ZÁRÓVIZSGA-FELKÉSZÍTŐ

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

ZÁRÓVIZSGA-FELKÉSZÍTŐ SEGÉDLET



Közigazgatási jog

Debrecen 2013



A segédlet a tételek vázlatát tartalmazza.

1

1. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK ÉS AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉBEN

1. A hatalommegosztás hagyományos elméletei 2. Új dimenziók a hatalommegosztás elméletében 3. A hatalommegosztás a magyar jogszabályokban 4. A közigazgatás a hatalommegosztásos rendszerben 4.1. A közigazgatás és a törvényhozás kapcsolata 4.2. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kapcsolata 4.3. A közigazgatás és az államfő kapcsolata 4.4. A Kormány és a kormányzati tevékenység 5. Összegzés A közigazgatás a végrehajtó hatalmi ág része és annak funkcióit látja el azzal, hogy fejlődése során differenciálódva államigazgatásra és helyi önkormányzati alrendszerekre osztódik. A helyi önkormányzatok a hatalommegosztás területi dimenziói, ezért vannak olyan nézetek, melyek szerint autonómiájuk révén azok önálló hatalmi ágat képeznek. A közigazgatás, mint szervezeti rendszer része az állami szerveknek. A közigazgatás minden más állami szervtől elkülönült önálló feladat és hatáskörrel, szervezettel és személyzettel bír. A közigazgatás működése kihat a többi állami szervre is, mely hatás jellemzője az aktivitás. Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 8-14. Ajánlott irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 53-67.

2

2. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI 1. A közigazgatás fogalma 2. A közigazgatási szervezet- és intézményrendszer 3. A közigazgatás állami funkciói, feladat- és hatáskörei 4. A közigazgatás sajátosságai 5. A közigazgatási jog sajátosságai 6. A közigazgatás személyzete 7. A közigazgatás működéséhez kapcsolódó fogalmi elemek 7.1. A közigazgatási szervezethez kapcsolódó fogalmi elemek 7.2. A közigazgatás funkcióinak, feladat- és hatásköreinek fogalmi elemei 7.3. Az irányítás, felügyelet, ellenőrzés és vezetés 7.4. A közigazgatás területi működésének kapcsolódó fogalmi elemek 7.5. A jogállami közigazgatás fogalma 7.6. A közigazgatási eljárás fogalma 7.7. A közigazgatás-tudományról Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 15-32. Ajánlott irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 68-89.

3

3. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁSI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN, A KÖZIGAZGATÁSI JOG SAJÁTOSSÁGAI

1. A közigazgatási jog helye a jogrendszerben 1.1. A jogrendszer és annak tagozódása 1.2. A közigazgatási jog, mint jogág 1.3. A közigazgatás és más jogágak kapcsolata 2. A közigazgatási jog forrásainak sajátosságai 2.1. A közigazgatási jog forrásai 2.2. Jogszabályok Jogszabályok (törvények, rendeletek) csak azok a normatív aktusok lehetnek, amelyeket az Alaptörvényben arra feljogosított szervek bocsátanak ki meghatározott eljárási rendben és meghatározott jogszabályi elnevezéssel. Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés, T) cikk (1)-(4) bek., valamint 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. 2.3. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozatok, normatív utasítások, statisztikai közlemények). 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1. §, 23. és 24. §-ok. 2.4. Az EU csatlakozás hatása a jogrendszerre Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 35-43. Ajánlott irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 124-135.

4

4. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI JOGI NORMA 1. A közigazgatási jogi norma fogalma és fajtái 2. A közigazgatási jogviszony 2.1. A közigazgatási jogviszony alanyai, tárgya és tartalma 2.2. A közigazgatási jogviszony típusai 3. A közigazgatás által alkalmazott nem közigazgatási jog fő területei: a közigazgatási büntetőjog és a birtokvédelem 3.1. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása 3.2. A kihágások szabálysértésekké transzformálása 3.3. A községi bíráskodás eltűnése 3.4. A Ptk. által szabályozott quasi bíráskodás 4. A rendszerváltás utáni időszak 4.1. A szabálysértések 4.2. Polgári jogi területek a helyi igazgatásban 4.3. Az autonóm államigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás sajátosságai

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 43-55. Ajánlott irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 137-159.

5

5. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. Intézmény és intézményrendszer fogalma 2. Az intézményrendszert meghatározó főbb tényezők 3. A közigazgatási intézményrendszer szűk és tág értelmezése

4. A közigazgatási intézményrendszer tagozódása 4.1. Államigazgatás Az államigazgatás központi szerveire vonatkozó szabályokat az Alaptörvény 15-23. cikkei, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény adják meg. Az államigazgatás területi szintje, a fővárosi megyei kormányhivatalok, valamint az önálló területi államigazgatási szervek szabályait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény adja meg. 4.2. Atipikus központi közigazgatási szervek Az ún. önálló szabályozó szervek jellemzői, valamint a rájuk vonatkozó szabályok az Alaptörvény 23. cikke alapján adhatók meg. 4.3. Helyi önkormányzatok 4.4. Rendvédelmi (másképp rendészeti) szervek 4.5. A közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek 6

5. A közigazgatási szerv

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 56-64. Ajánlott irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 90-123.

7

6. TÉTEL A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK 1. A központi közigazgatási szervek és az államigazgatás központi szervei 2. A Kormány 2.1 Kormány és a kormányzás 2.2. A Kormány feladat-és hatáskörei 2.3. A Kormány működése 2.4. A Kormány ülése 2.5. A Kormány döntései 2.6. A Kormány működését segítő szervek 2.6.1. A Miniszterelnökség 2.6.2. A közigazgatási és igazságügyi miniszter felelőssége a kormányzati tevékenység összehangolásáért 2.6.3. A Kormány munkáját segítő egyéb szervek 3. A miniszter és a minisztérium 3.1. A miniszter jogállása 3.2. A minisztérium szervezete

8

3.3. A minisztérium feladatai 4. A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek 4.1. Az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek 4.2. A kormányhivatal 4.3. A központi hivatal

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 65-80.

