!"YRVI FOLVÓIRRTFI g r a f i k a i i P f l i f t e K s z á n t a

tLS \J

‘

■

---------

ooo

p c>

0 -0

Oo o«

!"YRVI FOLVÓIRRTFI g r a f ik a i

iP flifte K s z á n t a

52£RIOtf1?W JÓM $ n u n * :novM3Zió

BUDBH3f»I906*VII FOLYÓIRAT

|

.

XVI. évfolyam

G

B udapest, 1906 julius

rafikai

S

7. szám

z e m l e

HAVI F O L Y Ó IR A T A G R A F IK A I IP A R Á G A K S Z Á M Á R A SZERKESZTŐSÉG É S KIADÓ­ HIVATAL

Budapest V, Hold-utca 7

A K Ö N Y V N Y O M D Á SZ O K SZ A K K Ö R ÉN EK HIVATALOS K Ö ZL Ö N Y E

ELŐFIZETÉSI ÁR E gész évre 4 kor., fél évre 2 kor. E gyes szám ára 40 fillér

J e le n té s a s z a k ta n fo ly a m a in k r ó l. A tengelyágyak kim elegedése is jókora zavarok at T a rta m a : 1905 n ovem ber 13-tól decem b er 17-ig. o k ozhat a nyom dai üzem ben, b ár a gyorssajtók 9. N y o m ta tó - s a jtó k s z e r k e z e te . E lőadások viszonylag lassú járá sa következtében m egközelí­ tőleg sem oly veszedelm eseket, m int például a m inden szerdán este 1f-i8 órától '/-jI0-ig. E lő a d ó : vasúti üzem ben. A tengelyágyak a mi közönséges Janovszky János. H a llg a tó k : B atta Lajos, F áber gyorssajtóinkon rendszerint csak éppen hogy ki­ Rezső, H orváth Lajos, K aufm ann D ezső, Lierer m elegednek, a nélkül, hogy a vészes pörkölődés Vilmos, M arkovits Kálm án, M artin S ándor, S zabó fokát érné el a kim elegedés. Legfő orvossága e R ó b e rt; összesen 8. bajnak a gép lelkiism eretes kenése. M ert a gép A gép m estern ek az a fő erőssége, h a a kezelé­ já rá sa közben — legyen b ár az egym ással érin t­ sére bízott g ép n ek m inden porcik áját alap o san kező és gyorsan m ozgó fém fölület m ég olyan sím a ism eri, m inden nyom tatásbeli fö n n a k ad ásn a k az — bizonyos fokú dörzsölődés áll elő, am elyet ha o k át rögtön eltalálja s azo k at ap ró lék o s jelek — a lehető legcsekélyebb m értékre nem redukálunk , péld áu l a zak ato lásn ak a rendestől eltérő hangjai az illető alkotórészek fölm elegednek s h a éppen révén — előre fölism erni, s egyszersm ind m eg­ pörkölődés nem is áll e l ő : érintkező részük felak adályozni képes. Ú gyszólván kritérium a lehet a dörzsölődik, illetőleg kim aródik. A kenőanyagok gépm esterek ügyességének, hogy teljesen kifogás­ jó h atása ab b an nyilvánul meg, hogy az érintkező talan kivitelű s gyakran sokféle m unkából melyik fölületeket bevonva, azon zsiradékréteget alkotnak tud bizonyos h o sszab b idő alatt több nyom ást föl­ s így első sorban két zsiradékréteg dörzsölődik m utatni. egym áshoz. A gépm esternek te h á t m inden olajozó ­ Ezerféle ap ró lék o s okuk lehet a nyom tatásbeli lyuk helyzetével tisztában kell lennie s a pontos zavaroknak. A legtöbbje olyan, hogy az ok föl­ olajozást a legszigorúbban ellenőriznie. ism erése esetén egy-kettőre végét lehet vetni a H osszas használat a gyorssajtót is m e g v ise li: a fön n ak ad ásn ak is. A fő dolog, hogy a gépm ester nyom óhenger és a nyom óalap összenyom ódik, a ism erje a sajtó egyes alkatrészei m űködésének a fogas rúd m eg a fogaskerekek, v alam in t az ex törvényeit. centerek m egkopnak. A nyom tatás közben előforduló zavarok leggya­ A nyom tatás legfőképpen a nyom óalapot, az úgy­ koribb esete az, hogy a nyom at kettőződik. N agyon nevezett taligát viseli meg. Nagy, nehéz m unkát sok oka leh et ennek, de a legtöbbször m égis csak végez a nyom óhenger is, de m ert ezt m indig p ap iro s­ a h en g erb o rításb an találjuk m eg a fő-fő okot. Külö­ ból való borítás f ö d i: m egközelítőleg sem szenved nösen h a a g ép ú j : a h iba m ajdnem m indig a annyit, m int a taliga. A taligára a betűknek, klisék­ hen g er b o rításáb an rejlik, am ely vagy vastag ab b nek kem ény talp a óriási nyom ással nehezedik, úgy vagy véko n y ab b a szükségesnél. H ogy a két esh e­ hogy ennek következtében itt-ott összepréselődik, tő ség közül melyik az igazi ok, úgy tud ju k meg, m élyebb fölszínűvé lesz. V ilágosan láthatjuk ez hogy a levonatot összem érjük a form a hosszával. összepréselődést az olyan gépeknél, am elyeken évek H a a levonat hosszabb, m int a fo r m a : akkor a során át folytonosan ugyanegy m unkát — példáu l borítás tú lság o s v a s ta g ; h a pedig rövidebb : akkor újság o t — nyom tatnak. A m indig ugyanegy helyre túlság o san vékony. U gyanezt a kérdést olyanfor­ kerülő töm ör lapfejnek a helye ilyenkor m ár kétm án is eldönthetjük, hogy figyelm esen m egnézzük három esztendős nyom tatás után is szépen k itap in t­ a d u p lázó d ó nyom tatványt. H a a kettőződés h átra­ ható a nyom óalapon. felé e s ik : v astag a borítás, a nyom óhenger nagy Régi gyorssajtókat ha gyorsan járatu n k , vagy körületénél fogva előbb teszi m eg az utat, m int a nehezebb form ákról nyom tatunk v e lü k : gyakran f o r m a ; h a p ed ig a d u p lázó d á s előre e s i k : gyönge tap asztalh atju k , hogy a g ép felső része erősen a borítás. II. c ik lu s .

146

GRAFIKAI SZEMLE

rázódik. A legtöbb g épm ester azt hiszi, hogy ennek a g ép ócsk a volta az egyedüli oka, s m eg sem kísérli a rajta való segítést. P edig a legtöbb eset­ ben ez ép p en nem lehetetlen d o lo g : egyszerűen jól m eg kell h ú zn u n k a g ép oldalfalait az alsó résszel ö sszekötő csavarokat. M ert a sok nehéz nyom ás következtében és évek hosszú során át ezek is m eg szoktak ám lazulni. G yakori h ib a a papiros nyom tatás közben való rá n co so d ása is. L egtöbbször olyan nyom tatványnál fordul elő, am ely vonalakkal van körülkerítve, s így a baj o ka kétségtelenül a közbe szorult levegő. M entői p u h áb b a b o rítá s : an n ál nagyobb a rán co sodás. C sökkenthető te h á t ez azáltal, hogy a borí­ tást kem ényre vesszük, s az egyengetést, am ennyire lehet, alulról végezzük. Az olyan ó csk áb b szerkezetű gyorssajtóknál, am elyek egy fogas rú d d al v an n ak ellá tv a : sokszor m ásban találju k m eg a rán co so d ás okát. Az ilyen sajtó k n ál a n y om óhenger tengelye és csap ág y a az egyik oldalon jo b b an m egviselődik, s így a nyom ó­ henger kissé ferdén fut a nyom ótalphoz képest. Az ívek rán co so d ásán a k aztán ez a kétségtelen oka. Az ürtöltőknek, q u ad ratu m o k n ak és tágítóknak nyom tatás közben való föltolódása révén keletkezik a gépm esteri körökben an n y ira rettegett m aszat. Klisés form áknál, például árjegyzékekben, illusztrált lap o k b an szokott leginkább előfordulni, s oka tö b b ­ nyire a szedés h an y ag kizárásában vagy a klisét hordó fa m inőségében rejlik. A g épm ester alig tud m ásképpen m egküzdeni vele, m int hogy m egállítja a gépet, am ikor a m aszat okozója fölbukkan s valam i szerszám félével ism ét leböki ezt. C sirizelg etés stb. nem so k at használ. Azaz, hogy m égis van egy m ódja a védekezés­ nek : a fo rm azárás célszerű m ódja. H a a szorító­ iiimimiimmmmmm iiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimm iiimmmmimiminmi

Mimii.......

11111m11111ti

........... immun..... mii

imiiiiimiiinmimimii

inni

iiiiiimmiiimmm immmmmiimm iinimmmiimmii immmmmimim

H ib ás zárás.

H elyes zárás.

v asak at nem átfutóan alkalm azzuk, hanem a fön­ teb b látható m ódon, p éldául két-két kolum nát külön szorítunk össze : m indenesetre hosszabb időbe kerül, míg a m aszat okozója fölkapaszkodik. Az ilyen aprólékos dolgokra való ügyelésnek is sokszor jelentékeny h aszn át láthatjuk.

7. szám

V annak a közvetlenül nyom tatásra használt sajtó ­ kon kívül olyan gépeink is, am elyek ism erete elengedhetetlenül szükséges m inden g épm esterre nézve. Ilyenek első so rb an a m ehanikai erőgépek. A kézi erőn kívül három féle hajtóerő jöhet szám í­ tá sb a g ép e in k n é l: 1. a gőzzel, 2. a g áz-, benzinstb. m otorokkal és 3. az elektrom otorral való hajtás. A gőzerővel való hajtás jól kifizetődik olyan ipari üzem ben, ahol a gépek állandóan, m egszakítatlanul m űködnek. Ó ránkint egy lóerő m indössze néhány kilogram m nyi szén b e kerül, s az ú jab b fajta g ő z­ kazánok segedelm ével a kifejlődő ö sszes erőnek jelentékeny százalékát sikerül m a m ár h asznos m un­ k ára szorítani. Az ilyen h ajtásn a k vannak azo n b an árnyoldalai is. A berendezés m ár csak a g ép m eg az a lap o z ás révén is igen k ö lts é g e s; a gép nagy helyet foglal el, s ezenkívül m ég külön szé n rak tár­ nak is kell lennie m e lle tte ; néhol kőszénnel nem is sza b ad fűteni a kazánt, m ert kellem etlen füstje g yakran az egész környék levegőjét m eg fe rtő zteti; ilyen esetben koksz a tüzelőanyag, am inek követ­ keztében a fűtés költsége jelentékenyen n ag y o b ­ bodik ; a m ellett a k az án ro b b a n ás lehetőségére való tekintettel a h atóságok m indenféle szab ály ren d ele­ tekkel b o sszantgatják a gépeit gőzzel hajtó üzem ­ tulajdonost. A gázm ótorok is igen jó eredm énnyel h aszn ál­ hatók bizonyos iparüzem ekben. Az ilyen erőre való berendezkedés m egközelítőleg sem kerül annyiba, m int a g ő zh a jtá sra v a ló ; helyet sem foglal el annyit, m int az utóbbi, s kezelésével m eg fölügyeletével igen sokszor nem kell egy em ber összes m u n k a­ idejét lefoglalni. Baj azo n b an az, hogy a hűtőkazán révén a gázm ótor által fejlesztett enerzsiának jelen ­ tékeny része veszendőbe megy. L egalább h at-h é t lóerőnyi erőszükséglet esetében a generáto r-g ázm ó to ro k és a D iesel-m ótorok is szám b a vehetők, am ennyiben üzem költségük m int­ egy fele annyit tesz ki, m int közönséges gázm ótorok haszn álatán ál. M ind a két típ u s előnyösebb a g ő z­ üzem nél (föltéve, hogy az utóbbit csak hajtásra, s nem egyszersm ind fűtésre is használjuk), m ég pedig azért, m ert a fejlesztett hő k ihasználása intenzívebb. Amíg a gőzüzem nél az ügyes és gondos k a z á n ­ szolgálattól függ az, hogy a tüzelőanyag által fej­ lesztett m eleg eredeti céljára használtassák föl, nehogy nagy része füst és korom alak já b an a kém ényen távozzék e l : a gen eráto r-g ázm ó to rn ál m eg a D iesel-m ótornál a gázfejlesztőbe vezetett m inden legkisebb szénrészecske is a m ótor erejé­ nek g y arap ítására használódik föl. A gőzzel m eg gázzal való h ajtásnak közös h át­ ránya, hogy erőátviteli berendezés kell a m u n k a­ gépek m űködésbe hozatalára. Ez a berendezés pedig egyrészt m eglehetősen drága, m ásrészt pedig a transzm isszió, ha m ég olyan kitűnő k arb an is

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

van, legalább 20—25 százalékát fölem észti a fej­ lesztett enerzsiának. A folyékony tüzelőanyaghoz való m otorok közül a mi céljainknak azok felelnek m eg leginkább, am elyek egyaránt alkalm asak benzin, benzol, petró­ leum , spiritusz és ergin használatához. Az erő h ajtásn ak harm adik fajtája az elektrom os hajtás, am ikor az egyes m unkagépeket külön-külön elektrom otorokkal kap csoljuk össze. A gőzgéppel, vizi erővel stb. hajtott dinam ó az elektrom os enerzsiát állítja elő, am elyet kábeleken a m unkahelyre vezetve, elektrom ótorokkal ism ét m ehanikai enerzsiává alakítanak át. A dinam ó tekin­ télyes nagyságú gép, az elektrom ótor pedig gyak­ ran egy kis lád ik áb an is elfér a gyorssajtó mellett. Erőátviteli célokra három féle elektrom os áram jöhet tekintetbe : egyik az egyenáram ; a m ásik a három fázisos váltakozó á r a m ; a harm adik pedig az egyfázisos váltakozó áram .

147

sen kell elhelyeznünk: teljességgel elkerülhetetlen a vonalak alkalm azása. H atározottan rossz például a következő oszlopos s z e d é s : Az egyesületünk által segélyezett cO 9

S) CJ

8

x>

1901 1902 1903 1904 1905

......... ......... ......... ......... .........

844 921 962 1073 1240

J *8 0 W cd 1E 1•* 3 ö sszes 1198 520 1236 568 1556 603 1556 659 1539 693

C cc Ji 9 2


> N :0

c

szám a

61 65 75 85 109

25 19 18 19 35

124 118 113 111 138

M ennyivel jo b b an áttekinthető a m ost m utato tt o szlopos szedés, ha vonalakat d u gdosunk a rova­ tok k ö z é : Az egyesületünk által segélyezett

* * * 10. T á b l á z a t s z e d é s . Folytonos szedésm unkával összes szám a kap cso lato s előadások m inden kedden este 1/-i 8 ó rá ­ 864 i 1198 520 61 25 1901... ... 124 tól V210-ig. E lő a d ó : Stalla M árton. H allg ató k : 921 1236 568 65 19 1902......... 118 B atta Lajos, B aum garten F ülöp, C zapkó G yula, 962 1556 603 75 1903......... 18 113 F ischer J. Károly, Fried S alam on, F ülöp Endre, 659 85 1904......... 1073 1556 19 111 693 190 1905____ 1240 1539 35 138 Koczifál József, Krausz Jenő, P elczner G ábor, T álasi M ik ló s; összesen 10. T áblázatszedésben, de m eg ép pen úgy az osz­ A táb láz atszed é s egyik alfajtája és egyszersm ind lopos szedésben is : a szám oszlopokhoz olyan sz á ­ egyszerűsített m ódja az oszlopos szedés. E nnek is m okat kell választanunk, am elyeknek m indegyike van feje m eg láb a s csak annyiban különbözik egyform a v a s ta g ; a szám ok közé kerülő pontoknak egyéb táb láz attó l, hogy a szám oszlopai m eg az m eg vesszőknek pedig fele-akkora v astag ság ú ak n ak ezek fölött álló cím ek nincsenek vonalak közé fog­ kell lenniök. így aztán folytonos szám ítgatás m ellett lalva, s legfölebb vízszintes összeadó lénia fordul lehetővé válik a szám oknak pontosan egym ás alá elő benne. Az ilyen szedés úgy készül, hogy vagy való szedése. a fejet, vagy pedig a legszélesebb sort leszedve N agyobb terjedelm ű táb lázato s szám szedésnél (a szerint, hogy melyik a szélesebb), az oszlopok — ha sokat használt, teh át piszkosabb testű betű k ­ közét kellőleg beosztjuk, s az összes szám okat ből szedjük azt össze — gyakorta tapasztaljuk, értékük szerint egym ás alá szedjük. Az oszlopos hogy a szám sorozatok a pontos szám ításunk elle­ szedés fejét rendesen egy fokkal kisebb betűkből nére is jócskán kidagadnak a léniák közül. O ka szedjük, m int am ekkorákból a szám oszlopok valók, ennek a betűkön levő piszok. Egy aprólékos tech ­ p é ld á u l: M u n k a­ nikai fogással annyira-m ennyire segíthetünk a bajon : É vekre á ts z á ­ n élkülieknek ki­ m ítva egész éven A taglétszám kiem eléskor m indig m eg kell nedvesítenünk a szá­ százalék áb an fizetett nap ok á t m unkanélküli m okat. így a közben levő piszok részben föloldódik, 84 2-47 1900 ... 25,296 részben pedig sárrá tap ad össze, am inek a tér­ 263 1901 ... 27,922 93 fogata m indig sokkal kisebb, m int a száraz m aszaté. 2-44 1902 ... 26,163 87 A szám ok m ellett gyakran szöveg is van, m int 2-36 29,607 1903 ... 98 például a túloldalon látható kis oszlopos szedésben . 2-24 1904 ... 100 30,179 H a ez a szöveg sorról-sorra ism étlő d ik : idéző jele­ 1-83 1905 ... 27,346 91 ket rakunk alá, m int azt példánkon is láthatjuk a „K “ és „f“ alatt. Ezzel a szám ok m aguk külön ­ Ilyenkor, m ert a rovatok szám a nagy, fejük pedig állóbbak és áttekinthetőbbek lesznek. Sok vitára k e v é s : a fej sorait lehető szélesre kell szednünk. ad azo n b an alkalm at az a kérdés, hogy a sorban K ülönben ilyen esetben tan ác so s az oszlopos sze­ dést táb lázatk ép p en , teh át vonalakkal szednünk. levő szöveg akkor is idézendő-e, am ikor cím sor esik közbe. K ülönösen h a a rovatcím ek egy részét függőlege­

GRAFIKAI SZEMLE

148

A nyom dászok tö b b ség én e k a vélem énye szerint a sorbeli szöveget (ez e s e tb e n : K és / . - 1) ilyenkor ki kell szedni. P é ld á u l:

Bevételi tételek: Áthozat a múlt évről ...................... 10°/o a főpénztárból ...................... Grafikai Szemle bevétele (1904.)... Évkönyv bevétele (1905.) ..........

