XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA (a 2015. május 28-án elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
1
Ezen Alapszabály 4. pontjában megjelölt Alapító (a továbbiakban: Alapító), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4) bekezdése és a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 161/1995. (V. 23.) ÖK. és a 173/1995. (VI. 13.) ÖK. számú határozatainak felhatalmazása alapján, a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, az önkormányzati vagyon gazdaságos, hatékony működtetése érdekében zártkörű alapítással, egyszemélyes részvénytársaságot alapított 1995. július hó 1. napjával, majd döntött annak beolvadással történő átalakulásáról a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 142/2011. (X.13.) ÖK. számú, a 143/2011. (X.13.) ÖK. számú, a 144/2011. (X.13.) ÖK. számú, a 145/2011. ÖK. számú, a 146/2011. (X.13.) ÖK. számú és a 147/2011. (X.13.) ÖK. számú határozatának, majd az 57/2012. (IV. 12.) ÖK. számú határozatának és az 58/2012. (IV. 12.) ÖK. számú határozatának felhatalmazása alapján és működteti a részvénytársaság szervezetét a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint. Az Alapszabály módosítása a …………/2015. (V. 28.) számú alapítói határozattal megvalósult, az egységes szerkezetbe foglalt szövegben a változásokat a félkövér betűformázással leírtak tartalmazzák. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.
A részvénytársaság neve: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság A részvénytársaság rövidített neve: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
2.
A részvénytársaság székhelye: 1131 Budapest, Béke utca 65.
3.
A részvénytársaság telephelyei: 1131 Budapest, József Attila tér 4. 1133 Budapest, Visegrádi utca 115. 1133 Budapest, Váci út 50. 1133 Budapest, Tátra u. 20/b. 1133 Budapest, Kárpát u. 23. 1138 Budapest, Dagály u. 15/a. 1139 Budapest, Hajdú utca 29. 1139 Budapest, Rozsnyai utca 4. 1139 Budapest, Váci út 9-15.
4.
A részvénytársaság Alapítója: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1.)
2
Az Alapító képviselője: Dr. Tóth József polgármester 5.
A részvénytársaság időtartama: A részvénytársaság határozatlan időre alakul.
6.
A részvénytársaság fő tevékenysége: Ingatlankezelés A részvénytársaság további tevékenységei: Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Lakó-és nem lakó épület építése Építményüzemeltetés Üzletvezetés Növénytermelési szolgáltatás Út, autópálya építése Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás Művészeti létesítmények működtetése Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Sportlétesítmény működtetése A Ptk. 3:97. §-a alapján, ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a részvénytársaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a részvénytársaság akkor végezhet, ha a részvénytársasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel. II. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, A RÉSZVÉNY
7.
A részvénytársaság alaptőkéje 1.270.000.000,- (Egymilliárd-kettőszázhetvenmillió) Ft, amely 37.580.621,- (Harminchétmillió –ötszáznyolcvanezer - hatszázhuszonegy) Ft pénzbeli és 1.232.419.379,- (egymilliárd – kettőszázharminckettőmillió négyszáztizenkilencezer-háromszázhetvenkilenc) Ft nem pénzbeli - a jelen Alapszabály elválaszthatatlan részét képező apportlisták szerinti - apportból áll. A részvénytársaság alaptőkéje 1 (egy) darab 1.270.000.000,- (Egymilliárdkettőszázhetvenmillió) Ft névértékű és címletű névre szóló részvényből áll, amelynek tulajdonosa a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat.
8.
A nem pénzbeli hozzájárulás, az apport együttes értékét az Alapító a független vagyonértékelő által megállapított és a könyvvizsgáló által elfogadott értéken vette figyelembe.
3
9.
Az Alapszabály aláírásával egyidejűleg az alaptőke teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére áll, az apport tulajdonba adása megtörtént.
10.
A részvénytársaság alaptőkéjét kitevő, a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvény az Alapító tulajdonában van, a részvényesi jogokat biztosító és a tulajdonost megillető részvények aránya százszázalékos.
11.
Az Alapítót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Ptk. a többszemélyes részvénytársaság részvényeseinek biztosít, és amelyek az egyszemélyes részvénytársaságnál is megfelelően alkalmazandók. A mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen Alapszabály szerint az Alapítót különösen az alábbi jogok illetik meg:
-
a részvénytársaságnak a Ptk. 3:262. § (1) bekezdése szerint felosztható, és az Alapító által felosztani rendelt mérleg szerinti eredményéből való részesedés joga (osztalékhoz való jog),
-
a részvénytársaság jogutód nélkül megszűnése esetén a végelszámolás eredményeként jelentkező felosztható vagyon tulajdonba vételének joga (likvidációs hányadhoz való jog).