9

7. TÉTEL A

SZERVEI, AZ ELLÁTÁSÁNAK

KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK TELEPÜLÉSI SZINTŰ RENDSZERE, A JEGYZŐ JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

1. A középszintű közigazgatás általános kérdései 2. A területi államigazgatási szervekről általánosságban 3. A hatályos rendszer 3.1. A fővárosi, megyei kormányhivatalok intézményesítése és feladatai 3.2. A fővárosi/megyei kormányhivatalok belső struktúrája A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből és járási (a fővárosban fővárosi kerületi) hivatalokból áll. A járási (fővárosi kerületi) hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A szervezetre vonatkozó szabályokat a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény valamint fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet együttesen alakította ki. A kormánymegbízott és közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek: a) Főigazgató, b) Igazgató, c) Belső Ellenőrzési Osztály, d) Kormánymegbízotti Kabinet, e) Törvényességi Felügyeleti Főosztály, f) Hatósági Főosztály, amelynek keretén belül fa) Ügyfélszolgálati Osztály, g) Oktatási Főosztály, h) Koordinációs, és Szervezési Főosztály (esetenként ettől elkülönülve a Humánpolitikai Főosztály), i)

Pénzügyi Főosztály (esetenként Vagyongazdálkodási Főosztály),

j) Informatiksai Főosztály, k) Jogi és Perképviseleti Osztály, 10

ettől

elkülönülve

a

Beszerzési

és

l) Védelmi Bizottság Titkársága. A fővárosi/megyei kormányhivatal részét képező ágazati szakigazgatási szervek: a) Szociális és Gyámhivatal, b) Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, c) az Igazságügyi Szolgálat; d) a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság; e) az Erdészeti Igazgatóság; f) a Földművelésügyi Igazgatóság; g) az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság; h) a Földhivatal; i) az Egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv; j) a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság; k) a Munkaügyi Központ; l) a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv; m) a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség; n) a Népegészségügyi szakigazgatási szerv; o) a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság; p) a Közlekedési Felügyelőség, q) Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv. Sajátos szerv: A Megyei Intézményfenntartó Központ. Vonatkozó szabályok a 2011. évi CLIV. törvény, valamint a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet. A fővárosi megyei kormányhivatal járási hivatala és a járási hivatal járási szakigazgatási szervei a) Járási Hivatal, ezen belül aa) Okmányirodai Osztály valamint ab) Hatósági Osztály, b) Járási Hivatal Járási Gyámhivatala, c) Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala, d) Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenörző Hivatala, e) Járási Hivatal Járási Földhivatala, f) Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, g) Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete.

11

3.3. Továbbra is önálló területi államigazgatási szervek a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, b) Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságai, c) Bevándorlási Állampolgársági Hivatal regionális Igazgatóságai, d) Központi Statisztikai Hivatal Igazgatóságai, e) Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Területi Irodái, f) Nemzeti Külgazdasági Hivatal Regionális Irodái, g) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, h) Nemzeti Park Igazgatóságok, i) Országos Meteorológiai Szolgálat Regionális Központjai, j) Magyar Bányászati Földtani Hivatal Bányakapitányságai, k) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hatósági Irodái, l) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Pénzügyi Tanácsadó Irodái, m) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltségei, n) Nemzeti Környezetügyi Intézet területi szervei o) Vízügyi Igazgatóságok, p) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületei A tankerületek egyrészt a Megyei Intézményfenntartó Központok átszervezésével jöttek létre, azok státuszaiból, tárgyi erőforrásaiból, másfelől a települési önkormányzatoknál a fenntartói feladatokat szervező és irányító tisztviselők átvételével. Új dekoncentrált szervről van szó, amely a járások felállításával párhuzamosan 2013-tól kezdte meg működését. Járási, illetve megyeszékhely központi szervei működnek. Lásd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendeletet. q) Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságok 2013. január 1-től jogalkotói döntés nyomán a szociális és gyermekvédelmi feladatok kikerültek a megyei intézményfenntartó központok (MIK) tevékenységi köréből. Ellátásukra az EMMI háttérintézmények és a MIK-ek létszám bázisán létrejött a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint központi hivatal. Feladatait a megyékben és a fővárosban létesített Igazgatóságai útján látja el. Lásd: 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról. 4. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök települési szintű ellátásának rendszere A 2012-2013-as szabályozás sajátossága, hogy az államigazgatási feladatokat nem vezeti vissza maradéktalanul a jegyzőktől a járásokhoz (eddig csupán mintegy 30 %-át), emiatt bizonyos területeken, pl. építésügy, szociális igazgatás, vagy adóigazgatás továbbra is bevonja a jegyzőket államigazgatási feladatok ellátásába. Ezért van az, hogy az Ötv. korábbi megoldásához hasonló módon az Mötv. alapján is lehetnek államigazgatási feladatok címzettjei. 12

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 84-91.

13

8. TÉTEL A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FOGALMA, RENDELTETÉSE ÉS JELLEMZŐI 1. A helyi önkormányzat fogalma és rendeltetése 1.1. A helyi önkormányzatokról és a helyi igazgatásról általában 1.1.1. Fejlődéstörténet, a helyi önkormányzatok fajtái és típusai 1.1.2. A helyi igazgatás és az önkormányzatok kapcsolata 1.2. A helyi közügy fogalma, a helyi önkormányzás terjedelme 1.3. A helyi önkormányzatok területi meghatározása (helyi=települési+területi) 2. A helyi önkormányzatok jellemzői 2.1. A helyi önkormányzás alapkérdései a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában 2.1.1. A közigazgatási önkormányzatok autonómia-elemei 2.1.2. Szervezeti jellemzők 2.1.3. Működési jellemzők 2.2. A helyi önkormányzatok tevékenységének államigazgatási kontrollja 2.2.1. A helyi önkormányzás jogi védelme Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Helyi önkormányzatok. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 1148. Alaptörvény 31-35. cikk.

14

9. TÉTEL A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE, AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS RENDSZERE, A HELYI KÖZÜGY FOGALMA 1. A helyi önkormányzatok felépítése és működése. A helyi önkormányzat szervezete 1.1. A képviselő-testület 1.2. A polgármester 1.3. A bizottság 1.4. A településrészi önkormányzat 1.5. A jegyző 1.6. A polgármesteri hivatal 1.7. A helyi önkormányzatok társulásai 1.8. A helyi közügyek fogalma 1.9. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköri rendszere 1.9.1. A helyi önkormányzatok saját feladat- és hatáskörei 1.9.2. A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok

2. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei 2.1. A helyi közügy fogalma 2.2. Feladat- és hatásköri tipológia 2.3. A feladat- és hatáskör telepítés általános elvei 2.4. A saját feladat- és hatáskörök (kötelező és szabadon felvállalható) 2.5. Az államtól átruházott feladat- és hatáskörök

15

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 99-137. Alaptörvény 1990. évi LXV. törvény 2011. évi CLXXXIX. törvény

16

10. TÉTEL A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA 1. A helyi önkormányzatok vagyona, vagyonának jellemzői 1.1. A nemzeti vagyon 1.1.1. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon 1.2. A helyi önkormányzatok vagyona 1.2.1. Az önkormányzat tulajdona 1.2.2. A helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok 1.3. A helyi önkormányzatok vagyonának főbb forrásai, a saját bevételek köre 1.3.1. A helyi adók 1.3.2. A saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj 1.3.3. Az átvett pénzeszközök 1.3.4. A külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj 1.3.5. Az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei

2. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 2.1.A helyi önkormányzatok gazdálkodásának jogi környezete 2.2. A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere 2.3. Az önkormányzatok bevételeinek a típusai 2.3.1. A saját bevételek 2.3.2. Az átengedett központi adók 2.3.3. Az állami támogatások 2.4. A helyi önkormányzatok költségvetése 2.5. Az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági ellenőrzése 2.6. Adósságrendezési eljárás

17

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 137-168.

