ÁRVÍZ UTÁN BELVÍZ | KLÍMAVÉDELMI CSOMAG | 25 TONNA HAL RÁSZORULÓKNAK | KÖRNYEZETKÖZPONTÚ PÁLYÁZATOK | KÉSZÜL A DUNA STRATÉGIA | ÁRVÍZVÉDELMI RÁDIÓS HÁLÓZAT | MADÁRNÉPSZÁMLÁLÁS BÉCSBEN | A CIA IS BESEGÍT
Zöld honlap 2010. január
Kérjük kímélje a környezetet és ne nyomtassa ki a dokumentumot.
Köszöntı
Kedves Olvasó! Alighogy lezajlott a koppenhágai klímacsúcs, és átmenetileg elcsendesedett az éghajlatváltozásról szóló világmérető eszmecsere, karácsony másnapján itt hazánkban máris éreztette az idıjárás: egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy milyen furcsaságokat produkál mostanság a klímaváltozás. Rögtön szenteste után ugyanis a vízügyi szakembereinknek már a gátakon kellett lenniük, hiszen az évszakhoz képest szokatlan módon áradni kezdtek a folyóink. Immár harmadik hete folyamatos árvíz-és belvízkészültség van az ország egy részében, és amint az ár apadni kezdett, a szakembereknek a belvízzel kellett megküzdeniük. Én magam személyesen is tájékozódtam az országos helyzetrıl az Országos Mőszaki Irányító Törzs vezérlıjében, és meggyızıdhettem arról, mekkora területen és hány tucat szivattyúval kellett több millió köbméter vizet átemelni. Az év elején tehát a természet megmutatta, hogy most a víz az úr.
2010. január
Hogy a víznél és az ünnepeknél maradjunk, egy kellemesebb hírrel is szolgálhatok Önöknek: tavaly ısz óta a tárca nemzeti parkjához tartozik a balatoni halászati feladatok egy része, és ennek kapcsán az ünnepek küszöbén úgy döntöttem: mostantól karitatív célokra ajánljuk fel azt a halállományt, amelyet természetvédelmi okokból kell lehalászni a Balatonból. A 25 tonna busából 100 ezer rászoruló lakhat jól, a szétosztásnál elsısorban az idısekre, betegekre, hajléktalanokra és nagycsaládosokra gondoltunk. Elsıként a Menhely Alapítvány pártfogoltjait láttuk vendégül egy jó busapörköltre, de jutott a halból azon nyírkátai település rászorultjainak is, akiknek az önkormányzat nem fizette ki a segélyt. Külön öröm számomra, hogy egy természetvédelmi feladatot egy karitatív céllal sikerült párosítani. A program tovább folytatódik, a tárca jótékonysági szervezeteken keresztül folyamatosan biztosít halat az arra rászorulóknak.
01
Hadd kanyarodjak vissza a klímavédelemhez még egy pillanatra: miközben Dániában klímapolitikai egyezségre igyekeztünk jutni a világ többi országával, itthon decemberben elindítottunk két fontos klímavédelmi projektet: a Klímabarát Otthon 2 pályázatot és az izzócsereprogramot. A Klímabarát Otthon Program korábban elindított panelpályázatán eddig csaknem 15 milliárd forintnyi támogatásról döntöttünk, közel 1000 lakóközösség javára. Ezt fontosnak tartom, hiszen - amint hírlevelünkben is olvashatják - a családi házak hıszigetelése hozza a legtöbb megtakarítást. Nemrég készült el az ország legnagyobb lakóházának energetikai felújítása az óbudai Szılı utcában, ezzel a 886 lakásos ház főtési költsége a felére csökkent. És végül, de nem utolsósorban egy januárhoz illı, apróságnak tőnı, ám számunkra fontos természetvédelmi újdonság: ısztıl nem lehet sózni a köztereket. A fák védelmében a tárca a járdák sózási tilalmáról már korábban döntött, ısztıl pedig a parkokat és a játszótereket is más módon homokkal, hamuval, faforgáccsal vagy kızúzalékkal - kell majd csúszásmentesíteni. Ez fontos környezetvédelmi vívmány, hiszen a sózás miatt az út menti fák nem képesek elegendı vizet felszívni, a só a talajból számos fontos tápanyagot kiszorít, és bejut a felszín alatti vizekbe is. Aki teheti, már most óvja a fákat és a talajt, valamint a kutyák tappancsát azzal, hogy portája elıtt só helyett más anyagot használ. Vigyázzunk együtt a környezetünkre! Üdvözlettel: Szabó Imre miniszter
HÁZUNK TÁJÁN
25 tonna balatoni hal karitatív szervezeteknek
A környezetvédelem hírei Magyarországról Árvíz után belvíz
2010. január
Több, mint százezer hektárt borít már belvíz szerte az országban, a belvízzel elöntött területekbıl 60 ezer hektár a vetés-szántó. Nagyobb elöntések a Közép- és a Dél-Alföldön, valamint a Tiszántúlon alakultak ki. A védekezés napi költsége mintegy 70-80 millió forintra tehetı. Az egyes folyószakaszok árvízvédelmi készültsége miatt sok helyütt le kellett zárni a belvízelvezetı csatornák torkolati zsilipeit, és csak a szivattyútelepeken tudják átemelni a fölösleges vizet. Jelenleg 113 szivattyútelep mőködik, és átlagosan napi 12 millió köbméter vizet emelnek át a folyókba. 16 vízgazdálkodási társulat, valamint 25 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget. A síkvidéki területek nagy részén a felsı talajrétegek telítıdtek, számolni kell a belvízi veszélyeztetettség további növekedésével. Folyóink elsırendő, állami fıvédvonalain jelenleg 1739 km hosszban van védelmi készültség érvényben, ebbıl III. fokú készültség 53 km hosszban van a Sebes-Körösön.