12.
A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton kell előállítani; a nyomdai úton előállított részvény dematerizált részvénnyé, a dematerizált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. A nyomdai úton előállított és a dematerizált részvény fogalmát a Ptk. 3:215. § -a részletezi.
13.
A részvénykönyvet a részvénytársaság Vezérigazgatója vezeti. A Vezérigazgató a részvénykönyv vezetésére megbízást adhat. A részvényesi jog akkor gyakorolható, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A részvénykönyvből törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk. III. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE
14.
A részvénytársaság szervei: (a) az Alapító (b) a Vezérigazgató (c) a Felügyelőbizottság (d) a Könyvvizsgáló
15.
Az Alapító A Ptk. 3:268. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaság legfőbb szerve a Közgyűlés, amelynek jogait – figyelemmel a Ptk. 3:109. § (4) bekezdésére - az Alapító gyakorolja. Az Alapító hatáskörébe tartozó kérdésekben az Alapító írásban határoz és a döntés a Vezérigazgatóval való közléssel válik hatályossá. 4
Az Alapító feladata a Ptk. 3:109. § (2) bekezdése alapján, a részvénytársaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal, az alábbiak szerint: (a)
döntés az Alapszabály megállapításáról és módosításáról;
(b)
döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
(c)
döntés a Ptk. 3:41. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaság átalakulásának kezdeményezéséről, amennyiben a döntéshez a Ptk. 3:41. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok rendelkezésre állnak;
(d)
döntés a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről a Ptk. 3:48 § (1) bekezdés c.) pontja szerint;
(e)
döntés a Vezérigazgató, a Felügyelőbizottság tagjai és a Könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, a Vezérigazgató munkabérének, valamint a Felügyelőbizottság tagjai és a Könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról az idevonatkozó hatályos törvényi rendelkezések által meghatározott összeghatár és időpont figyelembevételével;
(f)
döntés a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról és a nyereség felosztásáról;
(g)
döntés osztalékelőleg fizetéséről;
(h)
döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;
(i)
döntés az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról;
(j)
döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
(k)
döntés az alaptőke felemeléséről és az alaptőke leszállításáról;
(l)
döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;
(m) döntés a részvénytársaság Szervezeti és Működési szabályzatának jóváhagyásáról; (n)
döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapszabály az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal.
Ha a Ptk. 3:117. § -a szerint az Alapító a Vezérigazgató kérésére, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a részvénytársaság a Vezérigazgató ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. 5
16.
Az Alapítónak a gazdasági évet követő 5. hónap utolsó napjáig kell határoznia a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról.
17.
Minden olyan határozat esetében, ahol azt a Ptk. megköveteli, az Alapító köteles előzetesen a Vezérigazgató, a Felügyelőbizottság és a Könyvvizsgáló véleményét kikérni.
18.
Az Alapító határozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A határozat meghozatala előtt a Vezérigazgató, a Felügyelőbizottság és a Könyvvizsgáló által tett nyilatkozatokat, indítványokat, eltérő véleményeket is a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az Alapító képviselője írja alá. A Vezérigazgató, a Felügyelőbizottság tagjai és a Könnyvizsgáló tanácskozási joggal vesznek részt az Alapító határozatának meghozatalánál, ott hozzászólhatnak, indítványokat tehetnek, ha pedig az Alapító kéri, tájékoztatás adására kötelesek. Az Alapító kizárja az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő határozathozatal lehetőségét.
19.
A Vezérigazgató A részvénytársaság ügyvezetését a Ptk. 3:283. § felhatalmazása alapján, a Vezérigazgató látja el. A Vezérigazgató a társaság első számú vezető állású munkavállalója, aki felett a munkáltatói jogokat az Alapító képviseletében eljáró Polgármester gyakorolja. A Vezérigazgató adatait az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.
20.
