ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA

http://www.zoldbiotech.hu

TÁJÉKOZTATÓ 2012. június

AZ EU GMO-POLITIKÁJA, A FENNTARTHATÓ MEZőGAZDASÁG ÉS A KÖZFINANSZÍROZÁSÚ KUTATÁS

Ezt a tájékoztatót az állami szektorban tevékenykedő, biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó tudósok készítették, valamint olyan gazdálkodói szervezetek, amelyek kiállnak amellett, hogy a gazdálkodók szabadon termeszthessék a szükségleteiknek legjobban megfelelő haszonnövényeket, beleértve az olyan genetikailag módosított (GM) növényeket is, amelyek termesztését az Európai Unió szabályozó rendszere jóváhagyta.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tájékoztató elkészítésében részt vett gazdálkodók és közszférában dolgozó tudósok támogatják John Dalli európai egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos felhívását a genetikailag módosított organizmusokkal kapcsolatos, tájékozottabb és kevésbé sarkított vitára, és hozzájárulásként ezt a tájékoztatót ajánlják fel. Ez a tájékoztató a következő kérdésekkel foglalkozik: l

l

l

l

GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN – 2050-re a gazdálkodóknak 70%-kal több élelmet kell termelniük kisebb területen, a környezetet jobban kímélő módszerekkel. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságot intenzívebbé és egyúttal fenntarthatóvá lehessen tenni, többek között arra van szükség, hogy a gazdálkodók olyan növényeket termesszenek, amelyek többet teremnek, jobb a vízfelhasználásuk, és kevesebb rovar- és féregirtó, valamint műtrágya szükséges a termesztésükhöz. KÖZFINANSZÍROZÁSÚ KUTATÁS – a modern biotechnológia jelentősen képes hozzájárulni e kihívások kezeléséhez, mivel segíteni tud a hagyományos nemesítés egyes korlátainak leküzdésében. A közszférában sok kutatási projekt foglalkozik például olyan növények kifejlesztésével, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, vagy fokozott tápértékkel rendelkeznek. A GM NÖVÉNYEKKEL EDDIG SZERZETT TAPASZTALATOK – Több millió farmer világszerte számos GM növényfajtát termesztett sok éven át, több százmillió hektáron, ami jelentős gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti hasznot hajtott. Az EU-ban mindössze kétféle GM növény termesztése engedélyezett, és számos EU-tagországban még ezeknek a termesztése is tiltva van. Eközben az EU nagy mennyiségben importál az EU területén kívül előállított GM árucikkeket. AZ EU SZABÁLYOZÓ RENDSZERE – Az EU-nak a GMO-k szabályozására szolgáló rendszere nem működik, mert sok döntést nem hoznak meg a megfelelő határidőn belül, és/vagy sok döntés nem a tudomá-

1

l

nyosan megalapozott kockázatbecslés jogi követelményén alapszik. Különféle javaslatok hangzottak el a jelenlegi patthelyzet feloldására. Több javaslat esetében problémák merültek fel az EU belső piacával, a WTO szabályaival, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerepével és általában a mezőgazdasággal és a kutatással kapcsolatban. FELMÉRÉS A GAZDÁLKODÓK ÉS A TUDÓSOK KÖZÖTT – 12 EU-tagországban próbafelmérés történt a következők vizsgálatára: 1) a GM növények lehetséges szerepe az EU mezőgazdaságában, 2) gazdálkodók tapasztalatai, és 3) közszférában dolgozó tudósok tapasztalatai.

A felmérésből levont következtetések többek között a következők: l Európában a növények és fák termesztését számos olyan akadály nehezíti, amelyeket a hagyományos nemesítés nem képes megfelelően kezelni, és amelyek megoldására a biotechnológiai eszközök már készen állnak, vagy fejlesztésük előrehaladott állapotban van. l Az EU jelenlegi GMO-politikája megfosztja a gazdálkodókat a lehetséges haszontól és a választás szabadságától. Abban a tizenkét országban, ahol a felmérés készült, vannak olyan gazdálkodók, akik szeretnék, ha lehetőségük lenne a szükségleteiknek legjobban megfelelő növényeket termeszteni, beleértve az engedélyezett GM növényeket is. l Európában a közszférában folyó, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló kutatás lelassult, leállt vagy külföldre távozott a szabályozás okozta akadályok, valamint a szántóföldi kísérletek vandalizmustól való védelmének költségei miatt. A tájékoztató az AJÁNLÁSOKkal végződik, amelyek többek között a következők: l A kormányoknak és az EU intézményeinek úgy kell alkalmazniuk a jelenlegi szabályozási rendszert, ahogyan ők maguk megtervezték, közben fenntartva a gazdálkodók számára a szabad választás lehetőségét. l A gazdálkodóknak és a közszférában dolgozó tudósoknak jobb kapcsolatot kell fenntartaniuk a nagyközönséggel és a döntéshozókkal. Háttérinformáció és hivatkozások a www.greenbiotech.eu weboldalon találhatók.

„A gazdáknak rendelkezniük kellene azzal a szabadsággal, hogy a szükségleteiknek legjobban megfelelő növényeket termeszthessék, beleértve az engedélyezett GM fajtákat.“

1. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Világunk ijesztő kihívásokkal találja szemben magát. Több mint egymilliárd ember alultáplált, ami gyakran krónikus betegségekhez vezet és korai halált okoz. A mezőgazdaság rovarirtó szerek és műtrágyák használatával, öntözéssel, szántással és a természetes élőhelyek átalakításával károsítja a környezetet. A helyzetet tovább bonyolítja a világ népességének növekedése és az éghajlatváltozás.