18

11. TÉTEL A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK (ORSZÁGGYŰLÉS, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, KORMÁNY, MINISZTEREK, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG) KAPCSOLATA 1. A helyi önkormányzatok helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében 1.1. A helyi önkormányzatok az államhatalmi ágak rendszerében 1.2. A helyi önkormányzatok önálló hatalmi ági jellegének tartalma és jogi garanciái 1.3. A helyi önkormányzatok helye a közigazgatási rendszerben

2. Az egyes központi állami szervekkel való kapcsolat lényegi elemei 2.1.Az Országgyűlés 2.2. A Köztársasági elnök 2.3. Az igazságszolgáltatás 2.4. Az Alkotmánybíróság 2.5. A Kormány és a központi államigazgatási szervek 3. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete 3.1. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének jogi alapjai 3.2. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének jogi szabályozása 3.3. A törvényességi felügyelet eszközei és terjedelme, a törvényességi felügyelet főbb eszközei 3.3.1. A kormányhivatal információkérési joga 3.3.2. A törvényességi felhívás 3.3.3. A képviselő-testület ülésének összehívása 3.3.4. Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése 3.3.5.

Önkormányzati rendelet jogszabállyal felülvizsgálatának kezdeményezése

3.3.6.

A helyi önkormányzati megállapítása

jogalkotási

való

összhangja

kötelezettség

bírósági

elmulasztásának

3.3.7. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása 19

3.3.8. Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga 3.3.9.

Önkormányzati elmulasztása

határozathozatali

és

feladat-ellátási

kötelezettség

3.3.10. Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása

4. A „felterjesztési jog” és a helyi önkormányzatok érdekvédelme Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 169-182. Alaptörvény és a 2011. évi CLXXXIX törvény

20

12. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ NEM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK, A KÖZTESTÜLETEK ÉS A KÖZINTÉZETEK

1. A közvetett közigazgatás, a közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek jogállása 1.1. A közvetett közigazgatás fogalma 1.2. A közvetett közigazgatási szervek jogállásának kérdései 2. A közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek 2.1. A közintézet fogalma és jellemzői 2.2. A köztestületek típusai és működési elvei 2.3. A közhasznú alapítványok 2.4. A közvállalatok 2.5. A természetes személy Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 62-63. oldal a II. ponthoz és 187-189. oldal az I. ponthoz.

21

13. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 1. Fogalmi elemek 1.1. Hierarchia 1.2. Irányítás, vezetés 1.3. Felügyelet 1.4. Ellenőrzés 2. A közigazgatás ellenőrzési rendszere. 2.1. Külső ellenőrzés 2.2. Belső ellenőrzés 3. A közigazgatás irányítási és ellenőrzési rendszerének jogi szabályozása 3.1. Az irányítási hatáskörök együttese: 3.1.1. Az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, szétválasztását és alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése, 3.1.2. Az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, 3.1.3. Az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, 3.1.4. Az államigazgatási jóváhagyása,

szerv szervezeti

és működési

szabályzatának

3.1.5. Az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, 3.1.6.

Jogszabályban meghatározott esetekben az döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

államigazgatási

3.1.7. Egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, 3.1.8. Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés 3.2. A tevékenységirányítás 3.3. A felügyelet 3.4. Az ellenőrzés 3.4.1. Az ellenőrzés típusai 22

szerv

3.4.2. Az ellenőrzés módjai Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 189-194.

23

14. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE, A KÖZSZOLGÁLAT SZABÁLYOZÁSI RENDSZEREI ÉS A HATÁLYOS MAGYAR SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI

1. A közszolgálat fogalma és szabályozási típusai 1.1. A közszolgálat fogalma (az állami szervekkel munkavégzésre irányuló sajátos jogviszony) 1.2. A munkaerő piaci szabályozás lehetséges módjai 1.3. Asszimilációs és differenciált rendszerek 2. A közszolgálat alkalmazottainak jogállására vonatkozó főbb modellek 2.1. Nyitott vagy zárt rendszer 2.2.A zsákmányrendszer 2.3. A karrierrendszer (állásrendszer, vagy következetes-zárt karrierrendszer) 2.4. Új tendenciák a közszolgálat fejlődésében 2.5. A magyar szabályozás elhelyezése a rendszerben (2011: CXCIX. törvény = Kttv.) 3. A magyar közszolgálatra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és jellemzői 3.1. A közszolgálatra vonatkozó jogi szabályozás sajátosságai (Kttv és a kormányrendeleti kör) 3.2. A Kttv. hatálya 2011. decemberében az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi CXCIX. törvényt, új kategóriát vezetve be: a közszolgálati tisztviselőket, ezzel újra egyesítve a köztisztviselőket (közszolgálati jogviszony) és kormánytisztviselőket (kormányzati szolgálati jogviszony). 3.2.1. új elvek szem előtt tartása (a köz szolgálatának elsődlegessége, a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartása), általános magatartási követelményeket fogalmaz meg. 3.2.2. munkajogi elemek adaptálása jognyilatkozatok…).

jellemzi

(érvénytelenség,

határidők,

3.2.3. elfogadásával átalakul az érdekegyeztetés rendszere: létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a tagság kötelező) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. 3.2.4. etikai alapelvek, kötelezettségek nevesítése. 4. A Kttv. főbb rendelkezései 4.1. A törvény hatálya, (közigazgatási szervekre főszabályként, de az autonóm államigazgatási szervekre és a szabályozó szervekre, valamint az államhatalmi szervek hivatali szerveire akkor, ha törvény eltérően nem rendelkezik!) 24

4.2. A közszolgálati jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése Változás: pártfogó felügyelőre külön létesítési szabályok a kinevezéshez kapcsolódó szóbeli tájékoztatás kimaradt a törvényből az államközi valamint kormányközi nemzetközi szervezetnél, EU szerveinél elhelyezkedett esetében már nem említ visszavételi kötelezettséget felmentési védelem 4.3. A közszolgálati jogviszony tartalma, (jogok és kötelességek, előmeneteli és illetményrendszer stb.) a munkáltató szerv kötelezettségei ösztöndíjas foglalkoztatás megszűnik az ügykezelő illetménytáblája munkaköri pótlék bevezetése (közszolgálati jogviszonyban nem, először csak a minisztériumokban és a Kormány állapítja meg a mértékét) külön fejezet rendelkezik a jegyzőre vonatkozó speciális követelményekről 4.4. A teljesítményértékelés és minősítés (átalakult) legalább négy teljesítményértékelés kormánytisztviselő minősítését

eredménye

együttesen

adja

a

a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető a minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető 4.5. A közszolgálati jogvita és felelősségi rendszer, a felelősségi szabályok módosulása (fegyelmi eljárás szabályait kormányrendelet állapítja meg, a kártérítési felelősségnél az Mt. szabályai átkerültek a törvénybe) 4.6. Adatkezelés és közszolgálati ellenőrzés 4.7. A közszolgálati érdekegyeztetés 4.8. Átmeneti rendelkezések: A Ktv-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni a 2012. február 28-ig okozott kár megtérítésével kapcsolatban. A Ktv-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, ha a kormánytisztviselő átirányítását, kirendelését, kiküldetését, kihelyezését, kormányzati kirendelését a munkáltató legkésőbb 2012. február 28-tól kezdődően rendelte el. A kormányzati ügykezelő, valamint a közszolgálati ügykezelő illetménye nem csökkenhet. A kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelők és a II. besorolású kormánytisztviselők, köztisztviselők illetményét a Kttv. hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell állapítani. A köztisztviselő, ügykezelő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve, ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik.