420 K 364 „ 1633 „ 1307 „

56 32 84 92

f. „ „ „

K iadási tételek: ________ Grafikai Szemle (1904.) Évkönyv (1905.)................................... K észpénz az év végén ............. . ...

1659 K 04 f. 1836 „ 29 „ 308 „ 90 „

H a az o szlopos szedés szám tételei alul össze v an n ak a d v a : az összegezés elé v o n alat kell tenni. H ogy aztán e vonal finom legyen-e, vagy to m p afinom avagy fe k e te : az a szöveg betűinek vilá­ g o sab b vagy sö téteb b voltától függ. C orvinusszövegben előforduló oszlopos szedéshez egészen bátran v eh etünk nyolcadpetit félkövér lé n iá t; az Első M agyar B etüöntöde R észvénytársaság „ R om ana “jáh o z m ár tom pafinom való, a régi m ódi hajszál­ vonalas, erőtlen b etű fajtáknál pedig a finom is m egteszi. Szóval e tekintetben m indig a betűk, illetőleg szám ok színezete az irányadó. S itt elérkeztünk ah h o z a ponthoz, am ely a táb lázatszed ésn ek úgyszólván az esztétikáját tanítja. E lő ad ó m ár a tanfolyam ok első és m ásodik ciklusá­ ban is g y ak o rta u talt azokra a törekvésekre, am elyek az ed dig sab lo n o sán szedett táblázatok csinosítására irányultak, de ebbeli elveit csak a tanfolyam ok h arm adik cik lu sáb an fejtette ki részletesen . III. c ik lu s . T a r ta m a : 1906 ja n u á r 8-tól fe b ru á r 18-ig.

1. T i p o g r á f i a i v á z la tk é s z íté s . G yakorlati szed ésm u nkával és rajzzal egybekötött elő ad áso k m inden v asá rn ap délelőtt 8 ó rától V210-ig. E lő a d ó : Löwy Salam on. H a llg a tó k : B ak a M árton, B urgheim K á­ roly, B usay B alázs, Fried József, Fried S alam on, G a n g Károly, Hegyi G yörgy, K ovács G éza G yörgy, K ovács G yula, N aschitz M ór, P elczner G ábor, R o sen b erg er Ignác, S chw arcz József, Sim on József, T rag h o lz D e z s ő ; összesen 15. A nnak a régi rossz szokásnak, hogy valam ely akcidens nyom tatvány készítésekor rendszerint előbb a keretet kom bináljuk össze, s a szöveg sorait csak azu tán erőszak o lju k bele a fönm aradó térbe : tu la j­ d o n íth ató a legtöbb balsikerünk. Az ilyenform án készülő m un k ák o n csak igen ritkán érhető el a tér helyes elosztása. K eretes sze d és-m u n k ák készítése­ kor p éldául igen gyakori az a hiba, hogy a sorok fölött és a la tt lévő h ézag arán y talan u l kevés az oldalt levő h ézag h o z képest. Ö ssze-vissza csav argózó keretrészlet m ellett sok­ szor nem szab ad m erev négyszöges form ába szorí­

7. szám

tan u n k a szöveget. M ás s z ó v a l: a szöveg alak ítá­ sá b a n kerüljük a m erev form át akkor, am ikor valam i sza b ad o n kacskaringózó keret alk alm azására v a ­ gyunk kényszerítve. A könyvnyom tatónak a vonal a legegyszerűbb díszítő eszköze. B ár az an y ag m erevségénél fogva olyan vonalstilizálásokról, am inőt például a rajzo ló ­ m űvész m agának m egengedhet, m esterszedésben — am ennyiben szedésről van szó — szó sem le h e t: egy kis ízléssel sok esetben elfogadható, sőt v aló ­ sággal m űvészi dolgokat is állíthat össze a m ester­ szedő. M ost — az 1906-dik évben — a vonal divatja járja m inden nem zet m űvészetében. M e d d ig ? V aló­ színűleg nem soká. Annyi azo n b an bizonyos, hogy a könyvnyom tatásban a vonal m arad a legprak ­ tik u sab b díszítő eszköz. A legújabb m űvészeti irány néhány képviselője is — így Van d e Velde, K nab s a m agyar N agy S án d o r — legfőkép az egyszerű dekoratív vonalban látják azt az ornam entum ot, am ely a szépség, élet­ kedv és v álto zh atatlan ság b en y o m ásaira képes, s am ely élénksége folytán eddig ism eretlen uj form á­ kat kelthet életre. „A vonal — m ondja Van de V elde — erőnek nevezhető, am ely úgy hat, m int az elem i erők. B enne rejlik az en erzsiája, ereje an nak , aki azt m eghúzta. H a tá sa van a szem ünkre, m ert rákényszeríti ezt bizonyos irányok követésére, v o n a­ lak kiegészítésére, á g a s-b o g a sn a k és így végtelen v álto zatú n ak látására. A vonal is term észeti dolog, ak árcsak a szél, tűz és víz, am elyek szintén v o n a ­ lakban csav aro d n ak ." A tipográfiai díszítésben m indenkoron nagy sze­ re p e volt az egyszerű vonalnak, s nag y b an szerepel m ég m ost is. Akik a bécsi m eg az angol n y o m tat­ v ánydekorálás h iv e i: azok orn am en táló stílu sá b an a lénia az uralkodó. H úsz eszten d eje m ég törzsökös szab ály u n k volt, hogy h a p árh u zam o san futó vonalakkal dekorálunk, e két vonalnak nem sza b ad egyform a v astag sá g ú n ak lennie. É ppen az ellenkezője volt e szab ály a sík­ díszítés elvén alap u ló m o s ta n in a k : ugyanis hogy a m esterszedésben a plasztikus h atásra való tö rek ­ vésnek m ég a látszatát is kerülnünk kell. P edig ha fekete vonal m eg finom vonal fut egym ással p ár­ huzam osan, úgy m int a nyolcvanas évekbeli v onal­ díszeink le g tö b b jé b e n : az ornam entum bizonyos m értékben plasztikus h atású , am ennyiben árn y ékoltnak látszik. R égebben ezenkívül szab ály szám b a vették, hogy a három lénia között lévő két hézag különböző szélességű legyen. Az egyik vonalat v a stag a b b n ak is vették, m int a m ásik kettőt, így p é ld á u l:

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

Az árnyékoltság látszatát csu p án egyetlen kisérő vonal is előidézheti; de ha több a kisérő v o n al: jo b b an szem ünkbe tűnik az árnyék is. A növényi m otívum ok m a m ár m ajd hogy nem tisztára eltűntek m esternyöm tatványainkból. Jó ré­ szükért nem is k á r; annyira esetlen, hibás stilizá­ lásai az örökszép növényi individuum oknak, hogy szinte érthetetlen : m iként terjedhettek el olyan nagy m értékben. M ost a növényi ornam entum helyét valam i em pire-ral kacérkodó s főkép geom étriai form ákat m ag áb an foglaló díszítő-stílus foglalta el m indazokban a nyom dákban, am elyek áldoztak valam icskét a lénia-kiegészítő an y ag n ak nevezhető em p ire-so ro zato k m egszerzésére. D e ahol nem tellett ilyesmire, ott is szám űzték a n aturalisztikusabb növényi form ákat, s főképpen léniával dolgoznak. Azt ta rtju k : ez a legegyszerűbb és egyszersm ind legterm észetesebb tipográfiai dísz. M indenütt hasz­ nálható és m égis szép h a tá st érh etü n k el véle. Két hib án ak van azo n b an haszn álatak o r a m esterszedő kitéve : az egyik az, hogy a dísz m aga igen m erev m arad, különösen ha könnyed, lendületes vonalú betűkből álló sorokat díszítünk vele ; a m ásik pedig az, hogy sok v o n alat találunk alkalm azni, s így nyugtalan h atású v á tesszük a nyom tatványt. A g o n ­ dolkodó m esterszedő azo n b an ezt is, a z t is könnyű szerrel elkerülheti, különösen ha vázlatát a szedés m egkezdése előtt tökéletesen kidolgozza, s így az esetleges h ib ák at előre észrevéve, kijavítja. * íf: * 2. A la p n y o m a ti le m e z e k v é s é s e . R ajzzal folytonos gyakorlati m unkával egybekötött elő a d á ­ sok m inden v asárn ap reggel 8 órától 10-ig. Elő­ ad ó : Kún Kornél. H allgatók : B atta Lajos, D rach Vilmos, F ischer J. Károly, H eller J. Kálm án, Kauf­ m ann D ezső, Klein Ármin, Koczifál József, K rausz Jenő, Lattera N ándor, Lenkei Alajos, Schornstein Jak ab , S teininger S ándor, T hienschm iedt E d e; összesen 13. Am int m ár az eddig elm ondottakból is világos, bárm inő an y ag ú lem ez véséséről legyen is szó : bizonyos fokú kézi ügyesség okvetlenül kell hozzá. A M aser-lem ez vésésének előnye nem ab b an áll, hogy állítólag könnyen m egm unkálható, hanem főképpen a b b a n , hogy az an yag - legalább látszó­ lag - olcsó, s h a a m esterszedő vagy gépm ester h éb e-k o rb an el is ront egy-egy le m e z k é t: nem nagy baj. E lőadó a kezdettől fogva tanuló hallgatókat a tanfolyam e ciklusán m ár n eh ezebb föladatok m eg­ o ld ására igyekezett rávezetni, s e végből az ékítm ényi rajztanfolyam vezetőivel úgy egyezett meg, hogy am it a rajztanfolyam hallgatói ceruzával, tussal te rv e z te k : azt az ő lem ezvésésben kellő jártasságo t elért hallgatóival — am ennyire lehetett — M aser-

149

lem ezbe vésette. E m unkálkodásnak a z eredm énye sok elég jól sikerült könyvdísz, vignetta stb. volt, úgy hogy szinte sajnálnunk k ellett: m iért nem készültek azok tartós, tö b b százezernyi nyom ást m egbíró anyagból. Aki a M aser-lem ez vésésében kellő ügyességet tud e lé rn i: jól teszi tehát, ha valam i alkalm asabb , nem töredező s nagy nyom ásbíróságú anyaggal próbálkozik meg. így az alkalm i célokra készült vignettái nem pusztán egyszeri nyom áshoz alkal­ m asak, hanem esetleg a nyom da állan d ó díszítő an y a g áb a is besorozhatok. Ez pedig egyszeriben kifizetődővé teszi a lem ezvésést. Állandó értékű dísz vésésére pedig csak két anyag alkalm as teljes m értékben. Egyik a fa, a m ásik pedig a kem ényebb fajta stereotípiai fém (nem puszta ólom !). Kellő gondviselés m ellett az egyik is, m ásik is töm érdek nyom ást bír meg, s a m ellett egyéb különös előnyei is vannak. A fába-vésés egyszerűbb m ó d ja : a késsel való m etszés távolról sem boszorkányság. M odern ra jz ­ m űvészeink ak árh án y a m aga vési fába a könyv­ díszeit, a nélkül, hogy fam etszőhöz járt volna isko­ lába. Az ügyes M aser-véső kevéske gyakorlat után szintén képes erre. H a a m esterszedő így csak anyagot, de nem egyszersm ind technikát is c s e ré l: kom olyabb n ehéz­ ség alig m erülhet föl m unkájánál. K ülönösen ha m ár M aser-vésnök k o ráb an elsajátított a fam etsző technikájából egyet-m ást, például a hom okos p árn a használatát. A fam etsző tudvalevőleg erre és teszi a dúcot, am ikor azt vési. A hom okkal m eg­ töltött bőrpárna biztos alátétül szolgál, a lemez nem csuszkorál rajta szinte m agától, de a fam etsző m égis könnyen forgatja rajta a dúcot, hogy a véső kezelése a vonalak hajlásai és form ái iránt való „érzéssel" történhessen. M ég am ikor csak fára ragasztott M aser-lem ez véséséről van s z ó : m ár akkor is jó hasznát vehetjük e hom okos párnának . A könyvnyom tató céljának többnyire elég jól m egfelel az egyszerű körtefa is, b ár a fam etsző rendszerint puszp án g fáb a vési a rajzát. A körte­ fából való dúcot kellőképpen legyalulva, először durvább, m ajd finom abb szem cséjű üveges p ap iro s­ sal dörzsöljük. H a a dúc látszólag m ár teljesen sim a és egyenletes fölületű : a legfinom abb csiszolóvászonnal fejezzük be a csiszolást. H a különösen gondos m unkát akarunk v é g e z n i: m ég esetleg tiszta h ordódugasszal tükörsim ára is sim íthatjuk a dúcot. F inom abb m unkáknál, hogy véséskor a fa g y ű rű zete ne zavarja a szem ünket, azt is m egtehetjük, hogy krem si fehér festéket hengerelünk föl nagyon vékony rétegben rája. Ha aztán ez a b evonat m ár m ajdnem hogy egészen m egszáradt, — te h á t úgy egy óra m úlva — finom porrá tört krem si fehérrel m ég beporozzuk, s aztán szorgosan letörüljük.

150

GRAFIKAI SZEMLE

7. szám

Hogy m elyek az alapszínek (vörös, sá rg a és kék), a n y om dász-em ber úgyszólva kivétel nélkül tudja. É ppen úgy ezek összekeverésének első fokozatait is többnyire ismeri. Ép így a „lazur" m eg „födő 11 stb. elnevezéseket is. D e m ár a festészetben haszn átt egyéb kifejezéseket nem igen érti. Ezért tehát em lékeztetőül legelőbb is ezekről szólunk itt egyetm ást. Telítettnek azt a színt nevezzük, am ely a leg­ n ag yobb fokban felel m eg a nevének. „T elített k ék “ például az, am elyet kék eb b n ek el sem tu d u n k m ár képzelni, m int am inő. A födő festék akkor telített, ha teljes s ű r ű s é g ű ; a lazur festékek pedig tö b b ­ nyire közepes hígításban nevezhetők telítetteknek. Tört szín az, am elyet valam ely világosabb színnel halványítottunk, tom pított pedig, am elyet valam ely sötétebbel kevertünk. H a a kobaltkékhez fehéret v e g y ítü n k : tört szín, fekete hozzákeverésével pedig to m pított szín áll elő. M egkülönböztetünk to v áb b á meleg és hideg szí­ neket is. V alam ely szín annál m elegebb, m ennél közelebb áll a világos n a ra n c s -s z ín h e z ; s an n ál hidegebb, m entői jo b b an távolodik tőle. A színek e m eleg vagy hideg voltát arányszám okkal szokták jelölni. A halovány n aran cs-sz ín arán y szám a 8, a vörösé 5, a spektrális kék színé 3. Az „előlépő" m eleg színek o rnanientális festéskor a kiválóbb form ákra, a „b em ély ed ő “ hidegek a m ásodrend ű alakzatokra, esetleg a h áttérre vagy m ezőre alk al­ m azandók. * * * Semleges s z ín e k : a fehér, fekete, szürke és az 3. S z a b a d k é z i é s é k ítm é n y e s r a jz . M inden arany. A fehér alap ugyan a világosságánál fogva v asá rn ap délelőtt 10 órától 12-ig. E lő a d ó k : M it­ nagyon előlép, s benne a színek sötétebbeknek terszky J ó zse f és N ovák A lajos. H allgatók : Alleram játszanak a valónál. A feketéből is erősen kiválnak Antal, C zap k ó G yula, Enyedy János, Koczifál József, különben a form ák. Az aran y sárg a színe m ellett K olozsvári Károly, P ászth y G yula, S teinherz M iklós, sem idéz elő kontrasztot, sőt sem leges voltánál V eresek G y u la ; összesen 8. fogva az ellentéteket kiegyenlíti, a k á r csak a szürke. Ez a tan folyam unk folytatása volt az első és M onokróm nak valam ely teljesen egyszínű, árn y a­ m ásodik ciklusbeli m értani tanfolyam oknak, s az latok nékül való tárg y at nevezünk. H a ez egyetlen ezeket végzett h allg ató k at segítette tovább a síkszínban fokozatok, árn y alato k v an n ak (pl. a fa­ ékítm ényes ra jz o lá s b a n ; e keretben aztán főként a lom bon) : izokróm a neve. H om eokróm -nak a rokon m agyar díszítő stílus terén való pró b álk o zásb an színekkel (pl. párisi kékkel és ibolyával) festett igyekezett az arra kedvet k ap o tt nyom dászoknak tárg y at nevezzük, polikróm nak pedig a több, de segítő kezet nyújtani. E v állalk o zásu n k m erészségét nem rokon színekkel festettet. m ég fokozta az is, hogy anyagi eszközök híján nem A kontraszt szó ellentétet jelent. K ontraszt léte­ h iv atáso s rajztanár, hanem két jeleseb b m ester­ síthető színek do lg áb an , m elegség és hidegség szed ő n k végezte az előadói teendőket. tekintetében, sőt intenzitás do lg áb an is. A m agyar díszítő stílus elem einek m egism ertetése H arm onizáló színeknek azo k at a kiegészítő szí­ tek in tetéb en a korábbi esztendők tanfolyam ain ké­ neket nevezzük, am elyeket ha egym ás m ellé fek­ szült m in talap o k szo lg áltak eszközül. A hallgatók tetünk, h o sszabb szem léléskor a kontrasztáló színbe ezeket az elem eket m ásolgatták s szövögették kész játszó vagy reflektáló su g arak at vetnek s így egym ás ornam entum okká, el nem m ulasztva egy esetben fényét és erejét kölcsönösen növelik. V alam ely sem azo k n ak valam ely alkalm as színnel való ki­ vörös fölület például h o sszabb szem léléskor zöld festését. A tan ítás sú lypontja teh át m iham ar a síksu g a ra k a t re fle k tá l; zöld fölület viszont vöröseket. ékítm ényes festésre terelődött át. S ez em inens L egbiztosabban akkor vehető észre ez a jelenség, fon to sságú a m odern m esterszedőre nézve. am ikor két egym ást ilyen m ódon kiegészítő szín -

A rajzn ak a lem ezre való á tp a u z á lá sa ép pen úgy történik, m int a M iiser-lem ezes eljárásnál. Vagyis a p u h a ceruzával m ásolópapirosra készült rajzot a lem ezre borítjuk (ha a lem ez n a g y : egyik szélén od a is ragasztjuk), s a hátulsó felét valam i sim ító­ csonttal ad d ig dörzsöljük, am íg a lem ezen a rajz­ nak p o ntos lenyom atát nem látjuk. Szedésnek, klisének stb. átnyom ása úgy történik, hogy arról először is k ö zépvastagságú p apirosra tiszta, éles képű levonatot készítünk. E levonatot képével ráterítjük a m egfelelő nagyságú lem ezre s m ind a kettőt a kézi sajtó fun d am en tu m ára tesszük. (A lem ez legyen alul.) Jó m ég egy ív papirost tenni fölébük, aztán ak k o ra fa- vagy ólom tönk kerül rájuk, am ekkorával az egészet be lehet födni. Erre ism ét néh án y ív p ap iro st vagy valam i k artonlapot avagy nem ezt terítünk, úgy hogy az egész egy kissé m ag asa b b legyen a rendes b etű m agasságnál. A tégely alá hajtva, néhány m ásodpercnyi nyom ás kell ezu tán ahhoz, hogy a pontos átnyom atot m eg­ kapjuk. A kon tú rt késsel vágjuk körül. E nnek a késnek term észetesen jó élesnek és vékony pen g éjű n ek kell lennie. A fölösleges részek eltávolítására az o n ­ b an m ár hom orú vésőt h aszn álu n k s csak a s a r­ kokból, ah o v á u g yanis vésővel nem férkőzhetünk be, v agdossuk ki késsel az eltávolítandó részleteket. A n ag y o b b fölületek eltávolítására pedig n ag y o b b ­ fajta vésőt m eg k alap ácso t használunk.

