Üzleti etika 1. előadás

Üzleti etika előadásjegyzet – 2008/09 tavasz

A jegyzet eredeti helye: www.corvinus.extra.hu

Üzleti etika 1. előadás A gazdasági etika jelentősége, a gazdasági etika emberképe • • •

Mi jellemzi az emberi viselkedést: az önérdekkövetés vagy a normakövetés? Mely tényezők alapján jósolható meg a cselekvés etikussága (etikátlansága)? Mi a kreatív kapitalizmus?

Homo oeconomicus (modell) • Önérdekkövető, individualista (csak a saját hasznosságfüggvényem érdekel), hasznosságmaximalizáló lény. • Ellenpéldák: japán group-loyalty, kooperatív magatartás (emberek akkor is hajlandók kooperatívan viselkedni, ha a partner nem kooperatív) Homo Sociologicus (modell, az előző ellentéte) • Normakövető, társadalmi ember (a normákhoz viszonyítva nézzük meg a cselekvést) • Ellenpéldák: társadalmi anomia (értékvesztés, normavesztés, értékválság – ma az emberek 2/3-ára jellemző ez Magyarországon), corporate transgressions (normák áthágása) Socio-ökonómia • Az emberi cselekvés ko-determinált, mind hasznossági, mind pedig etikai megfontolások szerepet játszanak benne (Amitai Etzioni – 1929). Az élet nem szürke, hanem a fehér-fekete drámája. A ko-determinált azt jelenti, hogy több tényező együttesen határoz meg valamit. Az emberi cselekvést két nagy faktor összeütközése határozza meg, a pénz/profit és az etikai megfontolások. „I & We” paradigma • (én = cselekvő, mi = a közösség, személy a közösségben) • Hasznosság ↔ etika (a két tényező befolyásolja egymást) ↓ ↓ Cselekvés • Az emberek egyensúlyra törekszenek etikai felfogásuk és a hasznosság között. Megvesztegetésnél ha emelik az összeget, akkor változik a mérlegelés, hogy mennyire tisztességtelennek érzem azt, amit cserébe csinálni kell. Valamiféle egyensúly sokkal inkább jellemző a gazdasági szereplő egyénekre, mint valamelyik tényezőnek a maximalizálása. Az egyensúly nem biztos, hogy szimultán történik, lehet, hogy időben elhúzódik, pl. Bill Gates a Microsoft kereteiben sok rossz dolgot csinált, de most teljes erejével az alapítványára koncentrál. Mindannyian megpróbáljuk megmenteni a lelkünket. • A cselekvés etikussága megjósolható, ha ismerjük az egyén etikai felfogását és az etikus cselekvés relatív költségét. Mindenkinek egy kicsit más a morális profilja, mást tartanak fontosnak, másra áldoznak. A költség nemcsak pénzbeli, hanem társadalmi költség is. Haszonáldozat és tranzakciós költségek is felmerülnek, ha az etikus cselekvést választjuk. Az a lényeg, hogy az etikus cselekvés mennyire drága/olcsó a nem etikus magatartáshoz képest. Pl. Skandináviában könnyű etikusan viselkedni, mert alacsonyabb az etikus cselekvés relatív költsége, pl. a gyerekeknek nem éri meg csalni az iskolában, szemben például Oroszországgal. Indecent Proposal (1993) • Robert Redford és Demi Moore • David és Diana (férj és feleség) súlyos pénzügyi válságban vannak. Las Vegas-ban találkoznak a milliomos John Gage-gel, aki beleszeret Diana-ba, és 1 millió dollárt ajánl neki egyetlen éjszakáért. • Az ajánlatot el lehet utasítani, de ennek van abszolút és relatív költsége (1 millió dollár, de az is lehet költség, hogy lemondunk Robert Redfordról). Az ajánlatot elfogadják, de a nő és a férfi is meghasonlik, hosszú távú következményei vannak a döntésüknek.

1



A cselekvés etikussága • Minél erősebb az egyén etikai felfogása (jellem) és minél kisebb az etikus cselekvés relatív költsége (kísértés), annál etikusabb cselekvés várható. (pl. skandináv országok, Finnország, Norvégia, Dánia, Szingapúr, Új-Zéland, Kanada, Svédország, a korrupciós index tekintetében a legjobb helyeken állnak, Magyarország a középmezőnyben van). • Minél gyengébb az egyén etikai felfogása (jellem) és minél nagyobb az etikus cselekvés relatív költsége (kísértés), annál etikátlanabb cselekvés várható. Először meg kell érteni, hogy ez miért van így, utána lehet rajta javítani. (pl. Ukrajna, Oroszország) Ha elmennénk Oxfordba, nem ugyanúgy viselkednénk, mint itthon, mert más a kontextus. Masszív társadalmi támogatás van a korrupciókat leleplezők mögött pl. Norvégiában. Make Capitalism More Creative • (Bill Gates – Founder and Former CEO of Microsoft) • Eoconmic demand is not the same as economic need. A kereslet és a szükséglet nem ugyanaz. A fizetőképes kereslet nem azonos azzal, hogy kinek, mire van szüksége. • We need system innovation because people benefit in inverse proportion to their need. A globalizáció előnyeit azok élvezik, akiknek a legkevésbé van rá szükségük, és a leginkább szükséget látókat a globalizáció nem segíti. The least needy see the most improvement, ant the most needy see the least. • Two great forces of human nature: self-interest (pénz, profit) and caring for others (másokkal való törődés). In addition to profit there needs to be another market-based incentive: recognition (társadalmi elismertséget szeretnénk szerezni, és ezért cselekszünk, egymással versenyez a profit és az elismertség). • Recognition triggers a market-based reward for good behavior. A társadalmi elismertség piaci alapú jutalmat biztosít a helyes viselkedésért cserébe. • Creative capitalism is an approach where governments, businesses, and nonprofits work together so that more people can make a profit or gain recogition. Egy hibrid modell kell, ami összekapcsolja a két tényezőt. The hibrid engine of self-interest and concern for others serves a much wider circle of people… • Top innovators at top companies to work on new approaches and products to help the poor. A legfontosabb a szakértelem, ne pénzt adjunk, hanem szakértelmet. • Turn good work into recognition and ensure that recognition brings market-based rewards to businesses that do the most work to serve the most people. Ha valaki idejét és szaktudását adja másokért, az majdnem több, mint a pénz. Az elismertség piaci erővé válik, ha jó intézményszerkezet van hozzá, akkor ez üzleti előnyöket is jelenthet a cégek számára. Ez a kreatív kapitalizmus lényege.

