ZALAI GYŰJTEMÉNY REPERTÓRIUM

ZALAI GYŰJTEMÉNY 1974-1998 REPERTÓRIUM

Zalai Gyűjtemény 45.

ZALAI GYŰJTEMÉNY 1974-1998 REPERTÓRIUM

Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, 1999.

A repertórium a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban készült. Szerkesztették KAPILLER IMRE - KISS GÁBOR

A tanulmányokat lektorálta: SIMONFFY EMIL

Számítógépes szedés és tördelés KRISKER ÉVA - RÓZSÁS BEÁTA

ISSN 0133-5499 ISBN 963 7226 338

A könyv megjelenését a Zalai Nyomda Rt támogatta.

Kiadja a Zala Megyei Levéltár 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Tel.: 92/312-794, 314-528 Fax: 92/316-554 Felelős kiadó: Bilkei Irén

Degré Alajos és Szabó Béla emlékére

Németh József A Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte I. Zala megyében viszonylag későn kerülhetett sor történeti témájú tanulmányokat közzétevő periodika létrehozására. Hazánk e táján még ma sincs az ilyen jellegű rendszeres kiadványozás hagyományos szellemi bázisául szolgálható humán jellegű felsőoktatási intézmény, s közgyűjteményei is hosszú időn keresztül kedvezőtlen feltételek között dolgozhattak. Keszthelyen ugyan már a század fordulóján megalakult a Balatoni Múzeum, de öt évtizeden keresztül javarészt csak kis létszámú tudományos műhelyként volt kénytelen az egyre növekvő elvárásoknak megfelelni. Intenzívebb fejlesztése idején pedig egy emberöltőnyi ideig Veszprém megyéhez tartozott. A megye nagy múltú levéltára és a főhivatású kutatót csak 1950 óta foglalkoztató nagykanizsai és zalaegerszegi múzeumok a hatvanas évekig egyszemélyes kutatóhelyként működtek. Mégis, a mai Zalai Gyűjtemény elődjének is tekinthető kísérletezés már korán, épp egy évszázaddal a Gyűjtemény előtt megszületett. Bátorfi Lajos, a Nagykanizsa szellemi és társadalmi életében kiemelkedő szerepet betöltött, sokoldalú és termékeny író, újságíró, szerkesztő 1876-1878 között adta ki havonta megjelenő füzetsorozatát, Adatok Zalamegye történetéhez címmel. A mai kutató - ha egyáltalán megtalálja e füzeteket - már jobbára öt kisalakú kötet formájában veheti le azokat a polcról. Pedig a Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1861-1973 című munka első tétele - az abc. rendje alapján - “Adatok Zalamegye történetéhez Történeti folyóirat Nagykanizsa 1876-1878. megj. havonként egyszer” meghatározással épp e munkát tünteti fel. A látszólagos ellentmondás kulcsa, hogy a kor szokásának megfelelően a 60-60 oldalas füzetes kiadványt a későbbi egybekötés szándékával, folyamatosan növekvő oldalszámozással adta ki Bátorfi. Minden füzet élén egy-egy rövid életrajz állt, mindegyik biográfia hőse valamilyen módon kötődött a megyéhez: Gál Imre, Spissich János, Pálóczi Horváth Ádám, Egervári Ignác, Csány László, Deák Ferenc, Horváth János püspök, Török János, Novák Krizosztom, Péteri Takács József, Kiss Pál, Csertán Sándor, Ramasetter Vince és mások. Az egyes füzetek, így az egész sorozat tartalma is rendkívül vegyes: történelmi kapcsolatú szépirodalmi munkák, népdalok, oklevelek, régi missilisek, útleírások, feltűnően sok helynév-magyarázat. A közölt szövegek csak egy része eredeti, legalább felük-harmaduk korábbi közlések átvétele. Így a szerzők közt találjuk Bethlen Miklóst, Baróti Szabó Dávidot, Spissich Jánost, Pálóczi Horváth Ádámot, Greguss Ágostot, Thaly Kálmánt, Edvi Illés Pált, Bitnitz Lajost, Rómer Flórist. A kortárs zalai szerzők közt gyakrabban szerepel Tuboly Viktor, a Nagykanizsán élő ügyvéd, Kővári Béla, az ekkor még ugyancsak kanizsai, később szombathelyi szerkesztő, Dervarits Kálmán, alsólendvai hivatalnok, szorgalmas helytörténész, író,

7

Mezriczky Pál, az idős kővágóőrsi ügyvéd-birtokos, Tárnok Alajos, a Batthyány uradalom jószágigazgatója és mások. Itt olvashatjuk a Zalaegerszegen született, Nagykanizsán diákoskodott Wlassics Gyulának egy korábban közzétett, még diákkorában írt rövid tanulmányát a zalavári apátságról. A közlemények egy része névtelen. Sajnos, Bátorfi füzetei kétévi megjelenés után megszűntek, azonban így is, 120 esztendő után is hasznos segédeszközei a zalai történeti kutatásoknak. Noha tanulmányainak egy része elavult - leginkább a helynév-magyarázatok -, de a legtöbb oklevél és missilis szövege ma már csak itt található meg. Ugyanis nagyobb részük azóta szétszóródott családi levéltárakból, az ősök szekrényének aljából került e lapokra, s eredeti példányukat a nehéz idők elpusztították. Csutor Imre, a megye kutató hajlamú alispánja később ugyan megjelentetett egy kritikai füzetet, abban azonban csak kisebb hibajavítást és pontosítást, adatkiegészítést adott, mintsem alapvető kritikát. (Észrevételek és Toldalékok Bátorfi Lajos úr “Adatok Zalamegye történetéhez” czímű munkájához. Zalaegerszeg, 1890.) Bátorfi vállalkozásának jelentőségét mutatja, hogy épp egy évszázadig nem volt méltó folytatása. Heti-, később napilapokban elvétve jelent meg egy-egy fontosabb forrásközlés, ma is figyelembe veendő rövidebb tanulmány, de történeti vonatkozású folyóirat nem indult. A hetilapok közül különösen fogékony volt a történelmi témák iránt a Borbély György gimnáziumi tanár által szerkesztett, 1901-1917 közt Zalaegerszegen megjelent Magyar Paizs, amely nemcsak maga mögé sorakoztatta a gimnázium ez időben nagyon kiváló tanári karát, hanem az ország más tájain élő kutatókat is megnyert. Különösen jelentősek Csány Lászlóra vonatkozó közleményei. Az I. világháború után, 1920 őszén indult és majd négy évig tudott fennmaradni Zalaegerszegen a Göcsej. Vegyes tartalmú lap volt, alcíme szerint Zala vármegye szépirodalmi, tanügyi, népművelési, ismeretterjesztő és tréfás heti folyóirata. Kiadójának szándéka szerint minden vasárnap került volna az olvasók kezébe, valójában rendszertelenül jelent meg. Nem egészen négy esztendő alatt öt szerkesztő próbálkozott életben tartásával (Binder Rezső, Lengyel Ferenc, Weisz József, Hortobágyi Ágoston, Huhn Gyula). Folytatásának tekinthető az előbb Zalaegerszegen, majd Nagykanizsán 1924-1925 között hetenként egyszer megjelent Visszhang, amely dunántúli irodalmi, művészeti és társadalmi hetilapnak hirdette magát. Inkább szándéka, mintsem színvonala tiszteletre méltó; jellemző, hogy 10 hónap alatt három szerkesztője váltotta egymást (Fülöp János, Huhn Gyula, Kempelen Béla). 1926-ban Kempelen Béla Dunántúli Kultúra címmel megpróbálta feltámasztani, de mindössze pár hónapig élt, s jelen ismereteink szerint közgyűjteményben fennmaradt példánya sincs. Öt évvel később Zalaegerszegen Udvardy Jenő tekintélyes ügyvéd tett kísérletet a Zalai Élet című sport, szépirodalmi és társadalmi hetilap megjelentetésére; szándé-

8

ka, energiája és pénze mindössze egy esztendőre volt elegendő. A szerkesztésben részt vett Fekete Károly, M. Ötvös Magda, Szűts Iván, ifj. Bődy Zoltán. Ezután évtizedekig nem jelenik meg Zala megyében kulturális, jellegű folyóirat. Szerencsére Nagykanizsán és Zalaegerszegen történelmi, irodalmi érdeklődésű szerkesztők gondozták a fontosabb heti- és napilapokat, az ő révükön több, témánk szempontjából is fontos közlemény található lapjaikban: Nagykanizsán a Barbarits Lajos szerkesztette Zalai Közlönyben, Zalaegerszegen pedig - főleg 1930-ig, Pesthy Pál szerkesztése idején - a Zalamegyei Újságban. Érdekes, néhány rész-sikert eredményező kísérlet volt N. Szabó Gyula vállalkozása az 1920-as évek második felében. Zalaországban, majd Zalaország címmel indított füzetes kiadványsorozatot, számonként külön borítóval, de szintén folyamatos oldalszámozással. Noha közben kénytelen volt nyomdát is változtatni, végül két tekintélyes kötet alakult ki a mindvégig csak általa írt könyvecskékből. Példaképe talán Eötvös Károly lehetett, szépirodalmi eszközökkel próbált történelmi témákat feldolgozni. Noha neves elődjének színvonalát nem érte el, két könyvének néhány részlete máig is figyelemre érdemes, nem egyszer forrásértékű is, egy-két témában azóta sem akadt folytatója (pl. a zalai zeneszerzőkről rajzolt arcképei). 1934-ben Szombathelyen indította Vasi Szemle címmel tudományos folyóiratát Pável Ágoston. Egy évtizeden keresztül nemcsak folyamatosan megjelent, hanem mindvégig megőrizte rendkívül magas színvonalát is. Néhány zalai vonatkozású téma már az első évfolyamokba is bekerült, elsősorban Vas megyei szerzők tollából. 1940-ben Dunántúli Szemlévé alakult, alcíme szerint Vas, Veszprém és Zala vármegyék hely- és művelődéstörténeti folyóirata kívánt lenni. Ezt elősegítendő 1942től társszerkesztőként szerepelt Suszter Oszkár, az egerszegi gimnázium tanára. Pável 33 tagú szerkesztőbizottságot is létrehozott, ennek 14 tagja Zalát képviselte. E grémium inkább csak jelképes, protokolláris testület volt, mintsem a folyóirat tartalmát bármiben is befolyásoló közösség. Nyolcan pedagógusok voltak (Bartha István, Boleratzky Gyula, Bödei János, Bucsics Gyula, Horváth Tibor Antal, Izsák Gyula, Kaposi Antal, Szerecz Imre), hárman tanügyi tisztviselők (Bogyay Tamás, Markos Jenő, Nagy Jenő), egy régész-író (az ekkor már nyolcvanhoz közeledő Darnay Kálmán), egy levéltáros (Fára József) és egy plébános (Pehm József). Tízen Zalaegerszegen éltek, ketten Keszthelyen, egy-egy bizottsági tag Nagykanizsán és Sümegen. A név és a célkitűzés változása alig növelte a zalai szerzők részvételét, talán csak az ígéretes néprajzi kutatónak indult Bödei János jelentkezett rendszeresebben, s Bogyay Tamás tett közzé néhány nagyon jelentős, ma is nélkülözhetetlen történeti, művészettörténeti tanulmányt Zala középkori műemlékeiről. Az ekkor Keszthelyen élő premontrei tanár, Horváth Tibor Antal szerepelt még több dolgozattal, ezek témája azonban szinte kivétel nélkül korábbi működése színhelyével, Vas megyével kapcsolatos. Több vasi szerző (Tóth János, Sztojalovszky Sándor, Fábián Mária és

9

mások) közleményei azonban a folyóirat ezen időszakából is nélkülözhetetlenek a zalai kutatók számára. Nem Zala megyében szerkesztették, de sokszálú kapcsolatban volt megyénk szellemi életével a Balatoni Szemle. A Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottságának hivatalos folyóirataként jelent meg 1942 áprilisa és l944 áprilisa között. Mivel akkor a Balaton fele Zala megyéhez tartozott, méltán tekinthetjük zalai érdekeltségű kiadványnak. Főszerkesztője a neves földrajz-tudós, a Balaton szenvedélyes kutatója, az ekkor már nyugdíjas egyetemi tanár, Cholnoky Jenő volt. 17 tagú szerkesztő bizottságában Zala megyét a keszthelyi születésű, de akkor már Budapesten élő Bulla Béla, Cholnoky korábbi munka-társa és utóda, valamint Dornyai Béla, a keszthelyi múzeum igazgatója képviselték. A folyóirat nem volt szűk körű földrajzos fórum, számos történelmi témájú tanulmányt is találunk benne. (Ekkor Zalában élő szerzői közül néhány: Sebestyén Gyula, Sebestyén Olga, Bogyay Tamás, Váth János, Moll Károly, Fára József, Demeter György, Morvay Gyula.) Sajnos, a háború miatt nem tudott igazán megerősödni, s hazánk német megszállása után meg is szűnt, azóta sincs méltó folytatása. Közel két évtizeddel később, 1963-ban Szombathelyen újra több megye közös folyóirata jelent meg, az Életünk. Vas, Veszprém, Zala és Győr-Sopron megyék tanácsa által fenntartott kiadványként indult, az első esztendőkben évenként három kötettel. Így nem volt szükség az akkoriban rendkívül nehezen megszerezhető folyóirat-engedélyre, az egyes számok nyomdába adását a Kiadói Főigazgatóság egyenként hagyta jóvá. Az évtized végén aztán az Életünk - máig is folyamatosan megjelenő, sikeres - folyóirattá alakult át. Zala megye 1971-ben kivált a fenntartók sorából. Az addig eltelt nyolc év során nem sikerült a zalai szerzők megfelelő arányú részvételét biztosítani. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy a szerkesztők elfogultsága vagy a zalai szerzők passzivitása volt a mérsékelt részvétel oka. Valószínű, hogy mindkettő. Az Életünk szépirodalmi jellegű (volt), de Tanulmányok rovata helyt adott történelmi, művelődéstörténeti közleményeknek is. A szépirodalmi részben gyakrabban, a kritikaiban elvétve jelentkeztek zalai szerzők, s nyolc év alatt mindössze négy zalai kutató öt történelmi dolgozata volt olvasható (Jakab Géza két alkalommal, Simonffy Emil, Fülöp István és Szentmihályi Imre egyszer-egyszer jelentkezett.). A verseket, elbeszéléseket most nem említve rajtuk kívül még néhány zalai vonatkozású könyvismertetést, szociográfiai jellegű riportot őriznek az Életünk kötetei (Borbás Györgyét, Czoma Lászlóét, Csordás Jánosét, Németh Józsefét). II. 1971-ben, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Zala Megye Tanácsa kilép az Életünk fenntartóinak sorából, mind erőteljesebben jelentkezett az igény önálló zalai szép-

10

irodalmi - tudományos folyóirat indítására. Egy ilyen kiadvány már 1957-ben szóbajött. Június 5-én a Zalai Hírlapban közlemény jelent meg a Zalai Szemle ügyében. A tervezett periodika gazdasággal, kultúrával, történelemmel foglalkozott volna. Szerkesztőbizottsága is megalakult, levelezési címe a Levéltár volt. Nem sikerült felkutatnom, hogy kik álltak a kezdeményezés mögött, több jel arra utal, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (akkor még: Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat) megyei szervezete gondozta volna a kiadványt. Feltételezhető, hogy a Levéltár nem sokkal korábban ide helyezett, majd hamarosan el is távozó ambiciózus vezetője is az előkészítők között volt. Szeptember 12-én a Zalai Hírlap olvasói már arról értesülhettek, hogy a szerkesztőbizottság összeállította az első számot, abban mezőgazdasági, egészségügyi (trachoma, tbc), olajipari tanulmányok, a zalai népdalkincsről szóló dolgozat, valamint könyvismertetések, néhány vers szerepelt. Azt tervezték, hogy november elején a kötet meg is jelenik. Erre ma már ki nem deríthető okok miatt nem került sor. Három évvel később ugyancsak a Zalai Hírlapban Lázár Tibor cikke őrizte meg azt a szándékot, hogy a TIT az elvetélt kezdeményezést újra fel-karolta. Az új terv szerint a Szemle terjedelmének egyharmada művészeti, kétharmada ismeretterjesztő témájú lesz. Egyik példának a Borsodi Szemlét tekintette. Ez is megmaradt tervnek, aztán 12 esztendeig - többek közt az Életünk megjelenése miatt sem - szerepelt napirenden. 1972 első negyedében megint csak a Zalai Hírlapban vita indult a létrehozandó folyóirat jellegéről. Többen (Varga Zoltán, Hontváry Gyula, Dömötör András, Ferencz Győző) vegyes tartalmú kiadvány mellett érveltek, mások (Markó Imre Lehel, Degré Alajos) inkább tudományos, Szentmihályi Imre honismereti szemle mellett sorakoztatott fel érveket. (A megszólalók közül különösen Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszentmihályi tanító érdemel figyelmet: azonos azzal a Huhn Gyulával, aki fél évszázaddal korábban Göcsej, majd Visszhang néven már folyóiratot szerkesztett.) Címjavaslatokból bőséges a választék: Zalai Tanulmányok, Zalai Helytörténeti Kiadvány, Zalai Közlemények, Zalai Élet, Zalai Szemle, Tanulmányok Zala megyéről, Zrínyi utódai, Zalamentén, Zalai Tükör, Zalai Almanach, Zalai évkönyv. A vitát Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője foglalta össze. Ő a vegyes tartalmú kiadvány mellett felhozott érveket érezte nyomósabbnak. 1972. április 2-án már nyilvánosságra kerül a terv, hogy az új zalai kötet év végére megjelenik. Megalakult előkészítő bizottsága is (Kovács Lajos, Buni Géza, Háry Sándor, Németh József), de végül ez a szándék is elaludt, a rendszeresnek szánt zalai kiadvány azonban már a megvalósulás útjára lépett. Ez időre már megszűnt egy olyan sorozat, amely legfeljebb csak bibliográfiai értelemben, esetleg témája szempontjából tekinthető összetartozónak. A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1960-ban jelent meg, ennek 23 tanulmánya különnyomatként, a Göcseji Múzeum Kiadványai sorozatcímmel, növekvő sorszámozással

11

is elkészült. Később újabb kiadványokra is rákerült ez az elnevezés (Holub József: Zala megye középkori vízrajza, Vörös Károly: Parasztmozgalmak Zala megyében a XIX. század első felében, Plander Ferenc: Göcseinek esmérete…, Tóth János: Göcsej népi építészete, Degré-Gergelyffy-Valter: Az egervári vár története stb.). Az utolsó munka, amelyet e sorozat 30. kötetéül jelölt a kiadó, Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji szegek vidékén című úttörő jellegű, ma is gyakran forrásul használt tanulmánya volt, 1971-ben. Valójában e sorozat ténylegesen soha nem létezett. A különnyomatok még egységes köntösben kerültek az olvasó elé, a többi kötet vagy füzet azonban mind tartalmában, mind terjedelmében és külső megjelenésében teljesen különböző volt. Hogy mennyire nem vált sorozattá, azt mutatja, hogy 29nek jelölt számán a Kiadványai megjelölés helyett Közleményeit olvashatunk. A hatvanas évek végén Zala megyében is megerősödött a honismereti mozgalom. Gondozója egyrészt a Hazafias Népfront, másrészt a közművelődési intézményhálózat volt, szakmai bázisul a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok szolgáltak. Több megyében helyismereti közlemények megjelentetésére is kísérletet tettek. Zalában 1970-ben jelent meg a Göcseji Helikon Honismereti Közlemények. Elnevezése Pálóczi Horváth Ádám, az 1811-1819 között Petrikereszturon élt sokoldalú, termékeny költő által a környékbeli nemes kisasszonyokból szervezett irodalmi körre emlékeztet. (Az 1973-ban megjelent 7. kötet e kör fennmaradt műveit adta közre.) 1975-ig összesen 9 száma készült el, meglehetősen egyenetlen időközökben, hiszen 1972-ben és 1974-ben egyetlen kötet anyagi feltételeit sem sikerült biztosítani. Csak karton borítója készült a Zalai Nyomdában, szövege rotaprint eljárással a Megyei Könyvtárban, annak javuló technikai lehetőségeit kihasználva. A számok többsége tanulmányokat közölt, s a szerkesztő törekedett arra, hogy a közlemények többségét egy-egy téma, személy köré csoportosítsa (Borbély György, Kisfaludy Sándor, Pais Dezső, Gönczi Ferenc). Három száma önálló, teljes kötetnyi munka (Vaska Miklós: Húsz küzdelmes év, Péterffy Ida: Horváth Ádám levelezése poétriáival, Németh István: Gépállomások Zalában.). Az egyes tanulmányok színvonala nagyon egyenetlen, lelkes amatőr dolgozatok szomszédságában sok újdonságot hozó, magas színvonalú közleménnyel is találkozhatunk.(Főleg Simonffy Emiltől, Degré Alajostól, Bödei Jánostól.) Mivel a számok ma már alig hozzáférhetők, érdemes lenne a legszínvonalasabb, időtálló közleményekből egy válogatást megjelentetni. A kiadvány létrehozója, lelke Fülöp István volt. Pályáját tanítóként kezdte, 1938tól dolgozott Zala megyében. A hadifogságból hazatérve a Népművelési Hivatal munkatársa, 1946-ban a Zalai Táj-és Népkutató Intézet megszervezője, irányítója. Rövid ideig újra tanító, levéltáros, 1953-tól a Megyei Könyvtár vezetője. A forradalomban vállalt szerepe miatt 1957 tavaszán letartóztatták, elítélték, szabadulása után fizikai munkás, dekoratőr, újra tanító. 1965 után több falutörténeti kiállítást szervezett, a honismereti szakkörök megyei szakreferenseként sikeres szervezőmunkát

12

végzett. 1968-73. között a Megyei Könyvtár munkatársa, majd két évig a Magyar Olajipari Múzeum könyvtárosa. A zalai helytörténeti kutatás jelentős személyisége volt. Rendkívül lelkes, szívós szervezőmunkával a kiadvány ügyének megnyerte a honismereti mozgalmat istápoló Hazafias Népfront megyei szervezetét, a Megyei Tanács Zalaegerszegi Járási Hivatalának vezetőit, elsősorban Borda László elnökhelyettest. Az első hat számot nagy létszámú, 10 fő körüli szerkesztőbizottság jegyezte. (Köztük Berki Gergely egervári iskolaigazgató, Bödei János tanító, a harmincas években ígéretesen induló néprajzos kutató, Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszentmihályi tanító, korábban író, szerkesztő, egy időben kisgazdapárti politikus, Németh László megyei könyvtárigazgató, Czugh Dezső fazekas, az őrségi fazekasság múltjának kutatója, Gaál Károly könyvtáros, Kovács Antal hottói tanító, szakfelügyelő, Simonffy Emil levéltáros, Borda László a Járási Hivatal elnökhelyettese.) E névsor azonban inkább csak névleges testületet, tekintélyt adó hátteret igazolt, mintsem munkát végző közösséget. Valójában a szervezés, szerkesztés, a szükséges pénz előteremtése Fülöp István érdeme volt. (Egy-egy szám megjelenését segítette a Járási Hivatal, Pacsa község Tanácsa, a Kisfaludy Sándorról szóló tanulmányok kötetét Balatonfüred Tanácsa stb.) A 7. számtól némileg szilárdabb intézményi háttérként a Megyei Könyvtár vállalta a gondozást, ettől kezdve a szerkesztőbizottság is kisebb létszámú, hatékonyabb testület lett (Degré Alajos, Simonffy Emil, Németh László és Németh József). A Göcseji Helikon utolsó, kilencedik száma 1975-ös évszámmal jelent meg, s vele a sorozat meg is szakadt. A megszűnés fő oka, hogy Fülöp István 1975 októberében, 62 éves korában meghalt. A Göcseji Helikon kényszerű megszűnése már mégsem hagyott űrt maga után, mert ez évben feléledt a remény, hogy több történelmi profilú zalai periodika is megerősödhetik. Épp 1975-ben jelent meg a Zalaegerszegi Füzetek első száma (Degré-Simonffy: A zalaegerszegi Központi Elmei Iskola története), majd a következő évben Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. században. Egy évvel utóbb a Zalaegerszeg utcaneveinek történetét, az utcák nevének magyarázatát, a névadók rövid életrajzát tartalmazó füzet is közérdeklődést keltett. (Anyagát javarészt még Fülöp István gyűjtötte, a végleges formába öntést Benczéné Nagy Eszter levéltáros és Markó Imre Lehel nyelvész, pölöskefői plébános végezte.) E próbálkozás is rövid idejűnek bizonyult, utolsó, negyedik darabjaként nyolc évvel később, 1985-ben jelent meg Oroszy Zoltán tanulmánya: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története, 1945-1970. (A sorozat 13 évvel később, hasonló céllal, megújult formában, 1998-ban indult újra.) A korábban már összefoglalt, 1972 tavaszán zajlott hírlapi eszmecsere is előkészítette, hogy 1973-ban megindult a Zalai Tükör. Felelős kiadója Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője volt. Kitalálója, szerkesztője, egy ideig rendkívül magas színvonalú gondozója Baranyai György, a megyei művelődési osztály főelőadója. 1973 szeptemberében jelent meg első kötete, Szépirodalom, művé-

13

szet címmel. Nagyon előrelátóan, széles látókörrel szerkesztett, Zala megye irodalmát mindaddig legteljesebben bemutató, színvonalas válogatás, több mint negyedszázad után újraolvasva is csak tisztelettel adózhatunk a válogatónak, gondozónak. Nemcsak az akkor Zalában élő legjelentékenyebb - vagy leginkább ígéretes - alkotókra terjedt ki a figyelme, hanem a megye szellemi örökségére is, Vajda Lajosra, Hevesi Sándorra, s a megyét érintő témák elemzésére is rangos szakembereket tudott megnyerni: Bajkay Évát, Czenner Mihályt, László Annát, Bécsy Tamást, Tüskés Tibort, Pomogáts Bélát. Hasonlóan sikeres volt az 1974-es első kötet is, melynek témája: 1848-49. zalai eseményei. E kötet újdonsága, hogy a tapasztaltabb zalai szerzők - Degré Alajos, Simonffy Emil, Kerecsényi Edit - mellett fiatal szerzőpárost is avatott, Vajda László és Vajda Lászlóné tanárokat, akiknek közös tanulmánya 1848-49. zalai eseményeiről negyedszázaddal utóbb, a szabadságharc 150. évfordulójának ünnepe alkalmából is rendkívül jól felhasználható volt. Az utókor mércéjét már épp csak hogy átviszi a szintén 1974-es Társadalomtudományi tanulmányok című kötet. 1975-ben az Emberek, évek, események címet viselő összeállítás már megrekedt a napi politika szolgálatának szintjén, talán nem véletlen, hogy Baranyai György nevét is hiába keressük akár a címlapon, akár annak verzóján. A Pais Dezső emlékülés Zalaegerszegen címmel, 1975-ös évszámmal közzétett utolsó szám az előző évben itt rendezett Pais Dezső emlékülés nagyon rangos előadásait gyűjtötte csokorba. Ennek kolofonjában újra - sorozatszerkesztőként - ott találjuk Baranyai György nevét. A kötetet Ördög Ferenc és Szathmáry István gondozták. Így jelképesen, szép búcsúval zárult a Zalai Tükör. III. A hetvenes évek elejére Zala megye tudományos életében több olyan kedvező változás történt, melyek közelebb hozták a tudományos folyóirat lehetőségét. Mind létszámában, mind képzettségében megerősödött az értelmiség, több középiskolai tanár kedvet is, lehetőséget is kapott a tudományos kutatásra. Hosszú vajúdás, zsákutcák után 1972-ben megalakult a megyei múzeumi szervezet, 1973-ra befejeződött a Göcseji Múzeum új, tágasabb otthonának kialakítása, megnyíltak kiállításai. Stabil régészeti kutatómunka indult meg, gyümölcsöző együttműködés alakult ki több országos hatókörű intézménnyel, előbb az ELTE Régészeti Tanszékével, később az Országos Műemléki Felügyelőséggel, majd a MTA Régészeti Intézetével is. Eredményeként megindultak előbb a zalalövői ásatások, majd megkezdődött a Kis-Balaton régészeti kutatásának előkészítése. Régi adósságot pótolva sor került több középkori műemlék kutatására, majd helyreállítására is. Nagykanizsán is régész munkatárs kezdhetett munkához, s belátható közelségbe került néprajzos, történész,

14

művészettörténész szakember alkalmazása. 1979-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum négy rangos kutatóval került a zalai múzeumi szervezetbe. Ez időre már Zalaegerszegen a Magyar Olajipari Múzeum is rangot szerzett magának. A Zala Megyei Levéltár élére új vezető került, Simonffy Emil. A korábbi igazgató, Degré Alajos előbb főlevéltárosként, majd nyugdíjasként szerződéssel megmaradt az intézmény munkatársának. A vezetői gondoktól mentesülve (és 1956 után történt háttérbe szorítása után rehabilitációs szándékkal is) nagyobb szerepet kaphatott a magyar tudományos életben. Ugyancsak nyugdíjasként visszakerült az 1939-1956 között főlevéltárosként itt dolgozó Szabó Béla. Hamarosan az épület bővülésével, a raktározási körülmények javulásával együtt itt is megindult a személyi fejlesztés. Fiatal, tehetséges kutatók kerültek a levéltárba, megalapozva mai jó teljesítményét. A Megyei Könyvtár 1967-ben költözött új, bár az igényekhez mérten szűkös épületbe; de így is lehetővé vált ugrásszerű fejlesztése. A közönségszolgálaton, a közkönyvtári feladatok jobb ellátásán kívül megerősíthette megyetörténeti gyűjteményét. Az évtized második felében két jól képzett, fiatal kutató emelhette könyvtári eszközökkel is magasabb szintre Zala múltjának jobb megismerését. Reális célként mindhárom intézmény célul tűzhette ki az országos átlaghoz való felzárkózást, legalábbis közelítést. 1962-ben a múzeumok, pár évvel később a levéltárak is a megyei tanácsok fenntartásába kerültek. A változás sok vitát váltott ki, de ettől datálható az intézmények gyors fejlesztése. Ennek egyik jele az intézményi évkönyvek, gyűjtemények számának növekedése. 1963-ban indította el évkönyv sorozatát a Vas, a Veszprém és a Nógrád Megyei Múzeum. Különösen az 1970-es évek elején vált gyorsabbá a bővülés. 1973-ban a Szolnok megyei múzeumi szervezet már tizennegyedikként indított évkönyvet. Somogy is ekkor, de itt már 1970 óta megjelent a máig is változatlan formátumú Somogy megye múltjából című levéltári évkönyv. Reálissá vált az igény, hogy hasonlók Zalában is meginduljanak. Ennek anyagi feltételei azonban rendkívül nehezen voltak biztosíthatók. Ekkoriban is érvényesült a költségvetés bázisszemlélete: minden évben sikerült ugyan emelni az intézmény rendelkezésére álló összeget, de Zala megyében a könyvtárnál, a levéltárnál és a múzeumnál az induló alap ez időben még rendkívül alacsony volt. Az intézmények vezetői reálisan számoltak azzal is, hogy a külön-külön tervezett kiadványsorozatoknak nemcsak anyagi feltételei biztosíthatók nehezen, hanem a rendelkezésre álló szellemi kapacitás is ígéretes, de a magas színvonalú, folyamatos kiadványozásra még nem elegendő. Voltak előzményei a múzeumi évkönyv kiadásának is. 1960-ban jelent a ténylegesen tíz éves Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1969-ben a jogilag fél százados nagykanizsai Thury György Múzeum jelentkezett reprezentatív évfordulós kötettel, hamarosan pedig a megye új múzeuma, az Olajipari adott számot munkájáról és lehetőségeiről szép évkönyvében. Bár az eredmény tiszteletre méltóan rangos volt, kiderült, hogy rendszeressé tételükre még nem elegendő az erő. Az új kiadvány előkészítői

15

abban is egyetértettek, hogy nem folyóiratot kell indítani - ennek jogi akadályai is voltak -, hanem célszerű évenként három kötetet tervezni. 1973-ra kialakultak egy közös, évenként három alkalommal megjelent kötet tervének körvonalai. Programját Baranyai György, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának munkatársa, Németh József, a megyei múzeum, és Simonffy Emil, a Levéltár igazgatója dolgozták ki. Több szóbajött címváltozat után a Zalai Gyűjteményben állapodtak meg. Ma már nehezen lenne kideríthető, hogy ki tekinthető a névadónak. Az ihlető minta bizonyosan a reformkor 1817-től megjelenő folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény volt. Az előkészítők egyetértettek abban, hogy a közösen tervezett kiadvány szerkesztésére Degré Alajost célszerű felkérni. Ő vállalta, s 1984-ben bekövetkezett haláláig kezenyomát viselte, gondosságát dicsérte minden szám. Neve az első 20 számon általában szerkesztőként, a 12. és a 18. számon sorozat-szerkesztőként olvasható, s mivel több számot is előkészített, a 21., 23., és a 27. számokon gyászkeretben - a szerkesztést befejező levéltáros: Halász Imre, Bilkei Irén, illetve Foki Ibolya mellett még szerkesztőként az ő neve is ott szerepel. Degré Alajos 1909-ben Zalaegerszegen született, tanulmányait már Budapesten végezte, a családi hagyományt folytatva jogász lett; érdeklődése hamarosan a jogtörténet felé fordult. A pécsi egyetemen a jogtörténet oktatója, a forradalom pécsi eseményeiben való részvétele miatt büntetésül előbb a szolnoki, majd 1958-tól a zalaegerszegi levéltár munkatársa, 1960-1973-ig igazgatója, 1977-ig főlevéltárosa. Az 1970-es évek második felétől tanított az egyetemen is, ahol 1982-ben egyetemi tanári címet kapott. Zala megye tudományos életének megbecsült alakja volt. Szülőházának falán tábla őrzi emlékét, nevét viseli a levéltár által alapított és gondozott honismereti alapítvány. Szülővárosának, három évtizedes munkálkodása színhelyének posthumus díszpolgára. Költségvetési megkötöttségek miatt az első három szám kiadója a Megyei Tanács Művelődési Osztálya volt. Ezzel együtt kénytelen volt elvégezni a szerződések kötésével, a honoráriumok kifizetésével járó napi munkákat is. Példaszerű ügyintézését Baranyai György végezte. A negyedik számtól, 1977-től a kiadó a Zala Megyei Levéltár lett. Ettől kezdve Simonffy Emil, nyugdíjba vonulása után utóda, Gyimesi Endre, az ő polgármesterré választása után, 1995-től Bilkei Irén lett a Gyűjtemény anyagi és javarészt szellemi gazdája is. Az első két szám szerkesztőbizottságában szerepelt Degré Alajos szerkesztő, Kerecsényi Edit és Németh József múzeumigazgató, Simonffy Emil levéltárigazgató és Török Károly, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának vezetője. A 3. számtól a szerkesztők közé került a Megyei Könyvtár igazgatója, majd a 4. számtól - ennek kiadója már a Levéltár volt - Baranyai György is. A 13. számtól bővült a bizottság: 1979-től Keszthely újra Zala megyéhez tartozott, ezért a bizottság tagja lett a Balatoni Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum igazgatója is (Müller Róbert, illetve előbb Rakos József, majd Szántó J. Zoltán). A bővülés egyik anyagi hasznaként a 17. kötet anyagi fedezetét a Helikon

16

Kastélymúzeum és Könyvtár biztosította. (Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics uradalom szerződései.) A bizottság néhány tagja az első esztendőkben ténylegesen részt vett a munkában (Baranyai, Németh, Simonffy), a teljes szerkesztőbizottság rendszeres munkát soha nem végzett, legfeljebb alkalmai tanácsadó, utólag véleményező testületnek tekinthető. A bizottság szerepe egyre csökkent, feladatkörét mindinkább egyrészt a szerkesztő, másrészt a Levéltár igazgatója, mint kiadó töltötte be. 1980 táján, a 15. számtól kezdve a Gyűjtemény már egyértelműen a Megyei Levéltár szellemi termékének tekinthető, a 21. számtól kezdődően már formálisan sem szerepel a szerkesztőbizottság. A címlapok, a megjelenési évszámok nem vallanak arról, legfeljebb az emlékezet őrzi, hogy 1978-80 között csak rendkívül nagy erőfeszítéssel lehetett fenntartani a Zalai Gyűjteményt. Ez időben a művelődési intézményeket érzékenyen érintette egy takarékossági kampány, amely elsősorban a kiadványokat és az úgynevezett nagy rendezvényeket (fesztiválokat, nyári szabadtéri előadásokat, konferenciákat) kívánta visszaszorítani. Szerencsére, különböző praktikákkal ezek hatását sikerült kivédeni, s ha több egyeztetés, pénzátcsoportosítás árán is, a megjelenést sikerült folyamatossá tenni. Ebben nagy része volt a kiadásért felelős Simonffy Emilnek és Baranyai Györgynek, aki szívósságával, taktikai érzékével a nehézségek nagyobb részét segített elhárítani. Köszönet illeti a Megyei Tanács akkori vezetőit, Újvári Sándor elnököt és Koplár Lajos elnökhelyettest, akik mindvégig támogatták a Zalai Gyűjtemény fennmaradását. A Zalai Gyűjtemény első száma zalai szerző munkája: Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Blázy nem főhivatású kutató, hanem gyakorló gyógyszerész, műve eredetileg doktori disszertációnak készült. Ma már történelmi érdekesség, hogy a kötet lektora Antall József, az Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt. A sorozat később is hű maradt ehhez a hagyományhoz, s lektorálásra minden esetben a szakterület kiváló szakembereit, lehetőség szerint Zala megyétől független szaktekintélyeket kért fel. Többször előfordult, hogy egy-egy tanulmányt ketten is lektoráltak. (Negyedszázad után talán nem érdektelen néhány lektor nevét - időrendben megörökíteni: Vörös Károly, Varga János, Kodolányi János, Csizmadia Andor, Barabás Jenő, Bónis György, Szabad György, Hanák Péter, Mócsy András, Győrffy György, Komlovszky Tibor, Heckenast Gusztáv, Szolnoky Lajos, Mészáros István, Olsvai Imre, Csapody Csaba, Benda Kálmán, Benda Gyula, Wellmann Imre, Kanyar József, Kralovánszky Alán, Fügedi Erik, Für Lajos, Julow Viktor, Balassa Iván, Entz Géza, Kresz Mária, Hajdu Lajos, Tilkovszky Lóránd, Engel Pál, Kállay István, Fülöp Géza, Gergely András, Landeszmann György, Hegedüs B. András, Spira György, Szakály Ferenc, Bácskay Vera, Gergely Jenő, Pogány Ö. Gábor, Bóna Gábor, Perjés Géza, Pölöskei Ferenc, Rainer M. János stb.)