A zöldtárca kabinetfınöke karácsony elıtt busapörköltet osztott csuszatésztával a Menhely Alapítvány VIII. kerületi nappali melegedıjében. Az étel abból a 25 tonna, közel 10 millió forint értékő, Balatonból kifogott halból készült, amelyet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter karitatív szervezeteknek adományoz. A balatoni halállomány nem ıshonos fajainak (busa, amur, angolna) "lehalászása" fontos természetvédelmi feladat, amelyet a tárca most karitatív céllal párosít: a 25 tonna halból mintegy 100 ezer rászoruló lakhat jól. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium decemberben 2 tonna halat juttatott el Balaton környéki szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, idıseket, hajléktalanokat támogató szervezetekhez, fogyatékosokkal, pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézményekhez. A zöldtárca januárban további 800 kg balatoni halat küldött azon nyírkátai rászorulóknak, akik az önkormányzattól nem kapták meg a segélyüket. Klímavédelmi csomag a zöldtárcától
Tavasszal kezdıdik a Tisza beregi gátrészének erısítése
02 Tavasszal kezdıdik a Tisza beregi gátrészének erısítése Vásárosnamény és Lónya között. A 6,3 milliárd forint értékő beruházásra hétfın írták alá a kivitelezıi szerzıdést Nyíregyházán. A Tisza töltését 28 kilométer hosszan emelik meg és szélesítik, valamint folyószabályozási munkálatokat is végeznek, illetve korszerősítik a gátırházakat és az árvízvédelmi szertárakat is. A Tisza beregi gátját átlagosan 50-100 centiméter közötti magassággal emelik meg a mostani töltésszinthez képest. A földsáncot szélesítik is, a gátkorona szilárd burkolatot kap, hogy árvíz esetén a védekezést segítı gépek közlekedése zavartalan lehessen. Az út nyáron kerékpárútként funkcionál majd, ami a
A Klímabarát Otthon Program részeként a zöldtárca decemberben pályázatot írt ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építéső energiatakarékos lakóépületek támogatására a kibocsátásikvóta-bevételekbıl. Az elızı, panelépületek klímabaráttá tételére kiírt pályázatra eddig több, mint ezer lakóközösség nyújtott be pályázatot, és már csaknem 15 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. A tárca ugyancsak a klímavédelmi csomag részeként elindította az izzócsereprogramot, következı lépésként pedig a Klímabarát Intézmény Programot hirdeti majd meg közintézmények energiahatékonysági felújítására, és a tervek között szerepel klímaerdı telepítése is. Felsı-Csertés: magyar hatástanulmányához
kérdések
a
bánya
turizmus szempontjából fontos. A több, mint hatmilliárd forintos fejlesztés javítja a szomszédos Ukrajna néhány településének, Haranglábnak, Csonkapapinak és Helyennek az árvízvédelmi biztonságát is, ezért a magyar beruházó egyeztette a projektet az ukrán társhatóságokkal. A beregi töltéserısítés 2012-re készül el. A családi házak hıszigetelése hozza a legtöbb megtakarítást
A zöldtárca elküldte Romániának hazánk hivatalos álláspontját a Felsı-Csertés mellé tervezett bányaberuházás elızetes vizsgálatával kapcsolatban. A zöldtárca egy 74 kérdést tartalmazó anyagot állított össze arra vonatkozóan, hogy a beruházónak milyen tartalmi elemekre szükséges kitérnie a hatástanulmány elkészítésekor annak érdekében, hogy abból a tervezett beruházás határon átterjedı környezeti hatásai megítélhetıek legyenek. Hazánk többek között felhívja a román fél figyelmét, hogy dolgozzanak ki a cianidos kezeléssel kapcsolatos tervet (beleértve a zagytározóban lévı cianidtartalmú anyagot is), részletesen elemezzék a cianidmentesítés módját, pontosan térjenek ki a betartandó határértékekre, illetve a vonatkozó európai uniós és más nemzetközi szabályozás elıírásaira. A tárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít minden olyan környezı országbeli beruházásra, amely Magyarország területét környezetvédelmi szempontból hátrányosan érintheti.
