ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium

Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

BELÜGYMINISZTÉRIUM

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megalapozó munkarész 2015. április

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

Záhony város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

3

Tartalomjegyzék 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ..................................................................................................... 9 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................... 9 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................... 9 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 12 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 14 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 14 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ..................................................................................................................................... 16 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 18 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 20 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 20 1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve.................................................... 21 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- ZÁHONY TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI .................................................................................................................. 24 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 24 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 24 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 26 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 26 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 26 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ................................ 27 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 29 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 29 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 36 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 36 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 38 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 38 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 43 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 45 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 45 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 46 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 49 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 51 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 51 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 52 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 52 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 56 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 57 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 57 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 58 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 59 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 59 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 61 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 62 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 62 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 64 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 66 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 67 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 68 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 68 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 69

ITS Konzorcium


4

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................................ 70 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata ...................................................................................... 70 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................... 73 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................... 73 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése.................................................. 73 1.14.5 Az építmények vizsgálata ................................................................................................ 73 1.14.6 Az épített környezet értékei ............................................................................................. 74 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................... 76 1.15 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 77 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................. 77 1.15.2 Közúti közlekedés............................................................................................................ 79 1.15.3 Parkolás........................................................................................................................... 81 1.15.4 Áruszállítás ...................................................................................................................... 82 1.15.5 Közösségi közlekedés ..................................................................................................... 82 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................... 85 1.15.7 Gyalogos közlekedés ...................................................................................................... 85 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások......................................................... 86 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG.......................................................................... 86 1.16.1 Víziközművek .................................................................................................................. 86 1.16.2 Energia ............................................................................................................................ 89 1.16.3 Elektronikus hírközlés...................................................................................................... 91 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM .............................................................................. 92 1.17.1 Talaj ................................................................................................................................. 92 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek .......................................................................................... 92 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................... 93 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ..................................................................................................... 94 1.17.5 Sugárzás védelem ........................................................................................................... 94 1.17.6 Hulladékkezelés .............................................................................................................. 95 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................... 96 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................... 96 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ....................................................... 96 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................... 97 1.18.1 Építésföldtani korlátok ..................................................................................................... 97 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség .............................................................................................. 98 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ................................................................................ 99 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAGLELŐHELY.................................................................................................. 99 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 100 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 101 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 101 2.1.1 Társadalom ........................................................................................................................ 101 2.1.2 Humán infrastruktúra és szolgáltatások ............................................................................. 101 2.1.3 Gazdaság ........................................................................................................................... 102 2.1.4 Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák ....................................................... 102 2.1.5 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek ....................................................................... 103 2.1.6 Épített környezet ................................................................................................................ 103 2.1.7 Közlekedés ......................................................................................................................... 103 2.1.8 Közművek, energiahatékonyság ........................................................................................ 104

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 106 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 106 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 106 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés ............................................................................................................. 107 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 110 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 111

ITS Konzorcium


5

3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 115 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 115 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 124 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 124 4

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 125

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A záhonyi járás települései ........................................................................................ 11 2. táblázat: A Záhonyba bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások településenként (2011) .... 12 3. táblázat: A Záhonyba bejáró foglalkoztatottak száma településenként (2011) ........................ 13 4. táblázat Az övezeti érintettség vizsgálata az OTrT alapján ...................................................... 21 5. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Záhonyban .................................................................................................................. 24 6. táblázat: A jövőkép elérése érdekében megfogalmazott hosszú távú fejlesztési feladatok ..... 24 7. táblázat: Az IVS céljai .............................................................................................................. 25 8. táblázat: Záhony népességének változása (2001, 2013) ......................................................... 29 9. táblázat: Záhony népmozgalmi adatai (2001, 2011) ................................................................ 30 10. táblázat: A népesség korösszetétele 2001-2011 ................................................................... 32 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) .................................................................................................................... 33 12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) ................................................................. 33 13. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013) ............................................................. 34 14. táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) ....... 35 15. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) ............................................................................... 37 16. táblázat: A Záhonyban működő oktatási intézmények tanulólétszáma (2015. január) ........... 38 17. táblázat: Áttekintő közművelődési adatok (2006-2013) .......................................................... 42 18. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek .................................................................................................................................. 43 19. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként ................................ 45 20. táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) ....................... 46 21. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) ........ 48 22. táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) ............................. 50 23. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2005-2015 (eFt) ................................. 53 24. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2005-2015 (eFt) .................................. 53 25. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2013) ................................................... 55 26. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere ............................................................... 56 27. táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai (2005-2014)............................................................... 58 28. táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények (2015)................................................... 59 29. táblázat: Záhony művelési ág szerinti területaránya .............................................................. 65 30. táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása ................................................ 71 31. táblázat: A település helyi védelemre javasolt épületei .......................................................... 76 32. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) ............. 77 33. táblázat: Zajterhelési határértékek ......................................................................................... 94 34. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól ............................................ 105 35. táblázat: A népességszám alakulása városrészenként ........................................................ 116 36. táblázat: Néhány képzettségi és szociális mutató változása 2001 és 2011 között városrészenként ......................................................................................................................... 117 37. táblázat: Munkaerő-piaci adatok városrészenként ............................................................... 117 38. táblázat: A lakásállomány változása 2001 és 2011 között városrészenként ........................ 117 39. táblázat: A városközpontban található közintézmények ....................................................... 118 40. táblázat: A Városközpont SWOT-elemzése ......................................................................... 120 41. táblázat: A Lakógyűrű SWOT elemzése .............................................................................. 123 42. táblázat: Segélyezési adatok (2005-2013) ........................................................................... 125 43. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2014) ........................... 126

ITS Konzorcium


7

Ábrajegyzék 1. ábra: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, 20092013) ............................................................................................................................................ 13 2. ábra: Záhony népességszámának változása (2000-2013)....................................................... 30 3. ábra: Záhony népmozgalmi adata 2000-2013.......................................................................... 31 4. ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) ........................................................................ 31 5. ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) ..................................................................................................................................................... 34 6. ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (2000-2013) ............................................ 35 7. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) ........................................................................................................................................... 36 8. ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása (2005-2014) .......................................... 38 9. ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma (2001-2013) .................................... 40 10. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma (2000-2013)................................................. 49 11. ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma (2000-2012/2013) .................................. 50 12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013) ....................................................................... 51 13. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) .............................. 52 14. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása ............................................................................ 78 15. ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek ......................................................... 80 16. ábra: Motorizáció alakulása.................................................................................................... 81 17. ábra: Közösségi közlekedési megállóhelyek .......................................................................... 82 18. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 87 19. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ..................................................................................................... 87 20. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 88 21. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ............................. 88 22. ábra: A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség (GJ) ............................................ 90 23. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ...................................................................................................... 91 24. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya .............................................. 95 25. ábra: A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2011. évi Népszámlálás alapján........................................................................................................................................ 116 26. ábra: Regisztrált vállalkozások és működő civil szervezetek megoszlása ........................... 118 27. ábra: A Városközpont lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása ...................... 119 28. ábra: A Lakógyűrű lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlása ........................... 122

Térképjegyzék 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei ................................................................................... 9 2. térkép: A Záhonyi járás ............................................................................................................ 11 3. térkép: Közlekedés és nemzetközi térszerkezet ...................................................................... 15 4. térkép: A közlekedési hálózatok térszerkezete ........................................................................ 15 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai .......................... 16 6. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei ........................................... 17 7. térkép: Záhony az Országos Szerkezeti Terven ...................................................................... 20 8. térkép: Záhony és térsége különleges gazdasági övezet......................................................... 22 9. térkép: Záhony és térsége........................................................................................................ 23 ITS Konzorcium


8

10. térkép: Jelenlegi és lehetséges ipari-szolgáltatási területek Záhonyban ................................ 47 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből .................................................. 62 12. térkép: Település és környékének vízrajza ............................................................................ 63 13. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között ................................................ 64 14. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe ........................................................ 65 15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei ................................................. 66 16. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei ............................................... 67 17. térkép: Záhony környezetének országos jelentőségű főútjai.................................................. 78 18. térkép: Záhony városi közúthálózata...................................................................................... 79 19. térkép: Záhony főbb útjainak forgalmi terhelése .................................................................... 80 20. térkép: Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű védőterületének felszíni vetülete ................... 86 21. térkép: Záhony és környékének felszín alatti vízszint térképe ............................................... 93 22. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon .................................................... 97 23. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe ...................................................... 98 24. térkép: Értéktérkép ............................................................................................................... 114 25. térkép: Problématérkép ........................................................................................................ 114 26. térkép: A tervezési folyamat során azonosított településrészek ........................................... 115 27. térkép: Városközpont ........................................................................................................... 118 28. térkép: Lakógyűrű ................................................................................................................ 121

ITS Konzorcium


9

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1

Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban

1.1.1 A település térségi szerepe

Záhony az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található kisváros. A régió Stratégiai Programja a települést a régión belül a vámeljárás kiemelt helyszíneként funkcionáló hálózat részeként jelentős logisztikai központként tartja számon, ugyanakkor gazdasági-társadalmi szempontból a hátrányos helyzetű felzárkóztatásra váró térségek közé sorolja. 1. térkép: Az Észak-alföldi régió kistérségei

Forrás: http://www.terport.hu/regiok/magyarorszag-regioi/eszak-alfoldi-regio, 2015

A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyar-ukrán határ közelsége és az 1946-47-ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. Az itt lebonyolított vasúti forgalom egészen a 80-as évekig dinamikusan fejlődött, és a rendszerváltást követő évekig kiemelt jelentőséggel bírt. A záhonyi vasúti átrakó teljesítménye azonban jelentős mértékben függ Ukrajna és Oroszország mikro- és makrogazdasági állapotától, ezért a termelésben és szolgáltatásban állandó ingadozások jelentkeznek, súlyosan érintve a térség munkavállalóit. A külpiaci bizonytalanságokból eredő, térségben jelentkező gazdasági elmaradottság felszámolására 1995ben létrejött a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet. Az övezet 50 település1 közigazgatási területét foglalja magában, amely működésének stratégiai irányelvei között szerepel: Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Barabás, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gelénes, Gemzse, Győröcske, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Mátyus, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tákos, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tiszaadony, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Vámosatya, Vásárosnamény, Záhony, Zsurk. 1

ITS Konzorcium


10

a nemzetközi és határmenti gazdasági együttműködésből származó gazdasági előnyök kiaknázása; a gazdasági szervezetek nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának elősegítése; a gazdasági potenciál erősítése, a termelés bővítése, új munkahelyek létesítése; a már meglevő közlekedési és szállítási infrastruktúra hasznosítása, további infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; a célkitűzéseknek a környezet és a természet védelmével összhangban történő érvényesítése. A térség tranzit lehetőségeit és infrastruktúráját kiaknázva a jövőbeli fejlődés katalizátora lehet egy „ipari park–logisztikai központ–vámszabadterület” hármas egység, mely egyaránt nyújt megfelelő alapot a betelepülő termelő beruházásoknak, és az azok igényeit kielégítő szolgáltatásoknak. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára. A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában a megyeszékhelyen túl Záhony és térsége a megye európai térbe való bekapcsolódásának legjelentősebb súlypontja. A koncepció emellett a települést Kisvárdával közös gazdasági decentrumként definiálja. A Kisvárda-Záhony decentrum egy nemzetközi logisztikai központ, amely felértékeli a megyében és az országban betöltött stratégiai szerepkörét. Excentrikus elhelyezkedésük révén fontos szerepet töltenek be a megye keleti felének gazdaságában. A Kisvárdával közösen alkotott megyei „decentrum-funkció” mellett Záhony a 2007-ben, a Kisvárdai kistérség felosztásával létrejött, 11 település által alkotott Záhonyi kistérség székhelyeként, 2013. január 1-től ugyanezen településekre kiterjedő fennhatóságú járási központként, valamint gazdasági és munkaerő-piaci központként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le. A Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legkisebb kiterjedésű, közepes lakónépességű és magas népsűrűségű statisztikai körzete (területe 146 km2, lakónépessége 2013. év végén 19 192 fő, népsűrűsége 131,5 fő/km2). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex programmal fejlesztendő 36 járás közé sorolta. A Záhonyi járást 2 város és 9 község alkotja.

ITS Konzorcium


11

2. térkép: A Záhonyi járás

Forrás: http://www.jaras.info.hu/ 1. táblázat: A záhonyi járás települései Település Benk Eperjeske Győröcske Komoró Mándok Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tuzsér Záhony Zsurk

Jogállás

Terület (km2)

Lakónépesség (fő)

község község község község város község község község nagyközség város község

9 13 2 12 29 19 10 15 16 7 15

425 1239 128 1257 4188 1889 694 1128 3397 41082 739

Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei évkönyv, 2013.

Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni.

2

Az önkormányzati nyilvántartás alapján Záhony lakónépessége 2015. január 1-jén 4139 fő volt.

ITS Konzorcium


12

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli szerveződését nagymértékben befolyásolják a funkcionális alapon formálódó központ–vonzáskörzet-kapcsolatok. A vonzáskörzet azon településeket foglalja magában, amelyek lakosságára, valamint gazdasági és civil szereplőinek tevékenységére a központi szerepkörű város jelentős és közvetlen hatást fejt ki. A vonzáskörzet kijelölésének szempontjai

Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat alkalmazni. Záhony esetében a térségi kapcsolatrendszer az alábbi mutatók segítségével rajzolható meg: oktatási vonzáskörzet: bölcsődébe, óvodába és iskolába bejáró gyermekek száma; munkaerő-piaci vonzáskörzet: foglalkoztatottak ingázási adatai, egyéb vonzáskörzet: „tovább élő” kistérségi társulások, közigazgatási és közszolgáltatási feladatellátás illetékességi területei. Azt, hogy egy város szolgáltatásait – beleértve a munkahelyek kínálatát is3 – más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe, alapvetően befolyásolják az elérhetőség és ezen belül a közösségi közlekedés feltételei – ezt részletesen az 1.15 fejezet mutatja be. 1.1.2.1

Oktatási vonzáskörzet

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a bölcsődébe, óvodába és iskolába naponta Záhonyba járók száma 508 fő. A záhonyi oktatási intézmények legtöbben a járás településeiről ingáznak napi rendszerességgel, legtöbben (77 fő) a szomszédos Zsurk településről jár be. 2. táblázat: A Záhonyba bejáró bölcsődések, óvodások és iskolások településenként (2011) Település Döge Pátroha Ajak Komoró Fényeslitke Győröcske Tuzsér Kisvárda Eperjeske Mándok Tiszaszentmárton Tiszabezdéd Zsurk

Bejárók száma (10 főnél nagyobb) 12 18 20 21 24 27 29 31 32 33 38 62 77

Forrás: KSH

Kutatások alapján a könnyű elérhetőség csak szükséges, de nem elégséges feltétele a napi ingázás vállalásának, ezt számos más tényező (pl. munkaerő-piaci helyzet, munkabér, nem) is befolyásolja. Forrás: Köllő János: Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbségek fenntartásában – Becslési kísérlet. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2002/2; Bartus Tamás (2012): Területi különbségek és ingázás. In: A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990–2010 (Budapest Intézet) 3

ITS Konzorcium


13

Ezzel szemben mindössze 238 záhonyi gyermek látogatja más település intézményét napi szinten, jelentős részük középiskolás vagy eljáró szülők gyermeke. Közülük legtöbben Kisvárdán (65 fő), Nyíregyházán (56 fő) és Debrecenben (49 fő) tanulnak. 1. ábra: Más településről bejárók aránya az általános és középiskolai tanulók között (%, 2009-2013) 80 70

66,9

62,3

60

66,1

59,7

51,6

50 40 30

29,5

31,1

33,2

33,9

34,8

Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban

20 10 0 2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: KSH Az elmúlt évek adatai alapján is jól látható Záhony központi szerepköre az oktatás területén: az általános iskolai tanulók 34,8%-a más településről jár be, míg ugyanez az arány a középiskolai tanulók között több mint 66%. (A város oktatási rendszerét az 1.8.1.1 fejezet mutatja be részletesen). 1.1.2.2

Munkaerő-piaci vonzáskörzet

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Záhonyba munkavállalási céllal ingázók száma 1682 fő. A KSH 49 olyan települést azonosított, amelynek legalább egy lakosa Záhonyban dolgozik, ezek közül 5 településről 100 fő feletti létszám érkezik, további 9 településről pedig 34-92 fő jár dolgozni Záhonyba. Míg az oktatási intézményekbe elsősorban a közeli településekről érkeznek, addig munkavállalás céljából nagyobb távolságot is hajlandóak rendszeresen megtenni az érintettek (a listán olyan távoli városok is szerepelnek, mint a 84,8 km távolságra fekvő Mérk vagy a 70,6 km-re lévő Tunyogmatolcs). 3. táblázat: A Záhonyba bejáró foglalkoztatottak száma településenként (2011) Település Nyíregyháza Pátroha Döge Eperjeske Tornyospálca Komoró Tiszaszentmárton Tuzsér Zsurk Tiszabezdéd

Bejárók száma (30 főnél nagyobb) 34 34 37 48 51 62 83 91 92 103

ITS Konzorcium


Település Fényeslitke Ajak Mándok Kisvárda

14

Bejárók száma (30 főnél nagyobb) 112 127 142 317

Forrás: KSH

A város munkaerő-piaci kapacitását mutatja, hogy az 1682 bejáróval szemben mindössze 392 záhonyi lakos jár más településre, elsősorban Eperjeskére (19%), Nyíregyházára (16%), illetve Kisvárdára (15%) és Tuzsérra (11%). A város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betöltő ipari-szolgáltató városnak tekinthető. 1.1.2.3

Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek

A város közigazgatási vonzáskörzetét a Záhonyi járás települései jelentik, amely bemutatását az 1.1.2 fejezet tartalmazza. A hatósági feladatellátás – adóügy, gyámhivatal, építésügy, okmányiroda, munkaügy, földhivatal, földművelésügy, népegészségügy – területén elsősorban a járás településeire terjed ki illetékességi területe, de a határrendészeti kirendeltség országos szerepkört lát el. A Záhonyi járást és a statisztikai kistérséget is ugyanaz a 11 település alkotja, ezért Záhonyban a járási rendszer kialakítása nem szüntette meg a korábban létrehozott kistérségi kapcsolatokat. A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás4 2008. január 1-jén kezdte meg a működését. Záhony a Társulás településeire kiterjedően biztosítja a központi orvosi ügyeleti szolgáltatást, valamint ellátja a záhonyi és a környező településeken élő gyermekek utaztatását a Társulás tulajdonában lévő közösségi busszal.

1.2

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az ország északkeleti részén, a magyar-ukrán határ mentén fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhonyt a geopolitikai helyzetéből, valamint logisztikai potenciáljából adódóan az OFTK több helyen nevesíti. A városról az 1.5.5 Átértékelődő határmenti térségek alfejezetben a magyar-ukrán határrégió bemutatásánál, a régió fejlődési lehetőségeit előmozdító Záhony-Csap-Ágcsernyő köré integrálható logisztikai potenciálról, mint lehetséges kitörési pontról tesz említést. A területen áthaladó jelentős, főként kelet-nyugat irányú közlekedési forgalom, a jövőben a növekedés motorja lehetne. A koncepció nagy jelentőséget tulajdonít a logisztikai ágazat fejlesztésének. A logisztika területén elsődleges cél, hogy Magyarország a jövőben ne csupán tranzit országként funkcionáljon, azaz az országon csak kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére (pl.: lokális gyártás), az ország földrajzi helyzetéből adódó lehetőségek Tagjai: Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk települések. 4

ITS Konzorcium


15

kihasználására. Az ágazat helyzetbe hozása érdekében meg kell teremteni a logisztika „soft” kultúrájának, azaz a magasabb hozzáadott értéket biztosító tevékenységek beillesztésének feltételeit. Fejlesztéspolitikai feladatként jelenik meg egy átfogó közlekedéspolitikai stratégia elkészítése is, amelybe integrálni kell az Európai Duna Makro-regionális Stratégia eredményei, fejlesztési mozgástere mellett, Záhonyt, mint egy európai léptékű logisztikai elosztó központ, átrakóbázis fejlesztési programját is. A település az ország városhálózati térképen nem került külön jelölésre, ugyanakkor a nemzetközi közlekedési hálózatban betöltött stratégiai jelentősége az alábbi térképeken szemléltetésre került. 3. térkép: Közlekedés és nemzetközi térszerkezet

Forrás: OFTK, 2014 4. térkép: A közlekedési hálózatok térszerkezete

Forrás: OFTK, 2014

A megyei fejlesztési irányok között a jövőben fontos feladatként említi a kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználását, a határon átnyúló együttműködések ösztönzését (pl.: Nyíregyháza-Szatmárnémeti, Szatmár-Bereg térsége, Záhony). Kijelölt fejlesztési irány továbbá a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok – ezáltal Záhony – funkcióbővítése, összehangolt fejlesztése, gazdasági, foglalkoztató és szolgáltató szerepük erősítése. ITS Konzorcium


16

1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

A város a megye jövőbeli fejlődési irányait meghatározó területfejlesztési tervdokumentumokban több kapcsolódási ponton is megjelenik: 1. Záhony-Kisvárda gazdasági decentrum Záhony a megye egészének fejlesztésében fontos szerepet játszó, tervezési szempontból Kisvárdával együtt kezelendő gazdasági decentrumok közé tartozik, ezáltal közvetlenül kapcsolódik a Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése stratégiai célhoz. A decentrum területén elsősorban logisztikai fejlesztések megvalósítását irányozza elő. „A Kisvárda-Záhony decentrum egy nemzetközi logisztikai központ, amely felértékeli a megyében és az országban betöltött stratégiai szerepkörét.” 2. Észak-déli iparfejlesztési és növekedési tengely A város a nyíregyházi agglomeráció és Kisvárda térsége mellett a megye térstruktúrájában lehatárolt észak-déli gazdaságfejlesztési tengely része. A tengely határon túli kapcsolódási pontjai: Ungvár, Munkács, Beregszász. 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

3. Kisvárda-Záhony-Ungvár agglomerációs tengely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőbeli fejlődése szempontjából nagy szerepet játszik egyes határszakaszok agglomerálódása, amely természetes folyamatként indult el az elmúlt időszakban a trianoni határrendezés következtében centrumhiányossá váló területeken. A határtérségek agglomerálódásának segítése hozzájárul a külső perifériák fejlődéséhez. A megyei fejlesztési cél megvalósítása során Záhony határmenti elhelyezkedéséből adódóan kiemelt szerepet kap a magyar-ukrán határon átnyúló kapcsolatok erősítésében.

ITS Konzorcium


17

6. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

Záhony a területfejlesztési koncepcióban kijelölt megyei fejlesztési irányok közül az alábbiakhoz kapcsolódik közvetlenül: 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése Kapcsolódó stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok - a megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése. A beavatkozás javasolt fókusza: A gazdasági centrum funkció megerősítése a már jelenlévő versenyképes húzóágazatokra támaszkodva (Záhonyban: logisztika); A decentrumok elérhetőségének javítása, a decentrumok és a vonzáskörzetükbe tartozó kistelepülések közlekedési kapcsolatainak javítása Az idegenforgalmi centrumpozíciók erősítése a turisztikai szolgáltatások bővítésével, a meglévő kapacitások fejlesztése; A városi élet alapvető feltételeinek erősítése, a lakhatási feltételek javítása a klímabarát városi közlekedés feltételeinek erősítése, valamint a városi közterek fejlesztése; 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése Kapcsolódó stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok - a megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése. A beavatkozás javasolt fókusza:

ITS Konzorcium


18

A lakossági közszolgáltatások bővítése és minőségi fejlesztése; A járásközpontok és a kisvárosok gazdasági megerősítése, A járásközpontok és a kisvárosok elérhetőségének javítása, mely biztosítja többek között a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést; A koncepció üzenetei között megfogalmazódik továbbá: Záhony és térsége logisztikai kapacitásainak hasznosítása: versenyképes vasúti tarifapolitika, az Európai Uniós támogatással létrehozott fényeslitkei ipari park működésének biztosítása, befektetők odavonzása. 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás 1.2.3.1

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepció

2013-ban készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. 2. 3. 4.

A szakképzés eredményességének növelése A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Finanszírozhatóság biztosítása A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. Tekintettel arra, hogy a Záhonyban működő középiskola széleskörű szakképzési lehetőséget biztosít, működése során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az önkormányzat fenntartói funkcióját elvesztette, így leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban. 1.2.3.2

Magyarország S3 háttérdokumentum

Stratégia

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

A 2014-ben készült dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás - fejlesztési tevékenységének dinamizálásával”. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. A célok elérését segítő fejlesztési területek az alábbiak: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása ITS Konzorcium


19

F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség-és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Záhony alapvetően a városban meglévő magas színvonalú középfokú oktatási intézményére, szakképzési kínálatára támaszkodva, mint az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztésével és gazdasági kapacitásait kihasználva a jelenlévő vállalatok innovációs tevékenységének támogatásával, valamint hatékony befektetés-ösztönzési program kidolgozásával tud hozzájárulni a megyei célokhoz. 1.2.3.3

Területfejlesztési Program

Kistérségi programok

A közös kistérségi érdekek elérése érdekében 2010-ben elkészült a Záhonyi kistérség Területfejlesztési Programja, amely stratégiai és operatív programrészből áll. A stratégiai programrész ismerteti a kistérség fejlesztési prioritásait, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó alprogramokat, illetve intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. Az intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében került sor. Az operatív programrészben megfogalmazott települési projektjavaslatok: Belterületi úthálózat felújítása, parkoló kialakítása, körforgalom építése Hivatásforgalmi kerékpárút építése a 4. sz. főút mellett Az iskola épületének felújítása, tornacsarnok építése A Tájház felújítása Közösségi színterek kialakítása A Hivatalépület komplex akadálymentesítése A Záhonyt érintő 4. sz. főút felújítása 4145. sz. főút felújítása Záhony-Tiszabezdéd között

Komplex Gazdaságfejlesztési Program

A kistérségen belüli kezdeményezéseken túlmutat a Záhonyi Térség Különleges Gazdasági Övezetének Komplex Gazdaságfejlesztési Programja, amelynek stratégiai célja a befejező műveletekre épülő hozzáadott érték termelés feltételeinek megteremtése, a raktározási, csomagolási, áruelosztási funkciók fejlesztése. A komplex gazdaságfejlesztési program fő elemei: Ipari és logisztikai területek létrehozása A gazdaságot és a logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése Elérhetőség javítása A térség belső közlekedési infrastruktúrájának az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése A térségben működő kis és középvállalkozások támogatása Intermodális logisztikai kapacitás fejlesztése Betelepülő tőkeerős cégek térségi, beszállítói kapcsolatának elősegítése

ITS Konzorcium


20

Kapcsolódó logisztikai klaszterben résztvevő vállalkozások általános és informatikai fejlesztése Gazdasági tanácsadó szolgáltató tevékenység fejlesztése A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése Felsőfokú szak- és továbbképzés fejlesztése Középfokú szakképzés fejlesztése Átképzési programok Komplex marketing és gazdaság, valamint közlekedés diplomáciai program A kistérségi programok megvalósításában Záhony központi szerepet tölt be, a fejlesztések megvalósításával hozzájárul a megyei programokban megfogalmazott célok eléréséhez.