17

E - korántsem teljes - névsor igazolja egyrészt a szerkesztő Degré Alajos igényességét, másrészt tudományos kapcsolatainak tágasságát. Nevük megörökítésével e sorok zalai szerzője egyúttal szeretné köszönetét is kifejezni, hogy észrevételeikkel, tanácsaikkal nemcsak az egyes tanulmányokat, hanem a megye tudományos életét is erősítették. A szerzőkön, szerkesztőkön kívül nekik is köszönhető, hogy a Zalai Gyűjtemény a provinciában jelent ugyan meg, de - legalábbis a krónikás hite szerint soha nem vált provinciálissá. A Zalai Gyűjtemény alapítóinak eredeti szándéka szerint önálló, kötetnyi munkákat és tematikus tanulmányköteteket adott volna közre. E szándékot az első másfél évtizedben azonban csak egyetlen alkalommal sikerült valóra váltani: a 6. szám kizárólag régészeti tanulmányokat tartalmazott. Célszerű volt mielőbb megjelenési lehetőséget biztosítani az elkészült dolgozatoknak, hiszen ezzel nemcsak a szerzőket lehetett serkenteni, hanem a közgyűjtemények rangját is növelni. Ezért 1978-tól kezdve rendszeressé váltak a Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból című kötetek. Később, a körülmények változása után vissza lehetett térni az eredeti szándékhoz, a tematikus kötetekhez. (30: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 31: Művelődéstörténeti tanulmányok, 34: Gazdaságtörténeti tanulmányok, 36: Hadtörténeti tanulmányok stb.) A tematikus számok közt célszerű említenünk három Zalaegerszegen rendezett konferencia előadásainak közzétételét is (27: A déldunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete, 41: Iskola és társadalom, 43: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere). A Zalai Gyűjtemény első, országos figyelmet keltett kötete az 5. volt: a Tanulmányok Deák Ferencről 1976-ban jelent meg. Közel negyedszázad után érdemes felidéznünk létrejöttének körülményeit. 1975 körül Zala megye közgyűjteményei, a Megyei Tanács vezetőinek egyetértésével szerettek volna Deák Ferenc emlékének méltó konferenciával tisztelegni. Az első alkalom erre 1976, halálának századik fordulója lett volna. Az ennek jóváhagyására jogot formáló szervek, személyek hoszszabb halogatás után sem engedélyezték, azon ürüggyel, hogy nem a halál, hanem a születés szintén közelgő évfordulója lenne erre alkalmas. Kétséges volt, hogy erre 1978-ban sikerül-e lehetőséget teremteni, ezért Degré Alajos vállalkozott a kötet szerkesztésére. Méltatása nem e sorok írójának tiszte, csupán a szerzők felsorolását, s annak említését tartja célszerűnek, hogy a külső megjelenését tekintve is tekintélyes kötet már 1979-ben elfogyott! Szerzői: Csizmadia Andor, Takács Imre, Szentmihályi Imre, Sándor Pál, Takács Péter, Degré Alajos, Szabad György, Sarlós Béla, Hanák Péter, Komjáthy Miklós, Vörös Károly, Máthé Gábor. A kötetet a Hernádi László Mihály által összeállított Deák-bibliográfia teszi teljessé. A Zala megyében legtöbbet forgatott kötetek közé tartozik a 10. számként megjelent Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek című zalai népdalgyűjtemény, Vajda József öszszeállítása. Két évtizede énekkarok, hagyományőrző csoportok műsorának egyik

18

forrása, hanglemez kiadásához szolgált indítékul, s arra is van példa, hogy elismert zeneszerzők dolgozták fel a benne talált értékeket. Főleg 1998-tól vált keresetté a 33. szám: A szabadságharc zalai honvédei 18481849. A kötet Molnár András hozzáértését, kitartását dicséri; nagyon sok településen ebből tudták meg, hogy elődeik közül kik szerepeltek a szabadságharcban, adatai alapján kerülhetett sor elfeledett honvédsírok felújítására, becsben tartására, a települések 1848-as honvédeinek nevét megörökítő emlékművek állítására. Negyedszázadon keresztül sikerült megőrizni a Gyűjtemény zalai jellegét. Minden tanulmánya valamilyen módon kapcsolódik a megyéhez, legfeljebb a három konferencia-kötet előadásainak közvetlen kapcsolata nem nyilvánvaló. Ugyanakkor sikerült a bezártságot, a szűkkeblűséget is elkerülni, ezért jelenhetett meg Varga János kötete: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete, 15. számként, 1980-ban. Több mint 120 szerző szerepel az eddig megjelent kötetekben, jó néhányan többször is. Nagyjából fele vagy Zala megyében él, vagy pályájuk egy szakasza ide kötötte őket. Mindegyikük Zala megyével kapcsolatos kutatásait tette közzé. Csak részben jelent kivételt Müller Róbert munkája: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késői vaskortól a törökkor végéig I-II. (19. szám, 1982-ben). Ennek megjelentetését nemcsak a szerző zalai munkássága, a téma jelentősége, hanem az is indokolta, hogy Zala megye a Keszthelyi Egyetem révén a mezőgazdasági kutatásoknak is egyik színtere lett. IV. Az elmúlt negyedszázadon át a Zalai Gyűjtemény - hitünk szerint - meg tudta őrizni színvonalát, némi tekintélyre is szert tehetett. Ebben sok egyéb mellett része volt annak, hogy egyrészt törekedett hű maradni vállalt céljaihoz, másrészt folyamatosan igyekezett alkalmazkodni a többször is változott körülményekhez. Létének első tucatnyi esztendejében lényeges módosításra nem került sor, lassú átalakulása, változása 1987-88-tól figyelhető meg. Az évtized második felében megerősödött a megyében dolgozó, esetleg a másutt élő, de zalai témák iránt is érdeklődő szakemberek csoportja, lehetővé vált a hosszabb távra tervezés. 1987-ben a megye múzeumi szervezete önálló kiadványt indított Zalai Múzeum címmel. Erre nemcsak erőinek gyarapodása késztette, hanem egyéb tényezők is. Egyrészt mind nehezebbé vált a nemzetközivé bővült cserepéldány-kapcsolatokat a Zalai Gyűjteménnyel kielégíteni, másrészt az intézmény több nemzetközi konferenciát is rendezett, alkalmanként német nyelvű előadásokkal, ezeket kötelessége volt megjelentetni, e feladatokat pedig a Zalai Gyűjtemény már nem vállalhatta. Ekkoriban az olvasóközönség már kevésbé elégedett meg a puritánabb, feketefehér címlappal, jó néven vette a színesebb, legalább rajzos, ábrás borítót. Közeli

19

lehetőségként kínálkozott a számítógépes szerkesztés. Ez nemcsak új feladatot, hanem a kiadás olcsóbbá tételét, a rugalmasabb, gyorsabb megoldások alkalmazását is lehetővé tette. Ezzel együtt kibővültek az egyéb publikációs lehetőségek is. Mindezen változások nagyjából a személyi feltételek módosulásával is találkoztak. 1984-ben meghalt Degré Alajos, hamarosan nyugdíjba vonult Simonffy Emil, a kiadó Megyei Levéltár igazgatója is. Utóda, Gyimesi Endre jól érzékelte a módosítás szükségességét, s ismerte fel a megszüntetve megtartás egyedül célravezető útját. Kísérletet tett honismereti kiadvány szerkesztésére is, sajnos, a Nótárius címmel megindított, a zalai honismereti mozgalom folyóiratának szánt füzetek a körülmények változása miatt nem tudtak tartósan fennmaradni. 1990-től kezdődően a Gyűjtemény már nem kizárólag költségvetési források felhasználásával jelent meg. A levéltár átgondolt pályázati gyakorlata segítségével megszerezte az Országos Tudományos Kutatási Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Zala Megyei Történelmi Emlékbizottság, a Zala Megyei Pedagógiai Intézet hathatós segítségét, a Zalai Nyomda számottevő kedvezményét. Balog Elemér: Göcseji szólások és közmondások című, régóta kéziratban lévő adattára közzétételének költségeit az idős szerző családja gyűjtötte össze, biztosította, mintegy születésnapi ajándékként. A Gyűjtemény életében gyakoribbak lettek a forrásközlések, újra megjelentek a tematikus számok, s jó választásnak bizonyult a kötetek külsejének átalakítása is. Ezzel együtt nekünk, akik negyedszázada még ott bábáskodhattunk a Gyűjtemény indítása körül, azt is jó szívvel tudomásul kellett vennünk, hogy a címlapról eltűnt, s csak a belső oldalon található meg a Zalai Gyűjtemény megnevezése és a növekvő sorszámozás. A változtatás azonban indokolt, s nem is előzmények nélkül történt. Még 1978-ban a szerkesztőbizottság felkérte Tóth Istvánt, a Helikon Könyvtár akkori munkatársát az addig megjelent számok értékelésére. Már akkor felmerült, hogy a könyvtári bibliográfiákban gondot okoz a folyóiratra emlékeztető és az esetleges külön, önálló cím együttese. Szerzőként - a Gyűjtemény köteteit forrásként használva - mi magunk is többször kerültünk zavarba a kissé bonyolult hivatkozás jelölésekor. A kiadó szerencsére a változtatások közben is ragaszkodott a formátumhoz: könyvtári polcunkon egymás után sorakoztatva az eddig megjelent, 44 (a dupla számok miatt valójában 47) kötetet, külsejükben is egységesnek tekinthetjük azokat. * Jó érzés, hogy az előzményeket és a negyedszázados múltat összefoglaló visszatekintés nem lezárás, nem nekrológ, hanem a negyedszázados folyamatosságnak tisztelgő számvetés. Készül a 26. esztendejébe lépő Zalai Gyűjtemény 45. kötete. Vele Bél Mátyás nagy országismertető művének Zala megyét bemutató fejezete kétszázhatvan esztendős kéziratos szendergésből válik hozzáférhetővé.

20

Benda Gyula Egy történetírói műhely kialakulása A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje Huszonöt év - egy emberöltő. Nemcsak az ember életében vagy a nemzedékek egymásutánjában nagy idő, hanem egy kiadványsorozat életében is az. A Zalai Gyűjtemény 1974-ben a megye múzeumainak, könyvtárának és a megyei levéltárnak közös tudományos kiadványaként indult, 1977-től kiadója a levéltár lett, és szerkesztésében is a levéltárban dolgozó történészek vállalták a legtöbbet. 1987-ben, a Zalai Múzeum megindulásával a múzeumok saját orgánumot hoztak létre, s a Zalai Gyűjtemény kizárólagosan történeti profillal folytatódott. Negyvennégy kiadvány, negyvenhét kötet, ha csak a Zalai Gyűjteményben megjelent számozott könyveket nézzük, de ha a levéltár kiadási tevékenységét egészében tekintjük, még jelentősebb a teljesítmény. Az évforduló lehetővé teszi, és mintegy kötelezően megkívánja a mérleg készítését, a kiadói munka és a mögötte rejlő szellemi műhelyek értékelését. Ez akkor is szükséges, ha egyelőre hiányzik a történeti távlat az ítélethez, és a közelmúlt ismerete, a történettudományi kutatás tendenciáinak feltárása még gyerekcipőben jár. A Zala Megyei Levéltár kiadványaival, konferenciáival és munkatársai kutatásai révén ma izgalmas történetkutatói műhely is. Az 1970-es évek elején elsősorban Degré Alajos és Simonffy Emil személyét ismerte a történész szakma; jelenleg viszont már úgy fogalmazhatunk, hogy a levéltárban dolgozó történészek munkáira figyel a szakma, és számos történetkutatási probléma esetében a levéltár, mint műhely fogja össze, szervezi a kutatásokat vagy otthont ad az eredmények ismertetésének. A Zala Megyei Levéltár és a Zalai Gyűjtemény saját jogán lett névjeggyé. Az 1980-as évek eleje óta magam is rendszeresen dolgozom ebben a megyei levéltárban, számos ponton kapcsolódom a zalai történetkutatáshoz, közeli munkatársaim és jómagam is szerzői voltunk a Zalai Gyűjteménynek. A huszonöt éves kiadványsorozat értékelésénél tehát nem tagadhatom el pozitív elfogultságomat, de talán a történész mesterség gyakorlásánál elsajátított kritikai módszerek segíthetnek abban, hogy értékelésem ne csak ünnepi, baráti üdvözlet legyen, hanem elemző kritika is. Az 1960-70-es években a múzeumok és levéltárak decentralizációja, a megyei kezelésbe vétel megnövelte ezen intézmények mozgásterét, egyben pedig lehetővé tette, hogy folyamatosan bővüljön az alkalmazott történész, levéltáros, muzeológus szakemberek száma. A legtöbb megyei múzeum, levéltár kialakította saját kiadványait, amelyek a helyi kutatók publikációs lehetőségeit növelték, de egyben számos más kutató számára is szabadabb közlési lehetőségeket biztosítottak. Az 1960-as évektől kialakult helyi tudományos közlemények általában a megyei központokhoz kötődnek, a megyei keret jelenti lokális kötöttségüket. A helyi, megyei jelleg egyrészt azt jelenti, hogy a szerzők általában a megye tudományos vagy oktatá-

21

si intézményeiben dolgoznak. Másrészt pedig a tanulmányok, témák a megyéhez kötődő tájról, személyekről, eseményekről szólnak. Ez a kettős helyi kötöttség számos problémát vet fel. Az érintett tudományágakban, szellemi területeken más és más a lokalitás szerepe. A régészeti ásatások eredményeinek publikálásában egyértelmű a helyhez kötöttség, de már az elmúlt korok régészeti kultúrái nyilvánvalóan nem szoríthatók be egy mai megye határai közé. A néprajzi gyűjtés számos területe is lokális, s a magyar néprajztudományban a kezdetek óta erős a kultúra regionális tagoltságának vizsgálata. Talán leginkább a történettudományban változik - és problémás - a hely és lokalitás kérdése. A Zalai Gyűjtemény elemzésénél a lokalitás problémája központi szerepet kell, hogy kapjon. A 19. században kialakult nemzeti történetírások politika-központúsága nem sok teret hagyott a lokális történetnek. Az egyetemek és az Akadémia, valamint a Magyar Történeti Társulat körül megszerveződött kutatás a modern nemzet történetét elsősorban a központi intézmények vizsgálatán keresztül tárta fel. Ezzel automatikusan “leértékelődött” a helytörténet, a megyei és helyi történeti egyesületek, publikációk gyakran megelégedtek az esetleges forrásközléssel, a megyetörténet, a város- és falutörténet amatőrök, dilettánsok vagy üzleti vállalkozók területévé vált. A nemzeti történelem politikai központúsága az akadémiai tudományosságból a perifériára szorította az emberek mindennapi életének számos területét, amely korábban része volt a történeti érdeklődésnek. A helyi történetbúvárok munkássága sokat megőrzött a történelem gazdagságából. Gyakran amatőr régiségbúvárok foglalkoztak a “művelődéstörténeti” témákkal, vagy az aprólékos helyi kutatómunka minden erudíciója ellenére elszakadt a történetírás fejlődésétől. A helyi történetkutatás pozíciója az első világháború utáni új törekvések jegyében megerősödhetett volna. A Mályusz Elemér, Szabó István, Domanovszky Sándor nevével fémjelzett új történeti iskolákban a megyei monográfia, az uradalomtörténet az országostól a lokális felé fordult. A megyei és városi levéltárakban pedig helyenként jól képzett történészek megkísérelték a rendszeres forrásfeltárást. Mindennek ellenére nem következett be áttörés, a lokális kutatások helyzete alapjában változatlanul periférikus és az amatőrizmus terepe maradt, az 1948 után kizárólagos mércévé vált marxista történetírás pedig felerősítette a korábbi hazai fejlődési tendenciákat, s jelentős visszaesést hozott a helyi kutatás számára. A fejlődési sémákat a történelmi materializmusból készen kapó történetírás számára a helyi adatok legfeljebb illusztrációul szolgáltak, az uralkodó tudománypolitika a helyi aspektust szinte teljes egészében száműzte az akadémiai-egyetemi történetkutatásból. A helytörténet feladata legfeljebb adatok szállítása lett, vagy a helyi megemlékezések ideológiai céljait szolgálta. Az 1960-as években kialakuló megyei történetírói műhelyek a leginkább abban fogalmazhatták meg feladatukat, hogy a táji típusokat, a sokszínűséget mutassák be,

22

adatokat szolgáltassanak a “nagy történetírásnak”, illetve burkoltan annak kritikáját fogalmazzák meg. Az 1960-as évektől Magyarországon is megjelenő modern gazdaság- és társadalomtörténetben a regionális monográfia fontos szerepet kapott, a történeti demográfiában az egyes falvak anyakönyveinek feldolgozására épült a kutatás, az agrártörténet-írás számos területe is igényelte a helyi ismereteket. Mindez hatott arra, hogy az általában a megyei levéltárak körül kialakuló publikációs tevékenység komoly támogatást kaphatott szakmai oldalról. További és talán bátran mondhatjuk, alapvető változást hozott a lokalitás problémájában a társadalomtörténet előtérbe kerülése. A társadalomtörténet számos irányzata, vagy a hozzá kapcsolható törekvések, mint a történeti antropológia számára a helyi esettanulmány alapvető műfajjá lett. Megváltozott az általános és egyedi viszonya, a helyi fejlődés, a regionalitás nem az általánost színező kiegészítés, hanem a történeti valóság egy alapvető dimenziójává vált. Ez a tendencia jelenleg is folytatódik, s a mikrotörténelem divatja is erősíti. Ebben az esetben a helyi forrásanyag ismerete, feltárása alapvetően fontossá vált, felértékelődtek a megyei levéltárban őrzött dokumentumok. A Hajnal István Kör tevékenységében jól látható ez az új kapcsolat a központi tudományos törekvések és a helyi levéltárak, történészek között. Ha a vázlatosan megrajzolt és elnagyolt képet elfogadjuk, akkor a Zalai Gyűjtemény indulásakor tudatosan felvállalta az elhanyagolt területek, a helyi erudíció felkarolását. S a történeti munkában ennek a vonulatnak megmaradása mellett egyre inkább erősödtek azok az irányzatok, ahol a helyi és országos, fontos és periferikus szembeállítás értelmét vesztette. Ilyen értelemben a zalai levéltár köré szerveződő kutatás és publikáció egy helyi műhelyből fokozatosan, egyszerűen történetkutató műhellyé vált. A szakmai tendenciák mögött az 1960-as évektől fokozatosan meginduló decentralizáló törekvések is megemlítendők. A korábban gyakran egyszemélyes (abban az értelemben, hogy egyetlen történész által fémjelzett) levéltárakban felnőtt egy nagyobb számú levéltárosi és történészkutatói gárda. A múzeumokban a régészet és néprajz már korábban sikerrel építette ki szakmai állásait, az 1980-as évektől a történészek is helyet kaptak ezen intézményekben. 1974-ben a Zalai Gyűjtemény Degré Alajos, Simonffy Emil, Szabó Béla levéltárosokra támaszkodhatott, mellettük nem hivatásos kutatók (Blázy Árpád), másutt dolgozó történészek (Lagzi István, Varga János) munkáit közölte. Az 1990-es években már a helyi kutatók több nemzedéke jelentkezik írásaival a kötetekben: Béres Katalin, Bilkei Irén, Czigány László, Csomor Erzsébet, Foki Ibolya, Halász Imre, Horváth Zita, Káli Csaba, Kapiller Imre, Megyeri Anna, Mikó Zsuzsa, Molnár András, Németh László, Srágli Lajos, Turbuly Éva, Vajda László, Vajda Lászlóné.

23

A helyi történetkutatói munka felértékelődését hozta magával az 1989 utáni változás, a történetkutatás és a kiadás központi műhelyeinek, a centralizált történetírás modelljének meggyengülése. Ennek eredményeképpen korábban országos, központi feladatoknak minősülő kutatások, forráskiadványok is a helyi műhelyekhez kerültek. Ezt a tendenciát lehet sajnálni, de mindenképpen fontos és tartós fejleménynek minősíthetjük. A Zalai Gyűjtemény huszonöt éve alatt nemcsak a történetírás, a szervezeti keretek, a finanszírozás változott, hanem az ország politikai rendszere is. Mindezen fejleményeket figyelembe kell vennünk, amikor a sorozat ürügyén egy helyi történészi műhely munkáját tesszük mérlegre. A közgyűjteményi évkönyv Az első tizenöt év publikációs stratégiája egyértelműen azt mutatja, hogy a kiadványsorozat egyik fő célja az volt, hogy a zalai közgyűjteményekben dolgozók írásait gyűjtse össze, jelentesse meg. Hasonló kiadványok számos más megyében már léteztek, de általában a múzeumok és levéltárak külön-külön rendelkeztek saját évkönyvvel. Az évkönyv jellegű publikációk a régészettől az irodalom- és művészetkritikáig közöltek írásokat. A Zalai Gyűjteményben az első kötet 1974-ben jelent meg Tanulmányok címmel; 1978-ban új címe: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásairól. 1978. (1978 és 1988 között nyolc hasonló kötet jelent meg.) A Közlemények jó képet nyújtanak a megyei múzeumok és a levéltár munkatársainak munkájáról, rendszeres bibliográfiát adnak a megyéről. Zala megyében három jelentős múzeum, a kanizsai, keszthelyi és zalaegerszegi régészei, néprajzkutatói, majd pedig történészei publikáltak. A régészek esetében az egyes ásatásokról készült jelentés a leggyakoribb műfaj. Kiemelendő a középkori régészet (vár- és templomásatások) jelentősége. A néprajz változatos formában van jelen, fokozatosan nő az aránya. Az irodalomtörténet, irodalomkritika, képzőművészetek jelenléte a leginkább szórványos. A történeti tanulmányok jelzik a változásokat. Degré Alajos, a sorozat első szerkesztője még csak két kisebb cikkel van jelen. A megyék működésével foglalkozó alapvető kutatásainak mintegy mellékterméke Pálóczi Horváth Ádám az 1819. évi zalai választásokról szóló írásának közreadása. Hasonlóan kevés munkájával szerepel Simonffy Emil is. Simonffy Emil a Szabó István nevével jelzett parasztságtörténeti iskolához kötődik, elsősorban a jobbágyfelszabadítás utáni földbirtokrendezésekkel foglalkozott. Zalaegerszeg legelőért folytatott harcáról készült tanulmánya ebbe a tárgykörbe illeszkedik. Mindkét szerző jól ismert történészkutató, munkásságukat nem szükségszerűen a helyi kiadványokban jelentették meg. Az idősebb levéltárosi nemzedékhez tartozott még Szabó Béla, akit a klasszikus, jól képzett, régimódi levéltárosként jellemezhetünk. Hatalmas ismeretanyaga mellett jó érzékkel nyúlt fontos

24

problémákhoz. Munkássága elsősorban a zalai nemesség történetének kutatására irányult. A török háborúk utáni birtokviszonyok kialakulásának fontos kérdése volt az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása; lényeges kérdés az 1741. évi inszurrekció története is. De elsősorban két további írását kell megemlíteni. Az agilisekről írt tanulmánya szinte mai napig egyedül áll, e több megyében fontos és nagyobb számú csoport törekvéseivel és azoknak kudarcával senki más nem foglalkozott. Hasonlóan lényeges kérdést vizsgál a nemtelenek birtokképtelenségének problémájáról készített alapos tanulmánya. Ebben rá tud mutatni, hogyan keletkezett ez a későbbiekben jelentős ideológiai szerepet kapott tétel (bírósági döntésre és nem Werbőczyre vezethető vissza), s hogyan köthető néhány kisebb táj urainak pereihez. Szabó Béla munkáit a pontos, alapos forrásfeltárás, leírás jellemzi. “Helyi” eseményekkel, folyamatokkal foglalkozik, de azok az országos folyamatokban is lényegesek. Írásainak összegyűjtése és újrakiadása fontos lenne. Az idősebb történészgeneráció mellett az 1970-es évektől jelentkezik a fiatalabb nemzedék. Esetükben jó iskolát feltételezhetünk, mert a szakmailag láthatóan felkészült levéltárosok rendre olyan témákkal jelentkeztek, amelyek fokozatosan váltak érdekessé a kor történetírásában. Benczéné Nagy Eszter 1978-ban egy zalaegerszegi polgár (Ebert Antal) hagyatéki összeírását elemzi, felhíva a figyelmet e forrás értékeire és az életmód tanulmányozására. (Másutt nagykanizsai leltárakat elemzett.) A hagyatéki forrásanyag az 1980-as évektől vált fontossá nagyobb kutató programokban. Kapiller Imre a művelődéstörténet területén a nemesi könyvtárakra fordít figyelmet (részben szintén hagyatéki leltárakat használva), majd pedig a gimnáziumi anyakönyvek alapján az iskolába járást vizsgálja. Mindkét téma érdekes a “nagy” történetírás számára is. További forrásra hívja fel a figyelmet Kapiller Imre és Lendvai Anna: a tűzkárjegyzékeket elemzik. Lendvai Anna Nagykanizsa város tűzvédelmi intézkedéseinek ismertetésébe illeszti be a kárjegyzék elemzését, Kapiller Imre már megpróbál elsősorban a vagyonra következtetni. Halász Imrét a Bach korszak iskoláztatási viszonyai érdeklik, ezt a témát sokoldalú adatismertetéssel közelíti meg. A levéltárosi munkához szorosan hozzátartozik az irattermelő intézmények ismerete, a közigazgatás működésének rekonstruálása. Turbuly Éva a 18. századi Zala megye esetében foglalkozik a megyei közigazgatás feladataival, közli a szabályrendeleteket. A munka hálátlan, de rendkívül fontos. A városok írásbeliségével is foglalkozik több tanulmány. A levéltárban dolgozó történészkutatók munkássága láthatóan az 1711-1848. közötti másfél évszázadra koncentrálódik. A középkorral a régészek foglalkoznak. A középkori kutatások “elhanyagolását” magyarázza egyrészt, hogy Holub József monográfiája, a korábbi oklevélkiadások a középkori megye viszonyait feltárták, másrészt viszont a középkori forrásanyagot nem a helyi levéltár őrzi. De a nyolcvanas évekig általában kevés érdeklődést váltott ki a Mohács előtt időszak. Kisebb az ér-

25

deklődés a török korszak iránt is, ennek oka is a forrásanyag helyi hiányában található meg. A levéltárosok mellett másutt dolgozó kutatók is számos történeti tanulmányt közöltek. Bencze Géza a történeti földrajz Magyarországon sajnálatosan elhanyagolt területén dolgozott, a megye 18-19. századi útviszonyairól, vízrajzáról írt cikkei a levéltárban őrzött (és részben általa kiadott) iratokra épülnek. Sajnos e kutatások Bencze Géza elköltözésével abbamaradtak. Kerecsényi Editet szakmai identitása a néprajzhoz köti, de írásai mindenkor a történeti forrásanyag ismeretéről és jó használatáról tanúskodnak. Emellett bámulatosan széleskörű érdeklődés és sokoldalú tudás jellemzi. A nagykanizsai polgárkönyv feldolgozása vagy a Guttman család történetének megrajzolása példaszerű kérdéseiben és módszereiben is. Kerecsényi Edit igen jól hasznosítja a megyei történeti lexikon munkálatai során gyűjtött anyagot is. Személyében a hagyományos muzeológuskutató és történész jelenik meg a Zalai Gyűjteményben. A helyi történeti kutatásokban kisebb szerepe van az irodalomtörténetnek, a művelődéstörténetnek. A megye a 18-19. század fordulóján Berzsenyi, Dukai Takács Judit, a keszthelyi Helikon ünnepségek révén nemzeti, országos jelentőségre tett szert. Ez tükröződik a tanulmányokban is. A művelődéstörténetben kiemelendők Németh József összefoglalásra törekvő írásai. A középnemzedékhez sorolható szerző a megye kulturális és művelődési életét követi nyomon a középkortól a 19. századig. Az elérhető adatok szinte teljes körére építve mutatja be a megye művelődési viszonyait, és azt mindenkor elhelyezi az országos tendenciákban. A tematikus kötetek Az 1980-as évektől az évkönyvformát a tematikus tanulmánykötetek váltották fel. Az első kötet Művelődési tanulmányok címmel 1990-ben jelent meg. A tanulmányok a helyi kutatók és a Zalával foglalkozó másutt dolgozó történészek munkái, megvalósítva a műhelyszerű együttműködést. Németh József összefoglaló tanulmánya korábbi írásait követve - rendkívül széles ismeretanyagra támaszkodva átfogó képet tud nyújtani a zalai művelődési viszonyokról. De talán nem méltánytalan kiemelni az újszerű megközelítést képviselő kisebb cikkeket, amelyek az iskoláztatás társadalomtörténetéhez köthetők. Bilkei Irén az egyetemjárás problémájához kapcsolódva vizsgálja a litterátus műveltséget a kora újkorban. Kapiller Imre és Sasfi Csaba a gimnáziumi anyakönyvek alapján a 18. század közepétől fontossá váló formális iskolai képzés fontos kérdéseit elemzik. Kapiller Imre már korábbi munkáiban is foglalkozott a kérdéssel, most elsősorban a kőszegi gimnázium zalai diákjaira vonatkozó adatokat közli. Sasfi egy nagyobb szabású vállalkozás részeként indult kutatás első eredményeit közli. Mindkét tanulmány világosan megfogalmazza azt, hogy miért lényeges a gimnáziumi hallgatóság vizsgálata, s az egyénekig lehatoló számbavételt

26

emelik ki. Sasfi cikke lényegében kijelöli azt a kutatási módszert, a kérdéseket, melyek a későbbiekben több dunántúli gimnáziumra kiterjedve a társadalomtörténeti kutatás egy fontos programjává lettek. Másik kiemelt téma a nyomdászat története; olyan terület ez, amelyik a hagyományos helyi történetbúvárlás műfaja. Gyimesi Endre a 19. századi kezdeteket kutatja, feltárva a keszthelyi és zalaegerszegi nyomdák kezdeti működését. Foki Ibolya a 19. század második felének zalaegerszegi nyomdáival foglalkozik. Király Ferenc tanulmánya Keszthelyről újszerűen közelíti meg egy mezőváros könyvkultúráját. Egyrészt hasznosítja a hagyatéki leltárakat, az egyetemi nyomdánál elérhető könyvrendeléseket, másrészt az írni-olvasni tudást elemzi aláírások, az 1869. évi statisztika segítségével. A kötet jól jelzi, hogy mi a tematikus csoportosítás egyik előnye: összekötheti a helyi kutatókat más műhelyekkel, s fóruma lehet a kialakuló kutatási együttműködésnek. A helyi ismeretanyag, a globális kérdések összetalálkozása a művelődés társadalomtörténetének megteremtéséhez fontos lépés. Hasonlóan sikeres együttműködés és előrelépés jellemzi a következő tematikus kötetet, a Gazdaságtörténeti tanulmányokat. A gazdaságtörténet az 1960-70-es éveknek volt a dinamikus tudományága, a Zalai Gyűjteményben szinte korábban nem is volt jelen. A tematikus kötet jó képet ad a 90-es évek történetírói tendenciáiról. Egyrészt a gazdaságtörténet a társadalomtörténet részeként jelenik meg, s a tanulmányokban már kiemelt helyet kap a köznemesség társadalom és gazdaságtörténete. Bilkei Irén Csányi Ákos életpályáját állítja össze. Turbuly Éva remek és forrásokban gazdag képet rajzol egy nemesi gazdaságról, elsősorban a hagyatéki iratokra támaszkodva. Molnár András Deák Ferenc birtokainak körülményeit követi nyomon; bár őt elsősorban a neves politikus személyes viszonyai érdeklik, az általa megrajzolt kép általánosabb problémákra mutat rá a köznemesi gazdálkodásban. Mindkét tanulmány számos értékes forráselemzési lehetőségre mutat rá, amelyek legtöbb megyei levéltárunkban tömegesen megtalálhatók, s a köznemesi birtokviszonyok, gazdálkodás és életmód alapvető forrásait képezhetik. Másrészt a közgazdaságtanra épülő történeti elemzések szaktudományosabbá váltak; a kötetben ezt Csite András tanulmánya képviseli. Zala megyére a viszonylag erős birtokos nemesség mellett a nagybirtok súlya volt jellemző, ennek gazdálkodását két tanulmány képviseli. Tilkovszky Lóránt fontos forrásismertető tanulmánya Széchenyi István Zala megyei uradalmait mutatja be. Csite András tanulmánya viszont elemző módszeriben képvisel újat. Az ökonometriára jobban építő, a közgazdaságtani elméletet is hasznosító kvantitatív elemzése arra tud rámutatni, hogy a Festetics uradalmak fejlődését a konjunkturális viszonyok mellett a birtokos személye, törekvései határozták meg. A kisebb adatközlések (Bácskai Vera és Sasfi Csaba) a lokalitás hagyományos példái.

27

A harmadik tematikus kötet a hadtörténettel foglalkozik, s elsősorban a széles tematikus palettára kell felfigyelnünk. A végvári harcoktól a második világháborúig terjedő cikkek zöme érzékelteti a változást e területen is. Kelenik József tanulmánya a Kanizsával szembeni magyar végvárakról módszertani, megközelítésbeli újdonságot hoz, rendszerként szemlélve a végvárakat; kvantitatív, számítógépes feldolgozással készítette elemzéseit. A hagyományos erudíciót képviseli Szita László és Bariska István tanulmánya. Az 1848 hadtörténetében mutatkozó új törekvéseket Molnár András és Hermann Róbert képviseli. Molnár András jól sikerült kísérletet tesz egy város nemzetőreinek társadalmi elemzésére, emellett pontosan rekonstruálja a megalakulás és a nemzetőri tevékenység eseménytörténetét. Hermann Róbert pedig a hatalmas forrásfeltárásra épülő alapos, új eseménytörténetre ad jó példát. A tematikus kötetek egyszerre képviselik a helyi kutatások hagyományos erényeit, az igényes adatfeltárást és a helyi összefüggések bemutatását, valamint az új kérdések, módszerek előtérbe kerülését. Sikeres formának nevezhetjük. Némileg csorbul azonban az az igény, hogy a helyben dolgozók jussanak publikálási lehetőséghez. Talán emiatt tért vissza utóbb mégiscsak a levéltár az évkönyvszerű szerkesztéshez, s két kötetben most már csak történeti tanulmányokat tett közzé. Az 1980-as években számos külső tényező is hozzájárult a kiadványsorozat koncepciójának, tényleges publikációinak változásához. Degré Alajos halálával lezárult egy korszak, majd az 1989 utáni politikai változások alapvetően megváltoztatták a helyi politikai és pénzügyi körülményeket is. Nemcsak szabadabb lett a kutatás és publikáció (1956 történetének feltárása megindult, a legújabbkori történelem is megszabadult számos kötöttségétől), hanem végérvényesen bekövetkezett a nemzedékváltás is a Gyűjtemény szerkesztésében. A történeti tanulmányok Az 1994-ben és 1997-ben megjelent kötetek elsősorban a helyi kutatók munkáit adják közre, bizonyítva a bevezetőben mondottakat, a helyi szakemberek számának örvendetes növekedését. Az egyik megfigyelhető tendencia a köznemesség társadalomtörténeti vizsgálatának megerősödése. Bilkei Irén két tanulmánya a 16. századi családok történetét, birtokviszonyait mutatja be, mögötte kirajzolódik forrásfeltáró munkája, a megőrzött értékes hiteleshelyi iratanyag feltárása. A helyi források példás feldolgozása (és tervezett kiadása), a helyi köznemesi elit társadalomtörténeti vizsgálata egyben része az országos problematikának, a megyei nemesség társadalomtörténete feltárásának. Turbuly Éva, Dominkovits Péter tanulmányai is ebbe az irányba mutatnak. Zsoldos Attila rövid, de fontos írása a kehidai oklevélről ennek a csoportnak kialakulását elemzi. Zala megye társadalomtörténetének fontos része a nemesség jobb megismerése, s talán megfogalmazható, hogy ez a helyi kutatásokban is kezd

28

kirajzolódni. Degré Alajos, Szabó Béla kutatásaihoz most új szemléletű, más forrásanyagra támaszkodó tanulmányok társulnak. Továbbra is fontos tevékenység a reformkor és 1848 vizsgálata, egy sor közlemény árulkodik e munka színvonalas folytatódásáról. Külön kiemelendő az a törekvés, hogy a politikatörténet helyi aspektusát más korokban is megragadják. Ez azért is nehezebb, mert 1848 után a megye fokozatosan, de állandóan veszít politikai szerepéből, s fennáll a veszélye, hogy a helyi politika vizsgálata elvész az apró érdekességekben. Az 1956-os forradalom története is része lesz a helyi történeti hagyománynak, s más ponton is bővül a levéltárhoz kapcsolódó kutatások köre. Horváth Zita cikke az úrbérrendezés során készített helyzetfelmérésről (9 kérdőpont) egy alapvetően fontos forrásanyag feldolgozásának kezdetét jelzi, egyben új szín a Gyűjteményben, ahol a parasztság története csak szórványosan jelentkezett korábban. Az 1990-es években tehát gazdagodik a profil, megerősödnek a központi témák. Viszont nem bővül az “amatőr” kutatók köre. A konferenciák Egy-egy tudományos műhely, egyesület, intézmény súlyát jelzi, hogy milyen rendszerességgel képes tanácskozások, szervezésére. A helyi tudományos élet kiemelkedő alkalmai a kisebb-nagyobb konferenciák. Ekkor találkozhatnak egymással helyi és máshonnan jött kutatók, az előadások kiadása a színvonalas és tágabb érdeklődésre számot tartható kiadványokat szaporítja. A tanácskozások témái jelezhetik a helyi érdeklődést (Deák, Csány stb.), vagy a helyi műhelyek fontosságát. A helyi politikai élet, az 1989 után lassan újraszülető társadalmi nyilvánosság is megteremtheti a maga tanácskozásait. Kimondottan konferencia-anyagként három kötet jellemezhető, bár mindegyik ennek sajátos válfaja. Az 1983-ban megrendezett nagyszabású tanácskozás az aprófalvakról igazi pluridiszciplináris konferencia volt, számos szekcióval. A rövid előadások a történelem szakágaitól a néprajzon, a településföldrajzon át a demográfiáig terjednek. Jelentősége nemcsak szakmai, hanem széles értelemben véve politikai is volt. Az aprófalvak problémája egy olyan korban, amikor még élt a kisfalvakat fejleszteni nem kívánó állami politika, fontos, Zala megyét erősen érintő településpolitikai kérdés volt. Az 1987-ben megjelent kötet rövid előadásszövegeket, helyenként szinte csak rezüméket ad közre, de ezek hangnemében is érződik, hogy a konferencia “tett” volt. 1988-ban Simonffy Emilt ünnepelte Zalaegerszegen egy tanácskozással a történésztársadalom. Ennek előadásai azonban a Közleményekben jelentek meg. A Csány László emlékkonferencia anyaga önálló tanulmánykötetként került be a Gyűjte-

29

ménybe. Az 1990-es években egyre rendszeresebb a levéltár által szervezett tudományos tanácskozások sora (Levéltári Napok). Ezek közül némelyik előadásai önálló kötetben is megjelentek. A helyi tudományos élet formái bővültek a Deák Ferencről, az Ellenzéki Nyilatkozatról stb. rendezett megemlékezésekkel, amelyek a problémák szakértőit hozták el Zalaegerszegre, s külön kis kötetekben meg is jelent anyaguk. A Zalai Gyűjteményben megjelent másik konferencia-anyag az oktatás társadalomtörténete. A korábban részben ismertetett zalai, illetve a levéltári műhelyhez kapcsolódó kutatások (Kapiller Imre, Sasfi Csaba), valamint a zalaegerszegi gimnázium alapításának századik évfordulója együttesen tették lehetővé, hogy egy újszerű, szintézisre és az új kutatások bemutatására egyformán törekvő tanácskozást a levéltár megrendezzen. Az elhangzott és kiadott előadások tükrözik, hogy az iskolatörténetben milyen új törekvések figyelhetők meg, milyen eredmények születtek. A hagyományosabb iskolatörténet mellett bemutatkoztak Karády Viktor szociológiai szemléletű, a modernizációs folyamatokban az iskolai versenyt elemző kutatásai. Karády és munkatársai az iskolai anyakönyvekre, a diákok személyi adataira támaszkodnak elemzéseikben, amelyek elsősorban a zsidó vallású gyerekek iskolai sikereit, e csoport “túliskolázottságát” elemzik. A zalai reformkori gimnáziumok társadalomtörténeti vizsgálatai is az anyakönyvek számítógépes feldolgozásaira épülnek. A kötet tanulmányok formájában adja közre az előadásokat, számos esetben először közölve fontos kutatási eredményeket. Ezáltal a kötet tartalmilag túllép a helyi publikációs jellegen. A Gyűjtemény egyik legfrissebb köteteként megjelent munka (Deák Ferenc igazságügyi miniszteri tevékenységéről) is eredetileg egy konferencia előadásaira épül, de az egyes írások valóságos tanulmányokká bővültek, s a kötet forrásközléssel is kiegészült. A monográfiák Az évkönyvek, tanulmánykötetek, konferenciakötetek mellett a Zalai Gyűjtemény monografikus köteteket is közreadott. Az első már ilyen volt, Blázy Árpád gyógyszerészeti kismonográfiája még a hagyományos kisművesi munkát tükrözi. Egy részdiszciplína, az orvostörténet terén összeszedte a helyi és központi levéltárak adatait, s ezeket rendezte össze. A kötet értékét mai napig adatai adják. A lengyel menekültekről a sorozat harmadik köteteként megjelent munka azt a tendenciát tükrözi, hogy a kényes kérdésekről könnyebb volt a kispéldányszámú vidéki kiadványokban publikálni. Itt a kiadvány helyet adott egy országos probléma részben helyi viszonyait ismertető munkának, amely egy területen fontos áttörést jelentett. A magyar kormány és társadalom viszonya a lengyel menekültekhez nem illett bele a korról alkotott sémákba (Lagzi Istvánnak előszavában szinte még mentegetőznie kellett), de megindította az átértékelés fontos folyamatát.

30

Varga János kismonográfiája Deák Ferencről egyrészt beleillik a helyi emlékezet szolgálatába, másrészt itt is az eldugottabb, megyei publikációs lehetőség megoldást jelenthetett az akadémiai központ által kevésbé szeretett téma vagy szerző megjelentetéséhez. (Egyben Degré Alajos sorozatszerkesztő kapcsolatait is mutatja.) Béli József és Kotnyek István monográfiái már a megyei határok között vizsgálnak történeti jelenségeket. Béli József az 1945-ös földosztás zalai történetét és eredményeit mutatja be igen gazdag forrásanyagon. A megye, mint keret itt egyrészt indokolt a földosztás lebonyolítása miatt, másrészt lehetőséget teremt a regionális vizsgálathoz. Kotnyek István munkája esetében kiemelendő a témaválasztás, az oktatás fontossága. A munka elsősorban adatokat tár fel, s képeket mutat be a tanítók életéből. A mai történetkutatásban az oktatás és iskola problematikája megnövekedett szerepet kap, ehhez jó kiindulás zalai szinten ez a munka. Gaál Antal adattára a tanácsi dolgozókról 1950-1985 között szinte egyedülállónak nevezhető. Nem ismerünk hasonlót az 1949 utáni időszakból. A helyi cím- és névtárak hiányában a későbbi idő történésze számára alapvetően fontos forrásmunka lesz majd ez a kötet. A modern történetkutatás nélkülözhetetlen segédeszközei a történeti tiszti cím- és névtárak. Zala megyében ennek munkálatai folynak, s ezt egészíti ki a korábban megjelent kötet. Kovács Imre munkája a türjei prépostságról egy korábban készült kézirat közreadása, s részben elüt a történeti kiadványoktól, mert helytörténeti jellegű. Értéke a hagyományos, pontos történeti feltárás és elbeszélés az, amit klasszikus erudíciónak nevezhetünk. A néprajzi és régészeti monográfiák az adatközlés és elemzés keverékei. Kiemelendő azonban Kerecsényi Editnek a muramenti horvátokról készített munkája. Egyrészt pontos, adattárszerű történeti ismertetést ad, másrészt pedig teljes körű néprajzi leírást. A forrásközlések Az 1960-as évektől a magyar történetírás egyik problémája a forrásközlő tevékenység háttérbe szorulása, helyenként szinte teljes hiánya. A 19. századi rendszertelen és szakmailag gyakran nem megfelelő forrásközlés a két világháború között hatalmasat lépett előre, mind azáltal, hogy rendszeres programként fogalmazódott meg, mind pedig a közlés szabályainak, szigorú szakmai feltételeinek kialakításával. A forrásfeltáró és kiadó program változott tartalommal, de az ötvenes években is folytatódott más területeken (forradalmi hagyományok, parasztságtörténet). Az 1960-as évektől azonban szinte megszűnt a központi tudományos programokban a forráskiadás. A megyei levéltárak publikációs lehetőségeinek kibővülése részben erre a problémára keres megoldást. A helyi kiadványok jobban támaszkodnak a levéltári forrás-

31

feltárásra, teret nyitnak a forrásközlésre is. A forrásközlések közül kiemelendő a megyei közgyűlések regesztáinak közlése, amelyet számos levéltár kezdett meg. Zalában két kötet jelent meg, s csak sajnálhatjuk, hogy a munka lassan halad előre. Hasonlóan országos programhoz kapcsolódik az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi forrásanyagának közlése. Csomor Erzsébet és Kapiller Imre munkája igényes munka. Az adatgyűjtés az ismert forráslehetőségek teljességét átfogta. A teljes forrásfeltárás mellett a történészi forrásközlés pontossága jellemzi a kötetet. Kiemelendő a kötet utolsó harmadát kitevő rész, amely a forradalmi szervek vezetőinek névsorait közli. Ez minden további kutatómunkához alapvető, s elősegíti az 1956-os forradalom társadalomtörténeti megközelítését. Csány László kormánybiztosi iratainak közlése szintén egy országos programhoz kapcsolódik. Részletesebben később elemezzük. Más szemponttól újszerű kötet az 1944-47. közötti megyei életet bemutató forrásközlés. Itt a tudományos feltárás és a történeti kép formálása együtt jelentkezik. A feltárt dokumentumok nyilvánvalóan segítenek abban, hogy a háborús pusztítás nagyságát, az újjászervezés munkáját, a politikai viszonyokat jobban megismerjük, ahogy ezt a két bevezető tanulmány is megteszi. De a mindenképpen szükséges válogatás leginkább olvasókönyvszerűvé teszi a kötetet, s feladata, hogy a korábbi egyoldalú, “felszabadulási” koncepció helyett egy valósabb, árnyaltabb képet adjon. Ezt sikerrel meg is oldja. Más esetekben a forrásközlés esetleges. Bencze Géza két fontos megyei leírást ad ki, Petánovits Katalin a Festetics család keresztúri uradalmának szerződéseit. Ez utóbbi - érdekes - kötet esetében ezért vethető fel az esetlegesség kérdése, mert a Festetics levéltár az uradalmi kontraktusok teljes sorozatát megőrizte 1848-ig, a Zalai Gyűjteményben kiadott kötet valahogy innen “kallódott” el, s került elő Keszthelyen. A kötet megjelentetése az uradalmi forrásanyag ismerete nélkül helyi érdekességgé teszi a közlést, Petánovits Katalin bevezetője azonban a néprajzi ismeretanyag mozgósításával szemléletes, jó képet ad az uradalommal munkára szerződő szakemberekről, iparosokról. A levéltáraknak nyilvánvalóan mindenkor fontos feladata a forrásfeltárás és kiadás. Nem beszélhetünk azonban arról, hogy a megyei levéltárak e téren kialakult programmal rendelkeznének, vagy akár megfogalmazódott volna a koncepció erre vonatkozóan. Az egyik oldalon a központi szervek ajánlásai vagy szakmai szervezetek programjai nyomán elindultak a nagyjából egységes és rendszeres közlések. Ilyen a közgyűlési regeszták kiadása, a megyei statútumok kiegészítése vagy újrakiadása, de ilyen a kézműipar vizsgálatához fontos árlimitációk összegyűjtése stb. Ebbe a típusú munkába illeszkedhetnek a zsidó (netán a cigány stb.) összeírások közreadása. A másik oldalon a megyei szervezet működése során keletkezett helyi iratanyag kiadása lenne a feladat. A már említett tiszti cím- és névtár, a szabályrendeletek kiadása mellett megtalálhatók további feladatok is.

