezése, bálok, rendezvények tartása. Több civil szervezettel működnek együtt. Zsámbéki Német Nemzetiségi Kör A sváb hagyományok zsámbéki értékeit ápoló egyesület 1985-ben alakult. Fő profilja egy énekkórus működtetése, illetve a testvérvárosi kapcsolatok ápolása és fenntartása (Wettenberg). 2004-ben a kórus Dicséretes Aranyminősítést kapott.


60

Aranykor Nyugdíjas Egyesület Az egyesület 2007-ben alakult, tagjainak száma 38 fő. Fő tevékenysége a nyugdíjasok szabadidejének hasznos eltöltése, programok szervezése, illetve a település gondozása. Bethlen Gábor Egyesület Az 1989-ben létrejött szervezet fő tevékenységei és céljai közé tartozik a néphagyományok, a népművészet ápolása, pártolása, különös tekintettel az erdélyi magyar népművészetre. Ennek érdekében az egyesület rendezvényeket szervez, mint például az erdélyi bál vagy a nyári néptánc tábor; valamint egy néptánccsoportot is létrehozott, illetve támogat. Fontos tevékenysége még a települési környezet és az értékek megóvása, amelynek során a szervezet többször is komolyan hozzájárult a helyi játszótér felszereléséhez és parkosításához. Zsámbéki Nyugdíjas Egyesület A 175 taggal bíró egyesület 1978-ban alakult, fő tevékenysége a település idős nyugdíjasainak kulturális és társas tevékenységének megteremtése, összetartása, minek keretében kirándulásokat, fürdőtúrákat, múzeumlátogatásokat, ünnepségeket szerveznek. Zsámbéki Önkéntes Tűzoltó Egyesület Zsámbék legrégebbi, még működő egyesülete ez a szervezet, amely 1890-ben alakult és 1995-ben újjáalakult. A 42 taggal rendelkező egyesület elsősorban Zsámbék Tök és Herceghalom közigazgatási határain belül végez tűzoltási, műszaki mentési, valamint katasztrófa-elhárítási tevékenységet, de segítségnyújtásra mennek Perbál és Tinnye településekre is. Zsámbéki Műemlékeket És Hagyományokat Őrző Kör A Zsámbéki Műemlékbarát kör 1982-ben alakult a helyi művelődési ház szervezésében, mai formáját 2001-ben vette fel. A 70 tagú egyesület fő tevékenysége

a

műemlékvédelem,

a

település

történetének

feltárása

és

megismertetése, a helyi hagyományok ápolása és a település értékeihez méltó Zsámbék Város Önkormányzata

61

jelenkori kulturális központi szerepkör kialakítása. Az egyesület létrehozta a Zsámbéki Múzeumokért Alapítványt is a népi lakóház és gyűjteménye gondozására, illetve egy Tűzoltó Múzeum, egy ötvösművészeti és egy Zsámbék történeti múzeum létrehozásának támogatására. Zsámbéki Ifjúsági Klub Egyesület A 24 fős egyesület 2004-ben alakult, fő tevékenységi köre a 14-18 év közötti fiatalok társas együttlétének, klubösszejöveteleinek szervezése szabadidejük hasznos eltöltése érdekében. Ehhez rendelkezésre áll egy Pinceklub nevű helyiség, amelyet az egyesület a Művelődési ház egyik raktárából alakított ki, és helyi vállalkozók adományaiból rendezett be. Lochberg Regionális Tánccsoport És Ifjúsági Kulturális Egyesület Az egyesület 2006-ban alakult, 15 alapító taggal, mára létszámuk 40 fő. Az egyesület segítséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltésében, amelynek során egyaránt biztosítva van a testi és szellemi fejlődés, mind a gyermekek, mind a felnőttek részére, elsősorban a tánc és a kapcsolódó mozgásművészetek és egyéb tevékenységek területén. Emellett fontos céljuk még a német nemzetiségi identitás és kultúra megőrzése és a német nemzetiség képviselete. Zsámbéki Népdalkör Egyesület A 13 fős egyesület 1971-ben alakult, fő tevékenységi köre a magyar népdalkincs tematikus feldolgozása. A népdalkör Zsámbék legrégebben folyamatosan működő művészeti csoportja. A csoportban komoly szakmai színvonalú rendszeres és igen intenzív munka folyik, amelyet a minősítő versenyeken való kiváló szereplések is igazolnak. A népdalkör 2008-ban önálló CD-felvételt készített. Anyácsatavi Sporthorgász Egyesület Az egyesület 1966-ban alakult, tagjainak száma 80 fő. Fő tevékenységi köre: a szabadidő kulturált eltöltése, a környezet óvása és rendben tartása, halgazdálkodás, utánpótlás nevelés.


62

Zsámbéki Polgáraiért Egyesület A 14 fős civil szervezet 2005-ben alakult, fő tevékenységi köre településfejlesztés és szabadidő szervezés. Az Egyesület tehát a civil fórum aktív résztvevője, vitafórumokat szervez, pályázatokat készít elő, versenyeket tart és szervez.

Zsámbékra a sokoldalú sportélet a jellemző, amelynek legfontosabb vonása nem egy-egy sportága félprofi csapatának országosan kiemelkedő eredményei, hanem sokkal inkább a széles alapokon álló, több sportágat átfogó tömegsport-jelleg. Zsámbéki Sport Klub A klub elődjét 1948-ban alakították Zsámbéki Munkás SE néven. 1964-től a „Gombgyár” működtette a Klubot. majd az 1970-es évek elején a Zsámbéki Medence M.G.T.SZ.” vette át az egyesület működtetését. A Klub elnevezése az 1990-es évek elején „Zsámbék SE”-re változott. 1997-ben a labdarúgócsapat az NB II-es szereplésig jutott, majd az NB III-ban folytatta szereplését. A klub jelenlegi nevét 2002-től viseli. Zsámbéki Sportbarátok Egyesülete 2003-ban az asztalitenisz, aikido, tollaslabda és sakk szakosztályok kiváltak a ZsSKból, és új egyesületet hoztak létre. Az önálló egyesület létrejötte ugrásszerű fejlődést hozott az említett szakosztályok életében. A tagok háromnegyed része gyermek, az iskolákkal együttműködésben szervezett ifjúsági sport képezi a szakosztályok alapját, amelyre sikeres versenysport is épülhet. Működési költségüknek csak ötöde származik az önkormányzattól, a többit önállóan teremtik elő, különböző szponzorok segítségével. Asztaliteniszezőik a sport második vonalát jelentő NB I-be jutottak 2004-ben, majd a következő évben ugyanott bronzérmet szereztek. A szakosztályok a sportági szövetségek megyei bajnokságaiban indulnak, melyből kivételt képez a sakkszakosztály, akik feljutottak a nemzeti bajnokságba és jelenleg OB II-ben játszanak. Ettől nem függetlenül, nagyon népszerű a településen a sakksport, a szakosztálynak számos igazolt játékosa van,


63

akik többsége zsámbéki, de vannak Pátyról, Perbálról, Szomorról, Telkiből, Tökről, Budakesziről is.

Alapítványok

„Zsámbéki Régió Közbiztonságáért” Alapítvány Az 1995. június 1-jén létrejött szervezet legfőbb céljai az alábbiak: • a zsámbéki régió körzeti megbízottjainak híradástechnikai, irodatechnikai, számítástechnikai eszközeinek korszerűsítése, folyamatos fejlesztése, a hivatásos állományszolgálati felszerelésének javítása • a járműállomány korszerűsítése, a járőr gépkocsik és ügyintézői gépkocsik számának emelése, felszereltségük, valamint karbantartásuk színvonalának javítása • a közbiztonsági feladatok terén a bűnmegelőzési tevékenység ellátásához szükséges pénzügyi feltételek támogatása • a rendőri munka elismerése, megismertetése és propagandájának biztosítása a városi hírközlő eszközök útján. Az alapítvány nyitott, közcélú, amelyhez az alapítvány céljaival egyetértő bármely belföldi és külföldi magánszemély, jogi személy vagy társadalmi szervezet csatlakozhat

pénzeszközzel,

átengedésével.

Az

Rendőrkapitányság

vagyoni

alapítvány működési

és

szellemi

működési

területére.

Az

területe

hozzájárulásokkal, kiterjed

Alapítvány

a

közvetlen

jogok

Budaörsi politikai

tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Alapítvány a Bölcsődésekért Az 1994-ben létrehozott „Bölcsis Manók” közérdekű kötelezettségvállalást 2004-ben meg kellett szüntetni. A 10 éves működés alatt 2 903 000 Ft támogatás segítette a bölcsőde folyamatos szobai és udvari játékainak cseréjét, bővítését. A „Bölcsis Manók” kényszerű megszüntetését követően aztán segítségre talált az alapítvány két magánember személyében. Ennek köszönhetően dr. Sinkó Anna ügyvédnő közbenjárására Karai Csaba – mint alapító – 2004. 03. 01-jén „Apróka Alapítvány a Zsámbék Város Önkormányzata

64

Zsámbéki Bölcsődéért” néven alapítványt jegyzett, valamint számlát nyitott 100 000 Ft alaptőkével a Zsámbéki Takarékszövetkezetnél az alapítvány részére. Az alapítvány támogatja a Bölcsőde nevelői-oktatói tevékenységét. Elősegíti a gondozási feladatok tárgyi feltételének korszerűsítését. Zsámbéki Református Ifjúság- és Családvédelmi Alapítvány (Zsárica) A Zsámbéki Református Gyülekezet presbitériuma 2004 júniusában közhasznú alapítvány létrehozásáról döntött. Idézet az alapító okiratból: „Az Alapítvány a Zsámbékon élő családok közös érdekeinek kielégítésére irányuló, közhasznú szociális, nevelési, kulturális, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, valamint határokon túli

magyarokkal

kapcsolatos

tevékenységet

kíván

folytatni

a

Közhasznú

Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban Khtv.) 26 § c) 2., 4., 5., 10., 13. és 14. bekezdései szerint.” Alapítvány a Zsámbéki Napköziotthonos Óvodáért Az alapítvány 1999-ben alakult, tagjainak száma négy fő. Fő tevékenységei: nevelés, oktatás,

képességfejlesztés,

ismeretterjesztés,

kulturális

tevékenységek.

Az

alapítvány célja a magasabb színvonalú oktató-nevelő munka feltételeinek folyamatos biztosítása. Mindezt pályázatokon, rendezvényeken való részvétellel, SZJA 1%-ból, illetve szponzori támogatásokból valósítja meg. Alapítvány a Zsámbéki Általános Iskoláért Az alapítvány 1992-ben alakult, tagjainak száma öt fő. Az alapítvány célja a magasabb színvonalú oktató-nevelő munka feltételeinek folyamatos biztosítása és fejlesztése. NEBULÓ Alapítvány Zsámbék – alapítvány a Keresztelő Szent János Iskola támogatására Az alapítvány célja: - Az iskolában történő oktatás, nevelés tárgyi feltételeinek javítása, illetve fejlesztése. - Az iskola lelki és szakmai programjainak támogatása. - Tehetséges, hátrányos helyzetű tanulók támogatása. - Az iskola nevelőinek szakmai és módszertani továbbképzésének támogatása.


65

- A társoktatási intézményekkel való kapcsolat támogatása és ápolása. - Hazai és külföldi oktatási, kulturális és művészeti intézményekkel való kapcsolattartás támogatása. Az alapítvány a célok támogatására Keresztelő Szent Jánosról nevezett tanulmányi, művészeti és sport plakettet bocsát ki, az oktató-nevelő munkában leginkább kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusnak pedig az év tanára címet adja. Szent Erzsébet Alapítvány Az Alapítvány 2007-ben, Árpádházi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából alakult meg, Szent Erzsébet tiszteletére, célja a szegény és tehetséges gyermekek támogatása. Megtalálható a városban továbbá az Alapítvány a Zsámbéki Zeneiskoláért és a Zsámbék Nagyközségéért Közalapítvány is.

Egyéb szervezetek Vöröskereszt Zsámbék Városi Alapszervezete A humán szervezet alapításának éve 1975, tagjainak száma 240 fő. Fő tevékenysége

az

egészségügy

területén

történő

segítségnyújtás

(véradás,

tüdőszűrés, egészségügyi rendezvények szervezése). Fő feladatuk továbbá az idős és beteg emberek felkarolása, segítése (pl. idősek karácsonya). A civil szervezet évente 2-3 rendezvényt tart. Ismerjük Meg Világunkat Hagyományőrző Baráti Kör A baráti kört spontán szerveződéssel 2005-ben alapították, tagjainak száma 20 fő. A szervezet fő tevékenységi köre ismeretterjesztő előadások szervezése, illetve hagyományőrző és kulturális rendezvények lebonyolítása. Zsámbék

társadalmi

helyzetelemese

demográfia,

foglalkoztatás,

képzettség,

egészségi állapot, jövedelmi és szociális helyzet, civil szerveződések szintjén történt.


66

Mivel a képzettségre és az egészségi állapotra vonatkozó helyzetelemzés a közszolgáltatások bemutatásánál részletesebben kifejtésre kerül, ezért jelen pontban csak a többi társadalmi kategória a stratégiához való kapcsolódását mutatjuk be.

Mátyás Íjászai Hagyományőrző baráti kör „Eleink a „hadra készülést” mindig tavasszal, újhold idején kezdték. Mi híven a hagyományokhoz hasonló képen tettünk, baráti körünk létrehozásakor.” A Mátyás Íjászai Hagyományőrző Baráti kör, Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójának tiszteletére alakult. A baráti kör több íjászversenyt is szervezett, többek között a 2009.09.20.-án megrendezett I. Városőr Kupa – hagyományőrző tradicionális íjászversenyt.

Kapcsolódás a stratégiához 3. számú tematikus cél, 3.5.C. Helyi együttműködési formák, önszerveződő, önsegélyező csoportok, folyamatok erősítése (R-KTC)


67

3.4.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

3.4.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Levegő állapota A város közigazgatási területén több üzem is működik, amelyek azonban nem okoznak szennyezést. A következő táblázatban összefoglaltuk a településen jellemző levegőszennyezést okozó hatásokat, forrásokat. 16. táblázat. A főbb levegőszennyezést okozó tevékenységek Zsámbékon Közlekedésből Nagy átmenő

Fűtésből

Por

84% gáz

nincs

forgalom

Bűzhatás

Ipari

Lótartás, nem

nincs

jellemző

A település fő szennyező forrásai a közlekedés és a lakossági környezethasználat (fűtés, gaz- és tarlóégetés). Jelentős levegőállapot minőséget befolyásoló tényező a településen a téli időszakban történő lakossági fűtés során történő kibocsátás, gázfűtés elterjedésével a káros anyag kibocsátások csökkentek. A településen a lakások 84%-a gázfűtésű, ezért ez a szennyezés nem nagy mértékű. Az észak-északnyugati szektorból fújó szelek kedvezőek a településre nézve, hiszen a Budapesten kialakult jelentős légszennyezettség áramlása – a rendszeres szélmozgás hatására – nagyobb részt ellentétes irányú. A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével a település az 1. zónába tartozik (Budapest és Környéke Légszennyezettségi Agglomeráció). A rendelkezésre álló információk alapján a település levegőjének állapota megfelelőnek minősül. Az országút mellett a közlekedés okozta problémákra visszavezethető légszennyezettségi probléma az elkerülő út megépülésével lenne csökkenthető.


68

Vizek állapota A vizsgált terület a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A település közigazgatási területén belül található felszíni vízfolyás, patak, melynek revitalizációját tervezi az önkormányzat. A patak vízminőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A talajvíz 2-6 méter körül ingadozik, mennyisége nem jelentős. Zsámbék település a 7/2005.(III.1.)KvVM

rendelethez

melléklete

szerint

felszín

alatti

víz

szempontjából érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerint Zsámbék település területe a nitrát érzékeny területek közé tartozik. A település csatornázottsága megfelelőnek tekinthető, a településen a csatornahálózat 100%-ban kiépült. A talajvizek nitrát-szennyeződésének mértékéről nem áll rendelkezésre adat. A település ipari jellegű létesítményei által okozott szennyeződéséről nincs tudomás. A település közigazgatási területen belül található rekultiválandó hulladéklerakó, így annak talajvízszennyező hatásával számolni kell. Környezetvédelmi felülvizsgálat ez idáig a lerakóra nem készült, így nincs pontos kép a lerakó környezeti hatásáról. A térségben két jelentős felszín alatti vízkészlet található. A dunamenti kavicsos, homokos hordalékból termelhető parti szűrésű víz, amely a megye ivóvízellátásának kb. 50%-át biztosítja, továbbá a mezozoós és eocén karbonátos kőzettömegben található termálkarszt-rendszer. Talaj állapota A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege, megújuló természeti erőforrás. A Pilis és Budai hegység döntően üledékes kőzetekből épül fel. A talajrombolás legjelentősebb

formája

az

ásványanyag

kitermelés,

és

a

szigeteletlen

hulladéklerakók. A város külterületén található egy szeméttelep. Előforduló főbb talajtípusok: jó termékenységű löszön képződött mészlepedékes csernozjom, barna erdőtalajok különféle változatai.


69

17. táblázat. A művelési ágak megoszlása Művelési ág

Terület (ha), 2001. év

Terület (ha), 2005. év

Szántó

9,2

20,6

Gyep

32

33,7

Erdő

-

0,2

Nádas

-

-

Gyümölcsös

-

0,7

Kivett

23,6

94

Zártkert

31,9

n.a.

Külterület összesen:

96,7

154,2

Zaj- és rezgésvédelem Üzemi eredetű zajterhelés az egyes gazdasági területeken és környezetükben (pl. nyílttéri anyagmozgatás, áruszállítás), továbbá a bányaüzem közelében érzékelhető. A zajos üzemek és a védendő lakóterületek elhatárolását a településrendezés eszközeivel

is

segíteni

kell

(pl.

PEMÜ,

Wavin,

QUALCHEM).

Közvetlen

szomszédsági viszony esetén a zajvédelmet a telephely határán belül kell megoldani (pl. ALEX Kft). A zsámbéki és a mányi bányaüzem környezetében a robbantásos fejtési technológia miatt zaj- és rezgésvédelmi területet kell fönntartani. A bánya bezárása esetén ettől természetesen el kell tekinteni. Kapcsolódás a stratégiához 3. számú tematikus cél, 3.6.A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett

vízvezetékek

és

csatornarendszerek

felújítása,

víztartalékok

képzése az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetőleg külső függőségek nélkül, korszerű szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC) 3.6.B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévő épületeknél

is

(szigetelés,

megújuló

energiák

hasznosítása,

zöldtetők,

passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételű


70

házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC)

3.4.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Köztisztaság Zsámbék település útjai, közterületei, parkjai tisztának mondhatóak. A település útjainak,

közterületeinek

tisztántartásában

az

önkormányzat–

közmunkások

alkalmazásával – folyamatosan szerepet vállal. Műemlékek, helyi építészeti értékek Műemlékek: Középkori Premontrei templom-és kolostorrom, Zichy kastély, katolikus templom,

„Napórás-ház”,

Törökkút,

népi

műemlék

illetve

műemlék

jellegű

lakóépületek Műemléki környezet: középkori városszövet, sajátos térrendszerű településközpont, temetők, kegyeleti parkok Történeti kertek: Zárdakert Régészeti lelőhelyek Az építészeti örökség védelme Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) műemlék-nyilvántartása szerint Zsámbékon kilenc épület, épületcsoport áll országos műemléki védettség alatt. A műemlékek kezelésében a műemlékekre vonatkozó 1997. évi LIV. törvény előírásait kell betartani.


71

18. táblázat. A műemléki védettség alatt álló zsámbéki objektumok Név

Törzsszám

Török kút

7524

Iskola

9487

Légvédelmi rakétabázis

11 150

Lakóház

9593

Templom- és kolostorrom, premontrei prépostság

7525

Pincesor

11 282

A templom és kolostorrom mű-emléki környezete

4323

Zárdakert lakóház

7522

Törökkút A zsámbéki Törökkút a török hódoltság legnyugatabbi építészeti emléke. Zsámbék egyik terén emelték az 1500-as évek második felében a csorgóval ellátott kutat. Szokatlanul nagy, 12,50 x 10,25 m-es nagyságú, kétszintes. A nyitott csorgókút alsó szintjén lehetett mosakodni. A víz sárgaréz csapokból folyt. A kútház három oldalán ugyancsak rézcsapokból bőven ömlött a jóízű, friss ivóvíz. Bár nem volt hőforrás, vize még a legkeményebb télen sem fagyott be soha. Felirata szerint 1892-ben restaurálták. A város lakói –a törpevízmű megépítéséig – az 1960-as évek közepéig innen hordták az ivóvizet. Olyan bővizű forrás táplálja, mely telente sem fagy be. A forrásvíz ma a kút alatt folyik a parkba. Ott tavacskát képez, s a települést déli irányba elhagyva a Békás patakba ömlik. A víz ivóvízként nem fogyasztható. 2. kép: Törökkút


72

Romtemplom A premontrei rend építette az 1200-as években a román stílusú templomot, ami 1475-től a pálosoké lett. Az 1763-as földrengés félig lerombolta, azóta nem építették újjá. Jelenleg – 17 év után – a Rom belső területe is látogatható. A ma látható templom alapfalainak hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen ép nyugati homlokzat és két tornya román, belseje már gótikus stílusú. A masszív két torony között hatalmas rózsaablak töredéke látszik. Főszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a mellékszentélyek félkörívesek. A hajóban és a déli mellékhajó szentélyén megmaradt román és gótikus kőfaragványok a magyar művészettörténet becses emlékanyagát jelentik. Az egyiken ugyanazt a sárkányalakos motívumot láthatjuk, mint a bazilika mellett megtalált XIIXIII. századi két aranyozott bronz zabla egyikén. A kincseket érő lószerszámok a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. A templom mellett vannak a gótikus kolostor romjai. 3. kép Romtemplom


73

Helyi, egyedi értékvédelem A

helyi

értékvédelem

keretein

belül

szabályozta

az

önkormányzat

a

látványvédelmet, mely a Romtemplom és a katolikus templom látványát hivatott védeni. A látványvédelem elemei: • Nyakas-hegy és a Romtemplom látványát a Pátyi út – Magyar utca – Ady Endre utca, Herceghalmi út – Etyeki utca felől, „nagytávlatból”, • A Romtemplom látványát valamennyi, meglévő jellemző rálátási pontból:

a Pátyi útról, a Herceghalmi útról,

az Etyeki utcáról, Magyar utcáról,

a Törökkút-térről,

a Jóvilág utca – Szőlőhegyi útról,

a Táncsics M. és Corvin János utcák felöl,

a Pálos utca felől,

valamint a Kálvária-domb felől.

• Az Etyeki út és a Magyar utcát határoló tömbök, valamint a Pátyi út és Herceghalmi út közti és menti tömbök látványát a Romtemplom felől; • a barokk templomra történő rálátást, a fontosabb feltárulási pontok irányából. Természeti örökség A település területén Nemzeti Park és Országosan védett Természetvédelmi Terület nem húzódik. A védett növények és állatok élőhelyei, valamint a források (pl. Törökkút a Zsámbéki patak forrása; azonban „ex lege” védettek. A Kálvária domb oldalánál lévő felhagyott homokbányában telepesen fészkelő gyurgyalag élőhelye található. A fészkelőhely és a szűkebb környezete tehát „ex lege” védett. A Nyakas-hegy országos védelem alá vonása javasolt. A 4./1995 (II. 27.) számú helyi rendelet alapján a Nyakas-hegy 220 ha-os területe helyi védelem alatt áll. A település védett természeti értékeinek körét a következő helyszínekkel javasolt bővíteni: Zsámbék Város Önkormányzata

74

• Kálvária domb oldalában található felhagyott homokbánya, ahol a telepesen fészkelő gyurgyalag szűken vett élőhelye „ex lege” védett, • A Malomtó fűzligetes környezetét a Békás patak és a Zsámbék patak medrének, partot kísérő természeti területeinek jelölt szakaszaival, • A Csillagerdő hagyásfás legelőterülete – Majális park a kápolnával, • Apácakert közhasználatra igénybe vehető történeti kertként, • Kegyeleti parkok, • a Főiskola kertje. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának felmérése szerint a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként tervezett természet közeli állapotú területek: • a Zsámbéki patak és a Békás patak medrét kísérő ökofolyosó, • a Herceghalmi és a Pátyi út közötti terület északi, mélyen fekvő részei mint vizes élőhelyek a DINPI adatszolgáltatása szerint, • a vízfolyásokat, felszíni vízelvezető árkokat, vízmosásokat kísérő vizes élőhelyek láncolata, • a Malom tó környezete, továbbá • a Csillagerdő megmaradt védendő élőhelyei. A Malom tó fűzligetes környezetét a hatályos szabályozási terv szerint deklarált értékvédő és egyben értékteremtő, az un. „szelíd turizmust” szolgáló vízrendezéssel és élőhely-rekonstrukcióval járó idegenforgalmi fejlesztéssel, un. „ökológiai parkként” szabad rendezni. Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél: 1.1.A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat-, és burkolatfelújítás (RTC) 1.1.B. Romtemplom-lépcső és a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 1.1.C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 1.1.E. Zsámbék történelmi főterének korhű felújítása (RTC) (középtávú célkitűzés az Immaculata szobor restaurációja, és a Zichy térre, rendezvények megtartására alkalmassá tétele


75

3. számú tematikus cél: 3.2.B. Romtemplom-lépcső valamint a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 3.2.C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 3.2.D. Törökkút-tér felújítása (RTC) 3.2.E. Sűrűn

beépült

új

városrész

egyetlen

zöldfelületének,

a

műemlékvédelem alatt álló Józsefvárosi pinceterületnek fokozott oltalma és rehabilitációja (RTC) Zsámbék épített környezetének a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül: A város kifejezetten gazdag műemlékekben, építészeti értékekben, melyek országos hírnevet kölcsönöznek Zsámbéknak. A települést körülölelő térség minden eleme profitál a helyi vagy országos értékvédelem alatt álló épületek szomszédságából, gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból egyaránt (gazdasági funkció, idegenforgalmi és kulturális funkció)

3.4.3. LAKÁSÁLLOMÁNY A település sík részén a hosszú lakó-/termelőtelkeket néhány, a központ felé vezető, tágas légtérarányú, párhuzamosan szerkesztett fő feltáró útra szervezték. A Romtemplom alatti dombos részen a terepvonalra rendezett, szűk keskeny utcákra nyílnak a kis lakótelkek. Budapestről érkezve, a Herceghalmi és a Pátyi úthoz kapcsolódó, a településre bevezető két párhuzamos széles fő utca, a Magyar és az Etyeki utca, “történelmi örökség”. Kialakításuk vizuális rávezetés a Nyakas-hegy oldalát uraló volt várkastélyra és a templomromra. Mindkettőt a Nyakas-hegyi vízlevezető rendszer elemeként nyílt árok tagolja, és két oldalról, hosszú nadrágszíjtelkek kísérik melyek a mai napig megőrizték falusias arculatukat.


76

Az 1960-as évektől kezdve a település Tök irányába terjeszkedve új lakóterülettel bővült. Az ún. Józsefvárosi lakóterület – melynek beépülése jelenleg is folyamatban van – az újonnan betelepülő, fiatalabb népesség-összetételű területrész. Mivel itt található a szomszédos települések egy részét is ellátó általános iskola, amely mellé kisebb kereskedelmi egységek is települtek, a város alcentrumaként is működik. Az újabb keletű beépítések színterei a település peremei. A meglévő beépített területekhez csatlakozva, az új utca szabályozásával kialakítottak 26 telket a Bicskei utcával párhuzamosan, kihasználva a rendkívül előnyös terep- és tájolási adottságokat. Mintegy 70%-ban beépült a Csillagerdő lakóterület, ahol 73 összközműves telek került kialakításra. A Határ út melletti terület beépítésére vonatkozó szabályozási terv alapján első ütemben a hatályos terv szerinti tervezett belterületi határig 65 db telek kialakítása történt meg, a terület beépítése megkezdődött, jelenleg mintegy 20%-os arányban el is készült. 19. táblázat. A beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása A terület-felhasználás növelésével nyerhető területek Területelhasználás típusa

Tervezett területfejlesztés

A tervezett fejlesztési terület

nagysága összesen (ha) Lakóterület

és a belterület viszonya 62

0,24

Településközpont vegyes terület

189

0,73

Különleges terület

495

1,92

Kereskedelmi, szolgáltató,

181

0,7

927

3,6

gazdasági terület Összesen Forrás: Zsámbék önkormányzata

A település teljes egészén az oldalhatáros beépítés a jellemző, amelyet meglepő módon még azon, újabb beépítésű területeken is követtek, ahol ezt sem a tájolás, sem a telekméretek nem tették feltétlenül szükségszerűvé. Az oldalhatáros beépítés a település alapkarakteréhez tartozik, ezért ahol egy-egy szabadon álló vagy ikres beépítés jelenik meg a meglévő „szövetben”, óhatatlanul kellemetlenül zavaró látványt nyújt.


77

Zsámbék lakóterületei telekstruktúrájukat, beépítési módjukat és az ott található épületek állapotát tekintve vegyes képet mutatnak. A hagyományos, történeti múltú területek hosszú, keskeny telkein a falusias, oldalhatáros beépítés a jellemző, melyet helyenként sajnálatos módon bontanak meg az újabb épületek hagyományt nem tisztelő beépítései és építészeti formái. A lakások kb. 19%-a (274 lakás) még az 1920-as évek előtt épült, és jelentős hányaduk csak kis mértékű átépítésen, karbantartáson, felújításon esett keresztül, állapotuk tehát igen rossz. Az 1970-es években lényegesen több lakás épült, majd 1995-ig ez a tendencia megfordult és egyenletesen csökkenő jelleget mutatott. Az 1990-es évek második felétől azonban újabb fellendülés tapasztalható, amely az elmúlt 10 év átlagára számítva, egy a 70-es évekhez hasonló fejlődési ütemet jelez. A lakásállomány több mint 70%-át az 1960-as évektől kezdve építették. Ezen újabb építések többsége a történelmi települési központon kívül, az újonnan felparcellázott részeken

–

Józsefváros

–

és

kisebb

hányadban

a

zártkertek

területére

koncentrálódnak. Zsámbékon a 2001-es népszámlálás időpontjában összesen 1458 lakóegységet regisztráltak, amelyből 1441 lakás, egy nem lakott üdülő, 14 lakott egyéb lakóhelyiség és kettő intézeti háztartási lakóegység volt. A lakások közül 1355 a lakott, 78 a nem lakott, hatot használnak a tulajdonosok üdülőként, további kettőt egyéb célra hasznosítanak. Az elmúlt évtizedekben a lakásállományban minőségi javulás figyelhető meg. Minőségi összetétel A komfortfokozat alapján a zsámbéki lakások és lakott üdülőkben szinte mindenütt megtalálható a fürdőszoba, sőt a magasabb komfort fokozatúak már több vizes blokkal rendelkeznek. A 100 lakosra jutó lakás és lakott üdülő közül ma már 92 fürdőszobával ellátott.


78

20. táblázat. A lakásállomány komfortfokozatának alakulása Komfortfokozat

1990 Lakások

2001

Lakások

Lakások

2006

Lakások

Lakások

Lakások

száma (db) aránya (%) száma (db) aránya (%) száma (db) aránya (%) Összkomfortos

505

43,6

982

68,1

1 137

71,23

Komfortos

272

23,5

213

14,8

213

13,35

Félkomfortos

107

9,2

59

4,1

59

3,7

Komfort nélküli

207

17,9

94

6,5

94

5,89

Szükséglakás

66

5,7

93

6,5

93

5,83

1 157

100

1 441

100

1 595

100

Összesen

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Tárgyévhez közeli adat: használatbavételi engedély alapján számítva.

21. táblázat. A lakások nagyságának változása Év

Lakások száma

1970

1980

1990

2001

1 szobás

2 szobás

3 szobás

4 és többszobás

783

314

360

109

0

100%

40,00%

46,00%

14,00%

0%

1027

225

481

103

n. a.

100%

22,00%

47,00%

10,00%

n. a.

1157

147

457

395

158

100%

12,70%

39,50%

34,10%

13,70%

1441

115

434

512

380

100%

8,00%

30,10%

35,20%

26,40%

Tulajdonviszonyok A tulajdonhelyzet alapján elmondható, hogy a 31 önkormányzati és a 33 egyéb tulajdonú egység kivételével az összes természetes személyek tulajdonát képezik. A használóiknál hasonló helyzetet találunk, a legtöbbet a tulajdonos maga használja, 71 pedig bérleti vagy szolgálati típusú. Lakásépítési területek A lakásépítést szinte teljes egészében a magánerős lakásépítési forma teszi ki, melyen belül szinte egyeduralkodó a családi házas beépítés.


79

22. táblázat. A jövőben várható lakóterületi fejlesztések Megnevezés

Létesíthető telkek

A fejlesztés állapota

becsült száma (db) Bicskei utcai tömbfeltárás

120 A terület előkészítése megtörtént, a beépülés folyamatban

Csillagerdei lakóterület

75 Majdnem teljesen kiépült

Határ menti út I. ütem

65 Mintegy 50%-ban kiépült

Határ menti út II. ütem

40 A terület szabályozási terve jóváhagyva

A még üres telkek beépülésével, telekmegosztással,

200 Későbbi fejlesztések

a 44-es és 45-ös tömbökben, illetve a volt zártkerti területek belterületbe vonásával „Barackos”

100-150 Jelenleg még művelés alatt

Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél: 1.3. A. A parkolási lehetőségek rendezése minden városrészben (KTC) 1.3. B. Ady Endre lakótelep rehabilitációja (KTC) 1.3. C. Lakóövezetek fejlesztése, bővítése (K-HTC)

3.4.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA Közműellátás Zsámbék beépített területén ma már a teljes közműellátás lehetősége a település döntő hányadán rendelkezésre áll, amelynek keretében biztosított a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia-ellátás, a gázellátás és a vezetékes távközlés, a csapadékvíz elvezetés pedig elméletileg nyílt árokrendszerrel megoldott, teljes közműellátással rendelkezőnek tekinthető egy település. Zsámbék beépített területe, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózat üzemel, ott teljes közműellátással rendelkezőnek minősíthető. A közművek vonatkozásában figyelmet kell még fordítani a villamosenergia-ellátás vezetékeinek és a vezetékes távközlési hálózatnak a föld feletti elhelyezésére, amely befolyásolja a település arculatát. Tehát Zsámbék közműellátása – a komfortos, urbánus életvitel feltételeit Zsámbék Város Önkormányzata

80

biztosítva – a víz, villamosenergia, a földgáz, a szennyvíz közcsatorna, valamint a távközlési hálózat is rendelkezésre áll. Az ellátottság mennyiségi vonatkozásban a településen kedvező, a közműszolgáltatással szemben a minőségi igények válnak követelménnyé. 23. táblázat. A közműhálózat kiépítettsége Zsámbékon (2007) Megnevezés Ivóvízhálózat Szennyvízcsatorna Villamosenergia Gázhálózat Telefonfővonalak Kábeltévé Szennyvíztisztító Hulladékszállításba bevont lakások száma Csapadékvíz-elvezetés Közvilágítás

Kiépítettség Hossza (km) Aránya (%) 38,8 100 37,8 100 21,97 Belterületen 100 28,64 100 26,83 100 17 70 1200 m3/nap 100 26,83 100 23,19 32,7

Bekötöttség Db Aránya (%) 1 614 100 1 322 81,9 1 585 98,2 1 420 88 1 193 73,9 650 40,3 1 552 96,2

100

-

-

Forrás: Zsámbék Város Önkormányzata

A

Településszerkezeti

Tervben

kiemelik,

hogy

a

település

hosszú

távú

arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: • zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. • nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen, illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is a szilárd burkolat nélküli utcák esetén, • míg a településkép védelem és az értékes vizes élőhelyek védelme szempontjából is számon tartható lemélyült, gyepes árkok megtartása, gondozása azonban fontos célkitűzés a települési értékvédelemben.


81

Villamosenergia Zsámbék energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár a vezetékes földgáz megjelenésével, terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is és várhatóan a jövőben is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A megújuló energiahordozók használata ma nem jellemző, de hasznosítása iránti igény növekedése várható. A villamosenergia-hálózat hossza 21,968 km, amely a belterületi igények 100%-át lefedi, míg a szolgáltatás igénybe vétele is teljes, a rákötöttség 100%-os. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási

hálózatot

építeni,

meglévő

hálózat

rekonstrukcióját

engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. (Vonatkozik ez a 120 kV-os új vezeték elhelyezésére is!) Az elektromos energia szolgáltatását az ELMŰ Nyrt. végzi. A település az ELMŰ Nyrt. szolgáltatási területének a határán fekszik, így Zsámbék külterületére benyúlik a szomszédos E.ON ÉDÁSZ Zrt. hálózati rendszere is, sőt transzformátorai is üzemelnek a település külterületi fogyasztóinak, – az ELMŰ kiépített hálózatától távolabbra eső – vízmű, gázfogadó, volt honvédségi terület stb. ellátására. Zsámbék közigazgatási területén alaphálózati nyomvonal nem halad keresztül. A település ELMŰ Nyrt. szolgáltatási körzetének ellátása a budaörsi 120/20 kV-os alállomásról táplált 20 KW-os középfeszültségű hálózati rendszerről történik.


82

24. táblázat. Energiaforgalom Zsámbék energiaforgalma Lakossági energiafelhasználás Elektromos energia felhasználás a településen (kW/év) Gázfelhasználás a településen (m3/év)

5 327 000 kW/év 2 402 000 m3/év

Intézményi energiafelhasználás Középületek fűtésére felhasznált energiahordozók (gáz/fa/szén m3/év)

gáz: 27 274 m3/év; fa: 0 m3/év; szén: 0 m3/év

Középületek világítására használt energia

215 741 kWh/év

Köztéri átlagos energiafelhasználás

465 006 kWh/év

A városban a TIVI Kft. közreműködésével közvilágítás korszerűsítő fejlesztések valósultak meg, melyek a közvilágítás (többek között) energiahatékonyabb működését eredményezték. Ivóvíz és csatornahálózat Az ivóvíz- és a csatornahálózat a város területén 100%-os kiépítettségű, a hálózat hossza eléri mindkét esetében a 38 km-t. A bekötöttség az ivóvíz esetében 100%-os, a szennyvíz-hálózatnál 93%. Az ivóvíz és csatornaszolgáltatást a Zsámbékvíz Kft. végzi. A vízmű az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Víztermelő Bányaüzem rendszeréről vételezett ivóvizet szolgáltatja a település számára. A rendszer fő alapbázisai a Tatabányai aknakutak, amelyből igen nagy mennyiségű arsztvizet tudnak kitermelni. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Víztermelő Bányaüzem regionális ellátó hálózata Tatabányától keleti irányban, több ágon Biatorbágy nyugati széléig van kiépítve. Az ÁNTSZ Pest-megyei Intézete rendszeresen (negyedévente) ellenőrzi a lakossághoz eljutatott

ivóvizet,

bakteriológiai

valamint

toxikológiai

szempontból.