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Jelenleg az alaptörvény a 2013. évi LVI. törvénymódosítás rendelkezéseivel együtt hatályos. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az országos szerkezeti tervben Záhony egyrészt határkikötőként, másrészt a területfelhasználási térkategóriák alapján vegyes területfelhasználási térségként került azonosításra. Az övezeti lehatárolás szerint világörökségi és világörökségi várományos-, valamint országos vízminőség védelmi terület, továbbá határ menti szegmense az országos ökológiai hálózat része és a Nagyvízi meder területéhez tartozik. 7. térkép: Záhony az Országos Szerkezeti Terven

Forrás: OTrT, 2013

ITS Konzorcium


21

Az OTrT-ben megnevezett és a város külső elérhetőségét biztosító közlekedési kapcsolatok: M34-es gyorsforgalmi út: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna) (a TEN-T hálózat része) 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház Nyíregyháza -Kisvárda -Záhony - (Ukrajna) Vasúti hidak: Szolnok térségében, a (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [Ferihegy] - Záhony térsége -(Ukrajna) nagysebességű vasútvonalon Az országos vasúti törzshálózat eleme: (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [Ferihegy] - Záhony térsége - (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony - (Ukrajna) Országos kerékpárút törzshálózat elemei, északkeleti határmente kerékpárút: 2.A: (Szlovákia) - Szob - Kemence - Balassagyarmat - Szécsény - Salgótarján Cered - Ózd - Bánréve - Aggtelek - Jósvafı - Szalonna - Hidasnémeti - Gönc (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) Sátoraljaújhely - Pácin - Záhony - Zsurk - Lónya - Vásárosnamény - Tarpa Szatmárcseke -Tiszacsécse - Tiszabecs - (Ukrajna) 2.D: Záhony - (Ukrajna) Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők: Tiszán- Záhony (schengeni) 4. táblázat Az övezeti érintettség vizsgálata az OTrT alapján Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Övezetek megnevezése Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Nagyvízi meder területének övezete, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése 8. keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók övezete 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Forrás: OTrT

Település érintettsége Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Érinti Nem érinti

1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve

Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénynek megfelelően eljárva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területrendezési és területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 19/2011. (XII.1.) önkormányzat rendeletével elfogadta a megye területrendezési tervét. A megyei területrendezési tervben a város a sajátos megyei térségként5 lehatárolt Záhonyi különleges gazdasági övezet6 központi településeként került azonosításra. Az övezet A sajátos megyei térségeket közlekedéshálózati, településhálózati, gazdaságföldrajzi pozíciójuknak köszönhetően térségi jelentőségű munkaerő-piaci vonzerő-fejlesztésre, gazdasági szervező szerepre, illetve iparilogisztikai-üzleti szolgáltató központi szerepre kiemelten alkalmas városok, városcsoportok és szűken értelmezett vonzáskörzetük, továbbá jelentős gazdasági súlyú létesítményekkel rendelkező települések alkotják. 6 Az övezetbe tartozó települések: Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Barabás, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gelénes, Gemzse, Győröcske, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, 5

ITS Konzorcium


22

lehatárolása eltér a tervezési-statisztikai kistérségektől, ugyanakkor a tervezés során egyértelműen területrendezési egységként szolgál. A lehatárolás megegyezik az elindult európai uniós nagyprojekt által érintett térséggel. 8. térkép: Záhony és térsége különleges gazdasági övezet

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2011

A területrendezés célrendszerében a gazdaságfejlesztés kiemelt térségének számít. A megye határ menti fekvéséből adódó előnyök és a hátrányok mérsékléséhez szükséges térszerkezetiterülethasználati, infrastrukturális feltételek megteremtésének részcéljai között szerepel a Záhonyi logisztikai térség fejlesztése, valamint a településrendszer konfliktusainak mérséklése és a településhálózat értékeit, értékőrző megújulását elősegítő térszerkezet, közlekedési hálózat és szabályozás kialakítása célkitűzés részcéljaként a Kisvárda-Záhony-Vásárosnamény közötti együttműködés és munkamegosztás területi feltételeinek kialakítása révén a megye északi részének társadalmi-gazdasági megerősítése is megfogalmazódik. Nyíregyháza, mint regionális alközpont mellett Záhony a megye makro-regionális pozíciójának megerősítésében is kiemelt szerepet kap. Záhony és térsége kiemelt gazdasági övezet Kisvárdával és Vásárosnaménnyal, mint súlyponti elhelyezkedésű és méretüknél nagyobb szervező-ellátó szerepű kisvárosokkal való együttműködésben és munkamegosztásban tud térségfejlesztő energiává válni. A záhonyi fejlesztéseket meghatározó rendezőelvként fogalmazódik meg, hogy a gazdasági területkínálat növekedése mellett az ökológiai infrastruktúra és rekreációs fejlesztések kiemelt ösztönzése indokolt, a településrendezés eszközeivel is. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a diverzifikált gazdaság feltételeinek kiépítésére, a logisztikában rejlő lehetőségek túlbecsülésében rejlő veszélyek kiküszöbölésére.

Kisvarsány, Kisvárda, Komoró, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Mátyus, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tákos, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tiszaadony, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Vámosatya, Vásárosnamény, Záhony, Zsurk.

ITS Konzorcium


23

A Térségi Szerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási rendszerben a település környezetét érintő övezetek: az országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, térségi jelentőségű tájéképvédelmi terület övezete, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, nagyvízi meder övezete, széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete 9. térkép: Záhony és térsége

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terv 1. melléklet: Térségi Szerkezeti Terv, 2011

A térségi mellékutak, így Záhony-Vásárosnamény-Mátészalka-Vállaj nyomvonala a meglévő és tervezett gyorsforgalmi út és főúthálózaton belül az általános irányelveknek megfelelően úgy került kijelölésre, hogy erősítse a megye észak-déli irányú közlekedési kapcsolatait, s ezáltal közvetett módon előmozdítsa a határ menti fejlesztések megvalósítását. A Területrendezési Tervhez kapcsolódóan megye közgyűlése által megfogalmazott ajánlások: Szerkezetalakításra vonatkozó általános ajánlás: Megyei-regionális szinten és a településrendezés eszközeivel is segíteni kell a Tisza illetve mellékfolyói menti „várospárok” megye- illetve országhatáron túlnyúló kontextusban is értelmezett összehangolt fejlesztését és térségi szerepeik megerősítését a belső és külső perifériatérségek dinamizálása érdekében: Települési vonatkozás: Záhony-Csap (Ukrajna). Záhony, Kisvárda és Vásárosnamény közötti közlekedési és sokoldalú funkcionális kapcsolatok erősítése szükséges.

ITS Konzorcium


1.4

24

A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Záhony település fejlesztését befolyásoló megállapításai

5. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti terveinek települést érintő elhatározásainak vizsgálata Záhonyban Település neve Zsurk Tiszabezdéd

Települést érintő elhatározások Ipari park nagy területű bővítése Logisztikai központ építése Elkerülő út építése

Forrás: saját gyűjtés

1.5

Hatályos településfejlesztési döntések

1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

Településfejlesztési koncepció

2008-ban a Záhonyi Gazdasági Övezet települései az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pénzügyi támogatása mellett a gazdasági övezet egészére kiterjedően településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készíttetését határozták el. A folyamat során az övezet egészére vonatkozó koncepció és szerkezeti terv mellett, azzal összhangban, 2009-ben elkészült Záhony város településfejlesztési koncepciója is. Záhony településfejlesztési koncepciójának részét képezi egy áttekintő SWOT-elemzés az akkori állapotra vonatkozóan, valamint egy célrendszer, amelyben a város jövőképe az alábbiak szerint körvonalazódik: A gazdaság megerősödik, ágazati szempontból komplexebbé válik, a jelenleg egy lábon állás oldódik, Záhony visszanyeri foglalkoztatási központ szerepkörét A minőségi élet infrastrukturális épített környezeti és természeti feltételei biztosítva lesznek A társadalmi és szociális helyzet javul 6. táblázat: A jövőkép elérése érdekében megfogalmazott hosszú távú fejlesztési feladatok

Záhony gazdaságának „több lábra állítása”, az egyoldalú logisztikai funkció oldása, a térségi munkahelyi és gazdaságirányítási központ valamint logisztikai központ szerep betöltése

a logisztikához kapcsolódó egyéb gazdasági tevékenységek településbe/térségbe vonzása (a kedvező területi és gazdasági lehetőségek kiajánlásával, imázsépítéssel, jó kommunikációval, a befektetői tőke fogadási feltételeinek előkészítésével) a vállalkozások ösztönzése, önkormányzati támogatása (vállalkozás-barát ügyintézéssel, kezdeti adókedvezményekkel, stb.) az innovációs képesség javítása, térségi összefogást és az érdekérvényesítést segítő szervezetek létrehozása a versenyképesség növelésének elősegítése (pl. informatikai támogatás biztosításával, térségi közös szervezéssel) új munkahelyek és/vagy alternatív (részmunkaidős, a női foglalkoztatást vagy az alacsonyan képzettek foglalkoztatását elősegítő) munkahelyek létrehozásának és fenntartásának támogatása (hozzájárulással, adókedvezményekkel) az oktatás hatékonyságának növelése, a szakirányú középfokú oktatás fejlesztése és a változó munkaerő igényekhez

ITS Konzorcium


25

igazítása, a gazdaság szereplőinek bevonása az oktatásba optimális területbiztosítása a gazdasági és a gazdaságot (is) szolgáló infrastruktúrafejlesztésekhez új vámterületek kialakítása az újonnan kiépülő közlekedési infrastruktúrákhoz (M34 gyorsforgalmi út, új Tisza-híd) kapcsolódóan a szükséges szervezetek létrehozása, megerősítése, a feladatok meghatározása és elosztása az információs háttér biztosítása, helyi – térségi és bele illeszkedő települési – információs rendszer tartalmának A kistérségi központ, (gazdasági, területi, terv-nyilvántartási, stb.) meghatározása és térségszervező és civil kidolgozása, adatokkal hozzáférés biztosítása, rendszer szervezeti központ szerepkör létezéséről és használhatóságáról tájékoztatás, információs ellátása érdekében szükséges marketig terv elkészítése fejlesztési feladatok a kistérségi civil szervezetek kapcsolatainak, szakmai rendszer szerinti szerveződésének megteremtése, az együttműködések kialakítása, erősítése, a település és térségfejlesztésbe bevonása, a civil részvétel és aktivitás elősegítése a települési intézményellátás működési színvonalának emelése (jelentősebb területigény nélkül) a munkába-állást elősegítő intézményhálózat bővítése (bölcsőde, idősgondozás) – a saját igényen túli kapacitással részben a környező települések szolgálatára is a kulturális igényeket fokozó/kielégítő programkínálat és a szabadidős lehetőségek bővítése Az életminőség javítása a települési arculat javítása, közterületek rendezése és érdekében szükséges akadálymentesítése, a települési értékvédelem fokozása fejlesztések a természeti területek védelme és a Tisza parti területek rehabilitációja, az árvízvédelmi problémák megoldása a környezetterhelés – elsősorban az átmenő forgalom – csökkentése (úthálózat fejlesztéssel) a lakóterületek védelme a gazdasági területek zavaró hatásaitól (pl. erdősítéssel) a közhangulatot javító és települési identitást erősítő civil szerveződések, a szellemi jólét erősítése Forrás: Záhony Településfejlesztési Koncepció Településszerkezeti Terv (2009)

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Záhony jelenleg hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2013-ban készült el, amelyet a képviselő-testület a 13/2013. (II. 28.) számú határozatával hagyott jóvá. Az IVS részletes helyzetelemzése és kialakított célrendszere megfelelő alapot jelent a megalapozó vizsgálat kidolgozásához és az ITS céljainak meghatározásához. 7. táblázat: Az IVS céljai

Jövőkép

Záhony kiemelt közlekedési-logisztikai csomópontként újra felértékelődő szerepet tölt be a dinamikusan növekvő kelet-nyugati áruforgalomban. Előnyös térszerkezeti helyzetét, természeti környezetének adottságait és magasan képzett munkaerő-állományát kiaknázva regionális szinten is versenyképes gazdasági és logisztikai centrummá fejlődik, jelentős hozzáadott-értéket előállító ipari, feldolgozóipari és logisztikai kapacitásokkal. A gazdasági teljesítmény és az esztétikus, egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett egészségügyi, kereskedelmi és közszolgáltatások, valamint a fejlett és a gazdasági igényeket rugalmasan szolgáló oktatási rendszer egymást erősítve, hosszú távon biztosítják a versenyképes környezetet a város és térsége lakói, az itt működő vállalkozók, a potenciális befektetők és a térségbe látogató turisták számára..

ITS Konzorcium


Átfogó cél

Tematikus célok

Városrészi célok

26

Dinamikusan fejlődő, vonzó és versenyképes kistérségi centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében. T1. A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés)

T2. A közszolgáltatások minőségének javítása, térségi centrum-funkció erősítése

T3. Kulturális és szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő javítása

T4. Az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése

T5. A település imázsának fejlesztése

V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése

V2. A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2013) 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

A településrendezési szerződések (továbbiakban: szerződés) jogi hátterét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény adja. Ennek értelmében a szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény. A 30/A. § értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. Utóbbi átvállalhat olyan beruházási elemeket, amelyek kivitelezése egyébként az önkormányzatot terhelné. Ellentételezésként az önkormányzat a szükséges településrendezési módosításokat végrehajtja. Záhony Város Önkormányzata egyelőre nem alkalmazta a településrendezési szerződés eszközét, de településfejlesztési céljainak megvalósítása során mérlegeli ennek lehetőségét.

1.6

Településrendezési Tervi előzmények

1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

Záhonyban jelenleg hatályos településrendezési eszközök: 161/2012. (XII. 20.) KT. számú határozat Záhony Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 23/2012. (XII.20.) Önkormányzati rendelet, Záhony Város Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról 120/2009. (IX.29.) számú határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepció A településrendezési eszközök és fejlesztési dokumentumok összhangban vannak. Jelenleg nincs módosítás folyamatban. A Helyi Építési Szabályzat és a mellékleteként hozzá tartozó szabályozási terv a település területére vonatkozóan az alábbi területeket különíti el:

ITS Konzorcium


27

Beépítésre szánt területek Lakóterületek (kisvárosias, kertvárosias, falusias) Vegyes területek (településközponti, központi) Gazdasági területek (kereskedelmi szolgáltató, jelentős mértékben zavaró, egyéb ipari) Üdülőterületek (üdülőházas, hétvégi házas) Beépítésre szánt különleges területek(Nagykiterjedésű kereskedelmi célú, Vásár, kiállítási, Egészségügyi, Strand, Nagykiterjedésű sportolási célú, Nagykiterjedésű kulturális célú, Honvédelmi és belbiztonsági, Hulladék elhelyezésére szolgáló, Közlekedési építmények, Mezőgazdasági üzemi) Beépítésre nem szánt területek: Beépítésre nem szánt különleges területek (strand, nagykiterjedésű sportolási és szabadidős, temető, bányászati, honvédelmi és belbiztonsági) Közlekedési és közműterületek (közúti, vasúti, vízi, légi) Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek (általános, kertes) Vízgazdálkodási területek (vízmeder, árvízvédelmi, vízbeszerzési, nagyvízi meder területére eső strand, nagyvízi meder területére eső szántó, nagyvízi meder területére eső rét, legelő) Természetközeli terület 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai

A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §. szerint: „(1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.” Ennek megfelelően készült a város Településszerkezeti terve a Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elvek valamint a magasabb szintű rendezési eszközök elhatározásainak figyelembevételével. Záhony városrendezésre vonatkozó elhatározásait, alapelveit és iránymutató javaslatait a településfejlesztési koncepció tartalmazza. A lakóterületek alakításának alapelvei: a településközponti területek az egységes megjelenését ösztönözze; a hagyományos települési részek karakterjegyeinek fennmaradását segítse. Ezért az általános szabályozástól részben eltérő, részben kiegészítő sajátos előírásokra lesz szükség e területeken; érje el az újonnan kialakítandó lakóterületek rendezett beillesztését a települési környezetbe,

ITS Konzorcium


28

a külterületi beépítésre nem szánt területeken épületek ne legyenek elhelyezhetők. A külterület beépítésre nem szánt területeinek szűkössége miatt meg kell akadályozni, hogy további területek beépíthetővé váljanak. A gazdasági területek alakításának alapelvei: Cél a gazdaság versenyképességének fokozása Hozzáadott értéktöbbletet eredményező intermodális logisztika A közúti, vasúti, szállítás összekapcsolásának, feltételeinek kialakítása Az áruelosztó központ szerepkör erősítése. A tovább- feldolgozási, csomagolási tevékenység bővítése A logisztikához kötődő nagy szállításigénnyel rendelkező termelő iparágazatok Záhonyba vonzása A gazdasági fejlesztések infrastruktúra feltételeinek javítása Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei: A jövőben már a közterületek kialakításakor hangsúlyt kell fektetni azok megfelelő kialakítására. Ennek keretében új utcák nyitásakor már azok kiszabályozásánál figyelembe kell venni, hogy megfelelő zöldsáv (kétoldali fasor) kialakítható legyen, majd az infrastruktúra-hálózat kiépítését követően az utcafásításokat haladéktalanul el kell végezni. A városközpont közcélú zöldfelületeinek mennyisége a jövőben nem csökkenhet A meglévő, értékes fasorok megőrzéséről gondoskodni kell A település játszótereinek kialakítása, műszaki állapota nem minden esetben megfelelő. A balesetveszélyes, régi fém játszószereket a közterületekről el kell távolítani, az új játszóterek minőségét rendszeresen ellenőrizni kell. A gazdasági területeken az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a védő- és takarófásításokra. Hangsúlyt kell fektetni a lakóterületek és iparterületek találkozásánál a telken belüli zöldfelület biztosítására. Törekedni kell a településről kivezető utak menti fasorok, zöldsávok megőrzésére, ahol szükséges ezek kialakítására A belterületi zöldfelületek megőrzése érdekében biztosítani kell a közhasználatú zöldfelületek fennmaradását. Az új beépítések esetén a zöldfelületek megfelelő mértékét -különösen gazdasági területeken- minimális zöldfelületi arány meghatározásával és beültetési kötelezettség előírásával biztosítani kell Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei: Az ártéri gyepek, erdők, vizes és vízi élőhelyek védelme érdekében azok kezelésekor figyelembe kell venni a nemzeti park természetvédelmi célú kezelési útmutatóját. Javasolják a Tisza árterületén az ártéri tájgazdálkodás elveinek maradéktalan megvalósítását. Erdő- és erdősáv telepítéskor honos fajokból álló állományt kell kialakítani. A Tisza menti értékes élőhelyek védelme, megőrzése nagyon fontos.

ITS Konzorcium


1.6.2.2

29

A településszerkezeti terv megvalósult elemei

Tervezett lakóterületek: A településszerkezeti terv által fejleszteni kívánt lakóterületek még nem valósultak meg, néhány intézmény homlokzati és energetikai megújítása megtörtént. Tervezett központi területek: Záhony Város központjának funkcióbővítő városrehabilitációja (pályázat keretében) Tervezett különleges területek: Záhony Városi Piac felújítása Tervezett gazdasági területek: A tervezett gazdasági fejlesztések részben megvalósultak. Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek: József Attila úti szabadidőpark és rendezvényközpont (Funkcióbővítő városrehabilitáció pályázat keretében megvalósult. Záhony városközpontjának megújítása, Polgármesteri Hivatal környezetének rendezése pályázati keretből Kerékpárút építése Zsuk-Záhony-Győröcske között Tisza töltésen (pályázatból) Infrastruktúra: Záhonyi távhő bevonásával

1.7

szolgáltatási

rendszer korszerűsítése megújuló energiaforrás

A település társadalma

1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Népességszám alakulása

Demográfia

Záhony népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. 2013-ben 4 108 főnyi lakónépességnek ad otthont.7 A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2013 között – az érték jelentős mértékben, 12,6%-kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: egyes években az elvándorlók száma közel 50%-kal meghaladta az odavándorlók számát. 2000 volt az egyetlen év, amikor ez a trend ellentétesen alakult. 8. táblázat: Záhony népességének változása (2001, 2013) Adattípus

2001

2013

Népesség 2013/2001 (%)

Állandó népesség-város

4 932

4 300

87,19

Lakónépesség-város

4 702

4 108

87,37

597 582

578 004

96,72

Állandó népesség-megye

Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%)


95,3

95,53

98,4

97,12

Ez alapján a város népsűrűsége a 2013-ban 591,9 fő/km2, ami a megyei (94,57 fő/km2) és az országos (106,17 fő/km2) átlag többszöröse, valamint a megyei városok közül itt a legmagasabb ez az érték. 7

ITS Konzorcium


2001

2013

Népesség 2013/2001 (%)

Lakónépesség-megye

587 994

561 379

95,47

Állandó népesség-ország

10 270 425

10 051 837

97,87

Lakónépesség-ország

10 174 853

9 877 365

Adattípus

30



99,07

98,26

97,08

Forrás: KSH 2. ábra: Záhony népességszámának változása (2000-2013) 5500 5300 5100

5029

4993

4950

4900 4700

4877

4500

4815

4819

4807 4752

4300

4739 4703

4675

4100

4614

4539 4499

4533 4443 4384

4279

3900

4429 4385 4319 4295 4160

4300

4071 4176 4125 4108

3700 3500 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakónépesség

Állandó népesség

Forrás: KSH

A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói rétegekben jellemző. Ennek tényét a munkavállalói korú népesség folyamatos csökkenése is alátámasztja. A migrációs folyamatokkal ellentétben az élve születések és a halálozások száma többnyire kiegyenlíti egymást. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Záhonynak szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával, amelyek mértéke még a megyei és országos folyamatoknál is súlyosabb. 9. táblázat: Záhony népmozgalmi adatai (2001, 2011) Adattípus

2001

2011

Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Élveszületések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő)

229

375

688

428

459

-53

Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő) Forrás: KSH

-485

-587

-256

-212

ITS Konzorcium


31

3. ábra: Záhony népmozgalmi adata 2000-2013

295

258

247

239

203

194

272

237

145 57

43

45

46

33

40

27

39

38

205

171 130 25

179

118 25

27

25

29

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 -45 -34 -29 -40 -40 -47 -40 -43 -39 -44 -37 -48 -34 -41

-263

-300 -290

-252

-221

-195

-209 -252

-296 -311 -328 -326 -345

Élve születés

Halálozás

Odavándorlás

-274

Elvándorlás

Forrás: KSH

Korösszetétel

A 2001. és a 2011. évi népszámlálási adatokat összehasonlítva a népesség korösszetétele kedvezőtlenül alakul. A gyermekek (0-14 éves) számának nagy arányú csökkenése (22%-ról 13%-ra) és az időskorúak (60 éven felüliek) számának növekedése (15%-ról 19%-ra) figyelhető meg. Összességében az eltartottsági mutató (47) – 100 felnőtt korúra jutó gyermek és időskorú – jóval a megyei átlag (56) alatt van. Az öregedési index változása is egyértelműen jelzi a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat: míg 2000-ben 100 gyermekkorúra 66 időskorú jutott, addig 2011-ben már 148,6.8 4. ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) 4500 4000 3500 3000 2500 2000

622

771

891 1491

802

1500

635

559

1000

346

500

943

488 234 519

0 2001

2011

Forrás: KSH 8

Gyermekkorú: 0-14 éves, időskorú: 60 éven felüli.

ITS Konzorcium

60-X 40-59 30-39 20-29 15-19 0-14


32

10. táblázat: A népesség korösszetétele 2001-2011 2001

adott korcsoport részesedése – 2001 (%)

2011

adott korcsoport részesedése – 2011 (%)

0-14

943

22,25

519

12,78

15-19

346

8,16

234

5,76

20-29

635

14,98

488

12,01

30-39

802

18,92

559

13,76

40-59

891

21,02

1491

36,71

60-X

622

14,67

771

18,98

Összesen

4239

100

4062

100

Adattípus

Forrás: KSH

Nemek szerinti megoszlás

A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt időszakban a nők arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. Míg 2001-ben Záhonyban 1000 férfira átlag 1083 nő jutott, addig 2013-ban már 1119 – ez kedvezőtlenebb a megyei átlagánál (1083). Hasonlóan a megyei és az országos tendenciákhoz, a férfiak korai halálozása miatt a nők többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemzőbb Záhonyban is. 1.7.1.2

Nemzetiségi összetétel

A népesség etnikai összetételét tekintve – a 2011. évi népszámlálás adatai alapján – elhanyagolható a kisebbségi lakosok aránya. A város lakónépességének 3,5% (144 fő) vallotta magát valamilyen kisebbséghez tartozónak, amelyből a legnagyobb nemzetiségi csoportok: ukrán (41 fő), cigány (31 fő) és orosz (35 fő) volt. A 2001. évi népszámlálás óta az ukrán népesség aránya 32%-kal, a cigány népesség aránya 24%-kal növekedett. A harmadik legjelentősebb nemzetiségi csoport 2001-ben még nem volt jelen a városban. Záhony sajátos etnikai homogenitása miatt itt – a térség településeivel, és a megye többi városával ellentétben – nem jelent problémát a hátrányos helyzetű lakosok, kisebbségi csoportok integrációja, társadalmi beilleszkedésének elősegítése, lakókörnyezetük rendbetétele, képzése, foglalkoztatása vagy felzárkóztatása. 1.7.1.3

Legmagasabb iskolai végzettség

Képzettség

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége országos és megyei viszonylatban is magas: az érettségivel rendelkezők aránya 16,3%-kal meghaladja a megyei és 9,3%-kal az országos szintet. A tendenciák is egyértelműen pozitívak települési, megyei és országos szinten egyaránt: leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett. Az önkormányzat szorosan együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású középiskolákkal és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz.

ITS Konzorcium


33

11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján (2001, 2011) Adattípus Legfeljebb általános iskola Érettségi nélküli középfokú végzettség

Érettségi

Egyetemi vagy főiskolai oklevél

város megye ország város megye ország város megye ország város megye ország

2001

2011

Változás 2011/2001 viszonylatában (%)

19,8 54,7 46,3 20,3 21,9 21,1 32,3 15,6 22,0 8,4 6,3 9,9

17,1 41,6 31,7 13,4 19,9 19,5 36,8 20,5 27,5 14,1 10,5 15,5

86,3 76,1 68,5 66 90,9 92,4 113,9 131,4 125,0 167,8 166,7 156,6

Forrás: KSH 1.7.1.4

Gazdasági aktivitás

Foglalkoztatottság

Záhonyban 2011-ben a munkaképes korúak száma 2772 fő volt, ennek 59,9%-a volt foglalkoztatott. Ez, összehasonlítva az országos értékekkel (64,02%), alacsonynak tekinthető, azonban a megyeit (53,7%) meghaladja. Összességében a gazdasági aktivitás mutatói az országosnál kedvezőtlenebb képet mutatnak, míg a megyei értékekhez képest kismértékű pozitív eltérések rajzolódnak ki. 12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Mértékegység

Záhony

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

1980

1 880

49,4

0

0

491

12,9

1 431

37,6

1990

2 407

48,5

29

60,0%

784

15,8

1 738

35

2001

1 953

41,5

145

3

1 217

25,8

1 387

29,5

2011

1 663

40,9

259

6,4

1 204

29,6

936

23

188 627

33,7

40 976

7,3

169 578

30,3

160 091

28,6

3 942 723

39,7

568 497

5,7

2 949 727

29,7

2 476 681

24,9

Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország

Gazdaságilag inaktív

Forrás: KSH

Foglalkoztatottak ingázása

2011-ben a helyben foglalkoztatottak száma 3020 fő volt, ennek 39,6%-a helyben lakó, 60,4%-a napi rendszerességgel ingázó. A város meglévő foglalkoztatási potenciálja ellenére magas a más településre eljáró foglalkoztatottak száma (458 fő), amely a 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest 34,7%-kal növekedett.