2010. január
Gábor Dénes-díj dr. Dékány Imrének Az épületenergetikai munkacsoport jelentése szerint egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának a háromnegyedét a főtés teszi ki. A meleg víz elıállítására fordítódik az energia 11, míg fızésre a 7 százaléka. Az arányokból látható, hogy legtöbbet a főtési energiából lehet megtakarítani, amelynek legfontosabb eszköze a hıszigetelés. A több, mint 4 milliós lakásállomány több, mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehőlı felülete a legnagyobb, hıszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 elıtt épült családi házak a legrosszabbak energetikailag, és jónak csak a 2007 után épültek mondhatók. Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Az építéskori kivitelezési hibák és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. A harmadik halmaz az olyan hagyományos technológiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk. Fele annyi energiát fogyaszt az ország legnagyobb lakóháza
Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Gábor Dénes-díjat adott át dr. Dékány Imre, akadémikus, vegyésznek Budapesten a Parlamentben. A mőszaki-szellemi élet egyik kiválósága a kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területén végzett kiemelkedı kutatási tevékenységéért részesült elismerésben. Dr. Dékány Imre maradandót alkotott a kohászat, a szénhidrogén-bányászat, a nanotechnológia, a hadiipari, a polgári környezettechnológia és az egészségügy területén. Nevéhez mintegy negyven nagy jelentıségő találmány főzıdik. Csupán munkáságának, könyveinek, cikkeinek tudományos felsorolása is több tucatnyi oldalt tesz ki, bizonyítva azt, hogy az akadémikus nem csupán zseniális gondolkodó, hanem megszállott tudós ember is. Rekultiválják szeméttelepét
Közép-Békés
kilenc
bezárt
03
Megújult energetikailag az óbudai Szılı utcában lévı 886 lakásos ház, az ország legnagyobb lakóépülete, ennek eredményeként a főtési költsége a felére csökken. A 10 emeletes paneles épületben az ablakcserét, hıszigetelést és napkollektorok felszerelését tartalmazó felújítás költségének 40 százalékát a kerület állta, a támogatásból 1 millió euró európai uniós hozzájárulás. A Panel Plusz programból az állam része 33 százalék, míg a tulajdonosokra 27 százalék jutott. Ez utóbbit
Másfél milliárd forintért rekultiválják kilenc középbékési település már bezárt hulladéklerakóját. A többek között Békéscsabát, Szarvast, Gyomaendrıdöt és Kondorost érintı program segítségével közvetlenül a telepek szomszédságában élı kétezer, de tágabb értelemben 115 ezer ember életminıségét javítják a beruházással. A pályázatot a Környezet, és Energia Operatív Program (KEOP) keretében száz százalékosan finanszírozzák, a konzorcium már csak arra vár, hogy a második körös pályázatukról döntsön a közremő-
kamatmentes kölcsönbıl teremtették elı, a saját részt adó hitel kamatát is az önkormányzat állja. Az épület 315 méter hosszú, 15 lépcsıházból áll, 886 lakás van benne. A homlokzati panelekre 10 centiméteres hıszigetelés került, az ablakok pedig 5 kamrás mőanyag profilból készültek. Miután a Fıtáv kicserélte a hıközpontot, az így felszabaduló helyre került az 1.500 négyzetméter napkollektor puffertartálya. A tetıre szerelt napkollektorok adják a csapokból folyó - használati - meleg vizet, míg a főtést továbbra is a Fıtáv szolgáltatja. Az elért energiamegtakarítás 50 százalék lesz.