2

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2050-re a világnak 70%-kal több élelmiszert kell termelnie körülbelül ugyanakkora földterületen. A mezőgazdaság takarmány-, rost- és biomassza-termelésének is jelentősen bővülnie kell, azaz sürgősen hozzá kell látni a mezőgazdaság intenzívebbé és egyúttal fenntarthatóvá alakításához. A mezőgazdaság egyedülálló lehetőséget jelent az élelmiszer-biztonság, a széndioxid-kibocsátás, az ásványi tüzelőanyagoktól való függés és a foglalkoztatás problémáinak egyidejű kezelésére. Ehhez a gazdálkodóknak többek között olyan növényekre van szükségük, amelyeknek nagyobb a hozama, jobb a vízhasznosító képessége, kevesebb rovarirtó szer és műtrágya szükséges a termesztésükhöz, és magasabb a tápértékük. 1

Amint az 1992-ben megtartott Earth Summit óta már többször felismerték , önmagában egyetlen technológia sem képes választ adni ezekre az összetett kihívásokra, ám a modern biotechnológia a hagyományos nemesítéssel összefogva jelentősen képes hozzájárulni a megoldásukhoz. 1

További háttérinformáció és hivatkozások a www.greenbiotech.eu webhelyen találhatók.

2. KÖZFINANSZÍROZÁSÚ KUTATÁS A MODERN BIOTECHNOLÓGIÁBAN A modern biotechnológia olyan kulcsfontosságú technológia, amely jól meghatározott változásokat képes előidézni a növények, az állatok és a mikroorganizmusok örökítő anyagában. Ezeknek a módszereknek a jelentősége a haszonnövények és a fák nemesítésében úgy érthető meg legjobban, ha áttekintjük a hagyományos nemesítés korlátait: A hagyományos nemesítésben korlátozott az értékes gének áthelyezésének lehetősége egyik fajból a másikba. Például egy búzafajtában jelen lévő betegségrezisztencia-gén nem vihető át keresztezéssel kukoricába. l Egy tulajdonságnak nemesítéssel való bevitele egy növényfajba nagyon hosszú ideig tarthat. Az almanemesítőknek például évtizedekig is eltarthat egy betegségrezisztencia-gén bevitele különféle almafajtákba. l Egyes fajok, például a banán esetében az ivaros keresztezés rendkívüli nehézségekbe ütközik vagy teljesen lehetetlen. l A hagyományos nemesítés során nemcsak a kívánt gének kerülnek át a kiválasztott fajtába, hanem több ezer más gén is, amelyek egy része nemkívánatos lehet. l

A hagyományos nemesítés korlátainak leküzdésére a tudósok az elmúlt évtizedekben különféle módszereket fejlesztettek ki, amelyek segítségével lehetségessé vált: 1. Azonosítani egy bizonyos tulajdonságért felelős gént egy élő szervezetben, 2. Izolálni az adott tulajdonságot irányító gént, 3. Sejtekbe áttelepíteni ezt a gént egy transzformációnak nevezett eljárással. Az új gént hordozó sejtekből ezután növényeket lehet előállítani, amelyek utódai hordozzák az új gént és kifejezik a kívánt tulajdonságot. A génsebészet sokkal gyorsabb tud lenni, mint a hagyományos nemesítés, pontosabb a tipikus növénynemesítő megközelítéseknél, és olyan gének áthelyezésére is képes, amelyek hagyományos keresztezéssel általában nem mobilizálhatók. Elvben bármilyen organizmusból (mikroorganizmusból, növényből vagy állatból) származó bármilyen gén bármilyen más organizmusban is működtethető; ennek az a magyarázata, hogy a gének DNS-ből állnak, és a genetikai kód minden élőlényben univerzális, egyetemes. Az egyik élőlényben meglévő gének nagy része megtalálható más élőlé-

3

nyekben is. Például egy adott növényben jelen lévő számos gén más növényekben, ezen kívül gombákban, baktériumokban és állatokban is megtalálható. A jelenleg folyó közfinanszírozású mezőgazdasági biotechnológiai kutatómunka jó része arra irányul, hogy megerősítse az élelmiszer-, takarmány- és biomassza-termelés gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát. A kormányok és a nemzetközi szervezetek az elmúlt 30 év során jelentős összegeket ruháztak és ruháznak be most is a modern mezőgazdasági biotechnológia kutatásába és fejlesztésébe. A közfinanszírozású kutatásban dolgozó tudósok többek között például a következő típusú tulajdonságokat fejlesztették ki, illetve ezek kifejlesztésén dolgoznak: Fokozott tolerancia a „biotikus stressz” iránt, pl.: betegségekkel vagy kártevőkkel szembeni rezisztencia Fokozott tolerancia az „abiotikus stressz” iránt, pl.: szárazság, magas sótartalmú talaj és víz iránti tolerancia Hagyományos termények fokozott tápértéke, pl.: A-provitamin, B9-vitamin, E-vitamin, vas, cink, kedvező olajösszetétel, jó minőségű fehérje l Egyéb fontos tulajdonságok, pl.: növényvédőszer-tolerancia, fokozott hatékonyságú nitrogénhasznosítás, toxikus vagy allergén vegyületek alacsonyabb szintje, módosított keményítő-összetétel, fokozott maghozam, módosított növénymorfológia. l l l

További háttérinformáció a www.greenbiotech.eu webhelyen található.

