Üzemszünet-biztosítás Ügyfél-tájékoztató
1/6
AHE-11935
• az üzemszünet biztosítás különös biztosítási feltételei, amely a termékre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza,
Tisztelt Partnerünk! Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társaságunkat, valamint megújított üzemszünet biztosítási termékünket, amely meghatározott vagyonbiztosítási események miatt bekövetkező üzemszünet miatti üzemszüneti veszteségekre és költségekre nyújt fedezetet.
• A I. és II. záradékok választhatóan tartalmazzák a biztosítható költségeket, a nem biztosított költségeket, a biztosítási összeget és a díjszámítás alapját. Az üzemszünet biztosítás kiegészítő jellegű biztosítás. Kiegészítő jellege az alábbiakban nyilvánul meg:
Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
Kizárólag az alapbiztosítással együtt értelmezhető;
•
Alapbiztosítása/i az alábbi vagyonbiztosítások lehet/nek: Tűz- és elemi kár biztosítás, All Risks vagyonbiztosítás, géptörés biztosítás;
•
Akkor köthető meg, ha az üzemszünet biztosítással biztosított fél társaságunknál érvényes alapbiztosítással rendelkezik, vagy ezeket együttesen köti.
Több alapbiztosításhoz is egyetlen üzemszünet-biztosítás tartozik.
Székhelyünk Magyarországon, Budapest V. kerületében, a Bajcsy-Zsilinszky út. 52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Az általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosításokra vonatkozó tudnivalókat külön ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoztatását szolgálja. A biztosítási szerződési feltételek részletesen taglalják a biztosítási esemény fogalmát, illetve a kizárt kockázatokat, a biztosítható vagyontárgyak körét, ezért kérjük, hogy a tájékoztató elolvasása után, a szerződéskötéskor alaposan tanulmányozza át az abban foglaltakat.
A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény Biztosítási eseménynek minősül az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett üzemszünet, ha • az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény az alapbiztosítással fedezetbe vont és az alapbiztosításban meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be, és • az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény alapján a biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles, • az üzemszünet miatt üzemszüneti költségek (I. záradék) vagy üzemszüneti veszteség és egyéb költségek (II. záradék) merültek fel.
Az Üzemszünet-biztosítás biztosítási szerződési feltételek felépítése: •
•
általános biztosítási feltételek vagyonbiztosítások, amelyek a vagyonbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezéseket, részletes szabályozást tartalmazzák,
2/6
AHE-11935
Biztosítható és nem biztosítható költségek, a biztosítási összeg és a díjszámítás alapja:
Az üzemszünet többletköltségek:
b) fuvardíjak, melyek az üzemszünet csökkentése érdekében merültek fel; c) a biztosított tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerződés alapján fizetendő – bérleti díja, üzembehelyezési, üzemeltetési költsége.
I. záradékkal létrejött biztosítási szerződés A záradék neve: Üzemszüneti költségek biztosítása
Az üzemszünet kapcsán felmerült többletköltségek biztosítási összege a szerződő fél által meghatározott összeg, de legfeljebb a közvetett költségek jellegű költségek biztosítási összegének 20%-a.
A biztosítható üzemszüneti költségek azok az üzemszünettel összefüggésben felmerült, megnevezett költségek, melyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.
Könyvvizsgálói költségek
Az üzemszüneti költségek és biztosítási összegük az alábbiak:
A biztosító a felek külön megállapodása alapján, díjfizetés ellenében megtéríti a biztosító és a biztosított által közösen választott és megbízott független könyvvizsgálónak azon, a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott költségeit, melyek az üzemszüneti kárigény érvényesítéséhez és számszerűsítéséhez szükségesek.
Közvetett költség jellegű költségek: alkalmazotti bérköltség, kivéve az alkalmazottaknak fizetendő prémiumok, jutalmak, és egyéb munkabéren felüli juttatások;
b) fuvardíjak és raktározási költségek, melyek a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendők;
A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a szerződő fél által meghatározott összeg, de legfeljebb a közvetett költségek jellegű költségek biztosítási összegének 10%a. A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártérítési időszakra kell meghatározni.
c) a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendő közüzemi rendelkezésre állási (alap) díjak, távközlési előfizetési díjak; d) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység üzemszerű végzése céljából megkötött hitel-vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai; e)
felmerült
a) az éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségei;
Attól függően, hogy a biztosítási szerződés melyik záradékkal jön létre, a biztosítási fedezet szűkebb körű és meghatározott üzemszüneti költségekre vonatkozik (I. záradék), vagy széles körű, és az üzemszüneti költségeken túl magába foglalja az üzemszüneti veszteséget is (II. záradék).
a)
kapcsán
A díszámítás alapja a biztosítási összeg. II. záradékkal létrejött biztosítási szerződés A záradék neve: Fedezeti összeg biztosítása A fedezeti összeg a vállalkozás bruttó eredménye (részletes definíciója az üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek 4. 10 pontjában található).
a vállalati teljesítménytől független biztosítási díjak, melyek az alapbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem térítendők vissza.
A záradékkal üzemszüneti veszteséget és üzemszüneti költségeket lehet biztosítani.
