ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA

ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA

http://www.zoldbiotech.hu

A BARABÁS ZOLTÁN BIOTECHNOLÓGIAI EGYESÜLET 2012 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 1. Helyzetelemzés

mára a Parlament Mezőgazdasági és Fenntartható Fejlődési Bizottságainak deklaráltan szakmai tanácsadó testületeként működik. Ugyanakkor mind a kormány tagjai, mind a politikai döntéshozók elzárkóznak attól, hogy figyelembe vegyék a géntechnológiával és az ehhez kapcsolódó növénynemesítéssel foglalkozó kutatók és fejlesztési szakemberek véleményét, amelyet többek között a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának állásfoglalásában is megfogalmaztak. Az adminisztratív törekvések ellenére jelentős, és egyre bővülő szakmai támogatottságot élvez az a vélemény, hogy a megszülető egyoldalú döntések hosszú távon sértik a magyar gazdák érdekeit. A versenyképességet és a környezetkímélő agráriumot megalapozó technológiák törvényekben rögzített tiltása nem veszi figyelembe az agrárinnováció nemzetközi irányzatait és az EU szabályokat.

„A transzgenikus szervezetek előállítására legújabban kidolgozott módszerek megfelelnek a biológiai evolúció természeti törvényeinek és nem hordoznak olyan kockázatot, ami magából a génsebészeti módszerek alkalmazásából következne” Werner Arber Nobel-díjas mikrobiológus 2012

A hazai mezőgazdasági biotechnológia – azon belül is a géntechnológia – lehetőségei néhány kivételtől eltekintve tovább szűkültek a 2012-es évben. Elismerés illeti a Debreceni Egyetem Növényi Biotechnológiai Tanszékén, Dr. Fári Miklós irányításával folyó Arundo mikroszaporítási program szakmai és gazdasági sikereit. Hasonlóan eredményes több kutatóhelyen is a pollenkultúrával előállított dihaploidok, valamint a molekuláris marker alapú szelekció nemesítési felhasználása. A törvényalkotás szintjén megjelenő géntechnológia-ellenesség hatásai elérték a kutatás területeit. Tényként rögzíthető, hogy a GMOval kapcsolatos kutatásokat hivatalosan nem tiltották be, de számos jel utal arra, hogy feketelistára került az olyan innovatív géntechnológiai témák művelése, mint az agronómiai gének izolálása, továbbá azok funkcionális jellemzése ciszgenikus és/vagy transzgenikus növények előállításával. Elsősorban a kockázatokkal való foglalkozás nyer támogatást, ám előremutató, időszerű kísérletek ezen a területen is csak kivételes esetekben zajlottak. Gyakorlatilag nincsenek szabadföldi GMO kísérletek az országban.

A 2011. évben több ezer hektár kukoricát érintő, kiszántással járó GMO vetőmag szennyeződési esetek a megegyezési és konszolidációs törekvések ellenére 2012-ben is folytatódtak. Ezek az események is rámutattak arra, hogy az elvi alapon deklarált zéró tolerancia gyakorlati megvalósítása technikai, szabályozási és ellenőrzési gondokat vet fel. Ezt nem vette figyelembe a 2012. évi törvénymódosítás sem. Míg a növények megsemmisítése jelentős veszteséget okoz a magyar gazdáknak, nem ismertek hiva-

Magyarország miniszterelnöke és a kormányzat meghatározó tisztségviselői több alkalommal hivatkoztak uniós és hazai fórumokon a magyar alaptörvény GMO-ellenességére, és propagálják a mezőgazdaság genetikailag módosított szervezetektől való mentességét. Ehhez az ideológiai támogatást az a géntechnológiát ellenző kutatói kör nyújtja, amely beépült a minisztérium és a parlament tanácsadói közé. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az ún. GMO Kerekasztal

1

talos statisztikai adatok az alkotmányos GMO-mentességből származó esetleges többlet-exportbevételekről. A 2012-es év fejleményei világosan rámutatnak arra, hogy a magyarországi erőteljes géntechnológia-ellenességet a BZBE mint szakmai civil szerveződés kapacitásai nem tudják ellensúlyozni, még azon az úton sem, ha együttműködik a Pannon Biotechnológiai Szövetséggel. A gazdák és a közvélemény félretájékoztatása a médiában nagymértékben hozzájárul a zöld géntechnológia társadalmi elutasításához. Mindezek ellenére számos jel mutat arra, hogy egyre többen látják, hogy az alaptörvényben deklarált GMO-ellenes elv súlyos ellentmondásban van az engedélyezett génnemesített növényi termékek behozatalával, a tudomány ajánlásaival és az új növénytermesztési technológiák iránt nyitott gazdák elvárásaival.

Hírlevélből készül egy azt követő nyomtatott válogatás. Új arculata a Hírlevélnek, hogy idén magyar kutatók tudományos munkáit bemutató és ismeretterjesztő cikkek is megjelentek. Jó lenne, ha ez a tendencia 2013-ban erősödhetne. Az Egyesület vezetése javasolja, hogy az ilyen típusú cikkek szerzőit a jövőben szerény honoráriumban részesítsük.

2. Főbb tevékenységi területek Az alábbiakban bemutatjuk a BZBE aktivitását, a teljesség igénye nélkül:

2.2. A http//www.zoldbiotech.hu honlap alapvetően megújult. Kinézetében és struktúrájában is a napjainkban elfogadott formátumra alakítottuk, továbbá átkerült a korábbinak többszörösét biztosító tárhelyszolgáltatóhoz úgy, hogy a tárhely-szolgáltatói költségek nem emelkedtek. Az idei évben 1955 látogatás volt az oldalon, melyből 1308 egyedi látogatás. 6651 oldalmegtekintés mellett a látogatások átlagos időtartama 4 perc, ami azt jelenti, hogy valóban olvassák az oldalunkat. Cikket jelentettünk meg a Science Café internetes magazinban, és a saját oldalunkra feltöltött cikkeket rendszeresen megjelentettük a zöldbiotech.hu Facebookos közösségi oldalán is. A ZB FB oldala naponta 150-300 emberhez jutott el. Google AdWords kupon felhasználásával (értéke 15 ezer Ft) a napi látogatás átlag 26 főre emelkedett, miközben nem kerültek fel új cikkek az oldalunkra (tehát az AdWords tényleg hatékonyan működött). Ezt nagyon jól lehetne optimalizálni kulcsszavak, cikkmegjelenések összehangolásával. A BZBE köszönetet mond Radics Bernadettnek a honlap igényes megújításáért és gondozásáért.