A

helyi

ivóvízellátással összefüggő adatokat a táblázat tartalmazza. 25. táblázat. Ivóvízellátás Össz. lakásszám (db) 2001 2004 1 653 1 525

Vízellátásba bekötött Vezetékes vízzel rendelkező lakások száma (db) lakások aránya (%) 2001 2004 2001 2004 1 472 1 497 89,1 98,1


Vízellátás kiépítettsége (km) 2001 2004 24,2 24,2

83

A települési vízrendezés feladata a települést fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása. A településen nincs kiépítve csapadékvíz elvezető rendszer. A lakóutcákban helyenként nyílt burkolatlan vízelvezető földárok található, de a város egész területén összefüggő árokrendszer nem alakult ki. A nagyobb mértékű esőzések, illetve belvízproblémák időnként okoznak gondot. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 100%-ban befejeződött, a rácsatlakozás a legfrissebb elérhető adatok

szerint

93%-os.

A

közületek

teljes

egészében

rácsatlakoztak

a

szennyvízhálózatra. 26. táblázat: Szennyvízcsatornázás Szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) 2001 21,8

2004 21,8

Szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások bekapcsolt lakások száma (db) aránya (%) 2001 2004 2001 2004 1 196 1 274 72 84

közműolló (%)

2001 17,1

2004 14,1

27. táblázat: Csatornaközművek Csatornaközművek Gravitációs csatorna (m) Nyomócső (m) Bekötő-csatorna (m) Szennyvízátemelők (db) 44 000 2 000 16 000 3

Településen keletkező szennyvizeket Zsámbékvíz Kft a helyi szennyvíztisztítóba szállítja.

A

bevezetett

nyers

szennyvíz

mennyisége:

132

000

m3/év.

A

csatornahálózat által elvezetett szennyvizek a zsámbéki szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol azokat háromfokozatú (mechanikai + biológiai + N,P eltávolítás) tisztítással tisztítják meg, a tisztított szennyvizek befogadója a Zsámbéki-patak. A tisztítótelep kapacitása 1000+200 m3/d, ez a kapacitás ma csak kb. 35-40%-ra kiterhelt. A telep korszerű, OMS rendszerű tisztító technológiával épült ki. A tisztító technológiai folyamat homokfogó, biológiai reaktor (itt aerob, anaerob és anoxikus terek működnek) fertőtlenítő és fölös iszaptároló elemekből áll. A települési szennyvízcsatorna hálózat lényegében gravitációs rendszerű, rajta a szükséges helyeken átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek is üzemelnek. A zsámbéki szennyvíztisztító telep a rövid távú fejlesztések által kibocsátott szennyvizeket még fogadni tudja, de a tervezés távlatában a telepre várhatóan érkező 2000 m3/d többlet szennyvizet már jelen állapotában nem tudja fogadni. A szennyvíztisztító telepet ezért akkor, amikor a szennyvíztisztító kapacitása Zsámbék Város Önkormányzata

84

kiterheltté válik, akkor a megfelelő mértékben bővíteni kell, erre a telepen a hely biztosítva van. A bővítést telken belül kell megvalósítani, olyan korszerű technológiájú berendezések alkalmazásával, amelyek a tisztítótelep védőtávolság igényét nem növelik A gázhálózat A település földgázellátásának bázisa Zsámbék északnyugati szélén elhelyezkedő gázátadó állomás, amelynek betáplálása az országos nagynyomású hálózatról északi irányból, Úny felől épült ki. A gázátadó mellé telepített nagy/nagyközépnyomású nyomás-szabályozó 40 ezer Nm3/h kapacitással biztosítja a Zsámbéki-medence településeinek gázellátását. A nagynyomású vezeték és az átadó a MOL Nyrt. kezelésében van, a térségben a vezetékek és a berendezések tulajdonosa a Zsámbékgáz Kft., az üzemeltető a TIGÁZ Zrt. Zsámbék már beépített területén a gázelosztó hálózat szinte valamennyi utcában megtalálható. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi még el nem látott ingatlan ráköthető és a meglevő beépítés távlati igényeinek kiszolgálására is alkalmas. A látványjavítás érdekében a telken belüli kisnyomású vezetéket

is

csak

földalatti

elhelyezéssel

szabad

kivitelezni,

épület

külső

homlokfalára gázvezeték nem szerelhető. Hulladékgazdálkodás Zsámbék területén a hulladékgazdálkodási feladatokat az AVE tatabánya Zrt. látja el. A hulladék a társaság tatabányai regionális lerakójába kerül, hasonlóan a régió több más

településéhez.

A

korszerű

és

az

európai

normáknak

megfelelő

hulladékgazdálkodási módszerek bevezetésével egyetemben felszámolásra került a város határában lévő hagyományos lerakó, amely korábban négy további települést szolgált ki. A településen a szelektív hulladékgyűjtés is megoldott, jelenleg három gyűjtősziget üzemel.


85

Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlés Zsámbék vezetékes távközlési ellátását jelenleg a T-Com Zrt. Budai Igazgatóság Biatorbágy Területcentrum biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32es körzetszámú Biatorbágy primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A Biatorbágyon üzembe helyezett digitális telefonközpont a térség vezetékes távközlési ellátottságát megoldotta. Zsámbék 23-as körzetszámon csatlakozik

az

országos,

illetve

nemzetközi

távhívó

hálózathoz.

Zsámbék

gerinchálózata az M1-es autópályától a Herceghalmi út mentén, annak mindkét oldalán haladó optikai kábel. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága majdnem teljes körű, azaz valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a település nagyobb területi hányadán jellemzően oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát sajnálatos módon jelentősen rontják az oszlopok. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében úgy döntött, hogy Zsámbék belterületén nem helyezhető el új oszlop. A szolgáltatók kötelesek a meglévő légvezetékeket kiváltani, és a feleslegessé váló oszlopokat leszerelni legkésőbb 2013-ig. Az új fejlesztési területen célszerű az útszabályozási szélességén belül, lehetőleg a járda alatt elhelyezni a távközlési kábelt, vagy alépítményt, amelyről megfelelő bekötéssel az igénylő ellátható. A település arculatának alakítása megkívánja, hogy új fejlesztési területen vezetékes hálózat már kizárólag csak földalatti elhelyezéssel létesüljön. Nagyobb távlatban fokozatosan, az útépítéshez kapcsolódóan, illetve a szükségessé váló hálózati rekonstrukció idején a meglévő hálózat föld alá történő áthelyezését is meg kell valósítani. A távközlési hálózat földalatti elhelyezésével biztosítja az utcafásítás lehetőségét, amely a látványjavításon túl a mikroklímát is javítja Zsámbék területén a kábeltévé szolgáltatás megoldott, melyet a Fibernet Zrt. végezi, külön ügyfélszolgálati irodát is működtet a településen.


86

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Zsámbékon valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A képviselő-testület 2007-ben fogadta el, hogy szélessávú, mikrohullámú internet szolgáltatást kiépítését. A testület döntése alapján a jacsa.NET Informatikai Fejlesztő Bt. ajánlatát fogadták el. Kapcsolódás a stratégiához 3. számú tematikus cél: 3.5.A. A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése (R-KTC) 3.6.A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett víztartalékok

vízvezetékek képzése

és

az

csatornarendszerek

éghajlatváltozás

felújítása,

hatásaihoz

való

alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása,

lehetőleg

külső

függőségek

nélkül,

korszerű

szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC) 3.6.B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévő épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetők, passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételű

házak

stb.),

felhasználási

arányuk

folyamatos

növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC) Zsámbék települési és környezeti infrastruktúrájának (közműellátás) város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül:


87

A második fejezetben felsorolt városi funkciók nem értelmezhetők a Zsámbék és vonzáskörzetének viszonylatában, látható azonban a város központi szerepe a gázszolgáltatás területén. A gázátadó állomás és a nyomás-szabályozó is Zsámbékon találhatók, a vezetékek és berendezések tulajdonosa a Zsámbékgáz Kft.

3.4.5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Közlekedési kapcsolatok, a település megközelíthetősége A közlekedési hálózatok fejlettsége a területfejlesztés egyik alapvető meghatározója. A települési megközelíthetőség napjaink egyik legfontosabb gazdasági telepítő tényezője. Egy település fejlődéséhez elengedhetetlen a korszerű személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése minél több közlekedési ágazatban. A térséget – a vonzáskörzeti (agglomerációs) létből következően – kiemelkedően magas színvonalú közlekedési kapcsolatok kötik a központi településhez, Budapesthez. Zsámbék személyautóval a 10-es és 100-as úton, illetve a Budakeszi útról is megközelíthető. Zsámbék az M1-es autópálya mentén, attól mintegy 5 km-re fekszik, a herceghalmi kijárat esik közel hozzá. Az 1-es főúton Budaörs, ill. ellenkező irányból Bicske felől érhető el Zsámbék, Budakeszi felől pedig a Budakeszi-Páty főúton, a 10es Budapest-Dorog főút felől a Piliscsaba-Tinnye-Perbál-Tök útvonalon, Fejér-megye irányából a Bicske-Mány, illetve a Bajna-Szomor útvonalakon. Az autópálya a közigazgatási terület déli szélét érinti, az összekötő utak áthaladnak a településen. A megyei terv szerint Zsámbék közigazgatási területét országos közútfejlesztési elképzelés is érinti. 10 sz. főút és az M1 autópálya között egy új, a településeket elkerülő útkapcsolat kiépítését tervezik. Ez a tervezett út Zsámbék külterületét is érinti. Az út országos mellékút lesz, de a legtöbb szakaszán főúti paraméterekkel épül ki. A nyomvonalra részletesebb tervek készültek. A TSZT-ben a tervelőzmények szerinti úttengely szerepel. A fejlesztést tartalmazza a közútkezelő 2030-ig szóló fejlesztési terve is.


88

A buszjáratokkal történő elérést Budapestről a Volánbusz alvállalkozójaként 2008. évtől a Kontakt-Busz Kft. biztosítja. Menetrendszerű járatai a Széna térről indulnak Zsámbékra a Budakeszi-Páty, illetve a Budakeszi-Perbál útvonalakon. A járatok rendkívül sűrűn követik egymást: egy átlagos munkanapon hajnali négy és este fél tizenegy között nem kevesebb, mint 89 (!) autóbusz indul Budapestre. Ez csúcsidőszakban lényegében öt perces intervallumokat jelent, amely csak a legintenzívebb városi tömegközlekedési vonalakhoz hasonlítható. Településen belüli közlekedés jellemzői Települési utak közé soroljuk a • helyi gyűjtőutakat: Zsámbékon a Határ út - Malomárok utca és az autópályával párhuzamos, attól északra haladó tervezett út tölt be gyűjtőúti szerepet, • kiszolgáló, illetve lakóutakat, kiskerti utakat, erdő- és mezőgazdasági utakat, dűlőutakat. Zsámbék úthálózatának legfontosabb minőségi jellemzője, hogy a belterületi utak lényegében 100%-ban (egész pontosan 93,5%-ban) szilárd burkolattal vannak ellátva. A belterületi úthálózattal kapcsolatos problémák más jellegűek: a településen áthaladó főutak forgalmi terhelése igen jelentős, a fokozott igénybevétel a burkolat károsodásával jár együtt és számottevő zaj-, levegő- és rezgésterhelést okoz, nem is beszélve a közlekedésbiztonsági problémákról. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés legfontosabb területe a központ környéke lehet. A 2005-ben elkészített Településszerkezeti Terv kiemeli a főtér jelleg hangsúlyozását a település történelmi központjában. A központi terek és a hozzájuk kapcsolódó utcák parkok, Zichy tér, Törökkút tér, Zárdakert, Akadémia utca, Szent István tér, Piac köz, katolikus templom előtere, valamint a Romtemplom és környezete fizikai és vizuális összekapcsolását irányozzák elő. A közelmúltban befejeződött a Törökkút tér bazaltkővel történő burkolása, amely immár hagyományőrző, kisvárosias hangulatot ad a település egyik szimbolikus helyének. Zsámbék Város Önkormányzata

89

Parkolás, rakodás Jelentősebb telken kívüli parkolási igény a központban lévő helyi intézményeknél jelentkezik. A burkolatok kialakítása és a parkolási rend kijelölése a közterület rendezéséhez kapcsolódó feladatok. Az új létesítményekhez minden esetben telken belül kell biztosítani a szükséges parkolóhelyeket és a rakodási lehetőséget, ez alól csak a meglévő épületek funkcióváltásánál lehet felmentést adni. A közterületi parkolás legalizálásához és szabályozásához a képviselő-testület 2008. december 9-én rendelet alkotott a parkolásról és a gépjármű-várakozóhelyek biztosításáról. Kapcsolódás a stratégiához: 1. számú tematikus cél: 1.1.A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat-, és burkolat-felújítás (RTC) 1.1.B. Romtemplom-lépcső és a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 1.1.G. Egységes városi arculat kialakítása (útjelző táblák, információs táblák, egyéb a város arculatát befolyásoló elemek összehangolása révén) (RTC) 1.1.H.

Közösségi

közlekedés

fejlesztése

keretében

buszváró

épület

kialakítása (HTC) 1.3.A. A parkolási lehetőségek rendezése minden városrészben (KTC) 3. számú tematikus cél: 3.1. D. Kerékpárutak építése (RTC) 3.6.C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6.E.

Közösségi

közlekedés

fejlesztése

és

racionalizálása

autóbusz

végállomás és autóbuszvárók áthelyezésével (RTC) 3.6.F. Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelő-kamera rendszer kiépítése (RTC) Zsámbék közlekedési infrastruktúrájának a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül: Zsámbék Város Önkormányzata

90

A térséget kiemelkedően magas színvonalú közlekedési kapcsolatok kötik a központi településhez, Budapesthez. Zsámbék város országos úthálózathoz való kapcsolata gazdasági és kereskedelmi városfunkciók szintén értelmezhető.

3.5.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

3.5.1. EGÉSZSÉGÜGY A helyi egészségügyi helyzet bemutatásának forrásai: Beszámoló az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéről (620-7/2009) képviselő-testületi előterjesztés és annak mellékletét képező orvosi beszámolók. A Beszámolók bekérésekor az Önkormányzat a az alábbiakról kért tájékoztatást: -

lakosok általános egészségi állapota

-

ellátottak száma

-

a jellemző és a kiugróan magas számú betegségfajták

-

távollét esetén történő helyettesítés

-

előzetes időpont egyeztetés lehetőségei, módja

-

bejelentkezett betegek várakozási ideje

-

rendelési időbeosztással kapcsolatos tapasztalatok

Zsámbék Város egészségügyi szolgáltató által a fenti kategóriák alapján elkészült beszámolók kivonatát a következő oldalakon látható táblázat tartalmazza. Ahol az adott egészségügyi szolgáltató beszámolója nem tért a fenti kérdések valamelyikére, ott a táblázatban n.a. (nincs adat) jelölés található. A beszámolók mindegyike kitért olyan kérdésekre is, amelyek nem képezték részét az önkormányzat adatkérésének. Ezeket a táblázatot követő oldalon kivonatolva mutatjuk be (Kiegészítés a beszámolóhoz).


91

28. táblázat: Beszámoló az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéről (620-7/2009) dr. Galambos Ildikó

dr. Kispál Erzsébet

gyermekorvos

háziorvos

dr. Legerszki

dr. Balázs

dr. Hegyelshalmi

Védőnői

Iskolavédőnői

Fizikoterápia

Zsámbéki

Tamás

Adrienne

Angéla fogorvos

szolgálat

tevékenység

(2008.07.01 -

Sürgősségi

háziorvos

fogorvos

2009.07.01)

Betegellátó Központi Orvosi Ügyelet

lakosok általános

n.a.

egészségi állapota

A közösség általános

A közösség

egészségi állapota

általános

romlik

egészségi

n.a.

nőtt a kezelésre szorulók

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

száma felnőttek: fogazati

állapota romlik

állapotuk romlik gyermekek: fogazati állapota vegyes ellátottak száma

1 002

1 143

1 349

3 800

3 731

543 (444

1 167

2 094

1 950

gyermek, 99 várandós) ebből gyermek

1 002

828

1 312

444

1 167

547

a jellemző és a

általános betegségek

magas vérnyomás,

Szív-érrendszeri,

fogak megtartására

szokásos

szokásos

Sérültek, súlyos

kiugróan magas

jellemzőek, másik fő

cukorbetegség,

endokrin és

törekszenek (csak 196

védőnői

védőnői

állapotú betegek,

számú

feladat a krónikus

anyagcserezavarok,

anyagcsere,

eltávolítás volt)

feladatok

feladatok

közúti balesetek

betegségfajták

betegségek

szenvedélybetegségek

csont és vázizom-

ellátása

ellátása

megoldott

megoldott

n.a.

rendszer,

gondozása

mentális betegségek n.a.

megoldott, két

távollét esetén

megoldott, egy orvos, megoldott, egy orvos,

megoldott, két

megoldott, két

történő

tájékoztatás

orvos,

orvos,

orvos,

helyettesítés

megfelelő

tájékoztatás

tájékoztatás

tájékoztatás

megfelelő

megfelelő

megfelelő

tájékoztatás megfelelő

előzetes időpont

telefonon (akut

korlátozottan

korlátozottan

telefonon (akut

egyeztetés

esetek soron kívül)

lehetséges (bevezetés

lehetséges

esetek soron

lehetőségei, módja

alatt)


n.a.

telefonon,

telefonon,

telefonon,

telefonon,

személyesen

személyesen

személyesen

személyesen

kívül)

92

20 perc

n.a.

n.a.

n.a.

4 órás rendelési

2 délelőtt, 2

n.a.

n.a.

iskolai

4 nap délelőtt,

időbeosztással

idő 4+1 órára

délután

rendszerben

1 nap délután

kapcsolatos

emelkedett

bejelentkezett

10-20 perc

20-30 perc

20-30 perc,

betegek várakozási

Bicskei

ideje

Szakrendelésre

nincs

vándorlás rendelési

3 délelőtt, 2 délután

4 délelőtt, 1 délután

működik

tapasztalatok


93

Kiegészítés a beszámolóhoz 1. dr. Galambos Ildikó gyermekorvos a. Bölcsődei, óvodai, iskolaorvosi vizsgálatok, prevenciós tevékenységek b. Másik fő feladat a krónikus betegségek gondozása c. Rendelő és váró nem megfelelő 2. dr. Kispál Erzsébet háziorvos a. Uniós pályázati lehetőségekre hívta fel az Önkormányzat figyelmét b. Zsámbéki Egészségterv megalkotását javasolja c. Internet alapú bejelentkezés fejlesztésén dolgozik 3. dr. Legerszki Tamás háziorvos a. Betegei egy része Bicskei Szakrendelő szolgáltatásait b. Szemészeti szakrendelést tartana szükségesnek c. Ultrahang diagnosztikai készülékre lenne szükség a nőgyógyászatra d. Uniós pályázati lehetőségekre hívta fel az Önkormányzat figyelmét 4. dr. Balázs Adrienne fogorvos a. 48.000 közüzemi hozzájárulást soknak tartja 5. dr. Hegyelshalmi Angéla fogorvos a. iskolafogászati tevékenység b. rendelő hitelből c. OEP megvonta az eszköz-hozzájárulást 6. Védőnői szolgálat a. Napközi Otthonos Óvoda ellátása b. Tanácsadás csecsemők, kisgyermekek részére: 909 fő (575 fő orvossal, 334 fő védőnővel) c. Tanácsadás várandósok részére: 287 fő d. 2009.05.19. – A Védőnői Szolgálat elköltözött (Rácváros u. 2-4.) – magasabb szintű ellátás Zsámbék Város Önkormányzata

94

e. 2009.06.17. – Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázat – új szoptatósarok f. CTG készülékre lenne szükségük (várandósok vizsgálata) 7. Iskolavédőnői tevékenység a. 3 tagintézményben b. Zichy

Miklós

Általános

Iskola

és

az

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálati Intézmény orvosi szobáinak hiányosságát emelte ki 8. Fizikoterápia a. 2008.07.01. – óta működik b. 2 darab terápiás készülék van csak, és a 3 kezelőágyból egy hibás 9. Zsámbéki Sürgősségi Betegellátó Központi Orvosi Ügyelet a. 21 dolgozó (10 ügyeletes orvos, 5 ápoló, 5 gépkocsivezető, 1takarító b. Folyamatos fejlesztések, kiváló felszereltség c. 2010-től Perbál kiválik (Budakeszihez csatlakozik) –fontosnak tartják az újbóli csatlakozást (Perbál, Tinnye elérése) d. 2006: kistérségi támogatások eszközbeszerzésre: 3 M Ft e. A 2008-ban Budakeszitől egy betegellátó autót kaptak f. „Aki időt nyer, életet nyer” alapítvány támogatásai: 300.000 Ft orvosi eszközökre, 500.000 Ft mentőállomás felújítására g. Kézi gyógyszertárat üzemeltetnek Kapcsolat a stratégiához 3. számú tematikus cél: 3.4.A. Rendelő átalakítása, hasznosítása (RTC) Az egészségügy a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül:

Zsámbék

kiemelkedő

szerepe

az

egészségügyi

területen

a

mentőállomás, a sürgősségi ellátóközpont, a 2008 júniusa működő fizikoterápiás szolgálat, a gyógytestnevelés és logopédia, amelyek 6-8 egyéb település számára nyújtanak létfontosságú szolgáltatásokat (egészségügyi szolgáltatások funkció).


95

3.5.2. OKTATÁS ‐ NEVELÉS Zsámbék intézményhálózata országos összehasonlításban mindenben megfelel az azonos népességű hazai városok ellátottsági mutatóival. Az oktatási intézményeket tekintve Zsámbék a bölcsődétől a középfokú oktatás több formájáig rendelkezik intézményekkel, így fontos térségi vonzerővel bír a térség diákjai számára. A fent említett bölcsőde mellett egy napközi otthonos óvoda, két általános iskola, két alapfokú művészetoktatási intézmény, egy szakközépiskola és egy gimnázium is gazdagítja a helyi közoktatás színvonalát. Itt kell megemlékezni a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskoláról, amelynek jogutódja jelenleg Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola néven Vácott működik. Ebben az időszakban Zsámbék azon kevés magyarországi nagyközség egyike volt (Piliscsaba a másik), ahol jelentős felsőoktatási intézmény működött. 2003-ban óriási tűz ütött ki a főiskola tetőszerkezetén, aminek következtében a főiskola nem működhetett tovább a zsámbéki épületben. Beer Miklós váci megyéspüspök azonnal felajánlotta segítségét: a főiskola rendelkezésére bocsátotta Vácon a Konstantin tér 1-5. szám alatt lévő papi szeminárium épületét. Az épületben már korábban működött az Esztergomi Hittudományi Főiskolának egy kihelyezett képzése, valamint az Egri Hittudományi Főiskola hitoktató levelező szakja (az épület a rendszerváltásig az államé volt, és egy gimnáziumnak adott helyet). A magyar állam nyújtotta támogatás segítségével felújításra került az épület, de a főiskola azóta sem tért vissza száműzetéséből. Ennek ellenére a település közössége és a rend nem adta fel a reményt, hogy újra felsőoktatási intézmény székhelye lesz Zsámbék. Az erőfeszítéseknek köszönhetően ez a közeljövőben meg is valósulhat, ugyanis jelen állás szerint a Zsámbéki kastélyban várhatóan 2010 szeptemberétől indulnak az akkreditált egyetemi és főiskolai képzések. Szintén hasonló funkciókat tulajdoníthatunk a településnek a sport és szabadidős, rekreációs tevékenységek központi szerepköre kapcsán. Bölcsőde, Óvoda, Iskola Bölcsőde Zsámbék Város Önkormányzata

96

A bölcsőde 1951. május 1-jén, átalakított épületben, idénybölcsődeként, 20 férőhellyel kezdte meg működését, a mezőgazdaságban dolgozó édesanyák gyermekei részére. A rövid idő alatt állandóvá váló intézmény férőhelyeinek száma is bővült valamelyest, ezt a folyamatot csak az 1990-es rendszerváltozás törte meg: • 1954-ben 30 férőhely, • 1954-ben 45 férőhely • 1991-ben 20 férőhely • 2001-ben 25 férőhely • 2006-ban 30 férőhely állt rendelkezésre a kisgyermekek ellátására. A bölcsőde épülete a történeti település egyik központi tömbjében található. Ezt akár szerencsés elhelyezkedésnek is minősíthetnénk, más körülmények azonban ennek ellenkezőjére hívják fel a figyelmet, közvetlen közelében jelentős az intézmények aránya, illetve a hatósugarán belül nagyobb beépítetlen területek találhatóak, fajlagosan tehát kicsi az általa közvetlenül kiszolgált lakókörzet. A település lakókörzeteinek zöme, különösen az új építésűek, ahol egyébként igény mutatkoznak a bölcsődei szolgáltatások igénybe vételére, kívül esik azon a távolságon, amely gyalogosan kényelmesen elérhetővé tenné. További probléma, hogy a bölcsődét határoló környező utcák forgalma többnyire igen nagy (piacok tartása, illetve a busz végállomás). Ennek ellenére értéknek kell tekintenünk, hogy a bölcsőde működését az önkormányzat képes és folyamatosan képes volt finanszírozni, illetve, hogy a férőhelyek lassú bővítésére is mód nyílt az elmúlt években. A bölcsőde működéséhez a személyi feltételek adottak. Minden dolgozó az előírásnak megfelelő képesítéssel rendelkezik. A gondozás – nevelés három csoportban folyik, a csoportszobák alapterületéhez igazodó létszámokkal. Az intézménynek saját főzőkonyhája van. Minden csoportban két gondozónő dolgozik, váltott műszakban. A tárgyi feltételeket igyekeznek fokozatosan javítani, a bútorok egy részét már lecserélték, a játékkészlet bővítése is meg-megújuló kihívást jelent. A bölcsőde udvara adományokból és pályázati forrásokból újul meg, az eséscsillapító gumitéglákat már elhelyezték a szabványoknak megfelelő játékok alatt. A jelenlegi férőhelyszám 30 fő, az intézmény kihasználtsága maximális, hiszen összesen 37 kisgyermekre vigyáznak és további 4 vár felvételre. A férőhelyek iránti Zsámbék Város Önkormányzata

97

igény folyamatosan növekszik, a közeljövőben feltehetően elkerülhetetlenné válik az intézmény bővítése, vagy egy új létesítése. Városi 40 fős új építésű bölcsőde Zsámbék Város Önkormányzata igénybe véve az EU támogatások Középmagyarországi lehetőségeit, egy új bölcsőde építését határozta meg, amely kivitelezéséhez a KMOP-4.5.2. „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” belül uniós támogatásra is pályázott. A tervezett bölcsőde 40 férőhelyes, a Diófa utca, Gerecs Árpád utca sarkán helyezkedik majd el. Az épület tervei elkészültek, az építési engedély benyújtásra került a vonatkozó hatóságoknak, a tervezett projekt bruttó összköltsége 220 002 128 Ft. Az önkormányzat a teljes beruházási költségű projekt 90%-ára, azaz 198 001 915 Ft EU támogatás igénylésére nyújtott be pályázatot 2009. december 1én.

Napköziotthonos Óvoda, Az 1906-ban alapított óvoda a bölcsődével egy tömbben található. Jelenlegi állapotában 1978 óta működik két épületrészben. Az összesen 175 férőhellyel rendelkező óvoda hét csoporttal üzemel, a pedagógusok száma 16 fő, az összes foglalkoztatottak száma 25 fő. A gyermekek mindegyike helyi lakos, jelenleg is nyolcan

felvételre

várnak.

A

távlati

elképzelések

szerint

a

jelenlegi

népességnövekedés és a normatív számítás alapján is, csakúgy, mint a bölcsődénél, célszerű lenne az óvoda területének a növelése, illetve távlatban új óvoda építése is indokolt lenne. Tündérkert, Új, 8 foglalkoztatós óvoda 2009. november 23-án az önkormányzat szerződést kötött az „Új, 8 foglalkoztatós óvoda

építése

-

kivitelezés”

tárgyban

kiírt

közbeszerzési

eljárás

nyertes

ajánlattevőjével, a Gomép Kft-vel. A Kft a munkálatokat 2009. november 25-én megkezdte. Az új óvoda megnyitásának tervezett időpontja 2010. szeptember.


98

Az új óvoda 2 szintes, 200 férőhelyes, 8 foglalkozós lesz és nettó 1614,3 m² területen szolgálja ki nagyon magas színvonalon a zsámbéki óvodásokat. Az óvoda állami támogatásból épül. A Tündérkert óvoda látványterve

Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Az iskola, amely 1998. október 9-től gróf Zichy Miklós nevét viseli, 1983 óta működik a mai épületében. Az általános iskola Zsámbék és Tök tanköteles tanulói számára biztosítja az iskoláztatási lehetőséget, de a létszámtól függően más településről is fogad tanulót. A környező településekről érkező létszám általában az összes diák 20%-át teszi ki, ez a 2008/2009-es tanévben 79 főt jelent. Az iskola 28 tantermes, amely szűkösen, de biztosítja a szükséges kereteket. Évek óta közel azonos létszámmal, jellemzően közel 400 tanulóval működik, 1-8 osztályig, évfolyamonként 3 párhuzamos osztállyal, valamint egy speciális tanrendű osztállyal. Az intézmény alapvető feladata az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók nevelése és oktatása. Emellett további feladata a német nemzetiségi nyelv oktatása (évfolyamonként 1 osztály), valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása. A tehetséges tanulók fejlesztését különféle szakkörök keretében biztosítják, humán, reál, sport területen. A lassan haladó, hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak megfelelően segítik felzárkóztatásukat, beilleszkedésüket, ezért kis létszámú


99

osztályokat

is

működtetnek.

A

rászorultaknak

logopédiai

és

pszichológiai

foglalkozást és gyógy-testnevelési lehetőséget is biztosítanak. Az iskolában foglalkoztatottak száma jelenleg 60 fő. Az intézmény céljai, közé tartozik továbbá a hagyományápolás és új hagyományok megteremtése, valamint az önművelés, a szabadidő hasznos eltöltésének igényességére való belső igény kialakítása. Az iskola fentiek mellett saját 600 adagos főzőkonyhával is rendelkezik, amely ellátja az iskolán kívül az óvodát, az idősek otthonát és a Premontrei Szakközépiskolát, illetve a rászorultak számára házhoz is szállítanak. Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Zsámbékon igen számottevő hagyományai vannak a premontrei rend oktatási szerepvállalásának. Ezek folyatója jelenleg a Zsámbékon 1996 óta a működő Zsámbéki

Premontrei

Szakközépiskola

és

Szakiskola

a

Premontrei

Női

Kanonokrend fenntartásában, ahol főként a rossz szociális helyzetű gyermekek szerezhetnek maguknak tisztes megélhetést nyújtó szakmát (asztalos, lakatos, cukrász,

szakács).

A

Premontrei

Női

Kanonokrend

1989-től

kezdődő

újjászerveződése során, a Budapesten élő nővérek csoportja Zsámbékon telepedett meg, ez lett a rend anyaháza, s egyben a noviciátus otthona is. Az általuk alapított – a szociális gondoskodás jegyében létrehozott másik két intézményük mellett (Szt. Norbert

Karitatív

alapítvány,

Premontrei

Napköziotthon)

–

a

Premontrei

Szakközépiskola és Szakiskola speciális feladatot lát el a térség életében. A Premontrei Szakközépiskola szakoktatói tevékenysége regionális vonzáskörű, az iskolába összesen 43 községből és városból érkeznek gyerekek. A 2006/2007-os tanévben összesen 529 tanuló közül mindössze 87 volt Zsámbéki. A többség, 84% más településekről jár be. Közülük legtöbben Bicske (68), Felcsút (51), illetve Mány (31) településeiről érkeznek, a részletes adatokat az alábbi ábra szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a vonzáskörzet kiterjed három megye településeire és felöleli a Zsámbékot is magába foglaló Pilisvörösvári kistérség lényegében teljes egészét. Külön kiemelendő a városi rangot birtokló, de kulturális funkcióiban viszonylag szerényebb adottságú Bicske, amely a beiratkozott tanulók legnagyobb kibocsátója. Zsámbék Város Önkormányzata

100

Az intézményben végzett szakmai munka magas minőségét, az igények sikeres felmérését mutatja, hogy rendszeresen vannak diákjaik Budapestről (ebben a tanévben épen 11 fő), de olyan távoli településekről is érkeznek gyerekek, mint például (az ábrán nem szereplő) Táborfalva vagy Bátonyterenye. Az iskola fő tevékenysége tehát az általános középfokú oktatás és a középfokú szakmai oktatás. A képzés kétirányú, elsősorban 10. osztályra épülő szakképzés (asztalos, szerkezetlakatos, kőműves, szakács, pincér, nőiruha-készítő, szociális gondozó és ápoló OKJ-s képzések), másodsorban pedig szakközépiskolai képzés informatika és vendéglátás szakirányban. Fentiek mellett az érettségire épülő szakképzéseket is ki kell emelnünk (ápoló szak, vendéglátó technikus és gazdasági informatikus). A foglalkoztatottak száma 80 fő. Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola által 1995. szeptember 1-jétől létrehozott Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Iskolája elnevezéssel működő oktatási intézmény jogutódja. Az iskola alapításától fogva fontos szerepet játszik azáltal, hogy a másik általános iskola mellett minőségi alternatívát kínál a közoktatás alapfokán. Az iskola típusa alapján többcélú, összetett intézmény, így tehát gyakorló általános iskola és gimnázium, illetve 12 évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám 624 fő; jelenleg 375 diák tanul, és 50 alkalmazott dolgozik az intézményben. Zsámbékon kívül még 11 település, Tök, Perbál, Szomor, Gyermely, Mány, Budakeszi, Telki, Bicske, Felcsút és Tinnye tartozik az iskola vonzáskörzetébe. Az intézmény alaptevékenységeihez az alapfokú és középfokú oktatáson kívül felnőttés egyéb oktatás is társul. Az alapfokú művészeti iskola és ezzel együtt a komplex művészeti oktatás programja 2006-ban indult el. 2007-ben érettségizett az első osztály az intézményben. Ugyanezen évben épült ki teljesen jelenlegi intézményi szerkezet, majd 2008-ban a szaktantermi rendszer is. 2008- ban a művészetoktatási intézmény kiváló minősítést szerzett a képző- és iparművészet, valamint a szín- és bábművészet terén. Szintén ebben az évben indult be a drogmentes iskola program is az intézményben. Zsámbék Város Önkormányzata

101

Oktatási struktúra Az iskola a jelenlegi oktatási struktúrában olyan 8+4 (5) évfolyamos összetett iskola, ahol alap- és középfokú oktató-nevelő munka és 12 évfolyamos alapfokú művészeti oktatás folyik. Az oktatási intézmény egy folyamatosan megújuló pedagógiai műhelymunkán alapszik, így a jól működő nevelési-oktatási formákat megőrzi, a kialakult hagyományokat továbbviszi, de mindig új területeket von be a személyiségformálás kiteljesítésének érdekében. Az iskola alapkoncepciója Az iskola alapkoncepciója egy olyan személyiségfejlesztő program, ami a komplex művészeti nevelésen alapszik. A program lényege, hogy a művészeti oktató-nevelő munka átfogja az egész vertikumot az alsó tagozattól az érettségi utáni szak- és felnőttképzésig. A művészeti nevelés színterei lehetnek a rajz, vizuális nevelés, művészettörténet, népművészet, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma és színjáték, ének-zene órákon túl tantárgyi koncentráció keretében az olvasás, a magyar, a technika, a történelem, a testnevelés stb. órák is. Az általános és középiskolai tanórákat egészítik ki, de attól független egyéni igényeket is kielégítenek a művészeti iskola tanszakai. Az évközi munka folytatói, kiteljesítői az erdei iskolai alkotótáborok, illetve a környezetünkben élő

alkotóművészek

bevonásával megvalósuló nyári művésztelepek. A képző és iparművészeti területen születő alkotások bemutatásának helyszíne az iskolagaléria, a szín- és drámajáték produkciók az iskolai színpadon mutatkozhatnak be.

Vujicsics

Tihamér

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézmény

Zsámbéki

Tagintézménye (egykori Gungl József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) 1992. szeptember 1-jén alapította Zsámbék Város Önkormányzata a zeneiskolát Zsámbéki Önkormányzati Zeneiskola néven. Kezdetben csak zenei ágon folyt a művészeti oktatás, majd 1993. szeptember 1-jétől a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott engedély, valamint a Martonvásári és a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola tantervei figyelembevételével, egyedi megoldás alapján megindult a néptánc oktatás. Az iskola az elsők között volt, akik a néptánc oktatást művészeti Zsámbék Város Önkormányzata

102

oktatásként bevezették. Az intézmény nem rendelkezik saját épülettel, így a zsámbéki Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény épületét használják a délutáni művészeti oktatáshoz. 1998. március 28án ünnepélyes keretek között felvették a zsámbéki születésű Gungl József zeneszerző nevét. 1999. szeptember 1-jétől működik a Perbáli Telephely. Új telephely működött 2001 szeptemberétől az Apor Vilmos Katolikus Általános Iskola és Gimnázium épületében. 2000-ben avatták fel a néptánc szaktantermet. 2001-ben az iskola partnerkapcsolatot épített ki a Wettenbergi zeneiskolával, amelynek gyümölcse több közös fellépés lett. 2002-ben az intézmény méltóképpen ünnepelte fennállásának 10-dik évfordulóját ünnepi

kiállítással,

hangversennyel,

cd

kiadvánnyal,

valamint

Emlékplakett

alapításával. 2003 decemberében az iskola elnevezése Gungl József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elnevezésre változott. 2003. évtől 4 telephelyet működtetnek a székhelyen kívül: 1. Apor Vilmos Katolikus Általános Iskola és Gimnázium épülete, 2. Néptánc szaktanterem, 3. Általános Iskola Perbál, 4. Művelődési Ház Perbál. 2006-ban a telephelyek száma 6-ra bővül a töki Napsugár Óvoda valamint a Zsámbéki Művelődési Ház révén a 2007/08-as tanév során az iskola elnyerte a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet; a népzene a klarinét és harmonika szakok esetén országos versenyeredményeket értek el. Kiemelendő változás, hogy 2008. június 30-adikán a zsámbéki önkormányzat jogutód nélkül megszüntette az intézményt, ami így július 1-jétől az egykori zeneiskola megyei fenntartásba került, és jelenleg már a szentendrei Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zsámbéki Tagintézményeként működik tovább. A 2008/09-es tanévnyitó növendéklétszáma: 231 fő, a bejáró gyerekek aránya 32%. A tantestület létszáma: 16 fő, munkájukat egy iskolatitkár segíti.