ködı szervezet. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a következı esztendı második felében megkezdıdhetnek a beruházások, amelyek során megszüntetik a korában lerakott hulladékok káros hatásait, és javítják a szeméttelepek környezetét is. Két új hulladéklerakó Szabolcsban
2010. január
Kerékpárt kaptak a Zöld Kréta rajzpályázat ügyes kező nyertesei
04
Lezárult a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Kréta rajzpályázata, a kreatív és ügyes kező gyermekek egy-egy kerékpárt vihettek haza a díjkiosztóról. A zöldtárca szemléletformáló roadshow-ja 18 magyarországi helyszínre látogatott el szeptember és október között azzal a céllal, hogy interaktív kerekasztal-beszélgetés keretében tájékoztassa a pedagógusokat a zöldóvoda-, illetve az ökoiskola-hálózathoz való csatlakozás lehetıségérıl. Ezzel párhuzamosan a gyerekek társasjátékban, kérdezz-felelekben, hulladékvadászatban, rajzpályázaton mérhették össze ügyességüket, valamint koncerteket, meseelıadásokat láthattak, hallhattak. Dr. Molnár József, a minisztérium kabinetfınöke egy-egy kerékpárt adott át annak a 18 gyermeknek, akik a legötletesebben örökítették meg a Zöld Kréta rendezvényen szerzett élményeiket. Környezetközpontú gazdaságfejlesztési pályázatok Mintegy 10 milliárd forint keretösszeggel környezetvédelmet szolgáló gazdaságfejlesztési pályázatok jelentek meg, amelyekre 2010. március 1jétıl lehet jelentkezni. A környezetközpontú technológia fejlesztésére mintegy 3 milliárd forint európai uniós pályázati forrás nyílik meg a vállalkozások számára környezetkímélı megoldások támogatására a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP), illetve a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP). A környezetközpontú technológiai fejlesztés támogatásának célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia-, vízés egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A 7 milliárdos keretösszegő hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés támogatásának célja a hulladék anyagában történı és energetikai hasznosításának elısegítése, a hulladékból származó
Január elsı napjaiban megkezdte mőködését a 35 millió euró, azaz mintegy 9,5 milliárd forintos költségbıl megépült kisvárdai és nagyecsedi hulladéklerakó. A mintegy 34 milliárd forintos északkelet-magyarországi környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nagyprojekt elsı üteme több mint 200 települést és közel 600 ezer embert érint, és az országban az elsık közt teremtette meg a modern hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyőjtés alapjait. Az egyelıre próbaüzemben mőködı regionális depóniák összesen 330 ezer köbméter hulladék befogadására alkalmasak, s megfelelnek az uniós és hazai környezetvédelmi jogszabályoknak. A modern lerakók azt a hat korábbi szabolcsi hulladéktelepet váltották ki, melyek csak december 31-ig rendelkeztek meghosszabbított, ideiglenes mőködési engedéllyel. A 229 szabolcsi és a 11 borsodi települési önkormányzat által alakított megyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulás 2004-ben nyújtott be pályázatot egy korszerő hulladékkezelési program megvalósítására. Szennyvízberuházás Székesfehérváron
Európai uniós támogatással, nettó 8,5 milliárd forintos költséggel 2013-ra teljessé válik Székesfehérvár csatornázottsága, és kiépül a szennyvízelvezetés Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen; a nagyprojekt gyakorlatilag zöld utat kapott. A projekt költségeinek több mint 75 százalékát nyerték el a megvalósításra összefogott települések. A munka eredményeként 200 kilométernyi csatornahálózat épül ki, s az érintett településeken 6544 ingatlan szennyvízelvezetése valósul meg. A három faluban keletkezett szennyvizet a székesfehérvári szennyvíztisztítóban kezelik majd. Székesfehérváron 2734 ingatlant köthetnek a hálózatra, a város eddig csatornázatlan területein, az Öreghegyen, a Fekete hegyen, a Ráchegyen, a Búrtelepen, Csalán és Börgöndön. A munka még az idén megkez-
másodnyersanyagoknak és termékeknek egyre nagyobb mértékő piaci megjelenítése, valamint nyers- és alapanyagként történı felhasználása, továbbá a hulladékégetéskor felszabaduló energia költséghatékony kinyerése és hasznosítása.
2010. január
Újabb harminc telephelyet ellenırzött a Zöld Kommandó
Tavaly az év utolsó hónapjaiban tovább folytatódtak a 2009-es Zöld Kommandó akciósorozat helyszíni ellenırzései, amelyek célja az illegális autóbontók felszámolása. Az utolsó ıszi hónapban 31 telephelyet ellenıriztek a zöldhatóságok, ebbıl 2 helyszínen azonnal megtiltották az illegálisan végzett hulladékkezelési tevékenységet. Az akció tavaszi indulása óta több mintegy 12 ezer tonna hulladékra közel 310 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelıségek. November végéig összesen 409 helyszíni szemlét tartottak a hatóságok, ebbıl 164 önálló, 245 Zöld Kommandós ellenırzés volt. Május és november között a zöldhatóságok 49 esetben azonnal megtiltották az illegális tevékenységet, 5 esetben fordult elı környezetkárosítás, környezet-veszélyeztetés. Az ellenırzések kapcsán kötelezés, bírság kiszabása további 157 esetben, büntetıeljárás kezdeményezése pedig 4 esetben várható. November végéig mintegy 12 ezer tonna hulladékra közel 310 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelıségek.