2.1. A Zöld Biotechnológia Hírlevél öt száma jelent meg a mostani időpontig mind nyomtatott, mind elektronikus változatban, és 2012-ben még további egy szám várható. A Hírlevél ritkább megjelenésének kompenzálására a terjedelmet 50%-kal kibővítettük. Megvalósítottuk a korábbi közgyűlésen elhatározott koncepcionális változtatást. Idén már a megszerkesztett, illetve lefordított cikkek elkészülésüket követően azonnal a honlapra kerültek, és a nyomtatott változatban az előző két hónap szelektált cikkei jelennek meg. Ezzel nem az elektronikus változat követi a nyomtatott Hírlevelet, hanem a viszonylag naprakész online

A közösségi média szerepére tekintettel működtetjük az Egyesület számára létrehozott Facebook oldalt, valamint egy mindenki számára elérhető nyilvános Facebook csoportot, Génművesek Klubja néven. Ez utóbbinak a beszámoló elkészültekor 310 tagja

2

oldalas fejezete idei frissítéssel Növényi GMO-król alapfokon címmel. (http://www.dgci.sote.hu/file.download.php?id=4519)

2.5. A személyeskedéstől sem mentes GMO-ellenes érvelésekkel és vádaskodással szemben a GMO mellett szóló magyar kutatók véleményét erősíti a nemzetközi kutatói közösség állásfoglalásának hazai közzététele. Ezért a BZBE lefordíttatta és hirdetésként megjelentette a 41 svéd professzor deklarációját, amely világosan megfogalmazza a GM növények gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét, rámutatva arra, hogy az eddig engedélyezett növények nem jelentenek kockázatot. A fizetett hirdetés a Metro újságban jelent meg, miután a Magyar Nemzet visszautasította a közlését.

van, akik rendszeresen osztanak meg híreket és véleményeket egymás között a géntechnológia területéről. Az így megjelenő információt a Facebook működési rendszeréből adódóan egy ennél sokkal szélesebb közönség láthatja.

2.6. A BZBE tagjai közül számos kutató több fórumon tartott több tucat ismeretterjesztő előadást a géntechnológia jelentőségéről, az egyetemista szakmai közönségtől kezdve a nyugdíjasokig. A Szegedi Egyetem Természettudományi karán immár rendszeresen zajlik egész féléves egyetemi kurzus MSc és PhD hallgatók számára Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában (Dr. Györgyey János) címmel. A kurzust évente 15-25 fő zárja le sikeres vizsgával. Dr. Sági László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Biológia doktori iskola keretében, a Kísérletes növénybiológia programban a Növényi Biotechnológia (BIO/4/1) tárgyat vezeti.

2.3. Annak ellenére, hogy az érvényben lévő Alaptörvény már kizárja a GMO-k mezőgazdasági felhasználását, 2012-ben a korábbi 1998. évi XXVII. számú géntechnológiai törvény módosítására került sor. A módosítások zöme a GM növénytermesztést érinti annak ellenére, hogy ez a tevékenység tilos Magyarországon! Az Egyesület megkapta véleményezésre a törvénymódosítási javaslatot, amelyhez korrekt, szakmailag megalapozott, részletes észrevételeket tett. Ezeket a törvényalkotó teljességgel figyelmen kívül hagyta.

2.7. Az BZBE szervezésében támogatói nyilatkozat kiadására és aláírásgyűjtésre került sor Popp József professzor munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan. Az igazgatóhelyettes azért vesztette el állását az Agrárgazdasági Kutató Intézetben, mert egy interjújában pozitívan nyilatkozott a GMO-k jelentőségéről és magyarországi szerepéről. A BZBE nyilatkozata a Figyelőben jelent meg Nyilatkozat a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáért címmel.

2.4. Mind az újabb kukoricamegsemmisítések, mind az aszály lehetőséget adott olyan újságcikkek közlésére, amelyek egyértelműen bemutatják a géntechnológiával nemesített növények jelentőségét még a magyar agráriumban is. 2012. február: IPM – PÁRBAJ Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről. 2012. március: Magyar Tudomány – Genomikát és fenomikát integráló növénynemesítés a termés biztonságért. 2012. június: IPM (Interpress Magazin) – Génmódosítás: átok vagy áldás. 2012. augusztus: Népszabadság – Génszennyezés és aszály 2012. október: Magyar Mezőgazdaság – Gének és aszálytűrés.

3. A BZBE jövője és útkeresés A BZBE jövőbeni stratégiájának kidolgozása során mérlegelni kell azt, hogy milyen eredményeket hozhat a jelenlegi egyszerű, pozitív üzenetet hordozó tudományos ismeretterjesztés és az eddigi amatőrizmus a politikai és társadalmi szereplők meggyőzésében és a média kezelésében, illetve szükség van-e arra, hogy professzionális partnerek bevonásával történjen a

A SOTE honlapján megjelenő, a biológiatanároknak szóló Biológiai Háttéranyagban Dudits Dénes 30

3

mezőgazdasági géntechnológia tényleges szerepének tudatosítása, továbbá a gazdatársadalom és a közvélemény felkészítése a GM technológia európai elterjedésére. A korábbi évek során jól szervezett lejárató kampány folyt a BZBE-vel szemben. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a lejárató kampány ne ismétlődhessen meg, ezért az ilyen esetleges próbálkozásokkal szemben jogi eszközök igénybevétele is indokolt lehet.

lyek alapvetően javítják a termésbiztonságot, az élelmiszerek, takarmányok biológiai értékeit. A megújuló energiák gazdaságos hasznosítását szolgálják a biomassza hozamát növelő génsebészeti beavatkozások. A BZBE kész szakmai partnerként támogatni az agrárkormányzatot egy olyan programjában, amelynek során demonstrációs tenyészkert létrehozásával, ellenőrzött körülmények között kívánja az új generációs GM gazdasági növények magyarországi jelentőségét értékelni. Egy ilyen izolált kísérleti terület és a kapcsolódó infrastruktúra lehetőséget adna a hazai fejlesztésekből származó GM tenyészanyagok vizsgálatára is.

Az Egyesület igen szerény lehetőséget talált a gazdák tájékoztatására, ezért mérlegelendő az új megoldások keresése. A magyarországi GMO kérdés szélsőséges kezeléséhez nagymértékben hozzájárul az a tény, hogy az Európai Unió halogatja az újabb GM növények termesztésének engedélyezését, többek között azokét a kukoricahibridekét vagy szójafajtákét is, amelyek a magyar agrárgazdaság számára egyértelmű gazdasági és környezetvédelmi előnyt jelentenének. A 2012. évi aszály okozta igen súlyos termésveszteségek kiemelten előtérbe helyezték a szárazságtűrés kérdését, okkal nőtt meg az igény az ilyen rezisztenciával rendelkező növények iránt. Ezért a géntechnológiai fejlesztések között az egyik jelentős irányzat éppen az ilyen a szárazságtűrő fajták előállítása. Már szántóföldön is igazolódott az ilyen szempontból módosított GM tenyészanyagok aszálytűrése. Tekintettel a károk súlyosságára, indokolt lenne Magyarországon olyan termesztési és környezetvédelmi kísérletek elindítása, amelyek lehetőséget adnak a magyar gazdák számára az új típusú növények megismerésére. A géntechnológiával foglalkozó kutatók körében teljes az egyetértés – és ezt az első generációs GM növényeket erősen kritizálók is gyakran hangoztatják – hogy nyitottnak kell lennünk a géntechnológiával nemesített növények újabb generációi iránt, ame-