3.5.3. KÖZMŰVELŐDÉS Zsámbék Város Önkormányzata

103

A helyi kulturális intézményrendszer – a meglévő Művelődési Házon és a Német Kisebbségi Házon kívül – más tényleges intézményi háttérrel nem rendelkezik. Azonban a meglévő táji- és kultúrtörténeti adottságok, a szinte érintetlen településszerkezet,

településkép,

az

utcarendszer,

valamint

elsősorban

a

Romtemplom jelenléte, melyek a fesztivál- és kulturális turizmus „hátteréül” szolgálhatnak szintén e kulturális intézményhálózat szilárd (szellemi) alapjának tekinthetők. Zsámbéki Művelődési Ház Az intézményben rendszeresen tartanak szórakoztató és ünnepi műsorokat, megemlékezéseket, kiállításokat. Az intézmény kiegészítő tevékenységei a helyi önkormányzati rendeletben szabályozott formában és módon: • Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, • A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, • Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, • Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődési közösségek tevékenységének támogatása, •

A

helyi

társadalom

kapcsolatrendszerének,

közösségi

életének,

érdekérvényesítésének segítése, • A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, • A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, • Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az intézménynek helyt adó épület az 1950-es évektől a mai napig tölti be eme funkciót.

Napjainkban

kistérségi

szerepű

civilszervezetek

székhelyeként,

központjaként is funkcionál. Hatása az egész Zsámbéki-medencére kiterjed. Az intézmény foglalkoztatottjainak a száma jelenleg 4 fő.


104

A Német Közösségi Ház A Német Közösségi Ház a rendszerváltás után, a testvértelepülés, Wettenberg polgárainak anyagi támogatásával épült fel abból a célból, hogy a helyi sváb hagyományok ápolásának intézményi kereteket adjon, hogy létrejöhessen egy olyan hely, ahol a kitelepítés után itthon maradt családok és leszármazottaik összetartó közösséget alkothatnak. Itt működik a Német Önkormányzat és a Nemzetiségi Kórus is. Éppen a kapcsolatok ápolása miatt a ház kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy megfelelő szálláshely álljon rendelkezésre. A tetőtérben található kétágyas vendégszobák külön fürdőszobával, tágas közösségi térrel, szép, nyugodt környezetben Zsámbék szívében várják a látogatókat. A könyvtár Zsámbék város könyvtára nyilvános közkönyvtár. Elődje 1960-ban alakult meg 707 kötet könyvvel az akkori általános iskolában. Később hosszú ideig a helyi művelődési intézményben működött. Az 1980-as évek elején újították fel a Thaller József budai építész 1788-as tervei szerint épült, a XIX. században átépített volt emeletes általános iskola épületét. Ennek alsó szintjére került a Gondozási Központ, felső szintjén a könyvtár kapott helyet. Az épület déli falán napóra látható, amelyet 1791-ben készítettek. A tágas, 194 m2 alapterületű emeleti rész két helyiségében a felnőtt, egy helyiségében a gyermekkönyvtár kapott helyet. Dokumentumainak száma összesen 21 000. A könyvek mellett hangzó dokumentumok (zenei CD és MC) is találhatók állományában. Hetilapok és folyóiratok helyben olvasása biztosított. A könyvtár tagja lehet

minden

állampolgár,

aki

személyi

adatait

személyi

igazolvánnyal,

lakcímkártyával igazolja, a könyvtár használati szabályzatát elfogadja és betartja. Múzeumok Zsámbékon nem kevesebb, mint négy muzeális intézmény található a településen. Mindegyik különleges a maga nemében, egyik közülük világszerte is egyedülállónak tekinthető.


105

Kapcsolódás a stratégiához 1. számú tematikus cél: 1.2. A. Kastély épület felsőoktatási funkciójának visszaállítása (K-HTC) 1.2. B. A város bölcsődéjének, óvodáinak, általános iskoláinak fejlesztése (RTC) 2. számú tematikus cél: 2.4. A. A szakképzés fejlesztése (KTC) 2.4. B. Kastély épületbe felsőoktatási funkció visszatelepítése (KTC) A zsámbéki oktatás – nevelés - közművelődés a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül: Az oktatási intézményeket tekintve Zsámbék a bölcsődétől a középfokú oktatás több formájáig rendelkezik intézményekkel, így fontos térségi vonzerővel bír a térség diákjai számára (oktatási szolgálatatások funkció). A kisvárosok között egyedülállónak mondható négy múzeum kulturális funkciókét kapcsolja össze Zsámbékot a környezetét jelentő településekkel.


106

3.5.4. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A

városban

jelenleg

is

meglévő

szociális

tevékenységnek

több

mint

negyedszázados múltja van. 1984-ben a korábban is működő gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást kiegészítette a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása. Az 1990-es évek elejétől az idősek hetes napközijében 10 fő kapott helyet; 2001-től a hetes napközit felváltotta az idősek átmeneti otthona. A szociális feladatellátás szabályozása érdekében az önkormányzat külön rendeletet alkotott. Ennek fontos eleme a Premontrei Női Kanonok rendel kötött ellátási szerződés, amely szerint a szociális és gyermekvédelmi alapellátási feladatokat és az átmeneti elhelyezés működtetését a rend átvállalta. Ennek eredményeképpen a szociális feladatellátás teljes mértékben megoldottnak tekinthető, melynek legfontosabb intézménye a rend által működtetett Gondozási Központ. Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ és Idősek Átmeneti Otthona A fentebb említett megállapodás szerint az intézmény 2006. április 11-étől látja el a szociális tevékenységet önálló jogi személyként. A központ gondozási egységében (Magyar u. 2.) az idősek nappali ellátását, átmeneti szállását, ellátását, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást szervezik, míg a családsegítő, valamint a gyermekjóléti szolgálat 2007 elején a rend épületébe (Magyar u. 15.) költözött. A gondozási egység átmeneti otthonában 10 fős kapacitással rendelkeznek, amely szinte mindig kihasználásra is kerül, az itt gondozottak számára akár két évig is megoldást jelentve. A szociális étkeztetés nagyjából 100 ember, míg a házi segítségnyújtás 31 ember számára nyújt ellátást. A központ gondozási egysége 17 alkalmazott számára ad munkát, míg a Gyermekjóléti Szolgálat 5 fővel, a Családsegítő Szolgálat pedig 3 fővel tevékenykedik; az előbbi több mint 150 gyermek, az utóbbi pedig közel 220 család életét igyekszik jobbá tenni.


107

3.5.5. KÖZIGAZGATÁS A közigazgatás és a közbiztonság intézményi Zsámbék egyéb tekintetben megnyilvánuló térségi szerepét talán csak a rendőrség szervezeti keretei nem fedik le. Talán a város kedvező közbiztonsági helyzete az oka annak, hogy a közbiztonságot mindössze egy körzeti megbízott (Magyar u. 4), hivatott szavatolni. Ez valószínűleg önmagában nem lenne elegendő, de munkáját segíti a helyiek által szervezett és működtetett polgárőrség is, melynek tagjai a rendőrséggel közösen, illetve önállóan is végeznek járőrtevékenységet. Zsámbék rendelkezik önkéntes, de munkavégzésében professzionális képességű tűzoltósággal is, amelynek telephelye a Petőfi S. u. 110 szám alatt található. A település önkéntes tűzoltó egyesülete 42 tagot számlál, fő tevékenységük tűzoltásiműszaki mentés és katasztrófa elhárítás. A helyi tűzoltók igen jó kapcsolatokat ápolnak német (Wettenberg), illetve hazai kollégákkal is (Bicskei Önkéntes Tűzoltóság). Az egyesület tagja a Pest Megyei Tűzoltó Szövetségnek és a Létesítményi és Köztestületi Tűzoltóságok Országos Szövetségének is. Az igazgatás területén a település legfontosabb, kiterjedt térségi feladatokat ellátó intézménye a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki Kirendeltsége.

A

központot

1990-ben

alapították,

fő

tevékenységi

köre

munkaerőpiaci ellátás és szolgáltatás. Az intézmény nyolc környékbeli települést lát el.

A

decentralizált

felhasználás,

illetve

aktív

munkaerőpiaci

eszközök

igénybevételével javítják az esélyt a munkaerőpiacra történő visszajutáshoz. Rendszeresen szerveznek pályaválasztási kiállításokat, kistérségi konferenciákat munkáltatók, képzők civil szervezetek, önkormányzatok részvételével. A Zsámbék Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a Rácváros u. 2– 4. szám alatt található. A hivatalt a jegyző irányítja, a munkáját a Titkárság, az Adóügyi, az Igazgatási, a Műszaki, a Pénzügyi és a Szociális Irodák, valamint az Ügyfélszolgálat segíti. A Polgármesteri Hivatal foglalkoztatottjai legmagasabb számban az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban vannak jelen.


108

Az önkormányzat és egyes szervei, valamint a tisztségviselők megnevezése: -

az önkormányzat megnevezése: Zsámbék Város Önkormányzata;

-

az

önkormányzati

testület

megnevezése:

Zsámbék

Város

Képviselő

Testülete; -

az önkormányzati hivatal megnevezése: Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala; A polgármesteri hivatal önálló jogi személy, a képviselő testület által megállapított költségvetési előirányzata körében működik költségvetési szervként. Illetékességi területe: Zsámbék közigazgatási területe, valamint jogszabályi rendelkezés alapján vagy együttműködési megállapodás, igazgatási társulás alapján az érintett városkörnyéki városok. A Polgármesteri Hivatalban az alábbi irodák rendszerében működik: -

Műszaki csoport

-

Gyámhivatal

-

Közigazgatási iroda

-

Pénzügyi és vagyonkezelési iroda

-

Személyügyi és gondnoksági iroda

-

Szervezési és jogi iroda

-

Szociális és egészségügyi iroda

-

a polgármester megnevezése: Zsámbék Város Polgármestere;

-

az alpolgármester(ek) megnevezése: Zsámbék Város Alpolgármestere;

-

a jegyző megnevezése: Zsámbék Város Jegyzője


109

3.6.

KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI

Zsámbék belvárosában komplex város-rehabilitációs tevékenység az elmúlt 15 évben nem történt. Az 1950-es évektől a mindenkori igényeknek kis mértékben lépést tartó fejlesztések eredményeként alakult ki a belváros mai állapota, melyben mind pozitív, mind negatív tendenciák egyaránt tetten érhetők. A belváros zöldfelületei már mind téralakítási, mind mikroklimatikus szempontból meghatározóak, a város sajátos hangulatához hozzátartoznak. A Szent István téren átmenő forgalmi út szerepe, illetve az Akadémia utca felértékelődése lehet az egyik oka, a Szent István tér menti épületsor üzleteinek minőségi romlásának. Az itt található kereskedelmi egységek bár sokszínűek, kedveltek, sikeres városépítészeti megoldásnak aligha nevezhetőek. A Szent István tér és a Romtemplom gyalogos összeköttetése ugyan biztosított, az élménydús környezet azonban még várat magára.


110

3.7.

ÖSSZEGZÉS

Az IVS kézikönyv útmutatója a városi szintű helyzetértékelést egy tömör összegzéssel javasolja lezárni. Ezen összegzés lényege, hogy megvizsgáljuk azokat a faktorokat, amelyek az ágazati elemzés során az ágazatra jellemző problémákra vagy éppen továbbgondolásra érdemes előnyökre hívják fel a figyelmet. Fentiek bemutatására alkalmas módszer az úgynevezett SWOT analízis, amely a módszer által vizsgált területek pozitív és negatív eredményeit mutatja be a jelenben, majd keretet ad ezeknek a jövőre vonatkozó kiterjesztésére. A helyzetértékelés során gyűjtött tapasztalatok így egy táblázatban, „erősségek”, „gyengeségek” illetve „lehetőségek”, „veszélyek” rendezhetők. A városfejlesztési stratégia megalkotásához fontos segítséget nyújt az így elkészített analízis, mivel feltárja a jelen problémáit, és bemutatja a jövő lehetőségeit, amelyekre célokat megfogalmazva megkaphatjuk a vizsgált területek érdekében szükséges teendőket, azaz a stratégiát. A célkitűzések rendszerének elkészítéséhez nyújtott hatékony segítség mellett a SWOT

analízis

arra

is

rávilágít,

hogy mik

azok

a

források,

amelyeket

felhasználhatunk a kívánt célok eléréséhez („erősségek”), és melyek azok a faktorok, amelyek a célok elérését akadályozhatják a jövőben. Az elsőnek a meglévő erőforrások felhasználásának racionális tervezésében, míg a másodiknak a jövőben várható problémák kezelésnek megtervezésében van kiemelt szerepe.


111

Zsámbék városi szintű helyzetértékelése - SWOT analízis ERŐSSÉGEK

Gazdag történelmi múlt és kulturális illetve épített örökség Egyedi hatású, gazdag helyi védett természeti környezet, Leszabályozott látványvédelem, Központi szerepkör kiterjedt a főtérhez kapcsolódó térrendszerre, Közlekedési kapcsolatok felértékelő hatása, Hazai és külföldi tőkebefektetések helyszíne (országos, nemzetközi kapcsolatok) Fejlett termelőtevékenység, kereskedelem és tercier ágazat

GYENGESÉGEK

Széles spektrumú turisztikai kínálat, Országos jelentőségű vonzerők, attrakciók, Természeti környezet adottságai, Rekreációs, rehabilitációs potenciál

Mezőgazdasági tevékenység visszaesést mutat

Zsámbékra költözöttek egy része eljáró dolgozó,

Jelentős helyben tanulás és foglalkoztatás, Képzettségi mutatók országos átlag felett, Leszabályozott látványvédelem,

Nyílt árokrendszeres csapadékvízelvezetés, Megújuló energia felhasználás hiánya,

Alacsony/átlagos munkanélküliségi ráta, Növekvő belföldi jövedelem arány, Sokszínű civil érdekképviselet LEHETŐSÉGEK

Városközpont központi szerepkörének erősítése Alközpontok létrehozása

Fejleszthető logisztikai terület Munkahelyteremtő beruházások,

A vonzáskörzet számára kézenfekvő rekreációs, szabadidő térség Turisztikai vonzerők „egységesítése”

Oldalhatáros beépítést megtörő magánépítkezések Helyenként kaotikus utcakép Zártkertek funkció váltása – nem megfelelő keresztmetszetű közterületek, közművesítés hiánya Pincék átalakítása lakóépületté – sajátos életminőség, beépítési paraméterek Fémfeldolgozó üzem telephelye – arculata rontja a városképet Kevés parkoló, Egyes helyeken rossz minőségű közúthálózat, Légkábelek – városképrontó hatás,

Impozáns képzettségi adatokhoz igazodó oktatási infrastruktúra Új bölcsőde és óvoda építése, Múzeumok felújítása,


VESZÉLYEK

Városkép történelmi karakterisztikájának elvesztése Történelmi városközpont rehabilitációjának elmaradása

Vendégkör elfordulása a térség felől A tömeges turizmus túlterhelő hatásai

Munkahelyteremtő beruházások elmaradnak,

Oktatási infrastruktúra nem fejlődik tovább

112

Rendelő átalakítása,

Zárt csapadékvízelvezető-rendszer kiépítése, Közvilágítás fejlesztése, A parkolási lehetőségek rendezése, Térburkolat (Városközpont), úthálózat fejlesztése

A város szintű helyzetértékelés során különböző területek jellemzőit mutattuk be (városszerkezet, gazdaság társadalom, stb.) amelyeket tovább bontva részletes elemzést végeztünk (ipar, mezőgazdaság, turizmus, demográfia, képzettség, közmű ellátottság, oktatási rendszer, stb.). Ezen a területek eredményes vizsgálata megköveteli a területek kölcsönhatásának vizsgálatát is, hiszen jogosan feltételezhető, hogy egy várost leíró területek nem egymástól függetlenül, annál inkább egymásra hatást gyakorolva léteznek. Zsámbék városi szintű vizsgálata során azt tapasztaljuk, hogy a város történelmi múltja alapvetően meghatározza annak jelenét. A városszerkezet alapvetően máig nem változott, az évszázadokkal ezelőtti úthálózat szerkezete a mai napig felismerhető

a

település

jelentős

részén.

Az

épített

környezet

ilyen

meghatározottsága, kiegészülve a régmúlt örökségeként fennmaradt műemlékekkel mind az idegenforgalom, mind kultúra aktuális helyzetét és jövőbeli várható alakulását meghatározza. (Ez utóbbi igazolását vélhetjük felfedezni a SWOT analízis „lehetőségeit” megvizsgálva.) A település szerkezetének elemzését a települést körülvevő területekre kiterjesztve ismét fontos összefüggést találunk: a város központosított struktúrája megjelenik város környékén található közúthálózatban is, amely alapvetően determinálja Zsámbék

gazdaságának múltját, aktuális helyzetét, és kijelöli annak kívánatos

fejlődési irányát is. A település gazdasági ágazatainak változása természetesen hatással volt az életkörülmények, a foglalkoztatottság, az intézményi rendszer, stb. fejlődésére, amely pedig a demográfiai adatokban eredményezett pozitív elmozdulást.


113

4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

1. VÁROSKÖZPONT 2. ÚJ VÁROSKÖZPONT 3. TELEPÜLÉSKÖZPONTI LAKÓTERÜLET 4. ÉSZAKI LAKÓTERÜLET 5. GAZDASÁGI TERÜLET 6. NYAKAS HEGY (KÜLTERÜLET) 7. MEZŐGAZDASÁGI KÜLTERÜLET 8. TALENTIS TERÜLET (HÁROMRÓZSATANYA KÜLTERÜLET)


114

4.1.

VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA Az egyes zsámbéki városrészek állandó népességének száma (2001) Városrész

Állandó népesség (fő)

1. Városközpont

864

2. Új Városközpont

729

3. Településközponti lakóterület

2023

4. Északi lakóterület

846

5. Gazdasági terület

43

6. Nyakas hegy (zártkert, külterület)

32

Zsámbék összesen*

4537

Forrás: KSH

Az egyes zsámbéki városrészek lakónépességének kor szerinti összetétele (2001) 100% 80% 60% 40% 20% 0%

1. Történelmi városközpont

2. Új városközpont

3. Településközponti lakóterüle

4. Északi lakóterület

5. Gazdasági terület

6. Nyakas hegy (Zártkert külterület)

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Forrás: KSH

A város szerkezete - közlekedési hálózatát, területfelhasználását, környezetének karakterét tekintve az alábbi városrészekre tagozódik.


épített

115

1. TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT

Általános adatok: Összefoglaló adatok

Városrész szintű adat

Városi szintű adat

terület (ha)

38,3

3366

lakó népesség (fő)

864

4537

laksűrűség (fő/ha)

22,55

1,35

lakásállomány (db)

295

1441

fő/lakás

2,93

3,15


116

Településrész szerepe a városhálózatban: városközpont Elsődleges funkció: közigazgatási, oktatási Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom, bonyolult közlekedési rendszer Közművesítés: összközműves Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok az Új városközpont városrészben

60- x évesek aránya

15-59 évesek aránya

1. Történelmi városközpont Zsámbék összesen


0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

Zsámbék lakónépességének 19%-a él a történelmi városközpontban, a fő/lakás mutató 2,93 alacsonyabb a városi átlagnál. A lakónépesség korstruktúrája a városi átlaghoz közel van, kiemelendő a 60 éven felüliek aránya, mely a legmagasabb a városrészek között. Zsámbékon e városrészben a városi átlaghoz igazodik a felsőfokú végzettségűek aránya. E városrészben a második legalacsonyabb foglalkoztatottak aránya, csakúgy, mint a munkanélküliek száma. A városrész lakásstruktúrája a családi házakat, önkormányzati bérlakásokat tartalmaz. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jóval a városi átlag felett található. A város központi területe. Jóvilág utca - Somogyi Béla utca - Etyeki utca Bicskei utca - Corvin János utca - belterület határa


117

A városrész helyzetértékelése: Erősségek

Gyengeségek

− A széles utcák, tágas terek megkönnyítik a belváros közlekedését. − A távolsági buszmegálló a belváros számára közvetlen kapcsolatot jelent Budapesttel − Kulturális központ, turisztikai látványosságok elhelyezkedése − A szolgáltatások, a kiskereskedelem és az irodai tevékenységek tradicionális belvárosi irányultsága erősíti a központi jelleget, növeli a területek értékét. − A közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda,) és a lakossági szolgáltatások (posta, bank, áruházak) relatíve koncentráltan helyezkednek el.

− Nincsen igazi belvárosi funkció, nem alakultak ki összefüggő „sétálóutca” területek. − Kevés a színvonalas szórakozóhely, az utcák és terek sok esetben a kihaltság benyomását keltik. − A központhoz közel fekvő területeken a parkolóhelyek száma kevés. − A lakossági szolgáltatások, kiskereskedelmi üzletek „ad hoc” jelleggel, túlzott sokszínűséggel települtek. − Bonyolult közlekedési rendszer. − Elhanyagolt közterületek, − Avult magán- és önkormányzati tulajdonú épületek, használaton kívüli állami tulajdon (Börzsei-ház), − Légkábel hálózat

Lehetőségek

Veszélyek

− A belvárosi funkció újjáélesztése a − A belváros elveszíti városközpont funkcióit, a közösségi terek kiürülnek. központi tér és környéke közösségi funkcióinak bővítésével − Az új épületek „tarkasága”, a koncepció nélküli építkezések lerontják a − A városközpont funkcióbővítő városképet. rehabilitációja vonzza a befektetőket. − A tágas terek és a Zárdakert hangulata jó − A belvároson áthaladó közúti forgalom megnövekedése elviselhetetlenné teszi a lehetőséget kínálnak közparkok, attraktív levegőszennyezettséget és a közösségi terek kialakítására, az zajterhelést. emberek szívesen keresik fel a belvárost. − A belváros kulturális központ funkciójának megerősítése az Művelődési ház felújításával − A kiskereskedelmi tevékenység szabályozásával, új szolgáltatóházak építésével vonzó bevásárlási és szórakozási célpontok alakíthatók ki. − Közlekedés átszervezése a forgalomcsillapítás irányába


118

2. ÚJ VÁROSKÖZPONT

Összefoglaló adatok



terület (ha)

31,8

3366


729

4537


22,9

1,35


210

1441

fő/lakás

3,47

3,15


119

Településrész szerepe a városhálózatban: városközpont Elsődleges funkció: oktatási, egészségügyi Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: összközműves Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok az Új városközpont városrészben


15-59 évesek aránya 2. Új városközpont Zsámbék összesen 0-14 évesek aránya

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

Zsámbék lakónépességének 16%-a él az Új városközpontban, míg a fő/lakás mutató 3,47, ami magasabb a városi átlagnál. A lakónépesség korstruktúrája a városi átlaghoz közel van, kiemelendő a 15-59 évesek aránya, mely a legmagasabb a városrészek között. A felsőfokú végzettségűek aránya valamivel magasabb, mint a városi átlag. Az Új városközpontban a városi átlagnál alacsonyabb a foglalkoztatott nélkül háztartások aránya. A városrészben családi házak, önkormányzati bérlakások, és lakótelepi lakások

típusú

ingatlanok

alkotnak

sokszínű

lakásstruktúrát.

Az

alacsony

komfortfokozatú lakások aránya nagyon alacsony, harmada a városi átlagnak. Határai: Akácfa utca - Gagarin utca - Erdélyi utca - Honvéd utca - Gerecs Árpád utca - Diófa utca - Józsefvárosi átjáró - Terv utca - Józsefváros utca Honvéd utca - Petőfi Sándor utca Zsámbék Város Önkormányzata

120


Gyengeségek

− Kertvárosi jellegű lakóövezet, döntően új lakásokkal. − A kereskedelmi és szolgáltató funkciók megjelentek a területen, amely jó kiindulópontja lehet a további fejlődésnek. − A lakosság korösszetétele a gazdasági aktivitás szempontjából kedvező − Intézmények: általános iskola, épülő óvoda, mentőállomás, orvosi ügyelet, tűzoltó állomás − Józsefváros pincesor – műemléki védettség alatt áll Lehetőségek

− Közepesen fejlett közlekedési és infrastrukturális viszonyok, és intézményi háttér. − Elhanyagolt zöld területek − Kihasználatlan építmények − Településszerkezettől idegen lakótelep

− Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése − Épülő óvoda, − Épülő bölcsőde, − Az alközpont funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének javítása. − A minőségi lakóövezetek további bővítésével növekszik a városrész attraktivitása. − Közpark, sétány, kerékpárút fejlesztésekkel kialakítható a városrész rekreációs funkciója − A zöldterületek, szabadtéri közösségi terek, játszóterek fejlesztésével a lakókörnyezet minőségi szintjének emelése. − Központi sportpálya (labdarúgó pálya) fejlesztése

− Alközpont funkció kialakítása elmarad − A közlekedés (pl. utak burkolata) az infrastruktúra fejlesztések elmaradása, a lakossági és a közszolgáltatások esetleges leépülése következtében a terület leértékelődik − Közterületek, zöldterületek fejlesztése elmarad – lakókörnyezet minősége nem változik − Bölcsőde pályázat meghiúsulása, −


Veszélyek

121

3. TELEPÜLÉSKÖZPONTI LAKÓTERÜLET

Általános adatok Összefoglaló adatok



terület (ha)

162,5

3366


2023

4537


12,45

1,35


686

1441

fő/lakás

2,95

3,15


122

Településrész szerepe a városhálózatban: lakóterület Elsődleges funkció: lakó Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: összközműves

Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Településközponti lakóterület városrészben


15-59 évesek aránya 3. Településközponti lakóterüle Zsámbék összesen


0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

Zsámbék lakónépességének 44,5%-a él ebben a városrészben, 2023 fő, 686 lakásban: a fő/lakás mutató 2,95. A lakónépesség korstruktúrája a városi átlaghoz közel van, kisebb a 15-59 évesek aránya, mint az össznépességben. A felsőfokú végzettségűek mellett a munkanélküliek aránya is kisebb, mint a városi átlag. A városrészben családi házak, önkormányzati bérlakások találhatók, amelyek komfortfokozata átlagosnak mondható. Határai: Régi-Szomori út - Bicskei utca - Etyeki utca - Somogyi Béla utca Jóvilág utca - Malomdűlő utca - Petőfi Sándor utca - Honvéd utca Józsefváros utca - Terv utca - Józsefvárosi átjáró - Diófa utca - Határ út - Ady Endre utca - Nyárfás utca - Gyurgyalag utca


123


Gyengeségek

− A városrész jól ellátott a kiskereskedelem, a fogyasztói és alapvető közszolgáltatások vonatkozásában. − Történelmi hagyományokkal, értékes műemlék épületekkel rendelkező városrész. − A városrész közműellátottsága megfelelő, a csatornahálózatra be nem kötött lakások számát csökkenteni kell. − Lámpamúzeum

− A városrész lakóterületének bővítésére kevés lehetőség van. − A lakosság korösszetétele a gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőtlen. − Egészségház akadálymentesítése megoldatlan − Elhanyagolt zöld területek − Kihasználatlan építmények (Mányi úti sporttelep) − Légkábel hálózat − Két fő csapadékelvezető árok + híd felújításra szorulnak Veszélyek

Lehetőségek − A történelmi múltra és a kulturális örökségre építő közösségi aktivitás, városi szintű rendezvények. − Az alközpont funkcióbővítése révén a színvonalas szolgáltatások elérhetőségének további javulása, amelynek következtében a terület felértékelődik. − Új egészségház kialakítása (Az Önkormányzat magánbefektetőket keres)


− A védett épületek felújításának, állagmegóvásának elmaradása, a városkép leromlása. − A lakófunkciók fejleszthetőségének hiánya miatt a korösszetétel továbbra is kedvezőtlen marad, amely a gazdasági aktivitás csökkenéséhez vezethet. − Új egészségház kialakítása elmarad

124

4. ÉSZAKI LAKÓTERÜLET




terület (ha)

45,3

3366


846

4537


18,67

1,35


230

1441

fő/lakás

3,68

3,15


125

Településrész szerepe a városhálózatban: lakóterület Elsődleges funkció: lakó Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: összközműves

Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok az Északi lakóterület városrészben



4. Északi lakóterület Zsámbék összesen 0-14 évesek aránya

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

Zsámbék

lakónépességének

kb.

19,6%-a

él

az

Északi

lakóterület

nevű

városrészben, az egy lakásra jutó személyek száma itt 3,68, ami magasnak mondható. Kiemelkedően alacsony a 60 év fölöttiek száma, és magas a fiatalabb korosztály aránya. Felsőfokú végzettséggel arányosan többen rendelkeznek, mint a többi városrészben, és alacsony a munkanélküliek aránya is. Az Északi lakóterület családi házas övezet, magas komfortfokozatú ingatlanokkal. Határai: Gagarin utca - Diófa utca - Gerecs Árpád utca - Honvéd utca - Erdélyi utca - Petőfi Sándor utca - belterület határa


126


Gyengeségek

− Kertvárosi jellegű terület, döntően jó minőségű épületállománnyal, rendezett, jó benyomást keltő utcaképekkel. − A közműhálózat kiépült, kapacitása elegendő. − Közlekedési kapcsolatai megfelelőek a belső úthálózat és a más városrészek elérhetősége vonatkozásában egyaránt. Lehetőségek

− Az alapvető szolgáltatások vonatkozásában is többnyire funkcióhiányos terület, ezek az ellátások általában a szomszédos városrészekben érhetők el. − Légkábel hálózat

− Cca. 50 telek kialakítására alkalmas terület − A lakossági szolgáltatások helyi elérhetőségének fejlesztésével, közparkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belső kohéziójának erősítése.

− A funkcióhiányos városrész, úgynevezett „alvóvárossá” válhat, amennyiben a lakosság a szabadidő eltöltését, a szórakozási lehetőségeket és a szolgáltatások igénybevételét egyre inkább más városrészekben keresi.

Veszélyek


127

5. GAZDASÁGI TERÜLET




83,4

3366


43

4537


0,15

1,35


13

1441

3,31

3,15

terület (ha)

fő/lakás


128

Településrész szerepe a városhálózatban: gazdasági terület Elsődleges funkció: gazdasági Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: tömegközlekedés, gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: 85% összközműves

Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Gazdasági terület városrészben



5. Gazdasági terület Zsámbék összesen


0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

A Gazdasági terület városrészben 2001-ben 42 fő lakott 13 lakásban. Egész Zsámbékon itt volt a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (26,9%). Határai: Határ út - Ady Endre utca - Nyárfás utca - belterület határa


129

A városrész helyzetértékelése: Erősségek − A város közelsége, a jó közúti kapcsolatok kedvező feltételeket teremtenek a betelepülő vállalkozásoknak. − Új CBA üzlet (Ady Endre) − Megnövekedtet gazdaságikereskedelmi-szolgáltató területen új vállalkozások működnek − Espa Bio&Art Hotel Lehetőségek

Gyengeségek − A térségben jelentős az infrastruktúrával még nem megfelelően ellátott terület. − Rendezetlen beépítésű gazdasági területek − Rekultiválatlan „barna mezős” területek vannak, amelyek újrahasznosítását meg kell oldani. − Békás patak revitalizációja szükséges. Veszélyek

− Az autópálya csomópontok közelében − A funkcióvesztett, elhanyagolt „barna logisztikai és kereskedelmi funkciók mezős” területek rontják a kialakítására van lehetőség a városképet, a környezeti károk méretgazdaságosságból adódó vonatkozásában is előre nem látható előnyök kiaknázása mellett. veszélyeket jelenthetnek. − A nagy kiterjedésű, még hasznosítatlan területek kiválóan alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére, továbbá új, főleg tematikus ipari parkok kialakítására. − Patak melletti ösvény revitalizációja, mely összeköti a városrészt a belvárosi akcióterülettel


130

6. Nyakas hegy (külterület) Általános adatok Összefoglaló adatok



61,1

3366


32

4537


15,09

1,35


7

1441

4,57

3,15

terület (ha)

fő/lakás

Településrész szerepe a városhálózatban: gazdasági terület Elsődleges funkció: gazdasági Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: dűlőutakon gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: részleges víz-, és elektromosáram-ellátottság Demográfia, lakásviszonyok: Demográfiai adatok a Nyakas hegy városrészben


15-59 évesek aránya 6. Nyakas hegy (Zártkert külterület) Zsámbék összesen 0-14 évesek aránya

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

Ebben a városrészben 2001-ben 32 fő lakott 7 lakásban. Zsámbék Város Önkormányzata

131


Gyengeségek

− A terület jó elérhetőségéből, természet-közeli fekvéséből, infrastrukturális ellátottságából adódó előnyök. − Védett természeti érték: Nyakas hegygerinc, Natura2000 területek, Országos Ökológiai védettségű területek, régészeti lelőhelyek − Műemlék: Rakétabázis − Lehetőségek

− A közműrendszer még meglévő hiányosságai, valamint a sziget déli részén folytatott ipari tevékenységek nincsenek összhangban a turisztikai szempontokkal. − Ivóvíz-tározó felújításra szorul.

− A terület belterülettel határos része lakóterületté alakítható. − A hagyományos pincesorok helyreállítása (Szuszogói pincesor kiépült, Mélyúti pincesor kiépítés folyamatban van). − Hadtörténeti kiállítás (Rakétabázis) fejlesztése.

− Veszélyeztetett környezet, Natura 2000 terület

Veszélyek


132

7. MEZŐGAZDASÁGI KÜLTERÜLET

Településrész szerepe a városhálózatban: gazdasági terület Elsődleges funkció: gazdasági Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: dűlőutakon gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: -


Gyengeségek

− A terület jó elérhetőségéből, természet-közeli fekvéséből, infrastrukturális ellátottságából adódó előnyök. − Védett természeti érték: Natura2000 területek (Dolomit kopáros), Országos Ökológiai védettségű területek, Természetközeli állapotú területek (Békás patak, Zsámbéki patak − Régészeti lelőhelyek Lehetőségek

− Bányaterületek, hulladéklerakó területek, − Helyi szennyvízfeldolgozó-telep korszerűsítése szükséges.

− Régi vízimalom romja – idegenforgalmi célú befektetési lehetőség

− Veszélyeztetett környezet, Natura 2000 terület


Veszélyek

133

8. TALENTIS TERÜLET (KÜLTERÜLET)

-

A herceghalmi határban a TALENTIS befektetői csoport fejlesztései zajlanak, a terület alap-közművesítése és közútkapcsolata kiépült, az első logisztikai bázis átadása megtörtént, a fejlesztés átmenetileg leállt, újraindításán dolgoznak Erősségek

Gyengeségek

− Régészeti lelőhelyek − A TALENTIS befektetői csoport fejlesztései zajlanak Lehetőségek

− Fejlesztés átmenetileg leállt. −

− Széleskörű gazdasági befektetési lehetőségek (ipar, logisztika, stb.)

− Gazdasági terület nem vonzza az elvárt mennyiségű vállalkozásokat.


Veszélyek

134

4.2. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal megküldte azt a kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.

A KSH adatai szerint Zsámbék Város településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.


135

Az önkormányzat nyilvántartása alapján a KSH adatközlése napjainkra aktualitását

vesztette

ugyanis

mára

csak

az

Ady

Endre

lakótelep

veszélyeztetett szegregáció szempontjából. Ez a lakótelep a 2. számú városrésben található. A városrész általános adatai:

II. Új városközpont

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma


Zsámbék összesen

(Malom dűlő - Petőfi Sándor u. - Honvéd u. - Józsefváros u. - Terv u. - Józsefvárosi átjáró - Diófa u. - Gerecs Árpád u. - Honvéd u. - Ady Endre ltp. - Malomárok u. Erdélyi u. - Gagarin u. Petőfi Sándor u. - Berkenye u. - belterületi határ)

4 537 20,0 64,8 15,2

729 19,9 70,9 9,2

24,8

26,7

15,8

16,1

1 441 17,1

210 5,7

40,5

37,1

13,8

15,7

56,7

60,4

28,7 4 392

18,2 729

136

Oktatási helyzetkép:

A tanulmány helyzetelemzés része a begyűjtött információkra támaszkodva ismerteti Zsámbék település közoktatásának esélyegyenlőségi jellemzőit, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, feltárja az esetleges szegregációs és diszkriminatív jelenségeket, és kiemeli azon területeket, melyeken a jövőben intézkedés szükséges. Ez szolgál alapul a közoktatási intézkedési terv kidolgozásához, ami hozzásegíti a várost ahhoz, hogy az immár horizontális elvárásként jelentkező esélyegyenlőség követelményrendszerének minél teljesebben megfeleljen. A gyakorlati megvalósítás sikere érdekében a teendők mellett megnevezzük az intézkedésekhez rendelt felelősöket, határidőket is. Mivel a sikerhez elengedhetetlen, hogy a település érintett vezetői is azonosuljanak a vállalt célkitűzésekkel, az esélyegyenlőségi helyzet feltárása, a szükséges intézkedések meghatározása az érintettekkel való legszorosabb együttműködés eredménye. A helyzetelemzés és a terv elkészítése mellett fontos, hogy a kitűzött feladatok megvalósításának folyamatos ellenőrzését is biztosítsa a település vezetése, amiben a konkrét indikátorok is segítségre lesznek. A Pest megyei Zsámbék város hagyományosan a térség egyik központi települése, igen fejlett mind szociális, kulturális, mind gazdasági téren. A város a közoktatási szolgáltatások terén is kiemelkedő, hiszen óvoda, általános iskola, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium is működik a településen. Az óvodai nevelést jelenleg egy intézmény két épületben biztosítja, melyek igen rossz állapotúak, nem ezzel a funkcióval hozták létre őket, sem egészségügyi, sem biztonsági szempontból nem biztosítanak ideális feltételeket a gyermekek és az ott dolgozók számára. A gyermeklétszám folyamatosan nő, és várhatóan ez a tendencia nem változik az elkövetkező években. Az igényeket a mostani intézmény jelen formájában nem tudja kielégíteni. Fontos, hogy a zsámbéki családok számára helyben biztosítani lehessen az egészséges, korszerű, a mai kor követelményeinek is megfelelő oktatás-nevelés feltételeit.