Üzleti etika 2. előadás Stakeholder elmélet Problémák • Mely szereplők érintettek a vállalat működésében? • Mi a feladata a vállalati menedzsmentnek az érintettek vonatkozásában? A stakeholder fogalom • „stockholder” → „stakeholder” • Stakeholder: minden olyan szereplő, amely érintett a vállalat döntéseiben, működésében. • Darfur: népirtás Szudán egy részén, majdnem 200 ezer embert gyilkoltak meg. Mia Farrow színésznő emberjogi aktivista, ő többször volt Szudánban, mint az Unicef jótékonysági nagykövete. Írt egy nyílt levelet Stephen Spielbergnek. Ő volt a pekingi olimpia művészeti igazgatója eredetileg. Arra hívta fel őt Mia, hogy ne vállaljon közösséget a kínai kormánnyal, mert az a legnagyobb támogatója volt a szudáni rezsimnek. A nyílt levél tömegnyomást jelentett. Spielberg 2 hónap után egy sajtótájékoztatón bejelentette a lemondását. A darfuri ügyben ezek mind stakeholderek voltak. 2



Stakeholder elmélet (Edward Freeman /1951-/) • A vállalat stakeholdereivel együtt létezik. Vállalati stakeholderek Tulajdonosok, managerek, alkalmazottak – belső sta- Fogyasztók, beszállítók, versenytársak – külső szerepkeholderek, vállalaton belül vannak jogi értelemben lők, de piaci kapcsolatban állunk velük Kormányzat, lakóhelyi közösség, speciális érdekcso- Természeti környezet, jövő generációk (a még meg portok – ezek is külső érdekcsoportok, politikai stake- nem születettek) Ezek a primorder stakeholderek. Azt holdereknek nevezzük őket, mert politikai kapcsolat a végső alaphátteret adják, amiben a cég tud működni. van a vállalat és a stakeholderek között. Politika: döntéshozatali folyamat, ahol konfliktusokat oldunk meg. Tulajdonosok, az ő minimális elvárásaik egy céggel szemben • Tőkemegtérülés (a befektetett pénz térüljön meg) • Információ (nemcsak félinformációk a működésről) • Vállalati értéknövekedés • Moral claims: morális igények: mi az az etikailag alátámasztott követelés, amit egy adott csoport a szervezettel szemben képvisel. Ha ezt megsértjük, ennek súlyos következményei vannak. Managerek, amit ők elvárnak • Döntési szabadság • „meaning” – komolyabb értelme, jelentősége legyen annak, amit csinálok, megbecsülés • Javadalmazás: a bérek csökkenni fognak. Pl. az MNB elnökének fizetése duplája az amerikai jegybank elnöke fizetésének. A magas bérek már nem fenntarthatóak. Alkalmazottak elvárásai • Fair javadalmazás • Munkahelyi biztonság • Participáció Fogyasztók elvárásai • „value for money” – a pénzükért kapjunk valami értéket • Információ: az IKEA nem hajlandó megvenni a magyar és kínai libatollat, mert kínzással húzzák ki a libatollakat. Fel kell tüntetni, hogy honnan származik a libatoll. • Biztonság: Beszállítók elvárásai • Fair kapcsolat (a hipermarketek és a kis beszállítók között kizsákmányoló kapcsolat van) • Pontos fizetés Versenytársak elvárásai • Versenytisztaság (a multik a versenyhivatal által kiszabott bírságokat a menedzserek béréből vonják le) • A „kémkedés” tilalma • Munkatársak elcsábításának elkerülése Kormányzat elvárásai • Adózás (ehhez kapcsolódik az off-shorozás problémája) • Munkahelyteremtés • Versenyképesség Lakóhelyi közösség elvárásai • Környezeti biztonság • Foglalkoztatás 3