32

Végezetül a személyes adatok (végrendeletek, hagyatéki leltárak stb.) névmutatóinak modern szempontú kiadása is szóba jöhet. Megjegyzendő, hogy a forráskiadás egységes szabályozásának hiányában a kiadások igen eltérő formákat öltenek. Bencze Géza és Petánovits Katalin a betűhív közlést választotta, az újabb forráskiadványok a történészi szabványokat követik. Szükség lenne a helyi norma és szabályzat kialakítására. Ez a jegyzetelésre is vonatkozik. Deák Ferenc, Csány László és az 1848-49. évi szabadságharc A nemzeti történelem és a helyi emlékezet találkozik a magyar reformkor, majd 1848-49 nagy alakjaiban, akik a Zala megyei politikából emelkedtek fel a nemzet élére. Természetes, hogy Deák Ferenc és Csány László kultusza mindig erősen jelen volt Zalában, s ez tükröződik a helyi kutatómunkában és publikációkban is. A forradalmár, radikális Kossuth mellett a kiegyezést megteremtő, óvatos Deák az 1948-as centenárium után igencsak háttérbe szorult. Az 1960-as években megindult a kiegyezés újraértékelése, előbb a gazdaságtörténet oldaláról, majd pedig számos tekintetben politikailag is. A Deák Ferenc iránti érdeklődés megélénkült, s ebben a Zala megyei levéltár is fontos szerepet kapott. 1976-ban jelent meg a Tanulmányok Deák Ferencről c. kötet. A tanulmányok egyik vonulata jogtörténeti, s tükrözi a a Zalai Gyűjtemény szerkesztőjének szakmai körét, a másik vonulat azonban a reformkori és az öreg Deák Ferenc politikai tevékenységét elemzi. A Zalai Gyűjteményben jelenik meg 1980-ban Varga János kötete Deák reformkori munkásságáról. Ez esetben és a konferencia esetében is a vidéki, zalai megjelenés valószínűleg megkönnyítette a publikálást, a hivatalos körök merevebb álláspontjával szemben. A tanulmányok írói azonban leginkább a központban, Budapesten tevékenykedő történészek, jogászok voltak. A Csány László emlékkonferencia a levéltár kezdeményezéséből indult, s megjelent előadásai mutatják, hogy sikeres volt. A szervezőknek sikerült egyrészt olyan programot összeállítani, amelyben az előadások lefedik Csány László tevékenységének főbb korszakait és területeit, másrészt erre a korszak legjobb szakembereit és dinamikus fiatal kutatókat nyertek meg szerzőnek. A reformkori megyei politikai élet, a részvevők nézetei és sorsa ekkor már a levéltár egyik vezető kutatási témája, s ekkorra, 1989-1990-re tehető ennek a történetkutatói műhelynek kialakulása. Molnár András érdeklődése és szervezői törekvései éppen a konferencia és a kötet kapcsán találkozhattak más kutatók hasonló munkásságával. Az eredmények igen látványosak: Molnár András elindult a deáki életpálya zalai részének feltárása irányába, megnőtt az érdeklődés a Deák család iránt, de más reformkori és 1848-49. évi témákban is fontos tanulmányok születtek.

33

Az elért eredményeket a jelzik a forrásközlések is. Csány László kormánybiztosi iratainak két kötetben való megjelentetése az évfordulós könyvtermés egyik fontos műve. A közlés mind tematikájában, mind módszereiben megfelel a szaktudomány normáinak. A kötet egészéről azt mondhatjuk, hogy semmiképpen sem egy “vidéki” kiadvány, hanem fontos tudományos termék, amelyet a Zala megyei levéltár adott ki. Hasonlóan jellemezhetjük a Deák igazságügyi miniszteri tevékenységét tárgyaló tanulmánykötetet is. Az 1848-49. év eseményeinek feldolgozásához tartozik a hadtörténet is. A helyi toborzású honvédzászlóaljak történetének elkészülte, a számos forrásközlés (köztük a ritka és fontos visszaemlékezések), Perczel Mór drávai hadjáratának története jelzi a fontos eredményeket. E területen a forrásgazdagság, a pontos rekonstrukció és a részletes eseménytörténet szinte új iskolaként határozható meg. Helyenként azonban a részletek gazdagsága, az elbeszélés mellett háttérbe szorul az elemzés, a távlatosabb rálátás. Külön említendő a 48-as zalai honvédek névsorának összeállítása. A munka egyrészt szolgálja a helyi emlékezést (községek rendjében kapjuk meg az egykori honvédek névsorait), de az egyének felé forduló társadalomtörténetnek is fontos forrásanyagot szolgáltat. Itt azonban a két szempont ütközik. A tudományos használat szempontjából talán az eredeti lajstromok közreadása lett volna hasznosabb, a kutatókra bízva a személyek azonosítását. * A Zalai Gyűjtemény elemzése arra mutat rá, hogy a kiadvány körül kialakult egy határozott arcéllel rendelkező helyi történészi műhely. Ennek egyik vonulata a reformkor, ’48, Deák, Csány alakja köré szerveződik. Itt a helyi kötöttség és az országos fontosság találkozik. A másik kirajzolódó terület a köznemesség társadalomtörténete. E területen számos cikk, terv mutatja, hogy szerveződik egy műhely, amelyik talán túllép a megye határán, ahogy a megyei nemesség kapcsolatai is behálózzák a Dunántúl nyugati részét. A harmadik területként a forrásfeltárás és elemzés emelhető ki. Itt a levéltári munka fontos mellékterméke, a figyelemfelhívás a forrásokra és elemzési lehetőségekre jelenik meg. Talán a monografikus törekvés erősítése lenne feladat, a felismert problémák és források mélységben való feltárása.

34

Fatér Bernadett A Zalai Gyűjtemény repertóriuma 1974-1998

36

Bevezető

A repertórium a Zalai Gyűjtemény 1974-1998 között megjelent 44 kötetének anyagát tárja fel. Első részében e kötetek címleírásait olvashatják, a megjelenés időrendjében. A második részben található tartalmi feltárás tételeit szerzői betűrendbe soroltuk, impresszumadataikban a kötetek sorszámát jelöljük. A tanulmányokhoz csatolt rezümék nyelvét betűjelekkel jelöltük, a tételcímeket angol és német nyelven is közöljük. A tájékozódást összevont személynév, földrajzi és intézményi, valamint tárgyszavakat tartalmazó mutató segíti. A jobb olvashatóság érdekében a személyneveket dőlt betűvel szedtük. A tulajdonnevek esetében a tételszámok mindig a forrásban közölt névalak mellett szerepelnek, a különböző névváltozatokat utalók jelzik. A tárgyszavak és földrajzi nevek egyes tételeit alosztásokkal is részleteztük.

37

Rövidítések

a. Ac bev. f. h. l. n. nb. Nc o. összeáll. p. R r. k. szerk. vál. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt.

38

angol nyelven angol cím bevezetés, bevezető francia nyelven horvát nyelven lengyel nyelven német nyelven nembeli német cím orosz nyelven összeállította pagina (oldal) rezümé római katolikus szerkesztette, szerkesztő válogatta Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődési Osztálya

I. A Zalai Gyűjtemény kötetei 1. Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 107 p. 2. Tanulmányok, 1974. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 206 p. 3. Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1975. Zala m. Tcs. V. B. Műv. Oszt. 190 p. 4. Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1977. Zala megyei Levéltár. 239 p. 5. Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1976. Zala megyei Levéltár. 451 p. 6. Régészeti tanulmányok, 1976. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1976. Zala megyei Levéltár. 222 p. 7. Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1977. Zala megyei Levéltár. 72 p. 8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1978. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 212 p. 9. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 250 p. 10. Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. Zala megyei Levéltár. 362 p. 11. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 71 p.

39

12. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1979. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 242 p. 13. Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse. Személymonográfia. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1980. Zala megyei Levéltár. 476 p. 14. Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1979. Zala megyei Levéltár. 186 p. /A terra sigillatákról szóló fejezet (IV. 2. g) Gabler Dénes műve/ 15. Varga János: Deák és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1980. Zala megyei Levéltár. 171 p. 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1980-1981. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1981. Zala megyei Levéltár. 232 p. 17. A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). Közzéteszi, bev. tanulmány Petánovics Katalin. Szerk. Tóth István. Zalaegerszeg, 1981. Zala megyei Levéltár. 252 p. 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1982-1983. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1983. Zala megyei Levéltár. 322 p. 19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. Szerk. Degré Alajos. 1-2. köt. Zalaegerszeg, 1982. Zala megyei Levéltár. 413, 414-930. p. 20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1983. Zala megyei Levéltár. 369 p. 21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1984-1985. Szerk. Degré Alajos, Halász Imre. Zalaegerszeg, 1985. Zala megyei Levéltár. 226 p. 22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985. [Szerk. - -.] Zalaegerszeg, 1986. Zala megyei Levéltár. 146 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 1./

40

23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. Két korabeli forrás alapján. Szerk. Degré Alajos, Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1986. Zala Megyei Levéltár. 188 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 2./ 24. Markó Imre Lehel - Rónai Béla - Varga Mária - Vitányi Borbála: Zala megye földrajzi nevei. 2. A keszthelyi járás. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Zalaegerszeg, 1986. Zala Megyei Levéltár. 157 p. /Adatok és források Zala megye történetéhez 3./ 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1986. Szerk. Halász Imre. Zalaegerszeg, 1986. Zala megyei Levéltár. 359 p. 26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1987. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1987. Zala Megyei Levéltár. 288 p. 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. regionális tudományos tanácskozása Zalaegerszeg, 1983. június 2-3. Szerk. Degré Alajos, Foki Ibolya. Zalaegerszeg, 1987. Zala Megyei Levéltár. 355 p. 28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1989. Zala Megyei Levéltár. 282 p. 29. Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. 1. köt. 1555-1609. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1989. Zala Megyei Levéltár. 167 p. 30. Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 1790-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1990. Zala Megyei Levéltár. 315 p. 31. Művelődéstörténeti tanulmányok, 1990. Szerk. Turbuly Éva. Zalaegerszeg, 1990. Zala Megyei Levéltár. 372 p. 32. Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1991. Zala Megyei Levéltár. 204 p. 33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1992. Zala Megyei Levéltár. 421, /16/ p.

41

34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1993. Zala Megyei Levéltár. 287 p. 35. Zalai történeti tanulmányok, 1994. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1994. Zala Megyei Levéltár. 306 p. 36./1. Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 351 p. 36./2. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17. - december 24. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 148 p. 37. Dokumentumok Zala megye történetéből, 1944-1947. Szerk. Káli Csaba, Mikó Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 261 p. 38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. [Szerk. Balogh Elemér, ifj.] Zalaegerszeg, 1995. Zala Megyei Levéltár. 212 p. 39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 2. köt. 1611-1655. Szerk. - -. Zalaegerszeg, 1996. Zala Megyei Levéltár. 189 p. 40. '56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai, 19561958. Vál., szerk. Csomor Erzsébet, Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1996. Zala Megyei Levéltár. 538 p. 41. Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai. Szerk. Sasfi Csaba. Zalaegerszeg, 1997. Zala Megyei Levéltár. 416 p. 42. Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. Zala Megyei Levéltár. 406 p. 43. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. Zala Megyei Levéltár. 322 p. 44. Hermann Róbert: Csány László kormánybiztosi iratai. Szerk. Molnár András. 1-2. köt. Zalaegerszeg, 1998. Zala Megyei Levéltár. 432, 399 p.

42

II. A Zalai Gyűjteményben megjelent tanulmányok

1. ANDOR Eszter Zsidók és nem-zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény. = 41. 367-400. p. Ac: Jews and non-Jews in the higher elementary schools of Budapest at the beginning of the 20th century: recruiting and school achievement. Nc: Juden und Nichtjuden in den Bürgerschulen von Budapest am Anfang des XX. Jahrhunderts: Rekrutierung und Schulleistungen. 2. ANDRÁSFALVY Bertalan A település és népi gazdálkodás történeti változásai a Dél-Dunántúlon. = 27. 285-293. p. [R: n.] Ac: Historical changes of the settlement and of the traditional farming in South-Transdanubia. Nc: Historische Wandlungen der Siedlungen und der volkstümlichen Wirtschaft in Süd-Transdanubien. 3. ANDRÁSSY Antal Munkás- és iparosművelődés a Balaton-parti községekben Somogyban a II. világháború előtt. = 27. 231-236. p. [R: a.] Ac: Worker and craftsman education in the settlements along the lake Balaton in the Somogy County before world war II. Nc: Arbeiter- und Handwerkerbildung in den am Plattensee gelegenen Gemeinden von Somogy vor dem zweiten Weltkrieg. 4. AUBERT Antal A mezőgazdaság területfejlesztő szerepe Baranya megyében. = 27. 109-113. p. [R: n.] Ac: The role of agriculture in regional development in County Baranya. Nc: Die gebietsentwickelnde Rolle der Landwirtschaft im Komitat Baranya.

43

5. ÁRKOVICS Istvánné - CSOMOR Erzsébet - MOLNÁR András OLÁHNÉ SZAKÁLY Gabriella Az 1848-1849-es szabadságharc zalai honvédeinek névtára. = 33. 259-421. p. [R: n.] Ac: The catalogue of the soldiers of the 1848-1849 War of Independence from County Zala. Nc: Namensverzeichnis der Honvéden aus dem Komitat Zala im Freiheitskampf von 1848-1849. 6. BÁCSKAI Vera Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a XIX. század első felében. = 34. 213-249. p. [Függelék: A központi szerepkört betöltő települések hierarchikus csoportjai a Dél-Dunántúlon a XIX. század elején.] Ac: Market areas and market centres in South-Transdanubia in the first half of the 19th century. [Appendix: Hierarchic groups of settlements of central character in South-Transdanubia in the first half of the 19th century.] Nc: Marktbezirke und Marktzentren in Süd-Transdanubien in der ersten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. [Appendix: Hierarchische Gruppen der Siedlungen mit zentralem Wirkungskreis in Süd-Transdanubien am Anfang des XIX. Jahrhunderts.] 7. BALOGH Elemér, ifj. Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja. = 43. 129-157. p. Ac: Ferenc Deák and the codification of substantive criminal law. Nc: Ferenc Deák und die Kodifikation des materiellen Strafrechts. 8. BALOGH Elemér, ifj. Az első népképviseleti választások Zala megyében. = 25. 195-209. p. [R: n.] Ac: The first parliamentary elections in County Zala. Nc: Die ersten Volksvertreterwahlen im Komitat Zala im Jahre 1848. 9. BALOGH Elemér, id. Göcseji szólások és közmondások. = 38. 3-212. p. Ac: Idioms and proverbs from Göcsej. Nc: Redewendungen und Sprichwörter von Göcsej. 10. BALOGH Elemér, ifj. Országgyűlési választások Zala vármegyében 1861-1872. = 26. 163-185. p. [Függelék: Zala vármegye országgyűlési képviselői 1848-1872 között; A központi választmány tagjai 1869-ben; A választókerületi összeíró küldöttségek;

44

A képviselőválasztásokat vezető küldöttségek; Az összeírások során elutasítottak jegyzéke; A központi választmány 1869. március 10-17. közti reklamációs tárgyalásain hozott határozatainak összegzése; Választói névjegyzék, 1865; Választói névjegyzék, 1872. - R: n.] Ac: Parliamentary elections 1861-1872 in Comitat Zala. [Appendix: Members of parliament for Comitat Zala between 1848 and 1872; The members of the central committee in 1869; The delegations of the election district census-takers; The delegations controlling the elections; The catalogue of the persons denied the right to vote; Summary of the resolutions of the central committee’s “claims conference” 10-17 March 1869; Electoral register 1865; Electoral register 1872.] Nc: Landstagwahlen im Komitat Zala in 1861-1872. [Appendix: Die Abgeordneten vom Komitat Zala zwischen 1848 und 1872; Mitglieder des Zentralausschußes im Jahre 1869; Die Konskriptionsdeputationen von Wahlbezirken; Die Wahlprüfungsausschüsse; Die Liste der aus der Ausübung des Wahlrechtes Ausgeschlossenen; Die Zusammenfassungen der Beschlüsse des Zentralausschußes während den Reklamationsverhandlungen von 10-17 März 1869; Wählerliste 1865; Wählerliste 1872.] 11. BALOGH Miklós A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története. 1945 április - 1949 január. = 26. 237-262. p. [Melléklet: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság összetétele és tisztségviselői 1945. április - 1949. január. - R: o.] Ac: The history of the Zalaegerszeg National Committee. April 1945January 1949. [Supplement: The constitution and the functionaries of the Zalaegerszeg National Committee April 1945 - January 1949.] Nc: Die Geschichte des Nationalkomitees von Zalaegerszeg. April 1945 Januar 1949. [Supplement: Die Zusammensetzung und die Funktionäre des Nationalkomitees von Zalaegerszeg in der Periode April 1945 - Januar 1949.] 12. BÁNFFY Eszter A Balaton-Lasinja kultúra kultikus gödre Balatonmagyaródról. = 25. 5-11. p. [R: n.] Ac: The cultic pit of the Balaton-Lasinja culture from Balatonmagyaród. Nc: Die kultische Grube der Balaton-Lasinja Periode in Balatonmagyaród. 13. BÁNKI HORVÁTH Mihály A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban 18671918. = 41. 295-300. p.

45

Ac: The pupils’ social stratification in the Kiskunfélegyháza high-school in 1867-1918. Nc: Die Gesellschaftsschichtung der Schüler im Gymnasium von Kiskunfélegyháza in der Periode 1867-1918. 14. BARAKONYINÉ WINICZAI Klára A baranyai apró- és törpefalvak demográfiai eróziójáról. = 27. 79-81. p. Ac: The demographic degradation of the small and dwarf villages in Baranya. Nc: Über die demographische Erosion der Klein- und Zwergdörfer in Baranya. 15. BARISKA István Egy különös árulás történetéhez. Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről. = 36/1. 79-142. p. Ac: To the history of a curious betrayal. About Imre Bezerédy brigadier’s treachery. Nc: Zur Geschichte eines merkwürdigen Verrates. Über Imre Bezerédy Kuruzenbrigadiers Treuebruch. 16. BARISKA István Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium. = 41. 255-274. p. Ac: The “Entwurf” and the Benedictine Pro-high-school of Kőszeg. Nc: “Der Entwurf” und das Benediktiner Progymnasium von Kőszeg. 17. BÉLI József Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. = 4. 3-239. p. [R: n., o.] Ac: Enforcement of the 1945 redistribution of land in County Zala. Nc: Die Vollziehung der 1945-er Bodenreform im Komitat Zala. 18. BÉLI József Murakeresztúr és Nagybakónak fejlődése a felszabadulás utáni évtizedekben. = 27. 61-69. p. [R: n.] Ac: The development of Murakeresztúr and Nagybakónak in the decades after the liberation. Nc: Eigenartigkeiten der Entwicklung der Kleindörfer. Vergleich der Entwicklung von Murakeresztúr und Nagybakónak in den Jahrzehnten nach der Befreiung.

46

19. BENCZE Géza A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916-1926). = 21. 155168. p. [R: n.] Ac: The first decade (1916-1926) of the explorations for hydrocarbons in Transdanubia. Nc: Das erste Jahrzehnt der Kohlenwasserstoff-forschungen in Transdanubien (1916-1926). 20. BENCZE Géza Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén - egy korabeli kéziratos forrás alapján. = 18. 193-207. p. [R: n.] Ac: The hydrographic picture of County Zala on the eve of the Reform period’s regulations of waters - based on a contemporary hand-written source. Nc: Das hydrographische Bild des Komitats Zala, an der Schwelle der Wasserregulierung der Reformperiode - auf Grund einer zeitgenössischen handschriftlichen Quellen. 21. BENCZE Géza Zala megye közúti közlekedése a XVIII-XIX. század fordulója körüli időszakban. = 16. 63-76. p. [R: n., h.] Ac: Road traffic of County Zala at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Der Strassenverkehr des Komitats Zala in der Periode der Jahrhundertswende des XVIII-XIX. Jahrhunderts. 22. BENCZE Géza Zala megye leírása a reformkorban. Két korabeli forrás alapján. = 23. 1-188. p. Ac: Description of County Zala in the Reform period. Based on two contemporary sources. Nc: Die Beschreibung vom Komitat Zala in der Reformperiode. Auf Grund zwei zeitgenössischen Quellen. 23. BENCZÉNÉ NAGY Eszter Ebert Antal hagyatékának árverezése 1803-1804-ben. = 8. 135-146. p. [R: n., f.] Ac: The sale by auction of Antal Ebert’s bequest in 1803-1804. Nc: Die Versteigerung der Nachlassenschaft von Antal Ebert in 1803-1804.

47

24. BENCZÉNÉ NAGY Eszter Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete 1. rész. 1775-1849. = 25. 151171. p. [R: n.] Ac: Territorial organisation of Market-town Zalaegerszeg. Part 1. 17751849. Nc: Verwaltungsorganisation der Marktgemeinde Zalaegerszeg. Teil 1. 1775-1849. 25. BENDA Gyula Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. = 28. 241-249. p. Ac: Inventory and small-scale farming in the 18-19th centuries. Nc: Inventar und Bauernwirtschaft im XVIII-XIX. Jahrhundert. 26. BÉRES Katalin - KISS Gábor Csány László kultusza Zala megyében. = 30. 289-308. p. [R: n.] Ac: László Csány’s cult in County Zala. Nc: Der László Csány - Kult im Komitat Zala. 27. BÉRES Katalin Egy zalai kisfalu a forradalom idején - Ozmánbük 1956. = 40. 7-17. p. Ac: A small village of Zala during the revolution - Ozmánbük 1956. Nc: Ein Kleindorf von Zala während der Revolution - Ozmánbük 1956. 28. BÉRES Katalin Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón. = 21. 121-134. p. [R: n.] Ac: Craftsmen of Zalaegerszeg at the turn of the century. Nc: Die Handwerker in Zalaegerszeg um die Jahrhundertwende. 29. BILKEI Irén Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litteratus-műveltség történetéhez Zalában. = 31. 29-48. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of medieval and early modern period studies and to the history of literate-education in Zala. Nc: Angaben zur Geschichte des Universitätsbesuchs und der Literaturbildung des Komitats Zala im Mittelalter und in der Früh - Neuzeit. 30. BILKEI Irén Adatok Csák Árpád munkásságához. = 26. 37-46. p. [R: n.] Ac: Details about Árpád Csák’s work.

48

Nc: Angaben über die Tätigkeit von Árpád Csák. 31. BILKEI Irén A Canius kereskedőcsalád Pannoniában. = 16. 3-12. p. [R: n., a.] Ac: The Canius merchant family in Pannonia. Nc: Die Handelsfamilie Canius in Pannonien. 32. BILKEI Irén Csány Ákos - egy zalai köznemes pályája a XVI. században. = 34. 7-16. p. Ac: Ákos Csány - The carrier of a lesser nobility of Zala in the 16th century. Nc: Ákos Csány - die laufbahn eines Kleinadligen im Komitat Zala im XVI. Jahrhundert. 33. BILKEI Irén - HORVÁTH László Noricumi római sírkövek Zalában. = 16. 13-20. p. [R: n., a.] Ac: Roman grave-stones from Noricum in County Zala. Nc: Römische Grabsteine von Noricum im Komitat Zala. 34. BILKEI Irén Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. = 35. 3-16. p. [Függelék: Ákosházi Sárkány Orsolya magyar nyelvű irata. R: n.] Ac: Charters to the 16th century history of the family Ákosházi Sárkány. [Appendix: Orsolya Ákosházi Sárkány’s document written in Hungarian.] Nc: Urkundliche Angaben zur Geschichte der Familie Ákosházi Sárkány im XVI. Jahrhundert. [Appendix: Ein Dokument von Orsolya Ákosházi Sárkány in ungarischer Sprache.] 35. BILKEI Irén Római edényfeliratok a nagykanizsai Thury György Múzeumban. = 21. 5-21. p. [R: n.] Ac: Inscriptions on Roman vessels from the György Thury Museum of Nagykanizsa. Nc: Inschriften auf römischen Gefässe in dem Thury György Museum in Nagykanizsa. 36. BILKEI Irén Római kövek Zalavárról. = 8. 23-30. p. [R: n., a.] Ac: Roman stones from Zalavár. Nc: Römische Steine von Zalavár.

49

37. BILKEI Irén Újabb római kőemlékek Zalából. = 25. 13-19. p. [R: n.] Ac: New Roman stones from Zala. Nc: Neuere römischen Steindenkmäler aus Zala. 38. BILKEI Irén Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. = 42. 21-60. p. [Melléklet: Birtoknyilvántartás. - R: a.] Ac: The nobility of County Zala in the two decades following the Rout at Mohács. Nc: Der Adel vom Komitat Zala in den zwei Jahrzenten nach Mohács. 39. BILKEI Irén - TURBULY Éva Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. 1. rész. 1555-1609. = 29. 1-167. p. [R: n.] Ac: Abstracts of the protocols of Comitat Zala’s general assembly 15551711. Part I. 1555-1609. Nc: Regesten über die Protokolle der Generalversammlungen des Komitats Zala. 1555-1711. 1. Teil. 1555-1609. 40. BÍRÓ Friderika A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az 1920-as években, különös tekintettel a lakáskultúra változására. = 27. 323-329. p. [R: n.] Ac: Peasant manners in Southwest-Transdanubia in the 1920s, with especial regard to the changes of interior decoration. Nc: Lebensart des Bauerntums in den Komitaten Zala und Vas in den 1920er Jahren. 41. BLÁZY Árpád A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében. 1711-1847. = 1. 6-107. p. [R: n., h.] Ac: Appearance and development of pharmacy in County Zala. 1711-1847. Nc: Erscheinung und Entwicklung der Pharmazie im Komitat Zala von 1711 bis 1847. 42. BÓDY Zsombor - SZABÓ Zoltán A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása. = 41. 311-339. p. Ac: Recruiting and mobility of the students of the Budapest Commercial College graduated between 1860 and 1906.

50

Nc: Rekrutierung und Mobilität der Studenten der Handelsakademie von Budapest die zwischen 1860 und 1906 absolviert Haben. 43. BOGÁR Imre - CSEPELLA Katalin - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1977. = 8. 193-209. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1977. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1977. 44. BOGÁR Imre - CSEPELLA Katalin - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1978. = 12. 217-240. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1978. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1978. 45. BOGÁR Imre - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1979. = 16. 209-230. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1979. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1979. 46. BOGÁR Imre - GYIMESI Endre Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1980. = 18. 295-319. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1980. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala Ausgewählte Bibliographie, 1980. 47. BONA Gábor Az 1848/49-es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei. = 33. 5-52. p. [R: n.] Ac: The officers of the 1848/49 Hungarian Army born in County Zala. Nc: Aus dem Komitat Zala stammende Offiziere der Honved-Armee von 1848/49. 48. BŐSZE Sándor Kisipari szolgáltatás az aprófalvas Somogyban 1920-1929 között. = 27. 103107. p. [Melléklet: Táblázat a kisipari szakmacsoportok százalékos viszonyáról a megyében és a községekben. - R: n.]

51

Ac: Craftsmen’s services in the little villages of Somogy between 1920 and 1929. [Supplement: Table of the craftsmen-branches’ percentage distribution in the county and in the villages. Nc: Kleingewerbliche Leistungen im mit kleindörfern besetzten Komitat Somogy von 1920 bis 1929. [Supplement: Tabelle über die perzentuelle Proportion der kleingewerblichen Fachgruppen in dem Komitat und in den Gemeinden.] 49. BŐSZE Sándor Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere. = 42. 181-236. p. [R: a.] Ac: County Zala’s Society-register from the era of dualism. Nc: Kataster der Vereinen vom Komitat Zala im Dualismuszeitalter. 50. CSÉBY Géza Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei. = 31. 97-119. p. [Kötetben meg nem jelent versek szövegei: Feld Blumen (Mezei virágok); Bucsuzás; Három szép érzés; A muzsikához. - R: n.] Ac: Judit Dukai Takács’s collections of hand-written poems. [The unpublished poems: Feld Blumen (Wild flowers); Farewell; Three true feelings; To the music] Nc: Die handschriftliche Gedichte - Hefte von Judit Dukai Takács. [Ungedruckte Gedichte: Feld Blumen (Blumen vom Felde); Abschied; Drei erhebene Gefühle; Zur Musik] 51. CSEFKÓ Ferenc Az aprófalvak állami-politikai szerepéről. = 27. 169-173. p. [R: a.] Ac: On the national, political role of small villages. Nc: Über die staatliche und politische Rolle der Kleindörfer. CSEPELLA Katalin lásd BOGÁR Imre! 52. CSISZÁR Károly Az aprófalvak létrejöttének gazdasági feltételei Vas megyében. = 27. 97-102. p. [R: n.] Ac: The economic conditions of the small villages’ appearance in County Vas. Nc: Wirtschaftsbedingungen der Entstehung der Kleindörfer im Komitat Vas.

52

53. CSITE András Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a 18-19. század fordulóján. A keszthelyi Festetics-uradalom. = 34. 77-114. p. Ac: A prestige-oriented large estate at the turn of the 18th-19th centuries. Nc: Ein Prestige-orientierter Grossgrundbesitzbetrieb um die Wende der 18-19. Jh. Das Festetics-Gut von Keszthely. 54. CSIZMADIA Andor Deák Ferenc egyházpolitikája. = 5. 11-60. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák’s ecclesiastical policy. Nc: Ferenc Deáks Kirchenpolitik. 55. CSOMA Zsigmond Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák-magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII-XIX. század fordulóján. = 41. 115-130. p. Ac: Peter Jordan, the eminence grise of the agricultural professional training and of agriculture in Austria and in Hungary. Contributions to the AustroHungarian and to the European agricultural connections at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Peter Jordan, die graue Eminenz des Agrarfachunterrichts und der Landwirtschaft von Österreich und von Ungarn. Angaben zu den österreich-ungarischen und zu den europäischen landwirtschaftlichen Verbindungen um die Wende des XVIII-XIX. Jahrhunderts. 56. CSOMOR Erzsébet Forradalmi események a megyeszékhelyen. Zalaegerszeg 1956. = 40. 18-28. p. Ac: Events of the revolution at the County-seat. Zalaegerszeg 1956. Nc: Revolutionäre Ereignisse im Komitatssitz. Zalaegerszeg 1956. 57. CSOMOR Erzsébet Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portrévázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról. = 42. 341-359. p. [R: a.] Ac: From the officer of Ludovika to the commander of militia portraitsketch of Nándor Orbán, the commander of militia of Nagykanizsa in 1956. Nc: Aus dem Berufsoffizier, der die Militärakademie “Ludovika” absolvierte, wurde Nationalgardekommandant. Porträtsskizze von Nándor Orbán, 1956er Nationalgardekommandant von Nagykanizsa.

53

CSOMOR Erzsébet lásd még ÁRKOVICS Istvánné! 58. CZIGÁNY László Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között. = 28. 191-207. p. [Függelék: 1. Zala megye egyházjogi beosztása, 2. Szerzetes és apácarendek Zalában 1927-ben, 3. Katolikus egyesületek. - R: n.] Ac: Contribution to the history of the catholic associations in Zala between the two world wars. [Appendix: 1. Canonical division of County Zala, 2. Monastic orders and sisterhoods of Zala in 1927, 3. Catholic associations] Nc: Angaben zur Geschichte der katolischen Vereine im Komitat Zala zwischen den zwei Weltkriegen. 59. CZIGÁNY László Az 1831. évi kolerajárvány Zalában. = 21. 79-91. p. [R: n.] Ac: The 1831 cholera epidemic in Zala. Nc: Choleraepidemie im Komitat Zala 1831. 60. CZIGÁNY László Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban, 1848-1849. = 35. 203-214. p. [Függelék: Német nyelvű hadbírósági irat: Votum informativum (Pest am 13. Oktober 1849.). - R: n.] Ac: Demeter Laky and Kálmán Sebesy in the 1848-1849 War of Independence. [Appendix: German document of court martial: Votum infromativum (Pest am 13. October 1849.)] Nc: Demeter Laky und Kálmán Sebesy in dem Freiheitskampf (1848-1849). [Appendix: Kriegsgerichtdokument in deutscher Sprache: Votum informativum (Pest, den 13. Oktober 1849)] 61. DÁVID Katalin Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez. = 6. 157-169. p. [R: n., o.] Ac: Contributions to the medieval cultural history of County Zala. Nc: Beiträge zur mittelalterlichen Kulturgeschichte des Komitates Zala. 62. DEÁK Gáborné Adatok Deák Antal politikai pályafutásához. = 35. 183-201. p. [R: n.] Ac: Contributions to Antal Deák’s political carrier. Nc: Angaben zur politischen Laufbahn von Antal Deák.

54

63. DEGRÉ Alajos Deák Ferenc levele Kerkápoly Istvánhoz Zala megye alispánjához 1843-ból. = 5. 7-10. p. Ac: Ferenc Deák’s letter to István Kerkápoly, the sub-prefect of County Zala, from 1843. Nc: Ein Brief von Ferenc Deák an István Kerkápoly, Vizegespan vom Komitat Zala, aus dem Jahr 1843. 64. DEGRÉ Alajos Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. = 2. 43-69. p. [Pálóczi Horváth Ádám: Az üstökös Tsillag befolyása a Madár Tartomány ég- hajlatába, midőn a Szárnyas Nép magának Előljárókat választa. Július 5. és több napján 1819. c. pamfletjének szövegével. - R: n., h.] Ac: Ádám Pálóczi Horváth and the 1819 election of officials in Zala. [Ádám Pálóczi Horváth’s pamphlet: The influence of the Comet on the climate of the Birds’ Land while the Winged Folk its Principals elected on the 5th and following days of July 1819.] Nc: Ádám Pálóczi Horváth und die Beamtenneuwahl des Komitats Zala im Jahre 1819. [Mit dem Text des Pamphlets “Der Einfluß des Kometen auf das Klima des Vogel-Landes, als das Federvolk seine Vorsteher wählte am 5 und nächstfolgenden Tagen von Juli 1819.” von Ádám Pálóczi Horváth.] 65. DEGRÉ Alajos Zala megye 1839. évi követutasítása. = 5. 217-245. p. [R: n., f.] Ac: Instruction for the representatives for County Zala from 1839. Nc: Weisung an die Ständeablegate des Komitats Zala im Jahre 1839. 66. DÉNES József Alsó-Tátika középkori vára. = 18. 87-95. p. [R: n.] Ac: The medieval castle of Alsó-Tátika. Nc: Die mittelalterliche Burg von Alsó-Tátika. 67. DOBRI Mária A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban, 1823-1836. = 41. 173-185. p. Ac: The Szombathely Hungarian Society at the royal philosophic secondary school, 1823-1836. Nc: Die Ungarische Gesellschaft von Szombathely im königlichen philosophischen Lyzeum, 1823-1836.

55

68. DOBSZAI Tamás Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése. = 43. 93-127. p. Ac: Ferenc Deák and the establishment of the ministry of justice Nc: Ferenc Deák und die Einrichtung des Justizministeriums. 69. Dokumentumok Zala megye történetéből. 1944. október 18. - 1947. szeptember 18. = 37. 33-251. p. Ac: Documents about the history of County Zala. 18 October 1944 - 18 September 1947. Nc: Dokumente aus der Geschichte vom Komitat Zala. 18. Oktober 1944 18. September 1947. 70. DOMINKOVITS Péter Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai. = 42. 87- 120. p. [R: a.] Ac: Possession-history - social history. The possessions of the Zeke family of Petőháza in County Zala. Nc: Besitz- und Gesellschaftsgeschichte. Die Landgüter der Familie Zeke von Petőháza im Komitat Zala. 71. DOMINKOVITS Péter Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából. = 41. 65-78. p. Ac: The role of a secondary school in the training of the comitat’s élite officials. Details about the role of the Sopron Jesuits’ High-school in the training of the county’s personnel from the first third part of the 18th century. Nc: Eine mittlere Lehranstalt in der Ausbildung der Komitatsbeamtenelite. Angaben zur Rolle des Jesuiten Gymnasiums von Sopron in der Schulung des Komitatsbeamtenkörpers aus dem ersten Drittel des XVIII. Jahrhunderts. 72. ERDÉLYI István A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. = 18. 59-67. p. [R: n.] Ac: A short history of the archaeological investigations at Fenékpuszta. Nc: Kurze Zusammenfassung der archeologischen Forschungen bei Fenékpuszta.

56

73. ERDŐDI Gyula Az iskolarendszerű tanoncképzés kialakulása Baranyában. = 27. 267-275. p. [R: a.] Ac: The development of apprentice training within the school system in Baranya County. Nc: Die Entfaltung der schulsystemartigen Lehrlingsausbildung in Baranya. 74. ERDŐSI Ferenc Zala megye települései és a közlekedés. = 27. 175-186. p. [R: n.] Ac: The settlements of County Zala and the traffic. Nc: Die Siedlungen und der Verkehr im Komitat Zala. FEHÉRVÁRY Rudolf lásd GUZSIK Tamás! 75. FEISZT György Fejezetek a Gersei Pető család történetéből. = 25. 77-94. p. [R: n.] Ac: Chapters from the Gersei Pető familiy’s history. Nc: Kapitel aus der Geschichte der Familie Gersei Pető. 76. FOKI Ibolya Adatok a zalai nyomdászat történetéhez 1860-1900. = 31. 281-302. p. [R: n.] Ac: Contributions to the history of the typography in County Zala 18601900. Nc: Daten zur Geschichte des Buchdruckes im Komitat Zala 1860-1900. 77. FOKI Ibolya Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. = 25. 217-241. p. [R: n.] Ac: The 1883 anti-Semitic riots in County Zala. Nc: Antisemitische Unruhen im Komitat Zala 1883. 78. FOKI Ibolya Nagykanizsa honvédzászlóaljat kér. = 36/1. 237-253. p. [Függelék: 4 eredeti dokumentum szövege 1869-ből: nagykanizsai polgárok kérvénye a városi tanácshoz, folyamodvány a honvédelmi minisztériumhoz, levél Czillich Ede honvédezredeshez és Csengery Antal országgyűlési képviselőhöz.] Ac: Nagykanizsa demands a “honvéd” battalion. [Appendix: 4 original documents from 1869: Petition of the Nagykanizsa citizens to the city council, application to the ministry of defence, letters to Ede Czillich “honvéd” colonel and to Antal Csengery member of parliament.]

57

Nc: Nagykanizsa verlangt ein Honvedbataillon. [Appendix: Der Text von 4 originalen Dokumenten aus 1869: das Gesuch der Bürger von Nagykanizsa an den Stadtrat, ein Ansuchen an das Verteidigungsministerium, ein Brief an Ede Czillich Honvedoberst und ein Brief an Antal Csengery Abgeordneten.] 79. FOKI Ibolya Olasz - szlovén menekültek Zala megyében 1915-ben. = 21. 135-154. p. [R: n.] Ac: Italo-Slovenian refugees in County Zala in 1915. Nc: Italienisch-slowenische Flüchtlinge in dem Komitat Zala im Jahre 1915. 80. FÓNAGY Zoltán Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás. = 43. 21-52. p. Ac: Ferenc Deák and the emancipation of serfs. Nc: Ferenc Deák und die Aufhebung. FÜR Lajos lásd 283. tétel! 81. FÜZES Miklós Alsófokú nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1972. = 27. 245252. p. [R: n.] Ac: Elementary training of nationalities in Southeast-Transdanubia 19451972. Nc: Grundschulung der nationalitäten in Südost-Transdanubien, 19451972. 82. GAÁL Antal Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-1985. = 22. 1-146. p. Ac: Administrative division of County Zala and the council functionaries 1950-1985. Nc: Die Amtsbezirke und die Verwaltungsbeamten der Räte in der Periode 1950-1985. GAÁL Antal lásd még 283. tétel! 83. GABLER Dénes Terra sigillata chiara tálak Nagykanizsáról. = 18. 27-44. p. [R: a.] Ac: “Terra sigillata chiara” found at Nagykanizsa.