137

Az antiszegregációs tanulmányrészt megelőző, helyzetfelmérő vizsgálatok az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekre terjedtek ki, melyek elvben felvállalják az integrált nevelést minden gyermek vonatkozásában, ám ennek feltételei nem állnak teljes körűen rendelkezésre. Részben ez is lehet az oka annak, hogy hivatalosan nincs az óvodában sajátos nevelési igényű gyermek, holott az általános iskolában azok létszáma relatíve magas, még gyógypedagógiai tagozat is működik. A hátrányos helyzetű gyermekeket vizsgálva - akiknek aránya a település intézményeiben igen magas, az országos átlagot meghaladó - is számos problémára, hiányosságra derült fény, melyekre a tanulmány további részében részletesen kitérünk. A legnagyobb probléma, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, sorsuk nyomon követése nem megoldott. Ez is az oka annak, hogy a most elkészült tanulmányok csupán jó alapul szolgálhatnak a jövőben még részletesebben - az alaposan feltárt helyzet és igények alapján - meghatározott intézkedések kidolgozásához, melyek vonatkozásában cél, hogy a kapcsolódó munkába a nem önkormányzati fenntartású általános iskola is bekapcsolódjon a település egészén biztosítandó közoktatási esélyegyenlőség érdekében, A helyzetelemzésben bemutatjuk az óvoda és az általános iskola jellemzőit, a működés személyi és infrastrukturális feltételeit, a kihasználtságot, különös figyelmet szentelve a településen élő sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekekre.

Rámutatunk

a

létező

esélyegyenlőségi problémákra, és bemutatjuk a fejlődés lehetséges irányát.

Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen

133

Ebből tartósan munkanélküli

46

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

42

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

42

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi

114


138

kedvezményt? Ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak tartósan halmozottan hátrányos helyzetükről munkanélküli

18

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

96

összesen Külterületen élők száma:

hátrányos helyzetűek/halmozottan 129 hátrányos helyzetűek 1

_

óvodába jár

1

_

általános iskolás tanulók száma

15

_

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma

összesen

Ebből

3-5 éves gyermekek száma

hátrányos helyzetűek/halmozottan _ hátrányos helyzetűek

Ebből

3-5 éves gyermekek száma

_

_

óvodába jár

_

_

általános iskolás tanulók száma

_

_


139

Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben

Más településen, éspedig... (km)

Helyben, más A településről szolgáltatás kijáró ellátatlan szakember(ek). Havonta hány alkalom?

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás 1-4,

X

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Alapfokú művészetoktatás

X

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGALAT FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

X Bp.(28km)

Korai fejlesztés és gondozás

X Bp.(28km)

Fejlesztő felkészítés

X Bp.(28km)

Nevelési tanácsadás

X Bp.(2Skm)

Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

X Bp.(28km)

X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X


140

Családi napközi Iskolai napközi

X Budakeszi. Bicske X

Házi gyermekfelügyelet

X Budakeszi, Bicske GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok átmeneti otthona

X Bp.(28km)

Óvodáztatás Óvodai intézmények száma

1

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

175

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

174

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

21

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

0

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

n/a

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

n/a

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

0

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

7


141

4.7.Általános iskola Általános iskolai intézmények száma:

1

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

28

Az általános iskolai osztályok száma (Gyógypedagógiai oktatással együtt)

22

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma

383 0

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

38

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

20

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

125 0

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

37

8, évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

45

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

75

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

0

Zsámbékon két általános iskola működik, ezek közül egy, a Zichy Miklós Általános Iskola az önkormányzat fenntartásában. Fenti adataink erre az intézményre vonatkoznak.


142

OM azonosító

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv

Összes HH/ en HHH

SNI

Emelt szintű Gyógypedagóg oktatás és/vagy iai tagozat két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Összes HH / SNI Össz HH / SNI összes HH/ en HHH esen HHH en HHH

32962 Napközi Otthonos Óvoda

174

21/0

0

32458 Zichy Miklós Általános Iskola

383 125/0

38

Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus

363 112/0

5

18

_

-

-

-

-

Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít

4

3

tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos Ebből

Logopédus

1

pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

SNI gyermekek, tanulók létszáma Összesen:

38

Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton 20

Ebb ől

Enyhe fokban értelmi fogyatékos


20

20

143

-

-

20

13/0

Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar

18

0

Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

18

Évfolyam ismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya Az előző tanévben (%) 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlétszámo HH/HH n belül H


tanulók körében


tanulók körében

tanulók körében

2003/2004

2% 16,60%

-

-

0,2

1,6

2004/2005

1,04% 15,60%

-

-

0,2

1,9

2005/2006

1,40%

15%

-

-

0,23

2,5

2006/2007

1,95%

21%

-

-

0,97

10,5

2007/2008 (tervezett)

1,56%

4,80%

_

_

0,2

0,8

2008/2009 (tervezett)

1,46%

5,40%

_

-

országos

2,11%

0,61%

0,37%

átlag

005/2006


144

Intézmények bemutatása: 1. Napközi Otthonos Óvoda

Oda járó gyermekek száma: 175 Közülük HH, HHH és SNI gyerekek száma: HH: 0; HHH: 0; SNI:28 Bejáró és helyi tanulók száma: Összes gyermek helyi Szakértői és rehabilitációs bizottság alapján organikus és nem organikus okokra visszavezethető testi, érzékszervi, értelmi, értelmi, beszéd és halmozottan fogyatékos gyermekek száma az intézményekben: 0 fő Nevelési

tanácsadó

által

készített

szakvélemény

alapján

magatartásbeli

problémákkal küszködő gyermekek száma: Nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján 5 gyermek egyéb probléma miatt, pl. beszédhiba Az 1906-ban alapított óvoda a bölcsődével egy tömbben található. Jelenlegi állapotában 1978 óta működik két épületrészben. Az összesen 175 férőhellyel rendelkező óvoda hét csoporttal üzemel, a pedagógusok száma 16 fő, az összes foglalkoztatottak száma 25 fő. A gyermekek mindegyike helyi lakos, jelenleg is nyolcan

felvételre

várnak.

A

távlati

elképzelések

szerint

a

jelenlegi

népességnövekedés és a normatív számítás alapján is, csakúgy, mint a bölcsődénél, célszerű lenne az óvoda területének a növelése, illetve távlatban új óvoda építése is indokolt lenne. Tündérkert, Új, 8 foglalkoztatós óvoda 2009. november 23-án az önkormányzat szerződést kötött az „Új, 8 foglalkoztatós óvoda

építése

-

kivitelezés”

tárgyban

kiírt

közbeszerzési

eljárás

nyertes

ajánlattevőjével, a Gomép Kft-vel. A Kft a munkálatokat 2009. november 25-én megkezdte. Az új óvoda megnyitásának tervezett időpontja 2010. szeptember. Az új óvoda 2 szintes, 200 férőhelyes, 8 foglalkozós lesz és nettó 1614,3 m² területen szolgálja ki nagyon magas színvonalon a zsámbéki óvodásokat. Zsámbék Város Önkormányzata

145

2. Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Iskolánkban tanuló gyermekek száma:

365 fő

- ebből HH-s tanuló:

64 fő

- ebből HHH-s tanuló:

5 fő

- ebből integráltan oktatott SNI-s tanulók:

15 fő

- ebből szegregáltan (gyógypedagógia) oktatott SNI-s tanulók:

13 fő

- bejáró tanulók száma:

77 fő

- helyi tanulók száma:

278 fő

Évfolyamismétlők száma:

6 fő

Szakértői és rehabilitációs bizottság alapján organikus és nem organikus okokra visszavezethető testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és halmozottan fogyatékos gyermekek száma az intézményben: Nevelési

tanácsadó

által

készített

28 fő (15 +13) szakvélemény

problémákkal küszködő gyermekek száma:

alapján

magatartásbeli

5 fő

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálata megtörtént, évente rendszeresen ismétlődik, a tanulók SNI-vé minősítésének szakértői határozatát az intézmények tárolják. Az iskola, amely 1998. október 9-től gróf Zichy Miklós nevét viseli, 1983 óta működik a mai épületében. Az általános iskola Zsámbék és Tök tanköteles tanulói számára biztosítja az iskoláztatási lehetőséget, de a létszámtól függően más településről is fogad tanulót. A környező településekről érkező létszám általában az összes diák 20%-át teszi ki, ez a 2008/2009-es tanévben 79 főt jelent. Az iskola 28 tantermes, amely szűkösen, de biztosítja a szükséges kereteket. Évek óta közel azonos létszámmal, jellemzően közel 400 tanulóval működik, 1-8 osztályig, évfolyamonként 3 párhuzamos osztállyal, valamint egy speciális tanrendű osztállyal.


146

A speciális tanrendű osztályban 13 diák tanul, akik szakvélemény alapján integráltan nem oktathatók. A tanulók közül 5 fő HHH, 8 fő HH gyermek. Az intézmény alapvető feladata az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók nevelése és oktatása. Emellett további feladata a német nemzetiségi nyelv oktatása (évfolyamonként 1 osztály), valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása. A tehetséges tanulók fejlesztését különféle szakkörök keretében biztosítják, humán, reál, sport területen. A lassan haladó, hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak megfelelően segítik felzárkóztatásukat, beilleszkedésüket, ezért kis létszámú osztályokat is működtetnek. A kis létszámú osztályok beindítása előzetes felméréseken alapszik, de természetesen a gyermekek számára biztosított az átjárás nagyobb létszámú osztályokba. A rászorultaknak logopédiai és pszichológiai foglalkozást és gyógy-testnevelési lehetőséget is biztosítanak. Az iskolában foglalkoztatottak száma jelenleg 60 fő. Az intézmény céljai, közé tartozik továbbá a hagyományápolás és új hagyományok megteremtése, valamint az önművelés, a szabadidő hasznos eltöltésének igényességére való belső igény kialakítása. Az iskola fentiek mellett saját 600 adagos főzőkonyhával is rendelkezik, amely ellátja az iskolán kívül az óvodát, az idősek otthonát és a Premontrei Szakközépiskolát, illetve a rászorultak számára házhoz is szállítanak. 3. Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Tanulók száma 2009-2010-es tanévben: 480 fő Köztük HH, HHH SNI gyerekek száma: SNI: 27 fő Szakiskola:

HH: 5 fő, HHH: 3 fő

Szakközépiskola HH: 4 fő, HHH: 0 fő Bejáró Tanulók száma; 434 fő Helyi Tanulók száma: 46 fő Az első iskolaévben lemorzsolódottak száma 2008-2009-es tanévben: 14 fő 2008-2009-es tanévben lemorzsolódottak száma az összes évfolyamból: 93 fő A lemorzsolódott tanulók 10%-a HH illetve HHH tanuló, amely 7 fő HH és 2 fő HHH tanulót jelent. Zsámbék Város Önkormányzata

147

Évfolyamvesztők száma a 2008-2009-es tanévben: 49 fő Érettségizettek száma: 67 fő Szakértői és rehabilitációs bizottság alapján organikus és nem organikus okokra visszavezethető testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és halmozottan fogyatékos gyermekek száma az intézményben, 2009-2010-es tanévben: 27 fő

Zsámbékon igen számottevő hagyományai vannak a premontrei rend oktatási szerepvállalásának. Ezek folyatója jelenleg a városban 1996 óta a működő Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola a Premontrei Női Kanonokrend fenntartásában, ahol főként a rossz szociális helyzetű gyermekek szerezhetnek maguknak tisztes megélhetést nyújtó szakmát (asztalos, lakatos, cukrász, szakács). Az iskola törekszik a rossz szociális helyzetű gyermekek érettségire való felkészítésére, azért, hogy versenyképes tudáshoz juthassanak, a társadalmi átlaghoz közelítő arányban. A Premontrei Női Kanonokrend 1989-től kezdődő újjászerveződése során, a Budapesten élő nővérek csoportja Zsámbékon telepedett meg, ez lett a rend anyaháza, s egyben a noviciátus otthona is. Az általuk alapított – a szociális gondoskodás jegyében létrehozott másik két intézményük mellett (Szt. Norbert Karitatív alapítvány, Premontrei Napköziotthon) – a Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola speciális feladatot lát el a térség életében. A Premontrei Szakközépiskola szakoktatói tevékenysége regionális vonzáskörű. A 2006/2007-os tanévben összesen 529 tanuló közül mindössze 87 volt Zsámbéki. A többség, 84% más településekről jár be. Közülük legtöbben Bicske (68), Felcsút (51), illetve Mány (31) településeiről érkeznek, a részletes adatokat az alábbi ábra szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a vonzáskörzet kiterjed három megye településeire és felöleli a Zsámbékot is magába foglaló Pilisvörösvári kistérség lényegében teljes egészét. Külön kiemelendő a városi rangot birtokló, de kulturális funkcióiban viszonylag szerényebb adottságú Bicske, amely a beiratkozott tanulók legnagyobb kibocsátója. Az intézményben végzett szakmai munka magas minőségét, az igények sikeres felmérését mutatja, hogy rendszeresen vannak diákjaik Budapestről (ebben a tanévben épen 11 fő), de olyan távoli településekről is érkeznek gyerekek, mint Zsámbék Város Önkormányzata

148

például (az ábrán nem szereplő) Táborfalva vagy Bátonyterenye. Az iskola fő tevékenysége tehát az általános középfokú oktatás és a középfokú szakmai oktatás. A képzés kétirányú, elsősorban 10. osztályra épülő szakképzés (asztalos, szerkezetlakatos, kőműves, szakács, pincér, nőiruha-készítő, szociális gondozó és ápoló OKJ-s képzések), másodsorban pedig szakközépiskolai képzés informatika és vendéglátás szakirányban. Fentiek mellett az érettségire épülő szakképzéseket is ki kell emelnünk (ápoló szak, vendéglátó technikus és gazdasági informatikus). A foglalkoztatottak száma 80 fő. Az érettségiig eljutó tanulók 10%-a HH illetve HHH-s tanuló. 4. Zsámbéki

Premontrei

Keresztelő

Szent

János

Általános

Iskola,

Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A diákok száma jelenleg: általános

iskola:

gimnázium:

219

fő

81 fő

művészeti iskola: 83 fő összesen

383 fő

Hátrányos helyzetű gyerekek száma: 7 fő Bejáró diákok száma: általános iskola: 103 fő gimnázium:

54


fő

149

Helyi diákok száma: általános iskola: 116 fő gimnázium: összesen:

27 fő 143 fő

Előző iskolaévben lemorzsolódottak száma: 0 fő Évfolyamvesztők száma: 0 fő Érettségizettek száma (2008-2009-es tanév): 15 fő

Szakértői és rehabilitációs bizottság alapján organikus és nem organikus okokra visszavezethető testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és halmozottan fogyatékos gyermekek száma az intézményben: 0 fő Nevelési

tanácsadó

által

készített

szakvélemény

alapján

magatartásbeli

problémákkal küszködő gyermekek száma: 0 fő Rövid Összefoglalás az iskoláról: Az Intézmény elődjét 1995-ben alapította az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kettős céllal: egyrészt általános és középiskolai, másrészt gyakorlóiskolai funkciót látott el. 2005-től a főiskola Vácra költözött, ezért a gyakorlóiskolai státus megszűnt. Az intézmény fenntartója 2006. augusztus l-jétől a Premontrei Kanonokrend Gödöllői Perjelsége. A katolikus iskola a Zsámbékon több száz éve jelenlévő premontrei szellemiség továbbvivője kíván lenni, de természetesen más vallású és a nem hívő családok gyermekeit is befogadja, akik az iskola értékrendjével azonosulni tudnak. Az iskola igyekszik magáévá tenni a jézusi pedagógia alapszabályát, hogy szelídséggel kell tanítását hirdetni. A jelenlegi oktatási struktúrában olyan 8+4 évfolyamos összetett iskola, ahol alap- és középfokú oktató-nevelő munka, és 12 évfolyamos alapfokú művészeti oktatás folyik.

150

Alapelvek, tantárgyi preferenciák Az iskola oktatási célja, hogy az átlagosnál nagyobb általános műveltséget adjon, eredményesen készítsen fel a felsőfokú tanulmányok folytatására, a keresztény értékrendet képviselő, azt saját értékrendjének valló fiatalokat neveljen. Középiskolai oktatásunk hangsúlyos területei: képző- és iparművészet, idegen nyelv, számítástechnika.

151

Összefoglaló táblázat az intézményekről:

OM

tanulólétszám

intézmény neve

azonos

az tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

intézményben

ító

Normál (általános) tanterv

Napközi otthonos óvoda Zichy

Miklós

Általános

Iskola

és

Egységes

Pedagógiai

Emelt szintű oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai tanítási nyelvű iskolai oktatás

tagozat

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

175

0

28

175

0

28

0

0

0

0

0

365

64

5

352

51

5

0

0

0

13

13

3

27

480

3

27

0

0

0

0

0

0

0

219

0

0

81

0

0

0

0

Szakszolgálati Intézmény Zsámbéki

Premontrei

Szakközépiskola

és 480

Szakiskola Zsámbéki

Premontrei

Keresztelő Szent János Általános

Oskola

és

219

Gimnázium

152

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége A családsegítő szolgáltatásokat a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ és Idősek Átmeneti Otthona Családsegítő Szolgálata nyújtja, az 1993. évi III. tv. alapján, melynek feladata az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénén ellátása. Ellátja a Zsámbék Város területet. A segítőszolgálat egyházi fenntartású, amit az intézményen belül önálló szakmai egységként működtet. A segítő szolgáltatás ingyenes. A Családsegítő Szolgálat ügyfélfogadási rendje Hétfő: 12.00-16.00 Kedd: 12.00-16.00 Szerda: 8.00 -12.00 Csütörtök: 8.00-12.00 Péntek: 8.00-14.00 A Családsegítő Szolsálat célja A szolgálat célja a működési területén élő - szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, - illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A Családsegítő Szolgálat tevékenysége A Családsegítő Szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységeket végez, jelzőrendszert működtet a Sztv. 64.§-ának (2) bekezdése alapján. Erről a tevékenységről jogszabályban meghatározott forgalmi naplóban és esetnaplóban dokumentációt végez. Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást végez. Programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet, stb.) a működési területen elő lakosság számára.

153

Segítséget nyújt az egyének, családok kapcsolatkészségének javításához. Segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. Alapfeladatain túl egyéb speciális szolgáltatásokat nyújt. 1. Preventív tevékenységek körében: - folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé, - veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, az egyház és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. 2. Az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében: - tájékoztatást ad a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. E két utóbbi tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi. - ruhákat, háztartási eszközöket, adományokat gyűjt a környező településekről, majd ezeket közvetíti a kliensek felé, - jogi tanácsadást, felvilágosítást folytat és segít a lakásbérleti jogviszonnyal, adásvételi szerződésekkel,

családjogi,

gyámügyi, hatósági eljárásokkal, tartási és járadéki

szerződésekkel, kapcsolatos ügyek intézésében, - pszichológiai, életvezetési tanácsadást végez a családtagok egymás közti, a család s külső intézményi környezet kapcsolatának javítása, gyermeknevelés problémáinak 154

kezelése érdekében, - komplex, meghatározott ideig tartó folyamatos gondozást végez, segít a problémák feltárásában,

megfogalmazásában,

problémamegoldó

stratégiák

kidolgozásában,

készségek, képességek fejlesztésében, - fogadja a szolgálatnál jelentkező krízishelyzetben lévőket és a problémáktól függően, a lehetőségekhez képest azonnali segítség nyújt, ill. megszervezi a megfelelő szakellátást, - a legkorábbi segítségnyújtás érdekében szükségleteket tár fel, problémákat elemez, együttműködik más humán szolgáltató intézményekkel. - kutatásokat, felméréseket kezdeményez. 3. Egyéb feladatai keretében: - ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás - mediáció és konfliktuskezelés - elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket, - szolgáltatások közvetítése és nyújtása - új szociális ellátások bevezetése, - egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek törvényben meghatározott vagy más speciális ellátása, -a

működési

területén

található

óvodákban,

iskolákban

fejlesztőpedagógiai,

ill.

gyógypedagógiai asszisztensi szolgáltatásokat nyújt, - a működési területén élő különböző korosztályba tartozó egyének, családok számára speciális céllal csoportokat szervez és működtet - adósságkezelés - aktív korúak rendszeres szociális segélyezéséhez beilleszkedési program szervezése - dologi javak közvetítése és nyújtása. Jogi tanácsadás Lakásbérleti jogviszony, adásvételi szerződések, családjogi, gyámügyi, hatósági eljárások, tartási és járadéki szerződések. Minden héten •

pénteken 9.00-13.00 óra között.

Vezeti: Dr. Noske Richárd - ügyvéd

155

Pszichológiai, életvezetési tanácsadás A családtagok egymás közti kapcsolata, a család s külső intézményi környezet kapcsolatának javítása, gyermeknevelés problémái. Minden héten •

hétfő: 15.00-16.00

•

kedd: 9.30-12.30

•

csütörtök: 12.00-16.00

Vezeti: Mirk Gyöngyi - pszichológus Krízisintervenció A szolgálatnál jelentkező krízishelyzetben lévők azonnali fogadása, és a problémától függően,

a

lehetőségekhez

képest

azonnali

segítség

nyújtása,

szakintézmények

segítségnyújtásának megszervezése. Komplex gondozás A segítő kapcsolat célja komplex, meghatározott ideig tartó folyamatos gondozás, a problémák

feltárása,

megfogalmazása,

problémamegoldó

stratégiák

kidolgozása,

készségek, képességek fejlesztése. Statisztikai kimutatás tárgyévre vonatkozóan A szolgáltatást igénybe vevők száma nem és korcsoport szerint: 18-61 év közötti férfi: 91 fő 62 év és feletti férfi: 4 fő 18-61 év közötti nő: 197 fő 62 év és feletti nő: 14 fő Összesen: 306 fő A szolgáltatást igénybe vevő száma gazdasági aktivitás szerint: Aktív kereső: 53 fő Álláskereső: 218 fő Inaktív kereső: 35 fő - ebből nyugdíjas 19 fő Összesen: 306 fő A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerint: Házastársi/élettársi kapcsolatban együtt élők gyermekkel: 33 fő Házastársi/élettársi kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül: 29 fő Egy szülő gyermekkel: 218 fő Egyedül élő: 26 fő Összesen: 306 fő

156

A szolgáltatást igénybe vevők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint: Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb: 44 fő Általános iskola nyolc osztálya: 107 fő Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola: 105 fő Befejezett szakközépiskola: 25 fő Befejezett gimnázium: 20 fő Felsőfokú iskola: 5 fő Összesen: 306 fő

A

szolgáltatást

igénybe

vevők

hozott

problémái,

Probléma

Esetek száma

Életviteli

510

Családi- kapcsolati

278

Családon belüli bántalmazás

28

Lelki-mentális

612

Gyermeknevelési

382

Anyagi

145

Foglalkoztatással kapcsolatos

255

Egészségkárosodás

133

következménye

294

Ügyintézési

nehézségben

3249

Információhiány

200

Összesen:

esetben probléma

együttes

alapján:

612

segítségkérés

Több

esetszám

családnál

3060

22

előfordulása A szolgálat forgalmi adatai (tárgyévben) a forgalmi napló alapján: Éves forgalom: 1194 fő Tárgyévben a szolgálatnál megfordult kliensek száma: 244 fő Tárgyévben szolgálatnál megfordult új kliensek száma: 15 fő A családsegítő tevékenység tárgyévi működési napjainak száma: 252 nap 157

A családsegítő esetkezelések jellege: Szociális, mentális esetkezelés összesen: 4909 -

információ: 1457

-

ügyintézés: 1055 segítő beszélgetés: 1176

-

tanácsadás: 927

-

továbbirányítás: 294

-

Pszichológiai esetkezelés, összesen: 76

-

tanácsadás: 14

-

konzultáció: 19

-

terápia: 43

Jogi esetkezelés, összesen: 239 tanácsadás: 139 -

iratszerkesztés: 98

-

képviselet: 2

Egészségügyi, orvosi esetkezelés, összesen: 81 -

tanácsadás: 44

-

egyéb ügyintézés: 37

Összesen: 5305 Együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenység: 5100 Csoportban végzett családsegítő tevékenység, az esetkezelés jellegét figyelembe véve: Pszichológiai tréning, terápia, családterápia: 82 alkalom, 14 fő Családkonzultáció: 23 alkalom, 14 fő Összesen: 105 alkalom, 21 fő

158

Egyéb szolgáltató tevékenység, a tevékenység jellege szerint: Szolgáltatások közvetítése, nyújtása: 1610 egyén, 244 érintett család Dologi javak közvetítése és nyújtása: 1224 egyén, 746 érintett család Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatás: 15 egyén, 15 érintett család Intézkedés: Segítségnyújtás azokon a hátralékosokon, akik adóssága felette van az adósságkezelő szolgáltatás felső limitjének. Felelős: Polgármester Határidő: 2010. december 31. Aktív korúak rendszeres szociális segélyezéséhez szükséges beilleszkedést segítő program: 56 egyén Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás: 41 egyén Mediáció és konfliktuskezelés: 42 egyén, 20 érintett család Intézkedés: A családgondozás összehangolt intézkedései a célterületen Felzárkóztató és közösségfejlesztő programok indítása Felelős: Polgármester Határidő: 2010. December 31. Foglalkoztatottság: A Közép- magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki kirendeltsége 1990.04.01- tői végzi a regisztrált álláskeresők ellátását 8 településen-Budajenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Perbál Tinnye, Telki, Tök, Zsámbék. Ezen túlmenően aktív foglalkoztatás politikai eszközöket is működtet: képzés, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás, önfoglalkoztatóvá válási támogatás, valamint a rehabilitációs járadékosok visszakerülését a munkaerő piacra. Ezek megvalósulása a munkaerőpiaci alap, valamint az Európai Uniós források felhasználásával történik. A Zsámbéki medencét, valamint a Pilisi térséget magába foglaló terület regisztrált álláskereső állománya jelenik meg kirendeltségünkön. A falvak földrajzi elhelyezkedése, valamint lakosainak összetétele 159

munkavégzés szempontjából változó. A földrajzi és történelmi adottságokból adódóan más-más a fejlesztési koncepció. A Pilisi medence teleülése a Pilisi hegység, a Budai hegység és a Gerecse vidék kistáj csoportjai. A térség települései természetes erdőkkel borított, tagolt völgyekben, hegyoldalakon alakult ki. Az erdősültség térségi aránya 40%. Természeti adottságainak köszönhetően fokozottan védelemre szoruló régió. A napi ingázás a térség egészét jellemzi. A pilisi medence kistérségi társulás pozícióját messzemenően meghatározza agglomerációs fekvése, a térség települése és a főváros közeli kapcsolat. A kistérség természeti adottságai, közlekedés földrajzi elhelyezkedése nem tesz lehetővé olyan intenzív közös beruházásokat amilyenek a nemzetközi jelentőségű főútvonalak mentén létesültek. Az intézményi szuburbanizáció szempontjából fontos szerepet játszik a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem. Jellemző ágazatok: A Medencét magába foglaló terület foglalkoztatási adottságaiban jelentősen elkülönül környezetétől. A térségben működő ágazatok a következő összetételt mutatják: Mezőgazdaság: Nyakashegy

KFT:

szőlőtermesztésre,

borfeldolgozásra

specializálódott,a

növénytermesztés a Gyermelyi Mezőgazdasági Kft.-be olvadt.

Élelmiszeripar: ZIMBO Kft.: folyamatos a létszámmozgás. Sapori d Italai: sajt előállító, aki termelésbővítést szeretne megvalósítani. Ziegler Édesipari Kft. Sváb pékség szintén fejlesztést tervez.

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Zsámbéki Kirendeltsége

Orvosi műszergyártás: Piac feltárás folyamatos, de csak természetes létszám fogyást pótolják. 160

Oktatási intézmény: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanári felvételt prognosztizált. Műanyagipar: WAWIN létszáma stagnál Gépipar: Maximális a termelőkapacitás kihasználása, de az utolsó negyedévben csoportos létszám leépítés történt. Egyéb: DAF logisztikai üzem munkaerőpiaci szempontból nem jelentős, hasonlóan a vendéglátó iparhoz. Népesség száma a vándorlási nyereség eredményeként tovább növekedett. A megye kedvező elhelyezkedése a főváros közelsége jó lehetőséget kínál a különböző beruházásoknak. Különösen Telkin, Budajenőn, Tinnyén, Piliscsabán, Zsámbékon nőtt a lakosság száma. A kiköltöző családok jelentős anyagi és szellemi tőkével rendelkeznek, de általában dolgozni a fővárosba járnak. A regisztrált álláskeresők száma folyamatosan emelkedik az elmúlt 3 év adatai szerint:

2007-ben 479 fő 2008-ban 503 fő 2009-ben 735 fő 2009.novemberi adatok: Zsámbék

Regisztrált álláskeresők száma

199 fő

Kor szerint: < 17 éves >17 - 20 éves

*

0 5 161

>20 -25 éves

22

>25 -30 éves

22

>30 – 35 éves

23

>35 – 40 éves

26

>40 - 45 éves

26

>50 - 55 éves

33

Közmunkaprogram A település Önkormányzata a Közép - magyarországi Regionális Munkaügyi Központ zsámbéki kirendeltségével együttműködve évek óta szervez közhasznú munkavégzést, melynek keretében a Munkaügyi Központ által kiközvetített munkavállalókat (regisztrált munkanélküliek) a törvényben meghatározott közfeladatok ellátása céljából alkalmazza. A foglalkoztató részére a munkavégzésből eredő többletköltségek adott százalékának erejéig a Kirendeltség támogatást nyújt, megkönnyítve a foglalkoztatói terheket. Emellett közcélú munkavégzés keretében is számos munkanélküli munkaerőpiacra való be- illetve visszailleszkedését segítették, a foglalkoztatói költségek bizonyos százalékát a foglalkoztatás e típusánál is visszaigényelve. Az elmúlt években elsősorban a következő feladatok ellátását valósították meg közhasznú, illetve közcélú munkavállalás keretében: közterületek tisztántartása, árkok takarítása, szemétszedés, intézmények takarítása, illetve adminisztratív tevékenység a városi tüdőszűrés szervezése során. A lentebb található elemzés bemutatja a konkrét munkafeladatok megnevezését, a szükséges létszámot, valamint a foglalkoztatás költségeit tartalmazza 2009. évre összesítve, illetve negyedéves időszakokra lebontva. Bemutatásra kerül továbbá a rendszeres szociális segélyezettek helyzete elemzése, értékelése, az aktív korúak ellátására jogosultak jövőbeni helyzetének tervezése, értékelése a 2009. évi új szabályok szerint tervezett adatok alapján. A foglalkoztatás átlagos időtartama 5 hónap személyenként, így a törvény által meghatározott évi 90 munkanap mindenki esetében biztosított. A munkavégzés napi 8 órában valósul meg. 162

A munkabér a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében 71.500 Ft. A közcélú munkavégzés keretében foglalkoztathatók létszáma 35 fő (ld. 2. sz. melléklet), ami év közben változhat, hiszen új személyek szerezhetnek jogosultságot, illetve a jelenleg ellátásban részesülők jogosultsága megszűnhet. A közmunkaterv elkészítése során tekintettel voltak arra, hogy az Önkormányzat céljait is figyelembe véve olyan munkát ajánlhassanak fel, amely megfelel a jogosultak képzettségének.

A

munkaszerződést

határozott

időre

kötik,

a

munkafeladat

megnevezésével, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) szabályai szerint. A jogosultakat a Hivatal munkaügyi osztálya legkésőbb 5 nappal korábban értesíti a foglalkoztatással kapcsolatban, különös tekintettel annak kezdetére, helyére, tartalmára vonatkozóan. A munkavégzés megkezdése előtti egészségügyi vizsgálat megszervezése az állami foglalkoztatási szerv (Kirendeltség) feladata. A munkavállalókat a Kirendeltség közvetíti, a Hivatal előzetesen benyújtott munkaerőigénye alapján. A közmunkaprogram jogszabályi háttere: - az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény (Eszft), mely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szt), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Fit.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Tv. (Met.), a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. tv. (Pmtv.), a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. tv. (Fbrt.) módosítását tartalmazza, - valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 341/2008. (XII. 30.) kormányrendelet. Zsámbék Város Önkormányzata a fentiek, valamint az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által szolgáltatott iránymutatás alapján készítette el 2009. évre a közfoglalkoztatási tervet. A közfoglalkoztatás költségeit Zsámbék Város Önkormányzata a 2009. évi költségvetésében tervezte, illetve fedezetét biztosította.

163

Zsámbék Város Önkormányzata közmunkaterve A közcélú foglalkoztatás keretében ellátandó munkafeladatok megnevezése: Takarítás: - intézményi takarítás (Zsámbék Város Orvosi Rendelője, 2072 Zsámbék, Magyar utca 20.) Adminisztrátori feladatok: - adatrögzítés, adatfeldolgozás (a településen végzett tüdőszűrés során) Kézbesítés: - kézbesítési feladatok ellátása (Zsámbék területén, adózási időszakban, ül. tüdőszűrési értesítők kihordása) Közterületi segédmunka: (szakképesítést nem igénylő segédmunkási feladatok Zsámbék város területén) - közterületek takarítása, tisztántartása (játszóterek, sport- és kulturális helyszínek) - csapadékelvezető árkok karbantartása - fűnyírás, gépi-és kézi kaszálás - parlagfű-irtás - veszélyes fák kivágása - facsemeték ültetése - sövénynyírás, gallyazás - hó és síkosság mentesítés - rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utómunkákban való részvétel A foglalkoztatás költségeit (1 fő/hó) és az visszaigényelhető támogatás mértéke 95% (1 fő/hó) 1 fő munkabére/hó

TB járulék/hó

EHO

Munkaadói

Össz. járulék

71.500 Ft

20.735 Ft

1.950 Ft

2.145 Ft

96.330 Ft

67.925 Ft

19.698 Ft

1.853 Ft

2.038 Ft

91.514 Ft

164

Összefoglaló táblázat a 2009. évre (A táblázat a konkrét munkafeladatok szükséges a megvalósításához, azaz 35 fő átlagosan 5 hónapon keresztül megnevezését, valamint azt tartalmazza, hogy hány fő történő foglalkoztatásának költségeit adja.)

I-II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

Ö

-

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

9

feladatok

1

2

2

0

0

0

2

0

0

0

7

feladatok

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

3

takarítása,

4

7

7

7

7

7

7

•7

7

7

67

árkok

1

3

3

3

0

0

2

3

3

3

21

kézi

0

5

5

5

4

4

4

3

0

0

30

0

0

0

6

6

6

0

0

0

0

18

0

0

0

0

0

0

2

2

2

6

Feladat megnevezése/Hónap intézményi takarítás kézbesítési ellátása adminisztratív ellátása közterületek tisztántartása csapadékelvezető karbantartása fűnyírás,

gépi-és

kaszálás parlagfű-irtás veszélyes

fák

kivágása,

i

facsemeték ültetése

0

sövénynyírás, gallyazás

0

0

2

2

2

2

0

0

0

0

8

hó és síkosság mentesítés

3

0

0

0

0

0

0

0

1

1

5

Rendezvények

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

9

18

23

24

20

21

16

16 14 14

1

előkészítése, lebonyolítása, utómunkákban

való

részvétel Összesen

-

175

165

A foglalkoztatás költségei 2009. január1 - 2009. március 31. Költség

II.

I.

III.

Összesen

643.500

643.500

186.615

186.615

19.305

19.305

17.550

17.550

866.970

866.970

megnevezése Bruttó

munkabér

(71.500 Ft/fő/hó) TB járulék (29%) Munkaadói

-

-

járulék

(3%) Egészségügyi hozzájárulás

(1.950

Ft/fő/hó) Összesen

_

_

A közfoglalkoztatás teljes költsége:

866.970 Ft.

Igényelt támogatás:

823.622 Ft.

Önkormányzatot terhelő rész:

43.348 Ft.

2009. április 1-2009. június 30-ig: Alkalmazni kívánt létszám: átlag 8,6 fő (a szükséges létszám ismert, azonban a 90 kötelezően ledolgozandó munkanapot nem mindenki egybefüggően tölti le) Munkakör megnevezése: • intézményi takarítás (Zsámbék Város Orvosi Rendelője, 2072 Zsámbék, Magyar utca 20.) • kézbesítési feladatok ellátása (Zsámbék területén, adózási időszakban, ül. tüdőszűrési értesítők kihordása) • adminisztratív feladatok ellátása • közterületek takarítása, tisztántartása (játszóterek, sport- és kulturális helyszínek) • csapadékelvezető árkok karbantartása • fűnyírás, gépi-és kézi kaszálás 166

• parlagfű-irtás • sövénynyírás, gallyazás Munkabér: 71.500 Ft Munkaszerződés típusa: határozott időtartamú. Feladat megnevezése/Hónap

IV.

V.

VI.

Összesen

intézményi takarítás

1

1

1

3

kézbesítési feladatok ellátása

2

2

0

4

• 3

0

takarítása, 7

7

7

21

árkok 3

3

3

9

adminisztratív feladatok ellátása

•3

0 közterületek tisztántartása csapadékelvezető karbantartása fűnyírás, gépi-és kézi kaszálás

5

5

5

15

parlagfű-irtás

0

0

6

6

sövénynyírás, gallyazás

0

2

2

4

Összesen

18

23

24

65

A foglalkoztatás költségei 2009. április 1-2009 június 30-ig (Ft) IV.

V.

VI.