7. szám.

GRAFIKAI SZEMLE

fölületet szögben állítunk föl egym ás ellenében. M entői h egyesebb ez a szög, annál telítettebben jelennek m eg a reflektáló színek. E gyéb ilyen egy­ m ást kiegészítő szín ö ssze té telek : n aran cs és kék, sárg a és ibolya, to v áb b á a szürke szín vörössel, naran ccsal, sárgával, zölddel és kékkel. A szür­ kével való su g aras reflexek azo n b an m ás fajtájúak, m int am inők a vörössel és zölddel, n aranccsal és kékkel, sárg áv al és ibolyával valók. A vörössel ö ssz e k e rü lv e : zö ld esb e játszik a szürke, am inek következtében a vörös szín tisztáb b an tűnik elő. Ép úgy a n aran cs-sz ín és szürke ö ssz e k e rü lé se k o r: a szürke kékes árn y alato t vesz föl, a n a ra n c s pedig sárg ásn ak látszik. S árg a és szürke egym ás mellé helyezésekor gyö n g éd ibolyaszínű a reflex. Zölddel a szürke vörösesen reflektál, s az előbbinek fényét emeli. Kékkel összekerülve, n aran csszín ű é n reflektál a szürke szín, s a kéknek zöldes fényt ád. M ég intenzívebben lép n ek a kiegészítő színek elő, ha szürke között v an n ak elhelyezve, például ilyen­ form án : szürke, vörös, zöld, s z ü r k e ; szürke, kék, naran cs, s z ü r k e ; szürke, sárga, ibolya, szürke. A m odern em b ern ek a szín h atáso k irán t való érzéke m eglehetősen tom pult. A m erre csak n é z : otthon, az u tcán, a sza b ad term észetben annyiféle szín k o m bin áció t lát a legkülönbözőbb tárgyakon, hogy valam i teljességgel szokatlan — teh át föltűnő színö sszetételek et — b ajo s volna a szem e elé v a rá ­ zsolnunk. Az pedig örök sajáto sság a az em beri ízlésnek, hogy m indig a szokatlan, az új felé hajlik. A sz a b a d term észetb en élő em berek például a rikító, telített színeket kedvelik, s ru h á zatu k at fő­ kép p en az ilyen színű szövetekből v álo g atják össze. M iért ? E gyszerűen azért, m ert a term észetben ezek a telített színek alig fordulnak elő. Az égboltozat kék színe, az erdőknek, m ezőknek zöldje s a föld szürk eség e vagy b arn a volta m ind-m ind csak tört szín. A p ászto r-életet élő em berek színbeli ízlését teh át könnyű volna eltalálnunk, de annál nehezebb ez a városi em b erre vonatkozólag, akinek bőven van alkalm a telített színek kom binációit is látni.

151

szerzett tap asztalatai révén tu d n ia kell, hogy mik azok az eszközök és anyagok, am elyek segélyével a nyom tatvány kifogástalan sikerültét biztosíthatja. A gépm esternek sokszor b o szú ság o t okoz a festék illetőleg a papiros „ m ak ran co ssá g a“. P etróleum m al m eg tinkturákkal igyekeznek a b ajt elm ulasztani, vagyis a festéket jo b b an földolgozhatóvá tenni. A petróleum igen jól bevált és sok helyt m ég m a is k izárólagosan haszn álják festékpuhító szerül, de aján lato s m ellette valam ely jóféle tin k tu rát is k észen ­ létben tartani, hogy a papiros term észetéhez képest nagyobb választékunk legyen a festék et jo b b an földolgozhatóvá tevő szerek dolgában. Hogy melyik papiroshoz m icsoda tin k tu rát vegyen : azt a g é p ­ m ester legbiztosabban csak a tap asztalatai alap ján állap íth atja meg. K ülönösen akkor vesszük e tink tu rák n ak jó h asznát, h a a papiros kü lö n b en eléggé szívóképes és jo b b fajta, h a nincs nagyon enyvezve s a felülete sem túlságosan sim a. D e m ég kö zö n ­ ségesebb p apirosra való nyom tatáskor is m ár előre m eg kell a gépm esternek g o n d o ln ia : eléggé szívók ép es-e a papiros a festékhez képest, s ennélfogva zsíro sab b á kell-e m ajd tenni az u tó b b it? A kárhány színes festéknek az a tu lajd o n ság a, hogy földolgozása idején is kem ény és s z í v ó s m arad. Ilyen esetben az an n y ira n épszerű gyönge kencének, lenolajnak, vagy ép p en ség g el faggyúnak vagy vazelinnek h o zz áad á sa nem aján lato s, m ert ez anyagok m egrontják a festéknek fényét és élénk­ ségét, a festék nyom tatás közben való szétfrecsegését okozzák, s gyöngyözöttekké s picinyke foltokból állókká teszik a tónusokon s egyéb n a ­ gyobb felületeken a festéket. A m ellett az ilyen anyagokkal kevert festék n eh ezen szárad. H a a szá rad á s g yorsítása végett síkporral hintjük be a nyom tatványt, ennek színei to m pákká lesznek, s am ellett a síkpor-réteg alatt a festék m égis nedvesen m arad, úgy hogy nagyobb töm egű ívek fölhalm o­ zásak o r könnyen át is nyom ódhatik. A festéket legtöbbnyire középerősségű kencével dörzsöljük szét, s az u tá n petróleum ot vagy tin k tu rát keverünk hozzá, hogy sim ulékonyabbá legyen. M ég * * * a bronzoláshoz való előnyom tatáskor is a ján la to s 4. S z ín e s n y o m t a t á s . G yakorlati m unka m inden ez az eljárás. E célra az előnyom ati festéket erős kencével eldörzsöljük, s szikkatívot m eg egy kevés v asá rn ap délelőtti 7 2 I 2 órától 1-ig. E lő a d ó : Bauer Henrik. H a llg a tó k : H orváth Lajos, T hienschm iedt velencei terpentint keverünk h o z z á ja ; h a n y om tatás idején a rosszul krétázott papiros esetleg tépődni E d e ; ö sszesen 2. G y ak o rta halljuk a g épm ester p anaszát, hogy ez t a l á l : valam icske tinkturát öntünk a festékválúba vagy az a p ap iro s n ehezen fogja a festéket, vagy m eg nehány csöpp petróleum ot a futó h e n g e re k re ; m enten segítve van a bajon. hogy a festék n eh ezen ad ó d ik le a form áról. A baj oka ilyenkor term észetesen vagy a p apirosban, vagy B ronznyom áshoz előnyom atul az olyan födőfehér m ag áb an a festékben rejlik, s ha a gépm ester nem festék is igen jó, am elyet középerősségű kencével tud m ag án s e g íte n i: bizony sok esetben tönkre tettünk ny o m tatásra alkalm assá, s am elyhez ezen ­ silányul a nyom tatvány. A papiros m eg a festék kívül m ég egy kevés folyékony szikkativot m eg okozta a p ró b b fen n akadásokon pedig okvetlenül egy kevés velencei terp en tin t is kevertünk. Az ilyen segíteni kell tu d n ia a g é p m e ste rn e k ; évek során át előnyom attól a p ap iro s egészen átivódik s a ké­

152

GRAFIKAI SZEMLE

sőb b en következő bronznyom at jól m eg tap ad h at rajta. A fehér előnyom at m ég azért is jo b b a sárg a vagy m ás egyéb színűnél, m ert a regiszter későbbi m egváltoztatása esetében a fehér festék a fehér papiroson nem látszik m eg, míg a sárg a szín okvetetlenül m eglátszanék. Az igaz, hogy így m eg a fehér színnel is újra kell nyom tatnunk, ha azt akarjuk, hogy a bronz m indenütt m egfogja a p a ­ pirost, de leg aláb b az u tó b b i — t. i. a papiros — nem vész k árb a. B ronz alá való előnyom athoz igen alkalm as festéket k ev erh etü n k m ég össze savm entes króm ­ sárg áb ó l, terra di S ien áb ó l stb. is, a szerint, hogy m inő árn y alatú n ak kívánjuk a bronzot. A három színű nyom tató eljárás tag ad h a tatla n u l egyik legfontosabb vívm ánya a m odern tip o g rá­ fiának, s a jövője szinte b eláth a ta tla n . Amíg a krom ólitográfus g y ak ran tíz-tizen k é t színt is kény­ telen egym ás fölébe nyom tatni, hogy valam ennyire m egfelelő h atást érjen el k é p é v e l: a trikróm ia vagyis háro m szín ű n y om tatás révén ez p u sz tá n a három alap szín n el (sárga, vörös és kék) is elérhető. Sőt igen sok esetb en — p éldául m ikor az eredetinek lehetőleg hű, term észetes színekben való rep ro d u ­ k álásáró l van szó — a trikróm ia fölül is m úlja a krom ólitográfiai sokszorosító eljárást. A festékgyárosok „norm ális festékek" elnevezéssel külön festékfajtákat g y ártan ak a három színű m eg négyszínű nyom tatás céljaira. E festékeknek teljesen tiszták n ak kell le n n iö k ; a vörösnek például nem szab ad n aran cs-sz ín b e vagy ibolyaszínű árn y alatb a áth ajló n ak , a sárg án ak citrom színbe játszó n a k stb. lennie. H osszú időkön át azon m ódon is használták e festékeket, ah o g y an a festékgyáros azo k at szál­ lította, s csak ú jab b an h allatszan ak olyan vélem é­ nyek, am elyek a norm ális színek valam elyikének ad o tt esetek b en való m egváltoztatását m egenged­ hetőnek, sőt szü k ség esnek m ondják. L egnehezebb a három színű n y o m tatásb an az em beri test és különösen az arc színének hű vissza­ ad á sa. A teljesen hű szín rep ro d u k álás ugyan talán egyéb fölvételeken is nehéz, de a színbeli hibákat m eg eltéréseket legfőképpen az em beri arco t ta r­ talm azó képeken vesszük észre a le g h a m a ra b b ; sző nyegm intát, csen d életet stb. áb rázo ló képeken ellenben a szín term észetellenes voltát az első pil­ lan tásra alig ism erjük föl. A hiba oka a fölvételnél haszn ált színes üveglem ezekben, az úgynevezett fényszürőkben rejlik, s kissé bajo s dolog rajta segíteni. F ran cia fotokém ikusok ugyan azt ajánlják, hogy a különböző tárgyú fölvételekhez m ás-m ás árn y alatú fényszűrőket haszn áljan ak , de en n ek a gyak orlatban való keresztülvitele (illetőleg an n ak az eltalálása, hogy például az ibolyaszín fényszűrő m ikor legyen k ék eseb b és m ikor vöröses á rn y a la tú ): nem könnyű dolog.

7. szám

5. G y a k o r la ti m e s te r s z e d é s . Folytonos sze d és­ m unkával kapcsolatos előadások m inden kedden este V28 órától 7210 -ig. E lő a d ó : S p itz Adolf. H allgatók : A ltm ayer János, B atta Lajos, Böhm Jenő, F ischer J. Károly, G o ld b erg er Árm in, G uth Jenő, H erm ann Sam u, Hevesi Károly, Koczifál József, K rausz Jenő, K rausz L. Pál, Lefkovits Lajos, M olnár Ádám , N euw irth S á m u e l; összesen 14. É rdekes, hogy m ilyen aprólékos dolgok képesek valam ely sor szem b etü n ő ség ét hatványozni. V együk csak például az Első M agyar B etűöntöde R észvénytársa ság egy hirdetésének a következő ré s z le té t: F o ly t o n o s a n r a k t á r o n t a r t m in d e n fé le a n t iq u a és f r a k t u r , g ö r ö g , c ir ill és h é b e r

könyu-

és öíszbetűt,

k iz á r ó - és ü r t ö lt ő a n y a g o k a t , Íz lé s e s és jó l h a s z n á lh a t ó ö is z ít m é n y f a jt á k a t s tb .

Aki e h irdetés-részletre rá p illa n t: a közbiil levő tercia sorról egyszeriben látja, hogy m iről van szó. H a érdekli őt a dolog, nem m ulasztja el a petit szöveg o lv asását s e m ; h a ped ig nem érdekli s nincs szüksége a hirdetésben aján lo tt á r ú k r a : akkor úgyis h iáb a való volna m inden pszihológiai m ester­ kedés, hogy végigolvasásra csáb ítsu k őt. A szedőnek teh át hirdetésféle nyom tatványok szed ések o r arra kell törekednie, hogy egyetlen vezérszót, illetőleg úgynevezett „sc h la g er“-t kiragadva a szöveg k ö z ü l: ezt am ennyire csak lehet szem betűnővé tegye, úgy, hogy ez alul-fölül legalább nyolc-nyolc cicerónyi szöveg fölött uralkodjék. H a két fő sor nagyon közel van e g y m á s h o z : a h atás nem lehet jó. M ennyivel erőtlenebb az előbb bem u tato tt p él­ dánál az itt következő. P ed ig csak nagyságbeli kü lö n b ség van az egyik sorában. F o ly t o n o s a n r a k t á r o n t a r t m in d e n fé le a n t iq u a és f r a k t u r , g ö r ö g , c ir ill és h é b e r

k ö n y u - és ö ís z b e tű t, k iz á r ó és ü r t ö lt ő a n y a g o k a t , íz lé s e s és jó l h a s z n á lh a t ó ö is z ít m é n y f a jt á k a t s tb .

A m esterm unkák szedésére vonatkozó fő irányító elvek e z e k : a) a szim etriára való tö rek v é s; b) a betüfokozatok egym áshoz való arán y ára ü g y e lé s ; c) a beosztás egyenletességéről és elegendő voltá­ ról való folytonos nagy gondoskodás. A szim etrikus elrendezés a tipográfiai m ű nyugodt h atású v á léteiét könnyíti m eg, am i pedig a nyom tatvány tetszetős voltának egyik legfő titka. H a nyom tatványunk valam elyik sa rk á b a töm örebb áb ra k e r ü l: m ind­ nyájan érezzük, hogy ezt az á b rá t a k á r a betűsorok

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

kellő m egválasztásával, akár megfelelő súlyos o rn am entum ok alkalm azásával ellensúlyoznunk kell. Ami a beosztást ille ti: legtöbb esetben a sorok és az ornam entum szellősen való elrendezése a legterm észetesebb. V annak ugyan e tekintetben szinte törvény erejével bíró szabályok is. M odern alakítású szedésben az egyes sorcsoportozat sorai közt a beosztás például nem lehet szélesebb, mint amily nagy az egyes betűknek a képe. De ez csak a m odern irányú sorcsoportosításra nézve áll. Ami különben a beosztás egyéb úgynevezett szabályait ille ti: azok elfogadása dolgában nagy óvatosságot ajánlunk. A beosztás aprólékos m ester­ fogásai egyesegyedül az ízlésen, a helyes látáson alap u ln ak , s ezért sok tekintetben jogosult itt az egyéni fölfogás is. A könyvnyom dái díszítésnek egyik fontos eszköze a díszes kezdőbetű, vagy közönséges eln ev e zésse l: iniciálé. Az iniciálét nem a könyvnyom tató találta ki. Hol szerényebb alakban, hol m eg gyönyörű m iniaturák társaság áb an m egtaláljuk ezt m ár a középkor szép gótb etűs kéziratain is. S a puszta díszítésen kívül m ég m ás jelentősége is volt akkori­ ban : az iniciálé m eg az u tán a következő egy-két szó M anuzio Aldóig úgyszólván a cím e volt a könyvnek. Am int hogy a pápai bullákat m ég ma is a kezdő szavaikról nevezik el. H ogy az iniciálé jellegének ha csak lehet, egészen m eg kell egyeznie a szövegbetű jelleg év e l: szinte m agától értetődő dolog. Különösen am ikor m inden dísz nélkül való egyszerű nagybetűt használunk föl in iciálék ép p e n : a betűjellegnek azonosnak kell lennie az egész nyom tatványon. M ás az eset, ha figurákkal ékesített, avagy négyszöges ornam entum keretbe foglalt iniciáléról van szó. Kisebb jelleg­ beli eltérések ilyenkor m ég csak m egengedhetők, de a kirívóbb ellentétektől óvakodnunk kell. G ótikus iniciálét például nem használhatunk föl antiqua szedéshez, de sőt m ég m ediaevalist sem igen francia vagy angol an tiquában. Az iniciálénak alul-fölüí lehetőleg egy vonalban kell állan ia a m elléje rendelt szöveggel. Az iniciá­ léval kap cso lato s első sort régebben verzális betűk­ kel szedték, de ennek igazán nem volt sem m i értelm e. A m odernebb szedők ma m ár tökéletesen mellőzik, egyszerűen kurrens betűvel szedve az első szót is. A legfölső sort rendesen hozzáragasztjuk a kezdőbetűhöz, a többinek azonban félnégyzetnyire el kell attól állania. U gyanekkora hézagnak kell az iniciálé alatt is m aradnia, m ég pedig legtöbbször a kezdőbetű fölső állásának a rovására is. Ha példának okáért olyan iniciálét kell fölhasználnunk, am ely a norm ális hézaggal egyetem ben m ondjuk három sornyi m ag asságot nem foglal el, hanem annál három -négy pontnyival rövidebb : nem m arad m ás hátra, m int hogy pusztán két sort állítunk az

153

iniciálé mellé, s az utóbbit fölfelé a szükséghez képest kijebb állítjuk. A fő szabály tehát, hogy az iniciálénak a szövegtől való távolsága — az első sort term észetesen kivéve — m indenütt egyform a legyen. Az iniciálé helytelen alkalm azásának példája e z : 1ANFOLYAMUNK a kényszerűségnek 1 szülötte. A nyom dászok körében az új század küszöbén világszerte föltám adt szakfejlesztési mozgalom hullámai eljutottak m ár hozzánk is. A huszonöt esztendővel ezelőtt alakult Könyvnyom dászok Szakköre vezetőségében merültek

A hibák e példában a következők: 1. az iniciálé és a szövegbetű közt nagy a jellegbeli k ü lö n b s é g ; 2. az első szót fölösleges, sőt zavaró dolog verzálisból sze d n ü n k ; 3. az iniciálénak nem a betűképe, hanem a fölső határoló vonala áll csak vo n alb an az első sor fölső sz é lé v e l; 4. a szöveg fölött és alatt levő tér nem egyenlő. A föntebbi példának javított alakja itt következik : ^ ta n fo ly a m u n k a kényszerűség szülötte. A nyom dászok körében az új század küszöbén világszerte föltám adt szakfejlesztési mozgalom hullám ai elju­ tottak már hozzánk is. A huszonöt esztendővel ezelőtt alakult Könyvnyomdászok Szakköre

Az iniciálé m ellett álló szövegrészletnek nem szabad kim enettel végződnie, vagy helyesebben fo rm u láz v a: a kezdőbetű alatti sornak nem szab ad bekezdésesnek lennie. Az ilyen eseteket, — ha m ás­ képpen nem megy a dolog — ha a szerző, illető­ leg m egrendelő segítségül hívásával is, de okvetetlenül el kell kerülnünk.

