ZÖLD TÁRSADALOM, ZÖLD GAZDASÁG, INNOVÁCIÓ TÁMOP-4.2.1-09/1-2009-0001 projekt „Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (FITC) létrehozása és hatékony működtetése a Károly Róbert Főiskolán”
KONFERENCIAKIADVÁNY
Szerkesztette: A konferencia Szerkesztő Bizottsága Károly Róbert Főiskola 2012. június 7.
http://innovacio.karolyrobert.hu
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1-09/1-2009-0001 PROJEKT FENNTARTHATÓSÁGI INNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIAI CENTRUM (FITC) LÉTREHOZÁSA ÉS HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN Projektvezető: Dr. Gergely Sándor CSc. KONFERENCIAKIADVÁNY „ZÖLD TÁRSADALOM, ZÖLD GAZDASÁG, INNOVÁCIÓ” A konferencia Tudományos Bizottsága: Dr. Solymos Rezső, akadémikus Dr. Kőmíves Tamás, akadémikus Dr. Liebmann Lajos CSc., dékán A konferencia Szerkesztő Bizottsága: Prof. Dr. Dinya László CSc., általános és stratégiai rektor-helyettes Dr. Némethy Sándor PhD., egyetemi docens Dr. Nyíri Attila PhD., igazgató Szerzők: Kovács Gyöngyi Kozsdáné Bata Mária Dr. Maga György PhD. Dr. habil Magda Róbert Prof. Dr. Magda Sándor DSc. Dr. habil Marselek Sándor CSc. Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra PhD. Nagy Zsuzsa dr. Rechtoriszné Herédi Éva Szabó István Szabóné Pap Hajnalka Dr. Taralik Krisztina CSc. Dr. Tomor Tamás PhD. Tóth Ádám Tóvári Péter
Abayné Dr. Hamar Enikő CSc. Bekő László Dr. Bíró Tibor PhD. Dr. habil Dávid Lóránt PhD. Dupcsák Zsolt Enyedi Péter Faragó Péter Dr. Fenyvesi László CSc. Dr. Fodor László PhD. Dr. Gergely Sándor CSc. Gonda Cecília Holló Ervin Katona Zsolt Dr. Kerek Zoltán Kiss Alida Dr. Koncz Gábor PhD. Lektorálta: Dr. Németh Tamás Akadémikus Dr. Szűcs István MTA doktora
ISBN 978-963-9941-58-8 Kapcsolat: Károly Róbert Főiskola Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. www.karolyrobert.hu Tel: +36 37/518-204;
[email protected] Kiadó: Károly Róbert Főiskola 3200 Gyöngyös Mátrai út 36. Készült: Vareg Hungary Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 70. Tel: +36 1/464-5297 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva.
1/120
Program 08.30-09.00 Regisztráció 09.00-09.20 Zöld tudatosság és innováció marketing Prof. Dr. Magda Sándor rektor, Károly Róbert Főiskola 09.20-09.40 Zöld társadalom, megújuló energia, innováció Előadó: Dr. Gergely Sándor CsC., kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 09.40-10.00 Környezettechnológiai kutatás-fejlesztés a vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében Előadó: Dr. Bíró Tibor, egyetemi docens, dékán, Károly Róbert Főiskola Kutató Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar 10.00-10.20 Innováció a turizmusban Előadó: Dr. Dávid Lóránt, tanszékvezető, Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék 10.20-10.40 Tisza-tavi Ökocentrum – A természet élménytára Előadó: Kiss János, igazgató, Tisza-tavi Ökocentrum 10.40-11.00 Szünet 11.00-11.20 Helyi gazdaság fejlesztés, mint a vidékfejlesztés lehetséges eszköze Előadó: Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra, Károly Róbert Főiskola Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 11.20-11.40 Magyarország energiafüggősége, jövőbeni lehetőségek Előadó: Dr. habil Magda Róbert, egyetemi docens, tanszékvezető, Károly Róbert Főiskola Közgazdasági és Jogi Tanszék 11.40.-12.00 Egy fólia perforáló gép innováció története Előadó: Pásztor János, Pásztor és Társai Gépgyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 12.00-12.20 Biológiai alapok, tárgyázás és a „zöld” technológiák Előadó: Dr. Fodor László, intézetigazgató, Károly Róbert Főiskola Agrotechnológiai Intézet 12.20-13.00 Konzultáció 13.00-14.00 Büféebéd
A borító képeinek forrásjegyzéke: marylandsar.org iiccracovia.esteri.it keenforgreen.com Dr. Törcsvári Zsolt, saját fotó Dr. Gergely Sándor, saját fotó Uniferro Kft. Károly Róbert Főiskola, saját fotó
2/120
Bevezetés Az emberiség válaszúthoz érkezett: vagy megzabolázza önpusztító hajlamait, amely a Föld kirablásában, a levegő, a víz, a talaj és a biodiverzitás tönkretételében, a túlzott vagyoni különbségek eltűrésében, a fosszilis energiák ésszerűtlen és túlzott mértékű használatában nyilvánul meg, vagy elkezdi mindezek ellenkezőjét cselekedni és akkor léte hosszútávon is fenntartható. A fenntartható, zöld gazdaság tartóoszlopai a megújuló energia, a helyi gazdaság, és az egész társadalmat átszövő szolidaritás. Az emberiség előtt álló 10 legfontosabb kihívást mutatjuk be a következő ábrán. AZ EMBERISÉG TÍZ LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA 1. Energiaellátás
6. Terrorizmus és háborúk kiküszöbölése
2. Vízellátás
7. Betegségek küzdelem
3. Élelmiszerellátás
8. Oktatás korszerűsítése
4. Természeti megvédése
9. Demokrácia biztosítása
környezet
5. Szegénység megszüntetése
elleni
10. Túlnépesedés megállítása
Forrás: R. Smalley Amint az ábrából kiderül első helyen az élelmiszerellátást és a vízellátást megelőzve az energiaellátás szerepel, aminek az az oka, hogy mind a vízellátásnak, mind az élelmiszer ellátásnak az emberi tudás és munka mellett a legfontosabb feltétele a megfelelő mennyiségű energia betáplálása a rendszerbe. Ha a 2007-ben kezdődött világgazdasági válságot az emberiség arra használja ki, hogy végrehajtsa az energiatermelésben, átalakításban és hasznosításban a már évtizedek óta időszerű paradigmaváltást, akkor megsokszorozza az erőfeszítéseit a megújuló energiák kutatására, fejlesztésére, termelésére, átalakítására és hasznosítására. Konferenciánk ehhez a paradigma váltáshoz kíván hozzájárulni.
Dr. Gergely Sándor CSc. projektvezető
3/120
Tartalomjegyzék Előadások Magda S.: ZÖLD TUDATOSSÁG ÉS INNOVÁCIÓ MARKETING ................................................... 5 Gergely S.: ZÖLD TÁRSADALOM, MEGÚJULÓ ENERGIA, INNOVÁCIÓ ................................... 13 Bíró T. – Herédi É.: KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS A VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN .............................. 22 Dávid L. – Kovács Gy.: INNOVÁCIÓ A TURIZMUSBAN ............................................................. 29 Nagyné Demeter D. – Koncz G. – Faragó P. – Tomor T.: A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS, MINT A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETSÉGES ESZKÖZE .............................................................. 34 Magda R.: MAGYARORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGE, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK............ 42 Fodor L.: BIOLÓGIAI ALAPOK, TRÁGYÁZÁS ÉS A ZÖLD TECHNOLÓGIÁK ............................ 51 Poszterek Gergely S. – Nagy Zs.: ENERGETIKAI BIOMASSZA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ...................................................................................... 60 Abayné Hamar E. – Szabóné Papp H. – Marselek S.: FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK AZ ENERGIA TERMELÉSBEN ..................................................................................................... 65 Gergely S. – Tóth Á. – Nagy Zs.: ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉS, HASZNOSÍTÁS HAGYOMÁNYOS RENDSZERE................................................................................................... 70 Holló E. – Tóvári P. – Szabó I. – Fenyvesi L.: ZÖLDENERGIA HORDOZÓK SZÁRADÁSÁNAK TEREPI ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA .............................................................................. 74 Gergely S. – Maga Gy.: AZ ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS MODERN RENDSZERE ............................................................................................................... 79 Dupcsák Zs. – Kerek Z. – Marselek S.: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEREPE .................................................................................................. 84 Gergely S. – Nagy Zs.: NAGYRÉDE ZÖLDENERGIA LEHETŐSÉGEI ....................................... 88 Kiss A. – Bekő L. – Koncz G.: A FENNTARTHATÓSÁG ALAPVETÉSEINEK VIZSGÁLATA ZALASZENTGRÓT TELEPÜLÉSE – TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK ...................................... 93 Gergely S. – Kozsdáné Bata M. – Tóth Á.: ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN .......................... 97 Taralik K.: A KÉNYELEM SZEREPE A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS GYAKORLÁSÁBAN – A GYÖNGYÖSI LAKOSSÁG ATTITŰD VIZSGÁLATA A KOMMUNÁLIS HASZNÁLT ÉTOLAJ KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ........................................................... 103 Gergely S.: A HIDROGÉN ENERGIA ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI .................................................. 108 Gonda C. – Koncz G. – Enyedi P. – Katona Zs.: MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MELLÉKTERMÉKEK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI ............ 112 Gergely S. – Nagy Zs.: ZÖLDÁRAM ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI ................................................... 116
4/120
ZÖLD TUDATOSSÁG ÉS INNOVÁCIÓ MARKETING GREEN AWARENESS AND INNOVATION MARKETING Prof. Dr. Magda Sándor DSc. az MTA doktora, egyetemi tanár, rektor, Károly Róbert Főiskola
Összefoglalás: Kiemelkedően fontos a kutatás-fejlesztés – ezen belül elsősorban az alapkutatás – szerepe a magasan kvalifikált munkaerő képzésében, az emberek kreatív és együttműködési készségeinek fejlesztésében. Ezért fogalmazódik meg követelményként a K+F területén az aktív, kezdeményező állami szerepvállalás szükségessége. A hazai innováció hatékonyságát eredményesen szolgálhatja a mainál összehangoltabb, ötletesebb innovációs marketing is. Kulcsszavak: zöld tudatosság, összevont innovációs index, nemlineáris innovációs modell, innovációs értéklánc, innováció martketing Summary Research – in particular, basic research - and development play a key role in professional education and in developing people’s creative and cooperative skills. That is the main reason for the necessity of an active, initiative government intervention. The effectiveness of Hungarian innovation can be further increased by an aligned, more creative innovation marketing. Key words: green awareness, complex innovation index, non-linear innovation model, innovation value-chain, innovation marketing 1. Magyarország helye a világban az összevont innovációs index szerint Magyarország helye az összevont innovációs index szerinti rangsorban (2006.) az OECDországok mezőnyének utolsó harmadában van. (1. ábra) Ha ezen belül csak az EU-országokat tekintjük, ebben a mezőnyben az innovációs index (SII) alapján összesített pozíciónk 2005-ben, ill. 2006-ban a következő: 2005. – SII: 0,31; EU helyezés: 15. 2006. – SII: 0,26; EU helyezés: 20.
5/120
Visszaesésünk alapvetően két mutatóhoz „köthető”: az ismeretek előállítását (2.), és az innovativitást – vállalkozási készséget mérő (3.) indikátorokhoz. Bár a tendencia a mutatók mögötti abszolút számokat tekintve relatív (más országok gyorsabban fejlődnek, mint mi), illetve térségünk több országa hasonló pozícióban van, a kérdés akkor is fennáll: miért alacsonyabb nálunk az ismeretek előállításának intenzitása, illetve az innovatív vállalkozási készség, mint versenytársainknál? És mit - vagy miről - tehetnek ez ügyben a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek, illetőleg mennyiben felelős a kormányzati támogatási rendszer? 1. ábra
Magyarország innovációs pozíciója az OECD országok mezőnyében
Forrás: [17.] Ez különösen annak fényében érdekes, hogy – szemben a közvélekedéssel – nem a K+Fre fordított közkiadások mértéke az igazán alacsony, hanem a vállalkozási szféra ilyen jellegű ráfordítása. Legalábbis a 2. ábra azt mutatja, hogy az ilyen célú költségvetési kiadások aránya kb. megegyezik az EU-átlaggal, növekedése pedig azt is meghaladja – ellenben az üzleti szféra K+F ráfordításai ehhez képest jóval visszafogottabbak. [16.]
6/120
Relatív pozíció az EU-25 átlagához képest (%)
2. ábra: Magyarország innovációs pozíciója az EU-ban (2004., Forrás: www.trendchart.org/reports/documents) 160 150
Informatikai ráfordítások
140 130 120 110 100 -30
-20
-10
90 0 80
High-tech termelésben dolgozók aránya Költségvetési K+F ráfordítás aránya
High-tech szolgáltatásban dolgozók aránya
10
20
30
40
50
60
70
Felsőfokú szakképzésben résztvevők aránya
70 60 50 Természettudományi és mérnöki diplomát szerzők aránya
Felnőttképzésben résztvevők aránya
40 30 20 10
Üzleti szféra K+F ráfordítás aránya
0 Eltérés az EU-szintű növekedési trendtől (%)
7/120
High-tech szabadalmak aránya
2. Innovációs kihívások, feladatok Az innovációt hagyományosan még többnyire a lineáris modell szerint jelenítik meg (3. ábra). 3. ábra
Alapkutatás
A lineáris innovációs modell
Alk. kutatás
Kísérleti fejl.
Piacra vitel
Gyakorlati tapasztalataink alapján kijelenthető, hogy a lineáris modell már túlhaladott és erőltetett, nem hatékony, mert egyoldalúan kínálat-orientált megoldásokhoz vezet. Valójában sokkal szorosabb az elemek közötti kölcsönös összefüggés, különösen a technológiai ciklus felgyorsulásával. Ezért az innováció gyakorlatában napjainkban már egyre inkább a nemlineáris modell érvényesül, amelyben az innováció négy fázisa interaktív (odavisszacsatolásos) módon kapcsolódik (4. ábra). 4. ábra
Az innováció ilyen modellben való vizsgálata új megvilágításba helyezi a kapcsolódó szervezési / szervezeti, finanszírozási / érdekeltségi kérdéseket is, amelyek megválaszolására újszerű megoldásokat kell(ene) találnunk. Ha ugyanis az egyes láncszemek között átfedés és kölcsönhatás van, akkor azok szervezeti elkülönülése is feloldódik, így a lánc mindegyik szereplőjének kellőképpen otthonosnak kell lennie a szomszéd láncszemek tevékenységében, azok hatásában.
8/120
Ehhez azonban tisztázni kell az innováció és a kutatás (K+F) viszonyát, tartalmi eltéréseit is. (5. ábra) 5. ábra
Mindezek alapján értelmetlen egymástól fogalmilag szigorúan elválasztani a kutatást és az innovációt, mert ez a sokszínű, összetett tevékenység egyazon rendszerhez tartozik. Nagyon leegyszerűsítve a K+F és az innováció kapcsolatrendszere a 6. ábrán látható mechanizmust érvényesíti. 6. ábra
A K+F és az innováció ugyanazon a rendszerhez tartozik
Az innováció így összekötő kapocs a kutatás és a gazdaság között, mert céljai egyaránt illeszkednek a gazdaság fejlesztési célkitűzéseihez, illetve a kutatás társadalmi funkciójához. Az innováció céljai tehát: − − − − −
Versenyképes gazdaság Fenntartható fejlődés Javuló életminőség Nagy hozzáadott értéket létrehozó (jól fizetett) munkahelyek Egészséges környezet, egészséges lakosság
9/120
Célszerű tudomásul vennünk, sőt kihasználnunk, hogy az innováció szorosan kapcsolódik a nagy hozzáadott értékű termékek / szolgáltatások előállításához (az ún. „ipari mosoly-görbe” felső részéhez): (7. ábra) 7. ábra
Magyarországnak, mint kis országnak, amely gazdaságilag nyitott és természeti erőforrásokkal szűkösen ellátott – a globalizálódó versenyben szinte egyetlen versenyelőnye marad: az innovációs értéklánc versenytársainktól hatékonyabb kialakítása és működtetése: (8. ábra) 8. ábra
10/120
Ahhoz, hogy mindez eredményes legyen makro – mezo – és mikro-szinten egyaránt pontosan tisztában kell lenni a szervezési, finanszírozási felelősségekkel, a kooperációs lehetőségek kiaknázásával. A komplett rendszert a 8. ábra foglalja össze, és ebből megítélhető, hogy melyik szereplő (állami költségvetés – K+F intézmények – üzleti vállalkozások stb.) az értéklánc melyik pontján kell(ene), hogy szerepét betöltse, és ahhoz milyen eszközökkel kell rendelkeznie. 3. Innováció a gyakorlatban A fentiek ismeretében, és intézményünk saját tapasztalataira alapozva dolgoztuk ki azt a modellt, amely a bioenergetikai ágazat kiépülésének során létrejövő (létrehozandó) integrációkhoz kíván innovációs mintarendszerként szolgálni (9. ábra). Ehhez a kiindulási alapot az „Asbóth Oszkár” húzóágazati program keretében 2005 végén elnyert pályázat biztosítja, amely bioenergetikai tudáscentrum és erre épülő innovációs klaszter létrehozását tűzte ki célul. A három főirányban (hőenergia – biogáz és biohajtóanyag előállítása) folyó kutatások 25 kutatási téma kapcsán felölelik a vertikálisan és horizontálisan integrált rendszerek valamennyi innovációt igénylő területét. Közülük potenciális gazdasági jelentősége alapján kiemelkedő fontosságú a biomassza alapú integrált hőenergetikai rendszer kialakítása, amelyhez hasonlók létrehozása az országban mintegy 1 millió ha mezőgazdasági területen lehetséges. 9. ábra Biomassza alapú integrált hőenergetikai rendszer (KRF-Gyöngyös) Szaporítóanyag piac
Kísérleti tér, szaporítóanyag előállítása Innovációk, szaktanácsadás műszeres szolg. Info-kommunikációs szolgáltatások Eszközök, szervíz biztosítása
Biomassza integrált termelése
Helyi fűtőművek
Áramtermelés
Hálózati szolgáltató
Kísérleti fűtőmű
Hőtermelés
Fűtés, gőz, melegvíz fogyasztás
Mátrai Erőmű
Finanszírozás forrásbiztosítás
11/120
Melléktermék
Hasznosítás
Felhasznált irodalom [1.] Dudits D. (2007): Géntechnológia a növénybiológiai kutatásban és a bioiparban. Magyar Tudomány, 2007. 4. sz. 404–417. p. [2.] Helgertné Sz. I. – Magda S. (2005): A versenyképesség növelésének lehetőségei az Észak-magyarországi Régióban. OTKA kutatás – 49120 [3.] Lengyel L. (2007): Hozzászólás Magda Sándor: „Tudomány és felsőoktatás” című cikkéhez. Gazdálkodás, 51. évf. 1. sz. 79–82. p. [4.] Magda S. (2007): Tudomány, felsőoktatás, versenyképesség. Magyar Tudomány, 2007. 3. sz. 332-341 p. [5.] Magda S. – Dinya L. – Magda R. (2008): Innovációs és kutatás-fejlesztés. Magyar Tudomány, 2008. 2. sz. 192. p. [6.] Markovszky Gy. (2007): Vita az agrár-felsőoktatás jövőjéről. Gazdálkodás, 51. évf. 2. sz. 78–80. p. [7.] Mészáros S. (2007): A felsőoktatás a tudásgazdaság felé. Gazdálkodás, 51. évf. 3. sz. 67–71. p. [8.] N. Sándor L. (2007): A tudomány dolga, hogy szüntelenül figyelmeztessen… – Portré-interjú a 75 éves Láng Istvánnal. Magyar Tudomány, 2007. 4. sz. 510– 517. p. [9.] Nábrádi A. (2007): Tudomány és felsőoktatás. Gazdálkodás, 51. évf. 2. sz. 68– 77. p. [10.] Patay I. (2007): Hozzászólás a tudományról, felsőoktatásról folyó vitához. Gazdálkodás, 51. évf. 1. sz. 75–78. p. [11.] Patkós I. (2007): Vita a hazai felsőfokú agrároktatásról. Gazdálkodás, 51. évf. 4. sz. 91–98. p. [12.] Pártos F. (2007): NKTH: Innovációs Alap - Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2008–2013. Kézirat. [13.] Szabó G. (2007): Gondolatok a tudomány és a felsőoktatás kérdéseiről folyó vitához. Gazdálkodás, 51. évf. 5. sz. 48–53. p. [14.] Tenk A. (2007): Permanens reform – vagy valami más? Gazdálkodás, 51. évf. 1. sz. 71–74. p. [15.] Vizi E. Sz. (2007): A tudomány korszaka. Magyar Tudomány, 2007. 3. sz. 273– 282. p. [16.] http://www.mfor.hu/cikkek/GKM.html [17.] www.trendchart.org/reports/documents
12/120
ZÖLD TÁRSADALOM, MEGÚJULÓ ENERGIA, INNOVÁCIÓ GREEN SOCIETY, RENEWABLE ENERGY, INNOVATION Dr. Gergely Sándor CSc. kutatási igazgató, tudományos tanácsadó Károly Róbert Főiskola
Összefoglalás: Az emberiség a fosszilis energiahordozók egyre nagyobb fokú felhasználásával, a társadalmi, vagyoni és jövedelmi különbségek irreális polarizációjával paradigmaváltási kényszerhelyzetbe lavírozta magát. Az előidézett kihívásokra a zöld gazdaságra alapuló, a fenntartható fejlődést megvalósító zöld társadalom lehet a releváns válasz. A válasz két alappillére: a megújuló energia és az innováció. Kulcsszavak: zöld gazdaság, fenntartható fejlődés, paradigmaváltási kényszer Summary Due to the over-exploitation of fossil fuels and excessive polarization of differences in society, property and incomes, a paradigm-shift in human values is inevitable. The relevant answer to the emerged challenges is a green society based on sustainable management, with two keystones: renewable energy and innovation. Key words: green economy, sustainable development, necessity of paradigm-shift 1. Zöld társadalom Az emberiség előtt álló 10 legfontosabb kihívást mutatjuk be a következő ábrán.
13/120
1. ábra AZ EMBERISÉG TÍZ LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA 1. Energiaellátás
6. Terrorizmus és háborúk kiküszöbölése
2. Vízellátás
7. Betegségek küzdelem
3. Élelmiszerellátás
8. Oktatás korszerűsítése
4. Természeti megvédése
9. Demokrácia biztosítása
környezet
5. Szegénység megszüntetése
elleni
10. Túlnépesedés megállítása
Forrás: R. Smalley Amint az ábrából kiderül első helyen az élelmiszerellátást és a vízellátást megelőzve az energiaellátás szerepel, aminek az az oka, hogy mind a vízellátásnak, mind az élelmiszer ellátásnak az emberi tudás és munka mellett a legfontosabb feltétele a megfelelő mennyiségű energia betáplálása a rendszerbe. Az emberiségnek a 2007ben kezdődött világgazdasági válságot arra kell(ene) kihasználni, hogy megsokszorozza az erőfeszítéseit a megújuló energiák kutatására, fejlesztésére, termelésére, átalakítására és hasznosítására és erre alapozva végrehajtsa az energiatermelésben, átalakításban és hasznosításban a már évtizedek óta időszerű paradigmaváltást; vagyis sokkal kevesebb, ámde megújuló energiával teremteni meg a jobb-lét tartós feltételeit. A zöld gazdaság fogalomkör alatt a gazdaság egészének zöldítését, vagyis a fenntarthatósági szempontok mindennapjainkban történő érvényesítését kell érteni, nem, pedig hagyományos értelemben vett környezetvédelmi ipart, amely a mások által okozott környezeti problémákat gyakran csővégi megoldással kezeli (Green Capital 2010 []). A zöld gazdaság egy új gazdaságszervezési és gazdaságfejlesztési modell. Egy „váltómodell” a jelenlegi „fekete”gazdasággal szemben, amely az első és a második ipari forradalom vívmányait kihasználva, szinte teljes egészében a fosszilis energiahordozók felhasználására épült. (Olajos P. 2010) Figyelembe véve a klímaváltozás elleni cselekvés követelményeit is, a zöld gazdaság nevezhető alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságnak is, merthogy célja a megbomlott környezeti egyensúly helyreállítása, valamint egy új, fenntartható fejlődési modell hosszú távú felépítése. A „zöld gazdaság” fogalma és tartalma tehát megújulást is jelent.
14/120
A következő ábrán mutatjuk be a zöld gazdaság ágazatait. 2. ábra
ZÖLD GAZDASÁG ÁGAZATAI
Környezetkímélő bányászat, környezetkímélő erdészet, bio mezőgazdaság
Az energiahatékonyság (takarékos izzók, szigetelőanyag ipar)
A környezettechnológiai alkalmazások (vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, bioélelmiszeripar)
Reciklált ipari termelés
A megújuló és alternatív energiák előállítása és alkalmazása (elektromos és hibrid járműipar,
Környezetkímélő szolgáltatások
bioüzemanyag és szintetikus-energia ipar, hidrogén és üzemanyagcella ipar)
A zöld társadalom egyrészt, tehát a zöld gazdasághoz, a zöld iparhoz, a megújuló energiaforrásokhoz kötődő munkavállalók összességeként értelmezhető, ugyanakkor azt a tudatos, elfogadó társadalmat is, aki megértve a gazdasági fejlődés és a környezet szerves kapcsolódását, önmaga is olyan életet folytat, amellyel e zöldítési folyamatot előmozdítja, segíti. A zöld társadalom legfontosabb jellemzőit mutatjuk be a következő ábrán. 3. ábra A zöld társadalom ismérvei
A ZÖLD TÁRSADALOM
• • • • • •
a zöld gazdaságban él, tevékenykedik; a zöld gazdaságban előállított javakat tudatosan és kíméletesen fogyasztja; „zöld” tudatosan termel és fogyaszt; a jól-létet preferálja a jóléttel szemben, szolidáris; azonosul a talaj, a víz, a levegő és a biodiverzitás védelmének elvével és védelmezi azokat
15/120
A zöld gazdasággal szoros kapcsolatban álló fogalom, a fenntartható fejlődés. A fenntarthatóságot, mint kifejezést, először vélhetően Lester R. Brown használta Building a Sustainable Society című könyvében, 1981-ben. A fogalom elterjedése a Brundtland-jelentéssel kezdődött 1987-ben. "A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől". Így fogalmazta meg a fenntartható fejlődést az ENSZ által megrendelt és 1987-ben elkészült Közös jövőnk című jelentés. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (2008) szerint, a zöld munkahelyek a mezőgazdaságban, a gyáriparban, a kutatás-fejlesztésben, az adminisztrációban és olyan szolgáltatási szektorokban vannak jelen, amelyek lényegesen hozzájárulnak a környezetvédelmi minőség megőrzéséhez. Kimondottan, de nem kizárólagosan ezek az állások az ökoszisztéma és a biodiverzitás megőrzését segítik, csökkentve az energia, az alapanyagok és a víz fogyasztását és hatékonysági felhasználását. Herman Daly a fenntartható fejlődést a jólét biztosítása felől megközelítve a következőképpen definiálta: „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jól-lét megvalósítása, anélkül hogy a környezet eltartó képességét veszélyeztetnénk.” (Jövőkereső 2010). A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozatában (Tokió, 2000) a következő definíció került rögzítésre: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." „A fejlődés és környezet kérdései nem különállók, együttesen oldhatók meg. … Globális méretben elengedhetetlen az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférés biztosítása, a szegénység, az egyes társadalmi csoportok között tátongó szociális szakadék áthidalása.” – olvasható a Környezet- és természetvédelmi lexikonban (Láng I. et. al, 2002). 2. Megújuló energia 5. ábra MEGÚJULÓ ENERGIÁK
ENERGETIKAI BIOMASSZA Szilárd; légnemű (metán), bioüzemanyagok (biodízel, bioalkoholok)
NAPENERGIA Napkollektor, napelem
SZÉLENERGIA Szélmotor, szélgenerátor, hibrid
VÍZENERGIA Alap; tengeráramlat, csúcs; hullám; árapály
FÖLDHŐ (GEOTERMIKUS ENERGIA) Levegő, közvetlen hőhasznosítás, termálvíz, elektromos energia
ZÖLDÁRAM Biomassza, szél; nap, földhő; víz, H2
HŐSZIVATTYÚ Víz, levegő, talaj
HIDROGÉN ENERGIA Vízből; biomasszából;
METANOL GAZDASÁG
16/120
A következő ábrában foglaljuk össze a megújuló energia források magyarországi hasznosítási lehetőségeit. 6. ábra Megújuló energiaforrások magyarországi hasznosítási lehetőségei Megnevezés
Zöldenergia (biomassza)
Konyhai hulladék-felhasználás
Biológiai hulladék alapú biogáz
Napenergia Vízenergia
Szélenergia
Geotermális energia
Hőszivattyú
Hidrogén
Metanol
Zöldáram
Felhasználási lehetőségek Regionális és helyi – települési, kistérségi – energetikai biomassza hordozó tüzelés (kapcsolt és kondenzációs villamos energiatermelés, közvetlen hőenergia termelés, használati meleg víz előállítás, technológiai hő ellátás) Biogáz előállítás céltermelésből származó növénnyel és eltüzelése a fentebbi célokkal és/vagy hajtóanyagként való felhasználása Bio-üzemanyagok előállítása és felhasználása hajtóanyagként (biodízel, bioetanol, biobutanol) Használt sütőolaj, állati zsiradék hasznosítása Állati trágyák és trágyalevek hasznosítása regionális, kistérségi, települési, farm biogáz telepeken Szennyvíziszap energetikai és/vagy mezőgazdasági hasznosítása Élelmiszeripari hulladékok energetikai és/vagy mezőgazdasági hasznosítása Kommunális szemét energetikai és/vagy mezőgazdasági hasznosítása Napkollektor (használati meleg víz) Fotovoltaikus elektromos energia Energiatudatos építési megoldások (Napház, Passzív ház) Meglévő vízerőművek élettartamának növelése A dunai és tiszai vízlépcső/vízi erőmű rendszer megépítése Kis kapacitású, helyi jelentőségű és helyi hasznosítású vízlépcső/vízi erőmű rendszerek megépítése Lokális vagy közösségi célú létesítés A rendszer-szabályozási problémák megoldása csúcs vízi erőművel és/vagy jobb prognosztizálási módszerekkel Szigetüzemű berendezések Elektromos hálózatra termelő szélerőművek létestése Hő és/vagy villamosenergia-termelés Mezőgazdasági hasznosítás (növényházak, termény és zöldség szárítás, gyümölcsaszalás, istállófűtés, egyéb célú épületek fűtése, temperált vizű halnevelés) Mezőgazdasági hasznosítás (növényházak, termény és zöldség szárítás, gyümölcsaszalás, istállófűtés, egyéb célú épületek fűtése, temperált vizű halnevelés) Kommunális hasznosítás (balneológia, középületfűtés) Hőszivattyús fűtés Hőnyerés elektromos áram segítségével geotermális energiából, a víz és a levegő hőjéből. Kiegészíti a lakossági, kommunális, vállalkozói épületfűtést, használati meleg víz előállítást, a balneológiai használatú víz hőfokának növelését, a hajtatott kertészetek fűtését. Elektromos áram termelés, jármű és rögzített gépek környezetterhelés mentes hajtása. Kiválóan alkalmazható helyi, kis kapacitás igények helyi erőforrásokból, – főként energetikai biomassza hordozóból és más biomasszából – való kielégítésére. Jármű és rögzített gépek környezetterhelés mentes hajtása és elektromos áram termelés. Jó hatásfokkal alkalmazható helyi, kis kapacitás igények helyi erőforrásokból, – főként energetikai biomasszából – való kielégítésére. Alkalmazása a hidrogénhez viszonyítva kisebb kockázatokkal terhelt. A megújuló energiahordozókkal előállított elektromos áram felhasználható mindazon célokra, amelyekre alkalmas a környezetet rendkívüli módon terhelően, a fosszilis energiahordozókkal előállított elektromos áram. Ezek: fűtés, hűtés, világítás, jármű és rögzített géphajtás.
17/120
A következő ábrán mutatjuk be a megújuló energiahordozó hasznosítás hazai tényezőit. 7. ábra
A megújuló energiahordozó hasznosítás tényezői
Környezet tudatosság szintje
Fosszilis energiahordozók költsége fogyasztói ára
Európai Unió megújuló energia stratégiája, politikája
Energia tudatosság szintje
A termelő, szolgáltató, fogyasztó mentalitása
Megújuló energiahordozók költsége fogyasztói ára
A megújuló energiahordozó hasznosítás tényezői
A termelői, szolgáltatói, fogyasztói rendszer kiépültsége,fejlettsége
Nemzeti-, gazdasági-, energia stratégia
Magyarország megújuló energia stratégiája, politikája
Közgazdasági, jogi szabályozás, engedélyezéstámogatás, elvonás
Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai kedvező adottságaink és előnyeink kiaknázása nem lehetséges a bemutatott tényezők stratégia vezérelt összehangolása nélkül. A hazai megújuló energiahasznosításban a legnagyobb lehetőséget a mezőgazdasági melléktermékek – szalmák, szárak, nyesedékek, erdei apadékok – a fás- és lágyszárú energiaültetvények, a lágyszárú energianövények, a szerves hulladékhasznosítás, a bio motorhajtó üzemanyagok, a nap és geotermális energia kiaknázása jelenti. A környezetvédelmi előnyöket és a fosszilis energiahordozó árhoz viszonyított versenyképességi időleges hátrányt a megújuló energiák közteher viselő képesség alóli részleges, vagy teljes mentesítésével, illetve beruházási támogatásokkal lehet ellensúlyozni. Ha Magyarország nem dönti el sürgősen, hogy mely megújuló energiaforrás kiaknázásához kíván teljes technológiai feltételrendszert tervezni, gyártani, szerelni és üzemeltetni, akkor olyan ipari-szolgáltatási-menedzsment kultúra létrehozásáról marad le, amely tovább nehezíti felzárkózásunkat. A megújuló energiaforrásokra alapozott környezetbarát technológiák költséghátránya abból adódik, hogy a támogatási hátrány mellett árhátrányban is vannak, mivel a fosszilis energiahordozók valós környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági költségei nem jelennek meg az árakban. Foglaljuk össze milyen a megújuló energiák hasznosítási kilátásai a jövőben. A környezetvédelmi előnyök mellett a műszaki fejlesztés, a tömeggyártás, az egyre halmozódó tapasztalatok hozzá fognak járulni a tömeges alkalmazás akadályainak elhárításához. Számos megújuló energiaforrás hasznosítása már versenyképes,
18/120
vagy közel van a versenyképességhez. Az eddigi gyakorlat és a kutatási eredmények is azt bizonyítják azonban, hogy a közeljövőben a megújuló energiák nem lesznek képesek helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat, illetve az atomenergiát. Ez igaz a közeljövőre, de a távolabbi jövőre is, hiszen a 21. század végére a jelenlegi igény többszöröse várható az energiafelhasználásban világszerte. Azonban ehhez hozzá kell tennünk, hogy mindez a jelenlegi készletek és a jelenlegi energiahordozó kitermelés és használat mellett érvényes, illetve az ezek alapján kidolgozott trendek mellett. A gazdaságtörténet azonban arra tanít bennünket, hogy hosszú idősorok alapján kialakított trendek jelentős tévedési kockázatot hordoznak, hiszen olyan tudományos áttörésekre van lehetőség és esély, amelyek alapjaiban változtatják meg a jövőt mind az energiahordozó előállítás, mind pedig a használat és fogyasztás terén. A megújuló energiahordozó felhasználás növekedése előtt álló korlátok azokból a nehézségekből fakadnak, melyek minden új technológia piacra kerülésekor jelentkeznek. Ennek egyik fontos eleme a potenciális felhasználók megfelelő ismeretei, bizalma, amely az egyik legnehezebben leküzdhető társadalmi akadály. A felhasználót döntésében befolyásolhatják a technológiáról alkotott ismeretei, illetve saját szempontjai: mennyire kényelmes, megbízható, zavaró hatásoktól mentes. Fontos szerepe van ezért az állami és civil szerepvállalásnak a megfelelő tájékoztatásban, népszerűsítő kampányok szervezésében. A lakosság tájékoztatásában, meggyőzésében a helyi önkormányzatok szerepe döntő. Szintén az önkormányzatok feladata a hozzáférhető pályázati lehetőségek megismerése és a forrásokból való minél nagyobb arányú részesedés megszerzése. Szakképzéssel olyan szakemberek kiképzése van szükség, akik minden szempontból le tudnak vezényelni egy, a megújuló energiák hasznosítását célzó projektet önkormányzati és regionális szinten. Az EU-25 primer energia igényében a szilárd tüzelőanyagok (szénféleségek) felhasználásában 2000 és 2030 között 3%-os csökkenés várható, a 2000-es 18%-os aránya 2030-ra 15%-ra fog csökkenni. 3. Innováció A bizonyítottan emberi tevékenységgel is összefüggő klímaváltozásban döntő szerepet játszik a fosszilis energia. Az emberiség paradigmaváltási kényszerhez érkezett, ugyanis ha nem áll át mielőbb a megújuló energiahordozókra, akkor olyan mértékben teszi tönkre a környezetét, ami hovatovább lehetetlenné teszi a földi életet. Egyre sürgetőbb ezért a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus- és a zöldenergia termelésének, átalakításának és fogyasztásának tömeges alkalmazása. Hazánkban a legnagyobb tartalék a zöldenergia hordozókban van, ezt követi a geotermális energia, majd a napenergia, de a víz és szélenergia terén is jelentős tartalékaink vannak. Jelen munkánkban a zöldenergia termelés, átalakítás és hasznosítás néhány tényezőjét vesszük górcső alá. 3.1. Zöldenergiafák kévés betakarítógépe – szabadalmi bejelentés Feltalálók: Dr. Gergely Sándor, Lőrincz László, Kiss Ádám Szolgálati találmány: Károly Róbert Főiskola, 40%; Hevesgép Kft 60% A bejelentés: 2011.