•


Hozzájárulás a közösség életéhez

Speciális érdekcsoportok • Feministák • Környezetvédők • Szakszervezetek (pl. Franciaországban nagyon erősek, Magyarországon nem annyira, Amerikában gyengék) Természeti környezet • Diverzitás (sokféleség) • Komplexitás • Stabilitás • Ez az a 3 nagy ökológiai érték, amivel a természet rendelkezik, és mi ezeket pusztítjuk. Jövő generációk • Választási szabadság • Az értékek megőrzése • Hozzáférés az emberiség közös örökségéhez • A mi még nem született gyerekeink gyerekeire vonatkozik. Stakeholder elemzés • 2 dimenziós térben lehet ezt modellezni, ez a két dimenzió: ◦ Stake, az érintettség nagysága, a tét ◦ Power, a hatalom, milyen erőpozíciónk van a vállalattal szemben nekünk, mint stakeholdereknek? • 3 pozíció jelölhető ki ebben a 2 dimenziós térben: ◦ King (királyi pozíció – nagy a hatalom és az érintettség is) ◦ Kibitzer (kibic – neki semmi sem drága, kívülről bekiabál; nincs nagy érintettsége, de nagy a hatalma. Pl. a média a legtöbb esetben ilyen helyzetben van) ◦ Victim (áldozat – nagy az érintettség, de kicsi a hatalom. Ez egy kiszolgáltatott pozíció.) • Egy adott helyzetben kell eldönteni, hogy az egyes érintettek melyik pozícióban vannak. Az etikai problémák többnyire az áldozatok kárára vannak megoldva. Agency elmélet (ügynök-megbízó elmélet) • A managernek a tulajdonosok érdekeit kell képviselnie. De: információs aszimmetria. A menedzserek a tulajdonosok megbízottjai. A menedzserek valójában megbízottjai a tulajdonosnak, bármikor kirúghatják őket a tulajdonosok, de a menedzsereknek információs túlhatalamuk van, úgy manipulálják a tulajdonosokat, ahogy akarják. (kettős aszimmetria) Általánosított agency elmélet • A managernek az összes stakeholdert kell képviselnie. A managerre a karmester metaforája illik. Több száz zenészből nemcsak zenének kell kijönnie, hanem minőségi zenének. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! • Eszerint nem altruistának kell lenni, de nem is csak önmagunkat kell szeretni, ez valamiféle egyensúlyt mond ki. Love your neighbour as yourself. Szeresd a szomszédságodban élőket, mint magadat. • U = w1Ux + w2Uy • w1 ~ w2 (az Ux a mi hasznossági függvényünk, az Uy az érintettek hasznossági függvénye, a w1 és w2 relatív súlyuk, vagyis összegük egy, ez kifejezi az egymáshoz viszonyított relatív fontosságokat) Ha w1=1, az a teljes önzés. Ha w1=0, akkor én nem számítok, w2=1, társadalmi hasznosságra törekszem, a tiszta altruizmus saját haszonra való tekintet nélkül mások szolgálata. De ez sem egyenlő az etikával. Közelítőleg egyenlő súlyt kell adni saját függvényünknek és az érintettek függvényének.

4



Összegzés • A vállalat stakeholdereivel interakcióban létezik. • A managerek feladata az összes stakeholder figyelembe vétele. • A vállalatnak egyensúlyt kell teremteni a saját érdeke és a stakeholderek érdekei között.

Üzleti etika 3. előadás Etikai intézmények, a felelős vállalatvezetés költségei és hasznai Problémák • Mi az etikai intézmények szerepe a gazdaság szabályozásában? • Melyek a felelős vállalatvezetés költségei és hasznai? Etikai intézmények • Szervezeten belüli intézmények: ◦ Etikai kódex ◦ Etikai bizottság ◦ Társadalmi jelentés • Szervezetek feletti intézmények ◦ Etikai védjegy ◦ Etikai minősítés ◦ Etikai tőzsdei index Etikai kódex • Az etikai kódex a vállalat önkéntes, egyoldalú deklarációja saját etikai elveiről, értékvállalásairól. Nyilvános ígéret, racionális várakozásokra ad alkalmat. A vállalat ígér valamit, kiderül, hogy ebből mit fog betartani. Lehet hamis ígéret is, de ekkor nincs értelme. Enron • Az Enronnak volt etikai kódexe. A kódex a top management elkötelezettsége és a támogató szervezeti kultúra hiányában csak írott malaszt marad. Ez rosszabb, mint ha nem lett volna. A Budapesti Corvinus Egyetem etikai kódexe • Elfogadva 2009. február 23-án • Főbb stakeholderek: oktatók, kutatók, vezetők, egyéb alkalmazottak, hallgatók. Ez egy etikai sorrend: először az oktatóknak, kutatóknak, az egyetem vezetőinket kell felmutatni ezeket a kvalitásokat, és csak utána lehet kérni ezeket a hallgatóktól. • Alapelve: a méltányos csere elve: amit az egyetem ad nekünk, és amit mi adunk, annak arányban kell állnia egymással. Akkor lehet valamit megkövetelni, ha cserébe az egyetem is nyújt valamit. A Corvinus magas piaci értékű diplomát ad, ezért el is vár valamit. • Ez 10 oldal, eredetileg 4 oldalas lett volna. Etikai bizottság • A vállalat választott szerve, etikai bejelentéseket (névvel) vizsgál ki és szankcionál. Nem kell, hogy például a rektor legyen a vezetője. • General Electric: ethics ombudsman, ethics hotline. Társadalmi jelentés • A vállalat beszámol tevékenységeinek és stakeholderekre gyakorolt hatásairól. (stakeholder report) Lehet belső vagy külső jelentés. Arról számol be, hogy egy cég egy adott időszakban a stakeholdereivel kapcsolatban mit tett és mit nem tett. Érdemes realistán, őszintén beszélni, a túlhazudás problémás lehet. Pl. a Mol nagyon realista politikát folytat, szerény és visszafogott társadalmi jelentései vannak. Jobb az 5