6. Id e g e n n y e lv e k s z e d é s e . E lőadások m inden pénteken este V2^ órától V^lO-ig. E lő a d ó : N ovák László. H a llg a tó k : Éliás Sám uel, H eller J. Kálmán, Kollár József, Kovács G yula, S chulhof Albert, T álasi M iklós; összesen 6. N agyvárosok nyom dáiban sok az idegen nyelvű m unka. M inálunk különösen. A B udapesten készülő nyom tatványoknak legalább 15— 20°/u-a idegen nyelvű, s a borsos korrektúrák révén m érhetetlen sok bosszankodásban van része szerzőnek is, szed ő ­ nek is egyaránt. Arról szó sem lehet, hogy a nehéz napi m u n k á­ val elfoglalt betűszedő m inden olyan nyelvet a la ­ posan m egtanuljon, am ely m unkálkodásának eset­ leg tárgya lehet. D e nincsen is erre szükség. T an u lja a tulajdon anyanyelvét folytonosan, szere­ tettel; s ha kerül rá ideje: tán egy m ásikat is alaposan, a többire nézve pedig elégedjék m eg azzal, h a a

154

GRAFIKAI SZEMLE

főbb ortográfiai elveket annyira-m ennyire m egism eri. Ennek is kitűnő h aszn át veheti szedésekor. A korrekturabeli h ibák m eglehetősen tekintélyes része ugyanis nem az illető szavak helytelen olvasásából, hanem az illető nyelv helyesírásának nem -ism erésé­ ből szárm azik. Az összes idegen nyelvek között leggyakoribb nálunk a német. E nnek különösen új ortográfiájával nincsenek szedőink tisztában. P edig az erre vonatkozó fő elveket könnyű m egjegyezni. A régi th-s betűösszetételek t- re egyszerűsítvék : Teil, Wert stb. (de Zahl, zahlen). Az idegenből átvett s m ár tökéletesen m eg honosodott szav ak at A:-val, illetőleg 2-vel kell írnunk, pl. Rekonvaleszent. Az eddig íren- nek irt igeképző m ost /e-vel a helyes (hausieren, vegetieren stb.). Az S han g n ak egyéb m ással­ hangzókkal való k ap cso latára nézve ez a fő s z a b á ly : t és p előtt rendesen f-et irunk (fajié n , K nöfpB ), kivéve az idegen szavakat. E gyéb m ássalhangzók előtt az 5 h an g ren d esen a m egelőző szótaghoz tartozik, s s -s z e l Íra n d ó ; pl. H Q ashc. H árom egy­ form a m ássalh an g ó közül az egyik elm arad (pl. Schiffahrt). Á, Ö, Ü helyett Ae-t, Oe-t, Ue- 1 írnunk nem szab ad . Az elv álasztás fő szabálya, hogy az a kiejtéshez, a beszéd hez a lk a lm a z k o d jé k ; a m os­ tani hivatalos helyesírás szerint nem választható el teh át beend-igen, E m pfind-ung, m int az ném ely ném et nyelvű napi lapunknál látható, hanem egyese g y e d ü l: beendi-gen, E m pfin-dung. Az összetett szó k at alkotóik szerint választjuk s z é jje l: be-obachten, war-um, her-ein, voll-enden. Az sp és s t an tiq u áb a n sz é jje lv á la sz th a tó : Knos-pen, Las-ten. De ha az s t előtt m ég egy m ássalhangzó áll, az s-e t is át kell vinnünk a következő sorba, például Für-sten, gün-stig. É ppen így vagyunk a p f- fel i s ; széjjelválasztható (hüp-fen), de csak akkor, h a nincs előtte m ássalhangzó (dam -pfen, Kar-pfen). Az ide­ gen szav ak elválasztását resp ek tálja a n é m e t: ö ssze­ tételükhöz képest, vagy az eredeti nyelv szabályai szerint választja el ő k e t: D i-stinktion, D is-put, Inter-

esse, Dis-enterie, Mon-archie. A franciában különleges b e tű k : é ; á, é, ü ; á, é, t, ő, ü ; e, ü (e kettő igen ritk a ); p s az össze­ öntött oe és ae. A nagy betűk közül csak az E - re rakják föl az ékezeteket, ú jságokban az o n b an ezt is elhanyagolják. Igen sűrűn fordulnak elő az u. n. „lettres su p érieu res" (M me’ l cr vagy l ére stb .); ezekre ügyelnünk kell. — Aki g y ak rab b an szed fran­ ciát, jól teszi, ha an nak legalább olvasási m ód­ jával m egism erkedik. Az összekerült m ássalhangzók közül egy egész sereg nem v álasztható s z é jje l; elválasztási p éld ák erre v o n a tk o z ó la g : no-blesse,

dé-ployer, aveu-gler, mai-grir, fou-droyer, recevraient, nau-frage, de-fleurir, pa-tron, trépi-gner, se-créte. De m á r : char-cutier, com-bat, ver-bal, am int egyébként a legkisebb

nyelvérzék is m eg­

7. szám

m utatja. H a három m ássalhangzó kerül ö s s z e : ren d ­ szerint kettő m egy á t : com-pléte, trem-bler. Az s t és sp széjjelválasztandó, m ég pedig so k ­ szor tekintet nélkül a szó eredeti (latin) ö sszetéte­ lére : circons-cription, cons-truire, bes-tiale. Ö ssze­ torlódott m ag án h an g zó k at ne válasszon széjjel fran ­ ciául nem értő szedő. Az angolban nincs ékezetes betű. Legtöbb bajt okoz szedőinknek a szavak elválasztása. E bben főkép a kiejtés az irányadó s ezért szabályai olyan bonyolódottak, hogy angolul nem tu d ó szedőnek h iába is m agyaráznók azokat. C sak annyit jegyez­ zünk m eg, hogy az összetett m agán h an g zó k széjjelv álasztásától óvakodnunk kell és hogy az ing, est, able, ous és ical képzőket elválaszthatjuk a tőszótól. Ilyen elválasztások : bless-ing, great-est, weigh-able,

numer-ous, gram m at-ical. Az olasz nyelvbeli ékezetes betűk e z e k : á, é, ö, «> Az x betű ism eretlen e n y e lv b e n ; s, ss vagy c lett belőle (esposizione, A lessandro, Felice). Az elválasztási szabályok nagyjából m egegyeznek a franciával, azzal a különbséggel, hogy az s betű csak nagyon ritka esetben (Abs-burg, dis-grazia, tras-m issione) szakasztható el az utána következő m ássalhangzótól. P éld áu l: la-sciarone, rin-cre-sciuto, giu-squiam o, bale-strieri. A deli’, dali’, nell’ féle szócskákkal összekötött szavak elválasztásának m ódja ez : del-l’albero, d a l-l’amica, nel-l’affezione. A spanyol nyelvbeli ékezetes betűk e z e k : á, é, i, ó, ú, íí. Az //-et nem szab ad széjjelszakasztanunk, m ert az egy han g o t (ly-et) je lö l; p é ld á u l: ca-//ar, ensi-//ado. M ássalh an g zó -to rló d ásk o r az s betű a szó végén m arad, úgy m int a fra n c iá b a n ; p l . :

circums-tancia, cons-titución. A portugál nyelvben különös figyelm et igényel­ nek az ö sszetett m agán h an g zó k ép p en jelentkező s fölöttük hullám os vonáskával ellátott orrhangok (pl. Sao). Az Ih, nh m ássalhangzókat nem szabad sz é jje lv á la sz ta n u n k ; teh át l e s z : debu-lhar, ca-stanha. Az s b etű t á tv is z ik : apo-stropho. A román nyelv ortográfiája m ég nem eléggé m eg­ állapodott. Ékezetes b e tű k : á, á, é, é, í, í, ü, ű, 4 , t. A szavak elválasztása olasz m intára tö rté n ik ; az s/-t nem szab ad e lv á la sz ta n i: re-stringe. A görög nyelv áb écéje a k ö v e tk e z ő : a a (a), B ? (b), T y (g), A 8 (d), E t (rövid e), Z ? (z), (hosszú é), 0 3 (th), 1 1 (i), K x (k), A x (1), M ,u (m), Nv (n), (ksz), Oo (rövid o), rr (p), P p (r), 2 a , - (sz), T t (t), Y u (ü), <[>9 (f), X x (eh), *P«j, (psz), í2 o (nyújtott ó). Az ?- e t a szó végén irják. Az ékezetekre nagyon kell vigyáznunk, m ert v an ­ nak hangsúlyi j e le k : accen tu s ac u tu s O , gravis O és circonflexus O , to v áb b á hehezeti je le k : spiritus lenis 0 és spiritus asp e r ('). Az előbbiek gyakran össze is kerülnek az u tó b b ia k k a l: "O.uripoc; (H om érosz). Ö sszetett m ag án h an g zó k n ál ez ékezeteket a m áso ­

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

dik betűjegy fölé, nagy betűknél pedig első b e tű ­ jegy elé kell te n n i: EÚ'p-rpca (heureka),"Ai»r); (H adesz). •— A dierezisz (") szintén kom binálódik ez ékeze­ tekkel (pl. ótareufjia = oiszteüm a, s azt jelenti, hogy az illető m ag án h an g zó t külön kell kiejteni a m ellette valótól. Az elválasztás szabálya, hogy olyan m ással­ han g zó -to rló d áso k , am elyekkel valam ely görög szó kezdődhetik, átviendők a következő sorba. T eh á t le s z : jjJXu-jSSos (m olübdosz), á.u.u-YSaX-^ (am ügdalé) stb. A latinban is ez a s z a b á ly : p é ld á u l: fru-ctus, mini-strare, m a-gnum . Ügyelni kell azonban a szó összetételére, s a prefixum ot külön v á la s z ta n i: dis-

positio, abs-cessus, prod-est. Az orosz áb écé betűi e z e k : A a (a), i> 6 (b), B n (v), r r (g), 4 A (d), E e (e), >K *t (zs), 3 3 (z), I I .. (i), fi fi (j), i i (i), K K (k), A .1 (1), H M(m), il n (n),

o o(o), 11 n (p), l> P (r),

c c (sz),

155

y y (u), * (f), X X (h), U n (c), 'I >1 (cs), III ui (s), m m (scs), i.i u (üj), 15 u (je), 3 3 (e), io » (ju), íi a (ja), e * (f), v (i), i> t, (kem ény végződés jele), b b (lágy végződés jele). É kezetes betű nincs. E lválasztási példák: Kpe-criiii-cKiö, ce-CTpmja, H'&ne-UKaH. A cseh nyelv ékezetes b e tű i: á, é, í, ó, ú, y, c (cs), d (gy), é (je), n (ny), f (rzs), s (s), í (ty), ű (ou )’ z (zs). A tót ábécé e z : a, á, a, b, c, c (cs), d, d (gy), e, é, f, g, h, eh, i, í, j, k, I, I (ly), m, n, n (ny), o, ő (uo), p, r, r (rzs), s, s, t, t (ty), u, ú, y, y, z, z (zs). E lválasztásra izlelitőt találunk az orosz nyelvről szóló soroknál. A horvát nyelvnek a m agyar olvasástól eltérő betű jeg y ei: gj (gy), lj (ly), nj (ny), s (sz), ó (ty), 5 (cs), í (s), I (zs). N ovák L i s z l .

T t (t),

tanf.-vezetö.

EJ K ö n y v ism ertetés és kritika. „Mit kell a könyvnyomtatónak rajzolni tudnia ? I. Mitterszky József: A mértani rajz. Ezzel a címmel jelent meg közismert jeles szaktársunk Augenfeld Miksa „Magyar könyvnyomtatás" című vállalatának első füzete. 48 oldalra terjed, fűzve van s 29 ábrát találunk benne. Augenfeld szaktársunk nemcsak hogy kitűnő nyom­ dász, hanem — úgy látszik — agyafúrt üzletember is egyszersmind, aki számításba veszi a nyomdászközön­ ség naiv kegyeletét élő akcidens-nagyságok iránt, s azok nimbuszával is igyekszik füzeteinek kelendőséget biz­ tosítani. No de ez egészen természetes dolog: ma már a jó bornak is kell cégér. Elsőnek tehát az öreg ágyút, Mitterszky Józsefet rukkoltatta ki Augenfeld szaktársunk, a legismertebb magyar nyomdász-rajzolót, aki fogta magát s mértani szakkönyvet írt, úgy okoskodva, hogy minden rajztudo­ mánynak elvégre is csak a mértan lehet az alapja. A könyvecske itt fekszik előttünk; irója s kiadója szorongva várja a kritikát. Kritika . . . kritika . . . Hm, bajos dolog! . . . Nekiáll valamelyik lelkes szaktársunk, s egy kis dics­ vágyból meg a mestersége iránt érzett végtelen nagy szeretetből szakirodalmi művecskét tákol össze. Mikor aztán készen van v ele: nagy kínnal fölhajt néhány előfizetőt, de ez legföljebb ha az előfizetési fölhívás költségeinek a födözésére elég. Kölcsönt vesz föl, szá­ jától kuporgatja el a garast, csakhogy előteremthesse a nyomtatási költséget. . . Végre aztán megjelenik a mű. Beküldi a szakfolyóiratok szerkesztőségének, s lesve le s i: minő lesz a kritika. Mert ettől sok függ. Ha elismerő : megtérül a nyomtatási költség, sőt — ámbár igen ritka esetben — talán munkadíj fejében is marad egy pár fillér. De ha egy kicsinyt kegyetlenül talál kiesni a kritika: akkor fuccs az erkölcsi haszon, s szerzőnek ezenfelül nyakán marad a művecske legtöbb példánya . . . Tessék ennek tudatában bár tárgyilagos, de szigorú kritikát írni ! Eh ! . . . Fiat justitia . . .

A füzet nem sorozható be szakirodalmunkba. Egy­ szerűen azért nem, mert nem szakdolgozat. Azok a petitből szedett utasítások, hogy „T. szaktárs, ennek alapján tessék házi dolgozatát elkészíteni" : még nem teszik szakmunkává. Ami benne van : megtalálható akár­ melyik középiskolai planimetriában. Mitterszkytőí többet vártunk volna. Ő, akinek az egesz betűszedői, stereotipöri meg mi egyéb technika a kis-ujjában van, bizvást megtehette volna, hogy nem csupán a mértani alapformák megismertetését közli le valami középiskolai tankönyv nyomán, hanem kézen fogva az olvasóját, pontról-pontra megmagyarázza n e k i: miképpen hasznosíthatók a mértani ismeretek a mester­ szedői gyakorlatban. Adhatott volna egynéhány mutatót az ő stereotipálás utján készült hirdetéseiből (amennyire tudjuk, mértani számítások alapján görbített rézléniákat használ ezekhez), a szögek osztásáról szóló fejezetben egy sereg lénia-vágást (csillagot s más effélét) mutat­ hatott volna b e ; stb. stb. Ez kell a nyom dásznak: részletes fölvilágosítás arra nézve, hogyan értékesíthet bizonyos általános jellegű ismereteket a maga munka­ körében is. Maradjunk a szekrény m ellett; a tudomány­ nak, művészetnek vívmányait — amennyire lehet — hoz­ zuk vonatkozásba a m esterségünkkel; messze szálljon a pillantásunk, s amit látunk, tanulunk: hasznosítsuk mindjárt a szedőhajónkon is. Mitterszky munkácskájának nagy hibája, hogy nem támaszkodik eléggé a mesterségünkre. Ebből azonban még nem következik az, hogy ne lehetne jó hasznát venni. S ő t! Mértani tankönyvre szüksége van minden olyan könyvnyomtatónak, aki mesterszedővé akarja magát kiképezni, s ha már ilyen könyvet vásárol : inkább vegye meg az olcsó Augenfeld-Mitterszky-félét, mintsem hogy valami drágább, vastagabb s az utóbbi oknál fogva nehezebben is végigtanulható középiskolai planimetriára adja ki a pénzét. Ebből a szempontból minden nyomdásznak melegen ajánljuk az uj könyvecskét.

