XXIX. évi szám TARTALOM

N Y E L V - ÉS I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X I X . évi.

KÖZLEMÉNYEK

1985

1. s z á m

TARTALOM

Tanulmányok ANGI ISTVÁN: A TIBAD LEVENTE:

művészi jelentés Székelyudvarhely

Kisebb

zeneisége régi utcanevei

21

közlemények

K O Z M A D E Z S Ő : V a j d a János tájlátása M U R A D I N L Á S Z L Ó : A v tövű igék egy csoportja a romániai nyelvjárásokban S Z A B Ó Z O L T Á N : Gondolatok a stilisztikai elemzésről K O S A F E R E N C : M e g j e g y z é s e k egy ismertetéshez

29 magyar 33 43 49

Adattár F A R A G Ó J Ó Z S E F : B i h a r i n é p m o n d á k a Halley-üstökösröl J A N I T S E K J E N Ő : Szászfenes helynevei C S O M O R T A N I M A G D O L N A : B á n k f a l v a , Csíkszentgyörgy ság helynevei

.

. és

.

.

51 55

Mena66

Szemle Ion V l a d , Lectura romanului (Cs. Gyimesi Éva) Lörinczy H u b a , Szépségvágy és rezignáció (Szabó Zoltán) . . . . K ö l l ő K á r o l y , K é t irodalom mezsgyéjén (Gaal György) Mózes H u b a , A z egészet a k a r t a m (Dávid Gyula) Török G á b o r , A pecsétek feltörése (P. Dombi Erzsébet) P a u l Schveiger, O introducere in semioticá. P u n c t e d e vedere (Péntek János) * * * A t l a s L i n g u a r u m E u r o p a e (Zsemlyei János) * * * D a c o r o m a n i a — B i b l i o g r a f i e (Szász Lőrinc) * * * B i b l i o g r á f i a románeascá m o d e r n á (1831—1918) (Mózes Huba) Ioan Pátrut, N u m c de persoane $i n u m e de locuri románesti (Gábriel Vasiliu) . N a g y Jenő, N é p r a j z i es n y e l v j á r á s i t a n u l m á n y o k (Keszeg Vilmos) . G r i g o r e Benedek, Slovenské náreüia v stoliciach S A l a j a B i h o r v R u munsku (Bán Elek)

ROMÁNIA

SZOCIALISTA

KOZTARSASAG

AKADÉMIÁJÁNAK

75 76 77 8Ü 83 84 85 87 88 89 89 90

KIADÓJA

STUDII

Í?I

CEBCETARI

DE

LINGVISTICA

Anul X X I X .

§1

ISTOBIE

LITERARA

1985

Nr. 1

SUMAR

S tu d i i I S T V Á N A N G I : Muzicalitatea semnificatiei artistice L E V E N T E T I B A D : N u m e de strázi vechi din Odorheiu

Secuiesc

3 21

A r tico 1 e D E Z S Ő K O Z M A : Natura ca sursá de inspira;ie poeticá in lirica lui János V a j d a L A S Z L O M U R A D I N : U n grup de verbe cu radiealul in v In graiurile maghiare din Románia Z O L T Á N S Z A B Ö : Consideratii referitoare la analiia stilistieS F E R E N C K Ö S A : Pe marginea unei recenzii

Matériáié,

29 35 43 49

documente

J Ö Z S E F F A R A G Ó : Legende populare bihorene despre eometa Halley J E N Ő J A N I T S E K : Toponime din Flore$ti (jud. C l u j ) MAGDOLNA CSOMORTANI: Toponime din Bancu, SIngeorgiu Arma?eni (jud. Harghita)

SÍ 55 66

Recenzii Ion Vlad, Lettura romanului (Eva Cs. Gyimesi) Lörinczy Huba, Szépségvágy és rezignáció (Zoltán Szabó) . . . . Köllő Károly, Két irodalom mezsgyéjén (György Gaaí) Mózes Huba, Az egészet akartam (Gyula Dávid) Török Gábor, A pecsétek feltörése (Érzsebet P. Dombi) . . . . Paul Schveiger, O introducere In semioticfi. Puncte de vedére (Péntek János) • * • Atlas L i n g u a r u m Europae (János Zsemlyéi) • • • Dacoromania—Bibliográfia (Lőrinc Szász) • • * Bibliográfia románeascá moderná (1831—1918) (Huba Mózes) Ioan Pátrut, N u m e de porsoane $i nume de locuri rom3ne$ti (Gábriel Vasiliu) N a g y Jenő, N é p r a j z i és nyelvjárási tanulmányok (Vilmos Keszeg) . Grigore Benedek, Slovenské náreíia v stoliciach SSlaJ a Bihor v R u munsku (Elek Bán)

EDITURA At'ADEMlEI

REPUBLICII SOCIALISTE

ROMÁNIA

84

88 8y in 90

N Y E L V -

ES

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X I X . é v i . 1985. 1. szám

T A N U L M Á N Y O K

A MŰVÉSZI JELENTÉS ZENEISÉGE A z esztétikai erőtér minősített ítéletei viszonyfogalmakból 1 műalkotások valóságtükrözésükben elsősorban e v i s z o n y f o g a l m a k dozói.

jönnek létre; a dialektikus h o r -

A viszonyfogalom n e m az ítélet összetevőinek közvetlen tartalmaira r e f l e k tál, h a n e m m a g á n a k az összetevődésnek, az elemek kapcsolatának a milyenseget jelöli. A nyelvben például a jelentés azért viszonyfogalom, mert a szó ( v a g y általában a beszédmü) kapcsolatát jelenti f o g a l m á v a l , képzetével és nem magát a tárgyat; a tárgy maga már ( v a g y még) nem viszony fogalom, kívül esik m a y á n a k a jelentésnek fogalomkörén. A viszonyfogalmakból, a jelentésekből kialakított k a p csolatok mindig hordozzák a minősítés lehetőségét. A köznapi gondolkozás és a nyelv nem mindig, a műalkotás kötelezően minősíti viszonyfogalmait ítéletekben (ha ezt teszi, a köznapi gondolkodás m a g a is rendszerint az esztétikai s z f é r á b a emelkedett). K á r o l y S á n d o r kimutatja, hogy a jel és a jeltárgy viszonya a j e l e n tést ö n m a g á b a n még nem f o r m á l j a pontossá, ehhez elengedhetetlenül szükséges a jelentés v i s z o n y f o g a l m á n a k egész hatókörét tekin.etbe venni. M n - t „az ágyaz és ágyat csinál jeltárgya ugyanaz, d e jelentésük nem, ui. szintaktikai viszonyuk más; az utóbbinál m o n d h a t o m : kényelmes ágyat csinál, az előbbinél az ágy nem k a p hat jelzőt".* A z esztétikai erőtér legfontosabb „ j e l t á r g y a i " az esztétikai viszonyok alkotó elemei, általában a valóság és az eszmény, konkrétan a téma és az eszme, a m ű alkotások mikrokozmoszában a művészi k i f e j e z ő eszköz és ann;ik vezérlő elve. Viszonyulásaikból, pontosabban viszonyításaikból, összevetéseikből jönnek létre esztétikailag minősített ítéleteink, hogy ez v a g y az (jelenség, dolog, lény, tárgy, esemény, gondolat, tett stb.) szép v a g y nem szép, illetve csúf v a g y n e m c s ú f . . . D e az esztétikailag minősített ítéletek dialektikusak; az A v a g y n o n - A helyét az A v a g y B kapcsolata v á l t j a fel, a szép v a g y csúf és ennek változatai, a f e n s é ges vagy aljas, illetve tragikus vagy k o m i k u s . .. Ezek a minősítések pedig nem a valóságot és nem az eszményt, h a n e m a valóságot és az eszményt d e f i n i á l j á k rendszerint úgy, hogy a műalkotásokat társadalmi közvetítettségükben mindig is

1 A vlwonyfogahunt mint Jelentéstani kategóriát Károly Sándor részletesen elemzi. Ö mutat rá, hogy Gombod Zoltán elsók klrzott alkalmazta. Mezi : „ A Jelentél a n/vlól és az érlelemlól egyaránt elválaszthatatlan. Jelentésről csak akkor beszelhetünk, ha név és a hozzá fúződó értelem kölcsönős viszonyára gondolunk. A jelentés, s erre a magyar szó grammatikai formája Is utal, funkiió/ogalom: a névnek az az ereje, t is itrtn, hogy képzettartalmat jtltní, megjelenít, a szó értelmének uz a tulajdonsága, hogy névhez kapcsolódik" I A * ! Károly Sándor. és magyar jtUnliilan. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1970 46. 1. r,omhocz jelentősege a funkciófogalom alkalmazásában a retorika területén is kiemelkedő. Ez drrul ki egyebek között 1*. Ricoeur elemzéséből St. l'lmann kutatásaival kapcsolatosan (vő. Stepben l'tmaun, Tk* principUs of Sfmanltcs. (Jxford Blackwell, I95IJ a metaforáról mint .Jelentésváltozásról." t Imáim ui Saussurv-t követve lemond az O d g e n - R i c h á r d háromszög harmadik csúcsáról, es a .jelenség kettős értelmének, jelölő-jelölt (Saussure). kifejezés-tartalom (Hjelmslevl, niv-Mtlcm (Oombocs) keretei köcott marad". (Kiemelés tőlem _ A . I . ) l á s d : Paul Ricoeur, Mtlajora iiz. Ed. lloiveis. Bucurefti. 1984 180. 1. „Gomhoez munkájával majdnem egyidóben jelent meg Weisgerber munkája l btrltutungsltketj. amelyben a Jelentést viszouyfogaloninak (Beziehunsbcgriff) nevezi, n hangtest funkciójának | • l'nnktion des lanUicben Teiles*) tartja". Lásd: Károly Sándor i.m., uo. A továbbiakban a viszonvfogalomnak mind szemantikai, mind retorikai Jellemzójet szem elótt tartva az esztétikai szféra egészére és részleteire is alkalmazni fogjuk, killönöe tekintettel az érzetemre mint ax esztétikai visznnyok hajtó erejére. 1 Károly Háador i-m. 45. 1. Meghatározást a jelentésről — amit elemzéseink során kiinduló pontnak tekintünk - a következő : ..A Jelentés a jel (vagy jelkapcsolat) használati értéke (funkciója), amely a használók kisebbnagyobb cso|x>rtja számára alwztrahálás útján előírja (megszabja) a Jel (Jelkapcsolat! vonatkozását a valóság megfelelő részletéhez, ennek a valóságnak a vonatkozását a jelek használóihoz, a beszédszituációhoz s általában más jelek használatához, s e vonatkozásoknak megfelelően a Jel <jelkaitcsolat) houáilleszthetőséget mas jelekbei a beszéd kisebb és nagyobb egységében, és e Uszédbell szerepben helyettesíthetőséget más jelekkel (vagv jelkapcao latokkal)". I.m. 43. 1.

4 ANGI ISTVÁN

a k i j e l e n t ő — f e l t é t e l e s és - » felszólító m ó d e l ő r e h a l a d ó f v é n p r o g r a m á l j á k : ilyen, —• ilyen lehetne, ilyen kell l e g y e n ( r e n d s z e r i n t a volt, a v a n és a lesz művészi virtuális egységében). A z esztétika e l m é l e t é b e n kezdettől ott b u j k á l t a sejtés, m i s z e r i n t a szép j e g y é b e n minősített v a l ó s á g és e s z m é n y m á s , m i n t a v a l ó s á g , i l l e t v e az e s z m é n y ö n m a g á b a n . P l a t ó n * a v i l á g s z e p s é g é b e n , Arisztotelész* a m ű v é s z e t e k világában keresett v á l a s z t a r e j t ő z k ö d ő kérdésre. A H i p p i a s a l t e r n a t í v á j a , a szép, i l l e t v e a szépségek, p o n t o s a b b a n az e s z m e tökéletessége (a tökéletes s z é p ) és a tárgyi világ tökéletlensége (a szépségek h e t e r o g e n i t á s a ) e l ő r e vetíti a Poétika felismerését: a költészet azt is m e g m u t a t j a , a m i m e g t ö r t é n h e t . . . I n n e n m á r csak e g y l é p é s v á laszt el a minősítés e l v o n t lehetőségeinek a megértésétől, m i s z e r i n t a minősítés a l t e r n a t í v a : az igen v a g y a n e m , a z e l f o g a d á s v a g y a visszautasítás, a s z i m p á t i a , v a g y a z u n s z i m p á t i a kettős lehetőségéből a d ó d ó döntés s z ü k s é g e s s é g e — esztétikai Ítélet. A z o k a t r a g é d i á k , a m e l y e k p é l d á u l az é r t e l e m és az é r z e l e m e l l e n t m o n d á s á l l a p o t á r a é p ü l t e k , h í v e n t ü k r ö z i k az esztétikai i t é l e t m o n d á s e g y e t e m e s feszültségét is: m e r t a szép m i n d i g v a l a m i h e z viszonyítottan szép, és n e m etalon e l s ő s o r b a n , h a n e m a k í v á n t m á i v a l a m i v e l s z e m b e n , m é g a k k o r is, ha a v i s z o n y í t á s e r e d m é n y e „ c s a k " fokozott s z e b b , még s z e b b volt. M e r t é p p e n ezek a f o k o z a t o k szülik diszkrét á l l a p o t a i k b a n az ú j a b b és ú j a b b m i n ő s é g e k e t : a v a l ó s á g — e s z m é n y k o n frontációi szinte m a t e m a t i k a i l a g feltételezettek az e g y e n s ú l y - , az e l t o l ó d á s - és a k o n f l i k t u s - f á z i s o k ítéletszerü esztétikai f e l d o l g o z á s á b a n : a s z e b b f e n s é g e s s é v á l i k , m a j d tragikussá, a rút a l j a s s á , k o m i k u s s á ; a s z é p — r ú t v i s z o n y f o g a l o m - p á r t e n g e l l y é szélesedik. A z ítélet minősítésében a tetszés—nemtetszés látszata mögött a z ítélet észszerűsegtt, v a l ó s á g t ó l e s z m é n y i g és f o r d í t v a , s z e l l e m i t e v é k e n y s é g ü n k egésze i r á n y í t j a és határozza meg. E n n e k az i r á n y í t o t t s á g n a k a b e l s ő m e c h a n i z m u s a m a g a a v i s z o n y f o g a l o m g e n e r á l á s a , az ítélet előkészítése és létrehozása. Hajlamosak v a g y u n k ezt a b e l s ő m e c h a n i z m u s t p u s z t á n a képiség, i l l e t v e p u s z t á n a g o n d o latiság képzeti, illetve f o g a l m i s z i n t j e i r e vonatkoztatni. Holott az irányítottság alapfeltétele a viszonyfogalom összetevőinek viszonnyá alakítása, a viszony pedig az összetevők kölcsönös közvetítése, közvetítettsége, a k o r r e s z p o n d e n c i á k m e g t a l á lása, és e m e g t a l á l á s t a r t a l m á n a k a k i f e j e z é s e , m e r t a k é p és az e s z m e c s a k k ö z vetített, és együtt k é p és e s z m e : alkotás. P r ó b á l j u k m e « é p p e n ezt a közvetítést m e g r a g a d n i képtől eszméig, képzettől g o n d o l a t i g az é r z e l m e k esztétikai m i n ő s é g é b e n . M e r t az é r z e l e m a z a m i k r o - és m a k r o k o z m i k u s részecske, a m e l y p o z i c i o n á l i s a n és s e b e s s é g é b e n is, e v i s z o n y f o g a l m a k k i a l a k í t á s á b a n is, h a t á s á b a n is e g y a r á n t részt vesz. P e r s z e igaz, az esztétikai s z f e r a k ü l ö n ö s s é g e é p p e n a b b a n áll, h o g y v i r t u á l i san k a p c s o l ó d i k a v a l ó s e g y e s h e z ( t á r g y ) és az á l t a l á n o s h o z ( g o n d o l a t ) . É s e b b e n a v i r t u a l i t á s b a n n e m b e s z é l h e t ü n k igazán s e m t á r g y r ó l , s e m g o n d o l a t r ó l . Sőt, m i ként a jelentés f o g a l o m k ö r é b e n láttuk, az e s z t é t i k u m é b a n is é s z r e k e l l v e n n ü n k : ö n m a g u k b a n a j e l t á r g y a k n e m j e l e n t e n e k s e m m i t , ők csak s a j á t m a g u k . í g y é r z e l e m r ő l s e m b e s z é l h e t ü n k m i n t közvetlen v i s z o n y r ó l e g y e t l e n m ű a l k o t á s b a n sem. ( M e l l e s l e g ezért igaz, h o g y a m ű a l k o t á s b a n m é g tér, illetve i d ő sincs, c s a k a tér és i d ö p o t e n c i á l j a . ) £s mégis, t u d j u k , m i n d e n m ű a l k o t á s é r z e l m e t ébreszt, sőt g o n d o l a t o t h o r d o z , e g y v a l ó s á g képzetileg, érzékletesen m e g i d é z e t t t a l a j á n . M i k é n t lehetséges ez? V a n v a g y nincs képisége, é r z e l m i t a r t a l m a , eszmei t ö l tése az esztétikai e r ő t é r n e k és implicite, a m ű a l k o t á s o k n a k ? A v i s z o n y f o g a l o m b ó l f a k a d ó ítéletek minősítései t r a n s z c e n d á l n á k a v i r t u á l i s k ü l ö n ö s s z f é r á j á t ? És e z által megszüntetnék immanenciájukat? Mire megragadnók az esztétikai mező k o o r d i n á t á i t , m á r ki is s i k l a n a k e z ü n k b ő l a vélt f e l f e d e z é s m i n d e n h a s z n a ? A z utolsó m e g á l l a p í t á s v é g k i c s e n g é s é t m e g f o r d í t v a , p o n t o s a n így is v a n . M e r t az esztétikai s z f é r a é r v é n y e s s é g é n e k h a s z n a - ö r ö m e é p p e n a b b a n a t é n y b e n r e j l i k , h o g y az a l k o t á s — b e f o g a d á s a l f á j a és ó m e g á j a kőzött a k o o r d i n á t á k pontos, d e s z u b j e k t í v b e m é r é s e e l e n g e d h e t e t l e n ü l elvezet az esztétikai s z f é r a b e l s ő e g é s z é n e k a m e g b o n t á s á h o z , a v i s z o n y f o g a l m a k h á l ó j á b ó l k i b o g o z z u k a k é p e t is, az é r z e l m e t is, a z eszmét is, sőt m a g á t n v a l ó s á g o t is, a z e s z m é n y t is, é s . . . l e r o m b o l v a az • va. itatta, A nagyobb Hippúis. IMS. 4 7 2 - M . I.

• ArlutotcWu

PotMf.

2HH - 304. I n : HÍM

Magyar Ildikón. 1874. 22.1.

I n m mttn

Magyar Flloi&líui TtraaBif. Budapest

A MŰVÉSZT JELENTÉS ZENEISÉGE

5

esztétikai különöst, hasznossá tesszük; csakis ezáltal v i s z o n y u l h a t u n k k ö z v e t l e n ü l é r z e l m e i n k b e n is m i n d a z o k h o z az összetevőkhöz, a m e l y e k b ő l m e g a l k o t t u k az e s z t é t i k u m erőterét és b e n n e a m ű a l k o t á s o k a t . M i n d e n azon m ú l i k , h o g y e k ö z v e t í tettség e l v o n t s á g i f o k a h o g y a n és m e n n y i r e teszi l e h e t ő v é é p p e n a l e b o n t á s r a és az a b b ó l f a k a d ó elégtételre ( m o n d j u k , tetszésre?) v o n a t k o z ó e l v á r á s a i n k a t . V a l ó i á b a n tehát a közvetítettség, a z érzelem pontja, ez a z „ é s " a z összetevőit között p o t e n c i á l i s a n h o r d o z z a azt. a m i t m a n i f e s z t t a r t a l o m k é n t v á r u n k el az e s z tétikai értéktől m i n d e n n a p i l é t ü n k b e n is és a m ű a l k o t á s o k k a l s z e m b e n is. A z é r zelmi kíséret k ö z v e t í t ő m i n ő s é g é n e k n y o m o n k í s é r é s e r á v i l á g í t h a t a z a l k o t á s — b e f o g a d á s v i s z o n y f o g a l o m k ö r é n e k e g é s z é r e is; hiszen a közvetítettség feltételezi n e m csak a közvetlenséget, h a n e m e l s ő s o r b a n a k ö z v e t í t é s r e váró e l e m e k s z e r e p r e v á l lalkozását. f u n k c i o n a l i t á s á t is, t á r g y t ó l g o n d o l a t i g , i l l e t v e k é p t ő l e s z m é i g . D e h a a t á r g y k é p p é , a g o n d o l a t e s z m é v é k ö z v e t í t ő d i k . i l l e t v e kettöződik, a z é r z e l e m h o g v a n h a j t j a v é g r e k í s é r ő szerepét? N o s . ő is kétszeresen v a n Jelen, e l v o n t a n és konkrétan. A z elvont érzelem a konkrétnak a törvényszerűsége, a m e l y modellként h a t az esztétikai s z f é r á b a n , i l l e t v e v i s s z a h a t o n n a n a v a l ó s á g r a . R ö v i d e n : n e m a t á r g y a t ( s e m érzékletét), n e m a g o n d o l a t o t (sem eszmei üzenetét) és n e m a z é r z e l m e t ( s e m m ű v é s z i vetületét* k e l l e l e m e z n ü n k , h a n e m e g y o l v a n — mondiuk úgy — metamechanizmust, amely a v i s z o n y f o g a l m a k szintjén rendeződik, de a m e l y h a t á s á b a n m i n d i g is v i s s z a v á l t a k á r a v a l ó s , a k á r a v i r t u á l i s ö s s z e t e v ő k t á r g v f o g a l m a i n át e z e k n e k a z összete-uőknek a t e v é k e n y s é g é r e . M é g r ö v i d e b b e n : e g y ontikai tétel g n o s z e o l ó c i a i megvilácrosítására v á l l a l k o z u n k : — a v i s z o n y l é t r e j ö t t e p r o b l é m a f e l v e t ő , a m e l y e t m e g e l ő z előkészítése, é s k ö v e t a megoldása: — az előkészítés v i s z o n y l a g o s , d e a f e l v e t e t t p r o b l é m a m i n d i g a b s z o l ú t , a m e g o l d á s a p e d i g — s a r k o s í t v a — v a g v s i k e r e s (pozitív*, v a g y s i k e r t e l e n ( n e g a t í v ) . M e c h a n i z m u s u n k a m á s o d f o k ú e e v e n l e t i e g v é b e r f u n k c i o n á l , és m i n d e n esetb e n feltételezi m i n d k é t m e g o l d á s l e h e t ő s é g é t : az adott m e g o l d á s h á t t e r é b e n ott neszez m i n d i g nz a másik a l t e r n a t i v á i a is. E b b ő l következik, h o g v a feszültséckeltés a viszonylagos előkészítésből mint elvontból, mondhatnók, semlegesből i n d u l : konkretizálódik a felvetett p r o h l é m a szintién, és a m e g o l d á s s z i n t e t i z á l j a az e l ő z ő k é t f á z i s á l t a l á n o s í t ó s z i n t j e i t e g y b i z o n v o s k o n k r é t m ö g é h ú z ó d ó esztétikaiing e l v o n t k e t t ő s s é g é b e n . A felvetett p r o b l é m a ő m a g a tehát k ü l ö n ö s . 5 Megoldása

konkrétsága

e/t a k ü l ö n ö s t

vezeti

le:

az

egyedi

látszatában

megszüntetve

megőrzi

bujkáló a

egyetemes:

szintézisben.

A f e s z ü l t s é g - o l d á s tehát a m e c h a n i z m u s k e r e s z t m e t s z e t e Fz a meeállapitás így v a l a m e n n y i e m b e r i t e v é k e n y s é g r e é r v é n v o s . t e r v ü k hozzá, u g y a n a k k o r v a l a m e n n y i e m b e r i t e v é k e n v s é g b e n e keres7tmetszet k ö z p o n t i h o r d o z ó j a az é r z e l m i s z f é r a . V a l ó b a n , az e m b e r i é r z e l e m m i n d e n t e v é k e n v s é g k ü l ö n ö s e , az az a k c i ó közép. a m e l y k o n c e n t r i k u s h u l l á m e r e i é v e l s u g á r o z n i k é p e s , és r e n d k í v ü l d i n a m i kus, t e r m é k e n y k a p c s o l a t o t tud teremteni az e m b e r i t e v é k e n v s é g e k k ü l ö n b ö z ő a l a kulatai között: ő m a c a m i n t k ö z é p a p ó l u s o k között e " v s z e r r e k ö z v e t l e n és k ö z vetett, közvetítő és közvetített, d e m i n r W e k e t a t u l a j d o n s á g o k a t á l l a n d ó a n á t r u h á z z a létezésének k ö r ü l m é n v e i r e is: k o n k r é t t á v a g v e l v o n t t á k é p e s tenni m a e u k a t a v i s z o n y o k a t is, a m e l v e k h o r d o z ó j á v á vált, sőt közvetít is, és e l s ő s o r b a n a z é r z e l e m közvetít ezek között. T e h á t a z e m b e r i t e v é k e n v s é g k ü l ö n b ö z ő a l a k u l a t a i az é r z e l m e k r é v é n k ö z v e títhetők. E közvetithetnséc mint a l a p k r i t é r i u m ielenik m e g az esztétikai szféra s z á m á r a : a m ű v é s z i k é p jelentésén, az esztétikai t ü k r ö z é s e n t u l a j d o n k é p p e n etrv o l y a n s a j á t o s közvetítést kell é r t e n ü n k t e v é k e n y s é g és t e v é k e n v s é g között, a m e l y m a g a is v i s z o n y l a g ö n á l l ó p r o d u k t u m o k a t — m ű a l k o t á s o k a t — hoz l é t r e e m b e r és v i l á g a között. E z e k az a l k o t á s o k tehát m e g i n t csak t e v é k e n y s é g i s z f é r á t t e r e m t e n e k . és t á r s a d a l m i s z ü k s é g s z e r ű s é g ü k e t e t e v é k e n y s é g i s z f é r a v i s s r a - k ö z v e tfthetösége i g a z o l j a . K ü l ö n ö s e n á l l ez a zene és t á r s a d a l o m k ö z v e t í t e t t s é g é r e . É p p e n ezért a zenei j e l e n t é s l é n y e g é t is k ö z v e t í t e t t s é g é b e n k e l l k e r e s n ü n k , m é g p e d i g e l s ő s o r b a n a k ö z ö s l á n c s z e m , a k ö z ö s a k c i ó - k ö z é p , az é r z e l m i e g v ü t t h a t ó s e g f t s é • A klllAnö-rork mlrt nj! rprtltikum kflitpontl kategóriájúnak -*<mM tad : L n k i c * C.Yfltffr Akadémiai Kiadó. Burtnwüt. IÜS7

Kife&ti'F,

6

ANGI ISTVÁN

gével. A két s z f é r a ( t á r s a d a l o m , zene) közvetíthetőségéről M a x W e b e r e l e m z é s e i v e l k a p c s o l a t o s a n T. W . A d o r n o á l t a l á n o s é r v é n n y e l is k i j e l e n t i : „ a m i a s z e l l e m e t e l ő r e h a j t j a a zenében, a M a x W e b e r által j o g g a l k ö z p o n t i n a k tartott r a c i o n a l i t á s elve, n e m e g y é b mint a m ű v é s z e t e n k í v ü l i t á r s a d a l m i r a c i o n a l i t á s k i b o n t a k o z á s a . Ez m i n t e g y ' m e g j e l e n i k ' amabban ( . . . ) A z e n é b ő l n e m c s a k puszta a n a l ó g i á t , h a n e m v o l t a k é p p e n u g y a n e z t a v e l e j é i g kettős j e l l e g e t h a l l h a t j u k ki". 6 F e l t e v é s ü n k szerint ezt a t ö b b m i n t a n a l ó g i á t a közvetíthetőségben és k ö z vetítettségben az é r z e l m e k v a l ó s í t j á k m e g azáltal, h o g y m i n d e n e m b e r i t e v é k e n y ség létezési m ó d j á t m e g s z o l g á l j á k , h o g v az e m b e r t á r s a d a l m i és művészeti, tehát zenei t e v é k e n y s é g é b e n is e g y a r á n t jelen v a n n a k , és h o g y n e m c s a k ott vannak, han e m a t e v é k e n y s é g szférái között s z e r v e s v i s z o n v o k a t teremtenek. A z t is m o n d hatnók, h o g y m a g á b a n a t e v é k e n y s é g i k ö r ö k k i a l a k u l á s á b a n is s z e r e p e t l á t s z a n a k : katalizátorként ..átjátsszék" e g y i k t e v é k e n y s é g ü n k l é n v e g e n e k a s t r u k t ú r á t á t a m á s i k b a , és f o r d í t v a . M e r t az é r z e l m e k , a k á r a t á r s a d a l o m v a g y a zene, az e m b e r v a l ó s á g - k o n f r o n t á c i ó j á b a n születnek, e n n e k a v a l ó s á g n a k a t a l a j á n racionalizálhatok. p o n t o s a b b a n r a c i o n a l i z á l ó d n a k az e s z m é n v i r á n y á b a n , i l l e t v e realizálhatók és r e a l i z á l ó d n a k is a v a l ó s á g t o v á b b i a l a k í t á s a f e l é is, m i k ö z b e n m e g m e r ü l t e k az eszme é r t e l m i - g o n d o l a t i á r a m á b a n . R a c i o n a l i z á l ó d á s u k során p e d i g n e m c s a k h í v e n követik az o n t i k a i l a g v a g y g n o s z e o l ö g i a i l a g f e l v e t ő d ő p r o b l é m a ( f e s z ü l t s é g ) m e g oldását. h a n e m szervesen hozzá j á r u l n a k m i n d a f e s z ü l t s é g f e l k e l t é s é h e z , m i n d m e g o l d á s á h o z : átveszik és t o v á b b élezik a létből f a k a d ó k é r d é s m e g o l d á s - l o g i k á j á t n y o m o n k ö v e t v e az értelem a l a k u l á s á n a k m i n d e n stádiumát. P e r s z e a f e s z ü l t s é g - o l d á s közvetítettsége n e m c s a k a belső, esztétikai m e z ő n belüli b i n o m o k b a n é r h e t ő tetten, é r v é n y e s , sőt m e g h a t á r o z ó v o n á s az esztétikai m e z ő k o n f r o n t á c i ó i r a Is. Í g y m a g a a zene is, a t á r s a d a l o m is közvetített, és b i n o m l á b a n a v i s z o n v f o g a l o m é h o z h a s o n l ó d i n a m i z m u s t észlelünk. A z o l d á s - f e s z ü l t ség lánca itt is r e l e v á n s : p e r s z e a p á r h u z a m o k s í k j á n — v a g y i s u g y a n ú g y történik ( v a g y n a g y o n h a s o n l ó a n ) a m ű v é s z e t b e n is, mint a t á r s a d a l o m b a n . A kettő k ö z vetítettségének f e l f e d e z é s e a zene t á r s a d a l m i n é l k ü l ö z h e t e t l e n s é g é n e k l e g f ő b b i g a z o l á s a : a n n a k a t u d o m á s u l vétele, h o g y a z e n e életéből és á t é l é s é b ő l a v a l ó s élet m e g é r t é s e és m e g é r z é s e k ö v e t k e z i k V a g v i s n e m puszta t ü k r ö z é s r ő l v a n szó, h a n e m azonos ontikai m o d e l l h a s o n l ó k o n k r e t i z á c i ó j á r ó l a v i l á g b a n Is és a zenei v i l á g b a n is. Tlyen zenei v i l á g o t teremtett p é l d á u l B e e t h o v e n , aki k é p e s v o l t n k o r t á r s ó r i á s o k — H a y d n , M o z a r t — csúcsain is t ú l j u t n i , és a s a j á t p r o b l é m a f e l v e t é s e i r e a m e g a d o t t f o r m a k u l t ú r á n és lehetőségein is túli, ú j m e g o l d á s o k a t k e r e s n i — a f e j l ő d ő t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a és r a c i o n a l i t á s i r á n y á n a k m e g f e l e l ő e n . „ I l y m ó d o n tehát B e e t h o v e n v i s z o n y a a t á r s a d a l m i v a l ó s á g h o z — í r j a A d o r n o — sokkal i n k á b b a f i l o z ó f i á é h o z h a s o n l a t o s — b i z o n y o s m é r t é k i g a kantl. a l a p v e t ő e n a hegeli f i l o z ó f i á é h o z — , nem n e d i g a t ü k r ö z é s o m i n ó z u s o b j e k t i v i t á s á h o z : B e e t h o v e n m ű vei a t á r s a d a l m a t f o g a l m a k n é l k ü l f e l i s m e r h e t ő v é teszik, n e m p e d i g l e f e s t i k ' . " 7 H a s o n l ó é r v e l é s e k k e l a t á r s a d a l o m és a zene közvetítettségéről, a m e l y e k a zenei M e n t é s m e g é r t é s é r e s z o l g á l h a t n a k , E. B l o c h n á l is t a l á l k o z u n k . A zenei f o r m á k r ó l alkotott t r i a d i k u s r e n d s z e r é b e n ' a t á r s a d a l o m d i n a m i k u s s t r u k t ú r á j á t v á l a s z t j a felosztása a l a p e l v é ü l , a m e l y , m i n t kitetszik, ú j f e n t az á l t a l á n o s o n t i k a i gnosztikal séma (előkészítés—feszültség—oldás, avagy tézis—antitézis—szintézis) szerint f u n k c i o n á l : a ) kötetlen, s z a b a d éneklés, b ) zárt dal, a m e l v b e n a r e n d f ö l é b e k e r ü l a s z a b a d s á g n a k , cl nyílt d a l , . . a m e l y b e n a zárt d a l kötöttségei a f o r m a m a g a s a b b r e n d ö s z a b a d s á g á b a n , az ellentétes építkezés (szonáta) e l v é b e n olvadnak f e l . " ' Zoltai D é n e s á r n v a l t a n elemzi Bloch v i z s g á l ó d á s a i t a f ú g a - és a s z o n á t a szerkesztés e l v e i n e k k ü l ö n b s é g é r ő l , és k i m u t a t j a , h o g v „túlélezi ezt a z ellentétet, a m i k o r a ' d r á m a i a t l a n ' f ú g á t mint a rendi t á r s a d a l o m reprezentatív müfalát s z e m b e á l l í t j a a korai p o l g á r i k o r s z a k tipikus é l e t h a n g o l t s á g á t k é p v i s e l ő , ti. t é m á k h a r c á r a é p ü l ő s z o n á t á v a l . A f ú g a sokat e m l e g e t e t t o b l e k t i v i t á s a s e m e g y s z e r ű e n a r e n d i s é g szociális s z e r k e z e t é n e k statikus Jellegét tükrözi vissza; a f ú g a s z e r k e z e t a már bomló f e u d á l i s v i l á g viszonyai között jelent m e g — az e l m é l y ü l ő s z u b j e k -

A T. \V Adorno, Zent /< IrínaJalom kAtieiÜrti° ér*, Tn: Adorno, Zrnt, filoiifia, társeulnlom Gondolat. Bodape't, 1970. 48J-6. I. • I.m. 4J8 I. • V8. P. Bloch, Gettl ier l'loftie, Idézi és rli-mzl Vitányi Iván, A • enei nlptif. Zínctndkladó. Budapest, 1870. 209. I. • I.m 20®. I. (Idézet Vltinyl elemzéséből)

A M Ű V É S Z T JELENTÉS ZENEISÉGE

7

tfv bensőség tartalmainak kifejezése szolgálatában. Ennek ellenére kétségtelen, h o g y a szonáta zenei ' s z u b j e k t u m á n a k ' 'két l e l k e ' — ezt viszont m á r h e l y e s e n hangsúlyozza Bloch — technikailag a f o r m a dinamikus erötényezöinek hangsúlyossá válását, esztétikailag a készen kapott sors elleni f o r r a d a l m i l á z a d á s i n d u l a t á t f e lezte ki"." 5 S z á m u n k r a m é g á r n y a l t a b b n a k és e g y e t e m e s e b b n e k t ű n n e k a két s z f é r a k ö z vetítettségének és j e l e n t é s - a n a l ó g i á j á n a k f e l i s m e r é s é r e S e h ő n b e r s elemzései. Z e n e s z e r z é s t a n á b a n " a zene d i n a m i k á j á t és j e l e n t é s - p r e m i s s z á i t a d a l l a m - s z e r k e s z t é s nek e l e m z é s é b e úgy vezeti be, h o g y o l v a n m o d e l l h e z juttat, a m e l v v a l ó b a n közös lehet a t á r s a d a l o m d i n a m i k á j á v a l és ielentésfeltételeivei is, és e l s ő s o r b a n m a g á v a l a g o n d o l k o d á s é v a l . Ü g y tűnik, H a r t m a n n s z e l l e m e kísért a dallam és a forma vis z o n y á n a k e l e m z é s é b e n , az a h í r e s s é v á l t d i c h o t o m i a . m i t s z á z a d u n k g o n d o l k o d á s á v a l k a p c s o l a t o s a n tételezett a P r o b l e m d e n k e n (lásd d a l l a m * , i l l e t v e a S v s t e m d e n k e n (lásd f o r m a ) a l t e r n a t í v á j á b a n . S c h ö n b e r e e l e m z é s e , b á r n e m m o n d j a ki nyíltan, a feszültség—oldás v i s z o n y , sőt az előkészítés—feszültség—oldás modellj é r e épül, a m e l y n e k m i n t e g y e t e m e s e n é r v é n v e s m o d e l l n e k h u m a n i z á l ó d á s a . i r á nyítottsága e g y a r á n t lehetséges, é r v é n y e s , sőt s z ü k s é g s z e r ű m i n d a társadalom életében, m i n d a z e n é é b e n . Ezt a m o d e l l t zeneileg a dallam és a forma viszonyáb a n d e t e r m i n á l j a , amit t á r s a d a l m i a n a l ó g k é n t a k á r a t á r s a d a l m i e r ő k és t á r s a d a l m i f o r m á k v i s z o n y á b a n t a l á l h a t u n k m e g (a mi t e r m i n o l ó g i á n k szerint a t e r m e l ő e r ő k és a t á r s a d a l m i v i s z o n v o k f e s z ü l t s é g é b e n - o l d á s á b a n ) . A d a l l a m o t e l e m e z v e először az előkészítés g o n d o l a t a m e r ü l fel n á l a is: r á m u t a t : az előkészítő „magányos h a n g nem problematikus, mert a fül tonikának. nyugalmi pontnak é r z i " ; " a fcszültséret mint p r o b l é m á t f o g j a f e l : „ m i n d e n ú j a b b h a n g kétségessé 3 teszi ezt a n y u g a l m a t " , ' tehát f e s z ü l t s é g e t hoz m a g á v a l (látni f o g j u k , az e l t é r é s től a k o n t r a s z t á l ó a l t e r n a t í v á k i g , o n n a n a k o n f l i k t u á l i s e g v m á s b a á t m e n é s e k i g és egészen az á t r s a p á s o k i g m e n ő e n ) . A m i p e d i g az oldást illeti, a p r o b l é m á t k i v á l t ó d a l l a m d i a l e k t i k u s v i s z o n y - p á r i á b a n , a f o r m á b a n k e r e s i : . . M i n d e n zenei forma kísérlet a n y u g t a l a n s á g m e g s z ü n t e t é s é r e , a p r o b l é m a m e g o l d á s á r a " . 1 4 A k á r a t á r sadalmi mezőben . . . D e ezek az e l e m z é s e k i n k á b b a zenei és ségét m a g y a r á z t á k , a közvetítő e l e m e t k e v é s b é .

a

társadalmi

szféra

közvetíthető-

Ez az e l e m , m i n t láttuk, az e m b e r é r z e l m i v i s z o n y u l á s á b a n összpontosult, e g y b e n ő m a g a is az e l ő k é s z í t é s — f e s z ü l t s é g — o l d á s m o d e l l j é b e n f u n k c i o n á l .

és

M i e l ő t t m a c á t ezt a m o d e l l t m e g v i z s g á l n ó k . k i e m e l i ü k . h o g v a j e l e n t é s m a g a ennek a modellnek konkréttá (társadalmivá v a g v zeneivé) vált struktúrájából ered o l y m ó d o n , h o g y m a g a az é r z e l e m k ö z v e t í t ő v i s z o n v a i e l t á r g g v á v á l i k , és ( t á r s a d a l m i é s / v a g y zenei) h a s z n á l a t i é r t é k e t n v e r ; m e r t az é r z e l e m t á r s a d a l m i t é n y h e z is, zenei tényhez is k a p c s o l ó d i k , és m i n d k é t esetben h a s o n l ó a n . H o g y az a n n v i s z o r vitatott p s z i c h o l o g i z m u s beütéseit k i z á r j u k , azt is k i emeljük, hogy a társadalmi struktúra (minden szenvedélyes viszonyulás ellenére), i l l e t v e a m ű a l k o t á s , zenei mii (az esztétikai s z f é r á r a o b l i g á t e m o c i o n a l i t á s e l l e n é r e ) m a r j á b a n n e m é r z e l e m , d e m i n d k e t t ő rögtön az é r z e l e m h o r d o z ó j á v á , i l l e t v e k i f e j e z ő j é v é v á l i k , ha m e g f e l e l ő f e l t é t e l e k (az e l s ő esetben a t á r s a d a l o m k e l l ő p s z i chózisa, a m á s o d i k b a n a m ű v é s z e t a v a t o t t a l k o t á s a - b e f o g a d á s a ) m e l l e t t v i s z o n y u l u n k hozzá, és jelentését hasznossá a k a r j u k tenni. fippen ezért a t o v á b b i a k b a n az é r z e l m i s t r u k t ú r á k a t ö n m a g u k b a n is, d e az a l k o t á s r a és a b e f o g a d á s r a v o n a t k o z ó a n is k ü l ö n - k ü l ö n , i l l e t v e ö s s z e v o n t a n mutatjuk be mindenik grafikonunkban. Nos, ebben a párhuzamos viszonyban a hasonlóság éppen a belső mechanizm u s o k m ű k ö d é s é n e k p á r h u z a m o s s á g a , az, a h o g y a n a z e n e z e n e i l e g „ l e é l i " azt. a m i t a t á r s a d a l m i szint o n t i k á j a szociálisan m e g v a l ó s í t , v a g y m e g v a l ó s í t h a t .

" 11

»

Zoltai TVnes. A lemuit/tikm ISrt/niU 1. Étkott h if/thtus. 7enemflkiad<5 Vö. A. SobOnberg, A i i x i i o i i i tpjai. Zeneműkiadó. Budapest, 1971. I.m. 115. 1.

" To.

19*9

197. 1.

" Uo. Schooherg elemm'se ugyannkkor fontos tanulság Is: egyfelól stílusok, kon rakok. lletvdvek (orra kultdrájrirn vonotkrrik. nrrrWrk s i l r t r rutinos Y*dek
8

ANGI ISTVÁN

T e h á t a v i s z o n y f o g a l m a k ö s s z e k a p c s o l ó d á s á b ó l f a k a d ó ítéletek minősítése k i csiben is, n a g y b a n is, intenzive is, e x t e n z i v e is az e l ő k é s z í t é s — f e s z ü l t s é g — o l d á s a b s z t r a k t s é m á j á n a k a k o n k r e t i z á c i ó i b a n jőn létre. A k o n k r e t i z á c i ó esztétikai szinten a h á r o m f á z i s közvetítettségében p a r t i k u l a r i z á l ó d i k . L á t t u k : ezt a p a r t i k u l a r i z á c i ó t az eszmei és képi e v i d e n c i á k mellett — m e l y e k e g y e t e m e s s é g ü k b e n itt is Jelen v a n n a k , m i n t b á r h o l m á s u t t az e m b e r i t e v é k e n y s é g területein, hol k ü l ö n - k ü l ö n (képek, f o g a l m a k ) , hol összevontan (képi f o g a l m a k , f o g a l m i képek, p é l d á u l t é r k é p e k v a g v k é m i a i t é r - m o d e l l e k stb.) — itt a z érzelmi kíséret o b i i g ó j a j e l l e m z i : p o n t o s a b b a n az, h o g y az esztétikai s z f é r a f e l b o n t á s á b a n — a b e f o g a d á s során — szellemi t e v é k e n y s é g ü n k sarkositottan é r zelmi beállítottságú. V i z s g á l j u k m e g az é r z e l m i m o z z a n a t m o d e l l j é t , o l y m ó d o n , h o g y Jellegzetesen esztétikai f u n k c i ó j á r a összpontosítsunk, é s p e d i g a r r a , h o g y az érzelem, p o n t o s a b b a n esztétikai m e t a f o r á j a , az e l ő k é s z í t é s — f e s z ü l t s é g — o l d á s k ö z v e t f t ő j e m i k é n t is közvetít, és közvetítésének l e b o n t á s á v a l a v a l ó s á g és az e s z m é n y a b s z o l ú t u m á h o z h a s o n l ó a n m a g a is m i k é n t v á l i k ö n m a g á v á , p o n t o s a b b a n m i k é n t v á l i k é r z e l e m m é . Es tesszük ezt m i n d a z é r t , h o g y az esztétikailag m i n ő s í tett ítéletek v i s z o n y f o g a l m á n a k j e l t á r g y á t g e n e z i s é b e n f e d e z h e s s ü k fel. M e r t m i n den t e m a t i k a i l a g m e g r a g a d o t t k o n k r é t v a l ó s á g e l e m és m i n d e n e s z m e i l e g f e l v e t t e l v o n t g o n d o l a t esztétikailag ú g y v á l i k v i r t u á l i s j e l t á r g g y á , h o g y é r z e l m i l e g r e a genssé lesz: az esztétikai j e l t á r g y = az adott t á r g y j e l e + é r z e l m i közvetítettsége. E z a v i s z o n y s t r u k t ú r a é p ü l m a j d b e a j e l e n t é s b e , a l a k u l esztétikailag használati értékké A z é r z e l e m esztétikai m o d e l l j e Jellegzetesen két s t á d i u m k o e g z i s z t e n c i á j á r a é p ü l : a közvetlen és a közvetett á l l a p o t o k szükségszerű e g y m á s m e l l e t t i s é g é r e . M i n d két s t á d i u m az é r z e l m e k s t r u k t ú r á j á h o z h a s o n l ó a n töltést vesz f e l , pozitív v a g y n e g a t í v e l ő j e l e t kap, és k ö z ü l ü k l e g a l á b b e g y i k e t m i n d i g érvényesiti. A két á l l a p o t a közvetítéseket ú g y b o n y o l í t j a le, h o g y á l l a n d ó a n e g y m á s b a m e g y át. M e t a m o r f ó z i s á b a n közvetett a k k o r , a m i k o r előkészíti a feszültséget. K ö z v e t l e n n é v á l i k a f e s z ü l t s é g közvetítése során, m a j d a m e g o l d á s o k „két g y ö k é b e n " e g y s z e r r e közvetlen és közvetett: ha a m e g o l d á s pozitív v á l t o z a t a é r v é n y e s ü l t , a n e g a t í v csak közvetetten kísért, és f o r d í t v a , h a a n e g a t í v v á l t o z a t „győzött", a k k o r a sikeres m e g o l d á s e l o d á z o t t s á g á b a n csak n o s z t a l g i á s a n hat. P é l d á u l az e g y e n súly á l l a p o t á b a n v a l ó s á g — e s z m é n y között, a s z é p b e n , a pozitív e l ő j e l ű k ö z v e t l e n stádium van jelen, a m e l y a derű élményét p r o g r a m á l j a , m a j d oldásában egy hoszs z a b b , d e e l v o n t a b b k e d é l y á l l a p o t h o z vezet. F o r d i t v a , az e g y e n s ú l y h i á n y á b a n , a r ú t b a n , a n e g a t í v e l ő j e l ű k ö z v e t l e n s t á d i u m é r v é n y e s ü l , és a f é l e l e m é l m é n y é t konkretizálja, m a j d elvezethet ennek e l v o n t a b b megnyújtásához, a szorongáshoz. A szép á l l a p o t a a z o n b a n t ü n é k e n y a v á l t o z ó v i l á g b a n . É s h a a d e r ű k e d é l l y é szélesedik is ki. ha a szép diszkrét v i b r á c i ó j a h o s s z a b b t a r t a m r a r e n d e z k e d i k is be, a l e g t ö b b m ű a l k o t á s a szép mellett ( v a g y helyette) a f e s z ü l t s é g - o l d á s többszörösét, láncreakcióját m u t a t j a be, és r e n d s z e r i n t t ö b b d i m e n z i ó s á n . P é l d á u l a b a r t ó k i é l e t m ű jellegzetesen a s z é p — r ú t a l t e r n a t í v á i r a é p ü l a t á r s a d a l m i közvetítettségek b o n y o l u l t h á l ó j á b a n (a népi tematikától a n a g y v á r o s z a j á i g , az életigenléstöl az é j s z a k a z e n é j é i g ) , hol az első, h o l a m á s o d i k (pozitív, i l l e t v e n e g a t í v ) m e g o l d á s t a j á n l j a fel, d e úgy, h o g y a kettő m e l l é r e n d e l é s é t m e g ő r i z v e , a k u l m i n á c i ó b a n v a g y a z ideálisát, v a g y a torzát e m e l i a h i d f o r m a központi e m e l v é n y é r e . P é l d á u l a Két portréban m é g csak az a l t e r n a t í v á t e x p o n á l j a — i d e á l i s — t o r z — , d e A fából faragott királyfi z e n é i e m á r a s z é p — r ú t l á n c r e a k c i ó iát m u t a t j a b e o l y m ó d o n , h o g y itt m é g az i d e á l i s áll a k ö z p o n t m a g a s l a t á n ( i d e á l i s — torz — ideális — torz — Ideális), m í g a Cantata Profanában m á r a torz k u l m i n á l (torz — ideális — torz — Ideális — torz l á n c r e a k c i ó b a n , az a p a és a s z a r v a s o k k á változott f i ú k konfliktusában): mindez n jelentéstartalmak, valamint a társadalmi közvetíthetőség Jegyében történik. 1 3 Ezért Is a b a r t ó k i é l e t m ű , a k á r a b e e t h o v e n i , e g y s z e r r e p a n o r á m i k u s k é p e az e l l e n t é t e k h a r c á n a k és e g y s é g é n e k . " A z é r z e l m i közvetítés a p ó l u s o k között — v a l ó s á g , e s z m é n y — i n g a j á r a t á b a n f e l v e s z i és t o v á b b a d j a a p ó l u s o k é r t é k e i t : pozitív, i l l e t v e n e g a t í v töltéssel minősiti a m e z ő k o n k r é t viszonyát. A minősítés k r i t i k u s m o z z a n a t a p e d i g az ún. s t á d i u m VŐ. Anni István, A <•//) ti a fid/ kar,* fíaeUk Béla lenjjlhtn. Hon. Bakárrst, 1975. I J - 2 4 . I. V8. \ngl István, A iteléki élelmi tfylJf. I.m. 10-4. I.

In : A n d litván. Zent /j estUltka

Ktltr-

A M C V Í S Z I JELENTES ZENEISÉGE

9

váltás, m i k o r is az adott é r z e l m i - k ö z é p m a n i f e s z t f á z i s b ó l l a t e n s f á z i s b a , és f o r dítva, l a p p a n g ó á l l a p o t b ó l n y í l t á l l a p o t b a m e g y á t : az é r z e l m i e m ó c i ó b ó l a f f e k tivitás v a g y az a f f e k t i v i t á s b ó l e m ó c i ó j ö n létre. M a g a a k r i t i k u s m o z z a n a t p e d i g esztétikai s z i t u á c i ó v á v á l i k : az e l ő k é s z í t é s — f e s z ü l t s é g — o l d á s a l g o r i t m u s a l á n c r e a k ciót teremt. A k r i t i k u s m o z z a n a t t e h á t a l e g b e n s ö s é g e s e b b e n — m i n t v i s z o n y közép — v a l ó s í t j a m e g az e l ő k é s z í t é s — f e s z ü l t s é g — o l d á s l á n c á t ; a m o z z a n a t a l g o r i t m i k u s i s m é t l ő d é s e h e u r i s z t i k u s á n h a s o n l í t az i m i t a t í v p o l i f o n i k u s s z e r k e s z t é s módhoz:

elő-*• f e készíszülttés ség affek- - • tivitás

emóció

elő— készités oldás

feszültség

—» a f f e k - —» e m ó tivició tás

előkészités - ) - oldás

előkészítés oldás

feszültség

—* a f f c k - - i - e m ó tivició tás

-f

feszültség

a f f e k — > - emótivició tás

-*• o l d á s

-»• a f f e k tivitás

A l á n c r e a k c i ó h i v e n tükrözi a h u l l á m m o z g á s l e g f o n t o s a b b t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t is: t o v á b b í t j a az i m p u l z u s t , f o k o z ó d i k , c s ö k k e n , m a j d e l c s e n d e s e d i k , és i g y v a g y ú g y , d e m i n d i g „ v i s z i " az i m p u l z u s t , és s i k e r e s közvetítés esetén el is j u t t a t j a a célhoz ( k ü l ö n b e n n e m jött l é t r e a viszony, és g e n e r á l á s a m e d d ő v á l l a l k o z á s m a radt). Ennek a közvetítésnek a bensöségessége — m ű a l k o t á s r a vonatkoztatva — h á r o m s z i n t ű : 1) az a l k o t á s s o r á n f e l s e j l i k az átélt v i s z o n y ; 2) e l v o n t s t r u k t ú r á k m ó d j á r a b e é p ü l a m ű b e is; 3) az esztétikai b e l e é l é s alatt ú j r a k o n k r é t v i s z o n n v á v á l i k . E n n e k a h á r o m szintnek a koegzisztenciája; e g y b e n a közvetítettség és k ö z vetíthetőség l e h e t ő s é g e ; v a l ó s á g a p e d i g a k ö z ö t t ü k f e n n á l l ó a n a l ó g i a : az e l ő k é s z í tés—feszültség—oldás l o g i k á j a ismételhető többféleképpen, d e mindig hasonlóan. A m i m é z i s l e g b e l s ő v i l á g á t e l e m e z v e , összehasonlítást t e h e t ü n k az a l k o t á s — m ű — b e f o g a d á s é r z e l m i l á n c á b a n ( l á s d az 1. á b r á t ) . A k i e m e l t a l g o r i t m u s , a m e l y az o k — o k o z a t i v i s z o n y s a j á t o s h á r m a s t a g o l á s a , m a g á t az életet és e l s ő s o r b a n a t á r s a d a l m i e m b e r életét j e l l e m z i ; a s z u b j e k t u m léte a v i l á g b a n r e n d s z e r i n t igy a l a k u l : a ) „te v a g v " — b ) „ r á d t ö r " a m e g o l d á s r a v á r ó p r o b l é m a ( v a g y é p p e n te k e r e s t e d , r á a k a d t á l stb.), és c) „ m e g o l d o d " v a g y jól, v a g y rosszul; i l l e t v e „ m e g o l d ó d i k " — v a g y jól, v a g y rosszul. P e r s z e a m e g o l d á s f o k o z ó d i k : „ l e g j o b b , ha te j ó l o l d o d m e g , és l e g r o s s z a b b , h a m á s o k o l d j á k m e g n e k e d . . . r o s s z u l " . T a l á n ezen a p o n t o n j u t h a t u n k v i s z o n y f o g a l m a i r i k minősítő kereszttüzén á t l e g k ö z e l e b b a m ű v é s z e t t á r s a d a l m i s t á t u s á n a k m e g é r t é s é h e z . A m ű a l k o t á s azáltal, h o g y e n n e k a r i t m i k u s r e n d n e k a j e g y é b e n s a j á t o s s t r u k t ú r á j á b a e m e l i a p r o b l é m á k f e s z ü l t s é g é t — a z esztétikai b e f o g a d á s , sőt b e l e é l é s r é v é n — , a m e g o l d á s k i v á n á s á t - v á l l a l á s á t a s z u b j e k t u m r a b í z z a (síit m e g f o s z t j a öt attól a v é l t f e l m e n t é s t ő l , h o g y a k é r d é s t m á s o k o l d j á k m e g h e l y e t t e ) ; az esztétikai s z f é r a d i n a m i z m u s a tehát az e m b e r i lét e g é s z é r e kihat. A r i s z t o t e l é s z t p a r a f r a z á l v a . a c s e l e k v ő e m b e r m i n d e n n a p i létéből teremti m e g s a j á t o s , k ü l ö n ö s s z f é r á j á t azért, h o g y v e l e a m i n d e n n a p i l é t r e v i s s z a h a t v a megtisztítsa azt a k á r o s s z e n v e d é l y e k től; az esztétikai s z f é r a az e m b e r k e z é b e teszi le az e m b e r s o r s á n a k m ú l t j á t — j e l e n é t — j ö v ő j é t , v a g y a m i n t K a n t m o n d a n á k i e m e l v e az á l t a l á n o s b ó l a különöst, r e f lektál a létre, és t e g y ü k hozzá, felteszi a k é r d é s k é r d é s é t is, n e m c s a k a m á r létező p r o b l é m á k a t ismétli f e l e r ő s í t v e , h a n e m ú j p r o b l é m á t t e r e m t az e m b e r s z á m á r a s a j á t é l e t é b e n , n e m c s a k m e g o l d á s t ad a m e g l e v ő f e s z ü l t s é g e k r e ( r o m a n t i k u s m o z z a n a t ) , h a n e m ú j a b b f e s z ü l t s é g e t kelt, k é r d e z n i is m e g t a n í t , és ú j a b b v á l a s z k e resésre indít (realista mozzanat).

ANGI ISTVÁN

10

A z esztétikai s z f é r a érzelmi l o g i k á j a a k é r d é s f e l t e v é s e k és m e g v á l a s z o l á s o k r o m a n t i k á j á t és r e a l i z m u s á t ú g y v o n j a össze alkotássá, h o g y a z eszmény és valóság pólusai között tételezett viszony g y a k o r l a t i l a g m i n d e n lehetséges p o n t j á r a k ü l ö n külön összpontosít. E z e k az összpontosítások r e n d s z e r i n t m ű a l k o t á s o k b a n t ü k r ö z ő d nek, és p o n t s z e r ü s é g e i k f o l y t o n o s s á g á b a n m e g t e r e m t i k a m e z ő t e n g e l y r e n d s z e r é t , " a m e l y m a x i m á l i s e l v o n á s b a n is l e g a l á b b h á r o m d i a l e k t i k u s m o z z a n a t r a k ü l ö n í t h e t ő : az e g y e n s ú l y h e l y z e t r e v a g y a n n a k h i á n y á r a e s z m é n y és v a l ó s á g között, v a g y az eltolódások „ m e n n y i s é g i " szakaszára, v a g y a p ó l u s o k k i b é k í t h e t e t l e n s é g é b ö l fakadó konfliktus állapotára. Így állandósulnak a szép—rút (egyensúly v a g y annak h i á n y a ) , a f e n s é g e s — a l j a s ( m e n n y i s é g i eltolódások), i l l e t v e a tragikus—komikus ( k o n f l i k t u s o s á l l a p o t o k ) f ő mozzanatai, m e g i n t csak a l g o r i t m u s u n k szerint: oldás, — feszültség — előkészítés szép «— fenséges «— tragikus «— eszmény valóság —• komikus —* aljas —• rút előkészítés — feszültség — oldás. E b b e n a r e n d b e n az érzelmi közvetítés a k o n k r e t i z á l ó , m e r t m i n d e n a l a p m o z z a n a t n a k m a g v a n a m a g a v i s z o n y l a g o s a n stabil kísérő é r z e l m e , a m e l y e k a v a l ó s á g — e s z m é n y tengelyén a k ö v e t k e z ő k é p p e n r e n d e z ő d n e k : derű

szép egyensúly valóság

i>röm

szánalom

döbbenet fenséges mennyiségi eltolódás

félelem tragikus konfliktus eszmény

korfliktus

mennyiségi eltolódás

komikus ke-

rész-

dély

vétel

mosoly

gúny

aljas elválás kinevetés

remény

egyensúly hiánya rút

félelem

döbbenet

A m o z z a n a t és é r z e l m i k ö z v e t í t ő j é n e k v i s z o n y l a g o s f ü g g ő s é g e a n n y i r a erős, h o g y m a g á t a k í s é r ő é r z e l m e t a k á r nz adott esztétikai m o z z a n a t k e l l ő f o r m á j á n a k is tekinthetnők, m i k é n t H e g e l m o n d a n á . " 1 A z érzelmi k í s é r e t e k g r a f i k o n j a i b ó l p e d i g k i d e r ü l , az é r z e l e m j e l t á r g y ö n m a g á b a n is és v a l ó s á g é s / v a g y e s z m é n y k a p c s o l a t á b a n is, mert az é r z e l e m f o r m á l i s m e g n y i l v á n u l á s a és a m ű a l k o t á s b e l s ő s t r u k t u r á l ó d á s a analóg. É p p e n ezért a b e f o g a d á s során a zenei j e l e n t ő k az é r z e l e m p l u s z - m í n u s z t á r g y k a p c s o l a t á t is k é p e s e k h o r d o z n i , a jelentett p e d i g o l y a n z.enei jelentést h o r d o z , a m i t ú l l é p (és túl is kell h o g y l é p j e n ) ö n m a g a v i l á g á n , és h a s z n á l a t i é r t é k e igy v á l i k t á r s a d a l m i l a g hasznossá, a k á r a b e s z é d k ö z l é s b e n : n e m a j e l t á r g y k é p e é p ü l b e a jelentés k ö r é b e , h a n e m a jelentés v i s z o n y f o g a l m a köröz rá v é g s ő f o k o n a v a l ó s á g t á r g y i v i l á g á r a m á r a k k o r is, ha csak m a g á t az érzelmet, a d e r ű t , a f é l e l m e t é r e z z ü k m e g á l t a l a — hiszen az é r z e l e m , m i n t láttuk, ú g y is rögtön és irányítottan v a l ó s á g u n k h o z t a p a d m a j d . . . e g y a l a p h e l y z e t az é r z e l m e k v i l á g á b ó l , a m e l y áttekinthetően b i z o n y í t j a ( Íme az e m o c i o n á l i s kontraszt k é t f é l e ( + , — ) m e g o l d á s á t , v a l a m i n t a m a n i f e s z t , i l l e t v e latens á l l a p o t o k kölcsönös feltételezettsegét és az e g y i k ( p é l d á u l - f ) m a n i f e s z t és a 11 Vö. Angi litván, Ai talJtihum froleiik transtetndms tengtlytmdirtrt I n : I.m. 11 — 13'*'. 1. 1' n tartalomra valrt vonatkozásban ( . . . ) a forauroélkttjfieg egyet Jelent n lormátlfuiitrtKgnl.
A MŰVÉSZT JELENTÉS ZENEISÉGE

másik (például — ) jeles

11

latens f á z i s e g y i d e j ű s é g é t is. ( L á s d a n e m - z á r ó j e l e s , i l l e t v e

záró-

jelöléseket): + oldás feszültség oldás

kedély derű (nosztalgia)

-

(mementó) félelem szorongás

Innen már átmehetünk a szép—rút világára. A hullámmozgás analógiája r e l e v á n s az elökészitéstöl a m ű a l k o t á s o n á t (lásd h u l l á m r a j z ) egészen a kitűzött célhoz v a l ó m e g é r k e z é s i g . A z é r z e l m i k o n k r e t i z á c i ó t a m ű v é s z i s t r u k t ú r a á b r á z o lása felett és alatt j e l ö l j ü k , m e r t itt m i n d k é t m o z z a n a t o t — s z é p — r ú t — d i a l e k tikusan m u t a t j u k b e (lásd a 2. á b r á t ) . A továbbiakban szétválasztjuk a következő dialektikus kategóriapárok graf i k o n j a i t . és a z é r z e l m i tudatosítást csak a g r a f i k o n alatt j e l ö l j ü k . ( K i v é t e l t k é p e z n e k m a j d a k o m i k u s g r a f i k o n j á n a k b e f o g a d á s i szintjei, d e e r r e v i s s z a t é r ü n k ) . A f e n s é g e s m ű v é s z i s t r u k t ú r á j á t így á b r á z o l h a t j u k (lásd a .1. á b r á t ) . A f ő j e l l e m z ő a pozitív i r á n y b a f o k o z ó d ó h u l l á m z á s , a m e l y a p i l l a n a t n y i o l d á s o k a t ú l a b b f e s z ü l t s é g e k f e l é t o v á b b í t j a , egészen a v é e s ő (pozitív v a g y n e g a tív) m e g o l d á s i g . ( P é l d á u l pozitív a telies e v ő z e l e m . v a g v n e g a t í v a hősi h a l á l a g y ő z e l e m j e g y é b e n ) . F i g v e l j ü k m e g a f e s z ü l t s é g és o l d á s á l l a n d ó e l o d á z á s á t , o l y a n mint egy növekvő amplitúdójú orgonapont (leeszebb p é l d á k Bach orgonamüvei, e l s ő s o r b a n a r - m o l l Passacaqlia), melyben a felfokozott félelem (döbbenet* = feszültség a p i l l a n a t n y i g y ő z e l e m ( ö r ö m ) o l d á s i f á z i s a u t á n ú j a b b d ö b b e n e t b e c s a p át, és csak a f i n á l é b a n d ő l el a v é g s ő m e g o l d á s sorsa. Ezzel s z e m b e n az a l j a s é r z e l m i b e á l l í t ó d á s a a k ö v e t k e z ő (lásd a A. á b r á t ) . Itt a h u l l á m m o z g á s i r á n v a e l l e n k e z ő a f e n s é g e s é v e l , a z é r z e l m i töltéseké ú g y s z i n t é n : a m e g o l d á s s o r r e n d j e is f o r d í t o t t : az á l t a l u n k k í v á n t m e g o l d á s a n e gatív ( p é l d á u l vesszen az a l i a s hős, n e s i k e r ü l j ö n á l n o k t e r v e ) , p e r s z e u g y a n ú g y b e k ö v e t k e z h e t i k a p o z i t í v i s (az a l a n t a s cél v a l ó r a v á l i k ) . ." A k o n f l i k t u á l i s á l l a p o t o k b ó l e l ő s z ö r a t r a g i k u s é t á b r á z o l j u k ( l á s d az 5. á b r á t ) . A h u l l á m m o z g á s m e g k e t t ő z ő d i k : m a g a s z t o s és a l a n t a s e r ő k é r z e l m e i fokoz ó d n a k e g y i d e j ű l e g , m a i d a v é g k i f e j l e t b e n végzetesen ö s s z e c s a p n a k ; a cél pozitív, és v a l ó r a v á l i k , d e h o r d o z ó j a r e n d s z e r i n t e l b u k i k . A kettősség k e t t ő s s é g é v e l á l l u n k s z e m b e n , mert a k é t f é l e é r z e l m i h u l l á m b e l s ő e l l e n t é t e i n e k e g y m á s b a j á t s z á s a azt a kettősséget is sejteti, miszerint a cél elérését pozitív, i l l e t v e a h ő s sorsát n e g a t í v közvetítéseiben e g y s z e r r e é l j ü k át a k ö l c s ö n ö s e n e g y m á s r a h a t ó pozitív, i l l e t v e negatív erők konfrontációjában. A k o m i k u s k o n f l i k t u s á b r á z o l á s a az ún. esztétikai ú t ó n b a n j á t s z ó d i k le. v a g v i s a m á r e v i d e n c i á v á lett é s s z e r ű t l e n s é g ú j r a l e j á r a t á s a r é v é n . Itt az é r z e l m i f e s z ü l t séget az e l v o n t b ó l ( r e j t ő z k ö d ő b ő l ) a m a n i f e s z t b e ( l e l e p l e z ő d ö b e ) t ö r t é n ő á t c s a p á s m e t a f o r i z á l j a (lásd a B. á b r á t ) . M i k é n t m á r . j e l e z t ü k , a g r a f i k o n itt a nevetés h á r o m f ő f á z i s á t j e l ö l i : az e m e l k e d ő ( h u m o r o s ) és e r e s z k e d ő ( s z a t i r i k u s ) i r á n v k ö ' ö ' t h ú z ó d i k m e g a z i r o n i kus é r z e l e m k o n k r e t i z á c i ó j a , m é g p e d i g ú g y , h o g y r á t e v ő d i k m a g á r a a j e l e n s é g á b r á z o l á s á r a . M e r t itt a k o n k r e t i z á l ó a l k o t ó és a b e l e é l ő b e f o g a d ó is — e r k ö l c s i f ö l é n y h i á n v á b a n — részt v á l l a l és részt is k e l l h o g v v á l l a l j o n a g ú n y o s n e v e tésre késztető s z i t u á c i ó b ó l : részben a z o n o s u l n i k é n y t e l e n v e l e , -és egészé ben e l u t a s í t j a . Ezért is g o n d o l e g y e t és m o n d m á s t ; az egészet a rész f o r d í t o t t l á t s z a t á b a szeretné v i s s z a b u j t a t n i , d e s i k e r t e l e n ü l A hat m o z z a n a t b e l s ő s t r u k t u r á l h a t ó k ü l ö n b s é g e i ségeiből adódnak. Í g y m a g a a feszültség létre jöhet:

a

feszültségkeltés

különb-

a ) eltérés r é v é n a megszokottól — a szép és a r ú t esetében. Itt az é r z e l m i közvetítés n e m b o m l i k f e l összetevőire. A szép n e m m á s . m i n t az e l l e n t é t e k e g y s é g e ; a rút e n n e k r e c i p r o k - é r t é k e . É r z e l m i k o n f r o n t á c i ó r ó l v i s z o n t csak a szép és rút s z á n d é k o l t összevetése esetén b e s z é l h e t ü n k , m i k o r is a d e r ű a f é l e l e m m e l k ö z v e t l e n ü l k e r ü l s z e m b e ( m i n t Jeleztük, p é l d á u l B a r t ó k z e n é i é b e n ) : b ) váltakozás által a f e n s é g e s , illetve az a l i a s s t r u k t ú r á i b a n , a h o l az é r z e l m i k o n k r e t i z á c i ó k ö s s z e t e v ő i k r e b o m l a n a k , és e g y m á s s a l v á l t a k o z v a kisérik az e s z t é tikai j e l e n s é g k i m e n e t e l é t : f e n s é g e s esetében a d ö b b e n e t ö r ö m v e z e t n e k el a g y ő z e l e m d i a d a l é r z é s é i g (pozitív k i f e j l e t ) , v a g y a pozitív, d e g y á s z o s m e m e n t ó mag a s z t o s s á g á h o z ( n e g a t í v k i f e j l e t ) ; az a l j a s esetéhen a d ö b b e n e t reménv alternatívái k í s é r i k v é g i g a j e l e n s é g e t , és c s ú c s o s o d n a k ki v a g y a j o g o s elégtételt ( n e g a t í v

ANGI ISTVÁN

12

13

A MŰVÉSZI JELENTÉS ZENEISÉGE

e ^ S ^ V E T Í T É S E AZ ESZTÉTIKAI MEZŐBEN KUlMÍN&lÓ

ALKOTÁS ElflKÍSZÍT&flSZULKÍS

VAUtSÁO

,

CÉL: POZITN VALÓSAJ CS/VAGT ESZME**

fRZWM

" T

AnC»Clvrr& — ) [MOCIÓ

ftszuLTseo

1. ábra

A SZÉP EÍSA RÚT ÉRZELMÍ KÖZVETÍTÉSE AZ ESZTETÍKAÍ MEZŐBEN

t

KOtVf rf n

N O S / T A I G I A

I

ltlCdt'^íllSl ; uouvtti j — I n w u u s É o >••

re Tvtl.tf. W'I'AÍIH

» OU3AS lA'S

AZ ALJAS , , . . ÉRZELMÍ KÖZVETÍTESE AZ ESZTÉTIKAI MEZDBEN nszotrsói

KUtXÍNACIÓ

I /NÍ0UV& CEUNtGAifc XXjiSJÍO ÍS/VAOT tWMtkr

j . . . . — n v j L T i t ' o ^ •cn.-vrrjnj

2.ábra

jlCUÖKfSTIITSt."

I

ANGI

L-L

ISTVÁN

A TRAGIKUS ÉRZELMI KŰZVETlTESE AZ ESZTETIKAI MEZŐBEN

+ ?

i q : : i

ÜL

t

í í | i

i i i

5

!

i a j ö

| a • 3 : S : -2 i S : -2 ;

5 f

a

E

S

C£L roanv roa

-v ü ú y o ÉSÍVAGY E

.1 > i ME5TIS'- • f*. : n i u Wüs |

i '

5. ábra A KOMIKUS ÉRZELMI KÖZVETÍTÉSE AZ ESZTÉTIKAI MEZŐBEN ...T-T'"'

j ó ;HUM»OSI«VETt<(

.---'':'KEDDIT ;MOS(XY..i '

L

J

-IfŐEWíijMBSouL-'-arc^Á U íttELYMSOtí . . - > - " "

/rt¥PXS|

ÉL+«IÚS*'& ÉI/WY Esa^Syicweoűi*

fiilici |eu5i>í-I_ Imomahié *L(SÍ*G bs/war

SO-ÉK* Fasziku*

:iiLiy WTVI^U**" /t , r• i' by«usK»M1 * - - - - - T ! . . jwWeKweYE-

' 6.ábrc

Ktevnuw

.

.

""

^ELVÁRÁS !*incyéí£S! , f"" -- !

j r.j> líiWWKJi

-*"•

A M Ű V É S Z T JELENTÉS ZENEISÉGE

15

oldás!), v a g y az álnok sikert (pozitív oldás!) s o m m á z ó dermesztő m o m e n t ó f i n á léjában; c) egymásba váltással a tragikus konfliktus esztétikai m o z z a n a t á b a n ; itt az érzelmi komponensek, a f é l e l e m és a szánalom, e g y i d e j ű s é g ü k b e n h a t n a k a tárgyiság és az alanyiság szerves összekapcsolásával, hiszen a f é l e l e m n e m más, mint szubjektívált szánalom, és fordítva, a szánalom tranzitív f é l e l e m a tárgy felé; ebben az egyesülésben r e n d k í v ü l erős beleélés j ö n létre: a b e f o g a d ó előre látva a jelenség pusztulását, s z á n j a azt, és e g y b e n azonosulva vele f é l is, hiszen ö sem tenné másként, és igy rá is u g y a n a z a sors v á r n a . . . A v é g k i f e j l e t p e d i g meghozza a katartikus tisztulást a szenvedélyektől; 1 0 és v é g ü l d) dtcsapdssal a komikus konfliktus érzelmi közvetítésekor, mikor is a n e v e tés élményét a közvetettnek a közvetlenbe történő, rendszerint elvárt és mégis váratlanul történő átcsapása hozza létre, amelynek érzelmi konkretizációja hol a kedélynek ->• mosolyba (humor), hol a részvételnek ->- g ú n y m o s o l y b a (irónia), hol az e l v á r á s n a k kinevetésbe v a l ó átcsapásával (szatíra) j ö n létre, és a m e l y m i n dig az ésszerűség látszatában rejtőzködő ésszerütlenséget leplezi le.20 A jelenséggel történő azonosulás a b e f o g a d ó részéről szintén t ö b b f é l e : — feltétel és m a r a d é k nélküli azonosulás a szép, illetve feltétlen és teljes visszautasítás a rút esetében; a b e f o g a d á s csak a s z é p — r ú t a l t e r n a t í v á j á b a n v á l i k feltételessé és összetetté, mert m á r a ket pólus l e g e g y s z e r ű b b összejátszása is a szép megőrzésére késztet (a dinamikus szép), illetve a rúttól v a l ó m e g s z a b a d u l á s r a indít (kontrasztáló rút); — együtt érez a fenségessel, de n e m l á t j a kötelezően, a m e g o l d á s alternatíváiban, a bekövetkező konkrétat, hisz a g y ő z e l e m b e n ; — visszautasítja az aljast, szintén n e m látva a bekövetkező m e g o l d á s konkretizálódását, d e hisz a pusztulásában, megismételhetetlenségében (mementó); — együtt érez a tragikus történéssel, és mint láttuk, katartikus á l l a p o t b a jut (egyébként ez a megtisztulás t á g a b b értelemben f e n n á l l v a l a m e n n y i d r á m a i kifejletre; Arisztotelész a zenére is kiterjeszti. L u k á c s G y ö r g y p e d i g a b e f o g a d á s élményét egyetemesen katartikusnak f o g j a f e l ) ; — árnyaltan visszautasítja a komikus mozzanat tárgyát, alanyát, s e j t v e - e l v á r v a , d e csak a manifeszt mozzanatban látva meg a leleplezésre v á r ó n e g a t í v u m o t ; a m é g i s - s e j t é s — e l v á r á s a jelenség után-állapotából következik; abból, hogy e g y szer m á r megtörtént, és hogy m á r megbukott, ismétlese időszerűtlen, idője utáni ismétlés, bohózat; Hegel erre vonatkozo észrevételét igy elemzi M a r x : „ H e g e l v a lahol megjegyzi, hogy minden n a g y világtörténelmi tény és személy úgyszólván kétszer kerül színre. Elfeledte hozzáfűzni: egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat". 21 Persze az érzelmi konkretizáció az esztétikai mezőben a közvetítő szerepét nemcsak intenzive valósítja meg, a f ő mozzanatok keretein belül, h a n e m e x t e n z i v e is: közvetit ezek között, es létre hozza az un. interkategoriálisan minősített Íteletek sajátos értékéit is. M e r t a viszonylagosan szilárd kapcsolat érzelem es esztétikai mozzanat között mégis megbomolhat, és az eddig epiteton szerepét játszó emóció átválthat m á s szerepbe is, helyet cserél és más mozzanatot szolgál ki. P é l d á u l a derűs érzelem mint a szép leitmotivuma a fenségest l e n g v e körül, m e g v á l t o z t a t j a a n n a k helyzetet a mezőben, és a szép f e l é vonzza, v a g y f o r d í t v a , a győzelmi ö r ö m ereje, ha a szép övezetében csillan fel, magát a szépet a fenseges f e l e i r a n y í t j a stb. Ezért is fontos az interkategoriális ertekek b i r t o k b a vetele ( b á j o s , kellemes, miniaturális, lírai, orfikus, magasztos, grandiózus, monumentális, méltóságteljes, amorf, iszonyatos, rettenetes, visszataszító stb.), v a l a m i n t az ezekben konkretizálódó es a f o mozzanatokat kiserö erzelmek sajátos d i n a m i z m u s á n a k az ismerete is. T é n y : az esztétikai mezőben a minősített ítéletek kategóriái dialektikus p á rokban jelentkeznek; ezek közül rendszerint az egyik m i n d i g konkrétan, a másik mindig elvontan v a n jelen (ritka szép e l l e n - p é l d a a tengely vegein elhelyezkedő konfliktusok átcsapásos egyidejűsége, a „ r a d i o a k t í v " tragikomikus). A dialektika alaptörvénye szerint e kategóriapárok átcsapásosak, és v é g ü l l é n y e g ü k cseréjéhez " Arisztotelész i.m. M - S . 1. •• „Ml tehát a komikus? Az ésszerűség látszatában fellepő feszerűtlenség hirtelen, átesapáaszerű W K p k i e s e " . Mészáros Istvánnak ezt a meghatározását Szalny Károly Mezi A komikum 4reviUr««m» c. a n t o l ó g i á j á é n M « . e t . \ UuUapest, 1870. 347. I. M u r i - E n g r l s Műim. 8. kötet. Budapest, 1962. 105. 1.

ANGI I S T V Á N

16

is elvezetnek. E z a groteszk és/vagy a b s z u r d állapota, 5 4 a m e l y b e n m a g u k az összetevő e l e m e k l a p p a n g ó létezésbe m e n n e k át. és igy tételezik e g y ú j v a l ó s á g és/vagy e s z m é n y h a j n a l á t , d e persze hosszan m e g m a r a d h a t n a k a közvetettség r e j t ő z k ö d ő helyzetében is. Ezért az esztétikai s z f é r a a d e k v á t a n az e l l e n t m o n d á s o k világa, a m e l y b e n ott v a n e g y s é g ü k a s z é p - r ú t - k ö z é p b e n , d e ott v a n hullámzó-gyürüzö h a r c u k is körülötte. És az e g y s é g — h a hitelesen f o r r a d a l m i , r a d i k á l i s a m e z ő — mindig relatfv, a harc mindig a b s z o l ú t . . . A z é r z e l m e k r e k o n s t r u k c i ó j a az esztétikai m ű l e b o n t á s a s o r á n , a b e f o g a d á s kor, az e g y s é g és a h a r c a l t e r n a t í v á i b a n v é g i g viszi m a g u k n a k az ö s s z e t e v ő k n e k is a r e k o n s t r u k c i ó j á t ; a közvetítés így a l é n y e g c s e r é k l á t s z a t á b a n d í s z e l e g : a z o n o sítani p r ó b á l j a az esztétikai s z f é r a összetevőit a v a l ó s lét k o m p o n e n s e i v e l , az a l kotó r é v é n esztétikailag é r z é k i v é tett e s z m é n y t (mint m ű v é s z i v a l ó s á g o t ! ) a b e f o g a d ó é r z e l m e i v e l é p p ú g y leellenőrzi, m i n t a szintén esztétikailag kiválasztott, ö n m a g á n a k m e g f e l e l ő ( m ű v é s z i l e g e s z m e i v é tett!) i n h e r e n s v a l ó s á g o t m a g á t . Ezért á t c s a p á s o s a k m i n d i g az esztétikai m e z ő minősített ítéleteiben a v i s z o n y f o g a l m a k , mint a szép, a rút stb. A z e n e m ű t ő l „ p a t o l o g i k u s h a l l g a t ó i " — a h o g y a n H a n s l i c k 2 3 n e v e z t e őket — azt v á r j á k el, h o g y tudatosítsa b e n n ü k azt, a m i r ő l b e n n e szó v a n . M o s t attól f ü g getlenül, h o g y a z e n é b e n nincs szó, a z e n e m ű is csak a r r ó l tudósíthat, amiről szól, n e m amit szól (ez u t ó b b i t a m ú g y is h a l l j u k ) . M á r a beszéd j e l e n t é s é v e l k a p c s o l a t b a n is közismert, h o g y „a j e l t á r g y a t s e m m i esetre s e m s z a b a d azonosítani v a l a m e l y e g y e d i t á r g g y a l , ( . . . ) k o n k r é t t á r g y a k o s z t á l y á h o z kötni is h i b a v o l n a . A j e l t á r g y lehet e l v o n t dolog" 2 4 is. A Jelentés tehát a j e l és az e g y e d i v a g y v a l a m i l y e n osztályhoz tartozó k o n k r é t v a g y e l v o n t d o l o g j e l t á r g y á n a k a viszonya. A jelentés v i s z o n y f o g a l m a a b e s z é d é h e z m é r t e n az esztétikai s z f é r á b a n dinamikus a b b , a z e n é b e n l e g i n k á b b az. L á t t u k , m á r a m i n d e n n a p i b e s z é d b e n is e g y szó jelentése, m i n t p é l d á u l az asztalé, m e n n y i r e v i s z o n y j e l e n t é s . A m ű v é s z e t b e n m é g i n k á b b az. V i s z o n y i t o t t s á g á n a k közvetettségét a művészetek térbeli-látható és i d ő b e l i - h a l l h a t ó h o m o g é n k ö z e g e i b ő l s z á r m a z ó inkább és kevésbé tárgyiasságának, i l l e t v e f o g a i m i s á g á n a k köszönheti. A z e n e p e d i g h o m o g é n k ö z e g i l e g is, és t á r g y i f o g a l m i kötöttségében is a l e g k ö z v e t í t e t t e b b közepet f o g l a l j a el. Homogén közegének

Tárgyi fogaimiságának középje:

helye:

kevésbé fogalmi

objektív Tér

Idő

fogalmibb

l

Tér/Idö

I

Szubjektív Vizuális Zene

Auditív Audio-vizuális

E z é r t a z e n e Jelentései a l e g e l v o n t a b b viszony f o g a i inak M í g a k é p z ő m ű v é s z e tek Jelentésköreiben a k o n k r é t a b b t á r g y i pólus, a k ö l t ő i - i r o d a l m i a l k o t á s o k b a n az a b s z t r a k t a b b Jel-pólus e r ő s ö d i k fel, a d d i g a zenei jelentés j e l - és t á r g y - p ó l u s a i helyett k ö z v e t í t ő j ü k n e k , az é r z e l e m n e k a k c i ó - k ö z é p s t r u k t ú r á j a d i n a m i z á l ó d i k . V é g ü l is a z e n e Jeltárgyai m a g u k az é r z e l m e k , és s z a v a k b a áttéve, j e l e n t é s e a d e r ű ,

•• VO. A n d látván I.m. 120-1. I.

•• va. H. Uanillck. "

Vom Muttkalüch-SíMnt*.

Károly Sándor I.m. 43

I.

UlpUg.

1*10. 120- 140. I.

A MOVÉSZI JELENTES ZENEISÉGE

17

a í é l e l e m , a d ö b b e n e t és/vagy ö r ö m , a d ö b b e n e t és/vagv r e m é n y , a f é l e l e m - s z á n a l o m , a n e v e t é s és ezek k ü l ö n b ö z ő á r n y a l a t a i — a m i b i z o n y e l s ő látszatra k e v é s k e j e l e n t é s - s z á l a t sejtet, a m e l y a z o n b a n v a l ó s á g o s g o r d i u s z i c s o m ó v á b o n y o l ó d i k a k o n k r é t m ü v e k s o k a s á g á b a n . S z e r e n c s é r e ezt a csomót m i n d e n m ü k ü l ö n k ü l ö n is ketté v á g j a , és e l é r h e t ő v é teszi s z á m u n k r a v a l a m e n n y i é r z e l e m ( ú j r a ) t á r g y i a s u l á s á t a v a l ó s á g — e s z m é n y h u l l á m z ó r ö p p á l y á j á n . V é g ü l is, H a n s l i c k b í r á lata csak f é l i g j o g o s b í r á l a t , m e r t — kicsit v i s s z a é l v e a s z a v a k b ű v ö l e t é v e l — a zene m é g i s szól, h a nincs is b e n n e szó, és a r r ó l szól, h o g y s z a v a k n é l k ü l is v a n jelentése és h a s z n á l a t i értéke, é r z e l m i v i s z o n y u l á s a i n k a t jelenti, m e r t h a m a g a n e m is é r z e l e m , d e s t r u k t u r á l ó d á s i m ó d j a a n a l ó g az é r z e l m é v e l . É s h a ezt az a n a lógiát és n e m m á s t a k a r u n k k i h a l l a n i belőle, a k k o r e g é s z s é g e s e n h a l l g a t j u k a zenét. V é g ü l , a z e n e egészséges h a l l g a t á s a a t ö b b i m ű v é s z e t e k avatott b e f o g a d á s á r a is paradigma, mert a jelentések konkrétságának, illetve elvontságának különbsége m ű v é s z e t r ő l m ű v é s z e t r e n e m ellentétes, c s a k kiegészítő, f o k o z a t i k ü l ö n b s é g . Az e s z m é n y — v a l ó s á g a k c i ó - k ö z e p é t , az é r z e l m e t k ö z p o n t i l a g közvetítő z e n e j e l e n t é s e csak a n n y i b a n k ü l ö n b ö z i k a t ö b b i m ű v é s z e t t a r t a l m á t ó l , h o g y a m a z o k v a g y i n k á b b a f o g a l m i általános, v a g y i n k á b b a t á r g y i k o n k r é t k ö z e l é b ő l k ö z v e t í t i k u g y a n a z t , j e l e s ü l az. é r z e l e m m ű v é s z i v é szervezett s t r u k t ú r á j á t , p u s z t á n n á l u k e s t r u k t ú r á n a k mint t á r g y - j e l n e k v i s z o n y - a m p l i t ú d ó j a „ b ő v e b b " , pontossá f o r m á l á s a v i s z o n t k e v é s b é „ s z i g o r ú " . Ezért a többi m ű v é s z e t is, m i k é n t a zene, e g y f o r m á n s z á m o n kéri j e l e n t é s e avatott t u d o m á s u l v é t e l é t , e l a d d i g , h o g y a t a l á l k o z á s az. e g y s z e r i v e l m i n dig általánosan érvényes tanulsággal a j á n d é k o z z a meg b e f o g a d ó j á t zenében, f e s tészetben, költészetben e g y a r á n t . V é g s ő f o k o n a m ű v é s z e t e n i n n e n i és túli e s z t é t i k u m is a d o l g o k v a g y a g o n d o l a t o k v i l á g á b a n h a s o n l ó a n közvetíti r á n k szabott üzenetét, c s a k érteni k e l l b e lőle, m i k é n t az e s z t é t i k u m m ű v e l ő i m i n d i g is é r t e t l e k b e l ő l e . A k k o r is, ha k ö z v e t l e n ü l a t á j s u g a l l t eszméket 2 5 ( t a l á n a festészet t ö r v é n y e i szerint), és a k k o r is, ha a g o n d o l a t s z a v a k n é l k ü l i s z é p s é g é r e tanított 2 " (talán a költészet t ö r v é n y e i szerint). A v i s z o n y a l k o t á s ősi z e n e i s é g - v á g y a a z o n b a n m i n d k é t esetben azonos, m i k é n t a tűnt M U S Z I K É T idézi m a is m i n d e n i g a z m ű v é s z e t , h a a z esztétikai e r ő t é r m i nősített ítéletei szerint j á r el úgy, h o g y e tér v i s z o n y f o g a l m a i n a k megértésére késztet. Ö s s z e f o g l a l v a , a v i s z o n y f o g a l o m m i n t j e l e n t é s és a j e l e n t é s mint v i s z o n y f o g a l o m kölcsönös k a p c s o l a t u k e l l e n é r e is két i r á n y b a s a r k o s i t h a t ó k — k ü l ö n ö s e n az esztétikai s z f é r a v i l á g á b a n ; m e r t itt, j o g o s a n , g o n d o l a t i - k e p i s é g e f e l e r ő s ö d i k a n é l kül azonban, hogy elvonó általánosítható erejéből veszítene: pontosan annyi erővel j e l e n t k e z i k , m i n t a m e n n y i t a k ü l ö n ö s á l t a l á n o s í t á s esztétikai e r ő t e r e m e g k ö v e t e l tőle. N é z z ü k tehát m i n d k é t sarkosítását. A v i s z o n y f o g a l o m mint j e l e n t é s az esztétikai é r t é k e k v i l á g á r a v o n a t k o z i k ; az Ítéletek k é p i - g o n d o l a t i és m i n d i g é r z é k i minösitésére. Ez a minősítés j e l e s ü l az esztétikai erőtér két pólusát, az e s z m é n y t és a v a l ó s á g o t v i s z o n y í t j a , és igy m i n t j e l e n t ő v i s z o n y f o g a l o m o l y a n minősített ítéleteket hoz létre, a m e l y e k a két p ó l u s k o n f r o n t á c i ó j á t j e l ö l i k : szép v a g y rút, f e n s é g e s vagy a l j a s , t r a g i k u s vagy komikus. B á r m e l y i k minősített ítélet a v i s z o n y f o g a l o m jelentésében az, a m i : n e m a t á r g y •• A Vessélyes örökség első oldalain a táj szépségéről így Ír Balzac: „Nem postamesternek kell-e lenni, hogy az ember türelmetlenül üljön egy ilyen rét előtt, ahol Raffael ege alatt Paul Potter eesetjére méltó barmok legeteáznék, meg egy csatorna felett, amelyet Hobbéma modorában árnyékolnak a Iák? Aki ismeri Nemours-t, Jól tudja, hogy a terméssel itt versenyre kii u muvéssettel, amelynek vsssont as a hivatása. kegy lelkit adio*t a :e,mt,setuek : itt eesméket hordós a táj is, es gondolkodásra bírja as embert". IKiemelések tőlem — .VI.) I n : Honore de Balzac, I V stélyes örökség (ITrsule Mlrouét). Fordította Szávai Nándor Kurópa Könyvkiadó Budapest, líXil. tv 1. 11 Íme egy részlet Jcaa-1'aul Sartrc At undor c. regényéből: ..Szőval az előbb lent voltam a parkban. A gcvteuyeia gyökere éppen az alatt a pad alatt mélyedt a földbe, amelyen llltem. Már nem emlékszem ra, hogy gyökér. A szavak széUoszlottak, s velük szétfoailott a dolgok Jelentése is, hasznalati módjuk is. azok a halvány Jelek, amelyeket az emberek a dolgok felszínére róttak. ( . . . ) A képtelenség szó most születik meg tollam alatt; az iméut a parkban, még nem találtam meg. igaz, nem is kerestem, nem volt szükségem rá szavak nélkül gondolkodtam a dolgokról u dolgokkal. A képtelenség nem egy gondolat volt, amely megszületett agyamban, nem la egy hang sugallata, hanem az a hosszá, döglött kígyó láhainnál. az a fa-kígyó Kígyó vagy pata, vagv gyokés, vagy keselyflkarom, mindegy. S noha semmit sem fogalmaztam meg tisztán, megértettem, hogy rátaláltam a létezés kulcsára, undoraim kulcsáru, életem kulcsára. >> csakugyan, mindas, amit asutan felfogtam. m , .saiesethetö erre ai alapvető képtelenségre. Képtelenség : ej is csak egy zz,l; most stavakkaé kiéstkódóm. ie ott. a parkban, magét a dolgot rafajtam meg". (Kiemelés tőlem - A.1.) Fordította Kéz Pál. Magvető Budapest. lati*. 217, 231. t. A (enti reaz letet mint paradigmát u képi és fogalmi gondolkodás különbségére hosazan idézi Károly Sándor Justus Pál fordításában (l m. 57-58. I ). Ml idézetünket a kőiben megjelent teljes fordításból vettük, és a kiemelt tésalettel. amit a ml elemzésünk szemszögéül Jelentősnek véltünk, ki Is egészítettük Károly & Idézetének telhassnaJt resaletét

2 — Nyalv- es Irodalomtudományi

Kózlamányak

18

ANGI ISTVÁN

és n e m az a l a n y , ú g y m o n d , szépségét hordozza, h a n e m m a g á t a kettő k o n f r o n t á c i ó j á b ó l f a k a d ó viszonyt minősíti az az és n e m m á s l o g i k á j a szerint s z é p p é v a g y p é l d á u l k o m i k u s s á . A minősített ítéletek v i s z o n y f o g a i m i s á g a a képi g o n d o l k o d á s szintjén sem lépi át a gondolati r e n d s z e r h a t á r á t : n e m m a g á t a k o n k r é t j e l e n s é g e t minősíti, h a n e m a j e l e n s é g és az ébresztett g o n d o l a t viszonyát; e viszony pedig n e m más, m i n t az esztétikai erőtér l e g b e l s ő b b tengelye. T e h á t az esztétikai lét m e g ítélésében k ö z r e játszó f o g a l m a k úgy v i s z o n y f o g a l m a k , h o g y j e l e n t é s e k m ó d j á r a viselkednek A jelentés mint v i s z o n y esztétikailag úgy é r v é n y e s ü l , h o g y klasszikus s z e m a n tikai m e g h a t á r o z á s á t b i z o n y o s m é r t é k i g helyzeténél f o g v a felerősíti. M e r t a m ű a l kotás v i l á g á b a n hat, és n e m a m i n d e n n a p i létre v o n a t k o z i k (a kettő s a j á t o s összef o n ó d á s a az á l t a l á n o s a n vett esztétikai szféra, a m e l y közvetít v a l ó s á g és m ű a l k o t á s között). A m ű a l k o t á s jelentése p e d i g e g y s z e r r e v á l a s z a d á s a r r a is, a m i t f e n n e b b v i z s g á l t u n k , éspedig, h o g y az adott esztétikai v i s z o n y m i l y e n m i n ő s é g ű , d e a r r a is, h o g y m a g a az adott m ű a l k o t á s — r é s z b e n és e g é s z b e n is — mit jelent. A z u t ó b b i k é r d é s tehát a v i s z o n y f o g a l m a k b ó l létrehozott minősített ítélet o l y a n k o n k r e t i z á c i ó j á t követeli m e g , a m e l y e g y f e l ő l az esztétikai j e l t á r g y h a s z n á l a t i é r t é k é n e k az é r v é n y e s í t é s é r e v o n a t k o z i k , m á s f e l ő l m a g á n a k az adott m ű v é s z i j e l n e k a pontossá f o r m á l á s á r a az adott m ű a l k o t á s keretein b e l ü l . A f e l v i l á g o s u l á s - k o r i h e r m e n e u t i k u s zenei s z ó t á r a k b a vetett hit azért n e m teljesülhetett, m e r t a használati érték v i s z o n y l a g o s s á g á t szerették v o l n a a b s z o l u t i z á l n i : ez és ez a jel azt és csak azt jelenti, f e l e d v e a j e l é r t é k v í s z o n y - f e l t é t e l c z e t t ségét. A zenei „ m i r ő l szól?" i m p e r a t í v u s z a c s a k e l s ő l á t á s r a e g y e d ü l á l l ó . M e r t . most m á r túl a s z a v a k jelentésének viszonylétén és v i s z o n y t u d a t á n , az i r o d a l m i s z ö v e g jelentése precíz h a s o n l ó s á g g a l követi a zenei j e l e n t é s b e l s ő l o g i k á j á t : az adott szóképet költői kontextusok s o k a s á g a h a s z n á l j a fel, és s o k f é l e k é p p e n . Ez egészen a téma és e s z m e n a g y s á g r e n d j é i g é r v é n y e s m e g á l l a p í t á s . É s u g y a n e z é r v é n y e s a k é p z ő m ű v é s z e t jelentéseire is: az adott tárgyi ( k o n k r é t a b b v a g y e l v o n t a b b ) m o t í v u m s o k f é l e festői, g r a f i k a i stb. f e l h a s z n á l á s á r a . M á r - m á r v u l g a r i z á l ó tömörítéssel m o n d va, p é l d á u l fiatal nő k a r j á n g y e r m e k é v e l j e l e n t h e t M a d o n n á t a k i s d e d d e l , a n y a ságot, és lehet v ö r ö s k e r e s z t e s plakát, h á b o r ú e l l e n e s üzenet h o r d o z ó j a stb. A z e n e k i k o n k r e t i z á l á s á n a k f é l i g s z n o b f é l i g d i l e t t á n s ( v a g y egészen a z ) i g é n y é n e k szociológiai motivációit most n e m k u t a t j u k ; d e m i n d i g is ö s s z e v á g ó j e l e n ség m a r a d a giccs i g é n y é v e l , és jellegzetesen k i s p o l g á r i m a g a t a r t á s . A r r a a z o n b a n m é g i s jó, h o g y r á m u t a s s o n egy rosszul feltett A u f k l a r u n g - k é r d é s i g a z s á g á r a , n e v e z e t e s e n a r r a , h o g y a „mit j e l e n t ? " i m p e r a t í v u s z a ( é r t s d : j e l e n t e n i e kell v a l a mit!) ö n i g a z o l á s r a szólítja fel a m ű a l k o t á s o k a t , a k á r a n n a k i d e j é n az e n c i k l o p é d i s t á k a s z a v a k a t . C s a k h o g y a m ű a l k o t á s n e m szó és n e m s z e m é l y a z o n o s s á g i f é n y k é p , a m i n t n e m a v i h a r z ú g á s a sem, és j e l e n t é s e sem k ö z v e t l e n ü l szó-, k é p v a g y h a n g j e l e n t é s , m é g ha s z a v a k k a l , k é p e k k e l , h a n g o k k a l f e j e z i is ki; m á r a n y a g á b a n és k i f e j e z ő e s z k ö z é b e n is k ü l ö n b ö z i k a szótól, d e a t ü k ö r k é p t ő l és a m a g á b a n s e m l e g e s „ z e n e i " h a n g t ó l is: p é l d á u l a b e s z é d a n y a g a a f o n é m a , k i f e j e z ő e s z köze a s z a v a k , d e a költészet a n y a g a m a g a a szó és k i f e j e z ő eszközei a s z a v a k b ó l m e g a l k o t o t t s z ó k é p e k ; és a festészet sem a t á r g y a k k ö r v o n a l á t v a g y színét jelenti, h a n e m ezek v i s z o n y a i v a l s u g a l l esztétikai üzenetet, a m i n t a zene s e m m a g á v a l a hanggal, hanem a hangok viszonyaival válik jelentéshordozóvá. N o s a j e l e n t é s mint viszony itt úgy é r v é n y e s ü l , h o g y j e l t á r g y a n e m tisztán tárgy, h a n e m v i s z o n y , j e l t á r g y - v i s z o n y . A j e l e n t é s tehát a m ű a l k o t á s b a n a j e l t á r g y - v i s z o n y v i s z o n y a a jellel — azaz j e l t á r g y - v i s z o n y f o g a l o m , a j e l t á r g y - v i s z o n y használati értéke. V i s s z a t é r v e a zenéhez, a zene j e l t á r g y - v i s z o n y a kényszeríti ki a „ m i r ő l s z ó l ? " kérdését a l e g d r á m a i b b a n , m e r t v a l ó b a n n e h é z m e g m o n d a n i , m i r ő l is szól. V a l ó j á b a n s z a v a k n é l k ü l kell t u d o m á s u l v e n n i azt, a m i r ő l szól. És a z e n e j e l t á r g y v i s z o n y a itt lép k a p c s o l a t b a a v i s z o n y f o g a l o m m a l , m i n t jelentéssel. U g y a n i s a viszonyfogalom eszmény-valóság kapcsolatának érzéki konkrét hordozója, közvetít ő j e m a g a az é r z e l e m . A z e n e az esztétikai v i s z o n y é r z e l m i h o r d o z ó j á r a m i n d e n m á s m ű v é s z e t n é l k ö z v e t l e n e b b ü l ( N B . n e m k o n k r é t a b b a n ! ) r e f l e k t á l . A z t is m o n d h a t n ó k , a zene az é r z e l e m l e g k r i s t á l y o s a b b m e t a f o r á j a . A zenei j e l e n t é s tehát a

A MCVESZI JELENTÉS ZENEISECE

19

zenei m ü és az é r z e l e m v i s z o n y a . A zenei j e l ( m ü ) h a s z n á l a t i é r t é k e t e h á t az é r z e l e m h e z v a l ó v i s z o n y u l á s jelentése. P e r s z e az é r z e l m i v i s z o n y m i n d e n m ű v é s z e t conditio sine q u a n o n - j a , d e v a l a m e n n y i s a j á t o s s t r u k t ú r á j á n a k m e g f e l e l ő e n r a g a d j a m e g ezt a z i n t e r i o r i z á l t bensöséget. 2 7 M e r t a t á r g y i s á g és f o g a l m i s á g S z k ü l l á j a és K h a r ü b d i s z e között m i n d i g k é n y t e l e n a k ü l ö n ö s k ö z é p t ő l e r r e v a g y a r r a közeledni, az e s z m é n y — v a l ó s á g v i s z o n y p ó l u s a i b a k o n k r é t a b b a n b e l e ü t k ö z n i , m i n t a zene. Ezért az é r z e l e m l e k é p e z é s e és/vagy k i f o g a l m a z á s a is t ú l d e t e r m i n á l t a b b lesz ezeknél a m ű v é s z e t e k n é l , m i n t a z e n e esetében. Ezért v á l a s z t o t t u k a zene s z e l l e m é t az é r z e l e m j e l e n t é s é n e k az e l e m z é s é r e azzal az i g é n n y e l , h o g y az é r z e l e m esztétikai m i n ő s é g e i t e g y e t e m e s m ű v é s z e t i é r v é n y e s s é g é b e n is m e g k ö z e l í t h e s s ü k . E z e k szerint az é r z e l m e t m i n t a z e n e j e l t á r g y á t ( p o n t o s a b b a n m i n t v i s z o n y j e l t á r g y a t ) úgy v i z s g á l t u k , h o g y az é r z e l e m t á r g y i v i s z o n y a i t e l e v e k o n k r é t a b b n a k tételeztük f e l a t ö b b i m ű v é s z e t e k esetében. Ez a k o n k r é t s á g p e d i g azt jelenti, h o g y a t ö b b i m ű v é s z e t az é r z e l e m t ü k r ö z é s é b e n — m i n t a v a l ó s á g - e s z m é n y viszon> k ö z é p j é b e n — t á r g y j e l é t k ö z v e t l e n e b b ü l egésziti ki a v i s z o n y j e l e n t é s v a l ó s és eszmei összetevőivel; ezért t a r t a l m a is f i g u r a t í v a b b v a g y f o g a l m i b b a szó r á i s m e r h e t ő s é g é n e k a z é r t e l m é b e n . N e m jelenti viszont azt, h o g y a z e n e t a r t a l m a kevésbé filozofikus, illetve kevésbé kontemplativ tartalom, mint a többi művészeteké, s ő t . . 18 A z esztétikai v i s z o n y f o g a l o m minősített ítéleteinek f e l m é r é s e és e l e m e i r e tag o l á s a m i n d e n m ű v é s z e t i a l k o t á s és b e f o g a d á s l o g i k a i m e n e t é n e k a l a p j a . A vis z o n y f o g a l o m n a k mint j e l e n t é s n e k esztétikai m e g é r t é s e tehát az e s z t é t i k a i - m ű v é s z i jelentésnek mint viszonyfogalomnak a szétszedését és ö s s z e r a k á s á t feltételezi. A k é t i r á n y ú t e v é k e n y s é g k ö z e p e e g y b e n az e s z t é t i k u m k ö z e p é t is jelenti, m a g á t a v a l ó s á g és e s z m é n y között közvetítő é r z e l m e t . E n n e k az esztétikai é r z e l e m n e k a létezési m ó d j a p e d i g t i p i k u s a n zenei: a h a r m ó n i a - v i g y á z á s és a v i s z o n y - t e r e m t é s v á g y á t j e l k é p e z i . A z é r z e l e m tehát n e m c s a k m i n t j e l t á r g y j e l e n i k meg, h a n e m m i n t jeltárgy-viszony olyan értelemben, hogy bizonyos minőségeit ráruházza m a g á r a a m ű a l k o t á s s t r u k t u r á l ó d á s á r a is: a m ű a l k o t á s b e l s ő élete — d i n a m i k u s s t r u k t ú r á j a — a n a l ó g lesz az é r z e l m e k v a l ó s létezésével e m b e r és v i l á g a , e m b e r és e s z m é n y e között. M i n t láttuk, a közvetítés é r z e l m i f e s z t á v o n t ö b b s z ó l a m ú : a v a l ó s á g és az e s z m é n y között az esztétikai s z f é r á b a n , a t é m a és e s z m e között a m ű a l k o t á s b a n , a m ű a l k o t á s és t á r s a d a l o m között a m i n d e n n a p i életben. C s a k i s e b b e n a h á r m a s közvetítésben o l d h a t j u k fel minősített esztétikai viszonyfogalmainkat esztétikai , g y a k o r l a t t á , és é r t h e t j ü k m e g i g a z á b ó l a m i m é z i s és a m ű v é s z i k é p , a k a t a r z i s és a b e f o g a d á s j e l e n t é s k ö r e . n e k v a l ó d i t a r t a l m á t és g y a k o r l a t i h a s z n á t is. A z é r z e l m i közvetítés t ö b b s z ó l a m ú s á g á t az é r z e l e m e s z t é t i k a i v á s z e r v e z h e t ő sége teszi lehetővé. E n n e k a s z e r v e z ő d é s n e k a feltételei m a g á n a k az é r z e l e m n e k a l e g a l a p v e t ő b b m i n ő s é g e i b ő l a d ó d n a k ; ezek a k ö v e t k e z ő k a kettős s t á d i u m , m i szerint az é r z e l e m létezik l a p p a n g ó m ó d o n is ( a f f e k t i v i t á s ) , m a n i f e s z t m ó d o n is (emóció), tehát m e g j e l e n é s e lehet közvetett is, d e k ö z v e t l e n is; k ö z v e t í t é s é b e n lehet pozitív v o n z ó és n e g a t í v taszító is; l e f u t ó p á l y á j a m i n d i g a f o k o z á s h u l l á m g ö r b é j e ; m i n d e n területén e g y a r á n t k é p e s a feszültség f e l k e l t é s é r e és m e g o l d á s á r a , p o n t o s a b b a n e z e k n e k a létrejöttét kiséri és közvetíti; v é g ü l m i n d i g a f e s z ü l t s é g - o l d á s , illetve m ű v é s z i l e g az e l ö k é s z í t é s - f e s z ü l t s é g - o l d á s l á n c r e a k c i ó j a szerint v i s e l k e d i k

Hegel EsOMlluu tlúuUsok I I I kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1»56 115. 1. " Az érzelemnek mint ukció* középnek zenei mrtaforizálása perese nem áll meg a senei alkotáson ÍWal i*m Önmagánál, túlisordul önmagán . . . Az érzelvni mint közvetítő katalizátor szinte „genetikailag'' rejtetten, de mégis hordozza a kísért pólusok inherca* strukturálódást módjának üzenetét is, és titokban iitmlju zenei tmtlugunjániik. A zenén bellii ilyen értelemben beszélhetünk, a valóság-pólus oldalán, a zene plaazticizálódásáról, a i eszmény pólus oldalán pedig poéziséről, söt filozofikumáról. Meg kell tehát vizsgálni a jelentés viszouyfogalroában meghúzódó többletet is, azt n módot, ahogyan az érzelmi közvetítés elvezet a zene strukturálódásában a formális és dialektikus logika mozzanatainak szavak nélküli és mégis adekvát átvételéhez, a motívumtól a frázisig, onnan a periódusig, és végül a tétel egészéig, és megtalálni a fogalom, Ítélet, közvetkeztetés stb. senei analógiáit És fordítva, a plassticizálást itt vissza kell keresni, a Imngszíntöl a dinamikán át a dallam (véig, a ritmus vázáig, elóbb a költészet tt a tánc plasztikus elemeivel összevetve, végül pedig „festói" Önmagában Nyilván ez már egy (ha nem több' elkövetkező elemzés feladata.

ANGI

20

ISTVÁN

Ezért kell a zene megértését, hogy úgy mondjuk, általánosabb zenehallgatásra beállítanunk. N e m kell. és nem is lehet a közvetlenségek individuális hálój á b a f o g n u n k a zenei élményt. I n k á b b arra kell figyelnünk, hogy magunk és egész társadalmi létünk érzelmi lényege (újra)megvalósul benne, hogy átélése semleges állapotunkból a feszültség észrevételére késztet, hogy velünk m a r a d a zenei élmény a megoldás keresésében is, megtalálásában is, es végül, hogy érzelmeinket ( ú j r a ) elrendezi, és megtisztítva őket, lehetővé teszi érzelmi létezésünk racionalizálását valós életünkben is. ANGI

MUZICALITATEA

SEMNIFICAflEI

ISTVÁN

ARTISTICE

(Rezumat) Bazindu-se pe sensul relational al notiunii de semnificatie (Beziehungsbegriff), lucrarea de fatá insistá atit asupra aspectelor semantice generale ale cimpului estetic, cit asupra trásáturilor specifice ale acestora, obiectivate ín creatii artistice. Analizele pornesc de la premisa autorului, potrivit cáreia rolul de mediator, ca centru de actiune esteticá, intre polii de reál $i ideál, il joacá sentimentele. Analiza trásáturilor estetice ale sentimentelor conduce la concluzia in conformitate cu care structura structurarea vietii cotidiene, respectiv a sferei estetico-artistice sínt analoage, datoritá unuia aceluia^i mediator in cadrul relatiiior acestora $i anume a sentimentelor. Astfel, sensul relational al semnificatiei artistice este el analóg cu cel al sentimentelor. Iar redarea cea mai cristaliná a acestei a n a logii se realizeazá in $1 prin muzicá. Muzica ocupá locul central in sistemul mediilor omogene ale artelor, fiind totodatá ?i „centrul de actiune" intre parametrii semantici ai „cvasi-obiectualitátii" picturale ?i „cvasi-notionalitátii" poetice. C e l e lalte arte grupate ín jurul muzicii iiji vor realiza medierea cu realitatea intr-un mod mai redundant — fie mai obiectual, fie mai notional — , muzica in schimb va reda cel mai nemijlocit insá?i medierea ca atare. Cea din urmá calitate conditioneazá spiritul muzicii drept originea tuturor semnificatiilor artistice. Bunáoará, medierea muzicalá in sine devine $i ea mai plasticá sau mai ideaticá in cadrul receptárii (uneori $i in cadrul creatiei, In muzica programaticá), jalonind inclusiv differentia specifica a tuturor artelor. In studiu este prezentatá semnificatia sistemului de a x á valoricá real-ideal al esteticului, precum structurile specifice ale concretizárilor lui emotionale, pe cale artisticá. Dinamica semanticá a medierilor de cátre sentimente in viatá in artá este motivatá prin identitatea lor algorítmicá cu cea a sentimentelor, avind la baza structurárii lor unitatea s>i lupta contrariilor, de la pregátire la tensiune, $i apói la rczolvare $ a.m.d.

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I XXIX. évf. 1985. 1. Kár-

K Ö Z L E M É N Y E K

SZÉKELYUDVARHELY RÉGI UTCANEVEI l-l.1. E g y település h e l y n e v e i sok m i n d e n t e l á r u l n a k a s z a k e m b e r n e k , de még a k í v ü l á l l ó é r d e k l ő d ő n e k is a h e l y s é g természeti v i s z o n y a i r ó l , a l a k o s s á g é l e téről, szokásairól, m i n d e n n a p j a i r ó l , g o n d o l k o d á s m ó d j á r ó l , történetéről stb. E n e v e k közül, f ő k é n t a n a g y o b b települések, v á r o s o k é l e t é b e n k ü l ö n ö s e n l é n y e g e s s z e r e p e t töltenek b e az u t c a n e v e k , m e l y e k n e k r e n d s z e r e „sok t e k i n t e t b e n a v á r o s t ö r t é n e t é nek is t e k i n t h e t ő . . . A z u t c a n e v e k n e m c s a k a j e l e n l e g i v á r o s k é p megértéséhez szolgálnak felvilágosítással, hanem f e l t á r j á k a múlt egy-egy mozzanatát, a helyrajzi változásokat, a l a k o s s á g települését, f o g l a l k o z á s á t , nemzetiségét, v a l l á s i , t á r s a d a l m i t a g o l ó d á s á t ; r e z o n á l n a k az o r s z á g o s és h e l y i p o l i t i k a i e s e m é n y e k r e ; m e g ismertetik a n é p l e l k i v i l á g á t , t r a d í c i ó i t . . . " 1 . A t e l e p ü l é s e k m ú l t j á v a l f o g l a l k o z ó k n a k e l é g g é pontos képet a d n a k az u t c a r e n d s z e r k i a l a k u l á s á r ó l , f e j l ő d é s é r ő l , a h e l y ség g a z d a s á g - és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é b e n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k r ó l , a h e l y i n é v adási m ó d o k r ó l , szokásokról, a n é v a d á s történetéről. 1.1.2. E k ö z l e m é n y S z é k e l y u d v a r h e l y l e g r é g e b b r ő l , a 16. s z á z a d v é g é r ő l (az 1589 és 1593 közötti i d ő s z a k b ó l ) f ö n n m a r a d t hét u t c a n e v é v e l f o g l a l k o z i k , ezek t ü k rében p r ó b á l j a bemutatni nemcsak a korabeli névadási módozatokat, névtípusokat, h a n e m az u t c a r e n d s z e r a l a k u l á s á n a k , a v á r o s f e j l ő d é s é n e k e g y s z a k a s z á t is. E m u n k a része e g y á t f o g ó b b , a v á r o s regi, 1580 és 1868 közötti, t e h á t a t e r m é szetes n é v a d á s s a l keletkezett u t c a n e v e i t f ö l d o l g o z ó t a n u l m á n y n a k , m e l y e r e d e t i l e g pusztán n é v t a n i s z e m p o n t b ó l közelitette v o l n a m e g a témát. A z a n y a g g y ű j t é s r e n d j é n a z o n b a n tisztázódott b e n n e m , h o g y e g y ilyen j e l l e g ű , az u t c a n e v e k a l a k u l á s á t , változásait v i z s g á l ó m u n k a igen csonka l e n n e az u t c a n e v e k h e z s z o r o s a n k a p c s o l ó d ó , az e g y e s utcák, az utcahálózat, a v á r o s f e j l ő d se e g y e s m o z z a n a t a i n a k és b i z o n y o s művelődéstörténeti vonatkozásoknak a bemutatása nélkül. H a egy ilyen m u n k á b a n csupán a nevekre koncentrálnánk, kirekesztenők belőle azokat a lényeges m o z z a natokat, m e l y e k n é l k ü l a d o l g o z a t n é v t a n i s z e m p o n t b ó l u g y a n egész lehetne, d e a t e l e p ü l é s életétől e l s z a k í t v a , a v á r o s f e j l ő d é s é r ő l , u t c a h á í ó z a t á n a k a l a k u l á s á r ó l a l i g h a a d h a t n a v a l a m e l y e s képet. É p p e n e b b ő l a m e g g o n d o l á s b ó l a d t a m f ö l e l ő z e tes e l k é p z e l é s e m e t , m e l y szerint a t a n u l m á n y b a n k i z á r ó l a g az u t c a n e v e k b e m u t a tására, n é v t a n i v i z s g á l a t á r a k e r ü l t v o l n a sor. M u n k á m b a , ahol ezt s z ü k s é g e s n e k láttam, a kéziratos v a g y n y o m t a t o t t f o r r á s o k v á r o s t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s a i t is b e d o l goztam. Ezen v o n a t k o z á s o k é r i n t é s é b e n a z o n b a n i g y e k e z t e m a l e g s z i g o r ú b b a n m é r téket tartani, n e m lépni át m á s s z a k t e r ü l e t e k határait, m i n d ö s s z e a n n y i r a , a m e n y n v i r e ezt a n e v e k l o k a l i z á l á s a , az e g y e s u t c á k f e j l ő d é s k é p é n e k m e g r a j z o l á s a e l e n g e d h e t e t l e n n é tette. 1.1.3. A k ö z l e m é n y fölépítése, a k á r r s a k a t e l j e s t a n u l m á n y é , a k ö v e t k e z ő : az első r é s z b e n az a n y a g v i z s g á l a t a , a b e l ő l e l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k m e g f o g a l m a zása kapott helyet, m í g a m á s o d i k a t ö r z s a n y a g o t , az u t c a n e v e k szótárát t a r t a l m a z z a , az e g y e s u t c á k r a v o n a t k o z ó f ő és u t a l ó n é v c i k k e k k e l . 1.1.4. G y ű j t ő m u n k á m s o r á n i g y e k e z t e m f ö l k u t a t n i a v á r o s történetére és h e l y n e v e i r e v o n a t k o z ó , á l t a l a m h o z z á f é r h e t ő m i n d e n k é z í r á s o s és n y o m t a t o t t a n y a g o t , m e l y e k közül a l e g f o n t o s a b b a k j e g y z é k e , a m u n k á k c í m é n e k r ö v i d í t é s é v e l e g y ü t t a közlemény végén található. 1.2.1. A z első u d v a r h e l y i u t c a n e v e k e l é g g é későn, csak a 16. s z á z a d v é g é n t ű n n e k föl, a S z é k e l y f ö l d r e v o n a t k o z ó írásos e m l é k e k m e g s z a p o r o d á s a i d e j é n . S a j nos, az előző s z á z a d o k b a n csak a v á r o s n e v é v e l t a l á l k o z u n k [ a p á p a i t i z e d j e g v z é k ben t a l á l h a t ó első említéstől — 1334: Oduorhel— k e z d ő d ő e n ) , s az u t c a r e n d s z e r r é g e b b i , 14—15. századi k e p é r e c s u p á n a j ó v a l k é s ő b b i e m i e k e k a l a p j á n k ö v e t k e z tethetünk. D e m é g a r r a is csak a k é s ő b b i s z á z a d o k f o r r á s a i b ó l n y e r ü n k eligazítást, h o g y m i l y e n lehetett U d v a r h e l y k é p e a 16. s z á z a d v é g é n , az első u t c a n e v e k í r á s o s 1 Kprrjewy Kálmán, Várasíorténtt • Suciu, Coriolan, Dicttonar istoric

at *Unévlt>m. o1 IcKolitatitor

Bp., 1937. 1.1. ám Transütant*

I — 11 Rucnrrjti, 1967-1M8 II/ft.1.

22

TTBAD LHVÍNTE

jelentkezése i d e j é n . A 18. század v é g i , 19. század eleji várostörténeti v a g y v á r o s leiró m u n k á k t a n ú s á g a szerint v á r o s u n k n e m c s a k a 16. s z á z a d b a n , h a n e m a k ő v e t kező s z á z a d o k b a n is, m i n d b e l - és k ü l t e r ü l e t e i n e k csekély k i t e r j e d é s e ( e g y - e g y n a g y o b b , n é p e s e b b f a l u h a t á r á n a k k i t e r j e d é s e n a p j a i n k b a n is j ó v a l m e g h a l a d j a az u d v a r h e l y i é t ) , m i n d é p ü l e t e i n e k szegényes, igen e g y s z e r ű és g y a r l ó v o l t a miatt — m e l y e k p o l g á r a í n a k v a g y o n b e l i tehetségéről is b e s z é d e s e n v a l l a n a k — az e r d é l y i városok sorában anyagi gazdagság szempontjából nagyon-nagyon szerény helyet f o g l a l t el. U t c á i n a k s z á m a hosszú s z á z a d o k o n át alig h a l a d t a m e g a h á r m a t - n é g y e t . A település „ I s a b e l l a K i r á l y n é n a k h a l á l á i g is [ 1 5 5 9 ] . . . igen szoros h a t á r r a l v o l t b e k e r í t v e ; m i v e l h a t a r i n a k k ü l s ő szélyei ütköztek az B e t h l e n f a l v i , Szent I m r e i , D á n f a l v i [ , ] G y á r o s és C z i b r e f a l v i , H o g y g y a i , S z o m b a t f a l v i H a t a r o k b a " — í r j a S z e l e s János, U d v a r h e l y történetének 18. századi k r ó n i k á s a 5 . A m ú l t s z á z a d o k b a v i s s z a tekintve, u g y a n í g y n y i l a t k o z i k a h e l y s é g területeinek n a g y s á g á r ó l S z i g e t h y G y u l a M i h á l y , a helybeli r e f o r m á t u s k o l l é g i u m tudós p r o f e s s z o r a is a 19. század e l e j é n : „Eleinte igen csekély k i t e r j e d é s ű h e l y e c s k e volt ez, és csak a ' V á r b ó l , 's az ahoz [ ! ] kapcsoltatott V á r - m e l l y é k i l a k o s o k ' é p ü l e t e i b ő l á l l o t t . . .".* A v á r o s területe és n é p e s s é g e az 1571-ben János Z s i g m o n d t ó l h o z z á k a p c s o l t Gyárosfalva, v a l a m i n t az 1577-ben B á t h o r i K r i s t ó f t ó l U d v a r h e l y h e z csatolt Szentimre nevű falucska földjeivel és lakosaival valamelyest gyarapodott (SzékOkl.). E n ö v e k e d é s i f o l y a m a t b a tartozik az e g y k o r i v á r o s t ó l d é l r e f e k v ő C i b r e f a l v a n é p e s ségének a beköltözése, m e l y n e k v a l a m i k o r a 17. század e l s ő f e l é b e n kellett m e g történnie, a r r ó l u g y a n i s sehol s e m történik említés, h o g y a t e l e p ü l é s t v a l a m e l y i k f e j e d e l e m rendelet ú t j á n k a p c s o l t a v o l n a U d v a r h e l y h e z . A n n y i bizonyos, h o g y 1614ben m á r m i n d ö s s z e n é g y c s a l á d l a k j a . 5 S z e l e s C i b r e f a l v á v a l k a p c s o l a t o s a n ezt m o n d j a : „ C z i b r e f a l v a a K a p o l n á v a l által e l l e n b e n a K ü k ü l l ő n tul [állt], d e h o g y az V á r o s h o z ragasztatott v o l n a , a r r ó l s e m m i b i z o n y o s n i n t s e n " (Szeles i.m. 3.). A l e g v a l ó s z í n ű b b n e k az tűnik, h o g y a kicsiny f a l u c s k a lakói ö n s z á n t u k b ó l h a g y t á k el l a k ó h e l y ü k e t , s fokozatosan, k i s e b b c s o p o r t o k b a n költöztek be a v á r o s b a , v a l a m i c s k é v e l t o v á b b gyar a p í t v a a n n a k területeit és népességét. U d v a r h e l y l a k o s s á g á n a k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e — egészen a 19. század v é g é i g — a n y a g i l a g n e m t ú l s á g o s a n tehetős k é z m ű v e s e k b ő l és f ö l d m ű v e s e k b ő l állott, a k i k n e k portái n e m f é n y e s s é g ü k k e l és p o m p á z a t o s k ü l s e j ü k k e l , h a n e m s z e r é n y és s o k szor n y o m o r ú s á g o s v o l t u k k a l v o n t á k m a g u k r a a v á r o s b a l á t o g a t ó i d e g e n e k f i g y e l mét. „ H á z a i a l a c s o n y a k , k e v é s a k ő b ő l való, l e g t ö b b j e f á b ó l é p ü l t s l e g i n k á b b z s i n d e l l y e l v a n f e d v e " — tudósít L a k a t o s , a v á r o s szülötte s első l e i r ó j a . 6 S m i n t h a az i d ő m e g á l l t v o l n a , u g y a n i l y e n n e k l á t j a a h e l y s é g e t a V á s á r h e l y r ő l ide s z á r m a zott S z i g e t h y p r o f e s s z o r is, a k i t ö b b é v t i z e d e s u d v a r h e l y i t a r t ó z k o d á s a u t á n m a g a is h e l y b e l i v e v á l t : „ H á z a i a ' v á r o s n a k t ö b b n y i r e f a - h á z a k és r a k a t t a k b o r o n a - f á k bol, 'sendelyel [ I ] f e d e t t e k [ , ] k e v é s v a g y o n k ö b ö l rakott ház, m é g k e v e s e b b c s e r é p pel fedett, a ' k ő - h á z a k t ö b b n y i r e e g y e m e l e t ű e k [ f ö l d s z i n t e s e k ] . . . S z i n t e csak a k ő - h á z a k n a k v a n k é m é n y e k , a ' t ö b b i e k a ' füstöt f! 1 a ' h i ú b a v e s z i k ; d e a g o n d viselés miatt ritkán esik é g é s " (Szigethy i.m. 1828, 1745.). A 19. s z á z a d e l e j é n e k hires székely u t a z ó j a , J á n o s f a l v i S á n d o r István u g y a n szintén említi a t e l e p ü l é s k ü l s ő j e l e n t é k t e l e n s é g é t , szerénységét, d e e m e l l e t t a s z é k e l y s é g é l e t é b e n betöltött k i e m e l k e d ő s z e r e p é t is h a n g s ú l y o z z a : „ E z e n v á r o s á m b á r m a g á b a n igen c s e k é l y és szerény kinézésű a n a g y o b b és f é n y e s e b b v á r o s o k h o z képest, m é g i s n e m c s a k U d v a r h e l y széknek, h a n e m az egész s z é k e l y s é g n e k a n y a v á r o s a " . 1 L a k ó i n a k szűkös a n y a g i h e l y z e t e e l l e n é r e s z á z a d o k o n át j e l e n t ő s k ö z i g a z g a t á s i és politikai tényező, i s k o l a - és m ű v e l ő d é s i központ. A 18—19. századi szerzőktől a v á r o s helyzetéről festett k é p n a g y o n s o k a t m o n d ó . C s u p á n azért idéztük e s z e r z ő k sorait, h o g y e l k é p z e l t e s s ü k : ha m é g e késői i d ő k b e n is e n n y i r e s z e g é n y és elesett volt, m i l y e n lehetett k é t - h á r o m s z á z é v v e l e l ő b b , a Ifi. század v é g é n , első u t c a n e v e i n k j e l e n t k e z é s é n e k i d e j é n . • Siele* János Srájdel János, 'mri Ssikely Udvarhely is Ksen Nemes Slik Aara Vdnstának BredeUrlI, Gyűlésiről, Fekvéséről, Határáról, Neveselérd,, Privilégiumáról, Nyomoruségarol, s több rend sterint ki lett soh Eséllyé»rol való KSnyver.hr 1798 és 1SGI [Kézirat. Siéjeljrudvarhelyl Dokumentáció* Könyvtár] 1.1. ' Sslgehy Gyula Mihály. SsikelyVdvarkely' a' Nemes Stikely Nemset Anya Városiénak leírása. 4 (1828), 1742 — 54. 1745 1. ' Orbán Haláis, A Ssékely/öld leírása. I8BH 1873. 1/40 1. ' Lakaton István, Sséketyudvarhely legrégibb leírása. Knlocavár. 1942. 18. 1. ' Jánaafulvl Sándor István, Ssékehkom utazás a kél Homoród mellett Sajtó alá rendelte Benejédl Pál. Koleissvál, 1844 18. I

SZÉKELYUDVARHELY RÉGI UTCANEVEI

23

U d v a r h e l y n e k 1577-ig, a Szarka-kő alatti e g y k o r i Szentimre nevű falu annektálásáig, a f ő t e r e t is s z á m í t v a , n é g y jelentős u t c á j a v o l t : a m e g k ö z e l í t ő l e g k e l e t n y u g a t i i r á n y ú Piac v a g y Piac-szer (a m a i Szabadság tér és Augusztus 23. tér), a b e l ő l e déli i r á n y b a k i á g a z ó Botos utca ( m a Május 1. sugárút), a szintén a k ö z p o n t b ó l i n d u l ó és é s z a k n a k tartó Darabont utca ( m a i Köztársaság utca) és a z u g y a n c s a k a P i a c b ó l nyíló, keleti i r á n y b a vezető Varga utca v a g y Varga szer (a m a i November 7. utca a l s ó szakasza). E z e k az u t c á k m á r j ó v a l ( t a l á n m á r s z á z a d o k k a l ) n e v ü k n e k 16. század v é g i első f e l t ű n é s e előtt m e g v o l t a k . A 16. s z á z a d v é g é n . S z e n t i m r é n e k a v á r o s h o z történt csatolása után a z t á n k i é p ü l t a Varga utca f o l y t a t á s á b a n a Szentimrei utca ( k é s ő b b i n e v é n Szent Imre utca), m e l y a Varga utcát keleti irányba meghosszabbította. N e m érdektelen megjegyezni, hogy a tárgyalt időszakban a település m i n d e g y i k u t c á j a a f ő t é r b ő l , a P i a c b ó l nyílik, s a k ü l ö n b ö z ő é g t á j a k — észak, k e l e t és dél — f e l é vezet. N y u g a t i i r á n y ú u t c á j a e k k o r m é g n e m volt, c s a k a v á r f e l é i n d u l t e g y ilyen i r á n y ú k ö z l e k e d é s i a l a k u l a t (a m a i Hargita térből), d e ez, a m i n t f o r r á s a i n k b ó l e r r e következtetni lehet, csak k é s ő b b é p ü l t u t c á v á ( e z i d ő t á j t m é g l a k a t l a n út volt). A k ö z p o n t b ó l k i á g a z ó u t c á k k ö z ü l az 1600-as é v e k t á j á n , d e k é s ő b b m é g h o s z szú s z á z a d o k o n át h á r o m n a k v a n k i e m e l k e d ő e n f o n t o s s z e r e p e : a Botos utcának, m e l y az U d v a r h e l y t ő l d é l r e és n y u g a t r a eső v i d é k e k k e l ( S e g e s v á r és V á s á r h e l y k ö r n y é k e v e i ) teremtett összeköttetést és a Varga, v a l a m i n t az e n n e k f o l y t a t á s á b a n é p ü l t Szentimrei u t c á n a k , a m e l y e n a v á r o s b ó l t á v o z ó utas az é s z a k r a és d é l k e l e t r e f e k v ő t e l e p ü l é s e k b e juthatott. A z u t c á b ó l kiinduló- út a v á r o s o n k í v ü l k e t t é v á l t ; e g y i k á g a S e p s i s z e n t g y ö r g y r e , a m á s i k C s í k s z e r e d a f e l é vezetett. A v á r o s t a v i l á g g a l ö s s z e k a p c s o l ó h á r o m fönti utca m e l l e t t j ó v a l s z e r é n y e b b f ö l a d a t jutott a Darabont u t c á n a k ( m a i Köztársaság utca), mely n a p j a i n k b a n a h e l y s é g e g y i k l e g f o n t o s a b b , a m e g y e s z é k h e l y i r á n y á b a v e z e t ő ütőere. Ez a m a o l y j e l e n t ő s utca a 18. s z á z a d m á s o d i k f e l é i g csak a közeli f a l v a k f e l é i r á n y u l ó k ö z lekedést szolgálta. R a j t a e l i n d u l v a Máréfalváig és Zetelakáig lehetett e l j u t n i , m i v e l a k k o r a H a r g i t á n át C s i k és G y e r g y ó f e l é o r s z á g ú t m é g n e m vezetett. A Piac és a Piac szer n é v a v á r o s k ö z p o n t i terét jelölte, a h o n n a n az u t c á k szétágaztak. A l e g r é g e b b i i d ő k b e n a települést v a l ó s z í n ű l e g csak ez a tér alkotta, s c k ö r é é p ü l t f ö l a z t á n a v á r o s u t c a r e n d s z e r e . T e l e p ü l é s ü n k n e k hosszú s z á z a d o k o n át a l e g j e l e n t ő s e b b a l a k u l a t a , i p a r i és k e r e s k e d e l m i k ö z p o n t j a , ahol a k é z m ű v e s e k n a g y része és a k o r c s m á r o s o k h a d a székel, s ahol a heti és o r s z á g o s v á s á r o k a t l e b o n y o l í t j á k . I l v e n a l k a l m a k k o r a közeli és t á v o l i v i d é k e k r ő l h a t a l m a s t ö m e g l e p t e el a várost, sokszor n a p o k k a l a v á s á r i d e j e előtt m e g é r k e z v e . M i v e l a 18. s z á z a d előtt a h e t i v á s á r t n e m k e d d e n , h a n e m h é t f ő n tartották, a v á s á r o s n é p m á r v a s á r n a p g y ü l e k e z n i kezdett. H o g y a b e ö z ö n l ő t ö m e g a v a s á r n a p o t n e z a v a r j a , az e l ö l j á r ó k a h e t i v á s á r n a p iát k e d d r e h e l v e z t é k át E r r ő l S z e l e s az a l á b b i a k a t j e g y z i m e g : „ U d v a r h e l y v á r o t s á b a n a m u l t I z á z n a k k ö z e p é i g az heti v á f á r H é t f ő n t a r t a tott, d e m i v e l az n é p az előtt v a l ó nap, u g v m i n t V a s á r n a p o n i g e n e g y b e fzokott g v ü l n i , h o g y azon N a p n a k tiíztelet a d a t t a f s é k , K e d r e vitettetett által, h o g y H é t f ő n az n é p b á t r a b b a n be g y ü l h e f s e n " ( S z e l e s i.m. 93). A v á s á r t a r t á s i jog. m e l l y e l a v á r o s r e n d e l k e z e t t , v a l a m e l v e s t erősítette h e l y g a z d a s á g i ereiét, s n e m c s a k a z z a l g a z d a g í t o t t a a h e l v b e l i e k e t , h o g v a vesok és a f ö l d m ű v e s e k értékesíthettek á r u i k a t , h a n e m f ő k é n t azzal, h o g y „az f o k a d a l m a k o n [ o r s z á g o s v á s á r o k o n ! és m i n d e n héti v á f á r o k o n is f z e d e t n i V á f á r v á m f a m e l y l a v á r o r i P r i v i l e g i u m o s r e n d e (!) v o l t . . / ( S z e l e s i.m. v á s á r o k r ó l r é s z l e t e s e b b e n 1. a Piac n é v c i k k alatt.)

Udvarkézmühárom fzoltott 94). ( E

A föntiek összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogv U d v a r h e l y a b b a a telep ü l é s t í p u s b a tartozik, m e l y n e k t a g j a i r a j e l l e m z ő , h o g y a t e l e p ü l é s k ö z p o n t i t e r é b ő l a k ü l ö n b ö z ő i r á n y o k b a c s i l l a g s z e r ű e n á g a z n a k szét a z u t c á k ( v á r o s u n k e s e t é b e n a 16. század v é g é n h á r o m utca és e g y út). A f ő t é r és a b e l ő l e k i i n d u l ó u t c á k k é p e z i k vzt a v á r o s m a g o t , m e l y r e a k ö v e t k e z ő s z á z a d o k b a n , ha l a s s a n is, az e k k o r még teljesen hiányzó mellékutcák hálózata ráépül. 1.3.1. A z anyag n é v t a n i v i z s g á l a t a ilyen c s e k é l y s z á m ú n é v esetében t a l á n f ö l ö s l e g e s n e k tűnhet, m é g i s ú g y v é l j ü k , h o g y n é h á n v á l t a l á n o s a b b j e l l e g ű következtetés l e v o n á s á r a e n é h á n y a d a t is f ö l t é t l e n ü l l e h e t ő s é g e t k i n á l . A hét név. m e l l y e l k ö z i e m é n v ü n k b e n f o g l a l k o z u n k , az e l s ő j e l e n t k e z é s s o r r e n d j é b e n ( b e t ű h í v f o r m á b a n ) a k ö v e t k e z ő : 1589 Ű S z O k l . : piac? ( 3 3 , 34. és k k . l ;

24

T1BAD LEVENTE

1589 Ű S z O k l . : piacz zerben (31!) 1589 E H A : az Varga Vczaban ( u a . Ü S z O k l . 39.): 1589 Ű S z O k l . : az Varga zerben (35.); 1590 E H A : Botos vchabafn) ( u e . az Ü S z O k l b a n : Botos vchaban a l a k b a n (140.)]. 1591 Ü S z O k l . : zenttjmrehy uczyaban (287.) 1.3.2. A z u t c a n e v e k s z ü l e t é s e és változása. Legelső hét u t c a n e v ü n k megszületésében, l é t r e h o z á s á b a n a k ö v e t k e z ő tényezők játszottak s z e r e p e t : 1) a közeli h a t á r r é s z e k v a g y helységek, m e l y e k f e l é a m e g n e v e z e n d ő u t c á k i r á n y u l t a k ; 2) az utca l a k ó i n a k f o g l a l k o z á s a ; 3) az e l n e v e z e n d ő o b j e k t u m b i z o n y o s a l a k i v a g y m á s jellegzetessége ( k i t e r j e d t s é g e , ö s s z e f ü g g ő h á z s o r o k k a l v a l ó ellátotts á g a stb.). Ezek szerint a Botos utca n e v é t azért kapta, m e r t a várostól d é l r e f e k v ő Botos nevii határrész felé, a Szentimrei utca p e d i g az e g y k o r i Szentimrefalva irányába vezetett. A Vart/a utcát v a g y Varga-szert a cserzővargák alapíthatták a helységet átszelő p a t a k o c s k a mentén, s a közösség az ö m e s t e r s é g ü k n e v é t e m e l t e utcanévi r a n g r a . A Darabont utca hosszú ideig azon l a k o s a i n a k a n e v é t viselte, a k i k a h e l y b e l i v á r b a n k ü l ö n f é l e s z o l g á l a t o k a t teljesítettek. A h e l y s é g f ő terének a nevét — Piac, Piac-szer — a m e g n e v e z ő k e g y s z e r ű e n az a l a k u l a t j e l l e g zetes v o n á s a i a l a p j á n (széltében, h o s s z á b a n k i t e r j e d t , é p ü l e t e k t ő l szegélyezett t é r ség) hozták létre. E n é v a d á s i módozatok, m e l y e k k e l l e g e l s ő ismert u d v a r h e l y i n e v e i n k e t m e g teremtették. n e m c s a k a 16. s z á z a d v é g é r e és n e m c s a k e r r e a t e r ü l e t r e j e l l e m z ő e k , a k ö v e t k e z ő s z á z a d o k b a n m á s u t t is széles k ö r b e n divatoztak, s m a is e l e v e n e n élnek. V á r o s u n k e régi n e v e i n e k e g y i k l e g j e l l e m z ő b b s a j á t o s s á g a , h o g y hosszú é v századokon keresztül n e m változtak, u g y a n a b b a n az a l a k j u k b a n éltek v a g y é l n e k m a is a h e l y b e l i e k a j k á n , a m e l l y e l az 1590-es é v e k t á j á n m e g j e l e n t e k . Hét, c k k o r ról e l s ő ízben a d a t o l h a t ó n e v ü n k közül — l e g a l á b b i s az i d ő s e b b e m b e r e k — h á r mat m a is i s m e r n e k (Botos utca, Piac, Szentimrei utca), s kettőt k ö z ü l ü k a m i n d e n n a p i é r i n t k e z é s ü k b e n h a s z n á l n a k is (Piac, Szentimrei utca), igaz, a z egyiket, a Szentimrei utcát kissé m ó d o s u l t f o r m á b a n — Szent Imre utca — , d e ez is igen régi, 1600-ban m á r e b b e n az a l a k j á b a n is színre lép. A Varga utca és a Darabont utca szintén n a g y o n s o k á i g h a s z n á l a t o s volt. A z e l ő b b i a 18—19. század f o r d u l ó j a k ö r ü l hullott ki a l a k o s s á g t u d a t á b ó l , az u t ó b b i p e d i g a 18. század e l e j é n v a g y közepe t á j á n (7) enyészhetett el. 1770 t á j á n B e n kőnél m é g é l ő n é v k é n t jelentkezik, Szeles J á n o s viszont a v á r o s h e l y b e l i s z ü l e tésű és egész életében itt é l ő t ö r t é n e t í r ó j a ezt m o n d j a r ó l a : „a m e l y m o [ t B e t h l e n f a l v i utza, h a j d o n D a r a b o n t U t z á n a k hivattatott . . ." (Szeles, 49.). H é t t a n u l m á nyozott n e v ü n k közül m i n d ö s s z e kettő, a Piac szer és a Varga szer v o l t r ö v i d e b b életű, a t ö b b i e k e t é v s z á z a d o k o n át h a s z n á l t á k . A f ő u t c á k n e v é n e k s z i l á r d s á g a e l s ő s o r b a n azzal m a g y a r á z h a t ó , h o g y a t á j é k o z ó d á s b a n a l e g f o n t o s a b b szerepe a v e l ü k j e l ö l t a l a k u l a t o k n a k volt. V a l a m e l y m e l l é k u t c a , telek vag.v terület h e l y h e z kötését u g y a n i s l e g t ö b b esetben e z e k h e z az u t c á k h o z v a l ó viszonyítással végezték, m i v e l ezeket a közösség m i n d e n t a g j a , d e m é g a v á r o s b a n e m r é g k e r ü l t i d e g e n is ismerte, s így ezen u t c á k n e v é n e k s ű r ű v á l t o z t a t á s a m i n d e n k é p p e n z a v a r t okozhatott v o l n a a p o n t o s e l i g a z o d á s b a n . 1.3.3. A nevek fölépítése. Az 1589—1593 közötti n é g y évi i n t e r v a l l u m ból s z á r m a z ó hét n e v ü n k i d ő b e n o l y a n n y i r a kü/el á l l o g y m á t h o z , h o g y m i n d e n nehézség n é l k ü l s z i n k r ó n metszetnek tekinthető, a né-.adási szokások, m ó d o z a t o k u g y a n i s n é h á n y é v l r f o . ,'isa alatt n e m v á l t o z n a k . Ia u, h o g y az ezen i d ő s z a k b ó l s z á r m a z ó n e v e i n k s z á m a f ö l ö t t é b b csekély, m é g i s tv 'sbízható a l a p o t n y ú j t h a t a n e v e k szerkezetére, t í p u s a i r a , k e d v e l t s é g i r e v o n a t k o z ó n é h á n y m e g á l l a p í t á s m e g tételére, s e n e v e k m á s k i o k v a g y m á s h e l y s é g e k k ü l ö n b ö z ő s z i n k i v n metszeteivel való összehasonlításra. H é t n e v ü n k fölépítését, t a n u l m á n y o z v a , s z e m b e t ű n ő , h o g y a k é r d é s e s b a n ( d e a k é s ő b b i e k b e n is) v á m s u n k b a n , m á s h e l y s é g e k h e z h a s o n l ó a n , e l e m ű u t c a n e v e k e t k e d v e i t k, ezek h a s z n á l a t a v o l t az á l t a l á n o s .

időszaka több-

Egy elemű n e v ü n k csak egy v a n , a Piac (mely földrajzi köznévből e m e l k e d e t t t u l a j d o n n é v v é ) . Itt jegyezz 1 k m e g , h o g y e n e v ü n k e t az Ü S z O k l . n e m is tekinti t u l a j d o n n é v n e k , s e n n e k m e g f e l e l ő e n n e m a n é v - , h a n e m a t á r g y m u t a t ó b a n t a r t j a n y í l v á n Ez u b b ó l a s z e m l é l e t b ő l f a k a d , h o g v a piacot közszóként h a s z n á l t á k a helység központi t é r s é g e n e k a m e g j e l ö l é s é r e , a/.on az a l a p o n , h o g y é p p e n a v á r o s n a k ezen a részén, és n e m m á s h « l , tartották a heti „ p i a c o t " és az é v i h á -

SZÉKELYUDVARHELY RÉGI UTCANEVEI

r o m o r s z á g o s v á s á r t , s ha ezek l e b o n y o l í t á s á r a n é h á n y é v m ú l v a m á s jelöltek v o l n a ki, a k k o r az ú j térség i d e i g l e n e s n e v e ú j r a a p i a c lett f ő t é r n e k ezt a m e g n e v e z é s é t p e d i g t o v á b b n e m h a s z n á l t á k v o l n a .

25

területet volna, a

V é l e m é n y ü n k szerint a Piac u t c a n é v l é t r e j ö t t é b e n b i z o n y o s a n s z e r e p e v o l t a terület e l a d ő - v á s á r l ó h e l y k é n t v a l ó f ö l h a s z n á l á s á n a k is, d e b i z o n y o s n a k t a r t j u k , h o g y n e m c s a k ennek, h a n e m a s z ó b a n f o r g ó b e l t e r ü l e t i o b j e k t u m a l a k i s a j á t o s s á g a i n a k is. E v é l e k e d é s ü n k e t a l á t á m a s z t j a az a tény is, h o g v a i-inc szó ( a ' o l a s z ból á t k e r ü l v e ) n y e l v ü n k b e n e l ő s z ö r 'sik terület, té'". t é r s é f ' j e l e n t é s ű földraizi k ö z n é v k é n t telentkezik, s csak j ó v a l k é s ő b b f e j l ő d i k ki ' v á s á r t é r ' , m a j d ' v á s á r ' ielentése (vö. T E S z ) . A z p e d i e köztudott, h o g v a k ü l ö n b ö z ő f ö l d r a i z i köznevek k ő n n v e n h e l v n e v e k k é v á l h a t n a k . ( H a az Ü S z O k l e n é v v e l k a p c s o l a t o s á l l á s n o n t i á t k ö v c » n ö k . a k k o r a Heqxi. Oldal, Mái stb. a S z é k e l y f ö l d ö n e l e g é é g v a k r a n e l ő f o r d u l ó n e v e k e t sem tekinthetnők h e l y n e v e k n e k ! ) H o g v a Piac m á r az Ü S z O k l . 9 s z á m ú . 15R9-ből v a l ó n r o t o e u l l u m á b a n is t u l a i d o n n é v i ielentésben f o r d u l elő. azt mi sem b i z o n v i t i a m e g g y ő z ő b b e n . m i n t a ' alábbi mondattöredékek az k i k az piacz z e r b e n l a k n a k , a k o r c z i o m a r o s o k t e o b b e t a d a i a n a k Taz a d ó b a l az teob kessephnel . . . " ( Ü S z O k l 31) az kik a z piacz zelhen l a k n a k es k o r c z i o m a u a l é l n e k . . . t e o b b e t a g e i a n a k íaz a d ó b a l " ( I ' S z O k l . •Ifit. A z , h o g y a Piac n e v e az, idézett p r o t o c u l l u m b a n kis k e z d ő b e t ű v e l f o r d u l elő. n e m utal a n é v közszói v o l t á r a , hiszen e b b p n a k o r b a n m é g a t u l a j d o n n e v e k e t g v a k r a n k i s b e t ű v e l kezdik. U g v a n e z e n p r o t o e u l l u m eredeti k é z í r á s o s s z ö v e g é b e n p é l d á u l a Botos h a t á r r é s z n é v kis k e z d ő b e t ű v e l szerepel, k i n v o m t a t á s a k o r a z o n b a n , é r e z v e t u l a j d o n n é v voltát, a s z ö v e e g o n d o z ó j a n a g y k e z d ö b e t ü s r e iavitotta. Ez k ü l ö n b e n , a k ö n n y e b b áttekinthetőség miatt, e a v i k a l a p e l v e az Ü S z O k l . szőve" közlésének. 1 A Piac t u l a j d o n n é v i j e l l e g é n e k b e s z é d e s b i z o n v i t é k a a 17. század V ö zepétől a Piac mellett élő, s 10. század v é e é i g á l t a l á n o s a n h a s z n á l t Piac utca n é v megléte, m e l y e t s e m m i k é p p e n s e m lehet k ö z n é v k é n t é r t é k e l n i . A k é t e l e m ű n e v e k közé h a t u t c a n e v ü n k s o r o l h a t ó : Botos utca. Darabont uten. Piac szer. Szentimrei utca, Varqa utca, Vartia szer. Ezek, s z e r k e z e t ü k e t t e k i n t v e , más települések kételemű neveihez hasonlóan, egv földraizi köznévi a l a p e l e m r e (ielen esetben az u í c a és a szer e l e m r e ) é p ü l n e k , m e l v e k m e g h a t á r o z ó e l e m e m i n d i g v a l a m e l y f ö l d r a i z i t u l a j d o n n é v . Ez az u t c a n é v b e ( d e b á r m i i v e n m á s h e l v n é v b e ) k e r ü l é s e előtt e g y a r á n t lehetett k ö z n é v (a varaa e l e m a Varqa utca n é v b e n ) v a g y t u l a j d o n n é v (a Botos h a t á r n é v a Botos utca n é v b e n ) . A k é t e l e m ű n e v e k a l a p és m e g h a t á r o z ó e l e m e i közötti v i s z o n v t v i z s g á l v a , m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y ezek között m i n d e n i k n e v ü n k e s e t é b e n ielzős v i s z o n y á l l fönn: a meghatározó elem kijelölő jelzője a földrajzi köznévi alapelemnek, ugyanis a jelzői m e g h a t á r o z ó e l e m s z e r e p e m i n d a hat n e v ü n k b e n a m e g k ü l ö n b ö z t e ' é s , a v á r o s többi utcáitól v a l ó e l k ü l ö n í t é s . Az a l a p e l e m e k e t vizsgálva, kiderül, hogy hat kételemű nevünk két — az utca és a szer — a l a p e l e m r e é p ü l : az utca n é g v , (Botos utca. Darabont uten. Szentimrei utca, Varga utca), a szer p e d i g két n é v (Piac szer, Varga szer) alkotója. A z utca a l a p e l e m n a g y m e g t e r h e l t s é g e a z o n b a n n e m c s a k a v i z s g á l t k o r s z a k és n e m c s a k U d v a r h e l y n é v a n y a g á r a iellemző, a m a g y a r n v e l v t e r ü l e t m á s részein is ezt az a l a p e l e m e t k e d v e l t é k (és k e d v e l i k m a is) l e g i n k á b b az ú| b e l t e r ü l e t i n e v e k m e g a l k o t ó i . H a j d ú M i h á l y ezt azzal m a g y a r á z z a , h o g v az utca j e l e n t e s e k ö z ö m b ö s , h a n g u l a t n é l k ü l i , s ezért b á r m i l y e n b e l t e r ü l e t i a l a k u l a t m e g n e v e z é s é r e f ö l h a s z n á l h a t ó . H o g y ez m e n n y i r e igaz, azt s a j á t a n y a g u n k b ó l vett p é l d á v a l is a l á t á m a s z t h a t j u k . A z u d v a r h e l y i e k m é g az igen p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l h a t ó j e l e n tésű piac f ö l d r a j z i k ö z n é v b ő l alkotott Piac h e l y n é v h e z is h o z z á k a p c s o l t a k az utca elemet, a m e l y é p p e n az utca t e l j e s e n s e m l e g e s j e l e n t é s e miatt történhetett Az ily m ó d o n létrehozott Piac utca név s e m m i v e l sem m o n d o t t többet, m i n t e l ő d j e . A p i a c ' k i t e r j e d t t é r s é g ' és az e b b ő l k i f e j l ő d ö t t ' e l a d ó - v á s á r l ó h e l v ' j e l e n t é s ű f ö l d r a j z i k ö z n é v n e k , m i v e l csakis p o n t o s a n m e g h a t á r o z o t t t u l a i d o n s á g ú földraizi a l a k u l a t j e l ö l ő j e lehet, s o k k a l s z ű k e b b a h a s z n á l a t i k ö r e az u t c á é n á l , s ez a m a g y a r á z a t a a n n a k , h o g y s o k k a l k e v e s e b b a v e l e alkotott n e v e k s z á m a . A zonyos

szer a l a p e l e m j e l e n t é s é r ő l a C z F . s z ó t á r b a n a k ö v e t k e z ő k o l v a s h a t ó k : „ b i i r á n y ú v o n a l b a n e g y m á s u t á n k ö v e t k e z ő t á r g y a k sora, m e n e t e " . A s z ó v a l

26

TIBAD LEVENTE

kapcsolatos h e l y n é v i p é l d a k é n t — t ö b b e k között — a Pincze szer-1 említik. E b b ő l is v i l á g o s a n kitetszik, h o g y f ö l d r a j z i k ö z n é v k é n t a l k a l m a z v a k e z d e t b e n a b e l területen o l v a n a l a k u l a t o k a t jelöltek vele, m e l y e k n e k csak e g y i k o l d a l á n , e g y i k során állottak épületek. [ K é s ő b b m á s jelentései is k i f e t l ö d t e k (pl. 'településrész').1 Jelentése tehát a piacéhoz h a s o n l ó a n igen p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l t volt, a m i t b á r m i l y e n belterületi f ö l d r a j z i o b j e k t u m m e g n e v e z é s é r e f ö l h a s z n á l n i n e m lehetett. A 16. század v é g é n a Piac és a Varga utca m e l l e t t használt Piac szer és Varga szer a v e l ü k m e g n e v e z e t t a l a k u l a t o k e g y m e g h a t á r o z o t t f e j l ő d é s i szakaszát m u t a t j a , azt. a m i k o r a f ő t é r n e k csak v a l a m e l y i k o l d a l á t ( o l d a l a i t ) szegélyezte házsor, s a v á r o s keleti v é g é i g vezető belterületi a l a k u l a t n a k c s a k a d é l n y u g a t i , a Varga-patak melletti f e l é n e m e l k e d t e k épületek. D e u g y a n a b b a n az 1589-es p r o t o c u l l u m b a n . m e l y b e n a Varga szerre1 t a l á l k o z t u n k (35. 1.), m e g j e l e n i k a Varga utca n é v is (39., 43.), a m i a r r a e n g e d következtetni, h o g y e k k o r r a m á r a Varga szer Varga utcává é p ü l t ki, tehát m i n d k é t o l d a l á n h á z a k e m e l k e d t e k . A z ú j n é v mellett e g y i d e i g m é g a régi n é v v e l e g y ü t t p á r h u z a m o s a n élt, a m e l y e t aztán a h a s z n á l a t b ó l a Varga utca n é v t e l j e s e n kiszorított. A Varga szer u g y a n i s k é s ő b b i f o r r á s a i n k b a n n e m t ű n i k föl. A csak e g y i k oldali h á z s o r r a l r e n d e l k e z ő Varga s z e r n e k 16. század végi. a m i n d k é t o l d a l á n h á z s o r o k k a l b í r ó Varga utcává alakulása g o n d o l a t á t a z o n b a n igen erős f ö n n t a r t á s o k k a l f o g a l m a z z u k m e g , é p p e n az utca a l a p e l e m k ö z ö n b ö s h a n g u l a t ú és h a t á r o z a t l a n j e l e n t é s e miatt, ezt u g y a n i s m á r a k k o r a l e g k ü l ö n b ö z ő b b , e g y m á s t ó l igen e l t é r ő t u l a j d o n s á g ú b e l t e r ü l e t i a l a k z a t o k m e g n e v e z é s é r e is f ö l h a s z n á l t á k . A Piac és a mellette é l ő Piac szer n é v szinten a f ö n n e b b emiitett d o k u m e n t u m b ó l idézhető, m e l y b e n a Piac kilenc, a Piac szer p e d i g e g y ízben e m l i t ő d i k H o g y a két n é v közül i d ő b e n m e l y i k előzhette m e g a m á s i k a t , n e m t u d j u k , c s u p á n az bizonyos, hogy a 16. század utáni f o r r á s o k b a n , egészen a 18—19. század f o r d u l ó j á i g f ö l v á l t v a f o r d u l n a k elő, e g y m á s mellett é l n e k A z e r e d e t i l e g 'csak e g y i k o l d a l á n h á z a k k a l beépített f ö l d r a j z i o b j e k t u m ' jelentésű szer f ö l d r a j z i k ö z n é v v e l alkotott Piac szer n é v az u d v a r h e l y i f ő t é r j e l ö l ö j e k é n t tehát m é g a k k o r is h a s z nálatos, a m i k o r ezt a teret m á r r é g e s - r é g e n m i n d e n o l d a l r ó l körülépítették. 1650töl a tér m e g n e v e z é s é r e az e d d i g i Piac és Piac szer m e l l é m e g j e l e n i k a Piac utca is, m e l y az e l ő z ő kettővel p á r h u z a m o s a n él. Ez p e d i g megerősíti azt a f ö l t é t e lezésünket, h o g y a szer a l a p e l e m jelentése, a k á r c s a k az utcáé, tágabb, határozatlanabb lett, o l y a n a l a k u l a t o k megnevezésére is f ö l h a s z n á l t á k , m e l y e k már n a g y o n távol á l l t a k attól, h o g y r á j u k a szer a l a p e l e m e t eredeti j e l e n t é s é b e n a l k a l m a z n i lehessen. A m e g h a t á r o z ó elemek. Az utcanevekben, a földrajzi nevek más c s o p o r t j a i h o z hasonlóan, t u l a j d o n k é p p e n i i d e n t i f i k á l ó f u n k c i ó j u k a meghatározó e l e m e k n e k v a n . Ezek t a r t a l m a z z á k azt a t u l a j d o n n é v i tagot (tagokat), m e l v ( m e l y e k ) l e h e t ő v é teszi (teszik) a m e g n e v e z e t t u t c á k e g y m á s t ó l v a l ó biztos e l k ü l ö n í tését. ( N é h a a z o n b a n a f ö l d r a j z i k ö z n e v e k n e k is lehet e r ő s i d e n t i f i k á l ó s z e r e p ü k , ha a z o k ö n á l l ó a n f o r d u l n a k e l ő n é v k é n t . Ezt jól i l l u s z t r á l j a a P i a c n e v ü n k . ) A l a k j u k szerint v i z s g á l v a neveinket, m á r első p i l l a n t á s r a m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a 6 k é t e l e m ű n e v ü n k b ő l ötben a m e g h a t á r o z ó e l e m t o l d a l é k n é l k ü l i a l a k j á b a n f o r d u l e l ő : liotos (utca), Darabont (utca), Varga (utca), Piac (szer), Varga (szer). Itt j e g y e z z ü k m e g , h o g y a Botos utca m e g h a t á r o z ó e l e m é t t o l d a l é k n é l k ü l i n e k t a r t j u k , m i v e l ez m á r az u t c a n é v b e kerülése, h e l y n é v i a l k a l m a z á s a előtt k é p z ő s a l a k j á b a n élt, k é p z ő j é t tehát n e m az utcanév m e g a l k o t á s a k o r k a p t a . ( A z - í k é p z ő a k k o r k a p c s o l ó d o t t hozzá, m i k o r az e l ő d ö k a bot k ö z n é v b ő l a liotos személynevet megalkották.) E g y e t l e n t o l d a l é k o s m e g h a t á r o z ó e l e m ü n k e t a Szentimrei utca nevünkben t a l á l j u k . E m e g h a t á r o z ó e l e m -i k é p z ő j e , a k ö z n e v e k n y e l v t a n á t ó l eltérően, n e m v a l a m i h e z tartozást f e j e z ki, h a n e m i r á n y t Jelöl az adott n é v b e n , azt m u t a t j a , h o g y a s z ó b a n f o r g ó utcán e l i n d u l v a S z e n t i m r e h e l y s é g é b e lehet e l j u t n i . A föntiekböl — b á r neveink száma a m e l y e k r e vizsgálódásainkban támaszk o d h a t u n k , igen c s e k é l y — k i d e r ü l , h o g y m á r a 16. s z á z a d v é g é n f ő k é n t a t o l d a l é k n é l k ü l i m e g h a t á r o z ó e l e m e s u t c a n e v e k v o l t a k szokásosak. (E m e g á l l a p í t á s n e m c s a k az u t c a n e v e k r e , h a n e m a h e l y n e v e k többi c s o p o r t j a i r a is h e l y t á l l ó , e b b e n a k o r b a n és a k é s ő b b i e k b e n e g y a r á n t . )

SZÉKELYUDVARHELY RÉGI UTCANEVEI

27

T a g j a i k száma szerint a z u t c a n e v e k m e g h a t á r o z ó e l e m e i ( a k á r c s a k m á s h e l y n e v e k é i ) á l t a l á b a n e g y - , k é t - v a g y t ö b b t a g ú a k lehetnek. A mi h a t k é t e l e m ű n e v ü n k ilyen s z e m p o n t b ó l n e m m u t a t v á l t o z a t o s k é p e t : kivétel n é l k ü l m i n d e n i k n e k a m e g h a t á r o z ó e l e m e e g y e t l e n t a g b ó l á l l : Botos (utca). Darabont (utca). Piac (szer). Piac (utca), Szentimrei (utca). Varga (szer). Varga (utca). A Szentimrei (utca) m e g h a t á r o z ó e l e m e t azért s o r o l t u k az e g v t a g ú a k közé, m e r t n e v e i n k e t itt s z i n k r o n i k u s s z e m p o n t b ó l v i z s g á l j u k . ( N y i l v á n v a l ó , h o g y e g y történeti szempontú rendszerezésben a kéttagú nevek sorában kellene helyet kapnia.) A k á r c s a k a k é s ő b b i s z á z a d o k b a n , n e v e i n k l e g n a g y o b b része m á r e b b e n az i d ő b e n e g y t a g ú m e g h a t á r o z ó e l e m e t t a r t a l m a z . Ez a p r a k t i k u s s á g s z e m p o n t j á r a v e zethető v i s s z a : a m i n d e n n a p i é r i n t k e z é s b e n u<jyanis az ilven n e v e k e t s o k k a l k ö n y n y e b b h a s z n á l n i , mint a k é t - v a g y t ö b b t a g ú m e g h a t á r o z ó e l e m e k e t t a r t a l m a z ó n e hézkes n e v e k e t ( m e l y e k s z á z a d u n k b a n a h i v a t a l o s n é v a d á s b a n k ü l ö n ö s e n e l b u r jánzottak). 1.3.4. J e l e n t é s t a n i c s o p o r t o s í t á s . F z elég sok b u k t a t ó t rejteget, mert az e g y e s m e g k ü l ö n b ö z t e t ő e l e m e k , attól f ü g g ő e n , h o e v vizsgálódásainkban s z i g o r ú a n csak a l e i r ó s z e m p o n t o t a l k a l m a z z u k - e , v a g y a d i a k r ó n i á n a k n é m i teret e n g e d v e , azt is m e g n é z z ü k , h o g y ezek az e l e m e k m i l y e n i n d í t é k a l a p j á n k e r ü l t e k n e v e i n k b e , egészen m á s k a t e g ó r i á k b a sorolhatók A Botos meghatározó e l e m p é l d á u l m a i s z e m m e l n é z v e s z e m é l y n é v n e k tekintendő, ha a z o n b a n f i g y e l e m b e vesszük a történeti f o r r á s o k v a l l o m á s á t is, a k k o r h e l y n e v i e l e m k é n t k e l l k e z e l n ü n k . H a b á r ez n é m i k ö v e t k e z e t l e n s é g e t szül, m é g i s ú g y v é l j ü k , h o g y o s z t á l y o z á s u n k m i n d e n k é p p e n r e á l i s a b b lesz, ha n e m t é v e s z t j ü k s z e m elöl a n é v a d á s i indítékokat, m é g a k k o r sem, ha ez a s z i n k r ó n v i z s g á l a t k ö v e t k e z e t e s v é g b e vitelét n é m i k é p p keresztezi. J e l e n t é s ü k szerint hat h á r o m c s o p o r t r a oszthatók:

16. század

végi

kételemű

nevünk

meghatározó

elemei

1) H e l y n e v e k b ő l a l k o t o t t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő elemek. E z e k ( a m i n t az e l ő b b m á r a Botos utca n é v p é l d á j á n b e m u t a t t u k ) m á r a z u t c a n é v b e k e r ü l é s ü k előtt is h e l y n é v k é n t éltek. K é t m e g h a t á r o z ó e l e m ü n k s o r o l h a t ó i d e : a Botos (utca) és a Szentimrei (utca). M i n d k é t m e g h a t á r o z ó e l e m n e k a l o k a l i z á l á s o n k í v ü l i r á n y j e l ö l ö s z e r e p e is v a n : azt a f ö l d r a j z i a l a k u l a t o t j e l ö l i k m e g , m e l y f e l é v a l a m e l y utca h a l a d A Botos (utca) azt jelezte, h o g y a v e l e m e g n e v e z e t t b e l t e r ü l e t i a l a k u l a t a v á r o s t ó l d é l r e f e k v ő Botos n e v ű e r d ő - és irtásos k a s z á l ó t e r ü l e t e k i r á n y á b a vezetett, d e melynek nyomát ma hiába keressük, mert századokkal e l ő b b a v á r o s belterület é b e o l v a d t . Itt j e g y z e m m e g , h o g y az E H A - b a n és az Ü S z O k l - b a n e g y a r á n t m e g található. Botos a d a t e g y c s a p á s r a szétzúzta a z o k a t a k é p t e l e n n é p e t i m o l ó g i á s e l képzeléseket, m e l y e k az u d v a r h e l y i e k k ö r é b e n k ö z s z á j o n f o r o g t a k . H a b á r a k é s ő b b i e k b e n (a Botos utca n é v c i k k b e n ) e r r ő l m a j d részletesen s z ó l u n k , m é g i s á l l j o n itt az Ü S z O k l . m á r a n n y i s z o r idézett 1589-es p r o t o k u l l u m á n a k e g y p e r d ö n t ő m o n d a t a : „ Z a b o T h a m a s a z Botosbali feoldet ki b o c z i a t a k e z e b u l az v a r o s n a k , az v a r o s o z tan tízesre ó z t a k fel, k i n e k v a g i o n most h á r o m e z t e n d e i e t a l á n " ( Ü S z O k l . 30: a k i m e l é s tőlem.). U g y a n c s a k h e l y n é v i e r e d e t ű a Szentimrei (utca) m e g h a t á r o z ó e l e m , m e l y tel e p ü l é s n e v e t őriz, azét a S z e n t i m r é é t , a m e l y e t B á t h o r i K r i s t ó f 1577-ben a v á r o s hoz csatolt, s m e l y n e k i r á n y á b a n ez az utca vezetett. ( A z e g y k o r i f a l u h e l y é t az u d v a r h e l y i e k m a is a P u s z t a n é v v e l illetik.) 2) A z utca v a l a m e l y j e l l e g z e t e s s é g é t t ü k r ö z ő m e g h a tározó elemek c s u p á n egy u t c a n e v ü n k s z ü l e t é s é b e n játszottak szerepet, ez a Piac-szer. A z t a z o n b a n m a m á r lehetetlen e l d ö n t e n i , h o g y az e g y k o r i n é v a d ó k e név létrehozásakor a megnevezendő o b j e k t u m alaki, kiterjedésben sajátosságait tartották-e szem előtt v a g y p e d i g v a l a m i l y e n c é l r a v a l ó f ö l h a s z n á l h a t ó s á g á t (hiszen s z á z a d o k o n á t ez v o l t a h e l y s e g n e k az a része, ahol a k ö r n y é k r ő l hozott t e r m é k e k g a z d á t cseréltek). L e h e t s é g e s az is, h o g y a n é v l é t r e j ö t t é b e n m i n d k e t t ő v a l a m i l y e n m ó d o n s z e r e p e t játszott. 3) A l a k o s s á g k ü l ö n b ö z ő ( v a l a m i k é p p ö s s z e t a r t o z ó ) c s o p o r t j a i n a k n e v é b ő l l é t r e h o z o t t m e g h a t á r o z ó e l e m e k

28

TIBAD LEVENTE

u t a l h a t n a k az utca e g y k o r i l a k ó i n a k a f o g l a l k o z á s á r a , t á r s a d a l m i h o v a t a r t o z á s á r a , nemzetiségére, v a l l á s á r a stb. E c s o p o r t b a h á r o m n e v ü n k e t s o r o l h a t j u k , tehát az összes k é t e l e m ű n e v ü n k f e lét, m e l y e k m i n d a lakosság f o g l a l k o z á s á r a u t a l n a k : Darabont (utca), Varga (szer), Varga (utca). A Darabont m e g k ü l ö n b ö z t e t ő elégi a z o k n a k , az u d v a r h e l y i v á r b a n szolgálatot teljesítő k a t o n á k n a k v a g y a g a z d a s á g b a n f o g l a l k o z t a t o t t e g y é n e k n e k a g y ű j tőnevét őrzi, a k i k a v á r b e l i élet a k a d á l y t a l a n z a j l á s á t m u n k á j u k k a l h i v a t o t t a k v o l tak biztosítani. Jó részük b é k e i d e j é n n e m a v á r b a n , h a n e m a B e t h l e n f a l v a i r á n y á b a vezető, a v á r h o z közel eső u t c á b a n lakott, s a n é v a d ó közösség é p p e n ezért nevezte el az utcát Darabont uíednak. A Varga m e g h a t á r o z ó e l e m két k ü l ö n b ö z ő , d e u g y a n a z t a f ö l d r a j z i a l a k u latot j e l ö l ő n e v ü n k (Varga utca, Varga szer) a l k o t ó j a . N e m véletlen, h o g y ez f o g l a l k o z á s n é v m á r első n e v e i n k b e n f ö l t ű n i k , hiszen a v a r g á k é volt a v á r o s e g y i k l e g r é g i b b , l e g j o b b a n megszervezett céhe. M á r Báthori K r i s t ó f f e j e d e l e m „ m e g e r ő sítette az u d v a r h e l y i t í m á r o k és cserző v a r g á k n a k latin s z ö v e g ű czéhszabályait, m e l y e k k e l ősi időktől f o g v a eltek .. ." ( J a k a b — S z á d e c z k y , Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől lR-19-irj. B p , 1D01. 303). M i n t h o g y a c s e r z ő v a r g a : önm a g a által gyártott tehén és l ó b ő r b ő l d r á g á b b mivii v a s t a g talpú s a r u k a t s b a k a n csokat v a r r " ( C z F ) , illetőleg v a r r t , az e mesterséget ű z ő k n e k jelentős m e n n y i s é g ű v i z r e volt szükségük ahhoz, h o g v a n y e r s á l l a t b ő r ö k e t l á b b e l i készitésére a l k a l mas a n y a g g á f o r m á l j á k . Ezért telepedtek m i n d e n ü t t a f o l y ó v i z e k m e l l é k é r c . U d v a r h e l y e n p é l d á u l a szintén r ó l u k elnevezett V a r g a - p a t a k mellé, m e l y n e k v í z h o z a m a n é h á n y é v s z á z a d d a l ezelőtt, Varga utca és Varga szer n e v ü n k f ö l t ű n é s é n e k idején, m i k o r a várost k ö r ü l v e v ő e r d ő s é g e k még szinte é r i n t e t l e n ü l á l l t a k , a m a i nál összehasonlíthatatlanul b ő v e b b , g a z d a g a b b volt. E kis, m a j e l e n t é k t e l e n ( d e n a g y esőzések a l k a l m á v a l n a p j a i n k b a n is n a g y k á r o k a t okozó) p a t a k o c s k a p a r t j a ezért kínálkozott a l k a l m a s n a k a v a r g á k m e g t e l e p e d é s é r e . 1.1.1. N é h á n y

következtetés

a ) L e g e l s ő u t c a n e v e i n k kivétel n é l k ü l igen szorosan k a p c s o l ó d n a k a v e l ü k megheve zett o b j e k t u m o k h o z . A z o k n a k a n é v a d á s i i n d í t é k o k n a k az a l a p j á n születtek. m e l y e k a k é s ő b b i s z á z a d o k b a n és m a is o l y a n n y i r a k ö z ö n s é g e s e k a m a g v a r utcan - . a d á s b a n . E n e v e k a l a p j á u l U d v a r h e l y e n a m e g n e v e z e n d ő a l a k u l a t f o r m á j a , k i t e r j e d é s e (Piac, Piac szer), l a k o s s á g a (Darabont utca, Varga utca, Varga szer) és v a l a m e l y m á r e l ő z ő l e g m e g n e v e z e t t f ö l d r a j z i o b j e k t u m szolgált (Botos utca, Szentimrei utca). b) M á s h e l y s é g e k b e n m á r n e v e i n k első j e l e n t k e z é s e i d e j é n g y a k o r i a k a szem é l y n e v e k b ő l alkotott utcanevek, m e l y e k a l e g e l s ő u d v a r h e l y i n e v e k közül t e l j e sen h i á n y o z n a k . A Botos (utca) és a Szetimrei (utca) m e g h a t á r o z ó e l e m e r e d e t i leg u g v a n s z e m é l y n é v volt (Botos, Szent Imre), de később földrajzi alakulatokat neveztek el v e l ü k , tehát h e l y n e v e k k é v á l t a k , s m á r n e m s z e m é l y n é v i h a n e m h e l y névi m i n ő s é g ü k b e n k e r ü l t e k b e u t c a n e v e i n k b e . TIBAD

NUME

DE STRAZI

VECHI

DIN' O D O R H E I U

LEVENTE

SECUIESC

(itozumat) •Studiul cerceteazá i ele í.-apte n u m ' j d e strázi din O d o r h e i u Secuiesc, p á s t r a t e lncá d e la sfirsitul secolului il X V I - l e a , In l u m i n a acestora, í n c c a r e á sá p r e z i n t e t i p u r i l e d e n u m e «i i n o d a l i t á U l c d e d e n u m i r e d i n v r e m e a rcspectivá, iar p r i n acestea $i f o r m a r e a l e t e l e i d e strázi. D u p á pfirerea a u t o r u l u i , d e n u m i r i l e d e strázi pot a d u c u o m á r t u r i e dc seamfl ín l e g á t u r á cu v i a t a d e o d i n i o a r á a unei a . e z á r i .

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X I X . évf. 1985. 1. szám

K I S E B B

K Ö Z L E M É N Y E K

VAJDA JÁNOS TÁJLÁTÁSA „A líra [.../ sohasem magát a természetet ábrázolja, és nem is a természeti élményt általában. A költemény szubjektuma egy különös élethelyzetben levő ember, akinek szituációjában csak a bensőség legdöntőbb tényezői válnak érzékelhetővé. A természet a helyzet különössége révén épp azt élteti át vele, ami az adott pillanatban legfontosabb a lelkének." (Lukács

György)

A külvilág lírai átlényegülese, táj és költő között szövődő viszony igen sokf é l e lehet. Egy természeti jelenség elindíthat egy gondolatot, érzelmet, ráébreszthet egy lelkiállapotra, k i f e j e z ő j é v é válhat egy belső folyamatnak. U g y a n a k k o r természeti környezet—ember között van egy m á s i k i r á n y ú viszonyulás is: a m i k o r az én a természetet, a n n a k egy d a r a b j á t — úgymond — ö n m a g á h o z „igazítja", amikor a s z u b j e k t u m saját belső világát mintegy kivetíti a környezetre. Ennek megfelelően, az ö n m a g a fölé emelt lírai én és a környező világ, a szubjektív és az objektív szféra e g y m á s r a találásának m ó d j á t ó 1 f ü g g ő e n a l a kul a lírai vers is. Igy válik a m ű f a j o n belül egyedivé, esetleg külön modellé. Miért idézzük mindezt itt az olvasó emlékezetébe? Azért, mert a m a g y a r költészet egyik m e g ú j í t ó j á n a k , a méltán tekintett V a j d a János költői v i l á g á r ó l igen sokat elárul ez a viszony.

Adv-elődnek

Végletes érzelemvilágú, hiperbolikus indulatú költő-típus s z á m á r a a f ő v e r s f o r m á l ó e l j á r á s nem a szemlélődés, nem a megfigyelés, h a n e m a — kifejezés; nem a meglátás, illetve a megláttatás, h a n e m a — beleérzés. Ennek szolgálatába ullitja költői képeit, hatalmas vízióit, nyelvi eszközeit, ez az ö n m a g á b a f o r d u l ó költői m a gatartás határozza meg művészetét. Igen találónak érezzük rá

L u k á c s G y ö r g y a l á b b i liraelméleti

észrevételét:

„Teljesen lehetséges tehát, hogy a külvilág bizonyos eseménye érzéseket, indulatokat vált ki, de ezek azután m e g s z a b a d u l n a k a s z u b j e k t u m r a gyakorolt tov á b b i behatásoktól, és a s z u b j e k t u m b a n önálló életet élnek, a k ü l v i l á g többi b e nyomásaitól függetlenül, sőt bizonyos értelemben » á r ellen ú s z v a - is. M i n d e n n e k az lehet a következménye, hogy a külső ingerek egyre i n k á b b a puszta ösztönzés jellegét veszik fel, hogy az érzések kiváltója és az érzesek közti megfelelés n a g y mértékben elhalványul, sőt látszólag meg is szűnik." 1 M i k é n t érlelődik esztétikai minőséggé, verssé V a j d a költészeteben a természeti ihletettség? M e l y e k a legjellegzetesebb formái, verstipusai a költői én és természet viszonyának? V a j d a János első megjelent verse, a még 1844-ből való Bakonyi legény mészet őszi képével kezdődik.

a ter-

Szomorú nótát f ú j A z északi szél; Előtte megzördül A z őszi levél A lírai szituáció, a d a l f o r m a h a g y o m á n y o s (Petőfi életképeire emlékeztet), a vers hangulata („a s a j g ó b á n a t " ) viszont — h a l v á n y a n ugyan — mintha V a j d a ké1

lukács OyOrgy, A • e t t l M u m s ^ J U m i ú f . Bp., 1965. II. 334.

KOZMA

30

DEZSŐ

söbbi költeményeinek „bús elöérzetét" ígérné. M é g i n k á b b elmondhatjuk másik, alig három évvel későbbi versenek hasonló t á j k é p é r ő l : » N y a r g a l a szél a f á k Sárga levelével, Jár a képzelödés N y u g t a l a n lelkemmel, (Merengések,

ezt

egy

1847)

A „nyugtalan léleknek" ez a merengése a t o v á b b i a k b a n egy belső t á j r a vezet el a metaforikus értelemnek juttatva szerepet ( „ A n y á m lenne a föld, / Fa, virág testvérem;"). Íme, miként jelentkezik már az induláskor a lirailag átélt gondolatiság. A z életmű tudós kutatója, Barta János hívta fel rá a figyelmet: V a j d a már p á l y á j a elején „filozófiai mélységet tud a d n i " a tájhangulatnak. 2 A vers, a m e l y r e hivatkozik 1853-ban keletkezett, a hagyományos formákat (dalszerüséget, strófaképletet, ritmust) még őrző, ugyanakkor az ú j lirai lehetőségekkel kísérletező költemények szomszédságában. M á r a kezdőkép egyetemesebb kisugárzású. F e j e m fölött a nap, körültem O l y csöndes, néma rengeteg. N e m rezg a l o m b ; ha zöld nem volna Azt gondolnám, megdermedett. (Nyári

dél)

A végtelen csend, a mozdulatlanság, a lélegzetét visszafojtó erdő v a l a m i f é l e érzéki ősi életmámorban fogant lelki n y u g a l o m n a k közvetítői. N é h á n y állandó képeleme (nap, néma rengeteg, csillag) és egyik sajátos költői e l j á r á s a (ahogy távolodik a konkrétan érzékelhető tárgyi valóságtól, úgy tágul képeinek dimenziója) is feltűnik. A leírást, a részletezést elkerülő tájláttatás számos szép p é l d á j á r a b u k k a n u n k már a Sirámok című ciklusban. Szemléleti fogantatású képi elemei (a szálló barna felhók, a zúgó erdők, a szállingózó hervadt levelek) túlmutatnak eredeti jelentésükön, ki nem mondott sejtéseket, mélyen rejlő, pontosan ki nem fejezhető érzelmeket ébresztenek a szemlélödöben. Erdő, mező, m e r r e nézek, Egy nehéz, bús előérzet. Hosszú árny kisort a réten; S/el sóhajt az erdőn, mélyen . ..

V a l a m i nagy rejtett bánat F o g j a el az egész tájat; A z a bánat, mit az e m b e r Lrez i s nevezni n e m mer . . .

A bús előérzet, a rejtett bánat valósággal rátelepszik a tájra. A belső eluralkodik a külsőn, a töprengő nyugtalanság a látszólagos nyugalmon. „ M é r t születni, minek é l n i ? . . . " — szakad fel a vers végén a V a j d á t ó l m a j d annyiszor megfogalmazott kínzó kérdés. E b b e az irányba hatnak a nyelvi eszközök, s főleg a d a l f o r m a könnyedségéből kirívó szótársítások („nehéz, bús előérzet" „nagy bú", „kiégett szív"), valamint az elvontságot erősítő hangulati elemek Erről a ciklusról í r j a G e r g e l y G e r g e l y : „ B á r benne áll (ti. V a j d a ) egy valóságos környezetben, mégis egy láthatatlan világ jeleit keresi benne. A látomás és valóság határán mozog."' E láthatatlan, elérhetetlen világ keresésében a természeti ihletődés nem e g y szer a végtelen, nem is emberi egyedüllét kifejezésének az eszköze, illetve Jelképe. Egyik legismertebb, 1882-ben keletkezett csillagtávlatú önportréjában, Az üstökösben például. D e idézhetök egy másik, ugyancsak látomásos (ha nem is olyan é r zelmi töltésű, nem annyira szimbólum-értékű mint az előbbi) a Magány című költeményét is. • R u t a Jánc«, Vajda Janót palyaktiditi • Gergely Gergely, Vafda Jdno, : S„dmok

Költök ts Írók. 1966. 157. Ai elbizonytalanodott ín Urá)a. ItK. 1973. 2 - 3 . u . 2Ü».

VAJDA JÁNOS TAJLATASA

S m e r t ezt a m a g á r a a költeményben fenségesen magánya.

31

m a r a d o t t s á g o t csak a v i l á g m i n d e n s é g g e l lehet m é r n i , kozmikus vízióvá nö a költő magasztosan f á j d a l m a s

És l á t h a t a t l a n e l b o r u l az é g b o l t . V a l a m i á r n y v o n u l el o d a f ö n t . A m o z d u l a t l a n l e v e g ő m e r e d t , holt. M i n t h a b e f a g y n a , d e r m e s z t ő a csönd. V a j d a g y e r m e k k o r á n a k k e d v e s t á j a i — m i n t az ősi e g y s z e r ű s é g , tisztaság j e l k é p e i — a „ f r i v o l j e l e n v i l á g " k o n t r a s z t i a i k é n t k e l n e k é l e t r e a költő k é p z e l e t é b e n . A z Otthon (1884) e l s ő s o r a i : P a n a s z r a m é k a természethez. Hol legsötétebb a vadon. F ö l t á r v a k e b l e m e t , m e l y vérez, M i n d e n sebét fölszaggatom. A „menekülő" versek közül a l e g e g y s é g e s e b b h a n g u l a t ú A vaáli erdőben (1875). A „ m é l y v a d o n " , a „ f é l r e e s ő v ö l g y " , a „ s ü r ü á r n y a k " , a „ k i s h á z i k ó " , az „ i l l a n ó f e l h ő k " e g y áhított idill i m m á r v é g l e g m ú l t b a v e s z ö j e l k é p e i v é magasztosulnak e b b e n a lírai emlékezésben. A versben megélt idill — mint N é m e t h G . B é l a m o n d j a — „itt csak a v á g y n a k , a v á g y a t k i f e j e z ő s ó h a j n a k , a s ó h a j t d a l l á , m ű a l k o t á s s á f o r m á l ó esztétikai s z á n d é k n a k eszköze. S j e l k é p e e g y b e n a v á g y o t t b é k é n e k , h a r m ó n i á n a k a t e r m é s z e t b e s i m u l ó e m b e r i létnek". 4 É r d e k e s — és t ö b b V a j d a - v e r s b e n f e l l e l h e t ő — a k ö l t e m é n y i d ő s z e r k e z e t e : a v á g y a „ m ú l t i d ö k " - b ö l a „ j ö v e n d ő i d ö k " - b e ível. A b e f e j e z ő s o r o k é p p e z z e l a z időtlenséggel tágítják végtelenné a lélek egyszeri állapotát, egyetemessé az egyéni érzelmet: S ismeretlen sírgödörbe" Elalunni mindörökre . . . S ott e g y e b e t m i t se tenni. C s a k p i h e n n i , csak p i h e n n i . . . Í m e a p i l l a n a t n y i s á g m ű f a j a , a d a l m i k é n t v á l i k a l k a l m a s s á időtlen l é t é r z é s m e g s z ó l a l t a t á s á r a . És most is — mint a n n y i s z o r — a m e g é l t é l m é n y e k az e m l é k e z é s m e g h i t t s é g é v e l h a t n a k r á n k . M á s k o r az é l e t h a r c b a b e l e f á r a d ó e m b e r r e z i g n á l t s á g á v a l T i z é v m ú l v a , a Gyermekkorom tájéka c í m ű v e r s é b e n i l y e n k e p p e n : A z ég, az most is oly t ü n d ö k l ő . M é r h e t e t l e n a r a n y óceán. De lelkem tükörén a felhő, Viszfénytelen, bus ingovány. T u d j u k , m e n n y i r e n e m k ö n n y ű — o l y k o r szinte lehetetlen — szétválasztani a költői k é p két a l a p f u n k c i ó j á t — m e g é r z é k i t ő t és h a n g u l a t t e r e m t ő t . N e m is v á l l a l k o z u n k m o s t itt e r r e . A z t a z o n b a n n y u g o d t a n á l l i t h a t j u k , h o g y V a j d a l e g s i k e r ü l t e b b versei ( v e r s r é s z l e t e i ) azok, a m e l y e k b e n a lírai a t m o s z f é r a , a h a n g u l a t a z u r a l k o d ó és n e m a t á r g y i v a l ó s á g . G o n d o l j u n k csak az e g y s é g e s h a n g u l a t ú c i k lusára, illetve az o l y a n h i r e s k ö l t e m é n y e i r e , m i n t a m i l y e n az ö n k é n y u r a l o m d e r m e d t s é g é r e r á d ö b b e n t ő a l l e g ó r i á j a (A virrasztók, 1857), v a g y az e m l é k k é s z e l i d ü l ő f á j d a l m a k a t f e l s e j d i t ö két G i n a - v e r s : a Húsz év múlva (1876) és a Harminc év után (1892). N e m s z ü k s é g e s itt é r t e l m e z n i őket. E g y e t l e n m e g j e g y z é s m é g i s i d e k i v á n k o z i k : az e m l é k e z ő , i n t i m m e d i t á c i ó n a k n a g y m é r e t ű v é növesztett k é p e k a hordozói m i n d k e t t ő b e n ; e z á l t a l o l d v a f e l a v é g l e t e k feszültségét. V e r s b e n i helyzetük, s z e r e p ü k a z o n b a n k ü l ö n b ö z ő . A z e l s ő b e n a k é p kerete a versnek, a második ö n á l l ó a n k ü l ö n j e l e n i k m e g , k i t e l j e s í t v e azt az é r z e l m i á l l a p o t o t , a m e lyet a k ö l t e m é n y m e g s z ó l a l t a t : e g y m i n d e n b e n csalódott e m b e r ( „ s i r a l o m h á z i l é lek") végső lemondásának döbbenetét. * Németh C. Béla, .1 nyuttUtm

t.íf>Jnah ig\rttmt>Uisr

II vé'V Bp., 1977. 1S8.

32

KOZMA

DEZSŐ

Igy ül a hold ádáz vihar után Elcsöndesült nagy toronyos fellegen, £s néz alá a méla éjszakán Bánatosan, de szenvedélytelen, Hallgatva a sirbolti csöndességet A rémteli sötét erdő alatt, A m i g a fákról nagy, nehéz könnycseppek Hervadt levélre halkan hullanak . . . Mint tudjuk, V a j d a mindenekelőtt a képelemek változatos összekapcsolásával, a szavak szokatlan társításával (éden méreg, mulandó istenség, égi kéj, delejdús kezek), gazdag asszociációs körével éri el a művészi hatást. Képteremtő f a n t á z i á j á n a k újszerűsége a lírai élmény transzponálásában mutatkozik meg, a b b a n , ahogy az egyszeri látványt (a természet egyik-másik részletét) az általánosság szintjére emeli, ahogy a belső látás az érzékelhető tárgyak, jelenségek fölé nő, ahogy azokat „megszünteti". V a l ó b a n „fordított panteizmusnak" vagyunk itt tanúi. Ez az önleleplező b e f e l é f o r d u l á s nem egyszer szélsőségesen túlfeszített indulatú. A Gina emléke X V I I I . d a r a b j á b a n m á r - m á r rémképeket vetit elénk a költő „izzó a g y v e l e j e " . £s fölöttem a sötét ég Ketté hasad, nagyot csattan. Ut a v i l l á m egyre másra Vétkes, átkos gondolatban. A konkrét tájtól elszakadva, a b b ó l rendszerint csak bizonyos részleteket, hangulatilag azonos v a g y egymáshoz közel álló tájelemeket exponál, megnövelve ezzel az. „átrendezéssel", a szubjektumnak ezzel a kivetítésével a vers esztétikai hatóerejét. A m i azt is jelenti (az e l ő b b láthattuk), hogy a lírai én igen gyakran felfedi magát. O l y k o r még túl is magyarázza a képbe belefoglalt gondolatot, érzelmet. Ilyenkor aztán szerkezetileg is egyenetlenek V a j d a költeményei; csorbát szenved az érzelem-hangulat-hangzás egysége. V a j d a János versszerkezeteinek egyébként egyik minősítője az a mód, ahogy a két sík — a tárgyias láttatás és a vízió — egymásba játszik. Jó példa erre egyik legfilozofikusabb költeménye, a Nádas tavon (1888). T é m á n k szempontjából jellegzetes verse V a j d á n a k . A tavon csónakázó-tűnödő költőt a részleteiben érzékelt természeti táj bűvölete ringatja önfeledt, a n dalító hangulatba. Pontos rögzítés a verskezdő helyzetkép: Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék leng a csónak. Eltérően sok V a j d a - v e r s t ő l , a természeti környezet itt nem egy-két kiemelt részével van jelen. Sőt épp az ellenkezőjének lehetünk tanúi: a szemmel b e f o g ható táj e g é s z e keríti hatalmába a világmindenség titkain töprengő embert. A z égen ragyogó ( m a j d a megállt idő s z i m b ó l u m á v á váló) nap, a tó csillanó tükre, a halkan tovaszálló felhők, a f e l - és eltűnő nádligetek, a „semmiség kék űre", a fényözön, a mozdulatlanság, az egymástól legtávolabbi természet-darabokat eggyéfonó káprázat: N a p alattam, nap fölöttem, A r a n y o s tüzes felhőben, L e n n a f é n y l ő víztükörben.

Itt az ég a földet éri, T á n szerelme csókját k é r i . . . Minden oly csodás, tündéri.

A t á j e l e m e k végig tartópillérei az „andalító h a n g u l a t " - n a k , és csak az e l m é l kedést berekesztő strófában „simulnak b e l e " a lét értelmét kutató lélek sejtelmes bizonytalanságába. Hátha minden e világon, Földi életem, halálom csak mese, csalódás, álom? . . .

VAJDA JÁNOS TAJLATASA

33

A n a g v V a j d a - v e r s e k e g y i k f ö m o t í v u m á t é r j ü k tetten e b b e n a t e r m é s z e t é l m é n y és f i l o z o f i k u m h a n g u l a t b a á g y a z ó d ó ö s s z e f o n ó d á s á t .

költeményben:

É r z e l e m és természeti k é p e g y m á s r a t a l á l á s á t v i z s g á l v a e d d i g jórészt kötött e b b f o r m á j ú , d a l s z e r ű (illetve e n n e k k o r s z e r ű b b v á l t o z a t á h o z tartozó) v e r s e k e t vettünk s z e m ü g y r e . M o s t n é z z ü n k m e g n é h á n y s z a b a d a b b képi asszociációt. Itt v a n a Gina emléke c í m ű c i k l u s utolsó ( X X X I I ) d a r a b j a . M é l t a t ó i — s z ű k s z a v ú a n u g y a n — e l i s m e r é s s e l illették V a j d á n a k ezt a k ö l t e m é n y é t , és m a g a a költö is a l e g j o b b versei közé sorolta. K ü l ö n l e g e s lirai szituáció a v e r s i h l e t ő j e : G i n a és a költö — h a l á l u k u t á n — mint é j f é l i kisértetek t a l á l k o z n a k e g y m á s s a l A f o r m a is k ü l ö n b ö z i k az e d d i g i m á s f é l évtized verstipusitól. A z e l n y ú j t o t t a n á r a m l ó sorok, v e r s s z a k o k laza s z ö v é s ű — emlékezóen álomszerű-irreális — látomásokká terebélyesednek: T a l á l k o z u n k m a j d m é g mi j ó k o r , M é g i d e l e n n a f ö l d ö n sokszor. I l a m a j d v i r r a s z t v a őszi é j e n , H a l l s z lépteket a f a l e v é l e n , Holott a l a k t a l a n b u s á r n y a k — S í r r a b j a i — sötéten Járnak; L o m b k a r j a i a gyászfüzeknek. Feléd h i v ó l a g i n t e g e t n e k ; A s i t o z ó sötét o d ú k b ó l K e l ő nehéz, f o j t ó illattól A rózsa, l i l i o m m e g c s a p v a Szomorúan fejét lehajtja; A nagy döbbentő némaságból H o z z á d r e j t e l m e s s z e l l e m h a n g szól, S m e r e n g v e , r i n g v a b ú s sejtésen. Gondolsz magast, érezve mélyen; V a l a m e l y e s lekerekitettséget, szerkezeti f e g y e l m e t a f o r m a i l a g is e l k ü l ö n ü l ő két-két soros keret kölcsönöz a v e r s n e k . A k e r e t b e f o g l a l t n é g y n a g y r a n ö v e s z t e t t versszak, az e p i k u s á n r é s z l e t e z ő - e l m é l k e d ö m e g j e l e n í t é s a l i g tagolt. M ú l t a t és j e lent, v a l ó s á g o t és i r r e á l i s á t e l é n k v i l l a n t ó , h e l y e n k é n t r o m a n t i k u s asszociációk követik e g y m á s t : „ É j f é l után, sötét b o r ú b ó l , / N a g y , t a r j a g o s f e l h ő k n e k o r m á n , / E l ő j ö n a hold, s m e g - m e g á l l v a , / M e r e n g v e néz a k e r e s z t f á k r a . " Ü g y tűnik, a v e r s s z e r k e z e t n e k b i z o n y o s l a z a s á g a t u d a t o s m ű v é s z i m a g a t a r t á s k ö v e t k e z m é n y e . Jó é r z é k k e l veszi észre B a r t a J á n o s : a k ö l t ö á t e n g e d i m a g á t egy r é v ü l e t s z e r ű b e l s ő á l l a p o t n a k . E g y — t e g y ü k hozzá — n é m i titokzatosságot, s e j telmességet e l ő i d é z ő á l l a p o t n a k . E g y m á s i k a l k a l o m m a l ( j ó v a l k é s ő b b ) é p p az e l l e n k e z ő j e történik. A különös (erotikus) képzettársításokat kivételesen zárt szerkezet f o g j a e g y b e . íme m i k é n t v á l u n k r é s z e s e i v é a n y á r i é j s z a k a s z e r e l m i b o l d o g s á g á b ó l k i r e k e d t költö érzelmiket felcsigázó látomásának: Végetlen, örök éj! A z utcán m é l a csönd F ü l e m b e éji kéj T ü n d é r h a r a n g j a csöng. R e m e g v e két k e z e m Szívem föle teszem: A l u d j szivem!

C s i l l a g r a g y o g , kacsint, E g y m á s n a k integet. M i t l á t n a k v a j o n itt E szemérmes szemek? Mindenki üdvezül. C s a k te v a g y e g y e d ü l . Pihenj szivem! Éjjelek,

1885)

Ez a f e g y e l m e z e t t s é g : a két részre t a g o l t s á g (az e l s ő b e n a környezetet, a m á s o d i k b a n a költőt l á t j u k ) , a v é g i g m e g t a r t o t t s t r ó f a - , i l l e t v e r i m k é p l e t , az i n d u l a t o k a t v i s s z a f o g ó r e f r é n — m i n d e z e k e g y p i l l a n a t r a se f é k e z i k le a v e r s é r zelmi sodrását, n e m törik m e g az intim h a n g u l a t o t .

3 — Nyelv

és Irodalomtudományt Közlemények

34

K O Z M A DEZSŐ

Egy másik zárt f o r m á j ú költeményt (Őszi tájék, 1878) bemutatva, Széles K l á r a a természeti elemek mögül kiérezhető zaklatottság-érzést emeli ki mint feszültségkiváltó tényezőt.^ A múlandósággal perlekedő költeménynek mi csak a kezdő „képét" í r j u k ide, a l e g i n k á b b leíró, reszletezö (pontosabban: annak tünö) első versszakot: ;

A z égen a felhő egymást üzi h a j t j a . Suhogva a parton h a j l o n g a sikár. C s ó v á l j a fejét a hegyélen a m a k k f a : Hogy oda megint az örömteli n y á r ! G y ü l e m l i k a holló, v a r j ú kavarogva. A cinege fázik a tüskebokorba! A kerti haraszton z o k o g j a a szél: Elhervad a rózsa, lehull a levél.

H o g y aztán ez után a még nem szubjektivizált alaphelyzet után az emberi lét értelmén töprengő költö lépjen elénk. („Mi itten örök: a halál-e, vagy a lét? / Hol itten a kezdet, hol és van e vég?"). A nagy filozófiai versek költője szólalt itt meg, a végső kérdésekkel ö n emésztő küzdelmet folytató V a j d a . Ennek a „véghetetlen pernek", egyben a lirizált tájszemléletnek egyik legművészibb teljesítménye a hagyományos verselési formát megújító szép költeménye: A bikoli fák alatt (1880). A természet csak ürügy benne a filozófiai gondolatok megvallására, a rekkenő nyári dél „ A l m á b a n , önfeledten, épen / L e g m é l y e b b titkokat beszél.", s a f á k r a leszálló „holló é j " , a holdfényben megzörrenő haraszt: a gyötrő kétely árnyai. Igy lesz V a j d a János hagyományokkal szakító, már kezdettől f o g v a látomásszerű természetlátása i g y sokféleképpen értelmezett gondolati költészet é l m é n y f o r m á l ó eszközévé. Olyan költemények tanúskodnak erről, mint a Nyári éjjel (1893), a Búcsú a naptól (1895) vagy az Est-harang (1896). E versekben még n a g y o b b szerephez jutnak a korszerűbbé tett hagyományos strófa-, illetve versszerkezetek, egyre gondolatibbá v á l n a k a modern életérzést k i f e j e z ő reflexiók, metaforák. A költői képeknek és a versnyelvnek a letisztulása intellektuálisan átélt, bonyolult létérzéssel párosul. De ez m á r külön vizsgálatot érdemlő fejezete V a j d a János költői m o d e r n ségének. KOZMA

NATURA

C A S U R S A DE I N S P I R A T I E JÁNOS

POETICA IN LIRICA

DEZSŐ

LUI

VAJDA

(Rezumat) Studiul prezintá, succint, interdependenta dintre viziunea poeticá a clasicului maghiar János V a j d a (1827—1897) ?i fenomenele naturii. Incercám sá d e monstrám cá ín poezia lui V a j d a natura $i, in generál, viata exterioará este subordonatá subiectivismului liric, iar imaginea poeticá astfel creatfl are un caracter vizionar, cu eonjinut filozofic. Pe parcursul analizelor sínt relevate mijloacele artistice ale lui V a j d a (imaginea poeticá, atmosfera liricS, l i m b a j u l poetic, structura poeziilor etc.). • Stólw Klára, Vajda Jdnos. Bp , 1982. 1 4 3 - 4 .

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I XXIX

évf

K Ö Z L E M É N Y E K

1985. 1. szám

A V TÖVŰ IGÉK EGY CSOPORTJA A ROMÁNIAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOKBAN 1. A magyar nyelvjárások körében az igealakok használatának rendszerszerű bemutatására — háromszéki nyelvjárási anyag alapján — elsőként Erdélyi Lajos vállalkozott ( N y K . X X X V , 332—69; X X X V I , 77— 94). Erdélyivel egyidöben ugyancsak a székely igealakokkal foglalkozott Márkos Albert Igék a nyikómenti székelységben címen ( A Kolozsvári Unitárius Kollégium Értesítője. X X V I I . évf. 1906. 3—15). A jelenségmonográfia-típusra a moldvai csángó nyelvjárás igealakjainak ismertetésével Csűry Bálint mutatott példát (MNy. X X V I I I , 22—30; 148—54). A további, e tárgykörbe vonható tanulmányok többsége a Csüry-féle iskola szemléletéből nőtt ki s jelent meg több, egyetlen helyi nyelvjárás igealakjait bemutató tanulmány, a Magyar Népnyelv lapjain (Szabó T. Attila, A bábonyi népnyelv igealakjai. MNny. I, 48—64; Végh József, A derecskei népnyelv igetövei és igealakjai. MNny. II, 204—51; Márton Gyula, A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. MNny. III, 189—232; Szabó T. Attila, Adatok a gajcsdnai csángó népnyelv igealakjaihoz. MNny. IV, 332—6; Varga Lajos, Igealakok és igeragozás a szuhogyi nép nyelvében. MNny. IV, 363—79). E hagyományt Márton Gyula újabb tanulmányban folytatja (1. Pais-Eml. 458—66; MNny. VI, 44—55), illetőleg alaktani jelenségmonográfiában egy-egy nagyobb nyelvjárási egység igetöveinek és igealakjainak bemutatására vállalkozik (1. A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai. NytudÉrt. 32. sz. Bp., 1962; valamint Igetövek, igei jelek és személyragok a moldvai csángó nyelvjárásban. Buk., 1974). E jelenségmonográfiának legteljesebb formáját a kalotaszegi nyelvjárás területéről Vámszer Márta nyújtja (A kalotaszegi nyelvjárás igeragozási rendszere. Buk., 1972), melyben az igetövek, az igei jelek ós személyragok rendszerének és az igealakok használatának részletes bemutatására kerül sor. A feldolgozás korszerű szempontjait érvényesíti — egyetlen település vonatkozásában — Kiss Jenő (A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana. Bp„ 1982. 94—7). 2. Az igealakokra vonatkozó, a fentemlített korábbi leírásokból kibomló tapasztalat alapján „ A romániai magyar nyelvjárások atlasza" anyaggyűjtéséhez a kérdőfüzet összeállítói igyekeztek megfelelő számú címszót felvenni a különféle igetőtípusokra, továbbá szem előtt tartották, hogy a ragozásban alternatíve képviselve legyen az igéknek minden módja, ideje, száma, személye, alanyi és tárgyas alakban egyaránt, az iktelen és ikes igék minden jellemző és fontosabb formája (a M N y A . anyagának az igetövekben mutatkozó nyelvföldrajzi különbségeire lásd Imre: M M N y j R . 306—9). A romániai magyar nyelvjárások körében a gyűjtött anyagból az alábbiakban a v tövű igéknek egy csoportját, a hiv és szfv ige nyelvjárási formáit mutatom be.

36

MURADIN LASZLO

3. A felső nyelvállású illabiális í ~ i magánhangzót tartalmazó, csupán v-s változatú hi/hivok igetőnek ezek az alakjai kerültek kikérdezésre a kijelölt kutatópontokon: hiv, hívsz, hivnak, hivj, hívjatok, hívjátok, hívott, hívtad, hívta, hívnám. hiv: hiv (D:l, 3, E:3, 5, J:3, M:3, 4, 8, P : l , T:9—11, 17, 19, 20, U:l),> hí" (A:2), hív (B:4), hiv ( A : l , B:6, C:2, F : l , 8, U:6); — hí (A:3, B:3, 5, 7—10, D:2, 4, 5, E:l, 4, 5, 7, 9, F:7, G:2, H : l , 1:2, J:l, 2, L:8, 12, M:2, 8, 10—14, N:3, R : l , 0:2, T:3, 5, 16), hi ( F : l , L:6), hí (B:10, E:2, 9, 1:2, R : l , 2, T;7, 20), hijsz (B:l, 1:1, N : l ) ; — hijó (B:1C); — hívol (D:5, J:3, P : l , T:14), hívói (T:16), hivol (A:1);' — hivussz (F:6, 9, 10, L:9, T:14, U:5), hifiussz ( F : l l , H:l), hivussz (T:9), hívusz (M:17, T:2), hivusé ( E : l l , 12, F:13, L:17, M:9), hivusz (E:7, L:4), hívusz (E:6, 13, F : l , 8, K:3, 4, L:5, 7, 10, 18, M : l , 2, 10, T:6).

hívnak: hivnak (A:2, B:8, D:3, E:3, 5, J:3, T:14), hívnak (T:16), hívnak (B:6), hivnak ( A : l ) , liivngk (B:l, T : l l , U:6, 8); — hinak (A:3, B:2 —5, 7, 9, 10, D:l, 2, 4, 5, E:l—4, 8, 13, F:3, 4, 9, 10, 13, G : l , 2, J:l, 3 L:2—4, 7, 11, 12, 17, M:3, 4, 9, 12, 15, P : l , R : l , T:5, 13, 19), hínQk (F:6, 7, M:2, 6, 8, 10, 11, 13, 14, 16—18, N:3, 4, T : l , 2, 4, 6—12, 15, 18, U:1—4), hinak (C:l, E:6, F : l , L : l , T:17), hinak (N:2), hinak
(M:7, 0:2), hivj


(A:2, B:4, D:3, J:3,

P Í I , T:3), hívjál

(T:16), hívja'

(B:8, E:5), hívjál

jál (U:6), hívjál

(U:8); — híjj

(F:7, 1:1, L:7, M:8, 11, 16, T:4, 5, 10, 12,

18, U:4), hijj hijjál 1

X , 58.

(B:6), hívjál

(A:l),

hív-

(K:5, N : l , R:2, Ü:2), hij ( T : l l ) , hij (J:l, L:2, M:4, T:13),

(B:2, 3, 9, D:2, 4, 5, E:l, 3, 9, 12, 13, G : l , 2, L:3, 8, 11, 12, M : l — 3 , A

betűjelnek

és

számnuk

megfelelő

kutatópontok

Jegyzékét

lásd

NylrK

A V T O V Ü IGÉK EGY CSOPORTJA

37

5, 9, 14, T:20, U:2), híjjal (M:17, 18, N:4, T : l , 2, 6, 8, 9, 15, U : l ) , hijjál (L:5), hijjál (D:l, K : l , N:3), hijjál (F:6, 10, K:2, 4, L:9, M:15), hijjál (T:19, ,U:5, 7), hijjál
38

MURADIN LASZLO

— hivutt (E:4, 12, F:7, G:2, M:6, 7, 9, 17, N:4, T:2, 4, 7—10, 12, 15, 18, U:2, 3), hivutt (L:12), hivutt (E:6, 7, 10, 11, 13, F:2, 3, 5, 8—11, 13, G : l , K : l — 5 , L:l—10, 13, 14, 16, 19, M : l — 3, 10, N:2, 3, T : l , 6, 11, 14, 19, U : l , 4—6, 8), hivutt (L:17, 18), hivut (F:l, 4, L:15), hivui (M:12); — hitt (B:8, 9, D:4—6, E:í, 9, J:l, 2, L : l l , M:4, 8, 13, 14, 18, 0:2, R : l , T:5, 13), hitt (D:2, M:16), hit (E:2, 3, M:5), hit (B:3, 7, 10, 0:1, T:17), hitt ( M : l l ) , hit (C:l), hitt (B:6, F:8, M:8, 11, R:2, U:7); — hijt (B:2, 1:1, T:3, 20); — . hiutt (H:l), hijutt (N:l), hívta: hifta (A:2, B:8, D:l. J:3, M:7, P : l ) , hifta (D:3), hifta (T:16, U:6), hifta (B:4, 6), hifta ( A : l , C:2); — hitta (A:3, B:9, D : l , 5, E:l, 2, 4, 7, 9—12, F:3, 6, 7, 9, 10, 13, G : l , 1:2, J:l, 2, L:8, 11, M:3, 4, 5, 9, 15, 17, 0:2, R : l , T:3, 5, 7, 13, 15), hitta (G:2, L:3, M : l , 2, 7, 13, 14, 18, N:4, T : l , 2, 4, 8—12, 16, U:l—3), hita (D:2, L:12), hitta (M:18), hita (E:3, M:6, 0:1), hita (B:3, 5, 7, 10, D:4, T:17), hita (M:lŐ,'l2), hila (B:l), hitg (E:8), hitta <E:5, 13, F:2, L : l , 4, 7, 16, T:14), hitta ( F : l l ) , hiia
A V TOVÜ IGÉK EGY CSOPORTJA

39

mosháti, bihari, szilágysági és bánsági magyar nyelvjárásokban az előbbi szórványos esetek mellett a jelen idő egyes szám 3. személyben általában a magánhangzós hi, ritkábban a mássalhangzós hij tövet találjuk; ez a tő van meg a jelen idő egyes szám 1. személy, olykor a múlt idő egyes szám 3. személy kivételével valamennyi többi igealakban {pl. Sárosmagyarberkesz: hi / hisz / hinak / híjái / hit / híta / hinám / híjatok / híjátok; Diósad: hi / hisz / hinak / hijá / hívutt / hítta / hinám / híjátok / híjatok; Kisiratos: hij / hijsz / hinak / hijj / híjt / híjta / ftíjnám / híjjatok / híjjátok). Más esetekben a ragozás folyamán a magánhangzós és mássalhangzós tövek szeszélyesen váltakoznak (pl. Bélfenyér: hij / híssz / hínnak / híjjá / hitt / hítta / hínnám / híjjatok / híjjátok). A jelen idő egyes szám 3. személyben a kalotaszegi és a mezőségi nyelvjárásban teljesen általános a régies hivu alak. Esetenként ezt a tövet találjuk a jelen idő egyes szám 2. és a múlt idő egyes szám 3. személyű igealakban is (pl. Harasztos: hivu / hívussz / hinnak ! hiijál / hívutt / hitta / hínnám / hijatak / hijátak; Görgényüvegcsür: hivu / htvusz / hínnak / ht'jjdí / hívutt / hítta / hinám / híjjatok / híjjátok), másutt viszont a hivu csak a jelen idő egyes szám 3. személyben él, sem a 2. személyben, sem a múlt idő egyes szám 3. személyben nem bukkan fel (pl. Nyárádkarácsonyfalva: hivu / hisz / hínaíc / hí.jjáZ / hftt/ hítta / hinám / híjjatok / híjjátok). A mezőségi nyelvjárásban szórványosan felbukkan ugyan az Z-es hiuui tő is, de ez az Z-es forma az udvarhelyszéki székely nyelvjárásban egészen általános. A székely nyelvjárás egészére ugyanakkor a hí, hij, hivu, hívül, hív ragtalan töalak szeszélyes váltakozása a jellemző (pl. Csíkvacsárcsi: hí / hisz ~ hisz / hinak / hijj / hitt ~ hitt / hitta / hinám / híjjatok / híjjátok; Tatrang: hí; / hijwr / hinak / hijjál / hí?t / híjta / hijnám / híjjatok / híjjátok; Dálnok: hinti / hívussz / hinak / hijjáí / hívutt / hitta / hinám / híjjatok / híjjátok; Kénos: hítmZ / hívussz / hinak / hijjál / hívutt / hítta / hinám / híjjatok / híjjátok). 4. Ugyanebbe a tőtípusba tartozó szí / szivok igetőnek ezek az alakjai kerültek kikérdezésre: szív, szívj, szívta, szívnék, szívnák. szív: S2t't> ( A : l , D:5, E:4, 10, G : l , 1:2), sztr (B:6, M : l ) , szív (B'3, C:l, 2, U:4, 6, 7), szivu (E:6, 9, 11—13, F:2, 3, 6—8, 11, 13, K : l — 3 , 5, L : l , 5, 7, 9—11, 13 14, 19), szívuZ (K:4), szíruZ (L:4), szi (A:3, B:4, 5, 7, 9, 10, C:3, D:l—4„ 6, E;l—3, 5, 7, 8, F:4, 5, 7, 9, 10, 12, 1:1, J:l, 2, L:2, 3, 6, 12, M : l , 0:2, P : l , R:2), szi
40

MURADIN LASZLO

szíjjal (F:4), szíjai (F:13, L : l ) , szíjál (K:5), szíjjá (L:19), szíjjá (L:9), szíjál (E:2), szijá (L:10); — szipj (L:18, M:13, 16, N:3, T:2, 5, 11, 17, U:2), szípj
A V T O V Ü IGÉK EGY CSOPORTJA

41

toldalék kezdő mássalhangzója pedig olykor megnyúlik (pl. Szék: s?i — szivu / szijjál / szítta / színék; Nagykapus: szívű / szíjjál / szítta / színék; Harasztos: szivu / szíjjá / szítta / színnék; Feketelak: szivu / szijjál / szítta / színnék). A szamosháti, szilágysági, bihari és a bánsági magyar nyelvjárásokban az igető ragtalan alakja általában szi (pl. Hirip: szi / szijjál / szítta/ színik; Siter: szí / szijjál / szítta / sziné'k ~ színák), a szí mellett megjelenik olykor a j-s szíj tő is (pl. Érkörtvélyes: szíj / szijjál / szítta / sziné'k; Keresztes: szíj / szijjál / szitta / szinnák). A köznyelv hatásaként néhány esetben felbukkan a v-s szív alak is, de amely a ragozás folyamán nem mindig őrzi v-s alakját (pl. Misztótfalu: szív / szíjjá / szitta / szinnék). MURADIN

UN IN

GRUP

DE VERBE C U R A D I C A L U L

GRAIURILE

MAGHIARE

DIN

IN

LASZLO

V

ROMÁNIA

(Rezumat) P a r c u r g t n d l i t e r a t u r a d e specialitate d e d i a l e c t o l o g i e c u p r i v i r e la p r o b l e m e l e c o n j u g á r i i v e r b e l o r , a u t o r u l preziritá f o r m e l e d i a l e c t a l e d e c o n j u g a r e a doufl v e r b e cu r a d i c a l u l in v $i a n u m e : hi / hivők $i szí / szivok, p e b a z a u n u i i n a t e rial o r i g i n á l anchctat. In g r a i u r i l e m a g h i a r e d i n R o m á n i a aceste v e r b e a u u r m á t o a r e l e f o r m e d e r a d i c a l i : hi, hív, hivu, hivul, hij, respectiv í z i , sziv, szivu, szívül, szíj, szíp. D e t e r m i n l n d a r i a r e p a r t i z a t i e i teritoriale a acestor f o r m e d e r a d i cal, a u t o r u l cerceteazá u n d e §1 in ce c a z u r i p e p a r c u r s u l c o n j u g á r i i a p a r f o r m e d e r a d i c a l In v fi f á r á t> ( d e e x . hivutt, szivutt sau hitt, szitt), r e s p e c t i v f o r m e d e r a d i c a l in j $i n, d r e p t u r m a r e a l u n g i r i i consoanei d e la I n c e p u t u l s u f i x u l u i

(híjátok > hijjátok, hinak > hinnak).

•

:

ií •

u ,+nM

$<; rtnd

fúi^Kiu e - * ÖOtóA.!

i r g v g i f y p t f l r tí|<m

aMR

VfKW.flUM-)

Ms tmis'iH) tkl

't

t.< v i l v h u .

-tv .uy..' -iHái •)•

jr

2, '

rUMpt,

«J

•

iAif.

w

•'IV wWJtiV

«

•>!,

m

'.tiMktba-

!

,> II. '

h.

0.

.fi. rh< I

- . í e M -Vf ' .

.uwi.t ->.,

: • » o <«>

u-.

.

.fi^ivi ;;r- m

f

m

.

•.ju.í.bt, aiiMiwol h-n;" ".Cf .:„•«

.)! l V l . 3b) í m ! Í tiiuini) ..Somrii' <

;>

ii:»

fehii'ilmí

.,,

'

u

f

tf:

' » • « fii <••!< W't iHtirt •

..

.8

>t»«r ,!'.• 1 I

i:

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I X X I X . éri.

K Ö Z L E M É N Y E K

1985. 1. i z á m

GONDOLATOK A STILISZTIKAI ELEMZÉSRŐL A z elmúlt években szövegnyelvészeti f o r r á s o k b ó l fokozatosan a stilisztikai elemzés egy módszerét fejlesztettem ki, amit a kiérlelés fázisainak m e g f e l e l ő r é s z letekben tárgyaltam, ismertettem, 1 és több elemzéssel p é l d á z t a m is.2 M o s t a m ó d szer lényeges p o n t j a i n a k felvázolása után az elemzések n é h á n y általános k é r d é séről szeretnék szólni, hogy aztán módszerünknek ilyen általános szempontokból f a k a d ó értékelésére is sort keríthessek 1. A stilisztika ágai közül a stilisztikai elemzés a l e g i n k á b b szöveghez, a szövegegészhez és nem a szöveg alkotóelemeihez, sem pedig szővegfeletti k a t e g ó riákhoz kötött stilisztikai vizsgálat. Érthető, hogy a stilisztika m i n d e g y i k á g á n á l j o b b a n hasznosíthatja a szövegnyelvészet eredményeit. M i több, e g y ú j szövegnyelvészeti stíluselmélet, ha még csak részleges is, lényegében szintén a stilisztikai elemzéssel f ü g g össze, a n n a k elméleti a l a p j a . A kettő kapcsolata tehát a módszer és az elmélet egységét jelenti. A stilisztikai elemzés módszerének kidolgozásához szükséges elméletet s z ö v e g nyelvészeti alapon az általános tudományelmélet szempontjai szerint fejlesztettem ki.3 A leglényegesebb tennivaló az volt, hogy az elemzés módszerét az elemzés tárgyából mint egyértelműen meghatározott, világosan körülhatárolt f o g a l o m b ó l vezessem le. Csak igy lehet ugyanis biztosítani a cél, a tárgy, a módszer és az elmélet egységét, a m e l y ma az általános tudományelmélet elvei szerint az e l m é letek kidolgozásának alapkövetelménye. A kiindulópont tehát az elemzés tárgyát alkotó két fogalom, a szöveg és a stílus, a kettő kapcsolata és egysége. E b b ő l v e zethető le az elemzés módszere, célja, jellege, fázisai, egyszóval egy stilisztikai elemzési modell, egyben egy elemzési elmélet, ami emiatt még csak műveleti (operacionális) és csak részleges jellegű. A z ezzel a részleges stíluselmélettel összekötött elemzési módszer a m a g a rendszerszerűségében e g y f a j t a funkcionális és szerkezeti modell, l e g a l á b b i s a b b a n az értelemben, ahogyan m o n d j u k Jakobson elemzési módszerét f e l f o g j á k . 4 2. A stilisztikai elemzés elméletének és módszerének l e g f ő b b elvei a szöveg fogalmából, v a l a m i n t a szöveg és a stílus kapcsolatából, jól kimutatható egységéből f a k a d n a k , mindenekelőtt abból, hogy a stilus jellegzetes szövegsajátosság. F o n tos sajátosság t o v á b b á az is, hogy mind a szöveg, mind pedig stílusa egységes egész, szerves összetettség. 5 A z elemzési elmélet számára a kiindulópont épp az, hogy a szöveg és stílusa egységes egész, globális struktúra. A z elemzés c é l j a és e g y b e n jellege ennek megfelelően a globalitás. A globális cél a szövegszervező elv segítségével valósitható meg. Emellett a szervező elvnek alárendelt kategória, a szövegkohézió f e l fedése szintén produktív e l j á r á s n a k tekinthető. A z egységes egészet jelentő szöveg egyben szerves összetettség is, különböző alkotóelemekből tevődik össze, tehát az elemzés során különböző rétegeit és kontextusait k ü l ö n í t j ü k el. A z elemzés fázisait a rétegek (tehát pl. a megjelenitett és a m e g j e l e n í t ő v a l ó s á g ) e g y m á s t követő leírásai alkotják. H a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy a szövegegész alkotórészeként 1 L pl. A stilissttkai elemsis az újabb siövegelmileUk megvilágításában. M N y . 1974, 3. 3 1 5 - 2 4 ; Ai irodalmi mi stiláris kokiiüjáril. Nyr. 1976, 2, 1 6 3 - 7 2 Ttxl Tkeory and Styhslic Analysis. R R I . 1975. 4, 4 2 1 - 4 ; tA stilisztikai elemzés]. A ssoregrisigalat új útjai, Bukarest, 1982. 115 - 23; SstvegkoMnl is a globális sltlisttikai
4T>

SZABÓ ZOLTÁN

f e l f o g o t t rétegek, így a stílus is, szintén e g y s é g e s egészet j e l e n t ő k a t e g ó r i a , p o n t o s a b b a n : g l o b á l i s részstruktúra. A g l o b a l i t á s és a szerves összetettség t é n v é b ö l következően az e g y e s rétegek, köztük a stílus elszigetelt e l e m z é s e n e m lehetséges. T e h á t a stilisztikai e l e m z é s egy t á g a b b körű v i z s g á l a t ( k o m p l e x szövegleirás. i r o d a l m i m ű e l e m z é s ) része. E b b ő l is következik, hogv a stilisztikai e l e m z é s r e v o n a t k o z ó á l t a l á n o s k é r d é sek a t á g a b b körű v i z s g á l a t egészét, az i r o d a l m i m ű e l e m z é s t is érintik. 3. A z elemzés m a az i r o d a l o m t u d o m á n y b a n és e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a stiliszt i k á b a n is a l e g f o n t o s a b b vizsgálat. A z e r ő t e l j e s m ű k ö z p o n t ú s á g k ö v e t k e z t é b e n az e l e m z é s n e m c s a k az elsődleges, h a n e m a többi á g a t és a t ö b b i á g n a k az i r o d a l o m t u d o m á n y v a g y a stilisztika r e n d s z e r é b e n e l f o g l a l t helyét és szerepét is m e g h a t á rozó vizsgálat. És e n n e k k i a l a k u l á s á b a n (egy n a g y f o k ú t u d o m á n y t ö r t é n e t i átváltásban, a történetiség e g y o l d a l ú s á g á n a k m e g s z ü n t e t é s é b e n ) a szövegnyelvészetnek is szerepe v a n : egyrészt k ö v e t k e z m é n y e , másreszt p e d i g indítéka, r u g ó j a a v á l tozásoknak. H o g y az i r o d a l m i mü vizsgálatát egyszerűen elemzésnek, műelemzésnek, k o m p l e x s z ö v c g l e i r á s n a k v a g y p e d i g p o é t i k á n a k , esetleg l e í r ó p o é t i k á n a k n e v e z i k ( d e m á s m ű s z a v a k is lehetségesek), a b b a n a v é l e m é n y e k eltérnek, t é m á n k s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n ez n e m is l é n y e g e s kérdés. E n n é l f o n t o s a b b a z o n b a n az, h o g y ú j a b b a n az i r o d a l o m t u d o m á n y á g a i t a m ű a l k o t á s l é t e g e i h e z kötik, azok szerint különítik el. B e n j á m i n l t r u s h o v s k i p é l d á u l az i r o d a l m i m ü v i z s g á l a t á v a l a z o n o sított leíró poétika ágai között a következőket szerepelteti: v e r s t a n , i r o d a l o m s z e mantika, n a r r a t o l ó g i a és stilisztika." E z is az i r o d a l m i m ü e l e m z é s é n e k f o n t o s s á g a , s z a k á g a k b a n v a l ó g a z d a g s á g á t jelzi. É r t h e t ő tehát, h o g y az első és a l e g f o n t o s a b b k é r d é s m a g á r a az elemzés t a r t a l m á r a vonatkozik. H a a s z ó b a j ö h e t ő s z a k i r o d a l o m b a n s o k é r d e k e s e t o l v a s h a t u n k is e g v - e g y elemzési m ó d s z e r r ő l , m a g á r ó l az e l e m z é s f o g a l m i t a r t a l m á r ó l aliM esik szó. É r t e l m e z é s e a l e g t ö b b s z ö r az adott m ó d s z e r b e m u t a t á s á n a k a k ö r é r e szűkül. A f o g a l o m v i l á g o s é r t e l m e z é s é n e k a h i á n y a az e g y i k o k a a n n a k , hog% oly sok az e l e m z é s f o g a l m á h o z és e g y á l t a l á n az e l e m z é s e k h e z f ű z ő d ő f é l r e é r t é s , sőt téves f e l f o g á s , t é v h i e d e l e m . A l i g h a v a n m é g o l y a n s z a k t u d o m á n y i vizsgálat, a m e l y h e z a n n v i tévhit kötődne, mint az elemzéshez. M a ' d m i n d e n k i m á s k é n t f o g j a fel, d e h o g y h o g y a n , azt r e n d s z e r i n t a s z a k e m b e r e k , még k e v é s b é az e l e m z é s e k e t o l v a s ó k és i r á n t u k é r d e k l ő d ö k m e g a m a g u k s z á m á r a sem tisztázzák. Ezért aztán g y a k r a n t a p a s z t a l h a t j u k , hogy s o k a k szem é b e n e g v e l e m z é s sem jó, m e r t n e m esik e g y b e e g y v a l a m i l y e n — r e n d s z e r i n t h o m á l y o s — elképzeléssel, v a g y h o g y sokan csalódottan v é l e k e d n e k e g y - e g y s z a k elméleti s z e m p o n t b ó l k ü l ö n b e n e l f o g a d h a t ó e l e m z é s r ő l . A k ö v e t k e z ő k b e n s z á m b a v e s z ü n k n é h á n y , a m i é n k t ő l , e l s ő s o r b a n a mai s z a k tudományi felfogásoktól eltérő véleményt, majd az idevágó tévhiedelmeket. T ö b b e k között ez u t ó b b i a k c á f o l a t a is jelzi, h o g y m i t lehet és mit n e m lehet e l e m zésen érteni. Emellett p e r s z e j e l e z n e m kell e g y f a j t a é r t e l m e z é s é t is, a m i a f e j t e g e t é s e k a l a p j á u l szolgál. E s z e r i n t az e l e m z é s e g y m ű a l k o t á s e g é s z é n e k t u d o m á n y o s é r d e k ű , j e l l e g ű t a g l a l á s a e g y elmélet, egy m o d e l l a l a p j á n . A taglalás itt f o g l a l a t a az elemzést a l k o t ó h á r o m v i z s g á l a t n a k : a l e í r á s n a k (a t é n y e k és a t é n y e k közötti ö s s z e f ü g g é s e k f e l f e d é s é n e k ) , az é r t e l m e z é s n e k (a f e l f e d e t t t é n y e k és ö s s z e f ü g g é s e i k m a g y a r á z a t á n a k ) és az é r t é k e l é s n e k (az esztétikai minősítésnek). 4.1. A f o g a l o m tisztázása é r d e k é b e n az e l e m z é s mai t a r t a l m á t először a k o r á b b i e l j á r á s o k k a l , a b e l ő l ü k e l v o n h a t ó , kikövetkeztethető f e l f o g á s o k k a l v e t e m e g y be. K i d e r ü l e b b ő l e l s ő s o r b a n az, h o g v m a elemzésen n e m egészen azt é r t j ü k , mint régebb. K o r á b b a n ugyanis az elemzés szűkebb körű eljárás, elsősorban a mü jelentésének az értelmezése, azon b e l ü l is a l e g f o n t o s a b b m o z z a n a t r a v a g y a l e g i n k á b b k r i t i k u s Jelentésrészletre v a l ó s a r k l t á s volt. Ezt p é l d á z z a az, a h o g y a n H o r v á t h J á n o s és B a r ó t i D e z s ő P e t ő f i Minek nevezzelek? c í m ű v e r s é t elemzi S a két e l e m z é s közötti k ü l ö n b s é g , a z e l t é r ő e r e d m e n y , B a r ó t i b í r á l a t á n a k , c á f o l a t á n a k a l é n y e g e is a j e l e n t é s é r t e l m c z é s b e n . elsős o r b a n az „édes Szép i f j ú h i t v e s e m " eltérő m a g y a r á z a t á b a n v a n . H o r v á t h szerint a költő „ v é g r e m e g á l l a p o d i k , e l f á r a d , m e g p i h e n az e g y s z e r ű és igaz szép h i t v e s e m • l .tlut. ChUcüm, ScúMt; 1976. I, I I I - X X X I I I .

Rrtnnrk» nti tlír Fltkb and RmpoiulblliUra ol lhf (Mudr nl I.llrrolnrr. TTL

G O N D O L A T O K A STILISZTIKAI ELEMZÉSRŐL

45

m e g s z ó l í t á s b a n " . ' B a r ó t i viszont ú g y véli, h o g y „ a z i f j ú h á z a s P e t ő f i . . . a s z e n v e d é l y f o r r á s á t t a l á l t a m e g b e n n e " . 8 S z e r i n t e — és ú g y v é l j ü k , h o g y i g a z a v a n — nem a b i e d e r m e i e r f e l e s é g s z e m l é l e t n y i l v á n u l m e g a v e r s k r i t i k u s s o r á b a n , m i n t a h o g y H o r v á t h J á n o s véli, h a n e m a r o m a n t i k u s s z e n v e d é l y e s s z e r e l e m , az ' a m o u r passion'. K ü l ö n b e n a n e m t a g a d h a t ó a n r o m a n t i k u s v e r s b e n e g y b i e d e r m e i e r sor feltételezése a stilustörés e l i s m e r é s é t v o n n á m a g a u t á n . És m i n d k é t szerzőnél e z e k h e z a jelentésértelmezésekhez kapcsolódnak — ugyanúgy, mint általában a k o r á b b i műelemzésekben (ha tudniillik egyáltalán szóba k e r ü l t e k ) — a stílusra v o n a t k o z ó é s z r e v é t e l e k . H o r v á t h az e l r a g a d t a t o t t l i r a i s á g o t k i f e j e z ő m e t a f o r á k a t említi m e g , és ezeket á l l í t j a s z e m b e az „ é d e s szép i f j ú hitvesem" egyszerű, metafora nélküli kifejezés nagy hatásával. Baroti viszont az i s m é t l ő d ő és v é g s ő f o k o n m e g v á l a s z o l a t l a n k é r d é s e k e t , a k é r d é s e k k ü l ö n b ö z ő é r z e l m i t a r t a l m á t , v a l a m i n t a s z ó k é p e k e t és ezek e g y r é s z é n e k s a j á t o s d i n a m i k á ját, a m o z g á s e f f e k t u s o k a t a l a k í t ó igéket e m e l i ki. N e m f o g l a l k o z o m itt a k o r á b b i k i m o n d o t t a n stilisztikai é r d e k ű , j e l l e g ű és f ő l e g a csak n y e l v i , stilisztikai k e r e t b e n elhelyezett e l e m z é s e k k e l , 9 m i n t h o g y s z ű k e b b vizsgálati körükből a m i n d e n f é l e k e p p e n t á g a b b a n értelmezett elemzés, a m ű e l e m z é s f o g a l m i t a r t a l m á t é r i n t ő következtetéseket n e m i g e n lehet l e v o n n i . A f e n t e b b emiitett p é l d á k b ó l is látható, h o g y r é g e b b a z e l e m z é s e k i n k á b b sarkítottak, s ú l y p o n t o z o t t a k . és k e v é s b é k i t e r j e s z t e t t e k v o l t a k . M a a z o n b a n még a c s a k e g y réteg v a g y esetleg a l r é t e g v i z s g á l a t á b a n k i m e r ü l ő elemzések 1 ® is azt jelzik, h o g y s z e r z ő i k a t ö b b i réteg h a s o n l ó a l a p o s s á g ú , r é s z l e t e s s é g ű e l e m z é s e t f ö l tételezik. A z i r o d a l m i m ű k o m p l e x i t á s a , a k ü l ö n b ö z ő retegek, k o n t e x t u s o k f i g y e l e m b e v é t e l e a m ú l t b a n n e m v o l t j e l l e m z ő s a j á t o s s á g a az e l e m z é s e k n e k . M a viszont ez a j e l l e g z e t e s (1. pl. a N é m e t h G . B é l a szerkesztette „ A z el n e m ért b i z o n y o s s á g " c í m ű kötet e l e m z é s e i t ) . E z é r t is á l l i t h a t j u k , h o g y m a a z e l e m z é s n e k ö s z szetettebb a t a r t a l m a , t á g a b b a köre, m i n t r é g e b b . E g y m ű n e k a s o k r é t ű s é g é b ő l f a k a d ó interdiszciplináris vizsgálata, a különböző tudományokat képviselő s z a k e m b e r e k b e v o n á s a e g y - e g y m ű e l e m z é s é b e 1 1 k o r á b b a n e l k é p z e l h e t e t l e n lett v o l n a . 4.2. El n e m h a n y a g o l h a t ó k ü l ö n b s é g az is, h o g y r é g e b b , c s e k é l y k i v é t e l l e l , az e l e m z é s m ó d s z e r é r e n e m sokat a d t a k . A z i r o d a l m i m ű v i z s g á l a t á t s o k a n az interpretáció művészeteként fogták fel. A módszer hiányát sokaknál mintha szip o r k á z ó ötletesség v a g y a k i f e j e z é s v o n z ó stílusa pótolta v o l n a . M a a z o n b a n a z e l e m z é s e k m ó d s z e r t a n i l a g m e g a l a p o z o t t a b b a k , és így a k o r á b b i s z é p í t ő p ó t t e n d e n ciák t ú l h a l a d o t t a k ( p o n t o s a b b a n : t ú l h a l a d o t t a k k e l l e n e h o g y l e g y e n e k ) . Ezt a l é n y e g e s á t v á l t á s t veszi é s z r e és e m e l i ki K i r á l y I s t v á n : a s t r u k t u r a l i z m u s — és t e h e t j ü k hozzá, h o g y m i n d e g y i k ú j a b b e l m é l e t , igy a s z ö v e g n y e l v é s z e t is — „ v e g e t vetett a n n a k az elemzési m ó d n a k , a m e l y n e k jelzői s i n t u i t í v ötletei v o l t a k csak i n k á b b , s n e m átható, k o n k r é t f o g á s a i . M e g t e r e m t e t t e a z e l ő f e l t é t e l e ket ahhoz, h o g y n e szép, cizellált m o n d a t o k a t k í v á n ó p s z e u d o m ü v é s z e t , d e p o n t o s f o g a l m a k k a l élő, l e í r n i tudó, s n e m u t o l s ó s o r b a n m e g t a n u l h a t ó t u d o m á n y l e g y e n a műelemzés"." 4.3 A z e l e m z é s f o g a l m a k ö r é f o n ó d ó t é v h i e d e l m e k k ö z ü l a z o n b a n e n n é l is t ö b b és e n n é l is k á r o s a b b h a t á s ú f e l f o g á s az, h o g y az e l e m z é s v a l a m i l y e n r e j t é lyes, sőt titokzatos v i z s g á l a t i m ó d , a m i r ő l t u l a j d o n k é p p e n n e m is t u d h a t n i , h o g y mi, m é g k e v é s b é , h o g y h o g y a n o l d h a t ó m e g . M i n d e n n e k cáfolataként állithatjuk, hogy az elemzést nem szabad abszolutizálni, n e m s z a b a d v a l a m i l y e n r e n d k í v ü l i , m i n d e n m á s s z a k t u d o m á n y i v i z s g á l a t fölött á l l ó e l j á r á s n a k tekinteni. A z e l e m z é s n e m e l v é g e z h e t e t l e n , m e g o l d h a t a t l a n ' Petőfi Sándor. Budapest, 1922. 312. • Első megjelenése: Minek nevettelek i Pándl Pál (Szerk.), Petl/i állomásai. Budapnt, 1836. Az idézett kiadta Baróti Ikzső, Árnyékban éles fény, Budapest, 1860. 317, 321. • Pl. Bárezi fiézn. Stiluselemlés. Jőkai : -te arany ember Nyr. 1959, 4. 4 2 9 - 3 9 ; Kovalovszky MlkMa. Robogj föl L.ísnak i/jú serege (Egy Ady-ven elemzése). Nvr. 1962, 4, 4 0 5 - 1 7 ; T. Lovas R6zsu. Jossrj Attila Ki.1váeosi ij. 1960, 1, 68 - 74. " I. pl. Komán Jakobson és Boris Cazacu, Analyse du poime Révédéré ár Mikai Kminescu cl.TA 1962, 1 ; Petőfi S. János, Müelemsés - struktuealismus - nyelv, struktúra Kritika 1868. 10, 18 - 28. " Ez az tnterdiszciplinarltás van meg például a következő két elemzési kötetben : Hankisa Elemet (Szerk.), FormateremtJ elvek a koltó* alkotásban. Budapest, 1871; üö. (Szerk); A novellaelemlés ui moJsserei. Budapest. 1 8 7 1 . <• Mar tumm kötélét, irodalomtörténet [Beszélgetés Király Istvánnal, közli E. Febér Páll. Kritika I97J

8, 14.

4T>

SZABÓ Z O L T Á N

problémát jelentő feladat, nem feltételez semmilyen elsajátithatatlan technikát N e m szabad tehát semmi rendkivüüséget látni benne. A m a g a sajátos arculatával, sok és sokféle nehézségével, sok mindenben problematikus jellegével nem rendkivülibb, mint az irodalomtudomány vagy a stilisztika b á r m e l y i k más ága. 4.4. Végletességében az előbbihez hasonló és a közgondolkodásban úgyszintén erőteljesen ható felfogás a teljes mértékben visszautasító, nemleges beállítottság. M é g - filológiai végzettségűek részéről is hallható az a vélemény, hogy minek elemezni, minthogy az irodalmi müvet olvasni kell, gyönyörködni kell benne. E vélemény cáfolatába sok minden beletartozik. Mindenekelőtt az, hogy az elemzés és az olvasás két különböző dolog, két eltérő természetű tevékenység. 13 A z egyik — mint fentebb meghatároztuk — egy sajátosan szaktudományi eljárás, egy általánosan számon tartott irodalomtudományi vagy stilisztikai vizsgálat. A l sóbb szinten pedig egy jellegzetes és mindenféleképpen hasznos iskolai tevékenységi forma. A másik pedig az irodalmi mü különböző (pl. szórakoztató, művészi érdekből) való elolvasása, felfogása, ami a művészi élményszerzés egyik legtartalmasabb f o r m á j a , a műélvezet forrása lehet. A n n y i r a eltérő a két tevékenység, hogy egyiket sem lehet a másikkal pótolni, helyettesíteni, tehát nem mondhatjuk, hogy az olvasás feleslegessé teszi az elemzést, vagy hogy az elemzés az olvasói müélmenyt, a személyes átélést hélyettcsiti. Persze a nagy különbség ellenére a kettő között jócskán v a n n a k kapcsolatok. Minél többet elemez valaki, minél j o b b a n ért hozzá, annál i n k á b b el tud mélyedni az olvasásban, annál több mindent vesz észre az olvasott műben. Sőt azt is állithatjuk, hogy az elemzés szilárd szaktudományi alapot adhat az olvasói é l m é n y nek, a műélvezetnek, vagy hogy az olvasási élmény részleteit egéssze teljesiti ki. De az is igaz, hogy az olvasói élmény is hathat az elemzésre: ötletekkel gazdagíthatja, szubjektivitással színezheti, mindazzal, amit az egzaktságra törekvő o b j e k tivitás mellett mindig meglevőnek, el nem tüntethetönek tekintünk. Érdekes azonban — és ez szintén az elemzésekhez fűződő sokféle tévhiedelemre vall — , hogy más területeken hasonló tartalmú elemzésellenes véleményt nem is igen hallhatunk. N e m hallhatni például azt, hogy minek mondatokat elemezni, mire j ó a nyelvtani elemzés, hisz a nyelvi elemeket nem elemezni, hanem a beszédben használni kell, vagy hogy amikor beszélünk, akkor nem elemzünk. 4.5. A z előbbi nézettel összefügg egy másik tévhiedelem, ami a b b ó l fakad, hogy az elemzést csak az író alkotási területehez kötik, és így az elemzés segítségevei felfedett összefüggéseket és egyáltalán az elemzés eredményeit kérdésessé teszik, mondván, hogy az író az alkotás során biztos, hogy n e m úgy látta a d o l gokat, például nem számolt egy szövegszervezö elvvel, vagy nem gondolt arra, hogy láncszerű versszerkezetet alakítson ki. A z elemzés azonban, legalábbis az ú j a b b elméletekből f a k a d ó sokféle elemzés nem az alkotáshoz, hanem a befogadáshoz kötődik, következésképpen kiindulópontja nem az író alkotásvilaga, hanem a befogadónak (a müvet felfogónak, é r lelrntzonek, megértőnek, e l f o g a d o n a k és eiemzonek) a s z f é r á j a . A z elemzest tehát a befogadasi (kommunikációelméleti műszóval 'dekódolást' szempont), a mű f e l fogása, a mü keltette hatás határozza meg. A z elemző a befogadás tenyéböl, a mü hatásából indul ki, és ennek megnyilvánulásait, okait p r ó b á l j a felfedni. A szövegszervezö elv nem az író, h a n e m az elemző princípiuma, egyben fogódzója, t á m pontja, aminek a segítségével a mü megértését elősegítő, a hatásokat kiváltó szövegbeli eszközöket fedi fel, és ennek megfelelően rendezi. 5. A z elemzésről szóló általános megjegyzések után p r ó b á l j u k megítélni e l e m zési módszerünket. Ehhez a kiindulópont az a felfogásunk, hogy egyik elemzési módszert sem szabad abszolutizálni. M i n d e g y i k módszer, ha megfelel az általános tudományelmélet követelményeinek, ö n m a g á b a n véve jó és e l f o g a d h a t ó lehet. M i n d e g y i k módszer segítségevei többet-kevesebbet felfedhetünk a vizsgált irodalmi mü sajátosságai, belső és külső összefüggései közül. D e mindegyik elemzési m ó d szernek a pozitívumai mellett m e g v a n n a k a maga hibái, hátrányai, korlátai is. Ennek a szemléletnek megfelelően p r ó b á l j u k meg értékelni módszerünket. Az idevágó tnKiilmukiól, kii.Itiw kiril I. pt. llituvk Mnrkltwicr. At ir da < n ludor.dny fi kdtdést i, Hudnpetit, 1MH; Pccirty Maaló, llenuééi a n M m i M r H i u l » r « t , 187:1 ; Mikit,• l'nl, Uhaidi I I nUUm. l
G O N D O L A T O K A STILISZTIKAI

ELEMZÉSRŐL

47

5.1. L e g n a g y o b b pozitívuma kétségkívül globális jellegében rejlik. Ssegítségével az irodalmi mű, illetőleg az irodalmi mű rétegeinek, igy stílusának is az egésze ragadható meg. Ennek egyik eléggé n y i l v á n v a l ó gyakorlati haszna az, hogy az elemzés viszonylag rövid idő alatt elvégezhető, bemutatható. L é n y e g e á b r á k , vázlatos összegezések, esetleg előrejelzések f o r m á j á b a n is rögzíthető. Ez a kedvező körülmény különösen jól kiaknázható az iskolai irodalomoktatásban, az iskolai egy órás v a g y annál is r ö v i d e b b elemzésekben. A z elemzés rövid idő alatt elvégezhető, mert az egészre utaló megjegyzéseket nem feltétlenül kell részletezéseknek követniök. Emellett a módszer gyakorlati haszna a b b a n is m e g n y i l v á n u l , hogy az — eddig eléggé elhanyagolt — prózaelemzések számára szintén j á r h a t ó utat biztosít, minthogy a módszer elveiből következően nincsenek megközelítésbeli, k o r á b b a n á t h á g hatatlan vagy legalábbis a n n a k vélt k ü l ö n b s é g e k egy rövid vers és egy t e r j e d e l mes regény között. A z persze igaz, hogy az elemzendő regény szövege n e m áll előttünk, nem tekinthető át annyira gyorsan, mint egy h á r o m - n é g y szakaszos versé. Ez azonban a módszer a l k a l m a z á s á n a k nem elvi a k a d á l y a . Előnye t o v á b b á az is, hogy a t ö b b f é l e réteg és kontextus f i g y e l e m b e v é t e l é v e l az elemzés sok m i n d e n r e kiterjed, sok mindent m a g á b a n foglal, és így hü tükörképe az irodalmi m ü összetett jellegének. Eszerint az elemzés k ö r é b e v o n u n k olyasmiket is, amiket a m ú l t b a n eléggé elhanyagoltak. Ilyenek mindenekelőtt a második rétegbe tartozó jelenségek, p é l d á u l egy t á j k é p v a g y az idősíkok vizsgálata. A z egyes rétegek és kontextusok vizsgálatában t u l a j d o n k é p p e n a szövegszervező elv segít hozzá ahhoz, hogy az irodalmi mü viszonylag sok tényét, s a j á t o s ságát, összefüggését fel t u d j u k fedni. A tapasztalatunk az, hogy többet m u t a t h a tunk ki, mint nélküle. És amiket f e l f e d ü n k , a szövegszervezö elv segítségével r e n dezni is tudjuk. É p p e n ezért az elemzés a l a p p r i n c i p i u m á t rendező e l v n e k is n e vezhetnénk. S mert figyelemmel v a g y u n k az irodalmi m ü összetettségére, s z á m o l n u n k kell következményeivel, a tág körű elemzés interdiszciplináris jellegével, ami az e l e m zést nyitottá teszi. Ez mint kedvező körülmény t ö b b e k között azt jelenti, hogy megvan a lehetőség, a szükséges keret, sőt az igény is a r r a , hogy a stilisztika szakembere a m a g a szakterületén kívül eső, az irodalmi m ü másik két rétegének, tehát más szakterülethez tartozó jelenségeknek a v i z s g á l a t á b a n a kérdéses szakágak képviselőinek az eredményeit hasznosíthassa. Í g y p é l d á u l az A d y - v e r s ( P á r i s b a n járt az Osz) elemzésébe beépíthetjük mindazt, amit K i r á l y István m o n d a halál kétféle szemléletéről, v a g y amit Bölöni G y ö r g y ir a vers létrejöttében fontos szerepet játszó párizsi élményről. 5.2. D e elemzési módszerünknek a szóba jöhető előnyei mellett jócskán v a n nak negatívumai is, köztük — sajnos — n e m egy olyan, ami az elméleti a l a p o k ból következően lényegében meg n e m szüntethető. L e g n a g y o b b h i b á j a kétségkívül az, hogy — mint az eddig közölt a n y a g b a n m á r tárgyaltuk — ö n m a g á b a n n e m a l k a l m a s (1) az irodalmi mü, igy a m ü stílusának az egyénítésére, (2) a d i a k r o nikus megközelítésre, (3) esztétikai értékítéletre. E tényleges hiányokat csak k i e g é szítésként és csak kiegészítő értékű, jellegű szempontok a l k a l m a z á s á v a l lehet ú g y ahogy pótolni. B a j t o v á b b á az is, hogy a tények és a tények közötti összefüggések f e l f e d é séhez, vagyis módszerünknek viszonylag erős leírási a l k a l m a s s á g á h o z viszonyítva eléggé g y e n g e az értelmezési, magyarázási adekvátsága. Ezt részben a külső k o n textusok bevonásával, p é l d á u l a társadalmi és történelmi feltételek, a k ü l ö n b ö z ő helyzetek és körülmények és egyáltalán a külső kiváltó okok f i g y e l e m b e v é t e l é v e l javítani, erősíteni lehet, de m i n d e n f é l e k é p p e n s z á m o l n u n k kell azzal, hogy értelmezési a l k a l m a s s á g a távolról sem kielégítő. M e g m u t a t k o z i k ez a b b a n is, hogy az elemzés h á r o m rétegéhez tartozó j e l e n ségek vizsgálatában a kölcsönös összefüggések kimutatása sokszor elsikkad, azaz például a stilustények elemzését n e m mindig t u d j u k megvilágítani, m e g m a g y a rázni a másik két réteg, f ő l e g a tartalom m e g f e l e l ő részleteivel. Itt természetesen nem erőszakolt és irreleváns m a g y a r á z a t o k r a gondolok, amelyekkel s e m m i r e sem mehetnénk, h a n e m a tényleges összefüggések f e l f e d é s é b ő l f a k a d ó , a szóban f o r g ó

4T>

SZABÓ ZOLTÁN

stiláris jelenséR l é n y e g é r e utaló és h a s z n á l a t á n a k , den s z e m p o n t b ó l e l f o g a d h a t ó m e g i n d o k o l á s á r a .

szerepének

természetszerű,

min-

És h i b a f a k a d h a t az elemzés s o k r é t ű s é g é b ő l . H o g y az elemzés sok m i n d e n r e k i t e r j e d , az — mint f e n t e b b említettük — a v i z s g á l a t e g y i k p o z i t í v u m a . D e a s o k rétűséggel vissza lehet élni, a sokrétűség é p p a n a g v o f k ú k i t e r j e d t s é g miatt h i b á k f o r r á s a is lehet. H a n e m r a g a s z k o d u n k következetesen mindegyik menetben a szövegszervezö, a r e n d e z ő elvhez, az e l e m z é s k ö n n y e n széthullhat. Elemzési m ó d s z e r ü n k m e g í t é l é s é b e n a z o n b a n n e m c s a k tényleges h i b á k , h a n e m m e g n e m értéséből v a g y f é l r e é r t é s é b ő l f a k a d ó h i b á z t a t á s o k is lehetségesek. E z e k közül a l e g á l t a l á n o s a b b az, hogy t ö b b e n az elemzést g l o b á l i s j e l l e g e miatt e g y h a m i s látszat a l a p j á n ki n e m f e j t e t t n e k tekintik. M i n t h o g y a g l o b á l i s e l e m zés l é n y e g e az egész m e g r a g a d á s a , az egészre utaló m e g á l l a p í t á s o k részletezése n e m j e l l e m z ő j e , n e m m e g h a t á r o z ó j a m ó d s z e r ü n k n e k . A részletezések lehetségesek, d e n e m feltétlenül szükségesek. A k é r d é s l é n y e g e tehát n e m az, h o g y m e n n y i r é s z letezés szükséges, h a n e m az, h o g y a globalitás, a g l o b a l i t á s e l s ő b b s é g e biztosítva v a n - e v a g y sem. 5.3. I d e v á g ó fontos k é r d é s k é n t kell a m ó d s z e r s a j á t o s n e h é z s é g e i r ő l is b e szélnünk. A g l o b á l i s e l e m z é s b e n , mint láttuk, a l é n y e g az e g é s z r e u t a l ó m e g j e g y zés, a m i r e n d s z e r i n t egy r ö v i d m e g á l l a p í t á s , jellemzés. H a n g s ú l y o z n u n k kell a z o n ban, h o g y az e l e m z é s n e k ez a r ö v i d s é g e e g y á l t a l á n nincs a r á n y b a n az előkészítés i d e j é v e l . A látszatra e g y s z e r ű e l e m z é s hosszas, f á r a d s á g o s m u n k a e r e d m é n y e . 5.4. Említettük, h o g y nincs a b s z o l ú t értékű, m i n d e n tekintetben j ó elemzési módszer, m i n t h o g y m i n d e g y i k n e k m e g v a n a m a g a értéke — e l ő n y e , d e u g y a n ú g y a h i b á j a és k o r l á t j a is. Jó, e l f o g a d h a t ó m ó d s z e r tehát sok v a n , a m ó d s z e r t e k i n tetében a s o k f é l e s é g elvét v a l l j u k . E b b ő l következik, h o g y n e m c s a k az eltérő m ó d szereket, h a n e m az eltérő elemzési e r e d m é n y e k e t , u g y a n a z o n i r á s m ü eltérő é r t e l mezéseit is j ó n a k , helyesnek, e l f o g a d h a t ó n a k t e k i n t h e t j ü k . P e r s z e ez esetben is á l l í t j u k , h o g y e g y i k é r t e l m e z é s s e m a b s z o l ú t értékű. M i n d e g y i k b e n lehet h e l y e s és hibáztatható, v i t a t h a t ó részlet. M i n d e g y i k , s z a k t u d o m á n y i s z e m p o n t b ó l e l f o g a d h a t ó m ó d s z e r segítségével az i r o d a l m i m ű n e k m á s - m á s tényeit, sajátosságait, ö s s z e f ü g g é s e i t f e d h e t j ü k f e l . £ s e g y i k é r v é n y e n e m feltétlenül z á r j a ki a másikét. M i n é l t ö b b m ó d s z e r r e l e l e m e z n e k egy m ü v e t , es m i n é l t ö b b és t ö b b f é l e é r t e l m e z é s e van, a n n á l t ö b b e t t u d u n k m e g róla, a n n á l g a z d a g a b b a k , s o k o l d a l ú b b a k a r ó l a szóló i s m e r e t e i n k . SZABÓ

CONSIDERATII

REÍ'ERITOARE

LA

ANALIZA

ZOLTÁN

STILISTICA

(Rezumat) A u t ó i u l discutá u n e l e p r o b l e m e legate d e a n a l i z a stilisticá sí, in g e n e r á l , d e a n a l i z a literarü In c a d r u l c á r e i a a n a l i z a stilisticá este situatá. M a i intli prezintá m o d u l in c a r e a d e z v o l t a t o teorie t e x t u a l á a a n a l i z e i stilistice d i n s u r s e l e i n t e r d i s c i p l i n a r e a l e lingvisticii t e x t u l u i $i p e b a z a criteriilor teoriei g e n e r a l e a $tiin(elor. D i f e r i t e l e aspecte a l e acestei teoril $i ale m e t o d o l o g i e i l e - a p r e z e n t a t ín alte p u b l l c a t i i (v. nota 1). C a aplicatii ale acestei m e t o d e a u fost p u b l i c a t e $i a n a l i z e (v. nota 2). P r o b l e m e l e g e n e r a l e ale acestei a n a l i z e ( d e n u m i t a sí ' a n a l i z a stilisticá g l o b a l á ' ) sínt legate, in p r i m u l rind, d e conceptele d e analizS ?i lecturá. A n a l i z a este c o n c e p u t á ca o a b o r d a r e stiintificá a o p e r e i literare, b a z a t á p e o teorie ?i un m o d e l . A n a l i z a p r o p r i u - z i s á constá din trei f a z e : descrlere, i n t e r pretare e v a l u a r e esteticá. C o n c e p t u l d e lecturá este Insá legát d e d i v e r s i t a t e a uctului d e a eiti o o p e r a l i t e r a r á , act c a r e i m p l i c á í m p r e s i i l e cititorului $i este o s u r s á a plácerii artistice. i n m u l t e cazuri, cele d o u á c o n c e p l c sínt c o n f u n d a t e . D i n aceastá c o n f u n d a r e p r o v i n m u l t e opinii e r o n a t e , c a r e itu un e f e c t d e f o n n a t o r $i a s u p r a a n a l i z e i stilistice. A u t o r u l Incearcá sá e l u e l d e z e $i sá c o m b a t á aceste opinii, In interesül d e z v o l t á r i i a n a l i z e i stilistice.

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X I X . évf. 1985. 1. szám

MEGJEGYZÉSEK EGY ISMERTETÉSHEZ

A m a g y a r irodalmi nyelv története mint ú j tudományszak m á r eddig is igen jelentős eredményeket ért el. De egyelőre távol áll attól, hogy l e g e s z m é n y i b b nyelvváltozatunk n o r m á i n a k és egységének kialakulásáról történeti változásaiban és folytonosságában is összefüggő, általános képet a d j o n . P é l d á u l i r o d a l m i n y e l vünk szókincsének, mondattani rendszerének, stilisztikai elemeinek egykori n o r malizálódásáról nagyon keveset tudunk. Ezért nehéz dolga v a n annak, aki f e l táratlan v a g y alig feltárt korszakot és nyelvi részleget választ vizsgálódása tárgyául. Ilyen esetben a kutató a nyelvi tények, sajátosságok megítélésekor sokszor csak többé-kevésbé vitathatóan f o g l a l h a t állást, v á l l a l v a a tévedés veszélyét is. Természetes tehát, hogy A p o r Péter nyelvével kapcsolatban is fölvetődnek k i s e b b n a g y o b b fontosságú vitatható kérdések. A p o r koráról Bárczi Géza úgy nyilatkozik, hogy „ A z o k az írott nyelvi n o r mák, melyek a X V I . század második f e l é b e n meglepően gyorsan, alig n é h á n y é v tized alatt kibontakoztak, a X V I I . s z á z a d b a n és a X V I I I . század jó részében szinte m e g á l l a p o d n a k azon a fokon, a m e d d i g 1600 t á j á n eljutottak, v a g y l e g a l á b b i s a mindennapi gyakorlatban csak nagyon lassan h a l a d n a k előre, f e j l ö d n e k t o v á b b " ( M N y É . * 234). T e g y ü k hozzá, irodalmi n y e l v ü n k egységesülése len> egében csak a múlt század közepére fejeződött be. Pais Dezső A magyar irodalmi nyelv cimü értekezésében, a m e l l y e l m e g v e tette a vizsgálatok alapját, A p o r nyelvére vonatkozóan a következőket o l v a s h a t j u k : „ A z erdélyi f e j e d e l m i u d v a r és a vele kapcsolatot tartó, jelentős részében eléggé emelkedett műveltségű erdélyi úri rend körében egy társalgási nyelvtípus alakult ki. A z erdélyi történet- és emlékírók, így Szalárdi János, K e m é n y János, Bethlen Miklós, Cserei M i h á l y , A p o r Péter k i f e j e z ő eszköza. volt ez az erdélyi köznyelv, mégpedig az értelemnek fényes és hajlékony, a f a n t á z i á n a k színes, az érzelemnek finom rezgésü eszköze" (I. O K . I V , 448). Apor Péter helyesírása és nyelvének hangállapota című m u n k á m b a n az e d digi szakirodalmi eredmények, valamint az Erdélyi magyar szótörténeti tár meg az A p o r család hat kötegnyi levéltára X V I I I . századi a n y a g á n a k ismeretében m a g a m a r r a a megállapításra jutottam, hogy a vizsgált iró szövegeinek hangtani a r culata az irodalmi norma érvényesülése s z e m p o n t j á b ó l átmeneti, középső fokot képvisel. (Igaz, ezt dolgozatom kerete miatt az utóbbi f o r r á s o k b ó l bemutatott a d a tok a l a p j á n csak szórványosan bizonyíthattam.) E nyelvi minősítés n e m a n o r matív jelenségekre összpontosító s azokat túlbecsülő szemléletmódom következménye, ahogy M u r á d i n L á s z l ó g o n d o l j a az idézett k ö n y v e m r ő l m e g j e l e n t m é l t a tásában (Egy téma lehetőségei. U t u n k 1984. június 1.). Én csupán a r r a törekedtem, hogy az A p o r írásait átszövő irodalmi nyelvi elemeket a korabeli értéküknek megfelelően mutassam ki. M u r á d i n úgy véli, hogy A p o r provinciális típusú iró. Kétségtelenül erős nyelvjárásiasság jellemzi, mint a k k o r i b a n a l e g t ö b b írót. ( A X V I I I . századi irodalmi írásbeliséget irodalmi n y e l v j á r á s k é n t v a g y provinciális irodalmi nyelvként is szokták emlegetni.) D e A p o r n á l az irodalmi nyelvi n o r m a - j e l e n s é g e k is v i szonylag számottevők! A szóban f o r g ó ismertetésben van egy szélsőséges állitásféle: „ A p o r v a l a mennyi kézirata a székely n y e l v j á r á s becses emléke", amelv teljesen f i g y e l m e n kívül h a g y j a az. irodalmi n o r m a létét és jelentőségét. A n o r m a hatásával máijóval k o r á b b a n , a X V I . századi e m l é k e k b e n is mindig számolni kell. A z e l ő b b i idézet lényegében azt fejezi ki. hogy A p o r t á j n y e l v e n irt, m ü v e i b e n nincs n o r matív irodalmi nyelviség. M u r á d i n jelzi ugyan, hogy az iró „ n y e l v e m é g s e m élő n y e l v j á r á s , hanem írásbeliség, amely az élőbeszéddel szembén szükségszerűen kötöttebb jellegű, s így más jellemző jegyeket is hordoz", de ennek nem t u l a j d o nit kellő fontosságot.

4 — Nyelv- és Irodalomtudományi

Közlemények

50

K O S A FERENC

A z ismertetés irója szerint „a téma nemcsak az irodalom felől, hanem a n y e l v j á r á s o k oldaláról is megközelíthető lett volna.'' D e hisz én — a „téma lehetőségei", illetve követelményei szerint — irodalmi nyelvi és nyelvjárási szempontból is ugyanolyan tüzetesen tanulmányoztam A p o r nyelvét, mert másként hiányos kép alakult volna ki róla. M u n k á m céljául azt tűztem ki, hogy A p o r írásgyakorlatát az irodalmi nyelv egységesüléséhez és normalizálódásához viszonyítva f o g j a m vallatóra. V é g ü l az igy nyert eredmények a l a p j á n értékeltem az író nyelvhasználatát, kiemelve előremutató normatív vonásait. D e ezzel semmi sem sikkadt el kéziratainak provincializmusából és nyelvjárástörténeti becséből. Persze nyelvjárástörténeti monográfiát is írhattam volna A p o r nyelvéről, m i vel erős tájiasság jellemzi, de az más m ű f a j , s akkor másképp tevődött volna fel a kérdés a helyesírás vizsgálatával kapcsolatban is. Én azt akartam fölfedni, hogy A p o r szövegei mit tükröznek az irodalmi nyelv vonatkozásában, s ezzel p á r h u zamosan nyelvjárásiasságukra is f é n y derült. A p o r hangjelölési rendszere sajátos egységet alkot egész fél évszázados írásgyakorlata alatt. N e m tudhatni, ez mennyire rejt m a g á b a n ösztönösséget vagy tudatosságot. A z író konzervativizmusával f ü g g össze vagy más okkal? Érdekes a M u r á d i n föltevése, de v a j o n A p o r jelzésformáinak, -rendszerének (pl. i — i, í, 0 = 0, 6, ő, ö; stb.) állandóságát meghatározhatta-e az akkor „bomlatlan, egységes keleti székely n y e l v j á r á s " a maga belső n o r m á j á v a l , amellyel az író szövegeiben gyakran szembenállnak az irodalmi nyelvi n o r m a jelenségei. A p o r szilárd n y e l v érzéke, anyanyelvjárásismerete n e m ingadozás nélkül (inditta — indította, mi ~ mű, tano — tanú, Ajzfzony — Afzfzon stb.) támaszkodik a székelv dialektusra. H a m a j d behatóbban i s m e r j ü k a X V I I — X V I I I . század irodalmi nyelvét és nyelvjárásait, A p o r helyesírását és nyelvének hangállapotát is sok tekintetben jóval biztosabban t u d j u k megítélni. KŰSA FERENC

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X I X . é r f . 1905. I . M á m

A D A T T Á R BIHARI NÉPMONDÁK

A

HALLEY-USTÖKÖSRÖL

Edmond H a l l e y (1656—1742), a neves angol matematikus és csillagász, e g y e temi tanár, m a j d a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója, sok más m u n k á j a és felfedezése között az 1456-i, 1531-i és 1607-i n a g y üstökös korabeli leírásainak tanulmányozása, valamint az 1682-i üstökös személyes m e g f i g y e l é s e a l a p j á n a r r a a következtetésre jutott, hogy mindenik esetben u g y a n a z az üstökös tért vissza a Föld közelébe. P á l y a e l c m e i n e k kiszámítása után következő megjelenését is „ m e g jósolta", és tizenhat évvel halála után, 1758-ban a róla elnevezett üstökös ú j a b b feltűnése v a l ó b a n fényesen igazolta csillagászati számításain a l a p u l ó t u d o m á n y o s előrelátását. A Halley-üstökös egyike a N a p körül keringő és a Föld közelében elvonuló legfényesebb, szabad szemmel is látható üstökösöknek. Keringési i d e j e 76 év 135 pap. L e g u t ó b b 1910-ben volt látható, annyira közel, hogy a Föld áthaladt a csóváián. Legközelebbi m e g j e l e n é s e 1986-ban várható. Á m d e mi köze van a Halley-üstökösnek a népmondáhpz? E kérdésre választ keresve, az emberiség őskorába visszanyúló és részint még ma .s élő h i e d e l e m világ egyik szívós elemét, az előjelet kell f i g y e l e m b e vennünk. A z előjel a jóslás egyik f a j t á j a : a hiszékeny e m b e r bizonyos eseményeket vagy cselekményeket v a lamilyen más esemény közeli bekövetkezésének jeleként, előhírnökeként értelmez. A z előjelek „érvényességi" körében nagyságrendi különbségek v a n n a k : a tenyér viszketése csak a kéz g a z d á j á t figyelmezteti arra, hogy pénzt k a p ; a küszöbön, a házba befelé f o r d u l v a mosakodó macska egy egész háznak j ó s o l j a a vendéget; a halált jelző kutyavonítást vagy bagolyhuhogást m á r a szomszédság v a g y az egész f a l u h a l l j a — és így tovább. A z előjelek n a g y s á g r e n d j é b e n a l e g f ő b b helyen kétségtelenül az égitestek rendkívüli, szokatlan változásai állanak. A látszólag váratlanul bekövetkező v a g y ismétlődő n a p - és holdfogyatkozásokat, az üstökösök átvonulását a Föld lakóinak jó része, sőt gyakran az egész emberiség észlelte, s mivel e csillagászati jelenségek törvényszerűségéinek magyarázata a népek körében évezredeken át ismeretlen volt és maradt, a páni félelem és rettegés l é l e k á l l a p o t á b a n a l e g s ú l y o s a b b és legáltalánosabb katasztrófák: éhínségek, j á r v á n y o k , v a g y akár az egész emberiség sorsát megpecsételő v i l á g v é g e k b a l j ó s előjelének hite szövődött k ö r é j ü k . A z üstökösök a hagyományos néphitben a h á b o r ú k előjelei lettek, s az a tény, hogy a Halley-üstökös 1910. évi átvonulása után néhány evvel, 1914-ben E u r ó p á ban kitört az első v i l á g h á b o r ú , a két nagy esemény egymástól merőben f ü g g e t len, de közeli bekövetkezése a X X . századi néphit számára az üstökösök h á b o r ú t jelző b a l j ó s szerepét — i n k á b b utólag, mint előre — hallatlanul felfokozta és megerősítette. A z üstökösök mondateremtő és kristályosító e r e j e - s z e r e p e még érthetőbbé v á lik, ha m a g á v a l a monda f o g a l m á v a l is m e g i s m e r k e d ü n k . „ A monda lényegét" ugyanis Solymossy S á n d o r igy körvonalazta: „ A z eredeti alap, a m a g j a m i n d e n k o r valami valóság: az, ami a m o n d á b a n hiteles, ami egykor tényleg megesett, m e g volt, vagy ma is megvan. Ez a reális központi rész aztán ki v a n színezve, m e g van, de nem helyesen, m a g y a r á z v a . O l y a n eseménysort, mozzanatokat kapcsolnak hozzá, amelyek a képzelet szüleményei. E kigondolt elemek érdekes, n e m v á r t magyarázatul szolgálnak, a n a i v a b b lelket m e g f o g j á k s előtte az egész elbeszélt történetet a valóság színébe öltöztetik." 1 I l y e n f o r m á n a Halley-üstököshöz f ű z ő d ő népi elbeszelések v a l ó b a n m o n d á k nak minősíthetők, hiszen cselekményük a l a p j a vagy m a g j a egy valóságos üstökös• A Mtyriif

N»prm)i«.

3. kiad. II . Bp , 1943. 160.

52

ADATTAR

járás, a magyarázatot, a tanulságot viszont, miszerint az üstökös a háború előhírnöke, a képzelet szülte. S mivel ezúttal az indoklás a hiedelemvilágból került a mondába, az üstökösök köré fonódó népi történeteket és magyarázatokat a folklórtudomány a hiedelemmondák közé sorolja. H a ezekután fellapozzuk a m a g y a r hiedelemmondák Bihari A n n á t ó l összeállított katalógusát, A) Sors, végzet, előjelek című első nagy részének III. Előjelek című fejezetében, a '3. Szerencsétlenségekre figyelmeztető egyéb jelek cím alatt a 22. lapon egy viszonylag vegyes és terjedelmes felsorolás említi, hogy „üstökös jelzi a közelgő háborút". A katalógus bevezetőjéből kitetszik, hogy azok a mondatípusok v a n n a k csillaggal jelölve, „amelyek szövegváltozatai főként töredékes közlésekből állnak, s melyek motívumai a legkevésbé alkotnak v a l a m i féle állandósult formát". 2 M á s szóval a szerző az általa besorolt mintegy 800u mondaváltozat közt egy kerek, épkézláb üstökös-mondát sem talált, következőleg önálló típusszámot sem adhatott neki, hanem csak egy „egyéb" rangú vegyes típusba ömlesztette. Ilyen körülmények között a l á b b mondaköltészetünk egy mostanáig ismeretlen típusa kér polgárjogot a szakirodalomban. A nagyváradi Fáklya 1980 f e b r u á r j á b a n hirdetett bihari mondagyüjtési p á lyázatára 3 hat üstökös-monda is érkezett, noha a pályázati felhívásban és a tematikai felsorolásban az égitestek meg az égi jelek szóba se kerültek. E tény tanúbizonysága szerint az üstökös-mondák annyira a hagyomány felszínén élnek, hogy az emberek emlékezetéből kérdezetlenül is előbukkannak. E hat mondán kívül utóbb F á b i á n Imre, a pályázat szervezője és irányítója, további két v á l t o zat lejegyzésével gazdagította a sorozatot. A nyolc monda közül az első hatot adatközlőik életkori sorrendjében közlöm, a legidősebbtől a l e g f i a t a l a b b felé h a l a d v a . V a l a m e n n y i e n 85—74 évesek, és azért kerültek egy csoportba, mert g y e r m e k k o r u k b a n mindannyian a H a l l e y üstökös szemtanúi voltak, tehát személyes emlékeikről beszélnek. Ez a tény ú j a b b támpontot kínál vizsgálódásunk számára: az adatközlők visszaemlékezései a m o n daképzödés folyamatában, a mai folklorisztikai f e l f o g á s szerint, a memorat szintjén vannak. A memorat — a Néprajzi Leiikon címszava szerint — „az első f o galmazásban n a g y j á b ó l azonos volt az élménytörténettel. A m e m o r a t b a n az e l beszélő egyes szám első személyben saját, főleg természetfelettivel kapcsolatos élményeiről számol be. K é s ő b b a szó értelme némileg szűkült, s a m o n d a a l a k u l á s egy stádiumát neveztek m e m o r a t n a k " (Dömötör Tekla). A hetedik-nyolcadik adatközlő 72, illetőleg 32 éves, s mivel az általuk elmondottakat a szintén szemtanú szüleiktől hallották, a s z á j h a g y o m á n y o z á s b a n a legközelebbi, vagyis második nemzedéknek számítanak. M i v e l a Halley-üstökös 1910-es földközeli útja történetileg és tudományosan a l e g a p r ó b b részletekig ismeretes, ehhez képest a nyolc kis elbeszélés a m o n d a képződés f o l y a m a t á n a k olyan meglepő iskolapéldáját k í n á l j a , amely fölér nem egy folklórelméleti fejtegetéssel; olyan iskolapélda, amelyhez hasonló n e m sok akad a szakirodalomban. A folklórkutatás egyik nemzetközileg elfogadott és igazolt tanulsága szerint az írásbeliségtől nem támogatott s z á j h a g y o m á n y történelmi események helyét és idejét, valamint szereplőinek nevét l e g f ö l j e b b három nemzedéken át képes hűségesen megőrizni. A bihari üstökös-mondák ezt az optimális határt m á r - m á r hihetetlenül leszűkítik. Talán a folklóron kívüli, de mindenképpen a s z á j h a g y o m á n y körébe v á g ó jelenség, hogy sem a hat szemtanú, sem a szemtanúk két g y e r m e k e nem tud az üstökös nevéről — holott a v i l á g s a j t ó akkor is, azóta is szüntelenül foglaklozott vele, sőt a jeles csillagászati esemény az iskolai tananyagban is helyet kapott. Ez a. tény. csakis úgy magyarázható, hogy még a X X . század d e r e k á n is akadtak a f a l v a k mélyén olyan nemzedékek, illetőleg csoportok v a g y egyének, akikhez nem jutottak el vagy leperegtek róluk a század tudományos felfedezéseinek és e r e d ményeinek egyes hírei. ' Bihari sa. 2.

• Pályától

Anna,

Marta'

küdtltmnion,la

népmondák tytjléiéri

kalalitui.

l'áklyu X X X V

(KlAmunUUatok a Magyarság NépraJtAhoi, 0.) Bp., 1980 (1980). 31. ss. 2. és Népmonda pályátalunk

ulán. Uo. U S .

ADATTAR

53

Annál i n k á b b a f o l k l ó r k u t a t á s r a t a r t o z n a k és a m o n d a k é p z ő d é s rohamos f o l y a m a t á t i g a z o l j á k az a l á b b i j e l e n s é g e k ( z á r ó j e l b e n a m o n d á k s o r s z á m á v a l ) : A n y o l c a d a t k ö z l ő k ö z ü l m i n d ö s s z e e g y hibázott rá a z ü s t ö k ö s j á r á s é v é r e , d e ő is c s a k h o z z á v e t ő l e g e s e n : „ ú g y 1910-ben" (4). A t ö b b i i d ő m e g h a t á r o z á s , r é szint h o z z á v e t ő l e g e s e n , részint v a g y l a g o s a n : 1912-ben (1, 2), 1913-ban (2. és 6), 1914-ben (3,5. és 8). E z e k a z é v s z á m o k a z z a l a t a n u l s á g g a l j á r n a k , h o g y a n é p i e m l é k e z é s — az üstökös m e g a h á b o r ú o k i — o k o z a t i v i s z o n y á n a k a k a r a t l a n b i z o n y í t á s a végett — a két e s e m é n y t e g y r e k ö z e l e b b h o z z a e g y m á s h o z . E n n e k a közelítésnek m é g 1914-ben is m e g v a n n a k az e g y r e s z o r o s a b b — a v a l ó s á g t ó l e g y r e t á v o l o d ó — f o k o z a t a i : „ A l i g e g y p á r h ó n a p r a az üstökös m e g j e l e n é s e u t á n k i t ö r t az. első v i l á g h á b o r ú S z e r b i á b a n " (3); „ M é g a z n a p é j j e l kitört a v i l á g h á b o r ú " (8); „Este m á n d o b o l t a k is a m o z g ó s í t á s r a . M á s n a p r e g g e l a v ö l e g i n y t is v i t t i k k a t o n á n a k " (4). A z é v téves m e g h a t á r o z á s a után m é g k e v é s b é v á r h a t ó , h o g y az üstökös m e g j e l e n é s é n e k p o n t o s a b b d á t u m a ( á p r i l i s 20) b á r m e l y i k m o n d á b a n s z ó b a k e r ü l j ö n . Ehelyett n é h á n y i l y e n á l t a l á n o s és b i z o n y t a l a n u t a l á s s a l k e l l b e é r n ü n k : „ősszel, v a g y m á r tél v o l t ? " (2); „ a m i k o r á s t á k a k r u m p l i t " (8); „1914 t a v a s z á n " (3); „1914 j ú n i u s á b a n " (5). A z ü s t ö k ö s j á r á s hosszas i d ő t a r t a m á t is k i z á r ó l a g a 2. m o n d a s e j t e t i : „ t ö b b ször is f e l t ű n t az é g e n e g y üstökös . . . b i z o n y v o l t o l y a n hét, a m i k o r m i n d e n este m e g j e l e n t az é g b o l t o n . " Szinte é r t h e t e t l e n ü l e g y e t l e n m o n d a s e m céloz a r r a a f é l e l e m r e , a m e l y a z egész v i l á g o t a n n y i r a a h a t a l m á b a kerítette, h o g y s o k a k a t ö n g y i l k o s s á g b a k e r g e tett. E n n e k a H a l l e y - p á n i k n a k , m i k é n t ismeretes, a z a l a p t a l a n h i e d e l m e k e n k í v ü l az v o l t a l e g f ő b b k i v á l t ó oka, h o g y e g y t é v e s n e k b i z o n y u l t c s i l l a g á s z a t i e l m é l e t szerint az üstökös c s ó v á j á n a k m é r g e z ő g á z a az e g é s z e m b e r i s é g e t e l p u s z t í t j a . A p á n i k k a l h o m l o k e g y e n e s t e l l e n t é t b e n „ M i , m i n t g y e r m e k e k , m i n d e n este u j j o n g v a , ö r v e n d e z v e k i s z a l a d t u n k a z utcára, h o g y az é g e n v é g i g h ú z ó üstököst megnézz ü k " (2). A mondaképzödés végső bizonyságakent a visszaemlékezésekben felbukkann a k a z o k a m o t í v u m o k is, a m e l y e k n e k m á r s e m m i k ö z ü k a v a l ó s á g h o z , a k é p z e l e t s z ü l e m é n y e i . Í g y az üstökös „süvít, n a g y r o b a j j a l z u h a n " (8), m á s k o r m e g o l y a n h a n g o t hallatott, „ m i n t h a l á n c o t c s ö r g e t t e k v o l n a , d e n e m lehetett t u d n i , h o n n a n j ö n , m i n t h a a f ö l d alól jött v o l n a , v a g y v a l a h o n n a n m e s s z i r ő l " (1). F o r m á j a p e dig, h a m á r h á b o r ú t j ö v e n d ö l t , t e r m é s z e t e s e n a k a r d h o z h a s o n l í t o t t : „ e g y tüzes k a r d f é l e esett l e f e l é " (8), illetőleg „a f é n y e s s é g k ö z p o n t j á b a n s ö t é t e b b f é n y f o r m á j á b a n j ó l l á t h a t ó v o l t e g y k a r d , ezzel a déli i r á n y b a m u t a t o t t " (3). A z i r á n y m u t a t á s s e m véletlen, m e r t a h á b o r ú k i t ö r é s é n e k h e l y é t j e l z i : „ A k k o r azt b e s z é l ték, h o g y a b b a az i r á n y b a , a m e l y b e a k a r d mutat, n a g y h á b o r ú f o g k i t ö r n i . A l i g p á r h ó n a p r a az üstökös m e g j e l e n é s e u t á n kitört az első v i l á g h á b o r ú Szerbiáb a n " (3). A m á s o d i k n e m z e d é k m i n d e z e k e n f e l ü l e g y égi l o v a s r ó l is t u d : „ H á t m é g j o b b a n k é m l e l t e k az eget, és e g y f e h é r l o v o n ült e g y e m b e r ; a n n a k h a l v á n y a n látszottak a k ö r v o n a l a i " (8). S m i v e l a z első v i l á g h á b o r ú t ket é v t i z e d m ú l t á n a m á s o d i k k ö v e t t e , a n é p m o n d á k üstököse ú j b ó l visszatért, h o g y az e m b e r i s é g e t f i g y e l m e z t e s s e : „ A z e l s ő v i l á g h á b o r ú u t á n h ú s z é v r e p o n t o s a n i l y e n ü s t ö k ö s j e l e n t m e g az é g e n " (2); „ e g y f é n y e s csík m e n t v é g i g a keleti é g e n " (8). A z égi l o v a s h e l y e t t p e d i g e z ú t t a l „ e g y asszony mosott a z é g e n " (8). A t a n u l s á g az, h o g y h e t v e n é v m ú l t á n a H a l l e y - ü s t ö k ö s á t v o n u l á s á n a k e g y e t len e l e m é t v a g y a d a t á t s e m l e h e t n e a h a t s z e m t a n ú , m e g k e v é s b é a k é t u t ó d e l b e s z é l é s e a l a p j á n p o n t o s a n r e k o n s t r u á l n i . A v a l ó s á g t é n y e i n e k ez a r o h a m o s f o l k l o r i z á l ó d á s a a z o n b a n n y i l v á n v a l ó a n n e m a b s z o l u t i z á l h a t ó , hiszen n e m a z a d a t k ö z l ő k k ö r n y e z e t é b e n történt e s e m é n y r ő l v a n szó, h a n e m e g y o l y a n rendkívüli, é v s z á z a d o s á n ritka természeti t ü n e m é n y r ő l , a m e l y n e k j e l l e g é t és t ö r v é n y s z e r ű s é geit n e m i s m e r t é k . A

nyolc

monda,

mindegyik

után

a

gyűjtési

adatokkal,

a

következő:

1. A Téglavető utcában laktunk, az Oloszi temető mellett, úgy is mondtuk, hogy a Rétnél. Akkor meg beépítetlen telkek, legelök voltak arra. Hát gyermekik voltunk, az udvaron játszódtunk, amikor valami furcsa zajra lettünk figyelmesek Kijöttek

nr asszonyok

a házból,

anyám

is az udvaron

volt.

54

ADATTAR

— Ja), hát ti nem halljátok? — és nézett körbe. Mindenki szaladt ki az utcára. Olyan hanq volt, mintha láncot csörgettek volna, de nem lehetett tudni, honnan jön. Mintha a föld alól jött volna, vagy valahonnan messziről. Az égen, a láthatárnál magasabban hirtelen megpillantottuk azt a lobogó csillagot. Még fényes nappal volt, öt-hat óra lehetett, de tisztára látszott a csillag, ahog'i nagy gyorsasággal haladt. Tüzes farka volt, hosszú nagy farok. Ez nem hullócsillag, ez üstökös volt. S o h a nem felejtem el azt a furcsa zajt. Mondom, olyan volt, mintha láncot csörgettek volna. Akik ott álltak az utcán, azok mondták, hogy ez a csillag nem jelent jót. Az öregek úgy tartották, hogy amikor megjelenik, akher háború lesz. Két év múlva talán, de már nem emlékszem pontosan, tényleg kitört a háború. Mintha ma lenne, akkor kiabált a rikkancs az utcán, hogy külön kiadás, külön kiadás, meghalt Ferencz Ferdinánd.' Akkor dugták ki a fekete lobogót a püspöki rezidencián, ott volt közel hozzánk a püspöki palota. Már nagyobbacska kislány voltam, amikor a szomszédból a lánygyermekikkel mentünk ki az állomásra. Voltak ott asszonyok, szülők; akkor vitték a frontra a katonákat. Ugye, hogy beigazolódott, amit a farkos csillagról mondtak. 1984-ben e l m o n d t a F a z e k a s N a g y J u l i á n n á , 85 éves, N a g y v á r a d . F á b i á n I m r e gyűjtése. 2. Jól emlékszem, lehettem olyan 14—15 éves kis fruska — 1912-ben vagy 13-ban ősszel, vagy már tél volt? — többször is feltűnt az égen egy üstökös. Mindig keleten jelent meg és olyan volt, mint egy nyirágseprű. Elöl egy szép fényes csillag vezette az üstököst. A nyaka rövidebb volt, a csóvája pedig hoszszan elnyúlt én erősen világított. Mi, mint gyermekek, minden este ujjongva, örvendezve kiszaladtunk az utcára, hogy az égen végighúzó üstököst megnézzük, mert bizony volt olyan hét, amikor minden este megjelent az égbolton. Azonban valahányszor megjelent az üstökös, az öregek egymásnak szomorúan mondogatták: — Ez nem jó jel, háború lesz ennek a vége Es a világégés bekövetkezett. Az első világháború után húsz évre pontosan ilyen üstökös jelent meg az égen, csakhogy ez az üstökös déln'jugaton tűnt fel. En akkor 41 éves voltam. Átszaladtam a szomszédba és h í v t a m a szomszédasszonyt, hogy nézze meg ő is a csóvás csillagot. 1980-ban e l m o n d t a T ó t h Z s i g m o n d n é M á r k i M á r i a , 83 éves, Tóti. B e n d e Tóth Tibor gyűjtése 3. 1914 tavaszán különleges üstökös jelent meg az égbolton. Máskor is jelent meg már üstökös, dc ez eltérő volt a többitől. A fényesség központjában sötétebb fény formájában jól látható v o l t egy kard, amely a déli irányba mutatott. Akkor azt beszélték, hogy abba az irányba, amerre a kard mutat, nagy háború fog kitörni. Alig egy pár hónapra az üstökös megjelenése után kitört az első világháború Szerbiában. Ezt annak

idején

sokan

1980-ban e l m o n d t a o. t. g y ű j t é s e .

látták,

Imre

közülük

Bálintné,

még

80 éves,

ma is többen Paptamási.

élnek. Kalmár

Gyula

V I I . C.

4. ... En az üstököst is láttam. Akkor nem magam vótam. Kisebb vótam, úgy 1910-ben. Mikor én 8 éves voltam. Lakodalom volt, tudom. Kint álltunk a gyermekik a nagy zsibongásban, s egiiszer az egyik fattyú ordít, hogy ni mi van ott, ni, jön erre az égen: tűz jön1 Valami lobogó végű csillagféle száguldott az égen. A csóvája lefelé volt. Akkor suttogták az emberek, hogy ezek kétlenség v a n a földön, s nagy összecsapás lesz Lett is. 1980-ban

gyűjtése.

elmondta

Fehér

József,

78 éves,

a jelek ebből.

mind

a háborút

Hegyközszentmiklós.

jelzik.

Molnár

5. 1914 júniusában történt. Napfinyes vasárnap délután vót, amikor Kornél esküdött. Mindenki az utcára tódult s várta a násznípet. Mi, mekek is vártuk a menyasszonyt.

a

Bé-

Jolán Molnár gyer-

ADATTAR

55

Egyszerre csak az égen megjelent egy nagy vörös esik. Nagy riadalom támadt, s találgatták, hogy mi lehet? A nagy riadalomba az utcára került Szarvadi Mihály 1848-as szabadságharcos is, aki igy kiáltott fel: — Ezt mindenki figyelje meg, emberek, mert azt jelenti, nagy világígis lesz! Este mán doboltak is a mozgósításra. Másnap reggel a vőleginyt is vittik katonának. 1981 á p r i l i s á b a n elmondta Papp Gyuláné Papp E t e l k a , 78 éves. Bályok. Fóris Ilona gyűjtése. 6. Dilnek látszott fent az égen egy csillag, mögötte farokkal. De /ínyes nappal vöt. Nagyanyám, megboldogult Boda Mária, nagyapám után Fazekasné, & mondta: — Higgyitek meg, háború lesz, ez a csillag rosszat jelent. És beigazolódott. Mindez 1913-ba vöt. 1981. m á j u s 2 - á n e l m o n d t a F a z e k a s M i h á l y , 72 éves, ö r v é n d . F á b i á n Imre gyűjtése. 7. Amikor kisgyermek vótam, idesanyám mesélte, az égen, finyes nappal hosszú farkos csillag. A hasszú ki, mint egy kenderfű. Akka mandták az öregek, hogy az emberisigre. Kolera vagy háború. hagy

De hát mán att is vót még a kolera se pusztít

1984-ben e l m o n d t a Fábián I m r e gyűjtése.

a hábarú, a tizennigyes el annyi e m b e r t .

Petrikó

8. Apáméktól hallottam, hogy egyszer észrevették, hogy v a l a m i néztek az égre, egy tüzes kardféle és egy fehér lovon ült egy ember: i j e d t e k , mert tudták az öregektől, Még az

aznap

A második égen. Másik

Jolán

éjjel

kitört

világháború alkalomkor

1980-ban e l m o n d t a gyűjtése.

a

Szatmári

Erzsébet,

hogy csillag jelent meg szálkás végive úgy nizett nagy nyamarúság szakad

hábarú. 72

éves,

Annyian

meghóttak,

Belényessonkolyos.

egy délután, amikor ásták a krumplit a mezőn, úgy süvit, nagy robajjal zuhan. Hát ahogy felesett lefelé. Hát még jobban kémlelték az eget, annak halványan látszottak a körvonalai. M e g hogy ez b a j t jelent az emberiségre.

világháború. előtt meg

még egyszer azt látták, hogy egy fényes esik ment végig

Szoboszlai

Eszter,

36

éves,

egy asszony mosott a keleti égen.

Hegyközszentmiklós.

Molnár

F A R A G Ó JÓZSEF

SZASZFENES

HELYNEVEI

Szászfenes-Fcnes ( F l o r e s t i ) község K o l o z s v á r t ó l 5 k m - r e a N a g y v á r a d felé v e z e t ő m ű ú t két o l d a l á n , a K i s - S z a m o s b a l p a r t j á n f e k s z i k . 1297-ben e l ő s z ö r m i n t a g y u l a f e h é r v á r i p ü s p ö k s é g b i r t o k á t e m i i t i k (poss. e p i s c o p a l i s Z a a s f e n e s ) . A f a l u területén v á r is létezett ( r o m j a i m a is i s m e r e t e s e k Leányvár n é v e n ) , 1312-ben e m lítik a v á r n a g y o t ( c a s t e l l a n u s d e Fenes, 1357: c a s t e l l a n u s e p i s c o p i d e F e n e s ) . A v á r a t a B u d a i N a g y A n t a l vezette j o b b á g y l á z a d á s p u s z t í t j a el 1437-ben. A falu lelkészét 1332-ben e m l í t i k ( p l e b a n u s d e F e n e s ) . m a j d 1391, 1400 és 1470-ben: p a roch. cccl. o m n i u m S a n c t o r u m d e F e n e s s a x o n i c a l i ( l á s d : C . S u c i u , D i c t l s t T r a n s . 1, 243; C s á n k i , V , 350—1). A falu lakóinak többsége ma román a j k ú földműves, kisebb részben mag y a r a n y a n y e l v ű . B á r a l a k o s s á g a l a p f o g l a l k o z á s a a f ö l d m ű v e l é s és k i s e b b m é r t é k b e n az állattenyésztés, a k ö z é p k o r ú és a f i a t a l a b b n e m z e d é k t ú l n y o m ó t ö b b sége K o l o z s v á r r a j á r be, a h o l f ő k é n t i p a r i m u n k á s k é n t d o l g o z i k . A helynévanyagot 1958 és 1984 n y a r á n gyűjtöttem, felhasználtam Veress K a t a l i n n a k igen g a z d a g a n y a g o t t a r t a l m a z ó g y ű j t é s é t is. A történeti helynéva n y a g n a g y része S z a b ó T. A t t i l a g y ű j t é s é b ő l , m á s i k r é s z e a k a t o l i k u s és r e f o r mátus egyházak helyi l e v é l t á r á b ó l származik A történeti a d a t o k é r t S z a b ó T. A t t i l á n a k , a j e l e n k o r i a d a t o k é r t V e r e s s K a t a l i n n a k ezúttal is s z i v e s k ö s z ö n e t e t m o n d o k . A b e t ű r e n d b e n közölt m a g y a r a d a t o k a t a r o m á n h e l y n e v e k k ö v e t i k .

56

ADATTAR

1. Agyaghágó—Hagáu Lutului (az A g y a g o s r a vezető h á g ó ) . 2. Agyagos-feli— Spre Ripa Lutului (sz). 3. Agyagos—Rtpa Lutului ( m e r e d e k , a g y a g o s o l d a l ) . 4. Agyag-út—Drumu Lutului ( a g y a g o s út a B ü d ö s - k ú t f e l e ) . 5. Akadémija vagv Agrikol—Acad'emiia v a g y La Agricol (a M e z ő g a z d a s á g i F ő i s k o l á h o z tartozó é p ü l e t s f ö l d e k ) . 6. Akasztó-domb-alatt—Mai in ios d'e Acastáu (k). 1772: A z Akasztó D o m b a l a t (sz). 7. Akasztó-domb—La Acastáu (k, a H o t m á r tetején l é v ő d o m b ) . 1772: A z A k a s z t ó D o m b o n . 8. Alsó-berek—Bircu d'in ios (sz, f á s , b o k r o s hely a •Szamos mellett). 1766: A l s ó B e r e k b e n inter S a m o s i u ( m ) et M o n t e m . . . , 1772: A l s ó B e r e k (k) A z S z a m o s f o l l y ó v i z e mellett v a g y o n m e l l y i s n é h a szagattya, 1773: A l s ó B e r e k (k). 9. Alsó-berek-hegy szélin—La Cost'a Bircului d'in ios (sz). 1772: A z A l s ó B e r e k H e g y szélin v i c i n u s s a n a p k e l e t f e l ö l a P u s z t a o l d a l . 10. Alsó-forduló (sz). 1772: A z A l s ó F o r d u l ó h a t á r b a n , 1776: A l s ó f o r d u l ó , 1824, 1855: A l s ó f o r d u l ó (sz). 11. Alsó-Hágó—Hagáu d'in zos (a F e l s ő - h e g y r e vezető út, n é h a Alájárónak is n e v e z i k ) . 12. Alsó-hegy—D'alu d'in zos (sz, a H o t m á r - h e g y gerincétől a d e r e k á i g t e r j e d ő rész). 14. Alsó-Sodor-rit—?odoritu (k). 1766: A l s ó S o d o r R é tin . . a b orientc F l u ( v ) i u s Z a m u s i j . . . (k). 15. Alsó-szőlö—Ziia d'in éos ( m a g y ü . es k). 16. Alsó-tér—$esu d'in zos (sz). 1858: A l s ó tér (sz). + Antal berke (sz), 1772: A n t a l B e r k e n e v e z e t ű h e l y b e n . + Antal berke-előtt (sz), 1693/1731: e g y d a r a b Szeglet f e l l y ü l az á r o k tartya, alól a f a l u f ü v e az h a t á r á t ( t a l á n az Á r o k b a n lehetett). 17. Alsó-verem (k). 1637/1639: A z C s e r e n , A z a l s ó V e r e m b e n Kováts J á n o s es R o v g e r B a l i n t n e szeoleok kozeott kétt hold szeolo ( K v . v.lt.). 18. Ataljáró (régi ö s v é n y H o t m a r és U r a s á g között). 1693/1731: A t a l j á r ó az U r a s á g b a n . 19. Arok—Valeia (sz). + Arok (k). 1772: A z A l s ó B e r e k b e n v i c i n u s s a n a p k e l e t r e az A r o k ( m a m á r feltöltötték). + Á r o k - f o r r á s . 1693/1731: A r o k f o r r á s . 20. Baboska 'lödre—Groapa lui Babofca ( g ö d ö r és 1. B a b o s k a L ö r i n c z József m e g k ü l ö n b ö z t e t ő n e v e volt). 21. Baboska rittye—RIíu lui Babo$ca (k). + Baboska berke, 1772: B a b o t s k a A n t a l b e r k e . 22. Bakszász Minya rittye—Ritu lui Bocsas Mino (k, a B a k szász m a n e m é l ő r a g a d v á n y n é v ) . 23. Barta kúttya—Fintina lui Barta. 24. Basa rittye—Ritu lui Bafa (k, g a z d á j a L ő r i n c z M á r t o n Basa volt). 25. Bábasszony főggye—Pámintu moafei (sz, r é g e n a f a l u b á b á j á n a k v o l t szolgálati f ö l d j e ) . 26. Bács pataka—Páriu Bacului. 1766: Báts A r o k . 27. Bagá Recse főggye mellett—Lingá Pámintu lui Bagá Rece (sz). 28. Bölkuj rittye—Ritu lui Bálcui (k, a Bálcui rom. csn.). + Bánya-alatt (k). 1693/1731: A B á n y a alatt ( r é g e n itt k ő b á n y a v o l t ) . 29. Berek-rit—Btrcu (k). 30. Berek—Bircu (k). + B é k á s , 1717: I n B é k á s v i c i n u s a b o r i e n t e P e t r u s K á t á n , a b occidente P h i l i p p u s Szőcs, 1820: In B é k á s v i c i n u s a b oriente P e t r u s K á j á n , 1824: B é k á s . + Békás-láb, 1639/1731: B é k á s l á b , 1748: A B é k á s l á b b a , 1772: A B é k á s L á b b a n . 31. Béres Marci főggye—Pámintu lui Bere$ Mar(i (sz). 32 Béres szőlője—Ziia lui Bangáu (k, ke, t u l a j d o n o s a v o l t B é r e s G y u r i B a n g ó , az a p j a b é r e s v o l t az u r a s á g n á l ) . 33. Bigu—Bigu (k). 34. Bihajtó—Táu D'ibolilor ( n y á r o n b i v a l y o k f ü r d e n e k b e n n e ) . 35. Biresek főggye feli—Cátrá Pámintu lui Beref (sz). 36. Bikalatti-erdő—Su Bic (e, b o k r o s o l d a l ) . 37. Bikalatti-rit—Ritu d'e su Bic (k). 1693 1731: A b i k k a l a t t két nyíl r é t ; + Bika rétje, 1772: A B i k a réttye vlcin. N a p k e l e t r ő l a z Ecclésia. 38. Bikkes—La Bic (e). 1772: A N a g y B ü k k D é l r ő l v a l ó v é g i b e n v a g y o n a B ü k k e s ; 1772: A N a g y B ü k k nevezetű E r d ő alatt. 1773, 1776, 1840: A N a g y B ü k k alatt. 39. Bikkes-láb—La Bik'ef Lab (e, c s e r j é s ) . 1772: B ü k k ö s l á b . 40. Bikk úttya—Drumu Bik'efului. 1772: v i c i n u s s a . . . É s z a k r ó l a B ü k k úttya; + Bírák rétje, 1882: B í r á k réttye v i c i n u s s a a b a l t é r a f i n i u m f l u v i u m a g r o n u m . 41. Boclójéké—A lui Bodáu (k). 42. Bodó Marci főggye feli—Cőtra Pámintu lui Bodáu Marft (k). 43. Bogya Andrisik főggyin alól—Mai ios d'e Pámintu lui Bod'a Andrif (k). 44. Bogyuc rittye—Rttu lui Bod'uf. 45. Boncház—La Bonfhaz ( t e m e t ő b e n kis é p ü l e t ) . 46. Bongárt, r i t k á b b a n Bongárd—Coast'a Bongardului (1, d o m b o l d a l ) . 1766: B o n g á r v ö l g y i b e n (sz). 1772: Á B o n g á r d k ö r ü l (sz). 47. Bongárt kúttya—Fintina Bongardului v a g y Fintina d'e la Bogard (kút, f o r r á s ) . 1772: B o n g á r K ú t . 48. Bongárt-patak—Valeia Bongardului. 1722: v i c i n u s s a n a p k e l e t r ő l a B o n g á r d P a t a k a , N a p n y u g a t r ó l p e d i g a L á b a k G y ü l ő i . +• Bongárd pataka mellett, 1772: B o n g á r d p a t a k a mellett v i c i n u s s a n a p k e l e t r ő l a Bongárd p a t a k a , N a p n y u g a t r ó l p e d i g a L á b a k G y ü l ő i . 1772: A B o n g á r d i P a t a k k ö r ü l a H a j t á s a l a t t (sz). 49. Bongárt patakra menőben—Spre Valeia Bongardului (sz). 1772: B o n g á r d patakra menőben (sz). 50. Bongárt úttya—Drumu Bongardului. 1772: B o n g á r d ú t j a mellett (sz). 51. Borzás—La Borza$ (e, b o k r o s h e l y ) . 1772: A B o r z á s b a n . . . v i c i n u s s a . . . É s z a k r ó l a B ü k k úttya. 52. Bosor—Boforu (k, d o m b -

ADATTÁR

57

o l d a l ) . 1717, 1820: I n B o s o r p e n e s f l u v i u m T o t h f a l v e n s e n : v i c i n u s a b o r i e n t e d i c tus fluvius a b occidente M e t a T o t h f a l v e n s i s . 1772, 1790: B o s o r (e, k). 1824. 1832: In B o s o r (sz). 1837: A B o s o r b a n (sz, l á s d a B o s o r részeit: E l s ö - B o s o r . H á t s ó - B o s o r , H á r s f á s - B o s o r , K ö z é p s ő - B o s o r , T ö l g y f á s - B o s o r ) . 53. Bosor higgija—Pódu Bosorului. 1858: A B o s o r p a t a k m e l l e t t (sz) az a l s ó f o r d u l ó b a n . 1864: A B o s o r r é v é n é l v i c i nussa d é l r ő l a T ó t h f a l u s i út. 54. Bosor erdeje—Pádurea lu• Bosor (el 1772: B o s o r e r d e j e . 55. Bosor-patak—Valeia Bo$orului (a S z a m o s b a ö m l i k ) . 1858: A B o s o r p a tak mellett (sz). 56. Bosor-patak alatt—Sub Valeia Bosomlui (sz) 57. Buta rittve— Ritu lui Butn (k, Buta r o m á n esn). 58. Rutin Jóska Föacnie—Pámintu lui But'i (sz). 59. Büdös-kíit—Bides ( f o r r á s , k é n e s v i z e v a n ) . 1766: B ü d ö s K ú t . 1772: B ü d ö s k ú t m a r t o n (sz). 1772: A B ü d ö s k ú t n á l . 60. Bildöskúti tersén—Sesv Bidesului fsz). 1772: A B ü d ö s K ú t o n alóli h e l y . A Bi'idös K ú t o n f e l ü l i h e l v . fii. Cárrnyesen—Ziia Lúpului (1). 1772: C z á ü n v e s e n (kV 62. Cifra-k»rt—Crört"'nn Curti íke, r é g e n itt v o l t a kastély v i r á g o s k e r t j e , m a beépített területV 63. Cinánysor—Coloniia Tiaanilor. 64. Cíqla rittye—Ritu lui Tiqla (k. C i g l a G v ö r e v v o l t a t u l a j d o n o s a i . 65. Ciheres—Tiheresu (1). 1627: A z C z v e r e n (sző). A G o r b o n n C z i h e r b e a K i s n v i l . 6fi. Cinterem—Tinttrim (sz, a régi t e m e t ő h e l y e ) . 1837: A f i n t ^ r e m k ö r ü l i h á z h e l v e k . 1845: C z i n t e r e m az o r s z á g ú t i o b b o l d a l a m e l l e t t n y ú l i k és terül el g r ó f M i k e s János úr Czinterem nevü szántófölde a K o l o z s v á r fele k a n y a r o d ó S z a m o s vize déli p a r t j á n a S z á s z f e n e s i S o d o r r é t t e l á t e l l e n b e n e m e l k e d i k a K . M o n o s t o r i s z á z a d o s f ű z e k e t t á p l á l ó és s ű r ű b o k r o k b a n sariazó K Monostori felső berek a S z á s z f e n e s i h a t á r b a esik e z i n t e r e m n e k h i i á k n szőlők alatt. 67 Csákó erdeie—Pádurea lui Caco (e, k. C s á k ó m a is é l ő r a g a d v á n v n é v ) . 68. Csákójék főqguiné—La Pámintu lui Caco (sz). 69. Csákó-ódal—Coast'a lui Caco (e. k a G u r b ó n ) . 70. Csárda—Carda ( h a j d a n itt c s á r d a v o l t a S z e n t l á s z l ó f e l é m e n ő k s z á m á r a , k ú t j a m é e m e g v a n ) . 71. Csársza rittye—Rtíu !ui Carsa (k. k i h a l t n é v ) . 72. Csattnál—La Cntu (sz, Csatt m é r n ö k f ö l d i é volt, k i h a l t c s a l á d ) . 73. Csencieri-kert—Grad'ina lui C<~naeri ( m a beépített terület a D ó z s a G v ö r e v u t c á b a n ) . 1772: C s e n g e r i G v u r i n é 87v e g v , 1772: C s e n g y e r i G y ö r g y k e r t j e . 74. Csere-alatt—Sup Pádurea d'e Scortá (kV 1693/1731: A csere alatt az uton f e l ü l . 1772: A C s e r e alatt (k), A c s e r e s z ő l ő a l a t t (sz). + Csere hegy. 1713: A C s e r e H e g j b e n 4- Csere-oldal. 1639 1731: C s e r e o l d a l (cserebokrok); + Csere mellett. 1772: A csere m e l l e t t : + Csere-véne. 1772: A c s e r e v é g i b e ( A C s e r é n v alatti rét, k, r é g e n C s e r e - s z ő l ő n e k is n e v e z t é k ) . 75. Cserény—Noleri v a g y Pádurea d'e Scortá (e). 1629: A z Czieren az Alsó veremb e n K o v á t s J á n o s és R o v g e r B a l i n t n e szeoleoik k e l l h o l d szeolo; 76. Csigcdomh— Cinadtmb ( k i e m e l k e d ő d o m b , s o k c s i g á v a l ) . 1684: A z f e l s ő C z e r é b e n . s z o m s z é d i a alól a z A l s ó C z e r s o l l o k l a b i a az V e r e m b e n az C z i g a d o m b r a m i j u l ueptrel, 1688: A C s i g a d o m b alatt (sző), 1772: A C s i g a D o m b o n f e n n a tetőn (sz); 77. Csiiadomb bérce—Pe D'alu Cigadimbului (k, IV 1772: A C s i g a D o m b R é r z i n . 78. Csigadomb gödre— Groava Cinadtmbului (1). 1172: C s i g a d o m b g ö d r i b e n . 79. Csinadomb ndnla— La Cost'a Cigadimbului (1). 80. Csigadomb teteje—Sus la Cigadimb (1). 1772: A C s i g a D o m b tetőn e g y l á b . 81. Csigadomb verme—Gropa Cigadimbului (mélv göd ö r a C s i g a d o m b a l j á n ) . 1772: A C s i g a D o m b v e r m é b e n . 82. Csisztiján óclala— Coast'a Cist'iianului. 83. Csisztiján szőlője—2Ha Cisti'ianului (k, g v ü , r é g e n szőlő). 84. Csobár-tag—Tagu Cobanului (sz). 85. Csonkás—Concas (e). 1693 1731: C s o n k á s , 1790: C s o n k á s (sz), 1840: C s o n k á s (e). 86. Csonkás-tető—Virvu Concasului (e, kV 1772: C s o n k á s tető (k). 87. Csonkuj fögqx/e—Pámintu lui Concui (sz). 88. Csonkuj kúttya—Fintina lui Concui. 89. Csonkuj rittye—Ritu lui Concui (kV 90. Csomó— Corgáu ( f o r r á s ) . 1717: C s o r g ó v i c i n u s a a p l a g a M e r i d . E c c l e s i a . a s e p t e m t r i o n e P h i l i p p u s S z ő c s ; 1772: A C s o r g ó n e v e z e t ű h e l y b e n , 1820: I n C s o r g ó v i c i n u s a p l a g a M e r i d i o n a l i Ecclessia, 1824: I n C s o r g ó v i c i n u a S e p t . P a r o c h i a , a m e r i d . Ecclesia, 1832: In C s o r g ó a m e r . v i c i n u s Ecclesia, H . C o n t e s A n t o n i u s M i k e s . 1834: A C s o r g ó n á l a P a r o c h u s és a G . M i k e s J á n o s ú r ő m é l t ó s á g a s z o m s z é d s á g á b a n . 91. Csőn lóláb—La Corgáu v a g y Labu Corgáului (1). 1772: C s o r g ó l á b (k). + Csüröskert mellett. 1772: A z C s ű r ö s k e r t m e l l e t t É s z a k f e l e a S z a m o s f o l l y o v i z e m e l l e t t t a l á l tatott egy G y ü m ö l t s e s . 92. Dávid gödre—Groapa lui Dávid (Dávid Mitruj földje melletti g ö d ö r ) . 93. Dávid Mitruj főggye—Pámintu lui Dávid Mitrui (sz). 94. Demény János rittye— Ritu lui Demin lanof (k). 95. Demény toja—Tán lui Demiti (kis tó). + Dér 1748: D é r . 90. Didi főggye mellett—Unná P á m i n t u lui Didi (sz, a v o l t t u l a j d o n o s c s ú f n e v e ( D i d i ) . 97. Digului út—Strada Digului. 98. Diszpenszár—Dispensar 99. Dongó rittye v a g y Dongori-rit—Ritu Dongori (1). 1693,1731: A

58

ADATTAR

D o n Ró réten (kV 1717: Tn Dtinco ( k ) inter S i l v a D o m i n a l c s circa c i r c u m silva, 1748: D o n g ó v ö l g y e (sz). 1766: D o n g ó rétin c i r c u m circa silva, 1790: D o n g ó r é t j e , 1820: In D u n g ó I n t e r S i l v a s D o m i n i c a l e s I M C A n t o n i M i k e s c i r r u m dietae S i l v a e , 1824: In D u n g ó inter S i l v a s D o m i n i c a l e s , v i c i n u s circa c i r c u m dictae sylvae, 1832: In D u n g ó inter S v l v a s d o m i n i c a l e s vicini circa c i r c u m dicto silva, 1837: D u n g ó ( k ) C. M i k e s János u r eö N s á g a e r d e j e kőzött, 1882: D o n g ó r é t j e : 100. Dózsi Gyuri föngvén feifil—Mni in w d'e Pámintu lui Döfi D'uri (szl. 101. Dökkert—Groavn d'e Hóit. 102. Dökkert út—Drumu Groni d'e Hóit. 103. Drftnan rittye—Ritu lui Dráqan (k). + Dráhnn 1840: D r á h o n (szl. + Eqerszeq, 1840: E e e r s z e e (sz, k). 103. Elemi iskola—$cola Elementará. 104. Első-Rotor—Bojoru d'inaiivt'e (a B o s o r h e e v alsó része, k). 106. Első-Tábla—Tábla intlia tsz. az u r a s á g s z á n t ó f ö l d i é i t t á b l á k b a osztva a d t á k b é r b e ) . + Erdő alatt, 1748: A C s o r g ó L á b b a a z e r d ő alatt. 107. Isztnina—Stinn (1. r é e e b b e n j u h l e g e l ö voltv -I- Fábián Márton templom melletti háza, 1789: F á b i á n M á r t o n T e m D l o m mellett egi háza. 108. Falu erdeje—Pödurea Satuit'f (irtás a K e r e k r é t i - p a t a k f e i é n é l ) . 1772 A f a l u t i l a l m a s e r d e i e (eV 1772: A f a l u közönséges e r d e j e 109. Falu-felső-véoinél—T.n Cnvntu Satului. 177?—3: A Falu f e l s ő v é g i n é l az O l á h t e m p l o m n á l (kel, + Falu kö-önsénes utcája, 1832: A z F a l u K ö z ö n s é g e s I l t z á i a (a mai N a g v utca). + Fnln földiéből felfoqott irtovány, 1773 A F a l u f ö l d i b ő l f e l f o g o t t I r t o v á n " : -(- F'lu helve. 1772: A f a l u h e l v é n a P a t a k n á l v i c i n u s s a D é l r ő l az Ü t . északról a L e f o l y ó n a t a k . . . v i c i n u s s a nannvupatró! Ot. 110. Falu közönsénes rlttne v a g v Rit—Ritn Satului (kl. 1772: A f a l u k ö z ö n séges rétié. 1772: A f a l u közőnsépes rfttve. 1860: A f a l u r é t j e (kl. 111. Falu-ritttic vé'ie—La Cavátu Ritu-Satului (kV 1772: A F a l u R é t t y i n e k v é f f i b e n (kV + Falv fahacl gueve, 1772: az F a l u s z a b a d evene. 112. Falu tövises bokros he le—trjtr St'in (IV 113. Falu rénin—Capátu Satului (sz a f a l u L ó n a felőli részel. 1772- " f a l u v é g i n nz O r s z á e ú t r a n v ú l ó b a n . 1772: A f a l u n a k n a p n y u g a t r ó l v a l ó v é g e felé. p e m messze a S t n b á l i s H á z b a n . 1790 A f a l u v é g e . 1882: A f a l u v é g é n ' 4Fekete Jrivns földje. 1858: F e k e t e J á n o s f ő g g v e . + Fekde T.őri földje. 1R«4: F e k e ' e L ő r i ' ö l d i e fszl. 114. Felsőberek—Rtircu d'in stts fkV 1776: FPISŐ b e r e k (kV 1790: A V í z között v a l ó F e l s ő B e r e k (fűzes, k). J- Felső-forduló, 1693'1731. 1773 1824: F e l s ő f o r d u l ó . 177?- A z Felső F o r d u l ó b a n . 1776: F e l s ő F o r d u l ó (sz). 1820: Tn C a ' r a t u r cunerlori. 1012: F e l s ő f o r d u l ó . 115. Felsn-Hánó—Haofiu d'in sus (szl. 1772: A F e l s ő Hásón feljül 116. Felső-hgqy—D'alu d'in sus (k. d o m b ) . 1772- A S z a m o s o n túl v»1ó Heti' 117. F"lső-Hotmar v a g " Felső Hodmar—Hodmoru d'in sua (sz, e. d o m b oldal* 118. Felső-Sodorrit—Sodorltu d'in sus (k). 1766: F e l s ő S o d o r r é t i n . . . a Meridie Snmusius. . ( a b i occidentp H e » v Széle. 119: Felső-Szőlő—7,iin d'in sus (k. k e v é s gvii. r é g e b b szőlő). 120. Felső-tér—Sesu d'in sus (sz). 1856: A F e l s ő téren az útra nvi'tlóbnn (szl. 1859: F e l s ő tér a K e r t e k meeett, 1864: F e l s ő *ér teres h e l v . 121. Fdső-Zánvó—Zaúeu d'in sus (sz). 122. Fiszkósi út—Drumu Fisrosului 123 Fiszkósi út mellett—Llnaá Drumu Fiscojului (sz). 124 Fodor-ódal—Costn Fndori is-* 125. Fodor rittve—Ritu lui Fodor (kV + Foaadón-feltil (sz). 1772- A z F o r a d ó n F e l ö l , a T á b o r nevezetű h e l l v b e n . 1773: A F o g a d ó n f e l v ö l , 1766: A F o g a d ó n f e l ü l . 126 Fotbalpáia—Aréna. + Földek dfllóie. 1858: A f ö l d e k d ü l l ö l e (•• zV 4Fundatnrn, 1840: F u n d a t u r a S z o m s z é d i a . . d é l r ő l a L ó n a i e r d ő (e). 127. Gajzánó rittve— Ritu Ivi Gr-izaqo (k). + Gáli Fndre kertié véaibrn, 1772: G á l i E n d r e k e r t i e v é u i ben. 128 Gér—Gher Isz). 169.V1731: A G v é r e n , 1717: G ^ é r (kl, 1772: G y é r (kV 1790: A G é r e n ík). 1820: In G é é r . 1824: Tn G é ^ r . 129. Gér-patak—Valeia Gherului. + Gizbert árka fejben. 1693'1731: A G l z b e r t á r k a f e l é b e n . 130. Gurbó—Glrbáu (k, szl. 1409: Poss, G o r b o v , 1448: W a y u o d a In G u r b o v a l a h i e p i s c o p a t u s ecclesie T r a n s i l v a e n s i s K e n e s i i in e a d e m G o r g o , 1468: N i c o l a u s W a y u o d a W a l a h a l i s d e G o r b ó , 1693'1731: A G o r b ó n a f e l s ő úton, 1717, 1820: In G u r b o v i c i n u s P h i l i p p u s S z ő c s ; 1766: In loco G o r b ó . 1809: G o r b ó n e v ű helyen erdő, 1824: G o r b ó , 1832, G u r b ó 1837: G u r b ó ( k ) a Szőts, F i i l ö p s z o m s z é d s á g á b a n . 131. Gurbó higgya—Podu d'e la ?apca Verd'e ( G u r b ó - p a t a k feletti híd a volt Z ö l d s a p k a f o g a d ó mellett). 1693/1731: E g v d a r a b szeglet a G o r b ó híd felöl v a l ó szélén, 1714: A G o r b ó h í d n á l l é v ő s z e g e l e t b e n , 1772: A z G o r b o H i d g v á n á l , 1776 A G o r b ó h í d j á n á l (sz). 132. Gurbói erdő— Pádurea GirMului (e, 1). 1736: G n r b ó i erdő, 1739: G o r b ó i i r t o v á n v . 133. Gurbói hégy— D'alu GirMului (k). 1766: in M o n t é G o r b o , 1772: A G o r b ó h e g v i n . 134. Gurbói kaszáló—Cosaláu d'in GírMu (k). 135. Gurbói legelő— Leqheleu d'in Glrbáu (1, az e r d ő i g ) . 1769: G o r b ó i rét. 1790: A G o r b o R é t t y i b e , 1832- In G u r b o vicini a b u n a p a r t e S y l v a M o n o s t o r i e n s e s , a b a l t é r a H l C . M i k e s , 1882: G o r b ó r é t j e .

ADATTAR

59

136. Gurbói-patak—Valeia Girbáului. 1297 1415: F l u v i u s G o r b o p a t h a k a . 1336: R i v u l i G o r b o p a t h a k a , 1344: R i v u l u s G o r b o p a t a k a vocatus, 1437: F l u v i u s G o r b o p a t a k a , 1439/1725: R i v u l u m G o r b o p a t a k , 1714: A z G o r b o - p a t a k mellett, 1766: A G o r b ó p a t a k á r a l e j á r ó b a n . 1772: A G o r b ó P a t a k á r a m e n ő b e . + Gurbói szőlő, 1766: V i a G o r b o ; 137. Gurbó-ódal—Coast'a Girbáului (sz). 1722: A G u r b ó o l d a l o n (sz). 1776: A G o r b o o l d a l (sz), 1864: G u r b ó o l d a l . 138. Gurbó-tető—Pe D'alu Girbáului (k, 1). 1772: A G o r b ó tetőn v i c i n u s s a n a p k e l e t r ő l a f a l u s z a b a d g y e p e . 139. G u r b d torka—Fundu Girbáului (k). 1714: A G o r b o T o r o k l a t b a n , 1772: A G o r b o T o r o k l a t b a n , a G u r b o t o r o k b a n (sz), 1773: A G o r b o T o r o k a l a t t (sz). 1790: A G o r b o T ó r k a (sz), 1782: G o r b ó T o r k a . 140. G u r b ó úttya—Drumu Girbáului. 1772: A G o r b ó v ö l g y i b e n a G o r b ó m e l l e t t . . . vicinussa N a p n y u g a t r ó l a G o r b ó útia 141 Gurbó úttyára-jövőbe—Spre Drumu Girbáului (1). 141. Gurbó völgye—Valia Girbáului (k). 1344: . . . d o m i n i episcopi T r a n s i l v a n i e n s i s in G o r b o w o l g e x i s t e n t e s . . . T e r r a Gorbowelge, 1714: A G o r b o v ö l g y é b e n az F a l u h e l y e n a l ó l . 1772: Az, G o r b o V ö l g j b e n e g y B a b o t s k a A n t a l n e v e z e t ű B e r k e alatt, 1790: A G o r b o v ö l g y i b e n (k). 143. Gyep— larbafu (k). + Gyepű, 1772: G y e p ű ; + Gyűrű-bokor. 1772: A G y ű r ű b o k o r n á l , + Hagymás-láb, 1713: H a g j m á s l á b b a n . 144. Hajtás-völgy—La Haitaf (sz, r é g e n itt h a j t o t t á k f e l a csordát). 1766: H a i t á s v ö l g y e , 1772: H a j t á s v ö l g y . . vicinussa. D é l r ő l a Bátsi út, 1790: h a j t á s v ö l g y a b ő r i e n te T e r r i t o r i i K o l o s M o n o s t o r i e n s i s a b occidente T e r r i t o r i i Szutságiensis, a S e p t e m t r i o n c T e r r i t o r i i B á t s i g e n s i s , 1882: H a j t á s v ö l g j . 145. Hajtás-völgy vígé—Haita$ (sz). 1772: v i c i n u s s a k e r e k e n a H a j t á s vég E r d e j e és a h e g y o l d a l . 146: Hágó-Mart—Moartu Hagaului (1). 1722: A N a g y H á g ó n alól . . . v i c i n u s s a D é l r ő l a H á g ó m a r t . 4- Halomnál, 1714: A H a l o m n á l (sz), H a l m o n alól. + Harangozói lak, 1893: H a r a n g o z ó i l a k a P a p u t c á b a n . + Harmadik forduló, 1776: H a r m a d i k f o r d u l ó a S z a m o s o n túl. 147: Harmadik tábla—Tábla treia (sz, az u r a s á g s z á n t ó f ö l d j é n e k e g y része volt). 148. Harmadik ucca—Strada Treia. 149. Hársfa-Bosor—Boforu d'inapoi (k, a B o s o r tetején). 150. Határ-gödör—fntre Hotare v a g y Groapa Hotarului ( m e r e d e k , s z a k a d é k o s g ö d ö r a G u r b ó n ) . 151. Határgödör—Groapa Hotarului (a H a t á r - g ö d ö r p a t a k a f o l y i k b e n n e ) . 1772: H a t á r g ö d ö r v i c i n u s s a N a p k e l e t r ő l az F a l u tövises, b o k r o s h e l y e , N a p n y u g a t r ó l a L ó n a i H a t á r . 152. Határ-gödör—tntre Hotare (a k o l o z s v á r i s f e n e s i h a t á r t e l v á l a s z t ó á r o k ) . 153. Határgödöri legelő—Legeleu d'in Groapa Hotarului. 154. Határgödör-patak—Valeia d'in Groapa Hotarului. 155. Határgödör térsége—$esu d'e la Groapa Hotarului (1, k). 156. Határláb—Labu v a g y Labu Hotarului (k, sz). 157. Hácesó-Bosor—Boforu d'inapoi (k, a B o s o r tetején). 158. Hegyen—Pe D'al (k). 1714: A H e g y e n , 1766: A h e g y (k), 1824: M o n s . 159. Hegy-mart—Moartu D'alului (1). 160. Hégy-ódal—Coast'a D'alului (1, M á n y i e r d e j e alatti m e r e d e k o l d a l ) . 1766: H e g y o l d a l , 1772: H e g y e s f ö l d , 1855: H e g y o l d a l . 161. Hegy szélin—Marzinea D'alului v a g y Rázor (sz.) 1766: A H e g y széle. 162. Hegy széle, 1882: v i c i n u s a b o r i e n t e A l s ó h á g ó , a M e r i d . M a r g ó monti a b occidente F e l s ő h á g ó . 163. Hégyi-út—Drumu D ' a l u l u i ( g e r i n c ú t ) + Héz Mátyás kútjánál, 1766: H é z M á t y á s k ú t t y á n á l , 1722: H é z M á t y á s k u t t y á n á l ( k ) . 164. Honka—Hoanca (1). 165. Hórea út v a g y Sikátor—Strada Horea. 166. H o r t ' d t tanya—Coliba lui Horvát. 167. Hóstát—Hoftat (a zöldséget termesztő g a z d á k é volt). 1677: H o s t á t (sző), 1790: a b o r i e n t e : R i v u l i T o t p a t a k a a sept. P a g i H o s t á t , 1855. H ó s d á d . 168. Hostáti ucca—Strada d'in Hoftat. + Hostáti szőlő mellet, 1667: A H o s t á t szöllő melet. 169. Hosszú—Páminturile Lundz. 1667: H o s s z ú , 1717: I n L o n g o : v i c i n u s a b o r i e n t e M i h a i l S z é k e l y , a b o c c i d e n t e G e o r g i u s S z é k e l y , 1772: A H o s s z ú b a n ; 1832, 1820: I n L o n g o , 1860: H o s s z ú S z é k e l y G y ö r g y és K o v á c s József s z á n t ó f ö l d e i között; 170. Hosszú-láb—Labu Lung (sz). 1713: H o s s z ú l á b , (sz, sző), 1772: A H o s s z ú l á b h á g ó j á n f e l y ü l , 1790: A H o s s z ú l á b b a (sz). + Hosszú-hegy oldala (a K o n t s z ő l ő j e f e l e t t lehetett). 1766: H o s s z ú h e g y o l d a l o n a K o n b a . . . a S e p t . M u n t e s D u m e t i s . 171. Hotmar v a g y Hodmar—Hodmaru (sz, k, a l e g e n d a s z e r i n t I I R á kóczi G y ö r g y a t ö r ö k ö k k e l v i v o t t c s a t á j a u t á n a m a r t tele v o l t h a l o t t a k k a l ) . 1772: H o t m a r (k), 1766: H o t m a r o l d a l a , 1864: H o l t m a r t h e g v e s , d o m b o s terület. 1869: H o l t m a r t . 172. Hotmar alatt—Supt Holtmar (sz). 1766, 1772: A H o l t m a r alatt. 173. Hotmar úttya—Drumu Hodmorului. 1776: A H o t m a r ú t j a . 174. lkú higgya—Podu lui Icu ( h i d ) 175. lkú malma—Moara lui Icu. 1772: A f a l u v é g i n a M a l o m n á l . 176. lnder-kert—Grád'ina lui Inder. 1772: H o r t i s Z i n d e r , 1772: Z i n d e r K e r t . 177. Jnnenső-Magyarhégy (sz). 1772: A z i n n e n s ő M a g y a r h e g y e n , 178. Iskola uccája—Strada ?coll (a r o m á n i k o l a u t c á j a v o l t ) . + Iskola s kántori lak. 1893: I s k o l a és k á n t o r i l a k a N a g y ui a b a n . 179. Jegenye-patak—Valeia legeni (a G u r b ó mellekpataka).

60

ADATTAR

180. Jégverem—Groapa (a V á r e r d ő alatt, ide r a k t á r o z t á k a jeget). 181. Jenő-tag— Tagu lui léni (sz). 182. Józsikó szőlője—Ziia lui Iozico (ke, k). 183. Kakas Marci főggye—Pámintu lui Coco? Marti (sz). 184. Karika János főggye feli—Pámintu lui Corico Iano$ (sz). 185. Kálcsér—Caléer (ide j á r t a k lőni a k a t o n á k ) . + Kápolnánál, 1714: A K á p o l n á n á l . + Kápolna-kert, 1776: K á p o l n a kert, 1772: K á p o l n a K e r t (ke). + Kápolna-kert-előtt-való-láb, 1788: K á p o l n a K e r t előtt v a l ó l á b . + Kápolna-kerten alól, 1772: K á p o l n a K e r t e n alól (k) vicinussa. + Kápolna-mellett, 1748: A K á p o l n a mellett. 186: Karikájék uccája—Uliéora lui Corico. 187. Kásu-kút— Fintina Casului. 188. Kaszárnyák—Cazárma (ép). 189. Katonák úttya—Catanelor. 1840: I l l y é s R á k o s i K á r o l y úr f ö l d é n e k a s z e l j e a k a t o n a utnal. 190. Kemence-ódal— Coast'a Cuptorului (k. a C s i a a d o m b a l j á n r é g e n m é s z é g e t ő k e m e n c é k v o l t a k ) . 1772: K e m e n c e o l d a l (1). + Kcmence-kut. 1772: B o n g á r d b a v é g g e l a K e m e n t z e K ú t r a r u g vicinussa D é l r ő l a F a l u T i l a l m a s E r d e j e . + Kender-föld, 1772: K e n d e r f ö l d a K e r t e k megett. 191. Kerek-bérc v a g y Kerek-domb—La Cherecberf v a g y Dimbu Rotund (k). 1772: K e r e k bérc, 1837: K e r e k b é r c . 192. Kerekbérc alatt—Supt Cherecber( (k, sz). 1766: K e r e k b é r c alatt (sz). 193. Kerekbérc mellett—Lingá Cherecbert (k, sz). 1772: A k e r e k b é r c mellett (sz). 194. Kerekbérc ódala—La Coast'a lui Cherccbrrf (k). 1772: A K e r e k b é r c o l d a l á n (sz). 195. Kerek-rit—Ritu (k). 1693/1731: K e r e k rét (k) vicinussa f e l r ü l S u k a r B á l i n t , alól T a s n á d i M i h á l y . 196. Kerekriti kút v a g v Kerekriti forrás—Fintina d'e la Ritu (csorgó). 4- Kerek-sziget, 1820: I n G u r b o in I n s u l a r o t u n d a : v i c i n u s a b occidente G e o r g i u s L ő r i n c z a b o r i e n t e F l u v i u s . 197. Kerekriti patak—Valeia Ritului. 4- Kerek-szőlő, 1627: A z k e r e k s z e o l e o b e o l Jutót egy hold szoleo. + Keresztes végre nyúlóban, 1693/1731: A keresztes v é g r e n y ú l ó b a n a m e s t r a m é ez is. 198. Kertek megetti út—Drumu d'e dupá Garduri. 1772: A falusi k e r t e k megett (sz), A falusi k e r t e k megett (sz), A k e r t e k v é g é b e n (sz), 1791): A K e r t megett, 1834: 1858: A k e r t e k megett. + Kertre néző, 1772: K e r t r e n é z ő (sz). 4- Kertre nyúló, 1748: A k e r t r e n y ú l ó b a n a F e l s ő F o r d u l ó b a n , 1772: A f a l u mellett l é v ő k e r t r e n v ú l ó b a n (sz). 190. Kerülő út—Drumu Cot'it ( h e g y o l d a l o n vezet v é g i g ) . 1772: K e r ü l ő út, 1860: K e r ü l ő út, S z é k e l y B o d ó János, m á s f e l ö l Fosztó J á n o s réteik közt. 200. Kerülő út alatt—Sup Drumu Cot'it (sz.) 1772: A k e r ü l ő út alatt. 201. Kerülő út mellett—Lingá Drumu Cot'it (sz). 1772: A kerülő út mellett.. 202. Kctárnk között—íntre douá Páraie (sz). 203. Kéthágó köszt—lntre Ha'láurile (sz. a K i s - és N a g y - h á g ó közt). 1714: A két h á g ó közt, 1772: A K é t H á g c közt (sz) . . . vicinussa két f e l ö l a K é t H á g ó , 1772: A K é t H á g ó között, 1772: A ket h á g ó között a S z a m o s f e l é (sz). 204. Két-út-között—íntre douá Drumuri (sz). 1772: A két út között. 205. Két-viz-között—tntre douá Ape (k. a S z a m o s e g v i k k a n y a r j á n á l . ) 206. Kik-hegy—La Chiched' (sz). 1772: A K é k h e g v mellett. 207. Kíkhé'n/en fejül—D'e la Chichecl' in sus (sz). 1772: A K é k H e g y e n f e l j ü l . 208. Kikmart—La Chicmart v a g y Ripa Mniere (a K é k - h e g y a l s ó része). + Kis-bcrek, 1772: A K i s s B e r e k b e n (k), 1790: A K i s b e r e k (k). 4- Kis-bükk, 1772: A K i s biik'< az C s o n k á s n e v e z e t ű t e t ő v e l . . . 1772: K i s B ü k k e r d ő . 209. Kishágó—Hagáu Mnic. 210. Kis-hídon alól—Mai in zos d'e Punt'e. 1693/1731: A K i s H í d n á l , 1748: A kis h í d n á l . . . a K i s P a t a k o n alól, 1772: A K i s h i d o n alól. 211. Kis-Kont—Contu Mnic (sz). 1766: K i s K o n t . 212. Kis-nyil—D'erniéu Mnic (sz). 1840: A G o r b o n a C z i h e r b e a ' K i s n y i l . 213. Kisó-berck—ln $uberic (k). 1772: A K i s ó B e r e k b e n . + Kis-pctakonalól, 1772: A K i s p a t a k o n aloll a K ö z é p L á b b a n (sz). + Kis-patakon-felül, 1772: A K i s p a t a k o n f e l l y ü l a R é t r e n v ú l ó b a n (sz). 214. Kis-vezeték—Vizit'icu Mnic (vízvezeték s k ú t a k ) . 215. Kis-Zányó v a g y Zányoska—Zancura? (sz). 1790: K i s Z á n y ó , 1882: K i s Z á n y ó . 216: Kloska ucca—Strada Clofca. 217: Kocor kúttya—Fintina lui Cotor. 218. Kócsina—Colina (a G u r b ó f o r r á s a i k ö r ü l i hely, r é g e n d i s z n ó legelő). 219. Kogálnicsánu-út—Strada Kogálniceanu, + Komlós-kert, 1840: K o m l ó s kert. 220. Komsa rittye—Ritu lui Comfa (k, a H o n k a tetején). 1790: K o m s a rétje, 1882: K o m s a rétje. 4- Kolozsmonostori országút. 1772: A kolozsmonostori o r s z á g ú t (a mai Főút). 221. Kondor rittye—Ritu lui Condnr (k). 222. Kont—Contu (sz, k, ke). 1766: A H o s s z ú h e g y o l d a l o n a K o n b a a S e p t e m t r i o n e M e n t e s D u m e t i s , 1772: A K o n t b a a g r ó f M i k e s A n t a l s z ő l ő j e mellett, v i c i n u s s a N a p n y u g a t r ó l a K o n t uttya, 1773: A K o n t alatt (k), 1776: A K o n t A l a t t . 223. Kont kúttya—Fintina Contului. 1772: v i c i n u s s a . . . a K o n t ú t j a . 224. Kont szőlője—Ziia Ccmtului ( m a g y ü ) . 225. Kont úttya—Drumu Contului. 1636: az K o n t út mellett f e l , 1713: K o n t uttya, 1772: A K o n t út mellett. 226. Kopac-ódal (sz). 1772: V i c i n u s s a É s z a k o n a K o p a t z o l d a l ; Kopecsel, 1840: K o p e t s e l ; 4- Koszorú-szőlő, lu2í): az k o s z o r ú e g y h o ' d szeüleü a/

ADATTÁR

61

k o s z o r ú szeolen f e l e t f é l h o l d szeöleö, 1714: A K o s z o r ú b a n (sző). 227. K o v á c s Béla kertye alatt—Sup Grád'ina lui Covaé (sz és é p ü l e t e k ) . + Kovács-domb, 1772: K o v á c s D o m b o n (sz). 228. Kovácsék főggye feli—Cátrá Pámintu lui Covac (sz). + Kovács József kertje alatt ( a m a i K o v á c s B é l a k e r t j e ) , 1772: K o v á c s József k e r t j e alatt. 229. Köhágó v a g y Kökép—Pe la Corfalá (szekerút, á l l í t ó l a g e g y k ö k é p őrizte itt a h a j d a n i csata e m l é k é t ) . 1693/1731: A K ő h ö z n y i l b a n v i c i n u s s a a b i m a L a j o s B e n e d e k a b a l t a H é z S i m o n , 1772: É s z a k r ó l a K ő s z i k l a , 1840: K ő h a t á r . 230. Kükeny pataka—Páráu lui Cáchen. 231. Kökény rittye—Hitű lui Cáchen ( k ) . -+• Köles-füld, 176ö: K ö l ö s f ö l d , 1772: K ö l e s n e v e z e t ű F ö l d b e (k), 1773: A K ö l e s n e v ű h e l y b e n . + Kölesföldön alól, 1766: A K ö l e s f ö l d e k e n a l ó l (sz). + Köles-láb, 1773: K ü l e s l á b : A S z a m o s o n túl, 1772: K ö l e s l á b (sz), A K ö l e s f ö l d e k n é l a z O r s z á g ú t j a mellett. 232. Körmös-telep—La Chermeft'elep. 233: Közbelsó-hágo—Hagáu din Mnizloc ( a F e l s ő - és a M i s k a - h á g ó közti a g y a g o s f ö l d ) . 234. Közép-láb—Labu d'in Mnizloc (sz, a H o s s z ú - l á b és H a t á r - l á b között). 1748: A z a l á n y u l o K ö z é p l á b b a , K ö z é p l á b (sz), 1772: A k ö z é p l á b b a n a k e r t e k m e g e t t (sz), 1790: K ö z é p l á b . 235. Középláb úttya—Drumu Cuzeplabului. 1766: K ö z é p l á b úttya, 1772: K ö z é p l á b a ú t j a . 236. Középső-Bosor—Boforu d'in Mnizloc (1, az E l s ő - és H á t s ó - B o s o r között). 237. Krácsun főggye feli—Cátrá Pámintu lui Crácun (sz). 238. Krácsun-hágó—Hagau lut Crácun. 239. Krampel kúttya— Fintina lui Crampel. 240. Krisán ucca—Strada Crifan. 241. Lá Becsigoj—La Becigoi (sz). 242. Lábak gyülői—Strindzerea Labelor (sz). 1772: A L á b a k e s z v e g y ü l ö i n . . . A z U r a s á g u t t y á n á l a L á b a k G y ü l ő i n v i c i n u s s a N a p k e l e t r ő l az n e v e z e t t U r a s á g n e v e z e t ű út, n a p n y u g a t r ó l a L ó n a i H a t á r S z é l e . 243. Lajos kertye—Grád'ina lui Loios ( k e ) . 244. Lapos—La Turt'ic (k, kis l a p á l y a F e l s ő - h e g y e n ) . 245. Leányvár—Cetat'e (sz, itt l é v ő k ö z é p k o r i v á r r o m j a i m a is l á t h a t ó k ) . 246. Legelő—Legheleu (1). 247. Lejáró—Hagáu. 1772: L e J á r ó b a n . . . v i c i n u s s a N a p n y u g a t r ó l a z K ö z é p L á b a u t j a , . . . A L e j á r ó b a n a z o l d a l o n , 1790: A L e j á r ó b a n (sz), 1864: L e j á r ó . + Len-föld, 1772: A L e n F ö l d e k e n , 1772: L e n f ö l d n e v e z e t ű h e l y (sz), 1776: L e n f ö l d n e v ű h e l y b e n , 1773: L e n n e v ű h e l y b e n ( s z ) ; + Liget (sz). 248. Litterátor rittye—Ritu Literatorului (k). + Loci Bírák rétje, 1790: L o c i B í r á k r é t t y e (k). 249. Lónai-patak v a g y Nagy-patak—Valeia Lóni. 1717: I n t e r d e s c e n d e n t e s a d R i v u l u i L o n e n s e m , 1820; 1824: I n t e r d e s c e n d e n t e s a d r i v u m L o n e n s e m . 250. Lónai-határszél—Hotarlabu Loni (sz). 1772: A L ó n a i H a t á r S z e l j b e (sz) . . . A L ó n a i H a t á r m e l l e t t (sz) . . . A L ó n a i H a t á r r a r u g ó b a n . 251. Lóna-patakmellett—Lingá Valeia Lóni (sz). 1773, 1776, 1772: A L ó n a i p a t a k m e l l e t t (sz). 252. Lónai-patakra-nyúlok—Páminturile d'e la Valea Lonii (sz). 1772, 1748: A Lonai P a t a k r a n y u i ó b a n , 1790: A L ó n a i P a t a k r a n y ú l ó (sz). 253. Lónai-rít—Ritu Lom (k). 1776: L ó n a i rét, 1772: 1773: A L ó n a i R é t b e n , 1824: I n p r a t a S z á s z L o n e n s i . 254. Lonai-vackoros—Pádureói (k, r é g e n s o k v o l t a v a c k o r f a ) . 255. Lőrinc Marci Jóggyén túl—D'incolo d'e Pámintu lui Leurinf (sz). 256. Lupu malma—Moara lui Lupu. 257. Lüvölde—La Poligon. 258. Lüvölde úttya—Spre Poligon. + Lyuk, 17ÜO: a L y u k b a ( k ) . + Alacskadláj (sz, k). 259. Magyar-hegy—Mod'orhed' vagy Mod'orhei (sz). 1766: A M a g y a r H e g y a l a t t (sz), 1772: A M a g y a r H e g y e n (sz), 1772: A Magyarhégy-alatt—Mai zos d'e Mod'orhei (sz). 1693/1731: A m a g y a r h e g y a l a t t (sz) v i c i n u s s a T o t f a l u f e l ö l K i s p á n J á n , a S z a m o s f e l ő l a T ö l g y f a . 261. Magyarhegy úttya—Drumu Mod'orheiului. 262. Magyar-templom—Beserica Lngureascá. -tMajorság-erdők, 1772: M a j o r s á g e r d ő k (e). 263. Malomárok—Groapa Mori (a Szamos m e l l é k á g a , r é g e n Mélyárok pataka v o l t a n e v e . ) . 1693/1731: A m é i y á r o k r a n y u l o b a n (sz), 1714: G y a l u F e l ö l v a l ó f o r d u l ó b ( a n ) v a g y n k e t D a r a b a n a m é l l y á r k o n f e l ö l , 1766: M é l y A r o k p a t a k a , . . . A M é l y A r o k P a t a k á n túl (sz). 264. Malom segge—Curu Morii (k, sz). 265. Malom ucca—Strada Mori. 1748: G . M i k e s F e r e n c z né asszony M a l m a és G á t j a f e l é v e z e t ő út ( M i k e s lt.), 1882: A m a l o m b a m e n ő útnál. 266. Mány erdeje—Pádurea lui Manii ( k ) . 1717: I n f r a S i l v a m M á n y e d i c t a m v i c i n u s a b o c c i d e n t e i p s e V a l a c h u s M á n y , a b o r i e n t e d i c t o S y l v a , 1824: I n f r a S y l v a m M a n y e d i c t a m . . . , 1840: M á n y e r d ő ( k ) . 267. Mányierdő-hégy—D'alu d'in Pádurea lui Mani (k). 268. Mányi-erdő tetején—Sus la Manerdeu vagv Sus la Pádurea lui Mani (1). 1772: A M á n y E r d ő tetejin. + Mány kertje, 1772: A M a n kerttye m e l l e t t (sz), 1772: M a j o r M á n k e r t t v e v é g i b e n (sz). 269. Mány kúttya— Fintina lui Máni. 1772: A M á n y k u t t y á n á l (sz) . . . A M á n k u t t y á n a l o l l . 270. Many kúttyán-alól — A f a i tn zos d'e Fintina lui Man (k. 1). 271. Marikári rittye— Ritu lui Maricári (k, e). + Martocska, 1772: V e r e s d o m b o l d a l á b a n . . . v i c i n u s s a D é l r ő l a K ö z ö n s é g e s M a r t o c s k a . 272. Második-tábla—Tabla d o u a (sz, v o l t u r a s á g i f ö l d e g y

62

ADATTAR

része). 1706: Második t á b l a . . . a G o r b ó n á l , 1882: M á s o d i k tábla a G u r b ó n á l vicinusa a b oriente D. Antonius Mikes a meridie V i a Regia. 273. Mátyás Minya rittye—Ritu lui Mat'af Mino (k). 274. Melohák kúttya—Fintina lui Melohac. 275. Meleg-ódal—Coast'a Caldá (sz). 1766: Meleg hegy (k). 1772: Meleg oldal (k). 276. Meredek-hágó—Hayáu. 277. Mészkemence—Cuptor d'e Var. 278. 4- Méltóságos Consiliárius Szabó L a j o s úr rétre, 1861: Méltóságot Consiliárus Szabó L a j o úr rétje. + Mező, 1628: Szomszidgia ma feleol innét az mezeö. 279. Mező úttya—Strada Cimpului. 280. Miniszter-ódala—Cost'a Ministerului (k). 281. Minya János főggyin alól—ü'in ios d'e Pámintu lui Mina lanoj (sz). 282. Miska higgya—Hagáu lui Mifca (kapaszkodó). 283. Mocok Gyuri főggye—Pámintu lui Mofoc D'uri (sz). 284. Mocok Miháj főggyin—Pe Pámintu lui Mofoc Mihai (sz). 285. Mojsza dombja— Dimbu lui Moisa (k). 286. Mogyoróskút vagy Magyarós-kút—Fintina Alunului (gödör vizzel, bokrokkal), 287. Mokány gödre—Groapa Mocanului (bokros szakadék). 1858: Mókán gödör (sz.) 4- Monostori-erdő-alatt, 1693/1731: A Monostori erdő alatt a határ Szélljben. 288. Munkás ucca—Strada Munéitorilor (a Tótfalusi útra vezet, itt jártak ki dolgozni az uraság földjeire). 289. Nádas—Naddj. 1693/1731: nádas rét viz alól Borsay János fellyül C s ü b Péter (Bácsi István) b í r j a , 1772: A N á d a s ban (k). 290. Nagy-bérc vagy g y a k r a b b a n Kerek-bérc (1). 1766: N a g y b é r c . . . a b oriente S y l v a Papensis. 291. Nagy-gát—Nad'gatu (a Szamoson). 1772: G á t nevü helyben, 1858: A Gátnál (sz). 292. Nagygát-felé—Cátrá Nad'gat (út). 293. Nagymart—Ripá (k). 1772: A N a g y M a r t (sz). 294. Nagy-ucca vagy Főucca vagy Országút—Drumu Tári (a f a l u n átvezető műút). 1742: A z U j j és N a g y uttzában, 1893: N a g y utza. 295. Nagy-vezeték—Vizit'icu Mare (a V í z m ű része). 296. Nagy-Zányó— Zaiieu Mare (sz). 297. Násu rittye—Ritu Nadáfului (k). 298. Naty-hágó— Hagáu Mare (meredek, szekérrel nem járható). 299. Natyhágón alól—Mai in ios d'e Hagáu Mare (sz). 300. Naty-híd—Podu Mare (még P a p híggya nevét is viseli, S z a m o son vezetett át a pap háza előtt). 301. Naty-hid—Podu Mare (a Tótfalusi-patakon vezet át). 302. Naty-Kont—Contu Mare (sz). 303. Natykonti forrás vagy Csorgó— Corgáu d'e la Contu Mare. 304. Naty-patak vagy Lónai-patak—Valeia Loni. 305. Naty-tábla—Tábla Mare (sz). 1766: N a g y oldal, 1772: N a g y tábla. 306. Negyediktábla—Tabla Patra (sz, urasági szántók egy része volt). 307. Néptanács vagy Szfát—Sfat (ép). 308. Nyegrucnál—La N'egruf (zsákutca). 309. Nyil—D'ernit (sz). 1693/1731: Nyilrét (k) Siház M i h á l y réte fele a m a g y a r o s p a l l a g r a nyúlóban. 310. Nyilogba—La N'iloc (út). 311. Nyires—Mest'acáhif (nyirfás.) 1772: N y í r e s (k). 312. Nyugó-rit (déli tehénpihenö, 1). 312. Kérészt—Cruía (itt régen egy romány e m b e r állította kereszt állt), (sz). 313. Kérészt-alatt—Lingá Cruie (sz). Kérészt úttya— Drumu Cruéi. 315. Kérészt úttyán belül— D'incolo d'e Drumu Cruéi (k). 316. Orbán-hágó—Hayáu lui Orbán. 1772: A z O r b á n y hágó m e l l e t . . . vicinussa N a p k e l e t ről a Hegyszéle, N a p n y u g a t r ó l az O r b á n h á g ó i út. 317. Orgyé Marci főggye feli— Cátrá Pámintu lui Ord'e Marfi (sz). 4- Pad Tamás pataka, 1664: P a d T a m á s P a taka, 1840: P a d . 4- Pána, 1840: A P á n á n á l levő e r d ő (e) . . . A V á r e r d ő n Bosor felöl, zomszedja . . . Délről a Lónai erdő. 318. Pap uccája—Strada Popi. 1893: Paputca. + Pap szőlője, 1867: P a p szöllöje, öregnapi föld, 319. Párip kúttya—Fintina Paripului. 4- Parochiális telek. 1841: A p r i l 7-én a Parochialis T e l e k körüli kertek helyit felmérettem, 1837: Parochialis telek. 320. Patak (lásd a Szentlászlói patak címszót). 1772: Patak, 1790: A Patakon alól a K ö z é p l á b b a . 4- Patakra nyúló, a .Szentlászlói patakra nyúló földek, 1772, 1790: a P a t a k r a nyúló (sz), 1882: A P a takra n y ú l ó kurta láb. 321. Péter János főggye—Pámintu lui Peter lanof (sz). 322. Petruka rittye vagy Petrukdjé—RItu lui Petruca (k). 323. Picol főggye alatt—Mai in tos d'e Pámintu lui Pifol (sz). 324. Picol rittye—Ritu lui Pifol (k) 325. Pillangótelep—La Pillangiu. 326. Pistiék főggye—Pámintu lui Pift'i (sz). 327). Pócsi kútytya—Fintina lui Poti. 328. Pocsokála rittye—Ritu lui Poéocala (k). 329. Poligon vagy Lüvölde felé—Cátrá Poligon (út). 330. Pojána—Poiana ( H o t m a r egy része, régebbi neve Liget, füves, fás rész.) + Porkoláb-kert 1772: P o r g o l a b kert m e l lett, 1766: Porgolát kert. 4- Porgoláb-kapu, 1772: P o r k o l á b kapu mellett. 331. P u i u rittye—Ritu lui Puiu (k). 332. Pukuj szőlője—Ziia l'ucului. 333. Puszta—Pusta (1). 1772: Puszta, Puszta ódal. 4- Puszta-Gurbó ( G u r b ó egy része lehetett). 1772: A Puszta G o r b ó b a n , a G o r b ó Pusztájánál, 1790: A puszta G o r b ó (sz). 334. Pusztaszőlő—Pusta (k, 1). 1747: G . M i k e s István G. M i k e s Ferencz Özvegyét G. Eszterházi Katát a Szász Fenesi puszta szőlőhegy iránt törvényesen adnotáltatja (Mikes lt.), 1772: A Puszta Szőlő alatt az A l j á n (sz). 335. Puszta-szőlő a l j á n — L a Martinea

ADATTÁR

63

Puat'i (sz). 1772: A P u s z t a S z ö l ö a l a t t az a l j á n . 336. Rákosi patak—Valeia Racofi ( K á k o s f a l u b ó l j ó s a B o s o r b a o m l i k ) , -r Rákosi Károly úr kókertje, 1841: R á k o s i K á r o l y úr K ö k é r t j e szegitöl a p a r o c h i á l i s T e l k e n l e v ő kis k a p u s a r k á i g 17 ö l . . . I n n e n m e g i n t a b ü t ü k e r t a l l o l a R á k o s i ur k e r t y e szegéig 22 öl. + Rákosi-ut ( R á k o s r a vezető ö s v é n y volt), 1772: A z G o r b ó n e v e z e t ű h e l y e n , v i c i n u s s a n a p k e letről a R á k o s i ú t . . . A R á k o s i úton f e l y ü l . 337. Recsa—Reia ( f o r r á s ) . + Régi szóló gyepű, 1772: R é g i S z ő l ő g y e p ű (sz). 338. Régi temető—Cimit'iru Vek'e (sz). 339. hezor—Rázoare (k). 340. Rezor kúttya—Fintina Rázorului. 341. Rigó Jóska főggye— Pámintu lui Rigó lofca (sz). 1871: R i g ó J ó s k a (sz). 342. Hit—Ritu. 1769: B i z o n y o s Rét és S z é n a f ű i r á n t t ö r v e n y e s e n m e g i n t e t i k ( M i k e s lt.). 343. Rit-dülö—Ritu (k). 344. Hitek-feli—Cátre Rituri lingá Drum. 1772. A R e t e k f e l é az o r s z á g u t t y a m e l lett (sz). 345. Ritre-nyúló (sz). 1766: R é t r e n y u l ó b a n , 1772, 1790: R é t r e n y ú l ó (sz), 1182: R é t r e n y ú l ó b a n . 346. Román iskola—$cola Románascá ( e p ) . 347. Román templom—Beserica Románascá, 1772: A z O l á h T e m p l o m n á l a K e r t e k m e g e t t . 348. Rongyos—Rondof (sz). + Rossz-hid hágóján felüt. 1772: A Hossz H í d h á g ó j á n f e j ü l (sz). 349. Rotár pataka—Páráu Rotarului v a g y Páráu lui R o t a r . 1772: R o t á r p a t a k (sz), R o t á r p a t a k a t o r k á b a n (k). 350. Rusz uccája—Strada lui Rusu. 351. Sánta sikátora—UUéoara ffopului. 1855: S á n t a S z e k e l y I s t v á n f ö l d j e (sz). 352. Sikátor— $icatoru. 1841: O l d a l a a N a g y k a p u s a r k á t ó l k e z d v e b e a S i k á t o r o n a Z s e l l é r k e r t j e b ü t e j e szegéig 25 öl. 353. Sodorrit—fodoritu (k, itt n a g y a Szamos sodrása). 1693/1731: S o d o r r R e t (k), 1772: S o d o r r é t b e n v i c i n u s s a N a p k e l e t r ő l a S z a m o s , v i cinussa D é l r ő l a S z a m o s F o l l y ó vize. E z i g e n j ó f ű t e r m ő h e l l y , a víz n e m i g e n szokott b e n n e k á r t tenni, k i v é v e a m i k o r n e v e z e t e s Á r v i z e k v a n n a k , 1717: S o d o r Rét, 1840: S o d o r r é t , 1820: P r a t u m sodor, 1773: S o d o r R é t (k), 1776: S o d o r r é t . 354. Sodormintes—La $odormint'ef (sz). 1772: 1882: S o d o r m i n t e s (k), 1790: S o d o r mintes (sz). 355. Sodorriten kivül—D'incolo d'e $odoriiu (sz). 1714: S o d o r r í t i n f e l jül, 1772: A S o d o r R é t t y i n k i v ü l . 356. Sodorrit szélin—La Mardzinea $odoritului (sz). 1772: A S o d o r R é t szélin. 357. Sóskö—Pt'atra Sáratá (a S o b e r e k b e n d o m b ) , 358. Stefán Lika úttya—Drumu lui Lica. 359. Súberek—£ubdrcu (sz, sós t a l a j ú ) . + Sukar Bálint hidja. 1693/1731: S u k o r B á ü n t h i d j a . + Sukar Péter rétje, 1639/1731: A S u k a r P e t e r rétinek, a v é g i n é l e g y rét f e l n y ú l v é g g e l (k). 360. Szabó-tag—Tagu Sabáului (sz). 361. Szamos—Somefu ( f o l y ó ) . 1693,1731: A S z a m o s r a n y ú l ó b a n , 1772: A S z a m o s f o l l y ó v i z e m e l l e t t találtatott e g y g y ü m ö l t s e s és v e t e m é n y e s kert, 1790: A S z a m o s f e l ö l v a l ó soron. 362. Szamosi ut v a g y Szomesuluj-ut—Strada Somefului. 363. Számtartó rittye—Ritu Üomnului (k). 364. Számtartó tagja—Tagu Domnului (sz). 365. S z á n t ó (sz). + Szászfenesi erdő hataránál, 1732: S z á s z f e n e s i E r d ő h a t á r á n á l ( M i k e s lt.); az U r a s á g i - , G u r b ó i - és B ü k k e r d ő k e g y ü t t e s n e v e . 366. Szénafüvek— Fina(e d'e la Urofag (k). 1693/1731: A f a l u f ü v e . . . A S z é n a F ü v e k , 1769: S z é n a f ű ( M i k e s lt.), 1772: S z á s z f e n e s i S z é n a f ü v e k . 367. Szenászló feli—Sánezláu (sz, út). 1837: S z e n t L á s z l ó f e l é a v ö l g y b e n (sz), 1864: S z e n t L á s z l ó ú t j a . 1882: Szent L á s z l ó f e l ö l . 368. Szenászló pataka—Valeia Sávad'izlei (Szentlászló felöl f o lyik, s a M a l o m á r o k b a ö m l i k ) . 1772: S z e n t L á s z l ó p a t a k á n a l u l a F a l u k e r t e k mellett (sz) . . . S z e n t L á s z l ó t o r k o l a t (sz). 369. Szentlászló vöggye, néha Völgy— Valeia Sávád'izlei (k). 1717: I n V a l l e S. L a d i s l a i a b o r i e n t e I o a n n e s Székely, 1717/1832: In V a l l e S. L a d i s l a i , 1769: M i k e s I s t v á n ö z v e g y e P e t k i R o z á l i a k i s a s z szony a V ö l g y b e n t a l á l h a t ó b i z o n y o s R é t és S z é n a f ű i r á n t t ö r v é n y e s e n m e g i n t e t i k ( M i k e s lt.). 1772: S z e n t L á s z l ó n e v e z e t ű v ö l g y é b e n , 1790, 1882. A V ö l g y b e n (k). 1820, 1824: I n V a l l e S . L a d i s l a i . 370. Szenlászló vóggyire viggel—La Capátu Váii Sávád'izlei (sz). 1772: A S z e n t L á s z l ó v ö l g y i r e n y u l ó b a n . -+- Szent László fejin, 1772: S z e n t L á s z l ó f e j i n n e v e z e t ű h e l y (k). 371. Szenjános pataka—Valeia Sfintu Ion, m á s n é v e n : Plecska pataka. 372. Szeszgyár—Fabrica d'e Spirt ( r é g e n itt s z e s z g y á r volt). 373. Széke) János pataka—Páráu lui Sechei lanof. 374. Szikra Marci főggye—Pámintu lui Sicra Marfi (sz). 375. Szikra rittye—Ritu lui Sicra (k). 376. Szoros—Gatu d'e la Uziná (a N a g y - v e z e t e k e l z á r t a a S z a m o s t , kis h e l y r e s z o r í totta a vizet). 1790: A S z o r o s b a n . 377. Szőlő—2iia ( g y ü , 1. a G u r b ó a l j á n ) . 1772: A S z ő l ő n f e l ü l . . . v i c i n u s s a É s z a k r ó l a S z ö l ö , 1766: A S z ö l ö a l a t t . . . A S z ő l ő n f e l ü l . 1840: S z ő l ő (szö). 378. Szőlő-ház—Casa Ziii ( r é g e n a v i n c e l l é r h á z a ) . 379. Szőlők—Ziiile (a N a g y - K o n t o n r é g e n s o k szölö termett, m a g y ü ) . 1766: A S z ő l ő alatt, A S z ő l ő n f e l ü l , 1772: v i c i n u s s a D é l r ő l a F a l u S z ő l ő k f e l e t t v a l ó E r d e j e v i c i n u s s a É s z a k r ó l a S z ő l ő k . 380. Szőlők láb)a—Drumu printre Zii (sz). 1684: A í e l s ő C z e r e b e n s z o m s z é d j a l o l az A l s ó C z e r s o l l o k l a b i a , az C z i g a d o m b j a m i j u l

64

ADATTAR

ueggel, 1772: A szülök lábján (sz). 381. Szövetkezet—Coperativa (ép). 382. Szucsáyi erdő—l'ádurea d'in Suiag (e). 3Sj:i. Szuesági hegy—D'alu Sucagului (k). 384. Szuesági ösvény—Drumu Sucagului. 385. Szuesági ösvény mellett—Lingá Drumu Sucagului (k). 1772: A Szuesági ösvénj mellett (sz). 386. Szülőotthon—Casa d'e nat/tere (ép). 387. Táborhej—Locu Taberei (k és épületek). 1772: A z Fogadón fellyül a Tábor nevezetű helljben, 1773: Tábor nevü helly a Fogadón fellyül, 1776: T á bor nevü hellyben, 18ti4: Táborhely otan tartott csatát Rákóczi a törökkel, hol Rákóczi élqtét veszté, 1864: Táborhely. 388. Tagalatti út—Drumu d'e sup Tag (sz). 389. Taki úttya—Drumu lui Taki (kis utca.) 390. Tarisnya-domb—La Tarifnadimb (k, Alsó-hegy egyik csúcsa, tarisnya alakú. Hagyomány szerint itt valaki egy tarisnya pénzt kapott fogadásból, a dombon sok kerek; penzalakú ko — nummulites — található. 391. Tarisnyadomb alatt—La Tarifnadimb (sz, k). 392. Társulások— Togu (sz). 393. Téglagyár—T'egli?t'e vagy La T'egli$ (régen itt téglagyár volt). 394. Tehenek hágója—Hagáu Vatilor. 1766: Tehenek hágója (k), 1772: A Tehenek hágója vicinussa, Délről a Bosor felöl való út. 395. Tehenek hágóján kivül—D'incolo d'e Hagáu Vacilor (k). 396. Tehenek hágója közt—íntre Hagáu Vaéilor (1). 1772: A Tehenek hágója közt. 397. Tehenek úttya—Drumu VaCilor. 398. Temető—Cimit'iru (új temető). 399. Temető ucca—Strada Cimitirului. 400. Templom ucca—Strada Beseriéi. 401. Teniujék-Jeli—La Tcntui (út, első ház a Tentujé). 402. Tenye főggye— Pámintu lui Tenea (sz). 403. Tér—La $es (sz). 1790: Tér (k). 1840: Ter (sz) . . . szomszédjai az Erdők mindenfelöl, 1882: A Téren. 404. Tógát—Togatu (a L a j o s kertje alatt lévő tónál volt egy gát). 1693/1731: Tógát, 1772: Too Gáton, 1792: T ó gát, 1772: A T o ó . . . vicinussa Napnyugatról a Szamos, 1864: Tógát. 405. Tógát előtt (k, sz), 1748: A Tógát előtt a pallón túl, 1790: Tógát előtt. + Tógát lábján, 1693/1731: A Tógát l á b j á n a körtvélyfa mellett. 406. Todorika főggye szélin (sz). 407. Tóthfalusi patak—Valeia Taufului. 1772: vicinussa Napkelet felöl a Tóth p a taka . . . A tothpatak mellett. 408. Tótfalusi út—Drumu Taufului. 1772: A T ó t f a lusi ösvény mellett vicinussa körűibe kereken a Falu közönséges szabad tövises, bokros helye. 1858: A Tótfalusi út mellett. 409. Tótfalusi úton fejül—La Coast'a Drumului Túutului. 1772: Tóthfalusi utón felyül az oldalban. + Tót utca, 1717: Székely Gyurkának a Tót Utza végén Lakónak. + Tölgyes erdő, 1772: Fiatal T ö l gyes erdő. 410. Tölgyfás-lSosor (e). 411. Tudora sikátora—Uliioara Todori. 412. Túl a pallón—D'incolo d e I'unt'e (sz). 413. Túl az Országúton—D'e la Orsagut d'incolo; — d'e Drumu Jári (sz). 414. Túlsó-Magyarhéyy (sz). 1772: A Túlsó M a g y a r hegyen (k). 1772: A túlsó M a g y a r hegy vicinussa északról a falu közönséges bokros helye. 415. Tunel—Tunel (kis hid a Szamoson. + Udvarhely, 1772: udvarhely nem örökös, mert a f a l u közönséges réttyiből erőszakosan foglalta el az U d v a r . 416. Ú j telep—Colonia d'e sup D'al (a Pallón túli ú j a b b település). 417. Uraság—Urofagu vagy Domniia (sz). 1693/1731: Uraság. 1717: In uraság vicinus ab oriente Joannes Takáts et Thomas Lőrincz, 1717/1820: Uraság, 1748: A z U r a s á g b a a felnyúlóban, 1754: Az U r a k Földei között (sz), 1772: Az Uraság nevezetű hellyben (k), 1820: A plaga Meridonalis Agre-i Uominales, 1832, 1840, 1809: Uraság, 1864: Uraság: erdőkkel van körülvéve, 18U2: Urasag: Uraság földjén alól. 418. Urasági erdő— Pádurea Urofagului (e). 1717: a b occidente Sylve Dominales vulgó Aris, 1772: U r a sag nevezetű erdő vicinussa Északról a Szász Fenesi Széna Füvek, tilalmas . . . vicinussa Napkeletről ezen udvarhoz tartózó erdő, Napnyugatról a Tot falusi határ, 18U9: Uraság nevű helyben erdő, 1824: Urasági erdő, 1840: Urasági Szálas erdő, 419. Urasági kút—Fintina Uroyagului. 420. Urasági ódal—Coast'a Urosagului (sz). 421. Urasági rit—Hitu Urofagului (k). 1714: Lögör József és öreg Bátsi István egymás közt Szászfenesen és Szentlászló fele való és Urasági rétekről költ csere béli kontraktus (Mikes lt.). 422. Urasági út—Drumu Urofagului. 1628: A z vton felliról (sző) z o m z i d g i a . . . innét az mezeö, harmad feleol az Erdeö vagion, 1748: A z Uraság útja mellett (sz), 1772: Uraság útja mellett a Hotmar alatt, 1772: A z Uraság uttyán felül. 423. Uraságon ulól—D'a la Urofagu in zos (sz), 1790: A z U r a ság földjin alól, 1882: A z Urasag földjén alól. + Urasag szőlője, 1772: Uraság szőlője mellett (sz) vicinussa Napkeletről a ré^i Szölö Gyepe. 424. Új ucca—Ulifu Nouá. 1659: U j ucza, 1719: U j uczában (házhely), 1725: Uy Uttzában, 1731: U j j Ú t i é ban. 1742. Az. Uy es Nagy Uttzában ( s z ő ) . . . U j j Uttzaban (puszta ssessio), 1776: U j j Utza, XVI11. sz. eleje: U j ut; 425. Ut \any Országul m g } Nagy-ucca—$osea, Drumu Jári vagy Strada Principalu, 1772: Vicinussa Délről az Ut, Északról a L e folyó patak; + Ütra-nyúlóban, 1864, 1858, 1855: Ütra nyulókban (sz). 426. Vaskoros—Intrr Peri v a g y Grád'ina lui Dávid. 427. Vackoros v a g y Alsóhégyi vackoros—

ADATTAR

65

Pádureé. 428. Vakok híggya—Podu Uárbilor (valamikor egy v a k e m b e r esett bele). 429. Válika malma—Móra Valichi. 430. Ványa-telep—Colonia Vanea. 431. Várerdő—Pádurea Cetá(i ( a L e á n y v á r k ö r ü l i e r d ő ) . 1766: Várerdő allyán, 1772: A B ü d ö s k ú t n á l v i c i n u s s a N a p k e l e t r ő l az M l g o s E x p o n e n s U r a k (a M i k e s e k ) V á r erdö nevezetű erdeje, . . . V á r e r d ö vicinussa N a p k e l e t r ő l a V á r k ő , tilalomba tartozik: N y á r , h á r s , es m a g y a r ó f á k , 1809: V á r E r d ő n e v ű h e l y b e n e r d ő , 1864: V á r e r d ö v a g y m á s k é p p l e á n y v á r első n e v é t m i n d e n esetre o n n a n v e s z i m i v e l tetej é n e g y v á r n a k o m l a d é k a látszik. 432. Várerdő mellett—Lingá Cetat'e (k). 1772: A V á r e r d e j e a l a t t (sz), 1790: V á r e r d ő m e l l e t t (sz). 433. Várerdőre nyúló hosszú lábak—Páminturile lundz d'e la Cetafe (sz). 1772: A V á r e r d ö r e n y ú l ó h o s s z ú l á b a k ( s z ) . . . A V á r E r d ő a l a t t a H o s s z ú b a n . . . a V á r e r d ő r e n y ú l ó b a n (sz), 1748: A V á r e r d ö a l á n y ú l o k . 434. Várerdö úttya—Drumu Cetáfi. 1772: A Vár Erdő úttya mellett (sz). 435. Várerdő úttya mellett—Lingá Drumu Cetáfi (sz). 1772: A V á r E r d ő úttya m e l l e t t (sz). 436. Várhegy v a g y Várkő—D'alu Cetáfi. 1766: V á r h e g y (e), V á r h e g y b é r c i n , 1772; V á r e r d ő ( e ) v i c i n u s s a N a p k e l t r ő l a V á r k ő t i l a l o m b a t a r t o z i k n y á r , h á r s és m a g y a r ó f á k . 437. Vegyének kúttya—Fintina Ved'eni ( k ú t a C s i g a d o m b o n ) . 438. Vergye Jánosik feli—Cátrá Verd'e Iano? (sz). 439. Verem v a g y Omlás ( m é l y e b b terület a F e l s ő - h e g y e n ) . 1667: V e r e m (sző), 1684: A z f e l s ő C s e r é b e n s z o m s z é d j a alól az A l s ó C s e r s o l l o k l a b i a — az v e r e m b e n a z C z i g a d o m b r a m i j u l u e g g e l , 1688: V e r e m az T s i g a D o m b alatt, 1713: V e r e m (szö), 1772: A V e r e m b e n (sz), 1772: A V e r e m f e l é a S z a m o s o n túl. 440. Veres-domb—Dimbu Rofu ( d o m b , a g y a g o s , vöröses). 1748: A v e r e s d o m b mellett, 1772: V e r e s d o m b (k). 441. Veresdomb-tető—Sus la Vere?dimb (k). 1772: V e r e s d o m b o l d a l á b a n . . . v i c i nussa D é l r ő l az k ö z ö n s é g e s M a r t o c s k a . 442. Vermen alól—Mai in zos d'e Groapa (sz). 443. Vezeték—Uzina d'e Apá, Vizit'icu v a g y La Vizit'ic (a vízüzem kútjai). + Véggel a l ó n a i h a t á r b a n y ú l o k , 1772: V é g g e l a L ó n a i H a t á r b a n y ú l o k (sz). 444 Vince Péter főggye feli—Cátrá Pámintu lui Vinfe (sz). 445. Vistaji út—Drumu Vift'ei. 446. Vizen-túl—D'incolo d'e Apá (sz). 1717: A S z a m o s o n túl (sz), 1772: A vizén túl ( s z ) . . . A S z a m o s o n túl D é l r e n é z ő H e g y e n a N a g y T á b l á b a n (szö) r i t k á k a t ő k é k b e n n e , 1820: P e n e s r i v u l u m in P r a t o m a j o r i a d S a m u s i u s , 1824: A S z a m o s o n túl; 447. Vízmű—La Apaduct v a g y Uzina d'e Apá (a V í z m ű t e l j e s t e r ü lete). 448. Vörös sapka—Fágádáu Loni (sz, az O r s z á g ú t melletti f o g a d ó v o l t L ó n a f e l é ) . 449. Zabok—La Ovesá. ( r é g e b b z a b o t t e r m e l h e t t e k , m a 1). 1772: A Z a b o k k ö zött egy d a r a b o c s k a (sz). 450. Zabföldek között—Intre Ovese (sz). 1772: A Z a b f ö l d e k között. 451. Zabok úttya—Drumu Ovesi 452. Z á n y ó — Z a i í e u . 1717: I n Z á n y ó v i c i n u s a b occidente J o a n n e s Z a c s k ó a p l a g a M e r i d . A g r i D o m i n i c a l e s . . . I n Z á n y ó : v i c i n u s a b o r i e n t e E l i a s T i p á n y a b o c c i d e n t e J o s e p h u s K o v á t s , 1748: A z A n y ó b a n a z U r a k l á b j a v é g i n é l , 1772: A z A n y o b a n ( k ) . . . Z á n y o (sz), 1790: A z A n y ó b a , 1820. I n Z á n y ó , 1824, 1832, 1840, 1863: Z á n y ó , 1882: A z A n y ó b a . 453 Z á n y ó — ú t t y a — D r u m u Zaneului. + Z ö g ö r ö k , 1693/1731: Z ö g ö r ö k . 455. Z ö l d s a p k a — $apca Verd'e (a K o l o z s v á r f e l e vezető o r s z á g ú t o n , a h a t á r s z é l e n v o l t e f o g a d ó a h á b o r ú v é g é i g ) . 1845. Z ö l d s a p k a a N a g y v á r a d f e l é siető o r s z á g o s út j o b b o l d a l a mellett n y ú l i k és terül el. + Zsellérek kertje (régen a kastély mögött laktak a zsellérek, itt lehetett a kert is), 1841: A z s e l l é r e k k e r t y e b ü t e j e széléig 25 ö l ; 456. Cérna-forrás—Izvoru Dumbrava. 457. Cérna-forrás pataka—Valta Dumbrávi. 458. Gorbóji szoros—Suruf. 459. Kapu—Poartá (a t ó t f a l u s i h a t á r b ó l e r e d ő G o r b ó i p a t a k itt lépi át a fenesi határt. 460. Karika rittye—Ritu lui Carica (k). 461. Natyhágón-feliil—ü'asupra Hagáului (sz). 462. Orgyé Marci rittye—Ritu lui Ord'e Marfi (k). 463. Ökrök kúttya—Fintina Boiilor. 464. Pajkos rittye—Fintina lui Paicof (k). 465. Palló—Punt'e (régi f a p a l l ó ) . 466. Papok erdeje—Pádurea Popt'ilor (a r é g i k a tolikus S t a t u s e r d e j e volt, m a g á t a G o r b ó v ö l g y é t is r é g e b b e n P a p o k v ö l g y é n e k n e v e z t é k ) . 467. Papok kúttya—Izvoru Popt'ilor. 468. Sport ucca—Strada Sportului. 469. Tenye gödre—Groapa lui Tenea (sz, k). 470. Tolvajok úttya—Drumu Tilharilor. 471. Tót-parlag (k, b o k r o s , e r d ő s h e l y ) . JAN1TSEK JENŐ BANKFALVA,

MENASAG

ÉS C S l K S Z E N T G Y Ö R C . Y

HELYNEVEI

A z alcsíki m e d e n c e e g y i k . C s í k s z e r e d á t ó l d é l k e l e t r e , k e l e t r e h ú z ó d ó v ö l g y é b e n h á r o m n a g y o b b t e l e p ü l é s f e k s z i k : Csikbánkfalva (Bancu), Csikszentgyöryy ( C i u c s i n g e o r g i u ) és Csikmenaság (Armöseni). Csíkra annyira jellemző tízesrend-

5 — Nyelv- és Irodalomtudományi

Közlemények

66

ADATTAR

szerrel e z e k b e n a h e l y s é g e k b e n is t a l á l k o z u n k , b á r a m a i települést alkotó tízesek itt m á r jórészt összenőttek. C s í k b á n k f a l v a a k ö v e t k e z ő öt tízesből á l l : Altizes, Martonos, Simó szege, Egykétfalva és a t á v o l a b b i Kotormány. Csíkszentgyörgynek n é g y tizese v a n : Háromtlzes, Jenőfalva, Kányák tize, Kőrisményfalva. Csíkm e n a s á g öt tízesre o s z l i k : Alszeg, Középszeg, Felszeg, a falutól északra húzódó Pottyand és az ú j a b b a n létesült t e l e p ü l é s : Menaságújfalu. E h á r o m település h e l y n é v a n y a g á t k ü l - és b e l t e r ü l e t szerint csoportosítottam. A k ü l t e r ü l e t n é v a n y a g á h o z a h á r o m ö s s z e f ü g g ő település h a t á r á t együtt b e m u t a t ó t é r k é p v á z l a t o t csatolok. A g y ű j t é s t 1983—84-ben v é g e z t e m . A h e l y n e v e k után t a l á l h a t ó szokásos r ö v i d í t é s e k : é p ±= épület, sz = szántó, e = erdő, f r = f a l u r é s z , k = kaszáló, 1 = l e g e l ő , p =• patak, u = utca. I. Csíkbánkfalva ~ Bánkfalva — Bánfalva ~ Bánfala, -ba, -ból, -ba. Belterület: I. Altízes ( f r ) : 1. Alsó-ucca ~ Mellék-ucea ~ Lövötei ucca — Zsákucca ( L ő v é t e i n e v ü c s a l á d o k l a k n a k itt). 2. Altízesi patak-ucca ~ Patakfalva (u). 3. Bőt ( f a l u s i üzlet). 4. Farkazó uccája ~ Havas-úttya, uccája. 5. Féssó-ucca — Mellék-ucea — Zsákucca. 6. Göncédi patak ~ Martonos pataka. 7. Kérészfa (a tízes k e r e s z t f á j a ) . 8. Kőhíd (a G ö n c é d i p a t a k o n á t vezet). 9. Nyílt ucca. 10. Szenmártoni főút ( C s í k s z e n t m á r t o n b a vezet). 11. Szent János kápolnája (ép). 12. Tóbidomb ~ Domb (a f a l u n b e l ü l e g y ü r e s térség, tér). 13. Tóbi-kert (k, r é g e n T ó b i S á n d o r t u l a j d o n á b a n ; a Tóbi m a is é l ő csn.). 14. Túlit uccája. II. Martonos (fr): 15. Kérészfa (a tízes k e r e s z t f á j a ) . 16. Kollektív (ép, a g a z d a s á g s z é k h á z a ) . 17. Kovácsok uccája ( K o v á c s n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 18. Martonos (u). 19. Nagyucca. 20. Ződ uccája ( Z ö l d n e v ü család l a k i k az u t c á b a n ) . I I I . Simó szege — Simó segge ( f r ) : 21. Alsó-Iskola (ép). 22. Árvák uccája — Zerkula uccája ( Z e r k u l a nevű csal á d l a k i k b e n n e ) . 23. Aszal ucca. 24 Bánfalvi Kultúr ( m ű v e l ő d é s i otthon). 25. Főút. 26. Györgyök uccája ~ Zsákucca ( G y ö r g y n e v ü c s a l á d l a k i k b e n n e ) . 27. Kányák uccája ( K á n y a n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 28. Kendérés-kert. 29. Kérészfa (a tízes k e r e s z t f á j a ) . 30. Kutas-kert (k). 37. Sánták kúttya ( k i h a l ó név, m á r l o k a l i z á l n i s e m t u d j á k ) . 32. Simó-szége uccája ~ Kozma uccája ( K o z m a nevü család lakik benne). 33. Szérű. 34. Traktorállomás. 35. Zsákucca. I V . Etykétfalva ~ Itkétfalva (fr): Aprózár (zöldségüzlet). 37. Barom-tér ~ Barom-kert. (k, r é g e n b a r o m p i a c ) . 38. Bodega (ép, k o c s m a ) . 39. Bót (ép. m é t e r á r u ) . 40. Buszmegálló. 41. Céka-kert (k, r é g e b b a f i a t a l s á g g y ü l e k e z ő helye, itt c é k a p é c c é z t e k 'cicáztak, c i c a j á t é k o t j á t s z o t t a k ) . 42. Cukrázda — Cuki (ép). 43. Csekék uccája ( C s e k e n e v ü c s a l á d l a k i k b e n n e ) . 44. Egésségügy — Diszpenzár (ép). 45. Fésső-Iskola (ép). 46. Fiság ( f o l y ó ) . 47. Főút. 48. Fürdő ucca ( A d o r j á n - f ü r d ő f e l e vezet). 49. Fűz-kút ( f o r r á s ) . 50. Gálok uccája ( G á l n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 51. Gondos-kert (beépített terület a P i a c s z e r e n ) . 52. Hősök emléke ( h á b o r ú s e m l é k m ű ) . 53. Hősök emlékjele (1926-ban f e l á l l í t o t t h á b o r ú s e m l é k m ű ) . 54. Kálvária — Kálvária kápolnája (ép). 55. Kálvária-temető (a f a l u temetkezési helye). 56. Kálvária úttya ~ Panni úttya. 57. Kabdébó bóttya — Vasüzlet (ép, h a j d a n K a p d e b ó ö r m é n y k e r e s k e d ő é ) . 58. Kérészfa (a tízes k e r e s z t f á j a ) . 59. Kérésztésék uccája ( K e r e s z t e s n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 60. Kicsi ucca. 61. Martonos felé vezető út. 62. Mincénti út ( M i n d s z e n t f e l e vezet). 63. Mozi (ép). 64. Nagy-hid (a Fiságot íveli át). 65. Páros-híd ~ Kettós-hid ( r é g e n a F i s á g két á g b a n folyt, ezért két híd vezetett át r a j t a ) . 66. Piac-tér. 67. Szabó Béni malma (ép). 68. Szént Anna kápolnája (ép). 69. Széntétyház pataka. 70. Sziget (Szabó B é n i m a l m a v a n ezen a k i u g r ó , szigetszerű területen). 71. Templom (ép). 72. Vargák uccája ( m a m á r k i h a l t csn. a Varga). 73. Viz mejjéke — Fisák mente (u). 74. Zsákucca. V . Kotormány ( f r . ) : Főucca. 76. Bót (ép). 77. Híd. 78. Iskola (ép). 79. Kápolna (ép). 80 Kápolna úttya. 81. Keresztfa (a tízes k e r e s z t f á j a ) . 82. Kotormány pataka ~ Patak. 83. Kicsi ucca — Kicsid u c c a ~ Alsó ucca. 84. Kotormányi út. 85. Sándorok uccája ( r é g e b b a S á n d o r n e v ü c s a l á d o k l a k t á k ) . 86. Szérű. K ü l t e r ü l e t : 87. Ábrán — Ábrán ~ Abrány (k, a h e l y i e k szerint e g y Á b r a h á m n e v ü s z e m é l y é volt). 88. Adám-kert (k). 89. Adorján-fürdő ( f ü r d ő h e l y ) . 90. Akasztófa dombja (k). 91. Aklos bérce (k). 92. Aklos-bérce kúttya ( f o r r á s ) . 93. Aklos-bérce teteje (k). 94. Aklos-bérce úttya. 95. Alsó-Köves-patak (e). 96. AlsóKöves-sarok — Kicsi-Köves-sarok (k). 97. Alsó-Ma)-telek 0)- 98. Aranyas (k). 99. Árnyék ( k ) . 100. Árnyék-tető (k). 101. Árnyék úttya. 102. Astút-kert (k) 103.

ADATTAR

67

Atolménö (sz). 104. Bagjod (1). 105. Bagjod pataka (p, 1). 106. Bagjod töve (1). 107. Békai-borviz (bo. v í z f o r r á s ) . 108. Balánd ódala (k). 109. Bálind bükké (e). 110. Bándi-láb (sz). 111. Bánfalvi lok ~ Lok (sz). 112. Bécs vőgye (k). 113. Békásd ~ Békás (k, 1). 114. Békás-kút ( f o r r á s ) . 115. Békás-patak (p, k). 116. Békás-tő (k, 1). 117 Bene György kúttya ( f o r r á s , k. 1). 118. Bérc-tető (e). 119. Besső-Bandi (k). 120. Besső-Bándi kúttya ( f o r r á s ) . 121. Béze északja (sz). 122. Beze lápossá (sz). 123. Béze patakja. 124. Bodó — Bodó vőgye ( a B o d ó k i h a l t csn. a f a l u b a n ) . 125. Bodó feje (1). 126. Bodó pataka. 127. Borokné aj ja (k). 128. Borozlik ~ Borzlik (k). 129. Borvízforrás. 130. Bütü (e). 131. Ciher (e). 132. Csatorna (1). 133. Csatorna kúttya ( f o r r á s ) . 134. Csatorna úttya. 135. Csécsénd ~ Csécsény (k, 1). 136. Csécsén keresztfája. 137. Csécsén kúttya ( f o r r á s ) . 138. Csécsén-tetó (k). 139 Csécsénd úttya. 140. Cséméte-kert (k). 141. Csere ajja (e). 142. Csere-tető (k, „ r é tien csere v ó t itt"). 143. Csonkod (k, az e g y i k r é s z e e r ó z i ó s terület). 144. Csonkod árka. 145. Csonkod bérce (k). 146. Csonkod farka (k). 147. Csonkod kihácaja (k, 148. Csonkod kúttya ~ Nagy-kiit ( f o r r á s ) . 149. Csonkod úttya. 150. Csűrök háta (sz). 151. Disznyóférédő (sz, v i z e n y ő s terület). 152. Qránicás (e). 153. DránUás úttya 154. Edés-bükk (sz). 155. Egerszék büteje (1). 156. Endés-főd (sz, a csn. m a n e m él a f a l u b a n ) . 157. Eprésmád ~ Eprésmáz (k). 158. Erdészház (ép). 159. Erös-tetu (e). 160. Falurész (1). 161. Farkazó-tő (k). 162. Felmenő (sz). 163. Fenyő (1). 164. Fenyő feje (k). 165. Fenyő feje úttya. 166. Fenyő-odal (k, 1). 167. Fenyő-tető (1). 168. Fésső-Köves-patak (p, e, k). 169. Fésső-Köves-sarok — Nagy-Köves-sarok (k). 170. Fésső-Maj-telek (1). 171. Fióka (1). 172. Fióka büteje (1). 173. Fióka kúttya ( f o r r á s ) . 174. Fióka pusztája (1). 175. Fióka úttya. 176. Fűz vége (sz, réHen f ű z f á k v o l t a k itt). 177. Gergő Istán háza (k, r é g e n l a k ó h á z is v o l t e t e r ü l e t e n ; a Gergé m a n e m é l ő csn.). 178. Gödrös út. 179. Gödrös útra menő (sz) '80. Göncéd (e). 181. Görgős (e). 182. Görgős kúttya ( f o r r á s , e). 183. Görgői p u s ; < á j a (e, 1). 184. G y ö r ö t szege (k). 185. G y ö r ö t - s z é g e kúttya ( f o r r á s ) . 186. Györöt-szége pataka (p. k). 187. Györöt-szége úttya. 188. Hargas (sz). 189. Harisad (k). 190. Harukáj (k) 191. Havas ajja (k). 192. Havas mező (k, 1). 193. Havas-tető (k). 194. Havas úttya. 195. Havas-úttya ajja (k). 196. Hideg-kút (e, f o r r á s ) . 197. Hortyád (e). 198. Hossszú (k). 199. Hosszú-havas (k). 200. Hosszú-mező (k). 201. Hosszú-mező hágója (k). 202. Hosszú-mező pataka (k. p). 203. Hurrogató (k). 204. Istállók ( é p ) . 205. Johaj (sz, j u h a r f á s terület volt). 206. Kálvária ódala (k). 207. Kápolna ajja — Kápolna-ódal (sz). 208. Kápolna dombja (k). 209. Kápolna-tető (k, sz). 210. Kapolna úttya. 211. Karacsi (k). 212. Karacsi pataka (k. p). 213. Karacsi úttya. 214. Kati csárda (ép, f o g a d ó ) . 215. Kati része (k). 216. Kati-része kúttya ( f o r r á s ) . 217. Kati-része töve (k). 218. Kati-része úttya. 219. Katona-borvíz (gyakorlatozó katonák fedezték fel ezt a b o r v i z f o r r á s t ) . 220. Katorga (1). 221. Katorga úttya. 222. Keresztes Gyula kúttya ( f o r r á s ) . 223. Kertre menő ~ Kerre menő (sz, r é g e n itt v o l t a k o t o r m á nyi és a s z e n t i m r e i h a t á r t e l v á l a s z t ó kerítés). 224. Kert ajja ( k ) . 225. Kert ódala (k). 226. Kerülő (e, 1). 227. Kerülő ajja (e. 1). 228. Keskeny (k). 229. Kicsi-Havas (sz). 230. Kicsi-Havas úttya. 231. Kicsi-köves-kút ( f o r r á s ) . 232. Kicsi-kút (forrás). 233. Kicsi-Lenés-patak (p, k). 234. Kis-kút (k, f o r r á s ) . 235. Kis-mező — Kicsimező (sz). 23'j. Kis-vógy (sz). 237. Kisvőgy berce (sz). 238. Kotormányi kőbánya ( f ö l d m é l y e d é s ) . 239. Köves ( k ö v e s t a l a j ú sz). 240. Közep-bükk (1). 241. Közep-láb (sz). 242. Közep-láb úttya ~ Közép út 243. Közép-puszta (1). 244. Kuruklo (k). 245. Küsső-Bándi (k). 246. Kiissö-Bándi kúttya ( f o r r á s ) . 247. Lágy-fődek (k, 1). 248. Lapos-csere (sz). 249. Lauj pusztája (k). 250. Lesöd (e). 251. Lesöd feje (e). 252. Lesőd pataka (p, e). 253. Lesöd pusztája (e). 254. Lesöd úttya. 255. Likas-főd (k. r é g e b b szántó, k ö z e p é n kúttal, m e l y e t k e r ü l g e t n i kellett s z á n t á s k o r ) . 256. Likas-főd kúttya ( f o r r á s ) . 257. Lok (sz). 258. Lulu (e). 259. Lulu nyaka (e). 260. L u l u pataka 261. Madarak Osvenye (ú). 262. Ma) — Majd (1). 263. Maj-bükk Maj bükké (1). 264. Maj hegyésse (1). 265. Maj-kert (1). 266. Maj nyaka (1). 267. Majd-ódala (1) 268. Mána ódala (sz). 269. Máték csorgója ( f o r r á s , k). 270. Máték teleke ( k ) . 271. Máté-teleke torka (k). 272. Meszes-patak (p). 273. Mocsár-kert (k). 274. Mogyorós sorok (1). 275. Nagy-Hajlás (e). 276. Nagy-Hajlás teteje (e). 277. Sagy-Havas (e, k. 1). 278. Nagy-köves-kiit ( f o r r á s ) . 279. Nagy-köves-kút-kert (1). 280. Nagy-kut (forrás). 281. Nagy-Lenes-patak (p. k). 282. Nagy-mező (sz). 283. Nagy-út (e, 1). 284. Nagy-vőgy (k). 285. Nagy-vőgy ódala (sz). 286. Nagy-vőgy pataka (p, k). 287. Nagy vőgy teteje (k). 288. Nyir (1). 289. Nyír-homlok (1). 290. Nyir-odal Fenyő-ódul (1). 291 N'yir pataka. 292. Orfarki út. 293. Orfarok (sz, d o m b n a k alsó, e l v e k o n y o d o

68

ADATTAR

része). 294. ökörruktató (1). 295. Őrház (e). 296. Osven mejjéke (k). 292. Palkó döcire (1). Pap kúttya (e, forrás). 299. Patak-ódal (1). 300. Patkós nyíre (e). 301. Pincéd (e). 302. Pincéd pataka (e, p). 303. Piripók (e). 304. Potyogás-kert (1). 305. Radovány (e). 306. Radovány felé (ú). 307. Radovány pataka. 308. Rakottyás (e). 309. Rigó (k) 310. Rigó teteje (k). 311. Rigó töve (k). 312. R6 (sz). 313. Rövid-láb (k). 314. Rügy pataka (1, p). 315. Rügy pataka híggya (híd). 316. Sáros-patak (1). 317. Sáros-patak kúttya (forrás). 318. Sáros-patak töve (I). 319. Sáros-patak úttya. 320. Sás-kihágó (k). 321. Sás-kút (forrás). 322. Sásos-patak (k, p). 323. Sásos-telek (k). 324. Sás-tető (k). 325. Sátoros kertek (a f a l u leégett régen, s itt ütötték fel a sátrakat). 326. Sükösök ~ Sükös-telek (k). 327. Szállásd (e, k, 1). 328. Szállás teteje (e). 329. Szénamező (e). 330. Szénégető (1). 331. Szénégető pataka (p). 332. Szénégető úttya. 333. Széntétyház pataka (a patak határvonal Szentgvörgv és B á n k f a l v a között). 334. Szent János mezeje (sz, a kápolna körüli mező). 335. Szőke ponkja (1). 336. Talaborvető 337. Téglavető úttya. 338. Tekerület (1). 339. Tekerület ajja (sz). 340. Tiszás sorka (k). 341. Üzáorgya (1). 342. Üzáorgya teteje (k). 343. Üz feje (k). 344. Üz vőgye (k). 345. Oz-vőgye pataka ~ Zúz pataka. 346. Váne (k). 347. Váné-hágó (k). 348. Váné-hágó-tető (k). 349. Váné kúttya (forrás). 350. Váné pataka (k, p). 351. Váné úttya. 352. Vágás (e). 353. Vágási borvíz (forrás). 354. Vágás pusztája (1). 355. Vágás-pusztája kúttya (forrás). 356. Vágás pusztája pataka (p). 357. Vasút (k, a II. v i l á g h á b o r ú idején vicinális vezetett fel ide). 358. Verméd (e, 1). 359. Vermét pataka (p, 1). 360. Vízre-ménő (sz). II. Csíkszentgyörgy ~ Széntgyörgy — Széngyörgy ~ Szöngyör; -ön, -ről, - r e ; (Ciucsingeorgiu). B e l t e r ü l e t : I. Három-tízes ( f r ) : 1. Alsó-Sás-kert (k). 2. Antalok uccája (régen A n t a l nevüek laktak benne, ma kihalt csn. az Antal). 3. Aprózár (ép. zöldségüzlet). 4. Borsok kertye (k, régen a Bors család t u l a j d o n a volt; a Bors élő szn.). 5. Borvíz ucca (a forrás f e l e vezet). 6. Cikó-malom (ép). 7. FéssöIskola (ép). 8. Fésső-Sás-kert (k). 9. Féssö-Zata (u). 10. Fisák ~ Fiság (folyó). 11. Források (több f o r r á s és a belőlük eredő csermely). 12. Gagyaszár ucca (a L a cok utcájából ágazik kétfelé). 13. Gálok uccája ~ O l a j o s ucca ( G á l nevü családok l a k j á k , ill. o l a j p r é s volt az utcában). 14. Lacok híggya (a Fiságon át). 15. Lacok uccája ( L a c z nevü családok l a k j á k ) . 16. Lesőd-kert (k). 17. Majka (u). 18. Malom ucca (Czikó K á l m á n m a l m a felé vezet). 19. Monyas-kert (k). 20. Mozi (ép). 21. Nagy-kert (k. nagy kiterjedésű). 22. Rét úttya — Rét felé (ú). 23. Román templom (ép). 24. Sás-kert (k, vizenyős terület, melyet a Monyasd patak két részre oszt: A l s ó - és Felsö-Sás-kert). 25. Sás-kert ucca ~ Monyasd ucca. 26. Széntkérészt-kápolna ~ Háromtizesbeli kápolna (ép). 27. Szennyes-kert (k, a volt t u l a j donos nevéről). 28. Temető. 29. Templom háta (sz). 30. Tompos-kert (k, a T o m p o s család birtoka volt). 31. Udvari-kert (ma beépített terület, régen az U d v a r i család tulajdona). 32. Zata — Zata uccája (u). II. Jenőfalva (fr). 33. Alsó-KendSrés-kert (k). 34. Baliák uccája ( B a l l a nevü családok l a k j á k ) . 35. Cikó-malom (vízimalom). 36. Cikók uccája. 37. Kaszák kertye (k, a Kasza családé volt). 38. Kaszák uccája (a Kasza nevü családok l a k j á k ) . 39. Fésső-Kendérés-kert (k). 40. Kendérés-kert (k, a Z a t a utcája osztja alsó és felső részre, kendert termesztettek rajta). 41. Lukácsok uccája — Román templom uccája ~ Román pap uccája ( L u k á c s nevü család o k l a k j á k ) . 42. Malom-kert (k, régen a Vitosok m a l m a volt itt). 43. Vitosok malma (ma már nincs meg a malom), III. Kányák tize ( f r ) : 44. András Albert uccája — Milicista ucca. 45. Basák uccája (Basa nevü családok l a k j á k ) . 46. Bors ucca ( B o r s n e v ü családok l a k j á k ) . 47. Bor ucca ( B o r pataka felé vezet) 48. Bót (ép, ü z l e t ) . 49. Cigányok ~ Cigánsor ~ Cigánszér. 50. Domokosok uccája (Domokos n e v ü c s a l á d o k l a k j á k . 51. Gál Endréné uccája ~ Malom ucca (régen f ü r é s z m a l o m v o l t a z utcában). 52. Gálok uccája — Aj ucca (a G á l családok l a k j á k , az A j nevü h e l y f e l é vezet). 53. Györgyök uccája ( G y ö r g y nevü családok l a k j á k ) . 54. Iskola (ép). 55. Iskola uccája ~ Flizde uccája ~ Fináncok uccája (az iskola melletti ucca, m e l y a p á l i n k a f ő z d e felé vezet; régen a pálinkafőzést ellenőrző fináncok lakták). 56. János Sándor uccája. 57. Kaszák uccája (a Kasza családok l a k j á k ) . 58. K u l t ú r (a művelődési otthon épülete). 59 Kultúr uccája ~ Kujtúj uccája. 60. Malom ucca — Mártonfiak uccája. 61. Milícia (ép). 62. Néptanács (ép). 63. Posta (ep). 64. Szőcsök uccája (Szöcs nevü családok l a k j á k ) . 65. Oj-iskola (ép). IV. Kőrismén

ADATTÁR

69

falva ( f r ) : 6fi. Bándi-kert (k). 67. Bogdányok kertye (k, r é g e n a B o g d á n c s a l á d o k t u l a j d o n a volt). 68. Büfét (ép). 69. Dobondi ucca ( D o b o n d i n e v ü e k l a k j á k ) . 70. Forrók uccája ( a F o r r ó n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 71. Fotbalpája (k). 72. Hid. 73. Méncénti-kert (k). 74. Miklósok kertye. 75. Miklósok uccája (a M i k l ó s n e v ü c s a l á d o k l a k j á k ) . 76. Nyirok uccája ( N y i r ő n e v ü e k l a k n a k itt). 77. önki ( é p ) . 78. Palló ( á t j á r ó ) . 79. Potocki-kert — Bédi-kert (k, r é g e n P o t o v s z k y , i l l e t ő l e g B é d i t u l a j d o n ) . 80. Régi-temető (k). 81. Suvadás-kertek (k). 82. Szilvás Zalán (u). 83. Szoros ucca — Szoros — Kicsi ucca ( c s a k g y a l o g lehet h a l a d n i r a j t a ) . 84. Szöcsök uccája (a Szőcs c s a l á d o k l a k j á k ) . 85. Templom ucca. 86. Túlitok uccája (a T ú l i t n e v ű c s a l á d o k l a k j á k ) . K ü l t e r ü l e t : 88. Ag pataka (e). 89. Ag-sorok (1). 90. Aj (k). 91. Ajtetó Aj teteje (k). 92. Aj-tő (k). 93. .4klós (e). 94. Aklos pusztája ( k ) . 95. AlsóAj (k). 96. Alsó-Aj északja (k). 97. Alsó-Aj feje (k). 98. Alsó-Aj pataka ~ Aj pataka (p, k). 99. Alsó-Aj veröféje (k). 100. Alsó-Csatorna (k). 101 Alsó-Csatorna pataka. 102. Alsó-kút ( f o r r á s , kút A r a n v á s á s p a t a k á b a n ) . 103. Alsó-Lok — Szöngyörgtfi Lok — Lok (sz). 104. Alsó-Méj-patak (p. k). 105. Alsó-Sűrű (e). 106. AlsóSzudurjás pataka (p, e). 107. Alsó-vőgy (sz). 108. Apadó (k, 1). 109. Apadó-kút ( f o r r á s ) . 110. Apadó nyire ( m a f e n y v e s ) . 111. Aporé pataka (p, 1). 112. Aranyásás (k). 113. Aranyásás északja (k). 114. Aranyásás feje ( k ) . 115 Aranyásás feneke (k). 116.Aranyásás patakja (p, k). 117. Aranyá^ás teteje (k). 118. Aranyásás töve (k). 119. Aranyásás úttya. 120. Aranyásás veröféje (k). 121. Aratás dombja (k). 122. Aratás teteje (k). 123. Bagjad ~ Bagjod (1). 124. Bajkó ( k ) . 125. Bakié <e, k). 126. Bándi (e, „ e b b e n az e r d ő b e n v a n e g y b a r l a n g , a h o l r é g e n e g y B á n d i n e v ü r a b l ó v e z é r tanyázott"). 127. Bándi hégyésse (e). 128. Bándi teteje (e). 129. Beke (k). 130. Beke feneke (k). 131. Beke kúttya ( f o r r á s ) . 132. Belsö-Apadó — Besső-Apadó (k). 133. Belsö-Bandi (e). 135. Belső-Marhanyelő (1). 136. Belső-Pünkösd lapossá (1). 137. Bessó-ösven (1). 138. Bence (1). 139. Bence feje (k). 140. Bence nyaka (e). 141. Bence pataka (k, p). 142. Benésd (k). 143. Benés bérce (k). 144. B e n é s feje (k). 145. Benésd ódala (k). 146. Benés pataka (p, k). 147. Benés teteje ( k ) . 148. Benéstó (k). 149. Bika-kert (1). 150. Bika vőgye (1). 151. Birde (e, k). 152. Bocskor-kút ( f o r r á s , kút; B o c s k o r n e v ü s z e m é l y ásta). 153. Bojzás-telek (e). 154. Boldogasszon kápolnája (ép). 155. Bolondos (1). 156. Bolondos pataka (1, p ) . 157. Borittós-telek (e, a g y e r e k e k p á s z t o r k o d á s k ö z b e n b o r i t t ó k a t ('a t ú r ó t á r o l á s á r a s z o l g á l ó f a d o b o z " ) eregettek l e a l e j t ő s o l d a l o n ) . 158. Borka kúttya ( f o r r á s , k). 159. B o r lofca (k). 160. Borozlik ajja (sz). 161. Bor pataka (p, k). 162. Bor pataka észka (k). 163. Bor pataka feje (k). 164. Bor pataka száda (k). 165. Bor pataka teteje (k). 166. Bor pataka töve (k). 167. Bor pataka úttya. 168. Bor pataka veröféje (k). 169. B6jte (1). 170. Bőjte feje (1). 171. B ő j t e pataka (1). 172. Büdös-gödör (kénes gödör a G a t a l o l d a l á b a n ) . 173. Bükk ajja (k). 174. Cigán 0 ) . 175. Cigán-vápa (1) ~ Adorján-fürdő (a területen f ü r d ő v a n ) . 176. Ciher (1, bozótos terület). 177. Csatorna ( k ) . 178. Csatorna pataka (k, p). 179. Csihányos (e). 180. Cséndőr-kút (forrás, régen a csendőrök p i h e n ő h e l y e ) . 181. Csércsuj ~ Csércsujoké (e). 182. Csércsuj ódala (e). 183. Csérevég(l). 184. Csinatérés-sorok ~ Csénetcrés-sorok (e). 185. Csinód (k). 186, Csinód ajja (k). 187. Csinód hégyésse (k). 188. Csinód nyaka (k). 189. Csutak-kert ( k ) . 190. Deák György (e). 191. Dészkapiac (e). 192. Disznyós-vőgy (sz). 193. Dránicás (e). 194. Durgó (e). 195. Egered ~ Egeret (k). 196. Egered ódala (k). 197. Egeres-kfit ( f o r r á s , 1). 198. f.nétt vész (1) 199. F.nres-aszó — Egrés-aszó vőgye (k, Sz). 200. E g r é s - a s z ó északja (k). 201. Egrés-aszó feje (k). 202. Egrés-aszó feneke (k). 203. Egrés-kút ( f o r r á s ) . 204. Egrés-aszó pataka (p). 205. Egrés-aszó veröféje (k). 206. Emre-kert (k). 207. Emrekert nyaka (k). 208. Endre teteje — Endréd (k). 209. Erős-patak (e). 210. E r ó x patak feje (e). 211. Farkasverem (k). 212. Fás-vőgy (e). 213. Fenyő (k). 214. Fenyősorok (k) 215. Fenyő-tető (k). 216. Fésső-Aj (k). 217 Féss6-Ai északja (k). 218. F é s s ő - A j feje (kV 219 Fésső-Aj pataka (p. k ) . 220. Fésső-Aj veröféje (k). 221. Fess <5Csatorna (k). 222. Fésső-Csatorna pataka (p). 223. Fésső-Lok — Szömyörgyi Lok — Lok (sz). 224. Féssö-Méj-patak (k). 225. Féssö-Sürű (e). 226. Féssö-Szudurjás pataka (e). 227. Féssö-vőgy — Enrés-aszó — vi-esvápa. 228. Féssö-vögy teteje (k). 229 Fingó-Hágó (e). 230. Gálok kertye (k). 231. Gatal teteje (k). 232 Györgykovácskert (k). 233. Gyögy Pál kúttya ( f o r r á s , 1). 234. Gyurka ódala (1). 235. G y ö k e r e s (e). 236. Gyttrkr sorka (kV 237. Hágó (út). 238. Hágó feje (k). 239. Hágó pataka (k). 240. Hágó-tó (1). 241. Hacrmás-telek (e. s o k v a d h a g v m a t e r o m b e n n e ) . 242. Haram (k). 243. Haram ódala (e. I). 244. Haram pataka — Cigán-patak (p, e). 245 H o r n m teteje (e). 246. Harinodik-kút ( f o r r á s ) . 247. Hatvankettős (k, e t e r ü l e t e n 1662-ben

70

ADATTAR

utat csináltak, a k ö v ö n m a is r a j t a v a n az é v s z á m ) . 248. Havas (e, k, 1). 249. Havas-karéi 0 ) . 250. Havas-ódal (k) 251. Havas-tető Havas teteje (k). 252. Havasvén (1). 253 Hécn/és ajja (k, sz). 254. Hevedér (k). 255. Hevedér orra (k). 256. Heveder pataka (o, k). 257. Hideq-kút ( f o r r á s , e). 258. Hidegség feneke (k). 259. Híjászó (kV 260. Hijászó úttya. 261 Hosszú-ág (kV 252. Hosszú-ág feje (k). 263. Hosszúmező (k). 264. Hossrít-mező hémiésse (kV 265. Hosszú-sorok (k). 266. lkér-kút (forrás). 267. Iporka (e). 268. Jáhoros (e, 1). 269. Kánya ódala (sz). 270. Kápolna nyaka (1). 271 Kávolva-ódal (1) 272. Kánijé pataka (p. 1). 273 Kerek-magyaró (k). 274. Ker»ktom (kV 275. KerrejOvő (sz). 276. Kerülő ( k ) 277. Kerülő ajja (k). 278. Kerülő nyaka (kV 279. Kétút köze (sz). 280. Kesős-vőny (e. 1). 281. Kicsi-bükk sorka (e). 282. Kicsi-bükk (e. m a f e n y v e s ) . 283. Kicsi-hosszú-ág (kV 284. Kincs'és ódala (k. ..régen itt k i e v ú l t CPV f é n v , az e m b e r e k i d e lőttek a r a n v a t keresni, d e sosem találtak kincset") 285. Kinrsés-sorok (1). 286 Kis-Bérc ~ Kfís-Bérc (kV 287. KisBérc teteje ( k ) 288 Kis-Bolondos (1). 289 Kis-Haram (e). 290. Kotormányi "dal (szV 291. Korsókok vápája (k). 292 Kőkereszt. 293. Kőkút ( f o r r á s , e). 294. Kőlik (IV 295 Körtevéi sorka (e). 296. Kőizék töve (k). 297. Köves hánó (régi út). 298. Köves-szfr (sz 1. 299 Kö-hérr rfcV 3nn. Közbérc északja (k). 301. Közbérc ódala (k). 302. Közbérc verőféje (k). 303. Középső-kút ( f o r r á s V .304 Középső-Nádas (k). 305. Közén-vőmi (kV 306. Közep-vőqy teteje (k). 307. Kristine (1, p). 308. Kurta-hegy (k). 301. Kurtc-h 'éqn teteje (sz). 310. Kútak kúttva (k). 311 Kutak vusztája (kV .312. Kvtas gödör (k, M o n y a s d b a n v a n ) . 313. Küsső-Apadó (k). 314. Küsső-Bándi (e). 315. Ktlsső-Marhanyelő (1). 316. Küiső-ösven (1). 317. KüssO-Pünkösd lápossá (e). .31R. Küszürü ~ Küszürüs (e). 319. Küszürű pataka (p, 1). 320. Küszürű-töve (e). 321. Lajtorja* ódala (eV. 322 Lerryénd (e). Likszék (k). 324 Likszék északia (ki. 325. Likszék fele (k). 326. Likszék kúttya ( f o r r á s ) . 327. Likszék pataka (p, k). 328 Likszék verőféje (kV 329. Lok ~ Sz'éngyörgvi lok (sz). 320. Lovászó (1). 331. Marhanyelő (1, „a m a r h á k a t az e r d ő r é g e n e l n v e l t e " ) . 332. Merostom (k). 333. Marostom teteje ( k ) 334. Márton Istán teleke (kV 335. Medvés-büklc (k). 336. MedvésbVkk kúttva ( f o r r á s ) . 337. Medvés-biikk nataka ( B o r p a t a k á b a ö m l i k , k). 338. Méjpatak (p. k). 339 Méj-patak feje (k). 340. Monyasd ( k ) 341. Monyas feje (k). .342. Monyas kúttya ( f o r r á s ) . 343. Monyasd — Monyas pataka (p. k). 344. Monyas-pataka északja (k) 345. Monyas-pataka feneke ík). 346. Monyas-pataka verőféje (k). 347. Monvas-tető (sz). 348 Monyas-tő (kV 349. Morsnván-teleke (e). 350. Nádas (k). 351. Nádas-pc.tak (p. k). 352. Nádas-patak-alsó (k). 353. Nádas-patak-f?sső (k). 354. Nagy-Bolondos (I). 355. Nagy-hajlás (1). 356. Nagv-Haram (e). 357. Naqy-kút pusztája (IV 358. Nam/ré pataka (e, p). 359. Nenyedik-kút ( f o r r á s ) . 360. Nyergeli (sz). 361. Nyír aHn (kV 362. NiHr-ajja pataka (k. p). 363. Nyir-véq (k). 364. Nyőrinc mezeje (1). 36" Orjá.<• rrősse (e). 366. Orjás lápossá (1). 367. Palágó — Palágor (kV 368. Pap halála (I, „ A k u t y a f e j ű t a t á r o k itt v é g e z t e k ki e g y c s o m ó p a p o t , v é r ü k m e g f o g t a a földet, s azóta is v e r e s f o l t o k l á t s z a n a k a h e l y é n ; k é t p a p m e g s z a b a d u l t . d e ó r j á s erőssében k l v é p e z t é k őket is"). 369 Papsa (e). 370. Papsa t^teie (eV 371 Pap teleké (e). .372 Patak-ódal (sz). 373. Perzsélés (e, h a l d a n leégett). 374. Pincéd f e i e (e) 375. Pincéd pataka (p, e). 376. Pósa-kert (k). 377. P ó s a hcmi' (e). 378. Pósa hegyise (e). 379. Pünkösd lapossá (e). 380. Rét (k). 381. Rókás-tel-k (el. 382. Salamás sorka (k). 383. Sáros patak (e). 384. Sáros-patak feje (e). 385. Sás (kl. 38f. Sás északja (k). 387. Sás feje (k). 388. Sás kúttya ( f o r r á s ) . 389. Sás pataka (p). 390. Sás teteje (k). 391. Sás töve (k). 392. Sás úttya. 393. Sás verőféje (kV 394. Sátoros-kút ( f o r r á s , e, r é g e n sátoros c i g á n v o k t a n v á z t a k k ö r ü l ö t t e ) . 395. Sátoros-kút pusztája (eV 396 Sűrű pusztája (eV 397. Sűrű-sarok (e). 398. Szakadát (eV 309. Szakadát váluja ( f o r r á s ) . 400. SzégremSnő — Szégremenő-csutakos (1). 401. Szem víz ( f o r r á s , s z e m b á n í n l m a k r a p v ó p v v í z ) . 402. Szopós (1). 403. Szöllő sorka (k). 404. S-udurjás patak', (p, e). 405. Talaborkötő (k). 406. Talaborkötő északja (kV 407. Talaborkötő verőféje (kV 408. Táncos teleke (k). 409 Tekereg — Tekerek (kV 410. Tekereg pataka (p). 411. Tompád (k). 412. Tompád-bütil (sz). 413. Tompád sorka (szl. 414. Tós-telek (e. a p r ó t a v a k t a r k i t t á k ) . 415. V d l u ajja ( f o r r á s ) . 416. Virágos-telek (k) 417 Zntn bükké ~ 7.cta (k, r é g e n bt'ikk e r d ő volt), 418. Zata pataka (p, kV 419. Z6d-nyal; (1). III. Csíkmennság ~ Ménasáq — Ménasáq; -on, - r ó l , - r a ( A r m f i j e n i ) . Belter ü l e t : I. Újfalu ~ Ménaság-Üjfalu ( f r ) : 1. Gödrösd ( u ) 2. Kicsi ucca. 3. Malom ucca ( r é g e n m a l o m v o l t az u t c á b a n ) . 4. Misi-kert (k, r é g e n M á r t o n M i h á l y t u l a j -

ADATTAR

71

d o n a ) . 5. Oj ucca. I I . Alszég ( f r . ) : 6. Birták uccája. 7. Érdék uccája. 8. Fináncok úttya. S. Főút (a f a l u t átszelő o r s z á g ú t ) . 10. Jáccó-kert Fodbal-kert (kV 11. Kányák kertye ( r é g e n a K á n y a c s a l á d é ) . 12. Lenqyár (ép, m a n e m ü z e m e l ) . 13. Mesz uccája. 14. Timák uccája — Tima uccája ( T i m a h a t á r r é s z f e l e vezet). 15. Zsákucca. I I I . Középszéq ( f r . ) : 16. Abrahám-ház (ép). 17. Bodeqa (ép. k o c s m a ) . 18. C s e rtők uccája. 19. G a z d a s á g (a téesz épületei). 20. Havaseleji út. 21. Iskola ( é p ) . 22. i s k o l a ucca. 24. Kicsi Iskola (ép). 25. Kultúrház (ép). 26. Lok uccája (a L o k f e l e vezet). 27. Óvoda (ép). 28. Régi temető. 29. Tajak ucca (a f a l u b e l i e k szerint e b b e n az u t c á b a n tajak ' t a j d o k ' e m b e r e k l a k n a k ) . 30. Templom (ép). 31. Új-temető ~ Temető. 32. Üzlet (ép). I V . Felszeg ( f r ) : 33. Ador János uccája. 34. Kicsi ucca ~ Kicsid ucca. 35. Likat ucca ( L i k a t h a t á r r é s z f e l é vezet). 36. Mestér ucca (mestere m b e r e k l a k n a k b e n n e ) . 37. Nami-hid. 38. Taploca vize mejjéke — Vh mejjéke (u). V. Pottyond — Pottyand ( f r ) : 39. Alszég út — Mezei út. 40. Árnyék út ( A r n v é k h a t á r r é s z f e l é vezet). 41. Borioka ( f r ) . 42. Bot ucca ( r é g e n Bot n e v ü e k l a k t á k l . 43. Búza-sor (fr. a gazdagabb, tehetősebb falusiak régen „búzn'ornsok". a szegén y e b b e k „ g y ó c s i n g e s e k " v o l t a k ) . 44. Bükkfalva ( f r ) . 45 Csénaettyű — Haranaláb. 46. Csér ucca (a C s e r h a t á r r é s z f e l é vezet). 47 Dánélok urrájr (régen a D á n é i n e v ü e k l a k t á k ) . 48 Gáspárok ucráia ( G á s p á r Péter lakik benne! 49. Hallnatódomb ( r é g e n a „ t ö r ö k ö k r e itt h a l l g a t ó z t a k " ) . 50. Istállók (a t?esz istállói). 51. Jakabok uccája ( J a k a b n e v ü e k l a k i á k ) . 52. Kányák ucráia. 53 Knvárs-kert — Kovácsdi-kert (kV 54. Kérészt. 55. Lázárfalva ( f r ) . 56. P á l ucráia (Incze P á l lakott itt). 57. Pozdor-sziqet ( f r ) . 58. Puszta-kert (k). 59. Szérű ( s z é n a t á r o l ó ) 60. Uzl-t — Bót (ép). 61. Vihar-telep (u. Vihar-telep, nem szeles szólás azon a l a p s z i k , h o g v az utca e g y i k l a k ó j á n a k g ú n v n e v e : Szeles). K ü l t e r ü l e t : 62. Ablak erőise — Váncsáé ( k j . 63 Alsó-bükk (e). 64. Alsó-Harmadárpt vőgye (k). K5. Alsó-Hivárok (1). 67. Alsó-Hivárok pataka p). 68 Alsó-Pétre (e). 69. Alsó-Pétre hegyessé (e). 70. A l s ó - S á r o s vőgye (kV 71. A m b r u s o k é (k). 72. Andornc (e, kV 73. Antforné kúttya ( f o r r á s ) . 74. Andorné p a t a k a (D, k). 75. ,4pa p a t a k a (p, k). 76. Apa-pataka kiittyc ( f o r r á s V 77. Árnyék (1). 78. Astút (ú, e). 79 Astút feie 0 ) . 80. Astút-ti5 (k). 81. Atol-főd — Atol (sz). 82. Baqockő (e). 83. Bakkos-tetö (szV 84. Bakó telekie (e). 85. Baloq-sás (k). 86 Bándiaké (k). 87. Bed (e. sz, k). 88. Béd árnvéka (sz). 89. Béd feje (kV 90. Bed kúttya ( f o r r á s ) . 91. Béd-orja sorka (k). 92. Béd-orjo teteje (kV 93. Béd pataka (o, sz). 94 Béd-nataka feie (k). 95. Béd-pataka t ő r e (k). 96. Béd úttya. 97. Beqés teleke (e, k). 98 Béqyéntör (k). 99 Bégyéntör-ámyék ódala (k). 100. Béqyéntör kúttya ( f o r r á s ) . 101 Béqt/éntfír lapája — Béqirntör lepátya (kV 102. Béqyéntör pc.taka (p, k). 103. Béqyéntör töve (k). 104. Péqyéntör-veröféj ódala (k). 105. Bégyéntör úttya. 106. Békasós (1). 107. Békasós kúttya ( f o r r á s ) . 108. Békasós pataka (p. 1). 109. Bende homloka (sz). 110. Bene vőgye (k). 111. Ben"-vőgye feje (k). 112. Bérc. ajja (k). 113. Birták martya ( k ) . 114. Bodosd ~ Bodos teleke (1). 115. Bodos bérre (kV 116. Bodos feje (k). 117. Bodos" kúttya ( f o r r á s ) . 118. Bodos pataka (p, sz). 119. Bodos sorka (k). 120. Bodos-teleke-alsó (sz). 121. Bodos-telekefésső (szV 122. Bodosd úttya. 123. Borbé bflíii (e). 124. Borjús-telek — Bomyustelek. 125. Borotoké (1). 126. Borvíz ( f o r r á s , k). 127. Bozsdút (ú, k). 128. Bozsdút teteje (k). 129. Bőr (e, k, sz). 130. Bőj bérce (k). 131. Bőj karja (el. 132 B ő i kúttya ( f o r r á s ) . 133. B ő i pataka (p. k). 134. Bőj-pataka feje (k). 135. B ő j - p a t a k a töve (sz). 136. B ő j - t ö v e ég gyes (sz). 137. Dő j-t öve kettős (sz). 138. Bőj úttya. 139. B u d u j (k). 140. Buduj teteje (k). 141. Büdös-szék ódala ( k ) 142. Bükk (e). 143. Biikk-bérc (k). 144. Biikk-bérc ódala (k). 145. Bükk úttya. 146. Csedőké (1). 147. Cséméte-kert (kV 148. Csér-ódal (1). 149. Cseteróse — Csata erősse (kV 150. Cseterőse bükké (e). 151. Csinód (e, k). 152. Csinód sorka-clsó (k). 153. Csinód sorka-fésső (k). 154. C s i szérék hégyésse ( k ) . 155. Csobányos (e, k, 1). 156. Csomr. eleje (1). 157. Csorna vápája ~ Csorna ó d a l a (1). 158. C s o n k a - b ü k k (e, ültetett f e n v v e s v é g e ) . 159. C s o n k a b ü k k - v é q (e). 160. C s o r g ó kúttya ( f o r r á s ) . 161. Domokosok vőcrye ( k ) 162. Egréa (e). 163. Elsö-Havas-patak (p, k). 164. Első-Tomot (1). 165. E l s ő - T o m o t k ú t t y a ( f o r r á s ) . 166. Első-Tomot pataka (p). 167. Endésék vőgye (kV 168. Endréd (e). 169. Endréd gerince (e). 170. Érdék telekje (k). 171. Erdék-telekje pataka (p). 172. Erdéné vőgye (1). 173. Erőss ajja (sz). 174. Erőss-ádal (sz). 175. Észotxaja — Es aszaja (1). 176. Eszaszaja gerince (1). 177. Eszaszaja kúttya ( f o r r á s ) . 178. Eszaszaja pataka (p, k). 179. Eszaszaja úttya. 1P0. Falbükk (1). 181. Falbf'kk pataka (p, k). 182. Farkafenyő (e). 183. rarka.1-g.MpA (k). 184. Farkas-tjyepü kúttya ( f o r r á s ) . 185. Farkasgyepü p a t a k a . 186. Farkasok kertye (1). 187. Farkas-vész (k). 1!I8. Farkas-vész feje

72

ADATTAR

(k). 189. Farkas-vész háta (e). 190. Farkas-vész kúttya ( f o r r á s ) . 191. Farkas-vész mejjéke (k). 192. Farkas-vész pataka (p, k). 193. Farkas-vész sorka (e, k). 194. Farkas-vész úttya. 195. Fehérfenyő (e). 196. Fehérfenyő kúttya ( f o r r á s ) . 197. Fehérfenyő pataka (p, 1). 198. Fenyővég (sz). 199. Fenyővíz (p). 200. Fésső-Bükk (e). 201. Fésső-Csatora kúttya ( f o r r á s ) . 202. Fésső-Csatora pataka ~ Csatora (p, k). 203. Fésső-Harmadágy vőgye (k). 204. Fésső-Hívárok (k). 205. Fésső-Hivárok kúttya ( f o r r á s ) . 206. Fésső-Hivárok pataka (p. k). 207. Fésső-Pétre (e). 208. Fésső-Pétre hégyésse (e). 209. Fésső-Sáros vőgye (k). 210. Fisáq — Fisák (p. k). 2 H . Fiság feje (1). 212. Gatal (k). 213. Gatal ajja (k). 214. Göröcs háqaja (k). 215. Györfik kúttya ( f o r r á s ) . 216. György Péterné vőgye (1). 217. Gyürke pataka (p, 1). 218. Gyürke tartománya (1). 2Í9. Gyürke teteje (e). 220. Háccsó-Havas-patak (p. k). 221. Hágó (ú). 222. Hágó árnyéka (k). 223. Hágó-bütü (1). 224. Hágó-bütii pataka (p, 1). 225. Hágó feje (e). 226. Hágó kúttya ( f o r r á s ) . 227. Hágó pataka (p, k). 228. Hágó teleke (k). 229. Hágó-tő (k). 230. Halmágyiaké (k). 231. Harmadágy kúttya ( f o r r á s ) . 232. Harmadágy pataka (p, k). 233. Harmadáyy úttya. 234. Harmadágy vőgye — Harmadágy (sz). 235. Harmadágy-vőgye ódala (k). 236. Határvőgy (e, k). 237. Hátulsó-Tomot ~ Háccsó-Tomot (e). 238. Hátulsó-Tomot kúttya ( f o r r á s ) . 239. Hátulsó-Tomot pataka. 240. Havas — Havas-ódal (e). 241. Havas eleje (sz). 242. Havaselejei út. 243. Havas-telek (e, k). 244. Havas-tető (k). 245. Hideg-kút (forrás, k). 246. Ina vőgye (k). 247. Ina-vőgye töve (k). 248. Ince vőgye (e, k). 249. János Antalok vőgye ( k ) . 250. Járos kapu (sz). 251. Járos kúttya ( f o r r á s ) . 252. Járos pataka (p, k). 253. Járos sorka (kl. 254. Járos úttya. 255. Járos vőgye ~ Jávoros (k). 256. Jegy (k, 1). 257. Jegy feje (sz). 258. Jegy kúttya ( f o r r á s ) . 259. Jegy pataka. 260. Jegy úttya. 261. Kántoré (1). 262. K d n f o r é nyaka (1). 263. Kápolna bükké — Kápolna-bükk (e). 264. Kápolna feje (k). 265. Kápolna nyaka (k). 266. Kápolna pataka (p, k). 267. Kápolna teteje (e). 268. Kápolna úttya. 269. Kecskéd ódala (1). 270. Kecskés hégyésse (1). 271. Keleméné (k). 272. Kerek-nád (sz). 273. Kerek-nád ajja (sz). 274. Kérészfás-vőgy (k). 275. Késztút (ú, 1). 276. Két-ré köze (sz). 277. Kétút köze (k). 278. Kicsi-Balog-vágy (k). 279. Kicsi-Bodosd (e, sz). 280. Kicsi Dánélok vőgye (k). 281. Kicsid-Astút teteje ~ Bala pincéje (k). 282. Kicsi-gödör (sz). 283. Kicsi-Ina vőgye (k). 284. Kicsi-Kozáros vőgye (k). 285. Kicsi-Ligat (k). 286. Kicsi-mező (sz). 287. Kicsi Pál Józsi vőgye (k). 288. Kicsi-Setét-vőgy (k). 289. Kicsi-Tódal vőgye (le). 290. Kicsi-vőgy (le). 291. Kis-Csinód (k). 292. KisCsinód pataka ( p , k j . 293. Kis-havas (k). 294. Kis-havas bütüje (k). 295. Kis-havas teteje (k). 296. Kis Istán sorka (k). 297. Komlós-vőgy (k). 298. Kontac (Helyi mond ó k a : K i K o n t a c o n , B é M e s z é n / S i l l ó P i s t á t k e r e s é m , sz). 299. Korcsma-kút (forrás, k). 300. Korsó-szalma (k). 301. Kozáros (k). 302. Kozáros pataka ( p , k ) . 303. Kőszék (k). 304. Kőszék feje (k). 305. Kőszék kúttya ( f o r r á s ) . 306. Kőszék pataka (p, k). 307. Kőszék töve (k). 308. Kőszék úttya. 309. Kövecses-vőgy (1). 310. Kövecsés-vőgy árnyéka (1). 311. Kövecs'és-vőgy verőféje (k). 312. Köves-hágó (e). 313. Közbérc (k). 314. Közbérc északja (k). 315. Közbérc verőfele (k). 316. KözépsőSáros vőgye (k). 317. Kupriné vőgye (k). 318. Lajtorjás (e, k). 319. Ligát ~ Likat (sz). 320. Ligát töve (sz). 321. Ligát úttya. 322. Ligát vápája (1). 323. Lok ~ Potytyandi lok (sz). 324. Lok m'énte (sz). 325. Lukácsoké (1). 326. Mána vőgye (1). 327. Ménasági hágó (k). 328. Menaság havasa (k, sz). 329. Ménasági havastető (e). 330. Ménasági lok ~ Lok (k). 331. Menasági Őrálló (1). 332. Menaság pataka. 333. M'énrénti vőgy ~ ölves sorka (k). 334. Mesz feje (k). 335. Mesz kérészfája (feszület). 336. Mesz-ódal (k). 337. Mesz pataka (p, k). 338. Mesz teteje (k). 339. Mesz tetejin való út. 340. Mesz úttya. 341. Mesz vőgye — Mesz (k). 342. Métafa. 343. Mo'nriroké (k). 344. Muhar (k). 345. Nagy-Balog-vőgy (k). 346. Nagy-Bodosd (e, sz). 347. Nagy-Csinód (k). 348 Nagy-Csinód lapáttya (k). 349. Nagy-Csinód pataka ( p . k). 350. Nagy-Dánélok vőgye (k). 351. Nagy-gödör (sz). 352. Nagy-Hégyésd (k). 353. Nagy-Hégyésd teteje. 354. Nagy-Ina vőgye (k). 355. Nagy-Kozáros vőgye (k). 356. Nagy Pál Józsi vőgye (k). 357. Nagyré (e). 358. Nagyré dombja — Nagyré erdeje (e). 359. Nagyré higgya. 360. Nagyré úttxja. 361. Nagy-Sitét vőgy (k). 362. Nagy-Tódal vőgye (1). 363. Nagy-ültetés-tető 0 ) . 364. Nagy-vőgy (k). 365. Nagyvőgy árnyéka (k). 366. Nagy-vőgy kúttya ( f o r r á s ) . 367. Nagy-vőgy pataka (p, k). 368. Nagy-vőgy sorka (k). 369. Naqy-vőny úttya. 370. Nagy-vőgy verőfele (k). 371. Nyerges (sz). 372. Nyerges lápossá (sz). 373. Nyerges-tető (sz). 374. Nyerges töve (sz). 375. Nyílás út (ú, k). 376. Nyilénk (e, k. 1). 377. Nyilénk teteje (e). 378. Nyúl-sürü (k). 379. Olves (k). 380. Olves kúttya ( f o r r á s ) . 381. ölves pataka

ADATTAR

73

(p, k). 382. ölves sorka (k). 383. Őrálló (k). 384. Ördögtáncser ódala (k). 385. Pad ódala (sz). 386. Pad-ódal ajja (sz). 387. Pál hégyésse (k, ú). 388. Pán teleke (k). 389. Pap mezeje (k). 390. Pétre (e). 391. Pétre hégyésse (e). 392. Piricske (e, k. 1). 393. Ragadó (k). 394. Ragadó ajja (k). 395. Rakottyás (sz). 396. Rakottyás pataka (p). 397. Rakottyás-tető (sz). 398. Rakottyás töve (k). 399. RavaszUk (k). 400. Rengő (k). 401. Rét (k). 402. Róka vőgye (1). 403. Rovák ~ Rovák vőgye (k). 404. Rovák feje (k). 405. 406. Sáros-vőgy ~ Sáros vőgye (k). 407. Setét-vőgy (k). 408. Simó paggya (k). 409. Síposé (k). 410. Szájván (a j u h o k n y á r i s z á l l á s a ) . 411. Szakadát (e). 412. Száraz-patak (p). 413. Szégénnép része (e). 314. Szégénnép-része kúttya (forrás). 415. Szégénnép-része árnyéka (e). 416. Szégénnép-része feje (e). 417. Szégénnép-része pataka (p, k ) . 418. Szégénnép-része verőféje (e). 419. Székaszó (p, k). 420. Székaszó ajja (k). 421. Szék kúttya ( f o r r á s ) . 422. Szék úttya. 423. Szék vőgye (sz). 424. Szék-vógye feje (sz). 425. Szék-vőgye pataka (p). 426. Szémés-vőgy (k). 427. Szénás-vógy (k). 428. Szénás-vögy bérce (e). 429. Szilosd (1). 430. Szilos pataka (p, k). 431. Szilos úttya. 432. Szóga pataka (k, p). 433. Taploca — Taploca vize ( p ) . 434. Taploca dereka (k). 435. Tima (sz). 436. Tiszák sorka (e). 437. Tiszta-patak (p, k). 438. Tízes-határ (k). 439. Tódal vőgye (1). 440. Tomot (1). 441. Tomot pataka (k, p). 442. Torma vőgye (1). 443. Törvény sorka (k). 444. Törvény-sorka feje (e). 445. Törvény-sorka teteje (e). 446. Üjfalvi Őrálló (1). 447. Üjút (k, ú). 448. Űjút pataka. 449. Űjút-tető (k). 450. Üjút-tető feje (k). 451. Üt és víz köze (sz). 452. Vadverém nyaka (k). 453. Vasond ~ Vasond havasa (1). 454. Vasond feje (1). 455. Vasond vize (p). 456. Verem pataka. 457. Vérhégy (e). 458 Vidikút (k). 459. V i gaszó (p, k). 460. Vígaszó bérce (k). 461. Vízmosás ( k ) . 462. Vízmosás pataka (p). 463. Zoltán (k). 464. Zoltán-tető (k). ( L á s d m é g : Ü j v á r i B é l a , Csikmenaság (Armáfeni) külterületének történeti helynevei. M N é v t D o l g . 48. sz. B p . , 1983.) CSÖMÖRTÁN1 M A G D O L N A

w

*KTi/OA

I

-Itt •i* ú? i • fl

*)

•hM^rtMt

-ÍM' ' * jjy.' -Hn-i

• ,(-r ><\ .>

,t»

M

al'*'

*l>

<•

'

•

JtMá

.(Sí! V r

"

vjr.i

rtf

. •'>

. it

Y'<

f.l>

w

.íCfc

i,

:0f

(i

9* (jí) m VaJE^iontefc

i H,,.»«rt

w*t

ití

(P

m

.ÍÖ

•

N Y E L V -

ÉS

I R O D A L O M T U D O M Á N Y I

K Ö Z L E M É N Y E K

X X I X . évi. 1985. 1. szám

S Z E M L E

ION VLAD,

Lecturá

romanului

E d i t u r a D a c i a . C l u j - N a p o c a , 1983. 262 1. Az utóbbi évtizedekben az irodalomtudomány leglátványosabban fejlődő á g a i n a k e g y i k e a n a r r a t o l ó g i a , s ezen b e l ü l a r e g é n y e l m é l e t e . E z a r e n d k í v ü l összetett m ű f a j s o k o l d a l ú — szociológiai, b e f o g a d á s t ö r t é n e t i , szemiotikai^ s z ö v e g elméleti. stilisztikai és m á s — m e g k ö z e l í t é s e k e t k í v á n , s az e g y s é g e s m ű f a j e l m é let k i a l a k í t á s a ú t j á b a igen sok a k a d á l y t gördít, hiszen a l e g r u g a l m a s a b b , l e g v á l t o z a t o s a b b f o r m á j a az i r o d a l m i m ű a l k o t á s n a k . M a g a a n a r r a t o l ó g i a is, m i n t a z e l beszélés p o é t i k á j a , t ö b b i r á n v z a t o t f o g l a l m a g á b a n , s e c v e l ő r e c s u p á n e s z ű k e b b t e r ü l e t r e szakosodott k u t a t ó k s z á m á r a látszik áttekinthetőnek. e r e d m é n v e U még n e m i g e n a l k a l m a z z a az i r o d a l o m k r i t i k a i gyakorlat. Ezért különös érdeklődésre tarthat s z á m o t e g y o l y a n kísérlet, m i n t a Ton V l a d é . aki e l m é l e t i s z e m p o n t b ó l s o k a t í " é r ö cím — T.rrturn romanului — alatt f o t r l a ü a össze e g y i r o d a l o m e l m é l e t t e l is f o g l a l k o z ó h i v a t á s o s o l v a s ó r e g é n y e l e m z é s e i t , - k r i t i k á i t . A kötet írásai h á r o m c i k l u s b a r e n d e z ő d n e k . A z első — Modernt fi contemporavi — a r o m á n i r o d a l o m n é h á n y k l a s s z i k u s és k o r t á r s n r ó z a í r ó l á n a k é r t é k e s r e g é n y t e r m é s é t veszi s z á m b a L i v i u R e b r e a n u t ó l M a r i n P r é d á i g . A Rebreanu-tanulmánv inkább a hagyományos irodalomtörténeti-filológiai meeközelftések sorába tartozik, s u g v a n c s a k h a g y o m á n y o s elméleti a l a p o k o n n v u s s z i k a P r e d a - é l e t m ü retrénvtipológiai f e j t e g e t é s e k e t is t a r t a l m a z ó f e l m é r é s e A z irodalomtudósnak is k i e m e l k e d ő G e o r e e C S l i n e s c u r ó l írott t a n u l m á n v c i k l u s a z o n b a n m á r a m a i b e f o gadástörténeti i r á n v z a t e l e m z é s t í p u s á b a n h e l y e z h e t ő e l : m a g a a z é l e t m ű k í n á l j a u g v a n i s a n n a k a s a j á t o s esztétikai e l v á r á s h o r i z o n t n a k a v i z s g á l a t á t , a m e l v m e g határozta a n a g v i r o d a l o m k u t a t ó o l v a s a t a i n a k s a l á t o s s á g a i t , és r e c e p c i ó t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l t a n u l s á g o s következtetések l e v o n á s á r a ösztönzi a szerzőt. A kötet r ö v i d e b b , k ö z é p s ő esszéciklusa — Scriitori str/iini — a n a g y v i l á g irodalmi értékekhez (például Tolsztoj, Marquez) vissza-visszatérő szenvedélyes o l v a s ó v a l l o m á s o s b e s z á m o l ó i t t a r t a l m a z z a a szövet; n v ú j t o t t a j e l e n t é s - és é r t é k lehetőségeket ú i r a a l k o t ó m ű é l v e z e t m e e - m e g i s m é t l ő d ő n a g y „ k a l a n d j á r ó l " . E z a I o n V l a d s z á m á r a o l v v a r á z s l a t o s „ k a l a n d o z á s " t e r e l ő d i k s z é l e s e b b és s o k s z i n ű t e r ü l e t r e az e g y s é g e s e b b kritikai n y e l v e z e t mellett v a l a m i v e l következetesebben k i t a r t ó h a r m a d i k f e j e z e t b e n . A Lecturá romanului az u t ó b b i é v t i z e d l e g s i k e r e s e b b román regényeinek bizonyos narracióelméleti kérdéseket exponáló elemzés-sorozatát f o g l a l j a m a g á b a n . A z a n a l i t i k u s r e g é n v á b r á z o l á s t e c h n i k a i k é r d é s e i ( A u g u s t i n B u z u r a kapcsán), a narrátori nézőpontok váltogatásának módozatai (D. R Popescu k a p c s á n ) , a m o t i v i k u s szerkezet ( A l . S i m i o n r e g é n y é b e n és S o r i n T i t e l m ü v e i b e n ) , a lehetséges v i l á g o k és m á s — a mai r e g é n y p o é t i k á b a n e l ő t é r b e n á l l ó k é r d é s k ö r ö k — f o g l a l k o z t a t t á k a b e l e é r z ő o l v a s á s és az e l m é l e t i á l t a l á n o s í t á s k é p e s s é gét m a g á b a n egyesítő, s z é l e s k ö r ű v i l á g i r o d a l m i t á j é k o z o t t s á g á t is s i k e r r e l h a s z nosító szerzőt. I o n V l a d n a k a k ö n v v h ö z irt e l ő s z a v a az e l m é l e t i p r o b l e m a t i k á t előlegező c í m m e l e g y b e h a n g z ó a n v á z o l j a a m ű f a j j a l k a D C S o l a t o s e l m é l e t i és k r i t i k a i - e l e m z ő gyakorlatban nélkülözhetetlen módszertani kérdések sokaságát. Láthatóan nem törekszik a r r a . h o g v e g v e t l e n . k ö v e t k e z e t e s e n a l k a l m a z a n d ó elméleti-módszertani keretet, m o d e l l t alakítson ki. n e m kötelezi el m a c á t e g y e t l e n e l m é l e t m e l l e t t s e m . i n k á b b a m ű f a j r a vonatkozó p r o b l é m á k sokszínűségét k í v á n j a érzékeltetni a n é l kül, h o g y a k é r d é s k ö r ö k h i e r a r c h i á j á n a k , a k o m D l e x m e g k ö z e l í t é s t á r g y b a n r e j tező a l a p j a i n a k e l m é l e t i k ö r v o n a l a z á s á r a t ö r e k e d n é k A Lecturá nem annvjra r t e l é r e törekszil

romanului — m i n t a f e l s o r o l t e l e m z é s e k j e l l e g é b ő l is l á t h a t ó — • imben foglalt befogadásközpontú nézőpont következetes v é g i g v i h a n e m i n k á b b r u g a l m a s keretként szolgál úgyszólván minden,

SZEMLE

76

a r e g é n y í r á s és o l v a s á s közben f e l m e r ü l ő esztétikai-elméleti és e l e m z é s m ó d s z e r tani k é r d é s f ö l v e t é s é h e z ott és úgy, a h o g y a n azt az é p p e n elemzett r e g é n y v a g y életmű kínálja. A z a l a p úgyszólván sohasem deduktív, h a n e m rendszerint a raúból k i e m e l h e t ő heurisztikus é r t é k ű a r c h i m e d e s i pont: az e g y e d i s é g megközelítésének s igy — k ö z v e t v e — kritikai és i r o d a l o m t ö r t é n e t i t a n u l s á g o k l e v o n á s á n a k k i i n d u l ó p o n t j a . K r i t i k a i m a g a t a r t á s a a m ű é l v e z e t é l m é n y é n e k f o r m á b a öntésére k o n c e n t r á l mintegy m e g f e l e l v e a n n a k a M a r i n P r e d a - f é l e a f o r i z m á n a k , miszerint „ A m ű a l k o t á s — c s á b í t á s " ( „ O p e r a d e artá e s e d u c t i e " ) ; I o n V l a d o l v a s a t a i ezert i n k á b b a s z e m é l y e s h e v ü l e t ü esszé, m i n t a - i g o r ó z u s , e g y s é g e s m e t a n y e l v r e tör e k v ő t a n u l m á n y m ű f a j á b a n összegeződnek. CS. GYIMES! EVA

LÖRINCZY

H U B A , S z c p s ó g v á g y cs

rezignáció

A s z á z a d f o r d u l ó p r ó z á j á r ó l . M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1984. 460 l. A kötetben közölt, f o l y ó i r a t o k b a n m á r m e g j e l e n t e t e t t t a n u l m á n y o k és esszék közös t é m a k ö r e a s z á z a d f o r d u l ó e p i k á j a . A H e r m a n n H e s s é r e g é n y é r ő l szóló eszszet n e m s z á m í t v a m i n d e g y i k t é m á j a a m a g y a r p r ó z a i r o d a l o m . A tanulmányok t a r t a l m u k .szerint h á r o m n a g y f e j e z e t b e n f o g l a l n a k h e l y e t : A m b r u s Z o l t á n r e g é nyei, P r ó z a i kísérletek a s z á z a d f o r d u l ó n , T ö r ö k G y u l a s z é p p r ó z a i é l e t m ü v e A középső rész t a n u l m á n y a i G o z s d u E l e k r e g é n y é r ő l , R e v i c z k y G y u l a szépprózai örökségéről, A G ó l y a k a l i f a Dickens-reminiszcenciáiról, K r ú d y kisregényéről, a P a lotai á l m o k r ó l , v a l a m i n t B u d a y D e z s ő r e g é n y é r ő l , A s z e n v e d ő e m b e r r ő l szólnak. E n n y i t r ö v i d e n a kötet t a r t a l m á r ó l . Ezért csak ennyit, m e r t i s m e r t e t é s ü n k ben a mit k é r d é s n é l f o n t o s a b b a hogyan. T u l a j d o n k é p p e n ez u t ó b b i kérdésre p r ó b á l o k feleletet adni, és igy p r ó b á l o m m e g értékelni a k ö n y v e t . M i n d e h h e z kiindulási a l a p lehet m a g á n a k a szerzőnek az e l ö s z ó b e l i n é h á n y e x p l i c i t jelzése. K i d e r ü l e b b ő l , h o g y a cél „a s z e r z ő k v i l á g k é p é n e k a n a l í z i s e " (9), a m i h e z „ m ó d s z e r t a n i ú j d o n s á g o k a t n e m k í n á l " . E z a z o n b a n n e m jelenti „a m o d e r n m e t o d o l ó g i a lebecsülését, hiszen az e l e m z é s e k — m é r t é k k e l b á r — h a s z n o s í tani p r ó b á l j á k az ú j a b b s z e m p o n t o k a t és e l j á r á s o k a t " (9). A v i z s g á l a t a l a p j a , a s z e r z ő módszertani f e l f o g á s a „igen közel e s i k ahhoz, a m e l y e t K i r á l y I s t v á n — a H e i d e g g e r — G a d a m e r - f é l e hermeneutikus kör elveit jellemezvén — elemzői k ö r m o z g á s n a k nevezett m o s t a n á b a n " . D e L ö r i n c z y H u b a azt is h a n g s ú l y o z z a , h o g y távol állott „ v a l a m e l y m ó d s z e r öncélú d e m o n s t r á c i ó j á t ó l " (9). M i n d e z z e l a szerző a m a g a t ö m ö r s é g é b e n és e l v o n t s á g á b a n is j ó l jelzi a célt, a módszert. E g y e d ü l a „ v a l a m e l y m ó d s z e r öncélú d e m o n s t r á c i ó j a " k i j e l e n t é s t ű n i k t ö b b f é l e k é p p e n é r t e l m e z h e t ő n e k , d e i s m e r v é n a s z e r z ő szemléletét, ú g y m a g y a r á zom, h o g v f ö l ö s l e g e s n e k tekinti a m a g a kutatási területén a g y a k o r i v a g y é p p az á l l a n d ó m ó d s z e r t a n i újítást, a m i igaz is lehet, h a a r r a g o n d o l u n k , h o g y m i l y e n sok t e n n i v a l ó v á r a s z á z a d f o r d u l ó kutatóira, és h o g y e b b ő l a s o k b ó l e g y ideig n e m e g v t é m a a puszta f e l f e d é s , b e m u t a t á s t á r g y a , n e m p e d i g a m á s k é n t v a l ó m e g k ö z e l í t é s és az e b b ő l f a k a d ó ú j a t m o n d á s f ü g g v é n y e . A h o g y az Előszóból is k i d e r ü l , a jellegzetes t a n u l m á n y t i p u s a m ü v e k v i z s g á lata. f'.ppen ezért érthető, h o g y a f ő k é r d é s s z á m u n k r a csakis a z lehet, h o g y mi é r d e k l i a szerzőt az e l e m z é s b e n , m i r e f i g y e l f e l e l s ő s o r b a n , és m i t e m e l ki e g y e g y m ü v i z s g á l a t á b a n . E l ő s z ö r is a m ü m e g í r á s á n a k a történetét veszi s z á m b a , i d e s z á m í t v a a p r a g m a t i k a i k ö r ü l m é n y e k e t , helyzeteket is. A z t á n a m ü b e l s ő v i l á g a , a tulajdonképpeni világkép (aminek a fogalmi tartalmát bevezetésként nem á r tott v o l n a tisztázni), az e g y e t e m e s e b b j e l e n t é s k i e m e l é s e , é r t e l m e z é s e , illetőleg e n n e k a s z á z a d f o r d u l ó d o k u m e n t u m a k é n t v a l ó f e l f o g á s a és k i f e j t é s e k ö v e t k e z i k . Mindemellett

a

szprzönek

sok

más

vizsgálati

szempontja

van

még.

Ezek

közül az egyik, ami a vizsgálatok szempontokban való gazdagságát különösképpen bizonyítja és produktivitását erőteljesen növeli, az állandó összehasonlítás. A vizsgált müvet egybeveti az író más müvével, más író müvével, de ennél is tov á b b m e n ő e n e g y b e v e t t é m á t t é m á v a l , h e l y s z i n t h e l y s z í n n e l , s z e m é l y t , szereplőt u g y a n a z z a l a z c l b e s z é l é s t c n v e z ö v e l . F o n t o s t o v á b b á a z t is h a n g s ú l y o z n i , h o g y j ó n a k , h e l y e s n e k és f ő l e g m e g o k o l t n a k t a r t h a t j u k m i n ő s í t é s e i t , e s z t é t i k a i értékeléseit.

SZEMLE

77

A stílustörténészt k ü l ö n ö s k é p p e n é r d e k l i az, h o g y a m ü v e k e l e m z é s é n e k v a n - e irányzati kötöttsége, a v i z s g á l a t n a k v a n - e i r á n y z a t t ö r t é n e t i kitágítása. A kérdést jogosult feltenni. M é g i s úgy érzem, a feleletadást azzal kell kezdenem, hogy L o rinczy H u b a e d d i g i m u n k á s s á g á n a k a z i s m e r e t é b e n a z l e p n e m e g , ha ez n e m lenne" m e g . V a n tehát irányzattörténeti m e g v i l á g í t á s , a s z á z a d f o r d u l ó stílusai b e n n e v a n n a k a z e l e m z é s e k b e n . Söt — és ezt k ü l ö n é r t é k k é n t k e l l k i e m e l n e m — a z i r á n y z a t o k n y e l v i f o r m á i r a is f i g y e l e m m e l v a n . S o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n s z á mol v e l ü k , mint a h o g y az i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k n é l ez á l t a l á b a n megfigyelhető. P é l d á u l a M i d a s k i r á l y e l b e s z é l é s t e c h n i k á j á r ó l és s t í l u s á r ó l s z ó l v a n y e l v i j á t é k o s s á g á r ó l , szinesztéziáiról, ö n m e g s z ó l í t ó f o r d u l a t a i r ó l beszél (42). V a g y amikor a G i r o f l é és G i r o f l a „ f e l ö t l ö e n szecessziós o r n a m e n t i k á j ú f u t a m a i " - r a utal, m e g k a p ó szinesztéziákat és helyettesítési e l j á r á s o k a t j e l e z (108). É s m é g e g y , d e m á s t e r mészetű p é l d a . T ö r ö k G y u l a r e g é n y é r ő l , A z ö l d k ö v e s g y ű r ű r ő l e l i s m e r i , h o g y s z e cessziós, és ezt a szerinte K r ú d y n á l e r ő t e l j e s e b b e n j e l e n t k e z ő i r á n y z a t i s a j á t o s s á g o k h o z v i s z o n y í t v a s z a b á l y o s a b b , f e g y e l m e z e t t e b b és i n k á b b r ö v i d m o n d a t o k k e p e i b e n ( m e t a f o r á i b a n , szinesztéziáiban, m e g s z e m é l y e s i t é s e i b e n , h a s o n l a t a i b a n ) rag a d j a m e g (368). K ü l ö n ismertetési t é m a a s z e r z ő j e l l e g z e t e s kritikusi h a n g n e m e . E z a h a n g n e m és a m i e n n é l is t ö b b , a m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó m a g a t a r t á s r o k o n s z e n v e s és e l f o g a d h a t ó , m e r t m e g g y ő z ő . M i e l ő t t ezt m e g m a g y a r á z n á m , e g y p é l d á t i d é z e k : ,.A „ s z e n v t e l e n l i r a i s á g mutatós, á m a l i g h a e l m é l e t i é r v é n y ű p a r a d o x o n a A zöldköves gyűrűre vonatkoztatva olyannyira tarthatatlan, hogy u t ó b b m a g a Diószegi is elk a n y a r o d i k tőle, s szinte é s z r e v é t l e n ü l v i s s z a v o n j a t u l a j d o n t é t e l é t " (373—374). H o g y m i é r t é r t é k e l h e t ő pozitiven, a h h o z é r v k é n t — h o g y a k o n t e x t u á l i s kötöttség megmaradjon — megfelelő átváltással Lőrinczy H u b a egy b í r á l ó megjegyzését h a s z n o s í t o m : „ á m a l e l k e s k i n y i l a t k o z t a t á s t é r v e k a l i g - a l i g d ú c o l t á k a l á " (249). H á t p o n t e r r ő l v a n szó. B í r á l a t a i b a n , kritikusi m e g j e g y z é s e i b e n é p p azt b e c s ü l h e t j ü k , azt é r t é k e l h e t j ü k , h o g y m e g o k o l t a k , és e m i a t t o b j e k t í v e k . A kötetről szóló á l t a l á n o s m e g j e g y z é s e k m e l l e t t a r é s z l e t e k e t is é r i n t ő ( n e m csak elvi, h a n e m t é n y l e g e s ) é s z r e v é t e l e k e t is l e h e t n e és k e l l e n e tenni. P é l d á u l szóvá l e h e t n e tenni azt, h o g y a v i z s g á l t í r ó k e g y r é s z é n é l a szecesszió s t i l i z á c i ó j á r a is a k a d p é l d a , v a g y h o g y a t ü z e t e s e b b k u t a t á s k i m u t a t h a t n á , h o g y T ö r ö k G y u l a r e g é n y é b e n , A z ö l d k ö v e s g y ű r ű b e n is v a n n a k a szecesszióra v a l l ó i n d á z ó m o n d a t szerkezetek. A z i l y e n és az e z e k h e z h a s o n l ó m e g j e g y z é s e k f e l s o r o l á s á r a itt n i n c s lehetőség, a t e r j e d e l e m n e m e n g e d i m e g k i f e j t é s ü k e t . D e e z e k i s m e r e t e b e n és a f e n t e b b e l m o n d o t t a k a l a p j á n e l m o n d h a t j u k , h o g y Lőrinczy H u b a k ö n y v e jelentős értéket képvisel. H o g y m a a s z á z a d f o r d u l ó - k u t a tások k i v i r á g z á s á r ó l b e s z é l h e t ü n k , a b b a n a s z e r z ő i d e v á g ó m u n k á s s á g á n a k j e l e n t ő s s z e r e p e v a n n e m c s a k ö n m a g á b a n , h a n e m a b b a n is, h o g y ú j a b b k u t a t á s o k k i i n d u l ó p o n t j a lehet és i r o d a l o m t ö r t é n e t i a l a p j a a stílustörténeti v i z s g á l a t o k n a k . SZABÓ ZOLTÁN

KÖLLÖ

KAROLY,

Két irodalom

mezsgyéjén

T a n u l m á n y o k a r o m á n — m a g y a r irodalmi kapcsolatok történetéből K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t , 1984. 406 1. T ö b b m i n t n e g y e d s z á z a d o s k u t a t ó i p á l y á j á n irt h u s z o n h é t d o l g o z a t á b ó l á l l í totta össze e l s ő g y ű j t e m é n y e s kötetét K ö l l ö K á r o l y . M i n t a kötet c i m e is j e l z i , a szerző a r o m á n — m a g y a r i r o d a l m i - m ű v e l ő d é s i k a p c s o l a t o k k a l és a r o m á n i r o d a l o m m a l foglalkozó t a n u l m á n y a i b ó l válogatott. S m i v e l a kapcsolat-kutatás K ö l l o e r d e k l o d é s i k ö r é n e k k ö z p o n t i t é m á j a , a kötet á t f o g ó k é p e t n y ú j t a f i l o l ó g u s s z e r z ő e d d i g i é l e t m ű v é r ő l is. A z í r á s o k a t két f ö c i m a l á c s o p o r t o s í t j a : Magyar irodalom — ro7?ian irodalom m e g j e l ö l é s a l a t t a kötet g e r i n c é t k é p e z ő h u s z o n k é t t e r j e d e l m e s d o l g o z a t , m í g a Mühelyforgácsok g y ű j t ő c í m m e l öt r ö v i d e b b i r á s k e r ü l t é m á j a szerinti k r o n o l o g i k u s s o r r e n d b e . A z , h o g y a f e l ö l e l t i d ő k ö z a X V I . s z á z a d k ö z é p é től a X X . s z á z a d k ö z e p é i g t e r j e d , K ö l l ö széles é r d e k l ő d é s i k ö r é t és s o k o l d a l ú f e l készültségét b i z o n y í t j a .

78

SZEMLE

1. A z irodalmi hatás irányát figyelembe véve a kötet dolgozatainak egy része a m a g y a r irók és irodalom román \ isszhangját, recepcióját tanulmányozza. E csoportból terjedelmével, filológiai szakszerűségével a Csokonai Vitéz Mihály Békaegérharcának népi román fordításáról szóló értekezés tűnik ki. T a l á l u n k benne müfajelméleti fejtegetést, Csokonai és bécsi mestere, B l u m a u e r , Csokonai és a románság viszonyát tisztázó bekezdeseket. A l e g i z g a l m a s a b b a forditó Kontz József színész személyének azonosítása és megkülönböztetése a Szinnyei-féle kézikönyvben szereplő névrokonától — számos anekdotikus adattal. A fordítás nyolc ismert kéziratos p é l d á n y á n a k felkutatása, összevetése, elemzése során m e g á l l a p í t j a történetüket, egymáshoz való viszonyukat. Kimutatja, hogy Kontz erdélyiesiti a cselekményt. Csokonai verseinek román recepcióját „a korszerű f o r m á b a n k i f e j e zésre juttatott korszerű eszmék vagy érzelmek v i l á g á " - v a l magyarázza Köllö, s ugyanakkor kidomborítja Kontz példamutató gesztusát: kedvenc versét latinra fordítani, de aztán rájött, hogy több e m b e r n e k tesz szolgálatot, ha románul tolmácsolja. Tanulságos a n n a k kimutatása, hogy G e o r g e Barit, az erdélyi román h í r l a p irodalom megteremtője példaképének tartotta Széchenyi Istvánt, és büszkén v a l lotta: „ . . . m i n d e n k o r igen hizelgö volt számomra kijelenteni, hogy gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetem, ha valamelyest értek a nemzetgazdasághoz, és büszkén nevezem m a g a m az ö iskolájából kikerült legutolsó tanítványnak". Co$buc és M a d á c h viszonya m á r nem ilyen egyértelmű. A nagy román költö a T r a g é d i a német fordítását olvasta és széljegyzetelte. K ö l l ö kimutatja, hogy a m e g j e l ö l t m a dáchi sorok, eszmék f e l - f e l b u k k a n n a k Cosbuc verseiben, ami ha nem is nevezhető kölcsönhatásnak, föltétlenül közös nézetekre, lelki alkatra utal. A z é v f o r d u l ó r a készült Móricz Zsigmond útja a román olvasókhoz című tanulmány a száraz könyvészeti adatokat tölti fel értékítélettel futólag fényt vetve regényírónk 192tí-os erdélyi felolvasó és t a n u l m á n y ú t j á n a k visszhangjára is. 2. K ö l l ő három dolgozatban bizonyítja, hogy a m a g y a r nyelv tudása meg a m a g y a r irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek nélkülözhetetlenek egyes r o m á n irodalmi témák kutatásánál. A Régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi énekekből összeállított kötet bevezető tanulmánya valóságos kincsesbányába vezeti el az olvasót. E X V I . századtól a X I X . század elejéig keletkezett szentimentális versek között külön színfoltot képviselnek a r o m á n — m a g y a r együttélést szimbolikusan is kifejező kétnyelvű ún. makaróni-versek. A klasszikafilológiai módszerével k o m m e n t á l j a K ö l l ö G h e o r g h e Sincai híres latin nyelvű ö n életrajzi e l é g i á j á n a k néhány sorát, melyekből kibontja a múlt századforduló V á r a dának szellemi körképét, b e m u t a t j a iskoláját, tudós tanárait. M i g k o r á b b a n §incai verséből az önbírálatot vélték kihallani, e tanulmány — é p p a váradi környezetről elmondottak a l a p j á n — a „nagy emberi igazságokért emésztődő tudós l a n k a d a t lan küzdeni v á g y á s á " - t mutatja ki. A G h e o r g h e §incai és P e t r u M a i o r müveinek viszontagságairól írt kettős tanulmány i n k á b b művelődéstörténeti vonatkozású. E két tudós törtenész köteteinek hányattatását rekonstruálja korabeli dokumentumok a l a p j á n . Rámutat a m a g y a r környezet „katalizátori" szerepére müveik létrejöttében és f e n n m a r a d á s á ban. Módszertani tanulságként v o n j a le a következtetést: „a j o b b á r a rutinszenvtelenséggel szerkesztett hivatalos iratokból és magánlevelekből merített mozzanatok nem annyira önnön horderejűknél, mint i n k á b b összességükben jelentősek, amennyiben közszellemet és emberi magatartásokat tükröznek hitelesen . . . " 3. A Ion B u d a i - D e l e a n u r ó l „ m a g y a r szemmel" írt dolgozat több vonatkozásban is kiegészíti a román eposzköltővel kapcsolatos ismereteket. K i m u t a t j a L e m b e r g szerepet a francia f o r r a d a l o m eszmevilágának közép- és kelet-európai térhódításában. M e g á l l a p í t j a , hogy, b á r nem beszélhetünk a lembcrgi r o m á n költö és A r a n y János közti kölcsönhatásról, cigányokról szóló eposzaik n y i l v á n v a l ó tematikai rokonsága egy latin nyelvű X V I I I . századi eposzparódiára vezethető vissza. V é g ü l összeveti a „katalizátor" szerepet betöltő közös forrással a román, illetve m a g y a r komikus eposzt. 4. A ronuin nép eletének m a g y a r irodalmi tükrözése, valamint a román i r o d a l o m mu^var recepciója a X I X . század közepetol válik cudatossá, s követhető n y o m o n . Hogy a román környezetben született Jósika Miklós írásaiban a r o m á n ságnak is szerep jut, kézenfekvő. K ö l l ö rámutat, hogy a regényíró m á r családi h a g y o m á n y k é n t hozta m a g á v a l u román nép iránti rokonszenvet, 1848 tavaszán

SZEMLE

79

p e d i g elsőként s z a b a d í t o t t a f e l j o b b á g y a i t . E g y i k n y i l a t k o z a t a s z e r i n t : „ A r o m á n ság n a g y s z á m ú , m ű v e l t s é g r e n a g y k é p e s s é g g e l bír. a f a j szép és t e k i n t é l y e s ; a r o m á n s ú l y o s i d ő k b e n sok vitézséget tanúsított; n e k ü n k a r o m á n s á g r o k o n s z e n v e s e g y ü t t - t á r t á s a tiszta n y e r e s é g . . . " N e m kis m u n k a v o l t az irodalomtörténesz részéről v é g i g o l v a s n i Jósika r e g é n y e i t , írásait, s k i k e r e s n i a z o k r o m á n szereplőit. K o n k l ú z i ó j a : „ A r o m á n t á r s a d a l o m szinte m i n d e n r é t e g é n e k a k é p v i s e l ő j e m e g j e l e n i k — h a csak e g y v i l l a n á s n y i i d ő r e — a r e g é n y e k l a p j a i n , és a p a r a s z t i s o r ból s z á r m a z ó a l a k j a i szinte k i v é t e l n é l k ü l m i n d r o k o n s z e n v e s , t a l p r a e s e t t e m b e rek . . J ó s i k a n é p á b r á z o l á s a ott a l e g s i k e r e s e b b , a h o l a t ö r t é n e l m i a d a t o k a t s z e m é l y e s é l m é n y e i v e l egészíti ki. S a j n á l a t o s , h o g y m ü v e i n e k r o m á n v i s s z h a n g j a e l é g szegényes, í r á s a i b ó l a l i g f o r d í t o t t a k . B e n e d e k E l e k n e m c s a k a r o m á n n é p é l e t k i t ű n ő i s m e r ő j e és t ü k r ö z ő j e , d e mint k u l t ú r p o l i t i k u s , szerkesztő, n é p m e s e - f e l d o l g o z ó is s z o l g á l t a a r o m á n — m a g v a r közeledést, k ö l c s ö n ö s m e g i s m e r é s t . M i k s z á t h K á l m á n t k é p v i s e l ő i m a n d á t u m a k ö tötte E r d é l y h e z , a r o m á n o k l a k t a F o g a r a s v i d é k é h e z . P á r h i v a t a l o s u t a z á s a eleg volt s z á m á r a a r o m á n népet m e g i s m e r n i , m e g s z e r e t n i , ú g y h o g y n é h á n y n o v e l l á j a és A szelistyet asszonyok hiteles r o m á n k ö r n y e z e t b e n j á t s z ó d n a k . A h á b o r ú előtti n a g y o n esetleges ( b á r L i v i u H e b r e a n u n e v é v e l is f é m j e l z e t t ) f o r d í t á s o k után a z ú j kiadói politikának köszönhetően m a m á r t ö b b jelentős M i k s z á t h - m ü olvasható románul. I o n L u c a C a r a g i a l e m a g y a r k a p c s o l a t a i , v i s z o n y a a m a g y a r o k h o z , sőt b i z o n y o s f o k ú m a g y a r n y e l v t u d á s a , d r á m á i n a k e l s ő b u d a p e s t i b e m u t a t ó j a , E m i n e s c u úttörő m a g y a r t o l m á c s o l ó i és a b a l l a d a h ö s ö k é h e z h a s o n l í t h a t ó t e l j e s í t m é n y t n y ú j t ó K i s s Jenő, F a r a g ó József és P l u g o r S á n d o r n e v é v e l ö s s z e f o r r t b a l l a d a f o r d í t á s - k ö t e t e k képezik h á r o m adatgazdag dolgozat tárgyát. 5. K ö l l ö szívesen h e l y e z t a n u l m á n y a i r e f l e k t o r f é n y é b e e g y - e g y m é l t a t l a n u l e l felejtett, v a g y a d a t o k h i á n y á b a n a d d i g a l i g i s m e r t s z e m é l y t . A r o m á n n é p e k testvériségét, s ezen b e l ü l n e m z e t i s é g k é n t é l ő n é p c s o p o r t o k n y e l v é n e k megbecsülését h i r d e t ő F é l i b r e - m o z g a l o m e r d é l y i v i s s z h a n g j á t k u t a t v a V a j d a V i k t o r és S z é p laki J á n o s ; az E m i n e s c u - f o r d i t ó k közül Szőcs G é z a , az A d y E n d r e T á r s a s á g s z e r v e z é s e k ö r ü l i v i t á k k a p c s á n K e r e s z t u r y S á n d o r é l e t ú t j á t , m u n k á s s á g á t idézi e l é n k . N é h á n y szétszórt a d a t b ó l , e m l é k v e r s b ö l b o n t j a ki O l á h M i k l ó s k o r á n e l h u n y t s z é p reményű unokaöccsének, B o n a G y ö r g y n e k jellemzését, s a f é l h o m á l y b ó l hozza vissza t u d a t u n k b a a s z á z a d f o r d u l ó i d e j é n a r o m á n — m a g y a r k u l t u r á l i s e g y ü t t m ű ködést szolgáló, B u d a p e s t e n C a r a g i a l e - b e m u t a t ó t r e n d e z ő S o l y m o s i Eleket. 6. A k ö l t ő és s z ó t á r i r ó M i h a i H a l i c i k ü l f ö l d i p e r e g r i n á c i ó j á n a k n é h á n y k e v é s b é i s m e r t m o z z a n a t á t , a régi és ú j o n n a n f e l t á r t a d a t o k a p r ó l é k o s ö s s z e v e t é s e vei p r ó b á l j a m e g v i l á g í t a n i . E n n é l a d o l g o z a t n á l , a k á r c s a k e g y X V I . s z á z a d i k o lozsvári D a n t e - k ó d e x szakszerű bemutatásánál, valamint a Dimitrie Cantemirt és stílusát f ő m ű v é n e k m a g y a r t o l m á c s o l ó j a k é n t is j e l l e m z ő d o l g o z a t b a n k l a s s z i k a f i l o l ó g i a i f e l k é s z ü l t s é g e , l a t i n n y e l v t u d á s a segíti K ö l l ö t . A „ r o m á n H o m é r o s z " , C o $ d u c d e r ű j é r ő l í r v a esztétikai j á r t a s s á g á r ó l tesz t a n ú b i z o n y s á g o t . M i n t v a l a m e n n y i kötetbeli í r á s á b ó l k i v i l á g l i k , K ö l l ö K á r o l y — a s z a k i r o d a l o m b a n is g y a k r a n p o l g á r i n e v é n e m l e g e t e t t E n g e l K á r o l y — v é r b e l i f i l o l ó g u s . Élettere a k ö n y v t á r és l e v é l t á r , m e l y e k k o l o z s v á r i á l l a g a i t s z a k s z e r ű e n és o t t h o n o s a n i s m e r i . N e m e g y d o l g o z a t b ó l kitűnik, h o g y f o l y ó i r a t - és ú j s á g s o r o z a t o k , k ö n y v g y ű j t e m é n y e k t ö b b s z ö r i á t n é z é s é b ő l g y ű l t e k össze a d a t a i . E z e k f e l d o l g o z á s á b a n n a g y s e g í t s é g é r e v a n k i t e r j e d t m o d e r n és k l a s s z i k u s n y e l v t u d á s a valamint k o m p a r a t i s z t i k a i é r d e k l ő d é s e . E g y f o r m á n j ó l t á j é k o z o t t a r o m á n és a m a g y a r i r o dalomtörténetirás eredményeiről, s a müvek, jelenségek világirodalmi hátterét is l e h e t ő l e g f e l k u t a t j a . D o l g o z a t a i n a k n y e l v e m i n d v é g i g a t u d o m á n y o s n o r m á k h o z igazodik, n e m p r ó b á l esszésiteni, r i t k á n s a r k í t a f o g a l m a z á s b a n . I d é z e t e i m i n d i g funkcionálisak, idegen szavakat csak indokolt esetekben használ. Bevezető sorainak s z e r é n y s é g e r á n y o m j a b é l y e g é t az egész k ö n y v h a n g v é t e l é r e . A k ö t e t b e f o g l a l t í r á s o k 1957 és 1982 között k e l e t k e z t e k , t ö b b s é g ü k a N y l r K . és a K o r u n k ! h a s á b j a i n j e l e n t m e g . A s z e r z ő h e l y e s e n j á r t el, h o g y k ö t e t b e i k t a t á s u k k o r az a l a p s z ö v e g e n c s a k stilisztikai s z e m p o n t b ó l javított, az u t ó l a g o s e r e d m é n y e k e t a j e g y z e t e k b e n közli. V é l e m é n y ü n k szerint u g y a n i s m i n d e g y i k t a n u l m á n y k o r d o k u m e n t u m . F é n y t v e t a t u d o m á n y a k k o r i á l l á s á r a és a s z e r z ő f e j l ő d é s é r e . K ö l l ö t a n u l m á n y k ö t e t e g a z d a g t e m a t i k á j a és m ó d s z e r t a n i m e g á l l a p í t á s a i r é v é n hoz ú j a t a r o m á n — m a g y a r s z e l l e m i k a p c s o l a t o k f e l t á r á s a terén. E r e d m é n y e i a

80

SZEMLE

román olvasóközönséget l e g a l á b b olyan mértékben kell hogy érdekeljék, mint a magyart, ezért az egész kötet m i e l ő b b r o m á n r a fordítása indokoltnak tűnik. S z a k mai felkészültsége és kapcsolattörténeti tájékozottsága f e l j o g o s í t j á k az élete hetedik évtizedébe lépő szerzőt, hogy a tallózó kutatástol t o v á b b lépjen a szintézis felé. Kiadóinkra váró szép feladat pedig K ö l l ö eddigi életmüve másik felének — m a g y a r és világirodalmi dolgozatainak — kötetbe gyűjtött megjelentetése. CAAL

CYOROY

M Ó Z E S H U B A , A z egészet akartam Szabédi Lászlóról és életművéről. Dacia K ö n y v k i a d ó . K o l o z s v á r - N a p o c a , 1984. 19C 1. + 8 melléklet. ( K i s m o n o g r á f i á k ) A romániai m a g y a r irodalom m a j d a n megírandó történetébe az irodalomtörténet-Írásunk legutóbbi másfél évtizedét taglaló fejezet bizonyára „a szintézisteremtések szakasza" cím alatt vonul m a j d be. M a m á r tényekkel bizonyítható, hogy Izsák József 1967-ben megjelent Asztalos I s t v á n - m o n o g r á f i á j a egy sorozat nyitódarabja volt, hisz utána — csak a romániai m a g y a r irodalom tárgykörén belül m a r a d v a — olyan müvek sora következett, mint Marosi Péter könyve S a lamon Ernőről (1969), Kicsi A n t a l é Kováts Józsefről (1969) és T o m p a Lászlóról (1978), Izsák Józsefé Tamási Á r o n r ó l (1969), Tóth Sándoré G a á l G á b o r r ó l (1971), Vita Z s i g m o n d é A p r i l y L a j o s r ó l (1972), V a r r ó Jánosé K ó s K á r o l y r ó l (1973), Söni P á l é N a g y Istvánról (1977), Robotos Imréé T a b é r y Gézáról (1979), Szávai G é z á é Méliusz Józsefről (1980), Indig Ottóé H o r v á t h Imréről (1981), t o v á b b á a M i k ó Imre. Kicsi Antal és H o r v á t h Sz. István egymást váltó fáradozásából született Balázs Ferenc-monográfia (1983) s most, legutóbb Mózes H u b a könyve Szabédi Lászlóról. Persze, ez a szakasz m á s f a j t a szintézisteremtő kezdeményezésekben is gazdag: erre az időszakra esik Söni P á l egyetemi tankönyvének, Kántor L a j o s és L á n g Gusztáv Romániai magyar irodalom 1944—1970 című müvének, a középiskolai tankönyvek sorozatában a romániai m a g y a r irodalom hat évtizedét önálló kötetben összefoglaló X l l - e s tankönyvnek s végül a Balogh Edgár-szerkesztette Romániai magyar irodalmi lexikon első kötetének a megjelenése, fontos irodalomtörténeti f o r r á s k i a d ványok (írói levelezések, folyóirat-antológiák) közkinccsé válása, s ezek szintén hozzá tartoznak e termékeny szintézisteremtő szakasz m a j d a n i minősítéséhez. Izsák József és Mózes H u b a könyvei között több mint másfél évtized telt el, s a tizennegy m o n o g r á f i a (monografikus tanulmány, esszé) módszerben is, szemléletben is sokféleképpen közelítette meg témáját. D e mindegyikükben egy-egy lehetőség adódott, hogy ne csak az egyes életmüvek kulcskérdéseihez k e r ü l j ü n k közelebb, hanem m a g á n a k az Irodalomtörténeti f e j l ő d é s f o l y a m a t n a k egész sor eszmei, esztétikai, alkotási módszerbeli és irodalompolitikai összetevőjét tapintsuk ki. szembesítve sokszor meggyökerezett előítéleteket, egyoldalú beállításokat a valós tényekkel. Hiszen G a á l G á b o r életmüve például nemcsak egy jelentős kritikus és gondolkodó pályaképét k í n á l j a , hanem kulcsa a hazai valóság ú j rétegei felé t á j é kozódó „ v a l ó s á g i r o d a l o m " és a marxista irodalombírálat kibontakozásának; N a g y István m ü v é n e k megannyi p r o b l é m á j a elválaszthatatlan a munkástéma és a p r o letáröntudat irodalmi térhódításától, 1944 után pedig egy i r o d a l m u n k arculatát döntő módon meghatározó elmélet és gyakorlat érvényesülésétől és mai értékelésétől; A p r i l y L a j o s v a g y T o m p a L á s z l ó költészetének értékelője a k a r v a - a k a r a t l a n szemben t a l á l j a magát a helikoni tömörülés és a helikoni ideológia (és persze, az ezzel összefüggő v a g y ezen túlmutató költői gyakorlat) kérdéseivel; mint ahogy Balázs Ferenc v a g y Kováts József méreteiben szerény és torzóban maradt m ü v e egy ÚJ, közösségi gondokkal és cselekvésvággyal telített nemzedék tájaira k a l a u z o l j a el a kutatót; s ha T a b é r y Gézáról szólva az életmű végigkövetése során elénk tárulnak az A d y nevével induló háborúvégi polgári radikalizmus, a helikoni iróközösség—teremtés és az azzal v a l ó szembefordulás (az E M l R ) történetének esem é n y e i , Méliusz József pályakepét nyilván csak a K o r u n k költészetének szellemiv i l á g n é z e t i televényét vizsgálva ertekelhetjük igazán, a pálya liü—70-es évekbeli ú j r a k i v i r á g z á s á t p e d i g nem is választhatjuk el az ú j r o m á n i a i m a g y a r lirának attól a világképben, költői eszközökben, eszményekben és e l v á r á s o k b a n oly e g y e d i

SZEM IX

fejezetétől, a m e l y n e k

l é t r ej ö t t é b e n ,

kiteljesedésében mint

81

mindegyre

megújuló

köl-

tőtárs és mester Méliusz döntő szerepet játszott. P e r s z e , h a ilyen e l v á r á s o k a t f o g a l m a z u n k m e g az ö r v e n d e t e s e n gyarapodó m o n o g r á f i á k k a l s z e m b e n , e l e v e s z á m o l n u n k k e l l e n e azzal, h o g y a f e l s o r o l t m ü v e k m á r a k ü l s ő a d o t t s á g o k miatt sem v á l l a l k o z h a t n a k m i n d i g a r r a . a m i t számon k é r n é n k tőlük. A z I f j ú s á g i K ö n y v k i a d ó n á l indult, m a j d a D a c i a á l t a l 1970-től n a p j a i n k i g f o l y t a t o t t „ K i s m o n o g r á f i á k " - s o r o z . a t szabott t e r j e d e l m e (5—7 k i a d ó i ív. a z a z 100—150 g é p e l t l a p ) e l e v e a k é n y s z e r ű leszűkítés v á l l a l á s á t k ö v e t e l i m e g szerzőtől és k i a d ó t ó l e g y a r á n t . S e b b e n a k é n y s z e r ű s é g b e n r e n d s z e r i n t a t é m á t ö n m a g á n t ú l m u t a t ó t e r ü l e t e k f e l é m é l y í t ő igyekezet s z e n v e d : a s z e r z ő j o b b i k esetben az egész t e r e p e t v é g i g k u t a t j a , d e az e r e d m é n y e k h a s z n o s í t á s á r a , a p r o b l é m a k é p l e t mögöttes t e r ü l e t e i n e k f e l r a j z o l á s á r a m á r n e m a d ó d i k lehetősége. Ez a h e l y z e t M ó z e s H u b a S z a b é d i - k i s m o n o g r á f i á j á v a l is. M ó z e s H u b a n e v é t a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l m i s a j t ó t s z á m o n tartó o l v a s ó régóta ismeri. L e g a l á b b két é v t i z e d e j e l e n n e k m e g k r i t i k á i , s z e m l e c i k k e i , i r o d a lomtörténeti t a n u l m á n y a i , 1970-ben ( u g y a n c s a k a D a c i a „ K i s m o n o g r á f i a " - s o r o z a t á b a n ) József A t t i l á t mutatta b e , 1983-ban p e d i g Sajtó, kritika, irodalom című K r i t e r i o n - k ö t e t é b e g y ű j t ö t t össze a r é g e b b i és a két v i l á g h á b o r ú közötti h a z a i s a j t ó történetben tallózó t a n u l m á n y o k a t , a n y a g o k a t . J ó m e g f i g y e l ő j e a s z e m ü g y r e vett irodalmi jelenségeknek, irodalomtörténeti tanulmányaiban, közleményeiben pedig az ő s f o r r á s o k i g v i s s z a m e n v e hoz f e l s z í n r e i s m e r e t l e n , s o k s z o r i z g a l m a s , n e m e g y szer fontos a d a l é k o k a t . Ez a f i l o l ó g i a i i g é n y e s s s é g és f e l e l ő s s é g é p p o l y f o n t o s v o n á s — a n n y i s o k m á s o d - , h a r m a d - , söt ki t u d j a h á n v a d k é z b ö l átvett adat, é r t é k itélet közepette — , m i n t az a f i l i g r á n m ű v é s z r e e m l é k e z t e t ő m í v e s g o n d . a m e l l y e l a múlt miniatűr ténycsodáit a köztudatba beemeli, v a g y az alkotás e g y i k - m á s i k titkát az o l v a s ó h o z közelviszi. A f e l a j z o t t e l m é j ű o l v a s ó n a k a z o n b a n n e m e g y s z e r t á m a d az az érzése, h o g y a c i k k e k - t a n u l m á n y o k s z e r z ő j e ki is éli m a g á t e z e k b e n az a p r ó „ a d a l é k o k b a n " , s e l ő r e m e g f o n t o l t s z á n d é k k a l l é p v i s s z a ott, a h o l a z á t f o g ó elemzés, a széles í v e l é s ű t a b l ó k i m u n k á l á s a k ö v e t k e z n é k . A m o s t m e g j e l e n t S z a b é d i - k i s m o n o g r á f i a — a m i n t az a k ö n y v v é g é r e csatolt „ M e g j e g y z é s é b e n o l v a s h a t ó — 1976-ban, t e h á t közel e g y é v t i z e d d e l ezelőtti (s a z t is e l á r u l h a t j u k : doktori d i s s z e r t á c i ó n a k ) készült. S z ö v e g é n érzik, h o g y a l a p o s t á r g y ismerettel, a választott író é l e t m ü v é n e k és k o r á n a k m i n d e n r e k i t e r j e d ő v é g i g b ú v á r l á s a u t á n k e r ü l t p a p í r r a . A z emiitett m e g j e g y z é s e k b e n ott v a n a z o n b a n a m a g a - á l l i t o t t a h a t á r j e l z ő c ö v e k : „ A kor, a m e l y b e n S z a b é d i élt, a n n y i r a ellentmondásos, hogy v a l a m e n n y i vonatkozásának érdemi tárgyalására m á i g sem értek m e g a feltételek. J e g y z e t e i m a t ö b b i közt ezért s e m l é p h e t n e k f e l a t e l j e s s é g i g é n y é v e l . " Í g y hát m a r a d a k ö l t ö - p r ó z a i r ó - e s z t é t a - n y e l v b ú v á r é l e t ú t j á n a k r ö v i d b e mutatása, s az é l e t m ű m i n d e n r e k i t e r j e d ő e n részletes á t f o g á s a : a k ö l t ő lirai v e r seié, v e r s e s n o v e l l á i é , d r á m a i k ö l t e m é n y é é , a n o v e l l a i r ó é , a d r á m a í r ó é , a m ű f o r d í tóé, a p u b l i c i s t á é , a kritikusé, a t u d o m á n y n é p s z e r ű s i t ö é , a n y e l v m ű v e l ő é , a n y e l v történészé, a stilisztika, a v e r s t a n , a r i t m u s e l m é l e t k u t a t ó j á é , az esztétáé, a m e l y a l kotási t e r ü l e t e k m i n d - m i n d ö n á l l ó f e j e z e t e k b e n és a l f e j e z e t e k b e n e l e v e n e d n e k m e g , összesen a l i g 180 g é p e l t l a p o n ( j e g y z e t e k k e l , b i b l i o g r á f i á v a l együtt, n e m h a s z n á l v a ki m é g a doktori disszertációk kötött t e r j e d e l m é b e n a d o t t l e h e t ő s é g e k e t s e m ) . M ó z e s H u b a c é l j a „a s z e m é l y i s é g b e l s ő é l e t r a j z á n a k m e g i s m e r é s e " . „Ezt a megismerést azonban — m o n d j a — nem tekinthetjük öncélnak. A szerző érzés-, g o n d o l a t - és a k a r a t v i l á g á t o b j e k t i v á l ó é l e t m ű b ő l é p p e n ezért e l s ő s o r b a n az é r d e kelhet b e n n ü n k e t , a m i a k o r r a is j e l l e m z ő , s a m i m ű a l k o t á s k é n t , i l l e t v e t u d o m á nyos m e g v a l ó s í t á s k é n t f e l t e h e t ő e n az e l j ö v e n d ő n e m z e d é k e k r e is hatni f o g . " A l á b b p e d i g , mintegy vizsgálódásait összegezve, m e g á l l a p í t j a : „Szabédi a n e g y v e n e s évek v é g é i g e l s ő s o r b a n mint költő, az ö t v e n e s é v e k b e n p e d i g e l s ő s o r b a n m i n t t u d ó s i g y e kezett teljesíteni a m a g a e l é kitűzött f e l a d a t o k a t , ú g y a z o n b a n , h o g y m i n t k ö l t ő a r á c i ó n a k , m i n t tudós viszont a költői i n t u í c i ó n a k szán k i e m e l k e d ő szeri p e t . " A k i s m o n o g r á f i a s z e r z ő j é n e k é r d e k l ő d é s é h e z l á t h a t ó a n a költő, a n o v e l l i s t a és a z e s z t é t a — v e r s e l m é l e t - í r ó áll k ö z e l e b b . A költőt — m i n t m a g a m o n d j a — „ t e m a t i k u s m o t í v u m a i " f e l ö l közelíti m e g , a m e l y e k n e k s z á m a c s e k é l y , d e e m o t í v u mok körül m o n d a n d ó i ú j a b b és ú j a b b v á l t o z a t o k b a n s z e r v e z ő d n e k v e r s s é " . E

6 — Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

81

SZEMLE

v á l t o z a t o k a t , v a l a m i n t „a v e r s h e l y z e t és a költői s z e r e p v i s z o n y á t " 29, az 1924—1953 közötti i d ő s z a k b ó l kiválasztott versen t a n u l m á n y o z z a : e v e r s e k h e z k ö t ő d ő e l w n z ő észrevételek-kommentárok f ü z é r é b ő l r a j z o l ó d i k aztán ki az a költői pályakép, a m e l y „az öt k ö r ü l v e v ő valóságtól v a l ó i d e g e n k e d é s " , „az i d e á l o k m e g v a l ó s í t h a t a t l a n s á g á b a n v a l ó kételkedés", „a t á r s t a l a n s á g r a d ö b b e n é s " l e l k i á l l a p o t a i b ó l „az é r t e l m e s e b b és e m b e r s é g e s e b b v i l á g építésének ihlető, s z á r n y a k a t a d ó , lelkesítő e s z m é j é r e " v a l ó rátalálás, „a n é p t r i b u n - s z e r e p v á l l a l á s a " f e l é t e l j e s e d i k ki, á t é l v e u g y a n a k k o r , „ s a j a t erkölcsi n o r m á i v a l a l k u d n i k é p t e l e n " a l k o t ó k é n t az a l k o t á s s a l és a l k o t ó v a l s z e m b e n k i n y i l v á n í t o t t d o g m a t i k u s t ü r e l m e t l e n s é g miatti keserűség l e l k i á l l a p o t á t is. A n o v e l l a í r ó S z a b e d i r ó l szólva, M ó z e s H u b a m á r n e m c s a k a z e g y e s í r á s o k hoz kötődő r é s z l e t m e g f i g y e l é s e k m e g f o g a l m a z á s á r a törekszik, h a n e m a r r a , h o g y á l t a l á n o s a n j e l l e m z ő kepét a d j o n a Veér Anna alszik c í m ű kötet s z e r z ő j é n e k m ű vészétéről. F e l f i g y e l „a s z ü r r e a l i s t a g y ö k e r ű a b s z u r d l e h e t ő s é g e i d n e k felvillanás á r a .Szabédi n o v e l l i s z t i k á j á b a n , a „ j e l l e g z e t e s és igen g y a k r a n d r á m a i h e l y z e t e k " , jól egyénitett j e l l e m e k t e r e m t e s é n e k k é p e s s é g é r e , r e a l i z m u s á n a k a r r a a r e n d k í v ü l széles s p e k t r u m á r a , a m e l y a lélektani r e a l i z m u s t ó l a k a f k a i színezetű f a n t a s z t i k u s r e a l i z m u s i g v a g y a kort f r a p p á n s a n k i f e j e z ő groteszk t r a g i k u m i g (A rák) t e r j e d . V é g ü l részletező b e m u t a t á s r a é r d e m e s i t i A magyar ritmus formái c i m ü , 1955ben m e g j e l e n t S z a b é d i - k ö n y v e t , a m e l y „a v e r s e l m é l e t s a r k a l a t o s k é r d é s e i t k í v á n j a f e l v e t n i és ö s s z e f ü g g ő t r a k t á t u s b a n m e g o l d a n i " . E b b e n a f e j e z e t b e n k é t s é g t e l e n ü l é r z ő d i k M ó z e s H u b a s z e m é l y e s v o n z ó d á s a ( u g y a n e b b ő l f a k a d t az I S T 1984-es k ö t e tében közölt d o l g o z a t a is a m a g y a r n é p d a l v e r s s o r f a j a i r ó l ) és a k ö n y v p r o b l e m a t i k á j á t elmélyítő, t o v á b b g o n d o l ó hozzáállása. „Szabédi ritmuselméleti könyvében — m u t a t rá — n e m m i n d e n j e l e n s é g e t tud e l f o g a d h a t ó a n m e g m a g y a r á z n i . . . A l a p t é telét, a r i t m u s f o r m á k n a k m e g h a t á r o z o t t m o n d a t f a j t á k h a n g s ú l y - és h a n g m a g a s s á g s z e r k e z e t é b ő l v a l ó származtatását, l é n y e g é b e n b i z o n y í t o t t n a k t e k i n t h e t j ü k . S é r t é kes e r e d m é n y k é n t k ö n y v e l h e t j ü k el az o l v a s ó r i t m u s és az é n e k l ő r i t m u s m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é t is." A f e n t i e k b e n c s u p á n n é h á n y g o n d o l a t m e n e t - v á z l a t o t és részletet r a g a d t u n k ki M ó z e s H u b a S z a b é d i - k ö n y v é b ő l , a n n a k jelzésére, h o g y n e m c s a k r é s z l e t e k b e m e n ő i s m e r ő j e , d e avatott é r t ő j e is a választott é l e t m ű n e k . É p p e n ezért s a j n á l j u k , h o g y e g y f a j t a e x t e n z í v t e l j e s s é g - e s z m é n y t ő l vezettetve m a g á t , i n k á b b a S z a b é d i - é l e t m ű m ű f a j i és m e g n y i l v á n u l á s b e l i s o k f é l e s é g é n e k f e l t á r á s á r a törekedett, s k e v é s b é a r r a , h o g y ezt az o l y k o r m o z a i k h a t á s t keltő s o k f é l e s é g e t e g y s é g e s eszmei k o o r d i n á t a r e n d s z e r b e f o g j a . T a l á n e g y s é g e s e b b és n a g y o b b s ú l y ú k p a l a k u l t v o l n a ki S z a b e d i r ó l , ha e s o k f é l e s é g b e n „a r á c i ó r o m a n t i k u s á n a k " ( a h o g v K á n t o r L a j o s n e v e z i S z a b é d i t ) m ü v é b e n k i f e j e z é s r e j u t ó egysé-gteremtő e l e m e k r e h e l y e z t e v o l n a a súlyt, hisz k ü l ö n ö s e n e g y o l y a n a l k o t ó eseteben, m i n t S z a b é d i , a m o n d a n i v a l ó f o r m a i kereténél s o k s z o r o s a n f o n t o s a b b a választott k e r e t b e n , k i f e j e z é s f o r m á b a n m e g m u tatkozó g o n d o l a t . S z a b é d i írói ú t j a a p á l y a e l s ő f e l é b e n (1921—1942 között) a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m f e j l ö d é s ú t j á n a k v a l a h o l a k ü l s ő p e r e m é n h e l y e z k e d i k el. C s a k „a T e r m é s spiritus r e c t o r a " - k é n t ( K i s s J e n ő ) k e r ü l a f e l s z a b a d u l á s t m e g e l ő z ő i r o d a l m i m o z g a l m a k e g y i k é n e k r é v é n s z e l l e m i - m o z g a l m i v o n a t k o z á s b a n központi h e l y z e t b e , s m a j d p á l y á j á n a k 1944 u t á n n y i l ó s z a k a s z á b a n v á l i k m o d e l l - é r t é k ü v é az é l e t m ű n e m nagy számú, d e jelentős alkotása irodalmunk e fejlődésszakaszának alkotási-világnézeti p r o b l e m a t i k á j a s z e m p o n t j á b ó l . A z é l e t m ű i s m e r e t é n túl a kitekintés tehát e b b e n az esetben is l e h e t s é g e s i r o d a l m u n k e g é s z é n e k f o n t o s zónái f e l é . Ü g y tűnik, M ó z e s H u b a m a g a elégedett a l e g k e v é s b é a z z a l , a m i t e b b e n a k i s i n o n o g r á f i á b a n S z a b é d i L á s z l ó r ó l e l m o n d o t t . N é m i b i z o n y t a l a n s á g az o l v a s ó b a n is f e n n m a r a d , hiszen a lírai f e l h a n g o k a t h o r d o z ó cím és a t á r g y a t m e g j e l ö l ő a l c í m ( „ S z a b é d i L á s z l ó r ó l és é l e t m ű v é r ő l " ) a l a t t a „ k i s m o n o g r á f i a " m ű f a j i m e g j e l ö l é s o l v a s h a t ó , u g y a n a k k o r a z í v j e l z ö s z ö v e g b e n „ j e g y z e t e k S z a b é d i L á s z l ó r ó l és é l e t m ű v é r ő l " , s a j e g y z e t - j e l l e g e t tekinti m é r v a d ó n a k a kötet v é g é r e illesztett „ m e g j e g y z é s é b e n m a g a M ó z e s H u b a is. S z e r i n t ü n k e n n é l j ó v a l t ö b b r ő l v a n szó: k o moly a l a p o z á s r ó l , a m e l y u t á n j o g g a l v á r j u k — é s é p p e k i s m o n o g r á f i a s z e r z ő j é t ő l — a „valamennyi vonatkozás érdemi tárgyalását" nyújtó nagy Szabédi-monográfiát. DÁVID GYULA

SZEMLE

TÖRÖK

GÁBOR, A

83

pecsétek f e l t ö r é s e

M a i l í r á n k a t o l v a s v a . M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó . B u d a p e s t , 1983. 424 1. A z u t ó b b i h a t - h é t é v t i z e d b e n o l y a n g y ö k e r e s á t a l a k u l á s z a j l o t t le az i r o d a l mi-művészeti k i f e j e z é s f o r m á k b a n , a m i r e a reneszánsz s jóval kisebb mértékben a r o m a n t i k a k i b o n t a k o z á s a óta n e m v o l t p é l d a . A m o d e r n k ö l t ő g o n d o l k o d ó o l v a s ó r a számít, n e m p a s s z í v b e f o g a d ó r a , n a p j a i n k i r o d a l m a c s e l e k v ő r á i r á n y u l t s á g o t k í ván; ahogy Michel Bútor m o n d a n á : a modern i r o d a l o m n e m a „lusta o l v a s ó k " irodalma. A z új olvasónemzedék neveléséről szólva Hankiss Elemér m á r egy évtizeddel ezelőtt h a n g s ú l y o z t a , h o g v a m o d e r n l í r a ú j k o d s z a b á l y a i n a k r e n d s z e r e s f ö l tárására, tanítására, felismerésük begyakoroltatására v o l n a szükség, ez jelentő-m é r t é k b e n m e g k ö n n y í t e n é a m o d e r n i r o d a l o m o l v a s á s á t és e l t e r j e d é s é t . C s a k h o g y — sóhajt föl Hankiss — „hol v a n o l y a n s z a k k ö n y v , a m e l y a költői-irodalmi k i f e j e z é s m ó d n a k ezeket az ú j k e l e t ü s z a b á l y a i t r e n d s z e r e s e n s z á m b a v e n n é , m e g v i lágítaná, é r t e l m e z n é ? S ezért a h i á n y é r t m i n d e n b i z o n n y a l n e m a k ö z é p i s k o l á k t a n á r a i t terheli a f e l e l ő s s é g " (Közértheti mü, műértő olvasó. Művészet és közérthetőség. S z e r k . S z e r d a h e l y i I s t v á n . B u d a p e s t , 1972. 40). E r r e a f e l a d a t r a csaki-. o l y a n kivételes e l e m z ö k é s z s é g g e l m e g á l d o t t s z a k e m b e r v á l l a l k o z h a t o t t , m i n t T ö r ö k G á b o r , aki k o r á b b i k ö n y v e i v e l (A líra: logika. József Attüa költői n y é l r e . B u d a pest, 1968,; L í r a i i g e f ü g g v é n y e k stilisztikája. Budapest, 1974.; Költői rebuszok. B u d a p e s t , 1974.; József Attüa kommentárok. B u d a p e s t , 1977.) n a g y m é r t é k b e n e l ő segítette a m a g y a r stilisztika f e j l ő d é s é t , s n y e l v é s z indíttatású l é v é n m i n d i g a n y e l v i a n y a g b ó l , a b e l ő l e megszerkesztett f o r m a f e l ő l közelitette m e g a m o d e r n költészetet Ü j k ö n y v é t , A pecsétek feltörését saját m a g a gyártotta szóval l i r a o l v a s o k ö n y v n e k nevezi, s a r r a v á l l a l k o z i k , h o g y a m a i l í r a j e l l e m z ő n y e l v i - p o é t i k a i s a j á t o s s á g a i n a k f ö l t á r á s á v a l v a l ó b a n hozzásegítse az olvasót- a m ü rejtett m ű v é s z i ü z e n e t é nek f ö l i s m e r é s é h e z . K ü l ö n ö s é r d e m e , h o g y o l y a n vonzó, m a g á v a l r a g a d ó a n o l v a s m á n y o s f o r m á b a n teszi ezt, h o g y a poétikai s z a k n y e l v b e n j á r a t l a n o l v a s ó s e m r i a d vissza attól, h o g y a s z e r z ő v e l e g y ü t t j á r j a v é g i g a m o d e r n i r o d a l o m m e g h ó d í t á s á n a k útját. M e r t ki n e m v o l n a k í v á n c s i a r r a , h o g y v e r s n e k m i n u s ü l h e t - é a s a k k játék e g y n é h á n y l e j e g y z e t t lépése, h o g y a n o l v a s a n d ó k a k é p v e r s e k , a v e r s b e n v a n - e a többértelműség vagy bennünk, pontatlanság-e a ponttalanság a modern versben, s mi köze v a n a népi t a l á l ó s k é r d é s n e k e g y s z ü r r e a l i s t a k ö l t e m é n y h e z . M e g a n n y i kihegyezett p r o b l é m a h e l y z e t , a m e l y n e k m e g o l d á s a é s z r e v é t l e n ü l a müélményhez viszi k ö z e l e b b az olvasót, d e e g y b e n a s z e r z ő k i v á l ó i r o d a l o m p e d a g ó g i a i é r z é k é r ő l is á r u l k o d i k . H a e g y p i l l a n t á s t v e t ü n k a t a r t a l o m j e g y z é k r e , m a g u n k is m e g g y ő z ő d h e t ü n k róla, h o g y T ö r ö k G á b o r v e r s o l v a s á s t a n a , ha n e m is s z a k á l l a s a n „ r e n d s z e r e s " , d e k o r á n t s e m r é n d s / e r t e l e n m u n k a . A t é m á k v i l l ó d z ó e g y m á s u t á n j á b ó l határozott g o n d o l a t m e n e t r a j z o l ó d i k ki. A z elvi a l a p o z á s t n y ú j t ó b e v e z e t ő e g y s é g u t á n az e l s ő f e j e z e t a r e j t j e l e z e t t lírai n y e l v e t á l l í t j a k ö z é p p o n t b a , a m á s o d i k a v e r s s z e r k e z e t h á l ó z a t á r a összpontosít. A h a r m a d i k r é s z b e n a v a t o t t kézzel t é r k é p e z i f ö l a m a g y a r lirai n y e l v h a t á r zónáit. A m e g é r t é s ú t j a i t é p í t g e t v e a m a i m a g y a r költészet f e l e .1 vers gyökerei elmet v i s e l ő z á r ó r é s z b e n szó esik az a r c h a i k u s , v u l g á r i s , a r g ó n y e l v i , t á j n y e l v i és f o l k l ó r e l e m e k n e k a m o d e r n v e r s b e n játszott s z e r e p é r ő l .

Külön kiemelendő a szerző felfogásának eredetisége: ahány alfejezet, annyi ötletszipoi ka. amely mind-mind hosszabb lélegzetű tanulmányban is kamatoztatható volna. Említésre méltó a könyv kiváló esztétikai érzékkel megválogatott irodalmi példaanyaga es képzőművészeti

illusztrációs

anyaga.

T ö r ö k G á b o r m u n k á j á t ö r ö m m e l ü d v ö z ö l h e t j ü k , hiszen — c í m é n e k m e g f e l e lően — a f o r m a p e c s é t j e i n e k f e l t ö r é s é v e l v a l ó b a n m e g k ö n n y í t i a m a i l í r a értő b e f o g a d á s á t , s ezzel k ö z e l e b b viszi az o l v a s ó t a m o d e r n i r o d a l o m b a n testet ö l t ő ú j e m b e r i é l m é n y v i l á g h o z és m a g a t a r t á s v i l á g h o z is. P DOMBI ERZSEBET

SZEMLE

84

PAUL

S C H V F . I G E R , O inlroducere in semioticfi. Punctr de vedére

Editura $tiintificá $i Enciclopedicá. Bucure$ti, 1984. A n g o l nyelvű kivonattal. 230 1. A szerző a tőle a korábbi munkáiban is megszokott tárgyilagossággal, precizitással határolja el magát azoktól, akik a szemiotikával csak azért foglalkoznak, mert ma ez divat, vagy azért, hogy valamely szaktudomány közismert eredményét a szemiotika nyelvére fordítsák. S z á m á r a a szemiotika olyan lencse, amellyel mint fénynyalábokat fókuszálni lehet több szaktudomány és határtudomány eredményeit, pozitív elemeit, eszköze tehát egy, a lényegre koncentráló szintézisnek, filozófiai jellegű általánosításnak. Így a könyv fontossága is messze túlnő a szemiotikán: i n k á b b tudományelméleti, filozófiai jellege van. Ez a rövidítésekkel, szimbólumokkal operáló, matematikai tömörségű könyv a szerző szerint hipotézisek rendszere, olyan hipotéziseké, amelyeket az ezutáni kommunikációs kutatásoknak kell igazolniuk vagy cáfolniuk. Hipotetikus jellegű az a Bevezetesben megfogalmazott néhány alapelv is, amely az első három f e j e zet elméleti alapvetésének tekinthető: 1. a nyelv általános szemiotikai rendszer, 2. a nyelv jellegzetesen emberi lévén, tanulmányozása a kulturális és kognitív antropológia körebe tartozik, 3. a szemiotika és az antropológia egymással kölcsönhatásban van és feltctelezi egymást. A z első három fejezetben lépesről lépesre haladva, az a l a p f o g a l m a k a t , terminusokat, modelleket pontosan meghatározva jut el az antropológiához mint az e m berrel kapcsolatos tudományok integráló diszciplínájához. A z első lépés ehhez a szemiotika es a kommunikációelmélet integrális m o d e l l j é n e k felvázolása (I. f e jezet), a m e l y b e n helyet kap a jelek osztályozása, a jeltan felosztása, a k o m m u nikáció m o d e l l j e és funkciói. A kővetkező lépésben a szemiotikát már mint az antropológia részét t á r g y a s a . P o n t o s a b b a n m e g f o g a l m a z v a : P a u l Schveiger úgy látja, hogy az egyik úgy viszonyul a másikhoz, mint f a j f o g a l o m a génuszfogalomhoz. A z antropológia itt — az amerikai terminológia m i n t á j á r a — a kultúra tudom á n y á t jelenti, illetve a kulturális antropológiáról van szó, amely többé-kevésbe az etnológiával azonosítható. Hangsúlyozza, hogy ezzel semmiképpen nincs szándeka alábecsülni a nyelvtudomány szerepét egy kultúraelméletben. A nyelvtudomány és az antropológia viszonyának részletesebb kifejtésére a I I I . fejezetben kerül sor. Etnolingvisztikai és néprajzi szempontból még ilyen elméleti megalapozás után is meglepetesnek számit az V. es a V I I . fejezet. A z V. fejezet t é m á j a a n y e l v b e és a szokásokba való beleneveles-belenevelődés folyamatának, eszközeinek, m ó d jainak leírása néhány szemléletes példa a l a p j á n . B á r a kultúra és a szokás f o g a l m a itt is i n k á b b csak operacionális, ez nem akadályozza meg a szerzőt a b b a n , hogy szakszerű elemzését a d j a a kulturális modell elsajátításának, megtanulásának. Ezt folytatja a V I I . fejezetben: a népi kommunikáció szemiotikai aspektusainak elemzésével. H á r o m konkrét kommunikációs helyzetet ir le részletesen: a köszönést, a „ k i s k a p u b a n " f o l y ó kommunikációt és a vendégfogadást. Bevallom, amikor hozzáfogtam a könyv olvasásához, m a g a m is „szokványos" szemiotikai bevezetésre számítottam. A r r a semmiképpen nem, hogy részben olyan k é r d é s e k elméleti megalapozását találom, a m e l y e k n a p j a i n k r a váltak időszerűvé mind a nyelvtudomány, mind a n é p r a j z t u d o m á n y számára, es amelyek elég hosszú i d e j e engem is foglalkoztatnak. Ilyen mint elméleti kérdés a nyelv és a kultúra viszonya, a kulturális modell (minta) és az e b b e való belenevelés-belenevelödés gyakorlata, szokás- és intézményrendszere, a kommunikáció és a beszéd n é p r a j z a , a beszélési szokások kérdése. Ehhez j á r u l egy ú j a b b f é n y n y a l á b az utolsó fejezetből: a biológiai és a nyelvi rendszerek izomorfizmusa. Ez a szerző szerint két ponton evidens: a nyelv es a f a j izomorfizmusában, valamint a nyelv és a genetikai kód a n a l ó g szerkezeteben. H á r o m fejezetet csak cím szerint említek meg, lévén, hogy ezek olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyeket nem tudtam logikusan beépíteni recenziónk eddigi gondolatmeneté-be, és a m e l y e k n e k szakmai értékelésére — az Igazat megvallvrr — n e m is é r z e m m a g a m kompetensnek: I V . fejezet: A tudományos terminológia nyel-

SZEMLE

85

vészete és s z e m i o t i k á j a , V I . f e j e z e t : A s z ö v e g n y e l v é s z e t mint saemiotikai a p p a r á tus, V I I I . f e j e z e t : I o n B a r b u e g y v e r s é n e k g e n e r a t í v e l e m z é s e . A k ö n y v t e m a t i k á j a , s z a k m a i s z í n v o n a l a , s o k a r c ú s á g a és s o k o l d a l ú s á g a m i n d indokolttá tenné, h o g y o l d o t t a b b , k ö t e t l e n e b b f o r m á b a n m a g y a r n y e l v e n is m i e l ő b b megjelenjék. PÉNTEK J Á N O S

Atlas Linxuarum Europae ( A L E ' sous la rédaction de M a r i o Alinei. R . A v a n e s o v t , D. Brozovic, X . Donadze, T. Itkonen, V . I v a n o v . J K r u i j s e n , E. M o o i j m a n , J. S a r a m a g a . B. S e r e b r e n n i k o v , I. S t a n , G . T u a i l l o n , G . V i t o r i n o et A . W e i j n e n , sous les a u s p i c e s d e 1 T N E S C O , A s s e n , V a n G o r c u m , 1383, 20 cartes; X C V I I 1 + 177 p a g e s . A z e u r ó p a i n y e l v e k a t l a s z á n a k ( A L E ) f e l s ő f ü z e t e és e n n e k k i s é r ő kötete s z á m o s e u r ó p a i j e l e s s z a k e m b e r n e m z e t k ö z i ö s s z e f o g á s á n a k az e r e d m é n y e . Az. A L E az U N E S C O p é n z ü g y i t á m o g a t á s á v a l j e l e n i k m e g , a z e g y e s e u r ó p a i a k a d é m i á k , illetőleg a v e l ü k e g y e n r a n g ú t u d o m á n v o s testületek, v a l a m i n t a N e m zetközi A k a d é m i a i U n i ó ( U n i o n A c a d é m i q u e I n t e r n a t i o n a l e ) k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . A v á l l a l k o z á s élén e g y k i a d ó i b i z o t t s á g á l l ( a m e l y n e k e l n ö k e 1982-ig A . W e i j n e n volt, j e l e n l e g ezt a tisztséget M A l i n e i tölti b e ) . E z a bizottság h a n g o l j a össze a m u n k á l a t o k b a n részt v e v ő 39' nemzeti bizottság t e v é k e n y s é g é t ( e z e k n e k t e l j e s f e l s o r o l á s á t 1. a t é r k é p l a p o k a t t a r t a l m a z ó f ü z e t e l e j é n , v a l a m i n t a k í s é r ő k ö t e t b e n : V — I X ) . I t t j e g y e z z ü k m e g , h o g y a r o m á n bizottság e l n ö k e I. C o t e a n n , a l e l nökei B. C a z a c u és I. P á t r u t , t a g j a i : L . I o n e s c u - R u x á n d o i u , N . M o c a n u . M a r a d i n L á s z l ó , N . S a r a m a n d u (titkár), V A r v i n t e , E Belteehi, $t. B i n d e r . S. D u m i s t r S c e i , I. Faiciuc, P . N e i e s c u , I. Stan, T. T e a h a , D. U r i t e s c u , E. V a s i l i u , E. V r a b i e . A z atlasz m u n k á l a t a i tizenhét é v v e l ezelőtt k e z d ő d t e k m e g . A munkálatok •elökészitese é r d e k é b e n k ü l ö n b ö z ő e u r ó p a i v á r o s o k b a n m i n t e g y h ú s z m e g b e s z é l é s t , találkozót tartottak, a m e l y e k e n m e g v i t a t t á k a z a t l a s s z a l k a p c s o l a t o s e l m é l e t i és m ó d s z e r t a n i elveket, a k é r d ő í v szerkezetét, a f o n e t i k a i á t í r á s r e n d s z e r é t , e g y e s k í sérleti j e l l e g ű helyszíni ^ y ü i t é s e k tapasztalatait. A kiadott e l s ő f ü z e t 19 t é r k é p l a p o t f o g l a l m a g á b a n . E z e k a k é r d ő í v ( A L E Q I.) 14 k é r d é s é r e k a p o t t v á l a s z o k a t k ö z l i k . A z A L E Q I. o n o m a s z i o l ó g i a i j e l l e g ű k é r d ő í v , a b e n n e l e v ő 543 k é r d é s az e g y e s n y e l v e k a l a p v e t ő s z ó k é s z l e t é n e k l e g f o n tosabb elemeire vonatkozik. A m i n t M . A l i n e i a k í s é r ő kötet b e v e z e t ő j é b e n m e g j e g y z i , az e g y e s nemzeti bizottságok szolgáltatta a d a t a n y a g n a g y o b b r é s z e az A L E s z á m á r a v é g z e t t k ü l ö n leges helyszíni g y ű j t é s e k b ő l s z á r m a z i k (pl. az ú j l a t i n n v e l v e k b ö l v a l ó a d a t o k t ú l n y o m ó része), m á s i k részét m á r e d d i g közölt f o r r á s o k b ó l e m e l t é k ki (pl. a f r a n c i a a d a t o k a t ) V a n n a k o l y a n a d a t o k is, a m e l y e k e d d i ? n e m p u b l i k á l t a r c h i v á l i s g y ű j t e m é n y e k b ő l k e r ü l t e k ki (pl. a f i n n és d á n a d a t o k ) . A z A L E p o n t h á l ó z a t a 2500 k u t a t ó p o n t o t f o j l a l m a g á b a n ( f e l s o r o l á s u k a t 1. a k i s é r ő k ö t e t b e n : L 1 I I — L X X X I ) . A k u t a t ó p o n t o k területi e l o s z l á s a n e m e g y e n l e t e s m i v e l az e g y e s n y e l v e k p o n t h á l ó z a t á t az e g y e s n e m z e t i b i z o t t s á g o k á l l a p í t o t t á k m e g s a j á t lehetőségeik és s z e m p o n t j a i k a l a p j á n M e g l e p ő , h o g y az o l a s z nyelvterület p o n t h á l ó z a t a c s u p á n fi5 k u t a t ó p o n t b ó l áll. R o m á n i a 84 k u t a t ó p o n t t a l s z e r e p e l a z a t l a s z b a n . E z e k k ö z ü l 77 r o m á n , 3 m a g y a r , 2 német, 1 s z e r b - h o r v á t és 1 u k r á n n y e l v ű . A h á r o m hazai m a g y a r k u t a t ó p o n t közül a z e g v i k ( T o r o c k ó — R e m e t e a ) a mezőségi, a m á s o d i k ( K é z d i a i m á s — Mere$ti [ h e l y e s e n : M e r o n i l ) a székelv, a harmadik ( B o g d á n f a l v a — V a l e a Seacá) a moldvai csángó nyelvjárást képviseli. A z A L E m i n t e g y 1000 n y e l v b ő l , illetőleg n y e l v j á r á s b ó l közöl a d a t o k a t . A t a n u l m á n y o z o t t i d i ó m á k 21 n y e l v c s o p o r t b a , i l l e t ő l e g 6 n y e l v c s a l á d b a t a r t o z n a k : i n d o e u r ó p a i , u r á l i , a l t á j i , k a u k á z u s i , sémi, b a s z k . A f e l ö l e l t terület k i t e r j e d é s e s z e m p o n t j á b ó l az A L E a n y e l v a t l a s z o k n e g y e d i k „ n e m z e d é k " - ( i n e k a k é p v i s e l ő j e , e g y i d e j ű l e g n e m z e t e k feletti és „interlingvális" atlasz (a nemzeti a t l a s z o k a n y e l v a t l a s z o k első. a r e e i o n á l i s a t l a s z o k a n v e l v a t l a szok m á s o d i k , a n e m z e t e k feletti n y e l v a t l a s z o k közül azok, a m e l y e k e g v n y e l v c s o portra korlátozódnak, a nyelvatlaszok h a r m a d i k „nemzedék"-éhez tartoznak).

86

SZEMLE

A z A L E - b a n o l y a n n y e l v e k és n y e l v j á r á s o k is s z e r e p e l n e k , a m e l y e k n e k nincs n y e l v a t l a s z u k , tehát e n y e l v e k és n y e l v j á r á s o k a d a l é k a i most j e l e n n e k először n y e l v t é r k é p e n . I l y e n f o r m á n az ilyen n y e l v e k s z á m á r a az A L E az nemzeti és r e g i o n á l i s n y e l v a t l a s z szerepét is betölti.

még meg első

A z A L E i n t e r p r e t a t i v atlasz, v a g y i s n e m elégszik m e g az a d a t o k puszta k ö z lésével, h a n e m bizonyos s z e m p o n t b ó l csoportosítja is az e g y e s t é r k é p l a p o k adatait. A közreadott első f ü z e t b e n t i z e n n é g y t é r k é p l a p a d a t a i n a k csoportosítása (a t é r k é p l a p o k szélén, illetőleg h á t á n ) o n o m a s z i o l ó g i a i szempontból, öté a motiváció s z e m p o n t j á b ó l történik (szintén a t é r k é p l a p o k szélén v a g y h á t á n ) . A z o n o m a s z i o l ó giai t é r k é p l a p o k esetében u g v a n a z o n r e f e r e n s elnevezései e t i m o l ó g i a i a l a p o n k e r ü l n e k u g y a n a b b a v a g y m á s csoportba, illetőleg k a p n a k azonos, h a s o n l ó v a g y e l t é r ő szemléltető jeleket. A z ún. m o t i v á c i ó s t é r k é p l a p o k adatai az összehasonlító s z e m a sziológiai v i z s g á l a t o k s z á m á r a f o n t o s a k . A z o n o m a s z i o l ó g i a i t é r k é p l a p o k a k ö v e t k e z ő k : soleil. Iunc, b r o u i l l a r d , n u a g r , vcnt, a r c - e n - c l e l , gréle, neige, f l a q u e d ' e u a , étang, lac. m e r . r i v i é r e . A m o t i v á c i ó s t é r k é p l a p o k az a l á b b i a k : a r c - e n - c i e l ( h á r o m t é r k é p l a p ) , s a u t e r c l l e (két t é r k é p l a p ) . A t é r k é p l a p o k o n közölt a d a t o k h e l y e s é r t e l m e z é s é h e z szükséges a k í s é r ő k ö tetet is t a n u l m á n v o z n i . Ez — e g y e b e k mellett — M . A l i n e i b e v e z e t ő j é n k i v ü l ( X V — X X X I X ) tartalmazza még a rövidítések jegyzékét ( X L I — X L V I I ) , a ponthálózat ismertetését ( X L I X — L X X X I ) , a f o n e t i k u s l e j e g y z é s jeleit ( L X X X I I I — L X X X V ) . a nem latin hetük átírását ( L X X X V I I — L X X X V I I I ) , az a d a t o k s z á m í t ó g é p e s f e l d o l g o z á s á r a . az a d a t o k térképezési e l j á r á s a i r a v o n a t k o z ó t u d n i v a l ó k a t W . P u t s c h k e és R . N e u m a n t o l l á b ó l ( L X X X I — X C V I ) , az e g y e s t é r k é p l a p o k h o z fűzött m e g j e g y zéseket, k o m m e n t á r o k a t (3—170), v a l a m i n t a b i b l i o g r á f i á t (171—7). A z A L E a pontszerű s z e m l é l t e t ő ( n e m a d a t b e i r ó ) a t l a s z o k s o r á b a tartozik. A z a z o n o s etimológiai típusú s z a v a k a t ( v a g v a m o t i v á c i ó s t é r k é p l a p o k o n a h a s o n l ó m o t i v á d ó j ú a k a t ) u g y a n a z az a l a p j e l jelöli (négyzet, kör, h á r o m s z ö g stb.); a m o r f o l ó g i a i és f o n e t i k a i v á l t o z a t o k j e l ö l é s e az a l a p j e l e k n é m i m ó d o s í t á s á v a l vagy az a l a p j e l e k n e k m e l l é k j e l e k k e l v a l ó kiegészítésével történik. A z A L E t é r k é p l a p j a i n s z á m o s f i n n u g o r , ezen b e l ü l m a g y a r a d a t szerepel, a kísérő kötet k o m m e n t á r j a i b a n p e d i g t ö b b f i g y e l e m r e m é l t ó m e g j e g y z é s o l v a s h a t ó a f i n n u g o r , illetőleg m a g y a r n y e l v i a d a t o k k a l k a p c s o l a t b a n . A z A L É m a g y a r a d a t a i a k ö v e t k e z ő k : nap (az 1.1. jelzésű t é r k é p l a p o n ) , h o l d , istenkalácsa (I.2.), köd (I.3.), felhő, felleg. ború, b o r u l á s , borulat, homály (1,4.), szél, szellő, szélfújás (I.5.), szivárvány (1.6.—9.), jéa, jégeső, jeges eső, jégverés (1.10.), hó (1.11.), tócsa, viztócsa, tócska, pocsaték, porsár, pocsolya, pocséta, tóka. pocsonya, kátyú (1.12—1.13.), tó, pocsolya, mocsolya, rigánytó, süllyedés, kukibgödör [ h e l y e s e n : kubikgödörl, tócska, tócsa, tavacska, patak, mocsár, vályogvető gödör, kenderáztató, kopolya, vizesgödör, pocséta, kis tó, pocsolya, gödör, mórvető gödör, ingovány (1.14.), tó (1.15), tenger (1.16.), folyófviz) (1.17), szöcske, szecskö (így!), szökdénrs, ugráncs, kabóca, cakó (118—19.). í m e néhány olyan megjegyzés a magyar adatokra vonatkozólag, amelyek a k o m m e n t á r o k b a n t a l á l h a t ó k : E g y e s n y e l v e k b e n , így a m a g y a r b a n is a 'soleil' m e g nevezői n e m c s a k az égitestet Jelölik, h a n e m 24 ó r á t is. — A szél t ö r ö k J ö v e v é n y szó a m a g y a r b a n , ez a z a l a p s z a v a a i z e l l ő - n e k , ez t a l á l h a t ó m e g a szélfújás-han. — A szivárvány a b b a a m o t i v á c i ó s c s o p o r t b a tartozik, a m e l y b e n a „szív, s z í v á s " Jelentéselem u r a l k o d i k . — A hó v a l ó s z í n ű l e g uráli e r e d e t ű szó. — A tenger török e r e d e t ű . — A folyó 'FlufV a folyik származéka. E n n e k töve h a n g u t á n z ó eredetű. — A ' s a u t e r e l l e ' m a g y a r plnevezései két m o t i v á c i ó s c s o p o r t b a t a r t o z n a k : a ) o l y a n s z a v a k c s o p o r t j á b a , a m e l y e k n e k j e l e n t é s é b e n b e n n e v a n az ' u g r i k , u g r á s , u g r ó ' s z é m a , pl fr. sauterelle, sp. saltón, ol. saltarello, l e n g y . skoczek, m . szöcske, ugráncs. — b ) o l y a n szósorba, a m e l y b e n az ' u g r ó á l l a t (ló, suta/kecskebak, k a k a s ; g ó l y a stb.)' Jelentéselem v a n j e l e n : f r . cheval, ol. cavaletta, r o m . cal, m . kabóca, f i n n hepokatti ( ' c h e v a l ' + 'sauterelle'), r o m . cáluf de iarbá. A z A L E e l s ő f ü z e t é n e k m e g a k í s é r ő k ö t e t n e k a közzététele az e u r ó p a i k ö n y v kiadás fontos eseménve, a m e l y bizonyára mélyrehatóan b e f o l y á s o l j a m a j d a nyelvf ö l d r a j z , v a l a m i n t a leíró és történeti n y e l v t u d o m á n y t o v á b b i f e j l ő d é s é t , u g y a n a k k o r a z e u r ó p a i o r s z á g o k közötti e g y ü t t m ű k ö d é s t ö r t é n e t é n e k is Jelentős m o z z a n a t a ZSEMLYE! JÁNOS

SZEMLE

Dacoromania —

87

Bibliografie

Coordonatori: I o a n PStrut, V a s i l e B r e b a n . Autori: Ioana Anehel, Vasile Breban, Klena Comsulea, D o i n a Grecu, Doina N e g o m i r e a n u , Felicia $erban, Valentina $erban, Emilia Todoran, M a r i a A n a Vartic. E d i t u r a Stiintificá f i E n e i c l o p c d i c S B u c u r e j t i , 1983. 852 1. Az 1921 és 1948 között t ö b b - k e v e s e b b r e n d s z e r e s s é c s e l k i a d o t t D a c o r o m a o i a (I'1921, I I '1922, III/1924. IV'1927 — két r é s z l e t b e n — . V/1929, VI/1931, V I I / 1 9 3 4 . VIII/1936, IX/1938, X/1941 és 1943 — a m á s o d i k rész — , X I / I 9 4 8 ) a k é t v i l á g h á b o r ú közötti k o r s z a k l e g j e l e n t ő s e b b r o m á n n y e l v é s z e t i , f i l o l ó g i a i és i r o d a l o m történeti f o l y ó i r a t a . E z a k i a d v á n y t u l a j d o n k é p p e n az 1919-ben K o l o z s v á r o t t a r o m á n e g y e t e m m e l e g v i d ö b e n létesített kutatóintézet, a M u z e u l L i m b i i Románé é v k ö n y v e volt. K i a d á s á t szinte m i n d v é g i g az a k k o r i i d ő k l e g t e k i n t é l y e s e b b r o m á n nyelvésze. S e x t i l P u s e a r i u irányította. ( A X . kötet e g v ö t t a s ú b i z o t t s á g — G i u g l e a , Pasca, P e t r o v i c i , P r o e o p o v i c i , P u s e a r i u — , a X I . p e d i g P a s c a és P e t r o v i c i i r á n y í t á s á v a l látott n a p v i l á g o t . ) A Dacoromania munkatársai elsősorban az említett kutatóintézet t a g j a i és az e g y e t e m t a n á r a i v o l t a k ( S e x t i l P u s e a r i u , V a s i l e B o g r e a , T h e o d o r C a p i d a n , N i r o l a e D r á s a n u , G e o r g e G i u p l e a . P e t r e ("Irimm, G u s t a v K i s c h , Constantin Laeea, Dimitrie Macrea, T e o d o r N a u m . $tefan Pasca, Emil Petrovici, S e v e r P o p , A l e x e P r o e o p o v i c i ) . d e a f o l v ó i r a t n e m z á r k ó z o t t el m á s b e l f ö l d i (pl. V a s i l e G r e c u , E u g e n H e r z o g . I o r g u I o r d a n . G r i g o r e N a n d r i s ) és k ü l f ö l d i s z e r z ő k ( W i l h e l m M e v e r - L ü b k e , P e t a r S k o k . L e o Spitzer, C a r l o T a g l i a v i n i ) í r á s a i n a k a közlésétől s e m . A k ö z i e m é n v e k t u d o m á n y o s s z í n v o n a l a mellett b i z o n y á r a ez is k ö z r e j á t s z o t t a b b a n , h o g v a D a c o r o m a n i a j e l e n t ő s r a n g o t v í v o t t ki m a g á n a k m i n d a román, mind a külföldi szakemberek körében. A D a c o r o m a n i a tizenegy é v f o l y a m á n a k t i z e n h á r o m v a s k o s k ö t e t é b e n m e g j e lent nyelvtörténeti, szókincstani, h a n g t a n i , n y e l v t a n i , n é v t a n i , n y e l v j á r á s t a n i , stilisztikai stb. k ö z l e m é n y e k r e n d k í v ü l g a z d a g a d a t a n y a g o t é s sok é r t é k e s román n y e l v i v o n a t k o z á s ú i n f o r m á c i ó t t a r t a l m a z n a k . É p p e n ezért a s z a k e m b e r e k j o g g a l t a r t j á k ezt a k i a d v á n y t a t o v á b b i k u t a t á s n é l k ü l ö z h e t e t l e n e s z k ö z é n e k . A m i n t e g y 9000 l a p bőségtől d u z z a d ó a d a t - és i n f o r m á c i ó á r a d a t á b a n csak k o r s z e r ű b i b l i o g r á fiai f e l d o l g o z á s s e g í t s é g é v e l lehetséges a g y o r s és k ö n n y ű t á i é k o z ó d á s . T u l a j d o n k é p p e n e n n e k a f e l i s m e r é s n e k a j e g y é b e n v á l l a l k o z o t t e g y tíztagú munkaközösség a f o l y ó i r a t k ö n y v é s z e t é n e k az elkészítésére. K i t a r t ó és s z o r g a l m a s m u n k á j u k e r e d m é n y e a t ő l e m b e m u t a t á s r a k i v á l a s z t o t t v a s k o s kötet. A könyvészeti m u n k á t I o a n P á t r u t t ö m ö r e l ő s z a v a ICuvint tnainte 5—9) n y i t j a , ezt a m a g y a r á z ó j e g y z e t (Nota e.rplirativá 11) m e a a r ö v i d í t é s e k j e g y z é k e (Ábrevieri 14—17) követi. A kötet t ö r z s a n y a g á t a k ö n y v é s z e t (Bibliografie 21—180) és a m u t a t ó k (Inclieii revistei Dacoromania 183—848) a l k o t j á k A könyvészet a f o l y ó i r a t b a n m e g j e l e n t 1065 t a n u l m á n y , k i s e b b k ö z l e m é n y , r e c e n z i ó stb. cimét és k i v o n a t o s ismertetését t a r t a l m a z z a , a k ü l ö n b ö z ő kutatási t e r ü l e t e k n e k megfelelő csoportosításban (pl. á l t a l á n o s nyelvészet, n y e l v t ö r t é n e t , f o n e t i k a és fonológia, n v e l v t a n V A m u t a t ó k k ö z ü l a t á r g y m u t a t ó (Indice de m a t e r i i 183—208) k i s s é e l n a g y o l t n a k tűnik. A n é v m u t a t ó ( I n d i c e d e autori 209—317) m i n t e g y 5000 n é v v e l a t e l j e s s é g r e t ö r e k v é s t tükrözi. É p p e n ezért — a t á j é k o z ó d á s m e g k ö n n y í t é s e c é l j á ból — j ó lett v o l n a a s z e r z ő k n e v é t m á s b e t ü t i p u s s a l szedetni. ( A n é v m u t a t ó b a n A c s K á r o l y t ó l Z r í n y i M i k l ó s i g c s a k n e m két és f é l s z á z m a g y a r n é v s z e r e p e l , írással a z o n b a n csak B i t a y Á r p á d és K r i s t ó f G y ö r g y v a n j e l e n a f o l y ó i r a t b a n . ) A s z ó m u t a t ó (Indice de cuvinte yi afiie 318—848) a h ú s z c s o p o r t b a osztott s z ó a n y a s mellett a s z e m é l y - , h e l y - és á l l a t n e v e k e t is t a r t a l m a z z a . összegezve az e l m o n d o t t a k a t , a Daiorotmnia könyvészete azt bizonyítja, h o g y a jól ö s s z e h a n g o l t szerzői m u n k a k ö z ö s s é g l e l k i i s m e r e t e s m u n k á t végzett, é s s i k e r e s e n oldotta m e g v á l l a l t f e l a d a t á t . A k ö t e t — a p r ó f o g y a t é k o s s á g a i e l l e n é r e — lénvegesen megkönnyíti e rangos folvóirat gazdag a n y a g á n a k a tudományos v i z s g á l ó d á s o k b a v a l ó b e v o n á s á t . A k u t a t ó k őszinte e l i s m e r é s e m e l l e t t e l é g t é t e l n e k ez n e m is kevés. SZÁSZ LQRtNC

SZEMLE

88

B i b l i o g r á f i a r o m á n c a i é i m o d c r n S (1831—1918). V o l . I

(A—C)

(Coordonare generalá: Gábriel $trempel. Coordonare bibliograficá: Neonila Onofrei, V a l é r i a T r i f u . A u t o r i : N e o n i l a O n o f r e i , L u c r e t i a A n g h e l u t á , dr. L i a n a M i c l e s c u , Cornelia Gilorteanu, T a m a r a Teodorescu.) P r e f a t á de G á b r i e l Strempel. Editura Stiintificá ?i E n c i c l o p e d i c á — Societatea d e § t i i n t e F i l o l o g i c e d i n R . S. R o m á n i a . ( B u c u r e s t i ) , 1984. X X X I + 912 p. R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g Akadémiájának Könyvtárában elkészült s a Filológiai T u d o m á n y o k Románia SzK-beli Társaságának közreműködésével a T u d o m á n y o s és E n c i k l o p é d i á i K ö n y v k i a d ó n á l m e g j e l e n t a r o m á n r e t r o s p e k t í v b i b l i o g r á f i a r é g ó t a e s e d é k e s ú j s o r o z a t á n a k első kötete. A z ú j sorozat a B i a n u — H o d o s — S i m o n e s c u - f é l e J3ibliografia románeascá ver b e f o l y t a t á s a k é n t az 1831—1918 közötti n e m időszaki j e l l e g ű k i a d v á n y o k a t veszi s z á m b a a szerzői n e v e k l e g i s m e r t e b b v á l t o z a t á n a k , illetve a szerző n é l k ü l i m ü v e k címének betűrendjében. A sorozat első része a r o m á n szerzők b á r m e l y n y e l v e n , b á r h o l m e g j e l e n t m ü v e i mellett a m á s n e m z e t i s é g ű szerzők b á r h o l m e g j e l e n t r o m á n n y e l v ű , i l l e t v e a r o m á n m ű v e l ő d é s á r a m k ö r é b e ideiglenesen v a g y v é g l e g e s e n b e k a p c s o l ó d o t t i d e gen szerzők m á s n y e l v ű m ü v e i t is f e l e l e l i — a t e r v e k szerint n é g v kötetben. E g y t o v á b b i kötet a rendeltetés, illetve f o r m á t u m tekintetében e l k ü l ö n ü l ő k ö z i g a z g a t á s i , katonai stb. k i a d v á n y o k a t rendszerezi m a j d . V é g ü l — a szerkesztők s z á n d é k a szer i n t — az egviittélö n e m z e t i s é g e k k ö n y v t e r m é s é n e k , i l l e t v e az idegen s z e r z ő k R o m á n i á b a n a l k a l o m s z e r ű e n k i a d o t t m á s n y e l v ű m ü v e i n e k az áttekintése k ö v e t k e z i k A most m e g i e l e n t kötet a sorozat e l s ő r é s z é n e k A — C b e t ű s tételeit t a r t a l m a z z a , az u t a l á s o k t ó l e l t e k i n t v e szám szerint 16083-at. A z e g v e s tételek, i l l e t v e tétel-csoportok élén n a g y b e t ű s c í m s o r jelöli a szerzőket (esetenként a születési és halálozási évet is f e l t ü n t e t v e ) , v a l a m i n t a szerzőként szerepeltetett közületeket, f é l k ö v é r b e t ű k k e l szedett c í m s o r p e d i g a közös v e z é r s z ó alá v o n h a t ó szerző n é l k ü l i m ü v e k e t . A s z e r z ő nélküli m ü v e k tételeit e e y é b k é n t m i n d e n esetben * vezeti b<\ ( A * a tételek élén a r r a utal, h o g y a s z ó b a n f o r g ó m ü l e í r á s a — k é z b e v e h e t ő p é l d á n y h i á n v á b a n — s z a k i r o d a l m i a d a t o k a l a p j á n készült.) A szerzői t é t e l - c s o p o r t o k b a n az á b é c é r e n d b e sorolt ö n á l l ó m ü v e k , v a l a m i n t a z o k a társszerzős alkotások, a m e l y e k e n a c í m s o r b a k i e m e l t n é v első h e l y e n f o r d u l elő, részletesen kidolgozott leírással s z e r e p e l n e k . Ezt k ö v e t ő e n a t á r s s z e r z ő s ^ " m á s eseteit, a s z ó b a n f o r c ó s z e r z ő előszó-irói, m ű f o r d í t ó i , s z ö v e g g o n d o z ó i , i l l u s z t r á tori tevékenvsegét, a n t o l ó g i á k b a n , g y ű j t e m é n y e k b e n v a l ó jelenlétét, illetve a m ü v e i b ő l készült á t d o l g o z á s o k a t a p r ó b e t ű s u t a l á s o k jelzik. A c i r i l l - és latin b e t ű s r o m á n n y e l v ű m ü v e k a d a t a i t a b i b l i o g r á f i a m i n d e n esetben latin b e t ű s írással f o g l a l j a össze, a n e m l a t i n betűs i d e g e n n y e l v ű m u n k á k tekintetében viszont k é t f é l e e l j á r á s t k ö v e t : e g y e s á b é c é k (görög, b o l g á r , orosz) b e t ű i t v á l t o z a t l a n u l a d j a vissza, a k e v é s b é ismert ( a r a b , h é b e r ) b e t ű k k e l írott s z ö v e g e k e t szögletes z á r ó j e l b e n kipontozza, s a z á r ó j e l után latin b e t ű s átírást, illetve f o r d í t á s t közöl. A tételek közül n e m e g v a r o m á n — m a « v a r k a p c s o l a t o k h a g y o m á n y a i r ó l , a l a k u l á s á r ó l is t a n ú s k o d i k . I l y e n p é l d á u l a M i r o n C r i s t e a ( C r i s t e a I l l é s ) magyar n v e l v ű E m i n e s c u - t a n u l m á n y á t , a B a r t ó k B é l a r o m á n népköltési g y ű j t e m é n y é t , a Toldi 1890-ben kiadott r o m á n f o r d í t á s á t v a g y a R é v a i K á r o l y t o l m á c s o l t a m a g y a r C o $ b u c - k ö t e t e t leíró 15576., 5196., 2940. és 15112. tétel. A z ú j sorozat e l ő s z a v á b a n a m u n k á l a t o k a t i r á n y í t ó G á b r i e l $ t r e m p e l s z á m o l b e a b u k a r e s t i a k a d é m i a i k ö n y v t á r b a n é v t i z e d e k óta f o l y « b i b l i o g r á f i a i kutatásokról, a n a g v r e t r o s p e k t í v k ö n y v é s z e t e k n é l k ü l ö z h e t e t l e n s é g é t h a n g s ú l y o z v a . M a j d a sorozat célkitűzését, szerkezetét ismertető bevezetés, a k ü l ö n f é l e r ö v i d í t é s e k és a s z e r z ő k é n t szerepeltetett k ö z ü l e t e k j e g y z é k e k ö v e t k e z i k . tári

A bibliográfiát a leírás a l a p j á u l szolgáló példányok lelőhelyére utaló k ö n y v j e l z e t e k következetes k ö z l é s e teszi m é g t e l j e s e b b é , m é g h a s z n á l h a t ó b b á . A

kötet

végén

angol,

valamint

orosz

nyelvű

tájékoztatás

is

olvasható. MÓZES H U B A

SZEMLE

IOAN

89

P A T R U T , N u m e d e p e r s o a n e $i n u m e d e l o c a r i

románesti

E d i t u r a $>tiintificá ?i E n c i e l o p e d i c á . B u c u r e s t í , 1984. 172 l. A s z e r z ő n e k n e m ez az e l s ő k ö n y v e , m e l y e t a r o m á n h e l y - és s z e m é l y n e v e k nek, illetőleg a kettő szoros k a p c s o l a t á n a k szentel. A z 1974-ben m e g j e l e n t e t e t t Studii de limba romána fi sievUticé c í m ű k ö t e t é b e n is k ü l ö n f e j e z e t b e n ( O n o m a s t i c á ) t á r g y a l j a a s z e m é l y n e v e k e t , h o g y k é s ő b b ú j a b b k ö n y v é b e n — Onomasticá. románeascá (1980) — s a j á t o s e l m é l e t e t és m ó d s z e r t d o l g o z z o n ki a h e l y - és s z e m é l y n e v e k e r e d e t é n e k m e g o l d á s á h o z . A m o s t a n i , 1984-ben közzétett k ö t e t é b e n a n é v r e n d s z e r k i a l a k u l á s á n a k a c s a k tőle k e p v i s e l t m ó d s z e r é t m é l y í t i el, ú j a b b h e l y és s z e m é l y n e v e k b e v o n á s á v a l . A z első, t u l a j d o n k é p p m ó d s z e r t a n i f e j e z e t b e n (Probleme de rnetedá in onuinasticá) a szerző a h e l y n e v es s z e m é l y n é v szoros ö s s z e f ü g g é s é t b i z o n y í t j a , s z e m b e n a z o k k a l az é r t e i m e z e s e k k e i , a m e l y e k c s a k n e m m i n d e n h e l y n é v b e n v a l a m e l y küzszót k e r e s n e k . ( H a n g s ú l y o z z a é p p e n ezért, a t e l j e s h e l y - és s z e m é l y n é v a n y a g ö s s z e g y ű j t é s é n e k s z ü k s é g e s s é g e t ) U g y véli, h o g y a r o m á n nevmagyarázatokban n e m l o r d í t o t t a k k e l l ő f i g y e l m e t a p u s z t a h e l y n e v es a p u s z t a s z e m é l y n é v l e h e t séges e g y s é g é n e k , a b b ó l k i i n d u l v a , h o g y a s z e m é l y n é v b ő l s z á r m a z ó regi r o m á n h e l y n e v e k m i n d i g v a l a m e l y t o l d a l é k k a i v a n n a k e l l á t v a . E z t a teteit t a g a d v a a szerző k o r a i e r d é l y i h e l y n e v e k e t idéz p é l d á n a k ( m a i r o m á n a l a k j u k b a n Turda. Tarcea, Mocrea, Galfa, Pincota, Vintul de Sus, Cluj, Uej, íioj, Blaj stb.), m i n t o l y a n o k a t , a m e l y e k r o m á n n é v a d á s r é v é n keletkezhettek, es a m e l y e k b e n a p u s z t a helynév e s puszta személynév egysége nyilvánvaló. A z ilyen h e l y n e v e k kiiktatják azt a r é g e b b i nézetet, a m e l y szerint az e l s ő b i z o n y i t h a t o e r d é l y i r o m á n h e l y n e v a 1337-ből Caprewar f o r m á b a n a d a t o l t Cáprioara volna. A szerző e b b e n a fejezetben t a r g y a l j a a d o k u m e n t u m o k b a n jelentkező rési e r d é l y i h e l y n e v e k m i n d e n p r o b l e m a t i k á j á t i s fOnomastica transilvaná in documente). A z erdélyi helynevek adatolás szempontjából messze megelőzik u g y a n a m o l d v a i és h a v a s a l f ö l d i h e l y n e v e k írásos adatait, d e ezeket a z a d a t o k a t n a g y ó v a t o s s á g g a l l e h e t csak f e l h a s z n á l n i , e l s ő s o r b a n a r o m á n , illetőleg a m a g y a r n y e l v e l t é r ő f o n e t i z m u s a miatt. A h e l y n é v a m a g y a r n y e l v h a n g r e n d s z e r é h e z i g a z o d v a ( m a g á n h a n g z ó h a r m ó n i a , a m á s s a l h a n g z ó t o r l ó d á s f e l o l d á s a stb.) m ó d o s u l á s t s z e n v e d , s e m i a t t s z ü k s é g e s a n é p i r o m á n h e l y n é v és az í r á s o s h i v a t a l o s f o r m a ö s s z e vetése, a kettő e g y ü t t e s t a n u l m á n y o z á s a . A szerző k ö n y v é n e k m á s o d i k f e j e z e t b e n a s z e m é l y n e v e k felépítését, s t r u k t ú r á j á t v i z s g á l v a , e z e k ö s s z e h a s o n l í t á s á b ó l ú j a b b , n e m élő, feltételezett t o l d a l é k o k a t k ö v e t k e z t e t ki, m i n t -tg-, -og-, -ug-, -ag-, -eg-, -or-, -cr-, -ai-, - r ó - . A h a r m a d i k f e j e z e t t á r g y a egy sor s z e m é l y n é v b ő l keletkezett h e l y n é v , tőleg a h e l y n é v a l a p j á u l s z o l g á l ó s z e m é l y n é v e t i m o l ó g i á j a , e z e k : Densuf, Pian, Oej, Boj, Humor, Honorici, Dobrifinaf.

illeCluj,

M e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy a szerzőnek e k ö n y v e — éppúgy, mint a hasonló t é m á j ú k ö n y v e i — s o k a k a t v i t á r a késztet, d e k é t s é g k í v ü l , e g y é n i m ó d s z e r t d o l gozott ki a r o m á n s z e m é l y n e v e k b ő l a l a k u l t h e l y n e v e k e r e d e t é n e k bizonyítására. GABROa, VAS1UU

NAGY

J E N Ő , N é p r a j z i és n y e l v j á r á s i

tanulmányok

K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t , 1984. 390 1. E g y m u n k á s élet t e r m é s é b ő l n y ú j t ízelítőt N a g y J e n ő t a n u l m á n y k ö t e t e . K p p ezért kettős é l m é n y v é g i g o l v a s n i a g y ű j t e m é n y t U g y a n i s f e l t á r u l n a k b e n n e e g \ részt e g v t u d o m á n y o s p á l y a k i b o n t a k o z á s á n a k o b j e k t í v h a t á r a i , i n d í t é k a i es b e l s ő m o z g a t ó r u g ó i , m á s r é s z t p e d i g a z ezek á l t a l m e g h a t á r o z o t t és m e g v a l ó s í t o t t é r t é k m a c z a n a t a i . E g y s z ó v a l a z e g y é n és k u l t ú r a d i n a m i k u s e g v m á s t - a l a k i t á s a követheti) n y o m o n a kötet f o l y a m á n .

90

SZEMLE

E k é r d é s m i n d k é t v o n a t k o z á s a fontos az itt közölt t a n u l m á n y o k , az é l e t p á l y a o b j e k t í v helyének, e r t e k é n e k e l b í r á l á s á b a n . A transzgressziv ö s s z e f ü g g é s e k m e g ítélése j e l e n e s e t b e n m é g s e m á l l m ó d u n k b a n . Hiszen v é g e r e d m é n y b e n egy g e n e r á c i ó n a k egy t á g érdeklődéshálózattal, a z e u r ó p a i és nemzeti-nemzetiségi tudom á n y o s törekvésekkel v a l ó azonosulásáról, az ezektől v a l ó (pozitív i r á n y ú ) e l h a j l á s r ó l v a n szó. T o v á b b m e n ö e n p e d i g a g e n e r á c i ó f e l a d a t v á l l a l á s á n a k c s o p o r t o k r a , e g y é n e k r e v a l ó lebontásáról. A s z e r z ő és korosztálya m u n k á j á n a k m e g í t é léséi nehezíti az a tény, hogy az általa képviselt és elindított, s z u b j e k t í v v o l t á b a n is o b j e k t í v (tehát á l t a l á n o s ) a l k o t ó m e c h a n i z m u s közvetlenül és áttételesen ma is erőteljesen e r v é n y e s ü l , hat. A század első f e l é b e n m e g f o g a l m a z o t t f e l a d a t o k , k i dolgozott m ó d s z e r e k változó s z e m l é l e t m ó d b a á g y a z ó d v a m i n d m á i g é r v é n y e s e k . Ez a generáció, k ü l s ő - b e l s ő o k o k b ó l egyaránt, m é g n e m valósította meg ö n n ö n m u n k á j á n a k szintézisét, csak r a g y o g ó r é s z e r e d m é n y e k e t mutatott fel, a v é g s ő k ö v e t keztetések m i n d m á i g m e g f o g a l m a z a t l a n o k . S e j t é s e m szerint még m i n d i g n a g y a m e g í r a t l a n v a g y k i a d a t l a n t a n u l m á n y o k száma, s a l a p o k b a n v a g y kötetekben megjelentetett m u n k á k is csak r é s z e r e d m é n y e i a közös erőfeszítésnek. A t u d o m á nyos m u n k a m e c h a n i z m u s á r a , belső ö s s z e f ü g g é s e i r e v i l á g í t a n a k r á a kötet o l y a n v a l l o m á s s z e r ü mozzanatokat is t a r t a l m a z ó t a n u l m á n y a i , mint a n y e l v j á r á s k u t a t á s ról, az E r d é l y i M a g y a r Szótörténeti T á r r ó l , a p á l y a t á r s a k r ó l szólóak. S ez e r e d m é nyezi azt, hogy a t a r t a l m u k b a n , j e l l e g ü k b e n e g y m á s t ó l távol á l l ó írások szemlélete egységes. Másodszor a tágabb folyamatba ágyazódó tanulmányok egyediségükkel hívj á k f e l m a g u k r a a f i g y e l m e t . A z első és h a r m a d i k f e j e z e t ( A népi é l e t f o r m a k ö r é ből. A n y e l v i kölcsönhatás v i z s g á l a t á h o z ) m i n d e n i k írása, t e r j e d e l e m t ő l f ü g g e t l e n ü l , e g y - e g y részletkérdés kidolgozása. O l y a n s p e c i f i k u s a d a t o k a t t a r t a l m a z n a k , a m e lyek vitathatatlanul önismeretünket g a z d a g í t j á k , s a m e l y e k a t o v á b b i összehasonlító, általánosító m u n k á l a t o k a l a p j á t képezik. A n y e l v j á r á s k u t a t á s r ó l és a nyelvi kölcsönhatásról szóló f e j e z e t e k az e m p í r i á r a j e l l e m z ő e l f o g u l a t l a n s á g g a l bizonyítj á k a k u l t ú r a h u m a n i z m u s á t . A n y e l v e k és k u l t ú r á k közötti híd szerepének! és lehetöségenek v á l l a l á s a tág, egyetemes összefüggések, m e g f e l e l é s e k , a z o n o s s á g o k f e l v i l l a n t á s á v a l teremt sajátos értéket. S e szerep és lehetöseg v á l l a l á s a n a k i n d í téka szintén a század első f e l e n e k szemléletében gyökerezik. K ü l ö n említésre m é l t ó a k azok a szemléletbeli p o z i t í v u m o k , a m e l y e k a k ö tetbe bevett írások t u d o m á n y o s s á g á t növelik. A g y ű j t é s b e n és f e l d o l g o z á s b a n é r vényesített rendszerszemlélet teszi lehetővé, hogy az é l e t f o r m a - k u l t ú r a - n y e l v e l szakíthatatlan ö s s z e f ü g g é s b e n , k ö l c s ö n h a t á s b a n t á r u l j o n fel. H i s z e n m i n d a n é p r a j z , m i n d a n y e l v j á r á s t a n , és a kettő együtt is egy t á g a b b t u d o m á n y h á l ó részei, s ezért j e l e n t ő s e r e d m é n y t is csak a s z ű k t u d o m á n y o s k o r l á t o k túliepésével é r h e t n e k el. A szerző s a j á t tapasztalataival erősíti m e g mestere, C s ü r y B á l i n t intését, a m e l y szerint a f i g y e l e m „a választott nyelvészeti t é m á n k i v ü l á l t a l á b a n a népi é l e t f o r m a m i n d e n m e g n y i l a t k o z á s á r a t e r j e d j e n ki, hiszen a n y e l v és a mögötte r e j l ő tárgyi v i l á g szoros ö s s z e f ü g g é s b e n v a n e g y m á s s a l , e g y i k e t a m á s i k t ó l e l szaKitva vizsgálni n e m lehet." M á s o d s z o r p e d i g a s z a k i r o d a l o m b a n v a l ó j á r t a s s á g a p é l d a m u t a t ó e z e k b e n az í r á s o k b a n . Ez a k v a l i t á s teszi m e g b í z h a t ó v á az a n y a g közlést é s jelzi a felvetett k é r d é s e k jelentőségét. A kötetnek külön fontossággal r e n d e l k e z ő része a j e g y z e t a n y a g . A t o v á b b i , ö s s z e f o g l a l ó kutatás s z á m a r a támpontokat, f o r r á s a n y a g o t n y ú j t . S az egész kötet n y e r e s é g o l y a n s z e m p o n t b ó l is, hogy a k i a d v á n y o k b a n , a s a j t ó b a n elszórtan m e g j e l e n t írások, t a n u l m á n y o k e d d i g k i a k n á z a t l a n e r e d m é n y e i ú j r a b e é p ü l h e t n e k a köztudatba. KESZEG VILMOS

GRIGOI1E

B E N E D E K , Slovenské náreiia Bihor v Rumunsku

v stoUciacli S á l a j a

M a t i c a S l o v e n s k á M a r t i n . 1U8J, 215 1. A z a l a b b i a k b a n ismertetett m o n o g r á f i a hosszú L.at tett m e g az ötlettől a m e g v a l ó s í t á s i g . K e l e t k e z é s e történetének kezdete m é g az ötvenes é v e k d e r e k á r a n y ú l i k vissza, a m i k o r is M á r t o n G y u l a az orosz n y e l v i tanszék évi t u d o m á n y o s ter-

SZEMLE

91

vének megvitatása kapcsán többek között a R o m á n i a területén é l ö nemzetiségek (szerb-horvát, szlovák, orosz lipován , cseh. u k r á n ) n y e l v j á r á s a h e l y - és s z e m é l y n é v a n y a g á n a k kutatására buzdította a tanszék tagjait. A z é r d e k l ő d ő k n e k s z a k mai és módszertani előadásokat tartott, és a későbbiek f o l y a m á n is hasznos útmutatással látta el azokat, akik ilyen jellegű kutatómunkára vállalkoztak. Előzetes tájékozódás a l a p j á n kiderült, hogy a szilágysági és bihari szlovák n y e l v j á r á s o k eddig is a szlavisták érdeklődési körén k i v ü l maradtak. E n y e l v j á r á s o k kutatását vette tervbe 1957-től kezdve Benedek G e r g e l y , aki m á r h á r o m é v v e l ezelőtt Emil Petrovici és Ioan Pátrut közvetlen irányításával alapos általános nyelvészeti és nyelvjárástani tanulmányokat végzett. U g y a n a k k o r személyes t u d o mányos együttműködési kapcsolatokat épített ki csehszlovákiai szakemberekkel, főleg A . Habovstiak és J. Stolc professzorokkal. A tárgyalt kötet nyelvi adatait a szerző 1957—1968 között gyűjtötte Szilágy, illetve B i h a r megye tizenhét szlovákok is lakta településén. A z a n y a g g y ű j t é s h e z négyezer címszót felölelő kérdöfüzetet használt, d e a kérdőíves anyagot több a d a t közlő néhány azonos tárgyú (disznótor, szüret, lakodalom, életrajz stb.) spontán beszédanyagának m a g n ó r a vett, illetve lejegyzett szövegével is kiegészítette. Ez utóbbi a n y e l v j á r á s i valóság t e l j e s e b b megismerését célozta, tudniillik a spontán beszédanyagra alapozott szöveg érezhetően meghatározza nemcsak a f o n é m á k , h a íem a m o r f é m á k realizációs jegyeit is, a m e l y e k a beszédhelyzet, illetve a k ü l ö n böző szuperszegmentális elemek (dallam, ritmus, m o n d a t h a n g s ú l y ) hatásaként j e lennek meg. A n y e l v j á r á s i anyagot a szerző a lejegyzésben az ún. „impresszionista" j e l ö lésmód szerint rögzítette. A gyűjtött adatok egy részét, ellenőrzés végett, a S z l o v á k T u d o m á n y o s A k a d é m i a Dialektológiai K ö z p o n t j á n a k is bemutatta, ahonnan h e lyeslő és a n y e l v j á r á s i adatok hitelességét megerősítő választ kapott. A romániai szlovákok n y e l v j á r á s a i m o n o g r a f i k u s f e l d o l g o z á s á n a k első, r o m á n nyelven elkészült változata a szerzőnek e g y b e n 1972-ben sikeresen megvédett d o k tori értekezése. A dolgozat törzsanyagát a tanulmányozott n y e l v j á r á s o k h a n g rendszere, f o n é m á i n a k eredete és a n y e l v j á r á s t í p u s o k megállapítása alkotja. A z e m lített témakör k i s e b b - n a g y o b b változtatásokkal, röviditésekkel-bövitésekkel és összevonásokkal, t o v á b b á a tanulmányozott n y e l v j á r á s o k a l a k t a n á v a l kiegészítve a szóban f o r g ó szlovák nyelvű változatnak is szerves része. í g y tehát e mü a t é m a választást megindokló előszón P r í h o v o r : 5—6 1.) a romániai szlovák települések történetét, az a n y a g g y ű j t é s és feldolgozás módszereit, a n y e l v j á r á s o k r ó l tett e l ő zetes megjegyzéseket tartalmazó bevezetőn ( Ü v o d : 7—21 1.), v a l a m i n t a szövegmutatványokat, könyvészetet, rövidítések jegyzékét tartalmazó lapokon (162—215 1.) kívül h á r o m f ő fejezetből áll: hangtan (Hláskoslovic: 22—63 1.), alaktan ( T a r o s lovie: 64—148 1.) és a n y e l v j á r á s o k belső rétegeződése és általános j e l l e m v o n á s a ( V n ú t o r n é élenenie a charakteristické znak náret'i (149—161 1.). B e n e d e k G e r g e l y településtörténeti adataiból tudjuk, hogy a bihari és s z i l á g y sági szlovákok a X V I I I . század végétől telepedtek le, először a Réz hegység b i h a r i oldalára, m a j d k é s ő b b keletebbre is, vagyis Szilágy megyébe. A z akkori szlovák telepesek — feltételezi a szerző — egymástól eltérő tájszólást beszélhettek, m i n t hogy több nem egységes n y e l v j á r á s ú területről, a h a j d a n i Z ó l y o m , A b a ú j - T o r n a . Z e m p l é n és m á s m e g y é k b ő l költöztek mai lakóhelyükre. A m a t á j é k o z ó d ó - f e l d e r i t ő kiszállásain szerzett megfigyeléseiről irott b e s z á m o l ó j á b a n a szerző úgy véli. hogy a közel kétszázéves itteni együttélésnek éreztetnie kellett egységesítő hatását. E z zel szemben a t u l a j d o n k é p p e n i a d a t g y ű j t é s és feldolgozás f o l y a m á n r e n d k í v ü l h e terogén típusú szlovák n y e l v j á r á s i alakulatokkal találta szembe m a g á t : g y a k r a n u g y a n a b b a n a helységben, és esetenként ugyanazon beszélő n y e l v h a s z n á l a t á b a n is, számos, k ü l ö n b ö z ő szlovákiai n y e l v j á r á s t í p u s r a , v a g y éppen e g y i k r e sem j e l l e m z ő párhuzamos alakváltozat f o r d u l elő. E most is f e n n á l l ó nyelvi tarkaságnak, településtörténeti adatokra hivatkozva, a szerző megnyugtató m a g y a r á z a t á t a d j a : a század elején az emiitett területen létrejött ú j szlovák településeken összeházasodás révén, k é s ő b b a v i d é k iparosítása e r e d m é n y e k é p p e n a családok keveredtek, t o v á b b á a szlovák irodalmi (sztenderd) n y e l v r e alapozott a n y a n y e l v i oktatás, a román illetve a m a g y a r nyelvi környezet jelenléte stb. még fokozta is a n v e l v i n y e l v j á r á s i keveredést. A f i a t a l a b b nemzedékek beszédében m á r érezhető is az egységes nyelvhasználatra v a l ó törekvés. A lényeg itt a z o n b a n nem a n n v i r a a keveredési f o l y a m a t nyelven kivüli tényezőinek feltárásában, m a g y a r á z a t á b a n rejlik.

92

SZEMLE

h a n e m a b b a n , hogy a szerzőnek sikerült f e l f e d n i e es b e m u t a t n i a az e m p i r i k u s m e g f i g y e l é s a l a p j á n káosznak tünö n y e l v j á r á s i a l a k u l a t o k b a n a r e n d s z e r b e l i összefüggés-hálózatokat. A dolgozat alapszemlélete természetesen szinkrón, a m ó d s z e r e p e d i g leiró. U g y a n a k k o r éppen a fent vázolt heterogén n y e l v j á r á s i k é p z ő d m é n y megkövetelte a leiró m ó d s z e r n e k az összehasonlitóval, a szinkrón szemléletnek a d i a k r ó n n a l v a l ó kiegészítését. A bemutatott n y e l v j á r á s i a l a k u l a t o k b a n a szerző két f ő csoportot határol el e g y m á s t ó l : egy, k ö z é p s z l o v á k j e l l e g ű n y e l v j á r á s t ( S t r e d o s l o v e n s k é n á reéie) és egy vegyes n y e l v j á r á s n a k nevezett csoportot ( Z m i e s a n é n á r e í i a ) , a m e l y a k ö z é p - és nem középszlovák n y e l v j á r á s i jelleg ötvözetéből t e v ő d i k össze. A k ö zépszlovák tipus a két szomszédos helység — K ő v á g ( C h i o g ) és F e g y v e r n e k ( F e gernic) — beszédére jellemző. A többi tizenöt kutatópont n y e l v e — B o d o n o s ( B u doiu), V e r z á r ( V S r z a r i ) , B a r o m l a k ( B o r u m l a c a ) stb. — a v e g y e s n e k nevezett n y e l v járási típust a l k o t j a . F e l e s l e g e s n e k t a r t j u k itt e g y i k n e k is, m á s i k n a k is a f o n o m o r f o l ó g i a i Jellegzetességeit felsorolni, az é r d e k l ő d ő a kötetben igen g a z d a g ilyen j e l l e g ű szemléltető nyelvi a n y a g o t talál. C s u p á n érzékeltetni a k a r j u k , hogy a l e írás f o l y a m á n a n y e l v j á r á s i részrendszerek összevetése lehetségesnek és f ő l e g t a n u l s á g o s n a k bizonyult, u g y a n a k k o r az összláv r e k o n s t r u k c i ó k r e f l e x e i n e k a t a n u l mányozott n y e l v j á r á s o k b a n v a l ó n y o m o n követése a tipizálási f o l y a m a t elmélyítését szolgálta. A m o n o g r á f i a t u d o m á n y o s értékét erősíti a l e i r á s m ó d k o r s z e r ű s é g e is. A s z e r ző m i n d a f o n o l ó g i á b a n , m i n d pedig a m o r f o l ó g i á b a n az á l l o m á n y t és az o p p o z í ciós rendszert (a p a r a d i g m a t i k u s szintet) a disztribúciós-realizációs szerveződési t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k (szintagmatikus szintnek) e g y s é g é b e n és k ö l c s ö n h a t á s á b a n m u t a t j a be. V é g e z e t ü l meg kell m - g j e g y e z n ü n k , hogy e l i m e r é s illeti m i n d a z o k a t a csehszlovákiai s z a k e m b e r e k e t , akik B e n e d e k G e r g e l y t e b b e n az értékes, úttörő m u n k á j á b a n segítették és a k ö n y v n e k a szerzőtől s z l o v á k n y e l v e n is m e g f o g a l m a z o t t k i a d á s á t lehetővé tették. BAN ELEK

1NTREPRINDEREA POLIGRAFICA CLUJ M u n i c i p i u l C l u J - N a p o o a , C d . nr. 139/1985