Megfontolandó lenne például egy cikk- és/ vagy videópályázat kiírása fiatalok (középiskolások, egyetemisták) számára ebben a témakörben. Fontos feladat az Egyesület társadalmi súlyának növelése érdekében, hogy tagságunk létszámát emeljük. Tekintve, hogy a növényi géntechnológia területén fontos egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, valamint a technológia használatában érdekelt cégek zömében már az Egyesület intézményi tagjai, a tagság növelése egyéni tagok intenzív toborzásával valósítható meg. Ehhez szükséges Alapszabályunk olyan módosítása, amely rögzíti a teljes jogú egyéni és intézményi tagi részvétel feltételrendszerét. Mérlegelve azt, hogy az Európai Unió meglehetősen lassú döntési mechanizmusa ellenére a jövőben várhatóan termesztési engedélyezésre kerülnek Magyarország számára is fontos GM növények, a BZBE kezdeményezni kívánja a hazai törvényi háttér korszerűsítését annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gazdák szabad technológiaválasztása. Szeged, 2012. november

Dr. Györgyey János a BZBE titkára

***

4

Dr. Dudits Dénes a BZBE elnöke

A konferencia programja és az előadás összefoglalói a tudományos értekezlet szakmai anyaga iránt érdeklődők számára megtalálhatóak a nemzetközi tudományos társaság honlapján: http://www.isbr.info

Beszámoló 12th ISBGMO Konferencia, Saint Louis, Missouri, Amerikai Egyesült Államok 2012. szeptember 16-20.

Balázs Ervin akadémikus MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Az „International Society of Biosafety Research” (ISBR) tudományos társaság szeptember 16-20 között tartotta immáron szokásos kétévente esedékes szimpóziumát, most Missouri híres városában, Saint Louisban, ahol a világhírű növénybiológiai kutatóintézet a Danforth Center és a szintén nemzetközileg jegyzett Missouri-i Botanikus Kert található. A szimpóziumon immáron több mint négyszázan vettek részt, s először nagy számban a világ fejlődő országaiból, ahol egyre nagyobb területeken termesztik a GM növényeket, lassan meghaladva az iparilag fejlett országok ezen új technológiával fejlesztett fajták termőterületét. A konferencián ezúttal is a GM élőlények szabályozásával foglalkozó szakértők, a technológiát fejlesztő kutatók, mérnökök, a bioipar képviselői vettek részt előadásaikkal, posztereikkel.

nemzeti akadémia tagja, a növényrendszertan napjaink legnagyobb élő tudósa, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention of Biological Diversity, CBD) kidolgozásában is aktív szerepet vállalt. Előadásában csalódottságának adott hangot, mely szerint az említett egyezmény tévúton jár akkor, amikor nem az élőhelyek megtartása, sőt védelme érdekében fejti ki alapvető aktivitását. Pótcselekvésként hatalmas összegeket költ arra, hogy az új technológiákkal előállított növények, GM növények termesztésével kapcsolatos szabályozásokkal, adminisztrációs feladatokkal foglalkozik. Ha ezzel ellentétben, támogatná az intenzív mezőgazdaságot, akkor az egy főre jutó egyre csökkenő művelhető területen megoldható lenne a Föld növekvő népességének élelmiszer-előállítása. Az intenzív technológiának köszönhetően területek szabadulhatnának fel a művelés alól, melyeket természetes élőhelyekké alakíthatnánk vissza. Hasonló szellemben tartotta meg szintén felkért előadóként Alan Gray professzor, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának volt igazgatója, előadását, aki elsősorban arra mutatott rá, hogy az adott élőhelyeket leginkább a meggondolatlanul behurcolt idegen fajok károsítják, nem pedig a mezőgazdaság újonnan alkalmazott technológiái. Példaként említette az elmúlt években a szigetországba került sündisznókat, melyek gyorsan elszaporodtak, és nagy tojásfogyasztók lévén, jelentősen csökkentették egyes madarak populációját. Rámutatott arra is, hogy a tudósok és a politikusok kommunikációjában meglévő szemléletbeli különbség az alapja a GM élőlények eltérő megítélésnek. Míg a politikusok, a döntéshozók széles körű kérdéseket vetnek fel, addig a tudomány a precíz specifikus kérdéseket várja. A politikacsinálók azonnali választ kérnek, míg az ökológusok előnyben részesítik a többféle megoldás lehetőségét, és több időt kérnek a válasz megadásához.

A konferencia szellemiségét meghatározta a missouri botanikus kertet 39 évig vezető, ma már emeritus igazgatójának, Peter H. Raven professzornak átfogó bevezető előadása. Raven professzor mintegy húsz

5

lenálló növényeket is a jelenleg meglévő szabályozás alattinak tekintik, hivatkozva arra, hogy - az egyébként már az Egyesült Államokban a szabályozás alól kivont transzgenikus vírusellenálló növények a géncsendesítés mechanizmusával fejtik ki kedvező tulajdonságaikat. Ezen véleményekben tetten érhető, hogy a hatalmas pénzügyi támogatással kialakított szabályozó adminisztráció igazolni kívánja fontosságát és fennmaradásuk érdekében mindent szabályozni akarnak. A konferencián egyébként ismertetésre került a sevillai Joint Research Center munkatársai által megfogalmazott dokumentum az új nemesítési technikákról, a lehetséges szabályozások tükrében. Jelentős irányváltozást mutat az EFSA GMO Unit álláspontja is, mely egyre inkább az uniós politika és a zöld mozgalmak által megfogalmazott igényeknek kíván megfelelni, ennek szellemében került kiadásra a GM állatokkal kapcsolatos útmutatójuk.

Dr. Sylvester O. Oikeh, a kenyai Afrikai Mezőgazdasági Technológiai Alapítvány (African Agricultural Technology Foundation, AAFT) nigériai származású munkatársa, előadásában kiemelte, hogy a kontinens növekvő lakosságának elegendő élelemmel való ellátása nem nélkülözheti a legújabb nemesítésű növények bevezetését. Előadásában elítélte azon politikai vezetőket, akik képesek voltak éhségtől szenvedők kisegítésére felajánlott segélyszállítmányokat visszautasítani annak ellenére, hogy arról nem volt semmilyen megbízható adatuk, hogy a felajánlott kukorica emberi fogyasztásra nem lett volna alkalmas. Dr. Oikeh rámutatott arra is, hogy a korszerű mezőgazdaság nélkül Afrika és elsősorban a Száhel övezet országai nem lesznek képesek növekvő lakosságukat elegendő mennyiségű élelemmel ellátni, ha ezeket az új technológiákat, beleértve a GM növények termesztését, nem szorgalmazzák. Ezért tartja nagy előrelépésnek, hogy a Melinda és Bill Gates alapítvány hatalmas összeggel támogatja ezen országok mezőgazdaságának fejlesztését, s szakembereinek képzését. Előadása arra is kitért, hogy a trieszti, (Institute for Biotechnology and Genetic Engineering, ICGEB) intézet munkatársai milyen nagy szerepet játszanak abban, hogy a fejlődő országok szakembereit felkészítsék az új technológia bevezetéséhez elengedhetetlen szabályozások kialakítására, és segítsék ezen ak-tivitások infrastrukturális hátterének kialakítását.