156

GRAFIKAI SZEMLE

7. szám

A c e llu lo id és s z e re p e a g ra fik á b a n . A kém ia fejlődésének tu d h ató be az, hogy a m in­ dig k u tató em beri ész so k at foglalkozzék azzal a g on d o lattal, hogy egyes tárgyakat, am elyeket egye­ nesen a term észettől nyerünk, m int lehetne m ester­ ség es úton, keverés vagy vegyítés ú tján előállítani. Volt idő, m ikor az alk ém isták nem es fém et akartak h a nem is sem m iből, de leg aláb b nagyon kevés értékű dologból előállítani. M a m ár e tekintetben az igények szerén y eb b ek s a fém eknek m esterséges úton való elő állításáról letettek, s m egelégszenek azzal, hogy ham is drágaköveket s m ás efféléket g y ártan ak . A rendkívül érték es elefán tcso n to t szintén m eg­ p ró b álták valam ely g y ártott dologgal helyettesíteni s e kísérleteknek kö szönhetjük azt, hogy egy olyan értékes an y ag n ak a b irto k áb a jutottunk, m int am inő a celluloid. A celluloidot az o n b an egy m ásik an yag előzte m eg, mely n álán ál term észetesen silán y ab b volt. Az első, akinek sikerült az elefántcsontot és k au csu k o t helyettesítő an y ag o t összehoznia, bizonyos Parkes volt, s ebbeli első sikeres m unkája a m últ század ö tvenes éveire esik. P ark es a ró la elnevezett p ark esin t ak ként készítette, hogy a vízben kim osott fa-n aftát lőgyapottal keverte m egfelelő arán y b an , s az ily úton nyert tö b b é-k ev ésb é m ég pu h a, g y ú r­ ható és alak íth ató an y ag különösen alk alm asn ak bizonyult arra, hogy belőle különféle tárg y ak at for­ m álh assan ak , de csak akkor, ha azt m ég előbb valam ely erősen zsírtartalm ú olajjal m eg d ag aszto t­ ták. K észítettek belőle játék szerek et s a p ró b b csecse­ b e c s é t; kön y v táb lák at húztak be vele, hogy víz vag y egyéb ro n g áló h atássa l bíró anyagok ellené­ ben ellen tálló b b á te g y é k ; telegráfdrótokat szige­ teltek vele s m ás eh h ez hasonló célokra dolgozták fel. P ark e sn ek sikerült an y a g át késő b b en a külső b eh a tá so k ellen m ég ellen tálló b b á tenni, am ennyiben rájött, hogy h a Iőgyapot helyett kollodium pam utot h aszn ál fel an y a g a g yártásánál, a nyert m assza célján ak m inden tek in tetben jo b b an m egfelel. An­ g liáb an voltak p ark esin -g y árak s készítettek belőle annyifélét, m int ak ár csak m a a celluloidból, m ár t. i. az akkori fejlettségű technika e lő re h alad o ttság á­ nak arán y áh o z m érten. E rős reklám folytán némi kelen d ő ség n ek is örvendett, nagy népszerűségre az o n b an szert nem tu d ott te n n i ; s ez nem annyira m ag ára az an y a g ra m int olyanra, hanem inkább a rra vezeth ető vissza, hogy a belőle készített tá r­ gyak d rág ák voltak, lévén a g y ártás h o sszad alm as és nehéz, s a nyers an y ag m ég n ehezen hozzáférhető. Rövid életű v o lta parkesin s h am aro san átvette sze re­ pét a celluloid, am ely nem csak hogy o lcsóbb és jobb, de m inden tek in tetb en m egfelelőbb is. S ajátság o s s k ü lönösen reán k nyom dászokra nézve érdekes, hogy a celluloid g y ártá sára két nyom dász

jö tt rá 1869-ben. Két nyom dásztestvér, név szerint H yatt, N ew arkban olyan hen g eran y ag o t a k a rt elő­ állítani, am ely a légköri nyom ásnak nincs alávetve, vagy legalább kevésbé, m int a m a általán o ssá g b an haszn ált könyvnyom dái hengeranyagunk, s állítólag e kísérletezéseik közben nyertek ők egy kem ény, de rendkívül ru galm as anyagot, am ely őket rávezette a m a celluloid néven ism eretes an yagra. A karat­ lanul nyerték s m inden valószínűség szerint nem voltak a feltalálás p illan atáb an an n ak a tu d a tá b a n , hogy feltalálásuk mily nagy jelentőségű, s bizonyosan nem gondoltak arra, hogy szak m áju k b an a cellu­ loidot sok m indenre fogják használni, csak hen g er­ öntésre nem . C salódtak, ha azt hitték, hogy kísér­ letük szak ju k ra nézve k árb a veszett. A celluloid feltalálása után jó ideig nem igen tu d ták azt kellő m ódon értékesíteni. A belőle k é­ szült tárgyak elterjedésének szűk h atárt sza b o tt az, hogy nem tu d ták olcsón előállítani. Hisz első g y ár­ tásán a k ko rszak áb an m ég csak arról volt szó, hogy az ad d ig elefántcsont és k aucsukból készült tá r­ g y ak at utánozzák. M ár pedig ha m int utánzato t g y ártan ak valam it, de nem az arán y lag o s olcsó­ ság g al — potom pénzért — ilyennek alig lehet lét­ jogosultsága. A kém ia hatalm as fejlődése, gépek alk alm azása s a m inden téren nyilvánuló h alad á s m agával hozta, hogy a nyers an yagot olcsóbban lehetett beszerezni, s a nagyobb és jo b b an m egosztott üzem nél a g y ártás kifizetőbbé vált. S ha azelőtt csu p á n experim entum ként azért gyártottak egyes tárg y ak at celluloidból, hogy m egm utassák, mi m in­ d ent lehet belőle készíteni, m ind jo b b a n közeledett az az idő, m ikor szükségessé vált az olcsó u tá n z a t; s h a volt idő, m ikor an y ag o t kerestek arra, hogy form át csin álh assan ak , m a ott vagyunk, hogy an y ag van s form át keresünk. így vált a celluloid az ipari dolgok készítésénél nélkülözhetetlen anyaggá. A celluloid elterjedését ném ileg az a teljesen téves nézeten alap u ló híre, hogy rendkívüli m ódon tű z v e sz é ly e s: nagyban gátolta. Azt hitték egyesek ugyanis, hogy elég pusztán a m elegség, avagy egyetlen egy szikra, hogy a celluloid lán g ra kapjon s gyorsan elégjen. V annak, akik nem m ernének celluloidból inggallért avagy kézelőt viselni az állító ­ lagos tűzveszélyességénél fogva. (Nem veszélye­ seb b e k -e akkor inkább a könnyű, különösen női r u h á k ? K önnyű ru h a hirtelen való lán g ra k ap ásá tó l m ár sokan lettek szerencsétlenekké, de azt m ég nem hallottam , hogy celluloidból készült tárgy lá n g ra ­ k ap á sátó l valaki égési seb ek et szenvedett volna.) Bizton állítom , hogy a celluloid nem tűzveszélyes, ső t mi tö b b : csakis nyílt tűzön g y u lád meg. A celluloid nem egyéb, m int Iőgyapot kám forban feloldva. A nyers celluloid — festék vagy egyéb m ás

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

an y ag h o zzáad ása nélkül — m ajdnem színtelennek m ondható (vagy gyengén sárg ás); rendkívüli m ódon ruganyos, kem ény, erős, m ajdnem szé ttö rh e tetle n ; késsel forgács hú zh ató le róla. M agától értetődő dolog, hogy bizonyos anyagokkal való kezelés foly­ tán bizonyos fokig m egpuhítható, de kem ényebbé is tehető. S zaga a kám foréra em lékeztet, mely szag azo n b an kellem etlennek nem m ondható, s áth ató b b an érezzük, ha a celluloidot dörzsöljük.

157

H a 125 C°-ra hevítjük, jo b b an m ondva vízben addig főzzük, m íg 125 C °-ra m elegedik, annyira m egpuhul, hogy több ap ró b b d arab ö sszerag aszt­ ható lesz. T o v áb b m elegítve 140C °-nál elveszti szí­ nét, illetőleg áttetszőségét ; ha m ég m ag asab b fokra hevítjük, nagy hirtelenséggel fellobban és szétfut, korom alakjában lehull s m aga körül intenzív kelle­ metlen bűzt áraszt. Szabó Róbert. (Folyt, köv.)

G yőri levél. A Szakkör érdekében megindult országos mozgalom hullámai G yőrré is eljutottak, s az itteni szaktársak meg­ lehetős szép szám m al léptek be Szakkörünk tagjai sorába. Mint másutt, úgy itt is fölism erték a Szakkör nem es céljait és siettek zászlaja alá seregleni, hogy ezzel első s o rb a n : tanújelét adják tanulási vágyuknak, m ásod­ sorban : elism erjék a szakképzés rendkívüli fontosságát és égető szükségét, harm adsorban p e d ig : teljes elism e­ résüket juttassák kifejezésre a Szakkör eddigi áldásos és sikerdús m űködéséért. Tudjuk azt, hogy M agyarország nyom daipara még mindig m essze bandukol a m üveit Nyugat fejlett s virágzásának teljes pom pájában álló nyom daipara mögött. Nem csodáljuk, hogy hátram aradtunk e tekintetben, de nem rajtunk múlott. Míg Angliában és N ém etországban m ár régebb idő óta vannak állam ilag fentartott avagy legalább segélyezett szakiskolák, addig nálunk saját magunknak kell gondoskodnunk szakképzettségünk fej­ lesztéséről. A Szakkörnek pedig ez a célja, melynek eléréséért minden lehetőt megtesz, oly áldozatokat hoz, melyek egyenesen megkövetelik minden m agyarországi szaktárs­ tól, hogy m űködésében lehetőleg tám ogassa a Szakkört, annak tagjai sorába lépve részt vegyen azon kulturm unkában, melyben eddig csakis a szaktársakra tám asz­ kodhatott. Különösen a vidéki szaktársak szívlelhetnék meg a kör legújabb fölhívásait, m ert bizony szakképzettség dol­ gában a vidéken uralkodnak a legszom orúbb állapotok, Egyrészt m ert nincsen akitől tanuljon a fiatal szaktárs, másrészt, m ert a m egrendelő közönség vajmi keveset ád nyomtatványai ízléses, m odern kivitére. De nemcsak szakképzettség szem pontjából kell bírálnunk a Szakkör vidéki akcióját, észre kell venni a vidékieknek egy másik szem pontot is, mely kevéssé sincs hátrább az előbbinél. Ha m ár van erős gazdasági szervezetünk s tudjuk mily hatalm as erő rejlik a szerv ezetb en : tud­ nunk kell azt is, hogy a tudás hatalom és ezért fej­ lesszük szakképzettségünket, m ert ez oly hatalm as fegyverünk leend gazdasági küzdelm ünkben, mellyel a kívánt sikert minden esetben könnyen kivívhatjuk. Szakkörünk a legutóbbi idő óta azon vidéki városok­ ban, hol több tagja van, időközönként nyomtatvány­ kiállítást és szakfelolvasást rendez, hogy ezzel kielégítse tagjai igényeit.

Győrött junius hó 24-én rendezett nyomtatványkiállí­ tást és az ezzel kapcsolatos szakfölolvasás m egtartására Löwy Salamon szaktársat küldte ki. A kiállítást, melyet a kereskedelm i és iparkarrtara dísz­ term ében Kardos Árpád szaktárs nyitott meg, az itteni szaktársak túlnyomó része — sajnos akadtak olyanok is, akik kicsinyes okok miatt távolm aradtak — valamint a megjelent vendégeknek is mindegyike megtekintette, hogy elragadtatásának adjon kifejezést a látottakon. Oly nem esen egyszerű, Ízléses nyom tatványok azok, s mind­ amellett eredetiek és minden sablonosságtól mentek. A vázlatok pedig egyszerűen meglepők, oly pom pás, a legapróbb részletekig kiterjedő a kidolgozásuk, mely készítőjük — Löwy Salam on szaktárs — kiváló szak­ tudását, képzettségét dicséri. Díszét képezte a kiállításnak az a nagy ezüst érem, mellyel az Országos Iparegyesület a m unkákat kitün­ tette. A szakfelolvasást mindvégig figyelemmel hallgatták meg, s végül m egéljenezte a szép számú hallgatóság. Fölösleges és hiábavaló igyekezet volna e fölolvasás méltatása, mivel lapunk múlt szám ában egész terjedel­ mében megjelent s így alkalma nyílik minden szaktárs­ nak meggyőződni annak szépségéről, érdekességéről. A fölolvasás után Löwy szaktárs kalauzolása mellett tekintették meg a vendégek is a gyönyörű kiállítást, mely iránt még délután is érdeklődött a közönség, bár nem oly szám ban, mint az óhajtandó lett volna, de ennek okát a jótékony nőegyleti ünnepségben találjuk. Mielőtt jelen soraim at lezárnám , kedves kötelessé­ gemnek tartom, hogy a győri szaktársak nevében őszinte köszönetét m ondjak a Könyvnyomdászok Szakköre veze­ tőségének a kiállítás és fölolvasás rendezéséért, nem ­ különben Löwy Salamon szaktársnak a fölolvasásért, továbbá a győri kerületi kereskedelm i és iparkam ara elnökségének a kam arai székház díszterm ének szíves átengedéséért, Révész Sándor úrnak, a Győri Hirlap felelős szerkesztőjének azon szíves fáradozásáért, melylyel a kiállítás és fölolvasás ügyét tám ogatta és hatha­ tósan előm ozdította és Raab Béla nyom datulajdonos úrnak a meghívó díjm entes elkészíttetéséért, úgyszintén a győri napi sajtónak a kiállítás érdekében tett készsé­ géért. Ez úton is kérem, szíveskedjenek a Szakkör iránti jóindulatukat továbbra is fentartani.

Wankó Vilmos.

158

GRAFIKAI SZEMLE

7. szám

Előfizetési fölhívás a Magyar Nyomdászok Évkönyve 1907-iki évfolyamára. O rszág-világ elism erte tavaly a Könyvnyom dászok Szakköre Évkönyvének a sikerét. A legjelesebb m űvé­ szeti és szakfolyóiratok lelkes dicsérettel adóztak annak a hatalm as nyom dászközösségnek, amely ily díszes ki­ állítású és tartalm as könyv előterem tésére képes. Az idén, novem ber elején m egjelenő huszonkettedik kötet még különb lesz. T artalm áról m ár előre is kijelent­ hetjük, hogy m agosabb színvonalú lesz az eddigieknél is ; biztosítja ezt az a jeles szakírói gárda, amely m ár eddig is szavát adta, hogy teljes erejével tám ogat az évkönyvcsinálás m unkájában. Szóba kerül az Évkönyvben m in­ den olyan tárgy, am ely a legutóbbi időben aktuálisnak m utatkozott. A szedésre vonatkozó művészi elvek tag­ lalása közben nem feledkezünk meg az egyéb m unka­ körökben szükséges tudnivalókról sem. Ami pedig a kiállítását ille ti: eddigi kilátásaink szerint sem m i esetre

sem m arad az idei mögött. M esterszedőinknek, gép­ m estereinknek színe-java itt teszi majd közkinccsé a maga technikai és művészeti tudását. Az Évkönyv folytonos nagyobbodásának term észetes következménye, hogy az árát némi csekély összeggel fölemeljük. Aki azonban julius haváig Szakkörünkbe beiratkozott, s tagsági illetékeit rendesen fiz e ti: ingyen kapja meg az Évkönyvet is. Az előfizetési ár különben helyben 2 korona, vidéken portóm entes küldéssel 2 ko­ rona 30 fillér, amely összeg szeptem ber közepéig 20 filléres heti részletekben is letörleszthető. M egjelenés után 3 korona lesz az Évkönyv ára (vidéken 3 korona 30 fillér). Gyűjtőknek m inden eladott és kifizetett tíz példány után egy tiszteletpéldányt adunk. A Könyvnyomdászok Szakköre választm ányának meg­ bízásából : Novák László, szerkesztő.

V e g y e s k ö z le m é n y e k . Körünk új h elyisége f. é. augusztus hó 1-től VIII, Aggteleki-utca 2 a. szám alatt van. A „ V ilá g o ssá g " k ö n y v n y o m d a ré s z v é n y tá r s a s á g április 30-án lejárt első m érlegéből közöljük a követ­ kezőket : Bruttó jövedelem : 29.520 K. H á z b é r: 8.299 K. Tiszti fiz e té s: 11.150 K. K öltség-kiadás: 8.579 K. Rész­ vénytőke: 50.000 K. T iszta n y ereség: 11.492 K. A min­ den tekintetben szakszerűen, jól felszerelt és ízléses nyom tatványokat szállító könyvnyomda berendezése 113.919 K-val van a m érlegbe felvéve, az adósok 49.463 K-val szerepelnek. A nyom dát, amelyben a szám os m unkás-szaklapon és egyéb pártnyom tatványokon kívül a Népszava napilap is készül, tavaly állította fel a párt egy 16 oldalt nyomó „M iniatűr" rotációs géppel, a megfelelő szám ú gyorssajtókkal és segédgépekkel. C z e tte l G y u la budapesti nyom datulajdonos a nyom da­ ipar terén szerzett érdem ei elism eréséül királyi tanácsosi címet kapott. A R ig le r J ó z s e f E de p a p irn e m ű g y á r ré sz v é n y tá r s a s á g az elmúlt évben 121.695 korona tiszta nyere­ séggel dolgozott, amelyből 9 koronás (41/*0/0) osztalékot fizettek. Tavaly 6°/o volt az osztalék. P é c si R é sz v é n y n y o m d a új épülettel cseréli föl eddigi helyiségeit. Külön term ek állnak majd a szerkesztőség és kiadóhivatal rendelkezésére, míg a nyom dai iroda, szedőállványok és gépek egy nagy im pozáns épületben lesznek külön-külön elhelyezve. Lesz a könyvkötészetnek is megfelelő új helyisége. Az új épület m ég az ősz fo­ lyamán elkészül. F o r s te r R ezső miskolci nyom datulajdonos öreg korára való tekintettel végképpen nyugalom ba vonult. Egyike volt a vidék legképzettebb principálisainak, s mint ilyet, a Vidéki N yom datulajdonosok O rszágos Szövetsége dísz­ elnökévé is választotta. 1833 szept. 6-án született Ceg­ léden. Atyja odavaló kereskedő volt. 1847-ben a Beimel és Kozma-féle nyom dába állott be, s három éven át tanulta a nyom dászatot. A forradalom napjaiban előbb a Pesti D ivatlap-nál, majd a Kossuth Hírlapja című lapnál dolgozott. (Ugyanekkor, ugyanabban a nyom dá­ ban volt lovag Falk Zsigmond udv. tanácsos, a Pesti

könyvnyomda r -t. nyomdaigazgatója, az U ngar tördelője.) A forradalom után akcidens-szedőnek csapottföl. 1853-ban Bécsben volt a m echitaristák nyom dájában, majd a Som m er-féle nyom dában. 1858-tól Lipcsében és M agdeburgban volt három éven át akcidens-szedő. Haza kerül­ vén, a Herz János-féle nyom da vezetője lett. A nyomda fölszámolván, ism ét Bécsben dolgozott, honnét W odianer Fülöp hívta le üzletvezetőjéül. Három év múlva a kassai G utenberg-nyom da (W erfer Károly) alkalm azta az inté­ zet fölszám olásáig. Erdélyi János fölhívására a sá ro s­ pataki főiskolát haszonbérbe vette. Ö t évet töltött itten. Ez idő elmúltával a Légrády testvérek nyom dájának üzletvezetőjévé hívták meg, ahol tizenkét egész évig m űködött. 1878 aug. 30-án lépett ki, hogy Miskolcon a RáczÁdám-féle könyvnyomdát m egvásárolja; ezt 1906-ig, tehát huszonnyolc éven át szakadatlanul kezelte. Évek során át m unkálkodott a hírlapirodalom terén. M ár húsz éves korában dolgozatai jelentek meg a budapesti lapok­ ban ; M iskolcon a B orsod-ot rövid ideig, a B orsodmegyei Lapok-at tiz éven át szerkesztette. K itilto tt ú js á g o k . Az em ber el sem hinné, milyen nagy azoknak az újságoknak a szám a, amelyek M agyarországból ki vannak tiltva. A francia lapok közül a L ibreP arole 1895 óta, a Voltaire és a C hroniqueP arisienne 1880, a Réveil 1870 és a L’Europe 1890 óta ki van tiltva. Még nagyobb am a ném et újságok szám a, amelyek­ től a postai szállítás jogát megvonták. Ezek jobbadán szociálista lapok, am elyek között a gráci Arbeit és Arbeiterwille, a berni Arbeiter-Zeitung, a zürichi A rbeiterStimme, a berlini Socialist, a londoni Lum penproletariat és Londoner Arbeiter-Zeitung, a Jüdisches Volksblatt stb. szerepelnek. Az élclapok közül hasonló sors sújtja a bécsi Kikerikit és a müncheni Jugendot. A kitiltott lapok szám a körülbelül ötven. Iro d a lm i k o lo ssz u s. A leghatalm asabb irodalm i mű, amely eddig csak megjelent, nem rég készült el a w ashing­ toni állami nyom dában. A hatalm as mű 128 darab ezer­ oldalas nyolcadrétű kötetből és egy harm incöt részből összeállított kolosszális térképből áll. Az irodalm i koloszszus az am erikai polgárháború történetét tárgyalja. A m űnek a közlését huszonhat évvel ezelőtt kezdették