dıdik. Mivel a települések a Velencei-tó érzékeny, illetve fokozottan érzékeny vízgyőjtıjén helyezkednek el, a fejlesztéssel lehetıvé válik a tó vízminıségének megóvása, s javul az érintett helységekben élı mintegy 17 és fél ezer lakos életminısége. 5 milliárd forintos szennyvízprojekt a KeletNyírségben
Újabb fontos szakasz zárult le a mintegy 5 milliárd forint összértékő Kelet-Nyírségi szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt elıkészítésében. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány és a költség-haszon elemzés, így megkezdıdhetnek az engedélyezési eljárások, illetve kidolgozhatják a második fordulós pályázatot. Lezárult a Víziközmő Társulat szervezésének elsı szakasza, a 4.577 beruházással érintett ingatlanból 4.036-nak a tulajdonosa írta alá a belépési nyilatkozatát, ami közel 90 százalékos arány. Az Apagy, Napkor, Nyírtét, Ófehértó, Magy, Nyíribrony, Ramocsaháza, Baktalórántháza településeket érintı beruházásnak köszönhetıen a társulás területén a szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma 1.138-ról 5.657-re, a létrehozandó biológiai tisztító kapacitás pedig 1.450 m3/nap értékkel nı. A munkálatok várható 2013-as befejeztével csökken a talaj és a talajvíz szennyezıanyag-terheltsége, valamint nı az érintett települések lakosságmegtartó ereje. 1,2 milliárd forintos természetvédelmi projekt indul a Hortobágyon
Kiépült a szentendrei Pannóniatelep csapadékvíz elvezetı rendszere
05 Közel 500 millió forintos beruházással kiépült a szentendrei Pannóniatelep csapadékvíz-elvezetı rendszere, a beruházás 442 millió forint uniós támogatással valósult meg. A fejlesztésnek köszönhetıen Szentendre déli részén megindul az infrastrukturális fejlıdés, és mintegy 2.500 lakos ingatlana lesz értékesebb - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. A terület lényegében vízszintes, mélyen fekvı öblözet. Az elmúlt években a hiányzó csapadékvíz-elvezetı hálózat miatt a kertek és a pincék sokszor elvizesedtek a csapadékos hónapokban, és a tőzoltóság segítségével kellett a terület vízmentesítését megoldani. A terület
Három természetvédelmi részprogram megvalósítására használhat fel 1,2 milliárd forint uniós forrást a Hortobágyi Nemzeti Park; a projektek idén tavasszal indulnak, és várhatóan két év múlva fejezik be azokat. A kétéves program keretében 23 kilométernyi veszélyes távvezetéket váltanak fel földkábellel, 50 kilométeren védıkerítést építenek ki a 33-as fıút mentén. Élıhely-rekonstrukciós fejlesztéseket valósítanak meg, és a vizes élıhelyek megırzésével a haltermelés jövıjét is biztosítani kívánják. Élıhely-rekonstrukciós fejlesztésekre 550 milliót költhetnek, ebbıl komplex tájrehabilitációt is megvalósítanak. Ennek keretében mintegy 300 kilométer használaton kívüli gátés csatornarendszert számolnak fel, továbbá Európa vízimadarakban egyik leggazdagabb élıhelye
rendezése érdekében elsı lépésként az önkormányzat megépítette, felújította az ott húzódó gátszakaszt, mely megoldást jelent a Dunán jelentkezı magas vízállások idején, jelen projekt befejeztével pedig megindulhat a területen végigfutó utak, utcák felújítása.
a Hortobágy elkezdik.
Öregtavak
rekonstrukcióját
is
Szabályoznák a házi kedvencek tartását és forgalmazását
2010. január
Elkészült Magyarország elsı vízgyőjtı-gazdálkodási terve
06
Egy hosszú tervezési folyamat végén, sok száz szakember munkájának eredményeként és több ezer, a társadalom különbözı érdekeltjeinek véleményét tükrözı észrevétel figyelembevételével elkészült Magyarország elsı, a Víz Keretirányelv elıírásai szerint összeállított vízgyőjtı-gazdálkodási terve. A terv tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érı terhelések és hatások elemzését, a monitoringeredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések programját. Ez utóbbiban olyan, a célok eléréséhez szükséges intézkedések szerepelnek, melyek szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket, és nem elviselhetetlenül költségesek a társadalom számára. Készül a Duna Stratégia Célegyenesbe ért az Európai Duna Stratégia magyarországi elıkészítése, Magyarország felkészült a Duna menti együttmőködés integráló szerepének betöltésére. A Duna védelme átfogó stratégiájának kidolgozása kezdıdött meg 14 ország részvételével, Európai Duna Stratégia néven. A formálódó koncepció eredményeként a "Duna Régió" várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térséggé alakulhat 2014-tıl, az új uniós költségvetési periódustól. Magyarország éppen ezért kiemelt feladatként kívánja kezelni a kérdést a stratégia tervezett elfogadása idején, 2011 elsı félévében az EU soros elnökeként. Az érintett tárcákon kívül részt vesznek többek között a régiók, a szakmai szervezetek és a tudományos intézmények képviselıi is. A projektgyőjtés eddigi eredményeként a civil és a gazdasági oldal, valamint a szakmai szervezetek együttmőködésében több, mint 300 projektjavaslat készült. A fejlesztési igények között környezetvédelmi, vízügyi, közlekedésfejlesztési, fenntartható turisztikai fejlesztések és az örökségvédelem tematikus programjai jelentek meg.