A kanadai Aqua Bounty cég előadója beszámolt az általuk előállított atlanti lazacról, mely saját növekedési hormon génjét tartalmazza, s növekedésében a testsúlyát jelentős mértékben rövidebb idő alatt éri el, mint a hormont ciklikusan termelő, nem módosított vad atlanti lazac. Bár semmilyen környezeti és humán- vagy állategészségügyi kockázta nem merült fel a zárt rendszerű tenyésztésével és fogyasztásával kapcsolatosan sem, végső engedélyezése továbbra is az adminisztráció dzsungelében vár a pecsétre. A konferencián elsősorban posztereken, de külön szekcióban is foglalkoztak új transzgenikus növények előállításával és kísérleti kibocsájtásaikkal, megjegyezve, hogy sem az előadásokban, sem pedig a posztereken bemutatott kísérleti adatok nem mutattak egyetlen negatív egészségügyi vagy környezeti hatást. A konferencia egyik gyengében sikerült szekciója a kis interferáló RNS-ek technológiájával foglalkozott, igencsak ismeretterjesztő szinten, bár lehet, hogy pont ez volt a szervezők célja, hogy a szabályozásban érdekeltek tájékoztatva legyenek ezen új technológiáról.

A szimpózium ez alkalommal is nagy figyelmet szentelt a szabályozással foglalkozó szakemberek tapasztalatainak ismertetésére, és külön foglalkozott a környezeti kockázat becslésének metodikáival is (Environmental Risk Assessment, ERA). A jelenlegi szabályozásban alapvető szerepet vállalók már az újabb genetikai módszerekkel előállított élő szervezetekkel kapcsolatosan is keresik azokat a pontokat, mely alapján ezen élőlényeket is bevonhatják a szabályozás alá. Indoklásukban például a géncsendesítés mechanizmusában részt vevő mikro RNS-ekkel kialakított új el-

6

ÁLLÁSPONT „A jövő növényei” Európai Technológiai Platform 2012. szeptember 6.

http://www.epsoweb.org/file/1096

Az új nemesítési módszerekről Az innovatív és változatos európai mezőgazdaság biztosítása Európában a mezőgazdaság létfontosságú szerepet játszik a tudásalapú biogazdaság építésében, az élelmiszer-biztonság és biztonságosság problémáinak megoldásában, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és a foglalkoztatottság megőrzésében. Miközben a világ élelmiszerigénye emelkedik és az élelmiszer-termelés fokozódó nehézségekkel találja magát szemben az éghajlatváltozás és a piacok ingatagsága miatt, most fontosabb, mint valaha, hogy az EU fenntartsa mezőgazdasági tevékenységét és annak versenyképességét. 2011-ben a G20 országok a világ mezőgazdasági termelésének a termelékenység javításán keresztül történő emelésére szólítottak fel. Az EU-ra, amely jelenleg mezőgazdasági termékekre, közöttük szántóföldi haszonnövényekre nézve is nettó importőr, nagy szerep vár ebben.

rendelkezniük kell. A modern növénynemesítés és a növényi biotechnológia nemcsak abban segít, hogy kevesebb földterületen értékesebb fehérjét lehessen termelni, hanem összességében pozitív hatással van a környezetre és a biológiai sokféleségre, hozzájárulva a fenntartható mezőgazdaság céljának megvalósításához. Ezért „A jövő növényei” európai technológiai platform (ETP) meg van győződve arról, hogy Európa nem létezhet a növénynemesítési módszerek folyamatos fejlődése nélkül, amelyek segítenek legyőzni a hagyományos nemesítés egyes korlátait és szélesítik az EU-ban kifejlesztett termékek skáláját, nagyobb választékot kínálva olyan termékekből, amelyek kifejezetten az európai gazdák, termesztők, feldolgozóiparok és fogyasztók szükségleteinek kielégítését szolgálják.

A modern biotechnológia az egyik olyan, kulcsfontosságú technológia, amely jelentősen képes hozzájárulni e problémák megoldásához azáltal, hogy kívánatos tulajdonságokat juttat be pontosan és hatékonyan különféle növényekbe. A mezőgazdasági növényeknek nagyobb termést kell hozniuk és ellenállóbbaknak kell lenniük a betegségekkel, a kártevőkkel, a meleggel, a szárazsággal és az elárasztással szemben, ugyanakkor jobb és hatékonyabb tápanyagfelvétellel is

Az EU-székhelyű vállalatok és közfinanszírozású kutatóintézetek kiemelkedő szerepet játszottak és játszanak az új növénynemesítési módszerek kutatá1 sában és fejlesztésében . „A jövő növényei” ETP újra megerősíti erre vonatkozó álláspontját, amely a platform küldetésének a középpontjában áll: előmozdítani és támogatni Európában a stratégiai értékű és versenyképes kutatást mint az európai növénytudományok közös alapját az ipar, a gazdálkodók és az egyetemek/ kutatóintézetek számára. Mint minden gazdaságosan működő vállalkozáshoz, így a hatékony és fenntartható mezőgazdasági termeléshez és a gazdák versenyképességéhez is alapvető fontosságú az innováció. Az ipar, a gazdák és az egyetemek/kutatóintézetek ezért aggodalommal figyelik a jelenlegi vitát az új nemesítési módszerek jogi osztályozásáról az európai GMO-törvényhozásban. „A jövő növényei” ETP-t aggodalommal tölti el, hogy egyre több és több eljárásnak és terméknek kell majd költséges és hosszadalmas engedélyezési eljáráson átmennie – mint amilyenen a genetikailag módosított szervezeteknek (GMO-knak) kell átesniük – még olyan esetekben is,

7

ahol a kereskedelmi forgalomba kerülő rész (a végtermék) nem tartalmaz idegen eredetű DNS-t, vagy ahol a szóban forgó termék semmiben sem különbözik a hagyományosan nemesített növényektől.

nek hiábavalók, és hogy jövőbeli termékeik nem esnek áldozatul a bizonytalan kimenetű, politizálódott szabályozási eljárásoknak, mint ahogy ez a GMO-kkal történt.

Az Európai Bizottság több tudományos testületet megbízott nyolc különböző nemesítési módszer értékelésével (oligonukleotid irányította mutagenezis; cinkujjnukleáz-technológia; RNS-függő DNS metiláció; ciszgenezis; oltás GM alanyra; reverz nemesítés; Agro-infiltráció; szintetikus genomika), amelyek már eljutottak a nemesítési célú kutatásban való felhasználásig, sőt néhány közülük már a gyakorlati nemesítésben is használatos. „A jövő növényei” ETP üdvözli az EU tagállamok szakértői munkacsoportjá1 nak , az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak 3 1 (EFSA) és az EU Közös Kutatóközpontjának jelentését. Mindezek a jelentések arra a következtetésre jutnak, hogy a GMO jogi definíciója az új nemesítési módszerek többségére nem vonatkozik, vagy hogy ezek a módszerek a törvényekben már lefektetett kivételek közé tartoznak, vagy pedig azok közé kellene őket áthelyezni, mivel nem különböznek a hagyományos nemesítéssel kapott növényektől.