58

Nc: Terra sigillata chiara Schüsseln aus Nagykanizsa. GABLER Dénes lásd még 121. tétel! 84. Gazdaság és társadalom a XVIII-XX. században. Zala Megyei Levéltári Nap 1988. április 22. = 28. 240. p. Ac: Economy and society in the 18-19th centuries. The Meeting at the County Archive 22 April 1988. Nc: Wirtschaft und Gesellschaft im XVIII-XX. Jahrhundert. Archivtag des Komitats Zala, 22. April 1988. GEDAI István lásd MÜLLER Róbert! GIMES [GÉMES!] Balázs lásd 283. tétel! 85. GÓDOR Győző A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. A meridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése. = 12. 5-24. p. [R: n., f.] Ac: The questions of the surface-development of Central-Zala-Hills. I. The past and present development of the meridional valleys. Nc: Geomorphologischen Probleme des Hügellandes im mittlerem Zala. I. Entwicklung der meridionalen Täler in der erdgeschichtlichen Vergangenheit bzw. Gegenwart. 86. GRESA István Az 1970-es évtized terület- és településfejlesztésének hatása Zala megye településszerkezetére. = 27. 187-191. p. [R: n.] Ac: The influence of regional and of settlement development of the 1970s on County Zala’s settlement structure. Nc: Die Wirkung der Gebiets- und Siedlungsentwicklung der 70-er Jahre auf die Siedlungsstruktur des Komitats Zala. 87. GULYÁS József Regresszív tendenciák a kistelepülések kulturális életében. = 27. 261-265. p. [R: a.] Ac: Regressive trends in the cultural life of small villages. Nc: Degressive Tendenzen im kulturellen Leben der Kleindörfer

59

88. GUZSIK Tamás - FEHÉRVÁRY Rudolf Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében. = 16. 33-49. p. [R: n., f.] Ac: Traces of Pauline cloisters in County Zala that were considered to be disappeared. Nc: Als verschollen gehaltene Pauliner Klosterstätten im Komitat Zala. 89. GYIMESI Endre Vázlat Kamondy László írói pályájáról. = 16. 189-207. p. [R: n., a.] Ac: Sketch about the writer’s career of László Kamondy. Nc: Lebenskizze über die schriftstellerische Laufbahn von László Kamondy. 90. GYIMESI Endre A Zala megyei nyomdászat kezdetei. 1. rész. = 28. 91-107. p. [R: n.] Ac: The beginnings of Typography in County Zala. Part 1. Nc: Die Anfänge des Buchdruckes im Komitat Zala. 1. Teil. 91. GYIMESI Endre A Zala megyei nyomdászat kezdetei. 2. rész. 1820-tól a kiegyezés időszakáig. = 31. 229-262. p. [Melléklet: Markbreiter Jakab ismert kiadványai. - R: n.] Ac: The beginnings of Typography in County Zala. Part 2. From 1820 to the period of the Compromise of 1867. [Supplement: Jakab Markbreiter’s known publications] Nc: Die Anfänge des Buchdruckes im Komitat Zala. 2. Teil. Von 1820 bis zur Ausgleichsperiode. [Supplement: bekannte Publikationen von Jakab Markbreiter] GYIMESI Endre lásd még BOGÁR Imre! 92. GYIMESI Sándor Az iparosítás Délkelet-Európában az I. világháború előtt. = 28. 265-271. p. Ac: Industrialisation in Southeast-Europe before World War I. Nc: Die Industrialisierung in Südost-Europa vor dem ersten Weltkrieg. 93. GYULAI Ferenc A honfoglaló magyarság gabonatermesztése. 1. rész. = 26. 65-74. p. [R: n.] Ac: Growing of corn at the conquering Hungarians. Part 1. Nc: Getreideproduktion des landnehmenden Ungarntums. 1. Teil.

60

94. GYULAI Ferenc A honfoglaló magyarság gabonatermesztése. 2. rész. = 28. 5-17. p. [R: n.] Ac: Growing of corn at the conquering Hungarians. Part 2. Nc: Getreideproduktion des landnehmenden Ungarntums. 2. Teil. 95. HADNAGY Róbert A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története. = 31. 329-350. p. [R: n.] Ac: The history of the Zrínyi Miklós Literary and Art Club in Nagykanizsa. Nc: Die geschichte des Literatur- und Kunstzirkels “Zrínyi Miklós” in Nagykanizsa. 96. HAJDÚ Zoltán Közigazgatási és ellátási körzetesítések a Dél-Dunántúl falusi településhálózatában (1950-1980). = 27. 145-168. p. + 4 térkép. [R: n.] Ac: Administrative and provision divisions in the rural settlement-structure of South-Transdanubia (1950-1980). Nc: Bildung von Verwaltungs- und Versorgungsbezirken im dörflichen Siedlungsnetz von Süd-Transdanubien (1950-1980). 97 HALÁSZ Imre Adatok a Zala vármegyei református népiskolák helyzetéhez a Bach-korszak idején (1849-1859). = 28. 169-190. p. [R: n.] Ac: Contributions to the state of the Calvinist public elementary schools in Comitat Zala during the Bach-era (1849-1859). Nc: Angaben zum reformierten Volksschulwesen im Komitat Zala in der Bach-Ära (1849-1859). 98. HALÁSZ Imre Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején. = 27. 237-243. p. [R: n.] Ac: Settlement structure and school-network in County Zala at the beginning of the Bach-era. Nc: Siedlungsstruktur und Schulennetz im Komitat Zala zur Zeit der BachÄra. 99. HALÁSZ Imre Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak első éveiben (1849-1854). = 26. 129-144. p. [R: n.]

61

Ac: The high-schools of County Zala during the first years of the Bach-era (1849-1854). Nc: Die Gymnasien des Komitates Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära (1849-1854). 100. HALÁSZ Imre Zala megye izraelita iskolái a Bach-korszak első éveiben (1849-1853). = 18. 227-241. p. [R: n.] Ac: The Israelite schools of County Zala during the first years of the Bachera (1849-1853). Nc: Israelitische Elementarschulen im Komitat Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära (1849-1853). 101. HALÁSZ Imre Zala megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben. = 16. 105-122. p. [R: n., f.] Ac: The situation of the catholic public elementary schools and of their teachers in County Zala during the first years of the Bach-era. Nc: Die Lage der katholischen Volksschulen und Lehrer des Komitats Zala in den ersten Jahren der Bach-Ära. 102. HALÁSZ Imre Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az 1850-1853 közötti időben. = 21. 93-104. p. [R: n.] Ac: The problems of the catholic public elementary schools in County Zala during the period 1850-1853. Nc: Die Probleme der katholischen Volksschulen des Komitats Zala in der Periode 1850-1853. 103. HALÁSZ Imre Zalaegerszeg mezőváros írásbelisége a XIX. század első felében. = 25. 173185. p. [R: n.] Ac: The use of written records in market-town Zalaegerszeg in the first half of the 19th century. Nc: Die Schriftlichkeit des Marktfleckens Zalaegerszeg, in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. 104. HANÁK Péter Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása. A Pragmatica Sanctio újraértelmezése. = 5. 305-336. p. [R: n., o.]

62

Ac: Deák and the constitutional political basis of the Compromise of 1867. The re-evaluation of “Pragmatica Sanctio”. Nc: Deák und die staatrechtliche Untermauerung des Ausgleiches. Die Neuauslegung von “Pragmatica Sanctio”. 105. HAUSEL Sándor A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951-1959). = 41. 401-416. p. Ac: The history of the Balassagyarmat State Teachers’ Training-College (1951-1959). Nc: Die Geschichte der Staatlichen Lehrer- und Lehrerinbildungsanstalt von Balassagyarmat (1951-1959). 106. HERMANN Róbert Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849. = 44/1-2. 3-432., 3-399. p. Ac: László Csány government commissioner’s documents from 1848-1849. Nc: Die Dokumente von László Csány Regierungskommissar 1848-1849. 107. HERMANN Róbert Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29. - 1849. január 18.). = 30. 133-219. p. [R: n.] Ac: László Csány as the government commissioner of the Upper-Danube corps (29 September 1848 - 18 January 1849). Nc: László Csány als Regierungskommissar der Armee des oberen Donaugebietes (29. September 1848 - 18. Januar 1849). 108. HERMANN Róbert Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig. = 43. 185-222. p. Ac: Ferenc Deák’s activity from October 1848 till the end of the War of Independence. Nc: Ferenc Deáks Tätigkeit von Oktober 1848 bis Ende des Freiheitskrieges. 109. HERMANN Róbert A drávai hadtest hadműveleti naplója. = 36/1. 165-210. p. [Forrásközlés] Ac: The Drava-Corp’s official report. [Disclosure] Nc: Das Operationstagebuch des Draukorps. [Quellenpublikation]

63

110. HERMANN Róbert A 47. honvédzászlóalj története. = 33. 115-193. p. [R: n.] Ac: The history of the 47 honvéd-battalion. Nc: Die Geschichte des 47. Honvéd-Bataillons. 111. HERMANN Róbert Az 56. honvédzászlóalj története: 1848 október-1849 október. = 33. 195257. p. [R: n.] Ac: The history of the 56 honvéd-battalion: October 1848 - October 1849. Nc: Die Geschichte des 56. Honvéd-Bataillons: Oct 1848 - Oct 1849. 112. HERMANN Róbert Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17.december 24. = 36/2. 3-148. p. [Függelék: 1. a Dráva-menti horvát csapatok harcrendje 1848. okt. 27., 1848. nov. 22., 1848. nov. 29.; a Mura-menti hadsereg harcrendje 1848. nov. 12.; a Mura-melléki magyar had létszámkimutatása 1848. nov. 20. - 2. Egy utólagos hadműveleti napló Perczel 1848 őszi és 1848-49. téli harcairól] Ac: Mór Perczel’s first campaign for defence of the county. County Zala, 17 October - 24 December 1848. [Appendix: 1. The battle formation of the Croatian troops along the Drava 27 Oct. 1848, 22 Nov. 1848, 29. Nov 1848.; The battle formation of the army along the Mura 12 Nov. 1848.; Muster-roll of the Hungarian army along the Mura 20 Nov. 1848. 2. A subsequent official report on Perczel's autumn and winter combats of 184849.] Nc: Der erste vaterlandsverteidigende Feldzug von Mór Perczel. Komitat Zala, von 17. Oktober bis 24. Dezember 1848. [Appendix: 1. Die Kampfordnung der kroatischen Truppen an der Drau, 27, Oktober 1848., 22. November 1848 und 29. November 1848.; Die Kampfordnung der Truppen an der Mur, 12. November 1848.; Der Standesausweis der ungarischen Armee an der Mur, 20. November 1848. 2. Ein nachträgliches Operationstagebuch über die Gefechte von Perczel im Herbst 1848 und im Winter 1848-49] 113. HERNÁDI László Mihály Deák Ferenc. Bibliográfia. = 5. 379-447. p. Ac: Ferenc Deák. Bibliography. Nc: Ferenc Deák. Bibliographie.

64

114. HOLÁCS Imréné A szocialista átalakulás hatása a dunántúli településekre. = 27. 25-31. p. [R: a.] Ac: Effects of socialist transformation on the Transdanubian settlements. Nc: Die Wirkung der sozialistischen Umgestaltung auf die Siedlungen von Transdanubia. 115. HOÓS Éva Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa. = 41. 89-113. p. [Függelék: Iskolai élet a keszthelyi kisgimnáziumban 1774-ben] Ac: Latin school or professional training. Schools and social requirements at the end of the 18th century: the instance of Keszthely. [Appendix: Schoollife in the Keszthely minor high-school in 1774.] Nc: Lateinische Schule oder professionelle Bildung. Die Schulen im Netz der gesellschaftlichen Erwartungen am Ende des XVIII. Jahrhunderts: das Beispiel von Keszthely. [Appendix: Das Schulleben im Kleingymnasium von Keszthely. 1774.] 116. HORVÁTH D. Tamás Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében. = 28. 77-90. p. [R: n.] Ac: Family and husbandry of Ferenc Lichtenvolner master-carpenter in Keszthely at the first half of the 19th century. Nc: Die Familie und Wirtschaft von Ferenc Lichtenvolner eines Zimmermanns in Keszthely in der ersten Hälfte des XIX. Jhdts. 117. HORVÁTH Károly Egy hernyéki parasztember dalkincse. Személymonográfia. = 13. 1-476. p. [R: n., a.] Ac: The song treasure of János Szili a peasant from Hernyék. Nc: Der Liederschatz des Bauersmannes János Szili aus Hernyék. 118. HORVÁTH László Előzetes jelentés a Nagykanizsa-Inkey sírkápolna melletti lelőhely feltárásáról. = 18. 7-25. p. [R: a.] Ac: Preliminary report on the excavation site by the Nagykanizsa Inkey sepulchral chapel. Nc: Vorbericht über die Freilegung des bei der Inkey-Grabkapelle liegenden Fundortes in Nagykanizsa.

65

119. HORVÁTH László Kelta temető leletmentése Miklósfán. = 6. 5-20. p. [R: n., a.] Ac: The Preservation of Excavation Finds in a Celtic Cemetery at Miklósfa. Nc: Fundbergung eines keltischen Gräberfelds in Miklósfa. 120. HORVÁTH László Késővaskori lakóház Nagykanizsán. = 8. 11-22. p. [R: n., a.] Ac: Late Iron-Age dwelling house at Nagykanizsa. Nc: Wohnhaus aus der Spät-Eisenzeit in Nagykanizsa. 121. HORVÁTH László A magyarszerdahelyi kelta és római temető. = 14. 1-186. p. [A terra sigillatákról szóló fejezet (IV. 2. g) Gabler Dénes műve: 71-81. p. - Függelék: 1. Késővaskori lelőhelyek Dél-Zalában, 2. Római lelőhelyek Dél-Zalában. - R: n., a.] Ac: The Celtic and Roman cemetery at Magyarszerdahely. Nc: Die keltische und römische Gräberfeld in Magyarszerdahely. 122. HORVÁTH László Újabb kelta sírok Miklósfán. = 8. 3-10. p. [R: n., a.] Ac: Recent Celtic graves at Miklósfa. Nc: Neuere Keltengräber in Miklósfa. HORVÁTH László lásd még BILKEI Irén! 123. HORVÁTH Zita A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben. = 42. 121-157. p. [Mellékletek: 1. Zala megye, tapolcai járás helységei, birtokosai, úrbéreseinek kötöttsége; 2. A veszprémi püspökség birtokai; 3. Szabadmenetelű, vegyes és örökös jobbágyi kötöttségű helységek és adózási formájuk. - R: a.] Ac: Socage conditions of the Tapolca-district in the 18th century, in the decades preceding the Socage Charter of Maria Therese. Nc: Die Urbarialverhältnisse des tapolzaer Bezirkes in den Jahrzehnten vor dem Urbarialpatent von Maria-Theresia. [Supplemet: 1. Die Ortschaften, Gutsbesitzer und die Fronpflichten; 2. Die Güter des Episkopates von Veszprém; Freizügige, gemischte und leibeigene Ortschaften und derer Steuerform]

66

124. HÖRCSIK Richárd A településszerkezet és egy felekezet iskolahálózata közötti összefüggés néhány módszertani kérdése. = 27. 281-282. p. Ac: Methodological questions of correlation of settlement structure and of a denomination’s school-network. Nc: Einige methodische Fragen des Zusammenhanges zwischen Siedlungstruktur und dem Schulennetzwerk einer Konfession. 125. HUDI József A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. = 28. 109-135. p. [R: n.] Ac: Bathing-culture at Lake Balaton in the Reform-period. Nc: Die Badekultur am Balaton in der Reformzeit. 126. IVÁNYI Emma Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. = 18. 115-130. p. [Függelék: Batthyány Kristóf főkapitány parancsa a Kanizsával szembeni végek tisztjeihez Nagy Ferenc vicegenerálisi kinevezéséről. 1680. április 30. Rohonc. - R: f.] Ac: Ferenc Gyöngyösi Nagy vice-general. [Appendix: Kristóf Batthyány capital-general’s instruction to the officers of the frontier facing Kanizsa concerning the assignment. Rohonc 30 April 1680.] Nc: Ferenc Gyöngyösi Nagy Vizegeneral. [Appendix: Der Befehl von Kristóf Batthyány Hauptkapitän an den Offizieren des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa über Ferenc Nagys Ernennung zum Vizegeneral. Ro-honc, den 30. April 1680.] 127. JAKABFI Rudolf A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig. = 2. 175-206. p. [R: n., o.] Ac: The Nagykanizsa National committee’s activities from the forming till the autumnal election. Nc: Die Tätigkeit des nationalkomitees von Nagykanizsa von 5. April bis zu den Herbstwahlen. 128. KÁLI Csaba Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában. = 42. 299-340. p. [R: a.] Ac: The national assembly election of 1945 in County Zala. Nc: Die Nationalversammlungswahlen 1945 in Zala.

67

129. KÁLI Csaba Teleki Béla első világháborús hadinaplója. = 36/1. 255-289. p. [Forrásközlés.] Ac: Béla Teleki’s memoirs of World war I. [Disclosure.] Nc: Béla Telekis Kriegstagebuch vom ersten Weltkrig. [Quellenpublikation.] 130. KÁLI Csaba Zala megye gazdasági életének fontosabb vonásai 1945-ben. = 37. 17-31. p. [R: n.] Ac: The main features of County Zala’s economic life in 1945. Nc: Die wichtigsten Merkmale des Wirtschaftlebens im Komitat Zala im Jahr 1945. KANYAR József lásd 283. tétel! 131. KAPILLER Imre Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárainak történetéhez. Pallini Inkey Ferenc bellicai könyvtára. = 21. 67-77. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of County Zala’s libraries during the age of enlightenment and the Reform-period. Ferenc Pallini Inkey’s library in Bellica. Nc: Daten zur Geschichte der aufklärungs- und reformzeitlichen Bibliotheken in dem Komitat Zala. Die Bibliotheke von Ferenc Pallini Inkey in Bellica. 132. KAPILLER Imre A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. = 18. 145-156. p. [R: f.] Ac: The pupils of the Nagykanizsa Piarist High-school from the foundation till 1848. Nc: Die Schüler des Piaristengymnasiums von Nagykanizsa von der Gründung der Schule bis 1848. 133. KAPILLER Imre Sümegi tűzvész 1779-ben. = 28. 63-76. p. [Melléklet: korabeli kárleltár szövege] [R: n.] Ac: The Sümeg fire in 1779. [Supplement: contemporary list of damages] Nc: Die Feuersbrunst von Sümeg 1779. [Supplement: Der Text einer zeitgenössischen Schadenaufnahme]

68

134. KAPILLER Imre Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben. = 31. 49-60. p. [R: n.] Ac: Pupils from Zala in Kőszeg during the last decades of the 18th century. Nc: Die Zalaer Schüler zu Kőszeg (Güns) in den letzten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts. 135. KAPILLER Imre Zalai honvédek az 1956-os forradalomban. = 40. 38-47. p. Ac: Soldiers from Zala in the 1956 revolution. Nc: Honveds aus Zala in der Revolution von 1956. 136. KARÁDY Viktor A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon. = 41. 19-34. p. Ac: Social-historical problems of the high school market in Hungary. Nc: Die sozio-historischen Probleme der Mittelschulemarkt in Ungarn. 137. KATONA Tamás Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849. január - 1849. május). = 30. 221-254. p. [R: n.] Ac: László Csány government commissioner-general of Transylvania (January 1848 - May 1849). Nc: László Csány, der Regierungshauptkomissar von Siebenbürgen. (Jän 1849 - Mai 1849). 138. KELEMEN Elemér Az alapfokú oktatás fejlődése a Dél-Dunántúlon az Eötvös-törvénytől napjainkig. = 27. 203-214. p. [R: n.] Ac: The development of elementary training in South-Transdanubia from the Eötvös Act up to our times. Nc: Entwicklung der Grundschulung in Süd-Transdanubien vom EötvösGesetz bis zu unseren Tagen. 139. KELEMEN Elemér Az iskola a magyar társadalom történetében. = 41. 9-17. p. Ac: The school in the history of the Hungarian society. Nc: Die Schule in der Geschichte der ungarischen Gesellschaft.

69

140. KELENIK József A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai 1633-1638. = 36/1. 5-51. p. [Mellékletek: létszámkimutatások váranként] Ac: The changes of the military forces of the frontier facing Kanizsa 16331638. [Supplement: war-food rolls per castles] Nc: Die Wandlungen der Kräfte des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa in der Periode 1633-1638. [Supplement: Standesausweise Per Burgen] 141. KERECSÉNYI Edit Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII-XIX. századi történetéhez. = 35. 47-92. p. [R: n.] Ac: Contribution to the history of the Alsólendva (Lendava) district’s pottery in the 18-19th centuries. Nc: Angaben zur Geschichte der Töpferei auf der Gegend von Alsólendva (Lendava) in XVIII-XIX. Jahrhundert. 142. KERECSÉNYI Edit Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez A “polgárok lajstroma” (17451826) alapján. = 8. 115-134. p. [R: n., f.] Ac: Contribution to the settlement history of Nagykanizsa based on the “burghers’ register” (1745-1826). Nc: Daten zur Siedlungsgeschichte von Nagykanizsa auf Grund des “Registers der Bürger” (1745-1826). 143. KERECSÉNYI Edit Dél-zalai hímes szőttesek. 1. rész. Takácsszőttesek. = 25. 243-272. p. [R: n.] Ac: Ornamental homespun from South-Transdanubia Part 1. Weavers’ fabric. Nc: Hausgewebte gestickte Leimwände aus Süd-Zala. I. Weber-Leimwände. 144. KERECSÉNYI Edit Az erdő szerepe a zalai parasztság XVIII-XIX. századi gazdálkodásában. = 27. 295-304. p. [R: n.] Ac: The role of the forest in the husbandry of the peasants in Zala in the 18-19th centuries. Nc: Die Bedeutung des Waldes in der Bauernwirtschaft des XVIII-XIX. Jh. im Komitat Zala.

70

145. KERECSÉNYI Edit A Mura-menti horvátok házassági kapcsolatai. Adatok egy néprajzi mikrorégió kialakulásához. = 18. 243-258. p. [R: n.] Ac: Connections by marriage among the Croatians from the Mura region. Contributions to the development of an ethnographic microregion. Nc: Ehebeziehungen der Kroaten an der Mur. Angaben zur Entfaltung einer ethnographischen Mikroregionen. 146. KERECSÉNYI Edit A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. = 20. 1-369. p. [R: n.] Ac: The history and material culture of the Croatians along the Mura. Nc: Geschichte und materielle Kultur der Kroaten an der Mur. 147. KERECSÉNYI Edit Nagykanizsa társadalma és egyleti élete 1900 táján. = 21. 105-120. p. [R: n.] Ac: Society and club-life of Nagykanizsa around 1900. Nc: Nagykanizsas Gesellschaft und Vereinsleben um 1900. 148. KERECSÉNYI Edit A nagykanizsai Gutmann család felemelkedése a nagyburzsoáziába. = 12. 147-166. p. [R: n., f.] Ac: The rise of the Gutmann family to the haute bourgeoisie. Nc: Aufstieg der Familie Gutmann von Nagykanizsa in die Grossbourgeoisie. 149. KERECSÉNYI Edit Szentmihályi Imre (1924-1986). = 25. 3-4. p. Ac: Imre Szentmihályi (1924-1986). Nc: Imre Szentmihályi (1924-1986). 150. KIRÁLY Ferenc Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében. Adatok egy dunántúli kisváros olvasástörténetéhez. = 31. 165-192. p. [R: n.] Ac: Book and its reader in Keszthely in the first half of the 19th century. Contributions to the history of reading in a provincial town in Transdanubia. Nc: Das Buch und seine Leser in Keszthely in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Angaben zur Lesungsgeschichte einer Kleinstadt in Transdanubia.

71

151. KISS Gábor Németh László (1930-1988). = 28. 3-4. p. Ac: László Németh (1930-1988). Nc: László Németh (1930-1988). 152. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1981-82. = 21. 183-224. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1981-82. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1981-82. 153. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1983. = 25. 327-356. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1983. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1983. 154. KISS Gábor - MÁRKUS Jánosné Zala megye irodalma. Válogatott bibliográfia, 1984. = 26. 263-286. p. Ac: Literature of County Zala. Selected bibliography, 1984. Nc: Literaturverzeichnis vom Komitat Zala. Ausgewählte Bibliographie, 1984. KISS Gábor lásd még BÉRES Katalin! 155. KNÉZY Judit Gazdasági változások Belső-Somogyban a XIX. század második felében. = 27. 311-321. p. [R: a.] Ac: Economic changes in Inner-Somogy during the second half of the 19th century. Nc: Wirtschaftliche Veränderungen in Inner-Somogy in der zweiten Hälfte des XIX Jahrhunderts. 156. KOLTAI András A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól. = 41. 53-64. p. Ac: On the sources of the Hungarian Piarists’ prosopographie. Nc: Über die Quellen der Prosopographie von den ungarischen Piaristen.

72

157. KOMJÁTHY Miklós Ferenc József a “perfid” Deák Ferencről. = 5. 337-350. p. [Ferenc József Belcredi Richárd gróf államminiszterhez írt két levelének szövegével. Keltezésük: 1866. febr. 11. és 1866. febr. 13. - R: n., f.] Ac: Francis Joseph about the “treacherous” Ferenc Deák. [Francis Joseph’s letters of 11 and 13 February 1866 to Count Richárd Belcredi Minister of State.] Nc: Franz Josef über den “perfiden” Ferenc Deák. [Mit dem Text von zwei Briefen an Grafen Richard Belcredi Präsidenten. Die Briefe datieren von 11. und 13. Februar 1866.] 158. KOSTYÁL László Álom és valóság. Szekeres Emil festészetéről. = 28. 233-239. p. [R: n.] Ac: Dream and reality. About the paintings of Emil Szekeres. Nc: Traum und Wirklichkeit. Über die Malerei von Emil Szekeres. 159. KOTNYEK István Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. = 9. 5-250. p. [R: n., h.] Ac: Elementary training in County Zala up to 1918. Nc: Unterstufen-Unterricht im Komitat Zala vor 1918. 160. KOTNYEK István Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében (1770-1980). = 27. 215-229. p. [R: a.] Ac: Settlement structure and network of primary schools in Zala county (1770-1980). Nc: Siedlungsstruktur und Schulennetzwerk der Unterstufe des Unterrichts im Komitat Zala (1770-1980). 161. KOTNYEK István Zalai tanítóegyletek és az óvodai mozgalom a XIX. század második felében. = 25. 211-216. p. [R: n.] Ac: Associations of teachers and the nursery movement in Zala in the second half of the 19th century. Nc: Verein der Lehrer und die Kindergartenbewegung in Zala in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. KOVÁCS Ilona, Pálné lásd PÁLNÉ KOVÁCS Ilona!

73

162. KOVÁCS Imre A türjei Premontrei Prépostság története. = 32. 1-204. p. [Függelék: 1. A türjei prépostsági templom története (167-170. p.); 2. A konvent hiteleshelyi tevékenységének emlékei. - R: n., a.] Ac: The history of the premonstratensian provostry of Türje. [Appendix: 1. The history of the Türje provost-church. 2. Relics of the convent’s notarial functions] Nc: Die Geschichte der prämonstratenser Propstei in Türje. [Appendix: 1. Die Geschichte der Propsteikirche von Türje. 2. Die Spuren der Tätigkeit des Konvents als glaubwürdiger Ort.] 163. KOVÁCS Katalin Falutípusok a Dunántúlon. = 27. 33-39. p. [R: a.] Ac: Types of Transdanubian villages. Nc: Dorftypen in Transdanubien. 164. KOVÁTS Zoltán A születéskorlátozás kezdetei, terjedése Zalában a XIX. században. = 28. 251-264. p. Ac: Beginning and increase of birth control in Zala in the 19th century. Nc: Die Anfänge und die Verbreitung des Geburtenbeschränkung in Zala im XIX. Jahrhundert. 165. KÖBLÖS József Adatok Zalalövő és környéke középkori településtörténetéhez. 1. rész. Oklevélregeszták. 1. fejezet. 1178-1350. = 28. 19-37. p. [R: n.] Ac: Contribution to the medieval settlement history of Zalalövő and its surroundings. Part 1. Abstracts of charts. Chapter 1. 1178-1350. Nc: Daten über die mittelalterliche Siedlungsgeschichte von Zalalövő und Umgebung. I. Urkunden-Regesten. 1. 1178-1350. 166. KÖBLÖS József Adatok Zalalövő és környéke középkori településtörténetéhez. 1. rész. Oklevélregeszták. 2. fejezet. 1351-1405. = 31. 5-27. p. [R: n.] Ac: Contribution to the medieval settlement history of Zalalövő and its surroundings. Part 1. Abstracts of charts. Chapter 2. 1351-1405. Nc: Daten über die mittelalterliche Siedlungsgeschichte von Zalalövő und Umgebung. I. Urkunden-Regesten. 2. 1351-1405.

74

167. KÖRMENDI Lajos A munkaerő strukturális változása Zala megye mezőgazdaságában 19491978. = 18. 279-293. p. [R: n.] Ac: Structural changes of labour force in County Zala’s agriculture 19491978. Nc: Strukturelle Änderung der Arbeitskraft in der Landwirtschaft des Komitats Zala, 1949-1978. 168. KÖRMENDI Lajos - LENDVAY Béla - TIHANYI László A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában. 19351976. = 8. 175-192. p. [R: n., o.] Ac: Changes of the hauling power’s utilisation in County Zala’s agriculture. 1935-1976. Nc: Die Änderung in der Ansätzung der Zugkraften der landwirtschaftlichen Produktion im Komitat Zala (1935-1976). 169. KÖVÉR György Nobilizált pénzváltók - pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten. = 34. 251-257. p. Ac: Ennobled moneychangers - moneychanger of noble. The Baron brothers from Pest. Nc: Adelte Geldwechsler - Geldwechsler Adeligen. Gebrüder Baron in Pest. 170. LAGZI István Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. = 3. 1190. p. [Függelék: 10 korabeli irat a lengyel menekültekről. - R: l., n.] Ac: Polish refugees in County Zala during World War II. [Appendix: 10 contemporary documents about the polish refugees.] Nc: Flüchtlinge aus Polen in Komitat Zala während der Zeit des II. Weltkrieges. [Appendix: 10 zeitgenössische Dokumente über die polischen Flüchtlinge] 171. LENDVAI Anna A XVII. századi zalai céhek. = 12. 103-115. p. [R: n., f.] Ac: Gilts in Zala in the 17th century. Nc: Zünfte im Komitat Zala im 17. Jahrhundert.

75

172. LENDVAI Anna Tűzvész és tűzvédelem a XVIII. századi Nagykanizsán. = 18. 157-168. p. [R: f.] Ac: Conflagration and fire-protection in the 18th century Nagykanizsa. Nc: Feuersbrunst und Feuerschutz in Nagykanizsa im XVIII. Jahrhundert. 173. LENDVAY Béla Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban (1959-1973). = 12. 199-216. p. [R: n., f.] Ac: The activities of agricultural facultative groups in the Zalaegerszeg district (1959-1973). Nc: Wirken von landwirtschaftlichen Fachzirkeln in dem Kreis Zalaegerszeg. (1959-1973). LENDVAY Béla lásd még KÖRMENDI Lajos! 174. LEPSÉNYI Imre A falvak és az értelmiségi utánpótlás. = 27. 133-140. p. [R: a.] Ac: Villages and intellectual replacement. Nc: Die Dörfer und der Nachwuchs der Intelligenz. 175. LOTZ Gyula A Kis-Balaton múltja és jövője. = 8. 159-174. p. [R: n., a.] Ac: The past and future of Kis-Balaton. Nc: Vergangenheit und Zukunft des “Kis-Balatons”. 176. LŐRINCZ Barnabás Római-kori bélyeges téglák Zala megyében. = 12. 25-32. p. [R: n., a.] Ac: Roman period branded bricks in County Zala. Nc: Gestempelte römische Ziegeln im Komitat Zala. 177. MAJDÁN János /Hozzászólása Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás című korreferátumához/ = 27. 141-142. p. [lásd 174. tétel!] Ac: János Majdán’s comments to Imre Lepsényi’s supplementary paper: Villages and intellectual replacement. Nc: Der Diskussionsbeitrag von János Majdán zum Imre Lepsényis Korreferat “Die Dörfer und der Nachwuchs der Intelligenz.”

76

178. MAJDÁN János A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira. = 27. 127-132. p. [R: a.] Ac: The effect of the railway on the small Transdanubian villages. Nc: Die Auswirkung der Bahn auf die Kleindörfer in Süd-Transdanubien. 179. MANN Miklós Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon, 18671944. = 41. 195-214. p. Ac: Politicians of education and conceptions of educational policy in Hungary, 1867-1944. Nc: Unterrichtspolitiker und unterrichtspolitische Konzeptionen in Ungarn, 1867-1944. 180. MARKÓ Imre Lehel - RÓNAI Béla - VARGA Mária - VITÁNYI Borbála Zala megye földrajzi nevei. 2. A keszthelyi járás. = 24. 3-157. p. Ac: The geographical names of County Zala. 2. The Keszthely district. Nc: Die geographischen Ortsnamen vom Komitat Zala. 2. Der Kreis Keszthely. 181. MARKÓ Imre Lehel Zalai helynévfejtési problémák. Kanizsa, Türje, Egerszeg. = 2. 3-16. p. [R: n., o.] Ac: The problems of the toponym-etymology in Zala. Kanizsa, Türje, Egerszeg. Nc: Deutungsprobleme der Ortsnamen im Komitat Zala. Kanizsa, Türje, Egerszeg. MÁRKUS Jánosné lásd KISS Gábor! 182. MARÓTI Éva Pecsételt római kerámia Zalalövőről. = 26. 21-36. p. [R: n.] Ac: Stamped Roman pottery from Zalalövő. Nc: Gestempelte römische Keramik aus Zalalövő. 183. MÁTHÉ Gábor Deák Ferenc emlékének törvénybeiktatása (1876: III. tc.). = 5. 369-378. p. [R: n., o.] Ac: Codification of Ferenc Deák’s memory (act III of 1876). Nc: Erhebung des Gedenkens an Ferenc Deák zum Gesetz (G. A. III. v. J. 1876.)

77

184. MEGYERI Anna Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897-1941). = 31. 351-372. p. [Melléklet: Válogatás Serényi Árpád képeiből - reprodukciók. - R: n.] Ac: Árpád Serényi (1897-1941), photographer of a provincial town. [Supplement: Árpád Serényi’s selected photos - reproductions] Nc: Ein kleinstädtischer Fotograf, Árpád Serényi (1897-1941). [Supplement: Ausgewählte Fotographien von Árpád Serényi - Reproduktionen] 185. MÉREY Klára, T. Az iparszerkezet történeti gyökerei a Dél-Dunántúlon 1868-1968. = 34. 259-270. p. Ac: The historical roots of the structure of industry in South-Transdanubia 1868-1968. Nc: Die historischen Wurzeln der Industriestruktur in Süd-Transdanubien 1868-1968. 186. MÉREY Klára, T. Külterületi lakott helyek a Dél-Dunántúlon 1785-1913. = 27. 115-122. p. [R: n.] Ac: Inhabited areas at settlement outskirts in South-Transdanubia 17851913. Nc: Wohngebiete an der Peripherie in Süd-Transdanubien 1785-1913. 187. MÉREY Klára, T. Zala megye 1942. évi gyáripari statisztikája. = 16. 135-150. p. [R: n., h.] Ac: Industrial statistics of County Zala from 1942. Nc: Die Fabrikindustrie-Statistik des Komitats Zala vom Jahre 1942. 188. MÉREY Klára, T. Zala megye gyáripara 1944 előtt. = 12. 181-197. p. [R: n., h.] Ac: County Zala’s industry before 1944. Nc: Die Industrie des Komitats Zala vor 1944. 189. MEZEY Barna Deák Ferenc és a bűntető eljárásjog reformja 1848-ban. = 43. 159-184. p. Ac: Ferenc Deák and the reform of the criminal procedural law in 1848. Nc: Ferenc Deák und die Reform des Strafverfahrensrechtes im Jahre 1848.

78

190. MIKÓ Zsuzsa Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez 1945. = 37. 7-16. p. [R: n.] Ac: Contribution to County Zala’s history of administration and policy 1945. Nc: Daten zur politischen- und Verwaltungsgeschichte des Komitats Zala 1945. 191. MÓCSY András Zala megye római-kori kőemlékeiről. = 6. 21-32. p. [R: n., a.] Ac: The roman stone relics in Zala County. Nc: Steindenkmäler aus der Römerzeit im Komitat Zala. 192. MOHOS Mária, M. Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra. = 27. 55-59. p. [R: a.] Ac: Attraction exercised by Keszthely and Tapolca on small villages. Nc: Die Anziehung von Keszthely und Tapolca auf die Kleindörfer. 193. MOLNÁR Ambrus A partikuláris iskolarendszer alakulása és fejlődése a hajdúvárosokban a XVII-XVIII. században. = 41. 43-51. p. Ac: Turn and development of particular school-system in the Heyduck towns in the 17-18th centuries. Nc: Die Gestaltung und Entwicklung des partikularen Schulsystems in den Heiduckstädtern im XVII-XVIII. Jahrhundert. 194. MOLNÁR András Csány László a zalai reformellenzék élén. = 30. 5-61. p. [R: n.] Ac: László Csány in the forefront of the Reform-opposition in Zala. Nc: László Csány - an der Spitze der Zalaer Reformopposition 195. MOLNÁR András Csány utolsó levelei. = 30. 279-288. p. [Függelék: Csány László három levele: 1. Prodanovicshoz (Dátum nélkül), 2. gróf Schmiedegg Kálmánhoz (Pest, 1849. október 9.), 3. Csorba Sándorhoz (Pest, 1849. október 9.). - R: n.] Ac: Csány’s last letters. [Appendix: László Csány’s letters: 1. to Prodanovics (undated), 2. to Count Kálmán Schmiedegg (Pest, 9 October 1849), 3. to Sándor Csorba (Pest, 9 October 1849.)]

79

Nc: Die letzten Briefe von László Csány. [Appendix: 3 Briefe von László Csány: 1. An Prodanovics (undatiert), 2. An Grafen Kálmán Schmiedegg (Pest, 9. Oktober 1849), 3. An Sándor Csorba (Pest, 9. Oktober 1849)] 196. MOLNÁR András Deák Ferenc a forradalom előtt. = 43. 5-20. p. Ac: Ferenc Deák before the revolution. Nc: Ferenc Deák vor der Revolution. 197. MOLNÁR András Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. század első felében. = 34. 41-75. p. Ac: Ferenc Deák’s land properties. Husbandry of a medium landowner family in Zala during the first half of the 19th century. Nc: Ferenc Deáks Güter. Die Bewirtschaftung einer Mittelbesitzerfamilie von Zala in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. 198. MOLNÁR András Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból. = 43. 223-315. p. [Hatvankét 1848. április 23. és 1850. március 13. között keltezett irat közlése] Ac: From Ferenc Deák, Minister of Justice’s documents. [Publication of 62 documents written between 23 April 1848 and 13 March 1850] Nc: Von Ferenc Deáks Dokumenten aus der Periode als er Justizminister war. 199. MOLNÁR András A 7. honvédzászlóalj története. = 33. 53-113. p. [R: n.] Ac: The history of the 7th “honvéd” battalion. Nc: Die Geschichte des 7. Honvéd-Bataillons. 200. MOLNÁR András Kísérlet Csány László perbefogására 1837-ben. = 28. 137-155. p. [Függelék: Vizsgálati jegyzőkönyv, Zalaegerszeg 1838. jan.31. - R: n.] Ac: Attempt at László Csány’s prosecution in 1837. [Appendix: Report of investigation, Zalaegerszeg, 31 January 1838.] Nc: Der Versuch einer Prozessführung gegen László Csány im Jahre 1837. [Appendix: Untersuchungsprotokoll Zalaegerszeg, 31. Januar 1838]

80

201. MOLNÁR András Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez. = 42. 159-179. p. [Részlet Nagy Iván visszaemlékezéséből: Honvédélet (1848. augusztus 17. - 1849. szeptember 10.). - R: a.] Ac: From Iván Nagy’s army days in 1848. Glosses on the history of the 7th “honvéd” battalion. Nc: Von Iván Nagys Honvederlebnissen aus dem Jahre 1848. Neuere Angaben zur Geschichte des 7. Honved-Bataillons. [Auszug aus den Rückerinnerungen von Iván Nagy: Honvedleben (17. August 1848 - 10. September 1849)] 202. MOLNÁR András Pártküzdelmek költészete. Paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából. = 31. 193-228. p. [Függelék: 13 kortesvers szövege. - R: n.] Ac: Poetry of party-struggles. Pasquinades and electioneering poems from County Zala from the Reform-period. [Appendix: 13 electioneering poems] Nc: Die Dichtungen und Wertegedichte der Reformzeit aus dem Komitat Zala. [Appendix: 13 Werbegedichte] 203. MOLNÁR András Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. = 35. 93-182. p. [11 jelentés szövege; részlet az emlékiratból, Bariska István olvasata. - R: n.] Ac: County Zala’s political conditions during the second half of the 1840s. Leó Festetics, viceprefect’s reports and memorial. [The texts of 11 reports; details from the memorial transcribed by István Bariska] Nc: Die politische Verhältnisse des Komitates Zala in der zweiten Hälfte der 1840-er Jahre. [Die Texte von 11 Berichten; Auszug aus der Denkschrift in der Lesung von István Bariska] 204. MOLNÁR András Zalaegerszeg nemzetőrei 1848-ban. = 36/1. 143-163. p. [Függelék: Hivatalos körlevelek bejegyzése, 11 dokumentum szövege] Ac: The Zalaegerszeg members of the National guard in 1848. [Appendix: the texts of 11 documents, official circulars] Nc: Die Nationalgardisten von Zalaegerszeg im Jahre 1848. [Appendix: Einschreibung von offiziellen Rundschreiben. Die Texte von 11 Dokumenten]

81

205. MOLNÁR András A zalai 47. honvédzászlóalj felállítása 1848 őszén. = 26. 113-128. p. [Csatolva: Zászlóalji parancsolatok jegyzőkönyve. Kivonatok 1848. november 5 december 22. - R: n.] Ac: Organisation of the 47th “honvéd” battalion in autumn 1848. [Enclosed: Protocol of battalion orders. Abstracts 5 November - 22 December 1848.] Nc: Aufstellung des 47. Honvedbataillons im Komitat Zala im Herbst 1848. [Beigeschlossen: Das Protokoll der Bataillonsordern. Auszüge 5. November - 22. Dezember 1848] MOLNÁR András lásd még ÁRKOVICS Istvánné! 206. MOLNÁR László Adatok két zalai üveghuta történetéhez. = 16. 77-92. p. [R: n., h.] Ac: Additional information on the history of two glass-works from Zala. Nc: Daten zu der Geschichte von zwei Glashütten in Zala. 207. MOLNÁR László Betyárok Zalában. Patkó Jancsi Pördeföldén, 1862. = 31. 263-279. p. [Egyed Mihály novai szolgabíró jelentésének szövegével a Pördeföldén történtekről. - R: n.] Ac: Outlaws in Zala. Jancsi Patkó in Pördefölde, 1862. [Report of Mihály Egyed, district administrator of Nova about bygones.] Nc: Betjaren im Komitat Zala. Jancsi Patkó in Pördefölde, 1862. [Mit dem Text des Berichtes von Mihály Egyed, Stuhlrichter von Nova, über den in Pördefölde Geschehenen.] 208. MOLNÁR László - VÁNDOR László A pákai “Várhelyi domb” területén végzett kutatásokról. = 18. 97-113. p. [R: n.] Ac: Report on the survey of “Várhelyi domb” at Páka. Nc: Über die in Gebiet des “Várhelyi domb” in Páka vorgenomme Forschung. 209. MOLNÁR László A vétyemi üveghuta és termékei. = 18. 209-225. p. [R: n.] Ac: The glass-work of Vétyem and its products. Nc: Die Glashütte von Vétyem und ihre Produkte.