19/120
1. kép
A zöldenergiafák kévés betakarítógépe tesztüzemben
A találmány előnye a vetélytársakkal szemben: A találmányi leírásban összefoglalt felépítésű és működésű gépegységgel a célunk egy olyan univerzális megoldás létrehozása volt, amely egyrészt a jelenlegi anyagtovábbító rendszerek alapgéphez kötöttségét, egyediségét igyekszik kiküszöbölni, másrészt pedig a különböző korú zöldenergiafák anyagtovábbítási problémáira is megoldást nyújt. 3.2. Zöldenergia faültetvények ifjító, regeneráló és növényvédő gépe – szabadalmi bejelentés Feltalálók: Dr. Gergely Sándor, Lőrincz László, Kiss Ádám Szolgálati találmány: Károly Róbert Főiskola 40%; Hevesgép Kft. 60%, A bejelentés: 2011. A gép 2-15 éves energetikai faültetvény vegetációk termőföld-feletti tuskóinak roncsolástól mentes elvágására-kiképzésére és az ilyenkor szükségessé váló speciális növényvédelemre hivatott. 2. kép
Ifjító, regeneráló és növényvédő gép
20/120
3.3. Eljárás zömített apríték, különösen bioapríték előállítására, továbbá berendezés az eljárás megvalósítására, valamint konténer az apríték tárolására, és az eljárással előállított aprítékkiszerelés – szabadalmi bejelentés Feltalálók: Dr. Gergely Sándor, Lőrincz László, Kiss Ádám Szolgálati találmány: Károly Róbert Főiskola 50%; Hevesgép Kft. 50%, A bejelentés: 2012. A találmánnyal a különböző fás- és lágyszárú energetikai biomasszákat zömítjük. A találmány a jellemzően heterogén szerkezetű anyaghalmazt homogenizálja. A találmány lehetővé teszi a különböző légnedvességgel bíró fás- és lágyszárú energetikai biomassza anyagok olyan zömítését, amely révén a rakodási és egyéb logisztikai költségek jelentősen redukálhatók. 3.4. Fás- és lágyszárú energetikai biomassza tüzeléses hasznosítású duó rendszere – szabadalmi bejelentés Feltalálók: Dr. Gergely Sándor, Lőrincz László, Lukács György, Bohár Géza, Ivády Imréné, Nagy Zsuzsa, Holló Ervin Szolgálati találmány: Károly Róbert Főiskola 49%; Hevesgép Kft. 19%; Uniferro Kft. 32% A bejelentés: 2011. A találmánnyal kifejlesztett rendszeren kívül nem található olyan eszköz, konstrukció és/vagy rendszer a piacon, amely révén a betakarított fás- és lágyszárú energetikai biomasszát külön energia befektetés nélkül gazdaságosan égethetővé teszi a víztartalom csökkentésével; a ma ismert megoldásoknál sokkal kedvezőbb műszaki és költségjellemzők mellett, miközben kettős bemeneti és kimeneti rendszere biztosítja a mindkét oldali flexibilitást. 3.5. Takaró fólia Feltalálók: Dr. Törcsvári Zsolt, Dr. Gergely Sándor, Nagy Zsuzsa, Kiss Gyula Szolgálati találmány: Károly Róbert Főiskola Bejelentés: 2011. A találmány tárgya takaró fólia különösen növénytermesztéshez, mely nyílásokkal van ellátva annak érdekében, hogy a fólia alatti növényt körülvevő légtér szellőzését biztosítsuk, a találmány továbbá eljárás a fenti fólia előállítására. Irodalomjegyzék:
Bartus Gábor (2006): A fenntartható fejlődés rejtélyes fogalmáról, in Ismeret, elmélet – Kommentár, 2006. június. p 55-57. Gergely Sándor – Nagy Zsuzsa (2010): Az Új Széchenyi Terv és a Megújuló Energia, fenntartható energiagazdálkodás I. A települési energiaellátás új rendszerei, Tudományos konferencia és bemutató 2010. szeptember 14. Gergely Sándor (2009): Megújuló energia és környezetipar, ökoipar Magyarországon. Cégek a fenntartható világért konferencia előadás, Budapest, 2009. május 13. Gergely Sándor (2010): Zöldgazdaság és helyi erők újraélesztése. Előadás. „Kerekasztal beszélgetés a II. Széchenyi Tervkoncepcióról” – Miskolc, 2010. szeptember 2. Gyulai Iván (2000): A fenntartható fejlődés, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, p 344. Gyulai Iván (2011): A biomassza hasznosításának fenntarthatósági kockázatai. Biomassza szakmai napok. Konferencia. Budapest 2011. Láng István et al (2002) szerk.: Környezet- és természetvédelmi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, p 344. Olajos Péter (2010): Konzervatív zöldség. Függelék. A klímaváltozás és a technológiai fejlődés vélt és valós kölcsönhatásai – magyar és nemzetközi időrendi táblázat, Budapest 2010 Olajos Péter (2010): Zöldipar az agrárium szolgálatában avagy az agrárium a Zöld Gazdaság szolgálatában? Prezentáció, Ma és Holnap – egy zöld jövőért konferencia. Green Expo 2010. március http://primeco.eu: A Primátus Ecofinance weboldala
21/120
KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS A VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN Bíró Tibor1 - Herédi Éva2 dékán, intézetigazgató, Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar Környezettudományi Intézet 2 dékáni ügyvivő, Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar 1
Összefoglaló A hazai környezetipar fejlődésében meghatározó a tudományos műhelyek aktivitása, alapkutatásaik innovációt generáló szerepe, valamint az alkalmazott kutatásainak közvetlen hasznosíthatósága. A Károly Róbert Főiskola számos, a környezetipart szolgáló kutatást végez, melynek eredményeit a gazdasági szféra közvetlenül hasznosítja. A vállalkozások innovációja mindig „két utas”. Az egyik saját kényszeréből adódik, melyhez kutatói partnert keres. A másik az adott gazdasági szereplő kockázatvállalásán múlik, melyre a kutatóműhelyek a vállalkozásra adaptált ötleteikkel számítanak. Kulcsszavak: környezettechnológia, hulladékgazdálkodás, biogáz, algaolaj
K+F+I,
technológia
adaptáció,
Summary The activity of scientific workshops, the applicability of their research, the innovations they generate are essential factors for the development of the domestic environmental industry. The Károly Róbert University College conducts research in several projects that serves environmental industry and their results are directly utilized by the economic sphere. The innovation of enterprises derives from two directions. One is economy that presses them to look for partners from the scientific community and the other is willingness to take risks and innovate in which research workshops are ready to participate with their economy adapted ideas. Keywords: environmental technology, management, biogas, algae oil
R&D&I,
22/120
technology adaptation, waste
Bevezetés Soha nem volt még akkora jelentősége a hazai egyetemek és főiskolák kutatásszolgáltatási tevékenységeknek, mint napjainkban. Ez pedig nem feltétlenül a vállalkozások innovációs aktivitásának fokozódásból, sokkal inkább a felsőoktatás finanszírozásának átrendeződéséből adódik. A kutatás-fejlesztés egyre kevésbé számít többletkeresetet és akkreditációs feltételeket biztosító „látványtevékenységnek”. Sokkal inkább az intézmények pénzügyi stabilitásának záloga. Az adószabályok változásával a vállalkozások és a kutató műhelyek közötti közvetlen innovációs tevékenységek lényegesen megcsappantak. Innovációra csak akkor áldoznak a vállalkozások, ha az biztos megtérülést hoz, vagy ha a kockázatot részben pályázati forrásból finanszírozhatja. Az új környezetben különösen figyelni kell a potenciális megbízói igényeket és egyre inkább kell fókuszálni a nemzetközi piacokra. Megfelelés a jogszabályi környezetnek A vállalkozások innovációs „kényszere” több okra eredeztethető vissza. Vannak olyanok, melyek tevékenységükkel a jogi feltételek korlátait súrolják, kockáztatva ezzel sokszor rövid távú működésüket. Mások évekkel előre gondolkodva érzik jövőbeni „szűk keresztmetszetüket” elsősorban a környezetvédelmi előírások területén. Tipikusan ilyen terület a hulladékgazdálkodás, ahol a vállalkozások folyamatosan a hatóságok látókörében élnek. A hulladékok deponálásával foglalkozó cégek egyik legégetőbb problémája a csurgalékvizek kezelése és elhelyezése. A depóniára hullott és azon átszivárgott csapadék – a beszivárgási folyamat kizárása miatt – jelentős mennyiségekben jelenik meg, melyek extrém minőségi paraméterei nem teszik lehetővé, hogy kezelésüket a települési szennyvizekkel együtt végezzék. Nagy sótartalmuk szinte minden elhelyezési formát kizár. A csurgalékok visszaöntözése csak részleges megoldást jelent, mivel a párolgás nem okoz akkora csökkenést, ami biztonságos tározási kapacitást szabadítana fel a szélsőséges csapadékviszonyok esetére. A lerakót üzemeltetők – a bonyolult és összetett összegyülekezési folyamatok miatt – képtelenek tervezni csurgalékvíz-forgalmukat. A vízgyűjtőkre is alkalmazott karakterisztikai vizsgálatok ugyanakkor hathatós segítséget jelenthetnek a tározási kapacitások, valamint a párologtatási szükségletek meghatározásában. A hazai hulladékkezelési gyakorlatban pontos mérési és számítási adatok nem állnak rendelkezésre a csurgalékvíz keletkezésére vonatkozóan. A Károly Róbert Főiskola szakemberei olyan vízforgalmi modellt állítottak fel, mely alkalmas a jelenlegi hulladéklerakó üzemeltetési gyakorlatból kinyerhető információk alapján a csurgalékviz-keletkezés dinamikájának leírására, a különböző valószínűségi szintű csapadékesemények mellett keletkező csurgalékok mennyiségének előrejelzésére.
23/120
1. ábra
Hulladéklerakók vízforgalmi modellje
A hulladék is érték A vállalkozások versenyképességét jelentősen fokozhatja, ha hulladékaiknak piacot szereznek és az ártalmatlanítására fordított költségek helyett bevételt produkálnak. De talán az egyik legszerencsésebb eset, ha a hulladékaiból – saját igényeik kielégítésére – olcsó energiát állítanak elő. A baromfivágóhidak jövedelmezőségét is jelentős mértékben befolyásolják az energiaköltségek. Ugyanakkor számos olyan, az üzemeletető számára nem hasznosítható – ezáltal hulladéknak minősülő – anyag keletkezik, melyek ártalmatlanítása komoly kiadásként jelenik meg. Ezek a hulladékok nagy nedvességés szervesanyag-tartalmuk miatt nehezen kezelhetők, a fertőzésveszélyük jelentős, lehetséges ártalmatlanítási módozatai szigorúan szabályozottak. A rendkívül költségérzékeny baromfivágóhidak energiafüggőség csökkentésének egyik lehetséges alternatívája a hulladékok biogáz célú hasznosítása. A biogáz üzemekben történő hasznosítás ugyanakkor számos járulékos költség megjelenésével jár, mely meghatározza a hulladékok átvételi árait. Bár a vágóhídi hulladékok jó biogáz alapanyagnak számítanak, nagy nitrogéntartalmuk miatt alkalmazásuk esetén növelni kell a könnyen feltáródó szénforrások arányait. Ezek a szénforrások költségként jelennek meg a biogáz telep üzemeltetőjénél. A hasznosítás gazdaságosságát ezen kívül még számos tényező befolyásolja, így a hulladékok biológiai konverziójából származó előnyöket és hátrányokat csak mindenre kiterjedő vizsgálatokkal lehet alátámasztani. A biogáz képződést a kedvezőtlen elemarányok (C/N hányados) jelentős mértékben gátolhatják, szélsőséges esetekben le is állíthatják. Ma a biogáz üzemek többsége az optimálistól jóval szűkebb aránnyal működik, melynek oka a nagy nitrogéntartalmú hulladékok ártalmatlanítása (és természetesen hasznosítása), és – gazdasági okokból – a jó szénforrásokkal való takarékoskodás.
24/120
A minőségi paraméterek szabályozása a növényi és állati eredetű hulladékok szezonalitása miatt komoly problémát jelenthet. Az 1. táblázatban egy olyan a hazai viszonyokra alkalmazható receptúra-variánst ismertetünk, mely ugyan távol áll az optimális C/N aránytól, ugyanakkor mégis stabil gáztermelésre képes fermentációt tesz lehetővé. A táguló C/N arány a biogáz hozamra kedvező hatással bír (2. ábra), de a jó minőségű szénforrás jelentősen növelheti a biogáz előállítási költségét. 1. táblázat
Állati eredetű hulladékokra optimalizált biogáz receptúra
Alapanyagok megnevezése szarvasmarhatrágya silókukorica kukoricadara konzervgyári növényi melléktermék egyéb zöld anyag húslé növényi olaj melléktermékek hígtrágya
2. ábra
Alapanyagok %-os megoszlása 21,2% 25,5% 17,0% 8,5% 12,7% 11,4% 0,6% 3,1% 100,0%
C/N arány 19,4 27,81 29,12 11,2 10,9 4,82 8,22 9,92 átlagos C/N arány: 14,25
C/N arány hatása a biogáztermelés hozamára (m3)
A C/N arány növelésével a gázkihozatal eredményesen növelhető, ezért az optimális C/N arány beállítása a biogáz üzemek egyik legjelentősebb feladata, mind gazdasági, mind mikrobiológiai szempontból. A vágóhídi hulladékok ártalmatlanítása során keletkező húslé – magas nitrogéntartalma miatt – jelentős mértékben befolyásolhatja a fementorokba bekevert alapanyagok C/N arányát. A húslében mind a szén, mind a nitrogén könnyen feltáródó formában van jelen, melyek a rendszerben található mikroorganizmusok számára közvetlen tápanyagként szolgálnak. A vágóhídi hulladékokból sterilizálással nyert húslé gyors kigázosodása miatt kedvelt alapanyaga a biogáz üzemeknek, de nagy tömegű felhasználása a kedvezőtlen elemaránya miatt radikálisan szűkítheti a fermentálódó biomassza C/N arányát (3. ábra). 25/120
3. ábra
Feladott húslé (m3) mennyiség hatása a fermentorok C/N arányára
A húslé a könnyen mobilizálható szervesanyag tartalma a biogázhozamot csak akkor képes rövid időn belül növelni, ha a metántermeléshez szükséges széntartalom is rendelkezésre áll (4. ábra). 4. ábra
A feladott húslé (m3) hatása a biogáztermelésre
A biogázüzemek számára legfontosabb kérdés, hogy a húslé-felhasználást milyen mértékben érdemes emelni, és a rendszerbe bejuttatott magas nitrogén-tartalom ellensúlyozására milyen és mekkora mennyiségű additív szénforrás bevitelre van szükség. A gyorsan mobilizálódó nitrogéntúlsúly miatt elengedhetetlen a gyorsan feltáródó szén-forrás bevitele. A magas szénhidrát-tartalmú anyagok, mint amilyen a kukorica és a zöld növényi részek kedvezőek ebből a szempontból. A Főiskola által végzett kutatások nemcsak a húslére optimalizált receptúrákat határolta le, de költség-haszon elemzéseivel teljes képet alkotott a vágóhídi hulladékok biogáz célú hasznosításának gazdaságosságáról is.
26/120
Technológiaadaptáció és technológiaexport A kutatóműhelyeknek a hazai piacok jelenleg szűknek bizonyulnak. A gazdasági okokon túl, a sokszor unikálisnak számító tudás és technológia intenzív K+F tevékenységek inkább térülnek meg nemzetközi viszonylatban. Fizetőképes kereslet a közel- és távol-keleti térségekben kereshetők elsősorban. Ezekben az esetekben viszont kevés a know-how, a szabadalom. A célországok komplett, azonnal telepíthető technológiákat keresnek. Ehhez a magyar kutatóműhelyeknek olyan hazai vállalkozásokkal kell társulnia, akik a kifejlesztett eljárásokat, berendezéseket készen szállítják, a szükséges elemeket a helyszínen telepítik. Csak olyan technológiákkal lehet betörni a nemzetközi piacokra, melyek valamilyen szempontból egyediek és kifejezetten az adott térség problémájára vannak adaptálva. A következőkben példaként két olyan technológiafejlesztésre mutatunk be példát, melyek több keleti államnak kerültek kiajánlásra. Olajjal szennyezett vizek biológiai tisztítása Olaj és egyéb szénhidrogén-szennyezések kezelésére számos technológia áll rendelkezésre, így elterjedt a merülőfalak, lefölözők alkalmazása, a diszpergáló, oldószerek és detergensek használata, valamint az égetés. Különleges tápanyag és mikroba elegy (BiOilOff) alkalmazásával olyan víztisztítási eljárás alkalmazható, melynek során a baktériumok által termelt enzimek a szennyezőanyagok szerves molekuláit mikrobák által hasznosítható komponenseikre bontják. Anyagcsere-folyamataik során a mikrobák hasznosítják a szénatomokat, a hidrogént, az oxigént, a nitrogént valamint a foszfort. Olajszennyeződések során a környezet nitrogén, foszfor és egyéb tápanyagháztartása felbomlik. A gyorsan felszaporodó mikrobák hasznosítják a szénatomokat, miközben kimerítik az egyéb létfontosságú tápanyagforrásokat. Amikor ezen létfontosságú források valamelyike kimerül, a lebontó folyamatok lelassulnak vagy leállnak, és a természetes biodremediációs folyamat megszakad. A növekvő mikrobapopulációk által elfogyasztott kulcsfontosságú tápanyagokat a KRF BiOilOff elegye pótolja, és helyre állítja a tápanyagegyensúlyt. A fentieken túl, egy mikrofilm réteg a tápanyagokat a szennyezőanyaghoz kapcsolja, miközben nem képez káros maradékanyagokat. Ennek eredményeképp, az életfolyamatokhoz szükséges tápanyagok a felhasználás helyén maradnak (pl. nem süllyednek le), és folyamatosan rendelkezésre állnak a lebontó mikrobák számára. Következésképp, más eljárásokhoz képest kisebb mennyiségű tápanyag alkalmazására van szükség, ami kevesebb veszteséggel jár, és csökkenti a tápanyag-túladagolás kockázatát. A szennyezett felszín alatti víz tisztítására alkalmas KRF BiOilOff elegy a szennyezett vízbe történő oltást követően lehetővé válik a kezelt víz öntözésre történő felhasználása. A kezelt víz szénhidrogén, BTEX és egyéb szennyezőanyag-tartalma kevesebb, mint két óra alatt a megengedett határértékek alá csökken.
27/120
Mikoralgaolaj A bioenergia kiemelt szerepet kaphat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a fosszilis üzemanyagok kiváltásában. A biomassszából származó energia széleskörű elterjedése környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. A biodízel, amelyet a trigliceridek monohidrikus alkoholokkal történő transzészterezésével állítanak elő, egyike az alternatív energiahordozóknak. A biomassza, mint alternatív energiaforrás azért került a figyelem középpontjába, mert megújuló, és a fotoszintézis révén megköti a légköri széndioxidot. A fotoszintetizáló szervezetek közül az algák (makro és mikro algák) általában magasabb hatékonysággal kötik meg a légköri széndioxidot, mint más szervezetek. Az algák a biodízel egyik legjelentősebb forrásai, kijelenthető, hogy a legmagasabb biodízelhozamot biztosító termelők. Fajaik 250-szer több olajat képesek előállítani, mint a szója, és 7-31-szer többet, mint a pálma. Egyedül talán az algák képesek a mai gázolajigényünk kiváltására elegendő mennyiségben biodízelt termelni. Az olaj kinyerése az algákból rendkívül egyszerű. Biodízel előállítására a legalkalmasabbak a mikroalgák. Átmérőjük kevesebb, mint 2 mm, és fotoszinzézisre képesek. A makroalgákat, mint amilyenek a tengeri moszatok, nem alkalmazzák széles körben biodízel előállítására, mivel a mikroalgák olajhozama lényegesen magasabb, valamint könnyebben és gyorsabban növekednek, mint a makroalgák. A mikroalgákat a bennük rejlő bioremediációs lehetőségek alkalmassá teszik a széndioxid megkötés és szennyvíztisztítás céljára történő felhasználásra is. Az „algaüzemanyagoknak” több vonzó jellemzője is van: nincsenek hatással az édesvízkészletekre, mind tengervízben, mind szennyvízben előállíthatók, biológiailag lebomlók, és kiömlés esetén viszonylag veszélytelenek. Az algatermesztés tömegegységre vonatkoztatott beruházási és fenntartási költségek viszonylag magasak, ugyanakkor 10-100-szor több energiahozamot biztosítanak, mint más, másodgenerációs biomassza-termények. A mikroalgák növekedési üteme jóval nagyobb, mint a szárazföldi terményeké. Becslések szerint a területegységre vonatkoztatott algaolajhozam 4700 és 18000 m3/km2/év között van. Bár a gyakorlatban az algából történő biodízel előállítás még nem terjedt el széles körben, az algák nagytömegű termesztése rövidtávon (4-5 év) várható. A biodízel algákból történő nagytömegű előállításához az alábbi feltételeknek kell teljesülnie: - olajtermelő algatörzsek fenntartható, nagytömegű termesztése, - az algaolaj ipari mennyiségben történő kinyerése, - az algaolaj biodízellé történő átalakításához szüksége kapacitás megléte. Az első két szempont az algákra nézve specifikusnak tekinthető, míg a harmadik általánosan jellemző a növényi olajból történő biodízel előállítására. A Főiskola szakértelme az algaolaj termelésének területén elsősorban a mikro- és molekuláris biológiai háttér, valamint a genomikai és információtechnológiai, illetve az automatizált fotobioreaktor-tervezés tekintetében kiemelkedő. Végezetül érdemes megemlíteni a technológiai adaptáció egy másik fajtáját is, amikor a külföldi vállalkozások szabadalommal védett eljárásainak, anyagainak, stb. hazai elterjedését segíti elő a kutatóhely az adott technológia, hatóanyag, stb. laboratóriumi tesztelésével és üzemi felügyeletével, mintegy tanúsítványt nyújtva az importőrnek.
28/120
INNOVÁCIÓ A TURIZMUSBAN INNOVATION IN THE TOURISM INDUSTRY Dávid Lóránt – Kovács Gyöngyi
Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Összefoglaló A turisztikai innováció témakörén belül három gondolatkörben érdemes vizsgálni az innováció turizmusban játszott szerepét: az információs és kommunikációs technológiáknak a turizmusra gyakorolt hatása, az innovációnak a turisztikai termékek kifejlesztésében betöltött funkciója, valamint a különféle globális kihívásokra (klímaváltozás, fenntarthatóság, szezonalitás) adandó innovatív megoldások elemzése jelenti a legfontosabb területeket. Jelen tanulmányunkban a fenntarthatóságra és a „zöldülő turizmus” gyakorlataira koncentrálunk (zöld éttermek, zöld szállodák). Kulcsszavak: fenntartható turizmus, zöld szálloda, etikus üzemeltetés, felelős utazás, zöld étterem, turizmusökológia Abstract There are 3 very important fields where we can analyse of the importance of innovation in the tourism industry: information and communication technologies, developing tourist product, global challenges (climate change, sustainability, seasonality). In this paper we focus on the sustainability and ‘greening tourism’ practice (green hotels, green restaurants). Keywords: sustainable tourism, green hotel, ethical operation, responsible travel, green restaurant, tourism ecology A turizmus fenntarthatósága A turizmus hatásainak vizsgálata és az ágazat fejlődésével kapcsolatos kutatások immár több évtizede a nemzetközi szakirodalom középpontjában állnak. Ahogy a turizmus által okozott környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális változások (pozitív és negatív hatások) egyre szembetűnőbbé váltak, úgy jelent meg az igény egy újfajta turizmusra, illetve arra, hogy az ágazat fejlődését merőben új szemlélettel próbálják befolyásolni. A köznyelvben, de nemritkán szakmai körökben is a fenntartható turizmust csupán a turizmus környezetbarát formáival azonosítják. Ez a megközelítés a fogalom félreértelmezéséből fakad, hiszen a fenntarthatóság elveit a turizmus minden típusára alkalmazni kell. Ugyanakkor a szakmai és tudományos anyagokban közelmúltban megjelent felelős turizmus (responsible tourism) fogalma a fenntartható turizmus szemléletét tükrözi, annak jelentését egy új aspektussal, az érintettek felelősségének hangsúlyozásával gazdagítja.
29/120
A turizmusökológia a fenntartható turizmus szolgálatában A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vidéki, periferikus térségek fejlesztésére, felzárkóztatására már korábban is több elképzelés fogalmazódott meg és próbálkozás történt. A legtöbb célkitűzés azt javasolja, hogy lehetőség szerint a helyi természeti, kulturális, agrár, stb. hagyományokra alapozva támogassák a vidéki turizmus és annak menedzsmentje megerősítését, illetve fejlesztését, mely az elképzelések szerint alapot adhat az érintett térségek felzárkóztatására is. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a fenntartható és felelősségteljes vidéki turizmusfejlesztés elképzelhetetlen az ökológiai gondolkodásmód alkalmazása nélkül. A turizmus fenntarthatósága kettős feladat: egyszerre kell biztosítani a vonzerők hosszú távú megőrzését, és közben garantálni a turizmusba befektető vállalkozók tőkéjének megtérülését, cégük eredményeinek javulását. A fenntartható turizmusnak hosszú távon kell ökológiailag elviselhetőnek, gazdaságilag kivitelezhetőnek lennie, ugyanakkor etikailag és szociálisan méltányosnak is a helyi lakosságra nézve. Emellett ma már elvárás az is, hogy maguk a rendszerben részt vevő főszereplők, a turisták is aktív és felelősségteljesen fenntartható gyakorlatot folytassanak. Míg általánosan elfogadott az a nézet, hogy a turizmus pozitív hatásai elsősorban gazdaságiak, addig negatív hatásait általában a természeti környezet károsításával azonosítják. A turizmus negatív hatásai legközvetlenebbül a természeti környezetben jelentkeznek, és a turisták, valamint az ágazatban dolgozók is ezeket a negatív hatásokat képesek beazonosítani. Elsősorban a lokális hatások a szembetűnők, így pl. a szemetelés, a természetalapú vonzerőkben (például barlangokban) a zsúfoltság okozta károsodás, tájrombolás, levegő és vízszennyeződés, erózió, új növényfajták betelepítése (például golfpályák esetén) stb. A turizmus azonban, mint a világ legnagyobb iparága, jelentős közvetett, globális környezeti hatást is okoz, melyek elsősorban a turizmushoz elengedhetetlen helyváltoztatás, a közlekedés következményei. Gyakran a turizmust okolják a környezeti károk kialakulásáért, azonban számos esetben ezek a károk a turizmus jelenléte nélkül is, a helyi lakosság tevékenysége okán is kialakulnának. A kialakult károk okainak meghatározása nem egyszerű, nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy egy adott szennyezés kialakulásában mekkora a turizmus szerepe. A nemzetközi szakirodalomban több szerző is foglalkozik a turizmus és az ökológia kapcsolatrendszerével (TYLER–DANGERFIELD 1999, GRGONA 2005). Javaslataikat továbbgondolva, az ökológiai gondolkodás alapvető téziseit, valamint a tájökológia, a településökológia és a humánökológia tudományos megközelítésit alapul véve bevezethetőnek gondoljuk a turizmusökológia kifejezést. A turizmusökológia alapjait, összefüggéseit és vizsgálati területeit az alábbi ábra szemlélteti (1. ábra). A turizmusökológia ennek megfelelően egy turizmusfejlesztési elmélet és gyakorlat, amely természetes módon, a helyi természeti és társadalmi-kulturális erőforrásokra alapozva teszi lehetővé a vidéki térségek turizmusának eredményes fejlesztését (DÁVID 2009).