3. A GM NÖVÉNYEKKEL EDDIG SZERZETT TAPASZTALATOK Az EU-n kívül a GM növények bevezetése a mezőgazdaság történetének egyik leggyorsabb, ha nem a leggyorsabb innovációs folyamatához vezetett. A GM növények nagybani termesztése 1996-ban kezdődött a herbicidtoleráns szója és olajrepce, valamint a rovarrezisztens kukorica és gyapot bevezetésével. 1996-tól kezdődően a GM növények termesztése globális szinten átlagosan évi 10%-nál is gyorsabb ütemben bővült. A 2011. évi adatok szerint világszerte 29 országban 160 millió hektáron termesztett GM növényeket több mint 15 millió gazdálkodó, akiknek a fele kis földterületet művelő kisgazdálkodó volt. A legnagyobb GM-termőterület Észak-Amerikában található (Kanada, USA), amelyet Dél-Amerika (Argentína, Brazília) és Ázsia (Kína és India) 2 követ .

4

Az EU-n belül mindössze kétféle típusú GM növény termesztése engedélyezett: a genetikailag módosított rovarrezisztens kukoricáé, valamint egy GM burgonyáé, amely módosított keményítő-összetételének köszönhetően kevesebb energia, víz és vegyszer felhasználásával dolgozható fel. 2011-ben a GM rovarrezisztens kukoricát körülbelül 115 000 hektáron termesztették 6 EU-tagállamban, ami 2010-hez képest 26%-os növekedést jelent. E növények környezeti, társadalmi-gazdasági és a termelékenységre kifejtett hatásait egy sor, szakmailag magas szinten lektorált hatástanulmányban és esettanulmányban vizsgálták. Az említett munkákban levont következtetések az alábbiakban foglalhatók össze: 1. csökkenő herbicidfelhasználás és javuló talajkezelés, 2. csökkenő rovarölőszer-használat, alacsonyabb mikotoxinszintek 3. jövedelemnövekedés és javuló egészségügyi mutatók a gazdálkodóknál, egyfelől a nagyobb hozam, másfelől a növényvédő és rovarirtó szerek, valamint az ásványi tüzelőanyagok csökkenő felhasználásának köszönhetően. Csökkenő herbicidfelhasználás és javuló talajkezelés A herbicidtolerancia bevitele a szójába, a kukoricába, az olajrepcébe és a gyapotba jelentősen csökkentette a gyomok miatti terméscsökkenést, emellett azt is lehetővé tette, hogy a gazdálkodók a lassan lebomló herbicideket gyorsabban lebomló szerekkel cseréljék fel. Ennek következtében a mezőgazdasági területekről elfolyó vízben, a földalatti vizekben és a patakokban csökken a kémiai szennyezőanyagok koncentrációja. A herbicidtoleráns növények egy harmadik fontos hatása az, hogy előmozdítják az úgynevezett talajművelés nélküli („no-till”) mezőgazdasági rendszerek alkalmazását. Ebben a termesztési rendszerben a növényi maradványok aratás után a szántóföldön maradnak, azokat nem szántják be télire. Ezek a növényi maradványok jótékony hatásúak: csökken a talajerózió, javul a folyadék-visszatartás, sokkal magasabb a széndioxid-megkötés, kevesebb a munkagép- és üzemanyag-felhasználás, és nő a talaj humusztartalma, ami kedvező hatással van a talaj termékenységére. A számítások szerint ez a stratégia az üvegházigáz-kibocsátás csökkentésében is pozitív hatású. Csökkenő rovarirtószer-felhasználás és alacsonyabb mikotoxinszintek A rovarkártevők jelentős terméskiesést képesek okozni. Például Spanyolországban a kukoricamoly okozta kár a súlyosabb fertőzések idején a kukoricatermés akár 15 százalékát is elviheti. 2011-ben a spanyol gazdálkodók közel 98 000 hektár rovarrezisztens GM MON810 kukoricát termesztettek. A rovarrezisztens GM növények bevezetése eredményeképp jelentősen csökkent a felhasznált rovarirtó szerek mennyisége. A csökkenő rovarirtószer-felhasználás jótékony környezeti hatással jár, és a gazdák egészségi állapotára is jó hatással van. A Spanyolországban 2002 és 2004 között felvett adatok alapján végzett számítások azt mutatják, hogy a GM rovarrezisztens kukorica termesztése a gazdálkodóknál hektáronként 3-135 € gazdasági hasznot hozott, elsősorban a csökkenő rovarirtószer-kiszórás következményeként. Emellett a kukoricába bevitt rovarrezisztencia tulajdonság következtében csökkent egyes rákkeltő mikotoxinok szintje, amelyeket a rovarrágást követően a kukoricamagokat fertőző gombák termelnek. A rovarrezisztens kukoricán kevesebb a rovarrágás, így kevesebb az alkalom a gombafertőzésre, ezért csökken a mikotoxin-koncentráció. Németországban, Olaszországban, Törökországban és Franciaországban végzett szabadföldi kísérletekben, valamint Spanyolországban „élesben” vizsgálva a GM rovarrezisztens kukorica mikotoxin-tartalma a hagyományos kukoricáénak akár századrésze is lehetett, az agroökológiai tényezőktől és a rovarfertőzöttségtől függően. 2

További háttérinformáció és hivatkozás a www.greenbiotech.eu webhelyen található.