Szabályozná a kedvtelésbıl tartott állatok tartását és forgalmazását a kormány, hogy a házi kedvenceket a lehetı legmegfelelıbb körülmények között tartsák, az állatok egészségesek legyenek és jó kondícióban maradjanak. Állatkereskedést csak engedéllyel lehetne nyitni, jóváhagyott mőködési szabályzatra is szükség lenne, és évente egyszer a hatóság kötelezıen ellenırzést tartana. Várhatóan szigorúbb és egyértelmőbb szabályok vonatkoznak majd az állatok forgalmazására, például nem forgalmazható majd olyan állat, amely a szülıi gondoskodás nélkül nem képes önálló életre. Kutyát nem lehet állandó jelleggel tíz négyzetméternél kisebb területen, madarat kör alakú kalitkában, halat pedig gömb alakú akváriumban tartani. A rendelettervezetben szerepel az is, hogy patás állat és kutya kivételével nem lehet kikötni az állatokat. A rendelet várhatóan 2010. március 1-jén lép hatályba. İsztıl nem lehet sózni a köztereket
Szeptember elsejétıl nem lehet konyhasóval csúszásmentesíteni a köztereket: a környezet védelme érdekében a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozza a kormány. A konyhasó nagy mennyiségő és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket és az épített környezetet, ezért ehelyett olyan alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni, mint például a homok, a hamu, a faforgács, a kızúzalék vagy a murva. A kormányrendelet ugyanakkor nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen elıfordulhat, hogy ónos esı után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas. Már most, 2010. január 1-jétıl életbe lépett ugyanakkor az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.
KITEKINTİ hírek az Európai Unióból és a nagyvilágból
Szlovák–magyar internetes madártani adatbázis
2010. január
Romániai civilek Brüsszelhez kívánnak fordulni Verespatak ügyében
07
Brüsszelhez kívánnak panasszal fordulni a romániai civil szervezetek amiatt, hogy a bukaresti hatóságok a szaktárcák "feje fölött", azaz a Legfelsıbb Védelmi Tanácsban (CSAT) készülnek dönteni a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében. Traian Basescu államfı nemrég azt nyilatkozta: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Az erdélyi Krónika szerdai számában jelezte: a Jogi Forrásközpont tizenhárom más - közöttük számos erdélyi magyar - civil szervezet nevében közleményben szólította fel Basescu államfıt és Adrian Videanu gazdasági minisztert: vonják vissza korábban tett bejelentésüket, miszerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányaberuházása kapcsán a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó testület fogja kimondani a végsı szót. A civilek emlékeztetnek, hogy a romániai joggyakorlatba is átültetett európai uniós szabályozások alapján a bukaresti hatóságok kötelesek az illetékes minisztérium útján - esetleg az igazságszolgáltatás fórumai révén - felmérni a projektnek a környezetre gyakorolt hatását, de ezt semmiképpen sem tehetik a védelmi tanács közremőködésével. Árvízvédelmi Kárpátalján
rádiós
hálózatot
építenek
A határ menti területeken élı madarak védelmét szolgálja majd a tervezett közös szlovák–magyar online madártani adatbázis. A védett madarak élıhelyének azonosításakor mindkét országban találtak olyan területeket, amelyeket ugyan kettéoszt a határ, de jellegüket tekintve egységet alkotnak. Az ezekrıl a területekrıl kapott adatok segítségével a szakemberek könnyebben dönthetnek a madarak védelmét és életfeltételeinek javítását célzó intézkedésekrıl. Az internetes ornitológiai adatbázis nagy segítséget nyújthat a hivataloknak is a különbözı beruházásokról és fejlesztési tervekrıl való döntésben. A 2010 augusztusáig tartó programban az SOS/Birdlife Slovensko és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia is. A program megvalósítása hozzájárul a területek jobb megóvásához és egyedülálló interaktív online terméket hoz létre, amely a szomszédos országok közötti együttmőködés mintaprojektjének számít az Európai Unióban. Biodiverzitást kutató ENSZ-szerv felállítását javasolta Angela Merkel
ki
A Tisza-völgyi árvízvédelmi program keretében nagy sebességő rádiós hálózat kiépítését kezdték el Kárpátalján, amely a Tisza és mellékfolyói vízgyőjtı területérıl továbbít megbízható módon információkat. A hálózat gerince a Técsın kiépülı árvízvédelmi központot köti össze a Tisza-völgyi
A biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozó ENSZ-szerv felállítására tett javaslatot Angela Merkel német kancellár a biológiai sokféleség évének megnyitórendezvényén. A "klímakancellárnak" is nevezett Merkel az ENSZ-év megnyitóján kifejtette: hasonló szervezetre gondol, mint a világszervezet Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), amely a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat összegzi idırıl-idıre. "A biológiai sokféleség megırzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem" - jelentette ki. Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is. Tudósok szerint a biológiai sokféle-
árvízvédelmi rendszer ungvári adatgyőjtı és -feldolgozó központjával. Ebbe a rendszerbe lesznek bekapcsolva az egyes járások vízgazdálkodási központjai. A Munkács és Ungvár közötti árvízvédelmi rádiós hálózatot decemberben helyezték üzembe. A tervek szerint a jövı év elején építik ki a Técsıt, Nagyszılıst és Beregszászt Ungvárral összekötı rádiós hálózatot. Az új adattovábbító rendszer lehetıvé teszi, hogy a kárpátaljai folyókon létesített automatikus megfigyelı és adatgyőjtı állomásokon a nap huszonnégy órájában mőködı videokamerákat helyezzenek el, amelyek áradás esetén kulcsfontosságú adatokat szolgáltatnak az operatív döntések meghozatalához.