30/120
1. ábra
A turizmusökológia kapcsolatrendszere
(DÁVID L. 2009) Fenntartható szálláshelyek A fenntarthatóság koncepciója nem új keletű a szállodaiparban sem, az idegenforgalomban tapasztalható lassú fejlődés jellemezte a szállodákat is. A környezetbarát szállodák építése, a fenntarthatóság vállalati szintű megvalósítása nem egy időben, eltérő intenzitással és különböző indíttatásból ment végbe az elmúlt évtizedekben. A folyamat korántsem ért a végére, az az általános megállapítás, hogy a szállodák nagy energia-felhasználók, rengeteg szennyvizet és hulladékot termelnek és megterhelik a környezetüket még mindig helytálló a változások ellenére is. Alapul véve a zöld szálloda pályázatok kiírásait, követelményrendszereit és összevetve a fenntarthatóság alapelveivel, a szállodai környezetvédelem beavatkozási pontjai és lényegi elemei a 2. ábrával illusztrálhatóak a legjobban. 2. ábra
A szállodaipar fenntarthatóságának elemei
(KOVÁCS GY. 2012) 31/120
A szállodai környezetmenedzsment és a fenntarthatóság kérdése is gyakran háttérbe szorul. Ez ellentmondást hordoz magában, ugyanis a szereplők elismerik, hogy egyrészt a szálloda környezete nagyban befolyásolja a keresletet, másrészt az intézkedések nagy része megtakarítási lehetőségeket rejt magában. (Pryce 2001) A vállalati fenntarthatóság soha nem kezelhető azonban a környezetbarát hozzáállás, a meggyőződéses környezetvédelem szintjén. Minden alkalommal egy megtervezett, üzleti és etikai szempontokat együtt mérlegelő cselekedetsor eredménye. Együttesen célozza meg a minőséget, a környezetet és egyéb menedzsmentkérdéseket, mint például az egészség és a biztonság. A gazdasági fenntarthatóság a szálloda számára mindig annyit jelent, hogy minőségi terméket/szolgáltatást nyújt elfogadható költség/haszon szint mellett, de a fenntarthatóság követelményei nem veszélyeztethetik a képességét arra, hogy kielégítse a vendégek igényeit. A minőségromlás, gyengébb és alacsonyabb rangú termékek felhasználása, még ha környezetbarát előállításúak vagy organikusak, nem elfogadható a menedzsment számára. A környezetvédelemnek megfelelő gyakorlatnak jó üzletvezetéssel és hatékony üzemeltetéssel kell párosulnia, csak ez vezethet megtakarításokhoz, vásárlói hűséghez, a személyzet motivációjához és a befektetők érdeklődéséhez. (PRYCE 2001) A kézzel fogható energiatakarékossági és hulladékgazdálkodási intézkedések profitnövelő tényezőjén kívül a szálloda újabb előnyökhöz jut, aminek anyagi oldalát csak közvetetten, később érzékeli, azonban fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az erkölcsi haszon (a környezet védelme, a fenntarthatóság elveinek követése), a reklám-, PR- és marketing előny (környezettudatos vendégek elérése, szálloda megítélése, sajtókapcsolatok, lojális alkalmazottak, partnerek) piaci stabilitást eredményez. A szálloda vezetősége pozícionálja a házat, környezetvédelmi stratégiájának kialakítása alkalmával eldönti, hogy a költségtakarékosság vagy az etikus üzletpolitika elve vezérli-e a döntéseket. A környezetvédelmi tevékenység hosszú távon azonban akkor eredményes, ha valóban a környezet megóvására irányul. A törekvések sokszor hatékonyan alátámaszthatóak egyegy jól szervezett propagandával, így a marketing elősegíti a zöldülés folyamatát. A direkt és indirekt módon kommunikált környezetvédelmi sikerek, változások, cselekedetek hatékony marketing eszközökké, public relations tőkévé és ezáltal gazdasági előnyökké formálódnak. A zöld promóció társadalmi jelentősége ennél is jelentősebb, multiplikátorhatást fejt ki, példát mutat a szálloda dolgozói, vendégei, beszállítói, partnerei és konkurensei számára is. (ZOBOR 1995) Felelősségteljes gasztronómia – zöld éttermek A szálláshelyekhez hasonlóan, a vendéglátó egységek is relatív nagy környezetszennyezők, ha tevékenységüket nem fenntarthatóan folytatják, igen nagy terhelést jelenthetnek a környezetük számára. Az ágazat összefonódásának szintje az élelmiszeriparral megköveteli, hogy adott esetben a tevékenység egészét az alapanyagok termelésétől követve vizsgáljuk és egységként kezeljük. Eszerint az éttermek felelőssége nem az alapanyagok feldolgozásának módjánál kezdődik, hanem a beszerzés forrásának alapos vizsgálatánál. Új egység létesítésénél, az étterem helyének kiválasztása, az építkezéshez felhasznált anyagok, az épület energiafogyasztása és annak környezetbarát fenntartása szinte azonos a zöld szállodáknál említett tényezőkkel. Azonban az üzemeltetés is rejt magában olyan specifikus elemeket, amelyek kiemelése egyrészt segíti az éttermeket az üzlet stratégiai átalakításában, hosszú távú, fenntartható vezetésében, másrészt tökéletesen alkalmazhatóak a szállodák vendéglátó egységeire (éttermek, bárok, rendezvények) is. A tény, hogy egy ételek előállításával és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó egységnek helyet adó épületnek átlagosan kettő és félszerese a négyzetméterenként számolt energia kibocsátása, mint egy hagyományos épületnek, indokolja, hogy az éttermek környezetbarát üzemeltetésével is kiemelten foglalkozzon a szakma. (HAM–LEE 2011) 32/120
A zöld éttermekre való igény párhuzamosan jelentkezett a színvonalas alapanyagokból készülő élelmiszerek megjelenésével. Azok a tudatos fogyasztók, akik vásárlásaik során is figyelmet fordítanak az élelmiszerek összetételére és származási helyére, megjelentek az éttermekben és keresletet támasztottak az un. „zöld ételek” iránt. A fogyasztók többsége hajlandó többet költeni a bio és a helyi termesztésű ételekre. (CASE 2008) Az étteremüzemeltetés gyakorlati praktikáinak sora természetesen hosszú távon a költségeket is képesek redukálni. A zöld praktikák három pilléren állnak: egészség, környezet és társadalmi hatások, amihez negyedikként a gazdasági érdek, mint racionális üzleti cél társul. (HAM-LEE 2011) Összegzés A fenntartható turizmus definiálása, leírása és mérése még mindig nehézkes, mert napjaink dinamikusan változó turisztikai igényeit kell összekapcsolnia a jövőre vonatkozó aggályokkal. A legfontosabb cél az elemek közötti elfogadható egyensúly megtalálása. A turizmusban jelenlévő különböző üzleti és fogyasztói érdekek gyakran nem veszik figyelembe eléggé a turizmus fenntarthatósági aspektusait; a vendéglátók és a vendégek különböző szempontból nézik a turisztikai környezetet. Már ma is számos helyes stratégiai példa áll rendelkezésre a természeti turisztikai helyszínek védelmére; a legfontosabb azonban az olyan megfelelő menedzsment módszerek megtalálása lenne, melyek segítik a fenntartható turizmus céljainak elérését. Az ilyen módszerek fenntartható turisztikai terméket hoznak létre, és javítják a fenntartható növekedés lehetőségeit. A jól megtervezett fenntartható turizmus egyrészt megfelel a gazdasági, környezeti és társadalmi céloknak, ugyanakkor eközben fenntartja a kulturális integritást és az ökológiai egyensúlyt is. Mindeközben szükség van nehéz politikai döntések meghozatalára is, amelyek komplex társadalmi, gazdasági és környezeti alkufolyamaton alapszanak. Szélesebb spektrumú és hosszabb távú tervezést igényel, mint amelyet a hagyományosan a közösség-tervezésben és a döntéshozatalban alkalmaznak. Irodalomjegyzék CASE, H. (2008): Consumers still willing to pay for „Green” http://www.naturalfoodnet.com/nfnportal/article.aspx?aid=2254 DÁVID L. (2009): A turizmusökológia alapvetése, II. Települési Környezet Konferencia, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen DÁVID L.–BAROS Z. (2009): Environmentally sustainable tourism: international and Hungarian relations. Gazdálkodás Vol. 53. Special Edition No. 23. HAM, S. – LEE, S. (2011): US restaurant companies’ green marketing via company websites: impact on financial performance, Tourism Economics, 17. KOVÁCS GY. – KEREKESNÉ M. Á. (2012): Sustainable gastronomy (kézirat) MICHALKÓ G. (2004): A turizmuselmélet alapjai – Turizmus Akadémia 1., Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár PRYCE, A. (2001): Fenntarthatóság a szállodaiparban, Travel&Tourism Analyst No.6. 2001, in: Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból 2002. 2. sz. SZABÓ J.–DÁVID L. (szerk.) et al. (2006): Antropogén geomorfológia, egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem ZOBOR A. (1995): Zöld úton a turizmusért – Útmutató a szállodák, panziók, éttermek környezetkímélőbb gazdálkodásához, Talento Alapítvány, Budapest
33/120
A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS MINT A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETSÉGES ESZKÖZE Nagyné Demeter Dóra1 – Koncz Gábor2 – Faragó Péter3 – Tomor Tamás4
1
főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 2 adjunktus, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 3 vidékfejlesztési agrármérnök, Károly Róbert Főiskola, Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar 4 főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet
Összefoglalás A helyi gazdaságfejlesztés egyik alapelvető irányelve, hogy a vidéki térségek lakói, a helyi adottságokhoz igazodva, minél nagyobb mértékben a térségük belső erőforrásaira támaszkodjanak, szükségleteiket helyben előállított termékekkel lássák el. A helyi gazdaságfejlesztés megközelítésmódja ezért gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe vesz. Ebben a megközelítésben a gazdaságfejlesztés fókuszában korábban már hasznosított, azonban napjainkban kihasználatlan, vagy alulhasznosított helyi erőforrások állnak, amelyek újbóli hasznosítása a jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyok között új eszközök alkalmazását igényli. Erre szolgáltat jó példát a termelői piacok népszerűsítése és a barnamezős területek revitalizálása. Kulcsszavak: helyi gazdaságfejlesztés, vidéki térségek, belső erőforrások, helyi termékek Abstract According to one of local economic development’s fundamental principles, residents of rural areas should, based on the local endowments, rely on the region’s internal resources and fulfill their demands by locally made products to the highest possible extent. Thus, local economic development approach equally takes economic, social and environmental aspects into consideration. According to this approach the unutilized and underutilized resources stand in the focal point of economic development. The reutilization requires the application of new instruments among present economic and social relations. The popularization of grower’s markets and the revitalization of brownfields serve a good example to this. Keywords: local economic development, rural areas, internal resources, local products Bevezetés A helyi gazdaságfejlesztés tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében, amelynek jellemzője, hogy a gazdasági hatások mellett hangsúlyt fektet a pozitív társadalmi és környezeti hatások kiváltására is. E beavatkozások középpontjában a komplex térségfejlesztési folyamatba ágyazódó, a helyi erőforrásokra, valamint a helyi termékek értékesítésére épülő megoldások állnak. A helyi gazdaságfejlesztés nem csak a helyi kormányzati szervek 34/120
feladata, és nem is a központi kormányzat előírásai alapján végrehajtott folyamat [LENGYEL 2010]. Részt vállalnak benne az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, szakmai háttérintézmények, a kör gyakorlatilag a teljes közösségre kiterjedhet. Együttesen igyekeznek „helyzetbe hozni” a helyi termelők termékeit, megteremtik a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, és nagy hangsúlyt fektetnek a fogyasztók ez irányú szemléletformálására. A helyi gazdaságfejlesztés természetesen nem csak a helyi mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésében merül ki, emellett fontos szerepet kap benne a tradicionális kézműipar, a falusi turizmus, sőt újabban a helyi energiatermelés és ingatlanhasznosítás kérdésköre is. Minden településnek megvannak a sajátos helyi adottságai, amelyek elősegíthetik, vagy éppenséggel hátráltathatják is a helyi gazdaság fejlődését, a közösség stabil hosszú távú együttműködését, a beruházók bizalmának elnyerését, a befektetések magukhoz vonzását, majd fenntartását. Egy erős helyi gazdaság felépítése minden település esetében egy sokéves közös munkának az eredménye, amely révén tisztába kerülnek a helyi gazdaság és piac jellemzőivel és szerkezetével, megállapítva annak előnyeit és gyenge pontjait, s hogy milyen lehetőségekkel és veszélyekkel kell szembenézniük. Ennek segítségével megismerik, hogy milyen feladatok és kitörési útvonalak állnak a helyi gazdaság előtt. A globális gazdaság keretében a helyi gazdaságoknak egyre több kihívással kell szembenézniük, amelyet a nemzetközi versenytársak, a fiskális és a monetáris reformok, valamint a régiók befektetőkért folyó verseny okoz [SWINBURN et al. 2004]. Kiemelt célkitűzés, hogy a helyi lakosság a helyben is előállítható termékek széles körét – kiemelten az élelmiszereket – minél nagyobb arányban a szűkebb térségén belül, helyi termelők és kiskereskedők közreműködésével szerezze be. Ez hozzájárul a belső erőforrások optimálisabb hasznosításához, a szállítás okozta környezetszennyezés csökkentéséhez, ugyanakkor feltételezi a helyi gazdasági szereplők és vásárlók bizalmát, tudatosságát és a helyi közösség érdekében tett felelősségvállalását, beleértve a kereskedőket is, amely nem alakul ki egyik napról a másikra. A helyi gazdaságfejlesztők egyik kiemelt célkitűzése a termelői piacok szerepkörének erősítése a kereskedőkkel szemben [CZENE–PÉTI 2010]. Az erőforrások tudatos szervezése érdekében egyrészről ismerni kell, hogy egy adott térségben mely termékek előállításának vannak hagyományai és a rendelkezésre álló természeti, tulajdoni, pénzügyi és humán erőforrások figyelembevételével, mekkora termésmennyiséggel számolhatunk. A másik oldalról ugyanakkor ismerni kell a vizsgált térség lakosságának szükségleteit és fogyasztásának szerkezetét is. Így teoretikusan kiszámolható, hogy a térség kereskedelmi egyenlegében mi lenne kiváltható az importból, a legkritikusabb pont azonban éppen a két oldal, vagyis a termelők és a fogyasztók kapcsolatának megteremtése, amely a szubsztantív gazdaságában nem válik el élesen egymástól, szemben napjaink formális gazdaságával [NAGYNÉ DEMETER et al. 2011]. A helyi vállalkozások „helyzetbe hozása”, a nagyobb fokú önellátás térségi szinten fokozottabb szerephez juthat a közeljövőben a vidéki Magyarországon, azonban ebben az esetben az önellátás nem elkülönülést, hanem a térségen belüli integráció erősödését jelenti az ellátásbiztonság javításával. Az integrációban kulcskérdés a kistérségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás, a piacuk nagyobb arányú lefedése [CSOBA et al. 2007]. A klasszikus város–vidék kapcsolatrendszerben a központi települések évszázadok óta meghatározó funkciója a termelői piacokon megvalósuló árucsere. Az őstermelői piacok 35/120
érdemben hozzájárulhatnak a kisméretű vidéki gazdaságok megtartásához, ami lassíthatja a vidék elnéptelenedését, emellett jelentősen csökkenthető a környezet terhelése, mivel az árut nem kell több száz kilométeren keresztül fuvarozni. Miközben a termelői piacok szerepkörét jelentős részben újonnan felépített és gyakran külföldi kézben lévő szupermarketek és bevásárló központok vették át, addig a mezőgazdasági és ipari telephelyek is nagy számban elvesztették korábbi funkciójukat. Ez részben annak köszönhető, hogy a termelő ágazatok a rendszerváltást követően jelentős hanyatlást könyvelhettek el, míg az új technológiákat alkalmazó beruházók sok esetben a zöldmezős beruházásokat részesítették előnyben [BARTA-KUKELY 2004]. A zöldmezős beruházásokat előnyben részesítő ipar és szolgáltatás épületei egyre több szántó és erdőszél helyét foglalják el. Az alulhasznosított barnamezős ipari zónák ugyanakkor elsőrangú építési területeket foglalnak el. Az épületekre erőforrásként kell tekintenünk a fenntartható fejlődés szellemében. Ezeknek az épületeknek az állaga folyamatosan romlik, sok esetben környezeti kockázatot is jelentnek, miközben a helyi közösség egy jelentős értéket veszít el, s idővel csak az épületek lebontásával valósítható meg ezeknek a területeknek a hasznosítása. Napjainkban Magyarországon is elfogadott módszerré vált az egykori üzemépületek, raktárak funkcióváltása, azonban különösen a kevésbé magas ingatlanárakkal jellemezhető településeken nagyon sok olyan ingatlant találhatunk, amelyeknek nem megoldott a fenntartható hasznosítása [KIRÁDY 2009]. Anyag és módszer Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a Magyarországon helyenként már eredményesen alkalmazott helyi gazdaságfejlesztési eszközök és módszerek alkalmazásának milyen feltételei vannak a Gyöngyösi kistérség településein. Ennek érdekében számba vettük a helyi erőforrások hasznosításának pozitív példáit, majd kérdőíves vizsgálatok segítségével felmértük a kistérségben rejlő potenciált, valamint a meghatározó szereplők jelenlegi helyzetét. A helyi piacok létrehozásában és népszerűsítésében különböző szereplők vállalhatnak szerepet. Kedvező esetben a helyi szereplők köre kifejezetten széleskörű lehet, és részt vállalhatnak a piacok propagálásában az önkormányzatok, szövetkezetek, civil szervezetek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások mellett a „lelkes vásárlóként” megjelenő magánszemélyek is. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a helyi piacok népszerűsítésében milyen hagyományos és újszerű eszközöket alkalmaznak országszerte. Ennek az eredményeit kiegészítette egy kérdőíves vizsgálat a gyöngyösi termelői piac árusai véleményének (fogadókészségének) megismerése érdekében. értékesítők – összesen 70 fő – egy 25 kérdésből álló kérdőív kitöltésével segítették kutatásunkat. A kérdőíves vizsgálat során elemzésre került a válaszadók személye, az értékesített termékek- és a vásárlók köre. A másik empirikus vizsgálatra a barnamezős területek hasznosítására vonatkozó pozitív és negatív példák összegyűjtését követően kerülhetett sor. A barnamezős területekről nem áll rendelkezésünkre adatbázis, így elsőként azt tartottuk fontosnak, hogy pontosan megismerjük a rendszerváltás után funkcióját vesztett, s azóta új szerepkört kapó, illetve hasznosítatlanul álló ingatlanok pontos körét. Ezt követően kerülhetett sor azoknak a paramétereknek a feltárására, amelyek megkönnyíthetik vagy megnehezíthetik az ingatlan funkcióváltását. Az adatok felvételéhez az önkormányzatok körében kérdőíveket töltettünk ki, minden egyes barnamezős ingatlanra vonatkozóan.
36/120
Eredmények Termelői piacok propagálásának lehetőségei, kérdőíves vizsgálat a gyöngyösi termelői piacon A termelői piacok árusai egy rendszerben kezelt gazdaságfejlesztés aktív részesei, fontos szerepet vállalnak a helyi szükségletek kielégítésében, a térségen belüli pénzforgalom lebonyolításában és így a térségi autonómia erősítésében. A tudatos vásárlók már felismerték, hogy a külföldi termékek preferálásával párhuzamosan a helyi termékek iránti kereslet csökkenése a hazai termelők piacról történő kiszorulását eredményezi, aminek következtében munkahelyek és munkalehetőségek szűnnek meg, a foglalkoztatottság csökken és valójában nagy árat fizetünk az első megközelítésben olcsóbb termékekért. Annak köszönhetően, hogy a termelői piacokról a lakosság jelentős részének hagyományos tevékenységek és árus-vevő kapcsolatok jutnak az eszébe, közösségi élményként tekintenek a bevásárlásra és érzelmileg is kötődnek ezekhez a piacokhoz. Országszerte számos piac megsegítésére jöttek létre közösségi kezdeményezések. Hosszú távon fontos lenne ugyanakkor, hogy a helyi termékek felkarolása és népszerűsítése szakmailag is megalapozottan történjen. A beavatkozásokat helyzetfeltáró elemzésnek kellene megelőzni a potenciálisan rendelkezésre álló termékek mennyiségének és minőségének feltárása, valamint a térség lakossága fogyasztási szerkezete és igényei megismerése céljából. Csak ezt követően lehet meghatározni a marketing tevékenység célcsoportjait és az esetükben hatékonyan alkalmazható marketing eszközt. A lakosság egy másik jelentős csoportja – akiket a fent említett kezdeményezések hivatottak meggyőzni – ellenben úgy gondolja, hogy ma már helyi szinten is többnyire külső, globális meghatározottság érvényesül. Meggyőződésük, hogy a helyi piacok egyre kisebb szerepet töltenek be a helyi vállalkozások fenntartásában, s azokon gyakran igen távolról szállított áruk forognak. A helyi gazdasági szereplők iránti bizalom hiányában egyre markánsabban elválhat a helyi gazdaságot működtető fogyasztás és a termelés. Mennyire más, ha egy helyben sikeres vállalkozás külső piacon értékesíti a feleslegét, mint amikor eleve a külső partnerekkel való kooperációra kényszerül. A helyi termékek propagálása céljából alkalmazott eszközök köre egyre szélesebb, amelyek többsége összekapcsolható a termelői piacokkal, hiszen ezeknek a termékeknek a piacok jelentik az elsőszámú fellelhetőségét. A termelői piacok közösségi térként is működnek, találkozások, beszélgetések színhelyei, lehetőséget nyújtanak a kapcsolati tőke építésére. A közösségi tér funkció erősítésével a piacok kulturális és családi programok helyszíneivé válhatnak, amely tovább erősítheti a vásárlók kötődését. Ezért a piacoknak és az árusoknak kezdeményező szerepet kellene játszania a termékbemutatók, fesztiválok és vásárok szervezésében. Mivel napjaink embere igen sok időt tölt a számítógép előtt, a piaci információk interneten keresztüli eljuttatása a potenciális vásárlókhoz kihagyhatatlan lehetőség. Ennek természetesen nem a piacot heti rendszerességgel felkereső vásárlók esetében van nagy jelentősége, hanem elsősorban azoknak a fiataloknak a körében, akik arra szocializálódtak, hogy a hipermarketekben és szupermarketekben egy helyen mindent beszerezhetnek. A másik fontos célcsoportot pedig a turisták jelenthetik, akik közül egyre többen tartják fontosnak, hogy egy-egy kirándulás, nyaralás alkalmával megismerkedjenek a meglátogatott térség helyi adottságokat és hagyományokat tükröző termékeivel. A térségi szintű termelői adatbázisok és termékkatalógusok még a törzsvásárlók számára is
37/120
hasznosak lehetnek. Az internet további hasznosítási formája, amikor a vevő a rendelését az arra kialakított felületen adhatja le, ami nem a termelői piacok pótlására szolgál. A közös fellépésnek előfeltétele, hogy az egymás közelében elhelyezkedő piacok és az azokon jelenlévő árusok ne csak konkurenciaként, hanem együttműködő partnerként tekintsenek egymásra. E nélkül nem hozható létre egységes arculat, honlap, nem jelenhetnek meg közös népszerűsítő kiadványok és nem szervezhetők a közösség együttes érdekét szolgáló rendezvények. Egy térségi szintű védjegyrendszer létrehozásánál is kézenfekvő, hogy az a térség meghatározó piacközpontjának szereplőire alapozva kerüljön kidolgozásra. A felsorolt marketing eszközök alkalmazása a közös gondolkodás mellett a közös tehervállalást is feltételezi, ami konfliktusok forrása lehet. Éppen ezért a termelői piacokat általában üzemeltető önkormányzati tulajdonú vállalatoknak kezdeményező és koordináló szerepet kell felvállalnia ebben a kérdésben, karöltve a helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetekkel, még ha a bevételek meghatározóan az árusoknál is fognak realizálódni. Az internetes források vizsgálata alapján a helyi termelői piacok reneszánszát feltételezhetnénk, a gyöngyösi piacon végzett kérdőíves vizsgálatunk azonban néhány kritikus problémára is felhívja a figyelmet. Ezek egyike a piacon értékesítők elöregedő korszerkezete, közel 40%-uk 60 év feletti, miközben a 30 év alattiak részaránya nem éri el a 10%-ot. Ez talán nem nevezhető meglepőnek, azonban az őstermelői piac jelentőségének jövőbeni csökkenését vetíti előre a városban (1. ábra). Az értékesítők harmada már több mint húsz éve árusít a piacon. 1. ábra
A megkérdezett értékesítők életkora a gyöngyösi piacon
60 év felett 39%
30 év alatt 9%
31-40 év között 12%
41-50 év között 12% 51-60 év között 28%
Forrás: Kérdőíves vizsgálat (2011) alapján saját szerkesztés A piacon az őstermelők leginkább egymást tekintik versenytársnak, erre vezethető vissza az is, hogy az ár meghatározásánál a többi kereskedő árait veszik alapul több mint 60%ban és másodlagos tényező a termék bekerülési költsége (28, %). Előzetes feltételezéseink alapján egyértelműen nagyobb arányúnak feltételeztük a multinacionális cégek konkurenciaként való megemlítését. A helyi gazdaságfejlesztés szempontjai között 38/120
elsőrangú, hogy a termékek többsége a kistérségen belülről származzon. A termékek származási helye a válaszok alapján a legtöbb esetben (77, %) saját tulajdon, emellett további 12,9% a kistérségen belüli más őstermelők aránya, ami együttesen a válaszadók 90%-át jelenti. A termékpalettájuk szélesítése érdekében három árus más kereskedőktől is szerez be árut (2. ábra). 2. ábra A piacon értékesített áruk származási helye, a válaszadások gyakorisága alapján, 2011
Forrás: Kérdőíves vizsgálat (2011) alapján saját szerkesztés A piacozók helyzetét megnehezíti a fokozatosan csökkenő kereslet, a megkérdezettek 86%-a ugyanis úgy gondolta, hogy a piacon az utóbbi öt évben folyamatosan csökkent a vásárlók száma. Változó mértékben, azonban az árusok többségéről elmondható, hogy megítélésük alapján a vevőiknek több mint fel visszatérő törzsvásárló. Részben a vásárlók körének stabilitásával magyarázható, hogy a válaszadók nagyon kis figyelmet fordítottak reklámozásra. Azt is alapvetően az általuk beváltnak tekintett térségi hirdető újságban tették meg. Az utóbbi időben szerveznek közösségi programokkal is összekötött vásárokat Gyöngyös városában, azonban annak helyszíne nem a Köztársaság téri piac, ahol egyébként a helyi termelők árusítnak, hanem a város Fő tere, amely korábban a piac helyszíne volt, am pedig a városi rendezvényeknek is helyet ad. Ennek kapcsán problémát vet fel azonban, hogy a két helyszín és a kereskedők köre gyakorlatilag teljesen elkülönül egymástól. Barnamezős területek hasznosítása a Gyöngyösi kistérség településein A gyöngyösi kistérség települései természetföldrajzi, településszerkezeti szempontból is szerkezeti és funkcionális egységet képeznek, Gyöngyös város vonzáskörzetéhez tartoznak. A térség gazdaságában is meghatározó Gyöngyös szerepköre, ennek köszönhetően itt lelhetők fel a legnagyobb számban barnamezős területek. Mivel funkcionálisan sokoldalúbb, településszerkezete pedig tagoltabb, mint a környező településeké, a használaton kívüli területek funkcióváltására többféle lehetőséget biztosít. 39/120
A vidéki települések között a korábbi TSZ telephelyeknek (mezőgazdasági és melléküzemági egyaránt) van nagyobb jelentősége, ezekre nem jelmező, hogy a későbbiekben szolgáltató vagy lakófunkciót kapnának. Kérdőíves vizsgálatunk során a Gyöngyösi kistérség mind a 25 önkormányzatát megkerestük, azonban mindössze 10 településről kaptunk vissza értékelhető információkat barnamezős területekről. Összesen 70 kérdőív érkezett vissza, amelyek döntő többsége (57 db) Gyöngyös közigazgatási területéhez tartozik. A városon kívül csak Abasárról (4 db) és Karácsondról (2 db) kaptunk információt egynél több barnamezős területről. A 70 barnamezős ingatlan közül 53 db eredetileg ipar funkcióval rendelkezett, 16 db mezőgazdasági eredetű, s egyedül Abasár jelölt meg egy igen kiterjedt (18 ha-os) katonai területet. A barnamezők területének mérete alapvetően meghatározza az újrahasznosítás lehetőségeit és a rehabilitáció különféle szisztémáit. A felmérésből megállapítható, hogy a kis kiterjedésű területek vannak túlsúlyban. Ez abból a szempontból előnyös, hogy a nagyméretű területek rehabilitációja jelenti a legnehezebb feladatot és ezekből a kistérségben kevés található. Jelenleg a barnamezős területek 60%-a valamilyen hasznosítás alatt áll. A hasznosítottság mértékében azonban számottevő eltérések figyelhetők meg. Ritkább a teljes mértékű hasznosítás. A legnagyobb arányban a lakófunkció megjelenése jellemző az új rendeltetésű barnamezős területek körében. De gyakrabban előfordulnak még a szolgáltató, a vendéglátó, valamint a kereskedelmi szerepkörök. A barnamezős területek állapota jól tükrözi azt, hogy az elmúlt években milyen szerepet töltöttek be, illetve milyen eséllyel kerülhet sor a hasznosításukra a jövőben. Szerencsére a lepusztult ingatlanok száma csekély (3%), közel negyedük azonban felújításra szorul. A hasznosítás 54%-uk esetében csak az ingatlan egy részére terjed ki, amelyeken felújításokat is végeztek. Az ingatlanok egyötöde teljes mértékben felújított az új funkciójának megfelelően (3. ábra). 3. ábra
Barnamezős épületek állapota
20%
3% 23% Lepusztult Felújításra szorul Vegyes Részben felújított Teljesen felújított
23% 31%
Forrás: Kérdőíves vizsgálat (2012) alapján saját szerkesztés 40/120
Az önkormányzatok nem tudnak meghatározó szerepet vállalni az ingatlanok revitalizációjában és új funkciókkal való megtöltésében, mivel a privatizációnak köszönhetően a kistérség barnamezős ingatlanjai 96%-ban magántulajdonban vannak, 3%-uk vegyesen magán és önkormányzati tulajdonban és mindössze egyetlen ingatlan van kizárólagos önkormányzati tulajdonban. Az önkormányzatok nem is tervezik ezeknek a barnamezős területeknek a megvásárlását. Az ingatlanok közül mindössze 6 db található külterületen. A belterületi ingatlanok elsősorban Gyöngyösön okoznak településszerkezeti problémákat, mivel 90%-uk városszerkezeti zárványként helyezkedik el. A barnamezős ingatlanok megújításához jelenleg mindössze az esetek egyharmadában rendelkeznek konkrét fejlesztési elképzeléssel. A területek újrahasznosítása közepes eredménnyel, s csak részben a közcéllal megegyezően történt meg az elmúlt 20 évben. Az új funkciók általában kisebb számú munkahelyet hoztak létre az egyes telephelyeken. Több esetben indokolt lenne az eredeti funkció megtartása, azonban a kedvezőtlen befektetői környezet miatt nem érkeznek új beruházók. Következtetések Az elmúlt években a helyi gazdaságfejlesztés témakörében egyre több eszköz és módszer vált ismertté, alkalmazkodva a vidéki térségek sokszínű társadalmi, gazdasági és környezeti adottságaihoz. Ezeket a megoldásokat sok esetben igen eredményesen alkalmazzák önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek összefogásával. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek jelentős része elszigetelten fordul elő, más térségek lakói számára ismeretlen. Nem működnek szerveztek ezeknek az együttműködési formáknak és ötleteknek a terjesztésére. A Gyöngyösi kistérség és azon belül is Gyöngyös sok szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik a helyi gazdaságfejlesztés számára, mivel bővelkedik hasznosítható erőforrásokban, azonban a napjaink gazdasági-társadalmi viszonyai között igazán eredményesen alkalmazható eszközök csak eseti jelleggel fordulnak elő a térségben. Nem jellemző a célok, az eszközök és a megvalósítók integritása. Az eredményesebb beavatkozás érdekében egy széles körben ismert gazdaságfejlesztési stratégiára lenne szükség, amelynek megvalósítását egy eszköztárat felsorakoztató melléklettel lehetne elősegíteni. Forrásjegyzék
BARTA GY.–KUKELY GY [2004]: A budapesti ipar az államszocializmusban és bukása idején. In: Barta Györgyi (szerkesztő, 2004): A budapesti barnaövezet megújulási esélyei, MTA Társadalomkutató központ, Budapest, pp. 35-54. CSOBA J.–FREY M.–G.FEKETE É.–LÉVAI M.–SOLTÉSZ A. [2007] Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 236 p. CZENE ZS.–PÉTI M. (szerk.) [2010] Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. Területfejlesztési füzetek (2). NFM–NGM–VÁTI Nonprofit Kft., Budapest, 192 p. KIRÁDY R. R. [2009]: Ipari épületek rehabilitációja. A Jövő Házától a Zanzáig - Ipari épületekben megvalósult projektek. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola - Iparművészet, Budapest. LENGYEL I. [2010] Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest, 386 p. NAGYNÉ DEMETER D.–KONCZ G.–GONDA C. [2011] Termelői piac szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben gyöngyösi példa alapján. In: Zöldenergia termelés és hasznosítás rendszere (Szerk.: Gergely Sándor). Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, pp. 124-128. SWINBURN, G.–GOGA, S.–MURPHY, F. [2004] A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. Bertelsmann Stiftung–The World Bank, London–Washington, 92 p.
41/120
MAGYARORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGE, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. habil Magda Róbert egyetemi docens, tanszékvezető Károly Róbert Főiskola, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Közgazdasági Tanszék
ÖSSZEFOGLALÁS A magyar gazdaság energiaszükségletében meghatározóak a fosszilis eredetű tüzelőanyagok – kőolaj, földgáz, kőszén, illetve ezek származékai –, amelyek kimerülőben vannak, így növelik függőségünket, károsítják környezetünket. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra, amelyekről ma még az a véleményünk, hogy kimeríthetetlenek, kevésbé károsítják a Földünket. Kulcsszavak: fosszilis-, megújuló energiahordozók, szűkösség, fenntarthatóság SUMMARY In the Hungarian economy primarily relies on fossil fuels – crude oil, natural gas, coal, and their derivatives – which are not only used up rapidly but also pollute the environment and increase our dependency thus hinders process. That is why we must pay increased attention to renewable energy resources, which are inexhaustible considering the human scale and they pollute the Earth to a smaller extent. Key words: fossil-, renewable resources, scarcity, sustainability BEVEZETÉS Az energiaellátás úgy szövi át a társadalmat, akár az erek az emberi testet. Az energiához való folyamatos és olcsó hozzájutás az emberi társadalmak működésének, a személyes életfeltételek biztosításának elengedhetetlen feltétele. A jelenlegi helyzetben mindenképpen foglalkoznunk kell mindkét energiahordozó típussal, úgy a megújulókkal, mint a fosszilis tüzelőanyagokéval. Az elmúlt időszakban a fosszilis tüzelőanyagoknak a szerepe, jelentősége meghatározó volt. Az előző században a világ energiaszükséglete nagyobb mértékben növekedett, mint a Föld lakossága, ami szintén intő jel lehet a jelen és a jövő generációi számára. Az 1970-es évek elején kirobbant energiaválság egyik tanulsága volt, hogy a hagyományos, többnyire fosszilis energiahordozók korlátozottan, szűkösen állnak rendelkezésre, így felhasználásuk rendkívül nagy racionalitást követel. A külpiaci verseny kapcsán is kiemelt jelentősége van az energiahordozókkal való helyes gazdálkodásnak. A nemzetközi versenyképesség ugyanis egy ország számára – többek közt – azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal és javakkal hogyan tud helytállni a világpiaci versenyben. (Bozsik 2004) A jelen kor nagy kihívásai közé tartozik a világ minden országa – így Magyarország – számára is, hogy miként tudja kiváltani ezeket a tüzelőanyagokat, úgy, hogy a környezet minél kisebb mértékben sérüljön és ez által a fenntarthatóság is biztosított legyen. 42/120
Éppen ezért fontos vizsgálni, és foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy miként lehet helyettesíteni a szénféleségeket és a szénhidrogéneket, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát fennáll a szűkösség problémája. Az emberiség az életszínvonalának növekedésével és a technológia fejlődésével párhuzamosan – ami sok esetben a foglalkozatás problémájával helyezkedik szembe – egyre több energiát vesz igénybe, s az ipar fejlődésével egyre jobban szennyezi és pusztítja a környezetet. Az energiaforrások ésszerűtlen és korlátlan felhasználása következtében az energiaforrások jelentős részének készletei nagymértékben csökkennek. A rendelkezésre álló tartalékokat illetően vannak optimista és pesszimista vélemények is, de az eddigi kutatásaim alapján egyértelmű, hogy keresni, kutatni kell azokat az energiahordozókat, melyek az emberi léptéket tekintve kimeríthetetlenek és kevésbé terhelik a környezetet. Az általam kiemelt négy alternatív-megújuló energiaforrás – nap-, szél-, geotermikus energia, biomassza – esetében a lehetőségek szinte korlátlanok a rendelkezésre álló mennyiségeket tekintve. Jelen írásban a fosszilis- és a megújuló energiahordozókkal foglalkozom és e két alapvető energiahordozó típus szerepét mutatom be Magyarországon. Értékelésem alapján, ha Magyarország energiafogyasztását négy részre vesszük az ipar, a háztartás és a tercier szektorra, valamint a közlekedésre, akkor láthatjuk, hogy napjainkban is domináns a fosszilis tüzelőanyagok szerepe. (1. ábra) 1. ábra
A magyar végső energiafogyasztás, 2009
megújulók
250
hő
200
villany 150
gáz olaj
100
szén 50
0 ipar
háztartás
tercier szektor
közlekedés
Forrás: Energia Központ Kht. FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK (I), szénvagyon A fosszilis tüzelőanyagok közül először a szénvagyont vizsgáltam. A különböző szénfajták (antracit, feketekőszén, barnakőszén, lignit) az ipari forradalomtól a világ legfontosabb energia nyersanyag funkcióját töltötték be.
43/120
A szén hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása. A magyar gazdaság fejlődésében a múlt század végétől felgyorsult iparosítás során az energiagazdaság alapját képezte és az 1960-as évekig a vezető energiaforrás volt. A szénvagyon kitermelése elősegítette az ipar fejlődését, kétségtelenül nem elhanyagolható gazdasági növekedést motiváló hatásával. Az 1980-as évek közepétől a helyzet romlásához hozzájárult, hogy több szénmedencében a működő aknák rétegei kimerültek. Újabb bányák nyitására, vagy újabb rétegek feltárására tőke hiányában nem kerülhetett sor, így a bányákat be kellett zárni. A szénbányászat területileg leszűkült, mely folyamat napjainkban is tart. 1. táblázat
Magyarország kőszénvagyona Megnevezés Feketekőszén
Vagyon Földtani
1986,2
Kitermelhető
1596,7
Ipari Barnakőszén
198,7
Földtani
3200,8
Kitermelhető
2244,0
Ipari Lignit
Magyarország összes szénvagyona
2009. Jan (Mt)
167,7
Földtani
5786,6
Kitermelhető
4381,1
Ipari
2902,4
Földtani
10584,2
Kitermelhető
8611,3
Ipari
3268,8
Forrás: Magyarország Ásványi Nyersanyagvagyona 2010. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest. CD A széntermelés jövőjét illetően jelenleg számos bizonytalanság van, hisz nem alakult ki határozott előremutató energiapolitika. A szénkészletek további kitermelése akkor indokolt, ha a gazdaságosság biztosítható: − Elsősorban ott, ahol a termeléssel kapcsolatos kockázatok minimálisra csökkenthetők. Korszerű műszaki megoldásokkal a termelés folyamatossága biztosítható, a környezeti kockázat csökkenthető, a karsztvíz okozta következmények elkerülhetők. − Másodsorban a további fejlesztés döntően a nagy készletekkel rendelkező szénelőfordulásokban történhet, ahol korszerű, jól gépesíthető bányák nyithatók. A magyarországi szénbányászat teljes, vagy esetleges megszüntetése sok vitát vált ki. A hőerőművek üzemeltetése azonban továbbra is hazai szenet igényel. FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK (I), szénhidrogének A szénhidrogének – a kőolaj és a földgáz – a világ energiagazdaságában vezető szerepet töltenek be. A kőolaj egyben stratégiai energiahordozó is, mert számos vezető gazdasági hatalom biztonsága függ tőle, illetve a világpiaci ára rendkívül érzékenyen reagál a világpolitika eseményeire.