5

Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt szándékolatlan hatások felmérése A világon termesztett minden GM növény szigorú kockázatbecslési eljáráson ment keresztül, mielőtt kereskedelmi termesztésbe került volna, és különféle módszerekkel megfigyeléseket is végeztek rajtuk az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt szándékolatlan káros mellékhatások azonosítása céljából. Ezen felül az elmúlt évtizedben mind az EU-n belül, mind azon kívül több százmillió eurót költöttek kockázatbecslési kutatásokra.

„A próbafelmérés 12 EU tagország gazdálkodói szervezeteiben és állami kutatóintézeteiben folyt.“

A kockázatbecslési jelentésekben, a megfigyelések dokumentációjában és a kockázatbecslési kutatások jelentéseiben feljegyzett jelentős mennyiségű információ elemzése az következő eredményeket hozta: A génsebészeti módszerek nem járnak eleve kockázattal. Az „Európai Bizottság által szponzorált kutatás a genetikailag módosított szervezetek biztonságosságának vizsgálatára (1985-2000)”3 című jelentés szerint „A pontosabb technológia használata és a szigorúbb szabályozás előírta vizsgálatok következtében a GMO-k valószínűleg még a hagyományos növényeknél és élelmiszereknél is biztonságosabbak.” Az Európai Bizott4 ság számára készített, „Egy évtizednyi GMO-kutatás EU támogatással, 2001-2010” című jelentés, amely több mint 400 független kutatócsoport kutatási projektjeinek elemzését tartalmazza, arra a következtetésre jutott, hogy „A biotechnológia, különösen pedig a GMO-k önmagukban nem veszélyesebbek, mint a hagyományos növénynemesítési eljárások.” l A növényekbe mostanáig bevitt tulajdonságok – például a rovarrezisztencia, a betegségrezisztencia és a herbicidtolerancia – nagyrészt olyan típusúak, mint amelyek sok haszonnövényben már eleve jelen voltak, vagy mint amelyeket hagyományos nemesítési módszerekkel vittek be a növényekbe. l Több mint huszonöt év során különféle GMO-kkal több ezer szabadföldi kísérletet végeztek, és több mint 16 éve folyik a GM fajták kereskedelmi célú termesztése több mint egy milliárd hektáron – ezalatt tekintélyes mennyiségű tudás és tapasztalat gyűlt össze. Igazoltan a genetikai módosítás eredményeképp bekövetkezett, káros egészségügyi vagy környezeti hatásra egyetlen példa sincs. l Ez az utóbbi következtetés természetesen nem változtat azon, hogy a GM növények meggondolatlan használata szándékolatlan hatásokat okozhat, éppúgy, mint bármilyen más eszköz meggondolatlan használata. A herbicidek nyakra-főre való alkalmazása például rezisztencia kialakulását okozhatja a gyomok körében. Ezek a hatások nem a genetikai módosítás következményei, hanem a rossz mezőgazdasági gyakorlaté, és ugyanígy bekövetkezhetnek hagyományos módszerekkel nemesített, herbicidtoleráns növények termesztésekor. l

3,4


6

4. AZ EU GMO-SZABÁLYOZÓ RENDSZERE Az EU jelenlegi szabályozó rendszere Az EU GMO-kra vonatkozó törvényei eredetileg 1990-ben léptek érvénybe, módosításukra pedig körülbelül tíz évvel később került sor, amikor az EU GMO-szabályozó rendszere EU rendeletekkel egészült ki. Az EU jelenlegi, átfogó GMO-szabályozó rendszere különféle irányelvekből és rendeletekből áll: 2009/41/EK irányelv a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerben való felhasználásáról 2001/18/EK irányelv a géntechnológiával módosított szervezetek szándékos környezeti kibocsátásáról 1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről l 1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről l l l l

Ezeket az irányelveket és rendeleteket különféle határozatok és iránymutatások egészítik ki. További háttérinformáció a www.greenbiotech.eu webhelyen található. A jelenlegi szabályozó rendszer működése 5

Két, az Európai Bizottság megrendelésére készült értékelő jelentés szerint az EU GMO-szabályozó rendszere alkalmazásának módja széles körű elégedetlenséget vált ki. A 2001/18 irányelvben és az 1829/2003 rendeletben a szabadföldi kísérletekre és termékjóváhagyásokra előírt 6 eljárások nem a tervezett módon működnek, mivel a törvényes határidőket rendszeresen túllépik . Emellett számos EU tagállamban egy vagy több, az EU által már jóváhagyott GM növény termesztése tudományosan megalapozott indokok nélkül tiltva van, amint ezt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) már többször megállapította. Ugyanakkor az EU évente körülbelül 15 millió hektár szántóföld termésének megfelelő GM terményt importál az állattenyésztési ágazat takarmányszükségletének fedezésére, ami eltorzítja a gazdasági szereplők közötti versenyt. A szabályozó rendszer reformjára irányuló kezdeményezések Az európai intézmények és tagállamok különféle kezdeményezésekkel próbáltak javítani a fennálló helyzeten. Két, jelenleg megvitatás alatt álló javaslat: A termesztés nacionalizálásaként emlegetett javaslat, amely megengedné a tagállamoknak, hogy korlátozhassák vagy betilthassák az EU-ban engedélyezett GM növények termesztését. l Az EFSA iránymutatásának rendeletté alakítása. l