25

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. 195-220., valamint a hivatkozott jogszabályok.

26

15. TÉTEL JOGALKALMAZÁS A KÖZIGAZGATÁSBAN, A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS 1. A jogalkalmazás fogalma és jellemzői 1.1. A jogalkalmazás fogalma (a közhatalmi jogkörökön belül, az általánosan kötelező magatartási szabályokat tartalmazó jogszabályok rendelkezéseinek konkrét egyedi esetekben való alkalmazása, mindenkire kiterjedő kötelező érvényű hatással) 1.2. A jogalkalmazás főbb típusai (az igazságszolgáltatási és a közigazgatási) 1.3. A bírósági és a hatósági jogalkalmazás azonosságai és különbségei 1.3.1 Azonosság: előírt jogrendben történő végzés 1.3.2. Különbözőségek:

bírói

közigazgatási

Cél

jogviták feloldása és jogvédelem

közfeladatok megvalósítása

Alkalmazott jog

PTK, BTK stb.

közigazgatási és pénzügyi anyagi jog

Tartalma

főszabályként deklaratív

főszabályként konstitutív

Hatálya

ex tunc

ex nunc

Eljárás

kérelemre, vádra (nem hivatalból)

hivatalból és kérelemre egyaránt

Az eljárás jellege

peres, kontradiktórius

nem peres, officialitás elve

1.4. A hatósági jogalkalmazás fogalma (a hatósági jogkörrel rendelkező közigazgatási szervek azon tevékenysége, mely során egyedi közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfelek számára jogot, vagy kötelezettséget állapítanak meg, hatósági nyilvántartást vezetnek, adatot igazolnak, valamint hatósági ellenőrzést végeznek). 2. A hatósági tevékenység tartalma és funkciói 2.1. A hatósági tevékenység tág és szűk értelemben



A tételhez március végéig elektronikus segédlet várható, melyet a Tanszéki dokumentumtárban helyezünk el a honlapon.

27

2.2. A hatósági tevékenység, mint társadalmi tevékenység 2.3. A hatósági tevékenység, mint közhatalmi tevékenység 2.4. A hatósági tevékenység fajtái (felügyelet, szankció, ellenőrzés, jogosítás, kötelezés, stb) 2.5. A tiszta jogalkalmazás 2.6. A hatósági cselekmények 3. A hatóságok rendszere 3.1. A hatóságokkal kapcsolatos követelményrendszerről 3.2. A hatóságok közigazgatási rendszerben elfoglalt helye 3.3. A rendvédelmi tevékenység 3.4. A nem közigazgatási szervek által végzett hatósági tevékenység 3.5. A helyi önkormányzati hatósági ügyek Tananyag: LŐRINCZ Lajos, A közigazgatás alapintézményei, Hvg-Orac, Budapest. 2010. 209-211. FAZEKAS Marianna (szerk.), Közigazgatási jog. Általános rész. Egyetemi tankönyv, Osiris, Budapest, 2006. vonatkozó fejezete.

28

16. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK 1. A közigazgatási aktus fogalma és elhatárolása más jogi aktusoktól és a tényleges cselekményektől 1.1. A jogi aktusok fogalma 1.2. A közigazgatási aktus fogalma (tág értelemben és szűk értelemben) 1.3. A közigazgatási aktusok elhatárolása a tényleges cselekményektől 2. A közigazgatási aktusok fajtái 2.1. Az osztályozás ismérvei (tartalom, funkció) 2.2. A hatósági aktusok (határozat, szakhatósági hozzájárulás, a hatósági intézkedés, az eljárást kezdeményező aktusok, az ügyfél nyilatkozata?) 2.3. Az irányítási aktusok 2.4. A közintézeti aktusok 2.5. A közigazgatási szerződések 3. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei,a hibás aktusok. 3.1. Általános érvényességi kellékek 3.2. Speciális érvényességi kellékek 3.3. Az érvénytelen aktus 3.4. A semmis aktus (nem létező, megsemmisítendő) 3.5. Az orvosolható aktusok 3.6. Az aktusok hatálya, a jogerő problematikája (alaki, anyagi) Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 132-134 és 153157.

29

17. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOG FOGALMA ÉS SZABÁLYOZÁSI RENDSZEREI, A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY JELLEMZŐI ÉS ALAPELVEI

ÁLTALÁNOS

1. A közigazgatási hatósági eljárás fogalma és tagozódása 1.1. Tág fogalom 1.2. Jogtudományi fogalom 1.3. Közigazgatási jogi fogalom 1.4. Szűk, eljárásjogi fogalom 1.5. A közigazgatási eljárás szakaszai 2. A közigazgatási eljárásjog szabályozásának története, a szabályozás elvei és modelljei 2.1. Első szakasz (anyagi-alaki jog együtt) 2.2. Második szakasz (az anyagi és alaki szabályozás szétválása 2.3. Ügycsoportonkénti és általános szabályozás 2.4. Az eljárás szakaszai szerinti külön történő és az átfogó általános szabályozás 2.5. Az angolszász modellek 2.5. A kontinentális modellek 3. A közigazgatási eljárásjog magyar szabályozásának története. 3.1. A magyar polgári közigazgatás-fejlődés eredményei a II. világháborút megelőzően 3.2. A szocialista jogfejlődés 3.3. A rendszerváltás utáni fejlődés napjainkig Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 49-51. FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos (szerk.), Magyar közigazgatási jog Általános rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2006. vonatkozó fejezete.



A tételhez március végéig elektronikus segédlet várható, melyet a Tanszéki dokumentumtárban helyezünk el a honlapon.

30

18. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI, AZ ALAPELJÁRÁS, A HATÓSÁG DÖNTÉSEI