44/120
A szénhidrogének fogyasztásának gyors növekedése és a világ energiamérlegében a vezető helyre kerülésének okai a következőképpen foglalhatók össze: − a sokoldalú felhasználás (ezt magasabb fűtőértékének köszönheti a szűkebb területen használható szénnel szemben); − a tőkeigényes kutatás és termelésbe állítás után a kitermelés költségei fajlagosan alacsonyak; − a szállítás egyszerűsége (a kőolaj, a finomítványok, avagy a földgáz nagyméretű tankhajókon és csővezetékeken keresztül olcsón szállíthatók). Hazánk esetében egy rendkívüli függőséget tapasztalunk ezen energiahordozók esetében (földgáz több mint 80%) 2. táblázat. Természetesen ez önmagában még nem kellene, hogy problémát jelentsen, hiszen az EU-n belül is vannak olyan országok, ahol ez a függőség még nagyobb arányt képvisel, ott azonban a mindenkori kormányzat jelentős mértékben támogatja más típusú – alternatív – energiahordozók felhasználását a fogyasztásban. 2. táblázat
A szénhidrogének termelése és behozatala
Megnevezés Kőolajtermelés (millió tonna) Földgáztermelés (millió m3) Kőolaj import (millió tonna) Földgáz import (millió m3)
1980 2,031 6,142 8,336 4,045
1988 1,947 6,272 7,262 5,371
1994 1,3 5,564 5,821 5,063
1999 1243 3,293 5,933 8,704
2006 0,9 3,2 6,9 11,7
Forrás: Magyarország Ásványi Nyersanyagvagyona 2007. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest. CD A kőolajtermelésünket elemezve az látható, hogy 1980 és 2009 között, nagymértékű csökkenés ment végbe. Ha összehasonlítjuk e két időszak importját, akkor még 1980-ban négyszeres volt az import nagysága a termeléshez képest, addig 2009-re megduplázódott. Ehhez hozzátartozik, hogy a termelés csökkent és az import is csökkent valamennyit, de az arányok mindenképpen jelentősen romlottak. Abban az esetben, ha a földgáztermelést egymáshoz ugyanilyen dimenzióban viszonyítjuk, akkor látható, hogy a termelésünk 30 év alatt körülbelül felére csökkent. Még rosszabb a helyzet a termelés és az import összehasonlításában, hiszen 1980-ban másfélszer akkora volt a földgáztermelésünk, mint a földgáz importunk. Ez a viszony megfordult 2009-re, amikor is körülbelül három és félszer nagyobb az importunk, mint a termelésünk, ezen a jövőben mindenképpen változtatni kell. A szénhidrogén igények a jelenben és a jövőben csak import segítségével fedezhetők (2. táblázat). Látva a fosszilis tüzelőanyagokkal való ellátottságunk korlátait, a készletek szűkösségét előtérbe kell helyezni azokat az alternatív megoldásokat, melyek képesek a fosszilis tüzelőanyagokat kiváltani, ha nem is teljes egészében, de egyre növekvő mértékben, annak érdekében, hogy a fenntarthatóság hosszabb távon is biztosítható legyen. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK A következőkben a megújuló energiahordozókat mutatom be. Magyarország energiatermelése 2008-ban 434,9 PJ1, nettó energiaimportja 724,2 PJ, végső energiafelhasználása 1 126,8 PJ volt. A megújuló energia az összes energiatermelésből 1
1 PJ (petajoule) = 1015 J.
45/120
15 százalékot képviselt 2008-ban (1,6 százalékpont növekedés az előző évihez képest), míg a primerenergia-felhasználásból 5,4 százalékos szeletet hasított ki (0,2 százalékpont növekedés). A 65,2 PJ összes előállított megújuló energiából a tűzifa 26 százalékkal, a hulladék 6 százalékkal részesedett, 59 százalék egyéb forrásból származott [Stróbl, 2010]. Magyarországon a megújuló energia 86-90 százaléka (olajegyenértékben számolva) biomassza-eredetű volt 2006-2008 között, ezzel szemben az Európai Unióban a biomassza részaránya „csak” 68-70 százalék között változott. Az erdőgazdálkodási és faipari nyersanyag részaránya nálunk az összes felhasznált biomasszából 91 százalékról 82 százalékra, a Közösségben 75 százalékról 68 százalékra esett vissza a három év alatt. Míg a biogáz részaránya Magyarországon 1 százalékról csupán 1,5 százalékra emelkedett, addig az EU-ban 5,6 százalékról 7,4 százalékra nőtt 2006-2008 között, amit igazolnak a 3. táblázat adatai is. 3. táblázat Megújuló energiaforrások az Európai Unióban és Magyarországon (2006-2008)
2006 Megújuló összesen Nap Biomassza - Fa - Biogáz - Egyéb (MSW*) Geotermikus Víz Szél
Forrás: Eurostat *
Me.: ezer tonna olajegyenérték (toe)
EU-27 2007
2008
2006
Magyarország 2007 2008
127 497
140 459
148 134
1 352
1 404
1 656
989 87 332 65 222 4 871 10 969 5 562 26 537 7 077
1 265 97 807 67 344 7 201 14 438 5 751 26 666 8 971
1 729 102 315 69 677 7 586 14 848 5 778 28 147 10 165
2 1 245 1 128 12 94 86 16 4
3 1 288 1 146 17 108 86 18 9
4 1 520 1 244 22 92 96 18 18
Kommunális szilárd hulladék
BIOMASSZA A biomasszát, mint megújuló energiát, illetve a biogázt azért tartom kiemelkedően fontosnak, mert hazánk egyik legnagyobb lehetősége ebben a megújuló energiában rejlik. A megújuló energiaforrások közül jelenleg is a biomasszát hasznosítjuk legnagyobb arányban. A további lehetőségek kiaknázása nagyban elősegítené Magyarország energiafüggőségének csökkenését. Gémesi et al. [2009] szerint Magyarország összes biomassza-készlete 350-360 millió tonnára tehető. Ebből 105-110 millió tonna elsődleges (növényi) biomassza évente újratermelődik. Az összes növényi biomassza bruttó energiatartalma 1 185 PJ. A mezőgazdaságban előállított növénytermesztési és állattenyésztési fő- és melléktermékek átlagosan évi 57-58 millió tonnával részesednek az újratermelődő biomasszából. Az erdők évi 9 millió tonna újratermelődő biomasszát adnak, míg az élőfa-biomassza mintegy 250 millió tonnára tehető. Az elsődleges és másodlagos biomassza zöme a talaj szervesanyag-készletét gyarapítja. (4. táblázat)
46/120
4. táblázat A képződött állati eredetű trágya éves mennyisége Magyarországon (2007) Hígtrágya 17 697
Forrás: MSzGh
Tárolt hígtrágya 19 870
Istállótrágya 10 689
Me.: ezer tonna
Tárolt istállótrágya 5 071
(Marosvölgyi 2003) évi 203,2-328 PJ között valószínűsíti a hazai biomassza-potenciált. Ebből az összes dendromassza 56,5-63 PJ részarányt képvisel, tehát az erdészeti és faipari források kihasználtsága a 2008. évi adatok alapján már elérhette, vagy a közeli jövőben elérheti a maximumot.Fenyvesi és Pecznik (2004) óvatos becslései szerint a reálisan hasznosítható biomasszából kinyerhető energia Magyarországon csupán 96,7 PJ (5. táblázat), vagyis a 2008. évi adatokból kiindulva megállapítható, hogy a források kétharmadát már kihasználjuk, miközben a nem mezőgazdasági eredetű dendromassza felhasználása a lehetséges maximumot közelíti. A 96,7 PJ egyébként a 2008. évi végső energiafelhasználás 8,6 százalékára sem lenne elegendő. 5. táblázat A reálisan hasznosítható biomasszából kinyerhető energia Magyarországon Biomassza
PJ/év
Erdőgazdálkodás és faipar - Erdészeti fő- és melléktermékek - Faipari melléktermékek Mezőgazdaság és élelmiszeripar - Szalma és szármaradványok - Napraforgóhéj - Gyümölcsfanyesedék - Szőlészetek venyigéi - Állati eredetű melléktermékek - Egyéb anyagok Szennyvíziszap Kommunális szilárd (szerves) hulladék Összesen
Forrás: Fenyvesi és Pecznik [2004] nyomán
53,1 45,3 7,8 37,9 27,7 1,4 4,4 1,4 1,7 3,0 0,9 3,1 96,7
A 2010 augusztusában társadalmi vitára bocsátott Új Széchényi-terv (ÚSZT) a mezőgazdaság, a vidék és az egész nemzetgazdaság kitörési pontját a megújuló energiaforrásokban látja. Egyes szerzők szerint azonban már az is nagy erőfeszítést igényelt, hogy Magyarország 2009-ig néhány év alatt 2-3 százalékról 5-6 százalékra növelte a megújuló energia részarányát. A 2020-ra kitűzött 13 százalék eléréséhez a nemzetgazdasági átlagnál tőke- és eszközigényesebb beruházásokat, fejlesztéseket már most el kellene indítani. Az ehhez szükséges ezermilliárdos nagyságrendű forrásoknak azonban előreláthatóan csak a töredéke lesz elérhető. Egyetértek Gergely Sándorral (2010/1) abban, hogy ha Magyarország nem dönti el sürgősen, hogy mely megújuló energiaforrás kiaknázásához kíván teljes biológiai, technológiai feltételrendszert kutatni, fejleszteni, tervezni, gyártani, szerelni és üzemeltetni, akkor olyan mezőgazdasági – erdészeti – ipari – szolgáltatási – menedzsment kultúra létrehozásáról marad le, amely tovább nehezíti felzárkózásunkat.
47/120
GEOTERMIKUS ENERGIA A geotermikus energia a Föld belső hőenergiája. Magyarország adottságait tekintve geotermikus nagyhatalom, a potenciális energiamennyiség (2. ábra) az USA és Kína mellé emeli az országot a statisztikákban. Ez adódik abból, hogy az ország a Kárpátmedencében található és e geológiai sajátosságok adják azt az értéket, azt az előnyt, mely esetében a geotermikus energia mutatói, így a geotermikus gradiens (magyarországi értéke 42-56 Co/km), illetve a geotermikus mélységlépcső (magyarországi értéke 17-25m) is sokkal kedvezőbb értéket mutat, mint a világ bármely országában. 2. ábra
Geotermikus hő az EU-27-ben, 2008-ban 189,6
Magyarország
176,7
Olaszország
114,0
Franciaország
67,9
Rom ánia
25,9
Bulgária
16,0
Ausz tria Szlovénia
14,7
Ném etország
14,0
Szlovákia
13,0
Görögország
12,5
Összesen: 689,2 ktoe = 28,86 PJ
11,5
Lengyelország
10,3
Portugália
Geotermikus erőművek, 2008-ban Olaszország 670,5 MW Portugália 25,0 MW Franciaország 16,5 MW Németország 6,6 MW Ausztria 0,7 MW Összesen 719,3 MW
8,7
Litvánia
8,3
Spanyolország Csehország
2,1
Nagy-Britannia
1,9
Belgium
1,6
Írország
0,5 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
geotermikus energia hőfelhasználása, ktoe
Forrás: The State of Renewable Energies in Europe – 9th EurOserv’ER Report – 2009. Hazánkban különösen a geotermikus energia komplex hasznosításának van jövője, ami azt jelenti, hogy a kitermelt termálvizet először lakás és/vagy növényház fűtésére, majd a következő lépcsőben balneológiai célra hasznosítjuk, az innen kikerülő vizet pedig temperált halnevelőkben alkalmazzuk. Ezzel a kitermelés költségei is hamarabb térülnek meg és a visszasajtolás költségei is megoszlanak. Noha Magyarország élen jár a termálenergia kertészeti hasznosításában, azonban minden feltétel adott ahhoz, hogy jelenlegi hajtatásos kertészeti területét megháromszorozza, egy nemzeti kertészeti stratégia alapján. (Gergely S. 2009) Hazánkban különösen a geotermikus energia komplex hasznosításának van jövője, ami azt jelenti, hogy a kitermelt termálvizet először lakás és/vagy növényház fűtésére, majd a következő lépcsőben balneológiai célra hasznosítjuk, az innen kikerülő vizet pedig temperált halnevelőkben alkalmazzuk. Ezzel a kitermelés költségei is hamarabb térülnek meg és a visszasajtolás költségei is megoszlanak. Noha Magyarország élen jár a termálenergia kertészeti hasznosításában, azonban minden feltétel adott ahhoz, hogy jelenlegi hajtatásos kertészeti területét megháromszorozza, egy nemzeti kertészeti stratégia alapján. (Gergely S. 2009) 48/120
SZÉLENERGIA A szélenergia szintén a megújuló energiafajták közé tartozik, termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben növekszik a világban, főleg Európában, így az utóbbi években Magyarországon is. Meg kell említeni azt, hogy hazánk helyzete a szélenergia szempontjából nem túl kedvező, hiszen a medence jellegből adódóan nálunk a másodlagos szelek jellemzőek, nem úgy, mint más európai országokban. 2008-ban a szélerőt felhasználó generátorok 120.8 GW energiát termeltek világszerte, ami hozzávetőleg a földkerekség éves áramfelhasználásának egy százalékát adja. Magyarország 2008 évi látványos fejlődése 65MW-ról 127MW-ra a szélenergiaipar jelenlegi helyzetét koránt sem mutatja tisztán, hiszen a 2008-as kivitelezések még jóval korábbi évek fejlesztései. Ezek megvalósítását jelentősen befolyásolta a villamosenergiaipar liberalizációja, másrészt a makro környezet jelentős romlása. A 2009-es évben szintén jelentős növekedés volt tapasztalható a kapacitásban, melyek főként Komárom-Esztergom megyét érintették, ahol több szélerőmű parkot is létesítettek, melyek megtérülési ideje mintegy 8-10 évre tehető. Ma Magyarországon 155 szélerőművet jegyeznek, amely kb. 300 MW-nyi kapacitást tud nyújtani. Hazánkban jelenleg kapacitáskorlát vonatkozik a szélerőművekre, azaz a villamosenergia-rendszer egyensúlyának a biztosításához maximum 330MW szélerőmű csatlakozhat a hálózatra, melyet a közelmúltban további 410MW-tal növeltek meg. Az optimista és a pesszimistább jelzéseket is, ha figyelembe vesszük még a pesszimistább kutatók szerint is kb. négyszeresére 3,5-4-szeresére növekszik a szélenergiának a felhasználása 2020 végére. Az optimistábbak szerint pedig akár 7-8-szorosára is növekedhet. NAPENERGIA Végül a megújuló energiaforrások közül a nap energiáját vizsgáltam. A napból a földfelszínre körülbelül 70-80 MW/m2 energia érkezik, ami azt jelenti, hogy évenként megközelítőleg 219 milliárd GWh sugárzási energia éri el a földfelszínt, vagyis 2500 szorosa napjaink teljes energiaszükségletének. A kutató számára figyelmet érdemlő az, hogy hozzávetőleg három óra napsugárzás képes lenne fedezni Földünk éves energiaszükségletét. A napenergia közvetlen hasznosításának legelterjedtebb módjait két fő csoportba szokás sorolni. Ezek egyike az ún. passzív hasznosítás, amikor külön kiegészítő eszköz, berendezés nélkül tudjuk a napenergiát – megfelelő tájolás, célirányos üvegezés, hatékony szigetelés – az épületek, termesztő berendezések fűtésére használni. A másik megoldás az aktív hasznosítás, amikor valamilyen, külön erre a célra készített eszköz (kollektor, elem) segítségével alakítjuk át a Nap sugárzási energiáját hővé, vagy villamos energiává. Nagyon sok féle képen mérhető a napenergia hasznosítása, én azonban azt a mérési módot választottam, hogy hány m2 beépített napkollektor felület található egy adott országban. Abban az esetben, hogyha ezt vizsgáljuk, látjuk, hogy Németország kiemelkedik, de ne felejtsük el azt, hogy Németország lakossága 80 millió fő. Ugyanakkor az is látható, hogy Ausztria található a második helyen 3,6 millióval, míg ez Magyarország esetében mindössze 46 700, tehát itt óriási különbségeket tapasztalhatunk. Nagyságrendi különbségek vannak e tekintetben, hiszen ha végiggondoljuk azt, hogy Ausztria lakosait nézve körülbelül ugyanakkora, mint hazánké, a napsütéses órák száma pedig nem annyira kedvező, mint Magyarországon, ám mégis 80-szor annyi napkollektor m2 felület található. A napenergiát hasznosító berendezések elterjedését a különböző támogatások egyre inkább elősegítik, bár még mindig ezen megújuló erőforrás az, ami legkisebb mértékben kerül hasznosításra, holott óriási lehetőséget teremt. További hasznosításuk kiemelkedő lehet az oktatási intézmények esetében is, hiszen az azonnali felhasználással kiküszöbölhető az az óriási hiányossága, hogy nem tárolható. 49/120
Ebből is látszik, hogy ennek az elterjesztése, előtérbe hozása nem pusztán egyéni akarat és egyéni érdekeket szolgál, ehhez mindenképen szükség van az állam a kormányzat szerepvállalására és annak segítésére, hogy minél többen, minél hatékonyabban használják ezen erőforrást. KÖVETKEZTETÉSEK Összességében megállapítható az, hogy Magyarország esetében az elmúlt fél évszázadban rendkívüli módon megnőtt az energiafelhasználás, ami többnyire a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiára alapult. Ez azonban arra készteti a jelen és a jövő kor társadalmait, hogy törekedjenek a korlátlanul rendelkezésre álló energiahordozók felhasználásának előtérbe helyezésére, annak érdekében, hogy az energiaigény hosszútávon biztosítható legyen. Jelen pillanatban a megújuló erőforrásokból előállított és a hálózatra adott villamos energia aránya nem méri el a 6%-ot. Ezen erőforrások használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem lesz elhanyagolható, hiszen tudjuk, hogy napjaink egyik kritikus költségtényezőjét adják az energia költségek. Ebben jelentős szerep hárul a vidéki társadalmakra, hiszen hiába történik az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken az energia-előállítás, kitermelés a vidékre koncentrálódik. A fosszilis tüzelőanyagok korlátaiból adódóan új lehetőségeket kell keresni és kiaknázni. Ezek egy része pedig adott, hiszen Magyarország esetében is, mint azt egy korábbi fejezetben megfogalmaztam a biomassza előállítása lehet az egyik kitörési pont. Mondom ezt annak ismeretében, hogy jelenleg hazánkban mintegy 600 ezer hektár olyan terület van, ami nincs művelés alatt – különböző okok miatt -, és így a jövőben energetikai célokat szolgálhat. Ennek nem csak az energiapolitikára lenne hatása, hanem a foglalkoztatáspolitikára is, hiszen napjainkban a munkanélküliség pontosan ezeken a területeken jelenik meg a legjelentősebb mértékben, ami ily módon jelentősen javítható lenne. Igaz lehet ez azért is, mert ezekben az ágazatokban nem feltétlenül szükséges a kvalifikált munkaerő. Az új munkahelyek megteremtéséhez azonban új ismeretek, készségek elsajátítása is szükséges, ezért az oktatásban, de különösen az agrárképzésben is szemléletváltásra van szükség. Csak azok a munkahelyek képesek hosszútávon megélhetést biztosítani az alacsony iskolai végzettségű vidéki munkaerő számára, amelyek korszerű tudásra alapoznak. (Herneczky A-Marselek S. 2009) Mindezek teljes egészében összefüggnek az EU elvárásaival a kohéziós és az energiapolitika területén is. Hiszen az EU kohéziós politikájának alapvető célja, hogy megszüntesse a régiók közötti különbségeket, aminek véleményem szerint a vidéki társadalmak, területek bevonása e területre meghatározó lehet. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE
(1.) Bozsik N. (2004): Magyarországi agrártermékek versenyképességének vizsgálata. Gazdálkodás 9. sz. különkiadás, p. 21-34. (2.) Energia Központ Kht. (3.) EUROSTAT (4.) Gergely S.: Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010/1, (5.) Gergely S.: Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztés, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. (6.) Gémesi Zs. et al.(2009) „Az agrárium hozzájárulása a zöldenergia politikához” (7.) Herneczky A. – Marselek S.: A hazai agrár-felsőoktatás helyzete. Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia 2009.szeptember 3-4. Kecskemét Konferenciakötet III. 1059-1063.p (8.) L.Fenyvesi – P.Pecznik et al.(2004) Is Hungary the source of bioenergy for Europe? Second World Biomass Conference, Proceedings of the World Conference held in Rome, Italy 10-14 May 2004. Volume I. 542-545 p. (9.) Magyarország Ásványi Nyersanyagvagyona 2007. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest. CD (10.) Marosvölgyi B. et al (2003) Megújuló energiák tankönyv, Mezőgazd. Kiadó. Bp. (11.) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (12.) Stróbl. A. et al. A megújuló energia a realitások jegyében. Debrecen (13.) The State of Renewable Energies in Europe – 9th EurOserv’ER Report – 2009.
50/120
BIOLÓGIAI ALAPOK, TRÁGYÁZÁS ÉS A ZÖLD TECHNOLÓGIÁK BIOLOGICA BASIS, FERTILIZATION AND THE GREEN TECHNOLOGIES Dr. Fodor László PhD. főiskolai tanár, intézet igazgató Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar Agrotechnológiai Intézet
Összefoglalás A növénytermesztés az emberiség biomassza szükségletének legfőbb előállítója. Az iparszerű növénytermesztés legfőbb jellemzői a nagy energia felhasználás, és a kémiai anyagok (növényvédő szerek, szintetikus műtrágyák) nagymértékű használata. E termelési gyakorlat környezetszennyező hatása miatt napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak a környezetbarát technológiák. A természetidegen anyagok használatának csökkentését szolgálják az ellenálló fajták nemesítése és termesztése, valamint költségés környezetkímélő trágyázási technológiák alkalmazása. Kulcsszavak: növénytermesztés, környezetkímélő technológiák, fajták, tápanyag ellátás. Summary Tha biomass needs of humanity are originaded manly from crop production. The industrial based crop production is characterized by large-scale use of energy and chemical products (pesticides, synthetic fertilizers). Because of harmful environmental effects of this technology, this time the environmental friendly tecnologies are preferred in crop growing practice. Use of natural strange materials can be decreased by developing and growing of resistant cpop varieties and application of cost save and environmental friendly nutrition system. Keywords: crop production, environmental frendly tecnolgies, varieties, nutrition. Bevezetés A növénytermesztés állítja elő az emberiség számára az alapvető élelmiszereket, az állati takarmányokat és emellett az ipari termelés számára is sokféle alapanyagot, valamint energiát is szolgáltat. A világ népessége nagymértékben növekszik, a művelésre alkalmas termőterület viszont fokozatosan csökken. Világviszonylatban az egy főre jutó termőterület az 1950-es években 0,51 ha volt, ugyanakkor a prognózisok szerint ez 2025-re ez 0,17 ha-ra fog csökkenni. Nagy kihívást jelent az ágazat számára, hogy a növekvő igényeket a csökkenő területen a fenntarthatóság kritériumainak megtartása mellett meg tudja termelni (Heszky, 2000). 51/120
Közel fél évszázaddal ezelőtt a zöldforradalom időszakát éltük, ma pedig a társadalom és a gazdaság zöldülésének szükségességéről beszélünk. A zöldforradalomban elért termelésnövekedés alapját az új, nagy termőképességű, intenzív fajták nemesítése és köztermesztésbe vonása, a termesztéstechnológiák korszerűsítése és a gépesítés fejlesztése adták. Az intenzív fajták genetikájában meglévő nagy terméspotenciált csak intenzív kémiai növényvédelmi technológiák, és nagy adagú műtrágya felhasználás mellett tudtuk kihasználni. Az intenzív kemizálás káros környezeti hatási hamar jelentkeztek. Ezért a minőségi tömegtermelést biztosító új intenzív technológiák („high yield farming”) mellett megjelentek és egyre jobban terjednek a környezetbarát termelési eljárások („low input production). A zöld forradalom korszaka a múlt század utolsó évtizedében világszerte befejeződött, egy új szemléletmód kezd kialakulni, ami jelenleg még nem öltött határozott formát, így átmeneti időszakról beszélhetünk. A termelés növelésének a zöld forradalomban alkalmazott eszközei már nem hatékonyak, vagy nem felelnek meg többek között a jövőbeni közgazdasági, minőségi és környezetvédelmi követelményeknek. A környezetbarát zöld technológiákra a szakirodalomban számos kifejezést, megnevezést találunk (biofarming, organic farming, mid-tech farming, soil conservation farming, no till farming, pecision agriculture, stb). Mindegyik technológia közös vonása, hogy a nem megújuló mesterséges energiák bevitelének csökkentésére törekszik úgy, hogy közben a természetes energiák bevitelét fokozza. A nem megújuló erőforrások csökkentése érdekében széles körben alkalmazza az alternatív növénytermesztési eljárásokat, maximálisan hasznosítja a gazdaságban megtermelt szervesanyagot (biomasszát) és fokozott figyelmet szentel a talaj termékenységének megőrzésére és az energiatakarékos talajművelési eljárások alkalmazására. A zöld technológiák csak olyan gazdálkodási módok elterjedésével valósíthatók meg, amelyek összeegyeztethetőek a környezet, a természet, a vidék, a táj és a természeti erőforrások megőrzésével. A zöld technológiák alapvető jellemzője, hogy nem a mennyiséget, hanem a minőséget állítja előtérbe. Az egészségre nem káros és kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező termékek előállítására törekszik. A növénytermesztési technológia minden elemét biológiai és ökológiai szempontból is mérlegeli. Maximálisan kihasználja a biológiai alapok nyújtotta lehetőségeket (pl. ellenálló növényfajták nemesítése és alkalmazása). Törekszik a természetidegen anyagok (szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák) minimális felhasználására. Trágyázáskor nem cél a talajok tápanyag ellátottsági szintjének teljes feltöltésére, csupán a jó-közepes ellátottsági szint biztosítása. A biológiai alapok elemzése a zöld technológiák szempontjából A Nemzeti fajtalistán szereplő fajok, fajták száma a nemesítés, honosítás és az EU-hoz való csatlakozás következtében az utóbbi években megnövekedett (1. táblázat). Ennek ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a köztermesztésben lévő fajok száma a szántóföldi növények esetében néhány fajra korlátozódik. A szántóterületek nagy részére csupán négy növényfaj termesztése jellemző: őszi búza, kukorica, napraforgó és a repce. A fajtaszerkezet beszűkülése, vagyis a biodiverzitás csökkenése a zöld technológiák elterjedésének szempontjából nem kedvező, hiszen nem tudjuk kihasználni a fajgazdagság nyújtotta előnyöket. A fajtaszortiment korszerűsítése során a hazai agroökológiai körülmények között több éven keresztül kipróbált, jó alkalmazkodóképességű fajtákat kell előtérbe helyezni. Elsősorban a hazai nemesítés tud az itteni tájnak, éghajlatnak és a hazai termelők, felhasználók, fogyasztók igényeinek megfelelő fajtákat nemesíteni.
52/120
1. táblázat
A fontosabb gabonafélék regisztrált fajtáinak száma hazai
Gabonafélék
külföldi
összesen
db
db
db
Kukorica
154
280
434
Őszi búza
76
65
141
Őszi árpa
24
44
68
Tavaszi árpa
7
53
60
Tavaszi zab
6
16
22
Tritikálé, őszi
4
16
20
Rozs
5
6
11
Forrás: Nemzeti Fajtajegyzék, 2010 A Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézete Kompolton közel 100 éves nemesítői múlttal rendelkezik. Növénynemesítési munkájában fő hangsúlyt a kedvezőtlen termőhelyi viszonyok között termeszthető növények fajtáinak a hagyományos növénynemesítési módszerekkel történő előállítására helyezte (1. ábra). Jelenleg 11 növény fajból 44 saját fajtával rendelkezik, fontosabb fajok: lucerna, kender, őszi és tavaszi árpa. A kompolti fajták legfontosabb tulajdonságai a szárazságtűrés és a jó alkalmazkodóképesség. Ezek olyan fajtatulajdonságok, melyek a zöld technológiákban történő alkalmazhatóságukat megalapozzák. 1. ábra
Tavaszi árpa fajtakísérlet
Az intézetben jelenleg a meghatározó nemesítői tevékenység az árpanemesítés. Jelenleg 11 minősített tavaszi árpa és 21 minősített őszi árpa fajtával rendelkezik az intézet. A fajtatulajdonságok közül kiemelhető a kompolti árpafajták szárszilárdsága és koraisága, valamint a fontosabb betegségekkel szembeni szántóföldi rezisztencia. Az árpát a tenyészidőszak folyamán számos kórokozó támadja meg, melyek ellen jelenleg fungicides kezelésekkel tudunk eredményesen védekezni. A betegségek közül is a lisztharmat és rozsda okozzák a legnagyobb terméskieséseket hazánkban. Az árpa környezetkímélő termesztésének feltétele tehát ezen fontosabb betegségekkel szemben ellenálló fajták előállítása, és a fogékony fajtáknak rezisztens fajtákkal történő lecserélése. 53/120
Környezet és költségkímélő műtrágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése a kukoricatermesztésben Amikor kukorica tápanyag-utánpótlását tervezzük, gondolnunk kell a hasznosításra is, hiszen takarmányozási célú felhasználás esetén a keményítő, mint energiaforrás mellett szükségünk van a fehérjére is. A magasabb fehérje tartalom és a fehérjék kedvező aminosav összetétele javítja a szemes kukorica takarmány értékét. Energetikai célú felhasználásnál (pl. bioetanol gyártás) a keményítőtartalomra tevődik a hangsúly. Ebben az esetben a szemek magas nitrogén tartalma nem kívánatos. A kukorica többirányú hasznosításának köszönhetően a minőség, a beltartalom is egyre inkább felértékelődik. A kukorica minőségét elsősorban a biológiai alapok (hibridek genetikai tulajdonságai) határozzák meg, és ennek érvényre jutását meghatározzák, illetve módosítják az ökológiai és az agrotechnikai viszonyok, ezen belül is elsődleges szerepe van a tápanyagellátásnak (Szabó – Fodor 1996, Fodor et al. 2001). Az NPK műtrágyaadag növelésével a termés mennyiség és a fehérjetartalom nő, a keményítő tartalom viszont csökkenhet. A keményítő tartalom nem a műtrágya adag növelésével, hanem az NPK tápelem arány változtatásával – a N adag mérséklésével és a K adag növelésével-fokozható. Az NPK trágyázás az olajtartalomban nem okoz szignifikáns változást, ezt elsősorban a hibrid genetikai tulajdonságai határozzák meg (El Hallof – Sárvári 2007). Számos kutatási eredmény már egyértelműen igazolta, hogy a szemes kukorica a N-műtrágyázásra termésnövekedéssel reagál. A növekvő adagú N-ellátás hatására bekövetkező jelentős termésnövekedéshez képest a szemes kukorica táplálóanyag-tartalmában csak a nyersfehérje-tartalom, valamint egyes aminosavak esetében van egyértelműen kimutatható növekedés. A nyersfehérje-tartalmon kívül vizsgált táplálóanyagokban, valamint a nyersfehérje emészthetőségében a N-műtrágya adagok növelése nem okoz igazolható eltérést (Dér 2009, Izsáki 2009). A szemtermés beltartalmi minőségét az évjárat is lényegesen befolyásolhatja. Aszályos években a szemtermés keményítő- és fehérje tartalma lényegesen jobb, mint a kedvező időjárású években (Széll – Dévényiné 2009, Győri et al. 2009). A 2006-os év időjárása kedvezett a kukorica fejődéséhez és termésképzéséhez, valamint a műtrágyákkal kiadott tápanyagok hasznosulásának is. A vetést követően május hónapban 121 mm csapadék hullott, viszonylag egyenletes eloszlásban (csapadékos napok száma 21). Az intenzív növekedési időszakban (júniusban) is elegendő csapadékot kapott a terület. A virágzás körüli időszak száraz és meleg volt, de az augusztusban a szemtelítődés idején ismét kedvező volt a vízellátás. A kísérletben vizsgált MTA-TAKI költség és környezetkímélő szaktanácsadási rendszer ajánlásai a mérlegszemléletű és az integrált növénytáplálási szinteken a jó talaj PKellátottság elérését, majd fenntartását és a maximális termés elérését célozzák meg. Ez a trágyázási gyakorlat javasolható a vetőmagtermesztésben és a minőségi növényi termék előállításban. A kukorica K-ra igényes, de P-ra kevésbé igényes növények csoportjába tartozik. E növénycsoportra nézve a kísérleti hely talaja foszforral igen jól ellátott, míg kálium tartalma alapján már a túlzott ellátottsági kategóriába tartozik. Ezért a szaktanácsadási rendszer a mérlegszemléletű kezelésben P- és K-műtrágya kijuttatást nem javasolt, míg az integrált kezelésben kisadagú PK-trágyázást írt elő (2. táblázat).
54/120
2. táblázat
Műtrágyázási kezelések
Kezelések 1
Kontroll
2
Szokásos
3
Mérleg szint
4
Integrált
Hatóanyag kg ha-1 N P2O5 K2O
Alkalmazott műtrágyák Műtrágyát nem kapott NPK 15:15:15 (200 kg ha-1) Ammónium-nitrát 34% N (200 kg ha-1) td* Pétisó 27% N (168 kg ha-1) Pétisó 27% N (393 kg ha-1) Pétisó 27% N (184 kg ha-1) Pétisó 27% N (430 kg ha-1)
30 68
30
30
45 106 50 116
A vizsgálatokat a Károly Róbert Főiskola Tass- pusztai Tangazdaságában az A-14-es táblán, barna erdőtalajon végeztük Hunor kukorica hibriddel (2. ábra). 2. ábra Kukorica műtrágyázási kísérlet
A kísérletben a kukoricaszemek fehérjetartalma a növekvő műtrágya adagokkal nőtt, elsősorban a N ellátásnak volt pozitív hatása (3. táblázat). 3. táblázat A műtrágyázás hatása a kukorica fehérje tartalmára (%) Műtrágya kezelés
Ismétlés (sorok) I.
II.
III.
IV.
Kezelés átlag
Kontroll
8,5
8,2
8,4
8,6
8,43
Szokásos
8,4
8,7
8,7
8,8
8,65
Mérleg szint
8,8
9,1
9,0
9,0
8,98
Integrált
9,1
8,9
9,0
8,8
8,95
8,70
8,73
8,78
8,80
8,75
Ismétlés átlag SZD5% = 0,24 %
55/120
A kontrollhoz képest már a „szokásos” kezelésben kiadott 113 kg/ha kiadott NPK hatóanyag is a szignifikáns differencia körüli növekedést eredményezett. A szaktanácsadási rendszer két kezelése 0,52-0,55 % -al növelte fehérje tartalmat, melyek szignifikáns változások. Az integrált kezelésben kiadott starter műtrágya pozitív hatása nem volt kimutatható. A kukorica keményítőtartalma 68,08-66,77% között változott a kísérletben (4. táblázat). A műtrágyázás hatására kismértékben csökkent a szemekben keményítőtartalom. A kontroll és a „szokásos” kezelés között nem mértünk szignifikáns különbséget, de a „szokásos” és az integrált kezelések hatására a keményítőtartalom csökkenés elérte a megbízhatósági szintet. A szaktanácsadási rendszer kezeléseinek átlagai jelentősen nem térnek el egymástól, bár az integrált kezelésben starterként kiadott plusz 60 kg NPK hatóanyag 0,5%-os keményítőtartalom csökkenést okozott. A tápelemek közül elsősorban a növekvő N adagok hatása volt megfigyelhető a keményítő tartalom csökkenésben. 4. táblázat A műtrágyázás hatása a kukorica keményítőtartalmára (%) Műtrágya kezelés
Ismétlés (sorok) I.
II.
III.
IV.
Kezelés átlag
Kontroll
66,8
69,1
68,3
68,1
68,08
Szokásos
68,9
67,4
68,2
66,7
67,80
Mérleg szint
64,4
66,3
66,1
66,6
65,85
Integrált
65,9
63,6
65,2
66,7
65,35
66,50
66,60
66,95
67,02
66,77
Ismétlés átlag SZD5% = 1,83%
A kukoricaszem olajtartalma, zsírsav összetétele igen stabil. Az olajtartalom tekintetében minimális eltérések voltak a trágyázási szintek között (5. táblázat). A legkisebb (3,83%) és a legnagyobb (3,98%) értékek közötti különbség 0,15% volt. A kontrollhoz képest a műtrágyázott kezelésekben növekedett a szemek olajtartalma és ez a növekedés a „szokásos” és az integrált kezelésekben igazolható volt. E két kezelésekben termett kukoricaszem olajtartalma megegyezett (3,98%). 5. táblázat A műtrágyázás hatása a kukorica olajtartalmára (%) Műtrágya kezelés
Ismétlés (sorok) I.