E javaslatok esetében aggályok fogalmazódtak meg az EU belső piacával, a WTO szabályaival, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerepével, és általában a gazdálkodással és a kutatással kapcsolatban. 5,6


7

5. FELMÉRÉS A GAZDÁLKODÓK ÉS A KÖZSZFÉRÁBAN DOLGOZÓ TUDÓSOK KÖZÖTT A tájékozottabb GMO-vitához való hozzájárulás céljából e tájékoztató szerzői próbafelmérést végeztek tudósok és gazdálkodók körében a következők vizsgálatára: 1. Mekkora szükség van GM növényekre az EU-ban? 2. GM növényeket termesztő és GM növények termesztésére lehetőséggel bíró gazdálkodók tapasztalatai. 3. GM növényeket fejlesztő és tesztelő, közszférában dolgozó tudósok tapasztalatai. A GM növényekre az EU-ban fennálló igény felbecslésére a felmérés a következő tényezőket értékelte: a. A különböző országokban termesztett kulcsfontosságú haszonnövények, és a gazdálkodókat e növények termesztésében akadályozó legfontosabb negatív tényezők, például kártevők, betegségek, szárazság stb. b. Mindegyik ilyen tényező esetében a következő szempontokat vizsgálták: l l l

Az adott negatív tényező hatásának következménye, például százalékos terméskiesés Jelenleg használatos problémakezelés, például rovarirtó szerek használata Az adott ország közfinanszírozású kutatásában az adott témában folyó biotechnológiai kutatás, annak leírása, jelenlegi státusa és kapcsolattartói.

Ez a próbafelmérés 12 EU tagország gazdálkodói szervezeteiben és állami kutatóintézeteiben folyt. Országonként készült egy-egy összefoglaló, amely körvonalazta az adott országban termesztett haszonnövények skáláját (termőterület és érték alapján), és kitért a gazdálkodókat e növények termesztésében akadályozó legfontosabb kihívásokra. Az összefoglaló rövid (és semmiképp sem teljes) pillanatfelvételt nyújt az említett kihívások megoldását célzó, folyamatban lévő és tervezett közfinanszírozású biotechnológiai kutatásokról. További háttérinformáció a www.greenbiotech.eu webhelyen található.

8

6. A FELMÉRÉSBŐL LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK A felmérés eredményei az alábbi következtetésekhez vezettek: l

l l

l l l

l

l

l

l

l

l

Számos haszonnövény és fa európai termesztését nagy számú különféle negatív tényező korlátozza, ami akadályozza a fenntartható mezőgazdaság felé való haladást és a megújítható erőforrások teljes körű felhasználását a biogazdaságon belül. E negatív tényezők közé tartozik a kártevők és betegségek egyre szélesebb spektruma, a stresszfaktorok, például a szárazság és az árvíz, valamint annak szükségessége, hogy azonos földterületen kevesebb forrás felhasználásával nagyobb hozam legyen elérhető Ezek a negatív tényezők egyéb következmények mellett jelentős terméskiesést is okozhatnak. Ezeknek a problémáknak a kezelésére jelenleg a következő módszerek állnak rendelkezésre: nagy mennyiségű rovarirtó szer, gombairtó szer, herbicid, baktericid és műtrágya alkalmazása, szántás, öntözés, valamint a mezőgazdaságban használatos vegyszerek termelése és a növénytermesztési műveletek során további vegyszerek, energia és víz felhasználása. Az EU számára a terméskiesés harmadik országokból való importot tesz szükségessé, ami ezekben az országokban magasabb árakhoz és a helyi kínálat csökkenéséhez vezet. Ezért az EU már ma is jelentős hatást gyakorol más országok mezőgazdaságára. A hagyományos nemesítés általában nem sokat, gyakran semmit sem tud tenni e problémák kezelésére, vagy az eredményre túlságosan sokáig kell várni. A felsoroltak közül számos nehézség leküzdésére már készen állnak a biotechnológiai eszközök, vagy fejlesztésük előrehaladott stádiumban van. Azokban az országokban, ahol GM növények kereskedelmi célú termesztése folyik, különféle vizsgálatok megerősítették, hogy bár a hatások nagysága esetről esetre változik, összességükben sikerült elérni a várt környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági előnyöket. A Readingi Egyetem kutatói kimutatták, hogy ha az EU gazdálkodóinak rendelkezésére állnának ugyanazok a GM növények, amelyekhez az EU határain kívül sok millió gazdálkodó hozzáfér, az európai gazdálkodó 7 közösség évente több mint 400 millió euróval tudná növelni a bevételét . A Müncheni Műszaki Egyetem három európai országban végzett kutatásai szerint az EU-ban engedélyezett GM növényekre vonatkozó nemzeti termesztési tilalmak eredményeképp egyes EU-tagországok gazdálkodói meg vannak fosztva egy olyan plusz eszköztől, amelynek segítségével csökkenthetnék a rovar- és féreg8 irtók használatát és növelhetnék a hozamot és a bevételt . A fenti tanulmányok csak a jelenleg rendelkezésre álló GM növények vizsgálata alapján jutottak ezekre a következtetésekre. Az elérhető környezeti és társadalmi-gazdasági haszon sokszorosára emelkedik, ha más haszonnövényeket és más negatív tényezőket, például más betegségeket és kártevőket, a szárazságot, az árvizet és más olyan jellemzőket is tekintetbe veszünk, amelyek fontosak a bioüzemanyagok, a biobevonatok, a növények összetétele és morfológiája szempontjából. A mezőgazdasági biotechnológia még fiatal tudományág, de ez a terület igen gyors fejlődésben van. A felmérésbe bevont valamennyi országban voltak olyan gazdálkodók, akik szeretnék, ha lehetőségük lenne a szükségleteiknek legjobban megfelelő növényeket termeszteni, beleértve az EU szabályozó rendszere által engedélyezett GM növényeket is. Ezek a gazdálkodók egyre szervezettebben lépnek fel mind nemzeti, mind uniós szinten. A felmérésből az is világossá válik, hogy a gazdálkodók néha azért tétováznak belevágni az engedélyezett GM növények termesztésébe, mert sokallják az azzal járó plusz adminisztrációs terheket, és/vagy attól tartanak, hogy elpusztítják a vetésüket. Európában a közszférában folyó, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló kutatás nagy része lelassult, leállt, vagy külföldre távozott a szabályozás támasztotta fokozódó akadályok, valamint a szántóföldi kísérletek vandalizmustól való védelmének költségei miatt.