understatement, inkább kevesebbet mondjunk, mint túlértékeljünk valamit. Etikai védjegy • Etikai garanciát és információt adnak. • Fairtrade: guarantees a better deal for Third World Producders. Garantálja, hogy a harmadik világbeli közösségben ezt fair vagy inkább jótékony módon termeltették meg. Ez egy összefoglaló garancia arra, hogy a fair elbánást nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették. Egy ilyen kávé, cukor drágább is. Egy normál kávé 1 dollár, az a termék, ami organikus van megtermelve, 1,5 dollár, és a fair trade termék 1,8 vagy 2 dollár. • Organic Standard – Soil Association: organikus mezőgazdaság angliai jele, semmilyen egészséget károsító anyag nincs a termékben • Not tested on animals – www.buav.org: nem állatokon tesztelt kozmetikai termékek. Etikai minősítés • SAI: Social Accountability International • SA 8000 • AA1000: Assurance Standard: több stakeholderre kiterjedő minősítés • Global Reporting Initiative: The triple bottom line: a legtöbb nagy cégnek ma ilyen van. Hosszú akkreditációs folyamat ennek megszerzése. • A vállalati folyamatok etikai minőségét igazolják. ISO 26000 • A Társadalmi Felelősség Nemzetközi Standard-je • Nemcsak vállalatokra, hanem más szervezetekre is kiterjed. (2010-re készül el) Fő alapelvei az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a stakeholder dialógus. A kommunikáció és a beszámolás fontosságát hangsúlyozza. • El lehet veszíteni a minősítést, ha nem felel meg neki a vállalat. Az ISO 26000 nemcsak vállalatokra, hanem kórházakra, kormányzatra, önkormányzatra, egyetemekre is vonatkozik majd. Etikai tőzsde index • Dow Jones Sustainability Index: ökológiai követelmények alapján választják a portfólióba bekerült cégeket. Környezeti teljesítmény fontos. Nem azért teszik ebbe a pénzt, mert ezzel feltétlenül több pénzt keresnek, hanem azért, mert így tiszta lelkiismerettel tud a befektető pénzt csinálni. • FTSE4Good: ökológiai és más társadalmi felelősségi mutatók alapján is vannak szűrve a cégek, iparágankénti alcsoportokkal. • Investing in good conscience. • Az etikus cselekvés többletköltségekkel jár, de speciális, máshogy el nem érhető hasznokat hoz. A felelős vállalati viselkedés speciális előnyei • Az opportunista viselkedés csökkenthető, illetve megszüntethető a cégen belül. • A nemes célokért küzdő vállalatok alkalmazottjai hajlandóak többet dolgozni akár kevesebb pénzért is. • A legjobb kvalitású új alkalmazottakat vonzza a cég. • A fogyasztók megbecsülése elnyerhető. • Kialakítható a partnerekkel való bizalom. • A felelős vállalatok többlet erőfeszítései megtérülnek a tulajdonosok, a managerek és az alkalmazottak elkötelezettsége, valamint a fogyasztók és partnerek bizalma által. • A céget akkor sem hagyják így cserben, amikor rosszul mennek a dolgok. Az elkötelezettség és a bizalom a legfontosabb eszközök, de ezeket ki kell termelni. A világ legjobb játékosa • Ricardo Kaka – AC Milan. Ricardo Kaka, Christiano Ronaldo és David Beckham 3 különböző üzleti modellt képvisel. Ricardo Kaka a világ legdrágább játékosa. A legtöbb gólt ő rúgja, és a legtöbb gól6


•


passzt ő adja a világon. Ő egy nagyon vallásos fiú. Szigorú, önzetlen, kooperatív játékos, aki tiszteli játékostársait és ellenfeleit. Ő szenvedi el a legkevesebb sérülést. Minden bíró őt védi, tehát az etika védettséget is jelent. Altruism, cooperation, respect

A világ legjobb söre – Trappist Brewery of Westmalle • Limits to growth, deep ecological respect, work as spiritual value, honest advertisement, sharing profit • A világos változata lett a legjobb sör. Trappista szerzetesek gyártják ezt a sört Belgiumban. Maximum 20 darabot lehet belőle vásárolni, limitált mennyiség és limitált termelés van a minőség biztosítása érdekében. 100 %-ban organikus sör. A legjobb ország az üzlet számára: Dánia. • Transparency – átláthatóság, a szervezeti működésben és a politikában is • Equality – nagyfokú egyenlőség van • Flat organization – lapos szervezeti struktúra • Ezeket a nagy pénz csinálásának etikai feltételei, a befektetők is szeretik Összegzés • Az etikai intézmények a gazdaság etikai szabályozását segítik elő. • A felelős vállalat többlet-erőfeszítései megtérülnek az elkötelezettség és a bizalom mechanizmusai által.