ség megırzése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az ENSZ hangsúlyozza, hogy az erdık és lápok pusztulása révén az emberiség elveszíti ezek "ingyenes szolgáltatásait"": a levegı és a víz tisztítását, a szélsıséges idıjárási eseményektıl való védelmet, valamint az építkezéshez és a főtéshez szükséges anyagokat. WWF: 2009-ben is folytatódott a fajok tömeges kipusztulása
2010. január
Zöld uniós fıvárosokat is keres az EU
08
Az idei évtıl nemcsak kulturális, hanem környezetbarát, zöld "fıvárosa" is van az Európai Uniónak, és az Európai Bizottság már keresi azokat a városokat, amelyek 2012-ben és 2013-ban Európa Zöld Fıvárosai lehetnek. A díj azokat a városokat részesíti elismerésben, amelyek élen járnak a környezetbarát városi életmód kialakításában. A díj elsı nyerteseként idén Stockholm, majd jövıre Hamburg viselheti a címet. Ugyanakkor máris versenybe lehet szállni a 2012. és 2013. évi díjért, melynek célja elısegíteni, hogy az európai városok kellemesebb, egészségesebb, élhetıbb lakóhelyekké váljanak. Az Európa Zöld Fıvárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség (Izland, Norvégia, Liechtenstein) országaiból. Azon országok esetében, ahol egy város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat. A jelentkezési határidı február 1.
Bár több faj esetében is felderengett halvány reménysugár az év folyamán, az állat- és növényfajok tömeges kihalása alapvetıen változatlanul folytatódott 2009-ben - értékelte az évet a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértıje, Volker Homes. A WWF szerint a fajok pusztulásának fı elıidézıi változatlanul a természetes élıhelyek tönkretétele, a klímaváltozás, a terjedı orvvadászat, valamint a természet erıforrásainak túlzott ütemő kiaknázása. A természetvédelmi szervezet szerint az Európai Unió kitőzött célja, a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történı megállítása nyilvánvalóan nem teljesült. A WWF a 2009. év nagy vesztesei között tartja számon a tigrist, a jegesmedvét és az orrszarvút, a nyertesek között pedig az elbai hódot, a hiúzt és a Kelet-Oroszország hegyvidéki tajgáin és erdeiben élı amur leopárdot; igaz, ez utóbbinál három utód világra jötte is jó hírnek számít. Madárnépszámlálás Bécsben
Melyik a legzöldebb város?
San Francisco és Amszterdam környezetvédelmi vetélkedésbe kezdett az internet segítségével arról, hogy melyik nagyváros a leginkább termé-
Felhívást kaptak a bécsiek, hogy számolják meg madaraikat. Január 6-án "A téli madarak órája" címmel elsı ízben mérték fel szisztematikusan a fagytőrı tollas jószágokat. Minden bécsi polgárt arra kértek, hogy egy szabadon választott helyszínen egy órán át jegyzéket készítsen az ott megfigyelhetı madarakról. A szórólapok segítségével az osztrák fıváros lakosai nemcsak a feketerigót és a verebet, hanem a balkáni gerlét, a csuszkát vagy a tengelicet is könnyőszerrel felismerhették. Az eredmények tudományos jelentıséggel bírnak
szetbarát. Az amerikai és a holland nagyváros polgármesterei a közlemúltban indították el a zöld versenyt, miközben csatlakoztak a Cisco technológiai óriáscégnek a világ nagyvárosaihoz intézett felhívásához, hogy egyesüljenek a globális felmelegedés és egyéb környezeti bajok elleni küzdelemben. Amszterdamban egy online városi ökotérképet hoztak létre, amely láttatja az emberekkel, hogy ık és a szomszédjaik mennyire óvják bolygónkat a hulladékok újrafeldolgozása, az energiatakarékosság és más területeken. San Francisco ökotérképe már májusban, a Föld Napján megszületett. A térkép láthatóvá teszi az emberek számára, hogy a szomszédjaik milyen jót cselekszenek másokhoz viszonyítva. Az amszterdami ökotérkép megszületésével online eszköz van annak a mérésére, hogy Amszterdam vagy San Francisco a "zöldebb". Az ökotérképek információt adnak arról is, hogy miként valósítsunk meg zöldebb városi életstílust. A Világ legnagyobb szélfarmja épülhet New Yorkban