Munkanélküliség

A város egyik jelentős munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya. 2007 és 2013 között (a 2010-es évet leszámítva) ezek az értékek folyamatos emelkedést mutattak, elsősorban a gazdasági válság miatt, az elmúlt években a gazdasági helyzet általános javulásának és a közfoglalkoztatási programnak köszönhetően pozitív változások kezdődtek. 2015 januárjában a munkaképes korú népesség 4,3%-a nyilvántartott ITS Konzorcium


34

álláskereső (korábban ez az érték a 9%-ot is meghaladta), akik mintegy 36%-a legalább 365 napja nyilvántartott álláskereső. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi – ezt próbálja megelőzni az önkormányzat a közfoglalkoztatási programba való bevonással. 5. ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) 450

383

400

341

350 277

300 250 200 150

203

300 290

218 215

187 177

154 149 135 149 142

100 50 0

367

67

61

53

80

97

115 102 111 95

131 85

74

31 27 30 34 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Nyilvántartott álláskereső

365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső

Forrás: www.afsz.hu (2000-ben és 2002-ben a tartósan munkanélküliek esetében nem 365, hanem 180 nap volt a határérték) 1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok

A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség gazdasági aktivitása, amelyet részletesen az 1.7.1.4 fejezet mutat be. Záhony 2013-ben 491 adófizető jutott ezer lakosra, ami meghaladja a megyei értéket (421 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 2,089 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 522 ezer Ft volt (a családi adókedvezményt is beleszámítva), ami szintén kedvezőbb a megyei átlaghoz viszonyítva. A nyugdíjasok ezer lakosra vetített száma 2013-ban 264 fő volt, átlagos havi ellátásuk 116 528 Ft, amely a megyei városok közül a legmagasabb. Záhonyban a hátrányos helyzetű lakosság száma viszonylag alacsony: az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 2,9, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 27,5 – mindkét adat a megye városainak átlagától alacsonyabb. 13. táblázat: Segélyezettek ezer főre jutó száma (2013)

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma ezer lakosra Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma ezer lakosra Forrás: KSH

Záhony

Szabolcs-SzatmárBereg megye városai

Szabolcs-SzatmárBereg megye

2,9

3,5

5,0

27,5

37,2

50,7

ITS Konzorcium


1.7.1.6

35

Életminőség

A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, az egészségi állapotról, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. Lakáskörülmények

14. táblázat: A lakások minősége mint az életminőséget befolyásoló tényező (2001, 2011) 2001

Lakások száma (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Forrás: KSH

2011

város

megye

város

megye

1 780

208 188

1 802

220 766

6,3

26,90

3,27

14,33

96,7%

80,83

99,89

89,23

93,37

35,22

98,39

58,05

A népesség egészségi állapota

A társadalom életminőségének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Záhonyban jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a járás lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya növekedett is.

Személygépkocsiállomány

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Záhony városa – az elmúlt években az országos átlagtól elmaradva – nagymértékben meghaladja a megyei értékeket. 6. ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (2000-2013) 310 287

290 270 250

230 232

230 210

195

206

238

251 247

267 260 268 251 263

214

190 170 150 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Záhony

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Forrás: KSH

ITS Konzorcium

Magyarország


36

1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

Záhonyban a hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi konfliktusok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. A hátrányos helyzetű lakosok száma relatíve alacsony, nem alakultak ki szegregátumok a városban. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű családok és gyermekek növekvő száma illetve térbeli koncentrációja látens vagy valós konfliktusként jelentkezhet a jövőben. Az önkormányzat, valamint az érintettek számára nyújtott szolgáltatások ellátását végző szervezetek a meglévő problémák megfelelő kezelésével a társadalmi konfliktusok és a szélsőséges rétegződési folyamatok elkerülhetőek. 7. ábra: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes oktatási-nevelési intézményekben (2013) 70

63,2

60

56,9

54,2

56,1

50 40 30

33,8 26,3

20,9

29,5

32,4 24,6

20

13

8,5

10 0 Óvoda Záhony

Általános iskola

Szakközépiskola


Gimnázium

Magyarország

Forrás: KSH 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Történeti és kulturális adottságok

Településtörténet

Záhony az ország északkeleti csücskében, a Tisza-könyök térségben (itt fordul a Tisza folyása északnyugatiról délnyugatira) fekszik. A város a megyehatárok gyakori változásával hol Szabolcs, hol Ung vármegyéhez tatozott. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták, majd az 1950-es megyerendezéskor az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez.

"Földterület, dűlő mögé”

A település elnevezése a szláv eredetű za + gon szóösszetételből származik, amely jelentése, „földterület, dűlő mögé”. Dr. Németh Péter a „Záhonyi füzetek”-hez készített jegyzetei szerint „a rengeteg magyar hany, hony végződésű települések nevével együtt valamilyen képzőként alakult ki, s inkább mocsaras-lápos területet jelent. A g/h változást figyelembe véve, „záhony” szó a mai napig létezik a szláv nyelvekben: (za/g/h/ony) a szarvasmarhák számára épített karámot jelent. A Tisza árterében rideg állattartást folytattak a XI–XV. század között és Záhony mint „karám” valószínőleg Drugeth János nádor birtokaihoz tartozó ártéri, mocsaras-lápos legelő volt. A település első ismert földesura Agócsi Péter (15. század), későbbi tulajdonosai: Homonnai család, Barkóczy család, Csicseri Orosz János, Ritter (19. századi nemes, aki 1831-ben cukorgyárat létesített).

ITS Konzorcium


A település fejlődéstörténete

37

A település 1989 óta város, ettől kezdve van címere és zászlaja. Ennek különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, amelynek címerében vasúti motívum található. A pajzs alakú címer alapszíne a kék, a felső mezőben mozdonykereket közrefogó két madár, az alsó mezőben a Tiszát jelképező ezüstszínű hullámok. A címert Hérics Nándor képzőművész tervezte. A város fejlődéstörténetében a legjelentősebb változást az 1946-47-es év hozta. A Szovjetunió nyugati határvonala mentén itt létesült az egyik (Breszt és Ágcsernyő után a harmadik) legjelentősebb vasúti átrakó-pályaudvar. Kiemelkedő nemzetközi jelentőségét az adta, hogy a korábbi cári Oroszországban, majd a Szovjetunióban kiépített „széles” nyomtávú vasúthálózat itt (és további néhány ponton Finnország, Lengyelország valamint Szlovákia és Románia keleti határán) kapcsolódik a nyugat-európai szabványnak megfelelő „normál” vasúti hálózattal. Ezért Záhony, hasonlóan a többi kapcsolódási pontot képező településhez, kényszerű árumegállító hellyé vált, ahol az ide érkező szállítmányokat a továbbszállítás irányának megfelelő nyomtávú vasúti kocsikba kell átrakni. Az itt lebonyolított vasúti forgalom egészen a 80-as évekig dinamikusan fejlődött, és a rendszerváltást követő évekig kiemelt jelentőséggel bírt. Ennek hatására a település infrastruktúrája fejlődött, emellett a vasúti szállítással kapcsolatos állami szolgáltatások, hatóságok idetelepülésével szolgáltatási szerepköre is jelentős mértékben fejlődött. A szerepkör számos előnyét élvezhette a város, amelyek elsősorban a dinamikusan növekvő lakosszámban, nagyobb kereskedelmi és turisztikai keresletben és a nagymértékben javuló közszolgáltatásokban jelentkeztek. Ugyancsak ez a sajátos fejlődéstörténet magyarázza a hasonlóan periférikus elhelyezkedésű településekkel szemben mutatott, a későbbiekben részletesen is elemzett sajátosságokat (pl. szegregált településrészek hiánya).

Kulturális értékek

A vasúthoz köthető sajátos fejlődéstörténet a város építészeti, kulturális értékeit is alapvetően meghatározza. A vasúti szállítás és infrastruktúra dominanciája miatt a városnak, bár a Tisza folyó mellett található, nem alakult ki turisztikai imázsa. A református templomon kívül nincs olyan műemlék jellegű építészeti alkotás, amely turistákat vonzana a városba. 1.7.3.2

Civil szerveződések

A Záhonyban működő civil szervezetek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 20 civil szervezet működik, amelyek között közművelődési, oktatási, sport, szociális és egyéb alapítványok és egyesületek vannak. 15. táblázat: Civil szervezetek száma (2013)

Civil szervezetek száma Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma Forrás: KSH

Záhony

Szabolcs-SzatmárBereg megye

Magyarország

20

2 314

56 570

4,8

4,1

5,7

Záhony Város Önkormányzata nemcsak szorosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel, hanem hosszú évek óta pénzügyileg is támogatja azok működését. A város fontosnak tartja a civil szervezetek támogatását, azonban a 2008-ban kezdődő gazdasági válság következtében a költségvetési forráshiány miatt a támogatott civil szervezetek száma és a támogatásra fordított összeg is folyamatosan csökkent. Azonban pozitív változásként értékelhető, hogy az elmúlt évben a támogatásra fordított összeg az előző évekhez képes növekedést mutat.

ITS Konzorcium


38

8. ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása (2005-2014) 25 21

15

20

19

20

Támogatott civil szervezetek száma (db)

16

15

14 11

10

10

10

10

7,7

5

4,4

3,5

2

7,2 5,3 2,9

3,1

2011

2012

Civil szervezetek támogatására fordított összeg (mFt)

1,9

1,2

0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2013

2014

Forrás: Záhony Város Önkormányzata

1.8

A település humán infrastruktúrája

1.8.1 Humán közszolgáltatások

A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása az elmúlt években megtörtént, vagy terv szinten folyamatban van. 1.8.1.1

Oktatás

A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. Az óvoda kapacitáskihasználtsága térségi és országos viszonylatban is magasnak számít (92%). 16. táblázat: A Záhonyban működő oktatási intézmények tanulólétszáma (2015. január) Tanulólétszám az intézményben

Intézmény neve

összes

HHH/HH

SNI

123

34

2

Záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

393

66/49

4

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium

488 (ebből 71 esti tagozatos)

172

8

Záhony Hétszinvirág Bölcsőde

Óvoda

és

Forrás: oktatási-nevelési intézmények

ITS Konzorcium


39

A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium háromféle képzési formát kínál: Nappali tagozatos oktatás (9-12. osztály) Általános gimnáziumi osztály: A tanulók a hagyományos gimnáziumi tárgyakat tanulják, az informatikát emelt óraszámban. Kötelező idegen nyelvek az angol és a német. Általános közlekedési szak: A négyéves képzés során a tanulók átfogó ismereteket szereznek a közlekedési szakma sokrétű és szerteágazó területeiről. A közismereti tárgyak mellett főbb tantárgyaik a közlekedési földrajz, munkavédelem, jogi, pénzügyi ismeretek. Az informatikát emelt óraszámban tanulják. A kötelező idegen nyelv az angol. Belügyi rendészeti szak: A négyéves képzés során a tanulók betekintést nyernek a belügyi rendészet rejtelmeibe. A közismereti tárgyak mellett főbb tantárgyaik az informatika, kommunikációs gyakorlatok, belügyi-rendészeti ismeretek és a testnevelés. A kötelező idegen nyelv az angol. Esti tagozatú gimnázium (9-12 osztály) Érettségi utáni szakmai képzés: Logisztikai ügyintéző (OKJ szám: 54 345 01) Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (OKJ 54 344 03) Vasútforgalmi szolgálattevő (OKJ 54 841 05) Vasúti személyszállítási ügyintéző (OKJ 54 841 07) Vasúti árufuvarozási ügyintéző (OKJ 54 841 06) Az intézmények körében az elmúlt években megvalósított beruházások a következők voltak: Megtörtént a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde komplex akadálymentesítése. A beruházás keretében kialakításra került a megfelelő számú akadálymentes parkoló, valamint fogyatékkal élőket szolgáló rámpákat, lépcsőket, előlépcsőket, korlátokat, bejárati- és belső ajtókat, szélfogókat, vezetősávos és kontrasztos padló- és falburkolatokat, továbbá az épületbe liftet és akadálymentes WC-t és mosdót építettek. Az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola komplex rekonstrukciójának elemei a következők voltak: A tantermi helyiségek, valamint a közös használatú helyiségekben olajlábazat, valamint belső falfestés Beltéri nyílászárók cseréje és az ezzel kapcsolatos munkálatok: fa nyílászáró szerkezetek bontása, beltéri ajtók, alapozott acél ajtótokok, ajtólapok, kilincsgarnitúrák elhelyezése A tantermi helyiségekben és a közös használatú közlekedőkben a meglévő padlóburkolatok cseréje, a hozzá tartozó lábazat kialakításával. A beépített laminált bútorlemez ajtajú szekrények felújítása is megtörtént. Az emeleti vizesblokkokban a burkolás, festés, szaniterek cseréje valósult meg. Új kézmosók, WC csészék, piszoárok, csaptelepek és szerelvényeik felszerelése megtörtént. Fűtéskorszerűsítés keretében új, acéllemez kompakt lapradiátorok és termosztatikus szelepfejek felszerelése történt, valamint a megmaradó radiátorok mázolása magasfényű zománcfestékkel. A tornatermi lapostető szigetelése során a meglévő bitumenes lemez szigetelésének bontása és a tetőtakarítás után a csapadékvíz elleni szigetelést mind az alsó, mind a felső rétegekben elvégezte a kivitelező, majd páraszellőzők elhelyezése történt meg.

ITS Konzorcium


40

9. ábra: Az oktatási intézményekbe járó gyermekek száma (2001-2013) 350 300 250 200 150 100 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Óvodába beírt gyermekek 800

696

700

681

640

Szakközépiskolai tanulók

611 545

600

Gimnáziumi tanulók

506

500

483

462

438

400

405

391

386

388

300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Általános iskolai tanulók Forrás: KSH 1.8.1.2

Egészségügy

A város egészségügyi ellátórendszerének elemei a következők: központi körzeti (háziorvosi) ügyelet fogászati szakrendelés mentőállomás gyógyszertár Egészségügyi alapellátás

A háziorvosi ellátás megfelelő kapacitással (egy gyermek- és két felnőtt-háziorvos közreműködésével) működik. Az egy háziorvosra eső lakosságszám 1357, amely mind a megyei, mind a régiós, mind pedig az országos átlagához képest is kedvezőbb. A háziorvosi ellátásról rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy a szükséges orvosi kezelések száma csökkenő tendenciát mutat, míg a városban rendelkezésre álló orvosi kapacitás növekedett az ITS Konzorcium


41

elmúlt években. A védőnői szolgálatot jelenleg 2 fő látja el. A városban gyógyszertár is található. Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. Egészségügyi szakellátás

A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe. A fogászati szolgáltatás jelenleg a Davident Bt. által biztosított. 1.8.1.3

Intézmények, szolgáltatások

Szociális közszolgáltatások

A záhonyi szociális ellátórendszer elemei a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde és a Szociális Központ. Az intézmény 125 db óvodai és 28 db bölcsődei férőhellyel rendelkezik9, 5 óvodai gyermekcsoport és egy gondozási egységen belül 2 bölcsődei csoport működik. A kisgyermekek szakszerű gondozását-nevelését, napközbeni ellátását 5 gondozónő végzi. A bölcsődét maximális kihasználtság jellemzi, évente 15-20 gyerek van várólistán. Az intézmény komplex akadálymentesítése 2010-ben megvalósult. A záhonyi kistérség szociális és gyermekjóléti szolgáltatásait ellátó Szociális Központ székhelye Mándok, Petőfi u. 23. szám alatt található. A székhely épületében található az idősek bentlakásos intézménye, mely 20 fő befogadására alkalmas. A szakellátás mellett az intézmény Mándok településen fogyatékosok nappali ellátását, Tiszabezdéden idősek nappali ellátását, valamint a záhonyi kistérség valamennyi településén (így Záhonyban is) családsegítést, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és gyermekjóléti szolgáltatást biztosít.

Szociális segélyezés

A szociális szolgáltatások biztosítása mellett a város – törvényi kötelezettségeinek megfelelően – segíti a szociálisan rászorulókat pénzbeli és természetbeni támogatás formájában egyaránt. A város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának változása jellemzi, amelyre – bizonyos korlátok mellett – a támogatások mértékének és esetszámának változásából következtethetünk. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy az alacsony esetszámú segélyezési formák (rendszeres szociális segély, foglalkoztatás, közcélú foglalkoztatás, lakásfenntartási támogatás) esetében növekvő esetszámot, míg a nagy esetszámú támogatások (átmeneti segélyezés, gyermekvédelmi támogatás) esetében a kiinduló érték tört részére csökkenő esetszámot figyelhetünk meg. Fontos megjegyeznünk, hogy az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi és/vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben. Az adatok alapján feltételezhetjük, hogy a lakosság szociális helyzete kismértékben romlik (ld. rendszeres szociális segély, foglalkoztatási programok), ugyanakkor az önkormányzat segélyezési képessége, a segélyekre fordított költségvetése csökken. A részletes adatokat a Mellékletek 38. táblázata tartalmazza. 1.8.1.4

Kulturális intézmények és közösségi terek

Közösségi művelődés, kultúra

A záhonyi kulturális élet elsőszámú színhelye és mozgatóeleme a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár, amely az önkormányzat fenntartásában működő, nagy kapacitású, közművelődési könyvtárat is működtető művelődési otthon jellegű intézmény. A művelődési ház az önkormányzat és helyi civil szervezetek számára is a legfontosabb partner a helyi kulturális programkínálat kialakítása, a közművelődési kezdeményezések megvalósítása során. A művelődési ház állapota kielégítő, és a szükséges karbantartási munkák elvégzése mellett 9

KSH, 2013. évi adatai alapján

ITS Konzorcium


42

középtávon is alkalmas marad funkciója betöltésére. Komolyabb felújítása a fenntartó MÁV jelenlegi költségvetési helyzete miatt a közeljövőben nem várható. A városban működő Közösségi Házat 2014-ben adták át, az egykori óvodaépület felújításával korszerű épülethez jutottak a helyi kisközösségek. Az épület felújítására a Leader alapból elnyert pályázati forrásból került sor. Ennek nyomán helyi kivitelezők közreműködésével az Ady Endre út 30. szám alatti létesítményen átépítették a tetőszerkezetet, kicserélték a nyílászárókat, hőszigetelték a homlokzatot, felújították az elektromos hálózatot, valamint a vizesblokkot. Az építményt övező zöld területen szabadidőparkot alakítottak ki, ahová kültéri fitnesz eszközök kerülnek. A város közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete sokat javult az elmúlt években. A 2014-ben elindult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a József Attila utca mentén nagy volumenű közterületrendezés valósult meg, amely során egy új, többfunkciós köztér, a Dr. Béres József Szabadidő és Rendezvény Park, is kialakításra került. 17. táblázat: Áttekintő közművelődési adatok (2006-2013)

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Forrás: KSH

Kulturális programok

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

481

823

856

1016

1071

1485

1350

1407

364

411

411

433

571

400

380

275

126

139

130

137

171

193

149

218

19750

20070

25500

30466

30825

47136

42898

50096

Záhony kulturális programkínálata viszonylag széles. A rendezvények szervezésében kitüntetett szerepet játszik a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár: Nemzeti ünnepekhez, iskolai eseményekhez, vallási ünnepekhez kapcsolódó rendezvények Tematikus világnapokhoz jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények (Magyar Kultúra Napja, Magyar Költészet Napja, Tánc Világnapja, Anyák Napja, Zene Világnapja, stb.) Egyéb évente megrendezett programok (farsangi mulatság, „Nők hete” rendezvénysorozat, Nemzetközi Vasúttörténeti Kiállítás, stb.) Színházi és gyermekszínházi előadások, filmvetítések Gyermek- és családi programok (nyári játszóház és táboroztatás, szünidei gyermek diszkó, sportversenyek)

Sportélet

A városban található sport- és rekreációs célú létesítmények közül az önkormányzat fenntartásában működő Záhonyi Vasutas Sport Club (ZVSC) szolgáltatásai megyei szinten is jelentősek. A megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesülettel, több, jó minőségű sportpályával, nagyméretű téli (időszakos) jégpályával, fitneszteremmel és teniszpályákkal is rendelkezik. A szintén önkormányzati fenntartású Városi Fedett Uszoda korszerű létesítmény, amelynek látogatottsága a kistérség határain túlra is kiterjed.

ITS Konzorcium


43

A záhonyiak életében kiemelten fontos szerepet tölt be a sport, ezért az önkormányzat jövőben a pályázati források rendelkezésre állásától függően a meglévő sportlétesítmények felújítását, bővítését (pl.: uszoda bővítése élménymedence kialakításával) és újak kialakítását is tervezi. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

Záhony Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A HEP elsődleges célja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség biztosítása; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a feltárt problémák komplex kezelése. 18. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport

Azonosított problémák

Mélyszegénységben élők és a romák

Foglalkoztatási problémák: alacsony az aktív korú lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya, tartós munkanélküliség veszélyei Nincs a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő program a településen és vonzáskörzetében A településen nincsenek, vagy nincsenek kellő mértékben országos szervezetek akciói a mélyszegénységben élők részére A gyerekek nyári szüneti elhelyezése sok családnál nem megoldott

Gyermekek

Nők

Hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek továbbtanulási lehetőségeinek anyagi nehézségei Hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetése nem megoldott Kevés a közterületi játszótér, a meglévők állapota nem megfelelő A rászoruló gyerekek korrepetálása, felkészítése az esetleges pótvizsgákra nem megoldott Foglalkoztatási problémák: a nők esetében magasabb a tartós munkanélküliek aránya, valamint nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

Fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatási lehetőségek bővítése, konzultáció a munkáltatókkal a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről. Együttműködés kialakítása felnőttképző szervezetekkel Kapcsolatépítés országos, megyei, regionális, térségi hatáskörű segélyező támogató szervezetekkel Nyári táborok, kirándulások szervezése: települési civil szervezetekkel való együttműködés, táborozási lehetőségek felkutatása Ösztöndíjprogramok létrehozása Pályázati támogatásból forrás szerzése a nyári gyermekétkeztetés biztosítására Közterületi játszóterek létrehozása, a meglévők felújítása Szakközépiskolás tanulók bevonásával nyári felzárkóztatás megszervezése A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körének bővítése, a munkához jutás esélyének növelése

ITS Konzorcium


Célcsoport

Azonosított problémák A magányérzet kialakulásának veszélye nagyobb, amely az anya mentális állapotának romlásához, családi konfliktusokhoz vezet A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket egyedül nevelő nő esetében a szegénység kockázata magas A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások hiánya pl.: nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen Magas az egyedül élők aránya elmagányosodás

Megbetegedések száma emelkedik Idősek Gyakran válnak áldozattá Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége Idős korral összefüggő társadalmi negatív vélemények Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet nem teljesen biztosított

44

Fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése, zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása Információgyűjtés a környékbeli anyaotthonokról és tájékoztatás az ilyen típusú intézményekről Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése, képzések igény szerinti bővítése Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése, szűrővizsgálatok biztosítása, prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése Generációs programok szervezése, civil szolgáltató ház biztosítása a rendezvényekhez Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgál program, pályázatok figyelése

A pszichiátriai problémákkal Ellátásukban részt vevő civil szervezetek küszködő, illetve a bevonásával elemzések készítése, szenvedélybetegségben szenvedő problémáik feltárása, életminőségüket (alkohol, drog) emberek száma javító intézkedések bevezetése egyre nő Az egészségügyi prevenciós Szűrőprogramokra történő eljutásuk szolgáltatások, a szűrővizsgálatokat (eljuttatások) segítése, rendezvények, a mozgásukban erősen korlátozott programok, szűrővizsgálatok szervezése személyek kevésbé veszik igénybe Forrás: Záhony Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja Fogyatékkal élők

ITS Konzorcium


1.9

45

A település gazdasága

1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Záhony jelenlegi gazdasági jellemzőire alapvetően rányomja bélyegét a 80-as évek végéig dinamikusan fejlődő vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációja, amelyet rendkívül érzékenyen érintett a K-i piacok és szállítási/kereskedelmi kapcsolatok rendszerváltás után tapasztalható összeomlása, nagymértékű beszűkülése. A város és a térség gazdasági növekedésének feltételeit jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben napjainkban zajló folyamatok is, különösen az orosz-ukrán konfliktus hatása nehezíti meg a térség gazdasági fejlődését, csökkenti a fejlődés dinamikáját. Megyei program szerinti gazdasági súly

A város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően említésre kerül a megyei területfejlesztési programban. Gazdasági szerepkörét tekintve a megyei program a várost a Kisvárdához szorosan kapcsolódó decentrumként definiálja (további részletek az 1.1.1 fejezetben). A város gazdasági jelentősége méretéhez képest kiemelkedő, ezt bizonyítja az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 801,0 ezer forint szemben a megyei 546,8 ezer forinttal. A járásban betöltött központi gazdasági szerepét igazolja, hogy a járási mikrovállalkozások 34,5%-a, a kisvállalkozások 46,2%-a itt működik. 19. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként

Záhony Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Záhony részesedése a járáson belül (%) Záhony részesedése a megyén belül (%) Forrás: KSH

1-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

249- X fő

mikro

kis

közép

nagy

184 534 24 883

12 26 878

1 3 178

1 1 27

34,5

46,2

33,3

100

0,7

1,4

0,6

5,6

Záhonyban 48 működő vállalkozás jut ezer lakosra, ez ugyan kismértékben elmarad a megyei értéktől (63 db/1000 lakos), de a megyei városok átlagát (44) még így is meghaladja. A működő vállalkozások száma azonban összességében erőteljes csökkenést mutat: 2001-ben (402 db), 2012-ben (198 db), amely kevesebb, mint a fele. A város megyén belüli gazdasági helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. A fő gazdasági ágak között a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászatban működő vállalkozások szerepe rendkívül csekély, az iparban működő vállalkozások aránya ugyan valamennyivel magasabb, de relatíve alacsony, míg a húzóágazatot a szolgáltatásban működő vállalkozások teszik ki.

ITS Konzorcium


46

20. táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) Záhony

Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen Forrás: KSH, 2012

Szabolcs-SzatmárBereg megye db %

Záhony részesedése a megyén belül (%)

db

%

2

1,0

1 824

7,0

0,11

23 173 198

11,6 87,4 100

4 200 19 942 25 966

16,2 76,8 100

0,55 0,87 1,52

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1

Mezőgazdaság

A fentiekből is látható, hogy 2012-ben a városban működő vállalkozások csupán 1%-a tevékenykedik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban. Záhony külterülete arányaiban nagyon kicsi (a teljes közigazgatási területnek alig több mint a fele, ellentétben a más települések esetében tapasztalható 90% vagy a fölötti értékkel), és a XX. század közepétől az addig mezőgazdasági hasznosítású területek egy részét is a vasútfejlesztés és az átrakó tevékenység szolgálatába állították. A még meglévő mezőgazdasági területek a következők: 4. sz. főút és belterület közötti terület Vasút/átrakótól délre eső terület Belterülettől ÉK-re eső terület 1.9.2.2

Ipar

Záhony hagyományosan szolgáltatóipari település, amelynek arculatát és gazdasági profilját alapvetően egyetlen, nagyarányú tevékenység, a vasúti átrakó határozta meg. Mára a tevékenység volumene a negyedére, az ágazatban foglalkoztatottak száma (a folyamatok gépesítésének és automatizálásának is köszönhetően, vagyis magasabb termelékenység mellett) a korábbi érték tizedére csökkent, a településen megjelentek egyéb ipari tevékenységek, magánvállalkozások. Ezek jelentős része továbbra is a logisztikai szektorban működik. A Záhonyi Vállalkozási Övezet területén jelenleg Záhonyban, Tuzséron és Fényeslitkén található ipari park. A záhonyi és a tuzséri 1998-ban kapta meg az ipari park címet. A 160 hektáros fényeslitke-komorói intermodális közforgalmú ipari-logisztikai parkot 2011-ben adták át. A Tuzséri Ipari Park menedzserszervezete megegyezik a vállalkozási övezetével, míg a Záhonyi Ipari Park irányítását budapesti székhelyű vállalkozás végzi. A két menedzsment-szervezet között nem jellemző a hatékony koordináció. Míg a Tuzséri Ipari Park területén – bár új beruházás nem történt – több korábban is működő ipari vállalkozás tevékenykedik, addig a Záhony Városi Ipari Park (Z-VIP) kialakítatlan, betelepülő nélküli ipari park, amelynek jövőbeni hasznosítását gátolja kedvezőtlen, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése. A város ugyanakkor rengeteg, ipari és/vagy szolgáltatási tevékenységek befogadására alkalmas területtel rendelkezik. A jelenlegi és távlati ipari-szolgáltatási területek elhelyezkedését az alábbi térképen mutatjuk be:

ITS Konzorcium


47

10. térkép: Jelenlegi és lehetséges ipari-szolgáltatási területek Záhonyban

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

A 4. sz. főút É-i szakasza mentén alakult ki a Határátkelő településrész (1), amely a határral kapcsolatos hatósági és szolgáltatási tevékenységek helyszínéül szolgál. A belterületet K-i oldalon lezáró ipari terület a Záhony Városi Ipari Park – ipari park címmel rendelkező, de kialakítatlan, betelepülő nélküli terület. A kertvárosi lakóövezet (Gerő-telep) közvetlen szomszédsága miatt elhelyezkedése kifejezetten kedvezőtlen, emiatt távlati ipari területként nem funkcionál. A város Ny-i mezőgazdasági területébe ékelve, lakóterületektől távol, a 4. sz. főúthoz jó kapcsolódással helyezkedik el a volt laktanya (3), amely kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkező barnamezős iparfejlesztési terület. A lakóterülethez valamivel közelebb, de még mindig inkább mezőgazdasági területekkel határolva, közvetlenül a 4. sz. főút mentén fekszik a városi temető tartalékterülete (4). Ez a településrész a városszerkezeti terv 2013 elején elfogadott módosítása nyomán vált távlati ipari területté (miután nyilvánvalóvá vált, hogy a temető a jelenleg rendelkezésre álló területtel is hosszú távon alkalmas a funkciója ellátására). Ipari-szolgáltatási funkciók letelepítése szempontjából kitűnő adottságokkal rendelkező terület. A belterület DNy-i sarkán található a MÁV iparterület (5), amely elsősorban a MÁV GRF (Gépesített Rakodási Főnökség) felhagyott barnamezős területét tartalmazza. Ebben a városrészben több betelepült vállalkozás és MÁV-utódszervezet működik, de további barnamezős fejlesztéseknek adhat otthont.