Üzleti etika 4. előadás Etikai irányzatok, etikai döntéshozatal Deontológia (kötelesség alapú etika) • Immanuel Kant (1724-1804): egy cselekvés helyes, ha megfelel a vonatkozó etikai normáknak. Deontosz = kötelesség • A cselekvésünket egy szempont alapján ítéljük meg etikailag, hogy a cselekvésünk a vonatkozó etikai normáknak megfelel-e vagy nem. A normák érvényessége • Az etika normák mindig egy adott tradíció, illetve morális közösség keretein belül érvényesek. Következményetika • John Stuart Mill (1806-1873): egy cselekvés jó, ha a való világbeli következményei jók. Ebben az esetben nem árulnám el a rendőrség által keresett barátomat, mert akkor megölnék. A következmény rossz lenne, tehát nem árulom el, hol rejtőzik. Míg Kant elve szerint nem szabad hazudni, mert a hazugság az rossz, ellentmond az etikai normáknak, tehát elmondom, hogy hol van a barátom, és nem fedezem hazugsággal. • A következmények teljes halmazán kell az értékelést elvégezni. Nem csak a cselekvő számára és nem csak a monetizált hatásokat kell figyelembe venni. A közgazdaságtan hasznosságelvűsége egy redukált következményelvű kalkulus. A felelősség fajtái • Kauzális (okozói) – valaki okságilag felelős valamiért. Pl. ha összetörök egy padot, akkor kauzálisan felelős vagyok érte, mert az én cselekvésem következménye. • Jogi (felelősségre vonhatóság) Pl. a bankárok mennek manapság börtönbe, mert hozzájárultak a bankok bedöntéséért jogi értelemben. Ez mindig az adott jogrendszertől függ. • Etikai (felelősség vállalás) Pl. a miniszter lemond, mert a sofőrje halált okozó balesetet okozott, tehát itt a miniszter etikailag vállal felelősséget. • Ennek a három felelősségnek többféle kombinációja is előfordulhat. 7


•


Nestlé botrány: anyatej-helyettesítő dolgokat árusított Afrikában anélkül, hogy meglett volna ehhez a megfelelő háttér, ezért sok kisbaba halt meg. Babykillernek nevezték. Igaz, hogy kauzálisan és jogilag nem volt felelősségre vonható a Nestlé, mert az anyák nem tartották be a megfelelő előírásokat, de etikailag mégis majdnem belebukott a vállalat az esetbe.

A felelősség alapelv – Hans Jonas (1903-1993), német-amerikai filozófus • Cselekedj úgy, hogy cselekedeted mindig összeegyeztethető legyen az emberhez méltó élet fennmaradásához. A felelősség a másokkal való törődés • A természet, az emberek és a jövő generációk iránti felelősségünk független a jogoktól és az érdekeinktől. • A felelősség arányos a hatalommal. Minél nagyobb a cselekedetünk hatása másokra, annál nagyobb a felelősségünk értük. ◦ Természetes felelősség (nem választható) – minden olyan stakeholder viszony, ami számunkra külsőként adott, és nem tudjuk megváltoztatni. Pl. az, hogy Magyarországon születtünk, nem a mi választásunk. Az is természetes felelősség, hogy mi van a szüleinkkel, a gyerekünkkel. Őket nem választhatjuk meg. ◦ Szerződéses felelősség (választható) – pl. az, hogy a Corvinus egyetem diákja vagyok, az az én választásom. Ez változtatható is, a döntésünk alapján kerülünk egy helyzetbe, amin lehet változtatni. Pl. ha egy vállalat bezárja a gyárát és elbocsátja munkásait, az is szerződéses felelősség, ezért ez módosítható, újratárgyalható. De ha a vállalat az alapítási helyén számol fel egy üzemet, az már sokkal inkább természetes felelősség. • A stakeholderekkel kapcsolatban ez a két alapvető lehetőség van. Vannak olyan stakeholderek, akikkel természetes viszonyban és akikkel szerződéses viszonyban vannak a vállalatok. Az első típus nem lecserélhető, a második igen. Az etikai döntési helyzet • Komponensek: ◦ Normák (N1,…, Nm) ◦ Célok (G1,…,Gn) ◦ Érintettek (S1,…,Sp) • Értékdimenziók: Helyes (deontológikus aspektus) versus Hasznos versus Jó. Trade off, konfliktus van közöttük. • Az etikai döntés akkor merül fel, amikor konfliktus van a 3 nagy komponensegyüttes között. • Etikai döntéshozatal = normakövetés + racionalitás + respektus (tekintettel lenni az érintettekre) A normák tisztelete • Albert Schweitzer (1875-1965), az 1952-es Nobel Békedíj kitüntetettje • Az élet feltétlen tisztelete (Reverence for life). Nemcsak az emberi életre vonatkozik ez. • Cselekvésünket a normáknak megfelelően alakítjuk. Racionalitás • Herbert A. Simon (1916-2001) • Az emberi racionalitás procedurális jellegű (folyamat jellegű, eljárási jellegű). A racionalitás kritériumai • Az érzelmek háttérbe szorítása • A célok és szándékok tisztázása • Az alternatívák és következmények feltérképezése • Figyelem a megvalósításra • Ezen feltételek mindegyikének teljesülnie kell. 8