Ø

vegye figyelembe az Európai Vetőmagszö4 vetség (ESA) ajánlását és tegyen közzé interpretatív kommunikációs dokumentumot az EU tagállamok szakértői munkacsoportjának jelentése alapján, amely értelmezi a 2001/18/EK irányelvet a megbeszélés tárgyát képező nemesítési módszerek szempontjából, és a későbbi új nemesítési módszerekhez szükséges értelmezéshez is hivatkozásul szolgálhat. Ez a hivatkozásul szolgáló dokumentum megteremtené a jogi biztonság szilárd alapját a K+F beruházások folytatásához és az új nemesítési módszerek alkalmazásához. Ha az új nemesítési módszerekkel kifejlesztett fajták az EU-ban a GMO-szabályozás hatálya alá esnek, az negatív gazdasági következményekhez vezet, és komoly akadályt jelent e termékek kereskedelmi forgalomba hozása során, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Sőt ez az európai gazdák versenyképességét is ronthatja, és végső soron a fogyasztókat is érintheti az élelmiszerárak emelkedésén keresztül. Ráadásul az új nemesítési módszerekkel kifejlesztett növényeknek a világ többi részéhez képest eltérő osztályozása a versenyképesség elvesztésével járna, ahogy ez már bekövetkezett a jelenleg GM-ként nyilvántartott fajták esetében. Ennek hatására a saját európai fejlesztésbe, nemesítésbe és termelésbe való beruházás helyett az import részesül előnyben, és a növénynemesítő tevékenység a hozzá szükséges szakértelemmel együtt kivándorol Európából. Ha bármilyen bizonytalanság megmarad arra vonatkozóan, mi lesz a hatása az európai GMO-törvényhozásnak az új nemesítési módszerekkel létrehozott fajtákra, az a jelenlegi technológiaellenes európai légkörben oda vezet, hogy ezeket az innovációkat nem fogják használni, és a jobb tulajdonságokkal bíró fajták felé vivő haladás lelassul.

„A jövő növényei” ETP támogatja ezt az értelmezést, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt az új, tudományosan megalapozott bizonyítékot a modern biotechnológia eredményeképp kifejlesztett új nemesítési módszerek szabályozási lehetőségeinek mérlegelésekor. Ahol az idevonatkozó 2001/18/EK irányelv megköveteli, a nemesítési módszerek felmérése meg fog történni. Ø

biztosítsa, hogy a szabályozó felügyeletre vonatkozó döntés folyamata átlátszó legyen, és hogy a döntéshozatalhoz felhasznált bizonyítékok a szélesebb tudományos közösség számára hozzáférhetők legyenek. „A jövő növényei” ETP azt kéri, hogy az új nemesítési módszerek szabályozása továbbra is megbízható tudományos alapokon álljon, a rendelkezésre álló bizonyítékok és elemzések szilárd alapján. Ø

„A jövő növényei” ETP küldetése annak biztosítása, hogy Európa növényi és mezőgazdasági szektora megtartsa az innovációra való törekvését, nagy teljesítményét és nemzetközi versenyképességét. Ezért „A jövő növényei” ETP hangsúlyozni kívánja, hogy az EU átfogó politikai céljait – nevezetesen az innovációs kapacitás, különösen a kkv-k támogatását és Európának tudásalapú biogazdasággá való

nyújtson jogi biztonságot a növényi és mezőgazdasági szektornak. A növénynemesítésben és a fajtafejlesztésben általában 7-10 év telik el az alapkutatástól a kereskedelmi termék forgalmazásáig. Ezért a vállalatok számára létfontosságú, hogy már most biztosak lehessenek abban, hogy befektetéseik nem leszØ

8

módosított organizmusokkal foglalkozó munkacsoportja (2012): Szakvélemény a ciszgenezis és intragenezis útján kifejlesztett növények biztonságosságáról)

fejlesztését – nem szabad indokolhatatlan és szükségtelen, terhes szabályozási követelményekkel gátolni, ahogy ez jelenleg a GMO-k esetében történik. „A jövő növényei” ETP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy aktívan támogassa az új nemesítési módszerekkel kapcsolatos ésszerű megközelítést mind a európai szabályozás területén, mind pedig a nyilvános vitában.

4

EFSA Position on New Breeeding Techniques – Ensuring Progress and Diversity in Plant Breeding (ESA állásfoglalás az új növényneesítő módszerekről – a haladás és a változatosság biztosítása a növénynemesítésben) http://www.euroseeds.org/position-papers/research-innovation /esa_12.0446.2/view

1

A JRC jelentése: „New Plant Breeding Techniques: State of the art and prospects for commercial development, 2011” (Új növénynemesítési módszerek: a legkorszerűbb eljárások és a kereskedelmi célú fejlesztés kilátásai”) 2

New Techniques Working Group (2012) Final Report of the European Commission (Új módszerekkel foglalkozó munkacsoport (2012): az Európai Bizottság zárójelentése) 3

EFSA Panel on Genetically Modified Organisms (2012) Scientific Opinion addressing the safety of plants developed through cisgenesis and intragenesis (Az EFSA genetikailag

*** Farminguk.com, 2012. szeptember 6. http://www.farminguk.com/News/European-court-confirms-right-to-cultivate-GM-crops_24159.html

Az Európai Bíróság megerősíti a GM növények termesztéséhez való jogot Az Európai Bíróság döntése tisztázta az EUtagállamokban történő GM-növénytermesztésre vonatkozó jogi követelményeket.

nemzetközi szinten is elfogadott termékgondozási szabványainknak megfelelően tevékenykedtünk annak érdekében, hogy megelőzzük a keresztbeporzást.”

A döntés megerősíti azoknak a nemzeti felhatalmazásoknak a jogszerűtlenségét, amelyeket a GM növényeknek az európai jog szerinti engedélyezésén felül vezettek be, és megerősíti azt is, hogy a GM növények termesztéséhez nem kötelező a egymás melletti termesztést (koegzisztenciát) szolgáló intézkedések megléte.

A genetikailag módosított növények problémája továbbra is szenvedélyes vitákat kelt. Májusban körülbelül 200 aktivista tiltakozott a GM növényekkel végzendő szabadföldi kísérletek ellen. „Az alapélelmiszer-növényekkel folyó kísérletek súlyos fenyegetést jelentenek az élelmiszer-biztonságra nézve. A rugalmasság alapja a sokféleség, nem pedig a GM monokultúra” – mondta Gathuru Mburu, az African Biodiversity Network (Afrikai Biodiverzitás-Hálózat) koordinátora. „Azok mögött a szónoklatok mögött, amelyek az sulykolják: az éhező világ táplálásának kulcsa a GM technológia, a háttérben egész másról van szó – ellenőrzésről és nyereségről. Az

Paolo Marchesini, a DuPont Pioneer munkatársa úgy nyilatkozott, hogy „igazán elégedett az Európai Bíróság mai döntésével”. „Ami más országokban folytatott GM növénytermesztésünket illeti, mi mindig is saját szigorú,

9

igazság az, hogy élelmiszer-növényeinkben sokféle genetikai tulajdonságnak jelen kell lennie ahhoz, hogy túléljük a kedvezőtlenebbre forduló éghajlat hatásait. Az embereknek mindenekelőtt kézben kell tartaniuk saját vetőmagellátásukat” – mondta. Az Európai Bíróság döntése az olasz államtanács hivatalos kérvényét követően született meg, amelyet a Pioneer Hi-Bred Italia cég az olasz mezőgazdasági minisztérium ellen indított perével kapcsolatban nyújtott be. A Pioneer amiatt perel, hogy a minisztérium gyakran megtagadta az engedélyt a GM vetőmagtermékek termesztésére Olaszországban. A mi-

Paolo Marchesini

Gathuru Mburu

nisztérium szerint az engedélyek megtagadásának az volt az oka, hogy nem léteznek hivatalos nemzeti koegzisztencia-irányelvek.