82

210. MÓNUS Imre A hajdúböszörményi református iskolaszék története. = 41. 239-254. p. Ac: The history of the Calvinist school board in Hajdúböszörmény. Nc: Die Geschichte des reformierten Schulstuhles von Hajdúböszörmény. 211. MÜLLER Róbert Későrómai sírok Keszthely, Zsidi útról. = 16. 21-32. p. [R: n., a.] Ac: Late roman graves from Zsidi Street, Keszthely. Nc: Spätrömische Gräber von der Zsidi Strasse, Keszthely. 212. MÜLLER Róbert IX. századi sírok Nagypáliból. = 8. 31-46. p. [R: n., o.] Ac: 9th century graves from Nagypáli. Nc: Beerdigungen in Nagypáli aus dem IX. Jahrhundert. 213. MÜLLER Róbert Kora-középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar-Borjúállás szigetről. = 25. 37-47. p. [R: n.] Ac: Reconstruction of an early medieval loom from Zalaszabar-Borjúállássziget. Nc: Rekonstruktion eines früh-mittelalterlichen Webestuhles aus Zalaszabar-Borjúállás sziget. 214. MÜLLER Róbert A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. 1-2. rész. = 19. 413, 414-930. p. [R: n.] Ac: Development of the agricultural iron tools in Hungary from the Late Iron-Age up to the end of the Turkish-period. Nc: Die Entwicklung der eisernen Agrargeräte in Ungarn von der Späteisenzeit bis Ende der Türkenherrschaft. 215. MÜLLER Róbert Római-kori leletek Zalaszentgrótról. = 6. 33-68. p. [R: n., o.] Ac: Roman finds from Zalaszentgrót. Nc: Funde aus der Römerzeit in Zalaszentgrót. 216. MÜLLER Róbert XI. századi sír Rezi-Gyöngyösi csárdánál. = 26. 75-81. p. [Függelék: Gedai István: A Rezi-Gyöngyösi sírlelet érmei 78-79. p. - R: n.]

83

Ac: 11th century grave at Rezi-Gyöngyösi-csárda. [Appendix: István Gedai: The coins from the Rezi-Gyöngyösi grave.] Nc: Ein Grab aus dem XI. Jh. bei der Bauernschenke von Rezi-Gyöngyös. (Appendix: Münzen aus dem Grabfund von Rezi-Gyöngyös.) 217. MÜLLER Róbert A tófeji kemence. A magyar mészégető kemencék típusai. = 2. 17-41. p. [R: n., o.] Ac: The oven from Tófej. Types of the Hungarian lime-kilns. Nc: Der Ofen von Tófej. Type der ungarischen Kalköfen. MÜLLER Róbert lásd még 283. tétel! 218. MÜLLER Veronika A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében. = 8. 8193. p. [R: n., f.] Ac: The everyday problems of the Zala frontier during the first half of the 17th century. Nc: Einige Probleme der Grenzmarken von Zala in der ersten Hälfte des XVII. Jahrhunderts. NAGY Eszter, Benczéné lásd BENCZÉNÉ NAGY Eszter 219. NAGY István Nagy Ignác és az életkép. = 16. 93-104. p. [R: n., o.] Ac: Ignác Nagy and the genre-painting. Nc: Ignác Nagy und das Lebensbild. 220. NÉMETH Ildikó Magántanintézetek a XIX. század második felében Sopronban. = 41. 341346. p. Ac: Private schools in Sopron during the second half of the 19th century. Nc: Privatlehranstalten in Sopron in der zweiten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. 221. NÉMETH József Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. 1. Középkor. = 8. 47-60. p. [R: n., f.] Ac: Contributions to Country Zala’s cultural memories. 1. Middle ages.

84

Nc: Beiträge zu den Kulturellen Traditionen des Komitats Zala. I. Mittelalter. 222. NÉMETH József Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. 2. A reformáció kora. = 12. 89102. p. [R: n., f.] Ac: Contributions to Country Zala's cultural memories. 2. The age of the Reformation. Nc: Beiträge zu den Kulturellen Traditionen des Komitats Zala. II. Epoche der Reformation. 223. NÉMETH József Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig. = 41. 35-42. p. Ac: A provincial town and its high-school in Transdanubia. The history of the Zalaegerszeg high-school from the foundation till World War I. Nc: Eine Kleinstadt und derer Gymnasium in Transdanubien. Die Geschichte des Gymnasiums von Zalaegerszeg von seiner Gründung bis dem ersten Weltkrieg. 224. NÉMETH József Horváth Ádám költői indulása. = 25. 111-129. p. [R: n.] Ac: The begin of Ádám Horváth’s poetic carrier. Nc: Der Start des Dichters Ádám Horváth. 225. NÉMETH József Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján. = 31. 61-95. p. [R: n.] Ac: Culture and literature in County Zala at the turn of the 18-19th centuries. Nc: Literatur und Tradition im 18/19. Jahrhundert im Komitat Zala. 226. NÉMETH József Nagy Lajos és Zalaegerszeg. = 18. 259-268. p. [R: n.] Ac: Lajos Nagy and Zalaegerszeg. Nc: Lajos Nagy und Zalaegerszeg. 227. NÉMETH Lajos A szocialista átalakulás demográfiai hatásai Zala megyében. = 27. 41-45. p. [R: n.]

85

Ac: The influence of the socialist transformation on the demography of County Zala. Nc: Demographische Wirkungen des socialistischen Umbrusch im Komitat Zala. 228. NÉMETH László A nagykanizsai Munka szabadkőműves-páholy története 1890-1920. = 42. 237-266. p. [R: a.] Ac: The history of the freemasonic lodge “Munka” of Nagykanizsa 18901920. Nc: Die Geschichte der Freimauerloge “Munka” von Nagykanizsa von 1890 bis 1920. 229. NÉMETH László Zsidók Zalában a XVIII. század első felében. = 35. 17-32. p. [R: n.] Ac: Jews in Zala at the first half of the 18th century. Nc: Juden im Zala in den ersten Hälfte des XVIII. Jahrhunderts. 230. NIZSALOVSZKY Endre Deák Ferenc és a magyar polgári magánjog kialakulása. = 5. 61-84. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the constitution of the civil law. Nc: Ferenc Deák und das Entstehen des ungarischen Bürgerlichen Rechts. OLÁHNÉ Szakály Gabriella lásd ÁRKOVICS Istvánné! 231. ORBÁN Sándor A paraszti érdekvédelem felszámolásának része a mezőgazdaság tömeges átszervezésének előkészítésében (1948-1957). = 28. 273-279. p. Ac: The role of the elimination of the safeguarding of the peasants’ interests in preparing the way for mass transformation of agriculture (1948-1957). Nc: Die Rolle der Liquidation des Bauerninteresseschutzes in der Vorbereitung der sozialistischen Umorganisierung der Landwirtschaft (19481957). 232. OTTOMÁNYI Katalin Későrómai besimított kerámia Nagykanizsán. = 18. 45-58. p. [R: a.] Ac: Late Roman burished pottery at Nagykanizsa. Nc: Spätrömische eingeglätterte Keramik in Nagykanizsa.

86

233. 56’ Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai. 1956. október 23. - 1958. június 19. = 40. 49-520. p. [Csatolva: A forradalom idején alakult néphatalmi szervek és azok tagjai] Ac: ’56 in Zala. The documents of the revolutionary events in County Zala. 23 October 1956 - 19 June 1958. [Enclosed: The bodies of the people’s power established during the revolution and their members] Nc: ’56 in Zala. Die Dokumente der revolutionären Ereignisse von Komitat Zala. 234. PÁLNÉ KOVÁCS Ilona - RECHNITZER János A vonzáskörzetek hierarchiájának és társadalmi-gazdasági szerkezetének modellezése. = 27. 193-200. p. [R: a.] Ac: Modelling the hierarchy and the socio-economic structure of the sphere of attraction. Nc: Modellierung der Hierarchie und der Gesellschafts- und Wirtschaftsstruktur von den Anziehungskreisen. 235. PETÁNOVICS Katalin A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). = 17. 1-251. p. [Bevezető tanulmány: 1-91. p. - R: n.] Ac: The contracts of the Festetics family’s estate in Balatonkeresztúr, (17721793). Nc: Die Kontrakte von dem Balatonkeresztúr - Gute der Familie Festetics (1772-1793). 236. PETÁNOVICS Katalin A gyermek élete egy summás faluban. = 16. 123-134. p. [R: n., o.] Ac: Children’s life in a jobber-village. Nc: Das Leben des Kindes in einem Gedingarbeiter Dorf. 237. PETÁNOVICS Katalin “Mesterkedő” takácsok. = 12. 167-179. p. [R: n., o.] Ac: “Skilful” weavers. Nc: Fingerfertige Weber. 238. PETÁNOVICS Katalin A Zala megyei múzeumok néprajzi gyűjteményeinek elemzése 1984. = 25. 309-325. p. [R: n.] Ac: Analysis of the ethnographic collections of the museums in County Zala.

87

Nc: Die Analyse der ethnographischen Sammlung in der Zalaer Museen. 239. PETÁNOVICS Katalin A zalai summásgazda. = 26. 187-207. p. [R: n.] Ac: The jobber chief in Zala. Nc: Gangmeister im Komitat Zala. 240. PETÁNOVICS Katalin A zsellérségtől a summásságig vezető út egy Zala megyei kis faluban. = 27. 305-310. p. [R: n.] Ac: The way leading from cotters to jobbers in a small village in County Zala. Nc: Der Weg von der Einliegerschaft zur Gedingarbeit in einem kleinen Dorf im Komitat Zala. 241. PINTÉR István Népi víznyerési módok Hetésben. = 26. 209-222. p. [R: n.] Ac: Traditional ways of obtaining water in Hetés. Nc: Volkstümliche Wassergewinnungsmethoden im Hetés. 242. PINTÉR István Népies üvegképek Nyugat-Magyarországon. = 25. 131-150. p. [R: n.] Ac: Traditional glass-paintings in West-Hungary. Nc: Volkstümliche Glasmalereien in Westungarn. 243. POLGÁR Marianna Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai 1741-43. = 41. 79-88. p. Ac: A catholic aristocrat studying at a Protestant university. Pál Festetics’s studies in Leipzig, 1741-43. Nc: Ein katholischer Aristokrat geht zur protestantischen Universität. Die Studien von Pál Festetics in Leipzig, 1741-43. 244. PORDÁN Ildikó Honvédtüzérként a Muraközben. László Károly naplójából. = 36/1. 211236. p. [“Napló katonai életemből 1848. szept. 25. - 1849. ápril 24-ig”. Részletek.] Ac: As a “honvéd” artillery officer in the Mura-region. From Károly László’s diary. [“Diary of my soldier-years 25 Sept 1848 - 24 April 1849”. Abstracts.]

88

Nc: Als Honvedartillerist im Mur-Gebiet. Aus dem Tagebuch von Károly László. [“Tagebuch meines Soldatenlebens von 25. September 1848 bis 24. April 1849”. Auszüge.] RECHNITZER János lásd PÁLNÉ KOVÁCS Ilona! 245. RÉTFALVI Gábor Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén. = 41. 301-310. p. Ac: Contributions to the history of the Szombathely Premontstrant High school. The book stock of the teachers’ library at the end of the 19th century. Nc: Angaben zur Geschichte des Premonstratensergymnasiums von Szombathely. Der Stand der Lehrerbibliothek gegen das Ende des XIX. Jahrhunderts. RÓNAI Béla lásd MARKÓ Imre Lehel! 246. SÁGI Károly Adatok a Keszthely-kultúra korai szakaszának ötvösiparához. = 21. 23-32. p. [R: n.] Ac: Some new facts to the goldsmith’s trade of the early period of the Keszthely-culture. Nc: Daten zur Goldschmiedeindustrie in der früheren Periode der Keszthely-Kultur. 247. SÁNDOR Pál Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. = 5. 125-175. p. [R: n., f.] Ac: Deák and the serf-problem at the 1832-36 diet. Nc: Deák und die Frage der Leibeigenschaft im Ständetag der Jahre 183236. 248. SÁRKÁNY József Szobotka Imre: Matróz. 1916. Képelemzés. = 16. 169-188. p. [R: n., f.] Ac: Imre Szobotka: Seaman 1916. Painting analysis. Nc: Imre Szobotka: Matrose 1916. Gemälde-Analyse.

89

249. SARLÓS Béla Deák politikai felfogása és az országbírói értekezlet. = 5. 279-303. p. [R: n., o.] Ac: Deák’s political concept and the Lord Chief Justice conference. Nc: Deáks politische Auffassung und die Judexkurial Konferenz. 250. SASFI Csaba Helybeli diákok a keszthelyi gimnáziumban 1806-1849. = 31. 121-164. p. [R: n.] Ac: Local students attending the Keszthely high-school 1806-1849. Nc: Ortsansässige Schüler im Gymnasium in Keszthely 1806-1849. 251. SASFI Csaba A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között. = 41. 131-171. p. [Függelék: A települések adatai (települési jellemzők) és ezek forásai] Ac: Environs of the Nagykanizsa and Keszthely high-schools and the concentration of the pupils’ domicile between 1808 and 1848. [Appendix: The data of the settlements (settlement-features) and their sources] Nc: Der Anziehungskreis der Gymnasien von Nagykanizsa und Keszthely und die Wohnortkonzentration der Schüler zwischen 1808 und 1848. [Appendix: Die Angaben der Siedlungen (Kennziffer der Siedlungen) und ihre Quellen.] 252. SASFI Csaba Piaci árak Nagykanizsán, 1821 és 1827 között. Egy “talált” forrás. = 34. 165-212. p. Ac: Market prices in Nagykanizsa between 1821 and 1827. A source “by chance”. Nc: Marketpreise in Nagykanizsa zwischen 1821 und 1827. Eine “gefungene” Quelle. 253. SIMON Éva Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. = 42. 61-86. p. [R: a.] Ac: Hungarian aristocrats’ plans concerning the establishment of the borderland opposite to Kanizsa. Nc: Die Pläne von ungarischen Großgrundbesitzern für den Ausbau des Grenzgebietes gegenüber Kanizsa.

90

254. SIMONFFY Emil Dél-Dunántúl településszerkezetének történeti változásai és a kutatás problémái. = 27. 7-21. p. [R: n.] Ac: The historical changes of South-Transdanubia’s settlement structure and problems of research. Nc: Geschichtliche Änderungen und Forschungsprobleme in der Siedlungs-struktur von Süd-Transdanubien. 255. SIMONFFY Emil Szabó Béla 1905-1984. = 21. 3-4. p. Ac: Béla Szabó 1905-1984. Nc: Béla Szabó 1905-1984. 256. SIMONFFY Emil Zalaegerszeg harca a legelőért. Adatok a jobbágyfelszabadítás problémájához a mezővárosban. = 2. 85-101. p. [R: n., o.] Ac: Zalaegerszeg’s fight for the pasture. Contribution to the problem of emancipation of serfs in market-towns. Nc: Der Kampf von Zalaegerszeg um die Weide. 257. SIMONNÉ TIGELMANN Ilona Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban. = 8. 147-158. p. [R: n., f.] Ac: The local government of Zalaegerszeg in the Reform-period. Nc: Die Autonomie von Zalaegerszeg in der Reformzeit. 258. SIPOS Csaba A Kaposvári Megyei Könyvtár kiadói tevékenysége a megye művelődéstörténeti kutatóinak segítésére. = 27. 277-280. p. Ac: Publishing activity at the Kaposvár County Library to help the researchers of the county’s cultural history. Nc: Die Verlagstätigkeit der Komitatsbibliothek in Kaposvár um die Unterstützung der kulturgeschichtlichen Forscher des Komitates. 259. SIRÓ Béla Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon. = 41. 215-231. p. Ac: Calvinist high-schools and Calvinist policy of education in the civil Hungary. Nc: Reformierte Mittelschulen, reformierte Schulpolitik in bürgerlichen Ungarn.

91

260. SÓS Ágnes, Cs. Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról. = 6. 105-140. p. [R: n., a.] Ac: Remarks on the significance and problemes of the excavation at Zalavár. Nc: Anmerkungen über die Problematik und Signifikazion der Ausgrabungen in Zalavár. 261. SÖPTEI Imre Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül (1872-1948). = 41. 347-365. p. Ac: Foundation - maintenance - operation. Discussions about the financial matters of the State Financed Hungarian Higher Elementary Boys’ and Girls’ School in Kőszeg. Nc: Gründung - Finanzierung - Betätigung. Diskussionen über die finanziellen Angelegenheiten der Staatlich Subventionierten Ungarischen Knaben- und Mädchenbürgerschulen von Kőszeg. 262. SRÁGLI Lajos Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához 19371944. A MAORT munkásjóléti intézkedései. = 21. 169-181. p. [R: n.] Ac: Contributions to the development of the oil-industry workers’ social state 1937-1944. The welfare measures of MAORT. Nc: Daten zur Gestaltung der sozialen Lage der Ölindustriearbeiter zwischen 1937 und 1944. Soziale Verfügungen der MAORT. 263. SRÁGLI Lajos A dunántúli olajbányászat hároméves terve. Adatok a MAORT történetéhez, 1947-1949. = 25. 295-307. p. [R: n.] Ac: The Three-Year Plan of Transdanubian oil-mining. Contributions to the history of MAORT 1947-1949. Nc: Der Dreijahrplan der transdanubischen Erdölgewinnung. Angaben zur Geschichte der MAORT 1947-1949. 264. SRÁGLI Lajos A magyarországi szénhidrogénbányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról 1950-1954. = 26. 223-236. p. [R: n.] Ac: To the first Five-Year Plan of the Hungarian hydrocarbon-mining industry. Data about oil-mining in Zala 1950-1954.

92

Nc: Über den ersten Fünfjahrplan der Kohlenwasserstoff förderung. Angaben über die Erdölförderung im Komitat Zala 1950-1954. 265. SRÁGLI Lajos - TÓTH János A Majerszky-per és körülményei. = 34. 271-287. p. Ac: The Majerszky-trial and its conditions. Nc: Der Majerszky-Prozeß und dessen Umstände. 266. SRÁGLI Lajos Munkások a forradalomban. A zalai olajipar 1956-ban. = 40. 29-37. p. Ac: Workers in the revolution. The Zala oil industry in 1956. Nc: Arbeiter in der Revolution. Die Erdölindustrie von Zala in 1956. 267. STADLER József Az aprófalvas településhálózat problematikája. = 27. 123-126. p. [R: a.] Ac: Problems regarding the settlement-network of small villages. Nc: Die Fragen des Siedlungsnetzes von Kleindörfern. 268. STIPKOVITS Ferenc Körmend oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései. = 41. 233-237. p. Ac: Education history of Körmend. The questions of compilation of townand school studies. Nc: Die Geschichte der Schulung in Körmend. Die Fragen der Verfassung von Stadt- und Schulmonographien. 269. SZABAD György Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi - Kossuth-vita. = 5. 247-277. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the Széchenyi-Kossuth controversary of the Reformperiod. Nc: Ferenc Deák und Széchenyi-Kossuth Kontroverse im Reformzeitalter. 270. SZABÓ Béla Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért. = 18. 131-144. p. [R: n.] Ac: The “agilises” an their through centuries lasting struggle in County Zala for their tax exemption. Nc: Die “Agilen” und ihre jahrhunderlanger Kampf im Komitat Zala um die Anerkennung ihrer Steuerfreiheit.

93

271. SZABÓ Béla Az 1741. évi insurrectio szervezése Zala megyében. = 12. 117-129. p. [R: n., f.] Ac: The organisation of the 1741 insurrection in County Zala. Nc: Organisation der Insurrektion im Jahre 1741 im Komitat Zala. 272. SZABÓ Béla Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében. = 21. 51-66. p. [R: n.] Ac: Commons’ inability (incapacitas) to acquire domain in County Zala. Nc: Besitzerwerbsunfähigkeit (incapacitas) der Unadeligen in dem Komitat Zala. 273. SZABÓ Béla Az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. = 8. 99-113. p. [R: n., f.] Ac: Redeeming new properties acquired and the right to use weapons in County Zala. Nc: Das neue Errungenschaftsgut und die Erlösung des Waffenrechtes im Komitat Zala. 274. SZABÓ Klára, L. - VÁNDOR László Római-kori tumulusok Pördeföldén. = 12. 33-42. p. [R: n., a.] Ac: Roman period tumuli at Pördefölde. Nc: Tumuli aus der Römerzeit in Pördefölde. 275. SZABÓ Péter A zalai honvéd alakulatok a második világháborúban, és az azt megelőző években (1938-1945). = 36/1. 291-349. p. [Függelék: A zalai alakulatok magasabb parancsnokai.] Ac: The “honvéd” corps of Zala in World War II and in the previous years (1938-1945.) [Appendix: The commanding officers of higher ranks at the corps of Zala.] Nc: Die Honvedtruppen von Zala im zweiten Weltkrieg und in den vorangehenden Jahren (1938-1945). 276. SZABÓ Sándor Péteri és téti Takáts József író és költő mint irodalomszervező. = 18. 183192. p. [R: n.]

94

Ac: József Takáts of Péteri and Tét the writer and poet as organiser of literature. Nc: József Takáts von Péteri und Tét, Schriftsteller und Dichter als Organisator der Literatur. 277. SZABÓ Tünde A Somogy megyei falvak műemléki problémái. = 27. 253-259. p. [Melléklet: somogyi műemlékek fényképei. - R: n.] Ac: Problems of monuments in the villages of County Somogy. [Supplement: photos of monuments in Somogy.] Nc: Probleme mit den Kunstdenmälern in den Dörfern des Komitats Somogy. SZABÓ Zoltán lásd BÓDY Zsombor! 278. SZAKÁCS László Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében. = 25. 273-294. p. [R: n.] Ac: Nationalisation of the forests in County Zala. Nc: Die Übernahme ins Staatseigentum der Wälder im Komitat Zala. SZAKÁLY Gabriella, Oláhné lásd ÁRKOVICS Istvánné! 279. SZÁNTÓ Endre Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950-1956). = 28. 209-232. p. [R: n.] Ac: Rezi during the first period of Hungary’s socialist construction (19501956). Nc: Rezi in den ersten Periode des Aufbaus des Socialismus in Ungarn (1950-1956). 280. SZÁNTÓ Imre A keszthely-környéki hegyközségek kialakulása. = 28. 55-62. p. [R: n.] Ac: The development of the vine-growing communities in the region of Keszthely. Nc: Die Herausbildung der Berggemeinden in der Umgebung von Keszthely. 281. SZARKA Lajos Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig. = 31. 303-328. p. [R: n.] Ac: “Priests of Thalia” in Keszthely till World War I.

95

Nc: Die Priester von Thalia in Keszthely bis zum ersten Weltkrieg. 282. SZARKA Lajos A Tihanyi-félsziget és a Balaton-felvidék az 1848-49-es szabadságharc utolsó hónapjaiban. = 28. 157-167. p. [R: n.] Ac: The Tihany-peninsula and the Balaton-highlands during the last months of the 1848-49 War of Independence. Nc: Die letzten Monate des Freiheitskampfes 1848/49 auf der Halbinsel Tihany und im nördlichen Balatongebiet. 283. A szekcióvezetők összefoglalói. Zárszó. = 27. 333-352. p. [Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. Regionális tudományos tanácskozása (Zalaegerszeg, 1983. jún. 2-3.) a dél-dunántúli aprófalvak és szórványok településés társadalomtörténete címmel. - Für Lajos (333-336. p.), Müller Róbert (337-340. p.), Gaál Antal (341-342. p.), Kanyar József (343-345. p.), Gimes [Gémes!] Balázs (347-348. p.) összefoglalója; Vörös Károly zárszava (349352. p.)] Ac: The section-presiders’ summaries. Concluding words. [V. Regional scientific meeting of the Counties Baranya, Somogy, Tolna and Zala (Zalaegerszeg, 2-3 June 1983) about social history of the South-Transdanubian small villages and scattered settlements.] Nc: Zusammenfassungen der Sektionvorsteher. Schlußrede. [Die V. regionale wissenschaftliche Konferenz der Komitate Baranya, Somogy, Tolna und Zala (Zalaegerszeg, 2-3. Juni 1983) mit dem Titel: “Siedlungs- und Sozialgeschichte der Vereinzelt- und Kleindörfer in Süd-Transdanubien.] 284. SZENTMIHÁLYI Imre A felsőszenterzsébeti füstösház. = 2. 103-173.p. [R: n., o.] Ac: The chimneyless house of Felsőszenterzsébet. Nc: Das Rauchstubenhaus von Felsőszenterzsébet. 285. SZENTMIHÁLYI Imre Göcsej területfogalmának alakulása. Deák Ferenc Göcsejről. = 5. 107-124. p. [R: n., f.] Ac: The changes of area-concept of Göcsej. Ferenc Deák about Göcsejarea. Nc: Entstehung des Gebietsbegriffes “Göcsej”. Ferenc Deák über das Göcsej - Gebiet.

96

286. SZENTMIHÁLYI Imre Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai. = 7. 1-72. p. [R: n., h.] Ac: The ethnographic features of Hetés and Lendva-region. Nc: Ethnographische Eigenarten von Hetés und der Lendvagegend. 287. SZENTMIHÁLYI Imre Népköltészetünk gyűjtője vagy hamisítója volt-e Kőváry Béla? A zalai Attila monda hitelességéről. = 12. 131-145. p. [R: n., o.] Ac: Was Béla Kőváry a gatherer of folk-poetry or was he a faker? About the authenticity of the Attila-legend from County Zala. Nc: Hat Béla Kőváry die Zalaer Attila-Sage gesammelt oder gefälscht? Über die Authentizität der Zalaer Attila-Sage. 288. SZENTMIHÁLYI Imre Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai. = 2. 71-83. p. [R: n., o.] Ac: Ádám Pálóczi Horváth’s Göcsej research work. Nc: Ádám Pálóczi Horváts Forschungen is Göcsej. 289. SZIGETVÁRI György Mi lesz veletek somogyi falvak? = 27. 47-53. p. [R: n.] Ac: What is the future of the villages in County Somogy? Nc: Was ist die Zukunft der Dörfer im Komitat Somogy? 290. SZITA László Újabb adatok a kanizsai blokádharc és kapituláció történetéhez 1688-1690. = 36/1. 53-77. p. Ac: New light on the history of the Kanizsa blockade-siege and surrender 1688-1690. Nc: Neuere Angaben zur Geschichte des Blockadekampfs und der Kapitulation von Kanizsa, 1688-1690. 291. SZŐCS Sebestyén Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilistól szeptember végéig. = 30. 63-132. p. [R: n.] Ac: László Csány’s activity as government commissioner from April till end of September 1848. Nc: Die Tätigkeit László Csánys als Regierungskomissar von April bis September 1848.

97

292. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára. A Kisbalaton programot kísérő régészeti leletmentő ásatások (1980-1985) tapasztalatai. = 26. 83-100. p. [R: n.] Ac: Attempt at social historical reconstruction of a region. The experiences of the archaeological surveys (1980-1985) of the Kisbalaton-project. Nc: Versuch einer siedlungsgeschichtlichen Rekonstruktion einer Region. Erfahrungen aus den das Programm “Kisbalaton” begleitenden archaologischen Rettungsgrabungen 1980-1985. 293. SZŐKE Béla Miklós Kora-középkori tanulmányok I. A Kárpát-medence 9-10. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései. = 25. 21-36. p. [R: n.] Ac: Early-medieval studies I. A sketch of the archaeological surveys of the 9-10th centuries in the Carpathian-basin and its main problems. Nc: Früh-mittelalterliche Studien I. Abriss und Hauptfragen seiner archaologischen Forschung des Karpaten-Beckens im 9-10. Jahrhundert. 294. SZŐKE Béla Miklós Kora-középkori tanulmányok II. A Kárpát-medence IX-X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései. = 26. 47-64. p. [R: n.] Ac: Early-medieval studies II. A sketch of the archaeological surveys of the 9-10th centuries in the Carpathian-basin and its main problems. Nc: Früh-mittelalterliche Studien II. Abriss und Hauptfragen seiner archaologischen Forschung des Karpaten-Beckens im 9-10. Jahrhundert. 295. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László 8. - 9. századi birituális temető Zalakomár határában. = 18. 69-86. p. [R: n.] Ac: The 8-9th century biritual cemetery in the outskirts of Zalakomár. Nc: Ein biritualisches Gräberfeld aus dem 8-9. Jahrhundert von Zalakomár (Komitat Zala) in SW. Ungarn. 296. SZŐKE Béla Miklós - VÁNDOR László Pusztaszentlászló XI. századi temetője. Előzetes jelentés. = 6. 141-155. p. [R: n., o.] Ac: The 11th century cemetery of Pusztaszentlászló. Preliminary report. Nc: Begräbnisstätte aus dem 11. Jahrhundert in Pusztaszentlászló. Vorläufiger Bericht.

98

297. SZŐKE Béla Miklós Zalavár. = 6. 69-103. p. [R: n., o.] Ac: Zalavár. Nc: Zalavár. 298. TAKÁCS Imre Deák Ferenc és a magyar közjog. = 5. 85-106. p. [R: n., f.] Ac: Ferenc Deák and the Hungarian common law. Nc: Ferenc Deák und das ungarische Staatsrecht. 299. TAKÁCS Lajos Törökkori határjárás. = 8. 95-97. p. [R: n., f.] Ac: Perambulation from the Turkish-period. Nc: Flurgang aus den Türkenzeiten. 300. TAKÁCS Péter Deák és Kölcsey liberalizmusa. = 5. 177-215. p. [R: n., o.] Ac: Liberalism of Deák and Kölcsey. Nc: Deáks und Kölcseys Liberalismus. 301. TAR Ferenc Asbóth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka. = 26. 145-162. p. [Függelék: Az Asbóth család családfája; Kossuth Lajos által kiállított bizonyítvány; Asbóth Sándor 1867. júl. 25-én kelt levele; Asbóth Sándor végrendelete. - R: a.] Ac: Sándor Asbóth, General of the American Civil War. [Appendix: The Asbóth Family’s genealogical table; A certificate granted by Lajos Kossuth; Sándor Asbóth’s letter from 25th July 1867.; Sándor Asbóth’s testament.] Nc: Sándor Asbóth, General des amerikanischen Bürgerkrieges. [Appendix: Die Stammtafel der Familie Asbóth; Ein von Lajos Kossuth ausgestelltes Zeugnis; Sándor Asbóths Brief vom 25. Juli 1867.; Das Testament von Sándor Asbóth.] 302. TAR Ferenc Bulla Béla (1906-1962). = 18. 269-278. p. [R: n.] Ac: Béla Bulla (1906-1962). Nc: Béla Bulla (1906-1962). TIGELMANN Ilona, Simonné lásd SIMONNÉ TIGELMANN Ilona!

99

TIHANYI László lásd KÖRMENDI Lajos! 303. TILKOVSZKY Loránt Széchenyi István Zala megyei uradalmai. = 34. 115-164. p. [Forrásközlés: 1. Szentgyörgyvári uradalom. Helységleírás (1813 és táblázatok 1814). 2. Pölöskei uradalom. Helységleírás (1813), tervezetek és rendelkezések (1817), bevételek és kiadások (1820/1821).] Ac: István Széchenyi’s domains in County Zala. [Disclosure: 1. Szentgyörgyvár-domain. Settlement description (1813 and tables 1814). 2. Pölöske-domain. Settlement description (1813), plans and instructions (1817), incomes and payable (1820/1821).] Nc: Die Güter von István Széchenyi im Komitat Zala. [Quellenpublikation: 1. Das Gut von Szentgyörgyvár. Ortbeschreibung (vom 1813 und Tabellen vom 1814). 2. Das Gut von Pölöske. Ortbeschreibung (1813), Plane und Anordnungen (1817), Einnahmen und Ausgaben (1820/1821).] TÓTH János lásd SRÁGLI Lajos! 304. TÓTH Tibor Aprófalvak - falvak - településhálózat. = 27. 85-95. p. [R: a.] Ac: Small hamlets - villages - network of settlements. Nc: Kleindörfer - Dörfer - Siedlungsnetz. 305. TURBULY Éva A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. = 35. 3345. p. [R: n.] Ac: The raise of the family Deák to the county nobility. Nc: Der Aufstieg der Familie Deák in den Amtannehmenden Adel des Komitats. 306. TURBULY Éva Egy zalai köznemes, Deák László vagyoni viszonyai és gazdálkodása. = 34. 17-39. p. [Melléklet: Deák László halála után felvett hagyatéki leltár; Ifjabb Deák László végrendelete] Ac: Property status and husbandry of László Deák, a lesser nobility in County Zala. [Supplement: Inventory of estate taken after László Deák’s death; László Deák jr’s testament] Nc: Die Vermögensverhältnisse und die Wirtschaft von László Deák, ein Kleinadeliger im Komitat Zala. [Appendix: Ein Nachlaßinventar auf-

100

genommen nach dem Tode von László Deák. Das Testament von László Deák jr.] 307. TURBULY Éva XIX. század eleji tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására. = 18. 169-182. p. [R: f.] Ac: A draft, dating from the begin of the 19th century, for establishing the town council of cathedral town Sümeg. Nc: Ein Plan vom Anfang des XIX. Jahrhunderts für die Ausgestaltung des Stadtamtsapparates des episkopalen Marktfleckens Sümeg. 308. TURBULY Éva Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizedeiben. 1. rész. = 21. 33-49. p. [R: n.] Ac: Main administrative tasks of County Zala during the first decades of the 18th century. Part 1. Nc: Die wichtigeren Verwaltungsaufgaben des Komitats Zala in der ersten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts. Teil I. 309. TURBULY Éva Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első felében. 2. rész. = 25. 95-109. p. [Függelék: Zala megye fontosabb tisztviselői 1700tól 1750-ig. - R: n.] Ac: Main administrative tasks of County Zala during the first decades of the 18th century. Part 2. [Appendix: The important officials of County Zala from 1700 till 1750.] Nc: Die wichtigeren Verwaltungsaufgaben des Komitats Zala in der ersten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts. Teil. II. [Appendix: Die bedeutenden Dignitare vom Komitat Zala, 1700-1750.] 310. TURBULY Éva Zala megyei statutumok 1700-1750. I. rész. 1702-1719. = 26. 101-111. p. [R: n.] Ac: County Zala’s statutes 1700-1750. Part I. 1702-1719. Nc: Die Statuten von Komitat Zala 1700-1750. Teil I. 1702-1719. 311. TURBULY Éva Zala megyei statutumok 1700-1750. II. rész. 1720-1750. = 28. 39-53. p. [R: n.] Ac: County Zala’s statutes 1700-1750. Part II. 1720-1750.

101

Nc: Die Statuten von Komitat Zala 1700-1750. Teil II. 1720-1750. 312. TURBULY Éva Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 2. 1611-1655. = 39. 3189. p. Ac: Abstracts of the protocols of Comitat Zala’s general assembly. Part 2. 1611-1655. Nc: Regesten über die Protokolle der Generalversammlungen des Komitats Zala, 2. 1611-1655. 313. TURBULY Éva A zalavári apátság 1783-as jövedelemkimutatása. = 16. 51-62. p. [R: n., f.] Ac: The Zalavár Abbey’s revenue account from the year 1783. Nc: Einkommenausweis der Abtei von Zalavár im Jahre 1783. TURBULY Éva lásd még BILKEI Irén! 314. URBÁN Aladár Deák Ferenc a Batthyány-kormányban. = 43. 53-91. p. Ac: Ferenc Deák as a member of the Batthyány-government. Nc: Ferenc Deák, Mitglied der Batthyány-Regierung. 315. VAJDA József Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. = 10. 25-362. p. [R: n., a.] Ac: Have you ever heard about the fame of Zalaegerszeg? 333 folk-songs from Zala. Nc: Hast du schon von Zalaegerszeg gehört? 333 Volkslieder von Zala. 316. VAJDA József Zala megye népzenéje. = 10. 3-24. p. [R: n., a.] Ac: The volk-music of county Zala. Nc: Volksmusik des Komitats Zala. 317. VAJDA László Az 1905-6. évi vármegyei ellenállás Zalában. = 35. 245-276. p. [Függelék: 1. Az 1905. évi országgyűlési választások választói névjegyzékének összesített adatai. 2. Az 1905. január 26-i képviselő-választás eredménye Zala megyében. 3. A “60-as alkotmányvédő” bizottság tagjainak adatai. - R: n.]

102

Ac: The 1905-6 comitate opposition in Zala. [Appendix: 1. Total data of the 1905 elections’ electoral register. 2. The results of the election held in County Zala on 26 January 1905. 3. Data about the members of the committee “loyal to the constitution of 60”.] Nc: Die Komitatsresistenz im Zala in den 1905-1906 Jahren. [Appendix: 1. Die summierten Daten der Wählerliste der Parlamentswahl vom 1905. Die Ergebnisse der Parlamentswahl vom 26. Januar 1905 im Komitat Zala. 3. Die Daten der Mitglieder von der Kommission “60-er Verfassungverteidiger”.] 318. VAJDA Lászlóné Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864). = 35. 215-243. p. [R: n.] Ac: Sándor Csertán, County Zala’s government commissioner (1809-1864). Nc: Sándor Csertán, der Regierungskomissar des Komitates Zala (18091864). 319. VALKÓ Arisztid Dömjén Pál népköltő írása Deák Ferencről. = 25. 187-194. p. [R: n.] Ac: Pál Dömjén popular poet’s writing about Ferenc Deák. Nc: Schrift des Volksdichters Pál Dömjén über Ferenc Deák. 320. VALTER Ilona Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. = 12. 43-74. p. [R: n., a.] Ac: Árpád period forge at Csatár. Nc: Schmiede aus der Árpádenzeit in Csatár. 321. VALTER Ilona A zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása. = 6. 171-198. p. [R: n., f.] Ac: Investigation of the Roman Catholic church in Zalalövő-Zalamindszent. Nc: Erforschung der röm. kath. Kirche in Zalalövő-Zalamindszent. 322. VÁNDOR László A csácsbozsoki r. k. templom kutatása. = 6. 199-219. p. [R: n., o.] Ac: Investigation of the Roman Catholic church in Csácsbozsok. Nc: Erforschung der röm. kath. Kirche in Csácsbozsok.

103

323. VÁNDOR László A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. = 25. 49-75. p. [R: n.] Ac: Heritage of the medieval Franciscan architecture in County Zala. Nc: Die mittelalterlichen Bandenkmäler der Franziskaner im Komitat Zala. 324. VÁNDOR László A lenti vár 1976-78. évi kutatásának eredményei. = 12. 75-88. p. [R: n., h.] Ac: Survey report of the 1976-78 excavations at Lenti castle. Nc: Ergebnisse von Ausgrabungen der Burg von Lenti in den Jahren 197678. 325. VÁNDOR László Szentgrót vára. Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén. = 8. 61-79. p. [R: n., f.] Ac: The castle of Szentgrót. Investigations in the former Batthyány palace of Zalaszentgrót. Nc: Die Burg von Szentgrót. Forschungen im Gebiet des ehemaligen Batthyány Schlossen in Zalaszentgrót. VÁNDOR László lásd még MOLNÁR László; SZABÓ Klára, L.; SZŐKE Béla Miklós! 326. VARGA János Deák és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. = 15. 1-171. p. [R: n., f.] Ac: Deák and the bill of the first Hungarian criminal law. Nc: Deák und der Entwurf des ersten ungarischen bürgerlichen Strafsystems. VARGA Mária lásd MARKÓ Imre Lehel! 327. VARGA Zsuzsanna Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre 1956-1958. = 42. 361-406. p. [R: a.] Ac: Interest, interestedness and enforcement of interest in the agricultural cooperatives, with especial regard to the agricultural cooperatives of County Zala, 1956-1958.