Respektus (másokra tekintettel lenni) • K. E. Goodpaster (1933-) • Tekintetbe vesszük döntéseinknek másokra gyakorolt hatását. A maximin elv • Neumann János (1903-1957), a számítógép, a játékelmélet megalkotója • Min (x, y, z) → max. Egy olyan döntést kellene hozni, ami a szóba jöhető döntési változókat nem maximalizálni akarja, hanem a legkisebb értékű változó értékét akarja növelni. • „Ahol a cipő szorít, ott akarok javulást elérni, még akkor is, ha emiatt más értékdimenzióban nem tudok maximalizációt elérni.” • Mindig az aktuálisan legrosszabb helyzetben lévőt kell támogatni ezen elv szerint. Az etikai döntéshozatal modellje 1. az etika normák azonosítása 2. az érintettek feltérképezése 3. a célok meghatározása 4. a döntési alternatívák feltárása 5. az egyes alternatívák szimultán értékelése a normákra, a célokra és az érintettekre tekintettel 6. a „legkevésbé rossz” alternatíva kiválasztása Összegzés • az etika fő paradigmái a deontológia és a következményetika • a morális felelősség lényege a másokkal való törődés. • az etikai döntéshozatal a normakövetés, a racionalitás és a respektus szintéziseként adódik.

Üzleti etika 5. előadás Méltányosság és igazságosság • • •

Mi a méltányosság és mi történik, ha sérül a méltányosság elve? Mi az igazságosság és mi az igazságtalanság következménye a gazdaságban? Miért kerül konfliktusba a méltányosság és az igazságosság?

Elosztási probléma • Who should get what? • X erőforrást kell elosztani S1, …, Si, …, Sn stakeholderek között • Ezeket oszthatjuk el: Nyereség, veszteség, esély (pozitív kimenetelű valószínűség), kockázat (negatív kimenetelű valószínűség) (pénzbeni és nem pénzbeni) • A problémákat általában a leggyengébb stakeholderek kárára oldják meg. Méltányosság (fairness) • Az erőforrást a stakeholderek hozzájárulásának arányában kell elosztani. Xi/Ci = Xj/Cj • Kétszer nagyobb hozzájárulásért kétszer nagyobb erőforrás jár. • Ha a méltányosság sérül, akkor kompenzációs stratégiák lépnek életbe: ◦ Csökkentik a hozzájárulást (teljesítmény-visszafogás) és/vagy ◦ Növelik a kapott erőforrást (privát célra használják a szervezeti erőforrásokat • Lazsálunk és lopunk? Lopás: Olyan erőforrásokat tulajdonítunk el, ami nem minket illet. Az is lopás, ha valaki a maga javára kihasználja más erőforrásait. Pl. a titkárnő a munkahelye telefonszámlájának kárára szervezi a manikűrösét. Fair wage hypothesis – méltányos bérezés • George Akerlof (1940-) 9


•


Maximális teljesítmény fair javadalmazás esetén várható. (Sem alatta, sem felette nem.) (Lásd: David Beckhamet, a túlfizetett focistát, akinek csökken a teljesítménye)

Puskás Öcsi • ’56 után elhagyta Magyarországot, és a Real Madridnak volt nagy focistája. Minden idők 3 legnagyobb focistája között van. Ő elég szemtelen ember volt. Az Aranycsapat edzője volt Sebes Gusztáv. Az edző megkérdezte Puskás Öcsit egy olyan meccs után, amikor rosszul játszottak, hogy miért teljesítettek ilyen gyengén, a válasz állítólag ez volt: • Kis pénz – kis foci! • Nagy pénz – nagy foci! • Ő nagyon öntelt volt, ő a szocializmusban és a kapitalizmusban is sztár volt. A magyar csapatban kapitány volt, elsőként ment ki a pályára, a Real Madridban 11. emberként ment ki a pályára, ő tudta, hogy hol a helye. • Ez az egyik legnagyobb magyar márkanév. Puskás Öcsi helyesbítve • Kis pénz – kis foci! • Nagy pénz – közepes foci! • Méltányos pénz – nagy foci! • (A manageri fizetések kérdése) • Svájcban azt mondják, hogy fizessék úgy a menedzsereket, mint a közgazdasági alkalmazottakat. Felmerült a kérdés: Miért keresi egy olyan cégvezető a miniszterelnök fizetésének tízszeresét, aki bedönti a céget? Amerikában a menedzseri bónuszokra visszamenőleg 90%-os adót vetnek ki, mivel olyan mértékű a lázadás már ezen tendenciák ellen. Procedural Utility – procedurális hasznosság (Bruno Frey, University of Zurich) • Not only the outcomes but also processes represent utility for the economic players. • Nemcsak a végeredmény hasznossága számít, fontos az a folyamat is, ahogy a végeredmény megszületik. A folyamat olyan fontos lehet, hogy felülírhatja a végeredmény értékét. Procedural fairness • The fairness of distribution processes influences the acceptability of outcomes. • Stakeholder may accept negatice outcomes if they are result of fair processes. • Stakeholder may reject positive outcomes if they are result of unfair processes. • Elképzelhető, hogy stakeholderek elutasítanak számukra pozitív kimenetelű dolgokat, hogyha a folyamat elfogadhatatlan. Pl. ha megalázó módon kapnánk elsőbbséget valamilyen esetben, akkor inkább megsértődünk. Nem mindegy, hogy adják oda az ajándékot, lehet azt sértő módon is odaadni. A Közgáz etikai problémája • Kölcsönös méltánytalanság (mutual unfairness) a tanár-egyetem, a diák-egyetem és a tanár-diák viszonyban”Tragedy of the Commons” – az egyetem mint elhanyagolt közjószág • Az egyetem hírnevének növelésébe önzetlenül kell invesztálnunk. • Fogy el a hírnevünk. Az első lépést önzetlenül kell megtennünk, hogy ebből a méltánytalansági csapdából kilépjünk. Igazságosság (Justice) • Az erőforrásokat a stakeholderek rászorultságának arányában kell elosztani. • Xi/Xj = Ri/Rj • Kétszer rosszabb helyzetben lévőnek kétszer több erőforrást kell adni. Rawls elv • John Rawls (1921-2002) • Maximin (x, y) Mindenkor a legrosszabb helyzetben lévőket kell segíteni. Itt x és y a társadalom két 10