7,8


9

„A kormányoknak és az EU intézményeinek új K+F kutatási programokkal kell célbavenniük a mezőgazdasági termelést akadályozó legfontosabb negatív tényezőket.“

7. AJÁNLÁSOK 1.

Amint az egyik nemrégiben megtartott G20 konferencia nyilatkozata hangsúlyozta, a kormányoknak és az EU intézményeinek új K+F kutatási programokkal kell célbavenniük a mezőgazdasági termelést akadályozó legfontosabb negatív tényezőket.

2.

Felhívással fordulunk a kutatóintézetekhez és a gazdálkodói szervezetekhez, hogy közösen fejlesszék tovább a felmérés növényeket, negatív tényezőket és biotechnológiai megközelítéseket tartalmazó adatbázisát, hogy könnyebbé váljék az információ- és tapasztalatcsere.

3.

Arra buzdítjuk a kormányokat és az EU intézményeit, hogy úgy alkalmazzák a jelenlegi szabályozó rendszert, ahogyan ők maguk megtervezték, tehát úgy, hogy az a tudományos eredményeken alapuljon, átlátszó és kiszámítható legyen, döntéshozásában tartsa tiszteletben a törvényes határidőket és jogi követelményeket, és tartsa fenn a gazdálkodók számára a szabad választás lehetőségét.

4.

Felhívjuk a kutatóintézeteket és a gazdálkodói szervezeteket, hogy kezdjenek párbeszédet a nagyközönséggel és a döntéshozókkal a mezőgazdasági termelés előtt álló sürgős kihívásokról, és arról, hogy milyen szerepet játszhat a modern biotechnológia a kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában.

5.

Az európai gazdálkodóknak és gazdálkodói szervezeteknek fokozottan és rendszeresen részt kell venniük a GMO-kkal kapcsolatos szabályozó rendszerről szóló nemzeti és EU-szintű párbeszédben. Ez hozzájárulna a tájékozottabb vitához, különösen ami a kereskedelmi célú termesztést szabályozó eljárásokkal, az értesítésekkel, az egymás melletti termesztéssel stb. kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat illeti, és segítené a GM növények termesztésének tényleges gazdasági-társadalmi és környezeti hatásairól folyó vitát is.

6.

Hasonlóképpen a közszférában dolgozó tudósoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk az EU-ban folyó biotechnológiai kutatással foglalkozó jelenlegi és jövőbeli vitákban. Felmérésünk bemutatja az állami kutatóintézetekben és egyetemeken kutatás alatt álló „másodgenerációs” tulajdonságok hosszú sorát – amelyek messze túlmennek a rovarrezisztencián és a herbicidtolerancián –, amelyeknek mind jelentős pozitív hatása lehetne a gazdálkodási gyakorlatra, az élelmiszerek minőségére és az élelmiszer-biztonságra. Mivel az EU a tudásalapú biogazdaság felé kíván haladni, ezt a fajta magas szintű kutatást aktívan támogatni kellene.