104

Nc: Belang, Interesse und Interessedurchsetzung in den landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaften, mit besonderer Rücksicht auf den Genossenschaften von Zala, 1956-1958. 328. VARGHA Dezső Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az 1891-1899 közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján. = 27. 71-78. p. [R: n.] Ac: State of the smallest settlements in County Baranya based on the 18911899 municipal inspection protocols. Nc: Lage der kleinsten Gemeinden im Komitat Baranya Aufgrund der Protokolle der Gemeindenuntersuchung von 1891-1899. 329. VARSÁNYI Péter István Egy protestáns “Nagytanoda” a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története 1849-1914. = 41. 275-293. p. Ac: A Protestant “Academy” in the changing native country. The history of the Calvinist high-school in Hódmezővásárhely 1849-1914. Nc: Eine protestantische “Großlehranstalt” in dem veränderlichen Vaterlande. Die Geschichte des reformierten Gymnasiums von Hódmezővásárhely. 330. VARSÁNYI Péter István A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere (1849. május - augusztus). = 30. 255-278. p. [R: n.] Ac: The Minister of Public Works and of Transport in the Szemere-cabinet (May-August 1849). Nc: Der Minister für Öffentlichkeitsarbeit und Strassenverkehr in der Szemere-Regierung. (Mai bis August 1849.) 331. VASKA Miklós Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. = 11. 5-71. p. [R: n.] Ac: Traditional husbandry in Nova between World War I and II. Nc: Bauernwirtschaft in Nova zwischen die zwei Weltkriege. 332. VERESS D. Csaba Zala megye és a szövetséges (USA, brit) stratégiai légierők támadásai (19431944). = 16. 151-167. p. [R: n., a.] Ac: County Zala and the attacks of the allied (American, British) airforces in 1943-1944.

105

Nc: Das Komitat Zala und die Angriffe der allierten (U.S.A. und britischen) Luftkräfte in 1943-1944. 333. VIRÁG Zsuzsanna, M. Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez. = 26. 3-20. p. [R: n.] Ac: New facts on the metallurgy of the Balaton-Lasinja I-culture. Nc: Angaben über die Metallurgie der Balaton-Lasinja I. Kultur. 334. VIRÁGHALMY Lea, B. Értékválság - értékváltás: egy múlt századi értelmiségi. = 41. 187-194. p. [Virághalmi Ferenc] Ac: Crises of values and change of worth: an intellectual from the last century. [Ferenc Virághalmi] Nc: Wertkriese - Wertwechsel: ein Intellektueller aus dem vorigen Jahrhundert. [Ferenc Virághalmi] VITÁNYI Borbála lásd MARKÓ Imre Lehel! 335. VONYÓ József Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán 1935. március 17., 24. = 42. 267-298. p. [Bethlen István két beszédének szövege; a nagykanizsai rendőrkapitányság három jelentése; a NEP nagykanizsai választmányának állásfoglalása Bethlen István választási beszédéről. - R: a.] Ac: István Bethlen’s campaign speeches in Nagykanizsa. 17, 24 March 1935. Nc: Die Wahlreden von István Bethlen gehalten in Nagykanizsa am 17. und 24. März 1935. [Die Texte von István Bethlens 2 Reden; 3 Meldungen der Polizeidirektion von Nagykanizsa; Die Stellungnahme des Nagykanizsaer Kommitees von NEP über István Bethlens Wahlrede] 336. VONYÓ József Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933-1935). = 35. 277-304. p. [R: n.] Ac: Mesko’s party in Zala. Contributions to the role and social basis of the Hungarian Nazis in County Zala (1933-1935). Nc: Die Partei von Meskó in Zala. Angaben über die Rolle und die gesellschaftliche Basis der Pfeilkreuzler Komitat Zala (1933-1935). 337. VÖRÖS Károly Degré Alajos 1909-1984. = 18. 3-5. p. Ac: Alajos Degré 1909-1984.

106

Nc: Alajos Degré 1909-1984. 338. VÖRÖS Károly Az öreg Deák a budapesti francia főkonzulok jelentéseiben (1868-1876). = 5. 351-368. p. [Függelék: Beaumont vicomte, budapesti francia főkonzul jelentése Rémusat gróf külügyminiszterhez Deák Ferencnél tett látogatásáról. Pest, 1873. május 2.; Beaumont vicomte, budapesti francia főkonzul jelentése Decazes herceg külügyminiszterhez Deák Ferenc haláláról és temetéséről. (Részletek). Budapest, 1876. február 6. - R: n., f.] Ac: Deák appearing as an old man in the reports of the French consul generals in Budapest (1868-1876). [Appendix: The report of Vicomte Beaumont French consul general in Budapest to Count Remusat Minister of Foreign Affairs about his visit at Ferenc Deák. Pest, 2 May 1873; The report of Vicomte Beaumont French consul general in Budapest to Prince Decazes Minister of Foreign Affairs about Ferenc Deák’s death and funeral. (Details) Budapest, 6 February 1876.] Nc: Der alte Deák in Berichten französischer Generalkonsulen in Budapest 1868-1876. [Appendix: Der Bericht vom Vicomte Beaumont, französischer Generalkonsul in Budapest, an Grafen Rémusat Außenminister über sein Besuch bei Ferenc Deák. Pest, den 2. Mai 1873.; Der Bericht vom Vicomte Beaumont, französischer Generalkonsul in Budapest, an Herzogen Decazes Außenminister über den Tod und die Beerdigung von Ferenc Deák. (Auszüge) Budapest, den 6. Februar 1876.] VÖRÖS Károly lásd még 283. tétel! WINICZAI Klára, Barakonyiné lásd BARAKONYINÉ WINICZAI Klára! 339. ZSOLDOS Attila “Eléggé nemes férfiak...” A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozásairól. = 42. 7-19. p. [R: a.] Ac: “Sufficiently noble men.” About the social-historical respects of the Kehida charter. Nc: “Genügend Adelige...” Über die gesellschaftsgeschichtlichen Beziehungen der Urkunde von Kehida.

107

108

Mutató

7. gyaloghadosztály (II. világháború) 275 7. honvédzászlóalj (szabadságharc, 18481849) 199, 201 7. rohamtüzérosztály (II. világháború) 275 9. könnyű hadosztály (II. világháború) 275 9. önálló gyalogdandár lásd 9. könnyű hadosztály 9. tüzérezred (II. világháború) 275 9. tüzérosztály lásd 9. tüzérezred 17. gyalogezred (II. világháború) 275 17/I. zászlóalj (II. világháború) 275 17/II. zászlóalj (II. világháború) 275 17/III. zászlóalj (II. világháború) 275 32. sz. lövészezred (szabadságharc, 1956 Lenti) 233 33. sz. lövészezred (szabadságharc, 1956 Zalaegerszeg) 233 47. gyalogezred (II. világháború) 275 47. honvédzászlóalj (szabadságharc, 18481849) 110, 205 47/I. zászlóalj (II. világháború) 275 47/II. zászlóalj (II. világháború) 275 47/III. zászlóalj (II. világháború) 275 56. honvédzászlóalj (szabadságharc, 18481849) 111 77. balaton - zalai zászlóalj (dualizmus kora) 78

A Aba 214 Abaújvár 214 Ada 214 Ádám Ferenc 47

Ádándi Református Olvasókör 3 Admonti Biblia lásd Csatári Biblia Adorján László 41 Adorjánfalva (Odranci) 159 lásd még Adriánc Adriánc (Odranci) 22 lásd még Adorjánfalva agilisek 270 Akách András 39 Akali (Balatonakali) 5, 22, 159 Ákosházi Sárkány család lásd Sárkány család, Ákosházi Ákosházi Sárkány István lásd Sárkány István, Ákosházi Ákosházi Sárkány Orsolya lásd Sárkány Orsolya, Ákosházi Algyő 214 Alibánfa 5, 22, 82 lásd még Lukafa Aligvári puszta 22 Állami Tanító- és Tanítónőképző (Balassagyarmat) 105 államigazgatás 68, 234, 283, 330 Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola 261 Almás (Almásháza) 5, 159 Almásháza 82 lásd még Almás Alsó Kustány (Kehidakustány) 22 Alsó-Tátika vára 66 Alsóapáti (Nemesapáti) 22 Alsóaranyod (Aranyod, Zalaszentgrót) 22 Alsóbagod (Bagod) 5, 22, 159 Alsóbáránd (Esztergályhorváti) 22 Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica) 159 Alsócsány (Zalacsány) 5 Alsódobogó domb (Keszthely) 246 Alsódomború (Donja Dubrava) 5, 22, 159

109

Alsódörgicse (Dörgicse) 5, 159 Alsóferencfalva (Ferketinec) lásd Ferketinecz, Miklavec alsófokú iskolák lásd iskolák alsófokú oktatás lásd oktatás Alsóhahót (Hahót) 22 Alsóhrastyán (Donji Hraščan) 22 Alsókrálevec (Donji Kraljevec) 22 lásd még Murakirály Alsólakos (Dolnji Lakoš) 22, 159 lásd még Lendvalakos Alsólendva (Lendava) 5, 22, 39, 41, 141, 159, 222, 286, 312 Alsólendvai Bánffy család lásd Bánffy család, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy Gáspár lásd Bánffy Gáspár, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy György lásd Bánffy György, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy István lásd Bánffy István, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy János lásd Bánffy János, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy Kristóf lásd Bánffy Kristóf, Alsólendvai Alsólendvai Bánffy László lásd Bánffy László, Alsólendvai Alsómihálovec (Donji Mihaljevec) 22 Alsómihályfalva (Donji Mihaljevec) lásd Alsómihálovec Alsónemesapáti 22, 82, 159 Alsóörs 5, 159 Alsópáhok 5, 82, 159, 180 Alsópálfa lásd Palinovec Alsópusztákovec (Donji Pustakovec) 5 lásd még Pusztakovec Alsórajk 5, 22, 82, 159 Alsószemenye (Muraszemenye) 5 Alsószenterzsébet 5, 82 Alsóvidovec (Donji Vidovec) 22 lásd még Muravid Alsózsid (Várvölgy) 5 Általános Beteg- és Rokkantsegélyező Egylet (Nagykanizsa) 147

110

Althan család lásd családtörténet amerikai polgárháború lásd polgárháború Andráshida (Zalaegerszeg) 5, 22, 82, 159, 233 Anisits Dániel 41 Antal István 179 antiszemitizmus 77 Apátfa (Zalaegerszeg) 5, 22 Apáti 39 Apáti Ferenc 221 Apatolcz 162 apátság (zalavári) 313 Apponyi Albert 179 áprilisi törvények (1848) 196 aprófalvak 14, 48, 51, 52, 267, 283, 289, 304, 328 Apsa 162 Arács (Balatonfüred) 5, 22, 159 Aranyod (Zalaszentgrót) 5, 39, 82 lásd még Alsóaranyod, Felsőaranyod Aréna (Keszthely) 281 Árvay István 336 Árvay Sándor 47 Asbóth család lásd családtörténet Asbóth Lajos 47 Asbóth Sándor 47, 301 Aszófő 5, 22, 159 Átafaludi puszta 22 Attila monda (göcseji) 221, 287 avarok lásd régészet, temetkezés

B B. Molnár József lásd Molnár József, B. Babits Jakab 47 Babócsa lásd Babolcsa Babolcsa (Babócsa) 39 Babolcsay Ferenc 312 Babolcsay Tamás 39 Bábonmegyer 214 Babos Pál 47 Babosdöbréte 82, 159 lásd még Döbréte, Kökényesmindszent, Rám Bácsi (Bátsy) Lajos 47

Badacsonytomaj 5, 159 Badacsonytördemic lásd Tördemic Baglad 5, 82, 159 Bagod 39, 82 lásd még Alsóbagod, Bagodvitenyéd, Felsőbagod, Szentpál, Vitenyéd Bagodvitenyéd (Bagod) 33, 82 Bagonya (Bogojina) 5, 22, 159 Baja 214 Bajcsa (Nagykanizsa) 5, 146, 159 Bak 5, 82, 159, 303 Bakách (Bakács) Sándor lásd Bakács Sándor, Szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor, Szentgyörgyvölgyi 39, 312 Bakó Farkas 39 Bakónak I. (Nagybakónak) 5 Bakónak II.(Bukovnica) 5 Bakonytamási 214 Baksa (Zalabaksa) 5, 22 Baktüttös 5, 82, 159 lásd még Tüttös Baláca (Nemesvámos) 214 Balassagyarmat 105 Balaton 20, 22, 125 Balaton-Lasinja kultúra lásd régészet Balaton-part 3 Balatonakali lásd Akali Balatonaliga 214 Balatonalmádi 214 Balatoncsicsó lásd Csicsó Balatonederics 5, 22, 159 lásd még Ederics Balatonfelvidék 282 Balatonfüred 5, 22, 41, 125, 159, 225 lásd még Arács Balatonfüredi Szeretetház 159 Balatongyörök 82, 159, 180 lásd még Meszesgyörök Balatonhenye 5, 159 Balatonhidvég 22 Balatoni Múzeum (Keszthely) lásd múzeumok Balatonkenese 214 Balatonkeresztúr 235 Balatonkisszőllős (Balatonszőllős) 5, 159 Balatonkövesd 159

Balatonmagyaród 5, 12, 22, 82, 159 Balatonrendes lásd Rendes Balatonszentgyörgy 5 Balatonszepezd lásd Szepezd Balatonszőllős lásd Balatonkisszőllős Balatonudvari lásd Udvari Bálint József 47 Ballahida (Barlahida) 5, 159 Balmazújváros 214 Balogh Sándor, Galánthai 47 Balsa 214 Bánfa(puszta) (Szepetnek) 5 Bánffy család, Alsólendvai lásd családtörténet Bánffy Gáspár, Alsólendvai 39 Bánffy György, Alsólendvai 39 Bánffy István, Alsólendvai 39 Bánffy János, Alsólendvai 38, 39 Bánffy Kristóf, Alsólendvai 39, 312 Bánffy László, Alsólendvai 39 bankok lásd pénzintézetek Bánokszentgyörgy 5, 22, 82, 159 Bántornya (Turnisce) 159 Bánuta (Banuta) 5, 22 Banuta lásd Bánuta Bánya 162 bányászat (kőolaj) 19, 69, 233, 262-266 Bányavár lásd Peklenica Barabás (Kerkabarabás) 5, 22 Barabáspuszta (Barlabáshida, Pakod) 162 Barabásszeg (Becsvölgye) 5, 159 Baranya megye 4, 14, 73, 283, 328 Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék V. Regionális tudományos tanácskozása lásd tudományos tanácskozás Baranyai Pál lásd Baranyay Pál Baranyay (Baranyai) Pál 47 Barátfa 22 Baráth Ferenc 69 Baráti puszta 22 Barátsziget (Kehidakustány) 5, 22 lásd még Eleksziget Barcza Boldizsár 47 Bárhely (Bárszentmihályfa, Lenti) 5 Bariska István 203

111

Barla Károly 47 Barlabáshida (Pakod) 162 lásd még Barabáspuszta Barlahida 82 lásd még Ballahida Barnakpuszta 22, 303 Baron Benedek lásd Baronyi Benedek Baron Ede lásd Baronyi Ede Baron testvérek lásd Baronyi testvérek Baronyi (Baron) Benedek 169 Baronyi (Baron) Ede 169 Baronyi (Baron) testvérek 169 Bárszentmihályfa (Lenti) 82 lásd még Bárhely Basasziget (Zalavár) 333 Batina lásd Kiskőszeg Bátsy Lajos lásd Bácsi Lajos Batthyány Ádám 312 Batthyány Farkas 39 Batthyány II. Ferenc 39, 253, 312 Batthyány II. Kristóf 126 Batthyány Lajos 106, 314 Batthyány-kastély (Zalaszentgrót) 325 Batthyány-kormány 314 Batyk 5, 22, 82, 159, 162 Baumgartner József 47 Báza (Bázakerettye) 5 Bázakerettye 82, 233, 266 lásd még Báza, Kerettye Bazita (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 Bazsa 22 Bazsi 5, 159 Beaumont, Louis Frederic vicomte de la Bonniniére de 338 Bebessy Mátyás 39 Bebösi puszta (Zalaszentmihály) 22 Béc (Letenye) 5 Bécs lásd Vienna Becsehely 5, 22, 82, 159 lásd még Pola Becsvölgye 5, 82, 159, 233 lásd még Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Rózsásszeg, Vargaszeg, Vörösszeg Békásd (Žabnik) lásd Zsábnik Bekeháza (Zalaegerszeg) 5

112

Békéssámson 214 Békessi Aurél Márk lásd Békessy Aurél Márk Békessy (Békessi) Aurél Márk 47 Bélapátfalva 214 Belatinc (Beltinci) lásd Bellatinc Belcredi, Richard 157 Belezna 82 Belica (Bellica) 22, 159 Bellatinc (Beltinci) 5, 22, 159 Bellica 131 lásd még Belica Belső-Somogy 155 Belsőcsány 22 Belsősárd 5, 22, 82 Beltinci lásd Bellatinc Bem, Józef 106 bencés szerzetesrend lásd szerzetesrendek Bencsik János 223 Benkő Mihály 39 Berekszó 39 Berekszói Hagymásy család lásd Hagymásy család, Berekszói Berekszói Hagymásy Gábor lásd Hagymásy Gábor, Berekszói Berekszói Hagymásy István lásd Hagymásy István, Berekszói Berekszói Hagymásy Kristóf lásd Hagymásy Kristóf, Berekszói Berekszói Hagymásy László lásd Hagymásy László, Berekszói Berekszói Hagymásy Miklós lásd Hagymásy Miklós, Berekszói Béry család lásd családtörténet Berzsenyi János 47 Besenyő (Zalabesenyő, Zalaegerszeg) 5, 22, 39, 159, 162 Besenyői és Velikei Skublics család lásd Skublics család, Besenyői és Velikei Besenyői és Velikei Skublics Gyula lásd Skublics Gyula, Besenyői és Velikei Besenyői és Velikei Skublics István lásd Skublics István, Besenyői és Velikei Besenyői és Velikei Skublics Károly lásd Skublics Károly, Besenyői és Velikei Bessenyei Barnabás 202

Bessenyei István 312 Bessenyey Ernő, Galánthai 47 Bessenyey György, Galánthai 47 beszállásolás 69 Bethlen István 335 betyárok 207 Beyte István 222 Bezdéd 214 Bezeréd 5, 82, 159 Bezerédy Elek 47 Bezerédy Imre 15 bibliográfia - Deák Ferenc 113 - Zala megye irodalma 43-46, 152-154 Billege 22 Binnyei István, Saffarzkói 312 birtoklástörténet 25, 273 - Deák Ferenc 197 - Deák László 306 - Festetics család 53, 235 - Pethő család, Gersei 75 - Széchenyi István 303 - Zeke család, Petőházi 70 Bistrica lásd Bistrice Bistrice (Bistrica) 22 Bithó István, Gulácsi 39 Bjelo Brdo 214 Blasinchich Ferenc lásd Blasinsits Ferenc Blasinsits (Blasinchich) Ferenc 47 Blumentritt család lásd Virághalmi család Bocföld (Bocfölde) 5, 22 Bocfölde 82, 159 lásd még Bocföld Bocsári Svastich (Svastics) Benő lásd Svastich Benő, Bocsári Bocska 5, 22, 82 Bodenburg András 47 Bodorfa 5, 159 Bodrež 214 Bodroghalom 214 Bogojina lásd Bagonya Bogyay József 47 Bogyay Kálmán, Várbogyai és Nagymádi 47 Bohatá 214 Bója Gergely 8, 159

Bókaháza 5, 22, 82, 159 lásd még Újfalu Boldogasszonyfa (Vasboldogasszony) 5 Boldogfa (Zalaboldogfa) 159 Boncodfölde 5, 82, 159 lásd még Csorgász Bonyhádvarasd 214 Borbély György 26, 28, 159, 223 Borjúállás sziget (Zalaszabar) 213 borostyánkőút 31 Borsfa 5, 82 Bosnyák Fülöp 39 Botfa (Zalaegerszeg) 5, 22, 82, 159 Botka Ferenc, Széplaki 312 Botka János, Névedi 47 Bottfy Radó lásd Stockhoffer Rudolf Bottornya (Podturen) 159 lásd még Potturen Bottyán Ferenc, Gőrösgáli 312 Bozot 22 Bozsok (Zalaegerszeg) 22 lásd még Csácsbozsok Bőcs 214 Böde 5, 82 Bödeháza 5, 82, 159 lásd még Jósec Bögellői Kosár (Kossár) Ferenc lásd Kosár (Kossár) Ferenc, Bögellői Bölcs Sándor, Nagybudafai 47 Bördőce (Iklódbördőce) 5, 22 Börönd (Hagyárosbörönd) 5, 159 Börzönce 5, 82 Bötefa (Nemesapáti) 22 Braida Ádám 47 Bratislava lásd Pozsony Brátonc (Bratonci) 5, 22 Bratonci lásd Brátonc Brezovica 5 Brovič 214 Bucsa (Kisbucsa) 5 Bucsuszentlászló 5, 41, 82, 159 lásd még Szentlászlóegyháza Bucsuta 5, 82, 159 Buda (Budapest) 110, 111 Budafa (Zalalövő) 5, 19, 82, 159, 233 Budafai Kőolajtermelő Vállalat 233 Budakeszi (Budapest) 214

113

Budapest 1, 42 lásd még Buda, Budakeszi, Óbuda, Pest, Rákoscsaba Budapesti Kereskedelmi Akadémia 42 Budavár (Óbudavár) 5, 159 Bukovje (Lapšina) 22 Bukovnica lásd Bakónak II. (Szlovénia) Bulla Béla 302 Burgenland 294 Buzovec 22 Bük I. (Nemesbük) 5, 159 Bük II. (Ozmánbük) 159 Bükegyházas (Ozmánbük) 22 lásd még Egyházasbük Bükkszentlélek 214 bűnözés 69, 207 büntetőjog lásd jog Bürger - Verein lásd Polgári Egylet (Nagykanizsa)

C Čakovec lásd Csáktornya Canius kereskedőcsalád lásd családtörténet Castellane, Louis Charles Pierre de 338 Cece 214 Cegléd 214 céhek 171 Čentiba lásd Csente Červeník 214 Čestijanec lásd Csesztianec Chewra Kadischa (Nagykanizsa) 147 Cikó 214 Cimbal, Johann Ignaz 225 Cirkovljan lásd Drávaegyház Črenšovci lásd Cserencsóc, Cserföld Czetei Perczel Gyula lásd Perczel Gyula, Czetei Czigány Bertalan 47 Czillich Ede Czup (Zalabaksa) 22

CS Csabrendek 5, 159 Csács (Zalaegerszeg) 5, 22, 159 lásd még Csácsbozsok

114

Csácsbozsok (Zalaegerszeg) 82, 322 lásd még Bozsok, Csács Csáford (Zalaszentgrót) 5, 82, 159 Csáford - Stollhof típusú korongok 333 Csák Árpád 30 Csáktornya (Čakovec) 5, 22, 41, 159, 222 Csáky Albin 179 családtörténet 273 - Althan 273 - Asbóth 301 - Bánffy, Alsólendvai 38, 222 - Baronyi (Baron) 169 - Béry 162 - Canius 31 - Csány 32 - Csertán 318 - Deák 62, 197, 305, 306 - Festetics 53, 225, 235, 243 - Gutmann 148 - Hagymásy, Berekszói 39, 162, 312, 325 - Inkey, Palini 131 - Lichtenvolner 116 - Pethő, Gersei 39, 75, 312 - Sárkány, Ákosházi 34, 222, 312 - Skublics, Besenyői és Velikei 225 - Szili 117 - Tátika nemzetség 66 - Türje nemzetség 162, 325 - Virághalmi (Blumentritt) 334 - Zeke, Petőházi 70 - Zrínyi 39, 222, 225, 253, 312 Csány (Zalacsány) 39, 159 Csány Ákos 32 Csány család lásd családtörténet Csány László 26, 106, 107, 110, 137, 194, 195, 199, 200, 205, 294, 330 Csány László szobra (Zalaegerszeg) 26 Csányi Bernát 39 Csapi 5, 82, 159 Csapópuszta 162 Császár Ferenc 202 Császár József lásd Kaiser József Csatár 5, 22, 82, 159, 221, 320

Csatári (Admonti, Gebhard, Gutkeled) Biblia lásd kódexek Cséb (Zalacséb) 5, 22 Csébi Pogány István lásd Pogány István, Csébi Csébi Pogány Zsigmond lásd Pogány Zsigmond, Csébi Csehi I. (Sümegcsehi) 5 Csehi II. (Kiscsehi) 5 Csele 217 Csém (Schandorf) 214 Csemő 214 lásd még Gerjehalom Csengery Antal Csente (Čentiba) 5 Cserencsóc (Črenšovci) 5, 22 lásd még Cserföld Cserföld (Črenšovci) 159 lásd még Cserencsóc Cserszegtomaj 5, 82, 159, 180, 280 Csertalakos 5, 82 Csertán család lásd családtörténet Csertán Sándor 8, 111, 318 Csesztianec (Čestijanec) 22 Csesztreg 5, 22, 82, 159 lásd még Kerkaújfalu Csicsó (Balatoncsicsó) 5, 159 Csillagh Lajos 202 Csillagh László 47 Csoknyay János 47 Csomai Miklós 69 Csonkahegyhát 82, 159, 320 Csopak 5, 22 lásd még Köves, Kövesd Csorba Sándor 195 Csorgász (Boncodfölde) 22 Csoronfölde 22 Csöde 5, 82 Csömödér 5, 22, 82, 159 Csöndes Ferenc 220 Csöndes-intézet 220 Csörnyeföld 5, 22, 82, 159 lásd még Szemenyecsörnye Csuka András 162 Csurgói puszta 22 Csut 214

Csúzi és Pusztaszentmihályi Csúzy Pál, ifj. lásd Csúzy Pál, ifj., Csúzi és Pusztaszentmihályi Csúzy Pál, ifj., Csúzi és Pusztaszentmihályi 47, 80 Csütörtökhely 39

D Dabronc 5, 159, 162 Dalmácia 294 Damása (Domašinec) 22, 159 Damborghi Ede lásd Damburgi Ede Damburgi (Damborghi, Danneberg, Dauneberg, ) Ede 47 Danneberg Ede lásd Damburgi Ede Darabos Gáspár, Nádasdi 39 Darabos István, Nádasdi 39 Darabos László, Nádasdi 312 Darabos Miklós, Nádasdi 312 Darás István 312 Darázs Farkas (Zsigmond) 47 Darázs Lajos 47 Darnay - Dornyai Béla 69 Dauneberg Ede Lásd Damburgi Ede Dávid János 69 Deák Antal 62, 197 Deák család lásd családtörténet Deák Ferenc 7, 54, 63, 65, 68, 80, 104, 108, 113, 157, 183, 189, 196-198, 230, 247, 249, 269, 285, 298, 300, 314, 319, 326, 338 Deák Lajos 47 Deák László 306 Debrecen 214 Decazes et de Glücksberg, Louis 338 Dedes (Lendvadedes) 5 Degré Alajos 337 Dékánfalva (Dekanovec) 22, 159 Dekanovec lásd Dékánfalva Deklesin (Dokležovje) 5, 22 lásd még Murahely Dél-Alföld 294 Dél-Dunántúl 2, 6, 96, 138, 178, 185, 186, 254, 283

115

Dél-Zala 143 Délkelet-Dunántúl 81 Délkelet-Európa 92 Délnyugat-Dunántúl 40 demográfia lásd népesség Dénes, Türje nb. 162 Derencsény Antal 47 Derzsimorec (Držimurec) 22 Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) 214 Devínska Nová Ves lásd Dévényújfalu Dezsérlaka (Držimurec) lásd Derzsimorec diáktársaságok 67 Dienes József 41 Diósgyőr 214 Dióskál 5, 82, 159 lásd még Palkonya diplomáciatörténet 338 DISZ Zala Megyei Végrehajtó Bizottsága 233 Diszel 5, 22, 159 Dobrafölde (Magyarföld) 5 Dobri 5, 22, 82, 159 Dobronak (Dobrovnik) 5, 22, 141, 159, 286 Dobronhegy 5, 82 Dobrovnik lásd Dobronak Dokležovje lásd Deklesin, Murahely Dolga vaš lásd Hosszúfalu II., Lendvahosszúfalu Dolina pri Lendavi lásd Völgyifalu Dolnja Bistrica lásd Alsóbeszterce Dolnji Lakoš lásd Alsólakos, Lendvalakos Domasinec lásd Damása Dombay János 69 Don (folyó) 275 Donászy Ferenc 47 Donátházi Felső Máté lásd Felső Máté, Donátházi Donja Dubrava lásd Alsódomború Donji Hraščan lásd Alsóhrastyán Donji Kraljevec lásd Alsókrálevec, Murakirály Donji Mihaljevec lásd Alsómihálovec Donji Pustakovec lásd Alsópusztákovec, Pusztakovec Donji Vidovec lásd Alsóvidovec, Muravid

116

Dorffmaister István 225 Döbréte (Babosdöbréte) 5 Döbrőce (Döbröce) 5 Döbröce 82, 180 lásd még Döbrőce Döme János 47 Dömefölde 5, 22, 82 Dömjén Pál 319 Dömölky Gáspár 39 Dörgicse lásd Alsódörgicse, Felsődörgicse, Kisdörgicse Dörögd (Taliándörögd) 159 Dötk 5, 82, 159 Draškovec lásd Ligetvár Dráva (folyó) 20, 22 Dráva-Száva köze 294 Drávadiós (Orehovica) 22, 159 Drávaegyház (Cirkovljan) 22, 159 drávai hadtest (szabadságharc 1848-1849) 199 Drávamagyaród (Trnovec) lásd Ternovec Drávanagyfalu (Strahoninec) 159 Drávaollár (Vularija) lásd Vullaria Drávaszentistván (Štefanec) lásd Nagystefanec Drávaszentiván (Ivanovec) 159 Drávaszentmihály (Mihovljan) 159 Drávaszilas (Podbrest) 159 lásd még Podbreszt Drávavásárhely (Nedelišće) 159 Drzimurec lásd Dezsérlaka Dukai Takách (Takács) Judit 50 Dunaföldvár 6, 214 Dunántúl 2, 6, 15, 19, 40, 81, 109, 114, 163, 263 Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 233 Dunántúli Közművelődési Egyesület 147 Dunaújváros 214 Dvornikovits Mihály 162

E, É Ebergény (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 Ebergényi Péter 39 Ebert Antal 23

Ecseny 214 Ecsér 22 Edelény 214 Edelmann Sebő 245 Éder József 47 Ederics (Balatonederics) 5 Égenfölde (Sármellék) 5, 22, 159 Eger 214 Eger II. (Egeraracsa) 5 Egerallyai László 39 Egeraracsa 82, 159 lásd még Eger II. Egerfarmos 111 Egerszeg (Zalaegerszeg) 39, 181, 225, 253, 312 Egerszegy Ferenc 39 Egervár 82, 233, 323 Egervári Állami Gazdaság 233 Egervári László 221 Egerváry Miklós 39 egészségügy 41, 59, 69 Egregy (Hévíz) 5, 159 Egyed Mihály 207 Egyeduta (Letenye) 5, 159 egyesületek, egyletek 3, 49, 58, 67, 69, 95, 147, 159, 161, 233 egyetem (Lipcse) 243 egyetemjárás 29 egyházak - katolikus (r. k.) 41, 54, 58, 69, 88, 156, 162, 225, 313, 323 - protestáns 54, 69, 97, 193, 210 Egyházasbük (Ozmánbük) 5 lásd még Bükegyházas egyházjog lásd jog egyletek lásd egyesületek Eisenstadt lásd Kismarton Eitner Sándor, ifj. 336 Eleksziget (Barátsziget, Kehidakustány) 88 elemi csapások 133, 172 életmód (paraszti) 40, 48, 236, 241 életrajzi gyűjtemények 156 Első Nagykanizsai Magyar Asztaltársaság 147

első zalai önkéntes nemzetőri zászlóalj lásd 47. honvédzászlóalj Entwurf 16, 99, 329 Enyingi Török Bálint lásd Török Bálint, Enyingi Eördögh Gergely, Pölöskei 39 Eördögh György, Pölöskei 39 Eördögh István , Pölöskei 312 Eördögh Simon, Pölöskei 39, 312 Eötvös (Ötvös) 22, 162 Eötvös József 179 Eötvös Loránd 179 Eperjesy Sándor 47 építészet lásd művészettörténet építészet (népi) 277, 284, 286 érdekvédelem (paraszti) 231 Erdély 137, 294 erdőgazdálkodás 144, 278 Erdőhát (Lispeszentadorján) 5 Erdős Tivadar 223 Erdősfa (Semjénháza) 5, 146, 159 Erdősy Biba Kornélia 161 Erenye (Óhíd) 88, 162 lásd még Tüttöserenye Ergely Ferenc 312 Érkeserű 214 Erlinger János Mihály 41 Ernszt Sándor 179 Érsekcsanád 214 Érsekújvár (Nové Zámky) 214 értelmiség 225 Esterházy Károly 123 Esterházy Miklós 312 Eszteregnye 5, 22, 82, 159, 233 lásd még Obornak Esztergály (Esztergályhorváti) 5, 22, 159 Esztergályhorváti 82 lásd még Alsóbáránd, Esztergály, Felsőbáránd, Horváti Esztergom 214

F Fábián József 47 Fakosi puszta (Hahót) 22 Falkos (Hahót) 323

117

Falusy János 39 falutípusok 163 falutörténet 27, 48, 96 Farkas János 47 fazekasok lásd népi mesterségek fegyverjog 273 Fehér (Fejér) György 47 Fehérvárcsurgó 214 Fejér György lásd Fehér György Fekete Sas gyógyszertár (Nagykanizsa) 41 Fekete Sas gyógyszertár (Sümeg) 41 Félig Bak puszta 22, 303 felnőttoktatás lásd oktatás felségsértési perek lásd perek felsőfokú oktatás lásd oktatás Felső Kustány (Kehidakustány) 22 Felső Máté, Donátházi 39 Felső-Dunavölgy 294 Felső-Tiszavidék 293 Felsőapáti (Nemesapáti) 22, 159 Felsőaranyod (Aranyod, Zalaszentgrót) 22 Felsőbagod (Bagod) 5, 22, 82, 233 Felsőbáránd (Esztergályhorváti) 22 Felsőbeszterce (Gornja Bistrica) lásd Felsőbisztrice Felsőbisztrice (Gornja Bistrica) 5 Felsődörgicse (Dörgicse) 5, 159 felsőfokú iskolák lásd iskolák Felsőhahót (Hahót) 22 Felsőmihályfalva (Gornji Mihaljevec) lásd Mihályovec Felsőörs 5, 22, 159 Felsőpáhok 5, 82, 159, 180 lásd még Köszvényes Felsőrajk 5, 22, 82, 159, 233 Felsőszemenye (Muraszemenye) 5 Felsőszenterzsébet 5, 82, 284 Felsőtárkány 214 Felsővidafalva (Gornji Vidovec) lásd Felsővidovec Felsővidovec (Gornji Vidovec) 22 Felsőzsid (Várvölgy) 5 Fenékpuszta (Keszthely) 22, 72, 159, 246 fényképészet 184

118

Ferdinánd, II., császár 312 Ferdinánd, III., császár 312 Ferenc József, I., császár 157 ferences szerzetesrend lásd szerzetesrendek Ferketinec lásd Ferketinecz, Miklavec Ferketinecz (Ferketinec) 22 Fernekág (Zalalövő) 5 festészet lásd művészettörténet Festetics birtokok 25, 53 Festetics család lásd családtörténet Festetics György 90, 225 Festetics könyvtár lásd könyvtárak Festetics László 55 Festetics Leó 203 Festetics Pál 243 Feyérkövi István 39 Fićeház (Fityeház) 146 Fil’akovo lásd Fülek Filóc (Filovci) 5, 22, 141 Filovci lásd Filóc Fischel Fülöp 76 Fityeház 82, 146, 233 lásd még Fićeház, Fityeháza Fityeháza (Fityeház) 5, 159 Fodor Jakab lásd Frank Jakab Foglár völgy 22 Folnay Ferenc 162 Fonyód 214 Forgách Ferenc, Gyimesi 39 Forintos György 202 Forintosháza (Nagykapornak) 22 Forradalmi Bizottság (Zala megye) 233 forradalom és szabadságharc (1848-1849) lásd szabadságharc forradalom és szabadságharc (1956) lásd szabadságharc földrajz - igazgatásföldrajz 234 - tájföldrajz 85, 285 - településföldrajz 22, 114, 163, 180, 181, 283 - természetföldrajz 175, 180, 292 földreform (1945) 17, 69 francia - magyar kapcsolatok 338

Francz Antal 41 Frank Jakab (Frank József, Fodor Jakab) 47 Frank József lásd Frank Jakab Freiviz (Fűzvölgy) 22 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 69 Fülek (Fil'akovo) 214 Fülep Imre 223 Fülöp (Révfülöp) 22 fürdőkultúra 145 Fűzvölgy 82, 159 lásd még Freiviz

G Gaál Endre, Gyulai 47 Gaál Miklós, Gyulai 47, 282 Gaberje lásd Gyertyános gabonatermesztés 93, 94 Gáborjánháza 5, 82, 159 Gádoros 214 Galambok 5, 22, 82, 159 Galánthai Balogh Sándor lásd Balogh Sándor, Galánthai Galánthai Bessenyey Ernő lásd Bessenyey Ernő, Galánthai Galánthai Bessenyey György lásd Bessenyey György, Galánthai Galsa (Zalagalsa) 5, 159 Galsai Kovách Ernő lásd Kovách Ernő, Galsai Gančani lásd Gánicsa Gánicsa (Gančani) 5, 22, 159 Garabonc 5, 22, 82, 159 lásd még Kisrada Garadna 214 Gardinovec lásd Muragárdony Gasparich (Márk) Kilit Ferenc 47 Gátér 214 Gazdagh Fülöp 312 gazdálkodás - majorsági 235 - paraszti 2, 25, 123, 144, 155, 331 - uradalmi 53, 123 gazdaságtörténet - ókor-17. század. 214 - rómaikor 31

- 16-18. század 272 - 18. század 2, 25, 53, 123, 235, 273, 313 - 19. század 6, 25, 53, 148, 155, 169, 185, 197, 252, 303, 306 - 20. század 17, 130, 185, 231, 262-265, 283, 327, 331 Gébárt (Zalaegerszeg) 5, 39 Gebhard Biblia lásd Csatári Biblia Gellénháza 5, 82, 159 Gelse 5, 22, 82, 159 Gelsesziget 5, 22, 82, 159 genealógia lásd családtörténet Genterovci lásd Göntérháza geológia 85 Georgikon (Keszthely) 55 Gerecsy Bertalan 39 Gerjehalom (Csemő) 214 Gersei Pethő Ambrus lásd Pethő Ambrus, Gersei Gersei Pethő család lásd Pethő család, Gersei Gersei Pethő Gáspár lásd Pethő Gáspár, Gersei Gersei Pethő György lásd Pethő György, Gersei Gersei Pethő János lásd Pethő János, Gersei Gersei Pethő Kristóf lásd Pethő Kristóf, Gersei Gersei Pethő Pál lásd Pethő Pál, Gersei Gerzsó Ádám (Pál) 47 Gerzsó János 41 Gétye 5, 82, 159 Ghelari lásd Gyalár Ghyczy Kálmán 68 Gibina lásd Murafüred Gigi Sándor 47 gimnáziumok - hódmezővásárhelyi református 329 - keszthelyi premontrei 99, 115, 250, 251 - kiskunfélegyházi 13 - kőszegi bencés 16, 134 - nagykanizsai piarista 99, 132, 251 - soproni jezsuita 71 - szombathelyi premontrei 245 - zalaegerszegi állami 69 lásd még iskolák Girzik Kristóf 162 Glavina Lajos 8, 159 Gógánfa 5, 159

119

Goldstrich Hersel 47 Gombkötő József 207 Gombosszeg 82 Gomilica lásd Gumilháza, Gumilica Goričan lásd Goricsán Goricsán (Goričan) 5, 159 Gornja Bistrica lásd Felsőbisztrice Gornji Mihaljevec lásd Mihályovec Gornji Vidovec lásd Felsővidovec Gosztola 5, 82 Gosztonyi Ferenc 47 Góth Gábor 47 Göcsej 9, 285, 288 Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg) lásd múzeumok Göncruszka 214 Göncz (Göntz) (Károly) Lajos 47 Göntérháza (Genterovci) 5, 22, 159 Göntz (Károly) Lajos lásd Göncz (Károly) Lajos Göntz György lásd Gönz György Gönz (Göntz) György 41 Görgey Artúr 106, 107, 199, 330 Gőrösgáli Bottyán Ferenc lásd Bottyán Ferenc, Gőrösgáli Gősfa 82 Göttweig 313 Gulács (Nemesgulács) 5, 22, 159 Gulácsi Bithó István lásd Bithó István, Gulácsi Gumilháza (Gomilica) 5 lásd még Gumilica Gumilica (Gomilica) 159 lásd még Gumilháza Gurina 214 Gutkeled Biblia lásd Csatári Biblia Gutmann Aladár 148 Gutmann Berta 148 Gutmann család lásd családtörténet Gutmann Hedvig 148 Gutmann Henrik 148 Gutmann Izidor 148 Gutmann Ödön 148 Gutmann Sándor Henrik 148 Gutmann Vilmos 148 Gutorfölde 5, 82, 159 lásd még Náprádfa Gutten György 41

120

GY Gyalár (Ghelari) 214 Gyékényes 214 Gyenesdiás 5, 82, 159, 180, 280 Gyepű (Gyepükaján) 5 Gyepükaján 159 lásd még Gyepű, Kajánföld Gyertyános (Gaberje) 5, 22 Gyika Jenő 205 Gyimesi Forgách Ferenc lásd Forgách Ferenc, Gyimesi Gyirmót 214 Gyód 214 gyógyfürdők 69, 125 gyógyszertárak 41 Gyömörő (Zalagyömörő) 5, 22, 159 Gyöngyösi csárda (Rezi) 216 Gyöngyösi Nagy Ferenc lásd Nagy Ferenc, Gyöngyösi Gyöngyöspata 214 Gyönk 214 Győr 214 Győr-Moson-Sopron megye lásd Sopron megye Gyula 214 Gyulaffy Kristóf, Rátóti 312 Gyulafirátót 214 Gyulai Gaál Endre lásd Gaál Endre, Gyulai Gyulai Gaál Miklós lásd Gaál Miklós, Gyulai Gyulakeszi 5, 22, 159 Gyuriss János 47 Gyülevész 5, 22, 82, 159 Gyűrűs 5, 22, 82, 159, 233