1. A 2004. évi CXL törvény; a Ket. és annak alapelvei 1.1. A hatályos jogi szabályozás jellemzése 1.2. A szabályozás alapelvei 1.3. A Ket. hatálya 1.4. Joghatóság, hatáskör illetékesség 1.5. A Ket. módosításai: A Ket. novella, a 2008. évi CXI. törvény. A Ket. novella rendelkezései három csoportra oszthatók: Az első, legtöbb módosítást tartalmazó csoportba a jogintézmények lényegi tartalmát nem érintő pontosítása tartozik. Ilyen pl. a belföldi jogsegély körének egyértelmű meghatározása; az ügyfél értesítése tartalmi körének szélesítése; az értesítés elektronikus úton történő küldésének szabályozása; a hatásköri összeütközés feloldását szolgáló egyeztetés szabályozása; a végzések tartalmi elemeinek kiegészítése, a kézbesítés szabályainak pontosítása. A másik csoportba az érdemi módosítások tartoznak. Ezek pl. a cégbírósági adatok beszerzésének közigazgatási szervekre hárítása; az eljárás megindításáról szóló értesítés és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határidejének összhangba hozása; a felettes hatóságok számára egyeztetési kötelezettsége előírása a szakhatóságok egymásnak ellentmondó állásfoglalásai tisztázására; az ügyintézési határidőbe nem tartozó eljárási cselekmények körének bővítése az ügyfél helyetti adatbeszerzés időtartamával; az ügyfél nyilatkozatával és adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos rendelkezések újraszabályozása; a döntések kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályok; az ügyészi intézkedés lehetőségének kiterjesztése a jogszabálysértő végzésekre; az Uniós szabályozásnak megfelelően a szolgáltatások szabad áramlása előtti eljárásjogi akadályok lebontása. Végül a harmadik csoportba a Ket. végrehajtási eljárást szabályozó rendelkezéseink a hatékony végrehajtást biztosító érdemi változások tartoznak. Így a végrehajtásban hozott végzések elleni jogorvoslat elbírálási határidejének csökkentése; a végrehajtás megindításának egyszerűsítése; az önálló bírósági végrehajtók bevonási lehetősége a végrehajtásba; a végrehajtás körében hozott döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárás újraszabályozása. A közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó ügyintézési határidővel kapcsolatos a 2010. évi CXXVI. törvényben szereplő módosítások a 2011. január 1. után indult eljárásokban a következők. Az ügyintézési határidő a korábbi szabályozásban szereplő 22 munkanapról 30 napra változott azokban az eljárásokban, melyek ügyintézési határidejét a Ket. állapítja meg. A fellebbezési határidő a korábbi szabályozásban szereplő 10 munkanapról 15 napra változott 1.6. A 2011. évi CLXXIV. törvény ismét módosította a Ket-et. A főbb változások a következőkben foglalhatók össze:

31

Az alapelvek között megjelent a gazdasági érdek figyelembe vétele. A kisebbségi nyelvhasználat nemzetiségire változott az Alaptörvény változása miatt. Hatásköri átruházás változása az önkormányzati hatósági ügyek kapcsán az Ötv. változása miatt. Belföldi jogsegély esetén a határidők pontosabb meghatározása (adat, irat továbbítására 8 nap, tanú meghallgatása, szemle lefolytatása 30 nap, egyéb eljárási cselekmény 15 nap) és a megkeresett szerv mulasztásának szabályozása. Határidő meghosszabbítására csak kivételesen van lehetőség. Jegyzőkönyv mellett egyszerűsített jegyzőkönyv és feljegyzés szabályozása (ahol lehet jegyzőkönyvet felvenni, de nem kérik, ott egyszerűsített jegyzőkönyv készül). Szakhatóság közreműködése: törvényben meghatározott esetekben a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését. Idézésnél: a korlátozottan cselekvőképes személyt személyesen idézi a törvényes képviselő felhívásával együtt, míg a cselekvőképteleneket törvényes képviselő útján. Hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározása. Közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi alapjai külön fejezetben szerepelnek. Meghatározták a bírság kiszabásakor a mérlegelési szempontokat és az elévülési időt (szubjektív: tudomásra jutástól számított 1 év, objektív: elkövetéstől számított 5 év). 2. Az alapeljárás, a hatóság döntései 2.1. Az eljárás megindítása 2.2. A határidők (igazolási kérelem) 2.3. Kérelem, jegyzőkönyv, képviselet, hatósági közvetítő, kizárás, szakhatóság, idézés, értesítés 2.4. A tényállás tisztázása (bizonyítási eszközök) 2.5. Egyezség 3. A hatóság döntései 3.1. Érdemi döntések 3.2. Eljárási döntések 3.3. A határozat (tartalma, alakisága, formája, a határozat érvényességi kellékei) 3.4. A végzés 3.5. A határozat jellegű okiratok 3.6. A határozat kijavítása és kicserélése Tananyag: 2004. évi CXL törvény 32

33

19. TÉTEL A

KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS JOGORVOSLATI RENDSZERE (A HATÁROZAT VISSZAVONÁSA MÓDOSÍTÁSA, FELLEBBEZÉS, FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS, ÜGYÉSZI INTÉZKEDÉSEK)

1. A jogorvoslat fogalma és rendeltetése, a közigazgatás jogorvoslati rendszere 1.1. A jogorvoslathoz való jog, mint alapvető jog az Alaptörvényben 1.2. A jogorvoslat fogalma a közigazgatásban 1.3. A jogorvoslat céljai 1.4. A jogorvoslati eszközök és azok csoportosítása (rendes, rendkívüli stb.) 2. Egyes jogorvoslati eszközök 2.1. Visszavonás, módosítás 2.2. A fellebbezés 2.3. A felügyeleti intézkedés 2.4. Ügyészi intézkedés 2.5. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának rendszerei, a magyar megoldás Tananyag: 2004. évi CXL törvény Alaptörvény 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról Használható továbbá még: a FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos (szerk.), Magyar közigazgatási jog Általános rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2006. vonatkozó fejezete az elvi - nem hatályos jogi - részeiben.

34

20. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 1.

A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának kialakulása és annak indokai.

2.

A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának rendszerei, a magyar megoldás.

3.

A közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának alkotmányos alapjai.

4.

A bírósági felülvizsgálat szabályozása a Ket-ben

5.

A bírói felülvizsgálat jogi szabályozása a Pp. XX. Fejezetében és a 2005. évi XVII. tv-ben.

6.

A közigazgatási perekben eljáró bíróságok a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény alapján.

7.

A bíróság hatásköre a közigazgatási határozatok felülvizsgálatának eljárásában.

8.

Jogorvoslatok a bírósági eljárásban.

Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 40-41. Alaptörvény A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezet Egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knp) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

35

21. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA, AZ ÚJRAFELVÉTEL 1. Végrehajtás a közigazgatási eljárásban 1.1. Az eljárás jellege és célja 1.2. A végrehajtható határozatok 1.3. A végrehajtás tárgya 1.4. A végrehajtás módjai 1.5. A végrehajtás foganatosítása 1.6. A végrehajtás megszüntetése, vagy felfüggesztése, elévülés 1.7. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 2. Az újrafelvétel Tananyag: 2004. évi CXL törvény A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)

36

22. TÉTEL A KÖZIGAZGATÁS SZANKCIÓRENDSZERE 1. A közigazgatási jogi, vagy a közigazgatás által alkalmazott szankció 1.1. A közigazgatási jogi valamint a közigazgatás által alkalmazott más jogági szankciók (pénzügyi, kártérítési, munkajogi stb.) közti azonosság és különbség 1.2. A közigazgatási jogi szankció fogalma és sajátosságai (államigazgatás érvényre juttatása, szabálysértés) 2. A közigazgatási jogi szankció kialakulása, önállósodása 2.1. Az államigazgatás, mint jogág önállósodása, bírságok, jogok, kedvezmények megvonása 2.2. A kihágási bíráskodás, dekriminalizáció 2.3. Közigazgatási jogági szankciók 3. A közigazgatási jogi szankció szabályozási módja 3.1. Hipotézis – diszpozíció – szankció / klasszikus felfogás 3.2. Hipotézis – diszpozíció – jogkövetkezmény / Eörsi 3.3. A szankció önálló része a jogi normának/Madarász (hipotetikus és kategorikus normák) 3.4. Az adekvát szankció/jogpolitika 4. A közigazgatási jogi szankció célja,funkciói 4.1. Nem minden államigazgatás által alkalmazott szankció államigazgatási szankció 4.2. Minden államigazgatási jogi normának államigazgatási jogi szankciója van 4.3. Az államigazgatás-ellenesség 4.4. Az állami akarat ellen irányul 4.5. A jogszabálynak megfelelő magatartásra kényszerítés 4.6. Az államigazgatási jog érvényesítése 4.7. Funkciók generális és speciális prevenció 4.8 Represszív funkció 4.9. Reparatív / kártérítési funkció 4.10. A jogsértés ára 5. A közigazgatási jogi szankció fogalma 5.1. Jogsértés anyagi/eljárási 37