Összesen

Bruttó munkabér (71.500 Ft/fő/hó)

1.287.000

1.644.500

1.716.000

4.647.500

TB járulék (29%)

373.230

476.905

497.640

1.347.775

Munkaadói járulék (3%)

38.610

49.335

51.480

139.425

Költség megnevezése

167

Egészségügyi

hozzájárulás

(1.950 35.100

44.850

46.800

126.750

2.215.590

2.311.920

6.261.450

Ft/fő/hó) Összesen

1.733.940

A közfoglalkoztatás télies költsége: Igényelt támogatás:

6.261.450 Ft. 5.948.378 Ft.


313.072 Ft.

2009. július 1 – 2009. szeptember 30.-ig: Alkalmazni kívánt létszám: átlag 8,6 fő (a szükséges létszám ismert, azonban a 90 kötelezően ledolgozandó munkanapot nem mindenki egybefüggően tölti le) Munkakör megnevezése: • intézményi takarítás (Zsámbék Város Orvosi Rendelője, 2072 Zsámbék, Magyar utca 20.) • kézbesítési feladatok ellátása (Zsámbék területén, adózási időszakban, ül. tüdőszűrési értesítők kihordása) • közterületek takarítása, tisztántartása (játszóterek, sport- és kulturális helyszínek) • csapadékelvezető árkok karbantartása • fűnyírás, gépi-és kézi kaszálás • parlagfű-irtás • sövénynyírás, gallyazás • rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utómunkákban való részvétel Feladat

VII.

VIII.

IX.

Összesen

1 0

1 2

3 2

7

7

21

megnevezése/Hónap intézményi takarítás 1 kézbesítési feladatok 0 ellátása közterületek

7

takarítása,

168

csapadékelvezető

0

0

2

2

kézi 4

4

4

12

6 2

6 2

0 0

12 4

0

1

0

1

20

21

16

57

árkok karbantartása fűnyírás,

gépi-és

kaszálás parlagfű-irtás sövénynyírás, gallyazás rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utómunkákban

való

részvétel Összesen

A foglalkoztatás költségei 2009. július 1 - 2009. szeptember 30-ig: Költség

VII.

VIII.

IX.

Összesen

megnevezése Bruttó munkabér 1.430.000

1.501.500

1.144.000

4.075.500

(71.500 Ft/fő/hó) TB járulék (29%) Munkaadói

414.700 42.900

435.435 45.045

331.760 34.320

1.181.895 122.265

járulék (3%) Egészségügyi

39.000

40.950

31.200

111.150

1.926.600

2.022.930

1.541.280

5.490.810

hozzájárulás (1.950 Ft/fő/hó) Összesen

A közfoglalkoztatás teljes költsége:

5.490.810 Ft.

Igényelt támogatás:

5.216.270 Ft.


274.540 Ft.

2009. október 1 - 2009. december 31-ig: Alkalmazni kívánt létszám: átlag 8,6 fő (a szükséges létszám ismert, azonban a 90 kötelezően ledolgozandó munkanapot nem mindenki egybefüggően tölti le) Munkakör megnevezése: • intézményi takarítás (Zsámbék Város Orvosi Rendelője, 2072 Zsámbék, Magyar utca 20.) • közterületek takarítása, tisztántartása (játszóterek, sport- és 169

kulturális helyszínek) • csapadékelvezető árkok karbantartása • fűnyírás, gépi-és kézi kaszálás • parlagfű-irtás • veszélyes fák kivágása, facsemeték ültetése • hó és síkosság mentesítés • Feladat

X.

XI.

XII.

Összesen

1 7

1 7

1 7

3 21

3

3

3

9

kézi 3

0

0

3

kivágása, 2

2

2

6

0

1

1

2

16

14

14

44

megnevezése/Hónap intézményi takarítás közterületek takarítása, csapadékelvezető

árkok

karbantartása fűnyírás,

gépi-és

kaszálás veszélyes

fák

facsemeték ültetése hó

és

síkosság

mentesítés Összesen

A foglalkoztatás költségei 2009. július 1 – 2009. szeptember 30-ig: Költség megnevezése

VIII.

IX.

Összesen

Bruttó munkabér (71.500 Ft/fő/hó) 1.430.000

1.501.500

1.144.000

4.075.500

TB járulék (29%)

414.700

435.435

331.760

1.181.895

Munkaadói járulék (3%)

42.900

45.045

34.320

122.265

Egészségügyi

39.000

40.950

31.200

111.150

hozzájárulás

VII.

(1.950 Ft/fő/hó)

170

Összesen

1.926.600

2.022.930

1.541.280

5.490.810

Intézkedés: A közfoglalkoztatási tervvel elsődlegesen célozza meg az alacsony státuszú lakosságot, köztük a már rendszeres szociális segélyezés rendszeréből kikerülteket is. Felelős: Polgármester Határidő: 2010. december 31.

171

Sorszá m

1.

Megnevezés

Aktív korúak ellátására jogosultak (fő)

(Köz)foglalkoztatásba bevonhatók (fő)

(Köz)foglalkoztatásba nem bevonhatók (fő)

Aktív korúak ellátására jogosultak létszáma (a+b):

36

a) rendszeres szociális segélyezettek összesen:

10

10

• egészségkárosodott

3

3

• 55. életévét betöltötte

7

7

Elsősorban képzésre kötelezett 35 éven aluliak

ebből:

• 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani

b) rendszeres munkavégzésbe bevonhatók 2.

3.*

4*

Foglalkoztatásba bevonhatók életkora (a+b):

26

35 35

a) 35 évnél fiatalabb

4

b) 35-55 év közötti

31

Neme (a+b):

35

a) férfi

24

b)nő

11

Iskolai végzettsége: a) 8 ált. iskola alatti

5

b) 8 általános

19

c) szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik d) gimnázium

8

e) szakközépiskola

1

2

f) technikum g) főiskola, egyetem 5.*

Háztartás formája: » a) családban élő

22

b) egyedül élő

13

172

Segélyezési adatok: Szociális ellátás főbb formáiban részesülők száma (fő)

ellátás formája

2009

2008

2007

2006

2005

53 1 152

36 1 123

39 1 112

40 1 92

23 13 89 12 16 3 49 7

23 4 60 13 14 2 79 14

24 3 40 13 9 3 91 16

22 5 69 30 26 4 123 24

rendszeres szociális segély/aktívkorúak ellátása időskorúak ellátása rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ápolási díj lakásfenntartási támogatás átmeneti segély rendkívüli gyermekvédelmi támogatás temetési segély köztemetés közgyógyellátás mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

2004

2003

2002

2001

40 1 196

36 0 242

47 0 256

59 0 290

16 1 99 16 25 0 180 35

13 1 67 194 26 3 192 38

11 1 71 45 23 2 129 46

49

Szociális ellátásban részesülők száma (fő) 2009

2008 306 158 10 18 26 40 63

Családsegítés Gyermekjóléti Szolgáltatás idősek átmeneti otthona idősek nappali ellátása házi segítségnyújtás étkeztetés gyermekek alternatív napközbeni ellátása (étkeztetéssel)

2007 208 116 10 19 30 34 64

2006 94 46 10 10 36 56

Az IVS-ben azonosított városrészek és 1

szegregátumok neve

Ady lakótelep Bartók-Mátyás-Gagarin u. Pálos-Benedek u. Város egészére vetített

2

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül3 Nem kötelező

2 0 0

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 4 0 0

23 0 0

n.a. 0 0

12

44

152

Lakások száma (jelenlegi Lakónépesség száma népességnyilvántartási adatok (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma) alapján)

LFT –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

117 13 14 5171

19 6 6 1458

4

mutató Város egészére az adott segélytípus száma

173

Megnevezés

Rendszeres szociális segélyben részesülő (fő) 1. Létszáma (a+b+c): 36 a) 3 egészségkárosodo tt b)nem 32 foglalkoztatott c) támogatott 1 álláskereső 2. Életkora: 4 24 8 a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 évnél idősebb 3.

4.

5.

6.

7.

Neme: a) férfi b)nő Iskolai végzettsége: a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános c) szakmunkásképz ő vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik d) gimnázium e) szakközépiskola f) technikum g) főiskola, egyetem Háztartás formája: a) családban élő b) egyedül élő Folyósított segély átlagos összege (Ft/hó/fő) Konkrét munkafeladatok megnevezése,

Közcélú foglalkoztatásba n részt vett (fő)

Közcélú Közcélú Rendszeres foglalkoztatás foglalkoztatás szociális segélyre kifizetett összeg (Ft/év)

30

30 30

2 21 7

15 21

17 13

7

1

14 11

23 6

3 1

■

-

.

13 13 27.602

14 16

174

Összefoglaló Táblázat: Adat

1. Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)

Város egésze

IVS-ben azonosított városrész 1.



Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 1.

Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 2.

Az antiszegregációs tervben azonosított szegregátum 3.

4 537 20,0 64,8 15,2

729 19,9 70,9 9,2

729 19,9 70,9 9,2

846 27,3 67,1 5,6

117 24 86 7

14 3 6 5

13 1 12 0

24,8

26,7

26,7

17,1

39,2

28,1

15,8

16,1

16,1

20,9

13,1

26,3

1 441

210

210

230

19

6

6

17,1

5,7

5,7

4,8

50%

0

0

40,5

37,1

37,1

35,4

49,3

42,1

40,1

13,8

15,7

15,7

8,5

28,2

20,2

16,2

175

Infrastrukturális ellátottság: Infrastrukturális ellátottság: Közlekedés: gépjármű forgalom, kerékpár közlekedés, gyalogos forgalom Közművesítés: összközműves Azon utcák, ahol részben, vagy egészben A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák nem találhatóak Vezetékes víz

minden utcában van

Áram

minden utcában van

Közvilágítás

minden utcában van

Szennyvíz-csatorna

minden utcában van

Gáz

minden utcában van

Pormentes út

minden utcában van

találhatóak

Összesen a városban 8 nyilvántartott halmozottan hátrányos

helyzetű

gyermekek száma

176

Bűnmegelőzés helyzete Bűnözés helyzete Bűncselekmény megnevezése 8, Szándékos testi sértés

2006 2007 Összesen Összesen 1 8

2008 Összesen 6

9. Segítségnyújtás elmulasztása

1

2

1

10, Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 12, Magánlaksértés 13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk.

0 0 0 1

0 1 0 0

0 0 1 4

3 0 4 17 0 0 0 21

11 0 8 6 0 1 0 15

12 1 2 14 0 1 0 18

22, Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak 25. Üzletszerű kéjelgés es üzletszerű kéjelgés 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 27. A házasság, a család és a nemi erkölcs elleni bcsk.

0 0 0 2 2

0 0 0 2 2

0 0 0 1 1

29. Hivatalos személy elleni erőszak 30, Közfeladatot ellátó személy elleni erősz. 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk, 33. Az államigazgatás, a közélet tisztasága elleni bcsk, 34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 36. Garázdaság 37. Önbíráskodás 38. Egyéb e csoporthoz tartozó bcsk 39. A közrend elleni bcsk. összesen 42. Egyéb e csoporthoz tartozó bcsk. 43, A gazdasági bcsk. összesen 53. Lopás 54. Betöréses lopás 55. Sikkasztás 56. Csalás 57. Rablás 58. Kifosztás 59. Zsarolás 60. Jármű önkényes elvétele 61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcsk.

0 0 0 0 0 2 1 12 15 1 1 54 31 0 2 0 0 0 1 10

0 0 0 0 0 3 0 9 12 1 1 68 33 4 8 1 0 0 3 19

0 0 1 1 1 1 0 14 16 1 1 94 32 6 14 2 0 0 1 16

198 140

136 177

165 214

Ö14. A személy elleni bcsk, összesen 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása 17. Közúti jármű ittas vezetése 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése 19. Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. Ö2I, A közlekedési bcsk. összesen

ö62. Személyek javai elleni bcsk, összesen ö64. Mindösszesen

177

5.

STRATÉGIA a. A VÁROS JÖVŐKÉPE

A város hosszú távú jövőképe A jövőkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett hosszú távon (15-20 év alatt) elérendő céljait határozza meg. Ez egyrészt demográfiai jellegű, másrészt a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására

vonatkozik

(különös

tekintettel

a

kistérségi

feladatok

ellátásának koordinációjára, mekkora gazdasági potenciál bővülésre számítanak a városban, milyen szektorban, és mely városi területeken, mely városi térségüket neveznék válságtérségnek, és miért, hogyan kívánják átalakítani a közszolgáltatási rendszerüket, városi környezet, életminőség, kultúra stb.).

b. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása E dokumentum egy összefoglaló a hosszútávon fenntartható városfejlesztési stratégiáról, amely előtérbe helyezi a gazdasági fejlődés mellett a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem, az örökségvédelem-, a társadalmi integráció, az etnikai és kulturális kohézió szempontjait.

Zsámbék stratégiája szerint az átfogó cél

kiindulópontja a város lakossága jólétének biztonságának biztosítása és életminőségének növelése, a térség népesség megtartó és vonzó képességének erősítése, a magyarországi és európai városhálózatban betöltött szerepének meghatározása és megfelelő funkciók magas színvonalú ellátása, Zsámbék kulturális, történelmi, és természeti adottságainak kiaknázása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlődőképes gazdasági alapok megteremtése és megőrzése, a minőségi és jövedelmező munkahelyekhez való hozzáférés elősegítése, valamint az élhető természetes és épített környezet 178

létrehozása, a környezet tudományosan prognosztizált változásaira való felkészülés, társadalmi felkészítés, a városra jellemző egyedi történelmi értékek és kulturális javak megőrzése, illetve modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethető tematikus célkitűzések és részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévő szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erősítik. Ennek megfelelően az átfogó cél az elkövetkezendő 15-25 év vonatkozásában: „Az élhető és versenyképes kultúrváros” feltételeinek megteremtése. Az élhetőség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévő funkciók megerősítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Zsámbék várossá válása óta probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. A városhálózatban betöltött szerep maradéktalan érvényesülése érdekében ki kell alakítani az európai mércével is színvonalas, modern, zöld belvárost, továbbá az újonnan lehatárolt városrészi alközpontokat is. A Budapesti Agglomerációs Rendezési Terv a főváros agglomerációjához sorolta a Zsámbékot és a Zsámbéki-medencét. Az agglomeráció külső gyűrűje – melynek dél-nyugati ívének része Zsámbék és környéke – táji, természeti, épített örökségét őrző terület, melynek a küldetése a Közép-Magyarországi Régió egész területének, mint élhető régiónak a Budapest „zöld gyűrű - green belt” övezeteként a nagyváros rekreációs igényeit elégíti ki. Ennek a külső övezetnek táj, természet, örökségvédelmi tevékenysége és az erre épülő turizmusfejlesztés központja (már most is) Zsámbék.

179

Fejlesztési célok a városrészekre A városrészekre vonatkozó célok a városrészek kijelölése, helyzetértékelése után határozhatók meg. A fejlesztési célok a helyzetértékelés során azonosított problémák (gyengeségek) megoldására vagy az azonosított lehetőségek kihasználására vonatkoznak, az adott városrész „erősségeire”, mint erőforrásokra építkezve. (Természetesen van mód arra, hogy egyes városrészekben fellelhető problémák felszámolására, és a városrész adottságai által kínált lehetőségekre is tűzzünk ki célokat.) Az egyes városrészekhez társított célok megadásában segítségünkre van a városrész szintű helyzetelemzések összegzéseként készített SWOT analízis. A városrészekre vonatkozó célrendszert a stratégiához történő egyszerűbb kapcsolása érdekében, a stratégiai célrendszerhez hasonlóan átfogó és tematikus célokra bontottuk. Így az egyes célmeghatározások már nem csak az adott városrészhez tartozó fejlődési irányt mutatják, hanem azt is, hogy az adott városrész fejlődése hogyan integrálódik a város kívánatos fejlődésbe. Az átfogó célból levezethető tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat tematikus célkitűzéseknek nevezünk, és amelyeken belül lesznek értelmezhetőek az egyes konkrét tematikus részcélok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntő többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi előre. Az alábbi ábrán látható alakzatot térben értelmezve a fölső csúcson a hosszú távon értelmezett átfogó cél található, az alapját képező háromszög csúcsai pedig az egyes tematikus célcsoportokat szimbolizálják. A középső, nagyobb méretű gömb a megvalósuló tematikus részcélok kölcsönhatásai révén létrejövő szinergiák által indukált társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődést illusztrálja.

180

„Élhető” és versenyképes város

Városi funkciók, „élhetőség”, szolgáltatások, kultúra, turisztika

Egészséges életmód, természetes és épített környezet

Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erőforrás fejlesztés

A városrészekhez tartozó célmeghatározásokat, és azok stratégia célrendszerébe illeszkedését ábrákon mutatjuk be.

181

1. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONT

Városközpont ‐ 1. számú terület


Városi funkciók,

Gazdaságfejlesztés,

Egészséges életmód,

„élhetőség”,

innovációs rendszer,

természetes és épített

szolgáltatások, kultúra.

humán erőforrás

környezet.

fejlesztés. Zsámbék városközpontjának rehabilitációja, a történelmi sétaút kialakítása, stb. Egységes belvárosi arculat, Parkolási lehetőségek rendezése, Közösségi közlekedés fejlesztése,

Belvárosi kereskedelmi egységek szabályozása, Szolgáltatóházak építése A művelődési ház felújítása,

Közparkok, közterek, zöld területek gondozása, kialakítása, Közösségi közlekedés fejlesztés

182

2. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – ÚJ VÁROSKÖZPONT - 2. számú terület

Új városközpont ‐ 2. számú terület


Városi funkciók, „élhetőség”, szolgáltatások, kultúra.


Egészséges életmód, természetes és épített környezet.

Lakóövezetek fejlesztése, bővítése, Parkolási lehetőségek rendezése,

Kereskedelmi egységek felújítása Nevelési oktatási intézmények felújítása, építése

Zöld területek gondozása, kialakítása Sportpályák felújítása

183

3. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – TELEPÜLÉSIKÖZPONTI LAKÓTERÜLET - 3. számú terület

Településközponti lakóterület ‐ 3. számú terület





Lakóövezetek fejlesztése (az egységes településkép megtartásával) Parkolási lehetőségek rendezése,

−

Közparkok, közterek, zöld területek gondozása, kialakítása, bővítése Urbanizációs fejlesztések

Használaton kívüli épületek új funkciókkal való megtöltése

184

4. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – ÉSZAKI LAKÓTERÜLET - 4. számú terület

Északi lakóterület ‐ 4. számú terület





Parkolási lehetőségek rendezése, Lakóövezetek fejlesztése, bővítése

−

Közparkok, közterek, zöld területek kialakítása Urbanizációs fejlesztések Közbiztonság fejlesztése Közösségi terek

Használaton kívüli épületek új funkciókkal való megtöltése

185

5. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – GAZDASÁGI TERÜLET - 5. számú terület

Gazdasági terület ‐ 5. számú terület



Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erőforrás fejlesztés.


− Az autópálya csomópontok közelében logisztikai és kereskedelmi funkciók kialakítására van lehetőség − Újabb nagyvállalatok betelepülésére, továbbá új, főleg tematikus ipari parkok kialakítására

Kisvállalkozások betelepítése Mezőgazdasági tevékenységgel rendelkező vállalkozások segítése

Közparkok, közterek, zöld területek kiépítése Urbanizációs fejlesztések Közösségi terek

− Városkapu projekt

186

6. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – NYAKAS-HEGY - 6. számú terület

Nyakas‐hegy ‐ 6. számú terület





− A hagyományos pincesorok helyreállítása (Szuszogói pincesor kiépült, Mélyúti pincesor kiépítés folyamatban van).

− terület belterülettel határos része lakóterületté alakítható.

− Hadtörténeti kiállítás

(Rakétabázis) fejlesztése

187

7. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – MEZŐGAZDASÁGI KÜLTERÜLET - 7. számú terület

Mezőgazdasági külterület‐ 7. számú terület





− Régi vízimalom romja – idegenforgalmi célú befektetési lehetőség

Mezőgazdasági szereplők támogatása

188

8. Városrészi célok a célhierarchiával összhangban – TALENTIS terület - 7. számú terület

Talentis terület ‐ 8. számú terület





−

„K+F központ létrehozása Széleskörű gazdasági befektetési lehetőségek (ipar, logisztika, stb.)

Közúthálózat kiépítése Urbanizációs fejlesztések környezetkímélő technikákkal

Új városrész kialakítása

189

A

pályázat

első

ütemében,

a

funkcióbővítő

városrehabilitáció

keretében

megvalósuló projekteket vastagított betűtípus jelzi. Átfogó cél: Az élhető és versenyképes kultúrváros” feltételeinek megteremtése. Középtávú (7-8 éven belüli) tematikus célkitűzések és az azokon belül értelmezhető tematikus részcélok: 1. számú tematikus cél: 1. A

városi

funkciók

megerősítése,

az

„élhetőség”,

a

fogyasztói-

és

közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Ezen belül a tematikus részcélok: 1.1 Zsámbék történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont és történelmi sétaút kialakítása, a

városközpont

pótlásával

és

a

funkcióinak

megteremtése,

a

meglévők

megerősítésével,

a

hiányzó nem

funkciók

oda

valók

kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont

kulturális,

kereskedelmi

és

szolgáltató

jellegének

megerősítése. 1.1. A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat-, és burkolat-felújítás (RTC) 1.1. B. Romtemplom-lépcső és a templom közvetlen környezetének felújítása (RKTC) 1.1. C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 1.1. D. Óvodaépületbe új funkció telepítése (RTC) 1.1.E. Zsámbék történelmi főterének korhű felújítása (RTC) (középtávú célkitűzés az Immaculata szobor restaurációja, és visszahelyezése a Zichy térre, rendezvények megtartására alkalmassá tétele 1.1. F. Új belvárosi szolgáltatóház létesítése a 877. hrsz-ú épület korszerűsítése révén (KTC) 1.1. G. Egységes városi arculat kialakítása (útjelzőtáblák, információs táblák, egyéb a város arculatát befolyásoló elemek összehangolása révén) (RTC) 190

1.1. H. Közösségi közlekedés fejlesztése keretében buszváró épület kialakítása (HTC) 1.2 Zsámbék iskolaváros jellegének megerősítése. Korábban működött felsőfokú oktatás a városban. E tevékenység újraindítása hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tőke gyarapodásához. 1.2. A. Kastély épület felsőoktatási funkciójának visszaállítása (K-HTC) 1.2. B. A város bölcsődéjének, óvodáinak, általános iskoláinak fejlesztése (RTC) 1.3. A lakókörnyezet minőségi szintjének emelése. A családi házas jellegű lakóövezetek bővítése a szabad területek szűkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környező településekkel együttműködve. 1.3. A. A parkolási lehetőségek rendezése minden városrészben (KTC) 1.3. B. Ady Endre lakótelep rehabilitációja (KTC) 1.3. C. Lakóövezetek fejlesztése, bővítése (K-HTC) 1.4 A környező településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös előnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttműködést erősíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bővíteni szükséges. 1.4. A. A társulási formában fenntartott intézmények körének bővítése (KTC) 1.4. B. A területfejlesztési célú együttműködés erősítése (RTC) 1.5

A

városrészek

hálózatának

és

hierarchiájának

megfelelően

a

funkcióbővítést és a funkciótisztítást együttesen kell elvégezni, amely a belváros szerepének újradefiniálásán túlmenően további alközpontok fejlesztését is jelenti. A városrészek esetében minőségi fejlesztéseket kell

végrehajtani

különösen

a

lakófunkciók,

a

kereskedelem

és

191

szolgáltatások,

a

kulturális-

és

közjavak

hozzáférhetősége

vonatkozásában. 1.5. A. Zichy Iskola alatti városrészen alközpont kialakítása (KTC) 1.5. B. „Városkapu” projekt. Bevásárló és szolgáltató központ (magánbefektetés) (KTC) 1.6

A

földrajzi

centrális

fekvésből

adódó

előnyökre

építeni

kell,

a

magyarországi városhálózatba való integrálódásnál ezt figyelembe kell venni. (HTC) 2. számú tematikus cél: 2. A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív és innovatív húzóágazatok letelepítésével és megtartásával, a humán erőforrás ennek megfelelő fejlesztésével. Ezen belül a tematikus részcélok: 2.1 Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erősíteni, amely szorosan

kapcsolódik

rendszerekhez,

és

a

regionális

elősegíti

a

tudás-

és és

nemzeti

innovációs

technológiatranszferek

létrejöttét. 2.2 A helyi érdekeltségű mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében,

hogy

közepes

bekapcsolódhassanak

a

méretű

szerveződő

vállalattá

fejlődhessenek,

klaszterekbe

a

és

beszállítói

kapcsolataik és a magas szintű szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. 2.2. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása az 1. sz. óvoda épületből (RTC) 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2. C. Mezőgazdasági tevékenységgel rendelkező vállalkozások segítése (KTC)

192

2.3 Új, illetve tematikus, környezetkímélő, megújuló energiákra támaszkodó ipari

parkok

létrehozásával,

a

meglévők

fejlesztésével

kedvező

feltételeket kell teremteni újabb vállalatok betelepüléséhez, a már ittlévők helyben maradásához. Ösztönözni kell őket a helyi K+F kapacitásaik növelésére, innovációs potenciáljuk emelésére. 2.3. A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3. B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC) 2.4 A humán erőforrás fejlesztésnek elsősorban az aktuális vállalati igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni az innovációs rendszer fejlődése alapján prognosztizálható, várható jövőbeni igényekre is. 2.4. A. A szakképzés fejlesztése (KTC) 2.4. B. Kastély épületbe felsőoktatási funkció visszatelepítése (KTC) 3. számú tematikus cél: 3. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidő helyben történő tartalmas eltölthetősége érdekében. Ezen belül a tematikus részcélok: 3.1 A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülő, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetőségekkel. 3.1. A. Kulturális központ felújítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.1. B. Sportpályák felújítása (RTC) 3.1. C. Közösségi terek, játszóterek kialakítása felújítása (RTC) 3.1. D. Kerékpárutak építése (RTC) 3.1. E. Kastély épületben uszoda rekonstrukció-PPP keretében (KTC) 3.1. F. A 3645/2 hrsz-ú területnek rehabilitációja, fejlesztése, hogy a kultúra és turizmus színterévé válhasson (KTC) 193

3.2 A műemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetőség szerint bővítése 3.2. A. Romtemplom-lépcső valamint a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 3.2. B. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 3.2. C. Törökkút-tér felújítása (RTC) 3.2. D. Sűrűn beépült új városrész egyetlen zöldfelületének, a műemlékvédelem alatt álló Józsefvárosi pinceterületnek fokozott oltalma és rehabilitációja (RTC) 3.2. E. Határ úti véderdő rehabilitációja (KTC) 3.3 A turizmus alapvető feltételeinek javítása, hogy a turizmus, ezen belül is kulturális,- fesztivál,- konferencia-, külföldi hallgató-, és szabadidőturizmus a város gazdaságában mérhető tényezővé válhasson. 3.3. A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3. B. Turisztikai potenciál növelése Zsámbék népszerűségét eddig is növelő, meglévő hagyományos turisztikai események (pl. nyáriszínház, koncertek, egyházi ünnepek, Napfordulók) és látványosságok (műemlékek, múzeumok) fejlesztése, nemzetközi hírűvé tétele. (R-KTC) 3.3. C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (RKTC)

3.4 A város egészségügyi intézményei az alapellátásokon túl bizonyos specializációkban érjenek el eredményeket. 3.4. A. Rendelő átalakítása, hasznosítása (RTC) 3.5 Az esélyegyenlőséget biztosítani kell minden zsámbéki lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erősítésére. 194

3.5. A. A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése (R-KTC) 3.5. B. A város terjeszkedésével arányos mértékű, ökológiailag értékes zöldterületek

fenntartása,

kialakítása.

Közparkok,

közterek

és

játszóterek rekonstrukciója, bővítése. A zöldterületek gondozására, civilek bevonása közmunka keretében. (R-KTC) 3.5. C. Helyi együttműködési formák, önszerveződő, önsegélyező csoportok, folyamatok erősítése (R-KTC) 3.6. Zsámbék urbanizációs fejlesztésénél alapvető cél a korszerű, megújuló energiákat felhasználó új, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése 3.6. A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetőleg külső függőségek nélkül, korszerű szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC) 3.6. B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévő épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetők, passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energiafelvételű házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC) 3.6. C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6. E. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása autóbuszvégállomás és autóbuszvárók áthelyezésével (RTC) 3.6. F. Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelő kamera rendszer kiépítése (RTC) 3.6. G. Meglévő erdők, erdősávok rehabilitációja

195

Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitűzés KTC- Közép Távú Célkitűzés HTC- Hosszú Távú Célkitűzés A fent felsorolt részcélok döntő többségükben magukban foglalják a már most körvonalazódni látszó fontosabb városrészi, illetve akcióterületi célokat is, illetve azok szintetizálásából származtatható tematikus célokat, ugyanakkor nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy a későbbiekben további részcélokkal lehessen kiegészíteni az egyes városrészi és akcióterületi tervek, projektek és pályázatok pontosítása során. Ennek megfelelően a fent javasolt célhierarchia vázlata: A javaslat a célhierarchia fölső szintjein található átfogó célkitűzést („Élhető és versenyképes kulturális város”) és (1. 2. és 3. pont) stratégiai célok rögzítését szolgálja annak érdekében, hogy az integrált városfejlesztési stratégiában az előírásoknak megfelelően, ugyanakkor reálisan középtávon is megvalósítható prioritásokkal összhangban lévő célkitűzések kerüljenek elfogadásra. Az integrált városfejlesztési stratégiában és az akcióterületi tervekben ezeknek a stratégiai céloknak a további alábontása és kidolgozása történik meg.

5.2.1. CÉLOK KITŰZÉSE, A CÉLOK ÖSSZEFÜGGÉSEI, A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA Az IVS célrendszerének megfogalmazásakor a legfontosabb szempont az újonnan várossá nyilvánított település városi funkciókkal való feltöltése volt, úgy hogy az újonnan lehatárolt városrészekre megfogalmazott célok egymáshoz illeszkedjenek. Tudatosan került megtervezésre a városrészekre kitűzött célrendszer úgy, hogy az a legtöbb városrész esetben funkcióbővítést eredményezzen a legkisebb mértékű funkcióvesztés mellett. A város körültekintően, az egyes városrészek célkitűzéseit összehangolva alakította ki célrendszerét az egyes fejlesztési területek és projektek figyelembe vételével. Minden városrészt fejlesztése a meghatározott célrendszer mentén fog megvalósulni tekintettel arra, hogy a városvezetés által meghatározott projektportfolió akár bővülhet is. A fejlesztések szükségességét a célhierarchia alapján felállított fontossági rangsor határozza meg. 196

197

c. BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A következő térkép a Zsámbék városban lehatárolt akcióterületeket tartalmazza.

198

i. AZ 1. SZÁMÚ AKCIÓTERÜLET BEMUTATÁSA Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint, így erre a területre fókuszálva részletesebb elemzések születtek. A város számára javasolt jövőkép „Az élhető és versenyképes kultúrváros feltételeinek megteremtése” egyik legfontosabb célkitűzése a „Belváros igazi városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése.” A belvárosi akcióterület tervezett fejlesztései között szerepel a Szent István tér felújítása, az Akadémia utca sétálóutcává való kialakítása, a Szent István tér felújítása és a közlekedés átszervezése, a gazdaságtalanul üzemelő épületek új kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal való megtöltése, a Zárdakert és Zichy tér rehabilitációja és a Romtemplom, mint jelentős turisztikai vonzerő kiszolgáló épületének felújítása. Elmondható tehát, hogy a belvárosi akcióterület fejlesztései illeszkednek az integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez.

199

Az 1. számú akcióterület térképi ábrázolása:

200

1. Társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzők

bemutatása Demográfia A 2001. évi népszámlálás alapján az akcióterületre a város egészéhez viszonyítva az alábbi adatok jellemzőek: Zsámbék

1. számú

Város

akcióterület

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

4 537

864

20,0

16,7

64,8

62,4

15,2

21,0

24,8

25,4

15,8

14,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Gazdasági helyzet A belvárosi akcióterület funkció vizsgálatából kiderül, hogy jelenleg piac nem működik a területen, de a jövőben igény lesz rá. Kiskereskedelmi üzletek működnek, azonban számuk kielégítő, a fejlesztések hatására kicsivel emelkedhet a számuk. A jelenlegi

banki

szolgáltatások

megmaradnak,

és

valószínűleg

a

pénzügyi

intézmények száma ezután sem fog bővülni. Az akcióterületen jelenleg nem működik szolgáltatóház és kereskedelmi központ, ezek megvalósítása a jövőben szükséges lesz.

201

A belváros jellegéből fakadóan ipartelep, ipari park, logisztikai központ és innovációs központ nem működik a területen, és ezek kialakítása a későbbiekben sem kívánatos. Sokkal szükségesebb azonban a turizmus fellendítését elősegítő funkciók megtelepítése a városban és a térségében. A kereskedelmi szolgáltatások közül cukrászda és kávéház jelenleg nem található a területen, így ilyen jellegű szolgáltatások kialakítása például nagymértékben szükséges, létesítésük elősegítése az önkormányzat számára kötelező feladat. Az akcióterületen napjainkban is hiányos funkciók a közétkeztető étterem és a magas színvonalú lakások, ezért a fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani ezen hiányfunkciók betöltésére, megvalósítására.

Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városban több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik, melyek a kereskedelmi funkció gerincét jelentik. Ezeket egészíti ki számos, a differenciált helyi igények kielégítésére létrejött üzlet, illetve más szolgáltató egység. Kiskereskedelmi üzletek száma összesen Zsámbék területén: 90 Ebből: • élelmiszer jellegű üzlet és áruház 18, ebből az akcióterületen 4 darab • iparcikk jellegű üzlet és áruház 2, ebből az akcióterületen 0 darab • ruházati szaküzlet 6, ebből az akcióterületen 4 darab • vasáru-, festék és üvegszaküzlet 1, ebből az akcióterületen 0 darab • könyv-, újság- és papíráru-szaküzlet 5, ebből az akcióterületen 2 darab • gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma 5, ebből az akcióterületen 0 darab található.

Munka-erőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálás adatait használjuk fel. A teljes népességet a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki. 202

Zsámbék

1. számú

Város

akcióterület

40,5

50,7

13,8

13,2

56,7

46,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

28,7

38,7

Állandó népesség száma

4 392

769

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

A környezeti értékek bemutatása Műemlékek: Középkori Premontrei templom-és kolostorrom, Zichy kastély, katolikus templom,

„Napórás-ház”,

Törökkút,

népi

műemlék

illetve

műemlék

jellegű

lakóépületek Műemléki környezet: középkori városszövet, sajátos térrendszerű településközpont, temetők, kegyeleti parkok Történeti kertek: Zárdakert A fentebb felsorolt környezeti értékek közé tartozik, hogy régészeti lelőhelyek is találhatók az akcióterületen.

203

A környezeti károk bemutatása és feltárása

Az akcióterületen található környezeti károk közé sorolható, hogy buszvégállomás működik a területén és olyan közterületi elépítések, mint a tűzoltó szertár vagy az árusító pavilonok rontják a városképet. Környezeti kart jelent továbbá a Törökkút forrás vizének ipari célú hasznosítása és a mai napig fellelhető légkábel hálózat. Folyamatos problémát jelent a bonyolult közlekedési rendszer, az elhanyagolt közterületek ápolása, az elavult magán- és önkormányzati tulajdonú épületek karbantartása, a használaton kívüli állami tulajdon (Börzsei-ház) állapota és a légkábel hálózat megszűntetése.

204

SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

− A széles utcák, tágas terek megkönnyítik a belváros közlekedését. − A távolsági buszmegálló a belváros számára közvetlen kapcsolatot jelent Budapesttel − Kulturális központ, turisztikai látványosságok elhelyezkedése − A szolgáltatások, a kiskereskedelem és az irodai tevékenységek tradicionális belvárosi irányultsága erősíti a központi jelleget, növeli a területek értékét. − A közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda,) és a lakossági szolgáltatások (posta, bank, áruházak) relatíve koncentráltan helyezkednek el.

− Nincsen igazi belvárosi funkció, nem alakultak ki összefüggő „sétálóutca” területek. − Kevés a színvonalas szórakozóhely, az utcák és terek sok esetben a kihaltság benyomását keltik. − A központhoz közel fekvő területeken a parkolóhelyek száma kevés. − A lakossági szolgáltatások, kiskereskedelmi üzletek „ad hoc” jelleggel, túlzott sokszínűséggel települtek.