ITS Konzorcium


48

A vasúti területtől délre eső mezőgazdasági terület (6) ugyancsak távlati, lehetséges iparilogisztikai fejlesztési terület. Magát a Záhonyi Vállalkozási Övezetet azzal a céllal hozták létre, hogy a kedvezmények révén a több szempontból hátrányos helyzetű térség befektetéseket vonzó képessége emelkedjen. A tapasztalatok alapján azonban azt kell mondanunk, hogy az övezetben biztosított kedvezmények és az övezet adottságai összességében nem elégségesek komolyabb befektetések kieszközlésére. Az övezet egészében a működő vállalkozások száma alacsony (az országos átlag alig több mint harmada, s nem éri el a megyei átlagot sem). A vállalkozások zöme az övezet három városában összpontosul. Az szja-alapot képező egy főre jutó éves jövedelem értéke is az országos szint alig 60%-án áll. 1.9.2.3

Szolgáltatások

A szolgáltatások Záhony gazdaságában lényeges szerepet töltenek be mind a foglalkoztatottak, mind a vállalkozások szempontjából. A városban a működő vállalkozások között a szolgáltatás jellegű ágazatok aránya kiemelkedően magas 87,4%, amely messze meghaladja a megyei átlagot (76,8%) és az országos átlagot (79,9%). A tercier szektor 173 vállalkozásának harmada a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, ezen kívül jelentős a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az oktatás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban jelentősnek a vállalkozások száma alapján. Külön kiemelhető a logisztikai szolgáltatók jelenléte, illeszkedve a város elsőszámú gazdasági adottságának tekinthető vasúti átrakó hagyományához. 21. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) Nemzetgazdasági ág kereskedelem, gépjárműjavítás szállítás, raktározás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás információ, kommunikáció pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység oktatás humán-egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás Forrás: KSH

Záhony (db) 55 17 22 7 9 4 19 11 7 6 4 12

Megoszlás (%) Záhony megye ország 31,8 33,2 26,0 9,8 5,6 4,5 12,7 7,2 6,0 4,0 3,1 6,5 5,2 5,1 4,5 2,3 3,0 5,8 11,0 14,0 20,9 6,4 5,7 6,8 4,0 8,7 5,2 3,5 6,5 5,6 2,3 2,3 3,0 6,9 5,7 5,2

Lakossági alapszolgáltatások

A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki. A leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak.

Kiskereskedelem

2013-ban a településen 50 kiskereskedelmi üzlet működött. Ez 12,1 kiskereskedelmi üzletet jelent ezer lakosra, ami alacsonyabb a megyei (14,2) és az országos (15,1) átlagnál, és a megye városai között is kedvezőtlen értéknek tekinthető. A kínálatot Záhony esetében nem alakította át nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése, hiszen ilyen üzlet legközelebb Kisvárdán található (leszámítva a város határában működő, kisebb méretű Penny élelmiszerüzletet). A

ITS Konzorcium


49

kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része ruházati szaküzlet (34%), illetve élelmiszer jellegű üzlet (14%). Vendéglátás

A városban a legfrissebb statisztika adatok szerint 25 vendéglátóhely üzemel, amely közül 15 étterem, büfé/cukrászda és 10 egyéb vendéglátóhely üzemel. Az önkormányzat becslése alapján az étteremként bejelentett vendéglátóhelyek jelentős része is inkább egyéb vendéglátóhelyként üzemel. Ténylegesen étteremként működő üzlet kb. 6, cukrászda 3 db van a városban. Az éttermek, cukrászdák száma az elmúlt években csökkent, az egyéb vendéglátóhelyek száma inkább helyben maradt.

Idegenforgalom

Záhonyban magánszálláshely nem található, a kereskedelmi szálláshelyek kínálatát pedig mára egyetlen panzió képviseli, 18 férőhellyel. Ennek eredményeképp a vendégéjszakák száma is kiugróan alacsony. Az adatok jól mutatják azt is, hogyan csökkent a látogatószám a korábbi 3-4 szolgáltató többségének megszűnését követően 10. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma (2000-2013) 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Vendégek száma Vendégéjszakák száma Forrás: KSH 1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

Záhonyban a regisztrált és a működő vállalkozások száma csökkenő, míg a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat. A regisztrált vállalkozások száma 2007 és 2008 között jelentősen emelkedett. A növekedésben elsődlegesen a vállalkozási tevékenység külső feltételeinek a megváltozása, a kötelező mezőgazdasági regisztráció játszhatott szerepet. (További részletek a gazdasági szervezetekről az 1.9.1 fejezetben találhatók.)

ITS Konzorcium


50

11. ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma (2000-2012/2013) 757 731

800 700 600 500

478

630 631 612 592 569

530

663 640 641 629

465

400 300 200

351 355 232

276 286

228 217 205 214 210 218 212 198

100 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 regisztrált vállalkozás

ebből működő vállalkozás

Forrás: KSH

Iparűzési adó

A városban markáns ipari foglalkoztatásról ugyan nem beszélhetünk, ugyanakkor a városban működő vállalkozások által fizetett adóbevételek az elmúlt évekbeli csökkenés ellenére jelentős bevételi forrást biztosítanak az önkormányzat számára: az iparűzési adó összege 2005-hez képest megduplázódott. 22. táblázat: A legjelentősebb vállalkozások az iparűzési adó alapján (2014) Vállalkozás neve RAIL CARGO Zrt.

Fő tevékenységi kör vasúti áruszállítás

Kelet-Trans 2000 KFT.

raktározás, kereskedelmi tevékenység

MÁV Informatika Zrt.

informatikai szolgáltatás

Záhony-Port Zrt.

raktározás

MÁV Ingatlankezelő KFT.

ingatlanok karbantartása, kezelése

Erse Bank NYRT.

pénzügyi szolgáltatás

Szerencsejáték ZRT.

szerencsejáték

MÁV Vasútőr Kft.

vagyonőri szolgáltatás

ZOLL-PLATZ Kft.

vámügynökség

OTP Bank Nyrt.

pénzügyi szolgáltatás


ITS Konzorcium


51

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Egy város gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolja, ezek közül Záhony esetében a legfontosabbak: A versenyképességet növelő tényezők a határmenti fekvésből és külső elérhetőségből eredeztethető adottságok az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás (vasúti infrastruktúra) a meglévő ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte az erős logisztikai hagyományok megléte a potenciális munkaerő magas képzettségi szintje

A versenyképességet akadályozó tényezők növekvő mértékű elvándorlás a magasan képzett fiatalok körében csökkenő lakónépesség nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház a K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozások hiánya

Mindezek alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy Záhony a hasonló méretű és földrajzi adottságú városokhoz képest kedvezőbb helyzetben van, a versenyképességet akadályozó tényezők megléte ellenére egyelőre kiaknázatlan versenyelőnye egyértelműen kirajzolódik. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Záhonyban az ezredfordulón az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően megemelkedett, azt követően folyamatosan csökkent a lakásépítési hajlandóság. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság ingatlanpiacra gyakorolt hatásai a településen is a mai napig érezhetőek: 2010 és 2012 között egyetlen új lakás sem épült a városban. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt (a válság kirobbanását követő éveket leszámítva). Az ingatlanpiaci viszonyok változások eredményeként 2000 és 2013 között a lakásállomány 1710-ről 1815-re növekedett és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult. 12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013) 12 10

10

8

6

6

7 5

4 2 0 -2 -4

3 0

3

4

5

5

3

0

0

0

0

0

1 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 -1 -1 -1 -1 -1 -2 -2 -3 -3 Épített lakások száma

Megszűnt lakások száma

Forrás: KSH

A 2001. évi népszámlálás alapján az összkomfortos lakások aránya csupán 59% volt, de ez az arány 2011-re 65% fölé emelkedett, valószínűleg az előbbiekben bemutatott nagyarányú lakásépítések és felújítások eredményeként. Mindezek ellenére a lakásállomány 91,07%-a még 1991 előtt épült. ITS Konzorcium


52

13. ábra: A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) 21

31 7

561

2006-2011

22

2001–2005

33

1991–2000

107

1981–1990

540

1971–1980 1 195

419

1961–1970

336

1946–1960 Összkomfortos Félkomfortos Szükség- és egyéb lakás

Komfortos Komfort nélküli

291

1946 előtt

67 0

200

400

600

Forrás: KSH

A lakások többsége – a hazai ingatlanpiaci viszonyoknak megfelelően – magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 14 db, amelyek nagy része 1-2 szobás, kis alapterületű, összkomfortos vagy komfortos ingatlanok. Az ingatlanpiaci kereslet az elvándorlás, valamint a város határ menti, periférikus elhelyezkedése miatt viszonylag beszűkült. Az eladásra kínált lakások és házak nagy száma miatt az értékesítési árak alacsonynak tekinthetők – kivételt ez alól elsősorban a jó elhelyezkedésű, felújított lakások képeznek.

1.10

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Az Önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás módosítása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldalon megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. A rendszeres állami támogatások jellemzően nominálértéken is csökkennek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra. Emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. Költségvetés

Záhony város intézményeinek fenntartásában, a város fejlesztésében a legfontosabb tényező a város költségvetése, annak stabilitása. Az önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére, a lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére, a város gazdasági potenciáljának növelését segítő fejlesztések megvalósítására és megfelelő tartalék képzésére törekszik. A város önkormányzatának 2005 és 2014 közötti költségvetését elemezve megállapítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az önkormányzat az 2007-ben a kiadások finanszírozására hitelfelvételre kényszerült. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az

ITS Konzorcium


53

önkormányzat iparűzési adókból származó bevétele 2008-tól jelentősen csökkent, majd 2011 és 2012 között kismértékű növekedés figyelhető meg, de a tavalyi évtől újból csökkent. Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. 23. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása 2005-2015 (eFt) B (Helyi Év iparűzési adó- A-n belül) 2005 862 593 76 980 2006 949 239 89 846 2007 1 074 195 337 989 2008 979 245 204 164 2009 958 580 138 130 2010 911 609 124 645 2011 986 466 198 605 2012 932 319 200 387 2013 745 388 195 880 2014 961 842 168 854 2015 776 502 140 000 Forrás: Záhony Város Önkormányzata A (Működési bevételek)

C (Felhalmoz ási és tőke jellegű bevételek) 122 141 115 403 109 427 1 305 605 142 731 379 764 108 754 118 578 37 285 251 413 103 514

D (Finanszíro zási bevételek)

E (Hitelbevét elek D-n belül)

85 045 18 315 227 563 248 253 73 475 75 812 20 148 9 032 72 789 215 096 115 789

11 076 1 380 196 043 71 246 17 878 7 254 -

24. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása 2005-2015 (eFt)

Év

A (Működési kiadások)

B (Felhalmozá si és tőke jellegű kiadások)

C (Beruházási kiadások B-n belül)

D (Finanszírozási kiadások)

E (Hitelek törlesztése D-n belül)

134 461 99 714 139 337 1 462 288 142 306 187 363 114 218 103 603 47 242 303 087 129 135

3 436 2 641 38 -

2 641 2 641 5 280 20 140 93 660 71 529 -

2005 896 655 181 750 2006 958 387 112 534 2007 987 552 445 734 2008 976 185 1 466 918 2009 1 027 064 156 667 2010 969 827 372 750 2011 890 958 119 572 2012 796 358 112 152 2013 605 966 47 242 2014 906 834 317 587 2015 845 321 150 484 Forrás: Záhony Város Önkormányzata

Vagyongazdálkodás

Záhony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 36/2013. (IV.11.) számú határozatával fogadta el a jelenleg is hatályos közép- és hosszútávra szóló Vagyongazdálkodási Tervét. A vagyongazdálkodási terv alapvető célkitűzései: a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése, kiszámítható és átlátható gazdálkodás, pénzügyi egyensúly biztosítása, a vagyon értékének megőrzése, növelés, ITS Konzorcium


54

a vagyon piacorientált bérbeadásának biztosítása, a vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése, a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése a vagyontárgyak folyamatos állagmegóvása ingatlan-nyilvántartás naprakész, pontos vezetése. A vagyongazdálkodás általános alapelvei: Az önkormányzati vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. Az önkormányzati vagyont érintő fejlesztésekről a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt. A fejlesztés forrása elsődlegesen a különböző pályázati támogatások. Az önkormányzati vagyon hasznosítása: közfeladat ellátásának biztosítása, hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (létrehozás, bővítés, felújítás) céljait az Önkormányzati Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendeletei határozzák meg. A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: Záhony Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: „pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú középület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); „fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. intézményi infrastruktúra-fejlesztés, lakások komfortfokozatának emelése, park növényzetének megújítása); „funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása, vagy alulhasznosított területből többfunkciós közterület kialakítása); „funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá). A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási

ITS Konzorcium


55

költségeket és hozhatnak bevételt is (ilyenek lehetnek általánosságban: közösségi ház, uszoda, múzeum, stb.) A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér, belépődíjak) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét. Az önkormányzat vagyonát tekintve az adatok szerint 2005 és 2014 között több mint másfélszeres növekedés ment végbe. A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök jelentik. 25. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása (2005-2013) Év

Törzsvagyon (eFt)

2005 1 045 778 2006 1 383 058 2007 1 418 338 2008 1 487 454 2009 1 502 434 2010 1 669 950 2011 1 696 544 2012 1 636 431 2013 1 668 020 Forrás: Záhony Város Önkormányzata

Gazdasági Program

Üzleti vagyon (eFt) 166 017 214 083 214 175 209 394 205 478 207 447 207 447 214 447 214 447

Kötvény és hitelállomány (eFt) 0 0 0

Záhony Város Önkormányzata a 2015-2019. közötti időszakra szóló Gazdasági Programját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a szerint készítette el, amelyet a város képviselő-testülete a 33/2015. (IV.15.) számú határozatával hagyott jóvá. A Gazdasági Program elkészítése az ITS tervezésével párhuzamosan zajlott így egyértelműen biztosítható a két dokumentum közötti összhang és szinergia. A Gazdasági Program helyzetfeltárásának tartalma és célrendszere lényegében a megalapozó vizsgálat és az ITS rövid, lényegre törő változata. A programban az alábbi célkitűzések fogalmazódtak meg: A gazdaság élénkítése, a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása A közszolgáltatások minőségének javítása, térségi centrum funkciók erősítése Kulturális és szabadidős (rekreációs) szolgáltatások fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő javítása Az épített és természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése ITS Konzorcium


56

A település imázsának fejlesztése A térségi kapcsolatok erősítése Munkahelyteremtés A népesség-megtartó erő növelése Fontos feladatként jelenik meg többek között a megújuló energiaforrások hasznosítása, a város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata. A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása. A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése. 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Záhony Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a településfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, ingatlanhasznosítás, vállalkozási feltételek stb.). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. Záhony tulajdonában nincs olyan gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amelynek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódna a fejlesztésekhez. 26. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere Településfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselőtestület Bizottságok

a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés, egyeztetés környező települések önkormányzataival véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön városrehabilitáció stratégiai tervezése, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: pályázati források feltárása projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása (akcióterületi ingatlangazdálkodással) tájékoztatás, nyilvánosság városmarketing

ITS Konzorcium

PARTNERSÉG

Polgármesteri Hivatal köztisztviselői

Feladatkörök, kompetenciák


57

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az önkormányzat a munkahelyteremtés és -megőrzés, valamint az adóbevételek növelése és kiszámíthatósága érdekében közvetlen és közvetett eszközzel befolyásolja a jelenlegi és a potenciális gazdasági szereplők tevékenységét. A beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása: ipari-gazdasági célú területek kijelölése és fejlesztése, elérhetőség biztosítása Tervalku: a tervalku intézményének alkalmazása a város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések jöttek létre. A tervalku eszközét elsősorban az ipari parki cégtelepítések, a Városközpontot érintő tömbrehabilitációs beavatkozások és a turisztikai jellegű magánberuházások esetében indokolt alkalmazni. Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartás csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát; különösen fontos az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett; a befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység: jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Záhonyról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Záhony esetében olyan mértékű eltérés tapasztalható a város reálisan felmérhető adottságai és a róla általánosságban elterjedt nézet/imázs között, hogy a város imázsának javítása kiemelten fontos terület. Partnerség: az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során (a Partnerségi Terv keretében azonosította azokat a szereplőket, amelyeket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységébe és így az ITS kidolgozásába aktívan bevon). 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

A városban gyakorolt foglalkoztatáspolitikát alapvetően meghatározza a város foglalkoztatás- és szociálpolitikai helyzete, valamint a közmunka, közhasznú munka és a közcélú foglalkozatás területén elért eredmények. 2011. január 1-től a Munkaügyi Központok koordinálják a közfoglalkoztatást, ezért az önkormányzatok közfoglalkoztatási tervkészítési kötelezettsége is megszűnt. ITS Konzorcium


58

Záhony Város Önkormányzata évek óta folyamatosan biztosít közhasznú munkalehetőséget közfoglalkoztatási programja keretében. A program évente kb. 90-100 fő bevonásával működik, és alapelve, hogy minél több potenciális érdekelt számára elérhető legyen. Az önkormányzat emellett lehetőséget biztosít az önkéntes közérdekű munkavégzésre is. A Foglalkoztatási Program kiemelt feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, és egyéb regisztrált álláskeresők munkába állítása. Ennek keretében főként településrendezés, településüzemeltetés, közparkok fenntartása, közutak fenntartása, környezet, egészségügy, köztisztaság biztosítása, kulturális szolgáltatás, szociális szolgáltatás és ellátás, óvodai ellátás területeken végzik munkájukat a közfoglalkoztatottak. 2014-ben az önkormányzat 137 fő közfoglalkoztatottnak adott munkát. A közfoglalkoztatottak száma 2005 óta folyamatosan nőtt. A közfoglalkoztatottak létszámának növekedése 2009-ben volt a legszembetűnőbb, az előző évhez viszonyítva közel hétszeresére nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők száma. 27. táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai (2005-2014) Év

Létszám (fő)

2005 6 2006 2 2007 16 2008 13 2009 88 2010 108 2011 120 2012 107 2013 130 2014 137 Forrás: Záhony Város Önkormányzata

Ráfordított összes költség (eFt) 6 488 6 415 8 268 13 972 28 277 100 534 30 463 72 634 78 442 111 663

1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Bérlakás állomány

Az önkormányzat tulajdonában 14 önkormányzati bérlakás van, legnagyobb részük a Városközpontban található. Az elmúlt 15 évben 4 önkormányzati bérlakás felújítására került sor. A bérlakások komfortfokozata: 57,1% összkomfortos, 28,6% komfortos 14,3% komfort nélküli szükséglakás. A lakások bérleti díja komfortfokozattól függően 60-120 Ft/m2/hó. Bérlakások száma Bérlakások száma komfortfokozat alapján szobaszám alapján Összkomfortos 8 1 szobás Komfortos 4 1,5 szobás Szükséglakás 2 3 szobás Összesen 14 3-nál több szobás -ebből szociális bérlakás 0 Összesen Forrás: Záhony Város Önkormányzata

Egyéb bérlemények

6 0 2 1 14

Bérlakások száma városrészenként Városközpont Lakógyűrű (Ófalu) Összesen

12 2 14

A városban 20 db helyiség kerül bérbeadás útján történő hasznosításra. Ebből 5 db. üzlethelyiség, 1 db iroda, 2 db garázs és 12 db bérlakás. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 20/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet tartalmazza a bérbeadás feltételeit.

ITS Konzorcium


59

1.10.6 Intézményfenntartás

Az intézményfenntartás/működtetés Záhonyban az alábbi formákban történik: Önkormányzati tulajdonú intézmények: az intézmények egy része önkormányzati tulajdonban van. A város képviselő-testülete az intézmények tevékenységét felügyeli (pl. vezetők kinevezése), míg az SZMSZ határozza meg, hogy ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények: az intézmények másik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, amelyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartozik a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal (4625 Záhony, Ady Endre út 35.) és a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde (4625 Záhony, Ifjúság út 1.). Állami fenntartású intézmények: az intézmények harmadik csoportját azon „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény”, valamint „A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény” szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata (pl.: Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – önkormányzati tulajdonú, KLIK fenntartásában működik). 28. táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények (2015) Önkormányzati működtetésű intézmény neve Művelődési Ház és Könyvtár

Beavatkozási szükségletek

teljes épületenergetikai felújítás: nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés Városi Uszoda (Önkormányzati nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, fűtés és tulajdon) világításkorszerűsítés, napkollektor Ady Endre úti régi Általános teljes épületenergetikai felújítás: nyílászáró csere, homlokzati és tető Iskola épülete hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde világításkorszerűsítés, napelem, napkollektor Városháza épülete világításkorszerűsítés, napelem, Forrás: Záhony Város Önkormányzata

Tekintettel az általános iskolai oktatás 2013 elejével történő központi intézményfenntartás alá vonására, az önkormányzat elsősorban az óvodai nevelés esetén tud beavatkozni az egyenlő hozzáférés érdekében. 1.10.7 Energiagazdálkodás

Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Energiaellátás

A lakások 66,9%-a csatlakozott a gázhálózathoz, amelynek hossza meghaladja a 31 km-t. A gázszolgáltatást és a hálózat üzemeltetését a TIGÁZ Zrt. végzi. Záhony elektromos ellátása teljesen kiépített, az összes villamosenergia-fogyasztók száma 2205 (ebből háztartási fogyasztó 1982). A villamosenergia-hálózat üzemeltetője az E. ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. A közvilágítás korszerűsítésére 2000-ben került sor, ennek keretében egységesítették a lámpatesteket és energiatakarékos lámpatesteket építettek be. A korszerű, Philips gyártmányú fényforrások felszerelésével már az üzemeltetés első évében jelentős energiaköltséget sikerült megtakarítani.

ITS Konzorcium


Megvalósult energetikai beruházások

60

A város az elmúlt időszakban pályázati forrásokból számos energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben, amelyek a pályázatok egyes projektelemeiként valósultak meg. Az elmúlt időszak legnagyobb energetikai beruházása 2009-2011 között valósult meg, amelynek keretében sor került a Záhonyi távhő-szolgáltatási rendszer korszerűsítésére megújuló energiaforrás bevonásával. A beruházás teljes költségvetése 134,37 millió Ft volt. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással. A hőközpont alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%ban megújuló energia felhasználásával működik. A legfontosabb energetikai célú beruházásokat az alábbi táblázat összesíti: Intézmény neve

Polgármesteri Hivatal

Energetikai beruházás rövid leírása A hivatal külső felújítása: nyílászárók cseréje homlokzati hőszigetelés tetőcsere

Megvalósítás forrása

ÉAOP-5.1.1/E-2008-0030

Hőközpontok

I. és II. számú hőközpont bővítése, 2 db, megújuló energiaforrás felhasználására alkalmas kazán beszerzése és telepítése, a faapríték előállításához és a felhasználási helyre történő szállításához közvetlenül kapcsolódó járművek beszerzése

KEOP-4.2.0/B/09-20090009

Árpád Vezér Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény

Beltéri nyílászárók cseréje, beltéri ajtók, alapozott acél ajtótokok, ajtólapok, kilincsgarnitúrák elhelyezése. Fűtéskorszerűsítés keretében új, acéllemez kompakt lapradiátorok és termosztatikus szelepfejek felszerelése történt.

8/2009. (II.26.) ÖM rendeletben kiírt pályázat

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde

A régi, elhasználódott nyílászárók, ablakpárkány lemez, lambéria, fém nyílászáró szerkezet bontása, új, KÖMMERLING típusú hőszigetelt, fokozott légzárású ablakok, és ajtók is elhelyezése. A homlokzat hőszigetelése Austrotherm hőszigetelő lemezzel, üvegszövetháló erősítéssel

7/2011. (III.9.) BM rendeletben kiírt pályázat

Záhony Városi Uszoda

Tetőszerkezet felújítása

7/2011. (III.9.) BM rendeletben kiírt pályázat

Öregek Napközi Otthona

Tetőszerkezet felújítása Nyílászárók cseréje Homlokzat hőszigetelése Födémszigetelés

35/2013. (V. 22.) VM rendelet – LEADER pályázat


ITS Konzorcium


Elnyert projekt

61

A városban található intézmények jövőbeli energiahatékonyságának megteremtése céljából a képviselő-testület 2014-ben pályázatot nyújtott be és támogatást nyert az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola fotovoltaikus rendszerének kiépítésére. A KEOP-4.10.0/N/14-20140159 azonosító számú projekt keretében a beruházás megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által biztosított 35 034 624 Ft összegű támogatással és a szükséges önerő biztosításával 2015-ben kerülhet sor. Az Önkormányzat üzemeltetésében lévő intézmény fenntartási költségének legnagyobb hányadát a villamos-energia számlák jelentik, így a projekt keretein belül megvalósuló Háztartási Méretű Kiserőmű telepítésével ezen kiadások jelentősen csökkenthetőek. Az iskola épülete mögötti területen kerül majd elhelyezésre 192 db Polysol 250 Wp típusú polikristályos napelem modul. A telepített rendszerrel várhatóan megtermelhető energia mennyisége 44.600 kWh/év, amely az iskola jelenlegi energiafogyasztásának csaknem teljes része.

1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése ,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). A fenti feladatok alapvetően az önkormányzat hatáskörébe tartoznak és az alábbi feladatokat látják el: vagyonkezelés, köztisztaság, ingatlankezelés, bérbeadás, közfoglalkoztatás, távhőszolgáltatás, lakossági szilárd hulladék szállítása, kezelése, belterületi utak fenntartása, parkfenntartás, gyepmesteri tevékenység, bel- és csapadékvízrendszer fenntartása. A városban a távhőszolgáltatást az önkormányzati tulajdonú Záhonyi Hőtermelő és Távhőszolgáltató Kft. végzi. A köztemető jelenlegi üzemeltetője a Hosszú Gyula Temetkezési és Ravatalozói Bt. (4600 Kisvárda, Vörösmarty tér 9.).