H Háberler Péter 41 háborús károk (II. világháború) 69 Háczky Kálmán 47 hadtörténet - 16. század 253 - 17. század 126, 140, 218, 253, 290 - szabadságharc (Rákóczi) 15 - 19. század 78

- szabadságharc (1848-1849) 5, 47, 60, 106, 107, 109-112, 137, 199, 201, 204, 205, 244, 291, 330 - világháború (I.) 129 - világháború (II.) 69, 170, 275, 332 - szabadságharc (1956) 56, 57, 135, 233 Haerter Ádám 223 Hagyáros (Hagyárosbörönd) 5 Hagyárosbörönd 82 lásd még Börönd, Hagyáros hagyatéki és vagyonösszeírások 23 Hagymásy család, Berekszói lásd családtörténet Hagymásy Gábor, Berekszói 39 Hagymásy István, Berekszói 312 Hagymásy Kristóf, Berekszói 39, 325 Hagymásy László, Berekszói 325 Hagymásy Miklós, Berekszói 312, 325 Hahót 5, 82, 159, 221 lásd még Alsóhahót, Fakosi puszta, Falkos, Felsőhahót Hahóti kódex lásd kódexek Hajdúböszörmény 210 Hajdúság 193, 210 hajdúvárosok 193, 210 Hajmáskér 214 Haláp (Zalahaláp) 5, 159 Halimba 214 Haller Antal 41 Haller István 179 halomsírok 274 Hany (Nemeshany) 5, 22, 159, 214 Harastyán (Donji Hraščan) lásd Alsóhrastyán Hári Pál lásd Háry Pál Harsay Ferenc 47 Hársliget (Lipovci) 159 lásd még Lippahóc Háry (Hári) Pál 47 Háshágy (Zalaháshágy) 5, 159 határjárás 299 Hatvan 214 Hazafias Népfront Zala megyei Bizottsága 233 Hegedűs Rajmund 105 Hegyesd 5, 159 hegyközségek 280

Hegymagas 5, 159 Heister, Siegbert 15 Helikon ünnepségek (Keszthely) 50, 225 helynévfejtés 181 Hemuševec lásd Hemussovec Hemussovec (Hemuševec) 22 Henisfalva (Hemuševec) lásd Hemussovec Hernyék 5, 22, 82, 117, 159 Hertelendi és Vidornyalaki Hertelendy Kálmán lásd Hertelendy Kálmán, Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy Károly lásd Hertelendy Károly, Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy Kálmán, Hertelendi és Vindornyalaki 47 Hertelendy Károly, Hertelendi és Vindornyalaki 202 Hervadtfa (Pókaszepetk) 5 Hetés 241, 286 Hetés II. (Nemeshetés) 5, 159 Hétház (Čestijanec) lásd Csesztianec Hetyefő 5, 162 Hetyey János 39 Hévíz 69, 82, 180 lásd még Egregy, Hévízszentandrás Hévízszentandrás (Hévíz) 159 Hideg József 47 Hidegkút (Zalaszántó) 22, 159 hidrográfia lásd vízrajz Hídvég (Mostje) 5, 22, 39 hiteleshelyek 162 Hódmezővásárhely 329 hódmezővásárhelyi református gimnázium lásd gimnáziumok Hodosán (Hodošan) 5 lásd még Hodosány, Hudossán Hodošan lásd Hodosán, Hodosány, Hudossán Hodosány (Hodošan) 159 lásd még Hodosán, Hudossán Hoffhalter Rudolf 90, 222 Hoffmann Mór 159, 228 Hóman Bálint 179

121

Homokkomárom 5, 82, 159 honfoglalás 93, 94 Horváth Ádám, Pálóczi 64, 224, 225, 228, 288 Horváth Gábor 47 Horváth János 47 Horváth Károly 47 Horváth László, Zalabéri 47 Horváti (Esztergályhorváti) 5, 159 horvátok lásd nemzetiségek Hosszúfalu I. (Zalaapáti) 5 Hosszúfalu II. (Dolga vaš) 22 lásd még Lendvahosszúfalu Hosszútóti János 39 Hosszúvölgy 82 lásd még Langvíz Hosztód (Hosztót) 5 Hosztót 159 lásd még Hosztód Hotica (Hotiza) 22 lásd még Hottica, Murarév Hotiza lásd Hotica, Hottica, Murarév Hottica (Hotiza) 5 lásd még Hotica, Murarév Hottó 5, 82, 159 Hönig Ferenc 47 Hrabovszky Flórián 47 Hudossán (Hodošan) 22 lásd még Hodosán, Hodosány Hungária Kerékpár Egylet (Nagykanizsa) 147 Hunyadi-csapat 244 Huszár Károly 179 hűtlenségi perek (1839) lásd perek

I Iborfia 5, 82 Iby Henrik 47 Ideiglenes Nemzetgyűlés 69 Idria Kod Baca 214 igazgatásföldrajz lásd földrajz igazoló bizottságok 69 Igazság gyógyszertár (Nagykanizsa) 41 igazságügyi minisztérium lásd minisztérium Igrice (Zalaigrice) 5, 159 Iklód (Iklódbördőce) 5

122

Iklódbördőce 82, 233 lásd még Bördőce, Iklód Imola 214 incapacitas 272 Inkey család, Palini lásd családtörténet Inkey Ferenc, (Pallini) Palini 131 Inkey János, Palini 47 Inkey Kázmér, Palini 47 Inkey László, Palini 47 Inkey sírkápolna melletti lelőhely (Nagykanizsa) 118 insurrectio lásd nemesi felkelés inventáriumok 25 iparosművelődés 3 ipartörténet - népvándorláskor 246 - középkor 213, 320 - 17. század 171 - 19-20. század 28, 48, 69, 73, 76, 92, 116, 130, 147, 185, 187, 188, 206, 209, 262-266 irodalmi társaságok 69 irodalomtörténet - középkor 221 - reformáció kora 222 - 18-19. század 50, 95, 156, 202, 219, 224, 225, 276, 319 - 20. század 69, 89, 156, 226 Irsabek (Irzsabek) Ferenc 41 Irzsabek Ferenc lásd Irsabek Ferenc Isakóc (Ižakovci) 5, 22 lásd még Izsakóc Isaszeg 214 iskolai könyvtárak lásd könyvtárak iskolák 139, 221, 268 - alsófokú 97, 98, 100-102, 159, 160, 220, 225 - felsőfokú 42, 105, 243 - gimnáziumok 13, 16, 71, 99, 115, 132, 134, 223, 245, 250, 251 - katolikus 16, 71, 98, 99, 101, 102, 132, 134, 245 - középfokú 13, 16, 67, 71, 99, 115, 132, 134, 136, 220, 223, 245, 250, 251, 259, 264, 329

- líceumok 67 - magán 220 - polgári 1, 261 - protestáns 97, 98, 124, 193, 243, 259, 329 - zsidó 1, 98, 100 iskolarendszer (partikuláris) 193 iskolaszékek 159, 210 iskolázottság 174, 177 Isoó Ferenc 41 Istóczy Győző 77 Istók János 26 Istvánd 22 Isztria 294 Iván József 41 Ivánc (Ivančani) 5, 214 Ivančani lásd Ivánc Ivanovec lásd Drávaszentiván Ižakovci lásd Isakóc, Izsakóc Izraelita Jótékony Nőegylet (Nagykanizsa) 147 izraeliták lásd zsidóság Izsakóc (Ižakovci) 159 lásd még Isakóc

J Jakabfa I. (Lendvajakabfa) 5 Jakabfa II. (Szentjakabfa) 159 Jakabházy Zsigmond 47 Jankovich Béla 179 Jánossy Sándor 47 Jászberény 214 Jászszentlászló 214 Jellačić, Josip 106, 107 jezsuita gimnázium (Sopron) lásd gimnáziumok jezsuita szerzetesrend lásd szerzetesrendek jobbágyfelszabadítás 80, 196, 247, 256 joculatorok 221 jog - büntető 7, 68, 189, 249, 326 - egyház 58 - köz 104, 298 - polgári, magán 230, 249

jogtörténet - 16-18. század 272 - 18. század 273, 309-311 - 18-19. század 256 - 19. század 7, 8, 54, 65, 68, 80, 104, 183, 189, 196, 198, 230, 247, 249, 298, 326 - 20. század 69, 128 lásd még közigazgatás Jordan, Peter 55 Jósa Ferenc, Szentmártoni lásd Józsa Ferenc, Szentmártoni Jósec (Bödeháza) 5 Józsa (Jósa) Ferenc, Szentmártoni 47 junktim-vita 247 Juraj u Trnju lásd Tüskeszentgyörgy jus armorum lásd fegyverjog Jutas 214

K Kacorlak 5, 82, 159 lásd még Kaczorlak Kaczor Tamás 39 Kaczorlak (Kacorlak) 39 Kács 214 Kaiser (Császár) József 47 Kaiserbrunn Am Attersee 214 Kajánföld (Gyepükaján) 5 Kakas Ágoston 69 Kakasd 214 Kallos (Kallósd) 5 Kallósd 82, 159 lásd még Kallos Kálócfa 5, 22, 82, 159 Kálócfapuszta (Kiskutas) 5 Kámaháza (Pördefölde) 5 Kámánháza 22 Kamondy (Tóth) László 89 Kanizsa (Nagykanizsa) 39, 140, 181, 222, 253, 290, 312, 323 Kanizsai Pálfi János lásd Pálfi János, Kanizsai Kanizsával szembeni végvidék 253 Kányavár 5, 22, 69, 82, 159 Kányavári Nemzeti Bizottság 69 Kapca 5, 22, 159

123

Kapolcs 5, 22, 159 Kápolna 111 Kápolna II. (Lentikápolna) 22 Kápolnapuszta (Zalakomár) 5 Kapornak (Nagykapornak) 5, 39 Kaposmérő 214 Kapospula 214 Kaposújlak 214 Kaposvár 214, 258 Kaposvári Megyei Könyvtár lásd könyvtárak Káptalanfa 5, 22, 159, 214 Káptalantóti 5, 159 Karácsonyfa (Mikekarácsonyfa) 5 Karafiáth Jenő 179 Kardoskút 214 Karintia 294 Karmacs 5, 22, 82, 159, 180 karmelita szerzetesrend lásd szerzetesrendek Károlyi János színtársulata 69 Karos (Zalakaros) 5, 22, 159 Kárpát-medence 93, 94, 293 Kárpátok 275 Kaszaháza (Zalaegerszeg) 5, 22 Kaszinó (Nagykanizsa) 147 katolikus iskolák lásd iskolák katolikus népiskolák lásd iskolák katolikus oktatás lásd oktatás katolikusok lásd vallási felekezetek Katonatemető dűlő (Nagykanizsa) 120 Kaufman Lipót 47 Kávás 5, 82 Kávásy Jakab 39 Kávásy Jób 39 Kebele (Kobilje) 5, 22 lásd még Kebeleszentmárton Kebeleszentmárton (Kobilje) 159 lásd még Kebele Kecel 214 Kecskemét 214 Kecskeméthy Albert 47 Kehida (Kehidakustány) 5, 22, 82, 159, 197, 339 kehidai oklevél lásd oklevél

124

Kehidakustány 82 lásd még Alsó Kustány, Barátsziget, Eleksziget, Felső Kustány, Kehida, Kustány kékcédulás választások lásd választások Kékkút 5, 22, 159, 214 Kellénk-puszta 303 kelták lásd régészet, temetkezés Kemend (Kemendollár) 5 Kemendollár 82, 159 lásd még Kemend, Ollár Keménfa 5, 82 kerámiaművészet 83, 121, 182, 232 Kerecseny 5, 22, 82, 159 Kereseszeg (Becsvölgye) 5 kereskedelem 6, 69, 169, 252 Kereskedő Ifjak Önképző Egylete (Nagykanizsa) 147 Keresztúr (Murakeresztúr) 39, 146 Keresztury János 39 Keresztury Pathaky János lásd Pathaky János, Keresztury Kerettye (Bázakerettye) 5 Kerka (folyó) 22 Kerkabarabás 82, 159 lásd még Barabás Kerkafalva 82 lásd még Kerkanémetfalu, Németfalu II., Péntekfalu Kerkakutas 5, 82, 159 Kerkanémetfalu (Kerkafalva) 5, 159 Kerkápoly Balázs 47 Kerkápoly István 63 Kerkápoly Mór, Kővágóörsi 47 Kerkápoly Tivadar 47 Kerkaszentkirály 82, 159 lásd még Szentkirály Kerkaszentmihályfa 5, 159 Kerkaszentmiklós 5, 159 Kerkateskánd 5, 82, 159 lásd még Tótfalu Kerkaújfalu (Csesztreg) 5 Keszthely - egészségügy 41, 69 - építészet 30, 323 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 5, 60, 199, 201 - földrajz 22, 180

- gazdaságtörténet 6, 25, 31, 53, 55 - hadtörténet 170 - ipartörténet 116 - irodalomtörténet 50, 90, 219 - kereskedelem 6 - közigazgatás 39, 69, 82, 192 - mezőgazdaság 25, 53, 55, 280 - művelődéstörténet 30, 31, 50, 90, 99, 100, 102, 115, 150, 159, 225, 238, 281 - oktatás 55, 99, 100, 102, 115, 159, 250, 251 - régészet 30, 31, 211, 214, 246, 323 - településtörténet 69, 170, 192, 312 lásd még Alsódobogó domb, Fenékpuszta, Újmajor, Zsidi út Keszthely-kultúra lásd régészet Keszthely-újmajori temető 30 keszthelyi premontrei gimnázium lásd gimnáziumok Keszthelyi járás 180, 192 Két Oroszlán gyógyszertár (Keszthely) 41 Kettősmalom 162 kézművesipar 48, 73, 171, 213, 237 kiegyezés 104 Kilimán 5, 22, 82, 159 Királyi Pál József 47 Királylak (Prhovec) 159 Kis-Balaton 22, 175, 292 Kisalföld 293 Kisapáti 5, 159 Kisbucsa 82, 159 lásd még Bucsa, Szenttamási puszta Kiscsehi 82 lásd még Csehi II. Kiscsernec (Muraszemenye) 5 Kisdörgicse (Dörgicse) 5, 159 kisebbségek 1, 81, 145, 146, 229 Kisfalud (Mindszentkálla) 5 Kisfaludy Gyula 47 Kisgörbő 5, 22, 82, 159, 180 kisipar 48 Kiskanizsa (Nagykanizsa) 147 Kiskanizsai Polgári Olvasókör 147 Kiskapornak (Nagykapornak) 22

Kiskomár (Zalakomár) 39 Kiskomárom (Zalakomár) 5, 22, 82, 159 Kiskőrös 214 Kiskőszeg (Batina) 214 Kiskunfélegyháza 13 kiskunfélegyházi gimnázium lásd gimnáziumok Kiskunhalas 214 Kiskutas 39, 82 lásd még Kálócfapuszta Kislakos (Tormafölde) 5, 22, 159 Kislengyel (Becsvölgye) 5 Kislippa (Lipa) 159 lásd még Lippa Kismarton (Eisenstadt) 214 Kisnána 214 Kisörs (Kővágóörs) 5 Kispáli 5, 82 Kispalina (Mala Polana) 159 Kisrada (Garabonc) 5, 22, 159 Kisrécse 5, 22, 82 Kiss Adalbert 41 Kiss Orbán 39 Kisszabadka (Mala Subotica) lásd Szobotica Kisszentgrót (Zalaszentgrót) 159 Kissziget 5, 82, 159 kistelepülések 14, 48, 51, 52, 87 Kistolmács 82 lásd még Tolmács Kisvásárhely 5, 82, 159, 180 Kiszombor 214 Klebelsberg Kuno 179 Klosszer Boldizsár lásd Plosser Boldizsár Kobilje lásd Kebele, Kebeleszentmárton kódexek - Csatári (Admonti, Gebhard, Gutkeled) Biblia 221 - Hahóti 221 Kolaciba lásd Kollátszeg kolerajárvány 59 Kollátszeg (Murakeresztúr) 5, 146, 159 kolostorok 88, 162, 313, 323 Komár (Zalakomár) 222 Komárom 110, 111 Komárváros (Zalakomár) 5, 82, 159 Komló 214 koncepciós perek lásd perek

125

Konkoly-Thege Lajos 47 kontraktusok (uradalmi) 235 Koppány (Zalakoppány, Zalaszentgrót) 5, 22 Koppányi Gyula 47 Korcsolyázó Egylet (Nagykanizsa) 147 Koroncó 214 Korpavár (Nagykanizsa) 5, 22, 159 kortesversek 202 Kosár (Kossár) Ferenc, Bögellői 47 Kossár Ferenc, Bögellői lásd Kosár Ferenc, Bögellői Kossuth Lajos 65, 106-108, 269 Kossuth-per lásd perek Kót (Kot) 5 Kot lásd Kót Kotor (Kotoriba) lásd Kottori Kotoriba lásd Kottori Kottori (Kotoriba) 5, 22, 159 Kovách Ernő, Galsai 47 Kovács Ferenc 47 Kovácsi (Zalaapáti) 5 Kováts Márton 41 Kozmadombja 22, 82 kőemlékek (római) 191 Kökény 214 Kökényesmindszent (Babosdöbréte) 5 Kölcsey Ferenc 300 Königmayer János 47 Königshof 214 könyvkultúra 150, 225 könyvtárak - Festetics 225 - Inkey Ferenc 131 - iskolai 245 - kaposvári megyei 258 kőolajbányászat lásd bányászat Körmend 253, 268, 312 körzetesítések 96 Kőszeg 16, 134, 261 Kőszegfalva 214 Kőszegi Bencés Algimnázium lásd gimnáziumok kőszegi bencés gimnázium lásd gimnáziumok

126

Köszörűs János 47 Köszvényes (Felsőpáhok) 5 Kővágóörs 5, 22, 159 lásd még Kisörs Kővágóörsi Kerkápoly Mór lásd Kerkápoly Mór, Kővágóörsi Kőváry Béla 287 Köves (Csopak) 5 lásd még Kövesd Kövesd (Csopak) 22 lásd még Köves Köveskál 214 lásd még Köveskálla Köveskálla (Köveskál) 5, 22, 159 Kövesy József 47 követutasítás (Zala megye, 1839) 65 Közép-Zalai-dombság 85 Középapáti (Nemesapáti) 22 Középbeszterce (Srednja Bistrica) 159 lásd még Középbisztrice Középbisztrice (Srednja Bistrica) 5 lásd még Középbeszterce középfokú oktatás lásd oktatás középiskolák lásd iskolák közigazgatás - 16-17. század 39 - 17. század 312 - 18. század 308-311 - 18-19. század 24 - 19. század 257, 307 - 19-20. század 159 - 20. század 11, 69, 82, 96, 127, 190, 192 lásd még jogtörténet közjog lásd jog közlekedés 21, 74, 178 Krisovec (Križovec) 22 lásd még Muraszentkereszt Krizmanics Lajos 47 Krizovec lásd Krisovec, Muraszentkereszt Kugler Nándor (Sándor) 47 Kulcsár (Kultsár) György 222 Kulcsár Gyula 223 Kultsár György lásd Kulcsár György Kurittyán 214 Kuršanec 22, 159 kurucok 15 Kustánszeg 5, 82, 159 Kustány (Kehidakustány) 5, 82

Kusthaton György 39 Kutasy János 39 Kútfej (Lovászi) 5, 82, 159 Külsőcsány 22 Külsősárd 5, 22, 82 külterületi lakott helyek 186

L Laehne Frigyes 220 Laehne-intézet 220 Lajoskomárom 214 lakáskultúra 40 Lakatos Dezső 69 Lakócsa 214 Laky Demeter 60 Langvíz (Hosszúvölgy) 5, 159 Lapšina lásd Bukovje László Károly 244 Lasztonya 5, 82 Leányfalu 214 Lebuj 22 Legény Márk 47 légitámadások (II. világháború) 332 Légmán Imre, Óhídi 47 Légrád (Legrad) 22, 159 Legrad lásd Légrád Lendava lásd Alsólendva Lendva (Lendava) lásd Alsólendva Lendva (patak) 22 Lendvadedes 82 lásd még Dedes Lendvaerdő (Renkovci) lásd Renkóc Lendvahídvég (Mostje) lásd Hídvég Lendvahosszúfalu (Dolga vaš) 159 lásd még Hosszúfalu II. Lendvajakabfa 82, 159 lásd még Jakabfa I. Lendvalakos (Dolnji Lakoš 5 lásd még Alsólakos Lendvarózsavölgy (Gančani) lásd Gánicsa Lendvaszentjózsef (Gomilica) lásd Gumilháza, Gumilica Lendvaújfalu (Tornyiszentmiklós) 5, 22 Lendvavásárhely (Dobrovnik) lásd Dobronak

Lendvavidék 141, 286 lengyeli kultúra lásd régészet Lenti - építészet 324 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 5 - forradalom és szabadságharc (1956) 135, 233 - hadtörténet 5, 135, 233, 253 - közigazgatás 82 - oktatás 159 - régészet 324 - településtörténet 69, 233, 312 lásd még Bárhely, Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Lentiszombathely, Máhomfa, Mumor, Nemphty, Zajda Lentikápolna (Lenti) 5, 82, 159 lásd még Kápolna II. Lentiszombathely (Lenti) 5, 82, 159 Lepsényi Imre 177 Lesenceistvánd 5, 159 Lesencenémetfalu 159 Lesencetomaj 5, 159 Letenye 5, 10, 22, 69, 82, 159, 214, 233 lásd még Béc, Egyeduta levéltárak 84 leventék 69 liberalizmus 300, 326 líceumok lásd iskolák Lichtenvolner család lásd családtörténet Lichtenvolner Ferenc 116 Lickó (Lickóvadamos) 159 Lickóvadamos 5, 82 lásd még Lickó Ligetfalva 5, 82 lásd még Németfalu III. Ligetfalva II. (Šafarsko) lásd Saffarskó Ligetvár (Draškovec) 22, 159 Lipa lásd Kislippa Lipcse 243 Lipics Márton 312 Lipótvár 199 Lipovci lásd Hársliget, Lippahóc Lipp Vilmos 245 Lippa (Lipa) 5 lásd még Kislippa Lippahóc (Lipovci) 5 lásd még Hársliget

127

Lippart Zsigmond 39 Lispe (Lispeszentadorján) 5 Lispeszentadorján 82 lásd még Erdőhát, Lispe, Szentadorján Liszó 82 litteratusok 29 Ljubljana 214 Lopatinec 159 Lováck Ferdinánd 41 Lováck Károly 41 Lovas 5, 22, 159 Lovasberény 214 Lovászi 5, 82, 159, 233, 266 lásd még Kútfej Lovászpatona 214 Lovćenac lásd Szeghegy Lövő (Zalalövő) 39 Lukafa (Alibánfa) 5

M Mačinec lásd Mácsinec Mačkovec lásd Nyírvölgy Mácsinec (Mačinec) 159 Mad’arskỳ Seldín lásd Magyarszőgyén Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) 262-264 Magyar-Szovjet Olajipari Részvénytársaság (MASZOLAJ) 264 Magyar Antal 47 Magyar Ernő Ferenc 47 Magyar Kommunista Párt 69 Magyar Korona gyógyszertár (Zalaszentgrót) 41 Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt 336 Magyar Paizs (hetilap) 26, 28, 159 Magyar Szabadságharcos Sport Egyesület (Zalaegerszeg) 233 Magyarad 214 Magyarfalva 214 Magyarföld 82 lásd még Dobrafölde Magyarkeszi 214 Magyarszentmiklós 82 lásd még Németszentmiklós

128

Magyarszerdahely 5, 82, 121, 159 Magyarszőgyén (Mad’arskỳ Seldín) 214 Magyartelek 214 Máhomfa (Lenti) 5, 22, 82 Majerszky Béla 265 Majerszky-per lásd perek majorsági gazdálkodás lásd gazdálkodás Majs 214 Majsai Bozót 214 Mala Polana lásd Kispalina Mala Subotica lásd Szobotica Mánd-puszta 303 MAORT lásd Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság Marcal (folyó) 22 Marcalmelléke 162 Margitta (Szentmargitfalva) 5 Máriabesenyő 214 Markbreiter Jakab 76, 91 Maróc 5, 82 Márokföld 82 lásd még Márokfölde Márokfölde (Márokföld) 5 Maróthy Mihály 39 Martinkovics Károly 47 Marton Boldizsár 223 Martony 214 MASZOLAJ lásd Magyar-Szovjet Olajipari Részvénytársaság Mátéfalvay Mátyás 312 Mátraverebély 214 Medgyes (Zalameggyes) 5 Medgyesi Lajos 223 megszállás (német) 275 Megyei Iskolai Tanács (Zala megye) 159 Megyei Közigazgatási Bizottság (Zala megye) 159 Megyer 22 Melinc (Melinci) 5, 22, 159 Melinci lásd Melinc Mencshely 159, 214 menekültek - lengyelek (II. világháború) 170 - olaszok és szlovének (I. világháború) 79

Merenye (Zalamerenye) 5, 22, 159 Meskó Zoltán 336 Mészáros Lázár 106 mészégetés 217 Meszesgyörök (Balatongyörök) 5, 22, 159 mezőgazdaság - vaskor 214 - 10. század 93, 94 - 17. század 280 - 18-19. század 25, 53, 55, 123, 144, 155, 235, 256, 280, 303 - 20. század 2, 4, 17, 69, 130, 167, 168, 173, 231, 239, 240, 327, 331 mezőgazdasági oktatás lásd oktatás mezőgazdasági szakkörök 173 Mezőzombor 214 Michal nad Žitavou lásd Szentmihályúr Miháld 82 Mihálovits Béla 223 Mihályfa 5, 22, 82, 159, 162, 180 Mihályovec (Gornji Mihaljevec) 159 Mihovljan lásd Drávaszentmihály Mikefa (Mikekarácsonyfa) 5, 159 Mikekarácsonyfa 82 lásd még Karácsonyfa, Mikefa Miklavec (Ferketinec) 22 Miklósfa (Nagykanizsa) 119, 122 Miksavár (Mačinec) lásd Mácsinec Mikula Szigfrid 69 Milej (Milejszeg) 5, 159 Milejszeg 82 lásd még Milej Millénium Kerékpár Egylet (Nagykanizsa) 147 Mindszent 214 Mindszentkálla 5, 159 lásd még Kisfalud minisztérium (igazságügyi) 68 Misefa 5, 22, 82 Miskolc 214 Mitrovica 214 Mocsolyás 214 Móga János 106, 107 Mohács 214 Mollik Ferenc 41 Molnár Ferdinánd 109

Molnár József, B. 69 Molnár Pál 47 Molnári 5, 22, 82, 146, 159 Monostorapáti 5, 22, 159 Monoszló 5, 159 Mór 214 Moravskỳ Ján lásd Morvaszentjános Mórichida 214 Morva medence 293 Morvaszentjános (Moravskỳ Ján) 214 Mosaburg (Zalavár) 260, 297 Mosonmagyaróvár 214 Mostje lásd Hídvég Motvarjevci lásd Szécsiszentlászló mozik 69 Mőzs 214 Muhi 214 Mukacsevo lásd Munkács Mumor (Lenti) 5 Munka szabadkőműves-páholy (Nagykanizsa) 147, 228 Munkács (Mukacsevo) 214 munkásművelődés 3 Mura (folyó) 20, 22, 69 Mura mente 145, 146 Murabeszterce (Bistrica) lásd Bistrice Muracsány (Goričan) lásd Goricsán Murafüred (Gibina) 22 Muragárdony (Gardinovec) 159 Murahely (Dokležovje) 159 lásd még Deklesin Murakeresztúr (Murski Krstur) 18, 69, 82, 146, 159 lásd még Keresztúr, Kollátszeg Murakirály (Donji Kraljevec) 159 lásd még Alsókrálevec Muraköz 69, 244, 275, 312 Muralövő (Strelec) 22, 159 lásd még Sztrelec I. Muramelence (Melinci) lásd Melinc Murarátka 82, 206 lásd még Rátka Muraréthát (Strukovec) 22 Murarév (Hotiza) 159 lásd még Hotica, Hottica Murasiklós (Vratišinec) 159

129

Muraszemenye 69, 82, 159, 233 lásd még Alsószemenye, Felsőszemenye, Kiscsernec, Szemenye, Szemenyecsörnye Muraszentkereszt (Križovec) 159 lásd még Krisovec Muraszentmária (Sveta Marija na Muri) 159 lásd még Szentmária Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri) 22, 159 Muraszerdahely (Mursko Sredisče) 159 Murasziget (Ižakovci) lásd Isakóc, Izsakóc Muraszilvágy (Sivica) 159 Muraújfalu lásd Novakovec Muravid (Donji Vidovec) 159 lásd még Alsóvidovec Murski Krstur lásd Murakeresztúr Mursko Sredisče lásd Muraszerdahely múzeumok - Balatoni Múzeum (Keszthely) 30, 31, 69, 238 - Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg) 238 - Thury György Múzeum (Nagykanizsa) 35, 238 műemlékek 61, 69, 277, 321, 322, 325 Müllendorf lásd Szárazvám művelődéstörténet - középkor 29, 61, 221 - reformáció kora 29, 90, 222 - 18-19. század 90, 91, 131, 225 - 19-20. század 3, 26, 69, 76, 95, 97-103, 105, 125, 147, 150, 184, 223, 226, 228, 238, 245, 258, 281, 283 művészettörténet - építészet 61, 66, 88, 321-323, 325 - festészet 158, 225, 248 - szobrászat 26

N Nádasd 39 Nádasdi Darabos Gáspár lásd Darabos Gáspár, Nádasdi Nádasdi Darabos István lásd Darabos István, Nádasdi

130

Nádasdi Darabos László lásd Darabos László, Nádasdi Nádasdi Darabos Miklós lásd Darabos Miklós, Nádasdi Nádasdy I. Ferenc 39, 253, 312 Nádasdy II. Ferenc 15 Nádasdy László 312 Nádasdy Pál 312 Nádasdy Tamás 38, 39, 312 Nádasmelléke 162 Nagy Alajos 47 Nagy Ferenc, Gyöngyösi 126 Nagy Ignác 219 Nagy Iván 201 Nagy József (hadnagy) 47 Nagy József (százados) 47 Nagy Lajos 226 Nagybakónak 18, 82, 159 lásd még Bakónak I. Nagybaráti 162 Nagyberki 214 nagybirtokok 53, 75, 235, 303 Nagybodolya 214 Nagybudafai Bölcs Sándor lásd Bölcs Sándor, Nagybudafai Nagyfaludi puszta (Zalaszentiván) 22 Nagygörbő 5, 82, 159, 180, 214 Nagyhalász 214 Nagyharsány 214 Nagykanizsa - egészségügy 41 - építészet 323 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 5, 8 - forradalom és szabadságharc (1956) 57, 135, 233, 266 - földrajz 22, 181 - gazdaságtörténet 6, 194, 252, 266 - hadtörténet 5, 57, 78, 135, 140, 170, 253, 290 - ipartörténet 69, 76, 91, 130, 147, 266 - irodalomtörténet 95, 222 - kereskedelem 6, 69, 252 - közigazgatás 82, 127

- művelődéstörténet 69, 76, 91, 95, 99, 100, 102, 132, 147, 159, 222, 228, 238 - népesség 86, 147 - oktatás 99, 100, 102, 132, 159, 251 - régészet 33, 35, 83, 118, 120, 214, 232, 323 - társadalomtörténet 147, 148 - településtörténet 10, 69, 127, 142, 170, 312, 335 - tűzesetek 172 lásd még Bajcsa, Inkey sírkápolna melletti lelőhely, Kanizsa, Katonatemető dűlő, Kiskanizsa, Korpavár, Miklósfa, Palin (Pallin) Nagykanizsai Általános Betegsegélyező Egylet lásd Általános Beteg- és Rokkantsegélyező Egylet Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör lásd Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör Nagykanizsai Katholikus Legényegylet 147 Nagykanizsai Kerékpár Klub 147 Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet 147 Nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület 147 Nagykanizsai Magyar Irodalom és Műpártoló Egyesület lásd Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör Nagykanizsai Magyar Társalgó Kör lásd Nagykanizsai Társaskör Nagykanizsai Munkásegylet 147 Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 69, 127 nagykanizsai piarista gimnázium lásd gimnáziumok Nagykanizsai Rabsegélyező Egyesület 147 Nagykanizsai Szépítő Egylet 147 Nagykanizsai Tanítóképző 159 Nagykanizsai Társaskör 147 Nagykanizsai Torna Egylet 147 Nagykapornak 22, 82, 159 lásd még Forintosháza, Kapornak, Kiskapornak Nagykáta 214 Nagykőrös 214

Nagykutas 5, 82, 159 Nagylengyel 5, 82, 159, 233 Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat 233 Nagymágocs 214 Nagypáli 5, 82, 159, 212 Nagypalina (Velika Polana) 159 lásd még Palina Nagypécsely (Pécsely) 5 Nagyrada 5, 22, 82, 159 Nagyrécse 5, 22, 82, 159 Nagysitkei Sitkey Mihály lásd Sitkey Mihály, Nagysitkei Nagystefanec (Štefanec) 22 Nagyszeben (Sibiu) 214 Nagyszékely 214 Nagyszokoly 214 Nagyvázsony 214 Nagyvenyim 214 naplók 129, 244 Náprádfa (Gutorfölde) 5, 82, 159, 303 Naszluhácz Lajos 47 Nedeczi Nedeczky György lásd Nedeczky György, Nedeczi Nedeczi Nedeczky István lásd Nedeczky István, Nedeczi Nedeczky György, Nedeczi 47 Nedeczky István, Nedeczi 47 Nedelica lásd Zorkóháza Nedelisčé lásd Drávavásárhely Nemesapáti 5, 82 lásd még Alsóapáti, Bötefa, Felsőapáti, Középapáti Nemesbük 82, 180 lásd még Bük I. Nemesbükkösd (Lapšina) lásd Bukovje Nemesgulács lásd Gulács Nemeshany lásd Hany Nemeshetés 82 lásd még Hetés II. nemesi felkelés 271 Nemesnép 5, 22, 82 Nemespátró lásd Pátró Nemespécsely (Pécsely) 5 Nemesrádó lásd Rádó, Rád Nemessándorháza 82 lásd még Sándorháza nemesség 32, 38, 70, 169, 243, 253, 270, 271, 305, 306, 339

131

Nemesszentandrás 5, 82 lásd még Szentandrás Nemesszer (Szentpéterúr) 5 Nemesvámos 214 lásd még Baláca Nemesvita 5, 159 Németfalu I. 5, 82 Németfalu II (Kerkafalva) 5 Németfalu III. (Ligetfalva) 5 Németh László 151 Némethy Pál 41 Németszentmiklós (Magyarszentmiklós) 5, 22, 159 Nempthy (Lenti) 22 nemzetgyűlési választások lásd választások nemzeti bizottságok 69, 127 Nemzeti Parasztpárt 69 Nemzeti Szocialista Párt 336 nemzetiségek 81 - horvátok 145, 146 - zsidók 1, 229 nemzetiségi oktatás lásd oktatás nemzetőrség 204 népbíróságok 11, 69 népdalok (Zala megye) 315, 316 népesség 14, 52, 69, 86, 147, 164, 227, 251, 289 népi építészet lásd építészet népi mesterségek - fazekasok 141 - takácsok 237 népiskolák lásd alsófokú iskolák népképviseleti választások lásd választások népköltészet 287 néprajz 2, 9, 40, 117, 141, 143, 145, 146, 207, 236-238, 241, 242, 277, 283, 284, 286, 287, 315, 316 néprajzi gyűjtemények 238 népviselet (Hetés, Lendvavidék) 286 népzene (Zala megye) 117, 315, 316 Neszelej-Gébárt (Zalaegerszeg) 5 Névedi Botka János lásd Botka János, Névedi Niczky György 273 Nolbek Rafael 162 Noricum 33

132

Noszlopi Sipos Bálint lásd Sipos Bálint, Noszlopi Nova 5, 22, 82, 159, 331 Novakovec 22 Nové Zámky lásd Érsekújvár Nuchecz József lásd Nucsecz József Nucsecz (Nuchecz) József 47

NY Nyársapát 214 Nyavalád (Zalaerdőd) 5, 159 nyelvészet 9, 181, 286 nyelvjárások (Hetés, Lendvavidék) 286 Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Észak-Zala Megyei Központja 69 nyilasok 69, 336 Nyirád 5, 159 Nyíregyháza 214 Nyírlak 22 Nyírlaki Oszterhuber László lásd Oszterhuber László, Nyírlaki Nyírlaki Oszterhuber Péter lásd Oszterhuber Péter, Nyírlaki Nyírmártonfalva 214 Nyírpilis 214 Nyírtura 214 Nyírvölgy (Mačkovec) 159 nyomdászat 69, 76, 90, 91, 222 Nyugat-Magyarország 242

O, Ó Obornak (Eszteregnye) 5 Óbuda (Budapest) 214 Óbudavár lásd Budavár Odranci lásd Adorjánfalva, Adriánc Oesterreicher Manes József 41 Ófehértó 214 Óhíd 5, 82, 88, 159, 180 lásd még Erenye, Tüttöserenye Óhídi Légmán Imre lásd Légmán Imre, Óhídi oklevél (kehidai) 339 oktatás 139, 174, 177, 268 - középkor 221

- 18. század 71, 115, 132, 134, 159, 160, 225, 243 - 19. század 42, 55, 67, 97-102, 132, 138, 159-161, 179, 210, 220, 225, 250, 251, 261, 329 - 20. század 1, 69, 81, 105, 136, 138, 160, 179, 210, 223, 245, 261, 329 - alsófokú 81, 97, 98, 100-102, 138, 159161, 220, 225 - felnőtt 159 - felsőfokú 42, 55, 105, 179, 243 - katolikus 16, 98, 101, 102, 134 - középfokú 13, 16, 67, 71, 99, 115, 132, 134, 136, 179, 220, 223, 245, 250, 251, 259, 261, 329 - mezőgazdasági 55 - nemzetiségi 81 - református 97, 98, 124, 210, 259, 329 - szak 42, 55, 73, 105, 179 - zsidók 1, 98, 100 oktatáspolitika 179 Ola (Zalaegerszeg) 5 lásd még Olád Olád (Ola) 22 Ollár (Kemendollár) 5, 22 Oltárc 5, 22, 82, 159, 214 olvasástörténet 150 olvasókörök 3 Ónod 214 Orbán Nándor 57 Orbányosfa 5, 22, 82 Ordódy Kálmán 199 Orehovica lásd Drávadiós Ormánd (Ormándlak) 22 Ormándlak 5, 82 lásd még Ormánd Ormós (Vrhovljan) lásd Verhovlán Oroklán (Zalatárnok) 5 Oros 214 Orosháza 214 Oroszlán gyógyszertár (Balatonfüred) 41 Oroszlán gyógyszertár (Tapolca) 41 Orosztony 5, 22, 82, 159 Orsova 214 Országbírói Értekezlet 249 országgyűlés (1832-1836) 65, 247

országgyűlési választások lásd választások Ortaháza 5, 82 Ószőny 214 Oszterhuber László, Nyírlaki 47 Oszterhuber Péter, Nyírlaki 47 Osztopáni Perneszy András lásd Perneszy András, Osztopáni Osztopáni Perneszy Ferenc lásd Perneszy Ferenc, Osztopáni Osztopáni Perneszy János lásd Perneszy János, Osztopáni óvodai mozgalom 161 Ozmánbük 27, 82 lásd még Bük II., Bükegyházas, Egyházasbük

Ö, Ő Őcse 162 Őcsény 214 Önkéntes Tűzoltó Egylet (Nagykanizsa) 147 önkormányzatok 69, 257 Ördöghenye (Petőhenye) 5 Öreglak 214 Örményes (Örvényes) 88 Őrség 97 Őrszentvid (Strehovci) lásd Sztrelec II. Örvényes 5, 22, 159, 214 lásd még Örményes Ötvös lásd Eötvös ötvösipar 246

P Paár (Paar) Károly 47 Paar Károly lásd Paár Károly Pacsa 5, 82, 159, 214 lásd még Pacsatüttös Pacsatüttös (Pacsa) 5, 159 Padár 5, 82, 159 Padoss Antal 47 Padragkút 214 Pajzsszeg (Becsvölgye) 5, 159 Páka 5, 22, 82, 159, 208 lásd még Várhelyi domb

133

Pakod 5, 22, 82, 159, 162 lásd még Barabáspuszta, Barlabáshida Pákozd 109 Palanka 214 Páldi (Páldy) Ádám 47 Páldy Ádám lásd Páldi Ádám Pálfi János, Kanizsai 222 Pálfiszeg 5, 82, 159 Palin (Nagykanizsa) 159 lásd még Pallin Palina (Velika Polana) 5 lásd még Nagypalina Palini Inkey család lásd Inkey család, Palini Palini (Pallini) Inkey Ferenc lásd Inkey Ferenc, (Pallini) Palini Palini Inkey János lásd Inkey János, Palini Palini Inkey Kázmér lásd Inkey Kázmér, Palini Palini Inkey László lásd Inkey László, Palini Palinovec 22 Palkonya (Dióskál) 5 Pallin (Palin, Nagykanizsa) 5, 22 Pálóczi Horváth Ádám lásd Horváth Ádám, Pálóczi pálos szerzetesrend lásd szerzetesrendek Palóznak 5, 22, 159 Pándorfalu (Parndorf) 214 Pannonhalmi Szent Benedek Rend Kőszegi Gymnasiuma lásd gimnáziumok Pannonia 31 Pántz Ferdinánd 47 Pápa 199 Papp Andor 69 Paradeiser György 39 paraszti életmód lásd életmód paraszti érdekvédelem lásd érdekvédelem paraszti gazdálkodás lásd gazdálkodás parasztság 40, 80, 123, 231, 239, 240, 242 Párkány (Štúrovo) 214 Parndorf lásd Pándorfalu partikuláris iskolarendszer lásd iskolarendszer pártküzdelmek (reformkor) 202 pártok 69, 128, 202, 233, 336 Pat 82 Patacs 214