Food and Chemical Toxicology 2012 http://dx.doi.org/10.1016/j.fct.2012.08.005

Egy Roundup herbicid és egy genetikailag módosított Roundup-toleráns kukorica hosszú távú toxicitása Gilles-Eric Séralinia, Emilie Claira, Robin Mesnagea, Steeve Gressa, Nicolas Defargea, Manuela Malatestab, c a Didier Hennequin , Joël Spiroux de Vendômois a,c

Caeni Egyetem, Franciaország (Institute of Biology, CRIIGEN and Risk Pole, MRSH-CNRS, EA 2608, Esplanade de la Paix, Caen Cedex 14032) b Veronai Egyetem, Olaszország (Department of Neurological, Neuropsychological, Morphological and Motor Sciences,Verona 37134) a,c Caeni Egyetem, Franciaország (UR ABTE, EA 4651, Bd Maréchal Juin, Caen Cedex 14032)

ÖSSZEFOGLALÓ

Roundup és a GMO-kezelés módosította a nemi hormonok egyensúlyát. A kezelt hímekben 2,5-5,5-ször magasabb volt a májpangás és -nekrózis. Ezt a patológiai eredményt fénymikroszkópos és transzmissziós elektronmikroszkópos megfigyelések is megerősítik. A feltűnő és súlyos vese-nefropátiák is általában 1,32,3-szor gyakoribbak voltak. A hímeknél négyszer anynyi nagy, kitapintható daganat alakult ki, mint a kontrolloknál, és ezek akár 600 nappal is korábban jelentkeztek. A biokémiai eredmények nagyon jelentős krónikus veseelégtelenséget igazoltak; minden kezelésnél és mindkét nemnél a megváltozott paraméterek 76%-a a vesével volt kapcsolatos. Ezek az eredmények a Roundup nem lineáris endokrin-megszakító hatásával magyarázhatók, de ezen kívül a GMO-ban lévő transzgén magas szintű kifejeződésével és annak metabolikus következményeivel is.

Egy Roundup-kezelés nélkül vagy Roundup herbiciddel kezelve termesztett, genetikailag módosított Rounduptoleráns kukorica (az élelem legalább 11%-a), valamint az egymagában alkalmazott Roundup (legalább 0,1 ppb vízben) egészségre gyakorolt hatását vizsgáltuk 2 éven át patkányokban. A nőstények között minden kezelt csoportban kétszer-háromszor magasabb volt az elhullás, mint a kontroll csoportban, és korábban következett be. Ez a különbség 3, GMO-val táplált hímcsoportban is megfigyelhető volt. Az összes eredmény hormontól és nemtől függő volt, és a patológiai profilok összehasonlíthatók voltak. A nőstényekben nagy emlőtumorok alakultak ki, majdnem mindig gyakrabban és korábban, mint a kontrollokban, a második leginkább érintett szerv pedig az agyalapi mirigy volt; a

10

2012. szeptember 19. http://www.sciencemediacentre.org/expert-reaction-to-gm-maize-causing-tumours-in-rats/

Szakértők véleménye arról a közlésről, hogy a GM kukorica patkányoknál rákot okoz A Food and Chemical Toxicology folyóiratban megjelent, a GM herbicid-toleráns kukorica és a Roundup herbicid egészségre gyakorolt hatását vizsgáló toxikológiai tanulmány azt állítja, hogy a laboratóriumi patkányokban daganatok képződtek, és az állatok nagyobb valószínűséggel pusztultak el idő előtt (Lásd az előző cikkösszefoglalót).

Maurice Moloney professzor, a Rothamsted Research kutatóintézet igazgatója és vezérigazgatója: „Bár ez a cikk egy körülbelül 3-as impakt faktorú, szakmailag magas szinten lektorált folyóiratban jelent meg, olyan anomáliákat tartalmaz, amelyeket normális körülmények között a lektorálás folyamán meg kellett volna oldani és ki kellett volna javítani. Mivel olyan cikkről van szó, amelynek eredményei nagyon fontosak lehetnek, megfelelőbb lett volna hagyományosabb, a megszokotthoz jobban hasonlító statisztikai elemzést végezni. Az egyes mért paraméterek olyan összehasonlítása, amely figyelembe veszi a kísérlet egész adatsorára vonatkozó varianciát (amely összehasonlítást multiple range teszttel lehetett volna megkapni), jobb bizonyítékot nyújtott volna a befejező megjegyzésekhez és az összefoglalóhoz. Az 1. ábra egyáltalán nem közöl adatokat a kontrollokról, és nem mutatja a kontroll csoport adatainak varianciáját. A 2. táblázat szerint a kontrollokhoz más állatlétszámot használtak, mint a kezelésekhez. A kontroll csoport minden esetben kevesebb állatból állt, mint a kezelt csoportok. A 2. táblázatban közölt adatok nem mutatják a konfidencia-intervallumot, vagy bizonyítékot arra, hogy volt-e szignifikáns különbség az összes kezelés és a kontrollok között. A dózisfüggő hatás hiánya a szerzők szerint „küszöb”-hatásra utal. Ez az eredményeik extrapolálása, és csak köztes dózisok hatásának vizsgálatával lenne bizonyítható. A fotók látványosak, de nem szerepel rajtuk kontroll. A Sprague-Dawley patkánytörzs jól táplált kontroll példányaiban gyakran alakulnak ki emlődaganatok. Az elénk tárt adatokból vajon arra kell-e következtetnünk, hogy a kontroll állatokban nem alakultak ki daganatok?

Számszerűen nem tudjuk megmondani, mert a kontroll egyedek a 2. ábrán sem láthatók. Jelenleg az alkalmazott statisztikai számítások részletesebb elemzését végezzük a közlemény eredményeinek megítélése céljából, de annyit már most meg kell jegyeznünk, hogy ilyen közleményeknél a lektor általában ragaszkodna a kontroll csoportok adatainak és azok varianciájának a bemutatásához.” David Spiegelhalter professzor, a Cambridge-i Egyetem kockázatszámítási szakértője: „Véleményem szerint a módszerek, a statisztikai feldolgozás és az eredmények bemutatása jócskán alatta marad annak a színvonalnak, ami egy alapos tanulmánytól elvárható – az igazat megvallva csodálkozom azon, hogy egyáltalán elfogadták közlésre. Minden összehasonlítás a „kezeletlen” kontroll csoporttal történt: ez nemenként mindössze 10 patkányból állt, amelyek többségében szintén kialakultak daganatok. Ránézésre jobb állapotban vannak, mint a kezelt csoportok többsége (bár a legmagasabb GMO és Roundup-dózist kapott hím csoportok is jól bírták), de nem történt tisztességes statisztikai elemzés, és a létszámok olyan alacsonyak, hogy az eredmények nem tekinthetők megalapozott bizonyítéknak. Kételyeim lennének, hogy elfogadjam-e ezeket az eredményeket, hacsak a kísérleteket megfelelő módon meg nem ismételnék.”