ITS Konzorcium


1.12

62

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1 Természeti adottságok

Záhony város a Felső-Tisza-vidék középtájon, azon belül is a Bodrogköz kistájon helyezkedik el.10A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. Területe 862 km2 (a középtáj 30,1%-a, a nagytáj 1,7%-a). A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira. 11. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből

Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg Domborzat és talajviszonyok A kistáj 95 és 178 m közötti tszf-i magasságú ártéri síkság. A középső részen élénkebb, a Bodrog és a Tisza mentén kevésbé változatos felszínnel. A Bodrogköz középső részét számos, a Tisza és a Bodrog oldalazó eróziójával pusztított, de ma is 10-15 m magas futóhomoksziget tarkítja. A Tisza és a Bodrog menti síkságot elhagyott morotvák és mederszakaszok tagolják.11 További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a 1.17.1 részben. Éghajlat Záhony éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Éves napfénytartam

Záhonyban az évi napfénytartam 1800 óra körüli, nyáron 740–750, télen 170 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5–9,7 °C, a nyári félévé 16,7–17,0 °C. Évente 185– 190 nap körüli fagyoktól mentes időszakra számíthatunk, ápr. 10–15. és okt. 20. között. Az évi 10forrás: 11forrás:

Magyarország kistájainak katasztere:144-148. o. Magyarország kistájainak katasztere:144-148. o.

ITS Konzorcium


63

abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5–34,0 °C. A téli abszolút minimumok átlaga –16,0 és –17,0 °C közötti. Csapadék

A csapadék évi összege 600 mm körüli. A hótakarós napok átlagos száma 40–45, az átlagos maximális hóvastagság 18–20 cm. 1,20 körüli az ariditási index értéke.

Szél

A leggyakoribb szélirányok rendre az É-i, ÉNy-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket.12

Vízrajz

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Záhonyt a Felső-Tisza tervezési alegységhez sorolják. A város a Rétköz sekélyporózus és porózus, valamint a Nyírség-Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekélyporózus és porózus felszín alatti víztestek területén található. A települ ést északról határoló Tisza-szakasz a „Tisza Szipa-főcsatornátólBelfő-főcsatornáig” elnevezésű természetes vízfolyás víztest, amelynek VOR kódja AEQ057. A belterület déli végétől indul a Belfő-főcsatorna nevű, vízfolyás jellegű, mesterséges víztest „Belfő-főcsatorna 29/29” elnevezésű szegmense, melynek VOR kódja: AEV620. A Tisza a város közigazgatási területét határolja ÉNy-i irányból. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom is.13 12. térkép: Település és környékének vízrajza

Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/

A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza. Növényzet

Záhony az Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), ezen belül pedig az Észak-Alföld fórajárásába (Samicum) tartozik, mely a Szatmár-Beregi-síkot, a Rétközt és a Bodrogközt foglalja magába. Ennek a flórajárásnak különleges értékét az adja, hogy növénytársulásai nagy számban tartalmaznak keleti-kárpáti flóraelemeket. Az észak-alföldi flórajárás valódi klímazonális erdőterület. A terület utolsó természetes képe olyan zárt erdős-mocsaras-lápos vidék volt, melyet a bükkös elemekben - sőt helyenként elegyalkotó fafajként bükkben is - gazdag gyertyánostölgyesek és a keményfa-ligeterdők uraltak.14

Állatvilág

Az állatvilág a növényekhez hasonlóan sokszínű és gazdag, jellemző rá az alföldi és a hegyvidéki faunaelemek keveredése. Ez utóbbiak előfordulását a Kárpátok közelsége, erdeinek és lápjainak hűvös, nedves mikroklímája és élőhelyeinek viszonylagos zavartalansága teszi lehetővé. Az 12forrás:

Magyarország kistájainak katasztere:144-148. o. www.vizeink.hu; Felső-Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási terv 14forrás: http://medusa.hnp.hu/78-8317.php; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 13forrás:

ITS Konzorcium


64

emlősök közül említést érdemel a nyuszt és rokona, a vidra. A nagyobb erdőkben nem ritka a vadmacska és a borz. Keményebb teleken egy-egy farkas is elkóborol idáig a hegyekből. Az erdők legnagyobb emlősfaja, a gímszarvas nem ritka a területen, természetvédelmi szempontból nem kívánatos viszont a Bockerek-erdőbe betelepített dámvad jelenléte. A terület gyakori vadja az őz, a vaddisznó, és a róka. A falvak templomainak tornyaiban népes denevérkolóniák tanyáznak, s a falvak gyakori lakója a nyest. 15 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Tájtörténet

Ahhoz, hogy a Felső-Tisza menti mocsárvilág helyén a mai rendezett, művelésre alkalmas terület kialakulhatott, több mint egy évszázad szívós, kitartó, áldozatos munkájára volt szükség. Az 1840-es években Széchenyi és Vásárhelyi kezdeményezésére indult szabályozási munkák elsődleges célkitűzése az árvizek szabad szétterülésének megakadályozása volt a folyó kanyarulatainak levágásával és töltések közé szorításával. Az elsők között 1846-ban FényesLitke székhellyel megalakult Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat még ebben az évben megkezdte Zsurk-Záhony és Vencsellő között a Tisza bal parti töltésének építését. A szabadságharc alatt a munkálatok alig-alig haladtak előre. 1854-ben megkezdik a módszeres építkezést, mely 1859-ben befejezést is nyer. A töltést a heves árvizek kártételei után többször bővítették, magasították, de ezek a munkák eredeti fekvésén nem változtattak és egészében ma is a régi vonalon fut. Az 1888. évi árvizet már kiállta a töltés, annak ellenére, hogy az egyike volt a Tiszán levonuló legnagyobb árvizeknek. A következő szabályozási feladat a mocsarak lecsapolása volt. Gondoskodni kellett a területükre jutó szivárgó és csapadékvizek, egyszóval a belvizek elvezetéséről, illetve az ide folyó “külvizek” távol tartásáról. Az első feladatnak volt hivatva eleget tenni az 1860-70. között megépített 53 km hosszú Belfő csatorna, amely Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, valamint a hozzá tartozó 22 nagyobb mellékcsatorna. Ez a belvízrendszer azonban képtelen volt megfelelni a második feladat által meghatározott követelményeknek, a külvizek elvezetésének. A nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállításához a Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása kellett, aminek eredményeként 1879-82. között megépült a Lónyay-övcsatorna. Nevét a gróf Lónyay Menyhértről kapta.16 13. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe 15forrás: 16forrás:

http://medusa.hnp.hu/78-8317.php; https://www.fetivizig.hu/hun/belvizvedelmi-rendszer; a 45. sz. Felsőszabolcsi bvr. bemutatása

ITS Konzorcium


Tájhasználat, tájszerkezet

65

A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Záhony és a kistérség mai tájszerkezete szemléletesen reprezentálja azt a több évszázados, az elmúlt néhány évtizedben felgyorsuló folyamatot, melynek eredménye eleinte a termőterületek bővítése, később a gazdasági területek térhódítása lett. A Záhonyi vasúti átrakó és a kiterjedt gazdasági, logisztikai területek miatt a térség negyede a napjainkban már kivett terület. A művelési ág megoszlását tekintve legtöbb a szántó, az erdő, valamint a gyümölcsös. A Tisza menti ártéri ligeterdők nyár- és fűzerdei mellett az ártérben telepített nemes nyárasok is szép számmal találhatók. A belső területeken őshonos tölgyesek helyét jelentős mértékben a telepített akácosok vették át. A tervezési terület természeti adottságait, természetes növénytakaróját figyelembe véve viszonylag kis helyet foglalnak el a rétek, legelők. A térségre jellemző homokpuszta gyepek és homoki legelők erősen visszaszorultak. Összességében a térség termőképessége viszonylag jó, aminek megfelelően a termőterületek jórészt hasznosítottak. A mezőgazdasági hasznosítású területeken jelentős almások találhatók. A mezőgazdasági kultúrák többi részét főleg búza, kukorica, burgonya és napraforgó teszi ki. Az állattartás jelentősége nem nagy, bár néhány településen sok állatot tartanak.17 Záhony teljes területének nagysága 6870 ha, ebből 332 ha belterület. Művelési ág szerinti megoszlása a következő: 29. táblázat: Záhony művelési ág szerinti területaránya Művelési ág Szántó Gyümülcsös Szőlő Gyep Erdő Kivett Összesen: Forrás: KSH, 2013

Területi arány [%] 79,99 13,00 0,01 2,00 4,00 1,00 100

14. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe

Forrás: Corine 17forrás:

A záhonyi kistérség településfejlesztési koncepciója;2010.

ITS Konzorcium


66

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

1.12.3.1.1 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Záhony területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján. 1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Záhony város Településrendezési Terve alapján 147,97 ha területű térségi jelentőségű tájképvédelmi terület került lehatárolásra, melyet térképileg a Településrendezési Terv 89., 90 oldalain található ábra mutat be. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Natura 2000

Natura 2000-es terület a várost érintő Felső-Tisza (területkód: HUHN20001), aminek területnagysága 28681,89 ha. 15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.3.2.2 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található.

ITS Konzorcium


67

1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületek

Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterület Záhony területén nem található.

Ökológiai folyosók

A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

Pufferterületek

A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferterület Záhonyban nem található. 16. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Záhony területe 6,87 km2, ebből belterület 3,32 km2. Az adatokból látható Záhony sajátossága, a rendkívül kicsi külterület (a teljes területnek mindössze 51,7%-a). Ebből következik, hogy a város (közigazgatási területre vetített) népsűrűsége rendkívül magas (593 fő/km2, ami több, mint hatszorosa a megyei átlagnak). Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el.

ITS Konzorcium


1.13

68

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1 Szerkezeti, kondícionáló szempontból karaktert meghatározó elemek

lényeges,

a

zöldfelületi

A város zöldfelületi rendszerét, a zöldfelületi rendszer kialakításának lehetőségét elsősorban a település természetföldrajzi adottságai és a város szerkezete befolyásolja. A zöldfelületi rendszer elemei használatuk szempontjából három csoportba sorolhatók. Ezek a csoportok azt is meghatározzák milyen mértékben vehetők figyelembe az egyes elemek a teljes lakosság rekreációs igényeinek kielégítésekor. Korlátlan használatú zöldfelületek: ezek a rendszer legfontosabb elemei, mivel kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukat a város minden lakója élvezi: belterületi erdők, közparkok és közterek, lakótelepi zöldfelületek, zöldsávok és fasorok. Ez utóbbiak a zöldfelületi rendszer fontos összekötő elemei. Korlátozott használatú zöldfelületek: kondicionáló hatásukat az egész lakosság, egyéb (pl. rekreáló, pszichikai) hatásukat csak az érintett lakosság élvezi. Ide tartoznak többek között a temető, a szabadtéri sportpályák és az intézményi zöldfelületek. Minőségüket tekintve eltérések figyelhetőek meg. Közhasználat elől elzárt területek: nagyságuk miatt a városi zöldfelületi rendszer fontos elemeit alkotják. Ilyenek például a kiskertek, falusi és kertvárosi beépítésű lakóterületek, valamint a gazdasági területek védelmi célú fásításai. 1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

A város közparkokkal, közterekkel való ellátottsága Záhony területén a hagyományos értelemben vett közpark18 nem alakult ki. A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult. A település életében korábban a legfontosabb szerepet betöltő tér a polgármesteri hivatal szomszédságában található kis terület volt, amely méretei alapján alkalmatlannak bizonyult a központi tér funkcionális szerepkörének betöltésére. A városrehabilitáció legfontosabb akcióterületén, a korábban tágasan terpeszkedő gyepes felszínű, körben vegyes faállományú zöldfelületen, új, többfunkciós köztér került kialakításra. A teret É-ról az iskola főbejárati homlokzata, K-ről egy garázssor tűzfala, D-ről a művelődési ház oldalkertje, míg Ny-ról a József Attila utca nem egységes fasora határolja. Az újonnan létrejött köztér funkciói: A József Attila utca és az iskola főbejárata közti térrész gyülekező- és fogadó térként is felfogható. A terület ÉK-i sarka az ott kialakított szabadtéri színpaddal - melyhez mobil lefedés tartozik - rendezvénytérként szolgál. Ennek folytatásában, D felől kapott helyet a Dr. Béres József emlékpark, ahol egyszerű, terep szinten elhelyezett vízjáték körül csepp alakú ülőkéken lehet nézelődni, szemlélődni. Mellette a burkolatban szigetszerűen meghagyott zöldfelület központjában a tudós, feltaláló egészalakos szobra kapott helyet. Közpark céljára csak olyan terület alkalmas, amely legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80 m. 18

ITS Konzorcium


69

A köztér csendesebb részén intenzív növényültetéssel tervezett kiemelt növénykazetta választja el a zajosabb rekreációs funkciótól, azaz a kisgyermekek játszóterétől. Az emlékpark mellett nem csak a zöld kazetta, hanem a sakk park is puffer területként került kialakításra. Az idősebb generációnak szánt rekreációs terület átmeneti funkciót képez a gyülekező tér és a nagyobbak játszótere között. A köztér D-i, művelődési ház felőli vége a gyermek rekreáció helyszíne. K-i oldalában a legkisebbek játszóeszközei kaptak helyet, míg Ny-i szélében a tizenévesek eszközeié a tér. Tömbtelkes zöldfelületek A település csekély részét foglalják el társasházak, melyek összefüggően, a városközpontban helyezkednek el. A társasházak közötti zöldfelületek növényzete, minősége nagyon változó. Felváltva találkozhatunk szépen parkosított és teljes kopár területekkel. A város játszótereinek nagy része is itt található. Fasorok, zöldsávok, szoliterek Záhony utcáinak jelentős részén található növényzet, azonban minősége változó. A lakóutcákban szép utcaképet biztosító növényzet található, azonban a fő közlekedési vonalak mentén nincsenek, vagy hiányosak a fasorok-növénysávok. A település zöldfelület-hálózatának alapját a központban található viszonylag kiterjedt korlátozott használatú zöldfelületek és a családi házas városrészek kertjei adják. A korlátozott használatú zöldfelületek csoportjában az intézménykertek közül koros, szép növényállományát tekintve kiemelkedő a Széchenyi – József Attila – Kun Béla utcák által határolt egykori óvodakert. A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde kertje szintén értékes növényzettel és kellemes kialakítású, az óvodások számára jól használható udvarral rendelkezik. A 4. sz. főút mellett elhelyezkedő városi temető település felől kialakított főbejáratától a ravatalozóig vezető út és az épület közvetlen környezete szépen parkosított. A város jelentős kiterjedésű sportterületekkel rendelkezik. A Kárpát utca mentén elhúzódó szépen kialakított és fenntartott sportterületen több futballpálya, kosárlabda, valamint teniszpályák is vannak. A pályák között és a kerítés mentén gondozott zöldsávok találhatók. A település területének nagy része családi házas beépítésű, a zöldfelületi állomány vizsgálata szempontjából a közhasználat elől elzárt zöldfelületek kategóriájába tartoznak. A telkek többnyire gondozottak, azonban igényes kertépítészeti megoldásokkal ritkán találkozni. A növényalkalmazás változatos, a szomszédos kertek növényzete szervesen összefüggő zöldfelületet alkotva kapcsolódik egymáshoz. 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. A település adottságai miatt a zöldfelületek kiterjedései csak korlátozottak, inkább minőségileg, mint mennyiségileg javíthatók. A meglévő zöldfelületi rendszer alapvető problémái: a kül- és belterületek közötti zöldfelületi kapcsolat jórészt hiányzik, a meglévő utcai fasorok kiegészítésre szorulnak (pl.: Ady Endre utca északi, hiányos növényzetű részében vagy a Kárpát utcán), a lakóutcák vegyes kiültetésűek,

ITS Konzorcium


70

néhány intézménykertben a növényállomány állapota nem megfelelő (pl.: Árpád Vezér Általános Iskola kertjében), a temető főbb útjai mellől hiányoznak a fasorok, a sírok között nem található növényzet, a település játszótereinek kialakítása, műszaki állapota nem minden esetben megfelelő.

1.14

Az épített környezet vizsgálata

1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1 Településszerkezet történeti kialakulása, vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata19

a

településszerkezet

Valószínűsíthető, hogy Záhony, mint konkrét település 1341-től létezik. Feltételezhető az is, hogy már ekkor is létezett a térségben tiszai átkelő. A Tisza-könyök térsége a megyehatárok gyakori változásával hol Szabolcs, hol Ung vármegyéhez tatozott. A török hódoltság idején az önálló Erdélyi Fejedelemség része volt. Ennek az időszaknak a kulturális, néprajzi, építészeti hagyományai a mai napig megfigyelhetők és tapasztalhatók. A település a sorozatos árvizek miatt 1850–55 között az állandóan vízjárta területről kb. 1 km-rel odébb települt, egy magasabban fekvő dombra (a jelenlegi Ófalu településrész helye). A község jelentős fejlődésnek a Nyíregyháza–Ungvár vasútvonal kiépítését követően indult, amelynek Kisvárda–Csap közötti szakaszát 1873-ban adták át. 1910-11-ben épült meg az első, állandó jellegű Tisza-híd Záhony és Csap között, felváltva a korábbi fa szerkezetű átkelőt. A háromnyílású, keszonalapozású, csonkaszegmens alakú, acél, rácsos hidat 1944-ben felrobbantották, helyreállítása 1962-ig valósult meg (majd 1996-97-ben teljes átépítésre került). Záhony először az első világháborút követően vált határtelepüléssé. Záhony település helyzete 1945-ben hasonló volt a többi magyarországi kistelepüléshez: nagy kárt az épületekben és a lakosságban nem szenvedett, leszámítva persze a Tisza-híd felrobbantását. 1946-47 ugyanakkor máig meghatározó fordulópontot hozott a település életében, hiszen ekkor épültek ki a vasúti átrakó első működő létesítményei. 1957 és 1965 között kialakult az átrakó üzemi területe kb. 85 km2-en. Magát az átrakó állomást eredetileg csak Záhony vasútállomás területére tervezték, de később folyamatosan bővült Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, majd Eperjeske, Tornyospálca és Mándok irányába. Kialakultak a tematikus átrakók (pl. faátrakó, olajtelep) is. A vasúti átrakó kialakítása gyorsan növekvő számú munkavállalót vonzott a térségbe, amelyek jelentős része le is települt Záhonyban és a környező településeken. A város történelmi magja, a jelenlegi belvárostól északra elhelyezkedő Ófalu mellett az 50-es években épült ki a Gerő-telep a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. Az új városközpont a 70-80-as években épült ki, ekkorra ugyanis a település lakosszáma és jelentősége megkövetelte egy városias szolgáltatóközpont kialakítását, ugyanakkor a lakóterületek bővítésére is folyamatosan szükség volt. Végül jobbára a 90-es évektől kezdve épült be Záhony legfiatalabb lakófunkciójú városrésze a Nyugati lakótelep. Záhony Városközpont városrésze nem történelmi városközpont, nem tartalmazza a település hagyományos magját, de minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepet tölt be. A 19

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013

ITS Konzorcium


71

város méretének és lakosság számának megfelelő módon egyközpontú település, amelyben jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki. 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

Záhony város településszerkezete az alábbi területekre tagozódik: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek (kisvárosias, kertvárosias, falusias) Vegyes területek (településközponti, központi) Gazdasági területek (kereskedelmi szolgáltató, jelentős mértékben zavaró, egyéb ipari) Üdülőterületek (üdülőházas, hétvégi házas) Beépítésre szánt különleges területek(Nagykiterjedésű kereskedelmi célú, Vásár, kiállítási, Egészségügyi, Strand, Nagykiterjedésű sportolási célú, Nagykiterjedésű kulturális célú, Honvédelmi és belbiztonsági, Hulladék elhelyezésére szolgáló, Közlekedési építmények, Mezőgazdasági üzemi) Beépítésre nem szánt területek: Beépítésre nem szánt különleges területek (strand, nagykiterjedésű sportolási és szabadidős, temető, bányászati, honvédelmi és belbiztonsági) Közlekedési és közműterületek (közúti, vasúti, vízi, légi) Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek (általános, kertes) Vízgazdálkodási területek (vízmeder, árvízvédelmi, vízbeszerzési, nagyvízi meder területére eső strand, nagyvízi meder területére eső szántó, nagyvízi meder területére eső rét, legelő) Természetközeli terület 1.14.1.3 Funkció vizsgálata

30. táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása Funkció

Alfunkció

Intézmények megnevezése

Darabszám

bölcsőde, óvoda

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde

1

alapfokú középfokú iskola és szakoktatás

Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4625 Záhony, József Attila út 48.)

1

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium Háziorvosi szolgáltatás Gyermekorvos Fogorvos

1

Humán funkciók

egészségügyi ellátás

ITS Konzorcium

2 1 1


Funkció

Alfunkció

szociális szakosított ellátás

Közösségi funkciók

könyvtár színház, mozi

múzeum szabadidőpark közösségi ház

uszoda, strand

Igazgatási funkciók

rendőrség tűzoltóság

okmányiroda önkormányzati hivatal kormányablak Közlekedési autóbusz állomás funkciók vasútállomás benzinkút repülőtér Gazdasági Ipartelep funkciók piac pénzügyi szolgáltatók bankok irodaház szálláshely vendéglátó egységek Forrás: Záhony Város Önkormányzata

és

72

Intézmények megnevezése

Darabszám

Védőnői szolgálat Orvosi ügyelet családsegítést, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és gyermekjóléti szolgáltatás (Szociális Központ Mándok) Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épületében Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épületében alkalmanként József Attila úti szabadidő és rendezvénypark Záhony Ady Endre út 74. szám (418/1 hrsz.) alatti közösségi ház Záhony Ady Endre út 40. (439/1 hrsz.) alatti közösségi ház József Attila út 50. (220/2 hrsz.) alatti Városi Uszoda (további fejlesztési lehetőség kültéri medencék építése, megújuló energiaforrás bevonása) Záhony Rendőrkapitányság Zalka Máté út 2. Hivatásos Tűzoltóság Baross Gábor út 6. Európa tér 20. Ady Endre út 35. kialakítása folyamatban Európa tér buszvégállomás Európa tér 4-es számú főút mellett Széchenyi út 2. Városi Piac OTP Bank, Erste Bank, Rétköz Takarékszövetkezet

1 1 -

jelenleg szünetel

ITS Konzorcium

1 1

0 1 2

1

2 1 1 1 1 1 1 1 3 4 5


73

1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek

Záhonyban határátkelő és ipari város révén nem jellemzőek a kihasználatlan iparterületek. Rendezetlen funkciójú, elhanyagolt terület található a 632 hrsz-ú ingatlanon a 4-es számú főút mellett, amely jelenleg park, a Kelet-Kapuja emlékművel. Önkormányzati tulajdonú ingatlan. A határátkelőn várakozó kamionok, utasok kommunális hulladékkal szennyezik. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek)

A KSH adatai alapján Záhony városban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum vagy az erősen leromlott terület feltételeinek, a szlömösödött, degradálódott területek elemzése nem releváns. 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata20

A város egyes településrészeit az alábbi struktúrák jellemzik: Ófalu: Erre a kicsi településrészre általában családi házas beépítés jellemző. Az úthálózat, valamint a telekosztás szabálytalan, organikus képet mutat. Településközpont vegyes és falusias lakóterületek jellemzik. Városközpont: vegyes beépítés (családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítés, helyenként házgyári házas lakóterület). Úthálózata párhuzamosan rendezett. Főként központi vegyes és településközpont vegyes területfelhasználások a jellemzőek. Gerő-telep: Családi és ikerházas beépítés jellemzi. Szabályos tömb- és telekkiosztás, párhuzamos úthálózat található ezen a településrészen. Nyugati lakótelep: Kertváros, általában családi házas beépítéssel. Úthálózata jellemzően párhuzamos, telekstruktúrája szabályos. Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült. 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Záhony Város Önkormányzata rendelkezik tulajdonkataszterrel. A tulajdonkataszterben az önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek nyilván vannak tartva. Az önkormányzatnak 223 db névjegyzékbe vett tulajdona van. 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik. 1.14.5 Az építmények vizsgálata21

Az Ófalura a családi házas beépítés a jellemző, főként oldalhatáron álló beépítési móddal. Itt található a település legrégebbi lakóházainak többsége, ezek közül számos védendő épített örökségi elem. A Városközpontot a vegyes beépítés jellemzi. A családi házas beépítés csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jelenik meg. Főként sorházas és tömbházas beépítés, helyenként házgyári 20 21

Felhasznált anyagok: IVS, Településfejlesztési Koncepció, saját adatgyűjtés Felhasznált anyagok: IVS, Településfejlesztési Koncepció, saját adatgyűjtés

ITS Konzorcium


74

házas lakóterület található ezen a területen. A városrész a település legdinamikusabb fejlődési időszaka alatt, a 70-80-as években született, amikor a számban felduzzadt lakosság számára városias településközpont és szolgáltatás-kínálat kialakítása vált szükségessé. Itt található a város középületeinek, irodaépületeinek legnagyobb része. Helyi adottság, hogy a Városközpontban a beépült területek mellett egyidejűleg vannak be nem épült területek, szabad telkek, valamint leromlott épületállományú területek. A Lakógyűrű K-i oldalán található a Gerő-telep, amely az 50-es években épült, a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. A városrészt családi és ikerházas beépítés jellemzi. a Lakógyűrű Ny-i oldalát alkotó Nyugati lakótelep, amely a 90-es évektől épült, kismértékben napjainkban is bővül. Úthálózata jellemzően párhuzamos, városrészi jellege kertvárosi, ahol általában családi házas beépítéssel találkozunk. 1.14.6 Az épített környezet értékei 1.14.6.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A már azonosított lelőhelyek és leletanyag ismertetése:22 1.lh. Ady Endre u. A belterület, Ady Endre u. 46-48., a vasútállomástól a község főutcájára fordulva jobboldalon a 46. és 48. telkek között (48. sz. határőrs laktanya) húzódik egy kis köz, amely a Szabadság telepre vezet, a közben szennyvízcsatorna fektetésekor került elő egy sír, egy V. századi fibulapárral. 1959-ben végzett itt helyszíni szemlét Dienes István. Korszak: V. század 2.lh. Rákóczi út A belterületen, a református parókián gázvezeték bekötésekor előkerültek csontvázak. Nagy valószínűséggel Záhony középkori temetője lehetett, s a Rákóczi utca pedig a település legrégebbi utcája. 1994-ben végzett itt helyszíni szemlét Istvánovits Eszter. Korszak: középkor 3.lh. Rendező pályaudvar A rendező pályaudvaron a nyíregyházi és vásárosnaményi vasúti elágazás között a földmunkát vezető főmérnök adott át egy nagyméretű hamvedert és egy másik fazék töredékeit. Az urna magassága 82 cm, a helyszínen további darabokat gyűjtött össze 1950-ben Nyárády Mihály helyszíni szemléje során. Korszak: őskori telep, bronzkori temető-urnás 4.lh. Vasútállomás A vasútállomás melletti földmunkák alkalmával, a vasúti állomás előtti dombban régészeti leletek kerültek elő, Makkai László kisvárdai tanár jelentette mindezt, majd 1951-ben leletmentés történt. 1988-ban a záhonyi vasútállomás K-i részén kútásás közben bronz depót került elő, helyszíni szemlén Istvánovits Eszter járt. Korszak: késő bronzkori telep (Gáva), bronz depót, kora vaskori telep és avar 5.lh.Szebecse-part Záhonytól DK-re, a Záhony-Győröcske összekötő út mentén, egykori élővízfolyás partján emelkedő ÉNy-DK-i irányú dombháton felszíni telepnyomra bukkant Bálint Mariann terepbejárása során 2005-ben. 22

Forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány

ITS Konzorcium


75

Korszak: őskor, Árpád-kor 6.lh. Vasútállomástól délre, Keselyűs A vasútállomástól délre 1 km-re, 3,5 m magas, 200 m átmérőjű dombot vasútépítés során bontották meg, melynek munkálatai során régészei leletek kerültek elő. A leleteket 1953-ban Mérey Kádár Ervin gyűjtötte össze helyszíni szemléje során. Korszak: késő bronzkor 7.lh. Régi temetőtől D-re Egy örökségvédelmi hatástanulmány terepbejárásaként vizsgálták meg ezt a részt, s találták a lelőhelyet. Korszak: őskor 1.14.6.2 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

A város településszerkezeti és építészeti értéke az Ófalu területén található. Ennek utcahálózata - beleértve a Krúdy - Kárpát utcától délre eső kis szabálytalan tömböt - mutatja a városnak a ll. világháborúig tartó életét. A kis szabálytalan tömb telkei a halmazosan elhelyezkedő házak körül alakultak ki. Ez a beépítés megmaradt. A terület másik részén kisebb-nagyobb szalagtelkek helyezkednek el, ezeken zömmel oldalhatáron álló házakkal. Kivétel ez alól az utcafordulóknál lévő telkek beépítése. Több helyen megvannak a gazdasági épületek a hajdani életforma hagyatékaként. Ennek az „ófalunak” a szerkezete és beépítési módja a jellegzetesen falusias megjelenésű épületekkel megőrizendő. Ezeknek a házaknak az arányai, tömege, homlokzataik részletei is helyi értékek. Ez vonatkozik a gazdasági épületekre is. 1.14.6.3 Világörökség és világörökségi várományos terület

Záhony városban nem található világörökség, ill. világörökségi várományos terület. 1.14.6.4 Műemlék, műemléki együttes

Záhony műemléki épülete az 1805-ben épült copf stílusú református templom, amelynek tornya 1809-ben készült el. 1.14.6.5 Nemzeti emlékhely

Záhonyban nem található nemzeti emlékhely.