majd, hiszen több száz madárbarát részvételével reprezentatívabb mintát lehet kapni, mintha csak néhány kutató botorkálna a hóban. A fıváros környezetvédelmi osztálya ezért támogatja az osztrák madártani egyesületet a rendezvény lebonyolításában. A BirdLife Österreich igazgatója, Gerald Pfiffinger egy mintaetetı-helyszínt is bemutatott a kampány kapcsán a bécsi városháza parkjában. Silótakarmány-állomások, etetıoszlopok és rácscsal védett talaj menti etetık hivatottak segíteni a madarakat a zord hónapok átvészelésében. A nagy hideg nem cáfolja a globális felmelegedést Szakértık szerint a Föld sok részén uralkodó nagy hideg nem cáfolja a globális felmelegedést, mely együtt jár a szélsıséges hımérsékletek gyakoribbá válásával is - mindkét irányban. Pekingben az elmúlt közel negyven év leghidegebb reggelét mérték a napokban, s nem volt akkora havazás sem 1951 óta, mint nemrég. Nagy-Britannia 1981 óta a leghosszabb lehőlési periódust tapasztalja, egyes helyeken közel 50 centis hó esett. Norvégiában mínusz 42 fokot mértek, s Floridában is fagy, ami ritkaságnak számít a narancsligetekben. Sokakban felmerült a kérdés, hogy ez a régóta nem tapasztalt hideg összeegyeztethetı-e a globális felmelegedés tudományos konszenzus övezte teóriájával. Nos, a szakértık szerint nagyon is. A klímaváltozás ugyanis nemcsak a hımérséklet emelkedı trendjét jelenti, hanem a szélsıséges idıjárási események gyakoribbá válását is - állítják a tudósok.
2010. január
A só nem a járdára való
09
Gigantikus szélfarmot akar Michael Bloomberg, New York polgármestere a város tengerpartjára telepíteni. Bár a hatalmas szélturbinatelep a maga nemében a világ legnagyobb parkja lenne, az általa termelt energia még így is a metropolisz energiaszükségletének alig egy százalékát fedezné csak. Az akár 3 milliárd euróba is kerülı szélfarmon kívül ezért egyéb eszközökre is szüksége lesz az amerikai nagyvárosnak, hogy energiafelhasználását környezetkímélıbbé tegye. Bloombergnek azonban mindenekelıtt az a feladata, hogy legyızze a szélpark ellenzıit, akik szerint a szélturbinák tönkreteszik a tengerre nyíló kilátást. A CIA kémmőholdas klímavédelmi tudósokat
adatokkal
segíti
a
Az amerikai Központi Hírszerzı Ügynökség (CIA) kémmőholdas és egyéb titkos berendezésekkel rögzített adatokkal segíti a klímavédelmi tudósok munkáját. Az ország vezetı tudósai és kémei együttmőködnek a klímaváltozás összetett folya-
A német szövetségi környezetvédelmi hivatal környezetbarát alternatívákat javasol a fehér por helyett. A hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, ráadásul káros környezeti hatások nélkül - állítják. A sószórás következményei gyakorta csupán hónapokkal késıbb válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendı vizet felszívni, másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikroorganizmusokra is. Elsısorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra. Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit - meglepı módon ez nem csak a környezetet védi, hanem még a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetık a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a só gyakorta vékony csúszós réteget képez
matainak feltérképezésében, egyebek között a felhık és gleccserek, a sivatagok és trópusi erdık tanulmányázásában. A tudósok és a hírszerzık a közös munka egyik elsı elemeként már tavaly elkezdték vizsgálni az Északi-sark jégtakarójáról felderítı mőholdakkal készített nagy felbontású felvételeket. Az erıfeszítések célja az volt, hogy kiderítsék, mi tekinthetı szokásos nyári olvadásnak, illetve a globális felmelegedés következményének. Elképzelhetı, hogy elırejelzéseket lehet majd készíteni a jéghelyzet alakulásáról. Az együttmőködés - amelyben mintegy 60 tudós vesz részt - jórészt titkos keretek között zajlik, az Egyesült Államok ugyanis nem akarja felfedni valós vagy lehetséges ellenségei elıtt, hogy milyen kémmőholdakkal és egyéb megfigyelı képességekkel rendelkezik.
mind az úton, mind a fékbetéteken, és ezért akár meg is kétszerezıdhet a féktávolság.
ELÉRHETİSÉGEINK Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Levélcím: 1394 Budapest, Pf: 351 Központi telefonszám: 457-3300 Fax: 457-3354
2010. január
Véleményét, hozzászólását, kérdéseit ide várjuk:
[email protected]
10