Lehetőségek

Veszélyek

− A belvárosi funkció újjáélesztése a − A belváros elveszíti városközpont funkcióit, a közösségi terek kiürülnek. központi tér és környéke közösségi funkcióinak bővítésével − Az új épületek „tarkasága”, a koncepció nélküli építkezések − A városközpont funkcióbővítő lerontják a városképet. rehabilitációja vonzza a befektetőket. − A tágas terek és a Zárdakert − A belvároson áthaladó közúti forgalom hangulata jó lehetőséget kínálnak megnövekedése elviselhetetlenné teszi a levegőszennyezettséget és a közparkok, attraktív közösségi terek kialakítására, az emberek szívesen zajterhelést. keresik fel a belvárost. − A belváros kulturális központ funkciójának megerősítése az Művelődési ház felújításával − A kiskereskedelmi tevékenység szabályozásával, új szolgáltatóházak építésével vonzó bevásárlási és szórakozási célpontok alakíthatók ki. − Közlekedés átszervezése a forgalomcsillapítás irányába

205

Fejlesztési célok: 1. számú tematikus cél: 1. A

városi

funkciók

megerősítése,

az

„élhetőség”,

a

fogyasztói-

és

közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Ezen belül a tematikus részcél: 1.2 Zsámbék történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont és történelmi sétaút kialakítása, a

városközpont

pótlásával

és

a

funkcióinak

megteremtése,

a

meglévők


a

hiányzó nem

funkciók

oda

valók


kulturális,

kereskedelmi

és

szolgáltató

jellegének

megerősítése. 1.2. A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat-, és burkolatfelújítás 1.2. B. Romtemplom-lépcső és a templom közvetlen környezetének felújítása 1.2. C. Zárdakert rehabilitációja 1.2. D. Zsámbék történelmi főterének korhű felújítása, Zichy-tér felújítása és

az

Immaculata

szobor

restaurációja,

és,

rendezvények

megtartására alkalmassá tétele

206

2. számú tematikus cél: 2. A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív és innovatív húzóágazatok letelepítésével és megtartásával, a humán erőforrás ennek megfelelő fejlesztésével. Ezen belül a tematikus részcél: 2.5 A helyi érdekeltségű mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében,

hogy

közepes


a

méretű

szerveződő

vállalattá

fejlődhessenek,

klaszterekbe

a

és

beszállítói

kapcsolataik és a magas szintű szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. 2.5. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása az 1. sz. óvoda épületből 2.5. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása 3. számú tematikus cél: 3. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidő helyben történő tartalmas eltölthetősége érdekében. Ezen belül a tematikus részcélok: 3.3. Zsámbék urbanizációs fejlesztésénél alapvető cél a korszerű, megújuló energiákat felhasználó új, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése 3.3. A. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon 3.3. B. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása autóbuszvégállomás és autóbuszvárók áthelyezésével

207

3.6 A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülő, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetőségekkel. 3.6. A. Kulturális központ felújítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése 3.6. B. Közösségi terek, játszóterek kialakítása felújítása 3.7 A műemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetőség szerint bővítése 3.7. A. Romtemplom-lépcső valamint a templom közvetlen környezetének felújítása 3.7. B. Zárdakert rehabilitációja 3.7. C. Törökkút-tér felújítása

208

Fejlesztési koncepció: „Élhető” és versenyképes kultúrváros

Városi funkciók,

Gazdaságfejlesztés,

Egészséges életmód,

„élhetőség”,

innovációs rendszer,

természetes és épített

szolgáltatások, kultúra.

humán erőforrás

környezet.

fejlesztés.

Szent István tér

Piactér kialakítása

Zárdakert rehabilitációja

Korszerű szolgáltatóház

Zichy tér felújítása

rekonstrukciója és az ottani közlekedés átszervezése kialakításával az üzleti Akadémia utca felújítása

szolgáltatások betelepítése a városközpontba.

Törökkút‐tér felújítása

Kulturális központ felújítása Az akcióterületen fekvő játszóterek felújítása Postaépület hasznosítása.

Autóbusz‐pályaudvar áthelyezése, autóbuszvárók kialakítása

A parkolási lehetőségek rendezése, illetve bővítése.

209

Konkrét projektelemek:

Projektelem

Összeg (Ft)

1.

Szent István tér

144 500 000,00

2.

Piactér

41 160 000,00

3.

Akadémia utca

56 500 000,00

4.

Zichy tér

79 180 000,00

5.

Művelődés ház

60 000 000,00

6.

Játszótér

5 000 000,00

7.

Homlokzatok

10 000 000,00

8.

Szolgáltatóház

38 750 000,00

9.

Zárdakert

40 000 000,00

10.

Benedek lépcső

10 000 000,00

11.

Romtemplom tér

20 000 000,00

Összesen:

468 340 000,00

Zsámbék Város Önkormányzata a szükséges forrásokat vissza nem térítendő támogatás segítségével a saját költségvetése terhére és támogatott hitel segítségével kívánja megvalósítani.

210

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Projekt

Projekt rövid

Projekt

Projekt

neve

leírása

helyszíne

gazda

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

A jelenlegi bölcsőde Turisztikai komplexum

épületéből színvonalas turisztikai

Talentis Group

25%

2010. január

2011. június

1.

16.

komplexum építése

A magánszféra által megvalósuló projekteknek csak akkor van létjogosultságuk, ha párhuzamosan az önkormányzat is képes fejlesztéseket biztosítani a városi arculat, a városkép javítására. Ha erre a forrás rendelkezésre áll, akkor 2 ütemben valósulna meg a városközpont fejlesztése magántőke által: Első ütemben egy turisztikai komplexum építése biztosítható, mely a támogatásból elnyert fejlesztésekkel párhuzamosan kerül megvalósításra: Turisztikai komplexum: A régi bölcsőde területének forgalomképessé tételét követően és a HÉSZ módosításával létrejövő egységes tömb telekterületén (lila, 890/2, 890/3, 890/4, 890/5) valamint az ehhez kapcsolható jelenleg áruházként működő épület telkének (kék 891)

egyesítésével létrejövő mintegy 3716 nm-en olyan idegenforgalmi

beruházást kívánunk megvalósítani, amely kapcsolódik alközpont (Zichy Miklós tér, Szent István tér és Akadémia utca) rehabilitációjához. Második ütemben a Talentis Group az önkormányzattal közösen hajtja végre fejlesztéseit a városközpontban található épülettömbön: 211

Tömbrehabilitáció: A megújításra kerülő parkok és terek (sárga) által határolt központi lakó-szolgáltató tömb (piros) rehabilitációjában a Talentis Group partnerségben az Önkormányzattal részt kíván venni. Ezen terület kapcsolódva az IVS által meghatározott célokhoz egy olyan kereskedelmi-szolgáltató-kulturális magot kell, hogy képezzen, amely nem csupán homlokzatában, hanem belső területeinek feltárásával egyedi megoldásokat kínál vendéglők, cukrászdák, kávézók borozók mellett kis múzeumok, és galériák, valamint kézműves, iparműves, egyedi kiskereskedők, boltjainak, műhelyeinek elhelyezésére is. Ezen fejlesztés megvalósítása csak PPP modellben, EU-s és állami források, támogatások segítségével és magántők bevonásával közösen lehetséges. 2010-ben kidolgozásra kerülő részletes megvalósítási akciótervben rögzített feltételek mentén a Talentis Group ezen fejlesztésben részt kíván venni.

212

ii. AZ 2. SZÁMÚ AKCIÓTERÜLET BEMUTATÁSA Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül az Új városközpont akcióterület – mint neve is mutatja – Zsámbék Város második központjaként kíván funkcionálni. A város számára javasolt jövőkép „Az élhető és versenyképes kultúrváros feltételeinek megteremtése” egyik legfontosabb célkitűzése a „Belváros igazi városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése.”

A stratégia ezen pontjának megfelelően az Új

városközpont területén megvalósuló beruházások a város egy alközpontjának létrejöttét eredményezik majd. Az alközpont kialakításához az akcióterület funkciókkal való feltöltése szükséges. -

Az Új városközpont akcióterület tervezett fejlesztései között kiemelt szerep jut majd a helyi kkv szektor fejlesztésének.

-

Az önkormányzat tervezi továbbá az akcióterületen található utak és közterületek

fejlesztését

valamint

az

azokhoz

tartozó

a

közvilágítás

fejlesztését. -

Hasonlóan az első akcióterülethez, az önkormányzat itt is tervezi egy játszótér építését.

-

A területen található régi kórházi épület, ami jó ideje üresen áll, a tervek szerint rendőrőrsnek ad majd helyet, tovább növelve az akcióterület funkcióellátottságát.

-

A „Józsefvárosi gödör” elnevezésű pincesor rendezése fontos szintén jól illeszkedik a stratégiába, hiszen fontos turisztikai funkciót lát majd el.

-

A város központi sportpályája szintén itt található. Ennek felújítása, fejlesztése szintén a második akcióterület beavatkozásaival történik majd meg.

Elmondható tehát, hogy a második akcióterület fejlesztései illeszkednek az integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez. 213

Az 2. számú akcióterület térképi ábrázolása:

214

1. Társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzők

bemutatása

Demográfia A 2001. évi népszámlálás alapján az akcióterületre az alábbi adatok jellemzőek: Demográfiai adatok az Új városközpont városrészben


15-59 évesek aránya 2. Új városközpont Zsámbék összesen 0-14 évesek aránya

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

A környezeti értékek bemutatása Intézmények: általános iskola, épülő óvoda, mentőállomás, orvosi ügyelet, tűzoltó állomás Történeti kertek: „Józsefvárosi gödör” A környezeti károk bemutatása és feltárása Településszerkezettől idegen lakótelep építkezések rontják a környezet látképét. Emellett ezen a területen is problémát okoz a telepített légkábel hálózat. Folyamatos problémát jelent az elhanyagolt közterületek ápolása, az elavult magánés önkormányzati tulajdonú épületek karbantartása, a használaton kívüli állami tulajdon (Tiszti kaszinó), állapota és a légkábel hálózat megszűntetése.

215

SWOT ANALÍZIS

Erősségek

Gyengeségek

− Kertvárosi jellegű lakóövezet, döntően új lakásokkal. − A kereskedelmi és szolgáltató funkciók megjelentek a területen, amely jó kiindulópontja lehet a további fejlődésnek. − A lakosság korösszetétele a gazdasági aktivitás szempontjából kedvező − Intézmények: általános iskola, épülő óvoda, mentőállomás, orvosi ügyelet, tűzoltó állomás − Józsefváros pincesor – műemléki védettség alatt áll Lehetőségek

− Közepesen fejlett közlekedési és infrastrukturális viszonyok, és intézményi háttér. − Elhanyagolt zöld területek − Kihasználatlan építmények − Településszerkezettől idegen lakótelep

− Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése − Épülő óvoda, − Épülő bölcsőde, − Az alközpont funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének javítása. − A minőségi lakóövezetek további bővítésével növekszik a városrész attraktivitása. − Közpark, sétány, kerékpárút fejlesztésekkel kialakítható a városrész rekreációs funkciója − A zöldterületek, szabadtéri közösségi terek, játszóterek fejlesztésével a lakókörnyezet minőségi szintjének emelése. − Központi sportpálya (labdarúgó pálya) fejlesztése

− Alközpont funkció kialakítása elmarad − A közlekedés (pl. utak burkolata) az infrastruktúra fejlesztések elmaradása, a lakossági és a közszolgáltatások esetleges leépülése következtében a terület leértékelődik − Közterületek, zöldterületek fejlesztése elmarad – lakókörnyezet minősége nem változik − Bölcsőde pályázat meghiúsulása, −

Veszélyek

216

Fejlesztési célok: 1. számú tematikus cél: 1. A

városi

funkciók

megerősítése,

az

„élhetőség”,

a

fogyasztói-

és

közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Ezen belül a tematikus részcélok: 1.3 Zsámbék történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont és történelmi sétaút kialakítása, a

városközpont

pótlásával

és

a

funkcióinak

megteremtése,

a

meglévők


a

hiányzó nem

funkciók

oda

valók


kulturális,

kereskedelmi

és

szolgáltató

jellegének

megerősítése. 1.1. G. Egységes városi arculat kialakítása (útjelzőtáblák, információs táblák, egyéb a város arculatát befolyásoló elemek összehangolása révén) (RTC) 1.1. H. Közösségi közlekedés fejlesztése (HTC) 1.2 Zsámbék iskolaváros jellegének megerősítése. Korábban működött felsőfokú oktatás a városban. E tevékenység újraindítása hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tőke gyarapodásához. 1.2. B. A város bölcsődéjének, óvodáinak, általános iskoláinak fejlesztése (RTC) 1.4. A lakókörnyezet minőségi szintjének emelése. A családi házas jellegű lakóövezetek bővítése a szabad területek szűkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környező településekkel együttműködve.

217

1.3. A. A parkolási lehetőségek rendezése minden városrészben (KTC) 1.3. B. Ady Endre lakótelep rehabilitációja (KTC) 1.3. C. Lakóövezetek fejlesztése, bővítése (K-HTC) 1.4 A környező településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös előnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttműködést erősíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bővíteni szükséges. 1.4. A. A társulási formában fenntartott intézmények körének bővítése (KTC) 1.4. B. A területfejlesztési célú együttműködés erősítése (RTC) 2. számú tematikus cél: 2. A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív és innovatív húzóágazatok letelepítésével és megtartásával, a humán erőforrás ennek megfelelő fejlesztésével. Ezen belül a tematikus részcélok: 2.6 Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erősíteni, amely szorosan

kapcsolódik

rendszerekhez,

és

a

regionális

elősegíti

a

tudás-

és és

nemzeti

innovációs

technológiatranszferek

létrejöttét. 2.7 A helyi érdekeltségű mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében,

hogy

közepes


a

méretű

szerveződő

vállalattá

fejlődhessenek,

klaszterekbe

a

és

beszállítói

kapcsolataik és a magas szintű szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. 2.2. C. Mezőgazdasági tevékenységgel rendelkező vállalkozások segítése (KTC)

218

2.8 A humán erőforrás fejlesztésnek elsősorban az aktuális vállalati igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni az innovációs rendszer fejlődése alapján prognosztizálható, várható jövőbeni igényekre is. 2.4. A. A szakképzés fejlesztése (KTC) 3. számú tematikus cél: 3. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidő helyben történő tartalmas eltölthetősége érdekében. Ezen belül a tematikus részcélok: 3.8 A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülő, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetőségekkel. 3.1. A. Kulturális központ felújítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC) 3.1. B. Sportpályák felújítása (RTC) 3.1. C. Közösségi terek, játszóterek kialakítása felújítása (RTC) 3.1. D. Kerékpárutak építése (RTC) 3.1. E. Kastély épületben uszoda rekonstrukció-PPP keretében (KTC) 3.1. F. A 3645/2 hrsz-ú területnek rehabilitációja, fejlesztése, hogy a kultúra és turizmus színterévé válhasson (KTC)

3.9 A turizmus alapvető feltételeinek javítása, hogy a turizmus, ezen belül is kulturális,- fesztivál,- konferencia-, külföldi hallgató-, és szabadidőturizmus a város gazdaságában mérhető tényezővé válhasson. 3.3. A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3. B. Turisztikai potenciál növelése Zsámbék népszerűségét eddig is növelő, meglévő hagyományos turisztikai események (pl. nyáriszínház, koncertek,

219

egyházi ünnepek, Napfordulók) és látványosságok (műemlékek, múzeumok) fejlesztése, nemzetközi hírűvé tétele. (R-KTC) 3.3. C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (RKTC)

3.10 A város egészségügyi intézményei az alapellátásokon túl bizonyos specializációkban érjenek el eredményeket. 3.4. A. Rendelő átalakítása, hasznosítása (RTC) 3.11 Az esélyegyenlőséget biztosítani kell minden zsámbéki lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erősítésére. 3.5. A. A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése (R-KTC) 3.5. B. A város terjeszkedésével arányos mértékű, ökológiailag értékes zöldterületek

fenntartása,

kialakítása.

Közparkok,

közterek

és

játszóterek rekonstrukciója, bővítése. A zöldterületek gondozására, civilek bevonása közmunka keretében. (R-KTC) 3.5. C. Helyi együttműködési formák, önszerveződő, önsegélyező csoportok, folyamatok erősítése (R-KTC) 3.6. Zsámbék urbanizációs fejlesztésénél alapvető cél a korszerű, megújuló energiákat felhasználó új, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése 3.6. A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetőleg külső függőségek nélkül, korszerű szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC) 3.6. B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévő épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetők, 220

passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energiafelvételű házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC) 3.6. C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6. E. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása 3.6. F. Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelő kamera rendszer kiépítése (RTC) 3.6. G. Meglévő erdők, erdősávok rehabilitációja Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitűzés KTC- Közép Távú Célkitűzés HTC- Hosszú Távú Célkitűzés

Fejlesztési koncepció Konkrét projektelemek: Projektelem 1.

A helyi kkv szektor fejlesztése

2.

Közutak fejlesztése

3.

Közterületek fejlesztése

4.

Játszótér építés

5.

Közvilágítás fejlesztése

6.

Összeg (Ft)

Rendőrőrs kialakítása a régi korház épületében

7.

„Józsefvárosi gödör” rendezése

8.

Központi sportpálya felújítása, fejlesztése 221

A tervezett beruházások várható költségeiről még nem készültek el az előzetes becslések, a szakértők jelenleg is dolgoznak a szükséges források nagyságának meghatározásán. Zsámbék Város Önkormányzata a szükséges forrásokat a második akcióterületen is vissza nem térítendő támogatás segítségével a saját költségvetése terhére és támogatott hitel segítségével kívánja megvalósítani. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A 2. számű akcióterületen várhatóan nem történik magánberuházásból megvalósuló fejlesztés.

222

d. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK 5.4.1. A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA A fejezetben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia1, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapelveit és céljait figyelembe véve egyrészről fel kell tárni a városrészi, akcióterületi vagy ágazati szinten középtávon tervezett fejlesztések

várható

környezeti

hatását,

másrészről

be

kell

mutatni

azon

törekvéseket, amelyek biztosítják, hogy a stratégia megvalósítása ne idézzen elő olyan folyamatokat, melyek a környezeti állapot jelentős romlását eredményezik, akár rövid, akár hosszú távon. (A program kidolgozásának tematikáját részleteiben ld. a 8. fejezetben, illetve stratégiai fenntarthatósági vizsgálat is végezhető.) Fenntartható fejlődés célja:

A fenntartható fejlődés az emberek életminőségének hosszú távú és tartós megőrzését, illetve javítását célozza. Zsámbék Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája összhangban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával a társadalom fejlődésének egy ennek megfelelő pályára való elősegítő, hosszú távú, keretstratégiai jellegű dokumentuma, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. Fenntartható fejlődés fogalma: A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség

és

a

társadalmat

alkotók

életminőségének

együttes

megnyilvánulása. 223

A

természeti

erőforrásokkal

való

fenntartható

gazdálkodásnak

együtt

kell

érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához

szükséges,

hogy

a

jövő

nemzedékének

szakmailag

megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. E cél elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges a társadalom tagjai felé közvetíteni, amely ezeket a folyamatokat támogatja, illetve elősegíti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A fenntartható fejlődés tehát olyan fejlődés, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy ez nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy szükségleteiket kielégítsék. A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen egyetlen társadalom sem szigetelheti el magát tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetétől. Az

224

erősödő kölcsönhatások és kölcsönös függőségek miatt a társadalmak hosszú távú jövője közös. Fenntartható fejlődés alapelvei: A fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a fenntartható fejlődéssel foglalkozó átfogó stratégia (a továbbiakban: Stratégia) és a különböző ágazati, fejlesztési stratégiák közötti összhangjának biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a Stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az alapelvek megfogalmazására, pontosítására és elfogadására a legmagasabb szinten került sor mind az ENSZ, mind az EU keretében. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt az alábbiakat emeljük ki. A holisztikus megközelítés elve. A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi

igazságosság

elve.

El

kell

ismerni

mindenki

jogát

a

méltó

életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Tartamosság elve. Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata

225

által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Helyi

erőforrások

hasznosításának

elve.

Törekedni

kell

a

közösségek

szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Társadalmi részvétel elve. Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmigazdasági

és

környezeti

vonatkozásaival,

a

fenntarthatóbb

megoldásokkal

kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi

felelősségvállalás

elves.

A

fenntartható

fejlődés,

a

magasabb

életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell 226

tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges – mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyezők fizet elv. Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.

227

A stratégia célkitűzése: A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi-gazdasági-környezeti

folyamatok

összességének,

azaz

országunk

fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Zsámbék Város az NFFS-sel összhangban a település és közvetlen környezete illetve kistérségi és akár országos szinten is hatást kíván gyakorolni a társadalmigazdasági-környezeti folyamatokra. A Stratégia figyelembe veszi az Európai Unió megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiájában meghatározott alapelveket és célokat. A hazai szakágazatokat is integráló jellege miatt koherenciában van az ágazati stratégiák és programok célkitűzéseivel. E Stratégia a fenntartható fejlődés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitűzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt az ágazati, a fejlesztési és más – konkrétabb – horizontális kérdésekkel foglalkozó stratégiák, programok, tervek számára, ezzel egyúttal számításba véve az azok közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint elősegítve azok összhangját (koherenciáját). Ennek érdekében a Stratégia meghatározza és elősegíti a fenntarthatóság eléréséhez, a kívánatos társadalmi állapot felé való elmozduláshoz szükséges közép-, illetve hosszú távú változásokat és annak kereteit; azonosítja azokat az alapvető feltételeket, amelyek e célok és politikák – jól tervezhető, kommunikálható, mérhető és számon kérhető – megvalósulását lehetővé teszik; azonosítja a leginkább gátló, illetve a megvalósulást leginkább segítő főbb tényezőket, s ezek alapján meghatározza a hosszú távú célkitűzéseket, a cselekvés fő irányait; figyelembe veszi a már létező terveket és stratégiákat, beépül azokba, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát, átalakítását és új stratégiák kidolgozását, ezzel biztosítva közép- és hosszútávon a politikák lehető legnagyobb összhangját és a területek integrációját. A Stratégia megvalósítása a stratégiai tervezés szintjén széleskörű társadalmi egyeztetési folyamatot, társadalmi érdekcsoportok képviselőinek bevonását igényli, a 228

végrehajtás pedig nem képzelhető el a politikai, gazdasági és társadalmi szereplők széleskörű együttműködése nélkül. A Stratégia – célkitűzése elérése érdekében – elvi útmutatást nyújt arra, milyen szemléletmódot és megközelítést kell alkalmazni a hosszú távú, átfogó és ágazati, illetve területi szintű fejlesztési tervek és ágazati programok fenntarthatósági vizsgálata és felülvizsgálata, illetve újak készítése, majd végrehajtása során. A Stratégia követelményeit közép-, illetve hosszú távon – folyamatosan felülvizsgálva azokat – integrálni kell a hazai országos és területi programokba, intézkedési tervekbe, többek között a szociálpolitika, a gazdasági fejlesztés, az egyes ágazatok, az egészségügy, a környezetvédelem, az oktatás, a tudomány-politika területein is. Ez azt jelenti, hogy a Stratégia célkitűzéseivel, alapelveivel, az egyes cselekvési területekre elfogadott célokkal és megvalósítási eszközökkel összhangot kell teremteni a különböző ágazati, fejlesztési programok, politikák területén. A megvalósítás rendszerszemléletű folyamata: A település fejlesztése, versenyképességének növelése csak akkor lehet hosszú távon eredményes és fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik, minél több ember részt vesz a javak előállításában és élvezi azok előnyeit. Alapvető fontosságú egy hosszú távú, 25-50 éves – fenntartható – fejlesztéspolitikai stratégia kidolgozása, melynek céljainak eléréséhez vezető úton a társadalmi szereplők folyamatosan tisztában lehetnek azzal, hogy milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni. Az IVS ennek megfelelően egy hosszú távú keretstratégiai jellegű dokumentum, mely valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképhez vezető, hosszú távú cél- és ennek megfelelő eszközrendszert vázol fel. A fentiekben megfogalmazott hosszú távú célok elérése ugyanakkor csak a lehetőséget megalapozó – akár a konfliktust is vállaló – reformok, és a társadalom minden tagjának tudatos tevékenysége által mehet végbe. Ezért a Stratégia rövidtávon (3-5 év) illeszkedik a hazai és nemzetközi stratégiák és koncepciók jelenlegi kereteihez, magában foglalva ugyanakkor azok felülvizsgálatát, és közép (10-15 éves), illetve hosszú 229

(25-50 éves) távon való, a fenntartható fejlődés célrendszeréhez igazodó átalakítását. Ezt jelenlegi gazdasági-társadalmi adottságaink mellett azt is jelenti, hogy az előttünk álló középtávú időszakban a gazdaság területén a stratégiában javasolt lépések csak az érvényben levő konvergencia programban foglaltakkal összhangban lehetségesek. A Stratégia közép-, illetve hosszú távra meghatározza a fenntartható fejlődés elérésének folyamatát, intézményeit és eszközeit. A fenntarthatóság felé való elmozdulás

csak

egységes

rendszerszemlélet

alapján

képzelhető

el.

A

rendszerszemlélet alapján – folyamatosan felülvizsgálva és szükség esetén megújítva a Stratégia tartalmát – meghatározhatóak azok a követelmények, megoldási módok, amelyek biztosítják az egyes intézkedések összhangját, kapcsolódásait és hatásosságát. A fenntarthatóságot, illetve annak elérését, azaz a Stratégia végrehajtását támogató általános – horizontális, azaz a továbbiakban bemutatott minden prioritásra is vonatkozó – cselekvési területek struktúrája a következő a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével; a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában; a megfelelő csatornák és feltételek – a gazdasági élet szereplőinek megnyerése és bevonása, nyilvánosság, civil szervezetek fellépése, politikai elkötelezettség – kialakulásának támogatása, hogy a döntési folyamatokban a meglévő tudás alapján a társadalmi szereplők érdemi részt vállalhassanak; a közpolitikák

fejlesztése,

illetve

átalakítása

és

hatékony

megvalósítása

a

fenntarthatóság elvei és gyakorlata alapján; az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása; a változások monitoringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is.

230

5.4.2. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI 1. Társadalmi-gazdasági hatások A fejlesztések a közterületek és a városkép vonzóbbá tételével, a kereskedelmi funkciók bővítésével szélesítik és serkentik a belvárosban a gazdasági teljesítményt. A kulturális funkciók megújulása, bővülése és fenntartható működése (művelődési ház, Zárdakert) a társadalom szélesebb rétegei számára biztosít lehetőséget a kultúrához és a tudáshoz való hozzáféréshez. A kereskedelmi funkció erősítését a szolgáltatóház építése, az új piactér kialakítása és a turisztikai komplexum megépítése segíti közvetlenül. Közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz a Szent István tér rehabilitációja és az Akadémia utca felújítása valamint a Zichy tér átalakítása, parkolók létesítése. A

megnövekvő

kereskedelmi

forgalom

hozzájárulhat

a

foglalkoztatás

növekedéséhez, illetve új gazdasági funkciók megjelenéséhez. A kulturális funkció a művelődési ház és a belvárosban található Zárdakert felújításához kapcsolódik. Közvetetten hathat erre a többi fejlesztéshez kapcsolódó nem infrastrukturális program. Az ehhez a területhez kapcsolódó indikátor a „kulturális rendezvények számának növekedése”. A zöldfelületek, a kikapcsolódási lehetőségek bővítése egyúttal pozitívan hat a turisták számára is. A szálloda és egyéb szolgáltató funkciók biztosításával a turizmus újra fellendíthető a városban. Az akcióterületi fejlesztések az itteni ingatlanok felértékelődését is magával képesek vonzani. Az egész terület megújult épületállománya, a több zöldfelület, a kereskedelem erősödése mind pozitív hatással lesznek az akcióterületi ingatlanok értékére, hiszen a városközponti rehabilitáció várhatóan megnöveli majd az akcióterületi, vagy ahhoz közeli ingatlanok iránti keresletet.

231

2. Esélyegyenlőségi hatás

Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára szükséges megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában,

a

szociális

és

egészségügyi ellátás, az

iskoláztatási és

munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását. A fenti iránymutatások alapján az esélyegyenlőségi szempontok a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában kiemelt szerepet kaptak. A projekt célja a területen élő elszegényedő, gazdaságilag nem aktív népesség helyzetének javítása, a terület munkahely lehetőségeinek javítása és szélesítése. A tervezés fázisában a célcsoport meghatározásakor előtérbe kerültek a civil szervezetek és rajtuk keresztül a hátrányos helyzetűek, a mozgáskorlátozottak, a családok, és a nők. A projekt további célja a város idegenforgalmi kínálatának fejlesztése, bővítése, esztétikus települési környezet megteremtése.

3. Környezeti hatások

A projektben megvalósuló városrehabilitáció – az épületek, a gyalogosfelületek és a zöldterületek rendezése – pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a helyi közösség érdekeit is szolgálja. A tervezési fázisban a felmerült alternatívák vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra.

232

A fejlesztés megvalósítása kismértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések működtetése nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb terhelést, mint a településen zajló egyéb építési beruházás.

Az üzemelés során, a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések figyelembe vételével és betartásával.

233

5.4.3. AZ ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs fejezet célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A településeken belüli szegregáció országos, bizonyos tekintetben globális társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényező felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erősítik olyan egyéb tényezők, mint az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása és a mélyszegénység elterjedése; az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmigazdasági leszakadása. E folyamat a leszakadó területeken belül kialakult kisebbnagyobb szegregátumokat érinti a leginkább kedvezőtlenül. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség között az elmúlt évszázadban keletkezett konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. A szegregációnak többféle megjelenési formája van. Ezek közül a legjellemzőbbek a mélyszegénység, a tömbszerű elkülönülés, az oktatási szegregáció, a rossz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság. Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Az antiszegregációs fejezetben ezen városrészek kisebb területegységeit vizsgáljuk, ahol a szegregáció már előrehaladottabb állapotban van. Az IVS keretein belül intézkedés születik az érintett területek beépítettségének korlátozására.

234

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az anti-szegregációs fejezetét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) A Központi Statisztikai Hivatal megküldte azt a kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.

235

A KSH adatai szerint Zsámbék Város településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre került az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy a KSH 2001. évi adatszolgáltatása napjainkra 2 területen is aktualitását veszítette: Három terület volt a térképen bejelölve, kettő feketével, egy rózsaszínnel. A rózsaszín terület a Bartók-Béla út-Mátyás király utca Gagarin kereszteződése. 6 db ingatlan található itt, műszaki állapotuk rendeződött, 13 bejelentett lakos van, melyből egy alacsony státuszú. Rendszeres támogatásban nem részesülnek, nem tartoznak az állandó álláskeresők körébe. Iskolai végzettségükről nem áll adat rendelkezésre. Ugyanígy a Pálos utca-Benedek utca által határolt terület is, elég jó állapotban van, talán az ingatlanok kora volt az ok, amiért be lett jelölve, egyébként a terület rendben van. 14 fő él a területen 6 darab lakásban, melyek közül egyik sem alacsony komfortfokozatú. Ilyen szempontból eltérő az Ady Endre lakótelep. 236

A 19 lakás az önkormányzat tulajdonában állt, annak idején, kb. 20 éve, az önkormányzat építtette, de nem volt éppen szakszerű a kivitelezés sem, hiszen a TSZ dolgozói kivitelezték, látható jelei mutatkoznak bizonyos szakmai tudás hiányának. Az ingatlanok egy részét, kicsit több mint a felét már eladta az önkormányzat. Ami el lett adva, azok az épületek jobb állapotban vannak, de gyakorlatilag csak azért, mert a tulajdonosok karbantartják. A bérlők anyagi és társadalmi helyzete igen rossz. A bérlők nagy része súlyos tartozásokat halmozott fel. A bérelt ingatlan műszaki állapotával mit sem törődnek, a karbantartás hiánya és a gyakorta előforduló nem rendeltetésszerű használat az ingatlanok állapotában folyamatos romlást hoz. A tetők beáznak, a vakolat potyog, a falak vizesek, penészesek, de az udvarok is rendezetlenek, lomtárolóként használják, gyakran kell patkányt is irtani. (Ez utóbbit az iskola közelsége miatt mi meg is tesszük évente 1-2-szer.) Az Önkormányzat rendszeresen ellenőrzi az inatlanokat és bár felújításuk költségét nem képes fedezni, az állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodik. Az utak aszfaltozottak, járda van, a közművek az utcában mennek, de a gáz a legtöbb épületbe nincsen bevezetve. Fürdőszoba a legtöbben van, de állapota nem éppen

higiénikus.

Fűtésként

egy-egy

kályha

szolgál,

nem

szakszerű

füstelvezetéssel. A bérlők nagy része munkanélküli, a lakás alapterületéhez képest sokan lakják, gyakorta 3 generáció is. A lakók iskolázottsága nem magas, szakmája sem mindenkinek van. Életkörülményeiket javítandó az Önkormányzat a következő intézkedést vállalja: Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az alacsony státuszú lakosokat, tartós munkanélkülieket célzó országos, regionális, megyei munkaerő-piaci programokat és azok helyi kialakításával, a célcsoport hatékony bekapcsolásával megbízza a releváns intézményét. Felelős: polgármester Határidő: 2010. december 31. 237

A lakáshoz jutási támogatási rendszer bevonása az antiszegregációs területen lakók mobilizálása elősegítése érdekében elsősorban a hozzáférés javítása által Felelős: Polgármester Határidő: 2010. június 30. A családsegítő szolgálat bevonásával a célcsoport ismereteinek bővítése az OKJés képzésekhez való hozzáférésben (igényfeltárás és információnyújtás) Felelős: Polgármester Határidő: 2010. december 31.

238

Munkaerőpiaci programok nyomon követése, releváns intézmények értesítése Felelős: Polgármester Határidő: folyamatos

5.4.3.1. A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere Mivel Zsámbékon nincs szegregátum, és az elemzett, a szegregációval fenyegetett terület mutatói is a városi átlag közelében vannak, radikális intézkedésekre nincs szükség. A város célja ennek az állapotnak a fenntartása illetve javítása. Az elemzések

szerint

annak

valószínűsége

elenyésző,

hogy

a

közeljövőben

szegregátum alakuljon ki Zsámbékban. Zsámbék Város Önkormányzata rendelkezik lakáspolitikával, melynek keretein belül lakásrendelet szabályozza az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó előírásokat. Szociális jellegű bérlakások nincsenek, a bérbeadás piaci alapú. Az önkormányzat tulajdonában 2 darab szükséglakás van: az egyik az Akadémia utcában (bontandó), a másik a Magyar utcában. A lakbérek komfortfokozat alapján vannak alakítva, mélyen piaci ár alatti bérleti díjakkal, sajnos így sem nagyon fizetik be a bérlők. A rossz műszaki állapotú épületek helyett nem tudnak másikat felajánlani, a bérlők pedig nem is akarják és nem is tudják fizetni a felújítás költségeit. Szükségük volna új, korszerű bérlakásokra, mert az igény nagyon nagy. Lakbértámogatást 2 fő részére tudnak adni, a tartozásra kamatmentes részletfizetési kedvezményt biztosítanak. Intézkedés: Együttműködési megállapodás az érintett lakóközösségekkel a társasházak lakásainak állapotromlásának megelőzésére Felelős: Polgármester Határidő: 2011. December 31.

239

Jelenleg fő célunk az alacsony státuszú lakosok jellemzőinek minél mélyre hatóbb megismerése, majd ezen adatok birtokában a következő lépések kidolgozása és megvalósítása. Felelős: Zsámbék Önkormányzata Határidő: 2011. I. félév Célok, intézkedések: 1.Családsegítést segítő információk gyűjtése (SNI-s gyerekek lakóhelyére vonatkozóan, iskola látogatottságának felmérése) 1. Területi

családsegítő

program

folytatása,

melynek

sikeressége

a

foglalkoztatási program sikerességéhez vezethet. 2. Felzárkóztató programok indítása a nevelési-oktatási intézményekben tanuló, integráltan nem oktatható gyermekek integrálására 3. Gyermekjóléti adatok folyamatos összegyűjtése, elemzése 4. Közszolgáltatóktól adatgyűjtés az összes lakosról utcai bontásban. 5. Folyamatosan figyelemmel kell kíséri a belső migrációt. 6. Zsámbék Önkormányzata évente elvégzi az Antiszegregációs fejezetben vállalt feladatok végrehajtását, monitorozását, eredményeit értékeli, ezek alapján szükség esetén korrekciókat hajt végre a deszegregáció és az integráció előmozdítása érdekében. Felelős: polgármester Első értékelés időpontja: 2010. december 31. 7. Zsámbék

Önkormányzata

a

helyi

Gyermekvédelmi

és

Családsegítő

Központtal és a Munkaügyi Központtal együttműködésben az alacsony státuszú lakosok elsődleges munkaerő-piacra való kijuttatása érdekében koordinációt és együttműködést alakít ki az intézmények között. Felelős: polgármester Határidő: 2010. december 31. 8. Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az alacsony státuszú lakosokat, tartós munkanélkülieket célzó országos, regionális, megyei munkaerő-piaci programokat és azok helyi kialakításával, a célcsoport hatékony bekapcsolásával megbízza a releváns intézményét. 240

Felelős: polgármester Határidő: 2010. december 31. 9. Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az antiszegregációs, integrációs célokat szolgáló pályázati forrásokat és azokra pályázati terveket készít. Ezen tevékenységét évente értékeli. Felelős: polgármester Határidő: folyamatos 10. Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy az Antiszegregációs fejezetben rögzített célokkal összhangba hozza a város egyéb stratégiai dokumentumait, mint pl. rendeletek, koncepciók, fejlesztési tervek. Felelős: polgármester Határidő: 2011. január 01. 11. Zsámbék Önkormányzata vállalja, hogy az Antiszegregációs fejezetben foglaltakról folyamatos tájékoztatást nyújt a célcsoport részére a helyi sajtó, lakossági fórumok és a célcsoport képviseletét ellátó civil szervezetek tájékoztatása révén Felelős: polgármester Határidő: folyamatos 12. A hatékony és célzott megvalósítás érdekében Zsámbék Önkormányzata esélyegyenlőségi referens státuszú munkakörrel bővíti egy alkalmazott feladatkörét. Felelős: polgármester Határidő:2011.január 01. 13. A

hatékony

és

célzott

megvalósítás

érdekében

Zsámbék

Város

Önkormányzata esélyegyenlőségi referens státuszú munkakörrel bővíti egy alkalmazott feladatkörét. Felelős: polgármester Határidő:2011.január 01.

Oktatási integráció

241

Az oktatási helyzetképet vizsgálva elmondható, hogy Zsámbékon az óvodai nevelésben egyáltalán nem tapasztalható a diszkrimináció és szegregáció jele. Az általános iskolában a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában tapasztalt kedvezőtlen folyamatok (speciális tantervű kis létszámú osztályok) sajnos a szegregálódás jelei. E jelenség felszámolására az Önkormányzat és az intézmény is elkötelezett. Feltétlenül törekedni kell arra, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének, oktatásának feltételeit biztosítsák. Erre mind az önkormányzat,

mind

az

intézményvezetők

részéről

teljes

elkötelezettség

tapasztalható. Intézkedés: Felzárkóztató programok indítása a nevelési-oktatási intézményekben tanuló, integráltan nem oktatható gyermekek integrálására Felelős: Intézményvető Határidő: 2010. december 31. Általános iskola részvétele kompetens pályázatokon Felelős: Intézményvezető Határidő: 2011. március 31.