II.
III.
IV.
Kezelés átlag
Kontroll
3,8
3,8
3,8
3,9
3,83
Szokásos
3,8
3,9
3,9
3,9
3,88
Mérleg szint
4,0
4,0
4,0
3,9
3,98
Integrált
4,0
4,0
3,9
4,0
3,98
3,90
3,93
3,90
3,93
3,91
Ismétlés átlag SZD5% = 0,05 %
56/120
A kedvező időjárású évben a műtrágyázás termésnövelő hatása igazolható volt, de a mérlegszemléletű és az integrált kezelésekben a nitrogén adagok növelése már termésdepressziót okozott a „szokásos” adaghoz képest (6. táblázat). A legnagyobb termésátlagot a „szokásos” kezelésben kaptuk. Ez a közel 1 t/ha-os terméstöbblet szignifikáns növekedést jelentett a kontrollhoz képest. Az adatok azt is bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítőhozamot alapvetően a szemtermés mennyisége határozta meg. A hektáronként betakarítható fehérje mennyisége szintén a szemterméstől függött elsősorban. Ennek tulajdonítható, hogy a „szokásos” kezelés termésnövelő hatásával párhuzamosan a hektáronkénti fehérjehozamot is növelte, annak ellenére, hogy a fehérje % nem ebben a kezelésben volt a legmagasabb. Az olajhozamot a műtrágyázás valamelyest növelte, de az egyes kezelések esetében nagy eltérést nem mutatott. A kezeléseknek nem volt igazolható hatása fehérjehozam, a keményítőhozam és az olajhozam alakulásában. 6. táblázat A műtrágyázás hatása a kukorica termésátlagára, fehérjehozamára, keményítőhozamára és olajhozamára Műtrágya kezelés Kontroll
Termésátlag t/ha 5,24
Fehérjehozam kg/ha
Keményítőhozam kg/ha
Olajhozam kg/ha
442,7
3563,5
200,7
Szokásos
6,20
536,7
4202,8
240,4
Mérleg szint
5,89
527,9
3872,5
234,3
Integrált
5,65
504,7
3692,7
224,4
Kezelés átlag
5,75
503,0
SZD5%
0,55
153,7
3832,9 983,1
224,9 69,3
Következtetések, javaslatok A termesztett fajták tulajdonságai nagymértékben meghatározzák a környezetkímélő zöld technológiák eredményességét. A biológiai alapok fejlesztése fő cél a a betegséggel szemben ellenálló, rezisztens, jó tápanyag-reakcióval rendelkező, a környezeti stresszekre (hőmérséklet, szárazság) toleráns és az ökológiai viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajták előállítása és köztermesztésbe vonása. A trágyázás termésmennyiségre és termésminőségre gyakorolt hatását a termesztés céljának meghatározásánál célszerű figyelembe venni (pl. takarmány célú termesztés, vagy energetikai célú termesztés) és a termesztési célnak megfelelő trágyázási gyakorlatot kell folytatni. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a műtrágyázás – elsősorban a növekvő N-ellátás - növelte a kukoricaszemek fehérjetartamát, míg a keményítőtartalom kismértékű csökkenése volt megfigyelhető a trágyázási kezelésekben. Az olajtartalmat a tápanyag-ellátottság csak csekély mértékben befolyásolta. A kukorica beltartalmi mutatóit a termés mennyiségével együttesen kell értékelni, hiszen a területegységre vetített keményítő, fehérje és olajhozam növelése a fő cél. A hektáronkénti fehérjehozamot, keményítőhozamot és olajhozamot elsősorban a termésátlag befolyásolja, ezért pl. a műtrágyázás hatására bekövetkező keményítőtartalom csökkenést a növekvő termésátlag kompenzálhatja és így a hektáronkénti keményítő lehozatal nőhet, ami energetikai célú hasznosítás estén kívánatos is. A kukorica takarmányértékét a magasabb fehérjetartalom javítja és ez trágyázással növelhető. 57/120
Túlzott tápanyag-ellátás hatására azonban termésdepresszió következhet be, ami miatt a szemek magasabb fehérjetartalma mellett is csökken a fehérjetermés. Ha csak a kukorica beltartalmi mutatóit vizsgáljuk, akkor a szaktanácsadási rendszer mérleg szemléletű trágyázási szintje volt a legjobb, de a legnagyobb hozamokat a régióra jellemző, „szokásos” trágyázási szinten értük el. Felhasznált irodalom: Dér F. (2009): A nitrogén-műtrágyázás és a szemes kukorica beltartalma, táplálóértéke. Gyakorlati Agrofórum, Exra 27, Kukoricatermesztőknek. pp. 56-57. El Hallof, N. – Sárvári, M (2007): Relationship between yield quality and qantity of mayze hybrids and fertilizes. Cereal Research Communications. 35:2(1). Pp. 369-372. Fodor, L. – Cruse, R. M. – Szabó, L. (2001): Energy balance of nitrogen fertilization in sustainable maize production. Fertilization in the Third Millenium - Fertilizer, Food Security and Environmental Protection. 12th World Fertilizer Congress, Proceedings, Vol. I. Beijing, China. pp. 151-155. Győri Z. – Sipos P. – Ungai D. (2009): A kukoricaminőség agrotechnikai kérdései. Gyakorlati Agrofórum, Exra 27, Kukoricatermesztőknek. pp.49-51. Heszky L. (2000): A kutúrnövény-tudományok helyzete és fejlesztésének feladatai Magyarországon. Növénytermelés. 49: 4. 455-461. Izsáki Z. (2009): A tápanyag-ellátottság hatása a kukorica minőségére. Gyakorlati Agrofórum, Extra-32, Kukoricatermesztőknek. pp. 44-49. Szabó L. - Fodor L. (1996): Kukorica és napraforgó fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei. Gazdálkodás, XL. 2. pp. 52-61.
58/120
POSZTEREK
59/120
ENERGETIKAI BIOMASSZA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN THE POSSIBILITIES AND LIMITS OF ENERGY BIOMASS IN THE NORTHERN HUNGARIAN REGION Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Nagy Zsuzsa2 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 tanársegéd, igazgató, KRF Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 1
Összefoglalás Az Észak-Magyarországi régió Magyarország leghátrányosabb helyzetű területe, amelynek a jövedelem és a munkalehetőség hiány a két legnyomasztóbb szimptómája. Az energetikai biomassza helyi termelése, helyi felhasználása, a helyi ipar, a helyi élelmiszer termelés és a helyi turizmus mellett a legfontosabb kitörési pontjai a régiónak. Hiszen már ma is gyakori, hogy a hátrányos helyzetű lakossági csoportok képtelenek megfizetni a földgáz árát. Az energetikai biomassza helyi termelésével és helyi hasznosításával nemcsak a fűtési költségek csökkenek, de helyi bevétel és helyi jövedelem is képződik. Persze csak abban az esetben, ha az energetikai biomassza termelése és hasznosítása a helyiek tulajdonában lesz és marad. Kulcsszavak energetikai biomassza, régió, stratégia, mezőgazdasági termelés melléktermékei, energetikai faültetvény, helyi foglalkoztatás, helyi bevétel, helyi jövedelem Summary The Northern Hungarian Region is the most underprivileged region of Hungary, the two most serious signs of which are the lack of employment and income. Along with local food production and local tourism, the local production and use of energy biomass is the most important opportunity for the region to break this trend. Even now, disadvantaged groups of the society often cannot afford natural gas. By using and producing energy biomass locally, not only the costs of heating can be reduced, but also local income and local revenue is generated. This is only true, however, if the production and use of energy biomass is and remains locally owned. Keywords Energy biomass, regional strategy, agricultural by-products, energy tree plantation, local employment, local revenue, local income Az Észak-Magyarországi régió erdészeti szempontból vizsgálva megállapíthatjuk. hogy 389.698 ha kiterjedésű fás területtel rendelkezik. Ha a kitermelt fahozamot 4 bm3/ha/évvel számoljuk, akkor a kitermelt fa 1,56 millió bm3/év lehet tartósan a következő évtizedben. Ha pedig a kitermelt fahozamot 5 bm3/ha/évvel számoljuk, akkor a kitermelt fa 1,95 millió bm3/év lehet tartósan a következő évtizedben.
60/120
A megtermelt faanyag 50%-a közvetlenül és kitűnően hasznosítható energetikai célra. Korábban a magyar lakosság tűzifa-igénye magas volt, az ilyen irányú felhasználás elérte a 2,3 millió bm3-t. Mára a földgáz-hálózat kiépítésével ez 0,5 millió bm3-re csökkent. További csökkenés a közeljövőben már nem várható, sőt a gázár jelentős növekedése növekvő fafelhasználást fog eredményezni, de a legnagyobb növekedés először a kisebb települések közintézményei részéről fog felmerülni. A 725 eha kiterjedésű Borsod–Abaúj-Zemplén megyében a fás terület összesen 203.720 ha, ahol 2004-ben 591.513 bm3 fát termeltek ki, így a fakitermelés 2,9 bm3/ha/év volt – 6,2 bm3/ha/év folyónövedék mellett, amiből egyértelműen megállapítható, hogy 47%-os volt a hasznosítás mértéke, és ez igen alacsony. A régió egészében sem sokkal jobb a helyzet, hiszen mindössze 51%-ot termeltek ki. A fafajok közül – az országos átlagot jóval meghaladó mértékben – a tölgyből termelik e megyében a legtöbbet (27%), jelentős még a bükk (18,7%) részesedése, a cseré átlag alatti. Heves megye 364 eha területén összesen 87.502 ha a fás terület, ahol összesen 247.687 bm3 fa került kitermelésre. 2004-ben a kitermelt fahozam 2,8 bm3/ha/év volt – 6,2 bm3/ha/év folyónövedék mellett, amiből egyértelműen megállapítható, hogy 45%-os volt a hasznosítás mértéke, és ez bizony igen alacsony arány. Itt a tölgy részaránya jóval az országos átlag feletti, 27% mértékű, e mellett a cser (21%), a bükk (18,4%) is meghaladja a hazai átlagot. Az akác (14,8%), a nemesnyár (6,2%) és a fenyő (6,1%) kissé elmarad az országos átlagtól. Az egyéb kemény lombos fafajok (EKL) részaránya alacsony (0,81%), ami szakmai hiba. Hazánk legerdősültebb megyéjében, Nógrádban – 255 eha területen - 6 kistérségben összesen 98.476 ha a fás terület, ahol 2004-ben összesen 311.890 bm3 volt a kitermelés, a régióban ez a megye mindössze 27%-kal részesedik. A kitermelt fahozam 3,2 bm3/ha/év volt – 6,6 bm3/ha/év folyónövedék mellett, amiből az következik, hogy 48%-os volt a hasznosítás mértéke igen alacsony szintű. A cser 31,2%-kal vezeti és az akác 27,3%-kal a második a fafaj-listán. A korábbi nagyarányú és termőhelyi szempontból kevésbé megalapozott fenyvesítések felszámolása a vége felé közeledik. Az erdőgazdálkodás fahozama mellett jelentős lesz a következő évtizedben a mezőgazdasági termelés melléktermékeinek és hulladékainak mennyisége is. Gabonanövények szalmája: a mezőgazdasági művelésű területből gabonanövényeket mintegy 174.000 hektáron termesztenek ebben a régióban – 5 t/ha szalmaképződés mellett, tehát 870.000 t/év a szalma teljes mennyisége. Ennek negyede a szárazanyagtartalom, ami 220 et/év. Ennek 59 %a hasznosul majd égetés útján, ami 130.000 t szárazanyagot jelent. Kukorica szára és csutkája: a régióban jelenleg 175.000 hektáron termesztik ezt a növényt. A felhasználható növényi rész mennyisége 12 t/ha/év alapján 2,1 millió tonna. Ennek nedvességtartalma 40–70% is lehet, ebből következően a szárazanyagtartalma 700.000 tonna. E mennyiségnek 53%-a hasznosul majd energetikai célra, ez 370.000 tonna. Megjegyezzük a magas és változó víztartalom miatt ennél a növényi mellékterméknél kell a legnagyobb áttörést elérni az égetési technológia terén. A kukorica 40%-ából hajtóanyag lesz. Repce-szalma: ezt a növényt ebben a régióban kevésbé jelentős területen, mintegy 28.000 hektáron termesztik – 5 t/ha/év szalmahozammal. A megtermelt 140.000 t szalma szárazanyag-tartalma 25%-al vehető figyelembe – így 35.000 t/év száraz szalmatermés felhasználható. Ebből 70% kerül majd száraz biomasszaként elégetésre, ami 24.500 tonna biotüzelőanyagot jelent. Napraforgószár és tányér: a régió déli övezetében kedvelt növény, 175.000 tonna/év melléktermék fog képződni. Ennek a mennyiségnek 40%-a szárazanyag, ami 70.000 t/év mennyiséget tesz ki. Ebből égetésre 60%-át azaz 42.000 tonnát fognak felhasználni. Széna: a régióban 195.000 hektár a gyepterület, amelyen a betakarítható széna 2 t/év. 61/120
A megtermelt széna 390 ezer tonna, amelynek 50%-át hasznosítjuk majd égetéssel, tehát mindössze 195 ezer tonnát. Gyümölcsfanyesedék: az Észak-Magyarországi régióban 13.500 hektár gyümölcsös van, ahol évente 54.000 tonna – kevés víztartalmú faanyag képződik és ez jó hatásfokkal égethető el. Ebből 70% hasznosul majd tüzelőanyagként, ami 37.800 tonna. Szőlővenyige: ebben a régióban 18.500 hektáron termesztik ezt a növénycsoportot, ahol minden esztendőben 45.000 tonna venyige termelődik melléktermékként. A szőlővenyige igen alkalmas az égetésre, hiszen viszonylag alacsony a víztartalma, relatívan nagy a szárazanyag részaránya és kitűnően ég. azzal számolunk, hogy a jövőben 70%-a hasznosul, aprítékot állítanak elő belőle: 32.000 tonna/év az égetéses hasznosítása. Folyékony zöld energiahordozók (biodízel és bioetanol hajtóanyagok) céljára az ÉszakMagyarországi régióban a kukorica, a repce és a napraforgó termés egy részét fogják hasznosítani. Kukoricából 6 tonna/év/ha terméseredménnyel bizton számíthatunk e régióban. A 62.000 hektár vetésterületen így 372.000 tonna kerül betakarításra. Mivel az állattenyésztés felére zsugorodott, így jó lehetőség nyílt a biomotorok hajtóanyagának előállítására. A teljes termés 30%-át fogják hasznosítani a termelők erre a célra, ami 120.000 tonna. Repce: 28.000 hektáron termesztett növény 4 t/ha/év terméshozamot produkál ebben a régióban. A teljes termés 25%-a kerül majd biohajtóanyag előállítására, ami évi 28.000 tonnát tesz ki. Napraforgó esetében a régióban 45.000 tonna kerül ebből a növényből biomotor-hajtóanyag előállításának céljára. Az Észak-Magyarországi régióban hígtrágyából, szerves hulladékból, silókukoricából és cirokból fognak előállítani biogázt. Az éves felhasználás 250.000 tonna lesz. Silókukorica: korábban ebben a régióban kedvelt növény volt – az állattenyésztés használta fel zömében. Mára csökkent a vetésterülete és megnőtt a biogáz előállítására felhasznált mennyiség. Az Észak-Magyarországi régióban 80–100.000 tonna silókukoricát fognak felhasználni biogáz előállítására. Azonban azt reméljük, hogy a szabályozók nem fogják támogatni ezt a bioenergia termelési módot, hiszen tipikusan olyan terület ez, amely a legjobb termőterületeket veszi el az élelmiszertermeléstől. Az erdei apadék a famennyiség 15%-a, ami évi 160 ezer tonna fának felel meg a következő évtizedben. A faipari hulladék mennyisége a szakirodalom alapján 650.000 tonna országosan, ebből növekvő régiós fafeldolgozást feltételezve 130 ezer tonnával számoltunk a stratégia alkotás során. A bontási fahulladék jelentős részét a ládaelemek, az egyszer használatos raklapok teszik ki, ami az alkalmazó ipar elhelyezkedésének függvénye. Az építési fahulladék az épületbontások során keletkezik, tehát koncentrált a nagyvárosokban, hasonlóan a kidobásra ítélt régi fabútorokhoz. A települések parkjaiban, utcafásításoknál, autópályák, utak mentén az élő fás növények gondozása, ápolása során is jelentős fanyesedék képződik. Ezek legfontosabb felhasználási területe az égetés útján történő hőtermelés. Az építési és bontási fahulladékból, a selejtezett fabútorokból évi 65 ezer tonnával számolunk. Park, utcafásítás, autópálya, út, csatorna fanyesedéke összesen évi 47 ezer tonna lehet a következő évtizedben.
62/120
Kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy az Észak-Magyarországi régióban sikerrel termeszthető energetikai faültetvénybe alkalmas fafajok és klónok: fehér akác (Robinia pseudoacacia), puszta / turkesztáni szil (Ulmus pumila var. Arborea), nemesnyárak (Populus ’euramericana’) közül ’Agathe-F’, ’BL’, ’Pannonia’, ’Kopecky’, ’Koltay’, ’I-273’, ’Raspelje’, ’Beaupré’, ’Kornik-21’, valamint a ’Meggylevelű’ klónok, a bokorfüzek közül a japán fűz, valamint két svéd fajta, a ’Tora’ és az ’Inger’. Az eddig végzett hozam kísérletekben igen jó eredményeket hozott a Károly Róbert Főiskola 3 saját fűz klónja is. Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiájában 90 ezer hektár energetikai faültetvény létesítésével és fokozatos hasznosításával számolunk, amelynek legfontosabb jellemzőit a következő táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat Az Észak-Magyarországi régió energetikai faültetvény stratégiájának ökonómiai jellemzői, 2011-2020 (90 ezer ha) Beruházás
Energiafa ültetvény
Termés (ezer tonna)
Összesen: 63md Ft Saját erő: 12,6 md Ft Támogatás: 31,5 md Ft Hitel: 18,9 md Ft
Termelési érték (milliárd Ft)
Ter-melési költség (milliárd Ft)
108
94,5
720
Adózás előtti jövedelem (milliárd Ft)
Állandó foglalkoztatott (fő)
13,5
Termelési érték/ Foglalkoztatott (millió Ft)
13500
Adózás előtti eredmény/ foglalkoztatott (millió Ft)
8
1
A 90 ezer hektár energetikai faültetvényből 54 ezer hektárt létesítenek gyepterületen, 36 ezer hektárt pedig gyengébb minőségű parlagon heverő szántón. Különösen figyelemre méltónak tartjuk a stratégia foglalkoztatást növelő jelentős hatását. 2. táblázat Az Észak-Magyarországi régió energetikai biomassza stratégiája 2011-2020 Megnevezés Ssz. Változat
1
2
3
-
-
1
Termelt energetikai Termelt biomasz biomassza sza(etoe) energia 3. 1 2 3 változat (PJ) 10,0 15 20 0,84
Termőterület igény, lekötés (ezer ha)
Termelési érték/év. (md Ft)
Munkahelyek (db)
1
2
3
1
2
3
1,2
1,8
2,4
200
300
400
1.
Biogáz
2.
Bioalkohol
10
20
30
21,0
42
63
2,64
2,5
5,0
7,5
420
840
1260
3.
Biodízel
3
6
9
3,5
7,0
10,5
0,44
0,4
0,8
1,3
70
140
210
15
30
90
37,5
75,0
225
9,42
4,5
9,0
27,0
750
1500
4500
4
8
12
13,2
26,4
39,6
1,66
1,6
3,2
4,8
264
528
792
2
4
5
8,0
16,0
20,0
0,84
0,9
1,9
2,4
160
320
400
294,0
12,30
181,4 672,1
28,14
Égetéses hasznosítá4. sú fa Égetéses hasznosítású 5. évelő szántóföldi Égetéses hasznosítá6. sú egyéves szántóföldi 7. Melléktermék és szerves hulladék Összesen:
34
68
137
93,2
63/120
35,8 11,1
21,7
81,2
5966 1864
3628
13528
Mivel az Észak-Magyarországi régióban a legnagyobb megújuló energetikai tartalék az energetikai biomasszában van ezért kidolgoztuk ennek 2020-ig megvalósítható stratégiáját. Ennek révén 21,7 milliárd Ft-tal növelhető évente a régióban előállított termelési érték, ugyanennyivel lehet csökkenteni a fosszilis energia behozatalt, miközben 13528-al növekszik a hosszútávon fenntartható munkahelyek száma. Ha 10%-os profittal számolunk, akkor évente 2,17 mrd Ft-tal növekszik a régióban felhasználható nyereség. 1. kép Fűz energetikai ültetvény
2. kép
Akác energetikai ültetvény
Irodalomjegyzék: Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6
64/120
FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK AZ ENERGIATERMELÉSBEN SUSTAINABILITY INDICATORS FOR ENERGY PRODUCTION Abayné Hamar Enikő1 – Szabóné Pap Hajnalka2 – Dr. Marselek Sándor3 1 főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 2 adjunktus, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 3 egyetemi tanár, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Összefoglalás Az EU szempontjából az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú. Az energia elfogadható ára feltétele a növekedésre, a munkahelyteremtésre és a fejlődés fenntarthatóságára kidolgozott célok teljesíthetőségének. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia energiagazdálkodási fejezete szerint „hosszú távon meg kell célozni, hogy a fosszilis energiahordozók használata és az energiahordozók importja minimálisra csökkenjen, esetleg megszűnjön.” Az alternatív energiahordozók alkalmazása nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, de lehetőséget nyújt a költségcsökkentésre is. Kulcsszavak: megújuló energia, zöldenergia, fenntartható fejlődés, indikátorok Summary Safety of energy supply is of key importance for the European Community. Acceptable energy prices are prerequisite for economic growth, sustainable development and job creation. The energy chapter of the National Sustainable Development Strategy has objectives to reduce the use of fossil energy sources and to reduce or possibly leave off import energy source. Changing for alternative energy is not only advantageous for the environment; bur also gives a way for decreasing cost level. Keywords: renewable energy, green energy, sustainable development, indicators Bevezetés Az Európai Unió egyik alapelve a fenntartható fejlődés támogatása. Az Európai Közösség már 1992-ben a Riói Konferencián kötelezettséget vállalt a fenntartható fejlődés megvalósítására. Az EU fenntartható fejlődési stratégiáját az Európai Tanács 2001-ben, Göteborgban fogadta el, és 2006-ban megújította. A stratégia előírja a fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérését, ehhez indikátorokat kell használni, amit az EUROSTAT folyamatosan fejleszt. Szükségszerűnek ítélhető a települések, régiók és ország vizsgálatához alkalmazott KSH mutatórendszer kiegészítése, továbbfejlesztése település (régió, ország) fenntarthatósági mutatórendszerrel (SZLÁVIK – CSETE M., 2004; MAGDA S. et al., 2005). 65/120
Ezeknek a mutatóknak a fenntartható településekre (régiókra, országokra) jellemzőknek kell lenni és az előállíthatóságuk biztosítása elengedhetetlen. Ennek érdekében a KSH adatgyűjtési rendszerét is át kellene gondolni! A felhasználható fenntarthatósági indikátorok SZLÁVIK – CSETE M. (2004) és LÁNG (2003), valamint MARSELEK et al. (2005) munkáiból megismerhetők. A KSH ma már rendszeresen közli az általuk kialakított rendszerben a fenntartható fejlődés indikátorait Magyarországra az EU-val harmonizálva. Eredmények és értékelés A KSH (2011) adatai szerint a nemzetgazdaságban 1 085 petajoule (PS) energiát használtak fel 2010-ben, 2,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználás növekedése az időjárás számlájára írható, illetve a feldolgozóipar egyes ágazatai is több energiát használtak fel. A gazdaság relatív energiaigényessége – a GDP 1,2%-os emelkedése mellett – 1,6%-kal nőtt. Az energiaigény 38%-át hazai termelésből, 62%-át behozatalból fedeztük. A megújuló energiaforrások felhasználása nőtt, a tűzifa előállítása 11%-kal, az egyéb megújuló energiaforrásoké 5,2%-kal nőtt. Az energiafelhasználást a fenntarthatóság irányába kell fejleszteni. Ehhez változtatni kell az energiaforrások szerkezetét, csökkenteni kell az energiafelhasználást, és a szennyezőanyag kibocsátást. A főbb indikátorok felsorolásszerűen a következők: - az energiafogyasztás üvegházhatású gáz intenzitása, - primer energiaellátás energiaforrások szerint, - a megújuló energiaforrások részesedése a villamos energiatermelésben, - közlekedési célú bio-üzemanyag felhasználás, - kapcsolt hő- és energiatermelés, - implicit energiaadó. A fenntarthatóságot meghatározza az energiaforrások szerkezete, hiszen az elfogyó energiaforrások használata csak rövidtávon fenntartható. A természeti erőforrások optimális használata érdekében az arányokon változtatni kell (1. ábra) (MAGDA R., 2010). 1. ábra
Az energiaforrások szerkezete Magyarországon, 2009-ben
Forrás: Energia Központ, 2011. A megújuló energiaforrások tekintetében a biomassza és a geotermikus energia lehet jelentős, de arányuk ma még az energiafelhasználásban olyan alacsony, hogy Európában ezen a téren az utolsók között vagyunk.
66/120
Indikátorok A vizsgált indikátor – az energiafelhasználás üvegházhatású gáz intenzitása – az energiafelhasználással kapcsolatos (CO2, metán és nitrogénoxidok) kibocsátás és az ÜHG bruttó energiafelhasználás hányadosa. Az energiafelhasználás környezetterhelése az EU-ban és hazánkban is javult. A technológiai változások és az évi hőmérsékletingadozások jelentősebb kilengéseket okoztak Magyarországon (2. ábra). 2. ábra Az energiafogyasztás üvegházhatású gáz intenzitása, 1990-2008 (2000=100)
Forrás: Eurostat, Bíró, 2010. A megújuló energiaforrások részesedése a villamos energiatermelésben fontos adat, hiszen az így nyert energia üvegházhatású gáz kibocsátása jóval kedvezőbb, mint a fosszilis esetében. Ma még az így termelt villamos energia általában drágább, mint a hagyományos termelés A közlekedés jelentős szennyezési forrás. Az egyik legfontosabb indikátor a közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában. Az energiafelhasználásba beletartoznak a kereskedelmi és az egyéni közlekedési, illetve szállítási módok (közút, vasút, belföldi hajózás és légi közlekedés), de nem tartalmazza a tengeri hajózást és a csővezetékes szállítást. A cél az energiafelhasználás és a GDP szétválása. Az energiafelhasználás és a GDP szétválása abszolút értelemben akkor jön létre, ha a környezeti terhelés nem, csak a gazdasági teljesítmény növekszik. Relatív szétválás akkor következik be, ha mindkét komponens növekedési rátája pozitív, de az energiafelhasználás kisebb mértékben nő, mint a GDP (MAGDA R. et al., 2012). A közlekedésben a fenntarthatóság szempontjából fontos indikátorok az ózon prekurzor kibocsátás a savasodást okozó gázok emissziója és az üvegházgáz emisszió. Az ózon káros lehet az élő szervezetekre. A különböző légköri nyomanyagok (prekurzorok) fotokémiai reakciói során keletkezik. Ózon prekurzorok alatt a nem metán illékony szerves vegyületeket (NMVOC), a szén-monoxidot, a nitrogénoxidokat és a metánt értjük. A prekurzorok emisszióját a szállítás, raktározás, posta, távközlés jelentősen növelte az elmúlt 9 évben. Más ágazatokat is vizsgálva kismérvű növekedést figyelhetünk meg. A savasodást okozó gázok emissziója a szállítás, raktározás, posta, távközlés terén az elmúlt 9 évben robbanásszerűen növekedett. Ide tartoznak a kéndioxid (SO2) a nitrogénoxidok (NOX) és az ammónia (NH4). A savasodást okozó gázok emissziója más ágazatokban viszont mérséklődött, így e téren a helyzet jelentősen javult.
67/120
Az üvegházhatású gázok globális problémát okoznak, csökkentésük nemzetközi szerződésben is szerepel (Kiotói jegyzőkönyv). Ide tartoznak a széndioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, valamint a részlegesen fluorozott szénhidrogének, a perfluor szénhidrogének és a kén-hexafluorid. A magyar gazdaságban ezen gázok kibocsátása csökkent, de a szállítás, raktározás, posta, távközlés ág a kibocsátást 2000-hez viszonyítva 2008-ra majdnem duplájára növelte. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése összességben csökkent, de a szállítás, raktározás, posta, távközlési ág az eredményeket jelentősen rontotta, így elengedhetetlen a felülvizsgálat, és a csökkenés biztosítása. Az adatokat a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra A szállítás, raktározás, posta, távközlési ág gazdasági és környezeti hatása a teljes nemzetgazdaság arányaiban
Forrás: KSH, Statisztikai Tükör, 2010. Fontos mutatónak tekinthető a közlekedésből származó összes szilárdanyag kibocsátás éves mennyisége. Jelentős szerepe van a téli füstköd (szmog) előidézésében. A teljes szilárdanyag kibocsátás Magyarországon jelentősen csökkent, a növekvő közúti forgalom miatt viszont a közlekedés kibocsátásának aránya folyamatosan növekszik. Következtetések, javaslatok A környezeti fenntarthatóság összefügg az energiafelhasználással. Vizsgálatánál a magát bővítetten újratermelő gazdaság és a véges természeti környezet kapcsolatát elemezhetjük. Ha rosszul ítéljük meg a rendszert és a környezetterhelés a termelési szférában és a fogyasztás során súlyos mértéket ér el, akkor annak közvetlen negatív hatása lesz a termelési feltételekre (költségekre) és a fogyasztási szintre, a társadalom jólétére (BOD, 2002). Hazánk a fenntartható energiagazdálkodás terén jelentős eredményeket ért el, a vizsgált mutatók – a közlekedési célú bio-üzemanyag felhasználás arányát mutató indikátor kivételével – mind javultak. Természetesen a környezet védelme érdekében további erőfeszítések szükségesek. Irodalomjegyzék Abayné Hamar E. – Marselek S. – Pummer L. (2012): Fenntarthatósági indikátorok az energiatermelésben. XIII. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 223-229. p. Bíró P. (szerk.) (2010): Fenntartható Fejlődés Évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest. 1-232. p. Bod P. Á. (2002): Gazdaságpolitika. AULA Kiadó, Budapest, 1-282. p. KSH (2010): A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése – légszennyezés. Statisztikai Tükör, IV. évf. 102. sz. 1-5. p. 68/120
Láng I. (2003): A fenntartható fejlődés Johannesburg után. AGROINFORM Kiadóház, Budapest, 1-147. p. Magda S. – Marselek S. – Miller Gy. (2005): Möglichkeiten, Aufgaben und Indikatoren der nachhaltigen Entwicklung in Ungarn. Thüringisch-Ungarisches Symposium. Jéna, 17-25. p. Magda R. (2010): A természeti erőforrások optimális használata. In: Vidékgazdaságtan I. (szerk.: Magda R. – Marselek S.) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 47-51. p. Magda R. – Szűcs Cs. – Bezzeg E. (2012): The state of Affairs Transportation and Delivery in Hungry, Sustainability Studies, the Introduction of European Tendencies. Logistics and Transport, Wroclaw. September, 1-17. p. (megjelenés alatt) Marselek S. – Abayné Hamar E. – Wölcz A. (2005): A fenntartható fejlődés lehetőségei, feladatai, eszközrendszere és javasolható indikátorai. Környezetvédelem, regionális versenyképesség, fenntartható fejlődés. Tudományos Konferencia, Pécs, 7-15. p. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2011): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Budapest, 1-220. p. Szabó I. (szerk.) (2011): A KSH jelenti, gazdaság és társadalom. 2010/12. Budapest, 1100. p. Szlávik J. – Csete M. (2004): A fenntarthatóság érvényre juttatása és mérhetősége települési-kisregionális szinten. Gazdálkodás, Budapest. 4. sz. 10-27. p. Valkó G. (szerk.) (2011): A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. KSH, Budapest, 198-211. p.
69/120
ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉS, HASZNOSÍTÁS HAGYOMÁNYOS RENDSZERE TRADITIONAL METHODS OF BIOMASS PRODUCTION AND USE Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Tóth Ádám2 – Nagy Zsuzsa3 1 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 kutatási koordinátor, KRF Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 3 tanársegéd, igazgató, KRF Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum
Összefoglalás A helyi megújuló energia termelése és annak helyi hasznosítása egyáltalán nem olyan rendszer, amelyet minden elemében napjainkban kellene kitalálni. Hiszen a helyben képződött szőlővenyige, a gyümölcsfa nyesedék, az erdei apadék, a kukoricaszár, a kukoricacsuhé, a napraforgószár és tányér valamint sok más termesztett növény emberi élelemnek, vagy állati takarmánynak már nem hasznosítható minden tüzelhető része részt vett a falusi, kisvárosi háztartások energia ellátásában. Kulcsszavak: hagyományos helyi gazdálkodás, energetika biomassza, megújuló energia, teljes kukorica növény, csuhé, héj, gyökér Summary The local production and use of renewable energy is certainly not a system which needs to be developed from scratch today. Locally produced vine and fruit tree cuttings, logging waste, maize stem, dried maize leaves, sunflower stem and heads, as well as the burnable parts of many crops that are not suitable as human food or animal feed have long been used as a source of energy in village and small town households. Keywords traditional local agriculture, energy biomass, renewable energy, entire maize plant, dried maize leaves, hull, root
70/120
1. A hagyományos helyi gazdálkodás rendszere A következő ábrán bemutatjuk a fenntartható hagyományos helyi gazdálkodás ésszerű rendszerét és sorrendjét. 1. ábra
EMBERI ÉLELEM
A hagyományos helyi gazdálkodás rendszere
ÁLLATI TAKARMÁNY
TÜZELŐ ANYAG
KELETKEZŐ (FA)HAMU
TALAJTÁPANYAG
Ez a rendszer miközben igen sok emberi munkát igényelt nem tette lehetővé a hazai szűkös földellátottság közepette a bőséges élelem, takarmány és tüzelőanyag ellátást, viszont a mai, fosszilis energiahordozókra alapozott rendszernél sokkal környezetkímélőbb és sokkal fenntarthatóbb volt. A hagyományos helyi gazdálkodás mezőgazdasági-erdészeti rendszerének 2 elemét mutatom be a következőkben. 2. Kukorica ízik, kukoricacsuhé és csutka tüzelőként való felhasználása
Hazánkban a kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövény; felhasználása, hasznosíthatósága igen sokoldalú. Szemtermése fontos abraktakarmány, a viaszérett szemű csöves, teljes kukoricanövényt pedig silózás után silótakarmányként etetik meg a szarvasmarhákkal, juhokkal. Ezen kívül ipari felhasználása is egyre bővül, hiszen gyártanak belőle bioetanol motor hajtóanyagot, ipari szeszt, kukorica olajat, természetbarát csomagoló anyagot.