10

A TÁJÉKOZTATÓ KÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l l

Association Générale des Producteurs de Maïs (AGPM, France, www.agpm.com) AgroBiotechRom (Romania, www.agrobiotechrom.ro) Conservation Agriculture Association (APOSOLO, Portugal, www.aposolo.pt) Asociación Agraria Jóvenes Agricultores (ASAJA, Spain, www.asajanet.com) Association Française des Biotechnologies Végétales (AFBV, France, www.biotechnologies-vegetales.com ) Copa-Cogeca (www.copa-cogeca.eu) Fédération Nationale de la Production de Semence de Maïs et de Sorgho (FNPSMS, France) FuturAgra (Italy, www.futuragra.it) InnoPlanta (Germany, www.innoplanta.de) Ligii Asociatiilor Producatorilor Agricoli din Romania (LAPAR, Romania) National Farmers Union (England and Wales, www.nfuonline.com) National Federation of Agricultural Cooperators and Producers (MOSZ, Hungary) Em. Prof. Klaus Ammann, University of Bern, Switzerland Prof. Bojin Bojinov, Dean, Faculty of Agriculture, Agricultural University of Plovdiv, Bulgaria Prof. Selim Cetiner, Sabancı University, Istanbul, Turkey Dr. René Custers, Flanders Interuniversity Institute for biotechnology (VIB), Ghent, Belgium Dr. Lucia De Souza, Agroscope Reckenholz-Tikon Research Station ART, Zurich, Switzerland Prof. Stefan Jansson, Umeå Plant Science Centre, Umeå University, Sweden Mr. John Komen, Program for Biosafety Systems, International Food Policy Research Institute, Netherlands Dr. Marcel Kuntz, Laboratoire de Physiologie Cellulaire Végétale, Institut de Recherches en Technologies et Sciences pour le Vivant (iRTSV), France Prof. Piet van der Meer, Faculty of Natural Sciences, Ghent University, Belgium Dr. Piero A. Morandini, University of Milan, Dept. of Biology, Milan, Italy Dr. Stefan Rauschen, RW TH Aachen University, Germany Dr. Agnès Ricroch, AgroParisTech, Université Paris-Sud, Paris, France Dra. Victoria Marfà Riera, Centre de Recerca en Agrigenòmica (CRAG), BARCELONA, Spain Prof. Ioan Rosca, Universitatea de Stiinte Agricole si Medicina Veterinara, Bucharest, Romania Dr. Penny Sparrow, John Innes Centre, Norwich, UK Prof. Charles Spillane, National University of Ireland Galway, Ireland Mgr. Zdeňka Svobodová, Biology Centre AS CR, University of South Bohemia, České Budějovice, Czech Republic Em. Prof. Marc Van Montagu, Faculty of Natural Sciences, Ghent University, Belgium – Chairman, Public Research and Regulation Initiative PRRI (www.prri.net )

11

A PG Economics sajtóközleménye, 2012. május 22.

A GM növények globális hatásai 1996 és 2010 között Legújabb éves frissítés

A PG Economics most jelentette be, hogy megjelent a GM növények globális gazdasági és környezeti hatásairól a legújabb éves jelentés (1996-2010). A teljes jelentés az interneten olvasható a www.pgeconomics.co .uk vagy a http://www.pg economics.co.uk/pdf/2012 globalimpactstudyfinal.pdf oldalon.

hatása területén jelentős változások történtek. Ez a frissített elemzés azt mutatja, hogy a farmgazdaságok szintjén jelentős nettó gazdasági haszon keletkezett, 2010-ben 14 milliárd USD, a 15 éves időszakra számítva pedig 78,4 milliárd USD (névleges értékek). A technológiával kapcsolatos nem pénzbeli haszonnak is pozitív hatása volt a bevezetésre (ez teszi ki az Egyesült Államokban az ország teljes közvetlen farmszintű jövedelme emelkedésének 22%-át). Emellett a GM növények jelentősen hozzájárulnak a négy fő termény globális termelési szintjének emeléséhez: a technológiának az 1990-es évek közepén történt bevezetése óta a globális szójatermeléshez 97,5 millió tonnával, a globális kukoricatermeléshez pedig 159 millió tonnával járultak hozzá.

Szakmailag lektorált folyóiratcikkek formájában a GM Crops Journal lapjain fog megjelenni – a környezeti hatásokkal foglalkozó cikk már letölthető a következő weboldalról: http://www.landesbioscience .com/journals/36/article/20061. A növényi biotechnológia globális értékének felmérésénél kritikus fontosságú, hogy a gazdasági hatásokat a farmgazdaságok szintjén is értékelni kell. Ez a cikk olyan korábbi vizsgálatok folytatása, amelyek négy fő haszonnövénynél, a szójánál, a kukoricánál, a gyapotnál és az olajrepcénél vizsgálták a hozamokra, a legfontosabb termelési költségekre, a farmgazdaság közvetlen jövedelmére, valamint a közvetett (nem pénzbeli) farmszintű jövedelemre gyakorolt hatást. A GM növények kereskedelmi forgalomba hozása továbbra is gyorsan halad előre; 2010-ben mind a GM növények bevezetése, mind azok

A gazdasági hatásokkal foglalkozó cikk, „The income and production effects of biotech crops globally: 19962010” (A GM növények globális hatása a jövedelemre és a termelésre: 1996-2010) szintén elérhető az interneten: (http://www.landesbioscience.com/journals /36/article/20097), de csak az év vége felé lesz letölthető, amikor megjelenik az október-novemberi kiadásban.

A sajtóközlemény részletei Sajtóközlemény: 2012. május 22., Dorchester, Egyesült Királyság A GM növények globális gazdasági és környezeti haszna tovább emelkedik. A növényi biotechnológia hatásairól szóló hetedik éves jelentés ismét olyan évet mutat be, amelyben ez a technológia jelentős gazdasági és környezeti

12

hasznot hajtott a gazdálkodóknak és az állampolgároknak azokban az országokban, ahol bevezették. „A jelentésben tárgyalt 15 éves időszak során a növényi biotechnológia minden évben jelentős gazdasági és termelési hasznot hozott, emelte a jövedelmeket és csökkentette a világszerte GM növényeket termesztő gazdák vállalta kockázatot” – nyilatkozta Graham Brookes, a PG Economics igazgatója, a jelentés társszerzője. „A termesztésben részt vevő országokban a környezet hasznát látja annak, hogy a gazdák enyhébb növényvédő szereket használnak, vagy rovarrezisztens GM növények vetésével váltják ki a rovarirtó szerek használatát. A rovar- és féregirtó szerekkel történő permetezés visszaszorítása és a talajművelés nélküli mezőgazdaságra való áttérés emellett az üvegházigáz-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul. E jótékony hatások többsége a fejlődő országokban jelentkezik.”