ITS Konzorcium


76

1.14.6.6 Helyi védelem

Az építészeti örökség helyi védelmére a településen a Helyi Építési Szabályzat tesz javaslatot. E szerint Záhony helyi védelemre javasolt épületei a következők: 31. táblázat: A település helyi védelemre javasolt épületei

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái

A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom. Parkoló hiány jelentkezik az oktatási intézményeknél, a piac környékén. További problémát jelent az újonnan nyíló kiskereskedelmi üzleteknek a kötelezően előírt parkolóhelyek biztosítása. A többnyire városközponti területen elhelyezkedő ingatlanok nem teszik lehetővé a saját telken történő parkolóhelyek kialakítását, a közterületi megállóhelyek száma pedig korlátozott. Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások

ITS Konzorcium


77

A város lakásállománya öreg A közparkok nagy része felújításra szorul A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulhatnak elő (pl. havária esetén) A városközpontnak nincs jelentős történelmi háttere, egységes építészeti karaktere

1.15

Közlekedés

1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Záhony városa a – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül a legkisebb területűnek és népességűnek számító – Záhonyi járás központja. Fekvése a megyében a leginkább északi, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától nem egészen 70 km-re északkeletre található.

Ingázás

Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Látható, hogy Záhony inkább céltelepülés, mivel az bejárók száma jóval magasabb az eljárókénál (2 190 fő a 600-hoz képest). A legtöbben Kisvárdáról érkeznek, ami egyébként az eljárók szempontjából is az elsőszámú céltelepülés. További főbb célpontok (nagyvárosi jellegük miatt) Nyíregyháza és Debrecen. 32. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen

Összesen

Megnevezés

SzemélyTömeggépkocsival közlekedéssel

2001

Kerékpárral (Gyalog)

2011

Helyi közlekedő

1 613

1 731

322

50

419 (940)

Bejáró

2 488

2 190

845

1 298

47

174 86 82 94 108 429 92 94 68 60 9

0 0 25 7 0 0 0 0 0 0 0

Kisvárda .. 348 174 Mándok .. 175 89 Zsurk .. 169 62 Tiszabezdéd .. 165 64 Ajak .. 147 39 Eljáró 340 600 159 Kisvárda .. 125 33 Nyíregyháza .. 119 20 Debrecen .. 78 3 Eperjeske .. 76 16 Tuzsér .. 49 40 Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott

ITS Konzorcium


78

A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak (gyaloglás 54%, kerékpározás 24%). A személygépkocsi kitüntetett szerepet kap a helyi közlekedés esetében (19%). Az eljárók és bejárók esetében pedig a vasút a kitüntetett közlekedési mód (56 és 48%), ezt követi a személygépkocsi 28 és 39%-al. A távolsági busz szerepe alacsonyabb, 10% körüli. 14. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása 2 500 2 000

Fő

1 500 1 000 500 0 Helyben maradó Helyi közl.

Vasút

Bejáró Távolsági busz

Személygépkocsi

Eljáró Kerékpár

Gyalog

Forrás: KSH Népszámlálás 2011.

Külső kapcsolatok, országos hálózat

A várostól északnyugatra halad el a megye legfontosabb főútja, a – fővárost Záhonnyal összekötő – 4. sz. elsőrendű főút, melyre Záhony egy összekötő úti kapcsolattal csatlakozik. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincs 17. térkép: Záhony környezetének országos jelentőségű főútjai

Közúti kapcsolatok tekintetében az M3 autópálya délnyugati irányban – a 4. sz. főúton, a Nyíregyháza kelet csomópontnál – közel 70 km távolságban érhető el. A főváros közúton 300 km autózással érhető el. A város Ukrajnába vezető nemzetközi közúti határátkelője 2 km, a ITS Konzorcium


79

Szlovákiába vezető pácini közúti határátkelő 50 km, a 49. sz. másodrendű főúton a Romániába vezető csengersimai közúti határátkelő pedig 100 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden környező település elérhető. Az innen induló utasok Mándok irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 5 helyközi megálló található. Záhonyt 100-as számú Budapest - Záhony országhatár (itt már csak egyvágányú, villamosított, illetve az országhatár felé dízel vontatású) nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal, a 284-es számú „Záhony normál”, valamint a 400-as számú „Záhony széles” nyomtávú hálózat érinti a transz-európai vasúti hálózat besorolással, továbbá a 111-es számú, Mátészalka – Záhony egyvágányú, dízelvontatású vasútvonal is ide csatlakozik regionális vasúti pálya besorolással. A személyforgalom kiszolgálása alapvetően ütemes menetrend alapján történik. A város és a térség életében a Tisza-folyó elméletileg alkalmas vízi közlekedés lebonyolítására. A folyó Győröcske-Záhony térségétől kezdve hajózható, a Záhony feletti szakasz azonban csak megfelelő vízállás esetén. A folyó ezen szakaszán több személyforgalmi kikötő található, menetrend szerinti személyszállítás azonban nem zajlik, teherszállítás pedig csak alkalomszerűen. A vízi közlekedés infrastruktúrája összességében kiépítetlen. A folyó turisztikai hasznosítását a város térségében megnehezíti, hogy a Tisza egyben határfolyó is. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 310 km, míg az Airport Debrecen 125 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés

Városkörnyéki közúthálózat

A közúthálózati szempontból – határ menti jellege miatt aszimmetrikusan – alközponti szerepű város keleti és déli (Kárpát utca) irányban a 4115. j. Záhony – Vásárosnamény összekötő úton, valamint déli irányban a 4148. j. Záhony – Tiszabezdéd összekötő úton keresztül áll még kapcsolatban a környező településekkel. 18. térkép: Záhony városi közúthálózata

Városi közúthálózat

A város belterületi úthálózata 19 utcából áll, összes hossza 13 864 m. Kiépítetlen útszakasz a belterületen nincs, minden út szilárd burkolattal rendelkezik. A külterületen 3 869 m önkormányzati út található, amelyek közül 1 941 m burkolt (50,2%). ITS Konzorcium


80

Az egyes városrészek gyűjtőutakkal való feltártsága megfelelő, minden városrész elérhetősége biztosított. A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom (pl. Krúdy Gyula utca/Kárpát utca). A városközpontot É-i és D-i oldalán a két DNy-ÉK irányú feltáró út határolja, legfontosabb ÉD-i közlekedési útjai az egymással párhuzamos Ady Endre és József Attila utcák. Ez utóbbiak egyúttal a közösségi és gazdasági szolgáltatások elsőszámú helyszínei is a városban. A József Attila utca emellett a vasútállomás felé is összekötő és megközelítő útvonalként szolgál. Forgalmi jellemzők

A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 19. térkép: Záhony főbb útjainak forgalmi terhelése

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” kiadvány adataiból (2014.07. Magyar Közút Nonprofit Zrt.)

Közlekedésbiztonság

A településen a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma kifejezetten alacsony, és az is csökkenő tendenciájú. Az alábbi ábra Záhony közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. Látható, hogy közlekedésbiztonsági szempontból veszélyesebb csomópont az Ady Endre út Krúdy Gyula út kereszteződése. 15. ábra: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek

Forrás: KKK

ITS Konzorcium


81

Helyi övezetek, korlátozások

A településen forgalomcsillapított zóna nincs.

Forgalomszabályozás

A város területén jelzőlámpás forgalomirányítás nem üzemel.

Közúti-vasúti keresztezések

A település szintbeli vasúti átjáróinak száma:0.

Motorizáció

Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Záhonyban az 1 000 főre eső személygépjárművek száma alacsonyabb az országos átlagnál, ám míg 2008-ig kb. megegyezett az észak-alföldi és szabolcs-szatmár-bereg megyei átlaggal, ezek 2008-tól – az országos átlagértékhez hasonlóan – csökkenni, ill. stagnálni kezdtek, addig a záhonyi motorizáció értéke továbbra is fokozatosan emelkedik. 16. ábra: Motorizáció alakulása 320 310

Szgk/1 000 lakos

300 290 280 270 260 250 240 230 220 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Év Magyarország

Észak-Alföld


Záhony

Forrás: KSH 1.15.3 Parkolás

A városban jelenleg 415 parkolóhely áll rendelkezésre (mind ingyenes formában). A városközponton kívüli területen családi házas beépítés jellemző, ezért itt a gépjárművek elhelyezési problémáival nem kell számolni. Nem merül fel parkolási probléma a városközponton kívül eső városi temetőnél sem, az itt található aszfaltozott parkoló elegendő helyet biztosít a gépjárművek számára. A szintén városközponton kívül eső kereskedelmi üzlet (Penny) a saját területén biztosítja a parkolást a vásárlók részére. Parkolási probléma a Városi Fedett Uszodába személygépjárművel látogatók esetében sem áll elő, mert az uszoda mellett lévő közterületen a parkolási lehetőség korlátozott számban biztosított. A városközpont megújítása tárgyában megvalósított, 2009-ben befejezett beruházás kapcsán a Polgármesteri Hivatal mögött 38 db új parkolóhely épült meg, amelyből kettő akadálymentesített. A parkolóhelyek az Okmányirodába, a Polgármesteri Hivatalba és a városközponti üzletekbe, pénzintézetekbe érkező ügyfeleket teljes

ITS Konzorcium


82

mértékben kiszolgálják. Az Európa téri közterületi parkoló a Vasútállomásra érkező gépjárművek elhelyezését maradéktalanul megoldja. Parkoló hiánnyal itt sem kell számolni. Szemmel látható parkolási hiány jelentkezik ugyanakkor az oktatási intézményeknél, a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde és az Árpád Vezér Általános Iskola és Művészeti Iskola épületei körül a reggeli és a délutáni órákban. Ugyancsak kevés a rendelkezésre álló parkolóhely a Széchenyi utcai Városi Piac környékén, azok jellemzően a piaci árusok gépjárműveivel telnek meg. További problémát jelent az újonnan nyíló kiskereskedelmi üzleteknek a kötelezően előírt parkolóhelyek biztosítása. A többnyire városközponti területen elhelyezkedő ingatlanok nem teszik lehetővé a saját telken történő parkolóhelyek kialakítását, a közterületi megállóhelyek száma pedig korlátozott. Időszakos, nagyobb rendezvények esetén előforduló parkolási probléma jelentkezik még a József Attila úti Művelődési Ház területén. A lakótelepi beépítésű területek a 80-90-es években épültek, így a mai igényekhez mérten nem biztosítanak elegendő számú parkolót vagy garázst az ott lakóknak. A város elfogadott parkolási koncepciója szerint a további parkolóhelyek kialakítására alkalmas területek a következők: Jókai út végén található, jelenleg hasznosítatlan zöld terület Uszoda melletti terület (a jelenlegi parkolóhelyek bővítésével) Ifjúság utcai Orvosi Rendelő melletti (az Ifjúság úti lakóházak mögötti) névtelen út bal oldalán található zöld terület. 1.15.4 Áruszállítás

A településen korlátozott teherforgalmi övezet a József Attila út – Rákóczi út, - Gerő telep teljes területe. Az áruszállítás témaköre nem jelent gondot a településen. 1.15.5 Közösségi közlekedés 17. ábra: Közösségi közlekedési megállóhelyek

Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek

ITS Konzorcium


83

1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra

Záhonyban 5 autóbusz-megállóhely van: Városháza Ady E. út Kárpát út Újtemető Vasútállomás A buszmegállókat öbölben, vagy helyszűke esetén a haladó sáv szélén felfestéssel jelölik meg.

Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Szabolcs Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Szabolcs Volán Zrt. az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal a legközelebbi nagyobb település, Mándok (napi 7 induló járat, menetidő 00:28 – 00:33 között) felé. Budapestre, Debrecenbe és Nyíregyházára nem közlekednek közvetlen járatok. Záhony és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Záhonyban a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 4. sz. főút, illetve a 4115. j. összekötő út belterületi szakaszán helyezkedik el, jól lefedve ezzel a települést. Záhony közigazgatási területén 5 helyközi megálló található. A település központja, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás is közvetlenül elérhető a környező kisebb településekről, melyekkel a helyközi járatok kapcsolatot biztosítanak. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, de a forgalmasabb helyeken sem áll meg 15-20 járatnál több egy munkanapon, a többi megállóban pedig ez napi 10 járat alatt van. Záhonyban nincsen külön autóbusz állomás, a legforgalmasabb megállóhelyek a Városháza és az Iskola, amelyeket egy átlagos munkanapon kb. 16 járat érint.

Helyi autóbusz közlekedés

Záhonyban nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. 1.15.5.2 Vasúti közösségi közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Záhony (és a környezetében elterülő úgynevezett „Záhony Átrakó Körzet”) rendkívül fontos vasúti határátmenet és egyben vasúti csomópont. Záhony jelentőségét az adja, hogy itt találkozik a volt szovjet területen elterjedt 1520 mm-es széles nyomtávú, valamint a normál nyomtávú vasúti hálózat. Az itt áthaladó forgalom vagy átszállásra/átrakásra, vagy tengelyátszerelésre kényszerül, illetve elvileg alkalmazható lenne a nyomtávváltós tengelyű jármű (ezt a technológiát nem alkalmazzák Magyarország és Ukrajna között). Magyarországnak a rendszerváltás előtt igen élénk vasúti forgalma volt a Szovjet Unió felé, ennek megfelelően a fent említett technológiai folyamatokra hatalmas infrastruktúra épült Záhony térségében (az ún. Záhony Átrakó Körzet magába foglalja Fényeslitkét, Komorót, Tuzsért, Záhonyt, Eperjeskét, Mándokot, Tornyospálcát). Záhony területét érinti „A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pálya” besorolású: 100-as számú Budapest-Nyugati pu. – Szolnok – Szajol – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony oh. vasútvonal, ITS Konzorcium


84

284-es számú „Záhony normál nyomtávú hálózat”, 400-as számú „Záhony széles nyomtávú hálózat”, valamint a „regionális vasúti pálya” besorolású: 111-es számú, Mátészalka – Záhony vasútvonal. A 284-es és 400-as számmal jelzett vasúti hálózati elemek a fent említett Záhony Átrakó Körzet fő vágányhálózatát jelentik. A 100-as számú vasútvonal a Fővárost köti össze Záhonnyal, érintve Magyarország második legnépesebb városát, Debrecent, illetve több fontos vasúti csomópontot (Cegléd, Szolnok, Szajol, Nyíregyháza). A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az ország keleti felét. A nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal a TEN-T core network (törzshálózat) és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A vasútvonal Budapest-Nyugati pu. – Tuzsér szakasza kétvágányú, onnantól egyvágányú, Budapest-Nyugati pu. – Záhony között villamosított, a Záhony – Záhony országhatár szakasz dízelvontatású. Az engedélyezett sebesség Budapest-Nyugati pu. – Kőbánya-Kispest között 80 km/h, Kőbánya-Kispest – Záhony között 120 km/h, Záhony és Záhony országhatár között pedig 100 km/h. Az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t (kivéve a KőbányaKispest – Vecsés és az Albertirsa – Szolnok szakaszokon, ahol 22,5 t), a vonalra engedélyezett vonathossz 750 m (kivéve a Szajol – Püspökladány szakaszt, ahol csak 700 m). A vonal Kőbánya-Kispest (kiz.) – Szolnok (kiz.) között nagyrészt átépült (egyes állomásközök kimaradtak a teljes felújításból), a GSM-R rendszer és a rá épülő ETCS L2 rendszer kiépítése jelenleg zajlik, ezek átadása után a sebesség felemelhető lesz Albertirsa – Cegléd között 140 km/h-ra, Cegléd – Szolnok között 160 km/h-ra. Szajol állomás átépült. A Szolnok (kiz.) – Szajol (kiz.) és a Szajol (kiz.) – Püspökladány (bez.) szakasz teljes átépítése 160 km/h-ra és 22,5 t tengelyterhelésre, és 750 m-es vonathosszra jelenleg is folyik, párhuzamosan a GSM-R és az ETCS L2 telepítésével. A vonal további fejlesztése várható a 2014-2020 közötti EU költségvetési ciklusban Püspökladány és Debrecen között, illetve a teljes 100-as vonalon GSM-R rendszer kiépítése. A 111-es számú vasútvonal a Nagykároly – Csap HÉV vonal részeként épült, észak déli irányban szeli át a vonal Magyarország legkeletibb csücskét, Mátészalkát köti össze Záhonnyal. A vasútvonal egyvágányú, dízelvontatású, az engedélyezett sebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t, a vonalra engedélyezett vonathossz 700 m. Vasúti szolgáltatás

Záhony állomást egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 70 személyszállító vonat érinti. A napi egy pár Budapest – Kijev viszonylatú LATORCA IC vonat kivétel az össze vonatnak Záhony egyben a végállomása is. Az említett napi egy pár nemzetközi IC vonaton kívül az állomást napi egy páratlan (BEREG IC) és két páros (BEREG-KRASZNA IC és UNG IC) irányú Budapest-Nyugati pu. – Záhony viszonylatú IC vonat érinti. Sebesvonatok 2 órás ütemben közlekednek szintén Budapest-Nyugati pu. és Záhony között.

A vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége

Személyvonatok közlekednek a 100-as és a 111-es számú vasútvonalon is, illetve határátmenetben Csap (Ukrajna) felé. A 100-as vonali személyvonatok napközben kétórás ütemben járnak Cegléd és Záhony között (egyes vonatok végállomása Budapest-Nyugati pu.), illetve csúcsidőszakban további személyvonatok közlekednek Szolnok, Püspökladány, Debrecen, Nyíregyháza és Záhony között. A határátmenetben napi 5 pár Záhony – Csap viszonylatú személyvonat közlekedik. A 111-es számú vasútvonalon közlekedő személyvonatok közül napi 8 pár érinti Záhonyt (ezen viszonylatok másik végpontja Vásárosnamény, Mátészalka, illetve Tiborszállás). Az említett vonatok jó vasúti kapcsolatot biztosítanak Záhonynak, habár a nagy távolságok miatt a menetidők is magasak. A menetidő a megyeszékhely, Nyíregyháza felé 50-69 perc (az előbbi

ITS Konzorcium


Utasforgalmi létesítmények Problémák

85

IC vonattal), Debrecenbe 1 óra 52-56 perc IC vonattal és 2 óra 23 perc sebesvonattal, Budapestre (Budapest-Nyugati pályaudvarra) pedig IC vonattal 4 óra 3-16 perc, sebesvonattal 5 óra 29 perc. A vasútállomás jelentős nagyságú utasforgalommal rendelkezik, illetve Záhony körzet jelentős teherforgalmú. Záhony vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett elágazó állomás a 100-as számú vasútvonalon, Budapest-Nyugati pályaudvartól 336 km-re. Az állomás Záhony déli szélén helyezkedik el, a vasút igen jelentős területet foglal el Záhony területéből. Az állomás felvételi épületét megközelíteni a település központja és a 4115. j. Záhony – Vásárosnamény összekötő út felől a 41308. j. állomáshoz vezető úton át lehet, illetve megközelíthető még számos helyi útról. Maga Záhony állomás burkolatlan, részben kivilágított nyílt rakodóval rendelkezik csak. Záhony Átrakó Körzetben árunemenként külön rakodó és átrakó pályaudvarok épültek, illetve külön széles és normál nyomtávú rendezőpályaudvar is van. Záhony állomás állomási előtere forgalmi szempontból rendkívül balesetveszélyes, az utasáramlás szabályozatlan, a térszerkezet nem megfelelő. Az önkormányzat rendelkezik a tér kialakítására vonatkozó tervdokumentációval, azonban a kivitelezés önkormányzat rendelkezésére álló pénzügyi forrás hiányában még nem történt meg. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes, aszfalt burkolatú peronok találhatók, melyek a felvételi épülettől szintben közelíthetők meg. A jó állapotú felvételi épületben van pénztár, váróterem, illetve WC, az állomáson hangos és vizuális utastájékoztatás működik. Az állomáson a korszerű, széles, magas (és akadálymentes) utasperonok hiánya is komoly gondot okoz. 1.15.6 Kerékpáros közlekedés

A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a településen napi rendszerességgel kerékpározók részaránya 24%, ami 419 főt jelent naponta. A településen mintegy 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca / Kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A település területén öt kerékpártároló található. 1.15.7 Gyalogos közlekedés

Gyalogos közlekedés céljait a hagyományos járdák szolgálják. A fő gyalogos irányok és a közutak keresztezéseinél általában kijelölt gyalogátkelőhelyet létesítenek. Záhonyban ilyen csak 5 van: 4. sz. főúton 1 db, Ady Endre utcában 2 db, József Attila utcában 2 db A gyalogosok biztonságának fokozása érdekében növelni kellene ezek számát. A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a rendszeresen gyalogosan közlekedők részaránya 54%, mintegy 940 fő.

ITS Konzorcium


86

1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megjelenő közlekedésfejlesztési célok, és ezek hatásai az alábbiak: A kerékpárút-hálózat bővítése csökkentheti a személygépkocsi-forgalmat. A vasúti pályaudvarhoz vezető útvonal fejlesztésével javul a pályaudvar elérhetősége, így a vasúti közlekedésben részt vevők aránya is. Az útfejlesztések közvetett módon is hozzájárulnak az épített környezet állapotának javításához.

1.16

Közművek állapota és energiahatékonyság

1.16.1 Víziközművek

A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnökségen keresztül működteti Záhonyban a vízellátási és csatornázási rendszert. A Záhonyi Üzemmérnökséghez tartozó vízműtelepek: Tiszabezdéden az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű. A Záhonyi Üzemmérnökség (korábban: Felső-Szabolcsi Üzemigazgatóság) 1994 óta látja el a Felső-Szabolcsi régió 15 településén a víziközmű szolgáltatási tevékenységet, melyhez az ivóvizet a Tiszabezdéden lévő Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű biztosítja. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis

A város vízellátása az Észak-Szabolcsi Regionális Vízműről történik. A vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetben lévő vízbázisok közé tartozik. A vízbázis védőterülete méretezett, a biztonságba helyezés 2004-ben megtörtént. Záhonynak sem bel-, sem pedig külterületét nem érinti hidrogeológiai védőövezet vagy védőterület. A 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében Záhony város a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik. 20. térkép: Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű védőterületének felszíni vetülete

Forrás: http://webgis.okir.hu/base/

ITS Konzorcium


Ivóvízellátás

87

Az Észak-Szabolcsi Regionális Vízmű kapacitása 8300m3/nap, a város átlagos vízigénye 440 m3/nap (csúcsvízigénye 500-600 m3/nap), ami nagy biztonsággal kielégíthető. Az elosztóhálózat hossza 35,33 km. A városban az ivóvíz bekötések száma 2014-ben 1814 db volt.23 18. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Lakásállomány (db)

Forrás: KSH, 2013

Az elmúlt években (2001-et leszámítva) Záhony közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakásainak aránya kimondottan jó volt. Jelenleg az ivóvíz-ellátottság 100%-os. 19. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Záhony

Záhonyi járás átlag

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013

Tágabb környezetben is ugyan ilyen jó jellemzés érvényes a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányára. A 2001-es évet leszámítva az elmúlt években Záhony ivóvízellátottsága jóval meghaladja a járási, a megyei és az országos átlagot is, mivel az 100%-os. 23forrás:

önkormányzati adatszolgáltatás

ITS Konzorcium


88

1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Záhonyi Üzemmérnökségen keresztül működteti Záhonyban a csatornahálózatot. Szennyvízgyűjtő hálózat

A település kommunális szennyvizeit gravitációs szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és átemelő aknákban elhelyezett szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a tisztítótelepre. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége 375 000 m3. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 24,4 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 1725 db.24 20. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 1 850 1 800 1 750 1 700 1 650 1 600 1 550 1 500 1 450 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Lakásállomány (db) Forrás: KSH, 2013

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható (a 2006-os évet leszámítva), hogy egy növekvő tendencia mellett 95%-os szinten normalizálódott. 21. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Záhony

Záhonyi járás átlag

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013

24forrás:

KSH, 2013.

ITS Konzorcium


89

Tágabb környezetben a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy az ellátottság mértéke kimondottan magas. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a járási, a megyei és az országos átlagot is. Szennyvíztelep

A települési hálózatban összegyűjtött szennyvizet Záhony szennyvíztisztító telepe fogadja be, melynek jelenlegi kapacitása 2000 m3/nap, 12500 LE, a tisztított szennyvíz mennyisége 357 000m3/év. A telep mechanikai és biológiai tisztítást végez és alkalmas nitrogén és foszfor eltávolítására is.

Szennyvízkibocsátás

A kommunális szennyvizek kibocsátása a záhonyi szennyvíztisztító telepen történt tisztítást követően a Tisza Szipa-főcsatornától a Belfő-főcsatornáig befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása „nem jelentősként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben.

Csapadékelvezetés

Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Ennek ellenére a város egyes pontjain (pl. Szebecse utca – Arany János utca kereszteződése) fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik, a hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását. Záhony is részt vesz a kistérségi start munka programban: 2012. február 6. napjától, 50 fő foglalkoztatásával indított el a Belügyminisztérium által meghirdetett kistérségi startmunka mintaprogramját. 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás

Záhonyban a vezetékes gázszolgáltatást TIGÁZ Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 1093 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban 967400 m3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 1236 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 32,2 km volt.25 Záhonyban a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1957 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 3932 ezer kWh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 2177 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban 10037 ezer kWh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 39,4 km volt.26 Önkormányzati adatszolgáltatás szerint a közvilágítás adatai, 2013. évben állnak teljeskörűen rendelkezésre, melyek a következőképpen jellemezhetők: A közvilágítás éves fogyasztása 205 894 kWh volt. A fényforrások száma 572 db volt. A fényforrások beépített teljesítménye 57,396 kW volt. A fényforrások száma 2014-ben 633 db-ra bővült. Záhonyban a melegvíz és távhőszolgáltatást az Záhonyi Hőtermelő és Távhőszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2013-ban 533 volt. 25forrás: 26forrás:

KSH, 2013. KSH, 2013.