71/120
De a kukorica termése közvetlen emberi fogyasztásra is alkalmas, mint kukoricalisztből készült puliszka, főtt csemegekukorica és pattogatott kukorica. Az érett teljes kukoricanövény tüzelőként is jól hasznosítható. A hagyományos helyi gazdálkodási rendszerben a betakarítást szeptemberben, októberben végezték, amikor a kukorica elérte a teljes érettséget és a szemek tápanyagtartalma kialakult. A háznál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket ismerősök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával – kukoricafosztás – tisztították meg a levéltől. A csöves kukorica a betakarítás után még szárítást igényel, ezért koszorúba fonva az eresz alá függesztették, fára akasztották vagy a padláson terítették el. A nagyobb készletekkel rendelkező gazdaságok viszont megfelelő tárolóépületet használtak, melynek kezdeti formái a lábakon álló, fonott oldalfalú kukorica kasok voltak. A léces kukoricagóré a 18. század végétől a nagybirtokokon terjedt el. A nagyparaszti gazdaságok a 19. század második felétől kezdték építeni. A felhasználáskor a kukoricát lemorzsolták és az így keletkezett kukoricacsutkát, illetve a fosztáskor összegyűjtött csuhét, vagy kemencében, vagy konyhai tűzhelyben sütésfőzésre, illetve fűtésre használták fel. A hagyományos helyi gazdálkodási rendszerben a lábon maradt kukoricaszárat is gondosan betakarították. A 19. század elején ugyan még sok helyütt a kihajtott marhákkal legeltették le, azonban a takarmányszükség növekedése megkövetelte a hasznosítható szár behordását. A kukoricaszár levágására speciális kovácsoltvas szárvágókat, ennek hiányában sarlót, nádvágót, baltát, vagy éppen kapát használtak. A levágott kukoricaszárat kévébe kötötték, kúpokba összerakták, és amikor idejük engedte, szekérrel hazaszállították. A ház körül szintén kúpokban tárolták, míg tavaszra a szarvasmarha felélte. A kukorica levele fontos téli takarmánynak számított. A megmaradt kóró, kukorica ízik – különösen a fában szegény Alföldön – megbecsült tüzelő volt, amelyet tűzhelyben használtak fel fűtésre sütésre és főzésre. A kukoricaszemektől megfosztott kukoricacsutkát szintén kemencében, vagy tűzhelyben használtak fel fűtésre sütésre és főzésre. 3. Kukoricatő (csutkatő) tüzelőként való felhasználása A hagyományos helyi gazdálkodási rendszerben a betakarítás után a földben maradt kukoricatöveket is betakarították és hasznosították. A kukorica betakarítását követő tavaszon a földben maradt kukorica töveket lóval kiszántották, az ezt követő boronálás során a kukoricatövek a talajfelszínre kerültek miközben lehámlott róluk a talaj nagyobb része. Ezeket a töveket a földtől való megtisztítás végett összeveregetés közben kézzel összeszedték, majd kupacokba rakták. Az összegyűjtött kukoricatöveket lovas kocsival szállították haza. A hazaszállított kukoricatöveket tüzelésre használták fel, vagy kemencében, vagy konyhai tűzhelyben égették el. Az így keletkezett hőt a fűtésen kívül főzésre és sütésre használták fel. A kukorica növény, csuhé, cső, gyökér elégetése során keletkezett hamut a kertre, a kistanyára, házhelyre, a zártkertre, vagy a szántóterületre szórták ki növényi tápanyagként, ha pedig nagyobb mennyiség keletkezett, akkor az, az istállótrágya közé keverve hasznosult.
72/120
2. ábra
Kukoricatő (csutkatő) tüzelőként való felhasználása
Irodalomjegyzék: Gergely S. (2008): Zöldenergia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 221p. ISBN 978-963-9736-68-9 Gergely S. (2008): Sikeres vidék. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 223p. ISBN 978963-9736-69-6 Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-18-1 Nemzetgazdasági Minisztérium – Új Széchenyi Terv (Vitairat), 2010. július 28. Gergely S. (2010): Az Észak-Magyarországi régió megújuló energia stratégiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 303p. ISBN 978-963-9935-55-6 Gergely S. (2010): Megújuló energia – kitörési lehetőség a szegénységből. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 292p. ISBN 978-963-9935-54-9 Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5 Gergely S. (2010): Falufűtőmű. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 319p. ISBN 978963-9935-44-0
73/120
ZÖLDENERGIA HORDOZÓK SZÁRADÁSÁNAK TEREPI ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA IN SITU AND LABORATORY ANALYSES OF DYING OF GREEN ENERGY RESOURCES Holló Ervin1 – Tóvári Péter2 – Szabó István2 – Fenyvesi László2 1 – Károly Róbert Nonprofit Kft. 2 – VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Összefoglalás A hazai bioenergetikai szektor számára nagyon fontos feladat, hogy a megtermelt energiahordozók, biotüzelőanyagok minőségi jellemzőit ellenőrzött formában, a „jó gyakorlat” elvén hasznosítsa, s a környezeti hatásokat minimálisra csökkentse, ezáltal fenntarthatósági kritériumokat teljesítse. A gyakorlat számára az energetikai alkalmazás egyik kulcs kérdése az alkalmazott tüzelőanyag nedvességtartalmának csökkentése, optimalizálása. Munkánk kitűzött célja, hogy a különböző vizsgálatba vont zöldenergia hordozók száradási jellemzőit terepi és laboratóriumi mérésekkel meghatározzuk és elkészítsük a technológiai ajánlásokat. Kulcsszavak: szárítás; biomassza; fa apríték; rönk; fűtőérték; nedvességtartalom Summary It is of utmost importance for the Hungarian bioenergy sector to continuously monitor its products’ quality and use them according to „good practices”, in order to minimise environmental impacts and fulfil the requirements of sustainability. In practice, the key factor is the optimisation of humidity of heating materials. Our main object is to determine the drying characteristics of different green energy resources by laboratory and in situ analyses, and to prepare technical recommendations based on the results on these examinations. Keywords: drying, biomass, woodchips, log, heating values, humidity Előzmények A ZÖLDLÁNG projekt keretében egy meghatározott kutatási modell és egy összeállított mintafa alapján nagy mintaszámú vizsgálatok készültek és készülnek a Tass pusztai kísérleti területen, valamint a gödöllői VM MGI-ben. A vizsgálatok során rönk, bála, apríték formájú fás- és lágyszárú tüzelőanyagok kerültek, illetve kerülnek megvizsgálásra. Jelen tudományos publikációnkban az elkészített rönk vizsgálati eredményeket mutatjuk be részletesen. Módszer A helyszíni mintavételeken és méréseket túl részletes laboratóriumi analízis készült a vizsgálatba vont minták minőségi változásáról a nedvességtartalom csökkenésének függvényében. Ennek módszere a vonatkozó mintavételi szabványok szerint történtek. Tekintettel arra, hogy a laboratóriumi vizsgálatok célja a minták minőségi kontrollja, s a minőségromlás nem gyors és intenzív folyamat, ezért a mintavételi gyakoriság jelentősen csökken a nedvességtartalom méréshez képest. A mintavételek gyakorisága havonta 1 alkalom, melyet a vonatkozó szabványok iránymutatása alapján, a halmazra vonatkozóan, azt reprezentatív módon jellemezve kellett elvégezni. 74/120
A laboratóriumban elvégzendő vizsgálatok a következők voltak: - a minta nedvességtartalmának meghatározása - az égéshő mérése, a fűtőérték meghatározása - az elemi összetétel analízise. (CHNS) A felsorolt tulajdonságok jól jellemzik a vizsgálatba vont minták minőségi romlását, melyen keresztül a szárítási folyamat optimalizálása is elvégezhető. A farönkök vizsgálata során a mintavétel speciálisan került összeállításra. Minden vizsgálatba vont halmaz mennyisége úgy lett meghatározva, hogy a mintavételi idő rendszerességének és a mintavétel módjának megfelelően a vizsgálat során minden mintarönk megmintázásra kerüljön. Mintavétel szükséges minden egyes tárolási módnál külön-külön, a rönkök két végéből levágva 5-5 cm valamint a rönk közepéből 5 cm. Az így kapott korongaokat laboratóriumba kellett szállítani, ahol a korongokból statisztikai mintavételezéssel analitikai mintát készítettek és meghatározták a nedvességtartalmat. A mintafa alapján beállított mintahalmazok az előzetes tervek alapján kerültek kialakításra. A rönk minták esetében 2 féle hossz, valamint 3 féle előkezeléssel kerültek kialakításra a minták. Alkalmazott jelölések: ZL-MINTA FAJTÁJA-MINTA JELLEGE-TÁROLÁS JELLEGE-(RÖNK HOSSZA) ZL: ZÖLDLÁNG Minta fajtája: Nyárfa: NY Fűzfa: FF Tűzifa: T Minta jellege: Hasított rönk: HR Kérgezett rönk: KR Natúr rönk: NR Tárolás jellege: Földön: F Tető alatt: T Betonon: B Kiegészítő jelölések: A zárójelben lévő jelölésrész a rönkökre érvényes. Rönk hossza: 1m-es rönk: 1 2,5m-es rönk: 2,5 Minta helye a rönkön belül: Jobb oldali: J Közép: K Bal oldali: B
75/120
Eredmények 1. ábra
2. ábra
Hasított, 1 méteres, nyárfarönk mérési adatsora
Natúr, 1 méteres, nyárfarönk mérési adatsora
76/120
3. ábra
Kérgezett, 1 méteres, nyárfarönk mérési adatsora
A diagramok jól mutatják, hogy a mintahalmazokban a kialakítástól függetlenül a nedvességtartalom jelentősen csökkent. Az intenzívebb csökkenés a nyári időszakban volt tapasztalható, valamint az is igazolható, hogy visszanedvesedés minimális mértékben volt mérhető. A 2011-es év az elmúlt évek egyik legszárazabb időszaka volt. A vizsgálati időszak alatt a térségben csupán 286 mm csapadék esett. Ennek is köszönhető, hogy a farakások nedvességtartalma elérte a 10%-ot. A másik megfigyelhető mérési eredmény, hogy a nedvességtartalom csökkenésével párhuzamosan a minták fűtőértéke növekszik, hiszen a kiindulási nedvességtartalomhoz tartozó fűtőérték a végső, közel 10%-os nedvességtartalom esetében akár megduplázódik. A hasított rönkök nedvességtartalma intenzívebben csökkent, mint a kérgezetté vagy a natúr rönké. A kérgezés nem hozott hasznot a végnedvességet illetően, a rönkök mind 10% körüli értékre leszáradtak, az intenzitásban sem látható egyértelmű előny. 4. ábra
Natúr, 2,5 méteres, nyárfarönk mérési adatsora
77/120
5. ábra
Kérgezett, 2,5 méteres, nyárfarönk mérési adatsora
A 2,5mes rönkök esetében hasonló megállapítások tehetők, mint az 1m-esnél. A gyakorlati haszna ennek a méretnek, hogy a 2,5m-es szélességű teherautó platója rövidebb idő alatt megrakható és nagyobb tömegű árú szállítható egy szerelvénnyel. A száradási folyamat az időjárási viszonyoktól jelentősen függ, ezért célszerű lenne a vizsgálatok folytatása egy csapadékos évben, vagy egy csapadékos év szimulálásával. Források: MSZ EN 14774-3:2010 Szilárd bio-tüzelőanyagok. A nedvességtartalom meghatározása. Szárítószekrényes módszer. 3. rész MSZ EN 14918:2010 Szilárd bio-tüzelőanyagok. A hőérték meghatározása
78/120
AZ ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS MODERN RENDSZERE MODERN METHODS OF BIOMASS PRODUCTION AND USE Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Dr. Maga György2 1 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 egyetemi docens, Nyitrai Agrártudományi Egyetem
Összefoglalás A korszerű energetikai biomassza termelés és hasznosítás kitüntetett jelentőségű színtere a kistérség, amely lehetővé teszi a kistérségben fellelhető és előállítható energetikai biomassza hordozóknak a települések a vállalkozások és a lakosság által történő hatékony termelését és hasznosítását. Kulcsszavak energetikai biomassza, kistérség, kistérségi energia rendszer, fűtőmű, tűzifa, vágástéri hulladék/apadék, energetikai faültetvény Summary Micro-regions are very important scenes of modern green energy production and utilsation, which allows the energy biomass resources found and produced in the microregion to be produced and used efficiently by municipalities, households and businesses. Keywords energy biomass, micro-region, micro-regional energy system, heating plant, firewood, logging waste, energy tree plantation 1. Kistérségi energetikai biomassza rendszer – fűtőmű A következő ábrán mutatjuk be a legfontosabb energetikai biomassza hordozókat, amelyekkel a fűtőmű ellátható fűtőanyaggal.
79/120
1. ábra
Munkám terjedelmi korlátja miatt csak a tűzifa, valamint az energetikai faültetvényről származó fa termelésére és hasznosítására térhetek ki. Azt azonban itt is leszögezem, hogy közel három évtizedes kutatómunkám tanulsága az, hogy hazánkban, a kistérségi energiarendszerekben a legnagyobb megújuló energia tartalék az energetikai biomassza, vagy tudományos nevén az energetikai biomassza, ezt követi a geotermikus energia, majd a napenergia következik. 2. Tűzifa a kistérségi energia rendszerben 2. ábra A tűzifa útja a kistérségi energia rendszerben a fűtőműig, és a termelt energia hasznosítása
80/120
A tűzifa a kitermelés és közelítés után a vágásterületről a felső rakodóra kerül. Az erdészeti felső rakodón a tűzifát tehergépkocsira/traktor pótkocsira rakják, ezután a fa tüzelőanyagot közúton elszállítják a kistérségi faapríték logisztikai központba. A központba érkezett faanyagot leterhelik a tehergépkocsiról/traktor pótkocsiról, majd egy nagy teljesítményű telepített aprítógéppel felaprítják. A keletkezett faaprítékot deponálják, halomban tárolják. A tárolás során az apríték veszít a nedvességtartalmából, ezáltal javul a fűtőértéke. Az apríték elosztása a kistérségi faapríték logisztikai központból történik. A már alacsonyabb nedvességtartalmú aprítékot tehergépkocsira/traktor pótkocsira terhelik, majd elszállítják a települési felhasználókhoz. Itt a tüzelőanyagot leterhelik, fedett apríték tároló színbe, vagy rögtön a fűtőmű kazánjába mozgatják. A keletkezett energiát az intézmények, a lakosság és a vállalkozások fűtésre és hűtésre is felhasználhatják. Az égetés során keletkezett fahamut kijuttatják a termőterületre. Nemzetgazdasági vonatkozás Import helyettesítő hatás: a helyi biomassza alkalmas az import fosszilis tüzelőanyagok kiváltására. Export: a biomassza kistérségi energetikai hasznosításától idegen a határon túli szállítás (kivétel: ha a biomassza a határtól 20 km-es távolságon belül képződik) Szervezési, szervezeti vonatkozás A kistérségi faapríték logisztikai központ megfelelő működéséhez a központban történő tárolást és elosztást megelőző folyamatoknál is szükség van az összefogásra. Az együttműködésben részt vehetnek jogi személyek, természetes személyek, és jogi személyiséggel rendelkező szervezetek. az összefogás ölthet önkéntes alkalmi társulási formát, jogi személyiség nélküli társulást, jogi személyiségű társulást. Üzemgazdasági vonatkozás Gazdaságossági szempontból előnyösebb a biomassza energia-termelésre való használata, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. A kistérségi faapríték logisztikai központ létrehozása és hatékony működtetése feleslegessé teszi azt, hogy a kistérség minden településén kiépítsék a feldolgozás, rakodás, tárolás rendszerét. méretgazdasági előnyei mellett jelentős beruházási megtakarítást is el lehet így érni. Társadalmi vonatkozás Hosszú távon gazdaságos és fenntartható a helyi munkaerő alkalmazása a tűzifa energetikai felhasználása során. Komolyabb befektetés nélkül növeli a helyi bevételt. Helyi többlet nyereségképződést és annak helyi felhasználását teszi lehetővé. Csökken a helyi energiaköltség. A helyben képződött energiaforrás tartalékok feltárása és felhasználása komoly helyi nevelő hatást fejt ki. Környezeti vonatkozás Talaj: A faanyag kitermelése során alkalmazható kíméletes fakitermelési technológiák segítségével megakadályozható a talaj sérülése. A fahamu termőterületre való szétterítésével növelhető a talaj ásványianyag-tartalma, növelhető tápanyag tőkéje, javítható a talajélet. Víz: a kitermelt erdő gyors újratelepülése miatt nincs jelentős hatása. Levegő: A biomassza elégetése során keletkezett CO2 nem növeli a légkör CO2 tartalmát, mert a növények a fotoszintézis által lehetővé tett növekedésük során visszaépítik a szenet a szöveteikbe. A települési fűtőművekben a legkorszerűbb kazánokat alkalmazzák, ezért a kibocsátások megfelelnek a szigorú szabványoknak. Biodiverzitás: A tarvágásos üzemmód káros hatásai (gyomfajok, invazív fajok megjelenése stb.) kiküszöbölhetőek a szálaló vágások alkalmazásával. Ennek következtében nem sérül a biodiverzitás.
81/120
3. Az energetikai faültetvény fája a kistérségi energia rendszerben 3. ábra Az energetikai faültetvény fájának útja a kistérségi energia rendszerben a fűtőműig, és a termelt energia hasznosítása
Az energetikai faültetvények betakarítása járvaaprító géppel történik. A gép a mellette vontatott pótkocsira továbbítja az aprítékot. Az aprítékot traktor vonatta pótkocsin a kistérségi faapríték logisztikai központba szállítják, és ott szabadban prizmákban tárolják. A prizmában (halomban) tárolt aprítéknak csupán a külső ~20-40 cm-es rétege marad nyirkos, az alatta levő mennyiség a tárolás alatt folyamatosan szárad. A halmokat olyan helyen kell képezni, ahol a nagyméretű szállítójárművek könnyen megközelíthetik, és nem kerül az apríték közé idegen anyag (kő, föld stb.). A prizmákból a tüzelőanyagot tehergépkocsikra/traktor vonatta pótkocsira rakják és elszállítják a felhasználókhoz. Itt a tüzelőanyagot leterhelik, fedett apríték tároló színbe, vagy rögtön a fűtőmű kazánjába mozgatják. A keletkezett energiát az intézmények, a lakosság és a vállalkozások fűtésre, hűtésre használhatják. A visszamaradt fahamut kijuttatják a termőterületre. Nemzetgazdasági vonatkozás Import helyettesítő hatás: a helyi biomassza alkalmas az import fosszilis tüzelőanyagok kiváltására. Export: a vágástéri hulladék energetikai hasznosításától idegen a határon túli értékesítés. Szervezési, szervezeti vonatkozás A kistérségi faapríték logisztikai központ megfelelő működéséhez a központban történő tárolást és elosztást megelőző folyamatoknál is szükség van az összefogásra. Az együttműködésben részt vehetnek jogi személyek, természetes személyek, és jogi személyiséggel rendelkező szervezetek. Az összefogás ölthet önkéntes alkalmi társulási formát, jogi személyiség nélküli társulást, jogi személyiségű társulást. Különösen előnyös a szövetkezeti forma, mert a tőkeegyesítés mellett a személyek közötti szorosabb együttműködést is hatékonyan segíti elő.
82/120
Üzemgazdasági vonatkozás Gazdaságossági szempontból előnyösebb a biomassza energia-termelésre való használata, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. A kistérségi faapríték logisztikai központ létrehozása és hatékony működtetése feleslegessé teszi azt, hogy a kistérség minden településén kiépítsék a feldolgozás, rakodás, tárolás rendszerét. Méretgazdasági előnyei mellett jelentős beruházási megtakarítást is el lehet így érni. Energetikai faültetvények mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas, kisebb termőképességű területeken is létesíthetőek. Társadalmi vonatkozás Hosszú távon gazdaságos és fenntartható a helyi munkaerő alkalmazása a energetikai faültetvények létesítése, ápolása, betakarítása és fájának energetikai felhasználása során. Komolyabb befektetés árán növeli a helyi bevételt. Helyi többlet nyereségképződést és annak helyi felhasználását teszi lehetővé. Csökken a helyi energiaköltség. A helyben képződött energiaforrás tartalékok feltárása és felhasználása komoly helyi nevelő hatást fejt ki és emeli a környezet tudatosság szintjét. Környezeti vonatkozás Hatás a talajra: A fahamu termőterületre való szétterítésével növelhető a talaj ásványianyag-tartalma, növelhető tápanyag tőkéje, javítható a talajélet. Hatás a vízre: A műtrágyákból vegyi anyagok juthatnak a talajvízbe, élővizekbe. Hatás a levegőre: A települési fűtőművekben a legkorszerűbb kazánokat alkalmazzák, ezért a kibocsátások megfelelnek a szigorú szabványoknak. A biomassza elégetése során keletkezett CO2 nem növeli a légkör CO2 tartalmát, mert a növények a növekedésük során visszaépítik a szenet a szöveteikbe. Hatás a biodiverzitásra: az ültetvény által elfoglalt területekről kiszorulnak az őshonos fafajok. Irodalomjegyzék: Gergely S. (2007): Zöldenergia kézikönyv. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007. 214. p. ISBN 978-963-9736-27-6 Gergely S. (2008): Magyar-szlovák zöldenergia modell. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 238p. ISBN 978-963-9736-54-2 Gergely S. (2008): Zöldenergia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 221p. ISBN 978-963-9736-68-9 Gergely S. (2009): A zöldenergia hasznosítása. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 60p. ISBN 978-963-87831-9-6 Gergely S. (2009): Zöldenergia termelés fával. Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda, Gyöngyös, 2009. 209p. ISBN 978-963-9941-01-4 Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 Gergely S. (2009): Zöldenergia, mint a kedvezőtlen termőhelyű térségek kitörési lehetősége. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 270p. ISBN 978-963-9935-18-1 Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5 Gergely S. (2010): Falufűtőmű. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 319p. ISBN 978963-9935-44-0
83/120
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEREPE THE ROLE OF RENEWABLE ENERGY IN RURAL DEVELOPMENT Dupcsák Zsolt1 – Dr. Kerek Zoltán2 – Dr. habil Marselek Sándor3 1 tanársegéd, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 2 vezető főtanácsos, Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal 3 egyetemi tanár, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Összefoglalás A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia prioritásai között szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem. Csökkenteni kell az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátását, illetve fel kell készülni a változó időjárási és éghajlati hatásokra. Mára már sokan úgy vélik, hogy a hagyományos energiahordozók által felvetett környezeti problémákra jelenlegi ismeretek szerint a megújuló energiaforrások kiaknázása adhat egy lehetséges választ. Hazánk primer energiahordozók tekintetében jelentős importra szorul saját forrásainak szűkössége miatt. Kulcsszavak: megújuló energia, biomassza, zöldenergia, vidékfejlesztés Summary One of the priorities of the National Sustainable Development Strategy of Hungary is to combat climate change. Greenhouse gas emissions have to be reduced and we have to start to adapt to changing weather and climatic impacts. Nowadays it is generally accepted that the utilization of renewable energy resources could be the answer for the environmental problems derived from conventional energy resources. Hungary needs significant imports of primary energy resources because of the scarcity of its own resources. Keywords: renewable energy, biomass, green energy, rural development Bevezetés Az energia napjainkban az egyik legfontosabb tényező a munkahelyek, a növekedés és a fenntarthatóság szempontjából. A fosszilis energiahordozók rövid időn belül történő kimerülése alapvető változásokat generálhat. Ezekre a változásokra már ma fel kell készülnünk és a megújuló energiaforrások felé kell fordulnunk lehetőségeinknek megfelelően. A megújuló energiaforrások elterjesztése és a zöld energia ipar vidéken új munkahelyeket is létrehozhat.
84/120
Eredmények és értékelés Az elmúlt évszázadokhoz képest a földi klíma gyors változáson megy át. A Nemzetközi Klímaváltozásért felelős szervezet (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint 450 milliomodrész (ppm) alatt kell stabilizálni a CO2 koncentrációt (amely jelenleg 380 ppm), hogy a földi átlaghőmérséklet 2 ºC-nál nagyobb mértékben ne emelkedhessen. A jelenlegi növekedés (2 ppm/év) rövid időt ad a beavatkozásra. A változásokat az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra A hőmérséklet, a CO2 a koncentráció és a CO2 kibocsátás alakulása az elmúlt 1000 évben
Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 A megújuló energiaforrások használata nem választható el a fenntarthatóságtól. Richard Smalley Nobel-díjas kémia professzor rangsorolta a 21. század következő 50 évében jelentkező 10 legfontosabb globális kihívást, amely rangsor lépcsőfokonként értelmezve, nem valósulhat meg, ha az előtte lévő, magasabb rendű probléma nem oldódik meg (DINYA, 2008). A legfontosabbnak tekinthető az energiaellátás biztonsága majd a víz- élelmezés biztonság következik. A környezetvédelem és a klímaváltozás lehetősége is a fontos prioritásokhoz tartozik (2. ábra). 2. ábra
Smalley-féle globális probléma-rangsor
Forrás: DINYA, 2008
85/120
Az energiaszektor – negatív értelemben – a legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok terén. Az energetikához kapcsolódó kibocsátások az EU-27 széndioxidemissziójának 38,2 százalékát adják. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor az energetikához kapcsolódó kibocsátások adják a teljes CO2 kibocsátás 80%-át (SÁGODI, 2011). A kibocsátás csökkentése a megújuló és nukleáris energiatermelésre történő átállás révén történhet. A megújuló források esetében egyre inkább előtérbe kerül a decentralizált termelés. A fenntarthatóságra törekvés során kisebb egységekben állítják elő az energiát – elsősorban biomassza alapon – ami a helyi közösségek döntése lehet. Az új technológiák még nem versenyképesek a régivel, ezért támogatásuk szükséges. Az állam a kibocsátási normák szigorításával, másrészt direkt pénzügyi támogatással is segítheti az innovatív technológiákat. Az üvegházhatású gáz kibocsátás hazánkban jelentősen nem változott (1. táblázat). 1. táblázat
Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásainak alakulása az 1995-2009. évi időszakban (millió tonna, CO2 ekvivalens)
Megnevezés 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Bruttó ÜHG kibocsátás (including LULUCF) 78,7 77,1 79,1 77,1 80,1 79,1 79,9 78,2 75,7 73,1 66,6 Földhasználat, erdészet (LULUCF) csökkentő hatása -6,8 -1,2 -2,6 -1,8 -3,6 -2,6 -4,6 -2,6 -2,9 -4,5 -3,0 Nettó ÜHG kibocsátás (excluding LULUCF) 71,9 75,9 76,5 75,3 76,5 76,5 75,3 75,6 72,8 68,6 63,6
Forrás: OMSZ Üvegházhatás-nyilvántartási Osztály A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a klímaváltozás terén a legfontosabb cselekvési területként jelöli meg az ÜHG kibocsátásának szabályozását, mérséklését, elsősorban az energiafelhasználás, az építkezési szokások, a közlekedési igények, illetve az ipari tevékenységek megváltoztatását. Az Új Széchenyi Terv ismerteti, hogy a megújuló energiaforrások alapvetően a jövő alternatív iparágát és kitörési pontját jelentik a mezőgazdaság, a vidék és az egész nemzetgazdaság számára. Az energianövények termesztése az optimális földhasználat szempontjából sem közömbös. A földhasználat – más tényezőket is figyelembe véve – az agrártermelés eredményességét alapvetően határozza meg. Arra kell törekednünk, hogy a földhasználat rendszere környezeti adottságaihoz és korlátaihoz a lehető legjobban illeszkedjen. A rendszer hatékonysága nagymértékben függ a művelési ágak összetételétől és attól, hogy ott milyen növényeket és milyen eredménnyel termelnek. A művelési ágak területének megoszlása és annak időbeni változása önmagában is fontos információ a mezőgazdasági földhasználati rendszer belső szerkezetét tekintve (MAGDA R., 1999). A lokális rendszerek a helyi energiatermelésre alapozhatók. Ezen a téren a megújuló és megújítható energiaforrások széles spektrumával találkozhatunk. Az Új Széchenyi Terv a nagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező kisebb helyi termelőegységeket preferálja zöld energia előállításra és fenntarthatóság érvényesítésére. 86/120
A Zöldgazdaság-Fejlesztési program eszközrendszere az Energiahatékonyság – Energiatakarékosság – Energiaracionalizálás hármas követelményre épül (BIRÓ et al., 2012). A problémák megoldásának egyik lehetősége a takarékos felhasználás, de törekednünk kell a hatékonyságra is. Ezt indikátorokkal mérhetjük. Az energiaintenzitás függ az ország gazdasági szerkezetétől (mennyi nehéz és könnyűipar van), a klímájától, illetve az ország lakóinak és intézményeinek energiahasználati szokásaitól. Az index csökkenése az energiaintenzitás növekedését jelenti, azaz minél kisebb a mutatószám értéke, annál intenzívebben használja fel egy ország a rendelkezésre álló energiaforrásokat (KSH). A gazdaság energiaintenzitása hazánkban jelentősen csökkent (3. ábra). 3. ábra
A gazdaság energiaintenzitása, 1995-2008 (%)
Forrás: Eurostat, Bíró, 2010 Következtetések, javaslatok A fosszilis energiahordozók felhasználása helyett át kell térnünk – lehetőségeinknek megfelelően – a megújuló energiaforrások használatára. Ez a folyamat a vidéki területeken munkahelyeket is létrehozhat, és ezáltal javítja a vidékgazdaság helyzetét. A változások mellett törekednünk kell az energiatakarékosságra és a hatékony energiafelhasználásra. Irodalomjegyzék
Bíró B. – Simon D. – Gergely S. (2012): A stratégiai célok és a szabályozási környezet viszonya a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése területén Magyarországon. XIII. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Gyöngyös. 314-324. p. Bíró P. (szerk.) (2010): Fenntartható Fejlődés Évkönyv, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest. 1232. p. Dinya L. (2008): Biomassza-alapú fenntartható energiagazdálkodás, előadás a Magyar Tudomány Napján, MTA, 2008. nov. 6. Magda R. (1999): A mezőgazdasági földhasználati rendszer elmélete. Gazdálkodás, XLIII. Évf. 5. sz. 35-42. p. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (2008): Budapest. 14. p. Ságodi A. (2011): Fenntartható szabályozás. In: KPMG Energetikai Évkönyv, Budapest. 8-12. p.
87/120
NAGYRÉDE ZÖLDENERGIA LEHETŐSÉGEI GREEN ENERGY OPPORTUNITIES IN NAGYRÉDE Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Nagy Zsuzsa2 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 tanársegéd, igazgató, KRF Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 1
Összefoglalás A 3326 lakosú Nagyréde a Mátra legdélibb községe, amelynek kiváló adottságai vannak a szőlőtermesztésre. Ebből következőleg a 830 ha-os szőlőterületén képződő szőlővenyige zöldenergia fűtőanyagként való hasznosítása kézenfekvő lehetőség. De az 1409 ha-os szántóterületen is képződik annyi zöldenergia hordozó, amely lehetővé teszi a földgázfűtésről a zöldenergia hordozókra való átállást először a közintézményekben, később pedig a vállalkozásoknál és a lakosságnál. Kulcsszavak zöldenergia, önkormányzati intézmény, energetikai kataszter, fűtőmű, szőlővenyige Summary The community of Nagyréde is the southernmost village in the Mátra hills and has excellent lands for the growing of grape. Using the vine produced in the 830 hectares of vineyards as a source of green energy would therefore appear an obvious choice. The 1409 hectares of cultivated fields also supply enough green energy resources which would enable replacing natural gas with green energy - first in the public institutions and then at the businesses and households. Keywords green energy, municipal institution, energy survey, heating plant, grape vine 1. kép
Nagyréde község címere
88/120
1. Nagyréde település Földrajzi helyzet Nagyréde a Gyöngyösi kistérségben helyezkedik el. A Mátra legdélibb községe, Gyöngyöstől alig 10 km-re található. A 3. sz. főúton Budapest és Gyöngyös felöl is tábla jelzi a települést. A településhez tartozó 3434 ha földterület 7,5%-a belterület, 92,3%-a külterület és 0,2%-a zárt kert. 1. táblázat
Területi adatok, 2009
Fekvés, művelési ág Belterület Külterület Zártkert ÖSSZESEN Erdő Gyep (legelő) Gyep (rét) Gyümölcsös Kert Kivett Szántó Szőlő
Legkisebb Leg-nagyobb földrészlet földrészlet terület (ha) terület (ha) 259,3 0,001 5,0 3170,6 0,002 49,4 3,6 0,058 1,0 3433,5 288,1 0,098 49,4 108,6 0,033 15,4 72,9 0,003 7,7 160,5 0,064 21,9 0,1 0,080 0,1 563,8 0,001 25,4 1409,1 0,009 25,8 830,5 0,002 15,3
Földrészletek Összes száma terület (ha) 1749 3561 32 5342 61 44 43 101 1 2129 1132 1868
Átlagos földrészlet terület (ha) 0,1 0,9 0,1 4,7 2,2 1,4 1,6 0,1 0,3 1,0 0,4
Forrás: Gyöngyös Körzeti Földhivatal Lakosság 2008-as adatok szerint a településen 3326 fő az állandó népesség száma. Ebből 15-17 éves 114 fő, 18-59 éves 2017 fő, és 60 év feletti 754 fő. 2. táblázat
Népességi, népmozgalmi adatok 2008, (fő)
Állandó 3326 népesség száma Élveszületések száma
26
Állandó népesség, nők összesen
1768
Halálozások száma
46
Házasságkötések száma (eset)
8
Állandó népesség, férfiak összesen
1558
Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma)
0
Válások száma (eset)
3
Forrás: KSH A település lakásállománya 1239 db. Az összes gázfogyasztók száma pedig 1223 db. A településen távfűtésbe, melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás nincs. Nagyrédén az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 2008-ban 2 364 000 m3 volt. Ennek kb. 8,7%-át az önkormányzathoz tartozó közintézmények gázfogyasztása teszi ki.
89/120
3. táblázat
Egészségügyi ellátás, közoktatás, közművelődés 2008
Működő háziorvosok száma 12.31-én (fő)
1
Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma (db)
0
Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)
1
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)
90
Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)
77
Általános iskolai feladat ellátási helyek száma(gyógypedagógiai oktatással) (db)
1
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)
247
Számítógépek száma az általános iskolai feladat ellátási helyeken (db)
16
A települési könyvtárak száma (db)
1
Közművelődési intézmények száma (db)
1
Forrás: KSH 2. Termőterületek Az önkormányzat kb. 20 ha termőterülettel rendelkezik, de ezeken a területeken a lejtés 10% feletti. A településhez tartozó és a környékbeli területeken sokhelyütt kivágták a szőlőket, így ezen területek bérlésére esetleg lehetőség lenne energetikai ültetvény telepítése céljából. Azonban ezek általában kisebb területek és szétszórtan helyezkednek el a település különböző részein, rajtuk nem gazdaságos a az energetikai ültetvény létesítése. Nagyobb egybefüggő terület bérlését pedig nehezen lehetne megoldani. Az Önkormányzat rendelkezik erdőterületekkel, ezek nagy arányban talajvédelmi rendeltetésűek, vagy vízmosáskötés céljából létesültek (F, NY). 3. Központi fűtőmű kialakítása A nagyrédei Szent Imre Általános Iskolához tartozó területen kialakítható egy központi fűtőmű. A Szent Imre Általános Iskola a település központjában helyezkedik el, a Fő út 1012. szám alatt. Több közintézmény található a közvetlen közelében, ezért kiválóan alkalmas a fűtőmű és apríték tároló elhelyezésére. 4. táblázat
A közintézmények távolsága az általános iskolától Közintézmény
Távolság (m)
Polgármesteri Hivatal
100
Művelődési Ház
50
Sportöltöző
50
EÜ Központ
70
Bölcsőde
50
Forrás: Saját szerkesztés A Szent Imre Általános Iskola mögött a belső udvaron található a jelenlegi kazánház. Ennek mérete szükség esetén bővíthető, maga az épület felújításra szorul. Az épület mellett helyezkedik el egy kisebb méretű fedett tároló, amely kibővítve alkalmas lehet faapríték tárolására.