11

kimutatja, hogy GM kukoricával etetett patkányokon semmilyen egészségkárosodás nem mutatkozott (bár ez egy rövidebb, 90 napos vizsgálat). l Statisztikai szignifikancia és relatív gyakoriságok. l Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy miért tartották életben ezeket a patkányokat ilyen hosszú ideig – az Egyesült Királyságban ezt humanitárius okból nem hagyták volna jóvá. l Feltételezem, hogy a 2. ábrán a nulla jelzésű oszlopok a nem kukoricával etetett kontrollt képviselik. Úgy látszik, hogy ezek az oszlopok nem különböznek statisztikailag szignifikáns módon a 11, 22 és 33% GM kukoricával táplált állatok eredményét jelentő oszlopoktól. Végeztek-e a szerzők statisztikai vizsgálatot ezeken az adatokon?

Dr. Wendy Harwood, a John Innes Centre tudományos főmunkatársa: „A közlemény nem hozza nyilvánosságra az összes adatot, de az eredmények nem mondanak ellent azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek szerint a genetikai módosítás önmagában semleges módszer, amely nem jár sajátos egészségügyi vagy környezeti kockázatokkal. Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon az ilyen mennyiségű kukoricát tartalmazó étrend normális-e a patkányok számára. Egy további kontrollt is be kellett volna állítani, másik étrenden tartott állatokkal. Csoportonként tíz patkány túl alacsony szám. Statisztikailag szignifikáns-e például a tíz kontroll közül három állat pusztulása, összehasonlítva a tíz kezelt patkány közül ötnek a pusztulásával?

Anthony Trewavas professzor, a sejttan profeszszora az Edinburgh-i Egyetemen: „A kontroll csoport alkalmatlan bármilyen következtetés levonására. Amint látom, ez a csoport mindössze 10 állatból áll, amelyek közül néhányban daganatok alakultak ki. Amíg nem ismerjük a variancia értékét 90 vagy 180 (tízes csoportokra osztott) kontroll állatra vonatkozó adatból meghatározva, addig ezek az eredmények értéktelenek. Nyilván léteznek és hozzáférhetők ilyen ábrák, amelyek azt mutatják, hogy ebben a patkánytörzsben normális esemény a daganatok kialakulása, és a daganatképződésre nagyon hajlamos törzs felhasználása bármilyen eredményt könnyen el tud torzítani. Őszintén szólva engem az egész véletlenszerű varianciára emlékeztet egy olyan patkánytörzsben, amelyben eleve nagy valószínűséggel keletkeznek daganatok.”

A hagyományos (nem GM) kukoricával etetett kontroll csoport adatai nem szerepelnek a fő ábrákon, ami nagyon megnehezíti az eredmények értelmezését. Az összes adat ismeretének hiányában csak annyit mondhatunk: ezek az adatok nem értelmezhetők úgy, hogy a GM technológia önmagában véve is veszélyes. Ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a Roundup herbicidnek való hosszú távú expozíció esetleg aggodalomra adhat okot, ezért erre vonatkozóan további vizsgálatokra van szükség. További vélemények más tudósoktól: További problémák is felmerültek: l „Az összes adatot nem lehet bemutatni egyetlen közleményben, és itt a legfontosabbakat írjuk le” – idézet a cikkből. l Kis mintaszám l A kukorica az étrend minimum 11%-át tette ki – kiegyensúlyozatlan étrend l Nincs olyan kontroll, amelyik nem kapott kukoricát? l A hagyományos (nem GM) kukoricával kapott eredmények nincsenek bemutatva. l Az EU-ban körülbelül húsz éve sok milliárd állatot etetnek elsősorban Latin-Amerikából származó, genetikailag módosított szójából készült szójatermékekkel. Az ebben érintett sok ezer gazdálkodó, tisztviselő, állatorvos stb. nem jelzett semmilyen problémát. l Ugyanez a folyóirat közöl egy olyan cikket, amelyik

Ottoline Leyser professzor, a Cambridge-i Egyetem Sainsbury Laboratóriumának helyettes igazgatója: „Mint a legtöbb GM-témájú vitának, így ennek a munkának is vajmi kevés köze van a GM-problémakörhöz. A cikk szerzői nem állítják, hogy a hatásokat a genetikai módosítás okozza. Magának a Roundup herbicidnek a hatásait írják le, valamint olyan hatásokat, amelyeket ők a Roundup-rezisztens kukoricába beültetett enzim aktivitásának tulajdonítanak. Megalapozott bizonyítékok vannak arra, hogy a GM módszerrel történő génbeültetés kevesebb változást okoz a növényekben, mintha ugyanezeknek a géneknek a bevitele hagyományos nemesítéssel történne. Sajnos ez na-

12

GM technológia egy olyan, természetes folyamat alkalmazása, amely az egész világon állandóan működésben van – nem más, mint egy módszer, egy technológia. Az a fontosabb, hogy hogyan alkalmazzák. Önmagában a módszer kockázatáról általánosítani abszurditás.”

gyon finom megkülönböztetés, és az itt vitatott problémát csak kevéssé érinti.” Tom Sanders professzor, a londoni King's College Táplálkozástudományi Kutatóintézetének vezetője:

Alan Boobis, a biokémiai farmakológia profeszszora, Imperial College, London:

„A toxikológiai vizsgálatok többségét a normális élettartam, azaz két év elteltével befejezik. A halhatatlanság nem választható. Nincsenek megadva sem táplálékfelvételi, sem növekedési adatok. Ez a patkánytörzs rendkívül hajlamos az emlőtumorok képződésére, különösen akkor, ha táplálékfelvétele nincs korlátozva. Az étrend összetételére vonatkozóan nincs elég információ. Az egyik kérdés az, hogy voltak-e mikotoxinok a kukoricadarában a helytelen tárolás miatt. A zearalanon jól ismert fitoösztrogén, amelyet a kukoricán növekvő fonalas gombák termelnek. Az alkalmazott statisztikai módszerek nem konvencionálisak, nincs világosan definiált adatelemzési terv, és a valószínűségeket nem korrigálták a többszörös összehasonlításokra.”