A Vezérigazgató hatáskörébe a következő feladatok tartoznak különösen:
-
a részvénytársaság képviselete maga, vagy az általa megbízott személyek útján harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt,
-
a részvénytársaság munkaszervezetének kialakítása, a munkáltatói jogok gyakorlása, a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó döntések meghozatala, a vezető állású munkavállalók számára a teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás meghatározása, az idevonatkozó hatályos törvényi rendelkezések által meghatározott összeghatár és időpont figyelembevételével,
-
a társaság éves mérlegét, eredmény-kimutatását és a mérleg szerinti eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot tartalmazó éves beszámoló előkészítése és annak beterjesztése az Alapító elé, a Felügyelőbizottság jelentésével és a Könyvvizsgáló véleményével együtt,
-
az Alapító által elfogadott számviteli törvény szerinti beszámolónak a törvényben előírt formában és határidőn belüli közzététele, illetve az illetékes cégbírósághoz a gazdasági évet követő 5. hónap utolsó napjáig történő benyújtása, jelentés készítése a Ptk. 3:284. §-ában foglaltak szerint az ügyvezetésről, a részvénytársaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer az Alapítónak és legalább háromhavonta a Felügyelőbizottságnak,
-
6
-
döntés olyan üzleti ügyekben, amelyek nem tartoznak az Alapító hatáskörébe,
-
a középtávú üzleti terv és az éves gazdálkodási terv elkészítése, a Felügyelőbizottság véleményével együtt az Alapító elé terjesztése,
-
az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről való gondoskodás,
-
a szükséges intézkedések megtétele, ha a külső vagy a részvénytársaság belső ellenőrzését végző szervek megállapításai ezt megkövetelik,
-
a részvénytársaság cégjegyzési jogokkal felruházott munkavállalóinak kijelölése,
-
intézkedés a jogszabályban előírt szabályzatok elkészítéséről és aktualizálásáról, a cégbírósági bejelentésekről;
-
intézkedés az alapítói döntések megfelelő határidőben történő kezdeményezéséről, az Alapító és a Felügyelő Bizottság határozatainak végrehajtásáról;
-
az Alapító döntését elősegítő véleményezési jog gyakorlása.
-
döntés, illetve eljárás mindazon kérdésekben, amelyekben a Ptk. vagy az Alapszabály vezérigazgatói hatáskört állapít meg. A Vezérigazgató a feladatait határozott időre szóló munkaviszony keretében látja el. A Vezérigazgató köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
a
vonatkozó
jogszabályoknak
megfelelően
A Vezérigazgató összeférhetetlenségére az Mt. 211. § - ban foglaltak és a Ptk. 3:115. § rendelkezései alkalmazandóak. 21. A Vezérigazgató felelős a részvénytársaság pénzeszközei felhasználásával, vagyongazdálkodásával összefüggő, a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott értéket elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatainak - a minősített adatok kivételével - illetőleg ezen adatok változásainak a közzétételéért, az adatok folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért. 22.
A Vezérigazgató a Ptk. 3:270. §- ában foglaltak szerint köteles 8 (nyolc) napon belül a Felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából az Alapító döntését kezdeményezni, ha tudomására jut, hogy
7
-
a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
-
a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
-
a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
-
a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.
23.
A Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság ellenőrzi a részvénytársaság ügyvezetését a részvénytársaság és az Alapító érdekeinek megóvása céljából. A Felügyelőbizottság a Ptk. 3:27. § (2) bekezdése szerint a részvénytársaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a Vezérigazgatótól és részvénytársaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a részvénytársaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Ha a Felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőt kíván igénybe venni, az erre irányuló kérelmet a Vezérigazgató - a Ptk. 3:120. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - köteles teljesíteni.
24.
A Felügyelőbizottság a Ptk. 3:26. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő hat tagból áll. A Felügyelőbizottság tagjait az Alapító határozott időre választja meg. A Felügyelőbizottság a Ptk. 3:122. § (1) bekezdése alapján, a saját tagjai közül választ elnököt. A Felügyelőbizottság tagjainak részleges cseréje, vagy új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása a Felügyelőbizottság eredeti megbízatásának időpontjáig szól. A Felügyelőbizottság testületként jár el. A Felügyelőbizottsági tagok – a munkavállalói küldöttek kivételével – bármikor visszahívhatók és megbízatásuk lejárta után újraválaszthatók. Amennyiben a részvénytársaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a Felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a Felügyelőbizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani.
A munkavállalói küldötteket a Felügyelőbizottságba az Üzemi Tanács jelöli a munkavállalók sorából, akiket a jelölést követő első közgyűlés köteles a Felügyelőbizottság tagjává választani kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.
8
A Felügyelőbizottságban a munkavállalói küldöttek megbízatása a Felügyelőbizottság más tagjainak megbízatási időpontjáig szól. A Felügyelőbizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a Felügyelőbizottság többségi álláspontjától egyhangúan eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a közgyűlésen ismertetni kell. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. A munkavállalói küldöttet a közgyűlés csak az Üzemi Tanács javaslatára hívhatja vissza kivéve, ha az Üzemi Tanács a kizáró ok ellenére 60 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 25.
A Felügyelőbizottság tagjainak adatait az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
26.
A Felügyelőbizottság tapasztalatairól, javaslatairól köteles évenként jelentést tenni az Alapítónak. A Felügyelőbizottság a Ptk. 3:27. § (1) bekezdése szerint, köteles az Alapító elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját az Alapító ülésén ismertetni. A Ptk. 3:120. § (3) bekezdése szerint a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
27.
A Ptk. 3:120. § (3) bekezdése szerint, ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy az Alapszabályba ütközik, ellentétes az Alapító határozataival, vagy egyébként sérti a részvénytársaság érdekeit, arról haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni az Alapítót e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.
28.
A Felügyelőbizottság tevékenységét a Ptk., az Alapszabály, valamint az ügyrend szerint végzi. A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá. A Felügyelőbizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a Felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. A Felügyelőbizottság negyedévenként legalább egyszer, de egyébként is az Alapító kívánságára, vagy bármely két tagjának – az ok és a cél megjelölését tartalmazó – egybehangzó indítványára ülést tart. Az ülések összehívását a Felügyelőbizottság elnökénél kell kezdeményezni. A Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésein tanácskozási joggal jogosult részt venni. A Felügyelőbizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok kétharmadának a jelenléte szükséges. Határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
9
A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a jelenlévők nevét, az elhangzottak lényegét, a szavazások arányát, eredményét és a határozatokat fel kell venni. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság elnöke hitelesíti. A Felügyelőbizottság tagjai kötelesek az üzleti titkot megőrizni. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a részvénytársaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a részvénytársasággal szemben. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére Ptk. 3:26. § (2) bekezdésének szabályai megfelelően alkalmazandóak.
a
A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai kötelesek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni. 29.
A Könyvvizsgáló szervezetre, illetve Könyvvizsgáló személyére a Vezérigazgató a Felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak. A javaslattételre a Felügyelőbizottság számára 30 (harminc) napot kell biztosítani.
30.
Az Alapító a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a Vezérigazgató, valamint a Felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszhatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, email.) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy 8. napon belül köteles véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, vagy az ülésről készül jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az Alapító határozatával együtt – a döntés meghozatalától számított 30 napon belül – a Cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A Felügyelőbizottság véleményezési jogát az éppen soros, vagy rendkívüli ülés keretében gyakorolhatja. A véleményezési jog gyakorlását lehetővé tevő ülést a Felügyelőbizottság elnöke hívja össze a bizottság ügyrendjében megjelölt módon és formában.
31.
A Könyvvizsgáló A részvénytársaság állandó Könyvvizsgálóját az Alapító választja meg. A részvénytársaság állandó Könyvvizsgálójának adatait az Alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.
32.
33.
A Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a Felügyelőbizottság felhívása esetén a Könyvvizsgáló a felügyelőbizottsági ülésen köteles részt venni. A Felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a Könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. A Könyvvizsgáló a feladatai ellátása érdekében betekinthet a részvénytársaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a Vezérigazgatótól, a Felügyelőbizottság tagjaitól és a részvénytársaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a részvénytársaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Jelen lehet a
10
Felügyelőbizottság ülésein, az Alapító határozathozatalánál köteles jelen lenni, de távolmaradása az Alapító határozatának meghozatalát nem akadályozza. 34.
A Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a részvénytársaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a részvénytársaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A Könyvvizsgáló megállapításait a részvénytársaság számviteli törvény szerinti éves beszámolójáról írásban is közli. Az Alapító az éves beszámolóról csak a független könyvvizsgálói jelentés ismeretében határozhat.
35.
Ha a Könyvvizsgáló a részvénytársaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a részvénytársasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a Vezérigazgató vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni az alapítói döntéshozatalhoz szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a részvénytársaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. A Könyvvizsgáló összeférhetetlenségére a Ptk. 3:129. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók. IV. CÉGJEGYZÉS
36.
A részvénytársaság cégjegyzése A részvénytársaság képviselete során a cégjegyzésre a Vezérigazgató és a Divízióvezetők önállóan jogosultak. A Ptk. 3:116. § -a alapján a Vezérigazgató jogosult arra, hogy a részvénytársaság más munkavállalóját egy másik munkavállalóval együttes képviseletre jogosítsa fel.
37. A részvénytársaság cégjegyzése úgy történik, hogy a részvénytársaság előnyomott, előírt vagy nyomtatott cégneve alá -
a Vezérigazgató önállóan,
-
a Divízióvezetők a mindenkor hatályos, vonatkozó Vezérigazgatói Utasítás alapján kijelölt feladatkörükben önállóan,
-
a részvénytársaság együttes képviseletre feljogosított munkavállalója egy másik munkavállalóval együttesen írják alá a nevüket a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintának megfelelően. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11
38.
A részvénytársaság első üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Ezt követően az üzleti év megegyezik a naptári évvel.
39.
A nyereség felosztására, az osztalék fizetésére a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.
40.
A részvénytársaság a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés c.) és d.) pontjában foglaltak szerint megszűnik, ha;
-
az Alapító kimondja a megszűnését; vagy
-
az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a részvénytársaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a részvénytársaságot a nyilvántartásból törli.
41.
A részvényes és a részvénytársaság között felmerült jogvitás ügyekben az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság jár el.
42.
A részvénytársaság közleményeit a Cégközlöny hivatalos lapban és a honlapján teszi közzé. A közlemények szövegéről a Vezérigazgató írásbeli értesítést küld a Felügyelőbizottságnak és a Könyvvizsgálónak.
43.
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a részvénytársaságokra vonatkozó egyéb hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály 2015. június 1. napján lép hatályba.
Budapest, 2015. május hó ……. napján
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Alapító Dr. Tóth József polgármester
12
Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály bevezető rendelkezésének, a 3; a 6; a 7; a 9; a 11.-13; a 15.-17; a 19.-28; a 31.-37; a 40; a 42; és a 43. pontjának változása adott okot. Alulírott jogi képviselő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. § (3) bekezdésében írtakra figyelemmel igazolom, hogy az Alapszabály jelen okirat szerinti egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt szerkesztette és a Ptk 3:102. § (4) bekezdésében foglaltak alapján ellenjegyezte: Budapest, 2015. május hó ……. napján
…………………………. jogtanácsos
13
1. számú melléklet A VEZÉRIGAZGATÓ ADATAI Az Alapító a részvénytársaság Vezérigazgatóját 2015. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig az alábbiak szerint jelöli ki: dr. Palatka Lívia születési neve:
Palatka Lívia
születési helye, ideje:
Budapest, 1975. szeptember 23.
anyja születési neve:
Sánta Lívia
lakóhelye:
1133 Budapest, Véső utca 10.
adóazonosító száma:
…………………………..
14
2. számú melléklet A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG TAGJAINAK ADATAI Az Alapító a részvénytársaság Felügyelőbizottságának 2015. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig az alábbiak szerint jelöli ki:
tagjait
(a) Karácsonyi Zoltán születési neve:
Karácsonyi Zoltán
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Szórád Ibolya
lakóhelye:
1134 Budapest, Gidófalvy Lajos utca 35. II. em. 1.
adóazonosító száma:
……………………………
(b) Szabó Zsolt születési neve:
Szabó Zsolt
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Tóth Gabriella
lakóhelye:
1133 Pannónia utca 64/b. II. emelet 9.
adóazonosító száma:
……………………………
(c) dr. Puchner Gábor születési neve:
Puchner Gábor
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Felde Erzsébet
lakóhelye:
1132 Budapest, Kresz Géza utca 38.
adóazonosító száma:
……………………………
15
(d) dr. Vörös Péter születési neve:
Vörös Péter
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Nagy Veronika
lakóhelye:
1037 Budapest, Táborhegyi út 16/G.
adóazonosító száma:
……………………………
A munkavállalói küldöttek: (e) Fehérvári Eszter születési neve:
Fehérvári Eszter
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Kameniczki Irén
lakóhelye:
2225 Üllő, Hajós Alfréd utca 15.
adóazonosító száma:
……………………………
(f) Kastl Egon születési neve:
Kastl Egon
születési helye, ideje:
……………………………
anyja születési neve:
Kovács Ágnes
lakóhelye:
1131 Budapest, Futár utca 17.
adóazonosító száma:
……………………………
16
3. számú melléklet AZ ÁLLANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI Az Alapító a részvénytársaság állandó Könyvvizsgálóját 2015. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig az alábbiak szerint jelöli ki: Prudent - Audit Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft. székhelye:
2721 Pilis, Jókai Mór utca 1/B.
cégjegyzékszáma:
13 09 121769
kamarai nyilvántartási száma:
002687
A képviseletében eljáró könyvvizsgáló: Fiel Edit születési neve:
Fiel Edit
lakóhelye:
2721 Pilis, Jókai Mór u. 1/B
kamarai tagsági száma:
005251
költségvetési minősítési száma:
KM-00393
17