90/120
2. kép
Kazánház és fedett tároló
Jelenleg az iskolát és a hozzá tartozó napközi otthon épületét 9 db 40 kW teljesítményű FÉG VESTAL modullal fűtik. A többi közintézmény fűtése szintén egyedileg gázkazánnal vagy konvektorokkal megoldott. A gázfűtést kiváltó, megújuló energiát hasznosító fűtőmű teljesítménye az alábbi táblázat alapján megállapítható. 5. táblázat
Nagyréde közintézményeiben található kazánok és konvektorok
Intézmény neve Polgármesteri Hivatal
Művelődési Ház Szent Imre Általános Iskola Sportöltöző EÜ központ Bölcsőde Összesen:
Kazán típusa/konvektor FÉG f850 GF 30 Z4 FÉG f850 ZV4 FÉG VESTAL modul FÉG f850 Z4 FÉG VESTAL modul FÉG VESTAL modul
Teljesítménye (KW)
darabszám
5 3 4 22 4 40 5 4 40 40
10 5 1 5 1 9 6 2 3 3
Összesen (kW) 50 15 4 110 4 360 30 8 120 120 821
Forrás: saját szerkesztés A táblázat alapján látható, hogy a közintézményekben alkalmazott tüzelőberendezések névleges teljesítménye 821 kW. A létesítendő fűtőmű kazánját ettől nagyobbra kell méretezni, és számolni kell a csővezetékekben fellépő veszteségekkel (kb. 50 W/m) is. Tehát a veszteségekkel együtt 1 MW teljesítményű kazánra van szükség. Az FHB típusú automatikus fahulladék tüzelõberendezés alkalmas fűrészpor, forgács, apríték és darabos fahulladék magas hatásfokú, környezetvédelmileg támogatott hasznosítására. A javasolt FHB-10 típusú tüzelőberendezés névleges teljesítménye 1 MW. A megtermelt energiát felhasználók száma: 6 középület. Tulajdonos: Nagyréde Önkormányzata 100%. Tüzelőanyag: szőlővenyige, gyümölcsfanyesedék, faapríték, forgács, fűrészpor max. 30% nedvességtartalommal. 91/120
Éves apríték szükséglet: 2200 h/év *1000 kW*3,6=7920000 MJ/év 7920000MJ/év /11000 MJ/t= 720 t/év (apríték) 6. táblázat
Betárolható tüzelőanyag-mennyiségek – apríték
Napi tároló 2200 / 182 =12 h/nap 12 h*400 kg/h= 4800 kg= 4,8 t 3 apríték tömege: 4 m /t 3 3 4,8 t*4 m /t= 19,2 m 3 Tehát a napi tárolandó mennyiség 19,2 m
7 nap tárolószín 3
19,2 m *7=135 m
3
10 nap tárolószín 19,2*10=192 m
3
Mivel a tüzelőanyag beszállítását erősen befolyásolja az időjárás, ezért ajánlatos a tárolószínt túlméretezni, és inkább 7-10 napra tervezni, az esetleges tüzelőanyag hiány elkerülése végett. 4. Tüzelőanyag ellátás A beszerzés logisztikai központból történik. 7. táblázat
Éves apríték szükséglet logisztikai központtal
40%-os nedvességtartalmú apríték szükséges mennyisége 7920 GJ/9,01 GJ/t= 879 t 879 t*12000 Ft= 10 548 000 Ft
Szállítási költség összesen Kk=350*rk+50*sk (Ft/t) (ahol rk: rakodások száma sk: szállítás távolsága közúton (km) Esetünkben rk = 2 (egy fel- és egy leterhelés) Kk= 700+50*4,8= 940 Ft/t Kö= 940 Ft*879 t= 826 260 Ft
Földgáz fűtéssel (jelenleg) az éves fűtőanyag költség: 206 250 m3*140 Ft=28 875 000 Ft. Irodalomjegyzék: Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5
92/120
A FENNTARTHATÓSÁG ALAPVETÉSEINEK VIZSGÁLATA ZALASZENTGRÓT TELEPÜLÉSEN – TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK Kiss Alida1 – Bekő László2 – Koncz Gábor3
1
kutatási koordinátor, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet kutatási koordinátor, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 3 adjunktus, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet
2
Összefoglaló Kutatásunkban Zalaszentgrót városát vizsgáltuk, mennyiben bizonyul fenntarthatónak az egyes fenntarthatósági dimenziók tekintetében. Vagyis a környezet - társadalom gazdaság hármasának egymáshoz való viszonya harmonikusnak bizonyul-e. Ennek megfelelően stratégiát alakítottunk ki a település számára, melynek irányait követve megvalósíthatóvá válik fenntartható fejlesztése. Jelen munkában a fenntartható településfejlesztés társadalmi vonatkozásaira fektettük a hangsúlyt. Kulcsszavak: fenntartható társadalom, harmonikus fejlődés, rurális jelleg, stratégia Abstract In our research we examined the town of Zalaszentgrót from the point of view of sustainability dimensions. Our main research question was: How harmonious are the relations among environment, society and economy? Accordingly to the sustainability directives and the results of our investigations we created a strategy for the settlement that suitable to realize a sustainable development program. In the present study we focus on the social relations of sustainable urban development. Keywords: sustainable society, harmonic development, rurality, strategy Bevezetés A fenntartható fejlődés az 1980-as évek elején jelent meg a szakirodalmi munkákban, amikor Brown L. R. – a washingtoni Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) igazgatója publikálta „A fenntartható társadalom” (Buildig a Sustainable Society) című könyvét [BROWN 1981; LÁNG 2003]. Az azóta eltelt időszakban számos kezdeményezés és törekvés látott napvilágot, azonban az áhított áttörésre a fenntartható fejlődést illetően napjainkban sem került sor. Zalaszentgrót (1. ábra) az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában található, a Nyugat-dunántúli régióban, mégis (a szűkebb térséggel együtt) kimaradt a nagy ipari, gazdasági fejlesztésekből, amely ugyanakkor kedvező hatással volt/van a biológiai sokféleségre, a természeti értékek megmaradására. A város meghatározóan rurális, vidékies képet mutat, amely egyben előny és hátrány is az ott élők számára. Ami környezeti szempontból előnyesnek bizonyul, önmagában nem elég a település fenntartható fejlődéséhez. 93/120
„… fenntartható település önmagában nem létezik, azt csakis az ökoszisztéma rendszereként, természeti környezetével együtt lehet értelmezni.” [HAJNAL 2008, 300. oldal] Zalaszentgrót hátrányos abszolút helyzetű, vidékies kistérségben található. [311/2007. (XI.17.) Korm. rend.; CSATÁRI 2004] Vidékies jellegének meghatározói: − Népsűrűsége: 90,33 fő/km2 [KSH 2010] − Lakossága: 7373 fő [KSH 2010] − Településszerkezete nem egységes 1. ábra − Városi és falusias jelleg Zalaszentgrót elhelyezkedése ötvöződése Forrás: Saját szerkesztés, 2012 (Zalaszentgrót + 7db városrész [közeli kisfalvak])Tekenye városrész a 2010 októberében kivált. − Ipara nem számottevő Anyag és módszer Primer és szekunder kutatás 2010 őszén empirikus (kérdőíves) vizsgálatot végeztünk Zalaszentgrót lakói körében. A kérdőív témakörei lakossági szempontból kritikus pontokra világítottak rá. A megkérdezetteknek két kritériumnak kellett megfelelniük: 18. életévüket betöltötték és Zalaszentgróti lakosok (résztelepülési lakosok is). A lekérdezettek száma 206 fő volt. Ezen kívül mélyinterjút készítettünk Zalaszentgrót város polgármesterével. Fontosnak tartottuk a helyszín többszöri és folyamatos bejárását, az emberekkel való kapcsoltfelvételt. A kérdőívek kiértékelését többféle statisztikai módszerrel is elvégeztük. Az egyes kérdésekre adott válaszok, mint változók között összefüggéseket kerestünk (kereszttáblák szerkesztésével és Pearson-féle Khi-négyzet próba elvégzésével). A szekunder vizsgálatok során a már meglévő adatokra és adatbázisokra támaszkodtunk: [szakirodalmak; térségi és városi fejlesztési dokumentumok; adatbázisok (KSH, ÁFSZ, TeIR)]. A feldolgozott adatokat saját készítésű ábrákkal és térinformatikai tematikus térképekkel is szemléltettük. Eredmények Társadalmi struktúra Demográfiai adatok Zalaszentgrót állandó népessége 2010-ben 7.373 fő volt. [KSH 2010] Ebből a férfiak száma 3.529 fő, a nőké 3.844 fő. A népesség elöregedőnek minősíthető mivel a 0-tól 17 évesek száma (1.162 fő) nem éri el a 60 éves és afölötti korú népesség számának (1.798 fő) kétharmadát, ugyanakkor a 18-tól 59 éves lakosság adja az összes népesség 60%-át. 94/120
A város állandó népességének 2010-ig alakulását 1990-től végigkövethetjük a 2. ábrán országos, regionális, megyei és kistérségi kitekintéssel. A vizsgált 21 év adataiból kitűnik, hogy Zalaszentgrót állandó népessége csökkent a legnagyobb mértékben (8.533 főről 7.373 főre). Ettől nem sokkal maradt el a kistérség népességcsökkenése (20.346 főről 17.782 főre). A kistérség népessége - a 1990-es adatokat 100%-nak véve – 12,6%-kal, míg 2. ábra Zalaszentgróté 13,6%-kal Az állandó népességszám változása 1990-2010 csökkent 2010-re. A Forrás: KSH Területi statisztika 2010 alapján saját népességfogyás mértéke jóval szerkesztés, 2012 nagyobb a megyei, regionális és az országos értékeknél. Zalaszentgrót népsűrűsége 1990-ben 104,55 fő/km2 volt. 2010-re ez az érték 90,33 fő/km2 -re csökkent. A lakosság fogyásában a nagyobb problémát az elvándorlás okozza. Az urbanizáció hatása a Zalaszentgróti térséget is érintette. A falvakból és Zalaszentgrótról is a fiatalok a jövedelmezőbb munkalehetőségek miatt a nagyvárosokba költöztek. Kérdőívezésünk során vizsgáltuk a lakosság elköltözési szándékát a megkérdezettek körében. Az elemzés során megállapítottuk, hogy a korosztály és az elköltözési szándék szignifikánsan összefügg egymással, ahol a 1828 éves korosztály tervezi a legnagyobb mértékben, hogy elköltözik a településről, a többi korosztályhoz viszonyítva (3. df=4; ábra). (χ2=31,602; 2 p=0,000; ahol χ = Pearson féle Khi-négyzet megfigyelt értéke; df= szabadságfok; p= 3. ábra szignifikancia szint) A zalaszentgróti lakosság elköltözési szándéka Forrás: Kérdőíves vizsgálat alapján saját szerkesztés, Zalaszentgrót város 2012 fenntartható fejlesztési stratégiája Stratégiánk elkészítése során a környezeti, társadalmi és gazdasági alapinformációk felhasználásával, igyekeztünk a legtöbb problémára megoldást találni. Az erősségekre és lehetőségekre alapozva offenzív stratégiát alakítottunk ki. A problémákat ok-okozati viszonyba állítottuk egymással, így világossá vált, melyek is lesznek a fő kiváltó okok és ennek megfelelően fejlesztési irányaink. Elképzeléseink szerint a megfelelő fejlesztési
95/120
irányok kijelölésével fenntarthatóvá válhat környezetének természet-közelisége is.
96/120
a
város,
és
megmaradhat
tágabb
Ez csakis társadalmi közreműködéssel és a gazdaság fejlesztésével/fejlődésével valósulhat meg. Célrendszerünket jelen munkánkban célokig, illetve alcélokig bontottuk részegységekre (terjedelmi korlátok miatt). Az ezekhez megalkotott intézkedéseink főként egymásra épülő kisebb fejlesztési javaslatokból, település-specifikus kitörési lehetőségekből állnak. Következtetések Kutatásunk során elsők között tűnt fel, hogy a szakirodalmak a fenntarthatóság alapvetései tekintetében, inkább a nagyobb, esetenként többszázezres nagyvárosokkal, illetve metropoliszokkal foglalkoznak. Ez természetesen érthető, hiszen ezek azok a városok, amelyek nagyobb terhet rónak Bolygónkra. Zalaszentgrót a maga 7000 főt alig meghaladó népességével és kiterjedésével, nem jelent komolyabb veszélyt az élővilágra. Pontosan ezért is érdemes vele foglakozni. Jellemző rá a környezeti adottságok rendkívül jó állapota és a természet közeliség. Legfőbb megállapításaink közé tartozik, hogy a város gazdasági és társadalmi hanyatlásban van, amit csak részben ellensúlyozhat jó környezeti állapota. A lakosságszám folyamatosan csökken. A város egyre kevésbé élhető környezetet biztosít lakói számára. A társadalmi hanyatlás legfőbb kiváltó oka, hogy a fiatalok elvándorolnak a településről jobb munkalehetőségek reményében. Amennyiben ez hosszú távon folytatódna, a város elnéptelenedne, és nem lenne, aki „fenntartsa”. Ezért olyan fejlesztési javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek hatékonyak növelhetik a település népességmegtartó erejét, hogy a város megőrizhesse a fiatal lakosságát, továbbá elérje a központi szerepkörű szolgáltatások színvonalának emelkedését, és hogy a város megőrizze vidékies mivoltát, amely révén jelenleg a nagyvárosoknál kedvezőbb életkörülményeket biztosít. Fontos kiemelni, hogy a város fejlesztését fenntartható módon kell kivitelezni, vagyis a meghatározóan a helyi természeti és emberi (kulturális) erőforrásokra támaszkodva, azokat nem „felélve” kell hasznosítani, növelve a megújulók részarányát. Felhasznált irodalom BROWN, L. R. [1981] Building a Sustainable Society. W. W. Northon and Company. New York. (433. p.) CSATÁRI B. [2004] A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi Statisztika. 2004. 7. (44.) évf. 6. sz. (532-543. p.) HAJNAL K. [2008]: Településfejlesztés és fenntarthatóság. In: Nagy I.: Városökológia (A humánökológiai elveivel). Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2008. (300. p.) KSH területei tájékoztató adatbázis és területi statisztikák LÁNG I. [2003] Agrártermelés és globális környezetvédelem. Budapest. Mezőgazda Kiadó. (215p.) 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 97/120
ENERGETIKAI BIOMASSZA TERMELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ENERGY BIOMASS USE AND PRODUCTION OPPORTUNITIES IN THE NORHERN HUNGARIAN REGION Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Kozsdáné Bata Mária2 – Tóth Ádám3 1 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 adjunktus, oktató, Károly Róbert Főiskola Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 3 kutatási koordinátor, Károly Róbert Főiskola Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum
Összefoglalás: Ahhoz, hogy megtaláljuk a sok hátránnyal sújtott Észak-Magyarországi régió kitörési pontjait, előbb meg kell ismernünk az adottságait. Kutatásainkkal megállapítottuk, hogy az Észak-Magyarországi régió gazdag energetikai biomassza termelési lehetőségekkel rendelkezik. Különösen előkelő helyet foglal el a fás területeivel, jelentős – noha sajnos csökkenő – a szőlőterülete és sajnos túl sok a parlagterülete, amely viszont nagy lehetőség energetikai biomassza hordozók előállítására. Kutatásaink konklúziója az, hogy az akác, a fűz, a nyár és a pusztaszil a leghatékonyabb energetikai faültetvény fa a régióban, a lágyszárú energia növények közül pedig az energianád. Kulcsszavak: energetikai biomassza, régió, energetikai melléktermék, energetikai faültetvény, energianád Summary: In order to find a breakout point for the Northern Hungarian region, which is affected by multiple disadvantages, first we have to investigate what it has to offer. Our research has proven that the Northern Hungarian region has excellent opportunities in the field of energy biomass production. Its woodlands, the significant - although unfortunately decreasing - size of vineyards and the regrettably large areas of unused land all make it very suitable for the production of energy biomass resources. Our research concluded that black locust, willow, poplar and Siberian elm are the most efficient energy tree species for the region while energy reed is the most efficient non-arboreal energy crop. Keywords: energy biomass, region, by-products suitable for energy production, energy tree plantation, energy reed
98/120
1. Az Észak-Magyarországi melléktermék potenciálja
régió
mezőgazdasági
és
erdészeti
energetikai
Az Észak-Magyarországi régió erdészeti szempontból vizsgálva megállapíthatjuk. hogy meglehetősen heterogén ez a 389.698 ha kiterjedésű fás területtel rendelkező táj. Az Észak-Magyarországi régióban fában legszegényebb a Hatvani Kistérség (Heves megye), míg a Miskolci Kistérség (B-A-Z megye) a „zászlóvivő”, ahol 30.967 ha fás terület található – a kistérségek átlagos fával borítottsága: 13.918 ha – igen nagy területi szórás mellett. A mezőgazdasági terület a következő képen oszlik meg a KSH (2010) szerint: 497 eha – szántó, az országé 4.711 eha – amelynek 10,5%-a van az Észak-Magyarországi régióban. A gyümölcsös 13,5 eha, amely –az ország teljes gyümölcsös területének 16%a. A szőlő terület 18,9 eha, ez az országénak 17%-a. A gyep terület 195 eha, ami az ország gyep területének 17%-a. Mindez az energetikai biomassza-termesztési lehetőséget nagyban meghatározza. A melléktermékek előállításának jellemzői Észak-Magyarországi régióban a következők szerint foglalható össze. Nógrád megyében jelentős a kukorica- és napraforgó termesztés. A kukorica annak ellenére vezető növény, hogy az állattartás felére zsugorodott. Hevesben a gabonatermesztés a vezető növénycsoport – a 3. sz. főúttól délre. Az állattenyésztés a felére esett vissza – ez a kukoricatermesztésen is érezteti hatását. A repce termesztése nem túl jelentős – mindezidáig. Az eddigi terméseredmények lokálisan kedvezőek, ezért a közeljövőben növekedés várható. A napraforgót az egész megyében nagy kedvvel és több – kevesebb sikerrel termesztik. Tartósan jó közepes eredményt produkál ez a növény. A gyepterületek inkább a megye északi részére jellemzőek, míg Nógrádban szinte mindenütt nagy területűek. Az állattenyésztés beszűkülése okán a hektáronkénti 1,5 – 2 tonna fű (széna) termés nagy biztonsággal megterem – az aszályos esztendőket kivéve. Az erdei apríték mindhárom megyében kiemelkedő mértékű – 200 etonna évenként, a tényleges erdőgazdálkodási termeléseredményeken felül. Itt csaknem 400.000 hektár az erdőterület, hiszen Nógrád az ország legerdősültebb megyéje. A gyümölcsfa-nyesedék mindhárom megyében jelentős mennyiségű, hiszen az Észak-Magyarországi régióban 13,5 ezer hektár gyümölcsös van. A szőlővenyige ugyancsak kiemelkedő a környező régiókéhoz képest, mivel itt 18,9 ezer hektár a szőlőterület. B-A-Z megyére ugyancsak a kettősség jellemző a mezőgazdasági termelést tekintve: a déli rész kitűnő terméseredményeket produkál (ha éppen árvíz – belvíz nem sújtja), ugyanakkor az északi részen inkább az állattenyésztés dominált – az ehhez kapcsolódó növények termesztésével. A melléktermékek előállításának lehetősége az Észak-Magyarországi régióban a következő: Gabonaszalma: a mintegy 500.000 ha szántóterület több, mint egyharmadán – mintegy 175 eha – folyik gabonatermesztés. A közepes terméseredmény nem nagyon fokozható. Amiben növekedést lehet és kell elérni – az a melléktermék energetikai hasznosítása. Ugyanis igen sok ebben a régióban a tarlóégetés, a szalma beszántása, a bálázott szalma felgyújtása. A közeljövőben tudatos tevékenységgel évente 900 etonna melléktermék megtermelhető, ennek a 70%-a (630 etonna) nagy biztonsággal betakarítható és energetikai célra felhasználható. Ezt a mennyiséget csupán az állattenyésztés színvonalának visszatérése csökkenthetné, de ez esetben is 500 etonnát energetikai célra fel lehet használni.
99/120
Kukorica-szár: Az Az Észak-Magyarországi régióban korábban fő-növény volt, ám még most is 150 eha-on termesztik, 6 t/ha átlag terméssel. A 900 etonna szemtermés mellett a szár csaknem dupláját teszi ki. Ebben a régióban ez 1,6 millió tonnát tesz ki. A betakarítás hatásfoka 55–60%, így égetésre 880–950 etonnával lehet számolni. Repceszalma: az Észak-Magyarországi régióban 30.000 hektáron termesztik a jövőben is. Itt 4 t/ha terméseredmény mellett 120 etonna szem és 300 etonna energetiakai biomassza termelhető biztonságosan és hoszabb távon is. Napraforgó-szár: Az Észak-Magyarországi régió jelenlegi legkedveltebb szántóföldi növénye, 120 eha a vetésterülete. 3 t/ha/év szemterméshez kétszeres mennyiségű szár és ennek fele a tányér – ezek kitűnő bioenergetikai – melléktermékek. Így itt ezen növényi anyagból 900 etonna biomassza rendelkezésre fog állni energetikai célú melléktermékként. Széna: A térségben kiemelkedően nagy terület tartozik ide: 200.000 hektár. Ennek magyarázata a dombos, lejtős vidék, valamint az erős állattenyésztési hagyományok. Ezen területek szénatermése 1,5 tonna/ha/év, így összesen 300 etonna a szénahozam. E mennyiségnek csak 30%-át teszi ki a jelenlegi állattenyésztési felhasználás, így 210 etonna az évi szénamennyiség, ami melléktermékként a bioenergetika számára elérhető. Erdei apríték: az Észak-Magyarországi régió az ország egyik legjelentősebb erdészeti potenciáljával rendelkezik. Itt reálisan és tartamosan megtermelhető 952 etonna famennyiség a biomassza-energetikai hányada. A faanyag átlagosan 15 MJ/kg energiatartalmú, ez alapján a faanyagokból 13-15 PJ, ez a közvetlenül és hosszú távon nagy biztonsággal felhasználható hő és/vagy áram termelési célra. Gyümölcsfa-nyesedék: az Észak-Magyarországi régióban 13,5 eha a gyümölcsös terület, melyen évente 30-33 etonna nyesedék (vékony és vastagabb ágrészek) képződik. Törekedni kell arra, hogy ennek a mennyiségnek minél nagyobb részét energetikai célra hasznosítsuk. Gyakorlati tapasztalataink alapján a 70%-os energetikai hasznosítás jó arány. Ebből eredően az éves gyümölcsfa-nyesedék – mint energetikai biomassza – 21-23 etonna. Mivel a gyümölcsös területében a jövőben nagy változás nem várható, ezért erre a mennyiségre hosszú távon lehet számítani a helyi energetikai feladatok megoldásához. Szőlővenyige: sajnos az Észak-Magyarországi régióban is nagy csökkenés ment végbe a szőlő területben, ennek következtében jelenleg már csak 18,9 eha van. A kivágások támogatása miatt várhatóan 16.000 ha körül fog „beállni” ez az ültetvény. Az átlagosan 2,25 t/év/ha venyige-„termés” ebben a régióban 34 etonna – erre hosszú távon nagy biztonsággal lehet számítani. A melléktermékek előállításának ezek a lehetőségei az Észak – Magyarországi Régióban, Nógrád–, Heves- és Borsod – Abaúj – Zemplén megyében. A melléktermékek a betakarítás és betárolás után legtöbbször még nem tüzelhetők el közvetlenül a tüzelőberendezésekben, hanem azt megelőzően különböző előkészítő műveleteket igényelnek. Ennek során szükségessé válhat az előaprítás, az aprítás és keverés, valamint a brikettálás – pelletezés munkaművelete.
100/120
2. Az Észak-Magyarországi régió tűzifa, energetikai faültetvény és energianád potenciálja Az erdő, a fás növényzet haszna igen sokrétű. Mint élőhely, kedvező feltételeket biztosít az élővilág fennmaradására, védi a talajt, óvja a vizet, tisztítja a levegőt, meghatározza a táj arculatát, pihenést nyújt – ám ezzel egyidejűleg fontos nyersanyagforrás is. Az erdőt, a fás növényzetet csakis a tartamos, fenntartandó erdőgazdálkodás követelményei szerint szabad használni. A fatermés hasznosítása nemzetgazdasági érdek, a hazai faellátás gerincét ez jelenti. E mellett tudomásul kell venni – még a természetvédelemnek is, hogy a fa élete is véges, míg az erdő élete örök, hiszen a folyamatosság az, amiért az erdész dolgozik. Általánosságban fanövedéken a faállományokban egy adott időszak alatt létrejött fatérfogat-gyarapodást értünk. Az erdészeti szakma megkülönböztet folyó- és átlagnövedéket. Folyónövedéken a faállományok aktuális korától számított következő 10 évben várható összfatermésének átlagos egy évi növedékét értjük. Meghatározása fatermési táblák segítségével történik – a faállományok kora és magassága függvényében. Fiatal korban a legmagasabb a folyónövedék, mert ekkor legintenzívebb a magassági növekedés. Idős korban magasságnövekedés már alig tapasztalható, ezért alacsony a folyónövedék. Az 1 ha faállománnyal borított területre eső folyónövedék értéke országos viszonylatban a faanyagtermelést szolgáló erdőterületen 7,7 bm3/ha/év, míg a különleges rendeltetésűeknél már jóval szerényebb, itt 5,9 bm3/ha/év, átlagosan: 7,1 bm3/ha/év. Lényegében az éves fahozamot vehetjük figyelembe a szakmai számításoknál a fakitermelési lehetőségek optimalizálásánál. Vizsgálva erdeink összes évi folyónövedékének viszonyát az erdőtervi fakitermelési lehetőséggel és a végrehajtott fakitermelésekkel 1990 és 2004 között éves bontásban. Egyértelműen kijelenthető, hogy jelentős elmaradást halmoztunk fel a másfél évtized alatt. Az élőfakészlet folyamatosan gyarapodott az elmúlt másfél évtizedben a folyónövedék és az elvégzett fakitermelések különbségéből adódóan. Ennek mértéke eléri a 40 millió bm3-t. A gyarapodásban nem szerepel a természetes elhalás (mortalitás), valamint a károsításokból származó veszteség sem. A fakitermelési lehetőségek maximalizálását természeti (objektív tényezők) és gazdálkodási körülmények (szubjektív elemek) korlátozzák. A szabályozott erdőtervi és a tényleges fakitermelési mennyiségek mind alatta maradtak a képződő folyónövedéknek. Míg az erdőtervi lehetőség az időszak eleji 8,2-8,3 millió bruttó m3-ról közel egyenletes növekedéssel 9,92 millió bruttó m3-re emelkedett, a fakitermelési tény 1993-ban és 1994-ben 5,7 millió bruttó m3-re esett vissza, majd szinte megállt a 7,1 millió bruttó m3-en. Az összes erdőtervi fakitermelési lehetőség a bruttó folyónövedék 74,7%-a volt 10 év átlagában, ugyanez tényadatként csak 57,4%-ot tett ki (AESZ). A képződött folyónövedék és a fakitermelés mennyiségi értékeinek összevetése során megállapítható, hogy Dunántúlon kiegyensúlyozottabb a gazdálkodás, mint a Dunától keletre. Legnagyobb arányú az eltérés Csongrád, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, ahol a fakitermelés csak 46–50%-a volt a folyónövedéknek. Ugyanez az arány országosan 62% volt 2000-ben. Jelenleg az erdészeti hatóság gátolja az akác, a gyertyán, a fűzek termesztését. Az akácra rásütötték a tájidegen, agresszív fafaj bélyegét. Az a tény, hogy 300 éve itt él hazánkban – ezeket a megnyilatkozókat egyáltalán nem zavarja. Hasonlóan eltekintenek attól a ténytől, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidéken élő emberek nem is tudnának létezni az akác nélkül. A gyertyánosokat egyenesen rontott erdőként kezelik. A hatóság embereiben fel sem merül a biomassza-energiaként való felhasználás. Az energia-erdő tényével sem kötöttek „barátságot”. A szektor-semlegesség e szakterületen is várat magára. 101/120
Új lehetőség az Észak-Magyarországi régió megújuló energetikai potenciáljának növelésére az energiafa ültetvény, létesítés és hasznosítás. 3. A négy legfontosabb energetikai biomassza fafaj az Észak-Magyarországi régióban Az akác Előnyei: igen energikus fiatalkori növekedés, magonca az első évben elérheti az 1 m-t, tuskóról és gyökérről egyaránt jól sarjadzik, talaj-, és termőhely-toleranciája széles, nem igényel különösebb növényvédelmet. Hátrányai: fagyérzékeny, Európában részben a kései, részben a korai fagyok szabnak határt az elterjedésének, növekedését és fatömeg hozamát elsősorban a talaj vízellátottsága határozza meg, ökológiailag még nem tudott beilleszkedni a hazai ökorendszerekbe, biológiai struktúrája szegényes. A fűz Előnyök: vegetatív hajtásaik a vegetációs időszak alatt folyamatosan növekednek, az energetikai fűz klónok a leggyorsabban növő fafajták mind hosszra, – naponta 35 cm-t képesek a hajtásaik növekedni – mind tömegre, mivel már a termesztés első évében is vágható, különösen jól tűrik a szélsőséges és ingadozó hőmérsékleti viszonyokat. Hátrányok: a vad szereti, oxigénigényes, pangóvizes, lápos területeken nem marad meg. A nyár Előnyök: élénk, gyors fiatalkori növekedési ritmus, hajtásképzése az egész vegetációs időszakon keresztül igen erőteljes, magassági és átmérő növekedési maximuma 4-6 éves korra esik. Hátrányok: napfénytartalommal és a nyári átlaghőmérséklettel szemben igényes, erősen nedves termőhelyeken, legalább a nyár közepén 30-40 cm vastag levegős termőréteget igényel. A pusztaszil Előnyei: - nagyon szívós faj, nagy sebekkel megcsonkított koronával is sokáig elél, - talaj-, és termőhely toleranciája széles, - transzspirációs intenzitása igen jó, a talaj felvehető vízkészletét igen jól tudja hasznosítani. Hátránya: - a vad igen szereti, - az első évben lassú növekedés.
102/120
Szintén új lehetőséget jelent az energianád (Miscanthus), amely évelő, rizómával (gyöktörzzsel) rendelkező, a pázsit-fűfélék (Poaceae) családjába tartozó, C4-es fotoszintézist folytató haszonnövény. Egyenes, nádszerű hajtásai vékonyak, nem elágazóak, átmérőjük 10-13 mm. Lényeges eltérés a vízi nádtól, hogy a szár nem üreges, hasonlóan a kukoricaszárhoz - belet tartalmaz. A Miscanthus rizómája (gyökérzete) rendkívül elágazó, hatékony raktározó rendszert képez. A nagy és részben mélyre nyúló gyökérzet nem csupán a növény tápanyagellátása szempontjából fontos, hanem jelentős szerepe lehet az ültetvény talajszerkezetének és talajminőség javításának szempontjából is. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél bejegyzés alatt lévő Miscanthus sinensis ’Harkai, a M.S. Kópházi” és a Miscanthus Giganhteus „Halmaji” hazai nemesítés eredményei, melyek fagytűrőek, vízigényük a többi európai fajtához viszonyítva kicsi, illetve alacsony.
103/120
A KÉNYELEM SZEREPE A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS GYAKORLÁSÁBAN A GYÖNGYÖSI LAKOSSÁG ATTITŰD VIZSGÁLATA A KOMMUNÁLIS HASZNÁLT ÉTOLAJ KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN Taralik Krisztina Főiskolai docens, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Vállalatgazdaságtan Tanszék
Összefoglalás Gyöngyös területén a kommunális használt étolaj begyűjtésével 2011. előtt egyetlen szervezet sem foglalkozott. 2011-ben viszont szinte egy időben 3 új lehetőség is nyílt arra, hogy a lakosság környezettudatosan szabaduljon meg a sütésből visszamaradó használt étolajtól. Egyik az általunk kifejlesztett kísérleti logisztikai rendszer, melynek ötlete abból a kérdésből született, hogy vajon néhány deciliter olaj miatt a lakosság hajlandó eljutni a városszéli hulladékudvarokig, vagy a MOL kútig, vagy jóval hatékonyabbnak bizonyulna-e egy ezeknél kényelmesebb megoldás. Logisztikai rendszerünk már 8 hónapja működött, amikor 2012 februárjában megkérdezéses vizsgálatot végeztünk a gyöngyösi lakosság körében, többek közt azzal a céllal, hogy feltárjuk, hogy mihez kezdenek a lakosok a hulladék étolajjal, és van-e bármiféle összefüggés a lakhely és a lakos által használt környezettudatos megoldás között. Kulcsszavak bioüzemanyag, lakossági használt étolaj, környezettudatos magatartás Summary The communal wasted cooking oil was nobody collected in Gyöngyös before 2011. But in 2011, at almost the same time, 3 new possibilities appeared in this town to provide the environmental conscious behaviour for the population to solve the problem of wasted cooking oil. One of these is the experimental logistic system developed by us. Our idea came from the question: Are the people willing to take a long distance to the waste depot or the to the MOL station with a few amount of cooking oil? Is a more comfortable solution influencing/developing their behaviour significantly? Our logistic system has worked for 8 months yet, when we made a survey in Gyöngyös in February in 2012. Among other purposes we wanted to recover how and where the people throw out the wasted cooking oil to, and is there any connection between the position of home and the applied ecofriendly solution. Keywords biofluel, communal wasted cooking oil, environmental conscious 104/120
Kutatásunk előzményei Gyöngyös területén a kommunális használt étolaj begyűjtésével 2011. előtt egyetlen szervezet sem foglalkozott. 2011-ben viszont szinte egy időben 3 új lehetőség is nyílt arra, hogy a lakosság környezettudatosan szabaduljon meg a sütésből visszamaradó használt étolajtól. A MOL kezdeményezése: A MOL 2011. május közepén indította el Gyöngyösön a begyűjtést. Interneten, újságcikkekben, TV nyilatkozatokban, plakátokon adta a lakosság tudtára az elindított akciót. A belvárosi MOL kúton lehetősége van a lakosságnak, hogy a hulladékot díjmentesen leadja, melyért cserébe a leadó egy gyűjtőedényt kap, amibe a továbbiakban gyűjtheti a használt étolajat. Az általunk kezdeményezett megoldás: A Károly Róbert Főiskola a TÁMOP-4.2.1-09/12009-0001 azonosító számú ''Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (FITC) létrehozása és hatékony működtetése a Károly Róbert Főiskolán'' című, azon belül a „Lakossági használt étolaj begyűjtésére vonatkozó komplex javaslatok„ megnevezésű alprojekt keretében 2011. július 1-én indult el a kommunális használt étolaj begyűjtése. A kommunális hulladékszállítási napokon a kuka mellé, átlátszó PET palackban kihelyezett használt sütőolajat kerékpáros gyűjtők szállítják el. A kezdeményezés lényege az, hogy felmérjük, vajon a kényelmes, háztól történő elszállítás jobban ösztönzi-e a lakosságot a környezettudatos hulladékkezelésre. Az AVE által nyújtott lehetőség: Ugyancsak 2011-ben, de csak októberben az AVE hulladékudvara is megnyitott, ahová a lakosság a használt étolajon kívül az egyéb háztartásban keletkezett veszélyes hulladékokat is leadhatja. A hulladékudvar megnyitására a helyi rádióban elhangzott, illetve a sajtóban megjelent közlemény hívta fel a figyelmet, jelentősebb hírverés nem történt. A megkérdezéses vizsgálat célja és körülményei A vizsgálat célja Kísérleti logisztikai rendszerünk kifejlesztése során abból a kérdésből indultunk ki, hogy néhány deciliter olaj miatt a lakosság hajlandó-e eljutni a városszéli hulladékudvarokig, vagy a MOL kútig. Véleményünk szerint alapvető kérdés ebben a leadóhely kényelmes megközelíthetősége, azaz a távolság. Ebből a szempontból logisztikai rendszerünk kifejlesztése során igyekeztünk a legkényelmesebb megoldást választani, azaz közvetlenül az otthonoktól történő elszállítást. Hogy az olaj kirakása se jelentsen külön programot, a kommunális hulladékgyűjtő kukák kihelyezésével egy időben biztosítjuk az elszállítást. Rendszerünk összehasonlíthatóságához azonban szeretnénk felmérni, hogy a távolságok a gyakorlatban milyen hatást gyakorolnak a környezettudatos magatartásra az étolajtól történő megszabadulás esetében. Ehhez terveztük meg a megkérdezéses vizsgálat lebonyolítását. Kutatásunk számos célkitűzése közül jelen tanulmányban kettőre szeretnék kitérni: Mihez kezdenek a lakosok a hulladék étolajjal? Van-e összefüggés a lakhely és a lakos által használt környezettudatos megoldás között?