5.2. Jogszabály, egyedi határozat 5.3. Joghátrány okozása 5.4. Jogsértés elkövetése 5.5. Minden szankció hátrány, de nem minden hátrány szankció 5.6. Hátrány jogi, vagyoni, személyi 5.7. Kényszer alkalmazásának lehetősége 5.8. Kilátásba helyezett és tételezett szankció 5.9. Szankciót alkalmazó szervek Fogalom: jogszabályban felhatalmazott szervek megfelelő eljárásban alkalmazott, hátrányt okozó, jogsértésre reagáló, közhatalommal kikényszeríthető 6. A közigazgatási jogi szankciók fajtái 6.1. Anyagi, eljárásjogi 6.2. Végrehajtási jogi 6.3. Objektív, szubjektív 6.4. Represszív és nem represszív 6.5. Speciális anyagi jogi szankciók: bírságok, felügyeleti bírságok, ágazati bírságok 6.6. Köztestületi, kamarai bírságok 6.7. Személyhez, szervezethez kötődő bírságok 6.8. Igazgatási korlátozások 6.9. S szabálysértések, (kettős jogterület) Tananyag: Használható még a FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos (szerk.), Magyar közigazgatási jog Általános rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2006. vonatkozó fejezete az elvi - nem hatályos jogi - részeiben.

38

23. TÉTEL A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG FOGALMA ÉS JELLEMZŐI, A HATÁLYOS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPVONÁSAI

1. A szabálysértési jog eredete és fejlődése 1.1. A szabálysértési jog önállósulásának indokai és folyamata 1.2. A dekriminalizáció 1.3. A közigazgatás rendje elleni jogsértések jellemzői 1.4. A szabálysértési jog kettős természete 1.5. A „fair” eljárás elve 2. A szabálysértési jog hatályos szabályai, az 1999. évi LXIX. törvény és a 2012. évi II. törvény 2.1.A törvény indokoltsága, 2.2. A szabálysértést statuáló jogszabályok. 2.3. A 2012. évi II. törvény változásai: 2.3.1. Új fogalom-meghatározás: Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti, vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és b) e törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt elkövetés esetén a törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően rendeli el. 2.3.2. Csak törvény határozhat meg szabálysértést, 2.3.3. A büntetési rendszer szigorodik és új büntetési nem a közérdekű munka, 2.3.4. Az elzárásbüntetés minimuma 1 nap, maximuma 60 nap, pénzbírság 5.000.Ft-tól 150.000.- Ft-ig (elzárásos cselekményeknél 300.000.- Ft-ig) terjed. A közérdekű munka mértéke: 6-180 óra lehet, 2.3.5. Kétszeres értékelés tilalma érvényesül a büntetőjog mellett más közigazgatási szankciók irányában is. Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. Tananyag: 39

ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 138-152. 2012. évi II. törvény

40

24. TÉTEL A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS ALAPELVEI, SZAKASZAI, AZ ELJÁRÁSBAN HOZOTT DÖNTÉSEK ÉS A JOGORVOSLATI RENDSZER

1. A szabálysértési jog alapelvei és az eljárás szakaszai 1.1.Alapelvek 1.2. A szabálysértési felelősség 1.3. Az eljárás szakaszai 1.4. Eljáró szervek 1.5. Az egyes szabálysértésekre irányadó speciális eljárási szabályok 2. A szabálysértési büntetések és intézkedések, jogorvoslat 2.1. A szabálysértési büntetések és alkalmazási feltételei 2.2. A szabálysértési intézkedések, kényszerítő eszközök alkalmazása 2.3. Jogorvoslati eszközök 2.4. A 2012. évi II. törvény alapján egyszerűsödik az eljárás Alapelvi rendelkezések az új szabálysértési törvényben: alkalmazandó (kedvezőbb) jogszabály elve, hivatalbóli eljárás elve, ártatlanság vélelme, önvádra kötelezés tilalma, védekezés joga, jogorvoslathoz való jog, nyelvhasználat joga. Eljáró szervek: általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett a kormányhivatal arra felhatalmazott ügyintézője. Új intézmény: meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat. Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása nem szükséges, a szabálysértési hatóság büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz kizárólag az iratok alapján. Elzárásbüntetés esetén nem alkalmazható. Ellene nincs helye kifogás benyújtásának, hanem 8 napon belül meghallgatást kérhet az eljárás alá vont személy. Jogorvoslati rendszer változása: Kifogás alapján bírósághoz kerül az ügy, azonban a kifogásban lehet kérni a tárgyalás tartását is. Ha nem kérik, akkor iratok alapján dönt jogerősen a bíróság. Tananyag: ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 138-152. 2012. évi II. törvény

41

25. TÉTEL A FOGYASZTÓVÉDELEM 1. A fogyasztóvédelmi jog pluralitása, a fogyasztói igény érvényesítése 1.1. A fogyasztóvédelem fogalma, fogyasztóvédelmi törvény szabályozási területei 1.2. Bírósági (judiciális) út 1.3. Adminisztratív (extrajudiciális) út 2. A fogyasztóvédelmi szervezetrendszer 2.1. Államigazgatási szervek 2.1.1. Fogyasztóvédelmi jogszabályok ellenőrzése 2.1.2. Piacfelügyeleti tevékenység 2.1.3. Intézkedési jogok, jogorvoslatok, fogyasztóvédelmi bírság 2.1.4. Szabálysértési hatósági jogkör 2.1.5. Reklámfelügyeleti jogkör 2.2. A helyi önkormányzatok 2.3. Fogyasztóvédelmi érdekképviseletek 3. Az EU fogyasztóvédelmi intézményei 3.1. A közösség közigazgatási rendszerében elhelyezkedők 3.2. Nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetek Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 31-54.

42

26. TÉTEL ENERGIAJOG 1. Az Európai Unió energiapolitikája 1.1. Az energiapolitikát meghatározó tényezők 1.2. Az Unió energetikai stratégiája 1.2.1. Liberalizáció 1.2.2. Az energiaellátás biztonságának fokozása 1.2.3. Átfogó stratégiai célkitűzések 1.2.4. Az átlaghőmérséklet emelkedésének megakadályozása 1.2.5. A kutatások közösségi finanszírozása 1.2.6. Uniós energiaügyi külpolitika 1.3. A közösségi szabályozás forrásai 1.3.1. Alapszerződések (Róma – Maastricht – Amszterdam - Lisszabon) 194. cikk, 1.3.2. Másodlagos jogforrások: 1.3.2.1.