A közvetett költségek biztosítási összege a biztosított tevékenység éves nettó árbevétele háromszázhatvanötöd részének és a maximális kártérítési időszak napjainak a szorzata.
Az üzemszüneti veszteség és költségek, valamint biztosítási összegük a következő: Üzemszüneti veszteség az alap-biztosításban felsorolt, és a biztosítási szerződésben 3/6
AHE-11935
(ajánlat, adatközlő, kötvény) megnevezett biztosítási eseményekkel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett fedezeti összeg csökkenés, amely magában foglalja a biztosított vállalkozás árbevétel-csökkenése miatti üzemi (üzleti) eredmény csökkenést, valamint azokat a biztosított közvetett költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. Részei: •
•
Könyvvizsgálói költségek A biztosító a felek külön megállapodása alapján, díjfizetés ellenében megtéríti a biztosító és a biztosított által közösen választott és megbízott független könyvvizsgálónak azon, a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott költségeit, melyek az üzemszüneti kárigény érvényesítéséhez és számszerűsítéséhez szükségesek.
fedezeti összeg csökkenése miatti veszteség: az üzemi (üzleti) eredmény csökkenése miatti veszteség az előző 12 hónapban az eredmény-kimutatás adatai alapján kimutatott üzemi (üzleti) eredményhez képest;
A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a szerződő fél által meghatározott összeg, de legfeljebb a közvetett költségek biztosítási összegének 10%-a. A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártérítési időszakra kell meghatározni.
közvetett költségek: azok az eredmény kimutatásban szereplő közvetett költségek, melyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és amelyeket az alap-biztosításban meghatározott káresemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna.
A díjszámítás alapja a biztosítási összeg. Az önrészesedés Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga visel. Az üzemszünet-biztosítás önrészesedését napokban kell meghatározni. Az önrészesedési időszak alatt keletkezett bármely veszteséget (pl.: bruttó nyereségkiesést, költséget) a biztosított maga viseli. Amennyiben az üzemszünet időtartama nem haladja meg az önrészesedési időszakot, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn. Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.
A biztosítási összeget a biztosított eredmény kimutatásának adatai (mérlegadatai) alapján kell meghatározni. A fedezeti összeg biztosítási összege a biztosított vállalkozásnak a folyó biztosítási időszakra tervezett üzemi (üzleti) eredményének és a közvetett költségeinek az összege. Az üzemszünet többletköltségek:
kapcsán
felmerült
a) az éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségei;
Kizárások: kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk
b) fuvardíjak, melyek az üzemszünet csökkentése érdekében merültek fel; c) a
A kizárt kockázatokat egyrészt az általános biztosítási feltételek - vagyonbiztosítások, másrészt a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Az általános biztosítási feltételekben foglalt kizárásokat kérjük, olvassa el a vonatkozó ügyfél-tájékoztatóban.
biztosított tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerződés alapján fizetendő – bérleti díja, üzembehelyezési, üzemeltetési költsége;
d) üzemszüneti kárenyhítési költségek.
A különös biztosítási feltételek szerint
Az üzemszünet kapcsán felmerült többletköltségek biztosítási összege a szerződő fél által meghatározott összeg, de legfeljebb a közvetett költségek biztosítási összegének 20%-a.
A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn,
4/6
AHE-11935
j) az önrészesedési időszak alatt merültek fel; k) a maximális kártérítési időszakon túl merülnek fel, l) földrengésből erednek.
a) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek nem az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel; b) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek az alapbiztosítás kockázatbővítő záradékaiban és kiegészítéseiben meghatározott biztosítási események miatti üzemszünet miatt keletkeztek; c) ha az alapbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra.
A biztosító mentesülése Az általános biztosítási feltételek vagyonbiztosításokban foglaltakon túl,
A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti veszteségeket és költségeket, amelyek: a) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei; b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt merültek fel, ideértve a hatósági korlátozásokat is; c) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt helyreállítás miatt keletkeztek; d) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek; e) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel; f) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek; g) szerződésből adódó kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt álltak elő, mint pl. – de nem kizárólagosan – a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek; h) piacvesztés miatt keletkeztek; i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;
–
•
Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is,
•
Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztása arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól.
A biztosító szolgáltatása Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) foglaltak szerint az I. záradékban megnevezett üzemszüneti költségeket, vagy a II. záradékban megnevezett üzemszüneti veszteséget és egyéb költségeket téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve. A maximális kártérítési időszakra megállapított, és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg – a biztosítási időszakra vonatkozóan – a biztosító szolgáltatásának felső határa. Ha a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ez esetben is ezen felső határig áll fenn. Az I. és a II. záradékra vonatkozó külön, részletesen meghatározott szolgáltatási rendelkezéseket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák, amelyeket kérjük 5/6
AHE-11935
munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.
kiemelt figyelemmel szíveskedjék elolvasni a szerződés megkötése előtt. Köszönjük figyelmét. Reméljük, hogy biztosítási termékünk felkeltette érdeklődését. Ha bővebb információra van szüksége,
Allianz Hungária Zrt.
6/6
AHE-11935