HH és HHH és roma gyermekek iskolai sikerességének növelése a szakmai és ösztöndíj programokhoz való hozzáférés elősegítésével Felelős: Polgármester Határidő: 2010. szeptember. 1. Problémát jelent továbbá, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsának nyomon követése a településen nem kielégítően megoldott. Intézkedés: 242

1.Családsegítést segítő információk gyűjtése (SNI-s gyerekek lakóhelyére vonatkozóan, iskola látogatottságának felmérése) 2.Területi családsegítő program folytatása, melynek sikeressége a foglalkoztatási program sikerességéhez vezethet. 3.Gyermekjóléti adatok folyamatos összegyűjtése, elemzése Felelős: Intézményvezetők Határidő: 2010. december 31. Részletes felmérés az általános iskola hátrányos helyzetű tanulói helyzetállapotáról Felelős: Polgármester Határidő: 2010. 06. 01. Workshop és terv a HH és HHH gyermekek emeltszintű tanterves oktatásba Felelős: Polgármester Határidő: 2010. december. 31 Az óvodai nevelésben csak elvi szinten biztosítottak a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltételei. A gyakorlatban az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Fokozottan figyelni kell arra, hogy a sajátos nevelési igény és a többi tanulóval való integrált oktatás lehetőségének megállapítása esetén ne legyen befolyásoló tényező egy gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete.

A következő oldalon található táblázatok az egyes intézkedések bemutatását tartalmazza

határidő,

felelős,

forrás

és

az

intézkedés

indikátorainak

meghatározásával:

243

244

Anti-szegregációs program beavatkozásait tartalmazó összefoglaló tábla Helyzetelemzés Konkrét cél szöveges Stratégiai jellegű megállapítására megfogalmazása beavatkozás leírása (problémára) hivatkozás Az Integrált Rögzítésre kerül a Városfejlesztési célkitűtés a HÉSZ-ben Stratégiában rögzítésre kerül, hogy az Ady Endre Lakó- és népsűrűség utcának beépítettsége szinten tartása nem növekedhet. Együttműködési megállapodás az érintett Társasházak lakásainak lakóközösségekkel a társasházak lakásainak állapotromlásának állapotromlásának megelőzése megelőzésére

Az önkormányzat és az Oktatási intézmények közötti együttműködés fenntartása

Beavatkozás felelőse

Polgármester

Eredményességet mérő Eredményességet mérő indikátor közép-távon 3 év indikátor hosszú-távon 6 év Érintett utca beépítettsége nem növekszik

Szükséges erőforrás

Érintett utca beépítettsége nem növekszik

Nem szükséges erőforrás

Önkormányzati lakásokat Állagfenntartás Megállapodások megkötése, támogatások kezelő szerve folyósítása

Felújítás

Önkormányzat költségvetése

Adatgyűjtés, kommunikáció az intézmények és az önkormányzat között

polgármester

Problémás gyermekek helyzetének javulása

Problémás gyermekek helyzetének javulása


intézményvezető

Nevelési program módosítása

Eredményesebb oktatás

Nem szükséges

E tevékenységre rászorultak felkutatása

Adóssági program

2 db sikeres pályázat e témában

3 db pályázat megvalósítása

Önk. Költségvetése

Nevelési és oktatási intézményekhez ingatlan biztosítása Kompetencia alapú Kompetencia pályázat Általános iskola részvétele a kompetencia oktatás pályázatokon

Adósságkezeléshez kapcsolódó tevékenységéről szóló értékelés készítése

Antiszegregációs, integrációs célokat szolgáló pályázati források és pályázati tervek készítése

Segítségnyújtás azokon a Adósságkezelői csoport polgármester tevékenységének bővítése hátralékosokon, akik adóssága felette van az adósságkezelő szolgáltatás felső limitjének.

A pályázati források és tervek elkészítése, és évenkénti értékelése.

polgármester Minden lehetőség megragadása, mely segíti az alacsony státuszú lakosságot

Pl. rendeletek, Stratégiák kiegészítése koncepciók, fejlesztési tervek összhangba hozatala az Antiszegregációs Tervvel.

polgármester

Közmunkaprogram kiegészítése Városi szintű esélyegyenlőségi terv készítése

A stratégiák megvalósítása


polgármester

Célcsoport számára rendezvények, fórumok tartása, médiumokon keresztüli megszólítása

Célcsoport tájékozottsága, ezáltal helyzetük egyszerűsödése


Folyamatos tájékoztatása a célcsoportoknak

Az Antiszegregáció Célcsoport felkutatása, Tervben foglaltakról tájékoztatása, hatások tájékoztatás nyújtása a vizsgálata célcsoport részére a helyi sajtó, lakossági fórumok és a célcsoport képviseletét ellátó civil szervezetek tájékoztatása révén.

polgármester

Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása

Munkájának eredménye


Esélyegyenlőségi referens státuszú munkakör létrehozása

Főállású Az Antiszegregációs esélyegyenlőségi Tervben foglaltak megvalósítása érdekében munkatárs alkalmazása egy alkalmazott esélyegyenlőségi referens státuszt is be fog tölteni.

Közhasznú munkahelyek Önk. Költségvetése számának növelése

Stratégiai dokumentumok összhangba hozatala az Antiszegregációs Tervvel

A közfoglalkoztatási tervvel elsődlegesen célozza meg az alacsony státuszú lakosságot, köztük a már rendszeres szociális segélyezés rendszeréből kikerülteket is.

polgármester Jogszabályban megfogalmazott feltételek biztosítása, közhasznú munkások alkalmazása

Közmunkaprogram kiegészítése

Adósságcsapdára vonatkozó beavatkozások

Az adósságcsapdára vonatkozó megelőző és segítő beavatkozások előkészítése

Adósságkezelő csoport polgármester tevékenységének bővítése

Eladósodottak számának Adósságkezelési program Nem szükséges forrás csökkenése

A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének növelése komplex módon

Pályázati, ösztöndíjas HH és HHH és roma programok kidolgozása gyermekek iskolai sikerességének növelése a szakmai és ösztöndíj programokhoz való hozzáférés elősegítésével

„Út a munkához” Programmal megcélozza az alacsony státuszú lakosságot

Polgármester

Ösztöndíjprogram

1-5 HH ill. HHH gyermek Önk. Költségvetése sorsának javítása

245

Esélyegyenlőségi tervek létrehozása és végrehajtása

Települési esélyegyenlőségi terv elkészítése Városi szintű közoktatási esélyegyenlőségi terve helyzetértékelésének és intézkedési tervének felülvizsgálat A lakáshoz jutási támogatási rendszer bevonása az antiszegregációs területen lakók mobilizálása elősegítése érdekében elsősorban a hozzáférés javítása által A családsegítő szolgálat bevonásával a célcsoport ismereteinek bővítése az OKJ-és képzésekhez való hozzáférésben (igényfeltárás és információnyújtás) A családsegítő szolgálat munkatársainak képzésevel, szakmai hálózatokba való bekapcsolásával a célcsoport közösségfejlesztésének elősegítése A tervben vállalt feladot végrehajtása, monitorozása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekciók végrehajtása a deszgregáció és az integráció előmozdítása érdekében.

A rászorultak problémáit feltáró terv elkészítése

Polgármester

Települési Esélyegyenlőségi Terv

Települési Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Új bérlakások biztosítása Polgármester

1 db új bérlakás

Munkaügyi Központtal való együttműködés erősítése

OKJ képzésen résztvevők Munkanélküliségi ráta száma nő csökkenése


2 alkalmazott képzése

3 alkalmazott képzése


Polgármester

Intézkedések végrehajtása

Integráció előremozdítása Önk. Költségvetése

Polgármester

Munkanélküliek számának csökkenése

Munkanélküliségi ráta csökkenése


A helyi médián (helyi TV, Célcsoport folyamatos tájékoztatása helyi rádió, helyi újság) keresztül az oktatási és kulturális iroda rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, az óvodáztatás A 3-5 éves HHH-ek szükségességéről, mielőbbi beintegrálása előnyeiről, lehetőségéről. az óvodai rendszerbe.

Polgármester

Célcsoport számára rendezvények, fórumok tartása, médiumokon keresztüli megszólítása

Célcsoport tájékozottsága, ezáltal helyzetük egyszerűsödése


Munkacsoport létrehozása a program megalkotására

Workshop sorozat az érintett partnerek bevonásával a program létrehozására

polgármester

Programok kidolgozása az alacsony státuszú lakosság felemelésére

Alacsony státuszú lakosság arányának csökkenése


Részletes felmérés az iáltalános iskola hátrányos helyzetű tanulói helyzetállapotáról Workhsop és terv a HH és HHH gyermekek emeltszintű tanterves oktatásba

Intézményi szinten intézményvezető adatgyűjtés, összevonás, értékelés

Pontos adatok rendelkezésre állása

Folyamatos aktualizálás


Program kidolgozása a HH és HHH gyermekek helyzetének javítására

Programok megvalósítása HH és HHH gyermekek helyzatének javulása

Az antiszegregációs területen lakók területi mobilizálásának elősegítése

Az antiszegregációs területen inaktív lakók társadalmi mobilizálásának elősegítése

Az antiszegregációs területen lakók közösségfejlesztése

Családsegítő Polgármester munkatársak képzése, új szolgáltatások bevezetése

Az ASZT-ben vállalt feladatok teljesítése

Munkaerőpiaci programok Álláskeresők nyomonkövetése, releváns lehetőségeinek intézmények értesítése. feltérképezése

HH/HHH gyermekek helyzetének javítása

HH/HHH gyermekek bevonása emelt szintű osztályokba

Polgármester

intézményvezető

2 db új bérlakás




246

5.4.3.2. Intézkedési mátrix

Intézkedés

Határidő

Felelős

Eszközök

Forrás

Monitoring

Partnerség

1. Hosszú távú célok A szegregációval fenyegetett területen a szegregáció kialakulásának megelőzése 1.1. Lakó- és népsűrűség szinten tartása

1.2. Társasházak lakásainak állapotromlásá nak megelőzése

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában 2010. szeptember rögzítésre kerül, hogy 30. utána folyamatos az Ady Endre utcának beépítettsége nem növekedhet. Együttműködési megállapodás az érintett lakóközösségekkel a társasházak lakásainak állapotromlásának megelőzésére

Polgármester

Képviselőtestül eti határozat


Érintett lakások 2011. december 31.

Önkormányzati lakásokat kezelő szerve

karbantartási és felújítási tervei


Építésügyi és környezetvédelmi Iroda kimutatásai

Jelenések önkormányzati bérlakások és környezetük állapotáról

Nem igényel partnerséget

Lakóközössége k Társasházkezel ők Önkormányzat

Intézmények adatai

Általános

247

Az önkormányzat és az Oktatási Nevelési és intézmények közötti oktatási együttműködés intézményekhe fenntartása z ingatlan biztosítása 1.3.

1.4. Kompetencia pályázat

Általános iskola részvétele a kompetencia pályázatokon

2010. december 31.

2011. március 31.

polgármester

polgármester

Ingatlanhaszno sítási szerződés

Nevelési program


iskola, Óvoda Intézmények


Iskola jelentései

Nem igényel partnerséget

Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat szakmai jelentései

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat adósságkezelé si tanácsadói

Pályázatok

Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat, Intézmények

1.5. Segítségnyújtás azokon a Adósságkezelé hátralékosokon, akik shez adóssága felette van kapcsolódó az adósságkezelő tevékenységér szolgáltatás felső ől szóló limitjének. értékelés készítése

2011. június 01.

polgármester

Adóssági program

Nem szükséges forrás

1.6. Antiszegregáci ós, integrációs célokat szolgáló pályázati források és

A pályázati források és tervek elkészítése, és évenkénti értékelése.

folyamatos

polgármester

Pályázatok

Nem szükséges forrás

248

pályázati tervek készítése 1.77. Stratégiai dokumentumok összhangba hozatala az Antiszegregáci ós Tervvel

Pl. rendeletek, koncepciók, fejlesztési tervek összhangba hozatala az Antiszegregációs Tervvel.

2010. január 01.

Az Antiszegregációs Tervben foglaltakról tájékoztatás nyújtása 1.8. a célcsoport részére a Folyamatos helyi sajtó, lakossági folyamatos tájékoztatása a fórumok és a célcsoportokna célcsoport k képviseletét ellátó civil szervezetek tájékoztatása révén. 1.9. Esélyegyenlős égi referens státuszú munkakör létrehozása

Az Antiszegregációs Tervben foglaltak megvalósítása érdekében egy 2011. január 01. alkalmazott esélyegyenlőségi referens státuszt is be fog tölteni. A közfoglalkoztatási tervvel elsődlegesen

1.10.

Jogszabályban megfogalmazott

polgármester

Egyeztető táragyalás

Nem igényel forrást

Stratégiai dokumentumok

-

polgármester

Egyeztető tárgyalás


Jegyzőkönyvek

Munkaügyi kp, Családsegítő Szolgálat

polgármester



polgármester


249

„Út a munkához” Programmal megcélozza az alacsony státuszú lakosságot

célozza meg az alacsony státuszú lakosságot, köztük a már rendszeres szociális segélyezés rendszeréből kikerülteket is.

határidő

2. Közép távú célok Fellépés a szegregáció irányában ható folyamatok Ellen

-- a családgondozás összehangolt intézkedései a Területi családsegítő és célterületen gyermekjóléti - felzárkóztató és program közösségfejlesztő működtetése programok indítása

Települési Önkormányzat

2.1.

2.2.Adósságcs apdára

Az adósságcsapdára vonatkozó megelőző

2010. december 31.

polgármester

2010. december 31.

polgármester

Területi családsegítő és Önkormányzat költségvetése gyermekjóléti program

Adósságkezelé


Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat szakmai jelentései

Önkormányzati intézmények

Családsegítő és Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat és

250

vonatkozó beavatkozások

2.3. A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességéne k növelése komplex módon

2.4. Esélyegyenlős égi tervek létrehozása és végrehajtása

2.5. Az antiszegregáci ós területen

és segítő beavatkozások előkészítése

HH és HHH és roma gyermekek iskolai sikerességének növelése a szakmai és ösztöndíj programokhoz való hozzáférés elősegítésével

si program

2010. szeptember 1.

Polgármester



adósságkezelési tanácsadói

Gyermekjóléti Szolgálat

Intézményi beszámolók

Oktatási intézmények

Települési esélyegyenlőségi terv elkészítése


2.6.1. Városi szintű 2010.december 31. közoktatási esélyegyenlőségi terve helyzetértékelésének és intézkedési tervének felülvizsgálat A lakáshoz jutási támogatási rendszer bevonása az

2010. június 30.

Polgármester

Polgármester




-


-

251

lakók területi mobilizálásána k elősegítése

2.7. Az antiszegregáci ós területen lakók közösségfejles ztése

2.8. Az Antiszegregáci ós Tervben vállalt feladatok végrehajtása

2.9. Munkaerőpiaci programok

antiszegregációs területen lakók mobilizálása elősegítése érdekében elsősorban a hozzáférés javítása által A családsegítő szolgálat munkatársainak képzésével, szakmai hálózatokba való bekapcsolásával a célcsoport közösségfejlesztésén ek elősegítése A tervben vállalt feladat végrehajtása, monitorozása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekciók végrehajtása a deszegregáció és az integráció előmozdítása érdekében. Munkaerőpiaci programok nyomon követése, releváns

2010. december 31.

Polgármester

2010. december 31.

Polgármester

folyamatos

Polgármester



Zsámbék Város Önkormányzata Családsegítő Központ és a Munkaügyi Központ


Zsámbék Város Önkormányzata Családsegítő Központ és a Munkaügyi Központ


Zsámbék Város Önkormányzata , Családsegítő

252

figyelése és kialakítása

2.10. A 3-5 éves HHH-ek mielőbbi beintegrálása az óvodai rendszerbe.

intézmények értesítése.

A helyi médián (helyi TV, helyi rádió, helyi újság) keresztül az oktatási és kulturális iroda rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, az óvodáztatás szükségességéről, előnyeiről, lehetőségéről.

Központ és a Munkaügyi Központ

2010. szeptember Polgármester 10., utána folyamatos


Nem igényel

média megjelenések száma

Civilszervezete k, gyermekjóléti szolgálat, védőnői hálózat

3. Rövid távú célok A szegregáció irányába ható folyamatok megismerése - Munkacsoport létrehozása a program Helyzetértékelé megalkotására s és tervezés területi - Adatgyűjtés, családsegítő és értékelés, és gyermekjóléti programtervezés program létrehozására (sajátos nevelési igényű gyermekek, gyermekjóléti adatok, családsegítési 3.1.

Munkacsoport megalakulására 2010. II. negyedév Munkacsoport adatgyűjtésre: 2010. II. negyedév


Workshop polgármester

Projekt Ciklus Menedzsment módszertan


Projekt nyilvántartása


253

információk, segélyezési adatok, adósságkezelési adatok, migrációs adatok, ellátásokhoz kapcsolódó adatok)

Workshop sorozat vége 2010. IV. negyedév

- Workshop sorozat az érintett partnerek bevonásával a program létrehozására

3.2. HH/HHH gyermekek helyzetének javítása

3.3 HH/HHH gyermekek bevonása emelt szintű osztályokba

Részletes felmérés az általános iskola hátrányos helyzetű 2010. 06.01 tanulói helyzetállapotáról

Workshop és terv a HH és HHH gyermekek emeltszintű tanterves oktatásba

2010. 12.01

jegyző munkacsoport Önkormányzat költségvetése

helyzetfelmérések

workshop

Jelentések, tanulmányok

jegyző Önkormányzat költségvetése

-

254

A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve

kötelezettséget

vállal

az

Anti-szegregációs

programban

foglaltak

érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, hogy törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. Kötelezettséget vállal arra, hogy a város területén a szegregálódó területeken nem növekedhet az alacsony státuszú lakosok száma, aránya. A szegregálódó területekről kiköltöző családokat csak és kizárólag integrált lakókörnyezetbe helyezi el.

255

e. STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.5.1 ILLESZKEDÉS, ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL

Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. Az Országos Területfejlesztési Koncepció régiónként tanulmányozza és elemzi az egyes térségeket. Zsámbék fejlesztésének főbb irányai nem meghatározhatóak a régió helyzetelemzése nélkül. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat rendelkezik. Az OTK célja kijelölni az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét. Az OKT több szinten jelöli ki a területfejlesztési politika átfogó céljait, melyeket természetesen a fejlesztési koncepció kialakításakor is szem előtt kell tartani: Az OTK középtávú országos területi céljai és kapcsolódásuk: 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése A Zsámbéki-medence és így Zsámbék potenciálisan része a főváros növekvő agglomerációs térségének. A földrajzi centrális fekvésből és az interregionális centrum szerepből adódó előnyökre Zsámbéknak továbbra is építenie kell.

256

1.c Nemzetközi turisztikai és kulturális központ Zsámbék

a

sokszínű

vonzerőstruktúrájának,

a

kistérségi

összefogásnak

köszönhetően széles spektrumú turisztikai kínálattal tudja fogadni vendégeket. Az országos jelentőségű romtemplomon kívül olyan egyedi vonzerők, attrakciók kialakítása történt meg, melyek különböző szegmenseket céloznak meg. A természeti környezet adottságai megfelelő hátteret nyújtanak a kikapcsolódásra, rekreációra. A tárgyi vonzerők mellett a kulturális események a helyi lakosság mellett a turistákat is meg tudják szólítani. Vonzerők: Romtemplom, Török-kút, Lámpamúzeum, Szent Vendel domborműves népi lakóház, Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeum, Zichy kastély, Paulai Szent Ferenc kápolna, Római katolikus templom, Xavéri Szent Ferenc kápolna, Vízimalom-rom, Immaculata szobor (visszakerül a Zichy térre), Nyakashegy, Kálvária-domb Kulturális

események:

Zsámbék

Színház

és

Művészeti

Bázis,

Zsámbéki

Szombatok Kulturális Fesztivál, Zsámbéki Nyári Színház, Premontrei Esték, Zsámbék Jazz Open, „Napfordulós” Rendezvények 2. A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 2.b A főváros esetében különösen fontos, hogy a fejlesztési tervek az agglomerációs övezet

fejlesztésére

vonatkozó

elgondolásokkal

és

a

régió

stratégiájával

együttkerüljenek kidolgozásra. Az említett városokon túl a pólusok szükség szerint a régiók más városaival és a határokon túli nagyvárosokkal is szoros együttműködést alakítsanak ki a régiók versenyképességének javítása érdekében.

3. Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása Zsámbék fejlődése meghatározza a körülötte található települések fejlődési lehetőségeit

257

4. Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek

4.e

A

megújuló

környezetvédelmi

energiaforrások szempontok

részarányának érvényesítésével

növelése a

a

gazdasági

fenntartható

és

fejlődés

stratégiájának megfelelően: - az energetikailag felhasználható mezőgazdasági termékek előállítása és a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel); - az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elősegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében.

258

5.5.2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL ÉS MÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG

A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulást egy 2003. decemberi kormányrendelet három, 1998 óta működő önkéntes területfejlesztési társulásból: a Pilisi-medence Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása (Pilisi KÖTET), a Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulása (ZSÁMERT), valamint

a

Dél-budai

Területfejlesztési

Önkormányzati

Társulások

(DBTÖT)

településeiből jelölte ki. A Társulás hosszas egyeztetéseket követően 2004. november 30-án alakult meg. A

Pilis-Buda-Zsámbék

Többcélú

Kistérségi

Társulás,

társult

települési

önkormányzatai, az 1995. évi LIII. tv. 46-47.§-ban foglaltaknak megfelelően, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a II. Megyei Környezetvédelmi Program, a Településrendezési Terv, a Helyi Építési Szabályzat és az EU-Phare HU 9402-0101-L4 számú projekt keretében kiadott útmutató figyelembevételével, elkészítették a térség öt évre szóló (2006-2011) Környezetvédelmi Programját. A jövőben várhatóan, szinte csak a térségi összefogás keretén belül lehet sikeres pályázatokat kidolgozni, és elnyerni. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követően, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a KözépMagyarországi Régió Operatív Programjához kell kapcsolódni. A helyi stratégiai célkitűzéseket, a régiós stratégiai célkitűzésekhez kell igazítani. A programkészítés során ezért kiemelten foglalkoztunk a Közép-Magyarországi Régió Operatív Program, és a térségi program kapcsolódási pontjainak az összehangolásával. Az elkészített Környezetvédelmi Program célja: A

18

társult

település

közigazgatási

területén

a

környezeti

jellemzők

meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további

feladatok

meghatározására.

Célja

továbbá

a

környezetkárosító

tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek 259

közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása (Agenda 21). A legfőbb, általános célkitűzések a következők: •

A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése.

•

A rongálódott környezeti állapot helyreállítása.

•

Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése.

•

A természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése.

•

Megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata.

•

Lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés.

•

Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása.

A II. NKP-val és a II. Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: • a települések légszennyezésének csökkentése, • a települések csatornázottságának fejlesztése, • a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének megteremtése és bevezetése, hulladékkezelő központhoz történő csatlakozás • a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése, • a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, •

környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

• a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása. • az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása

260

A Környezetvédelmi Program a következőképpen épül fel: A 3. fejezet tartalmazza a SWOT analízist, ami a tervezési feladatok stratégiaalkotásának előkészítésére, a tervezési döntések megalapozását szolgálja. Erre az elemzésre épül a 4. fejezet operatív programja, amely a településekre jellemző speciális problémákat, prioritásokat és célkitűzéseket határozza meg. Végül

az

5.

fejezet

magában

foglalja

a

megvalósításhoz

szükséges

eszközrendszert.

261

5.5.3. CÉLSTRUKTÚRA

Célstruktúra

Élhető térség megvalósítása

Természeti- és épített környezet védelme és fejlesztése

A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszer erősítése

A térség környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése

A közösségi közlekedés versenyképességének növelése a térségben az intermodalitás és átjárhatóság eszközeinek megteremtésével

Környezet- és természet-védelmi szemlélet erősítése a térség társadalmának minden szintjén A térség természetes zöldfelületi egységeinek, vízbázis-védelmi területeinek védelme, az egységek közötti természetes kapcsolat kialakítása

Az alternatív és környezetkímélő közlekedési módok kihasználhatóságának elősegítése A haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése

Települési (al)központok fejlesztése identitást erősítő funkciókkal A térségben elérhető rekreációs lehetőségek bővítése

Együttműködések ösztönzése, a civil társadalom szerepének növelése a kommunikáció, partnerség erősítése

262

A minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti tényezők revitalizálása A prioritás által támogatott átfogó cél: ¾ A térség gazdasági versenyképességének növelése ¾ Élhető térség megvalósítása A prioritást közvetlenül támogató operatív célok: ¾ A térség környezetvédelmi és természetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése ¾ Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a térség társadalmának minden szintjén ¾ A térség természetes zöldfelületi egységeinek, vízbázis-védelmi területeinek védelme, az egységek közötti természetes kapcsolat kialakítása ¾ Település-rehabilitáció felgyorsítása ¾ Települési (al)központok fejlesztése identitást erősítő funkciókkal ¾ A térségben elérhető rekreációs lehetőségek bővítése ¾ Együttműködések ösztönzése, a civil társadalom szerepének növelése a kommunikáció, partnerség erősítése Az élhető, egészséges környezettel bíró térség kialakításának fontos feltétele a természeti és az épített környezetünk, értékeink védelme, fenntartása, illetve rehabilitációja. Természetes és jogos követelmény, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, a jó termőtalaj, a természetes és rendezett környezet, a rekreációt, a mentális egészséget is biztosító zöldterületek és a rendezett épített (mesterséges) környezet rendelkezésre

álljanak.

Ennek

érdekében

hangsúlyosan

kell

kezelni

a

környezetvédelmi infrastrukturális beruházásokat, a minőségi közösségi közlekedés és a környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezését, és az ezeket megalapozó, erősítő környezettudatos szemléletű nevelést, oktatást a társadalom minden szintjén.

263

Műveletek: Környezetvédelmi

szolgáltató

rendszer

fejlesztése

(szennyvíztisztítás,

hulladékgazdálkodás, alternatív energetika) ¾ Komplex hulladékgazdálkodási programok megvalósítása ¾ A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Programban szereplő beruházások megvalósítása ¾ Egyedi

és

természetközeli

szennyvíztisztító

technológiák

telepítése

és

alkalmazása ¾ Ivóvízminőség javító beavatkozások a 201/2001 (X.25.) korm. rendeletben szabályozott településeken. ¾ Alternatív és megújuló energetikai fejlesztések, beruházások megvalósítása ¾ Települési, térségi, intézményi, üzemi, lakossági energiatakarékossági programok megvalósítása ¾ Települési belterületek belvíz elleni védelme Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja ¾ Komplex természetvédelmi, tájvédelmi programok megvalósítása. ¾ A természeti környezet rehabilitációját szolgáló beavatkozások, tájsebek, állapotának visszaállítása ¾ Vizes élőhelyek és természeti környezet megóvása, a víz fenntartható hasznosításának komplex fejlesztései Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése

Élőhely

megőrző

mező-

és

erdőgazdálkodás

infrastrukturális

alapjainak

megteremtése (beruházások) a Natura 2000 és védett mezőgazdasági és erdőterületeken

264

Vonalas

létesítmények

közlekedési

(elektromos

infrastruktúra)

vezetékek

természet-

és

vízlevezető

tájromboló

csatornarendszer,

(károsító)

hatásának

mérséklését szolgáló beruházások Települési központok, közterületek fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével ¾ Település központok, alközpontok, főutcák, főterek, szabadidős és rekreációs sportlétesítmények, közösségi funkcióknak helyt adó épületek kialakítása, felújítása. ¾ Komplex településmarketing programok, kulturális identitást erősítő programok megvalósítása Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, partnerség elősegítése a fejlesztési szereplők között ¾ Környezetvédelmi,

természetvédelmi

fejlesztési

tervek,

programok

társadalmasítása, népszerűsítése Barnamezős területek rehabilitációja ¾ Kármentesítési programok megvalósítása (állami felelősség esetén) ¾ Barnamezős területeken beruházás-előkészítő munkálatok elvégzése A kistérség közlekedési rendszerének fejlesztése figyelemmel a közösségi és környezetkímélő közlekedésre A prioritás által támogatott átfogó cél: ¾ A térség gazdasági versenyképességének növelése ¾ Élhető térség megvalósítása

265

A prioritást közvetlenül támogató operatív célok: ¾ A közösségi közlekedés versenyképességének növelése a térségben ¾ Az alternatív közlekedési módok kihasználhatóságának elősegítése ¾ A harántirányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése ¾ Együttműködések ösztönzése, a civil társadalom szerepének növelése a kommunikáció, partnerség erősítése A térségben a közlekedési rendszerek a növekvő igényeket mennyiségileg és/vagy minőségileg nem tudják kiszolgálni. Annak érdekében, hogy a közlekedés fejlesztésének prioritása ne legyen ellentmondásban „az egészséges élethez szükséges tényezők javítása, fejlesztése” prioritással, közlekedési problémákat a közösségi közlekedés és más környezetkímélő közlekedési módok fejlesztésével lehet enyhíteni. MŰVELETEK A közösségi közlekedés versenyképességének javítása, különös tekintettel a kötöttpályás közlekedésre ¾ Elővárosi vasúti közlekedési rendszer összehangolt kialakítása ¾ A térségi közlekedési szövetségek létrehozása, céljaik megvalósulásának támogatása ¾ Utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerek fejlesztése ¾ A közlekedési rendszerek elektronizálása, fejlesztése ¾ Forgalomtechnikai eszközök fejlesztése ¾ Járműpark környezetkímélő modernizálása, bővítése ¾ P+R, B+R parkolók létesítése, parkolási feltételek javítása ¾ Intermodális csomópontok kialakítása, fejlesztése ¾ Közlekedésfejlesztések az akadálymentesítés érdekében

266

Környezetkímélő közlekedési módok (kerékpárutak, gyalogos zónák) térnyerésének támogatása Haránt-irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése ¾ Elkerülő utak építése, mellékúthálózat fejlesztése, ¾ Fontosabb földutak szilárd burkolattal való ellátása ¾ Új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása A környezetkímélő szállítási lehetőségek fejlesztése ¾ A környezetkímélő szállítási rendszerek és az azokat kiszolgáló háttérinfrastruktúra alkalmazásának támogatása Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, partnerség elősegítése a fejlesztési szereplők közt ¾ Közlekedés-fejlesztési tervek, programok társadalmasításának támogatása ¾ Több települést és a térséget érintő fejlesztések terveinek készítése ¾ Környezetkímélő közlekedési módok népszerűsítése ¾ Tájékoztatás, partnerség építés (műhelymunkák, konferenciák szervezése) A térség specifikus gazdasági elemeinek lendületbe hozása, innováció orientált fejlesztések támogatása A prioritással támogatott átfogó célok: ¾ Élhető térség megvalósítása A turizmus, szabadidő- és sportgazdaság fejlesztése különösen indokolt, mert ez a kistérség egyik dinamikus gazdasági ága. A szuburbanizációs kistérség környezeti adottságai, potenciális vonzerőt jelentenek a nagy létszámú budapesti lakosság számára.

267

¾ Kulturális és épített örökségi helyszínekre épülő turizmus, ökoturizmus, egészségturizmus, üzleti turizmus, falusi turizmus, stb. MŰVELETEK A Régió magas hozzáadott értékű tevékenységeinek fejlesztése ¾ A turizmus, szabadidő- és sportgazdaság fejlesztése ¾ Tematikus parkok kialakítása és fejlesztése (építés, programok megvalósítása, marketingakciók kivitelezése) ¾ Turisztikai látványosságok megőrzése ¾ Épített örökség turisztikai célú hasznosítása ¾ Turisztikai szálláshelyek bővítése, fejlesztése és építése ¾ Országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai- és sportrendezvények térségbe vonzása Humánerőforrás-fejlesztés a társadalmi kohézió érdekében A humánerőforrás-fejlesztés jelentősége túlmutat a népesség képzettségi szintjének emelésén és a közvetlen társadalmi szempontokon; a területi versenyképességet éppúgy befolyásolja, mint az élhető térség kialakítását. Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, partnerség elősegítése

Környezet- és egészségtudatos szemlélet terjesztése (szemléletformálás) a térség társadalmának minden szintjén ¾ Környezettudatos

nevelést

elősegítő

tevékenységek,

rendezvények,

kampányok ¾ Erdei iskola programok megvalósítása, beillesztése az óvodai és iskolai nevelésbe, oktatásba

268

Natúrpark A Közép-Magyarországi Régió Struktúrterve kezdeményezi a Pilisi natúrpark létrehozását. Térségi és települési projektek Projekt főcsoportok

Tervezett

Tervezett

Projektek tervezett

programok

projektek

költsége (Ft)

száma (18

száma

település)

Zsámbékon

179

12

20 116 430 000

90

7

5 041 244 000

17

2

398 000 000

77

7

79 450 000

363

28

25 635 124 000

I. A minőségi élethez szükséges települési

tényezők

fejlesztése,

természeti környezet revitalizálása. II. A térség közlekedési rendszerének fejlesztése figyelemmel a közösségi és környezetkímélő közlekedésre. III. A térség specifikus gazdasági elemeinek

lendületbe

innováció-orientált

hozása, fejlesztések

támogatása. IV.

Humánerőforrás-fejlesztés

a

társadalmi kohézió érdekében Összesen: A megvalósítás eszközei

Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket.

269

f. A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

i. A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI A célok logikai összefüggését két szinten kell elvégezni: 1. a

kitűzött

célok

a

helyzetértékelésben

azonosított

problémák

megoldására illetve lehetőségek kihasználására épülnek-e? 2. Az egymásra épülő célok összefüggenek-e, azaz a rész-célok elérése eredményezi-e a főbb cél elérését? A helyzetértékelésben adott problémákat (gyengeségek) illetve lehetőségeket, a vonatkozó fejezetet lezáró SWOT analízis tartalmazza. A lehetőségekben részletezettek nagy részben a város turisztikai-kulturális jellegéből és az ipar park (mint ipari és logisztikai központ) kihasználásából származó előnyöket tartalmazzák, ami egyik alapvetése a stratégia átfogó céljának. Az átfogó célt képző tematikus célok, és részcélok tökéletesen összhangban vannak a város szintű helyzetértékelés által azonosított lehetőségekkel. A stratégia célrendszere és a városszintű, tematikus vizsgálat alapján azonosított lehetőségek között szoros logikai összefüggés van. A helyzetértékelésben azonosított problémák javarészt a város épített környezetének jelenlegi állapotához kapcsolódik. Ezen problémákat a stratégia célrendszer kidolgozott, vonatkozó céljai orvosolni képesek. A helyzetértékelés során a városképhez, a városközponthoz kapcsolható problémák megoldására tematikus célok szolgálnak a stratégiában.

270

LEHETŐSÉGEK

Városközpont központi szerepkörének erősítése Alközpontok létrehozása

Fejleszthető logisztikai terület Munkahelyteremtő beruházások,

A vonzáskörzet számára kézenfekvő rekreációs, szabadidő térség Turisztikai vonzerők „egységesítése”

Impozáns képzettségi adatokhoz igazodó oktatási infrastruktúra Új bölcsőde és óvoda építése, Múzeumok felújítása, Rendelő átalakítása, Zárt csapadékvízelvezető-rendszer kiépítése, Közvilágítás fejlesztése, A parkolási lehetőségek rendezése, Térburkolat (Városközpont), úthálózat fejlesztése

GYENGESÉGEK

Oldalhatáros beépítést megtörő magánépítkezések Helyenként kaotikus utcakép Zártkertek funkció váltása – nem megfelelő keresztmetszetű közterületek, közművesítés hiánya Pincék átalakítása lakóépületté – sajátos életminőség, beépítési paraméterek Fémfeldolgozó üzem telephelye – arculata rontja a városképet Kevés parkoló, Egyes helyeken rossz minőségű közúthálózat, Légkábelek – városképrontó hatás,

Mezőgazdasági tevékenység visszaesést mutat

Zsámbékra költözöttek egy része eljáró dolgozó,

Nyílt árokrendszeres csapadékvízelvezetés, Megújuló energia felhasználás hiánya,

ii. A CÉLOK ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSAI

Az IVS célrendszerének megfogalmazásakor tudatosan került megtervezésre a városrészekre kitűzött célrendszer úgy, hogy az a legtöbb városrész esetben funkcióbővítést eredményezzen a legkisebb mértékű funkcióvesztés mellett. A város körültekintően, az egyes városrészek célkitűzéseit összehangoltan alakította ki célrendszerét az egyes fejlesztési területek és projektek figyelembe vételével. Minden városrészt fejlesztése a meghatározott célrendszer mentén fog megvalósulni tekintettel arra, hogy a városvezetés által meghatározott projektportfolió akár bővülhet is. 271

g. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A fejezet a stratégia szintjén azonosított kockázatokat mutatja be, tehát azon történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését veszélyezteti. A táblázat többek között a helyzetértékelés SWOT analízisében

bemutatott

veszélyek

közül

azokat

is

tartalmazza,

amelyek

bekövetkezési valószínűsége és a bekövetkezés által okozott hatása jelentősnek mondható. A stratégia megvalósításának kockázatai az alábbi rendszerezés alapján lehetnek a város belső vagy külső tényezőinek körében felmerülő kockázatok (Belső kockázat / Külső kockázat)

* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb Kockázat megnevezése

A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik

A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatás megszerzése akadályokba ütközik, elmarad

Valószínűsé g (1-7)*

3

4

Hatás (1-7)*

A kockázat kezelésének módja

Külső kockázat /Belső kockázat

6

Folyamatos egyeztetés az illetékes szakhatóságokkal az előkészítés és megvalósítás során

Külső kockázat

7

Megfelelő tapasztalattal rendelkező szakértők kiválasztása a stratégiák és tervek elkészítéséhez

Külső kockázat

Belső kockázat

Belső kockázat

Lakossági ellenállás a projekttel szemben

2

4

Folyamatos partnerségi egyeztetés a lakossággal, tájékoztatás

Pénzügyi, finanszírozási kockázatok

5

5

Költségtervezés részletes árajánlatok alapján

272

Oldalhatáros

beépítést megtörő magánépítkez ések Helyenként kaotikus utcakép

3

3


2

4

Tudatos tervezés, precíz kivitelezés

Belső kockázat

3

Pontos műszaki tervezés, EU-s pályázati lehetőségek felhasználása

Belső kockázat

5


Külső kockázat

Belső kockázat

Kevés parkoló, Egyes helyeken rossz minőségű közúthálózat, Nyílt árokrendszeres csapadékvízelvezetés,

2

Légkábelek – városképrontó hatás,

3

1. A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályozásának bekövetkezési valószínűsége kicsi, viszont a hatása nagy lenne a projektre vonatkozóan. Engedélyek nélkül ugyanis a beruházások megvalósítását késlelteti, a projekt időben

csúszhat.