2009/72/EK irányelv szabályozásáról,

az

elektromos

energia

belső

piaci

1.3.2.2. 714/2009/ EK rendelet a villamos energia tagállamok közti kereskedelméről, 1.3.2.3. 715/2009 EK irányelv a földgáz belső piacáról. 2. A magyar energiaszektor felépítése és jogi szabályozása 2.1. A monopóliumok felszámolása 1990-1995 2.2. 1993 Magyar Bányászati Hivatal, 1994 Magyar Energia Hivatal, 1996 Országos Atomenergia Hivatal 2.3. 2007: LXXXVI. tv. a villamos energiáról, 2008: XL. tv. a földgázról, 1996: CXVI. tv. az atomenergiáról 2.4. Készletezési törvények: 1993: XL. tv. a kőolajról és a 2006: XXVI. tv. a földgázról 2.5. 2009/119/EK irányelv a stratégiai olajkészletről 2.6. Nemzetközi Energia Ügynökség/IEA 3. A villamos energia igazgatás 3.1. 2009/72/EK irányelv: 3.1.1. Biztonság, zavartalanság 3.1.2. A lakosság és a kisfogyasztók egyetemes szolgáltató választási lehetősége 3.1.3 Liberalizáció, szabad szolgáltató választás 43

3.1.4. A fogyasztói jogok védelme 3.1.5. A védendő fogyasztók védelme 3.1.6. A hálózati szabad hozzáférés biztosítása 3.1.7. A környezetvédelem és a fenntartható növekedés biztosítása 3.1.8. A határokon átnyúló kereskedelem biztosítása 3.2. A magyar szabályozás: 2007. évi LXXXVI. törvény és a négyszintű szabályozás 3.2.1. A villamos energia termelése 3.2.2. Versenyeztetési eljárás 3.2.3. Megújuló energiaforrások 3.2.4. Kiserőművek (50 KVA) 3.2.5. A szállító és elosztó rendszer üzemeltetése 3.2.6. A villamos energia kereskedelem 3.2.7. Egyetemes szolgáltatás (értékesítési kötelezettség), végső menedékes 3.2.8. A felhasználók (lakossági és védendő) 3.2.9. A rendszerirányító (MAVIR ZRT) 3.2.10.

A tevékenység szétválasztás

szétválasztása-cégjogi

szétválasztás,

számviteli

3.3. Hatósági jogkörök: 3.3.1. Erőmű létesítési engedély 3.3.2. Átviteli és rendszerirányítási engedély 3.3.3. Villamos energia kereskedelmi engedély, egyetemes szolgáltatói engedély, szervezett villamosenergia-piaci engedély (áramtőzsde) 3.3.4. Hatósági felügyelet MEH 3.4. Piacszabályozás-kapacitás bejelentés, a jelentős piaci szereplővel kapcsolatos jogosítványok 3.5. Árszabályozás 3.6. Villamos energiai célt szolgáló létesítmények építési engedélyezése.(építésüzemeltetés-használatba vétel- fennmaradás-megszüntetés) 3.7. Idegen ingatlan használatára való jogok (előmunkálatok-vezeték jog-használati jog 3.8. Különleges intézkedések: jelentős ellátási zavar és válsághelyzet 4. Az atomenergia igazgatás 4.1. Az EU atomenergiával kapcsolatos politikája. A nukleáris biztonság 44

4.2. A magyar atomenergia jog alapvető szabályai 4.3. Ágazati kódex az atomenergiáról. 1996. évi CXVI. törvény 4.4. Biztonsági követelmények: 4.4.1. Sugárterhelés 4.4.2. Baleset elhárítás 4.4.3. Ellenőrzési kötelezettség 4.4.4. Munkavédelem 4.4.5. Hulladékfeldolgozás 4.4.6. Sugárzó anyag-nyilvántartás 4.5. Az atomenergia alkalmazásának igazgatása 4.6. Engedélyezés: 4.6.1. Új nukleáris létesítmény / Országgyűlés 4.6.2. Nukleáris anyag export, import 4.6.3. Radioaktív hulladéktároló 4.7. Vállalatirányítás 4.8. Hatósági ellenőrzés 4.9. Különleges intézkedési jogkörök 4.10. Az atomkár és az ezért való felelősség. Az objektív felelősség 4.11. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 5. Gázenergia-igazgatás 5.1. Szabályozás: 5.1.1. 2009/73/ EK irányelv, belső piac 5.1.2. 715/2009/EK rendelet a hálózathoz való hozzáférésről 5.1.3. 2008. évi XL. törvény 5.1.4. A földgáz-kitermelés / bányatörvény 1993. évi XLVIII. törvény 5.1.5. Földgáz-import (GAZPROM) 5.2. A szállító és elosztó rendszer üzemeltetése 5.3. A földgáz – kereskedelem: 5.3.1. Egyablakos kapacitásértékesítés 5.3.2. Nagy és kiskereskedelem 5.3.3. Szervezett földgáz-piac 5.4. Egyetemes szolgáltatás 5.5. Védendő fogyasztó 5.6. A rendszerirányító 45

5.7. Hatósági jogkörök: 5.7.1. Engedélyezés 5.7.2. Hatósági felügyelet 5.7.3. Társasági döntések jóváhagyása 5.7.4. Árszabályozás 5.7.5. Jelentős piaci szereplővel kapcsolatos jogok 5.7.6. Építéshatósági jogkörök és szolgalmi jogok 5.8. Különleges intézkedések 5.8.1. Földgázellátási zavar 5.8.2. Ellátási válsághelyzet Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 56-84.

46

27. TÉTEL A HÍRKÖZLÉSI IGAZGATÁS ÉS JOG 1.

A távközlés, mint állami monopólium és mint közszolgáltatás

2.

A hírközlési „közszektor-reform” alapjai

3.

A hírközlés fogalmának fő elemei és a hírközlési igazgatás tárgya

4.

Hírközlési politika és szabályozás az Európai Unióban

5.

A hírközlési igazgatás szabályozása Magyarországon 5.1. Jogi szabályozás 5.2. Szervezet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 5.3. Az aszimmetrikus ex ante versenyszabályozás 5.4. Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei 5.5. Egyedi engedélyezési hatáskörök 5.6. Az előfizetők, felhasználók érdekeinek és jogainak védelme 5.7. Hatósági felügyelet és piacfelügyelet

Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 86-115.