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

meg. 11.000 teljes példányt nyom attak belőle, összesen tehát 1,408.000 ezeroldalas kötetet. Ebből 2000 példány államhivatalok, korm ányzóságok, katonatisztek között kerül szétosztásra, 8300 példányt könyvtárak, tudom ányos egyesületek kapnak, a többi 700 példány pedig könyv­ piacra jut, alig valamivel drágábban, mint az előállítási költségek. Sokan azonban, akiknek a mű kijárt, elhaltak s bárha ilyen esetben az örökösök tovább kapják a művet, azoknak nem lehetett azt kézbesíteni. A British M useum is birtokában van egy ehhez hasonló műnek, am ely egy kerek kétezer kötetet tartalm azó kínai enci­ klopédia. A „K osm os" k ő - é s k ö n y v n y o m d a é s h írla p k ia d ó r.-t. fe ls z á m o lá s a la tt című cég 1905. évi mérlege szerint a „K osm os“ vesztesége 2,459.572 koronát tett a 2,060.000 korona alaptőkével szem ben és mivel a hite­ lezők követelése még 353.783 koronára rúg, a rész­ vényesek kvótára term észetesen nem szám íthatnak. A h é tfő i lap o k . Róna Lajos írja az Újságkiadók L a p já b a n : A lapok adm inisztrációjába az utóbbi két évtized folyamán befészkelődött az úgynevezett bohém szellem. A legtöbb újság nem a saját jövedelmeivel szám ol, hanem a máséival. Ha véletlenül egyik napilap a rendes tizenhat oldalnál bárm ely oknál fogva csak egyszer is nagyobb terjedelem ben jelent meg, a konkurrencia, amely ezt persze nyilvántartotta, a következő alkalom m al m ár ezt a kivételt azzal honorálta, hogy még négy oldallal többet adott, ami — különösen az utóbbi tiz esztendő alatt — oda fajult, hogy a hétköz­ napi szám ok átlaga terjedelm esebb, mint a kilencvenes évekbeli vasárnapi szám oké volt. A laikusok előtt, vagy a kulturhisztórikus előtt ez az állapot bizonyára a magyar sajtó hatalm as föllendülésének és fejlődésének a szimptom ája ; a dolgok mélyébe látó szakem ber előtt pedig a m eggondolatlan és könnyelmű verseny rákfenéje. M ennyire terjedhetett m ár ez a rákfene, esetleg mennyire m egtám adhatta m ár az ujságkiadás élő szervezetét magát, ha a konkurrencia egy pillanatra megáll és feledve csapot-papot, azaz versenyt, m e g p ró b álja: vájjon nem lehetne-e az ujságkiadást is, mint üzleti vállalkozást, a józanság m edrébe terelni. Hát igenis lehet. A legelső lépés az, hogy teljes egészében végrehajtsák a hétfői lapok kiadásának m egszüntetését. Ha az értesüléseim nem csalnak, ez a legközelebbi jövőben keresztül is lesz vive. De hogy őszinte leg y e k : nem az újságkiadók kollégialitásának bizonyításaképpen, hanem kívülről jött presszió következtében. Kérték a szedők a hirlapiróés kiadó-testületektől és így kerülhetett csak napi rendre. M áskülönben egyetlen lapvállalat sem merte volna a kezdem ényező lépést megtenni, m ert attól félt volna, hogy a konkurrencia az ajánló versenyképtelenségét kon­ statálta volna belőle. M ost azonban, hogy arra kötelezik m agukat a lapkiadók, m iszerint a hétfői lapok kiadását beszüntetik, úgy tegyék, hogy ez a kötelező m egállapo­ dás belátható időn belül biztosítva is legyen. Érzékeny bírság legyen az ára a m egállapodás m egszegésének. És egy m egállapodással ne érjék be az újságok. A N a g y e n y e d i K ö n y v n y o m d a é s P a p i r á r ú g y á r R .-T .

a lefolyt évben 10.214 K 8 fillér tiszta nyereséggel zárta le zárszám adását. A IX. üzletév zárszám adása szerint a leltári vagyon 201.713 K 86 fillérre rúg. T eher : 191.499 K 78 fillér. Szabályszerű le ír á s : 7152 K 38 fillér. Árú­ forgalom : 125.463 K 48 fillér. M unkabérek és üzleti k ö ltsé g ek : 59.632 K 91 fillér. A szép fejlődésnek indult üzlet 48.000 korona értékű nyers anyagot dolgozott fel. A t r a fi k o s o k m in t p a p i r k e r e s k e d ő k . A budapesti detail papirkereskedők egylete beadványt intézett a pénz­ ügym iniszterhez, melyben a következőket m ondja : A fő­

159

városi papirkereskedők körében régi panasz tárgya, hogy B udapesten a dohánytőzsdék tulajdonosainak nagy része form ális papirkereskedést is folytat. A pénzügym iniszter 1905. évi 39.780. szám ú rendelete megengedi ugyan azt, hogy a dohánytőzsdések egy-egy levélpapirost, boríté­ kot, esetleg egy-egy tollszárat és tollat eladhassanak, de ennek a m iniszteri rendeletnek a rációja kétségtelenül az volt, hogy a fogyasztó közönség abban a helyzetben legyen, hogy ilyen, m inden pillanatban szükséges tá r­ gyakat a külvárosokban is, ahol kevés a papirkereskedés, minden nehézség nélkül beszerezhessen. Az idézett rendelet kelte óta azonban a viszonyok lényegesen vál­ toztak, mert a statisztikai adatok szerint B udapesten a pa­ pirkereskedők szám a azóta m ajdnem m egkétszeresedett. A helyzet lényegesen rosszabbodott még azzal, hogy jófor­ mán minden dohánytőzsdében a tulajdonos a szó szo­ ros értelm ében berendezett papirkereskedést folytat. Kerül ott eladásra nem csak egyes levélpapír, toll és tollszár, hanem teljes levélpapír-dobozok, m indennem ű Írószerek és' irodai készletek, csom agoló-papiros, min­ denféle iskolai cikk, könyvek, naptárak stb. Kéri az egye­ sület ezek folytán a m inisztert, hogy a rendeletet szó szerint hajtassa végre, vagyis a trafikosok nagyarányú papirkereskedésének vessen véget. A u t o t íp iá k m e g r e n d e lé s e k o r ügyelnünk kell arra hogy a cinkografushoz eredetiképpen beküldött foto­ gráfia vagy tusrajz lehetőleg kifogástalan legyen, m ert mentői tisztább az eredeti, annál jobb a róla készített autotípia is. Az autotípia készítésekor a retoucheur nem javíthatja úgy ki az eredetinek a hiányait, am int az pél­ dául a fam etsző-m űvészetben meg az egyszerű vonalas cinkográfiában lehetséges. Hogy minő hálózatú legyen az autotípia, azt a nyom tató-papiros m inősége hatá­ rozza meg. Mentői olcsóbb a papiros, annál durvább hálózatúnak kell lennie a rája nyom tatandó autotípiának. Finom abb fajta krétás papirosra ha nyom tatjuk a k é p e t: vétessük elő a cinkografussal a legfinom abb rácsot. Jól sim ított papirosra nyom ódó autotípiának középfinomságú lehet a hálózata, a közönséges ujságpapiroson való nyom tatásra szánté pedig a legdurvábbik. Ha olyan fotográfiákat küldünk a cinkografusnak, am elyeknek nin­ csen karton-hátlapjok, ne írjunk azok hátuljára sem m it sem, mert az írás keresztül-ütődik rajtuk, s a jövendő­ beli autotípián is m eglátszik. Az ilyen fotográfiákat különben kartonlapok közé téve dugjuk a levélborítékba, m ert e nélkül esetleg még a postai bélyegzés következté­ ben is tönkre mehetnek. N é m e t o r s z á g b ó l. Radó-Stern Lipót szaktársunk, ki eddig társtulajdonosa volt egy berlini tekintélyes akcidensnyomdának, m ost e nyom da egyedüli tulajdonosává lett. — A német faktorok egyesületele (D eutscher FaktorenBund) m ost ünnepelte fönnállásának tizedik évfordulóját. E tekintélyes egyesületnek m ost 1680 tagja van, s kon­ díció-közvetítésen kivül pénzbeli segítséget is ád szük­ ségbe jutott tagjainak. A rokkantsegítség összege például 60 havi befizetés után 20, 120 hó után 25, és 180 hónap után 30 márka havonkint. Élhalálozás esetében 100 m árka tem etési segítséget és hat hónapon keresztül 20—20 m árka özvegyi, illetőleg árva-segítséget kapnak a hátra­ hagyott c salá d tag o k ; ha a tag 60 havi tagsági díjat már befizetett: a hat hónap lejárta után 10 m árkás havi pénz-segítséget kap az özvegye holtáig. K ondició-változás okozta költözködés esetében is ád az egyesület segélyt, még pedig 25 - 1 0 0 km.-nyi útra 25 m árkát, ezen­ felül minden km .-re 20 pfenniget, egészen 60 márkáig. — A bajor korm ány eltiltotta az ólom fehér-festékkel előállított lehúzó-képek árusítását. Azzal okolja meg e tilalm át, hogy az ilyen lehúzó-képekben viszonylag nagy

160

GRAFIKAI SZEMLE

m ennyiségben levő ólom fehér a képet végignyaló gyér mekek egészségére esetleg nagyon veszedelm es lehet. A tiltó rendelet nagy m egrökönyödést keltett az érde­ kelt gyárosok és kereskedők körében, mert egyrészt az ólom fehéret bajos m ással pótolni, m ásrészt pedig renge­ teg készletük van az ólom fehérrel készült lehúzó-képekböl raktáron. A z a r a n y b r o n z h a s z n á la t á r ó l m ár sokszor esett szó szakirodalm unkban, de eddig a bronzolásnak úgyszólván csak a technikai m esterfogásait tárgyalták, a nélkül, hogy a bronznak a színhatásaira is kiterjeszkedtek volna. Az aranyat m agát m ár a legrégibb időkben is bőségesen használták díszítésre, kivéve talán az egyiptomiakat, akiknek ornam entikájában az arany túlságosan nehéz lett volna, s ezért a sárga festékkel helyettesítették. A történeti stílusok közül a rokokóban alkalm azták leg­ bőségesebben az aranyat, festm ényeken, ruhákon meg építészeti részleteken egyaránt. A régi könyvkötői m ester­ munkákon is igen széleskörű volt a használata, s az 1880-as években készült tipográfiai munkákon is gyakorta láthatunk aranyszínnyom atot. A m odern festészetben és szobrászatban elvétve még m egpróbálkoznak az arany alkalm azásával, így például a hires ném et s z o b rá s z : Kiinger is a maga B eethoven-szobrán, meg Schneider Szasa festőm űvész a lipcsei G utenberg-csarnok freskóin, de távolról sem olyan mértékben, mint a korábbi száza­ dokban. Annál nagyobb szerepe van az aranynak az iparm üvészetben, s ennek különösen némely ágazataiban, mint például a porcellánfestészetben, bádogtechnikában stb. Érdekes, hogy a muzemok, képcsarnokok képei majd mind aranykeretbe vannak foglalva. Színes képeknél ez szinte elkerülhetetlenül szükséges, m ert különben a színek egy része alig érvényesülhetne. Ezért különböző színű fa- meg egyéb rám ákat csak egyszínű rajzok meg m ű­ nyomatok bekeretezésére szoktak használni. — Könyv­ nyomdái akcidens nyomatokon az aranyszín kiválóan

G S

éééé^

] O

ééé^

3 G S

ééé^

7. szám

alkalm as a hatás fokozására, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a túlságosan sok arany zavarólag hat. A szín-össze­ tételek közül az arany és vörös, aranyszín és barna, arany és sárga nem ajánlhatók, igen jó hatásúak azonban az arany és fekete, arany és zöld, arany és k é k ; sőt az em pire-stílusban az arany és fehér kombinációja is szer­ fölött kedvelt. Igen jó hatású még az arany a sötétszínű papirosokon, s némi vonalas dísznek ilyen papirosra való nyom tatása gyakran többet ér bárm inő sokszínű nyom ásnál. Az aranybronzot különben sokféle árnyalat­ ban árusítják, s sokszor a keverésük révén is jó hatást érünk el. Az aranybronznak némi ezüstbronzzal való keverése például fehéresen ragyogó aranyfölületet ád. Sajnos, a könyvnyom tatásban csak nagyon ritkán lehet szó arról a ragyogó aranynyom ásról, amit a könyvkötő a könyvtábla gerincének m elegen való sajtolásával — jóféle bronz használatát föltételezve — mindig könnyű szerrel elér. Akárhány festékgyáros m ár a hengerre föl­ adható aranyfestékek készítésével is m egpróbálkozott, de valóban kielégítő eredm énnyel eddig még egyikök sem dicsek ed h etik ; s így az aranynyom atainknak még beláthatatlanul hosszú időkig bronzolás útján kell készülniük. A m e r ik á b ó l. New-York városának 510 nyom dája van, amelyekben 14.000 m unkás dolgozik. A Iegnagyobbik nyom da gyorssajtóinak szám a 74. Chicago 350 nyomdája 9000, Philadelphia 338 nyom dája pedig 6000 em bert foglalkoztat. Bostonnak 217 nyom dája van 3000 m un­ kással ; Saint-Louisnak, Cincinnatinak meg a m ost el­ pusztult San-Franciscónak egyenkint 360 - 360 nyom dája 4500 - 5000 főnyi m unkásszem élyzettel. A w ashingtoni nyom dák szám a mintegy 60, összesen 3500 m unkással, akik közül több mint 2000 az itteni nagy állam nyom dá­ ban dolgozik. Az Egyesült Államok összes nyom dáiban alkalm azott m unkások szám a hozzávetőlegesen 150.000-re tehető.

}

íP s S D

H iv a ta lo s rész. Körünk új helyisége f. é. augusztus hó 1-től VIII, A ggteleki-utca 2a. szám alatt van. R e n d k ív ü li v á la s z t m á n y i ü lé s 1906 ju n iu s

h ó 8 -á n .

Jelen v a n n a k : T an ay József elnök, Löw y S alam on I. alelnök, iíj. A igner A ntal II. titk ár, B ozsik István p én ztáro s, S arlós Lajos ellenőr, Hahn M ór I. leltáros, B oros D ezső II. leltáros, B a u er Henrik, G yöngyösi S ándor, P rü n e r A rnold, S pitz Adolf, Stefáni József és S zabó R ó b ert választm án y i tagok, to v áb b á N ovák L ászló, az É vkönyv szerkesztője. Ig a zo lva tá v o l: F uchs Z sigm ond II. alelnök, M orócz Jenő I. titk ár, Kún Kornél, N ovák A lajos, N ovitzky N. L ászló, R adnai Vilm os, S talla M árton és Szeniczei M ihály v álasztm ányi tagok. E lnök üdvözölvén a m egjelenteket, m egnyitja az ü lést s jelenti, hogy az ülés egyetlen tárg y a az É vkönyv elkészítte tésén ek ügye. Felkéri N ovák L ászló sz a k tá rsa t, az É vkönyv szerkesztőjét, hogy elő­ terje sz té sé t m egtegye. N ovák L á sz ló b e m u ta tja a z a já n la tté te lre újból felkért H ornyánszky cég m ú lt évi és idei k öltségvetését, m ely az u tó b b i terh ére nagy árk ü lö n b ö zetet m utat. Evvel szem ben a „V ilágosság" nyom da á ra já n ­ la ta so k b an előnyösebb. A v álasztm án y az ügy tárg y alása u tán h o zzájáru l N ovák L ászló elő terjesztéséh ez s m egbízza sz erk e sztő t és B ozsik Istv án pén ztáro st, hogy a „V ilágosság" n yom dával az elő terjesztés értelm ében m egkössék a szerző d ést. Az É vkönyv p éld án y szám a 2000-ben á lla p ítta to tt meg. Ülés vége.

Ifj. Aigner Antal II. titká r.

R e n d k ív ü li k ö z g y ű lé s 1906 ju n iu s 8 -á n . E ln ö k : T a n a y Jó zsef. T an ay József elnök üdvözölvén a m egjelent sz a k tá rsa k a t, előadja, hogy a közgyűlés n ap iren d jén a v álasztm án y által tervbe v ett b e ru ­ h á z á s fölötti h a tá ro z a th o z a ta l v an . Felkéri B ozsik Istv án p én ztáro st, m in t előadót, hogy ez ügyben e lő terjesztését m egtegye. B ozsik István a lak ásk ere ső b iz o ttsá g nevében ism erteti az eddig te tt lép ések et s tu d o m ásu l adja, hogy ideiglenes helyiségül a B őröndösök S zakegyesületének A g gteleki-utca 2. sz. a la tt lévő helyi­ ségét ta lá ltá k m egfelelőnek, m ely ez év au g u sztu s hó 1-től a G ép ­ m esterek és N yom ok Körével közösen lenne bérbe veendő. Szól azu tán a terv b e v e tt b eru h ázásró l s fölsorolja am a tárg y ak at, m elyeket a v álasztm án y az Iparos-K örtől m egvásárolni óhajt. Löw y S alam on az elő terjesztés első részét elfogadja, de a vételt, m inthogy evvel b erak táro zási k ö ltség m erülne fel, nem aján lja e l­ fogadásra. H ollóssy Já n o s é s L ászló D ezső ily értelem beni fölszólalása u tán közgyűlés k o ra in a k ta lá lja a m o st tö rté n en d ő b eru h ázást, egyben pedig felhatalm azza az elnökséget, hogy fölm erülő esetek b en u jab b h a tá ro z a t kikérése nélkül alkalm i vételt tehessen. Ú gyszintén h o zzá­ járu l ahhoz, hogy az ideiglenes helyiség ki béreltessék, valam int m eg­ ad ja a felh atalm azást az épülő n y om dászegyesületi h ázb an b érlen d ő állan d ó helyiség ügyében k ötendő szerződéshez. B ozsik István ism erteti m ég az ideiglenes helyiségben érvényben lévő h ázszab ály o k at, am elyekhez alkalm azkodni fölkéri a tag társak at. Egyéb tárg y hiányában a közgyűlés véget ért.

W- Aigner Antal II. titká r.

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

Pénztári kimutatás az 1906. évi junius hóról.

bevétel.

4078 100 378 515

10 d rb hitelsz. részjegy á 10 K Á cs-M ihály-alap .................... ... T a g s á g i j á r u l é k o k b a n b e fo ly t 5 Állam nyom da ...........................

G a r a i- n y o m d a .......................... G rafikai in tézet r.-t................... -

... ...

......... ...............

H ornyánszky Jókai-nyom da ... .................................. Lengyel L ip ó t ... ... ............... — ... M arkovits és G arai

...........................

Máv. m enetjeg y -n y o m d a .. — M olnárok L apja ..................... Nagy S án d o r ..................... ... P a lla s____ . ... ______ P ap és Schw arcz .................. ..............

6 23 1 6 x 35 ü 4 1 3 3 5 1 3 1 3 1 7 3 >5 7 6 16 2 1 12 40

6 Schm eltz és M iesner ....................— Székesfővárosi házi nyom da

.........