105/120
E két kérdéssel kapcsolatban hipotézisem a következő volt: A 2009-ben általam végzett primer megkérdezéses vizsgálat eredménye szerint a lakosság nagy hányada (több mint fele) a csatornába/lefolyóba önti az olajat. 2009 óta viszont nagy változás, hogy 3 új környezettudatos megoldási lehetőség is a lakosság rendelkezésére áll, tehát várakozásaim szerint mára a lakosság kisebb hányada önti a csatornába/lefolyóba a használt étolajat. Lesz összefüggés a lakhely és a már kipróbált környezettudatos használt étolaj elhelyezés módja között. A kutatás és adatfeldolgozás körülményei (anyag és módszer) A kutatáshoz olyan rétegzett mintavételt terveztünk, amely az AVE hulladékudvarától és a MOL kúttól meghatározott távolságokra lakó emberek leadási szokásait igyekszik feltárni. Ezen szempont szerint 15 db zónára osztottuk fel Gyöngyös területét. A megkérdezés szóban történt 2012. február16-29 között. A kérdezőbiztosok a meghatározott körzetekben előre meghatározott számú kérdőíveket kérdeztek le. A feldolgozást az SPSS 15.0-ás statisztikai program segítségével végezzük. A tervezett célcsoportot elsősorban a 18 év feletti háziasszonyok alkották. 502 db kérdőívet kérdeztettünk le. A mintába 358 fő (71,3%) nő és 144 fő (28,7%) férfi került. A megkérdezettek között a legnagyobb arányban a 36-55 év közötti korosztály szerepel, akik mintánk közel 50%-át teszik ki. Válaszadóink nagy része 1, 2 vagy 3 fős háztartásban él, mintánk 83,3%-ára igaz ez. A megkérdezés eredményei Az otthoni sütéshez használt zsiradék tekintetében, vizsgálatunk szerint, torony magasan az étolaj vezetett. A vizsgálatot csak azokkal folytattuk, akik azt válaszolták, hogy A használt sütőolaj sorsának vizsgálata A visszamaradt használt sütőolaj elhelyezésnek vizsgálatakor a válaszadók több válaszvariációt is bejelölhettek. 1. táblázat Hogyan szabadul meg a lakosság a használt étolajtól Válaszlehetőségek Kiöntöm a WC-be/csapba/csatornába Összegyűjtöm, és a hulladékszállítási napokon kiteszem a kuka mellé Összegyűjtöm és szemetesbe teszem Állatok etetésére használom Összegyűjtöm és leadom a MOL-nál Összegyűjtöm és eltüzelem Egyéb módon szabadulok meg tőle Összegyűjtöm és leviszem az AVE hulladékudvarára
Az adott választ bejelölők száma (fő) 106 105 78 55 38 37 14 9
Az 1. táblázat gyakoriság szerinti csökkenő sorrendben szemlélteti a megkérdezettek válaszait. Meglepő és egyben örömteli, hogy mindössze egyetlen fő eltérés mutatkozik az általunk nyújtott szolgáltatást igénybevevők és az étolajat a csatornába öntök száma között. 2009-es kutatásunkban a „csatornába/csapba/WC-be öntöm” választ a megkérdezettek csaknem fele jelölte be. Jelen kutatásunk alkalmával ezt a válaszlehetőséget a kérdésre választ adóknak már csak mintegy 22%-a jelölte be, és emellett a minta 21,7%-a válaszolta azt, hogy a mi szolgáltatásunkat veszi igénybe. 106/120
Sajnos elég nagy arányban (a válaszadók 16,1%-a) a kukába rakja az étolajat, és szintén elég nagy arányban (11,4%) használják állatok etetésére a használt olajat. A válaszadók 7,9%-a viszi a MOL-hoz az olajat, és hasonló azok aránya is, akik eltüzelik (7,7 %). Az AVE hulladékudvarát mindössze 9 fő jelölte be. Ennél a kérdésnél azt is megpróbáltuk feltárni, hogy létezik-e összefüggés a válaszadó lakhelye, és a használt étolajtól történő megszabadulás módja között, azaz első hipotézisünket már ennél a kérdésnél ellenőrizhetjük. Sajnos feltételezésünket statisztikailag nem tudtuk igazolni. A MOL kút esetében, bár statisztika nem igazolja, azért trendszerűen lehetett látni, hogy a MOL kúthoz közeli zónákból nagyobb arányban jelent meg ez a válaszlehetőség, mint a távolabbi körzetekben. Bár az is megfigyelhető, hogy az AVE környékén élők aránya sem sokban marad el a MOL környékén lakóktól, és érdekes módon az AVE közelében lakók is inkább a MOL kút szolgáltatását részesítik előnybe. Ami számunkra a kutatás szempontjából igen fontos, hogy az általunk nyújtott szolgáltatást kik veszik elsősorban igénybe. Szignifikáns összefüggést itt sem találtunk az általunk kijelölt zónák alapján. Örömteli, hogy minden zónában igénybe veszik szolgáltatásunkat, legnagyobb arányban az AVE környékén élők jelölték be ezt a választ. Miután statisztikailag igazolható összefüggést nem találtam, ezért azzal próbálkoztam, hogy a körzeteket összevonva hátha jobban feltárulnak a tendenciák. Két lépésben is összevontam a zónákat, először 7 zónát hoztam létre, a második összevonásnál 3-at. Az eredmény az összevonásokat követően sem változott. Statisztikai összefüggést ezek után sem tudtam igazolni a lakhely, és a lakosság lehetséges környezettudatos magatartási megoldásainak gyakorlása között. A hipotézis vizsgálatok eredményei 2. táblázat Hipotéziseink vizsgálata Hipotézis
Eredmény:
Mára a lakosság kisebb hányada önti a csatornába/lefolyóba a használt étolajat, összevetve a 2009-es kutatás eredményeivel. Lesz összefüggés a lakhely és a már kipróbált környezettudatos használt étolaj elhelyezés módja között.
X nem igazolódott be beigazolódott X
1. hipotézis:
Mára a lakosság kisebb hányada önti a csatornába/lefolyóba a használt étolajat, összevetve a 2009-es kutatás eredményeivel. 2009-es kutatásunkban a „csatornába/csapba/WC-be öntöm” választ a megkérdezettek csaknem fele jelölte be. Jelen kutatásunk alkalmával ezt a válaszlehetőséget a kérdésre választ adóknak már csak mintegy 22%-a jelölte be, és emellett a minta 21,7%-a válaszolta azt, hogy a mi szolgáltatásunkat veszi igénybe. 2. hipotézis:
Lesz összefüggés a lakhely és a már kipróbált környezettudatos használt étolaj elhelyezés módja között. Ilyen összefüggés statisztikailag nem volt igazolható, és tendenciaszerű magyarázatot sem sikerült találni.
107/120
Következtetés: A lakhelyen belüli távolság nem befolyásolja döntően a környezettudatos magatartás gyakorlását. Ebben az esetben viszont felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi lesz a döntő szempont, hogy a lakosság melyik szolgáltatást veszi igénybe. Az egyik fontos szempont nagy valószínűséggel a kényelem, azért is részesítik sokan a kerékpáros szolgáltatást előnybe az AVE-hoz, de még a MOL kúthoz közeli lakóhely esetén is. A másik valószínűleg fontos tényező, az, hogy a lakosság kellően tájékozott-e a lehetőségekről.
108/120
A HIDROGÉN ENERGIA ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI ADVANTAGES AND DISATVANTAGES OF HYDROGEN ENERGY Dr. Gergely Sándor CSc. kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola
Összefoglalás A jövendő megújuló energiahordozói közül a hidrogén számos előnyös tulajdonsággal bír. Ám az alkalmazás során olyan veszélyforrások és kockázatok merülnek fel, amelyek kezelésére még sok kutatásra van szükség. A fenntartható fejlődést a megújuló energiahordozóval előállított hidrogén szolgálja. Kulcsszavak környezeti és társadalmi hatások, központosított és dekoncentrált, lokális fejlesztő hatás Summary Among the renewable energy resources of the future, hydrogen has many advantages. However, further researc is required to handle all the risks and dangers that can arise during its utilisation. Hydrogen produced by renewable fuels guarantees the sustainability of development. Keywords environmental and social impacts, centralised and decentralised, local development impact A hidrogén energia előnyei, hátrányai Gazdasági előnyök A hidrogén színtelen, szagtalan, nem szennyező anyag. Egyetlen égésterméke a tiszta víz. Ez kiküszöböli a szmogot képző kipufogógázok keletkezését, valamint a szén-dioxid-kibocsátást, ami hozzájárulhatna a globális felmelegedéshez. Előállítása közvetlenül az elsődleges energiahordozók közelébe telepíthetők, így szállítási költségek takaríthatók meg. Termelése beállítható a pillanatnyi energiaigény mértéke szerint. A hidrogén a legkönnyebb kémiai elem és az üzemanyagok közül a legjobb az energia-tömeg aránya. Emiatt gazdaságilag versenyképes a benzinnel és a gázolajjal. A hidrogén bárhol előállítható, még házilag is a legbőségesebb földi kémiai anyagból, a vízből. Következésképpen az emberek nem szorulnak a túlnyomórészt ingatag vezetésű, nem demokratikus berendezkedésű országok fosszilis üzemanyagaira. Az elektrolízis az üzemanyagcellában történő áram-újratermeléssel több mint 50% hatékonyságú, ez hatékonyabb, mint a tározós rendszerű vízerőművek, vagy más mechanikai alapú energiatárolás. 109/120
Kettős falú tankban az állandó tárolás hosszú ideig megbízható, a belülről kiszivárgó gáz visszapumpálható. Társadalmi előnyök A fogyasztó szempontjából a hidrogén energia kényelmesen kezelhető, tiszta üzemet biztosít. Ha kialakul a fogyasztóhoz való eljuttatás rendszere, akkor az elő fogja segíteni a hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok felzárkóztatását. Ez akkor teljesül, ha a hidrogén energia árát ezek a csoportok is meg tudják fizetni. Ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor markánsan jelentkezik a helyi fejlesztő hatás. Környezeti előnyök A hidrogén energiával működő üzemek a környezetet nem szennyezik, szag- és zajmentesek; kivéve azt, ha a hidrogén előállítása fosszilis energiahordozókkal történik. Hidrogén energiával történő járművek meghajtása nem környezetterhelő - nincs káros anyag kibocsátás-, amennyiben a hidrogén megújuló energiaforrásokból származik. Talaj: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a talajra gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Víz: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a vizekre gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Levegő: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a levegőre gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Ha fosszilis energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a talajra, vizekre, levegőre gyakorolt hatás negatív, ahogyan ezt a fosszilis energiahordozókat tárgyaló fejezetben bemutattuk. Gazdasági hátrányok Jelenleg nagyon bonyolult és igen jelentős energia befektetést kíván a hidrogén előállítása. A víz felbontása hidrogénre és oxigénre elektrolízissel sok energiát igényel. A számítások szerint 1,4 joule elektromosság kell 1 joule hidrogén előállításához, tehát ma még ezzel az eljárással nettó energia veszteséget lehet elérni. A hidrogént nehéz kezelni, raktározni, szállítani és szétosztani. Gázként nehéz, nagynyomást elviselni képes tartályokat igényel. Mélyhűtött folyadékként való tárolása pedig csak összetett szigetelő edényekben lehetséges. Ha mérsékelt hőmérsékleten és nyomáson van rá szükség, akkor a tároláshoz metálhidrid abszorber szükséges. A szállítás szintén bonyolult, mert minden tartályból könnyedén szivárog. Mindezek miatt a hidrogénhajtás jelenleg nagyon drága. A jelenlegi üzemanyagcellák drágák, mivel platina katalizátor van bennük és a Föld készletei ebből a ritkafémből ugyancsak végesek, tehát nem lenne fedezhető ezzel a technológiával a fosszilis üzemanyagok kiváltása; hozzátesszük mindez csak a ma ismert tudományos eredmények mellett igaz. Közlekedési alkalmazásánál nagy hátrány, hogy jelenleg mindössze 100-200 kilométerre elegendő hidrogént képesek a járművek tankolni. Ha a hidrogén energia előállítása fosszilis energiahordozókkal történik, akkor ma még sokkal nagyobb a költsége, mint a versenytársainak. A hidrogén energiával való jármű-üzemeltetés jelenleg még nem gazdaságos. Szállítása költséges és fokozott óvatosságot kíván. Jelenleg még csak nagy költséggel tárolható. 110/120
Nem épültek ki az alkalmazásához szükséges rendkívül költséges közművek. Társadalmi hátrányok Nem segíti elő a hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok felzárkóztatását, ha a hidrogén energia árát ezek a csoportok nem tudják fizetni. Ebben az esetben civilizációs hátrányt kell elszenvednie ezeknek a csoportoknak. Ha fosszilis és/vagy nukleáris energiahordozókkal történik az előállítása, akkor alig, vagy egyáltalán nem jelentkezik a helyi fejlesztő hatás. Ha a hidrogén energiahordozóra alapozott energiatermelés, szállítás, feldolgozás, szétosztás rendszerei szélsőségesen központosítottak lesznek és csak a méretgazdaságosság, a profit szempontjainak lesznek alárendelve, akkor a fosszilis energiához hasonlóan végletekig monopolizált lesz minden, ami ezzel összefügg. Alapvető közérdek, hogy a társadalom tegyen meg minden szükséges szabályozó intézkedést ennek megelőzésére. Környezeti hátrányok Bizonyos mennyiségű vulkáni kibocsátáson kívül a hidrogén tiszta formában nem létezik a természetben. Könnyűsége miatt a Föld gravitációja nem elegendő ahhoz, hogy az atmoszférában visszatartsa a jelenlegi hőmérsékletek mellett, mivel a szökési sebességnél nagyobb sebességre tehet szert (a hélium ugyancsak elszökik). Vannak aggodalmak, amelyek szerint egy hidrogénalapú gazdaság negatív hatással lenne a Föld hidrogénháztartására, mivel folyamatosan hidrogén jutna az atmoszférába, onnan pedig a világűrbe. Ha a hidrogén energiát fosszilis energiahordozókból állítják elő, akkor jelentős környezetkárosítás következik be, ahogyan ezt részletesen bemutattuk. A talajra, vizekre, levegőre gyakorolt hatás függ attól, hogy milyen energiahordozóval történik az előállítás és attól, hogy milyen korszerű és milyen hatásfokú az előállítás. A hidrogén energia lokális fejlesztő hatása A következő két táblázatban azt mutatjuk be, hogy milyen a lokális fejlesztő hatása a fosszilis energiahordozóval és a megújuló energiahordozóval előállított hidrogénnek. 1. táblázat Fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén lokális fejlesztő hatása Gazdasági •munkatermelékenység •foglalkoztatottság •kutatás-fejlesztés •infrastruktúra
5 3 3 4
•kívülről jövő tőkebefektetés
2
•kis- és középvállalkozások
3
•gazdasági szerkezet
4
összesen mindösszesen
24
Társadalmi •életminőség •életszínvonal •lokális jövedelem •humán tőke •a munkaerő felkészültsége •intézményes és társadalmi tőke •innovációs kultúra •társadalmi szerkezet •döntési központok •társadalmi kohézió
kiváló=5, jó=4, közepes=3, gyenge=2, rossz=1
111/120
5 4 3 4 4 4 3 3 3 4 37
Környezeti •környezet minősége - talaj - víz - levegő •szállítás energiaigénye •környezeti kockázat
3 3 3 3 1 2
15 76
A vizsgált energiafajták közül a lokális fejlesztő hatásban a fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén összesen 76 pontot ért el. A zöldenergia 98 pontot. kapott, 22 ponttal többet, mint a fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén. A lokális fejlesztő hatásban a napenergia 20 ponttal jobb, mint a fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén. A szélenergia 14 ponttal kapott többet, a vízenergia pedig 11 ponttal ért el többet. A geotermikus energia lokális fejlesztő hatása 95 pontot kapott, ezzel, 19 ponttal ért el többet, mint a fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén. 2. táblázat Megújuló energiahordozóval előállított hidrogén lokális fejlesztő hatása Gazdasági
Társadalmi
Környezeti
•munkatermelékenység
5
•életminőség
5
•foglalkoztatottság
5
•életszínvonal
5
- talaj
4
•kutatás-fejlesztés
5
•lokális jövedelem
5
- víz
4
•infrastruktúra
5
•humán tőke
4
- levegő
4
•kívülről jövő tőkebefektetés
4
•a munkaerő felkészültsége
5
•szállítás energiaigénye
4
•kis- és középvállalkozások
5
•intézményes és társadalmi tőke
5
•környezeti kockázat
5
•gazdasági szerkezet
5
•innovációs kultúra
5
•társadalmi szerkezet
4
•döntési központok
5
•társadalmi kohézió
5
összesen
34
48
mindösszesen
•környezet minősége
4
25 107
kiváló=5, jó=4, közepes=3, gyenge=2, rossz=1
A vizsgált energiafajták közül a lokális fejlesztő hatásban a megújuló energiahordozóval előállított hidrogén 107 pontot ért el. Ez a legtöbb pont a munkánk során értékelt megoldások közül. Ez kifejezi azt a halmozottan jelentkező előny rendszert, amely a vizsgált mindhárom tényező halmazban ez az energiatermelési, szállítási, elosztási rendszer képes felmutatni. Amint ezt a táblázat adatai bizonyítják a megújuló energiahordozóval termelt hidrogén energia szállítása, szétosztása lokális fejlesztő hatása sokkal kedvezőbb, mint a fosszilis energiahordozókkal termelté, hiszen a kettő között 31 pont a különbség a megújulók javára. A zöldenergia, 98 pontot. kapott, tehát mindössze 9 ponttal kevesebbet, mint a megújuló energiahordozóval előállított hidrogén. A lokális fejlesztő hatásban a napenergia mindössze 11 ponttal marad el a megújuló energiahordozóval előállított hidrogéntől. A szélenergia 17 ponttal kapott kevesebbet, a vízenergia pedig 20 ponttal ért el kevesebbet. A geotermikus energia lokális fejlesztő hatása 95 pontot kapott ezzel mindössze 12 ponttal maradt el a megújuló energiahordozóval előállított hidrogén pontszámától. Irodalomjegyzék:
Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06
112/120
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MELLÉKTERMÉKEK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI Gonda Cecília1 – Koncz Gábor2 – Enyedi Péter3 – Katona Zsolt4
1
kutatási koordinátor, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 2 adjunktus, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 3 kutatási koordinátor, Károly Róbert Főiskola, Agrárinformatikai és Vidékfejlesztési Intézet 4 GIS fejlesztő mérnök, Envirosense Hungary Kft. ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország hosszú távú energiapolitikai törekvései között kiemelt szerepet kap a megújuló energiaforrások részarányának növelése, amelyen belül a szilárd biomassza egyre nagyobb volumenű hasznosítása meghatározó. A felhasználás hatékonyságának növelésében a folyamatoptimalizálás egyik legfontosabb szempontja a szállítás- és anyagmozgatás szervezésének, logisztikájának vizsgálata mezőgazdasági vállalatok esetében. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás több egységből felépülő termelési folyamatát a logisztika komplex rendszerként fogja fel, melynek bemutatását célozza meg a tanulmány. KULCSSZAVAK: megújuló energiaforrások, szilárd biomassza, mezőgazdasági logisztika, anyagmozgatás ABSTRACT The increasing proportion of renewable energy sources has a significant role among longterm energy policy efforts of Hungary. Within this objective the continuously increasing utilization of solid biomass is very important. In the case of agricultural companies the examination of organization and logistics of transport and conveyance of materials is one of the most important standpoints of the improvement of utilization efficiency in process optimization. The logistics define as complex system the production process of agriculture and sylviculture that divided into several units. The present study focuses on the presentation of this logistic system. KEYWORDS: renewable energy resources, solid biomass, agriculture logistics, material transport; BEVEZETÉS A fenntarthatóság és energiahatékonyság kritériumainak megfelelően és azok betartásával a fa energetikai hasznosításával szemben prioritást élveznek a mezőgazdasági melléktermékek (pl. szalma, kukoricaszár, szőlővenyige). Az utóbbi évek nagyobb volumenű biomassza hasznosítása gyors sikerre vezetett a megújuló energetikai célkitűzések teljesítésében, azonban számos energiahatékonysági és környezetvédelmi kérdést is felvetett a szakemberek körében.
113/120
Oda kell figyelni arra is, hogy a biomassza és a hulladékok többsége nemcsak energiaforrás, hanem potenciális ipari nyersanyag is, amit a gyors ütemben fejlődő zöld gazdaság számos területén lehet felhasználni. Magyarország vidéki térségeiben azonban ehhez nem állnak rendelkezésre a technológiai feltételek, így az energetikai hasznosítás maradhat továbbra is elsődleges. Az ország villamosenergia-termelésén belül 2009-ben 8%-ot képviseltek a megújuló energiaforrások, amelyen belül több mint kétharmados arányt (68,5%) képviselt a biomassza, azon belül is meghatározóan a tűzifa szénnel való együttégetése rossz hatékonyságú, elavult erőművekben. Hazánk biomassza alapú zöldenergia termelési potenciálja kiemelkedőnek számít európai összehasonlításban (203-328 PJ/év). A potenciálisan megtermelhető biomassza mennyiségének csak töredékét teszi ki a gazdaságosan és fenntarthatóan hasznosítható biomassza potenciál volumene. A kettő közötti kapcsolatot alapvetően determinálják a begyűjtéssel, szállítással kapcsolatos költségek és az egyes erőművekhez tartozó beszállítói körzetek optimális lehatárolása [DINYA 2010]. ANYAG ÉS MÓDSZER A melléktermékek felhasználása során a logisztika feladatkörébe tartozik, hogy a gépek és eszközök a megfelelő helyen és időben rendelkezésre álljanak. Feladata továbbá a gépek kihasználásának javítása, valamint a veszteségidők csökkentse is. Így szolgálva a felhasználás gazdaságosságának biztonságát. A tanulmány lépésről-lépésre elemzi az alapanyag-beszerzésének, szállításának és feldolgozásának részleteit, azok jelentőségét. EREDMÉNYEK A fejlett országok már az 1970-es évek elején felismerték azt a tényt, hogy a logisztikai költségek a bevételek 20-25 százalékát is elérhetik [Benkő 2000]. A logisztika hatékony működésének feltétele a logisztikai feladatok behatárolása, vizsgálata, racionalizálása. A melléktermékek begyűjtése a területről, azok feldolgozása, majd beszállítása a potenciális felhasználó helyre egy komplex rendszerszemléletet, logisztikát igényel, amelyek az integrált logisztika három nagy területére, az anyagellátási vagy beszerzési, a termelési és az elosztási logisztikára terjednek ki. A logisztikai rendszer egyes elemeinek lehatárolásához segítségül szolgál az 1. táblázat, amelyben összefoglalásra kerültek a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás során keletkező melléktermékek felhasználásával kapcsolatos jellemzők, valamint az azokhoz kapcsolódó logisztikai feladatok. A szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása során a bevételek maximalizálását a felhasznált nyersanyag megválasztása és a tüzelő berendezés hatásfoka befolyásolhatja. A költségek csökkentése pedig alapvetően a logisztikai kiadások minimalizálásával oldható meg, amelyeknek figyelembe kell vennie a berakodás, szállítás, kirakodás, tárolás, feldolgozás és a felhasználás helyszínére juttatás költségeit.
114/120
1. táblázat
Biomassza jellemzők és logisztikai feladatok
Jellemzők a biomassza források a begyűjtési körzeten belül elszórtan, kis mennyiségben állnak rendelkezésre a felhasznált biomassza minősége nem homogén viszonylagosan magas nedvességtartalom
különböző biomassza típusok
szezonalitás
Feladatok anyagmozgatás és szállítás (összegyűjtés) alapanyag feldolgozás (előkezelés) alapanyag feldolgozás (szárítás) alapanyag feldolgozás + beszerzés (előkezelés és különböző energiaforrások felhasználását lehetővé tevő tüzelő berendezés) raktározás (tárolás)
Forrás: Saját készítés Annevelink–de Mol, 2012. alapján A melléktermékek esetében a folyamatoptimalizálás egyik legfontosabb szempontja a szállítás- és anyagmozgatás szervezése, azon belül is legfőképpen a begyűjtés megszervezése. A feladat legfőbb nehézsége abból adódik, hogy az elvégzésére nagyon rövid idő áll rendelkezésre, továbbá a műveletek időpontja az időjárás szeszélyeinek függvényében változik. A gazdaságosság és a feladat elvégzésének legfontosabb eleme a gépek legmegfelelőbb kihasználása. A begyűjtési rendszer kialakításától függően az egyes feladatok (1. ábra) más és más súllyal kell, hogy végrehajtásra kerüljenek. 1. ábra
Begyűjtésnél jelentkező feladatok
Forrás: Saját szerkesztés.
115/120
A felhasználóhelyre beérkező inputanyagok csak abban az esetben szolgáltatnak nyereséget, ha a hasznosítási költség nem haladja meg a bevétel mértékét. Ezen költségek egyik meghatározó tényezője a szállítás. Továbbá vizsgálni kell a növekedés korlátait: - milyen messziről érdemes beszállítani az inputanyagot, - az inputanyag minősége miképpen befolyásolja a logisztikai költségeket, - a szállítási költség és a nyereség milyen összefüggésben állnak egymással. KÖVETKEZTETÉSEK A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás melléktermékeinek begyűjtése során a teljesítőképességet úgy kell megválasztani, hogy az anyagáramlás zökkenőmentes legyen. Az anyagmozgató rendszerek a rendszerelemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függenek. A logisztika megtervezése komplex feladatokat állít az ember elé, mind a költségek, mind az energiafelhasználás során számos paramétert kell figyelembe venni (2. ábra). 2. ábra
A biomassza energetikai célú hasznosításának logisztikai kérdései
Forrás: Saját készítés A biomassza feldolgozó üzem megépítését megelőzően kiemelt figyelmet kell fordítani a beruházás várható megtérülési idejére, amelyet alapvetően befolyásolnak a logisztikai költségek. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 2. 3. 4.
ANNEVELINK, E.–DE MOL, R. [2007]: Biomass logistics. Berlin: Workshop IEA Bioenergy Task 32, 15th European Biomass Conference. BENKŐ J. (2000): Logisztikai tervezés. Dinasztia Kiadó, Budapest; 199 p. DINYA L. [2010]: Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás. = Magyar Tudomány, 2010/8. sz., pp. 912-925. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 [2012]. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 133 p.
116/120
A ZÖLDÁRAM ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI ADVANTAGES AND DISADVANTAGES OF GREEN ELECTRICITY Dr. Gergely Sándor CSc.1 – Nagy Zsuzsa2 kutatási igazgató, tudományos tanácsadó, Károly Róbert Főiskola 2 tanársegéd, igazgató, KRF Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum 1
Összefoglalás A jövő megújuló energiatermelési lehetőségei között fontos helyen szerepel a zöldáram, hiszen a modern élet ma már elképzelhetetlen elektromos áram nélkül. A zöldáram akkor töltheti be környezeti, gazdasági, társadalmi szerepét, ha előállítása és felhasználása is „smart grid” szerűen történik. Kulcsszavak smart grid, koncentrált és dekoncentrált rendszer, lokális fejlesztő hatás, fenntartható munkahelyek Summary As modern life is unthinkable without electricity, one of the most important future energy resources is green electricity. However, green electricity can only fulfil its environmental, economic and social role, if its production and use are both „smart grid”-like. Keywords smart grid, centralised and decentralised system, local development impact, sustainable employment Az elektromos energia előnyei, hátrányai Gazdasági előnyök Az elektromos erőművek közvetlenül az elsődleges energiahordozók közelébe telepíthetők, így szállítási költségek takaríthatók meg. Az elektromos energia termelése mindig beállítható a pillanatnyi energiaigény mértéke szerint. A hazai és nemzetközi kooperációs rendszerek megfelelően biztosítják az energiacsúcsok kiegyenlítését. Társadalmi előnyök A fogyasztó szempontjából az elektromos energia kényelmesen kezelhető, tiszta üzemet biztosít. Azzal, hogy kialakult rendszere van a fogyasztóhoz való eljuttatásnak elősegíti a hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok felzárkóztatását. Ez akkor teljesül, ha az elektromos energia árát ezek a csoportok is meg tudják fizetni. Ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor markánsan jelentkezik a helyi fejlesztő hatás. 117/120
Környezeti előnyök Az elektromos energiával működő üzemek a környezetet rendszerint nem szennyezik, szag- és zajmentesek. Elektromos árammal történő fűtés vagy járművek meghajtása nem környezetterhelő (pl. nincs CO2 kibocsátás), amennyiben az elektromos áram megújuló energiaforrásokból származik. Talaj: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a talajra gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Víz: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a vizekre gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Levegő: ha megújuló energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a levegőre gyakorolt hatás semleges, vagy pozitív. Ha fosszilis energiahordozókkal történik az előállítása, akkor a talajra, vizekre, levegőre gyakorolt hatás negatív, ahogyan ezt a fosszilis energiahordozókat tárgyaló fejezetben bemutattuk. Gazdasági hátrányok Elektromos áram előállítása során közel 2/3 része a fosszilis energiahordozók égetése során keletkező energiának hasznosítatlanul elvész, sőt a környezetet külön is terheli. Az elektromos árammal való fűtés és jármű-üzemeltetés jelenleg még nem gazdaságos. Szállítása csak vezetékkel lehetséges. Jelenleg csak nagy veszteséggel és költséggel tárolható. Kiegyenlítettebb felhasználást igényelne. Társadalmi hátrányok Az elektromágneses terek egészségügyi kockázatával kapcsolatban a számottevő tudományos bizonytalanság mellett, nagymértékű lakossági aggodalom tapasztalható. Nem segíti elő a hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok felzárkóztatását, ha az elektromos energia árát ezek a csoportok nem tudják megfizetni. Ebben az esetben civilizációs hátrányt kell elszenvednie ezeknek a csoportoknak. Ha fosszilis és/vagy nukleáris energiahordozókkal történik az előállítása, akkor alig, vagy egyáltalán nem jelentkezik a helyi fejlesztő hatás. A fosszilis energiahordozókra alapozott elektromos energiatermelés, szállítás, feldolgozás, szétosztás rendszerei szélsőségesen központosítottak és csak a méretgazdaságosság, a profit szempontjainak vannak alárendelve, ezért végletekig monopolizált minden, ami ezzel összefügg. Környezeti hátrányok Az elektromos áram előállítása jelenleg nagy erőművekben történik. Fosszilis energiahordozók elégetésekor jelentős környezetkárosítás következik be. A megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia ma még alárendelt szerepet játszik a fosszilis energiahordozókkal szemben, bár elterjedése egyre inkább kívánatos és lehetséges is. A talajra, vizekre, levegőre gyakorolt hatás függ attól, hogy milyen energiahordozóval történik az előállítás és attól, hogy milyen korszerű és milyen hatásfokú az erőmű. A környezet terhelés sorrendje: szén, kőolaj, földgáz, nukleáris, megújuló.
118/120
Az elektromos energia lokális fejlesztő hatása A következő két táblázatban azt mutatjuk be, hogy milyen a lokális fejlesztő hatása a fosszilis és a megújuló energiahordozóval előállított elektromos áramnak. 1. táblázat Fosszilis energiahordozóval előállított elektromos áram lokális fejlesztő hatása Gazdasági •munkatermelékenység •foglalkoztatottság •kutatás-fejlesztés •infrastruktúra •kívülről jövő tőkebefektetés •kis- és középvállalkozások •gazdasági szerkezet
Társadalmi 5 5 3 4
•életminőség •életszínvonal •lokális jövedelem •humán tőke •a munkaerő 2 felkészültsége
5 5 5 4 4
•intézményes és társadalmi tőke
4
4 •innovációs kultúra •társadalmi szerkezet •döntési központok •társadalmi kohézió 28
3 3 3 4 40
5
összesen mindösszesen kiváló=5, jó=4, közepes=3, gyenge=2, rossz=1
Környezeti •környezet minősége - talaj - víz - levegő •szállítás energiaigénye
3 3 3 3
•környezeti kockázat
2
1
15 83
A vizsgált energiafajták közül a lokális fejlesztő hatásban a fosszilis energiahordozóval előállított elektromos áram összesen 83 pontot ért el. A zöldenergia 98 pontot. kapott, 15 ponttal többet, mint a fosszilis energiahordozóval előállított elektromos áram A lokális fejlesztő hatásban a napenergia 13 ponttal jobb, mint a fosszilis energiahordozóval előállított elektromos áram. A szélenergia 7 ponttal kapott többet, a vízenergia pedig 4 ponttal ért el többet. A geotermikus energia lokális fejlesztő hatása 95 pontot kapott, ezzel, 12 ponttal ért el többet, mint a fosszilis energiahordozóval előállított elektromos áram.
119/120
2. táblázat Megújuló energiahordozóval előállított elektromos áram lokális fejlesztő hatása Gazdasági •munkatermelékenység •foglalkoztatottság •kutatás-fejlesztés •infrastruktúra •kívülről jövő tőkebefektetés •kis- és középvállalkozások •gazdasági szerkezet
Társadalmi 5 5 4 5
•életminőség •életszínvonal •lokális jövedelem •humán tőke •a munkaerő 3 felkészültsége
5 5 5 4 4
•intézményes és társadalmi tőke
5
5 •innovációs kultúra •társadalmi szerkezet •döntési központok •társadalmi kohézió 32
4 4 5 5 46
5
összesen mindösszesen kiváló=5, jó=4, közepes=3, gyenge=2, rossz=1
Környezeti •környezet minősége - talaj - víz - levegő •szállítás energiaigénye
4 4 4 4
•környezeti kockázat
5
4
25 103
A vizsgált energiafajták közül a lokális fejlesztő hatásban a megújuló energiahordozóval előállított elektromos áram 103 pontot ért el. Ez a megújuló energiahordozóval előállított hidrogén után a legtöbb pont a munkánk során értékelt megoldások közül. Ez kifejezi azt a halmozottan jelentkező előny rendszert, amely a vizsgált mindhárom tényező halmazban ez az energiatermelési, szállítási, elosztási rendszer képes felmutatni. Amint ezt a táblázat adatai bizonyítják a megújuló energiahordozóval termelt elektromos erőmű létesítés, működtetés és az ott termelt elektromos energia szállítása, szétosztása lokális fejlesztő hatása sokkal kedvezőbb, mint a fosszilis energiahordozókkal termelté, hiszen a kettő között 20 pont a különbség a megújulók javára. A zöldenergia, 98 pontot. kapott, tehát mindössze 5 ponttal kevesebbet, mint a megújuló energiahordozóval előállított elektromos áram A lokális fejlesztő hatásban a napenergia mindössze 7 ponttal marad el a megújuló energiahordozóval előállított elektromos áramtól. A szélenergia 13 ponttal kapott kevesebbet, a vízenergia pedig 16 ponttal ért el kevesebbet. A geotermikus energia lokális fejlesztő hatása 95 pontot kapott ezzel mindössze 8 ponttal maradt el a megújuló energiahordozóval előállított elektromos áram pontszámától. Irodalomjegyzék: Gergely S. (2008): Zöldenergia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 221p. ISBN 978-963-9736-68-9 Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06 Gergely S. (2010): Megújuló energiák könyve. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 340p. ISBN 978-963-9935-53-2 Gergely S. (2010): Települési fűtőművek és megújuló energia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010. 215p. ISBN 978-963-9935-52-5
120/120