minden évben, különösen a fejlődő országokban (nevezetesen a gyapottermesztésben Indiában és Kínában); a farmgazdaságoknak az IR gyapot és kukorica alkalmazásának köszönhető átlagos jövedelemnövekedése 2010-ben rendre 284 és 89 USD/ha volt; A farmgazdaságok teljes jövedelemnövekedésének 60%-a (46,8 milliárd USD) a kártevők és gyomok okozta károk csökkenésének és a feljavított genetikai háttérnek köszönhető, a többi pedig a termelési költségek csökkenésének. A hozamnövekedés háromnegyede az IR növények, a maradék pedig a herbicidtoleráns (HT) növények bevezetéséből származott;

A tanulmány legfontosabb állításai a következők: A nettó gazdasági haszon a farmgazdaságok szintjén 2010-ben 14 milliárd USD volt, ami hektáronként 100 USD átlagos jövedelemnövekedést jelent. A 15 éves időszakra számítva (1996-2010) a farmgazdaságok globális jövedelemnövekedése 78,4 milliárd USD volt;

2010-ben a farmgazdaságok többletjövedelmének nagy része (55%) a fejlődő országok gazdálkodóinál jelentkezett, akiknek 90%-a kis területű, forrásszegény farmokon dolgozik. Az 1996-tól 2010-ig terjedő időszakra összesítve, a haszon kb. 50–50%-a került a fejlődő és fejlett országok gazdálkodóihoz;

A gyapot- és kukoricatermesztésben használt rovarrezisztens (insect resistant, IR) technológia a farmgazdaságok jövedelmét leginkább emelő tényező volt

A gazdák 2010-ben a technológia összegzett nyereségének 28%-át fizették ki a technológiához való hozzáférésért (összesen 19,3 milliárd USD-t, amelyben benne van a gazdaságok jövedelmének emelkedése, 14 milliárd USD, plusz a technológia költsége, amely a vetőmagellátó láncokhoz kerül (5,3 milliárd USD)); A fejlődő országok gazdái számára a technológiához való hozzáférés teljes költsége 2010-ben a technológia összegzett nyereségének 17%-ára, a fejlett országok gazdái számára pedig annak 37%-ára rúgott. A két költséghányad közötti különbség főként két okra vezethető vissza, egyrészt a szellemi tulajdonjog kevés-

13

bé következetes érvényesítésére a fejlődő országokban, másrészt a fejlődő országokban realizálódó, átlagosan magasabb szintű haszonra; 1996 és 2010 között a növényi biotechnológiának a különféle termények termelésnöveléséhez való hozzájárulása a következő volt: 97,5 millió tonna szójabab, 159,4 millió tonna kukorica, 12,5 millió gyapotpihe és 6,1 millió tonna olajrepce; Ha a növényi biotechnológia eredményei nem álltak volna a technológiát 2010-ben alkalmazó 15,4 millió gazda rendelkezésére, a globális termelési szint 2010. évi szinten való fenntartásához további 5,1 millió hektár szójababot, 5,6 millió hektár kukoricát, 3 millió hektár gyapotot és 0,35 millió hektár olajrepcét kellett volna vetni. Az ehhez szükséges terület az Egyesült Államok szántóföldjeinek 8,6%-át, Brazíliáénak 23%át és a 27 tagú EU gabonatermesztésre használt szántóterületének 25%-át teszi ki;

séges kevesebb talajművelés miatti fokozott talajbeli széndioxid-tárolásnak tudható be. Ez 2010-ben 19,4 milliárd kilogramm széndioxid kivonását jelenti a légkörből, vagy 8,6 millió autó kivonását a forgalomból egy évre;

A növényi biotechnológia hozzájárult a mezőgazdasági eredetű üvegházigáz-kibocsátás jelentős csökkentéséhez. Ez az üzemanyag-felhasználás csökkenésének és a GM növények termesztéséhez szük-

A növényi biotechnológia alkalmazása eredményeképp 1996 és 2010 között a kipermetezett rovarirtó szerek mennyisége 438 millió kilogrammal csökkent (-8,6%). Ez megfelel a 27 tagú EU szántóterületén másfél év alatt alkalmazott rovarirtó hatóanyagok teljes mennyiségének. A GM növényekkel bevetett területen a növényvédő- és rovarirtó szerek alkalmazásával kapcsolatos környezeti hatás ezáltal 17,9%-kal csökkent; A GM növények termesztésbe vonása jelentősen hozzájárul az olyan új növénytermesztési rendszerek kifejlesztéséhez, amelyek kevesebb rovarirtó szert használnak, csökkentik a rovarok és gyomok okozta kár miatti terméskiesés kockázatát, és növelik a hozamot mindenféle típusú gazdálkodó számára mind a fejlett, mind a fejlődő országokban.

További információért keresse Graham Brookes-t a +44(0) 1531 650123 telefonszámon. Honlap: www.pgeconomics.co.uk

14

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület

Green Biotechnology Europe (GBE)

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA

Recommend Documents