1 16 10 13 33 21 12 8

E g y esek tő l: S zab ó Istv án ..................... Berger Árm in ......... ......... G arai Sim on ..................... Seftsik M ihály..................... Schw arz A m brus ... ... F ran k i G yula ..................... F ark as L ajos ..................... W olf S án d o r ............... ... W olf A n ta l......... ............... T au b er B e rn á t... ............ . Hahn M ór ............................ B rónyai L ajos ............ ... L an d b erg er M iksa ......... Krulich J ó z s e f .................. .. D ukai Károly ...... .............. T eich n er Jak ab ............... Schaffer Béla ... .............. F enyvesi József ............... Gyikó K á lm á n ..................... Fischof H en rik ..................... M üller József ..................... Schulz B é la........................... Berger D ezső ......... ......... S talla M árton ..................... Ruff József .......................... C zeiszing Já n o s ... ......... D uchon | á n o s ..................... E bből 10»/o a szakir. alap ra

1.80 - .6 0 1.20 —.60 —.60 —.60 —.60 —.60 —•60 —.60 1.20 - .6 0 —.60 1.80 — 60 —.60 —.60 —.60 -.6 0 3.60 —.60 —.60 —.60 1.20 -.6 0 1.20 1.20

.........

88 92 72

•

B udapesti Hírlap ..................... Egyetem i n y o m d a................................. Fővárosi n y o m d a ..................................

G ló b u s

161

60 40 80

5 7

84

K észpénz e hó végén ............ .............. 10 drb H itelsz. részjegy á 10 K ......... G u te n b e rg -sz o b o r-a la p ................... ... Á cs-M ihály-alap .......................................

12

8-1

4326 100 378 515

50

234

85

113

22

92 72

S z a k ir o d a lm i a l a p : K észpénz e hó végén

80 40

— .:.............

S z a k ta n fo ly a m :

_ 80 20

F elolvasás és kiállítás G y ő r ö tt..- ... C arm ine Hugó sz á m lá ja ... ... ... ... M ellékletek kinyom atása a Grafikai Szem léhez ....... - .........

CO 40 80 80

F rank L ajos könyve egy p éld án y áért T itkári k iadások és egyéb p o rtó ­ költség .. ............ .................... ........

k ia d á s .

•

26 38 48

b2 (0

\

20 20

\ \

40 40 20 60 20 40 20

\ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \

80 20 20 40 60 80 80 80 80 20 20 40

..

\ \ \ \ \ \ \ \ \

60 60 40 40

\

24 415 41

60 20 52

\ 373

C8

193 41 5f82

33 52 05

\

S z a k ir o d a lm i a l a p : Á thozat a m últ hóról .. ... ... ... ... 10 ', i a főpénztárból ......... ... ... ... • ..............................••• •

Sarlós Lajos,

ellenőr.

\

Bozsik István,

5682 p é n ztá ro s.

05 I

162

T a g s á g i f o r g a lo m 1906 j u n i u s h ó b a n . B eléptek a K ö rb e: C zrny T rifun, B árán y N ándor, E h renfeld Z sigm ond, E rh a tits József, H alap k a Pál, Kram m Imre, Kohn G yula, M enczer A lad ár (M árkus), K atuza A ntal, P re isz R ajm und (K ellner E rnő), B rónyai L ajos (mn.), H in terseh er K ároly (Pallas), Gyikó K álm án iRadó), D arázsy István, F orray L ajos, T o d o rescu V azul, K reisler M árto n , G ötz József, Hódy József, G y u rcsik Ján o s, Rein József, C so rd a József, Vogl V ilm os, C suvik István, P eltz Jenő (P. részv.), Feigl E lem ér, M akkó József (Győr), K ovács B enő, V ass E lem ér, V irágh A lad ár (M olnárok L apja), M íiller S am u V ilá g o s s á g ', Kohn L ipót (Rigler), B áron M ór, Illés Lajos, Löw ik József, W eisz E rnő (W eisz), G rein er Sim on (Székesfőv.), M iiller József (Károlyi), S zu linszky István, ifj. W inkelm ann A ntal (Eperjes), Kis L ajo s (G yom a), B ruckner K álm án (A thenaeum ). — H á tra lé k m ia tt törlendők-. S ch w artz F erenc, U ngerleider N ándor, G riinfeld E de, K isfalusy B éla (F ran k lin ), K rausz L. P ál (Fried és K rakauer), B ertán E de (H ornyánszky), C serny K álm án, H olzinger Jenő, K ozdera József, Schaffer M ór, S chuck Ignác, Klein Sám uel, S zabó Jenő , C ziráky S án d o r, Schaffer L ajos, Kis M ihály, K ovács Já n o s> L in d en b au m M ór, L eh n er R ezső (ism eretlen tart.). — A hó végén 11 tb., 942 ren d es, ö sszesen 953 tag.

A S zakkör t. tagjait kérjük, hogy m indennem ű

kondicióváltozást, úgy az abba való be-, m int k i­ lépést haladéktalanul a d ják tudtul a Kör pénz­ tárosának (la k ik : V II I, Jó zsef-u tca 23. sz., II. em.), m ert csak így k ap h atják m eg p o ntosan az őket m egillető k iadványokat és m eghívókat. E lég erre a célra egy egyszerű levelezőlap. P én ztáro su n k a nyári h ó n ap o k b a n lakásán tart hivatalos ó rá t ( V III, Jó zsef-u tca 23, II. 18) és pedig m inden h étk ö zn ap o n fél 1-től fél 2-ig. K örünk m egkeresésére a B udai S zínkör (igazgató K recsányi Ignác), valam in t a V árosligeti N yári S zínház (igazgató F éld Z sigm ond) az aláb b i kedvezm ényes h ely árak at engedélyezte K örünk tagjai, illetve család tag jai r é s z é re : I. B u d a i s z ín k ö r (K risz tin a v á ro s): Nagy p áh o ly ............... 8 kor. — fii. I K örszék (I. r.)... .................. 80 fii. Z sölyeszék ................ 1 „ 80 „ „ (II. r.).......... ......... 60 „ I. ren d ű z á r t s z é k 1 „ 40 „ j K arzati zártszé k I. so r ... 80 „ II. „ „ ... 1 „ 10 „ | „ „ II. „ ... 70 „ II. V áro sligeti n y á r i s z ín h á z : Földsz. old. sz. I I .s . — kor. F öld szin ti páh o ly — 8 kor. — fii. I. em eleti „ _6 „ — „ I. em. erkély 1-ső so r 1 „ I. re n d ű zsölye— — 1 „ 80 „ I. „ „ tö b b i so r — „ ......... 1 „ 40 „ II. „ „ I. „ z á rtsz é k ......... — „ F öldsz. o ldalsz. I. s. — 80 II. erkély I. sor —

60 fii. 10 „ 70 „ 60 „ 70 „

E jegyek v áltásáh o z sz ü k ség es utalványok ü n n ep és v asárn a p is érvényesek s a B udai S zínkörhöz d a r a b o n k in t4 fillérért, a V árosligeti N yári S zín h ázh o z d arab o n k in t 2 fillérért k aphatók a z A thenaeum (L en kei A la jo s), F ran k lin (B o ros D ezső), P allas (E in ö d e r A n ta l) és P esti részv .-n y o m d ák b an (H a rsá n y i János), az anyaegyesületben N o v itz k y N . L á szló n á l, to v á b b á B o z s ik Istv á n szakköri p én ztáro sn á l, v alam in t a k ö rhelyiségben G ál p énzbeszedőnél.

r

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

'

r~

i’

“

5 u c h -u ^ te in d ru c k -fa rb e n -fa b rik

Pályázat levélfejre. A Könyvnyomdászok Szakköre választm ányának meg­ bízásából alulírott szakbizottság pályázatot hirdet a Kör levélfejének szedésére és nyom ására. A levélfej szövege a k ö v e tk ező : Könyvnyomdászok Szakköre. E lnökség: Budapest V, Hold-utca 7. sz. Buda­

pest, 1 9 . . .

Pályázati feltetelek.

1. A tervezendő levélfej 22 cm. széles és 28 cm. magas, simított, fényezetlen, úgynevezett „B ankpost" papi­ roson lesz nyom andó. 2. A pályaművek, eltekintve az esetleg alkalm azandó alapnyom atoktól, tisztán betűöntödei anyagokból kell hogy szedessenek, illetve terveztessenek. 3. A pályam űvek legfeljebb 3 színre tervezendők. 4. Pályázni lehet akár teljesen kész m unkával, akár pedig teljes kivitelű, m inden részletre kiterjeszkedő váz­ lattal. M indkét esetben azonban fent adott m éretek pontosan figyelembe veendők. Az esetleges körülvágásra való tekintettel szélességben s m agasságban egy-egy cm .-rel kisebb is lehet a pályam unka. 5. Pályadíjak. I. d í j : úgy a szedőnek, mint a nyom ónak 3—3 tízkoronás a ra n y ; II. d í j : úgy a szedőnek, mint a nyom ónak 2—2 tízkoronás a ra n y ; III. d í j : úgy a szedőnek, mint a nyom ónak elism erő oklevél. 6. A szakbizottságnak jogában áll a díjat nyert pálya­ m unkákat úgy használati célból, mint a Gr. Sz. m ellékleteként, a dijat nem nyert pályam űveket pedig bem utatás céljából csoportosítva a Grafikai Szemle szám ára kinyomatni. 7. A pályam űvek idegen kézírással címezve, jeligével ellátva, a pályázó nevét m agában rejtő jeligés le­ vélke kíséretében 1906 szeptem ber 20-ikáig a Könyvnyom dászok Szakköre elnökéhez címezve (B udapest V, Hold-utca 7) küldendők be. A borítékra feltű­ nően re á ira n d ó : „Levélfej-pályázat". 8. A pályam üveket a Könyvnyomdászok Szakköre szakbizottsága a pályázat lejártától szám ított 14 nap alatt bírálja el, szükség esetén a bizottságon kívül álló szakférfiak bevonásával. 9. A pályázaton csakis a Könyvnyomdászok Szakköre tagjai vehetnek részt. B udapest, 1906 junius 18.

A Könyvnyomdászok Szakköre szakbizottsága. F elelős szerk esztő T a n a y Jó zsef. i> F ő m u n k atárs N o v a k L á sz ló . K iadótulajdonos a K önyvnyom dászok Szakköre.

! Nagy díj ! Knsr ClSdS

b

Ehioger

G. m. b. H.

ISDISJ

világhírű gyártm ányai a st.-louisi világkiállításon a legm agasabb díjjal lettek kitüntetve. — Fiók­ gyárak : Berlinben, Hew-Yorkban és Chicagóban. Képviselő Rusztria-Magyarorsz. részére :

Carmine Hugó B u d a p e s t,

B ecs,

P rá g a .

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

E rd é ly i M. cs. és kir. udvari fényképész (B udapest IV, Uivilágutca 2, a K ossuth-Lajos-utca sarkán) Szakkörünk tagjainak fényképek készítésénél a következő kedvezm ényeket adja : 6 db. vizit fénykép ......... 6 K, 12 db. 10 K. 6 „kis M akart „ ......... 14 „ 12 „ 24 ......... 16 „ 12 ” 26 ” 6 „kabinet „ ......... 20 „ 12 „ 36 ” 6 „M akart „ Megrendelés alkalmával mindig az utolsó havi nyu g tá va l kell igazolni azt, hogy az illető a Szakkör tagja.

Betű- és Tömöntöde.

FISGHER ÉS MIKA

A c S K A SZAKKÖNYVEKET, szakfolyóiratokat vásárol Novák László, Budapest V, Hold-utca 7. szám. M E S T E R S Z E D O , a nyomdászattechnika minden ágábán gyakorlatilag képzett elsőrangú erő, mester­ szedői, esetleg nyomdavezetői állást keres. Szives meg­ keresések e lap kiadóhivatalához kéretnek.

Budapest VI, Révay-utca 6. sz.

5

A legkülönfélébb célszerű és divatos

C H O n r f lB B V U L fl

könyV- és címbetűkből nagy választékot tart. Folyton készletben ta r t: szerb és héber betűket, körzeteket és kizárásokat, nyomdai szerelvényeket, betűszekrényeket és állványokat, a leg­ gyorsabban készítve és a legjobb mi­ nőségben kiállítva. Ajánlja szabadalm. nyomdai vonalzó-berendezését táblá­ zatszedéshez. Egy oktáv garnitúra 20 K.

s z a k a s z ta lo s _9 <3

BUÜRPE5T Ul, Uáci-hörút S Í.

ooo Kis antiquaszekrény 6 K 40 f. Nagy szekrény 8 K 40 f.

e l v á l l a l ig e n j u tá n y o s á r o n EGÉSZ NYOMDAI BERENDEZÉSEKET.

r

163

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

OG=

(P

„Krause" emeltyűs kőnyomó-kézisajtó. Saját szerkesztésű legújabb sajtónk, egészen vasból, ruganyos nyomással és a taliga visszamenetelét könnyítő szerkezettel. A ta l ig a

A s a jtó tá v i r a ti m e g je lö lé s e No f ö d ő k e re tte l

f ö d ő k e re t n é lk ü l

M a ria g e .......... Magdalena . . . Magdolum . . . Maximilian . . . M o rich e.......... Methusalem . . M e th u le .......... M elchior.......... M elchiades. . . M um ie............ Mummerei . . . M y sco le..........

M arialite.......... Magazijn . . . . M agenader. . . Maximianus . . M oriolis.......... M etileno.......... M elrisch.......... M e ld o is.......... Meldung.......... M ulvio............ M um m olus. . . M y se lf............

s z é le s - h o s s z ú ­ ság é | sá g a a kő s z á m á r a cm

Szállítási díjtól és vám tól m entesen A usztria bárm elyik vasúti állom ására. Ha a m egrendelésben a födőkeret küldése nincs világosan k ik ö tv e: a i = i nélkül szállítjuk a sajtókat i—=i

Bővebb fölvilágosítást ad : KAUFMANN GYULA, Budapest VII, Kertész-utca 37.

OCrz:

MN MP MPa MQ MR MS MSa MT MTa MU MV MX

45 55 55 60 65 75 75 80 80 85 95 110

cm

55 65 70 80 90 95 100 100 110 125 140 150

A s a jtó á r a fö d ő ­ k e r e tte l

f ö d ő k e re t n é lk ü l

korona

korona

635’— 725-— 740'— 825-— 865 — 1000 — 1010-— 1040* 1060-1135- 1245-1520 —

670 — 775’— 795 — 880 — 920-— 1055-106510951115-— 1195-— 1305-— 1595 —

K A R L K R A U 5E , LE IP ZIG . dJ

=50

164

GRAFIKAI SZEMLE

7. szám

Josef An^er vasöntöde

0 R fT )0 5

& Söhn^

=

Szállít legujabb és legjobb szerke­ zetű gépeket könyv- és kőnyom dák, papiros-gyárak, üzleti könyveket készítő gyárak, könyvkötők, doboz­ gyártók szám ára, a legolcsóbban s a legkedvezőbb fizetési föltételekkel. MAGYARORSZÁGI K ÉPV ISELŐJE:

UTODRl

K Ö n i B ÉS B f l y E R

Wien-Hernals, Hauptstr. 122.

.= >

6U 5ZTR U

fotocinkogrdfiai műintézete = =

Budapest U ll, K a zin c zy -u . 32. r j f |C C t / r \L J D C r i

mindennemű képes nyomtatványokhoz a legjobb kivitelben.

RUTOTÍPIFL = K K O m O T ÍP IH . = FOTOTÍPIF). = FOTOLITO. =

(=

( =

S IL B E R E R A. úr, G algócon.

H á z o n h i u ű l i f e lu é te le k .

(= 3

"U

M<5----

r>

Magyarország egyedüli gyorssajtógyára.

örner J. és Tá rs a Budapester). Gyárt a sokszorosító ipar körébe vágó mindenféle faj­ tájú és nagyságú gépet, és pedig: könyvnyom­ dái gyorssajtókat, körforgású nyomó­ gépeket, kőnyomdai gyors­ sajtókat s kőnyomdai kézi­ sajtókat, valamint különféle könyvkötő-gépeket. Egyszerű könyvnyomdái gyorssajtó vasutas járattal és 2 feladó hengerrel.

d

______________________________________________________ ___

e)

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

Z5

f \ T

KOBLINQER F otokem igráfiai

I

165

-I

H0MBÜR&

M űintézete

I

BUDAPESTEN VII, Csengery-utca 22. sz, Készít

K L IS É K É T művek, folyóiratok, árjegyzé­ kek, hirdetések részére.Tervek fotolitográfiailag sokszorosíttatnak. v!r ^ \j* \j/ \j^ sj* \j*

DRIKKFARBEN \ FABRÍKENÍ

TELEFONI 1 4 - 6 1 . állapíttatott 1892. F őraktár és iroda: M Ü L L E R T E S T V É R E K , B u d a p e s t V, S ólyom -utca 13.

Rusztria-m agyarországi

GÉP- ÉS SZERSZÁMGYÁRA Búd apest VI, Király-u. 26. O

Telefonszám

14— 16.

Főüzlet és gyár:

Rlapíttatott 1878-ban.

B écsV II, B u rggasse 9 0 .

vezér-

S Í T MONOTYPE b etű ön tő- és sz e d ő g é p n e k . fi párisi kiállításon grand prfc-vel és két aranyéremmel, a st.-louisi kiállításon nagy díjjal lett kitüntetve.

Nyomdafestékek, kencék és hengeranyagok nagy raktára

R grafikai ipara'gak összes szükségleteinek

Kast és Ehinger

rakta'ra.

<3. m. b. H. stuttgarti és feuerbachi gyáraiból. Fiókgyárak : Berlinben, New-Yorkban és Chicagóban.

Képviselője:

K ö n i g é s B a u e r , Würzburg ; H u g ó K o c h és A u g u s t F o m m , Lipcse

cégeknek.

166

GRAFIKAI SZEMLE

l

7. szám

n magyar állam nyomöászattörténelmi térképe

K ö n yv- és k ő n y o m d a i K f e s té k g y á r .

üsté F-

Iroda és raktár:

BUDAPEST VI, Teréz-körút 21. sz. Gyárt: könyv- és kőnyomdák részére való fekete és színes, valamint réz­ nyomáshoz szükséges mindennemű és színű festékeket. Hengeranyag-

és

T e ru e z te

□

kence-gyár.

és

m a g y a rá z ó

F IR T 1 H B E R

szövegét ír t a :

KÁR O LY.

□

KSJ Ó r a h e ly b e n 6 0 f illé r , u iő é k r e 7 0 f illé r . H z É u k ö n y u m e g r e n fle lő i f é ló r á n k a p já k .

gs É ii

a

Dk

Budapesti Gutenbergház ------ NflDOR L A JO S ---------B u d a p e s t VIII. kerület, József-utca 5 6 . szám. A grafikai iparágak összes sziikségleteinek raktára. '®*® N yom dafestékek, kencék és hengeranyag 's-s'®*®'® nagy raktára, j*®*®'®'®*®

Vtá (jJ

'®'®Tömöntöde-berendezések,>®'® szedővasak, lyukasztó (perforáló) gépek, form azáró készülékek '®-®>®'®>®'® stb., stb. '®®’®‘®'®’®

Raktár használt gépekben, melyek saját műhelyünkben teljesen rekonstruáltatnak. T eljes nyom daberendezések is szállíttatnak. »y>i « y .

TELEFON 5 4 -4 8 .