• •

• •


nagy csoportja például. Ha az igazságosság sérül, akkor széteshet, felbomolhat egy szervezet vagy egy társadalom. Pl. Ha bizonyos rétegek szisztematikusan vannak hátrányos helyzetben, és nem tesznek semmit a felemelésükre, akkor annak lázadás lesz az eredménye. (pl. Párizs, Los Angeles) A teljesen reménytelen helyzetbe került emberek mindenre képesek. Eluralkodhat az erőszak. Az igazságosság konfliktusba kerülhet a méltányossággal, mert a teljesítmény sokszor fordítottan arányos a hátrányos helyzettel. A gazdasági hatékonyság és a szociálpolitika összeegyeztetésére van szükség.

Összegzés • A méltányosság sérülése esetén kompenzációs stratégiák lépnek életbe. • Maximális teljesítmény fair javadalmazás esetén várható. • Nemcsak a gazdasági outcome hasznossága számít, hanem az a folyamat is, amelynek eredményeként az kialakul. • Az igazságosság értelmében a mindenkori hátrányos helyzetűeket kell segíteni.

Üzleti etika 6. előadás Környezeti etika Problémák • 1.Mik a környezetetikai elméletek implikációi a gazdaság számára? • 2.Mit jelent az ökológiai fenntarthatóság? • 3.Miért fenntarthatatlan a mai globális gazdaság? A környezet etikai elméletei • az egyes élőlények szintjén → érzőképesség alapú etika • a természeti tájak szintjén → ökoszisztéma etika • a Föld mint egész szintjén → Gaia etika Érzőképesség alapú etika (Peter Singer) • ha egy élőlény szenved, akkor ezt tekintetbe kell vennünk a döntéseink meghozatalakor Mit teszünk az állatokkal? • animal testing • ipari állattartás Az érzőképesség alapú etika gazdasági implikációi • Az állatok számára természetes életkörülményeket és fájdalommentes létezést kell biztosítani. Ökoszisztéma etika (Aldo Leopold) • Helyes az, ami megőrzi a természetes tájak szépségét, integritását Mit teszünk a természetes tájakkal? • bányászat • gátépítés • beépítés Az ökoszisztéma etika gazdasági implikációi • Az ökoszisztémák eredeti állapotát kell megőrizni, ill. helyreállítani Gaia etika (James Lovelock) • A Föld egy szuperorganizmus, maga is élő rendszer

11



Mit teszünk a Földdel? • klímaváltozás • fajok kipusztulása A Gaia etika gazdasági implikációi • A Föld globális mintázatait és mechanizmusait tiszteletben kell tartani Ökológiai fenntarthatóság • nem csökkenő • természeti gazdagság • ∆V(E) ≥ 0 Do not kill the world! • A jelenlegi túlfogyasztás drasztikus visszafogására és a fogyasztási szerkezet jelentős átalakítására van szükség. • Mást és máshogyan kell fogyasztani! (A tanár vegetáriánus) Frugality = mértékletesség • „Live simply. Meditate. Consume less. Think more. Get to know your neighbours. Borrow when you need to and lend when asked.” (TIME Magazine, 2007) Összegzés • Az állatok érző lények, számukra természetes életkörülményeket és fájdalommentes létezést kell biztosítsunk. • Az ökoszisztémák eredeti állapotát kell megőrizni és helyreállítani • A Föld globális mintázatait és mechanizmusát tiszteletben kell tartani • A mai globális gazdaság ökológiailag fenntarthatatlan

Üzleti etika 7. előadás Összegzés Vizsgára kellenek • 1.,3.,4. fejezetek a könyvből. • Előadásdiák, szemináriumi anyagok (olvasmányok) • 60 perc a vizsga • 6-8 kérdés lesz • Hasonló jellegű kérdések kellenek, mint amik voltak a szemináriumi zh-kon is (modell, definíció, és ezekkel kell valami műveletet végezni, tudni kell alkalmazni a tanultakat) • Mindegyik téma át lesz fogva a vizsgán • Szemináriumvezetők javítják a vizsgát 1. A gazdaságetika emberképe • Homo oeconomicus cs. Homo sociologicus: • Gazdasági ember: önérdekkövető, individualista és hasznosságmaximalizáló • Szociologikus ember: normakövető, társadalmi lény, beágyazott a közösségbe • „I & WE” paradigma ◦ A cselekvés ko-determinációs modellje (Amitai Etzioni /1929-/) • A cselekvés etikusságának meghatározói: ◦ Az egyén etikai felfogása ◦ Az etikus cselekvés relatív költsége