ITS Konzorcium


90

A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére 14152 GJ volt. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2013-ban szintén 533 volt. A szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére 12 000 m3volt.27 22. ábra: A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség (GJ) 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2009 Záhony

2010

2011

Záhonyi járás összesen

2012

2013

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen

Forrás: KSH, 2013

A lakossági távhőellátásra felhasznált hőmennyiség nagyságrendileg egyezik a járási átlaggal, azonban jóval elmarad az országos átlagtól. 1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

a

környezettudatos

Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. A szoláris energia hasznosítása Záhonyban kezdeti fázisban van. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással. Egy 2011-ben befejezett beruházás keretében a hőközpont alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Záhonyban egyes középületek és a lakóépületek esetében a nem megfelelő műszaki és gépészeti állapot problémát jelent, illetve ugyanezen épületek fűtési energiahatékonysága is fejlesztendő. Záhonyban 2014-ben napelemes közvilágítási kandelábereket telepítetésére került sor a Vágó Béla utcába, ahol korábban a közvilágítást semmilyen formában nem tudták megoldani. A beruházás teljes költsége közel bruttó 2,6 millió forint, melyet az önkormányzat saját forrásból fedezett. A lámpák a működésükhöz szükséges energia teljes egészét a napsugárzásból nyerik, hálózati tápellátást nem igényelnek. Napelemes közvilágítási kandeláberek telepítetésére került sor továbbá az Alkotmány úton és a Baross Gábor úton.28

27forrás: 28forrás:

KSH, 2013. önkormányzati adatszolgáltatás

ITS Konzorcium


91

Záhony pályázatott nyújtott be a KEOP-4.2.0/B/09-2009-0009 kódszámú Záhonyi távhő szolgáltatási rendszer korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával tárgyában. A beruházás teljes költségvetése 134.374.394 Ft volt, melyből az elnyert támogatás összege 80.624.636 Ft. A megvalósítás ideje 2009. december - 2011. december. A beruházás keretében megvalósult a két hőközpont bővítése, két 300 kW és két 130 kW kazán beépítése és korszerű vezérlés kiépítése. Beszerzésre kerül továbbá egy aprítékoló gép, és egy nagy teljesítményű rakodógép (MANITU), amelyek segítségével a faaprítékot saját maguk tudjuk előállítani és elszállítani a saját dolgozóikkal.29 1.16.3 Elektronikus hírközlés

Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Záhony városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Kábeltelevíziós hálózat Internet-előfizetés

Záhonyban kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel. 2015-ben 5 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (UPC, DIGI, Magyar Telekom, Naracom Informatikai Kft., Szabolcs Telekom Informatikai és Telekommunikációs Kft.). 2013-ban 444 db lakás volt a hálózatra kötve.30 23. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Lakásállomány (db)

Forrás: KSH, 2013

A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy az utóbbi évek csökkenő tendenciája miatt jelenleg 24%-os az ellátottság. Ez az arány ugyan az országos és a megyei átlagtól elmarad, azonban a járási aránynál magasabb. Az internet-előfizetések számáról Záhonyban 2013-ban a következő adatok mondhatók el:31 29forrás: 30forrás:

http://www.hotav.hu/contents.php?id=13 KSH, 2013.

ITS Konzorcium


92

internet előfizetések száma: 971 db Internet-előfizetések xDSL hálózaton: 228 db Internet-előfizetések vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül): 737 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 3 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet. Telefonhasználat

Záhonyban kiépített telefon hálózata üzemel. 2013-ban 897 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak.32Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: Magyar Telekom, Invitel.

1.17

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1 Talaj

A legnagyobb területi kiterjedésben (45%) az agyag összetételű savanyú, erősen savanyú kémhatású, V. vagy a VI. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok fordulnak elő. A vályog, agyagos vályog vagy agyag mechanikai összetételű, savanyú kémhatású öntés réti talajok (területi részarányuk 5%) a VI. vagy a VII. talajminőségi kategóriába tartoznak. Az állandó felszínközeli talajvizű síklápok 7%-os területi kiterjedésűek, termékenységük korlátozott (VIII. kategória) és a tőzeges szervesanyag-felhalmozódás jellemző rájuk. Ugyancsak gyenge termékenységűek (VIII.) az agyagos vályog, vályog jellegű, gyengén savanyú kémhatású nyers öntéstalajok, amelyek területi részaránya jelentős (22%). 33 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek Vízfolyások, tavak

Záhony a 45. számú Felső-szabolcsi belvízrendszerben, a Tisza folyó által három oldalról körbefogott területen helyezkedik el. Domborzata alapvetően sík, de helyenként tagolt jellegű. Belvízveszélyes területeket elsősorban a Tisza mentén találunk. A területen jelentősebb belvíz befogadó a FETIVIZIG kezelésű Belfő-főcsatorna és a XV. sz. Kerülőházi csatorna, illetve a Felső-szabolcsi VGT kezelésű társulati csatornák, és persze a Tisza folyó holtágaival együtt. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint a tervezési terület a Duna vízgyűjtő, 2 Tisza részvízgyűjtő, 2-1 Felső-Tisza alegységhez tartozik.34

Érintett belvízrendszer

Záhony területe része a 45. sz. Felső-Szabolcsi belvízrendszernek.35 A rendszer sajátossága, hogy a Tiszalöki duzzasztó beüzemelése után megszűnt a belvizek Tiszába történő gravitációs bevezetési lehetősége, csak szivattyús mentesítési lehetőség van. A belvízrendszer gerincét alkotó Belfő-főcsatorna a belvízelvezető hálózat főbefogadójaként vezeti el a káros belvizeket. A belvízrendszer egyetlen állandó tározója a Rétközi tó. A Belfő három öblözetre osztható. Az egyes öblözetekbe-fentről lefelé- a víz átvezetése zsilipeken át (vízkormányzással) történik.

31forrás:

KSH, 2013 KSH, 2013. 33forrás: Záhony város IVS; MEGAKOM 2013. 34forrás: A záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója; 2010. 35forrás: http://vizeink.hu/ 32forrás:

ITS Konzorcium


93

Felszín alatti vizek Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Záhony fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.

Talajvíz

A talajvíz a csatornák mentén 2 m felett áll, máshol 2–4 m között ingadozik. Mennyisége jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége meghaladja a 25 nk°-ot. A szulfáttartalom csak helyenként haladja meg a 60 mg/l-t.36 21. térkép: Záhony és környékének felszín alatti vízszint térképe

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Záhony területe a Rétköz sekélyporózus és porózus, valamint a Nyírség-Lónyayfőcsatorba-vízgyűjtősekélyporózus és porózus felszín alatti víztestek területén található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett.

Felszín alatti vízbázis

Záhony területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F 36forrás:

Magyarország kistájainak katasztere:144-148. o.

ITS Konzorcium


94

csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát.37A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Záhony a 10-es jelű (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, tehát nem szerepel a kiemelt települések között. 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 33. táblázat: Zajterhelési határértékek Sorszám

Zajtól védendő terület

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

4.

Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) NAPPAL06ÉJJEL 2222 ÓRA 06 ÓRA 45

35

50

40

55

45

60

50

Záhonyban forgalomból származó zajterhelést a 4-os főút, valamint a MÁV 100-as számú Budapest–Szolnok–Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal okoz. Az emberek kevésbé érzik zavarónak a vasúti zajt. Különösen az éjszakai vasúti forgalom okoz meglepően csekély problémát. A személyvonatok zaját -magasabb frekvenciájuk miatt- zavaróbbnak érzik az emberek, mint a megrakott tehervonatokét. A szakirodalom szerint a vasúti fővonal forgalma 6872 dB nappali és 57-63 dB éjszakai zajszinttel terheli a pályával határos lakóterületi épületeket.38 1.17.5 Sugárzás védelem

A településen mobiltelefon torony csak a lakott területtől távol található. Az új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes rendezési terv rögzíti. A villamosenergiaelosztóhálózat hálózat kiszolgálása alapvetően kisfeszültségű légvezetékeken keresztül történik. Záhony Pakstól 320 km-re található, így az atomerőmű 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területén kívül esik. Az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ 30-300 km) az a terület, amelyen belül szükségessé válhat a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek

37forrás:

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, 2011 38forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem; Antropológia és környezetvédelem; 2007.

ITS Konzorcium


95

folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Záhony területén sugárzásmérő pont található, melynek utolsó mért adata a következő: Dátum: 2015. február 21 - 13:06:00 Helyszín: Záhony Közút Kht. Mért érték: 72 nSV/h (figyelmeztetési szint 250 nSV/h)39 1.17.6 Hulladékkezelés

Hulladékgazdálkodá si Társulás

Záhony város a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. Közszolgáltatói szerződés alapján a városban a hulladékgazdálkodási feladatokat az ÉszakAlföldi Környezetgazdálkodási Kft. látja el.

Hulladék mennyisége

A településről összesen elszállított szilárdhulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban 1333,8 t volt, melyből a lakosságtól elszállított hulladék mennyisége 1289,2 t volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben 1426 volt. 24. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006 Záhony

2007

2008

2009

2010

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlag

2011

2012

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a 2006-2012 időtartamban folyamatosan változott. 2012-ben enyhe csökkenést mutatva 79%-on áll ez az arány. Záhonyban a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az elmúlt évben közel 10%-kal elmaradt az országos és a megyei átlagoktól. Szelektív hulladékgyűjtés

A településről összesen elszállított szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2012-ban 8,3 t volt. A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben szintén 1426 volt. A szelektíven gyűjtött hulladékok fajtája: műanyag, papír és fém. A hulladékszállítást végző közszolgáltató Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. 2015-ben havonta egyszer szállítja el a szelektíven gyűjtött hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben szintén 79%-os, mely mind országos, mind megyei viszonylatban is magas érték.

39

forráa: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep

ITS Konzorcium


96

1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Záhonyban található egy európai szinten is jelentős kapacitású "szárazföldi kikötő" a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. melynek 100%-os tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. .Ezen logisztikai központ vizuális környezetterhelést okoz. A Környezettudományi Központ adatszolgáltatása alapján az Észak-Alföldi Régió barnamezős területeinek listájában 3 ingatlan szerepel, mely érinti Záhony területét és vizuális környezetterhelést okoznak: Vodka palackozó üzem: 150 000 m2 Katonai laktanya: 20 000 m2 Cipőgyár: 9 000 m2 Záhonyban vizuális környezetterhelést okozó külszíni bánya nem működik. 1.17.8 Árvízvédelem

A kistérség területe a 07.03. és 07.04 árvízvédelmi szakaszt érinti. Ez a védvonal biztosítja a Záhony térségi vasúti csomópont és az átrakó állomások közvetlen védelmét. Az öblözet – és közvetlenül a védvonal mentén fekvő – további községei főként mezőgazdasági jellegűek. Mándok és Záhony város belterületének magassága nagyrészt a mértékadó elöntési szint fölött helyezkedik el. Az árhullámok az országhatártól 2-3 nap alatt érnek a 07.03. árvízvédelmi szakaszhoz, így van idő a védekezésre való felkészülésre. Jellegzetessége az árhullámoknak, hogy – a hullámtéri tározódás miatt – a felső szakaszon jelentkező kisebb árhullámok annyira ellapulnak, hogy itt már a fokozat elrendelésére sem kerül sor. Az altalaj és a töltéstest hibáiból eredően sok helyen jelentkeznek szivárgások, csurgások. Az 1888. évi árvíz óta a védvonalon gátszakadás vagy töltésmeghágás nem fordult elő. Mivel a Szamos árhulláma itt még közvetlenül érvényesül, a vízállásokra és a tartósságokra jelentős hatással van. Az áradás intenzitása nagy, az apadás enyhén elhúzódó. 1 %-os valószínűséggel az árhullám a II. fokú készültséget meghaladó szint fölött 8 napot tartózkodik. A védvonal nagy része (49,9 %) magas part. Az 1976os mértékadó árvízszinthez viszonyítva, a magas part szelvényezési nyomvonala több szakaszon az 1 %-os árvízszint alatti magaslatokat köti össze.40 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemléletformálását tovább kell folytatni, a rendszert tovább kell bővíteni. A szennyvíz tisztítótelep bővítése, fejlesztése szükséges. Záhony fejlesztése során már több alkalommal hatással volt a természeti területekre (vasútvonal, szárazföldi kikötő), amelyeket figyelembe kell venni a jövőben. A tervezett vonalas létesítmények nyomvonalainak meghatározásakor figyelembe kell venni a már meglévőket. A város csapadékvíz-elvezető hálózatot tovább kell bővíteni, fejleszteni. Az árvízvédelmi rendszer folyamatos karbantartást igényel. A vizuális környezetterhelés elemeit kezelni kell, azokat a lehetőségekhez mérten a tájba kell illeszteni.

40

forrás: A záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója; 2010.

ITS Konzorcium


1.18

97

Katasztrófavédelem

1.18.1 Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Záhonyban alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek Záhonyban széleróziónak és/vagy vízeróziónak is kitett területek nincsenek. A város adottságaiból adódóan csúszásveszélyes területek nincsenek. Országos Felszínmozgás Kataszter alapján – Záhonyt érintő - nyilvántartott események nincsenek. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják. 22. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon

Forrás: foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7

Záhony és közvetlen környezete nem számít földrengésveszélyes területnek, földrengéseket nem rögzítettek.

ITS Konzorcium


98

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Záhony B - közepesen veszélyeztetett település. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2. fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Záhony B - közepesen veszélyeztetett település. 23. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe

Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének megalapozása, BELVÍZ-INFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu

szakmai,

kutatási

Az 1.17.2.1 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek belvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. 1.18.2.3 Mélyfekvésű területek

Definíció szerint a mélyfekvésű területről a gravitációs vízelvezetés nem lehetséges. A mélyfekvésű területek helytelen kezelés növelheti a belvízveszély kockázatát. A belterületeken helyenként mély fekvésű, beépítésre alkalmatlan területeket találunk, azonban helytelenül beépített mély fekvésű területek a belterületen nincsenek. A mélyfekvésű területek beépíthetőségéről a Helyi Építési Szabályzat rendelkezik. 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem

Kiemelt fontosságú a meglévő csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés ITS Konzorcium


99

rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Záhony is részt vesz a kistérségi start munka programban. 2012. február 6. napjától, 50 fő foglalkoztatásával indított el a Belügyminisztérium által meghirdetett kistérségi startmunka mintaprogramját. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Egyéb kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Záhony területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások

korlátozások

és

tevékenységből

eredő

A Záhony Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 23/2012. (XII.20.) Önkormányzati rendelet a védőtávolságokra vonatkozón az alábbi tilalmat tartalmazza: „56.§ (2) Építési korlátozás alá esnek a védőtávolságba eső területek. A korlátozás jellege és mértéke a védőtávolságot igénylő létesítménnyel kapcsolatos jogszabályok szerint érvényesítendő.” A Helyi Építési Szabályzat egyebek mellett az alábbi mélységi-, magassági korlátozásokat tartalmazza, a következőket korlátozza: gazdasági építési övezetben a rendeltetési előírásoktól függően az építménymagasság 7,5 m-től 12,50 m-ig került korlátozásra különleges építési övezet övezetben a rendeltetési építménymagasság 4,5 m-től 9,50 m-ig került korlátozásra

előírásoktól

függően

az

1.18.3.3 Ipari veszélyforrások41

A városban hat olyan üzem működik, melyek az általuk folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülnek. Veszélyes ipari üzemek: Felső küszöbértékű üzem: KELET-TRANS 2000" Fuvarozó és Kereskedelmi Kft. (műtrágya raktározás) TRANSFER-R KFT (gázipar) Alsó küszöbértékű üzem: Várda-Garden-2001 kereskedelmi és szolgáltató Kft (műtrágya raktározás) ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. (műtrágya raktározás) Küszöbérték alatti üzem: Magyar Gáz Tranzit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (gázipar) PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. (olajipar)

1.19

Ásványi nyersanyaglelőhely

Záhonyban bányászati területek, bányák nem találhatóak. A fejezet kidolgozása Záhony esetében nem releváns.

41

forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_index

ITS Konzorcium


1.20

100

Városi klíma

Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1.fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabadtérszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például: a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok.42 Záhony város klímáját befolyásoló tényezők a Tisza, a közúthálózat, a vasúthálózat, illetve a környező nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek.

42

Városklíma kalauz, 2011

ITS Konzorcium


101

2 Helyzetelemző munkarész 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

2.1.1 Társadalom

Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a – főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő – szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb. A fentiek ellenére a népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Mindez hatással van a különböző oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti keresletre: a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások hosszú távú tervezésekor az önkormányzatnak figyelembe kell venni a várható demográfiai folyamatokat. A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. Ehhez azonban szükség van a munkavállalói igényeknek megfelelő és a jelenlegi, valamint a potenciális munkaadók elvárásaihoz igazodó munkaerő-piaci feltételek kialakítására. 2.1.2 Humán infrastruktúra és szolgáltatások

A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A köznevelés intézményrendszere az elmúlt években jelentős átalakuláson esett át, de a helyi alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő helybeli és bejáró diákok hosszabb távon biztosíthatják a munkaerő utánpótlását. Ennek érdekében szakképzési kínálat tervezése során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a munkaadók szükségleteit. Az egészségügyi, valamint a szociális alap- és szakellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve a város helyzete kedvező. A városban található sport- és rekreációs célú létesítmények közül az önkormányzat fenntartásában működő Záhonyi Vasutas Sport Club (ZVSC) szolgáltatásai megyei szinten is jelentősek. Mindezek hosszú távon pozitívan befolyásolják a lakosság életminőségét, elégedettségét, ami közvetett módon az elvándorlás mérséklődéséhez is hozzájárulhat.

ITS Konzorcium


102

2.1.3 Gazdaság

A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-SzatmárBereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó tevékenység volumene és az ágazatban foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutat, a város arculatát és gazdasági profilját továbbra is meghatározza. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt ugyan kedvezőtlen, azonban a város közvetlen vonzáskörzetében két olyan ipari park is található (Tuzséri és Fényeslitkei Ipari Park), amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek a befektetői igények kielégítésére. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható. A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki. A vendéglátásból és az idegenforgalomból származó bevételek nem számottevőek. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Záhony gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait alapvetően a határ menti elhelyezkedése (határátkelő), a vasút és az arra épült logisztikai szolgáltató tevékenységek határozza meg. 2.1.4 Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák

Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika. Záhony a helyi adópolitika kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Az önkormányzat saját bevételeinek egyik fontos pillére az iparűzési adó, ami az átgondolt vagyongazdálkodással együtt lehetővé teszi a közszolgáltatások magas színvonalú biztosítását, valamint a települési és intézményi infrastruktúra fejlesztését. Az önkormányzat átgondoltan valósítja meg a szakpolitikai tevékenységét. Az összehangolt településfejlesztési tevékenységek megvalósításához stratégiai és operatív szinten egyaránt megfelelő szervezeti struktúrát alakított ki, a gazdaságfejlesztés tekintetében biztosítja a beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúrát, valamint szoros partnerséget alakított ki a meghatározó gazdasági szereplőkkel. Foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepe kettős: egyfelől a közfoglalkoztatási program révén csökkenti a munkanélküliséget és növeli az érintettek jövedelmét, másfelől intenzív együttműködés keretében, célzott foglalkoztatási programokkal elősegítheti a térségi szintű munkaerőpiac stabilitását.

ITS Konzorcium


103

2.1.5 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. A település adottságai miatt a zöldfelületek kiterjedései csak korlátozottak. A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult. 2.1.6 Épített környezet

Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A településen található lakásállomány minősége összességében megfelelő, az alacsony komfortfokozatú lakások száma minimális. A város egyes településrészein eltérő beépítés figyelhető meg: Ófalu: általában családi házas beépítés; organikus úthálózat Városközpont: vegyes beépítés (családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítés, helyenként házgyári házas lakóterület); úthálózata párhuzamosan rendezett Gerő-telep: családi és ikerházas beépítés; szabályos tömbkiosztású, párhuzamos úthálózat jellemzi Nyugati lakótelep: kertváros, általában családi házas beépítéssel; úthálózata jellemzően párhuzamos Az épített környezet minősége és esztétikai értéke alapvetően befolyásolja a lakosság életkörülményeit, a vállalkozások működési lehetőségeit és a vendégforgalmi mutatók alakulását is. 2.1.7 Közlekedés

A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). Az M3 autópálya délnyugati irányban – a 4. sz. főúton, a Nyíregyháza kelet csomópontnál – közel 70 km távolságban érhető el. A város magyar-ukrán határ menti elhelyezkedése fejlődési potenciált rejt magában. A közúthálózati szempontból – határ menti jellege miatt aszimetrikusan – alközponti szerepű város keleti és déli (Kárpát utca) irányban a 4115. j. Záhony – Vásárosnamény összekötő úton, valamint déli irányban a 4148. j. Záhony – Tiszabezdéd összekötő úton keresztül is kapcsolatban áll a környező településekkel. Az egyes városrészek gyűjtőutakkal való feltártsága megfelelő, minden városrész elérhetősége biztosított. A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom (pl. Krúdy Gyula utca/Kárpát utca), ezenfelül hiányosságok nem jelentkeznek a burkolt belerületi utak arányában.

ITS Konzorcium


104

A parkolóhelyek száma elégséges, de időszakosan kialakulhat kapacitáshiány elsősorban az oktatási intézményeknél a reggeli és a délutáni órákban, valamint a Városi Piac környékén. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés alapvetően befolyásolja, hogy egy város szolgáltatásait – beleértve a munkahelyek kínálatát is – más település lakosai, vállalkozásai milyen gyakran veszik igénybe. Záhony a térség fontos ingázási célpontja, amit részben az tesz lehetővé, hogy a menetrendszerinti autóbuszok jó kapcsolatot biztosítanak a környező településekkel, valamint a vasúti szolgáltatás színvonala is megfelelő, a vasútállomás jelentős nagyságú utasforgalmat bonyolít. A városban nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. A kerékpárút hálózat csak részben kiépített, a városban jelenleg 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca/Kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A meglévő kerékpárút-hálózat fejlesztése a hiányzó szakaszok kiépítése szükségszerű. A kerékpárút hálózat fejlesztése hozzájárul a környezetbarát közlekedési formák elterjedéséhez, valamint pozitív hatás fejtenek ki a környezet állapotára a károsanyag-kibocsátás, illetve részben a zajszennyezés szempontjából is. 2.1.8 Közművek, energiahatékonyság

Záhony közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és megyei összehasonlításban kifejezetten kedvező. A város teljes lakásállomány csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra, jelentős része csatlakozott a közüzemi szennyvízcsatorna- és gázhálózatra is. A szennyvíz megfelelő kezelését és a jó minőségű ivóvíz biztosítását közműtársulások létrehozásával és fejlesztések megvalósításával garantálja az önkormányzat. A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A szilárd hulladék elszállítása és kezelése – beleértve a szelektív hulladékot is – megoldott a település teljes területén. Az önkormányzat törekszik arra, hogy intézményeiben és a közterületeken hatékony energiafelhasználási módszereket alkalmazzon. Az energiagazdálkodás keretében ütemezetten tervezi elvégezni az érintett épületek energetikai korszerűsítését, valamint a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű felhasználására törekszik. A város saját tulajdonában álló hőközpontja a lakások 23,13%-át látja el távhőszolgáltatással, amely egy 2011-ben befejezett beruházás keretében alkalmassá vált megújuló energiaforrás (faapríték, fapellet) felhasználására is, így mára a távhőszolgáltatás 50%-ban megújuló energia felhasználásával működik. A közelmúltban a város néhány utcájában napelemes közvilágítási kandeláberek telepítésére is sor került.

ITS Konzorcium


105

Az alábbi táblázat összefoglalóan ábrázolja a vizsgált tényezők jelenlegi kölcsönhatását. 34. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól Hatásviselő Hatótényező

Humán infrastruktúra és szolgáltatások

Társadalom

+/-

Társadalom

Gazdaság

Önkormányzati gazdálkodás

Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

Épített környezet

Közlekedés

Közművek, energiahatékonyság

+/-

+/-

0

+

0

0

+

+

0

+

0

+

+

+/-

+/-

-

0

+

+

+

+

0

0

+

+/-

+

Humán infrastruktúra és szolgáltatások

+

Gazdaság

+

0

Önkormányzati gazdálkodás

+

+

+

Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

+

0

+

+


+/-

+

0

+/-

+/-

Közlekedés

+/-

+

+

0

0

0

Közművek, energiahatékonyság

+

+

+

+/-

+

+

ITS Konzorcium

+/0


106

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1

Helyzetelemzés eredményeinek értékelése

3.1.1 A folyamatok értékelése

Záhony a magyarországi városhálózat egyik kisebb méretű, de teljes értékű városi funkciókkal rendelkező, a határátkelő és vasúti átrakó jelenléte miatt speciális helyzetű kisvárosa. Fejlődési dinamikáját tekintve egy lemaradó térségben pozícióját őrző városként azonosítható. Foglalkoztatási szerkezetét alapvetően meghatározza, hogy a város ipari-szolgáltató jellege miatt a környező térség ingázási centruma. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepe a határmenti elhelyezkedésében rejlő komparatív előnyök kihasználásától függ. Közlekedés-földrajzi helyzete a közelmúltban az M3-as autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével jelentősen javult, azonban a város és a térség jövőbeli fejlődése szempontjából az autópálya folytatásaként építeni tervezett Vásárosnaményt Záhonnyal összekötő, Záhonytól tovább Ukrajna irányába tartó, M34-es autóút megépítése kulcsfontosságú. A város egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az alapvető infrastrukturális feltételek adottak, azonban a központi funkciók hatékonyabb ellátásához szükséges: A térségi jelentőségű intézmények minőségi fejlesztése (néhány intézmény esetében teljes körű felújításra, helyenként kapacitás-bővítésre, korszerűsítésre van szükség) A környező önkormányzatok társulása által működtetett új egészségügyi szakellátó központ kialakítása, amely a legfontosabb szakorvosi kapacitásokat helyben képes biztosítani Általános közszolgáltatási minőség fejlesztése, települési szolgáltatások bővítése, térségi hatásterületük szélesítése Az üzemeltetési költségek ugyanakkor jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni, valamint a megújuló energiaforrások nagyobb arányú, céltudatos kihasználására kell törekedni. Ellenkező esetben – az épületek állagának romlásával – ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A helyzetelemzésben megfogalmazott értékek, adottságok érvényesítése, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (csökkenő lakónépesség, szelektív migráció) megállítása és pozitív irányú elmozdulása, a gazdasági növekedés előmozdítása és a társadalmi elégedettség növelése érdekében hosszú távú fejlődési perspektívát biztosító, átfogó, hatékony fejlesztések megvalósítására van szükség. A gazdasági diverzifikáció feltételeinek megteremtése, valamint a népességmegtartó fejlesztések megvalósítása nélkül azonban ez nem lehetséges. Ahhoz, hogy a város ideális befektetési célponttá váljon és a határmenti fekvéséből adódó előnyöket intenzívebben ki tudja használni, elsődleges szempont a gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása és alkalmazása, a kereskedelmi, üzleti és pénzügyi szektort kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások működési környezetének átfogó javítása.

ITS Konzorcium


107

A záhonyi lakosság iskolai végzettsége hagyományosan is kiemelkedően magas, amely adottságból a tudásalapú jövőben a város releváns versenyelőnyhez juthat. Ehhez azonban fontos a versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság igényeihez, a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatok letelepedésének ösztönzése, ezáltal lehetővé válik a szakképzett munkaerő helyben történő foglalkoztatása. A vállalkozásbarát környezet megteremtése mellett a város hosszú távú, fenntartható fejlődésében kiemelt szerepe van a lakóhelyi-vonzerő növelésének. Ahhoz, hogy a város a befektetői igények kielégítése mellett vonzó lakóhellyé váljon, ezáltal a népességszám növekedjen és az elvándorlás mértéke csökkenjen, a helyi identitás és a társadalmi kohézió erősödjön, folyamatos életminőség-javító intézkedésekre van szükség. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. funkcióbővítő városközpont rehabilitáció keretében megvalósult fejlesztések), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik. A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani a közösségi terek fejlesztésére, a civil szervezetek támogatására, a sport- és rekreáció feltételrendszerének javítására, az épített és természeti környezet állapotának megóvására, fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. A város számára a rendelkezésre álló „mozgástér” függvényében az előnyök minél nagyobb arányú kihasználásra, a gazdasági fejlődési potenciál növelésére, a helyiek életkörülményeinek javítására kell törekednie, ellenkező esetben a negatív társadalmi-gazdasági folyamatok felerősödése várható. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés

Társadalom

Gazdaság

Erősségek

Gyengeségek

A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók

A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok

Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok

ITS Konzorcium


Közszolgáltatások

Környezet és közlekedés

Erősségek

108

Gyengeségek

Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Jó közbiztonság Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás) A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma

aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából

Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés)

ITS Konzorcium


Erősségek

109

Gyengeségek

(uszoda, ZVSC sporttelep – a megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitness terem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik

Társadalom

Gazdaság

Lehetőségek

Veszélyek

Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikai-raktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet

A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét

Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható

ITS Konzorcium


Közszolgáltatások

Környezet és közlekedés

Lehetőségek

110

Veszélyek

A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható

A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket

3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3.§ szerint: „(4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – készül.” Záhony Város Önkormányzata a legutóbbi módosítás szerinti településrendezési tervét, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot 2012-ben fogadta el. A rendezési terv módosítása annak érdekében történt, hogy megfelelő területek álljanak rendelkezésre a tervezett településfejlesztési beavatkozások végrehajtásához – legyen szó akár gazdasági hasznosításról, turisztikai fejlesztésről vagy lakófunkciójú területek kijelöléséről.