K É P V IS E L E T E K : B erg er és W irth lipcsei festék g y ár; M agyar g yo rssa jtó -g y á r (K aiser L . F ia i); F aber és Schíeicher kőnyom dai gépgyára, H o g e n fo rst A. gép- é s szerszám gyára képviselői.

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

167

M egjelent s a G rafikai Szem le kiad ó h iv ataláb an (B u d ap est, V. kér., H old-utca 7. szám ) k a p h a tó :

Fi Könyunyomdászok 5zakköre szaktanfolyamának 1904/1905-ik

dTTI [BBERTHOLD ÍR RÉZLÉNIRGYriR ÉS

éui Értesítője,

p

BETŰÖNTŐDÉ RESZV.-THRS.

BERLIM

Terjedelm e összesen tiz ív. A szaktan­ folyami jelentésen kívül közli a szakelőadások Ifivonatos ism ertetését is, s ezért minden nyom dász szám ára igen hasznos szakkönyv szám ba veendő. Különösen jó eredm énnyel olvasgathatják am a szaktársaink, akiknek a távol vidéken nincs alkalm uk intenzívebb szaktanulm ányokra. A könyv tartalm a egyebek közt a követ­ kező : A grafikai iparágak általános áttekin­ tése. — A könyvnyom tatás általános áttekin­ tése. — A könyvnyomtató és a nyelvtan. — A könyvnyom tatás mint iparm űvészet. — A m esterszedő hivatása. — A könyvszedés szabályai. — A m odern könyvszedés. — A táblázatszedés. — A könyvnyomtató betűi. — A könyvnyomtató kész díszítményei. — A m esterszedésbeli irányzatok. — A könyvnyom tatás feltalálása. — A névjegy. — A céget hirdető kártyák. — A levélfej. — A gyorssajtó története és fejlődése. — Meghívók és hasonló nyomtatványok. — Számlák, m em orandum ok, körlevelek és hasonló nyomtatványok. — A betűöntés köréből. — A papiros. — A könyv­ eim. — A könyvnyom tatás története.

Fióköntődék Szt. Pétervár, M oszkva és Bauer & Co., Stuttgart Magy választék különféle körzetés betílujdonságokból, rézléniákból, vignettákból és a t. v Legnagyobb választék orosz betűkből. » T eljes nyomdai berendezések gépekkel és segédeszközökkel. ? Szolid kivitel. V ezérképviselő k:

PUSZTRFI ÉS TRRSR B u d a p e s t V, P a n n o n ia -u . 2 /b a kik mintákkal és ajánlatokkal szolgálnak.

Ára 80 fül., vidékre p o rtó m en tes küldéssel 1 kor.

Első magyar könyv- és kőnyomdai u festék- és hengeranyag-gyár. u

KURZWEIL JÁNOS GYÁR, IR O D A ÉS R RK TÁ R :

ésTáüá

SZÁMOS

TRVBE5ZEL0

KITÜNTETÉS.

5 6 — 6 4 . SZ.

Hengerek öntése lapos és körforgású gépek­ hez. Olcsóbb és jobb a házi öntésnél.

BUDAPEST IX, M á r to n -u tca

19.

Újság-, mű-, illusztráció- és díszmű- és mindenféle szí­ nes festékek, valamennyi grafikai iparág részére, iso SZEDŐSORZÓ, igazítható feszítővel, szab. saját találm. 47,004. és 53.406. sz. magy.-osztr. szabad.

„PftTENT"

gelatin-

hengeranyag. Kencék és bronzok.

j

168

7. szám

GRAFIKAI SZEMLE

ff

ELSŐ MAGYAR

Telefon 2 3 — 70. sz.

/ /

Telefon 2 3 — 70. sz.

••

BETUONTODE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T VI, Dessewffy-utca 32. szám. K

K

K

D ú s r a k t á r t t a r t m a g y a r, n é m e t, tó t, h o rv á t, s z e rb , ro m á n é s b o lg á r é k e z e tű

könyv- és címbetűkből, körzetekből, rézléniákból és kizárásokból, to v á b b á a le g k ü lö n fé lé b b é k ítm é n y e k b ő l é s e g y é b n y o m d a i föls z e re lv é n y e k b ő l.

E gész nyom dai berendezések jutányos árban és gyorsan foganatosíttatnak. BÉLYEG ZŐ-M ETSZÉS.

^

TÖM ÖNTÖDE.

MEHANIKAI MŰHELY.

ÓLOMZÁR-GYÁRTÁS.

GALVANOPLASZTIKA.

RÉZLÉNIA-GYÁRTÁS.

!! ÚJDONSÁG !! ~~~~~-------

CZETTEL és BENDT-

EGYETEMES TABELLA-ALAPZAT NERszabadalnl,. „ Pesti K önyvnyom da-R észvény-Társaság (V, H old-utca 7. sz.)

JOjMaf

•inpapiapíl J9V9 anfeui uojjodBudeaun sa -j?s«a. (® •nojsqtnozs naputui 31x9314 ^rpa^dizo^ 19J-O8 s? •-i?s*a T - - I - - — s? -T u{>i[QviQit)so- ‘neppaj — '- r - 1 r -i - 1.------- * -w (g \ü i y t u o «síitáin » » » » « * inojjodBndoann » u ^ w u D u u o a u i | a<j í b s b * i(» .

lagmatdOTi agtpjggaq kh-qs anftm noyjdwdamu)


ü W N


JX

-*o-> CS C O >

»ÖI*

fi 10) 10o o :2S

fi rt a fi e .fi

Is 3“!

.s.00

M a ®o-5 tH-istj- llS S S fg S g .S lS 'is s 0d3NN<904'4 ujkQUcon.mjkc QOnO.ÖZ!>íMWa,Q«a.«a3 einea is>. to }«UOA SS zoiod 3 5 3 W íW «g9' m f i i I l i i g s sis ttJ9 ? < i - t i í 5 í O « ö O O í ö t ^ r » S r » t ^ Q O o o o O Q O o o a o ö » ö » 0 0 0 " r> 1.; r- ro r* uj r* f r* wj - ' v—v * —w w w*w. UIRZS 2 g CpOá íS a g 2 2 3 3 ^CO1COí:2-fS 2 ?*-»2 2 P > —CO -}BUOA .2

*3n D 9 3 l 9 TZO}f Í I - A

-j^a«A (, Tnpaypm ffl-t «nmnf (, •ng^oíJMnga a9 uoiiau n a p u im ^ ii^ '(,

í •í

* >•5-2.

3« « »

s.s 1.5 - I s i ® !

> >>►>>:

Ip -

3n "tO “® a »«.ej 0‘S 3 ||g a•- n.,as? rf *Tiii 0^5 *

íS Is'

►> > > "► be•N cobew

S *6S{jiS

> >> tn tSco*

: íb'

sp© eo© co"-■' _H ccoofH oco j> U513
'ijipojjoizojj nojod«uz{W9i{ W*D (, JoquiQ^d;!azs auiojBZüq i^-og snfmn •JJipOJfOJZQJÍ ]9l9S8B£a3(«»0 UBqBABlj snfBj^ (i smcnf oj|sbdBpng ^iza^j^ ( ü © 6I vü to iCU C - N ©fi-® o w. g 'í +© •"0 gcu o onS f i S9 X Eg " N I S « B ’bml,J® ■ S .2 J h N™ * S •p — 3 w > -1 " cö '2*ft.*W^^O m ^Ss-^rSSsSM g í?Ti ^ i | « ” d ° S « nNt8 Í«?"rí CO 3 « gO W{ö*C®tíN • fl *c 1 U g :* la . •s fs « a 51f« 5 1 la iflj .0523i- .2,5 |td*|43 co Er&S S- 1 I ‘£» S ! l ‘s > ő |i» N o 5«-tí 3'ö- 0U-*“H 'W - ®3-n i2 ^ | . 03 CU|g w “ OA o img ■fc 3 tn'SN o-"* .e g íg -S a ^ S fl* 1 ^ 0 "'2.•ia « a'« ... k ->.y« cö-3^í © S ©*<©50 a W “C55 S'2^2 . » -rf= : 2 0^> C| eO in (3 g U u ÍÖ -íj*© S 0 > nl'-'Ö «o*S D :0 © S O 3 > » © : 0 - CÖ: 0 > 4>iS®C.S©fCm!Ö.SCííc53cd.S»N c5o>*a)N'C >3 ©© OHCOÍÍíjmüÜHÍHOfflOC£ mm -n m M O B S J P U O M e o O X M P n & k ü tn a H O M m B > > > > >> >> >> >► ►> ► »•> FtÍN n* 55 • N- * * * * *háibj * » » N • * *>.KÍ * * * tacfi > bo• ***** *n m* * * * »{bA ow j W bjj cn 6® 89 6000 I6M,Í 0 » Í5 C> »O __________ • M i*o i?,i?$"22S? S 2 S8 ‘4 1 SS2 £ i S S 2 S32 23 M I 2 2 S Í 1 !§3 SS S Ü Ü SJS_S S M I S M S° o iű to c e < o o c o « o t* c « t« r« t« fr* t« a o x > o o 0 o o o ^ d a o » o M W M ^ I ^ ’H T H íH - H ^ C l5 « 5 íO C O < 0 « O t^ l> » |N .t* t» o O O O i» 05 ftaso io so o o o r-? ! lóco\oo-t- i- : > »-> co03eoo 35(seM^t- r'íp í0”coC Si2c 1 SS8S2S=~S2SSgSS8|82§2S^S; O u;§§ sas§ cO CO O)CO ^ Í0c0vjí5c003u500lftl0c00 CO02 CO ifl 8 § SS f IO lO C d^ Tioifod^ndonap sa -ibsba

fi fi © •fi

q

‘O oraan *0 -c w ,3 E

'4>)

JBUOA

zojod

vjq

urozs -;vuoa

jszA3af

í

■Jjlp03(í)|Z<)3j

-uiozs

uvpjdzs uapanv (9 *^ipe^epQ3| uodBuws^A 8^ iiosfo^jo^so ‘uappajj uopui^ (» •^iposfo^zosf 2izdba ^so u^q^q snfBj^ (,

J •ti fi |09 ots r©

s©

•ypanoizo^f 2t-6 Jequio^dQzs S^^j^zag ipyog sufnin noqodtmdemm sa -j^sba (* ‘yp^^eizo^ l’oi-Qg snfBui üonod^adauuij 89 -j?sba (■ ie-3 S 5

> -e

-rt

► o

•fi

o o-

M

w> a

|Ü

N ® - G ,®

ÍJ3 >

-a SR

í=! uT etf flj

á-s K . 3 *• N*° -?ss a ® m « ■íás1J?§ta,asg un

M m

»w . -c — é S-

B

©5n©*jnöra<üNü fl*Jc3 MotíQigSflNMgoS

■S0-

«

)BUOA

ZOJOd

BJQ »0 k. V2

«u <

CQ a

U IB Z 8

-)«aoA

£► I 2 g N ■* • rs^ ’g^ * ■* 'fes *1 Í«< t á « a g f M lK H is j ? s í 40<0ÍO«0CO<0tő 000000003>CÖ0»0»— 1 H O-

« CS wS 'C

^

1I T

$ S OJr

o >

*•

► O •fi

Í ^

om an IJBIIOA 2 0 J9d W9 UIBZS •J«U O A

> >

^ > >

j^ z £ á .t3 a a 3 N (2 > > ^ a i^ c n N ! 2 á iB f f l

> >

II

“ >

3 c

••n4 * » * *Nn **C^bőm M • *3a bbí.oM •***►•« * *8 2 n be co ‘ SS J gS«S383Sa3gl!9gS8‘.Sa3‘3 2 8 S 8 3 3 « S2S??>iS23^gS

3 •

« 5 ^ r f > « t '^ i O » f l i í O « o « o c o < o c ö r » r » x o o o o c > o © - H o ^ T m

- /

'^ggS H i t

o ® IS n« r » “ 2 £ l|

-I0 |-i8 snfsai jojjsadBpng [tipuj (t

« fi

>

S

O c.

:a *o ítf cw *»

■iNs **<2 Ss-íS

^ tÍ M | | í j & E .- 3 = ” ^ ■*55 cs 2 & g . 2 8 © C J í2 © CÖ:0

> > > ■

► ► ►

8 * *6 'á 6 " s á s

« *Í«N

be ao

SSiggSS SS ^n ~ i 83Sg3!8 8 fi* c o c o o t^ t^ r*

" «5562

t»

00 00 00 00 00 00 00 o* 0 » 2

50-5

a •c

a

s 71 z--g E? ©j> | «o * CoO^ tia « ® 3 - be u o i&zS [t. *© cn o ‘SSN »Oi >S3 Ifc. os-S ■S £ «f'£ 5 .

<3

C

c

•SS

COfl

CÖ

S ü l t

áliSS

j t p 8If5Iz!!’t Sipsswa í 890 >req
o

> >

•j(ip9!(a[zo^ uo)|oasuzo!H8i| >|ií«o (»

^ozAaof

1105

5

seö^'3 00:3 -.3 I f s i » » g5 '.2 © ©w ' .0.0 rD ©"2-C2 ®‘® M.O;g ■3 ‘Ctf©Cű,-S g g.S^ I I S^ | s -ÍJ C tf N-^ Da, 3 7 5 «-9Aű1í>§ | S l a,-A!AS,s ■© rf* ? Sá ^ íalóiSE l*o :i ! i e ! l 3 ! ! i ! f t . s ! i á § . i r | ! l f l | | ! s s . i j . í i i f j & |

gs?a85SSííSSS2S«‘SS8J

8 8" 5 o ^ tea T

^

Qc j j

O S a a

•S m

3

^ á z ű Q S i á c Q 'á w ő j ^ a - ó S z M 9 U I0 U

ijif

•ei a

*8 N

co

d 3

©iom íl§ a •® ás rt-S © .2 B ja ^co ■M sO . 1*41] l H.§3j >

>>>

•a

o

tí ® fi 14

iO H •CÖ

> > > ► > ► ►

CÖ

11 -O

TJ o Is N CQ .2 dap

6 CU

ti íö"

J*cö Cí ,

-Q-M

1”

«.s •o « t>

1 M-S .

3

f

a a

so

m. CÖmgC

gn^ hU

>Sfs2a ^

>>

ú 8 * "feafe * "s * s s *6 "> s s KKKa "6a " *" Ksií *" * ^ N « 3 ÍS * ío 5 2 S < S 5 «5 — oi «WíO'co«oco^*o^»o«oco«o'r»i^»^aocft^^oSr^S^H noo

O Ol

COCOip co T P s

s e ip iisiiis i||« ii|if |iís

WU-<22

f S’S’ÍPS § ;§ ;§ • £

S -g & g rl

W

S e .* os>SOi.

IP -g g *

t f

r. < * p-frp. önsrüJTOK

ao—4*-10505 «

m í®

no to cn >— ;o i— co p« B » i® l

OOVISi__

_o íf

-40505050' “ c

cscoc 5S8~

cocogd o o-4

BÉL

= 53

M3\§

-=s ?-

sh

BfeSS

gíátfetelö

fea?fc»

— 4 05 050*4*.

EíSg h gg*jfeia a-*?!.51

ITeo C/3

5SgíS8is

► 7-*►_c«

OS^OiO***.

sgss u iro ro rvj lOOi Cn ► -

o § S _ l

^ --■

583 T co CO

OO—1050505 otoc»H* 1u> to

0*0*.

SfcSJÉ

j " CO CO

|

S' :

bSíotC

CD

—4 —4

4 —05050*

r—to *3

7

h co

m

feggsis Eq9*

oooc.

UO

CU CO LC

-»— * e í£ § f

segg

CCtOIOtO<—

'te M lsl J -4-405

M

T '“ 23^ l «ö3®

l

go —j - j

3

OO GO - 4 —4 CT.

.

m & m 15

T >- n co sso« —»—<

s 00-4-4—10. í» ^£. *° o■c O*_ -I o o 8 S Í

In d u lá s - 4 —4 J Ó íM f .,- - ,- .

COOCQO

"m m

»SR i

'7&.

<3oe

r* *-» co

sgg

CD

ü«05050. 7 " ^ CO

05^COC» CO

-4CX-CIUCC

©OOCOOO

S^gfcg

g lS ^ g !

«

—4 —4 0 5 0 5

IS^KEg' oooo

Űö COrfü c m 0*05 050:

^ C/3^

3§S»®

co

gS9 **”*5 n00(3

h S^

®*0505ütü»

nüs.s

0-050: 7 • • ?T5gte

m

00-5— 40^05

1—CO

ösf_

C«

523 5^9 ,r o

SS3

,

3§L p“9 JT tJgg J T ü ^ g 3é<£

00(55— 3— 405

?jg|í3|& s * í

Gyv.

cncDcnvi — 0 I r l S E ’lc = “ *3 - j - j T^rCO ‘ ’ EjjBS 5 § 3 ^JCáOC»GC •—1 co 181^1^ R S g 00co ■ ■líis s í t T co |í5t2!SI& K 50 § oocococc |g|g?l£l£ CDOOH . M fe te lS M l.

»-*E3Söfc

T

1308

B g fcfeS S » iOOOs j s j s j •

OCOCOCO— 4 &I2ISI8I8

7

185 r - :

OÖiOtrf^fcO öt-o *-4co, «©0000-40*

1^. COÜT»—• g^wgs

0505

^ Q S |f *

838_3 * S f 5

W S i

3&£8£ 30-3

ü«w» ŐI8‘ I I

^gs as$j©| 38? T^-cia

||M 1

Szv.

•siOXJIC71U1 : S E & K IS : CCot 4^ 4^ Ji

O^COCOCOfcO . J&CO

l-lll.

s m s is ?

'étel,-telt

cT i s i COj_. cn ► — __ O' = “ f ^

»—*—IM I-

É- S- ^. = s f . S-cotc

§< f * ' SS = r^co

£l£lírl¥lí |

S85? CC1CIO te r Mw £58' 5

8 S 8 te 8

CDO OOOO

OtDsEoESÍS ,

S]h- h-E3E3 r S5£fcg;

SSéSLK §5-

*

IS S 5 I 2 - 5 —4QC.

F ii

ás?

* Szv. Szv. 1807 1005 im . i-ia

: : fr

o^cotototc

•p*—co

»— »o

**>0»0*0. IS Iit& S

Sív . 19 MII.

i i 'l f

£

ré&

•«D —

•BS.

é Bí

f2 -sms“ g<*ogS. ■"g-e-s * S S 8-

I

OOÍŰCŰŰO

lő"- tSK I M M

cc

lÜ

__Cn

»áw>ból|ge

dac

S

CD-COCC

—} cr.

M3fel§HIS

®-050soao

•"•ggag ^few S c

l l w sg •JoS

góca • BS

m o o

—4 0 5

co o § c 05050' J«0»rfk

8 S_§ . .

®-ooo5-J . r-cn

ife b "1s

^COODOC •r ►-cn^-

oco

*7*»—C/3_

=8
®.ooa

CO

Sg3

ifi

*p^cn_,

g ^ 0

“0

Magyar királyi államvasutak nyári menetrendje.

QD»4«4»l'd} T"ít£ £"S S S oc1 aoöo—j—jo:
T -w H-**- N> ► — i »— fc-a

T coín

35)3

g S g g B :