12



2. Stakeholder elmélet • A vállalat stakeholdereivel együtt létezik. Edward R. Freeman (1951-) • Stakeholder modell ◦ A vállalat tipikus stakeholderei ◦ A stakeholder pozíciók: king, kibitz, victim (hatalom – befolyás kétdimenziós tere) A tulajdonos is lehet victim pozícióban, például a mostani bankválság kapcsán ◦ A manager-i szerep: agency theory versus általánosított agency theory (megbízó-ügynök elmélet) Általánosítása szerint nemcsak a tulajdonossal van ez a viszony, hanem az összes érintettel hasonló viszonyban vagyunk, minden érintett érdekeit képviselni kellene valamilyen módon. 3. Etikai intézmények • Szervezeten belüli intézmények: etikai kódex, etikai bizottság, társadalmi jelentés • Szervezetek közötti intézmények: etikai védjegy, etikai minősítés, etikai tőzsdei index • A felelős vállalati viselkedés speciális előnyei ◦ Az opportunista viselkedés csökkenthető, illetve megszüntethető a cégen belül ◦ A nemes célokért küzdő vállalatok alkalmazottjai hajlandók többet dolgozni akár kevesebb pénzért is. ◦ A legjobb kvalitású új alkalmazottakat vonzza a cég. ◦ A fogyasztók megbecsülése elnyerhető. ◦ Kialakítható a partnerekkel való bizalom. 4. Felelős döntéshozatal • Etikai paradigmák: ◦ Deontológia versus következményetika ◦ A következmények teljes halmazát kell értékelni. • A felelősség fajtái: ◦ Kauzális (okozói) (pl. 10 éves gyerek széttör valamit, jogilag nem felelős, de okozói szempontból igen) ◦ Jogi (felelősségre vonhatóság) ◦ Etikai (felelősség-vállalás) • A felelősség alapelv (Hans Jonas /1903-1993/) ◦ A felelősség lényege a másokkal való törődés. ◦ A természet, az emberek és a jövő generációk iránti felelősségünk független a jogoktól és az érdekeinktől. Nem lehet a jogokból és az érdekekből levezetni a felelősséget. ◦ Felelős döntés = normakövetés + racionalitás + respektus. Tekintettel kell lenni a normákra. Fontos a célkövetés, és másokra is tekintettel kell lenni, mások érdekeit is figyelembe kell venni. • A maximin elv: a legkisebb rossz választása (Neumann János /1903-1957/) ◦ A felelős döntéshozatal modellje ▪ 1.Az etikai normák azonosítása ▪ 2.Az érintettek feltérképezése (pl. a vásárcsarnok szemétfelhozója kapcsán az egyetem is érintett lenne) ▪ 3.A célok meghatározása (mi az, amit a döntéshozó el akar érni?) ▪ 4.A döntési alternatívák feltárása ▪ 5.Az egyes alternatívák szimultán értékelése a normákra, a célokra és az érintettekre tekintettel (összemérési feladat) ▪ 6.A „legkevésbé rossz” alternatíva kiválasztása 5. Méltányosság és igazságosság • Méltányosság (fairness): mindenkinek a hozzájárulása szerint 13


• •

•


Igazságosság (justice): mindenki a rászorultsága szerint részesedik Fair wage hypothesis (George Akerlof /1940-/) ◦ Maximális teljesítmény fair javadalmazás esetén várható. Manapság jellemző a CEO-k és a topmenedzserek túl magas bérének csökkentése. Nem kell túlfizetni a vezetőket, mert a teljesítményük csak romlani fog. A Rawls-féle igazságosság elve (John Rawls /1921-2002/) ◦ Mindenkor a legrosszabb helyzetben lévőket kell segíteni. (Ez is a maximin elv egyik sajátos alkalmazása)

6. Környezeti etika • A mai globális gazdaság környezeti szempontból fenntarthatatlan. • Érzőképesség alapú etika (Peter Singer /1946-/) ◦ Ha egy élőlény szenved, akkor ezt tekintetbe kell vennünk. (pl. Kanadában fóka bébiket vernek agyon a női bundák készítése miatt) • Ökoszisztéma etika (Aldo Leopold /1887-1948/) ◦ A természetes tájak szépségét, integritását kell megőrizni. • Gaia etika (James Lovelock /1919-/) ◦ A Föld globális mechanizmusait és mintázatait kell védenünk. A Föld egy valóságos élő lény, amit meg tudunk ölni. • Do not kill the world! ◦ A jelenlegi túlfogyasztás drasztikus visszafogására és a fogyasztási szerkezet jelentős átalakítására van szükség. Mást és máshogyan kell fogyasztani. Képzeljük el ezt úgy, mint egy nagy ökológiai fogyókúrát. • Ethical Economist ◦ Amikor Amartia Sen megkapta a Nobel-díjat, ezzel a címmel jelent meg róla cikk.

14

Üzleti etika 1. előadás

Recommend Documents