ITS Konzorcium


3.2

111

Problématérkép / Értéktérkép

A probléma- és értéktérkép elkészítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények. A fentiekre támaszkodva az áttekinthetőség érdekében a feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. A térkép alapján megállapítható, hogy a problémák elsősorban infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak, míg az értéktérképen a társadalmi értékek dominálnak. Az alábbi táblázatban beazonosított értékek, problémák jelennek meg a térképeken.

ITS Konzorcium


112

ÉRTÉK MI?

PROBLÉMA HOL?

MI?

HOL?

Energetikailag korszerűtlen, magas fenntartási költségű épületek (energetikai felújításra szorulnak)

Tisza árterének záhonyi szakasza

Művelődési Ház és Könyvtár - József Attila u. 36. Városi Uszoda - József Attila u. 56. Zeneiskola - Ady Endre út 37. Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde Ifjúság u. 1. Városháza - Ady Endre u. 35. Ady Endre úti régi Általános Iskola épülete - Ady Endre út 79.

Posta

Ady E. u. 24.

Leromlott állapotú, komplex felújításra és férőhelybővítésre szoruló intézmény

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium - Kárpát u. 4.

Nyugdíjas klub

Ady E. u. 30.

Orvosi rendelő akadálymentesített

Ifjúság u. 10.

Zeneiskola

Ady E. u. 37.

Használaton kívüli barnamezős terület

Közösségi Ház

Ady Endre út 30.

Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok

Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

József Attila u. 48.

Parkolási probléma

Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr.

Ifjúság u. 1. Kárpát u. 4.

ITS Konzorcium

épülete

nem

volt cipőgyár területe Arany János utca 748 hrsz. Tisza szálló - Európa tér 20. MÁV Rendelőintézet - József Attila út 4. Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületénél (József Attila úton)


113

ÉRTÉK

PROBLÉMA

MI?

HOL?

Béres József Kollégium Városi Uszoda Főtér és Dr. Béres József Emlékpark Városi Sporttelep és Záhonyi Vasutas Sport Klub Református templom Római katolikus templom Polgármesteri Hivatal Görögkatolikus templom Városi Piac Záhony Port Zrt. Kelet-Trans 2000 Kft. Záhonyi Hőtáv Kft. Vasút 4. sz. főút Határátkelő

HOL?

József Attila u. 56. József Attila út 36 és 48. szám közötti terület Új Élet út 8. Petőfi u. 2/B. 28 hrsz. Rákóczi út 2. 113 hrsz. Ady Endre u. 35. Szebecse utca 1. 677 hrsz. Széchenyi u. 2. 458/3 hrsz. Európa tér 12. Széchenyi u. 5. Baross Gábor út 11.

Vágó Béla út, Baross Gábor út, Alkotmány út

Napelemes közvilágítás

Színmagyarázat:

MI?

Társadalom

Gazdaság

Környezet

Infrastruktúra

ITS Konzorcium



24. térkép: Értéktérkép

25. térkép: Problématérkép

ITS Konzorcium

114


3.3

115

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

A záhonyi településrészek kijelölésére a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján, a képviselő-testület által 2013-ban jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) lehatárolt városrészek megtartásával került sor. A korábban beazonosított városrészek megtartását több tényező együttes jelenléte indokolja: a város kisvárosias léptékű mérete, egycentrumú felépítése, a funkcionális és településmorfológiai szempontok figyelembevétele, a fejlesztési irányok meghatározásakor a koncentráció elvének lehető legnagyobb mértékű érvényesíthetősége, a városszerkezet túlzott elaprózódásának elkerülése. A városfejlesztési célok hatékonyabb érvényesítése érdekében két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan különböző településrész azonosítható: 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Az elsősorban közfunkciókat ellátó Városközponti terület határai a Kárpát u. – Ady E. u. - Arany János u. – Baross Gábor u. – Kun Béla u. vonalában rajzolódik ki. A város többi részét magában foglaló Lakógyűrű városrész a főként lakófunkciót ellátó Ófalu – Gerő-telep – Nyugati lakótelep összevonásával jött létre. 26. térkép: A tervezési folyamat során azonosított településrészek

Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2013)

ITS Konzorcium


A városrészek összehasonlító elemzése

116

A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatai, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisai alapján történt. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja a megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszer felállításának. Záhony lakosainak többsége a Városközpontban él, annak ellenére, hogy 2001 óta a népességszám csökkenése ezt a városrészt érintette súlyosabban. 35. táblázat: A népességszám alakulása városrészenként Mutató Városrész 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Záhony Forrás: KSH

Lakónépesség 2001 2011 3026 2484 1676 1578 4702 4062

Változás 2001 és 2011 között (%) -17,9 -5,8 -13,6

A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlása alapvetően kiegyenlített, néhány jellegzetesség azonban megfigyelhető: a városközpontban a munkavállalási korú és a 60 év feletti népesség aránya, a lakógyűrű városrészben pedig a 0-14 évesek aránya magasabb. 25. ábra: A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2011. évi Népszámlálás alapján 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Záhony 0% 0-14 évesek aránya

20%

40%

60%

15-59 évesek aránya

80%

100%

60-X évesek aránya

Forrás: KSH

A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben. 2001-hez képest a lakónépesség képzettségi szintje a város egészében növekedett, ezzel szemben a foglalkoztatottsági helyzet mindenütt romlott.

ITS Konzorcium


117

36. táblázat: Néhány képzettségi és szociális mutató változása 2001 és 2011 között városrészenként Legfeljebb Mutató általános iskolai Felsőfokú végzettséggel végzettségűek a rendelkezők 25-x népesség aránya az aktív arányában korúakon belül Városrész 2001 2011 2001 2011 10,2 9,4 14,3 1. Városközpont 19,6 15,3 8,1 16,5 23,4 2. Lakógyűrű Záhony 18,1 9,4 12,0 17,9

Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül 2001 57,3 60,6 58,4

2011 52,5 58,9 54,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Szegregációs mutató43

2001 27,8 30,2 28,6

2001 13,0 9,9 12,0

2011 41,0 31,3 37,6

2011 7,0 5,8 6,5

Forrás: KSH

A munkaerő-piaci adatok alapján a Lakógyűrű városrészben élők lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a Városközpont városrészben élőknél és a városi átlagnál is. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik. 37. táblázat: Munkaerő-piaci adatok városrészenként Mutató Városrész 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Záhony

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 31,4 25,7 29,1

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

Munkanélküliségi ráta

Tartós munkanélküliek aránya

53,5 51,4 52,7

14,6 11,7 13,5

8,6 8,3 8,5

Forrás: KSH

A lakásállomány változása annak ellenére, hogy összetelepülési szinten a népességszám csökkent, a lakások száma emelkedést mutat. A lakások komfortfokozata javult, amely főként az alacsony komfortfokozatú lakások számának csökkenésében mutatható ki: a legnagyobb arányú csökkenés a Lakógyűrű városrész lakásállományában következett be. 38. táblázat: A lakásállomány változása 2001 és 2011 között városrészenként Mutató 1. Városközpont 2. Lakógyűrű Záhony Forrás: KSH

Lakásállomány (db) 2001 2011 1180 1186 597 629 1777 1815

43

Alacsony komfort fokozatú lakások 2001 2011 2,5 1,3 13,7 6,8 6,3 3,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

ITS Konzorcium


3.3.1.1

118

Városközpont

Záhony Városközpont városrésze nem történelmi 27. térkép: Városközpont városközpont, nem tartalmazza a település hagyományos magját, de minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepet tölt be. A város méretének és lakosságszámának megfelelő módon egyközpontú település, amelyben jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki. Ezt a tényt jól jellemzi, hogy a Városközpontban található: a város összes közintézménye A települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció, a közlekedési/távközlési funkciók fele, valamint a gazdasági, az államigazgatási és az Forrás: Záhony Város Integrált egészségügyi funkciók többsége) Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A regisztrált vállalkozások legnagyobb része A városban működő civil szervezetek többsége 39. táblázat: A városközpontban található közintézmények Szervezet megnevezése

Szervezet székhelye

Tevékenységi köre

Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási 4625 Záhony, József Attila út 48. Intézmény VOKE Művelődési Ház és 4625 Záhony, József Attila út 36. Könyvtár Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 4625 Záhony, Ifjúság út 1. Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és 4625 Záhony, Kárpát út 4. dr. Béres József Kollégium Forrás: Záhony Város Önkormányzata, 2012

alapfokú oktatás művelődésszervezés iskola-előkészítő középiskola

26. ábra: Regisztrált vállalkozások és működő civil szervezetek megoszlása Regisztrált vállalkozások megoszlása

Civil szervezetek megoszlása székhely szerint

Lakógyűrű 27%

Lakógyűrű 31% Városközpont 69%

Városközpont 73%

Forrás: Záhony Város Önkormányzata, 2012

ITS Konzorcium


119

A közintézmények mellett a kereskedelmi üzletek és egyéb szolgáltatásokat nyújtó intézmények is a Városközpontban, elsősorban a fő közlekedési utak (József Attila u., Ady Endre u.) mentén koncentrálódnak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az igényekhez képest viszonylag kevés a színvonalas kereskedelmi üzlet és vendéglátóhely, a szálláshely-kínálat (bár itt működik a város egyetlen panziója) szinte jelentéktelen. 27. ábra: A Városközpont lakónépességének korcsoportok

A Városközpontban él Záhony szerinti megoszlása lakónépességének 61%-a, amelyen belül a munkavállalói korú népesség felülreprezentált. A 15-59 éves korcsoport adja a Városközpont lakónépességének közel 69%-át, ezzel meghaladva a városi értéket. A városrész lakónépességén belül a 0-14 évesek aránya a városi mutatóhoz képest 0,6%.-tal alacsonyabb, míg a 60 évesek és annál idősebbek aránya azzal pontosan megegyezik.

19,0%

12,2% 68,7%

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH, Népszámlálás (2011)

A városrész lakónépessége képzettség és munkaerő-piaci helyzet szempontjából egyaránt kedvezőtlenebb képet mutat a városi átlaghoz képest: többek között itt a legmagasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások (41%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (10,2%) – a tendenciák ráadásul kedvezőtlenek, hiszen az összességében fiatalabb lakosságcsoport esetében tapasztalható az alacsonyabb iskolázottság és a magasabb munkanélküliség. A helyzetet tovább árnyalja, hogy itt a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (31,4%) is. A Városközpont vegyes funkcióját jelzi, hogy nemcsak a települési funkciók nagyobb része található itt, hanem a lakásállomány 65,3%-a is. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya rendkívül alacsony (1,3%), ugyanakkor az egyszobás lakások aránya 2,7%.-tal magasabb a városi átlagnál. Ez utóbbiak magas aránya nagyrészt abból adódik, hogy itt található az önkormányzati bérlakások 86%-a. A Városközpont térszerkezetére jellemző a párhuzamosan rendezett úthálózat. É-i és D-i oldalán a város két DNy-ÉK irányú feltáró útja határolja, legfontosabb É-D-i közlekedési útjai az egymással párhuzamos Ady Endre és József Attila utcák. A városrész a település legdinamikusabb fejlődési időszaka alatt, a 70-80-as években született, amikor a számban felduzzadt lakosság számára városias településközpont és szolgáltatáskínálat kialakítása vált szükségessé. A Városközpontban a családi házas beépítés kevésbé, csak pontszerűen, vagy a városrész peremén jellemző, inkább sorházas, tömbházas beépítéssel, helyenként házgyári házas lakóterülettel találkozunk. Itt található a város középületeinek, irodaépületeinek legnagyobb része. A Városközpont meghatározó térszerkezeti elemei: A Polgármesteri Hivatalt övező téren, az Ady Endre utca – Ifjúság utca sarkán szolgáltatási központ alakult ki, több pénzintézettel és kereskedelmi üzlettel. A Polgármesteri hivatal épülete akadálymentes, mögötte parkoló is kialakításra került. A Hivatal előtti, felújított közterület szabadtéri rendezvények helyszíneként is szolgál. ITS Konzorcium


120

A Széchenyi István utcai Városi Piac és a környező utcák (Ady Endre utca, Alkotmány utca, Ifjúság utca környező szakaszai) helyi kereskedelmi központként funkcionálnak, itt található a kiskereskedelmi üzletek nagyobbik része. A József Attila utca északi vége közművelődési/kulturális/szabadidő centrumként értelmezhető: ide telepítették a város iskoláit, művelődési házát, amelyben közművelődési könyvtár is működik, valamint itt létesült a Városi Fedett Uszoda. A belváros közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete sokat javult az elmúlt években. A javulás nagyrészt a 2014-ben elindult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében a József Attila utca mentén megvalósuló nagy volumenű, összefüggő fejlesztések É-D-i láncolatából álló közterület-rendezési beruházásnak köszönhető. A megvalósítás során egy új, többfunkciós köztér, a Dr. Béres József Szabadidő és Rendezvény Park, is kialakításra került. A belváros általános infrastrukturális helyzete (út- és járdahálózat, csatornázás) összességében kedvező, de helyenként előfordulnak felújításra váró szakaszok. A közlekedés egyik problémája a közúti forgalom által okozott környezetterhelés, ami elsősorban a város két DNy-ÉK irányú feltáró útja (vagyis a Városközpont É-i és D-i határoló útvonala) mentén jelentkezik. Emellett a városrész bizonyos pontjain parkolási problémák jelentkeznek: az önkormányzati oktatási intézményeknél a reggeli és a délutáni órákban, a Művelődési Ház környezetében nagyobb rendezvények esetén, valamint a Széchenyi utcai Városi Piac környékén. A város elfogadott parkolási koncepciója szerint a további parkolóhelyek kialakítására alkalmas területek lehetnek: Jókai út végén található, jelenleg hasznosítatlan zöld terület Uszoda melletti terület (a jelenlegi parkolóhelyek bővítésével) Ifjúság utcai Orvosi Rendelő melletti (az Ifjúság úti lakóházak mögötti) névtelen út bal oldalán található zöld terület. A Városközpont és szolgáltatásainak elérhetőségét nagymértékben javítja a vasútállomás közelsége és a Városközpontban található több távolsági buszmegálló. A Városközpont kerékpárút-hálózata hiányos, kerékpárút csak az azt É-i irányból határoló Kárpát utcában található. 40. táblázat: A Városközpont SWOT-elemzése Erősségek Magas a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja Magas a regisztrált vállalkozások száma Erős a civil szervezetek jelenléte Magas a munkavállalói korú népesség aránya Lakások komfortfokozata összességében kedvező A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy A Városközpont infrastrukturális ellátottsága kielégítő A városrész megközelíthetősége kedvező

Gyengeségek Kevés a minőségi szolgáltatás Kritikusan kevés a rendelkezésre álló szálláshely Csekély a városrészben található nevezetességek, műemlékek száma Relatíve alacsony a lakosság átlagos iskolázottsága Relatíve magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma A városközpontnak nincs jelentős történelmi háttere, egységes építészeti karaktere A parkolási kapacitás szűkös A kerékpárút-hálózat hiányos

ITS Konzorcium


Lehetőségek Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat minősége javul Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A város és a városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek

3.3.1.2

Funkcionalitás

121

Veszélyek Csökken a munkahelyek száma, nő a munkanélküliség és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A belvárosi üzletek versenyképessége csökken A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt

Lakógyűrű

A városrész lehatárolására az elsősorban 28. térkép: Lakógyűrű lakófunkciót ellátó településrészek összevonásával került sor. Az így kialakított „Lakógyűrű” funkcionálisan jól elkülöníthető területi egységet alkot, ugyanakkor a városszerkezet túlzott elaprózódásának elkerülését követő elvnek köszönhetően a városrész kialakulását, beépítését, városképi jellegét tekintve felfedezhetők benne eltérések. Amellett, hogy a városrész elsősorban lakófunkciót lát el, a város gazdasági teljesítőképessége szempontjából kiemelt fontosságú ipari-szolgáltatási területet is tartalmaz: A város települési funkciói közül itt található a közlekedési/távközlési funkciók fele, Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési valamint a gazdasági, a közigazgatási és Stratégiája, 2013 az egészségügyi funkciók kisebb része A regisztrált vállalkozások egy részének székhelyéül szolgál A városrész DNy-i részén található a MÁV-iparterület A városban működő civil szervezeteknek csak kis része található a területén A Lakógyűrű esetében nem beszélhetünk települési funkciók és szolgáltatások koncentrált elhelyezkedéséről. A településrész hátránya a közösségi és kereskedelmi szolgáltatások hiánya, ugyanakkor előnyt jelent számára a belvárosnál nyugodtabb lakókörnyezet.

ITS Konzorcium


Demográfiai és szociális jellemzők

122

Annak ellenére, hogy a városrészben 28. ábra: A Lakógyűrű lakónépességének korcsoportok a lakófunkció domináns szerepet tölt szerinti megoszlása be, Záhony lakónépességének 19% 14% csupán 38,85%-a választotta a területet lakóhelyéül. Az itt élők és a város egészére vonatkozó korcsoportos adatokat 67% összehasonlítva kitűnik, hogy a városrészben a munkavállalói korú népesség relatíve alul-, míg a 0-14 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya évesek aránya felülreprezentált. Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011

A 15-59 éves korcsoport aránya a városi mutatóhoz képest 0,7%.-tal negatív, míg a 0-14 éves korcsoport aránya 0,8%.-os pozitív eltérést mutat. A 60 évesek és az annál idősebb korosztály esetében a városi értéktől való eltérés vizsgálata nem releváns. A városrész lakónépessége képzettség és munkaerő-piaci helyzet szempontjából egyaránt kedvezőbb képet mutat a városi átlaghoz képest: többek között itt a legalacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások (31,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (8,1%). Emellett a 25 éves és idősebb korosztály esetében itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (23,4%). A Lakógyűrűben található a lakásállomány 34,6%-a. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag magas (6,8%), ugyanakkor az egyszobás lakások aránya 5,1%.-tal alacsonyabb a városban mért értéknél. A lakások alacsonyabb komfortokozata nagyrészt annak tudható be, hogy a lakógyűrűben találhatók a város legrégebben létesült településrészei (Ófalu és Gerő-telep). A Lakógyűrű meghatározó térszerkezeti egységei a következők: Térszerkezet

A város történelmi magja a Lakógyűrű É-i felét alkotó Ófalu. Ezt a településrészt a többitől a jelentős feltáró és átmenő forgalmat bonyolító Krúdy Gyula utca/Kárpát utca választja el, de legrégebbi része az ettől D-i irányban található, a Krúdy Gyula út – Ady Endre utca – Szebecse utca – Arany János utca által határolt terület. A településrészt organikus úthálózat jellemzi, a területén általában családi házas beépítéssel találkozunk. Itt található a település legrégebbi lakóházainak többsége, ezek közül számos védendő épített örökségi elem. A Lakógyűrű K-i oldalán található a Gerő-telep, amely az 50-es években épült (a névadó Gerő Ernő vasúti minisztersége idején), a vasúti átrakó üzemben dolgozók lakóterületeként. A városrészt családi és ikerházas beépítés és szabályos tömbkiosztású, párhuzamos úthálózat jellemzi. A Lakógyűrű (és egyúttal a város) legfiatalabb lakófunkciójú városrésze a Lakógyűrű Ny-i oldalát alkotó Nyugati lakótelep, amely a 90-es évektől épült, kismértékben napjainkban is bővül. Úthálózata jellemzően párhuzamos, városrészi jellege kertvárosi, ahol általában családi házas beépítéssel találkozunk.

Infrastrukturális ellátottság

A Lakógyűrűben elszórtan, alacsony koncentrációban, de találhatunk köztereket, amelyek állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. Köztéri műalkotás ebben a városrészben négy is található (három a Petőfi parkban és egy a 4. sz. főút mentén – Kelet Kapuja emlékmű). ITS Konzorcium


123

A Lakógyűrű kifejezetten jól ellátott sportpályákkal, szinte minden részén könnyen elérhető valamelyik létesítmény. A városrész általános infrastrukturális helyzete (út- és járdahálózat, csatornázás) összességében megfelelő, de helyenként előfordulnak felújításra váró szakaszok, közművel (csapadékvíz- és szennyvíz-elvezető hálózattal) nem teljesen ellátott településrészek (Ady Endre utca Szebecse utca és Kárpát utca közötti szakasza; Dózsa György utca). A közlekedés egyik problémája a közúti forgalom által okozott környezetterhelés, ami elsősorban a város két DNy-ÉK irányú feltáró útja (vagyis a Városközpont É-i és D-i határoló útvonala) mentén jelentkezik. A Lakógyűrű területén – köszönhetően a kertvárosi, családi házas beépítésnek – parkolási probléma sehol sem jelentkezik. A Lakógyűrű É-i oldala a Vasútállomástól viszonylag messze van, de a Városközpontban és Kárpát utcában található távolsági buszmegállók megközelíthetősége jó. A Lakógyűrű kerékpárút-hálózata egyrészt jónak mondható, hiszen az Ófalu településrészt É-i és D-i oldala felől is kiépített kerékpárút határolja. A kerékpárforgalom számára a város átjárhatóságát, a Városközpontban található települési funkciók megközelítését ugyanakkor nem szolgálják kiépített kerékpárutak. SWOT

41. táblázat: A Lakógyűrű SWOT elemzése Erősségek Az Ófalu településrész a település történelmi magjaként helyenként őrzi hagyományos építészeti karakterét, településszerkezetét A városrészben jelentős számban találhatók védett építészeti értéket képviselő épületek, amelyek akár turisztikai vonzerővé is fejleszthetők Magas a lakosság átlagos iskolázottsági szintje A városrész északi oldalán kiépített kerékpáros útvonalak találhatók A városrész sportlétesítményekkel megfelelően ellátott

Lehetőségek Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül A határátkelő térségében vonzó befektetési lehetőségek alakíthatók ki Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése

Gyengeségek Nincs közigazgatási intézmény, kevés a közösségi és kereskedelmi szolgáltatás, és a vendéglátóhely A városrészben nem találhatók jelentős turisztikai potenciált jelentő történelmi nevezetességek, műemlékek, egyéb attrakciók Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága relatíve alacsony A zöldterületek minősége részben nem megfelelő A Lakógyűrű É-i része távol esik a vasútállomástól A kerékpárút-hálózat nem szolgálja a központi funkciók és a vasútállomás megközelítését Veszélyek A Lakógyűrű népesség-megtartóereje csökken, erősödnek a negatív vándorlási tendenciák

ITS Konzorcium


124

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Záhony város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. Járásszékhely esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot, míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik. A KSH Népességstatisztikai Főosztályától kapott, a fenti térképet kiértékelő levél értelmében a KSH adatai alapján Záhony városban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum vagy a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek. A város szegregációs szempontból kiemelkedően kedvező helyzete annak XX. századi gazdaságfejlődési történetére vezethető vissza. Az ötvenes években induló nagyarányú vasúti átrakó-fejlesztési tevékenység gyors lakosszám-bővülést hozott. A Magyar Államvasutak térségi foglalkoztatottjainak száma elérte a 7000 főt, akik jelentős része Záhonyban telepedett le. Az alkalmazott foglalkoztatáspolitikának köszönhetően a vezető réteg záhonyi vagy Záhonyban állandó jelleggel letelepülő, a térségi átlagnál lényegesen magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokból került ki. A dinamikus fejlődés évtizedekre meghatározta a város ingatlanárainak szintjét is, a kialakult magas árszint ugyancsak nem engedte a szegényebb vagy hátrányos helyzetű családok nagyobb arányú letelepedését. Ez a fejezet Záhony esetében – azonosítható szegregátumok hiányában – nem releváns. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Egyéb szempontból beavatkozást igénylő terület Záhonyban nem jelölhető ki. A potenciális akcióterületek azonosítása és a tervezett tevékenységek meghatározása az ITS keretében történik.

ITS Konzorcium


125

4 Mellékletek 42. táblázat: Segélyezési adatok (2005-2013) Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma [db] Rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban (11.08.31ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (11.09.01-től) részesítettek átlagos száma [fő] Időskorúak járadékában részesítettek száma [fő] Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesítettek száma [fő] Ápolási díj támogatást kérő személyek száma [db] Ápolási díjban részesítettek száma [fő] Aktív korúak ellátásában részesítettek száma [fő] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma* [fő] Átmeneti segélyezésben részesült személyek száma* [fő] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma* [db] Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő] Egyéb önkormányzati támogatásokban részesült személyek száma [fő] * pénzbeli és természetbeni

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

62

38,42

-

-

-

-

-

12

13

162

230

225

195

210

262

-

119

113

2

3

0

1

-

-

-

-

-

-

125

141

170

166

171

163

146

138

145

348

254

234

87

61

44

159

138

-

-

-

10

16

24

35

35

27

-

-

-

-

-

-

295

307

369

49

59

80

87

97

112

167

210

196

341

259

181

179

228

131

112

158

182

145

330

254

234

87

61

44

63

80

272

307

216

204

105

164

152

307

135

49

59

80

87

97

112

167

209

196

ITS Konzorcium

... város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

126

43. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2014) Projekt címe

Pályázat azonosítószáma

Kerékpárút építése ZsurkZáhony-Győröcske között a Tisza árvízvédelmi töltésén

ÉAOP-3.1.3-2007-0024

Záhony Városközpontjának megújítása

Támogatási Teljes Megvalósítá összeg költségvetés s ideje (eFt) (eFt) 224 005 390 263 535 753

2008. július 2010. február

ÉAOP-5.1.1/E-2008-0030

49 237 595

61 278 897

2009. február - 2009. november

Egyenlő esélyű hozzáférés az önkormányzati ügyfélszolgálathoz Záhonyban

ÉAOP-4.1.5-09-2009-0001

29 302 134

32 557 927

2010. április 2010. augusztus

A záhonyi óvoda komplex akadálymentesítése

ÉAOP-4.1.5-09-2009-0002

29 618 416

32 909 352

2010. április 2010. augusztus

TIOP-1.1.1-07/1-2008-0902

15 655 528

15 655 528

2010. október - 2011. július

Intelligens iskola létrehozása informatikai infrastruktúrafejlesztés révén Záhonyban, az Árpád Vezér Általános Iskolában Záhonyi távhő szolgáltatási rendszer korszerűsítése megújuló energiaforrás bevonásával Árpád Vezér Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény iskola épületének felújítására Záhony Városi Piac felújítása Hétszinvirág Óvoda és Bölcsőde épületének felújítása, Záhony Városi Uszoda tetőszerkezetének felújítása Záhony, Ady Endre út 62. szám alatti 2. számú épület közösségi célú fejlesztése Közösségi Ház felújítása Záhonyban

KEOP-4.2.0/B/09-2009-0009

80 624 636

134 374 394

2009. december 2011. december

8/2009. (II.26.) ÖM rendeletben kiírt pályázat

15 980 000

19 980 660

2010. május 2010. július

122/2009. (IX.17.) FVM rendelet LEADER

9 098 666

15128738 + Áfa

2011. szeptember 2012. május

7/2011. (III.9.) BM Rendeletben kiírt

36 857 000

48 183 117

2011. augusztus 2012. június

76/2011. (VII.29.) VM rendelet

21 000 000

17 000 000

2012. október - 2013. május

29 926 970

2014. március 2014. szeptember

35/2013. (V. 22.) VM rendelet

Záhony Város központjának funkcióbővítő ÉAOP-5.1.1/D-12-2013-0013 városrehabilitációja Forrás: Záhony Város Önkormányzata

23 539 412

299 212 495 305 260 431

ITS Konzorcium

2014. január 2015. április

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Recommend Documents