47

28. TÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS 1. A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben 1.1. Történeti háttér 1.2. A környezetre ható emberi beavatkozás jellemzői 1.3. A fenntartható fejlődés fogalma 1.4. A Johannesburgi ENSZ csúcstalálkozó 2. Az állami szervek és a helyi önkormányzatok feladatai 2.1. Az állam, a közigazgatás tevékenységének keretei 2.2. A közigazgatási kötelezettségek megállapítása (konstitutív szerep) 2.3. Az igazságszolgáltatás deklaratív szerepe 2.4. Az állam környezetvédelmi érdeke, irányítója, megvalósítója, szervezeti rendszer működtetője, jogalkotás, jogalkalmazás, támogatási rendszer, kutatások támogatása, koordinációja, információs rendszer szolgáltatója, oktatás, ismeretterjesztés, az együttműködések szervezője 2.5. Társadalmi részvétel, a környezethez való jog 2.6. A környezeti szabályozás módszere, külső és belső integráció 2.7. Szabályozási módszerek: hagyományos, piacbefolyásoló, önszabályozó 2.8. Környezethasználati mérték: határértékek, közvetlen előírások, listák, technológiai előírások, elérhető legjobb technika 2.9. Környezeti tervezés, komplex környezeti politika 3. A környezetjog intézményei 3.1. Közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog 3.2.

Közvetlen közigazgatási eszközök: megelőzésre/engedélyezés, környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, környezeti működési engedély, minősítés, határérték megállapítás

3.3. Közvetett eszközök: szankciók, gazdasági szabályozók, önszabályozás, ellenőrzés 3.4. Hatósági tevékenység, információs rendszer, környezeti kárelhárítási rendszer 3.5. A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 3.6. A felszámolási és végelszámolási eljárás környezetvédelmi követelményei 3.7.

Határértékek, minősítés, a közigazgatás környezetveszélyeztetés és károsodás esetén

3.8. Az ellenőrzés/ön/társadalmi, hatósági

48

közvetlen

beavatkozásai

3.9.

Közigazgatási jogi szankciók: kötelezések, tilalmak, (környezetvédelmi bírság-a szennyező fizet), szabálysértések

bírságolások

3.10. Gazdasági szabályozó eszközök: Díjak (környezetterhelési, igénybevételi, termék és betét) 3.11. Egyéb gazdasági eszközök: támogatások, környezetbarát technológia, igazgatási szolgáltatási díj, biztosítékok, termékjelzések, kibocsátási jogok és piaca 3.12.

Önszabályozó környezeti menedzsment: szabályozási megállapodások, jogkövetési megállapodások, szabványosítás, magatartási kódexek

4. Az EU és a hazai jog 4.1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi XIII. törvény és módosításai 4.2. EU jog a szabályozás 80%-a 4.3. Egyéb nemzetközi determinációk Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 116-143.

49

29. TÉTEL A TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS 1. A területfejlesztés, mint sajátos közigazgatási tevékenység kialakulása 1.1. Az építési jog kialakulása 1.2. Az építési jog differenciálódása 1.3. A magyar építési jog fejlődése 2. A hatályos magyar szabályozás 2.1. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 2.2. Célok, feladatok és eszközök 2.3. A területi tervezés intézményei (területfejlesztési és területrendezési tervek) 2.4. Pénzügyi eszközök (központi – térségi - egyéb források) és a támogatások igénylése 2.5. A területfejlesztés szervezeti rendszere (Országgyűlés, Kormány, különös hatáskörű központi államigazgatási szervek, területi államigazgatási szervek) A területfejlesztési tanácsok rendszere a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény nyomán a következőképpen változott meg: 14/A. § (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. 14/B. § (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. 17. § (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet. A helyi önkormányzatok tekintetében a 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő változtatásokat eszközölte: „27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” 3. Az Európai Unió területfejlesztési (regionális) politikája 3.1. A regionális politika változásai 3.2. A regionális politika célkitűzései 3.3. Az Európai Unió támogatási rendszere 50

3.3.1. A strukturális alapok (ESZA, EMOGA, ERFA, HOPE) 3.3.2. Alapelvek a támogatások során 3.3.3. A közösségi jog által meghatározott fejlesztési szervezetek Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 144-167. ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Helyi önkormányzatok. Egyetemi tankönyv. Első kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. 307-309. Záróvizsga-felkészítőn elhangzott előadások anyaga és az egyes tételeknél megjelölt jogszabályok!

51

30. TÉTEL A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS AZ ÉPÍTÉSI IGAZGATÁS 1. Az építési tevékenységgel kapcsolatos szabályozás komplexitása 1.1. A közigazgatási jogi szabályozás tárgya 1.1.1. Építésrendészeti jog 1.1.2. Településrendezési jog 2. A településrendezési jog alapintézményei 2.1. Településfejlesztési koncepció 2.2. Településszerkezeti terv 2.3. Szabályozási terv 2.4. Helyi építési szabályzat 2.5. A településrendezési eljárás 2.6. Településrendezést biztosító jogintézmények 3. Az építésrendészeti jog eszközei 3.1. Építésügyi hatósági engedélyek 3.2. Az engedélyezési eljárás 3.3. Hatósági felügyelet 3.3.1. Építésügyi hatósági ellenőrzés 3.3.2. Hatósági intézkedések és kötelezések 3.3.3. A szabálytalan építkezés jogkövetkezményei 4. Az építésügyi igazgatás szervezete 4.1. Államigazgatási szervek 4.2. Önkormányzati szervek 4.3. Köztestületek Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 144-149 és 167-192.

52

31. TÉTEL A RENDÉSZETI IGAZGATÁS FOGALMA, A RENDŐRSÉGI TEVÉKENYSÉG 1. A rendészet és a rendészeti igazgatás fogalma 2. A rendőrség irányítása, a rendőrség szervezete 2.1. Központi szervek, Független Rendészeti Panasztestület 2.2. Területi-helyi szervek 2.3. Rendőrség tagozódása, személyi állománya 3. A rendőrségi tevékenység 3.1. Rendőri intézkedések 3.2. Rendőri kényszerítő eszközök 3.3. A rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslatok Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 319-349. Alaptörvény 45-54. cikk.

53

32. TÉTEL A NEMZETBIZTONSÁGI IGAZGATÁS 1. A nemzetbiztonsági feladat és hatáskörök 2. A nemzetbiztonság szervezete, irányítása és parlamenti ellenőrzése 3. A nemzetbiztonsági szolgálatok működése 4. A titkos információgyűjtés 5. Jogorvoslat 6. A nemzetbiztonsági ellenőrzés

Tananyag: FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. 341-349.

54

TANANYAG-JEGYZÉK ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Kötet. Elektronikus jegyzet. 2012. http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/kozigazgatasi/magyar_kzigazgatsi_jog_ltalnos_rsz. pdf ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA - VESZPRÉMI, Helyi önkormányzatok. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. ÁRVA – BALÁZS – BARTA - VESZPRÉMI, Közigazgatás-elmélet. Egyetemi tankönyv. Második, átdolgozott kiadás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. FAZEKAS Marianna (szerk.), Magyar közigazgatási jog Különös rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2011. FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos (szerk.), Magyar közigazgatási jog Általános rész tankönyv. Osiris, Budapest, 2006. A hatályos jogszabályokat nem érintő, az egyes tételeknél megjelölt részei. LŐRINCZ Lajos, A közigazgatás alapintézményei, Hvg-Orac, Budapest. 2010. Záróvizsga-felkészítőn elhangzott előadások anyaga és az egyes tételeknél megjelölt jogszabályok!

55