Ennek

kiküszöbölésére

az

Önkormányzat

már

az

előkészítési szakaszban is folyamatosan egyeztet az illetékes hatóságokkal, és a vonatkozó szabályozással. A projektben résztvevő szakemberek folyamatos

konzultációja,

tapasztalatcseréje

szintén

segít

a

kockázat

kiküszöbölésében.

2. Ha a fejlesztésekhez szükséges állami támogatások elmaradnak, akkor veszélybe kerül a megvalósítás, hiszen az Önkormányzat számára ekkora volumenű beruházás megvalósítása túl magas terhet jelentene. Megfelelő előkészítéssel, pontos pályázatírással ez a probléma minimalizálható. A város 273

ezen kockázat kiküszöbölése érdekében a tervezés és pályázatkészítés során szakértőket bíz meg.

3. Megvalósítás, kivitelezési időbeli tolódása egyrészt adódhat a kivitelezők hibájából, időjárási kockázatból és egyéb nem várt körülményből. A kockázat bizonyos mértékben kezelhető a kivitelező gondos kiválasztásából, és a közbeszerzési eljárások előzetes lefolytatásával.

4. Lakossági ellenállás a projekttel szemben, amely abból fakadhat, hogy a város lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek feltérképezése már az előkészítési szakaszban megkezdődött, hiszen Zsámbék honlapján kérdőív kitöltése által várta az Önkormányzat a lakosság véleménynyilvánítását a tervezett fejlesztésekről. A folyamatos lakossági tájékoztatás és egyeztetés a későbbiekben is megmarad a projektmegvalósítás teljes ideje alatt.

5. Pénzügyi, finanszírozási kockázat nagy hatással lehet a projektre, ezért figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú. Mivel a költségek összeállítása előzetesen csak becslés alapján történik, ezért a megvalósítás végére a költségek indokolatlanul megnövekedhetnek. Ennek kiküszöbölése bizonyos mértékben az árajánlatok megfelelő összeállításával lehetséges.

6. A kihasználtság biztosítása a működés fenntarthatósága miatt kiemelkedő fontosságú, ezért már a kezdetektől fogva alapos kommunikációs és marketingterv kidolgozása szükséges. A kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett szükséges civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal való együttműködés.

7. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, ha megfelelő szakértőt sikerül választani. A törvény változásainak folyamatos 274

figyelemmel kísérése és szükség esetén beavatkozás kulcseleme a kockázat kiküszöbölésének.

8. A beszállítók munkájának kockázata közepes mértékben befolyásolhatja a projekt sikerességét, viszont ha nem megfelelő minőségű munkát végeznek, az csak a megvalósítás folyamán derül ki. A vállalkozók kiválasztásánál ezért elsőrendű szempont a többéves tapasztalat, és a referenciaigazolások kérése. A beszállítók kiválasztásánál a helyi vállalkozók prioritást élveznek.

275

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

a. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK

A városrehabilitáció keretében célszerű olyan tevékenységeket is ellátni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan ingatlanfejlesztéshez. Ennek érdekében több eszköz is az önkormányzat rendelkezésére áll: − A gazdaságfejlesztés szempontjából a város számára rendelkezésre álló Városmarketing

stratégiában

foglalt

célkitűzések

és

tevékenységek

megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik a várost az ott élők és oda látogatók számára. A Városmarketing célja, hogy a fejlesztendő létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. − A gazdaságfejlesztés szempontjából fontos tényező továbbá az innováció és K+F beruházások által a városba érkező magasan kvalifikált munkavállalók városba és városkörnyékre vonzása, a térség munkaerőpiaci helyzetének folyamatos monitoringja. − A város törekvései között szerepel olyan potenciális befektetői réteg felkutatása, amely magántőke bevonásával erősíti a közcélú beruházások jelentőségét is. Bizonyos esetekben kedvezmények nyújtását vállalja a magántőke mobilizálása érdekében. − A város ösztönözi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának

előnyben

részesítését,

ily

módon

a

már

meglevő

épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. Az egyes fejlesztésekhez a következő feladatokat az önkormányzatnak el kell látnia a projekt sikeres megvalósítása érdekében: • A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok

276

A szükséges ingatlanok az önkormányzat tulajdonában állnak. Egy forgalmi csomópont átalakítása végett kell a Magyar Közút Kht.-val tárgyalásokat lefolytatni, de az önkormányzat nem kívánja az ingatlant megvásárolni, csupán a társaság a projekt fenntartási idejére vonatkozóan kikérni. A magántőkés beruházás segítése végett az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan fejlesztésére szükséges lépéseket tenni a tulajdonviszonyok rendezése okán. • Terület-előkészítési feladatok Az adott területen előfordulnak olyan magas- és mély építmények, melyek elbontása, áthelyezése

szükséges

a

tervezett

beavatkozások

megvalósításához,

mely

feladatokat javasolt számba venni. Ez a feladat szintén a magántőkéből megvalósuló projekt esetében releváns. A terület-előkészítő munkákat azonban a befektető vállalja. • Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Már a pályázat előkészítése során megbízást kaptak a tervezők a közművek felújításával és kiváltásával kapcsolatos feladatok pontos megjelölésére. Az akcióterületen kívül eső, ám a projekt megvalósulásához szükségszerű közművek felújítását az önkormányzat önerő biztosításával vállalni képes. • Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Előfordulhat, hogy olyan fejlesztések végrehajtása is szükségessé válik, amelyek az akcióterületen kívül lennének.

Ez esetben azonban szükséges az akcióterület

határainak kiterjesztése, hogy minden beavatkozás az akcióterület határain belül történjen. Ezen fejlesztések esetében is tételesen meg kell határozni az útépítési és közműépítési feladatokat. • A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok A rendezési terv szerinti zöldterületek kialakítása a közterületeken általában a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik, ezért tételesen meg kell 277

határozni a fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket (m2-ben) és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát. • A kármentesítési tevékenység • Közösségi szolgáltatásokat nyúló közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az akcióterületen levő, jelentős kulturális értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket, mint a Zárdakertet is fejleszteni szükséges. • Építési, telekalakítási feladatok • Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint • Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában • Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában

b. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK

A városfejlődésre befolyást gyakorló elemeket (társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti)

integráltan

kell

kezelni.

Zsámbék

tervein

szakemberekből

álló

munkacsoport dolgozik. A városfejlesztő cég koordináló funkciót tölt be a projektben. A szervezethez fog tartozni minden városfejlesztési projekt a jövőben (kulturális,

környezetvédelmi,

közlekedési,

infrastrukturális,

lakás-felújítási

és

esélyegyenlőségi fejlesztések). A munkához szükséges eszközöket és adatokat Zsámbék Önkormányzata biztosítja. A városfejlesztési társaság a projektek menedzselését végzi majd. Feladata a 278

városfejlesztési

projektek

összehangolása,

koordinálása

és

a

projektindikátorok nyomon követése a fenntartás időszakában. A menedzsment szervezet legalább három állandó taggal működik majd. A városfejlesztési akciók feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik megbízási szerződéssel látják majd el munkájukat. A hatékony együttműködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében, tapasztalatokkal rendelkezik a hazai és nemzetközi projektek lebonyolításában. A projektmenedzser munkáját segíti egy műszaki menedzser, aki ismeri a város eddigi beruházásait, és részt vett a lebonyolításukban. A pénzügyi menedzsernek széleskörű pénzügyi ismeretekkel kell rendelkeznie a projektek sikeres lebonyolításához. Szükséges az önkormányzati vagyoni ügyekben és pályázatok lebonyolításában való jártasság. Zsámbék Város Önkormányzata biztosítja a szervezeti kereteket a fejlesztési projektek megvalósítására. Az Önkormányzat szervezete az alábbiak szerint épül fel: Az önkormányzat és egyes szervei, valamint a tisztségviselők megnevezése: -

az önkormányzat megnevezése: Zsámbék Város Önkormányzata;

-

az önkormányzati testület megnevezése: Zsámbék Város Képviselő Testülete;

-

az önkormányzati hivatal megnevezése: Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala; A polgármesteri hivatal önálló jogi személy, a Képviselőtestület által megállapított költségvetési előirányzata körében működik költségvetési szervként. Illetékességi területe: Zsámbék közigazgatási területe, valamint jogszabályi rendelkezés alapján vagy együttműködési megállapodás, igazgatási társulás alapján az érintett városkörnyéki városok. 279

A Polgármesteri Hivatalban az alábbi irodák rendszerében működik: -

Műszaki csoport

-

Gyámhivatal

-

Közigazgatási iroda

-

Pénzügyi és vagyonkezelési iroda

-

Személyügyi és gondnoksági iroda

-

Szervezési és jogi iroda

-

Szociális és egészségügyi iroda

-

A

-

a polgármester megnevezése: Zsámbék Város Polgármestere;

-

az alpolgármester(ek) megnevezése: Zsámbék Város Alpolgármestere;

-

a jegyző megnevezése: Zsámbék Város Jegyzője

városrehabilitációs

beavatkozások

végrehajtásához

a

városok

számára

szükséges ajánlott Városfejlesztő Társaságot létrehozni. A Városfejlesztő Társaság (VT) az ÖTM állásfoglalása szerint olyan 100%-os önkormányzati tulajdonú zártkörűen működő részvénytársaság, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és koordinálása. A városfejlesztő társaság nem önkormányzati bizottságok feladatát látja el. A bizottságok meghatározzák a városrehabilitáció irányait és priorizálását, a további szakmai munkát pedig egy arra szakosodott társaságnak kell elvégeznie. A VT fő feladata a fejlesztési, vagyongazdálkodói és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása. A fejlesztési szemlélet ellentétben a vagyongazdálkodási

és

üzemeltetési

szemlélettel

közép-

és

hosszútávú

gondolkodást jelent, ami alapján a döntéshozók eredményt tudnak elérni. A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: − Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít − Fejlesztő társaság önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, hozzájárul a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez 280

− Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik − Magántőke bevonására alkalmas szervezet − A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat a későbbiekben − Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztő társaság működtetésében A VT működése középtávon: − A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban − Lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között − Lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése

mellett

megvalósításra

kerülő

városfejlesztési

akciók

végrehajtásának finanszírozásában − Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban. Városfejlesztő társaság létrehozása: − 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-k létrehozása, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása − Ha az önkormányzat partnert tud bevonni min. 25+1%-kal, akkor javasolt részvénytársasággá átalakítani. − Új társaságok létrehozása esetén fontos a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési

feladatok

intézményi

szétválasztása,

de

szoros

intézményközi együttműködéssel. Amennyiben a város már rendelkezik kifejezetten

fejlesztési

társasággal,

úgy

nem

szükséges

új

társaság

létrehozása, ugyanakkor szükséges bemutatni, hogy a már működő társaság megfelel az alábbi kritériumoknak. − Indoklás: a fejlesztési szemlélet és a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélet közötti meghatározó különbség a városrehabilitáció szempontjából, 281

hogy míg az önkormányzat a vagyongazdálkodási és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseit a rövid távú fiskális szempontok alapján hozza meg, a városrehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gondolkodás, és az azzal összhangban levő döntéshozatal tud eredményt hozni. − Fejlesztési szemlélet: Az önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (az IVS-ben és ezen belül ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). Itt meghatározó a

bevétel

(akár

adás-vétel,

akár

bérleti

díj)

fejlesztési

célra

való

visszaforgatása. − Vagyongazdálkodási szemlélet: az önkormányzat teljes vagyonával az önkormányzati összes feladatának, kötelezettségének figyelembevételével való gazdálkodás. Ennek a fejlesztés csak egy kis eleme, az egyéb szükséges feladatok, ami akár fenntartás, működtetés, vagy egyéb önkormányzati költségigény, mindig előbbre való a fejlesztésnél, ezért ott a fejlesztési szemléletmód nem tudna hangsúlyos lenni, vagy sok esetben érvényesülni. − Üzemeltetési

szemlélet:

itt

kisebb

a

fejlesztési

szemlélettel

való

ellentmondás, itt a fontos, hogy az önkormányzat által működtetett intézmények a rendelkezésre álló keretből kijöjjenek, ha pedig egy intézményre nincs finanszírozás, akkor megszabaduljanak tőle. Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: − Átlátható legyen: képviselő testület számára – felügyelő bizottságban képviselők vegyenek részt – vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. − Megfelelő, speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő szükséges – műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek)

282

− Társaság

vezetője

nem

lehet

vagyongazdálkodási vagy

üzemeltetési

feladatokban érintett, alkalmazott. Műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel szükséges rendelkezni. • Vagyonkezelővel akcióterületi

együttműködés

ingatlanok

szükséges

értékesítését,

(a

bérbeadását

nevesített megelőzően

konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével) • Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt. − Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztő társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. − A rendeletben szabályozandó kérdések pl: • Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása • Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása • A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása • Az akcióterületi fejlesztések szabályozása • A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei • Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei • A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás • Együttműködés

a

vagyongazdálkodó

és

üzemeltetésért

felelős

társasággal A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: •

Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja • A gazdasági partnerek, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, tájékoztatása 283

• Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) • Fenntartás koordinációja • További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása • A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), • A terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), • A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési

munkák

pályáztatása,

megrendelése,

a

munkálatok

folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), • Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), • A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), • Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), • Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal,

a

Hivatal

ügyosztályaival,

lakossággal,

vállalkozókkal, bankokkal).

c. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A

területfejlesztési

együttműködések

terén

jelenleg

a

kistérségi

szintű

együttműködések a legmeghatározóbbak. Zsámbék

Város

figyelembe

veszi

az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

elkészítésénél a Pilisvörösvár Kistérség Fejlesztési Koncepciójában megfogalmazott 284

célkitűzéseket.

A

célrendszerek

illeszkedése

mellett

az

egyes

települések

felzárkóztatását is segíti. A nagyobb volumenű fejlesztésekről a kistérség településeivel szakmai konzultációkat és véleménycseréket folytat a város.

285

d. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSE 6.4.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV Az ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat szándékait, céljait jelzi, mely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését. A városok középtávú terve a fejlesztési területeikre és eszközeikre vonatkozó ingatlangazdálkodási

terv

elkészítése.

Az

ingatlangazdálkodási

tervben

megfogalmazza az önkormányzat, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani, mi az értékesíthető, rehabilitációba bevonható vagyon, és mely az, amelyet hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat tartani.

6.4.2. STRATÉGIAI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az ingatlangazdálkodási terv elkészítésének célja, hogy a forgalomképes ingatlanjait a város stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Fontos, hogy forgalomképtelen ingatlanjai esetében is felmérje a város, hogy azok hogyan állíthatóak a városfejlesztő célok szolgálatába. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt

ingatlangazdálkodási

intézkedések.

Amennyiben

egy

önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaikkal.

6.4.3. AKCIÓTERÜLETI INGATLANGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat feladata, hogy az egyes akcióterületen található forgalomképes illetve forgalomképtelen ingatlanok fejlesztési lehetőségét felmérje. Az egyes akcióterületek fejlesztéseihez szükséges ingatlanok tulajdonviszonyait rendezni szükséges, a szennyezett területek felvásárlása, kármentesítése, közművesítése az 286

értékesítés érdekében külön vagyongazdálkodási stratégia elkészítését követeli meg az önkormányzattól. Jelenleg ennek hiányában irányelveket fogalmazunk meg a stratégia kialakítására és bemutatjuk a város területén található forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanok állományát.

6.4.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA FŐBB ELEMEI Az ingatlangazdálkodási stratégia főbb elemeit forgalomképes vagyontárgyak, részben forgalomképes vagyontárgyak szerint mutatjuk be. Forgalomképes vagyontárgyak szerint: •

Önkormányzati lakások

•

Egyes önkormányzati intézmények

•

Stb.

Részben forgalomképes vagyontárgyak szerint: •

ÖTV szerinti alapellátást szolgáló önkormányzati intézmények

•

A városi létet meghatározó önkormányzati épületek

287

Forgalomképes ingatlanok cím

hrsz

megnevezés

funkció

forgalomképesség

építés éve

utolsó bruttó felújítás alapterület éve

nettó alapterület

szintek pince száma alapterület

1 Magyar u. 1. 903

lakóház

forgalomképes

1902

1980

380

271

1

2 Akadémia u. 3. 3 Szent I. tér 3. 4 Etyeki utca 4. 5 Török kút tér

890/5

lakóház

6 lakásos épület lakóépület

forgalomképes

1953

na

102

78,5

1

877/1-9

társasház

társasház

forgalomképes

1940

na

415

275

2

574/2

lakóház

lakóépület

forgalomképes

1950

na

354

262

1

905

Büfé

büfé

forgalomképes

1972

na

96

82

1

6 Ady Endre utca 7 Magyar utca 4. 8 Petőfi 15.

1152/2537 409/3

Ady Endre lakótelep lakóépület

lakóház

forgalomképes

1977

na

1450

1159

1

lakóépület

forgalomképes

na

na

354

262

1

407

lakóépület

lakóépület

forgalomképes

1910

1960

248

191

1

9

3645/2

laktanya

laktanya

forgalomképes

1960

na

4074

3134

1-2

teherhordó szerkezet

tetőtér

n tégla, hagyományos n tégla, hagyományos 44 tégla, hagyományos na tégla, hagyományos n tégla, hagyományos n tégla, hagyományos n tégla, hagyományos n tégla, hagyományos n vegyes, falazott és vb. Pilléres

288

sátortető sátortető sátortető sátortető sátortető sátortető sátortető sátortető lapos

Forgalomképes ingatlanok cím

hrsz

megnevezés

fűtés

melegvíz

egyéb

1 Magyar u. 1. 2 Akadémia u. 3. 3 Szent I. tér 3. 4 Etyeki utca 4. 5 Török kút tér 6 Ady Endre utca 7 Magyar utca 4. 8 Petőfi 15.

903

lakóház

890/5

lakóház

egyedi, villany n

877/1-9

társasház

egyedi, kályha egyedi, szilárd vegyes

574/2

lakóház

vegyes

905

Büfé

1152/2537 409/3

Ady Endre lakótelep lakóépület

egyedi, villany egyedi, kályha vegyes

407

lakóépület

vegyes

9

3645/2

laktanya

n

telefon hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény na hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény n n

egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany n

hulladék

nem önk. önkormányzati nem állag akadályérték (Ft) tulajdonú tulajdonú lakás% mentesség lakások lakások száma célú száma helyiség 6 1 20 31 984 000 2

10

4 472 000

3

3

30

24 392 000

6

0

30

20 362 000

30 19

9

0

n

8 596 000

20

31 628 000

2

20

64 210 000

3

20

26 624 000

0

n

401 301 000

289

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok cím

hrsz

megnevezés

funkció

forgalomképesség

1 Magyar utca 5. 2 Akadémia u. 3. 3 Akadémia utca 4 Etyeki utca 2.

899

óvoda

óvoda 125 fh

korlátozottan

utolsó bruttó nettó szintek pince teherhordó tetőtér felújítá alapalapszáma alapszerkezet s éve terület terület terület 1972 na 622 498 1 n tégla, hagyományos sátortető

mosoda

korlátozottan

1970

na

295

252

1

n tégla, hagyományos sátortető

868/5 munkaügyi központ munkaügyi hivatal korlátozottan

1920

na

166

123

1


569

5 Akadémia utca 3. 6 Rácváros utca 2. 7 Petőfi S. 92. 8 Petőfi S. 20. 9 Bicskei utca 12. 10 Szent István tér 11 Magyar utca 18. 12 Magyar utca 2. 13 Honvéd u. 4. 14 Petőfi S.

890/4 mosoda

Művelődési ház

építés éve

korlátozottan

1920

1984

878

567

2

40 tégla, hagyományos sátortető

890/3 Bölcsőde

művelődési ház és szolg. lakás bölcsőde

korlátozottan

1970

na

365

357

1


973

városháza

korlátozottan

1994

2000

590

512

2


polgármesteri hivatal 1131/ tűzoltó szertár és 1 orvosi ügyelet 1065/ óvoda 1 611/1 tájház

tűzoltó szertár és orvosi ügyelet óvoda 50 fh

korlátozottan

1970

2004

671

516

2


korlátozottan

1960

na

244

181

2


múzeum

korlátozottan

1903

1993

84

70

1

563

német nemzetiségi ház 426/3 lámpamúzeum

közösségi ház

korlátozottan

1920

2000

320

256

3

n hagyományos, sátortető falazott 90 tégla, hagyományos sátortető

múzeum

korlátozottan

1950

na

246

146

1

408/1 ÖNO és könyvtár

ÖNO és könyvtár

korlátozottan

1950

1994

630

509

3

30/1

iskola

általános iskola

korlátozottan

1983

2004

na

2930

3

23

sporttelep és öltöző öltöző

korlátozottan

1970

2008

180

150

1

n hagyományos, sátortető falazott 24 tégla, hagyományos sátortető n panelos

lapos és sátor n tégla, hagyományos lapos

290

15

0108

16 Magyar u. 20. 17 Magyar u. 20.

szennyvíztisztító telep és épület 427/2 műhely

telephely

korlátozottan

114

91

2


korlátozottan

1997 folyama tos na na

műhely

230

185

1

n

427/2 orvosi rendelő

egészségház

korlátozottan

1908

369

569

2


1984

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok cím

1 Magyar utca 5. 2 Akadémia u. 3. 3 Akadémia utca 4 Etyeki utca 2. 5 Akadémia utca 3. 6 Rácváros utca 2. 7 Petőfi S. 92. 8 Petőfi S. 20. 9 Bicskei utca 12. 10 Szent István

hrsz

megnevezés

fűtés

melegvíz

egyéb hulladék

899

óvoda

központi, gáz n

egyedi, villany n

telefon hulladékgyűjtő edény n

40

n

68 070 000

30

n

13 948 000

868/5 munkaügyi központ egyedi, gáz 569 Művelődési ház központi, gáz 890/3 Bölcsőde központi, gáz 973 polgármesteri központi, hivatal gáz 1131/ tűzoltó szertár és egyedi, 1 orvosi ügyelet gáz 1065/ óvoda központi, 1 gáz 611/1 tájház n

egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany n

telefon

30

n

9 078 000

50

i

55 202 000

40

n

42 410 000

70

n

77 240 000

50

i

75 457 000

40

n

30 860 000

70

n

7 249 000

563

központi

70

n

38 328 000

890/4 mosoda

német nemzetiségi

központi,

telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő

nem önk. tulajdo nú lakások száma

önkormányz ati tulajdonú lakások száma

1

nem álla lakásg célú (%) helyiség

1

akadály- érték (Ft) mentess ég

291

tér 11 Magyar utca 18. 12 Magyar utca 2. 13 Honvéd u. 4.

ház 426/3 lámpamúzeum

30/1

14 Petőfi S.

23

15

0108

gáz egyedi

408/1 ÖNO és könyvtár

központi, gáz iskola központi, gáz sporttelep és öltöző egyedi

szennyvíztisztító telep és épület 16 Magyar u. 20. 427/2 műhely

központi, gáz egyedi

17 Magyar u. 20. 427/2 orvosi rendelő

központi, gáz

egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany egyedi, villany

edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény n hulladékgyűjtő edény telefon hulladékgyűjtő edény

50

n

25 311 000

55

n

57 513 000

40

n

541 678 000

40

n

94 958 000

50

n

587 651 000

30

n

13 372 000

60

n

41 000 000

292

7. PARTNERSÉG a. KOORDINÁCIÓ ÉS INTÉZMÉNYI KERETE Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének koordinátora Zsámbék Város. A város menedzsment funkcióit az önkormányzat (képviselőtestület, bizottságok, polgármesterei hivatal) és bizonyos intézményei látják el. Ezeket a kapcsolati rendszereket folyamatosan fejleszteni kell, hogy az újabb kihívásoknak megfeleljen, és hatékonyan valósítsa meg a város fejlesztési elképzeléseit. Az intézmények közötti partnerség erősítésével az intézmények működése is hatékonyabbá válik, és ezáltal a városmenedzsment és annak érdekérvényesítő képessége is javul. A koordináció feladatának ellátása, és az intézményi keret biztosítása tehát jól lehatárolható, a város működtetésével foglalkozó önkormányzat és intézményei biztosítják az IVS megvalósításának szervezeti kereteit is Zsámbék Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Városfejlesztési Bizottság kezdeményezi, irányítja és koordinálja a város fejlesztési programjainak, koncepcióinak kidolgozását, és koordinálja a városfejlesztéssel kapcsolatos

feladatokat.

Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

kialakítása

szakmailag a városfejlesztéshez kapcsolódik a legszorosabban, hiszen annak egy támogató tevékenysége kell, hogy legyen. További lehetőségek – hálózati fejlesztések A városi partnerségi hálózat további fejlesztésére fejlett információs rendszer kiépítése

is

javasolható.

Egy

ilyen

jellegű

fejlesztés

eredményeként

az

önkormányzati intézményekkel kapcsolatos adatok rendelkezésre fognak állni, és ezáltal segítséget nyújtanak a döntéshozatalban. Az információs rendszer lehetővé teszi a hatékonyabb és gyorsabb információáramlást az önkormányzat és a partnerek között városi szinten. 293

A fejlesztések hatására várható hosszabb távú hatás, hogy így az önkormányzati intézmények között lévő együttműködés erősödik.

b. PARTNEREK BEAZONOSÍTÁSA, KAPCSOLATÉPÍTÉS A partnerségben érintett „meghatározós szereplők” A hosszú távú hatások elérése érdekében elengedhetetlen a partnerség fenntartása a

stratégia

megvalósításában;

folyamatos

kommunikáció,

egyeztetés

és

együttműködés szükséges az ágazati vagy tematikus irányokkal kapcsolatban az ágazati vagy tematikus célokban közvetlenül érintett partnerekkel. Fontos a tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében. A partnerség megvalósítója Zsámbék Város Önkormányzata. Lehetséges partnerek: 1.

civil szervezetek, (tevékenységi kör, vagy cél alapján strukturáltan kialakítva) (Az IVS útmutató ajánlásának megfelelően kiemelt fontossággal bír a „horizontális politikák” érvényesítésén dolgozó szervezetek bevonása is – esélyegyenlőség, környezet – és természetvédelem, stb.)

2.

helyi vállalkozások (kis- és nagyobb vállalatok egyaránt, általában a helyi sajátosságokhoz illeszkedve különböző csoportokban, ágazati vagy tematikus struktúrában)

3.

célszerű kiterjeszteni a partnerséget a felnőttképzés és a kulturális élet helyi intézményeire.

A közös munkába való minél szélesebb körű képviselet érdekében a civil szervezetek lehetnek kiemelt partnerek. A helyi vállalatok közül a jelentősebb gazdasági, foglalkoztatási tényezővel bíró vállalatok képviselete is fontos lehet a hatékony együttműködésben. A partnerség kialakítása a következő intézkedések keretében képzelhető el: -

Partnerségi hálózatok feltérképezése 294

-

Partneri hálózatok differenciálása az ágazati vagy tematikus célok alapján

-

A kommunikációs csatornák feltérképezése, fejlesztése

-

A partnerek jellemzése kommunikációs szempontból

-

Partnerek megkeresése

A kialakult partneri kapcsolatok viszonylatában fontos feladat: Partnerekkel való kapcsolatok intézményesített keretének biztosítása

A városrészekben megtalálható funkciók illetve azok hiánya a múltban lefolytatott igényfelmérés alapján vált azonosíthatóvá. Az igényfelmérés körülményei 1. Az igényfelmérési folyamat 2009. nyár folyamán indult és az év végéig tartott. 2. A lehetséges partnerek, a helyi lakosság illetve a társadalmi kérdésekben gyakran állást foglaló helyi lakosok voltak. Célcsoport 1. A lehetséges partnerek körét Zsámbék város egész lakossága jelentette. Beleértve a vállalkozói és a civil szféra szereplőit is. 2. Az igényfelmérési folyamatban a lakosság aktívan részt vett, több felületen is megjelent véleménynyilvánításuk. Választott módszer bemutatása 1. Az igények felmérése személyesen, telefonon, kérdőív segítéségével, internet segítségével, lakossági és civil fórumokon történt. 2. A módszer kiválasztásánál a minél elérhetőbb és közvetlenebb forma került kiválasztásra, hogy a partnerek sokszínű véleménye és javaslata eljusson a döntéshozókhoz.

295

Az igényfelmérés eredménye Az igényfelmérés eredményéből megállapítható, hogy a helyi lakosság igényli a városkép javítását. Igényli az új közösségi terek és a már meglévő kulturális és természeti értékek rehabilitációját. Az új gazdasági funkciók (szolgáltatóház és piactér) megvalósításától pedig a város versenyképességének javulását, új munkalehetőségek teremtését reméli. Az igényfelmérés alapján megállapítható, hogy Zsámbék belvárosa jelenleg funkcióhiányosnak tűnik. Nem található meg benne azon funkciók együttese, melyeknek egy ilyen jelentős történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező kisvárost jellemezni kellene. Leginkább a közösségi és a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek terén jelentkezett az igény a felzárkóztatásra, úgy hogy mellette Zsámbék hazánk egyik turisztikai célpontjává válhasson. A stratégiai célkitűzések a társadalmasítás során többször módosításra kerültek és a döntéshozók végül olyan komplex programot szavaztak meg, megy a már meglévő funkciók erősítését és új funkciók bevezetését együttesen elősegítik.

c. TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL, INTÉZMÉNYESÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel biztosítása a lakossági vélemények meghallgatásán, fórumok tartásán keresztül képes leginkább bevonni az IVS-ben érintett szereplőket. A lakosság bevonása a széles társadalmi közvéleményt elérő események rendezésén keresztül képzelhető el leginkább. Ennek leghatásosabb formája a lakossági

megkérdezés,

fórum,

melynek

keretében

szóróanyagokkal,

prospektusokkal tájékoztatják az érdeklődőket. A véleményfelmérésre jelenleg is van lehetőség a város honlapján (http://www.zsambek.hu/). A város polgármestere pedig napi rendszerességgel frissíti internetes blogját (Mit is csinál Zsámbék polgármestere:

http://pmblog.blog.hu/) amely amellett, hogy bepillantást enged a

polgármester mindennapi tevékenységébe, fórumként is üzemel; a város közössége bármilyen kérdéssel/javaslattal felkeresheti a polgármestert, aki napokon belül válaszol/reagál a megkeresésekre. 296

A

város

vezetősége

Zsámbék

közérdekű

eseményeit

minden

hónapban

nyilvánosságra hozza a havi rendszerességgel megjelenő Zsámbéki Hírekben. Az online is elérhető tartalom részletesen beavatja a város közösségét az aktuális társadalmi, gazdasági, városvezetési, kulturális, sport, stb. hírekbe. Zsámbék Városrehabilitációs pályázási törekvéseiről a város hivatalos honlapja mellett innen is értesülhet(ett) a lakosság.

d. KOMMUNIKÁCIÓ A városi kommunikáció nem más, mint a közvetlen és közvetett kommunikációs eszközök alkalmazásának szisztematikus, kombinált rendszere. Zsámbék külső és belső kommunikációja több csatornán folyik. Ide tartozik a városban igen sokszínű média, a személyes kapcsolatok rendszere, a hivatalos és a személyes kommunikáció is. A város életének szinte minden (külső és helyi) résztvevője között van valamiféle kommunikáció. Ezt a nagyon sokrétű, több dimenziójú kommunikációt kell folyamatosan javítani, hogy a kapcsolati rendszerekként definiált eladási csatornák bővüljenek, és az egyes helyi tevékenységek hatékonysága javuljon. A célcsoport – a marketing és kommunikáció horizontális mivoltával összhangban – szintén lefedi az összes helyi és külső érintettet. Kiemelni a civil szervezeteket és a helyi és országos médiát lehet. Zsámbék városában a kommunikáció eléggé változó képet mutat. Az önkormányzat médiakapcsolatai és intézményeivel való kommunikációja jó, azonban

szükséges

az

egyes

csoportokra

(vállalkozások,

lakosok,

intézmények) igazított marketing kommunikáció kialakítása annak érdekében, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia elemei, célkitűzései minden érdekelthez, érintetthez eljussanak. Médiumok Zsámbékon: Önkormányzat által fenntartott médiumok: -

Zsámbék Hivatalos Honlapja

-

Zsámbék Hírek (papír alapon és online formátumban is elérhető), havonta egyszer jelenik meg 1800 példányban. 297

Nem önkormányzat által fenntartott médiumok: -

A

Zsámbéki-medence

Regionális

Hírmagazin

nyomtatott

és

elektronikus formában is elérhető. A térséget érintő gazdasági, kulturális híreket, fejlesztési terveket és befektetési lehetőségeket egyaránt ismertető havilap előfizetési díja egy évre 3600 Ft. -

Hirdetési Újságok

Az önkormányzati kommunikáció szintjei: Külső kommunikáció (a hivatal kommunikációja) -

Fenntartott intézményekkel

-

Ügyfelekkel (lakosok, vállalkozások)

-

Médiával

-

Kormányzattal

-

Testvérvárosokkal

Belső kommunikáció (a hivatal kommunikációja): -

A hivatal szervezeti egységeivel

-

A képviselőtestülettel

-

Az önkormányzat szerveivel, a bizottságokkal

298

8. MONITORING

Az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégiában

bemutatott

projektek

sikeres

megvalósulása érdekében célszerű az „operatív menedzsmenten” belül egy olyan koordinációs testületet felállítani, amely rendszeres időközönként beszámolót ad a képviselő

testület

felé

az

akcióterületi

fejlesztések

előrehaladásáról.

A

számszerűsített mutatók értékének mérése a feladata. Az alábbi indikátorokat a projekt végrehajtása során kötelezően mérni kell funkcióbővítő városrehabilitáció esetén: Mutató neve

Típus

Mértékegység

Minimálisan

Célértéke

elvárt

elérésének

célérték

időpontja

Mutató forrása

A fejlesztéssel érintett terület nagysága

output

ha

Kedvezményezett jelentései

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma

output

fő

KSH, népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás

A konstrukció által teremtett munkahelyek száma

eredmény

db

Önkormányzati nyilvántartás, építési naplók

Új városi funkciók betelepedése

eredmény

db

Kedvezményezett jelentései

hatás

%

Utólagos felmérés

eredmény

Ft

Önkormányzat számítása

hatás

%

Önkormányzat számítása

Lakossági elégedettség A fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene Akcióterületen az ingatlanok bérbe adásának, értékesítésének növekedése évenként

299

A fenti mutatókon kívül célszerű az IVS-t évente áttekinteni, 3-5 évente aktualizálni. Az IVS áttekintésére célszerűen évenként kerül sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés „output” és „eredmény” jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. A Városfejlesztési kézikönyv további forrásokat is ajánl, amelyek alapját képezhetik az IVS-hez kapcsolódó hatékony monitoring tevékenységnek: • Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása • Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál, amely korrekciókat és azok kiváltó okit rögzíteni, és nyilvánossá tenni (IVS Partnerségi Fórum) szükséges. A korrekciók elfogadása az Önkormányzat hatásköre. Az IVS részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és a beavatkozásokat is érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra általában 3-5 évente van szükség. Az aktualizálás során célszerű az IVS „hatás” jellegű indikátorait is vizsgálni és értékelni. Az IVS középtávú időtartama alatt új Önkormányzati Gazdasági Program is készülhet. Az Önkormányzati Gazdasági Program és az IVS összhangját folyamatosan biztosítani kell, ezért célszerű az IVS célrendszerének, logikájának áttekintése

új

gazdasági

program

megalkotása

előtt.

300

Az első számú akcióterület fejlesztéseivel kapcsolatosan vállalt indikátorok:

Ssz. Indikátor neve

Indikátor í

Mértéké

Bázisérték projektzáráskor 1. év

2. év

Célérték a projekt fenntartási időszakban 3. év

4. év

5. év

Kötelező adatszolgáltatás hatálya alá tartozó indikátorok 1.

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

output

ha

0

5,16

-

-

-

-

-

2.

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

output

fő

864

865

-

-

-

-

-

A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi 3. szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen

eredmény

db

0

2

-

-

-

-

-

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

4.

eredmény

db

0

3

3

3

4

5

6

5. Teremtett munkahelyek száma

eredmény

fő

0

4

4

5

7

9

12

6. Teremtett munkahelyek száma – nők Teremtett munkahelyek száma – hátrányos 7. helyzetűek 8. Megtartott munkahelyek száma

eredmény

fő

0

2

2

3

4

5

6

eredmény

fő

0

1

1

1

1

1

1

eredmény

fő

210

210

210

210

210

210

210

db

3

3

3

3

3

3

3

9.

Új települési funkciók betelepedése / funkcióerősítés a fejlesztéssel érintett területen

eredmény

10.

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

eredmény

TJ

0

1,00

1,00

1,00

1,00

1,00

1,00

output

m2

0

6 234,00

-

-

-

-

-

2

300,00

300,00

11. Forgalomcsillapított zónák nagysága Egyéb szakmai indikátorok 1. A fejlesztéssel érintett épületek nagysága

output

m

2. A fejlesztéssel érintett zöldfelületek nagysága

output

m2

3. Felújított közterületek nagysága A fejlesztéssel nyomán létrehozott közösségi 4. szintterületek nagysága 5. Akadálymentesített épületek száma

output

m2

0

output

m2

0

output

db

0

6. Azbesztmentesített épületek száma

output

db

0 0

7.

A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága

output

m2

8.

A városrehabilitációs beavatkozások által érintett területen elkövetett bűncselekmények száma

eredmény

db

9.

Üzlethelyiségek kihasználtsága a városrehabilitációs beavatkozások által érintett területen

eredmény

%

10.

A fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházások nagysága

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

12 296,00

-

-

-

-

-

12 296,00

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

300,00

-

-

-

-

-

eredmény

Ft

0

1 200 000

1 200 000

1 200 000

1 200 000

1 200 000

1 200 000

11. Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

eredmény

fő

0

100

100

100

100

100

100

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont 12. hátrányos helyzetű emberek száma

eredmény

fő

0

13. A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya

eredmény

%

90,00

90,00

90,00

90,00

90,00

90,00

90,00

301

ZSÁMBÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents