ZÁRÓTANULMÁNY TANULMÁNY FENNTARTHATÓ ZÖLDFOGLALKOZTATÁS BORSODBÓTÁN

ZÁRÓTANULMÁNY TANULMÁNY FENNTARTHATÓ ZÖLDFOGLALKOZTATÁS BORSODBÓTÁN

TÁMOP-1.4.3-12/1 „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása” Konvergencia régiók

Borsodbóta, 2015. március 30.

1

Tartalom

Oldalszám 1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

2

2. PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE EGY 3 NAPOS SZEMINÁRIUM KERETÉBEN, AHOL MINDEN SZAKMAI MUNKATÁRS ÉS KÜLSŐ SZAKÉRTŐ RÉSZT VESZ.

11

3. AZ EGYÉNEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI, DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

18

4. CÉLCSOPORT BEVONÁSA – ALAPKOMPETENCIA MÉRÉS

25

5. A KÉPZÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

59

6. A PROJEKT MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ

72

7. A PROJEKT NYOMON KÖVETÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FOLYAMATA

77

8. A PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS A SZINERGIA BIZTOSÍTÁSA

89

SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE

2

1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

A projekt a „Zöld munkahelyek”– létrehozása, kialakítása” témakörben olyan fenntartható innovatív szolgáltatási és foglalkoztatási modell létrehozását hajtotta végre Borsodbóta és Sáta és a környező településeken, amely elősegítette a munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra történő belépését. Tekintettel arra, hogy a településeken nagyon beszűkültek a munkáltatói igények és a szakképzett munkaerő is korlátozott, a projekt mindkét terület fejlesztését megcélozza a településeket körbevevő környezeti feltételek kihasználásával. Ennek keretében a Sátát és Borsodbótát körülvevő – részben magán kézben, részben önkormányzati tulajdonban, részben pedig természetvédelmi területekhez tartozó – nagyrészt elhanyagolt erdőségek területén energiaerdők telepítésére – biomassza termelés, valamint faapríték feldolgozására került sor. Mindkét tevékenység hosszútávú fenntartása a tapasztalatok és az előzetes tárgyalások és számítások során olyan bevételt képes generálni az erdőgazdálkodásból származó bevételekkel együtt, melyek alapján megalapozott volt a projekt. A tüzelhető biomassza termelés (energia erdő), feldolgozás (faapríték készítés) és hasznosítás területén történő támogatott foglalkoztatáson túl, térségi szinten történő potenciális foglalkoztatók megkeresésével, új munkahelyek feltárásával a „modell” térségi, megyei, majd szakmai politikai szinten történő adaptálására is sor került. – például. Bóta-Sáta Szociális Szövetkezet pályázat. Ezt bizonyítják a következő adatok is.

3

* forrás: KSH nyilvántartás

4

5


Statisztikai adatok alapján a háztartási energiafelhasználásban a tűzifa aránya az 1990 évi 5,0%-hoz képest 2007-re 13,0%-ra növekedett. Egyúttal az energia kiadások alakulása is a növekvő volument követve változott. Észak-Magyarország a háztartások energia kiadásaiban 2007-ben 11,5%-kal részesült. Ennek 13,7%-a szilárd tüzelőanyagokkal történő energia felhasználás, amelynek jelentős része a tűzifa felhasználás. Ez az adat is alátámasztja a projekt tervezést és megvalósítást is. A régióban nem változott a munkanélküliség alakulása:

6



A 90/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról a régió elmaradottságát ismételten bizonyítja. A járások – komplex mutató alapján - emelkedő sorrendbe állított listáján az Ózdi Járás a 12. helyet foglalja el.

Régió Megye Járás SSZ. 12.

ÉM

BAZ

A komplex mutató Lakónépesség értéke (2013. XII. 31.)

Ózdi

53 914

Kedvezményezett járás (46,79 alatt)

26,2

1

Fejlesztendő járás (a népesség 15%-a)

Komplex programmal fejlesztendő járás (a népesség 10%-a)

1

A kedvezményezett járások listája 90/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet - 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) A járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe

7

1

venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét és a számítás módszertanát az 1. melléklet tartalmazza. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, 4. komplex programmal fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb

komplex

mutatóval

rendelkező

járások,

amelyekben

az

ország

lakónépességének 10%-a él, 5. regionális szempontból kedvezményezett járások: e rendelet figyelembevételével a regionális területfejlesztési konzultációs fórumok által kijelölt járások,

Régió

Megye

Járás

Kedvezményezett járás

ÉszakMagyarország

Borsod-AbaújZemplén

Ózdi

0

Fejlestendő járás

Komplex programmal fejlesztendő járás

0

1

A felsorolt adatok bizonyítják a projekt tervezést.

A projekt megvalósított céljai Hosszú távú cél A „Zöld munkahelyek”–megújuló energiaforrások-területén innovatív, a munkaerő-piac minden szereplőjét (munkáltató, munkavállaló) támogató kísérleti szolgáltatási és foglalkoztatási modell létrehozása és régiós szinten történő adaptációja.

Közvetlen célok I.

Energia erdők telepítésével és biomassza készítésével a zöld munkahelyek területén megteremtett és pályázatok, illetve szerződések útján fenntartható munkahelyek feltárása, a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának növelésével történő munkába segítése. 8

II.

A szerződéskötések után a tartós foglalkoztatás megteremtésével hozzájárulni a térségből

elvándorló

fiatal

munkaerő

megtartásához,

a

foglalkoztathatóság

növeléséhez III.

Energiaerdők telepítésével biomassza készítés beindítása a térségben, valamint a faapríték előállítás folyamatának beindítása.

Részcélok -

A projekt területének gazdasági és társadalmi jellemzőinek feltérképezése, a projekt szükségességének, társadalmi és gazdasági hasznának, és fenntarthatóságának alátámasztása.

-

A munkaerő-piacra hosszabb szünet után visszatérők, készségeinek és ismereteinek megújítása, új ismeretek elsajátítása

-

Olyan egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló képzés tartása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő

-

Szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküli vagy inaktív emberek szakmai képzése

-

Olyan, az egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló tanácsadás biztosítása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő

-

A tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése

-

A célcsoport szükségletei számára megfelelő munkahely felkutatása, beleértve az internetes álláskeresést és a célcsoport ilyen irányú motiválását

-

A munkáltató és a munkatársak felkészítése a hátrányos helyzetű munkavállaló fogadására, foglalkoztatására

-

Az újonnan munkába állók munkahelyi befogadását támogató szolgáltatások kialakítása.

-

A képzéshez és munkahelyteremtéshez szükséges tárgyi eszközök megteremtése

9

A projekt szakmai megvalósításának elemei 1. Projektben résztvevők felkészítése egy 3 napos szeminárium keretében, ahol minden szakmai munkatárs és külső szakértő részt vesz. 2. Módszertan és dokumentációs rendszer kifejlesztése 3. Célcsoport bevonása – alapkompetencia mérés 4. Egyéni fejlesztési tervek készítése (mentor, tanácsadó, foglalkoztatás szervező, képzési tanácsadó) 5. Szociális és alapkompetencia tréning és szakmai és munkakompetencia képzések 6. Egyéni támogató szolgáltatások nyújtása (képzési, mentális, pályaorientációs tanácsadás) 7. Potenciális munkáltatók felkutatása, tanácsadás munkáltatóknak. 8. Energiaerdők telepítése, gondozása 9. Munkába segítési folyamat 10. Támogatott foglalkoztatás és továbbfoglalkoztatás 11. Utógondozás a befogadó munkahelyeken 12. A projekt adaptációját előkészítő módszertani anyag elkészítése

10

2. PROJEKTBEN

RÉSZTVEVŐK

FELKÉSZÍTÉSE

EGY

3

NAPOS

SZEMINÁRIUM KERETÉBEN, AHOL MINDEN SZAKMAI MUNKATÁRS ÉS KÜLSŐ SZAKÉRTŐ RÉSZT VESZ. Résztvevők: projektmenedzser

monitoring munkatárs

pénzügyi vezető

képzésszervező

szakmai vezető

kommunikációs munkatárs

projekt adminisztrátor

foglalkoztatás szervező 1

képzésszervező munkatárs

foglalkoztatás szervező 2

mentor

kommunikációs tanácsadó OFA szakértő

munkavezető

Témakörök:  Projektmenedzsment bemutatása.  Projekt tartalmi ismertetése.  Gantt-diagram.  Feladat – mátrix.  Dokumentumok tervezése.  Indikátorok értelmezése.  Módszertan és dokumentációs rendszer terv.  Célcsoport bevonásának rendszere  Alapkompetencia mérés 11

 Képzések tartalmi azonosítása.  Támogatott foglalkoztatás.  Foglalkoztatás.

Projekt szintű indikátorok Mutató neve Projektbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Munkaerő-piaci képzésbe vontak száma Képzést sikeresen befejezett hátrányos helyzetű emberek száma Egyéni szükségletekre épülő tanácsadásban résztvevők száma Min. 6 hónapos foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű emberek száma A munkaerő-piaci integrációt segítő kidolgozott módszer, eszköz

Típus Mértékegység (output/eredmény Kimenet 50 Fő Kimenet

50 Fő

Eredmény

50 Fő

Kimenet

50 Fő

Eredmény

20 Fő

Kimenet

4 Db

Mutató forrása Időközi beszámoló Időközi beszámoló Időközi beszámoló Időközi beszámoló Időközi beszámoló Záró beszámoló

Képzési rendszer: A célcsoport olyan összetett képzési rendszerben vett részt, ahol egy fő nem egy képzettséget, hanem egymással összefüggő képzettségek sorát kapta Tekintettel arra, hogy mindegyik képzés

az

erdőgazdálkodáshoz

kapcsolódott,

a

képzésben

résztvevők

egyedülálló

„specialistákká” válnak, amelyek hatványozottan növelték munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeiket.

12

A szakmai, munkakompetenciákat fejlesztő képzések ábrája: Szocializációs tréning: 2013.07.11. - 2013.07.31 Vállalkozási ismeretek: 2013.08.01. - 2013.09.05

Emelőgépkezelő: 2013.08.21. - 2013.09.30.

Erdőművelő: 2013.08.01. - 2013.10.09.

Motorfűrészkezelő: 2013.08.21. - 2014.01.14.

Mezőgazdasági vontató vezető 2013.10.21. 2014.04.30.

Fakitermelő: 2013.08.26. - 2014.03.18.

"C" kategóriás tehergépjármű vezetői alapképzés 2013.10.21. 2014.04.30.

Támogatott foglalkoztatás: 2014.04.01. - 2014.09.30.

A kompetencia mérésen 62 fő vett részt a következő megosztásban: Borsodbóta

37 fő

Sáta

25 fő

A kompetenciamérés feldolgozása után kerültek kiválasztásra a projekt további elemeiben közreműködők. Az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek elkészítését követően az 50 fő célcsoporttag a projekt képzési szakaszába lépett. Minden célcsoporttag résztvevője volt a Készségfejlesztő, szocializációs tréningnek, (50 fő) Ezt követően Az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek alapján (egyéni kompetenciák, készségek és motiváció, valamint a tréning eredmények alapján) az 50 fő képzése 3 irányban történt. a) Energia erdők telepítésével foglalkozó szakemberek képzése b) A szállítással, fuvarozással kapcsolatos szakirányban történő szakemberek képzése c) Vállalkozóvá válásra felkészítő képzésen 10 fő vett részt

13

Ismertetett Gantt- diagram: Pályázó neve: Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó-, Településszépítő-, Környezetvédő - és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesület Pályázó címe: Páylázati azonosító:

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ:

pr. menedzsment

szakmai megvalósítók

2012.06.26. 2012.09.01.

Projekt résztvevők felkészítő szemináriuma 1. műhelymunka

pr. menedzsment+megvalósítók

külső szakértők

2013.04.30. 2013.05.01

pr. menedzsment+megvalósítók

külső szakértők

2013.06.14.

szakmai vezető

külső szakértők

2013.05.01. 2013.06.30

Tájékoztató nap Nyító konferencia 2. (100 fő) Módszertan kialakítása: Az egyéneket támogató szolgáltatási rendszer módszertani és dokumentációs rendszerének 3,1 kidolgozása

14

2015. I. negyedév

2014. IV. negyedév

2014. III. negyedév

2014. II. negyedév

2014. I. negyedév

2013. IV. negyedév

2013. III. negyedév

2013. II. negyedév

Tevékenység

2013. I. negyedév

Megvalósulási idő intervallum / Határidő

20132

Sorszám

Felelős/közreműködő

4,1

4,2

5.

6,1

Célcsoport bevonása: Egyéni alapkompetenciák mérési tesztek kidolgozása Célcsoport bevonása: Kompetencia mérés és értékelés elkészítése (50 fő) Egyéni szakmafejlesztési tervek létrehozása Képzés: Készségfejlesztő, szocializációs tréning3 csoport 50 fő (20 nap)

Képzés: Vállalkozóvá válásra felkészítő képzés (10 fő, 25 6,2 nap)) Képzés. Motorfürészkezelő OKJ képzés (30 fő, 51 nap)

szakmai vezető

külső szakértő

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó, mentor,

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,

szakmai vezető


képző szervezet (tréner)

2013.07.11. 2013.07.31

szakmai vezető


képző szervezet (oktató)

2013.08.01. 2013.09.05


2013.08.21. 2014.01.14


2013.08.01. 2013.10.09


2013.08.26. 2014.03.18.

szakmai vezető

6,3 Képzés: Erdőművelő OKJ képzés (30 fő, 28 6,4 nap)

szakmai vezető

Képzés: Fakitermelő OKJ képzés (30 fő, 70 6,5 nap)

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető,

2013.05.01. 2013.06.30.

külső szakértő

2013.05.01. 2013.06.30. 2013.06. folyamatosan

15

Képzés: Emelőgépkezelő kivéve targonca OKJ 6,6 (10 fő, 17 nap)

Képzés: Mezőgazdasági vont. 6,7 vez (5 fő, 25 nap)

Képzés: Tehergépkocsi 6,8 vezető.(5 fő, 30 nap) Szolgáltatások: 7,1 Képzési tanácsadás Szolgáltatások: Pályaorientációs 7,2 tanácsadás Szolgáltatások: Mentálhigiénés 7,3 tanácsadás

szakmai vezető

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető,

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető,

szakmai vezető

Egyéni képzési tanácsadó


2013.08.21. 2013.09.30


2013.10.21. 2014.04.30.


2013.10.21. 2014.04.30

2013.05.01. 2014.12.31.

szakmai vezető

külső szakértők

2014.02.01. 2015.01.31

szakmai vezető

külső szakértők

014.02.01. 2015.01.31

szakmai vezető Támogatott 8,0 foglalkoztatás Utógondozás a szakma vezető befogadó 9 munkahelyeken Tolerancia Erősítő program: szakma vezető munkavállalók fóruma 10 (1alkalom/év=2 db)

munkavezető

mentor

mentor, monitoring munkatárs projektmenedzsment és megvalósítók

2014.04.01. 2014.09.30. 2014.04.01. 2015.03.31.

külső szakértők

16

2013.10.29. és 2014.10.28

Záró konferencia (100 fő)

szakma vezető

projektmenedzsment és megvalósítók

külső szakértők

2015.03.20

11 Záró tanulmány elkészítése (Eredmények, szakmafejlesztési javaslatok, Országos 12 adaptáció előkészítése

szakmai vezető

Továbbfoglalkoztatás szakmai vezető 13 (3 hónap) Kommunikáció és 14 nyilvánosság

munkavezető

mentor

2014.10.01. 2014.12.31 2013.04.01. 2015.03.31

szakmai vezető

kommunikáció munkatárs


szakmai vezető

monitoring munkatárs


szakmai vezető

foglalkoztatás szervezők

munkavezető

15 Monitoring 16 Eszközbeszerzés

2015.02.01. 2015.03.31

külső szakértők

17

A projekt teljes ideje alatt 2013.07.19. 2013.07.31

3. AZ EGYÉNEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI, DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

A projekt egyik célja volt, olyan új, a célcsoportnál eddig nem alkalmazott, az egyént támogató komplex kompetenciafejlesztés és szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése, melynek keretében a célcsoport foglalkoztathatósága egyéni kompetenciafejlesztéssel (szociális, szakmai munka) és egyéni szükségletekre épülő szolgáltatások nyújtásával erősödik. A tevékenységek egyidejű – eddig nem együttes – alkalmazása lehetővé teszi, hogy a célcsoport munkaerő piaci esélyeit növelje, felszámolja a hátrányos helyzetből adódó képesség-, készség- és képzettségbeli, valamint a munkatapasztalatbeli hiányosságait.

A projekt egyéneket támogató szolgáltatási rendszere

A módszertani és dokumentációs útmutató célja Az egyének viszonylatában, a szakmafejlesztésre vonatkozó általános ismeretek bemutatásán túl, az egyéneket támogató tevékenységek és a tevékenységekhez tartozó dokumentációs rendszer ismertetése. A projekt célokkal való összhangban a további célja a következő tevékenységek támogatása: -

A munkaerő-piacra hosszabb szünet után visszatérők, készségeinek és ismereteinek megújítása, új ismeretek elsajátítása.

-

Olyan egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló képzés tartása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő.

-

Szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküli vagy inaktív emberek szakmai képzése.

-

Olyan, az egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló tanácsadás biztosítása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő.

-

A tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése.

-

A célcsoport szükségletei számára megfelelő munkahely felkutatása, beleértve az internetes álláskeresést és a célcsoport ilyen irányú motiválását.

18

Az egyéneket támogató rendszer, a munkáltatókat támogató folyamat, és a nyomon követés, utógondozás tevékenységének kapcsolata

A projekt a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának igényfelmérését követően, a két „oldal” közelítését valósította meg a következő tevékenységeivel:

Kínálati oldalon (egyén) -

kompetenciaméréssel

-

szakmai képzések lebonyolításával,

-

szolgáltatások nyújtásával,

-

nyomon követéssel.

Keresleti oldalon: (munkáltatói kereslet) -

a munkaerő-piac keresleti oldalán történő munkalehetőség és foglalkoztatási programok feltárásával,

-

potenciális munkáltatók felkutatásával és munkakörök regisztrálásával,

-

a pontos munkaköri tevékenységek meghatározásával (munkakör-elemzés), a munkába állás pontosításával,

-

támogatott és továbbfoglalkoztatással.

Kereslet és kínálati oldalon egyaránt: -

támogatott foglalkoztatás ideje alatt történő nyomon követés, utógondozás folyamatával,

-

továbbfoglalkoztatás

ideje

alatt

történő

tevékenységével.

Támogató szolgáltatások

Egyéni képzési tanácsadás Megvalósító: egyéni képzési tanácsadó 19

nyomon

követés,

utógondozás

A képzési tanácsadás célja azv olt, hogy a érdeklődő egyén számára a tanácsadóval közösen megtalálni a legmegfelelőbb képzési lehetőséget. Képzési szükségleten az egyén olyan szükségletét értjük, amelynek kielégítése hozzásegíti ahhoz, hogy a jelenleg meglévő kompetenciákkal végezhető munkaköri feladatokat magasabb szinten/színvonalon végezhesse, a jelenleg meglévő kompetenciákat továbbfejlesztve, kiegészítve új feladatokat lásson el illetve új kompetenciákat sajátítson el a jelenlegi vagy új feladatok korszerű végzése érdekében. Tartalma: -

képzési

programok

feltételeinek/körülményeinek

ismeretében

komplex

tájékoztatás az egyén felől érkező igényeknek megfelelően, -

a képzés alapadatai mellett a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetése, az érdeklődő képességeihez és igényeihez mért kínálat kialakítása,

-

korrekt, kimerítő tájékoztatás mellett alternatív megoldások felvonultatása,

-

korrekt tájékoztatás a mindenkori támogatási konstrukciókról (állami finanszírozású ingyenes képzés, pályázat által finanszírozott képzés, egyéb támogatások, juttatások,) az adott képzések viszonylatában,

-

munkáltató (megrendelő) számára képzési ajánlat összeállítása,

-

a képzésbe kerülés feltételeiről és a képzési rendről korrekt és pontos tájékoztatás,

A képzési tanácsadó a képzések során folyamatosan kapcsolatot tartott fenn az egyénekkel, segítette a tanulási nehézségek elhárításában, esetleges együtt tanulásokat szervezhet a képzésben résztvevők számára. Az oktatókkal folyamatos kapcsolatban volt az egyének tanulási előrehaladása érdekében.

Mentorálás

Megvalósító: mentor

20

A mentori tevékenység végső célja az volt. hogy a munkáltatói elvárások és munkavállalói kompetenciák minél pontosabb illeszkedését elérjék. A két fél igényeinek és lehetőségeinek optimális egyezése esetén beszélhetünk sikerességről az elhelyezkedés, munkavállalás szempontjából, valamint e tényezők jelentik a későbbi beválás alapját is.

A célcsoporttagokat a mentorok folyamatosan kísérték a projekt során. Mentori tevékenység

MUNKÁLTATÓ

EGYÉN - első interjú

-

munkába segítés folyamata

- egyéni szakmafejlesztési terv

-

utógondozás, nyomon követés a befogadó munkahelyeken

- munkába segítés - nyomon követés, utógondozás

Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás (külső szakértők)

Csoportos vagy egyéni formában végzett, pályakezdők vagy pályaelhagyók, pályamódosításra kényszerülők, álláskeresők számára nyújtott szolgáltatás, amely tartalmazza a képességek és készségek, attitűdök, személyiségjellemzők, érdeklődési irányok felmérését, a már meglévő tudás, ismeretanyag feltérképezését, és ezek eredménye alapján a résztvevő számára megfelelő, javasolt szakmairányok, szakmacsoportok meghatározását. Célja volt, hogy elősegítse a tanácskérő pályaválasztásának, pályamódosításának, érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pálya kiválasztását, pályaterv kialakítását.

21

A pályaorientációs tanácsadás célja volt, hogy a pályaválasztásban különféle okok miatt döntésképtelen pályakezdő fiatalok, vagy felnőttek első szakmaválasztásának segítése. A tanácsadás folyamatában alkalmazott képesség- érdeklődés- és személyiség-vizsgálatok segítséget nyújtanak a pályaválasztási döntés meghozatalában, a pályaválasztásban, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztásában. Akkor van szükség rá, amikor először hoz valaki döntést arról, hogy milyen pályát válasszon. Ez a tanácsadási típus nemcsak a pályakezdő fiatalok esetén, hanem a munkaerőpiacra szakmai előképzettség nélkül belépő felnőttek tanácsadásánál is használatos. Vonatkozhat például a gyermeknevelésből visszatérő nőkre, vagy azokra, akik szakma nélkül keresnek munkát. Az ő szakmai pályafutásuk most kezdődik, így a szakmai életút építésének igényével lépnek be a tanácsadási folyamatba. A különböző iskolatípusokból lemorzsolódott, vagy iskoláikat otthagyó fiatalok egy része is igénybe veheti ezt a tanácsadási formát. A folyamat lépései:  Egyéni, vagy csoportos jelentkezés a pályaorientációs vizsgálatra.  Kiértesítés, vizsgálatra behívás.  A vizsgálat elvégzése, egyéni, vagy kiscsoportos formában.  Eredmények személyes megbeszélése.  Dokumentumok archiválása.

A pályakorrekciós tanácsadás új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához adott segítséget olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége nem felel meg a személyiségének, a képességének, vagy a munkaerő-piaci keresletnek. Célja a projektben, - figyelembe véve az elhelyezkedési lehetőségeket - az eredeti szakmájukat, pályájukat különféle okok miatt folytatni nem tudó személyek segítése az érdeklődésüknek, képességeiknek, adottságaiknak, iskolai végzettségüknek, vagy a képzési lehetőségeknek megfelelő új pálya kiválasztásában. Pályakorrekciós vizsgálatra szakmával már rendelkező személyek belépése indokolt. Így a szakiskolai, szakközépiskolai, szakmunkás-bizonyítvánnyal és egyéb szakirányú végzettséggel rendelkező tanácskérők sorolhatók ide, tehát egy kicsit érettebb, már szakmát választott korosztály érint.

22

A pályakorrekciós tanácsadás módszereiben, lefolyásában hasonlít az orientáló tanácsadásra, de itt már építeni lehetett egy szakma megtanulásának, vagy művelésének tapasztalataira is. A folyamat lépései:  Jelentkezés a pályakorrekciós tanácsadásra, a jelentkezési lap kitöltése.  Időpont egyeztetés, behívás.  Tanácsadás lefolytatása.  Személyes kiértékelés.  Dokumentumok archiválása.

Mentálhigiénés tanácsadás  Segít feldolgozni azokat a problémákat, melyek az ügyfél személyiségéből erednek - a munkanélküliség átélésének mentális következményeként, vagy más okból - és a munkavállalását akadályozzák.

Az egyéneket támogató tevékenységek tartalma és folyamata Az egyéneket támogató tevékenységek közül a: -

célcsoport kiválasztása, bevonása,

-

a képzési folyamathoz kapcsolódó módszertani leírások, űrlapok bemutatása.

A célcsoport kiválasztása, bevonása A célcsoport azonosítására a két közreműködő önkormányzat adatbázisa került felhasználásra, mivel egyrészt ők ismerik a célcsoport tagjainak szociális helyzetét, másrészt ők a legnagyobb foglalkoztatók mindkét településen. A célcsoport bevonását széleskörű tájékoztatás előzte meg, melynek célja, hogy a potenciális résztvevők a részletes projekt megismerését követően dönthessék el, hogy részt kívánnak-e venni a programban. A programba történő jelentkezés adatlap kitöltésével történt, melyből az Önkormányzatok, és a projektmenedzsment tájékozódott az érdeklődők számának alakulásáról, valamint annak összetételéről. 23

A nagy, közös ismertető előadásokkal – pl. nyitórendezvény, falunap – párhuzamosan a mentorok külön személyes interjúk során győződtek meg arról, hogy a potenciális jelentkezők számára valóban a projekt módszerei a legalkalmasabbak a munkába álláshoz, és a találkozás alkalmat teremt a pozitív hozzáállás kialakításához is.

Az egyéni dossziék rendszere A projekt során az egyéni dossziék rendszere került kialakításra, melynek során minden egyén dokumentációja külön dossziéban került tárolásra, ezzel egyénenként történik a nyilvántartás.

24

4. CÉLCSOPORT BEVONÁSA – ALAPKOMPETENCIA MÉRÉS

Európai referenciakeret A referenciakeret meghatározásának alapelvei  Ez a referenciakeret az első európai szintű kísérlet azoknak a kulcskompetenciáknak az átfogó és strukturált felsorolására, amelyek a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez,

a

társadalmi

beilleszkedéshez

és

a

foglalkoztathatósághoz

nélkülözhetetlenek. A referenciakeret egyrészt eszközt, „hivatkozási alapot” kíván nyújtani a szakpolitika számára, illetve mindazoknak, akik az egész életen át tartó tanulás különböző szakaszaiban igénybe vehető tanulási lehetőségek megteremtéséért felelnek, másrészt biztosítani kívánja a tanulók szükségleteihez, illetve az adott körülményekhez való adaptáció lehetőségét is.  A referenciakeret az 'alapkészségek' kifejezéssel szemben a 'kompetencia' és a 'kulcskompetencia' kifejezéseket részesíti előnyben, mert az előbbit általában az alapvető írás-olvasási és számolási készségekre, illetve a „túlélési” vagy más szóval az „élethez szükséges” készségekre vonatkozóan használják, és így jelentése túlságosan behatárolt. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how”

mellett

a

tanulásra

való

képességet

is

magában

foglalja.

A

'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: -

a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg;

-

aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt;

-

foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. 25



A választott megközelítésből, azaz a kulcskompetenciák átfogó meghatározásából adódóan a legtöbb kompetenciaterületen nem lehetséges és nem is fontos különbséget tenni az adott kompetencia alapszintű és magasabb szintű elsajátítása között. Az 'alap' kifejezés olyan dologra utal, amely mindig az adott szituáció vagy körülmények követelményeinek függvénye: nem biztos, hogy egy adott helyzetben felmerülő probléma megoldásához megfelelő szintű készség egy másik szituációban is elégséges. A folyamatosan változó társadalomban az egyén a különböző helyzetekben mindig más és más követelményekkel szembesül. Ezért a feladatok bizonyos körében a megoldásához szükséges alapkészségeken túl az egyénnek rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassa. Ebből következően a legtöbb definíció csak a kompetenciát alkotó nélkülözhetetlen és a kompetencia alapszintű elsajátításától a magasabb szintű elsajátításáig tartó folyamat szempontjából döntő elemeket írja le. A meghatározások tehát nyitva hagyják azt a kérdést, hogy a kompetenciákat milyen szinten kell elsajátítani ahhoz, hogy egy adott kontextusnak megfeleljenek.



Emellett a kompetenciák többségénél az elsajátítás szintje a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel csak korlátozott mértékben mérhető. Vannak mérőeszközök, például a PISA vagy az IALS, melyek képet adnak az írás-olvasási és a számolási készség szintjéről. Az idegennyelv-tudás szintjeinek leírása megtalálható az Európa Tanács által kidolgozott Közös európai nyelvi referenciakeretben (CEF), és a tanulás tanulásának mérése terén is folytak kutatások. Emellett rengeteg nemzeti mérőeszköz van, amelyek a különböző szintű szakpolitikák kidolgozásának céljából kívánják meghatározni az alapkészségek elsajátításának megfelelő szintjét. Tehát nem mindegyik kulcskompetencia mérhető. A referenciakeret segítségével a mérhető kompetenciák a még nehezebben mérhető, ám ugyanolyan fontosságú általános és kereszttantervi kompetenciák kontextusába helyezhetők.

A projektben résztvevők többsége, akiről a projekt szól, abbahagyta az iskolát, nem boldogul a munkaerőpiacon. Ennek számtalan oka lehet. Ezek közül egy az alapkompetenciák elégtelen szintje. Nem tud megfelelő szinten olvasni, számolni, szocializációja alacsony mértékű, a munkaerő-piac számára nem elég, amit nyújtani tud, jelen állapotában nehezen foglalkoztató. 26

A projekt az alapkompetenciák diagnosztizálására vállalkozik, majd a diagnózis alapján készségfejlesztő,

szocializációs

tréning

keretében

minden

célcsoporttag

számára

kompetenciafejlesztést ajánl fel, majd ezt követően a szakmai képzések során a munka- és szakmakompetenciák fejlesztésével a sikeres és tartós munkaerő-piaci elhelyezkedést célozza meg. A projekt keretében 20 fő támogatott és továbbfoglalkoztatása valósul meg.

A TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0122 „Fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán” projekt keretében a kompetenciamérés keretében fejlesztésre került dokumentumok: 1. Kompetenciamérő feladatlapok 2. Megoldó kulcsok és értékelési útmutatók 3. Egyéni kompetenciaértékelő lapok

A kompetencia felmérés alapján átfogó képet kaphatnak a projekt megvalósítói arról, hogy a mérésben résztvevő egyének milyen képességekben szenvednek hiányt és milyen területeken szükséges a hiányzó kompetenciák pótlása. Az Egyéni kompetenciaértékelő lapok segítségével megállapítható, hogy pontosan -

milyen kompetenciában, milyen szinten áll a kitöltő,

-

mik a hiányosságok,

-

mi a fejlesztés tartalma és mik a lépései.

A fejlesztés tartalmát és lépéseit a projektben alkalmazott szakemberek (mentor. egyéni képzési tanácsadó) az Egyéni szakmafejlesztési tervek létrehozásával realizálják.

A felmérés tartalmát képező 4 vizsgált kompetencia területek: 1. Anyanyelvi kompetenciák: Szóbeli kommunikáció 2. Anyanyelvi kompetenciák: Írásbeli kommunikáció 3. Matematika 4. Munkamotiváció 27

A projekt során felmérésre került kompetenciák

Anyanyelvi kompetenciák: szóbeli kommunikáció kompetenciák mérése

Olvasás Az olvasás nemcsak a nyelvi jelek dekódolását jelenti, hanem mindazokat a kognitív műveleteket, amelyek a szöveg értelmezéséhez, alkalmazásához nélkülözhetetlenek. Tehát az olvasási, szövegértési képesség a gondolkodási képességektől elválaszthatatlan fogalom. Többről van szó, mint az olvasás technikai tudásáról, a jelek dekódolásáról, az értő olvasás jelenti a szöveg megértését, értelmezési és alkalmazási tudását is. Az tud olvasni, aki érti, amit olvas. Kifejezően csak az tud olvasni, aki megérti, amit olvas.

A felmérés célja, hogy különböző tartalmú szövegekkel felmérjük az egyéni olvasási készséget. A szövegértő olvasás fokozatai többféle szempont alapján különülnek el. 1. Az első szint az egyszerű kapcsolatok felismerésén alapul. 2. A szöveg tartalma, és a meglévő tudás a második. 3. A kapcsolatok, és a szöveg rendezése a harmadik.

Ezt követi az értelmezés, és következtetés, reflektálás, kritikai értékelés. A legegyszerűbb művelet a szószerinti olvasás. Az olvasás és szövegértés szorosan egymásba fonódó fogalom. Az olvasás az írott szöveg megértésének kulcskompetenciája, mely meghatározza az egyén tanuláshoz való viszonyát. Az olvasással kapcsolatos pozitív élmények későbbi sikereink meghatározói.

28

Szövegértés, szóbeli szövegalkotás Egy szöveg szerkezete bonyolult, megértése komplex gondolkodási folyamatot igényel. A szöveg a beszéd, illetve írás legnagyobb, jelentéssel bíró egysége. Építőkövei a hang, illetve betű, a szó, a szószerkezet, a mondat. Az értés egy gondolkodási folyamat: az érzéki úton észlelt dolgot az agy feldolgozza, a meglévő tapasztalatok alapján elemzi, beépíti a tanult sémákba. A szöveg befogadóját akkor nevezhetjük a szöveg értőjének, ha ismeri a nyelvet, a beszédhelyzetet, szövegkörnyezetet, érti az egyes elemek (szavak) pontos jelentését, tisztában van a grammatikai, szemantikai összefüggésekkel. A szövegértés készsége folyamatosan fejlődik, szintjei: 1. szó szerinti értés 2. értelmező megértés 3. kritikai megértés 4. kreatív megértés

Fejlett szövegértési képesség alapja: -

Gyakori olvasás

-

Jól fejlett beszédkészség

-

Gazdag szókincs

-

Tapasztalat

A felmérés célja, hogy a szavak szó szerinti jelentésén túli lehetséges jelentéseinek megtapasztalásával felmérjük az -

aktív és passzív szókincs,

-

a fontosabb gondolatok kiemelésére irányuló képesség,

-

az egyszerűbb képek, alakzatok értelmezésének készségét.

29

Beszéd A beszéd az emberre jellemző intellektuális tevékenység, amely társas érintkezésre, gondolati tartalmak verbális kifejezésére, fogalmak megnevezésére alkalmas. A beszéd a nyelv szóbeli megjelenése, rögzült formája pedig az írás. A beszéd konvencionális megegyezés alapján meghatározott jelek rendszere, amely folyamatos változást mutat. A beszéd elválaszthatatlan a nyelvtől és gondolkodástól. A beszédtevékenység összetett folyamat, fiziológiailag négy fontos szakaszra bontható: a légzés, a hangadás, a kiejtés és a kifejezés. Beszédszerveink bizonyos tulajdonságait örököljük, például a hangadottságot, fogak elhelyezkedését, a nyelvmozgás ügyetlenségét, a labilis beszédtempót. A velünk született adottságokat azonban fejleszthetjük, sok gyakorlással enyhíthetjük esetleges beszédhibáinkat.

A projektben az olvasás, szövegértés és alkotás, a beszéd felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor: „Szöveghűen olvas” A felmérés célja: - Az eszköz szintű olvasás felmérése. Ennek feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás. A valóságos szövegértéshez a hallgatóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel.

A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: -

Tisztán, érthetően, artikulálva beszél

-

Tagoltan, érthetően olvas

-

Kitartóan figyel

-

Megérti az olvasottakat (szövegértés)

-

Mondatokat alkot

-

Megérti a kapott információt 30

-

Megérti a másik kommunikációját, megérti mások közlését

Egyéb kompetenciák: -

Felfogóképesség

-

Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

-

Figyelem összpontosítása

„Tagoltan, érthetően olvas” A felmérés célja: - Az önállóan olvasott szöveg lényegének megértése, címének indoklása, témájának, szereplőinek, eseményeinek megnevezése. - Összefüggés keresése a tankönyvi szöveg címe és témája között. - Az olvasott szöveg alapján emberi tulajdonságok felismerése.


Tisztán, érthetően, artikulálva beszél

-

Tagoltan, érthetően olvas

-

Kitartóan figyel

-

Megérti az olvasottakat (szövegértés)

-

Megérti a másik kommunikációját, megérti mások közlését

-

Mondatokat alkot

„Visszaadja az elolvasottakat” A felmérés célja: - A szövegelemző műveletek alapfokú alkalmazása (a téma felismerése; az események megnevezése; információk, tények, adatok kiemelése; a szöveg szerkezetének felismerése adott vázlat alapján) instruktori segítséggel (a lényeg kiemelése, a szöveg szűkebb vagy bővebb elmondása). A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: 31

-

a megfelelő észlelés (percepció): A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogása. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelése.

-

a figyelem, az emlékezet (a tartalmak megőrzéséhez, felidézéséhez, a rövid- és hosszú távú memóriában tárolt információk mennyiségi felidézéséhez), a nyelvi környezet utánzása, az analógiás gondolkodás. Az analógia jelentése: két dolog hasonlósága, amely nem feltételez azonos eredetet.

-

Kognitív

képességek

szükségesek

az

információ

feldolgozásához.

Szó-

és

jelentéstartalmak értelmezéséhez szükség van kognitív, mentális képességekre (analizáló, szintetizáló képességre, logikus gondolkodásra, következtető képességre). -

Absztraháló, azaz elvonatkoztató képesség: az írás is és az olvasás is elvont jelekkel dolgozik. Az olvasás szimbólumainak ismeretére, képzésére, felismerésére is szükség van a tanult írásjelek, betűk felismeréséhez, képzéséhez, összeolvasásához, szavak, szószerkezetek jelrendszerének elsajátításához.

-

A szöveg megértésére. A szöveg a beszéd, illetve írás legnagyobb, jelentéssel bíró egysége.

Építőkövei a hang, illetve betű, a szó, a szószerkezet, a mondat. Az

értésgondolkodási folyamat: az érzéki úton észlelt dolgot az agy feldolgozza, a meglévő tapasztalatok alapján elemzi, beépíti a tanult sémákba.


Megfogalmazza

válaszát

/

Megfogalmazza

véleményét

/

Tapasztalatait

megfogalmazza -

Megérti a kapott információt: a szövegértés előfeltétele a feldolgozásnak

-

Kérdéseket tesz fel

-

Mondatokat alkot

-

Kitartó figyelem

-

Szövegfeldolgozás (egyszerű szöveges vázlatot készít, rövid szöveget alkot, stb.)

-

Felismeri az alapvető összefüggéseket: az ok-okozati összefüggések átlátása szükséges a szöveg feldolgozásához 32

-

Olvashatóan ír / Szöveget pontosan leír

-

Precizitás: a szöveg pontos elolvasásához és a szöveg alapos feldolgozásához szükséges

-

Kérdéseket tesz fel, amennyiben a feladat az, hogy tegyen fel kérdéseket a szövegre vonatkozóan

-

Írásban megfogalmazza a véleményét

„Szöveget alkot” A mondat a beszéd és az írás legkisebb egysége. Rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. Minimális közlemény, amely a kommunikációs folyamatot egy közlésmozzanattal (tájékoztató, felhívó vagy kifejező szereppel) építi tovább. A közlés célja erősen befolyásolja az egyes mondat tartalmát és szerkesztettségét. A beszélőnek a valósághoz való viszonya és a beszélő szándéka, mondanivalója erősen hat a mondatok nyelvi megformálásának módjára. A mondat lényeges (de nem kötelező) tulajdonsága a szerkesztettsége: a nyelvi eszközök összekapcsolása a nyelv szabályainak és a beszédhelyzetnek megfelelően. A mondatokat a szavak összefűzésével alkotjuk, de vannak egy szóból álló mondatok is. A mondatok alkotásához szükséges: -

A mondatok szóbeli közlésének feltétele a beszédkészség.

-

Helyes ejtés

-

A rövid mondat alkotáshoz lényeglátás

-

A nyelv ismerete

-

Írott mondatok esetén a látás épsége, esetleg a látáshoz segédeszközök (szemüveg) is szükségesek, az írásbeli szövegalkotáshoz vizuális észlelés

-

Jó hallás

-

Tömör fogalmazás készsége a lényeges elemek kommunikációjához

-

Eszközhasználat az íráshoz (pl. számítógép, íróeszközök) 33

„Tisztán, érthetően beszél” Ismeretek, tanulóképesség, környezeti feltételek: -

Szókincs.

-

Helyes kiejtés. A kiejtés a beszéd és olvasás egyik részképessége, a hangok, szavak, mondatok megfelelő hangoztatását, akusztikai megformálását jelenti. A helyes kiejtés főbb elemei a következők: helyes hangképzés, hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő, megfelelő tempó, szünet, pontos artikuláció. A hangképzés és az artikuláció a hangok, hangsorok megformálására, a többi felsorolt tényező a szöveg kiejtésére vonatkozik.

-

Szóbeli kifejezőkészség. A kifejezés szónak több értelme van. Általánosan: gondolataink, érzéseinek kinyilvánítása szóban vagy írásban. A kifejezés szót gyakran a szó szinonimájaként is használjuk, hisz maga a szó olyan nyelvi egysége az írásnak és beszédnek, amely értelmes jelentéssel bír, kifejez valamit. A kifejezőkészség kialakulása hosszas folyamat, az öröklött tényezők és a környezet együtt alakítják. Befolyásolja a szociális közeg, az olvasottság, műveltség, nevelés, az egyén személyiségjegyei, és még sok tényező.

-

Szakkifejezések ismerete.

„Megérti az olvasottakat” A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: -

Megérti a kapott információt: a szövegértés előfeltétele a feldolgozásnak

-

Szövegfeldolgozás: a szöveg megértésének ellenőrzésére

-

Egyszerű szöveges vázlatot készít: a szövegértés előfeltétele a szöveg vázlatos leírásának

-

Rövid szöveget alkot: a lényeg kiemeléséhez

-

Felismeri az alapvető összefüggéseket: az ok-okozati összefüggések átlátása szükséges a szöveg feldolgozásához

-

Kérdéseket tesz fel: a szövegértés ellenőrzésére 34

-

Segítséget kér: amennyiben nem érti az olvasottakat

-

Visszaadja az olvasottakat (szóban, írásban, szerepjátékban): a szövegértés ellenőrzéséhez Írásban megfogalmazza véleményét: önálló vélemény formálásához a szöveg elolvasását követően

-

Tisztán, érthetően beszél: amennyiben szóban ismerteti az olvasottakat

-

Artikulálva beszél: amennyiben szóban ismerteti az olvasottakat

-

Megérti mások kommunikációját

-

Megfogalmazza válaszát, véleményét, tapasztalatait a szöveghez kapcsolódóan

-

Tudatosan alkalmazza a metakommunikációs eszközöket: a szöveg szóbeli vagy szerepjátékban történő feldolgozásához

Anyanyelvi kompetenciák: írásbeli kommunikáció kompetenciák mérése A kompetencia felmérés olyan mentális kompetenciák feltérképezését célozza meg, melyek a hétköznapi tevékenységek, így a munkavégzés területén is elengedhetetlenek. Az egyéneknek rendelkeznie kell a szóban és írásban történő lényegkiemelés képességével, tudnia kell felismerni a szövegekben található alapvető összefüggéseket, mindezeket azonban csak kitartó figyelemmel és összpontosítással lesz képes megtenni. Így ezek a kompetenciák egymást áthatva, egymást erősítve kell, hogy jelen legyenek. A szövegalkotási kompetencia az egyén azon képessége, amelynek segítségével gondolatait, érzelmeit nyelvi eszközök segítségével üzenetté formálja a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz A szövegalkotás kompetenciája egyik területe a nyelvi kompetenciáknak, szorosan összefügg a kommunikációval. Fejlesztése írásbeli szövegek esetében elválaszthatatlan az olvasástudástól, illetve a szövegértéstől. A felmérés célja: A résztvevők azon képességeinek felmérése, amelyek az írásbeli kommunikációban megnyilvánuló mindennapi, praktikus, gyakorlati feladatok megoldását teszik lehetővé.

A projektben az írás, másolás, írásbeli szövegalkotás és véleményalkotás felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor: 35

„Olvashatóan ír” A felmérés célja: - Az íráskép felmérése.

A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: -

Az írás képességéhez szükséges az írás jelrendszerének elsajátítása.

-

Az eszközszintű íráshasználat fokozatos begyakorlása.

-

Helyesírás képessége. A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.

-

Szakszöveg esetén a szakkifejezések ismerete.

-

Önállóság, hogy segítség nélkül el tudja végezni a feladatokat.

-

Az olvasható íráshoz szükséges még:

-

Betűírásnál a betűk alakítása és megfelelő kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetősség, a betűk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betűk vonalfolytonossága.

-

Szóírás: kapcsolás, szóköz megtartása (betűnyi), ékezetek.

-

Mondatírás: a margó megtartása.

-

Szövegírás: a szöveg arányos elhelyezése, tisztasága, rendezettsége

„Szöveget pontosan leír” A felmérés célja: - A szavak pontos másolásának felmérése.


Olvasás és írástudás. 36

-

Az írás jelrendszerének elsajátítása.

-


-

A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.

-

Szavak helyes összekapcsolásával mondatalkotás.

-

Néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.

-

Helyesírási készség. A helyesírás egy adott nyelv közmegegyezésen alapuló szabályrendszere.

-

A helyesírási készség e rendszer szabályainak ismeretét és alkalmazását jelenti. Egyrészt ismeretbeli elemekből (szabályok, grammatikai kategóriák), másrészt pszichikai jelenségekből (figyelem, emlékezet, analógiák) tevődik össze. Stabil helyesírási készségről akkor lehet beszélni, ha utóbbiak fejlettsége révén az ismeretbeli elemeket automatikusan és rutinszerűen képes alkalmazni az egyén. Bizonyos egyértelmű szabályok a tanulás során automatikussá válnak, mások (pl.: az egybeírás) nehézséget okoznak még felnőtteknek is.

-

Precizitás.

-

Mozgáskoordináció.

A pontos és olvasható íráshoz szükség van: -

Pontos

betűírásra,

a

betűk

alakításához

és

kapcsolásához:

olvashatóság,

folyamatosság, tetszetősség, a betűk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betűk vonalfolytonossága. -

Szóírásra: kapcsolás, szóköz megtartása (betűnyi), ékezetek.

-

Mondatírásra: a margó megtartása.

-

Szövegírásra: arányos elhelyezés, tisztaság, rendezettség

„Rövid szöveget alkot” Célja: - Szövegalkotás szintjének felmérése. 37


A nyelv ismerete.

-

Olvasás és írástudás.

-

Az emlékezet: a verbális tartalmak megőrzéséhez, felidézéséhez, a rövid- és hosszú távú memóriában tárolt információk mennyiségi felidézéséhez szükséges.

-

Kognitív

képességek

szükségesek

az

információ

feldolgozásához.

Szó-

és

jelentéstartalmak értelmezéséhez szükség van kognitív, mentális képességekre (analizáló,

szintetizáló

képesség,

logikus

gondolkodás,

következtető

képesség).Absztraháló képesség: elvonatkoztató képesség: az írás is és az olvasás is elvont jelekkel dolgozik. Az olvasás szimbólumainak ismeretére, képzésére, felismerésére is szükség van a tanult írásjelek, betűk felismeréséhez, képzéséhez, összeolvasásához, szavak, szószerkezete jelrendszerének elsajátításához. -

A mondatzáró írásjelek: pont, kérdőjel, felkiáltójel ismerete és helyes alkalmazása is fontos a szöveghű olvasáshoz.

-

Helyesírási készség

-

Szókincs


Tisztán, érthetően beszél

-

Megérti mások kommunikációját

-

Megfogalmazza válaszát

-

Megérti a kapott információt

-

Visszaadja az olvasottakat

-

Kérdéseket tesz fel

-

Mondatokat alkot

-

Olvashatóan ír

-

Szöveget pontosan leír 38

-

Szövegértés

-

Önállóan feldolgozza a szöveget

-

Egyszerű szöveges vázlatot készít

-

Tömör fogalmazás képessége

-

Kiemeli a lényeget

-

Logikus gondolkodás: felismeri az alapvető összefüggéseket

„Írásban megfogalmazza véleményét” Célja: - Írásban történő véleménynyilvánítás szintjének felmérése


Ismeret a témával kapcsolatban.

-

Tapasztalat.

-

Az írás jelrendszerének elsajátítása, stabil betűismeret.

-

Helyesírási készség.

-


-

A nyelv ismerete.

-

Szakszöveg esetén a szakkifejezések ismerete.

-

Az elvárások pontos értelmezése.

-

Az ok-okozati összefüggések feldolgozásához logikus gondolkodás.

-

Kitartó figyelem, hogy a jelölt képes legyen figyelme hosszú távú fenntartására. A feladatelvégzésére koncentrálva képes legyen a környezeti hatásokat kiküszöbölni.

-

Önállóság.

-

Lényegkiemelés.

-

Nyelvi tudatosság, szabályok ismerete. 39

-

Önbizalom az önálló vélemény megformálásához.

-

Tájékozottság, tapasztalat az adott témával kapcsolatban.

-

Érvelési technikák ismerete.

-

Az írásbeli kommunikáció szabályainak, normáinak ismerete.

-

Nézőpontváltás.

-

Megfigyelési képesség

A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal -

Megfogalmazza válaszát / Megfogalmazza véleményét tapasztalatait (írásban)

-

Megérti a kapott információt

-

Mondatokat alkot (írásban)

-

Figyelembe veszi mások véleményét

-

Kitartóan figyel (koncentrálás)

-

Rövid szöveget alkot

-

Írásban megfogalmazza véleményét

-

Önállóan feldolgozza a szöveget

-

Egyszerű szöveges vázlatot készít

-

Szövegértés

-

Olvashatóan ír / Szöveget pontosan leír

Matematikai kompetenciák mérése A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A matematika kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását. Matematikai kompetencia birtokában az egyén hatékonyabb problémamegoldásra, hatékonyabb érvelésre, a szabályok, összefüggések könnyebb megértésére lesz képes a mindennapi életben. 40

A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapműveletet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, a mindennapi életben való alkalmazásukat.

A matematikai kompetencia készség- és képesség-komponensei

Forrás: Horváth Judit: Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig

A felmérés célja: A logikus, értelemszerű gondolkodás felmérése, amelyek a matematika területén megnyilvánuló mindennapi, praktikus, gyakorlati feladatok megoldását teszik lehetővé. Ezen belül: Elsajátítás képességének felmérése: -

Tanulási módszerek a matematikában

-

Megfigyelő- és elemzőképesség

Értő, elemző olvasás felmérése: -

Változatos tartalmú szövegek; szöveges feladatok

-

Információ gyűjtése feladatmegoldáshoz

Következtetési képesség felmérése: 41

-

Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással

Tervezés, önellenőrzés: -

Megoldások megtervezése

-

Eredmények következetes ellenőrzése (szöveges és numerikus feladatokban egyaránt)

-

Becslés, kerekítés, fejszámolás, számolási eljárások

-

szöveges feladatok

Összefüggés – felismerő képesség felmérése: -

Változó mennyiségek közti kapcsolatok

Becslés képességének felmérése: -

Számítási feladatokban

A projektben - a számfogalom és helyi érték, négy alapművelet, szöveges feladatok felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor:

„Számfogalom” A számábrázolási rendszer vagy számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám. A számjegy egy szimbólum (vagy azok csoportja), ami egy számot ír le. A számlálás a matematika tanulásának úgynevezett kritikus kognitív készsége (Nagy József), hiszen a számolási készség fejlődése nem indulhat meg a számlálási készség optimális fejlettsége nélkül.


A kompetencia az általános iskolai alapszintű matematikaoktatás tananyagának részét képezi.

-

szövegértelmező képesség

-

auditív észlelés

-

síkban való tájékozódó képesség 42

-

kreatív gondolkodás

-

algoritmikus gondolkodás

-

formaészlelés

-

megfigyelőképesség és figyelem

Alkalmazza a négy alapműveletet”

Célja: - Az összeadás, kivonás, szorzás és osztás alapműveletek alkalmazási szintjének felmérése.



-

Bizonyos szintű értelmi képességek megléte elengedhetetlen a négy alapművelet végrehajtásához.

-

A gyakorlottság szerepet játszik a kompetencia megjelenítésének szintjében: aki gyakran dolgozik számokkal, valószínűleg gyorsabban, könnyebben teljesíti a feladatokat.

-

Egyéni különbségek lehetnek a számokkal kapcsolatos feladatokban nyújtott teljesítményben. Ehhez kapcsolódhat a reáltárgyak iránti érdeklődés különbözősége is.

-

A kompetenciához a matematikai alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) szabályainak ismerete és alkalmazásának képessége szükséges.

-

A kompetenciához kapcsolódó képesség az is, hogy felismeri-e a jelölt, hogy adott helyzetben

melyik

alapműveletet

kell

alkalmaznia,

vagyis

az

írásbeli

matematikapéldákon túl a tanult műveletek gyakorlati szintű alkalmazási készségével is rendelkeznie kell.

43


Használja a számológépet

-

A hibás eredményt felismeri

-

Alkalmazza a kerekítés szabályait

-

Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli

-

Százalékot számít

-

Fejben számol

-

Mértékegységeket átvált

-

Hosszúságot becsül

-

Hosszúságot mér

-

Mennyiségeket becsül

-

Mennyiségeket mér

-

Űrtartalmat becsül

„Szöveges feladatokat megold” Célja: - A szöveges feladatok megoldáshoz szükséges kompetenciák felmérése.

Matematikai

szöveges

feladatnak

tekintendő,

minden

olyan

probléma,

melynek

megfogalmazása szöveges, és a megoldásához elengedhetetlen a matematika valamely területének alkalmazása.

A gyakorlatban előforduló problémák megoldása során sok esetben egyenleteket írunk fel. Ezek megoldása adja a szövegesen megadott probléma megoldását. Az első lépés a szükséges adatok kiválasztása a szövegből. Ezután felírjuk az adatok közti összefüggéseket a matematika nyelvén, majd ezt követi a megfelelő egyenlőség felírása.

44



-

rendszerezés

-

kombinativitás

-

deduktív és induktív következtetés

-

szövegértés, szövegértelmezés

-

problémamegoldás

-

feladattartás

„Meghatározza a számok helyi értékét” Célja: - A számok nagyságrendjének, helyi értékének ismerete, számsorozatok folytatásának képességének felmérése.



-

rendszerezés

-

kombinativitás

-


-

problémamegoldás

-

feladattartás

„Számsorozatokat folytat” Ha a természetes számokhoz, azok sorrendjében valós számokat rendelünk, valós számsorozatot kapunk. 45



-

rendszerezés

-

kombinativitás

-


„Felírja a közönséges törteket”

A törtek egy osztás művelet egyszerűbb formái. Célja: - A közönséges törtek megfelelő felírásának felmérése.



-

a matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása

-

rendszerezés

-

kombinativitás

-


-

problémamegoldás

-

feladattartás

46

Munkamotiváció – kompetenciák

A kompetencia fogalma a munka világában az emberi erőforrás menedzsment valamennyi területén alkalmazható. Így a munkaköri követelmények meghatározásában, a toborzásban és kiválasztásban, a teljesítmény-értékelésben, az ösztönzés-menedzsmentben, a karrier- és utánpótlás-tervezésben, a személyzetfejlesztésben. Mi is a munka motiváció? Pinder (1998) a munkahelyi motivációt úgy írja le, mint a munka belső és külső erőit, ami megindítja a munkával kapcsolatos viselkedést, és meghatározza a formáját, irányát, intenzitását és időtartamát. Munkahelyi motiváció egy közepes hatótávolságú fogalom, amely csak azokra az eseményekre és jelenségekre vonatkozik, melyek az embereknél nyilvánul meg egy munkahelyi környezetben. A meghatározás felismeri azokat a hatásokat, ami környezeti hatások (pl. szervezeti jutalom rendszerek, a munka jellege nem teljesíthető) és az embertől függő hatások (pl. az egyéni szükségletek és motívumok). Alapvető jellemzője a definíciónak az, hogy ez rávilágít arra, hogy a munkahelyi motiváció egy láthatatlan, belső, elméleti konstrukció (Pinder, 1998). Rókusfalvy (1971) szerint a munka motivációján azoknak az indítékoknak az érvényesülését értük, amelyek arra ösztönöznek, hogy értékalkotó, termelő tevékenységet végezzünk. A munkamotivációnak ilyen általánosan motiváló tényezői például a közösség érdeke, az anyagi motívumok, az erkölcsi indítékok, a családfenntartás szükségletei az egyéni ambíciók. Munkahelyi motivációt nem lehet közvetlenül mérni. Ezért használunk létrehozott, megalkotott elméleteket, amikor a munkahelyi motivációnak az észlelhető megnyilvánulását mérjük. (Ambrose & Kulik, 1999) Több munka motivációs tanulmány hangsúlyozta az egyéni különbségeket, és hatásukat a munkahelyi motivációra. Az egyik legkorábbi munkák a munka motiváció és az egyéni különbségek területén a McClellands szükségelmélet, amelyet az 1960-as években mutattak be. Motivációelméletét nem az örökletes jellegű, hanem a tanult szükségletek köré építette, amelyek a különböző társadalmakban, vagy a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban eltérő jelleget mutatnak. (McClelland, 1985). 47

Három szükségletet különböztetett meg, amelyekkel szervezeti környezetben a motiváció magyarázható: 1. A teljesítménymotiváció Belső hajtóerő a sikerre, azt tükrözi vissza, hogy mennyire fontos az egyén számára a maga elé kitűzött célok elérése és meghaladása. Az erős teljesítménymotivációval rendelkező emberek olyan kihívó feladatokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet, elért előrehaladásukról (legyen az jó vagy gyenge) világos visszajelzést kaphatnak és sikeresen elérhetik a kiválóság kritériumait. A teljesítménymotiváció ellentéte a kudarckerülési motiváció. A kudarckerülők hajlamosak olyan alacsony egyéni célokat kitűzni maguk elé, ahol biztos a siker, vagy éppen olyan magasra rakják a lécet, hogy annak teljesítését senki sem várhatja tőlük komolyan 2. A hatalmi motiváció Belső hajtóerő arra, hogy az egyén hatással, befolyással legyen másokra, kontrollt gyakorolhasson. Az erős hatalmi motivációval rendelkező emberek kedvelik a versengő, konfrontáló helyzeteket, jellemző rájuk az élelmesség, rámenősség, határozottság, hajlamosak az agresszív megnyilvánulásokra, hangoskodásra, erőszakos jellegű cselekvésekre. 3. A kapcsolatmotiváció Az elfogadottság, szeretettség iránti vágy. Akinek erősek a kapcsolati motívumai, azok könnyen barátkoznak, kapcsolataikban egyetértésre és egy húron pendülésre, nem a konfrontációra, versengésre törekszenek. Figyelmüket a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, ápolására fordítják. A munkáltatók számára fontos kérdés, hogy hogyan fokozhatja alkalmazottai motiváltsági szintjét, hogyan érheti el a hatékonyabb munkavégzést, a magasabb teljesítményt, míg az egyén szempontjából az elégedettség, illetve saját céljaik elérése a fontos. Ahhoz, hogy mind az egyén, mind a munkáltató szempontjából fontos célokat elérjük az egyének szükségleti- és érték struktúráját is fel kell mérnünk, tehát azt, hogy a munkavállalóknak milyen a munkamotivációja.

48

A felmérő tesztek „szintjei”

A felmérő tesztek két szinten kerültek kidolgozásra:

Az I. szintű tesztek a 4 kompetencia területen a következő kompetenciák felmérését teszi lehetővé: 1. Anyanyelvi kompetenciák: Szóbeli kommunikáció - olvasás - „Szöveghűen olvas” - „Tagoltan, érthetően olvas” - „Visszaadja az elolvasottakat” - „Szöveget alkot” kompetenciák felmérését.

2. Anyanyelvi kompetenciák: Írásbeli kommunikáció - „Olvashatóan ír” - „Szöveget pontosan leír” - „Rövid szöveget alkot” - „Írásban megfogalmazza véleményét” kompetenciák felmérését.

3. Matematikai kompetenciák - számfogalom - négy alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) - szöveges feladatok kompetenciák felmérését.

4. Munkakompetenciák - érdeklődés - erőfeszítés, munkabírás kompetenciák felmérését. 49

Az II. szintű tesztek a 4 kompetencia területen a következő kompetenciák felmérését teszi lehetővé:

1. Anyanyelvi kompetenciák: Szóbeli kommunikáció - szövegértés, információk feldolgozása - „Tisztán, érthetően beszél” - „Szöveghűen olvas” - „Megérti az olvasottakat” - „Szöveget alkot” kompetenciák felmérését.

2. Anyanyelvi kompetenciák: Írásbeli kommunikáció - „Olvashatóan ír” - „Szöveget pontosan leír” - „Rövid szöveget alkot” - „Írásban megfogalmazza véleményét” kompetenciák felmérését.

3. Matematikai kompetenciák - számok helyi értéke - számsorozatok folytatása - négy alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) - szöveges feladatok - közönséges törtek kompetenciák felmérését.

5. Munkakompetenciák - érdeklődés 50

- erőfeszítés, munkabírás kompetenciák felmérését. A projekt megvalósítói a célcsoporttagok ismeretében választhatnak a két teszt között.

Kompetencia mérés eredményei Borsodbótán a kompetencia felmérésben 37 fő vett részt, míg Sátán 25 fő. A felmért 62 főből 50 fő folytatta a szűrés után a projekt többi elemét. Anyanyelvi kompetenciák:

Borsodbóta Borsodbótán felmérésbe résztvevők 82%-a 80% felett teljesítette az anyanyelvi feladatok megoldása során míg Sátán 69%. Átlagosan 87% és 83% lett az eredmény.

51

Sáta Az adatok alapján megállapítható, hogy a felmérésben résztvevő rendelkeznek a megfelelő alapszókinccsel, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismeretével. Tisztában vannak és megfelelően alkalmazzák az alapvető verbális interakciókat. A nyelv és a kommunikációs formákat megfélően alkalmazzák időhöz, földrajzi, társadalmi, környezeti tényezőket felismerve. Alapvető üzenetek közlése és megértése, írásban és szóban nem okoz különösebb gondot. A különböző üzenetek meghallgatása, megértése, többnyire probléma mentesen zajlik. Szövegek megéretés és értelmezése az esetek nagy részében sikeres. Írásbeli információ átadás egyeseknél fejlesztésre szorul, leginkább az íráskép tisztázása, valamint a kerek egész, nyelvtanilag helyes mondatok alkalmazása.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia felmérés eredménye sokkal változatosabb képet mutatnak mint az anyanyelvi ismeretek esetében, de az összesített eredmény itt is igen magasnak mondható. Borsodbóta 87%, Sáta 80%.

52

Borsodbóta

A felmérés alapján megállapítható, hogy az alapvető matematikai ismeretekkel rendelkeznek A számok ismerete biztos és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek foglalja magába megfelelő: 

összeadás és kivonás,



szorzás és osztás,



százalékok és törtek,

A mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során biztosan alkalmazzák ismereteiket, mint például: 

a háztartási költségvetés kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás);



a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete);



az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása).

53



A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb.

Egyeseknél a szöveges feladatok értelmezése fejlesztésre szorul. Ezzel kapcsolatban az egyén saját magával szembeni önértékelése is javítandó, ugyanis egyes feladatok esetében többen meg sem próbálkoztak a feladat megoldásával. Ezért fontos azon attitűd erősítése, hogy a „számoktól való félelem”, a kudarc élménye leküzdésre kerüljön.

Sáta

Munkamotiváció A felmérés eredményei alapján igen változatos képet mutat mind Borsodbótán, mint Sátán a motivációs felmérés. Míg egyesek nagyfokú önállóságról és alkalmazkodó képességről tesznek tanúbizonyságot, addig másoknál sokkal inkább az alkalmazkodó, alárendelt, követő attitűd jelenik meg. A jövőben fontos fejlesztési terület lehet, az egyének önállóságának, alkalmazkodó képességének javítása. Átlagosan 68% és 66% lett az eredmény.

54

Képzésbe bevont célcsoport iskolai végzettsége:

egyetem

Összesen Százalék

52 100%

0 0,00%

főiskola

0 0,00%

technikum gimnázium

0 0,00%

8 15,38%

befejezett befejezett szakközép- szakmunáltalános szakiskola 12. 10. iskola kásképző iskola osztály osztály

0 0,00%

21 40,38%

55

0 0,00%

0 0,00%

6 11,54%

17 32,69%

általános iskola .... osztálya

0 52 0,00% 100,00%

Mellékletek: Célcsoport tagjai - TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0122 „A fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán" Kompetencia mérés - Borsodbóta

B17 B20 B25 B24 B27 B14 B18 B13

Baráth László Bari Dénes Bari Zoltán Berki Béla Bojtor Gábor Bojtor János Bojtor László Bónis István

Születési Anyanyelvi Matematikai MunkamotiÁtlag idő kompetenciák kompetenciák váció Ózd 1988.02.05 95% 82% 67% 81% Ózd 1990.05.09 85% 99% 83% 89% Ózd 1978.08.15 90% 92% 50% 77% Borsodbóta 1963.08.01 90% 74% 67% 77% Balmazújváros 1979.01.26 55% 84% 67% 69% Debrecen 1990.06.26 90% 72% 58% 73% Debrecen 1980.03.24 90% 78% 50% 73% Ózd 1979.04.18 75% 89% 67% 77%

B12

Czakó Gyula

Ózd

1976.03.28

80%

96%

58%

78%

B36 B19 B15 B3 B5 B2 B35 B22 B4

Csatlós Mihály Csépányi Anett Csóka Dávid Csorba Béla Demjén Roland Eke Gyula Elek Ádám Farkas Fanni Gömöri András Gömöri Dávid András Hernádvölgyi Adrienn Horváth Béla Horváth Dániel Horváth Gergő Horváth Gyula Horváth Lajos Horváth Tibor Id. Váradi Géza Ifj. Váradi Géza Kriston Szabolcs Lázi Alexandra

Ózd Ózd Ózd Sajószentpéter Ózd Ózd Ózd Ózd Borsodbóta

1990.07.15 1975.10.01 1997.06.15 1979.03.03 1981.04.30 1974.12.01 1992.06.13 1993.10.24 1965.04.25

95% 90% 95% 95% 90% 100% 90% 100% 80%

93% 77% 95% 93% 91% 69% 96% 97% 86%

75% 83% 58% 58% 75% 67% 83% 75% 58%

88% 83% 83% 82% 85% 79% 90% 91% 75%

Ózd

1989.10.01

70%

92%

75%

79%

Ózd Borsodbóta Ózd Ózd Borsodbóta Ózd Borsodbóta Ózd Ózd Ózd Ózd

1985.05.14 1965.06.02 1994.05.28 1989.03.14 1968.10.08 1974.02.15 1969.10.31 1973.11.17 1992.01.10 1987.09.14 1980.02.10

100% 100% 80% 90% 65% 100% 90% 80% 60% 80% 100%

95% 95% 97% 100% 81% 93% 86% 50% 58% 97% 92%

83% 83% 83% 58% 67% 58% 75% 58% 75% 50% 67%

93% 93% 87% 83% 71% 84% 83% 63% 64% 76% 86%

Kód

B7 B1 B31 B23 B28 B26 B9 B10 B6 B8 B21 B34

Név

Születési hely

56

B16 B32 B29 B38 B33 B30 B37

Sas Fruzsina Szitai Béla Szitai Béláné Takács László Tóth Tivadar Vadász Attila Váradi Zoltán Győző

Kazincbarcika Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd

1994.10.24 1982.02.24 1983.02.24 1975.02.10 1975.11.23 1968.06.17

95% 95% 80% 90% 95% 90%

95% 88% 92% 80% 99% 95%

83% 83% 67% 42% 67% 67%

91% 89% 80% 71% 87% 84%

Ózd

1982.06.03

65%

81%

67%

71%

87%

87%

68%

81%

ÁTLAGOK

57

Célcsoport tagjai - TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0122 „A fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán" Kompetencia mérés – Sáta

Kód

Név

Születési hely

Születési idő

Matematika Anyanyelvi i Munkamo kompetenci kompetenci ti- váció ák ák 100% 100% 67% 70% 78% 50% 85% 68% 75% 85% 80% 67%

Átlag

Bakos Vanda Balla Ádám Bari István Bari József Bartók-Csató S26 György S9 Bódán Ferenc S5 Csíkos Béla S22 Farkas Nikolett S10 Horváth István

Ózd Ózd Miskolc Ózd

1990.09.30 1993.07.08 1991.12.29 1988.02.03

Debrecen Ózd Eger Eger Ózd

1992.03.04 1963.05.04 1987.07.15 1986.11.09 1992.02.12

85% 85% 40% 90% 55%

88% 88% 61% 80% 66%

75% 67% 83% 75% 75%

83% 80% 61% 82% 65%

S6 Hugyina Zoltán S18 Kovács Lajosné Lahó Roland S8 Csaba S21 Lipták János S14 Murányi Sándor

Ózd Ózd

1975.10.25 1981.07.25

100% 90%

68% 88%

67% 42%

78% 73%

Ózd Ózd Ózd Sajószentp éter

1982.09.23 1962.01.01 1957.10.03

100% 90% 80%

100% 77% 81%

67% 67% 58%

89% 78% 73%

1969.04.13

85%

65%

58%

69%

Ózd Ózd Ózd Budapest Ózd Makó Ózd Ózd Ózd Ózd

1954.10.08 1983.03.09 1971.07.08 1981.03.22 1988.08.22 1966.11.27 1969.06.24 1964.04.12 1993.05.04 1976.10.03

80% 75% 70% 70% 80% 100% 65% 95% 100% 90%

72% 96% 64% 57% 77% 92% 76% 86% 93% 92%

58% 58% 58% 67% 67% 75% 67% 50% 75% 83%

70% 76% 64% 65% 75% 89% 69% 77% 89% 88%

83%

80%

66%

76%

S25 S7 S1 S3

S23 Nagy Imréné Putnoki Géza S4 László S2 Szabó Gergely S20 Szenti Csaba S13 Szenti Csabáné S15 Szenti Sándor S19 Szenti Sándor S17 Szenti Sándorné S11 Toldi Bálintné S12 Váradi Ádám S16 Váradi Béla ÁTLAG

58

89% 66% 76% 77%

5.A KÉPZÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A szakmai, munkakompetenciákat fejlesztő képzések ábrája: Szocializációs tréning: 2013.07.11. - 2013.07.31 Vállalkozási ismeretek: 2013.08.01. - 2013.09.05

Erdőművelő: 2013.08.01. - 2013.10.09.

Motorfűrészkezelő: 2013.08.21. - 2014.01.14.

Fakitermelő: 2013.08.26. - 2014.03.18.

Emelőgépkezelő: 2013.08.21. - 2013.09.30.

Mezőgazdasági vontató vezető 2013.10.21. 2014.04.30.

"C" kategóriás tehergépjármű vezetői alapképzés 2013.10.21. 2014.04.30.

Támogatott foglalkoztatás: 2014.04.01. - 2014.09.30.

Az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek elkészítését követően az 50 fő célcsoporttag a projekt képzési szakaszába lépet. Minden célcsoporttag résztvevője volt a Készségfejlesztő, szocializációs tréningnek, amely a szakmai és munkakompetencia fejlesztő képzések sikeres elvégzését készítette elő, úgy, hogy az egyén önismereti – kommunikációs - tanulástechnikai, munkára való felkészítési, álláskeresési- és munkaerő-piaci ismeretek birtokába jut. Ezt követően az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek alapján (egyéni kompetenciák, készségek és motiváció, valamint a tréning eredmények alapján) az 50 fő képzése 3 irányban történt. a. Energia erdők telepítésével foglalkozó szakemberek képzése (30 fő, akik Motorfűrész kezelő, Erdőművelő és Fakitermelői tanfolyamon vettek részt.) A képzések egymást követően zajlottak. A végzett munkavállalók mindhárom képesítést megszerezve az erdőművelés és telepítés minden munkaműveletét elsajátították.

59

b. A szállítással, fuvarozással kapcsolatos szakirányban történő szakemberek képzése, akik az energiaerdők által előállított faaprítékot szállítják.(10 fő Emelő gépkezelő végzettséget követően 5 fő Mezőgazdasági vontató, vezető és 5 fő tehergépkocsi vezető képzésen vett rész.) b) Vállalkozóvá válásra felkészítő képzésen 10 fő vett részt, akiket a képzést követően a foglalkoztatás szervezők munkahelyfeltárását követő munkába segítés folyamatába irányítottak.

Készségfejlesztő, szocializációs tréning- 3 csoport 50 A tréningcsomag közvetlen célja az inaktív, munkára képes emberek integrációja a munka, illetve a képzés világába, a szemléletformálás, a pozitív jövőkép kialakítása a hallgatók szakmai képzésben való részvételének előkészítése, ösztönzése, a lemorzsolódás csökkentése volt. Az együttes tevékenység közben a résztvevők felmérték és felismerték saját helyüket a csoportban, élményeket és tapasztalatokat szerezhetek egymásról, megélték a kollegiális, együttműködő közösség összhangjában rejlő erőforrásokat. A résztvevők a közös feladatokat, játékokat játszva saját élményeken keresztül, az egyéni erősségekre alapozva, sajátították el csapatépítés módját, amelyhez mindenkinek személyesen köze van. A tréning célja az volt, hogy olyan ismeretek és készségek birtokába juttatni a résztvevőket, melyekkel a munkaerőpiacon képviselni tudják önmagukat. A résztvevők megismerték a munkaerőpiac működésének jellegzetességeit, szereplőit, valamint az egyes összetevők működési sajátosságait, elvárásait és gyakorlatát. A munkaerő-piaci mechanizmusok, elsajátítása segítette a résztvevőket saját helyzetük és magatartásuk átértelmezésében. Tematika: -

Előkészítő tréning modul: (30 óra) önismeret alapjai, stressz- és feszültségoldás, csapatépítés, Együttműködés és kapcsolatépítés, bizalom kialakítása.

-

Kísérő tréning modul: (60 óra) kommunikáció, tanulástechnika, pályaorientáció, motiváció.

-

Munkára felkészítő tréning modul: (30 óra) munkára való felkészítés, álláskeresési- és munkaerő-piaci ismeretek oktatása.

60

Képzés: Vállalkozóvá válásra felkészítő képzés (10 fő,)) A képzés célja volt, hogy olyan ismeretanyag és információk átadása, melyek birtokában a munkavállalók a megismert piaci viszonyok és jogszabályi háttér tükrében értékelni tudják meglévő

vállalkozási

ötleteiket,

felelősségteljes

döntést

hozhatnak

vállalkozásuk

beindításáról. A képzés során elsajátított tudás-anyag lehetővé tette a hallgatók számára, hogy a képzés befejeztével az egyéni elképzeléseknek, valamint a gazdasági és jogi környezet adta feltételeknek, lehetőségeknek megfelelő vállalkozási forma kiválasztását, indítását és annak üzletszerű hatékony működtetését. Tematika: –

A vállalkozó személyisége.

–

A vállalkozások.

–

Ügyviteli és informatikai alapismeretek.

–

Jogi, munkaügyi alapismeretek.

–

Közgazdasági, pénzügyi, adózási, társadalombiztosítási alapismeretek.

–

Marketing alapismeretek.

Képzés. Motorfűrész-kezelő OKJ képzés (30 fő,) A képzés célja volt, hogy a leendő munkavállaló sajátítsa el az erdészeti munkákon belül a motorfűrészek - Erdészeti Biztonsági Szabályzat alapján a - biztonságos üzemeltetését, a rendszeres és időszakos karbantartási és üzemfenntartási munkákat, a gépkezelés veszélyforrásait, a helyes anyagmozgatás és anyagtárolás alapvető szabályait.

61

Tematika: -

Gallyazás, darabolás

-

Elsősegélynyújtás, tűz- és környezetvédelem

-

Erdészeti munkavédelem

-

Motorfűrészek motortana és biztonságtechnikája

-

Motorfűrész-kezelői műveletek

-

Motorfűrész-kezelői gyakorlatok

-

Vállalkozói ismeretek

Képzés: Erdőművelő OKJ képzés (30 fő, 38 nap) A képzés célja volt, hogy olyan műszaki, biológiai alapismeretekkel és gyakorlati képességekkel rendelkező erdészeti szakemberek képzése, akik erdőbirtokosként, vagy alkalmazottként a szükségessé váló művelési feladatokat képesek önállóan elvégezni, képesek a tulajdonukban lévő erdő kezelésére, az erdősítési-fásítási országos és nemzetközi programokban való részvételre, az erdőnek a jóléti és természetvédelmi célú hasznosítására. Tematika: -

Erdőművelési ismeretek

-

Munka-, tűz- és környezetvédelem

-

Szaporítóanyag és csemetetermesztés

-

Talaj előkészítés, erdősítés

-

Erdőnevelés, erdővédelem

62

-

Szakmai gyakorlat

-

Erdei növények

-

Erdei növények ismerete

-

Vállalkozói ismeretek

-

Vállalkozások működtetése

Képzés: Fakitermelő OKJ képzés (30 fő,) A képzés célja volt, olyan erdészeti szakemberek képzése, akik képesek a fakitermelés munkaműveleteit szakszerűen elvégezni, ki tudják szolgálni a fakitermelésben használatos munkagépeket, és ehhez megfelelő műszaki, munkavédelmi ismeretekkel rendelkeznek. Tematika: - Gallyazás - Gallyazás és darabolás - Motorfűrészek és adapterek kezelése - Fakitermelés - Munka-, tűz- és környezetvédelem - Fakitermelési technológiák - Fakitermelési gyakorlat - Erdei növények 63

- Erdei növények ismerete - Vállalkozói ismeretek - Vállalkozások működtetése Vizsga eredmények

Baráth László Bari István Bojtor Gábor Bojtor János Bojtor László Bónis István Czakó Gyula Csatlós Mihály Csóka Dávid Csorba Béla Danyi Csaba Eke Gyula Horváth Béla Horváth Dániel Horváth Gergő Horváth Gyula Horváth István Horváth Tibor Ifj. Szenti Sándor Lahó Roland Csaba Lipták János Molnár Zsolt Attila Putnoki Géza László Szenti Sándor Tóth Tivadar Váradi Ádám Váradi Béla Ifj. Váradi Géza Váradi Géza Váradi Zoltán Győző

Motorfűrészkezelő Vizsgaeredmény jegy % 5 94 3 65 3 64 4 71 4 79 4 78 4 77 5 81 4 73 5 86 2 60 5 92 5 85 3 67 5 85 3 70 2 57 2 60 4 71 5 86 5 88 4 79 4 74 5 90 5 90 2 57 4 71 4 74 3 70 3 69

64

Erdőművelő Vizsgaeredmény

Fakitermelő Vizsgaeredmény

jegy 5 3 4 4 4 4 3 5 3 4 3 5 5 4 5 4 4 3 4 5 5 5 3 5 5 3 4 4 2 4

jegy 5 3 4 4 4 4 4 4 3 5 3 5 5 3 5 4 3 3 4 5 5 4 3 5 5 3 3 4 3 4

% 88 67 75 73 80 74 68 81 66 79 64 81 88 72 81 77 73 67 71 87 88 81 70 86 82 70 77 76 56 77

% 82 68 71 72 80 79 76 80 70 85 63 86 83 68 86 73 63 65 73 82 86 80 70 89 87 63 70 71 69 72

A kompetencia mérés és a vizsga eredmények összehasonlítása

Baráth László Bari István Bojtor Gábor Bojtor János Bojtor László Bónis István Czakó Gyula Csatlós Mihály Csóka Dávid Csorba Béla Danyi Csaba Eke Gyula Horváth Béla Horváth Dániel Horváth Gergő Horváth Gyula Horváth István Horváth Tibor Ifj. Szenti Sándor Lahó Roland Csaba Lipták János Molnár Zsolt Attila Putnoki Géza László Szenti Sándor Tóth Tivadar Váradi Ádám Váradi Béla Ifj. Váradi Géza Váradi Géza Váradi Zoltán Győző

Motorfűrészkezelő Vizsgaeredmén y jegy % 5 94 3 65 3 64 4 71 4 79 4 78 4 77 5 81 4 73 5 86 2 60 5 92 5 85 3 67 5 85 3 70 2 57 2 60 4 71 5 86 5 88 4 79 4 74 5 90 5 90 2 57 4 71 4 74 3 70 3 69 75

Erdőművelő Vizsgaeredmén y jegy 5 3 4 4 4 4 3 5 3 4 3 5 5 4 5 4 4 3 4 5 5 5 3 5 5 3 4 4 2 4

65

% 88 67 75 73 80 74 68 81 66 79 64 81 88 72 81 77 73 67 71 87 88 81 70 86 82 70 77 76 56 77 76

Fakitermelő Kompetenci Vizsgaeredmén a mérés y átlag jegy % 5 82 81 3 68 76 4 71 69 4 72 73 4 80 73 4 79 77 4 76 78 4 80 88 3 70 83 5 85 82 3 63 65 5 86 79 5 83 93 3 68 87 5 86 83 4 73 71 3 63 65 3 65 83 4 73 75 5 82 89 5 86 78 4 80 80 3 70 70 5 89 89 5 87 87 3 63 89 3 70 88 4 71 63 3 69 64 4 72 71 75 78

Vizsga átlagok: Motorfűrész-kezelő Vizsgaeredmény jegy % 4 75

Erdőművelő Vizsgaeredmény jegy % 4 76

66

Fakitermelő Vizsgaeredmény jegy % 4 75

67

Képzés: Emelő gépkezelő- kivéve targonca OKJ képzés (10 fő,) A képzés célja volt, hogy a hallgatók elsajátítsák a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciákat. A cél elérése érdekében el kellet sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kellet alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Olyan szakemberek képzése, akik a legmagasabb szinten képesek a meghatározott emelőgépek kezelésére, karbantartására, a kiadott munkák magas színvonalú, balesetmentes elvégzésére és megfelelnek az OKJ szakmai és vizsgakövetelményének Tematika: -

Általános műszaki és munkavédelmi feladatok

-

Munkavédelem, baleset-elhárítás és elsősegélynyújtás, tűz- és környezetvédelem

-

Műszaki alapismeretek

-

Emelő gépkezelők speciális feladatai

-

Rakodási technológiák, rakományképzés

-

Emelőgépek kezelése

68

Vizsgaeredmény:

Név Balla Ádám Bódán Ferenc

jegy

%

4 5

74 81

Gömöri András Gömöri Dávid András Takács László Bari József Demjén Roland Hugyina Zoltán Szabó Gergely Vadász Attila Átlag

4 5 4 4 4 5 5 5 4,5

73 83 73 71 79 83 91 91 80

Képzés: Mezőgazdasági vontató vezető (5 fő,) A képzés célja volt, hogy olyan szakemberek képzése, akik a legmagasabb szinten képesek a mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas lassú jármű vezetésére. 69

Tematika: -

Alapismeretek

-

Közlekedési ismeretek

-

A járművezetés elmélete

-

Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek

-

Alapismeretek

-

Közlekedési ismeretek

-

A járművezetés elmélete

-

Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek

Képzés: Tehergépkocsi vezető (5 fő, 30 nap) ("C" kategóriás tehergépjármű vezetői alapképzés) A képzés célja volt, hogy a közúti közlekedés biztonságának a javítása, a tehergépkocsivezetők gazdaságos és környezetkímélő vezetési szemléletének a kialakítása a 2003/59/EK irányelv iránymutatásai alapján annak érdekében, hogy az alapképzés eredményeként megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek munkájuk magasabb szintű, biztonságosabb elvégzése érdekében. Tematika: Elmélet: 70

-

A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés

-

Előírások alkalmazása

-

Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika

Gyakorlat: -

Járművezetés a közúti forgalomban

-

Járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek

-

Járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen

71

6. A PROJEKT MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE A tevékenység célja A munkáltatók részére nyújtott munkaerő-közvetítési szolgáltatás végső célja az álláskeresők munkába állítása és tartós foglalkoztatásuk elősegítése úgy, hogy az mind az egyén, mind a munkáltató megelégedettségét szolgálja. A munkaerő-közvetítés az állások feltárásával illetve a munkaügyi szervezetbe benyújtott munkaerőigénnyel vette kezdetét. Ebben a folyamatban a tanácsadónak kétféle feladatot látott el: 1. Egyrészről feladata a betöltendő álláshelyek pontos megismerése a munkáltató igények felmérése és megfogalmazása. 2. Másrészről a tanácsadónak meg kell ismernie az álláskereső képességeit, és motivációit annak érdekében, hogy a neki megfelelő munkahelyre tudja közvetíteni. A munkakör jellegzetességeinek feltárására munkakörelemzést végez, amelynek során meghatározza a munkakör tevékenységi területeit, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat. A leendő munkavállalók képességeinek feltárására kompetencia felmérést végek, amely az adott munkakör vonatkozásában vizsgálja az egyén jellemzőit. A tanácsadás végső célja volt, hogy a munkáltatói elvárások és munkavállalói kompetenciák minél pontosabb illeszkedésének elérése. A két fél igényeinek és lehetőségeinek optimális egyezése esetén beszélhetünk sikerességről az elhelyezkedés, munkavállalás szempontjából, valamint e tényezők jelentik a későbbi beválás alapját is. A tüzelhető biomassza termelés (energia erdő), feldolgozás (faapríték készítés) és hasznosítás területén történő támogatott foglalkoztatáson túl cél volt (20 fő), a térségi szinten történő potenciális foglalkoztatók megkeresésével, új munkahelyek feltárásával a célcsoport foglalkoztatásának elősegítése.

Tartalma A foglalkoztatás szervezők (2 fő) térségi, de megyei szinten is felkeresték a munkáltatókat és rögzítik a munkaerő igényeket valamint tájékoztatást adnak a projektről. Feltérképezik a munkáltatók által meghatározott munkaköröket és a foglalkoztatási hajlandóságot.

72

A munkáltatók részére nyújtott tanácsadói szolgáltatás végső célja az egyén munkába állítása és tartós foglalkoztatásának elősegítése úgy, hogy az mind az egyén, mind a munkáltató megelégedettségét szolgálja. A tanácsadói tevékenység a munkalehetőségek feltárásával vette kezdetét. A tanácsadónak kétféle feladatot kellett ellátnia: A munkáltató szempontjából feladata volt, a betölthető munkakörök pontos megismerése, a munkáltatói igények felmérése és megfogalmazása. A munkakör jellegzetességeinek feltárására munkakörelemzést végez, amelynek során meghatározza a munkakör tevékenységi területeit, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat. Az egyén szempontjából a tanácsadónak meg kelleet ismernie az egyén képességeit és motivációit annak érdekében, hogy a neki megfelelő munkahelyet tudja megtalálni. A foglalkoztatás szervezőknek ezért egyik fontos feladatuk, hogy folyamatosan kapcsolatot tartsanak a mentorral és a tanácsadóval, akik az egyéneket kísérik a projekt során. A tanácsadás végső célja az egyéni kompetenciák és a munkáltatói elvárások összhangba hozása. A foglalkoztatás szervezőknek (2 fő) a hátrányos helyzetűek iránti elkötelezettséggel, jó kommunikációs készséggel, tárgyalás-technikai ismeretekkel, érdekérvényesítő képességgel, diszkrimináció mentes szemlélettel és empátiával kelettl rendelkeznie. Felkészültségük révén a szakembereknek a tanácsadási folyamatban a munkaerő-piaci ismereteketekről (jogszabályok, munkaerő-piaci lehetőségek, pályázati lehetőségek stb.) és a hátrányos helyzetben élő egyének elhelyezésével kapcsolatos speciális ismeretekről is naprakész tájékoztatást tudtak adni a munkáltatók részére.

Munkáltatóknak nyújtott tanácsadás folyamata

1. szakasz: Munkahelyek felkutatása, foglalkoztatási lehetőségek feltárása A térségben fel kellett kutatni azokat a szervezeteket, melyek munkalehetőségeket tudnak biztosítani a hátrányos helyzetűeknek. A potenciális munkáltatók voltak önkormányzatok, állami és civil szervezetek, vállalkozások. A tevékenység a munkaerő-piac keresleti oldalán, a projekt elejétől induló tevékenység.

73

Dokumentáció: II/1. Kapcsolat felvételi űrlap II.2 Regisztrációs űrlap Két párhuzamos tevékenység keretében valósul meg, amelyek a következők:

Munkalehetőségek feltárása

Foglalkoztatási programok lehetőségeinek felkutatása

Együttműködések kialakítása Kamarák, Vállalkozói Központok

Foglalkoztatási projektek megvalósítói

Munkaügyi Központok és kirendeltségek Helyi önkormányzatok Munkáltatók Egyéb szervezetek (adott terület igényei)

2. szakasz: Munkakörelemzés a munkáltató közreműködésével

A lehetséges munkahelyek azonosítása után a tanácsadók személyesen keresték fel a munkáltatókat. A tanácsadók munkakörelemzést végeztek, azaz a munkáltatóval közösen meghatározza a munkakör betöltéséhez szükséges kompetencia igényeket, és definiálja a munkavállaló kiválasztásának kritériumait. A munkakör-elemzés a munkaerő kiválasztás eszköze. Konkrét munkaerőigény bejelentését követően az 1. szakaszt követve zajló tevékenység. A munkakör-elemzések mélységét, részletességét meghatározta, hogy a munkakörökről feltárt információkat a későbbiekben mire használták fel. Minél részletesebb adatok vannak a munkakörről, annál szélesebb körűek a felhasználási lehetőségeink is.

74

A munkakör elemzés eredményei akkor használhatók hatékonyan, ha azonos típusú információk összegyűjtését eredményezték valamennyi munkakörről. Ennek érdekében meg kellett határozni, valamint definiálni kellett az elemzési tényezőket, amelyek alapján információkat gyűjtünk az egyes munkakörökről. A projekt során alkalmazásra kerülő munkakör-elemzési kérdőív tartalmi elemeit a projekt sajátosságaihoz (célcsoport, tervezett munkaterületek) igazodóan, a munkakörök, a munkáltatói igények és a szükséges munkavállalói kompetenciák alapján került összeállításra. A munkakör-elemzés jellemzői: A munkáltató által megfogalmazott munkakörre vonatkozóan, a munkakör tevékenységek rendszerezésével és az adott szakmában alkalmazott követelmények figyelembevételével történtek. Segítségével egyértelmű és teljes képet kapunk az adott munkakör tevékenységi területeiről, a leendő

munkavállaló

munkavégzéshez

szükséges

ismereteiről,

tapasztalatairól

és

kompetenciáiról. Eredménye: A munkáltató igényeit is tartalmazó, pontosan felmért és meghatározott munkakörök. Sikeres munkaerő kiválasztás: a meghatározott munkakörök és munkáltatói elvárásoknak az egyéni kompetenciákhoz (kompetencia felmérés eredményei) történő megfeleltetésével. Munkakör-elemzési kérdőív tartalmi elemei:  a munkakör azonosítása,  a munkakör feladatai,  a munkakör elemzési tényezői,  munkakörnyezet. eszközök, berendezések és anyagok.

Dokumentáció: A munkakör-elemzési kérdőív és Munkakör-elemzési kérdőív- kitöltési útmutató.

75

A munkáltatói dossziék rendszere A projekt során a munkáltatói dossziék/űrlap rendszerét alkalmazták, melynek során minden munkakör külön dossziéban kerül tárolásra, ezzel munkakörönként kerülnek nyilvántartásba.

76

7. A PROJEKT NYOMON KÖVETÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FOLYAMATA

A tevékenység folyamata összetett, számos kapcsolódási ponttal rendelkezik a mentori tevékenységgel, a szakmafejlesztéssel és a projekt egyéb folyamatival, ugyanakkor a nyomon követésre épül az utógondozási szakasz.

Modellje A nyomon követési és utógondozási folyamatok a projekt által kifejlesztett és működtetett innovatív szolgáltatási rendszer részét képezik. A működési környezet a projekt által meghatározott. A projektben résztvevő szervezetek és munkatársaik, illetve az általuk használt eszközök és erőforrások, valamint a munkavállalók (álláskeresők), a munkaadók és a közöttük levő kapcsolatrendszer, továbbá a munkaerőpiacot befolyásoló tényezők és hatásuk jelentik a működési környezetet. A folyamatokat az egymással kapcsolatban és kölcsönhatásban álló nyomon követési és utógondozási tevékenységek láncolata alkotja, melyek, mint támogató szolgáltatások eredményezik – optimális esetben – a célok maradéktalan teljesítését, elérését.

Célja Az utógondozás és nyomon követési folyamat közvetlen célja a projekt célcsoportjaiból elhelyezett munkavállalók munkában tartásának, illetve tartós foglalkoztatásának elérése az elsődleges munkaerőpiacon.

77

A nyomon követési és utógondozás folyamatának közvetlen célja volt: - a projekt célcsoportjaiból elhelyezett munkavállalók munkában tartásának, illetve tartós foglalkoztatásának elérése az elsődleges munkaerőpiacon.

A nyomon követés és utógondozás folyamatának közvetett céljai voltak: -

A projektbe bevont munkavállalók szakmafejlesztésének elősegítése.

-

A projektbe bevont befogadó munkahelyek működési, társadalmi sikereinek elősegítése.

-

A

munkaerőpiacon

hátrányos

helyzetű

munkavállalói

csoportokat

munkanélküliségi ráta csökkentése. -

A hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkahelyek számának növekedése.

A projekt tevékenység módszertani, dokumentációs rendszere

A nyomon követés, utógondozás tevékenysége a foglalkoztatás időszakában zajlik.

78

jellemző

Ez a típusú foglalkoztatást támogató szolgáltatás nem mentori feladatok ellátását jelenti. A mentori tevékenység elsősorban mentális, esetleg szociális segítségnyújtást jelent a munkavállalónak, az ő igényeire, érdekeire fókuszál. A foglalkoztatás szervezők által végzett szolgáltatás ezzel szemben mindkét félre egyformán koncentrál, hiszen a foglalkoztatás a munkáltató és a munkavállaló között létrejött kompromisszum eredménye. A problémák és okaiknak ismeretében a mentorok foglalkoztatás szervezők a rendelkezésre álló információk, erőforrások, és eszközök felhasználásával a munkáltató munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntését befolyásolhatják. Az elhelyezkedés és a munkahely megtartásának szakaszában a nyomon követés többcélú. Egyrészt a projekt által alkalmazottá vált munkavállaló helyzetének, igényeinek és elégedettségének felmérése, másrészt a munkáltató munkavállalóval szembeni elvárásainak és elégedettségének felmérése. Ezeken kívül az esetleges problémák és okaiknak feltárása. A nyomon követés a projekt célcsoporttagok munkahelyi helyzetének vizsgálata a projekt megvalósításának időszakában. Egyrészt adat-, illetve információgyűjtés a munkavállalók és a munkáltatók bevonásával a munkahelyi megfelelőségről, melynek elsődleges célja a munkában tartás. Másrészt a lehetséges fejlődési irányvonalak meghatározásához nyújt segítséget, így segítve elő a szakmafejlesztésen keresztül a tartós foglalkoztatás megalapozását. A nyomon követésből rendelkezésre álló információk alapján módosítható, javítható, illetve fejleszthető a projekt innovatív szolgáltatási rendszere, azaz közvetve hozzájárul a munkaerő-piaci szolgáltatásrendszer minőségének emeléséhez. Az utógondozás a tartós foglalkoztatás elérését célozta meg. A nyomon követés is erre koncentrál, tehát mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről a tartós foglalkoztatást elősegítő kérdésekre koncentrált. A tartós foglalkoztatáshoz vezető tényezők meghatározása, valamint az utógondozás információ szükségletének kielégítése a cél. A munkáltatói és munkaadói igények, elvárások ebben a szakaszban már nem a szakmafejlesztéshez nyújtanak segítséget, hanem a foglalkoztatás hosszú távú fenntartásához. Folyamatban résztvevő projekt munkatársak: -


-

mentor 79

Alkalmazott formanyomtatványok: -

nyomon követő (utógondozási) adatlapok

Az utógondozás tevékenységét a nyomon követést (utógondozást) rögzítő adatlapok segítik. A nyomon követés (utógondozás) adatlapjainak tartalmát (a kérdések jellegét) mindig a folyamatban résztvevő munkaadók és munkavállalók sajátosságai határozzák meg.

A nyomon követési adatlapok szempontrendszere Az utógondozás folyamatában szükségszerű a mennyiségi és minőségi mutatók felállítása. - A mennyiség a folyamatoknak számmal kifejezhető és jellemezhető tulajdonsága. - A mennyiségi mutatók az utógondozás esetében tevékenység tükröződései, amelyek csak megközelítően tudják érzékeltetni az utógondozás tevékenységének tartalmi lényegét. A mutatóknak meghatározott struktúrájuk és tartalmuk van. Kialakításuk, felépítésük során figyelembe kellett venni a vizsgálat személyi (munkáltató, munkavállaló) és tárgyi (munkakör) oldalát egyaránt. Az utógondozás folyamatában már a tervezés fázisában meg kell határozni a mennyiségi célt, amely általában valamilyen változási mérték, mennyiség esetleg ütem elérését jelenheti. A minőség a cselekvés (szolgáltatás) – jelen esetben – a munkakör tartalmáról szól. A minőségnek objektív és szubjektív összetevő vannak. Objektív feltétel teljesülhet azzal, hogy valamilyen egyértelműen meghatározott tulajdonságra, azt mondjuk, hogy az minőség. A minőség egyben a szükségletek kielégítését is magában hordozza. Az utógondozás olyan egyéni szükségletek kielégítését célozza meg, amely magában foglalja a minőség biztosításának fontosságát. A munkaerő –piacon az utógondozás tevékenységének feladata, hogy a munkakörben dolgozó egyént képességeinek, készségeinek, igényeinek, figyelembevételével - az általa elérhető legmagasabb szinten - olyan potenciális munkavállalói tulajdonságok megszerzése felé irányítsa, amelyek segítségével munkahelyét folyamatosan és hosszú ideig képes legyen megtartani.

80

A munkakört fenntartó munkaadó irányában az utógondozási tevékenység lehetőséget biztosít a fenntarthatóságra, amelyet a munkakört betöltő személy és a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai és személyi kritériumok közelítésével valósít meg.

Az adatlapok értékelése Az értékelés valamilyen követelményekhez való viszonyítást jelent. A teljesítés ténye teljesítményt feltételez. A teljesítés értékelésének tervezett, következetes és átlátható folyamatnak kell lennie. Az adatlapok értékelésének megkezdése előtt, az értékelés tervezésének időszakában az alábbi tényezőket vették figyelembe venni: -

Olyan fogalmaztak meg, amelyek elfogadhatóak azok számára, akik kitöltik és ezáltal teljesítményük (munkavállaló) és elvárásaik, tapasztalataik (munkáltató) felmérésre kerülnek.

-

A méréshez megbízható, objektív és korrekt mércét kellett használni, mivel össze kell hasonlítani a tényleges teljesítményt (munkavállaló) a tervezettel, elvárttal (munkáltató) szemben és visszajelzést kell alkalmazni.

Mátrix készült a foglalkoztatottak követésére.

A projekt foglalkoztatási szakaszai

1. Támogatott foglalkoztatás: 6 hónap időtartamban. A 20 fő támogatott képzése a szakmai és munkakompetencia képzések lezárását követően történt zöld munkahelyeken, a projekt során létrehozott energia erdő gondozásával, faapríték és biomassza termelés területén.

81

2. Továbbfoglalkoztatás: 3 hónap időtartam. A továbbfoglalkoztatás a támogatott foglalkoztatást követő 3 hónapban történt ugyanezen tevékenységekre vonatkozóan.

A projekt során a mentor és a foglalkoztatás szervezők a kidolgozták nyomon követő kérdőívekkel felkeresik a befogadó munkahelyeket. Ez egyrészt adat-, illetve információgyűjtést jelent a munkavállalók és a munkáltatók bevonásával a munkahelyi megfelelőségről, a továbbfoglalkoztatásról, másrészt a lehetséges fejlődési irányvonalak meghatározásához nyújt segítséget, így támogatja a tartós foglalkoztatás megalapozását.

A

mentor

tevékenysége

elsősorban mentális,

szociális

segítségnyújtást

jelent

a

munkavállalónak, az ő igényeire, érdekeire fókuszál. Részükről a nyomon követés a munkában tartás és a tartós foglalkoztatást gátló konfliktusok megoldását teszi lehetővé, feltárva azon személyiségi, munkaszociológiai jellemzőkből és szakmai ismeretekből fakadó okokat, amelyek a konfliktusok kialakulásához vezetnek.

A foglalkoztatás szervezők egyrészt a munkakörök területén történő változásokat (munkáltató és munkavállaló egyaránt) és a foglalkoztatást esetlegesen akadályozó külső tényezők felderítését végzik, másrészt a projekt eredményességét vizsgálják.

Tekintettel arra, hogy a településeken nagyon beszűkültek a munkáltatói igények és a szakképzett munkaerő is korlátozott, a projekt mindkét terület fejlesztését megcélozza a településeket körbevevő környezeti feltételek kihasználásával.

Ennek keretében a Sátát és Borsodbótát körülvevő – részben magán kézben, részben önkormányzati tulajdonban, részben pedig természetvédelmi területekhez tartozó – nagyrészt elhanyagolt erdőségek területén energiaerdők telepítésére – biomassza termelés, valamint faapríték feldolgozására került sor.

82

Mindkét tevékenység hosszú távú fenntartása az előzetes tárgyalások és számítások során olyan bevételt generált, az erdőgazdálkodásból származó bevételekkel együtt, mely teljes mértékben megalapozottá tették a projekt megvalósíthatóságát és a tartós foglalkoztatottság fenntartását. A projekt során a tüzelhető biomassza termelés (energia erdő), feldolgozás (faapríték készítés) és hasznosítás területén 20 fő számára támogatott foglalkoztatás és továbbfoglalkoztatás valósult meg. A tüzelhető biomassza termelés (energia erdő), feldolgozás (faapríték készítés) és hasznosítás területén történő támogatott és továbbfoglalkoztatáson túl, a projekt során a foglalkoztatás szervezők térségi szinten történő potenciális foglalkoztatók megkeresésével, új munkahelyek feltárásával próbáltak további 30 fő számára esetleges munkába helyezést és foglalkoztatást megvalósítani. A nyomon követés és utógondozás a projekt során a vállalt 20 fő támogatott és továbbfoglalkoztatásán túl, minden olyan célcsoporttagot érint, akiket a projekt során potenciális munkáltatók felkutatásával sikerül munkába helyezni.

Támogatott foglalkoztatás dokumentumai

űrlap száma

tartalma

megvalósító(k)

1.

Munkaköri elemzés felülvizsgálata


2.

A szakmafejlesztés folyamata

mentor

3.

Önértékelés

mentor

4.

Egyéni fejlesztési terv

mentor

83

Továbbfoglalkoztatás

A tevékenység a személyes látogatások formájában valósult meg. 1. A továbbfoglalkoztatás (3 hónap) során: - a foglalkoztatás szervezők minimum 2 alkalommal keresték fel a munkavállalókat és a munkáltatót.

Továbbfoglalkoztatás:

A foglalkoztatás fenntarthatóságának vizsgálata A munkakörnek és a munkaviszonynak a program lezárását követő időszakban történő fenntarthatóságát vizsgálja.

A program értékelése. Az utolsó tanácsadói látogatás célja megtudni, hogy a program miben segítette mind a munkáltatót és mind a munkavállalót. A következő táblázat a nyomon követés tartalmi megnevezését, a látogatások ütemezését, a tevékenységét végző projekt megvalósítók meghatározását mutatja.

Továbbfoglalkoztatás űrlap száma

tartalma

megvalósító(k)

5.

A fenntarthatóság vizsgálatának adatlapja


6.

Programértékelés


84

A nyomon követés, utógondozás tevékenységét összefoglaló beszámolók elkészítésének rendszere

A tevékenység összegzése a mentor és a foglalkoztatás szervezők által tett látogatások alkalmával kitöltött nyomon követési űrlapok segítségével, beszámoló formájában történt.

A tevékenységről készült beszámolót 2015. január 10.-ig elkészült. Az elkészített összegzések a projekt záró tanulmányában beépítésre kerülnek. űrlapok száma 2., 3. és 4.

1.,5. és 6.

tartalma

Tervezett ütemezés

megvalósító(k)

Nyomon követés, utógondozás –mentor szakmai beszámoló Nyomon követés, utógondozás –foglalkoztatás szervezők szakmai beszámoló

2015. január 10.

mentor

2015. január 10


Eredmények: Felkeresett munkáltató

Egyéni vállalkozó Erdőgazdálkodás ZRT. telephely Nonprofit Kft. Bt. Közintézmény Egyéb vállalkozás Önkormányzat

85

Felkeresett foglalkoztató szervezetek száma 4 6 3 5 6 8 6

KIMUTATÁS

a TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0122 azonosítószámú "A fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán" című projektben résztvevők foglalkoztatásáról Ssz. Név 2013 2014 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Csépányi Anett Elek Ádám Farkas Fanni Lázi Alexandra Hernádvölgyi Adrienn Bari Dénes Bakos Vanda Bartók Csató György Toldi Bálintné Szenti Sándorné Baráth László Bari István Bojtor Gábor Bojtor János Bojtor László Bónis István Czakó Gyula Csatlós Mihály Csóka Dávid Csorba Béla Danyi Csaba

X X X X X

XI X X X X

XII X X X X

I X X X X

II X X X X

III X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

IV X X X X

V

VI

VII

VIII IX

X

XI

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X X

X X

X X X X X X

X X X X X X

X X X

X X X X

X X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

86

XII X X X X

I X X X X

II X X X X

2015 III IV X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X X X X X X X X X X X

V

VI

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Eke Gyula Horváth Béla Horváth Dániel Horváth Gergő Horváth Gyula Horváth István Horváth Tibor Ifj. Szenti Sándor Lahó Roland Csaba Lipták János Molnár Zsolt Attila Putnoki Géza László Szenti Sándor Tóth Tivadar Váradi Ádám Váradi Béla Ifj. Váradi Géza Váradi Géza Váradi Zoltán Győző Balla Ádám Bódán Ferenc Gömöri András Gömöri Dávid András Takács László

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X XX

X X

X XX

X X

X

X

X

X X

X X

X X

X X X

X

X X X

X X X

X X

X X

X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X X X X

X X X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X

X X

X X

X X X X X

X

X X X X X

X X X

X X X

X X X X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

XX X

X X

X X

X X

X X

87

X X X

X

X X X X X X X

X X

X X

X

X X

46. Bari József 47. Demjén Roland 48. Hugyina Zoltán 49. Szabó Gergely 50. Vadász Attila 51. Kriston Szabolcs X X X 52. Szenti Csabáné Jelmagyarázat: X: Borsodbótai ÖTTE Egyesület,

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

XX X

X X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

XX X

X

X

X X

X X

X: Külföldi munkahely X: Önkormányzati munkahely X: Hazai vállalkozás X: Egyéni vállalkozó X: Egyéb

88

X X X X X

X X X X X

8. A PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS A SZINERGIA BIZTOSÍTÁSA

Összesítés a foglalkoztatásról

Létszám / Fő

Külföldi munkahely

3

Önkormányzati munkahely

28

Borsodbóta 19 Sáta 8 Ózd 1 Hazai vállalkozás

9

Egyéni vállalkozás

1

Egyéb

3

Akikről nincs adat

8

Munkába került a projekt során a célcsoport 79 %-a.

Az egyesület 2013. április 1. -2015. március 31. között valósítja meg a TÁMOP-1.4.3-12/12012-0122 azonosítószámú, „A fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán” című projektjét. A projekt keretében 52 fő munkanélküli bevonására került sor. Közülük 50 fő készségfejlesztő szocializációs képzésben, majd 10 fő vállalkozási ismeretek, 10 fő emelőgépkezelő és 30 fő fakitermelő, erdőművelő és motorfűrészkezelő OKJ-s képzésben részesült és tett sikeres vizsgát. 5 fő mezőgazdasági vontató vezető és 5 fő tehergépjármű vezető vizsgát tett. 2014. december 31-ig 20 fő tartós foglalkoztatása valósul meg, azt követően nagyobb részük Borsodbóta Község Önkormányzatánál került alkalmazásra. A foglalkoztatás keretében fakitermelést, erdőművelést, faapríték előállítást és értékesítést végeztek. Az előállított faapríték mennyisége 116,61 tonna volt. A projekt keretében 20 ha erdő telepítésére is sor került. Az energiaerdő telepítés során 8500 facsemetét ültettek el és gondoztak. Emellett a szakképesítéssel rendelkező munkatársak 108 m3 tűzifát termeltek ki a szociális tűzifa program keretén belül. 89

Nemcsak hazai, hanem külföldi piacon is egyre nagyobb az igény a csomagolt tűzifa és a faaprolék vásárlása iránt. Borsodbóta és Sáta községek az Északerdő Zrt. területéhez tartozó települések. Az Északerdő Zrt. teljes erdő területe 103.000 ha. A fakitermelést ezen a területen lehet kezdeményezni. Rendelkezésre állnak a Borsodbótai ÖTTE Egyesület szakképzett erdőművelő, fakitermelő és motorfűrészkezelő szakemberei, akik a munkát felvállalva alapanyagot szolgáltathatnak a nyertes Sui Generis pályázat esetén Bóta-Sáta Szociális Szövetkezet alkalmazottai számára.

Borsodbóta, 2015. március 30.

Készítette:

Cég neve: Címe: Telefon és telefax száma: Adószám: Cégjegyzékszám:

Bujtor és Társa Bt. 7627 Pécs Kispiricsizma d. 30. 30/9934892 20113379-1-02 02-06-066800

90

ZÁRÓTANULMÁNY TANULMÁNY FENNTARTHATÓ ZÖLDFOGLALKOZTATÁS BORSODBÓTÁN

Recommend Documents