134

Pathaky János, Keresztury 39 Pátka 214 Patkó Jancsi 207 Pátró (Nemespátró) 82 Pauler Tivadar 179 Paulovics Pál 47 Paxy Benedek 39 Pázmándy Dénes, ifj. 106 Pazsiczky József 47 péceli kultúra lásd régészet Pécs 6, 214 Pécsely lásd Nagypécsely, Nemespécsely, Pécsöl Pécsöl (Pécsely) 159 Pehm (Pem) András 47 Peklenica (Bányavár) 22 Peleske (Pölöske) 39, 312 Pem András lásd Pehm András Péntekfalu (Kerkafalva) 5 pénzintézetek 69, 169 Perczel Gyula, Czetei 47 Perczel Mór 106, 110-112 perek - felségsértési 200 - hűtlenségi (1839) 65 - koncepciós 265 - Kossuth 65 - Majerszky 265 - politikai 65 - Wesselényi 65 Perger Ferenc 90, 91 Perlak (Prelog) 5, 22, 41, 159 Perlaki Perlaky Géza lásd Perlaky Géza, Perlaki Perlaky Géza, Perlaki 47 Perneszy András, Osztopáni 39 Perneszy Ferenc, Osztopáni 39, 312 Perneszy János, Osztopáni 39 Pernhoffer János 47 Pest (Budapest) 169 Petend (Vigántpetend) 5, 22, 159 Péteri és Téti Takáts József lásd Takáts József, Péteri és Téti Péteri Takáts József lásd Takáts József, Péteri és Téti

Petesháza (Petišovci) 5, 159 Pethe Imre 39 Pethő Ambrus, Gersei 39 Pethő Gáspár, Gersei 312 Pethő György, Gersei 39 Pethő János, Gersei 39 Pethő Kristóf, Gersei 39 Pethő Pál, Gersei 39 Pethő (Pető) család, Gersei lásd családtörténet Petišovci lásd Petesháza Petneháza 214 Pető család, Gersei lásd Pethő család, Gersei Petőfi Párt 233 Petőházi Zeke család lásd Zeke család, Petőházi Petőhenye 5, 82, 159 lásd még Ördöghenye Petri (Petrivente) 146 Petriba (Petrivente) 146 Petrich György 47 Petrikeresztúr 5, 82, 159, 288 Petrivente 82, 146, 159 lásd még Petri, Petriba, Vente Petronell 214 piacok 6, 252 Piarista Gimnázium (Nagykanizsa) lásd gimnáziumok piarista szerzetesrend lásd szerzetesrendek Pillich Ferenc 41 Pince 22 lásd még Pincze Pincehely 214 Pincze (Pince) 5 Pintár Adalbert 162 Pirovits Károly 47 Plosser (Klosszer?) Boldizsár 47 Podbrest lásd Drávaszilas, Podbreszt Podbreszt (Podbrest) 22 lásd még Drávaszilas Podturen lásd Bottornya, Potturen Pogány István, Csébi 39 Pogány Zsigmond, Csébi 312 Pogányszentpéter 214 Pókafa (Pókaszepetk) 5, 22, 159 Pókaszepetk 82 lásd még Hervadtfa, Pókafa, Szepetk

Pola (Becsehely) 5, 22, 69, 159 lásd még Tódorhegy polgárháború (amerikai) 301 Polgári Demokrata Párt 69 Polgári Egylet (Nagykanizsa) 147 polgári iskolák lásd iskolák polgári magánjog lásd jog polgárság 142, 148 politikai perek lásd perek Pomáz 214 Poók Alajos 47 Pórszombat 5, 22, 82, 159 Porva 214 Potturen (Podturen) 22 lásd még Bottornya Povázsay Pál 47 Pózva (Zalaegerszeg) 5, 22, 69, 82 Pozsony (Bratislava) 312 Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) 214 Pölöske 5, 22, 82, 159, 214, 253, 303, 323 lásd még Peleske Pölöskefő 5, 22, 82, 159 Pölöskei Eördögh Gergely lásd Eördögh Gergely, Pölöskei Pölöskei Eördögh György lásd Eördögh György, Pölöskei Pölöskei Eördögh István lásd Eördögh István, Pölöskei Pölöskei Eördögh Simon lásd Eördögh Simon, Pölöskei Pördefölde 5, 82, 159, 207, 274 lásd még Kámaháza Pötréte 5, 22, 82, 159 Prága (Sümegprága) 5 Prágay János 47 Pragmatica Sanctio 104 Prelog lásd Perlak premontrei gimnázium (Szombathely) lásd gimnáziumok Premontrei Prépostság (Türje) 162 premontrei szerzetesrend lásd szerzetesrendek Prhovec lásd Királylak Pribina 260 Pribislavec lásd Pribiszlavec

135

Pribiszlavec (Pribislavec) 22, 159 Prodanovics Dániel lásd Prodanovits Dániel Prodanovits (Prodanovics) Dániel 195, 291 Prodinszky Mihály 162 proszopográfia 156 protestáns iskolák lásd iskolák Prügy 214 Ptuj 214 Púchov lásd Puhó Puhó (Púchov) 214 Pula 5, 159 Pummer Zakariás 41 Puscina 22 Pustara lásd Semjénháza Pusztaapáti 82 Pusztaederics 5, 69, 82 Pusztaedericsi Nemzeti Bizottság 69 Pusztakovec (Donji Pustakovec) 159 lásd még Alsópusztákovec Pusztamagyaród 5, 82, 159 Pusztaszentlászló 5, 82, 159, 296 Putheány József 8 Püspöki Grácián lásd Püspöky Grácián Püspöky (Püspöki) Grácián 47

R Ráckanizsa (Razkrižje) 22, 159 Rád (Nemesrádó) 5, 22 lásd még Rádó Radamos (Radmožanci) 5, 22, 141, 159 Radmožanci lásd Radamos Rádó (Nemesrádó) 82, 159 lásd még Rád Radostyán 214 Rajniss Ferenc 179 Rákóczi szabadságharc lásd szabadságharc Rákoscsaba (Budapest) 214 Rakovszky Iván 179 Rám (Babosdöbréte) 5 Ramocsa 5, 82 Raposka 5, 159 Ráskai Gáspár 222 Ratio Educationis 159 Rátka (Murarátka) 5 Rátkói puszta 22

136

Rátky Menyhért 39, 312 Rátóti Gyulaffy Kristóf lásd Gyulaffy Kristóf, Rátóti Ravazd 214 Razkrizje lásd Ráckanizsa Récéskút (Zalavár) 260, 297 Rédics 5, 82, 159 Redl József 47 református gimnázium (Hódmezővásárhely) lásd gimnáziumok református iskolák lásd protestáns iskolák református iskolaszék lásd iskolaszékek református népiskolák lásd alsófokú iskolák református oktatás lásd oktatás reformátusok lásd vallási felekezetek reformellenzék (Zala megye) 194, 202, 318 reformkor (Zala megye) 194, 196, 200, 202, 203 régészet - avarkor 295 - Balaton-Lasinja kultúra 12, 333 - bronzkor 118, 292 - kelták 119, 121, 122 - Keszthely-kultúra 246 - középkor 61, 208, 212-214, 216, 217, 260, 292-294, 296, 297, 320, 321, 322-325 - lengyeli kultúra 118 - neolitikum 292 - népvándorláskor 118, 246, 292 - péceli kultúra 118 - rézkor 12, 292, 333 - rómaikor 30, 31, 33, 35, 36, 37, 72, 83, 118, 121, 176, 182, 191, 211, 214, 215, 232, 274, 292 - Somogyvár-Vinkovci kultúra 118 - vaskor 118, 121, 120, 214 regeszták 39, 312 Regöly 214 Reiner Antal 41 Reisinger József 41 Reka 214 Reményhez gyógyszertár (Perlak) 41 Rémusat, Charles François Marie comte de 338

Rendek 22 Rendes (Balatonrendes) 5, 159 rendőrség 11, 69, 233 Renkóc (Renkovci) 5, 22 Renkovci lásd Renkóc Resznek 5, 22, 82, 159 Retkes Balázs 312 Révfülöp lásd Fülöp Rezi 5, 82, 159, 180, 214, 216, 279 Riegler (Rigler) Pál 47 Rigács 5, 159 Rigler Pál lásd Riegler Pál Rigyác 5, 22, 82, 159 Rogulje 214 Rohonc 126 Rohrbach 214 rómaiak lásd régészet, temetkezés Rotenturm An Der Pinka 214 Rózsásszeg (Becsvölgye) 5 Rulla Cörver 156

S Sáágh 22 Saáry (Sári) Elek 47 Šafarsko lásd Saffarskó Saffarskó (Šafarsko) 22 Saffarzkói Binnyei István lásd Binnyei István, Saffarzkói Ságod (Zalaegerszeg) 5, 82, 159 Ságody Gábor 39 Ságvár 214 Sajókeresztúr 214 Sajólád 214 sajtótörténet 26, 28, 30, 69, 76, 159, 233 Salföld 5, 159 Salla (Zalalövő) 176, 191 Salomvár 5, 82, 159 Saly Viktor 184 Sand 82 Sándorháza (Nemessándorháza) 5, 159 Santa Lucia 214 Santich Mátyás, Vinanczi 162 Sárhida 5, 22, 69, 82, 159

Sári Elek lásd Saáry Elek Sárisáp 214 Sarkad 214 Sárkány család, Ákosházi lásd családtörténet Sárkány István 222 Sárkány István, Ákosházi 312 Sárkány Orsolya, Ákosházi 34 Sárkánysziget 22 Sármellék 5, 22, 82, 159, 180 lásd még Égenfölde Sárosd (Szentimrefalva) 5, 159 Sárrétudvari 214 Sárszeg (Zalasárszeg) 5, 22 Sárvár 253 Sáry Gergely 312 Sáska 5, 159 Savanyú Jóska 207 Schandorf lásd Csém Schlesinger Lajos 47 Schmiedegg Kálmán 195 Schöllingen Ambrus 162 Schöllingen Ferenc 162 Schrábl Tádé 162 Sebesy Kálmán 60 Sebők Samu 223 Sekić lásd Szeghegy Selnica lásd Szelnica Semjénháza (Pustara) 82, 146 lásd még Erdősfa, Sömjénfölde Šenkovec lásd Szentilona Sénye 5, 82, 159, 303 Serdahelj lásd Tótszerdahely Serényi Árpád 184 serviensek 339 servitorok 32 Sibiu lásd Nagyszeben Sibrik Osvát, Szarvaskendi 312 Simanovci 214 Simonics Ferenc 39 Simonyi 214 Simunich, Balthasar 199 Sióagárd 214 Sipos Bálint, Noszlopi 47 Sipos Károly 41

137

Sipos Pál 47 síremlékek 191 Sirok 214 Sisak 214 Sitkey Mihály, Nagysitkei 162 Sivica lásd Muraszilvágy Skublics család, Besenyői és Velikei lásd családtörténet Skublics Gyula, Besenyői és Velikei 47 Skublics István, Besenyői és Velikei 47 Skublics Károly, Besenyői és Velikei 225 Smihel pri Hrenovicah 214 Soltszentimre 214 Som 214 Somberek 214 Somlóhegy 214 Somogy megye 3, 48, 155, 277, 283, 289, 312 Somogyvár 214 Somogyvár-Vinkovci kultúra lásd régészet Sopron 71, 214, 220 Sopron megye (Győr-Moson-Sopron megye) 312 soproni jezsuita gimnázium lásd gimnáziumok Sopronkőhida 214 Sormás 5, 22, 82, 159 Sorokpolány 214 Söjtör 5, 82, 159, 197 Sömjénfölde (Semjénháza) 5, 22 Spissich János 225 Spur János 47 Srednja Bistrica lásd Középbeszterce, Középbisztrice statutumok 309-311 Štefanec lásd Nagystefanec Stefanics Ferenc lásd Stefanits Ferenc Stefanits (Stefanics) Ferenc 47 Steiermark 294 Stockhoffer Rudolf (Bottfy Radó) 41 Strahoninec lásd Drávanagyfalu Strasser Frigyes György lásd Utasi Frigyes György Strausz Antal 47 Strehovci lásd Sztrelec II.

138

Strelec lásd Muralövő, Sztrelec I. Stridó (Štrigova) 159 Štrigova lásd Stridó Strohmayer György 91 Strukovec lásd Muraréthát Štúrovo lásd Párkány Subotica lásd Szabadka suffragiumok 156 Sukoró 109 Sumarton lásd Tótszentmárton summások 236, 239, 240 Surd 82 Suszter Oszkár 223 Sümeg - egészségügy 41 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 5 - földrajz 22 - ipar 69 - közigazgatás 39, 307 - művelődéstörténet 159 - oktatás 159 - régészet 214 - településtörténet 69, 307 - tűzesetek 133 Sümegcsehi 82, 159, 180 lásd még Csehi I. Sümegi Nemzeti Bizottság 69 Sümegprága 159 lásd még Prága Svastich (Svastics) Benő, Bocsári 47 Svastics Benő lásd Svastich Benő, Bocsári Sveta Marija na Muri lásd Muraszentmária, Szentmária Sveti Juraj u Trnju lásd Tüskeszentgyörgy Sveti Jurij lásd Víziszentgyörgy Sveti Martin na Muri lásd Muraszentmárton

SZ Szabadbattyán 214 Szabadfy Miklós 47 Szabadka (Subotica) 214 szabadkőművesség 147, 225, 228 szabadságharc - Rákóczi 15

- (1848-1849) 5, 8, 47, 60, 80, 106-112, 137, 189, 195, 196, 198, 199, 201, 204, 205, 230, 244, 282, 291, 314, 318, 330 - (1956) 27, 56, 57, 135, 233, 265, 266 Szabadszállás 214 Szabar (Zalaszabar) 5, 22 Szabatonpuszta 214 Szabó Béla 255 Szabolcs 214 Szada 214 szakképzés lásd oktatás szakoktatás lásd oktatás Szakony 214 Szalapa 5, 22, 82, 159, 162, 180 Szalapataka lásd Zalapataka Szálasi Ferenc 69 Szalay László 68 Szalmay Antal 47 Szammer Alajos 91 Szántó (Zalaszántó) 5, 22, 159 Szántóházy Ferenc 39 Szárazvám (Müllendorf) 214 Szarka Lukács 312 Szarvaskendi Sibrik Osvát lásd Sibrik Osvát, Szarvaskendi Szarvaskő 214 Szebény 214 Széchenyi István 269, 303 Széchenyi - Kossuth-vita 269 Széchy Tamás 39 Szécsiszentlászló (Motvarjevci) 5, 159 Szécsisziget 5, 22, 82, 159 Szeged 214 Szeghegy (Lovćenac, Sekić) 214 Szegvár (Zalaszegvár) 5, 159 Szekeres Emil 158 Székesfehérvári Színikerület 281 Szekszárd 214 Szelencehegy (Selnica) lásd Szelnica Széll József 291 Szelnica (Selnica) 159 Szemenye (Muraszemenye) 323

Szemenyecsörnye (Csörnyeföld, Muraszemenye) 82 Szemere Bertalan 330 Szemere-kormány 330 Szemerei István 312 Szendrőlád 214 Szent Háromság gyógyszertár (Alsólendva) 41 Szent Háromság gyógyszertár (Zalaegerszeg) 41 Szent Lélek gyógyszertár (Zalaegerszeg) 41 Szentadorján (Lispeszentadorján) 5, 159 Szentandrás (Nemesszentandrás) 22, 159 Szentantalfa 5, 159 Szentbalázs (Zalaszentbalázs) 5, 22 Szentbalázsi Zele Ferenc lásd Zele Ferenc, Szentbalázsi Szentbékálla 5, 159 Szenterzsébethegy (Zalaegerszeg) 82 Szentes 214 Szentgál 214 Szentgrót (Zalaszentgrót) 5, 22, 39, 159, 162, 312, 323 Szentgróti család lásd Türje nemzetség Szentgyörgyhegy 214 Szentgyörgyvár 5, 22, 82, 159, 180, 214, 303 Szentgyörgyvölgy 5, 82, 159 Szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor lásd Bakács Sándor, Szentgyörgyvölgyi Szentilona (Šenkovec) 22, 159 Szentimrefalva lásd Sárosd Szentiván (Zalaszentiván) 5, 22 Szentjakab (Zalaszentjakab) 5 Szentjakabfa lásd Jakabfa II. Szentkeresztpuszta 22 Szentkirály (Kerkaszentkirály) 5 Szentkozmadombja 5, 82 Szentlászlóegyháza (Bucsuszentlászló) 22 Szentliszló 5, 82, 159 Szentlőrinc (Zalaszentlőrinc) 5, 22 Szentmargitfalva 82 lásd még Margitta Szentmária (Sveta Marija na Muri) 22 lásd még Muraszentmária Szentmárton (Zalaszentmárton) 5, 39

139

Szentmártoni Józsa (Jósa) Ferenc lásd Józsa (Jósa) Ferenc, Szentmártoni Szentmihály (Zalaszentmihály) 5 Szentmihályi Imre 149 Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) 214 Szentmiklós (Tornyiszentmiklós) 5, 22 Szentorbánhegy (Urban) 159 Szentpál (Bagod) 5 Szentpéter (Tüskeszentpéter, Zalaszentgrót) 39, 159 Szentpéterfölde 5, 82 Szentpéterúr 5, 82, 159, 233 lásd még Nemesszer Szentrók 22 Szenttamási puszta (Kisbucsa) 22 Szép Károly 41 Szép László 47 Szépészeti Egyesület lásd Nagykanizsai Szépítő Egylet Szepetk (Pókaszepetk) 5, 22, 159 Szepetnek 5, 22, 82, 159 lásd még Bánfa(puszta) Szepezd (Balatonszepezd) 5, 159 Széplaki Botka Ferenc lásd Botka Ferenc, Széplaki Szerdahely 22 Szeremlyéni Mihály 222 szerzetesrendek - bencés 58 - ferences 41, 58, 323 - jezsuita 58, 71 - karmelita 58 - pálos 88 - piarista 156 - premontrei 58, 162 Szigethy Gyula 47 Szigetvár 214 Szigliget 5, 159 Szijártóháza 5, 82 Szili család lásd családtörténet Szili János 117 Szilvágy 5, 82, 159 lásd még Szilvágy Alsó Szilvágy Alsó (Szilvágy) 22 színháztörténet 69, 281

140

Szintay András 162 Szinyei Merse Jenő 179 Szirák 214 Szirma 214 Szirmabesenyő 214 Szladovics Ferenc 47 Szob 214 Szobotica (Mala Subotica) 159 Szobotka Imre 248 szobrászat lásd művészettörténet Szociáldemokrata Párt 69 szociológia 114 Szolnok 214 Szombatfa (Zalaszombatfa) 5 Szombathely - hadtörténet 199 - művelődéstörténet 67, 245 - oktatás 67, 245 - régészet 214 Szombathelyi Magyar Társaság 67 szombathelyi premontrei gimnázium lásd gimnáziumok Szőc 5, 159 szőlőművelés 280 szövetkezetek 327 Sztrelec I. (Strelec) 22 lásd még Muralövő Sztrelec II. (Strehovci) 5 Szuhogy 214 Szűcs (Szűts) Pál 47 születéskorlátozás 164 Szűts Pál lásd Szűcs Pál

T Tác 214 Tagyon 5, 159 Tahy Ferenc 39 Tahy Gyula 76 Tahy Gyuláné lásd Tahy Rozália Tahy Rozália 76 tájföldrajz lásd földrajz Takách (Takács) Alajos 47 Takách Judit, Dukai lásd Dukai Takách Judit Takács Alajos lásd Takách Alajos

Takács Judit, Dukai lásd Dukai Takách Judit takácsok lásd népi mesterségek Takáts József, Péteri és Téti 276 Talián-Dörögd (Taliándörögd) 5 Taliándörögd lásd Dörögd, Talián-Dörögd tanácsok 82 tanoncképzés 73 Tapolca 5, 22, 41, 100, 159, 192 Tapolcai járás 123, 192 Tard 214 Tárnok (Zalatárnok) 5, 22, 159, 323 társadalomtörténet 139, 283 - 13-15. század 75, 339 - 16. század 38, 75 - 18. század 70, 229, 235, 270 - 19. század 148, 169, 207, 270, 305 - 19-20. század 13 - 20. század 51, 52, 136, 147, 174, 177, 336 Tata 214 Tátika nemzetség lásd családtörténet Tekenye (Zalaszentgrót) 5, 82, 159, 162, 214 Tekenyey Benedek 39 Telekessy István 162 Teleki Ádám 106 Teleki Béla 129 település - fejlesztés 18, 74, 86, 87, 289 - hálózat 96, 267, 304 - szerkezet 86, 124, 160, 163, 178, 254 - történet 2, 14, 18, 24, 27, 28, 51, 52, 66, 96, 114, 142, 146, 165, 166, 186, 192, 193, 277, 279, 283, 289, 292, 307, 328 településföldrajz lásd földrajz temetkezés - avarok 295 - 20. század 69 - kelták 119, 121, 122 - középkor 212, 216, 294, 296, 297 - népvándorláskor 246 - rómaiak 30, 31, 33, 37, 121, 191, 211, 215, 274 templomok 297, 321, 322

termelőszövetkezetek 327 természetföldrajz lásd földrajz természetvédelem 175 Ternovec (Trnovec) 22 terra sigillaták 83, 121 Tersánszky Lajos lásd Trsztyánszky Lajos területfejlesztés 4, 51, 86 tervbizottságok 69 Teskánd 5, 22, 82, 159 Téti Takáts József lásd Takáts József, Péteri és Téti Thein Jakab 41 Therjék (Törjék) Gergely 39 Thury György Múzeum (Nagykanizsa) lásd múzeumok Tichy Izidor 162 Tihany 5, 22, 39, 159 Tihanyi-félsziget 282 Tilaj 5, 82, 159 Tiszadorogma 214 Tiszakeszi 214 Tiszaug 214 tisztújítás lásd választások Tódorhegy (Pola) 69 Tófej 82, 159, 217 Tokod 214 Tolmács (Kistolmács) 5 Tolna megye 283 Tolnay Károly 80 Tomasich János 20 Toponár 214 Tormafölde 5, 22, 82, 159 lásd még Kislakos, Vétyem Tornóc (Trnovec nad Váhom) 214 Tornyiszentmiklós 5, 82 lásd még Lendvaújfalu, Szentmiklós Tótfalu (Kerkateskánd) 5, 22 Tóth Károly 47 Tóth László lásd Kamondy László Tótkomlós 214 Totovec 22 Tótszentmárton (Sumarton) 5, 82, 145, 146, 159 Tótszerdahely (Serdahelj) 5, 82, 146, 159

141

Tőke Ferenc 222 Tördemic (Badacsonytördemic) 5, 22, 159 Törjék Gergely lásd Therjék Gergely Török A. Flórián 47 Török Bálint, Enyingi 38 Török János 47 Törökudvar (Turčišće) 159 lásd még Turchische, Turniscsa Törvényhatósági Közellátási Bizottság 69 törvényhatósági választások lásd választások törvénykezés 80, 196 - büntető 65, 68 - polgári 68 Tötössy Gábor 312 Traupmann Endre (András) 47 Traupmann Lajos 47 Trefort Ágoston 179 Trizs 214 Trnje lásd Tüskeszer Trnovec lásd Drávamagyaród Trnovec nad Váhom lásd Tornóc Trsztyánszky Károly 47 Trsztyánszky (Tersánszky) Lajos 47 Tuboly II. Gergely 312 Tuboly László 225, 228 Tuczy János 223 tudományos tanácskozás 283 tumulusok lásd halomsírok Turchische (Turčišće) 22 lásd még Törökudvar, Turniscsa Turčišće lásd Törökudvar Túrkeve 214 Turnisce lásd Bántornya Turniscsa (Turčišće) 5 lásd még Törökudvar, Turchische Tündérlak (Lapšina) lásd Bukovje Türje 5, 22, 82, 159, 162, 181, 312 Türje nb. Dénes lásd Dénes, Türje nb. Türje nemzetség lásd családtörténet Tüskeszentgyörgy (Juraj u Trnju) 22, 159 Tüskeszentpéter (Zalaszentgrót) 5 lásd még Szentpéter, Zalaszentpéter Tüskeszer (Trnje) 5, 159 Tüttös (Baktüttös) 303

142

Tüttöserenye (Óhíd) 22 lásd még Erenye tűzesetek lásd elemi csapások

U, Ú Udvardy Ignác 159 Udvardy Pál 47 Udvari (Balatonudvari) 5, 22, 159 Udvarnok (Zalaudvarnok, Zalaszentgrót) 5, 22, 159 Ugod 217 Uj Imre 47 Új Zala (napilap) 233 Újfalu (Bókaháza) 5, 22 Újlak (Zalaújlak) 5 Újmajor (Keszthely) 30 Újudvar 5, 22, 82, 159 Ukk 5, 22, 159 Ukrajna 275 Unec pri Rakek 214 uradalmi gazdálkodás lásd gazdálkodás uradalmi kontraktusok lásd kontraktusok Urban lásd Szentorbánhegy úrbérrendezés 123 Ušdje 214 Utasi (Strasser, Utassy) Frigyes György 47 Utassy Frigyes György lásd Utasi Frigyes György

Ü üdülés 69 Üllő 214 üveggyártás 206, 209 üveghuták 206, 209 üvegképek 242

V Vác 214 vagyonösszeírások lásd hagyatéki és vagyonösszeírások Vakola (Zalatárnok) 5, 22 Vakonya (Valkonya) 5, 159

választások - (1935) 335, 336 - kékcédulás 69 - nemzetgyűlési 69, 128 - népképviseleti 8 - országgyűlési 10, 62, 64, 194, 202 - tisztújítás 64 - törvényhatósági (1934) 336 Válicka (patak) 22 Valkonya 82 lásd még Vakonya vallási felekezetek - katolikus 98, 101, 132 - református 97, 98, 124 - zsidó 1, 98, 100 Vállus 5, 82, 88, 159, 180, 236, 240 Válusi Márton 162 várak 66, 325 - végvárak 140, 218, 253, 290, 312, 324 Várbogyai és Nagymádi Bogyay Kálmán lásd Bogyay Kálmán, Várbogyai és Nagymádi Várdomb 214 Várföld (Várfölde) 5, 159 Várfölde 22, 82 lásd még Várföld Vargaszeg (Becsvölgye) 5 Várhelyi domb (Páka) 208 vármegyei ellenállás (1905-1906) 317 várostörténet 268 - késővaskor 120 - rómaikor 83, 211, 215, 232 - 13-18. század 324, 325 - 16-17. század 39 - 17. század 290, 299 - 17-18. század 193 - 18. század 71, 134, 172 - 18-19. század 24, 41, 90, 132, 142, 256 - 19. század 5, 6, 16, 22, 67, 76, 78, 91, 95, 103, 116, 148, 150, 169, 245, 250252, 281, 307 - 19-20. század 13, 28, 42, 223, 228, 261 - 20. század 1, 11, 56, 57, 105, 127, 147, 184, 192, 226, 233, 238, 258, 335 Vársziget (Zalavár) 292, 297 Várvölgy 82, 180 lásd még Alsózsid, Felsőzsid, Zsid

Vas megye 52, 67, 312 Vásárhelyi István 39 Vasboldogasszony 82 lásd még Boldogasszonyfa vaseszközök 214 Vashegy (Źelejezna Gora) 159 Vaspör 5, 82, 159 Vass József 179 vasúttörténet 178 Vasváry József 47 Vászoly 5, 159 Veczkendy László lásd Vöczköndy László, Véghi védegylet mozgalom (Nagykanizsa, Zala megye) 194 Véged (Zalavég) 5 Véghi Vöczköndy (Veczkendy) László lásd Vöczköndy (Veczkendy) László, Véghi végvárak lásd várak végvári harcok 140, 253 Velemszentvid 214 Velika Polana lásd Nagypalina, Palina Vente (Petrivente) 146 Verbász (Vrbas) 214 Verhovay Gyula 77 Verhovlán (Vrhovljan) 22 Vérkut 22 Versec (Vršac) 214 Vértes 214 Vértesy Iván (János) 47 Veszprém 6, 214 Veszprémi egyházmegye 123, 312 Vétyem (Tormafölde) 5, 206, 209 Vida Sándor 223 Vidovich Bonaventura 223 Vienna (Bécs) 312 Vigánt (Vigántpetend) 5, 22 Vigántpetend lásd Petend, Vigánt világháború - (I.) 79, 129 - (II.) 69, 170, 275, 332, 336 Vinanczi Santich Mátyás lásd Santich Mátyás, Vinanczi Vindornyafok 82, 159, 180

143

Vindornyalak 82, 159, 180 Vindornyaszöllős (Vindornyaszőlős) 22 Vindornyaszőllős 82, 159, 180 lásd még Vindornyaszöllős Vinkovci 214 Virághalmi (Blumentritt) család lásd családtörténet Virághalmi Ferenc 334 Visegrád 214 Visznek 214 Vitenyéd (Bagod) 5, 162 Víziszentgyörgy (Sveti Jurij) 5, 159 víznyerési módok (népi) 241 vízrajz 20, 22 vízügy 20 Voge 162 vonzáskörzetek 234 Vonyarcvashegy 82, 159, 180, 214, 280 Vorhota (Zalaegerszeg) 5 Vöckönd 5, 82 Vöczköndy (Veczkendy) László, Véghi 47 Völgyifalu (Dolina pri Lendavi) 5, 22, 159 Vörcsöki puszta 22 Vörösszeg (Becsvölgye) 5 Vranje 214 Vratišinec lásd Murasiklós Vrbas lásd Verbász Vrhovljan lásd Verhovlán Vršac lásd Versec Vukovar 214 Vularija lásd Vullaria Vullaria (Vularija) 22

W Wajdits János 91 Wajdits József, id. 76 Wajdits József, ifj. 76 Walthum Lipót 162 Wesselényi Miklós 65 Wesselényi-per lásd perek Windisch Dénes 69 Wittmann Mihály 47 Wlassics Gyula 179

144

Wrantsits Gábor 47

Z Žabnik lásd Zsábnik Zagyvapálfalva 214 Záhorská Bystrica lásd Pozsonybeszterce Zajda (Lenti) 135 Zajk 5, 82 Zala (folyó) 20, 22, 39, 312 Zala (napilap) 233 Zala megye - bűnözés 207 - egészségügy 41, 59, 69 - egyházak 41, 58, 88, 69, 97, 162, 225, 313, 323 - építészet 61, 66, 88, 284, 286, 321-325 - erdőgazdálkodás 144, 278 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 8, 47, 60, 110-112, 198, 199, 201, 205, 244, 282, 291, 318 - forradalom és szabadságharc (1956) 27, 57, 135, 233, 265, 266 - földrajz 20, 22, 85, 175, 180, 181, 285 - gazdaságtörténet 17, 31, 130, 194, 197, 262-266, 272, 273, 306, 327 - hadtörténet 47, 60, 106, 110-112, 126, 135, 170, 199, 201, 205, 218, 233, 244, 253, 271, 275, 282, 291, 332 - ipartörténet 90, 91, 130, 171, 187, 188, 206, 209, 213, 262-266, 320 - irodalomtörténet 50, 89, 202, 221, 222, 224, 225, 276 - kereskedelem 69 - közigazgatás 39, 82, 159, 190, 308-312 - közlekedés 21, 74 - mezőgazdaság 17, 69, 123, 130, 144, 167, 168, 173, 239, 240, 303, 327 - műemlékek 61, 69, 321, 322, 325 - művelődéstörténet 26, 29, 30, 49, 50, 58, 61, 76, 90, 91, 97-102, 125, 131, 159, 161, 174, 221, 222, 225 - művészettörténet 26 - népesség 69, 86, 164, 227

- néprajz 9, 143, 145, 146, 207, 236, 237, 284, 286, 287, 315, 316 - oktatás 29, 97-102, 159-161, 174, 177, 221 - reformkor 194, 196, 200, 202, 203 - régészet 30, 31, 33, 35, 37, 61, 72, 121, 176, 191, 208, 211, 213, 246, 320-325 - társadalomtörténet 38, 70, 174, 207, 229, 270, 283, 305, 336, 339 - településfejlesztés 74, 86 - természetvédelem 175 - történet 10, 17, 38, 43-46, 64, 65, 69, 77, 79, 128, 146, 152-154, 170, 190, 194, 200, 233, 283, 317 - világháború (II.) 170, 275, 332, 336 - vízrajz 22, 175 Zala megye irodalma lásd bibliográfia Zala Megyei Írók Munkaközössége 233 Zala Megyei Levéltár 84, 255, 337 Zala Megyei Levéltári Nap 84 Zala Megyei Nemzeti Forradalmi Bizottság 233 Zala megyei Párt Végrehajtó Bizottság 233 Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 233 Zala vármegye Földbirtokrendező Tanácsa 17 Zala vármegye Nemzeti Bizottsága 69 Zala vármegye Törvényhatósági Bizottsága 69 Zala vármegyei Gazdasági Felügyelőség 69 Zalaapáti 5, 22, 82, 159 lásd még Hosszúfalu I., Kovácsi Zalabaksa 82, 159, 214 lásd még Baksa, Czup Zalabér 5, 22, 82, 159, 170 Zalabéri Horváth László lásd Horváth László, Zalabéri Zalabesenyő (Zalaegerszeg) 82 lásd még Besenyő Zalaboldogfa 82 lásd még Boldogfa Zalacsány 82, 214 lásd még Alsócsány, Csány Zalacséb 82, 159 lásd még Cséb

Zalaegerszeg - egészségügy 41, 69 - forradalom és szabadságharc (1848-1849) 5, 204 - forradalom és szabadságharc (1956) 56, 135, 233 - földrajz 22, 181 - gazdaságtörténet 6, 23, 28, 256 - hadtörténet 5, 56, 135, 204, 253 - ipartörténet 28, 69, 76, 90, 91, 130 - irodalomtörténet 226 - kereskedelem 6 - közigazgatás 11, 24, 82, 257 - mezőgazdaság 256 - művelődéstörténet 23, 26, 28, 69, 76, 90, 91, 100, 103, 159, 184, 223, 225, 226, 238 - művészettörténet 26 - népesség 86 - oktatás 69, 100, 159, 223 - településtörténet 10, 11, 23, 24, 28, 69 lásd még Andráshida, Apátfa, Bazita, Bekeháza, Besenyő, Botfa, Bozsok, Csács, Csácsbozsok, Ebergény, Egerszeg, Gébárt, Kaszaháza, Neszelej, Ola, Pózva, Ságod, Szenterzsébethegy, Vorhota, Zalabesenyő Zalaegerszegi Állami Gimnázium lásd gimnáziumok, Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszegi járás 173 Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság 11 Zalaegerszegi Népbíróság 11 Zalaegerszegi Városi Forradalmi Munkástanács 233 Zalaerdőd lásd Nyavalád Zalagalsa lásd Galsa Zalagyertyános (Gaberje) lásd Gyertyános Zalagyömörő lásd Gyömörő Zalahaláp lásd Haláp Zalaháshágy 82 lásd még Háshágy Zalai Hírlap (napilap) 233 Zalai Összetartás (politikai lap) 69 Zalai Tanközlöny (folyóirat) 159 Zalai Tanügy (folyóirat) 159

145

Zalai-dombság 85 Zalaigrice 82 lásd még Igrice Zalaistvánd 5, 22, 82, 159 Zalakaros 82 lásd még Karos Zalakomár 82, 214, 295 lásd még Kápolnapuszta, Kiskomár, Kiskomárom, Komár, Komárváros Zalakoppány (Zalaszentgrót) 82, 159 lásd még Koppány Zalaköveskút 82, 180 Zalalövő 5, 22, 37, 41, 82, 159, 165, 166, 176, 182, 321 lásd még Budafa, Fernekág, Lövő, Salla, Zalamindszent, Zalapataka Zalameggyes lásd Medgyes Zalamegye (hetilap) 159 Zalamegyei Általános Tanító Egylet 159 Zalamegyei Általános Tanítói Testület 159 Zalamegyei Tanító - Segélyegylet 159 Zalamerenye 82 lásd még Merenye Zalamindszent (Zalalövő) 5, 321 Zalapataka (Zalalövő) 5, 22 Zalasárszeg 82 lásd még Sárszeg Zalaszabar 82, 159, 213, 320 lásd még Borjúállás sziget, Szabar Zalaszántó 82, 180 lásd még Hidegkút, Szántó Zalaszegvár lásd Szegvár Zalaszentbalázs 82, 159 lásd még Szentbalázs Zalaszentgrót 41, 69, 82, 170, 215, 233, 325 lásd még Alsóaranyod, Aranyod, Csáford, Felsőaranyod, Kisszentgrót, Koppány, Szentgrót, Szentpéter, Tekenye, Tüskeszentpéter, Udvarnok, Zalakoppány, Zalaszentpéter, Zalaudvarnok Zalaszentgyörgy 5, 22, 37, 82, 159 Zalaszentiván 82, 159 lásd még Nagyfaludi puszta, Szentiván Zalaszentjakab 82, 159 lásd még Szentjakab Zalaszentlászló 5, 22, 82, 159, 303 Zalaszentlőrinc 82, 159 lásd még Szentlőrinc

146

Zalaszentmárton 82, 159 lásd még Szentmárton Zalaszentmihály 82, 159, 214 lásd még Bebösi puszta, Szentmihály Zalaszentpéter (Tüskeszentpéter, Zalaszentgrót) 22 Zalaszombatfa 82, 159 lásd még Szombatfa Zalatárnok 82 lásd még Oroklán, Tárnok, Vakola Zalaudvarnok (Zalaszentgrót) 82 lásd még Udvarnok Zalaújlak 82, 159 lásd még Újlak Zalaújvár (Pribislavec) lásd Pribiszlavec Zalavár 5, 22, 36, 39, 82, 159, 180, 214, 253, 260, 292, 294, 297, 313 lásd még Basasziget, Mosaburg, Récéskút, Vársziget zalavári apátság lásd apátság Zalavég 82, 159 lásd még Véged Zamárdi 214 Zámbó Lajos 47 Zánka 5, 22, 159 Zankó Ágoston 47 Zebecke 5, 82 Zebegény 214 Zeke család, Petőházi lásd családtörténet Zele Ferenc, Szentbalázsi 39 Źelejezna Gora lásd Vashegy Železnik 214 Zemplénagárd 214 Zemun lásd Zimony Zichy János 179 Zimony (Zemun) 214 Žitavská Tôň lásd Zsitvatő Zitkovci lásd Zsitkóc Žižki lásd Zsizsekszer Zlaudus püspök 66 Zólyomszentgyörgy 214 Zorkóháza (Nedelica) 5 Zrínyi-kultusz 225 Zrínyi család lásd családtörténet Zrínyi gyógyszertár (Csáktornya) 41 Zrínyi I. György 39, 253, 312 Zrínyi Miklós 312

Zrínyi Miklós (költő, hadvezér) 225, 312 Zrínyi Miklós Gimnázium (Zalaegerszeg) 223 lásd még gimnáziumok Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör (Nagykanizsa) 95, 147 Zrínyifalva lásd Kuršanec

ZS Zsábnik (Žabnik) 22 Zsámbék 214

zsellérség 240 Zserdin Ferenc 47 Zsid (Várvölgy) 159 Zsidi út (Keszthely) 211 zsidóság 1, 69, 77, 100, 147, 229 lásd még iskolák, oktatás Zsigmondháza 214 Zsitkóc (Žitkovci) 22, 141 Zsitvatorok 312 Zsitvatő (Žitavská Tôň) 214 Zsizsekszer (Žiki) 5, 159

147

148

Tartalomjegyzék

Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte .................................7 Benda Gyula:

Egy történetírói műhely kialakulása A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje. ...................................... 21

Fatér Bernadett: A Zalai Gyűjtemény repertóriuma 1974-1998.................... 35 I. A Zalai Gyűjtemény kötetei .............................................. 39 II. A Zalai Gyűjteményben megjelent tanulmányok.......... 43 Mutató..................................................................................... 109

149

A Zalai Gyűjtemény sorozatban eddig megjelent: 1. Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1848. 1974.* 2. Tanulmányok (régészeti, történelmi, néprajzi). 1974.* 3. Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. 1975.* 4. Béli József: Az 1945-ös földreform Zala megyében. 1976. 5. Tanulmányok Deák Ferencről. 1976.* 6. Régészeti tanulmányok. 1977.* 7. Szentmihályi Imre: Hetés és a Lendvavidék néprajzi sajátosságai. 1977. 8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1978. 9. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. 1978. 10. Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. 1979. 11. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. 1979. 12. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1979. 13. Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember népdalkincse. 1981. 14. Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. 1980. 15. Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. 1980. 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1980-1981. 17. Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics-uradalom szerződései. 1981. 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1982-1983. 19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a török kor végéig I-II. 1982. 20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. 1984. 21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984-1985. 22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-85. 1986.* 23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. 1986. 24. Zala megye földrajzi nevei. II. A keszthelyi járás. 1986. 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1986. 26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1987. 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. 28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1988. 29. Bilkei Irén-Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. I. 30. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. 1990. 31. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1990. 32. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. 1991. 33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-49. 1992. 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 1993. 35. Zalai történeti tanulmányok. 1994. 36/I.Hadtörténelmi tanulmányok. 1995. 36/II.Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. 1995. 37. Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947. 1995. 38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. 1995. 39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1996. 40. ’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. 41. Iskola és társadalom. 1997. 42. Zalai történeti tanulmányok. 1997. 43. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. 1998. 44. Csány László kormánybiztos iratai 1848-1849. I-II. köt. 1998. * Elfogyott

150

A Zalai Gyűjtemény kötetei beszerezhetők az alábbi helyeken:

Zalaegerszeg Zala Megyei Levéltár, Széchenyi tér 3. Szécheny István Antikvárium, Széchenyi tér 5. Simon István Könyvesház, Tüttössy u. 7. Keszthely Balatoni Múzeum, Múzeum u. 2. Budapest Kis Magister Könyvesbolt, V. ker. Magyar u. 40.

151