„Egyes hatások bemutatásának módja megnehezíti a jelentőségük értékelését. Például az emlőtumorokról nincs statisztikai elemzés. Ezek kezeletlen állatokban igen gyakoriak. A következtetések levonásakor általában az adott laboratóriumban korábban végzett tipikus kísérletek kontrolljait is figyelembe szokás venni. Magának a peszticidnek a hosszú távú hatásait más szerzők már vizsgálták rágcsálókban. „Egy Roundup herbicid és egy genetikailag módosított Roundup-toleráns kukorica hosszú távú toxicitása”, szerzők: Seralini és mtsi., megjelent a Food and Chemical Toxicology folyóiratban 2012. szeptember 19-én. Megjegyzés szerkesztők számára:

Mark Tester kutatóprofesszor, Adelaide-i Egyetem, Ausztráliai Funkcionális Növénygenomikai Központ:

A Science Media Centre (SMC, Tudományos Médiacentrum) független vállalkozás, melynek célja vélemények és történetek eljuttatása a tudományos közösségből a tömegkommunikácó nyilvánosságához olyan alkalmakkor, amikor a tudomány reflektorfénybe kerül. A Központot több mint 50 szponzor támogatja, többek között tudományos intézmények, médiacsoportok, vállalatok alkotta szervezetek és magánszemélyek; az adományok felső határa a folyó költségek 5%-ánál van meghúzva, hogy a Centrum megőrizhesse függetlenségét. A Centrum csapatát a köztiszteletben álló Tudományos Bizottság és Tanácsadó Testület vezeti. Ez a sajtóközlemény a fent idézett tudósok személyes véleményét tartalmazza, amely nem tükrözi sem az SMC, sem pedig más szervezet nézeteit, hacsak ez nincs konkrétan feltüntetve.

„Az első dolog, ami az eszembe jut, az, hogy miért nem jött ki semmi hasonló az epidemológiai vizsgálatokból azokban az országokban, ahol olyan régóta, olyan sok GM termék szerepel a táplálékláncban? Ha a hatás olyan nagy, ahogy itt állítják, és ha ez a munka valóban releváns az emberre nézve is, miért nem hullanak az észak-amerikaiak, mint a legyek? A GM-termékek ott már több mint egy évtizede jelen vannak a táplálékláncban – az emberi élettartam pedig rendületlenül növekszik! És ha a hatások valóban olyan nagyok, mint ahogy állítják, miért nem vett észre sok jó hírű tudós az égvilágon semmit a korábban végzett több mint 100, lektorált folyóiratokban közölt vizsgálatban? Végül pedig: ebben a munkában egyetlen gén beépítésével létrehozott, egyetlen fajta haszonnövényt vizsgáltak. Ebből minden genetikailag módosított növényre extrapolálni abszurd dolog. Még ha az is az eredmény, hogy ezzel az egy eseménnyel vagy ezzel az egy génnel problémák vannak, ez nem ad okot annak feltételezésére, hogy a genetikai módosítással bevitt összes többi gén is ugyanilyen kockázatot hordoz. A

További részletekért látogasson el weboldalunkra, ahol észrevételeit e-mailben közölheti: www.sciencemediacentre.org

13

EFSA Journal, 2012; 10 (10): 2910. www.efsa.europa.eu/efsajournal

AZ EFSA NYILATKOZATA Bírálat Séralini és mtsi. (2012) közleményéről, amelyben glifozáttartalmú szerek és az NK603 GM kukorica felhasználásával rágcsálókon végzett, kétéves etetési vizsgálatról számolnak be, és amely 2012. szeptember 19-én jelent meg elektronikus formában a Food and Chemical Toxicology című 1 folyóiratban 2,3 Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), Parma, Olaszország

ÖSSZEFOGLALÁS 2012. szeptember 19-én Séralini és munkatársai a Food and Chemical Toxicology című folyóirat internetes kiadásában leírják kétéves, patkányokkal végzett etetési kísérletüket, amelyben a Roundup WeatherMAX® herbiciddel és anélkül termesztett, genetikailag módosított (GM) NK603 kukorica, valamint az egymagában alkalmazott Roundup® GT Plus herbicid egészségre gyakorolt hatását vizsgálták. (Mindkét Roundup termék glifozátot tartalmazó gyomirtó szer.) Az Európai bizottság felkérte az EFSA-t, hogy bírálja el ezt a közleményt, és állapítsa meg, hogy szükséges-e további magyarázatot kérni a szerzőktől. Az EFSA megjegyzi, hogy Séralini és mtsi. (2012) cikkének nem világosak a célkitűzései, a közlemény nem kielégítő módon írja le a kísérletet, kihagyva a kísérleti elrendezésnek, a kísérlet levezetésének és az eredmények elemzésének sok fontos részletét. E részletek ismerete nélkül nem lehetséges érdemben értékelni az eredményeket. A Séralini és mtsi. (2012) által leírt kísérleti elrendezés, eredmények és adatelemzés alapján nem lehet következtetéseket levonni a kezelt csoportok közötti tumorgyakoriságbeli különbségekről. Külön kiemelendő, hogy Séralini és mtsi. (2012) kezelésenként, nemenként 10 patkány vizsgálata alapján vonnak le következtetéseket a daganatképződés gyakoriságáról, ami nem elegendő állatlétszám ahhoz, hogy különbséget lehessen tenni a kezelés specifikus hatásai és a véletlenszerű daganatképződés között patkányoknál. Figyelembe véve, hogy ez a vizsgálat, ahogy Séralini és mtsi. (2012) cikkében le van írva, kísérleti elrendezésében, adatelemzésében és adatközlésében egyaránt nem kielégítő, az EFSA úgy értékeli, hogy tudományos színvonala biztonságossági felmérés céljára elégtelen.

Ezért az EFSA arra a következtetésre jut, hogy ez a vizsgálat, ahogy Séralini és mtsi. (2012) cikkében le van írva, nincs hatással a glifozát folyamatban lévő újraértékelésére, és nem lát indokot arra, hogy új vizsgálatot indítson az NK603 kukorica és a vele azonos eseményt tartalmazó, genetikailag többszörösen módosított növények meglévő biztonságossági értékelésének módosítására. Az EFSA lehetőséget nyújt Séralininek és munkatársainak, hogy vizsgálatukkal kapcsolatban további információt közöljenek az EFSA-val. 1

Az Európai Bizottság kérésére, EFSA-Q-2012-00841 sz. kérdés, jóváhagyva 2012. október 3-án. 2 Levelezés: [email protected] 3 Köszönetnyilvánítás: Az EFSA köszönetét fejezi ki munkatársainak, Saghir Bashirnak, Per Bergmannak, Daniele Court Marquesnak, Claudia Paolettinek, Manuela Tiramaninak, Dider Verloonak és Elisabeth Waigmann-nak e tudományos véleményezés során nyújtott támogatásukért. Az EFSA szintén köszönetet mond e nyilatkozat lektorainak, Andrew Chesson-nak (a GMO-bizottság tagjának) és Alberto Mantovani-nak (a PPR-bizottság tagjának) ©Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, 2012 Kulcsszavak: NK603 kukorica, Roundup, glifozát, kísérleti elrendezés, patkány/rágcsáló etetési vizsgálat, toxicitás, karcinogenitás Hivatkozás javasolt módja: Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság; Bírálat Séralini és mtsi. (2012) közleményéről, amelyben glifozáttartalmú szerek és az NK603 GM kukorica felhasználásával rágcsálókon végzett, kétéves etetési vizsgálatról számolnak be, és amely 2012. szeptember 19-én jelent meg elektronikus formában a Food and Chemical Toxicology című folyóiratban. EFSA Journal 2012; 10(10):2910. [9 pp.] doi:10.2903/j.efsa.2012.2910. Internetes elérhetőség: www.efsa.europa.eu/efsajournal

14

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület

Green Biotechnology Europe (GBE)